Mérnöki alapok 7. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-16-80 Fax: 463-30-91 http://www.vizgep.bme.hu
Áramló folyadék egyensúlya Jellemzi a sebesség- és nyomáseloszlás; változhat a hely (helyvektor:) (r ) és az idő (t) függvényében
Mérnöki alapok. 7. előadás
Időben állandó (stacionárius) áramlás: a sebesség (v), a nyomás (p), a sűrűség (ρ) nem függ az időtől, csak a helytől Időben változó (instacionárius) áramlás: a fenti jellemzők hely és idő függvényei Pl. lakás fűtés gázkazánnal, hőfokszabályozás („cirko”) keringtető szivattyú indul – vagy leáll: instacionárius közben állandó fordulatszámon jár: stacionárius (az áramlás szempontjából, de közben melegszik, tehát a hőtechnikai folyamat instacionárius) Mérnöki alapok. 7. előadás
Áramlások leírása: az anyagmegmaradás és a mozgásegyenletekben
Anyagmegmaradás törvénye (kontinuitás) – csőben egyváltozós függvény
Mérnöki alapok. 7. előadás
Térfogatáram: időegység alatt áthaladó folyadék térfogat (q v. Q) 3 m Q=Av mértékegysége: s
keresztmetszet átlagsebesség Tömegáram: időegység alatt áthaladó folyadék tömeg (m& ) kg m& = ρq = ρAv mértékegysége: s Anyagmegmaradás: m & állandó a hely függvényében
m& = áll. = ρ1 A1v1 = ρ 2 A2 v2 A1v1 = A2 v2 Ha ρ=áll. (cseppfolyós közeg) Nagy keresztmetszet, kis sebesség Mérnöki alapok. 7. előadás
Alkalmazás Lakás központi fűtés kazánjának vízellátását végző szivattyú q=8dm3/min vizet szállít (egy vödör víz 1.25min!). A csővezeték hálózat ¾”-os és ½”-os csövekből épült. ¾” belső átmérő d3/4=20mm; A3/4= 3.14*10-4m2 ½” belső átmérő d1/2=13mm; A1/2=1.33*10-4m2 Vízsebességek: v3 / 4
q 8 1 = = 3 * = 0.425m / s −4 A3 / 4 10 * 60 3.14 *10
Mérnöki alapok. 7. előadás
Legyen: fele balra, fele jobbra
v1/ 2
1 1 *q *8 1 =2 = 23 * = 0.5m / s −4 A1/ 2 10 * 60 1.33 *10 Mérnöki alapok. 7. előadás
MOZGÁSEGYENLET Legegyszerűbb eset:
Ideális folyadék (nincs súrlódás) Állandósult áramlás (nem függ az időtől)
Energia megmaradás: a helyzeti és mozgási energia összegének megváltozása a külső erők munkájával egyenlő
Mérnöki alapok. 7. előadás
Mérnöki alapok. 7. előadás
A h1, h2 szinteket közös alapsíktól mérjük Anyagmegmaradás (ρ=áll. esetében)
V = A1∆s1 = A1v1∆t = A2v2 ∆t = A2 ∆s2 F1 erő munkája F2 erő munkája E1 energia E2 energia
W1 = F1∆s1 = p1 A1v1∆t = p1V W2 = F2 ∆s2 = p2 A2 v2 ∆t = p2V
ρ 2 E1 = Vρgh1 + V v1 + Eközös rész 2 ρ 2 E2 = Eközös rész + Vρgh2 + V v2 2 Mérnöki alapok. 7. előadás
Egyensúly:
W1 − W2 = E2 − E1
ρ 2 ρ 2 ( p1 − p2 )V = V ρgh2 + v2 − ρgh1 − v1 2 2 Rendezve
ρ 2 ρ 2 p1 + ρgh1 + v1 = p2 + ρgh2 + v2 2 2
ρ 2 p + ρgh + v = áll. 2
Bernoulli egyenlet (energia megmaradás) Mérnöki alapok. 7. előadás
Bernoulli, Daniel (1700-1782) (Alapképzettsége orvos) Bázelben fizika professzor 1738-ban „Hidrodinamika” c. könyvet jelentet meg Strassburgban Ebben már benne van a róla elnevezett egyenlet Eulerrel együtt sok problémát közösen oldanak meg
Mérnöki alapok. 7. előadás
A levezetett egyenletben minden tag mértékegysége: [N/m2] p nyilván kgm 2 kg m kg N ρgh s 3
m s
2
m=
ms
2
=
m
2
=
m
2
kgm 2 kg m kg N s = = = 3 2 2 2 m s ms m m 2
ρ 2 v 2 Energetikai szempontból:
Pa =
N m
2
=
Nm m
3
=
J m
3
térfogategységre eső energia Mérnöki alapok. 7. előadás
ρ-val osztva minden tag mértékegysége azaz tömegegységre eső energia:
2
p v + gh + = áll. ρ 2
ρg-vel osztva minden tag mértékegysége
azaz súlyegységre eső energia:
Nm kg
J Nm N = N = m 2
p v +h+ = áll. ρg 2g Mérnöki alapok. 7. előadás
Bármelyik alakot használjuk az egyenletek dimenzionális homogenitásának teljesülnie kell! Ez a felismerés FOURIER, Jean-Baptiste Joseph báró (1768-1830) francia matematikus és fizikus nevéhez fűződik. 1807-ben mutatta be a francia akadémián a hővezetés differenciálegyenletét tartalmazó dolgozatát. Ebben azt is állította, hogy bármely, a [0, 2π] intervallumon értelmezett függvény, trigonometrikus sorba fejthető és ilyen sorokkal az egyenlet megoldható. 1822-ben publikálta „A hővezetés matematikai elmélete” című klasszikus művét. Két évvel később az akadémia tagja és titkára lett. Ma már a Fourier-sorok és a Fourier transzformáció nélkülözhetetlen eszközei a parciális differenciálegyenletek megoldásának. Mérnöki alapok. 7. előadás
Alkalmazás: Folyadék energiája a központi fűtés csövében
Adatok: ρ=103kg/m3 p=1.5bar v=0.425m/s h=3m
Mérnöki alapok. 7. előadás
2
5
2
p v 1.5 *10 0.425 + +h= 3 + + 3 = 15.29m + 0.0092m + 3m ≈ 18.29m ρg 2 g 10 * 9.81 2 * 9.81
A sebesség négyzetes tag, tehát a súlyegységre vonatkoztatott mozgási energia ebben a feladatban elhanyagolható! Légvezeték esetén (pl. áruházi szellőztető-fűtő rendszer) Adatok: ρ=1.2kg/m3 p=0.1bar=104N/m2 v=15m/s h=8m (a fejünk felett) Mérnöki alapok. 7. előadás
p+
ρ 2 1.2 4 2 4 v + ρgh = 10 + * 15 + 1.2 * 9.81 * 8 = 10 Pa + 135 Pa + 94 Pa = 10229 Pa 2 2
Itt az utolsó két tag azonos nagyságrendű
Mérnöki alapok. 7. előadás
VENTURI CSŐ Elemei: konfúzor torok vagy nyak diffúzor
Mérnöki alapok. 7. előadás
Kontinuitás (ρ=áll.)
A1v1 = A2v2 Bernoulli 1-2
v1 A2 = v2 A1
ρ 2 ρ 2 p1 + v1 = p2 + v2 2 2
Mivel az ábrán bemutatott Ventúri cső vízszintes helyzetű, azaz a két nyomásmegcsapolás azonos magasságban van, így a térfogategységre felírt helyzeti energia a Bernoulli egyenlet mindkét oldalán azonos, ezért kiesik Mérnöki alapok. 7. előadás
2 2 v1 A2 ρ 2 ρ 2 ρ 2 2 p1 − p2 = v2 − v1 = v2 1 − = v2 1 − 2 2 v2 2 A1
(
)
ha kör-keresztmetszet:
2
A2 d 2 = A1 d1
4
ezzel a Bernoulli egyenlet: 4 d2 ρ 2 p1 − p2 = v2 1 − 2 d1
Mérnöki alapok. 7. előadás
v2 =
2( p1 − p2 ) d 4 ρ 1 − 2 d1
Manométer egyensúlyi egyenlet:
p1 + ρv g (z + ∆h ) = p2 + ρv gz + ρ Hg g∆h
p1 − p2 = (ρ Hg − ρv )g∆h
Mérnöki alapok. 7. előadás
Ventúri cső mint mérőeszköz ∆h-t megmérem
∆p számolható
q = A2 v2 = A2
v2 számolható
2( p1 − p2 ) d 4 ρ 1 − 2 d1
Tehát a Ventúri cső nyomáskülönbség mérése alapján működő térfogatáram mérőeszköz, ugyanilyen típusú mérőeszköz a mérőperem is Mérnöki alapok. 7. előadás