MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június
9. hét Mezőgazdasági cserearányok Fertő Imre
Irodalom •
Elmélet: – Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 10. fejezet – Colman, D. (2009): Agriculture’s Terms of Trade: Issues and Implications. Presidential Address prepared for presentation at the 27th Conference of the International Association of Agricultural Economists, Beijing, China, August 17, 2009.
•
Alkalmazás: – Zanias, G. P. (1998). Inflation, Agricultural Prices and Economic Convergence in Greece. European Review of Agricultural Economics, 25, 19–29.
Mezőgazdasági cserearányok •
A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők
•
Az árak általános szintje változásának mérése
•
A mezőgazdasági cserearányok – agrárolló 2
–
Definíció
–
Mérés
–
Tények
A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők •
Eddig az árváltozásokat termékszinten vizsgáltuk
•
De a termékszintű, sokszor különböző viselkedést mutató árváltozások általános szintre aggregálása is érdekes
•
A mezőgazdasági árak általános szintjének gazdasági és politikai következményei vannak –
A farmerek gazdálkodásának sikere függ a relatív áraktól
–
A fiskális, monetáris és kereskedelempolitika is befolyásolhatja a relatív árakat
•
A mezőgazdasági árak szintjét az aggregált kereslet és kínálat alakulása határozza meg
•
Kereskedelmi szintű kereslet –
P=D-1(Q,Y) •
P: az élelmiszerek fogyasztói ára
•
Q: aggregált élelmiszerfogyasztás
•
Y: keresletre ható egyéb változók, pl. jövedelem, lakosság száma, más jószágok, szolgáltatások árai
•
Farm szintű származtatott kereslet 3
–
•
•
A: aggregált farm output
•
PA:
mezőgazdasági árindex
•
PB:
mezőgazdasági inputok árindexe
•
P: az élelmiszerek fogyasztói ára
Farm-szintű kínálat –
•
PA=D-1(A, P, PB)
A=A(PA,t-1, X) •
X a kínálatra ható tényezők
•
PA,t-1= az inputok késleltetett ára
A három egyenlet segít megérteni, hogy a termelők által kapott árat sok tényező befolyásolja, amelyek –
részben a mezőgazdaságon belülről
–
részben a gazdasági más szektoraiból, vagy a nemzetközi gazdaságból származnak
Az árak általános szintje változásának mérése •
A fogyasztói árindex a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri –
Részben módszertani, részben technikai okokból bizonyos vásárlások, pl. ingatlan
vagy
egyes
szolgáltatások
(természetbeni
juttatások),
nem
szerepelnek a fogyasztói árindexben
4
A fogyasztási kiadások megoszlása Főcsoportok
A fogyasztói árindexben
A nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindexben
Élelmiszerek
23,223
30,316
Szeszes italok, dohányáruk
9,483
6,305
Ruházkodási cikkek
4,403
2,700
Tartós fogyasztási cikkek
6,851
2,843
Háztartási energia
9,903
16,994
Egyéb cikkek, üzemanyagoka)
17,272
16,913
Szolgáltatások
28,865
23,929
Összesen
100,000
100,000
a) A gyógyszerek és gyógyáruk ebbe a csoportba tartoznak.
A fogyasztói árindex bázisai •
A fogyasztói árindex minden hónapban három bázishoz viszonyítva készül: –
Az előző év decemberéhez viszonyító index az év során a tárgyhónappal 5
bezárólag bekövetkezett árváltozások összességéről ad számot. Inflációs időszakban ez általában hónapról hónapra növekvő mértéket mutat, hiszen a tárgyhavi árnövekedés mindig rárakódik a már addig bekövetkezettekre –
A közvetlenül előző hónaphoz viszonyító indexben az árszínvonal egy hónap alatt bekövetkezett változása, az infláció tárgyhavi üteme tükröződik
–
Az előző év azonos hónapjához mérő index a 12 hónap alatt bekövetkezett árváltozásokat összegzi, ily módon hosszabb időtávon érzékelteti az áralakulást, illetve az ütem hónapról hónapra növekvő vagy csökkenő, tehát az infláció gyorsuló vagy lassuló voltát
6
7
Cserearányok •
A probléma a nemzetközi kereskedelem elméletéből származik
•
Cserearány: –
Az exportárak és az importárak közötti kapcsolat
–
Exportár- és az importárindexek aránya
–
Ha nő a cserearány, jó az exportáló országnak
–
Ha nagyobb egynél a cserearány az exportáló ország jobban jár
Magyarország cserearányai 150 140 130 120 110 100 90
Behozatal
Kivitel
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
80
Cserearány-mutató
8
Agrárolló – mezőgazdasági cserearányok •
Agrárolló –
mezőgazdasági termelői árindex/mezőgazdasági ráfordítások árindexe •
mezőgazdasági termékek termelői árindexe: a mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait mutatja
•
Ráfordítási árindex: nem csak az ipari, hanem a mezőgazdasági eredetű (pl. vetőmag, takarmány) termékek és szolgáltatások árindexeit is tartalmazza
Agrárolló Magyarországon (előző év=100) 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
Növénytermesztési és kertészeti termékek
Élő állatok, és állati termékek
Mezőgaz dasági ráfordítási árindex
A grárolló
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Összesen
9
Agrárolló Magyarországon (előző őv azonos időszaka=100)
130 125
120 115
110 105 100
95
90
85 80 2004. ös szesen
2005.
2006.
mezőgazdasági f oly ó termelő-f elhas ználásra
2007. beruházásra
2008.
A grárolló (termelőiár-index/ráf ordítás ok árindexe)
A mezőgazdasági és az ipari árak alakulása egy növekvő gazdaságban
10
Nyersanyagtermékek cserearányai •
Az agrárolló általánosítva
•
Prebish–Singer hipotézis: –
A nyersanyagtermékek relatív árai csökkennek
–
Mivel a nyersanyagtermékek többségét a fejlődő országokban állítják elő, ezért a fejlődő országok cserearányai romlanak
Empirikus tanulmányok P-S hipotézisről 1817–1985
Emelkedő TOT a fejlődő országokban
Csökkenő TOT a fejlődő országokban
Nincs statisztikai kapcsolat
1817–1900
5
0
0
1900–1949
11
3
1
1950–1985
9
38
34
Forrás: Scandizzo–Diakosavas (1987)
11
A P-S hipotézis értékelése •
Az empirikus vizsgálatok részben alátámasztják
•
Miért lehet igaz?
•
–
Engel-görbe
–
Az ásványi anyagok a technológiai fejlődés miatt helyettesíthetők lettek
Miért nem lehet igaz? –
A technikai haladás a feldolgozóiparban csökkentette az ipari termékek árát, amely inkább a fejlett országokat érintette nem a fejlődőket
–
Az OPEC mesterségesen magasan tartja az olajárakat, amely növeli az olajtermelő országok cserearányait (fejlett és fejlődőt egyaránt)
Összefoglalás •
A mezőgazdasági árak előrejelzése nehéz feladat függetlenül az időtávtól és aggregációs szinttől, mert azok függnek –
Gazdasági tényezőktől
–
Nem gazdasági tényezőktől mint •
Kormányzati döntések
•
Időjárás
•
Más előre nem látható események
•
A mezőgazdasági árak ingadozása ezért inkább normának számit, mint kivételnek
•
Ezért az élelmiszerlánc szereplői fenntartják érdeklődésüket olyan stratégiák és közpolitikák iránt, amelyek csökkentik az árkockázatokat vagy kompenzálják a bizonytalan cserearányokat 12
