MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR
GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK
ESZTERGAKÖZPONTOK PROGRAMOZÁSA A GTIPROG/EC RENDSZERREL Oktatási segédlet
GTT-111
Összeállította: Dr. Berta Miklós egyetemi docens Dr. Cser István egyetemi docens Dr. Maros Zsolt egyetemi adjunktus
Miskolc, 1994.
2
A gyakorlat célja: A forgástest jellegű alkatrészek esztergaközpontokon végzett megmunkálásának technológiai tervezésével és az NC-CNC vezérlőprogramok előállításával kapcsolatos ismeretek megszerzése. A gyakorlat során szerzett ismeretek: Az esztergaközpontokon végrehajtható esztergálási, fúrási és marási műveletek technológiai tervezésére és programozás ára szolgáló rendszer megismerése. A rendszer alkalmazási területének, technológiai szolgáltatásainak, felépítésének és működésének bemutatása. A rendszer alkalmazási és működtetési ismereteinek elsajátítása.
Bevezetés Jelen segédlet az Ipari Technológiai Centrum Automatizált Műszaki Tervezés Kftben kifejlesztett az esztergaközpontokon végzett megmunkálások technológiai tervezésére és programozására szolgáló GTIPROG/EC rendszer alkalmazásához szükséges legfontosabb tudnivalókat foglalja össze. 1. Számítógépi környezet A rendszer a következő minimális hardverköl1lyezetet tételezi fel: IBM - PC / AT kompatibilis számítógép - min. 256 kbyte RAM; - billentyűzet; - színes vagy monokróm monitor; - merevlemezes tár; - floppy meghajtó. A rendszer szoftver - igénye a következő: - PC DOS (ill. MS DOS) 2. O fölötti verzióval; - a GTIPROG/EC rendszert alkotó végrehajtó - és adatbázis fájlok, melyek a rendszer installálásakor bekerülnek a merevlemezre. 2. A rendszer felépítése és szolgáltatásai GTIPROG/EC rendszer processzor - posztprocesszor felépítésű. A processzor a technológiai tervezés és programozás általános feladatait oldja meg, a tervezési eredmények illesztését a konkrét szerszámgép-vezérlés kombinációhoz az adott posztprocesszor végzi. A rendszer elvi felépítése az 1. ábrán látható és az alábbi főbb részekből áll: - az alkatrészprogramokat feldolgozó processzorból; - a vezérlő programokat előállító posztprocesszorokból; - az adatbázis-kezelő funkciókat ellátó szerviz-programból. A technológiai processzor az alábbi tervezési szinteken a következő funkciókat látja el: - Beolvasás-dekódolás - az alkatrészprogram szintaktikai ellenőrzése; - alfa-numerikus azonosítók átkódolása; - láncméretek illetve tűrésezett méretek feldolgozása. - Geometriai feldolgozás - nyers- és készkontúr előállítása;
4
GTIPROG
ALKATRÉSZRAJZ
CAD
ELŐGYÁRTMÁNY
CAD file: IGES DXF Technológiai processzor
ALKATRÉSZPROGRAM ÖSSZEÁLLÍTÁSA
Programozási segédletek
Input-dekód
Adatbáziskezelő rendszer
Geometriai feldolgozás
Adat bázis ( tűrés-, szerszám-, gép-, szöveges-, anyag-, technológiai adatok; archivált alkatrészprogram és NC-CNC dok.) Listák: -adatbázis -alkatrészprogram -NC-CNC dok.
Műveletelemek tervezése Mozgásciklusok tervezése
Közbenső eredmények
CLDATA Posztprocesszorok
lyukszalag kazetta RS232
NC-CNC dokumentáció
PROGRAMELLENŐRZÉS PRÓBAGYÁRTÁS
JAVÍTÁS MÓDOSÍTÁS GYÁRTÁS
1. ábra GTIPROG/EC rendszer elvi felépítése
- közbensőkontúr előállítása; - kontúrok grafikus megjelenítése. - Műveletterv összeállítása -nagyolási műveletelemekhez tartozó ráhagyási alakzatok meghatározása és grafikus megjelenítése; - simítási-, fúrási és marási műveletelemek meghatározása; - a műveletelemek geometriai méreteinek a megmunkálási pozícióba történő transzformálása; - álló és forgó szerszámok kiválasztása és elrendezése; - forgácsolási paraméterek meghatározása; - Mozgásciklusok tervezése - az egyes műveletelemek mozgásciklusainak tervezése és a szerszám mozgáspályáinak grafikus megjelenítése - a processzor - posztprocesszor közbenső adatok előállítása. A posztprocesszorok állítják elő az adott szerszámgép-vezérlés specifikációjának megfelelően a vezérlőprogramot, számítják ki a gépi fő- és mellékidőket és kiadják a szükséges gyártási dokumentációkat. A kész NC-CNC programot a rendszer az adatbázisban tárolja és abból vihető ki a programhordozóra (lyukszalag, magnókazetta, floppy, mikroprocesszoros tár, stb.) vagy közvetlenül a szerszámgép vezérlésére. Az adatbázis-kezelő szerviz-program látja el a rendszer működéséhez szükséges információk (szerszám-, gép-, anyag-, technológiai adatok, stb.) felvitelét, karbantartását, visszakeresését és listázását. 3. A rendszer futtatása A következőkben áttekintjük a rendszer futtatásához szükséges főbb lépéseket. 3.1. Indítás Indítás előtt be kell lépni a megfelelő alkönyvtárba a C:\ > CD \ ESZT paranccsal. Mivel a GTIPROG/EC általában a nagybetűs karaktereket ismeri, ezért indítás előtt a Caps Lock billentyűt be kell nyomni. Ezt követően a rendszer a C: \ ESZT> ESZT utasítással indítható. Indításkor a program a következő kérdésekkel jelentkezik be: Adatbázis fájl nevek: Alkatrészprogramok........... : C: ESZT\... (pl. DEMO) Gép + szerszámadatok ....... : C: ESZT\... (pl. EPA320MC) Az első kérdésre egy létező (vagy létrehozandó) alkatrész-adatbázis nevét kell megadnunk, melyben alkatrészprogramjaink tárolva vannak. Alkatrészprogram névként a tanulókör számát adjuk meg. A második kérdésre a gép- és
6
szerszámadatokat tartalmazó fájl nevét kell válaszolni, mely esztergaközpont esetében mindig: EPA 320 MC. Ezután a rendszer főmenüjébe jutunk. 3.2. A főmenü A rendszer főmenüje a kezdőbetű begépelésével az alábbi funkciókból való választást teszi lehetővé: A - Adatbázis - kezelő aktivizálása; E - Esztergálási processzor futtatása; P - Posztprocesszor futtatása; D - Dokumentáció kiíratása; V - Vége. ’A’ funkció: Ebben a funkcióban történik az alkatrészprogramok (a rendszer bemenő információja) felvitele az alkatrész adatbázisba, azok esetleges javítása, ill. kiíratása, valamint a rendszer által használt adatbázisok karbantartása. 'E' funkció: Ezzel a funkcióval indítható el valamely alkatrészprogram "futtatása", vagyis a művelet technológiai megtervezése. A feldolgozás az alkatrész rajzszámának megadásával indul. 'P' funkció: Az E pontban előállított tervezési eredményeket a rendszer az adott megmunkáló gép vezérléséhez illeszti, vagyis itt történik meg az NC mondatok generálása. 'D' funkció: A P pontokban előállított gyártási dokumentáció kiírását végzi. A menüből való választás esetén a rendszer csak a menüben szereplő lehetséges válaszok valamelyikét fogadja el és a választ nem kell 'Enter'-rel zárni. 3.3. Adatbázis-kezelő A kezdőbetű begépelésével a következő funkciókat választhatjuk: T - Törlés; J - Javítás; U - Új rekord összeállítás; L - Listázás; I - Inicializálás; E - Esztergálási processzor; V - Vége.
7
Az egyes funkciók értelmezése: - 'V' esetén visszatérünk a főmenübe. - 'E' esetén innen is meghívható az esztergálási processzor (megegyezik a főmenü 'E' funkciójával) - 'I' esetén a rendszer újra generálja a tűrésezett méretek számításához szükséges adatállományt (nem kell választani) 'T', 'J', 'V', és 'L' esetén újabb menü jelentkezik, melyből kiválasztandó az adatbázis típusa, ami lehet: ALK - ALKatrészprogram; SZE - SZErszámadat; ANY - ANYagadat; GEP - GEPadat; TEC - TEChnológiai adat. Ezek közül a rendszer futtatásához gyakorlatilag csak az ALK funkciót kell választanunk, kivéve, ha az alkalmazott szerszámok specifikációit kívánjuk kilistázni az L, SZE választással. Egyéb funkciók: U, ALK,- választással új alkatrészprogramot vihetünk fel az alkatrész adatbázisba, J, ALK,- funkcióval már meglévő alkatrész programban javíthatunk, T, ALK,- funkcióval alkatrészprogramokat törölhetünk az adatbázisból, L, ALK,- tetszőleges alkatrész program listázható. 3.4. Futás közben adandó válaszok Az adott alkatrész feldolgozása a rajzszám megadásával indul. Az alkatrészprogram szintaktikai ellenőrzése során talált hiba(-ák) a képernyőn kerül kiíratásra. Hiba esetén az „Enter” leütésével a rendszer visszalép a főmenübe a hiba kijavítása céljából. A nyers- és készalkatrész geometriai leírásának helyességéről a kontúrok képernyőre történő kirajzolása útján győződhetünk meg. A rajz felett megjelenő kérdésre adott 'N' válasz esetén visszatér a főmenühöz. A rendszer ugyan így jár el a nagyolási ráhagyási alakzatra adott 'N' válasz esetén is. Az esztergaszerszámok sikertelen választása esetén egy hét jegyű szerszámazonosító megadásával a feldolgozás folytatható, míg „ „ (space) beütésével a feldolgozás megszakítható. A szerszámváltási helyzettel kapcsolatos figyelmeztetés bármilyen billentyű leütésével törölhető. Abban az esetben, ha rendszer a forgácsolási paramétereket (forgácsolási sebesség, előtolás, fogásmélység), valamilyen okból kifolyólag képtelen meghatározni, úgy itt azok előírhatók. A szerszámpályák tervezése során a ciklusművelet kérdésre I + Enter leütésével
8
az igenlő válasz érvényesíthető. A rendelkezésre álló posztprocesszor választékból a szükséges posztprocesszor a kurzor mozgató billentyűk segítségével választható ki. A processzor által előállított dokumentáció elérését a Lista – fájl : ESZT/LST/…….DOC utasításnál adott névvel érhetjük el. HUNOR vezérlés esetében a vezérlőprogram neve 6 karakteres szó, melyben az első karakter mindig betű, a többi karakter pedig szám (pl. AI2345). SINUMERIC vezérlés esetén az alkatrészprogram száma maximum 3 karakteres szám és mindig 3-mal kezdődik (pl. 321). Kilépés a rendszerből: V (Vége) ill. , Enter -rel. 4. Alkatrészprogram Az alkatrészfüggő tervezési alapadatokat tartalmazó alkatrészprogram (a processzor bemenő adatai) a bemenő nyelv definíciói és szabályai szerint a munkadarab műhelyrajzáról leolvasható adatok felhasználásával állítható össze. Az alkatrészprogramot a rendszer a rajzszám alapján tartja nyilván. Az általános adatok megadása párbeszédes módban, míg a geometriai és a műveletelemek leírása mondat felépítésű utasításokkal történik A bemenő adatok összeállítása során a rendszer leállítása, ill. a rendszerből szabálytalan kilépés tilos. Adatelírásból, kihagyásból eredő adatmódosítás csak a szerviz program segítségével végezhető el. A bemenő adatokat tartalmazó alkatrészprogram a következő négy részből épül fel: -
általános adatok; az elő-gyártmány geometriai leírása; az alkatrész geometriai leírása; műveletelemek definíciója.
4.1. Általános adatok Ebben a részben a következők megadása szükséges: (maximum 15 karakter hosszúságban). Programozó neve Dátum Munkadarab megnevezése rajzszáma Szerszámgép megnevezése
:…………………………. :…………………………. :…………………(pl. agy) :……………(pl. ASZ.I.1) :…………..(pl. EEN 400)
9
Vezérlőberendezés megnevezése :..(pl. HUNOR PCN 721) Általános adatok Anyagminőség : ....................... (pl. A50) Általános érdesség : ....................... (pl. 1.25) Simítási ráhagyás : ............................ (pl. 1) Koordináta transzformáció : ...... .. ................... (pl. 4) A koordináta transzformáció értéke az elő-gyártmány és az alkatrész koordináta rendszer X tengelyeinek távolságát ill. a szélső homlokon levő ráhagyását jelenti. Ha XE = XA, akkor értéke 0. Befogások száma :……………..(pl. 2, maximum 8) Befogási adatok Anyagállapot kódja :……………..(pl. 2 2) Kódok értelmezése, lehetséges válaszok: 1 - hidegen húzott; 2 - melegen hengerelt, öntöttvas; 3 - normalizált, kovácsolt; 4 - lágyított, acélöntvény; 5 - nemesített, kérges acélöntvény; 6 - zárványos öntvény; 7 - egyéb. Befogás stabilitása :……………(pl. l 1) lehetséges válaszok: 0 - labilis; 1 - merev. Szán alaphelyzete Z, X, mellső, hátsó :……………(pl. 0,0,0,0 0) Szán váltási helyzete Z, X, mellső, hátsó:……………(pl. 0,0,0,0 0) Ha az alap és váltási helyzeteket nem kívánjuk előírni, akkor 0 értékek adandók, és ekkor a futás során a rendszer határozza meg ezen helyzetek helyes értékeit. Bázisfelület befogásaként :…………….(pl. E15 A85) Ebben a válaszban az elő-gyártmány ill. az alkatrész ütköztetési felületének mondatsorszámát kell megadni. Különleges utasítások :…..(pl. nincs előírás vagy valamilyen szöveg) A programozó szöveges utasításai a gépkezelő számára, pl.: PUHAPOFA MÉRETE: D 82* 16 MM. 4.2. Az elő-gyártmány és az alkatrész geometriai leírása
10
Az elő-gyártmány és az alkatrész tengelymetszeti kontúrját kell leírni, egy megfelelően megválasztott XE - Z; XA - Z koordináta rendszerben. A geometriai leírásnak tartalmaznia kell: - a geometriai vagy technológiai szempontból önálló építőelemek (pl. hengeres palástfelület, homlokfelület, beszúrás stb.) geometriai definícióit, - az előbbi építőelemek topológiáját (egymáshoz viszonyított helyzetét) a kontúrleírási szabályoknak megfelelően. A geometriai definíciók mondatfelépítésének általános formája: {; módosító } [; módosító ] Azonosító = Főszó {; módosító paraméter} [; módosító paraméter ] {; azonosító } [; azonosító ] ahol: {} - az egymás feletti változatokból csak egy adható meg; [ ] - az egymás feletti változatokból megadható egy vagy több tetszőleges sorrendben. Az azonosító betűből (E vagy A ) és egy utána írt n sorszámból áll, vagyis En vagy An alakú, ahol 1<= n <= 165 Az azonosítók betűjelentése: E – elő-gyártmány (pl. E5, E30) A - alkatrész (pl. A5, A125) A geometriai elemek három nagyobb csoportba sorolhatók: • Főelemek, amelyek alapvetően meghatározzák a geometriai konfigurációt: D - hengeres palástfelület; H - homlokfelület; K - kúpfelület; R - tóruszfelület. • Átmeneti elemek, amelyek két főelem között helyezkednek el: E - leélezés; R - lekerekítés. • Mellékelemek, amelyek valamely fő elemre ültethetők: A - alászúrás; BH - beszúrás hosszirányban; BK - beszúrás keresztirányban; MEM- metrikus menet; MEW- Whitworth menet; MET- trapézmenet; MES- speciális menet;
11
FUR- nem a forgástengelybe eső furat; SIK- sík, sokszög; HOR- horony. A geometriai elemek megadását a 2-12. ábrák szemléltetik. Az ábrák nemcsak konkrét példákat mutatnak, hanem az általános formátumú definíciókat is tartalmazzák. Ezekkel kapcsolatban a következőket jegyezzük meg: • Az aláhúzott karakterek (pl. d, z, ra, stb.) az előttük szereplő (NAGY betűs) szótári szavakhoz tartozó konkrét számértékeket jelentik. • A kapcsos zárójelben egymás alá írt kifejezések közül egynek (és csak egynek) a megadása kötelező. • A szögletes zárójelben egymás után írt kifejezések bálmelyike elmaradhat, megadásuk nem kötelező. • Az ábrákból látható, hogy megadható az egyes felületekre külön RA - átlagos felületi érdesség; SR - simítási ráhagyás. Az elő-gyártmány és az alkatrész geometriai leírásakor az alábbi szabályokat kell betartani: • Az elő-gyártmányt egy XE - Z, az alkatrészt egy XA - Z koordináta rendszerben kell leírni (elhelyezni) úgy, hogy az XE ill. XA tengelyek az előgyártmány ill. az alkatrész baloldali homlokfelületére essenek, • A leírást a Z = O koordinátájú felületekről kell kezdeni a kontúr mentén az XE Z ill. XA Z körüljárási iránynak megfelelően (ld. 14. ábra), • A leírásnak "záródnia" kell, azaz vissza kell jutni a kontúron a kiinduló felülethez, ha ez nem lehetséges, mert az alkatrész nem furatos (tömör), akkor egy 0 átmérőjű fiktív záró-felület megadása szükséges (15. ábra), • A nem megmunkálandó felületeken RA 100 érdesség előírása kötelező, • Az elő-gyártmányon csak D, H, K, R felületek lehetnek, • A leírásnak meghatározott sorrendje van a következők szerint (ld. 16. ábra): o az i. főelem; o az i. főelemre "ültetett" mellékelemek (beszúrás, menet, stb.) tetszőleges sorrendben; o az i+ l. főelem előtti átmeneti elem (leélezés vagy lekerekítés); o i + l. főelem. 4.3. Megmunkálási utasítások A GTIPROG/EC rendszerben a műveletelemeket és azok sorrendjét a felhasználónak kell megadnia. Ezek leírása a geometriai definiálásnál használt mondatokhoz hasonló mondatokkal történik. A megmunkálási módok végrehajtásának sorrendje megegyezik a megmunkálási utasítások megadásának
12
sorrendjével. A megmunkálási utasítások általános felépítése a következő: Mn = {Megmunkálási kód} [; Technológiai jellemzők] [;Megmunkálási hely vagy útvonal] ahol: M: a megmunkálási utasítás azonosítója n : a megmunkálási utasítás sorszáma A {megmunkálási módok} a következők lehetnek: (csak a leggyakrabban használt módokat soroljuk fel, a továbbiak az [1] irodalomból kereshetők ki ): FUR - fúrás; FFUR- felfúrás; KSUL- kúpos süllyesztés; HSUL- homloksüllyesztés; DOR - dörzsárazás; MFUR- menetfúrás; NH - nagyoló hosszesztergálás; NK - nagyoló keresztesztergálás; SH - simító hosszesztergálás; SK - simító keresztesztergálás; BH - normál beszúrás hosszirányban; BK - normál beszúrás keresztirányban; HOR - horonymarás. A [Technológiai jellemzők] megadása nem kötelező, legtöbbször csak menetmegmunkálás leírásánál használható a TIBK kód és azt követő 3 számjegy (pl. 111) megadása, mely számjegyek a tisztító fogások számát, a forgási irányt, és a bekezdések számát jelölik. A [Megmunkálási hely vagy útvonal] azon felület elemek alkatrész azonosítójának (An) megadását jelentik, melyeket az adott műveletelemeknél megmunkálni kívánunk (ld. 13. ábrát). Pl.: Nagyoló keresztesztergálás az A50 jelű homlokfelületen: M5=NK;A50 Nagyoló hosszesztergálás a külső palástfelületen az A45 felül ettől az A25 felületig. M25 = NH;A45;A25 Az A60 jelű métermenet esztergálása
13
M40 = MEM;TIBK111; A60 Miután megtörtént az alkatrészprogram leírása (általános adatok, geometriai leírás, megmunkálási utasítások), az adatbázis kezelőből kilépve megtörténhet a főmenüből az Esztergálási processzor majd a Posztprocesszor futtatása, melynek eredményeként előáll a művelet elvégzéséhez szükséges teljes dokumentáció, melyet a főmenüből a „dokumentáció készítés” funkcióval többször is kilistázhatunk. 5. A rendszer futtatási eredményei A rendszer működésének könnyebb megértése érdekében a rendszer futtatási eredményeit két példa alapján mutatjuk be: -a MENETES AGY (17. ábra) az NC-CNC esztergagépek programozására, -a FEDÉL (22. ábra) a CNC esztergaközpontok programozására. A gyártási dokumentáció az alábbi anyagokat tartalmazza: • A legyártandó kész alkatrész és az ehhez szükséges elő-gyártmány rajza. • Alkatrészprogram adatai (18., 23. ábra): o általános adatok, o elő-gyártmány geometriai leírása, o alkatrész geometriai leírása, o műveletelemek sorrendje és leírása. • Nyers-, közbenső- és alkatrészkontúr megjelenítése (19., 24. ábra), • Gyártási dokumentáció (20., 25. ábra), • Szerszámpályák megjelenítése (21., 26. ábra). IRODALOM 1. Berta M. -Futó B. -Juhász M. -Voloncs Gy.: GTIPROG/E Esztergálási processzor felhasználói kézikönyve 1. GTI 1986. 2. Dr. Nagy Sándor: A GTIPROG/E rendszer geometriai definíciói, Laboratóriumi útmutató, Miskolc, 1989. 3.Voloncs György: GTIPROG/EC Esztergálási processzor felhasználói kézikönyve IV. A rendszer használata. III. 1988. 4. Maros Zsolt: NC/CNC esztergálási műveletek automatizált tervezése a GTIPROG/E rendszerrel, Oktatási segédlet, Miskolc, 1992 5. Berta M. -Cser I. -Futó B. -Juhász M. -Voloncs Gy.: GTIPROG/EC bemenő nyelv, Felhasználói kézikönyv, Bp., ITC AMT Kft, 1990
14
Elő-gyártmány és alkatrész geometriai leírása:
XE
XA
A45 A50
A55
ra
E20
φd
;RAra ;SRsr ;NRnr ;ZN ;NKRnkr ;ZK AN° = D;Dd ;SKRskr ;XN[;SZα] ;FKRfkr ;XK ;ALLall ;ER ;ALLHallh ;ALLJallj
A70
Z
2. ábra Hengeres palástfelület definiálása (D) E20=D;D80 A50=D;D90J7;RA1.25 A70=D;D60;SZ0
A45 z
3. ábra Homlokfelület definiálása (H) E15=H;Z40 A20=H;Z80;SZ90 A40=H;Z80-16H12-20;SR.15
A20
A35 A40
;RAra;ZN ;SRsr ;ZK . [;SZα] AN° = H;Zz . . . . .
XA
E25 ra
XE
Z
15 ; RAra ; ZN ; RAra ; ZN ;SRsr ; ZK ;SRsr ; ZK . AN° = K;Zz;Dd;ZVzv;DVdv . . AN° = K;Zz;Dd;SZα . . . . . . . . .
XE
XA
XA A65
A65 A70 E35
ra
A70
Z
z a)
ra
α
z
φd
zv
A75
E35
φd
A75
φ dv
XE
Z
b) 4. ábra Kúpfelület definiálása (K)
E35=K;Z40;D40;SZ-150 (4b. ábra) A70=K;Z70;D70;ZV40;DV45 (4a. ábra) α - a fél-kúpszög előjeles értékének értelmezése a 5. ábra szerint
XE
Z
XA
−α Z −α +α
Z
Z −α +α Z
+α
Z Z
5. ábra Fél-kúpszög előjelének értelmezése
16 XE
XA
A15
ZN
A18
-r
A25
rx φ rd
rz
+r
XN
; ZN ; RDrd 0 AN = R; Rr ; RZrz ; ZK ; RXrx M
Z
6. ábra Metszőkör és lekerekítés definiálása (R) A15=D;D120;ZN A18=R;R-20;RZ40;RD110;XN A20=H;Z55 A25=R;R5
XE
X A ex45°
A25 A30
e A35
;SZα AN 0 = E; ELel ; RAra
A40
−α
A45 Z
7. ábra Él-letörés definiálása (E) A25=E;EL1 A40=E;EL5;SZ-60;RA10
17 XA
zv z elx45 °
A22
A25
mz ref.pont
ref.pont A45
ref.pont
m
elx45 °
nz Z
A50
dv
A50
A30
d
φ md
A45 A48
d
A40
z
b
b A30
A20 b
XA
Z
8. ábra Beszúrások definiálása: MD md ; Bb [;SRsr] [;ELel] M m
a) beszúrás keresztirányban (BK) An=BK;Zz;
MZ mz ; Bb [;SRsr] [;ELel] M m
b) beszúrás hosszirányban (BH) An=BH;Dd; A30=BK;Z40-6H12;MD95.6;B6H12;EL1 A50=BK;Z74;M3;ZV78 A22=BH;D180;MZ30(0.35-0);B6H12 A48=BH;D120;M4;DV110;EL0.5
XA
A45 b
; Zz AN 0 = A; Mm; Bb; ;SZα ; Dd
m
m
A48
A50
z
A55 A58 b
A60
A65 A68
m
α b
9. ábra Alászúrás típusai és definiálása (A) A48=A;M2(+0.2-0.1);B3 A68=A;M2;B3;SZ40 A72=A;M1;B2;Z80;SZ40
A72 A70 α
Z
18 XA
ref. pont
MEM AN = MEW ;Ss; Ll MET
A25
0
A38
A30
A40
A35
m
l
s
AN 0 = MES;Ss; Ll; Mm;SZBα b;SZJα j αb
αj
10. ábra Menetek típusai és definiálása (MEM, MEW, MET, MES) A35=MEM;S2;L30 A50=MES;S3;M2;L30;SZJ25;SZB25
; SED sed ; SEL sel o AN = FUR ; SD sd ; SM sm ; SESZ α ; SFEN sf ; SRA sra
XA
; ELDeld ; EL el ESZ β ; ZR zr FEN f ; MEM [ ] ; Dd ; M m ;S ; L ; DR dr [SZR szr ; SZOR i ] RA ra ; MEW s 1 ; XR xr RM rm ED ed SZ sz
zr
zr
φ sed φ sd A50
A55 90−α el
sra
ref.pont sz
A60
m
sm
A45
l
m
90−β
ra A65
xr
m
φdr
φ de
A70
Z
11. ábra Fúrási műveletelemek megadása (FUR) A50=FUR;SD14;SM4;SFEN90;D8;M16; MEM;S1.25;L8;ZR42;SZR30;SZOR6
Z
19 ; F; L l [; D d ] ; H; L ; D ; UPR; B b l d ; ZR zr AN o = HOR ; VPR; B b ; M m ; I; D d ; XR xr ; RPR; SUG ; MD md ; R[; L ; D r l d ; DR dr ; L l ; K ; SZVszv
XA
F
; ZART ; ZARE ; ZARV [SZOR i ] ; RA ra ; SZR szr
I
H φD
ref.pont
l
B<>D
(tárcsamaró)
B B
z
XA
K
m B=D
szr
z
φ dr
ref.pont
R
m
l
XA
z
12. ábra Marási műveletelemek megadása A25=HOR;UPR;B8;M3;F;L16;ZR48;ZART;SZR90
szv
l
r
(ujjmaró)
φd
l
B=D
ref.pont
20
XA
M20=NH; A35; A25
10
M5=NK; PV; D122 ; A45 30 40 35 25 45
5 10 5
15
20 60
100 95 105 115 110
M50=BK; A60 M15=NH; A50; A45
20 80 78 50 75
55 70
90
25 65 M10=NK; A65
30
M25=NH; A75; A115 M45=SH; A70; A115
Z
φ75
40
85
15
13. ábra Megmunkálási utasítások leírása XE
XA E20 E15 E10
A15 A10
E5
A30 A35
A5
A40
E25
E 5=H;... E10=D;... E15=K;... . . . A 5=H;... A10=D;... A15=K;... . . Z .
XE
E20
A45 E25 A50 A55
E30
. . . E20=D;... E25=H;... E30=D; D0
XA
Z
. . . A45=D;... A50=H;... A55=D;D0
E30
14.ábra Kontúrleírások körbejárási 15. ábra Tömör alkatrészek kontúrleírása
iránya A15=K;… A20=R;R0.8 A25=D;D100 A30=MEM;S2;L24 A35=BK;Z125;MD95;B5 A40=E;EL3 A45=H;Z125+5+27+3 A50=D;D0 16. ábra Geometriai elemek megadási sorrendje 1. melléklet
21
Futtatási példa NC-CNC esztergagépek programozására
17. ábra Feldolgozandó alkatrész és elő-gyártmány rajza
22
18. ábra Bemenő adatok (alkatrészprogram)
23
19. ábra Nyers-, közbenső- és alkatrészkontúr
24
20. ábra Gyártási dokumentáció
25
21. ábra Szerszámpályák megjelenítése 2. melléklet
26
Futtatási példa CNC esztergaközpont programozására
22. ábra Feldolgozandó alkatrész és elő-gyártmány rajza
27
23. ábra Bemenő adatok (alkatrészprogram)
28
24. ábra Nyers-, közbenső- és alkatrészkontúr
29
25. ábra Gyártási dokumentáció
30
26 ábra Szerszámpályák megjelenítése
