TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS..............................................................................................4 UNIX, LINUX ALAPOK.......................................................................... 6 A. A UNIX, Linux fejlődésének története röviden...................................................................... 6 B. A Linux rendszer rövid bemutatása, filozófiája, főbb sajátosságai........................................8 1. A Linux-rendszer főbb tulajdonságai:................................................................................. 8 2. Szabad szoftverek – A GNU-Projekt.................................................................................. 8 a. A „szabad szoftver” fogalmának meghatározása.........................................................................................8 b. A GNU Project.......................................................................................................................................... 10
3. Memóriakezelés................................................................................................................ 11 4. Fájlrendszer....................................................................................................................... 11 5. Felhasználók, jogosultságok, védelem.............................................................................. 12 6. Ismertebb grafikus felületek.............................................................................................. 12 a. b. c. d. e.
KDE – K Desktop Environment................................................................................................................ 13 GNOME.................................................................................................................................................... 13 BlackBox................................................................................................................................................... 13 IceWM.......................................................................................................................................................13 Fvwm......................................................................................................................................................... 13
7. Csomagkezelők – package managers................................................................................ 14 8. A Windows és a Linux versenye....................................................................................... 14 C. Különböző Linux-disztribúciók bemutatása ....................................................................... 15 1. Slackware.......................................................................................................................... 16 2. Debian: ............................................................................................................................. 16 3. RedHat...............................................................................................................................17 4. Mandrake...........................................................................................................................17 5. SuSE.................................................................................................................................. 18 6. KNOPPIX, SULIX............................................................................................................ 18 7. Lindows............................................................................................................................. 19 8. UHU.................................................................................................................................. 20 D. A szabad szoftverek és a Linux népszerűsítése, érdekvédelme Magyarországon.................21 1. Szabad szoftverek magyarországi népszerűsítése és honosítása....................................... 21 a. Magyar OpenOffice.org.............................................................................................................................22 b. Magyar Mozilla Projekt............................................................................................................................ 22 c. Magyar Linux Dokumentációs Projekt .....................................................................................................23
–1–
2. Nemzeti „Szabad Szoftver Stratégia” tervezete a Parlament előtt.................................... 23
LINUX A MINDENNAPOS HASZNÁLATBAN.................................. 25 A. 2002-es TÁRKI-felmérés – operációs rendszerek ismerete és megítélése........................... 25
LINUX A GAZDASÁGI, TERMELŐI SZFÉRÁBAN........................... 28 LINUX A KORMÁNYZATI SZFÉRÁBAN...........................................30 A LINUX A KÖZOKTATÁSBAN..........................................................33 A. A Linux megjelenése a világ különböző oktatási rendszereiben.......................................... 33 1. Példák más országok oktatási rendszereiből..................................................................... 33 a. b. c. d.
Spanyolország, Mexikó, Argentína, Brazília.............................................................................................33 Norvégia.................................................................................................................................................... 34 Namíbia..................................................................................................................................................... 34 Egyesült Államok...................................................................................................................................... 35
2. A Linux oktatásban való terjedését, oktatási szoftverek fejlesztését segítő szervezetek.. 35 a. b. c. d. e.
Schoolforge................................................................................................................................................35 SEUL/edu.................................................................................................................................................. 36 Linux for Kids........................................................................................................................................... 37 OFSET.......................................................................................................................................................38 KDE Edutainment Project......................................................................................................................... 38
B. A Linux megjelenése a magyar oktatásban........................................................................... 38 1. Linuxos munkaállomások és/vagy szerverállomások Magyarország középiskoláiban.....39 a. Szervereken alkalmazott Linux-disztribúciók .......................................................................................... 43 b. Munkaállomásokon alkalmazott Linux-disztribúciók............................................................................... 43
2. Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola......................................................... 44 3. Révai Miklós Középiskola................................................................................................ 47 4. Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola....................................... 47 5. Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium............................................................... 48 C. Informatika-oktatás Magyarországon a Linux-rendszerrel....................................................48 1. A NAT követelményeinek teljesülése a Linuxban ........................................................... 48 a. b. c. d. e.
Általános fejlesztési követelmények az 1-6. évfolyam számára................................................................ 49 Részletes követelmények az 1-6. évfolyam számára tananyag szerinti bontásban....................................50 Általános fejlesztési követelmények a 7-10. évfolyam számára................................................................50 Részletes követelmények a 7-8. évfolyam számára tananyag szerinti bontásban..................................... 52 Részletes követelmények a 9-10. évfolyam számára tananyag szerinti bontásban....................................54
2. Óravázlatok egy-egy kiragadott témában.......................................................................... 57 a. Ismerkedés a KDE-vel, beállítások............................................................................................................57 b. Fájlok és könyvtárak kezelése a Linuxban................................................................................................ 59 c. Szövegszerkesztés OpenOffice.org-gal 1.................................................................................................. 61
3. ECDL Linuxon.................................................................................................................. 62
–2–
4. A Linux oktatásában felhasználható magyar nyelvű tankönyvek, segédanyagok............. 64 D. A Linux-rendszer egyéb alkalmazási területei az oktatásban és a kapcsolódó területeken...66 1. A Linux szerepe az informatikai infrastruktúra kialakításában.........................................66 2. Informatikai eszközök használata más tanórák keretében.................................................67
A PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÍTÉSE................................................... 73 A. Linux az oktatásban rendezvénysorozat................................................................................73 B. Pedagógustovábbképzés........................................................................................................ 74 C. Sulinet Expressz informatikai és informatika alapú pedagógus-továbbképzések.................74
KONKLÚZIÓ.......................................................................................... 76 IRODALOMJEGYZÉK...........................................................................77 ÁBRA- ÉS TÁBLAJEGYZÉK................................................................ 78
–3–
BEVEZETÉS
12-13 éve tűnt fel először a Linux, mára már kevesen vannak, akik semmit sem hallottak róla. Habár az asztali számítógépek operációs rendszereként egyértelműen a Windows az egyeduralkodó, úgy tűnik, egyre több területén jelenik meg a Linux reális alternatívaként. A hátrány óriási (különösen hazánkban), a tapasztalható fejlődés mégis számottevő. Egyre nagyobb tért nyer a termelői szférában, a pénzhiánnyal szenvedő kormányzati egységekben és a mindennapos használatban is. A rendszer rövid, áttekintő ismertetése után az említett területekről példákat felmutatva kívánom bizonyítani, hogy sokan felismerték a Linux tagadhatatlan előnyeit és ki is használják azokat. Ennek ellenére úgy tűnik, az oktatásban csak lassan ismerik fel: igény és szükség is lenne a szabad szoftverek filozófiájával, ezen belül a Linuxszal mélyrehatóbban foglalkozni. Furcsa világ az, amikor egy pedagógust kell meggyőzni arról, hogy az információmegosztás jó és építő, szemben a eltitkolt tudással. Igazi előrehaladás a művészetekben és tudományokban csakis az új ötletek, kutatások nyílt megosztásának eredményeként jöhetnek létre. Mindeddig a legtöbb iskolarendszerben a használatban lévő szoftverek zártak, így téve a pedagógus társadalmat az új kor alapvető új információinak cenzúrájává. „A Linux sokszínűsége talán az oktatásban felhasználható egyik legnagyobb erény. Mindannyian ismerjük a tanulási folyamat során megismert szoftverekhez kötődés csapdáit. Amikor a gyerekek mindenáron ragaszkodnak az iskolában tanult egyetlen szövegszerkesztőhöz, egyetlen adatbá-
–4–
ziskezelőhöz, a rendszerhez, amit az iskolában láttak, amikor a gyerekek elvesznek egy számukra új, vagy csak részben új környezetben. Megijednek, ha egy menüpont a következő verzióban megváltozik. Amikor képesek lennének ugyan, de nem hajlandók egy másik rajzolóprogramot, egy másik programozási nyelvet segítség nélkül felfedezni, új ismereteket önállóan elsajátítani. A „minden részterületből ismerjen meg egy szoftvert” stílusú oktatás legtöbbször nem a pedagógus hibája. Az iskolákban már az is nagy dolog, ha valóban rendelkezésre áll minden részterülethez egy-egy program, újak vásárlására csak a kivételes helyzetben levőknek van lehetőségük. Egyetlen programmal pedig csak magát a programot lehet korrektül megtanítani, szemléletet és globális ismereteket – az életkori sajátosságok miatt – nagyon nehéz.” (Molnár Hajnalka: Egy Linux bemutatóóra apropóján)
–5–
UNIX, LINUX ALAPOK A. A UNIX, LINUX FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE RÖVIDEN A Linux maga egy UNIX-alapú rendszermag (kernel), mely különböző alkalmazói programokkal kiegészülve alkotja a szintén Linux néven elterjedt POSIX-szabványnak (Portable Operating System Inteface for UNIX) megfelelő Unix-kompatibilis operációs rendszert. A UNIX operációs rendszer első változatát 1969-ben készítette el Ken Thompson az AT&T-nél egy leselejtezett PDP-7 számítógépen. Miután munkatársai is jó lehetőségeket láttak a programban, az AT&T szoftverfejlesztőinek egy része elkezdett ezzel komolyabban foglalkozni, és egyre újabb, fejlettebb változatokat hoztak ki. Mivel a UNIX-rendszert C nyelven készítették, nagyon könnyű volt átírni egy új hardverre, ezért nagyon hamar elterjedt az egész világon. Elterjedését segítette az is, hogy az első pár évben a rendszer teljes forráslistája bárki számára (ingyen) hozzáférhető volt. Ennek egy következménye volt az is, hogy a legtöbb helyen az egyetemi oktatásban ezt a rendszert használták. A UNIX hetedik változatának megjelenése után az AT&T látta a UNIX piaci sikerét, és a forráskód már csak a magas jogdíjak megfizetése ellenében volt hozzáférhető. A Linux-kernel első verzióját 1991 augusztusában egy finn egyetemista, Linus Torvalds készítette 386-os gépén, hogy hardverét jobban megismerhesse. Nem volt megelégedve a használható programokkal, operációs rendszerekkel. Akkor egyébként Minixet használt, amely egy oktatási célra fejlesztett Unix-klón. A fejlesztéseket assemblyben kezdte, de később áttért C nyelvre. Ahogy a rendszer minimális szolgáltatásokkal felállt, publikálta az Interneten. Hamarosan úgy találta, hogy műve iránt nagy az érdeklődés, fogadta, majd integrálta az újabb és újabb javaslatokat. A fejlesztések így indultak el a világhálón keresztül kommu-
1. ábra: Linus Torvalds
nikálva a szabad kapacitású fejlesztők, programozók egyre növekvő táborában. 1994. elején a Linux 1.0-s verziójához, majd 1996-ra a Linux rendszermagjának számozása már a 2.0.0-hoz érkezett, ekkorra képességei már messze meghaladták a Minixét. Ez már lehetővé tette a modulok használatát, így a kernel bizonyos részei ettől kezdve modulként is elkészíthetők és integrálhatók voltak. Ezen a fejlettségi fokon már szükségessé vált minden igényt kielégítő felhasználói programok fejlesztése is. Ekkorra már a piacon volt a Windows 95. Abban az időben, amikor a Microsoft kiadta a Windows 98-at (1998), majd a Windows 2000-t –6–
(2000. február), sok nagy cégnek akadt meg a szeme a Linuxon. Ekkora már körülbelül 7,5 millióan használnak Linuxot szerte a világon, a termelői szféra különböző szegmenseiben is kezdtek fantáziát látni benne. Az Intel, a Netscape, az Oracle, a Compaq, a Novell, az IBM és a HewlettPackard – más kisebb nevű cégek mellett – pénzt fektetett többek között a Red Hat-et árusító cégbe. Egyre több cég szervereit, munkaállomásait és noteszgépeit lehetett előre telepített Linux-szal is megvásárolni. Ezek közé tartozik ma már például a Dell, a Compaq, a Hewlett-Packard, a Siemens, a Silicon Graphics, az IBM és a Toshiba is. Nem csak a hardvergyártók ismerték fel a Linux előnyeit, hanem a szoftvergyártók is. A nagy és kis cégek sorra jelentették be, hogy portolják különböző szoftvereiket Linux alá. Ezek között vannak fejlesztői rendszereket gyártó cégek: Cygnus, IBM, Borland, Inprise, Informix, Magic Software Enterprises, Oracle, Compaq, PlugSys International, SGI, de megtalálhatók adatbáziskezelőket fejlesztők is: IBM, Sybase, Oracle, Informix, Progress, Pervasive Software, valamint üzleti szoftverek előállítói is: SAP, IBM, Pervasive Software Inc., McAfee, Gentia Software, Lotus, Macromedia Inc., stb. A Linux azóta is szabadon elérhető, és különböző verziói az Internetről letölthetők. A Linux terjesztése a GPL-licensz szerint történik. Léteznek persze pénzért, boltban kapható változatok is, de ebben az esetben is csupán az anyagköltségeket és az esetleges telepítési, működtetési támogatást (support) fizetjük meg. Persze az adott Linux-terjesztés összeállítóitól függ, hogy gyűjteményükbe kerül-e fizetős program, mivel természetesen ilyenek is léteznek. Linuxot kezdetben pusztán az Internetről lehetett beszerezni, és az installálás nem volt túl könnyű, persze ekkor a rendszert még csak a számítógéphez elég jól értők használták. A népszerűség növekedtével azonban igény mutatkozott olyan programcsomag-rendszerre, amely a kevésbé hozzáértő felhasználó számára is lehetővé teszi a telepítést. Így szükségessé vált különböző egyszerűbben telepíthető, könnyebben használható, barátságosabb grafikus felülettel rendelkező Linux fejlesztése. Ezek a fejlesztések sok-sok szálon indultak el, adott területen némileg eltérő filozófiát követve. Ezenkívül a különböző nyílt forráskódú szoftvereket más-más fejlesztő csoportok eltérő szisztéma szerint válogatták össze, így az idő haladtával egyre több – alapjaiban nem, de összetételét tekintve mégis – különböző Linux-terjesztés (úgynevezett disztribúció) látott napvilágot. A Linux futótűzszerű elterjedése után lassan többféle architektúrán is megjelent; pl.: PC, PowerPC, SPARC, Alpha, Amiga, stb. Természetesen nem jelent problémát a többprocesszoros nagygépeken való futtatás sem. –7–
B. A LINUX RENDSZER RÖVID BEMUTATÁSA, FILOZÓFIÁJA, FŐBB SAJÁTOSSÁGAI Mielőtt részletesen rátérnék a Linux mindennapokban, a termelői, kormányzati szférában való elterjedésére, az oktatásban való használatára, fontosnak tartom, hogy röviden megismerjük az eddig megismert operációs rendszerektől eltérő filozófiáját, főbb tulajdonságait.
1. A LINUX-RENDSZER FŐBB TULAJDONSÁGAI: – többfelhasználós rendszer (multiuser) – több programot képes egyszerre futtatni (multitasking) – több szálon futás lehetősége (multithreading) – több virtuális konzol támogatása – feladatok független kezelése (amennyiben egy esetleges programhiba esetén egy futó alkalmazás működése lehetetlenné válik, a többi alkalmazás működését nem veszélyezteti) – fejlett hálózattámogatás (a legkülönbözőbb hálózati hardverek és protokollok támogatása) – cserélhető, moduláris kernel
2. SZABAD SZOFTVEREK – A GNU-PROJEKT a. A „szabad szoftver” fogalmának meghatározása «A „szabad szoftver” fogalommal ismerkedők közül sokaknak gondot okoz a szabad (free) szó megfelelő értelmezése. Ezeknek az embereknek a „szabad” azt jelenti, hogy „ingyenes”.1 Ha egy szoftver csak abban az értelemben szabad, hogy nem kell érte fizetni, akkor valójában elég messze áll attól, hogy ténylegesen szabad legyen. Lehet például, hogy nem lehet továbbadni, és szinte biztos, hogy nem lehet továbbfejleszteni.2 A ténylegesen szabad szoftver szabad is marad. A köztulajdonba helyezett szoftverek a későbbiekben nem szabad programok részeivé válhatnak. Ilyenkor a továbbfejlesztések elérhetetlenné válnak a közösség számára. Ahhoz, hogy a szoftver szabad maradjon, ennek megfelelő szerzői jog és licensz hatálya alatt kell kiadni.
1 2
Egy angol szótár majdnem húsz jelentését ismeri a "free" szónak. Ezek közül csak az egyik az "ingyenes". A többi jelentés leginkább a szabadsághoz és a kötöttségektől való mentességhez kapcsolódik. Tehát amikor szabad szoftverről beszélünk, akkor a szabadságról beszélünk, nem az ingyenességről. Az ingyenes licensszel rendelkező szoftverek általában olyan marketingkampányok fegyverei, amelyek egy kapcsolódó termék bevezetését vagy egy kisebb versenytárs megfojtását célozzák. Semmiféle garancia nincs viszont arra, hogy ingyenesek is maradnak.
–8–
A „szabad szoftver” elnevezés valójában a felhasználók szabadságára utal. Azt jelenti, hogy a felhasználóknak szabad futtatniuk, másolniuk, közzétenniük, tanulmányozniuk, megváltoztatniuk és tökéletesíteniük a szoftvert. Pontosabban kifejtve a felhasználók négy különböző jogát jelöli: 1. Jogot arra, hogy futtassák a programot, bármilyen céllal. 2. Jogot arra, hogy tanulmányozzák a program működését, és azt a szükségleteikhez igazíthassák. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége. 3. Jogot arra, hogy másolatokat tegyenek közzé a felebarátaik segítése érdekében. 4. Jogot arra, hogy tökéletesítsék a programot, és a tökéletesített változatot. közzétegyék, hogy az egész közösség élvezhesse annak előnyeit. Egy program szabad szoftver, ha a felhasználók ezen jogok mindegyikével rendelkeznek. Tehát a felhasználónak joga kell, hogy legyen közzétenni a program másolatait, akár módosításokkal, akár eredeti formájában, akár ingyen, akár pénzt kérve érte; akárkinek, akárhol. Ez többek között azt jelenti, hogy ehhez nem kell semmiféle engedélyt kérni vagy vásárolni. Szintén joga kell, hogy legyen módosítania a programot, és a módosított változatot saját munkájához vagy szórakozásához felhasználnia anélkül, hogy egyáltalán említést tenne a módosított változatok létezéséről. Ahhoz, hogy közzétegye a változtatásokat, senkit sem kell külön értesítenie. A program felhasználásának szabadsága azt jelenti, hogy tetszőleges személy vagy szervezet használhatja bármilyen számítógéprendszeren bármilyen célra, és erről nem kell előzőleg értesítenie sem a fejlesztőt, sem mást. A program példányainak továbbterjeszthetőségébe bele kell érteni a program bináris vagy végrehajtható formáját is, akárcsak a forráskódot mind a módosított, mind a változatlan verziók esetén. Ahhoz, hogy a változtatásnak, illetve a tökéletesített változatok közzétételének jogáról egyáltalán beszélhessünk, a program forráskódjának elérhetőnek kell lennie. Ennek következtében a forráskód elérhetősége a szabad szoftver szükséges feltétele. Mindamellett a szabad szoftver újraközzétételének módját többféleképpen is lehet szabályozni, amennyiben ezek a szabályok nem ütköznek a központi jogokkal. Például a copyleft az a szabály (nagyon leegyszerűsítve), hogy egy program újraközzétételekor nem lehet a szabályokhoz korlátozásokat hozzáadni, és megtagadni másoktól a központi jogokat. Ez a –9–
szabály nem ütközik a központi jogokkal, hanem inkább védi azokat. Függetlenül attól, hogy a szabad szoftver másolataiért valaki fizetett-e vagy sem, mindig joga van másolnia és megváltoztatnia a szoftvert, sőt még a másolatokat árusítania is. A „szabad szoftver” nem jelent „nem üzletit”. Egy szabad programnak felhasználhatónak kell lennie üzleti célokra is. A szabad szoftver üzleti fejlesztése már nem szokatlan. Az ilyen programok szabad üzleti szoftverek. Arról is elképzelhetőek szabályok, hogy hogyan kell kibocsátani módosított verziókat, amennyiben ezek a szabályok nem akadályozzák meg a felhasználót abban, hogy éljen a módosított verziók kibocsátásának jogával. Az is elfogadható, ha a licensz megköveteli a felhasználótól, hogy ha a szoftver egy módosított változatát terjeszti, és a szoftver egy korábbi fejlesztője kér egy másolatot, akkor küldenie kell neki egy példányt. A három legelterjedtebb licensz a következő: – General Public License – GPL (ez a legelterjedtebb szabad licensz) – Artistic License3 – BSD-jellegű licensz4 » [1] Egyre több nagy cég jelenteti meg szoftvereit Linux alá. Ezek a programok természetesen ugyanúgy pénzbe kerülnek, mint más operációs rendszerekre megírt változatai. A Linuxközösség azonban azon fáradozik, hogy maga az alaprendszer olyan mértékben legyen ellátva szabad szoftverekkel, hogy a felhasználóknak csak akkor kelljen pénzért vásárolni szoftvereket, ha valamilyen különleges igényt kell kielégíteniük, vagy ha kizárólag egy bizonyos cég programjával kívánnak foglalkozni.
b. A GNU Project5 1984-ben indult azzal a céllal, hogy kifejlesszenek egy teljesértékű, Unix-szerű operációs rendszert, amely szabad szoftver (GPL licenszű). Ez a GNU-rendszer (a GNU a „GNU Not Unix” rekurzív rövidítése). A GNU operációs rendszer Linux-kernelt használó változatait ma már széles körben használják. Bár ezekre a rendszerekre
2. ábra: A GNU Project logója
gyakran egyszerűen csak ,,Linux''-ként hivatkoznak, a nevük pontosabban: GNU/Linux.
3 4 5
http://www.perl.com/language/misc/Artistic.html http://www.debian.org/misc/bsd.license http://www.gnu.org/gnu/the-gnu-project.html; www.gnu.hu
– 10 –
Az FSF projektjeként 1999 szeptemberében létrejött a Szabad Szoftver Címtár, melybe az UNESCO 2003 áprilisában kapcsolódott be (www.gnu.org/directory/).
3. MEMÓRIAKEZELÉS A Linux támogatja a virtuális memória (virtual memory) kezelését. Ez azt jelenti, hogy képes lemezterületet RAM-bővítésként kezelni, azaz a felhasználható memória mérete ennek megfelelően nő. A kernel a pillanatnyilag nem használt memóriablokkokat kiírja a merevlemezre, így a felszabaduló memória más célra felhasználhatóvá válik. Amint az eredeti tartalomra újra szükség lesz, a kernel visszaolvassa a memóriába az előző memóriablokkokat. Ez teljesen láthatatlan a felhasználó számára; a Linux alatt futó programok csak a nagy memóriaterületet látják, és nem veszik észre, hogy bizonyos részei időnként a lemezre kerülnek. Természetesen a merevlemez írása és olvasása sokkal lassabb, mint a valódi memória használata, ami a programok futását lassítja. A merevlemez azon részét, amelyet a virtuális memória használ swap területnek (swap space) nevezzük.
4. FÁJLRENDSZER A Linux is hierarchikus katalógusszerkezetet használ. A teljes könyvtárstruktúrát úgy tervezték, hogy kisebb részekre lehessen bontani, melyek külön lemezpartíción helyezkednek el. Így a korlátos lemezméreteket összegyűjthetjük, könnyebb lehet a biztonsági mentés és rendszeradminisztráció. Valamint azáltal, hogy az állandóan változó (így sérülékenyebb, hozzáférés szempontjából kiszolgáltatottabb) adataink leválnak a rendszer közvetlen működéséért felelős adatállományokról, növekedik a rendszer biztonsága. A legfontosabb részek: a gyökér (root), /usr, /var, /home; úgynevezett fájlrendszerek, melyek mindegyikének különböző feladata, funkciója van. A teljes könyvtárfa felépítése olyan, hogy jól működjön hálózatba kötött Linuxos gépek esetében is, amikor egyes részek csak olvasható módon kerülnek megosztásra; pl. CD-ROM-ról vagy NFS-en keresztül. Habár a struktúra különböző részeit fájlrendszereknek nevezzük, nem feltétlenül szükséges, hogy a háttértároló külön particionált részein legyenek. Egy kicsi, egyfelhasználós rendszeren akár egyetlen partíción is tárolhatók, ami kezdő felhasználók esetén áttekinthetőbbé teszi a struktúrát. A könyvtárfa esetleg máshogy is felosztható annak függvényében, hogy mekkora háttértárolóink vannak, és hogy hogyan foglaljuk a helyet különféle célokra.
– 11 –
A Unix-fájlrendszer szerkezete (melyet alapjaiban a Linux is örökölt) a fájlokat cél szerint csoportosítja, azaz pl. a parancsok egy helyen vannak, az adatfájlok máshol, a dokumentáció egy harmadik helyen, és így tovább. A Linux által támogatott fájlrendszerek jelenleg a következők: Ext, Ext2, Ext36; FAT12, FAT16, FAT327; MS NTFS8; ISO9660, Joliet9; UDF10; ReiserFS; Amiga FFS; Macintosh HFS; BeFS; OS/2 HPFS; UFS; NFS11.
5. FELHASZNÁLÓK, JOGOSULTSÁGOK, VÉDELEM Az állományokhoz tartozó hozzáférési jogosultságok meghatározzák, hogy mely felhasználó melyiken hajthat végre különböző műveleteket. Egy-egy bejegyzés (fájl, könyvtár, link) a rajtuk végrehajtható különböző műveletekhez hozzárendelt jogosultságai a következő identitásoknak feleltethetők meg: – a fájl tulajdonosa (user) – csoport (group) – egyéb (others) A „csoport” segítségével foglalhatjuk egységbe a felhasználókat valamilyen logika szerint, így a személyes adatok megoszthatók, a hozzáférések szabályozhatók. A struktúra bejegyzéseihez 3 műveletet engedélyezhető vagy tiltható: – olvasás (read) – írás (write) – végrehajtás (execute) Természetesen mindhárom felhasználói csoportra külön-külön be lehet állítani ezeket az engedélyeket.
6. ISMERTEBB GRAFIKUS FELÜLETEK A Linux fejlődésével, az idő előrehaladtával, magas felhasználói igényeknek megfelelve a karakteres (konzolos) módú vezérlés mellett szükségessé vált különböző grafikus (ablakos, egérrel kezelhető) felületek kialakítására. Ez az alfejezet a legismertebbeket mutatja be röviden.
6
Ez a Linux fájlrendszere. Akár 4TByte is lehet egy partíció mérete, valamint a hosszú állománynevek támogatottak. Az Ext3 egyetlen nagy újítása elődjéhez képest, hogy naplózott fájlrendszer. 7 Olvasás, írás engedélyezett, ezáltal gond nélkül kezelhetők többek között a Win95, 98, ME alatt használt meghajtók. 8 Jelenleg teljes biztonsággal még csak olvasás engedélyezett. 9 CD-ROM-ok fájlrendszere. 10 Segítségével csomagszinten kezelhetők az újraírható CD-lemezek. 11 A Network File Sharing Protokol egy - főképp - Unix-ok között széles körben használt megoldás távoli számítógépek (NFS szerver) állományainak eléréséhez oly módon, hogy azok a helyi gép (kliens) egy könyvtárába csatolhatók.
– 12 –
a. KDE – K Desktop Environment12 Nem csak ablakkezelő, hanem egy komplett, jól kezelhető grafikus felhasználói és programozói felületet nyújt, remek próbálkozás az egységes környezet kialakítására, mely mára a legismertebb, legelterjedtebb. Támogatja a „húzd és ejtsd”(drag and drop)-módszer használatát, a munkaasztalon ikonokat helyezhetünk el, illetve panel segíti a munkánkat gyorsindítóval, panelmenüvel. A KDE és GNOME programozói megegyeztek, hogy együttműködnek a fejlesztésekben, így programjaik használhatóak mindkét grafikus környezetben.
b. GNOME13 A GNU Network Object Model Environment kifejezés rövidítéséből származik a neve. Egy másik nagyszerű és dinamikusan fejlődő grafikus felület, itt is fontos cél az egységesítés. A KDE-hez hasonlóan a programok egységes kinézetén kívül programozói segédprogramokat is szolgáltat.
c. BlackBox14 A SourceForge.net egyik projektjeként létrejött és fejlődő, gyors, kisméretű X11 Window Manager. Főleg fejlesztőknek ajánlható.
d. IceWM15 Kis memóriát igényel, ezáltal gyors, és az újabb verziói egyre inkább konfigurálhatóak. Rengeteg kinézetet lehet előcsalni belőle, a teljesség igénye nélkül egy felsorolás: Windows 3.1, Windows 95, OS/2 WARP 3, OS/2 WARP 4, motif, fvwm, gtk, stb.
e. Fvwm16 A Fvwm Virtual Window Manager kifejezések összetételéből származik. Az F néhány lehetséges jelentése a Fast (gyors), Flexible (rugalmas), Fantastic (fantasztikus). A virtuális pedig azt jelenti, hogy több virtuális képernyőt használhatunk.
12 13 14 15 16
http://www.kde.hu, http://www.kde.org http://www.gnome.org, www.gnome.hu http://blackboxwm.sourceforge.net/ http://www.icewm.org/ http://www.fvwm.org
– 13 –
7. CSOMAGKEZELŐK – PACKAGE MANAGERS A csomag egy bináris állomány, mely leginkább a Windows-rendszer telepítő programjának felel meg, de tervezettebb, szabványosítottabb. Önmagában nem sokat ér, szükség van egy kezelőprogramra, mely segít a programegység rendszerre való telepítésében a konfigurációs állományok módosítása által, így véve le a terhet a telepítést végző felhasználó válláról. A szoftverek csomagkezelő rendszerrel történő telepítése esetén úgynevezett függőségeket használunk, melyeket a készítők, karbantartók nagy gondossággal állapítanak meg. Azt határozzák meg, hogy az adott feltelepítendő program mely más programokcsomagokkal használ közös állományokat. Egy-egy program telepítése megköveteli más programcsomagokba ágyazott fájlok meglétét, melyet vele együtt telepíteni kell, vagy már feltelepítve készen kell állnia. A Debian alatt a csomagkezelést végző programpáros a dpkg és a dselect. A dselect egy karakteres felület, mely valamivel jobban kezelhető, mint a dpkg. A RedHat is fejlesztett csomagkezelőt, mely úgynevezett „rpm-fájl”-okba csomagolja a telepítőkészletet. Az rpm egy szimpla tömörített állománynak is tekinthető, azonban sok extra tulajdonsággal is kiegészítették. Többek között megadható, hogy a telepítés mely részénél, milyen scriptet (kis program) futtasson, a
fájlok több verzióját be lehet csomagolni egy
állományba, valamint képes kiválasztani közülük a platformnak megfelelőt. Képes jelezni, ha valami hiányzik a program futtatásához (lásd fentebb a függőségeket), és még rengeteg terjesztést, telepítést könnyítő és gyorsító funkciót tartalmaz. Nem utolsó előnye, hogy a feltelepített programokról egy adatbázist tart nyilván, és a programok törlése is leegyszerűsödik. Nagy előnye, hogy nem kell mindig lefordítani a programot, mert az már lefordítva került az rpm-csomagba. Tartalmazza a csomagolt program nevét, a program és a csomag verzióját, valamint a platformot. Ha a csomag egy program forráskódját tartalmazza, akkor az .rpm-kiterjesztés előtt .src áll. A YaST-ot (Yet another Setup Tool) a SuSE saját programjainak telepítésére fejlesztette ki, 1994. óta fejleszti és bővíti. A SuSE is rpm alapú csomagokat használ. Kezelése egyszerű, kényelmes, biztonságos.
8. A WINDOWS ÉS A LINUX VERSENYE Egyre több csatornán hallható, hogy a Linux és a hozzá tartozó – mára már csaknem minden lényegesebb igényt kielégítő – szabad szoftverek tényleg a legjelentősebb versenytársává váltak a széles körben ismert és használt Windows operációs rendszernek és a rajta futó alkalmazói programoknak. A Linux hívei főleg az alacsony költségeket, a megbízhatóságot hozzák fel – 14 –
érvként, a másik tábor inkább a könnyű kezelhetőséget, telepítést, jobb eszköztámogatást. A két táborból érvek, ellenérvek pro és kontra megjelennek. „Az angliai, kutatással is foglakozó Netproject vállalat felmérése szerint a Linux asztali rendszerek összköltsége átlagosan 35 százalékkal alacsonyabb, mint a Microsoft Windows rendszereké. A különbség oka, hogy nem kell licenszdíjat fizetni sem a rendszerszoftverért, sem az irodai szoftverért, nincsenek szükségtelen szoftverfrissítések, és a biztonsági réseket kihasználó behatolásoknak is jóval csekélyebb az esélye.”[2] A szoftveróriás az USA Tőzsdefelügyeleti Bizottságához 2003 januárjában benyújtott negyedéves beszámolójában először ismerte el, hogy a nyílt forráskódú mozgalom veszélyezteti kereskedelmi szoftver-fejlesztési (CSD) modelljét. „A nyílt forráskód népszerűsítését célzó mozgalom továbbra is komoly kihívást jelent cégünk üzleti modelljére nézve” – fogalmaz a beadványban John Connors, a Microsoft pénzügyi vezetője. [3] «Az IDC egy vizsgálata szerint a Linux-kiszolgálók birtoklási összköltségét nem sikerült lecsökkenteni, ezek átlagosan több egyéni szoftvert és hozzáértő kézi felügyeletet igényelnek, mint a hozzájuk hasonló Windows-kiszolgálók. Azért van így – érvel a tanulmány – mert a linuxos egyéni alkalmazásokat optimalizálni és hangolni kell, ami a programozók, a fejlesztők, a rendszergazdák és a kezelőszemélyzet többi tagjának értékes munkaidő-ráfordítását követeli meg. Az IDC a vállalati számítástechnika öt gyakorlati alkalmazási területére kiterjedő vizsgálatot végzett, amelynek eredményei aláássák az iparágban elterjedt véleményt, miszerint a Linux „ingyenes”. Részletes vizsgálatuk azt mutatja, hogy a legtöbb vállalati informatikai környezetben létező öt alkalmazási terület közül négyben kisebb a Microsoft Windows 2000 birtoklási összköltsége.»[4] Egyelőre a szoftveróriásnak 90% feletti a részesedése a szoftverpiacon, ez az idők előrehaladtával lassan változhat. A legnagyobb kihívással az akut pénzhiányban szenvedő kormányzati piacon és az oktatási szegmensben kell szembenéznie.
C. KÜLÖNBÖZŐ LINUX-DISZTRIBÚCIÓK BEMUTATÁSA Ebben a fejezetben gyors betekintést nyerhetünk a legismertebb disztribúciók történetébe, egymástól egyre inkább eltérő sajátosságaikba. Megfigyelhetjük, az oktatásban milyen szerepet tölthetnek, vagy akár töltenek be. A Linux-verziók számának növekedése megdöbbentő. Jelenleg a linux.org nyilvántartása szerint közel 200 különböző Linux-verzió létezik, amelyek közül sokat ingyen lehet letölteni az Internetről. Otthoni felhasználásra, irodai, fejlesztői, termelői munkára, vagy oktatásra más-más szem-
– 15 –
pont szerint választhatunk disztribúciót, érdemes tehát röviden áttekinteni a legelterjedtebbeket. Lássuk tehát őket előnyeikkel, hátrányaikkal együtt!
1. SLACKWARE Történetileg az első világméretben elterjedt disztribúció a Slackware volt, de nem egyeduralkodóként (SLS, Transameritech, MCC). A Slackware Linux először 1992-ben Patrick Volkerding nyomán látott napvilágot. Szövegalapú telepítővel és konfiguráló eszközökkel van ellátva. Amíg más disztribúciók megpróbálnak könnyen kezelhető felületeket kifejleszteni, addig a Slackware kevésbé kézre álló eszközt kínál. A konfigurációs állományok módosítása még jelenleg sem grafikus felületen történik. Emiatt a Slackware csak azoknak a felhasználóknak ajánlott, akik több időt szeretnének tölteni azzal, hogy a Linuxról, annak filozófiájáról, mélységeiről tanuljanak. Mindemellett a Slackware-nek van valami titkos varázsa felhasználói felé. A Slackware rendkívül stabil és biztonságos, így kitűnően alkalmas szerver felállítására is. Tapasztalt Linux-adminisztrátorok szerint a különböző disztribúciók közül ez az, amelyet egy üzemzavar legkevésbé tud megakadályozni a működésben. A komplett frissítések nem túl gyakoriak (kb. évente), bár a legfrissebb programcsomagok mindig elérhetőek a hivatalos megjelenés után nem sokkal. A Slackware tehát egy biztonságos, jó disztribúció azoknak, akik mélyebben érdeklődnek Linux iránt. Csomagkezelése TGZ állományokon keresztül valósul meg.
2. DEBIAN: A Debiant17 1993 augusztusában Ian Murdock indította el, hogy legyen egy új, nyitott disztribúció, amelyet a Linux és a GNU szellemében készítenek. Szándéka az volt, hogy a rendszert gondosan és lelkiismeretesen állítsák össze, valamint hasonló gonddal tartsák fenn és támogassák. Talán ebben a disztribúcióban valósul meg a szabad szoftverek mozgalma legtisztábban. Önkéntes fejlesztők százai járultak és járulnak hozzá ma is a projekt fejlesztéséhez szerte a világon, ami jól irányított és szigorú. Amikor egy csomag új verziója tűnik fel, „unstable”-besorolást kap az első vizsgálathoz. Amint átmegy rajta, bekerül a „testing”-fázisba. Ekkor átesik egy különösen szigorú tesztelésen, ami akár jónéhány hónapig eltarthat. Csak miután kiállta ezt a próbát, definiálható stabil verziónak. Ennek eredményeképpen a legstabilabb és legmegbízhatóbb disztribúció, jóllehet nem a legmodernebb, legidőszerűbb. Amíg a stabil verziókat inkább kritikus feladatok ellátását 17 a név a Debian alkotójának, Ian Murdocknak és feleségének, Debrának a nevéből származik
– 16 –
végző szerverek használják, addig sok-sok felhasználó inkább az újabb (esetleg teszt- vagy instabil fázisban lévő) verziókat telepítik fel munkaállomásaikra. Érdemes megemlíteni a Debian két belső projektjét: a „Debian Jr. projekt for children from 1 to 99” célja, hogy a Debiant egy olyan operációs rendszerré tegye, hogy az használható legyen bármilyen korú gyermeknek is, a „Debian Edu” projekt pedig azt célozza, hogy a Debian váljon az oktatásban elérhető legjobb Linux-disztribúcióvá. Meg kell vallanunk, általánosságban a Debian jelenleg nem ebben az irányban halad. Csomagkezelése DEB-állományokon keresztül valósul meg.
3. REDHAT18 Valószínűleg a legismertebb Linux-rendszer. A „RedHat Linux”-ot fejlesztő céget 1995-ben Bob Young és Marc Ewing alapította. Jól tesztelt, stabil verzióként egy szervereken alkalmazott domináns Linux-disztribúcióvá vált szerte a világon. A szoftvercsomagok könnyen frissíthetők a „RedHat Network”-ön keresztül, ami egy ingyenesen hozzáférhető szoftvereket és értékes információkat szolgáltató tár. A RedHat a 9-es kiadással a hírek alapján befejezte a RedHat Linux termékvonalat, a továbbiakban a vállalati termékeket támogatja csak. A Fedora Project egy RedHat által szponzorált, a Linux-közösség által támogatott nyílt forrású fejlesztés, célja a linuxos közösség segítségével egy teljes, általános célú operációs rendszert felépíteni, mely kizárólag szabad szoftverekből áll. A fejlesztés nyílt fórumokon keresztül zajlik. A projekt tervszerűen, évente 2-3 alkalommal tesz közzé új kiadást.
4. MANDRAKE19 A „Mandrake Linux”-ot Gaël Duval kezdte el írni. Egy olyan disztribúció, ami népszerűségének hatalmas növekedését élte át az első kiadáshoz (1998. július) képest. A fejlesztők vették a RedHat-disztribúciót, megváltoztatták az alapértelmezett grafikus környezetet KDE-re, az installációs környezetet könnyebbé tették, megtörve a Linux nehéz installálhatóságának mítoszát. A Mandrake képes a hardvereszközöket automatikusan felismerni (Hardrake), a lemezeket particionálni. A Mandrake Linux megérett, hogy közkedvelt disztribúcióvá váljon. Csomagkezelése rpm-állományokon keresztül valósul meg.
18 http://www.redhat.com, http://www.fedora.redhat.com 19 http://www.mandrakelinux.com/en/
– 17 –
5. SUSE20 A SuSE kereskedelmi forgalomban kapható disztribúció. Különös figyelmet szentel a grafikus felület jó kezelhetőségére. Pozitív kritikát kapott a telepítő és konfiguráló eszköze (YaST) miatt. Ez a SuSE saját fejlesztése. A disztribúció már jelentős piacot alakított ki magának Európában és ÉszakAmerikában, de még nem kapható Ázsiában és a világ más részein. Fejlesztés teljesen zárt ajtók mögött folyik, béta-verziókat nem szolgáltatnak ki tesztelésre. A SuSE Linux láthatóan fontosnak tartja, hogy részt vegyen az oktatásában, felismerve azt, hogy a Linux oktatásban való terjesztése nagyon jó, hosszútávú befektetés. Hivatalos weblapján pedagógusoknak szánt oldalakat is működtet21, melyben a rendszerrel kapcsolatos információk mellett az oktatásban használható egy-egy szoftveréről ad ismertetőket (adott esetben le is tölthetők), valamint lehetőséget kíván nyújtani Linuxot használó iskolák oktatói közötti eszmecserére levelezési listákon. Az Oktatási Minisztérium által indított Sulinet Expressz programban22 is részt vett, a számítógépek a teljes SuSE Linux rendszerrel együtt is megvásárolhatók voltak. A SuSE Linux Openschool Suliszerver egy – a UnitedLinux ipari szabványra épülő – fájl-, nyomtató- és hálózati bejelentkezőszerver, valamint tűzfalmegoldás windowsos és linuxos kliensek számára. Kifejezetten a magyar iskolai felhasználók igényeihez illesztették. A SuSE Linux Openschool Suliszerver teljes mértékben webes felületen keresztül tartható karban, windowsos és linuxos kliensekről egyaránt.
6. KNOPPIX, SULIX23 Klaus Knopper Németországban fejlesztette ki a „Knoppix”-et. A Debianalapú Knoppix felülemelkedett a szabványok korlátján egy új szintre, különösképpen az automatikus hardverfelismeréssel, amivel szégyent hozott sok más jól bejáratott és elfogadott Linux-disztribúcióra. Szabadon terjeszthető és telepíthető, a szoftverek óriási választékát adja. On-the-fly kicsomagolási technikát használ, direkt módon a CD-ről fut, merevlemezes installálás nélkül. Használható javítólemezként a Linux bemutatásához olyanok számára, akik még nem ismerik, de jól alkalmazható akár egy számítógép vásárlás előtti tesztelésére is. Ezenkívül használható teljesértékű Linux-disztribúcióként mindennapos feladatokra. 20 21 22 23
http://www.suse.com, http://www.suselinux.hu http://www.pedagogus.suselinux.hu http://www.sulinetexpressz.hu http://www.knoppix.com/, http://www.sulix.hu/
– 18 –
Csomagkezelése DEB-állományokon keresztül valósul meg. A magyarított változatot SULIX[5] néven Fehér Csaba (gimnáziumi tanár) készítette el, azóta Ványi Róbert is kapcsolódott a fejlesztéshez. Részben fordítás, részben átalakítás történt a Knoppixon. Az első publikusan elkészült változat 2002-ben 1.0-ás verziószámmal látott napvilágot, jelenleg az 1.1 a legújabb. Ez a disztribúció egyes területeken már egészen más úton jár, mint elődje. A fejlesztés – némi késéssel – folyamatosan követi a mindenkor aktuális Linuxprogramváltozásokat. Többek között fejlesztőeszközöket, grafikai programokat, internetes, hálózati és irodai alkalmazásokat, néhány játékot, multimédiás eszközöket, oktatóprogramokat tartalmaz.
Emellett megtalálhatók az
ismert és jól
használható rendszereszközök,
segédprogramok. A CD-lemez közel 1.8 GB szoftvert tartalmaz, mely egy tömörítési eljárás során menet közben kerül kibontásra – a felhasználó számára észrevétlenül, automatikusan. A Sulix-rendszert jelenleg is aktívan használják az oktatásban több középiskolában is, illetve a Debreceni Egyetemen is sikerrel alkalmazzák oktatási célokra a hallgatók körében. Csomagkezelése DEB-állományokon keresztül valósul meg.
7. LINDOWS24 A Lindows.com cég 2001 októberében az USA-ban alapult. A disztribúció eredeti célja, hogy fejlesszen egy Linux-bázisú operációs rendszert, ami nem csak Linux-alkalmazásokat képes futtatni, hanem a főbb Windows-rendszer alá megírt programokat is, mint például a MS Office. Ezt a nagyratörő célt később elhagyták, minthogy a LindowsOS-fejlesztők láthatóan alábecsülték azt az erőfeszítést, ami szükséges ennek a feladatnak az elvégzéséhez. A LindowsOS első nyilvános kiadása 2002 novemberében látott napvilágot 3.0-s verziószámmal. A termék főbb jellegzetességei a könnyű installálhatóság (Click-N-Run), az egyszerű web-bázisú alapépítmény. Mindemellett úgy tűnik, hogy a Click-N-Run-nak még mindig van szüksége némi javításra. A cég hatalmas marketingpropagandát végez, ami kellemetlen lehet manapság, és többkevesebb sikeresen haladnak előre. Mi az, amit ma többletként nyújt egy LindowsOS? – A Plug&Play USB támogatásnak köszönhetően csatlakoztatás után rögtön használhatja USB eszközeit (CD-RW, USB Drive, Zip Drive, stb.). 24 http://www.lindows.xom, www.multimedia.hu/lindows/
– 19 –
– A fejlett szkenner- és digitális fényképezőgép-támogatásnak köszönhetően többszáz ilyen terméket felismer, és könnyedén kommunikál a csatlakoztatott eszközzel. – Az új WiFi-menedzser érzékeli a bővítőkártyát, és megmutatja a vezetéknélküli jel erősségét, segít az Internetre való csatlakozásban. Csomagkezelése DEB-állományokon keresztül valósul meg. Fontos még szólni a rendszerkövetelményekről, ami a megszokott Linuxos disztribúciókhoz képest szembetűnő különbséget mutat (csak a lényegesebbek): – PC legalább 800 MHz-es processzorral, – 128 MB RAM (256 MB ajánlott a jobb teljesítmény elérése érdekében).
8. UHU25 Az UHU-Linux az első teljesen magyar fejlesztésű Linux-disztribúció, két év munkájának eredménye. Office-változata egy államilag támogatott magyar fejlesztésű operációs rendszer és alkalmazásgyűjtemény együttese. Grafikus környezetét magyar nyelvű menükkel és súgóval szerelték fel, kezelőfelülete könnyen tanulható, az alaprendszerrel együtt szállított programok mind az irodai, mind az otthoni munkában kényelmet és hatékonyságot biztosítanak. Az UHU-Linux nem a számítástechnikát felsőfokon művelő szakembereknek, programozóknak, hanem azoknak a számítógép-felhasználóknak készült, akik mindennapi életük során munkára, tanulásra, szórakozásra számítógépet használnak. Persze ez nem azt jelenti, hogy a programozók, a Linux nagyjai nem érezhetik otthonosan magukat ebben a környezetben, csupán azt, hogy a felhasználóbarát megközelítés rendkívül fontos az UHU-Linux számára. Teszi ezt úgy, hogy rendkívüli prioritást élveznek a magyar felhasználók (összehasonlítva bármely más disztribúcióval), ezért gyorsabban, rugalmasabban tudnak reagálni bármilyen kérdésre, kérésre vagy igényre. Hazánkban egyedülálló módon a terméktámogatást a fejlesztők végzik, segítségnyújtásuk kiterjed az UHU-Linux levelezőlistákra is. Az UHU-Linux telepítése kb. 15-25 percet vesz igénybe, ebben benne vannak a komplett CD-n található (irodai és oktatási alkalmazások, multimédia- és fejlesztőeszközök, stb.) programok is. A telepítés után gyakorlatilag azonnal birtokba vehető a rendszer. A CD-s csomag több mint 1000 különböző grafikus és multimédiás programot tartalmaz, valamint hasznos felhasználói alkalmazások is kerültek az összeállításba. A dobozban többek között megtalálható a könnyen értelmezhető 250 oldalas „Felhasználói kézikönyv”, mely ko25 www.uhulinux.hu
– 20 –
moly segítséget jelent a számítástechnikával, illetve a Linuxszal ismerkedőknek. A dobozos terméket vásárlók 90 napos telepítési támogatásban részesülhetnek egy egyszerű regisztrációs folyamatot követően. A kereskedelmi forgalomban kapható Linux-disztribúciókkal összehasonlítva az UHULinux 1.1 Office változatának megvan az az egyedülálló tulajdonsága, hogy a magyar nyelv sajátosságait messzemenően figyelembe veszi, támogatja.
D. A SZABAD SZOFTVEREK ÉS A LINUX NÉPSZERŰSÍTÉSE, ÉRDEKVÉDELME MAGYARORSZÁGON 1. SZABAD SZOFTVEREK MAGYARORSZÁGI NÉPSZERŰSÍTÉSE ÉS HONOSÍTÁSA26 Az alapítvány teljes neve: Free Software Foundation Hungary Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért. Az FSF jelentése: Free Software Foundation, azaz Szabad Szoftver Alapítvány, mely az amerikai székhelyű
3. ábra: Az FSF.hu logója
FSF27 önálló tagszervezeteként működik az alapítás óta. Az FSF-et 1984-ben alapította Richard Stallman, aki jelenleg is az Alapítvány elnöke. Ezzel útjára indította a szabad szoftveres mozgalmat, mely mára már világméretűvé nőtte ki magát. A honosított változat a szabad szoftverek és dokumentációik fordítása, de emellett elengedhetetlen az alkalmazás adott nyelvi környezetbe való illesztése is (eltérő dátumformátumok, központozás, kódkészlet, stb.), így gyakran szükség van a kód jelentős megváltoztatására is. A honosított szoftvernek tehát úgy kell kinéznie, mintha azt eleve a célnyelven írták volna meg. Lássunk most részleteket az alapítvány alapító okiratából: « Az Alapítvány célja: Az Alapítvány célja a szabad, illetve nyílt forráskódú szoftverek28 népszerűsítése, azok honosítása és a magyarországi fejlesztések támogatása által, valamint a célok megvalósítását segítő eszközök felkutatása, támogatások igénybevétele és nyújtása. Az Alapítvány célja a szabad szoftverek széleskörű megismertetése. Az alapítvány a számítógép felhasználók részére kíván segítséget nyújtani a lehetséges felhasználási alternatívákkal és azok előnyeivel kapcsolatban.
26 http://www.fsf.hu 27 http://www.fsf.org 28 ehhez lásd a „UNIX, Linux alapok” fejezet B.2.a. pontját
– 21 –
A fentieken túl az Alapítvány támogatni kívánja a felhasználók igényeinek megfelelő szabad szoftverek fejlesztését, ezért létre kíván hozni egy közösen használható infrastruktúrát, amelyet több szabad szoftveres fejlesztőcsapat is használhat. Az Alapítvány tevékenységi köre: A szabad szoftverek magyarországi népszerűsítésére az Alapítvány a fontosabb szabad szoftverek honosítását kívánja támogatni infrastruktúrával és fordító összejövetelek szervezésével. Azon felhasználóknak, akik szabad szoftvereket használnak, vagy ezek használatára át kívánnak állni, az Alapítvány támogatást nyújt, oktatásokat szervez. »[6] Lássuk most aktuális projektjeiket:
a. Magyar OpenOffice.org29 Az OpenOffice.org egy Open Source (Nyílt Forráskódú) közösség projekt, egy új generációs irodai alkalmazáscsomag. A programcsomag minden verziója teljesen ingyenesen használható akár otthon, akár az irodában, tetszőleges számú számítógépen. Jelenleg az 1.1.1-es verzió a hivatalosan terjesztett. Az alkalmazásokhoz számos szűrő áll rendelkezésre, mellyel a legtöbb ismert irodai programmal
készült
állomány
olvasható:
Microsoft
Word
95/97/2000,
Excel
5.0/95/97/2000, PowerPoint 97/2000, stb. Több operációs rendszeren készülnek verziói: Linux, Solaris, Microsoft Windows 9x/NT/2000. Az OpenOffice.org csomag a következő alkalmazásokat tartalmazza: •
szövegszerkesztő,
•
táblázatkezelő,
•
prezentációkészítő,
•
rajzoló,
•
egyenletszerkesztő.
b. Magyar Mozilla Projekt30 A Mozilla szinte az összes ma használatban lévő platformon elérhető nyílt forráskódú programcsomag, amely a Netscape Communicator 1998-ban szabaddá tett forráskódján alapul, és egyben alapját ké29 http://office.fsf.hu/ 30 http://mozilla.fsf.hu
– 22 –
pezi a 6.0 utáni Netscape-kiadásoknak. A programcsomag gyakorlatilag minden olyan alkalmazást tartalmaz, amelyre az Interneten szörföző felhasználónak szüksége lehet. A fejlesztésnél nagy hangsúlyt fektetnek a sebességre, valamint az internetes szabványok és ajánlások követésére. Támogatott platformok, illetve operációs rendszerek: Microsoft Windows (32 bites verziók), Linux (glibc2), Mac OS 9 és Mac OS X, FreeBSD, OS/2, Solaris, BeOS. A programcsomag részei: •
Böngésző: webböngészés, FTP-letöltés
•
Levelező és hírolvasó: elektronikus levelezés, hírcsoportok kezelése
•
IRC csevegés
•
HTML-szerkesztő
•
Címjegyzék
c. Magyar Linux Dokumentációs Projekt31 A Magyar Linux Dokumentációs projekt célja a TLDP dokumentumainak honosítása. A Linux Documentation Project vagy TLDP (The Linux Documentation Project32) egy laza csoport, mely olyan írókból, lektorokból és szerkesztőkből áll, akik együtt dolgoznak a Linux operációs rendszer teljes dokumentációjának létrehozása érdekében. A projekt fő koordinátora Greg Hankins. Az LDP átfogó célja, hogy együttműködjön a Linux-dokumentáció elkészítése kapcsán felmerülő összes kérdés megoldásában. Ez magába foglalja a „HOGYAN-ok” és „Kézikönyvek” készítését. A dokumentumok részei: Linux Users' Guide (Linux felhasználói kézikönyv), System Administrators' Guide (Rendszeradminisztrátorok kézikönyve), Network Administrators' Guide (Hálózati adminisztrátorok kézikönyve), és Kernel Hackers' Guide (Kernel hackerek kézikönyve).
2. NEMZETI „SZABAD SZOFTVER STRATÉGIA” TERVEZETE A PARLAMENT ELŐTT Nemrégiben a Parlament Informatikai és Távközlési Bizottsága elé került a nyílt forráskódú szoftverekről szóló tájékoztató, melyet a szabad szoftverekkel foglalkozó civil szervezetek: 31 http://tldp.fsf.hu/ 32 http://tldp.org/
– 23 –
Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete, FSF.hu Alapítvány, Összefogás a Szabad Szoftverek Elterjesztéséért Alapítvány, Magyar BSD Egyesület és Magyar Tartalomipari Szövetség vázoltak fel. A képviselők a „véleménykörben” támogatásukról biztosították a Nemzeti Szabad Szoftver Stratégia ügyét. «Simon Gábor (MSZP) elmondta, hogy a szabadszoftverek lehetőségeinek kihasználása komoly lehetőség a kis- és középvállalkozások számára. A szabadszoftverek használata véleménye szerint az „európai út”. Kifejtette, hogy a Kormánynak aktív kezdeményező magatartást kell folytatnia e témában. Ezen felül közbeszerzés rendszerének megfelelő átalakítását, valamint az oktatás területén végzendő komoly erőfeszítéseket jelölte meg mint legfontosabb irányokat. Nagyon fontos érvként jelenítette meg azt a tényt, hogy számításai szerint a Kormány a szoftverpark körülbelül két évente történő lecserélésére mintegy 9-9.5 milliárd forintot költ alkalmanként. Rogán Antal (Fidesz), a Bizottság elnöke zárszóként elmondta, hogy nagy szükség van arra, hogy kormányzati szabadszoftver-stratégia készüljön. Megemlítette, hogy nem pozitív diszkriminációra, hanem a diszkrimináció megszüntetésére van szükség oly módon, hogy a Kormányzat a nagy kereskedelmi szoftvercégek által elnyomott szereplőket – így a szabad szoftvereket is – segíti. Konkrét javaslatként felvetette a szerzői jogi törvényben a közös jogvédelem kialakítását a szabadszoftverekre vonatkozóan. Felajánlotta az Informatikai és Távközlési Bizottság által nyújtott lehetőségeket a szabadszoftverek ügye mellé álló civil szervezetek számára. Elképzelhetőnek tartotta, hogy az Informatikai és Távközlési Bizottság jelzést juttat el a Kormány felé, a kormányzati szabad szoftver stratégia kidolgozásának érdekében. » [7] 33.
33 A Nemzeti Szabad Szoftver Stratégiát ismertető bemutatkozó beszéd a hozzá tartozó diákkal együtt megtalálható a „http://321.hu/csa” címen.
– 24 –
LINUX A MINDENNAPOS HASZNÁLATBAN „Tagadhatatlan erénye a Windows-rendszernek, hogy millióknak tette lehetővé, hogy – többkevesebb kínlódás árán – számítógép-felhasználóvá léphessen elő. Bizonyos, hogy az otthoni számítógépek területén még sokáig nincs veszélyben a Windows, mert aki játszani, multimédiázni, otthoni szórakozásra szeretné használni a számítógépet, annak sokkal könnyebb dolga van. Viszont azok a módszerek, amelyekkel ezek a Microsoft-termékek elterjedtek, nem feltétlenül elegendők hasonló sikerhez a hálózatos, elektronikus kereskedelmes, webes területen.”[8] Minden kezdet nehéz, de nem a LINUX-szal! – szeretnénk olvasni. Sajnos nem ez a helyzet. Tény, hogy egy DOS vagy egy arra épülő operációs rendszert használó, és azt már megszokott felhasználónak nem a legkönnyebb ezt a rugalmas, stabil és sokkal több lehetőséget nyújtó operációs rendszert megtanulnia, illetve a UNIX filozófiájával megbarátkoznia. Azonban az újabb és újabb egyre kiforrottabb disztribúciók összehasonlíthatatlanul többet nyújtanak kezelhetőségben, sokkal felhasználóbarátabbak, mint azok, amelyek a Linux fejlődésének első szakaszaiban készültek – miközben a biztonság, gyors működés, továbbra is fontos jellemzője maradt.
A. 2002-ES TÁRKI-FELMÉRÉS – OPERÁCIÓS RENDSZEREK ISMERETE ÉS MEGÍTÉLÉSE 2002 augusztusában „Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tevékenysége és az információs társadalom Magyarországon”[9] címmel egy TÁRKI-felmérés34 alapján tanulmány készült a Minisztérium megbízásából. Az adatfelvétel alapjául 1508 fős országos minta szolgált. A kutatás célja a magyar információs társadalom fejlettségének áttekintése, valamint a további lakossági igények, attitűdök feltárása. Többek között a számítógépet használókat arról is megkérdezték, hogy milyen operációs rendszereket ismernek. A legtöbben a Microsoft Windows operációs rendszerek valamelyik változatát, vagy csak általában a Windowst említették: a PC-használók négyötöde hallott már a Windows valamelyik változatáról. Második legismertebb operációs rendszernek a Linux bizonyult, a számítógépet használók harmada hallott már valamelyik Linux-disztribúcióról, vagy általában véve a Linuxról. Az Apple Macintosh operációs rendszert a válaszolók hatoda ismeri. A számítógéphasználók további egyhatoda említett egyéb operációs rendszereket is (pl. Unix, BeOS, OS/2, DOS), hetedük viszont egyetlenegy operációs rendszerről sem hallott még. 34 http://www.tarki.hu
– 25 –
Operációs rendszerek ismertsége a számítógép-használók körében (több válasz lehetséges)
382 142 75 77
Az összes megkérdezett %-ában 25 9 5 5
% PC-használók körében 82 31 16 16
68
–
15
N Windows Linux Macintosh Egyéb semmilyen operációs rendszert nem ismer
A felmérés feltárja, hogy az egyes operációs rendszerek ismertsége eltérően alakul a különböző számítógép-használói csoportokban. Az otthoni PC-vel rendelkezők általában véve is kevesebbet tudnak az operációs rendszerekről, mint a számítógépet használók általában: a Windowst háromötödük, a Linuxot valamivel több, mint negyedük ismeri. Ugyanakkor míg a Windows ismertsége az otthoni Internet-hozzáféréssel rendelkezők körében átlagos (75%), addig a Linux ismertsége itt a legmagasabb, 38%-os. Saját megítélésük szerint a jó vagy kiváló számítógép-kezelői tudással rendelkezők körében mindkét operációs rendszer-család ismertsége kimagasló, a Windowsról szinte mindegyikük, a Linuxról pedig felük hallott már. 4. ábra: Operációs rendszerek ismertsége különféle felhasználói csoportokban
– 26 –
A Windowst illetve a Linuxot ismerőktől megkérdezték, hogy öt szempont szerint milyennek ítélik meg egy ötfokú skálán (ahol az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan 5 a legmagasabb, 1 a legalacsonyabb érték). A Windows és a Linux megítélésében három tulajdonságban mutatkozott markáns eltérés. A Windows kezelhetőségét egy teljes osztályzatnyival találták jobbnak az azt ismerő PC-használók, mint a Linuxot, az árat illetően viszont a Linux megítélése kedvezőbb egy osztályzattal. Szintén kedvezőbb a Linux fejleszthetőségének megítélése. A megbízhatóságot és a kezelés állandóságát tekintve nincs jelentős eltérés a két operációs rendszer között. Az egyes operációs rendszerek megítélése (% az érvényes választ adók körében)
Megbízhatóság Könnyű kezelhetőség Olcsóság Fejleszthetőség Kezelés állandósága
A Windowst ismerők (N=382) véleménye a Windows operációs rendszerekről N átlag (1–5) 362 4,0
A Linuxot ismerők (N=138) véleménye a Linux operációs rendszerekről N Átlag (1–5) 97 3,8
369
4,3
96
3,3
324 313
2,5 3,2
87 86
3,6 3,9
349
3,1
84
3,0
Az operációs rendszerek ismertsége nem ad pontos képet arról, hogy az adott operációs rendszert hányan használják akár csak alkalmanként is, ugyanakkor egy minimális becslésre vállalkozni lehet, ha elfogadjuk azt a hipotézist, miszerint aki az általa ismert operációs rendszert mind az öt fönti szempontból értékelni tudja, az legalább egyszer ki is próbálta. Bár eme hipotézis helyessége a kutatás adatai alapján biztosan nem ítélhető meg, azonban a felhasználásra vonatkozó pontos adatok hiányában ennek a becslésnek is lehet informatív értéke. Eszerint a PC-használók körében a Windows-használók arányát minimálisan 58%-osra, a Linuxot használókét pedig 14%-osra becsülhetjük.
– 27 –
LINUX A GAZDASÁGI, TERMELŐI SZFÉRÁBAN „A vállalkozásoknak jelenleg körülbelül egy százaléka a két vezető, nyílt forrású operációs rendszerre, a Linuxra és a FreeBSD-re alapozza e-commerce (elektronikus kereskedelem) rendszerét, 0,4 százaléka pedig adattárházait. A Survey.com felmérése szerint ezek az arányok két éven belül 17, illetve 9,4 százalékra nőnek. Az Apple új operációs rendszerének, a Mac OS X-nek magja a Mach 3-on és a FreeBSD-n alapul. Az IBM saját nagy teljesítményű RS/6000 és S390-es gépeire adaptálta a Linuxot, tulajdonképpen konkurenciát teremtve saját operációs rendszereinek. A szintén nyílt forrású Apache webszerver jelenleg 55,49 százalékos részesedésével messze megelőzi a második helyezett Microsoftot (22,92). A Netcraft majdnem tízmillió site-ra kiterjedő felméréséből ráadásul kitűnik, hogy amíg a Microsoft aránya ezen a területen egy hónap alatt 0,91 százalékkal csökkent, addig az Apache kerek egy százalékkal nagyobb szeletet mondhat magáénak. Az olyan nagy múltú cégek, mint az Oracle, az IBM vagy a Corel egymás után fogadják el a Linux platformot.”[10] A médiákban is egyre gyakrabban merül fel a Linux név. Szinte minden nap jelennek meg hírek, melyek dicsérik, és arról tájékoztatnak, hogy milyen nagy cégek csatlakoztak a „Linux- mozgalomhoz”. De arról nem olvashatunk (hallhatunk), hogy tulajdonképpen mire is használják ezt az operációs rendszert. A cégek büszkén hirdetik, ha valamilyen „pénzes” operációs rendszert használnak, de nem dicsekszenek azzal, ha valamilyen nyílt forráskódú rendszer látja el igényeiket. Ezt a tartózkodást külföldön már leküzdötték, nem tartják „szégyennek”, ha Linuxot használnak. Egészen nagy cégek is önként – büszkén – bevallják, hogy ahhoz az egyre népesebb táborhoz tartoznak, amely Linuxot használ, például: NASA, Boeing Company, Cisco Systems Inc., Corel Computer Corp., Mercedes- Benz AG, Sony Electronics Inc., Editions O’Reilly, United States Postal Service, Netscape Communication Corp., United States Army Publishing Agency. „Nem meglepő, hogy legelőször azok a szoftver- és hardverfejlesztő cégek (Netscape, Sun, IBM stb.) karolták fel a Linuxot és általában a szabadszoftver-mozgalmat, amelyeknek komoly féltenivalójuk van a hálózatos, elektronikus kereskedelmes, webes programok piaci szegmensében. A Corel az első, amely célzottan az otthoni felhasználókra gondolva állította elő a Corel Linuxot, és készítette el saját sikeres alkalmazásainak Linux-verzióját.” (Szigeti Szabolcs, MaNcs, 2003.) Külföldön és hazánkban is egyre több cég használ Linux-rendszert. Lássunk erre most egy-két példát cikkek, tanulmányok szemelvényeiből: – 28 –
„Az IBM vezetői abban bíznak, hogy az idei esztendő végére már mintegy 40 ezer, Linux operációs rendszert futtató asztali számítógépet használnak majd a vállalatnál.”[11] - jelent meg ez év márciusában egy hír a www.sg.hu-n. Jónéhány példa tárul elénk egy 2000 szeptemberében megtartott előadásban, melyben többek között Linux-rendszert használó cégek, Kft-k, vállalkozások (Bábolna Rt., Dunaferr Távközlési Intézet, Fornax Rt., Medicontur Kft., Philos Laboratories Kft., Sztaki, TVNET Kft., WESTEL Rádiótelefon Kft.) esettanulmányait ismerteti a szerző. [12] „Megalakult Magyarország első, professzionális Linux-alapon tevékenykedő vállalatait tömörítő ipari szövetsége, a LISZP35. A szövetség célja a Magyarországon jelenlévő – szabványos ipari Linux platformra épülő professzionális szoftverek, szoftverrendszerek, szolgáltatások kereskedelmével, oktatásával, fejlesztésével, terjesztésével foglalkozó, valamint a fentiekkel kapcsolatos bármilyen értéknövelt tevékenységet nyújtó – gazdasági szervezetek és oktatási intézmények tömörítése, egységes érdekvédelme, érdekérvényesítése piaci, kormányzati, civil és oktatási területeken. Ezen felül célkitűzése még a Linux vállalati, szervezeti, intézményi felhasználásával, oktatásával, valamint egyéb célú professzionális hasznosításával és heterogén ipari rendszerekkel való együttműködésével kapcsolatos információk, valamint az ilyen módú felhasználás előnyeinek széleskörű terjesztése közvetlen és közvetett csatornákon.”[13] „Érdekes pályát futott be mostanság a Linux. A néhány éve még csak kevés fanatikus által használt operációs rendszer egyre másra erősíti pozícióit az informatikai piacon. Hazai viszonylatban is érdekes a fejlődési útja, hiszen kezd jelentőssé válni felhasználói tábora. Több kisebb cégnél lehet alapvető irodai feladatkörökben találkozni vele. A Linux piaci pozícióinak erősödését a KÜRT Rt. is tapasztalja a maga speciális szemszögéből, hiszen egyre több olyan merevlemez érkezik hozzánk adatmentésre, amelyik Linux rendszert tartalmaz.” [14] - írja egy cikk az index.hu-n. Mindezeket látva, szükséges tehát mihamarabb számításba vennünk, a termelői szféra sok-sok jeles képviselője részben vagy egészében áll át számítógépeinek alkalmazói rendszerét tekintve Linuxra, így az oktatásból kikerülve sok-sok fiatal válik kiszolgáltatottá, mivel nemhogy elég gyakorlata, de sok esetben még csak felületes ismerete sincs a Linux-rendszerről. 35 www.lipsz.hu
– 29 –
LINUX A KORMÁNYZATI SZFÉRÁBAN A fejezet néhány példát szeretne felmutatni arra, hogy a kormányzati szférában, non-profit szervezetek, alapítványok körében is egyre inkább kezd elterjedni a Linux. Természetesen jelenleg is sokkal több példát lehet találni külföldön ilyen projektekre, mint hazánkban, azonban a tisztánlátásunkat valószínűleg akadályozza az, hogy Magyarországon még mindig nem divatos azzal dicsekedni, hogy egy ingyenes (vagy nagyságrendekkel olcsóbb) szoftverrendszerre áll át egy intézmény. Szükség lenne a Kormányzat támogatására a nyílt forrású fejlesztésekhez, így a Linux fejlesztéséhez is. A legnagyobb segítséget azonban az adná, ha a meghirdetett projektjeik, melyekkel az oktatásba, a pedagógusok otthonába, a közintézmények irodáiba juttat számítógépeket operációs rendszerrel, mind több lehetőséget adna alternatív szoftverek terjesztésére is. Emellett egy megoldandó probléma még az említett területeken használható Linuxok működtetésének egy fontos előfeltétele: az alternatív továbbképzések, átképzések, ugyanis bármilyen igyekezet is a Linux terjesztésére hamar meghiúsul, ha sem az irodákban dolgozó tisztviselők, sem az iskolában tanító tanárok nem kapnak lehetőséget az új megismerésére. Lássunk néhány példát külföldről, szemezgessünk újra a sajtóból: „A 36 ezer fős Schwäbisch Hall (Németország) önkormányzata úgy döntött, hogy a Microsoft Windows operációs rendszerére épült teljes informatikai infrastruktúráját a nyílt forráskódú Linuxra viszi át. Az ehhez szoftvert szállító SuSE Linux bejelentése szerint a rendszer IBM kiszolgálókra és maximum 400 PC-re épül. A városvezetés számításai szerint így több mint 100 ezer eurót tudnak megtakarítani. A város polgármestere, Hermann-Josef Pelgrim elmondta, hogy a költségmegtakarítás mellett az is szerepet játszott a döntésben, hogy a Linuxalapú infrastruktúra biztonságosabb és jobban együttműködik más rendszerekkel, mint a korábbi. Az áttérés első szakaszában a Windows és az Office helyére a SuSE Linux Enterprise Client és az OpenOffice.org kerül fel 120 kliens PC-re, ez később kibővül 400-ra. A kiszolgálói oldalt tekintve a SuSE Linux Enterprise Server lesz az IBM eServer xSeries gépeire telepítve.”[15]
„Románia országos munkaügyi szervezete, az ANOFM és az IBM bejelentették: első alkalommal kerül sor Romániában országos lefedettséget biztosító Linux-alapú, nyílt – 30 –
forrású infrastruktúra kialakítására. A rendszer egy olyan projekt keretében kerül megvalósításra, amelynek célja integrált informatikai rendszer kialakítása az országos munkaügyi szervezet számára. A projekt megvalósítását 2003 decemberében kezdték meg világbanki kölcsönből. A nyílt forrású, szabványalapú szoftvermegoldásokra építő infrastruktúra IBMhardvert és -szoftvert használ. A központi rendszert egy IBM e-server pSeries szervercsoport alkotja, míg 105 db Intel xSeries szerver Linux alatt fut adatbázisszerverként és a regionális irodákat kiszolgáló kommunikációs szerverként.”[16] „Párizs és München után már a harmadik európai nagyváros, Róma döntött úgy: kipróbálja a nyílt forráskódú programokat, és - igaz egyelőre csak kísérleti jelleggel - Linuxot alkalmaznak portáljukhoz. A rómaiak nem sokat töprengtek, hanem máris bejelentették, hogy újonnan létrehozandó fővárosi portáljuk hátteréül csak és kizárólag nyílt forráskódú alkalmazásokat fognak használni. A közelebbről meg nem nevezett disztribúciójú Linux- operációs rendszer lesz a tervezett jövőbeni szolgáltatás alapja, ezen fog bonyolódni a fájlmegosztás és az emailforgalom is. Andrea Ambrogetti, a római önkormányzat szóvivőnője szerint a portál létrehozására kiírt tenderen azt kérték az indulóktól, hogy minél hatékonyabb és gazdaságosabb programokkal pályázzanak. A Linux-alapú rendszer terve az egyik résztvevőtől, a Telecom Italia SpA vezette konzorciumtól származik. Ám, amint azt sejteni lehetett, és azt a szóvivő is hangsúlyozta: ez a döntés korántsem jelenti azt, hogy Róma teljesen elfordulna a Microsoft-szoftverek alkalmazásától és használatától, az olasz főváros csupán kíséretképpen próbálja ki a Linuxot.”[17] „A francia kormányzat tervei szerint az ország közigazgatásának nagy részét 2007-ig informatikai rendszerekkel látják el, és az AADELE-program keretein belül nyílt forráskódú alkalmazásokat fognak telepíteni jelentették be a program képviselői. Jacques Sauret, a francia elektronikus közigazgatás bevezetéséért felelős ügynökség vezetője elmondta: a kormányzati intézményekben az asztali számítógépek egy részére nyílt forráskódú operációs rendszereket és alkalmazásokat telepítenek.” [18]
– 31 –
Természetesen találhatunk hasonlókat Magyarországon is: „Öcsöd nagyközség polgármesteri hivatalában 2002 májusában üzembe állított rendszerben 14, a könyvtár „internet kávézójában” 3, az iskolában 19 terminál működik. A rendszerben Linux-alapú mikrohullámú routerek kapcsolják össze a távolabbi helyeket. A biztonságról 3 Linux-tűzfal gondoskodik. Az elmúlt fél év bizonyítja hogy mind az iskolai oktatásban és munkában a Linux kiválóan alkalmazható.”[19] „Esztergom önkormányzata már hosszabb ideje igyekszik kihasználni a nyílt forráskódú szoftverek jelentette előnyöket. A Polgármesteri Hivatal informatikai vezetője, Fekete József lapunknak elmondta: amennyiben a hivatal mintegy 140 számítógépén Microsoft Office-t használnának, az hozzávetőleg tizennégymillió forint, a gépcserék ütemében 3-4 évente megismétlődő kiadást jelentene. Ennek kézenfekvő alternatívájaként kínálkozott az ingyenesen használható OpenOffice. Rövid próbaidőszak után a hivatal vezetése az OpenOffice használata mellett döntött... ...Más utat követett a mezőberényi önkormányzat, tudtuk meg Gábor István informatikustól. Abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a polgármesteri hivatal teljes számítógépállományát
egyszerre
tudták
korszerűsíteni.
Az
új
gépekre
egységesen
OpenOffice.org került. A felhasználók személyes oktatása mellett egy saját készítésű, a leggyakoribb funkciók részletes ismertetését tartalmazó kézikönyvet is készítettek. A Microsoft Office-t csupán négy helyen tartották meg, arra az esetre, ha egy-egy különösen bonyolult dokumentum érkezne. „ [20] A Vas Megyei Bíróság egyike azon hivataloknak, ahol minden feladatra, szerver- és kliens-megoldásra is Linux-rendszereket használnak. A számtalan előny mellett (megbízhatóság, biztonság, magas rendelkezésre állás) több olyan esetről is beszámoltak, ahol a pályázaton nyert gépek mellé adott Microsoft-termékek visszamondásával újabb gépekhez jutottak, plusz költség nélkül.[21]
– 32 –
A LINUX A KÖZOKTATÁSBAN Milyen szoftvereket használjunk a közoktatásban? Mindeddig fel sem merült ez a kérdés hazánkban. Magyarország általános- és középiskoláiban jelenleg nagyrészt Windows-rendszerek működnek. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ez évben megállapodott a Microsoft Magyarországgal, hogy kedvezményesen adnak jogtiszta szoftvereket az iskoláknak. „Az IHM 850 millió forintot fordít arra, hogy egy hónapon belül 130 ezer iskolai munkaállomásra és 160 ezer pedagógus otthoni számítógépére telepítsenek jogtiszta operációs rendszereket.”[22] Ennek ellenére egyre több iskola állít fel Linuxos munkaállomásokat is, egyes iskolákban előfordult, hogy a teljes – oktatásban használt – géppark valamely Linux-disztribúcióval lett ellátva. „A Linux a közoktatásban” fejezetben azt szeretném bizonyítani, hogy ez az egyre nagyobb ismertséget szerző rendszer megfelel azoknak a követelményeknek, melyeket a NAT, a pedagógustársadalom állít az oktatás eszközeként szolgáló szoftverrendszerek elé. Hátrányai mellett igyekszem kiemelni tagadhatatlan előnyei mellett szóló érvek, példák sorát felvonultatni. „Nem gondoljuk, hogy a Linux iskolai alkalmazás szempontjából minden problémát megold, de sok iskolában jól használható. Tulajdonságainak ismerete, a vele való kísérletezés széles körben indokoltnak tűnik, többek között azért is, mert a Linux korlátlanul, szabadon, tehát bárki számára ingyen hozzáférhető.”[23] - írja Molnár Hajnalka e témában a Módszertani Lapokban.
A. A LINUX MEGJELENÉSE A VILÁG KÜLÖNBÖZŐ OKTATÁSI RENDSZEREIBEN Bevezetésként hadd mutassak jónéhány példát a világ különböző országaiból, hogy az elmúlt 510 évben a Linux hogyan tudott tért nyerni a közoktatásban, mire, miért, milyen módon használják. A példák csak a legismertebbek közül valók, a felsorolás természetesen közel sem teljes.
1. PÉLDÁK MÁS ORSZÁGOK OKTATÁSI RENDSZEREIBŐL a. Spanyolország, Mexikó, Argentína, Brazília36 A spanyol nyelvterületen az elmúlt néhány évben két kísérlet vált ismertté: A portugál határhoz közel eső extremadurai37 autonóm közösség az első olyan iskolahálózattal büszkélkedhet Európában, mely nyílt forráskódú rendszert használ.
36 http://www.index.hu/tech/szoftver/linuxlan/ 37 http://www.linex.org/
– 33 –
Spanyolország legszegényebb területén 2002. év végére 1478 hivatalt és iskolát kötöttek hálózatba. A kormány 80 ezer CD-t íratott, melyeken a Debian Linux operációs rendszer mellett megtalálható volt több szövegszerkesztő és egy internetböngésző is. A lemezeket a térség 670 iskolájába juttatták el, és helyi lapok mellékleteként is terjesztették. A projekt abból az igényből jött létre, hogy olcsó és könnyen használható rendszerekkel szereljék fel a régió 32 technológiai központját, ahol a helyiek alapfokú számítógépes ismereteket sajátíthatnak el térítésmentesen. Brazília, Argentína és Mexikó is a takarékos megoldást választotta. Azonban megtörténik, hogy az állami szerepvállalás kimerül pusztán a telepítésben, ami a teljes vállalkozás sikerét veszélyezteti. Ez történt például a mexikói Red Escolar-projekt38 esetében 1998-ban, amikor költségtakarékossági okokból Linuxot kezdtek telepíteni az ország 126,000 iskolájának számítógépeire. A kormány a tanárok képzésére és a rendszert kezelni képes programozók felvételére viszont már nem áldozott pénzt, így Mexikóban még 2001-ben is egyes helyeken még mindig a hálózat létrehozásával küszködtek. Extramadurában ezt a hibát elkerülendő 15 ezer tanárt képeztek ki a Linux kezelésére.
b. Norvégia „The Linux for School projekt keretében már évek óta használunk Linuxot Nyorskban. A legtöbb számítógépparkunk régi számítógépekből tevődik össze. Régi, kis teljesítményű gépeinkre telepítettünk Linuxot, így spórolva meg a nagy költségigényű hardverberuházást, miközben új technológiát használó alkalmazásokat használunk” – mondta Bjarne Hugo Hansen, a HØle Általános és Középiskola igazgatója. „A Bjerke Főiskola 370 hallgatóval már 3 és fél éves múltra tekint vissza a kliens- és szerveralkalmazásokat futtató Linux-rendszer használatában, melyeken KDE grafikus felület és StarOffice irodai programcsomag működik. Így az iskolánk 100.000 NOK-ot takarít meg évente.” – mondta Gro Flaten a Bjerke igazgatója. [24]
c. Namíbia A Schoolnet Namibia39 – egy non-profit internetszolgáltató – foglalkozik hardvereszközök szállításával, kiépítésével, valamint tanfolyamok szervezésével. 2000 februárja óta közel 250 iskolát látott el számítógépekkel, melyek Linux operációs rendszerrel vannak felszerelve. A tanulóknak különböző tanfolyamokat szerveznek, melyekben lehető38 http://www.redeescolarlivre.rs.gov.br/index.html 39 http://www.schoolnet.na/
– 34 –
ségük van elsajátítani a Linux-rendszeren futó alkalmazások használatát, kapcsolódhatnak az internetre is.
d. Egyesült Államok A legjelentősebb kezdeményezés, mely összefog minden nyílt forráskódú, Linuxszal kapcsolatos projektet, a Schoolforge. Ismertetését lásd a következő fejezet a. pontjában!
2. A LINUX OKTATÁSBAN VALÓ TERJEDÉSÉT, OKTATÁSI SZOFTVEREK FEJLESZTÉSÉT SEGÍTŐ SZERVEZETEK a. Schoolforge40 A Schoolforge egy alapítvány, egy misszió, amely arra hivatott, hogy egyesítse azokat a független szervezeteket, amelyek használják, fejlesztik, vagy éppen csak támogatják a nyílt forrású szoftverek általános és középiskolában való elterjedését. A Schoolforge tagszervezeteit olyan nyílt forrású oktatási szoftverek készítésére kívánja képessé tenni, amelyek hatékonyabbak, célravezetőbbek és mindenütt megtalálhatóak a kommunikáció, forráskód-megosztás, a fejlesztés növekvő áttekinthetősége által. A Schoolforge-tagok arra törekednek, hogy a nyílt forrású és ingyenes szoftverek, valamint a nyílt tananyagok az oktatás fejlődésére, az emberiség javára váljanak használhatóvá. Tartalmát és jellegét tekintve nem egy hely vagy szervezet, hanem olyan emberek és projektek együttese, akik felajánlják, hogy minőségi, megbízható szoftvereket és oktatóanyagokat nyújtanak szerte a világon élő embereknek. Mint ilyen, nem egy szolgálat, sokkal inkább egy közösségi gyújtópont, ami azt a lehetőséget adja, hogy a különböző aspektusok egy pontban koncentrálódjanak. Létezik számos szervezet, cég, iskola vagy személy, akik ezen már dolgoznak, a Schoolforge pedig mindezeket az erőfeszítéseket foglalja egységbe, így ezáltal mindazok, akik ebben végeznek feladatot, felfedezhetik egymást, találkozhatnak, együttműködhetnek hasonló célokkal. Tagjai lehetőséget kapnak arra, hogy így az oktatásban használható ingyenes és nyílt forrású megoldások világának minden része, vagy adott esetben teljes palettája kitárulkozhasson előttük.
40 http://schoolforge.net
– 35 –
A Schoolforge együttműködik a munkában résztvevő szervezetekkel, közösségeikkel, levelezési listákon gördülékeny kommunikációs lehetőséget biztosít. Egy dinamikusan változó szoftverlistát41 kezel, mely az iskolai környezetben szükséges nyílt szoftvereket gyűjti össze. Többek között a következő kategóriákban: hálózati működést biztosító szerver és kliensalkalmazások (pl. web-elérés, e-mail), hálózati biztonság és monitorozás, adminisztrációs és órarend-programok tanároknak, oktatási szoftverek stb. Weblapján tagjainak elérhetőségét is egy listába szervezi42, melyből kiindulva jó rálátásunk lehet különböző országok, különböző oktatási rendszerek azon törekvéseire, hogy a nyílt forráskódú szoftvereket, így a Linuxot is bevigyék az iskolába, és hatékonyan terjesszék filozófiáját, oktassák használatát. Ezenkívül megismerhetünk sok-sok olyan nonprofit, vagy akár profit-orientált vállalkozást, melyek oktatásban használható alkalmazásokat is fejlesztenek.
b. SEUL/edu43 A SEUL/edu a SEUL egy alprojektje. A SEUL/edu projekt résztvevői arra szentelték magukat, hogy elősegítsék a Linux és más nyílt forrású programok használatát az oktatásban. A projekt lefedi a Linux oktatásban való használatának összes aspektusát, segítséget nyújt tanároknak, szülőknek és tanulóknak egyaránt. Összegyűjti a forrásokat, hogy lehetővé váljon a változó nyílt forráskódú szoftverek fejlesztése és fejlődése (érdeklődő önkéntesek segítségével), hogy a Linux kívánatosabbá válhasson a pedagógusnak, a szülőnek, akik érdekelődnek a Linux gyermekeik tanításában való felhasználása iránt. Aktuális projektjeik: 1. Esettanulmány projekt:44 A CaseStudy projekt bizonyítványokat gyűjt a Linux iskolai használatáról világszerte (India, Ecuador, Dél-Afrika, Kanada, USA, Kína, Belgium, Szlovákia, Németország, Szingapur, Ausztrália, Ausztria, Magyarország, stb.), azoknak a tanároknak, rendszergazdáknak a szavait idézve, akik már üzembe helyezték a Linuxot saját iskolájukban.
41 42 43 44
http://www.schoolforge.net/software.php http://www.schoolforge.net/members.php http://www.seul.org/, http://www.seul.org/edu/ http://casestudy.seul.org
– 36 –
Olyan esettanulmányokat gyűjtenek össze, amelyek rávilágítanak arra, hogy Linuxot nem is annyira rendkívül nehéz használni, inkább egy racionális választás lehet sok-sok iskolának. 2. Oktatási szoftverek indexe: Linuxon futó alkalmazásokat gyűjtenek adatbázisukba a következő kategóriákban: adminisztrációs, szervezési programok (85); csillagászat (26); oktatási termék (30); oktatójátékok (30); földrajz (7); grafika (7); intranet (41); nyelv (103); könyvtár (19); matematika (71); multimédia (2); zene (14); egyéb (5); prezentáció (11); programozás (28); kvíz (23); olvasás (16); vallások (10); kutatás (21); természettudomány (45); gépírás (16); segédprogramok (28). 3. ISO Project: A projekt keretében egy Linuxon futó könnyen installálható programcsomagot készítenek, egy ISO image-fájlt (CD-ROM), amely oktatási szoftvereket
és
támogatási
anyagokat
tartalmaz.
A
gyűjtemény
disztribúció-semleges. Az alkalmazásokat több módon is csoportosították olymódon, hogy a felhasználó könnyen választhasson bármely életkor és tanulmányok általánosan használt köréből.
c. Linux for Kids45 A „Linux for Kids” 1999 nyarán jött létre azzal a céllal, hogy segítse a Linux használatát úgy az oktatásban, mint a napi szórakozásban. Célközönségüknek a 10 év alatti gyermekeket tartják. A projekt teszi ezt úgy, hogy megismerteti az elérhető szoftverek (matematikai, nyelvi oktató-programok, játékok, tudománnyal, művészettel kapcsolatos játékos programok stb.) címeit, értékelve minősége és a gyerekeknek való alkalmassága alapján. A weblap három nyelven (angol, francia, spanyol) érhető el. Hasonló célt szolgált, mint a „The Linux Game Tome”46. Együttműködik a SEUL/edu projekttel, így kapcsolatban van a Schoolforge-val is.
45 http://www.linuxforkids.org 46 http://happypenguin.org
– 37 –
d. OFSET47 Az OFSET (Organization for Free Software in Education and Teaching) Alapítvány célja (a SchoolForge tagjaként), hogy előmozdítsa a free szoftverek fejlesztését oktatási rendszereknek, tanároknak. Az OFSET francia gyökerű, de mára már több kultúrát ível át a világ számos országából együttműködő tagokkal. A kommunikáció fő közegének az Internetet használja. Az OFSET non-profit szervezet átlátható döntéshozással. Forrásait az alaptőke, az aktív tagok hozzájárulási díja, adományok, anyagi támogatások teszik ki. Az OFSET támogat fejlesztőket, fejlesztői csoportokat, akik oktatásban használható szoftverek fejlesztésén munkálkodnak. Tagjai aktívan részt vesznek a fejlesztőprojektekben, így biztosítva az alapítvány céljainak teljesülését. Bárki csatlakozhat a projektjeikbe fejlesztőként, akár új projektet is kezdeményezhet, illetve az oktatási szoftverek dokumentációjának készítésébe is be lehet kapcsolódni.
e. KDE Edutainment Project48 Ez a „The K Desktop Environment” alprojektje. Célzott korosztályuk elsősorban az iskoláskorú 3 és 18 év közötti gyermekek, fiatalok. Korukhoz, érdeklődésükhöz szabott speciális felhasználói felülettel bíró, jó minőségű okatási szoftvereket fejlesztenek, amelyek integrálódnak a KDE vagy a GNOME grafikus felületekbe. Azonban már vannak programjaik, melyek segítséget nyújtanak a tanároknak a tanórák megtervezésében, valamint léteznek olyan alkalmazások is, amelyek a felsőoktatásban tanulóknak érdekesek lehetnek, vagy bárkinek, aki vágyat érez a tanulásra. A projekt mára csaknem két tucat oktatáshoz kapcsolódó szoftvert mondhat a magáénak, melyek részletes bemutatása következik az „Linux a közoktatásban” fejezet D.2.a pontjában.
B. A LINUX MEGJELENÉSE A MAGYAR OKTATÁSBAN Hazánkba általában az új technológiák jelentős késéssel szoktak megérkezni és teret nyerni. Az Internettel a lehetőségeink kibővültek, a világ kinyílt előttünk, bár meg kell vallanunk, 5-8 évvel ezelőtt a világháló még csak egyetemeken, jelentősebb cégek irodáiban volt elérhető, így a lemaradásunk itt is érezhető. Mára viszont minden középfokú oktatási intézmény, sok otthoni háztartás kapcsolódott az Internetre. 47 http://www.ofset.org 48 http://edu.kde.org
– 38 –
Magyarország linuxos társadalma messze áll attól a szervezettségtől, ami a fentebb ismertetett külföldi példákban látható, de jó úton haladunk a hátrányunk leküzdésében.
1. LINUXOS MUNKAÁLLOMÁSOK ÉS/VAGY SZERVERÁLLOMÁSOK MAGYARORSZÁG KÖZÉPISKOLÁIBAN A lista sajnos nem teljes. Az adatok egy részének forrása a „Linux az oktatásban” rendezvénysorozat hivatalos weblapja: lok.ini.hu, néhány adat saját megkérdezés alapján gyűlt össze. Meg kell említenem azt is, hogy a felsorolt iskolákban (egy-két kivételtől eltekintve, ahol teljesen áttértek) nemcsak Linux-, hanem munkaállomásaikon Windows-rendszerek is vannak, szerverállomásaikon pedig általában Windows, Novell alapú operációs rendszerek működnek a megjelölt Linuxok mellett, azonban ezeket most nem hangsúlyoztam. A megjelölt számértékekből egyenesen nem lehet következtetni az iskola munkaállomásainak számára, mivel sok helyen azt a megoldást választották, hogy egyszerre több boot-olható operációs rendszerrel működnek a számítógépek. Úgy gondolom, az összegyűjtött adatok és azok kiértékelése jó képet ad arról, hogy általában a Linuxot használó középiskolák, általános iskolák milyen célra és hány linuxos munkaállomást, vagy szerverállomást üzemeltetnek. Tanulságos lehet számunkra a szervereken illetve a munkaállomásokon alkalmazott disztribúciók eloszlása (5. és 6. ábra), a szervereken futó linuxos kiszolgálóalkalmazások listája (1-2. táblázatok 3. oszlopa). Bátran feltételezhetjük azt is, hogy még számos iskola tért át részben vagy teljes mértékben valamely Linux-disztribúcióra, akár csak szerverállomásaikon, de sok-sok helyen a munkaállomásokon is.
Linux Futó kiszolgálóalkaldisztribúció mazások
Varró István Szakközépiskola – Karcag
Debian Woody
Csepel Vendéglátó Szakközépiskola
Debian
Óbudai Gimnázium
Debian
Apache, Postfix, Mail szerver
x
Sancta-Maria Gimnázium – Eger
SuSE 8.1
Sqid, Samba
x
Tasner Antal Általános Iskola – Öskü
SuSE 9.0
Ftp, web server
x
Pesti Barnabás Szakközépiskola – Budapest
SuSE 8.1
tűzfal, proxy
x
Pestszentlőrinci Közgazd. Szakközépiskola
Debian
Apache, php, Mysql
x
– 39 –
Apache, Samba
Szerverállomsok száma
Iskola neve
Munkaállomások száma
1. táblázat: A felmérésben szereplő azon iskolák listája, amelyek csak szerverek működtetésére használnak Linuxot
x x
Szerverállomsok száma
Linux Futó kiszolgálóalkaldisztribúció mazások
Munkaállomások száma
Iskola neve
I. István Általános Iskola – Hatvan
Mandrake
Budenz József Általános Iskola – Budapest
Debian, UHU
Ferences Gimnázium – Szentendre
SuSE Suliszerver Apache, Postfix, Samba
x
Pesti Barnabás Szki – Budapest
SuSE 8.x, SuSE Suliszerver
1+1
Munkácsy Mihály SZki – Zalaegerszeg
Debian Woody
4
Irinyi János Szakközépiskola – Kazincbarcika
SuSE 7.3
1
Jelky András Ruhaipari Szakközépiskola és Gimnázium
RedHat 9.0
1
József Attila Gimn. és Közgazd. Szki. – Monor
Debian+RedHat 7.2
4+1
József Attila Gimnázium – Makó
Debian Woody
4
Kolos Richárd Fővárosi Gyak. Műszaki Szki. – Bp.
Debian Woody
3
Pécsi Keresk., Idegenf. és Vendégl. Szki. és Szakiskola
Debian
2
Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola – Szentes
Debian
2
Roth Gyula Gyak. Szakközépiskola – Sopron
SuSE
1
Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma
Debian
2
Szabó Ervin Gimnázium és Szki – Budapest
Debian
2
Varró István Szki – Karcag
Debian Woody
1
Szécheny István Közgazdasági Szki – Hatvan
SuSE 8.1
1
Dohányi Ernő Zeneművészeti Szki – Veszprém
RedHat
1
Dr. Hetényi Géza Humán Középiskola
SuSE 8.1
1
Bezerédi István Szki – Szekszárd
Debian
Árpád Szakképző Iskola – Székesfehérvár
x Apache, Mysql, Exim, squid
x
Web
x
Ftp, Web, File, Mail, szerver
x
Szent Györgyi Albert 12 évf. Iskola – Bp.
Red Hat
Szent István Gimnázium – Kalocsa
Debian
Fájl, nyomtatószerver, POP3
x
Zrinyi István Általános Iskola – Szeged
Debian Woody
Apache, Mysql, IMAP, Squid,SMTP
x
Hétvezér Általános Iskola – Székesfehérvár
Red Hat, Debian Samba, Squid, ftp, ssh, http, pop-3
Szigeti Gy. Műsz. Szakközépiskola – Budapest Szily Kálmán Középiskola
Debian
– 40 –
x
x
Apache, squid, Qmail, Zorp qpl
x
Posfix, Apache, Samba, Bind, Dhcp, Mysql
1
Linux Futó kiszolgálóalkaldisztribúció mazások
Szerverállomások száma
Iskola neve
Munkaállomás ok száma
2. táblázat: A felmérésben szereplő azon iskolák listája, amelyek munkállomásokon is alkalmaznak Linuxot
Szerb Antal Gimnázium – Budapest
UHU, SuSE + Debian GNU
Apache, Squid, Samba
10+0
0+x
Telegdi Kata Szakiskola – Gyulaháza
Debian + SuSE
Ldap, postgreSQL, postfix, Apache
0+20
x+x
Ipari Szakközépiskola – Veszprém
SuSE + Red Hat, Webserver, E-mail server Debian
32+0
0+x
Pataky István Híradásipari Szki. – Budapest
UHU 1.1 + Debian
60+0
0+x
Dohnányi E. Zeneműv. Szakközépiskola – Veszprém
Red Hat
1
Bajza József Gimnázium – Hatvan
SuSE
6
Medgyaszay István Szakközépiskola – Veszprém
UHU 1.1 + Debian
Vörösmarty M. Ipari Szakközépiskola – Székesfehérvár
SuSE 8.1
Www, ftp, ssh, dns, mail
Apache, Samba, Ldap, Mysql
Veszprémi Alapítványi Iskola
36+0
0+x
18
x
13
Trefort Ágoston Szakközépiskola – Budapest
SuSE + Debian
Csepeli Műszaki Szakközépiskola
SuSE + Red Hat
Ált. Alap. Műv. Iskola – Mecseknádasd
SuSE 8.1 + Debian Woody
Baross Gábor Általános Iskola
51+0
0+x
20+0
0+x
1+0
0+x
SuSE + SuSE suliszerver
10+0
0+x
Adu Vállalkozási Szki. – Budapest
SUSE 9.0,8.2 + Dhcp, Samba, Proxy SuSE suliszerver
30+0
0+x
Békésy Gy. Postaforg. Szakközépiskola – Budapest
UHU 1.1
20
Mechatronikai Szki. és Gimnázium – Budapest
SuSE 8.2
Apache, Squid, Samba, NFS
20
x
Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium – Budapest
SuSE 9.0, 8.1
XDM, pureftpol
3
x
Vörösmarty Mihály Gimnázium – Érd
SuSE 7.3
Apache
19
x
Zay Anna Gimn. és Egészségügyi Szki. – Nyíregyháza
Red Hat 7
Http, Ftp, Squid, Samba
1
x
Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola – Dabas
Mandrake
Apache, samba, postfix, openssh, opendap
6
x
Korányi M. Gimnázium – Nagykáló
Slackware 9.1 + UHU 1.1
Apache, Samba
0+8
x+0
Kölcsei Ferenc Gimnázium – Budapest
Debian + SULIX Samba, DHCP
0+15
x+0
Inczédy György Szakközépiskola – Nyíregyháza
SuSE 7.3 + 8.2
Apache, squid, sendmail, bind 20+0
0+x
Marcalvárosi Közoktatási Központ – Győr
Red Hat + SuSE 7.3
Apache, Samba, sshd, pop3, sendmail
0+11
x+0
Öveges József Középiskola – Budapest
SuSE
100
x
Kossuth Lajos Ipari Szakközépiskola – Győr
Debian + SULIX Apache, Samba, sendmail, ftp x+x
x+x
Damjanich János Szakközépiskola
FreeBSD + UHU
x+0
– 41 –
Apache, exim, Mysql, squid, samba, dhcp Proxy, SQUID
0+140
Bercsényi M. Élelmipari Szki. – Budapest
Mandrake 9.0 + UHU 1.0
Öveges József Szki. – Bp.
SuSE
20
Damjanich János Ipari Szakközépiskola – Hatvan
UHU-Linux
120
Ipari Szki. – Veszprém
SuSE 8.1 + RedHat + Debian
98+0+0 0+6+1
Ganz Ábrahám Kétt. Gyak. Középiskola és Szakiskola
SuSE
23
Tamási Áron Ált. Isk. és Német Kétt. Nemz. Gimn. – Bp.
SuSE 8.1, 8.2
40
2
Trefort Ágoston Szki - Budapest
SuSE 8.2 + Debian
17+0
0+1
Berzsenyi Dániel Gimnázium - Budapest
SuSE 7.3, 8.0
10
1
Dugonics András Piarista Gimnázium - Szeged
UHU-Linux, Debian
~40
Varga Tamás Vadasfenő Erdészeti Szki – Mártrafüred
SuSE 8.x
~30
Andrássy Gyula Műszaki Középiskola – Miskolc
Mandrake 7.2 + 9.1 + 8.2
18+2+0 0+0+2
Isaszegi Számítástechnikai Szakközépiskola
UHU-Linux + Mandrake 8.0 + SuSE 8.1
16+16+ 0+0+1 0
Batsányi János Gimn. és Postaforgalmi Szki – Tapolca
Debian Woody + UHU 1.0
0+19
1+0
Bessenyei György Gimnázium es Kollégium – Kisvárda
Debian Woody
55
6
Cserháti Sándor Műsz. és Mez. Szki. – Nagykőrös
SuSE + UHU
0+12
1+0
Dugonics András Piarista Gimnázium, Szki. – Szeged
UHU + Debian
40+2
2
Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium
SuSE 7.3 + Slackware
10+0
0+1
II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyak. Közgazd. Középisk.
SuSE 8.3
1
Premontrei Szent Norbert Gimnázium – Gödöllő
Debian
Kiss János Általános és Középiskola – Budapest
Mandrake+UHU
19+4
Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont – Pécs
RedHat+UHU+Debian
19+1+1 1+0+0
Piarista Gimnázium - Budapest
UHU+Debian+RedHat
23+23+ 0+2+2 0
Piarista Gimnázium és Kollégium – Vác
SuSE + Debian
5+1
0+1
Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium
Debian+UHU-Linux
0+25
3+0
Szent Angéla Iskola
Debian
20
1
Az x-el jelölt cellák hiányzó számértékeket jelölnek.
– 42 –
Apache, Squid, Postfix+Squirrelmail, MySQL, Samba
0+30
Szerverállomások száma
Linux Futó kiszolgálóalkaldisztribúció mazások
Munkaállomás ok száma
Iskola neve
x+0
1 1+0
a. Szervereken alkalmazott Linux-disztribúciók
Debian SuSE RedHat Mandrake UHU Slackware FreeBSD
5. ábra: Szervereken alkalmazott Linux-disztribúciók
37 20 10 4 1 2 1
iskolák előfordulásának száma
A felmérés 75 olyan iskolát jelöl, amelyek szerver működtetésére Linuxot használnak. A szerverállomásokon várhatóan a Debian a legelterjedtebb, a vizsgált iskolák több mint felében alkalmazzák. A SuSE méltán a második helyezett, ide kell értenünk a szerveralkalmazásokkal kiegészített egyszerű verziókat is és a Suliszervert is. Jónéhány helyen a RedHat és a Mandrake is megtalálható, a fennmaradó UHU, Slackware, FreeBSD nem jelentős. Az UHU inkább munkaállomásokra optimalizált, a Slackware pedig egy súlycsoportban lenne a Debiannal, de kevésbé ismert, támogatott.
b. Munkaállomásokon alkalmazott Linux-disztribúciók SuSE UHU Debian Mandrake RedHat SULIX
26 17 7 4 3 2
iskolák előfordulásának száma
A felmérésben 59 iskola használ munkaállomásain
valamely
Linux
disztribúciót. A SuSE jó piacpolitiká-
6. ábra: Munkaállomásokon alkalmazott Linux-disztribúciók
ja, több éves múltja meglátszik, az iskolák közel fele ezt a használja. Az UHU nemrég tört
– 43 –
be az iskolákba (egyáltalán a piacra), de a komplettsége (csupán 1+1 CD), tagadhatatlanul jó „magyarsága” és a SuSE-hoz hasonlóan jó reklámtevékenysége miatt gyorsan kezd tért hódítani. A Debiant igazából az ismertsége hozta a munkaállomásokon is ilyen magas pozícióba, csodálkozom, hogy a Mandrake-et és a RedHatet megelőzi. A SULIX jó belépő lehet a linuxos világba, úgy tűnik, csak a kevésbé bátrak használják.
– 44 –
A következő néhány pontban szeretnék néhány példát mutatni arra, hogy hol és milyen módon használják a Linuxot az oktatásban vagy az ahhoz kapcsolódó területeken.
2. BERCSÉNYI MIKLÓS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA49 A Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában legkevesebb két olyan informatika tanár van, aki a Linux felé elkötelezett, nemcsak a szervereket, hanem sok-sok linuxos munkaállomást is működtetnek. A számítástechnika-oktatás jelentős részét ezeken végzik. Felhasználóknak és rendszergazdáknak költségtérítéses linuxos tanfolyamokat is meghirdettek. A következőkben lássunk egy rövid ismertetőt a munkaállomásokon használt UHU 1.0-s rendszerről, melyen az informatikaoktatást végzik: A munkaállomásokon használt operációs rendszerek A négy számítástechnikai terem közül kettőben Windows, kettőben pedig a Mandrake 9.0 után jelenleg UHU-Linux 1.0 fut. A tervek szerint az összes számítástechnika-terem Linuxszal lesz felszerelve a közeljövőben. Irodai programcsomag, szövegszerkesztés Az iskolai számítástechnika-oktatás egyik sarkallatos pontja a szövegszerkesztés. Erre Linuxon sok program alkalmas. Az iskola az egyre népszerűbb OpenOffice.org-programcsomag szövegszerkesztőjét választotta. Irodai programcsomag, prezentáció Prezentáció- és bemutatókészítést az OprenOffice.org programcsomag bemutatóján tanítják. Az OpenOffice.org sokmindent tud még, többek között használják HTML-dokumentum írására, képletszerkesztésre is.
49 http://pc12.bercsenyi-bp.sulinet.hu
– 45 –
Adatbázis kezelés kliens-szerver módra Az adatbázis-kezelést korszerű szempontoknak megfelelően tanítják, egy távoli szerveren lévő adatbázisokhoz hálózaton keresztül férnek hozzá, erre használják a MYSQL-szervert és a hozzá kapcsolódó klienseket (MYSQLCC). A képen az a grafikus kliens látható, amivel a diákok hozzáférhetnek a szerveren lévő adatbázisokhoz. Oktatóprogramok Linuxon Rengeteg hasznos oktatóprogram készült már el Linuxon, itt éppen a KGeo, a Kalzium és a Kstars látható. Ezeket a programokat használva a diákok játszva ismerkedhetnek meg a kiválasztott tudományokkal. Grafika Ábra és grafika készítésére, manipulálására a jól ismert Gimp-et használják.
Film, zene, multimédia MP3, WAV lejátszására alkalmas az XMMS, videolejátszásra pedig az Mplayer, mely rengeteg formátummal boldogul, jól kezeli a feliratokat is, ráadásul magyar fejlesztésű program!
– 46 –
Jogtár A gazdasági informatikus diákjaik haszonnal „forgatják” az elektronikus jogtárat, gyakran nagy segítséget nyújt tanulmányaik folyamán.
Parancsok, fájlkezelők A fájlkezelést a jól ismert kéttáblás Norton stílusát követő Midnight Commander segíti.
Internet, böngészés Az UHU-Linux alatt a diákok a böngészők tömegéből választhatnak: használhatják például a Mozilla vagy a Galeon, esetleg a Konqueror nevűt, de még ott a régi motoros Netscape és még sok más lehetőség is. A képen éppen az iskola honlapja látható, ami természetesen egy linuxos szerveren fut. Internet, webes levelezés A képen az iskolai levelezőrendszer látható.
Játék A szabadidő és szünet kitöltésére is találhatnak a diákok néhány egyszerűbb játékot.
– 47 –
Windowsos és DOS-os programok futtatása Linuxon! Nagyon sok Windowsra írt programot is futtathatunk Linuxon a „Wine” nevezetű program segítségével. A képen a népszerű Total Commander fut Linuxon!
3. RÉVAI MIKLÓS KÖZÉPISKOLA50 A Révai Linux-kliensrendszerének története 1998-ra nyúlik vissza (természetesen szerveroldalon ekkorra már biztonsággal működött a Slackware). A rendszer akkoriban úgy működött, hogy a kliensek „diskless workstation”-ként működtek távoli adminisztrációval, melyet leginkább programozó szakkörön használtak. Később a RedHat-Linuxszal működő szerverek Windowsból telnettel elérhetők voltak, így már GNOME is működtethető volt, bár főleg az IceWM-et használták. A kis kapacitású gépekre telepíthető egyszerű Linux-disztribúciók nem igazán tudták felvenni a versenyt a Windows-zal, a diákok érdeklődése nehezen volt felkelthető, gyakori volt a gépek leállása, így a Linux oktatása sok-sok nehézségbe ütközött. Később, újabb gépparkcsere után átálltak RedHat 7.3-ra. Belső használatra a Linuxról készült tétellista, hozzávaló segédanyag, kézikönyv kezdőknek (szöveges módú parancsok, hálózati fogalmak, GNOME kezelése stb.). Jelenleg sajnos nem sok tudomásunk van róla, folyik-e Linux-oktatás az iskolában. Érdekesség, hogy a Schoolforge51 Linuxot használó iskoláinak listájában a Révai Miklós Középiskola is megjelenik.
4. CSERHÁTI SÁNDOR MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA52 A Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola volt az első olyan magyar szakközépiskola, ahol magyar fejlesztésű UHU-Linuxot és a rendszerhez kapcsolódó saját szoftvert használnak a számítástechnika-oktatásban. Első lépésként az iskola egyik elektronika-számítástechnika termében került fel az UHU Linux RC1-es változata a számítógépekre. 50 http://linux.revai.hu/ 51 ehhez lásd: A Linux a közoktatásban fejezet A.2.a pontját. 52 http://www.cserhati.sulinet.hu/
– 48 –
A munkaállomásokon a Linux-rendszerrel való ismerkedés mellett nemcsak az irodai szoftverek (pl. Office) oktatására, de Pascal és Delphi (Kylix) programozási nyelvek, valamint áramkörmodellező és tervező szoftverek futtatására is lehetőség nyílik. A gépekre telepített szoftvercsomag továbbá tartalmaz egy olyan – az iskola által készített – szoftvert is, mely segítségével a tanári gépen kontrollálható a többi munkaállomáson futó összes program, ezzel is elkerülve az órához nem kapcsolódó „processzek” futtatásának lehetőségét.
5. MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM53 A Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium a SuSE referenciaiskolája. KDE grafikus felületet, szöveg- és táblázatkezelésre magyar OpenOffice.org-ot, ábra- és rajzszerkesztésre Gimpet, internetböngészésre Konquerort, Mozillát, levelezésre KMailt, Evolutiont használnak. Webszerverük működéséről az Apache gondoskodik, a más rendszerekkel való kapcsolatot a Samba látja el. PDF-dokumentumokat linuxos Acrobat Readerrel, Gv és Konqueror segítségével olvasnak. Nyomtatott áramkörök tervezéséhez az Eagle-programot, digitális áramkör-szimulációra a Klogicot használják, az MPLAB nevű PIC mikrovezérlő-programozó alkalmazás a Wine-on keresztül tökéletesen működik.
C. INFORMATIKA-OKTATÁS MAGYARORSZÁGON A LINUXRENDSZERREL Először azt szeretném bizonyítani, hogy a NAT követelményeinek megfelelve lehet informatika-oktatást Linux-rendszeren végezni, majd egy-egy kiragadott témában példaként óravázlatokat írok. Röviden megemlítem a linuxos informatika érettségi feltételeit, az ECDL-t Linuxon megvalósítva, végül az oktatásban segédanyagként felhasználható tankönyvekről szólok.
1. A NAT KÖVETELMÉNYEINEK TELJESÜLÉSE A LINUXBAN Az általános fejlesztési követelményeket 1-6., 7-10. osztályokra bontva ismertetem. A részletes követelmények 1-6., 7-8., 9-10. bontásban van táblázatba foglalva. A kifejtésénél az általános elvekre a 2. oszlopban rendre hivatkozom is. „Felhasználható lehetséges alkalmazások a Linuxban” oszlopban azokat az elérhető programokat sorolom fel, amelyek közül véleményem szerint választani lehet az adott téma feldolgozásakor, oktatásakor. Ha a felső indexben a program neve mellett
KDE
vagy
GNOME
áll, akkor a
KDE (illetve GNOME) grafikus felület telepítésével automatikusan elérhetőek, amennyiben nem beágyazott program, és a jelenlegi ismereteim szerint az internetről valahonnan beszerez-
53 http://www.mechatronika.hu
– 49 –
hető, akkor webcímét lábjegyzetben jelzem. Egyes újabb kiadású disztribúciók (pl. UHU 1.1, Mandrake 10.0) a felsorolt programok legnagyobb részét opcionálisan tartalmazzák.
a. Általános fejlesztési követelmények az 1-6. évfolyam számára 1. Sajátítsa el a tanuló a számítógép-kezelés alapjait a) Ismerkedés a számítógépes környezettel. b) Képesség a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására c) Tudja, hogy az átlagos hétköznapi tárgyaknál nagyobb értékkel dolgozik, ezért fegyelmezetten kell viselkednie; a használati utasításokat pontosan kell követnie. d) Tartsa be a balesetmegelőzés szabályait. 2. Tudjon információt különféle formákban kifejezni; legyen képes a különböző formákban megjelenített információt felismerni. a) Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel 3. Szerezzen tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló informatikai eszközök és információhordozók használatában. a) Tudjon információt szerezni könyvtárból, számítógépes programokból. 4. Legyen képes a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítására, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítása. a) Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat. 5. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőket. a) Találkozzon problémákkal, melyeket kalkulátorral, számítógépes (oktató) programokkal tud megoldani. 6. Ismerje fel, és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. a) Ismerjen fel egyszerűbb algoritmusokat. 7. Tudjon egyszerűbb folyamatokat modellezni, a paramétereket módosítani. a) Játékprogramokban a szabályozó eszközök hatásának megfigyelése 8. Alkalmazzon tantárgyi, könyvtári adatbázisokat. Tudjon adatbázisban keresni. a) Lásson könyvtári nyilvántartást. 9. Ismerkedjen az informatika és a társadalom kölcsönhatásával. – 50 –
b. Részletes követelmények az 1-6. évfolyam számára tananyag szerinti bontásban 3. táblázat: NAT - Részletes követelmények az 1-6. évfolyam számára tananyag szerinti bontásban
Általános Fejlesztési követelmények fejleszt. (kompetenciák, követelm. képességek)
Tananyag
Felhasználható lehetséges alkalmazások a Linuxban
Számítógépes ismeretek: A számítógép és kör- 1b; 7a nyezete. 1a-d; 3a
Informatikai alapfogalmak előkészítése.
2a
Logikai játék, rajzolás szá- – Linuxos LOGO: mítógéppel. KLogo-Turtle54 Készségfejlesztő tantárgyi programok használata. – Rajzolóprogramok: ImageMagick55, Jelek (morze, titkosírás, KPaintKDE, Sketch56, KDE piktogramok; kotta és szolKrumpli úrKDE (krumpli úr mizálás) értelmezése. összerakása elemekből)
Algoritmusok szöve- 6a; 9 ges, rajzos megfogalmazása, visszafejtése.
Algoritmusok felépítése, végrehajtása. – egyszerűbb oktatóprograTelefonálás érmével, kármok: tyával. Teafőzés. KTouchKDE (gépírás-tanító), Számkitalálós játék, hamis KHangManKDE (ismert akasztófás játék, szó betűnpénzérme kiválasztása. kénti kitalálása) Hogyan keressünk meg egy szót a szótárban?
Számolás kalkulátor- 5a ral. 6a A helyes nagyságrend érzékelése.
A kalkulátor használata. – KDE, GNOME kalkulátora: Verseny (időre, illetve ponKCalcKDE, CalculatorKDE tosságra): egy feladat kiszámolása fejben, írásban, kalkulátorral. Nem tízes rendszerű mértékegységek átváltása (óra/perc, inch/cm).
c. Általános fejlesztési követelmények a 7-10. évfolyam számára 1. Sajátítsa el a tanuló a számítógép-kezelés alapjait. A) Érezze magát otthon számítástechnikai környezetben. B) Tudja kezelni a számítógépet és perifériáit felhasználói szinten. C) Ismerje a számítógép könyvtárstruktúráját. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a legfontosabb segédprogramok szolgáltatásait. D) Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. 54 http://klogoturtle.sourceforge.net/ 55 http://www.imagemagick.org/ 56 http://sketch.sourceforge.net/
– 51 –
2. Tudjon információt különféle formákban kifejezni; legyen képes a különböző formákban megjelenített információt felismerni. A) A különféle formák jellemző alkalmazási lehetőségeinek használata 3. Szerezzen tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló informatikai eszközök és információhordozók használatában. A) Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait; megszerzett információit legyen képes értékelni és használni. B) Alkalmazzon olyan számítógépes módszereket, amelyek segítik az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát. C) Ismerje az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségét, módját. 4. Legyen képes a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítására, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására. A) Tudjon a számítógéppel kisebb dokumentumokat létrehozni. 5. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőket. A) Legyen képes problémáját elég pontosan megfogalmazni ahhoz, hogy a számítógép segítségével érdemben tudja segíteni annak megoldását. Önállóan, eredményesen tudjon dolgozni. 6. Ismerje fel és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. A) Adott feladat megoldásához tudjon algoritmus(oka)t tervezni és megvalósítani. 7. Tudjon egyszerűbb folyamatokat modellezni, a paramétereket módosítani. A) Figyelje meg a paraméterek módosításának hatásait. Megfigyeléseit tudja megfogalmazni. 8. Alkalmazzon tantárgyi, könyvtári adatbázisokat. Tudjon adatbázisban keresni. A) Nyilvántartásban tudjon keresni (kézzel, szövegszerkesztővel, adatbáziskezelővel). Tudja értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat (adatokat). Legyen képes az életkorának megfelelő szinten az összetartozó adatok közötti összefüggések felismerésére. 9. Ismerkedjen az informatika és a társadalom kölcsönhatásával. – 52 –
d. Részletes követelmények a 7-8. évfolyam számára tananyag szerinti bontásban 4. táblázat: NAT – Részletes követelmények a 7-8. évfolyam számára tananyag szerinti bontásban
Tananyag
Általános Fejlesztési követelmények fejleszt. (kompetenciák, követelm. képességek)
A számítástechnika alapjai Számítástechnikai 1A,B eszközök kezelése Informatikai alapfogalmak
1A
A számítógépek törté- 2A; 3A; 9 nete (gép, automata, számítógép); az informatika magyar vonatkozásainak ismerete
Billentyűzet, monitor, lemezmeghajtók, lemezek, nyomtató, egér kezelése. Bit, byte, kód, program, (adat)állomány.
Felhasználható lehetséges alkalmazások a Linuxban
– egyszerű grafikus (ikonos) fájlkezelők: KonquerorKDE, NautilusKDE, Galeon57, Krusader58, GNOMECommander59
Gyűjtsön a számítógépek – Interneten-böngészők: és a számítástechnika törtéKonquerorKDE, Galeon, netére vonatkozó adatokat Mozilla60, Netscape, lexikonokból, kézikönyOpera61 vekből.
Az operációs rendszer használata Az iskolában haszná- 1C,D Állományok másolása, – KDE fájlkeresője, GNOME latos operációs rendadott könyvtárszerkezet fájlkeresője, keresés szöveszer alapfokú ismerete létrehozása lemezen, lemez ges parancsokkal formázása – Midnight Commander62 Segédprogramok használata
57 58 59 60 61 62 63
1C
Kereső-, vírusjelző- programok
http://galeon.sourceforge.net/ http://krusader.sourceforge.net/ http://www.nongnu.org/gcmd/ http://mozilla.fsf.hu http://www.opera.com/ http://www.ibiblio.org/mc/ http://www.cd.chalmers.se/~hch/filerunner.html
– 53 –
–
(Norton Commander stílusú kéttáblás félgrafikus fájlkezelő) FileRunner63 (grafikus kéttáblás fájlkezelő)
Oktatóprogramok futtatása A számítógép haszná- 7A lata a tanulásban, az 1A; 3A ismeretszerzésben
Szemléltető, gyakoroltató, – KDE oktatóprogramjai: készségfejlesztő, modelleFlashKardKDE (szótanítás), ző, oktató programok haszKTouchKDE (gépírás-tanító), nálata; KGeoKDE (geometria), a menük használata (maKPercentageKDE (százalékgyar nyelven) szám.), KHangManKDE (akasztófás játék),
KMessedWordsKDE (szójáték), KVocTrainKDE (szókincs-fejl.), KalziumKDE (periódusos rendszer), KStarsKDE (asztali planetárium), KDE VilágóraKDE, KAtomicKDE (vegyületek összeállítása atomokból)
Algoritmizálás Algoritmus leírása szöveggel, rajzzal
Egyszerű algoritmus kódolása
1A,B 6A
Hogyan helyezi üzembe a gépteremben a számítógépet? Szókitalálós játék, euklideszi algoritmus
6A
Grafikával, szöveggel kap- PureBasic64, SmallBasic65, csolatos programok írása, FreePascal66 egyszerű függvények értéktáblázatának elkészítése
Számítógéppel segített problémamegoldás Logikai játékok, 5A Számlétra, véletlen események 1-2 dobókocka szimulálászimulációja, sa; egyszerű természeti és Mennyiért árusítsuk az isgazdasági jelenségek kolaújságot? modelljei
Ehhez lásd az „Oktatóprogramok futtatása” részt!
A szöveg- és ábra2A; 3B; 4A Egy kisebb méretű doku- – egyszerűbb szövegszerkeszszerkesztés jelentése, mentum tervezése, szertők: kesztése: meghívó, levél, KEditKDE, KWriteKDE, egy szövegszerkesztő névjegy, plakát elkészítéKateKDE, KOffice és egy ábraszerkesztő se; KWordKDE, GEditGNOME alapfunkcióinak ismemargók, betűtípus, keresés, – egyszerűbb ábraszerkesztők: rete csere, másolás, áthelyezés, ImageMagick, StarOffice sorkiegyenlítés; Rajzolóprogram, ábrák rajzolása, kész rajOpenOffice.org Rajzolózok módosítása. program, MagyarOffice Rajzolóprogram 64 http://www.purebasic.com/ 65 http://smallbasic.sourceforge.net/ 66 http://www.freepascal.org
– 54 –
Adatbázis és táblázatkezelés előkészítése Egyszerű keresési fel- 2A; 3A-C; Barkochba (gép nélkül!), – egyszerű táblázatkezelők: adatok, 8A; 9 adatok gyűjtése; feldolgoGnumericGNOME, KOffice zása kézzel (házi, iskolai KSpreadKDE kapcsolatok táblázakönyvtár; címlista nyilvántokban lévő adatok tartása) között
e. Részletes követelmények a 9-10. évfolyam számára tananyag szerinti bontásban 5. táblázat: NAT – Részletes követelmények a 9-10. évfolyam számára tananyag szerinti bontásban
Tananyag
Általános Fejlesztési követelmények fejleszt. (kompetenciák, követelm. képességek)
A számítástechnika alapjai Hardver eszközök faj- 1B tái, jellemzői (monitor, szkenner, printer; felbontás, tárolókapacitás) Az ember-gép kapcsolat szöveges és képi segédeszközei.
1A; 3A
Hír, információ, adat (típusok)
3A-C; 9
Ismertebb perifériák használata
Menürendszerek használata (nem kizárólag magyar nyelven)
– 55 –
Felhasználható lehetséges alkalmazások a Linuxban
Az operációs rendszer használata Operációs rendszer- 1C,D Programok indítása (installá- – programok telepítése: szintű feladatok meglása); beépített csomagkezelők, oldása, segédprograprogramok összehangolt haszYaST mok használata nálata; – tömörítő programok: véletlen törlések visszaállítászöveges: gzip, lnxzip, sa; unace, unarj, unrar, tömörítés, kicsomagolás; unzip, zip biztonsági másolatok készítégrafikus: ArkKDE, se (lemez, könyvtár). FileRoller67, GnoZipGNOME – floppy formázása: KFloppyKDE – fájlkeresés: KDE fájlkeresője, GNOME fájlkeresője – kéttáblás félgrafikus fájlkezelők: Midnight Commander, FileRunner, Krusader, GNOME-Commander A hálózat szerepének 1D megismerése; 3A-C hálózati alapismeretek.
Algoritmizálás Algoritmusok leírása, 6A kódolása; egy programozási nyelv néhány utasításának ismerete
67 68 69 70 71 72 73
Tájékozódás a hálózatban, adatvédelem; elektronikus levelezés.
– levelezés: Pine, KMailKDE, Evolution68, Mozilla Mail69 – böngészés: Konqueror, Mozilla, Netscape, Galeon, Opera
Egyszerű algoritmusok pontos PureBasic70, SmallBasic71, megfogalmazása, programjai- FreePascal72, Kylix73 nak megírása (felszínszámítás; függvény értéktáblázatának elkészítése, kirajzolása; a legnagyobb elem kiválasztása, sorbarendezés; prímszám, oszthatóság); a tervezés, kódolás, tesztelés, javítás folyamata
http://www.screem.org/ http://www.ximian.com/products/evolution/ http://mozilla.fsf.hu http://www.purebasic.com/ http://smallbasic.sourceforge.net/ http://www.freepascal.org http://www.borland.com/kylix/
– 56 –
Számítógéppel segített problémamegoldás Folyamatok modelle- 5A; 7A Visszacsatolásos tevékeny– KDE oktatóprogramjai: zése; ség, a paraméterek közötti FlashKard, KTouch, optimalizálás; kapcsolatok vizsgálata (átlagKGeo, KPercentage, meglévő programok sebesség; ferde hajítás - esetKHangMan, módosítása, finomítáleg közegellenállással is; KMessedWords, sa a problémamegolbankkölcsön részleteinek kiKVocTrain, Kalzium, dás érdekében számítása, populációk együttKStars, KDE Világóra, élése, életjáték) KAtomic, KmPilotKDE (függvényábrázolás), MathplotKDE (geometria) Szöveg- és ábraszerkesztés A szöveg- és ábra2A; 3B; szerkesztő funkciók 4A fogalmának elmélyítése;
Keret, fejléc, lábjegyzet, lapszámozás; helyesírás-ellenőrzés, elválasztás; rajz, táblázat beillesztése.
egy szöveg- és ábraszerkesztő lényeges funkcióinak ismerete
– összetettebb szövegszerkesztők: StarOffice Írógép, OpenOffice.org Szövegszerkesztő, MagyarOffice Szövegszerkesztő – bonyolultabb ábraszerkesztők: GIMP74, XFig75 – HTML-szerkesztők: Quanta76, BlueFish77, Screem78, StarOffice HTML-szerkesztő, OpenOffice.org HTMLszerkesztő, MagyarOffice HTML-szerkesztő
74 75 76 77 78
http://www.gimp.org/ http://www.xfig.org/ http://quanta.sourceforge.net/ http://sourceforge.net/projects/bluefish/ http://www.screem.org/
– 57 –
Táblázatkezelés A táblázatkezelés alapfunkciói. Adatbeírás, -módosítás;
3C; 5A; 9
Adott feladathoz fejléc készí- – egyszerű táblázatkezelők: tése; GnumericGNOME, KOffice Mit emelnek ki az egyes KSpreadKDE megjelenítési formák a konk- – összetettebb táblázatkezerét adatsorokból? lők: Megjelenítéshez, ábrázolásStarOffice táblázatkezehoz több forma (számsor, gralő, OpenOffice.org Calc, fikon, diagram) készítése; MagyarOffice Számolókonkrét esetben a megfelelő tábla ábrázolási forma – egyszerű diagrammkészítők: kiválasztása; KOffice KChartKDE egyszerűbb képletek, függvények segítségével számolás a táblázatban
3C; 8A
Az osztály tanulóinak vagy MySQL-Client, MySQLaz európai országok egyes navigator, MySQL-Max, adatainak vizsgálata MySQLCC79 adatbázis-kezelő programmal
a függvény, grafikon, diagram, hisztogram fogalma, ezek közötti összefüggések, különbségek
Adatbázis-kezelés Keresési és lekérdezési feladatok; az adatbázis karbantartása.
2. ÓRAVÁZLATOK EGY-EGY KIRAGADOTT TÉMÁBAN A fejezetben néhány – a NAT valamely adott pontjából kiragadott – témában óravázlatok találhatók. Tegyük fel, hogy a számítógépek UHU 1.1 operációs rendszerrel működnek KDE 3.2 grafikus felülettel felszerelve. A gyermekek mindegyike egy-egy számítógép előtt ül, a példákat mindenki követheti a használt programon, a feladatokat egyénileg oldhatják meg.
a. Ismerkedés a KDE-vel, beállítások Évfolyam: 9. osztály Szükséges előismeret: Az iskolában használatos operációs rendszer alapfokú ismerete; felhasználói jogok a Linuxban; számítástechnikai eszközök kezelése /egérkezelés grafikus felületen/
79 http://dev.mysql.com
– 58 –
6. táblázat: Ismerkedés a KDE-vel, beállítások (óravázlat)
Időbeosztás
Elsajátítandó ismeret, feladatkör
Tanulói tevékenység
Megjegyzések
Ismétlés az előző órai anyagból Előadás szóban 5
Az előző órai anyag interaktív összefoglaló átismétlése; a tanár kérdésekkel vezet
A KDE indítása 2
Felhasználó beléptetése a Belépés a KDE-be saját A felhasználói név és kód Linuxba grafikus felületen felhasználónévvel és kód- hozzárendelés már előre dal adott
Munkaasztalpanel és panelmenü (K-menü)
18
A munkaasztalpanel gyorsindító ikonjai;
A tanuló a saját gépén kö- Frontális munka veti a bemutatást.
a munkaasztalpanel elemeinek hozzáadása/elvétele; tulajdonságainak módosítása; egér jobb és bal gombjához rendelt funkciók elsajátítása;
Bemutatás követése, kísér- Önálló munka kísérleteletezés; munkaasztal-panel zéssel helyi menüjének használata;
a panel tulajdonságainak beállítása;
A tanuló a saját gépén kö- Frontális munka veti a bemutatást.
alkalmazáscsoportok rendszerezett bemutatása, programok indítása panelmenüből
– 59 –
Időbeosztás
Elsajátítandó ismeret, feladatkör
Tanulói tevékenység
Megjegyzések
KDE-beállítások
18
Megjelenítési beállítások; A grafikus felület megjelenítési tulajdonságainak egyéni testreszabása a KDE-vezérlőközponttal; munkaasztal(ok) tulajdonságainak beállítása; tulajdonságok egyéni testreszabása tetszés szerint a képernyővédő beállítása; KDE-vezérlőközponttal;
Önálló felfedezés kísérletezéssel; vezetés frontálisan; egyéni segítségnyújtás
billentyűzetkiosztás beál- beállítás a munkaasztalpalítása; nelen; elem hozzáadása/eltávolí- beállítás a tása a panelmenüben KDE-menüszerkesztővel A KDE leállítása 2
felhasználó kiléptetése a felhasználó kiléptetése; Linuxból grafikus felüle- számítógép lekapcsolása ten
b. Fájlok és könyvtárak kezelése a Linuxban Évfolyam: 9. osztály Szükséges előismeret: Az iskolában használatos operációs rendszer alapfokú ismerete; informatikai alapfogalmak (adat, jel, bit), adattárolási alapfogalmak alapszinten 7. táblázat: Fájlok és könyvtárak kezelése a Linuxban (óravázlat)
Időbeosztás
Elsajátítandó ismeret, feladatkör
Tanulói tevékenység
Megjegyzések
Ismétlés az előző órai anyagból Előadás szóban 5
– 60 –
Az előző órai anyag interaktív összefoglaló átismétlése; a tanár kérdésekkel vezet
Időbeosztás
Elsajátítandó ismeret, feladatkör
Tanulói tevékenység
Megjegyzések
Fájltípusok
10
Elméleti háttér rendszerezése, ismeretek kibővítése: fájltípusok és a hozzájuk tartozó ikonok: szöveg, kép, hang, film, weboldal, tömörített fájl, futtatható fájl, stb.
Egyéni jegyzetelés; példák Frontális munka; előadás követése a számítógépen (Konqueror, Krusader); feladat: különböző ikonok alapján fájltípus meghatározása
Fájlrendszer, könyvtárszerkezet 10
Elméleti háttér rendszere- Egyéni jegyzetelés; példák Frontális munka; előadás zése, ismeretek kibővíté- követése a számítógépen se: fájlrendszertípusok, (Konqueror, Krusader) struktúra felépítése
Lemezegységek, partíciók 10
Elméleti háttér rendszere- Egyéni jegyzetelés; példák Frontális munka; előadás zése, ismeretek kibővítése követése a számítógépen (KwikDisk)
Fájlrendszerek csatolása, leválasztása, csatolás automatizálása
10
Feladat a számítógépen: csatolás, majd olvasás floppy-lemezről, CD-ről (Konqueror, Krusader, Parancsértelmező, Midnight Commander)
Vezetés frontálisan; egyéni segítségnyújtás
A témához kapcsolódó, az anyagra építő órák még: – Fájl- és könyvtárkezelés konzolon és/vagy félgrafikus programmal (Parancsértelmező, Midnight Commander) – Fájl- és könyvtárkezelés grafikus programokkal (Konqueror, Galeon, Nautilus, Krusader, GNOME Commander, Midnight Commander)
– 61 –
c. Szövegszerkesztés OpenOffice.org-gal 1. Évfolyam: 9. osztály Szükséges előismeret: szövegszerkesztő alapfunkcióinak ismerete 8. táblázat: Szövegszerkesztés OpenOffice.org-gal 1. (óravázlat)
Időbeosztás
Elsajátítandó ismeret, feladatkör
Tanulói tevékenység
Megjegyzések
Ismétlés az előző órai anyagból Előadás szóban 5
Az előző órai anyag interaktív összefoglaló átismétlése; a tanár kérdésekkel vezet
A szövegszerkesztő alapfunkcióinak áttekintése az ikonsoron, a menüsorban; kommunikáció a programmal, nézetbeállítások Állapotsor jelzéseinek ér- Példák követése a számítógépen telmezése;
7
Frontális munka; előadás
funkció eszköztár, objektum eszköztár, fő eszköztár áttekintő rendszerezett megismerése; legördülő menüsor, helyi menük áttekintő rendszerezett megismerése
Szöveg- és kiadványszerkesztési alapismeretek felfrissítése, kibővítése 5
Áttekinthetőség, olvasha- Egyéni jegyzetelés tóság, formátumdefiníciók
– 62 –
Frontális munka; előadás
Időbeosztás
Elsajátítandó ismeret, feladatkör
Tanulói tevékenység
Megjegyzések
Alapvető műveletek a dokumentum egészével: megnyitás, mentés, bezárás
18
Alapvető szövegbeviteli Egyénileg megoldandó gyakorlati funkciók, formázási lehe- feladatok: tőségek megismerése, be1.: előre elkészített dokumengyakorlása tum megnyitása a fájlrendszer adott pontjáról; Műveletsorok begyakorlása (egér, billentyűzet se2.: nyomtatott minta alapján a gítségével) dokumentum elkészítése (adatbevitel, formázás);
Vezetés frontálisan; egyéni segítségnyújtás
3.: dokumentum mentése a fájlrendszer adott pontjára meghatározott néven, mentés másként (hely, fájlformátum, név változtatás), bezárás Nyomtatási kép, beállítások, nyomtatás Nyomtatási kép 10
nyomtatási beállítások (nyomtató, előnézet)
Egyénileg megoldandó gyakorlati Vezetés frontálifeladat san; egyéni segít1.: az elkészített dokumentum ségnyújtás kinyomtatása
nyomtatás
Az anyag kifejtése, folytatása elkövetkezendő órákon: – kijelölés egérrel, billentyűzettel, – formátum-definíciók elmélyítése, beállítások (betű, sor, bekezdés, hasáb, oldal, dokumentum), – grafikai objektumok beszúrása, – táblázatokkal, hasábokkal való manipuláció, stb.
3. ECDL LINUXON Hazánkban is évek óta hivatalosan elfogadott az ECDL (European Computer Driving Licence – Európai Számítógép-használói Jogosítvány), amely alapvető számítógép-kezelői gyakorlatot kíván nyújtani tulajdonosainak. Az ECDL célja, hogy emelje az általános számítástechnikai tudásszintet a jelenlegi és a leendő munkavállalók körében, fokozza a számítógéppel dolgozók munkájának hatékonyságát,
– 63 –
növelje az információ-technológiai befektetések hatékonyságát, megismertesse a felhasználókat a legjobb és a legmagasabb színvonalú módszerekkel. Nem meglepő módon az elterjedt tanfolyamok és így a vizsgák legnagyobbrészt Windowsalapú programok kezeléséhez adnak gyakorlatot. Felmerülhet bennünk a kérdés: alkalmas-e a Linux és a hozzá fejlesztett alkalmazói programok, hogy a ECDL követelményeit kielégítsék? A kérdésben azért is fontos kutatnunk, mert hazánkban az ECDL a Magy Közigazgatási Kollégium által minősített, így központi költségvetési forrásból támogatható köztisztviselői képzéssé vált, miután 1999 áprilisában kormányhatározat jelent meg az ECDL kiemelt szerepéről a köztiszviselői képzési programban. Hazánkban 2003 novemberéig több mint 110 ezren regisztráltatták magukat, és 60 ezren pedig már a bizonyítványt is megszerezték. Számos középiskola, oktatási központ szervezett és szervez ma is az ECDL Alapítvány által felügyelt tanfolyamokat és vizsgákat, de ezek töredéke az, amelyik Linux-rendszeren oktat és vizsgáztat. Erre hivatalosan lehetőség van, sőt az ECDL honlapján (www.ecdl.hu) ajánlást is találhatunk az „Alternatív szoftverek az ECDL vizsgákon” címszó alatt. Itt többek között felsorolja azokat a szoftvereket is, melyek a Linux-rendszer alatt használhatók. Érdekes módon csak az irodai programcsomag nevét említi (pl.: StarOffice 5.2, Magyar Office, stb.), nem részletezi a benne található szoftverek neveit. Példaképpen hadd álljon itt két oktatási központ hazánkból, ahol lehetőség van az ECDL moduljait elsajátítani Linux-rendszeren: Debreceni Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ80, Fazekas ECDL Vizsgaközpont (itt SuSE Linux 7.3-at és StarOffice 5.1-et használnak a weblapjuk tudósítása szerint). A KREA Kiadó nemrégiben megjelentetett egy könyvet, mely az ECDL tananyagát ismerteti (IT-alapismeretek, operációs rendszerek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, bemutató készítés, Internet) a Linux operációs rendszerrel dolgozók számára. Az anyag használható a SuSE Linux operációs rendszerének, a KDE3 grafikus felhasználói felületnek, valamint az OpenOffice.org 1.0-nak a megismerésére is. Elkészítésében közreműködött a SuSE Linux Magyarország Kft.
80 http://www.allas.tiszanet.hu/l_hajdu.htm
– 64 –
4. A LINUX OKTATÁSÁBAN FELHASZNÁLHATÓ MAGYAR NYELVŰ TANKÖNYVEK, SEGÉDANYAGOK E címszó alatt tulajdonképpen csak (részben írott/nyomtatott, részben elektronikusan elérhető) segédanyagokat tudok ajánlani, melyekből tanárként összeválogathatjuk saját tananyagunkat, esetleg elektronikus vagy nyomtatott tankönyvünket. 1. Regele György: Linux az iskolában Iskolai feldolgozásra 9-18 óra ajánlott, mely átlagos felhasználói ismereteket nyújt. Némi Windows-előismerettel lényegesen gyorsabban lehet haladni a tananyag feldolgozásában. Tananyaga a SuSE Linuxra épül. A Szerző a budapesti Trefort Ágoston Gyakorlóiskola vezető tanára. Többéves tanítási tapasztalattal rendelkezik a Linux oktatása területén. Kiváló érzékkel ragadta ki a lényeget, mely a kerettanterv követelményeik is megfelelhet. 2. Henczi Béla, Molnár Hajnalka: Tanuljunk Linuxot! A könyv rendhagyó, mivel az ötlet megszületésétől a kiadásig magán viseli a Linux jegyeit: egyéni kezdeményezésként indult, de végül a Linux filozófiájára jellemző összefogás után érte el végső formáját. A szerzők célja a könyv elkészítésével többrétű volt, egyrészről segédanyagot kívántak adni a középiskolai számítástechnika-tanárok kezébe, akik a Linux oktatásához gyűjtenek ötleteket. Ezen kívül középiskolás diákokat is célzott, akik nemcsak kipróbálni szeretnék a Linuxot. Iskolai rendszergazdák is haszonnal forgathatják, akik szívesen ismernék meg a Linux alapjait. A CD-mellékletet – mely teljes értékű magyar nyelvű Linux operációs rendszert tartalmaz (UHU-Linux RC2.1) – a könyvhöz hasonlóan a szerzők ugródeszkának szánták. 3. Molnár Hajnalka, Reichard András: Linux – az operációs rendszer alapjai A Linux iránt érdeklődő számítógép-használók növekvő tábora olyan közérthető, eligazító jellegű munkát vehet a kezébe, amely nem kíván különleges előképzettséget, speciális felkészültséget. Az olvasó átlagos számítógépes gyakorlattal és tudással lépésről lépésre elsajátíthatja a Linux operációs rendszer alapjait, használatának fontosabb fogásait, a témakörnek megfelelő linuxos ECDLismeretanyagot. 4. ECDL Linux – Oktatóanyag – Példatár és megoldások Lásd „ECDL Linuxon” cím alatt a C.4. pontot!
– 65 –
5. Váltsunk Linuxra! ECDL Linux – Oktatóanyag – Példatár és megoldások A könyv összeállítói igyekeztek úgy kialakítani a tartalmat, hogy megkönnyítsék az átállást a linuxos operációs rendszerekre. Néhány témakör ízelítőül: KDE3 és Gnome testreszabása, használata. Konqeror mint fájlkezelő és böngésző. Internetes lehetőségek: levelezés (Evolution), IRC. CD-írás (X-CD-ROAST, KonCD). Telepítési információk: SuSe Linux 8.0,UHU Linux 1.0. 6. Richard Petersen: Linux – Teljes referencia – Könnyen is lehet Ahogy a címe is árulkodik, a témát kimerítő referenciát kíván nyújtani, szinte minden számunkra lényeges témát megemlítve. A következő témákat dolgozza fel részletesen: Bevezetés a Linuxba (telepítés, ismerkedés a rendszerrel, stb.); A Linux környezete; Internet (levelezés, World Wide Web, stb.); A shellek; Szerkesztők és segédprogramok (Vi, Emacs); Adminisztráció (rendszeradminisztráció, hálózatadminisztráció, az X-Windows rendszer konfigurálása, kiadványszerkesztés, fordítók és könyvtárak, Perl, Tcl, Tk és Expect, gawk). 7. Benkő Tiborné: Kylix kézikönyv – gyors alkalmazásfejlesztés Linux alatt Egy teljesen hivatalos, széleskörű és megoldáscentrikus forrásanyag, amely referencia- és oktatási anyagként egyaránt használható. A könyv egyaránt szól azoknak a Windowsos programozóknak, akik a Delphi alatt szerzett gyakorlatukat szeretnék Linux alatt kamatoztatni, és azoknak a Linuxos programozóknak, akik most ismerkednek ezzel az igen hatékony programfejlesztő környezettel. Az előbbiek számára a részletes telepítési útmutató, és a Linux kezelésének rövid leírása nyújt hasznos segítséget, míg az utóbbiaknak a szükséges „Object Pascal”-ismertetés és a vezérlőelemek teljes körű leírása. Külön fejezet szól a Kylix-adatbázis kezeléséről, ami némileg eltér a Delphi alatt megszokottól, valamint az internetes alkalmazások készítéséről. A könyv CDmellékletén többek között egy igen gazdag példatár, valamint a Kylix Open Edition és a Companion Tools található. A nagyszámú, sokféle mintafeladat tartalmazza: a konzolalkalmazások, az Object Pascal utasításainak megismerését; a vezérlők és a komponensek működésének bemutatása pedig az alkalmazói programok fejlesztését segíthetik elő.
– 66 –
8. Kósa Attila: Linux Oktatói Anyag A könyv sajnos nyomtatott formában nem elérhető, de a teljes forrásanyag HTML-struktúrája a http://server.kando-misk.sulinet.hu/linuxokt/ címen elérhető. 9. Lars Wirzenius (ford.: Horváth András, Murzsa Norbert): Linux rendszeradminisztrátorok kézikönyve 0.6 A könyv nyomtatott formában nem elérhető, de a teljes HTML-struktúrája a http://www.szif.hu/~ahorvath/Sag/sag-hu/sag-hu.html címen elérhető. 10. Linux FAQ magyarul: http://mlf.linux.rulez.org/mlf/doc/FAQ/faq.html 11. Magyar Linux Dokumentációs Projekt anyagai Lásd a „Szabad szoftverek magyarországi népszerűsítése és honosítása” fejezet A. pontja alatt!
D. A LINUX-RENDSZER EGYÉB ALKALMAZÁSI TERÜLETEI AZ OKTATÁSBAN ÉS A KAPCSOLÓDÓ TERÜLETEKEN 1. A LINUX SZEREPE AZ INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA KIALAKÍTÁSÁBAN Még manapság is oktatási környezetben a Linux sajnos csak leginkább az intézmény informatikai infrastruktúrájának kialakításánál kerül előtérbe: belső hálózat, Internetre való csatlakozás, szerver működtetésekor. Erre könnyedén lehetne sok-sok magyarországi iskolából is példát hozni, ahogy a „Linuxos Munkaállomások és/vagy szerverállomások Magyarország középiskoláiban” (VIII. fejezet B.6. pontja) is mutatja, most mégis álljon itt a már említett Bercsényi Miklós Szakközépiskola példája. Lássuk, ott mire és hogyan használnak még Linuxot a közvetlen oktatáson kívül. Apache: webszerver (az iskola weboldalak működtetése; Squid: az internetelérés biztosítása, gyorsítása, szabályozása a belső hálózat gépei felé; Samba: fájl- és nyomtatómegosztás a windowsos és a linuxos kliensek számára; Postfix: levelezőszerver; Squirrelmail: a levelezőszerver webes eléréséért felelős alkalmazás; SSH: Ennek a segítségével lehet biztonságosan bejelentkezni távolról, illetve a jogosultak számára biztonságos fel és letöltési lehetőtéget biztosít, ftp helyett. MYSQL: Adatbázis szerver, az adatbázis kezelés témakörének elsajátításához, ehhez csatlakoznak a diákok grafikus kliensei.
– 67 –
2. INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA MÁS TANÓRÁK KERETÉBEN Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon kevéssé használják a számítógépeket valamint a rajtuk futó alkalmazásokat egyéb (például idegen nyelv- vagy matematika-) órák keretében. Így magyar nyelven egy platformra sem túlságosan tág az ilyen oktatóprogramok köre. A KDE egy alprojektje81 (The KDE Edutainment Project) keretében jónéhány ilyen alkalmazás került kifejlesztésre, finomításuk még most is tart. Lássuk most ezeket csoportosítva, rövid leírás, képek kíséretében! 1. NYELVEK KHangMan82 A KHangMan a klasszikus akasztófajáték. A gyerekek betűről betűre találhatják ki a szót. Minden hibánál az akasztófa képe tűnik fel. Amennyiben 10 próbálkozás után a szót nem találták ki, a játék véget ér, a válasz kikerül a képernyőre. A szavak főnevek, nehézség szerint négy szintre vannak bontva. Jelenleg 18 nyelven érhető el (cseh, brazil, portugál, katalán, dán, holland, angol, finn, német, olasz, norvég, portugál, spanyol, szlovén, szerb, latin, svéd, tádzsik). KLettres83 A KLettres segítséget kíván nyújtani az ábécé és néhány szótag olvasásának megtanulásában különböző nyelveken. Jelenleg cseh, dán, holland, francia, szlovák nyelven érhető el. Nyelvenként egyéni eszköztár gondoskodik a speciális karakterekről, amennyiben nem elérhető a helyes billentyűzetkiosztás. A program felhasználókat kezel, akiknek az egyéni beállításai elmenthetők, majd vissza is tölthetők.
81 http://edu.kde.org 82 http://edu.kde.org/khangman/ 83 http://edu.kde.org/klettres
– 68 –
KMessedWords84 A KMessedWords egyszerű logikai játék, melyben a játékosnak rá kell jönnie egy szóra, amit a program véletlenszerűen ad feladványként. 10 évnél idősebb gyerekeknek ajánlható. KVerbos85 A KVerbose speciálisan a spanyol igealakok megtanulására kifejlesztett alkalmazás. A program felajánl egy igét és egy igeidőt, a felhasználó pedig megadja a különböző ragozott formákat. A program kijavítja a felhasználó megoldását majd visszaigazol. Megváltoztatható a megtanulandó igék listája is, a program képes felépíteni ebből a szabályos igeformákat (a rendhagyókat meg kell határoznunk). KVocTrain86 A KVocTrainer egy szókincsfejlesztő program. A szókincsfejlesztők legtöbbjére hasonlít, a „flash card” technikát használja. Ír egy kifejezést a kártya egyik oldalára, a lefordított megfelelőjét meg a másik oldalra, aztán megnézheti a felhasználó a kártyákat egymás után. Ha a feladványul adott szó megfelelőjét képes a tanuló megadni, akkor félreteszi, ha nem akkor visszateszi a gyakorlandók közé, hogy a tanuló újra próbálkozhasson.
84 http://edu.kde.org/kmessedwords/ 85 http://edu.kde.org/kverbos 86 http://edu.kde.org/kvoctrain/
– 69 –
Kiten87 A Kiten egy japán nyelvi referenciaanyag és tanító program. Lehetőség van angol kulcsszavakkal való keresésre is.
FlashKard88 A FlashKard egy szótanító eszköz hétköznapi vagy szaknyelv tanulásához. A felhasználó létrehozhat személyre szabva úgynevezett kvtml fájlokat, amelyek a kártyák előlapján és hátoldalán feltüntetett szavakat tárolják. A KDE weblapjáról egy jelentős méretű adatbázisból
letölthetők
előre
elkészített
kvtml fájlok, melyek sok-sok kategóriába vannak csoportosítva (pl.: szókincs-nyelv, anatómia, zene, stb.). KLatin89 Latin oktatóprogram, mely 3 különböző modulban segít a nyelv megtanulásában: szókincs, nyelvtan, igealakok gyakoroltatója. A szókincsfejlesztő modul a helyi nyelv latin szavakkal való megfelelő összekapcsolását gyakoroltatja többválasztós környezetben. A másik két modul a főnevek és igék különböző alakjait, ragozását gyakoroltatja. KLearnSpelling90 A KLearnSpelling segítséget kíván nyújtani a szavak betűzéséhez. Angliában az általános iskolás diákoknak sok-sok szó betűzését kell gyakorolniuk hétről hétre, leginkább ezek begyakorlásában ad segítséget a program.
87 88 89 90
http://edu.kde.org/kiten/ http://edu.kde.org/flashkard/ http://edu.kde.org/klatin/ http://edu.kde.org/klearnspelling/
– 70 –
Lehetőséget ad arra, hogy a tanár adja meg a szavak listáját, melyeket a tanuló ellenőrizve gyakorolhat otthon. 2. MATEMATIKA KBruch91 A KBruch egy egyszerű matematikai gyakoroltató program, amely feladatokat ad fel törtszámokkal kapcsolatban. A felhasználónak kell megfejteni az adott példát úgy, hogy beírja a számláló és a nevező helyes értékét. A program ellenőrzi a bemenetet és visszajelzést ad. Kig92 A Kig a geometriai ábrák szerkesztésére
használható
oktató segédprogram. A program segítségével pillanatok alatt ábrázolhatunk különféle geometriai alakzatokat, rajzolhatunk függvényeket vagy akár kiértékelhetünk komplex ábrákat. KPercentage93 A KPercentage százalékszámítás begyakorlását segítő kis matematikai alkalmazás. KmPlot94 A KmPlot egy matematikai függvénygörbe rajzoló alkalmazás. Egy hatékonyan működő beépített szövegelemzője van, mely az összes ismert függvényt felismeri. Támogatja a paraméteres függvényeket és a polárkoordinátákat is. Különböző segédrácsok alkalmazhatók, nagy precizitással nyomtatható a képernyőn előálló látható kép. 91 92 93 94
http://edu.kde.org/kbruch/ http://edu.kde.org/kig/ http://edu.kde.org/kpercentage/ http://edu.kde.org/kmplot/
– 71 –
KMathTool95 A KMathTool egy kisebbfajta matamatika eszközgyűjtemény. Gyerekek, szülők akár házifeladat leellenőrzésére is használhatják, tanárok ennek segítségével feladatokat tudnak összeállítani. 3. VEGYES KTouch96 A KTouch (vakon 10 ujjal) gépírás megtanulásához használható program. A tréning több szintű, kezdve az egyszerűbb betűkapcsolatokon, át a bonyolult szavakig. Méri a sebességet, a gépelés pontosságát, kijelzi a hibát. Kard97 A Kard egy memóriajáték kisgyermekeknek. Az egér használatának elkezdéséhez segít. Kattints két kártyára, emlékezz a képre vagy a színre és párosítsd össze a megegyező képeket! KLogo-Turtle98 A KLogo-Turtle egy logo-nyelvi interpreter. 4. TERMÉSZETTUDOMÁNY: KStars99 A KStars egy asztali planetárium KDE-hez. Pontos grafikai szimulációt ad az éjszaki égboltról a Föld bármelyik pontjáról bármelyik időpontban (dátum, idő).
95 96 97 98 99
http://edu.kde.org/kmathtool/ http://edu.kde.org/ktouch/ http://edu.kde.org/kard/ http://edu.kde.org/klogoturtle/ http://edu.kde.org/kstars/
– 72 –
Kalzium100 Információs adatbázis az elemek periódusos rendszeréről.
5. TANESZKÖZÖK: KEduca101 A KEduca egy oktatási projekt, ami lehetővé tesz tesztek és vizsgák készítését és javítását.
100 http://edu.kde.org/kalzium/ 101 http://edu.kde.org/keduca/
– 73 –
A PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÍTÉSE Meg kell vallanunk, számítástechnikát, informatikát tanító pedagógusaink egy jó része éppen csak itt-ott hallott a Linuxról, de mélyrehatóan talán még soha nem ismerhette meg, főiskolai, egyetemi tanulmányai során nem kapott lehetőséget erre. Nem csoda, ha az alapfokú, középfokú oktatásban résztvevő aktív pedagógusaink nagy része idegenkedik az iskola Linuxszal felszerelt szervereitől, munkaállomásaitól. Hogy a Linuxot közvetlen oktatásban használják, csak kevés helyen eshet szóba. Mindaddig hiába bármilyen igyekezet linuxos munkaállomások telepítésére, üzembehelyezésére, míg a gyermekeket okító tanárok nincsenek felkészülve rá. A hiányt pótolni a továbbképzési rendszerben lehetne. Ilyen módon látunk is nyíló lehetőségeket. Ahhoz viszont, hogy a Linux ne csupán a szerverek operációs rendszere legyen iskoláinkban, hanem a munkaállomásokra is felkerüljön, idővel az oktatásba is tért nyerjen, nem csak rendszergazdákat kellene oktatni, nem csak a szerveralkalmazások használatát kellene bemutatni a pedagógusoknak, hanem olyan programcsomagok kezelésébe is be kellene vezetni őket, mint a szövegszerkesztők, táblázat- és adatbázis-kezelők, multimédiás eszközök. Van néhány hasznos rendezvény, tanfolyam, előadás a tárgyban, melyek nagy érdeklődésre tartanak számot, de számuk még nem elég ahhoz, hogy a közeljövőben igazi áttörést tapasztalhassunk. A leginkább figyelemreméltó a „Linux az oktatásban” rendezvénysorozat.
A. LINUX AZ OKTATÁSBAN RENDEZVÉNYSOROZAT A Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola 2004. áprilisában immáron harmadszor szervezi meg a Linux az oktatásban rendezvénysorozatnak. Az iskola informatika szakos tanárai a Linux oktatásban való népszerűsítését tűzték ki célul. A rendezvények az általános- és középiskolák informatika tanárainak, az ott dolgozó rendszergazdáknak, illetve az iskolák vezetőinek szólnak. Hadd álljon néhány kiragadott mondat a rendezvénysorozat weblapjáról102 a reklámanyagból: „...azoknak szólnak ezek a rendezvények, akik szeretnének megismerkedni a Linuxszal, akiknek van kedvük egy izgalmas kirándulást tenni a szabad szoftverek birodalmában, de azoknak is szeretnénk segíteni, akik már elindultak, esetleg már jócskán elől járnak. Megmutatjuk, mi is a Linux valójában, hogyan lehet használni, miként lehet beilleszteni az oktatásba. Mindezt előadásokkal, bemutatókkal és gyakorlatokkal szeretnénk 102 http://www.lok.ini.hu
– 74 –
elérni... ...Szeretnénk megmutatni, hogy az oktatás folyamán felmerülő összes kérdésre ugyanúgy választ tud adni a Linux is, mint ahogy a ma még elterjedtebb egyéb operációs rendszerek. Segíteni szeretnénk, hogy megismerhessék a szabad programok világát, támogathassuk azokat, akik szeretnének elindulni ezen az úton. Ugyanakkor azok, akik már használnak iskolájukban valamilyen Linux rendszert, itt ötleteket, segítséget, támogatást kaphatnak.” A rendezvénysorozat rengeteg hasznos előadást tartalmaz, melyeket az adott területet jól ismerő előadók tartanak. Lehetőség nyílik a Linux gyakorlatban való megismerésére, felfedezésére, abban való elmélyülésre is. Az előadásanyagok utólag elérhetők rendezvénysorozat weblapján is. Néhány előadás címe az utóbbi három sikeres rendezvényről: Mi a Linux?; Linux az iskolában; Szépséges szép felületek Linuxon; Teljeskörű irodai programcsomag Linuxon?; Rajzoljunk!; Internetre termett pingvin; Telepítsünk Linuxot!; X szerver és az ablakkezelők; A szöveges mód; Samba; Apache; SSH és SCP; OpenOffice.org; MySQL; MPlayer, XMMS; A matematika oktatást segítő programok Linuxon; PC emuláció Linuxon: BOCHS; Levelezőszerver és webes felület beállítása; Gyors tippek a számítástechnika tanárok és iskolai rendszergazdák részére; Bemutatkozik a SuSE Suliszerver; Bemutatkozik az UHU 1.1; SQL-Ledger telepítése Linuxra; Itt a 2.6-os sorozatú kernel!; Érettségi Linuxon; OpenLDAP használata, beállítása
B. PEDAGÓGUSTOVÁBBKÉPZÉS Az INFO ÉRA103 Alapítvány szervezésében az INFO Savaria és INFO ÉRA (Szombathely, Békéscsaba) pedagógusoknak szervezett továbbképzések témái között évről évre Linuxszal kapcsolatos előadások, szekcióülések (akár továbbképzés jelleggel) is megjelennek. Többek között a következő előadások hangzottak el: A Linux sikerei az irodai alkalmazások világában (2002. április 4.), UnitedLinux, a szabvány Linux (2002. november 21.), A Linux térhódítása Európában 2005ig (2003. április 10.), chmod 666 – a következő generációs Linux 2.6-os rendszermag, 64 bites rendszerek, Ipv6 (2003. november 20.). A támogatók, kiállítók között a SuSE évek óta képviselteti magát.
C. SULINET EXPRESSZ INFORMATIKAI ÉS INFORMATIKA ALAPÚ PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSEK A Sulinet Expressz program keretében az Oktatási Minisztérium (OM), az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), a Sulinet Programiroda (SP) és a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ (PTMIK) 2003. decemberében pályázatot hirdetett informatikai és informatika alapú támogatott pedagógus továbbképzésekre, ahol sok más mellett többek között a következő akkreditált képzések indultak: Rendszergazda RedHat Linux alap és haladó. 103 http://www.infoera.hu/
– 75 –
A továbbképzésekre közoktatási intézményekben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben, valamint felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és szabadidő-szervező munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottak és ezekben az intézményekben rendszergazda munkakörben foglalkoztatottak jelentkezhettek. Az ELTE Informatikai Karának szervezésében 2004 áprilisától a továbbképzési tanfolyamok el is indultak.
– 76 –
KONKLÚZIÓ A Linux hívei általában nagy erővel hangoztatják: „csak néhány év, és a Linux lesz az uralkodó operációs rendszer”. Azt gondolom, erre még várhatunk, sőt talán el sem jön ez a nap. Bár előnyei tagadhatatlanok, még mindig van bőven lehetősége a fejlődésre. Csak üdvözölhetjük azokat a törekvéseket, melyek egyre kezelhetőbbé, a felhasználóknak barátságosabbá, könnyen áttekithetővé teszik a Linuxot. A különböző területekről sorra vett példák számomra azt bizonyítják, van jelene, sőt egyre világosabb jövője is ennek az operációs rendszernek. A kutatóintézetek, egyetemek eldugott szobáiból kikerült a valós életbe, a termelő, szolgáltató szféra sok-sok területére, és a szerverállomások után egyre inkább az otthoni számítógépeket is meghódítja. A magyar oktatásnak is idejében reagálnia kell a változó világ követelményeire. Jó, ha mindazok a diákok, akik kezünk alatt készülnek az életre, nem egysíkúan gondolkodnának, hanem egyre nyitottabbá válnának az új technológiák felé. Jó lenne ebben a változó világban nem csupán begyakorolt feladatmegoldásokat sajátítanának el, hanem problémáikat kreatív módon lennének képesek megoldani. Láthattuk, a NAT általános elveit többnyire lefedi a Linux, ma már azt mondhatjuk, minden szükséges kisalkalmazás, irodai programcsomag készen áll az oktatáshoz. Ennek ellenére még ma is azt kell mondanunk, bátor az a pedagógus, aki beviszi a Linuxot az iskolába, egyértelműen nagyobb terhet véve a vállára, mintha a jól megszokott utat választaná, mégis a plusz teher viselése mellett nagy szolgálatot tesz tanulói felé. Mire a Linux felnőtté érve stabillá, jól támogatottá, a mindennapi életben is jól használhatóvá válik, az oktatásnak, már jókora előnnyel kellene rendelkeznie. Erre igyekszik számos szakember, pedagógus is. Remélem, e dolgozat is ehhez járult hozzá!
– 77 –
IRODALOMJEGYZÉK [1]: http://www.gnu.org/philosophy/free-sw.hu.html [2]: Egyre szélesebb körben lesz valós alternatíva a Linux, http://www.terminal.hu, Pingvin, 2003. 11. 08. [3]: http://www.szamitastechnika.hu - 2003. február. 02, IDG News service [4]: elemzők: Jean Bozman, Al Gillen, Charles Kolodgy, Dan Kusnetzky, Randy Perry, David Shiang, „A Windows 2000 és a Linux a vállalati számítástechnikában”, készült a Microsoft Corporation megbízásából, az IDC tanulmánya, 2002. [5]: Németh Béla, SULIX, Módszertani Lapok: Informatika, 8.2.2003. - 25-29. old. [6]: http://www.fsf.hu/alapito_okirat.html [7]: http://www.jogiforum.hu/hirek/8434 [8]: Szigeti Szabolcs, Sikeres operáció, MaNcs, 2003. [9]: A tanulmányt készítette: Bernát Anikó, Rét Zsófia és Zsadányi-Nagy Csaba, Gyorsjelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára, Budapest, TÁRKI Rt., 2002. augusztus-szeptember [10]: Szigeti Szabolcs, Sikeres operáció, MaNcs, 2003. [11]: Tóth Kristóf, IBM: váltsunk Linuxra, de nem minden áron, 2004. március 17., http://www.sg.hu [12]: Kósa Attila, Alternatíva a vállalati informatikában: a Linux, Linux 2000 konf., 2000. szeptember 18........... [13]: http://www.keleten.hu, 2004. március 5. [14]: http://index.hu/tech/biztonsag/info/linux, 2002. február 6. [15]: Windows helyett Linux, IDG News service, 2002.12.18 [16]: Pingvin, 2003. 12. 02., www.terminal.hu [17]: Berta Sándor, Róma új portálja Linuxon fog futni, 2004. március 1., http://www.sg.hu [18]: Számítástechnika, Nyílt forráskód a francia kormányzatnál, 2004. április /9. szám/ [19]: Linux.hu, 2002. nov. 13. [20]: Szakolyi András, Szabad szoftverrel spórolnak a magyar önkormányzatok, http://www.index.hu, 2003. július 3. [21]: Györk Zoltán, Lippai Gerg, Littvay Levente, Varga Csaba Sándor, Linux operációs rendszer kormányzati felhasználásának lehetőségei, nemzetközi tapasztalatok elemzése, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság felkérésére készült tanulmány, 2002. április 26. [22]: http://www.magyarorszag.hu, 2004. március 30. [23]: Molnár Hajnalka: Egy Linux bemutatóóra apropóján, Módszertani Lapok: Informatika + Technika, 2000.5.1., 1-5. old. [24]: Knut Yrvin, http://developer.skolelinux.no/projectinfo.html.en, 2001. január 13.
– 78 –
ÁBRA- ÉS TÁBLAJEGYZÉK 1. ábra: Linus Torvalds........................................................................................................................................... 6 2. ábra: A GNU Projekt logója............................................................................................................................. 10 3. ábra: Az FSF.hu logója..................................................................................................................................... 21 4. ábra: Operációs rendszerek ismertsége különféle felhasználói csoportokban................................................... 26 1. táblázat: A felm-ben szereplő azon isk. listája, amelyek csak szerverek működtetésére haszn. Linuxot..........39 2. táblázat: A felmérésben szereplő azon iskolák listája, amelyek munkállomásokon is alkalmaznak Linuxot... 41 5. ábra: Szervereken alkalmazott Linux-disztribúciók.......................................................................................... 43 6. ábra: Munkaállomásokon alkalmazott Linux-disztribúciók.............................................................................. 43 3. táblázat: NAT - Részletes követelmények az 1-6. évfolyam számára tananyag szerinti bontásban..................50 4. táblázat: NAT – Részletes követelmények a 7-8. évfolyam számára tananyag szerinti bontásban................... 52 5. táblázat: NAT – Részletes követelmények a 9-10. évfolyam számára tananyag szerinti bontásban................. 54 6. táblázat: Ismerkedés a KDE-vel, beállítások (óravázlat)................................................................................... 58 7. táblázat: Fájlok és könyvtárak kezelése a Linuxban (óravázlat)....................................................................... 59 8. táblázat: Szövegszerkesztés OpenOffice.org-gal 1. (óravázlat)........................................................................ 61
– 79 –
