Melyiket válasszam? 3

1

2

Melyiket válasszam?

3

„KEZDETBEN A SZENVEDÉLY IDEGEN, KÉSŐBB VENDÉG, VÉGÜL ÚR A HÁZBAN” Talmud

4

5

HATALMAS TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMA

Az alkoholfogyasztás és az ezzel összefüggő megbetegedések súlyos népegészségügyi problémát jelentenek az egész világon. Magyarország első mind a férfiak, mind a nők esetében az alkoholos májcirrhosis okozta halálozást tekintve

A FÉRFIAK ALKOHOLOS MÁJCIRRHOSIS OKOZTA HALÁLOZÁSA AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN (2005)

Forrás: WHO, European Status Report on Alcohol and Health 2010

A NŐK ALKOHOLOS MÁJCIRRHOSIS OKOZTA HALÁLOZÁSA AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN (2005)

Forrás: WHO, European Status Report on Alcohol and

ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS ALKOHOLIZMUS Az alkohol mint drog •

Legelterjedtebb és legolcsóbb legális drog

•

Erős központi idegrendszeri hatása van, függőséget okoz, hiányában elvonási tünetek

•

Genetikai, biológiai hajlam

•

Kettős megítélés: alkoholfogyasztás (szociális ivás) és alkoholizmus (deviancia: társadalmi normáktól való eltérés)

•

Biztonságos ivás:  60 gr alkohol (1dl pálinka, 2 korsó sör, 3 dl bor)  150 gr alkohol (károsodás)

9

TÁRSADALOM-STATISZTIKA: ALKOHOLIZMUS ELTERJEDTSÉGÉNEK BECSLÉSE 1. Gondozóintézetek adatai (tízezres nagyságrend, gondozottak többsége, 80-85%-a férfi) 2. Ledermann-tétel 3. Alkoholos májzsugor okozta halálozás (Jellinek-tétel): májzsugorban meghaltak számaX0,64X144

10

TRENDEK A második világháború után drasztikus emelkedés; Korábban kevésbé preferált italfajták is előtérbe kerülnek (sör, égetett szeszek) Új szociodemodráfiai és társadalmi csoportok (nők és fiatalok)

11

AZ ALKOHOLFOGYASZTÁST BEFOLYÁSOLÓ RENDSZEREK I.

Makrotársadalmi szint: tradíciók, szokásrendszer

II. Interperszonális szint: szociális készségzavar III. Intrapszichés szint: emocionális stabilitás, személyiség, öröklött hajlam

12

ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS ALKOHOLIZMUS Alkoholizmus: Max Glatt: „Az alkoholista az, akinél az ivási gyakorlat alkoholfüggőséget és/vagy súlyos szervi károsodást okoz.” Fázisok: ismerkedés<próbálkozás
13

14

VESZÉLYEZTETETTSÉG • Kultúra: kollektív, a közösség nagy részére kiterjedő szokásrendszer (Dél-E.: mediterrán bor; Közép-E.: sör; Kelet-E.: égetett - Oroszo., Finno.)

• Szimbólumrendszer: felnőttség, ünnepek, felszabadultság • Alkohol és férfiasság („Az a férfi, aki állja”) • Kelet-Európa és az alkohol: diktatúra és alkoholizmus • Foglalkozás: vendéglátóipar, építőipar, vezető beosztás, GYES szindróma

15

ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS TÁRSADALOM • Nők alkoholfogyasztása - szigorúbb megítélés • Két társas összetevő • Feszültségoldó szerep • Szociális ivás • Társadalmi normarendszer, tradíciók, tolerancia, beavatási szertartás • Menekülő, visszahúzódó devianciafroma • Történelmi aspektus – tanult tehetetlenség

16

ALKOHOLLAL ÖSSZEFÜGGŐ PROBLÉMÁK

1.

Azonnal jelentkező mérgezési tünetek:

2.

Egészségkárosodás

3.

Társadalmi problémák

1.

Egyéni szinten

2.

Családi szinten

3.

Társadalmi problémák

17

ALKOHOLLAL ÖSSZEFÜGGŐ PROBLÉMÁK 1. Azonnal jelentkező mérgezési tünetek:  3 szintű mérgezés: ittasság
18

3. Társadalmi problémák •

•

Válás, munkahely elvesztése, lakás elvesztése, ittas vezetés, balesetek Hajléktalanság: ok és következmény

19

ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS A SERDÜLŐK • A serdülőkor kritikus periódus a különböző problémaviselkedések szempontjából • Szülők, szülői kontroll • Szociális motivációk, különböző vélekedések • Szociális háttér – pl.: magasabb jövedelmű családok • Lakóhely, lakókörnyezet – város-falu különbségek • A környezet, a szociális háló attitűdjei: Kortárscsoportok, barátok, legjobb barátok hatása Szülők, testvérek

PSZICHOLÓGIAI FAKTOROK • Alkoholista szülők gyermekei jobban veszélyeztetettebbek • Személyiségzavar, szorongás,bizonyos társadalmi együttélést segítő készségek hiánya • Önbüntetés, akaratgyengeség, külső kontroll • Iskolai beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek

21

22

DOHÁNYZÁS Kiemelt népegészségügyi probléma:

„A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban. A dohányzás előfordulása ma már gyorsan nő a fejlődő országokban is, és egyike a legnagyobb veszélyeknek a világ lakosságának egészsége szempontjából.” (Richard Edwards, BMJ 2005; 328:317)

23

24

DOHÁNYZÁS MINT RIZIKÓFAKTOR • Káros anyagok: Aktív dohányzás (fő füst) Passzív dohányzás (mellék füst) • Tüdőrák kockázati tényezője – mennyiségfüggő Csomag

Kockázat

0,5

7,4

0,5-1

8,4

1-2

17,9

2

20,6

25

OKOZOTT BETEGSÉGEK • Tüdőrák • Egyéb daganatos megbetegedések: húgyhólyag és vesemedence, szájüregi rákok, ajakrák, gégerák, nyelőcső, hasnyálmirigy, gyomor, emlőrák, méhnyakrák • Szív- és érrendszeri betegségek • Légzőszervi megbetegedések • Magzati károsodások, fejlődési rendellenességek

26

A DOHÁNYZÁS FŐBB JELLEMZŐI • A felnőttkort jelképezi, a dohányzással átmenetileg átélhetik a felnőtt szerepet • A kipróbálás többnyire baráti társaságban történik – „beavatási szertartás”

• Barátok hatása megtöbbszörözi a kipróbálás utáni rászokás valószínűségét • Szülői hatás • Alacsony önbizalom, ellenséges viselkedés

• Depresszió, szorongás, stressz

27

28

MINTA - 2008 • A felmérést Makón végeztük, a városban működő összes oktatási intézményben önkitöltéses kérdőívekkel • Korosztály: 8. oszt.(13-15 év), 12. oszt. (17-19 év) • A minta teljesen reprezentálja a város adott korú populációját

• Teljes elemsz.: 602 Minta: 546 • 49,5 % fiú 50,5 % lány

• Életkor: Min.: 13 év Max.: 19 év

Makó - 2010

ÉLETKORI MEGOSZLÁS

45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 ,0

40,0

38,2

8,6 ,9

,2

3,4

7,5 1,1

13,00 14,00 15,00 16,00 17,00 18,00 19,00 20,00

Makó - 2008 27,5

30,0 25,0

26,0

23,3

20,0

20,0 15,0 10,0 5,0

1,6

,4

1,3

,0

13,00 14,00 15,00 16,00 17,00 18,00 19,00

Makó - 2008

49,5

50,5

Fiú

Makó - 2010

Lány

48,1 51,9

Fiú Lány

NEMEK MEGOSZLÁSA

Makó - 2008 22,6 Falu

77,4

Makó - 2010

27,1 Falu

72,9

Város

LAKÓHELY TÍPUSA

Város

Makó - 2010

Makó - 2008 Bejáró vagyok, ingázom. 26%

Bejáró vagyok, ingázom. 28%

Kollégiu mban lakom. 5%

Ott él, ahol az iskolám található. 67%

Kollégiu mban lakom. 7%

BEJÁRÓ STÁTUSZ MEGOSZLÁSA

Ott él, ahol az iskolám található. 67%

,2

Anya iskolai végzettsége Makó - 2008 4,7

11,7

17,8

Nem járt iskolába 31,8

Általános iskola

Szakmunkásképző 33,7

Szakközép/gimnázium

Apa iskolai végzettsége Makó - 2008

Főiskola

,4

Egyetem

5,9 11,3

9,8

Nem járt iskolába Általános iskola 28,9

43,8

Szakmunkásképző Szakközép/gimnázium Főiskola Egyetem

SZÜLŐK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE MAKÓ - 2008

Apa iskolai végzettsége Makó - 2010 5,0 ,2 8,5

8,1 Nem járt iskolába Általános iskola

26,4 51,7

Anya iskolai végzettsége Makó - 2010

Szakmunkásképző Szakközép/gimnázium Főiskola Egyetem

7,6

8,5

18,0 32,1

Általános iskola

Szakmunkásképző Szakközép/gimnázium

33,8

Főiskola Egyetem

SZÜLŐK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE MAKÓ - 2010

45,00%

42,70%

40,00% 35,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00%

20,50%

19,50%

5,00%

2010-Makó

14,50%

13,10% 7,70%

2008-Makó

18,60%

5,70% 4,50%

7,00% 4,80%

3,30%

3,20%

0,00% Még soha nem ittam alkoholt

8 éves vagy kevesebb

9-10 éves

11-12 éves

13-14 éves

15-16 éves

17 éves vagy több Chi-négyzet próba: p<0,01

ELSŐ KIPRÓBÁLÁS ÉLETKORI MEGOSZLÁSA

45,0%

41,6% 38,1%

40,0% 35,0% 30,0%

27,1% 22,5%

25,0%

20,1% 20,0%

15,1%

19,3% 16,2%

2008-Makó 2010-Makó

15,0% 10,0% 5,0% ,0%

Mindenképpen

Talán igen

Inkább nem

Semmiképpen

Tervezed azt, hogy a közeljövőben alkoholtartalmú italt fogyasszál?

Chi-négyzet próba: p<0,001

JÖVŐRE VONATKOZÓ ATTITŰDÖK ALAKULÁSA 1.

50,0%

46,0%

45,0%

39,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0%

21,9%

22,9%

20,4%

2008-Makó 18,9%

20,0%

18,6%

2010-Makó

12,2%

15,0% 10,0% 5,0% ,0%

Mindenképpen

Talán igen

Inkább nem

Ha az egyik lejobb barátod megkínálna alkohollal, meginnád?

Semmiképpen



48,0%

50,0%

41,8%

45,0% 40,0%

34,3% 35,0% 30,0%

25,8% 2008-Makó

25,0%

2010-Makó

18,3% 16,1%

20,0% 15,0% 10,0%

7,9% 7,7%

5,0% ,0%

Mindenképpen

Talán igen

Inkább nem

Semmiképpen

Mit gondolsz, a jövő évben rendszeresen fogsz alkoholt fogyasztani?



60,00%

55,20%

50,00%

42,00% 40,00%

30,00%

24,30%

2008-Makó

24,20%

2010-Makó 17,40%

20,00%

9,00%

16,40% 11,40%

10,00%

0,00%

Egyszer sem

Egyszer vagy kétszer

3-9 alkalommal

10 alkalommal vagy ennél többször Chi-négyzet próba: p<0,001

LERÉSZEGEDÉS GYAKORISÁGA

79,90% 80,00%

69,60% 70,00%

60,00%

50,00%

2008-Makó

40,00%

2010-Makó

30,00%

20,90% 14,70%

20,00%

10,00%

3,30%

5,70%

2,00% 3,80%

0,00%

Egyszer sem


3-9 alkalommal

10 alkalommal vagy ennél többször Chi-négyzet próba: p<0,001

PROBLÉMÁS ALKOHOLFOGYASZTÁS

60,0% 50,0%

58,9% 47,3%

40,0% 30,0%

21,7% 22,5%

20,0%

14,8% 8,1%

10,0%

15,4% 11,4%


,0%

Egyszer sem


3-9 alkalommal

Ott élek, ahol az iskolám található.

10 alkalommal vagy ennél töbször Chi-négyzet próba: p<0,001

LERÉSZEGEDÉS ÉS A BEJÁRÓ STÁTUSZ 1.

40,0% 40,0%

35,0%

35,0% 30,0%

30,8% 26,9% 23,1%

25,0% 19,2%

20,0%

12,5%

15,0%

12,5%


10,0% 5,0% ,0%

Egyszer sem


3-9 alkalommal

Kollégiumban lakom.


Lerészegedés és a

bejáró státusz 2.

60,0% 50,7% 50,0% 40,0%

32,4% 28,2%

30,0%

29,1% 20,9%

20,0% 10,6%

17,6%


10,6%

10,0% ,0%

Egyszer sem


3-9 alkalommal

Bejáró vagyok, ingázom.


Lerészegedés és a bejáró státusz 3.

80,0% 70,0%

76,5% 62,4%

60,0% 50,0% 40,0%


24,4%

30,0%

19,6%

20,0%

9,5%

3,5%

10,0%

,4%

3,6%

,0%

Egyszer sem


3-9 alkalommal

Általános iskola


LERÉSZEGEDÉS ÉS AZ ISKOLA TÍPUSA

39,6% 40,0% 35,0% 30,0%

27,3%

27,8%

25,6%

24,0%

25,0%

23,1% 19,5%

20,0%


13,1%

15,0% 10,0% 5,0% ,0%

Egyszer sem


3-9 alkalommal

Középiskola


LERÉSZEGEDÉS ÉS AZ ISKOLA TÍPUSA

DOHÁNYZÁS ÉLETPREVALENCIA 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% ,0% 2008 2010

Igen 59,5% 70,6%

Nem 40,5% 29,4%

DOHÁNYZÁS - HAVI PREVALENCIA 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% ,0%

2008 2010

Soha 71,9% 61,7%

1 vagy két napon 8,6% 7,3%

3-5 napon

6-9 napon

10-19 napon

20-29 napon

Mindenn ap

2,2% 5,1%

1,7% 3,6%

2,4% 3,8%

2,9% 3,0%

10,3% 15,6%

A DOHÁNYZÁS NAPI MENNYISÉGE 80,0%

70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0%

10,0% ,0%

Semenn Keveseb yit az b, mint elmúlt egy hónapba szálat n 2008 71,7% 5,5% 2010 60,1% 6,4%

Naponta egyet

2-5 szálat naponta

6-10 szálat naponta


20-nál többet naponta

3,9% 5,1%

9,5% 15,4%

5,5% 7,7%

2,9% 4,5%

,9% ,8%

DOHÁNYZÁS ÉLETPREVALENCIÁJA A LAKÓHELY TÍPUSA SZERINT


80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% ,0%

Nem

Igen

Nem

Falu

2008 2010

36,6% 21,5%

Igen Város

63,4% 78,5%

41,8% 32,3%

58,2% 67,7%

2008

Falu 2010

Mindennap

20-29 napon

10-19 napon

6-9 napon

3-5 napon

1 vagy 2 napon

Soha

Mindennap

20-29 napon

10-19 napon

6-9 napon

3-5 napon

1 vagy 2 napon

Soha

A lakóhely típusa és a havi prevalencia

80,0%

70,0%

60,0%

50,0%

40,0%

30,0%

20,0%

10,0%

,0%

Város Chi-négyzet próba: p<0,01

,0%

Ott élek, ahol az iskolám található.

2008 2010

Kollégiumban lakom. Bejáró vagyok, ingázom.

Mindennap

20-29 napon

10-19 napon

6-9 napon

3-5 napon

1 vagy két napon

Soha

Mindennap

20-29 napon

10-19 napon

6-9 napon

3-5 napon

1 vagy két napon

Soha

Mindennap

20-29 napon

10-19 napon

6-9 napon

3-5 napon

1 vagy két napon

Soha

Bejáró státusz és a havi prevalencia

80,0%

70,0%

60,0%

50,0%

40,0%

30,0%

20,0%

10,0%

,0%

Ott él, ahol az iskolám található.

2008 2010

Kollégiumban lakom.




2-5 szálat naponta

Naponta egyet

Kevesebb, mint egy szálat

Semennyit az elmúlt hónapban




2-5 szálat naponta

Naponta egyet






2-5 szálat naponta

Naponta egyet



Bejáró státusz és a napi mennyiség alakulása 80,0%

70,0%

60,0%

50,0%

40,0%

30,0%

20,0%

10,0%

Bejáró vagyok, ingázom. Chi-négyzet próba: p<0,01

Dohányzás életprevalencia - 2008 80,00% 80,00% 65,50%

70,00% 60,00% 50,00%

54,80% 45,20% 34,50%

40,00% 30,00%

20,00%

20,00% 10,00% 0,00% Igen Nem

Otthon él 54,80% 45,20%

Kollégiumban lakik 80,00% 20,00% Igen

Nem

Mindennap bejár 65,50% 34,50%

54

Dohányzás havi prevalencia - 2008 80,00% 70,00% 60,00%

50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%

Otthon él Kollégiumban lakik Mindennap bejár

Egyáltalán nem

Kevesebbet , mint 5 nap

76,80% 62,50% 62,70%

10,80% 10,00% 11,30%

Kevesebbet , mint 20 nap 2,80% 10,00% 5,60%

20-30 nap 9,70% 17,50% 20,40%

55

Dohányzás napi mennyisége - 2008 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00%

20,00% 10,00% 0,00%

Otthon él Kollégiumban lakik Mindennap bejár

0 szál

Maximum 1 szál

10 szál alatt

76,80% 57,50% 63,40%

8,00% 15,00% 11,30%

11,60% 25,00% 21,10%

11-20 vagy annál több szál 3,60% 2,50% 56 4,20%

Tervezed azt, hogy a közeljövőben elszívj egy szál cigarettát? 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Otthon él Kollégiumban lakik Mindennap bejár

Mindenkép pen 10,50% 20,00% 21,10%

Talán igen

Inkább nem

13,50% 7,50% 18,30%

16,50% 22,50% 18,30%

Semmiképp en 59,50% 50,00% 57 42,30%

Mit gondolsz, a jövő évben rendszeresen fogsz dohányozni? 80,00% 70,00%

60,00% 50,00% 40,00% 30,00%

20,00% 10,00% 0,00% Otthon él Kollégiumban lakik Mindennap bejár

Mindenkép pen 4,10% 0,00% 7,10%

Talán igen

Inkább nem

8,50% 17,90% 19,10%

12,10% 17,90% 17,00%

Semmiképp en 75,20% 64,10% 58 56,70%

Ha az egyik barátod megkínálna cigarettával, elszívnád? 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Otthon él Kollégiumban lakik Mindennap bejár

Mindenk éppen 12,10% 20,00% 21,80%

Talán igen 13,50% 12,50% 15,50%

Inkább nem 20,40% 17,50% 22,50%

Semmiké ppen 54,00% 50,00% 59 40,10%

PREVENCIÓ Primordiális: alkoholos, dohányáruk italok ára, életkor szerinti szabályozás Primer: felvilágosítás, helyes attitűd kialakítása Szekunder: abúzus korai felismerése, veszélyeztettek felkutatása, még a dependencia előtt Tercier: dependencia megszüntetése, utógondozása, rehabilitáció

61

NÉHÁNY TANÁCS- DOHÁNYZÁS Szerfogyasztásról kérdezzük meg a fiatalt! Erősítsük meg a nemdohányzó,t hogy jó úton jár Beszélgessünk a dohányzásról – tegyünk fel egyszerű kérdéseket

Tanácsoljuk a leszokást Motiváljunk Támogassuk, aki elhatározta a leszokást

Kövessük figyelemmel Ajánljuk fel, és tanácsoljuk az orvosi segítségnyújtást

62

NÉHÁNY TANÁCS- ALKOHOLFOGYASZTÁS Alkalomszerűen fogyasztók: Szerfogyasztásról kérdezzük meg a fiatalt Erősítsük meg az alkoholt nem fogyasztót, hogy jó úton jár Beszélgessünk az alkoholfogyasztásról – tegyünk fel egyszerű kérdéseket Tanácsoljuk a mértékletességet Motiváljuk a szerfogyasztás minimalizációját Problémás fogyasztók esetében: Támogassuk, aki elhatározta a leszokást Kövessük figyelemmel a problémás fiatalokat, vonjuk be a szülőket, amennyiben lehetséges, továbbá kérjünk segítséget szociális munkásoktól, mentálhigienikustól, iskola pszichológustól Ajánljuk fel, és tanácsoljuk az orvosi segítségnyújtást – pszichiáter, addiktológus

63

GYAKORLATI KONZEKVENCIÁK – MIRE LENNE SZÜKSÉG? Hatékony prevenciós programok kidolgozására, ehhez ismerni kell a serdülők különösen veszélyeztetett szubpopulációit

A programok kidolgozása előtt érdemes lenne feltérképezni a célcsoport szociális hátterét Ismernünk kell a szerfogyasztó magatartás minden fontos rizikótényezőjét, ahhoz hogy be tudjunk avatkozni

A serdülőkori alkoholfogyasztás magas szintjének csökkentéséhez szükség lenne a társadalom szemléletváltására

65

66

67

A MÉDIA – MIÉRT FONTOS?

Kevéssé vizsgált terület A tömegkommunikációs eszközök erős alakító hatást fejtenek ki a serdülőkorúakra, akik különösen fogékonyak a különböző üzenetekre ebben az életkorban A média eszköz lehet a megelőzésben, de ma inkább a terjesztésben játszik óriási szerepet A serdülők mintegy 5-7 órát töltenek el naponta a média hatása alatt (Sargent és mtsai, 2006), különösen rossz a helyzet Magyarországon A serdülő korúak szerint a média fontos eszköz lehet a felvilágosításban (Pikó B., 2005)

68

A MÉDIA HATÁSA – MIÉRT FONTOS? • A filmszínészek nagy hatással vannak a fiatalokra, dohányzó mozisztárok, mint példaképek • Mozifilmek jelentős része direkt megjeleníti a szerfogyasztást (Everett és mtsai, 1998)  Növeli a kipróbálás valószínűségét  Hatásosabbak a hagyományos reklámoknál  Sok film ezek közül korhatár nélküli

• A dohányzást a sikerrel, a csillogással, a jó megjelenéssel kötik össze a médiában(Disefan J.M. és mtsai, 1999) • Az alkoholreklámok pozitív életérzést sugároznak a fiataloknak, gyakorlatilag igazolják a „kulturált alkoholfogyasztást”, mint fogalmat

69

72

73

74

75

76

77

ÖSSZEGEZVE

Az eredményeink egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy éppen a magas prevalencia miatt, a probléma kezelése, megelőzése, az attitűdök, vélekedések befolyásolása olyan KOMPLEX FELADAT, amely különleges odafigyelést, speciális eszköztárat, felkészültséget és nem utolsó sorban határozott fellépést igényel a szakemberektől.

ÖSSZEFOGLALÁS Óriási társadalmi probléma Megelőzés fontossága, igazi eredményeket úgy lehet elérni, ha a függőséget előzzük meg, és nem már azt próbáljuk kezelni Az egyén felelőssége – Mindenki részt vehet a megelőzésben! Segítségnyújtás a fiataloknak, barátoknak, ismerősöknek, betegeknek – Ne az alkohol és a dohányzás legyen a megoldás!

79

ÖSSZEFOGLALÁS • Nem kell szégyellni, ha valakinek külső segítségre van szüksége! Ki lehet ilyen segítő? – Bárki. (barát, szülő, tanár, háziorvos, pszichológus, pszichiáter)

• Az alkohollal, dohányzással kezelt probléma fennmarad ÁLMEGOLDÁS • Próbáljuk meg tanítani a stresszt másképp levezetni – sport, barátok, séta, közösség, vallás, zene, tánc, túra

80

MÉRTÉKLETESSÉG ÉS TÁRSADALMI SZEMLÉLETVÁLTÁS

81

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 82

Melyiket válasszam? 3

Recommend Documents