TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM MENTORI ÚTMUTATÓ

TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM MENTORI ÚTMUTATÓ

Insight Project 2015

1

Tartalom Tanári Szakmai Gyakorlati Program mentori útmutató .............................................................. 1 Bevezetés .................................................................................................................................... 3 A Tanári Szakmai Gyakorlat ........................................................................................................ 4 A mentor..................................................................................................................................... 6 Miért jó mentornak lenni? .................................................................................................. 9 A Gyakorlat folyamata .............................................................................................................. 10 Előkészítés ................................................................................................................................ 12 A fogadó vállalat feladatai ................................................................................................. 13 A mentor feladatai ............................................................................................................ 13 A gyakorlat tervezése ............................................................................................................... 17 A gyakorlat tartalmi tervezésének lépései ........................................................................ 19 A résztvevő tanárok igényeinek felmérése ....................................................................... 20 A fogadó vállalkozások felmérése ..................................................................................... 21 Munka-élet egyensúlyának elérése a gyakorlat alatt........................................................ 23 A gyakorlati terv finomhangolása ..................................................................................... 24 Lebonyolítás és visszacsatolás .................................................................................................. 26 Gyakorlati szerződés .......................................................................................................... 26 A gyakorlati hely bemutatása ............................................................................................ 26 Kapcsolatteremtés és bizalomépítés................................................................................. 28 Visszacsatolás és értékelés ................................................................................................ 29 Kiértékelés ......................................................................................................................... 30

2

BEVEZETÉS A mentor szerepe a Tanári Szakmai Gyakorlat egyik legfontosabb pozíciója. Részvételével lehetővé teszi a gyakorlat megvalósulását.

Ez az útmutató a Tanári Szakmai Gyakorlat módszertanára épül. Nem helyettesíti a részletes módszertant, hanem inkább egyfajta útmutatóként szolgál. Miközben rövid és áttekinthető formában bemutatja a módszertan fő elemeit, fel is hívja a figyelmet azokra a pontokra, amelyekben a mentornak feladata van.

Az útmutató segít, de a részleteket továbbra is a teljes módszertanból lehet megismerni. Úgy gondoljuk, hogy az útmutató lehet az az eszköz, amivel könnyen és gyorsan elhelyezheti magát a rendszerben a mentor. A feladatok részleteiről viszont már a részletes módszertanból tájékozódhat. A két anyag tehát kiegészíti egymást: a Tanári Szakmai Gyakorlat egészéről az útmutatóból, a részletekről pedig a módszertanból érdemes tájékozódni.

Jó munkát és sok sikert kívánunk a módszertan használatához és a Tanári Szakmai Gyakorlat megvalósításához!

3

A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT A Tanári Szakmai Gyakorlat egy néhány hetes időszakban a szakmai gyakorlati helyen történő

tapasztalatszerzést és e tapasztalatok hatékony tananyagokká módszerekké történő feldolgozását tartalmazza. A Tanári Szakmai

és oktatási Gyakorlat a

munka-alapú tanulás elvére épül.

Lényege, hogy a szakképzésben résztvevő oktatók egy vállalatnál az ott dolgozók munkáját megfigyelve tesznek szert tapasztalatokra. Különösen fontos a gyakorlaton résztvevők számára:      

szervezeti struktúrájának megismerése; a fogadó szervezet tevékenységének megismerése; a piaci igények jobb megértése; az innovatív új technológiák megismerése; a szakzsargon ismeretének frissítése, új szakkifejezések elsajátítása; az oktató szakmai előmenetelének támogatása. a fogadó szervezet/vállalat

A Tanári Szakmai Gyakorlat így új hatásokkal, ötletekkel és naprakész szakmai és piaci ismeretekkel gazdagítja a résztvevő tanárokat.

4

Összességében tehát a Tanári Szakmai Gyakorlat 

tanulási lehetőség, amely lehetővé teszi a résztvevők készségeinek és ismereteinek a fejlesztését;



szakmai tapasztalat,



munka, megfigyelés és ezeken keresztül tanulás

amelynek során a résztvevő oktatók egy rövid időszakban munkavállalóként tevékenykednek; kombinációja, amelyre szakmai munkahelyen, az oktatási intézményen kívül kerül sor.

5

A MENTOR A mentor az a személy, aki a gyakorlati hely részéről (és általában annak alkalmazottjaként) felelős a résztvevő tanárok szakmai gyakorlatának lebonyolításáért és egyben szakmai fejlődésük nyomon követéséért. rendelkezésre áll annak érdekében, hogy a tanár kérdéseit megválaszolja és esetleges problémáinak megoldásában segítsen. A mentor a gyakorlat ideje alatt

kapcsolattartás a munka világa és a szakképzés között. Ehhez a Tanári Szakmai Gyakorlat keretén belül széleskörű kapcsolatrendszert kell A mentor szerepe a kiépítenie.

Diákok Oktatók

Munkatársak

Mentor

Koordinátor

Turisták Vezetés Állam

6

A mentor partnereit három csoportba sorolhatjuk: fogadó vállalat

1. A , az a szervezet, amelyet a mentor képvisel, és amely a szakmai gyakorlaton levő oktatóknak a gyakorlati helyet biztosítja. Itt a mentor kapcsolatot tart:

vezetésével,

a. A vállalat lebonyolítását.

akikkel egyezteti a szakmai gyakorlat céljait és

munkavállalóival, akiknek a munkáját a szakmai gyakorlatra

b. A vállalat érkező oktatók megfigyelhetik.

c. A vállalat által kiszolgált fogyasztókkal, esetünkben a

turistákkal.

szakképző iskola

2. A , az az intézmény, amely a szakmai gyakorlatra érkező oktatókat foglalkoztatja. Itt a mentor kapcsolatot tart: a. A gyakorlatra jelentkező érkeznek. b. A gyakorlati szervezi.

oktatókkal, akik kiválasztás esetén a vállalathoz

koordinátorral, aki az iskola részéről a szakmai gyakorlatot

diákokkal

c. A , akiknek a teljesítményében tükröződik, hogy a szakoktatás mennyire képes megfelelni a gazdaság elvárásainak.

állam

3. Az , amely a szakképzés és ezen belül potenciálisan a tanári szakmai gyakorlat szabályozója és nagyrészt fenntartója.

7

Amennyiben a mentor sikeres, partnereit a következő előnyökhöz juttatja:

A résztvevő oktatók

friss szakmai tapasztalatokhoz jutnak;

Jobban megértik a vállalkozások által elvárt

Megerősítik

Új

szakmai ismereteket és készségeket;

önbizalmukat;

szakmai kapcsolatok fejlődnek, amelyek a jövőben anyagi vagy technikai erőforrásokat biztosíthatnak;

személyes fejlődéséhez is hozzájárul, bővíti

A gyakorlat a résztvevő tanárok érdeklődését és javítja motivációjukat;

Kialakítják és fejlesztik

szakmai viselkedésmódjaikat;

Összességében a gyakorlat hozzájárul a szakképzés

színvonalának emeléséhez;

A gyakorlaton levő tanárok megfogalmazhatnak új ötleteket, véleményeket és ezzel új impulzusokat adhatnak a

8

vállalat fejlődéséhez.

Miért jó mentornak lenni? előnyhöz

A mentor maga is számos olyan juthat, ami ezt a feladatot a munkakörrel járó anyagi juttatások mellett is vonzóvá teszi. Így a mentor:

Kibővíti szakmai

kapcsolatrendszerét;

Tapasztalatot szerez a tanárok gyakorlatának szervezésében, ami munkakörének kibővítését jelenti; A gyakorlat fogadása révén, a tanárokkal való kapcsolatban betekintést nyer a

szakképzés oktatási folyamataiba és képzési programjaiba; Első kézből ismeri meg a szakképzésben dolgozó

oktatók kompetenciáit;

Gyakorlatot szerez a

konfliktuskezelésben, a

problémamegoldásban, illetve abban, hogy a gyakorlaton levő oktatókat hogyan lehet a team munkába bevonni; Kiteljesítheti önmagát mások támogatása és fejlesztése révén; Személyes kapcsolatot alakíthat ki a gyakorlaton részt vett, elégedett oktatókkal.

9

A GYAKORLAT FOLYAMATA A szakmai gyakorlat a következő lépéseken keresztül valósul meg:

1. Minden érintett résztvevő bevonása 2. Jelentkezés 3. Kiválasztás 4. A feladatok egyeztetése 5. A tanárok igényeinek felmérése 6. A lehetséges gyakorlati helyek számbavétele 7. A gyakorlat és a hétköznapi élet összeegyeztethetőségének elemzése 8. A gyakorlati hely kiválasztása és a gyakorlat feltételeinek finomhangolása

9. A gyakorlati szerződés elkészítése (benne rögzítve a gyakorlati tervet) 10. A gyakorlati hely bemutatása, előzetes kapcsolatépítése 11. A gyakorlat lebonyolítása 12. Visszacsatolás és értékelés

10

Előkészítés

Tartalom tervezése

Lebonyolítás és lezárás

• Igények felmérése • Gyakorlati helyek számbavétele • Gyakorlat és a hétköznapi élet összeegyyeztetése • Gyakorlati hely kiválasztása

• Gyakorlati szerződés elkészítése • A gyakorlati hely bemutatása • A gyakorlat lebonyolítása • Visszacsatolás és értékelés

11

ELŐKÉSZÍTÉS A mentor – a fogadó vállalat képviselőjeként – meghívás nyomán kerül a Tanári Szakmai Gyakorlat rendszerébe. A kezdeményező az oktatási intézmény, amely a szakmai gyakorlat fő szervezője. Első

személyesen is találkozzanak és a Tanári Szakmai Gyakorlat folyamatát és elvárásait részletesen áttekintsék. kapcsolat esetén szükséges hogy a partnerek

hosszabb kapcsolat áll fenn a partnerek között és a Tanári Szakmai Gyakorlat lebonyolítása a korábbi rutinnak megfelelően történik, elegendő lehet ebben a bevezetésként az e-mailen vagy telefonon zajló rövid egyeztetés. Amennyiben már

A

konkrét

igények

gyakorlati lehetőségek tanárok felkészítése azonban

és

összehangolása, valamint a mindenképpen személyes találkozót és megbeszélést tesz szükségessé.

áttekintése

és

a későbbiekben

A mentornak azonban – akár rutin, akár mostani egyeztetés alapján – mindenképpen személyesen ismerni kell a többi partnert és tisztában kell lenni a gyakorlat folyamatával és a rá vonatkozó elvárásokkal.

12

A fogadó vállalat feladatai tájékoztasson arról, hogy a vállalathoz Ezzel lehet elérni, hogy támogató

Fontos, hogy a vállalat vezetése mindenkit gyakorlatra

szakoktató(k)

érkeznek.

környezet alakuljon ki a gyakorlattal kapcsolatban és a résztvevő tanárok elvárásai teljesüljenek. A fogadó vállalat (vezetésének) feladatai:   



mentor kijelölése; a mentor munkájához szükséges feltételek biztosítása tárgyi és szervezeti feltételek biztosítása a gyakorlaton résztvevő tanárok fogadásához; kellő betekintés biztosítása az összes olyan folyamatba, amely a gyakorlat tartalmát adják, valamint a szabályzatokba és az eljárásokat leíró dokumentumokba a gyakorlaton résztvevő tanárokat fogadó és gondozó

A mentor feladatai szervezés és a közvetítés. Tájékoztatja a résztvevő tanárokat a vállalat sajtosságairól, a A mentor feladata a fogadó vállalat részről a

gyakorlat során elérhető lehetőségekről és a fogadó vállalat részéről velük szemben megfogalmazódó

elvárásokról,

feladatokról.

Megszervezi,

hogy

szakmailag

felkészült munkatársakkal kerüljenek kapcsolatba és így kellően sokrétű tapasztalatot szerezhessenek a résztvevő tanárok. A mentor vezeti be a résztvevő tanárokat a gyakorlati helyre, megteremti a kapcsolatrendszert a cégen belül és a gyakorlat során mindvégig támogatja őket.

Emberileg a mentor egy felkészült, a cégnél már régóta dolgozó munkatárs, aki így saját tapasztalatára építve is képes támogatást nyújtani a résztvevő tanároknak. A mentort a szerződés alapján a fogadó vállalat nevezi ki. 13

A jó mentor jellemzői: 

szakmailag felkészült; rálátása

 jó van a vállalat tevékenységének egészére és ismeri a szakmai folyamatok lényegét;  hosszabb ideje a vállalat alkalmazásában áll, így

széles körű személyes

kapcsolatai vannak a saját részlegén kívül is;  kellően

motivált a résztvevő tanárok támogatására.

Annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményeket érjék el a Tanári Szakmai Gyakorlat során, a mentornak kiemelten a következő feladatokat kell ellátnia:

személyre szabott gyakorlati program kialakításában a tanárok előre megfogalmazott igényeinek megfelelően

 segít

a

biztosítva, hogy a kompetencia-hiányosságokat lefedjék;

gyakorlattal kapcsolatos elvárásokat

 rendszerezi a és leírást készít az adott vállalatnál megismerhető feladatokról és munkafolyamatokról;  tájékoztatja

a

résztvevő

tanárokat

a

munkabiztonsági és

egészségvédelmi előírásokról és eljárásokról; 

tájékoztatja a kollégáit a gyakorlaton résztvevő tanárok érkezéséről és jelenlétéről, valamint a gyakorlat céljairól;

kívánt munkafolyamatok elérhetőségét

 megszervezi a segít az tanároknak az azokba való bekapcsolódásban;  részt vesz az

és

egyéni gyakorlati terv összeállításában;

 biztosítja a kívánt ismeretek, készségek és képességek megszerzéséhez szükséges

munkakörnyezetet, valamint nyomon követi a gyakorlatot; technikai felszerelés

 amennyiben valamilyen használata is szükséges, biztosítja az ahhoz való hozzáférést és biztosítja a használati utasítás és feltételek elérhetőségét;

14

 megismerteti

a

résztvevő

tanár(oka)t

a

vállalat

küldetésnyilatkozatával, stratégiájával, valamint a szükséges működési és eljárási rendekkel;

ellenőrzi annak sikeres előrehaladását és

 a gyakorlat közben szükség esetén segíti és támogatja a résztvevő tanárt;  összességében biztosítja, hogy a gyakorlat az

előzetes terveknek

megfelelően zajlik;  részt vesz a Tanári Szakmai Gyakorlat

utólagos kiértékelésében.

15

Jelentkezés és kiválasztás A Tanári Szakmai Gyakorlatra jelentkezés folyamatát az iskola kezeli, ebben a szakaszban a mentornak nincs feladata. Elvben minden turizmusban dolgozó oktató jogosult lehet a szakmai gyakorlati programban való részvételre. Nem lehet kor-, nemi vagy etnikai korlátozást alkalmazni.

formai követelménynek

A jelentkezőknek egy sor kell megfelelni, ezekről a Tanári Szakmai Gyakorlat módszertani anyagából lehet tájékozódni. A legfontosabb azonban,

szakmai tárgyakat oktasson, az intézményben dolgozzon és szakmailag indokolt hogy

az

illető

adott legyen

részvétele a programban.

Aki ezeknek a feltételeknek megfelel, azoknak a jelentkezését a programba el kell fogadni. A jelentkezés az egyéni gyakorlati terv elkészülésével végződő előkészítő szakasz első lépése. A

jelentkezési lap kitöltésével kezdődik. A jelentkezés a jelentkezési lap kitöltésével és egy motivációs levél benyújtásával történik. jelentkezés a megadott

Azoknak az oktatóknak az esetében, akik számára a fogadó vállalat megfelelő gyakorlati hely

mentor ezeket az anyagokat kapja meg. Ezekből előzetesen tájékozódva tud majd bekapcsolódni a gyakorlat tartalmi és formai jellemzőinek kialakításába. lehet, a

16

A GYAKORLAT TERVEZÉSE A jelentkezés után a gyakorlat tartalmának és feltételeinek kialakítása kezdődik meg. formai jellemzőinek és szakmai tartalmának kialakítására, méghozzá úgy, hogy a résztvevő oktató hétköznapi életével összeegyeztethető legyen. Ennek során sort kerítenek a gyakorlat

Ezek már olyan jellemzők, amelyek kialakításában a fogadó vállalat adottságait ismerő mentornak is szerepe van. Formai szempontból tisztázandó kérdések: 

Gyakorlat időtartama, ami alapesetben három hét. A tényleges időtartam (és a felkészüléssel, illetve a gyakorlati helyen töltött idő aránya) azonban attól függ,

kiválasztott munkafolyamat megismeréséhez mennyi időre van szükség. hogy a



Munkaidő időbeosztása, valamint az, hogy hétköznap vagy hétvégi időszakban lehet-e a gyakorlatot teljesíteni. Nem a munkaidő hossza a lényeges, elsősorban, hanem a gyakorlatra érkező oktató számára

szakmailag érdekes feladatok,

események időpontja. 

Munkavégzés helye, elsősorban abból a szempontból, hogy tanárok számára reálisan elérhető-e a helyszín. 17

a résztvevő



Munkabiztonsági

kérdések és ezzel kapcsolatos felelősségi kérdések

oktató biztonságának a garantálása és a fogadó vállalat esetleges felelősségének kizárása. tisztázása. Egyaránt fontos a résztvevő

Fontos, hogy a mentor és rajta keresztül a fogadó vállalat is tisztában legyen azzal, hogy a

gyakorlaton levő tanár nem munkaerő, hanem éppen ellenkezőleg, olyan partner, aki rövidtávon, átmenetileg emberi és szervezeti erőforrásokat köt le.

a vállalat vállalja az oktató fogadását, az azt kell, hogy jelentse, hogy számára a szakmai fejlődéshez szükséges betekintést, támogatást megadja. Ehhez szükséges, hogy a mentor a gyakorlat ideje alatt rendelkezésre álljon, a tanár kérdéseit megválaszolja és esetleges problémáinak megoldásában segítsen. Amennyiben

18

A gyakorlat tartalmi tervezésének lépései A Tanári Szakmai Gyakorlat sikerének szempontjából a legfontosabb a gyakorlat tartalmi jellemzőinek, vagyis a tényleges munkaprogramnak a kidolgozása. A kiindulópont a tanárok szakmai fejlődési igénye, ezt kell összhangba hozni a fogadó vállalat(ok) kínálta lehetőségekkel és a tanárok szakmai és magánéletbeli kötelezettségeivel. A tartalom tervezése a következő elemekből áll:

résztvevő tanárok igényeinek pontos megértése (a meglevő és a

1. A szükséges ismeretek eltéréseként);

lehetséges fogadó vállalatok felmérése

2. A , gyakorlati kínálatuk áttekintése; azoknak a munkafolyamatoknak az áttekintése, amelyekből a fenti ismeretek és kompetenciák megszerezhetők; 3. Az egyes tanárok igényeknek legjobban megfelelő

gyakorlati helyek

kiválasztása; gyakorlatból eredő konfliktusok

4. A tanárok számára a áttekintése úgy, hogy a gyakorlat a munka és a magánélet terén a lehető legkevesebb feszültséggel járjon; 5. A

gyakorlat

tényezőinek

áttekintése

és

az

egyes

tényezők

finomhangolása az optimális gyakorlati program elérése érdekében. A mentor nem vesz részt ezek mindegyikében, de lehetőségeivel összhangban nyomon követi a folyamatot és igény szerint támogatást ad vagy véleményt nyilvánít.

19

A résztvevő tanárok igényeinek felmérése Ez a felmérés az iskola feladata, de szerencsés, ha a kompetenciafelmérést végző csapatban a mentorok egyike is részt vesz. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a meglevő kompetenciákat piaci szempontok alapján (is) ítélik meg.

A felmérés lépései: 1. a tanár

oktatási feladatainak számbavétele (kurzusok, témakörök) tanulmányainak

2. a tanár áttekintése, a felsőoktatási, illetve szakmai tanfolyami ismeretek számbavételével (milyen témaköröket ismerhet tanulmányaiból) és az ott szerzett kompetenciák hozzárendelése a tantárgyakhoz

munkatapasztalatainak

3. a tanár áttekintése, vagyis minden az adott szakmában végzett munka és ennek során szerzett kompetenciák felsorolása és a tantárgyakhoz rendelése 4.

kompetenciahiányok kimutatása

Ez a folyamat nem a tanár vizsgáztatása, hanem támogatása. Nem a jelentkező gyenge pontjait keresik, hanem a hatékonyabb gyakorlatot szeretnék kialakítani.

20

A fogadó vállalkozások felmérése Ebben a szakaszban a mentornak, mint a fogadó vállalkozás képviselőjének, kulcsszerepe van. A felmérés célja, hogy a lehetséges gyakorlati helyek kínálatáról minden olyan információ rendelkezésre álljon, ami alapján a résztvevő tanárok igényeinek legjobban megfelelő gyakorlati programokat lehet kialakítani. Ehhez szükség van a kijelölt vállalkozások jellemzőinek és szakmai tevékenységének megismerésére. Két részből áll, a szakmai profilból és gyakorlat szempontjából történő értékelésből.

Fogadó vállalat szakmai profilja neve;



a vállalat



földrajzi elhelyezkedése és címe;



kontakt adatok, hivatalos weboldala;



a vállalkozás

fő profilja és főtevékenysége, termékei.

Fogadó vállalat szempontjából

értékelése

a

gyakorlati

hely

szakmai munkahelyi környezet bemutatása;



a



nyitvatartási idő és a munkafolyamatok-feladatok



a nyújtott és



bármilyen étkezés).



munkavégzés részére?)

szezonalitása;

javasolt munkafolyamatok és feladatok;

feltétel és előny, amelyet a cég nyújtani tud (pl. igény esetén szállás, helyszíne és munkahelyi tér (van-e elegendő hely eggyel több fő 21



humán háttér o munkatársak gyakorlata o mentorálási képessége o általánosságban nyitottság, barátságosság megítélése

22

Munka-élet egyensúlyának elérése a gyakorlat alatt Mivel a szakmai gyakorlat többletfeladatot jelent a tanárok számára, a szakmai gyakorlat

a résztvevő tanárok megfelelő támogatást kapnak-e a hétköznapi és többletfeladatokhoz. sikere attól függ, hogy

Amennyiben szükség van rá, ez a tréning az iskola keretei között zajlik. Hasznos azonban, ha a mentort is informálják arról, hogy az oda érkező tanár milyen egyéb kötöttségeknek kell, hogy megfeleljen.

"Munka" szféra "Közösségi" szféra "Én" szféra Három életszféra kapcsolata

Ennek során 1. Számba veszik az oktató gyakorlat által érintett 2.

kapcsolatait

Rangsorolják a kapcsolatokat fontosság szerint kötelezettségek adódnak a gyakorlat idején és ezekre megoldásokat dolgoznak ki

3. Áttekintik, velük szemben milyen

23

A gyakorlati terv finomhangolása A gyakorlat előtt a résztvevő tanár kompetenciaigényei alapján sor kerül gyakorlati hely, vagyis a fogadó ipari partner kiválasztására. Miután ez megtörtént, kijelölik azt a mentort, aki a tanárral a gyakorlat alatt foglalkozik.

A mentor így a gyakorlati koordinátorral és a résztvevő tanárral együtt már részese lehet a végleges, személyre szabott gyakorlati terv kialakításának. A mentor feladata ebben a szakaszban az, hogy a vállalat tevékenységének, illetve a tevékenység szezonalitásának ismeretében javaslatot tegyen azokra a munkafolyamatokra, amely megfigyelésével a kívánt kompetenciák fejleszthetők.

Egyéni célok Szakmai munkaf.

Technikai munkaf.

Szervezeti célok

Gyakorlat

Emberi erőforrások

Anyagi erőforrások

Tér Idő

24

befolyásoló tényezőket a partnerek áttekintik. Ezeket a tényezőket, mint a „csavarokat” lehet finomhangolni annak A gyakorlat sikeres együttműködését

érdekében, hogy a célok és az azokhoz vezető út a leghatékonyabb legyen.

Első lépés a

célok összehangolása és véglegesítése

célok meghatározása



A



gyakorlati



célok módosítása amennyiben nem volt megfelelő gyakorlati alternatíva

alternatívák jellemezése gyakorlati terv véglegesítése a

Ezt követi a megtervezésével és rendszerezésével

munkafolyamatok erőforrás-igényének

A szakasz

munkafolyamatok

tervezése a harmadik

rendelkezésre álló erőforrások listját, majd megtervezni, hogy a partnerek közül ki mit tud vállalni Ehhez végül el kell készíteni a

megvalósíthatóság vizsgálatának is tekinthető – ha nincs elég erőforrás, akkor az azt jelenti, hogy a gyakorlati tervet módosítani kell. Ez a szakasz a

25

LEBONYOLÍTÁS ÉS VISSZACSATOLÁS Gyakorlati szerződés Az előzetesen megállapított feltételeket (gyakorlat helye, ideje és időbeosztása, megfigyelendő

munkafolyamatok)

a

gyakorlat

megkezdése

előtt

gyakorlati

szerződésbe kell foglalni. Ezt a gyakorlat megkezdése előtt a résztvevő tanároknak, a gyakorlati fogadóhelynek és a képzési intézménynek alá kell írni.

A gyakorlati hely bemutatása A résztvevő tanárok a gyakorlat kezdete előtt munkahelyi környezetet és a mentor személyét.

megismerik a fogadó vállalatot, a

gyakorlati környezettel való ismerkedés napja. A mentornak kulcsszerepe van abban, hogy a megadja a fontos és szükséges információkat a résztvevő tanároknak és segítse őket a helyszíni A gyakorlat első napja a

ismerkedés során. Az ismerkedés az alábbiakra terjed ki:  a mentor elmagyarázza a küldetését;  bemutatja a

vállalat hátterét, történetét, célkitűzéseit és a

célcsoportokat és fő termékeket;

 elmagyarázza az

egészségügyi és biztonsági előírásokat;

 bepillantást ad a vállalati dokumentumokba, a kézikönyvekbe és egyéb management jellegű dokumentumokba, megértéséhez szükségesek;

amelyek

26

a

vállalat működésének

 a mentor végigvezeti a résztvevő tanárt a

vállalati irodákon,

helyiségeken és bemutatja a szolgáltatásokat működés közben; 

bemutatja a résztvevő tanárt a személyzetnek és elmagyarázza a dolgozóknak a gyakorlat célkitűzéseit;

munkatervet a résztvevő tanárokkal, beleértve az időtervezést és a részletes feladatokat és tevékenységeket és a munkahelyi koordinátor bevonásával.

 megvitatja

a

A mentornak komplex feladata van a kezdetektől a gyakorlat megvalósításán keresztül a gyakorlat végső kiértékeléséig.

27

Kapcsolatteremtés és bizalomépítés A Tanári Szakmai Gyakorlat tipikusan olyan helyzet, ahol az egyén – a résztvevő tanár – átmenetileg új helyre kerül és teljesen megváltozik a tevékenysége, és új kapcsolatai jönnek létre. Az ismerkedés és kapcsolatépítés így a tanulást és a munkát segítő vagy akadályozó kérdéssé is válhat. A hétköznapi kapcsolatok fenntartása mellett az is lényeges, hogy a résztvevő hogyan tud új

kapcsolatokat kiépíteni, bizalmat teremteni,

beletanulni a gyakorlati hely kultúrájába. Mindez hosszú távon azért is fontos, mert ha sikerül fenntartani a

információkat kaphat a

kapcsolatokat, akkor ezek révén a későbbiekben is vállalat működéséről, vagy egy-egy szakmai kérdésben tájékozódhat.

A gyakorlat résztvevőinek, de elsősorban a résztvevő tanárnak célszerű egy

strukturált

bemutatkozást készítenie. Ebben a következő témákat javasolt érinteni:     

szakmai karrier nyelvtudás család szabadidő, hobbik utazási tapasztalatok

Ennek során a gyakorlaton résztvevő tanár és a fogadó vállalat munkatársa előre tervezett

ismerkedik meg egymással,

módon magánéletbeli hátterét.

28

értik meg egymás szakmai és

Visszacsatolás és értékelés A mentor feladata, hogy kövesse a munkatervet és a gyakorlaton résztvevő tanár munkavégzését, tevékenységét. A mentor feladata a gyakorlat alatt:  oktatásra

és

gyakorlati

tapasztalatszerzésre

alkalmas

munkakörnyezet előkészítése;  ösztönözni és támogatni a gyakorlaton résztvevő tanár egyes munkafolyamatokba, tevékenységekbe;  a résztvevő tanár folyamatokba;  a gyakorlat alatti

bevonása

az

érintett

megbeszélésekbe,

döntési

munkatapasztalatok megvitatása;

 a megszerzett új ismeretek elhelyezése egy tágabb az

bekapcsolódását az

kontextusban, rávilágítás

alkalmazási lehetőségekre;

 a gyakorlat

hatékonyságának felmérése és monitoringja. tanárnak

gyakorlati beszámolót

A gyakorlaton résztvevő egy kell elkészítenie a tanultakról és az elsajátított munkatapasztalatról, beleértve az elvégzett feladatokat, az áttanulmányozott dokumentumokat, az elsajátított tapasztalatokat stb.

29

Kiértékelés A gyakorlat lezárása után, a résztvevő tanár és a fogadóintézmény mentora, a gyakorlat koordinátora és az oktatási intézmény képviselői részvételével javasolt egy találkozó szervezése, ahol az érintettek kiértékelhetik a tanári szakmai gyakorlatot. A találkozó során a tanári szakmai gyakorlat minden szereplője által minden szempontból történő kiértékelése szükséges ahhoz, hogy a gyakorlat hozzájáruljon az oktatási tevékenység javításához, az oktatás és a munkaerőpiac sikeres együttműködéséhez, továbbá a jövőben is maximális hatékonysággal működhessen.

A kiértékelés a résztvevő felek szemszögéből nézve sokféle formát ölthet:

résztvevő tanár



a megállapodás tartalmát;



a értékeli a tanári szakmai gyakorlat tartalmi és formai elemeit, a gyakorlat hatékonyságát és a résztvevő tanár tevékenységét, munkavégzését;



a a gyakorlat oktatási hasznosíthatóságát (pl. az elsajátított ismeretek milyen tárgyakban használhatóak).

értékeli

a

fogadóintézménnyel

kötött

szerződés,

gyakorlatot adó intézmény képzőintézmény

30

Közreműködő partnerek – core partners: „Városlődi Villa” Oktatás-fejlesztési-, Üdültetési- és Étkeztetési Nonprofit Kft. – koordinátor partner applicant co-ordinator Institut pro trénink pohostinnosti – core partner Peter Sereinigg Management Consultancy – core partner Séf Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola – core partner

A projektet az Európai Unió támogatta. A kiadványban megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. Támogatási szerződés száma: 2013-1-HU1-LEO05-09611

Co-funded by the Lifelong Learning programme of the European Union. The contents of the publication reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. Contract number: 2013-1-HU1-LEO05-09611

31