TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM

TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM A szakképzésben dolgozó oktatók számára

Insight Project 2015 1

Közreműködő partnerek – core partners: „Városlődi Villa” Oktatás-fejlesztési-, Üdültetési- és Étkeztetési Nonprofit Kft. – koordinátor partner applicant co-ordinator Institut pro trénink pohostinnosti – core partner Peter Sereinigg Management Consultancy – core partner Séf Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola – core partner

A projektet az Európai Unió támogatta. A kiadványban megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. Támogatási szerződés száma: 2013-1-HU1-LEO05-09611

Co-funded by the Lifelong Learning programme of the European Union. The contents of the publication reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. Contract number: 2013-1-HU1-LEO05-09611

2

TARTALOM Tanári Szakmai Gyakorlati Program ............................................................................................ 1 Tartalom...................................................................................................................................... 3 Ábra és táblajegyzék ................................................................................................................... 6 Bevezetés – az Insight projekt .................................................................................................... 7 1......................................................................................................................................... 10 Meghatározás és elméleti háttér.............................................................................................. 10 Tanári Szakmai Gyakorlat ...................................................................................................... 10 Munka-alapú tanulás ............................................................................................................ 13 Miért van szükség a munka-alapú tanulásra? ................................................................... 13 Mit jelent a munka-alapú tanulás? ................................................................................... 15 A munka-alapú tanulás, mint logika.................................................................................. 17 2 ............................................................................................................................................ 19 A Tanári Szakmai Gyakorlat szereplői ....................................................................................... 19 A Tanári Szakmai Gyakorlat folyamatában résztvevők ......................................................... 19 A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakképző intézmények számára ........................... 21 A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a résztvevő tanárok számára .................................... 21 A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakmai gyakorlati koordinátor számára ............... 22 A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakmai szakképzési diákok számára ..................... 22 A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakmai gyakorlati hely számára ........................... 23 A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a mentor számára .................................................... 23 A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a turisták számára .................................................... 24 3 ............................................................................................................................................ 25 A Tanári Szakmai Gyakorlat lebonyolítása ................................................................................ 25 A Tanári Szakmai Gyakorlat folyamatának áttekintése ......................................................... 25 Jelentkezés és kiválasztás ..................................................................................................... 26 Jelentkezési folyamat ........................................................................................................ 27 A Tanári Szakmai Gyakorlat feltételei ................................................................................ 28 A Tanári Szakmai Gyakorlat hossza ................................................................................... 30 3

A szereplők feladatainak áttekintése .................................................................................... 31 Szakképző intézmények feladatai ...................................................................................... 31 A résztvevő tanárok feladatai............................................................................................ 32 A Tanári Szakmai Gyakorlat koordinátorának feladatai..................................................... 33 Az ipari partner (fogadó vállalat) feladatai ....................................................................... 34 A mentor feladatai ............................................................................................................ 35 4 ............................................................................................................................................ 37 A Tanári Szakmai Gyakorlat tartalmának tervezése ................................................................. 37 A Tanári Szakmai Gyakorlat tartalmi tervezésének lépései .................................................. 37 Igények és lehetőségek ......................................................................................................... 40 A résztvevő tanárok igényeinek felmérése ....................................................................... 40 A fogadó vállalkozások, ipari partnerek felmérése ........................................................... 46 A tanárok személyes támogatása a Tanári Szakmai Gyakorlat kivitelezésében .................... 47 Munka-élet egyensúlyának elérése a gyakorlat alatt........................................................ 47 A stressz kezelése a gyakorlat során.................................................................................. 48 Stressz-vizsgálat................................................................................................................. 53 A gyakorlati alternatívák kiválasztása és a gyakorlati terv finomhangolása ......................... 55 Motivációk és célok ........................................................................................................... 57 A célmeghatározás kérdései .............................................................................................. 58 A munkaterv kialakítása .................................................................................................... 61 Erőforrások ........................................................................................................................ 63 Erőforrás-menedzsmentet érintő kérdések ...................................................................... 64 Az erőforrások tervezése................................................................................................... 65 5......................................................................................................................................... 67 A gyakorlat lebonyolítása ......................................................................................................... 67 Gyakorlati szerződés ............................................................................................................. 67 A gyakorlati hely bemutatása ............................................................................................... 68 A gyakorlat kezdete előtt................................................................................................... 68 Ismerkedés a környezettel – kapcsolatteremtés és bizalomépítés ................................... 69 Bizalomépítés .................................................................................................................... 72 4

Bizalomépítés strukturált bemutatkozás révén ................................................................ 72 Monitoring a gyakorlat alatt ................................................................................................. 76 A tanárok adminisztratív teendői a gyakorlat alatt............................................................... 76 6......................................................................................................................................... 79 A gyakorlat lezárása .................................................................................................................. 79 A Tanári Szakmai Gyakorlat kiértékelése .............................................................................. 79 A Tanári Szakmai Gyakorlat beszámolója.............................................................................. 80 7......................................................................................................................................... 82 A Tanári Szakmai Gyakorlat minőségbiztostása........................................................................ 82 A minőségbiztosítás elve ...................................................................................................... 82 A minőségnyilatkozat ........................................................................................................ 83 Minőségbiztosítás ............................................................................................................. 84 A szakképző intézmény minőségügyi feladatai ................................................................. 87 A gyakorlati koordinátor minőségügyi feladatai ............................................................... 87 A fogadó ipari partner minőségügyi feladatai................................................................... 87 A résztvevő tanárok minőségügyi feladatai ...................................................................... 87 Minőségügyi feladatok a Tanári Szakmai Gyakorlat folyamán.............................................. 88 A Tanári Szakmai Gyakorlat dokumentálása ..................................................................... 88 Mellékletek ............................................................................................................................... 89 A1 Jelentkezési lap a tanári szakmai gyakorlatra .................................................................. 90 A2: Szerződési forma ............................................................................................................ 92 A3 Gyakorlati beszámoló ...................................................................................................... 94 A4 Igazolás a szakmai gyakorlatról........................................................................................ 98

5

ÁBRA ÉS TÁBLAJEGYZÉK 1. ábra Két életszféra egyensúlya ............................................................................................. 47 2. ábra Három életszféra kapcsolata ........................................................................................ 52 3. ábra A Tanári Szakmai Gyakorlati együttműködést segítő tényezők .................................... 57 4. ábra A térbeni és társadalmi helyzet .................................................................................... 70 1. Táblázat A gyakorlati alternatívák táblázata ......................................................................... 61 2. Táblázat A munkaterv kialakításának lépései ....................................................................... 63 3. Táblázat Az erőforrások tervezésének táblázata .................................................................. 66 4. Táblázat A bemutatkozási adatok rögzítése ......................................................................... 76

6

BEVEZETÉS – AZ INSIGHT PROJEKT

Az Insight projektet egy olyan időszakban kezdeményeztük, amikor az európai gazdaság több évnyi gazdasági válság időszaka után újra fellendülésben volt. A fejlődés egyik kulcstényezője, amelyet a kutatók és gazdaságpolitikusok már jóval a válság előtt azonosítottak, a versenyképesség – különösen az amerikai és ázsiai gazdaságokkal összevetve. A Lisszaboni Szerződés három, egymással összefüggő célt határozott meg: 

a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek növelését a GDP 3 százalékára,



a bürokrácia csökkentésével a vállalkozások támogatás,



a 70 %-os (nőknél 60%-os) foglalkoztatási ráta elérése.

Az oktatás és a gazdasági élet közötti szorosabb kapcsolatok fontosságát kutatások, politikai és gazdasági kezdeményezések is igazolták. E kapcsolatok kiépülését az oktatási rendszer modernizációjának és professzionalizációjának tekintik. Egyéb szempontok mellett, a szakképzés és a gazdasági élet közötti kapcsolatrendszer elengedhetetlenül szükséges a szakemberek magas színvonalú képzéséhez. A mai, egyre gyorsabban változó globális gazdasági

környezetben

a

szakképzésnek szükségszerűen

rugalmasnak

kell

lenni.

Folyamatosan figyelni kell a piaci trendeket és az újításokat és biztosítani, hogy azok haladéktalanul és folyamatosan beépüljenek az oktatási gyakorlatba. Ahogyan Bergami and Schuller (2008) rámutat, “A mai szakképzés mai trendjei afelé mutatnak, hogy az oktatásnak teljesen érett, önálló munkavégzésre kész végzősöket kell kibocsátania, akik rendelkeznek a legújabb piaci információkkal, és így „futva érhetnek földet” a munka világában.” Mindez messzemenőkig összhangban van a hazai szakképzési rendszerben végbemenő változásokkal. Itt ugyanis a legfontosabb elvárás éppen az, hogy a szakképzés úgy alakuljon át, hogy gyakorlatiasabbá váljon, és jobban megfeleljen a gazdaság elvárásainak.

7

Ez azonban nemcsak rendszerszintű változásokat igényel, hanem azt is, hogy a szakképzésben oktató tanárok is ismerjék a piaci viszonyokat és a menedzsment rendszereket. Az ilyen ismeretet viszont csak akkor szerezheti meg az oktató, ha volt – és folyamatosan van – lehetősége személyes munkatapasztalatot szerezni az általa oktatott területen. A szakképzésben dolgozó tanárok munkatapasztalatnak felmérésre 2012 júniusában online kérdőíves felmérést végeztünk. Az eredmények azt mutatták, hogy az oktatók többsége nem rendelkezik folyamatos lehetőséggel a piaci információk beszerzésére, sőt, jelentős részüknek,

a

válaszadók

közel

kétharmadának

egyáltalán

nem

volt

személyes

munkatapasztalata a turizmus terén. Csupán néhány százalék volt azon válaszadók aránya, akik az oktatás mellett a szakmában is dolgoztak. Bár ez a probléma a szakoktatás egészét érinti, az Insight projekt keretében szűkebben, csak a turisztikai szakoktatás területére adaptáltuk ki kísérleti módszertanunkat. Annak, hogy éppen erre a területre koncentrálunk, többféle oka is van: 

A turizmus egy olyan gazdasági ág, amely mind hazánkban, mind világszerte rendkívül gyorsan fejlődik. Itthon közvetlenül és közvetetten a GDP 10 %-át állítja elő (WTTC, 2012).



Olyan komplex, sokszereplős és dinamikusan változó gazdasági ág ez, amelynek megismerése és nyomon követése az oktatókat és a diákokat is kihívások elé állítja.



Munkaerő-igényes ágazatként magas a részesedése a szakképzési programokból. A 2010/11-es tanévben 19270 (10,6%) diák vett részt ’Szálloda és vendéglátás’ (811-es kód) és 8143 diák ’Utazás, turizmus és szabadidő’ (812-es kód) csoportokba sorolt középfokú szakképzési programokban.

Ezzel az Insight projektben átvett és adaptált módszertant egy olyan területen próbálhattuk ki, amely a hazai szakképzés 15%-át adja. Az igényfelmérés igazolta, hogy a turisztikai szakképzésben dolgozó oktatók jelentős részének hiányzik a naprakész munkatapasztalata. A projekt célja ezért egy olyan módszertan átvétele és adaptálása volt, amely biztosítja a rendszeres hozzáférést legfrissebb iparági gyakorlatokhoz és piaci információkhoz. Ezzel a módszertan szorosabb kapcsolatot teremt a

8

munkaerőpiaci igények, vagyis a munka világa és az oktatás között, ami a mai szakképzésnek elengedhetetlen eleme.

E cél elérése érdekében a konzorcium tagjai négy, egymással összefüggő célt határoztak meg: 1. A középfokú oktatásban résztvevő oktatók számára a turisztikai vállalkozások működésébe való betekintés lehetőségének biztosítása; 2. Az oktatók felkészítése attraktív és információgazdag oktatási anyagok készítésére a szakmai gyakorlati tapasztalatok alapján; 3. A gyakorlati rendszer adaptálása során olyan feltételek biztosítása, amelyek a tanárok számára vállalhatóak és ezzel a rendszer fenntarthatóságának biztosítása; 4. A rendszer kialakítása során a hazai szakképzési rendszerhez történő igazodás biztosítása és ezzel elterjedésének megkönnyítése. Ez a dokumentum a partnereinktől átvett módszertani anyagok integrált és adaptált változata. Célja a tanári szakmai gyakorlat módszertanának részletes leírása, egy minden résztvevő által használható kézikönyv biztosítása. Megközelítésében egy olyan gyakorlatias, a tanári szakmai gyakorlat lefolytatását lépésről-lépésre bemutató dokumentum, amelyet a szakmai gyakorlat megvalósítása során lehet használni. Az útmutató a 24 hónapos Insight projekt keretén belül készült el. A projekt az Európai Unió Erasmus+ programjának társfinanszírozásában valósult meg.

9

1 MEGHATÁROZÁS ÉS ELMÉLETI HÁTTÉR

TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT A Tanári Szakmai Gyakorlat egy néhány hetes időszakban a szakmai gyakorlati helyen történő tapasztalatszerzést és e tapasztalatok hatékony tananyagokká és oktatási módszerekké történő feldolgozását tartalmazza. A Tanári Szakmai Gyakorlat a munka-alapú tanulás elvére épül. A résztvevő tanárok a valós munkafolyamatokba bekapcsolódva szerezhetnek tapasztalatot a turisztikai vállalkozások működéséről. A szakmai gyakorlat keretében a résztvevő tanárok azt a szakmai környezetet ismerhetik meg, amelynek szervezeti struktúráját és működési folyamatait a diákoknak tanítják. Ezzel a szakmai gyakorlat a tanárok szakmai fejlődéséhez járul hozzá. A szakmai gyakorlat során a cél a valós szakmai munkatapasztalat szerzése, ezen keresztül pedig a szakmai munka során történő tanulás, különös tekintettel 

a fogadó szervezet/vállalat szervezeti struktúrájának megismerése;



a fogadó szervezet tevékenységének megismerése; 10



a piaci igények jobb megértése;



az innovatív új technológiák megismerése;



a szakzsargon ismeretének frissítése, új szakkifejezések elsajátítása;



az oktató szakmai előmenetelének támogatása.

A Tanári Szakmai Gyakorlat így új hatásokkal, ötletekkel és naprakész szakmai és piaci ismeretekkel gazdagítja a résztvevő tanárokat. A gyakorlat ezenkívül hozzájárul a szakmai oktatók szemléletmódjának és önértékelésének fejlesztéséhez azzal, hogy közelebb hozza a versenyszférában szokásos autonómiát, nyitottságot, hatékonyságot, egyéni felelősséget és mobilitást. Hozzájárul a kapcsolatteremtési és kommunikációs készség fejlesztéséhez. A Tanári Szakmai Gyakorlati rendszer működtetése azonban túlmutat a résztvevő oktatók személyes fejlődésén. Szervezeti és egyéni kapcsolatok, valamint a szakképző intézmények és a vállalkozások közötti együttműködések létrejöttével általánosságban is hozzájárul a szakképzés és a munka világa közötti kapcsolatok elmélyítéséhez. A tanári szakmai gyakorlat keretben lehetőség van arra, hogy az elméleti fogalmakat, modelleket összevessék a gyakorlattal, ebből pedig mindkét résztvevő fél profitálhat. A tanári szakmai gyakorlat a legjobb lehetőség arra, hogy az oktató gyarapítsa ismereteit a szakmai munka hétköznapjairól, megtapasztalja a munkahelyi viszonyokat és megismerje a szakmai értékeket. A Tanári Szakmai Gyakorlat akkor lehet sikeres, ha a résztvevő oktatók a munkafolyamatok széles spektrumára láthatnak rá, és ha lehetőségük van a szakmai valóban hasznosítható szakmai tapasztalatok és ismeretek szerzésére. Optimális esetben a tanári szakmai gyakorlat egyszerre biztosítja a vállalati folyamatok és a piaci igények megismerését, valamint rálátást ad az új technológiákra és munkaerőpiaci viszonyokra. Ez a kettősség – a napi rutin és az innovatív eljárások – természetesen nem feltétlenül ismerhetők meg egy helyen, ezért különös figyelmet kell fordítani a szakmai gyakorlat helyének kiválasztására. Amennyiben ez megfelelően sikerül, a gyakorlat biztosítja az elmélet és a gyakorlat, az oktatott szaktárgyak és a napi szakmai gyakorlat közötti megfelelést. Annak érdekében, hogy 11

ez valóban megtörténjen, strukturált ismeretszerzési technikákat kell alkalmazni a gyakorlat során. Ezek közé tartozik a megfigyelés, az interjúkészítés, a dokumentumok gyűjtése, a tevékenység naplózása, illetve mindezek egyeztetése a mentorral. A fentieket összefoglalandó, a tanári szakmai gyakorlat számos különféle célt szolgálhat egyszerre, így: 

a meglevő elméleti tudás elmélyítését,



az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását,



a szakmai ismeretek frissítését,



új szakmai/szervezeti kultúra megismerését,



új készséges és kompetenciák kialakítását,



elmozdulást a gyakorlatiasabb oktatás felé,



gyakorlati példák gyűjtését.

Ennek révén az oktatók személyes és szakmai fejlődésének jó eszköze.

Összességében tehát a Tanári Szakmai Gyakorlat 

tanulási lehetőség, amely lehetővé teszi a résztvevők készségeinek és ismereteinek a fejlesztését;



szakmai tapasztalat, amelynek során a résztvevő oktatók egy rövid időszakban munkavállalóként tevékenykednek;



munka, megfigyelés és ezeken keresztül tanulás kombinációja, amelyre szakmai munkahelyen, az oktatási intézményen kívül kerül sor.

Módszertanilag a Tanári Szakmai Gyakorlat a munka-alapú tanulás módszereinek alkalmazását jelenti.

12

MUNKA-ALAPÚ TANULÁS

Miért van szükség a munka-alapú tanulásra? Manapság a tanulás jellege változik. A folyamatosan változó gazdasági és társadalmi környezet állandó alkalmazkodást kíván meg az új versenytársakhoz, elvárásokhoz és szabályokhoz. Ebből következően azok az oktatási modellek, amelyek az életpálya elején elsajátított ismeretek későbbi felhasználására épültek, ma már nem működnek. A tanulás ugyanis nem zárható le a karrier elején, hanem az életpálya szerves részévé kell, hogy váljon. A munkaadók ma olyan jelentkezőket keresnek, akik az elméleti tudáson túl széles körű gyakorlati ismeretekkel és képességekkel is rendelkeznek. A tanulás ezért nem korlátozódik az iskolarendszerre és nem is ér véget az iskolás kor lezárultával. Az emberek egyre inkább ráébrednek arra, hogy folyamatosan szinten kell tartaniuk, a mai kor követelményeihez kell igazítaniuk ismereteiket és munkamódszereiket ahhoz, hogy a munkaerőpiacon versenyképesek maradjanak. Az élethosszig tartó tanulás megközelítése egyik az erre a probléma adható válaszoknak. Ennek szellemében a munkavégzés részévé válik a folyamatos tanulás és fejlődés, de legalább ennyire fontos, hogy az életpálya során több alkalommal akár többször éles váltás, teljes, nagyrészt az alapoktól kezdődő újraépítkezés is szükségessé válhat. A kérdés azonban az, hogy az élethosszig tartó tanulás szükségessé és elfogadottá válásával hogyan kell változtatni a tanulási megközelítéseken és módszereken. A formális és frontális oktatási módszerek nem képesek a munka változó világának minden kérdését megragadni. Azt, hogy csapatban kell dolgozni, állandó munka helyett újra és újra változó projekteket kivitelezni nagyfokú rugalmasságot igényel. Ez viszont a szakmai tudás mellett felértékeli az olyan „puha” képességeknek és készségeknek a jelentőségét, mint a szervezőkészség, az önmenedzsment, a hatékony időkezelés, valamint az interkulturális környezetben végzett munka, illetve konfliktuskezelés. Ezek a hétköznapi munkakörnyezetben is fontosak, de a munkaerőpiacra elsőként – vagy egy hosszabb kihagyás, mint a munkanélküliség vagy a szülési szabadság után újra belépők esetében – kiemelkedő a 13

jelentőségük. A munkaadók ugyanis éppen attól tartanak, hogy ezek a csoportok azok, akik a puha készségeknek kevésbé vannak a birtokában, ezért a munkájuk kevésbé lesz hatékony. Ha ezekre a kihívásokra keresünk válaszokat az oktatásban és a tanulásban, akkor egy ősi megoldáshoz jutunk. A munka-alapú tanulás a szakképzés és szakoktatás minden szintjén kezd ma általánosan elfogadott elvvé válni. Visszahozza az informális tanulás hagyományos megközelítését azzal, hogy az ismeretek átadását azok természetes közegébe helyezi – szemben az iskola elvont közegével. A munka-alapú tanulás során a tapasztaltabb tanítja és támogatja az újoncot. Valójában a munka-alapú tanulás az oktatás legrégebbi formája. Már jóval a formális, strukturált oktatás kialakulása előtt úgy adták át a tudást az egymást követő generációk között, hogy a gyerekeket és a fiatalokat bevonták a tényleges munkafolyamatokba. Ez történhetett a család, a falu vagy éppen a törzs keretén belül. Egészen kiskoruktól a gyerekek megfigyelhették és utánozhatták az otthon dolgozó szüleiket és más felnőtteket, akik kisebb feladatok elvégzésébe be is vonták őket. Ahogyan fejlődtek, egyre több és bonyolultabb feladatot kaptak és ezzel a következő generáció lényegében éles határ nélkül vette át idősödő szüleik és mestereik egész munkáját. Természetes dolog volt „belenőni” a munkába, a szakmába – formális oktatás és sokszor éles határok, mint például egy szakmai végzettséget igazoló vizsga nélkül. Ez a tanulási modell tradicionális közösségekben – mint pl. az amerikai Amishok – ma is sikeresen működik, legyen szó gazdálkodásról vagy valamilyen kézműves szakmáról. A modernitás során alakult ki az az elképzelés, hogy a különféle életszférák egymástól elkülönülő területek. Ekkor vált le az oktatás és a munka világa is a magánszféráról és különült el egymástól is – térben, időben, a normák, szabályok, társadalmi státusz és a személyes kapcsolatok terén is. Az egyéni életútban is különvált az oktatás és a munka életszakasza és kialakultak az azokat elválasztó korszakhatárok (pl. a záróvizsga egy szakoktatási intézményben). Az oktatás egy önálló logika szerint szerveződő területté vált, amely sokkal inkább kötődött a tudományos kutatáshoz, mint a munka világához. A mai világban azonban ez a modell egyre kevésbé megfelelő. Még a szakoktatásban és a felsőoktatás legalsó szintjein is sokszor inkább irányult a képzés gyenge tudósok, mint 14

felkészült szakemberek képzésére. Ez viszont oda vezetett, hogy a végzett szakképzés végzőseinek ismeretei és képességei egyre kevésbé feleltek meg az őket potenciálisan alkalmazó gazdaság igényeinek. Egyebek mellett ez is hozzájárult az ifjúsági munkanélküliség magas értékeihez. Különösen ez utóbbi késztette a döntéshozókat új megoldások keresésére. Amennyiben megfelelően és következetesen alkalmazzák, a munka-alapú tanulás egyike lehet ezeknek az új megoldásoknak. Ennek elterjesztése azonban azt is jelenti, hogy jelentősen meg kell változtatni az oktatás szabályait. A munka-alapú tanulás révén ma az oktatásba tradicionálisnak tekinthető 3logika és módszerek kerülnek vissza. Sokan bíznak benne, hogy ennek révén eredményesen lehet majd áthidalni az oktatott és a piacon várt ismeretek és kompetenciák közötti rést.

Mit jelent a munka-alapú tanulás? A munka-alapú tanulás ma még nem tekinthető egy egységes, kiforrott elméleti rendszernek. Sokféle meghatározás létezik. A CEDEFOP szerint: „A munka-alapú tanulás ismeretek és készségek szakmai környezetben végzett munka és annak kiértékelése révén történő megszerzése, ami történhet valódi munkahelyen és egy oktatási intézményben is (Cedefop, 2011) Ez a meghatározás kiemeli a munka-alapú tanulás két legfontosabb sajátosságát: 

Az ismeretek és készségek átadására valódi munkafolyamatokba illeszkedő gyakorlati tevékenység során került sor és nem elméleti magyarázatok révén.



A tanulásra az osztálytermen kívül, egy valódi munkahelyen, vagy pedig szimulált munkakörnyezetben (mint pl. egy tanműhelyben) kerül sor.

A projekt fejlesztése során áttekintettünk más megközelítéseket is. Különösen hasznosnak gondoljuk a Queensland-i (Ausztrália) kormány módszertani tanulmányában szereplő következő meghatározást: 15

„[A munka-alapú tanulás] rövid, önkéntes és ellenőrzött körülmények között történő szakmai tanulást jelent. Ennek során a tanuló közvetlenül megfigyelheti egy megszokott munkáját végző tapasztalt szakember munkáját és megbeszélheti vele annak részleteit.” (QG, 2010)

A kulcs itt a kevésbé tapasztalt személy tanulása: nem a formális képzettség, hanem a több tapasztalat tesz valakit az adott helyzetben oktatóvá. Az egyik oldalon a munka-alapú tanulás kevésbé strukturált oktatást jelent, mint az iskolai tanulás. Csak egy tág tervet lehet készíteni az elsajátítandó ismeretekről és készségekről. A tanulás valódi tárgya, vagyis a konkrét munkahelyi helyzet már a munkafolyamatok függvénye, vagyis bizonyos mértékig a fogyasztói igényektől is függ. Másrészt a munka-alapú tanulás lehetőséget ad a többdimenziós tanulásra. Nemcsak ismeretek, hanem normák, viselkedésmódok, testbeszéd, stb. megfigyelésére és megismerésére is lehetőség nyílik. A tanuló minden érzékszervét felhasználja, hogy érzelmi töltetű, hosszú ideig ható komplex élményre tegyen szert a munkavégzéssel kapcsolatban. Egy további meghatározásként egy Levy (1989) definícióját használhatjuk, aki szerint a munka-alapú tanulás lényege a „tanulás és a munka-szerep összekapcsolása”. Ez a rendkívül kompakt, de kifejező meghatározás a munka-alapú tanulás lényegét ragadja meg: azt a tényt, hogy a fiatal tanulókat egy rendkívül érzékeny korban helyezi a munka világába. Ott aztán lehetőségük van szakemberekkel való találkozásra, szerepmodellek megtalálására, a munkahelyi kultúrában szocializálódhatnak és kialakíthatják azt a motivációt, amit más körülmények között nem lenne módjuk megszerezni. Azzal, hogy munka-alapú tanulásban vehetnek részt, a (fiatal) szakemberek a munkahelyi szerepbe és nem (vagy nemcsak) a tanuló szerepbe tanulhatnak bele. Mindent egybevéve, az oktatási tevékenységek körét tekintve a munka-alapú tanulás nem egy egységes elmélet, hanem inkább egy gyűjtőfogalom. Beletartozik 

a tanoncság,



a szakmai gyakorlat, 16



az iskola utáni gyakorlat,



a munkamegfigyelés,



a tanműhelyi és –laboratóriumi munka,



a szimulációk.

A munka-alapú tanulás, mint logika A fő módszertani kérdés azonban az, hogy ezt a mély változást hogyan lehet elérni. Ahogyan Gallacher és Reeve rámutatnak, a munka-alapú tanulás csak akkor hozza meg a kívánt eredményeket, ha az oktatást alapjaiban változtatják meg. “A munka-alapú tanulás nem csak annyit jelent, hogy a meglevő oktatási programokat áthelyezzük az iskolából a munkahelyekre, hanem a tanulás lényegének és folyamatának radikális megváltoztatását.” (cited in Holmes, 1998). Attól függően, hogy ez a változás mennyire alapos, kétféle megközelítést különíthetünk el. Az első a gyakorlati oktatást egy, az elméletivel megegyező fontosságú elemként hozza vissza az oktatásba. Már ez is lehetőséget ad a szakoktatás diákjainak, hogy 

a gyakorlatban is alkalmazzák az elméleti ismereteket;



megtapasztalják, hogy az egyes részfeladatok hogyan kapcsolódnak össze egy egységes munkafolyamattá;



megismerjék a munka világának viszonyait;



megtanulják kihasználni a rendelkezésre álló időt és tartani a határidőket;



valódi felelősségekkel szembesüljenek, beleértve az értékes szerszámokkal és eszközökkel végzett munkát;



kapcsolatok építsenek ki a munka világában, így megtéve az első lépéseket a szakmai kapcsolatrendszer megteremtése felé;



végül talán a legfontosabb: kialakítsák szakmai identitásukat és motivációjukat. 17

A második megközelítés azonban ennél jóval messzebb megy. Nem egyszerűen csak két különböző komponenst helyez egy oktatási programba, hanem alapvetően változtatja meg az oktatás logikáját. Egy merev, szigorúan strukturált szakképzési program (amiben csak egy komponens a gyakorlati oktatás) helyett ez a megközelítés megengedi, hogy a képzési követelményeket közvetlenül a munka világi határozza meg. A gyakorlatban ez három dolgot jelenthet: 

az oktatott szakmák körét;



az elsajátítandó ismereteket és készségeket;



az előrehaladás mérésére használt kritériumokat.

18

2 A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT SZEREPLŐI

A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT FOLYAMATÁBAN RÉSZTVEVŐK

a) Szakképző intézmények A szakképző intézmény a Tanári Szakmai Gyakorlaton résztvevő tanárok munkáltatója (akár teljes, akár részmunkaidőben) b) Résztvevő tanárok Az a szakképző intézmény által (jelen projektben turisztikai szaktárgyakat oktató) oktatóként foglalkoztatott személy, aki részt vesz a Tanári Szakmai Gyakorlaton elfogadva a Tanári Szakmai Gyakorlati Program feltételeit. c) Szakmai gyakorlati koordinátor A képzési koordinátor közvetlenül részt vesz a Tanári Szakmai Gyakorlati Program szervezésében és lebonyolításában, mint a gyakorlatok megvalósításáért felelős 19

személy. A Szakmai gyakorlati koordinátor vagy a szakképző intézmény munkatársa, vagy egy külső szakértő. Mindenképpen fontos, hogy széles körű szakmai kapcsolatrendszerrel bírjon. Feladata, hogy a helyi és regionális cégekkel tartsa a kapcsolatot, valamint a résztvevő tanároknak információt és segítséget adjon a megfelelő gyakorlati hely kiválasztásában az elsajátítandó kompetenciák alapján. d) Szakképzés diákjai Bár a szakképzésben résztvevő diákok közvetlenül nem részesei a Szakmai Gyakorlati Programnak, indirekt módon, oktatási programjuk révén mégis a program eredményeinek felhasználói és így érdekeltjei közé tartoznak. Az Insight projekt keretében a szakképzési diák olyan szakoktatási intézményben tanuló diák, aki ott valamilyen turisztikai szakképzésben vesz részt. e) Ipari partner/gyakorlati hely Az ipari partner az a fogadó (az Insight projekt esetében turisztikai) vállalat, amely a résztvevő tanárok számára gyakorlati helyet biztosít. A vállalkozás tevékenységi köre gyakorlatilag bármi lehet az adott szakmai területen belül. A turizmus terén ez jelenthet szálláshelyeket, utazási irodákat vagy éppen rendezvényszervezőket. f) Mentor A mentor az a személy, aki a gyakorlati hely részéről (és általában annak alkalmazottjaként)

felelős

a

résztvevő

tanárok

szakmai

gyakorlatának

lebonyolításáért és egyben szakmai fejlődésük nyomon követéséért. g) Turisták A turisták a diákokhoz hasonlóan szintén közvetetten haszonélvezői a Tanári Szakmai Gyakorlati Programnak azon keresztül, hogy fogyasztóként kapcsolatba kerülnek a szakképzésben végzett munkavállalókkal. Márpedig a jobb felkészültségű dolgozók színvonalasabb turisztikai élményt tudnak nyújtani és így javítják a turisták elégedettségét.

20

h) Állam Az állam is támogatja a tanárok szakmai gyakorlatát, nem közvetlenül hat arra, hanem különböző szervezeteken keresztül fejti ki a hatását a turisztikai képzés támogatására, finanszírozására és szabályozására. Az állam meghatározza a szakképzés jogi kereteit és az állami hivatalokon, szervezeteken keresztül ellenőrzi az oktatás, szakképzés minőségét.

A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakképző intézmények számára A kiküldő iskola a következő előnyöket realizálhatja: 

Oktatói friss szakmai tapasztalatokhoz juthatnak, ezen keresztül pedig



Jobban megérthetik a vállalkozások által elvárt szakmai ismereteket és készségeket;



A résztvevő tanárok tapasztalataira építve jobban képes lesz az új témák, ügyek és módszerek alkalmazására, és ezáltal a munkaerőpiaci igények beépítésére az oktatási programjaiba;



Olyan szakmai kapcsolatokat tud kiépíteni, amelyek a jövőben anyagi vagy technikai erőforrásokat biztosíthatnak;



Vonzóbbá válhatnak jobban képzett oktatóik és szélesebb körű szakmai kapcsolataik révén.

A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a résztvevő tanárok számára Az oktatók a következő előnyöket realizálhatja: 

Megismerik a konkrét fogadó vállalat szerkezetét és működését;



Általánosságban is mélyebben megérthetik a versenyszféra vállalatainak működését, szervezeti felépítését, stratégiájukat, munkafolyamataikat, az általuk alkalmazott technológiát és vezetési módszereket, valamint a vállalati kultúrát. 21



A gyakorlat olyan szakmai tapasztalatot biztosít, aminek a révén fejleszthetik szakismereteiket és készségeiket;



A munkatapasztalat révén konkrét készségek megszerzésére nyílik lehetőség;



A gyakorlat a résztvevő tanárok személyes fejlődéséhez is hozzájárul, bővíti érdeklődését és javítja motivációjukat;



A megszerzett tapasztalatok átültethetők az oktatás gyakorlatába (a projekt részeként összeállított esettanulmánymódszertan révén);



Könnyebben teremtenek kapcsolatot az oktatás során az elméleti ismeretek és a gyakorlati eljárások, valamint az egyes tantárgyak között;



Fejlődik személyes szakmai kapcsolatrendszerük;



Kialakíthatják és fejleszthetik szakmai viselkedésmódjaikat;



Megerősíthetik önbizalmukat.

A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakmai gyakorlati koordinátor számára A szakmai gyakorlati koordinátor a következő előnyöket realizálhatja: 

Szerepköréből

adódóan

folyamatosan

fejlesztheti

személyes

szakmai

kapcsolatrendszerét. 

Naprakész ismeretekkel rendelkezik mind a szakképzés, mind a szakmában működő vállalatok viszonyairól és működéséről.

A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakmai szakképzési diákok számára A szakképzési diákok a következő előnyöket realizálhatják: 

A tanárok gyakorlata hozzájárul a képzés színvonalának emeléséhez;

22



A gyakorlat révén a tanulási folyamat egyszerűbbé válik (mivel a tanárok képesek gyakorlatiasabban átadni az ismereteket);



Ennek révén a diákok jobban megismerhetik és megérthetik a szakmai vállalatokat és működésüket.

A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakmai gyakorlati hely számára A szakmai gyakorlati hely a következő előnyöket realizálhatja: 

A gyakorlat fogadása révén, a tanárokkal való kapcsolatban betekintést nyerhet a szakképzés oktatási folyamataiba és képzési programjaiba;



A gyakorlaton levő tanárok megfogalmazhatnak új ötleteket, véleményeket és ezzel új impulzusokat adhatnak a vállalat fejlődéséhez;



A gyakorlat révén kialakulhatnak olyan hosszú távú kapcsolatok a képzőintézményekkel, amelyek révén a jövőben közös projektek is létrejöhetnek;



A fogadó vállalat bekerülhet az oktatási anyagba, példák, illetve esettanulmányok formájában, ami a vállalat marketingje szempontjából értékes lehet;



A gyakorlaton résztvevő oktató elégedettsége esetén a vállalat jó hírét kelti a diákok – potenciális munkavállalók – körében.

A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a mentor számára A mentor a következő előnyöket realizálhatja: 

A mentor tapasztalatot szerez a tanárok gyakorlatának szervezésében, ami munkakörének kibővítését jelenti;



A gyakorlat fogadása révén, a tanárokkal való kapcsolatban betekintést nyerhet a szakképzés oktatási folyamataiba és képzési programjaiba;



Első kézből ismerheti meg a szakképzésben dolgozó oktatók kompetenciáit; 23



Gyakorlatot szerez a konfliktuskezelésben, a problémamegoldásban, illetve abban, hogy a gyakorlaton levő oktatókat hogyan lehet a team munkába bevonni.

A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a turisták számára A turisták ugyan nem részesei a programnak, de általánosságban mégis hoz előnyöket ennek a megközelítésnek az elterjedése. Ez elsősorban a jobban képzett munkavállalók révén elnyerhető jobb turisztikai élmény révén következhet be. Ez utóbbi a turisták elégedettségének egyik fő tényezője.

24

3 A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT LEBONYOLÍTÁSA

A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT FOLYAMATÁNAK ÁTTEKINTÉSE Annak érdekében, hogy a tanári szakmai gyakorlat sikeresen megvalósuljon, és a maximális előnyökkel járjon, a következő előkészületeket kell figyelembe venni: 1. Minden érintett résztvevő bevonása 2. Jelentkezés 3. Kiválasztás 4. A feladatok egyeztetése 5. A tanárok igényeinek felmérése 6. A lehetséges gyakorlati helyek számbavétele 7. A gyakorlat és a hétköznapi élet összeegyeztethetőségének elemzése 8. A gyakorlati hely kiválasztása és a gyakorlat feltételeinek finomhangolása 9. A gyakorlati szerződés elkészítése (benne rögzítve a gyakorlati tervet) 10. A gyakorlati hely bemutatása, előzetes kapcsolatépítése 11. A gyakorlat lebonyolítása 25

12. Visszacsatolás és értékelés

JELENTKEZÉS ÉS KIVÁLASZTÁS Elvben minden turizmusban dolgozó oktató jogosult lehet a szakmai gyakorlati programban való részvételre. Nem lehet kor-, nemi vagy etnikai korlátozást alkalmazni. A jelentkezőknek a következő szervezeti és szakmai feltételeknek kell megfelelni: 

fő vagy mellékállásban egy szakképzési intézményben kell dolgoznia;



turisztikai szaktárgyakat vagy szaknyelvi tárgyakat oktat;



megfelelő elméleti háttérrel rendelkezik a gyakorlati tapasztalatok rendszerezéséhez és felhasználásához;



megfelelő elméleti háttérrel rendelkezik a gyakorlati tapasztalatok elemzéséhez és bemutatásához;



nem rendelkezik a közelmúltból turisztikai munkatapasztalattal;



a gyakorlat az általa oktatott tárgyak szempontjából releváns ismereteket és kompetenciákat biztosít;



szeresse és keresse a kihívásokat és az újdonságokat, valamint legyen elkötelezett a szakmai fejlődés iránt;



képes legyen rugalmasan alkalmazkodni az új helyzetekhez és kihívásokhoz;



képes legyen csapatban dolgozni, utasításokat végrehajtani és másokkal együttműködni;



jó kommunikációs készsége legyen;



elkötelezett és támogató attitűddel forduljon a gyakorlati program felé.

26

Jelentkezési folyamat Amennyiben a jelentkező jogosult a részvételre és megfelel a fenti feltételeknek, akkor megkezdheti a jelentkezési folyamatot. A jelentkezés valójában az egyéni gyakorlati terv elkészülésével végződő előkészítő szakasz első lépése. A jelentkezés a megadott jelentkezési lap kitöltésével kezdődik. Fontos, hogy a jelentkező alaposan olvassa végig a jelentkezési lapot és töltse ki annak minden rovatát és válaszoljon meg minden kérdést. Szerencsés, ha az összes szükséges információt előre összegyűjti a jelentkező, még mielőtt elkezdi a jelentkezési lap kitöltését. A kérdések meghatározzák, hogy a kért adatokat milyen formában kell megadni. Amennyiben elektronikusan tölti ki a jelentkező a lapot, fontos, hogy a gyakorlat szervezője e-mailben is visszaigazolja a jelentkezés beérkezését. A jelentkező tanároktól a következő információkat kell minimálisan bekérni (ezeket a Tanári Szakmai Gyakorlat szervezője az adott intézmény igényeinek vagy a változó jogszabályi környezetnek megfelelően kiegészítheti):  legmagasabb iskolai végzettsége a diploma megnevezésével;  további az oktatási tevékenység, illetve a gyakorlat szempontjából fontos iskolai képesítések;  nyelvtudás (nyelvvizsgával és anélkül);  az oktatott tárgyak megnevezése és tartalmuk rövid összefoglalása;  korábbi munkahelyek a versenyszférában;  további szakmai gyakorlati tapasztalatok;  szociális készségek;  probléma megoldási készség bemutatása;  a gyakorlat során megszerzendő kompetenciák bemutatása  további fontosnak tartott információk.

27

A jelentkezési lap tervét a melléklet tartalmazza. A jelentkezési lap mellékleteként érdemes bekérni egy motivációs levelet, amiben a jelentkező részletesebben is kifejtheti az alábbiakat:  az oktatási tevékenység bemutatása, különös tekintettel az oktatott kurzusokra, valamint azokra a készségekre és képességekre, amelyeknek tárgyalására sor kerül;  a korábbi munkatapasztalat(ok) jellemzőinek bemutatása az akkori feladatok leírásával;  az oktatandó kurzusok, illetve témakörök terén mutatkozó hiányosságok önértékelése (ismeretek, készségek, képességek);  a Tanári Szakmai Gyakorlaton való részvétel célja(i) és motivációja (mit akar elérni, miben szeretne fejlődni, miért tartja fontosnak);  a gyakorlati programmal kapcsolatos elvárások (időbeosztás, szervezési kérdések).

A Tanári Szakmai Gyakorlat feltételei A Tanári Szakmai Gyakorlatra a fogadó vállalkozás működési helyétől függően bárhol sor kerülhet. A szolgáltató tehát ugyanúgy lehet vidéki és városi helyszínen is. A gyakorlat megkezdése előtt a következő formai kérdéseket kell előzetesen tisztázni:  Munkaidő (hossza, időbeosztása; hétköznapi-hétvégi időszak): nem a munkaidő hossza a lényeges, elsősorban, hanem a releváns feladatok időpontja. Mindenképpen olyan időpontot kell választani, amelyben gyakorlaton résztvevő által keresett ismeretek, készségek és képességek megszerzésére mód nyílik.  Munkavégzés helye: a résztvevő tanárok számára reálisan elérhető helyszínben kell megállapodni. Amennyiben nem azon a településen van a gyakorlat, ahol az oktatási intézmény, meg kell oldani a bejárást, illetve annak finanszírozását. Alternatívaként a résztvevő tanár számára szálláslehetőséget kell biztosítani. 28

 Munkabiztonsági kérdések: rögzíteni kell, hogy kinek a felelőssége az esetleges szükséges

biztonsági felszerelés

biztosítása,

illetve

a

biztonsági előírások

meghatározása és megismertetése.

A fogadó intézménynek mindent meg kell tenni a résztvevő tanárok biztonságának garantálásáért a szakmai gyakorlat teljes időtartama alatt. Hasonlóan a résztvevő tanárok esetében is fontos, hogy a gyakorlat során körültekintően és maguk és munkatársaik épségére ügyelve dolgozzanak. A Tanári Szakmai Gyakorlati Programban résztvevő oktatók a gyakorlat megkezdése előtt írásban el kell, hogy fogadják a gyakorlat feltételeit, vállalva, hogy a megadott helyen és időpontokban megjelennek és részt vesznek a megadott tevékenységekben. A résztvevő tanárok időbeosztását a későbbiekben részletezendő egyéni gyakorlati terv alapján kell összeállítani úgy, hogy a tervezett ismeretek, készségek és képességek megszerzésére lehetőségük nyíljon. A Tanári Szakmai Gyakorlat feltételeit, így az időzítést, a helyet, a körülményeket előzetesen írásba kell foglalni és minden félnek – iskola, tanárok, fogadó vállalatok – aláírásával el kell fogadnia. Ennek a megállapodásnak a célja elsősorban az, hogy a Tanári Szakmai Gyakorlat lebonyolításának

keretéül

szolgáljon.

Ez

biztosítja,

hogy

a

gyakorlat

a

lehető

leghatékonyabban valósuljon meg és a lehető legtöbb hasznot hozza. Rögzíti a felek jogait és kötelességeit. A következő témákat kell belefoglalni: 

a gyakorlat célja;



a tervezett tevékenységek és az ezek révén elérendő eredmények;



a gyakorlati feltételeket, az időbeosztást és a gyakorlat helyét – amennyiben ez előre meghatározható (tehát nem pl. az ügyyfelek igényeiből ad hoc adódik), akkor az elvégzendő feladatokat és a munkavégzést vezető (megfigyelendő) személyt;



a gyakorlat sikeres teljesítéséhez a fogadó hely által rendelkezésre bocsátott eszközöket.

29

A feltételek bármilyen jellegű megváltoztatása csak az összes érintett fél egyetértésével történhet. A résztvevő tanároknak vállalni kell, hogy a fogadó ipari partner működésével kapcsolatos adatokat és információkat bizalmasan kezelik. A konfliktusok és a munkát hátráltató problémák elkerülése érdekében az ipari partnernek figyelembe kell vennie az alábbiakat:  A gyakorlaton levő tanár nem munkaerő, hanem éppen ellenkezőleg, olyan partner, aki rövidtávon, átmenetileg emberi és szervezeti erőforrásokat köt le. Azért érkezik a vállalathoz, hogy megismerje annak működését (az előre egyeztetett területen). Ezért alapvető fontosságú, hogy nyíltan bevonják minden szükséges munkafolyamatba, ellássák minden szükséges információval, megfigyelhesse a munkafolyamatokat és a vezetői gyakorlatot.  A mentor – az ipari partner, vagyis a fogadó hely alkalmazottja – a gyakorlat ideje alatt rendelkezésre kell, hogy álljon annak érdekében, hogy a tanár kérdéseit megválaszolja és esetleges problémáinak megoldásában segítsen.

A Tanári Szakmai Gyakorlat hossza A Tanári Szakmai Gyakorlat hossza az elvégzendő feladatok jellegétől és a felek teljesítőképességétől függ. A gyakorlati időszak teljes hossza két hét és egy hónap között változhat. Ez az időtartam azonban nem feltétlenül teljes egészében a gyakorlati helyen töltendő – a legtöbb esetben a tanárokat ennyi időre a foglalkoztató szakképző intézmények sem tudják nélkülözni. Amennyiben jól válogatják meg az időpontokat, akkor a gyakorlaton levő tanárok a kulcsfeladatokat ennél sokkal rövidebb idő alatt is megismerhetik. Mivel itt nem arról van szó – mint például a tanulók szakmai gyakorlata esetében – hogy a szakmai folyamatokat készségszinten be kell gyakoroltatni, hanem csak megismertetése, bemutatásra kerül sor, a tartós jelenlét és az ismétlődő gyakoroltatás nem szükséges. A 2-4 hetes időtartam, ezért úgy értelmezendő, hogy ennyi idő alatt biztosan minden olyan

30

munkafolyamat előfordul, amelynek a megfigyelését a tanárok a gyakorlat során célul tűzték ki.

A SZEREPLŐK FELADATAINAK ÁTTEKINTÉSE

Szakképző intézmények feladatai A szakképző intézmény hozzájárul az általa alkalmazott tanár részvételéhez a Tanári Szakmai Gyakorlati programban és aláírja az ezzel kapcsolatos háromoldalú megállapodást a résztvevő tanárral és az őt fogadó ipari partnerrel. A szakképző intézmény érdeke a stabil, hosszú távú együttműködés a turisztikai szakmai szervezetekkel és a szakmában működő vállalkozásokkal annak érdekében, hogy munkatársai számára biztosítsa a szakmai sajátosságok teljes körű ismeretét, készségeik fejlesztését és szakismeretük bővítését. A gyakorlat során szerzett ismeretek terjesztésére az oktatási intézménynek különös figyelmet kell fordítania. Ennek érdekében a szakképző intézménynek létre kell hozni a tapasztalatok terjesztésének rendszerét. Ennek keretén belül adhatják tovább a gyakorlaton részt vett tanárok az egész oktatói közösségnek a gyakorlat tapasztalatait. Ez történhet személyes találkozókon, workshopok keretén belül vagy akár online, valamely e-learning platform felhasználásával. Fontos, hogy a gyakorlaton résztvevő oktató valamilyen formában (pl. írásbeli jelentéssel vagy szóbeli beszámolóval) külön tájékoztassa az iskola igazgatóját, illetve a képzés vezetőjét a tapasztaltakról és arra építve a képzés struktúrájára, a tantárgyak tartalmára és az oktatásmódszertanra vonatkozó ajánlásokat, javaslatokat fogalmazzon meg. Az igazgatónak, illetve vezetőnek aztán a javaslatokat megfontolva, illetve megvitatva lehetőség szerint mérlegelnie kell azok alkalmazását. Az iskolának erkölcsileg és szervezetileg is támogatnia kell a tanárokat a gyakorlaton való részvételben és hangsúlyozni a Tanári Szakmai Gyakorlati programban való részvétel értékeit.

31

A résztvevő tanárok feladatai A Tanári Szakmai Gyakorlat előtt a résztvevő tanároknak pontosan meg kell érteni a Tanári Szakmai Gyakorlati program céljait és működését. Csak ezek megismerésével és megértésével lehetnek képesek a gyakorlat eredményes teljesítésére és az abból fakadó előnyök kihasználására. Az oktatóknak ezért maguk és a program számára meg kell határozniuk, hogy milyen módon profitálhatnak a szakmai gyakorlatból. A résztvevő tanároknak meg kell egyezniük a mentorral arról, hogy a gyakorlat során milyen viselkedést várnak el tőlük (pl. önállóság / háttérben maradás) és milyen feladatokba és munkafolyamatokba láthatnak majd bele. A gyakorlatot pontosan és megbízhatóan kell teljesíteniük. A résztvevő tanároknak haladéktalanul tájékoztatni kell a mentort és rajta keresztül a fogadó vállalkozást minden olyan körülményről és változásról, ami befolyásolhatja a gyakorlaton való részvételt és a gyakorlat eredményes teljesítését. Amennyiben a vállalkozás igényli, betegség vagy bármilyen egyéb egészségügyi probléma esetén a gyakorlattól való távolmaradást orvossal kell igazoltatni. A gyakorlatnak egy későbbi időben történő lebonyolítását vagy befejezését a mentorral kell egyeztetni. Általánosságban, minden változást meg kell beszélni a mentorral és amennyiben ő lát rá lehetőséget, el kell fogadtatni minden résztvevő féllel (vagyis az iskolával, a gyakorlati koordinátorral, a fogadó vállalkozással is). A Tanári Szakmai Gyakorlat során elvárás a résztvevő tanárokkal szemben, hogy teljesítse a gyakorlat minden lépését, részt vegyen az előkészítésben, a megvalósításban és a kiértékelésben is. Konkrétan a tanárok feladata a következő: 

motiváltan és elkötelezetten valósítsa meg azokat a feladatokat, amelyek elvégzésébe bevonják (különös tekintettel a határidőkre és a szabványosított folyamatok szabályainak betartására);



fogadják el és tartsák be a fogadó ipari partner(ek) belső szabályozását;



tartsák be a biztonsági és egészségügyi előírásokat;

32



kövesse az utasításokat és tartsa magát az előre rögzített munkatervhez és időbeosztáshoz;



tartsa be a technikai berendezések használatának szabályait;



igyekezzen elsajátítani az előforduló szakkifejezéseket;



igyekezzen a lehetőségekhez mérten kerülni a konfliktusokat, illetve megoldani a felmerült problémákat;



próbáljon minél inkább a munkahelyi csoport tagjaként viselkedni;



kezeljen bizalmasan minden olyan vezetési és céges információt és gyakorlatot, ami a tudomására jut;



fogadja el az esetleges kulturális sokféleséget.

A Tanári Szakmai Gyakorlat után a résztvevő oktatóknak a szakképző intézmény által meghatározott rendszer szerint tájékoztatni kell az igazgatót, a képzés vezetőjét és a kollégákat a gyakorlat tapasztalatairól. Szerencsés a puszta leíráson túl arra is javaslatokat tenni, hogy a tapasztalatokat figyelembe véve, hogyan lenne érdemes módosítani az oktatási programot, a tantárgyi tartalmakat és/vagy az oktatásmódszertant.

A Tanári Szakmai Gyakorlat koordinátorának feladatai A Tanári Szakmai Gyakorlat koordinátora általában a szakképző intézmény munkatársa, de esetlegesen lehet olyan külső szakértő is, aki mind az oktatási intézményben, mind pedig a munka világában kellő kapcsolatrendszerrel bír. Ő a felelős a gyakorlat lebonyolításáért az előkészítés, a megvalósítás és a lezárás időszakában is. A koordinátor információt ad a gyakorlati

lehetőségekről,

a

tanárok

által

megismerhető

feladatokról

és

munkafolyamatokról. Megszervezi a gyakorlat programját a résztvevő tanárokkal történő egyeztetés és az ipari partnerekkel való együttműködés során. Feladata a partnerek által kínált lehetőségek és a tanárok igényeinek összehangolása annak érdekében, hogy az igényekhez leginkább illeszkedő gyakorlati lehetőséget meg lehessen találni. 33

A koordinátor teremti meg a személyes kapcsolatot a tanárok és a fogadóhely között: bemutatja őket a mentor(ok)nak. Mivel mindkét oldal igényeire, lehetőségeire és működésére van rálátása, szükség esetén az ipari partnerhez is tanácsokkal/kérésekkel fordulhat, hogy a gyakorlatot hogyan lehetne jobban lebonyolítani. Mivel közvetlen kapcsolatot ápol az ipari partnerekkel, ismeri a gyakorlati helyet, az ott folyó munkát és az ottani munkatársakat. A Szakmai gyakorlati koordinátor feladatai kiemelten a következők: 

kialakítja, ápolja és bővíti a kapcsolatot az ipari partnerekkel;



tájékoztat a lehetséges gyakorlati helyekről és feladatokról;



kiválasztja a jelentkező tanár profiljának leginkább megfelelő gyakorlati helyeket;



segít a Tanári Szakmai Gyakorlat megszervezésében és lebonyolításában;



kezeli a gyakorlat során felmerülő problémákat;



részt vesz a gyakorlat kiértékelésében.

Az ipari partner (fogadó vállalat) feladatai Bár a mentor személyesen vezeti be a vállalathoz a résztvevő tanárokat, azonban fontos, hogy a vállalat vezetése mindenkit tájékoztasson érkezésükről és így mindenki – vagy legalábbis minden érintett – tisztában legyen a gyakorlat céljával és általában támogató környezet alakuljon ki a gyakorlattal kapcsolatban. Ez segít abban, hogy a résztvevő tanárok elvárásai teljesüljenek. Az ipari partner feladatai kiemelten a következők: 

a gyakorlat során az azon részt vevő tanárokat fogadó és gondozó mentor kijelölése;



szervezeti erőforrásokkal támogatja és segíti a mentor munkáját a gyakorlat ideje alatt



biztosítja a megfelelő tárgyi és szervezeti feltételeket a gyakorlaton részt vevő tanárok fogadásához;



olyan munkahelyre helyezi a résztvevő tanárokat, ahol betekintést nyerhetnek az összes olyan folyamatba, amely a gyakorlat tartalmát adják

34



betekintést biztosít a szabályzatokba és az eljárásokat leíró dokumentumokba.

A mentor feladatai A mentor az a személy, aki a fogadó ipari partner részéről felelős a gyakorlaton részt vevő tanárok támogatásáért. Ebben az értelemben tehát a mentor feladata a szervezés és a közvetítés. Tájékoztatja a résztvevő tanárokat a vállalat sajtosságairól, a gyakorlat során elérhető lehetőségekről és a fogadó vállalat részéről velük szemben megfogalmazódó elvárásokról, feladatokról. Megszervezi, hogy szakmailag felkészült munkatársakkal kerüljenek kapcsolatba és így kellően sokrétű tapasztalatot szerezhessenek a résztvevő tanárok. A mentor vezeti be a résztvevő tanárokat a gyakorlati helyre, megteremti a kapcsolatrendszert a cégen belül és a gyakorlat során mindvégig támogatja őket. Emberileg a mentor egy felkészült, a cégnél már régóta dolgozó munkatárs, aki így saját tapasztalatára építve is képes támogatást nyújtani a résztvevő tanároknak. A mentort a szerződés alapján a fogadó vállalat nevezi ki. A jó mentor jellemzői:  szakmailag felkészült;  jó rálátása van a vállalat tevékenységének egészére és ismeri a szakmai folyamatok lényegét;  hosszabb ideje a vállalat alkalmazásában áll, így széles körű személyes kapcsolatai vannak a saját részlegén kívül is;  kellően motivált a résztvevő tanárok támogatására.

Annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményeket érjék el a Tanári Szakmai Gyakorlat során, a mentornak kiemelten a következő feladatokat kell ellátnia:

35

 segít a személyre szabott gyakorlati program kialakításában a tanárok előre megfogalmazott

igényeinek

megfelelően

biztosítva,

hogy

a

kompetencia-

hiányosságokat lefedjék;  rendszerezi a gyakorlattal kapcsolatos elvárásokat és leírást készít az adott vállalatnál megismerhető feladatokról és munkafolyamatokról;  tájékoztatja a résztvevő tanárokat a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásokról és eljárásokról;  tájékoztatja a kollégáit a gyakorlaton részt vevő tanárok érkezéséről és jelenlétéről, valamint a gyakorlat céljairól;  megszervezi a kívánt munkafolyamatok elérhetőségét és segít az tanároknak az azokba való bekapcsolódásban;  részt vesz az egyéni gyakorlati terv összeállításában;  biztosítja a kívánt ismeretek, készségek és képességek megszerzéséhez szükséges munkakörnyezetet, valamint nyomon követi a gyakorlatot;  amennyiben valamilyen technikai felszerelés használata is szükséges, biztosítja az ahhoz való hozzáférést és biztosítja a használati utasítás és feltételek elérhetőségét;  megismerteti a résztvevő tanár(oka)t a vállalat küldetésnyilatkozatával, stratégiájával, valamint a szükséges működési és eljárási rendekkel;  a gyakorlat közben ellenőrzi annak sikeres előrehaladását és szükség esetén segíti és támogatja a résztvevő tanárt;  összességében biztosítja, hogy a gyakorlat az előzetes terveknek megfelelően zajlik;  részt vesz a Tanári Szakmai Gyakorlat utólagos kiértékelésében.

36

4 A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT TARTALMÁNAK TERVEZÉSE

A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT TARTALMI TERVEZÉSÉNEK LÉPÉSEI

A Tanári Szakmai Gyakorlat sikerének szempontjából a legfontosabb a gyakorlat tartalmi jellemzőinek, vagyis a tényleges munkaprogramnak a kidolgozása. A korábban leírt formai jellemzők meghatározása előzetesnek tekinthető, elsősorban arra szolgál, hogy a gyakorlat kereteit meghatározzák. A továbbiakban viszont a tartalom kell, hogy elsőbbéget kapjon. A konkrét gyakorlati hely meghatározása és az időbeosztás alakítása olyan eszközök, amelyeket a lehetséges keretek között rugalmasan kell módosítani, hogy a gyakorlat során a kívánt tapasztalatot szerezhessék a résztvevők. Ez szükségszerűen egy több lépésből álló iteratív folyamat során valósulhat meg, amelyben a felek igényeit és lehetőségeit egymással összehangolják és egyeztetik. A kiindulópontot a résztvevő tanárok igényei jelentik. Ezek a korábbi tapasztalatokból meglevő ismeretek és kompetenciák és a jelenlegi oktatási igényekből származó ismeretek és kompetenciák közötti

37

eltérésként határozhatók meg. Ezek felmérésével keződik a tartalom tervezése. Hasonlóan fontos, hogy a tanárok lehetőségeit áttekintsük. A tényleges tapasztalatszerzés csak akkor valósulhat meg, ha a tanárnak lehetősége van nyugodt körülmények között, egyéb magánéleti és munkahelyi kötelezettségeivel összehangoltan a gyakorlaton részt venni. Az ipari partnerek – vagyis a fogadó vállalkozások – kínálati lehetőségeinek felmérése adja a másik odalt. Ők biztosítják azt a tudást, amelyet a résztvevő tanár megszerezhet. Azzal, hogy betekintést ad munkafolyamataiba, eljárásaiba a Tanári Szakmai Gyakorlat megvalósítását teszi lehetővé. Meg kell érteni, hogy a vállalat milyen tudást tud kínálni és azt is, hogy azt hogyan, mikor, hol tudja átadni (úgy, hogy az a működésében ne okozzon zavart). Fontos, hogy az ipari partner és annak munkatársai ne tehernek érezzék az egyeztetést és a tanárok fogadását. A sikeres együttműködés érdekében ebben a szakaszban meg kell ismertetni azokat az előnyöket is, amelyek a vállalkozás számára adódnak a Tanári Szakmai Gyakorlati programban való részvételből közép- és hosszútávon (így pl. a fogyasztói figyelem felkeltéséből adódó PR érték, illetve az, hogy az oktatásban jó gyakorlatként esettanulmányban meg lehet jelenni, valamint, hogy ezen keresztül jobban képzett munkavállalókhoz lehet jutni).

Összefoglalva, a gyakorlat tervezése során a következő lépésekre van szükség: 1. A résztvevő tanárok igényeinek pontos megértése (a meglevő és a szükséges ismeretek eltéréseként); 2. A lehetséges ipari partnerek felmérése, gyakorlati kínálatuk áttekintése; azoknak a munkafolyamatoknak az áttekintése, amelyekből a fenti ismeretek és kompetenciák megszerezhetők; 3. Az egyes tanárok igényeknek legjobban megfelelő gyakorlati helyek kiválasztása; 4. A tanárok számára a gyakorlatból eredő konfliktusok áttekintése úgy, hogy a gyakorlat a munka és a magánélet terén a lehető legkevesebb feszültséggel járjon; 5. A gyakorlat tényezőinek áttekintése és az egyes tényezők finomhangolása az optimális gyakorlati program elérése érdekében. 38

39

IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

A résztvevő tanárok igényeinek felmérése Az első lépés a jelentkező tanárok jelenlegi oktatási tevékenységének részletes felmérése. Ehhez át kell tekinteni, hogy milyen tárgyakat tanítanak és azokból kibontani azokat a témákat és kompetenciaterületeket, amelyek ismeretére szükségük van. A második lépés az oktatásból vagy a turisztikai szakma valamely területén végzett munkából származó szakmai tapasztalatoknak a számbavétele és a felsorolt kompetenciákhoz kapcsolása. Mindezzel a cél az, hogy megtaláljuk, az oktatási porfólióban szereplő kompetenciák közül azokat, amelyek nincsenek lefedve. A szükséges és a birtokolt kompetenciák összehasonlításából aztán végül kimutatható, hogy mely területeken lehet érdemes a Tanári Szakmai Gyakorlat keretén belül a kompetenciakészlet kiegésztése. Ennek megfelelően a tanári igények felmérésére a következő formában javaslunk sort keríteni: a) A szükséges ismeretek, készségek és képességek áttekintése: Itt a kiindulópont a jelentkező tanárok oktatási feladatainak áttekintése. Ehhez elsőként össze kell állítani a jelentkező tanárok által oktatott tantárgyak listáját. A tantárgyakon belül, azok tematikájára építve a témaköröket és azokban tárgyalt ismereteket és kompetenciákat bontjuk ki. Ez a lépés a következő általános formába foglalható: Tantárgy

Témakör

Ismeretek és kompetenciák

Tantárgy 1

Témakör 1

Kompetencia 1

Tantárgy 1

Témakör 1

Kompetencia 2

Tantárgy 1

Témakör 2

Kompetencia 3

Tantárgy 1

Témakör 2

Kompetencia 4

40

Tantárgy 1

Témakör 3

Kompetencia 5

Itt a kiindulópont a jelentkező tanárok oktatási feladatainak áttekintése. Ehhez elsőként össze kell állítani a jelentkező tanárok által oktatott tantárgyak listáját. A tantárgyakon belül, azok tematikájára építve a témaköröket és azokban tárgyalt ismereteket és kompetenciákat bontjuk ki. Ez a lépés a következő általános formába foglalható:

A fentieket egy konkrét kurzusra alkalmazva a tantárgy tematikájából a legjobb kiindulni. A kurzust ezután lebontjuk ismeretkörökre (ami történhet egyszerűen az ismeretkörök heti bontását követve, de más, logikus csoportosítás is alkalmazható). Ezek a témakörök a legtöbb esetben a szakmai tárgyaknál valós munkafolyamatokat takarnak. Ezután a témaköröket tovább bontva részletezzük azokat a kompetenciákat, amelykre az egyes munkafolyamatok elvégzéséhez szükség van. A következő táblázat egy konkrét példát mutat be:

Tantárgy

Témakör


Utazásszervezés

Program-tervezés

Útikönyvek szerkezete

Utazásszervezés

Program-tervezés

Regionális turisztikai honlapok szerkezete

Utazásszervezés

Program-tervezés

Szolgáltatók honlapja

Utazásszervezés

Program-tervezés

Előzetes programterv

Utazásszervezés

Foglalások

Szaknyelv

Utazásszervezés

Foglalások

Levelezés

Utazásszervezés

Foglalások

Foglalások

Utazásszervezés

Foglalások

Csomagok

Utazásszervezés

Kalkuláció

Árinformációk

41

Utazásszervezés

Kalkuláció

Kalkulációs lap

Utazásszervezés

Árazás

Előzetes ármeghatározás

Utazásszervezés

Árazás

Útvonalterv módosítása

Utazásszervezés

Árazás

Végső árazás

b) Tanulmányok: A következő lépés annak vizsgálata, hogy mely kompetenciák állnak rendelkezésre. Itt különösen fontos a kritikus szemlélet. A jelentkezők ugyanis sokszor nem képesek helyesen megítélni a saját kompetenciáikat és reálisan értékelni magukat. Gyakran a jelentkezők tartanak attól, hogy ha nyíltan megadják, hogy valamilyen kompetenciával nem bírnak, akkor azt munkahelyük gyengeségnek értékelné és a későbbiekben hátrányaik származnának belőle. Ezért aztán több kompetenciát vallanak be, mint amennyivel ténylegesen bírnak, összességében magabiztosabbnak mutatva magukat. Ugyankkor az ellenkezőjére is van példa: vannak olyan emberek, akik kevesebb önbizalommal bírnak, és ezért úgy érzik, hogy még a birtokukban levő kompetenciák terén sem elég jók. Ennél a lépésnél egy kétlépcsős folyamatot javaslunk: Elsőként az összes korábbi turisztikai jellegű tanulmány számbavétele szükséges. A felsorolásban meg kell adni a tanulmányok szintjét, az esetleges specializációkat és a tanulmányok idejét. A formális szak- és felsőoktatási programokon túl a rövidebb kurzusokat és az oklevellet nem adó, de tartalmilag hasznos egyéb kurzusokat, továbbképzéseket is fel kell sorolni. A második lépés aztán az lesz, hogy ezt a listát szem előtt tartva a fenti táblázat kompetenciaterületeit áttekintve felidézzék, hogy a tanulmányokból mely témakörökhöz tartoznak az oktatásban használható kompetenciák. Ezt egy újabb oszlop hozzáadásával tüntethetjük fel. c) Munkatapasztalat: A következő lépés az előzőhöz hasonló, csek ezúttal nem a tanulmányokat, hanem a turisztikai munkatapasztalatot kell számba venni. Ezúttal is az előző kétlépcsős folyamatot ismételjük meg, vagyis először a turisztikai jellegű 42

munkahelyeket soroltatjuk fel. Második lépésben ebből bontjuk ki azokat a kompetenciákat, amelyekre az oktatásban a jelentkező tanár építeni tud. Fontos hangsúlyozni, hogy ennél a lépésnél nem a pozíció a lényeges, hanem a munka tényleges tartalma, a feladatok, a tapasztalatok. Ezekkel az információkkal is kiegészítjük a „tapasztalatok” oszlopot. Tantárgy

Témakör


Tapasztalat

Tantárgy 1

Témakör 1

Kompetencia 1

iskola, munka

Tantárgy 1

Témakör 1

Kompetencia 2

iskola, munka

Tantárgy 1

Témakör 2

Kompetencia 3

iskola, munka

Tantárgy 1

Témakör 2

Kompetencia 4

iskola, munka

Tantárgy 1

Témakör 3

Kompetencia 5

iskola, munka

Újra bemutatva az utazásszervezés konkrét példáját, amelyik a következőképpen nézhet ki: Tantárgy

Témakör

Ismeretek és

Tapasztalat

kompetenciák Utazásszervezés

Programtervezés

Útikönyvek szerkezete

munka ABC tour operatornál

Utazásszervezés

Programtervezés

Regionális turisztikai


honlapok szerkezete Utazásszervezés

Programtervezés

Szolgáltatók honlapja


Utazásszervezés

Programtervezés

Előzetes programterv


Utazásszervezés

Foglalások

Szaknyelv

egyetemi turizmus tanulmányok

43

munka ABC tour operatornál Utazásszervezés

Foglalások

Levelezés

egyetemi turizmus tanulmányok

Utazásszervezés

Foglalások

Foglalások


Utazásszervezés

Foglalások

Csomagok

egyetemi turizmus tanulmányok munka ABC tour operatornál

Utazásszervezés

Kalkuláció

Árinformációk


Utazásszervezés

Kalkuláció

Kalkulációs lap


Utazásszervezés

Árazás

Előzetes

egyetemi turizmus

ármeghatározás

tanulmányok munka ABC tour operatornál

Utazásszervezés

Árazás

Útvonalterv módosítása


Utazásszervezés

Árazás

Végső árazás


44

d) Kompetenciahiányok kimutatása: A folyamatban az utolsó lépés a kompetenciahiányok áttekintése. Ehhez a kitöltött táblázat „tapasztalat” oszlopát kell kritikusan áttekinteni. Első lépés azoknak a mezőknek a kiemelése, amelyek üresen maradtak: ezek azt jelzik, hogy az adott területen a tanárnak nincs meg a szükséges ismerete. A következő típus az, amelyben csak tanulmányok szerepelnek, munkatapasztalat nem. Ezek a gyakorlati ismeretek hiányát jelzik. Végül a harmadik lépésben azokat a mezőket kell megjelölni, amelyekben az ott említett munkatapasztalat öt évesnél régebbi. Ezek az elavult kompetenciák területei. Végül a hiányzó, elméleti és elavult kompetenciákat rangsorba kell rendezni. A rangsort a tanár az egyes tárgyak fontossága alapján módosíthatja. A Tanári Szakmai Gyakorlat során ezt a rangsort kell a fogadóhelyek biztosította lehetőségekkel összevetni és a megismerendő munkafolyamatokat kiválasztani. Amikor ezeken a lépéseken keresztül felmérjük a tanárok fejlődési igényét, akkor érdemes szem előtt tartani, hogy a folyamat eredménye valóságosabb képet mutat majd, ha az értékelést egy csapat végzi el és nemcsak egyetlen személy, a jelentkező tanár önértékelésén alapul. A folyamat mindenképpen azzal kezdődik, hogy a jelentkező tanár kitölti a jelentkezési lapot, ahol a fenti három témára (oktatás, tanulmányok és munkatapasztalat) is információkat kell adnia. Ez adhatja a folyamat alapját, erről lehet beszélni a továbbiakban. A kompetenciafelmérést végző csapat optimálisan három főből áll: a jelentkező tanáron kívül a koordinátor és a mentor a tagjai még. Amennyiben a mentor szakmai elfoglaltsága miatt ezt a feladatot nem tudja vállalni, akkor is fontos, hogy a koordinátor részt vegyen ebben a folyamatban. Amennyiben a munkahelyi légkör támogató, az is megoldás lehet, hogy a tanárok munkacsoportokban elemzik végig egymás kompetenciakészletét és mutatnak rá a fejlődési lehetőségekre. Ez akár a tananyagfejlesztéssel foglalkozó megbeszélesek része is lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a folyamat nem egy vizsga. Nem arra van kihegyezve, hogy megtalálják a jelentkező gyenge pontjait, hanem hogy nyíltan és őszintén, de a legoptimálisabb és hatékonyabb gyakorlatot lehessen kialakítani.

45

A fogadó vállalkozások, ipari partnerek felmérése A lehetséges fogadóvállalkozások, ipari partnerek körének felmérése magában foglalja a kijelölt vállalkozások cég jellemzőinek és szakmai tevékenységének azonosítását. Ez az alábbi irányelvek, információk alapján történik: Fogadó vállalkozás profilja 

a vállalat neve;



földrajzi elhelyezkedése és címe;



kontakt adatok;



hivatalos weboldala;



a vállalkozás fő profilja és főtevékenysége, termékei.

A fogadóvállalkozás értékelése a gyakorlati hely szempontjából 

megfelelő munkahely gyakorlat biztosításához és a szakmai munkahelyi környezet bemutatása;



a munkafolyamatok-feladatok szezonalítása;



nyitvatartási idő;



a nyújtott és javasolt munkafolyamatok és feladatok;



bármilyen feltétel és előny, amelyet a cég nyújtani tud (pl. igény esetén szállás, étkezés).



munkavégzés helyszíne és munkahelyi tér (van-e elegendő hely eggyel több fő részére?)



bármilyen bizalmas kérdés



humán háttér o munkatársak gyakorlata o mentorálási képessége o általánosságban nyitottság, barátságosság megítélése

46

A TANÁROK SZEMÉLYES TÁMOGATÁSA A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT KIVITELEZÉSÉBEN

Munka-élet egyensúlyának elérése a gyakorlat alatt A szakmai gyakorlat többletfeladatot jelent a tanárok számára. A mindennapi életben kapcsolat van a munka és magánélet között. Optimális esetben a két életszféra egyensúlyban van. Abban az esetben, amikor az egyének megfelelően tudják kezelni a kihívásokat, nincs feszültség a két szféra között. Minden többletfeladat a normális munkameneten felül további stressztényezőt jelent a résztvevőknek. Ez még nagyobb terhet jelent az esetben, amikor a két szféra közötti egyensúly megbomlott. Ezért a szakmai gyakorlat sikere attól függ, hogy a résztvevő tanárok megfelelő támogatást kapnak-e a hétköznapi és többletfeladatokhoz.

Feszültség

Erőforrások

Külső utasítások

Értékek

Bizonytalanság

Támogatás

Eszközhiány

Motiváció

Túlzott elvárások

Kompetenciák

1. ábra Két életszféra egyensúlya

47

A megvalósítható feladatok függnek az egyéntől és a környezetétől. Először is, minden résztvevő kezében vannak olyan erőforrások, amelyeket az adott helyzet megoldására felhasználhat. Ezek az alábbiak lehetnek: 

Értékek



Támogatás



Motiváció



Kompetenciák

A stressz megjelenése bizonyos feszültséget keltő jellemzőktől függ, melyek az alábbiak lehetnek: 

Külső ellenőrzés



Bizonytalanság



Célok és eszközök egyensúlyának hiánya



Túlzott elvárások

A stressz kezelése a gyakorlat során Stressz és stressz között is van különbség, ezért nem minden esetben jár negatív hatásokkal és nem mindig okoz betegséget. A stressznek van pozitív, ösztönző hatása is az adott egyén kognitív képességeire, eredményeire, melynek hatására erősödik a koncentrációkészség, ezzel is segítve a munkafolyamatot (Litzcke & Schuh, 2010, S. 12). Nagyon gyakran a rövidtávú együttműködések, mint például a projektmunka eleve időhiányból adódnak és nincs idő a stressz tényezőkön gondolkodni. Ezért fontos, hogy módszeresen, a legjobb feltételekkel építsük fel az együttműködést, mely alkalmazkodik a gyakorlat helyszínéhez, feltételeihez (Burger, 2000, S. 95). A projektcsapaton belüli együttműködés és a kommunikáció különösen stresszel járó terület lehet, mivel mindkettő új kihívásokat, nem megszokott helyzeteket, feladatokat jelent a partnerek számára és a szorító időtényezővel is számolni kell. Ilyen helyzetekben a virtuális kommunikációs eszközök felhasználásával lehet csökkenteni a stresszt, pl. rövidtávon az utazások kiváltása az on-line

48

megbeszélésekkel. Természetesen ez nem jelenti a személyes kapcsolatok háttérbe szorulását, de lehetőséget ad a hosszú ideig tartó és fáradtsággal járó utazások csökkentésére. Alapvetően háromféle stresszt lehet megkülönböztetni: 

Eustress: Pozitív és rövid hatású stressz, mely a napi igényeket kezelni tudja. Ez annyit jelent, hogy a munka kiegyensúlyozott a projekttagok között.



Distress: Negatív stressz, mely abban az esetben jelentkezik, amikor a stresszt okozó tényezők (igények) és azok pszichológiai, fizikai kezelése nincs összhangban. Valójában ezek olyan célok, amelyek elérése nem lehetséges. Ez olyan esetben jelentkezik, amikor a munkaterhelés magasabb a kezelhetőnél, vagy az erőforrások és a feladatok nincsenek egyensúlyban.



Akut-Stress: Állandósult stressz, melynek pontosan beazonosítható a kezdő és záró pillanata. (pl. teszt szituáció) (Zimbardo and Gerrig, 2004:562). Ilyen jelentkezhet olyan feladatoknál, amikor a feladat elvégzése bizonyos mérföldkövek elérésre irányul és egy adott időszakot jellemez.

A stresszorok alatt egyaránt értjük a belső és külső eseményeket, tényezőket, amelyek stresszt okoznak. Minden egyén számos stresszokozó tényezővel néz szembe, mind a környezetéből, mind személyes élethelyzetéből adódóan. Stresszor olyan belső és külső inger, amely nagy valószínűséggel vált ki stresszt (de nem feltétlenül). „Stresszor” lehet az alábbi: 

Túl sok vagy túl kevés érzéki inger (pl. hanghatás, színhatás)



Fizikai környezet jellemzői (zaj, hő, por stb.)



Fájdalom inger és veszélyes helyzetek



Hiánytényezők pl. éhség, szomjúság, alváshiány



Teljesítmény (pl. túl vagy alulteljesítés, sikertelenség, kudarcélmény)



Feladatok (alul vagy túlterheltség)



Szerepek (szerepkonfliktusok)



Idődimenziók (rendszertelenség, éjszakai munka)



Konfliktus stresszorok (pl. döntési problémák, bizonytalanság)

49



A munka és más területek kapcsolata (munka-magánszféra között konfliktus) (Koncar, 1995:276)

Litzcke and Schuh (2010:6) a következő stresszforrás csoportokat alakította ki: Fizikai stresszforrások: zaj, meleg, hideg, a hőmérséklet változása, légnyomásváltozás, hség, betegség, sérülés, súlyos fizikai munka, hosszú vezetés, érzékek leterheltsége Pszichológia stresszforrások: kudarctól való félelem, túlterheltség, kevés munka, időhiány, a kontroll hiánya, vizsga, fontos megbeszélések Társadalmi stresszforrások: konfliktusok, izoláció, váratlan látogatás, valakinek a hiánya, zaklatás A stresszorok puszta jelenléte még nem elég ahhoz, hogy magyarázatot adjon az egyéni stressz-élményre. Számos különféle stressz modell létezik, amelyek a stresszorok és a tényleges stressz közötti kapcsolatot magyarázzák. Ezek különböznek 

a stressz fogalmi meghatározásában,



a stressz kialakulásának magyarázatában és



a stressztényezőkben.

Módszertanunkban a három életszféra modellt alkalmazzuk a stresszhelyzet lerására és kezelésére. A modell nevének megfelelően három szférára osztja az életet: 

Munka



Közösség



Személyiség

A modell azon a feltételezésen alapul, hogy a pszichoszociális egészség (vagyis a stressz egészséges kezelése) csak akkor lehetséges, ha a három életszféra egyensúlyban van (Krottenmaier, 2006). A „Munka” szféra minden, a munkahellyel, feladatokkal, határidőkkel, munkatársakkal kapcsolatos helyzetet foglal magába. Ennek a szférának az alapvető logikája a helytállás a versenyben, amire azért van szükség, hogy az illető folyamatos jövedelem révén képes legyen bevételekre szert tenni. Az itteni szerepek (főnök, kolléga) között alá-fölé, illetve 50

mellérendeltségi viszonyok is vannak. Ezt a szférát objekítv eszközök, így napirendek, feladatok, rögzített erőforrás-elosztások határozzák meg. Az ebből a szférából származó stresszt azonban puha tényezők is befolyásolják. Különösen fontos például a munkahelyi klíma, a munkatársakhoz fűződő viszony, de hasonlóan fontos a munkához való személyes viszonyulás. A túlzott azonosulás a munkával éppen úgy magas stressz-szinthez és így egészségügyi problémákhoz vezethet, mint az azonosulás hiánya, a munka elutasítása. Mindezek eredménye a kiégés (burn-out) lehet. A „közösségi” szféra az életnek az a területe, amelyben az ember a nem-munka jellegű kapcsolatokat ápolja. Ide tartozik a családdal, rokonokkal, barátokkal fenntartott kapcsolat, de különféle klubtagságok is. A tipikus szerepek itt mellérendelt jellegűek: a partner, a szülők, a gyerekek, a barátok és így tovább. Ez a szféra egyfajta átmeneti övezetként, védőzónaként is funkcionál a munka versenygő világa és a személyiség sérülékeny, legbelső világa között. Mint ilyen, kiegyenlíti az emberek közötti viszonyokat, kikapcsolódást és feltöltődést biztosít. A személyes „én” szféra az egyénnek saját magához fűződő viszonyának területe. Az időbeosztást tekintve ide tartozik az egyedül töltött idő, így az alvás, pihenés, meditálás, az egyedül végzett sport és a hasonlók. Ez a szféra teljesen az egyén ellenőrzése alatt áll. Itt nem kell másokra tekintettel lenni, így csak a saját értékek és atttitűdök számítanak. Nincsenek különösebb szerepek, csak az „én magam”, a teljes szabadság a másik két életszféra szabályai és kötelezettségei alól.

51

"Munka" szféra "Közösségi" szféra "Én" szféra 2. ábra Három életszféra kapcsolata

Minden új feladat és szerep, amit az egyénnek el kell látnia integrációs feladatot is jelent: be kell illeszteni az élet egyéb tevékenységei közé. Az életminőség szempontjából döntő, hogy az életszférák köztti egyensúlyt meg lehet-e teremteni. Ha ez valamilyen okból nem sikerül – időhiány, erőforrások hiánya, vagy éppen a kihívások kezelésre való képtelenség miatt – akkor nagyobb valószínűséggel jelentkeznek stresszszituációk. Az új feladatok integrációja tehát különösen fontos a stresszkezelés szempontjából. Az új feladatok kezelése tehát különösen fontos az egyensúly és ezen keresztül a stressz szempontjából. Ezek ugyanis átmenetileg vagy hosszabb távon is túlzottan megterhellhetik az embert és ezzel arra késztetik, hogy a munka szférájának rendelje alá a közösségi és a magánszférát. Ezzel viszont az egyén éppen azokat a mechanizmusokat szorítja háttérbe, amelyek révén kikapcsolódhat és feltöltődhet. Hosszú távon ez hatással lesz az adott személy társadalmi kapcsolathálójára. A kapcsolatok meggyengülése és megfogyatkozása pedig azt a lehetőséget veszélyezteti, hogy az egyén ezeken keresztül szükség esetén támogatást tudjon kapni. Ilyenkor sokan végletesen a munkába menekülnek, ami viszont pszichikai és testi megbetegedésekhez vezethet. Ha viszont valaki megőrzi a kapcsolatait és megmarad a 52

lehetősége, hogy stresszes helyzetekben érzelmi támogatást kapjon, akkor könnyebben átvészelheti azokat. A Tanári Szakmai Gyakorlat olyan helyzet, ami a ma egyébként is túlterhelt szaktanárokat újabb feladat és kihívás elé állítja. Az ebből fakadó stresszhelyzet többféle okra vezethető vissza: 

Az időbeosztás túlterhelése: A gyakorlat egy új feladat, ami sem a munka, sem a magánélet viszonylatában nem vált ki semmilyen kötelezettséget. Ezt a tevékenységet úgy kell elvégezni, hogy közben a régi munkahelyi és társadalmi kötelezettségek is megmaradnak.



Megfelelési kényszer érzése: a gyakorlaton való részvétel a tanárok számára többékevésbé kötelező, a munkáltató iskola, illetve adott esetben az oktatási rendszer részéről elvárásnak tekinthető.



Ismeretlen fizikai és társadalmi környezet: A gyakorlat egy ismeretlen helyen és eredetileg ismeretlen emberek között zajlik. Mindkét tényező növeli a stresszszintet, ezért is fontos, hogy a korábbiakban leírt előzetes bizalomépítési módszerek alkalmazása.

A következőkben egy olyan módszert mutatunk be, amellyel a stressz tényezők felderíthetők és kezelhetők még a gyakorlat előtt.

Stressz-vizsgálat A stressz megelőzésére és kezelésére számos technikát lehet alkalmazni: alvást, relaxációt, motivációt, kommunikációt, időmenedzsmentet, stb. A következőkben először egy rövid stressz tréninget alkalmazunk a résztvevők pszichoszociális erőforrásainak mobilizálása érdekében. Ezt követően pedig a gyakorlat feltételeinek finomhangolását végezzük el. 1. szakasz Ebben a szakaszban a cél a figyelem felkeltése. A fő kérdés, amire a választ keressük: milyen stressz-problémákat érzékel a résztvevő tanár? Itt a leggyakoribb válaszok: „én nem vagyok 53

ebben érintett”; „rám nem igaz ez”; „mindent ellenőrzés alatt tartok”; „csak rövidtávon nehéz a helyzet, majd elmúlik”. Ezután a konkrét gyakorlati helyzetre tereljük a szót: Hogyan egyeztethető össze a gyakorlat a magánélettel, illetve a hétköznapi, munkahelyi feladatokkal? Az erről folytatott beszélgetésnél már felmerülnek azok a stressz tényezők, amelyeket a résztvevő tanár érez, illetve amelyeket – tekintve, hogy a tréning a gyakorlat előtt lesz – feltételez. Annak érdekében, hogy ezt a problémát részletessebben is megértsük, a gyakorlati élethelyzet szempontjából fontos személyekhez fűződő kapcsolatot tárgyaljuk meg: 

Első lépés a fontos személyek listájának összeállítása (kiket, kikhez fűződő kapcsolatokat érint az, hogy a következő időszakban a gyakorlat részben leköti a résztvevő tanárt): o Közösségi szféra: családtagok, barátok o Munka szféra: vezető, kollégák, diákok



Második lépés annak áttekintése, hogy ezek a személyek mit várnak el a következő időszakban?



Harmadik lépésben azt tekintjük át, hogy a várakozások közül mi az, ami nem teljesíthető.

2. szakasz Az első szakasz eredményei alapján a következő lépés az első szakaszban összegyűjtött személyek rangsorolása abból a szempontból, hogy a hozzájuk fűződő kapcsolat mennyire fontos. A személyeket három csoportba soroljuk: 1. Érdektelen személyek 2. Fontos személyek, akik elvárásainak csak hosszabb távon lehet megfelelni (ezért a gyakorlat időtartama alatt nem megoldható) 3. Fontos személyek, akik elvárásainak jó szervezéssel rövidtávon is meg lehet felelni (ezért a gyakorlat időtartama alatt megoldható, rájuk érdemes koncentrálni)

54

3. szakasz Ebben a szakaszban a résztvevő tanárok felkészülését segítő megoldásokat keresünk. A cél az, hogy a korábban azonosított elvárásoknak képes legyen megfelelni a résztvevő tanár és ezzel elkerülje a gyakorlatból konfliktusokat. Ezek adódhatnak egyszerűen a távollétből (pl. a család esetében) vagy az elvárásoknak való meg nem felelésből. 1. A szereplők és az elvárások korábbi számbavétele alapján áttekintjük a lehetséges konfliktusokat 2. Minden elvárásra kidolgozunk valamilyen megoldást. Ez lehet a feladat átütemezése, segtség kérése a barátoktól, kommunikáció (mobil és online eszközökkel), a feladat valamilyen más módon történő ellátása, stb. 3. Amennyiben a fenti megoldások egyike sem alkalmazható, akkor a minimum megoldás az elfoglaltság előzetes kommunikálása, hogy az ne érje váratlanul az érintett személyeket.

A GYAKORLATI ALTERNATÍVÁK KIVÁLASZTÁSA ÉS A GYAKORLATI TERV FINOMHANGOLÁSA

A gyakorlat előtt a résztvevő tanár kompetenciaigényei alapján sor kerül gyakorlati hely, vagyis a fogadó ipari partner kiválasztására. Miután ez megtörtént, kijelölik azt a mentort, aki a tanárral a gyakorlat alatt foglalkozik. A mentor így a gyakorlati koordinátorral és a résztvevő tanárral együtt már részese lehet a végleges, személyre szabott gyakorlati terv kialakításának. A mentor feladata ebben a szakaszban az, hogy a vállalat tevékenységének, illetve a tevékenység szezonalitásának ismeretében javaslatot tegyen azokra a munkafolyamamtokra, amely megfigyelésével a kívánt kompetenciák fejleszthetők. Az egyéni gyakorlati tervben világosan ki kell jelölni azokat az egyéni igényekhez reflektáló szakmai eredményeket, amelyeket a gyakorlattal a tanár el fog érni. A gyakorlati tervet el kell fogadnia a résztvevő tanárnak, a szakképző iskolának és a fogadó vállalatnak is. A gyakorlati tervet a gyakorlati szerződéshez lehet kapcsolni. Ez biztosítja azt, hogy minden résztvevő

55

partner tisztában van a szerepével és a gyakorlat sikeres megvalósításához szükséges feladataival. Ebben a szakaszban kerülhet sor a gyakorlat végleges finomhangolására. Ekkor már minden szükséges adat részletesen rendelkezésre áll: 

a tanár fejlődési igényei,



térbeni és időbeli korlátok,



a gyakorlati hely kínálata,



a tanár munkahelyi és közösségi kihívásai a gyakorlattal kapcsolatban.

Ekkor van lehetőség ezeket egy egységben áttekinteni és a szükséges módosításokat elvégezni annak érdekében, hogy a gyakorlat a lehető legsikeresebb legyen. A gyakorlat sikeres együttműködését befolyásoló tényezőket a partnerek áttekintik. Nyolc ilyen tényező van: 

szervezeti célok



egyéni célok



emberi erőforrások



anyagi erforrások



idő



tér



technikai munkafolyamatok



szakmai munkafolyamatok

Ezeket a tényezőket, mint a „csavarokat” lehet finomhangolni annak érdekében, hogy a célok és az azokhoz vezető út a leghatékonyabb legyen.

56

Egyéni célok Szakmai munkaf.

Technikai munkaf.

Szervezeti célok

Gyakorlat

Emberi erőforrások

Anyagi erőforrások

Tér Idő

3. ábra A Tanári Szakmai Gyakorlati együttműködést segítő tényezők

A modell öt részre oszlik. Középpontjában maga a gyakorlat, illetve a gyakorlat során végzendő tevékenységek állnak. A gyakorlat előkészítése során ezekre nem valamiféle előzetesen rögzített feladatként gondolunk, hanem a feladatok folyamatosan alakulnak figyelembe véve a motivációkat (igényeket), a rendelkezésre álló erőforrásokat, a gyakorlati helyek távolságát, a felek időbeosztását. Így a modell a tényezők pontosításán keresztül teszi lehetővé a gyakorlat finomhangolását.

Motivációk és célok Első lépésben a résztvevő partnerek egyéni és szervezeti céljait tekintjük át: 57



a tanárok egyéni céljait,



az őket delegáló szakképző intézmények szervezeti céljait (ezeket a koordinátor vagy az igazgató képviseli),



a fogadó vállalatok szervezeti céljait (ezeket a mentor, illetve az igazgató képviseli).

A Tanári Szakmai Gyakorlattal kapcsolatos célokat legtöbbször csak nagy vonalakban határozzák meg a gyakorlat tervezésének elején. Legtöbbször – ahogyan a módszertan korábbi részei is bemutatták – fokozatosan, lépésről-lépésre tervezik meg. Akárhogyan is határozzák meg azonban a célokat, azok mindenképpen a további tervezés alapját jelentik: egyes megoldásokat előnyben részesítenek, míg másokat kizárnak. A megfelelő időzítés megtalálása, a megfigyelendő részlegek, munkafolyamatok, technikai eszközök kiválasztása mind a résztvevők céljain alapul. Ugyanakkor maguk a célok nincsenek kőbe vésve, hiszen pl. egy résztvevő tanárnak különféle tárgyakhoz többféle munkafolyamat is érdekes lehet. Igy a rendelkezésre álló eszközök függvényében a célok módosítása sem elképzelhetetlen.

A célmeghatározás kérdései 

A gyakorlatot szükségessé tevő problémák: A tanárok motivációja, hogy részt vegyenek a gyakorlaton, onnan származik, hogy felismerik saját teljesítményük hiányosságait (diákok kérdései alapján vagy más oktatók munkájával összehasonlítva). Fontos, hogy a résztvevők megértsék saját motivációjukat és a többi partner motivációját is – csak így lehetséges a megfelelő megoldás közös kialakítása.



Célcsoportok: A gyakorlat előtt világossá kell tenni, hogy milyen képzési programba, oktatási szintre, stb.) kell támogatást nyújtani a tervezett gyakorlattal.

A gyakorlat

tervezett eredményeit úgy kell kialakítani, hogy azok egyértelműen kapcsolódjanak ezekhez az igényekhez. Ha nincs ez az egyértelmű kapcsolat az alapvető igények és a tervezett tapasztalatok között, akkor a gyakorlat nem lehet eredményes.

58



Háttér: A partnereknek a hatékony megoldások kidolgozásához azt is egyértelműen meg kell érteni, hogy miért éppen most és éppen az adott kurzus oktatásával kapcsolatban merült fel a probléma. Ennek kapcsán a partnerek pontosan megérthetik, megtárgyalhatják, hogy mik azok a piaci és szervezeti változások, amelyekhez a tanároknak alkalmazkodni kell. Jellemzően a fogyasztói igényei, jellemzői, és várakozásai, a versenytársak stratégiái, valamint a jogi környezet változásai kerülhetnek itt szóba.



Sikerkritériumok: A Tanári Szakmai Gyakorlat megvalósításában résztvevő partnerek eltérő elvárásokkal kezdhetnek bele a munkába. Fontos ezért a sikeres gyakorlat kritériumainak tisztázása. Így a minden partner értheti, hogy a többiek miért ragaszkodnak egy-egy megoldáshoz.



Kockázatok: Minden együttműködési folyamat magában hordoz kockázatokat is. A partnereknek ezért érdemes

kimondani, hogy milyen

bizonytalanságokkal

és

kockázatokkal számolnak. Ezek adódhatnak valamelyik partner tapasztalatlanságából vagy külső tényezőkből. A legjobb ezért a kockázatokat egyértelművé tenni (például a korábbi tapasztalatok alapján).

Ennek megfelelően a célmeghatározás egy iteratív folyamat. Fontos az is, hogy különbséget tegyünk a szervezeti és az egyéni célok között és azokat összehangoljuk, azonban nem szabad szem elől téveszteni a résztvevő tanárok egyéni fejlődési céljait, amik a rendszerben a legfontosabbak. Csak akkor sikeres a gyakorlat, ha ezt a kétféle célt eredményesen összehangolja. 

A célok meghatározása: Elsőként a partnerek kimondják céljaikat, tekintettel a többiek megfogalmazott céljaira is. Ez önmagában egy többkörös megbeszélés lehet, amiben a kezdeti tágabb célokat – pl. a fejlesztendő tárgyak esetében először egy hosszabb listát – fokozatosan szűkítik le. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a célokat a résztvevők fejlődéseként kell meghatározni (pl. fejlődő oktatás). "Mit akarnak a diákjaink?" „Hogyan tudok jobban teljesíteni?”. Ezeket a célokat folyamatosan szűkítik, ahogyan a célok és a rendelkezésre álló gyakorlati lehetőségek összehangolását megkezdik. Itt a következő 59

kérdéseket kell feltenni: “Milyen turistákat, milyen helyzetben kell megértenem?”, “Milyen munkafolyamatokat kell részletesebben megismernem?” 

Az eszközök megtárgyalása és alakítása: Második lépésben a Tanári Szakmai Gyakorlat környezeti tényezőinek (tér és idő, erőforrások, komplexitás) felhasználásával jellemezzük azokat a gyakorlati alternatívákat, amelyek a céloknak megfelelnek. Ezáltal a gyakorlati lehetőségek (különféle szervezetek, illetve azokon belül különféle munkafolyamatok) összehasonlíthatóvá

válnak.

Közöttük

ezután

a

lényeges

szempontok

(célok

megvalósulása, erőforrások, konfliktusok) megvitatása és mérlegelése alapján lehet dönteni. 

A célok finomhangolása: Az utolsó kör már opcionális – amennyiben nem volt megfelelő gyakorlati alternatíva, akkor a partnerek módosíthatják a céljaikat. A partnereknek – amennyiben erre sor kerül – rugalmasan kell kezelni személyes és szervezeti céljaikat és nyitottnak kell lenniük az alternatív megoldásokra. A fő cél persze, az oktatás fejlesztése persze változatlan, de hogy az az adott évben milyen területen lehetséges, az csak az egyeztetés során derül ki.

A gyakorlati alternatívákat táblázat segítségével ábrázolhatjuk. A táblázatban, az egyik dimenzióban a gyakorlati alternatívákat, a másikban pedig a tényezőket vesszük számba. A módszer előnye, hogy egyszerű eszközökkel, akár papíron is elkészíthető. A folyamat a következő: 

A célok rögzítése a táblázat oszlopaiban. A célok itt a korábban felfedett konkrét oktatási hiányosságok (egy kompetencia vagy egy tantárgy megnevezésével).



Az egyes gyakorlati alternatívák tényezőinek rögzítése a táblázat mezőiben



A táblázat oszlopainak az összehasonlítása képezi ezután a döntési alternatívákat.



A gyakolrai alternatívák tényezői az érintettekkel történő egyeztetés után módoíthatók (pl. a gyakorlat időzítésében és ütemezésében lehetnek kisebb módosítások, vagy a megfigyelendő események részleteinek kiválasztásában) 60

Egyéni célok

Gyakorlat 1

Gyakorlat 2

Gyakorlat 3

Esküvőszervezés

Esküvő lebonyolítása

Konferencia lebonyolítása

Szervezeti célok

Rendezvényszervezés



tárgy fejlesztése

tárgy fejlesztése

tárgy fejlesztése

Emberi erőforrások

Referens

Referens

Hosztesszek vezetője

Technikai erőforrások

nincs külön elvárás

kommunikációs

kommunikációs

eszközök

eszközök 25 km távolságban

Elhelyezkedés

Lakóhelyen

Lakóhelyen

Idő

Három hét alatt

Esküvőkor

csütörtök- Konferencia

hetente kétszer,

szombat,

várhatóan napi 12-14 óra

munkaidőben

napi 10-14 óra

Technikai

Helyszín

munkafolyamatok

technika beszerlése

ellenőrzése Koordináció

idején

kialakítása, Helyszín és technika

Szakmai

Kalkuláció, ajánlat,

Ellenőrzés,

munkafolyamatok

egyeztetés a

lebonyolítás

Problémamegoldás

megrendelővel

1. Táblázat A gyakorlati alternatívák táblázata

A munkaterv kialakítása A szakmai gyakorlat következő szakaszában a munkaterv kerül kidolgozásra: annak a megtervezése, hogy milyen munkafolyamatokba tud bekapcsolódni a gyakorlaton résztvevő. Ehhez minden fél egyetértésére szükség van. Fontos kihangsúlyozni, hogy a munkaterv nem egy részletes projektterv, hanem inkább egy agenda-jellegű napirend kialakítása, mely keretet

ad

a

szakmai

gyakorlatnak.

A 61

fő

munkatevékenységek

struktúrájának

meghatározására azért van szükség, mert segíti annak követését, hogy a kitűzött célok reálisan megvalósuljanak és az erőforrások, valamint a szükséges technikai eszközök rendelkezésre állása is tervezhető legyen. Ezek ismeretében lehet a tényleges lehetőségekhez mérten megtervezni, kialakítani a személyre szabott szakmai gyakorlatot, mely a valós hiányterületekbe nyújt betekintést.



Szakmai gyakorlat folyamata: Az együttműködésen alapuló munkavégzés a szakmai gyakorlat alatt munkafolyamatok szerint kerül megtervezésre. Ennek részét képezi a jövőben az adott munkatevékenység leírása, a munkafeltételek és az adott feladat ellátáshoz szükséges elvárások bemutatása. Ebben a fázisban a munkafolyamatok még nincsenek részletesen kidolgozva, mivel ezek még ellenőrzés és átalakítás alatt állnak.



Rendszerezés: Ezt követően kerül sor a munkafolyamatok rendszerezésére. Ez magában foglalja a tevékenységek sorba rendezését, a későbbi tervezés szempontjából mérföldkőnek számító hatások és elérhető eredmények kidolgozását.

Ebben a fázisban a szakmai párbeszéd során egy menetrend/útvonalterv (roadmap) kerül kialakításra. Ez összeköti a várható eredményeket a munkafolyamatok leírásával. Az útvonaltervezés egy szisztematikusan kialakított (munkafolyamatokból és lépésekből álló) fejlődési útvonal felvázolása, mely kiemelt figyelmet fordít az erőforrásokra, a tér- és időtényezőre és a technikai komplexitásra. A roadmap egy olyan stratégiai tervezési módszer, mely bepillantást nyújt a kidolgozható alternatívák körére és a középpontjában meghatározott célkitűzések szerepelnek. A módszer négy lépésből áll, melynek első két lépése az általános célok kidolgozására irányul, a harmadik és negyedik pedig a munkafolyamatok leírására.

Lépések

Mérési terület

Eredmények

Általános célok / Common

A partnerek céljainak

A kidolgozás irányelvei

62

goals

véglegesítése

Részletes és strukturált

A célkitűzések rangsorolása,

célkitűzések / Detailed and

hiányterületek azonosítása

structured objectives

(Gap elemzés)

Munkafolyamatok

Célcsoport specifikus

Munkafolyamatok és

munkafolyamatok

határidők

Mérhető célok

azonosítása és leírása Rendszerezés

Végrehajtási tervek készítése Strukturált tevékenységek 2. Táblázat A munkaterv kialakításának lépései

Erőforrások Ebben a lépésben az előzetesen tervezett munkafolyamatokhoz rendelkezésre álló erőforrásokat kell megvizsgálni. Ez nem egy vagy-vagy döntésen alapuló lépés, hanem egy interaktív, ismétlődő folyamat. Habár minden szakmai gyakorlatnak megvan a maga speciális erőforrásigénye, az alábbiak a leggyakrabban előfordulóak: 

Szolgáltatási infrastruktúra: Ez a kategória magában foglalja a szolgáltatásnyújtás közben használt eszközöket. A szakmai gyakorlat keretében ezek konkrétan annyit jelentenek, hogy pl. van-e elég hely a szakmai gyakorlaton résztvevő tanár számára, rendelkezésre álle egy számítógép a használt szoftver tanulmányozására stb.



Munkafolyamatok hozzáférhetősége: Az anyagi és nem-anyagi termékek és szolgáltatások marketingje és menedzsmentje része az információgyűjtés-bekérés folyamata. Ezek időszakosan, az év bizonyos időszakában vagy kérésnek megfelelően érhetőek el, ezért szükséges az igényeket előzetesen tervezni.



Személyzet: A gyakorlati hely teljes állású alkalmazottainál, megbízásos dolgozóinál, szerződött partnereinél áll rendelkezésre az a tudásbázis, kompetencia, amiből / akiktől a szakmai gyakorlaton lévő tanárok tanulhatnak. Ennek a tudásnak az elérhetősége – mind térben, mind időben – alapvető fontosságú a szakmai gyakorlat szempontjából. Ezért úgy 63

kell megtervezni, hogy a szakmai gyakorlaton lévő tanár minél több dolgozóval tudjon találkozni. 

Menedzsment: A szakmai gyakorlat elsősorban a dolgozók munkájának megfigyelésére irányul. Mindazonáltal a tanári szakmai gyakorlat sikeréhez fontos a vezetőség támogatása,

iránymutatása.

kompetenciájának

A

megismerése

menedzsment szintén

része

irányítási a

tevékenységének,

sikeres

szakmai

főbb

gyakorlati

tapasztalatgyűjtésnek. 

Finanszírozás: Az erőforrások rendelkezésre állása és felhasználása a pénzügyi forrásoktól függ. Minden együttműködés bizonyos költséggel jár (pl. az időráfordítás), amelyet tervezni kell.

Erőforrás-menedzsmentet érintő kérdések Ebben a lépésben az előre meghatározott munkafolyamatokat abból a szempontból tekintjük át, hogy azok bemutatásához, a tanárok általi megismeréséhez milyen erőforrásokra, ráfordításokra van szükség. Összességében ebben a tervezési szakaszban sem vagy-vagy döntéseket kell hozni, hanem inkább iteratív módon a különböző tényezőket úgy alakítani, hogy a gyakorlat megvalósítható legyen. A következő szempontokat kell mérlegelni, hogy a fogadó ipari partner is világosan lássa, hogy az adott tevékenység számára milyen formában vállalható:



Erőforrás-igény:

Valószínűleg

a

legfontosabb

kérdés,

hogy

a

munkafolyamat

bemutatásához, illetve az abban való részvételhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak-e. Ezek az erőforrások a korábban meghatározott célokhooz kapcsolódnak. Az erőforrásokat

először csak felsoroljuk, majd

a résztvevő tanárok számának,

érdeklődésének megfelelően értékeket (dátumok, időtartamok, mennyiségek) kapcsolunk hozzájuk. 

Az alternatívák költsége: A megalapozott döntés érdekében több megoldási alternatívát is mérlegelni kell. Azt, hogy milyen erőforrásokat lehet biztosítani, attól függ, hogy a gyakorlatra milyen források állnak rendelkezésre. Nyilvánvaló, hogy az adott helyzetben 64

résztvevő partnerek ráfordítási hajlandóságától függ az, hogy az alternatívák melyike megvalósítható. 

Elfogadottság: Kulcskérdés, hogy a gyakorlat fogadásának költségei az adott feltételek mellett a partnerek számára elfogadhatóak-e. Amennyiben nem, akkor át kell tekinteni, hogy alacsonyabb ráfordítással megvalósítható-e a gyakorlat.



Tapasztalat: Amennyiben a szükségesnek látszó erőforrások nem állnak maradéktalanul rendelkezésre a partnereknél, az a kérdés merül fel, hogy más – költséghatékonyabb – módon a tanár számára fontos tapasztalatot lehet-e biztosítani?

Az erőforrások tervezése Ebben a lépésben az előre meghatározott munkafolyamatokat abból a szempontból tekintjük át, hogy azok bemutatásához, a tanárok általi megismeréséhez milyen erőforrásokra, ráfordításokra van szükség. Összességében ebben a tervezési szakaszban sem vagy-vagy döntéseket kell hozni, hanem inkább iteratív módon a különböző tényezőket úgy alakítani, hogy a gyakorlat megvalósítható legyen. A következő szempontokat kell mérlegelni, hogy a fogadó ipari partner is világosan lássa, hogy az adott tevékenység számára milyen formában vállalható: 

Az erőforrás-igény tervezése: Az első lépésben el kell készíteni a rendelkezésre álló erőforrások listját. Ekkor még nincs meghatározva, hogy ki mit biztosít a gyakorlat lebonyolításához, cask a lista készül el.



Az erőforrások ellenőrzése: Ebben a lépésben tekintjük át, hogy a partnerek közül ki mit tud vállalni. Itt műszaki (pl. gépek száma, hely mérete), gazdasági (pl. működtetés költsége, közlekedés költsége) és stratégiai (pl. imázs javulás középtávon) kérdéseket is figyelembe kell venni.



A gyakorlati terv szükségszerű módosítása: Az erőforrások ellenőrzését tekinthetjük a megvalósíthatóság vizsgálatának is. Következésképpen ha úgy látszik, hogy nincs elég erőforrás, akkor az azt jelenti, hogy a gyakorlati tervet módosítani kell. Ennél a pontnál arra is szükség lehet, hogy néhány lépést visszamenjünk és a célokat és a tevékenységeket is átgondoljuk, illetve módosítsuk. 65

1. Erőforrás

2. Erőforrás

3. Erőforrás

Szükségesség Költségek Tanár felajánlása Iskola felajánlása Vállalat felajánlása Összes felajánlás Többlet/hiány 3. Táblázat Az erőforrások tervezésének táblázata

Ebben a lépésben az előre tervezett munkafolyamatokat vizsgáljuk a megvalósíthatóság szempontjából. Mint az egész modell, ez a lépés sem a megvalósítható/nem megvalósítható kérdést veti fel, hanem a “hogyan valósítható meg?”.

66

5 A GYAKORLAT LEBONYOLÍTÁSA

GYAKORLATI SZERZŐDÉS

A szerződési folyamat a gyakorlati fogadóhely kiválasztása után indul. Ezt követően a szerződő felek között előzetesen megállapított feltételek (gyakorlat helye, ideje és időbeosztása, megfigyelendő munkafolyamatok) véglegesítésére kerül sor. A szerződést a gyakorlat megkezdése előtt kell aláírni a szerződő feleknek, a résztvevő tanároknak, a gyakorlati fogadóhelynek és a képzési intézménynek. Az aláírási folyamat feltételezi, hogy a szerződő felek ismerik a szerződés tartalmi kereteit, mint például a gyakorlat időszakát, az időbeosztást, a gyakorlati hely célkitűzéseit és az előzetesen megbeszélt feltételeket. A szerződési formanyomtatványt a melléklet tartalmazza.

67

A GYAKORLATI HELY BEMUTATÁSA

A gyakorlat kezdete előtt Mielőtt elkezdődne a gyakorlat, a gyakorlati koordinátornak meg kell adnia a fogadó ipari partner adatait, a mentortól kapott és rendelkezésre adatok álló alapján (pl. a vállalat weboldala, vállalati dokumentumok) és a kontakt személy, a kijelölt mentor megnevezését. Igy a résztvevő tanárokban kialakul egy első benyomás a vállalatról, és a munkahelyi környezetről még a gyakorlat kezdete előtt. Véferedményben a résztvevő tanárok még a gykorlat megkezdése előtt mgkapják a fogadó intézmény releváns adatait és az első napot már nem a vállalat megismerésével töltik, hanem a munkahelyi környezettel ismerkednek. A gyakorlat első napja a munkahelyi környezettel való ismerkedés napja (familiarization day). A mentornak kulcsszerepe van abban, hogy a megadja a fontos és szükséges információkat a résztvevő tanároknak és segítse őket a helyszíni ismerkedés során. Az ismerkedés az alábbiakra terjed ki:  a mentor elmagyarázza a vállalat hátterét, történetét, célkitűzéseit és a küldetését;  bemutatja a célcsoportokat és fő termékeket;  elmagyarázza az egészségügyi és biztonsági előírásokat;  bepillantást ad a vállalati dokumentumokba, a kézikönyvekbe és egyéb managemet jellegű

dokumentumokba,

amelyek

a

vállalat

működésének

megértéséhez

szükségesek;  a mentor végigvezeti a résztvevő tanárt a vállalati irodákon, helyiségeken és bemutatja a szolgáltatásokat működés közben;  bemutatja a résztvevő tanárt a személyzetnek és elmagyarázza a dolgozóknak a gyakorlat célkitűzéseit;  megvitatja a munkatervet a résztvevő tanárokkal, beleértve az időtervezést és a részletes feladatokat és tevékenységeket és a munkahelyi koordinátor bevonásával. 68

A mentornak komplex feladata van a kezdetektől a gyakorlat megvalósításán keresztül a gyakorlat végső kiértékeléséig.

Ismerkedés a környezettel – kapcsolatteremtés és bizalomépítés

A következő modell a térbeni és társadalmi kapcsolatok lehetséges kombinációin keresztül világítja meg, hogy a Tanári Szakmai Gyakorlathoz kapcsolódva milyen módon lehet kezelni a hétköznapi és a gyakorlat során létrejövő új kapcsolatokat. A mai világban egyre fontosabbá válik az a kérdés, hogy milyen módon lehet a személyes kapcsolatokat fenntartani akkor is, amikor a felek térben távol vannak egymástól. A Tanári Szakmai Gyakorlat tipikusan olyan helyzet, ahol az egyén – a résztvevő tanár – átmenetileg új helyre kerül és teljesen megváltozik a tevékenysége, és új kapcsolatai jönnek létre. Ez a probléma így a tanulást és a munkát segítő vagy akadályozó kérdéssé is válhat.

A hétköznapi kapcsolatok fenntartása mellett az is lényeges, hogy a résztvevő hogyan tud új kapcsolatokat kiépíteni, bizalmat teremteni, beletanulni a gyakorkati hely kultúrájába. Mindez hosszú távon azért is fontos, mert ha sikerül fenntartani a kapcsolatokat, akkor ezek révén a későbbiekben is információkat kaphat a szálloda működéséről, vagy egy-egy szakmai kérdésben tájékozódhat. A résztvevők felkészítése ezeknek a kérdéseknek a tudatos kezelésére mindenképpen hozzájárul a gyakorlat sikeres működtetéséhez.

69

2. Földrajzi közelség, társadalmi távolság

1. Földrajzi és társadalmi távolság

Társadalmi és térbeni helyzet 3. Földrajzi és társadalmi közelség

2.a. Földrajzi távolság, társadalmi közelség

4. ábra A térbeni és társadalmi helyzet

A hétköznapi kapcsolatok fenntartása mellett az is lényeges, hogy a résztvevő hogyan tud új kapcsolatokat kiépíteni, bizalmat teremteni, beletanulni a gyakorlati hely kultúrájába. Mindez hosszú távon azért is fontos, mert ha sikerül fenntartani a kapcsolatokat, akkor ezek révén a későbbiekben is információkat kaphat a szálloda működéséről, vagy egy-egy szakmai kérdésben tájékozódhat. A résztvevők felkészítése ezeknek a kérdéseknek a tudatos kezelésére mindenképpen hozzájárul a gyakorlat sikeres működtetéséhez.

1. Földrajzi és társadalmi távolság (1. négyzet): Ez a Tanári Szakmai Gyakorlat tipikus kiinduló helyzete. A felek – a tanárok és a fogadó vállalat munkatársai – főállásban a saját munkahelyükön dolgoznak, és nem ismerik egymást korábbról. A gyakorkat kezdetén tehát célszerű előzetes találkozás és szervezett bemutatkozás révén összeismertetni a feleket, hogy megakadályozzuk a gyakorat során konfliktusok kialakulásának veszélyét és megpróbáljuk a gyakorlatból a maximumot kihozni.

70

2. Földrajzi közelség, társadalmi távolság (2. négyzet): Bár a Tanári Szakmai Gyakorlat során a földrajzi közelség megvalósul, ez nem feltétlenül vezet a felek közötti tényleges kapcsolat kialakulásához. Ennek számos oka ehet, ilyen az idő rövidsége, a kulturális távolság, személyes gátlások, stb. Ezért ha nem mozdítjuk ki innen a résztvevőket, akkor jelentős emberi és társadalmi kockázatokat hagyunk a gyakorlat működésében, ami konfliktusokhoz és kudarchoz vezethet. 3. Földrajzi és társadalmi közelség (3. négyzet): Optimális és tradicionális esetben az emberek együtt élnek és dolgoznak hosszú ideig. Egy ilyen környezetben a hatékony együttműködés a természetes csoportdinamikára épülhet. A tartósan meglevő viselekdési szabályokat és társadalmi sezerepeket mindenki ismeri és elfogadja és így a konfliktusok száma elenyésző lehet. A mai, hipermobil korban azonban az ilyen sűrű kapcsolathálót, ahol mindenki ismer mindenkit, szinte lehetetlen fenntartani. Ez a mező így ma nem egy reális helyzet. 4. Földrajzi távolság, társadalmi közelség (2a négyzet): A mai világban a reálisan elérhető, egyben a Tanári Szakmai Gyakorlat során is megcélzott állapot ez lehet: a személyes és virtuális kapcsolatok keveréke. Ez a gyakorlati környezetben megvalósítható és bizalmas, konfliktusmentes kapcsolatokhoz vezethet. A Tanári Szakmai Gyakorlat esetében ez az állapot tekinthető az optimumnak. A földrajzi és társadalmi távolság helyzetéből induló partnerek a gyakorlat során találkoznak egymással, vagyis a földrajzi közelség megvalósul, a társadalmi közelségen pedig tudatosan dolgoznak a gyakorlat előkészítése során. Ezeken keresztül a kapcsolatháló-fejlesztés tekintetében a negyedik mező elérése tekinthető sikernek a program során. Fontos feladat azonban a bizalomépítés fontosságának megértése és technikáinak gyakorlati alkalmazása.

Ahhoz, hogy egy ilyen folyamatot a gyakorlatban végig lehessen vinni, az ad-hoc csoportokban létrejövő bizalom természetére és felépítésének módjára kell figyelmet fordítani. Az ilyen csoportok csak akkor lehetnek sikeresek, ha a résztvevők között kialakul a bizalom szükséges szintje. A bizalom fontosságát sokszor csak akkor ismerik fel, amikor hiányában zavar támad egy szervezet vagy partnerség működésében. A partnerek közötti

71

bizalom jobb együttműködéshez, motivációhoz és partnerség céljaival való azonosuláshoz vezet.

Bizalomépítés A bizalom fogalmát a különféle tudományágak eltérően értelmezik és még a társadalomtudományban sincs egyértelmű meghatározás (Dudo, 2004:9). A különféle megközelítések azonban nem egymással ellentétesek, hanem inkább úgy kell kezelni ezeket, hogy a bizalom fogalmának különöző oldalát ragadják meg. A közös pont a meghatározásokban az, hogy a bizalom megléte az adott személlyel (vagy hozzá hasonókkal) fenálló kapcsolat(ok)ban szerzett élményeken alapul. A rendszerelméleti megközelítés a bizalomnak a komplexitás csökkentésében játszott szerepére helyezi a hangsúlyt. Mivel nem kell mindent megtárgyalni és ellenőrizni, egyszerűbbé válik az együttműködés, ahogyan a bizalom kialakul. Ez aztán további pozitív élményekhez vezet és biztonságérzetet ad. A Tanári Szakmai Gyakorlat esetében ez azt jelenti, hogy az egymás kölcsönös ismeretének és megértésének, vagyis a bizalomnak a megléte nélkül nem lehetséges a sikeres gyakorlat. Bár ez spontán módon is kialakulhat a gyakorlat során, az előzetes bizalom-építés mindenképpen hozzájárul a gyakorlat sikeres lebonyolításához.

Bizalomépítés strukturált bemutatkozás révén A gyakorlatban Lewicki és Bunker modelljét alkalmazzuk (1996). Elméletükben három szintet különítenek el, amelyek a bizalomépítés szakaszait is jelölik. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy bár ez a három szint egymásra épül, egy magasabb szint megjelenése nem jelenti azt, hogy az alsóbb szint teljesen eltűnik. Sokkal inkább úgy kell értelmezni, hogy ezek egymással kölcsönhatásban vannak, visszaigazoják és erősítik egymást. 1. Számításon alapuló bizalom: A számításon alapuló bizalom akkor jön létre, ha az adott személy tudatosan mérlegeli a kapcsolatból adódó előnyöket és ráfordításokat, valammint a veszélyeket és az ellenőrzési lehetőségeket. A bizalom ebben az esetben az elrettentés és a kalkuláció elvén alapul. A bizalom meglétét általában írásba foglalt 72

megállapodás alapozza és erősíti meg, amelyhez szankciók is kapcsolódnak. A bizalomnak ezt a szintjét alapvető bizalomnak nevezik. Jó példa erre a szerződésben rögzített áruvásárlás. Ha a teljesítés nem megfelelő, akkor a szerződés lehetőséget ad a károsult félnek, hogy kártérítéssel csökkentse kárát. Ennek a bizalmi szintnek a klasszikus példája a csomagküldő szolgálat (Rohner, 2004:8). A Tanári Szakmai Gyakorlat esetében a gyakorlati szerződés, amit minden fél aláír, adja azt a szerződéses alapot, ami a bizalomnak ezt a szintjét megteremti. 2. Ismereten alapuló bizalom: Itt a felek a közöttük korábban létrejött kapcsolat során szerzett – pozitív – tapasztalatok miatt bíznak meg egymásban. Ennek a bizalom szintnek az alapja az, hogy az illető tudja – vagy pontosabban úgy véli, hogy tudja – hogy a másik viselkedését érti és meg tudja jósolni. Ez természetesen csak ismétlódó, folytonosan fennálló kapcsolatok esetében lehetséges. A szerződéseknek és megállapodásoknak itt már csak formális szerepe van, a bizalom nem azokon alapul. Tipikus példája a ruhatisztítás – mindig ugyanaz a szolgáltatás, akiben megbízunk, mert a korábban több alkalommal is bizonyította, hogy megfelelően végzik el a feladatot. Ahhoz, hogy ez a bizalmi szint létrejöjjön, szükség van arra, hogy a másik tevékenységéről információk álljanak rendelkezésre és azt meg lehessen ítélni. Ehhez viszont kapcsolatra és kommunikációra van szükség. A Tanári Szakmai Gyakorlat esetében ez a bizalmi szint adódóhat a korábbi években az adott tanár vagy a kollégái által az adott környezetben töltött sikeres gyakorlatból vagy a szakmai gyakorlat előtt végrehajtott bizalomépítő gyakorlatokból. 3. Szimpátián alapuló bizalom: A bizalom következő szintje akkor jön létre, ha a kapcsolatba kerülő partnerek teljesen ismerik egymást, tisztában vannak egymás értékrendszerével, szándékaival és elvárásaival (Schweer és Thies 2003:21). Ha ez a bizalmi szint létrejön, akkor már egyáltalán nincs szükség formális szerződésekre (Lewicki és Bunker, 1995:140). A szerződéskötési szándék ilyen esetben még sértő is lehet (hiszen azt a másik fél a bizalmatlanság jelének tekintheti). Példa lehet a barátok közötti megállapodás egy autó megvásárlásáról. A barátba vetett bizalom egyben azt is jelenti, hogy megbízunk abban is, hogy az autó, amit elad, működik (Rohner, 2004:9). A Tanári Szakmai Gyakorlat esetében

73

ez a bizalmi szint elsősorban a koordinátor és a többi tanár, illetve a koordinátor és a mentorok között jöhet létre, amennyiben a kapcsoaltok nagyon hosszan fennállnak.

Annak érdekében, hogy a tanári Szakmai Gyakorlat során a bizalmi szintet az elsőről (Számításon alapuló bizalom) a másodikra (Ismereten alapuló bizalom) emeljük, a gyakorlat résztvevőinek, de elsőősorban a résztvevő tanárnak célszerű egy strukturált bemutatkozást készítenie. Ebben a következő témákat javasolt érinteni: 

szakmai karrier



nyelvtudás



család



szabadidő, hobbik



utazási tapasztalatok

A bemutatkozás során az aktív figyelés szabályait kell követni: 1. Nagyobb csoport esetében – vagyis ha az összes gyakorlaton részt vevő tanár és mentor együttesen mutatkozik be – a résztvevők kiválasztják azt a személyt, akivel párbeszédszerűen lefolytatják a bemutatkozást. Ez célszerűen az lesz, akivel hosszabb távon is együttműködnek. Kisebb csoport esetében – ha csak néhány tanárról és mentorról van szó, vagy esetleg csak egyetlen gyakorlatról – akkor nyilvánosan, egymást követve kerül sor a bemutatkozásra, de ekkor is definiálni kell a hallgató szerepét. 2. Akár teljes csoportban, ha párokban dolgoznak, akkor egyikük a bemutatkozó, a másik a hallgató szerepét vállalja fel. Ha csoportban, akkor a bemutatkozó mellett mindenki más a hallgató szerepét látja el. 3. A bemutatkozó személy öt percet beszélhet a fenti témákról a hallgatónak. A prezentáció nyílt, bármilyen törénetet vagy ügyet elő lehet adni, ami a fenti témához illeszkedik. A bemutatkozó így maga választhatja meg, hogy mit tart fontosnak. 4. A hallgató támogatja a bemutatkozót testbeszéddel, érezhető figyelmemmel, de tartózkodik attól, hogy értékelő megjegyzést tegyen. 5. A bemutatkozás végén a hallgató a saját szavaival összefoglalja a bemutatkozó üzentetét. 6. A bemutatkozó így visszajelzést kap arról, hogy megfelelően értelmezték-e szavait. 74

7. Végül a szerepeket felcserélik.

A résztvevőknek a következőkre kell figyelni: 

A bemutatkozót nyílt, támogató attitűddel kell kezelni, odafigyelni rá és kellő időt hagyni a bemutatkozásra.



A beszélgetés során fenn kell tartani a szemkkontaktust, de anélkül, hogy a zavaróan a beszélőre meredne a hallgató.



Szerencsés, ha a bemutatkozó támogató verbális és non-verbális jeleket kap, mint pl. … igen… értem… igaz…

Ezzel is ki lehet fejezni, hogy a halllgatót érdekli a másik

bemutatkozása. 

Szükség esetén egyértelműsítő kérdést lehet feltenni, mint például. „Jól értem, hogy ...?”

A résztvevők a bemutatkozásra csupán pár percet szánnak, de ezt teljes figyelemmel, egy olyan helyen, ahol nem zavarja meg őket semmi. Ha az időjárás lehetővé teszi, akkor akár szabadtéren, vagy egy kis séta során is sort keríthetnek erre a beszélgetésre.

Az aktív hallgatás során tulajdonképpen nem az elhangzottak a lényegesek, hanem sokkal inkább azok a másik félnek a bemutatkozáson keresztül érzékelhetővé váló érzései, szükségletei, gondolatai. Ezért különösen fontos, hogy ezt a módszer alkalmazva mindig kellő tisztelettel és megbecsüléssel forduljunk a másik félhez (Eßwein, 2010:68). A kölcsönös bemutatkozás után az elhangzottakat a következő táblázatos formában rögzítik: Téma

Élmény

Elégedettség

Szakma Nyelv Család Szabadidő

75

Téma

Élmény

Elégedettség

Utazás 4. Táblázat A bemutatkozási adatok rögzítése

Az aktív hallgatás kiváló lehetőséget ad arra, hogy az „itt és mostra” koncentráljunk. A másikra figyelve, őt megismerve létrejöhet a bizalom. Ebben a beszélgetésben a partnerek saját életükről árulnak el részleteket. Fény derülhet a közös pontokra és ezekre (is) építve kialakulhat az Ismeret-alapú bizalom.

MONITORING A GYAKORLAT ALATT A mentor feladata, hogy kövesse a munkatervet és a gyakorlaton résztvevő tanár munkavégzését, tevékenységét. A mentor feladata a gyakorlat alatt:  oktatásra és gyakorlati tapasztalatszerzésre alkalmas munkakörnyezet előkészítése;  ösztönözni és támogatni a gyakorlaton résztvevő tanár bekapcsolódását az egyes munkafolyamatokba, tevékenységekbe;  a résztvevő tanár bevonása az érintett megbeszélésekbe, döntési folyamatokba;  a gyakorlat alatti munkatapasztalatok megvitatása;  a megszerzett új ismeretek elhelyezése egy tágabb kontextusban, rávilágítás az alkalmazási lehetőségekre;  a gyakorlat hatékonyságának felmérése és monitoringja.

A TANÁROK ADMINISZTRATÍV TEENDŐI A GYAKORLAT ALATT

76

A gyakorlaton résztvevő tanárnak egy gyakorlati beszámolót, riportot kell elkészítenie a tanultakról és az elsajátított munkatapasztalatról, beleértve az elvégzett feladatokat, az áttanulmányozott dokumentumokat, az elsajátított tapasztalatokat stb.. A gyakorlati beszámoló tartalmazza a szakmai tevékenységek teljes körű áttekintését, az elvégzett tevékenységeket, tanulási és munkatapasztalatokat, beleértve az elvégzett feladatokat, áttanulmányozott dokumentumokat, elsajátított kompetenciákat és készségeket, esetlegesen felmerülő nehézségeket, kérdéseket, valamint a résztvevő tanár gyakorlat alatti benyomásait, észrevételeit. Ez a gyakorlati beszámoló értékes visszacsatolás a gyakorlati tevékenység hatékonyságáról és hozzájárul a tanári gyakorlat szakmai tartalmának javításához. A gyakorlati tapasztalatok alkalmasak más kollégákkal való megosztásra. A tanárok gyakorlati részvétele nemcsak a tanárokat segíti a gyakorlatorientált oktatásban, de jó alkalmat ad a turisztikai szakma számára is, hogy tájékozódjon a szakközépiskolai turisztikai oktatásról. A tanárok adminisztratív feladatai a szakmai gyakorlat alatt az alábbiakra terjednek ki:  az elvégzett feladatok, tevékenységek leírása;  megvizsgált információforrások bemutatása;  szakkifejezések kigyűjtése;  elsajátított kompetenciák és készségek bemutatása;  áttanulmányozott dokumentumok és kézikönyvek;  az elért célkitűzések és eredmények dokumentálása.

77

78

6 A GYAKORLAT LEZÁRÁSA

A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT KIÉRTÉKELÉSE A tanári szakmai gyakorlat lezárása után, a résztvevő tanár és a fogadóintézmény mentora, a gyakorlat koordinátora és az oktatási intézmény képviselői részvételével javasolt egy találkozó szervezése, ahol az érintettek kiértékelhetik a tanári szakmai gyakorlatot.

A találkozó során a tanári szakmai gyakorlat minden szereplője által minden szempontból történő kiértékelése szükséges ahhoz, hogy a gyakorlat hozzájáruljon az oktatási tevékenység javításához, az oktatás és a munkaerőpiac sikeres együttműködéséhez, továbbá a jövőben is maximális hatékonysággal működhessen.

A kiértékelés a résztvevő felek szemszögéből nézve sokféle formát ölthet:

79



a résztvevő tanár értékeli a fogadóintézménnyel kötött szerződés, megállapodás tartalmát;



a gyakorlatot adó intézmény értékeli a tanári szakmai gyakorlat tartalmi és formai elemeit, a gyakorlat hatékonyságát és a résztvevő tanár tevékenységét, munkavégzését;



a képzőintézmény a gyakorlat oktatási hasznosíthatóságát (pl. az elsajátított ismeretek milyen tárgyakban használhatóak).

A tanári szakmai gyakorlat értékelése a következő dokumentumban jelenik meg:  Gyakorlati beszámoló a tanári szakmai gyakorlatról

A kiértékelésnek írásos formában rendelkezésre kell állnia a szakmai gyakorlat befejezése után 4 héten belül. Ezt a beszámolót el kell juttatni mind a képzőintézmény, mind a fogadóintézmény felé.

A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓJA A résztvevő tanár készít egy gyakorlati beszámolót a tanári szakmai gyakorlat teljes körű kiértékeléséről, bemutatva a szakmai tevékenységeket, a munkakörnyezetet, a gyakorlat erősségeit és gyengeségeit, áttekintve a gyakorlati tapasztalatokat. A kialakított formanyomtatvány egyaránt tartalmaz kvalitatív és kvantitatív szempontokat annak érdekében, hogy mélyebb információt gyűjtsön a gyakorlatról és kiemelt figyelmet kapjanak a nehézségek és problémák, amelyek a gyakorlat során felmerültek, valamint az általános benyomások, tapasztalatok. Mindent egybevéve, a kvalitatív kérdéseket tartalmazó nyomtatványt részletesebb képet ad a tanári szakmai gyakorlatról, a résztvevő felek igényeiről és benyomásairól. A Tanári Szakmai Gyakorlati beszámolóban a résztvevő tanárok az alábbiakat értékelik:

80



a résztvevő tanárok adatai;



a gyakorlati hely adatai;



a szakmai gyakorlat ideje és dátuma;



az elvégzett tevékenységek és folyamatok leírása;



a munkaterv értékelése;



a tanulmányozott szakmai dokumentumok köre;



a megismert munkakörök, szakmai munkafolyamatok, szakmai problémák;



a szakmai gyakorlat értékelése (erősségek, gyengeségek, összértékelés);



a tanultak, tapasztaltak oktatásban való felhasználása;



a munka és gyakorlati tapasztalatok kollégákkal való megosztása;



a jövőbeni együttműködési lehetőségek.

81

7 A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT MINŐSÉGBIZTOSTÁSA

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ELVE A minőség egy olyan viszonylagos fogalom, amely a résztvevők szükségleteitől és elvárásaitól függ. Minőségről akkor beszélhetünk, ha az adott termék jellemzői megfelelnek a felhasználók elvárásaink. A Tanári Szakmai Gyakorlat esetében a minőségmenedzsment kérdése azért is fontos, mert az eredmény több, együttműködő szereplő tevékenységétől függ. A szereplők közötti önkéntes partneri és nem alárendeltségi viszonyból adódóan a gyakorlati folyamatok eredményeinek befolyásolására csak korlátozott eszközök állnak rendelkezésre. Ebben a környezetben a minőségmenedzsmentet nem egy partner meglevő szervezeti rendszerében kell alkalmazni, hanem a gyakorlati folyamathoz kell hozzáilleszteni és a partnerek közötti együttműködésben „puha” eszközökkel megvalósítani. Valójában a minőségmenedzsment ebben az esetben az egyik legfontosabb irányítási és visszacsatolási rendszer.

82

Általánosságban a minőségbiztosítási rendszerek eltérnek egymástól az egyes országokban, illetve partnereknél (pl. a profit-orientált és non-profit partnereknél). Csak néhány a lehetséges eltérések közül: van amikor az egész szervezetre vonatkozik, van ahol a folyamatok vagy éppen oktatási programok állnak a középpontban. Lényeges eltérés lehet abban, hogy a minőségi folyamatok mennyire szabványosítottak, eltérés lehet a minőségmenedzsment időhorizontjában és abban is, hogy belső szervezeti egység vagy külső tanácsadók látják el ezt a feladatot. Végezetül a minőségmenedzsment folyamatában egy sor eszköz áll rendelkezésre (kérdőívek, elemzések), amelyekből a feladatot végző válogathat. Mint a fentiek is mutatják, a minőség fogalom mögött egy nagyon változatos szervezeti kultúra áll. Fontos az is, hogy a minőség fogalma nemcsak a minőség ellenőrzésére és az értékelésére, hanem általánosságban az általános tejesítmény és az egyes szereplők hatékonyságának javítására is. A minőségügyi folyamatok egyik gyakran alkalmazott formája az anoním értékelés. Ennek eredményeit aztán változatos formában, gyakran grafikusan, könnyen áttekinthető módon jelenítik meg. A cél mindenképpen a folyamat nyomon követése lépésről lépésre. Ezen keresztül láthatóvá válnak az akadályok és a problémák, de a jó gyakorlatok is. Ebben a tekintetben az anoním értékelés egy konstruktív eszköz, melynek célja a kockázatok feltárása és elkerülése. Mivel a jó gyakorlatokra is rámutat, lehetőséget ad arra is, hogy azokat felismerjék és elterjesszék.

A minőségnyilatkozat A következőkben bemutatandó minőségnyilatkozat az Európai Mobilitási Minőségi Karta (Official Journal L 394 of 30.12.2006)1 elveit követi. Maga a Karta eredetileg a nemzetközi 1

European Quality Charter for Mobili http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c1108 5_en.htm

83

mobilitási programok dokumentumaként jött létre, de elveit a Tanári Szakmai Gyakorlatra is lehet alkalmazni. A Karta a következő elveket javasolja alkalmazni: 1. Tájékoztatás és támogatás: A gyakorlaton résztvevőnek minden, a gyakorlattal kapcsolatos információhoz hozzá kell férnie. 2. Munkaterv: A munkaterv rögzíti azokat a tevékenységeket, amelyeket a gyakorlat során biztosítani, illetve teljesíteni kell. A Tanári Szakmai Gyakorlat esetében ez azt jelenti, hogy a tanárok gyakorlati programját előre rögzíteni kell. 3. Személyre szabottság: A munkatervet és ezen keresztül a gyakorlat egészét a résztvevő tanár kompetenciaigényeire kell szabni. 4. Mentorálás: A fogadó ipari partnernek biztosítania kell a gyakorlaton résztvevő tanár számára egy olyan mentort, aki segíti a gyakorlat lebonyolításában. 5. Elismerés és igazolás: A gyakorlat sikeres teljesítését a fogadó vállalat tanúsítvánnyal igazolja. 6. Integráció és kiértékelés: A tapasztalatokat a gyakorlat után ki kell értékelni és az elért célokat bemutatni és elemezni. 7. Felelősségek: A felek közötti felelősségmegosztást írásban rögzíteni kell annak érdekében, hogy a Tanári Szakmai Gyakorlat lebonyolítása zökkenőmentes legyen.

Minőségbiztosítás A minőségbiztosítás minden szereplőre vonatkozik.

A Tanári Szakmai Gyakorlat

minőségégének biztosítása érdekében első lépésben minden résztvevő szerevzetnek és személynek tisztában kell lenni a gyakorlat tervezett céljával és előnyeivel. A gyakorlatban a fogadó ipari partner esetében ez azt jelenti, hogy meg kell adnia a lehetőséget a gyakorlat céljainak teljesülésére. Ebbe beletartozik az, hogy

84



a gyakorlat céljára magas szakmai színvonlú munkahelyet biztosít;



lehetőséget ad a munkafolyamatok megismerésére;



a résztvevő tanárokat olyan környezetbe helyezi, ahol a legújabb technikával és kihívásokkal szembesülnek.

A minőség biztosítása érdekében a következőket kell tervezni a Tanári Szakmai Gyakorlat tervezésekor: 1. Gyakorlati szerződés: meghatározza minden szereplő feladatait és felelősségeit a gyakorlati szerződés formájában. 2. Mentor kijelölése: Ahogyan már korábban utaltunk rá, a fogadó ipari partner feladata egy olyan mentor kijelölése, aki a résztvevő tanároknak támogatást nyújt. A kezdettől fogadja a tanárt és segíti a vállalaton belül az eligazodásban és a megfelelő tapasztalatok megszerzésében, hogy a gyakorlatból a rendelkezésre álló idő alatt a lehető legtöbbet hozhassa ki. Optimális esetben a mentor széles körű szakmai tapasztalattal rendelkezik, jó kapcsolatrendszere van és olyan szakmai tudása, amivel támogatni képes a résztvevő tanárokat. 3. Kiértékelés: Már a gyakorlat előtt rögzíteni kell, hogy milyen módon fogják értékelni a résztvevő tanárok eredményeit és a gyakorlat hatékonyságát. 4. Igazolás a teljesítésről: Amennyiben a résztvevő tanárok sikeresen végrehajtják a gyakorlattal kapcsolatos feladatokat, arról igazolást kapnak.

A szakképző intézmény esetében a minőség fogalommal kapcsolatos kiindulópont az, hogy az adott iskolában a vezetés és a tanárok a gyakorlatot egy olyan innovatív lehetőségnek tekintsék, amelynek révén javítani tudják az oktatás színvonalát. Világossá kell tenni, hogy ezt elsősorban azon keresztül lehet elérni, hogy a tanárok személyes tapasztalatokat szereznek a szakmai vállalatok működéséről, a munkafolyamatokról és a vezetési stílusról és módszerekről. 85

A minőség biztosítása érdekében a következőket kell tervezni a Tanári Szakmai Gyakorlat tervezésekor: 1. Gyakorlati szerződés: a szakképző intézményre is vonatkozik a minden szereplő feladatait és felelősségeit maghatározó a gyakorlati szerződés. 2. Gyakorlati koordinátor kijelölése: A gyakorlati koordinátor feladata a résztvevő tanárok igényeinek és a fogadó ipari partner kínálta lehetőségeknek az összehangolása. A koordinátor lehet akár külső szakértő is, de általában inkább a küldő szakképző intézmény munkatársa. Mindkét esetben fontos, hogy kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerrel bírjon és alaposan ismerje a fogadó vállalatokat. 3. Zárójelentés és kiértékelés: A koordinátor feladata, hogy a gyakorlat kiértékelésével kapcsolatos feladatokat összehangolja. Különösen figyelni kell a tervezett élmények, tapasztalatok megvalósulására, illetve arra, hogy a tervezett munkafolyamatokra ráláthatott-e a résztvevő oktató. A kiértékelésnek minden esetben előre rögzített módszertani szabályokat kell követni. Ezt a leggyakrabban az adatfelvétel strukturálásával lehet megoldani. Előre kell rögzíteni a kérdéseket és azt, hogy milyen skálán kell rögzíteni a válaszokat (pl. 1-5-ig terjedő, vagy igennem). Ugyancsak fontos, hogy előre meghatározzák, hogy a válaszokat milyen módon, formában fogják kiértékelni (pl. egy három oldalas jelentésben, ami előre rögzített részekből áll). A minőségbiztosítás a résztvevők közös felelőssége. A résztvevő tanárok, a szakképző intézmény képviselője (a koordinátor) és a mentor alkotja a minőségbiztosítási munkacsoportot. Amennyiben a mentor ezt a feladatot a munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudja vállalni, a szakképző intézmény a koordinátor mellett még egy főt delegál ebbe a munkacsoportba. A gyakorlat lezárulta után kerül sor a minőségi szempontú kiértékelésre. Optimálisan ez anoním módon történik, vagyis azokat az informácókat, amelyek nem helyspecifikusak – vagyis nem lehet belőlük a válaszadó személyére visszakövetkeztetni – anoním módon kell begyűjteni.

86

A szakképző intézmény minőségügyi feladatai 1. Elismeri a Tanári Szakmai Gyakorlat fontosságát. 2. Meghatározza a Tanári Szakmai Gyakorlat kívánatos eredményét. 3. Felkészíti a résztvevő tanárt a Tanári Szakmai Gyakorlati programban való részvételre. 4. Támogatja a résztvevő tanárt a Tanári Szakmai Gyakorlatban való részvétel során. 5. Kiértékeli a Tanári Szakmai Gyakorlat során elért személyes szakmai fejlődést.

A gyakorlati koordinátor minőségügyi feladatai 1. Segíti a résztvevő tanárt a megfelelő gyakorlati heéy kiválasztásában. 2. Letárgyalja az egyéni gyakorlati programot a fogadóhellyel, valamint egyezteti a gyakorlat időbeosztását.

A fogadó ipari partner minőségügyi feladatai 1. Biztosítja, hogy a tapasztalatszerzésre alkalmas, megfelelő magas színvonalú szakmai környezet fogadja a résztvevő tanár(oka)t. 2. Kinevezi a mentort a tanár támogatására. 3. Részt vesz az egyéni gyakorlati terv véglegesítésében.

A résztvevő tanárok minőségügyi feladatai 1. Részt vesz a munkaterv kialakításában és betartja a megállapodás rá vonatkozó részeit. 2. Betartja a fogadó vállalat szabályait annak érdekében, hogy sikeresen teljesítse a Tanári Szakmai Gyakorlatot. 3. Elkészíti a zárójelentést a Tanári Szakmai Gyakorlat végén. 87

4. Beszámol minden olyan problémáról és akadályról, amely a Tanári Szakmai Gyakorlat során felmerül.

MINŐSÉGÜGYI FELADATOK A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT FOLYAMÁN Annak érdekében, hogy a Tanári Szakmai Gyakorlat sikeresen valósuljon meg és fejlődjön, a következő minőségügyi lépésekre van szükség: 1. A Tanári Szakmai Gyakorlat folyamatában résztvevő szereplők bevonása a folyamatba: a szakképző inntézmény, a résztvevő tanár, a gyakorlati koordinátor, a fogadó ipari partner és annak mentora. 2. A résztvevő tanárok igényeinek és a fogadó vállalatok kínálatának egyeztetése. 3. A fogadó vállalatnál a mentor kinevezése. 4. A gyakorlati program véglegesítése írásos formában, világosan megjelölt célokkal. 5. A résztvevők között hatékony kommunikáció biztosítása. 6. A gyakorlati tevékenység rögzítése napi jelentések formájában (lásd a mellékletben). 7. A program végén minden fél zárójelentést készít. 8. A gyakorlat után a tapasztalatokat oktatási anyagokká dolgozzák fel (lásd esettanulmány útmutató).

A Tanári Szakmai Gyakorlat dokumentálása A Tanári Szakmai Gyakorlat során a következő dokumentunokat kell használni: 1. Jelentkezési lap 2. Gyakorlati szerződés 3. Gyakorlati beszámoló 4. Igazolás a Tanári Szakmai Gyakorlat teljesítéséről A dokumentumokat a melléklet tartalmazza. 88

8 MELLÉKLETEK

89

A1 JELENTKEZÉSI LAP A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATRA Résztvevő neve Születési éve Neme Elérhetőségi adatok Munkahelye neve Munkahelyi címe

Munkahelyi telefonszám

Mobilszám

Fax

Email Foglalkoztatási adatok

Oktatási tapasztalat években Korábbi turisztikai tapasztalatai (Kérjük nevezze meg a munkaterületeket és a tapasztalatszerzés dátumait)

Tanított tárgyak (Kérjük listázza a turisztikai tárgyakat)

Egyéb szakmai feladatok

90

Iskolai végzettség Iskolai végzettségei (Kérjük ne használjon rövidítéseket)

Kérjük

nevezze

turisztikai

meg

a

vonatkozású

végzettségeket és annak helyét. Fogadóintézmény adatai Fogadóhely neve, címe Gyakorlati munkaterület Fogadóhely elérhetősége

Telefon Weboldal

Preferált gyakorlati hely (szakmai munkaterület)

Gyakorlat preferált dátuma

Kezdési dátum

Befejező dátum

Elvárt eredmények (pl. szakmai eljárások ismerete) _______________________________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________________

A gyakorlat során fejlesztendő kompetenciák _______________________________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________________

91

A2: SZERZŐDÉSI FORMA SZERZŐDÉS

Az Insight projekt keretében megvalósuló Tanári Szakmai Gyakorlat megvalósításában együttműködési szerződést köt (az oktatási intézmény vezetőjének neve) …., mint az oktatási intézmény vezetője, (az iskola neve) nevében (teljes címe, irányítószám, utcanév, telefonszám) ÉS (a fogadó intézmény képviselője) …, mint a (a képviselő munkaköre), a (fogadóintézmény neve) nevében)…. (teljes címe, irányítószám, utcanév, telefonszám) az alábbiak szerint:

A Tanári Szakmai Gyakorlaton résztvevő tanár neve: Címe: (teljes címe, irányítószám, utcanév, telefonszám) ,aki az (iskola neve) alkalmazottja.

A Tanári Szakmai Gyakorlat időtartama az alábbi időszakot öleli fel: (dátumtól-dátumig) A fent megnevezett felek megegyeznek az alábbiakban: 1) A fogadóintézmény fogadja a résztvevő tanárt, mint „gyakornokot” a Tanári Szakmai Gyakorlat ideje alatt. A Tanári Szakmai Gyakorlat fő célkitűzése, hogy naprakész szakmai tapasztalatokat és az oktatásban használható ismereteket kapjanak a szakképzésben oktató tanárok. A Tanári Szakmai Gyakorlatnak összehangban kell lennie az előzetesen kijelölt hiányzó készségekkel és képességekkel.

92

2) A munkahelyi koordinátor és a mentor által összeállított munkaprogramnak a gyakorlaton résztvevő tanár igényeinek megfelelőnek kell lennie. 3) A Tanári Szakmai Gyakorlaton résztvevő tanároknak meg kell felelniük az előre kialakitott feltételeknek. 4) Ez a szerződés érvényét veszti a Tanári Szakmai Gyakorlat letelte után. 5) A Tanári Szakmai Gyakorlaton résztvevő tanárnak el kell fogadnia a fogadóintézmény szabályait, feltételeit, házirendjét. 6) A feltételekben bekövetkező bármilyen változást (pl. súlyos egészséggyi problémák esetében), amelyek befolyásolhatják, megzavarhatják a Tanári Szakmai Gyakorlat sikeres megvalósítását, a résztvevő tanár köteles jelezni a fogadóintézmény felé. A tanároknak az oktatási intézmény felé is jelezni kell, ha nem tudnak résztvenni a szakmai gyakorlaton. 7) A szakmai gyakorlati idő befejezésé után a résztvevő tanárnak el kell készíteni egy gyakorlati

összefoglalást

(riportot),

az

előre

megadott

dokumentum

szempontrendszere alapján. 8) A fogadóintézmény mentorának tájékoztatni kell a munkahelyi koordinátort és az oktatási intézményt a gyakorlati idő alatt bármilyen felmerülő probléma vagy nehészség esetén. 9) A Tanári Szakmai Gyakorlat záródátuma után, a fogadóintézménynek ki kell állítani egy igazolást a gyakorlat teljesítéséről. Ezt hivatalosan, lepecsételve megkapja a résztvevő tanár és neki be kell mutatnia a szakképző intézmény felé is. A fenti felek megegyeznek a leírt feltételekben és mindhárom fél hivatalos aláírással elfogadja azokat. (hely, dátum) (mindhárom fél aláírása) Szakképző intézmény

Fogadó vállalat 93

Résztvevő tanár

A3 GYAKORLATI BESZÁMOLÓ

Gyakorlati hely adatai Fogadó intézmény adatai Cég neve

________________________

Címe

________________________

Gyakorlatot felügyelő neve________________________ Munkaterülete

_________________________

Telefonszáma

_________________________

E-mail

_________________________

Gyakorlat adatai Ideje

tól _________ ig ________

Gyakorlat munkaterülete _________________________

Kapcsolódás oktatott tárgyakhoz (szakmaterülethez) _________________________

Résztvevő adatai Neve

_________________________

Munkahelye

_________________________

Gyakorlati beszámoló

94

Kérjük, hogy a gyakorlati beszámolóban mutassa be a végzett tevékenységeket, tanulási és munkatapasztalatokat,

beleértve

az

elvégzett

feladatokat,

áttanulmányozott

dokumentumokat, elsajátított kompetenciákat és készségeket, esetlegesen felmerülő nehézségeket, kérdéseket. Milyen

gyakorlati

tevékenységeket

végzett,

milyen

területen?

Milyen

szakmai

munkatapasztalatot szerzett?

A megfigyelt területen a napi tevékenységek hogy zajlanak? Milyen módon alakítják a tevékenységeket? Milyen munkaterületen és munkakörben dolgozó emberekkel találkozott?

Milyen készségekre-kompetenciákra van szükség a feladathoz a munkavégzőtől?

Mit tud az iskola tenni annak érdekében, hogy ezeket a kompetenciákat fejlessze?

Milyen vendégkapcsolatokat figyelt meg?

95

Milyen szakmai problémákkal szembesült a gyakorlat alatt? Milyen megoldásokat alkalmaztak ezekre a gyakorlati helyen?

Milyen szakmai dokumentumokat tanulmányozott át a gyakorlata során?

Milyen kompetenciákat és készségeket sajátított el a gyakorlat során?

A megfigyelt terület melyik tantárgyba kapcsolható bele szerinte?

Mit tartott a szakmai gyakorlatban a leghasznosabbnak?

96

Milyen módon tud az iskola és a gazdálkodó szervezet együttműködni?

Nyílt nap, workshop, tréning: a vendéglátást-turizmust tanító kollégák számára -ha lenne rá lehetőség-részt venne-e rajta?

Hogyan tudná jobban összehangolni az elméletet és a gyakorlatot?

Hogy lehetne ösztönözni a fiatalokat arra, hogy ezt a pályát válasszák? Hogyan tudna a gazdálkodó szervezet ebben segíteni, hogy megszerettessük velük a szakmát?

Egyéb vélemények, javaslatok

Résztvevő tanár

Aláírás

Dátum

Fogadóintézmény

Aláírás

Dátum

97

A4 IGAZOLÁS A SZAKMAI GYAKORLATRÓL

IGAZOLÁS az Insight tanári szakmai gyakorlatot való részvételről

Igazolom, hogy Név: Születési év:

sikeresen teljesítette az Insight project keretében zajló Tanári Szakmai Gyakorlatot a követlezők szerint:

Fogadó intézmény neve: Címe: A mentor neve: A mentor munkaköre:

A Tanári Szakmai Gyakorlat elsődleges célja az volt, hogy munka és szakmai tapasztalatot szerezzen a (résztvevő megnevezése) a ……. (gyakorlati hely megnevezése) területen.

A gyakorlat időtartama két hét volt, mely 2016. június 16-30. között tartott.

A Tanári Szakmai Gyakorlat alatt végzett szakmai tevékenységek és munkafolyamatok: ……………….. A Tanári Szakmai Gyakorlat alatt tanult készségek és kompetenciák: csapatépítés, kreativitás, rugalmasság.

Hely és dátum

98

XY Fogadó intézmény vezetője

99

TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM

Recommend Documents