MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június
11. hét Vertikális koordináció a mezőgazdaságban Fertő Imre
Irodalom •
Elmélet: –
Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blackwell, 13. fejezet
–
Fertő Imre (1996): A vertikális koordináció a mezőgazdaságban. Közgazdasági Szemle Vol. 43. (11) 957–971.
•
Alkalmazás: –
Fertő Imre–Szabó G. Gábor(1996): Értékesítési csatornák választása a magyar zöldség-gyümölcs szektorban – egy esettanulmány. Közgazdasági Szemle Vol. 51. (1) 77–89.
–
Martinez, S. W. (2002): Vertical Coordination of Marketing Systems: Lessons From the Poultry, Egg, and Pork Industries. USDA, AER No. 807
–
MacDonald, J. et al. (2004): Contracts, Markets, and Prices: Organizing the Production and Use of Agricultural Commodities, USDA, AER No. 837
Vertikális koordináció a mezőgazdaságban •
A vertikális koordináció definíciói
•
A vertikális koordináció különböző megközelítései
•
A vertikális koordináció okai
•
A vertikális koordináció a gyakorlatban 2
A vertikális koordináció szakágazati megközelítése •
Mi a szakágazat? –
Shaffer (1968): „A tevékenységek vertikálisan összetartozó együttese a termelésben és a szorosan hozzákapcsolódó termékek elosztásában”.
–
Marion et al., (1986): „A szervezetek egymással összekapcsolódó együttese, az erőforrások, a törvények és intézmények, amelyek egy mezőgazdasági termék előállításában, feldolgozásában és elosztásában érdekeltek”.
•
A termelés gazdasági fázisai –
Williamson: technológiailag elkülöníthető termelési folyamatok
–
Bármely működő folyamat, amely eladható termékeket vagy szolgáltatásokat állít elő (hozzáadott érték teremtése)
•
Motiváció: A vertikális koordináció drámai átalakulása az USA mezőgazdaságában
A vertikális koordináció •
Mighell and Jones, 1963 : „az magában foglalja általában azokat az eszközöket és módszereket, amelyek a termelés és a marketing különböző vertikális lépcsőfokai közötti összhangot megteremtik.”. –
•
Vertikális koordináció mint folyamat
Marion et al., 1986: „Az árrendszer és más mechanizmusok elegendő mennyisége, amelyek az információkat, az ösztönzőket és az erőforrások allokációjának irányítását közvetítik egy szakágazatban.” –
Vertikális koordináció mint állapot 3
•
A koordináció ezért használják egyaránt a folyamat és az állapot leírására
•
A vertikális koordináció két típusa:
•
–
Szinkronizálás – statikus
–
Adaptáció – dinamikus
Lehetséges konfliktusok a kettő között?
Teljesítménnyel kapcsolatos kérdések •
Milyen hatása van az egyes szakágazatok alternatív vertikális szerveződéseinek a teljesítményre?
•
Miért jellemzőbbek egyes szervezeti formák másoknál?
•
Az alapfeltételekben végbement változások milyen változásokhoz vezethetnek az egyes szakágazatok szerveződéseiben?
A vertikális koordináció problémái •
Hogyan harmonizáljuk összes a termelés különböző fázisait időben és olyan módon, hogy fedezze a termelés költségeit adott –
A termelésben előforduló biológiai késleltetések
–
A termékek romlandósága
–
Bizonytalanság: •
A termelés sztohasztikus változásai (pl., időjárás okozta)
•
Technikai innovációk
•
A kereslet nem előre látható megváltozása (pl. export kereslet)
•
Emberi viselkedés 4
–
A nagymértékű fix beruházások kockázatai
–
Ez ahhoz vezethet, hogy a vállalatok nem hajlandók a nyílt piacokra támaszkodni a kritikus inputok kínálatában vagy a termékek kibocsátásában
–
A társadalom szempontjából ez azt jelentheti, hogy a nyílt piacok nem biztos, hogy hatékonyak
A szakágazati teljesítmény dimenziói •
Erőforrás allokáció –
Pareto-optimum kritérium, adott tulajdonjogok
–
Pragmatikus értékelésnek fel kell ismernie az idő, az információ és a kockázat hatásait
•
Tranzakciós költségek –
A tranzakciók létrehozásának költségei
–
Fő ok, hogy nem hagyunk mindent a piacra
–
Egyre
fontosabbá
vált
a
minőségi
specifikációk
meghatározásának
biztosítása az élelmiszergazdaságban •
Dinamikus stabilitás –
Az erőforrás-veszteségek elkerülése az egyes periódusokban, és az erőforrások túlzott vagy elhanyagolt elkötelezettsége a termelésben
•
Méltányosság –
Jutalom
azoknak,
aki
a
termék
jellemzők
ellenőrzésében
részt
vettek/vesznek •
Piac és információk hozzáférhetősége –
Az információhoz való hozzájutás egyensúlya
–
A piaci erőfölény más forrásai 5
Külső versus belső vertikális koordináció •
„Láthatatlan kéz” –
Az információ vagy jószágok cseréje az egymásra épülő élelmiszerláncban előfordul bármilyen külső vállalat vagy gazdasági entitáson kívül
– •
„cash” piac (nyílt piac)
Az információ vagy jószágok cseréje az egymásra épülő élelmiszerláncban egy vállalaton belül történik –
Tulajdonosi integráció
A tranzakciós összetevők •
A megállapodás tárgyalása
•
A tulajdonjog átruházása
•
Az ár megállapítása
•
A termék fizikai elszállítása a vásárlóhoz
•
A szerződés feltételeinek ellenőrzése és kikényszerítése
•
Ezen elemek, különösen az első négy megvalósítható egyszerre vagy időben és térben elválasztva –
A különböző mechanizmusok változnak annak függvényében, hogy mely csoportok vannak együtt vagy elkülönülve
–
A különböző mechanizmusokat úgy tekinthetjük mint amelyek a nyitott piac internalizációja és az integráció közötti kontinuumban fekszenek
6
A vertikális koordináció okai •
Készíteni vagy vásárolni?
•
A készítés kapcsolódik a belső termeléshez.
•
A vásárlás a piac használatához kapcsolódik
•
A vásárlás okai:
•
–
Skála és terjedelem gazdaságosság,
–
Piaci fegyelem
A készítés okai: –
Koordináció
–
Tranzakciós költségek
–
Az információ elszivárgása
A vertikális koordináció magyarázatai •
Profit növelése a nem versenyző piacokon (Royer)
•
Árdiszkrimináció és belépési korlátok teremtése (Stigler)
•
Az ár és termelési kockázatok átadása azoknak a vállalatoknak, amelyek a kockázatot hatékonyabban menedzselik (Knoeber and Thurman; Martin,1997)
•
Az input kínálat biztosítása (Carlton)
•
A stratégiai verseny előnyök fenntartása (Westgren)
•
A tranzakciós költségek csökkentése (Willamson)
7
A tranzakciós költségek elmélete •
Miért létezik a vállalat?
•
Coase/Williamson: –
A vállalatok határait a tranzakció költségek határozzák meg •
A piac használatának költségei versus az integráció költségei – Specializációból fakadó mérethozadék versus az integrációból származó skálahozadék hiány
A tranzakciós költségek forrásai •
•
Gazdasági bizonytalanság –
A kereskedelmi partnerek jellemzői
–
Az áruk és szolgáltatások árai
–
A termék minősége
–
A termék rendelkezésre állása
Korlátozott racionalitás –
A gazdasági szereplőknek korlátozott képességeik vannak az információ feldolgozására és döntések meghozatalára
•
–
Tökéletlen szerződések
–
Információs aszimmetria
Opportunizmus –
önérdek hajhászás
–
Tökéletlen elköteleződés
–
A tranzakcióban résztvevő más termelők előnybe hozása 8
A tranzakció jellemzői •
Gyakoriság
•
A komplexitás/bizonytalanság foka
•
Az eszközspecifikusság foka –
Az eszközspecifikusság típusai •
Telephely
•
Fizikai tőke
•
Humán tőke
•
Dedikált eszközök
Tranzakciós költség, magyarázat •
M(k) a nyílt piaci koordináció tranzakciós költsége
•
C(k) a szerződések tranzakciós költsége
•
V(k) vertikális integráció tranzakciós költsége
9
Egy magyar példa •
Cél a tranzakciós költségek elméletének tesztelése
•
Zöldség-gyümölcs szektor
•
2001–2002-es szezon
•
Négy értékesítési csatorna
•
–
Nagybani piac
–
Nagykereskedők
–
Marketingszövetkezet
–
Termelői szervezet
69 kérdőív 10
11
12
13
Politikai problémák •
•
A meghatározó jellemzők biztosítása a rendszeren keresztül –
Élelmiszer biztonság
–
Minőségi jellemzők
Időleges koordináció –
A kínálat és a kereslet időzítése
–
Az információ szerepe
•
Vékony piacok
•
Piaci erőfölény
14
