MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június

7. hét A mezőgazdasági árak időbeli változása Fertő Imre

Irodalom •

Elmélet: –

Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 8. fejezet

–

Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 6. fejezet

–

Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity Market Analysis. McGraw–Hill, 12. fejezet

•

Alkalmazás: –

Waugh, F. (1964): Cobweb models. Journal of Farm Economics 46. 732– 754.

–

Hayes, D. J; Schmitz, A. (1987): Hog Cycles and Countercyclical Production Response. American Journal of Agricultural Economics, vol. 69, no. 4, 762– 70.

2

Vázlat •

•

A mezőgazdasági árak vizsgálata időben –

Szezonális árváltozások

–

Éves áringadozások

–

Hosszú távú ártrendek

–

Árciklusok

Az időbeli árváltozások magyarázata keresleti és kínálati modellekkel

Definíciók •

Statikus: egy adott időpont

•

Komparatív statika: két időpont összehasonlítása

•

Dinamikus: az idő explicit figyelembevétele

•

Mi okozza az időbeli árváltozásokat? –

•

D és S görbék elmozdulása

Az árváltozások nagysága függ –

D és S görbék elmozdulásának nagyságától

–

D és S görbék árrugalmasságától

3

A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 1. •

S konstans, –

D nő, P* nő,

–

D csökken, P** csökken

A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 2. •

D konstans, – S nő, P* csökken, – S csökken, P** nő

4

A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 3. •

D gyorsabban nő mint S, P* nő

A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 4. •

S gyorsabban nő mint D, P* csökken

5

A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 1. •

Árrugalmatlanabb S vagy D, nagyobb áringadozást jelent, amikor S vagy D változik

A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 2. •

Árrugalmasabb S vagy D, kisebb áringadozást jelent, amikor S vagy D változik

6

A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 3. •

Árrugalmatlan S és árrugalmas D, kisebb áringadozást jelent, amikor S változik

•

De ez nem igaz visszafelé D-re

Az „agrárprobléma” •

•

Két fontos jellemzője van a mezőgazdasági termékeknek –

D és S általában erősen árrugalmatlan

–

Az éves termelés nagy instabilitása

Következmény:

A mezőgazdasági árak potenciálisan nagy ingadozása

7

Szezonális változások az árban •

Szezonális ármozgás: –

Ismétlődő ármozgások évente

–

Ok: D vagy S, vagy mindkettő szezonális viselkedése

–

Kínálati szezonalitás A bárány koratavasszal születik, A gabonaféléket évente aratják

–

Keresleti szezonalitás a hőmérséklethez vagy ünnepekhez kapcsolódva: Húsvéti sonka, Jégkrém, sör: nyáron Tej: télen és ősszel, nyáron kevesebb Vágott virág: Valentin nap

8

800

70

700 60 600 500

50

400 40

300 200

30 100 0

20 I

II

III

IV

I

II

2006

III

IV

I

II

2007

III

IV

I

II

2008

PA RADICSOM

III

IV

2009

I

II III

I

II

2010

III

IV

I

II

2006

III

IV

I

2007

Zöldpaprika

II

III

IV

I

2008

Búza

II

III

IV

I

2009

II III 2010

Kukorica, morzsolt

380

tyúktojás

360

19 340

18 320

17 300

16 280

15 260

14 240

13 220 I

II

III IV

2006

I

II

III IV

I

2007 Vágómarha

II

III

IV

I

2008 Vágósertés

II

III IV

2009

I

II III 2010

12 11 I

II

III IV

2006

I

II

III

2007

IV

I

II

III IV

2008

I

II

III IV

2009

I

II III 2010

9

A szezonális kínálat modellje •

Feltevések –

A S szezonális, a D nem

–

Három szezon egy évben: 1, 2, 3

–

A gabonát az 1 szezonban aratják, majd tárolhatják és értékesíthetik 1, 2, vagy a 3 szezonban

–

Három kínálati görbe S1, S2, S3.

•

S rugalmatlanabbá válik, amikor a készletek csökkennek

•

Az árak emelkednek aratás után a készletezési költségekre reagálva •

Közvetlen költségek

•

Kockázati prémium

•

Kényelmi jövedelem

10

Az egy ár törvénye •

•

Pf-Pc=S, ahol –

Pf: a várható jövőbeni ár

–

Pc: a jelenlegi ár

–

S: készletezési költség

A jelenlegi és a várható jövőbeni ár a tökéletesen kapcsolódik egymáshoz a készletezési költségeken keresztül

A gabonafélék normális szezonális ármozgása Félig tárolható termékek •

TFH: a készleteket értékesíteni kell az új szezon előtt

•

Az árak nőnek a készletezési költségekkel

•

Amikor a következő szezon közeledik –

A készleteket likvidálják

–

Az árak csökkennek azonnal a következő szezon aljára

11

A gabonafélék normális szezonális ármozgása – Tárolható termékek TFH: a készleteket át lehet vinni az új szezonra •

A készletezés befolyásolja az árakat

•

Nagy termés a készlethez képes –

A készleteket likvidálják mielőtt az árak elkezdenek esni az új aratás miatt

– •

A normális ármozgás marad

Kis termés a készlethez képes –

Magasabb árak a normál aratási áraknál

–

Több készletet visznek a másik évre

–

Az új árakat a készletek határozzák meg jobban, nem pedig az új aratás nagysága

–

Eltérés a normális ármozgástól

12

Éves árváltozások •

•

Változások S-ben

Változások D-ben

–

Időjárás

–

Sokkal stabilabb mint S

–

Növényi kártevők

–

Export kereslet

–

Állati betegségek

–

Támogatási

–

Más nem kontrolálható erők

rendszer

változása –

Jövedelem

–

Lakosság száma

–

Ízlés

–

Kormányzati embargó

Ártrendek •

•

Az ártrendek szisztematikusak és hosszú távúak –

Makroökonómai: infláció, defláció

–

Szektorális: trendek a mezőgazdasági árakban

Mi okozza a trendeket a mezőgazdasági árakban –

Változások az ízlésben és preferenciákban

–

Változások a jövedelmekben és lakosság számában

–

Változások az egészséges életmóddal kapcsolatban

–

Technikai haladás

–

Tartós változások a D és S meghatározó tényezőkben 13

A mezőgazdasági árak alakulása hosszú távon

Ciklikus árváltozások •

Az ármozgás megismétlődik meghatározott időnként

•

Sertés-ciklus

•

–

alacsony termelés → magas ár

–

magas ár → több kocát állítanak be

–

több kocát állítanak be → nagyobb termelés

–

nagyobb termelés → alacsony ár

–

Koca kivágás → alacsony termelés

A sertés-ciklus általában négy évig tart

14

Sertésárak- és termelés Magyarországon 520 480 440 400 4,000

360

3,600

320

3,200

280

2,800 2,400 2,000 I

II

III

2007

IV

I

II

III

IV

I

2008 ár

II

III

2009

IV

I

II

III

2010

term elés

15

A ciklus két fázisa •

•

A felfelé tartó fázis: –

a termelés bővítésének fázisa a magas árra történő reakció

–

Biológiai korlát

Lefelé tartó fázis –

Az állat kivágások fázisa az alacsony árra történő reakció

–

Nincs biológiai korlát

–

Általában rövidebb mint a felfelé tartó fázis

Pókháló-elmélet 1. •

Ezekiel 1938, Káldor 1936, Coase–Fowler 1935

•

Felteszi, hogy az árak és mennyiségek rekurzív módon kapcsolódnak az oksági láncban –

magas ár → növekvő termelés → csökkenő ár → csökkenő termelés → növekvő ár

•

Feltevések –

A termelési döntés és az output realizálása között időbeli különbség van

–

A termelők döntései a jelen árakon alapulnak (naiv árvárakozás)

16

Pókháló-elmélet 2. •

•

Ha nincs késleltetés a modellben akkor

•

Ha van késleltetés a modellben akkor

–

St=a+bPt

–

Dt=c+dPt

–

St=a+bPt-1

–

Dt=St

–

Dt=c+dPt

–

Dt=St

Ezért –

a+bPt=c+dPt

–

Pt=(c-a)/(b-d)

•

•

Ezért –

a+bPt-1=c+dPt

–

Pt=(a-c)/d+(b/d)bPt-1

Nincs egyértelmű megoldás: –

Pt=f(Pt-1)

Pókháló-elmélet 3. •

•

Egyensúlyi ár egy elsőrendű differencia egyenlet –

Tfh: Pt=P0, t=0, akkor

–

Pt=[P0-(a-c)/d]+ [b/d]t+(a-c)/(d-b)

Következmény: az árak ingadoznak az egyensúlyi pontok körül a D és S relatív meredekségétől (nem árrugalmasság) függően

•

Három eset: –

| b | > | d | → divergáló ciklus

–

| b | < | d | → konvergáló ciklus

–

| b | = | d | → állandó amplitudójú ciklus 17

Pókháló-elmélet 4.

Pókháló-elmélet 5.

18

Pókháló-elmélet 6.

Pókháló-elmélet – számpélda •

Qst=Pt-1

•

Qdt=10-Pt

•

Qst=Qdt

•

Pt*=10-Pt-1

•

Pt-1=6

•

•

•

•

1 periódus –

Qs1=P0=6=Qd1

–

P1=10-6=4

2. periódus –

Qs2=P1=4=Qd2

–

P2=10-4=6

3. periódus –

Qs3=P2=6=Qd3

–

P3=10-6=4

4. periódus –

Qs4=P3=4=Qd4

–

P4=10-4=6

19

Pókháló-elmélet korlátai •

Naiv árvárakozások nem reálisak –

A farmereknek komplexebb várakozásaik vannak •

Ártámogatás

•

Egyetemi előrejelzések

•

Saját előrejelzések

•

Határidős piacok

•

A tervezett és a realizált termelés nem esik egybe

•

S és D nem konstans időben

•

A termelés alkalmazkodása nem szimmetrikus

Összefoglalás •

Az időbeli árváltozásokat meghatározó tényezők –

A termelési folyamat biológiai jellege

–

A késleltetett alkalmazkodás a mezőgazdaságban

–

Az árrugalmatlanság fontossága a mezőgazdaságban és hatása az árak stabilitására vagy instabilitására

•

A mezőgazdaság inherensen instabil jellege

20