Mérnöki alapok 4. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-16-80 Fax: 463-30-91 http://www.vizgep.bme.hu
SZÍJHAJTÁS
Alkalmazás: pl. gépkocsiban generátor, vízszivattyú, ventilátor (klíma) A megcsúszás megakadályozásához – szíjhajtásnál – a feszes ág megfeszülése ne legyen nagyobb a laza ágban ébredő húzóerő kétszeresénél (T1/To ≈ 2) Mérnöki alapok. 4. előadás
Feszítő erő:
Fn T1 To
Átvitt kerületi erő:
M1 M 2 Ft T1 To r1 r2
Csúszás: v1 > vszíj > v2
v1 v2 v2 r2w2 r2 1 s 1 1 1 v1 v1 r1w1 r1 i
r2 r1i1 s
1 s
mint a dörzshajtásnál (a veszteség miatt w2 kisebb lesz, de M2 nem változik) Mérnöki alapok. 4. előadás
A szíjtárcsa kialakítása A lapos-szíj tárcsa koszorú szélessége a szíj szélességéhez igazodik. Az ékszíj a tárcsa trapéz alakú hornyainak oldallapjain fekszik fel és így a tapadó súrlódási tényező jelentősen nagyobb, mint a lapos-szíj hajtásé. Mérnöki alapok. 4. előadás
Nagyobb teljesítmények átviteléhez nemcsak a b szíjméret növelésére, hanem az alkalmazott szíjak darabszámának növelésére (2-8db) is mód van. Helyes méretezéssel a megcsúszás még teljes terheléssel sem haladja meg az 5%-ot (s=0.03-0.05) A szlip csökenthető:
A tengelytáv növelésével Szíjfeszítő kerék használatával Az átfogási szög növelésével A súrlódási tényező növelésével (durvább felületi megmunkálás) Mérnöki alapok. 4. előadás
Mérnöki alapok. 4. előadás
Fogaskerék és csigahajtás A hajtó és hajtott fogaskerekek között merev kapcsolat van, csúszás csak a fogak felületén van. A gördülőkörök érintkezési pontjában a kerületi sebesség azonos még különböző geometria (azaz kerékátmérő) esetén is. z1 fogszám z2 r1 gördülő kör sugár r2 t osztás t
2r1 2r2 t z1 z2
Mérnöki alapok. 4. előadás
Csúszásmentes kapcsolat miatt:
v r1w1 r2w2 r1 w2 r2 w1
w1 r2 z2 i w2 r1 z1 A csigahajtás előnye, hogy igen nagy áttételek valósíthatók meg vele. Például: z2=120; z1=1 menetű csavarral i=120, vagyis n1=1440/min villamos motor fordulatszám n2=12/min-re lassítható Áttétel:
Mérnöki alapok. 4. előadás
Alkalmazás: Sífelvonó hajtóműve a20 b=45 m=0.05 G=800N
Mérnöki alapok. 4. előadás
sin a m cos a sin 20 0.05 * cos 20 Tc1 G 800 N * 419 .2 N 420 N o o cosb m sin b cos 45 0.05 * sin 45 o
o
T11 Tc1 cosb 420 N * cos 45 300 N o
Húzzon 50 csákány 50*2=100 embert T1 100 * T11 100 * 300 N 3 *10 N 4
Mekkora motor teljesítmény szükséges, ha a húzási sebesség v=1.2m/s P1 T1v 3 *10 N *1.2m / s 36 *10 W 36 kW 4
3
Mérnöki alapok. 4. előadás
Sífelvonó hajtómű
Mérnöki alapok. 4. előadás
Legyen a közlőmű hatásfoka ηk=73%, ezzel a szükséges motor teljesítmény: P1 36 kW Pmotor 49.3kW k 0.73 Mekkora a kötéldob átmérője, ha a motor fordulatszáma nmot=1450/min, icsiga=35, ifogaskerék=2.5 iö icsigai fogas ker ék 35 * 2.5 87.5
nmotor 1450 / min ndob 16.57 / min iö 87.5 Mérnöki alapok. 4. előadás
A dob kerületi sebessége megegyezik a vonó-kötél sebességével, azaz v=1.2m/s, ezzel a dob átmérője:
v Dndob v 1.2m / s * 60 s / min D 1.383 m 1380 mm ndob *16.57 / min
A motor bevezetett teljesítménye, ha ηmot=93%
Pmotor 49.3kW Pmotorbe 53kW mot 0.93 Mérnöki alapok. 4. előadás
Energiaáram ábra ill. teljesítmény-folyam (SHANKEY diagram)
Mérnöki alapok. 4. előadás
TERHELÉS ÉS HATÁSFOK Névleges teljesítmény (PN): hasznos teljesítmény; a méretezés alapja; a gép adattábláján feltüntetett érték Pillanatnyi hasznos teljesítmény (Ph): lehet kisebb-nagyobb a névleges teljesítménynél Terhelési fok (x): Ph x PN
x=0 0 < x <1 x>1
üresjárás alulterhelt túlterhelt Mérnöki alapok. 4. előadás
Teljesítmény veszteség (Pv): a bevezetett és a hasznos teljesítmény különbsége: Pv=Pb-Ph Lehet állandó és/vagy változó veszteség
Állandó veszteség (Pvo) Pvo=áll.; nem függ a terheléstől. Ha n=áll., akkor ilyen a forgó gépeknél a légellenállás; vagy olyan csapágyakban a csapsúrlódás, ahol a csapágyerő nem függ a terheléstől Mérnöki alapok. 4. előadás
Változó veszteség Pvx=Pv(x) Mechanikai elven működő munkagépeknél arányos a terheléssel, azaz Pvx=xPvx1, ahol Pvx1 a változó veszteség az x=1 helyen Villamos elven működő gépeknél a terhelés négyzetével arányos, azaz Pvx=x2Pvx1 (Megemlíthető még, hogy az áramlástechnikai gépek változó veszteségei a terhelés harmadik hatványával növekednek; ez a témakör nem része a jelen tananyagnak) Mérnöki alapok. 4. előadás
Összveszteség közlőmű
Pv=Pvo
Pvo+xPvx1
mechanikai elv
Pvo+x2Pvx1
villamos elv
Pv=Pvo+Pvx=
Állandó veszteséget okoz pl. a szíjhajtásos közlőmű csapsúrlódása, ha a terheléstől független erők ébresztik (súlyerők, szíjfeszítő erők). Mérnöki alapok. 4. előadás
Közlőmű veszteség – terhelés függvénye Közlőmű vesztesége
1,2 Ph=xP1
Pv=Pvo
1
Pv [kW]
0,8 0,6 Pv
Pvo
0,4 0,2 0 0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
x [-] Mérnöki alapok. 4. előadás
1,2
Közlőmű hatásfoka a hasznos teljesítmény függvényében
7 6
0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0
Pv1=Pvo
P [kW]
5 4 3 P1
2 Pvo
1
Pb
0 0
1
2
3
Ph
4
P1
Ph [kW] Ph
Pb
5
éta Mérnöki alapok. 4. előadás
6
[-]
Közlőmű hatásfoka
Mechanikai elven működő gép veszteség – terhelés függvénye Mechanikai elven működő gép vesztesége
1,8 1,6 1,4 Pvx1
Pv [kW]
1,2 1 0,8
Pv1
0,6 Pvo
0,4 0,2 0 0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
x [-]
Mérnöki alapok. 4. előadás
1,2
Mechanikai elven működő gép hatásfoka a hasznos teljesítmény függvényében
8 Pv1
6
P [kW]
0,9 0,8 0,7 0,6 0,5
4
0,4 0,3 0,2 0,1 0
P1 2
Pvo 0 0
1
2
3
4
5
Ph [kW] Ph
Pb
éta
Mérnöki alapok. 4. előadás
6
[-]
Mechanikai elven működő gép hatásfoka
Következtetés: a közlőművek és a mechanikai elven működő gépek hatásfoka a terhelés (és a hasznos teljesítmény) növelésekor szigorúan monoton nő!
Mérnöki alapok. 4. előadás
Villamos elven működő gép veszteség – terhelés függvénye Villamos elven működő gép vesztesége 3 2,5
Pv [kW]
2 Pvx1
1,5 1 Pvo
0,5 0 0
0,2
0,4
0,6
0,8
x [-]
x opt
1
Mérnöki alapok. 4. előadás
1,2
Villamos elven működő gép hatásfoka a hasznos teljesítmény függvényében
9 8 7 6 5
0,8 0,7 max 0,6 0,5 0,4
4 3 2 1 0
0,3 P1
Pv Ph
0,2
Pb
0,1 0
0
1
2
3 Ph [kW] Ph
Pb
4
5
opt. éta Mérnöki alapok. 4. előadás
6
[-]
P [kW]
Villamos elven működő gép hatásfoka
Következtetés: a villamos elven működő gépek hatásfok terhelés függvényének maximuma van. A teljesítmény veszteség – terhelés függvény érintője átmegy az origón. A bevezetett teljesítmény – terhelés függvény érintője átmegy az origón.
Mérnöki alapok. 4. előadás