Mentori szolgálat és Olvasásfejlesztő tréning

TÁMOP 3.2.4-08/1/KMR-2009-0007 „Tudásdepó-Expressz” Kedvezményezett: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1088 Budapest Szabó Ervin tér 1. http://www.fszek.hu/tudasdepo/

Mentori szolgálat és Olvasásfejlesztő tréning Bevezetés A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociális projektjének (TÁMOP 3.2.4-08/1/KMR-20090007) alapvető célja volt, hogy a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett körülményeket megélő – kallódó – fiataloknak, különös tekintettel a családi nevelési körből kiszoruló, gyermekvédelmi szakellátásban élő tizenévesek és az onnan kikerülő fiatal felnőttek számára Mentori szolgálatot hozzon létre és olvasásfejlesztő tréninget szervezzen. Az ország legnagyobb közkönyvtára fontos feladatának tekintette az esélyegyenlőség biztosítását számukra is. A könyvtár – mint a művelődés, a felhalmozott tudás és a közösségi élet egyik színtere – célzott információs szolgáltatásokkal, könyvtári eszközökkel segítette a fiatalokat, hogy nagyobb eséllyel vegyenek részt a társadalmi kommunikációban és a társadalmi integrációban. A projekt együttműködő partnerei a Szociális Innováció Alapítvány és Budapest Főváros Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálata voltak. Beszéljünk róla! - Olvasásfejlesztő tréning Az olvasásfejlesztő tréning módszertanát, a csoportok és a foglalkozásvezetők szervezését a Szociális Innováció Alapítvány végezte. Az olvasásfejlesztő tréning célkitűzései között szerepelt a könyvtár megismertetése, a könyvtári integráció, az olvasás megszerettetése, az olvasott szöveg értelmezése, a résztvevő fiatalok személyiségének fejlesztése, társas kapcsolataik bővítése, a társas kommunikáció fejlesztése és a véleménynyilvánítás elsajátítása. A foglalkozások két korcsoportban zajlottak: a 14 és 18 év közöttiek csoportjában és a 18 év felettiek, a fiatal felnőttek csoportjában. A foglalkozásra egy hónapban egyszer (szeptembertől júniusig), csoportonként tíz alkalommal került sor, minden hónapban egy alkalommal. A foglalkozásokat egy pszichológus és egy középiskolai pedagógus-drámapedagógus tartotta, illetve mindkét csoporthoz csatlakozott egy könyvtáros mentor, aki másod-csoportvezetőként, segítőként és házigazdaként vett részt a programon. Fontos irányelvként működött az a szempont is, hogy a foglalkozásokon ne vegyenek részt a célcsoport kísérői/segítői. A fentebb emlegetett célkitűzések eléréséhez szervesen hozzátartozott, hogy a foglalkozásokra érkező kliensek megszabadulhassanak addigi társadalmi meghatározottságaiktól, kiléphessenek mindennapjaikból, „tiszta lappal” vehessenek részt a programon. A programsorozat alapvető módszertani eszköze az élménypedagógia volt. Az egyes foglalkozások építettek a fiatalok már meglévő tudásaira, illetve igyekeztek valamilyen gyakorlati, tapasztalati tudással gazdagítani már meglévő ismereteiket, kompetenciáikat. Zenét hallgattak, filmet néztek, színházban voltak, rajzoltak, festettek és plakátot készítettek. A foglalkozásvezetők egy-egy irodalmi művön, filmművészeti alkotáson keresztül ismertették meg a résztvevőket az olvasás és az irodalom élményével és értékével. A foglalkozásokon összesen negyven fiatal vett részt és ezek körülbelül fele a foglalkozások konstans résztvevője volt. Nagy eredménynek tekinthető ebben a célcsoportban, ahol pontosan a kitartás, az állandóság és a kötődés nem különösebben jellemző tulajdonságok. 1


Továbbá a célcsoport külső körülményei (lakhatási, viselkedési, egzisztenciális problémák) sem hatnak támogatóan egy foglalkozássorozat rendszeres látogatására. A következő intézmények foglalkozássorozaton:

kliensei

vettek

részt

-

Tegyesz Nevelőszülői hálózata,

-

Rákospalotai Leánynevelő Intézet,

-

VIII. kerületi Nevelési Tanácsadó,

-

Cseppkő Gyermekotthon,

-

Bokréta Lakásotthonok,

-

Kossuth Lajos Gyermekotthon,

-

Fészek Egyesület,

-

Jó Pásztor Anyaotthon,

-

Raoul Wallenberg Humán Szakiskola és Gimnázium,

-

Diótörés Alapítvány.

hosszabb-rövidebb

ideig

a

A foglalkozássorozat tapasztalatai azt mutatták, hogy valamennyi résztvevő súlyos traumákkal terhelt háttérből érkezett a szakellátásba, ahol a család állandóságának hiányában, immár egyedül, idegenek között kellett boldogulniuk. Nehéz és alapvető problémákkal kellett megküzdeniük, mely szinte minden energiájukat felemésztette. Éppen ezért érzelmileg labilisabbnak mutatkoztak, tanulási nehézségekkel, zavarokkal küszködtek, olvasási készségük alacsony szintű, tárgyi tudásuk korosztályukhoz képest elmaradott, kommunikációs képességük gyenge volt. A foglalkozássorozat közben készített interjúk és kérdőívek tanulsága szerint a résztvevők szívesen jöttek a foglalkozásokra, elsősorban a közösségi élményt, az egymás meghallgatását, az egymás megismerését, az egymásra figyelést emelték ki. Mindkét csoport esetében fontos pozitívumként szerepelt a két-két foglalkozásvezető személye, amely a bizalmi légkör kialakulását segítette. A tapasztalatok szerint a programsorozat legkonstansabb résztvevői nevelőszülős családokból érkeztek és a legkevésbé a fiatal férfiak kötődtek a foglalkozásokhoz. A foglalkozásokat rendszeresen látogató fiatalokról megállapítható, hogy biztonságot és otthonosságot szereztek a könyvtári közegben, személyiségük nyitottabbá vált, kommunikációs képességük fejlődött, tanulmányaikat segítették a foglalkozások. Mentori szolgálat A Mentori szolgálat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában jött létre. Legfontosabb céljai a könyvtár és szolgáltatásainak megismertetése, megszerettetése, a könyvtár biztonságos térré alakítása, közösségi térként való használata, illetve hosszú távon az önálló könyvtárhasználóvá válás elősegítése. A Mentori szolgálatban dolgozó munkatársak könyvtáros mentorok, akik könyvtáros tudásuk, tájékozottságuk mellett szociális munkás vagy szociológus végzettséggel rendelkeztek, illetve 2


részt vettek szociális szakképzésen. Az elmúlt évben használt legfontosabb kompetenciáik közé tartozott a váratlan helyzetekre való gyors és rugalmas reagálás, a kezdeményezőkészség, a megbízhatóság, a jó helyzetfelismerés, az empátia és a segítségnyújtási készség. A szolgálat egyéni és csoportos mentorálási tevékenységet végzett, alkalmazkodva az aktuális szükségletekhez. A Központi Könyvtár Böngészdéjében a könyvtár teljes nyitvatartási idejében könyvtáros mentor várta az érdeklődő fiatalokat és segítőiket. A tájékoztató pont egyúttal szakirodalmi információkkal és dokumentumokkal is szolgált a szociális szakmában érdekelt egyetemi hallgatók és szakemberek számára is. Ebben az évben kiemelt feladatként a szolgálat munkatársai felkeresték a fővárosi gyermekvédelmi (gyerekotthonok, átmeneti otthonok, utógondozó otthonok, nevelőszülői hálózat, oktatási intézmények, más hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó szervezetek) intézményeket. A megkeresés első lépése az intézményi kapcsolatfelvétel: a szociális szakemberek, nevelők, segítők meghívása a könyvtárba, a projekt és a könyvtár bemutatása, az adott közösség speciális igényeinek, lehetőségeinek, adottságainak feltérképezése. Ezt követte több esetben a látogatás az intézményekben és végül a segítőkkel közösen kialakított mentori foglalkozások megtervezése és lebonyolítása. Tekintettel a célcsoport sajátosságaira a legfontosabb és legnehezebb feladat a könyvtárba érkező kamaszok/fiatalok motivációjának felkeltése volt. Bármilyen jellegű könyvtári foglalkozás esetében a mentorok motiváló könyvtári élményt kínáltak, felvillantották a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségét, amely minden foglalkozástípus esetében két részből állt: egy elméleti és egy gyakorlati egységből. A könyvtár vagy szolgáltatásai valamelyik részegységének bemutatása után a kézzel fogható, kipróbálható, megtapasztalható könyvtári valóság következett. A könyvtári élménynek egyaránt része volt a könyvtári információk és szolgáltatások megismertetése és a gyönyörködtetés a Központi Könyvtár 1880-as években épült és 2001-ben felújított neobarokk palota épületében és termeiben, a könyvritkaságokban, a változatos dokumentum-kínálatban, a napi több ezer olvasóval működő könyvtári „nagyüzemben” és a fiatalok közkedvelt találkozási helyeként szolgáló közösségi tereiben is. A foglalkozások lebonyolítása során a könyvtáros mentorok igyekeztek sokszínűen, több szempontból, „minden érzékszervre hatva” közelíteni az adott témához: a bizalmi légkör megteremtése után az ismeretszerzés és az egyéni megtapasztalhatóság következett. Törekedtek a valós egyéni igényekhez alkalmazkodni, a már meglévő ismeretekre építeni, illetve a folyamatban lévő más projektekhez kapcsolódni. Minden foglalkozáson legalább két-három könyvtáros mentor vett részt, ezzel is törekedve a személyre szabott információ-nyújtásra, a személyességre és a bizalmi elv érvényesülésére. A résztvevők a foglalkozások alkalmával kiválaszthatták a számukra szimpatikus könyvtáros mentort, akitől könnyebben mertek kérdezni és segítséget elfogadni. Az eddig lezajlott könyvtári foglalkozások tematikái: -

régészet Budapest Főváros Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálata nyári táborainak tartalmához illeszkedve;

-

„Regényfüzér” - irodalmi családi vetélkedő a TEGYESZ Nevelőszülői hálózata részére; 3


-

könyvtári vezetés, az 1900-as évek palotaépülete művelődéstörténeti vonatkozásainak megismertetése a Budapest Gyűjteményben;

-

Karácsony a résztvevők születésének évében;

-

„Könyvtár más szemmel”: a könyvek és folyóiratok útja a könyvtárban a kéréstől a raktáron át a kölcsönzésig,

-

„Mi történt a nagyvilágban a születésnapomon?”: kalandozás korabeli napi- és hetilapokban,

-

„Ki találja meg hamarabb könyvtárhasználati vetélkedő.

a

könyveket

a

katalógusban

és

a

polcon?:

A nagykorúság határán álló fiatalok, illetve a fiatal felnőttek számára felhasználóképző számítógépes tanfolyam is működött, melynek tematikáját a Mentori szolgálat munkatársai állították össze. Ebben az esetben a legfontosabb cél a fiatalok munkaerőpiacifelzárkóztatásának segítése tematikus információ-kereséssel az interneten, illetve önéletrajz és motivációs levél létrehozásával. A háromszor másfél órás foglalkozássorozaton az álláskeresés különböző lépcsőfokait járták végig a résztvevők a „hivatalos” e-mail cím és postafiók létrehozásától az álláskereső oldalak böngészésén keresztül a sikeres állásinterjú feltételéig. A Mentori szolgálat elmúlt évének tapasztalatai alapján a célcsoport fiatalabb tagjai számára a szervezett kiscsoportos foglalkozások hatékonyabbnak bizonyultak, az idősebbeknél az egyéni mentorálás volt a célravezetőbb. Azok a foglalkozások működtek jól, amelyeknél a könyvtáros mentorok meg tudták találni azokat a kapcsolódási pontokat, melyeken keresztül a résztvevők egyéni életútjához, érdeklődéséhez, aktuális napi problémáihoz tudtak kapcsolódni. Az elmúlt tanévben körülbelül 200-250 kamasz és fiatal felnőtt vett részt a Mentori szolgálat különböző típusú csoportos foglalkozásain. Igen nagy létszámot jelent ez egy olyan célcsoport esetében, ahol mindennaposak a tanulási és viselkedésbeli problémák, az alul motiváltság, illetve a testi-lelki traumák, nehézségek. A szolgálat munkatársai számára nyolc alkalmas esetmegbeszélő konfliktuskezelő konzultáció-sorozat működött klinikai szakpszichológus és pszichodráma vezető irányításával azért, hogy a team tagjai a munkájuk során felmerülő nehézségeket megoszthassák, segítséget kérhessenek és megoldási alternatívákat kaphassanak. A foglalkozás vezetői a pszichodráma, illetve a szupervízió eszközeit felhasználva erősítették a résztvevők önértéktudatát és önismeretét, továbbá a szolgálat során felmerülő problémákat segítettek más szemszögből láttatni, megvizsgálni és megoldási stratégiákat kínálni. Mindeközben a szolgálati munkacsoport csoporttudata megerősödött, a csoporton belüli feladatok elosztása hatékonyabbá vált és racionalizálódott. A célcsoport tagjain kívül a Mentori szolgálat a szakellátásban dolgozó segítőket, pedagógusokat, szociális munkásokat, pszichológusokat, illetve a tágabb szociális szakmát is igyekezett felkeresni. Ennek egyik oka, hogy a célcsoportot leghatékonyabban a segítőiken keresztül lehet elérni, másik oka pedig a szociális szakma tagjait és a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozókat fokozottan fenyegeti a kiégés veszélye. Minden olyan tevékenység, amely munkájuk kilátástalanságának tudatát csökkenti, amely a személyes életükben a 4


szakmai fejlődés lehetőségét felcsillantja, a hivatással kapcsolatos saját személyiségük fontosságának érzetét növeli – megelőző jelentőséggel bír. Éppen ezért a gyermekvédelmi intézményekkel történő kapcsolatfelvétel első lépése a segítők könyvtári beszélgetésre invitálása volt. Szintén a szociális szakma és a szociális munkás képzésben, szakképzésben résztvevők segítésére a könyvtár bővítette szakkönyvállományát, beszerezte azokat a gyermekvédelemmel kapcsolatos szakirodalmi anyagokat, amelyek eddig hiányoztak. A Mentori szolgálatban eddig részt vevő intézmények: -

Bokréta Lakásotthonok, Cseppkő Gyermekotthon, Hűvösvölgyi Gyermekotthon, József Attila Gyermekotthon, Kaffka Margit Gyermekotthon, Sztehlo Gábor Gyermekotthon, Zirzen Janka Gyermekotthon, Utógondozó Otthon (X. ker. Kőér u., XIV. ker. Körvasútsor), Fészek Egyesület (Nevelőszülői Hálózat, Átmeneti Otthon), TEGYESZ Nevelőszülői hálózat Kertész utcai Általános Iskola, IX. kerületi Átmeneti Otthon, Raoul Wallenberg Humán Szakiskola és Gimnázium, Jó Pásztor Anyaotthon, Diótörés Alapítvány, Rákospalotai Leánynevelő Intézet és a Ferencvárosi Tanoda.

Lapozz bele! tematikus alportál (www.fszek.hu/lapozzbele) Az alportál kialakításának kettős célja volt: egyfelől a célcsoport tagjai és segítőik számára hasznos információk gyűjtése, másfelől a WEB 2.0-ás megoldások alkalmazásával közvetlenebb, személyes hangvételű kommunikáció létrehozása, a tapasztalatok megosztásának interaktív lehetősége és a virtuális közösséghez való tartozás élményének biztosítása. Hasznos információkat tartalmazó linktár készült a „Tanulni akarok”, „Munkát keresek”, „Lakást szeretnék”, „Bajban vagyok”, „Lazítok”, „Könyvtárba megyek” témákban. A linkek összegyűjtésén túl az egyes menüpontok rövid magyarázó szövegeket tartalmaznak az eligazodás és a használat megkönnyítése érdekében. A hasznos információk mellett könyv-, dvd- és programajánlók színesítik az alportál tartalmát. A személyesség érdekében a Mentori szolgálat munkatársainak képét és nevét is megtalálhatják az érdeklődők a honlapon „Mentorom” címmel, bízva abban, hogy a könyvtárban már valamilyen foglalkozáson résztvevők a számukra szimpatikus könyvtáros mentorhoz a jövőben is bizalommal fordulnak, ha könyvtári segítségre lesz szükségük. A célcsoport tagjai közül többen olvasási nehézségekkel küszködnek, ezért a tartalmak rövid, egyértelmű, nagyobb betűméretű szövegként jelennek meg és jelentős szerepet kapnak a 5


képek. Az interaktív kommunikációs funkciók – „chat”, „feltöltés”, „kérdések” – segítségével a fiatalok közvetlen, személyes kapcsolatot alakíthatnak ki a mentorokkal és egymással is. A honlap „Lazítok” menüpontjában Lapozz bele! címmel található egy 70 feladatból álló gyógypedagógus szakember által készített olvasásfejlesztő játék is. A honlap szintén törekszik arra, hogy a hátrányos helyzetű kamaszok és fiatal felnőttek segítőihez is szóljon, ezért számukra külön menüpont jött létre „Segítőknek” címmel. Az aloldal könyvajánlókkal, ajánló bibliográfiákkal, szakmai linktárral segíti a szociális szakemberek munkáját. Lapozz bele! Agyafúrt feladatok fiataloknak Az alportálon lévő olvasásfejlesztő játékhoz kapcsolódik egy 101 feladatból álló olvasásfejlesztő foglalkoztató füzet is. Az olvasásfejlesztő feladatok létrehozásának célja, hogy a célcsoport számára érdekes, kihívást jelentő, korosztályuknak megfelelő tartalmú és típusú feladatok megoldásával észrevétlenül fejlesszék olvasási tudásukat, illetve önértéktudatukat és önismeretüket. A webes feladatok és a foglalkoztató füzet feladatait ugyanaz a gyógypedagógus szakember dolgozta ki és válogatta össze úgy, hogy alkalmazkodjanak az adott felület sajátosságaihoz. A színes, ábrás, látványos feladatok inkább az alportál webes felületére kerültek, míg az elgondolkodtató, szövegértéssel kapcsolatos feladatok a füzetet gazdagítják. A két megjelenési forma így egyszerre reklámozza és kiegészíti egymást. A feladatok a vizuális figyelem, a szövegértés és a szókincsbővítés fejlesztésén túl alkalmanként önértékelésre, értékválasztásokra, a hétköznapi élet bonyolult szövevényében való eligazodás megkönnyítésére, illetve tudatosabbá tételére tesznek kísérletet. A feladatok kifejezetten kamaszoknak és fiatal felnőtteknek készültek ilyen értelemben egyedülálló kezdeményezésként. A könyvtár az olvasásfejlesztő játékok létrehozásával támogatni kívánja az olvasási nehézségek leküzdését és az értő olvasóvá válás folyamatát. Marketing tevékenység A Mentori szolgálat és az Olvasásfejlesztő tréning elindításának alkalmából 2011 szeptemberében szakmai konferenciát szervezett a könyvtár a szociális szakma résztvevői, illetve a könyvtáros szakemberek számára. A konferencia témája a veszélyeztetett élethelyzetet megélő gyerekek és fiatal felnőttek, elsősorban a gyermekvédelmi szakellátottak sajátosságainak és helyzetének bemutatása volt. Továbbá azoknak a hazai és nemzetközi könyvtári kezdeményezéseknek, szolgáltatásoknak az ismertetése, amelyek a különböző szempontból hátrányos helyzetű csoportok támogatását célozták. A konferenciához kapcsolódva a könyvtár Átriumában a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által szervezett nyári régészeti és néprajzi táborokban készült fotókból kiállítás készült. A képek nem művészi alkotások, hanem életképek, „élmény-képek”, amelyek megmutatták, hogy e sok szempontból hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok hogyan találják fel magukat a számukra szokatlan, ugyanakkor nagyon is „testhez álló” feladatokban.

6


A Mentori szolgálat munkatársai részt vettek a Gyermekvédelmi Napok országos szakmai rendezvénysorozatán 2010 és 2011 májusában, ahol a Mentori szolgálat szóróanyagaival, képeivel, személyes beszélgetéseken keresztül hirdették és népszerűsítették a szolgálatot. 2010 novemberében a Mentori szolgálat a Szociális Expón is bemutatkozott, ahol önálló pulttal és workshoppal igyekezett megismertetni a szociális szakma tagjaival a könyvtár új szolgáltatását. Fontos célkitűzés volt, hogy a könyvtár különböző szempontból hátrányos helyzetű csoportokat célzó szolgáltatásait az őket támogató, segítő szervezetek ismerjék és minél szélesebb körben használják is. A különböző szakmai programokon összegyűjtött elérhetőségekből címlista készült, melyet a továbbiakban e-mailes szakmai levelezőlistaként lehet majd használni a Mentori szolgálat és az Olvasásfejlesztő tréning programjainak hirdetéséhez. Az év során elkészültek a Mentori szolgálat szóróanyagai is: a könyvjelző és a jegyzettömb. Mindkettő a „Lapozz bele!” tematikus alportál arculatához kapcsolódik, színeiben, betűtípusában és tartalmában a weboldalra emlékeztet. Az alportál színvilágából merítő jegyzettömb és könyvjelző színei vidámságot, frissességet, változatosságot, fiatalságot sugároznak, melyek remélhetőleg e korosztály számára tetszetősnek, figyelemfelkeltőnek és érdekesnek bizonyulnak majd. A könyvtár célja, hogy szóróanyagait a gyermekvédelmi gondoskodásban élők és az onnan kikerülők számára elérhetővé tegye. A továbbiakban pedig a szóróanyagok segítségével más hátrányos helyzetű csoportokat is megkeres, hogy minél többen tudomást szerezzenek a Mentori szolgálat létéről, működéséről és a minél szélesebb körben használják azt. Távlati célok A könyvtár hosszabb távú célkitűzése a Mentori szolgálat folyamatos működtetése és továbbfejlesztése, korosztályi kiterjesztése a gyermekvédelmi gondoskodásban élő kisebb gyermekekre és a célkorosztály további veszélyeztetett élethelyzetű rétegeire. A nyelvi és szocializációs hátrányok korrigálása, a társadalmiságra nevelés annál eredményesebb lehet, minél korábban kezdődik. A jövőben a Mentori szolgálat egyre gazdagodó tapasztalatait a könyvtár további hasonló helyzetű korosztályok és csoportok tagjainak célzott könyvtári információs ellátása során, a hozzájuk kapcsolódó szakmai intézményrendszer bevonásával szeretné hasznosítani. Fényképek, sajtó: http://www.fszek.hu/tudasdepo/szolgaltatas_fejlesztes/mentori_szolgalat

Összeállította: Udvarnoky Virág

7


Népzenetár az Interneten Társadalmi Megújulás Operatív Program „Tudásdepó-Express - A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében című pályázata (TÁMOP 3.2.4./1/KMR-2009-0007) keretében gyerekek és fiatalok zenei ismereteit bővítő, a pedagógusok felkészülését támogató zenei alportál fejlesztése című pályázat végrehajtása. A projekt célja egy zenei alportál létrehozása volt, mely a Föld népeinek zenei jellemzőit mutatja be rendszerezetten, közérthető formában segítve a kultúrák közötti párbeszéd kialakulását. A mai fiatalok az interneten szörfölve egyre több, rendezetlen információval találkoznak. A rádiót hallgatva olyan külföldi előadókat is magukhoz közel éreznek, akinek kulturális gyökereiről semmit, vagy csak nagyon keveset tudnak. Olyan zenei irányzatokhoz kötődnek, melyek születéséről, eredetéről szintén nincsenek ismereteik. A Népzenetár olyan infokommunikációs eszköz, mely térben és időben összekapcsolja a különböző zenei csatornákon hallható zenéket, azok gyökereivel. Az alportálon kalandozva a zenei hasonlóságok összekapcsolják a korábban egymás mellett élő népeket, népcsoportokat. A korábban tanult nyelvrokonság fogalma és tartalma mellett megismerkednek a zenei rokonság jellemzőivel. Jól láthatóvá válik számukra, hogyan alakult, formálódott egyedivé egy-egy nemzet dalkincse, hangszeres kultúrája. A teljes tartalmat megismerve a különbözőségek, egyediségek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A pályázatban 60 népcsoport bemutatását vállaltuk. A rendelkezésünkre álló időkeret és anyagi források ismeretében az első feladat a feldolgozandó népcsoportok kiválasztása volt. Az első kérdés, melyet meg kellett válaszolnunk: mi számít egy népnek, népcsoportnak, mely jellemzőket rendeljük hozzá – élőhely, kulturális jellemzők, hangszerhasználat, zenei műfajok, stílus, előadók, stb -. Elsősorban olyan zenei tradíciók bemutatásra törekedtünk, melyek az adott kontinens reprezentálásán túl, nagy hatással voltak szűkebb vagy távolabbi környezetük kultúrájának alakulásában. Elsőként a nagy zenei kultúrköröket vettük számba, majd ezeket bontottuk tovább kisebb egységekre. Fontos volt minden népcsoport esetében bemutatni annak hagyományait, vallását és történelmének legfontosabb eseményeit, hiszen ezek azok a tényezők, melyek meghatározzák zenei jellemzőit vagy vettek részt annak átformálásában – gondoljunk csak a magyarok vándorlására -. A kultúrák találkozása, legyen ez háború vagy a kereskedelmi utak megváltozása, hatnak egymásra. A szócikkek létrehozásánál a következő sémát követtük:  bevezető: földrajzi, társadalmi, kultúrtörténeti alapokat tartalmazza (mely szubkultúra része, melyik kultúrkörhöz/népcsoporthoz/országhoz köthető; kiegészíti ezeket az ismereteket az adott nép életét bemutató kép/képek, térképek.  Az általános ismertető vezet át a részletes zenei jellemzőkhöz: jellemző ritmusok, forma, hangrendszer, szólamok és a jellemző dallamfordulatok; szemléltető hanganyagok.  Hangszerek: képek, hanganyag, leírás. 8


 Bibliográfia, diszkográfia.  Tárgyszókészlet.  Hatástörténet, legismertebb képviselői, kortárs fejlemények, magyar vonatkozások. Az alportál jelenleg 290 alap szócikket tartalmaz, melyekhez átlagban 2 hangfelvétel 4 kép és 2 video kapcsolódik. Az elkészült anyagok megadják a továbbépítés irányait is. A feldolgozásánál a magyar nyelvű források mellett jelentős mennyiségű idegen nyelvű anyag került feldolgozásra. Történt ez azért, mert egyes népcsoportok anyagai magyar nyelven csak korlátozottan hozzáférhetőek, másrészt azért is, mert fontosnak tartottuk, olyan hiteles forrásokat felkutatását, melyek utalnak a feldolgozott kép és hanganyagokra is. A szakkönyveken túl feldolgozásra került több külföldi zenei szakintézmény internetes anyaga és gyűjteménye is. Az adatbázis egyik célja, hogy komoly tudományos kutatásokhoz is alapot tudjon adni, ehhez pedig kiemelten fontos a jó bibliográfiák közzététele. Lassan halad a világ népzenéjének tudományos feltárása, mely magyar nyelven alig hozzáférhető. Gyűjteményünk létrehozásával motiválni szeretnénk, mind a kutatómunkát, mind a szakirodalom magyar nyelvű elterjedését. Weboldalunk korlátozás nélküli hozzáférést biztosít a tartalomhoz. Ajánló bibliográfia készült Ázsia, Amerika, India, a Közel-Kelet, Afrika témakörökhöz. A gyűjtéssel szemben az elsődleges elvárás az volt, hogy az egyes tételek az adott téma legnevesebb kutatóitól származzanak. Mivel jelenleg a zenetudomány még a nyomtatott dokumentumokat részesíti előnybe, ezért könyvekből, időszaki kiadványokból, disszertációkból, kongresszusi irodalomból válogatásokat tartalmaz elsősorban. Ahol lehetett, megadtuk a saját, illetve a The British Library könyvtári katalógusban az elérhetőséget is a dokumentumhoz, hogy a hozzájutást elősegítsük. A hangfelvételek, és videofelvételek szintén szerepelnek a gyűjteményben, de lényegesen kisebb számban. A diszkográfia folyamatos fejlesztése a project következő lépése lehet. A bibliográfia anyaga az Európán ill. Ausztrália és Óceánián kívüli régiókat foglalja magában, mert ez az a terület, mely jelenleg Magyarországon kevésbé feltárt. Ennek a kiszélesítése szintén egy következő lépésben valósulhat, meg. A szöveges tartalmak mellett kiemelt figyelmet fordítottunk a kép-, hang- és video-anyagok megjelentetésére is, melyek esetében is elsődleges szempont a hitelesség volt. A képanyagokat a Néprajzi Múzeum állománya mellett a témák kutatóinak magángyűjteményeiből válogattuk. A hanganyagokat megállapodás alapján külföldi intézmények és a kiadók zenei állományából és magángyűjtésekből állítottuk össze, a gyűjtők/tulajdonosok nevét a képek és hanganyagok mellett minden esetben a megállapodás szerint feltüntettük. Az internetes tartalmak esetében az egyik elsődleges elvárás a minél több szempontú visszakeresés megvalósítása. Az alportálon: régiók, országok, etnikum, vallás, stílusok és műfajok, hangszerek szerint lehet keresni. A Wikipédia vitalapja lehetővé teszi, hogy az elkészült tartalmakhoz egyéni vélemények, anyagok legyenek feltölthetőek. Mivel az oldalra való feltöltést korlátozzuk – csak a szakértő által lektorált, minőségi információs anyag kerülhet fel, ezért a használók szabad szerkesztői jogát megvonjuk - itt lesz lehetőség egy-egy népcsoporthoz vagy szócsikkhez kapcsolódóan szöveges vagy képi anyag, esetleg Yuotube-os zenei anyag hozzákapcsolásához. A Wiki 9


szerkezet sok fiatal számára ismerős, ezért használata sem okoz majd gondot számukra. A nyitólap ismerteti az adatbázis jellemzőit, kiemeli a friss tartalmakat, a hozzá kapcsolt térkép segíti az ország, népcsoport azonosítását. A szócikk minden alkalommal forrást is megjelöl, ezzel is segítve a további információkhoz való hozzáférést. Ismeretterjesztő adatbázis esetében fontos a pontosság, de a fiatalok miatt kerülni kellett a számukra nehezen értelmezhető szakkifejezéseket, ha a megértés szükségessé tette, egy-egy kifejezéshez magyarázatot, kiegészítést fűztünk.. A megértést segíti, hogy egy adott nép zenéjéhez tartozó valamennyi ismeretanyag (kép, szöveg, szakirodalom) egy helyen elérhető el. A vitalapok – a Wikipédia szerkezetéből adódóan – minden szócikkhez, fájlhoz csatlakoznak. A vitalapok a továbbgondolkodás szempontjából is fontosak nekünk, itt látjuk, hogy a használók egyes népcsoportok esetében mit tartanak másokkal is megosztandónak. Itt tehetnek fel az érdeklődők újabb kérdéseket, mondhatják el véleményüket. Vitalapján a fiatalok megtanulhatják kulturált érvelés szabályait, szembesülhetnek saját véleményük megkérdőjelezésével, saját stratégiát kell kialakítanuk annak védelmére. A hozzáférési jog korlátozása garantálja az információs anyag megbízhatóságát, ellenőrzöttségét, e nélkül nem lehetne az oktatási eszközként használni. Ezt a jellegét erősíti a e-leaerning modul is, melyet a Moodle szoftver alkalmazásával oldunk meg. A tananyag ellenőrzése két nehézségi szinten valósult meg. A népek zenéjének megismertetésére és népszerűsítésére foglalkozássorozatot terveztünk és tartottunk kisiskolások, valamint 14-25 éves fiatalok részére népzenészek és táncművészek bevonásával. A legkisebbek számára a magyarok vándorlását választottuk témának. A vándorút során megismerkedtek a magyarok ősi dallamvilágával, hangszereivel, életmódjával, a velük együtt élő népek kultúrájával. Nagy hangsúlyt helyeztünk az mozgás és az élő zene együttes megjelentetésére, a hangszerek kipróbálására és a közös énekre. A sorozathoz foglalkoztató füzet is készült, melynek révén a megismert tartalmakat feleleveníthetik, otthoni gyűjtőmunka révén ismereteiket bővíthetik. Az otthoni feldolgozáshoz olyan kérdések is bekerülnek, melyek megválaszolásához már könyvtári kutatómunka is szükséges. A tudás elmélyítése mellett az is a cél, hogy lehetőséget adjunk, és ösztönözzük is az önálló tanulást. A fiatalok számára megtartott foglakozás alkalmával az ausztrál és az arab népzenével ismerkedhettek meg a résztvevő csoportok. Itt is kiemelt szempont volt, az élő zene és az egyéni hangszerhasználat, a zenére történő mozgás. Az alportált és a hozzá kapcsolódó komplex foglakozást 2011. június 6-án, Zenés kézfogás, Népzenetár az Interneten címmel megrendezett szakmai konferencián mutattuk be pedagógusoknak, könyvtárosoknak, érdeklődő szülőknek. A konferencia a programban részt vett Aquincum Általános Iskola 3. a. osztálya és a résztvevő szakemberek - Góbi Rita, Gerzson János, Parti Péter- bemutató foglalkozásával indult. Ezt követően Kobzos Kiss Tamás a népzeneoktatás aktuális kérdéseiről tartott nyitó előadást. Majd A népzenetár újdonságértéke, felhasználhatósága az oktató munkában. Az e-learning modul, komplex művészeti foglalkozássorozat oktatói szemmel Dr. Bodnár Gábor - ELTE BTK, Zenei Tanszék, tanszékvezető –következett. Előadásában kiemelte, hogy az egyetemi zenei tanárképzésben is problémát jelent, hogy a részt vevő hallgatók keveset találkoznak a népzene különböző jellemzőivel, rendszerezett formában, magyar nyelven, alig találnak anyagot, így a Népzenetár alapeszközzé léphet elő. A népcsoportokhoz tartozó bibliográfiák segítik az önképzést, az órai felkészülést, a dolgozatok megírását. A Népzenetár korlátok nélkül elérhető 10


új oktatási eszköz. A nap végén Bándoli Katalin mutatta be az érdeklődőknek az alportált. A kihelyezett gépeken mindenki egyénileg is kipróbálhatta annak használatát. Az alportál és a foglalkozássorozat népszerűsítésére egyéni logót, jegyzetfüzetet és mágneses könyvjelzőt terveztettünk a Népzenetár részére. Valamennyi népcsoport eszköztárában megtalálható papírból könnyen összehajtható dobot tervezett részünkre Pongrácz farkas grafikus, mely az adott népcsoport jellemzői szerint egyénileg díszíthető. A Népzenetár népszerűsítésére az egyes népcsoportokat bemutató ismeretterjesztő esteket tervezünk, melynek első alkalmaként 2011. május 30-án Debasish Ganguly szitárművészt láttuk vendégül. Együttműködő partnereink:  MTA Zenetudományi Intézet,  ELTE BTK Zenei Tanszék, Néprajzi Múzeum,  Afrosound Bt. A Népzenetárról megjelent sajtóhírek http://fidelio.hu/blog/fszek/legyen_a_nepzene_mindenkie http://www.kultura.hu/main.php?folderID=1234&articleID=314002&ctag=articlelist&iid=1 http://www.hirado.hu/Hirek/2011/06/06/16/Nepzenetar_az_interneten.aspx http://www.hirek.sk/kultura/20110606161535/Mukodik-a-Nepzenetar.html http://www.metropol.hu/kultura/cikk/739447 http://www.musicmagazin.hu/zenei-hirek/a-zene-sokszinusege-nepzenetar/ http://www.nepmuvesz.hu/index.php?teljes_hir=255231307560539 http://www.budapestedu.hu/kultura/zene/nepzenetar_interneten.html http://www.musicianswho.hu/cikkek.php?cikkid=8845 http://www.muzsikalendarium.hu/koncertkalendarium/index.php?area=news&id_news=42 http://www.konyv7.hu/index.php?akt_menu=1262&hir_reszlet=2236 http://konferenciakalauz.hu/konferenciak/13755-zen-s-k-zfog-s-a-vil-g-n-peivel-n-pzenet-raz-interneten http://www.erikanet.hu/oldal.php?menupont_id=488683&cikk_id=27798 Összeállította: Haszonné Kiss Katalin Bándoli Katalin

11


Az olvasáskultúra fejlesztése, kampánytevékenység http://www.fszek.hu/tudasdepo/olvasaskultura_fejlesztese/klikkelj_az_olvasasra Az olvasáskultúra fejlesztése a könyvtár fennmaradásának a záloga: csak a (meg)értő olvasás tudásának birtokosai igénylik és használják egy könyvtár szolgáltatásait, élnek az információszerzés könyvtár adta lehetőségeivel. Ugyanakkor az olvasás jóval több, mint tanulás és információszerzés, vagy mint a civil élet megélésének elfogadott kalauza. Az olvasás egyfajta időgép: utaztat időben és térben, biztos emlékezésként visszaröpít a múltba vagy álmainkat szövegbe bújtatva megmutatja a lehetséges jövőt. A projekt fontos része tehát az olvasás és az olvasással elérhető könyvtári szolgáltatások népszerűsítése, az „időgép” lehetőségeinek megismertetése a legszélesebb közönséggel. Az értő olvasás átsegít az emberi élet valamennyi stációján: kezdetben kinyitja értelmünket, majd megtanít tanulni és dolgozni; később egyszerűbbé teszi a mindennapokban való eligazodást és rávezet a szabad és öntevékeny kikapcsolódás útjára. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében szerveztük meg a projekt alatt „Klikkelj az olvasásra!” kampányunkat, amellyel valamennyi budapestihez – itt élőhöz vagy itt tanulóhoz, dolgozóhoz – szóltunk. Két alkalommal, 2010-ben és 2011-ben január 22-étől indulva, tehát a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva hónapokon keresztül a figyelem középpontjába állítottuk az olvasást. A kampányidőszak alatt a lehető legváltozatosabb eszközökkel, kihasználva a reklám és propaganda információs erejét, a nyomtatott és az elektronikus médiumok kínálta lehetőségeket, hívtuk fel a figyelmet az örömet szerző, a tanító-fejlesztő, a szórakoztató vagy éppen a gyógyító olvasásra. A kampány során számítottunk az ismert és elismert, népszerű személyiségek mozgósító erejére is, ezért minél többüket igyekeztünk megnyerni az olvasás ügyének felkarolására. Az érdeklődők olvasási ötleteket kaphattak könyvtárosok, ismert személyiségek és más olvasók ajánlásai alapján; bekapcsolódhatnak valós és virtuális térben elérhető játékokba; részt vehettek az olvasáshoz kapcsolódó különböző rendezvényeken. Az elfeledett, régen igen népszerű regényeket „Olvassuk újra!” szórólapokon és honlapunkon propagáltuk, hiszen tudjuk, ami nem érdemli meg, hogy kétszer elolvassák, az azt sem érdemli meg, hogy egyszer elolvassák. Ezért folyamatosan felidéztük/felidézzük és közzétesszük a mára elfeledett sikerkönyveket: azért, hogy újra örülhessünk, és azért is, hogy mások kíváncsiságát felcsigázzuk… Hogy újra keressék és kölcsönözzék a jó könyveket, és hogy legyen helyük a könyvespolcokon. Az „Udvari előolvasók” blogja a magyar- és a világirodalom újdonságai között kalauzol azért, hogy segítsük az érdeklődők eligazodását a prózairodalomban, és azért, hogy minden olvasó megtalálhassa a saját könyvét, illetve minden könyv a saját olvasóját. Plakátjaink és bannereink a világ könyvek által elérhető útjaira kínálnak menetjegyet: a kalandok földjére, a tudás világába és az érzelmek erdeibe. „Mit, hol és miért jó olvasni?” címmel készítettünk felvételeket, amelyeken 25 ismert személyiség vall olvasmány- és könyvtárélményeiről. A videó honlapunkon tekinthető meg http://www.fszek.hu/tudasdepo/?article_hid=9013 Pályázatot hirdettünk „Olvasás mindenképp” címmel, az olvasás pillanatait megörökítõ fotók vagy rajzok készítésére, amelyeket a http://klikkeljazolvasasra.hu/ oldalon tettünk közzé. 12


2010. szeptember 10-étől tekinthető meg az interneten – könyvtár- és olvasásnépszerűsítő reklámfilmünk: www.youtube.com/watch?v=oF1ZVwQMNTc Az olvasás népszerűsítése és az olvasási kultúra terjesztése érdekében kapcsolódtunk 2010. március 25-én a Nagy Könyvelvesztő Nap elnevezésű nemzetközi játékhoz. A „Veszíts el egy könyvet!” programunk keretében - a világjáték szabályainak megfelelően - munkatársaink Budapest egész területén 50 szépirodalmi könyvet veszítettek el remélve, hogy majd értő olvasójukra találnak. Az interneten figyelve az eseményeket, a mai napig 17 könyv útját és elolvasását követhettük megtalálóktól elvesztőkig. A kampány részeként, a kisiskolások körében történő olvasásnépszerűsítés érdekében alakítottuk ki – és az erre a célra létrehozott alportálon - www.fszek.hu/tudesdepo - tettük elérhetővé 2010. január 20-tól játékunkat, „Klikkkalandor” a történetek útvesztőjében címmel. Tudjuk: ha a ma gyermekei nem tanulnak meg olvasni, holnap könyvtárosokra, könyvtárakra, a könyvekre, sőt az írott szóra sem lesz többé szükség. Tanítani játékos formában lehet igazán eredményesen, így az online társasjáték célja a könyvtár, illetve annak szolgáltatásain keresztül a könyvek, az irodalom népszerűsítése lett – játékos formában. Az általános iskolai kötelező és ajánlott olvasmányok feldolgozására alternatív megoldást ötöltünk ki, és az olvasás népszerűsítéséért életre hívott kampány egyik epizódjaként indítottuk útjára a neten. A játék lényege, hogy témacsoportokba foglalva és egy-egy táblásjátékon összesítve 225 feladvány „kérdezi ki” a diákokat a tantervekben is szereplő, vagy éppen kiegészítő anyagként megadott 33 olvasmányból. A játékos virtuális dobókockával dobhat, és választhat: vállalja-e a kérdést vagy más utat keres. Közben könyveket gyűjt képzeletbeli polcaira, valamint barátokat szerez a könyvek szereplői közül, akiket egy-egy kockányi képen mutatunk be. A játék 7 tematikus táblán zajlik: 1. a Fabulátor-ban a népmesék feldolgozása, 2. a Flórafaun-ban az állat- és növényvilág szépirodalmi ábrázolása, 3. a Glóbusz-ban a világtörténelem irodalmi megközelítése, 4. a Hitvilágiak-ban a mitológiai történetek, 5. az Időutazó-ban korunk klasszikussá vált sci-fi történetei, 6. a Kölyökfarigcsá-ban a gyermeki sorsot bemutató művek, 7. és az Országépítő-ben a magyar történelem kapott helyet. A játékban mindvégig nagy hangsúlyt fektettünk a könyvtárak állományának ajánlására, azok olvasására, ezért a játékból kereszthivatkozások mutatnak a FSZEK katalógusára. A játékosok száma mára meghaladta a félezret. Az olvasás „eszköz jellegű” tudás; ha a cselekvés irányából közelítünk a meghatározáshoz, akkor azt találjuk, hogy az olvasás az írott (leírt) szavakból következő gondolkodás, az olvasási készség pedig az írott szövegek megértésének képessége: vagyis az olvasás élményszerző, információszerző, tudásszerző funkciói csak a szövegértésnek köszönhetően működnek. Ezekből a definíciókból azonban még nem következik egyenesen a kitétel, hogy „olvasni jó”; de értelmezhető-e egyáltalán ez az egyszerű kijelentés a mai magyar kulturális élet megnyilvánulásaiban? Kikhez juthat el ez az üzenet értékű kijelentés Magyarországon napjainkban? Van-e realitása az olvasóvá nevelés küldetésének, és milyen elvárások kísérik 13


az olvasóvá érés folyamatát? Végül, milyen konzekvenciákat hordoznak az olvasással kapcsolatos felmérések? Ezekhez a kérdésekhez kapcsolódva rendeztük meg az „Olvasni jó! – Olvasni jó?” című konferenciát 2011. február 17-én. A tanácskozás sikeréhez nem kis mértékben járultak hozzá az előadók: Nagy Attila és Péterfi Rita már ismert – és elismert – jártassága az olvasáskutatásban kiegészült György Péter médiakritikus újszerű olvasmányközelítésével, és Botos Máté egyetemi tanár élménybeszámolójával, az olvasóvá nevelés egy kipróbált – családi - módszeréről. Az olvasásnépszerűsítésre a költészet és a versolvasás eszközeit is felhasználtuk. 2011. március 21-én, a Költészet Világnapján, a budapesti kerületek 100 különböző pontján ún. „Vers legyen veled!” lelőhelyeket alakítottunk ki, és itt helyeztük el azokat a tematikus VersKártyák-at, amelyek a humor és szatíra, a szerelem, a háború és a béke, valamint a tájlíra területéről idéztek versrészleteket. A kártya egyben „feladatlap” is volt: a játékban résztvevők a vers pontos címét határozták meg, valamint a vershez vagy a szerzőhöz kapcsolódó valamilyen kérdést is megválaszolták. A játékos vetélkedőhöz versíró verseny kapcsolódott, hogy így is népszerűsítsük a líra műfaját. Eredményhirdetésre 2011. április 11-én, a Költészet Napján került sor, és a rendkívüli sikert bizonyítja, hogy 66 vers-pályamű, és 681 érvényes megfejtés érkezett blogunkra - verslegyenveled.blog.hu/, ahol a versenyt bárki nyomon követhette. Olvasni jó! – ennek bizonyságára hívtuk el az olvasókat 2011. május 13-án 13 órára a Szabó Ervin térre, kedvenc könyvükkel együtt. Szórólapunk: „Minden Könyvbarátnak! Randevú az olvasással…! Olvasni jó. Ön is, mi is tudjuk… Tudja meg hát az egész világ! Jöjjön el kedvenc könyvével 2011. május 13-ikán 13 órára a Szabó Ervin térre, és járuljon hozzá az egyszerre olvasási rekord felállításához. Szeretettel várják az olvasás szerelmesei.” A Lévai Balázs vezetésével megvalósult 15 perces hangos együttolvasás rekordteljesítmény lett: összesen 581 felnőtt és gyerek tett hitet egy időben az olvasás szeretete mellett. „Családi szombatok” http://www.fszek.hu/tudasdepo/rendezvenyek/csaladi_szombatok Az értő, örömszerző vagy hasznos olvasást helyezte középpontba a „Családi szombatok” rendezvénysorozat. Tizenkét hálózati könyvtárban - a FSZEK szombaton is nyitva tartó egységeiben – közös programokat szerveztünk a családok tagjainak. Ezeken a szombatokon a családtagok együtt ismerhették meg az egyes könyvtárak szolgáltatásait, megtudhatták, hogy mit találhatnak egy könyvtárban játékhoz, tanuláshoz, hobbihoz, saját személyiségük kibontakoztatásához, vagy éppen az olvasás gyönyörűségének továbbadásához. A családi napok rendezvényein tehát nemcsak a könyvtár használatával és a szolgáltatásokkal ismertettük meg az érdeklődőket, de az értő olvasásra épülő játékos vetélkedőkre is invitáltuk őket: hogy tudatosítsuk a család meghatározó szerepét az olvasási „minta” kialakításában. A könyvtárhasználati praktikum mellett a rendezvények látogatói találkozhattak és beszélgethettek ismert alkotókkal és előadóművészekkel – pl. Hay János, Lackfi János, Nógrádi Gábor, Zsolnay Orsolya mesemondó, Tóth László népzenész, vagy a Bóbita Színház, a Kiskalász zenekar művészei -, vagy éppen segítséget kérhettek ismert szakemberektől mindennapi problémáik rendezése és megoldása érdekében. 14


A család valamennyi tagját célzó közös rendezvényekkel, vetélkedőkkel, ünnepváró foglalkozásokkal és az irodalom segítségével megidézett néphagyományokkal sikerült rámutatnunk a család meghatározó szerepére az olvasási „minta” kialakításában, ugyanakkor népszerűsítettük az olvasást, illetve a könyvtár szerepét az olvasáskultúra fejlesztésében. Rendezvénysorozatunkkal– helyszínenként négy, összesen 48 alkalommal – fogadtuk az érdeklődőket, összesen 629 főt. Könyvtári programok kerületi napközis táborok résztvevői számára http://www.fszek.hu/tudasdepo/rendezvenyek/nyari_foglalkozasok Az olvasáskultúra fejlesztésének a család mellett a másik legfontosabb terepe az általános iskola: a 6-14 éves korosztály az alapszintű oktatás keretében nemcsak olvasni tanul, de megismerkedik a szövegek világával, majd ennek alapján az irodalmi alkotásokkal is. Az iskola ugyanakkor a társas cselekvés formálásának színtere, segít a véleményalakítás szocializációs folyamatának kiépítésében egy olyan életkorban, amikor a gyermek a legfogékonyabb új, pozitív ismeretek befogadására. Ezt a befogadást igyekeztünk megkönnyíteni a projekt nyári könyvtári programsorozatával, amelyet a fővárosi kerületek napközis táboraiban résztvevők számára rendeztünk. Alapvető célunk volt, hogy a vakációjukat töltő gyermekek mindennapjaiba beépüljön az olvasás szeretete, ezért az olvasáskultúra erősítését különböző eszközökkel támogattuk: felolvasásokat rendezünk érdekes irodalmi alkotásokból; játékos vetélkedők, foglalkozások segítségével dolgoztuk fel a gyermekirodalom klasszikusait; diafilm-vetítés rendszeresítésével a közösségi élményszerzés hatásait erősítettük; vidám játszóházi műsorokkal pedig a könyvtárhasználat rejtelmeibe igyekeztünk bevezetni a gyermekeket. A könyvtári programokat a kerületi önkormányzatokkal együttműködve szerveztük meg azért, hogy segítsünk a kisiskolások nyári elfoglaltságának megszervezésében is. A könyvtár a nyár folyamán, 10 helyszínen összesen 80 alkalommal olvasásfejlesztési programokat bonyolított az önkormányzati napközis táborokban, összesen 4042 gyereknek. Valamennyi programunkon különböző szórólapokon, könyvjelzőkön, papírból készült sapkákon népszerűsítettük az olvasást, vagy a különböző rendezvényeken elhangzottakat: „Vigyen egy könyvet az útra!” … és fel sem tűnik, ha lökdösik, ha hátizsákot nyomnak az arcába, ha ordít a rapzene egy fülhallgatóból, ha hagyma szaglik valaki hamburgerjéből, vagy ha már órák óta állnak a dugóban! Bár lehet, nagy a kockázata, hogy elfelejt leszállni – mert belemerült az olvasásba… Az útravaló olvasnivalót beszerezheti a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bármelyik tagkönyvtárában.” Ezt a szórólapunkat – az útravalót kínáló könyvtárak elérhetőségével - a közös olvasási helyszínen és a forgalmas közlekedési csomópontokon osztottuk. Összeállította: Pobori Ágnes

15


Médiaismeret a könyvtárban http://www.fszek.hu/mediaismeret A film, a televízió, a reklámok, a digitális fotók, videók és zene, a számítógépes játékok és az internet világában élünk. Informálnak, szórakoztatnak, befolyásolnak, meghatározzák mindennapjainkat, formálják nyelvünket, ízlésünket, ismereteinket, áthatják életünket. Tudásunkon, tudatosságunkon múlik, hogy a kommunikáció új eszközei a korlátlan ismeretszerzés és kapcsolatteremtés feltételeit teremtik-e meg a magunk és gyermekeink számára vagy a kiszolgáltatottságét és az elszigetelődését. A projekt célja a televízió, a film és az internet lehetőségeinek, buktatóinak megismertetése, az irodalmi források és a média produktumok elemzése, kapcsolataik felderítése, az olvasás szerepének erősítése, a tudatos médiahasználat kialakításának támogatása. A vizuális intelligenciát fejlesztő program keretében 3-3 foglalkozássorozatot tartottunk 3 helyszínen: a Központi Könyvtár Sárkányos Gyerekkönyvtárában, a Kőbányai és az Üllői úti könyvtárakban, több iskola bevonásával. Résztvevő iskolák: Sárkányos Gyerekkönyvtárban: Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15. (alsótagozat) Burattino Iskola (felsőtagozat) 1212 Bp, Táncsics Mihály utca 27-29. Kőbányai Könyvtárban: Janikovszky Éva Általános Iskola 1105 Bánya u. 32. Üllői úti Könyvtárban: Ady Endre Általános Iskola – Kispest 1196. Budapest, Ady Endre út 73-75. A gyerekek két korcsoportja – 6-9 és 10-15 évesek – és a szülők számára 10-10 foglalkozásból álló sorozat valósult meg önképző, médiaklub, és fórum formájában. Az alkalmak egymásra épültek, az alsó-tagozatosoknál többnyire 16 fő, a felső tagozatosoknál 22-24 fő vett részt egy-egy foglalkozáson. A gyerekek megtanulták a médiából érkező üzenetek értő, kritikus olvasását és használatát, fejlődött médiatudatosságuk. Így inkább képessé váltak a film és a valóság, a televízió és a valóság közötti különbség érzékelésére, a különböző forrásokból származó információk értékelésére. Fontos volt, hogy megértsék azt, hogy a médiumokból érkező információáradat az élet fontos kérdéseinek megoldásához kevés, más megközelítésekre és forrásokra is szükség van. A szülőknek tartott 10-10 alkalomból álló vitafórumot szerveztünk. A család szerepe elsőrendűen fontos, a közös médiahasználat során ők a médiatartalmak közvetítői és értelmezői. A résztvevők a moderátorok segítségével következő kérdésekre keresték a válaszokat: Miért jó a rajzfilm? Miért jó az olvasás? Hogyan tévézzünk? Mit nézzünk meg? Hogyan segít az internet az információk fellelésében, a tanulásban? Milyen információforrásokat használjunk, hogyan igazodjunk el bennük? Az érvek és ellenérvek ütköztetését segítette a beszélgetés. A projekt megismertetését a közvéleménnyel a sajtónak és az érdeklődőknek szervezett nyilvános előadások és beszélgetések szolgálták. A projekt során: olvasásfejlesztési, információs írástudást növelő, médiaismereti foglalkozássorozat tananyaga készült el (10 egymást követő, és egymásra épülő foglalkozásból állt) illetve az alsósok és felsősök körében három-három csoportban le is zajlottak foglalkozások ezt egészíti ki speciálisan a szülőknek szóló előadás-sorozat (4+3+3 alkalom) A könyvtár az iránytű, hogyan lehet eligazodni az internet tengerén, a média világában. 16


Célok: problémák feltárása, ismeretközlés, meglévő tapasztalatok-élmények átfordítása, készségfejlesztés, tudatos médiahasználat. Célcsoportokat három részre osztottuk: alsófelsőtagozat, szülők. Gyerekeknél fontos az élményszerűség, játékos, dramatikus forma. Felsőtagozatosok esetén kiemelt terület az internet lehetőségei és veszélyei, alsótagozatos tanulóknál a legfontosabb szempont a rajzfilmek, tévézéssel kapcsolatos szokások, élmények feldolgozása, tudatosítása. Az alsótagozatos foglalkozások alapvető célkitűzései  játékkeretet biztosítani a gyerekek médiaélményeinek feldolgozására  a különböző médiumok kifejező eszközeinek, működési módjának megismerése alapgyakorlatokon, alkotáson keresztül  média alapszókincs elsajátítása, amelyen keresztül a gyerekek más minőségben tudnak beszélni médiaélményeikről. Több foglalkozáson előre összevágott filmes részletekre építve, irányított beszélgetés keretében jelent meg az adott témakörhöz kapcsolódó ismeretanyag. Minden foglalkozás szerves része volt az alkotás, a saját médiatartalom létrehozása, a kiscsoportos feladatmegoldás, a kooperatív munkamódszer. A tanév végére lejutottunk odáig, hogy a gyerekek saját történetet kitalálva rövid kisfilmet készítettek a Windows Movie Maker szerkesztő-vágó program használatával. Az első két foglalkozáson a gyerekek saját médiaélményeiket megjelenítve kiscsoportokban alkotva báboztak, szerepjátékot játszottak. Mindkét foglalkozást nagyon élvezték, lelkesen alakították a maguk által választott médiaszereplőt, rajzfilmfigurát. Általános tapasztalatként elmondható, hogy a lányok karakterválasztásaiban erősen dominált az énekes-színész tini sztár, a legtöbben Hannah Montana, Selena Gomez, Katy Perry bőrébe szerettek volna belebújni. A fiúk választásai nem mutattak ennyire egységes képet, sokan választottak híres focistát, de megjelentek videojáték karakterek, fantasy irodalomból jövő szereplők, és japán rajzfilmhősök is. A harmadik foglalkozás a filmekben látható, jó és rossz oldalon álló szereplők megjelenítésének filmes eszközeiről szólt. A filmrészletek közös megtekintését követően irányított beszélgetés keretében zajlott a korábban bemutatott filmes eszközök felismerése, tudatosítása. A foglalkozás utolsó részében a gyerekek kiscsoportban egy általuk kiválasztott médiafigura montázsát alkották meg „Ez vagyok én ez az én világom címmel.” A negyedik foglalkozáson arról volt szó, hogy milyen módon befolyásolja a hang a képek jelentését. Itt is volt közös filmnézés, illetve „filmhallgatás”. Alkotásként, hangjátékok készültek kiscsoportokban. Az ötödik és a hatodik foglalkozáson a képeké volt a főszerep. A gyerekek először papíron megkapott fotókból állítottak össze történeteket, majd pedig egy nagyobb képkínálatból válogatva a WMM segítségével készítették el az első kisfilmjeiket. A hetedik alkalom a filmes műfajokról és a reklámról szólt. A műfaji jegyekről szóló beszélgetés filmrészletek, reklámfilmek vetítésére épült. Két osztályban egy-egy kiválasztott 17


könyv reklámkampányát tervezték meg a gyerekek, a harmadik osztályban reklámjelenetet dolgoztak ki, és adtak elő. A nyolcadik alkalom az internetről, a biztonságos internetezés aranyszabályairól szólt. A szabályokat kártyajáték formájában ismerték meg a gyerekek. Ez a módszer különösen hatékonynak bizonyult, a záró foglalkozáson a gyerekek meglepően jól emlékeztek a megbeszélt szabályokra. A kilencedik alkalmon kiscsoportban egy jelenetet találtak ki a rendelkezésre álló figurákkal. Megrajzolták a díszletet és elkészítették a kisfilmhez szükséges 70-100 digitális fotót. A tízedik foglalkozáson a WMM segítségével megvágták, megszerkesztették a saját kisfilmet, zenét kerestek hozzá, és a film alá vágták a zenét. Záró foglalkozásként a gyerekek szüleit egy nyílt órára hívtuk meg, ahol játékos formában idéztük fel a foglalkozáson történteket, levetítettük a gyerekek alkotásait. A foglalkozásokat az egyes alkalmakra jellemző tárgyakkal szimbolizáltuk és megkértük a gyerekeket, hogy a nekik legjobban tetsző foglalkozás mellé álljanak oda. A gyerekek többsége az utolsó két foglalkozást választotta, ami talán indokolható azzal is, hogy ezek a foglalkozások időben viszonylag közel voltak. Megható ajándékokat is kaptunk, az egyik osztály saját kisfilmet készített nekünk arról, miért szerettek járni a foglalkozásokra. Általános tapasztalatunk volt, hogy nagyon szívesen jöttek a foglalkozásokra, és csalódottan vették tudomásul, hogy a program nem folytatódik a következő tanévben. A felsőtagozatos csoportok foglalkozássorozata A foglalkozások egy kérdőíves felméréssel kezdődtek, melyek a diákok médiahasználati szokásaira kérdeztek rá. 2. Foglalkozás: Az emberi kommunikáció formái (verbális, nonverbális, vizuális) A közvetlen és a közvetett kommunikáció A könyvtári foglalkozás keretében a könyvtári szabályokat is felelevenítették a gyerekek. 4-5 fős csoportok alakultak. Fontosnak tartottuk, hogy a gyerekek választásai határozzák meg a csoportokat, célkitűzés, hogy számukra élvezetes legyen az együttműködés. Megkértük őket, hogy gyűjtsenek legalább 5 olyan dolgot, ami csoportjuk minden tagjára jellemző. Ezeket elmondták, majd a közös tulajdonságokból létrehoztak egy csapatnevet, ehhez egy vizuális jelet is, alkottak, amely szimbolizálhatja csoportjukat. Ezután létrehoztak egy közös email címet és levélben bemutatták a csapat tagjait. (Ebben majdnem minden gyerek jártas volt, nem okozott nehézséget, de voltak kérdéseik, és fontos volt, hogy a tanárok folyamatosan ingázzanak a csapatok között. Javasolt, hogy írjuk fel a csapatok felhasználó neveit és jelszavait, meglegyen nekünk is.) Ügyesen és jól dolgoztak, könnyedén működtek együtt. Nonverbális kommunikációs játékkal (a páros egyik tagja kap egy mondatot, amely egy utasítást foglal magában, ezt kell közölnie társával szavak nélkül mutogatással) és kötetlen beszélgetéssel zárult a találkozás.(Ti hogyan szerettek kommunikálni? Mi kell ahhoz, hogy megértsenek benneteket? Mi tetszett nektek a mai foglalkozáson?) Kiemelték, hogy jó volt beszélgetni. 3. Foglalkozás: Átjárás médiaszövegek között, forráskutatás 18


Bemelegítő játék: A gyerekek előző alkalommal megírt bemutatkozó leveleiből nevek nélkül idézek egy-egy momentumot, kérem őket, hogy találják ki, melyik osztálytársukról szól az idézett jellemzés. Nagyon ügyesen találgattak, és tetszett nekik a játék. Beszélgetés: Információszerzés módjai, forrásai, hitelessége. Mi szerint döntünk, ha egymásnak ellentmondó információkat találunk?Milyen típusú információt milyen típusú forrásokból érdemes gyűjteni. Számotokra mi a hiteles forrás? Hogyan tudsz kontrollálni? A felnőttek világa hogyan kontrollál a könyvekben, vagy pl. a wikipédiában? Ezen foglalkozáson információkat kellett gyűjteni az internetről és a könyvtár könyveiből. Csoportokban dolgoztak a gyerekek, minden csoportnak (az előző alkalommal megalakult csoportok ismét együtt dolgoztak) más-más feladata volt. Meg kellett beszélniük, hogy kik azok, akik a könyvekből kutatnak, kik azok, akik a netről, majd fel kellett dolgozni. Drámajáték keretében a csoportoknak meg kellett egyezniük abban, hogy mi az a három dolog amit egy lakatlan szigetre vinnének egy jelenet formájában, és a többieknek ki kitalálni, hogy miről van szó. Nagyon jó kis jelenetek születtek, gyakori volt a lap top a három tárgy között, volt, akik az Aréna plázát vitték magukkal, hiszen a dramatikus játékban bármi lehetséges. Hogy jön a dramatikus játék a médiához .A választás a lényeg. Beszélgetés a választásról. - Te hogyan és mit választasz, amikor a géphez ülsz? Mi szerint választasz? Választasz? Kellemes tapasztalat volt, hogy több gyerek főleg a saját kapcsolatai fenntartására, építésére használja a netet, voltak, akik a tanulást is említették. A játékok is előkerültek természetesen. Láthatólag szívesen beszélgettek saját érdeklődési területükről, meséltek gépes élményeikről. 4. Foglalkozás: Közösségi tartalom létrehozása, áldokumentum kérdés-felelősségbizalom Előző alkalommal megkértük a gyerekeket, hogy figyeljék az Internettel kapcsolatos információkat a hétköznapjaikban, és ha hallanak valami figyelemre méltót, meséljék el nekünk a könyvtárban. Mára már hoztak is néhány mesélni valót: a facebook lassabb lett az egyik fiú tapasztalata szerint, az osztálytársa rögtön meg is magyarázta, hogy mi az ok – a facebookról tudta az infót…egy kislány egy illegális letöltő rendszerről hallott valamit…. Több példát említettek a testvéri, majd a szülői felelősségről, az állatok iránti felelősségről, és a tanári felelősségről. Megfogalmazták azt is, hogy a bizalom nagyon fontos kapcsolódó fogalom. Ezután megnézték a youtube-on az olajfalókról szóló áldokumentum filmet. Rájöttek lassanként, hogy ez nem igaz és megfogalmazták azt is, hogy a mai világban technikailag már bármit meg lehet csinálni, úgy, hogy hihető legyen…. Ezután a közösségi tartalom létrehozóinak felelősségéről beszélgettünk (Wikipédia és szerkesztése) Ezután ők hoztak létre egy olyan tartalmat (iskolájuk bemutatása), melyet azzal a felelősséggel kellett elkészíteniük, hogy adott esetben ki fog kerülni a program honlapjára.

19


5. Foglalkozás: Fikció és valóság – sms- szmájli- metakommunikáció Mindenki kapott egy fénymásolt lapot, amin érzelmeket kifejező szmájlik láthatóak. Kértük, hogy nézzék meg ezeket az arcokat, érzelmeket. Játék keretében mimikával mutattak be egyegy szmájli jelet és ki kellett találni, majd saját tervezésű szmájlikat rajzoltak, lelkesen. A metakommunikáció információértéke – metakommunikáció pótlása jelekkel. (Volt-e félreérthető jelzés? )Milyen speciális jeleket használnak, amikor írásban kommunikálnak a telefonon, az interneten. Milyen jelekkel pótolják a metakommuniációt? Minden csapat írt a saját üzenetet ezekkel a speciális jelekkel. A felnőttek, akik a digitális bevándorlók, próbáltuk értelmezni ezeket az üzeneteket. Nehezen ment. Internet használat:El kellett olvasni a távoli barát újabb levelét, melyben ismét segítséget kért. Nem érti a levelekben látható kis színes jeleket (szmájlikat) gyerekeknek értelmezni kellett . 6. Foglalkozás: Modalitások – közösségi média- élethosszig tartó tanulás Levelet kaptak Lényi Tanártól, kéri őket, hogy jelöljék őt be a facebookon. (célunk ezzel az volt, hogy a következő foglalkozások témája – a profilok üzenetei, esztétikája…- hogyan hat rájuk, változtatnak-e a saját profiljukon) Közösségi oldalak – és használatuk. Tanulás – Mit tekinthetünk tanulásnak? Élethosszig tartó tanulás – learning by doing – Azt tanulom, amire szükségem van, bárhol tanulhatok. Ezekről a témákról beszélgettünk a gyerekekkel. Mikor, kitől mit tanultok még az órákon, az iskolán kívül, jól sikerült beszélgetés volt ez is. Kooperatív technikával döntötték el, hogy ők mit szeretnének megtanulni. Azt a feladatot kapták, hogy szerezzenek információkat az általuk kiválasztott témában, készüljenek fel a tanításra, tanítsák meg a többieknek. Valaki feltette, te megtanulod, tovább tanítod, ez egy ilyen közeg. Közösségi tartalomgyártás felelősségéről. Minden csoport elküldte levélben, hogy ők milyen fontos információkat tennének fel a netre az iskolájukról. 7. Foglalkozás – Privát és nyilvános tér, identitás reprezentáció Tudás – válogatás. A választás képessége. Hogyan választottatok témát az előző alkalommal? Kinek volt ez érdekes? Mit tanultak meg belőle? Első játék: emberi tulajdonságokat gyűjtöttünk kis papírokra, pozitív és negatív emberi tulajdonságokat, majd húzni kellett egy tulajdonságot, és dramatikusan bemutatni a többieknek egy olyan embert, aki az adott tulajdonsággal rendelkezik. Az osztálytársaknak az volt a feladata, hogy kitalálják ezt a tulajdonságot. – A gyerekek nagyon élvezték ezt a játékot, úgy, ahogy az összes dramatikus foglalkozást, célunk ezzel a játékkal az volt, hogy árnyaltabban nézzenek magukra, gondolkodjanak el saját külső és belső tulajdonságaikról, legyen több fogalmuk a tulajdonságok megnevezésére. Arról gondolkodtunk velük, hogy az interneten megjelenő profilok, mit üzenhetnek a tulajdonosukról. A foglalkozást tartó felnőttek ismerőseinek profiljait nézegettük, kíváncsiak voltunk arra, hogy a gyerekek mit gondolnak a látott képek alapján. – Mit üzen? Mit akar üzenni magáról? Milyen veszélyeket rejthet a feltett kép? Nagyon intenzív, élénk, jó 20


hangulatú beszélgetés alakult ki, melynek eredményeképpen elkezdték megmutatni saját oldalaikat is, és kívülről szemlélték magukat. Mi az amit közölhetek magamról, mi az amit nem…ez is tudatosult bennük a látottak és a beszélgetés alapján 8. Foglalkozás – Hálóvilág – világháló, identitás reprezentáció, privát és nyilvános Identitás reprezentáció – Mit közölsz magadról? Dramtikus játék: „beszól” veszélyek Minek teszed ki magad? Beszéljünk az emberi tulajdonságokról! Minden csoport gyűjtsön össze annyit, amennyi adott idő alatt az eszébe jut. Majd egy-egy tulajdonság kiválasztása után a bátor jelentkező játsszon valamit, amiben úgy viselkedik, amint az adott tulajdonság megköveteli. A többieknek ki kellett találni a megjelenő emberi tulajdonságot. Mindenki azon gondolkodik, hogy ő magáról milyen rá jellemző dolgot közvetítene a neten. Csoportban megbeszélik, hiszen jól ismerik egymást. Majd mindenkiről elmondják a többieknek, hogy rá mi a legjellemzőbb. Kértük, hogy gondolkodjanak azon, milyen képet készítenének magukról, mit üzenne az a kép, hogyan szeretnék megmutatni magukat. Rajzokat készítettek a saját profiljukhoz. Majd elkezdtek fényképet készíteni magukról, amit a facebookos profiljukba szánnak. Házi feladatuk lett, hogy ezeket a képeket még fejezzék be, majd a következő alkalomra juttassák el, hogy közösen meg tudjuk nézni. Másik házi feladatuk az lett, hogy készítsenek egy-egy kisfilmet az iskolájukról úgy, hogy ezekben az alkotásokban jelenjen meg az a közösségi tartalom, amit az ő csoportjuk szeretne közvetíteni. 9. Foglalkozás: Valóság és hitelesség, szülők és a számítógép viszonya A gyerekek által saját magukról készített fotókat megnéztük közösen, megbeszéltük, hogy a látottak alapján mit gondolunk arról, hogy ki mit szeretett volna üzenni magáról. A gyerekek osztályfőnöke elmondta, hogy a gyerekekre nagyon jellemző dolgokat sikerült megjeleníteni ezeken a fotókon. Ők milyen tanácsokat adnának a náluk kisebb gyerekeknek a közösségi oldalakkal, azok veszélyeivel kapcsolatban? Gyűjtőmunka. Következő fontos témánk a szülők és a számítógép viszonya. Dramatikus feladat: Olyan jeleneteket mutassanak, amiből kiderül, hogy a szülők hogyan jelennek meg az ő számítógépes életükben. Dramatikus jelenetek bemutatása. Miben van igazuk a szülőknek? Mitől tartanak? Miben van nektek igazatok.. A játék mennyire segítő a tanulásban? Ők milyen játékokat ismernek? Miket játszanak? Mit lehet ezekből tanulni? Szerintük mire lehet jó, a szülők mitől félnek. Táblázat készítése. Képzeljük el, hogy az ő iskolájukban jövő évtől az ő évfolyamukon minden gyerek kapna egy laptopot, amit az iskolai munkában kéne használnia. Miben változtatná ez meg az életüket? Az elkészített filmek megtekintése, beszélgetés, majd feladat megoldása. 1 héten keresztül Magyarországon megszűnik az internet és mobil szolgáltatás. Mi következik ebből? Nagyon tartalmas, kreatív megoldásokat láthattunk, lehetett beszélgetni a jelenetekről. 21


10. Foglalkozás: Aranyszabályok a biztonságos internetezéshez – kártyák 1. Bármely oldalnál, programnál a lehető legkevesebb adatot add meg magadról: inkább csak a keresztnevedet, még inkább a becenevedet használd! Ne add meg személyes adataidat! A neved, címed, mobilszámod, jelszavad, mobilszámod megosztása másokkal olyan, mintha a lakáskulcsodat adnád oda valakinek! 2. Ismeretleneknek ne válaszolj se chaten, se emailen! 3. Csak akkor találkozz a neten megismert személlyel, ha szüleid is elkísérnek! Beszéld meg szüleiddel a találkozót - ha nem tudnak elkísérni, más felnőtt menjen veled! 4. A családodra, ismerőseidre vonatkozó információk átadásával is vigyázz: csak a jól ismert személynek mesélj ezekről, az internetről ismerteknek soha! 5. Ne feledd, nem tudod ellenőrizni, hogy online-ismerőseid azok-e, akiknek mondják magukat! A chat-szobákban mindig maradj a nyilvános felületen, és ha kényelmetlenül érzed magad, egyszerűen lépj ki! 6. Ne tölts le, és ne használj ismeretlen programokat! A legbiztosabb forrás a bolti vásárlás vagy ismert weboldalról való letöltés. 7. Kérd szüleid vagy más felnőtt segítségét, mielőtt kitöltesz bármilyen kérdőívet az interneten! 8. Meséld el szüleidnek, tanáraidnak, ha valami aggaszt! Bízz bennük! 9. A számítógépet, amelyre bejelentkeztél, soha ne hagyd magára, mert bárki a Te nevedben küldhet leveleket, a nevedben léphet be oldalakra, és megszerezheti személyes titkaidat is! 10. Ne használj, és ne küldj se magadról, se az ismerőseidről kihívó (pl. fürdőruhás) képeket! 11. Az internetes vásárlásnál, de a magukat ingyen kínáló szolgáltatásoknál is légy óvatos: előbbieknél a bankkártya szám megadása, utóbbiaknál a kért szolgáltatással (pl. csengőhang) együtt települő, beférkőző kémprogram, vírus lehet veszélyes! 12. Ne higgy el feltétlenül mindent, amit az interneten találsz: bátran beszéld meg a szüleiddel, tanáraiddal, barátaiddal az ott látott, olvasott tartalmakat! 13. Soha ne jelöld be a jelszó megjegyzését! Irányított beszélgetés az aranyszabályokról: Az aranyszabályok kártyalapokra vannak írva, minden kiscsoport húzott 4-4 kártyalapot. A moderátor szituációs kártyákat olvasott fel. A gyerekeknek a náluk lévő aranyszabály kártyák közül a szituációhoz illő szabályt kell megtalálni. A felsőtagozatos csoportokról elmondható szintén, hogy örömmel és lelkesen vettek részt a foglalkozásokon, magokról is szívesen meséltek, és nagyon sajnálták, hogy véget ér a médiaismeret. Foglalkozások szülők számára Két csoportra lehet osztani a szülői foglalkozásokat: az egyik foglalkozás-sorozat során a jelenkori média jelenségeivel, lehetőségeivel és veszélyeivel foglalkozó beszélgetést indítottunk el. A négy alkalomból álló tematikus beszélgetések (audiovizuális műfajok: a 22


rajzfilm, talk-show műsorok és hatásai a gyerekekre, online játékok, Second Life- virtuális valóság, biztonságos internet) meghívott előadókkal zajlottak. Pro és kontra érvek felsorakoztatásával segítettük a szülőket véleményük kialakításában. (célok: ismeretközlés és attitűdformálás). Minden alkalommal élénk beszélgetés, vita alakult ki, a program végén további kisebb csoportok alakultak ki és folytatták az eszmecserét. A másik csoportba azon beszélgetések - 3-3 foglalkozás - tartoztak, melyek a gyerekeknek szóló foglalkozásokhoz, a részt vevők szüleikhez szóltak. A foglalkozások vezetői ismertették a lehetőségeket, a tananyagot, véleményt cseréltek a szülőkkel, és így szülői oldalról is könnyebbé tették a foglalkozások sikerét és hasznosulását. Célunk az volt, hogy erősítsük a gyerek és a szülők partnerségét a médiahasználatban. Igyekeztünk konkrét fogódzókat nyújtani a szülők számára az otthoni, aktív médianeveléshez. (ismeretközlés, készségek, képességek fejlesztése, attitűdformálás) Témakörök: 1. Audiovizuális gyermekműfajok: ezen belül a rajzfilm. Melyek ma a gyerekeknek szóló audiovizuális műfajok a különböző médiumokban (televízió, internet, rádió, videojáték) - korosztályonként, médiumonként? Egy gyermek életében milyen funkció lehetnek az audiovizuális tartalmaknak? Mi alapján választ sorozatot egy gyermek? 2. Talkshow műsorok műfaji sajátosságai és hatása a gyerekekre, fiatalokra. Mi a műfaj funkciója? Milyen igényt elégít ki, mivel, mitől tud érdeklődést kiváltani? Milyen változások érzékelhetőek a magánszféra és a nyilvánosság határának meghúzásában? Hogyan hat ez a folyamat gyermekkorban, illetve kamaszkorban a személyiség fejlődésére? 3. Second Life- virtuális valóság- valóságos virtualitás. Mi a játék szerepe a gyermek, illetve a felnőtt életében? Hogyan alakítja át a gyermekek játéktevékenységét a digitális technika? Milyen következményekkel jár ez az átalakulás? Milyen lélektani veszélyei lehetnek ezeknek a játékoknak? Milyen hatással vannak az egyéni identitás alakulására az MMORPG játékok? 4. Biztonságos Internet A digitális technika által átalakulóban lévő társadalmi változások, interperszonális viszonyok átalakítják-e, illetve ha igen, milyen módon a XX században kialakult gyermekképet? Melyek az egyes korosztályokhoz kapcsolódó aranyszabályok a megfelelő biztonság megteremtéséhez? Milyen lehetőséget biztosít a gyermekek védelmére a digitális technika? Melyek a praktikus védelemi lehetőségek? Összefoglalva elmondhatjuk, hogy minden korosztály és minden csoport számára érdekesnek és hasznosnak bizonyult a foglalkozássorozat, szívesen részt vennének a továbbiakban is ilyen jellegű foglalkozásokon. Összeállította: Dienes Éva

23


Programsorozat a digitális szakadék leküzdésére http://www.fszek.hu/tudasdepo/olvasaskultura_fejlesztese/digitalis_irastudas Célunk volt nem formális képzés keretei között erősíteni a digitális írástudást, illetve a könyvtár szolgáltatásainak, adatbázisainak népszerűsítése. Három modulba csoportosíthatóak a rendezvények. 1. Orientációs foglalkozások középiskolások és felsőoktatási hallgatók részére A foglalkozások két órásak voltak, adatbázis bemutatókat és egy könyvtárlátogatást tartalmaztak. Az adatbázisaink listáját kiküldtük a kontaktszemélynek, és ők választották ki azokat, amelyekkel meg kívántak ismerkedni, szükségesnek ítélték meg akár tanulmányaikhoz, akár jövendő munkájukhoz. A középiskolások számára a könyvtár tereinek és szolgáltatásainak bemutatása mellett a Corvina katalógus és különböző adatbázisok megismertetésére is sort kerítettünk. Felhívtuk a figyelmet az Irodalmi bibliográfiára, a Budapest képadatbázisra, a Magyar Elektronikus Könyvtár, a MATARKA és a NAVA mellett az angol nyelvű adatbázisokra: az EBSCO-ra, TIMES Digital Archive-ra és a Britannica Online-ra is. A felsőoktatási intézmények hallgatói számára a szakjukhoz köthető foglalkozásokat tartottunk. A gazdasági szakokon tanuló diákoknak a Corvina, valamint a MATARKA keresési példái után az EMIS-t és az EBSCO gazdasági vonatkozású adatbázisait mutatjuk be. A bölcsészeket és könyvtár szakos hallgatókat többek között a Literature Online, az International Index to Performing Arts, a Times Digital Archive az EBSCO és az Oxford Reference Online adatbázisok tartalmával, értékeivel és keresési lehetőségeivel ismertettük. Egyetemisták és kutatók számára indítottuk az „Online társadalomtudományi adatbázisok” című információkeresési kurzust, amelyet a Szociológiai Gyűjtemény szervezett. A résztvevők a szociológiai és társadalomtudományi témakörben alapvető adatbázisokkal ismerkedtek meg, maguk is megoldva a feladatokat, ezáltal aktív használóivá váltak többek között a Szocioweb, a Szociológiatörténeti Digitális Archívum, a Sociological Abstract, Social Services Abstracts, ERIC, WEB of Sciences, az EBSCO társadalomtudományi adatbázisainak és a Gale Virtual Reference Library szolgáltatásainak. 2. Internetes ismeretek (kezdő és haladó szinten) Időtartam: 15 óra (három napban elosztva) A kezdő foglalkozásoknak az volt a célja, hogy a megismerjék a számítógép működésének alapjait, megismerjék az Internetet, annak részeit (kiemelve a levelező programokat, illetve a www-t), valamint tudják az Internetet használni információkeresés céljából. A foglalkozások eredményeként a résztvevők képesek lettek megfogalmazni saját információs igényüket, megtervezni a keresést, használni a technikai eszköz(öke)t és navigálni az interneten. A haladó foglalkozások a kezdőkhöz képest annyi többletet adtak, hogy a hallgatók a tanfolyam elvégzése után képesek lettek elektronikus úton intézni az ügyeiket. Megismerkedtek a magyarorszag.hu portál szolgáltatásaival, az okmányirodai helyfoglalással, a közüzemi ügyek elektronikus úton történő intézésével, az elektronikus bankolással, valamint szállás, vasútjegy és repülőjegy foglalással, illetve az elektronikus vásárlás lehetőségeivel. 24


A még haladóbb vagy leghaladóbb szintet a „Web 2.0 és az online világ lehetőségei” elnevezésű foglalkozás jelentette. Ennek az volt a célja, hogy a résztvevők megismerjék a Web 2.0 világát; arról elméleti és gyakorlati képzést kapjanak, az internetet ne csak passzívan, hanem azt alakítva is tudják használni, konkrétan tudjanak létrehozni Web 2.0 alkalmazásokat és összehangoltan tudják kezelni a különböző vonatkozó (olykor idegennyelvű) szoftvereket. A foglalkozások eredményeképpen a résztvevők többek között képesek lettek átlátni a Web 2.0 (könyvtár 2.0, és egyéb 2.0) világát, felismerni a Web 2.0 közösségépítő szerepét, létrehozni blogokat, wikiket, közösségi könyvjelzőket, keresőmotorokat, valamint kezelni az RSS-eket, illetve kép- és videómegosztó szoftvereket használni, és együtt dolgozni közös felületeken. A részvétel feltétele mindössze a hagyományosnak tekinthető alapszoftverek (internetböngésző, e-levelezés, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentáció) felhasználó szintű ismerete volt. Web 2.0 könyvtárosok számára, ezen a hallgatók megismerték azt is, hogy a Web 2.0-ás eszközöket miként lehet használni speciálisan könyvtári környezetben, valamint ki lett dolgozva számukra egy távoktatási tematika, amelynek az volt a lényege, hogy miként tudják továbbadni – ebben a formában – a Web 2.0-ás ismereteiket. 3. Internetes foglalkozások vakok és csökkentlátók számára A foglalkozások célja megegyezett a fent említett kezdő és haladó tanfolyamok tematikájával (Web 2.0 nem), a többletet a vakok számítógépezését és internetezését segítő Jaws szoftver megismerése jelentette. Ezek a rendezvények a technikai és a személyi feltételek miatt csak a Központi Könyvtárban kerülhettek megrendezésre, 3x3 napon 19 fő részvételével zajlott. Időtartam: 15 óra (három napban elosztva) A foglalkozásokon a foglalkozásvezető egy úgynevezett „Képzési-haladási naplót vezetett”, a résztvevők minden alkalommal jelenléti ívet töltöttek ki, majd legvégül – a vakos foglalkozásokat leszámítva – egy elégedettségi űrlapon adhattak hangot véleményüknek. A rendezvények szorosan kapcsolódtak a könyvtár életéhez is, hiszen nem csak könyvtári adatbázisok és egyéb – pl. multinacionális tartalomszolgáltató adatbázisok - mutatódtak be, hanem pl. a Web 2.0 foglalkozásokon a tanulandó szoftverek könyvtári alkalmazásai is. A foglalkozásokat nagy érdeklődés övezte, voltak – nem is kevesen – akik egy-egy rendezvényről lemaradtak és csak egy későbbin vehettek részt. Olyan is volt, aki részt vett a kezdőn, majd folytatta a haladón és befejezte a Web 2.0-án. Az elégedettségi kérdőívben kb. 4,5-ös átlagra jött ki a szervezés, a tananyag és az előadók minősítése. A legfontosabb problémát az idő – foglalkozási napok – rövidsége okozta, illetve hangot adtak annak, hogy további kurzusokat is igényelnek akár hasonló, akár más témában. Kezdetben a programokat a könyvtár honlapján és plakátokon, szórólapokon hirdettük meg, melyek aztán „szájhagyomány” útján is terjedtek. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a foglalkozásokon részt vettek 80%-a új olvasóként beiratkozott a könyvtárba. Összeállították: Kukor Ferenc Téchy Tünde Haszonné Kiss Katalin

25


A Corvina integrált könyvtári rendszerre épülő fejlesztések http://saman.fszek.hu/ Távhasználat erősítése A projekt célja, hogy a felhasználók a tanulmányaikhoz, a munkájukhoz és a bármilyen okból számukra szükséges, földrajzilag távoli ponton tárolt olvasmányokat, vizuális vagy hangzó anyagokat gyorsabban és egyszerűbben érhessék el. A fejlesztések eredményeként a könyvtár online szolgáltatási kínálata kibővült és jelentősen megújult. Az elektronikus dokumentumok szolgáltatása, biztonságos kölcsönzése a szerzői jog által védett művekre és kiadványokra is kiterjed. A fejlesztéssel lehetővé vált a digitalizálási munka Corvina rendszeren belüli elvégzése. Az elektronikus dokumentumok létrehozása egy, a használó által kezdeményezett munkafolyamatban történik. A felhasználó a számítógépes katalógusban fellelt adatok alapján a katalóguson keresztül megrendelheti a mű digitális változatát. A díjazott szolgáltatás költségeit szintén a Corvinán keresztül, távolról is rendezheti. A szolgáltatások a nap 24 órájában igénybe vehetők. A magyar kutatói hálózat tagintézményeként a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szolgáltatóként csatlakozott a 2010-ben megalakított Magyar Kutatási és Felsőoktatási Föderációhoz. A föderáció intézményeiben tanuló, dolgozó felhasználók számára a föderációban működő informatikai rendszerek szolgáltatásai, az elektronikus tartalmak elérése rendkívül egyszerű lesz. Bármely rendszerben történő egyszeri azonosítás után hozzáférhetnek a többi intézmény elektronikus szolgáltatásaihoz. Az olvasó a távhasználat révén a világ bármely pontján virtuális olvasójegyet válthat, ekönyveket kölcsönözhet, a hagyományos kiadványokra előjegyzést adhat le, kölcsönzéseit meghosszabbíthatja, hozzáférhet a könyvtár elektronikus tartalmaihoz. A WEB2.0 technológia alkalmazása lehetővé teszi, hogy regisztrált felhasználóink a katalógusban szereplő dokumentumokról véleményt mondjanak, olvasótársaik számára ajánlhassák azokat.

Önkiszolgáló kölcsönzés 2010 végén a könyvtár költségvetéséből sikerült rádiófrekvenciás eszközökkel felszerelni a Központi Könyvtár állományát. A projekt költségvetésének terhére a kölcsönzési modul fejlesztését is megvalósítottuk, így a nyári egyhónapos zárva tartás alatt az állomány „tage”elése megtörtént, 2011 augusztusától legnagyobb könyvtárunkban elindítottuk az önkiszolgáló kölcsönzést, a könyvek és kották kiadását. A Központi könyvtárban a Palota földszintjén, valamint az Ötpacsirta utcában található Zenei Gyűjteményben, a beépített, érintőképernyővel ellátott automatákkal olvasóink gyorsan és könnyen kikölcsönözhetik és visszaadhatják a dokumentumokat. A rendszer minden lépésnél egyértelmű utasításokkal segíti a folyamatot. Összeállította: Béniné Virág Mária Nagy Anna

26


Digitális Archívum A 21. század könyvtárával szemben támasztott egyik legfontosabb igény, hogy gyűjteményének mind nagyobb része váljék elérhetővé távoli felhasználók számára digitális formában. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár virtuális könyvtárat épít fel és működtet, a virtuális térben megjelenő olvasók számára. A projekt fejlesztési eredményeként a Corvina katalógussal együttműködő, elektronikus dokumentumokat kezelő digitális archívum épül. A könyvtár tervszerűen gyarapítja e-dokumentum állományát, digitalizálja a gyakrabban keresett vagy koruk, állapotuk, ritkaságuk miatt nehezen hozzáférhető hagyományos dokumentumait. A digitális archívum tartalmát kölcsönözhetővé teszi és felkészül arra, hogy olvasói kezdeményezésre készítsen és használatba adjon digitális másolatokat. A könyvtár évtizedek óta segíti az oktatást és a kutatást széles forrásanyagra épülő, tartalmilag feltárt szakgyűjteményi - irodalmi, szociológiai, várostörténeti, mese - és képi adatbázisokkal. Az érdeklődök egy keresési felületen, a katalógussal együtt juthatnak hozzá a tanulmányok és cikkek, muzeális fényképek adataihoz. A várostörténeti tárgyú képek száma a projekt keretében tízezer tétellel bővült. Ha a közlemények teljes szövege, illetve képek digitális másolata is rendelkezésre áll, akkor a katalógusból egy kattintással azok is elérhetővé válnak. A digitális archívum kezelőrendszere ellátja a távoli felhasználó azonosításának, jogosultságai kezelésének, a felhasználói igények közvetítésének funkcióit. Támogatja a digitalizálandó dokumentumokkal kapcsolatos szerzői jogi ügyek kezelését, a szabványos másolási és publikálási technológiákat, a kölcsönzési és díjfizetési eljárások üzemszerű lebonyolítását, adminisztrációját, statisztikai összegzését. A katalógus tartalmi bővítésére is sor került. A korábban elszigetelten, mára már elavult szoftverekkel épített szakgyűjteményi – szociológiai, irodalmi, várostörténeti - adatbázisok közel 300.000 tételét integráltuk a katalógusba. A Budapest Gyűjtemény várostörténeti anyagából tízezer muzeális fénykép, plakát, metszet, térkép és könyvillusztráció leírása készült el, melyeknek – a projekten kívüli erőforrások igénybevételével készült – digitális másolata is megtekinthető lesz a rendszer segítségével. Összeállította: Sándor Tibor

Megújult a könyvtár internetes honlapja www.fszek.hu A fejlesztés célja egy küllemében és szolgáltatásaiban is korszerűbb portál elkészítése volt, amely folyamatosan magas színvonalon biztosítja a fővárosi közkönyvtári hálózattal kapcsolatos online tájékoztatást. Az átalakított portál tükrözi a FSZEK megújuló arculatát. A szerkezet módosításával és az elérhető tartalmak átszervezésével egyszerűbbé vált a navigáció és az adatok elérése a portál egészén, ugyanakkor megtartottunk minden korábban elérhető, a használónk számára hasznos és érdekes funkciót és cikket. A formai és tartalmi megújulás érinti az olyan népszerű szolgáltatáselemeket, mint a könyvtáraink tájékoztató oldala és az eseménynaptár, de emellett a keresési lehetőségek köre is bővült az új honlapon. 27


A honlap technikai adottságainak bővítésével, mint például videó-segédletek elérhetővé tételével, vagy az e-learning keretrendszerrel való bővítéssel a felhasználók részére szélesebb körű elektronikus szolgáltatásokat és tájékoztatást tud nyújtani a könyvtár. A segédletek hanganyaggal és feliratozással készülnek, megkönnyítve a felhasználók információhoz jutását. A könyvtár kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a portálhoz illesztett alkalmazások használhatók legyenek felolvasó szoftverek segítségével is. Valamennyi fejlesztésünk a távhasználók legszélesebb körének igyekszik segítséget nyújtani, de kiemelt hangsúlyt fektetünk a tanuló ifjúság, a zene iránt érdeklődők, a hátrányos helyzetűek, a vakok és gyengénlátók, valamint a siketek könyvtárhasználati igényeire és sajátosságaira. Szolgáltatássor: a honlap tetején egy rögzített, minden aloldalon elérhető szolgáltatássor található. Innen lehet többek között bejelentkezni honlapunkra, feliratkozni megújult hírleveleinkre, aktuálisan elérhető szolgáltatásaink között keresni, a könyvtár katalógusában vagy a honlapon keresni, és itt érhető el a dokumentumok kölcsönzési határidejének hosszabbítási lehetősége is. Távhasználat: az oldal tetején található szolgáltatássor ezen részénél található a hosszabbítás funkció, amely a korábbitól eltérően a katalógus felületén elérhető hosszabbítási funkcióhoz vezeti a látogatót. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tematikus oldalai: honlapunk régi látogatói már korábban is találkozhattak többek között a gyerekeknek és a tiniknek készült aloldalakkal. Az elmúlt időszakban továbbiakat is készítettünk, amelyek a menüsor legördülő menüjéből érhetők el: Gyerekeknek, Tinioldal, 50 plusz; Lapozz bele!; Médiaismeret; TudásdepóExpressz; Népzenetár. Rotált képes cikkajánló: négy fontos cikket közvetlenül a nyitólapról elérhet. Könyvtárainkról szóló információk: megújult a könyvtárkereső térképünk a Könyvtáraink menüpontban. A könyvtárak információs lapjai és az oldalakon megjelenő aktuális információk elérése is kevesebb kattintással elérhető. Nincs régiós csoportosítás és nem foglalja el az információs lap a könyvtárak nyitólapját. Hozzászólás cikkeinkhez már nemcsak a fórumon hagyhat üzenetet és írhatja meg véleményét, hanem számos, a honlapon közölt cikk után közvetlenül is. Cikkajánló küldése e-mailben a cikkek elején található "Cikk küldése" gomb segítségével látogatóink a honlap cikkeit ajánlhatják e-mailben ismerőseiknek. Hírlevél: formailag megújult hírleveleinkre az oldal tetején található szolgáltatássorban tud feliratkozni. Leiratkozásra ugyanott van lehetőség. Eseménynaptár: formailag megújult eseménynaptárunk a felnőtt- és a gyerekeknek szóló oldal eseményeit tartalmazza. A dátumokról kattintható módon elérhetők könyvtáraink aktuális programjai. Címkefelhő: szerkesztőink címkével jelölik meg cikkeinket, amelyekkel tematizálják a honlapra feltöltött tartalmakat. A címkére kattintva az azonos címkével ellátott cikkeket könnyedén érheti el. 28


Részletes keresés a honlap tartalmában: a szolgáltatássorról indított egyszerű keresést követően a találati halmaz oldalán található a részletes keresés felülete. Amennyiben a kereső kifejezés mellé szűrési elemeket is választ - a keresés helyére vagy a találati halmaz megjelenítésére vonatkozóan -, akkor még könnyebben találhatja meg az Önt érdeklő információt. Live search keresés: a részletes keresés oldalán egy keresőkifejezés beírása közben legördülő menüben jelennek meg egy válogatott szójegyzék szavai, amelyek a könyvtárra vonatkozó jellemző és gyakori kifejezéseket tartalmazza, segítve a keresést. Kérdése van? Keressen minket!: ebben a cikkben számos fontos kérdésre kaphat választ, legyen szó akár a könyvtár szolgáltatásairól, a használat feltételeiről, díjairól, vagy gyakran ismételt kérdésekről. Akadálymentesített oldal: megújult, akadálymentesített formában is elérhető honlapunk immár teljes tartalma; http://akadalymentesitett.fszek.hu. Mobiltelefonra optimalizált megjelenítés: a http://m.fszek.hu oldalon már mobiltelefonján is böngészheti honlapunkat. A felhasználói profil bővülése: regisztrált felhasználóink avatart tölthetnek fel felhasználói profiljukba, amely megjelenik a cikkekhez, illetve a fórumhoz írt hozzászólásoknál. Ezenkívül kiválaszthatja saját kedvenc könyvtárát. Könyvtári blogok: könyvtáraink tematikus blogjainak legfrissebb hírei már a nyitólapról, illetve a blogot szerkesztő könyvtáraink honlapjáról is elérhetők. 

Elsárgult oldalak



10plusz



Zenei Gyűjtemény



Nem unatkozom!

e-Learning alkalmazás: honlapunkat a Moodle e-Learning alkalmazással is kibővítettük, amelynek segítségével hatékonyabbá kívánjuk tenni oktatási tevékenységünket.

Összeállította: Csámpai Zoltán

29


Könyvtárhasználati tájékoztatók a portálon http://www.fszek.hu/tudasdepo/hirek/?article_hid=13140 A távolról is igénybe vehető szolgáltatások átnyúlnak a könyvtárépület merev falain, kitágítják a használat lehetőségeit. A könyvtárlátogatás megoldható az otthon kényelméből, a szükséges információ gyorsan és pontosan „házhoz jön”. A távhasználatot igyekszünk megkönnyíteni rövid, szemléletes, a könyvtári szolgáltatások használatát ismertető videofilmek segítségével. Pár perces, a könyvtár internetes portálján elérhető videofilmek az alábbi témákkal segítik a távszolgáltatások és adatbázisok használatát:

          

Használati Szabályzat Kölcsönzési határidő hosszabbítása A honlap bemutatása Folyóirat-kereső Gyerekeknek honlap A katalógus bemutatása - Keresés a szakgyűjteményekben A katalógus bemutatása a könyvtár épületében használt felülettel Raktári kérés Képkeresés a Budapest-képarchívumban Adatbázis használat – EBSCO A könyvtár használata jelnyelvi tolmácsolással

Összeállította: Kapuvári Zsuzsa

30

Mentori szolgálat és Olvasásfejlesztő tréning

Recommend Documents