VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A 2011. ÉVES SZAKMAI BESZÁMOLÓHOZ I.
Főbb szakmai feladatok:
Szervezeti változások A Kormány célul tűzte ki a „Jó állam” megteremtését, amely hatékonyan nyújt szolgáltatásokat az állampolgárok részére, erőforrásaival pedig ésszerűen gazdálkodik. Ennek érdekében a magyar közigazgatási rendszer jelenleg nagymértékű átalakuláson megy keresztül. A megújítás egyik fő állomásaként 2011. január 1-jén megkezdték működésüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok, az Igazságügyi Hivatal korábban egységes szervezetrendszere pedig ezzel egyidejűleg megszűnt. Az Igazságügyi Hivatal általános jogutódjaként 2011. január 1-jétől létrejött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: KIMISZ), az Igazságügyi Hivatal területi szerveiként működő megyei igazságügyi hivatalok pedig a kormányhivatalokba integrálódtak azok szakigazgatási szerveként, Igazságügyi Szolgálat néven. Az igazságügyi szolgálatok szervezetileg tehát a kormányhivatal részévé váltak, a szakmai irányításukat és felügyeletüket azonban a KIMISZ látja el a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján. Az év első felében új szervezeti struktúrának megfelelően új szakmai vezetők kerültek a KIMISZ-hez. A négy szakmai osztály, a Pártfogó Felügyeleti Osztály, a Jogi Segítségnyújtási Osztály, az Áldozatsegítési Osztály, továbbá a Kárpótlási Osztály az elfogadott éves munkatervében foglalt feladatait a jóváhagyott osztályos ügyrendek mentén végzi. A főigazgató szeptemberi kinevezését követően valamennyi fővárosi és megyei kormányhivatallal megtörtént a kapcsolatfelvétel, a főigazgató személyes látogatást tett a fővárosi és megyei kormánymegbízottaknál. Szakmai irányítási feladatok A hatályban lévő főigazgatói intézkedések (utasítások, körlevelek, állásfoglalások) áttekintését elvégeztük, a hatályon kívül helyezendő intézkedéseket hatályon kívül helyeztük, a módosításra szoruló főigazgatói intézkedéseket módosítottuk, az iratmintákat aktualizáltuk. A felülvizsgálatot fél évente folyamatosan elvégezzük, tekintettel arra, hogy a jogszabályok változása okán ezen belső intézkedések módosítása szükségessé válhat. Módszertani állásfoglalást adtunk ki: o
a vörösiszap-katasztrófával összefüggésben benyújtott támogatási kérelmek egységes elbírálásáról és a katasztrófa sújtotta területen élők pártfogó felügyelői ügyeinek intézéséről, a pártfogó felügyelők biztonságos munkavégzéséről,
o az áldozatsegítés szakterületén jogszabály-értelmezésre vonatkozóan, a gyermekvédelmi és hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos jelzőrendszeri tagságból fakadó kötelezettségek teljesítéséről, továbbá az áldozatsegítési szolgáltatások igénylésével kapcsolatban felmerülő visszaélések kiszűrése érdekében, o
a mediátori mentori rendszerrel kapcsolatban.
2
Szakmai főigazgatói utasítást adtunk ki a TÁMOP 5.6.2. projektben résztvevők szakmai együttműködésének elősegítésére. Módszertani javaslatot dolgoztunk ki és adtunk ki a fővárosi és megyei igazságügyi szolgálatok számára az ellenőrzéseikhez kapcsolódóan, valamennyi szakterületet érintően. Az önkéntesség szakmai munkába történő bevonásának lehetőségeit – a megyei javaslatokat is figyelembe véve – az egyes szakterületekre lebontva feltérképeztük, és a megvalósítás érdekében a szükséges. intézkedéseket megkezdtük. Megtörtént a mediátor ügyvédek önkéntesként való bevonása és az önkéntes szerződések aláírása, melynek eredményeként az ügyvédek kétharmada vállalta a díjazással nem járó munkát. Pártfogó ügyvédi feladatokat ellátó ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal új szolgáltatási szerződéseket megkötöttük. A kárpótlási hatósági ügyek lezárásával kapcsolatban összefoglalót készítettünk, a földárverések megtartására való felkészültségünk, és a lebonyolítás technikai feltételeinek vizsgálatát elvégeztük, valamint a problémákat és a lehetséges hatásokat feltérképeztük. Kárpótlási szakterületen az iratok megőrzésének, az archiválás lehetséges módozatainak vizsgálatát elvégeztük, a próbaselejtezést megkezdtük. Szakmai közreműködés a jogalkotási folyamatokban Uniós jogharmonizáció miatt a határon átnyúló tartási ügyekkel összefüggő jogalkotási folyamatban, az egyeztető tárgyalásokban aktívan részt vettünk, az ezzel kapcsolatos új feladatokra felkészültünk. A Büntető Törvénykönyvről, a büntetőeljárásról szóló törvény, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó javaslatainkat, továbbá egyéb, a szakterületeinket érintő jogszabály-módosítási előterjesztésekhez kapcsolódóan az álláspontunkat, szakmai észrevételeinket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium) az év folyamán folyamatosan megküldtük. Az ügyviteli vizsga szükségességének felülvizsgálatát elvégeztük, a képzési igényeket feltérképeztük, és ez alapján előterjesztést tettünk a Minisztérium felé. A KIMISZ államigazgatási feladataira vonatkozó Államigazgatási feladat- és hatásköri jegyzéket a Minisztérium kérésére elkészítettük, összeállítottuk továbbá a feladatok továbbrészletezését tartalmazó ügyfajta-kimutatást is. Képzések, konferenciák Szakmai konferenciákat szerveztünk, illetve azokon részt vettünk: o 2011. február 22. – Bűncselekmények áldozatainak napja (saját rendezvény); o 2011. március – Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Koordinációs Mechanizmus keretében szervezett szakmai konferencia; o 2011. március 23-24. – „Áldozatvédelem az Európai Unióban: merre tovább?” (EU elnökséghez kapcsolódó rendezvény), o 2011. szeptember 30. – Magyar Kriminológiai Társaság workshopja, o 2011. november 23. – Pártfogás Napja.
3
Országos szakmai értekezletet szerveztünk a jogi segítségnyújtási és áldozatsegítési szakterületeken 2011. július 5. napján és december 2. napján, a pártfogó felügyeleti szakterületen (ideértve a mediátori szakterületet is) pedig 2011. július 12. napján és november 23-án. Újjáélesztettük a regionális esetmegbeszélések gyakorlatát, amelynek eredményeként régiónként 2-2 alkalommal esetmegbeszélésekre került sor a KIMISZ részvételével. Pályázati tevékenység Az EVA/2010/3.3.3.1 "Uniós jogi segítségnyújtás a visszatérés területén" című pályázatot a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal együttműködésben sikeresen megvalósítottuk, és elkészítettük a tapasztalatokat összegző jelentést. A TÁMOP 5.6.2. projekt megvalósítását három alprojektben megkezdtük. Kiemelendő a 2011. február 22-én elindult, a nap 24 órájában ingyenesen hívható (06-80-225-225), bűncselekmények áldozatai számára fenntartott telefonos diszpécserszolgálat. Pályázati, illetve együttműködési lehetőségről tárgyalásokat kezdeményeztünk a fővárosi és megyei igazságügyi szolgálatoknál. A TÁMOP 5.6.1. projektben konzorciumi tagként vettünk részt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatallal, együttműködő partnerként a FICE, továbbá a Nonprofit Alapítvány pályázatában. Főpályázóként részt vettünk továbbá a TÁMOP 5.6.1.C pályázatban a Minisztérium mint együttműködő partner támogatásával a Baranya Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatával, továbbá a Közép-magyarországi Régióban a Pest Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatával és a Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetével. Konzorciumi partnerként közreműködtünk a Békés Megyei Kormányhivatal és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata pályázataiban. Együttműködési megállapodást írtunk alá Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálatával. Benyújtottuk az EVA/2011/3.3.3.1 "Jogi segítségnyújtás a visszatérés területén" című pályázatot. A Békítő-kör projektben való részvétel érdekében együttműködési megállapodást írtunk alá a pályázó konzorciummal, a Minisztérium támogatásával, továbbá közreműködtünk a megyei szolgálatokkal kötendő megállapodások előkészítésében. A projekt képzésén a KIMISZ egy kollégája személyesen is részt vett, a projekt megvalósítása folyamatban van, a kezdeti tapasztalatok nagyon jók. Külső kapcsolatok Megkezdtük a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia /1430/2011. (XII. 13.) Kormányhatározat/ KIMISZ hatáskörébe tartozó feladatainak megvalósítását, a Stratégiában megfogalmazott célok elérését. A szakmai osztályok hatályos együttműködési megállapodásait felülvizsgálatuk, a további együttműködési lehetőségek felkutatása, az ez irányú kapcsolatok felvétele, és a szerződések előkészítése érdekében lépéseket tettünk. Ünnepélyes keresetek között együttműködési megállapodás aláírására került sor a KIMISZ és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága között. Előkészítettük továbbá az Országos Rendőrfőkapitánysággal és a Magyar Ügyvédi Kamarával kötendő együttműködési megállapodásokat is, mely megállapodások véglegesítése zajlik. Közreműködtünk a horvát pártfogói iktató rendszer működésének kidolgozását célzó uniós projektben, részt vettünk az önkéntesek szakmai módszertani protokolljának kidolgozását célzó uniós projektben (MOMIE), a több uniós országgal közösen
4
végrehajtott STARR projektben, és eredményesen lezártuk a TÁMOP Útközben projektet. Koordináltuk és elvégeztük az OSAP adatgyűjtést a pártfogó felügyelői szakterületen. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa megkeresésére a Pártfogó Felügyelői Szolgálatra és az Áldozatsegítő Szolgálatra vonatkozóan statisztikai adatokat szolgáltattunk, az ombudsmani vizsgálathoz kapcsolódóan megfogalmaztuk észrevételeinket, tapasztalatainkat. A Magyar Helsinki Bizottság megkeresésére statisztikai adatokat szolgáltattunk az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2011. évre vonatkozó éves beszámolójához szükséges magyar országjelentés elkészítése céljából Kezdeményeztük a HERMON-rendszerhez (Körözési Információs Rendszer) való hozzáférési lehetőség kialakítását.
5
SZAKMAI FELADATOK I. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG 1.1. A KIMISZ, mint szakmai irányító szerv hatáskörébe utalt, pártfogó felügyelői tevékenységet érintő feladatok bemutatása A KIMISZ főigazgatójának, mint a szakmai irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utalt, a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő feladatokat a hatályos jogszabályok1 az alábbiak szerint határozzák meg: meghatározott irányítási, törvényességi, hatékonysági és szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök; egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására; jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés; közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint az irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése; kihelyezett ügyfélszolgálatok és közösségi foglalkoztatók tevékenységének szakmai ellenőrzése; módszertani állásfoglalások kibocsátása, képzések és továbbképzések szervezése, az egységes jogalkalmazás elősegítése; tájékoztató, koordinációs és képviseleti tevékenység, különösen a szakmai pályázatokat, az együttműködési megállapodásokat, valamint a nemzetközi kapcsolatokat érintően; országosan egységes informatikai rendszer működtetése, az országos adatbázisból statisztikai kimutatások, elemzések, beszámolók készítése, vizsgálatok, kutatások elvégzése; a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti közvetítői tevékenység végzésére vonatkozó pályázat kiírása és szerződések kötése a közvetítőkkel; a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 20. §-a szerinti feladatok ellátása.
1
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. §-a A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamit a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6-8. §-ai A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet A fővárosi és egyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 4-7. §-ai A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet1-6. §-ai, 18. §-a
6
A KIMISZ szakmai irányítói feladatkörét illetően további hatásköri változást jelentett a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet 6. §-a (5) és (5a) bekezdésének hatálybalépése, amelynek alapján a KIMISZ által közvetlenül igényelhető adatok köre jelentősen leszűkült. A fővárosi és megyei kormányhivatalok funkcionális működését, költségvetését, személyi állományát, létszámát, a kormánymegbízott, a főigazgató és az igazgató feladatkörét érintő megkereséseket, tájékoztatókat, valamint a tervezett szakszerűségi és törvényességi ellenőrzésről szóló tájékoztatót a közigazgatás- szervezésért felelős miniszter útján kell eljuttatni a kormányhivatalok igazságügyi szolgálataihoz, illetve a válaszok is ugyanezen az úton érkeznek vissza a KIMISZ-hez. 1.2.
A szakmai irányítói feladatkör gyakorlása
A pártfogó felügyelői szakmai tevékenység irányításáért a KIMISZ Pártfogó Felügyeleti Igazgatósága (évközi változás folytán Pártfogó Felügyeleti Osztálya) felel. A Pártfogó Felügyeleti Osztály személyi állományában a tárgyév során változás következett be (négy nagy tapasztalatú munkatársunk távozott és három új kolléga belépésére került sor). Jelenleg az Osztályon 1 fő osztályvezető és 4 fő szakreferens dolgozik. 1.2.1.
A szervezeti integrációval összefüggő feladatok ellátásában való közreműködés
2011. január 1-jén a jogelőd intézmény területi szervei a megyei/fővárosi kormányhivatalokba integrálódtak. Az új szervezetek létrehozatalához és működéséhez szükséges jogszabályi környezet kialakítása és a belső normák elkészítése során a Pártfogó Felügyeleti Osztály véleményezte többek között a szervezeti és működési szabályzatok, ügyrendek és más belső normák, továbbá azok évközi módosításainak tervezeteit. A szervezeti integrációból adódó működési zavarok feltárása és kezelése érdekében több alkalommal készítettünk az év során probléma listákat. 1.3.
Módszertani állásfoglalások, tájékoztatók készítése és előkészítése, ellenőrzési tevékenység
A 2011. év során is több esetben vált szükségessé állásfoglalások kibocsátása, például az alábbi témákban: a közvetítői területen működő mentori rendszerrel kapcsolatban, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény pártfogó felügyelői szakterületet érintő módosításával kapcsolatban, a közérdekű munka büntetés végrehajtásának az elítélt egészségi állapotromlására való tekintettel történő félbeszakításával kapcsolatban, külön magatartási szabályok pártfogó felügyelet alkalmazása nélkül való előírásával kapcsolatban, a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárásnak a Magyarországon alkalmazott pártfogó felügyeletre és a közérdekű munka büntetésre gyakorolt hatásával kapcsolatban, a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátáshoz és a vádemelés elhalasztáshoz társuló pártfogó felügyelet megszüntetésének egyes eseteivel kapcsolatban, az önkéntes ügyvéd közvetítők feladat ellátásával kapcsolatban, a jelnyelvi tolmácsok közvetítői eljárásban betöltött szerepével kapcsolatban,
7
a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás tartalmi elemeinek ügyész általi felülvizsgálatával kapcsolatban, a közvetítői eljárásban felmerülő költségek megfizetésének rendjével kapcsolatos jogszabály módosításával kapcsolatban, a különös illetékességhez kapcsolódó pártfogó felügyelői eljárással kapcsolatban, az iktató program új moduljával kapcsolatban, a büntetés-végrehajtási szervezet és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat adatkezelésével kapcsolatban. A tárgyévben három további témában kértük a Legfőbb Ügyészség, illetve egy témakörben a Minisztérium álláspontjának a kifejtését. Az ellenőrzések lefolytatására vonatkozó jogszabályi környezet, valamint az eljárás centralizáltsága miatt a tárgyévre tervezett vizsgálatokat nem tudtuk elvégezni. Egy megye önellenőrzést kért az egyik pártfogó felügyelője vonatkozásában, amelynek eleget tettünk. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat létrejötte óta kialakult, nagyon hasznos gyakorlat a 2011. évben is folytatódott. Ennek értelmében a Pártfogó Felügyeleti Osztály munkatársai telefonon és emailben egyaránt fogadnak szakmai kérdéseket, amelyek a leterheltségünk függvényében, de többnyire soron kívül kerülnek megválaszolásra. Ez naponta 2-3 kérdést és általában azonnali válaszadást jelent. A válaszok a megkereső és jellemzően valamennyi szakigazgatási szerv vezetői számára nyilvánosak, azok közzétételre illetve az ügymenetmodell soron következő felülvizsgálatakor szükség szerint beépítésre kerülnek. 1.4.
Háttéranyagok, módszertani segédanyagok készítése
Az év során többször készítettünk az egyes szakfeladatok (különösen a közérdekű munka büntetés végrehajtása és a mediáció) ellátásának aktuális helyzetét elemző és a korszerűsítés, hatékonyabbá tétel érdekében megfogalmazott javaslatokat tartalmazó háttéranyagokat. Ezekhez kapcsolódóan kidolgoztuk (a szükséges forrásokat is tartalmazó) képzési terveket. A Minisztérium kérésére elkészítettük a közérdekű munkára ítéltek illegális hulladék lerakóhelyek felszámolásába történő bevonásának lehetőségeire vonatkozó koncepciót. Kifejtettük a közérdekű munka büntetés és a közmunka programok kapcsolódási pontjaira vonatkozó álláspontunkat. Részletes háttéranyagokat készítettünk a Nemzeti Felzárkózási Stratégiában foglalt, a megelőző pártfogás, továbbá a fiatalkorúak pártfogásának és a gyermekvédelem intézmény rendszerének közelítésére vonatkozó feladat megvalósítása kapcsán. Háttéranyagok készültek továbbá az alábbi témákban: a pártfogó felügyelőkre vonatkozó képesítési és szakmai előírások, továbbá a vizsga kötelezettségekkel kapcsolatban, ombudsmani megkeresésre a Pártfogó Felügyelői Szolgálat jelzőrendszeri tagságából eredő feladatainak teljesítésével kapcsolatban, a rendőrség és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat informatikai rendszereinek esetleges kommunikációjával kapcsolatban,
8
együttműködési megállapodás tervezetének előkészítéséhez a Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a büntetés-végrehajtási szervezet munkakapcsolata tárgyában, tájékoztatás a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetét érintő, 2009. február és 2011. február közötti tevékenységéről, módszertani segédanyagot készítettünk az ellenőrzések lefolytatásához. 1.5.
Nemzetközi aktivitás és nemzetközi pályázatok
A KIMISZ 2011-ben is erősítette a megelőző években elkezdett nemzetközi együttműködésben való részvételét, tovább folytatta projektjeit. Munkatársaink számos külföldön és hazánkban megrendezett nemzetközi rendezvényen vettek részt, ill. tartottak előadásokat. Ezzel tovább bővült az alternatív szankciók végrehajtásával kapcsolatos hazai tudás, emellett számos külföldi szakemberrel sikerült kapcsolatot létesíteni, akik közül a jövőben többen potenciális nemzetközi projektpartnerek is lehetnek. 1.5.1.
Nemzetközi projekt együttműködések 2011-ben
Az Európai Bizottság Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága által támogatott STARR (Strengthening Transnational Approaches to Reducing Re-offending) – Nemzetközi együttműködés megerősítése a bűnismétlés csökkentése érdekében – elnevezésű pályázati program 2011 szeptemberében zárult le. A projekt négy ország részvételével és számos EU-s ország bevonásával három fő területre koncentrált: a fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatos kezelési módokra, a függőség kezelésére, valamint a családon belüli erőszak megelőzésére és áldozatainak kezelésére. A projekt során a szakemberek összegyűjtötték számos európai ország kutatási eredményeit, emellett számos kísérleti projekt adaptálása és értékelése valósult meg. 2011 tavaszán befejeződött a hazánkban előző évben megvalósult Agresszióhelyettesítő Tréning (Aggression Replacement Training) eredményeinek értékelése. A rendezvényeket tekintve három projektvezetőségi ülés valósult meg az év során, közülük egy Utrecht-ben, kettő – konferenciával egybekötötten – Szófiában. Mindhárom rendezvényen magyar szakemberek, ill. a KIMISZ munkatársa is tartott előadást. A 2011. évi első szakmai találkozón a szenvedélybetegségek különböző kezelési módjait mutatták be a nemzetközi szakemberek. A zárókonferencián pedig a közel két éves STARR projekt összes szakterületének kutatási és pilot eredményeiről hangzottak el előadások, illetve workshopok kerültek megrendezésre. A www.starr-probation.org honlapon számos, többek között magyar nyelvű szakmai anyag is elérhető. A projekt megerősítette nemzetközi együttműködéseinket, súlyunkat az európai pártfogói szolgálatok sorában. A projekt által számos, beépítésre érdemes jó gyakorlatot ismertünk meg. 2011 decemberéig zárult le a szintén közel két évig tartó MOMIE (Models of Mentoring for Inclusion and Employement) – Sorstárs mentor program a társadalmi beilleszkedés és foglalkoztatás elősegítésére. A projekt során Magyarországon két pilot program valósult meg. Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálatánál szabadultak részére szerveztek mentorálási programot, míg Pest megyében Bag községben roma kortárs és sorstárs mentorok képzésére került sor. 2011 januárjában Budapesten egy projekttalálkozót rendeztünk, melyen
9
számos nemzetközi előadás mellett a hazai társszervek képviselői is részt vettek. A MOMIE program keretében 2011. márciusban Edinburgh-ban, míg 2011. szeptemberben Lisszabonban került sor vezetőségi ülésre. A hazai pilotokat értékelő szakmai anyagok folyamatos fordítása mellett 2011 októberében ismét hazánkba látogattak a projektben dolgozó angol kutatók. A MOMIE projekt zárókonferenciáját 2011 decemberében rendezték meg Brüsszelben. Ezen az eseményen a KIMISZ főigazgatója is beszámolt a projekt magyar eredményeiről, illetőleg a két hazai pilotról készült film is levetítésre került. A hazai szakemberek előadásai mellett néhány kiképzett mentor és mentorált személyes beszámolója is színesítette a rendezvényt. A projektről további információk a következő honlapon olvashatók: www.eoef.org/peermentoring-research. A projekt keretében megismert nemzetközi tapasztalatok és a saját, elismerést kiváltó programelemeink hozzásegítettek minket a pártfogó felügyelői szakterületen működő önkéntesek hazai tevékenységére vonatkozó módszertan elmélyült kidolgozásához. A NOMS (Egyesült Királyság Elkövető Menedzser Szolgálata) megkeresésére a Pártfogó Felügyelői Szolgálat közreműködést vállalt a DOMICE (Developing Offender Management in Corrections Europe) című projektben, amelynek célja a felnőtt korú bűnelkövetők esetkezelésének megszervezésére, felépítésére vonatkozó európai uniós gyakorlatok felmérése és a jó gyakorlatok összegzése. A projekt létrehozását az a felismerés motiválta, hogy az esetkezelés bár egyre nagyobb jelentőségű, de még mindig viszonylag keveset kutatott területe a büntető igazságszolgáltatásnak. A projekt kezdettől fogva nemzetközi jellegű volt, a CEP (Európai Pártfogó Szövetség) mellett öt európai joghatóság vett benne részt főpályázóként. A kutatás céljai közé tartozott a jó gyakorlatok megismerése és elterjesztése, az egymástól való tanulás csatornáinak kiépítése a tagállamok között a rendszerek hatékonyságának növelése céljából és a témához kapcsolódó uniós kerethatározatok implementációjának segítése. A KIMISZ munkatársai a többi nemzetközi résztevőhöz hasonlóan részletes ismertetőt és folyamatábrát készítettek az esetkezelés hazai folyamatáról. A projekt zárókonferenciáját 2012. szeptemberben rendezték meg Barcelonában, ahol összehasonlításra kerültek az egyes országok gyakorlatai. A zárókonferencián a KIMISZ egyik munkatársa is előadást tartott. A DOMICE projekt az esetkezeléssel kapcsolatos kutatás során az elkövetők teljes útját végigköveti a büntető igazságszolgáltatás rendszerében, az ítélet meghozatalát megelőző szakasztól kezdve (a különböző rendszerekben ebbe a fázisba tartozhat a mediáció, az ítélet meghozatala előtti felügyelet, a pártfogó felügyelők ítéletet megelőző és megalapozó jelentése, az előzetes fogvatartás) az ítélet meghozatala utáni szakaszig (szabadságvesztés, alternatív szankciók, próbaidő felügyelet kiszabásával). A kutatás eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a rendelkezésre álló eszközök és erőforrások vonatkozásában,– az államok közötti jelentős különbségek ellenére – szinte minden esetben panaszként fogalmazódott meg a túlterheltség. (Az egyes szakemberekre háruló ügyteher a vizsgált országok rendszereiben 12 és 200 eset között mozgott). A helyi erőforrásokhoz való hozzáférés is jelentősen befolyásolja a hatékonyságot. A kutatás bizonyította, hogy az eljárás minden szakaszára kiterjedő, magas színvonalú esetkezelői munka esetén az egyes eljárási szakaszok pozitív hatásai nem egyszerűen összegződnek, hanem olyan egészet alkotnak, mely több mint az eljárás részeinek összessége. A fejlődés lehetséges irányai között megemlíthető az érintett szakemberek és intézmények közti együttműködés javítása, a jó gyakorlatok elterjesztése, a szakemberek képzésének összehangolása, valamint a képzés minőségének javítása.
10
A Schleswig-Holstein-i Társadalmi Felelősségért a Büntető Igazságszolgáltatásban Egyesület (SRCJ) és a Kiel-i Egyetem (Kiel University of Applied Sciences) által vezetett nemzetközi helyreállító igazságszolgáltatási projekt az EU Specific Programme Criminal Justice 2009 pályázati kiírására pályázott sikeresen. A projekt célja a helyreállító igazságszolgáltatás működő módszereinek összehasonlító kutatása, a legjobb gyakorlatok azonosítása, valamint annak vizsgálata, hogy mely esetekben és mely célcsoportok vonatkozásában milyen helyreállító eszközök működnek a leghatékonyabban. A projektben a Pártfogó Felügyelői Szolgálatunk partnerként szerepel.
A projekt célkitűzései: A helyreállító igazságszolgáltatásra vonatkozó ismeretek fejlesztése a nemzetközi szakmai hálózatban. Az orrszágok különbözó gyakorlatainak, pénzügyi és jogi összehasonlítása – általános jó gyakorlatok, eszközök azonosítása.
megoldásainak
Különböző típusú ügyekre és ügyfelekre vonatkozóan azonosítani a leghatékonyabb helyreállító igazságszolgáltatási eszközt. Jogalkalmazók együttműködésének erősítése a helyreállító igazságszolgáltatás területén. A projekt keretében a következő tevékenységek valósulnak meg: kutatás, konferenciák, nemzetközi adatbázis és internetes szakmai fórum létrehozása, tanulmányutak, kézikönyv és útmutatók elkészítése, valamint a kutatási eredmények közzététele. A projekt első nemzetközi eseményére 2011 februárjában került sor, a németországi Kiel-ben rendezett két napos konferenciával, valamint az azt követő tanulmányúttal. 2011 szeptemberében rendezték meg a következő nemzetközi találkozót Észtországban, Tallinnban, amelynek speciális témája az áldozatsegítő szolgálatok szerepe és az áldozatok helyzete volt a helyreállító igazságszolgáltatás rendszerében. Az eseményen a Pártfogó Felügyeleti Osztály és az Áldozatsegítési Osztály referense is részt vett. A Foresee Kutatócsoport és az Országos Kriminológiai Intézet által elnyert és 2011-ben megvalósított nemzetközi MEREPS pályázatban a KIMISZ jelenleg is közreműködik, amely egy új resztoratív módszer, a "Békítő kör" megismerését célozza. A Tübingeni Egyetem az EU Criminal Justice programján támogatást nyert a Magyarországon még nem ismert konfliktuskezelő módszer kísérleti alkalmazására, illetve egy ehhez kapcsolódó kutatás elvégzésére. („Hogyan implementálható a békítő kör elnevezésű konfliktuskezelői módszer a legalitás elvére épülő igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkező országokba?”) A pályázaton a német főpályázón túl belgiumi partner szervezetek vesznek részt, továbbá a Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma (European Forum for Restorative Justice) nevű szervezet is, amelynek a KIMISZ is tagja. A Pártfogó Felügyelői Szolgálatot a Foresee Kutatócsoport Nonprofit Kft. kereste meg a nemzetközi projektben történő együttműködéssel kapcsolatban. A projekt során – a hazai jogszabályi környezetre való figyelemmel – a kísérleti jellegű gyakorlati alkalmazást, a közvetítői eljárásra utalt ügyek keretében szeretnénk megvalósítani, mivel a projekt célja az, hogy a büntető ügyekben mediációt alkalmazó szervezetek számára biztosítson újabb módszertani eszközt, illetve kutassa a módszer kísérleti alkalmazásának tapasztalatait.
11
A magyar résztvevők feladata gyakorló szakemberek részvételének biztosítása a projekt keretében megvalósuló belgiumi, angol nyelvű képzésen (amelyen a képzők Kanadából érkezett őslakos indiánok voltak), majd 10-15 esetben a módszer alkalmazása és a tapasztalatok rögzítése (elégedettségi kérdőívek stb.). A kutatást a helyreállító igazságszolgáltatási eszközök működtetésében szerepet vállaló szakemberekkel készített interjúk is kiegészítik, míg a kutatási feladatokat a Foresee látja el. Az Európai Bizottság Technikai Segítség és Információ Csere (Technical Assistance and Information Exchange – TAIEX) projekt keretében kettő, a Török Pártfogó Szolgálat szakmai munkáját segítő tevékenység valósult meg. 2011. május 10-11. között Antalya-n került megrendezésre „Pártfogó felügyelői tevékenységek a feltételes szabaduláskor” című workshop, amelyen a KIMISZ egyik munkatársa tartott két előadást a résztvevőknek a következő témákban: A pártfogás európai fejlődési irányai, Pártfogó felügyelői tevékenység a büntetés-végrehajtási intézetekből szabaduló elítéltekkel Magyarországon. A projekt folytatásaként 2011. szeptember 20-22. között került sor a török büntetés-végrehajtás és pártfogás területén dolgozó munkatársak magyarországi látogatására, melynek keretében a török szakemberek több hazai intézményt, például. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatát, számos, büntetés-végrehajtási intézetet, valamint nonprofit szervezetet látogattak meg. A horvát Pártfogó Felügyelői Szolgálat iktató-és nyilvántartó programjának kialakítása érdekében az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt., valamint a horvát CROZ informatikai cég főpályázóként, egy EU-s pályázat keretében szakértői tevékenységre (’capacity provider’) kérte fel a KIMISZ-t. A projekt nyitórendezvényére 2011 szeptemberében került sor Zágrábban, ahol a horvát szakemberek megfogalmazták a leendő iktató-és nyilvántartó programmal kapcsolatos igényeiket. A következő hetekben folytatódott a szakmai követelményspecifikáció, valamint annak vizsgálata, hogy hogyan lehet ezeket az igényeket informatikailag megvalósítani, ill. a leendő számítógépes rendszerben országos szinten üzemeltetni. 2011 októberében a horvát kollégák a KIMISZ-be látogattak, hogy megismerjék a magyar pártfogói iktató-és nyilvántartó program működését. Magyar közreműködéssel került sor a szükséges jogszabályi háttér elemzésére, valamint a KIMISZ segítségével egy 9 európai országot átfogó kérdőíves vizsgálatra, amely más európai országok iktató-és nyilvántartó programjait vizsgálta. Az erről szóló összegzést a horvát partnernek megküldtük. A jelentős részben magyar segítséggel megvalósult információgyűjtést követően várhatóan 2012 tavaszán fejeződik be a horvát iktató-és nyilvántartó program fejlesztése és bevezetése a fenti két informatikai cég kivitelezésében. A Belügyminisztérium Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárának megkeresésére részt vettünk a Norvég Alap által biztosított támogatásnak, a bel-és igazságügyi területet érintő felhasználására vonatkozó tervezésében. A pártfogó felügyelői tevékenységet illetően a kockázat értékelő eszközök kidolgozásához reméltünk forrást. A pályázat azonban sajnos nem részesült pozitív elbírálásban. A bolgár IGA Bűnmegelőzési Alapítvány, mint főpályázó, az Európai Bizottság Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága (DG JLS) JLS/2010/JPEN/AG sz. pályázati felhívására pályázatot nyújtott be DROME - Developing Roma Offender Mentoring in Europe (Roma Bűnelkövetők Mentorálásának Fejlesztése Európában) címmel. A pályázat, amelyben a KIMISZ külső támogatóként vett volna részt sajnos nem kapott támogatást.
12
1.5.2.
Külföldi konferenciákon, rendezvényeken való részvétel
2011. február 23-25. között Dublinban került sor az Ír Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakmai napjának, majd az Európai Pártfogó Szövetség (CEP) Pártfogó Felügyelői Szolgálatok Főigazgatóinak Konferenciájának megrendezésére. A konferencián elhangoztak az egyes országokban aktuális alternatív szankciókkal kapcsolatos szakmai kérdések, például,hogy hogyan lehet a különböző mértékű megszorítások ellenére megőrizni a szakmai értékeket. A rendezvény végén zárónyilatkozat került elfogadásra, amely többek között az alábbi elemeket is tartalmazza: A pártfogásnak kiemelt szerepe van a tágabb értelemben vett büntető igazságszolgáltatás rendszerében Európában. A szakmai értékek, alapelvek és munkamódszerek kölcsönös megismerése hozzájárul a különböző kerethatározatok végrehajtásához, különösen az Európai Tanács 2008/947/IB számú kerethatározatában (a továbbiakban: Kerethatározat) foglaltak teljesítéséhez. A pártfogó szolgálatoknak folytatniuk kell azon tevékenységeket, amelyek során eredményes és költséghatékony alternatív szankciókat ill. közösségi büntetéseket kínálnak a szabadságmegvonással járó szankciókkal szemben. Ez összhangban van az Európa Tanács értékeivel, melyek a ’Pártfogás Szabályairól’ szóló ajánlásban vannak részletesen felsorolva. A főigazgatók 5. konferenciája várhatóan 2013. első felében lesz, amelynek keretében vizsgálni fogják a nyilatkozatban foglaltakkal kapcsolatos eredményeket. 2011. május 5-6. között Genvalban (Belgium) került megrendezésre az a konferencia, amely a Kerethatározat (a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról) az egyes tagállamokban való megvalósításáról szólt. Ez a rendezvény egyúttal a Durbuyben 2010. július 8-9. között, azonos tárgyban tartott szeminárium utánkövető konferenciája volt. A Belgium által kezdeményezett uniós projekt keretében megrendezett konferencia fő célja a résztvevők által a Kerethatározat végrehajtására vonatkozóan megfogalmazott ajánlások végleges formába öntése és a projekt készülő weboldalának bemutatása volt. A konferencián a végrehajtás különböző szintjeiről is szó esett. A végrehajtás uniós szintje: a konzultációra használható hálózatok és fórumok kialakítása és működtetése, a Kerethatározat végrehajtásával kapcsolatos információk hozzáférhetővé tétele, a végrehajtás utánkövetése, képzések megszervezése, statisztikák készítése, a végrehajtás értékelése, valamint a Kerethatározat alkalmazásának speciális esetére vonatkozó további feltételek egyeztetése. A végrehajtás tagállami szintje: nemzeti szintű koordináció, a Kerethatározat viszonya a kölcsönös elismerés elvén nyugvó további jogi eszközökhöz, szaktudás fejlesztése, szakmai információk hozzáférhetővé tétele az érintett hatóságok munkatársai részére, tagállami szintű képzések, kétoldalú kapcsolatok és előzetes konzultáció, valamint adatgyűjtés. A projekt résztvevői szükségesnek tartották, hogy tagállami szinten olyan képzési formák kerüljenek kidolgozásra, melyek a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtásáért, illetve felügyeletéért felelős hatóságok számára megfelelő információt biztosítanak a Kerethatározat által meghatározott eljárásra vonatkozóan. A rendezvény előtt illetve azt követően a témával kapcsolatban a Minisztérium munkatáraival is több alkalommal történtek egyeztetések, valamint háttéranyagokat készítettünk és javaslatokat is tettünk. A
13
Kerethatározatban foglaltaknak való megfelelés érdekében szükséges néhány hazai jogszabály módosítása, valamint a gyakorlati feltételek megteremtése. 2011. október 19-20-án Tbilisziben került megrendezésre „A Grúz Pártfogó Felügyelői Szolgálat: reális lehetőségek és kihívások” című nemzetközi konferencia, ahol a KIMISZ egyik munkatársa előadást tartott a pártfogó szolgálat tevékenységeiről az ítéletet megelőző szakaszban. Fiatalkorúak esetében rendkívül fontos, hogy a pártfogó tájékozódjon az esetről a gyermekvédelem intézményrendszerénél is. Szóba került még a pártfogó felügyelői terv megalkotásának fontossága, ill. a kliensek motivációjának felkeltése, hogy aktívan működjenek közre ennek végrehajtásában. 2011. november 30-án a KIMISZ főigazgatója és egyik munkatársa Belgrádban részt vett „A szabadságvesztés utáni tevékenység az elkövetőkkel” című konferencián, ahol KIMISZ előadás is elhangzott a magyar utógondozói gyakorlatról. A konferencia megrendezésének fő oka az volt, hogy Szerbiában elkezdődött a pártfogói és az utógondozói tevékenység fejlesztése, ezért a szerb szakemberek a különböző országok gyakorlatát kezdték vizsgálni. 1.5.3.
Nemzetközi delegációk fogadása
Az AIM Partnership nemzetközi projekt keretében az angol West Mercia-i Pártfogó Szolgálat illetve az ottani pártfogással kapcsolatban álló szervezetek munkatársai részére a KIMISZ tanulmányutat szervezett hazánkban 2011. március 29-30. között, amelynek keretében a vendégek ellátogattak Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálatához, megnézték Bagon a roma mentor projektet, valamint az Országos Kriminológiai Intézetben részt vettek a Magyar Kriminológiai Társaság Helyreállító Igazságszolgáltatási Szekciójának ülésén. A KIMISZ 2011-ben kínai szakmai delegációk fogadásában három alkalommal vett részt. Első ízben 2011. április 19-én Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálatának székháza volt a helyszín, amelyre a KIMISZ előadás tartásával készült. 2011. június 1-jén a Minisztérium épületében került sor a Kínai Állami Tanács Kodifikációs Hivatala vendégeinek fogadására. 2011. június 24.-én a Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata által megszervezett rendezvényen tartott a KIMISZ munkatársa előadást. Mindhárom alkalommal az alternatív szankciók hazai működésének bemutatására került sor. 2011. április 28-29-én "Central and Eastern European Countries after and before the Accession – Possible ways of cooperation" címmel nemzetközi konferenciát szervezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, amelyen a KIMISZ munkatársai is részt vettek. Az első napon előadások, a második napon szekcióülések várták a látogatókat. A megnyitót Martonyi János miniszter úr tartotta. A 2011. április 28-i délelőtti ülést Király Miklós dékán, míg a délutáni ülést Berke Barna vezette. 2011. június 6-7-én a Magyar EU Elnökség keretében az EUCPN (Európai Bűnmegelőzési Hálózat) Budapest tartott szakmai konferenciát "Közösségi konfliktusok kezelésének jó gyakorlatai" címmel, mely konferencián a KIMISZ munkatársai is részt vettek. A rendezvény egyik előadója Ivo Aertsen professzor volt, aki a bűnmegelőzés és a resztoratív igazságszolgáltatás kapcsolatáról tartott előadást. A resztoratív igazságszolgáltatás két kiemelkedő területeként a sértett és az elkövető közti büntetőügyekben alkalmazott mediációt és a többszereplős "conferencing"-jellegű eljárásokat nevezte meg. A „conferencing” módszerek egyre elterjedtebbek Európa-szerte, közéjük tartozik például a Magyarországon is alkalmazott családi döntéshozó csoportkonferencia. A resztoratív szemléleten belül két egymást kiegészítő (helyenként egymással konkuráló) törekvés figyelhető meg. Az instrumentális megközelítés
14
hatékonyság-, míg a normatív megközelítés értékközpontú. A célcsoportok alapján különbséget kell tenni az elkövető-, áldozat-, és közösség-orientált irányzatok között. Az elkövető középpontba helyezése esetén elérhető a felelősségérzet növelése, az elkövető szociális kötelékeinek újjáépítése, erősítése és a tisztességes eljárás érzetének fokozása. Az áldozatorientált megközelítés a sérelem csökkentését, a további viktimizáció megakadályozását tűzi ki célul. A közösség-központú szemlélet hidat képez az előző kettő között, a szociális referencia pontok kialakítása, informális és formális kontrollmechanizmusok erősítése, továbbá a társadalmi hálózatok szerepének hangsúlyozása által. A fenti rendezvények mellett 2011.szeptember 5. és 30. napja között egy hónapon át a KIMISZ vendége volt Dr. Beulah Shekhar indiai kriminológus kutató és egyetemi professzor, aki a Magyar Ösztöndíj Bizottságtól elnyert ösztöndíj keretében többek között a Pártfogó Felügyeleti Osztály és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkájával is megismerkedett. 2011 júniusában egy boszniai újságírót fogadtunk, valamint az angol nagykövet minisztériumi látogatásához készítettünk háttéranyagot. Adatszolgáltató tevékenységünk részeként a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége számára felmértük a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyfelei között megjelenő lengyel állampolgárságú terhelteket. 2011. szeptember 14-én a Szlovák Intézet megkeresésére Szlovákiából érkező mediátor delegációt fogadott a KIMISZ. Megbeszélést folytattunk az együttműködési lehetőségekről és ismertettük a szlovák munkatársakkal a büntető ügyekben alkalmazható mediáció magyarországi eredményeit. 1.5.5.
Nemzetközi szervezeti tagság
A KIMISZ két nemzetközi szakmai szervezet tagja., Hivatalunk az Európai Pártfogó Szövetség (The European Organisation for Probation CEP), és a Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma (European Forum for Restorative Justice) nevű nemzetközi szervezetek munkájában vesz részt. A CEP számos, pártfogásra vonatkozó szakmai előadást és publikációt tesz közzé honlapján, elektronikus hírlevelében, az EUROVISTA újságjában, valamint a ’Pártfogás Európában’ című kiadványában. A CEP arra ösztönzi tagszervezeteit, hogy aktívan vegyenek részt a honlapján működtetett nyílt fórumon történő kommunikációban, valamint hozzanak létre link kapcsolatot a CEP honlapja és saját weblapjuk, ill. intranetjük között. A CEP támogatja a pártfogói tevékenység egyes speciális területére koncentráló szakcsoportok létrehozását és tevékenységét, ilyen például az egyetemek motiválása az európai pártfogás kutatására, ill. a pártfogás egyes területeinek lehetséges fejlesztésére. A CEP felkérést kapott arra, hogy – más nemzetközi pártfogó szervezetekkel együttműködve – segítse elő az első pártfogó világkonferencia megvalósulását, amely 2013-ban kerülne megrendezésre Európában. A CEP azon dolgozik, hogy a szakterületet érintő EU projektek vezetésével megerősítse szerepét a ’Pártfogás európai hangjaként’, emellett koordináló szerepet vállal tagszervezeteinek pályázati tevékenységében. A KIMISZ 2011-ben is aktív tagja volt a CEP-nek, több nemzetközi párfogással kapcsolatos megkeresésre, adatkérésre válaszolt, valamint a CEP által szervezett szakmai rendezvényen is részt vett. A Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma (European Forum for Restorative Justice) munkája szintén szervesen kapcsolódik a KIMISZ tevékenységéhez. A szervezet széleskörű nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerén, valamint honlapján keresztül folyamatosan
15
értesülhetnek a hazai szakemberek a jóvátételi igazságszolgáltatás legújabb eredményeiről. A szervezet rendezvényein a KIMISZ 2011-ben is több alkalommal vett részt. A Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma szakmai kiadványt is szerkeszt és publikál, valamint nemzetközi pályázatokon is vesz részt. 1.6.
Hazai pályázati tevékenység
A KIMISZ Pályázati Osztályával együttműködésben a pályázati tevékenység a korábbinál gördülékenyebb, így a Pátfogó Felügyeleti Osztály nem kizárólag a pályázatokkal kapcsolatos szakmai tevékenységet végzi. A legfontosabb pályázatunk; a TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt volt. A projekt nyitókonferenciájára Siófokon került sor 2011. március 1-jén, amelyen a Pártfogó Felügyeleti Osztály osztályvezetője tartott előadásokat. Szintén az osztályvezető vett részt (előadás tartásával) a 2011. október 20-án, Miskolcon megrendezett sajtótájékoztatón. A Pártfogó Felügyeleti Osztály a TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt havonként esedékes TOB ülésein is képviselteti magát. Osztályunk a TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt számos alprojektjében működött közre. „Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése alprojekt” az Észak-magyarországi régióban;Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben valósul meg. A program végrehajtásában a Pártfogó Felügyeleti Osztály az alábbi feladatokat hajtotta végre: munkafelügyelők (3 fő) és régiós koordinátor (1 fő) kiválasztásában való részvétel, a csoportos letöltés és a dokumentáció helyszíni ellenőrzése (3 alkalom), kerekasztal beszélgetés – érzékenyítő rendezvény és sajtótájékoztató (1 alkalom, moderálás és nyilatkozat biztosítása), esetmegbeszélő csoportok (3 alkalom). A „Közösségi foglalkoztató fejlesztése alprojekt” miskolci székhelyű, a Szolgálat speciális háttérintézménye, amely a társadalmi reintegrációs esélyek növelését komplex szolgáltatások biztosításával szolgálja. A program végrehajtásában Osztályunk az alábbi feladatokat hajtotta végre: munkafelügyelők (3 fő) és régiós koordinátor (1 fő) kiválasztásában való részvétel, esetmegbeszélő csoportok (2 alkalom), a projekt keretein belül megvalósuló tájékoztató- és oktatófilmmel kapcsolatos szakmai egyeztetés (4 alkalom), sajtótájékoztatón, érzékenyítő rendezvényen előadások megtartása (2 alkalom) helyszíni ellenőrzés (5 alkalom), felvételi eljárás (2 alkalom), minikonferencia és a nyilvántartó program fejlesztésével kapcsolatos képzés (1 alkalom), képzés az adatrögzítésről (1 alkalom), helyzetfeltáró ellenőrzés (1 alkalom), az új programelem használatának ellenőrzése, a kérdések megválaszolása (folyamatos).
16
Az „Intenzív utógondozás fejlesztése alprojekt” kilenc megyét érint, melynek végrehajtása során 2011-ben az alábbi feladatokat valósította meg a Pártfogó Felügyeleti Osztály: módszertani útmutató kibocsátása (1 alkalom), tájékoztatók véleményezése (1 alkalom), évértékelő értekezleten előadás tartása (1 alkalom). A TÁMOP 1.4.3 „Útközben” projekt szakmai megvalósítása 2009. szeptember 1. és 2010. december 31. között volt folyamatban. A 2011-es év I. negyedévében a projekt pénzügyi lezárására került sor. A Közreműködő szervezet (ESZA Nonprofit Zrt.) záró, helyszíni ellenőrzését 2011. június 23-án tartotta a KIMISZ központi épületében. A helyszíni ellenőrzés során mind a pénzügyi, mind pedig a szakmai teljesítést rendben találták a szakemberek, így nem került sor javaslattételre vagy hiánypótlásra. A projekt fenntartása 3 év, amelyet fenntartási jelentésekkel kell igazolni. Az első jelentés beküldése 2012 augusztusában esedékes. A TÁMOP-5.6.1.A-11/2. pályázati projektben történő együttműködés lehetőségeiről a 2011. év során számos megyei/fővárosi igazságügyi hivatallal és külső szervezettel folytattunk megbeszélést, valamint támogattuk őket szakmai anyagok biztosításával, illetőleg 2011. május 31-én részt vettünk a pályázati kiírással kapcsolatos információs napon. Háttéranyagot és tevékenység listát készítettünk az igazságügyi szolgálatok számára, javaslatokat tettünk a pályázat kapcsán megvalósítható egyes szakmai programokról. Szakmai javaslatokat adtunk továbbá a KIMISZ együttműködését kérő pályázók projekt tervéhez. 1.7.
Képzések, előadások tartása, hazai konferenciákon való részvétel
A forráshiány miatt képzési tervünknek csak azokat az elemeit tudtuk megvalósítani, melyek kizárólag a Pártfogó Felügyeleti Osztály munkatársainak közreműködését igényelték. A Pártfogó Felügyeleti Osztály szakreferense négy alkalommal vett részt regionális mentori értekezleten (Debrecenben, Salgótarjánban, Szegeden és Pécsett), az osztályvezető pedig előadást tartott egy Zalaegerszegen megrendezett konferencián mediációs témakörben. A Pártfogó Felügyeleti Osztály mediációért felelős referense 2011-ben is tartott előadásokat a rendőrök számára Dunakeszin. Előadásokat tartottunk még a Károli Gáspár Református Egyetemen, az Országos Rendőrfőkapitányságon a megyei/fővárosi bűnmegelőzési osztályvezetők országos értekezletén, a „Szegénység és kriminalizáció” konferencián, és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Előadásokat tartottunk a regionális esetmegbeszélőkön, és a pártfogó felügyelői osztályvezetők országos értekezletén. Osztályunk 2011-ben számos rendezvényen képviseltette magát: a Váltó-sáv Alapítvány konferenciáin, „Mediáció a közösségben és a gazdaságban” című konferencián – Miskolc, ReGeneráció Kormányzati Karrier Expon – Budapest, OME vezetőségi értekezleten és tervező szemináriumon – Budapest,
17
Alternatív vitarendezési konferencián – Budapest, Partners Hungary Alapítvány roma média programjának zárókonferenciáján, közösségi mediáció – Budapest, Roma média program konferencián – Budapest, Bagi sorstárs mentor program zárókonferenciáján – Bag. A KIMISZ továbbra is részt vesz a felsőoktatási képzésben, elsősorban a gyakorlatok letöltésére biztosítunk terepet, de doktoranduszokat is fogadunk, továbbá szakdolgozatok elkészítésében is közreműködünk. A 2011. év egyik kiemelkedő feladata volt az immár hagyományos, 6. alkalommal megrendezett Pártfogás Napja Konferencia megtartása a Pártfogás Napja megünnepléséről szóló 4/2006. (IK 7.) IRM szerint. Az idén szakmai pályázatok kiírására sajnos nem volt lehetőség. 1.8.
Kommunikáció, kutatás
Szolgálatunk szakfeladatai iránt a 2011. évben is mutatkozott média érdeklődés. A Zsaru Magazin például több lapszámot érintő cikksorozatot közölt a pártfogó felügyelői tevékenységről. Honlapunk szakmai tartalmát is folyamatosan aktualizáltuk. A tárgyévben előkészítettük a közérdekű munka végrehajtási gyakorlatát elemző kutatásunkat. A kérdőívek értékelésére és az összegző tanulmány elkészítésére a 2012-ben kerül sor. 1.9.
Jogszabály-módosítási javaslatok előterjesztése, tervezetek véleményezése
A 2011. év során szinte valamennyi, szakterületünket érintő jelentős törvény (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Btk.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (a továbbiakban: Be.), valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendeletnek (a továbbiakban: Bv.tvr.) módosítására vonatkozóan átfogó javaslatot terjesztettünk elő. Javaslatot terjesztettünk elő továbbá az alábbi jogszabályok módosítására is: a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a külföldi utazásról szóló 1998. évi XII. törvény, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 315/2010. (XII. 27.) számú Korm. rendelet, a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) számú Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), a pártfogó felügyelők vizsgakötelezettségére vonatkozó szabályok módosítása,
18
a közvetítő mediátorok díjának megfizetésével kapcsolatos módosítás.
A Minisztérium megkeresésére az alábbi tervezeteket/előterjesztéseket véleményeztük: az egyes büntető véleményezése,
vonatkozású
törvények
módosításáról
szóló
előterjesztés
a közvetítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos tervezetek véleményezése, a „Hazánk neve Magyarország” adatgyűjtésben való válaszadás. 1.10.
Statisztikai adatgyűjtés, adatszolgáltatás, iktató- és nyilvántartó program
A 2011. év során kétszer adtunk féléves tájékoztatást a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyforgalmi adatairól az Országos Statisztikai Adatkezelő Program (a továbbiakban: OSAP) adatgyűjtés eredménye alapján. 2011 októberében került sor a közösségi foglalkoztató iktató programja éles verziójának beindítására, az adatok feltöltésére, a működés értékelésére és a képzés megkezdésére. 2011 novemberében a pártfogói iktatóprogram törzsadatainak, kódtábláinak ellenőrzése és aktualizálása valósult meg. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 50. §-a és az Európai Unión belüli igazságügyi együttműködéssel összefüggő feladatokról és intézkedésekről szóló 1087/2001. Korm. határozat 1. a.) pontja alapján a külföldön folyó büntetőeljárásokra vonatkozó adatok beszerzése a KIMISZ-en keresztül történik. 2011-ben 36 ilyen ügyet intézett a Pártfogó Felügyeleti Osztály.
2.
A Pártfogó Felügyelői Szolgálatot érintő 2011. évi változások bemutatása
2.1.
Hatásköri és illetékességi változások
2.1.1. A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálatok által ellátott pártfogó felügyelői feladatok területén bekövetkezett változások bemutatása A hatáskör tekintetében változás nem történt, az ellátandó feladatkör bővülésére nem került sor a 2011. évben. A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői feladatait a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan az egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Pfr.) az alábbi 6 ügycsoportba sorolva tartalmazza: környezettanulmány készítése; pártfogó felügyelői vélemény készítése; büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció); közérdekű munka szervezése és ellenőrzése;
19
pártfogó felügyelet végrehajtása; utógondozás. A Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerint az igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői tevékenységet ellátó szervezeti egységei – a megelőző gyakorlattal összhangban – közösségi foglalkoztatókat, továbbá a székhelyüktől eltérő településeken/kerületekben kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethetnek. A Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése új, speciális illetékességi szabályt tartalmaz, amely szerint a magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező magyar állampolgár, vagy külföldi személy esetében a pártfogó felügyelői feladatok ellátására a fővárosi kormányhivatal igazságügyi szolgálata illetékes. 2.2.
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkatársaira vonatkozó létszámadatok változása
A pártfogó felügyelők létszámát [a 1183/2002. (X. 31.) Korm. határozatban foglalt, 2001-ben elkészített koncepciónak megfelelően, amely a 2009. évre a szervezet létszámát 900 főre irányozta elő] a 2003-2005. évek között – különösen a felnőtt korúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelői területen – a növekedés jellemezte. Ebben az időszakban a fiatalkorúak pártfogó felügyelőinek a száma átlagosan 17,07%-kal (ami 28 főt jelentett), a felnőtt korúak pártfogó felügyelőinek a száma 176,05%-kal (ami 125 főt jelentett), míg a teljes állomány létszáma 65,10%-kal (ami 153 főt jelentett) emelkedett. A tendencia 2006-tól megtorpant, ettől kezdődően a pártfogó felügyelői létszámadatok lényegében stagnáltak. 2010. január 1-jén (a korábbi évnek megfelelő, jellemzően változatlan létszámú) összesen 387 fő (ebből 192 fő fiatalkorúak és 195 fő felnőtt korúak ügyeit ellátó) pártfogó felügyelői státusz állt rendelkezésre a szakterület jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátására. 2010. december 31-én a pártfogó felügyelők munkajogi létszáma 392 volt (tehát elhanyagolható mértékű, 5 fős növekedés volt a megelőző évhez képest), amelyből – a minimális létszámemelkedés és a belső átszervezés együttes hatásaként – 207-en (12 fős növekedés) működtek felnőtt, 185-en fiatalkorú területen (7 fős csökkenés). A munkajogi létszám a „létszám stop” intézkedések miatt az integrációkor nem volt maradéktalanul betöltve. A 2011. évben két alkalommal mértük fel az aktuális létszámadatokat, először a 2011. június 1-i, másodszor a 2011. december 31-i állapotok szerint. A 2010. január 1. és 2011. december 31. közötti, a létszámadatok terén bekövetkezett változásokat az alábbi diagramok illusztrálják.
20
2. sz. ábra A Pártfogó Felügyelői Szolgálat létszámadatainak változása a 2010-2011-es évben 392 800
387
Összesen
357
356
600
207 400
200
195
192
185
Felnőtt korúakkal foglalkozó pártfogó felügyelők
194
189
168
162
Fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelők
0
3. sz. ábra
2011. december 31.
2010. december 31.
Az aktív dolgozó pártfogó felügyelők létszámadatainak alakulása a 2010. és 2011. évben 392
Összesen
185
Aktívan dolgozók
207 Fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelők
356 162
Aktívan dolgozók
194
0
100
200
300
400
500
A diagramok adataiból látható, hogy a 2011. év során a pártfogó felügyelők létszáma 9,2%kal, vagyis 36 fővel csökkent. Ez azért ad súlyos aggodalomra okot, mert az ügyszámok folyamatos emelkedése miatt a Szolgálat már 2010. december 31-ét megelőzően is kapacitásának csúcsán dolgozott. A humán erőforrás szűkülése a fiatalkorúak területén volt nagyobb mérvű, 23 fővel (12,4%) lett kevesebb az ebben a szakágban dolgozó pártfogó felügyelők száma. A felnőtt korúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelők létszáma a tárgyév során 13 fővel (6,3%) csökkent. A létszámadatok elemzésénél az is figyelemreméltó, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnál az eddigiekben nem tapasztalt módon fluktuáció is érzékelhető volt. A nyugállományba vonuló munkatársakon felül a 2011. év során 40 fő távozott, és 31 fő új belépő pártfogó felügyelővel gyarapodott a Pártfogó Felügyelői Szolgálat. Ez a körülmény mindenképpen a humánerőforrás
21
gyengülését idézi elő. A már betanított, gyakorlattal rendelkező pártfogó felügyelőket a 2011. év során viszonylag nagy létszámban (31 fő, ami a teljes állomány 8,7%-a) rutinnal, speciális szakismeretekkel jellemzően nem rendelkező kollégák váltották fel, ami egy ilyen kis létszámú, ugyanakkor rendkívül magas ügyszámmal dolgozó szervezet számára túlzott megterhelést jelent, különösen a betanítás és az átadás-átvételi folyamatok tekintetében. A munkatársak létszámának csökkenése nehezíti a szakmai feladatok hatékony ellátását is.
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyszámbeli leterheltségének változása
2.3.
A pártfogó felügyelők 2009. és 2011. évek közötti átlagos ügyszámbeli leterheltségének az egyes ügycsoportok szerinti és összességében mért változását az alábbi diagram szemlélteti: 4. sz. ábra 2010 és 2011 között egy pártfogó felügyelőre jutó folyamatban lévő ügyek száma 300 269,7 2010.
250
227,0
2011.
200
150 116,3 102,0 100 78,2 39,6
50
42,2
57,8
16,8 8,7
9,2
7,5
6,9
11,4
0
Pfv
Kt
Km
Pf
Ug
M
Össz.
A pártfogó felügyelői létszám 2006-2010. évek közötti stagnálása, majd a 2011. évben mért csökkenése miatt az egy pártfogó felügyelőre jutó, az adott évben folyamatban volt ügyek száma jelentősen megemelkedett a vizsgált időszakban. Az átlagosan ellátott éves ügyszám 227-ról (kerekítve) 270-re növekedett, ezen belül különösen a közérdekű munka végrehajtása ügycsoportban (kerekítve 59-ről 78-ra). Bemutatásra érdemes az is, hogy egy adott időpontban (az alábbi diagramon ez 2010. december 31. és 2011. december 31.) átlagosan hány folyamatban lévő ügyet láttak el az egyes életkori bontás szerint a pártfogó felügyelők a hosszú időtartamú (adott esetben 5 évet is meghaladó) szankciók (közérdekű munka és pártfogó felügyelet) végrehajtása, továbbá az összes ügycsoport tekintetében együttesen.
22
5. sz. ábra A pártfogó felügyelők egy főre jutó leterheltsége 2010. és 2011. december 31.-én 200
169,0
180,3
Közérdekű munkabüntetés Pártfogó felügyelet Összesen
150
87,2
100
70,7
50
93,1 75,4
51,2 4,3
0
2010. (207 fő)
2011. (194 fő)
Felnőtt korúakkal foglalkozó pártfogó felügyelő
64,6
56,6
58,5 4,9
2010. (185 fő)
2011. (162 fő)
Fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelő
A diagram adataiból kitűnik, hogy a felnőtt korúak pártfogó felügyelőinek esetszáma jóval meghaladja a fiatalkorúak ügyeit ellátó kollégáikét. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat felállításának és működésének szabályozási elveiről szóló 1183/2002. (X. 31.) számú Korm. határozat szól a fiatalkorúak és a felnőtt korúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelők „Pártfogó felügyelet végrehajtása” ügycsoportban folyamatban lévő ügyeinek ajánlott maximális számáról (fiatalkorúak esetében 45 ügy, felnőtt korúak esetében 65 ügy). A diagram adataiból nyomon követhető, hogy például 2011. december 31-én az esetszám mindkét életkori csoport vonatkozásában magasabb volt az ajánlottnál (fiatalkorúak esetében 13,5 üggyel, felnőtt korúaknál 10,4 üggyel haladja meg az ajánlottat). Az ügyszámbeli leterheltség eltérőségét elsősorban a felnőtt korú elítéltek „közérdekű munka szervezése és ellenőrzése” ügycsoportban folyamatban lévő ügyeinek magas száma okozza. Míg a fiatalkorú közérdekű munkára ítéltek száma viszonylag alacsony, addig értelemszerűen a felnőtt korúak vonatkozásában az esetszám magas. Ebből adódik, hogy a fiatalkorúak és a felnőtt korúak pártfogó felügyelői által ellátott ügyek közötti eltérés kezelhetetlenné, közel háromszorossá vált, ami – figyelemmel a munkatársak létszámadatainak a csökkenésére is – a szakmai érdekek sérelmét eredményezheti. A valamennyi ügycsoportban mért ügyszámbeli leterheltség megyei/fővárosi megoszlását az alábbi diagram szerint mutatjuk be. 6. sz. ábra Egy főre jutó leterheltség mutatója a 2008. és 2011. közt folyamatban lévő megyei ügyszámok alapján 400
2008. 2009.
350
359,3
300
311,3
2010. 2011.
250 200 150
262,0 233,5
100 50 0
23
A diagram adataiból látható, hogy az ügyszámok tendenciaszerű emelkedése mind a négy vizsgált évben jellemezte a területi egységeket. Amíg azonban 2008-2010. között (egyre csökkenő mértékben ugyan) voltak olyan megyék (pl.: Békés), ahol nem növekedett az ügyszám az egyes években, addig ez a 2011. évben mindenütt általánossá vált, és az ügyszámok nagymérvű emelkedését tapasztaltuk a megelőző évhez képest. A 4. sz. diagram szerint a pártfogó felügyelők a 2011. évben átlagosan és kerekítve 270 ügyet láttak el. Három olyan megye van, ahol a leterheltség jelentősen meghaladja az átlagosat, és ez a szám 300 fölött van (Somogy, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén), itt a kapacitás növelése lenne a legsürgetőbb feladat. Különösen figyelemre méltóak az elmúlt két évben leginkább leterhelt Somogy megye mutatói, ezeket az adatokat kiemeléssel láttuk el. A megyék mérete, lakosságszáma, az adott területet jellemző bűnelkövetői aktivitás stb. (amelyet az alábbi térképen szemléltetünk) csak részben indokolja a fentiekben bemutatott szóródást. 7. sz. ábra
Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENYÜBS) 2011. évi adatai2 szerint a bűnelkövetés szempontjából leginkább fertőzött megyék – HajdúBihar, Somogy és Csongrád –, ami csak részben korrelál saját adatainkkal. Pl.: a 100 ezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények szempontjából Pest megye (3506) kifejezetten alacsony fertőzöttségű, miközben saját ügyforgalmi adataink szerint ez a második leginkább leterhelt megye. Az egyes ügycsoportok tekintetében további súlyos ügyszámbeli eltérések adódnak az egyes szervezeti egységek vonatkozásában. A következőkben összesített adatok az egyes megyei/fővárosi szervezeti egységek 2007-2011. közötti leterheltségét mutatják (valamennyi ügycsoport tekintetében), az adott évben egy pártfogó felügyelőre átlagosan jutó ügyszámok tükrében. Az átlagot meghaladó ügyszámokkal 2
http://crimestat.b-m.hu//Terkepek2011/rbcs_intt_om_orsz_201112.jpg
24
működő egységeket zölddel jelöltük, közülük a három legelőnytelenebb helyzetben lévőt sötétzöld jelzéssel (és római piros sorszámmal) láttuk el, jelezve ezzel az évente mért leterheltség szintjét. A jelzéssel el nem látott megyék átlagos, vagy azt el nem érő ügyszámbeli leterheltség mellett látják el feladataikat. 8. sz. ábra
Összesített
Megye
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Bács-Kiskun
224,2
200,6
220,9
236,6
291,3
Baranya
178,6
151,3
142,8
216,5
249,7
Borsod-Abaúj-Zemplén
189,9
202,6
195,2
258,9
III. 334,5
I. 267,6
II. 237,6
III. 261,6
208,8
231,4
Csongrád
175,9
202,6
198,5
185,3
217,2
Fejér
169,8
211,9
193,4
184,1
237,7
Főváros
207,9
227,4
212,4
235,1
272,6
Győr-Moson-Sopron
188,5
202,3
192,4
202,4
212,7
III. 253,6
232,0
231,2
III. 271,3
298,7
Heves
196,2
193,9
223,9
207,1
227,4
Jász-Nagykun-Szolnok
210,2
217,6
233,1
232,5
269,9
II. 267,1
III. 234,7
226,0
237,4
267,3
208,8
205,2
228,9
233,2
302,0
III. 253,6
I. 287,9
I. 309,7
II. 297,9
II. 352,9
Somogy
222,1
233,5
II. 262,0
I. 311,3
I. 359,3
Szabolcs-Szatmár-Bereg
217,0
226,3
225,3
248,0
302,2
Tolna
171,0
164,7
147,5
195,4
288,4
Vas
174,4
186,1
197,1
201,9
240,1
Veszprém
169,8
172,9
167,0
150,4
212,8
Zala
163,8
141,6
148,5
148,0
204,7
Átlag
205,5
206,6
213,3
223,1
269,7
Békés
Hajdú-Bihar
Komárom-Esztergom Nógrád Pest
25
A táblázatból kitűnik, hogy a vizsgált időszakban Pest megye folyamatosan, míg Somogy megye 2009-2011. között a három leginkább leterhelt megye között szerepelt. Különösen aggályos, hogy a vizsgált időszakban a szervezeti egységeknek mintegy fele tartozik azon szervezeti egységek kategóriájába, amely az átlagot meghaladó ügyszámbeli leterheltség mellett végzi a munkáját. Ez súlyos szakmai és kapacitásbeli problémákat vet fel. Az adatok áttekintéséből egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy a KIMISZ-nek a jövőben is az egyik legjelentősebb jogszabályi kötelezettsége, hogy az országos ügyforgalmi adatok elemzésén alapuló hatásvizsgálatokkal segítse elő a megyei/fővárosi létszámkereteknek a teljes Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyforgalmi statisztikáihoz igazodó meghatározását, a fejlesztések ezen alapuló, országosan összehangolt tervezését. Ennek érdekében különös jelentősége van a Korm. rendelet 5. § e) pontja szerinti országosan egységes informatikai rendszer működtetésének, mely feladatnak a kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzata szerint is prioritást kell élveznie. 2.6.
A Szolgálat munkakörülményeinek változása
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat – a büntetés-végrehajtási feladatok adta lehetőségeken belül – mindent elkövet annak érdekében, hogy az ügyfélbarát jelleg erősödjön, például azzal is, hogy félfogadásait a terheltek lakóhelyéhez/tartózkodási helyéhez minél közelebb tartsa meg. Ez azért is szükséges, mert a terheltek és az utógondozottak között rendkívül magas számban találhatóak olyanok, akiknek semmilyen forrásuk nincs az utazási költségek fedezésére, különösen ilyenek a jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorúak. Így esetükben pusztán anyagi okok is eredményezhetnék azt, hogy például felfüggesztett szabadságvesztésük utólagos végrehajtását rendelje el a bíróság, ha jelentkezési kötelezettségüket elmulasztják. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat ezért az eltelt évek során a megyeszékhelyeken és a fővárosban található központi irodáin kívül részirodák/területi irodák működési feltételeit is megteremtette. Elsősorban a pártfogó felügyelők szervezőképessége, jó szakmaközi kapcsolatainak eredményeként ezen felül más szervezetek által rendelkezésre bocsátott hivatali helyiségekben, minden költség vállalása nélkül, szívességi használóként kerülhetett sor ügyfélfogadásra. (Főként bíróságok, rendőrségek, gyermekjóléti szolgálatok révén jutottunk ilyen lehetőségekhez.)2010-ben például összesen 299 helyszínen érhették el a terheltek a pártfogó felügyelőket az előírt jelentkezési kötelezettségük teljesítése érdekében. A pártfogó felügyelők rendszeresen jelen voltak a kistelepüléseken, ezzel hozzájárultak a közrend fenntartásának erősítéséhez is. A 2011. év során több igazságügyi szolgálat központi irodája korábbi helyéről elköltözött, illetve némileg csökkent a részirodák, szívességi használatú irodák száma is. Különösen a szükséges intenzitású kontroll érvényesítése, az ellenőrzések lefolytatása, a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése érdekében a pártfogó felügyelők területi munkavégzése (az irodai típusú, dokumentációs jellegű feladatok ellátása mellett) kiemelkedő jelentőségű. Ezt elsősorban saját gépkocsi használatával lehet hatékonyan, a forrásokat kímélő módon biztosítani (mivel így a költségvetést csak a benzinköltség térítése terheli, az amortizációé nem). A KIMISZ jogelőde az évek során pártfogó felügyelőnként és havonta legfeljebb 800 kilométer keretet biztosított, amelynek pártfogó felügyelőként és havonta mért átlagos felhasználása (kerekítve) 500 km volt.
26
Az integráció előtt a területi munkavégzést a minden megyében rendelkezésre álló hivatali gépkocsik is támogatták. 2011. év során e vonatkozásban változás következett be; a hivatali gépkocsik többsége a kormányhivatali flotta részévé vált, a működésszervezők a törzshivatalok állományába integrálódtak. Számos szervezetnél problémát okoz, hogy megszűnt, vagy minimális szintre csökkent a kilométer keret, ami a feladatok ellátását jelentősen megnehezíti. A Szolgálat informatikai, irodatechnikai felszereltsége egyelőre elfogadható, miután azonban az eszközök beszerzése lényegében egyszerre történt a 2003-2004. és a 2006. években, az amortizáció folyamatosan nő, amely az elkövetkező évben már problémákat okozhat.
3. A 2011. évi pártfogó felügyelői tevékenység összesített ügyforgalmi adatainak bemutatása A Pártfogó Felügyelői Szolgálat (a működését megalapozó, 2001-ben készült koncepción nyugvó 2003. július 1-jei intézményi átalakulás során és az azt követően kibővült tevékenységei körében) az alábbi feladatokat látta el a 2011. év során is. Az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítése, kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése (összesen: 3.277 ügy). Környezettanulmány készítése (összesen: 15.033 ügy). A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció) összefüggő feladatok ellátása (összesen: 5.980 ügy). A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (összesen: 41.417 ügy). A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése (összesen: 27.853 ügy). A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás (összesen: 2.451 ügy). A pártfogó felügyelők a 2011. évben mindösszesen 96.011 ügyet láttak el a különböző ügycsoportokban, amely a 2010-ben mért teljes ügyforgalomhoz (88.998 ügy) képest 7.013 üggyel jelent többet (7,88%-os növekedés). Az ügyszámok bővülése nem csak a 2010-2011. éveket jellemezte, hanem az önálló Pártfogó Felügyelői Szolgálat létrejötte óta (2003) folyamatos volt. A szervezeti átalakulást követő első teljes év (2004) és a 2011. évek között tendenciaszerűen, összesen 44,6%-kal emelkedett az ügyforgalom. Az ügyszám 2004-2011. évek közötti növekedését az alábbi diagram szemlélteti.
27
9. sz. ábra
Az adott évben folyamatban volt ügyek számának változása 2004-2011 között (zárójelben az előző évihez való változás) 100000
96011 (+7,9%) 80000
60000
66398
73468 (+10,5%)
2004. év
2005. év
77748 (+5,9%)
79045 (+1,7%)
2006. év
2007. év
81694 (+3,4%)
82564 (+1,1%)
88998 (+7,8%)
40000
20000
0
2008. év
2009. év
2010. év
2011.év
Az adatokból kitűnik, hogy a 2003. évi átfogó büntetőpolitikai változásokkal összefüggésben megerősödött Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyforgalmában 2004. és 2005 között nagymértékű (+10,5%-os) ügyszámemelkedés következett be, miközben nem volt olyan jogszabályi változás, amely ezt indokolta volna. Az ügyforgalmi adatok módosulása elsősorban a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása ügyek számának a növekedésével hozható összefüggésbe, amely az elrendelő ügyészek és bírák alternatív szankciók hatékonysága iránti bizalmának a növekedésén alapult. Az ügyszámok emelkedéséhez az is hozzájárult, hogy a költséges börtönférőhelyek kiváltását a közérdekű munka és a pártfogó felügyelettel együtt járó szankciók alkalmazása megfelelően szolgálta. Akövetkező években a növekedés továbbra is folyamatos volt, de mértéke hullámzóan, 5,9% és 1,1% között változott. Ehhez képest a 2009-2011. évek viszonylatában ismét markánsan emelkedett a növekedés %-os aránya, mindkét évben közel 8%-os (7,8-7,9%) volt a mérték, de míg ez a 2010. évben 6.434 ügyet, addig a 2011. évben már 7.013 ügyet jelentett. Az ügyforgalom bemutatott változását a bűnügyi statisztika adatai csak kismértékben támasztják alá. Az ismertté vált bűncselekmények száma, például 2007. és 2009. évek között kifejezetten csökkent. (2007-ben 426.914, 2008-ban 408.407, 2009-ben 394.034 volt az összes bűncselekmény száma3). A büntetőeljárások lefolytatása miatti időbeli eltolódásra is tekintettel eközben a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyeinek a száma 2007-2010 között is folyamatosan emelkedtek. A bűncselekmények számának a változása a 2010. évben tendenciát váltott, az év során regisztrált közvádas bűncselekmények abszolút száma (447.186) a 2009-ben mérthez képest 13,5%-kal nőtt. A 2010. évben a regisztrált bűnelkövetők száma szintén nőtt (2009. év: 112.830 3
A Tájéjkoztató a bűnözésről c. kiadványok 2007-2010. évek között kiadott kötetei http://www.mklu.hu/cgi-bin/infoszabdok/doktar.pl?focsoport=2&csoport=14
28
fő; 2010. év: 122.529 fő), a növekedés 8,6%-os volt3. Következésképpen a bűnelkövetők és az általuk elkövetett bűncselekmények száma is növekedett az elmúlt évben, vagyis egyre több bűnelkövető egyre több bűncselekményt követett el, figyelemmel arra, hogy a regisztrált bűncselekmények %-os aránya (13,5%) meghaladta a bűnelkövetők számában mért 8,6%-os növekedést. Az a körülmény, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyszámai azokban az években is emelkedtek, amikor a bűnözés egyébként csökkent, arra utal, hogy az alternatív szankciók alkalmazási gyakorisága egyre nagyobb teret nyer, míg más (végrehajtását tekintve költségesebb) szankcióké csökken. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat, mint a büntetésvégrehajtás civil ága eredményesen vett részt, például a börtönzsúfoltság és ezáltal a büntetésvégrehajtási szervezet ráfordításainak a csökkentésében. A 2010. évi bűnügyi statisztikai adatok kedvezőtlenebbé válása okán feltételezhető, hogy az elkövetkező években a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyszámai további emelkedést fognak mutatni, abszolút számban és a megelőző évhez képesti %-os arányban egyaránt. Ez mindenképpen szükségessé tenné a források (pl. pártfogó felügyelői létszám, gépkocsi használat, informatikai és irodatechnikai eszközök stb.) bővítését, és az egységes módszertani irányítás további koncentrálását, a kapacitás szélesítését (pl. humánerőforrás növelése, képzések biztosítása, sztenderdek és új eszközök kidolgozása, jogszabályok korszerűsítése stb.) a szakmai menedzsment, a felnőtt és a fiatalkorúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelői szakterületen egyaránt. Az ügyforgalom összességében mért emelkedésében a fiatalkorúak és felnőtt korúak eltérő mértékben reprezentáltak. 10. sz. ábra Az adott évben folyamatban volt ügyek számának változása az egyes életkori csoportokban 2004 és 2011 között
100000
Felnőtt korú
90000
Fiatal korú Összesen
80000
77.748 (+5,8%)
73.468 (+10,6%)
82.564 (+1,1%)
81.694 (+3,3%)
79.050 (+1,7%)
96.011 (+7,9%)
88.998 (+7,8%)
70000
61 797
66.398 60000
54 853
50000
43 264 40 496
40000
(+5,5%)
47 920 (+5%)
50 179
(+9,3%)
(+4,7%)
(+17,7%)
35,6%
34 214 (+0,2%)
64,4%
34 145 (+5,4%)
61,6%
(-4,1%)
38,4%
32 385
60,8%
33 774 (+1,1%)
39,2%
(-3,1%)
58,7%
33 420
41,3%
34 484 (+4,6%)
57,7% 42,3%
55,1%
51,8%
48,2%
44,9%
32 000 20000
(+3%)
55,7%
32 972
44,3%
34 398 30000
10000
(+6,8%)
45 630
(+12,7%)
0
2004. év
2005. év
2006.év
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
A 10. számú diagram adataiból látható, hogy a felnőtt korú bűnelkövetők ügyei a teljes időszakban, az összforgalomét meghaladó mértékben növekedtek. Az emelkedés mértéke a 2004-2005. évek között volt a legjelentősebb (17,7%), majd az azt követő 2006-2010. évek között 4,7 és 9,3% között változott. A 2010-2011. évek viszonylatában ismét kiugróvá (12,7%) vált a növekedés %-os aránya4. A fiatalkorú elkövetők ügyei (2007. és a 2009. kivételével) tendenciaszerűen úgyszintén 4
A Tájéjkoztató a bűnözésről c. kiadványok 2007-2010. évek között kiadott kötetei http://www.mklu.hu/cgi-bin/infoszabdok/doktar.pl?focsoport=2&csoport=14
29
emelkedtek, a mérték 0,2% és 5,4% között változott. Míg a fiatalkorúak össznépességen belüli részesedése a demográfiai adatok szerint évről évre romlik, addig a fiatalkorú bűnelkövetők teljes bűnelkövetői sokaságon belüli részesedése 2009-2010. évek között emelkedett (2,1%-ról 2,4%-ra), ami a Pártfogó Felügyelői Szolgálat e szakágának ügyforgalmi adatait is befolyásolta (5,4%-os növekedés). Mindezekből következően a Pártfogó Felügyelői Szolgálat mindkét szakágának a megerősítése lenne indokolt annak érdekében, hogy a bűnügyi statisztika által közvetített kérdésekre az elkövetkezőkben is megfelelő választ tudjunk adni. Összességében a Pártfogó Felügyelői Szolgálat a 2011. évben is biztosította, hogy az igazságszolgáltatás szervei a társadalom védelme és a büntetőpolitikai célok érvényesülése érdekében – a környezettanulmányok és a pártfogó felügyelői vélemények felhasználásával – a cselekmény súlyának megfelelő büntetések és intézkedések közül a várhatóan legeredményesebbet válasszák. Ezáltal az alkalmazott büntetőjogi következmény valóban hatékony, maradéktalanul érvényre jutó megoldás legyen és járuljon hozzá a bűnismétlés veszélyének csökkentéséhez, az állampolgárok biztonságérzetének növekedéséhez, a közrend erősítéséhez. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a feladatkörébe utalt (a végrehajtandó szabadságvesztés kiváltására alkalmas költségkímélő alternatív, közösségi) szankciók végrehajtásával, a terheltek szükséges mértékű és következetes ellenőrzésével – az ismételt bűnelkövetés kockázatát hatástalanító integrációs esély elősegítése mellett – arra is törekszik, hogy a bűncselekménnyel okozott károk és sérelmek (a sértettek és a közösség vonatkozásában egyaránt) mérséklődjenek. Az elkövető szembesüljön tettének következményeivel és – különösen a közvetítői eljárás keretében – kövessen el mindent a jóvátétel érdekében. Az elítéltek kérésére a büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben, továbbá az onnan való szabadulást/elbocsátást követően biztosított utógondozói tevékenység hozzájárult ahhoz, hogy a szabad élet körülményei között a beilleszkedési, (re)integrációs esélyek növekedjenek, az ismételt bűnelkövetés kockázata csökkenjen. Dr. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár úr 2011. november 23-án, a „Pártfogás Napja” ünnepi konferencián elhangzó nyitóbeszédében az alábbiakról szólt: „Hisszük, hogy a büntetéssel való fenyegetettség visszatartó ereje, a szigorú megtorlás, valamint az áldozat érdekeit szolgáló helyreállítás és az elkövető lehetőség szerinti reintegrációja nem vagylagos kérdés. A kormány által kívánatosnak tartott büntetőpolitikának és büntetés-végrehajtásnak ezen elvek összességének kell megfelelnie, valamennyi jogalkotói, jogalkalmazói és társadalmi igény egyidejű figyelembevételével.” 4.
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakmai tevékenységének ügycsoportok szerinti bemutatása
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat által ellátott szakmai területek a 2003. július 1-jei reform idején öt ügycsoportra terjedtek ki (1. környezettanulmány készítése, 2. pártfogó felügyelői vélemény készítése, 3. közérdekű munka szervezése és ellenőrzése, 4. pártfogó felügyelet végrehajtása, 5. utógondozás). A szakterületek 2007. január 1-jétől kiegészültek a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció), így a Pfr. a szakmai feladatokat 2007. január 1-jétől már hat ügycsoportban határozza meg. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a 2011. év során összesen 96.011 ügyet látott el, ami azt is
30
jelenti, hogy közel ennyi terheltet vontak látókörükbe a pártfogó felügyelők. Ez a szám a 2010ben mért teljes ügyforgalomhoz (88.998 ügy) képest 7013 üggyel jelent többet (7,88%-os növekedés). Az ügycsoportok rövid szöveges bemutatását, az ügyforgalmi adatok változását az alábbiak szerint fejtem ki. [A 2011. évről szóló beszámolóban foglaltak az OSAP keretein belül gyűjtött adatokon alapulnak (az OSAP táblák az 1. számú mellékletben találhatóak).] Az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítése, kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése (összesen: 3.277 ügy, amely a teljes ügykör 3,4%-a, a részesedés 2010-ben 3,8% volt). Környezettanulmány készítése (összesen: 15.033 ügy, amely a teljes ügykör 15,65%-a, a részesedés 2010-ben 17,5% volt). A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció) összefüggő feladatok ellátása (összesen: 5.980 ügy, amely a teljes ügykör 6,2%-a, a részesedés 2010ben 5% volt). A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (összesen: 41.417 ügy, amely a teljes ügykör 43,1%-a, a részesedés 2010-ben 44,9% volt). A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése (összesen: 27.853 ügy, amely a teljes ügykör 29%-a, a részesedés 2010-ben 25,5% volt). A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás (összesen: 2.451ügy, amely a teljes ügykör 2,55%-a, a részesedés 2010-ben 3,3% volt). Az ügyszámok ügycsoportok szerinti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti. A diagramon feltüntetjük az adott ügycsoportban a 2011. évben folyamatban volt összes ügy számát és az adott ügycsoport teljes ügyforgalmon belüli részesedésének %-os arányát kerekítve. Zárójelben az adott ügycsoportban folyamatban volt ügyek számának az elmúlt évhez képest mért változását tüntettük fel. 11.sz.ábra A 2011. évben folyamatban volt ügyek ügycsoportok szerinti bontásban 15033; 16% (-3,17%)
5980; 6% (+34,35%)
3277; 3% (-4,18%)
2451; 3% (-16,63%)
27853; 29% (+22,92%) 41417; 43% (+3,53%)
Környezettanulmány
Pártfogó felügyelői vélemény
Közérdekű munka
Pártfogó felügyelet
Utógondozás
Mediáció
31
Az egyes ügycsoportok teljes szakfeladaton belüli %-os aránya az elmúlt két évben hullámzó mértékben változott, de ez nem érintette a megoszlás eddigiekben érvényesülő, jellemző szóródását. A teljes ügyforgalmon belül továbbra is a pártfogó felügyelet végrehajtása (43,1%), a közérdekű munka végrehajtása (29%) és a környezettanulmány készítése (15,65%) a legjelentősebb ügycsoportunk. Azonban a 2010-2011. évek között a közérdekű munka teljes ügykörön belüli aránya növekedett (21,91%-ról 29%-ra), míg a pártfogó felügyelet részesedése (44,9%-ról 43,1%-ra) és a környezettanulmány (17,5%-ról 15,65%-ra) teljes ügykörön belüli aránya csökkent. A mediáció ügycsoportban folyamatban volt ügyek száma a 2010. évben jelentős mértékben (34,35%-kal) tovább emelkedett, így az ügycsoport teljes ügykörön belüli részesedése 2011-ben már 6,2% volt (a 2010. évben 5%-ot mértünk). A 2011. évben a pártfogó felügyelői vélemények száma tovább csökkent (4,36%-kal). Különösen jelentős volt az utógondozás ügyek visszaesése (19,95%-kal). Az alábbi diagram a 2009-2011. években folyamatban volt ügyek számának az egybevetését mutatja be, az egyes ügycsoportok szerinti bontásban. 12. sz. ábra Az adott évben folyamatban lévő ügyek száma, ügycsoport szerinti bontásban 2009 és 2011 között 41417 (+3,5%)
2009.
40003 (+3,6%)
2010.
38611
2011.
27853 (+22,9%) 22659 (+21,9%) 15525 (+7,1%) 14501
5980 (+34,4%)
18587
4451 (+11,7%)
15033 (-3,2%)
3420 (-2,5%)
Környezettanulmány
3984
3374
3507
2940 (-12,9%) 2451 (-16,6%)
3277 (-4,2%)
Pártfogó felügyelői vélemény
Közérdekű munka
Pártfogó felügyelet
Utógondozás
Mediáció
Az adatokból kitűnik, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat összességében folyamatosan növekvő ügyszámaiban az egyes ügycsoportok eltérő módon és mértékben vannak jelen. A környezettanulmány ügycsoportban a 2010. év valaha mért legmagasabb, 7,1%-os növekedése után a 2011. évben az ügyszámok 3,2%-os visszaesése figyelhető meg, ami valószínűleg a demográfiai adatok változásával hozható összefüggésbe. A pártfogó felügyelői vélemények száma a korábbi évek dinamikus (2,59-19,18%-os) emelkedése után az elmúlt három évben csökkent, ami a későbbiekben bemutatottak szerint jogszabályi változással hozható elsősorban összefüggésbe. A mediáció 2007. évi bevezetése óta az ügyszámemelkedés évről évre folyamatos volt (8,59% és 49,69% között változott). A 2011. évben is jelentős volt az ügyek számának a növekedése (34,4%). A közérdekű munka végrehajtása ügycsoportban az ügyszámok emelkedése 2003 óta folyamatos, de a 2010-2011. években különösen jelentőssé vált (21,91% és 22,9%).
32
A végrehajtás alatt álló pártfogó felügyeletek száma a 2010-2011. években emelkedett 3,5 és 3,7%-kal, ami az ügyek mértéke miatt jelentős, 1.414 ügyet jelent. Az utógondozás ügycsoportban kezelt ügyek száma 2003-től kezdődően öt éven keresztül emelkedett, azonban 2009-től évről évre csökkenést regisztrálunk, amelynek a mértéke egyre nő. Összességében elmondható, hogy a környezettanulmányok és a pártfogó felügyelői vélemények készítése továbbá az utógondozás ügycsoportokban mért csökkenést messzemenően kompenzálja a pártfogó felügyelet végrehajtása, a mediáció és a közérdekű munka ügyek terén realizálódó emelkedés, ami abszolút értékben különösen az utóbbi tekintetében volt jelentős a 2011. évben (22,9%-os, 5.194 ügy). A Pártfogó Felügyelői Szolgálat számára az egyik legnagyobb szakmai kihívást az időben több, esetenként öt évet is meghaladóan elnyúló pártfogó felügyeletek és közérdekű munka büntetések végrehajtása jelenti. Az életviszonyok (különösen 2009-től tapasztalható) romlása – pl. a gazdasági válság hatására az elszegényedés mélyülése, a munkanélküliség növekedése stb. – egyre nehezebben kezelhető problémákat idéz elő. Az alábbi diagram és táblázat azt szemlélteti, hogy a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtásának ügyforgalmi adatai hogyan változtak az időszak végén (az adott év december 31-én) folyamatban volt ügyek tekintetében a 2007-2011. évek között.
13. sz. ábra
Az időszak végén folyamatban maradt közérdekű munka, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásának ügyszámai 2007 és 2011 között 50000 Pártfogó felügyelet
45000
Közérdekű munka
40000 Összesen 35000
31712 ügy
Összesen 32637 ügy
Összesen 34160 ügy
Összesen 38236 ügy
24 104
30000
22 918
25000
20000
Összesen 42944 ügy
21 365
21 261
21 799
15000 10000 5000
10 347
11 376
12 361
2007.
2008.
2009.
15 318
18 840
0 2010.
2011.
33
14. sz. ábra Az időszak végén folyamatban maradt ügyek változása, %-ban kifejezve 2008.
2009.
2010.
2011.
Pártfogó felügyelet végrehajtása
-0,5%
+2,53%
+5,13%
+5,17%
Közérdekű munka végrehajtása
+9,94%
+8,66%
+23,92%
+22,9%
A vizsgált időszakban összesen 36,4%-kal nőtt azoknak az ügyeknek a száma, ahol a pártfogó felügyelők tevékenysége nem korlátozódik, pl.: egy legfeljebb 30 nap alatt befejezett szakértői vélemény elkészítésére, vagy egyszeri segítség nyújtására az utógondozottnak, hanem hosszú éveken keresztül kell a kontroll és a támogató funkciót érvényesíteni. Láthatjuk, hogy az időszak végén folyamatban maradt ügyek száma mindkét ügycsoportban évről évre nő, ami nem csak az elrendelések számának emelkedésével van összefüggésben, hanem a végrehajtás tartamának növekedésével is, amely utóbbi a súlyosabb bűncselekményt elkövetett bűnelkövetők számának az emelkedését jelenti. 4.1.
A környezettanulmány készítése
4.1.1.
A jogintézmény jellemzői
A pártfogó felügyelői tevékenységet érintő jogtörténeti előzményekben a környezettanulmány készítésének – a pártfogó felügyelet végrehajtásához hasonlóan – több mint 100 éves történeti hagyománya van. A magyar királyi igazságügy miniszternek a pártfogókról és a pártfogói tisztviselőkről szóló 27.100/1909.I.II. számú rendelete erre vonatkozóan részletes szabályokat (és a maihoz sok tekintetben hasonlító) formanyomtatvány mellékletet tartalmazott.5 Ennek ellenére csak 2003. július 1-jétől nyílt meg ismét a lehetőség arra, hogy a büntetőeljárás során a pártfogó felügyelő által elkészített környezettanulmányt be lehessen szerezni. (Azt megelőzően az ilyen dokumentumokat a rendőrség bocsátotta a hatóságok rendelkezésére.) A környezettanulmányok számának a változását az alábbi táblázat szemlélteti.
15. sz. ábra 2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
4937
13.866
13.659
14.460
14.584
14.936
14.501
15.525
15.033
A pártfogó felügyelők a 2011. évben összesen 15.033 db környezettanulmányt készítettek, ezzel az ügycsoport teljes ügykörből való részesedése 15,66%-ossá vált. Az adott évben elkészített környezettanulmányok számának a változását az egyes életkori csoportok szerinti bontásban az alábbi diagram szemlélteti.
5
A fiatalkorúak támogatására hivatott jótékonycélú˙ intézmények Magyarországon (Szerk.: Dr. Kun Béla, Dr. Marschalkó János, Dr. Rottenbiller Fülöp) http://mtdaportal.extra.hu/books/a_fiatalkoruak_tamogatasara_hivatott_jotekonycelu_intezmenyek.pdf
34
16. sz. ábra
Folyamatban lévő környezettanulmányok számának változása 2004-2011. felnőtt korúak
16000 14000
fiatal korúak
13650
12000
13257
13415
13674
14045
14430
13795
13590
10000 8000 6000 4000 2000
216
402
1045
910
891
1095
911
1238
0 2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Amint a diagram adataiból nyomon követhető, az ügyek túlnyomó többségét (pl.: 2011-ben 91,76%-át) a fiatalkorúak ügyeiben érkeztetett megkeresések teszik ki. 2005. és 2008. között folyamatosan növekedett az ügyszám, majd 2009-ben csökkent (ebben az évben a fiatalkorú bűnelkövetők száma a megelőző évhez képest 12,3%-kal lett kevesebb6). Majd a 2010. évben ismét a fiatalkorúak ügyeinek – a korábbi évekét meghaladó, 6,2%-os – emelkedését mértük. A 2011. évben az ügyforgalom ismét (3,2%-kal süllyedt, amelyet a fiatalkorú bűnelkövetők ENYÜBS adatok szerinti csökkenése (11.237-ről 11.035-re) magyaráz. A felnőtt korúak ügyeiben készített környezettanulmányok száma az elmúlt három évben növekedett, a tárgyévben 13%-kal. Ez elsősorban a méltányossági ügyekben (pl.: rendbírság elengedése) való gyakoribb alkalmazásból adódik. Az ilyen ügyek számának az emelkedésére a 2012. évben is várható, figyelemmel arra, hogy a Be. módosulása folytán 2012. január 1-jétől már a terhelteken kívül más kötelezettek (pl. tanúk esetében) is el lehet rendelni a beszerzését. 4.1.2.
A környezettanulmány készítésének esetei, a vonatkozó ügyforgalmi statisztikák bemutatásával A fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás során készített környezettanulmányok
A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás egyik kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköze [Be. 453. § (2) bekezdése]. A környezettanulmány készítésével a fiatalkorúval szemben folytatott büntetőeljárás korai szakaszában szerepet kap a pártfogó felügyelő. A bűncselekmény elkövetését követő legrövidebb időn belül történik adatgyűjtés a bűnelkövetéshez vezető okok feltárása, a beavatkozási stratégia kialakításához szükséges széleskörű információk biztosítása érdekében. 6
Az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb http://www.mklu.hu/repository/mkudok6610.pdf
Ügyészség
2009.
évi
tájékoztatója
a
bűnözésről
35
A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő a rendőrség közreműködését (elsősorban a helyszín és a meghallgatások biztosítása érdekében) veheti igénybe. A környezettanulmányt a tárgyaláson ismertetni kell, ahol a pártfogó felügyelőt tanúként meghallgathatja a bíróság. A környezettanulmány tartalmazza a terhelt életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tényeket és körülményeket, továbbá a terhelttel kapcsolatos szakmai ténymegállapításokat. A környezettanulmány szükséges melléklete a pedagógiai vélemény [Be. 453. § (2) bekezdése], amelynek beszerzése során különös körültekintéssel kell eljárnia a pártfogó felügyelőnek annak érdekében, hogy a tanulót indokolatlan joghátrány ne érhesse az iskolában. A pártfogó felügyelők a környezettanulmány készítésekor tájékoztatást adnak a közvetítői eljárásra utalás lehetőségeiről is, ezzel erősítve a resztoratív elvek érvényesülését. A bűnmegelőzési érdekek fokozott érvényre jutását szolgálja, hogy a pártfogó felügyelők feltárják a családon belüli erőszakra utaló információkat is, szükség esetén azonnal intézkedést kezdeményeznek. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a jelzőrendszer részeként a gyermekvédelmi veszélyeztetettség és a szociális rászorultság észlelése esetén is a jogszabályok és a szakmai protokoll szerint jár el a sérelmet szenvedettek, veszélyeztetett helyzetben lévők érdekében. A pártfogó felügyelők adatokat szereznek be a terhelt és családtagjai munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatosan, és tájékoztatást adnak a lehetőség szerinti munkába állás, vagy a munkaügyi központoknál történő regisztráció vonatkozásában is. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a környezettanulmányok elkészítése során a lehető legteljesebb körben, a szakértői véleményekhez hasonló igényességgel (ezzel az elrendelők visszajelzése szerint sok esetben kiváltva azokat) tárja fel a szükséges adatokat. Ezek sorában különös jelentőségűek a gyermekvédelem intézményeitől beszerzett, előzményekre vonatkozó információk. A környezettanulmány elkészítésére rendelkezésre álló idő általában 30 nap, amely 2009. augusztus 13.-tól a Be. 517. § (1) bekezdése szerinti bíróság elé állítás esetére is vonatkozik (azt megelőzően 15 nap alatt volt lehetőség a törvényi feltételek fennállása esetén a bíróság elé állításra). Az elsődleges jogalkotói cél a büntetőeljárás rövidítése volt ennek az eszköznek a szélesebb körben való alkalmazásával, de hatására a Pártfogó Felügyelői Szolgálatot rendkívüli mértékben megterhelő rövid határidő okozta probléma is megszűnt. Az alábbi diagram szemlélteti, hogy a határidőt előnyösen érintő jogszabály módosítás hatására már a 2009. év során (3,6 %-os), a 2010. év során pedig jelentősebb (26,2 %-os), emelkedést tapasztaltunk az ilyen ügyek számában. A fiatalkorúak ügyeiben a bíróság elé állításra a 2011. évben is többször nyílt lehetőség, mint a 2010. évben, a növekedés 4%-os volt.
36
17. sz. ábra Adott időszakban készített környezettanulmányok száma bíróság elé állítás e
l
r
e
n
d
e
l
é
s
e
m
i
a
t
t
-
f
i
a
t
a
l
k
o
r
ú
a
k
900 800
856
823
700
697
600
652
629
500 400 300 200 100 0
Fiatal korúak 2007
2008
2009
2010
2011
A szabadságvesztés végrehajtásának az elítélt kérelmére történő félbeszakítását megelőzően készített környezettanulmányok A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 179. § (1) bekezdése értelmében az elítéltnek igazolnia kell, hogy kérelme a valóságnak megfelelően alátámasztott, amelyet az intézet ellenőrizhet. Ennek során megkeresheti az elítélt által megjelölt lakcím/tartózkodási hely szerint illetékes igazságügyi szolgálatot a környezettanulmány elkészítése érdekében. A félbeszakítások ügyében készített környezettanulmányok ügyforgalmi adatait az alábbi diagram szemlélteti. 18. sz. ábra 2004. és 2011. között folyamatban volt szabadságvesztés félbeszakítása ügy megkereséseinek száma 1400 1200
fiatal korú felnőtt korú
75
1000
73
800
51
1086 600
44 859 700
400 200 0
37
605 1 12
5 59
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
624
2010.
23
727
2011.
37
A 2011. évben összesen 750 ilyen megkeresésnek tettünk eleget, amely a tárgyév során elkészített összes környezettanulmány (15.033) 5%-a. A megkeresések száma az elmúlt évhez képest (661) 13,5%-kal emelkedett. Az ilyen környezettanulmányok túlnyomó többségét (96,9%-át) a felnőtt korúak ügyeiben kérik a büntetés-végrehajtási (a továbbiakban: bv.) intézetek. A bv. intézetek részéről folyamatosan igény merül fel arra vonatkozóan, hogy az intézetet más okból – pl. eltávozás, kimaradás stb. –, engedéllyel elhagyók esetében is rendelkezésükre álljon a környezettanulmány. Ezeket a megkereséseket a jogszabályi felhatalmazás hiánya miatt a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak általában el kell utasítania, kivéve, ha erre vonatkozó együttműködési megállapodás készült a bv. intézet és a területileg illetékes igazságügyi szolgálat között, valamint az elítélt adatkezelésre vonatkozó hozzájárulását is továbbítják. A bv. intézetek igénye alapján a jogalkotónak érdemes lenne megfontolnia a Pártfogó Felügyelői Szolgálat hatáskörének a bővítését azzal, hogy ez mindenképpen a kapacitás növelését igényelné, figyelemmel az alábbi táblázatban7 bemutatott esetkör terjedelmére. 19. sz. ábra A büntetés-végrehajtási intézetet engedéllyel elhagyó elítéltek száma Előterjesztve
Engedélyezve
2009.
2010.
2009.
2010.
927
1.169
146
255
Rövid tartamú eltávozás
1.173
1.184
Kimaradás
817
490
Súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása, hozzátartozó temetésén való részvétel
267
237
Büntetés-végrehajtásának félbeszakítása
A fiatalkorú elítélt felkészítő részlegbe helyezésekor készített környezettanulmány 2005. július 1-jétől kötelező a fiatalkorú elítélt felkészítő részlegbe helyezésekor a róla készült környezettanulmány beszerzése [a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 209. § (1) bekezdése alapján]. Az ilyen, speciális tartalmú környezettanulmány a jó nevelési terv alapja, egyben a későbbi utógondozások és feltételes szabadságra bocsátások mellett megállapított pártfogó felügyeletek eredményességéhez is hozzájárul. 2009-ben összesen 258 db, 2010-ben összesen 227 db, 2011ben összesen 288 db megkeresést érkeztettünk. Környezettanulmány készítése a méltányossági és a kegyelmi eljárásban Az igazságügyért felelős miniszternek az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntéseinek előkészítése során [Be. 599. § (2) bekezdése], illetve a kegyelmi eljárásokban [Be. 598. § (1) bekezdése] elrendelt környezettanulmányok elkészítése is a Pártfogó Felügyelői Szolgálat feladata. A 2010. évben összesen 396 ilyen megkeresésnek tettünk eleget, ami a 2009. évhez képest (245 db) 61,6%-os emelkedést jelent. Az ilyen ügyek száma a 2011. évben tovább nőtt (427 megkeresés, ami 7,8%-os növekedés). 7
http://www.bvop.hu/download/evkonyv2010.pdf/evkonyv2010.pdf
38
Ebben az ügykörben a 2011. év során, 2012. január 1-jétől hatályba lépő jogszabály módosítására került sor, amely a Be. 599. §-át érintette. A gyakorlatban számos esetben előfordult, hogy az első fokú bíróságok nemcsak a terheltekre kivetett rendbírság elengedése/mérséklése, hanem más fizetésre kötelezett kérelmező (pl.: tanúk) ügyében is kértek a Pártfogó Felügyelői Szolgálattól környezettanulmányt (esetenként pártfogó felügyelői véleményt). Az ilyen megkereséseknek a Pártfogó Felügyelői Szolgálat eddig nem tehetett eleget, mert – a Minisztériummal egyeztetett – álláspont szerint erre nem volt megfelelő jogszabályi felhatalmazása a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak. [A Pfr. 8. § (1) bekezdése szerint csak terheltek ügyében volt lehetőség jogszerűen ezen eljárás lefolytatására.] A Be. módosítása folytán a 2012. évtől kezdődően a terhelteken kívül más fizetésre kötelezett esetében is elkészíthető a „részleges” környezettanulmány, amelyhez az egyszerűsített formanyomtatvány rendelkezésre áll. 4.2.
A pártfogó felügyelői vélemény készítése
A szakértői vélemény pártfogó felügyelő általi elkészítésére 2003. július 1-jétől van lehetőség. A dokumentum beszerzését az ügyész, illetve a bíróság rendelheti el büntetés vagy intézkedés alkalmazása, vádemelés elhalasztása, és közvetítői eljárásra utalás előtt a Be. 114/A. § (1) bekezdése szerint. A vélemény egyrészt a büntetőeljáráshoz, másrészt a büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódik. 4.2.1.
A pártfogó felügyelői vélemény tartalma
A pártfogó felügyelői vélemény négy részből áll, tartalmazza: 1. az ügyre és a terheltre vonatkozó tényadatokat, 2. az alkalmazott vizsgálati eljárások és módszerek felsorolását, 3. a szakmai ténymegállapításokat, továbbá 4. az elrendelő által feltett konkrét kérdésekre adott válaszokat. A pártfogó felügyelői vélemény (az összefüggéseket elemző módon) mutatja be a terhelt személyiségét, életviszonyait jellemző tényeket és körülményeket: családi, egészségi állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatásának jellemzőit, iskolai végzettségét, szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat, munkába állási lehetőségeit, jövedelmi, vagyoni viszonyait, mindezek alapján a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokat és a bűnismétlés megelőzése érdekében szükséges optimális és reális beavatkozásokat. A pártfogó felügyelő a véleményben javaslatot tehet a terhelt számára egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére, amelyhez kapcsolódóan az elkövető (jóvátétel esetén a sértett) nyilatkozatát is beszerzi [Be. 114/A. § (2)-(4) bekezdései]. A vélemény elkészítése során a pártfogó felügyelő megvizsgálja a terhelt lakó-, illetve tartózkodási helyét, tanulmányozza az ügy iratait, meghallgatásokat folytat le, és beszerzi mindazokat az adatokat, amelyek a döntés előkészítéséhez szükségesek. Az eljárás során a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályokat is figyelembe kell venni, pl.: meg kell hallgatni a terhelt törvényes képviselőjét, és tájékozódni kell a gyermekvédelmi előzményekről is.
39
4.2.2.
A vélemény beszerzésének kötelező esetei
2011. július 13-ától az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 12. §-a szűkítette a kötelezően beszerzendő pártfogó felügyelői vélemények körét. Így már mérlegelési jogkörbe tartozik a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése a felnőtt korú terhelttel szemben alkalmazandó vádemelés elhalasztása előtt, ha az ügyész külön magatartási szabály vagy kötelezettség előírását látja szükségesnek. Bár – többek között emiatt is – a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyszámai a „Pártfogó felügyelői vélemény készítése” ügycsoportban némiképpen csökkentek (143 üggyel, vagyis 4,18%-kal), a változást (amelyet megelőzően nem volt lehetőségünk észrevételek megtételére) szakmai szempontból mégsem üdvözöljük. A külön magatartási szabály a legfontosabb eszköze annak, hogy az elrendelő ügyész vagy bíróság megfelelően tudja egyéniesíteni és befolyásolni a pártfogó felügyelet végrehajtásának tartalmát azáltal, hogy bizonyos magatartásformákat (vagy azok tilalmát) jogkövetkezmények terhe mellett írja elő. Abban az esetben, ha az egyéniesítés nem kellő hatásfokú – vagyis a külön magatartási szabály túlságosan általános, formális, vagy végső esetben végrehajthatatlan –, a jogintézmény kiüresedhet. Megfelelő külön magatartási szabályra csak a pártfogó felügyelő tud véleményében javaslatot tenni, hiszen ő ismeri a terheltek körülményeit és a végrehajtó Pártfogó Felügyelői Szolgálat aktuálisan rendelkezésére álló eszközöket. Ezért határozott véleményünk az, hogy külön magatartási szabály előírására csak pártfogó felügyelői vélemény beszerzése után kerülhessen sor. A jogalkotó előtt nem válhatott ismeretté e szakmai álláspontunk, így a Be. 222/A. §-a szerinti ügyekben („Különös méltánylást érdemlő esetben a vádemelés ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt is elhalasztható. Ez esetben a vádelhalasztás tartama a törvényben meghatározott büntetési tétellel azonos.”), amikor a külön magatartási szabály előírása kötelező [Be. 224. § (2) bekezdése] úgyszintén nem kötelező e súlyos bűncselekményeket elkövetett elkövetői kör vonatkozásában a vélemények beszerzése. Mindezek következtében 2011. július 13-ától már csak két olyan esetet ismerünk, amikor a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését törvény kötelező teszi. A fiatalkorú terheltekkel szemben alkalmazott vádemelés elhalasztása előtt [Be. 459. § (2) bekezdése]. Az ilyen ügyekben elkészített véleményeknek kiemelkedően fontos szerepe van abban, hogy az ügyészek az ügy sajátosságaihoz igazodó, megfelelően egyéniesített és jól ellenőrizhető külön magatartási szabályok és kötelezettségek előírásával határozhassák meg a pártfogó felügyelet végrehajtásának tartalmi kereteit, ezáltal a diverziós eszköz súlya növekedjen. A vádemelés elhalasztása során alkalmazható resztoratív jellegű külön magatartási szabályokról speciális rendelkezést tartalmaznak a Be. 225. § (2) bekezdésének a)-c) pontjai, a kár megtérítése, a sértett, illetve a köz javára történő jóvátétel vonatkozásában. A 2011. év során is folytatott gyakorlat szerint azokban az esetekben, amikor az ügyész ilyen jellegű kötelezettség előírását vette fontolóra, a pártfogó felügyelői vélemény elrendelése során külön kérdést tett fel. Ilyenkor a pártfogó felügyelő mind a sértett, mind az elkövető vonatkozásában vizsgálta a resztoratív jellegű kötelezettség teljesítésével és annak elfogadásával kapcsolatos hajlandóságot.
40
A munkahely kijelölése előtt a közérdekű munka végrehajtása során A Bv. tvr. 60. § (1) bekezdése szerint csak pártfogó felügyelői vélemény beszerzését követően kerülhet sor a közérdekű munka büntetés végrehajtása során munkahely kijelölésére. (A felügyeletünket biztosító minisztérium 2003-ban hozott döntése alapján az ilyen ügyekben készített pártfogó felügyelői vélemények az OSAP adatközlésben nem kerülnek külön feltüntetésre, számuk évente 9-12.000 között változik.) Szakmai véleményünk szerint az ilyen ügyekben nem indokolt pártfogó felügyelői vélemény készítése, elégséges lenne, ha a Pártfogó Felügyelői Szolgálat – az elítélttel és a munkahellyel való egyeztetés után – önállóan határozhatná meg a közérdekű munka végrehajtása során a letöltőhelyet. Ezzel a pártfogó felügyelőknél (és a büntetés-végrehajtási bíráknál is) munkakapacitás szabadulna fel, továbbá várhatóan az eljárások is lerövidülnének. 4.2.3.
A vélemény beszerzésének lehetséges esetei Ügyészi vagy bírósági döntés előkészítése során
A büntetés vagy az intézkedés alkalmazásáról, a vádemelés elhalasztásáról, vagy a közvetítői eljárásra utalásról szóló ügyészi vagy bírósági döntés megalapozásához pártfogó felügyelői vélemény beszerzése rendelhető el [Be. 114/A. § (1) bekezdése]. A büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódva A bíróságok (különösen a büntetés-végrehajtási bírók) az alábbi ügyekben rendelhetik el a pártfogó felügyelői vélemény elkészítését: a) a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt feltételes szabadságra bocsátása előtt [Bv. tvr. 8. § (1) bekezdése], b) a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére vonatkozó halasztás engedélyezése előtt [Bv. tvr. 11/A. § (6) bekezdése], c) a magatartási szabályok módosítása előtt [Bv. tvr. 100. §], d) a felfüggesztett szabadságvesztés utólagos elrendelését megelőzően [Bv. tvr. 101. § (2) bekezdése], e) a kegyelmi ügyben hozott döntés előtt [a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 105. § (2) bekezdése], f) a közérdekű munka végrehajtása során szükségessé váló más/új munkahely kijelölése előtt [Bv. tvr. 10. § (2) bekezdése, 64. § (2) bekezdése 4.2.4.
A pártfogó felügyelői vélemények készítésére vonatkozó ügyforgalmi adatok bemutatása
A 2011. év során a Pártfogó Felügyelői Szolgálat összesen 3277 pártfogó felügyelői véleményt készített, amely a tárgyévben folyamatban volt, összesen 96.011 ügynek a 3,41%-át teszi ki. Az alábbi táblázat az adott évben folyamatban volt ilyen ügyek számának alakulását mutatja be. 20. sz. ábra 2003. 781
2004. 2238
2005. 2296
2006. 2617
2007. 3086
2008. 3678
2009. 3507
2010. 3420
2011. 3277
41
A táblázatból kitűnik, hogy a pártfogó felügyelői vélemények száma a 2004-2008. évek között folyamatosan növekedett, az elrendelő ügyészek és bíróságok évről évre emelkedő mértékben alkalmazták ezt az eszközt az egyes döntéseik előkészítése során. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat működése első teljes évének (2004.) adataihoz képest (amikor összesen 2238 db pártfogó felügyelői vélemény készült) a 2008. évben (amikor összesen 3678 db pártfogó felügyelői vélemény készült) az ügyek száma összesen 64,34%-kal emelkedett. Az ügyszámok növekedése jogszabályi változással volt összefüggésbe hozható. 2007. január 1jétől módosult a Be. 216. § (2) bekezdése, ezáltal már nem csak a bíróság, hanem az ügyész is határidőt biztosíthatott a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére (korábban erre az ügyészeknek nem volt lehetőségük, csak a 30 napos, „rendes” határidő állt rendelkezésükre). A 2009. évtől azonban csökkenés következett be, amely az elmúlt két évben is mérhető volt. A folyamat magyarázata érdekében az egyes életkori csoportok szerinti változást kell megvizsgálnunk. Az alábbi diagram a felnőtt korúak és a fiatalkorúak ügyeiben készült pártfogó felügyelői vélemények számának a 2004. és 2011. évek közötti változását mutatja be (zárójelben a megelőző évhez képest mért %-os módosulás). 21. sz. ábra Az adott évben folyamatban lévő pártfogó felügyelői vélemények ügyszámának változása 2004-2011 között
felnőtt korúak
2000
fiatal korúak 1500 1374 1000 921
1789 (+21,2%)
1476 (+14,2%)
1293 (-5,9%) 1003 (+8,9%)
1141 (+13,8%)
1867 (+4,4%) 1811 (+39,6%)
1297 (+13,7%)
1908 (+5,4%)
2090 (+9,5%)
1599 (-14,4%)
1330 (-16,8%)
2009.
2010.
2068 (-1,1%)
1209 (-10%)
500
0 2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2011.
A diagram adataiból látható, hogy az elrendelések száma a fiatalkorúak vonatkozásában folyamatos növekedést mutatott egészen a legutóbbi évig, amikor is kismértékű (1,1%) csökkenés következett be, amely a demográfiai adatokkal hozható összefüggésbe. Figyelemre méltó a 2008. évi kiugró, 39,6%-os növekedés, amelynek az volt az egyik oka, hogy 2007. január 1-jétől módosult a Be. 459. § (2) bekezdése. E szerint a fiatalkorúak ügyében tervezett vádemelés elhalasztását megelőzően minden esetben kötelező a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése. Az ügyszámok növekedésének másik oka a már ismertetett, határidő biztosítását lehetővé tevő szabály beiktatása volt. Például, az új rendelkezés beiktatását megelőző 2006. évben, a fiatalkorúak ügyeiben nyilvántartásba vett ügyészi elrendelések számához (amely 1822 volt) képest az emelkedés 2008-ban (amikor az ilyen ügyek száma 2471 volt) 35,62 %-os, 2009-ben (amikor 2596 véleményt készített a Pártfogó Felügyelői Szolgálat) 42,5%-os volt. Az ügyészek általi elrendelések száma a 2010. évben is növekedett (2663 ilyen ügy volt), amely 2,58%-os emelkedést jelent a 2009. évhez képest.
42
A felnőtt korúak vonatkozásában a tendencia változó volt a vizsgált időszakokban, az utóbbi három évben (a 2005-2008 közötti időszakot jellemző növekedés után) az elrendelések száma csökkent. Az ügyszámok felnőtt korúak esetkörében mért 2009-2011. évek közötti csökkenése is jogszabályi változásokkal hozható összefüggésbe. Egyrészről 2009. augusztus 9-étől megváltozott a Btk. 82. § (2) bekezdése. Eszerint, ha a felnőtt korú elkövetővel szemben az ügyész a vádemelést elhalasztja, már nem kötelező a pártfogó felügyelet megállapítása, az immáron ügyészi mérlegelés körébe tartozik. Az ilyen ügyek visszaesése azt is jelenti, hogy lényegesen kevesebb esetben tervezi (tervezheti) az ügyész külön magatartási szabály előírását, ezzel összefüggésben a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését. Másrészről a III.2.2. pontban kifejtettek szerint 2011. július 13.-tól már nem kötelező a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése a felnőtt korú terhelttel szemben alkalmazandó vádemelés elhalasztása előtt, ha az ügyész külön magatartási szabály vagy kötelezettség előírását látja szükségesnek. Ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy a 2010-2011. évek viszonylatában 10%-kal csökkent a felnőtt korúak ügyeiben készített pártfogó felügyelői vélemények száma. A pártfogó felügyelői vélemények elrendelők szerinti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti. 22. sz. ábra Az adott évben elrendelt pártfogó felügyelői vélemények száma, az elrendelő szerinti megoszlásban 2006-2011 100% 80%
472
434
510
186
372
430
1822
2080
2471
2006.
2007.
2008.
41
35
453
530
559
2596
2663
2440
2009.
2010.
2011.
147
60% 40% 20% 0%
Ügyész által elrendelt
Bíróság által elrendelt
Bv. bíró által elrendelt
A diagram adataiból megállapítható, hogy a pártfogó felügyelői vélemény elsősorban az ügyészi döntéshozatal megalapozásának az eszköze, vagyis évről évre főként az ügyészek rendelkeznek a dokumentum elkészítéséről. Az ügyszámok növekedése a 2006-2010. évek között folyamatos volt, a 2011. évben mért csökkenést a már ismertetett jogszabályi változások magyarázzák (a Be. módosítása folytán a pártfogó felügyelet végrehajtása és a pártfogó felügyelői vélemény kötelező alkalmazásának a köre szűkült). A bíróságok továbbra is alacsony esetszámban rendelkeznek a pártfogó felügyelői vélemények elkészítéséről, de az ügyforgalom évről-évre (a 2011. évben is) növekszik. A büntetés-végrehajtási bírók az évek során egyre csökkenő mértékben intézkednek a pártfogó felügyelői vélemények beszerzése érdekében, annak ellenére, hogy a Legfőbb Ügyészség például „a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátások” ügyeinek vizsgálata során rámutatott arra, hogy az elbocsátás utáni körülmények fokozottabb felderítését (pl.: pártfogó felügyelői
43
vélemények beszerzésével) fontos érdeknek tartják. A pártfogó felügyelői vélemények alkalmazási körének bővítése (pl.: minden olyan ügyre, ahol külön magatartási szabály előírását veszi fontolóra az elrendelő) fontos szakmai érdek lenne a még jobban megalapozott döntések meghozatala érdekében annak ellenére, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkaterheinek további növekedése – a kapacitás bővítése nélkül – megoldhatatlanná tenné a feladatok korábbi szakmai színvonalon történő ellátását. 4.3.
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció)
4.3.1.
Bevezetés
A közvetítői eljárás a büntetőeljárások során már öt éve alkalmazott jogintézmény, amely egyben a helyreállító igazságszolgáltatás legfontosabb magyarországi eszköze is. Meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén a közvetítés (mediáció) alkalmazásával a sértett és az elkövető között a bűncselekményhez kapcsolódó, vagy az által kiváltott konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás jöhet létre, amely a cselekménnyel okozott sérelem jóvátételét tartalmazza. A mediáció lehetőséget ad a terheltnek és a sértettnek egy biztonságos, semleges környezetben történő, megfelelő szakértelemmel vezetett személyes találkozásra, ahol az okozott testi, anyagi, érzelmi sérelmek, a cselekmény valamennyi, a sértettre és környezetére gyakorolt hatása felszínre kerülhet, az elkövető pedig szembesül tettének másra gyakorolt hatásával. A terhelti felelősségvállalás ezekért a következményekért elengedhetetlen része a mediáció folyamatának. Általában a folyamat dinamikai csúcsa a – felek számára sokszor katartikus erejű – bocsánatkérés és megbocsátás. Ezt követi a jóvátétel részleteinek közös kidolgozása és a megállapodás írásba foglalása. A megállapodás tartalma elsősorban a sértett igényei szerint alakul, nyilvánvalóan a terhelt lehetőségeinek figyelembe vételével. A megállapodásban foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése szintén a Pártfogó Felügyelői Szolgálat feladata. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítése a terhelt számára a Btk. 36. §-ában foglalt szabályok alkalmazásával kedvezőbb büntetőeljárási helyzetet eredményez. A közvetítői eljárás nem csak a sértetti érdekeket szolgálja hatékonyan, hanem az igazságszolgáltatás szerveit is tehermentesíti, valamint a társadalom szintjén is hasznosul azzal, hogy olcsóbb, gyorsabb, a felek érdekeit szem előtt tartó, az elkövető magatartását hosszú távon befolyásoló eljárást kínál a hagyományos büntetőeljárás alternatívájaként. A „Mediáció” ügycsoportban ellátott ügyek száma a jogintézmény 2007. évi bevezetése óta (akkor 2451 volt az éves ügyforgalom) óta folyamatosan, összesen 144%-kal emelkedett, tehát elmondható, hogy ez az új büntetőpolitikai eszköz egyre szélesedő körben kerül alkalmazásra.
44
23. ábra A 2007 és 2011 között folyamatban volt közvetítői eljárások száma 7000
6000 5000
5980 (+34,35%)
4000
3000
3669 (+49,38%)
2000
1000
3984 (+8,59%)
4451 (+11,72%)
2456
0 2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
A 2011. évben az erre a feladatra külön kiképzett, a mentori rendszer keretein belül folyamatos szakmai továbbképzésben részesülő párfogó felügyelők és a KIMISZ-szel szerződésben álló ügyvéd mediátorok összesen 5980 közvetítői eljárást folytattak le. Ez a 2010. évhez képest 34,35%-os emelkedést jelent, akkor 4451 közvetítői eljárás volt összesen folyamatban az év során. 4.3.2.
A 2011. évi ügyforgalmi adatok bemutatása
A 2011-ben összesen folyamatban volt 5980 ügyből 4794 új ügyet érkeztettünk. Az időszak alatt érkezett ügyek száma a jogintézmény bevezetése óta folyamatosan nőtt, amit az alábbi diagram szemléltet. 24. ábra Érkezett közvetítői ügyek száma 2007 és 2011 között 6000
4794 5000
3532
4000 3000
2451
2976
3158
2000 1000 0
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
A jogintézmény hazai történetének ötödik évében az előző évben érkeztetett ügyekhez (3532) képest minden eddiginél magasabb, 36%-os növekedés tapasztalható az újonnan érkeztetett ügyek tekintetében, amelyet az alábbi diagram szemléltet.
45
25. sz. ábra Növekedés mértéke az előző évi közvetítői ügyek számához képest 36%
40%
30%
21%
20%
12% 6%
10% 0
0%
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Az ügyszámnövekedés kiugró mértékének legfontosabb oka, hogy egyszerűsödtek a közvetítői eljárásra utalást megelőző ügyészi eljárás szabályai, vagyis már nem kötelező e szakaszban az érintettek személyes meghallgatása. Erre utal az is, hogy a bíróságok által közvetítői eljárásra utalt ügyek (ebben az eljárásban korábban sem volt szükség ilyen típusú egyszerűsítésre) száma a tavalyi évhez képest érdemben nem változott. A növekedésben emellett szerepe lehet a Btk. tevékeny megbánásra vonatkozó szabályai kiterjesztésének a halmazati bűncselekményekre is, valamint a jogintézmény általános ismertségének növekedése, és a rendőrség javuló tájékoztatási tevékenysége is ebbe az irányba hat. Az alábbi táblázat az elrendelők megoszlását és a fiatalkorúak részesedését mutatja be. 26. sz. ábra
Közvetítői eljárások
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
Összes érkezett ügy
2451
2976
3158
3532
4794
Bíróságról érkezett
922
540
453
375
382
Ügyészségtől érkezett
1529
2436
2705
3157
4412
299
355
360
398
550
Fiatalkorú összesen
terhelt
ügyében
Amint látható, az elrendelések jellemzően az ügyészségektől érkeznek, az ilyen határozatok száma évről évre nő. A bíróságok kezdeti aktivitása után a tőlük érkezett ügyek száma csökkent, majd a 2010-2011. években lényegében stagnált. Örvendetes módon a 2011. évben (számszerűségét tekintve) nagymértékben növekedett a jogintézmény fiatalkorúak esetkörében való alkalmazása is.
46
Az ügyérkezések havi adatai 2011-ben az alábbiak szerint alakultak. 27. sz. ábra 2011-ben érkezett új közvetítői ügyek havi megoszlása 500
540
400
465
452 383
300
380
389
462
410
404 336
307 266
200 100 0
uá j an
r
ruá feb
r
r ci má
us
s r ili áp
j us má
ius j ún
i us j úl
s gu au
ber t em p sze
s zt u
er er ber t ób mb cem ve ok e o d n
A korábbiakban tapasztaltakhoz hasonlóan, 2011-ben is hullámzó havi forgalommal érkeztek a közvetítői ügyek. Az év elejei alacsony ügyérkezésekhez képest a tavaszi időszakot kiegyenlítetten magas havi érkeztetési adatok jellemezték. A már megszokottnak tekinthető, az ítélkezési szünettel összefüggő augusztusi visszaesést követően az év végére erősen emelkedő tendencia volt jellemző az érkezett ügyek számában. A 2011. évi vádemelések számáról egyelőre nem áll rendelkezésünkre információ, de a közvetítői eljárások vádemelések számához mért arányában (2010-ben ez 1,9% volt) várhatóan némi növekedést prognosztizálhatunk. A megyei arányokat csak a pontos vádemelési információk birtokában fogjuk tudni elemezni. 4.3.3.
Elrendelő szervek szerinti megoszlás bemutatása
A közvetítői eljárás bevezetése óta fokozatosan nő az ügyészség által mediációra utalt ügyek aránya a bírósági elrendelésekhez képest. Míg 2007-ben az ügyek 62%-a érkezett az ügyészségektől, 2011-ben az összes közvetítői eljárás majdnem 92%-át az ügyészek rendelték el. Az ügyészségi elrendelések száma a közvetítői eljárás bevezetésének éve óta csaknem megháromszorozódott. Mindez azt jelzi, hogy a gyakorlat egyre inkább az eljárás korai szakaszában, tényleges diverziós eszközként alkalmazza a közvetítői eljárást, amely harmóniában van a jogalkotói szándékkal. Egyben a közvetítői eljárás céljainak elérését is segíti, hiszen a mediáció annál hatékonyabb lehet, minél hamarabb sikerül megszervezni azt a bűncselekmény elkövetési időpontjához képest. A 2011. évben tapasztalt ügyszámnövekedés az ügyészségi elrendelések számának növekedéséhez köthető, mivel a bíróságoktól érkezett közvetítői ügyek száma a tavalyi évhez képest érdemben nem változott (2010-ben 375, 2011-ben 382 ügy). Az alábbi diagram az elrendelő szervektől érkezett ügyek számának alakulását mutatja be az elmúlt öt évben. Jól látható az ügyészségi elrendelések számának dinamikus növekedése.
47
28. sz. ábra Ügyészségi és bírósági közvetítői ügyek száma 2007 és 2011 között 5000
4412 Ügyészség Bíróság
4000
3157 2705
2436
3000 1529
2000
922
1000
540
453
375
382
0 2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
A következő diagram a 2011-ben érkezett közvetítői ügyek elrendelők szerinti megoszlását mutatja be megyénként.
5%
6%
2%
7%
95%
94%
98%
93%
12% 88%
6% 94%
17%
4% 96%
83%
0% 100%
14%
3%
97%
86%
3% 97%
5% 95%
7%
4% 96%
93%
7%
93%
17%
9% 91%
2% 98%
90%
5%
100%
95%
29. sz. ábra
80% 70%
50% 40%
83%
60%
30% 20% 10% 0%
Bíróság Ügyészség
Figyelemre méltóak az elrendelő szervek megyei megoszlásában tapasztalható eltérések. Kiemelkedő a bíróságok elrendelői aktivitása Pest, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a fővárosban is. A fővárosi adatok tanúsága szerint annak ellenére, hogy a bírósági elrendelések aránya változatlanul a legmagasabb az országban (17%), egyre inkább kezdik használni a közvetítői eljárás lehetőségét az ügyészségek is, hiszen nem csak az ügyszámok növekedtek Budapesten, de az ügyészségi elrendelések aránya is jóval magasabb, mint a korábbi években. Érdekes módon Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyetlen közvetítői eljárás sem indult bírósági elrendelés alapján a tavalyi évben.
48
A jogalkalmazói jogértelmezések az elmúlt öt évben nagyrészt egységessé váltak, főként a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság tevékenységének, valamint a jogszabályok pontosításának és az ezekhez fűzött indokolásoknak köszönhetően. Ugyanakkor még mindig több olyan kérdés van, amelyben álláspontunk eltér a fenti jogértelmezésektől [különösen a Be. 221/A. § (3) bekezdésének vonatkozásában, a sérelem és a jóvátétel kérdése, illetve a felfüggesztési határidő megállapítására vonatkozó iránymutatások tekintetében]. E kérdésekben továbbra is szükséges a társszervekkel való konzultációk folytatása. Az ügyészségeken és bíróságokon túl fontos szerepe van az ügyek közvetítői eljárásra utalásának előkészítésében és az ügyfelek tájékoztatásában a rendőrségeknek. Ezt a feladatot hangsúlyozta a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet (Nyor.) 2010 áprilisától hatályos módosítása is, amely szerint a rendőröknek kiemelten dokumentáltan kell – az arra alkalmas ügyekben – a sértettet és a gyanúsítottat tájékoztatni a közvetítői eljárás lehetőségéről. Fontos lenne jogszabályban rögzíteni azt is, hogy amennyiben a gyanúsított közvetítői eljárásra utalható bűncselekménnyel történő gyanúsítása esetén nem tesz vallomást, úgy kapjon tájékoztatást arról, hogy ebben az esetben – a beismerő vallomás hiánya miatt – elesik a közvetítői eljárás lehetőségétől. A rendőrség tájékoztatási kötelezettségének teljesítését 2011-ben is több képzés megtartásával segítettük. A képzések folytatását a jövőben is fontosnak tartjuk annak érdekében, hogy a közvetítői eljárás szabályainak ismerete a rendőri állomány körében minél teljesebb körű legyen. 4.3.4.
Közvetítői eljárásra utalás egyes életkori csoportok szerinti megoszlása
2011-ben a fiatalkorúak ügyeiben elrendelt közvetítői eljárások száma is nőtt, összesen 550 fiatalkorú ügyében nyílt lehetőség a konfliktus mediációval történő rendezésére. Ez az összes érkezett ügy 11,5%-a, ami arányait tekintve megegyezik a megelőző évben mérttel. A közvetítői eljárásban érintett terheltek büntetőjogi életkori megoszlása az alábbiak szerint alakult 2011-ben az egyes megyékben. 30. sz. ábra
14% 86%
4% 96%
13%
11% 89%
87%
14% 86%
2%
10% 90%
19%
4% 96%
81%
8% 92%
15%
7% 93%
85%
14% 86%
9% 91%
9%
16% 84%
91%
16% 84%
18%
9% 91%
80%
16%
90%
84%
Közvetítői eljárásra utalt terheltek aránya büntetőjogi életkor szerint 100%
50% 40% 30%
83%
60%
98%
70%
20% 10% 0%
Fiatalkorú Felnőtt korú
49
A fiatalkorúak ügyeinek aránya az összes érkezett ügy 11,5%-a, de a fenti ábrán is látható, hogy az egyes megyei arányok ettől eltérőek, és úgy tűnik, évről-évre változnak is. Míg a tavalyi évben az országos átlaghoz képest kiemelkedő arányban alkalmazták a közvetítői eljárást fiatalkorúak ügyeiben Pest és Zala megyében, valamint a fővárosban, 2011-ben ezekben a megyékben éppen az átlaghoz közeli, vagy az alatti a fiatalkorúak ügyeinek aránya. 2011-ben az országos átlagot jelentős mértékben meghaladó arányban érkeztek fiatalkorú ügyében elrendelt közvetítői eljárások Fejér és Tolna megyében. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kisebb ügyszámú megyékben akár egy-egy, fiatalkorúaknál nem ritkán előforduló, csoportosan elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban történő közvetítői eljárásra utalás torzíthatja az adatokat. A későbbiekben látni fogjuk, hogy – a nemzetközi tapasztalatokkal való harmóniában – a fiatalkorúak esetében még az igen kedvező összesített eredményességet is meghaladó mértékben sikeres az eljárás alkalmazása. A közvetítői eljárás során a sértettel való személyes találkozás, a felelősség vállalása, a hibák felismerése és saját erőből történő, önkéntes jóvátétele olyan pedagógiai eszköz a – különösen első bűntényes – fiatal elkövetők esetében, amelynek alkalmazása álláspontunk szerint nem csak gyors, a nem kívánt magatartásra hamar reagáló, olcsó és személyre szabott, hanem eredményességében és visszatartó hatásában is messzemenően alkalmas arra, hogy a mediáció a fiatalkorúakkal szemben folytatott büntetőeljárás eddigiekhez képest gyakrabban alkalmazott jogintézménye legyen. 4.3.5.
Megyei esetszámok szerinti megoszlás
Az alábbi diagram a közvetítői ügyek megyei esetszámait mutatja be. 31. sz. ábra 800
698 700 600 500 400
422 345 352
310
300 200
357 240
164
244
271
284 157 134 143 118
103
130
164 99 59
100
Za la
V Ve as sz pr ém
Ba ra Bá ny cs a Ki Bo s rs ku od n -A B ba ék új és -Z em pl é C so n ng rá d F G ej yő é Fő r rM v á os o n ros -S op H aj ron dú Já -B sz ih ar -N ag H Ko yk u ev e nm s S ár o m zol no -E k sz te rg om N óg rá d Sz ab Pe ol cs st So -S m za og tm y ár -B er eg To ln a
0
2011-ben a megyék többségében növekedett az új közvetítői eljárások száma, de ezzel együtt egyre inkább jelentkeznek a megyék közötti (nem kifejezetten specifikumaikból adódó) különbségek is. Míg 2010-ben a legmagasabb és legalacsonyabb éves ügyszámú megyék között a különbség hétszeres volt, addig 2011-ben ez a különbség csaknem tizenkétszeresére nőtt (pl.: főváros: 698 ügy, Zala megye: 59 ügy). Az alábbi diagram az érkezett közvetítői ügyek számának alakulását mutatja be megyénként, az
50
előző évi ügyszámhoz képest. 32. sz. ábra 200% 180%
185% 168%
160%
155%
162%
140%
137% 128%
147%
138%
135%
127%
120%
126%
153% 133%
130% 119%
127%
121%
115%
100%
92%
80%
84%
2011-ben az országban átlagosan 34,1%-kal nőtt a közvetítői eljárásra utalt ügyek száma a tavalyi évhez képest. A fenti ábrán látható, hogy ez rendkívül egyenlőtlenül oszlik el a megyék között. Az országos átlagot jelentősen meghaladó arányban emelkedtek az ügyszámok mindenekelőtt Győr-Moson-Sopron megyében (85%), valamint Csongrád (62%), SzabolcsSzatmár-Bereg (68%), Vas (55%), Tolna (53%) megyékben, továbbá a fővárosban (47%). Néhány megyében ugyanakkor az országos növekedési tendencia ellenére csökkentek a közvetítői elrendelések a 2010-es adatokhoz képest, így például Somogy és Zala megyében. 4.3.6.
Bűncselekmények szerinti megoszlás
Az alábbi diagram a közvetítői eljárásra utalt ügyek bűncselekményi megoszlását mutatja a 2011. évben. A közvetítői eljárásra utalt ügyek bűncselekményi összetétele a tavalyi évhez képest nem változott, az ügyek csaknem felét vagyon elleni bűncselekmények (nagyobb számban lopás, rongálás, csalás, sikkasztás), harmadát a közlekedési bűncselekmények (elsősorban közúti baleset gondatlan okozása), ötödét pedig személy elleni cselekmények (elsősorban testi sértés és zaklatás) teszik ki.
51
33. sz. ábra
A közvetítői eljárások bűncselekménytípusok szerinti megoszlása a 2011-es évben 18,9% 32,6%
Személy elleni Vagyon elleni
48,6%
Közlekedési
4.3.7.
Befejezett ügyek, eredményesség szerinti megoszlás
A 2011. évben összesen 3950 ügy fejeződött be, ez 20%-kal több mint az előző évben befejezett ügyek száma (3275). A 2011-ben befejezett 3950 ügy közül a közvetítői eljárás egyik fontos eredménye a tevékeny megbánást megalapozó megállapodás 3235 esetben, tehát az összes befejezett ügy 82%-ában létrejött, amint ezt az alábbi diagram szemléltet. Ez az arány némileg magasabb a tavalyi év hasonló adatához képest (2010: 80,4%). 34. sz. ábra Megállapodások aránya a 2011-ben befejezett ügyekben (N=3950)
nincs megállapodás; 715; 18%
megállapodás; 3235; 82%
Ugyanakkor szakmai szempontból mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a megállapodások száma nem lehet a mediáció sikerességének fokmérője. A mediációs folyamat elsődleges célja, hogy képessé tegye a résztvevőket arra, hogy meghallják és megértsék egymást, hogy empátiával és bizalommal forduljanak egymás felé, hogy fel tudják dolgozni a cselekmény érzelmi hatásait. Ennek elengedhetetlen feltétele a bűncselekményt elkövető felelősségvállalása, elsősorban azokért a következményekért, melyeket a konkrét esetben a sértett fél számára okozott. Mindezek után kerülhet csak sor a jóvátétel kérdésének rendezésére és a megállapodás kidolgozására.
52
Szakmailag sikeresnek tartunk olyan ügyeket is, ahol a felek ugyan eljutottak a konfliktus kezeléséig, a felelősség kérdésének tisztázásáig és a megbocsátásig, de valamilyen oknál fogva (elsősorban a sértett reális, de a terhelt által nem teljesíthető igénye miatt) a megállapodás nem jön létre közöttük. A mediátornak sem javaslata, sem érdekeltsége nem lehet a megállapodás létrejöttével kapcsolatosan, külső, pártatlan szerepét csak ebben az esetben tudja megőrizni. Az ilyen körülmények között megállapodás nélkül végződő ügyek – a közvetítői eljárás bizonyos céljainak teljesülése mellett – jogi szempontból a sikertelen ügyek csoportjába tartoznak. Megvizsgáltuk azt is, hogy az időszak alatt befejeződött ügyekben a megállapodások hány százaléka teljesült. Ezt mutatja be a következő diagram. 35. sz. ábra Megállapodások teljesítése a 2011-ben befejezett közvetítői ügyekben
nem teljesített megállapodás; 308; 10% vádemelés elhalasztása; 52; 2%
teljesített megállapodás; 2875; 88%
Látható, hogy a megállapodások 88%-a teljesült, ami – bár a tavalyi év 93%-os teljesítési arányához képest visszaesést jelent – jelentős arány, figyelembe véve azt is, hogy a pártfogó felügyelők csak ellenőrzik, de az eljárás önkéntessége miatt nem ösztönözhetik, vagy kényszeríthetik ki a megállapodás teljesítését. A megállapodások teljesítésének magas aránya jelzi azt, hogy a megállapodások túlnyomó része valóban a terhelt reális és belülről jövő vállalását tartalmazza a sértett felé, amelynek záloga az, hogy a közvetítő nem tesz javaslatot a megállapodás tartalmára vonatkozóan. A nem teljesült megállapodások között szerepelnek azok az ügyek is, ahol több sértett esetében nem mindenkivel szemben teljesült maradéktalanul a vele kötött megállapodás. Hasonlóan az előző esethez, szintén e körbe tartozik minden olyan megállapodás, amelyben a terhelt a megállapodást csak részben teljesítette, tehát ezen ügyek egy részében a sértettek hozzájuthattak valamiféle jóvátételhez, de a megállapodás maradéktalanul nem teljesült, ezért ezekben az ügyekben a tevékeny megbánás szabályai nem alkalmazhatók. 2011-ben mindössze 52 ügyben került sor a megállapodásban foglaltak teljesítésének idejére a vádemelés elhalasztására. Ezekben az ügyekben a megállapodás teljesítése még folyamatban van, de annak ellenőrzése már a vádemelés elhalasztása keretein belül zajlik. A fiatalkorúak ügyeit külön vizsgálva még kedvezőbb adatokat láthatunk a közvetítői eljárás kimenetére vonatkozóan, hiszen esetükben a megállapodások 93%-a teljesült, 6 esetben pedig vádemelés elhalasztására került sor. Bár a jogintézmény eredményességének semmiképpen nem fokmérője, mégis érdekes adat, hogy mennyi volt az adott évben az anyagi jóvátétel mértéke, vagyis viszonylag rapid módon milyen
53
összeggel próbálták a terheltek a sértettek sérelmeit enyhíteni. A terheltek által a sértetteknek a közvetítői eljárás keretében kifizetett anyagi jóvátétel összege 2011-ben 285.163.000,-Ft volt, ami az elmúlt évhez képest (227.768.047,-Ft) lényeges emelkedésnek tekinthető. Az előző évekhez hasonlóan a megállapodások többségében szerepel nem anyagi jellegű jóvátétel, így pl.: gyermekfelügyelet, ebédmeghívás, kerékpár ajándékozása, ház körüli munkákban való segítségnyújtás, különböző tárgyak és termékek ajándékozása, az eredeti állapot helyreállítása a terhelt munkájával, terápián történő részvétel vállalása. 4.3.8.
Folyamatban maradt ügyek
Az év végi statisztikai adatok szerint a tavalyi évhez képest (1175) jóval több, 1995 közvetítői ügy maradt folyamatban, tehát a mediátorok leterheltsége a tavalyi adatokhoz hasonlítva – hiába a tavalyinál több befejezett ügy – növekedett. 4.3.9.
Létszám, ügyvédi rendszer
2011-ben néhány megyében komolyabb változás volt tapasztalható a közvetítők létszámában. 2011 végén összesen 58 fő pártfogó felügyelő és 10 ügyvéd közvetítő látott el mediációs feladatokat. Az ügyvédi közvetítői rendszerben lényeges változás állt be 2011 júliusától, ugyanis a korábbi szerződések lejárta után – mivel nem volt további forrás a díjazásra – az ügyvédek immár önkéntesként látják el a közvetítői feladatokat, az addig teljesítettnél kevesebb ügyet vállalva. A 17 szerződött ügyvéd közül 10 fő vállalta az önkéntes közvetítői tevékenységet, de 2012-től már csak 9-en folytatják azt. Az önkéntes feladatellátásra tekintettel az ügyvédek ismét megyéhez kötötten és nem régiós rendszerben dolgoznak, összesen 8 megyében számíthatnak a mediátorok ügyvéd közvetítő segítségére. Az ügyvéd közvetítőkre szignált ügyek száma 2011-ben összesen 293 volt, ez az összes érkezett ügy 6%-a. A korábbi években az ügyvéd közvetítők évente átlagosan 600 ügyet láttak el, így az összes ügy 15-20% megfelelő számban tehermentesítették a pártfogó felügyelő mediátorokat. Látható, hogy az ügyvédi kapacitás lényegesen lecsökkent, és az önkéntes feladatellátás miatt ez az arány a jövőben várhatóan tovább csökken majd, vagyis a pártfogó felügyelő mediátorok leterheltségének növekedését prognosztizáljuk. 2011-ben szintén forrás hiány következtében újabb mediációs képzés szervezésére nem nyílt lehetőség. Egyedül Pest megyében sikerült a kormányhivatal finanszírozásában három pártfogó felügyelő kollégát kiképezni, akiknek a mentorálása jelenleg is folyamatban van. Néhány megyében a növekvő mediációs ügyterhekre tekintettel korábban kiképzett pártfogó felügyelők vállalnak mediációs ügyeket, az ő visszatérésük a mediációs rendszerbe szükségessé teszi ismételt betanításukat, mentorálásukat. A tárgyév során két megyében távozott a Pártfogó Felügyelői Szolgálattól a mentori feladatokat is ellátó mediátor kolléga. 4.3.10.
Mentorálási rendszer, képzések
A közvetítői eljárás speciális módszertanára tekintettel az elmúlt években széles körben feladatokat ellátó mentori rendszert alakítottunk ki. A mentori rendszer a közvetítői eljárás magyarországi működésének nemzetközi viszonylatban is elismert innovációja, amelyet a jövőben más ügycsoportok szakmai fejlesztésében is irányadónak tekinthetünk.
54
A rendszer alapelemét a megyei/fővárosi szinten működő 1-1 fő mentori feladatot is ellátó pártfogó felügyelő közvetítők, valamint az országos szinten működő módszertani szakemberek, továbbá a tanácsadó mentor, szupervízor együttműködése jelenti. Sajnálatos módon 2011-től kezdődően a strukturális változások és a forráshiány a szupervízió biztosítását, illetve tanácsadó mentor foglalkoztatását már nem tette lehetővé, ami hosszú távon a mediációs feladatellátás szakmai színvonalának visszaeséséhez vezethet. A mentori rendszeren belül valósul meg a mediációs gyakorlat megkezdésekor adott szakmai támogatási, mentorálási folyamat, és működik a közvetítők értékelési rendszere, amely a mentorálási folyamat végén formális, összetett értékeléssel zárul (önértékelés, mentori és vezetői értékelés). A folyamatos továbbképzés szintén a mentori rendszer igénybevételével valósulhat meg hatékonyan úgy, hogy a megyei/fővárosi mentorok az országos képzéseken megszerzett információkat megyei szinten adják tovább a közvetítőknek (pártfogó felügyelők és ügyvédek). 2011-ben mindössze egy alkalommal nyílt lehetőség fél napos országos mentori értekezlet tartására. A mentori rendszer hatékonyságának növeléséhez, és az egyes megyékben meglévő szakmai tapasztalat közvetlenebb átadásának lehetősége érdekében alakítottuk ki 2010-ben a regionális mentori rendszert, amely 2011-ben némileg átalakult. A megyei igényeket is figyelembe véve a korábbi hét szakmai régió helyett 5 régiót alakítottunk ki. A régiós együttműködés célja a kiégés, a rutinmunka megelőzése, a szakmai tapasztalatok szélesebb körben történő megosztásának, feldolgozásának igénye. Mivel a megyék többségében 1-3 fő végez mediátori feladatokat, szükséges, hogy időközönként más mediátoroktól, nagyobb szakmai körben tudjanak tapasztalatot cserélni. Ez a fórum lehet terepe a jó gyakorlatok terjesztésének is. A régiós találkozókat változó helyszínnel, a helyszínt biztosító megye mentora szervezi. Emellett cél a régiókon belül rendszeres hospitálási napok megszervezése, más megyében dolgozó mediátor munkájának megfigyelése, vagy ügyek komediálása. Fontos előrelépés volt a 2011. év során, hogy a mentori rendszer működésének alapelveit szakmai állásfoglalás keretében a KIMISZ főigazgatója is megerősítette. A mentori rendszer célja az is, hogy a gyakorló mediátorok folyamatosan kérhessenek és kapjanak szakmai támogatást az ügyeik megfelelő viteléhez. Ennek érdekében a mentorok és a módszertani szakemberek közötti kommunikációt levelezőlista segíti. 4.3.11.
Közvetítői eljárás ismertségének fokozása
2011-ben folytatódott a mediáció területén a rendőrséggel történő együttműködés azért, hogy az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő rendőrök megfelelő információkat tudjanak átadni az érintett ügyfeleknek. 2011-ben öt ügyeletes tiszti továbbképzésen lévő csoport számára oktathattunk 4 tanórában mediációs ismereteket. Emellett a TÁMOP 5.6.2. kiemelt projektben elkészült tájékoztató szórólapokat átadtuk az igazságügyi szolgálatok részére abból a célból, hogy gondoskodjanak azok rendőrőrsökön, kapitányságokon történő tartós, az ügyfelek számára elérhető elhelyezéséről. A közvetítői tevékenység iránti szakmai érdeklődés folyamatosan magas, az év folyamán – az igazságügyi szolgálatokkal együttműködésben – több esetben biztosítottunk megfigyelői, hospitálási lehetőséget a szakma képviselői, valamint egyetemi hallgatók, doktoranduszok és külföldi szakemberek részére mediációs üléseken, valamint adatokat szolgáltattunk a dolgozatok elkészítéséhez.
55
A KIMISZ munkatársa mindemellett több szakmai rendezvényen tartott előadást a közvetítői tevékenységről, így a Magyar Bíróképző Akadémia, a Magyar Testvéri Börtöntársaság, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet valamint a Rézler Gyula Alapítvány szakmai konferenciáján. 4.3.12.
Nemzetközi kapcsolatok, pályázati együttműködés
Továbbra is tagjai vagyunk az „Európai Fórum a Resztoratív Igazságszolgáltatásért” (European Forum for Restorative Justice) nevű nemzetközi szervezetnek, amely a helyreállító igazságszolgáltatás területén Európában működő kormányzati és nem kormányzati szervezeteket, gyakorló szakembereket, valamint egyetemeket tömöríti. 2011-ben folytatódott a Schleswig-Holstein-i Társadalmi Felelősségért a Büntető Igazságszolgáltatásban Egyesület által koordinált projekt megvalósítása, amelyben szolgálatunk partnerként szerepel. A két éves programban további partnerek a tartomány Igazságügyi Minisztériuma, a Kiel-i Egyetem, valamint angol, észt, orosz szervezetek, emellett támogató a Pártfogás Európai Szervezete (CEP) és a European Forum for Restorative Justice is. A projekt célkitűzései: a) A helyreállító igazságszolgáltatásról való ismeretek fejlesztése a nemzetközi szakmai hálózatban. b) Különböző országok gyakorlatának, pénzügyi és jogi megoldásainak összehasonlítása – általános jó gyakorlatok, eszközök azonosítása. c) Különböző típusú ügyekre és ügyfelekre vonatkozóan azonosítani a leghatékonyabbnak tűnő helyreállító igazságszolgáltatási eszközt. d) Jogalkalmazók együttműködésének erősítése a helyreállító igazságszolgáltatás területén. A projekt keretében 2011 februárjában Kiel-ben (Németország), ősszel pedig Tallinnban (Észtország) vettünk részt nemzetközi találkozón, ahol a KIMISZ munkatársai előadást tartottak, illetve workshopot vezettek. A projekthez kapcsolódóan adatokat szolgáltattunk a nemzetközi összehasonlító kutatás elvégzéséhez. Új pályázati együttműködés kezdődött a Minisztérium, a KIMISZ, a Foresee Kutatócsoport és három megyei kormányhivatal között a „Békítő kör” módszerének hazai meghonosítását célzó nemzetközi projektben való részvétel kapcsán. A program részeként magyar szakemberek 5 napos képzésen vehettek részt Belgiumban, ahol amerikai trénerektől sajátíthatták el a békítő körök facilitálásának módszerét. A kísérleti projekt részeként 2012-ben a módszer alkalmazásával levezetett közvetítői eljárások kutatása, értékelése zajlik majd. 4.3.13. Jogszabályi környezet változása, jövőbeli fejlesztési tervek A közvetítői eljárásokkal kapcsolatosan a legfontosabb szakmai feladat a növekvő ügyszámok mellett az ügyek jogszabályi előírásoknak megfelelő, gyors és magas szakmai színvonalon történő ellátása. Ennek érdekében továbbfejlesztendő a megyei, regionális és országos szinten működő mentori rendszer működése, valamint elengedhetetlen a közvetítők és vezetők továbbképzésének és szupervíziójának biztosítása. Az ügyszámok emelkedésének függvényében egyes megyékben további pártfogó felügyelők mediátori képzése és a tevékenységbe történő bekapcsolódása is indokolt, illetve kidolgozás alatt van a „mobil mediációs team” (MMT) koncepciója, amely részben szupervíziós, részben tehermentesítő szerepet látna el a megyékben. A közvetítői eljárás jogszabályi környezetének változása miatt kiemelt feladat az ügyészségekkel folytatandó szakmai konzultáció, mivel 2011-ben egyfelől hatásköri változások történtek a
56
büntető ügyekben eljáró ügyészségeket érintően, másfelől a közvetítői eljárásra vonatkozó döntést megelőzően tartandó ügyészi meghallgatás 2011. március 1-jétől nem kötelező minden ügyben, hanem az ügyész mérlegelési jogkörébe került át ennek alkalmazása. A sikeres együttműködésre tekintettel folytatni kívánjuk a rendőrök számára biztosított képzések megtartását is. 2011-ben több jogszabály módosítás is érintette a közvetítői eljárások lefolytatását, részben ennek köszönhető a területen tapasztalt ügyszámnövekedés is. Örömteli, hogy 2012. január 1jétől lehetőség nyílik arra, hogy az állam állja azokat a költségeket, amelyek a sértett oldalán merülnek fel amiatt, hogy a sértett hallássérült, beszédfogyatékos, vak, vagy a magyar nyelvet nem ismeri. A közvetítői eljárás költségviselésre vonatkozó újabb szabályainak (a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 17. §-a) végrehajtásához szükséges bizonyos kérdések rendeleti szintű szabályozása. Tisztázandó kérdés, hogy a jövőben indokolt-e fenntartani azt a rendszert, hogy az igazságügyi szolgálatok eljárásaiban keletkező tolmácsköltségeket a KIMISZ fizeti meg.
4.4.
A közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése
A Pártfogó Felügyelői Szolgálatot érintő jövőbeni stratégiai tervezés szempontjából kulcsfontosságú annak a figyelembe vétele, hogy milyen mértékben nőtt a 2004-2011. évek során a közérdekű munka szervezése és ellenőrzése ügycsoportban az adott évben folyamatban volt ügyek száma, amit az alábbi diagram szemléltet. 36. sz. ábra
Amint a diagram adataiból látható, az emelkedés a 2004-2009. évek között egyenletes volt, mértéke 5,7% és 10,5% között változott. Az ügyszámok növekedése a 2010. évben vált különösen jelentőssé, mértéke (a 2009. évhez viszonyítva) lényegében a kétszeresére emelkedett (21,9%). 2004 és 2010. között az ügyszámok összességében több mint kétszeresükre nőttek (118,2%-os emelkedés). A közérdekű munka büntetés végrehajtására vonatkozó ügyforgalmi adatokat az alábbi diagram szemlélteti.
57
37. sz. ábra A közérdekű munka büntetés végrehajtásának ügyforgalma a 2011. év folyamán 18053 20000
Felnőtt korú
14676
Fiatalkorú
11970
15000
8593 10000
5000
642
565
420
787
0 Előző időszakról
Időszak alatt
Időszak alatt
Időszak végén
foly. maradt
érkezett
befejezett
foly. maradt
Amint a diagram adataiból látható a 2011. év december 31-én (időszak végén) folyamatban maradt ügyek száma jelentősen (3522 üggyel) meghaladja a 2010. december 31-én folyamatban maradt ügyek számát (ami számszerűen egyezik az előző időszakról áthozott ügyek számával). 4.4.1.
A közérdekű munka büntetés általános jellemzői
A közérdekű munka büntetést a magyarországi szankciórendszer egyik legkorszerűbb jogintézményének tartjuk. Középen álló, a szabadságvesztés és a pénzbüntetés között elhelyezkedő büntetési nem. Ha az adott bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett közérdekű munka is alkalmazható8, tehát e büntetés alkalmazhatósági köre igen széles. A szankció egyaránt szolgálja a társadalom, az igazságszolgáltatás, a büntetés-végrehajtás, az állampolgárok és az elítéltek érdekeit, például az alábbiak miatt. Költségek megtakarítása A legfeljebb háromévi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetője esetében nem szükséges költséges börtönférőhelyet igénybe venni, ami a költségvetés és az adófizető számára jelentős megtakarítást eredményez. A 2010. évben a büntetés-végrehajtási szervezet költségvetése 40 781,5 Mft volt, ami az igazságszolgáltatás teljes forráskeretének kb. 18%-a9. Ha a közérdekű munka büntetés, mint a szabadságvesztés alternatívája nem működne (vagy nem jól működne) az a forrásigényeket megsokszorozná.
8
A Büntetı Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 38. §-ának (3) bekezdése. A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya, valamint a Legfőbb Ügyészség Számítástechnikai alkalmazási és Információs Főosztálya által 2007-2010. között kiadott Bűnözés és Igazságszolgáltatás című kiadványaiban szereplő adatok szerint. 9
58
A 2011. évben, kizárólag letöltött közérdekű munka büntetések végrehajtása során 264.726 napot (1.588.356 órát) dolgoztak le az elítéltek, vagyis ennyi munkanapot/munkaórát töltöttek a köz érdekében álló, hasznos munka végzésével. Ez azt is jelenti, hogy a bíróságok ugyanennyi napot nem változtattak át végrehajtandó szabadságvesztésre. Miután (a rendelkezésre álló adatok szerint) a büntetés-végrehajtási szervezet egy elítélt fogva tartására átlagosan naponta 8.000,-Ftot fordít, végső soron, csak ezen a területen a tárgyévben 2.117.808 MFt költségmegtakarítást lehetett elérni. További költségmegtakarítást eredményez, hogy a közérdekű munkára ítéltet nem érintik a börtönártalmak, tehát a szabad élethez való reintegrációt elősegítő költségek (pl.: segélyek biztosítása) nem terhelik a különböző alrendszereket. Börtönzsúfoltság csökkentése 2011. március 7-ei adat szerint10 12.335 férőhelyen 17.067 fogvatartott került elhelyezésre, azaz 4.732-vel volt kevesebb a férőhelyek száma a szükségesnél. Ez 138%-os átlagos telítettséget jelent. Ugyanezen forrás szerint a bv. intézetek átlagtelítettsége 2002-ben volt a legmagasabb, 159%-os. Majd 2003-tól a mutatók fokozatosan javulni kezdtek, 2008-ban az átlagos telítettség 118%-os volt. A mutatók javulásának oksági hátterében nyilván több tényező együttes hatása áll, de ezek között szerepel az is, hogy 2003-ban (ettől az évtől javultak a telítettségi mutatók) létrejött az önálló, az alternatív szankciók végrehajtásáért jellemzően felelős, éves ügyszámait folyamatosan növelő, a büntetés-végrehajtás civil ágát jelentő professzionális Pártfogó Felügyelői Szolgálat. Ezzel egyidejűleg kialakult – és az évek során megerősödött – az elrendelők részéről az alternatív szankciók hatékonyságába vetett bizalom. 2008-tól a börtönök átlagtelítettsége ismét emelkedik, a hivatkozott forrás megállapítása szerint „A büntetés-végrehajtási szervezetnek tehát hagyományosan az egyik legnagyobb problémáját a túltelítettség okozza.” A büntetés-végrehajtás eminens érdeke, hogy minden lehetséges esetben alternatív szankciót, például közérdekű munkát alkalmazzanak a bíróságok, ezzel is lehetővé téve, hogy a szankciórendszer legköltségesebb büntetési nemét, a végrehajtandó szabadságvesztést valóban csak végső eszközként alkalmazzák a bíróságok. Közvetlen gazdasági haszon A munkavégzéssel lehetőség nyílik arra, hogy az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt a közösség számára végzett hasznos munkával jóvátegye, ezért a közérdekű munka büntetés a resztoratív igazságszolgáltatás egyik legfontosabb jogintézménye. Az elítéltek minden térítés nélkül végeznek, sok esetben olyan tevékenységet, amelyre munkavállalót egyébként nem lehetne alkalmazni (például a források hiánya miatt ilyen munkakör nincs). Így e büntetésnek össztársadalmi szinten is pozitív gazdasági kihatása van. (Például az árvízvédelmi munkák főként kistelepüléseken történő, hosszú évek óta tartó elhanyagolása, a csatornák tisztításának a mellőzése ahhoz vezetett, hogy az utóbbi idők nagy árvizei az elkerülhetetlennél nagyobb károkat okoztak. A közérdekű munkára ítéltek munkája e területen is fontos előrelépést eredményezhet.)
10
Csóti András: A büntetőjog változásainak hatása a büntetés-végrehajtási szervezetre. Börtönügyi Szemle 2011/2. 6. oldal
59
Az elítéltek által végzett hasznos, a köz érdekében végzett munka érték teremtő erejét, a büntetés gazdasági jelentőségét „forintosítani” is lehet, a közérdekű munkára ítéltek makrogazdasági méretekben mérve is jelentős értéket teremtenek. A gazdasági költség haszon elemzés számításai szerint, a 2011. évben, kizárólag a már eredményesen letöltött közérdekű munka büntetések esetében 1.078.494 MFt munkabért kellett volna munkajogi viszonyok között kifizetni a munkáltatóknak11. A közösségi erőforrások aktivizálása, az előítéletes gondolkodás csökkentése A büntetés végrehajtása a közösség bevonásával, jellemzően nyilvánosan zajlik, így lehetővé válik a belső, helyi, addig esetleg nem működő erőforrások mozgósítása, az előítéletes gondolkodás csökkentése. A közérdekű munkára ítélt bűnelkövetők akár társadalmi megbecsülést is élvezhetnek, hiszen a büntetés végrehajtása alatt olyan tevékenységet végeznek, ami a közösség számára hasznos. Legfőképpen akkor mondható el ez, ha a közérdekű munka végrehajtása ott zajlik, ahol a bűncselekmény történt, esetleg a bűncselekménnyel elkövetett kár reparációját is magába foglalja. (Például az elítélt, aki a polgárok által ismert módon megrongálta a közparkot, vagy a játszóteret a közérdekű munka végrehajtása során akár ugyanannak a területnek a karbantartásáról, megóvásáról is gondoskodhat.) Mentesülés a prizonizációs ártalmak elszenvedésétől A közérdekű munkára ítélt nincs kitéve a börtönártalmaknak, ezáltal ilyen depriváció nélkül, szabadsága meghagyása mellett, az elítélése után is képes (családi, munkahelyi, tanulmányi stb.) kötelezettségeit teljesíteni. A prizonizációs ártalmak legsúlyosabbika, hogy a fogvatartottak közül számosan nem látják be bűnösségüket, nem érzik jogosnak a kiszabott szabadságvesztést vagy annak mértékét, tehát a bv. intézetekben töltött idő alatt a társadalommal való szembenállásuk erősödhet, a normákkal való azonosulásuk tovább csökkenhet, és számos aszociális érdekérvényesítő technikát tanulhatnak meg. Mindezek a közérdekű munkára ítélteket jellemzően nem sújtják, így a büntetési célok stabil megvalósulására elvileg nagyobb az esély. Az elítélt saját erőforrásainak aktiválása A büntetés az elítélt aktivitására épít, így az elítélt nem csak passzív elszenvedője a büntetésnek mivel a közérdekű munkavégzés során az elkövetett bűncselekménnyel, az okozott sérelemmel való szembesülése is fokozottabb, mint más büntetési nemek esetében. Ez a körülmény a bűnmegelőzési érdekek fokozott érvényre juttatását is elősegíti. A büntetés másodlagos hatása, hogy az elítélt munkaerőpiaci megjelenése is javulhat, például munkatapasztalatokat szerezhet, esetleg foglalkoztatási esélyei is előnyére változhatnak. 4.4.2.
Az ítélkezési gyakorlat változása
Mindezeket az előnyöket felismerve az utóbbi években Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerültek a végrehajtandó szabadságvesztés kiváltására alkalmas alternatív, a közösség bevonásával végrehajtott, illetve a közösség vagy a bűncselekmény sértettje részére nyújtandó jóvátételi szankciók.
11
A kötelező legkisebb munkabér (minimumbér) és a garantált bérminimum megállapításairól szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.
60
Ennek eredményeként az elmúlt években alkalmazott közérdekű munka büntetések száma is nagymértékben emelkedett. A növekedés 1999. és 2010. között 264,4%-os volt, tehát több mint három és félszeresére nőtt az ilyen ítéletek száma12. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy az egyes büntetések alkalmazási gyakorlata miként változott a vizsgált időszakban (ezen belül a közérdekű munkára vonatkozó sort zöld kiemeléssel láttuk el). 38. sz. ábra 1999. Fb.
75 840
Éf.
12
Hsz.
31 708
Km.
2 643
Pb.
41 477
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
75 812
76 180
79 611
75 033
77 202
77 035
76778
70 161
67 007
69 040
67 569
-0,03%
+0,48%
+4,5%
-5,75%
+2,9%
-0,2%
-0,33%
-8,62%
-4,5%
+3,03%
-2,18%
13
9
10
22
22
10
14
16
9
15
25
+40%
+14,2%
-43,75%
+66,7%
+66,6%
+8,3%
-30,8%
+11%
+120%
0%
54,5%
32 360
32 361
32 444
31 604
30 817
29 637
29 158
26 272
26 217
28 248
29 169
+2%
+0,003%
+0,2%
-2,6%
-2,5%
-3,8%
-1,6%
-9,9%
-0,2%
-7,74%
+3,26%
2 885
3 524
4 263
3 974
4 334
5 067
5 639
5 465
5 750
7 022
9 361
+9,1%
+22,1%
+21%
-6,8%
+9%
+17%
+11,3%
-3,1%
+5,2%
+22,12%
+33,31%
40 554
40 286
42 894
39 433
42 029
42 320
41 967
38 048
35 031
33 755
28 348
-2,2%
-0,7%
+6,5%
-8,1%
+6,6%
+0,7%
-0,8%
-0,9,3%
-7,9%
-3,6%
-19,07%
Rövidítés: Fb.: Főbüntetés, Éf.: Életfogytig tartó szabadságvesztés, Hsz.: Határozott ideig tartó szabadságvesztés, Km.: Közérdekű munka, Pb.: Pénzbüntetés
A táblázatból kitűnik, hogy míg az egyes főbüntetések száma az 1999-2011. években tendenciáját tekintve (az egész idősor viszonylatában 11%-kal) csökkent, addig a közérdekű munkára ítélések száma ugyanebben az időszakban 264,4%-kal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok bizalma egyre megalapozottabb; az ítélkezési „repertoár” markáns eleme lett a közérdekű munka büntetés. Különösen figyelemre méltó adat, hogy 2003-tól kezdődően (éppen az alternatív szankciók többségének végrehajtásáért felelős, önálló Pártfogó Felügyelői Szolgálat létrehozatalának évétől) 2009-ig a határozott idejű szabadságvesztésre ítélések száma évről évre csökkent. Tehát az ítélkezési gyakorlat nagyon érzékenyen reagált arra, hogy a börtönférőhelyek kiváltásához fontos büntetőpolitikai és gazdasági érdek fűződik, és az erre alkalmas alternatív szankciók végrehajtásáért felelős önálló intézmény már rendelkezésre áll. 2006-tól csökkenés tapasztalható a pénzbüntetések alkalmazása tekintetében is, pedig e vonatkozásban éppen a szankciók számának a növelése fogalmazódott meg jogalkotói igényként. A jogalkalmazói gyakorlat valószínűleg a terheltek részéről mutatkozó „fizetésképtelenséghez” alkalmazkodott (amely a tételek megemelése folytán fokozódott), és a pénzbüntetések helyett, például a közérdekű munkára ítélést preferálta. Megállapítható, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat adott évben folyamatban volt ügyeinek a száma (36. sz. ábra) és az újonnan érkeztetett ítéletek (39. sz. ábra) száma egyaránt növekedett.
12
A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya, valamint a Legfőbb Ügyészség Számítástechnikaalkalmazási és Információs Főosztálya által 2007-2010. között kiadott Bűnözés és Igazságszolgáltatás" című˚ kiadványaiban szereplő adatok szerint.
61
39. sz. ábra 2007 és 2011 között érkezett közérdekű munka büntetések korcsoportok szerinti megoszlásban 12535 14000
11970
Felnőtt korú Fiatalkorú Összesen
12000
10298 9778
10000 8000
5750
5958
6233
6466
6928
7211
6000
4000 2000
208
233
283
520
565
0 2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
A 38. sz. ábra és a 39. sz. diagram adatai közötti eltérés (vagyis a Pártfogó Felügyelői Szolgálat évente több közérdekű munkára ítélésről szóló határozatot érkeztet, mint amennyit a bírósági statisztikák rögzítenek) abból adódik, hogy az elítéltek gyakori költözése miatt ugyanazt az ítéletet többször is új kezdőiratként kell érkeztetni a különböző megyei/fővárosi szervezeti egységeknél. 4.4.3.
A pártfogó felügyelők szerepe a közérdekű munka végrehajtásában, a végrehajtást negatívan befolyásoló tényezők bemutatása
A büntetés végrehajtásához kapcsolódó pártfogó felügyelői tevékenység többrétű. Egyrészt kettős kontroll-funkciót lát el a Pártfogó Felügyelői Szolgálat, amennyiben ellenőrzi, hogy az elítélt, illetve a munkahely a büntetés végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesze, másrészt segítheti az elítéltet, elsősorban a büntetés letöltésének eredményességét fokozó körülmények optimalizálásában. A pártfogó felügyelők a közérdekű munka szervezésében is meghatározó szerepet töltenek be. A munkaügyi központok (annak ellenére, hogy számukra ezt a feladatot a Bv. tvr. 60. § (3) bekezdése előírja) szinte elenyésző mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a pártfogó felügyelők tudomást szerezhessenek azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik. Így az elítéltek foglalkoztatását vállaló letöltő helyek felderítése még mindig elsősorban a pártfogó felügyelők személyes kapcsolatain múlik. A közérdekű munka végrehajtásában közreműködő munkahelyek együttműködési szándékára az elmúlt évben is aggasztó mértékben kihatott az egyre kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezet annak ellenére, hogy a köz érdekében foglalkoztatott elítéltek munkáltatásához nem csak büntetés-végrehajtási, hanem gazdasági érdekek is kötődnek. Számos munkahely megszűnt, vagy olyan mértékben csökkentek a megrendelései és a munkafeladatai, hogy az elítéltek fogadásától elzárkóztak. Ezt a folyamatot erősítette, hogy míg a szabálysértési bírság átváltoztatása folytán kiszabott közérdekű munkát az önkormányzatoknak mindenképpen végre kellett hajtaniuk, addig a büntetés esetében ilyen kötelezettségük nem volt.
62
Tovább gyengíti a közreműködő szándékot, hogy a közhasznú/közmunka foglalkoztatás keretein belül megteremtett munkalehetőségen túl sok esetben nincs további helyi szintű igény a munkaerő hasznosítására. Erre való tekintettel számos munkahely, a kistelepüléseken egyedüli munkáltatóként fellépő önkormányzat nem vállalja a büntetés végrehajtásában a közreműködést, ami a későbbiekben a büntetések tömeges elévüléséhez vezethet. A 2008-2011. években számos korábban kijelölhető munkahely vonta vissza együttműködési szándékát arra való hivatkozással is, hogy nem rendelkezik anyagi eszközökkel az elítéltek munkaegészségügyi vizsgálatának az elvégeztetésére. A közérdekű munka a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontja alapján szervezett munkavégzésnek minősül, így a vizsgálat nem mellőzhető, azonban finanszírozása a kötelezett munkahelyek részéről nem megoldott. Ennek a problémának az orvoslása érdekében hosszú ideje folynak tárcaközi egyeztetések, amelyek eddig nem vezettek eredményre. Mindezeket a problémákat súlyosítja, hogy a bíróságok sokszor nem a legmegfelelőbb elítélti körben alkalmazzák a közérdekű munka büntetést. Az elítéltek között nagy számban jelennek meg egészségi, mentális állapotuk, személyi körülményeik miatt munkavégzésre nem fogható, munkatapasztalattal, képzettséggel nem rendelkező, vagy más okból közösségbe nem illeszthető, a munkahelyek által nehezen instruálható, vagy a kisközösségben összeférhetetlenségükről ismert személyek. Az ő esetükben szinte lehetetlen olyan munkahelyet találni, amely a közérdekű munka végrehajtásában való közreműködést vállalja. Az is negatívan befolyásolja a büntetés eredményes végrehajtását, hogy az arra vonatkozó, lényegében az 1993-as életviszonyokat tükröző szabályok átfogó korszerűsítése a 2011. évben is elmaradt, így továbbra is körülményes, nem életszerű és kevéssé hatékony a jogszabályi környezet. Különösen ilyennek tekinthető az, hogy a munkahelyek kijelölését a bv. bíró hatáskörében tartja a jogalkotó, ami az önálló Pártfogó Felügyelői Szolgálat 2003. évi létrehozatala óta szükségtelen, felesleges időmúlást eredményez és a végrehajtást nehezen tervezhetővé teszi. Mindezek együttesen egyre inkább szükségessé teszik a büntetés alkalmazásának és különösen a végrehajtás szabályozásának rendszerszintű átgondolását. Összességében a közérdekű munka büntetés végrehajtását hátráltató körülmények különösen: a)
a jogszabályi környezet korszerűtlensége,
b)
a büntetés-végrehajtási és a munkajogi szabályok együttes alkalmazásának kidolgozatlansága,
c)
a büntetés nem kellőképpen egyéniesített alkalmazása,
d)
a közreműködő letöltő helyek alacsony száma, továbbá az a tény, hogy nincs egyértelműen kötelezett munkahelyi kör a jogszabályokban nevesítve,
e)
az összeférhetetlenségi szabályok kidolgozatlansága,
f)
a végrehajtásért felelős Pártfogó Felügyelői Szolgálat kapacitáshiánya.
4.4.4. A közérdekű munka büntetés végrehajtására vonatkozó főbb statisztikai adatok A 2011. évben a Pártfogó Felügyelői Szolgálat összesen 27.853 folyamatban volt közérdekű munka végrehajtásáért felelt, az ügycsoport ezzel a teljes ügykör (96.011 ügy) 29%-át tette ki. (A részesedés 2010-ben 25,5%-os, 2009-ben 21,91%-os volt.) A korábban bemutatottak szerint az ítélkezési gyakorlatban egyre nő a közérdekű munka büntetés súlya, így évről évre emelkedik az érkeztetett ítéletek száma, amelyet az alábbi diagram szemléltet.
63
40. sz. ábra
14000 12000
2007 és 2011 között közérdekű munka büntetés ügycsoportban érkezett ügyek száma 2007.
12535
2008.
10000
2009.
10298
2010.
8000
2011.
7211
6000
6466
5958
4000 2000 0
A 2011. év során a Pártfogó Felügyelői Szolgálat összesen 12.535 közérdekű munka büntetésről szóló ítéletet érkeztetett. Ezáltal a tárgyévben mért emelkedés 21,72%-os volt, ami alatta marad a 2010. évinek (42,81%), de felülmúlja a 2009. (11,5%) és a 2008. évit (8,5%). Az időszak végén folyamatban maradt ügyek száma is emelkedett, amelyet az alábbi diagram (2011. december 31-ére vonatkozóan) az egyes életkori csoportok szerinti bontásban szemléltet. 41. sz. ábra Az adott év végén folyamatban maradt közérdekű munka büntetések száma 20000
18053
Felnőtt korúak Fiatal korúak
14676
15000
10000
11903
10979
9992
5000
355
397
458
642
787
0 2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
A 40-41. sz. diagramok adataiból tehát megállapítható, hogy a 2011. évi, a korábbi időszakot meghaladó emelkedés csak kisebb részben hozható azzal összefüggésbe, hogy az újonnan érkeztetett ügyek száma emelkedett, nagyobb mértékben befolyásolta, hogy a már ismertetett nehézségek miatt egyre nőtt a közérdekű munka végrehajtására fordított idő. Az évek során folyamatban volt összes közérdekű munka végrehajtása ügycsoportban keletkezett ügyek számát (az egyes életkori csoportok szerinti bontásban) az alábbi diagram szemlélteti.
64
42. sz. ábra
Az adott időszakban folyamatban lévő közérdekű munka büntetések korcsoport szerinti bontásban (az előző évihez mért változás) 30 000 1207 (+23,42%)
Fiatalkorúak 25 000
Felnőtt korúak 978 (+43,82%)
20 000
15 000
506 (+24,94%)
540 (+6,72%)
588 (+8,89%)
244
405 (+65,98%)
12 521
13 354 (+6,65%)
14 352 (+7,47%)
15 173 (+5,72%)
16 225 (+6,93%)
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
10 000
5 000
680 (+15,65%)
21 681 (21,08%) 17 907 (+10,37%)
26 646 (+22,9%)
0 2009.
2010.
2011.
A fiatalkorúak esetkörében az elmúlt két évben mutatkozó nagymérvű ügyszámnövekedés (43,82% és 23,42%) jogszabályi változással áll összefüggésben. 2010. május 1-jétől a Btk. 113. § módosítása folytán, a korábbiakkal ellentétben már nem csak a 18. életévét betöltött, hanem a 16. évnél idősebb terheltek esetében is alkalmazni lehet a közérdekű munka büntetést. Ez a körülmény a pártfogó felügyelői gyakorlatban speciális módszertani megközelítést igényelt. A 16-18 év közötti elítéltek esetében a munkahely felkutatásánál figyelembe kell venni a fiatal munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályokat, esetenként a tankötelezettségre vonatkozó szabályokat is (pl. a mentális deficittel rendelkező, tanulmányaikat még folytató terheltek köre). A szokásosnál is képzetlenebb, munkakultúrával még kevésbé rendelkező, életkori sajátosságaik miatt, például nehezen instruálható fiatalkorúak foglalkozásától a munkahelyek döntő többsége elzárkózik, tehát az ő esetükben a munka büntetés letöltése tovább súlyosítja a végrehajtás egyébként is égető problémáit. Az ügyforgalmi adatok és az ügyterhek növekedése, a végrehajtás eredményességét csökkentő tényezők azzal az együttes eredménnyel jártak, hogy 2011-ben megemelkedett az elévüléssel (amely a folyamatban lévő ügyek többségében még három év) befejezett ügyek száma, felnőtt korúak körében 28,6%-kal, fiatalkorúak esetkörében 83%-kal.
65
43. sz. ábra Elévüléssel végződő közérdekű munka büntetések száma 2007 és 2011 között 800 Fiatal korúak
44
Felnőtt korúak
600
24
14 28 400
5
697 531
200
542
480
375
0 2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Ez aggodalomra ad okot még akkor is, ha az elévülés miatt nem hatályosuló ítéletek számának a befejezett ügyek körén belüli részesedése (felnőtt korúak esetében: 8,1%, fiatalkorúak esetében: 10,5%) nem tekinthető magasnak. Az alábbi diagram 2006-2011 között, a „Közérdekű munka szervezése és ellenőrzése” ügycsoportban befejezett ügyeket mutatja be, az egyes befejezési módok szerinti %-os megoszlás alapján történő bontásban. 44. sz. ábra A közérdekű munka végrehajtása befejeződéseinek aránya 2006-2011 között 100%
11,7% 90%
7,6% 80% 70%
7,9% 15,0%
8,1%
9,4%
7,7%
9,5%
8,5%
7,2%
9,4%
6,0%
10,1%
8,0%
7,2% 16,6%
7,7%
17,6% 20,1% 21,1%
10,3%
8,1%
6,8%
6,8%
6,7%
1,7%
4,3%
2,6%
5,0%
8,1%
2,9%
2,7%
7,3% 12,6%
18,4%
18,9% 24,1%
8,1%
17,3%
2,4% 7,1%
6,4% 5,2% 10,5% 18,8%
29,3%
60%
21,4%
22,6%
50% 40% 30%
57,8% 59,5% 55,7% 54,8% 55,7% 59,8%
66,7% 65,9%
59,2%
59,0% 46,4% 46,4%
20% 10% 0%
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Felnőtt korú Végrehajtották
Szabadságvesztésre változtatták át
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Fiatalkorú Elévült
Egyéb okból végrehajthatatlan
Áttételre került sor
66
A fenti diagram (44. sz. ábra) adataiból látható, hogy a különböző befejeződési okok szerinti szóródás az évek során tendenciáját tekintve hullámzóan, kismértékben változik. A letöltött ügyek aránya felnőtt korúak esetkörében a vizsgált időszakban viszonylag kiegyenlítetten 54,8% és 59,8% között mozgott, fiatalkorúak esetkörében 46,4% és 66,7% közötti változást mértünk. Ez utóbbi nagyobb amplitúdó a kisebb esetszámmal és azzal a ténnyel hozható összefüggésbe, hogy a fiatalkorúak esetében kevésbé kiszámíthatóak a végrehajtás körülményei mind az alanyi, mind a tárgyi oldal tekintetében. Minkét életkori csoport vonatkozásában megállapítható, hogy a teljes időszakot tekintve nőtt, az előző évhez képest csökkent a szabadságvesztésre való átváltoztatással zárult ügyek aránya. Ami aggasztó, hogy a fiatalkorúak ügyeiben ez némileg nagyobb gyakorisággal válik szükségessé, mint felnőtt társaiknál, ami újabb óvatosságra intő tapasztalat az esetkörükben alkalmazott közérdekű munka büntetések megfelelő alkalmazhatóságát illetően. A statisztikai adatok elemzése során érdemes kitérni egy 2009. augusztus 13.-tól alkalmazható jogszabályi változásra, amelynek a hatása különösen a 2010. évtől jelentkezett. A Be. 554. § (1) bekezdése szerint a közérdekű munkát tárgyalás mellőzésével a bírósági titkár is alkalmazhatja. Ez a korábban hatályos jogszabályok szerint törvénysértő volt, hiszen így a bíróságnak lehetősége sincs arra, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen a büntetés alkalmazhatóságáról, a terhelt munkára való alkalmasságáról, és ennek ismeretében határozhassa meg az elvégzendő munka jellegét [Btk. 49. § (2) bekezdése]. A problémát olyan módon is lehetne kezelni, hogy a közérdekű munka tárgyalás mellőzésével történő alkalmazása előtt kerüljön sor pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére, amely azonban a kapacitásának csúcsán dolgozó Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyszámait kezelhetetlen mértékben növelné meg. Az adatok szerint a 2011. évben összesen 2756 db közérdekű munkát tárgyalás mellőzésével alkalmazó ítélet érkezett, ami az összes tárgyévben érkeztetett ítélet (12.535 db) 22%-a. A 2010. évben összesen 1839 ilyen ítélet érkezett, ami az összes ügy (10.298) 17,85%-át tette ki. A tárgyalás mellőzésével alkalmazott büntetés kiszabás egyre szélesedő körben történő megjelenése a végrehajtás szempontjából azért aggályos, mert így egyre több olyan elítélt jelenik meg a gyakorlatunkban, akiknek az esetében a bíróság még fizikai szemrevételezéssel sem győződhetett meg arról, hogy pl. egészségi állapotuk alkalmassá teszi-e őket a munkavégzésre. Az alábbi diagram az egyes megyék/főváros szerinti jogalkalmazói gyakorlatot mutatja be a 2011. évben. 45. sz. ábra Tárgyalás mellőzésével kiszabott közérdekű munka büntetés 500
2010.
420 416
2011.
400
354
300
219 200
200
70
100
8
238
230 110 97 35
137
30
58
96
161 113 88
203 97
55 21 11
94
214
175 101 83 88
130
5
75 53
44 29 30 42 10 16
0
67
A diagram adataiból látható, hogy közérdekű munka büntetést tárgyalás mellőzésével kiegyenlítetten nagy gyakorisággal elsősorban a fővárosban alkalmaznak (2010-ben 420 ítélet, 2011-ben 416 ítélet). A vizsgált két évben a megyék többségének a joggyakorlata azonban megváltozott. Például Komárom-Esztergom megyében (2010-ben 203 ítélet, 2011-ben 94 ítélet) és Baranya megyében (2010-ben 200 ítélet, 2011-ben 70 ítélet) számottevően csökkent az ilyen határozatok száma. Kiugró mértékben megnövekedett azonban a tárgyalás mellőzésével történő büntetés kiszabás Bács-Kiskun megyében (2010-ben 8 ítélet, 2011-ben 219 ítélet), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2010-ben 97 ítélet, 2011-ben 230 ítélet) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2010-ben 175 ítélet, 2011.-ben 354 ítélet). 4.4.5. Az elítéltek személyi jellemzőire vonatkozó statisztikai adatok A közérdekű munkára ítéltekről nagyon fontos információt jelent, hogy milyen bűnelkövetői karriert tudhatnak maguk mögött. Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy a 2011. évben befejezett közérdekű munka ügyekben (összesen: 9013 ügy) érintett elítéltek megoszlása ebből a szempontból milyen volt. 46. sz. ábra A 2011-es évben befejezett közérdekű munka büntetések visszaesési arányszámai Nincs információ; 1695
Első elkövetés; 2305
Különös visszaeső; 224
Első elkövetés Bűnismétlő Visszaeső
Többszörös visszaeső; 445
Többszörös visszaeső Különös visszaeső Nincs információ
Visszaeső; 354
Bűnismétlő; 3990
A bejezett ügyek 18,8%-ában (1695 ügy) nem állt rendelkezésünkre adat a korábbi bűnelkövetésekről. Az elítélteknek csak 25,6%-a volt első bűntényes, ami rendkívül alacsony szám ahhoz képest, hogy pl. a 2010. évi bűnügyi statisztikai adatok szerint13 az összesen 122.529 regisztrált bűnelkövető 72,2%-a volt első bűntényes. A visszaesőként közérdekű munkára elítéltek aránya (1023 fő, 11,3%) némileg meghaladja az összbűnözésen belüli szóródást a 2010. évi adatok szerint (10.9%). Az alábbi diagram a nemek arányáról tájékoztat az összbűnözésen belül és a közérdekű munkára ítéltek körében.
13
Tájékoztató a bűnözésről 2010. http://www.mklu.hu/repository/mkudok6201.pdf
68
47. sz. diagram Adott évben érkezett közérdekű munka büntetések nemek szerinti megoszlása az összbűnözésen belül 19932 (16,1%)
Nők
Össz. bűnelkövető
602 (9,8%)
Összesen
Férfiak
Km. büntetés alatt állók
17690 (15,2%) 550 (9,5%)
104075 (83,9%)
Össz. bűnelkövető
5526 (90,2%)
Km. büntetés alatt állók
Össz. bűnelkövető
6128 0%
5214 (90,5%)
2006.
20%
18819 (16,7%) 707 (9,8%)
98220 (84,3%) 5641 (91%)
116046
5764
10%
591 (9%)
98356 (84,8%)
124007
Km. büntetés alatt állók
18267 (15,7%)
30%
92903 82,3%)
116487
40%
2007.
1083 (10,6%)
6510 (90,2%)
6232
2008.
101362 (82,7%) 9122 (89,4%)
111722
7217 50%
21164 (17,3%)
60%
122526
10205 70%
80%
2009.
90%
100%
2010.
Az adatokból az látszik, hogy az összbűnözésen belül 2007 és 2010 között a nők aránya évről évre növekszik, 15,2% és 17,3% közötti a részesedésük. A közérdekű munkára ítélteken belül viszont számottevően kevesebb a női elítéltek száma (9% és 10,6% között változik a megoszlás), bár a 2008-2010. évek között e körben is növekedést mértünk. A nők összbűnözésen belüli arányukhoz képesti alulreprezentáltsága a közérdekű munkára ítéltek körén belül azt támasztja alá, hogy az elrendelők a közérdekű munkán első sorban fizikai munkát értenek. Az elítéltek személyi jellemzőinek a megállapításhoz, a közérdekű munka büntetés végrehajtásának módszertanához fontos ismerni azt is, hogy jellemzően milyen bűncselekmények elkövetőit ítélik a bíróságok közérdekű munka büntetésre, amelyről az alábbi diagram szolgáltat adatokat. 48. sz. ábra
A 2011-ben befejezett közérdekű munka büntetések bűncselekmények Járművezetés ittas szerinti megoszlása Magánlaksértés; 73; 1% Testi sértés; 537; 6%
Egyéb; 633; 7% Zaklatás; 121; 1% Jármű önkényes elvétele; 55; 1%
Tartás elmulasztása; 471; 5%
Orvgazdaság; 73; 1% Rongálás; 236; 3%
Hamis tanúzás és hamis vád; 95; 1% Garázdaság; 1230; 14% Önbíráskodás; 60; 1%
Csalás; 433; 5%
Közokirat-hamisítás; 275; 3% Magánokirathamisítás; 273; 3% Közokirattal visszaélés; 49; 1%
Sikkasztás; 147; 2% Lopás; 3046; 34% Készpénz-helyettesítő eszközzel való visszaélés; 72; 1%
Közúti veszélyeztetés; vagy bódult állapotban; 619; 7% 40; 0% Kiskorú veszélyeztetése; 67; 1%
Számvitel rendjének megsértése; 108; 1%
Visszaélés kábítószerrel; 211; 2%
Egyedi azonosító jel meghamisítása; 89; 1%
69
E diagram is azt támasztja alá, hogy a közérdekű munka alkalmazhatósági köre széles. A 2011. évben befejezett ügyek (9013 ügy) 34%-ában lopás, 14%-ában garázdaság miatt alkalmazta a közérdekű munkát a bíróság. A más bűncselekményi tényállások megoszlása 10% alatt marad. Ez a megoszlás arányait tekintve megfelel az összbűnözésre vonatkozó statisztikai adatgyűjtések eredményeinek. A bűnügyi statisztikai adatok szerint14 a bűnözés terjedelmét döntően meghatározó bűncselekménycsoport a vagyon elleni bűnözés, amelyen belül a legnagyobb arányban a lopás fordult elő (2010-ben 185.161 ügy, ez 67,7%-ot jelent). Bár a közérdekű munkára ítéltek is leggyakrabban a lopás törvényi tényállását valósítják meg, de e bűncselekmény %-os aránya alatta marad az összbűnözésen belüli mutatónak A közrend elleni bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekményeket követően a második legmagasabb részarányt foglalják el az összbűnözésen belül. A kategórián belül a legjelentősebb hányadot a garázdaság bűncselekmények száma teszi ki. 2010-ben 13.279 ilyen ügy volt, amely 27,9%-kal több mint a 2009. évben (10 384). 4.4.6.
A közérdekű munka végrehajtásának hatékonyságát növelő jó gyakorlatok
A 2011. évben is sikerült folytatni azt a modell értékű kezdeményezést, amelyet 1992-ben angol mintát követve vezetett be a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kalocsán. Ennek keretében egy felsőfokú végzettségű pártfogó felügyelői asszisztens közvetlen irányítása mellett végzik munkájukat az elítéltek csoportjai. Számos esetben, a legnehezebb terepeken ellátott közterület szépítő tevékenységük, a polgárok számára jól érzékelhető hasznot hajtott, ami hosszabb távon hozzájárult a közösségi integrációs esély növekedéséhez is. E program tapasztalatait használta fel a Pártfogó Felügyelői Szolgálat a TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt egyik elemének a tervezésekor, aminek eredményeként már három megyében (BorsodAbaúj-Zemplén, Heves és Nógrád) van lehetőség a csoportos végrehajtás kipróbálására, protokolljának kidolgozására. A projekt eredményei meggyőzőek, amit az alábbi táblázat illusztrál. 49. sz. ábra
Bevontak száma (fő) Ledolgozott órák száma Ledolgozott napok száma Gazdasági haszon forintban
B-A-Z megye
Heves megye
Nógrád megye
Összesen
46 5735 956
23 2694 449
37 5098 850
106 13527 2255
3.268.564
1.535.131
2.906.150
7.709.845
A 2011 márciusától kezdődő leöltések 4 fő közérdekű munkafelügyelő irányítása mellett nyitott és zárt csoportokban folyamatosak. A kommunális tevékenység a következő helyszíneken folyt: Miskolc Vadaspark, Felsőzsolca, Onga, Kistokaj, Tiszanána, Füzesabony, Litke, Nógrdmegyer, Salgótarján. Az ügycsoport megnövekedett ügyforgalmi adataira részben megfelelő kezelési mód lenne, ha a csoportos lettöltés módszerét országosan elérhetővé lehetne tenni.
14
A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya valamint a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztálya által kiadott „Tájékoztató a 2010. évi bűnözésről” című kiadványa
70
4.5.
A pártfogó felügyelet végrehajtása
4.5.1.
A jogintézmény jogtörténeti előzményei, elkövetkező fejlesztési feladatai
A pártfogó felügyelet végrehajtásának magyarországi jogtörténeti előzményei (a környezettanulmányok készítéséhez hasonlóan) az 1908. évre nyúlnak vissza. Az I. Büntető Novella hatályba lépésével európai léptékkel mérve is korszerű jogszabályi környezetet teremtettek a jogintézmény alkalmazásához a korabeli jogtudósok (pl. Angyal Pál, Balogh Jenő, Fayer László, Finkey Ferenc, Vámbéry Rusztem), és ezzel egyidejűleg (pl. az angliai és a holland gyakorlattal harmóniában) az intézményi struktúra alapjait is létrehozta az akkori jogpolitika. A máig használatos fogalomhasználat is ebből az időből ered, Angyal Pál javaslatára került bevezetésre a „pártfogó” megnevezés. Az elmúlt évszázad történelmi változásai a jogintézmény fejlődésének nem kedveztek, de a több évtizedes visszaesés után a pártfogó felügyelet napjainkra ismét a hatályos hazai jogrendszer stabil részévé vált. Ezt a folyamatot különösen felgyorsította az Európai Unióhoz való csatlakozás, ami azt eredményezte, hogy a közösségi jognak a szakterületre vonatkozó ajánlásait Magyarországon is érvényesíteni kellett, többek között az önálló Pártfogó Felügyelői Szolgálat 2003. évi létrehozatalával is. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásai közül elsősorban a közösségi büntetésekről és intézkedésekről szóló R (92) 16 számú, és a közösségi büntetések és intézkedések európai szabályainak fejlesztéséről szóló R (2000) 22 számú volt különösen jelentős. Ezek együttesen határozták meg a pártfogó felügyelet, mint közösségi szankció fő jellemzőit, az alábbiak szerint: nem a szabadságtól való megfosztás a szankció célja, hanem a szabadságvesztés kiváltása, nem szeparálja az elkövetőt a közösségtől, aki a végrehajtás tartama alatt is a közösség része marad, a szankció végrehajtása a közösség integráló erőforrásaira épít, amelynek aktivizálása a végrehajtó szervezet feladata, egyoldalú és passzív kapcsolat helyett személyes, kétoldalú, aktív együttműködést tételez fel az elkövető és a végrehajtó szerv között, amelynek következtében a kontroll tűrése mellett az elkövető – jellemzően viselkedés korrekciós hatású – kötelezettségeket teljesít (magatartási szabályok, kötelezettségek), a szankciót a korlátozó/kontroll és a támogató/segítő elemeknek az adott ügy sajátosságaihoz igazodó intenzitása és egyensúlya jellemzi, jogkövetkezményekkel jár, ha a bűnelkövető nem teljesíti az előírt feltételeket. A 2010. év különösen fontos volt az európai, így a hazai pártfogás gyakorlatának a fejlesztése szempontjából, mert a Miniszteri Bizottság kibocsátotta a CM/Rec (2010) 1. sz. Ajánlását a tagállamok számára, az Európa Tanács Pártfogási Szabályairól (a továbbiakban: Ajánlás). Az Ajánlás előkészítésében részt vett a „Pártfogás Európai Szervezete” nevű nemzetközi szervezet (CEP) is, amelynek a Pártfogó Felügyelői Szolgálat is tagja. A dokumentumot a Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkatársai tették magyar nyelven hozzáférhetővé. Az Ajánlás összesen 108 pontban rögzíti a pártfogó felügyelő szolgálatok megfelelő működésére vonatkozó elvárásokat, melyeknek való maradéktalan megfelelés az elkövetkezendő évekre nézve is kijelöli a végrehajtandó feladatokat.
71
Az Ajánlásban foglaltak mintegy előkészítettek egy még jelentősebb, a szakterületet és a közösségi joganyagot érintő változást. A 2010. évben, a belga elnökség ideje alatt már fontos előrelépések történtek a Kerethatározatnak történő tagállami megfelelés érdekében, amelynek 2011. december 6-ig kellett eleget tenniük az egyes országoknak. A Kerethatározat célja az elítéltek társadalmi beilleszkedésének elősegítése, az áldozatok és a lakosság védelmének fokozása, valamint a megfelelő, próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók alkalmazásának megkönnyítése az olyan elkövetők esetében, akik nem az elítélés szerinti államban élnek. A Kerethatározatnak való megfelelés érdekében tett nemzetközi előkészületeket a belga fél koordinálta, ennek keretében a Pártfogó Felügyelői Szolgálat adatszolgáltatási kötelezettséget teljesített és konferencián vett részt. 4.5.2.
A jogintézmény jellemzői
Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünkben a pártfogó felügyelet, mint önállóan nem alkalmazható intézkedés jelenik meg. Számarányát tekintve főként vádemelés elhalasztásához, próbára bocsátáshoz, felfüggesztett szabadságvesztéshez, kisebb részben feltételes szabadságra bocsátáshoz, továbbá a fiatalkorúak vonatkozásában javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátáshoz kapcsolódik. A visszaeső felnőtt korú és a fiatalkorú esetében a pártfogó felügyeletet meg kell állapítani, egyéb esetben mérlegelési jogkörbe tartozik az elrendelése [Btk. 82. § (1)-(2) bekezdései és 119. §-a]. A pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha tartama/próbaideje eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges [Btk. 82. § (1) bekezdése]. Ez az intézkedés a bűncselekményt elkövetők ellenőrzése, irányítása mellett, a társadalomba való beilleszkedésük segítését és támogatását is szolgálja. A pártfogó felügyelet célja, hogy a folyamatosan érvényesített pártfogó felügyelői kontrollal elősegítse annak a megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújtson a társadalmi integrációhoz, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez [Bv. tvr. 92. § (1) bek.]. A pártfogó felügyelők individualizált tervek alapján hajtják végre a pártfogó felügyeletet, amelyben az eset sajátosságaihoz igazodóan határozzák meg a kontroll és a segítő funkció intenzitását, arányát, a bűnismétléshez vezető okok kezelésére alkalmas beavatkozásokat, illetve az egyéni és csoportos esetkezelés szükséges eszközeit. 4.5.3. A pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó statisztikai adatok A 2011. év során összesen 41.417 pártfogó felügyelet végrehajtása volt folyamatban. Ezzel ez az ügycsoport az összes ügy (96.011) 43%-át teszi ki. Bár a ”Pártfogó felügyelet végrehajtása” ügycsoportban a 2011. évben folyamatban volt ügyek száma a 2010 évhez képest 3,5%-kal emelkedett, a teljes ügycsoporton belüli részesedés mégis csökkent (44,9%-ról 43%-ra). Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy a „Közérdekű munka szervezése és ellenőrzése” ügycsoportban folyamatban lévő ügyek számának az emelkedése sokkal dinamikusabb (pl. a 2011. évben 22,92%-os volt). Az alábbi diagram adataiból nyomon követhető, hogy a pártfogó felügyelők egyes szakmai tevékenységei között, a folyamatban lévő összes ügyek számarányát tekintve, évről évre a pártfogó felügyelet végrehajtása a legjelentősebb.
72
50. sz. ábra Az adott évben folyamatban volt ügyek száma, ügycsoport szerinti bontásban 2009 és 2011. között 41417 (+3,5%) 40003 (+3,6%) 38611
2009. 2010. 2011.
27853 (+22,9%) 22659 (+21,9%) 18587
15525 (+7,1%) 15033 14501 (-3,2%)
5980 (+34,4%) 4451 (+11,7%) 3984 2940 (-12,9%) 2451 (-16,6%)
3374
3507
3420 (-2,5%) 3277 (-4,2%)
Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény
Közérdekű munka
Pártfogó felügyelet
Utógondozás
Mediáció
Az ügyforgalmi adatok változásában az egyes életkori csoportok és a kapcsolódó szankciók alkalmazási gyakorisága eltérő mértékben reprezentáltak, amit az alábbi diagram szemléltet az adott években érkeztetett ügyek vonatkozásában. 51. sz. ábra Az adott évben érkezett új pártfogó felügyeletek ügyszámának változása az alkalmazott szankciók jellege szerint (zárójelben az előző évihez mért változás) Feltételes + Ideiglenes elbocsátás 10000
2699 (-0,5%)
2712
Felfüggesztett szabadságvesztés
282 (+8%)
8000
2833
3194 (+12,7%)
738
859 (+16,4%)
1736
1933 (+11,3%)
6000
4000
2000
2616 (-6,4%)
2794
261 1740
1559 (-10,5%)
Vádemelés elhalasztása kábítószer
3555
3426 (-3,7%)
Vádemelés elhalasztása egyéb
298
353 (+18,4)
1537
1578 (+2,7%)
2010.
2011.
0
2010.
2011. Felnőtt korú
Próbára bocsátás
Fiatalkorú
73
Azz adatokból kitűnik, hogy az érkeztetett ügyek száma 2010-ben 18.204, 2011-ben 18.499 volt. Az így mért 1,6%-os növekedés alatta marad az ügycsoport teljes ügyforgalma emelkedésének (3,5%). Ezen belül a felnőtt korúak ügyei 10.813-ról 11.301-re nőttek (4,51%-os emelkedés), a fiatalkorúak ügyei 7391-ről 7198-ra csökkentek (2,7%). A teljes ügyforgalmon belül a felnőtt korúak ügyeinek növekedése nagyjából egyező, 4,5%-os volt, míg a fiatalkorúak esetében a valamennyi folyamatban lévő ügy az újonnan érkezettekkel szemben növekedett (2,1%-kal), ami a végrehajtás tartamának emelkedésével hozható összefüggésbe. A diagram adataiból kitűnik, hogy a 2011. évben a felnőtt korúaknál elsősorban a próbára bocsátásról rendelkező határozatok száma emelkedett (16,4%-kal) és a Be. 222. § (1) és (3) bekezdése szerinti vádemelések elhalasztása csökkent (6,4%-kal). Fiatalkorúaknál a tárgyévben főként a Be. 222. § (2) bekezdése szerinti vádemelés elhalasztásáról szóló határozatok érkeztek a korábbi évnél nagyobb számban (18,4%) és a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélések száma csökkent (10,5%-kal). A következőkben (először felnőtt korúak majd fiatalkorúak esetében) azt szemléltetjük, hogy az egyes kapcsolódó szankciók alkalmazásának a gyakorisága hogyan változott az elmúlt évek során. 52. sz. ábra Adott évben folyamatban lévő, felnőtt korú pártfogó felügyelet ügyszámának változása 2004 és 2011 között Vádemelés elhalasztása 14000
11693
12000
Próbára bocsátás
12441
Felfüggesztett szabadságvesztés Feltételes szabadságra bocsátás
10794 9885
9886
10000
9200
8335 8000
6000
5821
5193 4985
4837
6270
6745
4676
4754
4557
7240
4545
8935
8005
5181
8663 5608
4648
4000
2000
941
1073
1188
1221
1298
1393
1577
1832
0 2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Felnőtt korúak esetkörében – a teljes idősort tekintve 2011-ben először – a felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazott pártfogó felügyeletek száma lett a legmagasabb, 8935 folyamatban lévő ügyet hajtott végre a Pártfogó Felügyelői Szolgálat. Az emelkedés a vizsgált időszakban folyamatos, de különösen a 2009. évtől meghatározó. Ennek oka jogszabály módosításban keresendő. 2009. augusztus 9-étől változott a Btk. 89. § (1) bekezdése, ezáltal a szabadságvesztés végrehajthatóságának a felfüggesztése egy évről két évre módosult.15
15
89. § (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
74
Új jogintézményként megjelent továbbá a jogalkalmazói gyakorlatban a részben felfüggesztett szabadságvesztés, amely a két évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén (a fele rész letöltése után) teszi lehetővé a végrehajtás felfüggesztését. 16 Évről évre emelkedik a feltételes szabadságra bocsátások mellett végrehajtott felügyeletek száma is, aminek oka a fogvatartotti létszám növekedéséhez és a Btk. szabadságra vonatkozó 48. § (3)-(4) bekezdését érintő, 2009. augusztus 9-étől változásában keresendő. Eszerint a korábbival ellentétben a feltételes szabadságra visszaeső elítélt pártfogó felügyeletének megállapítása nem mellőzhető.
pártfogó feltételes hatályos bocsátott
A próbára bocsátások száma is évről évre emelkedik annak ellenére, hogy 2009. augusztus 9-étől a Btk.-t érintő módosulás folytán alkalmazhatósági köre szűkült. A vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyeletek száma 2006-ban érte el a csúcspontját, amikor 12.441 ilyen ügyet hajtott végre a Pártfogó Felügyelői Szolgálat. Azóta 30,4%-os visszaesés következett be az ügyek számában, a 2011. évben már csak 8663 ügyünk volt ebben a kategóriában. Az ügyszámok csökkenése a jogszabályok változásával hozható összefüggésbe. Egyrészt 2007. január 1-jétől, mint új diverziós eszköz bevezetésre került a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás. Másrészt a Be. 188. §-a (1) bekezdésének h) pontját17 érintő, 2006. július 1jétől hatályos módosítás lehetővé tette, hogy már a nyomozati szakban fel lehessen függeszteni az eljárást a szükséges kezelés önkéntes megkezdése esetén. (A változás már a 2006. évben is érzékelhető volt a növekedés arányának csökkenésében.) Ennek eredményessége büntethetőséget megszüntető joghatással jár, így a Be. 222. § (2) bekezdése18 szerinti vádemelés elhalasztására (és pártfogó felügyelet megállapítására) már nem kerül sor ezekben az esetekben. Az azóta eltelt években a terheltek éltek ezzel a lehetőséggel, és külön kötelezettségeiket inkább a büntetőeljárás korai szakaszában teljesítik, amely az ilyen ügyek számának csökkenéséhez járul hozzá. Harmadrészt a vádemelés elhalasztásának Be. 221/A. § (7) bekezdése19, továbbá 222. § (1)20 és (3) bekezdései21 szerinti vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek számában is csökkenés volt mérhető, ami szintén jogszabályi változással hozható összefüggésbe. 2009. (2) A próbaidő tartama – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években és hónapokban kell meghatározni. 16 90. § (1) A két évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén a szabadságvesztés fele részének végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. 17 Be.188. § (1) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha h) a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószerhasználatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve, hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges. 18 Be. 222. § (2) Ha a Btk. 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. 19 221/A. § (7) Ha a közvetítői eljárás eredményes, és a Btk. 36. §-a (1) bekezdése alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti; ha a Btk. 36. §-a (2) bekezdése alkalmazásának lehet helye, vádat emel. Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja. 20 222. § (1) Az ügyész a vádemelés helyett háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt - a bűncselekmény súlyára, és a rendkívüli enyhítő körülményekre tekintettel - a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalaszthatja, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető. 21 222. § (3) Az ügyész a vádemelést tartás elmulasztásának vétsége miatt egy évre elhalasztja, ha ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható.
75
augusztus 9-étől megváltozott a Btk. 82. § (2) bekezdése. Eszerint, ha a felnőtt korú elkövetővel szemben az ügyész a vádemelést elhalasztja, már nem kötelező a pártfogó felügyelet megállapítása, az immáron az ügyészi mérlegelés körébe tartozik. Fiatalkorúak esetkörében az ügyszámok kizárólag a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek vonatkozásában módosultak számottevően, a többi szankció esetében lényegében stagnálnak az ügyszámok. 53. sz. ábra Adott évben folyamatban lévő, fiatalkorúak pártfogó felügyelete ügyszámának változása 2004-2011. között 10000
9680
9184
9516 8642
8220 7435
8000
6000
4726
4000
2000
4744
3586
5084
5027
400
4682
4170 3384
2274 336
5012
345
295
3049
2995
346
435
7281
4917
3361
481
7262
4921
3694
502
0 2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Vádhalasztás
Próbára bocsátás
Felfüggesztett szabadságvesztés
Feltételes szabadság + Ideiglenes elbocsátás
A 2010. évben fiatalkorúak ügyeiben mindösszesen 3361 vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása volt folyamatban. Az ilyen ügyek száma 2011-ben 10%-kal, 3694-re emelkedett. Bár a kábítószeres elterelés ügyek száma a felnőtt korúaknál bemutatott módon a fiatalkorúak esetkörében is visszaesett, a 2010-2011. évek viszonylatában 29%-os emelkedést mértünk (452-ről 583-ra nőttek az ügyszámok). 4.5.4.
Újonnan bevezetett jogintézmények
Elsőként a „kétéves szabály” alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól érdemes szólni. 2009. augusztus 9-étől a Btk. (pártfogó felügyelet tartamára vonatkozó) 82. § (3) bekezdése új rendelkezéssel bővült. Az ún. „kétéves szabály” beiktatásával lehetővé vált, hogy a nem visszaeső terhelt esetében alkalmazott pártfogó felügyelet fele részének, de legalább két évnek az eltelte után a pártfogó felügyelő javasolhassa a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn, pl. mert az intézkedés az eredetileg meghatározott tartam leteltét megelőzően meghozta a kívánt eredményt.
76
A szabály rendkívül előrevivő, korszerű és hatásában a költségek csökkentésére alkalmas. Egyrészt, mert alkalmas lehet arra, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat kapacitásának a felhasználását racionalizálja azáltal, hogy nem szükséges a pártfogó felügyelői beavatkozásokat érvényesíteni, ha a pártfogó felügyelet céljai már megvalósultak, vagyis a további bűnelkövetés kockázata megszűnt vagy minimalizálódott. Másrészt a Szolgálat, ezáltal egy új, az elítéltek motivációjának emelésére alkalmas eszközt kapott, hiszen még közvetlenebb érdekük fűződik az újabb bűncselekmény elkövetésétől való tartózkodáshoz, a szabályok megtartásához és a pártfogó felügyelővel való együttműködéshez. Harmadrészt az új szabály kifejezetten harmóniában áll az Ajánlásban megfogalmazottakkal, amennyiben a bűnelkövető aktivitására épít a szankció végrehajtása során. Azonban a rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban annak beiktatása óta számos jogértelmezési probléma merült fel a gyakorlatban, például a fiatalkorúak esetkörében való alkalmazhatóság kérdésében és az eljárások részletszabályait illetően. Mindezek következtében a kétéves szabály alkalmazása szempontjából a 2009. év óta eltelt évek nem hoztak előrelépést, a jogintézmény egyelőre nem megfelelő módon illeszkedik a jogalkalmazói gyakorlatba. A 2010. év során összesen 63 ilyen ügyben tettek javaslatot a pártfogó felügyelők, ebből 52-re felnőtt korú, 11-re fiatalkorú ügyében került sor (ez utóbbinak kizártsága csak a tárgyév második felében lett egyértelmű). A fiatalkorúak ügyeiben megszüntetésre egyetlen esetben sem került sor, a felnőtt korúak ügyeiben 23 felterjesztés zárult a pártfogó felügyelet bírói határozat általi, idő előtti befejezésével. A 2011. év során összesen 36 ügyben tettek javaslatot a pártfogó felügyelők, amelyek közül 24 ügy fejeződött be érdemi intézkedéssel. 3 esetben utasította el az ügyész, 1 esetben a bíróság a felterjesztést. 18 ügyben az ítélkező bíróság, 2 esetben pedig a büntetés-végrehajtási bíró szüntette meg határozatában idő előtt a pártfogó felügyeletet. A részben felfüggesztett szabadságvesztés jogintézményét 2010. május 1-jétől iktatta be a jogalkotó a Btk. 90. §-ában. Előnye, hogy nagyobb differenciálást tesz lehetővé az ítélkezés során, és ezzel a büntetés jobb egyéniesítését szolgálja, emellett a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztésénél csak a büntetés egy részét kell letölteni, amivel „börtönéveket” és börtönférőhelyeket lehet megtakarítani. A szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztésére a két évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén van lehetőség, tehát alkalmazása ott kezdődik, ahol a teljes felfüggesztés lehetősége véget ér. A büntetés végrehajtásának részbeni felfüggesztése esetén a kiszabott büntetés két részből áll: az egyik rész a végrehajtandó, a másik rész a végrehajtásában feltételesen felfüggesztett szabadságvesztés. A törvény a két rész sorrendjét is meghatározza, a próbaidő a végrehajtandó rész letöltése után kezdődik. A végrehajtásában felfüggesztett rész tartamára a bíróság – a szabadságvesztés végrehajtásának teljes felfüggesztéséhez hasonlóan – próbaidőt határoz meg, amely legalább a felfüggesztett résszel megegyező tartamú, két, legfeljebb öt év lehet. A szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztése komoly joghátrány, leghosszabb tartama akár két és fél év végrehajtandó részből, valamint további ötévi próbaidőből is állhat, ami összesen hét és fél évet jelent.
77
Az új jogintézményhez kapcsolódó pártfogó felügyelet végrehajtása ügyek tömeges megjelenése még várat magára, hiszen a szabály hatálybalépése óta eltelt némileg több mint másfél év alatt jellemzően még csak a végrehajtandó rész letöltése van folyamatban. Ennek megfelelően 2010. május 1-je és 2010. december 31-e között mindössze három olyan ítélet érkezett, amelyben részben felfüggesztett szabadságvesztést alkalmazott a bíróság, és a mellette elrendelt/megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása már folyamatban van. Ezek olyan ügyek, amelyben a végrehajtandó részt előzetes letartóztatásban, vagy házi őrizetben már kitöltötte az elítélt. A 2011. évben összesen 26 olyan ítélet érkezett, amelyben részben felfüggesztett szabadságvesztést alkalmazott a bíróság, és a mellette elrendelt/megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása már folyamatban van. Megállapítható, hogy ez a jogintézmény alkalmazási gyakorlata sem felel meg az előzetes várakozásoknak. A 2011. év során pártfogó felügyelők olyan ügyészi határozatokat is érkeztettek, amelyekben a felnőtt korú terheltek ügyeiben alkalmazott vádemelés elhalasztása mellett a pártfogó felügyeletről nem történt rendelkezés de külön magatartási szabályok előírására sor került. Így olyan, álláspontunk szerint törvénysértő jogesetek jöttek létre, amelyekben a pártfogó felügyelet és a külön magatartási szabályok végrehajtása elvált egymástól. A pártfogó felügyelői gyakorlatban jelentkező jogértelmezési problémáról a Legfőbb Ügyészségtől kértük álláspontja kifejtését. 4.5.5.
A pártfogoltak fontosabb személyi jellemzői
A visszaeső kategória az elítélésre vonatkozóan vizsgálható, relevanciája elsősorban a felnőtt korú elkövetők esetében van. Az alábbi diagram adataiból látható, hogy a 2006. évtől a visszaesőként elítélt felnőtt korú pártfogoltak száma tendenciaszerűen növekszik. (E tekintetben a 2008. és a 2011. év képezett kivételt. Az adat értelmezéséhez hozzátartozik, hogy e két évben a visszaesők összbűnözésen belüli aránya is lecsökkent.) Ez azt is jelenti, hogy az elrendelők a pártfogó felügyelettel együtt járó szankcionálási lehetőségeket egyre több esetben alkalmazzák olyan személyek esetében is, akik nem tekinthetőek első bűntényes, bagatell bűncselekmények elkövetőinek. 54. sz. ábra Pártfogó felügyelet alatt állók visszaesésének százalékos aránya 2006 és 2011 között az összbűnözésen belül 18,00% 16,00%
Pártfogó felügyelet alatt állók adatai
14,00% 12,00%
10,29% 9,84%
11,40% 9,95%
10,00%
15,85% 14,63%
Összbűnözés adatai
13,86%
11,98% 10,86%
10,35% 8,99%
9,98%
8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00%
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
78
A diagram adataiból látható, hogy a pártfogoltak körében a visszaesők minden vizsgált évben felülreprezentáltak az összbűnözésen belül elfoglalt arányukhoz képest, részesedésük 9,84% és 15,85% között változik. A visszaesők számának az egyes életkori bontás szerinti alakulásáról az alábbi diagram ad képet 55. sz. ábra Visszaesők száma a pártfogoltak között 2006 és 2011 között az adott év végén 15000
Visszaesők száma 1945
1836
12000
2511 1895
Nem visszesők száma
2617 2802 155
9000
6000
11214
12035 9923
10553
10168
160
145
8100
8163
2007.
2008.
117
118
7673
8246
8533
2009.
2010.
2011.
156
11198 9026
3000
0 2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2006.
Felnőtt korú
Fiatalkorú
A diagram adataiból látható, hogy a felnőtt korúak esetkörében az elmúlt három évben a visszaesők számának nagymérvű növekedése következett be, ami a pártfogó felügyelői esetkezelés változását, főként a kontroll erősítését igényli. Az alábbi diagram szemlélteti, hogy milyen a nemek aránya a pártfogó felügyelői tevékenység valamennyi ügycsoportjában, a pártfogó felügyelet és a közérdekű munka végrehajtásában érintett terheltek körében. 56. sz. ábra 2011-ben érkezett ügyek terheltjeinek nemek szerinti megoszlása
17997 [31,3%]
57473
Összesen
8083 (14,1%)
Nők
2308 (12,8%)
49390 (85,9%)
Férfiak
0%
10%
20%
Összes terhelt
30%
15689 (87,2%)
40%
50%
Pf. alatt állók
60%
70%
80%
12361 [21,5%]
1273 (10,3%)
11088 (89,7%)
90%
100%
Km. büntetés alatt állók
79
Amint látható a nők aránya az alkalmazott szankció súlya szerint csökken. Míg a teljes pártfogó felügyelői ügykörön (valamennyi ügycsoport) belül 14,1% a részesedésük, ez a pártfogó felügyelet végrehajtása során már csak 12,8%, a közérdekű munka büntetésre ítélésnél 10,3%-os. A pártfogoltak körén belül a nemek aránya lényegesen eltér a bűnügyi statisztika általános adataitól. amint azt az alábbi diagram szemlélteti. 57. sz. ábra 2011-ben érkezett ügyek terheltjeinek nemek szerinti megoszlása
17997 [31,3%]
57473
Összesen
8083 (14,1%)
Nők
2308 (12,8%)
49390 (85,9%)
Férfiak
0%
10%
20%
Összes terhelt
30%
15689 (87,2%)
40%
50%
Pf. alatt állók
60%
70%
80%
12361 [21,5%]
1273 (10,3%)
11088 (89,7%)
90%
100%
Km. büntetés alatt állók
Évek óta tapasztalható, hogy a pártfogoltak körében a nők aránya alacsonyabb, mint az összbűnözésen belüli, ugyanakkor a vizsgált időszakban a női elkövetők reprezentáltsága mindkét statisztikai adatgyűjtésen belül emelkedett, azonban a növekedés mértéke a pártfogoltak között alacsonyabb. Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy a pártfogoltak 2011. évben befejezett ügyeiben milyen volt az elkövetett bűncselekmények szerinti megoszlás.
80
58. sz. ábra
Adott évben befejezett pártfogó felügyelet ügytípus bűncselekmények szerinti megoszlása
Személyi szabadság megsértése; 121; 1%
Egyéb; 1410; 8% Zaklatás; 339; 2%
Emberölés; 120; 1%
Testi sértés; 1431; 8%
Jármű önkényes elvétele; 205; 1% Orvgazdaság; 104; 1%
Magánlaksértés; 119; 1% Közúti baleset okozása; 108; 1% Járművezetés ittas vagy bódult állapotban; 215; 1%
Rongálás; 418; 2% Zsarolás; 183; 1%
Kiskorú veszélyeztetése; 122; 1%
Rablás; 815; 5% Csalás; 464; 3%
Tartás elmulasztása; 677; 4%
Sikkasztás; 157; 1%
Garázdaság; 2321; 13% Közokirat-hamisítás; 272; 2% Magánokirat-hamisítás; 269; 2%
Lopás; 4896; 28% Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés; 157; 1%
Visszaélés kábítószerrel; 2245; 13%
Közokirattal visszaélés; 145; 1%
A diagram adataiból látható, hogy széles azoknak a bűncselekményeknek a köre, amelyek miatt pártfogó felügyelettel együtt járó ügyészi intézkedést vagy szankciót alkalmaznak az elrendelők. A legjellemzőbben megvalósított törvényi tényállás a lopás (28%), amely harmóniában áll a bűnügyi statisztikai adatokkal22, amely szerint a bűnözés terjedelmét döntően meghatározó bűncselekménycsoport a vagyon elleni bűnözés, ezen belül a legnagyobb arányban a lopás fordul elő (pl. 2010-ben 185.161 ügy, ez 67,7%-ot jelentett), de – amint látható – a részesedés mértéke a saját adatgyűjtésünkben kisebb. Jelentős a kábítószerrel való visszaélésekkel és a garázdasággal összefüggésben megvalósított bűncselekményi tényállások aránya is (13-13%-os). 4.5.6.
Az általános és a külön magatartási szabályok, kötelezettségek, megszegésük jogkövetkezményei
A pártfogó felügyelet alatt álló terhelt köteles a jogszabályban meghatározott (például a munkaképes pártfogoltat lehetőség szerinti munkavégzési kötelezettség terheli, a pártfogó felügyelővel rendszeresen kapcsolatot kell tartania, továbbá részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás megadása szintén előírás) és a bíróság/ügyész határozatában előírt külön 22
A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya valamint a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztálya által kiadott „Tájékoztató a 2010. évi bűnözésről” című kiadványa
81
magatartási szabályokat, kötelezettségeket megtartani. A magatartási kötelezettségek megszegése jogkövetkezményeket von maga után.
szabályok,
és
A Btk. 82. § (5) bekezdése szerint külön magatartási szabály lehet különösen: bizonyos személyekkel való kapcsolattartás, meghatározott jellegű nyilvános helyek látogatásának, nyilvános helyen történő szeszes ital fogyasztásának tilalma, illetve gyógyító kezelés, jelentkezési, tanulmányi kötelezettség előírása, de az ügyészek és a bíróságok ezeken túl is terjeszkedhetnek rendelkezéseik során. A szabályozás távoltartási elemmel is gazdagodott. A külön magatartási szabályok típusai: a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben álló személyektől, magatartástól, tevékenységtől való eltiltás, a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben álló, elsősorban a viselkedést, szokásokat érintő problémák, hiányosságok kezelésének előírása, képzettségi hiányok felszámolására irányuló előírások, a munkaerőpiaci megjelenés javítása érdekében előírt külön magatartási szabályok, jóvátételt tartalmazó magatartási szabályok. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy az elmúlt három évben összesen hány és milyen jellegű külön magatartási szabály és kötelezettség végrehajtását kellett a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak ellenőriznie és elősegítenie. 59. sz. ábra Külön magatartási szabályok típusok szerinti megoszlása 2009-2011-ben Megnevezése:
Tanulmányok folytatása Gyógykezelés előírása Jóvátétel Jelentkezési kötelezettség előírása Szabadidő eltöltése Egyéb Álláskeresés, közmunkára bejelentkezés Távoltartás Csoportos foglalkozáson való részvétel Tanulássegítő programon való részvétel Kapcsolattartás tilalma Nyilvános helyek látogatásának a tilalma Alkoholfogyasztás tilalma Pszichológus igénybevétele Tartási kötelezettség előírása Összesen:
2009-ben
2010-ben
2011-ben
1.519 866 1.053 597 549 448 293 240 536 9 185 179 229 13 490 7.206
1.671 858 401 599 359 108 301 268 857 30 260 207 242 79 513 6.753
1.640 740 644 521 177 686 274 267 964 39 198 201 224 123 438 7.136
Amint látható az ilyen rendelkezések száma a 2011. évben nőtt, különösen élénken a csoportfoglalkozások és a pszichológus támogatásának igénybevétele terén.
82
Az elrendelők a pártfogó felügyelet tartalmát a külön magatartási szabályok előírásával tudják megfelelően meghatározni. Ezek a rendelkező rész elemei, tehát a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak precízen végre kell hajtani azokat. Ezért különösen fontos, hogy például a közösségi foglalkoztatók fejlesztésével, a pártfogó felügyelők viselkedés korrekciós tréningek (szociális készségfejlesztés, agressziókezelés, önismereti, munkaerőpiaci, élménypedagógiai stb.) tartására és resztoratív programok alkalmazására való képzésével egyre fokozottabb mértékben legyen képes ennek az igénynek megfelelni a Pártfogó Felügyelői Szolgálat. Ezt támasztja alá az Ajánlás és a Kerethatározat is. E módszerek egyben a hagyományos és leginkább elterjedt egyéni esetkezelés kiegészítői is, amely Pártfogó Felügyelői Szolgálat feladatellátásának hatékonyságát fejleszti, költségeinek csökkentését idézi elő. A magatartási szabályok megszegése, a külön kötelezettség nem jogkövetkezményekkel jár, mely esetekben a pártfogó felügyelő javaslatot tesz
teljesítése
vádemelés elhalasztása esetén vádemelésre, próbára bocsátás esetén próbaidő meghosszabbítására, vagy büntetés kiszabására, felfüggesztett szabadságvesztés esetén a szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelésére, feltételes szabadság esetén annak megszüntetésére, javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás esetén annak megszüntetésére. A javaslatok egyes típusának az elmúlt hat év szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja be. 60. sz. ábra Magatartási szabályok megszegése okán tett javaslatok megoszlása a 2005 és 2011 között folyamatban lévő ügyek vonatkozásában 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.
140
120 100
80 60
40 20
0
FN
FK
FN
Vádemelés
FK
FN
Próbaidő meghosszabodása + büntetés kiszabása
FK
FN
Szabadságvesztés végrehajtása
FK
FK
Feltételes szabadság megszüntetése
Javítóintézeti elbocsátás megszüntetése
2005.
110
27
19
56
112
48
59
1
9
2006.
89
28
16
33
110
69
56
2
7
2007.
92
32
15
50
116
67
63
3
4
2008.
71
39
13
48
120
54
53
3
12
2009.
83
56
12
55
131
46
31
5
15
2010.
84
71
16
40
107
52
33
4
14
2011.
87
82
25
56
119
46
28
2
4
Rövidítések: FN- felnőtt korú, FK- fiatalkorú
83
A 2011. évben a pártfogó felügyelők mindösszesen 449 esetben (ez az összes ügy 1,08%-a) tettek javaslatot a magatartási szabályok megszegése miatt. Ez a 2010. évhez képest elhanyagolható mértékű növekedést jelentett. (Tavaly 421 ügyben készült jelentés, amely az összes ügy 1,05%-a volt). Bemutatásra érdemes, hogy az egyes befejezési okok szerint milyen volt a 2010-2011. évi megoszlása a végrehajtás szempontjából sikertelennek tekintett ügyeknek a befejezett ügyeken belül, amelyet az alábbi táblázat szemléltet. 61. sz. ábra Befejezési ok: Próbára bocsátás megszüntetése: Javítóintézeti nevelés elrendelése: Más ügyben szabadságvesztés foganatba vétele: Szabadságvesztés utólagos elrendelése: az elterelés megszakadt: A pártfogó felügyelet tartama letelt, de
az elterelést a terhelt nem fejezte be időben: az elterelést a terhelt nem kezdte meg: a tartási kötelezettséget a terhelt nem teljesítette:
Vádemelés: Összesen:
2010-ben Összes befejezett ügy: 17.805 551 ügy (3,1%) 10 ügy (0,05%) 207 ügy (1,2%) 460 ügy (2,6%)
2011-ben Összes befejezett ügy: 17.313 633 (3,6%) 12 (0,07%) 204 (1,1%) 545 (3,15%)
150 ügy (0,8%)
160 (0,9%)
202 ügy (1,1%)
233 (1,3%)
219 ügy (1,3%)
308 (1,8%)
191 ügy (1%)
312 (1,81%)
477 (2,7%) 1.990 ügy (15,4%)
270 (2,7%) 2.467 ügy (13,8%)
A táblázat adataiból látható, hogy az elmúlt évben eredménytelenül befejezett ügyek száma jelentősen (8,5%-kal) megemelkedett a 2010. évhez képest, különösen a próbára bocsátások megszüntetése és a felfüggesztett szabadságvesztések utólagos elrendelése terén, ami valószínűleg a pártfogó felügyelői kapacitások beszűkülésével hozható összefüggésbe. 4.5.7. Legjobb gyakorlatok 2010. április 16-án megkezdődött a TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt megvalósítása, amelynek egyik eleme, hogy a miskolci helyszínen működő közösségi program bázisán egy közösségi foglalkoztató került létrehozásra. Ezáltal már az ország két nagyvárosában (a fővárosi JóváTett-Hely és a miskolci Zöld Pont Közösségi Foglalkoztatókban biztosítható – a Kerethatározat és az Ajánlás szövegével harmóniában – a szükséges viselkedéskorrekciós programokon való részvétel azon terheltek számára, akiknek ezt az ügyészségek/bíróságok előírták, vagy a pártfogó felügyelő rendelkezése szerint ez mellőzhetetlen. A 2011. év során a Jóvá-Tett-Hely Közösségi Foglalkoztató összesen 6 különböző tematikájú (ART, élménypedagógia, szociális készségfejlesztő) csoportot indított, amelyet 56 pártfogolt fejezett be eredményesen. Egyéni pszichológiai tanácsadást 21-en vettek igénybe. 20 pártfogolt teljesített egyéni jóvátételi tevékenységet. (Mancsosok, Krisna, Lánglovagok, Ágyszínház, Modul Close To, Clubnet). 2011-ben a Zöld Pont Közösségi Foglalkoztató összesen 415 ügyfél számára 3.453 alkalommal, 3.854 szolgáltatást nyújtott. Közösségi jóvátételi programok működtek a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban, a Szimbiózis Alapítvány majorságában, a Miskolci Állatsegítő Alapítványnál. A szabadidő strukturált eltöltése érdekében könyvtár használatot, internet
84
hozzáférést, sportolási lehetőséget és társasjáték használatát biztosították, továbbá éjféli sportbajnokságot szerveztek. Különböző csoportos foglalkozások, egyéni tanácsadások, tanulást segítő, munkaerőpiaci és drogprevenciós programok segítették elő a sikeres reintegrációt, a külön magatartási szabályok teljesülését. 4.6.
Utógondozás
A pártfogó felügyelői ügycsoportok közül az utógondozás történeti gyökerei a legmélyebbek, a jogintézmény fejlődése több száz éves múltra tekint vissza. Legújabb kori fejlődését a szabadságvesztésből szabadult személyek utógondozásáról szóló 1975. évi 20. törvényerejű rendelet teremtette meg, amelynek következtében egységes irányítás alatt, a pártfogó felügyelői szervezeteken belül létrejött az utógondozás rendszere. Az utógondozás ma is hatályos, átfogó szabályozását a Bv. tvr. teremtette meg 1979-ben. Az önálló Pártfogó Felügyelői Szolgálat 2003. évi létrehozatala megerősítette a pártfogó felügyelők szerepét a szabadulás előtti (börtönpártfogás) és az azt követő utógondozásban, amely az elítéltek és a szabadultak önkéntes kérelmére vehető igénybe. Az utógondozó pártfogó felügyelők előzetes letartóztatásban lévők börtönpártfogását nem biztosíthatják. A pártfogó felügyelők az ország valamennyi büntetés-végrehajtási intézetében (amelyeknek elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja be23) és javítóintézetében jelen vannak. 62. sz. ábra
Létszámproblémák miatt kevés kivételtől eltekintve (például Fejér megye) nincs arra lehetőség, hogy a pártfogó felügyelők specializáltan utógondozói feladatokat lássanak el, ezt más ügycsoportokban végzett tevékenységük körébe illesztik. Az utógondozói kapacitással egyáltalán nincsenek arányban a fogvatartotti igények, amelyeket az alábbi ábrák szemléltetnek.24 23 24
http://www.bvop.hu/?mid=4&lang=hu http://www.bvop.hu/?mid=77&cikkid=1480
85
63. sz. ábra
64. sz. ábra
65. sz. ábra
A legfrissebb adatok szerint a 2010. évben a börtönférőhelyek kihasználtsága már 133%-ossá vált.
86
4.6.1.
A jogintézmény főbb jellemzőinek a bemutatása
Az utógondozás során a pártfogó felügyelő segítséget nyújt a (büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből) szabadult/elbocsátott társadalomba való beilleszkedéséhez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. Ennek érdekében a büntetés-végrehajtási intézetből való szabadulás várható időpontja előtt legalább hat hónappal, a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás várható időpontja előtt legalább két hónappal megkezdődik az önkéntesen igénybe vehető börtönbeli, illetve a javítóintézeti pártfogolás. A pártfogó felügyelő természetesen akkor is segítséget nyújt az elítéltnek, ha azt a szabadulás után (egy éven belül) kéri. Az utógondozás céljainak elérése érdekében biztosítani kell az elítélt megfelelő tájékoztatását lehetőségeiről és azok megvalósításának szabályairól (pl. az esetleg elveszett iratai pótlása, szükség szerinti egészségügyi, szociális intézményi ellátásának vagy elhelyezésének előmozdítása, munkavégzés, tanulmányok folytatása, letelepedéssel, szállás vagy lakhatás biztosításának problémája, tanácsadó vagy felvilágosító programon való részvételének előmozdítása). Emellett fel kell készíteni az elítélt családját, gondozóját a szabaduló lehetőség szerinti visszafogadására. A pártfogó felügyelő – indokolt esetben – minimális összegű segélyben részesítheti az utógondozottat. A szabadult elítélt segítséget és támogatást kérhet például a munkába állásához, a letelepedéshez, szállás biztosításához, a megkezdett tanulmányai folytatásához, a gyógykezeléshez. Az utógondozás kiterjed a büntetés-végrehajtási intézetben büntetésüket töltő elítéltek meghallgatására, illetve a javítóintézeti nevelés alatt állókkal való kapcsolat felvételére, továbbá a mindkét helyszínen történő csoportos foglalkozások megtartására. A 2010. évben elkezdődött, a 2011. évben pedig folyamatos volt a TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt végrehajtása, melynek egyik szakterületünket érintő legfontosabb eleme az intenzív utógondozás bevezetése. Az utógondozó koordinátorok (Baranya, Nógrád, Borsod-AbaújZemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben) speciális módszer-együttes biztosításával segítik elő a szabaduló és a szabadult elítéltek eredményesebb társadalmi beilleszkedését.
4.6.2.
Az ügyforgalmi adatok bemutatása
Az utógondozás számszerű adatait tekintve a legkisebb ügycsoportunk. Például a 2011. évben összesen ellátott 96.011 ügynek mindössze 3%-át teszi ki az ebben az ügykörben keletkezett 2451 ügy. Az utógondozási ügyek a 2004. és 2011. évek közötti ügyforgalmi adatainak a változását összességében és az életkori csoportok szerint az alábbi diagramok szemléltetik.
87
66. sz. ábra Folyamatban volt utógondozás ügyszámainak változása 2004 -2011. között 3500 3000
2894 (+65,2%)
2500
2000 1500
2494 (-13,8%)
2902 (+16,4%)
3486 (+20,1%)
3374 (-3,2%)
2940 (-12,9%)
2451 (-16,6%)
1752
1000
500 0 2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
A diagram adataiból látható, hogy az ügyek 2008. évig tartó, hullámzó, tendenciaszerű emelkedését mértük, amely az önálló Pártfogó Felügyelői Szolgálat stabilizálódásával, a 2006. évig megvalósuló létszámfejlesztéssel, a tevékenységet racionalizáló képzésekkel volt összefüggésben. Ezt az időszakot a Pártfogó Felügyelői Szolgálat részéről az a törekvés jellemezte, hogy az utógondozói tevékenység ellátására specializálódott pártfogó felügyelők munkacsoportját kívánta létrehozni, akik más ügycsoport feladatainak az ellátásában nem részesednek. Sajnos a kapacitás ilyen módon történő felszabadítása hosszabb távon nem vált megoldhatóvá, így az ügyek 2009-től folyamatosan csökkennek. A következő diagram az "Utógondozás" ügycsoportban keletkezett ügyek életkor szerinti megoszlását mutatja be. 67. sz. ábra Az adott évben folyamatban lévő utógondozások ügyszámának változása 2004 és 2011. között felnőtt korúak
3229 (+22,2%)
fiatalkorúak
3000
2483 (+56,8%)
2500 2000
3152 (-2,4%) 2805 (-10%)
2643 (+20,8%)
2333 (-16,8%)
2187 (-12%)
1583
1500 1000 500
411 (+143, 2%)
307 (-25,3%)
268 (-12,7%)
257 (-4,1%)
222 (-13,6%)
2006.
2007.
2008.
2009.
169
135 (-39,2%)
118 (-12,6%)
2010.
2011.
0 2004.
2005.
88
Amint látható, a fiatalkorúak ügyei törtrészét teszik ki a felnőtt korúakénak, és esetükben az ügyszámok csökkenése (a 2005. év nagymérvű növekedése után) már 2005 óta folyamatos, míg a felnőtt korúaknál csak 2008 óta vált tendenciává ez a folyamat. A fogvatartotti létszám növekedése mellett mért utógondozói ügyek csökkenése egyértelműen kapacitás problémára vezethető vissza. A más, "kötelezően" végrehajtandó ügycsoportokban realizálódó leterheltség mellett a pártfogó felügyelők egyre kevesebb egyéni meghallgatást és csoportos foglalkozást tartanak a büntetés-végrehajtási- és a javítóintézetekben, ezáltal csökken az esélye annak, hogy az elítéltek kérelmezhessék az utógondozói támogatás biztosítását. 4.6.3. Jó gyakorlatok bemutatása A KIMISZ a TETT program „Elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozási modelljének kialakítása” című alprojektjének keretein belül kilenc főállású utógondozó koordinátort foglalkoztat a projekt által érintett kilenc megye területén, összesen tizenegy (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kettő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében három) büntetés-végrehajtási intézetre kiterjedően. A pártfogó felügyelői utógondozóktól eltérően az utógondozó koordinátorok az előzetes letartóztatásban lévőkre is kiterjesztik esetkezelésüket. A projekt lehetőségeket nyújt az önkéntesek bevonására. Az önkéntesek feladata a szabaduló személyek változásra irányuló motivációjának fenntartása, segítségnyújtás a szociális ellátásokhoz való hozzáféréshez, az álláskereséshez, tanulmányok folytatásához, a lakhatási problémák megoldásához, valamint a családi döntéshozó csoportkonferencia megállapodásában foglaltak teljesítéséhez. A tevékenység lényege az eset által indokolt (nagy) intenzitású jelenlét, a feladatorientált személyes elkísérés. Új lehetőséget kínál továbbá a „Családi Döntéshozó Csoportkonferencia” módszerének bevezetése az utógondozás tevékenységei közé. A módszer központjában a család és az elítélt, továbbá az ügyben érintett szakemberek, segítők részvételével tartott megbeszélés áll, amelynek célja, hogy a problémákat azonosítsa és azokhoz megfelelő kezelési módokat társítson. Az „Utógondozás” ügycsoportban mért ügyszám csökkenést az is indokolja, hogy a fogvatartottak és a szabadulók ügyeinek intézésben az utógondozó koordinátorok is szerepet vállalnak.
4.7.
A pártfogó felügyelők „Egyéb” ügycsoportban végzett szakmai tevékenysége
Az ügycsoport jellegénél fogva kiegészítő funkciót lát el az alapvető szakmai feladatok teljesítését illetően. Az alábbi diagram adataiból azonban az is nyomon követhető, hogy az összes ügy (2825) 18,1%-ában tényleges szakmai feladatot valósítanak meg közreműködőként a pártfogó felügyelők, így indokolt e rövid kitekintés ezekre az ügyforgalmi adatokra is, amelyek az OSAP adatgyűjtésen kívül esnek.
89
68. sz. ábra 2011-ben befejezett, Egyéb ügycsoportban végzett pártfogói tevékenység megoszlása Egyéb 79; 2,8% Intézkedés lezárt ügyek kapcsán Közreműködés jegyzőkönyv felvételében Közvetítői eljárásban való közreműködés
21; 0,7%
39; 1,4%
180; 6,4%
231; 8,2%
18; 0,6%
Környezettanulmány készítésében való közreműködés Pártfogó felügyelői vélemény készítésében való közreműködés Végzés nélküli előgondozás
2257; 79,9%
90
II. A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI TEVÉKENYSÉG 1. Áttekintés Az európai uniós tagságra készülve Magyarország az Európai Bizottság értelmezése szerinti jogi segítségnyújtást igyekezett létrehozni a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvénnyel (a továbbiakban: Jst.). Az Európai Bizottság értelmezésében a jogi segítség jelenti egyrészt a jogász által nyújtott ingyenes vagy alacsony összegű jogi tanácsadást, bíróság előtti képviseletet, valamint teljes vagy részleges mentesítést minden olyan bírósági költség alól, amelyet főszabályként a félnek kell viselnie. A jogintézményt életbe léptető, Jst. megalkotása során Magyarország – a többféle európai megoldás közül – azt a rendszert választotta, amelyben egy állami szervezet dönt az anyagi helyzet alapján a támogatás megengedhetősége kérdésében, de a jogi segítséget nem az állami alkalmazottak nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédek, egyetemi oktatók, jogvédő társadalmi szervezetek. A peren kívüli támogatások igénybevételére 2004. április 1-eje óta van lehetőség a megyeszékhelyeken kialakított jogi segítségnyújtó szolgálatoknál. Az eredeti elképzelések szerint a Jst. gyökeres változásokat hozott volna a polgári peres és nemperes eljárásokban igénybe vehető költségkedvezmények terén. A költségkedvezményi reform szabályainak 2006. január 1-jei hatályba léptetését azonban a 2005. évi CXXXV. törvény – költségvetési fedezet hiányára hivatkozással – elhalasztotta. Végül az Országgyűlés 2007-ben már egy jelentősen módosított koncepcióról szavazott, melynek eredményeként a jelenlegi – 2008. január 1-je óta hatályos – szabályozás megkettőzte a költségkedvezmények vizsgálatát és feltételrendszerét a bírósági peres és peren kívüli, valamint az igazságügyi szolgálatok előtti közigazgatási eljárásban, a jogi segítségnyújtás és a költségkedvezmények közötti híd pedig a pártfogó ügyvédi tevékenység maradt. A Jst. teljes eszköztára – a lépcsőzetes hatályba léptetéssel – 2008. január 1-jétől áll a jogkeresők rendelkezésére, a törvénynek a polgári perrendtartásbeli költségkedvezményi szabályokkal történő végleges „összesimítása” végrehajtási szempontból pedig 2008. február 6. napjával történt meg. A jogi segítségnyújtási szolgáltatások igénybevételét a kormányhivatali átalakulást követően 2011. január 1-jétől a fővárosi/megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatainak jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységei (a továbbiakban: területi hivatal) engedélyezik közigazgatási hatósági eljárás keretében. Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét (peren kívüli segítségnyújtás esetében a jogi segítő, perlés esetén a pártfogó ügyvéd díját) állam átvállalja, vagy megelőlegezi az erre szolgáló „Jogi segítségnyújtás” elnevezésű fejezeti kezelésű célelőirányzatból. A statisztikai adatokat tekintve megállapítható, hogy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat – a 2007. évi kisebb visszaeséstől eltekintve – folyamatosan növekvő ügyfélszám mellett, egyre ismertebb intézményként folytatja tevékenységét. 2011-ben azonban az ügyfélforgalom csekély visszaesését tapasztaltuk, az összesített adatok szerint ugyanis a teljes ügyfélszám 3.070-el, vagyis 5,26%-kal az előző évi alatt maradt. A mintegy 8 évre visszanyúlóan rendelkezésünkre álló statisztikai adatok egyértelműen igazolják, hogy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat az állampolgárok esélyegyenlőségét javító, a rászorulókat segítő, „ügyfélbarát” közigazgatás rendszerének szerves részévé vált. E
91
körülménynek köszönhetően a kormányhivatali átalakuláshoz kapcsolódó kezdeti nehézségek, az egyes területi hivatalok székhelyének, elérhetőségének változása, a kihelyezett ügyfélfogadások technikai és költségtényezőknek betudható átmeneti visszaesése összességében csupán az ügyfélforgalom csekély mértékű „apadását” eredményezte. A teljes ügyfélforgalom jogi segítségnyújtó szolgálatok közötti megoszlása nem sokban változott az előző évekhez képest. Értelemszerűen a kisebb területű és kevesebb lakosságszámmal bíró megyékben a legalacsonyabb az ügyfélszám, és változatlanul a főváros, és az ország északnyugati részének jogi segítségnyújtó szolgálatai fogadják a legtöbb ügyfelet, melynek magyarázata az ország nyugati felében élők erőteljesebb érdekérvényesítő képességében rejlik. A Megyei/Fővárosi Kormányhivatalok Igazságügyi Szolgálata Jogi Segítségnyújtási Osztályai Összes ügyfélforgalmának összehasonlítása évenként 2004- 2011. között 58 312 55 242 54 058
60 000 50 000
44 293
43 834
40 000
36 450
31 633
30 000 20 000
14 573
10 000 0
A Megyei/Fővárosi Kormányhivatalok Igazságügyi Szolgálata Jogi Segítségnyújtási Osztályai összes ügyfélforgalma 2011. évben megyénkénti bontásban (összes ügyfélforgalom: 55.242)
5 000 4 617 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500
4 168 4 073 3 858 3 543 3 286 2 895
2 782
2 846
2 625
2 778
2 472
2 548
2 046 1 817 2 390 1 998
1 500 1 777
1 223
1 000 500 0
92
A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat teljes létszáma a 2011. évben 90 fő volt, ebből 83 fő az ügyfélszolgálati és az elsőfokú hatósági tevékenységet ellátó megyei jogi segítségnyújtó szolgálatok létszáma, további 7 kormánytisztviselő pedig a KIMISZ-nél a szakmai, módszertani irányítást biztosító jogköröket gyakorolja, valamint ellátja a másodfokú hatósági tevékenységet. Annak ellenére, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálatok ügyintézői létszáma a peres jogi segítségnyújtás bevezetése miatt a 2008. évben bővült, az ügyfélszám folyamatos növekedését ez egyre kevésbé ellensúlyozta. A gazdasági válság, a növekvő munkanélküliség és szociális létbizonytalanság az ügyfélszám további emelkedését eredményezte, tovább növelve, majd stabilan magasan tartva a nagyobb ügyfélszámmal dolgozó jogi segítségnyújtó szolgálatok egy főre jutó ügyterhét. A jogi segítségnyújtó szolgálatok változatlanul megyénként többnyire 3 fő, a kisebb lakosságszámú megyékben 2 fő érdemi ügyintézői létszámmal működnek, azzal, hogy az osztályvezetők minden egyes területi hivatalban ügyintézői feladatokat is ellátnak. Kivételt képez ez alól a fővárosi jogi segítségnyújtó szolgálat, ahol az osztályvezetővel együtt 8 érdemi ügyintéző dolgozik. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat szakmai tevékenységét 2011. évben alapvetően meghatározta a kormányhivatali integráció, annak pozitív és negatív hatásaival együtt. Az integrációs folyamat okozta nehézségek felszámolása, a szervezeti különállásból eredő eljárási és kommunikációs kérdések az év második felére rendeződtek. A kormányhivatali átszervezés ugyanakkor a megyék egyharmadában a jogi segítségnyújtási és áldozatsegítési szakterületek összevonását, illetve egyszemélyi vezetés alá helyezését eredményezte. E folyamat részeként sor került az igazságügyi szolgálatok, így a jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységek egyes státuszainak elvonására, az adminisztratív tevékenységet ellátó irodai ügykezelők számának csökkentésére. Általánosságban elmondható, hogy a középfokú végzettségű munkatársak elvesztése komoly érvágást jelentett az érintett területi hivatok számára, hiszen az érdemi ügyintézők alacsony létszáma miatt a jogi segítségnyújtási osztályokon foglalkoztatott valamennyi irodai ügykezelő érdemben vesz részt a szakmai feladatok ellátásában. Mindezek mellett a szakmai színvonal megtartását jelentősen megnehezítette a vezetői és az ügyintézői körben megvalósuló, a korábbi időszakokhoz képest jelentős méreteket öltő fluktuáció. A kormányhivatali szervezeti és működési szabályzatok kiadását követően összeállított, az egyes szakterületek szakmai követelményeknek megfelelően összehangolt ügyrendjeiből egyértelműen körvonalazódik az a kép, mely szerint a megváltozott szervezeti struktúrában a hatékony feladatellátás a munkavégzés racionalizálása, a munkaidő hatékonyabb beosztása és az eddigi ügyintézési gyakorlat újragondolása révén valósulhat meg. A szolgáltató közigazgatás követelményének a kormányhivatali integrációval történő összehangolása több megyében, illetve a fővárosban az ügyfélfogadási időkeret kiszélesítését eredményezte. Az ügyfélközpontúság előtérbe helyezése ugyanakkor átmeneti létszámhiánnyal párosulva egyes kormányhivatalok jogi segítségnyújtó szolgálatai esetében a napi hatósági feladatellátás, és a kihelyezett ügyfélfogadások jól kiépült rendszerének fenntartását veszélyeztette (pl.: Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében). 2.
A KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztályának tevékenysége
A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet értelmében a területi hivatalok által hozott elsőfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket 2011-ben másodfokon a KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztálya bírálta el. Annak ellenére, hogy a peren kívüli és a peres kérelmek száma minimális mértékű csökkenést mutatott, a KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztályának hatósági tevékenysége (fellebbezések elbírálása, bírósági felülvizsgálat) ugrásszerűen megnövekedett a 2011. évben. Jelentősen
93
emelkedett továbbá a méltányossági eljárások száma, annak köszönhetően, hogy a Jst. 2010. június 2-ai hatályba lépése óta a 2011. év volt az első olyan teljes év, amikor a KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztálya gyakorolhatta a Jst. 38/A.§-ában rögzített méltányossági jogkörét.
Hatósági munka 2008., 2009., 2010. és 2011. év összehasonlítása
2011. év 2010. év 237 225
250
200
150
2009. év 126 2009. év 80
100
50
2011. év 144
2008. év 39
2008. év 41
2011. év 2010. év 2010. év 40 30 2009. év 31 2008. év 14 6
0 II. fokú eljárás
2.1.
Méltányossági eljárás
Bírósági felülvizsgálat
Másodfokú eljárás
A peres jogi segítségnyújtás megindulásától kezdődően a másodfokú hatósági eljárások száma folyamatosan emelkedett. A peres jogi segítségnyújtás működésének második évében, 2009. évben bekövetkezett drasztikus ügyszám-emelkedést tovább fokozta a következő év, hiszen 2009-ről 2010-re majdnem kétszeresére emelkedett a másodfokú hatósági eljárások száma. A drasztikus ügyszám emelkedés időszaka 2010-re lecsengett, 2011-ben a másodfokú hatósági eljárások száma enyhe – 5,3%-os – emelkedés mellett viszonylag magas szinten stabilizálódott. A 237 fellebbezésből 42-őt peren kívüli támogatási eljárásban nyújtottak be, vagyis a peren kívüli másodfokú eljárások száma - az előző évben előterjesztett 48 peren kívüli fellebbezéshez képest - alig változott. Peren kívüli támogatási ügyekben a leggyakoribb fellebbezési ok a korábbi évekhez hasonlóan 2011-ben is a támogatási kérelmek elutasítása, a jogi segítői közreműködés eredménytelenségének felemlegetése, valamint a visszafizetendő összeg vitatása volt. (Megjegyzendő, hogy az előterjesztett peren kívüli fellebbezések közül egyet áttétel folytán a területi hivatal saját hatáskörben intézett el.) A másodfokú hatósági tevékenység tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálatok peren kívüli eljárási gyakorlata változatlanul kiforrottabbnak tűnik a peres gyakorlatnál. Peren kívüli ügyekben helybenhagyó másodfokú döntések száma változatlanul igen magas, míg 2010-ben a KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztálya a peren kívüli határozatok 75 %-át hagyta helyben, addig 2011. évre ez az arány 83 %-ra változott.
94
II. fokú eljárás peren kívüli ügyekben
Megváltoztató 5 12%
Fellebbezési eljárást megszüntető 2 5%
Helybenhagyó 34 83%
Évről évre jelentősen emelkedett a peres eljárásban benyújtott fellebbezések száma is: 2009-ben 101 fellebbezést terjesztettek elő, 2010-ben 177-et, 2011-ben pedig – 10%-kal több – 195 fellebbezés érkezett a másodfokú hatósághoz. A peres eljárásokban benyújtott fellebbezések jelentős része a díjmegállapítási döntésekhez kapcsolódott. E körben az ellenérdekű felektől érkezett fellebbezések a bíróság költségviselési rendelkezését, a megállapított díj mértékét, illetve több esetben a támogatott fél képviseletre való jogosultságát vitatják. Az ellenérdekű felek fellebbezései között egyre gyakoribbak azok is, amelyek a megállapított díj jogosságát és összegszerűségét nem vitatják, mindössze nehéz anyagi helyzetükre tekintettel a díjfizetési kötelezettség elengedését kérik. A fellebbezések másik csoportját a pártfogó ügyvédek által benyújtott, a díj összegét vitató kérelmek jelentik, amelyek sok esetben részletes, jogilag jól alátámasztott kifogásokat fogalmaznak meg, így ezek elbírálása összetett jogi feladatot jelent a másodfokú hatóság számára. A díjmegállapítási gyakorlat módszertani egységesítését, erősödését jól szemlélteti az a tény, hogy az előző évhez képest 8%-kal emelkedett a fellebbezéseket elutasító másodfokú helybenhagyó határozatok aránya. Ennek megfelelően 3%-kal csökkent a megsemmisítő, illetve a megsemmisítő és új eljárásra utasító döntések együttes száma, 6%-kal csökkent a megváltoztató másodfokú döntések száma, 1%-ot kitevő új elemként pedig a másodfokú hatósági eljárás keretében sor került a támogatás megvonására. (Megjegyzendő, hogy az előterjesztett peres fellebbezések közül ötöt áttétel folytán a területi hivatal saját hatáskörben intézett el.)
95
II. fokú eljárás peres ügyekben
Megsemmisítő, új eljárásra utasító 4 Megváltoztató, 2% támogatást megvonó 1 1%
Megsemmisítő 7 4%
Megváltoztató 61 32% Helybenhagyó 117 61%
Mind a peren kívüli, mind a peres támogatási eljárásban megállapítható, hogy megnövekedett azon fellebbezések száma, amelyek a jogi segítői, pártfogó ügyvédi díjak megfizetésére vonatkozó előírásokat vitatják: a fellebbezések tárgya egyrészt a támogatott fél jogosultságának megkérdőjelezése, másrészt a díjmegállapítás jogalapjának, vagy a pártfogó ügyvéd által végzett tevékenység alapján a megállapított díj összegének vitatása. Míg a fellebbezések nagy része fellebbezési időben előterjesztett méltányossági kérelem, melynek elbírálására fellebbezésként kerül sor, tekintettel arra, hogy a peres ellenérdekű felek által visszafizetendő pártfogó ügyvédi díjelőlegek és díjak tekintetében jogszabályi felhatalmazás hiányában méltányosság nem gyakorolható. 2.2.
Bírósági felülvizsgálat
A jogi segítségnyújtási eljárásban hozott jogerős másodfokú döntéseket vitató bírósági felülvizsgálati kérelmek száma a másodfokú eljárások számának emelkedésével párhuzamosan jelentős emelkedést mutat: míg 2008-ban mindösszesen 6, 2009-ben 14, 2010-ben 31 esetben, 2011-ben már 144 esetben került sor a másodfokú döntés bírósági felülvizsgálatára. Megfigyelhető, hogy a felülvizsgálati eljárások száma az ügyfélforgalom fokozatos növekedésének természetes velejárójaként évről évre megduplázódott, majd 2011-ben egy adott ügyfél tömegesen előterjesztett kérelmei folytán csaknem ötszörösére emelkedett. A 144 felülvizsgálati kérelem közül 115 peren kívüli támogatáshoz, 29 pedig peres támogatáshoz kapcsolódott. A 2011. év folyamán a peres és peren kívüli támogatási ügyek bírósági felülvizsgálata során 64 véghatározat született, melyek valamennyi esetben a másodfokú döntésben foglaltakat erősítették meg. Annak függvényében, hogy a bíróságok tárgyalás tartása mellett polgári peres eljárásban, vagy tárgyalás tartása nélkül nemperes eljárásban jártak el, felülvizsgálati kérelmeket elutasító ítéletek, illetve végzések születtek. A peren kívüli támogatási ügyek felülvizsgálata során 47 döntés született, melyek felülvizsgálati
96
kérelmet elutasító ítéletek, végzések, illetve egy adott ügyfél elfogultsági bejelentései alapján hozott kizáró-kijelölő végzésekkel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmeket érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzések. A peres támogatási ügyek bírósági felülvizsgálata 17 esetben zárult le a 2011. év folyamán: az illetékes fővárosi/megyei bíróságok 14 esetben az ügy érdemében hozott ítélettel/végzéssel utasították el a felülvizsgálati kérelmeket, ezen túlmenően egy alkalommal került sor a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, további két esetben pedig magasabb bírói fórum, a Fővárosi Ítélőtábla, illetve a Legfelsőbb Bíróság döntése zárta le az eljárást. 2.3.
Méltányossági eljárás
2010. év folyamán 30 db méltányossági kérelem érkezett, melyből 13 peren kívüli támogatáshoz, 17 pedig peres támogatáshoz kapcsolódott (Ebből méltányossági kérelmet elutasító határozat: 7). 2011-ben a méltányossági kérelmek száma csaknem 37%-kal 30-ról 41-re emelkedett az előző évi adatokhoz képest. E látszólag nagy mértékű növekedés elsődleges indoka, hogy a Jst. 2010. június 2-ától hatályos 38/A. §-ában biztosított méltányossági jogkör gyakorlása szempontjából – a KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztályának feladatait tekintve – a 2011. év volt az első teljes év. Természetesen a kérelmek számának emelkedése a gazdasági válság hatásaival, a támogatott és ellenérdekű felek anyagi helyzetének romlásával is magyarázható. A Jst. említett méltányossági szabálya értelmében az ügyfél tartozását a visszatérítési kötelezettséget előíró határozat jogerőre emelkedésétől a visszafizetési határidő lejártáig előterjesztett kérelem alapján mérsékelheti, vagy elengedheti a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, amennyiben a fél rászorultsága a Jst. 5. §-ban és 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő mértékben változott meg, és a körülményeiben bekövetkezett változást a Jst. 22. §-ában foglaltaknak megfelelően igazolja. A méltányossági jogkört gyakorló KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztályának e kérelmek elbírálása során a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 41. § (5) bekezdésében rögzített szempontok figyelembevételével kell eljárnia. A méltányossági eljárások számának mérsékelt emelkedése ugyanakkor betudható annak is, hogy 2009. október 1. napjától a Jst. 62. § (3) bekezdése értelmében a területi hivatalok döntési jogosultságot szereztek a peres támogatások körében felmerülő visszatérítési kötelezettség alóli mentesítés kérdésében. A területi hivatalok e jogkörének gyakorlása mentesíti a KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztályát a méltányossági eljárások lefolytatásának terhe alól. A mentesítési kérelmek benyújtására ugyanis már a peres támogatási eljárások egy korábbi fázisában, a díjmegállapítást követően sor kerülhet, így e kérelmek kedvező elbírálása az ügy lezárását jelenti. A KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztályának méltányossági eljárásban hozott döntései tekintetében elmondható, hogy a peren kívüli eljárásban előterjesztett 20 kérelem alapján mindössze 18 döntés született: 3 elutasító határozat, 14 tartozást elengedő határozat, és további egy esetben került sor a területi hivatal mentesítési ügyben hozott határozatának fellebbezés alapján történő helybenhagyására. Az elutasító döntések peren kívüli ügyekben jellemzően a kérelem elkésettségére, vagy a rászorultsági feltételek hiányára tekintettel születtek meg. Peres támogatási ügyekben 20 méltányossági kérelem kapcsán 17 érdemi döntés meghozatalára került sor, melynek eredménye 8 esetben a tartozás elengedése, 9 alkalommal pedig a kérelem elutasítása volt. Peres ügyekben az elutasító döntések nagy száma azzal magyarázható, hogy a Jst. 38/A.§ nem ad lehetőséget a peres ellenérdekű felek pártfogó ügyvédi díj-tartozásának méltányosságból történő elengedésére, illetve mérséklésére, így az ellenérdekű felek által
97
előterjesztett méltányossági kérelmeket kivétel nélkül el kellett utasítanunk. 2.4.
Felügyeleti eljárás
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 115. §-a feljogosítja a felügyeleti szervet arra, hogy hivatalból felülvizsgálja az ügyben első fokon eljáró hatóság eljárását, illetőleg döntését. A KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztály e jogosítványával leginkább akkor él, amikor átfogó szakmai felügyeleti ellenőrzés keretében vizsgálja a jogi segítségnyújtó szolgálatok tevékenységét, illetőleg jogorvoslatra felterjesztett iratokat tekint át. 2011-ben a KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztálya az előző évihez hasonló számban, 12 esetben kezdeményezett, illetve folytatott le felügyeleti eljárást, 11 alkalommal peres, 1 esetben pedig peren kívüli támogatási eljárások kapcsán. A felügyeleti eljárások lefolytatására valamennyi peres támogatás esetében a díjmegállapító határozatokkal szemben előterjesztett fellebbezés nyomán, az eljárás egy korábbi szakaszában hozott jogerős döntés, a támogatást engedélyező határozat kapcsán került sor. 2.5.
Törlési kérelmek
A Jst. 38. § (3) bekezdése értelmében, ha a fél nem tesz eleget a visszatérítési kötelezettségének, a tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és a jogi segítségnyújtó szolgálatok feladata a tartozás behajtása. A behajtási eljárások többnyire hosszadalmasak, nehézkesek és egyrészt jelentős munkaterhet, másrészt jelentős többletköltséget jelentenek az elsőfokú hatóságok számára. A követelések leírására 2011-ben is kizárólag a Minisztérium Irányító Szervezetének Eszközök és Források Értékelési Szabályzata által rögzített szigorú pénzügyi szabályok és eljárási rend alapján volt lehetőség. Az adósok nyilvántartása, a behajtási eljárások lebonyolítása és követése rengeteg adminisztrációt igényel. A fizetni nem akaró ügyfelek gyakran nem veszik át a részükre küldött határozatokat, fizetési felszólításokat, így hirdetményi kézbesítést kell alkalmazni. Külön gondot jelent, ha az adós elhalálozik, így fel kell kutatni a jogutódnak tekinthető örökösöket, és a hagyatéki eljárás keretében kell megkísérelni ismételten a behajtást. A peres támogatási rendszer 2008. január 1-jei indulását követően már gazdálkodó szervezetek is megjelenhetnek adósként, mellyel kapcsolatban új problémaként jelentkezett az időközben felszámolási eljárás alá került adósokkal szembeni behajtás, különös tekintettel arra, hogy a Vhr. 2010. június 2-ától hatályos módosítása értelmében a felszámolási eljárásban történő igényérvényesítés is a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat feladata. A tartozások behajtását végső soron a jogi segítségnyújtó szolgálatok megkeresése alapján magánszemély adós esetén az illetékes önkormányzati adóhatóság, nem magánszemély adós tartozása tekintetében pedig az állami adóhatóság végzi. Ugyanakkor mind az adóhatóság, mind a felszámoló eljárásáért a kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai tartoznak megfizetni a behajtással együtt járó költségeket a KIMISZ és a kormányhivatalok által 2011. év elején megkötött úgynevezett előirányzat-felhasználási megállapodások alapján. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. § (5) bekezdése értelmében ugyanis a megkeresésre indított behajtási eljárásban felmerült ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, melyet az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek.
98
A felszámolási eljárásban pedig a követelések nyilvántartásba vételének feltétele a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 46.§ (7) bekezdése szerint az, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 200.000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. Abban az esetben, ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri, de a jogosult nem kívánja a nyilvántartásba vételi díjat az elkülönített számlára befizetni, a jogosult kérésére a felszámoló az elismert követelésről 2.000 forint nettó összegű költségtérítés megfizetése ellenében adja ki a követelés behajthatatlanságára vonatkozó igazolást. 2011-ben az előző évhez képest csaknem 28%-kal emelkedett a tartozás törlési kezdeményezések száma. A jogi segítségnyújtó szolgálatok összesen 166 ügyben terjesztettek elő törlési kérelmet, ezekben az ügyekben a követelés behajthatatlannak bizonyult. A törlési kérelmek közül a peren kívüli ügyekben előterjesztett kérelmek száma csaknem felére, 27-re esett vissza, míg a peres ügyekben előterjesztett tartozási törlési kezdeményezések száma az előző évhez képest több mint másfélszeresére, 80-ról 139-re emelkedett, a peres ügyekben, főként a munkaügyi perekben ellenérdekű félként fizetésre kötelezett, felszámolás alatt álló adós gazdasági társaságok fizetésképtelenségének köszönhetően. A tartozások összege a jogi segítői és kirendelt ügyvédi óradíjak változatlanságára tekintettel 2011-ben a peren kívüli támogatások esetében ügyenként hozzávetőlegesen 4.000-12.000 forint között mozog, míg a peres támogatások elsőfokú bírósági szakaszában általában a díjelőlegként kifizetett bruttó 28.125 forinttal egyezik meg, Másodfokon és a peres eljárás esetleges további szakaszaiban ugyanez az összeg áfával együtt 14.063 forintot tesz ki. 3.
Módszertan
3.1.
A jogi segítségnyújtást érintő jogszabályi változások
2011-ben a Jst. egyetlen lényeges módosításon esett át, melynek eredményeként a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 2011. július 9-től újabb támogatás biztosítására vált jogosulttá. A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény alapján átvezetett törvénymódosítás ugyanis a 4/2009/EK tanácsi rendeletnek megfelelően lehetőséget biztosított arra, hogy a külföldi ügyfél határon átnyúló tartási ügyében – az úgynevezett központi hatóság közbejöttével – pártfogó ügyvédi képviseletet vehessen igénybe. A Jst.-t módosító törvényt azon tartási igénnyel kapcsolatos kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni, melyek előterjesztésére: a) az Európai Unión belül: a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet alapján, b) EU-tagállam és úgynevezett harmadik állam (nem EU tagállam) közötti viszonylatban: a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény alapján, c) hazánk és az Amerikai Egyesült Államok közötti tartási ügyek vonatkozásában az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat (8001/2007. (IK 2.) IRM tájékoztató) alapján kerül sor.
99
A határon átnyúló tartási ügyekben megvalósítandó jogi segítségnyújtás legfontosabb szereplője az úgynevezett központi hatóság: a Minisztérium Igazságügyi Együttműködési és Nemzetközi Magánjogi Főosztályának Nemzetközi Magánjogi Osztálya. A központi hatóság egyik legfontosabb feladata, hogy a külföldi ügyfél határon átnyúló tartási ügyében előterjesztett, pártfogó ügyvéd kirendelésére irányuló kérelmét továbbítsa az illetékes jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A határon átnyúló tartási igények érvényesítéséhez kapcsolódóan a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat közreműködése két területen valósul meg: egyrészt a tartásdíj megállapítása, megváltoztatása, vagy megszüntetése iránti kérelem megfogalmazása, másrészt a tartásdíj végrehajtása iránti kérelmet előterjesztő kérelmező pártfogó ügyvédi képviseletének biztosítása. Természetesen a határon átnyúló tartási ügyekkel kapcsolatos jogi segítségnyújtás rendszere kizárólag a részletszabályok módosításán keresztül válhatott teljessé, ennek megfelelően módosult a vonatkozó rendeleti szintű szabályozás is: a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet, a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet, valamint a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet is. 3.2.
Módszertani iránymutatások, tájékoztatások
egyedi
ügyekben
kiadott
állásfoglalások,
A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat működésének kezdete óta a szakmai irányítói feladatokat ellátó központi hivatal, a KIH Jogi Segítségnyújtó Szolgálata, 2011-ben pedig a KIH jogutódjaként a KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztálya főigazgatói tájékoztatók és módszertani iránymutatások kiadásával segíti a területi hivatalok munkáját. E belső szabályozók a jogszabály által rendezett, de a gyakorlatban a jogi segítségnyújtó szolgálatok által eltérően értelmezett kérdések tisztázását és az egységes jogalkalmazás elősegítését célozzák. A kormányhivatali integráció, a KIMISZ-t érintő szervezeti változások, és a KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztályának újjászerveződése, valamint a hatósági munka jelentős növekedése következtében a 2011. évben rendhagyó módon az említett szakmai irányítási eszközök kiadására nem került sor. Az év folyamán ugyanakkor különös gondot fordítottunk a jogi segítségnyújtó szolgálatok szakmai munkáját megalapozó tájékoztatások megadására, így 2011. július 19-én sor került a Minisztérium Irányító Szervezetének Eszközök és Források Értékelési Szabályzatának kiadására, a szabályzat kiadásával egyidejűleg, az egységes gyakorlat kialakítása érdekében összefoglaltuk a „Jogi segítségnyújtás” fejezeti kezelésű célelőirányzat javára előírt követelések behajthatatlanságából eredő törlési kezdeményezésekre vonatkozó eljárásrend részletes szabályait, összeállítottuk a csatolandó iratok listáját, és felhívtuk a figyelmet a behajtással kapcsolatos költségek viselésének az előirányzat-felhasználási
100
megállapodásokból eredő új szabályaira, a 2011. július 5-i képzésen ismertetett új támogatási forma kapcsán 2011. szeptember 14én sor került a határon átnyúló tartási ügyekkel kapcsolatos eljárásrendet összefoglaló előadásanyag és a megváltozott kérelem nyomtatvány megküldésére, 2011. december 30-án pedig a jogi segítségnyújtási eljárásokban a 2012-ben érvényes rászorultsági összeghatárokra vonatkozó tájékoztatót adtunk ki. A módszertani munkának a 2011. évben is változatlanul hatékony segítői voltak a 2007. év második. féléve óta működő regionális esetmegbeszélő csoportok, amelyek létrehozásának célja, hogy a gyakorlatban előforduló esetek elemzése útján leszűrt tapasztalatokkal továbbfejleszthessük az országosan egységes joggyakorlatot. A szakmai munka elmélyítésén túl e csoportfoglalkozások lehetővé teszik az egyes jogi segítségnyújtó szolgálatok ügyfélkapcsolati sajátosságainak megismerését, valamint azt, hogy a munkatársak közös érdeklődésre számot tartó kérdések megoldásában aktívan segíthessék egymást. A regionális csoportok összetételében 2011-ben mindössze egy változás történt: az utazási nehézségekre tekintettel Jász-NagykunSzolnok megye az észak-kelet magyarországi I. régióbólból átkerült a dél-kelet magyarországi IV. régióba. Továbbra sem változtak az esetmegbeszélő csoportok működési elvei, céljai. Az integráció okozta nehézségek miatt azonban a negyedévenkénti alkalmak közül mindössze a IV. negyedévi esetmegbeszélésekre került sor, az Áldozatsegítő Szolgálattal közös szervezésben. Ezek az alkalmak közös gondolkodásra, és számtalan kérdés felvetésére adtak és adnak lehetőséget, melyek a KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztály munkatársainak személyes részvétele útján, illetve a megbeszélésekről készített emlékeztetők formájában gyűltek össze. Főigazgatói tájékoztatók és módszertani iránymutatások kiadására ugyan az előbb részletezett okokból nem került sor, ugyanakkor a KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztálya egyedi ügyekben megfogalmazott állásfoglalások és tájékoztatások kiadásával segítette a jogi segítségnyújtó szolgálatok szakmai tevékenységét. 2011-ben a szakmai koordinációs főosztályvezető közreműködésével 12 állásfoglalás kiadására került sor. Az állásfoglalások egy része szerződött jogi segítők kérdéseire adott válaszokat fogalmaz meg, így a pártfogó ügyvédi díjak érvényesítésének végső határideje, az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt történő számlázás kérdései, valamint a pártfogó ügyvédi meghatalmazás visszavonása tárgyában. Ugyanakkor az állásfoglalások jelentős része a jogi segítségnyújtó szolgálatok számára nyújt segítséget az egyes konkrét ügyek megoldásához, így például ahhoz, hogy büntető peres támogatási ügyben a bíróság díjviselési döntése hiányában mi lehet a díjmegállapítás jogalapja, alkalmazható-e a fellebbezési jogról történő előzetes lemondás egyszerűsített határozattal odaítélt támogatás esetén; hogyan használható a kézbesítési vélelem intézménye a tartozás törlési eljárásokban. Állásfoglalást adtunk ki külföldi érdeklődő számára a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan, illetve a Minisztérium megkeresése alapján kifejtettük álláspontunkat a jogi segítők közreműködési kötelezettségére, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálatának ügyfélfogadási rendjére vonatkozóan. Megkeresésünk nyomán a Nemzeti Adó és Vámhivatal állásfoglalást adott ki a tevékenységüket szüneteltető ügyvédek díjigényének érvényesítésére vonatkozóan, emellett kérésünkre mértékadó állásfoglalást adott ki a Minisztérium Igazságügyi és Magánjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkára a jogi segítségnyújtás célelőirányzata javára előírt követelések behajthatatlanná nyilvánítása, a behajtással felmerülő költségek viselése tárgyában.
101
A 12 darab állásfoglalás kiadása mellett további 11 esetben szolgáltunk tájékoztatással a területi hivatalok, illetve a jogi segítők/pártfogó ügyvédek megkeresései alapján olyan kérdésekben, amelyekben korábban általános érvénnyel megfogalmazott iránymutatásokat adtunk ki. Így 2011-ben a jogi segítségnyújtó szolgálatok főként pártfogó ügyvédi díjmegállapítással kapcsolatos speciális kérdéseket vetettek fel. E körbe tartozott a megismételt eljárásban, végrehajtási nemperes eljárásban, összetett tárgyú perben történő díjmegállapítás, a pernyertességi és pártfogó ügyvédi díjviselési arányok közötti összefüggések feltárására, illetve a jogutódok díjfizetési kötelezettségére vonatkozó kérdések. Emellett tájékoztatást adtunk elhunyt jogi segítő által végzett jogi szolgáltatásból eredő díjigény érvényesítés, pártfogó ügyvédi díj késedelmes kifizetése, valamint társadalmi szervezet jogi segítői névjegyzékbe történő felvétele tárgyában is. 3.3.
Képzések
A KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztálya 2011. évben 2 szakmai továbbképzést, értekezletet tartott: A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat osztályvezetői körében 2011. július 5-én került sor az Európai Unión belül a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet alapján biztosítható támogatásokra vonatkozó anyagi és eljárásjogi ismeretek átadására, 2011. december 2-án osztályvezetői értekezlet keretében hívtuk fel a figyelmet: o a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló 115/2008/EK irányelvvel összefüggő jogharmonizációs kötelezettség teljesítését célzó kodifikációs elképzelésekre, o a „Jogi segítségnyújtás a visszatérés területén” címmel benyújtott EVA 2011 pályázatra, o 2011. év I-III. negyedévének ügyfélforgalmi helyzetének alakulására, o továbbá sor került a regionális esetmegbeszélések alkalmával felvetett problémákkal kapcsolatos konzultáció megtartására. 4.
Ellenőrzések
2011-ben a kormányhivatali integráció következményeként szakmai ellenőrzésekre nem került sor, az átalakulás mindössze az ellenőrzések jogszabályi és elvi alapjainak tisztázását tette lehetővé. 5.
Jogi segítők, pártfogó ügyvédek
A jogi segítők száma tekintetében jelentős növekedés figyelhető meg az elmúlt évhez képest. A 2009. év végén a jogi segítők száma 645 volt, addig 2010-ben számuk 605-re csökkent, 2011-ben pedig a szerződött jogi segítők száma újra elérte, sőt meghaladta a 2009-es szintet, így az év végén már 651 jogi segítő szerepelt a névjegyzékben. Az új jogi segítők jelentkezése változatlanul folyamatos, ugyanakkor növekedett a szolgáltatási szerződés meghosszabbítását kérő jogi segítők száma, és némileg csökkent (kamarai tagság szüneteltetése, megszüntetése, megváltozott körülmények, stb.) a szolgáltatási szerződést felmondó jogi segítők száma.
102
A jogi segítői létszám növekedése különösen örvendetes, ha figyelembe vesszük, hogy a 7%-os létszámnövekedés a pártfogó ügyvédi díjak stagnálása ellenére következett be. Továbbra is elmondható ugyanakkor, hogy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat célja elsősorban azon jogi segítők megtartása, akik aktívan közreműködnek a jogi segítői tevékenység ellátásában. Megyénként eltérő intenzitással, de továbbra is gondot okoz a jogi segítségnyújtó szolgálatok számára a jogi segítők területi eloszlásának egyenetlensége. A kisebb településeken változatlanul nincs elegendő jogi segítő, és ez a probléma különösen a nyári szabadságolási időszakban jelentkezik hatványozottan. A peren kívüli ügyek ellátása ilyen esetekben további, az ügyfelek számára nehezen feldolgozható problémaforrás, hiszen a peres ügyekkel szemben a peren kívüli támogatások igénybevétele kirendelés útján nem biztosítható. A jogi segítők típusainak megoszlása lényegileg nem változott az előző évekhez képest. Változatlanul a legnagyobb arányban – 98 %-ban – ügyvédek vesznek részt a jogi segítői tevékenységben. Az egyéb jogi segítői típusok aránya elenyésző: alapítvány 4, társadalmi szervezet 7, közjegyző és jogi oktatást végző egyetem mindössze 1-1 szerepel a névjegyzékben. Megjegyzendő, hogy közjegyzőt 2009. október 1-jétől kezdődően már nem lehet új jogi segítőként felvenni a névjegyzékbe, de a névjegyzékben szereplő közjegyzők a három év határozott időre szóló szolgáltatási szerződésük lejártáig folytathatnak jogi segítői tevékenységet.
Jogi segítők száma 2011. évben összesen 651
Alapítványok 4
Társadalmi szervezetek 7
Jogi oktatást folytató egyetem 1 Közjegyzők 1
Ügyvédek - Ügyvédi Irodák 638
103
A 2011. évben a korábbi évekhez hasonlóan elenyésző volt mind a peren kívül eljáró jogi segítők munkájával, magatartásával, mind a pártfogó ügyvédként eljárt jogi segítőkkel szemben előterjesztett panaszok száma. A jogi szolgáltatás minőségét, a jogi segítő/pártfogó ügyvéd hozzáállását kifogásoló panaszok kapcsán elmondható, hogy azok a legtöbb esetben személyes ügyfélfogadás alkalmával hangzanak el, e panaszok a legritkább esetben öltenek írásos formát. A KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztályához a 2011-es évben mindösszesen három ilyen jellegű beadvány érkezett, melyek előterjesztésére mindhárom esetben a Minisztériumnál került sor. Újra és újra visszatérő kifogás a pártfogó ügyvédekkel kapcsolatban, hogy a problémás, hosszú idő óta húzódó ügyeket meghatalmazással nem vállalják el, illetve, hogy ilyen ügyekben kirendelés alapján sem látják el megfelelően a képviseleti tevékenységet. Gyakori, hogy az ügyfelek az alapügyükből eredő „sérelmeiket” az eljáró ügyvédre vetítik ki, mintegy a képviselő hibájának tekintve igényérvényesítésük eredménytelenségét. Az ügyvédi tevékenységet kifogásoló fenti panaszügyek kivizsgálására – a területi hivatalok által engedélyezett támogatásokkal és az ügyfélfogadás rendjével kapcsolatos további 4 panaszüggyel együtt – a Minisztérium Igazságügyi Szolgáltatási Főosztályával együttműködésben került sor. Az érintett ügyvédek és jogi segítségnyújtó szolgálatok álláspontjának megismerését követően valamennyi esetben megállapítást nyert, hogy az elsőfokú hatóság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el. Az eljáró ügyvédekkel történt kapcsolatfelvétel, a teljesített jogi szolgáltatás tartalmának megismerését követően pedig arról tájékoztattuk a panaszosokat, hogy Jogi Segítségnyújtó Szolgálatnak az ügyfél és az ügyvéd álláspontjának megismerésén túlmenően nincs hatásköre a pártfogó ügyvédi tevékenység kivizsgálására, a jogi segítői névjegyzékből történő kizárásra pedig kizárólag a kamara elmarasztaló határozata alapján kerülhet sor.
5.1.
Jogi segítői és pártfogó ügyvédi díjak A jogi segítségnyújtási rendszer működtetésének legmeghatározóbb kérdésköre a jogi segítői, de különösen a pártfogó ügyvédi díjak mértéke, kifizetésük módja. A peres jogi segítségnyújtási reform egyik fontos tényezőjeként a pártfogó ügyvédi kirendeléseket az önkéntes vállaláson alapuló munkaszervezés váltotta fel, megteremtve ezzel az ügyvédek közötti piaci verseny lehetőségét. A valódi versenyhelyzet kialakulását, a jogi segítői és pártfogó ügyvédi tevékenység minőségének biztosítását jelentősen nehezíti azonban, hogy az utóbbi években sem a jogi segítői óradíj, sem a pártfogó ügyvédi munkadíj alapját képező kirendelt ügyvédi óradíj nem változott. A peren kívüli jogi segítői óradíj 3.000,-Ft + 15% költségátalány (450,-Ft) + áfa. Az állam által garantált párfogó ügyvédi munkadíj változatlanul: elsőfokú peres eljárásban a kirendelt ügyvédi óradíj (3.000,-Ft) hatszorosának megfelelő összeg (18.000,-Ft), 25%–os költségátalány (4.500,-Ft) + áfa. A gazdasági válság következtében megjelenő új tendencia az, hogy az ügyvédek fix bevételként szívesen alapoznak az állam által átvállalt jogi segítői és pártfogó ügyvédi díjakra. Emellett megfigyelhető az is, hogy a pervesztes pártfogó ügyvédi díjak kompenzálását látják a magasabb pertárgyértékű, vagy nagyobb munkaidő-ráfordítással elért pernyertesség esetén megállapított pártfogó ügyvédi díjakban. Teszik ezt annak ellenére, hogy a pernyertes pártfogó ügyvédi díj díjelőleget meghaladó részét közvetlenül ellenérdekű felektől kell behajtaniuk, akik adott esetben legalább olyan mértékben rászorultak mint a támogatott felek, ezáltal nagy valószínűséggel fizetésképtelenek.
104
Ugyanakkor a büntető peres eljárásokban az ügyek elvállalását nehezíti, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján büntetőügyekben kizárólag az állam által garantált összegű pervesztes pártfogó ügyvédi díj fizethető ki, függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel zárul az eljárás. A végzett munkától független, rendkívül alacsony munkadíj miatt nagyon nehéz a büntető eljárásokban megfelelő pártfogó ügyvédet találni, különösen a legtöbbször indokolatlanul indított, többnyire eredménytelenül záruló pótmagánvádas eljárásokban. Érthető és méltányolható az az ügyvédi kifogás, amely sérelmesnek tartja, hogy a pártfogó ügyvédek csak a per jogerős befejezését követően kaphatják meg a pártfogó ügyvédi díjat. Ez azt jelenti, hogy akár több eljárási szakaszon keresztül, éveken át a pártfogó ügyvédnek kell megelőlegeznie nemcsak a munkadíját, de a képviselet ellátása során felmerülő költségeket is. Tény azonban, hogy a jogi segítői, illetve a pártfogó ügyvédi díjak alapját képező kirendelt ügyvédi óradíj mértéke költségvetési kérdés, mely kizárólag az állam mindenkori teherbírását figyelembe véve állapítható és változtatható meg. 2011-ben ezért azokat a kodifikációs lehetőségeket is kerestük, melyek jelentős állami többletköltségek nélkül könnyítenének a pártfogó ügyvédek helyzetén. Ilyen például az eljárási előleg intézményének bevezetése, mely alapján a pártfogó ügyvédek már az egyes bírósági eljárási szakaszokat követően – előlegként – megkaphatnák azt az állam által garantált díjat, mely pervesztesség esetén is mindenképpen járna számukra. Sajnos 2010-2011. évben sem volt lehetőség az eljárási előleg bevezetésére, így e probléma megoldása a pártfogó ügyvédi díjszámítás egyszerűsítésével együtt a következő időszak feladata, azzal, hogy a díjazást érintő jogszabály-módosítások feltétlenül igénylik az ügyvédi kamarák támogatását.
5.2.
„Jogi segítségnyújtás” célelőirányzat alakulása
2011. január 1-től 2011. december 31-ig a kifizetett jogi segítői és pártfogó ügyvédi díjak összege az előző évi 243,2 millió forinthoz képest 287,2 millió forintra emelkedett, amelyből 125,9 millió Ft peren kívüli, 161,3 millió Ft peres jogi segítségnyújtás jogcímén került kifizetésre. A 2010. évi adatokkal összevetve megállapítható, hogy 2011-ben a peren kívüli támogatások kapcsán kifizetett jogi segítői díjak összértéke 3,6 millió forinttal csökkent az előző évihez képest, ugyanakkor a kifizetett pártfogó ügyvédi díjak összértéke 47,6 millió forinttal emelkedett. A 2011. évben a visszatérítendő támogatás összege 32,2 millió forint volt az előző évi 25,1 millió forinthoz képest, amelyből 17,3 millió forint volt az ügyfelek által visszafizetett tartozások összege. Behajthatatlan követelésként az előző évi 1,6 millió forinthoz képest 2,2 millió forint összegű tartozás törlését kezdeményezte KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztálya a Minisztériumnál, méltányosság címén pedig 400.000 forint tartozás törlését kértük az előző évi 285 ezer forinthoz képest. A fennmaradó összeg visszafizetése, vagy behajthatatlan követelés címén való törlése áthúzódik a 2012. évre.
105
6.
Kommunikáció
A jogi segítségnyújtási eljárás eredményes működéséhez továbbra is nélkülözhetetlen a támogatással valamilyen formában érintett hatóságokkal, szervekkel, a szociális feladatokat ellátó intézményekkel és – nem utolsó sorban – a támogatást nyújtó jogi segítőkkel, ügyvédekkel való folyamatos és szoros együttműködés. A 2011. évben a jogi segítségnyújtó szolgálatok már a konkrétan jelentkező problémák feltárása érdekében erősítették szakmai kapcsolataikat a jogi segítségnyújtási támogatással érintett intézményekkel. A peres támogatások kapcsán változatlan a bíróságokkal való kapcsolattartás és információcsere, mivel az ügyfél érdekét az szolgálja, ha a bírósági eljárásban szerepet kapó állami intézmények a per mielőbbi lezárása érdekében kölcsönösen adatokat szolgáltatnak egymásnak. Az állampolgárok tájékoztatásának eszközeit, a KIMISZ honlapját és a leporellókat a KIMISZ kommunikációs vezetője közreműködésével az év folyamán folyamatosan aktualizáltuk, illetve 2011-ben is működött az ingyenes „zöld szám”, amelynek hívásával az érdeklődő megtudhatja az egyes szakterületek elérhetőségét, illetőleg tájékoztatást kaphat jogi segítségnyújtási szolgáltatások köréről. A Minisztérium Igazságügyi és Magánjogi Jogalkotásért felelős helyettes államtitkára kezdeményezésére 2011. augusztusában sor került a KIMISZ honlapján elhelyezett, a jogi segítségnyújtásra vonatkozó általános tájékoztató kiegészítésére. A kiegészítés az ügyfelek igényeihez igazodva a kirendelés esetköreinek ismertetését célozta. 7.
Pályázati tevékenység
Az illegális migránsok számára biztosítandó jogi segítségnyújtáshoz kapcsolódóan az Európai Visszatérési Alap 2011. évi éves program keretében a BM/10041-2/2011 hivatkozási számon meghirdetett felhívására a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal együttműködésben 2011. október 21-én sor került a „Jogi segítségnyújtás a visszatérés területén” című pályázat benyújtására. A pályázat fő célja az volt, hogy a módosuló jogszabályi környezethez igazodva, a jogi segítségnyújtásban érintett szakemberek képzése útján elősegítse az illegális migránsok részére biztosított jogi segítségnyújtás hatékony megvalósítását. Az illegális migrációval leginkább terhelt megyékben a képzések elsődleges közvetlen célcsoportját jelentő jogi segítői körbe jellemzően általános ügyvédi feladatokat ellátó ügyvédek tartoznak, akiknek a praxisában az idegenrendészeti szakterülettel összefüggő eljárások elenyésző számban jelentkeznek (60 fő). Ugyanakkor a kiutasított illegális migránsok jogorvoslati jogának érvényesítéséhez elengedhetetlenül szükségesnek tartottuk a másik két közvetlen célcsoportba tartozó jogi segítségnyújtási (20 fő) és idegenrendészeti szakemberek (összesen 40 fő) megfelelő együttműködését, és azt, hogy egymás szakterületeit illetően releváns szakmai ismeretekkel rendelkezzenek. Mindezek alalpján a benyújtott pályázatban rögzített elképzeléseink kétirányú célkitűzést fogalmaztak meg. Egyrészt a projekt során megvalósítandó 4 szemináriumon a résztvevők bővíthetnék az idegenrendészettel és a jogi segítségnyújtással kapcsolatos ismereteiket, másrészt megismerhetnék az illegális migránsoknak biztosítandó jogi segítségnyújtási eljárás részleteit. A szemináriumokon összegyűjtött információk kiadványba rendezése lehetőséget biztosítana az ismeretek szélesebb körű terjesztésére, míg a pályázati időszak második felében megvalósított 4 kerekasztal-beszélgetés alkalmas terep lehetne a gyakorlati tapasztalatok értékelésére, ezáltal megfelelő visszacsatolást jelenthetne mind a módszertan továbbfejlesztése, mind a jogalkotás irányában.
106
Benyújtott pályázatunk sikertelensége okán azonban a szakemberképzésre vonatkozó pályázati elképzeléseink megvalósítására a költségvetési források szűkösségére tekintettel 2012-ben vélhetően annak ellenére sem kerül sor, hogy az illegális migránsok számára biztosítandó jogi segítségnyújtás kivitelezéséhez továbbra is feltétlenül szükségesnek tartjuk az érintett szakemberek képzését. 8.
Nemzetközi kapcsolatok
Nemzetközi kapcsolataink körében – a gazdasági helyzetre tekintettel – kizárólag pályázati forrásból megvalósított tanulmányutakról számolhatunk be: Az Európai Parlament és a Tanács a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló 2008/115/EK irányelve (a továbbiakban: Visszatérési irányelv) 2011. december 24-i határidőt szabott a tagállamoknak az illegális migránsok részére biztosítandó jogi segítségnyújtás kialakítására, illetve az ehhez szükséges tagállami szabályozás megalkotására. Magyarország részéről a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: BÁH), mint az idegenrendészetért felelős hatóság, valamint a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat érintett, ennek megfelelően a jogi segítségnyújtás szakmai felügyeletét ellátó Minisztérium és a Belügyminisztérium bevonásával 2010. augusztusától kezdődően folyamatos szakmai egyeztetés folyt a Visszatérési irányelv implementációjával kapcsolatban. A BÁH 2010. október 21-én azzal kereste meg a KIMISZ jogelődjét, hogy a jogharmonizáció érdekében szükséges kodifikációs folyamatot elősegítendő, a két szerv közösen vizsgálja meg a tagállamok joggyakorlatát az illegális migránsok részére nyújtandó ingyenes jogi segítség tekintetében, és egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy ennek megvalósítására az Európai Visszatérési Alap 2010. allokációja keretében kiírt pályázati felhívás főként uniós forrásból teremt lehetőséget. Az előzetes egyeztetéseket követően az Európai Visszatérési Alap 2010. évi allokációjának 3.3.3.1 pontja alapján "Uniós jogi segítségnyújtás a visszatérés területén" címmel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal közösen 3.104.160 forint összköltségvetésű nyertes pályázat benyújtására került sor. A szervezeti átalakulás jelentette adminisztrációs nehézségek leküzdése után e pályázat keretében sor került a szlovák és a holland tanulmányút megszervezésére és lebonyolítására. 2011. április 13-15. között látogatást tettünk Pozsonyban, melynek során szakmai eszmecserét folytattunk a szlovák Migrációs Hivatal, a Jogi Segítségnyújtási Központ és a Határőrség képviselőivel. A megbeszélések alapján megállapítottuk, hogy Szlovákiában ugyan megtörtént a Visszatérési irányelv implementációja az abban előírt határidőig, azonban a szerzett tapasztalatok alapján továbbra is folyamatban van a szabályozás felülvizsgálata, illetve a részletszabályok kialakítása. A kodifikációs egyeztetések a tanulmányút ideje alatt is zajlottak, így végleges szabályozási elképzelésről egyik tárgyalópartner sem tudott beszámolni. A Visszatérési irányelv által előírt jogi segítségnyújtás megvalósítása tekintetében a Jogi Segítségnyújtó Központ által kidolgozott előzetes szakmai koncepció szerint a rendőrséggel szorosan együttműködve, a jogi képviselő kirendelésével valósulna meg az irányelvnek megfelelő szabályozás, mégpedig oly módon, hogy a jogi segítő már az idegenrendészeti eljárás kezdetétől bekapcsolódna az eljárásba. Tekintettel arra, hogy a jogi képviselő kirendelése már 2011-ben is működő gyakorlat volt, a szlovák szolgálat számára nem jelent külön felkészülési terhet az a változás, mely szerint 2012. január 1-től a bíróságok jelenlegi párhuzamosan létező kirendelési joga megszűnik és a kirendelés a jogi segítségnyújtó szolgálat kizárólagos hatáskörébe kerül át. A tolmácsolás költségeit az állam viseli, a finanszírozási kérdésekkel pedig a szaktárca foglalkozik.
107
A holland tanulmányútra 2011. május 9-13. között került sor, melynek során részletesen megismertük a jogi segítségnyújtás múltját és jelenét, képet kaptunk a menekültügyi eljárásban, illetve a hozzá kapcsolódó visszatérési eljárásban biztosított jogi segítségnyújtás működési elveiről és gyakorlatáról. A holland rendszer, melyet mind a szlovák, mind a magyar szisztéma kialakításakor figyelembe vettek, több mint fél évszázados múltra tekint vissza, ennek megfelelően a fejlettsége, és problémái nem vethetőek össze a Közép-Európában felmerülő kérdésekkel. A migránsok számára biztosított ingyenes jogi segítségnyújtás kapcsán megállapítottuk, hogy a jogi képviseletet általában kirendelés útján, már az eljárás kezdetétől biztosítják az ügyfeleknek, az ügyvédek pedig ügyeleti rendszerben látják el feladataikat. Fontos megjegyezni, hogy Hollandiában nem került sor a Visszatérési irányelv formális implementációjára az elmúlt év végéig, az ezt célzó törvénymódosító csomaggal kapcsolatos egyezetések a tanulmányút ideje alatt is zajlottak. Álláspontjuk szerint azonban mélyreható változtatásokra nincs szükség, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás is megfelel a Visszatérési irányelvben foglaltaknak, az csak néhány ponton szorul módosításra. Az illegális migránsoknak biztosítandó ingyenes jogi segítségnyújtás tekintetében elsősorban olyan korlátozások bevezetésén gondolkoznak, amely alapján az ismételt eljárásokban (második, harmadik alkalommal) már ne szerezzen jogosultságot a támogatásra az e tekintetben "visszaeső" kérelmező. A tanulmányutakkal párhuzamosan megkezdtük a Jst. szükséges módosításával felmerülő problémák feltárását és a megoldási javaslatok kidolgozását, melyek az alábbiakban foglalhatóak össze: A Jst. összetett feltételrendszeréből adódóan mindenekelőtt a törvény személyi hatályát kell kiterjesztenünk az olyan idegenrendészeti eljárás alá volt személyekre, akiket a hatósági eljárás eredményeként az ország elhagyására köteleztek. Állást kell foglalni továbbá annak kérdésében, hogy a kiutasított személyek részére jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül, tulajdonképpen alanyi jogon biztosítsunk-e jogi segítségnyújtási támogatást, mivel az illegális migránsok nagy részénél ez gyakorlatilag vizsgálhatatlan. Figyelemmel kell lennünk ugyanakkor arra is, hogy olyan személyeknek biztosítunk támogatást, akik esetében jogsértésüket jogerős hatósági határozattal megállapították, amely esetben elvárható lehet a Jst. szerinti rászorultsági feltételek legalább nyilatkozattal történő ügyféli bizonyítása. A legnagyobb problémát a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) által a kiutasítási döntésekkel szemben biztosított rendkívül rövid, 8 napos jogorvoslati határidő okozza, amely miatt nemcsak a támogatási eljárást kell az idegenrendészeti hatósággal szoros együttműködésben lerövidíteni és haladéktalanul döntést hozni, hanem az effektív segítséget nyújtó szakjogász közreműködését is minél hamarabb biztosítani szükséges. A BÁH – korábbi álláspontjával ellentétben – a részletes egyeztetések során már együttműködését jelezte arra vonatkozóan, hogy a döntés kihirdetésekor jogorvoslati lehetőség mellett széleskörű tájékoztatást ad az ingyenes jogi segítségnyújtási támogatás igénybevételének lehetőségéről és a kérelemnyomtatvány kitöltésében is segítséget nyújt, az általa egyébként is igénybe vett tolmács közreműködésével. Az eljárás gyorsítása érdekében jogszabályi szinten indokolt szabályozni a kérelemnyomtatvány fax útján történő továbbítását a területi hivatalhoz és azt is, hogy a területi hivatal munkatársa az illegális migráns kérelme nyomán haladéktalanul folytassa le engedélyezési eljárást, hozza meg döntést, amiről rövid úton értesítse az ügyfelet. A döntés közlésének
108
módjáról, annak technikai kivitelezéséről további egyeztetések szükségesek az idegenrendészeti hatóság és az őrizetet végrehajtó rendőrség bevonásával, tekintettel arra, hogy a döntéshez fűződő joghatások beállta a közléstől függ. Ezt követően még mindig nehézséget jelent a már támogatásban részesített kiutasított számára, hogy szakjogász segítségét az általa vitatott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezéséhez jogorvoslati határidőben igénybe tudja venni. A kiutasítottak esetében nyilvánvaló, hogy az idegenrendészeti vagy rendőrségi őrizetben tartott, az eljárás nyelvét nem beszélő ügyfél – más támogatott felekhez hasonlóan – nem tud élni a jogi segítő választásának lehetőségével, sőt a rövid jogorvoslati határidő és a tolmácsolás korlátozott igénybevételének lehetősége kifejezetten azt teszi szükségessé, hogy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat a támogatás engedélyezésével egyidőben maga gondoskodjon mind a jogi segítő kiválasztásáról, mind az azonnali képviselet biztosításáról. A jogalkalmazási nehézség a jogi segítségnyújtási rendszer kétágúságából adódik, melynek értelmében a pártfogó ügyvédi képviselet lehetőségét csak már folyamatban lévő vagy legalábbis kezdeményezett peres eljárás kapcsán engedélyezzük. Ha az ügyfél peres jogi segítségnyújtási támogatást kíván igénybe venni, de a per megindítása még nem történt meg, a területi hivatal először peren kívüli támogatás formájában, tanácsadás és irattanulmányozás céljából engedélyezi részére a jogi szolgáltatás igénybevételét, amelynek keretében a jogi segítő elkészíti a bírósági eljárás kezdeményezéséhez szükséges beadványt. Ezt követően kerülhet csak sor a már megindult peres eljáráshoz kapcsolódóan a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére. E támogatás igénybevétele fő szabály szerint meghatalmazással, a szabad ügyvédválasztás elve alapján történik, és csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor a pártfogó ügyvéd kirendelésére. Ezen helyzet megoldására megítélésünk szerint alkalmas lehet az általunk már korábban javasolt, ún. komplex támogatás bevezetése. A komplex támogatás keretében egy döntésben, egyszerre szerezne jogosultságot a támogatott fél a kereset megírásához szükséges okiratszerkesztésre és egyúttal a perképviseletre is. Elképzeléseink szerint a komplex támogatással egyúttal lehetővé válna – a Jst. által kizárólag a peres támogatásokban szabályozott – pártfogó ügyvéd azonnali kirendelése is. A tanulmányutak eredményeit összefoglaló kompilált jelentésben felhívtuk a figyelmet arra is, hogy a joghoz jutás érdemi – és nem csupán formális - biztosítása érdekében idegenrendészeti ügyekre specializálódott szakjogászok bevonását, névjegyzékbe vételét tartjuk szükségesnek. Hangsúlyoztuk ugyanakkor azt is, hogy a Visszatérési irányelv átültetését megelőző munkafolyamat egyik soron következő feladata egy jól működő tolmácsrendszer kialakítása szem előtt tartva a rövid határidőket, a magas tolmácsköltségeket és azt, hogy a tolmácsdíj nem építhető be a pártfogó ügyvéd utólag fizetendő díjába. A tanulmányutak tapasztalatai alapján 2011. őszén a Minisztérium Igazságügyi Szolgáltatási Főosztálya valamint Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs Főosztálya közreműködésével egyezetéseket folytattunk a jogalkalmazó társszervek – az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), a BÁH, valamint az utóbbi két szerv felügyeletét ellátó Belügyminisztérium képviselőivel. Az egyeztetések eredményeként kialakult az illegális migránsok számára biztosítandó jogi segítségnyújtás koncepciója, majd megszületett a Jst. és a kapcsolódó jogszabályok módosítását szolgáló kormány-előterjesztés, amely az implementáció 2011. december 24-i határidejét eltolva, az illegális migránsok számára biztosítandó jogi
109
segítségnyújtás megvalósítását szolgáló módosítások hatálybalépésére 2012. szeptember 1-i határidőt tűzte ki. 9.
Szakmai munka
Az állami jogi segítségnyújtási szolgáltatások 2011. évben a 2008. évi változásoknak megfelelően alakultak, azzal, hogy az év folyamán - 2011. július 9-étől – új támogatási formaként jelentkezett a határon átnyúló tartási ügyben biztosítható jogi segítségnyújtás: peren kívüli ügyekben jogi tanácsadás, okiratszerkesztés és iratbetekintés a névjegyzékbe bejegyzett jogi segítők által, kizárólag a jövedelmi és vagyoni szempontból rászorultnak tekintendő ügyfelek számára (14.187 támogatási kérelem – 13.608 engedélyező határozat); peres ügyekben pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása elsősorban a jogi segítők által, ugyancsak a jövedelmi és vagyoni szempontból rászorultnak tekintendő ügyfelek számára (8.378 támogatási kérelem – 7.834 engedélyező határozat); ügyfélszolgálati tevékenységként egyszerű megítélésű ügyekben tanácsadás, hatásköri-, illetékességi útmutatás, jövedelmi és vagyoni viszonytól függetlenül (32.677 ügyfél); a 2003/8/EK irányelv alapján az Európai Unió más tagállamának bírósága előtt folyó polgári-, kereskedelmi jogvitában költségmentességi kérelem továbbítása (3 kérelem), a 4/2009/EK rendelet alapján a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatóság útján előterjesztett kérelem alapján biztosított jogi segítségnyújtás. (2011-ben nem volt ilyen kérelem) A jogi segítségnyújtási támogatások odaítélése szempontjából a jogszabály továbbra is két rászorultsági kategóriát különít el: a rászorulók állami átvállalás mellett, azaz ingyenesen vehetik igénybe a támogatásokat, vagy részükre az állam csak megelőlegezi a jogi segítői, illetve a pártfogó ügyvédi díjat. Utóbbi esetben az állam által megelőlegezett díjat az ügyfélnek egy éven belül vissza kell fizetnie. Az alsó rászorultsági értékhatárt jelentő nyugdíjminimum összege a 2011. évben sem változott (28.500 Ft), a magasabb rászorultsági értékhatárt jelentő, speciálisan számított „minimálbér” azonban tovább emelkedett (85.914 Ft). A jövedelmi és vagyoni vizsgálat nélkül ingyenes támogatásra jogosultak kedvezményezetti köréből továbbra is a legtöbben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal rendelkeztek (4.315), és változatlanul magas volt a közgyógyellátásban részesülő ügyfelek száma is. Az aktív korúak ellátására jogosultak személyi köréből 1.864 ügyfél kért támogatást, az átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalanok száma pedig 171 volt azzal, hogy a hajléktalanok száma változatlanul a fővárosban volt a legmagasabb. Magyar állampolgár felmenőkkel rendelkező ügyfél 4 esetben, menekültként pedig 41 ügyfél részesült ingyenes támogatásban. A teljes ügyfélforgalmon belül a jogi segítségnyújtási szolgáltatások 2011. évi megoszlását az alábbi diagram szemlélteti.
110
A jogi segítségnyújtási szolgáltatások 2011. évi (ügyfélszolgálati, hatósági) tevékenység megoszlása
Peren kívüli kérelmek száma; 14 187 26%
Ügyfélszolgálati ügyfelek száma; 32 677 59%
Peres kérelmek száma; 8 378 15%
A korábbi években tapasztalható emelkedő tendenciához képest állandósulni látszik a hatósági tevékenyég teljes ügyfélszámhoz viszonyított aránya. A teljes ügyfélforgalomból 2007. évben az ügyfeleknek még csak a 27 %-a kapott valamilyen támogatást, ez az arány 2008. évben 32,1 %ra, 2009. évben 37,4 %-ra, 2010-ben pedig 38%-ra emelkedett. Az adatokból egyértelműen látható az is, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálatok általános ügyfélszolgálati tevékenysége továbbra is különös népszerűségnek örvend, hiszen az egyszerűbb megítélésű kérdésekben végzett tanácsadás aránya a kormányablakok működésének első évében tovább emelkedett. Míg a támogatási eljárások tekintetében minimális visszaesés következett be a 2010. évben elért hatósági ügyarányhoz képest. 2011-ben ugyanis az összes ügyfél 36,6 %-a részesült peren kívüli vagy peres támogatásban, az ügyfelek 63,4 %-a részére pedig a területi hivatalok munkatársai biztosítottak jogi segítséget ügyfélszolgálati feladatkörükben eljárva. A Jogi Segítségnyújtási Osztályok ügyfélszolgálati és hatósági tevékenységének aránya %-ban
2011. év
63,4
36,6
2010. év
62
38
2009. év
62,6
37,4
2008. év
67,9
32,1
2007. év
73
27
2006. év
76,5
23,5
2005. év
77,1
22,9
2004. év
73,7 0
20
40
26,3 60
Ügyfélszolgálati tevékenység
80
100
120
Hatósági tevékenység
111
Az előző évekhez hasonlóan a beérkező hatósági (peren kívüli és peres) kérelmek jelentős részében a jogi segítségnyújtó szolgálat 2011-ben is engedélyezte a támogatás igénybevételét, az elutasító, illetve eljárást megszüntető döntések száma nem jelentős. Az előző évvel teljesen azonos százalékos megoszlás tapasztalható a határozatok engedélyezése, illetve elutasítása tekintetében. Ennek változatlanul az az oka, hogy az ügyfélfogadáson személyesen megjelenő ügyfelek közül azok, akik a támogatás feltételeire vonatkozó részletes felvilágosítást követően a rászorultság hiányára, az ügy tárgyára tekintettel, vagy egyéb ok miatt nem részesülhetnek támogatásban, nem nyújtanak be támogatási kérelmet, így ügyükben a hatósági eljárás nem indul meg. Ilyen esetekben az ügyintézők az ügyfélszolgálati tevékenységük keretében igyekeznek minden lehetséges jogi segítséget megadni az ügyfél számára. Ugyancsak az előző évekhez hasonló százalékos mutatók tapasztalhatóak a támogatást engedélyező határozatok engedélyezés módja szerinti megoszlása tekintetében. 2011-ben változatlanul alacsony volt a jogi segítségnyújtás díját megelőlegező határozatok aránya az összes hatósági határozathoz képest: a jogi segítségnyújtó szolgálatok a támogatást (peren kívüli és peres) engedélyező határozatok 90%-ában állam általi átvállalással biztosították a jogi segítő, illetve pártfogó ügyvéd igénybevételének lehetőségét, és csak a határozatok 10%-ában döntöttek a jogi segítői, valamint a pártfogó ügyvédi díjak állam általi előlegezéséről. (Előző évben ugyanez az arány 91-9% volt az állam által átvállalt támogatások javára).
Összes határozat száma 22.209
Elutasító határozatok száma 448 2%
Megszüntető határozatok száma 319 1%
Engedélyező határozatok száma 21 442 97%
Az előlegező határozatok alacsony száma továbbra is azzal magyarázható, hogy az ügyfelek jellemzően visszautasítják a támogatást, ha ahhoz bármilyen visszafizetési kötelezettség kapcsolódik. Sokak számára ugyanis a néhány ezer forintos kiadás egy éven belüli megfizetése sem vállalható a nyugdíjminimumnál ugyan magasabb, de valós értéke szerint csak a legalapvetőbb megélhetést lehetővé tevő jövedelmi határon belül. Változatlanul erőteljesebben jelentkezik ez a probléma a peres ügyek tekintetében. Amíg a peren kívüli támogatások esetén a jogi segítségnyújtó szolgálatok előre pontosan meg tudják mondani,
112
hogy a támogatás igénybevétele esetén az ügyfélnek legfeljebb mekkora összegű tartozása keletkezhet, addig a peres támogatások esetén ez kétséget kizáróan nem állapítható meg. A jogi segítségnyújtó szolgálatok előzetesen csak a pártfogó ügyvédi munkadíj – egyébként igen bonyolult – számítási módjáról tudnak tájékoztatást adni az ügyfélnek. Az ügyfelet terhelő pártfogó ügyvédi díj összege ugyanis több tényező függvénye: egyrészt függ attól, hogy pernyertes vagy pervesztes lesz az ügyfél, másrészt attól is, hogy ezen aránytól függetlenül a bíróság melyik félre hárítja a perköltséget.
Engedélyező határozatok megoszlása az engedélyezés módja szerint Összes engedélyező határozat: 21.442 Előlegezés 2.201 10%
Átvállalás 19.241 90%
A jogi segítségnyújtási támogatásokkal érintett ügyek ügytárgy szerinti megoszlásában ahogy évek óta, úgy 2011. évben sem mutatkozott lényeges változás. Az iktató- és nyilvántartó rendszer adatai szerint változatlanul döntő részben a polgári jellegű „egyéb” ügytípusokban engedélyeznek támogatást a területi hivatalok. (48%). Ezen túlmenően kiemelkedő a családjogi ügyek (19%), a munkajogi ügyek (9%), a büntetőügyek (4%), valamint a végrehajtási ügyek (6%) csoportja. Míg 2010-ben a végrehajtási, biztosítási, a családjogi, valamint a lakossági hitelügyek tekintetében mutattunk ki csekély növekedést, addig 2011-ben a kis mértékű, mintegy 1 %-os emelkedés tapasztalható fogyasztóvédelmi, közigazgatási ügyekben, és az orvosi műhibából eredő jogvitához kapcsolódó ügyekben. A családjoggal kapcsolatos ügytípuson belül a házassági bontóper, gyermekelhelyezés, gyermektartás, vagyonmegosztás, lakáshasználat, stb. jellemző, a munkajogi és a társadalombiztosítási ügyek mellett viszonylag gyakoriak a lakhatással (pl. birtokháborítás) és a közüzemi tartozásokkal kapcsolatos ügyek, valamint a polgári jellegű egyéb vagyonjogi ügyek (közös tulajdon megszüntetése, lakástulajdonnal kapcsolatos kérdések, kártérítési perek) is. A büntető jogterületen belül az előző évekhez hasonlóan egyértelműen a kötelező jogi képviselethez kötött pótmagánvádas ügyekben nyújtott támogatások köre a legnagyobb, és elenyésző a sértetti pozícióban lévő ügyfelek (sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt) pártfogó ügyvédi képviseletének biztosítása. Több éves tapasztalat alapján változatlanul elmondható, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálatok fontos szerepet töltenek be a krízishelyzetbe került állampolgárok részére nyújtandó állami
113
segítség biztosításában. Az iratbetekintés támogatási forma engedélyezésével a jogi segítő – akár a helyszínen is – áttanulmányozhatja az iratokat, az új szerződési feltételeket, majd jogi tanácsot tud nyújtani a bajba jutott lakáshiteles számára abban a kérdésben, hogy milyen lehetőségei vannak. Amennyiben a hitelintézet már megindította a végrehajtási eljárást (esetleg az árverést is) a lakáshitelessel szemben, a jogi segítő akár peren kívül, akár perben jogi tanácsot adhat, okiratot szerkeszthet, illetve pártfogó ügyvédként képviselheti a krízishelyzetbe jutott kérelmezőket. Ugyanezek a támogatások nyújthatók a lakáshitelesnek a hitelintézettel szembeni, a lakáshitellel összefüggő perekben is. Ügyek tárgyak szerinti megoszlása 2011. évben
Végrehajtási ügyek 1355 6% Tb, nyugdíj ügyek 739 3%
BiztosításBüntető ügyek 102 939 0% 4%
Polgári jog, egyéb 10649 48% Öröklés, hagyaték 383 2%
Családjog 4256 19% Fogyasztóvédelem 116 1% Közigazgatási 1288 6% Lakossági hitel ügyek 462 2% Menekültügyek 41 0% Munkajog 2126 9% Orvosi műhiba 109 0%
A hatósági ügyek tárgy szerinti megoszlásán belül változatlanul a „Polgári jog, egyéb” kategória mutat kiemelkedően magas arányt, ami leginkább az iktató rendszer sajátos működési metodikájával függ össze. A hatósági ügyek tárgy szerinti megjelölése ugyanis a beérkező kérelmek iktatásakor történik, ugyanakkor előfordulhat, hogy az összes irat áttanulmányozását követően az ügy már egy másik, az egyéb kategóriához képest nevesített ügytárgyba lenne sorolható, de a módosításra ezt követően nincs mód. Ez az iktatási probléma már a 2009. évet követően is látható volt, azonban sajnos az elmúlt két évben nem volt lehetőség az iktató- és nyilvántartó program módosítására. A program pontosítására azonban a következő időszakban mindenképp szükség lesz annak érdekében, hogy a statisztikai adatok pontosabban tükrözzék a beérkezett kérelmek tárgy szerinti megoszlását. 9.1
Peren kívüli jogi segítségnyújtás
A peren kívüli támogatások száma a 2010. évi 8%-os növekedéshez képest némi visszaesést, 2 %-os csökkenést mutat. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálatot felkereső, összesen 55.242 ügyfél közül, 2011-ben 14.187 ügyfél peren kívüli támogatás iránt nyújtott be kérelmet, közülük 13.608
114
ügyfél jogi tanácsadás vagy okiratszerkesztés, illetve iratbetekintés céljából jogi segítőhöz fordulhatott a jogi problémája megoldása érdekében.
Peren kívüli kérelmek száma évenként
16 000 14 280 14 000
14 187
13 166
12 000 10 220 10 000
9 696
10 048
7 132
8 000 6 000 4 000
3 808
2 000 0 2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
A peren kívüli támogatások tekintetében tapasztalt kismértékű csökkenés részben az ügyfélszám visszaesésének következménye, részben a peres ügyek számának csökkenésével magyarázható. A peren kívüli támogatások ugyanis változatlanul szorosan kapcsolódnak a peres támogatásokhoz: amennyiben egy ügyfél a perindítást megelőzően keresi fel az illetékes jogi segítségnyújtó szolgálatot, lehetőség nyílik arra, hogy a jogi segítő peren kívüli eljárás keretében előzetesen úgynevezett pert megelőző jogi tanácsot nyújtson számára, és amennyiben szükségessé válik a peres eljárás megindítása, ehhez szakszerű beadványt szerkesszen. Továbbra is jelentős segítséget nyújt a jogi segítségnyújtó szolgálatok tevékenységéhez a Jst. 2009. október 1-jén hatályba lépő módosításával bevezetett azon lehetőség, hogy a szolgálatok a már folyamatban lévő peres eljárásokban is biztosíthatnak peren kívüli támogatást az ügyfél részére, arra az esetre, ha az eljárásban az ügyfélnek nincs jogi képviselője, és nyilvánvalóan a teljes eljárás idejére szükségtelen lenne a képviselet biztosítása. A peren kívüli támogatás keretében biztosítható támogatás sok esetben ugyanis költségkímélőbb és célszerűbb: így például a végrehajtási eljárásokban mint nemperes eljárásokban leginkább ezzel a támogatási formával lehet megfelelően biztosítani a jogi segítséget a pártfogó ügyvédi képviselet helyett. 9.2.
Peres jogi segítségnyújtás
A peres támogatások tekintetében a peren kívüli ügyeknél tapasztalt tendencia érvényesült, vagyis a peres ügyekben biztosított támogatások száma mintegy 2%-kal az előző évi alatt maradt. A 2010. évben kimutatott 19 %-os emelkedéshez képest ugyanis 2011-ben a jogi segítségnyújtó szolgálatokat felkereső, összesen 55.242 ügyfél közül 8.378 nyújtott be pártfogó ügyvéd biztosítása iránt kérelmet, közülük 7.834 ügyfél számára engedélyezték a területi hivatalok a peres képviselet igénybevételét.
115
Peres kérelmek száma évenként
9 000
8 454
8 378
8 000
7 084 7 000 6 000 5 000
4 353
4 000 3 000 2 000 1 000 0
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
A peres ügyek számának alakulása kapcsán ugyanakkor elmondható, hogy országos összesítésben tapasztalt visszaesés nem vetíthető ki egységesen valamennyi területi hivatalra. A 2%-os csökkenés mögött ugyanis kettős tendencia húzódik meg: eszerint a fővárossal együtt 12 megyében ügyszám-emelkedés tapasztalható, míg további 7 területi hivatal esetében jelentős csökkenés figyelhető meg. Utóbbi körbe tartozik Békés, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy és Vas megye, míg Zala megye peres kérelmeinek száma pontosan megegyezik az előző évivel. A peres támogatási ügyek területi hivatalok szerinti megoszlását tekintve lényeges változás nem történt az előző évhez képest: változatlanul a fővárosban kiemelkedően magas a peres ügyek száma (1.327). Arányaiban az előző évhez hasonlóan alakult Pest megye peres támogatási ügyeinek száma is (651 ügy), azzal, hogy az országos összesítésben második legtöbb peres ügyet kezelő Pest megye peres támogatási ügyszáma továbbra is megközelítőleg a fele a fővárosi peres ügyforgalomnak. Elsőségük megőrzése mellett ugyanakkor mindkét területi hivatal esetében elmondható, hogy 2011-ben a peres ügyek száma az előző évihez képest tovább emelkedett: a főváros esetében az emelkedés mértéke 4%, Pest megye peres ügyforgalmát illetően pedig 7%. A főváros tekintetében hozzá kell tennünk azonban, hogy a peres támogatási ügyek száma nem elsősorban a főváros lakosságszámával, hanem a fővárosban koncentrálódó bírósági fórumokkal magyarázható. A magasabb bírói fórumok fővárosi jelenléte az ügyek számán túl kihat az ügyek jellegére, bonyolultságára is. Érdekes változás figyelhető meg ugyanakkor a peres támogatási ügyek területi megoszlásában. A 2010. év adatai szerint a keleti országrész megyei szolgálatai (Borsod-Abaúj-Zemplén, HajdúBihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) az országos „rangsorban” előrébb kerültek, míg a nyugati országrész egyes, korábban előkelő helyet elfoglaló megyéi (Tolna, Somogy) hátrébb csúsztak. Ugyanakkor 2011-re a két országrész közötti arányok némileg kiegyenlítődtek, hiszen Pest
116
megyén és a fővároson kívül a peres ügyszám-növekedést mutató további 10 területi hivatal fele Dunán inneni, fele pedig dunántúli. (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, HajdúBihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, – Baranya, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Veszprém megyék.) Ügyszám-csökkenést tapasztaltunk ugyanakkor Békés, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy és Vas megyében A legjelentősebb visszaesés Békés és Nógrád megyékben tapasztalható. Békés megyében a visszaesés oka elsősorban az Igazságügyi Szolgálat 2011. júniusi székhelyváltoztatásának; Békéscsabáról Gyulára költözésének tudható be. Számos ügyfélnek problémát jelentett ugyanis az utazással járó költségek finanszírozása, azzal együtt, hogy az új székhelyként szolgáló Gyula városa tömegközlekedési eszközzel nehezebben – többszöri átszállással – közelíthető meg a megye több pontjáról. Nógrád megyében az ügyfélszám-csökkenés a hatásköri útmutatást és egyszerű megítélésű ügyekben tanácsadást igénylő ügyfelek körében volt jelentős. Az ügyfélszám csökkenés a kormányablak 2011. január 1-jétől kezdődő működésének tudható be, amely a megyében jelentős médiafigyelem mellett kezdte meg tevékenységét. Bár a beszámoló készítésének időpontjában a bírósági statisztikák még nem ismertek, a bírósági iktatószámok alakulásából arra lehet következtetni, hogy 2011. évben kevesebb polgári per indult a megyében, mint 2010-ben. Tekintettel arra, hogy a jogi segítségnyújtás szorosan összefügg az igazságszolgáltatással, sőt kijelenthetjük, hogy arra épül, ez a tény magyarázatot adhat a peres és peren kívüli ügyszámok csökkenésére.
Peres kérel mek száma megyénkénti megoszl ásban Összesen: 8.378 1 400
1 327
1 200
1 000
800
600
400
200
651 563 482 474 437405 397385378355 337 328 345 330 308285 203198 190
Nó gr ád
Va s
Za la
To ln a Fe jér Na gy He ku ve ns Sz ol no k Ve sz pr Ko ém m ár Bé om k -E és sz te rg om Já sz -
Fő vá Bo ro rs s od -A ba Pe új st -Z em Sz ab pl Ha ol én jd cs ú -S -B za ih tm ar ár -B Bá er cs eg -K is k un Ba ra ny Gy a Cs őr on -M gr os ád on -S op ro n So m og y
0
Általánosságban elmondható ugyanakkor, hogy a peres ügyszám kis mértékű visszaesése ellenére a területi hivatalok ügyterhe továbbra sem csökkent, tekintettel arra, hogy e
117
támogatásokhoz változatlanul nagyobb hatósági ügyteher kapcsolódik, mint a peren kívüli támogatások esetén. A peres támogatási ügyek a peren kívüli hatósági ügyekhez képest egyrészt időben jóval tovább, akár évekig is elhúzódhatnak, másrészt lényegesen több hatósági aktust igényelnek. A pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését követően ugyanis számtalan, a képviselet igénybevételével kapcsolatos eljárási cselekmény valósulhat meg (meghatalmazással kapcsolatos ügyintézés, pártfogó ügyvéd kirendelése), majd a díjmegállapítás alapját képező bírósági értesítések feldolgozása, sőt adott esetben a hiányzó értesítések beszerzése, a pártfogó ügyvéd díjigényének értelmezése, az esetleges hiánypótlási eljárások lefolytatása következik. A díjmegállapítás jogerőre emelkedését követően az állam által teljesítendő pártfogó ügyvédi díjak kifizetésére, a kifizetéssel kapcsolatos pénzügy-technikai lépések megtételére kerül sor, melyet a visszatérítési kötelezettség alóli mentesítés, ennek hiányában a visszatérítésre kötelezés követ. Az eljárás végén szükségessé válhat a díjfizetési kötelezettséget nem teljesítő adósok felszólítása, esetlegesen az adók módjára behajtandó köztartozás behajtásának kezdeményezése az illetékes állami, helyi önkormányzati adóhatóságnál. E folyamatot természetesen további eljárási cselekményekkel tetézik a jogorvoslati kérelmek, az egyes döntések kézbesítésének sikertelensége, illetve adott esetben a jogutódlás kérdésének tisztázása. A 2011. év tapasztalatai alapján továbbra is elmondhatjuk, hogy a rosszhiszeműen igényelt támogatásokkal kapcsolatos, elfogultság bejelentésén alapuló kizárási eljárások, valamint a megítélt támogatások igénybevételének elősegítése, a képviselet biztosításának nehézségei miatt egyre nagyobb terhet jelent a jogi segítségnyújtó szolgálatok számára a notórius perlekedőkkel, a visszajáró ún. „nehéz” ügyfelekkel kapcsolatos ügyintézés. A felek esélyegyenlőségének biztosítását célzó támogatási rendszerrel kapcsolatos rendelkezéseknek egyértelműen az a céljuk, hogy a megalapozatlan, rosszhiszemű kereseti követelés érvényesítéséhez a fél az államtól ne kapjon külön segítséget. Ugyanakkor az alkotmányos alapelvekre tekintettel az eleve eredménytelen perhez kapcsolódó támogatási kérelem előterjesztése nem akadályozható meg. Az eleve eredménytelenségre alapított kizárási ok alkalmazására csak a kérelem benyújtását követően, az adott konkrét ügy előzményeit feltáró bizonyítási eljárás lefolytatásának eredményeként, közvetett úton, a támogatási ügy tárgyát képező per iratainak, illetve a peres eljárás összes körülményének vizsgálata alapján lehetséges. Ennek következtében a szankciók is legtöbbször csak „utólagosan”, az eljárás egy későbbi fázisában, eljárási bírság kiszabása, támogatási kérelem elutasítása, vagy a támogatás megvonása révén érvényesíthetők. E támogatási ügyek másik oldala, hogy a jogi segítségnyújtási eljárást kezdeményező, rendszeresen visszatérő ügyfelek kezelése az egyébként is megnövekedett ügyteher mellett, vagy inkább azon felül, komoly nehézséget jelent a jogi segítségnyújtó szolgálatoknál ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó kormánytisztviselők számára. Ugyanakkor speciális képzésre vagy szupervízióra a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat fennállása óta nem volt lehetőség, így a probléma különösen a hosszú évek óta változatlanul nagy terhelésnek kitett munkatársak tekintetében fokozottan fennáll. Az ügyintézők ugyanis nem feltétlenül rendelkeznek azokkal a speciális ismeretekkel, amelyek az ilyen típusú ügyfelekkel való megfelelő eljárás-, vagy bánásmódhoz szükségesek. Ezekben az esetekben ugyanis a jogi végzettség és az empatikus hozzáállás már nem
118
elegendő, hiszen az említett ügyfélkör tekintetében legtöbbször a jogalkalmazói munka lényegének és céljának meghatározása és elfogadtatása sem egyszerű feladat. A peres kérelmek elbírálásának összetett szempontrendszerén belül, nem csak a támogatás kizártságához vezető – előbb említett – okok vizsgálata jelent nehézséget, hanem a támogatás szubjektív feltételeinek (fél jogban való járatlansága, ügy bonyolultsága) vizsgálata is. Annak ellenére, hogy a 2011. évben átfogó szakmai, illetve komplex ellenőrzésekre a szervezeti átalakulások miatt nem került sor, a KIMISZ Jogi Segítségnyújtási Osztályához érkezett állásfoglalás-, tájékoztatás kérések, illetve a másodfokú és méltányossági ügyintézés, valamint a panaszügyek kivizsgálása során szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kormányhivatalok munkatársai az ügyféllel történt személyes találkozó, vagy az ügyfél által készített beadványok tanulmányozása következményeként nagy biztonsággal meg tudják állapítani a szubjektív feltétel fennállását. A már megítélt peres támogatások tekintetében pedig néhány esetben a képviselet tényleges biztosítása jelenti a legnagyobb problémát. Különösen jellemző ez a bonyolultabb ügytípusok esetén, illetve azokban az ügyekben, amikor az ügy tárgya esetleg az adott megyében az igazságszolgáltatás területén dolgozó személyhez kapcsolódik. Ilyen esetekben az ügyfél biztosan nem tudja meghatalmazással megoldani a képviseletét, hanem kirendelésre, legtöbbször az ügy másik megyébe történő áttételére is szükség van. Többek között ezen ügyekre tekintettel, illetve a peres határidők megtartása, a fél jogainak védelme érdekében a jogi segítségnyújtás rendszere a meghatalmazáson alapuló képviseleti rendszer preferálása mellett kivételes jelleggel, kisegítő megoldásként fenntartotta a kirendelés lehetőségét. A gyakorlatban kirendelés esetkörei jelenleg három nagyobb csoportra oszthatók, ezek egyike a meghatalmazás sikertelensége esetén alkalmazott kirendelés, a másik esetkör az, amikor az ügy jellegére, vagy a fél személyes körülményeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor szükségesnek mutatkozik a képviselet hivatalból történő biztosítása. Végül a legutóbbi, 2011. július 9-én hatályba lépett törvénymódosítás a külföldön tartózkodó kérelmező korlátozott lehetőségeire tekintettel az azonnali kirendelés alkalmazását tartotta fenn a külföldi fél határon átnyúló tartási ügyeinek megoldására vonatkozóan is. Pártfogó ügyvéd kirendelésére a jogi segítői névjegyzékben szereplő ügyvédek, illetve az illetékes ügyvédi kamara adatszolgáltatása alapján a nem jogi segítő ügyvédek köréből egyaránt sor kerülhet, a jogszabályban meghatározott sorrendiség megtartásával. A kirendelt ügyvédek jogi segítői minőségüktől függetlenül az ügyvédi törvény alapján kötelesek ellátni a képviseleti tevékenységet, e törvény keretei között kérhetik a kirendelés alóli felmentésüket is. Az ügyvédi törvény azonban nem csupán a kirendelt ügyvéd számára ad lehetőséget a kirendelés alóli felmentésre irányuló kérelem előterjesztésére, hanem az erre vonatkozó alapos ok valószínűsítése esetén a képviselt személy számára is lehetővé teszi a pártfogó ügyvéd kirendelés alóli felmentésének kezdeményezését. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat szempontjából azzal a különbséggel, hogy a pártfogó ügyvéd felmentés iránti kérelmét a törvényben meghatározott esetekben kötelező teljesíteni, míg a képviselt fél ez irányú kérésének teljesítése a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik. Gyakorlati tapasztalataink szerint a kirendelt ügyvédek többsége az ügyvédi törvényben megjelölt úgynevezett objektív okokra hivatkozva kéri a felmentését (például kamarai
119
tagság megszűnése), ugyanakkor mind a kirendelt ügyvédek, mind a képviselt felek oldalán számos esetben előfordul, hogy az egymással folytatott kommunikáció nehézségeire hivatkozva, egymás közreműködési hajlandóságának, illetve a pártfogó ügyvédek felelősségének kérdését felvetve kezdeményezik a kirendelés alóli felmentést. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat célkitűzései szerint az ügyfél képviseletének folyamatosságát akár újabb pártfogó ügyvédi kirendelések útján is biztosítanunk kell, hiszen az ügyfél kirendelés iránti kérelme a felmentéssel nem szűnik meg. E célkitűzés megvalósítását azonban a pártfogó ügyvédek és a képviselt felek újabb és újabb felmentés iránti kérelmei jelentősen megnehezítik. Legtöbb esetben felmentési okként elfogadhatók a pártfogó ügyvédek által a kirendelés ellátásának akadályaként, illetve a képviselt fél által a felmentési kérelem alapos okaként valószínűsített körülmények, és azok alapján sor kerül a pártfogó ügyvéd felmentésére, másik ügyvéd kirendelésére. A soron következő kirendelt ügyvéd, illetve képviselt fél felmentési kérelmeiből azonban az eljárás során egyértelműen körvonalazódhat a támogatott fél perlekedésének rosszhiszeműsége, vagy előre látható eredménytelensége. Amíg a 2009. év folyamán ugrásszerűen, hozzávetőlegesen a kétszeresére – 4,1%-ról 7,6%-ra – emelkedett a kirendelések száma, addig a 2010. évben a kirendelések aránya nem változott, 8% körül maradt. 2011-ben az iktatórendszerben rögzített kirendelések száma némi csökkenést, pontosan 1%-os visszaesést mutat. Megjegyzendő azonban, hogy a kirendelés tényének rögzítése nem kötelező, az mindössze a program által felajánlott lehetőség, ezért a kirendelések számát e programpont alkalmazásának eshetőlegessége jelentősen befolyásolja.
Jogi segítők biztosításának módja peres ügyekben
Kirendelések száma; 547 7%
Meghatalmazások száma
7.287 93%
Változatlanul a notórius perlekedő, a pártfogó ügyvéddel együttműködésre képtelen
120
ügyfél miatti, ugyanazon ügyben előforduló újabb és újabb kirendelés iránti kérelmek adják a kirendelések többségét. E tekintetben a jogi segítségnyújtó szolgálatoknak továbbra sincs retorziós lehetősége. A jelenlegi szabályozás szerint az ügyfél támogatása arra hivatkozással nem vonható meg, hogy nem működik együtt a részére biztosított pártfogó ügyvéddel. A jogi segítségnyújtó szolgálatok nem rendelkeznek hatáskörrel a pártfogó ügyvédként eljáró ügyvéd tevékenységének vizsgálatára, így az ügyfél és a pártfogó ügyvéd esetlegesen felmerülő vitájában sem dönthet. Változatlanul megoldás lehet az ügyvédi kamarákkal való szorosabb együttműködés a pártfogó ügyvédi tevékenység minőségének biztosítása, a felmerült panaszok kivizsgálása során. A jogi segítségnyújtó szolgálatok tevékenységében – természetesen megyénként eltérő mértékben – változatlanul nehézséget jelenthet a pártfogó ügyvédi munkadíjról szóló határozat meghozatala. Ennek oka továbbra is részben a hiányos bírósági perköltségviselési rendelkezésekkel függ össze, részben pedig azzal, hogy sokszor maguk az ügyvédek sincsenek tisztában a 2008. január 1-jétől hatályos szabályozással, és nem megfelelően kérik a bíróságtól a költségviselésre vonatkozó rendelkezés meghozatalát. Mindezek alapján különösen a másodfokú eljárásban végzett tényállás-kiegészítés során változatlanul sok a bíróságokhoz intézett írásbeli megkeresés, illetve ügyvédi hiánypótlási felhívás, amely lényegesen lassítja a díj megállapításához kapcsolódó hatósági eljárást. Elmondható ugyanakkor az is, hogy a díjmegállapítás kapcsán 2008-ban felmerült jogalkalmazási problémák jó részén a módszertan eszközei, illetve a bíróságokkal szorosabb együttműködés kialakítása révén sikerült felülemelkedni. Ennek köszönhetően a bíróságok egyre pontosabban, esetenként a jogi segítségnyújtó szolgálatokkal közösen kialakított minta alapján adják meg a díjmegállapításhoz szükséges adatokat. Az ügyvédek – néhány kivételtől eltekintve – a díjmegállapító határozatokat elfogadják, nem vitatják. A megállapított díjakkal kapcsolatos kifogásaik gyakran a jogszabályi környezetre vonatkozó ismeretek hiányára vezethetők vissza. Kritikus pontot képeznek a díjmegállapítás szempontjából azok az esetek, amikor a pártfogó ügyvéd a magas óraszámú befektetett tevékenység ellenére kizárólag az állam által garantált díjra tarthat igényt. E körbe tartoznak elsősorban azok a támogatási ügyek, amelyekben a pártfogó ügyvéd által képviselt fél a befektetett tevékenység ellenére pervesztes lesz, és itt kell megemlíteni a lelkiismeretes ügyvédi tevékenységgel, sok munkával elért pernyertesség azon esetét is, amikor az ügy tárgya alacsony pertárgyértékkel bír. 9.3.
Ügyfélszolgálati tevékenység
A Jst. a jogi segítségnyújtó szolgálat feladatává teszi, hogy minden hozzá fordulót – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen – köteles hatásköri, illetékességi útmutatásban részesíteni, továbbá számára egyszerűbb megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben rövid tájékoztatást adni. Ez az úgynevezett általános ügyfélszolgálati tevékenység, melynek során közvetlenül a jogi segítségnyújtó szolgálat munkatársai adnak felvilágosítást. Annak ellenére, hogy a jogalkotó eredetileg ezt a tevékenységet elsősorban a hatósági eljárásokat kiegészítő szolgáltatásnak szánta, az elmúlt évek gyakorlata azt bizonyítja, hogy az ügyfélszolgálati tevékenység a jogi segítségnyújtó szolgálatok egyik legfontosabb és az ügyfelek által rendkívül kedvezően fogadott szolgáltatásává vált. Annak ellenére, hogy a statisztikai adatok alapján a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat hatósági és ügyfélszolgálati tevékenysége egymástól élesen elkülönülő tevékenységként jelenik meg, a valóságban ezek összekapcsolódnak és a „több-kevesebb” viszonyában állnak egymással, hiszen
121
a támogatás feltételeinek vizsgálata során már elve valamennyi ügyfél részesül ügyfélszolgálati tanácsadásban. Az iktató-, nyilvántartó programban külön tartjuk számon a támogatási kérelmet előterjesztő, és a kizárólag ügyfélszolgálati tevékenység keretében ellátott ügyfeleket, ugyanakkor a duplikáció elkerülése érdekében az egyszerű tanácsadásban részesített ügyfelek között nem tartjuk nyilván azokat a kérelmezőket, akik támogatási kérelmet terjesztettek elő. Évek óta megfigyelhető, hogy az előbb részletezett úgynevezett ügyfélszolgálati tevékenység a teljes ügyfélforgalom jelentős hányadát, közel 60 %-át teszi ki, melynek alanyai egyrészt azok az ügyfelek, akik nem jogosultak a támogatás igénybevételére (rászorultság, személyi vagy tárgyi hatály hiánya miatt), így részükre az ügyintéző kizárólag jogi tanácsadás, útbaigazítás útján biztosíthat segítséget. Itt kell említést tenni továbbá azokról az ügyfelekről is, akik ugyan jogosultak lehetnének a jogi segítői, illetve pártfogó ügyvédi díj megelőlegezését biztosító támogatási formára, de azért választják inkább az ügyintézők által ügyfélszolgálati keretek között nyújtott jogi tanácsadás lehetőségét, mert sajnálatosan a csökkentett összegű ügyvédi díjak visszafizetését sem tudják vállalni. A 2010. évhez hasonlóan 2011-ben a jogi segítségnyújtó szolgálatokhoz forduló összes ügyfél 59%-a (32.677 ügyfél) ügyfélszolgálati tevékenység keretében kapott jogi segítségnyújtási szolgáltatást. Fontos megjegyeznünk, hogy e körben nemcsak az ügyfélfogadáson személyesen megjelenő, de peren kívüli, vagy peres támogatást nem igénylő, illetve ilyen támogatásban a feltételek hiánya miatt nem részesülők köre tartozik, hanem a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattól írásbeli beadványokban segítséget kérő ügyfelek is. Az elmúlt évben is változatlanul magas volt a jogi segítségnyújtó szolgálatokhoz küldött írásbeli beadványok száma, és ezen belül jelentős az elektronikus levelek száma. Az írásban, az ügy tárgyára vonatkozó okiratok nélkül adott tájékoztatás nehézsége abban áll, hogy az ügyfelek az általuk szolgáltatott részinformációk alapján ügyük megoldását, eredményes lezárását várják a területi hivatalok ügyintézőitől. Fontos megemlítenünk továbbá, hogy a gazdasági válság következményeként egyre több ügyfél nem csupán jogi, hanem anyagi problémáinak megoldását is a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattól várja. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az anyagi, vagy egyéb személyes körülményeik miatt nehéz helyzetben lévő ügyfelek legtöbbször az utolsó kapaszkodót látják az általunk kínált segítségnyújtásban. Egy részük ezért mintegy végső megoldásként segítségnyújtásért, lakhatásuk megoldása, szociális ellátások biztosítása érdekében folyamodik hozzánk. A személyesen megjelenő és az írásbeli beadványt előterjesztő ügyfelek mellett jelentős a telefonon tájékoztatást kérők száma is. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat a telefonos ügyfélszolgálati tevékenységet az eddigiekben, így 2011-ben sem mérte, azonban a telefonhívások növekedésével és a telefonos tanácsadások időtartamának hosszabbodásával felvetődött ennek szükségessége is. A mérés ellen szól, hogy a jelenlegi ügyteher mellett a telefonos segítség statisztikai lekövetése is csak további adminisztrációs terhet jelentene az ügyintézők számára. Az ügyfélszolgálati tevékenység keretében a leggyakrabban – a hatósági ügytárgyakhoz hasonlóan – munkajogi jellegű kérdések fordultak elő, de a korábbi évekhez hasonlóan jellemzőek az egyéb polgári jogi jellegű ügyekkel, mint például a házasság felbontásával, gyermek elhelyezésével, gyermektartásdíj megállapításával, öröklési joggal, lakhatással kapcsolatos kérdések. Továbbra is magas azon ügyfelek száma, akik a szociális ellátások lehetőségeiről és a nyugellátásról érdeklődnek. A mai nehéz viszonyokat tükrözi, hogy szinte minden nap előfordul, hogy felhalmozódott közüzemi díjtartozások rendezésével vagy
122
végrehajtási eljárással kapcsolatban várnak segítséget az ügyfelek. 9.4.
Kihelyezett ügyfélfogadás
A támogatások ügyfélközeliségének biztosítása az ügyfélfogadási helyszínek kiszélesítése révén történhet meg, ennek érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálatok a 2005. év óta a megyeszékhelyen folytatott ügyfélfogadásokon túl – a megyeszékhelytől távolabb eső, vagy nehezebben elérhető kisebb városokban, településeken – kihelyezett ügyfélfogadásokat tartanak. A kihelyezett ügyfélfogadások változatlanul népszerűek a környékbeli lakosság körében, ezért mind a KIMISZ, mind a kormányhivatalok továbbra is fontosnak tartják ezek fenntartását. Ugyanakkor a kormányhivatali integráció egyik következményként sor került a kihelyezett ügyfélfogadások racionalizálására az ügyfélszám, a távolság, a munkavégzés körülményeinek figyelembevételével. Mindazonáltal továbbra is elmondható, hogy a kihelyezett ügyfélfogadásokon megjelenő ügyfeleknek a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat teljes ügyfélforgalmához viszonyított aránya évről évre lényegesen nem változik. 2009. évben a kihelyezett ügyfélfogadáson fogadott ügyfelek aránya 9,7 % volt, 2010. évre ez az arány 9 %-ra csökkent, 2011-ben a kihelyezett ügyfélfogadásokon megjelent ügyfelek aránya – követve a teljes ügyfélforgalom csökkenését – további 1%-kal mérséklődött, így az elmúlt évben összesen 4.605 ügyfél kereste fel a jogi segítségnyújtó szolgálatok kihelyezett ügyfélfogadásait. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy a kihelyezett ügyfélfogadások negyedévenként egyre csökkenő ügyfélforgalommal működtek. Az ügyfélszám alakulását jelentősen befolyásolta a működési költségek korlátozottsága, az egyes igazságügyi szolgálatoknál időről időre fennálló létszámhiány, melynek következtében ügyfeleink Békés megyében egész évben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a 2012 áprilisától kénytelenek voltak nélkülözni a kihelyezett ügyfélfogadásokat.
Kihelyezett ügyfélfogadások alakulása évenként 2005. IV. negyedévtől 58 312
60 000
54 058
50 000
55 242
44 293
43 834 36 450
40 000 31 633 30 000 20 000
14 573
10 000 1 586
5 712
3 988
4 441
5 286
5 295
4 605
0 2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
Összes ügyfélforgalom Kihelyezett Ügyfélfogadáson megjelent ügyfelek száma
A teljes ügyfélforgalomhoz képest a kihelyezett ügyfélfogadáson ellátott ügyfelek aránya
123
tekintetében 2011. évben – változó sorrendben ugyan – de csaknem ugyanaz az öt megyei jogi segítségnyújtó szolgálat állt az élen. Veszprém, Pest, Tolna, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyékben különösen jelentős volt a kihelyezett ügyfélfogadásokon megjelenő ügyfelek száma. A kihelyezett ügyfélfogadás szempontjából élenjáró területi hivatalok esetében azonban egészen eltérő arányokat figyelhetünk meg a teljes ügyfélforgalomhoz képest, így az első öt területi hivatal kihelyezett ügyfélfogadásokon elért ügyfélforgalma 21%, 19%, 26%, 17%, illetve 8,5%át tette ki az adott megye teljes ügyfélforgalmának. Összességében elmondható, hogy a kihelyezett ügyfélfogadáson résztvevők aránya a teljes ügyfélforgalomhoz képest 2011-ben Tolna megyében volt a legmagasabb. Baranya megyében a kihelyezett ügyfélfogadásokat az Egy Hajóban Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján az alapítvány látja el, a fővárosban pedig – bár a kormányhivatal Szentkirályi utcai irodájában is tartanak ügyfélfogadásokat – valódi kihelyezett ügyfélfogadásról értelemszerűen nem beszélhetünk.
124
III. AZ ÁLDOZATSEGÍTÉSI TEVÉKENYSÉG 1. Áttekintés, szervezeti és jogszabályi környezet 1.1. Általános áttekintés Az áldozatsegítés fontosságát az elmúlt évtizedekben a civil és állami szervek egyaránt felismerték. Először az 1989-ben alakult Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület végzett komplex áldozatsegítő szolgáltatást, majd 1998-tól a Belügyminisztérium és a rendőrség is felvállalt egyes áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatokat. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) hatályba lépéséig a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány egyik feladata volt a bűncselekmény következtében keletkezett károk jogszabály [az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X.31.) Korm. rendelet] alapján történő enyhítése. Az Ást. a fenti szervek, szervezetek által létrehozott szakmai alapokra figyelemmel, valamint két közösségi jogi aktusból [az Európai Unió Tanácsának 2001. március 15-én kelt, a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló kerethatározata (2001/220/IB), és az Európai Unió Tanácsának a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK irányelvében eredő belső jogalkotási kötelezettség alapján készült el. A 2004/80/EK irányelv értelmében 2006. január 1-jétől a tagállamoknak valamennyi uniós polgár számára biztosítaniuk kell az állami kárenyhítést, ha az áldozat az adott tagállam területén vált szándékos és erőszakos bűncselekmény áldozatává. Mindemellett a közösségi szabályozás alapvetően nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy az állami kárenyhítésre vonatkozó rendszerüket a saját jogi hagyományaiknak és társadalmi-politikai megfontolásaiknak megfelelően alakítsák ki. A jogalkotó célja a 2006. január 1-jén hatályba lépett Ást. megalkotásával az volt, hogy a méltányosság és a társadalmi szolidaritás alkotmányos kötelezettségére is figyelemmel kifejezze az állami felelősségvállalást a bűncselekmények áldozataiért és elősegítse az áldozatsegítő támogatásokon keresztül a bűncselekmény bekövetkezése előtti állapot – legalábbis részbeni – helyreállítását. Az Ást. megalkotása illeszkedett napjaink büntetőpolitikai célkitűzéséhez. Eszerint az állam egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedő személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. A bűncselekmények széles értelemben vett következményeinek feldolgozása az állami büntetőpolitika része. Az áldozatsegítő politika alakításáért és központi koordinációjáért 2010. május 29-e óta a Belügyminisztérium felel, ezt megelőzően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium látta el ezt a feladatot. 2006-ban az Igazságügyi Hivatal egyik szervezeti ágaként jött létre az Áldozatsegítő Szolgálat (a továbbiakban: Áldozatsegítő Szolgálat). 2010. év végéig az Igazságügyi Hivatal megyei hivatalainak keretein belül, a megyeszékhelyeken működő területi áldozatsegítő szolgálatok látták el az áldozatsegítő tevékenységet, szolgálatonként átlagosan két-két (a fővárosban nyolc) jogász munkatárssal és egy-egy ügykezelővel. A megyeszékhelyen biztosított folyamatos ügyfélfogadás mellett a megyei hivatalok, döntésüktől függően, a megye más városaiban is tarthatnak rendszeresen kihelyezett ügyfélfogadást.
125
1.2. A szervezeti-intézményi keret átalakulása A Kormány áldozatsegítésért felelős tagja a belügyminiszter, így az áldozatsegítés szakmai felügyelete a belügyminiszter kompetenciájába tartozik. Szervezetileg azonban a KIMISZ a Minisztérium háttérintézményeként funkcionál, a kormányhivatalok felügyeletét pedig szintén a Minisztérium látja el. Az új intézményi struktúrát az 1. számú ábra mutatja be. 1. sz. ábra
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM)
Belügyminisztérium (BM)
fővárosi és megyei
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
kormányhivatalok
Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ)
igazságügyi szolgálatok (szakigazgatási szerv)
Pártfogó Felügyeleti OsztályKárpótlási
szervezeti egységek
Jogi Segítségnyújtási Osztály
Pártfogó felügyelői osztályok
Jogi Segítségnyújtó Osztályok
hatósági feladatok
Áldozatsegítő
Áldozatsegítési Osztály
Osztályok
Az áldozatsegítő szolgálatok helyi szintjét jelentő területi áldozatsegítő szolgálatok feladatait (ügyfélfogadás, első fokú ügyintézés) a kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő igazságügyi szolgálatok áldozatsegítő osztályai látják el. A KIMISZ részben hatósági feladatokat végez, részben pedig – mint szakmai irányító szerv – az egységes jogalkalmazást segíti elő módszertani állásfoglalásokkal, képzések és továbbképzések szervezésével. A 2011. év részben az új szervezetrendszerhez történő igazodás éve volt, mivel korábban természetesnek vehető megoldások helyébe kellett újakat kialakítani. Ezek közül talán a legjelentősebb problémát a központi költségvetés „áldozatsegítés” elnevezésű célelőirányzata terhére teljesítendő kifizetések technikai lebonyolítása jelentette. A kialakított megoldás szerint a készpénzes kifizetések lebonyolítása, illetve elszámolása úgy történik, hogy a kormányhivatalok számára a KIMISZ a célelőirányzatból egy elkülönített alszámlára minden hónap elején átutalja a megállapodásban rögzített összegeket. Az ebből megmaradó összegeket minden hónap végén visszautalják a KIMISZ-hez. A KIMISZ ezen hóvégi elszámolást követően utalja át a következő hónapra megállapított pénzt. A fentiek részleteit az egyes kormányhivatalok és a KIMISZ között külön-külön megkötött pénzügyi megállapodások szabályozzák. A megállapodások megkötésére több-kevesebb nehézséget követően valamennyi megyei igazságügyi szolgálattal sor került, kivéve Budapest Főváros Kormányhivatalát. Az országos ügyfélforgalom jelentős hányadát (18 %-át) bonyolító fővárosban a fentiek miatt a 2011. évben egyáltalán nem történt készpénzes kifizetés. A szervezeti átalakulás az ügyfélszámokban csökkenést eredményezett, amely több okra vezethető vissza. Ezen okok közül meghatározó, hogy a szervezeti átalakulást követő jogi helyzet rendeződéséig egyes megyékben az év egy részében nem volt (illetve a fővárosban jelenleg sincs) készpénzes kifizetés. Szintén hangsúlyos ok, hogy az áldozatok egy része nem tud eljutni a megyeszékhelyre, ahol a szolgálatok ügyfélfogadást tartanak. A kormányhivatali
126
integrációt több megyében is a hivatal költözése követte, ami esetenként az ügyfélforgalomra is kihatással volt. Szintén az ügyfélszámok növekedése ellen ható tényező, ha a rendőrség az áldozat felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét csak formálisan teljesíti. Ezen tényezők jórészt kiküszöbölhetőek, ezért az ügyfélszám-csökkenés reményeink szerint a jelenlegi átalakulási időszakot követően ismét vissza fog állni a korábban már elért szintre. 1.3. Az áldozatsegítés hazai jogszabályi háttere Az áldozatsegítést szabályozó fontosabb hazai jogszabályok a következők: a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (Ást.), a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet, a rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet. 2011. január 1-jén több jogszabályi változás is bekövetkezett, ami érintette az áldozatssegítési szakterületet. A legjelentősebbek természetesen a kormányhivatali integráció miatti átalakulást szabályozó aktusok voltak, de a munkanapokban történő határidő-számításról naptári napokban történőre való visszaállás is figyelmet érdemel. Mindazonáltal a 2011. év folyamán az Ást. érdemben nem változott. 1.4. Európai uniós jogi háttér A hazai áldozatsegítő jogszabályok uniós jogi alapját a következő aktusok képezik: az áldozatok büntetőeljárásbeli helyzetéről szóló 2001. március 15-i 2001/220/IB kerethatározat (a továbbiakban: 2001/220/IB kerethatározat), a Tanács bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve (a továbbiakban: 2004/80/EK irányelv). A 2001/220/IB kerethatározat által elért szinttől való továbblépés érdekében a magyar EUelnökség féléve alatt elkészült a bűncselekmények sértettjeinek támogatására, védelmére, és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelv tervezete. A tervezet jelentősen bővíteni kívánja az áldozatok büntetőeljárásbeli jogait, az áldozatnak nyújtott szolgáltatásokat kiterjesztené az érzelmi és pszichológiai támogatásokra, valamint előírásokat fog tartalmazni az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek képzési követelményeire vonatkozóan is. A közeljövő egyik fontos szakmai kihívása ezért a várható új irányelv implementálására történő felkészülés. 1.5. Segítségnyújtási formák Az Ást. több segítségnyújtási formát ismer. Ezek rendszerét a 2. számú ábra mutatja be. Először a szerint lehet különbséget tenni ezek között, hogy az Áldozatsegítő Szolgálathoz forduló ügyfél csak általános információkat vagy konkrét támogatást kér-e, illetve abban részesül-e. Előbbi
127
esetben – alacsony küszöbű ellátásként – minden formai megkötés nélkül kaphat tájékoztatást (például büntetőeljárásbeli jogokról, szociális és más ellátási formákról, más segítő szervezetekről vagy az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről), utóbbi esetekben viszont annak igazolása is szükséges, hogy az illető bűncselekmény áldozata. 2. sz. ábra
SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI FORMÁK TÁMOGATÁSOK ÁLLAMI KÁRENYHÍTÉS
AZONNALI PÉNZÜGYI SEGÉLY
TÁJÉKOZTATÁS
SZOLGÁLTATÁSOK
ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ELŐSEGÍTÉSE (ezen belül a jogi segítségnyújtás)
Amennyiben az ügyfél igazolhatóan bűncselekmény áldozata (ezt a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró hatóság igazolja), akkor jogosult lehet a támogatások valamelyikére. Ezek két nagy csoportja az állami kárenyhítés és a szolgáltatások. Állami kárenyhítésben az az áldozat részesíthető, akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, és ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott. Rajta kívül az ilyen sértett egyes közeli hozzátartozói, eltartottjai, és az is jogosult lehet, aki az elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodott. A kár összegét és a bűncselekménnyel való okozati összefüggést minden esetben bizonyítani szükséges, és csak szociálisan rászoruló kaphat ilyen támogatást. A kérelmet a bűncselekmény elkövetésétől számított három hónapon belül lehet benyújtani, a legmagasabb kifizethető összeg 2011-ben 1.288.710 forint volt. Az állami kárenyhítési kérelmeket bármelyik áldozatsegítő szolgálatnál be lehet nyújtani. Az áldozatsegítő szolgálatok ezekben az esetekben mint úgynevezett támogató hatóságok járnak el. Feladatuk, hogy segítséget nyújtsanak a kérelem kitöltéséhez, majd a kérelmet továbbítsák a (magyar vagy külföldi) döntő hatósághoz. A döntő hatóság feladata a kérelmek elbírálása. Magyarországon döntő hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata jár el. A szolgáltatások alkotják a támogatások másik csoportját. A szolgáltatások egy része pénzbeli, más része egyéb segítséget jelent az ügyfelek számára. Az azonnali pénzügyi segély célja az, hogy a bűncselekmény áldozata gyors, azonnali segítséget kapjon, ami abban az esetben indokolt, ha a kérelmező a lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos valamint gyógyászati és kegyeleti kiadásait a bűncselekmény következtében önerőből nem tudja fedezni. Ebben az esetben a cél nem a bűncselekménnyel okozott anyagi kár megtérítése, hanem a bűncselekményt követő nagyon rövid időn belül kialakult krízishelyzet orvoslása. A bűncselekmények áldozatai az azonnali pénzügyi segélyt a bűncselekmény elkövetésétől számított 5 napon belül kérhetitk.Az azonnali pénzügyi segély felső határa 2011-ben 85.914 forint volt.
128
Érdekérvényesítés elősegítése keretében az Áldozatsegítő Szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez. Az ügyfél ezt a szolgáltatást határidő nélkül, bármilyen formában, megkötések nélkül kérheti. Az érdekérvényesítés elősegítésének egyik formája, amikor az áldozat részére az áldozati státuszról szóló hatósági bizonyítvány kerül kiadásra, ami a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat előtti eljárásban az ott biztosított támogatások igénybevételéhez – áldozati mivoltára tekintettel – kedvezményeket biztosít.. Az áldozat szintén hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja az őt ért bűncselekményt az esetlegesen eltulajdonított okmányai pótlása során igényelhető költségmentességi kérelmében, ami olyan különös méltánylást érdemlő körülmény, ami miatt az esetek nagy részében nem kell fizetnie az új irataiért. 2.
A KIMISZ Áldozatsegítési Osztály hatósági statisztikái a 2011. évre vonatkozóan
a) Fellebbezések elbírálása A 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében az áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben másodfokon a KIMISZ jár el. A 2009. évi LXXV. törvény 125. §-a 2009. október 1-ei hatállyal beiktatta az Ást.-be a 27. § (2) bekezdését, mely kizárja az azonnali pénzügyi segély iránti kérelemről szóló döntéssel szemben a fellebbezést. E törvénymódosításnak köszönhetően 2009. október 1-jét követően csak az állami kárenyhítéssel, visszatérítésre kötelezéssel, valamint érdekérvényesítés és jogi segítségnyújtás iránti kérelmekkel összefüggésben kiállított, áldozati státuszt igazoló hatósági bizonyítványok ügyében élhetnek az áldozatok fellebbezési jogukkal. 2011-ben összesen 33 fellebbezés érkezett a KIMISZ-hez. Ebből 19 fellebbezés állami kárenyhítéssel, 8 visszatérítéssel, míg 6 fellebbezés hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásával összefüggésben érkezett. A KIMISZ, mint másodfokú hatóság a fellebbezések alapján összesen 34 döntést hozott 2011ben (egy másodfokú eljárás még 2010-ben indult meg, az eljárás azonban akkor felfüggesztésre került, és csak 2011-ben született döntés az ügyben). A másodfokú döntések megoszlása a 20. számú ábrán látható megoszlás szerint alakult. 20. sz. ábra
A KIMISZ által másodfokú jogkörben hozott döntések megoszlása 2011
3%
3% 6%
88%
helybenhagyó döntés megsemmisítő és új eljárásra utasító döntés
megváltoztató döntés fellebbezési eljárást megszüntető döntés
129
b) Behajthatatlan tartozások törlése A 2011. évre vonatkozó belügyminisztériumi fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája alapján az elengedett és a behajthatatlan követelések törlésének jóváhagyására a KIMISZ gazdasági vezetőjének van felhatalmazása. 2011-ben 15 törlésre került sor. c) Méltányossági kérelmek elbírálása Az Ást. 2010. június 2-ától hatályos 15/A. §-a alapján az áldozatoknak lehetőségük van a pénzben nyújtott támogatások visszatérÌtésére kötelező határozatokkal szemben méltányossági kérelmet előterjeszteni. A 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § e) pontja értelmében a méltányossági kérelmek elbírálására a KIMISZ rendelkezik hatáskörrel. Méltányossági kérelem előterjesztésére a visszatérítésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől a teljesítési határidő lejártáig van lehetősége az áldozatnak akkor, ha a pénzben nyújtott támogatás visszafizetésére azért köteles, mert a kérelmében szereplő cselekmény nem bűncselekmény, vagy azért, mert a bűncselekménnyel okozott kár vagy a bűncselekmény miatti rendkívüli kiadása részben vagy egészben megtérült. A KIMISZ a visszatérítendő összeget méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, ha az áldozat havi nettó jövedelme – közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem – nem haladja meg az alapösszeget (2011ben 85.914 Ft), vagy a visszafizetés az áldozat vagy a vele közös háztartásban élők számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna. 2011-ben összesen 27 db méltányossági kérelem érkezett a KIMISZ-hez. A méltányossági ügyekben első fokon eljáró KIMISZ ezen kérelmekről az alábbiak szerint döntött: 20 esetben méltányosságból elengedte a visszafizetendő összeget, 2 esetben méltányosságból mérsékelte a visszafizetendő összeget és részletfizetést engedélyezett, 2 esetben elutasította a méltányossági kérelmet, 1 esetben érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmet, 1 esetben a méltányossági eljárást felfüggesztette, 1 esetben az eljárás nem zárult le 2011-ben. d) Felügyeleti eljárások 2011-ben a KIMISZ összesen 3 esetben indított felügyeleti eljárást. Ezek közül 1 esetben megváltoztatta az eljáró hatóság döntését és azonnali pénzügyi segélyt állapított meg a kérelmezőnek, 1 esetben az ügy érdemére kiható jogszabálysértést nem állapított meg, ezért az eljáró hatóság döntését nem változtatta és nem semmisítette meg, 1 esetben megsemmisítette a döntő hatóság visszatérítésre kötelező határozatát. e) Kizárás, más hatóság kijelölése 2011-ben a KIMISZ 4 esetben döntött más hatóság kijelöléséről. f)
Bírósági felülvizsgálat
A KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának döntéseivel összefüggésben 2011-ben összesen 7 bírósági felülvizsgálat volt folyamatban. A bíróság
130
3 esetben elutasította a felperes keresetét, 1 esetben érdemi vizsgálat nélkül elutasította a felülvizsgálati kérelmet, 1 esetben megszüntette a pert, mert a felperes elállt a keresettől, 2 ügyben nem zárult le az eljárás 2011-ben. g) Panaszügyek kivizsgálása Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141. § (2) bekezdése alapján az ügyfélnek joga van olyan kérelem benyújtásához, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, államigazgatási – eljárás hatálya alá. A KIMISZ-hez a megyei áldozatsegítő szolgálatok eljárásaival, illetve döntéseivel kapcsolatban összesen 6 db panasz érkezett 2011-ben. Ezek közül 4 esetben a KIMISZ vizsgálta ki a panaszt, 2 esetben továbbította azt a megyei szolgálat vezetőjének. Az egyes panaszok alapján a KIMISZ 1 esetben felügyeleti eljárást indított (és ennek eredményeként megváltoztatta az eljáró hatóság döntését és azonnali pénzügyi segélyt állapított meg a kérelmezőnek), 1 esetben kizárta az érintett megyei áldozatsegítő szolgálatot az ügy elintézéséből, és másik megyei áldozatsegítő szolgálatot jelölt ki az eljárás lefolytatására, 2 esetben jogszabálysértést nem állapított meg, és erről tájékoztatta a panaszost (ebből az egyik ügy 2012 januárjában zárult le). h) Jelzőrendszeri feladatok teljesítése Az áldozatsegítő szolgálatok tagjai a kiskorúakat védő jelzőrendszernek és a hozzátartozók közötti erőszak megelőzését szolgáló intézményrendszernek is. Ebből fakadóan az áldozatsegítő szolgálatoknak jelzési kötelezettségük van, illetőleg kiskorú súlyos veszélyeztetésének észlelése esetén pedig kötelesek gyámhatósági eljárást kezdeményezni. A TÁMOP 5.6.2. projekt keretében működő, ingyenesen hívható telefonszám és a hívásokat fogadó diszpécserszolgálat 2011. február 22-én kezdte meg működését. Amikor a diszpécserek jelzési kötelezettség alá eső esettel találkoznak, azt továbbítják a KIMISZ felé, és a KIMISZ megteszi a szükséges jelzést. Így a KIMISZ – bár másodfokú szervként ügyfelekkel közvetlenül nem találkozik – 2011-ben 64 esetbenélt jelzéssel vagy kezdeményezett gyámhatósági eljárást. 3. Szakmai-módszertani tevékenység A KIMISZ Áldozatsegítési Osztálya munkájának – a hatósági ügyintézés mellett – meghatározó része az áldozatsegítési szakterület szakmai irányítása. Ennek keretében – a főigazgató útján – módszertani tájékoztatók, állásfoglalások kiadásával segíti a területi szolgálatok áldozatsegítő szakembereinek munkáját; képzéseket, továbbképzéseket szervez számukra, továbbá szakmai ellenőrzéseket folytat le. Az áldozatsegítés területén az újabb és újabb szakmai megoldások megismerése, új irányok keresése is fontos szempont. Ennek érdekében igyekszünk részt venni konferenciákon, előadásokon, illetve felkérés esetén magunk is vállaljuk előadások tartását áldozatsegítési témakörben. Az új, illetve előrelépést jelentő szakmai lehetőségek megvalósítása érdekében törekedünk arra, hogy a szakterületet érintő pályázatokon részt vegyünk, továbbá az új pályázati lehetőségekről tájékoztatást nyújtunk a területi szolgálatoknak.
131
2011-ben a KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának szakmai tevékenysége részletesen az alábbiak szerint alakult. 3.1. Módszertani állásfoglalások A módszertani központ az Áldozatsegítő Szolgálat 2006-. évi indulása óta több esetben adott ki szakmai iránymutatásokat, módszertani leveleket különböző formában. A módszertani állásfoglalások megküldésre kerültek az érintetteknek, de azok egy helyen történő összegyűjtésére és rendszerezésére mindezidáig nem került sor. 2011-ben a KIMISZ Áldozatsegítési Osztálya összegyűjtötte és elektronikus formában valamennyi áldozatsegítő munkatárs számára elérhetővé tette az áldozatsegítést érintő, korábban kiadott valamennyi szakmai iránymutatást és módszertani levelet. Ezek a belső szabályozók beépítésre kerültek az Ást. 2010-ben elkészült kommentárjába is. A kommentárt még a 2010. év őszén véleményezésre megküldtük a Belügyminisztériumnak. A Belügyminisztérium utasítására a 2011. év végén megkezdtük a Kommentárnak az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások miatt szükséges aktualizálását, melyet 2012-ben fejezünk be.. 2011-ben a KIMKISZ négy új módszertani állásfoglalást adott ki. a) Az első módszertani állásfoglalás kibocsátása a 2010. évben történt kolontári vörösiszapkatasztrófával összefüggésben benyújtott kérelmek egységes elbírálását célozta. A módszertani állásfoglalás kiadására azért volt szükség, mert a katasztrófát követően benyújtásra került nagyszámú kérelem több megyei áldozatsegítő szolgálat között került elosztásra annak érdekében, hogy ezzel az elsődlegesen érintett veszprém megyei szolgálatot tehermentesítsék. A 2011. június 16-án kiadott 1/2011. számú módszertani állásfoglalás egységes döntés-indokolási mintát vezetett be az érintett ügyekben. b) A 2/2011. számú módszertani állásfoglalás az Ást. 2. § (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban született. Ez a rendelkezés arra az esetre vonatkozik, amikor egy Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár jogszerű külföldi tartózkodása alatt, szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává válik, és az Ást. szerinti áldozatsegítő szolgáltatást szeretne igénybe venni. Az állásfoglalás kitér arra, hogy hogyan igazolhatja az ügyfél a magyar állampolgárságát, az életvitelszerű Magyarországon lakást, a jogszerű külföldi tartózkodását, valamint azt, hogy külföldön bűncselekmény áldozatává vált, és az áldozatsegítő szolgálatoknak pontosan mit kell vizsgálniuk ennek körében. c) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2011-ben kiemelten nyomon követte a gyermekek legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez való jogának érvényesülését. A gyermekvédelmi projekt keretében az ombudsman utóvizsgálatot rendelt el a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével kapcsolatban. Az utóvizsgálat tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszerben való együttműködési kötelezettségre vonatkozóan nem volt olyan átfogó előírás, útmutató vagy szabályzat, amelyet az áldozatsegítőknek figyelembe kellett volna venniük gyermekvédelmi feladataik teljesítésekor. Miután nyilvánvalóvá vált ennek szükségessége, kibocsátásra került a 3/2011. számú módszertani állásfoglalás, ami a gyermekvédelmi és a hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos jelzőrendszeri tagságból fakadó kötelezettségek teljesítéséről szól. A jelzőrendszeri feladatok egységes ellátása érdekében az állásfoglalás a területi áldozatsegítő szolgálatok számára egységes eljárásrendet, valamint a jelzések teljesítéséhez szükséges iratmintákat vezetett be. d) Az Állami Számvevőszék által a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről közzétett jelentés melléklete azt a megállapítást teszi, hogy az
132
Ást. szabályozása visszaélésekre ad lehetőséget. A megállapítás alapján 2011. október 12-én intézkedési tervet állítottunk össze és küldtünk meg az Állami Számvevőszék részére. Az intézkedési tervben vállaltuk, hogy módszertani állásfoglalásban kívánunk megoldást találni a jelzett problémára. A 4/2011. számú módszertani állásfoglalás az áldozatsegítő szolgáltatások igénylésével kapcsolatban felmerülő visszaélések kiszűrésére vonatkozik, és meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a területi áldozatsegítő szolgálatok munkatársainak meg kell tenniük annak érdekében, hogy a támogatásokkal kapcsolatos visszaélések a jövőben minél szélesebb körben kiszűrhetőek és megelőzhetőek legyenek. 3.2. A mindennapi ügyintézés szakmai támogatása Az általános módszertani iránymutatáson túlmenően, a KIMISZ a korábbi évekhez hasonlóan egyedi ügyekben is biztosított szakmai-módszertani támogatást a területi áldozatsegítő munkatársak részére az általános módszertani szabályozást nem igénylő kérdések megválaszolásával. 2011-ben létrehoztunk és elektronikus formában (az informatikai hálózatnak a KIMISZ és a megyei igazságügyi szolgálatok által egyaránt elérhető közös meghajtóján) közzétettünk egy úgynevezett rendőrségi kapcsolattartói adatbázist a fővárosi és megyei áldozatsegítő kollégák részére. Az adatbázis országosan elérhető, folyamatosan frissített és naprakész információkat tartalmaz valamennyi megye és a főváros összes rendőrkapitányságának kapcsolattartó személyéről, valamint elérhetőségeikről. Az áldozatsegítő munkatársak így könnyen tájékozódhatnak arról, hogy az egyes megyék rendőrkapitányságain kiket kereshetnek meg, elsősorban az Ást. 11. §-a szerinti igazolás kiállítása végett. 3.3. Stratégiai szintű módszertani munka A 2011. év első félévében, a magyar EU-elnökség ideje alatt a Minisztérim munkatársai által kidolgozásra került az úgynevezett Budapest Ütemterv, amit az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa a 2011. június 10-i ülésén elfogadott. A Budapest Ütemterv útmutatást és irányvonalat szab az Európai Unió Tanácsának egy hatékony és magas színvonalú áldozatsegítő rendszer felépítéséhez. Az ütemterv elkészítése során annak kidolgozói az áldozatvédelmi rendszer hazai és európai szintű problémái, hiányosságai, valamint az ezek megoldásául szolgáló javaslatok kidolgozásában figyelemmel voltak az európai unió intézményei, a hazai és nemzetközi civil szervezetek kutatásaira, tanulmányaira, valamint a KIMISZ által felvetett kérdésekre és javaslatokra is. A Budapest Ütemterv az általános elveken túl konkrét intézkedésekre is javaslatot tett. Az ütemterv a 2001/220/IB kerethatározat felváltására egy kibővített tartalmú; a bűncselekmények sértettjeinek támogatására, védelmére és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelv tervezetének megalkotását kezdeményezte. Az új irányelv tervezetének szövegét a KIMISZ Áldozatsegítési Osztálya is véleményezte. A tervezet jelentősen bővíteni kívánja az áldozatok büntetőeljárásbeli jogait, az áldozatnak nyújtott szolgáltatásokat pedig kiterjesztené az érzelmi és pszichológiai támogatásokra is. Kiemelt szempontként jelenik meg az ütemtervben és az irányelv tervezetében a speciális áldozati csoportok (gyermekek, fogyatékkal élő személyek, szexuális erőszak és emberkereskedelem áldozatai) szükségleteinek meghatározása az elszenvedett bűncselekmény típusa, valamint a személyhez kötődő jellemzők alapján. A KIMISZ Áldozatsegítési Osztályára 2011 augusztusában felvételre került egy pszichológus szakember. Ez az újítás (a korábbi, kizárólag jogász végzettségű áldozatsegítőkre építő rendszeren túllépve) összhangban áll az említett irányelv-tervezetben megfogalmazott célkitűzésekkel. A pszichológus felvételével a hosszú távú célkitűzés az, hogy kidolgozásra kerüljön az áldozatok számára országosan elérhető pszichológiai segítségnyújtás rendszerének
133
módszertani háttere. Fontos feladata továbbá az áldozatsegítés egyes folyamatainak pszichológiai szempontú vizsgálata. Az új szakember 2011-ben bekapcsolódott a TÁMOP 5.6.2. projekt megvalósításába is. Tréningeket tartott az önkéntesek számára, részt vett a diszpécserek és pszichológusok szupervízióján, és a projekt keretében szervezett szakmai napokon, valamint rendszeresen tartotta a kapcsolatot a projekt munkatársaival. Új pszichológus munkatársunk részt vett továbbá a TÁMOP 5.6.1.C pályázati kiírására benyújtott több pályázat kidolgozásában is, különös tekintettel az alábbi témakörökben: pszichológusok bevonása az áldozatsegítés rendszerébe, illetve a családon belüli erőszak elleni fellépés szervezeti és pszichológiai lehetőségei, módszerei. A KIMISZ pszichológusának további feladata az áldozatsegítő kollégák pszichológiai (elméleti és gyakorlati) tudásának fejlesztése, valamint a mentálhigiénés ellátásuk biztosításában való részvétel (pl.: anonim, munkaelégedettséget vagy kiégést mérő kérdőívek felvétele; értékelése, a tapasztalatok beépítése a KIMISZ által szervezett tréningekbe, képzésekbe). A KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának szakmai tevékenységi körébe tartozik a szakterületet érintő jogszabálytervezetek kidolgozásában való részvétel, illetve ezek véleményezése. 2011ben módosult a kormányrendelet, valamint az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet is. Mindkét jogszabály-változást előzetesen véleményeztük az illetékes szaktárca megkeresése alapján. 3.4. Képzések A 2011. év nyarán elkészítettük az áldozatsegítési szakterület képzési tervét. Ebben meghatároztuk azokat a képzési formákat, amelyeket szükségesnek és fontosnak tartunk az áldozatsegítő szakemberek képzését illetően. A képzéseket az alábbi öt csoportba soroltuk: egységes jogalkalmazás érdekében tartott regionális esetmegbeszélések; jogszabály-változások nyomon követése céljából tartott képzések, tájékoztatók; szakmai konferenciák; kompetenciák felmérésére és fejlesztésére szolgáló képzések (tréningek); kiégés megelőzésére és kezelésére szolgáló képzések (tréningek). A szakmai munka élénkítése és színvonalának magas szinten tartása, valamint az egységes gyakorlat biztosítása érdekében a 2011. év második félévében sikerült ismételten megszervezni az egységes jogalkalmazás szempontjából is fontos regionális esetmegbeszéléseket. Az esetmegbeszéléseken a résztvevők konkrét jogeseteken keresztül bemutatják a szolgáltatásokkal kapcsolatos „jó gyakorlatot” és a felmerülő szakmai problémákat. 2011-ben négy helyszínen (Budapest, Debrecen, Szeged és Győr) megtartott regionális esetmegbeszéléseken a KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának munkatársai is részt vettek. 2011-ben több alkalommal került sor országos szakmai vezetői értekezlet tartására , melyeken a megyei igazságügyi szolgálatok áldozatsegítő szervezeti egységeinek vezetői vettek részt. Olyan jelentős jogszabály-változásra azonban nem került sor 2011-ben, ami ezzel kapcsolatos képzés megtartását tette volna szükségessé. Az áldozatsegítési szakterületen dolgozók részére a folyamatosan meglévő igények ellenére 2011-ben mindössze egy képzés valósult meg. Figyelembe véve azonban, hogy az Áldozatsegítő Szolgálat 2006-. évi indulása körüli időszakot leszámítva az elmúlt években egyáltalán nem volt lehetőség tréningjellegű képzések tartására, mindenképpen előrelépésnek tekinthető a 2011. év. A képzésre 2011. június 28-án került sor Nagykovácsiban, a Rendészeti Vezetőképző és Kutatóintézet közreműködésével, 46 fő áldozatsegítő
134
szakember részvételével. A képzés helyszínét, a trénereket és az ellátást a Belügyminisztérium térítésmentesen biztosította számunkra. A képzés célja az áldozatsegítők szakmai kompetencia-térképének megrajzolása volt. A tréning tapasztalatai alapján elkészült összefoglaló kiindulási alapot jelenthet a további munkához. 3.5. Konferenciák, előadások a) Bűncselekmények áldozatainak napja (szakmai konferencia, 2011. február 22., Budapest) Hagyományosan a bűncselekmények áldozatainak napja alkalmából megtartott éves szakmai konferencián került sor 2011. február 22-én a TÁMOP 5.6.2. projekt keretében elindított 24 órás telefonos diszpécserszolgálat ünnepélyes megnyitására, és a Bűncselekmények áldozatainak napja alkalmából alapított díjak és elismerések átadására. Az „év áldozatsegítője” dr. Triznay Gabriella a Somogy Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Szolgálatának osztályvezetője, „az év áldozatsegítő csapata” a BácsKiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Szolgálata (dr. Babiczki Attila osztályvezető, dr. Kádár Géza áldozatsegítő ügyintéző és Kovács Józsefné ügykezelő) lett, „az év kiemelkedő szakmai támogatója” elismerésben pedig Kovácsné Kator Márta, Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata Áldozatsegítő Szolgálatának önkéntese részesült. A konferencián ismertették az Áldozatsegítő Szolgálat 2010. évi tevékenységéről és a rendőrség 2010. évi áldozatvédelmi tevékenységéről szóló beszámolót is. Külön előadás hangzott el a TÁMOP 5.6.2. projekt „Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése” című alprojekt tevékenységi elemeinek részleteiről. A szakmai nap délutáni programján szekcióülések szerepeltek, amelynek keretén belül – a korábbi évekhez hasonlóan – a Magyar Kriminológiai Társaság Viktimológiai Szekciója is megtartotta tematikus szekcióját. b) TÁMOP 5.6.2. Nyitókonferencia (2011. március 1-2., Siófok) A projekt nyitó konferenciáján előadást tartott a KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának vezetője az Áldozatsegítő Szolgálat tevékenységéről és az ahhoz kapcsolódó projekt elemeknek a bemutatásáról. Az Áldozatsegítési Osztály szakreferense „Az áldozatsegítés itthon és külföldön, helye, szerepe, társadalmi elfogadottsága” címmel, valamint az „Önkéntes hálózat kialakítása: indokoltsága, szerepe, fejlődési lehetőségei, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon” címmel tartott előadásokat. c) „Áldozatvédelem az Európai Unióban: merre tovább?” (nemzetközi konferencia, 2011. március 23-24., Budapest) A Minisztérium által szervezett európai uniós konferencián a KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának vezetője és szakreferense vett részt. d) Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Koordinációs Mechanizmus keretében szervezett szakmai konferencia (2011. április 4-5., Budapest) A magyar EU-elnökség kapcsán az uniós tagállamok képviselőinek részvételével a Minisztérium szervezésében Budapesten megrendezésre került egy szakmai konferencia, amelynek célja, hogy az emberkereskedelem szabályozására vonatkozóan a Tanács ajánlást terjesszen a Bizottság elé. A konferencián négy szekcióbeszélgetésre került sor, melyek közül a KIMISZ az Áldozatsegítés és áldozatvédelem szekció megszervezésében és levezetésében volt érintett, az International Organisation for Migration nevű szervezettel együttműködésben. e) Zala Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata konferenciája (2011. május 31., Zalaegerszeg)
135
A Zala Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata 2011. május 31-én szakmai konferenciát szervezett Vas, Baranya, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron megyék igazságügyi szolgálatai, a Minisztérium, valamint a KIMISZ részvételével. f) „A prostitúció és a szexuális kizsákmányolás célú emberkereskedelem: nemzetközi és hazai tapasztalatok, kihívások és lehetőségek a cselekvésre” (2011. szeptember 23., Budapest) A KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának szakreferense részt vett a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) által szervezett, „A prostitúció és a szexuális kizsákmányolás célú emberkereskedelem: nemzetközi és hazai tapasztalatok, kihívások és lehetőségek a cselekvésre” elnevezésű konferencián. g) Magyar Kriminológiai Társaság konferenciája (2011. szeptember 30., Budapest) Az Eötvös Loránd Tudományegyetemenn tartott konferencián a KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának vezetője előadást tartott „Az állami áldozatsegítés jelene és jövője” címmel. h) „Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal” (szakmai továbbképzés, 2011. október 4., Budapest) A Magyar Pszichológiai Társaság által szervezett szakmai továbbképzésen a KIMISZ Áldozatsegítési Osztály pszichológus munkatársa vett részt. i) Regionális esetmegbeszélések (2011. október) Az év utolsó negyedévében került sor négy regionális esetmegbeszélésre az alábbiak szerint: 2011. október 14-én Budapesten, 2011. október 18-án Győrben, 2011. október 21-én Debrecenben és 2011. október 28-án Szegeden. A KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának munkatársai valamennyi regionális esetmegbeszélésen részt vettek. j) Családon belüli erőszak és mediáció (2011. október 21., Zalaegerszeg) A KIMISZ meghívást kapott a Zala Megyei Bíróság és a Zala Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata által közösen szervezett konferenciára, melyen francia, valamint magyar szakemberek előadásai hangzottak el a családon belüli erőszak és mediáció témakörében. k) „Szakmaközi együttműködés a prostitúció és az emberkereskedelem visszaszorítása és az áldozatok segítése érdekében” (2011. december 8-9., Budapest) A KIMISZ Áldozatsegítési Osztály szakreferense részt vett a MONA szervezésében a fenti címmel megrendezett két napos szakmai képzésen. 3.6. Szakmai ellenőrzések A szakmai ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A melléklet I. 3. pontja szerint 2011. április 30-ig kellett volna a második félévre vonatkozó ellenőrzési tervet – a szakmai irányító szervek bevonásával – elkészíteni, és azt a miniszter jóváhagyását követően az I. 6. pont alapján megküldeni a szakmai irányító szerv vezetőjének. A szakmai ellenőrzésen való részvételre ezt követően, a Minisztérium felkérése alapján lett volna lehetőség. Mivel azonban 2011-ben ilyen felkérés nem érkezett, ezért ellenőrzés lefolytatására nem kerülhetett sor a megyei igazságügyi szolgálatoknál. 3.7. Pályázatok a) TÁMOP 5.6.2. projekt 2011. január 1. és március 31. között a KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának munkatársai látták
136
el a TÁMOP 5.6.2. projekten belül az „Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése” című alprojekt koordinálásával összefüggő szakmai feladatokat. Az alprojekt tevékenységi elemeinek megvalósítása 2011-ben kezdődött meg az alábbiak szerint: aa) A 24 órában ingyenesen hívható telefonos diszpécserszolgálat 2011. február 22. napja óta működik. 2011. december 31-ig összesen 4071 érdemi hívás érkezett a diszpécserekhez, ami – a kezdeti alacsonyabb havi hívásszámot követően – a 2011. év végére havonta átlagosan hozzávetőlegesen 500 db hívást jelentett. ab) Kilenc megyében megindult a bűncselekmények áldozatait segítő önkéntes hálózat kiépítése. A KIMISZ 2011 végéig összesen 200 személlyel kötött önkéntes szerződést. Az önkéntes hálózat szolgáltatásait a 9 megyében 2011 augusztusa és decembere között 187 ügyfél vette igénybe. ac) Három megyében elérhetővé vált az áldozatok számára ingyenesen biztosított pszichológusi segítségnyújtás. 2011 áprilisa és decembere között 103 kliens részesült ilyen szolgáltatásban. b) TÁMOP 5.6.1.C projekt A TÁMOP 5.6.1.C-11 kódszámú, „Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés” című pályázati felhívás alapján a KIMISZ érintettségével 2011. novemberben több pályázat is benyújtásra került. A pályázatok elbírálása még folyamatban van, döntés 2012 tavaszán várható. Baranya és Pest megye részvételével a KIMISZ főpályázóként nyújtott be pályázatot, „Félni vagy élni? - Megelőzés és kezelés az áldozatsegítésben a gyermekvédelem és a családon belüli erőszak területén” címmel. A Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazságügyi szolgálat által beadott pályázatban a KIMISZ mint konzorciumi partner jelent meg, míg a Tolna megyei igazságügyi szolgálat által benyújtott pályázatban együttműködő szervezetként képviseltette magát. Emellett több megyei igazságügyi szolgálat is indult a pályázaton, ami jelentős forrásokat hivatott biztosítani az áldozatsegítő szakterület számára. 4. Együttműködés, nemzetközi kapcsolatok, kommunikáció 4.1. Együttműködés társszervekkel a) Rendőrség (ORFK, Rendőrtiszti Főiskola) A KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának munkatársai – felkérés alapján – a korábbi évekhez hasonlóan 2011-ben is részt vettek az ügyeletes tisztek és tiszthelyettesek oktatásában, átadva nekik az áldozatsegítésre vonatkozó ismereteket. A Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárának utasítása alapján 2011 márciusában megkeresés érkezett a Rendőrtiszti Főiskolától (mai nevén Nemzeti Közszolgálati Egyetem) annak érdekében, hogy megvizsgáljuk milyen, kifejezetten az úgynevezett gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó, az etnikai előítéletek, a rasszizmus csillapítását, megfékezését segítő, rendészeti és/vagy társadalmi bűnmegelőzési program beindítása szükséges és indokolt. A témában osztályunk javaslatokkal élt dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes részére, és megállapodtunk a témát illető jövőbeni kapcsolattartást illetően is. Előkészítésre került 2011 végén egy együttműködési megállapodás az ORFK és a KIMISZ között, amely az áldozatsegítésre vonatkozóan is megfogalmaz együttműködési pontokat. A megállapodás aláírása 2012. első félévében várható. b) Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Koordinációs Mechanizmus A Belügyminisztérium Európai Együttműködési Főosztályának feladata az emberkereskedelem áldozatainak segítésével foglalkozó Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Koordinációs Mechanizmus (THB Mechanizmus) működtetése, amelynek a KIMISZ áldozatsegítési
137
szakterülete is tagja. Az emberkereskedelem elleni küzdelem jegyében a KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának munkatársai 2011-ben több alkalommal részt vettek a THB Mechanizmus ülésein. Az ülések célja egy áldozat-orientált szemléletmód kialakítása, az emberkereskedelem elleni összehangolt fellépés megteremtése, valamint a nemzeti és nemzetközi helyzet folyamatos figyelemmel kísérése, értékelése. További célja ezen üléseknek a kormányzati és nem kormányzati szervek emberkereskedelem elleni tevékenységének összehangolása. A THB mechanizmussal kapcsolatos széleskörű tájékoztatás biztosítása érdekében 2011 őszén elindult a www.thb.kormany.hu honlap. c) Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület 2011. június 29-én személyes találkozóra került sor az egyesület elnökével. A találkozón megegyezés született arról, hogy a KIMISZ és az egyesület megújítja a szolgálat jogelődje által megkötött együttműködési megállapodást. d) Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2012-2014. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a 2012-2014. évekre vonatkozó kormányzati intézkedési tervéről szóló 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) mellékletének VI. 8-15. pontjaiban meghatározott feladatok végrehajtása – a Belügyminisztérium intézkedési tervének megfelelően – a KIMISZ-re új feladatokat rótt. da) A Korm. határozat melléklete VI. fejezet 13. pontja alapján „elő kell segíteni az áldozatsegítő támogatásoknak az áldozatokhoz történő hatékonyabb eljuttatása érdekében cigány önkéntesek bevonását az áldozatsegítésbe, így a cigány közösségekben, a mélyszegénységben és a telepeken élő áldozattá vált személyek az őket megillető, törvényes támogatásokat könnyebben tudják elérni”. A TÁMOP 5.6.2. projektben részt vevő megyékben ezért 2011. december végén megkezdődött a területi cigány kisebbségi önkormányzatok bevonásával a cigány kisebbséghez tartozó önkéntesek toborzása. db) A Korm. határozat melléklete VI. fejezet 14. pontja szerint „a cigány érdekképviseleti szervezetek cigány önkénteseinek segítségével képzéseket kell tartani az áldozatsegítéssel foglalkozó kollégák számára, hogy hatékonyabban, előítélet-mentesen tudjanak segíteni a hozzájuk forduló áldozatoknak. Egyúttal ezt a képzést az áldozatsegítők ügyviteli vizsgára felkészítő képzésének részévé kell tenni”. Ennek érdekében a 2011. év végén a KIMISZ felkérte az Országos Roma Önkormányzatot, hogy nyújtson információt arra vonatkozóan, hogy melyek azok a cigány érdekképviseleti szervezetek, amelyek segítséget tudnak nyújtani a feladat teljesítéséhez. A kapcsolattartás megkönnyítése érdekében egy kapcsolattartó személy kijelölését is kértük az Országos Roma Önkormányzattól. dc) A Korm. határozat melléklete VI. fejezet 15. pontja értelmében a KIMISZ honlapján „az összes hivatalosan elismert magyarországi kisebbség nyelvén, valamint a Magyarországon használatos cigány nyelveken (pl. lovári, romungro) is elérhetővé kell tenni az Áldozatsegítő Szolgálat munkájával kapcsolatos információkat”. 2011 végén a KIMISZ felvette a kapcsolatot a Magyarországon hivatalosan elismert 13 nemzetiség országos önkormányzatával abból a célból, hogy felmérjük a fordítások elkészítéséhez meglévő együttműködési szándékot és annak mértékét. 4.2. Nemzetközi kapcsolatok Az év első félévében a KIMISZ Áldozatsegítési Osztálya felvette a kapcsolatot a Victim Support Europe nevű nemzetközi áldozatsegítő szervezet képviselőivel, és előkészítettük a szervezethez történő csatlakozást. 2011. június folyamán beszerzésre került a szervezet alapító okirata, ami alapján javaslatot tettünk a KIMISZ vezetése felé a társult tagság iránti kérelem
138
beadására. A csatlakozási kérelem benyújtása 2012-ben várható. 2011. szeptemberben a Magyar Ösztöndíj Bizottságtól elnyert ösztöndíj keretében egy hónapot töltött a KIMISZ-nél dr. Beulah Shekhar, indiai kriminológus kutató és egyetemi professzor. A kutató hölgy a bűncselekmények áldozatainak jogait és azok érvényesülését tanulmányozta Magyarországon. A kutatás szakmai hátterét a KIMISZ, mint szakmai fogadó intézmény biztosította. Ennek keretében szakmai programokat szerveztünk a kutató számára, aki így a következő intézményekhez jutott el a segítségünkkel: Belügyminisztérium, ORFK Bűnmegelőzési Osztálya, BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság, Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület; Budapest Főváros Koamányhivatala Igazságügyi Szolgálata, továbbá Borsod-AbaújZemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Nógrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata. Ezen kívül részt vett bírósági tárgyaláson, továbbá a MONA Alapítvány által szervezett konferencián, valamint előadást tartott a Magyar Kriminológiai Társaság „Közbiztonság és Társadalom” című konferenciáján. Az EU Specific Programme Criminal Justice 2009 pályázati kiírására sikeresen pályázott a Schleswig-Holstein-i Társadalmi Felelősségért a Büntető Igazságszolgáltatásban Egyesület (SRCJ) és a Kiel-i Egyetem (Kiel University of Applied Sciences) egy olyan projekttel, amelynek célja a helyreállító igazságszolgáltatás működő módszereinek összehasonlító kutatása, legjobb gyakorlatok azonosítása, valamint annak vizsgálata, hogy mely esetekben és célcsoportok esetében mely helyreállító eszközök működnek a leghatékonyabban. A projektben hazánkat a KIMISZ képviseli, emellett partner a Schleswig-Holstein-i Igazságügyi Minisztérium, a Kiel-i Egyetem, valamint angol, észt, orosz szervezetek, szakmai támogató a CEP, valamint a European Forum for Restorative Justice is. 2011 szeptemberében került megrendezésre a projekt egyik nemzetközi találkozója Észtországban, Tallinnban, amelynek speciális témája az áldozatsegítő szolgálatok szerepe és az áldozatok helyzete volt a helyreállító igazságszolgáltatás rendszerében. A tanulmányúton a KIMISZ-t a Pártfogó Felügyeleti Osztály és az Áldozatsegítési Osztály szakreferensei képviselték. 4.3. Kommunikáció, az áldozatsegítés ismertségének növelése A rendőrség és a fővárosi áldozatsegítő szolgálat mellett a KIMISZ Áldozatsegítési Osztályának munkatársai is részt vettek 2011. augusztus 10-14. között a Sziget Fesztiválon, ahol az áldozatsegítésre vonatkozó tájékoztatást nyújtottunk a fesztiválon bűncselekmény áldozatává vált személyeknek, illetve az érdeklődők számára. 5. Nehézségek, problémák A 2011. év alapvető változásokat hozott az Áldozatsegítő Szolgálat életében. Elsősorban nem a szakmai, hanem a szervezeti változásokból eredő kihívások éve volt 2011., számos nehézséggel. Több szempontból azonban szakmai előrelépések is történtek. 5.1. Azonnali pénzügyi segélyek készpénzes kifizetése A „Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” című célelőirányzatot a KIMISZ kezeli, a készpénzes kifizetések teljesítése érdekében külön-külön minden megyei kormányhivatallal egy pénzügyi megállapodás megkötése vált szükségessé. A megállapodás alapján a KIMISZ minden hónap elején a célelőirányzatból egy előre meghatározott összeget átutal a kormányhivatal elkülönített alszámlájára, a megmaradó összeget a hónap végén a kormányhivatal visszautalja a KIMISZ-nek. Problémát jelent, hogy Budapest Főváros Kormányhivatalával még mindig nem jött létre aláírt megállapodás, így a fővárosban – jogszabályellenes állapotot és az áldozatok számára rendkívül hátrányos helyzetet eredményezve – nincs készpénzes kifizetés.
139
5.2. Létszámmal kapcsolatos megállapítások A területi áldozatsegítő szolgálatoktól kapott létszámadatok alapján 2011. utolsó napján 50 fő (osztályvezető, ügyintéző, ügykezelő) dolgozott országszerte áldozatsegítőként, a KIMISZ-t is beleértve pedig 56 fő. Ebből országszerte 12 fő volt új belépő, a KIMISZ-ben pedig 3 fő nem rendelkezett korábban áldozatsegítési tapasztalattal (az osztályvezető 2011. június 1-jével került kinevezésre, azonban korábban áldozatsegítőként dolgozott, így őt nem szükséges új belépőként számba venni). Mindez azt jelenti, hogy a szakterületen dolgozók 27 %-a számára új a terület, ami jelentősnek mondható szám. Feltétlenül szükséges ezért 2012. év folyamán képzések szervezése. 2011-et megelőzően, az Igazságügyi Hivatal keretén belüli egységes szervezetben lehetőség volt a megyékben felmerülő átmeneti létszámproblémák oly módon történő megoldása, hogy valamely másik (szomszédos) megye áldozatsegítője került átmenetileg átirányításra munkavégzés céljából a létszámhiányos megyébe. A rendkívül alacsony áldozatsegítő létszám miatt ez időnként most is indokolt lenne, ám erre jelenleg – a szervezeti és munkajogi különállás miatt – nincsen lehetőség. 5.3. Tájékoztató anyagok Az Ást. 41. § (2) bekezdése alapján az áldozatsegítő szolgálat kötelezettsége, hogy az áldozatok számára tájékoztatót készítsen, és azt eljuttassa a velük kapcsolatba kerülő szervekhez (elsősorban a rendőrséghez). A rendőrség – a rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendeletben foglaltak alapján – köteles ezt a tájékoztatót minden áldozatnak átadni, akik ez alapján értesülnek a segítségnyújtás lehetőségéről és módjáról. A 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § d) pontja alapján a tájékoztató előkészítése a KIMISZ feladata, azt azonban a kormányhivataloknak kell sokszorosítaniuk. Ez költségvetési problémák miatt több helyen elmaradt vagy a tájékoztató anyag elkészítése elhúzódott, miközben a korábbi tájékoztató anyagok már elfogytak. Emiatt a rendőrség sok helyen már nem, vagy csak részben tud eleget tenni a tájékoztatási kötelezettségének, ami az ügyfélszámok csökkenését eredményezi az Áldozatsegítő Szolgálatnál. 6. Ügyszámok, statisztika 6.1. Bűnügyi környezet, áldozatok elérése Az áldozatok számának alakulása elválaszthatatlan a bűncselekmények számának alakulásától. Amíg az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENYÜBS) 2010. évi adatai alapján 2010-ben 248.170 volt az ismertté vált természetes személy sértettek száma, addig 2011-ben ez a szám kb. 5,3 %-kal, 261.294 főre emelkedett. Ez nem feltétlenül a bűnözés tényleges növekedését jelenti, hanem azt, hogy a nyomozóhatóságoknak nagyobb arányban sikerült felderíteniük a korábban felderítetlen maradt eseteket. Az Áldozatsegítő Szolgálat eredményességének egyik mérőszáma, hogy ezen természetes személy sértettek közül hányat sikerül elérni valamilyen formában (jogi személy sértett ügyfélként nem jelent meg 2011-ben az Áldozatsegítő Szolgálatnál). A tárgyévre vonatkozó elérési arányokat a 3. számú ábra mutatja. Az elérési aránnyal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy hozzávetőleges számítás alapján készült. Pontos adatot azért nem lehet megállapítani, mert a bűnügyi statisztikák kizárólag a sértetteket tartják nyílván, az Áldozatsegítő Szolgálathoz azonban ennél szélesebb kör fordulhat és fordul is. Az Ást. 1. § (1) bekezdése alapján áldozatnak minősül ugyanis a sértetten kívül mindenki más is, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet szenvedett el.
140
3. sz. ábra25
Az ismertté vált természetes sértettek elérésének százalékos aránya (2011)
elért áldozatok aránya a megyében (%)
L ZA
JÁ S K O M N Ó G P ES S O M S ZA TO L V AS V ES
V
J
H E
H A
FE J FÖ V * G Y Ö
O R C S O
B
ÉK B
AR B
B
ÁC
18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
elért áldozatok aránya országosan (%)
A diagram az elért áldozatoknál az érdemi támogatás (érdekérvényesítés elősegítése, azonnali pénzügyi segély, kárenyhítés) érdekében és a tájékoztatásért a szolgálathoz fordulók számát egyaránt az elért áldozatokhoz beszámítva készült, az ENYÜBS adatainak felhasználásával. Eszerint 2011-ben a természetes személy sértetteknek országosan hozzávetőlegesen 7,26 %-át érte el az Áldozatsegítő Szolgálat. A legkiemelkedőbb mutatókkal Komárom-Esztergom (16,4 %), Zala (14,1 %) és Vas (13,5 %) megye rendelkezik, a legalacsonyabb hatékonysággal pedig Pest (3,2 %), Békés (4,6 %) és Borsod-Abaúj-Zemplén (4,9 %) megyékben éri el az áldozatokat az Áldozatsegítő Szolgálat. A 2010-es adatokhoz képest Bács-Kiskun, Somogy, Tolna és Vas megyékben javult az arány, a legtöbb helyen azonban kisebb-nagyobb mértékben romlott, ezért itt is fel kell hívni a figyelmet az áldozatok rendőrség általi tájékoztatásának jelentőségére. A minél hatékonyabb segítségnyújtás érdekében szükséges az áldozatsegítő szolgálatok székhelye szerinti megyében (illetve a fővárosban) lévő valamennyi rendőrkapitánysággal meglévő kapcsolatok rendszeres ápolása. Az elérési arány évenkénti változását a 4. számú ábrán lehet nyomon követni az Áldozatsegítő Szolgálat 2006-os megalakulásától 2011-ig. 4. sz. ábra26 Az áldozatsegítő szolgálat által elért sértettek aránya (%)
10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0
1,7
3,1
5,6
9,4
8,0
7,3
2006
2007
2008
2009
2010
2011
3,0 2,0 1,0 0,0
forrás: ENYÜBS, HIR*a közvetlenül a döntő hatósághoz benyújtott kárenyhítési kérelmeket a Fővárosnál, a többi kárenyhítési kérelmet annál a megyénél számítva, ahol benyújtották 25
26
forrás: ENYÜBS, HIR
141
6.2. Az ügyfelek jellemzői Az Áldozatsegítő Szolgálat 2011-ben – működése hatodik évében – 8.964 esetben nyújtott tájékoztatást, ezen felül pedig érdemben 10.002 áldozat érdekében járt el, összesen 11.602 szolgáltatás (érdekérvényesítés elősegítése, azonnali pénzügyi segély) iránti kérelem és 353 kárenyhítés iránti kérelem alapján. Ez azt jelenti, hogy egy ügyfél átlagosan 1,2 kérelmet nyújt be, tehát minden ötödik ügyfél egyidejűleg kétféle támogatást (jellemzően érdekérvényesítés elősegítését és azonnali pénzügyi segélyt) is igényel. Az Ást. által biztosított segítségnyújtási formákat valamennyi olyan bűncselekmény esetén lehet igényelni, amelynek sértettje van, vagy amelynek közvetlen következményeként valaki sérelmet szenvedett el. Az Áldozatsegítő Szolgálatot 2011-ben megkereső ügyfelek az 5. számú ábrán szereplő bűncselekmények áldozataként kértek segítséget. A vagyon elleni bűncselekmények áldozatai túlnyomó létszámfölényben vannak a többi bűncselekmény áldozataihoz képest, ők adják ugyanis az Áldozatsegítő Szolgálattól segítséget kérő ügyfelek 82 %-át. Elhanyagolható mértékben vannak jelen az ügyfelek között azok, akik az államigazgatás, igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleni bűncselekmény áldozatai lettek, és volt 58 olyan ügyfél is akit nem ért bűncselekmény, mégis kérelmet nyújtottak be. 5. sz. ábra
27
Az áldozatsegítő szolgálathoz forduló ügyfeleket ért bűncselekmények jellege 2011 Személy elleni bűncselekmények Közlekedesi bűncselekmények
1% 0% 1%
5%
1% 9%
1%
Vagyon elleni bűncselekmények Házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni bcs.
82%
Államig, igszolg. és közélet tisztasága elleni bcs. Közrend elleni bűncselekmény Gazdasági bűncselekmények Nem történt bűncselekmény
Az előbbi ábrán szereplő arányokat érdemes összevetni a 2011-ben országosan regisztrált bűncselekmények típusonkénti megoszlásával. Erre tesz kísérletet a 6. számú ábra.
27
forrás: HIR
142
6. sz. ábra28 90
82
80
70 57
60 50 40 30
24
20 10
6
10 5
3
1
1
1
1
0
7 1
0
0
0 személy elleni bcsel.
közlekedési bcsel.
a házasság, a az államig., az a közrend elleni család, az igazságszolg. és bcsel. ifjúság és a a közélet tiszt. nemi erkölcs elleni bcsel. elleni bcsel.
gazdasági bcsel.
a vagyon elleni bcsel.
a honvédelmi kötelezettség elleni bcsel.
a bűncselekménytípus aránya az országosan regisztrált bűncselekmények között (%) a bűncselekménytípus aránya az áldozatsegítő szolgálathoz támogatási kérelemmel forduló ügyfelek sérelmére elkövetett bűncselekmények között (%)
A 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerint az áldozatsegítő szolgáltatás iránti kérelmet az az igazságügyi szolgálat bírálja el, amelynél a kérelmet az áldozat először benyújtotta, így a kérelmező bármely megyei szolgálatnál benyújthatja a kérelmét, függetlenül attól, hogy hol él, vagy hol történt a bűncselekmény. Ettől függetlenül a magyarországi lakóhellyel rendelkező áldozatok többsége (92 %-a) a lakóhelyének megfelelő megyében kért segítséget a megyei áldozatsegítő szolgálattól. Az ügyfelek döntő többsége magyar volt, rajtuk kívül 57 európai uniós és 24 harmadik országbeli állampolgár kereste fel az Áldozatsegítő Szolgálatot. A külföldi áldozatok a legmagasabb számban a fővárosi áldozatsegítő szolgálatnál jelentek meg.26 fő külföldi kért segítséget a fővárosban az összesen segítséget kérő 81 külföldiből. Megfigyelhető az is, hogy a városban élő kérelmezők felülreprezentáltak a kisebb településeken, tanyákon élő áldozatokhoz képest: előbbiek adják az Áldozatsegítő Szolgálathoz forduló áldozatok 77 %-át, utóbbiak csak 23 %-át. Az Áldozatsegítő Szolgálathoz forduló ügyfelek nem szerinti megoszlása alapján az ügyfelek 60 %-a nő, 40 %-a pedig férfi. Ez éppen ellentétes az ENYÜBS adataival, ami szerint a 2011-ben Magyarországon regisztrált bűncselekmények sértettjei közül 59 % volt férfi és 41 % pedig nő. Ez utalhat arra, hogy a férfiak nehezebben kérnek segítséget olyankor, amikor áldozattá válnak, de arra is, hogy könnyebben meg tudnak birkózni a bűncselekményt követő helyzettel.
28
forrás: ENYÜBS, HIR
143
7. sz. ábra29 A sértettek és az áldozatsegítő szolgálat ügyfeleinek korcsoport szerinti százalékarányos megoszlása 2011 70
63
56
60 50 40
32
30
20
20 10
9
7
9
3
0 18 év alatti (gyermekkorú)
18-24 év (fiatal felnőtt)
regisztrált bűncselekmények sértettjei
25-59 év (felnőtt)
60 év feletti (időskorú)
áldozatsegítő szolgálat ügyfelei
A 7. számú ábrán látható, hogy az Áldozatsegítő Szolgálatot felkereső áldozatok életkor szerinti megoszlása némileg eltér a ténylegesen sértetté váló természetes személyek kor szerinti megoszlásától. A gyermekkorúak némiképp kisebb arányban jelennek meg az Áldozatsegítő Szolgálat ügyfélkörében a tényleges sértetti arányuknál, míg az időskorúak jóval felülreprezentáltabban. Előbbi oka az lehet, hogy nem maga a gyermek jár el az Áldozatsegítő Szolgálat előtt, hanem törvényes képviselőjeként a szülő, így a statisztikában is ő jelenik meg. Az idősek magas arányát pedig az okozhatja, hogy sok idős ember él alacsony jövedelemből, így az esetleg kisebb súlyú bűncselekmények szubjektíven nagyobb sérelmet jelentenek a számukra, ezért igénylik az Áldozatsegítő Szolgálat segítségét. Az Áldozatsegítő Szolgálathoz támogatásért forduló ügyfelek 87 %-a ténylegesen a bűncselekmény sértettje, 2 % a sértett hozzátartozója, 11 % pedig egyéb módon szenvedett el testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt a bűncselekmény közvetlen következményeként. 6.3. Ügyfélszámok alakulása A tájékoztatások száma (8. számú ábra) némileg nőtt az előző évekhez képest, nagyságrendileg immár három éve a 8.500-9.000 közti sávban mozog. Az Ást. az emberkereskedelem áldozatait kiemelten veszélyeztetett csoportként kezeli, ezért a 9/A. § alapján az olyan harmadik országbeli állampolgárokat, akik ezen bűncselekmény áldozatai, az általános tájékoztatáson túl további információkkal is ellátja. A 2011-ben nyújtott összesen 8.962 tájékoztatásból mindössze 22 volt, amit az Ást. ezen szakasza alapján nyújtott az Áldozatsegítő Szolgálat. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy érdemi támogatás iránti kérelmet végül senki nem nyújtott be emberkereskedelem bűncselekmény áldozataként.
29
forrás: ENYÜBS, HIR
144
8. sz. ábra30 Az áldozatsegítő szolgálat által nyújtott tájékoztatások (2008-2011)
10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
8655
8556
8962
25
22
20
20 15
4603
10
11
11
5 0
2008
2009
2010
összesen
2011
emberkereskedelem áldozata számára
Az érdemi támogatásért az Áldozatsegítő Szolgálathoz forduló ügyfelek teljes számának alakulása az előző évekkel történő összehasonlításban (a 9. számú ábrán negyedéves bontásokban ábrázolva) azt mutatja, hogy a kezdeti évek dinamikus fejlődését követően a 2009. év jelentette a csúcsot, azóta viszont folyamatos visszaesést tapasztalhatunk. Az éven belüli ügyfélszám-változás növekedő üteme 2011-ben az utolsó negyedévre megfordult, és ekkor nagyjából az első negyedévvel azonos számú ügyfél kereste meg az áldozatsegítő szolgálatokat. 9. sz. ábra31 12000 10000
2887
3006
8000
6000 4000
1314
2000
1189 691 360
0 2006
1929
2423
1986
1626
1847
1520
1386
1726
2007
2008 Q1
3064
2863
2812
2523
2443
2710
2744
2367
2009 Q2
Q3
2369
2010
2750
2011
Q4
Az ügyfélszámok alakulása megyei bontásban is vizsgálható, ehhez nyújt segítséget a 10. számú ábra. Fontos megjegyezni, hogy az ábra 2010-re vonatkozó adataiban nem került feltüntetésre az a hozzávetőlegesen 450 ügyfél, akik a 2010. októberi veszprém megyei vörösiszap-katasztrófa áldozataként nyújtottak be kérelmet. Ennek az oka, hogy egyetlen bűncselekmény kapcsán került benyújtásra jelentős számú kérelem, ami 2010. őszén nyolc megye igazságügyi hivatala között került megosztásra annak érdekében, hogy egyáltalán fel lehessen dolgozni a kérelmeket. Ez az egyszeri kiugró növekmény azonban nyilvánvalóan torzítja az ügyfélszám-statisztikát, az aránytalanul kiugró 2010-es szám miatt 2011-re vonatkozóan téves következtetéseket vonnánk le az adatokból.
30 31
forrás: HIR forrás: HIR
145
10. sz. ábra32
2000
40%
1800
30%
29%
1600
23% 18%
1400
12%
10%
1200 3%
1000 800 600
-9%
-6%
3%
0%
20%
1%
0%
-5% -9%
-12% -15%
-17%
400
-25%
200
-16%
-15%
-10% -15% -20%
-28%
-30% -35%
Ügyfelek száma 2010
JÁ S KO M N Ó G PE S SO M SZ A TO L VA S VE S ZA L D H
EV
H
H
AJ
-40%
BÁ C BA R BÉ K BO R C SO FE J FÖ V G YÖ
0
Ügyfelek száma 2011
változás (%)
Az ábra alapján Vas (+29 %), Zala (+23 %) és Somogy (+18 %) megye számottevő ügyfélszámemelkedést ért el 2011-ben, míg Tolna (-35 %), Pest (-28 %) és Győr-Moson-Sopron (-25 %) megyében ezzel párhuzamosan jelentősnek mondható csökkenés következett be 2010-hez képest.
6.4. A kérelmek számának alakulása A különböző támogatási típusok iránt benyújtott kérelmek száma 2011-ben összesen 11.955 volt (11.602 valamely szolgáltatásra, 353 pedig kárenyhítésre irányult). A 8.964 db tájékoztatást is figyelembe véve az Áldozatsegítő Szolgálathoz 2011-ben 20.919 esetben fordultak az ügyfelek segítségért. Az egyes segítségnyújtási formák megoszlásának arányát 2011-ben a 11. számú ábrán láthatjuk. Eszerint az ügyintézők munkájának jelentős részét, 43 %-át foglalja le az ügyfeleknek nyújtott tájékoztatás (telefonon, levélben vagy személyesen). A döntő hatósági munkában részt vevő ügyintézőket figyelmen kívül hagyva a kárenyhítés iránti kérelmek befogadása és továbbítása kevéssé terheli le a munkatársakat, csakúgy mint a jogi segítségnyújtásra való továbbítás. Az érdemi hatósági munkavégzés több mint felét az érdekérvényesítés elősegítése és az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmek intézése teszi ki.
32
forrás: HIR
146
11. sz. ábra33 Segítségnyújtási formák aránya 2011
2% 30%
43%
23%
2%
jogi segítségnyújtás
érdekérvényesítés elősegítése
azonnali pénzügyi segély
kárenyhítés
tájékoztatás
A 2011-ben benyújtott kérelmek száma a korábbi évekhez viszonyítva a 12. számú ábrán keresztül értelmezhető. Valamennyi támogatási forma esetén csökkent a benyújtott kérelmek száma, 2010-hez képest 11 %-kal. A 2010-es évben – a már korábban említettek szerint – torzítja a képet a vörösiszap-katasztrófa miatt benyújtott közel ötszáz darab kérelem, ezek figyelmen kívül hagyásával a csökkenés mindössze 8 % lenne. 12. sz. ábra34 Benyújtott kérelmek száma támogatási formánként 2006-2011
16000 518 14000
426 353
12000 6423
10000
370 752
8000 6000 4000
2000
6045
4873
azonnali pénzügyi segély érdekérvényesítés elősegítése
5496 724
kárenyhítés
6422
6798
6508
6337
777
480
392
2009
2010
szakjogászi segítségnyújtás (jogi segítségnyújtás)
2824 763 5
0 2006
1003 8
2007
2584
492 2008
2011
A legjelentősebb mértékben (19 %) az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmek száma csökkent, de nem marad el ettől érdemben a jogi segítségnyújtás (18 %) és a kárenyhítés (17 %) iránti kérelmek csökkenése sem. Az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás iránti kérelmek száma viszont csak 3 %-kal maradt el a megelőző évtől. Az érdekérvényesítés elősegítése és az azonnali pénzügyi segély aránya 2009-ben megfordult, azóta a nem pénzbeli segítségnyújtási forma nagyobb mértékben van jelen a benyújtott kérelmek között. 33 34
forrás: HIR forrás: HIR
147
A kérelmek benyújtása az egyes hónapokban eltérően oszlik meg, a 2011-es évre vonatkozóan ezt a 13. számú ábra mutatja be (a teljesebb kép érdekében itt feltüntetve a tájékoztatásokat is). 13. sz. ábra35 2500 37 2000
23
40
31
30
25
36
30
28
27
23
23
1208
1500 956
845
698
728
1017
916 847
1000
500
805
696
871
987
996
1010
1043
666
617
895
913
794
696
882
862
618
tájékoztatás
szolgáltatás iránti kérelmek
de ce m be r
no ve m be r
ok tó be r
be r sz ep te m
au gu sz tu s
jú liu s
jú niu s
m áj us
is áp ril
ius m ár c
fe br uá r
ja nu ár
0
kárenyhítési kérelmek
Az ügyintézői leterheltség szempontjából érdekes, hogy bár augusztus hónap nagyobb része (augusztus 20-ig) igazgatási szünet, ebben a hónapban érkezett kiemelkedően a legtöbb kérelem illetve tájékoztatás iránti megkeresés. Decemberben volt ugyanakkor a legalacsonyabb a benyújtott kérelmek illetve a tájékoztatások száma egész évben. Ezt befolyásolhatja a szabadságolások mellett az is, hogy az év végi pénzügyi zárás miatt a kifizetés e hónap végén már szünetel. Havonta átlagosan 29 kárenyhítési kérelem és 967 szolgáltatás iránti kérelem érkezik az áldozatsegítő szolgálatokhoz, és átlagosan 747 tájékoztatás nyújtására kerül sor. 6.5. Határozatokkal kapcsolatos adatok 2011-ben a benyújtott összesen 11.602 szolgáltatás iránti kérelem alapján 6.022 érdemi határozatot (vagy eljárást megszüntető végzést) hoztak az áldozatsegítő szolgálatok. Az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatásról az Ást. 20. § (1) bekezdése alapján az áldozatsegítő szolgálat nem hoz döntést, ezért az eljárás az iktatóprogramban ún. „technikai döntés” rögzítésével kerül lezárásra. Ezekből 2011. során 6.003 db született, amelyeket az egyszerűség kedvéért az érdemi határozatok közé sorolva összesítve 12.025 érdemi döntésről (kérelemnek helyt adó, elutasító és visszatérítésre kötelező határozatról) és eljárást megszüntető végzésről beszélhetünk. Ezeket megyénkénti bontásban az 14. számú táblázat tartalmazza.
35
forrás: HIR
148
14. sz. táblázat36
Érdemi döntések és eljárást megszüntető végzések száma 2011 Megye
összesen érdekérvényesítés
jogi azonnali segítségnyújtás pénzügyi segély
Baranya
295
199
-
96
Bács-Kiskun
418
147
8
263
Békés
183
60
-
123
Borsod-Abaúj-Zemplén
561
286
1
274
Csongrád
927
450
123
354
Fejér
813
484
2
327
Főváros
2093
1428
122
543
Győr-Moson-Sopron
601
456
1
144
Hajdú-Bihar
645
221
3
421
Heves
498
227
15
256
Jász-Nagykun-Szolnok
760
299
12
449
Komárom-Esztergom
680
323
25
332
Nógrád
330
183
1
146
Pest
429
244
28
157
Somogy
423
211
18
194
Szabolcs-SzatmárBereg
465
206
4
255
Tolna
234
79
2
153
Vas
488
200
21
267
Veszprém
472
200
1
271
Zala
710
412
8
290
12025
6315
395
5315
Összesen:
Ahogyan az a 11. sz. ábrán is látható volt, a szolgáltatás iránti kérelmet benyújtó ügyfeleknek valamivel több mint a fele érdekérvényesítés elősegítését kéri, így a szolgáltatások közül ez tekinthető a legnépszerűbbnek. Az iktatóprogram fentebb említett hiányosságai miatt jelentkező torzítás miatt a fenti táblázatnál a valóságnak jobban megfelelő képet ad erről a szolgáltatásról a 15. számú ábra, ami kifejezetten az érdekérvényesítés tartalmának megoszlásáról készült.
36
forrás: HIR
149
15. sz. ábra37 Az érdekérvényesítés célja
11%
3%
86%
tájékoztatás, infó
más szervekkel kapcsolatfelvétel
okmánypótlásra hatósági bizonyítvány
Az ügyfelek túlnyomórészt a bűncselekmény során eltulajdonított vagy megsemmisült irataik pótlásához kérnek segítséget. Ez a típusú segítségnyújtás az ügyfelek körében a legkedveltebb szolgáltatás, mely igénybevételére 2008. július 1. óta van lehetőség. Előzménye a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Okmányfelügyeleti és Ellenőrzési Főosztálya (a továbbiakban: KEKKH), valamint az Áldozatsegítő Szolgálat között 2008-ban létrejött megállapodás, ami alapján a KEKKH az okmányok pótlására vonatkozóan tájékoztatást adott ki az okmányirodák számára, kérve a méltányos eljárásukat. A tájékoztatás értelmében a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet] szerint adható költségmentesség feltételeinek vizsgálata során az áldozat bűncselekmény következtében kialakult krízishelyzete olyan, különös méltánylást érdemlő körülmény (vis maior esemény), ami lehetővé teszi az érintett hatóság (okmányiroda) számára a 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet 6. §-a alkalmazását. Az ügyfél ezt a helyzetét az Áldozatsegítő Szolgálat által kiállított hatósági bizonyítvánnyal tudja igazolni. Hasonló tartalmú megállapodás született az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral is a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó hatósági igazolványok pótlásával kapcsolatban is. Általánosságban elmondható, hogy a megyei egészségbiztosítási pénztárak ezen megállapodásban foglaltak alapján járnak el. A legtöbb ügyfél költségmentességi kérelme az Áldozatsegítő Szolgálat által kiállított hatósági bizonyítvány megléte esetén pozitív elbírálásban részesül. Az okmányirodák és az adóhatóságok eljárása tekintetében azonban nincsen egységes gyakorlat, ennek hiányában pedig a költségmentesség lehetősége kizárólag azon múlik, hogy az ügyfél melyik megye, és a megyén belül melyik okmányirodában kívánja pótolni személyes iratait. Emiatt az Áldozatsegítő Szolgálat minden esetben felhívja az ügyfelek figyelmét arra, hogy a hatósági bizonyítvány kiállítása nem jelent önmagában garanciát arra, hogy az említett intézményeknél költségmentesen juthatnak majd az irataikhoz. Figyelmezteti őket továbbá arra is, hogy ezen intézményeknél további eljárásra, a jövedelmen alapuló jogosultság vizsgálatára is sor kerülhet. Az Áldozatsegítő Szolgálat megítélése szempontjából problémát jelent azonban, hogy az ügyfelek nagy hányada ennek ellenére biztosra veszi a hatósági bizonyítvány birtokában azt, hogy költségmentesen juthat hozzá a hiányzó irataihoz. Az érdekérvényesítés elősegítése mellett a másik jelentős szolgáltatás az azonnali pénzügyi segély. Az Ást. szabályozza, hogy milyen célra adható a segély, amitől eltérni nem lehet. A 16. 37
forrás: HIR
150
számú ábra alapján a leggyakrabban – csaknem az esetek felében – az élelmezésük biztosítására kérik az áldozatok a segélyt, de nagy arányban van jelen a célok között a lakhatás (29 %) és a gyógyászat (14 %) is. 16. sz. ábra
Azonnali pénzügyi segély célja
utazás 6%
gyógyászat 15%
kegyelet 1%
lakhatás 29% élelmezés 47% ruházkodás 2%
6.6. Pénzbeli kifizetések A „Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” című, felülről nyitott célelőirányzat kezelése az 1136/2010. (VI. 29.) Korm. határozat értelmében a Belügyminisztérium feladat- és hatáskörébe került. A 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § c) pontja értelmében a célelőirányzatot a KIMISZ kezeli. 2011. év során azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés formájában összesen 139,3 millió forint került kifizetésre, ami a legalacsonyabb kifizetett összeg az Áldozatsegítő Szolgálat 2006. évi indulása óta (akkor 110,6 millió forint volt ez az összeg), és alig több mint a 2010-ben kifizetett 180,3 millió forint háromnegyede. Ebben a csökkenésben nem elhanyagolható szerepe volt annak, hogy a pénzbeli kifizetés biztosításának érdekében a KIMISZ és a húsz kormányhivatal között aláírandó megállapodások létrejötte sok esetben hónapokat csúszott, a főváros esetében pedig egyáltalán nem valósult meg. Ennek tükrében nem meglepő, hogy 2011-ben a pénzben megítélt támogatások 75 %-a postai úton vagy banki átutalással került kifizetésre. Ennek összegszerű megoszlását a 17. számú ábra mutatja be. 38
17. sz. ábra
Kifizetések 2011-ben (millió Ft) 34,2
49
56,1
aps. készpénzben aps. postai/banki átutalással kárenyhítés
38
forrás: HIR
151
Az összesen kifizetett 139,3 millió forint megyénkénti megoszlása a 18. számú táblázatban került összefoglalásra. 18. sz. táblázat39
Összes aps.* kifizetés 2011 (Ft)
Megye
39
Készpénzes aps. kifizetés 2011 (Ft)
Készpénzes kifizetés aránya az összes kifizetéshez képest (%)
Baranya
1906673
1850730
97,1%
Bács-Kiskun
4484220
1802765
40,2%
Békés
2448720
1846965
75,4%
Borsod-AbaújZemplén
6478171
2382855
36,8%
Csongrád
5980628
2819510
47,1%
Fejér
5824000
2380510
40,9%
Főváros
9601209
0
0,0%
Döntőhatóság*
34201438
0
0,0%
Győr-Moson-Sopron
2844712
2100590
73,8%
Hajdú-Bihar
15754760
11136860
70,7%
Heves
3901210
1748860
44,8%
Jász-NagykunSzolnok
6709400
2713600
40,4%
Komárom-Esztergom
6389520
3319600
52,0%
Nógrád
2205444
1584550
71,8%
Pest
875547
50365
5,8%
Somogy
3804314
2826100
74,3%
Szabolcs-SzatmárBereg
5663104
2159820
38,1%
Tolna
1298964
235914
18,2%
Vas
6520270
3682340
56,5%
Veszprém
5958300
1367300
22,9%
Zala
6502445
3324620
51,1%
Összesen
139353049
49333854
35,4%
forrás: HIR*
152
A 18. számú táblázatban összesített adatokat grafikusan a 19. számú ábra jeleníti meg.
19. sz. ábra40
Pénzbeli támogatások kifizetett összege és a kifizetés módja 2011 40000000 35000000 30000000 25000000 20000000 15000000 10000000 5000000 0
Készpénzes aps. kifizetés 2011 (Ft)
Postai / banki átutalásos aps. kifizetés (Ft)
A döntő hatóság előtti eljárásokban nincs jogszabályi lehetőség készpénzes kifizetésre, csak postai kézbesítéses vagy banki átutalásos kifizetésre. A fővárosban másutt részletezett okok miatt egész évben nem volt lehetőség készpénzes kifizetés teljesítésére. A postai kézbesítéses vagy banki átutalásos kifizetés azonban valamennyi áldozatsegítő szolgálat számára nyitva álló lehetőség, ennek ellenére Baranya megyében szinte egyáltalán nem éltek ezzel a lehetőséggel. A másik végletet Pest megye jelentette, ahol a megítélt támogatások 94 %-a ilyen módon került kifizetésre. A készpénzes kifizetések lebonyolítása, illetve elszámolása úgy történik, hogy a kormányhivatalok számára a KIMISZ a célelőirányzatból egy elkülönített alszámlára minden hónap elején átutalja a megállapodásban rögzített összegeket. Az ebből megmaradó összegeket minden hónap végén visszautalják a KIMISZ-hez. A KIMISZ ezen hó végi elszámolást követően utalja át a következő hónapra megállapított pénzt. A megállapított azonnali pénzügyi segélyek mértékét a 20. számú ábrán látható kördiagram szemlélteti. 20. sz. ábra41 A megállapított azonnali pénzügyi segély összege 2011
6%
4%
11%
14% 22%
10% 13%
40 41
20%
forrás: HIR forrás: HIR 0-10.000 Ft 40.001-50.000 Ft
10.001-20.000 Ft 50.001-60.000 Ft
20.001-30.000 Ft 60.001-70.000 Ft
30.001-40.000 Ft 70.001 - 85.914 Ft
153
Az azonnali pénzügyi segélyek jelentős része (69 %-a) a maximálisan adható összeg felénél is alacsonyabb, a legmagasabb összeget mindössze 11 % közelíti meg vagy éri el. A kifizetett összegek abszolút értékénél többet mond el, az előző grafikont pedig jól kiegészíti az az adat, hogy egy határozatban átlagosan mekkora összeg került megítélésre. Ezt mutatja be a 21. sz. ábra, külön feltüntetve az országos átlagot is, ami határozatonként 31.432 Ft. 21. sz. ábra42 Egy határozatban átlagosan megítélt összeg (Ft) 2011
50000 40000 30000 20000 10000 0
megyei átlag
országos átlag
Az országos átlagtól felfelé jelentősebb mértékben Hajdú-Bihar és Veszprém megye tér el, 40%kal, illetve 35 %-kal. A lefelé eltérés mértéke Fejér (-38 %), Békés (-29 %) és Csongrád (-24 %) megye esetében a legszámottevőbb.
42
forrás: HIR
154
IV. KÁRPÓTLÁSI ÉS LOBBIHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG 1. Áttekintés, szervezeti változások A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kaárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) számú Korm. rendelet 14.§ -17.§-ai alapján a KIMISZ – országos hatáskörű kárpótlási hatóságként – jogutódként ellátja mindazon hatáskörébe tartozó kárpótlási ügyeket, amelyeket 2010. december 31-ig a Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztálya, a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Osztálya, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Osztálya látott el. A kárpótlási szakterületen a 2010. évben a Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztályon 3 fő vezető dolgozott, 31 fő látott el érdemi ügyintézői munkát, további 19 fő adminisztratív, ügyviteli tevékenységet végzett. A Fővárosi Igazságügyi Hivatalnál 1 fő vezető, 8 fő érdemi ügyintéző dolgozott és 3 fő adminisztratív, ügykezelői feladatokat látott el. A Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Igazságügyi Hivatalnál 1 fő vezető, 5 fő érdemi ügyintéző szakmai feladatokkal, 1 fő adminisztratív, ügyviteli tevékenységgel foglalkozott. A felsorolt szervezeti egységek jogutódjaként a 2011. év első felében a KIMISZ Kárpótlási Osztályán 3 fő vezető, 20 fő érdemi ügyintéző, és 13 ügykezelő látott el kárpótlási hatósági tevékenységet, míg személyi változások miatt az év második felére 1 fő vezetőre, 11 fő érdemi ügyintézőre, 3 fő adminisztratív munkát ellátó munkatársra csökkent az osztály létszáma. 2011. május elején a munkavégzés helye is megváltozott. A Hauszmann Alajos utcában foglalkoztatott érdemi ügyintézői tevékenységet végző állomány a KIMISZ Róna utcai épületébe költözött, és csak a kárpótlási iratok őrzésével, kezelésével foglalkozó irattár maradt az eredeti helyszínen. A munkavégzéshez szükséges iratok naponta történő szállítással, számítógépes rendszerrel történő regisztrációval jutnak el az irattárból az ügyintézőkhöz. Az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás végrehajtásáról rendelkező 31/2003. (III. 27.) Korm. rendelet, illetve az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról rendelkező törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról rendelkező 2006. évi XLVII. törvény végrehajtására kialakított finanszírozási struktúra speciális. A két jogszabály végrehajtásnak költségeit – együttműködési megállapodás alapján – a Hadigondozottak Közalapítványa (a továbbiakban: HK) finanszírozta, beleértve a személyi állomány foglalkoztatásával járó kiadások egy részét is. A 2011. évi munkaterv a kárpótlási szakterület vonatkozásában az alábbi kiemelt, első rendű feladatokat tartalmazta: Az 1990. és 2006. között kibocsátott nyugdíjrendezéshez, illetve kárpótlási jogszabályokhoz kapcsolódóan hátra maradt lezáratlan ügyek átvizsgálása, lezárása. A 2006. évi XLVII. törvényhez, és a 31/2003. Korm. rendelethez kapcsolódó hatósági ügyintézés. Az újonnan érkezett kérelmek elbírálása nyugdíjrendezési ügyekben, 1992. évi XXXII. törvény 14. § a) alapján /semmiségi ügyek/ benyújtott kérelmek esetén, nemzeti gondozási ügyekben.
155
A hátralévő árverések lebonyolításának megszervezése. Földárverésekhez szükséges előzetes adategyeztetések a Vidékfejlesztési Minisztériummal, az illetékes társszervezetekkel. A kárpótlási iratok archiválására történő felkészülés, illetve a Magyar Országos Levéltárral való egyeztetést követően annak megkezdése. Kárpótlási jegyekkel kapcsolatos hatósági feladatok. 2. A szakterület hatáskörébe utalt jogszabályok végrehajtása A kárpótlási szakterület az alábbi jogszabályok végrehajtásához kapcsolódó hatósági tevékenységet látott el: Személyi kárpótlás Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló jogszabályban meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: személyi Kpt. IV.) alapján benyújtott kérelmekben a határozatok meghozatala. Az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás végrehajtásáról rendelkező 31/2003. (III.27.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 31/2003. (III.27.) Korm. rendelet] érintett kérelmekben a kiegészítő határozat meghozatala. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: személyi Kpt. I.), a kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény (a továbbiakban: személyi Kpt. II.), illetve az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról rendelkező 1992. évi XXXII. törvényt módosító 1997. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: személyi Kpt. III.) alapján beadott személyi kárpótlási kérelmek elintézése. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény alapján beérkezett nemzeti gondozási díj iránti kérelmek elbírálása. Folyamatos a személyi Kpt IV. alapján beadott és helyt adó határozattal elbírált kérelmek alapján, valamint a 31/2003. (III.27.) Korm. rendelet végrehajtása kapcsán a HK-nak átadandó kifizetési információk kezelése és átadása. A személyi Kpt. IV. és a 31/2003. (III.27.) Korm. rendelet alapján megítélt kárpótlás kifizetése azonos menetben zajlik a KIMISZ és a HK együttműködésével. A HK mellett a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, valamint a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt (a továbbiakban: K&H Bank) is részt vesz a kárpótlási összegek kifizetésében. Nyugdíj-rendezés Az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések
156
hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI.21.) Korm. rendelet, Az 1938-1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt áll személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet, A volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzkövetelésekről és nyugdíjuk kiegészítéséről szóló 51/1992. (III. 18.) Korm. rendelet, Az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésérő l74/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján beérkezett nyugdíjrendezési kérelmek elbírálása. Vagyoni kárpótlás A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvényhez, illetve a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvényhez kapcsolodó adatszolgáltatási, tájékoztatási tevékenység. 3. Lezáratlan személyi kárpótlási és nyugdíjrendezési ügyek A 2011. évben a kárpótlási szakterület fő feladata a lezáratlan személyi kárpótlási, illetve a nyugdíj-kiegészítési ügyek rendezése, elintézése volt. A hosszú évek óta tartó munka elhúzódásának fő oka, hogy az ügyfelek nagy része idős, illetve külföldi állampolgár, és figyelemmel arra, hogy a jogalkotó a kárpótlást örökölhetővé tette, sok esetben az ügyfél, vagy örökösei jelentkezéséig az ügyek jogerős lezárására nem volt lehetőség, mivel a kapcsolat megszakadt a jogosultakkal. A nyugdíjrendezési, nemzeti gondozási, illetve egyes esetekben a személyi kárpótlási kérelmek benyújtására nem szabott véghatáridőt a jogalkotó, ezért a jelzett jogszabályok alapján új kérelmek benyújtására és ennek alapján hatósági eljárás lefolytatására is sor került. Felügyeleti szervünkkel folytatott egyeztetést követően az a meghatározás született, hogy elintézetlen/lezáratlan ügynek minősül, ha 1.) adott ügyben eddig valamilyen oknál fogva nem született döntés, 2.) született döntés, de az nem emelkedett jogerőre, 3.) született döntés, jogerős lett, de a kárpótlási összeg kifizetése nem történt meg. Eltérően más eljárásoktól a kárpótlási eljárások nagy részében (életelvesztéses ügyek), amennyiben helyt adó döntés születik, és az jogerőssé is válik, az ügy még nem zárul le, mivel az ügyfélnek vissza kell küldenie az ún. kifizetési nyilatkozatot, amely ha helyesen van kitöltve továbbításra kerül a HK-nak, a kárpótlási összegek kifizetése céljából. A kifizetés megtörténtével az iratokat az alapítvány visszaküldi a KIMISZ részére, az ilyen típusú ügyek tehát csak ekkor nevezhetők lezártnak. Valamennyi szakterületen szükségessé vált a lezáratlan ügyek összegyűjtése és feldolgozásának megkezdése. A munka végrehajtása során a kérdéses anyagokat tételesen átvizsgáltuk, és ahol lehetséges volt felvettük a kapcsolatot az ügyféllel, vagy örökösével, illetve technikai úton
157
rendeztük az ügyet. Technikai megoldásokra azért volt szükség, mert az irat átvizsgálásakor kiderült, hogy az ügy további intézkedést nem igényel, mivel minden releváns irat megtalálható benne, csak valamilyen technikai okból jelezte elintézetlennek az adott ügyet a számítógépes rendszer (például: az iratanyagban fellelhető az átvételt igazoló tértivevény, amely nem volt feliktatva, így nem volt jogerős az ügy, de átnézést követően a jogerősítés megtörténtével az ügy "elintézést nyert") Elintézetlen ügyek számának alakulása 2011-ben 1992. évi XXII. törvény Nyugdíjkiegészítés
1992. évi LII. törvény 1994. évi II. törvény
31/2003. Korm. rendelet
2006. évi XLVII. törvény
1997. évi XXIX. törvény 2011. február 22.
282
7329
14756
6751
2011. december 31.
28
6046
12429
5277
A beszámolóban szereplő csoportosítás az azonos jogszabályok alapján benyújtott kérelmekhez, illetve számítógépes elintéző rendszerekhez igazodik. 3.1. Nyugdíjrendezési ügyek A XX. századi magyarországi diktatúrák alatt elszenvedett szabadságkorlátozások miatt nemcsak kárpótlás megítélésére van lehetőség, hanem amellett, illetve attól függetlenül nyugdíjkiegészítés igénylésére is joga van az arra jogosultaknak. E körbe tartozó ügyek kérelemre induló eljárások, és mivel a vonatkozó jogszabályok nem határoztak meg jogvesztő benyújtási határidőt, így nem volt mód ezen ügyek lezárására. A helyzet év végére megváltozott, mivel a kárpótlás lezárására irányuló kormányzati törekvés egyik állomásaként 2012. január 1-jén hatályba lépett az egyes kárpótlással kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 349/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, amelyben a jogalkotó 2012. március 30. napjában – mint jogvesztő határidőben – határozta meg a kérelmek benyújtására még nyitva álló határidőt. A 2011. február 22-én végzett első felméréskor 467.563 nyugdíj-kiegészítés iránti kérelem volt a rendszerben, melyből 282 várt elintézésre. Év végére 467.626 kérelmet tartottunk nyilván ebben a körben és még 28 újonnan beadott ügy várt elintézésre. A nyugdíj-rendezésre vonatkozó jogszabályok végrehajtásával összefüggően a 2011. évben összesen 265 db elutasító, 201 db hatósági bizonyítvány, 2 db hatósági igazolás és 87 db egyéb érdemi intézkedés (tájékoztató levél, hiánypótlás) született. 3.2 Személyi kárpótlás 3.2.1. A személyi Kpt. I., Kpt. II., Kpt III.-hoz kapcsolódó kérelmek (csak a szabadságelvonásos igények) valamint az 1992. évi LII. törvény alapján beadott kérelmek A személyi Kpt. I. mint alap személyi kárpótlási törvény meghatározta azt a két életelvesztéses, illetve tíz szabadság-elvonásos jogcímet, amely miatt kárpótlásban lehetett részesülni. A kérelmek beadására 1993. május 2. napjáig volt lehetőség. Ezt a határidőt hosszabbította meg a
158
személyi Kpt. II, amely új jogcímeket nem vezetett be, de 1994. március 15-ig lehetővé tette ún. pótbeadás keretében újabb kérelmek benyújtását. A személyi Kpt III. ettől eltérően a kárpótlásra jogosító jogcímeken is módosított, mivel az élet elvesztése után járó egyösszegű kárpótlás tekintetében három új jogcímet állapított meg. A munkaszolgálat során elszenvedett szabadságelvonás sérelem tekintetében pedig újra megnyitotta a beadás lehetőségét. A kérelmek beadására a személyi Kpt. III. alapján 1997. október 7. napjáig volt lehetőség. Szabályozta még a korábban a személyi Kpt. I, illetve személyi Kpt. II. alapján megállapított kárpótlás 10%-os kiegészítését a deportálás, SZU hadifogság, SZU elítélés, illetve kényszermunka során elszenvedett szabadságelvonás miatt benyújtott személyi kárpótlási kérelmekben, illetve a munkaszolgálat miatt előterjesztett korábbi kérelmeket is felül kellett vizsgálni. (hivatalból induló eljárások) 2011. február 22-ei állapot 32+pót
10+MUSZ
NG
Összesen
Technikai problémás
1
206
4
211
Rögzítés Hiánypótlás
42 46
97 158
28 5
167 209
Jogorvoslattal érintett
6
1
2
9
1389
3985
1116
6490
Törölt határozat
16
72
4
92
Felfüggesztett
27
17
3
47
Visszavont határozat
29
69
6
104
1556
4605
1168
7329
32+pót 0 11 2 0 789 2 1 0 805
10+MUSZ 44 92 148 1 3707 69 17 66 4144
NG 0 3 0 0 1094 0 0 0 1097
Összesen 44 106 150 1 5590 71 18 66 6046
Határozattal lezárt jogerősítésre vár
Összesítve 2011. december 31-ei állapot
Technikai problémás Rögzítés Hiánypótlás Jogorvoslattal érintett Határozattal lezárt jogerősítésre vár Törölt határozat Felfüggesztett Visszavont határozat Összesítve 43
43
Rövidítések:
32+pót= személyi Kpt. I, illetve a pótbeadásra lehetőséget adó személyi Kpt. II. alapján benyújtott igények. (kérelemre induló eljárások) 10+MUSZ= személyi Kpt. III. elrendelte, hogy a Kárpótlási Hatóság hivatalból vizsgálja felül a személyi Kpt. I., illetve a személyi Kpt. II. alapján meghozott döntéseit, amelyeket deportálás, és szovjet kényszermunka szabadságelvonása miatt hozott és a megítélt kárpótlási összegeket 10 %-al ki kellett egészíteni, valamint az egyes, a munkaszolgálat szabadságelvonása miatt benyújtott kérelmeket is felül kellett vizsgálni. (hivatalból induló eljárások) NG= 1992. évi LII. törvény alapján benyújtott nemzeti gondozási igények (kérelemre induló eljárások)
159
Az e körbe tartozó jogszabályok végrehajtásával összefüggően a 2011. évben összesen 66 db határozat és 1424 db egyéb érdemi intézkedés született. A nemzeti gondozásra vonatkozó igények benyújtására, illetve a személyi Kpt. I. egyetlen esetében (a személyi Kpt. 14. §.-a lehetővé teszi, hogy a 1945-1989 közötti törvénysértő elitélésnek semmisé nyilvánítását követően 4 hónapon belül kárpótlási kérelmet nyújtson be az igénylő) a kérelmeknek nem volt beadási határidejük. A helyzet év végére megváltozott, mivel a korábban már hivatkozott, a kárpótlás lezárására irányuló kormányzati törekvés egyik lépéseként 2012. január 1-jén hatályba lépett személyi Kpt. I., és a nemzeti gondozásról szóló törvénymódosítással a jogalkotó 2012. március 30. napjában határozta meg a kérelmek benyújtására még nyitva álló határidőt. 3.2.2. Kormányrendelettel érintett ügyek A 31/2003. (III.27.) Korm. rendelet elrendelte, hogy egyes életelvesztéses esetekben (deportálás, szovjet kényszermunka, magyar hatóság politikai indíttatású önkénye miatti életelvesztés esetén) a korábban egy ügyben megítélhető maximum 30.000 forintos kárpótlási összeget hivatalból 400.000 forintra kellett kiegészíteni. Technikailag annyi történt, hogy a személyi Kpt. III. alapján a fenti három esetben meghozott helyt adó döntéseket átemelték a korábbi DOS alapú adatbázisból egy modernebb adatbázisba, és abban meghozták az úgynevezett kiegészítő határozatokat. Fontos megjegyezni, hogy a 31/2003. (III.27.) Korm. rendelet a kiegészítő határozatban szereplő összeget a hagyaték tárgyának nyilvánítja, ezért ha az eredeti jogosult (aki a személyi Kpt. III. alapján beadta igényét 1997-ben) időközben elhalálozott, az örökösök válnak jogosulttá az összegre, és esetleges jelentkezésükre nem ad időbeli határt a jogszabály. A 31/2003. (III.27.) Korm. rendelethez kapcsolódóan az első felméréskor 14.756 db elintézetlen ügyet tartottunk nyílván az alábbi megoszlásban: a döntés jogerős, de a Kárpótlási Osztály még nem tudta a Hadigondozottak Közalapítványnak kifizetésre átadni az ügyet (605 db) technikai problémás (3086 db) kiegészítő határozattal lezárt ügyek, de a jogosultat/örökösét nem lehet elérni (11 065 db) A feldolgozás során a 31/2003. (III.27.) Korm. rendelet végrehajtásával összefüggően a 2011. évben összesen 860 db határozat és 1993 db egyéb érdemi intézkedés (tájékoztató levél, hiánypótlás) született. A HK részére kifizetésre átadott helyt adó határozatok értéke 92.973.011 forint volt. Év végére az e körbe tartozó lezáratlan ügyek száma az alábbiak szerint alakult: Összes lezáratlan ügy: 12.429 db a döntés jogerős, de a Kárpótlási Osztály még nem tudta a Hadigondozottak Közalapítványnak kifizetésre átadni az ügyet (393 db) technikai problémás (1.628 db) kiegészítő határozattal lezárt ügyek, de a jogosultat/örökösét nem lehet elérni (10.408 db)
160
A 31/2003. (III.27.) Korm. rendelet alapján a Hadigondozottak Közalapítványának kifizetésre átadott, határozatokban megállapított kárpótlási összegek forintban, a kifizetés módja és dátuma szerinti bontásban Dátum
Utalás
Deviza
Összesen
2011.01.19.
8 454 167
816 250
9 270 417
2011.02.16.
5 246 000
929 166
6 175 166
2011.03.09.
4 585 001
525 000
5 110 001
2011.04.13.
6 785 000
2 611 666
9 396 666
2011.05.24.
4 837 333
1 540 001
6 377 334
2011.06.27.-28.
933 958
2 491 667
3 425 625
2011.08.03.
200 000
821 667
1 021 667
2011.08.15.-16.
2 200 000
100 000
2 300 000
Posta
2011.09.05.-06.
792 000
12 651 043
1 175 834
14 618 877
2011.10.12.
160 343
6 934 292
2 575 830
9 670 465
2011.10.26.
2 955 615
6 263 963
757 222
9 976 800
2011.11.08.
223 027
1 572 678
633 333
2 429 038
2011.11.23.
308 190
4 972 501
2 808 666
8 089 357
2011.12.07.
241 667
375 000
328 750
945 417
2011.12.14.
854 167
1 248 751
2011.12.21.
244 096
1 449 167
370 000
2 063 263
Összesen
5 779 105
68 708 854
18 485 052
92 973 011
2 102 918
3.2.3. A személyi Kpt. IV. alapján beadott kérelmek A legutolsó, kérelmek benyújtására lehetőséget adó személyi kárpótlási jogszabály 2006. december 31-ig tette lehetővé kárpótlási kérelmek benyújtását. Kárpótlás ugyanazon jogcímeken járt, mint a személyi Kpt. III. alapján. Kárpótlásban részesülhetett az, akinek hozzátartozója deportálás, szovjet kényszermunka, magyar hatóság politikai indíttatású önkénye miatt vesztette életét, illetve munkaszolgálat teljesítése miatt is lehetőség volt kárpótlást kapni. A jogelőd kárpótlási szervezeti egységek munkájának jelentős részét 2010. év végéig e kérelmek hatósági elintézése tette ki. 99.717 kérelem érkezett be, amelyek közül 2011. év elején. 6.751 volt még elintézetlen az alábbi megoszlásban: még nem született döntés (33 db)
161
volt döntés, de a kézbesítés ellehetetlenülése miatt nem lett jogerős az ügy (3.653 db) a döntés jogerős volt, de a Kárpótlási Osztály még nem tudta a Hadigondozottak Közalapítványnak kifizetésre átadni az ügyet (685 db) technikai problémás (1.843 db) az ügyfél elhunyt, örökösről nem tudni (537 db) A feldolgozás során a személyi Kpt. IV. végrehajtásával összefüggően a 2011. évben összesen 1.307 db döntés (határozat és végzés) és 4.085 db egyéb érdemi intézkedés (például: tájékoztató levél kíséretében döntések újrapostázása, hiánypótlási felhívás) született. A HK részére kifizetésre átadott helyt adó határozatok értéke 127 617 132 forint volt. Év végére az e körbe tartozó lezáratlan ügyek száma az alábbiak szerint alakult: Összes lezáratlan ügy: 5277 db van döntés, de a kézbesítés ellehetetlenülése miatt nem lett jogerős az ügy (2335 db) a döntés jogerős, de a Kárpótlási Osztály még nem tudta a Hadigondozottak Közalapítványnak kifizetésre átadni az ügyet (595 db) az ügyfél elhunyt, örökösről nem tudni (2.347 db) Fenti ügyeken túlmenően az év folyamán megkezdődött a személyi Kpt. IV. alapján benyújtott azon kérelmek felülvizsgálata is, amelyeket korábban hirdetményi úton közöltek. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy sok esetben jogszabályellenesen választották a kézbesítés ezen módját, így mivel szabálytalan kézbesítéssel nem válhat jogerőssé egy ügy, szükségessé vált az érintett kérelmek (5.847 db) tételes átvizsgálásának megkezdése is. A 2006. évi XLVII. törvény alapján a Hadigondozottak Közalapítványának kifizetésre átadott, határozatokban megállapított kárpótlási összegek forintban, kifizetés módja és dátuma szerinti bontásban Dátum
Posta
Utalás
Deviza
Összesen
2011.01.17.-18.
200 000
9 800 000
23 433 333
33 433 333
2011.01.24.-25.
506 666
5 764 444
6 271 110
2011.01.31.-02.01.
400 000
1 133 333
1 533 333
2011.02.07.-08.
400 000
2 286 664
2 686 664
2011.02.14.-15.
3 941 666
833 333
4 774 999
2011.02.21.-22.
200 000
1 033 333
1 233 333
2011.02.28.-29.
400 000
1 900 000
2 300 000
1 900 000
2 400 000
4 433 333
1 000 000
5 699 999
6 699 999
2011.03.07.-08. 2011.03.16.-17.
133 333
162
2011.03.21.-22.
400 000
2 726 666
3 126 666
2011.03.28.-29.
5 600 002
1 100 000
6 700 002
2011.04.04.-05.
2 066 667
3 746 666
5 813 333
2011.04.11.-12.
500 000
2 133 333
2 633 333
1 666 667
1 666 667
1 857 143
2 057 143
2011.04.19 2011.04.26.-27.
200 000
2011.05.23
800 000
2011.05.31
2 100 000
2 066 667
4 166 667
1 733 333
100 000
1 833 333
2011.06.14.
800 000
1 000 000
1 800 000
2011.06.20.-21.
800 000
8 177 777
8 977 777
2011.06.27.
200 000
2011.06.06.-07.
200 000
800 000
200 000
2011.07.05.
1 266 666
1 266 666
2011.07.19.
733 333
733 333
2 400 000
3 375 000
2011.08.02.-03.
800 000
800 000
2011.08.09.
1 800 000
1 800 000
2011.07.25.-26.
975 000
2011.08.22.-23.
400 000
400 000
800 000
2011.09.05.-06.
2 240 000
1 400 000
3 640 000
2011.09.12.-13.
400 000
1 900 000
2 300 000
2011.09.26.-27.
1 600 000
100 000
1 700 000
2011.10.03.
100 000
100 000
2011.10.10.
900 000
900 000
2011.10.18. 2011.10.24.-25.
2 316 666
2011.11.02.
200 000
2011.11.15. 2011.11.21.-22. 2011.11.29.
100 000
1 200 000
1 200 000
944 443
3 261 109 200 000
400 000
400 000
1 033 332
1 133 332
400 000
400 000
163
2011.12.06.
400 000
400 000
2011.12.13.
66 667
66 667
84 303 799
127 617 132
Összesen
533 333
42 980 000
4. Egyéb tájékozató tevékenység A fent említettek mellett a Kárpótlási Osztály folyamatosan teljesítette a hatáskörébe utalt jogszabályok alapján már lezárt kérelmekkel kapcsolatos tájékoztató tevékenységet. E körben vagyoni kárpótlási ügyekkel kapcsolatosan, illetve a személyi kárpótlási területen, beadott kérelemhez nem köthető. ún. általános tájékoztatást, adatszolgáltatást 583 esetben nyújtottunk. Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonás sérelmet szenvedettek részére járó 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a jogosultság igazolására elfogadja az KIMISZ jogelőd hivatalainak személyi kárpótlási határozatát. A Kárpótlási Osztály közvetlenül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megkeresésére hiteles másolatot állít ki az alapeljárásban készült határozatról. A lobbihatósági ügyekkel összefüggő hatósági feladatokat láttunk el a 2010. évi CXXXI. törvény és a 31/2011. (III. 9.) KIM utasítás alapján. E feladatkörben eljárva a 2011. évben 150 ügyben írtunk megkeresést, illetve adtunk ki tájékoztatást lobbi ügyekre vonatkozólag. 5. 2011. év végi jogszabályi változások A Magyar Közlöny 165. számában 2011. december 30-án került kihirdetésre a 2011. évi CCI. törvény, amely módosította a személyi kárpótlási törvényeket, illetve a 164. számban tették közé az egyes kárpótlással kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 349/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletet, amely a nyugdíj-kiegészítésre vonatkozó kormányrendeleteket is módosította. A jogszabály-változások legfontosabb eleme, hogy a jogalkotó a személyi Kpt. I. alapján előterjeszthető úgynevezett semmiségi ügyekben, a nemzeti gondozási igények, illetve a nyugdíjrendezésre vonatkozó kérelmek esetén 2012. március 30. napjában határozta meg a kérelmek benyújtására még nyitva álló határidőt. Szabályozásra került még a személyi kárpótlás területén a jogutódlás kérdése, illetve a lehetetlen kapcsolattartás esetére hirdetményi kézbesítést rendelt el a jogalkotó. 6. Vagyoni kárpótlás, termőföldárverés 6.1. Vagyoni kárpótlás Tájékoztató tevékenység és döntéshozatal A vonatkozó jogszabályok alapján a vagyoni kárpótlás területén 1994. március 15-én volt utoljára lehetőség kárpótlási kérelmet joghatályosan benyújtani. Mára elmondható, hogy az 1991. évi XXV. törvény, valamint az 1992. évi XXIV. törvény alapján benyújtott ügyekben a határozathozatal lezárult.
164
A vagyoni kárpótlás területén a mindennapi munkafeladatok közé tartozik a földárverésekkel és kárpótlási jegyekkel kapcsolatos ügyféltelefonok és levelek megválaszolása. Az ügyfelek leginkább a kárpótlási jegy felhasználásának lehetőségeiről, illetve a hátralévő földárverésekről érdeklődnek. A Kárpótlási Osztály a jogosultak kérései alapján igazolásokat ad ki a termőföldárverésen felhasznált kárpótlási jegyekkel vásárolt földterületekről, hiteles kárpótlási határozat másolatokat, illetve banki igazolást állít ki az ügyfelek által átvett kárpótlási jegyek sorjeléről, és címletértékéről. Hagyatéki, illetve peres eljárások esetén a Kárpótlási Osztály közjegyzői, bírósági és ügyészségi megkereséseknek tesz eleget. Vagyoni sérelmekkel, árverésekkel és egyéb tulajdonrendezéssel kapcsolatosan ügyfelektől, hivatali szervektől érkezett megkeresésekre a Kárpótlási Osztály 344 esetben, az irattári dokumentációk átvizsgálását követően a szükséges tájékoztatást megadta, illetve a hatáskörébe tartozó intézkedést megtette. A jogalkotó lehetőséget biztosított feltételesen ugyan, de személyi sérelemmel összefüggő vagyoni kérelmek elbírálására is. A személyi adatlapokon jelzett vagyoni sérelem vizsgálatára akkor került sor, ha a személyi kérelem legalább részben helyt adó határozattal zárult. A személyi Kpt. IV. alapján benyújtott személyi kárpótlási kérelmeknél jelzett vagyoni sérelmek elbírálása érdekében az érintett ügyfelek részére 2011. évben nem került kiküldésre igény benyújtására szolgáló adatlap. A személyi Kpt. IV. végrehajtásának korábbi éveihez képest azért csökkent az érdemben intézett személyi kérelmekhez fűződő vagyoni kérelmek száma, mert csak abban az esetben küldünk vagyoni adatlapot, ha az elvesztett ingóságok, ingatlanok meghatározása kellően pontos és konkrét volt. A Kárpótlási Osztály készíti elő az átmeneti kockázati alap terhére történő visszafizetéssel kapcsolatos határozatokat. Kárpótlási jegy visszatérítésére abban az esetben van lehetőség, ha az árverező által megszerzett földterület – földmérést követően megállapított – tényleges aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke alacsonyabb, mint az árveréskor meghatározott AK érték, illetve, ha az árverésen szerző személy tulajdonjogát – egy már fennálló tulajdonviszonyra tekintettel – nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba. A feladat folyamatos, a 2011. évben nem született határozat kárpótlási jegy visszatérítéséről. 6. 2. Termőföldárverések 2009. év végén az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének megkeresése, önkormányzati megkeresések, illetve ezek nyomán kialakult sajtóvita megkérdőjelezte, hogy a jelenlegi jogi szabályozás megfelelő-e a további földárverések lebonyolításához (például alacsony kikiáltási ár). 2010. márciusban olyan kormányzati döntés született, hogy a már anyagi joghatással, kötelezettségvállalással együtt járó kérdésekben ne vagy csak kivételesen történjenek intézkedések, erre tekintettel a KIMISZ jogelődje, az Igazságügyi Hivatal a termőföldárverések megtartását elhalasztotta. A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény rendelkezése alapján 1997. szeptember 30-át követően termőföld árverés megtartására csak abban az esetben kerülhet sor ha: a) az valamely elháríthatatlan okból meghiúsult, b) az árverési kifogásnak a jogorvoslati eljárás során helyt adtak, c) a földalap-módosítási kérelem elbírálása még nem történt meg, illetve az erre vonatkozó határozat nem emelkedett jogerőre, vagy a földalap csereszerződést még nem kötötték meg. Fenti okokból kifolyólag így 17 további árverés megtartására van lehetőség. A KIMISZ
165
Kárpótlási Osztálya a 2011. évben a hátralévő termőföldárverések vonatkozásában előzetes felmérést készített, melynek keretében megkereste az illetékes földhivatalokat, bíróságokat, környezetvédelmi hatóságokat, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet. A megkeresések eredményei az alábbi táblázatban foglalhatóak össze:
Hátralévő Hátralévő árverések AK érték száma
Hátralévő ha mérték
I. földalap
1
3 467
216
II. földalap
16
36 368
1 335
Összesen:
17
39 835
1 550
Az árverés folyamata Az árverésen résztvevők az 1 AK-nak megfelelő forint értékre licitálnak. Az aranykoronánkénti ár a konkrét földárverésen, a licitálás folyamán alakul ki. A 3.000 Ft/AK kikiáltási árat az 1991. évi XXV. törvény 22. § (1) bekezdése írja elő. Ha a kikiáltási áron vagy annál magasabb áron nincs vételi ajánlat, a kikiáltási ár lépcsőzetesen, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig (500 Ft/AK) csökkenthető. A vételár tehát a licitálás eredménye függvényében lehet akár 500 Ft/AK, de lehet 100.000 Ft/AK is. A licitálást a 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet] meghatározott eljárási rend szerint kell lefolytatni. A 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése szerint az árverésen az árverezhet, aki az árverés vezetőjénél letétbe helyezi az őt megillető és a vételi jog gyakorlására felhasználni kívánt kárpótlási jegyeket. Az árverésen való részvételi jogosultság részletes feltételeit a 1991. évi XXV. törvény 21. és 27. §-ai állapítják meg, az árverés lefolytatásának eljárási szabályait pedig a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 28-38. §-ai tartalmazzák. A vonatkozó jogszabályok értelmében döntően kárpótlási jegyekkel lehet földárverésen földtulajdonhoz jutni. A KIMISZ a mai napig állapít meg kárpótlást kárpótlási jegy formájában a jogosultak számára. A kárpótlási jegyek felhasználására jelenleg elsődlegesen a termőföld árverések nyújtanak lehetőséget. Nyilvántartásaink szerint megközelítőleg 2 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegy van még forgalomban. 7. A Kárpótlási jegyek elszámolásával és megsemmisítésével kapcsolatos feladatok A rendelkezésre álló adatok szerint 1.970.845.000.-Ft címletértékű kárpótlási jegy valamint 627.716.000.-Ft címletértékű utalvány a mai napig forgalomban van. Az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII.24) Korm. rendelet alapján a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ), a KIMISZ jogelődje a Központi Igazságügyi Hivatal, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt) között 2008. április 03-án létrejött Együttműködési Megállapodásban foglaltaknak megfelelően 2011-ben az állami vagyon privatizációja során felhasznált és bevont vagy egyéb módon az állam tulajdonába került kárpótlási értékpapírok megsemmisítésére 2011. június 16-án, 2011. június 28.-án, és 2011. december 13-án került sor.
166
A nyilvántartásunk alapján kimutatható, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 2011. évben a három megsemmisítési értéknap alatt mindösszesen 9.244.000.-Ft címletértékű utalványt és 4.446.266.000.-Ft címletértékű kárpótlási jegyet semmisített meg. Az ellenőrzésben és a megsemmisítésben a KIMISZ és jogelődei részéről mindenkor két munkatárs váltott jelenlétére volt szükség Az eddig foglalkoztatott nyugdíjas korú kárpótlási jegy megsemmisítésben részt vevő kollégák helyett – költségtakarékossági okokból – 2011. július 1-jétől a Kárpótlási Osztály állományában szereplő két ügyintéző vállalt munkavégzést. A megsemmisített kárpótlási jegyek tekintetében a KIMISZ és az NBSZ közötti elszámolásokban eltérések adódtak. Az Igazságügyi Szolgálat 2011. október 11-én kelt megkeresésében kezdeményezte a különbségek okainak feltárását. Az NBSZ tájékoztatása alapján 2012 márciusában nyílik lehetőség az egyeztetésre. A K&H Bank és az Igazságügyi Hivatal között 2006. február 9-én létrejött Megállapodás 7.1.1 pontjának értelmében a kárpótlási jegyek kezelésért havi fix díjként 3.500.000.-Ft került havonta kifizetésre. A KIMISZ és a K&H Bank tárgyalásait követően 2011. október 12-én kelt Megállapodás eredményeként ezt a fizetési tételt havi 2.500.000.-Ft-ra mérsékelték. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján a 2011. évben a KIMISZ több alkalommal tárgyalásokat folytatott a Magyar Államkincstárral a kárpótlási jegyek őrzésével és kezelésével kapcsolatos feladatok pénzintézettől történő átvételével kapcsolatban A kárpótlási jegyek tárolásával járó többletköltségek további csökkentésének érdekében a KIMISZ jelezte a felügyeleti szerv részére, hogy a kárpótlási jegyek és utalványok elsődleges forgalmazása miatt szükségszerűen rendelkezésre álló készletből egy jelentős tétel megsemmisíthetővé vált. Ezen készlet megsemmisítése a későbbiek folyamán munkát biztosítana az NBSZ és az MNV Zrt. foglalkoztatásában álló munkatársaknak, valamint a megsemmisítés következtében leredukálódott értékpapír-mennyiség tárolásával járó havi fix költség csökkenése is realizálódhatna. 2011-ben nem volt feldolgozott és megsemmisíthető földárverésből származó kárpótlási jegy átadás-átvétel az NBSZ és a K&H Bank Zrt. között.
8. Irattári tevékenység, archiválás 8.1. Irattári tevékenység A rendszerváltás óta folyó kárpótlási munka során megközelítőleg 13.000 iratfolyóméternyi iratanyag keletkezett, amelyet jelenleg a KIMISZ által bérelt Budapest, XI. ker., Hauszmann Alajos utcai épületben lévő 3.642 négyzetméteres irattárban őrzünk. A több mint 20 év alatt összegyűlt iratok különleges személyes adatokat tartalmaznak, továbbá tudományos értékük felbecsülhetetlen. Az iratanyag rendezése, irattározása, illetve archiválása a 322/2010. (XII. 27.) számú kormányrendelet 15.§ e) pontja alapján a KIMISZ feladata. Személyi változások miatt 2011. év nyarától a Kárpótlási Osztály részéről két ügykezelőmunkatárs dolgozott a Hauszmann Alajos utcai Irattárban. Az állomány szeptembertől egy, hat órában foglalkoztatott fővel bővült. 2011 márciusában megváltoztattuk a Kárpótlási Osztályon külön működő úgynevezett határidőkezelő irattár fizikai elhelyezését és az ott lévő 50 iratfolyóméternyi iratanyagot leszállítottuk az
167
irattárba, ahol azt azóta is elkülönítetten kezeljük. 2011 májusában az ügyintézői állomány a Hauszmann Alajos utcai épületből a KIMISZ Róna utcai épületébe költözött. A költözés kapcsán az iratok megóvása érdekében szükségessé vált, hogy az ügyintézők a náluk lévő iratokat beszolgáltassák az irattár részére, amelyek a Róna utcai épületben történő elhelyezkedést követően visszakerültek hozzájuk. E munkafolyamat során több ezer ügyiratot kellett bevételezni, illetve kiadni a kollégáknak. 2011. júniusára kialakult az iratszállítás rendje a Róna utcai KIMISZ épület és a Hauszmann Alajos utcai irattár között, azóta a munkavégzéshez szükséges iratok naponta történő szállítással, számítógépes rendszerrel történő regisztrációval jutnak el az irattárból az ügyintézőkhöz. A kárpótlási iratok irattározását, az ügyintézők által kért iratok átadását, a lezárt ügyek iratainak átvételét és az irattárban való elhelyezését, az irattár munkatársai folyamatosan végzik. A 2011. évben megközelítőleg 71.000 alkalommal mozgattak meg ügyiratokat a kollégák, vagyis ennyi esetben történt ügyirat kiadása, illetve bevétele, az irattárban lévő helyére való rendezése. 2011 szeptemberétől az árverési iratanyagok leltározását is megkezdte a Kárpótlási Osztály. A leltározás indokoltságát az adta, hogy az új beadási lehetőségek megnyitásával korábban mindig az újonnan bejövő anyagokkal kellett az állománynak foglalkoznia, így nem maradt idő a korábbi megyei kárrendezési irodák által felküldött árverési iratanyagok rendszerzésére, ezért jelenleg ezen iratoknak csupán 1/4-e van helyesen regisztrálva a számítógépes rendszerben. Az árverési iratokat dobozokban tárolják. Egy dobozban minden irattípus (pl.: határozat, jegyzőkönyv) vonalkóddal van ellátva, így egy doboznyi iratanyag esetén előfordulhat, hogy akár 50-60 iratot kell leltározni. A teljes árverési iratanyag megközelítőleg 400.000 db vonalkóddal ellátott, különböző irattípust foglal magába. 2011. szeptembertől az év végéig tartó időszakban 32. 214 db irat leltározását tudták a kollégák elvégezni. 8.2. Archiválás, iratselejtezés A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelemről szóló 1995. LXVI. törvény 12. § (1) bekezdése alapján a nem selejtezhető köziratokat a keletkezés naptári évétől számított tizenötödik év végéig kell az illetékes közlevéltárnak (a KIMISZ esetében a Magyar Országos Levéltárnak, a továbbiakban: MOL) átadni. A törvény 12. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít az átadás-átvételi határidő egyszeri öt évre történő meghosszabbítására, amennyiben a közfeladatot ellátó szervnek az iratokra ügyviteli szempontból szüksége van. A KIMISZ jogelődje a Központi Igazságügyi Hivatal 2006-ban megkapta a MOL hozzájárulását ahhoz, hogy az iratokat további öt évig őrizze. A moratóriumról szóló engedély 2006. július 6-án kelt, így a KIMISZ-nek az archiválási munkálatokat már nyáron el kellett volna kezdenie. Mivel a Szolgálat anyagi erőforrásokat, illetve a kárpótlás lezárásához kapcsolódó munkák ellátása miatt többlet munkaerőt nem tudott rendelkezésre bocsátani az archiválási munkák megkezdéséhez, levélben fordultunk a MOL főigazgatójához, amelyben további 5 év haladékot kértünk az iratok átadására. A MOL 2011. december 19-én kelt hivatalos válaszlevele értelmében a halasztáshoz hozzájárultak. Az iratok rendezésére, selejtezésre két lehetőség kínálkozik: az ún. digitális archiválás, illetve a hagyományos papíralapú archiválás. A digitális archiválás esetén a KIMISZ vállalná, hogy a kárpótlási iratanyagot hitelesen digitalizálja, létrehoz egy, a majdani kutatókat segítő adatbázist és keresőprogramot, majd ezeket a szoftvereket a későbbi a használathoz szükséges hardvereszközökkel együtt, a MOL rendelkezésére bocsátja. 2011. június folyamán EKOP pályázat keretében javasoltuk, hogy a
168
digitalizálás céljából a minisztériummal, mint kedvezményezettel együtt jelentkezzen a KIMKIMISZ konzorcium a pályázatra, de támogató döntés nem született. A hagyományos papíralapú archiválás magába foglalja az iratok csoportokra történő kézi szétválogatását a MOL által 2008-ban elfogadott Irattári Terv alapján, amely irattípusokra bontva tartalmazza, hogy mely iratok maradandó értékűek, melyek selejtezhetőek, illetve, hogy ezek mennyi idő múlva selejtezhetőek. A papírlapú archiválás további fázisai: a leselejtezett iratokat szakszerűen meg kell semmisíteni, a maradandó értékű iratokat pedig az aktán belül sorba kell rendezni, az eredeti iratokat kiemelni, a fém- illetve műanyag kapcsokat kiszedni, és az iratokat savmentes dobozokba elhelyezni. Az ilyen formán rendezett iratanyagról jegyzéket kell készíteni, majd átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében a MOL-nak átadni. Fontos megjegyezni, hogy valamennyi munkafázis végrehajtása a MOL ellenőrzésével történne, illetve a levéltár csak úgy veszi át az iratokat, ha az adatbázisokat egységesítve is átadjuk nekik. A Mol képviselőivel 2011. szeptember 29-én tartott megbeszélésen a levéltárosok megerősítették azt, hogy a digitális archiválásnak jelenleg nincs meg a jogszabályi háttere, de tájékoztatásuk szerint 2012. évben megszületik a kérdést rendező jogszabály. Mivel a KIMISZ jogszabályi kötelezettségének eleget akart tenni, és a papírlapú archiválást meg szerettük volna kezdeni, ezért az archiválandó iratok nagyságrendjének felmérése érdekében 2011. december 5. napján a levéltárral egyeztetve 50 iratfolyóméternyi dokumentum selejtezését kezdtük meg 2 munkatárs bevonásával. A 2011. december 5-től az év végéig végzett selejtezési munkálatok során (az ún. pagináló számítógépes program adatait figyelembe véve) kettő munkatárs 375 db különböző vonalkódos azonosítóval ellátott vagyoni kárpótlási akta rendezését kezdte meg, és átlagosan 12-13 percet vett igénybe egy ilyen akta feldolgozása. Egy vonalkóddal ellátott aktán belül különböző irattípusokat (pl. határozat, földhivatali döntés) lehet felvinni a rendszerbe, és az eltelt idő alatt 5.209 ilyen irattípust tudtak a kollégák regisztrálni, amelyek közül megközelítőleg 30 % lesz selejtezhető. 9. Ügyfélszolgálat működése, ügyfélbarát intézkedések 9.1 Ügyfélszolgálat A KIMISZ-en belül a Kárpótlási Osztály egyedüli szakterületként ügyfélszolgálatot működtet. 2011 márciusáig hetente 3 napon fogadtuk az ügyfeleket, azt követően a kisebb érdeklődésre való tekintettel 1 napra korlátoztuk az ügyfélszolgálat nyitva tartását. Az ügyintézői állomány átköltözéséig a Hauszmann Alajos utcában, majd azt követően a Róna utcában üzemelt az ügyfélszolgálat. A feladatok ellátásában, váltásban a Kárpótlási Osztály ügyintézői vettek részt. Az ügyfélszolgálaton megjelent személyek elsősorban a személyi Kpt IV. alapján benyújtott kérelmeikkel kapcsolatban érdeklődtek, illetve csatoltak be igazoló iratokat. Emellett nyugdíjrendezési kérelmek benyújtására is sor került, valamint iratbetekintést is biztosítottunk számos esetben. A 2011. évben átlagosan napi 5-10 ügyfelet fogadtunk az ügyfélszolgálaton és vettünk be tőlük, vagy adtunk át részükre iratot, illetve nyújtottunk tájékoztatást. Jellemző, hogy az érdeklődök nagy számban képviseltették magukat meghatalmazottal, családtaggal. A magyarországi meghatalmazottak számára lehetőséget teremtett a KIMISZ a döntések, hiánypótlási felhívások ügyfélszolgálaton történő személyes átvételére. Ezzel a lehetőséggel több meghatalmazott élt.
169
A hirdetményi úton közölt döntések is az ügyfélszolgálat hirdetőtábláján kerültek kifüggesztésre. 9.2 Ügyfélbarát, eljárást segítő intézkedések 9.2.1. Interneten elérhető adatbázisok felhasználása a bizonyítási eljárás során A korábbi évekhez hasonlóan a bizonyítási eljárás során fokozott figyelmet szentelt a Kárpótlási Osztály az interneten fellelhető történelmi témájú adatbázisoknak. Kiemelkedő jelentőségű a Yad Vashem Intézet által létrehozott holokauszt adatbázis, valamint a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Levéltárának kutatásain alapuló internetes honlap. Az adatbázisokból nyert információk az elszenvedett sérelem igazolása szempontjából döntő jelentőségűek lehetnek, ezért munkatársaink számára előírás a nyilvántartásokban történő keresés. 9.2.2. Életbenléti igazolás kérése Ügyfeleink érdekeinek védelme és a jogtalan kifizetések megakadályozása érdekében az ügyintézőknek a korábbiakhoz hasonlóan lehetősége van a meghatalmazottal eljáró kérelmezők ügyeiben – a kifizetést megelőzően – életbenléti igazolást (vagy más azzal egyenértékű okiratot) kérni. Az életbenléti igazolás hitelt érdemlően igazolja a kérelmező életbenlétét, így kizárható annak lehetősége, hogy az időközben elhunyt ügyfél meghatalmazottja részére teljesítünk kifizetést. 9.2.3. Idegen nyelvű levelezés Ügyfeleink jelentős része külföldön élő, idős személy, aki a magyar hivatalos nyelvet már kevéssé érti, illetve egyre több esetben jelentkeznek az elhunyt ügyfelek örökösei, akik egyáltalán nem beszélnek magyarul. Az eljárás nyelve magyar, de egyes esetekben angol nyelvű levelezést is folytattunk az ügyfeleinkkel, valamint az eljárásban közreműködő külföldi szervezetekkel. 10. Lobbihatósági tevékenység A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény, 19. § b) pontja 2011. január 1. napjával hatályon kívül helyezte a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvényt. A 2010. évi CXXXI. törvény 20. § (1) bekezdése értelmében a lobbistáknak és a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerveknek a lobbitörvény szerinti, 2010. utolsó negyedévére vonatkozó tájékoztatót, illetve a lobbiigazolványukat 2011. január 31-ig kellett eljuttatniuk a KIMISZ-nek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 31/2011. (III. 9.) KIM utasítás 14. § (3) bekezdése alapján a Kárpótlási Osztály feladatkörébe tartoznak a lobbihatósági ügyekkel összefüggő hatósági feladatok. E feladatkörben eljárva a 2011. évben 150 ügyben írtunk megkeresést, illetve adtunk ki tájékoztatást lobbi ügyekre vonatkozólag.
170
1. számú melléklet A KIMISZ kárpótlási tevékenységét jelző mérőszámok alakulása 2011-ben
Döntések ( határozat, végzés, hatósági bizonyítvány) száma 2011-ben 1992. évi XXXII. tv.; 61 db 2006. évi XLVII. tv.; 1307 db
Nemzeti gondozás; 5 db Nyugdíjkiegészítés; 472 db
31/2003. (III.27.) Korm. rendelet; 860 db
Egyéb érdemi intézkedések száma (hiánypótlási felhívás, tájékoztató levél, adatszolgáltatás)
Általános személyi kárpótlási tájékoztatás 239 db
Lobbi ügyek 150 db
Vagyoni ügyek 344 db
Nyugdíj-kiegészítés; 87 db 1992. évi XXXII. tv.; 1359 db
Nemzeti gondozás; 65 db
31/2003. (III.27.) Korm. rendelet; 1993 db 2006. évi XLVII. tv.; 4085 db
171
FUNKCIONÁLIS FELADATOK I. 1.
BESZERZÉS ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁS
Áttekintés
A KIMISZ-ben jelentős szervezeti átalakulás történt 2010. és 2011. között, amely a költségvetés alakulását is befolyásolta. A fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1-jével történő létrehozása mind a létszám, mind a költségvetés és a vagyon tekintetében nagy változást hozott. Ezzel összefüggésben az országos hatáskörű Igazságügyi Hivatal jogutódja 2011. január 1-jétől a KIMISZ lett, 109 fős engedélyezett létszámmal, mint központi irányító szerv. 1.1
A 2011. évi költségvetési gazdálkodás számszaki adatainak ismertetése
A KIMISZ költségvetési előirányzatainak alakulását a 2010. évhez viszonyítva az alábbi táblázat mutatja be, valamint tartalmazza a 2011. évi teljesítési adatokat is. Adatok eFt-ban 2010. évi eredeti előirányzat
Előirányzat
2011. évi eredeti előirányzat
2011. évi módosított előirányzat
2011. évi teljesítés
Személyi juttatás
3 257 400
453 700
587 263
576 675
Járulék előirányzat
826 600
114 700
158 277
137 044
Dologi kiadás
819 100
107 800
685 114
551 515
Társ., szoc. juttatás
3 000
0
0
0
Pénzeszköz átadás
0
1 146
1 146
Kölcsönök
0
759
759
Beruházási kiadás
24 800
4 000
73 439
53 324
Összesen kiadás
4 930 900
680 200
1 505 998
1 320 463
Saját bevétel
0
0
53 000
55 144
Műk. Célra átvett pe.
0
0
76 265
76 266
284 149
284 149
Tám ért bev. EU
172
Támogatás
4 930 900
680 200
638 040
638 040
Átvett maradvány
0
92 000
92 000
Kölcsönök visszatérülése
8 000
8 000
0
Maradvány igénybevétel
0
354 544
277 843
Összesen bevétel
4 930 900
680 200
1 505 998
1 431 442
Engedélyezett létszám
836 fő
109 fő
109 fő
109 fő
A 2011. évi előirányzatok a módosult létszámmal arányosan csökkentek, azonban ez a dologi kiadások tekintetében nem teljesen igazodik a KIMISZ által ellátandó feladatokhoz. A 2011. évi előirányzat módosításokat a következő főbb tényezők befolyásolták: Zárolás és támogatás elvonás (74.960 eFt) Maradvány felhasználás (354.544 eFt) Maradvány átvétel (92.000 eFt) Továbbszámlázott költségek megtérülése (55.144 eFt) Hadigondozottak Közalapítványának támogatása (76.285 eFt) EU pályázatok támogatása (284.149 eFt) EU pályázathoz kapcsolódó (visszafizetendő) likviditási támogatás (52.756 eFt a maradvány részeként) EU pályázathoz kapcsolódó támogatás a nem elszámolható költségekre (94.998 eFt a maradvány részeként). A zárolást követő támogatás elvonás mértéke az eredeti előirányzat mintegy 11 %-a volt. A KIMISZ az utóbbi években a dologi előirányzat hiányával küzdött, amelyet 2011-ben a Minisztérium egyszeri 92.000 eFt összegű támogatásával, valamint a bérmegtakarításból történő átcsoportosítással sikerült egyszeri jelleggel megoldani. A Hadigondozottak Közalapítványa (HK) évek óta támogatja a kárpótlási feladatok ellátását, amely megállapodáson alapuló havi elszámolás alapján történik. 2011-ben a KIMISZ 76.265 eFt összegben számolt el költségeket, amelyben személyi jellegű kifizetések és dologi kiadások megtérítése szerepelt. Elértük,.hogy a 2011. január 1-jével megszűnt HK-s státuszok helyett 8 KIMISZ státuszban foglalkoztatott kárpótlási ügyintéző illetményének elszámolhatóságát a Hadigondozottak Közalapítványa forrásai terhére. A 2011. március 10-én kihirdetett Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően kialakított szervezeti struktúra és az engedélyezett létszám figyelembe vételével, a szervezeti átalakítás során a KIMISZ a személyi juttatásokkal történő takarékosságra törekedett azzal, hogy bizonyos álláshelyeket nem töltött be. Ennek köszönhető, hogy a támogatás elvonás nagyobb része a személyi juttatások terhére valósulhatott meg, illetve év végén a dologi kiadások hiányos előirányzatát sikerült pótolni. A KIMISZ kettő vagyonkezelt ingatlannal rendelkezik, továbbá egy közel 3.500 m2-es irattárral, amelyet az MNV Zrt.-től bérel a KIMISZ, és amely elsősorban a kárpótlási ügyiratok tárolását
173
biztosítja. Az ingatlanok üzemeltetése és az egyéb üzemeltetési, fenntartási és működési költségek minimális szinten is évi 90 millió Ft kiadást jelentenek. Ebből a Hauszmann Alajos utcai bérelt terület éves üzemeltetési költsége 12-14 millió Ft kiadást jelentett, azonban a bérbeadóval folyamatban lévő perben felmerült új körülmények miatt a költségek egy része 2012-ben jelentkezik. 2011. évi maradvány alakulása
1.2.
A 2011. évi pénzmaradvány 194.940 eFt, ebből 170.732 eFt kötelezettségvállalással terhelt. A maradvány nagyobb része a KIMISZ által megvalósítandó TÁMOP 5.6.2 projekthez kapcsolódik, kisebb része a KIMISZ működési kiadásainak megtakarításából keletkezett. A kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány fedezetet nyújthat a 2012-ben végrehajtott létszámleépítés többletkiadásaira. Európai Uniós projektek költségvetési hatása
1.3.
2011-ben négy EU forrásokból is finanszírozott projekt megvalósítása folyt párhuzamosan a hivatalban. A következő három Európai Uniós projekt megvalósítása a tárgyévben befejeződött, ezek közül két projekt esetében a pénzügyi elszámolás még nem zajlott le teljes körűen: -
TÁMOP 1.4.3 (lezárult)
-
EVA projekt (a maradvány visszautalása maradt 2012-re)
-
KEOP energetikai projekt (elszámolások folyamatban)
Ezek összegszerűségükben nem voltak jelentősek, kivéve a KEOP pályázatot, de annak a pénzügyi rendezése csak részben történik a KIMISZ költségvetéséből. Folyamatban van továbbá a TÁMOP 5.6.2 projekt (A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és re-integrációs programok módszertani megalapozása II. szakasz) megvalósítása konzorciumi partnerként, amely 2010. április 16-al kezdődött és a támogatási szerződés szerint 2012. április 15-ig tart. Az előzetes tervek szerint várható a projekt határidejének 2012. augusztus 31-ig történő meghosszabbítása. A KIMISZ-nek 3 éves fenntartási időszakot kell biztosítania a projekt lezárását követően, amelynek időarányos fedezete 2012-re nem került beépítésre a KIMISZ költségvetésébe, a finanszírozás módjáról még folynak az egyeztetések. 2011 végéig 285.859 eFt felhasználás történt a projekt terhére. A teljes támogatási összeg 828.009.471 Ft. A projekthez kapcsolódik egy – visszafizetendő – likviditási támogatási keret 52.756 eFt összegben, amelyet 2011-ben teljes mértékben felhasznált a KIMISZ a személyi jellegű kifizetések finanszírozására. A projekt lezárásával a likviditási támogatás összegét a KIMISZnek vissza kell fizetnie. A KEOP pályázat keretében finanszírozott, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Szolgálat épületének energetikai felújítását határidőben sikerült befejezni, azonban a pénzügyi rendezés sajnálatos módon jelentős késedelemmel, 2012-ben realizálódik. 1.4.
A kárpótlási feladat ellátásával kapcsolatos költségvetési kiadások
A KIMISZ szakfeladatai közül a kárpótlási terület jelenti a legnagyobb költségigényű feladatot, amely 2011-ben közelítőleg az összes költség 46 %-át tette ki. Annak ellenére, hogy a kárpótlási folyamat törvényi lezárására megjelent a jogszabály (349/2011. (XII.30.) Korm. rendelet az egyes kárpótlással kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról), a 2012. évben ez még nem fog költségcsökkenést eredményezni, sőt a megnövekvő ügyiratszám további költségeket generál. Az arányaiban nagyobb költségigényű kárpótlási feladatot a KIMISZ kizárólagosan látja el, amit a költségvetés létszám arányos csökkentése során nem lehetett figyelembe venni, ezért is
174
jelentkezik forrás hiány a dologi kiadásoknál. 14 szoftver támogatja a feladatellátást, amelyek üzemeltetése évi 33-40 millió Ft költséget jelent. A kárpótlási jegyek őrzésére 2011. augusztus 31-ig havi 3.500 eFt +ÁFA összeget fizetett a KIMISZ a K&H Banknak, amely tárgyalások eredményeként 2011. szeptember 1-től 2.500 eFt +ÁFA-ra csökkent. 2011-ben a forgalmi költséggel együtt összességében 55,54 millió Ft költség merült fel, amely a dologi kiadások eredeti előirányzatának 50 %-át meghaladja. A kárpótlási jegyek őrzésének díja jelentősen csökkenthető lenne, amennyiben döntés születne a materializált kárpótlási jegyek indokolatlanul nagy mennyiségének megsemmisítéséről. Nehezíti a helyzetet, hogy bár a Hadigondozottak Közalapítványa megtéríti a kárpótlási feladattal kapcsolatban felmerülő költségek egy részét a KIMISZ részére, a kárpótlási jegyek őrzésének költségét még részben sem lehet a Hadigondozottak Közalapítványa felé elszámolni. Nem valósult meg, hogy a kárpótlási jegyek forgalomba hozatalára kötött, jelenleg a K&H bankkal hatályos szerződést a 2011. évre vonatkozó jogszabályi kötelezésnek megfelelően a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: MÁK) helyezzük át. A jogszabály 2012-től megváltozott, a MÁK már nem köteles a kárpótlási jegyek letéti őrzésének és forgalmazásának feladatát vállalni, illetve a bankváltásra vonatkozó döntést egyéb szakmai okok is megfontolás tárgyává teszik. A kárpótlási szoftverek üzemeltetése további tetemes kiadást jelentett, összességében 63,2 millió Ft költség merült fel 2011-ben, amelyből a Hadigondozottak Közalapítványa részösszegeket megtérített számunkra. 2.
A 2011. évi gazdálkodást befolyásoló főbb tényezők
2.1. A KIMISZ 2011. évi gazdálkodásában meghatározó körülményként kell említeni a kormányhivatalok 2011. január 1-jével történő létrehozásával összefüggésben felmerülő feladatokat. A fővárosi és megyei kormányhivatalok zavartalan működésének biztosítása érdekében féléves fenntartási kötelezettség terhelte a KIMISZ-t, amelynek lezárása egyes üzemeltetési kérdésekben 2011. december végéig húzódott, illetve a mai napig nem zárult le teljesen. A KIMISZ egyes üzemeltetési szerződéseket 2011. június 30-ig meghosszabbított, a felmerült költségek továbbszámlázásra kerültek. A megelőlegezett kiadásokból 55.144 eFt bevétel származott, a költségek egy részének a megtérülése 2012-ben várható. A továbbszámlázott bevétel a következő jogcímekből származott: fénymásolók TÜSZ díja, vonalas és mobil telefonköltség, EKG szolgáltatás díja, üzemanyag költség, biztosítási díj, takarítási költség, őrzés-védelmi díj, közüzemi költségek. Az ingatlanok üzemeltetéséhez és egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződések átadása hosszabb folyamat volt és szinte egész évben tartott. Tekintettel arra, hogy a megelőlegezett költségeink többnyire jelentős késedelemmel térültek meg, ezért az év utolsó negyedévében fizetési nehézségekkel küzdött hivatalunk. A KIMISZ megvásárolta 2011. I. negyedévében a teljes országos hálózatra vonatkozóan az office és egyéb licenszek (vírusirtó) használati díját, amelynek egy tételben történő megtérítésére végül a Nemzeti Államigazgatási Központtal 2011. december végén kötött szerződés alapján került sor 2012 februárjában 44,6 millió Ft összegben. Ez a bevétel már a 2012. évi gazdálkodást fogja szolgálni. Nem sikerült valamennyi megyei kormányhivatallal rendezni azonban a KIMISZ által 2011-ben biztosított EKG szolgáltatás díját. Ez ügyben 2012-ben további egyeztetés szükséges, figyelemmel arra, hogy hivatalunk szűkös költségvetése miatt a megelőlegezett költségeink visszatérüléséről nem tudunk lemondani.
175
2.2.
A Hauszman Alajos u. 1 szám alatti bérlemény helyzete
A bérleti díj fizetés elmaradása miatt az MNV Zrt. bérbeadó beperelte a KIMISZ-t, a peres eljárás kimenetele kétséges. A KIMISZ 89 millió forint értékre viszontkeresetet nyújtott be, a bérelt irodaterületek alapterület-különbsége és az ebből adódó rezsiköltség-túlfizetés visszatéríttetésére. A per elvesztése esetén 400-450 millió Ft összegű fizetési kötelezettség merülhet fel. Az MNV Zrt.-vel szemben 2008 óta felhalmozódott tartozás további rohamos ütemű növekedésének megakadályozása érdekében a Hauszmann utcai ingatlan irodaterületeiről 2011. május 15-ével a KIMISZ kiköltözött, az ott dolgozó személyi állomány a Róna utcába költözött. Ezzel a lépéssel – az egyébként 2008 óta fizetetlenül visszaküldött havi 5,2 millió forint irodabérleti díjon felül – havi kb. 700 ezer forint rezsiköltség megtakarítására nyílt lehetőség, vagyis mindez havi kb. 5,9 millió forint megtakarítást jelent. Az MNV Zrt-vel a bérleti szerződés módosítását még nem sikerült realizálni, mivel a per során felmerült területi eltérések miatt az MNV Zrt. egyelőre elzárkózott a csökkentett területre szóló szerződés-módosítástól. A KIMISZ felkérte az MNV Zrt.-t a kárpótlási irattár alternatív helyszínen történő elhelyezésének biztosítására, azonban a felajánlott két ingatlan egyike sem alkalmas az irattár céljaira, elsősorban rendkívül rossz állapotuk miatt. Ezért a KIMISZ-nek továbbra is igénybe kell vennie a jelenlegi elhelyezési lehetőséget annak ellenére, hogy a bérleti díj megfizetésére a fedezet nem áll rendelkezésre. A Hauszmann utcai bérlemény bérleti díjának fizetetlensége miatt a Minisztérium gazdasági államtitkárságával egyeztetve egyezségi ajánlatot juttattunk el az MNV Zrt.-hez, amely 250 millió forint megfizetéséről szól a teljes felhalmozott tartozás és a kamatok fejében. Az ügyben folyó perben sor került az első tárgyalásra, melyen az MNV képviselője tájékoztatott arról, hogy az egyezségi ajánlat nem került elfogadásra. 2.3.
Szolgáltatói szerződések felülvizsgálata
A KIMISZ szervezetén belüli átalakítás együtt járt a szerződések felülvizsgálatával is, amelynek eredményeként nagymértékű megtakarítást sikerült a kiadások terén elérni, elsősorban az üzemeltetési, fenntartási kiadásokat érintően. Felmondásra illetve módosításra kerültek a következő megállapodások: takarítási szerződés, gondnoki szerződés, jogi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés, őrzésvédelmi szolgáltatás, CompLex jogtár megállapodás. A takarítási, gondnoki, őrzés-védelmi, foglalkozás-egészségügyi és jogi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződések, valamint a CompLex jogtár megállapodás felülvizsgálatával összesen 16,3 millió forint költség-megtakarítást értünk el. A KIMISZ állományának a Róna utcai épületben való egyesítése 2011. május 15-ig valósult meg, ezzel havi 700 ezer forint rezsi költség fizetése szűnt meg a Hauszmann utcai ingatlan után, havi szinten 5,25 millió forint bérleti díj-megtakarítást, valamint a takarítandó terület csökkenése miatt további évi 2,7 millió forint megtakarítást okozva. A kárpótlási szoftverek üzemeltetését biztosító support szerződések havi díja csökkentésre került azzal, hogy bizonyos feladatokat a KIMISZ informatikai szakterülete lát el a későbbiekben. A szakmai feladatok közül az ügyvéd-mediátorok 2011. június 30-án lejárt szerződéseinek meghosszabbítására – fedezet hiányában - nem került sor, ami 2011. II. félévére vonatkozóan 9 millió forint becsült megtakarítást eredményezett. Az első félévben már befogadott 9,6 millió forint értékű mediációs számlát azonban ki kellett
176
fizetni. Az ügyvéd-mediátorok önkéntes alapon történő foglalkoztatása a 2011. év második felében szinte minden megyében megoldódott. Az üzemeltetési költségek biztosítása és a szakmai feladatok ellátása jelenleg is minimális ráfordítással történik, további költségcsökkentésre jelen körülmények között már csak a kárpótlási feladattal összefüggésben felmerülő költségek esetében lenne lehetőség, ami azonban nem kizárólagosan a KIMISZ hatáskörébe tartozik. Lépéseket tett a KIMISZ a gépjármű-használat racionalizálására, valamint a raktári készletek felhasználását optimalizáltuk. A mosatási és javítási költségek kb. 50%-kal csökkentek. A KIMISZ feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Budapest, XIV. kerületi Rendőrkapitányságon a korábbi Igazságügyi Hivatalnál tapasztalt beszerzési-gazdálkodási jellegű visszaélések miatt. A kivizsgálás folyamatban van. 3.
Beruházások, beszerzések
Beruházásokra saját forrásból nem volt lehetőség 2011-ben, amiben a beszerzési tilalom is közre játszott. Elsősorban informatikai eszközök beszerzésére lenne szükség, mivel ezen eszközök gyorsan elavulnak. Jelenleg 6-8 éves számítógépeket és szervereket használ a hivatal, amelyek már nem minden esetben felelnek meg a mai kor igényeinek, ezért időszerű lenne az informatikai eszközök folyamatos cseréjét megkezdeni. Az elmúlt évben csak a meghibásodott berendezések részegységeinek pótlása történt meg, valamint a KEOP pályázat keretében felmerült pótmunka 1,6 millió Ft összegű ellenértékét fizette ki a hivatal, amelyet a pályázat elszámolása során a közreműködő szervezet elutasított. Több igény is felmerült az év során a szakmai feladatokat támogató szoftverek fejlesztésére vonatkozóan, de ezek sem tudtak megvalósulni, elsősorban fedezet hiányában. Nagyobb összegű beszerzésként kell említeni, hogy 2010. december 31-én az Igazságügyi Hivatal teljes állományára vonatkozóan megvásárlásra kerültek a Microsoft Office licenszek. A 750 office licensz, valamint 400 Windows upgrade és 2 SQL szerver licensz, továbbá víruskereső szoftverek, összesen bruttó 49,5 millió forint értékben. A licenszek beszerzéséből - a kormányhivatalokra jutó darabszám alapján - 44,6 millió Ft 2012 januárjában visszatérült a KIMISZ részére a Nemzeti Államigazgatási Központtól, amely átvállalta a kormányhivatalokra jutó költség egy összegben történő megfizetését. A KIMISZ használatában maradt gépkocsik teljes kihasználtsággal működtek. A járművek egy része esetében is indokolt lenne a csere az életkor és a futott kilométer alapján, azonban erre sem kerülhetett sor 2011-ben. A folyamatban lévő Európai Uniós projektek megvalósítása során történtek eszközbeszerzések, illetve épület beruházás. 4.
A vagyon alakulása
A mérleg főösszeg a nyitó 1.630.514 eFt értékről 1.034.664 eFt-ra csökkent év végére. Ennek elsődleges oka, hogy az immateriális javak, tárgyi eszközök állománya 1.233.721 eFt-ról 807.807 eFt-ra változott az évközi, vagyont érintő körülmények hatására. A KIMISZ vagyonának jelentős mértékű csökkenését elsősorban a kormányhivatalok részére történő – feladatátadáshoz kapcsolódó – vagyonkezelői jog átadás okozta. A fővárosi és megyei kormányhivatalok használatában áll valamennyi ingatlan, gép, berendezés, gépjármű, bútor vagyonkezelői joga, mely jog jegyzőkönyv alapján és könyv szerint is átadásra került. A leltár során fellelt néhány további eszköz utólagos rendezésére 2012-ben kerül sor. Összegében a vagyonkezelői jog átadás 18.611 db eszközt érintett, nettó értékben pedig 405
177
millió Ft csökkenést jelentett hivatalunk számára, amelyben az átadott vagyonkezelt ingatlanok is szerepeltek. A Nemzeti Államigazgatási Központ részére 316 db eszközt adott át a KIMISZ a feladattal összefüggésben. Budapest Főváros Kormányhivatalával nagyon nehezen haladt a vagyonátadás egyeztetése, amely bizonylati szinten a mai napig nem rendeződött. A mérleg lezárást megelőzően sor került 1848 db tétel kivezetésére. A tárgyi eszközök állományának csökkenését érintő másik fontos körülmény volt 2011-ben a Budapest, XI. ker.,Hauszmann Alajos utca II. emeleti irodai bérelt területének visszaadása az MNV Zrt. részére. Mivel onnan minimális mértékben kerültek tárgyi eszközök átszállításra a Róna u. 135-be, ezért a II. emeleten lévő, többnyire 18-20 éves bútorok feleslegessé váltak a hivatal számára. A bútorok mennyiségét tekintve, azok elhelyezése és tárolása is gondot okozott, ezért a következő hasznosításra került sor: A Balassi Intézet részére, a kollégium bútorzatának pótlása céljából nagyobb mennyiségű asztal, szék, szekrény vagyonkezelői jogát adtuk át. Csekély értéken értékesítésre került továbbá 118 db bútor egy iskolának és gyermekotthonokat működtető intézménynek. A használatra alkalmatlan, elavult, sérült bútorok és egyéb berendezések selejtezésre és megsemmisítésre kerültek. Ezen túlmenően is maradtak olyan eszközök, amelyek feleslegesek a hivatal számára, a hasznosításukra 2012-ben kerülhet sor. A Közgyűjteményi Ellátó Szervezet részére gépjárművek (1 db Ford Transit, 2 db személygépkocsi, 1 db robogó) és bútorok (18 db) vagyonkezelői jogának átadására került sor. Nagyobb tételszámot (612 db) érintő selejtezés történt az immateriális javakat és az informatikai eszközöket érintően. Ezek mind használaton kívüli, elavult eszközök voltak, amelyek további hasznosítására már nem volt lehetőség. A 2011. évi beszámoló alátámasztása céljából végzett leltár során nagyobb mennyiségű hiányt állapítottunk meg (676 db), nettó értékben kevesebb, mint 0,8 millió Ft. Ezek többsége a Hauszman Alajos utcai bérleményben volt a nyilvántartás szerint. A hiány kiértékelése során több ok is feltárásra került, amelyek közrejátszottak a hiány keletkezésében, azonban személyi felelőst nem sikerült megnevezni. Mindezeket figyelembe véve a 25.116 db nyitó eszközállomány év végére 4.838 darabra csökkent. Összességében elmondható, hogy a 2011. évi beruházás (53,3 millió Ft) mértéke nem volt elégséges az amortizáció visszapótlására, vagyis a vagyon csökkenésével kell számolni. Épület beruházásra egy KEOP projekt keretében került sor, amely a nyíregyházi igazságügyi szolgálat épületére vonatkozott és energetikai korszerűsítésre irányult. A beruházási munka 2011. április 1. napjával elkezdődött. A pályázatnak az érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal részére történő átadására nem került sor, mivel a kormányhivatal nem vállalta ennek lebonyolítását. A beruházási munka 2011 augusztusában lezárult, az átadás megtörtént, azonban a pénzügyi elszámolások nagyobb részre áthúzódott 2012-re. Ez a beruházás nem a KIMISZ-nél kerül majd aktiválásra, mivel az érintett épület vagyonkezelői joga a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal részére 2011. január 1. napjával átadásra került.
178
II.
A HUMÁNPOLITIKAI ÉS JOGI TEVÉKENYSÉG
1. Áttekintés A beszámoló első részében a tárgyév eseményeinek negyedéves bontásában kerülnek ismertetésre az egyes időszakok fontosabb intézkedései, míg a második részben a fontosabb feladattípusok és a jelenlegi feladatok és állomány kerül ismertetésre. 1.1.
2011. I. negyedév:
2011. február 17-ig a humánpolitikai területet a nyugdíjba vonuló korábbi humánpolitikai főosztályvezető irányította, ezt követően vezetőváltásra került sor. A humánpolitikai terület ekkor – és még közel fél évig – egyetlen humánpolitikai referenssel működött. A Jogi Osztály a hivatal Hauszmann Alajos utcai épületében működött, míg a KIMISZ 2011. márciusi Szervezeti és Működési Szabályzatának hatályba lépésekor létrejött az egységes Humánpolitikai és Jogi Osztály. Az Osztály de facto megalakulása csak 2011 májusában, a Hauszmann Alajos utcában dolgozó kollegáknak a Róna utcai székhelyre történő költözésével történt meg. Az első negyedév feladatai között kell megemlíteni a korábbi Igazságügyi Hivatal megyei szolgálatainak kormányhivatali integrációjához kapcsolódó humánpolitikai átadás-átvételt, amely január első heteire is áthúzódó feladat volt. Eközben folyt a költségvetés előkészítése, a integrációt követően függőben maradt ügyekben a megyékkel történő egyeztetések. 2011. február 17. napjától a KIMISZ vezetését dr. Sándorfi György főigazgató jogviszonyának megszüntetésére tekintettel dr. Pálvölgyi Balázs miniszteri biztos vette át, aki azonnali hatályú intézkedéseket tett a hivatal személyügyi átalakítása érdekében. Az első negyedévben 17 új kormánytisztviselői kinevezésre, 9 kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésre került sor. Közülük 7 esetben közös megegyezéssel sikerült a jogviszonyt megszüntetni, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezett. Betöltésre került a hivatal gazdasági átvilágítása érdekében a szervezeti főigazgató-helyettesi pozíció, míg a szakmai főigazgató-helyettesi tisztségre – alkalmas jelölt hiányában – az év hátralévő részében sem került senki kinevezésre. Az új Szervezeti és Működési Szabályzat által bevezetett új szervezeti struktúra és vezető szintek okán 14 hivatali kormánytisztviselő kinevezés-módosítását kellett kezdeményeznie a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A 14 érintett státusból – a tartósan távollévőket leszámítva – ez 9 személyt érintett közvetlenül. A 6 státus esetében ez a vezetői munkakör referensi munkakörré módosulását jelentette, míg a többi tisztviselőnél azonos vagy alacsonyabb vezetői munkakörbe helyezést vont maga után. A kinevezés-módosítás elutasítása okán két esetben járt a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével. 1.2.
2011. II. negyedév:
Ez az időszak humánpolitikai szempontból a legintenzívebb fluktuációval és humánpolitikai feladatokkal terhelt időszak volt. Az új szervezeti struktúrának megfelelő működőképes szervezeti struktúrát kellett kialakítani, aminek érdekében első ütemben a funkcionális, majd a szakmai osztályok felállítása történt meg. A Költségvetési és Vagyongazdálkodási Osztályon a természetes fluktuáció okán szinte valamennyi feladatra új embert kellett találni, illetve maga az osztály vezetője is távozott a hivatalból.
179
A 19 jogviszony létrehozása, valamint további 15 jogviszony megszüntetése jelentős adminisztrációs terhén kívül erre az időszakra esett a KIMISZ-nek, mint kormánytisztviselőket foglalkoztató és új elnevezésű központi hivatalnak több nyilvántartásba történő regisztrálása, adatszolgáltatása. Ilyen volt többek között az EKÖZIGTAD, a TARTINFO, a közigállás.hu regisztrációnk, valamint kapcsolatba léptünk a Nemzeti Közigazgatási Intézettel. 1.3.
2011. III. negyedév:
Humánpolitikai szempontból inkább építő, elemző és feltáró időszak következett. Ebben az időszakban kezdődött meg több humánpolitikai vonatkozású visszás intézkedés feltárása. Egy, a Prémiumévek programba jogszabályellenesen bebocsátott megyei dolgozó esetében felmentéssel kellett élni, miután a Pép programba való maradása fedezet nélküli költségvetési terhet jelentett volna. A volt humánpolitikai vezető által, a KIMISZ ellen indított munkajogi perben viszontkereseti követeléssel éltünk a fenti ügy kapcsán, kártérítés címen. Elkészültek a KIMISZ ügyrendjei, több humánpolitikai vonatkozású szakmai kérdésben (szakmai elismerések, ügyviteli vizsga, igazságügyi alkalmazotti igazolványok) állásfoglalás kéréssel fordultunk a Minisztérium felé. Összegző beszámolók, jelentések készültek a Minisztérium illetékes helyettes államtitkári és államtitkári területei felé az elmúlt időszak humánpolitikai intézkedéseiről, a KIMISZ személyi állományának változásáról. 1.4.
2011. IV. negyedév:
2011. szeptember 12. napjától dr. Kunfalvi Zoltán személyében új főigazgató került kinevezésre a KIMISZ élére. Az utolsó negyedév humánpolitikai tevékenységét a KIMISZ tervezett jelentős létszámcsökkentésére történő felkészülés, elemzés jellemezte. A normál hivatali ügymenetet megbénította, a tervezést leállította a KIMISZ Nemzeti Államigazgatási Központtal történő összevonására vonatkozó felügyeleti szervi döntés, amelyet az év vége előtt közvetlenül vontak vissza. Több variációban készítettük elő a létszámcsökkentésre vonatkozó terveket, feladatütemezést. 2011. szeptembertől megélénkült a munka a képzési területen, a közigazgatási alapvizsga kötelezettség hatályba lépésével. Arányos be- és kimeneteli fluktuáció, zárt kommunikáció jellemezte az időszakot. 2.
HUMÁNPOLITIKAI FELADATOK
2.1.
Alkalmazási okiratok
A 2011. évben a KIMISZ-nél összesen 72 fő került kinevezésre. Ebből 58 fővel közvetlenül a KIMISZ-nél teljesítendő, 14 fővel pedig a TÁMOP 5.6.2 projekt keretében ellátandó feladatokra létesített a KIMISZ, mint munkáltató jogviszonyt. Valamennyi tárgyévben kinevezett továbbítottuk a MÁK részére.
alkalmazott
alkalmazási
okiratát
elkészítettük
és
A 2011. évben a KIMISZ-nél összesen 70 fő jogviszonya szűnt meg. Ebből 44 fő esetében a jogviszony megszüntetése a munkáltató, vagy az érintett alkalmazott részéről a 2011. évben került kezdeményezésre, 26 fő tekintetében pedig a 2010. évben. A TÁMOP 5.6.2 projektben résztvevő alkalmazottak közül 2011-ben 3 fő jogviszonya szűnt meg. A tárgyévben megszűnt jogviszonyokhoz kapcsolódó okiratokat egy kivétellel elkészítettük és továbbítottuk a MÁK részére.
180
A 2011. évben esedékes átsorolásokat, az alkalmazottak jogviszonyát érintő módosításokról szóló okiratokat, illetve értesítéseket egy kivétellel elkészítettük és átadtuk a MÁK részére. A humánpolitikai szakterület a 2011. évben összesen 290 alkalmazási okiratot készített. 2.2.
Próbaidő lejártához kapcsolódó intézkedések
Azon alkalmazottak esetében, akiknek 2011. december 31-ig járt le a próbaidejük, az erről szóló értesítéseket kiállítottuk. A továbbfoglalkoztatás kérdését illetően a közvetlen vezetők által tett javaslatok, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése valamennyi iratra felvezetésre került. 2.3.
Jubileumi jutalom
A tárgyévben esedékes jubileumi jutalmakhoz kapcsolódó iratok maradéktalanul elkészítésre kerültek, a jubileumi jutalmak kifizetését a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Osztály valamennyi esetben teljesítette. 2.4.
Vagyonnyilatkozatok
A 2011. évben jogviszony-létesítéshez, valamint munkakör-változáshoz kapcsolódóan, illetve a fennálló jogviszonyokban az esedékességi idő lejártára tekintettel összesen 19 főnek, a jogviszony megszűnését követően pedig 39 főnek kellett a vonatkozó jogszabályok értelmében a KIMISZ-nél vagyonnyilatkozatot tennie. A 2007. évi CLII. törvény 12. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel 3 fő esetében kellett gondoskodnunk a vagyonnyilatkozat – őrzésért továbbiakban felelős munkáltató részére történő – átadásáról. A fenti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekhez kapcsolódó iratokat maradéktalanul kiállítottuk, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek valamennyi érintett eleget tett. Vagyongyarapodási vizsgálatot az állami adóhatóságnál a munkáltató egyetlen esetben sem kezdeményezett. 8.1.
Távollétek
A 2011. évi rendes szabadságok megállapításáról, illetve év közbeni módosításáról szóló értesítéseket két kivétellel valamennyi alkalmazott számára elkészítettük és átadtuk, az év közben történő változásokat nyilvántartásainkban átvezettük. A 2011. december 31-ig felhasznált, illetve felhasználni kívánt szabadságok, tanulmányi szabadságok, valamint munkaidő-kedvezmények a KIR 3 programban rögzítetésre kerültek, és elektronikus úton továbbítottuk azokat a MÁK részére. 8.2.
Esélyegyenlőség
A KIMISZ 2011. július 1-jétől hatályos Esélyegyenlőségi Terve alapján, egyéni élethelyzetére tekintettel 15 munkatárs nyújtott be munkáltatói kedvezmény iránti kérelmet a Humánpolitikai és Jogi Osztály részére. Valamennyi kérelmet elbíráltuk, az érintettek közvetlen vezetőit a munkáltató által biztosított kedvezményekről értesítettük. 8.3.
Utazási utalványok
A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet 7. §-ában foglalt utazási utalványt valamennyi jogosult részére kiállítottuk, és két fő kivételével az alkalmazottak részére átadtuk. 2011-ben 163 utazási utalvány készült.
181
8.4.
Adatszolgáltatások, jelentések
A 2011. évben teljesítendő, az osztály feladatkörébe utalt adatszolgáltatási-, illetve jelentési kötelezettségeknek (KÖZIGTAD, TARTINFO, negyedéves üres álláshelyekről szóló jelentés a Központi Statisztikai Hivatal részére, céljuttatások jelentése a Minisztérium részére) maradéktalanul eleget tettünk. 8.5.
Jutalmak és elismerések
A szakmai követelményeknek megfelelő személyi állománnyal kapcsolatos munkaügyi, szociális, oktatási feladatok ellátása során a személyi költségekkel való egyre nehezebben megvalósítható gazdálkodás volt a jellemző az év során. Jutalmazásra nem került sor, év végével bankkártya költségtérítés történt a dolgozók részére, továbbá csekély összegű ajándékként cafeterián kívüli juttatás. Az elismerésekre vonatkozó belső szabályozó felülvizsgálata kapcsán, a szakmai területtel közösen új tervezetet dolgoztunk ki, amely a Minisztérium felé is előterjesztésre került, de állásfoglalást nem kaptunk. 8.6.
Ügyviteli vizsgáztatás
A 2010. évhez hasonlóan nem folytatódott a korábbi igazságügyi alkalmazottak ügyviteli vizsgáztatása. Ennek oka, hogy az év közben bevezetésre kerülő közigazgatási alapvizsga okán indokolt volt az ügyviteli vizsga és az ehhez kapcsolódó jogszabály felülvizsgálatának kezdeményezése. A Minisztérium állásfoglalására várunk az ügyben. 8.7.
Fegyelmi ügyek
2011. évben fegyelmi felelősségre vonásra, illetve fegyelmi eljárás indítására két esetben került sor. Egy esetben megrovást alkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlója, egy további esetben pedig fegyelmi vétség hiányában a fegyelmi eljárást a fegyelmi tanács határozatával megszüntette. 8.8.
Szabályzatok
A Humánpolitikai és Jogi Osztály 2011. évben is figyelemmel kísérte az esélyegyenlőségi tervben meghatározott csoportok helyzetének alakulását, így az esélyegyenlőségi terv a korábbi Igazságügyi Hivatal személyi állományához képest egy fiatalabb, jobban képzett hivatal képét mutatta. Az előző évhez képest szinte változatlan az anonim egyéni kérelem alapján biztosított kedvezmények igénybevétele, mint ahogy változatlan maradt a férfiak és nők aránya is. Több humánpolitikai vonatkozású szabályzat is módosításra és felülvizsgálatra került. 9. JOGI FELADATOK A jogi szakterület osztályi szinten 2011 májusától kezdhette meg a munkát, 4 fő jogi referenssel, melyek száma 2011. októberére 2 főre apadt, de a szakterület a nehéz körülmények ellenére – gyakorlatilag a működésképtelenség határára jutva – is tovább vitte a feladatokat, folyamatosan ellátta a peres képviseletet számos olyan ügyben is, amelyben korábban külső jogi képviselők jártak el. Intenzív jogi munkát jelentett a miniszteri biztosi időszak gazdasági átvilágításaihoz kapcsolódóan, a hivatal valamennyi megbízási és vállalkozási szerződésének, továbbá egyéb együttműködési megállapodásainak áttekintése, részvétel a szerződések újratárgyalásának, felmondásának, módosításának előkészítésében.
182
Perképviseleti feladatok ellátása, melyeknél ügyszámát tekintve a kárpótlási pereket kell kiemelni, míg jelentőségét tekintve a MNV Zrt. által bérleti díj tartozás címen indított vagyonjogi pert kell külön nevesíteni. Ezen perben a Minisztérium Perképviseleti Főosztályával is folyamatos egyeztetéseket tartottunk. Ezen peres ügyek mellett munkaügyi, illetve a szakmai területekhez kapcsolódó közigazgatási perekben látott el képviseletet az osztályunk. A munkaügyi perek közül 3 indult 2011-ben. Az új hivatali szervezet nem kevés igazgatási jogi feladatot is rótt a hivatalra. Ennek a munkának elsősorban az év II. és III. negyedéve volt a legintenzívebb időszaka. Az osztály jogász munkatársai emellett részt vettek a TÁMOP projekt számos szakmai-, bérleti és egyéb szerződéseinek megszerkesztésében, véleményezésében. Továbbá állásfoglalást készítettünk munkajogi, közbeszerzési és egyéb polgári jogi jogterületről, büntető feljelentést, átadás-átvételi dokumentációt szerkesztettünk, időszaki beszámolót készítettünk a Minisztérium illetékes államtitkári, illetőleg helyettes államtitkári területei részére.
183
III. BELSŐ ELLENŐRZÉS 1. Áttekintés A KIMISZ Belső Ellenőrzési Osztálya a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletnek, a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, valamint a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai és a PM útmutató figyelembevételével tervezte a 2011. évre vonatkozó ellenőrzéseit. Az egyes ellenőrzési feladatok tervezésekor a belső ellenőrzési vezető az ellenőrzés tárgyán, célján, ütemezésén, kapacitás-igényén kívül megjelölte azokat a főbb kockázati tényezőket, amelyek az ellenőrzések célszerűségét alátámasztották, illetve a stratégiai tervvel összhangban a vizsgálatok végrehajtását indokolták. A Belső Ellenőrzés 2011. Éves Ellenőrzési Terve határidőre elkészült, benne 4 ellenőrzési feladat szerepelt és megküldésre került a felügyeleti szerv, a Minisztérium Ellenőrzési Főosztálya részére. A 2011. Éves Ellenőrzési Terv dokumentált kockázatelemzés alapján felállított prioritáson és a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon alapult, mely azért szükséges, hogy a belső ellenőrzés a KIMISZ működését, gazdálkodását fejlessze, eredményességét növelje, továbbá megállapításokat és ajánlásokat fogalmazzon meg a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelés érdekében. A tervben a főigazgatói egyeztetést követően, figyelembe véve a korábbi évek ellenőrzési tárgyait is négy ellenőrzés került meghatározásra. 2. Belső ellenőri tevékenység Az Ellenőrzési Tervben szereplő négy vizsgálat közül kizárólag a 2/2011. számú éves terv szerinti ellenőrzés lefolytatására került sor, az alábbi okokból kifolyólag. A 2010-es évből egy ellenőrzés lezárása áthúzódott a 2011. évre és főigazgatói megbízás alapján a beszámolási időszakban két soron kívüli ellenőrzés zajlott le. Az utolsó soron kívüli ellenőrzés lezárása áthúzódott a 2012. évre. Ennek megfelelően a beszámolási időszakban elvégzett négy ellenőrzés, valamint a tanácsadó tevékenység teljes mértékben kimerítette a belső ellenőri kapacitást. A lezárt ellenőrzési jelentések részletesen tartalmazták az ellenőr által fontosnak tartott megállapításokat, valamint azok elemzését, értékelését, illetve a javasolt feladatokat a hatékonyabb, gazdaságosabb működés megvalósítása érdekében. Az ellenőrzések során az alábbiak kerültek megállapításra.
A vizsgált időszakban az irányítás és szabályozás tekintetében a Szerveezti és Működési Szabályzat rögzítette az alapvető hatásköröket és kompetenciákat, a belső szabályozó eszközök az előírásoknak megfelelően kerültek kiadásra. Ugyanakkor a megváltozott szervezeti és jogszabályi környezet miatt azok mielőbbi módosítása szükséges.
A TÁMOP 5.6.2 projekttel kapcsolatos vizsgálat eredményeképpen megállapításra került, hogy a projekt utófinanszírozású voltával összefüggésben a hivatal 95 millió Ft-ot kapott a projekt előleg I. negyedéves kiadásaira az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól. A kapott támogatást azonban más forrás hiányában nem a projekt költségeinek fedezésére használták fel a 2010. évben. A pénzforrást 2011 márciusában töltötték vissza.
184
A projekthez kapcsolódó költségek elszámolásával összefüggésben a szúrópróbaszerű ellenőrzés során megállapításra került, hogy a számlákon szereplő tételek megfeleltek az elszámolható és nem elszámolható költségek körének. A projekttel kapcsolatos beszerzési eljárásokat a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint folytatták le. A szakmai igazoló, utalványozó, ellenjegyző és érvényesítő személye, tekintettel a jelentős mértékű szervezeti, személyi változásokra nem egyezett meg a vonatkozó főigazgatói utasításban aláírásra jogosultakkal. A KIMISZ a szabályozó eszközöknek megfelelően rendelkezik alapító okirattal, költségvetési alapokmánnyal, valamint gazdasági szervezettel is. A gazdasági szervezet rendelkezik ügyrenddel. A KIMISZ költségvetése a vizsgált években jelentkező szervezeti, szerkezeti átalakítások, valamint az infláció és a gazdasági válság következményeként folyamatos csökkenő tendenciát mutatott. A 2011. évben történt költségvetést érintő elvonások, tovább nehezítik a gazdálkodást, amely elsősorban a személyi juttatások előirányzatot érinti. A vizsgált években több alkalommal is sor került előirányzat módosításra és átcsoportosításra is.
Az ellenőrzött szervezeti egységek az intézkedési terveket az ellenőri javaslatok alapján készítették el. A beszámolási évben lefolytatott ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, ill. fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja nem merült fel, ennek kapcsán lezárt jelentés nem született.
185
IV. INFORMATIKAI TEVÉKENYSÉG 1. Áttekintés A 2011. év informatikai szempontból legkiemelkedőbb eseménye a megyei igazságügyi szolgálatok kormányhivatalokba történt integrációja, és ezzel egyidejűleg a KIMISZ megalakulása volt, amely jelentős feladatokat rótt az informatikai területre is. Az integrációval kapcsolatos számtalan adatszolgáltatás és tervezés, táblázatok kitöltése, átadás-átvételi dokumentumok elkészítése, a megbeszéléseken való részvétel még 2011-ben is előre nem tervezhető többletmunkával járt. Kiemelendő, hogy a megyei hivatalok kormányhivatalokba történő integrációja informatikai szempontból nem járt feladatcsökkenéssel, tekintettel arra, hogy a KIMISZ az igazságügyi szolgálatok részére – a Kormányrendelet 5.§ e) pontja alapján – továbbra is egységes informatikai rendszert működtet. Az integrációval megszűnt a hivatal korábbi regionális informatikai rendszere tekintettel arra, hogy a megyében dolgozó informatikusok a megyei kormányhivatalok alkalmazottai lettek és döntően bekerültek a kormányhivatalok törzshivatalaiba. Ezzel az igazságügyi szolgálatra vonatkozó feladataikon kívül más szakigazgatási szervekkel kapcsolatos informatikai feladatokat is ellátnak. Emellett 2011. I. félévében átalakult a KIMISZ informatikai szervezeti egysége is, amely személyi cserével nem járt, csak a vezetésében történt változás. Az üzemeltetési osztályvezető vezetői megbízatása visszavonásra került, az informatikai főosztályvezető főosztályvezető-helyettesi besorolást kapott, a fejlesztési osztályvezető kinevezést kapott informatikai főosztályvezetői feladatok ellátására. 2. Főbb informatikai feladatok A 2011-es évben kiszélesedett az informatikusok feladatköre. Az integrációtól függetlenül helyszíni kiszállással és távmenedzseléssel folyamatos informatikai támogatást nyújtott az Informatikai Főosztály egész évben a megyei igazságügyi szolgálatok számára olyan esetekben is, amikor már a kormányhivatal informatikai szakterülete lett volna illetékes a probléma elhárításában. Bevezetésre került a pártfogói körlevél funkció, melynek telepítése, folyamatos karbantartása mára már napi rutinfeladattá vált. Szintén beépült az informatikusok napi munkájába a leltározási tevékenységben való közreműködés. Az Informatikai Főosztály elvállalta a belső használatra készített hivatali telefonkönyv elkészítését és folyamatos karbantartását, mellyel kapcsolatos feladatok egész évben jelentkeztek. A megyei igazságügyi szolgálatoknál dolgozó informatikusokkal a kapcsolattartás 2011-ben teljes mértékben megváltozott. A személyes találkozókat felváltotta az alternatív kommunikáció. Teljesen általánossá vált és egyben a korábbi évekhez képest nagyobb hangsúlyt kapott a kommunikációs lehetőségek sorában a GroupWise levelező rendszer használata, illetve a GroupWise Messenger alkalmazása akár több szereplős beszélgetésre is. Kommunikációs technikaként bevezetésre került a KIMISZ-en belül a Skype alkalmazása. Az év első felét a kormányhivatalok informatikai szervezeteivel történő kapcsolatfelvétel, az év második felét a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel való együttműködés elmélyítése jellemezte. Jelentős informatikai feladatként jelentkezett 2011-ben a TÁMOP 5.6.1 projektben való részvétel együttműködve a Projektirodával, a beszerzési területtel és az áldozatsegítési, jogi segítségnyújtási szakterületekkel a közbeszerzési eljárás kiírásának előkészítésében, központosított közbeszerzésből történő eszközbeszerzésben, azok beüzemelésében, a pályázattal
186
érintett telephelyek fejlesztésében. További feladatot jelentett a külső fejlesztőkkel történő kapcsolattartás. A 2009. évben indult elektronikus ügyintézés során 2011-ben az Informatikai Főosztály látta el a Hivatali Kapu kezelését, tekintettel arra, hogy a szakterületek ügyfélköre nem tette indokolttá a szakterületi programok ez irányú továbbfejlesztését, így a legegyszerűbb ingyenes, WEB-es manuális kezelés került bevezetésre. 2011. évben összesen 27 elektronikusan benyújtott kérelem nyomtatvány érkezett a KIMISZ-hez. A Hivatali Kapu másik alkalmazási területe a hirdetményi kézbesítés központi rendszerben történő megjelentetése. Ezzel a lehetőséggel a jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés és a kárpótlási szakterület 2011-ben összesen 16 alkalommal élt. Emellett szintén napi tevékenységként végeztük egész évben a gazdasági szervezeti egység részére a KIR rendszer adatainak szintén WEB-es felületen végrehajtott ellenőrzését, letöltését, kitömörítését és kinyomtatását. 2011. év I. félévben a megyei integráció és a szervezeti átalakulás miatt megtörtént öt informatikai jellegű szabályozás teljes mértékű módosítása. A 23/2011. számú főigazgatói utasítással kiadott Informatikai Biztonsági Szabályzat alapján a munkaállomások alkalmazására és a munkahelyi internet használatra vonatkozó rendelkezés értelmében rendszeres naplózásra és elemzésre kerül a teljes internetforgalom, illetve törlésre kerültek a munkaállomásokon található játékprogramok. Az internetforgalomban a szabályozás bevezetése előtti forgalomhoz mérten jelentős csökkenés mutatkozott, továbbá az intézkedés az ADOBE és MOZILLA programoknál a helytelenül beállított, kiugró forgalmat generáló automatikus frissítés kiszűrését és korrigálását is elősegítette. Az internet logok gyűjtése és elemzése az Informatikai Főosztály havi rendszerességű feladatai közé tartozik. Az elmúlt évi költségvetési helyzetből adódóan a NOVELL rendszerre vonatkozó support szerződés nem került megkötésre. Bár ezzel az informatikai területre nagyobb feladat hárult, az idő mégis bebizonyította, hogy a NOVELL support szerződés nélkül is tud működni a KIMISZ. 2011-ben nem volt nagyobb szerver probléma, megjegyzendő azonban, hogy a KIMISZ számítógépparkja döntően 2003-ban került beszerzésre, tehát meglehetősen régi. Ez a kor elsősorban a létfontosságú eszközök esetén (szerver, router és switch) jelenti a legnagyobb veszélyforrást, de a munkaállomások esetén is nehézkesen pótolható kiesések jelentkezhetnek. A kárpótlási munkát biztosító szerverek, operációs rendszereik és az adatbázis kezelő szoftverek 1999-es beszerzésűek, de a többi szakterületet támogató szerverek és tartozékaik is már 9 évesek. A költségvetési lehetőségek függvényében stratégiai jelleggel tervezni kell 2015-ig az eszközpark teljes minőségi cseréjét és folyamatosan meg kell teremteni az eseti support támogatást. A negyedik éve működő portál keretrendszer naprakész üzemeltetése minden évben fokozódó feladatterhet ró az informatikára. Az elmúlt évben jelentős volt a szervezeti átalakulás miatt a honlapon található információk módosítása, emellett az áldozatsegítés, a kárpótlás, illetve a jogi segítségnyújtás hirdetményi kézbesítései jelentették e tárgykörben a legnagyobb feladatot. Bár 2011-re is tervezve volt a belső intranet hálózat kialakítása, azt egyrészt a pénzügyi lehetőségek nem tették lehetővé, másrészt a KIMISZ megalakulásával az intranet hálózat szükségessége már nem vetődött fel olyan erőteljesen. 2011. február-március hónapokban a KIMISZ miniszteri biztosának felkérésére a Minisztérium teljes körű, részletes informatikai vizsgálatot végzett a KIMISZ-nél. A vizsgálat során számtalan interjú, kimutatás, adatszolgáltatás, táblázat kitöltés valósult meg a részünkről. A vizsgálat eredményéről visszajelzés sem az Informatikai Főosztályra, sem a KIMISZ vezetéséhez nem érkezett ismereteink szerint.
187
V. PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG 1. Áttekintés A KIMISZ Szervezeti és Működési Szabályzatának megjelenését követően 2011 áprilisában jött létre a KIMISZ Pályázati Osztálya, mely 2011 júniusának közepére állt fel teljes létszámban. Az osztály tevékenységét a pályázati osztályvezető irányításával két pályázati szakreferens (azaz összesen 3 fő kormánytisztviselő) látja el. A Pályázati Osztály létrehozásának az volt a célja, hogy a KIMISZ módszertani központként való működését támogassa és közreműködjön mind a KIMISZ, mind a megyei igazságügyi szolgálatok tevékenységi köreinek fejlesztésében, illetve hatékony ellátásához szükséges, pályázati úton elnyerhető támogatási források feltérképezésében és kiaknázásában. A Pályázati Osztály a KIMISZ pályázati tevékenységének koordinálásáért, valamint az európai uniós vagy más pályázati projektekkel kapcsolatos – más szervezeti egység feladatkörébe nem sorolt – feladatainak ellátásáért felelős, különös tekintettel a következő feladatkörökre: az elnyert pályázatok technikai lebonyolítási hátterének biztosítása; közreműködés a pályázatok (értsd: pályázati projektek) határidőben, a jogszabályoknak, útmutatóknak, a pályázati dokumentációnak és a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelő megvalósításában; az aktuális pályázatokban részt vevő szakmai szervezeti egységekkel, külső szervekkel, személyekkel, valamint a pályázattal érintett minisztériumokkal való kapcsolattartás és együttműködés; közreműködés az aktuális pályázatokhoz megszervezésében és lebonyolításában;
kapcsolódó
szakmai
rendezvények
az aktuális pályázatok szakmai megvalósítására vonatkozó adatok gyűjtése és szolgáltatása; az aktuális pályázatok előrehaladási jelentéseinek és záró jelentéseinek elkészítésében való közreműködés; az aktuális pályázatok forrásfelhasználását és elszámolását szabályzó jogszabályok és pályázati előírások betartatása és érvényesítése, illetve ennek érdekében kapcsolattartás a pályázati források szabályszerű felhasználását ellenőrző külső szervekkel; rendszeres beszámolás a pályázatok megvalósításának állapotáról és a pályázati források felhasználásának üteméről. a pályázati lehetőségek figyelése és nyilvántartása, szem előtt tartva a KIMISZ szakmai és szervezeti érdekeit és igényeit; a KIMISZ, valamint a megyei igazságügyi szolgálatok és a megyei kormányhivatalok vezetőinek tájékoztatása az aktuális pályázati lehetőségekről; konzultációs lehetőség biztosítása az aktuális pályázati kiírások nyújtotta lehetőségeket és a pályázatokhoz szükséges követelményeket illetően az igazságügyi szolgálatok szakmai és gazdasági vezetői számára; a KIMISZ pályázatok előkészítésének koordinációja, a pályázat elkészítésében résztvevő belső és külső közreműködőkkel való kapcsolattartás;
188
a pályázatok időben és megfelelő minőségben történő beadásának, a pályázati dokumentáció összeállításának, az esetleges hiányosságok időben való pótlásának biztosítása; a megyei igazságügyi szolgálatok pályázati tevékenységét illető adatok gyűjtése és rendszerezett közlése az érintett felek számára; a nyertes pályázatok megvalósításának koordinációja, a határidők követése, betartásuk felügyelete. 2. Főbb szakmai feladatok A Társadalmi Megújulás Operatív Program „A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és re-integrációs programok módszertani megalapozása” TÁMOP 5.6.210/1-2010-0001 kiemelt projekt végrehajtásának felügyelete és irányítása. Havi rendszerességgel megjelenő KIMISZ Pályázati Hírlevél összeállítása, és kiküldése. A hazai és európai uniós pályázati lehetőségek figyelése, a szakmai vezetők folyamatos tájékoztatása (2011. október 1. után a Pályázati Osztály Hírlevelén keresztül). A KIMISZ pályázati projektjeinek monitorozása, (adatgyűjtés és adatközlés) tájékoztatás (2011. október 1. után a Pályázati Osztály Hírlevelén keresztül). A megyei igazságügyi szolgálatok pályázatainak és pályázati projektjeinek nyomon követése, (adatgyűjtés, - rendszerezés és – szolgáltatás) tájékoztatás (2011. október 1. után a Pályázati Osztály Hírlevelén keresztül). Konzultáció biztosítása a KIMISZ és a megyei igazságügyi szolgálatok és megyei kormányhivatalok vezetői számára az aktuális pályázati lehetőségekkel és követelményekkel kapcsolatban. Részvétel további pályázatok előkészítésében, a pályázatok összeállításában, a pályázatok beadása, koordinálása, fenntartási időszak követése. Folyamatos egyeztetés a KIMISZ szakmai és szervezeti vezetőivel a fejlesztési igényeket, a pályázati és pályázati projekt fejleményeket illetően, részvétel a további lépések és szükség esetén a problémák megoldási lehetőségeinek meghatározásában. A munkatervi feladatok végrehajtásáról, eredményeiről, a hiányosságokról, a változásokról, az elmaradt feladatokról és az esetleges póthatáridőkről a Pályázati Osztály vezetője havonta beszámol a vezetői értekezlet keretében. 3. Főbb pályázatok 3.1. TÁMOP-5.6.1.A-11/4. „Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési programokon keresztül” című pályázati felhívás II. alkomponense – „Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára.” A KIMISZ konzorciumi tagként vett volna részt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetésével benyújtott pályázatban. A 2011. július 25-i benyújtási határidőre beküldött pályázatban a teljes támogatási igény 43.934.310 Ft volt, melyből vállalt feladatok elvégzéséhez a főpályázó (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal) 34.216.710 Ft összegű, a konzorciumi partner KIMISZ pedig 9.717.600 Ft összegű támogatással kalkulált.
189
Nyertes pályázat esetén 2012. január 2 - 2013. július 2. között valósult volna meg projekt. Nyertesség esetén együttműködő partnerként vett volna részt a KIMISZ az alábbi pályázatokban: Tolna Megyei Kormányhivatalnél Nonprofit Alapítványnál Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége (FICE) Magyarországi Egyesületénél 2011 decemberében beérkezett döntés értelmében a pályázat azonban nem kapott támogatást. 3.2. TÁMOP-5.6.1.C-11 Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés című pályázat (Beadási határidő: 2011. november 15. ) Konvergencia Régióban beadandó pályázatok: o 1. Békés megyében – KIMISZ konzorciumi tag o 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – KIMISZ konzorciumi tag o 3. Baranya megyében – KIMISZ projektvezető Közép-Magyarországi Régióban beadandó pályázatok: o 1. Pest megyében – KIMISZ konzorciumvezető Együttműködő partnerként: o 1. Tolna megyében o 2. Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálatánál 3.2.1 Konzorciumi partnerség 1. Főpályázó:
Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ
Konzorciumi partnerek:
Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata
Pályázat címe: „SANSZ” – áldozatsegítő együttműködés és szolgáltatásfejlesztés Békés megyében Tervezett támogatási összeg összesen: 88.705.758 Ft A projekt konkrét célja a fenti általános célokkal összhangban az állampolgárok áldozattá válásának megelőzését, az áldozatok sérelmeinek kezelését célzó együttműködési rendszer, szolgáltatások kialakítása Békés megye területén. Az állampolgárok segítése érdekében az útmutatóban felsorolt kiírás specifikus részcélok közül a projekt részcéljai az alábbiak: az állampolgárok önvédelmi képességének javítása; a felkészített állampolgárok számának növekedése; az állampolgárokat a kriminális cselekmények miatt érő negatív hatás csökkentése; az áldozattá vált személyeknek nyújtható szolgáltatások szélesítése; az ismételt áldozattá válás valószínűségének csökkentése;
190
az áldozatokkal kapcsolatba kerülő intézmények, szakemberek érzékenységének, tudásának növelése. A KIMISZ támogatási igénye: 12.715.387 Ft A KIMISZ feladatai: Mérés, közvélemény-kutatás Szupervízió a pszichológusok számára Interdiszciplináris felkészítés 3.2.2. Konzorciumi partnerség 2. Főpályázó:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
Konzorciumi partnerek:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata
Pályázat címe: „Ne légy áldozat” Tervezett támogatási összeg összesen: 128.585.600 Ft A projekt célja, hogy a célcsoport tagjai a megszerzett ismereteik felhasználásával elkerüljék az áldozattá válást, továbbá hogy a már áldozattá vált célcsoport elfogadja, feldolgozza sérelmét és képessé váljon a rehabilitációra. A projekt keretében 280 fő szakember vesz részt tréningeken, 200 fő szolgáltatást vesz igénybe, 3000 fő felvilágosító, tájékoztató rendezvényen vesz részt, mely programoktól a lakosság tájékozottsági szintjének, elégedettségének, biztonságérzetének 6%-os növekedése várható. A KIMISZ támogatási igénye 14.654.000 Ft, feladatai: Tapasztalatcsere Szupervízió Interdiszciplináris felkészítők 3.2.3 Pályázat címe „Félni vagy élni?” – Megelőzés és kezelés az áldozatsegítésben a gyermekvédelem és a családon belüli erőszak területén. A benyújtásra került 2 főpályázat hasonló elven épül fel, egymásnak „tükör” projektjei és pozitív döntés esetén 2012. május 01. – 2014. február 28. között valósulnának meg. 1. Pályázat – Konvergencia Régió Főpályázó: KIMISZ Igényelt támogatási összeg: 149.936.528 Ft,Együttműködő partnerek o Baranya Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata o Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság o Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal o INDIT Közalapítvány
191
o Tett-Hely Ifjúságért Információs és Tanácsadó Központ o Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Államtitkársága o Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
2. Pályázat – Közép-magyarországi Régió Konzorciumvezető: KIMISZ Konzorciumi tag: Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete Igényelt támogatási összeg összesen: 145.106.065 Ft,Igényelt támogatási összeg Magyar Vöröskereszt PMSz: 18.748.760 Ft,Együttműködő partnerek o Pest Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat o Pest Megyei Rendőr-főkapitányság o Fővárosi Igazságügyi Szolgálat o LEA Anyaotthon o INDIT Közalapítvány o Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület o Dabasi Táncsics Mihály Gimnázium o Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Államtitkársága FŐ CÉLOK az egész közösség biztonságának növelése (ezáltal az élet minőségének javítása) a bűncselekményeket előidéző okok hatásának mérséklése az állami Áldozatsegítési Szolgálat fejlesztése RÉSZCÉLOK a bűncselekmények számának és az áldozattá/sértetté válás esélyének csökkentése (megelőzés) az állampolgárok önvédelmi képességének és bűnözéssel szembeni védettségének fokozása által: jól hasznosítható, könnyen elérhető információk, módszerek, képességek nyújtása az állampolgárok számára helyi együttműködések révén (különösen vagyon elleni bűncselekmények esetén) a felkészített állampolgárok számának növelése az áldozatok megsegítése – kiemelten: nők elleni erőszak áldozatai, prostitúció áldozatai az áldozatok becsatornázása az áldozatsegítés rendszerébe szakemberek összeszervezése, empatikusabbá tétele, érzékenységük és tudásuk növelése az áldozatsegítéssel, áldozatvédelemmel, áldozattá válás megelőzésével foglalkozó helyi szervezetek és intézmények összekapcsolása az áldozatsegítés rendszer szolgáltatásaival az áldozatsegítési szolgáltatások és az áldozatsegítési folyamat bővítése az áldozatok számára nyújtott személyre szabott, rugalmasabban igénybe vehető segítség –
192
pszichológiai és szociális támogatás révén (nem csak a fizikai, hanem a mentálhigiénés nehézségek leküzdésére is) az áldozattá válással járó negatív következmények (romlás az önbecsülés, anyagi helyzet, társadalmi-munkahelyi teljesítmény vonatkozásában) és az ismételt áldozattá válás valószínűségének csökkentése, az áldozatok társadalmi visszailleszkedésének javítása a szolgáltatások kiterjesztése a szabálysértések áldozataira helyi szintű konfliktusok rendezésére vonatkozó módszerek átadása, illetőleg a konfliktusok rendezése EREDMÉNY INDIKÁTOROK A felkészítésben részt vett szakemberek száma 100 fő Szolgáltatást igénybe vevők száma 200 fő Felvilágosító, tájékoztató, rendezvényen részt vett személyek száma 2.050 fő A lakosság tájékozottsági szintjének, elégedettségének, biztonságérzetének növekedése 5%. A program szakmai koncepciójának összeállításakor a célcsoport problémáit, igényeit, valamint az áldozatsegítő- és további szakemberek javaslatait is figyelembe vettük. Ezek alapján az alábbi szolgáltatásokkal kívánjuk támogatni a családon belüli erőszak áldozatait és a bántalmazott gyermekeket: Honlap kialakítása és működtetése; Osztályfőnöki órák (oktató filmek, szakemberek képzése, kommunikációs anyagok elkészítése); Terápiás foglalkozások (krízisterápia, szituációk feldolgozása, agressziókezelés); Az állampolgárok önvédelmi képességének javítása; A bűncselekmények számának csökkentése a felkészített állampolgárok számának növelésén keresztül; Az áldozattá válással járó negatív következmények csökkentése (ne romoljon az önbecsülésük, anyagi helyzetük, társadalmi-munkahelyi teljesítményük); Az ismételt áldozattá válás valószínűségének csökkentése, az áldozatok társadalmi visszailleszkedésének javítása; Nők elleni erőszak: áldozatok megsegítése, megelőzés; Az áldozatok megsegítése, becsatornázása az áldozatsegítési rendszerbe; Személyre szabott, rugalmasabban igénybe vehető segítség nyújtása – nem csak a fizikai, hanem a mentálhigiénés nehézségek esetére is; Az áldozatsegítéssel, áldozatvédelemmel, áldozattá válás megelőzésével foglalkozó helyi szervezetek és intézmények összekapcsolása az áldozatsegítési rendszer szolgáltatásaival; Helyi szintű konfliktusok rendezésére vonatkozó módszerek átadása, illetőleg a konfliktusok rendezése; Az áldozatsegítési szolgáltatások bővítése
193
Szakemberek összeszervezése, érzékenységük, tudásuk növelése, empatikusabbá tételük; Jól hasznosítható, könnyen elérhető információk, módszerek, képességek nyújtása az állampolgárok számára helyi együttműködések révén; A szolgáltatás kiterjesztése a szabálysértés áldozataira; Főpályázó (KIMISZ) feladatai Menedzsment funkciók ellátása Együttműködés, eljárásrend kialakítása Jelzőrendszer internetes támogatása Szupervízió, esetmegbeszélések „Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon” című e-learning tanfolyam megrendelése és lefolytatása Nyilvánosság biztosítása keretében nyitó és záró konferencia megtartása, záró kiadvány elkészítése, televízió, valamint újsághirdetések, rádióreklámok készíttetése, reklámkampány lebonyolítása Áldozatokkal foglalkozó szakemberek felkészítése Képzések, terápiák biztosítása Az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek felkészítése az áldozatok számára elérhető szolgáltatásokról szóló információkra és azok átadására Az áldozattá válás megelőzése érdekében nyújtott tájékoztatási tevékenységek Segítő szolgáltatások a megelőzés és re-integráció érdekében Kötelező könyvvizsgálat Hatástanulmány készítése A pályázat előkészítése során az alábbi feladatok végrehajtása történt meg: tájékoztatás küldése a kormányhivatalok vezetői és a megyei igazságügyi szolgálatok vezetői számára; telefonos, e-mailes konzultáció a KIMISZ,valamint a megyei igazságügyi szolgálatok és a megyei kormányhivatalok vezetői számára az aktuális pályázati lehetőségekkel és követelményekkel kapcsolatban; hálózatépítés, partnerségek kialakítása; megváltozott kiírási feltételekről értesítés küldése a kormányhivatalok vezetői és a megyei igazságügyi szolgálatok vezetői számára; a Minisztérium részére tájékoztató levél megküldése felmerülő kérdések megküldése a forráselosztó felé (ESZA) belső megbeszélések, egyeztetés a KIMISZ Áldozatsegítési Osztályával; közös megbeszélések a Minisztérium munkatársaival, kijelölt szakembereivel;
Igazságügyért
Felelős
Államtitkárság
194
pályázati ütemterv elkészítése pályázati sablon összeállítása, KIMISZ alapadatainak összegyűjtése, adatkérés a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Osztályától; egyeztetés a megyei igazságügyi szolgálatokkal a lehetséges benyújtandó pályázatokról; Tolna Megyei Igazságügyi Szolgálattal – együttműködő partnerség kialakítása, egyeztetés, pályázati szakmai koncepció korrektúrája, KIMISZ, mint együttműködő partner bemutatása; szakmai koncepció véglegesítése, együttműködési megállapodás és mellékletének elkészítése, aláíratása; Fővárosi Igazságügyi Szolgálattal – együttműködő partnerség kialakítása, egyeztetés, pályázati szakmai koncepció korrektúrája, KIMISZ, mint együttműködő partner bemutatása; szakmai koncepció véglegesítése, együttműködési megállapodás és mellékletének elkészítése, aláíratása; konzorciumi partnerség kialakítása a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Szolgálattal és a Békés Megyei Igazságügyi Szolgálattal, kötelezően csatolandó mellékletek összegyűjtése, aláíratása, pályázat benyújtásához szükséges információ megküldése, költségvetés összeállítása, pályázati dokumentáció véglegesítése, másolás, csomagolás. konzorciumi partnerség kialakítása a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetével, kötelezően csatolandó mellékletek összegyűjtése, aláíratása, pályázat benyújtásához szükséges információ megküldése, költségvetés összeállítása, pályázati dokumentáció véglegesítése, másolás, csomagolás. további együttműködések kialakítása a KIMISZ két főpályázatában a Baranya Megyei Igazságügyi Szolgálattal. Az elkészített pályázati dokumentációkat 2011. november 15-i dátummal nyújtottuk be, a pályázat elbírálása 2012. áprilisában várható. 3.3. BM/10041-2/2011 - Európai Visszatérési Alap 2011. nyílt pályázata Beadási határidő: 2011. október 21. Beadandó pályázatok száma: 1 db, főpályázóként Programra allokált keretösszeg: 1.204.931 EUR Pályázható keretösszeg: nincs limit meghatározva Nyertes pályázat esetén a megvalósítás ideje: 2012. évre tervezett Az Európai Visszatérési Alap 2011. évi pályázati felhívás alapján a KIMISZ önálló pályázattal indult, melynek célja a visszatérés területén tevékenykedő, illetve ország-információ gyűjtésével foglalkozó szakemberek képzése, szemináriumok szervezése. Ezen tevékenység alatt értendő különösen a visszatérés területén dolgozó köztisztviselők, bírák, rendőrök képzése olyan szemináriumok, képzések tartásán keresztül, amelyek: - a visszatérés jogi, elméleti és/vagy gyakorlati szempontjaira fókuszálnak; - a visszatérés során felmerülő emberi jogi problémákra fókuszálnak. Együttműködő partnerek:
195
o BÁH o
ORFK
Megpályázott támogatási összeg: 23.070.805 Ft A pályázat előkészítése során az alábbi feladatokat végeztük el: EVA pályázati megbeszélések; Szakmai koncepció főbb irányainak kialakítása; Levél kiküldése a BÁH és ORFK részére - hivatalos megkeresés a pályázaton való együttműködésre; Titkárság részére feljegyzés, a kötelezően benyújtandó mellékletek beszerzésére Belső megbeszélések, munkatársaival;
egyeztetés
a
KIMISZ
Jogi
Segítségnyújtási
Osztály
Szakmai megbeszélés a KIMISZ és a BÁH részvételével; EVA tájékoztató napon való részvétel Pályázati ütemterv elkészítése Pályázat tevékenységeinek tervezése a szakmai koncepció tervezet alapján, tevékenységelemek, logikai keretmátrix, Gantt diagramm, eszközigény, költségvetés Pályázati adatlap feltöltésének megkezdése a már rendelkezésre álló KIMISZ információ és alapadatok szerint, egyeztetés a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Osztályától; A pályázat nem nyert támogatást. 4. Korábbi pályázatok fenntartása, kötelező utánkövetése
4.1. Projekt címe: Uniós jogi segítségnyújtás a visszatérés területén A forrást biztosító alap megnevezése: Európai Visszatérési Alap IRM/TKFO-ID/224-1/2010 Kezdési és befejezési időpontja: 2011. január 1. – 2011. június 30. Támogatás összege: 3.104.160 Ft 4.2. Projekt címe: STARR - Strengthening Transnational Approaches to Reducing Reoffending (Nemzetközi Együttműködés Megerősítése a Bűnismétlés Csökkentése Érdekében) A forrást biztosító alap megnevezése: JLS/2007/ISEC/517 Kezdési és befejezési időpontja: 2009. április 1. – 2011. június 30. Támogatás összegée: 1.175.130,06 EUR 4.3. Projekt címe: Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban A forrást biztosító alap megnevezése: ÁROP-2.2.9./A-2010 Kezdési és befejezési időpontja: 2010. május 1. –2011. április 30. Támogatás összege: 15.168.400 Ft 4.4. Projekt címe: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazságügyi Hivatal épületének energetikai fejlesztése A forrást biztosító alap megnevezése: KEOP-2009-5.3.0/A Kezdési és befejezési időpontja: 2010. augusztus 1. – 2011. február 28.
196
Támogatás összeet: 45.646.800 Ft 4.5. Projekt címe: A közösségi foglalkoztató szerepének modellezése és megerősítése a közösségi bűnmegelőzés rendszerében A forrást biztosító alap megnevezése: FÁPI-PB-2676/2009/OBmB/KRB Kezdési és befejezési időpontja: 2010. január 15. – 2010. április 30. Támogatás összege: 2.413.200 Ft 4.6. Projekt címe: Útközben - innovatív eljárások és módszerek rendszerszintű alkalmazása a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnál a bűnelkövetők foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében A forrást biztosító alap megnevezése: TÁMOP-1.4.3.-08/2-2009-0026 Kezdési és befejezési időpontja: 2009. szeptember 1. – 2010. november 30. Támogatás összege: 39.058.700 Ft 4.7. Projekt címe: KÉK-FEHÉR Információs és Szolgáltató Ház létrehozása A forrást biztosító alap megnevezése: OBmB Makro pályázat Kezdési és befejezési időpontja: 2008. november 1. –2009. május 1. Támogatás összege: 9,2 M Ft
197
VI. KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 1. Áttekintés A KIMISZ-ben 2011-ben végrehajtott szervezeti átalakítások a kommunikációs és sajtófeladatok megvalósítását is érintették. Ennek megfelelően 2011 márciusától önálló kommunikációs vezető került kinevezésre, aki koordinálja a KIMISZ kommunikációs feladatait, és egyúttal kapcsolatot tart a sajtóval. 2. Kommunikációs feladatok 2.1. Elsőrendű feladatként a Szolgálat új arculatának kialakítására került sor. A korábbi logó helyett a kormányzati kommunikációs irányhoz igazodva letisztult arculat használatát vezettük be, amely a kormányzati kommunikáció által meghatározott címer és betűtípussal társult. Az új arculatnak megfelelően az alábbi dokumentumok, szóróanyagok készültek el: Levélminták új fejléccel és külalakkal a levelezés összes típusára (tájékoztató levél, határozat, végzés), dosszié mappa az új arculattal, roll up molinó, amelyet a Szolgálat rendezvényein, konferenciáin, fontosabb értekezletein lehet kitenni reprezentatív célból, ceruza, amely egy konkrét esemény szóróanyagaként készült (Sziget Fesztivál), névjegykártyák a vezetők részére, a munkatársak számára adható nyakpánt és belépőkártya matrica. konferenciák meghívói, oklevelei és ünnepi üdvözlőlapok. Mindezen felsorolt anyagok grafikai tervezését is a kommunikációs vezető látta el. 2.2. Fontos lépés volt a korábban nem létező kommunikációs terv elkészítése, amely megfogalmazza a kommunikáció alappilléreit. Erre a tervre építhető a továbbiakban az esetenkénti cselekvési terv mind a szolgálatok, mind a pályázatok esetében. 2.3. A KIMISZ weboldalának tartalmi átalakítása 2011 márciusa óta indult, ekkor kerültek lecserélésre a régi igazságyügyi hivalatali logók, utalások. A felhasználóbarát elv alapján új menüpontokat hoztunk létre és átstrukturáltuk a meglévőket. A tartalmat ettől az időponttól folyamatosan frissítjük. Az arculatot financiális okok miatt jelenleg még nem tudtuk frissíteni, de ez a feladat is tervben szerepel, hiszen ez hivatalunk külső kommunikációjának elsőszámú csatornája, így kiemelten fontos lenne az új arculat megadása. 2.4. A korszerű kommunikációs irányt követve létrehoztunk egy Facebook oldalt az Áldozatsegítő Szolgálat számára, amelyet állandóan frissítve, hasznos információkat, ügyfélszolgálati elérhetőséget, aktuális híreket, eseményeket osztunk meg az olvasókkal. 2.5. Szintén az aktuális kommunikációs trendeket és a korábbi hagyományt követve két év kihagyás után újra képviseltettük magunkat a Sziget Fesztiválon. Az Áldozatsegítő Szolgálat „kitelepülésével” információs, promóciós munkát végeztünk az erre az alkalomra készített magyar és angol nyelvű bűnmegelőzési / áldozatsegítői témában összeállított teszttel, és
198
áldozatsegítési tájékozató anyagokkal. A Sziget Fesztiválon való megjelenésünket a Budapesti Rendőrfőkapitányság segítségével szerveztük, akciónk nagyon sikeresnek mondható. 2.6. Elindítottuk a szakmailag és arculatilag elavult, korábbi logóval ellátott lakossági tájékoztató anyagok újra gyártásának folyamatát. Első körben a magyar, angol és német nyelvű áldozatsegítési leporelló és kétoldalas tájékoztató született meg, majd 2012-ben a jogi segítségnyújtási tájékoztató leporelló is. Mindezeket az évente változó rászorultsági összeghatárok miatt évente frissítenünk kell, emellett viszont nagyon fontos lenne az alábbi tájékoztatók újragyártása is, hiszen ezek még régi arculattal, logóval és nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő szakmai tartalommal rendelkeznek: Áldozatsegítő Szolgálat: Áldozatsegítő Szolgálat plakát A6-os méretű szóróanyag a rendőr járőrök számára. Pártfogó Felügyelet: A pártfogói tevékenységet bemutató magyar és angol nyelvű füzet. A mediációt bemutató magyar és angol nyelvű leporelló. A mediációról kártyanaptár méretű szóróanyag a rendőrségek számára. Közérdekű munka büntetést bemutató leporelló. Utógondozottak részére készült leporelló. Jogi Segítségnyújtás: Tájékoztató füzet létrehozása A6-os méretű szóróanyag az igazságügyi szolgálatok részére. 2.7. A kommunikációs vezető feladatai közé tartozott 2011. első félévében az állománygyűlések és a megyei igazgatói értekezletek megszervezése. 2.8. TÁMOP 5.6.1.C pályázat szakmai (családon belüli erőszakkal és gyerekjogokkal kapcsolatos) kidolgozásában a kommunikációs terület is intenzív szerepet vállalt, elkészítette a pályázat kommunikációs tervét, valamint a pályázat kommunikációt érintő részei kidolgozásában közreműködött. 2.9. A kommunikációs terület intenzív kapcsolatot tartott és ápolt az alábbi társintézményekkel a közös munka kapcsán: KIM Kommunikációs Államtitkárság, ORFK Bűnmegelőzési osztály BM TÁMOP iroda, Sajtó osztály, Európai Együttműködési Főosztály BRFK Bűnmegelőzési osztály 3. Sajtó tevékenység A sajtótevékenység a KIMISZ-t és a megyei Igazságügyi Szolgálatokat érintő sajtófelkérések teljesítéséből, közlemények kiadásából és sajtótájékoztatók szervezéséből áll, minden esetben tájékoztatva a KIM Kommunikációs Államtitkárságát.
199
A sajtófigyelést a rendelkezésre álló eszközökkel tudjuk megoldani. 2011 márciusa óta a KIMISZ-nek a Tett programon kívül több mint 80 média megjelenése volt nyomtatott, elektronikus és a sugárzott médiában. Ezek java része a Pártfogó Felügyeleti Szolgálat felé történő média megkeresésekből, a KIMISZ által szervezett konferenciákhoz kapcsolódó sajtóközlemények közzétételéből állt, kisebb részt tett ki a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz és a lobbi törvényhez kapcsolódó sajtómegjelenés. A médiával való kapcsolattartás során nemcsak a megkeresésekre válaszolunk, de magunk is keressük azokat a témákat, lehetőségeket, melyekkel meg tudunk jelenni a nyilvánosság előtt. 2011-ben erre a vezetőségváltás, a Pártfogás Napján megrendezett szakmai konferencia és a Magyar Börtöntársaság karácsonyi „Angyalfa Program” nevű, jótékonysági gyűjtésének segítése adott lehetőséget. 4. PR tevékenység - konferenciák 2011-ben a Pártfogás napja alkalmából szerveztünk szakmai konferenciát, amelyben az alábbiak tartoztak a kommunikációs vezető feladatai közé: helyszín és a catering megszervezése meghívók, oklevelek megtervezése, ajándéktárgyak kiválasztása, főigazgatói meghívó levelek megírása, sajtószervezés, a helyszínen protokolláris feladatok ellátása, sajtóközlemény kiadása. 5. A pályázatokhoz kapcsolódó kommunikációs és sajtó feladatok A TÁMOP 5.6.2. projekt keretében megvalósuló „Tett program” kapcsán több száz megjelenéssel számolhatunk, amelyben a Szolgálat munkatársai nyilatkoztak, tartottak sajtótájékoztatót, illetve egy-két nyomtatott és sugárzott média megjelenés a KEOP pályázatban foglalt kötelezettségeink okán teljesült. Ezek kapcsán az alábbi feladatokat láttuk el: TÁMOP 5.6.2 – Tett program kommunikációs feladatai: a Belügyminisztériummal közös kommunikációs tevékenység, kiadványok ellenőrzése, javítása, új tájékoztató anyagok megtervezése, oktatófilmek gyártásának követése. Sajtótájékoztatók és nyilatkozatok közös szervezése, a sajtótájékoztatókra és média megkeresésekre KIMISZ munkatárs nyilatkozók megszervezése. TÁMOP 5.6.1. -A pályázat kommunikációs feladatainak együttműködő segítése a partnerekkel, KEOP – 6.1.0/A09-11, KEOP-6.1.0/B/09-11 és KEOP-6.1.0/C/09-11 kommunikációs feladatainak ellátása, sajtó tevékenység és a honlapon történő közzététel frissítése.
200
VII. TITKÁRSÁG 1. Áttekintés A titkárság a KIMISZ főigazgatójának közvetlen irányítása és felügyelete alatt 6 fővel (5 fő irodai ügykezelő és 1 fő jogi referens) végezte munkáját 2011. év elején. Az év végén a Titkárságon a titkárságvezető vezetésével 4 fő ügykezelő és 1 fő kommunikációs vezető dolgozik. A titkárság fő feladata a KIMISZ alaptevékenységei közé tartozó szakmai feladatok támogatása, a szakmai ügyintézés segítése az iratkezelési feladatok jogszabályi előírásoknak megfelelő ellátásával. A titkárság kiemelt feladata még a főigazgatói és fővárosi/megyei igazgatói munkaértekezletek előkészítése, a főigazgató programjainak szervezése és koordinálása, hivatalunk rendezvényei megszervezésében és lebonyolításában való részvétel. A titkárság közreműködik hivatalunknak az állami szervekkel, társszervekkel és a társadalmi szervezetekkel történő kapcsolattartásában. 2011. szeptember1-től a titkárságvezető személyében változás történt. Az év második félévére jelentősen megnövekedett adminisztrációs feladatok végzése mellett a titkársági/iratkezelési tevékenység irányításában és koordinálásban az egységesség biztosított volt. 2. Titkársági feladatok A KIMISZ titkárságán és funkcionális területein 2011-ben 10.486db irat érkeztetése és 6.200 db igazgatói ügycsoportba tartozó irat iktatása történt. Hivatalunknál a 2011.évben iratselejtezésre nem került sor. 2011. évben a miniszter által jóváhagyott Kormányhivatali Ellenőrzési Terv híján a megyei igazságügyi szolgálatoknál hivatalunk szakmai – és így iratkezelési – ellenőrzést sem folytathatott, így ellenőrzési tapasztalatokról beszámolni nem tudunk. A titkárság munkatársai 2011-ben közel 50 rendezvény előkészítő és szervezési feladatait végezték a szakterületekkel együttműködve. Ezek közül kiemelendőek a szakterületek szakmai napjaihoz kapcsolódó konferenciák és értekezletek, valamint a hivatal nemzetközi kapcsolattartása keretében beutazó külföldi delegációk és szakemberek fogadásához kapcsolódó rendezvények és konzultációk.
201
