Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola
MÉRÉS - ÉRTÉKELÉSI INTÉZKEDÉSI TERV
A 2014-ben elvégzett kompetenciamérés eredményei alapján
KÉSZÍTETTE: Bakaja Csabáné Gubán Tünde (telephelyi koordinátor, magyar - földrajz szakos tanár), Varga Angéla (matematika - fizika szakos tanár)
1
I. BEVEZETÉS Az iskola általános jellemzői Az 1912-ben alapított Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola fő célja a teljes körű, a piaci igényeknek megfelelő gépészeti, informatikai és gazdasági szakemberképzés és a felsőfokú tanulmányokra való sikeres felkészítés, továbbá az oktatáspiaci igényeket kielégítő felnőttképzés gépészeti-gazdasági szakterületen. A miskolci tankerület oktatási rendszerének részeként az iskola ezekhez a célokhoz kapcsolódó feladatokat végzi el. A fenti céloknak és adottságainknak megfelelően az iskola szakmai tevékenysége a gépészet, informatika és az alkalmazott gazdasági szakemberképzés területeire terjed ki. A nevelő - oktató tevékenység meghatározó tényezői minden szakmai területen: - az elmélyült, a hazáért és a lakóhely-településért való cselekvést megalapozó magyarságtudat kapcsolódva az egységesülő Európa szellemiségéhez; - a biztos és korszerű szakmai tudás; - a magas szintű, tárgyorientált anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készségek és képességek kifejlesztése; - az ezekhez a kompetenciákhoz kapcsolódó metakommunikációs és viselkedéskultúra kialakítása; az informatikai eszközök és eljárások célszerű alkalmazása; - az egészség-megőrzési, az ifjúságvédelmi programok következetes érvényesítése, a hátrányos helyzetűek támogatása, felzárkóztatása. A Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola állandó törekvése, hogy a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében megfelelő tárgyi feltételeket alakítson ki. A Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola nevelőtestülete a vállalt céloknak és tevékenységi szempontoknak megfelelő végzettségű és képzettségű pedagógusokból áll és folyamatos törekvése az új feladatok elvégzéséhez szükséges képzettségek és végzettségek megszerzése. A Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola nevelőtestülete és munkatársai az iskola ügyfeleivel (tanulók, szülők, fenntartó, további partnerek) való minél eredményesebb együttműködés érdekében munkájuk során az intézményi programok és szabályozások előírásait és eljárásait pontosan alkalmazzák.
2
Intézményi alapadatok a 2013/2014-es tanévben OM azonosító
029299
Iskola neve
Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola 3530 Miskolc
Iskola címe
Soltész Nagy Kálmán utca 10.
Telephely kódja
001 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Miskolci
Fenntartó neve
Tankerület
Fenntartó címe
3530 Miskolc, Városház tér 13.
Főállású pedagógusok száma
56
Tanulók száma
650 12 integráltan (1,8 %),
Sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma
0 nem integráltan (0 %)
Hátrányos helyzetű (HH) diákok száma
64 (9,8 %)
Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) diákok
5 (0,8 %)
száma Magántanulók száma
2 (0,3 %)
SNI
HHH (Miskolci: 2)
Kollégista
Bejáró
Integrált
Nem integrált
BTM
-
10
19
6
0
1
18
1
-
1
-
9.B
gépészet (Bosch)
32
1
14
18
6
-
2
16
1
-
-
-
9.C
gépészet
29
-
6
23
11
-
4
19
3
-
-
-
9.D
informatika
30
2
13
17
5
-
1
16
1
-
-
-
10.A
gépészet
38
-
14
24
9
-
2
22
1
-
-
-
10.B
gépészet
32
-
14
18
4
2
1
17
-
-
-
-
10.C
informatika
32
2
17
15
6
-
-
15
1
-
-
-
10.D
informatika 5 évf.
24
1
17
7
4
-
-
7
-
-
-
-
3
Magántanuló
HH (Miskolci : 40)
29
Megyén kívüli
gépészet
Leány
9.A
Osztály
Létszám
Megyei
Lakóhely szerint Miskolci
Szakképesítés neve, szakmacsoport
A 2013/2014-es tanév statisztikai adatai
11.A
gépészet
20
-
7
12
11.B
gépészet
28
1
9
11.C
informatika
23
2
12. A
gépészet
33
12. B
gépészet
12. C
1
-
2
11
-
-
-
1
19
5
-
2
17
-
-
1
-
15
8
7
-
-
8
-
-
-
-
1
11
21
1
-
2
20
1
-
-
1
37
-
16
21
3
-
-
21
1
-
-
-
informatika
30
5
12
18
9
-
-
18
-
-
-
1
12. D
informatika 5 évf.
24
1
9
15
4
-
-
15
-
-
-
-
13. D
informatika 5 évf.
16
2
7
9
3
1
-
9
3
-
-
-
457
18
191
264
2
84
3
17
13
-
2
3
24
3
7
16
1
11
1
1
24 9 16
1
-
1
-
23
-
7
16
7
-
-
16
3
-
-
-
27
1
4
23
2
-
2
21
-
-
-
-
35
-
16
19
1
-
-
19
-
-
-
-
31
-
4
27
1
-
5
22
-
-
-
-
24
-
5
18
2
-
8
11
-
-
-
-
30
-
10
20
-
-
-
20
-
-
-
-
32
-
9
22
4
-
6
17
1
-
1
-
3
-
3
8 15 0 39 9
-
-
-
-
5
-
2
-
18
-
4
3
9-12(13). évf. össz. 1/9.G 2/10.G 1/13. CCI 1/13. GTa 1/13. GTb 2/14. CCI 2/14. GTa 2/14 GTb 2/14. LOG
gyártósori gépbeállító (3 évf.) gyártósori gépbeállító (3 évf.) CAD-CAM informatikus gépgyártástechnológiai technikus gépgyártástechnológiai technikus CAD-CAM informatikus gépgyártástechnológiai technikus gépgyártástechnológiai technikus logisztikai ügyintéző
1
1
1
1
19
11
8
11
1/9-2/10., 13-14. szakképz. évf. össz.
245
15
70
172
3
31
1
25
ÖSSZESEN
702
33
261
436
5
115
4
42
4
II.
HELYZETELEMZÉS
Intézményünk a 2014 májusában végzett országos kompetenciamérés eredményeit intézményi szinten feldolgozta, értékelte. Az intézmény átlag alatti teljesítménye miatt is szükséges intézkedési tervet készíteni. Ilyen intézkedési tervet első alkalommal a 2013-as méréshez kapcsolatosan készítettünk. Mint telephelyi koordinátor rendelkezem mérés-értékelés pedagógus szakvizsgával; továbbá munkámat nagy mértékben segíti egy matematika szakos kolléga. A nevelőtestületből egy informatika szakos kolléga Egerben szintén mérés-értékelés szakot végez. Úgy gondoljuk, hogy a szakszerű, hatékony munka megtervezése szükségessé teszi, hogy minden évben áttekintsük az elért eredményeket, meghatározzuk a rövid és hosszú távú feladatokat. Ez az értékelés és feladat-meghatározás szabja meg a pedagógusok számára a fejlesztési munka irányát a következő tanévben minden évfolyamon, képzési szinten. Az elmúlt években (2013-ig) az iskolai kompetenciamérés eredménye az országos átlag felett volt. A 2014-es mérési eredmények sajnos már országos átlag alatti értékeket mutatnak. A 2014-es kompetenciamérésben részt vett tanulók adatai: Az intézmény létszámadatai:
Képzési forma
Összesen a 10. évfolyamon
A jelentésben szereplők
CSHI-indexszel rendelkezők
2012-es méréssel is rendelkezők
szakközépiskola
123
108
81
95
szakiskola
23
16
10
15
Képzési forma
SNI tanulók
Mentesült tanulók
BTMN tanulók
HHH tanulók
A jelentésben szereplő tanulók
szakközépiskola
1
0
0
2
108
szakiskola
3
0
0
0
16
5
Átlageredmények: Mérési terület
Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) Az iskolánk szakközépiskolai osztályaiban
Országosan
Szakközépiskolákban
Matematika
1624 (1601;1648)
1631(1631;1633)
1615 (1614;1617)
Szövegértés
1589 (1569;1608)
1597 (1596;1598)
1581 (1579;1582)
Az intézmény eredménye alacsonyabb (igaz, nem szignifikánsan) az országos átlagnál a matematika és a szövegértés területén is. A szakközépiskolák átlagához képest jobb az eredményünk, de az eltérés azokhoz képest sem jelentős.
Mérési terület
Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) Az iskolánk szakiskolai osztályában
Országosan
Szakiskolákban
Matematika
1477 (1401;1559)
1631 (1631;1633)
1442 (1440;1444)
Szövegértés
1373 (1316;1423)
1597 (1596;1598)
1387 (1385;1390)
Az intézmény eredménye szignifikánsan alacsonyabb az országos átlaghoz képest. A szakiskolák átlagától viszont nem tér el jelentősen: matematikából magasabb, szövegértésből alacsonyabb az intézményünk átlaga.
6
A telephely eredménye kompetenciamérésekben: Mérési terület Matematika Szövegértés
a
osztályokban
szakközépiskolai
az
eddigi
Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) 2014
2013
2012
2011
2010
2009
1624 (1601;1648) 1589 (1569;1608)
1677 (1648; 1708) 1641 (1611; 1667)
1667 (1646; 1688) 1623 (1606; 1646)
1694 (1668; 1726) 1614 (1589; 1643)
1653 (1629; 1677) 1599 (1575; 1631)
1662 (1631; 1693) 1597 (1572; 1620)
A 2014. évi eredmény matematikából szignifikánsan gyengébb a 2013., 2012. és 2011. évi eredményeknél. A szövegértési eredmény szignifikánsan gyengébb a 2013. és 2012. évi mérések eredményénél. A szakiskolai osztály esetében korábbi eredmények nincsenek, mert intézményünkben a 2012/13. tanévben indult a szakiskolai képzés.
Az iskola családi háttérindexéhez mért iskolai pedagógia teljesítmény:
Képzés típus
A tanulók száma jelentésre jogosultak
tanulói kérdőívet kitöltött
van CSHindexe
szakközépiskola
108
91
81
szakiskola
16
12
10
összesen
124
103
91
A matematika eredmény a szakközépiskolai osztályokban az országos regresszió alapján szignifikánsan gyengébb a várhatónál. A megfelelő képzési forma/településtípus telephelyeire illesztett regresszió alapján a telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan a várhatótól. A szövegértési eredmény az országos és a megfelelő képzési forma/településtípus telephelyeire illesztett regresszió alapján is szignifikánsan gyengébb a várhatónál. A szakiskolai képzésben a telephely CSH-indexe vagy a 2012-es eredmények alapján a várható eredmény nem becsülhető megbízhatóan.
7
A MATEMATIKA ADATAI A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma és aránya (%):
A telephely teljesítménye szignifikánsan nem tér el az országos átlagtól 1631 (1631;1633), de alatta van, 1603 (1575; 1625). Az ábráról leolvasható, hogy a szakközépiskolák rosszabbul, a szakiskolák szignifikánsan rosszabbul teljesítenek, mint az országos átlag. A szakközépiskola átlageredménye 1624 (1601;1648) kevéssel a szakközépiskolák átlageredménye 1615 (1614;1617) felett van. A szakiskola átlageredménye 1477 (1401;1559) szintén kicsivel a szakiskolák átlageredménye 1442 (1440;1444) felett van.
8
A tanulók képességszint szerinti megoszlása szakközépiskolában:
Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink közül senki sem teljesített az 1. szint alatt. Az 1. szinten teljesítő diákok számának aránya (0,9%) kevesebb, mint szakközépiskolai (12,9%) és országos (5%) érték. A 2. szintet elérő diákok százalékos aránya (9,3%) kisebb, mint az országos (13%) és szakközépiskolai (12,4%) átlag. A 3. szintnek eleget tevő tanulók aránya (25%) nagyobb az országos (21,2%), de kisebb a szakközépiskolai (30%) átlagnál. A 4. szinten teljesítő tanulók százaléka (38,9%) szignifikánsan több, mint a szakközépiskolai (30%) és országos (24,4%) érték. Az 5. szinten (22.2%) teljesítő diákjaink számának aránya néhány százalékkal több, mint az országos (19,6%) és szakközépiskolai (19,3%) átlag. Tanulóink közül 3 tanuló (2,8%) a 6., míg egy diák (0,9%) kiemelkedőnek értékelhető teljesítményt nyújtva a 7. szintre jutott el, de sajnos ezek a statisztikai adatok elmaradnak az országos és szakközépiskolai adatoktól.
9
A tanulók képességszint szerinti megoszlása szakiskolában:
Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink közül 1 fő teljesített az 1. szint alatt. A 2. szinten teljesítő diákok százalékos aránya (31,3%) közel ugyanakkora, mint a szakiskolai átlag (30,4%), de szignifikánsan nagyobb, mint az országos érték (13%). A 3. szinten (43.8%) teljesítő diákjaink számának aránya szignifikánsan nagyobb, mint az országos (21,2%) illetve szakiskolai (29,3%) érték. A 4. szintet elérő diákok aránya (6,3%) szignifikánsan rosszabb az országos (24,4%) és szakiskolai (14,5%) normánál. Az 5. szintnek eleget tevő diákok százalékos aránya (12,5%) szignifikánsan nagyobb, mint a szakiskolai (4,5%), de kevesebb az országos (19,6%) értéknél. Sajnálatos tény, hogy egyetlen tanuló sem jutott el a 6., illetve 7. szintre.
10
A SZÖVEGÉRTÉS ADATAI A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma és aránya (%):
A telephely teljesítménye szignifikánsan nem tér el az országos átlagtól 1597 (1596;1598), de alatta van, 1558 (1540;1578). Az ábráról leolvasható, hogy a szakközépiskolák rosszabbul, a szakiskolák szignifikánsan rosszabbul teljesítenek, mint az országos átlag. A szakközépiskola átlageredménye 1589 (1569;1608) kevéssel a szakközépiskolák átlageredménye 1581 (1579;1582) felett van. A szakiskola átlageredménye 1373 (1316;1423) kicsivel a szakiskolák átlageredménye 1387 (1385;1390) alatt van.
11
A tanulók képességszint szerinti megoszlása szakközépiskolában:
Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink közül senki sem teljesített az 1. szint alatt és az első szinten. A 2. szintet elérő diákok százalékos aránya (1,9%) szignifikánsan kisebb, mint az országos (9%) és szakközépiskolai (6,3%) érték. A 3. szintnek eleget tevő tanulók aránya (17,6%) kisebb az országos (21,1%) illetve a szakközépiskolai (18,1%) átlagnál. A 4. szinten teljesítő tanulók százaléka (45,4%) szignifikánsan több, mint a szakközépiskolai (33,6%) és országos (24,9%) érték. Az 5. szinten (30,6%) teljesítő diákjaink számának aránya néhány százalékkal több, mint az országos (23,3%) és szakközépiskolai (26%) átlag. Tanulóink közül 5 tanuló (4,6%) érte el a 6. szintet, de sajnos ezek a statisztikai adatok szignifikánsan elmaradnak az országos (15,3%) és szakközépiskolai (10%) adatoktól. Sajnálatos tény, hogy egyetlen tanuló sem jutott el a 7. szintre.
12
A tanulók képességszint szerinti megoszlása szakiskolában:
Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink közül egyetlen egy fő sem teljesített az 1. szint alatt. Az 1. szinten teljesítő diákok számának aránya (6,3%) kevesebb, mint szakiskolai (10,6%), de nagyobb az országos (2,8%) érték. A 2. szinten teljesítő diákok százalékos aránya (37,5%) kevéssel több, mint a szakiskolai átlag (27,7%), de szignifikánsan nagyobb, mint az országos érték (9%). A 3. szinten (43.8%) teljesítő diákjaink számának aránya szignifikánsan nagyobb, mint az országos (18,1%) illetve szakiskolai (33,9%) érték. A 4. szintet elérő diákok aránya (12,5%) szignifikánsan rosszabb az országos (24,9%) és szakiskolai (19,6%) normánál. Sajnálatos tény, hogy egyetlen tanuló sem jutott el az 5., 6. illetve 7. szintre.
13
Az alapszintet el nem érő tanulók aránya: Mérési terület
Alapszint
Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) Iskolánkban Országosan (szakközépiskola)
A képzési típusban (szakközépiskolában)
Matematika
4. képességszint
35,2
40.3
41,7
Szövegértés
4. képességszint
19.5
30,5
28.7
Mérési terület
Alapszint
Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) Iskolánkban (szakiskola)
Országosan
A képzési típusban (szakiskolában)
Matematika
4. képességszint
81,4
40,3
80
Szövegértés
4. képességszint
87,6
30,5
74.6
Különösen fontos feladat az alapszint alatt teljesítő tanulók fejlesztése. Az előző évben megfogalmazott intézkedési terv megvalósulása - erősségek és gyengeségek, nehézségek és tapasztalatok: Sajnos az elért eredmények nem tükrözik az intézmény pedagógusainak színvonalas fejlesztő munkáját. A gyengébb teljesítmények lehetséges okait intézményünk feltárta. Ezek a következők:
a méréseket távolságtartóan és bizalmatlanul kezeli a nevelőtestület egy része; a mérési adatokat nem tudjuk visszacsatolni a képzési folyamatba; a mérés hasznosságát nem érzékeljük; egyes feladattípusok ismeretlenek és nem értelmezhetőek a tanulók részére; a diákok nem érdekeltek abban, hogy jól teljesítsenek a mérésen; sokszor a jó tanulók sem értelmezik mindig pontosan a feladatok szövegét.
További nehézséget jelent számunkra, hogy a kétszintű érettségi vizsga, valamint a szakiskolai képzés szakmai vizsgái nem okvetlenül kompetenciaalapúak. Nagyon nehéz kompetenciát fejleszteni és közben vizsgára készíteni a tanulókat. Intézményünkben nagyon magas a gyakorlati órák száma, ezért kompetenciafejlesztő foglalkozásokat, gyakorló órákat, felkészítőket az egyébként is túlzsúfolt órarendbe illeszteni nagyon nehéz. Mindezek ellenére a nevelőtestület nagy része nyitott a kompetenciafejlesztés irányába. A 2014/2015-ös tanévben az iskolavezetés jóvoltából lehetőséget kaptunk az órarendbe beépített 14
plusz matematika és magyar órákkal a felsőbb évfolyamokon, hogy kompetenciáikat fejleszthessük. Az alsóbb évfolyamokon hátránykompenzációs szakkörök keretében került sor a gyengébb tanulók felzárkóztatására, fejlesztésére matematikából és magyarból is. A tantestület tagjai törekszenek arra, hogy a tanítási órák jelentős részében sor kerüljön kompetenciaalapú feladatok megoldására. Az óralátogatások alkalmával az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők is figyelemmel kísérik ennek megvalósulását. A tantervekbe pedig beépítettünk néhány olyan tanórát, melyen sor kerül korábbi mérési feladatok megoldására. A sikeresség érdekében a 2014-es kompetenciamérés eredményeit a tantestület minden tagja megismerte munkaközösségi megbeszéléseken és nevelőtestületi értekezleten. Továbbá az osztályfőnökök a szülői értekezleteken is felhívták a szülők figyelmét a mérés fontosságára, az eredmények megismerésére. Az intézmény vezetősége célul tűzte ki, hogy a tantestület minél nagyobb hányada részt vehessen különféle kompetenciaalapú oktatási módszereket bemutató, megismertető továbbképzéseken. (pl. 2014. október 1-jén a Miskolci Pedagógiai Intézet szervezésében 8 kollégámmal részt vettünk hasonló foglalkozáson.)
15
III. INTÉZKEDÉSI TERV Célmeghatározás A 2014. évi Országos Kompetenciamérésben nyújtott eredmény javítása, az átlagszint alatt teljesített tanulók fejlesztése, tanulóink alkalmazni képes tudásának gazdagítása a cél. Eljárásrend Cél
A 2014.évi mérés adatainak megismerése, elemzése
Elvégzendő feladatok Az országos mérés adatainak letöltése, megismerése Adatok elemzése Az alulteljesítő tanulók teljesítményének feltárása: -Tanulási környezetre vonatkozó jelentések elemzése
Módszerek, eszközök Internetes adatok letöltése, feldolgozása (adatfeldolgozó szoftver) Intézményi jelentés elemzése, osztályok teljesítménye, egyéni teljesítmények Dokumentumelemzés, FIT-jelentés
Felelős munkaközösség-vezető, intézményi koordinátor munkaközösség-vezető, intézményi koordinátor, szaktanárok munkaközösség-vezető, intézményi koordinátor, szaktanárok
Határidő A 2015. februári megjelenést követő 2 héten belül 2015. március-április
Dokumentum FIT-jelentés: Intézményi, Telephelyi
Ellenőrzi Igazgató
Összefoglaló táblázatok, szöveges elemzés
Igazgatóhelyettes
2015. április, május, június
FIT-jelentés
Igazgatóhelyettes,
Igazgató helyettes, munkaközösség-vezető -Háttértényezők vizsgálata: -Tanulói szempontból a képességek mérése
Tanórán vizsgáljuk a gondolkodást, az olvasási képességeket - és attitűd (hozzáállás)-vizsgálatot végzünk összehasonlítás, megfigyelés, munkáltatás során
Folyamatos
16
Cél
Eredményes országos kompetenciamérés
-Pedagógus módszertani kultúrájának vizsgálata
Óralátogatás (eredményesség, képességfejlesztés vizsgálata, motiválás)
-Egyéb okok feltárása
Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, alkalmazott tankönyvek, szemléltető eszközök
Tanmenet, foglalkozási napló, óravázlat, dolgozatok, óralátogatási ellenőrzési lap
Igazgató
A feltárt okok elemzése
Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel
munkaközösség-vezető. , intézményi koordinátor, szaktanárok
2015. szeptember 2 héten belül
rövid összefoglaló a feltárt eredményekről tanulónként
Igazgató
Elvégzendő feladatok Országos kompetencia méréshez kapcsolódó tantárgyi feladatok (matematika, magyar)
Módszerek, eszközök Munkaközösségi megbeszélés, terv készítése
Felelős munkaközösség-vezető, intézményi koordinátor, szaktanárok
Határidő 2015. október első hete
Dokumentum Tantárgyi feladatterv
Ellenőrzi Igazgató
A tantárgyi feladattervek beépítése a szakórákba A szülők tájékoztatása az eredményekről, támogatottság növelése Folyamatos gyakorló, kompetencia feladatok megoldása Az esetleges alulteljesítés esetén intézkedési terv készítése a 2015. évi
Alkalmazás
szaktanárok
Folyamatos
Naplók, tanmenetek, óravázlatok
Igh. mk. v.-
Szülői értekezlet, Honlap, a szülők bevonása a mérési folyamatba
osztályfőnökök
2015. szeptember szülői értekezlet, fogadó óra
Jelenléti ív
Igazgató
Gyakorlás, felzárkóztató foglalkozás, egyéni fejlesztés differenciált órai munka Adatfeldolgozás
szaktanárok
Folyamatos
Napló
szaktanárok, munkaközösség vezető
2016. február, március
Intézkedési terv
Igazgató, helyettes ,mk.v. Igazgató
17
mérésről Következő mérés előkészítése: -KIR jelentés: adategyeztetés -Felmérésvezetők képzése -Szervezési feladatok (terem, szülői tájékoztatás, helyettesítési rend ) Mérés lebonyolítása
Interneten adatok egyeztetése,
intézményi koordinátor
megbeszélés
Kérdőív, feladatlapok
2015. november, december
Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek
Igazgató helyettes
Jegyzőkönyvek, feladatlapok
Igazgató
2016. május vége
szaktanárok, felmérésvezetők, intézményi koordinátor
2016. május
Az intézkedési terv határidőre elkészült; a tantestület 2015. június 15-én nevelőtestületi értekezleten megismerte, véleményezte. Javaslatok, problémák nem merültek fel ezzel kapcsolatban.
Miskolc, 2015. június 22.
Bakaja Csabáné Gubán Tünde telephelyi koordinátor, magyar - földrajz szakos tanár)
Varga Angéla (matematika - fizika szakos tanár)
18
