MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK a FIZIKA kétszintű érettségire felkészítő tanfolyamhoz
A fizika munkaközösségi foglalkozásokon és a kétszintű érettségin való vizsgáztatásra felkészítő tanfolyamokon 2004-2009-ben elhangzottak fólia anyaga.
Póta Mária MFPI
A VIZSGÁK JELLEGE BELSŐ
KÜLSŐ
Az iskolán belül marad.
Külső szakemberek végzik.
Iskolánként Külső szervezésű (tanáronként) különböző. mérőeszközök. Szubjektív.
Objektív
Nem konvertálható.
Konvertálható
Minden osztály esetén A normális eloszlástól normális eloszlást mutat. való eltérés útmutató lehet. Nem tükrözi a tényleges különbségeket.
A különböző iskolák teljesítménye összehasonlítható; jótékonyan hat a belső értékelésre.
A VIZSGÁK TÍPUSAI DIAGNOSZTIKUS: Helyzetfeltáró. Hatékonyság javítása a célja. Főként szakaszt záró évfolyamok végén, vagy új oktatási formák megkezdése előtt alkalmazzák. Nem osztályozzuk. FORMATÍV: Formáló, segítő, fejlesztő, megerősítő, korrigáló. Nem minősít. Pl. minimumszint egy-egy témán belül. SZUMMATÍV: Minősítő értékelés. Célja az eredmények megállapítása, regisztrálása. Az eredmény normális eloszlást mutat. Szűrőként szolgál, továbblépés esetén, a minősítés visszahat az iskolára. Pl. érettségi vizsga
A VIZSGAKÖVETELMÉNYEK SZINTJE A) MINIMUM SZINT: A vizsgakövetelmények teljes mennyiségének kb. 50 %-a. Az iskola típusától függetlenül egységes.
B) OPTIMUM SZINT: A teljes tudásra vonatkozó minősítés. A speciális szakképzési irány tartalma szerint differenciált.
C) MAXIMUM SZINT A vizsgakövetelmények kötelezően előírt körén túlmutató tudás szintje. (pl. fakultáció) D) PROFESSZIONÁLIS SZINT: Speciálisan képző iskolák kiemelkedően tehetséges tanulóinak a tudását méri.
A TESZTEKET ALKOTÓ FELADATOK ZÁRT VÉGŰ FELADATOK A kérdésfeltevés lehetőleg legyen pozitív. Ügyelni kell arra, hogy önkéntelenül ne adjunk támpontot a válaszhoz. FELELETVÁLASZTÓ FELADATOK KÖTÖTT VÁLASZTÁSOS FELADATOK
a) alternatív választás: két lehetőség közül választ (pl. igazhamis) b)többszörös választás: egy jó válasz, több jó válasz, legjobb válasz kiválasztása, rossz válasz. c) a válaszok illesztése: egy az egyhez, egy a többhöz hozzárendelés. d)összetett választásos feladatok: asszociációs feladatok, asszociatív relációanalízis
FORMAILAG NYÍLT, ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTBÓL ZÁRT FELADATOK FELELETALKOTÓ vagy SZABAD VÁLASZTÁSOS FELADATOK a) kiegészítés szövegkörnyezetben, b)kiegészítés logikai sorban, c) rövid válasz, c) hosszú válasz, d)esszé típusú válasz: önálló ítélet alkotására, az összefüggések felismerésére, az analizáló, szintetizáló, értékelő képesség mérésére alkalmas; az objektív értékelés érdekében fel kell sorolni azokat a gondolatokat, tételeket, amelyeknek a válaszban szerepelniük kell; Problémák a zárt végű feladatokkal: a kérdés pontos megfogalmazása, a jó válasz-alternatívák megtalálása; szövegértő képességet is próbára teszi.
NYÍLT VÉGŰ FELADATOK Gondolkodási képesség, kommunikációs képesség, kreativitás mérésére alkalmas. Típusai: a) Kreativitást mérő feladatok b) Esszé típusú feladatok Probléma: Nem határolja körül egyértelműen a tanulótól elvárt tevékenységet; Nem kedvez az átlagos vagy gyenge tanulóknak; Nehéz objektíven értékelni.
A TUDÁSSZINTET MÉRŐ TESZTEK ALAPVETŐ TÍPUSAI A) KRITÉRIUMRA ORIENTÁLT TESZTELÉS A vizsgálat célja: megállapítani, hogy: a tanuló tudása megfelel-e az állított követelményszintnek; a tanuló tudása elérte-e a kívánatos szintet, vagy sem; mennyire nagy a lemaradása.
"Minimumvizsga"
B) NORMAORIENTÁLT TESZTELÉS A tanulók teljesítményeinek egymáshoz, illetve bizonyos csoporttagokhoz való viszonyítására használják. Matematikailag: a teszteredményeket normális eloszlás jellemzi. Az eredmények alapján: csoportbasorolás.
A teljesítmény eredménye:
E 10 %
D 25 %
C
B
50 % 75 %
A 90 %
A TANULÁSI KÖVETELMÉNYEK OPERACIONALIZÁLÁSA A tanulótól elvárt tudást az alábbi követelmények szerint vizsgáljuk: 1.) affektív tanulással összefüggő követelmények: befogadás, válaszadás, értékek kialakítása, értékrendszer kialakítása. 2.) pszichomotoros követelmények: utánzás, manipulálás, artikuláció, automatizálás. 3.)kognitív követelmények: ismeret, megértés, alkalmazás, magasabb rendű műveletek.
A KOGNITÍV KÖVETELMÉNYEK RENDSZERE ISMERET SZINT: tények és elemi információk ismerete, fogalmak, törvények, szabályok, konvenciók ismerete, alapelvek, elméletek, rendszerek ismerete. MEGÉRTÉS SZINT: egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, értelmezés, soralkotás, csoportosítás, átkódolás, transzformálás. ALKALMAZÁS SZINT: Elvont, általános fogalmak, szabályok alkalmazása ismert vagy új szituációban. MAGASABB RENDŰ MŰVELETEK: analízis, szintézis, értékelés.
AZ ÉRTELMI MEGISMERÉS TAXONÓMIÁJA ÉS A TANANYAGELEMEK KÖRE értelmi műveleti tananyagelemek köre
szint tény ismeret megértés alkalmazás I. alkalmazás II.
fogalom
összefüggés
MÉRÉSMETODIKAI ALAPELVEK A) OBJEKTIVITÁS pontos, kellően részletezett javítókulcs legyen, a mérés legyen független az adatfelvétel, a tesztkészítő és a tesztelemző személyétől, leginkább zárt feladattípusokból álljon. B) RELIABILITÁS (MEGBÍZHATÓSÁG) mennyire méri jól azt, amit mérni szeretnénk, matematikai statisztikai eszközökkel leírható, befolyásolják a vizsgálat, mérés körülményei is. C) VALIDITÁS tartalmilag: a tanítási követelmény és az értékelés módja feleljen meg egymásnak; fogalmilag: lényegi összefüggés legyen a mérés tárgya és eredménye között; próbamérések fontossága
AZ ÉRTÉKELÉS MATEMATIKAI STATISZTIKAI ESZKÖZEI 1.) ÁTLAGOS PONTSZÁM Az eredmények viszonyítása a maximumhoz.
n
xi x
i 1
n
2.) SZÓRÁS átlagtól való eltérést jellemzi, a szóródás terjedelme: a leggyengébb és a legjobb teljesítmény távolsága teljesítmények szórása:
( xi 2 n
n
x )2
EMPIRIKUS SZÓRÁS
( xi 2 n 1
x )2
n 1
RELATÍV SZÓRÁS
x
100
a tanulók teljesítményének ingadozása elfogadható, ha a csoport 2/3 részének eredménye az
x
n 1
;x
intervallumba esik
n 1
3.) STANDARD SKÁLA
1
2
7%
24%
3
4
38%
5
24%
7%
x x
3 2
x
x 2
2
x
3 2
A normális eloszlás %-os eloszlása a tanulók száma szerint
7%
24 % 38 % 24 % 7 %
4.) KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓ Jól mér egy teszt, ha két felének megoldási szintje között szoros kapcsolat van. xi : az i-edik tanuló páros sorszámú feladatokban elért eredménye, yi : az i-edik tanuló páratlan sorszámú feladatokban elért eredménye,
x : a páros sorszámú feladatokból elért átlagpontszám,
y : a páratlan sorszámú feladatokból elért átlagpontszám, n
( xi
x ) ( yi
y)
i 1
r
n
n
( xi
x )2
i 1
1 r r
0,67
( yi
y )2
i 1
1 esetén jó a feladatlap
r=1: függvénykapcsolat, r=0 nincs kapcsolat
4.)
MEGBÍZHATÓSÁG
R
2 r r 1
r
1
R
1 0,8
-1
0,67
1
a hiperbola a szögfelező fölött megy: R>r R = 0,8 esetén r = 0,67, és ekkor még megbízható a feladatlap
r
5.) HIBASZÁMÍTÁS tapasztalati képlet:
2 1 R
(pontszámban)
általában n>100 esetén alkalmazzák, de osztálylétszámnyi tanulóra is közelítőleg jó eredményt ad relatív hiba:
rel
xi max
100
(%-ban)
ximax a tanulók által elért maximális pontszám cél: τ a lehető legalacsonyabb legyen
