MENCSHELY Településszerkezeti terv
2004. március 23.
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
Mencshely, Településszerkezeti terv Készítette Mencshely Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából a Magyarország Fesztivál Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft. 2003-ban
Generál tervezõ:
Magyarország Fesztivál Kft Kistérség- és Településfejlesztési Iroda 8273 Monoszló, Fõ u. 23.
Felelõs tervezõ:
Németh Ferenc okl. építészmérnök, vezetõ településtervezõ TT-1 19-0221/2001 Magyarország Fesztivál Kft
Településtervezés:
Németh Ferenc vezetõ településtervezõ Magyarország Fesztivál Kft Peer András tervezõ gyakornok Auer Jolán vezetõ terület- és településtervezõ K1, TT-1, TR1-5001/01 TÁJOLÓ-TERV KFT. Jaczenkó Judit okl. tájépítész mérnök K2-01-5156/03 TÁJOLÓ-TERV KFT.
Építészet:
Németh Ferenc okl. építészmérnök
Tájrendezés, zöldfelületek, környezetalakítás:
Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft Jaczenkó Judit TÁJOLÓ-TERV Kft
Energia közmûvek
Hanczár Zsoltné okl. gépészmérnök, MK: 01-2418 okl. városépítõ szakmérnök KÉSZ Kft.
Vízi közmûvek
Bíró Attila okl. építõmérnök MK: 01-2456 KÉSZ Kft.
Közlekedés
Heckenast Judit okl. közlekedésmérnök MK: 01-5295 Heckenast & Heckenast Bt.
Településfejlesztés
Németh Ferenc
Munkatársak
Némethné Dévényi Judit Koncz Ágnes Lang Zsuzsanna
2
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK................................................................................................ 3 I. HATÁROZAT TERVEZET....................................................................................... 5 II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK .................................................................... 6 A településszerkezet, struktúra kialakulása .............................................................................................................6
BELTERÜLET............................................................................................................ 6 Beépítésre szánt területek:...........................................................................................................................................7 Beépítésre nem szánt területek: ..................................................................................................................................7
KÜLTERÜLET............................................................................................................ 8 Beépítésre szánt területek ..........................................................................................................................................9 Beépítésre nem szánt területek ..................................................................................................................................9
III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK..................................................................... 11 A tervezés elõzményei, céljai .....................................................................................................................................11 Térségi kapcsolatok.....................................................................................................................................................11 A belterületek fejlesztése............................................................................................................................................11 Javasolt fejlesztési területek: ...................................................................................................................................12 Tájrendezési és külterületi területfelhasználási javaslat ......................................................................................14 Épített környezet védelme M, MK, Helyi védelem ...............................................................................................17 Mûemléki és régészeti összefoglaló...........................................................................................................................17 Mûemlékek Mencshely község területén................................................................................................................18 Mûemlékileg nem védett épületek: .........................................................................................................................18 Általános megjegyzések a rendezési tervhez: ........................................................................................................19 Régészeti lelõhelyek Mencshely közigazgatási területén.......................................................................................19 Közlekedésfejlesztési javaslat....................................................................................................................................20 Közmûvizsgálatok .......................................................................................................................................................21 Közmûfejlesztési javaslat...........................................................................................................................................22 Vízellátás ..................................................................................................................................................................24 Szennyvízelvezetés és tisztítás ................................................................................................................................25 Csapadékvíz-elvezetés .............................................................................................................................................26 Energiaellátás ...........................................................................................................................................................27 Villamosenergia ellátás............................................................................................................................................27
3
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Földgázellátás ...........................................................................................................................................................29 Hírközlés...................................................................................................................................................................30 KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT .............................................................................................................................31 A Balaton tv. Mencshely közigazgatási területét érintõ övezetei.........................................................................34
4
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
I. HATÁROZAT TERVEZET
......./2004. (........) sz. önkormányzati határozat
Mencshely Önkormányzati Testülete 2004............-i hatállyal megállapítja az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§. (3) bekezdésének b) pontja alapján Mencshely településszerkezeti tervét és leírását. (A településszerkezeti terv és leírás a határozat mellékletei: 1. sz. melléklet: Mencshely településszerkezeti terve szöveges leírása) 2. sz. melléklet: Mencshely településszerkezeti terve M 1: 10 000 tervlap,
........................................ jegyzõ
....................................... polgármester
5
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 1. sz. melléklet
II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Mencshely településszerkezeti terve szöveges leírása A településszerkezet, struktúra kialakulása
Belterület Mencshely község belterülete egy fennsík szélére települt, mely Vázsonyi medence és a Balaton-felvidék Balatonra nézõ hegyeinek találkozásánál található. A település jellemzõen halmaz szerkezetû, melynek telkei döntõen a Nagyvázsony-Zánka, ill. a Mencshely Dörgicse útvonal útjaira fûzõdnek, de ezek mellett igen nagy belsõ, a mai viszonyok között közúttal feltáratlan résszel is rendelkeznek. Több olyan beépítésû telke is van, melyek az idõk folyamán megosztódtak, méghozzá az úttal párhuzamosan, így több önálló hrsz-el rendelkeznek az épületrészek, melyek csak egymások keresztül közelíthetõk meg, holott egy épülettömeget képeznek. Ezek szabályozása külön feladat. A telkek beépítése döntõen oldalhatáros, nyeregtetõs. Az utcák keskenyek, több helyen kisebb kiteresedéssel. A település szerkezete megõrzendõ, de ez csak akkor reális, ha minden átmenõ forgalmat sikerül a településrõl kizárni. Ehhez elkerülõ utakat terveztünk, melyek a Balaton törvényre épülnek, de azt még ki is egészítik a dörgicsei vonal kihelyezésével. Megemlítendõ bár nem belterületi téma, a kertes övezet beépítése, ahol a Halom hegy beépítése igen jelentõs mértéket ér el, és csak Balaton törvény szabhat gátat a további besûrüsödésnek. A szabályozást külön tervlapon adjuk meg ezekre a területekre. A dörgicsei út mentén egy új monoton beépítés kezdõdött, melynek oldását a még beépítetlen nyugati területre adott javaslattal próbáljuk oldani és helyet adni a belsõség túl sûrû beépítésébõl szabadulni akaróknak. Ezen az új területen lehet olyan beépítést adni, mely nem zavarva a hagyományos településközpont hangulatos teresedéses utcáinak beépítését és településképét megfelel a mai kor életformájának, de alkalmazkodik a régihez is. Itt kap helyet több új a települést és a turizmust kiszolgáló intézmény, zöldterület. Mivel a településen elfogyott a jelenlegi belterületen a beépíthetõ lakótelek, ezért egyik fontos feladat volt az új lakóterületek kijelölése. Belterületi területeken a Településszerkezeti terv a település kedvezõ tájképi-, természeti értékeinek megõrzését, ezen adottságoknak elsõbbséget adó fejlesztését tartalmazza. A településszerkezeti terv belterületen a következõ terület-felhasználási egységeket határozza meg: Beépítésre szánt területek: - lakóterületek - kertvárosias lakóterület - falusias lakóterületek - vegyes területek
6
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - településközpont-vegyes területek - különleges területek temetõ Beépítésre nem szánt területek: - zöldterületek - közlekedési és közmû területek - vízgazdálkodási területek
Beépítésre szánt területek: Kertvárosias beépítésû terület a település keleti felében lévõ még beépítetlen részen létesülõ lakóterület, valamint a belterület déli oldalán lévõ meglévõ lakóterület, ahol az átlagosnál szélesebb és nagyobb lakótelkek kerülnek kialakításra állattartás i lehetõség nélkül és a mai gazdasági és életviteli igényekhez alkalmazkodó szabadon álló beépítés lesz. Az épületek megjelenése anyaghasználatban alkalmazkodik a hagyományoshoz, de formavilága szabadabb.
Falusias lakóterületek, melyek a település többi lakóterületi beépítésére érvényes. Ennél intenzívebb beépítés hosszabb távon sem célszerû. A falusias beépítésen belül lényeges településképi jellegû a védett beépítettségû terület (Lfm), mely meghatározó jelentõségû. Szabályozása részletesebb a többi lakóterületnél. A meglévõ lakóterületi szabályozások megtartják a jelenleg is érvényes paramétereket. Az új lakóterületeken a foghíjak kivételével nagyobb építési telket és szabadonálló beépítést is lehetõvé teszünk, a megváltozott életvitel és gazdaság kívánalmai szerint. Ez alól csak a településmagot körülvevõ terület kivétel, ahol a telekstruktúra miatt is marad az oldalhatáron álló beépítési lehetõség.
Településközpont vegyes területek azért kerültek kijelölésre, hogy a település kialakulófélben lévõ településközpontja intenzívebben fejlõdhessen és többfajta funkcióra is lehetõséget nyújtson. A településmagban túl az épületek és utcakép védelmén szükség lesz az átmenõ forgalom mielõbbi kizárására (elkerülõ utak megépülésével) és a hangulatos teresedéseken díszburkolattal kialakított közösségi terek, vendéglátó egységek kaphatnak helyet, utcabútorokkal és dísznövényekkel, egyedi világítással.
Különleges területek Mencshely közigazgatási területén 1 temetõ található, melynek területi kiterjedése nem elégíti ki a település temetkezési igényeit, ezért a Településszerkezeti terv a meglévõ temetõtõl ÉKre temetõ bõvítési terület jelöl, mely külterületi mezõgazdasági terület igénybevételével jár.
Beépítésre nem szánt területek: Zöldterületek A település zöldterületek tekintetében hiányosságokkal küzd, jelenleg csupán egy zöldterülettel rendelkezik, mely méreténél fogva (alig több mint 1500 m2) sem a lakosság rekreációs igényeit, sem a zöldterületekkel szemben támasztott zöldfelületi kívánalmakat nem elégíti ki. Bár a település családi házas beépítésû, a sportolási lehetõség biztosítása, a kondicionáló felületek növelése, a zöldfelületi rendszer értékesebbé tétele, valamint a településesztétikai érték fokozása érdekében új zöldterületek kialakítását teszi szükségessé. A
7
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Településszerkezeti terv a jelenlegihez hasonló kisebb, elsõsorban a közelben élõk rekreációs igényeit kielégítõ, elsõsorban pihenésre, játékra, esetleg kisebb sportpályák elhelyezésére lehetõséget nyújtó zöldterületek kijelölése mellett egy nagyobb összefüggõ, sportolásra, rendezvényturizmusra lehetõséget nyújtó zöldterületet is lehatárol, mely települési szintû közpark szerepét töltené be. A településen található régi, használaton kívüli temetõ, mint pihenésre, elmélkedésre szolgáló kegyeleti park a település zöldfelületi rendszerébe szintén bekapcsolásra kerül.
Vízgazdálkodási területek Vízgazdálkodási területbe a vízmû területek tartoznak.
KÜLTERÜLET Külterületen a Településszerkezeti terv a település kedvezõ tájképi-, természeti értékeinek megõrzését, ezen adottságoknak elsõbbséget adó fejlesztését irányozza meg. Védelmet igénylõ táji, természeti értékek -
a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tervezett bõvítési területei - tervezett természeti területek kedvezõ tájképi megjelenés kedvezõ feltáruló látványok
A javasolt külterületi területfelhasználás tehát a természeti adottságokra épülõ tájhasználat, tájkarakter védelmén alapul, melynek elérése érdekében az alábbi célkitûzéseket fogalmaztuk meg: - a táji, természeti értékek védelme, fokozott figyelemmel a természetközeli növényzet – erdõk és gyepterületek – védelmére, - a külterületre jellemzõ kedvezõ tájképi megjelenés (erdõ- és mezõgazdasági területek váltakozása, a tájképet negatívan befolyásoló gazdasági és lakó épületek hiánya) megõrzése, - a tájkaraktert erõsítõ, szõlõmûvelésû területek megõrzése, a szõlõtermesztés felélénkítése, - a mezõgazdasági területeken lakóépületeknek csak indokolt esetben történõ elhelyezése, - a külterületen megjelenõ épületek, építmények tájba illõ építészeti kialakítása. A fenti célkitûzések figyelembe vételével a Településszerkezeti terv külterületen az alábbi beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználási egységeket határozza meg: Beépítésre szánt területek: - gazdasági területek - kereskedelmi, szolgáltató - mezõgazdasági major - különleges területek - komposztüzem Beépítésre nem szánt területek:
8
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV -
-
-
erdõterületek - védelmi - gazdasági mezõgazdasági területek - kertes - általános közlekedési és közmû területek vízgazdálkodási területek
Beépítésre szánt területek Külterületi beépítésre szánt területek közé a belterület szomszédságában elhelyezkedõ mezõgazdasági majorok és egyéb gazdasági területek, a Nagyvázsony-Vöröstó-Mencshely határán tervezett gazdasági területek, valamint a belterülettõl távolabb kialakult komposztüzem tartoznak.
Gazdasági területek A meglévõ majorgazdaság területei a gazdasági területen belül ún. mezõgazdasági major területbe kerültek besorolásra, hiszen jelenlegi beépítettségi %-uk már meghaladja a mezõgazdasági területen megengedett maximum értéket. Az ugyancsak a volt TSZ-hez tartozó, mára azonban már átalakult – elsõsorban kereskedelmi tevékenységeknek helyet adó területeket szintén gazdasági területbe, azon belül is kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe sorolja a terv. Nagyszabású gazdasági terület fejlesztésre a Településszerkezeti terv a közigazgatási terület É-i szélén, Nagyvázsony és Vöröstó határán biztosít lehetõséget, mely a szomszédos települések területfelhasználásával összhangban és zavaró hatású ipari létesítmények kizárása végett szintén kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület besorolást kapott. A gazdasági területek egy részének belterülethez, lakóterületekhez közeli elhelyezkedése, más részének jelentõs tájképi érzékenysége miatt fokozott hangsúlyt kell fordítani a környezetvédelmi határértékek betartására és a HÉSZ-ben elõírt növénytelepítések megvalósítására.
Különleges terület Külterületen különleges terület besorolást a Dunántúli Regionális Vízmû Rt. Észak-Balatoni Üzemi Igazgatóság Mencshelyi Komposztáló Telepe kapott.
Beépítésre nem szánt területek Erdõterületek A település közigazgatási területén jelentõs az erdõsültség aránya, melyek megtartása, sõt bõvítése tájképi, természetvédelmi jelentõségük, a talajminõség, valamint az erózió elleni védelem szempontjából indokolt. A meglévõ erdõterületek és a Balaton törvénynek megfelelõ tervezett erdõterületek funkciójuk, ill. elsõdleges rendeltetésük szerint a Rendezési tervben védelmi (azon belül védett és védõ erdõ), valamint gazdasági erdõ besorolást nyertek.
9
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
Mezõgazdasági területek A Mencshely közigazgatási területének nagy részét borító mezõgazdasági területek differenciált tájhasználattal jellemezhetõk: a belterülettõl D-re, D-DNy-i kitettségû lejtõkön kertgazdasági területek találhatók, a kertgazdasági területeken kívüli mezõgazdasági területek pedig többnyire szántó, ill. gyepmûveléssel hasznosítottak. A tájhasználati hagyományok, valamint a tájkarakter védelme érdekében – a Balaton tv. övezeti tervlapjainak megfelelõen a kertes területek továbbra is kertgazdasági területként, az azon kívüli területek általános mezõgazdasági területként kerültek lehatárolásra. A differenciált tájhasználat megõrzése és a tájkarakter védelme érdekében differenciált övezeti rendszer került meghatározásra, mely szerint az egyes mezõgazdasági területfelhasználási kategóriák táji-, természetvédelmi értékük, valamint a Balaton tv. elõírásai alapján az alábbi övezetekbe kerültek besorolásra: kertes mezõgazdasági területek - védett tájhasználatú kertes mezõgazdasági övezet: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, szigorúbb beépítési feltételekkel rendelkezõ kertes mezõgazdasági területek - védelem alatt nem álló kertes mezõgazdasági övezet: a Bf Nemzeti Park területén kívüli kertes mezõgazdasági területek árutermelõ mezõgazdasági övezet: - védendõ tájhasználatú mezõgazdasági övezet: a BfNP területén található és a természetvédelmi hatóság által természeti területként nyilvántartott mezõgazdasági területek, elsõsorban gyepterületek - szõlõtermelõ mezõgazdasági övezet: a kertgazdasági területeken kívüli I. osztályú szõlõkataszteri területek - árutermelõ mezõgazdasági területek övezete: a külterület elõzõ övezetekbe nem tartozó mezõgazdasági területei
Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási területbe a vízmûterületek, valamint a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja tartoznak. E területek hasznosítása a vízügyi jogszabályoknak megfelelõen és a vízügyi hatóság által meghatározottak szerint történhet.
10
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A tervezés elõzményei, céljai A település elõzõ rendezési terve a 80-as évek második felében készült, az akkori társadalmi-, gazdasági- és tulajdoni viszonyok és tervezési normák alapján. A terv több részletében módosításra került idõ közben, azonban egységében nem került felülvizsgálatra, így nem szervesen fejlõdött. E terv minden szempontból elavult, amihez járult még a Balaton és az Épített Környezet Védelmérõl szóló törvény, melyekkel összhangba kellett hozni a rendezési tervet. Belsõ kényszer is volt, mivel elfogytak a beépíthetõ lakóterületek és nem állt rendelkezésre gazdasági és zöldterület. Ezen kívül bõvítésre szorul a településközpont és hosszú távon használható sport és rekreációs központ. A külterületen pedig több olyan funkció tört utat, melyek mindenképpen szabályozást igényeltek. Többek között a fenti indokok miatt is az önkormányzat megrendelte az új településrendezési terv készítését a 2002-es évben.
Térségi kapcsolatok Mencshely község térszerkezeti helyzetét tekintve városoktól közel egyenlõ távlságban, a Balatoni Üdülõkörzetben, a Veszprémi Statisztikai Kistérségben, illetve a Dél-Bakonyaljai Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának tagjaként a Dél-Bakonyalja és a Balatonfelvidék találkozásánál helyezkedik el. Közlekedési kapcsolatai csak közúton vezetnek az országos fõhálózatokhoz, a 8 sz. országos fõközlekedési úttól 23 km-re, a 71-es úttól kb. 10 km-re. Északra Nagyvázsony-Ajka, ill. Herend, déli irányban Zánka-Balatonfüred felé (amely távlatban a Balaton trv. szerint az egyik összekötõ út lenne a Veszprém-Tapolcai és a 71-es út között) ill. Dörgicse felé. Tömegközlekedési kapcsolatait a Volánbusz Rt járatai biztosítják elsõdlegesen Veszprémbe. Vasúti kapcsolattal nem rendelkezik. Közép- és felsõfokú intézményellátás tekintetében Veszprém város a meghatározó és természetes kapcsolat.
A belterületek fejlesztése A település belsõben gyakorlatilag fogyóban vannak azok a területrészek, amelyek alkalmasak lennének lényegesebb számú lakás felépítésére, új lakótelkek kialakítására. Ez érvényes mind a magán, mind az önkormányzati tulajdonú lakótelkekre is. Egy-egy meglévõ telek beépítése természetesen továbbra is lehetséges, de önkormányzati kialakított lakótelek már csak kevés van. További feladat a csapadék és belvízelvezetés további megoldása, új közmûvek elhelyezése az újonnan beépítendõ területeken, a meglévõk bõvítése. Ki kell alakítani egy gazdasági területet, és hasznosítani kell a volt majorság területét is. Lényeges még a zöldterület fejlesztése és zöldterületi intézmények kialakítása.
11
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Nagyobb összefüggõ területrészek kialakítása részben a belterület fejlesztésével lehetséges, e mellett több belsõség feltárás után beépíthetõvé válik. A javasolt területek hosszú idõre fedezik Mencshely fejlesztési igényeit, tehát fokozatosan, ütemezetten, hosszú távra szóló lehetõségek, melyek igénybevétele a szükségleteknek megfelelõen történhet.
Javasolt fejlesztési területek: LAKÓTERÜLET FEJLESZTÉS A 419/2-es hrsz.-ú területen az elõzõ rendezési terv által javasolt beépítést az eredeti szerkezethez jobban illeszkedõ módon alakítjuk ki, a jelenlegi utcaszerkezet szervesebb folytatásával, a beépítési mód szabadabbá tételével (nem feltétlen katonás rendben). Az északi lakóterületen a nagy közterülettel fel nem tárt területet tár fel, és beépíthetõvé válik. A keleti oldalon a hosszú telkek megosztásával az új elkerülõ út irányába új lakótelkek alakulnak ki. TÖRTÉNELMI FALUKÖZPONT VÉDELME Külön szabályozást kap a védendõ falukép, utcakép és mûemléki környezetek hosszú távú védelmük és fennmaradásuk érdekében. El kell fogadni a helyi védelemre javasolt épületek listáját és védettségi jellegük pontos elõírásait, melyeket irányadóként kell kezelni az új beépítések engedélyezésénél, ill. kötelezõen kell kezelni a mûemléki környezetekben és a történelmi faluközpontban. Az evangélikus templomot és környékét helyi védelem alá kell helyezni. Mindezt (az elkerülõ út elkészülte után) díszburkolat kialakításával és utcabútorok elhelyezésével hangsúlyozni. IPARTERÜLET FEJLESZTÉS Az iparterületek kijelölése és rendezése a település szempontjából igen fontos, mert ezzel biztosítható a már megtelepedett befektetõk, vállalkozók itt tartása, új munkahelyek létrehozása, nagyobb adóbevétel biztosítása a település részére és a település általános vonzerejének és értékének növelése, a történelmi magban lévõ nemkívánatos funkciók kitelepíthetõsége szabályozott körülmények közé. A 085 hrsz.-ú volt major a továbbiakban kereskedelmi-gazdasági területi funkciót tölt be egy véderdõ kiépítési kötelezettséggel. A 046-os hrsz-ú major pedig mezõgazdasági, állattenyésztési terület. A nagyvázsonyi iparterülethez csatlakoznak az önkormányzat tulajdonában lévõ 03-as, 05/2es és 05/4-es hrsz-ú területrészek iparterületi területfelhasználással. KÖZINTÉZMÉNY FEJLESZTÉSI TERÜLETEK - A késõbb kialakítandó lakóterületen azok területén. - A község központjának fejlesztésével, átalakításával. - Új zöldterületi, zöldbe ágyazott közösségi tér, többcélú rendezvény terület, sportterület kialakításával. KÖZMÛFEJLESZTÉS
-
Csatornahálózat bõvítése Vezetékes gázhálózat Közvilágítás Csapadékvíz elvezetés
ÚTHÁLÓZTAT FEJLESZTÉS - Távlati elkerülõ utak kialakítása
12
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jelenlegi telekméretek:800-1100 m2. Az elõzetes vélemények összegyûjtése alapján a tervezett belterület-bõvítés során tartandók ezek a telekméretek. A célszerû telekszélesség átlag 20 m de részletes szabályozása területenként eltérhet a realitásokhoz igazodva. (Ki kell alakítani nagyobb szélesebb telkeket is és fõleg a meglévõ beépített területeken el kell fogadni ennél kisebbet is. Szabályozni kell a kisállattartás területeit és módját, valamint a melléképületek helyét és nagyságát is (figyelembe véve a törvényi lehetõségeket).
Belterületi zöldfelület-fejlesztési javaslat Jelenleg a belterületen jelentõsebb közhasználatú zöldfelülettel nem, csupán 1-2 kisebb, többnyire pihenésre vagy játékra alkalmas zöldfelülettel találkozhatunk. Zöldfelületfejlesztési javaslataink ezért elsõsorban a hiányzó zöldterületi funkció pótlására, komplex rekreációs lehetõséget nyújtó közpark kialakítására, valamint a települési zöldfelületi rendszer fejlesztésére irányulnak. Közhasználatú zöldfelületek fejlesztése A hiányzó zöldterületi funkció pótlása végett települési szintû közpark kialakítását javasoljuk a belterület ÉNy-i részén, a korábbi rendezési tervben is zöldterületként kijelölt, cca. 2 ha-os területen. A tervezett zöldterület periférikus elhelyezkedése ellenére kedvezõ, a településközponti részekrõl jól megközelíthetõ helyen, a tervezett lakóterület-bõvítési területek szomszédságában kap helyet, sportpályák, pihenõhelyek, játszóhelyek kialakításával a lakónépesség fõ rekreációs területévé válhat. Lakóterületi szintû közparkok, közkertek több helyen kerültek kijelölésre. Ezek nagy része jelenleg is zöldterületi hasznosítású. A lakóterületi szintû közparkok, közkertek méretüknél fogva elsõsorban a településesztétikai érték fokozásában szerepet játszó díszkert és a közelben élõk számára pihenõpark szerepét tölthetik be. A zöldfelületi rendszer folytonosságát az útmenti fasorok biztosítják. Sajnos a belterületen egységes, értékes fasor egyik utcában sem található, ezek pótlása sok helyen a beépítési jellemzõk, ill. az utak szûk szabályozási szélessége miatt nem is valósítható meg, azonban az elõbb említett kapcsolat biztosítása, valamint a településesztétikai érték fokozása érdekében az új beépítésû részeken, a lakó- és gazdasági terület fejlesztési területeken fasorok telepítésére fokozott figyelmet kell fordítani. Közhasználat elõl elzárt zöldfelületek fejlesztése A település közhasználat elõl elzárt zöldfelületei közé a lakóházak kertjei, az intézménykertek, valamint a gazdasági területek zöldfelületei tartoznak. A HÉSZ-ben valamennyi építési övezetre vonatkozóan meghatározásra került a kötelezõ minimális zöldfelületi arány, s az ökológiai érték növelése végett egyes övezetekben elõírtuk a többszintû (két, ill. háromszintû) növényzet arányát is. A fent említett zöldfelületek közül települési jelentõsége alapján az intézménykerteket emelnénk ki. A sokak által látogatott, használt intézménykertek esetében elsõsorban a használati érték növelésére és az esztétikai érték fokozására van szükség. A funkciónak, az ökológiai adottságoknak és a településesztétikai kívánalmaknak megfelelõ kialakítás miatt új közintézmények kertjeinek (pl. iskolakert, óvodakert) kialakítását, a meglévõ intézménykertek 13
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV átalakítását javasoljuk az engedélyezési terv részét képezõ kertészeti terv alapján megvalósítani. Jelentõségük, összetett funkciójuk (környezetvédelmi, tájképi és kondicionáló szerep) miatt kiemelendõk továbbá a gazdasági területek zöldfelületei, melyek egy részét a lakóterületektõl való funkcionális és vizuális elválasztás, valamint a tájkép védelme érdekében a telekhatár mentén javasoljuk kialakítani. Kulturált települési környezet megteremtése és a környezeti konfliktusok megakadályozása végett el kell érni, hogy a gazdasági területeken az egyes létesítmények tervezésekor a HÉSZ-ben elõírt növénytelepítések megvalósuljanak. Ennek érdekében javasoljuk a használatba vételi engedély kiadását az elõírt zöldfelületek megvalósításához kötni.
Tájrendezési és külterületi területfelhasználási javaslat Mencshely közigazgatási területét sokszínû tájhasználat jellemzi, még a táj arculatát alapvetõen meghatározó mezõgazdasági területek is területhasználatukban, természeti, táji értékeiket tekintve igen sokfélék. A tájrendezési és külterületi területfelhasználási javaslat ezen adottságok - a tájhasználati változatosság, a település kedvezõ tájképi-, természeti értékeinek - megõrzésére, ill. ezen adottságoknak elsõbbséget adó fejlesztésre irányul. A külterület karakterét a beépítésre nem szánt területek határozzák meg, melyekre vonatkozó javaslatainkat az alábbiakban területfelhasználási egységenként fogalmaztuk meg. Mezõgazdasági területek A közigazgatási terület túlnyomó részét kitevõ mezõgazdasági területeken belül a használat jellege, valamint a kialakult telekstruktúra és beépítettségi jellemzõk szerint alapvetõen két területhasználat különböztethetõ meg: - kertes mezõgazdasági területek: a belterülettõl D-re, D-DNy-i kitettségû lejtõkön található volt zártkerti területek, - általános mezõgazdasági területek: a kertes mezõgazdasági területen kívüli, többnyire szántó, ill. gyepmûveléssel hasznosított mezõgazdasági területek. Kertes mezõgazdasági területek Ún. kertes mezõgazdasági területként a Balaton tv. övezeti tervlapján kertgazdasági területbe sorolt területek szabályozhatók, melyek azonban nem teljesen egyeznek a volt zártkerti területekkel. A volt zártkerti területek egy része (a Halomhegyi volt zártkerti területek D-i része) a Btv. szerint árutermelési mezõgazdasági területbe sorolt, ugyanakkor vannak olyan nem zártkerti területek is (a Halomhegyi volt zártkerti területektõl D-re esõ mezõgazdasági területek), melyeket a Btv. kertgazdasági területként ábrázol. A kertes mezõgazdasági területek jelen rendezési tervben a Btv. termelési övezeti tervlapjának megfelelõen kerültek lehatárolásra, melyet azonban – az érintett volt zártkerti területet illetõen - javasolunk a Btv. pontosítási eljárása során felülvizsgálni. A kertes mezõgazdasági területek tájképileg érzékeny területen találhatók, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, vagy annak közvetlen szomszédságában helyezkednek el és szinte teljes területük I. osztályú szõlõkataszteri terület. A területek érzékenysége miatt a szabályozás célja olyan övezeti rendszer és építési szabályok megfogalmazása, melyek a természeti adottságokra épülõ tájhasználat és tájkarakter védelmén alapulnak.
14
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A szabályozás alapját a volt zártkerti területekre 1983-ban készült zártkertrendezési terv képezte, melyben foglaltak a Balaton törvény szigorúbb elõírásainak, valamint a természetvédelem elvárásainak figyelembe vételével kerültek átdolgozásra. A fenti célkitûzéseket és az említett zártkertrendezési tervben foglaltakat figyelembe véve a Szabályozási tervben és a HÉSZ-ben a kertes mezõgazdasági területekre vonatkozóan az alábbi alapvetõ követelmények kerültek meghatározásra: • a szõlõterületek védelme és a tájkarakter erõsítése érdekében: - a szõlõ mûvelési ágú területek más mûvelési ágba nem sorolhatók, a más hasznosítású területek mûvelési ága kizárólag szõlõ mûvelési ágra változtatható - gazdasági épületek csak abban az esetben helyezhetõk el, ha a szõlõmûveléshez, szõlõfeldolgozáshoz, vagy borturizmushoz kapcsolódnak (pl. présház, pince) - állattartó melléképület, valamint üzemi méretû (saját szükségletet meghaladó mennyiséget elõállító) mezõgazdasági épületek nem helyezhetõk el • a tájkép védelme érdekében: - a HÉSZ-ben megfogalmazásra kerültek a helyi hagyományokat figyelembe vevõ, az épületek kialakítására, anyaghasználatára, elhelyezésére vonatkozó szabályok - az épületek kialakult hagyományokhoz igazodó, rendezett megjelenése érdekében a szabályozási terven ún. építési sáv került feltüntetésre. Az építési sáv azon területsávot foglalja magában, ahol az építési helyre vonatkozó (elõ-, oldal- és hátsókert) és a beépítés feltételeit jelentõ egyéb kötelezõ elõírások (pl. beépíthetõ telek nagysága) betartása esetén az épületek elhelyezésére a Szabályozási terv lehetõséget nyújt. Az építési sávon kívül épületek nem alakíthatók ki. - kerítés kialakítása csak élõsövénybõl javasolt A kertes mezõgazdasági területeken belül természetvédelmi jelentõségük alapján 2 övezet lehatárolása indokolt, melyek beépítési lehetõségeikben (beépíthetõ teleknagyság, max. beépítési %) térnek el egymástól: • védett tájhasználatú kertes mezõgazdasági övezet: Ebbe az övezetbe tartoznak a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területén található kertes mezõgazdasági területek (D-i tömb). A külön övezetbe sorolást a területet érintõ természetvédelmi célú korlátozások, a Balaton tv-ben foglalt szigorúbb elõírások indokolják. A Balaton tv. elõírásainak és a természetvédelmi hatóság kérésének figyelembe vételével az övezetben a kertes mezõgazdasági területen megengedett gazdasági épületek elhelyezését kialakult telek esetén legalább 2700 m2, új telek esetén legalább 3000 m2 nagyságú telken javasoljuk engedélyezni, a telkek legfeljebb 2 %-os beépítettségéig. • védelem alatt nem álló kertes mezõgazdasági övezet: Ebbe az övezetbe tartoznak a BfNP területén kívüli kertes mezõgazdasági területek (É-i tömb). E területeken új gazdasági épületek elhelyezését kialakult telek esetén legalább 2000 m2, új telek esetén legalább 3000 m2 nagyságú telken, a telek legfeljebb 3 %-os beépítettségével javasoljuk engedélyezni. Ezen túlmenõen – élve a Balaton tv. adta lehetõséggel - a már kialakult 1500-2000 m2 közötti nagyságú telkeken álló épületek, építmények átépítését, bõvítését, az egyes telkek legfeljebb 3%-os beépítettségéig szintén javasoljuk engedélyezni. Az 1500 m2–nél kisebb telkek azonban nem építhetõk be, a területükön álló épületek sem bõvíthetõk és nem újíthatók fel. Általános mezõgazdasági területek Az általános mezõgazdasági területeket a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megõrzése érdekében az épületek, építmények elhelyezése szempontjából szintén több övezetre javasoljuk tagolni:
15
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - védendõ tájhasználatú mezõgazdasági övezet: Ebbe az övezetbe javasoljuk sorolni a NP területén és tervezett bõvítési területén található, valamint a természeti területként nyilvántartott, többnyire gyep mûvelési ágú mezõgazdasági területeket. E területek jelenlegi állapotukban õrzendõk meg, ezért tájhasználatukat elsõsorban a védelmi érdekeknek kell alárendelni (mûvelési ág megtartása, gazdasági épületek csak indokolt esetben történõ elhelyezése, tanyagazdaságok kialakításának megakadályozása, kerítéseknek legfeljebb vadvédelmi célból történõ építése, extenzív jellegû, természet, ill. környezetkímélõ gazdálkodás folytatása). - szõlõtermelõ mezõgazdasági övezet: ebbe az övezetbe a kertes mezõgazdasági területbe nem sorolt, I. osztályú szõlõkataszteri területeket javasoljuk sorolni. E területeken a kertes mezõgazdasági területeknél megfogalmazott követelményeket (a szõlõterületek és a tájkép védelme érdekében tett javaslatok) javasoljuk figyelembe venni azzal a különbséggel, hogy a Balaton tv. e területeken szigorúbb beépítési feltételeket tesz lehetõvé, mely szerint gazdasági épület kialakítását 2 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 1%-os beépítettséggel lehet engedélyezni. - árutermelõ mezõgazdasági övezet: Ebbe az övezetbe az elõzõ övezetbe nem tartozó mezõgazdasági területeket soroltuk. Az övezetbe fõként szántó mûvelési ágú területek tartoznak, ahol a növénytermesztés, a gazdaságos mezõgazdasági termelés feltételeinek biztosítása a cél, így e területekre vonatkozó javaslataink elsõsorban a mezõgazdasági területek rendeltetésszerû használatára irányulnak. A Balaton tv-nyel összhangban az árutermelési mezõgazdasági övezetben gazdasági épület, ill. ottlakást is lehetõvé tevõ egyéni gazdaság kialakítását 20 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,1%-os beépítettséggel javasoljuk engedélyezni, ahol a lakóépület a beépített alapterület felét nem haladhatja meg, de legfeljebb 200 m2 lehet. Erdõterületek A mezõgazdasági területek mellett a külterületen jelentõs tájalkotó elemek az erdõterületek, melyeket jelenlegi és tervezett funkciójuk, valamint természetvédelmi jelentõségük alapján 3 övezetbe javasolunk sorolni. - Védett erdõterületként javasoljuk kezelni a BfNP területén és bõvítési területén található, valamint az Igazgatóság nyilvántartásában természeti területként nyilvántartott erdõket. Ezen erdõterületek kezelésénél a védelmi szempontokat, a természeti értékek megõrzését kell szem elõtt tartani. - Védõ erdõ területbe javasoljuk sorolni településvédelmi, környezetvédelmi szempontból a belterület és a meglévõ gazdasági területek környékén lévõ erdõket. - Gazdasági erdõterületként javasoljuk kezelni az elõzõ övezetekbe nem sorolt erdõterületeket. Épületek elhelyezésére az erõdterületek közül egyedül ebben az övezetben nyílik lehetõség, legfeljebb 0,3 %-os mértékig, amennyiben az erdõterülettel borított telek területe eléri a 10 ha-t és az erdõfelügyelõség is hozzájárul az épület elhelyezéséhez. Külterületi beépítésre szánt területek Beépítésre szánt területek közé külterületen a gazdasági területek, a komposzttelep és az üdülõházas üdülõterület tartoznak. A település gazdasági területei bár külterületen találhatók, egy részük (a meglévõk) a belterület szerves folytatását képezik, ezért a lakóterületektõl való funkcionális elválasztásra és a lakóterületek jelentõsebb környezetterhelésének megakadályozására fokozott figyelmet kell fordítani. A meglévõ gazdasági területeket eltérõ használatuk szerint különbözõ övezetbe javasoljuk sorolni, a majorokat ún. mezõgazdasági majorként, a többi gazdasági területet pedig kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként javasoljuk szabályozni. A megélhetés
16
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV elõsegítése végett a település részérõl igény mutatkozott új gazdasági terület kialakítására is, mely a szomszédos települések területfelhasználásával, ill. fejlesztési elképzeléseivel összhangban, az igazgatási terület É-i csücskében, Nagyvázsony-Vöröstó-Mencshely határán került kijelölésre, a területen szintén a kevésbé zavaró ipari, gazdasági tevékenységek elhelyezésére szolgáló kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kialakítását javasoljuk. A belterülettõl távolabb helyezkedik el a Dunántúli Regionális Vízmû Rt. Észak-Balatoni Üzemi Igazgatóság Mencshelyi Komposztáló Telepe, melyet különleges területként javasolunk kezelni. Külterületi beépítésre szánt terület továbbá a belterület D-i szomszédságában elhelyezkedõ, terület, mely a Btv-ben minõségi turizmusfejlesztési területként szerepel. Ez távlati jellege miatt – mint üdülõházas üdülõterület - csak a szerkezeti terven szerepel, részletes szabályozása nem történik meg.
Épített környezet védelme M, MK, Helyi védelem A település jegyzett, országosan védett mûemlékei, valamint helyi védelem alatt álló épületei listáját az építészeti és természeti értékek helyi védelemrõl szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. A mûemlékek fenntartásáról, felújításáról a mûemléki törvény, az építészeti és természeti értékek helyi védelemrõl szóló önkormányzati rendelet alapján kell gondoskodni és eljárni. Az építési munkálatok során napvilágra kerülõ régészeti leletekrõl a Múzeumi Igazgatóságot értesíteni kell. Az ismert régészeti lelõhelyeket a szabályozási tervlapok tartalmazzák. – A kiküldött szakember véleményének kézhezvételéig a munkálatokat fel kell függeszteni. – A közvetlenül nyomvonalba esõ feltárás költségei a beruházót terhelik. Helyi védettségre javasolt épületek 1. Petõfi Sándor u. egységes beépítésû része 2. A Kossuth u. 37, 57, 3. A református és katolikus templom és a körülötte lévõ tömb
Mûemléki és régészeti összefoglaló Az alábbi összefoglaló áttekintés Mencshely község rendezési tervéhez nyújt háttéranyagot a község közigazgatási területén belül elhelyezkedõ mûemlékekrõl, mûemléki környezetekrõl és a legfontosabb régészeti lelõhelyekrõl. A mûemlékek számbavételénél az aktuális mûemlékjegyzéket vettem alapul, kiegészítve azon épületekkel vagy épületcsoportokkal, amelyek városképi és tudományos szempontból fontosak, de a jegyzékben nem szerepelnek. A régészeti lelõhelyeknél az 1963-ban megjelent régészeti topográfia adatait vettem alapul. Ez tartalmazza a legfontosabb lelõhelyeket, de nem a jelenleg ismert összest. A rendezési tervhez szükséges aktualizálás elvégezhetõ a KÖH régészeti lelõhely nyilvántartása, illetve a Nemzeti Múzeum valamint a veszprémi Laczkó Dezsõ Múzeum nyilvántartása alapján.
17
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A mûemlékek védelmérõl szóló hatályos törvény megtalálható a Kultúrális Közlöny XLV. évfolyam, 23. szám, 2001. november 16., 1082 - 1180. old vmint. uo. 1183 - 1190. old. és a Kultúrális Közlöny XLV. évfolyam, 16. szám, 2001. augusztus 16., 753 - 784. old. és 787. old. Ez utóbbi a mûemlékké nyilvánítást szabályozza, amely a rendezési tervnél több objektumnál felvetõdhet. A régészeti feltárásokra vonatkozó törvényt ugyancsak a Kultúrális Közlöny XLV. évf.23. számban található az 1210 - 1215. old. A mûemlékeket, mûemléki környezetet (a mûemléképület és összes szomszédja) és a régészeti lelõhelyeket érintõ minden külsõleges beavatkozásnál e törvények elõírásait kell figyelembe venni ! A rendezési tervhez kapcsolódó azon ajánlások, amelyek nem a törvényi elõírásokon alapulnak a kutató véleményét tükrözik az eddigi mûemléki és régészeti gyakorlat alapján. A mellékelt térképen foltszerûen bejelölt régészeti lelõhelyek, az un. terepbejárás vagy régészeti feltárás során megismert adott korú objektum hozzávetõleges kiterjedését jelzik. Azon lelõhelyeknél, ahol az ismert vagy a feltételezhetõ objektumok egyediek vagy bemutatásuk hangsúlyosan indokolt külön jelzem a javasolt teljes építési tilalmat.
Mûemlékek Mencshely község területén Az alábbiakban elõször mûemlékekként veszem sorba a legfontosabb épületeket, majd a nem mûemlék de településképileg meghatározó épületek következnek és legvégül néhány általános az egész községre nézve fontos, a rendezési tervhez hátteret is adó megjegyzést kívánok tenni. Mûemlékek: Az evangélikus templom (Fõ u. ) A középkori eredetû templom jelen állapotában a tetõ kivételével felújításra és azt megelõzõen kutatásra szorul. A kutatás során elõkerülõ részletek mindenképpen csak gazdagíthatják az épületet. Környezete rendezendõ, rendkívül zavaró a sok légvezeték a templom közvetlen közelében. Odor-kúria (Kossuth u.20.) 18. századvégi, a 19. század elején átépített földszintes épület. Jelen állapota kielégítõ, de bármilyen az épületet érintõ beruházás esetén megelõzõ falkutatás és restaurátori szondázás szükséges. Javasolt az épületet övezõ teljes - elsõ és hátsó kert - zöldrész rendezése.
Mûemlékileg nem védett épületek: Református templom A 19. század végén épült templom védelemre érdemes épület, ezért minimálisan helyi védelme mindenképpen javasolt, de megfontolásra érdemes a mûemlékké való nyilvánítása is. Jelen állapota kielégítõ, helyreállítása esetén a falkutatás mindenképpen szükséges. Katolikus templom 18
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Akárcsak a református templom mûemléki védettségbe veendõ épület. Felújítandó és az 1810 körüli késõbarokk állapota a helyreállítandó. Lakóházak A kisnemesi település ún. bokorszerû házcsoportjai, valamint jellegzetes a tájegységre jellemzõ épületei - hosszú, többszörösen toldott, esetenként tornácos kõházak - tömegükben, architektúrájukban és tetõgerinc-magasságukban megtartandók. A belsõ településmagban emeletes épület építése megbontaná a jellegzetes településképet, ezért ez kerülendõ. Mindez nem zárja ki a régi épületek nívós 21. századi igényû felújítását. Temetõ Törekedni kell a régi - 19. század - sírkövek lehetõség szerinti megõrzésére.
Általános megjegyzések a rendezési tervhez: A három templom, három jellegzetes pontja a településnek, közvetlen környezetük városképi és kertépítészeti rendezése mindenképpen javasolt. A régi kõkerítések megtartandóak és törekedni kell, hogy ahol az korábban feltételezhetõ oda ismét törtköves kerítések épüljenek, mint ahogy erre jelenleg is van példa a községben. Így megõrizhetõ a településkép jellegzetessége. A nagyszámú légvezeték esetenként igen jelentõsen rontja a közterek átláthatóságát, különösen a templomok környezetében, amennyiben lehetõség van rá a földi vezeték kialakítására kell törekedni. A régi épületekhez, épületcsoportokhoz csatolt modern toldalékok esetenként jelentõsen csúfítják az utcaképet, ezek megszüntetése - amennyiben az lehetséges - javasolt. A település azon részein, amelyek a bevezetõ utak felõl jól beláthatóak kerülendõ minden olyan tömegû új építkezés, amely a település jellegzetes képét megbontja. Mindezek segíthetik, hogy a településkép önmagában is egységes, kellemes megjelenésû legyen és nem utolsó sorban az odalátogató turista számára is megkapóvá váljon.
Régészeti lelõhelyek Mencshely közigazgatási területén Régészeti lelõhelyek a lakott részeken: A középkori település nagyvonalakban a mai helyén állt, így a jelenlegi település területén történõ minden jelentõs földmozgatással járó munkát megelõzõen a hatályos törvényi rendelkezések alapján, megelõzõ feltárást kell végezni. Régészeti lelõhelyek a lakott részek közvetlen környezetében: A temetõ közelében õskori lelõhely található, a temetõ esetleges bõvítésekor itt is megelõzõ feltárás végzendõ. Régészeti lelõhelyek a településtõl távol (a közigazgatási határon belül):
19
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az un. Berki - kút forrásának környezetében római villa épület romjai találhatóak, valamint középkori településre utaló nyomok. Környékérõl õskori, avar és honfoglalás kori szórványok is elõkerültek. Bármilyen beruházás esetén itt megelõzõ feltárást kell végezni. (Felvethetõ a villaépület feltárása, helyreállítása és turisztikai célú hasznosítása - helytörténeti és egyéb kiállítások stb.) Halomhegy. Itt õskori lelõhely terül el. Murvagödrök. A bánya tágabb környezetében szórt õskori maradványok kerültek elõ. Az un. Vízmosta-dûlõn középkori, az Öreg-erdõ és a csertetõ területén õskori leletek kerültek elõ.
Közlekedésfejlesztési javaslat Mencshely egyike a Balatonfelvidék szép, jó adottságú községeinek. Északra a legközelebbi település Nagyvázsony, míg déli irányban Zánka és Balatonakali felé vezetnek az utak. Mindkét út nagyon szép tájon, szép falvakon keresztül halad, különösen a Balatonakalira vezetõ út gyönyörû. A Nagyvázsony-Zánka út a 7311sz., a Mencshely-Akali út a …sz. országos út. Az országos utak a térségre általánosan jellemzõ vonalvezetésû, burkolatú utak. A vonalvezetésben szûkebb ívek is találhatóak, a burkolat közepes minõségû és szélességû aszfalt. Az is általánosan jellemzõ, hogy a települések belterületén ezek az utak helyi fõutcaként haladnak keresztül, a történetileg kialakult szerkezet következtében sokszor igen szûk beépítés között, éles törésekkel. A Mencshely-i átkelési szakaszok nem tartoznak a legrosszabbak közé, inkább az utak menti épületek számára zavaró a két átmenõ forgalmú út. Ebbõl a szempontból kedvezõtlenebb a Zánka-i út, hiszen az a forgalmasabb, bár országos mértékkel nézve egyik út sem nagy forgalmú. Zánka felõl érkezve baloldalon a burkolatnál mélyebben fekvõ házak szegélyezik az utat. Az ablak magasságában áramló forgalom különösen kellemetlen lehet az itt lakóknak. Az önkormányzati úthálózat szintén átlagosnak mondható. A Kossuth utca burkolata és szélessége is jó, a többi utca viszont jellemzõen keskeny, sokszor csak felületkezelt. Elég sok a szûk, zegzugos vonalú zsákutca. A gyalogos és kerékpáros forgalomnak nincsenek önálló útjai. A legszûkebb utcák vegyeshasználatú utcaként mûködnek. A központban van néhány kiépített közterületi parkoló, de a parkolás jellemzõen nem okoz gondokat. A helyi tömegközlekedést a helyközi autóbuszjáratok bonyolítják. Az országos fejlesztési elhatározások között szerepel a 7311sz. útnak a korszerûsítése, ami a fentiekben leírtak ismeretében kedvezõ változásokat hozhat. Mencshely esetében az összekötõ út a jelenlegi nyomvonalától északra kerülne, a belterületen kívül haladna. Az új nyomvonalra részletesen kidolgozott tervek még nem készültek, így nem is tudtunk ilyeneket beépíteni a tervünkbe. A település szempontjából kedvezõ, és az adottságok szempontjából valószínûsíthetõ nyomvonalat tengelyvonallal, és az út védõtávolságával tüntettük föl. A községet érintõ másik országos út új vonalvezetésére is született már javaslat, ezt tartalmazta a korábbi településrendezési terv. A tervezett nyomvonal az új lakóterület mellett haladva Mencshelyt nyugatról kerülte volna. A tervelõzmény ugyanakkor a lakott terület keleti szélén is vezetett egy helyi elkerülõ utat. A tervelõzmény javaslatait felülvizsgálva a tervünkben egyetlen keleti elkerülést szerepeltetünk, ezt az egyet az Akali-i út új nyomvonalának javasoljuk. Ez az egy elkerülõ út a kettõnél reálisabban megvalósítható, a keleti elkerülés kedvezõbb a fõbb forgalmi irány szempontjából, és abból a szempontból is, hogy a lakóterület széle helyett a jelenlegi és potenciális gazdasági terület melletti
20
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV külterületen halad. Mivel ez az elkerülés sajnos az országos tervek között nem szerepel, inkább helyi érdekeket szolgál, a nyomvonalat a helyi érdekeknek megfelelõ szabályozással szerepeltetjük a tervben. Az országos utak jelenlegi nyomvonala a tervezett elkerülések megvalósulása után települési fõútként, ill. gyûjtõútként mûködhet tovább. A helyi úthálózattal kapcsolatban további fejlesztéseket az új telekosztásoknál terveztünk. Az új utcák szervesen kapcsolódhatnak a meglévõkhöz, javíthatják az érintett zsákutcás szerkezetet. A gyalogos és kerékpáros közlekedés számára, a kis forgalomra tekintettel szükségtelen önálló utakat kijelölni. A jelenlegi vegyeshasználatú utcákat a burkoláskor is lakó-pihenõ övezetként, faltól-falig burkolattal kell kiépíteni, a gyalogos forgalom elsõbbségének biztosításával. A településnek több szép tere is van, a templomok mellett, ill. a Kossuth ház elõtt. Ezekre közterület rendezési terv készíttetését, a terv alapján új térkialakítást javasolunk. A községbõl kivezetõ földutak a kiránduló forgalom számára is megfelelõek, talán a legfontosabb ebbõl a szempontból a Halom hegyre vezetõ út. A tömegközlekedést továbbra is a helyközi autóbuszjáratok biztosíthatják. A parkolás a helyi viszonyok között a jövõben sem jelent problémát. Az új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK elõírásainak megfelelõen telken belül kell megoldani, ennek nincsenek akadályai. Új közterületi parkolót csak a temetõnél jelöltünk ki. A közterületi parkolás lehetõségét, feltételeit helyi parkolási rendeletben kell szabályozni.
Közmûvizsgálatok Mencshely Veszprém megyei település, a Balaton kiemelt üdülõkörzet települései, azon belül a háttértelepülések közé tartozik. A község a körzet nagyobb települése, Nagyvázsony szomszédságában és a Balatonhoz is közel helyezkedik el. Mencshely közmûellátása folyamatosan fejlõdött, ez a fejlõdés az utóbbi években a Balaton vízminõség védelme érdekében tett központi intézkedések hatására felgyorsult, s ma már a település teljes közmûellátással rendelkezik. A teljes közmûellátásra kiépült a vezetékes ivóvíz ellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a csapadékvíz elvezetés, a villamosenergia ellátás, a gázellátás és a vezetékes távközlés. A település egyrészt a Balaton vízgyûjtõjén, másrészt a 8005/1995 (K.H.V.Ért.22.) KHVM tájékoztatója szerint a I. Sérülékeny környezetû vízbázisok közül, a I./2 Fokozottan érzékeny vízkészletek területén, nyílt karsztos területen fekszik. Mindkét adottság kiemelten indokolja, hogy a település teljes közigazgatási területén a területfejlesztés csak a gondos, környezetet nem veszélyeztetõ közmûellátás biztosításával engedélyezhetõ. Egyetlen beruházással sem szabad szennyezni a talajt, talajvizet, veszélyeztetve ezzel a karsztvíz bázist és közvetve a Balaton vízminõségét. Közmûvek vonatkozásában a csapadékvíz elvezetés tekinthetõ részben megoldatlannak, pedig a település változatos topográfiai adottsága ezt kiemelten fontossá tenné. A településen jellemzõ a nyílt árkos rendszerû csapadékvíz elvezetés illetve szikkasztás, csak rövid szakaszokon üzemel zárt csapadékcsatorna. A nyílt árkos csapadékvíz elvezetõ rendszer egyes helyeken hiányos.
21
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A település területén áthaladó vízfolyás medre rendezetlen part élû, a kialakult növényzet a meder rendezetlenségét is jelzi. A villamosenergia ellátás vezetékei nagyrészben föld felett került elhelyezésre, uralva ezzel a település arculatát. A korszerû energiaellátásra a kiépített földgáz hálózat rendelkezésre áll. A település szerencsés adottsága, hogy a távközlési hálózat már földkábelekkel épült ki. A település közmûveinek vizsgálata a települést érintõ ágazati tervek, valamint az üzemeltetõktõl kapott közmû nyilvántartási térképek és információk alapján és a helyszíni bejárás során szerzett tapasztalatokkal kiegészítve készült.
Közmûfejlesztési javaslat Mencshely a térség azon településeinek egyike, amelynek a népességszáma enyhén növekvõ trendet mutat. A település kedvezõ természeti, táji, földrajzi elhelyezkedése mellett jelenlegi kedvezõ közmûellátottsága is hozzájárul -a komfortos életkörülmény biztosításával- a település népességmegtartó, ill. vonzó képességéhez. A település területén a korszerû ellátást biztosító vezetékes ellátó hálózati rendszerekbõl a vízellátó hálózat, a szennyvízcsatorna hálózat, a földgázellátó hálózat és a villamosenergia ellátó hálózat épült ki. Az építmények termikus célú energiaigényeit –amennyiben a földgáz hálózatra nincsenek rákötve- nagyrészben nem vezetékes egergiahordozókkal (szén, fa, PB, stb.), kisebb részben villamosenergiával elégítik ki. A település közmûfejlesztési feladatait a településszintû komfortosabb életkörülmények biztosítása és a környezetvédelmi követelmények minél magasabb szintû kielégítése határozza meg. Elsõdleges közmûfejlesztési feladat a település már beépített területén (lakó-, üdülõ területeken egyaránt) a közmûellátottsági hiányok pótlása. Mencshely közmûellátottságának vizsgálatára pontos számszerû adatok a statisztikai évkönyvekbõl állnak rendelkezésre. A legutolsóként rendelkezésre álló évkönyv a 2001-es, amely közmûellátottság vonatkozásában a 2002. január 1.-ei állapotot rögzíti. A település közmûellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy azóta a közmûvesítettség mértéke valamelyest növekedhetett. A település statisztikai adatait elemezve megállapítható, hogy Mencshely lakásállományának majdnem 100 %-a rendelkezik villamosenergia ellátással. (A statisztikai adatok számszerûen 100 % feletti ellátottságot jeleznek, de ismert, hogy az adatok a villanyórák számát tartalmazzák és több háztartás rendelkezik két órával, valamint kiskertes területen is elõfordul villamosenergia bekötés, az ott elhelyezett villanyórák is torzítják a statisztikai adatokat. E vonatkozásban a szolgáltató adatközlése a mértékadó, amely szerint az ellátottság majdnem 100 %.) Az egészséges vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített területen valamennyi utcában (8,7 km) kiépült, a statisztikai adatok szerint a vízvezeték kiépítettség és az ellátottság is 100 %os. A településen már a statisztikai nyilvántartásban is 7,1 km közcsatorna hálózat épült, a közcsatorna hálózatra csatlakozó lakások aránya mégis csak 62 % volt 2002. január 1.-én. Ez, ha azóta néhány %-kal emelkedett is jelzi, hogy a település csatornázottsága még nem 22
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV település szintû és ahol már üzemel csatorna ott sincsenek az érintett ingatlanok teljes körûen rákötve. A közcsatornára rá nem kötött ingatlanokon a szennyvizet helyi szennyvízgyûjtõ medencékbe gyûjtik, s szippantó kocsival a kijelölt leürítõ helyre szállíttatják. Természetesen a szennyvízgyûjtõ medencék többnyire nem vízzáróak, így abból a szennyvíz a talajba szikkad jelentõs talaj, talajvíz szennyezést okozva, amely veszélyezteti a vízbázist. Elsõdleges feladat a településszintû szennyvízcsatornázás megoldása és az érintett ingatlanok kötelezése a szennyvízcsatornára történõ rácsatlakozásra. Ezt követõen a felszíni vízrendezéssel összefüggõ feladatok kapnak még kiemelt szerepet A településszintû vezetékes energiaellátottság további növelése is a környezeti állapot javítását szolgálja. A közmûhiányok pótlása mellett, illetve után közmûfejlesztési feladat az új beépítésre javasolt területek közmûellátásának megoldása. Új beépítés lehetõségének már feltételeként kell meghatározni, hogy a beépítés csak a megfelelõ közmûellátás biztosítása esetén engedélyezhetõ. Nagyon fontos, hogy közmûhiányos területek ne alakuljanak ki. Meg kell jegyezni, hogy szorosan összefonódhat a közmûhiányok pótlása és az új beépítésre javasolt terület elõközmûvesítési problémájának egyidejû rendezése. A település Önkormányzata -figyelembe véve a település már jelenlegi pozitív népességszám mérlegét- szükségesnek tartja, hogy a település további népesség növekedéséhez megfelelõ helyet biztosítson. Ennek érdekében az Önkormányzat a beépíthetõ területének növelését szeretné. Erre kedvezõ lehetõség a település nyugati oldalán adódik. Az új beépítésre javasolt terület teljes közmûellátása biztosítandó. A teljes közmûellátás keretében ki kell építeni a vízellátást, a szennyvízelvezetést, a felszíni vízrendezést, a villamosenergia ellátást és a földgázellátást, valamint a távközlést. Az igényesen kialakított közmûvesített területen minõségi beépítést lehet kialakítani, amellyel a település fejlõdésének minõségét is befolyásolni lehet a jelenlegi vonzóképesség megõrzése érdekében. A vonzóképesség fokozása érdekében a közmûfejlesztési feladatok keretében foglalkozni kell a teljes összkomfortot biztosító, környezetbarát, közmûellátás igényének kielégítésén túl elsõdlegesen az energiaellátás közmûveit érintõen-, elõtérbe kerülõ esztétikai igények kielégítésével is. A település, amelynek legfontosabb gazdasági ágazata várhatóan hosszabb távon is az idegenforgalom, a település arculatfejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. Ezért a közmûfejlesztési javaslatban legalább távlati célkitûzésként a villamosenergia ellátás hálózatának település szinten megvalósítandó földkábellel való kiépítésére is figyelmet kell fordítani. Az utcakép kialakítását befolyásoló, részbeni nyíltárkos felszíni vízrendezés is átértékelést igényel. A javasolt új beépítésre szánt területen megvalósítható telekosztás megengedett beépítésének kiszolgálása és a közmûhiányok pótlása többlet közmûigényt jelentenek. A max. beépítési lehetõséget figyelembe vevõ új létesítmények megvalósulása következtében fellépõ, valamint a település komfortszintjének növekedésébõl eredõ elõzetesen prognosztizált új többletigények várhatóan a következõk: ivóvíz szennyvíz vill. 3 3 3 m /napm /napkW Nm /h kb. 60 lakóingatlan komfortszint növekedésébõl eredõ
30
27 15
23
300 325
90 125
földgáz
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV összesen:
30
42
625
215
A tervezés idõtávján belül reálisan várhatóan jelentkezõ új közmûigények a település jelenlegi igényeihez viszonyítva nem jelentenek túlzott igénynövekedést, így várhatóan az üzemeltetõk a település jelenlegi beépített területén, a foghíjak, egy-két üres tömb beépítését különösebb külsõ hálózatfejlesztés igénye nélkül ki tudják elégíteni és az új beépítésre bevont terület kiszolgálására sem szükségesek a hálózatépítésen kívül jelentõsebb külsõ háttérfejlesztések. A közmûrendszerek fejlesztési javaslata közmûvenként
Vízellátás Mencshelyen a komfortos közmûellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthetõ, az ivóvíz vezeték minden utcában kiépült. A vízellátást, a vízbázis és a vízellátó hálózat üzemeltetését a Bakonykarszt Víz- és Csatornamû Rt. biztosítja. Az ellátás alapbázis szempontjából a település körzetét ellátó regionális Vízmûrõl történik. A regionális Vízmû alapbázisa a Balatoncsicsói vízmûkút. A kútból kitermelt vizet Mencshely irányába elõször az Óbudavári 100 m3-es magastározóba, majd onnan a Mencshely, Halomhegyi szintén 100 m3-es magastározóba nyomják fel. Az ellennyomó tározóként mûködõ medencébõl távvezetéken keresztül jut a víz a község ellátó hálózatába. A község korábban a település területén belüli Vízmûkútról volt ellátva, de a belõle kitermelt víz minõségi szempontbók a közüzemi vízellátás számára alkalmatlanná vált, így a kutat az ellátásból kivonták. A regionális Vízmû alapbázis szempontjából, azaz a Balatoncsicsói kútból kitermelhetõ víz mennyisége szempontjából jelentõs tartalék kapacitással rendelkezik. A regionális Vízmû azonban hálózati rendszer szempontjából felülvizsgálatra szorul, mert a rendszeren már a jelenlegi vízfogyasztásnál is vannak szûk kapacitások (szûk átmérõk, kicsi szivattyúkapacitások, stb.). Mencshelyen a topográfiai viszonyok miatt a vízellátó hálózat egy nyomászónából áll, ebben a víznyomást a már említett 100 m3-es térszíni medence vízszintje határozza meg, a hálózatban víznyomás az egész község területén megfelelõ. Mencshely minden utcájában megépült vízvezeték a település úthálózati adottsága következtében a hálózat körvezetékes rendszerû, ami kedvezõnek tekinthetõ. A rendszeren fõleg a külterületek felé kifutó utcáknál üzemelnek csak ágvezetékek, ezekben az esetlegesen kicsi vízfogyasztás miatt pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint a rekonstrukciós munkáknál és a csõtöréseknél sok ingatlan maradhat vízellátás nélkül. A vízellátó hálózat régi építésû, a hálózat vezetékeinek mérete zömmel a tüzivízellátás szempontjából megfelelõ méretûnek mondható NÁ 100-as. A régebbi építésû vezetékek anyaga azbesztcement, az újabb építésû vezetékek anyaga a korszerûbb KMPVC, illetve KPE. A hálózaton zömmel ma már nem szabványos, útburkolatban elhelyezett térszíni tüzivízcsapok üzemelnek. A területfejlesztések megvalósulása következtében várható 30 m3/d többlet vízigény mennyiségi szempontjából a jelenlegi vízbázisról kielégíthetõ. A regionális hálózati rendszer 24
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ezt a vízmennyiséget szintén továbbítani tudja a településig, de figyelembe véve azt, hogy a rendszeren lévõ települések is fejlõdni fognak, a fejlesztések következtében a vízfogyasztás nõ, ezért a biztonságos vízellátás szolgáltathatósága érdekében az egész regionális hálózati rendszer hidraulikai felülvizsgálatát javasoljuk. A felülvizsgálat, valamint a térség fejlesztéseinek, azok mennyiségi és idõbeni terveinek ismeretében lehet megállapítani, hogy milyen konkrét beavatkozásokat kell elvégezni. A regionális rendszer jelenlegi üzemeltetésének hátránya, hogy az egész rendszer vízbázisa egyetlen egy kút. Ennek meghibásodása esetén az egész rendszertõl függõ települések ellátása szûnik meg, így a biztonságos ellátás szolgáltathatósága érdekében új, tartalék vízbázis létesítését javasoljuk. A Balatoncsicsói vízmûkút külsõ és belsõ védõterületének 5 és 50 éves elérési idõ szerinti lehatárolása folyamatban van. A védõidom várhatóan érinteni fogja Mencshely nem beépített területeit. Ezeken a területeken a 123/1997 (VII. 18.) Kormányrendeletben leírtakat figyelembe kell venni. A településen belül az elosztó hálózatot kell továbbépíteni a fejlesztésre javasolt területek irányába. A vízhálózat fejlesztésénél törekedni kell a körvezeték hálózat kialakítására. A tervezett új hálózatot, ill. a rekonstrukció során átépítendõ hálózatot NÁ 100-as paraméternél kisebb átmérõvel nem szabad megépíteni, annak érdekében, hogy a tüzivíz ellátás igényeinek és a szakági elõírásoknak megfeleljenek. Az újonnan létesítendõ vezetékekre föld feletti tüzivízcsapok felszerelése szükséges a megfelelõ sûrûségben. A hálózati rekonstrukciókkal párhuzamosan kell a térszíni tüzivízcsapokat szabványos, föld felettiekre kicserélni.
Szennyvízelvezetés és tisztítás Mencshelyen a környezetszennyezés megállítására és a Balatonfelvidék vízminõségvédelme érdekében a településen a teljes körû elválasztott rendszerû szennyvízcsatorna hálózatot építettek ki. A csatornahálózat mára a település szinte minden utcájában megépült. A hálózat gravitációs rendszerrel épült ki, rajta két átemelõ berendezés és nyomóvezetékei üzemelnek, az egyik a település végátemelõje, a másik a Dörgicse irányába vezetõ út menti mélyponton lévõ átemelõ. A szennyvíz csatornahálózat a szennyvizeket a település végátemelõjébe szállítja, ahonnan egy nyomóvezetéken keresztül nyomják a szennyvizeket a Nagyvázsonyi gravitációs hálózati rendszerbe. A szennyvizeket a szennyvíztisztító telepen tisztítják meg. A szennyvíztisztító telep mechanikai, biológiai és kémiai fokozattal rendelkezik. A mechanikai fokozat rács és szitaszûrõbõl, a biológiai fokozat 2 mélylevegõztetéses, eleveniszapos medencébõl és utóülepítõbõl áll. A nitrogéneltávolítás a biológiai fokozatban, adagolószerek hozzáadásával történik. A tisztítási vonal végén a fertõtlenítés folyamatos. A tisztított szennyvizek befogadója az Eger patak, amely tervezési terület körzetének a karszt-területen való elhelyezkedése miatt I. kategóriájú vízfolyás. A szennyvíztisztító telep és a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetését a Bakonykarszt Víz- és Csatornamû Rt. biztosítja. A szennyvízcsatorna hálózat • 20-as méretû KGPVC csatornákból épült meg. A területfejlesztések megvalósulása és a komfortosság növekedése következtében várható 42 m3/d többlet szennyvíz mennyiségi szempontból a Nagyvázsonyi szennyvíztisztító telepre 25
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV bevezethetõ, az rendelkezik ekkora szabad kapacitással. Amennyiben ma még nem prognosztizálható okokból a szennyvízmennyiség túllépné a telep szabad kapacitásának mennyiségét, akkor a telep intenzifikálását illetve a kapacitásbõvítést el kell végezni, erre a telepen belül elegendõ hely áll rendelkezésre. A településen belül a szennyvízcsatorna hálózatot a fejlesztésre javasolt területek irányába tovább kell építeni. A település nyugati oldalára javasolt telekosztás a település gravitációs hálózatára közvetlenül rácsatlakozni nem tud, mivel a terület lejtése ellentétes irányú. Ezért az új telkek számára építendõ gravitációs gyûjtõcsatorna mélypontjánál egy szennyvízátemelõ mûtárgyat kell létesíteni, amelybõl nyomóvezetékkel lehet a szennyvizet a befogadó gravitációs csatornába nyomni. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésénél törekedni kell a gravitációs rendszer kialakítására, mert az hosszú távon biztonságos üzemeltetést biztosít minimális üzemi költségek mellett. A településen a keletkezõ szennyvizeket a szennyvízcsatorna hálózati csatlakozás lehetõsége esetén a szennyvízcsatornával kell elszállítani, a szennyvizek helyben történõ gyûjtését, esetlegesen elõforduló szikkasztását meg kell szüntetni. A település beépítésre nem szánt területén is a szabályozási elõírások szerint építési lehetõség biztosított. Az így elhelyezett épületek többnyire távolabb esnek a közcsatorna hálózattól és a nagyobb telekméretek, a max. megengedett alacsonyabb beépítési %-ok mellett egymástól is távolabbra esnek a szennyvízkibocsátó helyek. Ezeknek a szennyvizeknek is meg kell oldani a környezet veszélyeztetése nélkül az elhelyezését. Ennek szigorú szabályozását a szabályozási elõírások rögzítik, amelyet szigorúan be kell tartatni, természetesen mindenegyes esetben az érintett szakhatóságoknak a (VIZIG, KÖFE) véleményének a figyelembe vételével.
Csapadékvíz-elvezetés Mencshely földrajzi szempontból a Veszprém-Nagyvázsonyi medence területén, annak déli peremén fekszik, amely egy magas fekvésû, lesüllyedt tektonikus hegységközi medencének tekinthetõ. A medence a Bakony karsztvidékének része. A település gyakorlatilag egy vízválasztó területén fekszik, hiszen területének déli részeirõl a vizek már a Balaton irányába, míg északi területeirõl viszont a vizek északi irányba, Vázsonyi-Séd irányába gravitálnak le. A Vázsonyi-Séd az általa elvezetett csapadékvizeket az Eger vízbe szállítja, az Eger víz befogadója a Balaton. A település területén, illetve annak közeli körzetében nem található állandó vízfolyás, így a területre leesõ vizek a karsztos területen elszikkadnak, illetve a karsztrendszerbe leszivárognak. Mencshelyen az utcák víztelenítése jelenleg fõleg kétféle módon történik, vagy egy ill. kétoldali vízelvezetõ árkokkal, illetve folyókával. Az árkok és a folyókák a meredekebb szakaszokon burkoltak. Néhány út mentén még szikkasztó árkok is található, de ezek száma csekély. Fõleg a keskenyebb utcaszakaszon sok helyen egyáltalán nincs megoldva a vízelvezetés, itt a vizek az útburkolaton folynak le, erodálva a burkolatszéleket és az útpadkát. Az árkok sok helyen a külterületi földekre folynak ki, itt is láthatóak az erózió nyomai. A belterületi lakóterület növekedések, illetve az ebbõl eredõ burkolt felületnövekedés miatt a gyorsan elvezetendõ csapadékvíz mennyisége jelentõsen meg fog nõni. A többlet csapadékvizek elvezethetõsége érdekében a továbbtervezés során ki kell dolgozni a fejlesztési területekrõl lefolyó vizek befogadóig való vezetésének pontos nyomvonalát. 26
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A település egészére javasoljuk egy, a település területét és az azon kívüli vízgyûjtõ területét is egységesen vizsgáló és kezelõ, a várható területfejlesztéseket is figyelembe vevõ csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készíttetését. A tanulmányterv alapján lehet a késõbbiekben a konkrét területi egységeken a vízjogi létesítési engedélyezési terveket elkészíttetni, ebben az esetben az elkészülõ csapadékvíz elvezetõ rendszer elemei a további fejlesztések lehetõségét is megadják. Itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy kész, engedélyezett tervekkel a csapadékvíz elvezetéshez is lehet pályázati úton támogatást szerezni.
Energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata bár a vezetékes földgáz kiépítettség növekedésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából, még ma is jelentõs szerepet tölt be a település energiaellátásában. A település energiaellátására jellemzõ energiaellátási struktúra szerint a villamosenergia a világítási és a technológiai energia igények kielégítését szolgálja, a földgáz -komplex hasznosításával- a termikus energiaigények teljes körû kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet erõsebben szennyezõ nem vezetékes energiahordozók szerepét. A termikus hõellátás épületenkénti, lakásonkénti, vagy -és ez a jellemzõbb településszintenlakóhelyiségenkénti ellátási móddal került kivitelezésre. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra egyaránt jellemzõ a vezetékes gázzal el nem látott területen. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemzõ, elsõdlegesen fõzési célra. A településen a megújuló energiahordozók alkalmazása jelenleg nem említhetõ, de hasznosításának fokozása szükséges. A megújuló energiahordozók közül a napenergia hasznosítására nyílik nagyobb lehetõség. Annak aktív és passzív hasznosítása jelentõs hagyományos energiahordozó megtakarítást eredményezhet.
Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója a ÉDÁSZ Rt. Az ellátás bázisai a térségben üzemelõ 120/20 kV-os alállomások, amelyeknek betáplálása a Litér-Hévíz között üzemelõ kétrendszerû 120 kV-os nagyfeszültségû alaphálózati rendszerrõl kiépített 120 kV-os bekötéssel biztosított. Ez a kétrendszerû vezeték halad végig Mencshely mellett, észak-kelet, dél-nyugati irányban. Az alállomásokról induló 20 kV-os szabadvezeték hálózat táplálja a település fogyasztói transzformátor állomásait. A települést keleti, majd északi irányban megkerülõ 20 kV-os szabadvezeték tekinthetõ a középfeszültségû hálózat gerincének, erre, valamint az errõl leágazó 20 kV-os ágvezetékekre vannak a transzformátor állomások felfûzve. A település kommunális fogyasztóinak ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzõen oszlopállomások, a nagyobb üzemi fogyasztók nagyobb egységteljesítményû épített transzformátor állomással rendelkeznek.
27
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségû hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségû hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzõen szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségû hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemzõ, hogy minimális mértékû a megvilágítás. Éppen csak a közlekedés biztonságát elégíti ki. A területfejlesztések megvalósulása és a komfortosság növekedése következtében várható 625 kW többlet villamosenergia igényt a meglévõ 20 kV-os hálózati rendszerrõl ki lehet elégíteni, az rendelkezik ekkora szabad kapacitással. A tervezés távlatába várható prognosztizált villamosenergia igényt elsõdlegesen a meglevõ transzformátor helyek kapacitásnövelésével kellene kielégíteni. Az ezt meghaladó igény esetén új transzformátor állomás elhelyezési igényével kell számolni. A felesleges állóeszköz lekötés elkerülése érdekében hálózatot fejleszteni, továbbá transzformátor állomást létesíteni, meglevõ transzformátornál gépcserét végrehajtani csak a ténylegesen konkrétan jelentkezõ igények kielégítésére szükséges. A tényleges beruházói igénybejelentéskor elégséges az igényelt villamosenergia ellátás módját és annak mûszakigazdasági feltételeit meghatározni. A meglevõ közép- és kisfeszültségû hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, a település egységes hálózati rendszerének megõrzése érdekében az üzemeltetõ törekedne a szabadvezetékes, illetve légkábeles elosztási rendszer további fenntartására. A település arculatformálása érdekében, az urbanizálódási és esztétikai igényeknek megfelelõen azonban a hálózatok föld alatti elhelyezése javasolt. Elsõ lépésként az új fejlesztési területeken kell a kisfeszültségû hálózatot földkábelekkel, térszín alá fektetve kivitelezni. A már ellátott körzetekben fokozatosan, az aktuálissá váló hálózati rekonstrukció, a hálózatépítéssel járó karbantartás során kell a hálózatokat föld alá áthelyezni. A létesítendõ új transzformátor állomásként már épített házas állomás telepítendõ, és az oszloptranszformátorok rekonstrukciójakor épített állomásokra kell átépíteni. A település jelenleg beépítetlen, funkcióváltásra javasolt területén oszlopokra fektetett 20 kVos hálózat halad keresztül. A terület igényesebb hasznosíthatósága érdekében, ennek a 20 kVos vezetéknek a kiváltása javasolt. A kiváltást már földkábelbe fektetéssel kell megoldani. A kiváltással egyidejûleg a vezeték által táplált oszloptranszformátort épített házas állomássá kell átépíteni. Az épített állomás beépíthetõ nagyobb kapacitása a többlet igény kiszolgálását is biztosítani tudja. A település keleti oldalára tervezett útfejlesztés is ütközik meglevõ 20 kV-os oszlopokra fektetett hálózattal. Ennek kiváltását is az útépítéssel egyidejûleg meg kell oldani. A közvilágítást is -a kisfeszültségû hálózat tartóoszlopaira szerelt- lámpák helyett önálló közvilágítási lámpatestekkel kell megoldani. Ezek természetesen többletköltséget jelentenek, de az esztétikusabb megjelenés a település vonzóképességét növeli. Tehát az igényesebb fektetési mód megvalósítása az új beépítésû területekre vonatkozik elsõdlegesen, de fokozatosan a már beépített területen is érvényesíteni
28
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV kell, így majd nagytávlatra elérhetõ lesz, hogy település belterületén eltûnhessen a "dróthálózat" és tér nyíljon a kedvezõbb utcafásításra, utcabútorozásra. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségû hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel éppen csak a közlekedés biztonságát szolgálja. A település közvilágításának fejlesztése is szükséges. A közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmét is ki kell elégíteni a közvilágításnak. A fejlesztési területeken a közvilágítást energiatakarékos izzókkal, önálló lámpatestekkel kell megoldani. A lámpatestek energiaellátását közvilágítási földkábellel kell biztosítani. A már beépített területeken a közvilágítás korszerûsítését az utak rekonstrukciójához kapcsolódóan célszerû megvalósítani.
Földgázellátás A település földgázellátásának üzemeltetõje a KÖGÁZ Rt. Mencshely gázellátásának bázisa a település déli részén kelet-nyugat irányban végighaladó Veszprém-Balatonfüred gerincvezetékrõl leágazó Hidegkút-Tótvázsony-BarnagNagyvázsony-Mencshely nagy-középnyomású földgáz-vezeték, amelyrõl létesített bekötés táplálja a település északi külterületén üzemelõ gázfogadó és gáznyomáscsökkentõ állomást. Ez az állomás tekinthetõ a település gázellátásának táppontjául. A gázfogadó-nyomáscsökkentõ állomásról induló dn 90-es méretû középnyomású vezeték a települést ellátó gázelosztó hálózat gerince. A dn 90-es vezeték a Fõ utca nyomvonalán halad. Közvetlen a gerincvezetékrõl, illetve a róla leágazó kisebb dn 63-as, 32-es átmérõjû elosztóvezetékekrõl kiépített bekötésekkel látják el az egyes ingatlanokat. A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítõ kisnyomású gáz elõállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az elõkertben nyertek elhelyezést, de találhatók ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozók is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni. A település már beépített területén a gázelosztó hálózat szinte valamennyi utcában megtalálható. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi még el nem látott ingatlan ráköthetõ és a meglevõ beépítés távlati igényeinek kiszolgálására is alkalmas. A javasolt új beépítés nagyobb távlatra prognosztizált igénye összesen 90 nm3/h, míg a meglévõ létesítmények komfortigény növekedése következtében további 125 nm3/h földgázigény várható. Az összesen 215 nm3/h földgázigényt a jelenlegi gázfogadóról vételezni lehet. A fejlesztési területek irányába új középnyomású elosztóvezetéket kell építeni. Mivel a meglevõ elosztás középnyomású hálózattal épült, az új elosztóhálózatot is középnyomású hálózattal kell kivitelezni, így az egyes ingatlanok bekötése is középnyomásról történik. A középnyomású bekötés táplálja a telkenként elhelyezett nyomáscsökkentõket, amelyrõl induló kisnyomású hálózattal lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni.
29
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az egyedi nyomáscsökkentõket továbbra is az elõkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. Ha a nyomáscsökkentõt az épületre szeretnék elhelyezni, akkor azt csak alárendeltebb falra helyezhetik. Utcai homlokfalra, illetve település képet zavaró falra helyezni nem szabad. A látványjavítás érdekében a telken belüli kisnyomású vezetéket is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. Az épület külsõ homlokfalára gázvezeték nem szerelhetõ.
Hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények Mencshely vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Vivendi Telecom Rt. leányvállalata, a Bakonytel Rt. biztosítja. A Székesfehérvár szekunder központhoz tartozó 49-es körzetszámú Veszprém primer központ Nagyvázsony jelenlegi vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 88-as távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település vezetékes távközlési hálózata a Veszprém-Tapolca gerincvezetékrõl ágazik le. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátottsága már majdnem teljes körû, azaz valamennyi távközlési igény kielégített. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat a településen jellemzõen föld alatti elhelyezéssel épült. A vezetékes távközlés bár mûszaki megjelenésében közmû jellegû, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylõk ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerzõdéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. Az új fejlesztési területeken is, hasonlóan a belterületen jelenleg üzemelõ távközlési hálózathoz, az út-szabályozási szélességén belül, lehetõleg a járda alatt elhelyezni a távközlési kábelt, vagy alépítményt, amelyrõl megfelelõ bekötéssel az igénylõ ellátható. A településen élõk számára kedvezõ távközlési ellátottság ellenére szükséges a nyilvános távbeszélõ helyek kialakítása is, az üdülõk, kirándulók távközlési igényének ellátására. Ezt lehetõleg kereskedelmi-szolgáltatási, illetve idegenforgalmi létesítményhez kapcsolódóan kellene megoldani. A korszerû adatátvitel is egyelõre a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal. A kedvezõ rádió-TV mûsorvétel érdekében az épületenként elhelyezendõ antenna helyett célszerûbb a kábeltévé hálózat továbbépítése. Ezt a hálózatot a vezetékes távközlési hálózattal párhuzamosan kell a járdába -a föld alá- elhelyezni.
Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. A település topográfiai adottsága, a Bakony hegység és a Balatoni-Felvidék közötti mélyebb elhelyezkedése miatt azonban az egyes szolgáltatók a megfelelõ vételi lehetõséget biztosítani nem tudják. A vételi lehetõséghez szükséges antenna elhelyezés lehetõségét a természet
30
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV védelme indokoltan korlátozza, így a vezetékes távközlés szerepe továbbra is meghatározó marad. A Nagyvázsony közigazgatási területéhez tartozó Kab-hegyen üzemel a TV-URH gerincadó, az Országos Transzport Hálózat telephelye. Ez az antenna biztosítja egész Közép-Dunántúl számára a jó mûsorvétel lehetõségét. A településen közcélú vezeték nélküli hírközlési létesítmény elhelyezése nem javasolt, de nem tiltott. Az elhelyezés lehetõségét, módját a Balaton Törvény szabályozza. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT Mencshelyen - a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet egyéb településeihez hasonlóan - az idegenforgalom jelentõsége, a Balaton közelsége magas követelményeket támaszt mind a település környezetminõsége, mind a település tájképi, településképi megjelenése szempontjából. A tervezési területen ezért magas színvonalú, az átlagosnál kedvezõbb minõségû környezet biztosítása a cél, mely a területen elhelyezhetõ létesítményekre, elsõsorban gazdasági létesítményekre vonatkozó szigorú környezeti feltételek meghatározásával és betartásával érhetõ el. A településen ma is találhatók gazdasági területek és a településszerkezeti terv a környezõ települések fejlesztési elképzeléseivel összhangban további bõvítésre, új gazdasági területek kialakítására is lehetõséget nyújt, azonban annak érdekében, hogy az ipari tevékenység, ill. az ebbõl származó környezetre gyakorolt negatív hatás ne váljon az üdülés, idegenforgalom gátjává: - a kijelölt gazdasági területeken csak a környezetet jelentõs mértékben nem zavaró, elsõsorban kereskedelmi, szolgáltató, ill. ahol a tájhasználati hagyományok indokolják, mezõgazdasági üzemi tevékenységek folytathatók, - a telephelyengedély alapján gyakorolható tevékenységek csak gazdasági területen (lakó- és vegyes területen nem!) folytathatók, a lakó- és vegyes területeken kizárólag olyan szolgáltató, kereskedelmi létesítmények engedélyezése javasolt, melyek a lakosság alapfokú ellátását szolgálják és a környezetet nem zavarják, továbbá - új környezetterhelõ létesítmény elhelyezése, ill. meglévõ mûködése is csak abban az esetben támogatható, ha az országos érvényû jogszabályokban és a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõség által meghatározott környezetterhelési határértékeket, valamint a HÉSZ-ben meghatározott zöldfelületi és környezeti feltételeket teljesíteni tudja A környezeti elemek védelmét, kedvezõ környezetminõség biztosítását célzó legfontosabb környezeti feltételeket, környezetalakítási javaslatokat az alábbiakban környezeti elemenként, hatótényezõnként ismertetjük. Levegõtisztaság-védelem Új levegõterhelést okozó légszennyezõ forrásokra az elérhetõ legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõség egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek. Az elõírt feltételek teljesülését az üzembe helyezés és az üzemeltetés során is ellenõrizni kell.
31
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A közigazgatási terület az egyes légszennyezõ anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónacsoportokba tartozik: kéndioxid: F nitrogéndioxid: F szénmonoxid: F szilárd (PM10): E benzol: F1 Amennyiben a légszennyezettég mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlõdéssel összhangban meg kell õrizni a meglévõ jó állapotot. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét, valamint az I. osztályú szõlõkataszteri területeket környezeti érzékenységük miatt levegõtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként javasoljuk kezelni. A lakóterületek zavarásának elkerülése érdekében belterületen diffúz légszennyezéssel járó, kellemetlen szagot, bûzt okozó tevékenységek engedélyezését nem javasoljuk. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezõgazdasági területeken is csak abban az esetben engedélyezhetõ, ha megfelelõ technológiával a légszennyezõ, ill. bûzanyagok terjedése megakadályozható. Az új levegõtisztaság-védelmi jogszabály (21/2001. (II.14.) Korm. rendelet) 2. sz. melléklete szerinti védelmi övezetet igénylõ tevékenységek engedélyezése kizárólag gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben javasolt, ha védõ övezetük lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (pl. zöldterület), továbbá védett természeti területet, vagy természeti területet nem érint. A fûtésbõl származó légszennyezõ anyagok csökkentése érdekében a hagyományos fûtõanyagokkal (olaj, szén, fa) szemben energiaforrásként mind a meglévõ, mind a tervezett beépítésre szánt területeken a gáz felhasználását kell ösztönözni. A közlekedésbõl származó környezetterhelés egyrészt a tervezett elkerülõ utak megvalósításával, másrészt az utak menti növénytelepítéssel, a közlekedési területek zöldfelületei szerepének erõsítésével csökkenthetõ. Fokozatosan visszaállítandók az út menti fasorok, ill. a fejlesztési területeken az utak lehetõség szerint csak fasorokkal együtt alakítandók ki. A talaj és a felszín alatti vizek védelme A tervezési terület a felszín alatti vizek minõségét érintõ tevékenységekrõl szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerinti ún. „A” fokozottan érzékeny terület besorolású. A felszín alatti víz és a földtani közeg minõségi védelme érdekében meg kell követelni, ill. ellenõrizni kell a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet ún. „A” fokozottan érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi területekre vonatkozó elõírásainak, valamint a 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM-FVMKHVM együttes rendeletben az „A” fokozottan érzékeny területekre meghatározott határértékek betartását.
1
4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint E: légszennyezettség a felsõ és az alsó vizsgálati küszöb között van. F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.
32
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtõl függõen víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetõk. A talajvédelem és a vízminõség-védelem szempontjából alapvetõ a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelõ szennyvízkezelés. A belterületen és a gazdasági területeken új épületek, létesítmények elhelyezésének feltétele legyen a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése. A csatornahálózatba még be nem kapcsolt területeken is szorgalmazni kell a mielõbbi rákötést. A szennyvizek szikkasztásának engedélyezése még átmenetileg sem javasolható. Mencshely nitrátérzékeny területen lévõ település, ezért a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 49/2001. (VI.3.) Korm. rendelet 1.sz. mellékletében meghatározott elõírásokat be kell tartani. Mezõgazdasági területek szennyvízzel, szennyvíziszappal történõ öntözése nem javasolt. Az állattartás során keletkezõ trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyûjthetõ. A vizsgált terület magasabb térszínei, a meredek domboldalak a víz talajromboló hatásának, az eróziónak fokozottan kitett területek. Az erózió elleni védelem érdekében egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25ƒ-nál nagyobb hajlásszögû rézsûk kialakítását nem javasoljuk, a meredekebb természetes lejtõket javasoljuk az erózió ellen hatékony védelmet nyújtó növényzettel (gyep, fásszárú növényzet) betelepíteni. Hulladékgazdálkodás A kommunális szilárd hulladékot rendezetten gyûjtik és rendszeresen kijelölt hulladéklerakó helyre szállítják. A környezetet érõ káros hatások elkerülése érdekében használatbavételük esetén a tervezett fejlesztési területeket is be kell kapcsolni a település szervezett hulladékszállítási rendszerébe. A veszélyes hulladékot eredményezõ technológiák alkalmazásakor fokozott figyelemmel kell eljárni. Veszélyes hulladékokat eredményezõ tevékenységek engedélyezése a továbbiakban is elsõsorban a gazdasági területeken javasolt, lakóterületeken és vegyes területeken csak abban az esetben engedélyezhetõk, ha a tevékenységek a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódnak (pl. gyógyszertár, fotólabor, kozmetika stb.). A veszélyes hulladékok kezelésérõl és ártalmatlanításáról szóló kormányrendeletek (98/2001. (VI.15.) és a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet még hatályos elõírásai) elõírásainak teljesülését a beruházás és az üzemeltetés során ellenõrizni kell. A környezeti zaj elleni védelem A tervezési területen környezeti zaj jelenleg a közúti közlekedésbõl származik. A település útjain ismereteink szerint környezeti zajszint mérések nem történtek, így a közúti közlekedésbõl származó környezeti zajszinteket az országos forgalomszámlálási adatok felhasználásával, az ÚT 2-1.302:2000 Útügyi mûszaki elõírás alapján számítással határoztuk meg. Forgalmi adatok a településre egyedül a 7312 sz. Nagyvázsony-Zánka összekötõ útra állnak rendelkezésünkre, ez alapján a Fõ út mentén számított környezeti zajszint a beépítések elõtt – a beépítési szélességtõl függõen – nappali idõszakban 57-68,5 dB, éjjeli idõszakban 49,5-61 dB között alakul. Látható, hogy a kis forgalom ellenére a közeli beépítéseknél a közlekedéstõl származó környezeti zajszint lényegesen meghaladja a 8/2002. (III.22.) KöMEüM együttes rendeletben az üdülõterületre (a Balaton tv. szerinti követelmény) meghatározott, új beépítéseknél érvényesítendõ zajterhelési határértékeket. Jelentõsebb 33
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV zajszint csökkentés a tervezett, belterületet elkerülõ utak megépülésével érhetõ el, addig is új épületek elhelyezése, ill. meglévõ épületek átalakítása esetén javasoljuk a zaj ellen fokozottan védendõ helyiségeket (pl. hálószoba, dolgozószoba) az épület utcafronttal ellentétes oldalán kialakítani. A környezeti konfliktusok elkerülése érdekében a telepengedélyezési eljárásnál, ill. a szolgáltató és szórakoztató létesítmények engedélyezése során a várható zajos tevékenységek engedélyezését a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben az üdülõterületre meghatározott - nappal (600-2200) 45 dB, éjjel (2200-600) 35 dB - valamint a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõség által a telephelyre meghatározott zajterhelési határértékek betartásához kell kötni. A határértékek teljesülését az üzemeltetés során is ellenõrizni kell.
A Balaton tv. Mencshely közigazgatási területét érintõ övezetei A Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény az Üdülõkörzet területén 11 övezetet, azon belül 32 alövezetet határol le, melyek közül Mencshely közigazgatási területét 8 övezet, azon belül 17 alövezet, ill. ezek területére vonatkozó szabályozási elõírások érintik. Az alábbiakban szabályozási témakörönként ismertetjük a település közigazgatási területét érintõ övezeteket és alövezeteket, valamint azok beillesztését a település rendezési tervébe. 1. Védelmi célú övezetek - A természetvédelmi övezeten belül Mencshely közigazgatási területén a Balaton tv. övezeti tervlapjai ún. védett természeti területek alövezetet, valamint ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezetet határolnak le. A védett természeti területek alövezet (V-1) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park jelenlegi és tervezett bõvítési területét fedi le, erdõ- és mezõgazdasági területeket érint. A Szabályozási tervben ennek megfelelõen erdõterületként, ill. mezõgazdasági területként, a táji, természeti értékek védelmének biztosítása miatt ezeknek is külön, szigorúbb elõírásokat tartalmazó övezeteibe (védendõ tájhasználatú mezõgazdasági övezet, védett erdõ övezet) kerültek besorolásra. Kivételt ez alól a Nemzeti Park területén elhelyezkedõ, a Dunántúli Regionális Vízmû Rt. Észak-Balatoni Üzemi Igazgatóság Mencshelyi Komposztáló Telepe képez, mely különleges területként, azon belül komposztüzemként került lehatárolásra. Az ökológiai hálózattal érintett egyéb területek alövezete (V-3) többnyire a védelem alatt nem álló erdõterületeket foglalja magában, melyeket továbbra is erdõterületként javasolunk hasznosítani, funkciójuk, valamint természetvédelmi értékük alapján a Szabályozási tervben védett erdõ, ill. gazdasági erdõ besorolást kaptak, elõírásaik között a Balaton tv-ben megfogalmazott követelmények (pl. természet- és környezetkímélõ gazdálkodás) érvényt kapnak. - A táj- és településképvédelmi övezet alövezetei közül Mencshely külterületét tájképvédelmi, ill. tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû területek (T-1) érintik, melyek területi lehatárolása és a vonatkozó elõírások a Szabályozási tervben, ill. a HÉSZ-ben átvezetésre kerültek.
34
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - Felszíni szennyezõdés-érzékenységi szempontból Mencshely közigazgatási területe különbözõ érzékenységû. A legnagyobb területrész fokozottan érzékeny területek (Sz-1), ill. érzékeny területek (Sz-2) alövezetbe sorolt, ezért környezetalakítási javaslataink megfogalmazásánál szigorú környezeti feltételeket határoztunk meg. - A felszínmozgásra érzékeny területek övezetbe tartozó alövezetek közül Mencshely közigazgatási területének egyes részein, elsõsorban a volt zártkerti területeken ún. eróziónak fokozottan kitett alövezet (P-2) került lehatárolásra. Az erózió elleni védelmet a HÉSZ-ben megfogalmazott elõírások (mezõgazdasági mûvelést, szõlõmûvelést preferáló szabályozás, valamint a rézsûkialakításra, ill. a terepmozgatásra megfogalmazott korlátozások) segítik elõ. A védelmi célú övezetek közül tájrehabilitációs övezet, felszíni vízminõség-védelmi övezet, valamint ezek alövezetei Mencshely közigazgatási területét nem érintik. 2. Funkcionális övezetek - A térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózat övezeten belül Mencshelyen közlekedési létesítmények és azok védõsávja (I-1), közmûhálózatok és azok védõsávja (I-2), valamint térségi hulladékkezelõ elhelyezésére alkalmas területek (H-1) kerültek kijelölésre. Szerepeltetjük a Mencshelyet északról elkerülõ utat, mely a Btv-ben 71-es útra való lejutás egyik fõ vonala. A keleti elkerülõ út nem szerepel ugyan a Btv-ben, ugyanakkor csak ezen út kialakításával lehetséges a települést kettészelõ átmenõ forgalom kiváltása a szûk, nem szélesíthetõ utakról és ezután kaphatja meg a település magja a hangulatos átépítést, amitõl a visszakapja egyediségét a falu. Ezután lesznek megszüntethetõk a zaj és porhatást csökkentõ faluképromboló betonkerítés erõdítmények. A Balaton tv-ben ábrázolt hulladékkezelõ elhelyezésére alkalmas terület természetvédelmi és környezetvédelmi érdekeket ugyan nem sért, a település fejlesztési elképzeléseiben azonban hulladékkezelõ létesítése nem szerepel, sõt ilyen jellegû létesítmények kialakításának megakadályozására képviselõtestületi határozat is született, ezért e terület a Településszerkezeti tervben és a szabályozási tervben nem került ábrázolásra. - A települési övezethez tartozó alövezetek közül csak települési területek alövezet (U-1) érinti a települést. Gazdasági területek, vagy ipari park jellegû üzemi területek Mencshely közigazgatási területén a Balaton térségi szabályozási tervében nem lettek lehatárolva. A lakóterület-fejlesztési területek nem esnek tilalom alá egyik alövezetben sem, sõt a ma érvényes rendezési terv is szerepelteti ezeket. - A termelési övezetek alövezetei közül Mencshely közigazgatási területén árutermelési mezõgazdasági területek alövezetbe (M-1), kertgazdasági területek alövezetbe (M-2), meglévõ erdõgazdasági területek alövezetbe (E-1), valamint erdõsítésre javasolt területek alövezetbe sorolt területek találhatóak. A külterületi területfelhasználási egységek a meglévõ tájhasználat figyelembe vételével és az alövezeteknek megfelelõen kerültek lehatárolásra. A jelenlegi és a Btv. szerinti területfelhasználások többnyire megegyeznek, azonban a meglévõ erdõterületek és a kertes mezõgazdasági területek között néhány helyen eltérés mutatkozik. A külterületi területfelhasználási egységek a Településszerkezeti tervben és a Szabályozási tervben a meglévõ tájhasználat és a Btv. figyelembe vételével kerültek lehatárolásra.
35
MENCSHELY – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A meglévõ erdõterületeket az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága adatszolgáltatásának megfelelõen ábrázoltuk, mely a Btv. övezeti tervlapjain lehatárolt erdõterületekhez képest összességében nagyobb területet jelent. A kertes mezõgazdasági területek esetében 2 helyen mutatkozik eltérés, melyeket az alábbiak szerint kezeli a terv: - a Halomhegyi volt zártkerti területek D-i része a Balaton tv. szerint árutermelési mezõgazdasági területbe sorolt, melyre vonatkozó elõírások a továbbiakban nem teszik lehetõvé a terület kertes területként történõ, és a volt zártkerti területek többi részéhez hasonló szabályozását. E területek - a Balaton tv. nyújtotta lehetõségekhez mérten Mencshely szabályozási tervében az általános mezõgazdasági területeken belül külön övezetbe, az ún. szõlõtermelõ mezõgazdasági övezetbe kerültek besorolásra. - ezzel szemben a Halomhegyi volt zártkerti területektõl D-re esõ, korábban nem zártkerti hasznosítású mezõgazdasági területeket a Balaton tv. termelési övezeti tervlapja a kertgazdasági területek között szerepelteti. E területrész – élve a lehetõséggel – jelen szabályozási terv szerint a volt zártkerti területekhez hasonló besorolást és szabályozást kap. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a Btv. pontosítási eljárása során a kertgazdasági területekbõl kimaradt volt zártkerti területek termelési övezetbe sorolása felülvizsgálandó. - A minõségi fejlesztést szolgáló övezeten belül a Balaton tv. övezeti tervlapjain turisztikai fejlesztési területként (Ü-1) lett lehatárolva a belterülettõl DK-re elhelyezkedõ, közel 20 ha nagyságú terület, I. osztályú szõlõkataszteri területként (C-1) pedig a volt zártkerti területek. Ez utóbbi területekre a HÉSZ olyan elõírásokat fogalmaz meg, melyek - a Balaton tv-nek megfelelõen – épületek, építmények elhelyezését a szõlõmûveléshez kötik, s ezáltal a szõlõkataszteri területek, mint tájkaraktert erõsítõ elemek védelmét biztosítják. A kijelölt turisztikai fejlesztési területen a Településszerkezeti terv üdülõházas üdülõterületet határol le, konkrét elképzelés hiányában azonban a területet továbbra is mezõgazdasági területként szabályozza.
3. Egyéb övezetek Egyéb övezetek közé tartozó, térségi szempontból kiemelten kezelendõ területek övezete Mencshely közigazgatási területét nem érinti.
36
