Lélektôl lélekig
58
fotók: Belényesi Tímea (http://timeabelenyesi.blogspot.com)
KINEZIOLÓGIA
Az ünnepek áldása és ajándéka v. s. idegbaja – melyiket válasszuk? Kedves Olvasóim! Ahogy azt már megszokhatták tôlem, most is egy idézettel szeretném Önöket megszólítani, Nagy Lajos: Az én karácsonyfám bevezetôi soraival. „Kedves Jézuskám, én már a harmincadik évemen rég túl vagyok, de a lelkem még gyermeki, szeretem a karácsonyfát, a játékot és az ajándékokat, szeretném tehát, ha nem feledkeznél meg rólam az idei karácsonykor. Hozzál, kérlek, nekem egy szép karácsonyfát és apró kis vacakokat játszani, és mivel már mégis öregebb és így okosabb is vagyok a többi gyermekeknél, ne haragudj, ha mindjárt megmondom, hogy az egész dolgot hogyan szeretném én. (Neked már, ha költségbe vered magad és hozol, úgyis mindegy, nem igaz?)” Az ünnep angyala, magyar novellagyûjtemény
M
ire magazinunk e számát kezükbe veszik, mindannyian nyakig vagyunk az ajándékvásárlásokban, a nagytakarításban, a karácsonyi üzleti fogadásokban, na és persze sokan már most utálják az egészet, mivel csak az ünnepnapok terheit, anyagi gondjait és a stresszes hétköznapokat tudják magukénak, nem pedig az advent nyújtotta izgalmas várakozást, meghittséget és szeretetet. Decemberben a csapból is a „szeretet ünnepe” folyik, de ha beleszagolunk a nyűgös napokat átszövő feszültségfuvallatba, akkor olyan 2011. II. évfolyam 1. szám
Kisnémet Mónika
érzésünk támadhat, hogy ugyan beszélni rengeteget beszélünk a szeretetről, a segítségnyújtásról, a karácsony bőségéről, de megélni mintha mégsem tudnánk. Így arra az elhatározásra jutottam, hogy kemény fába vágom a fejszém, azaz hogy néhány sort – reményeim szerint elgondolkodtatókat – papírra vetek az ünnep áldását és meghittségét megsemmisítő stresszről és botor hitrendszerekről, amelyek abban segíthetik Önöket, hogy több szeretetet tudjanak adni és kapni, és kevesebb feszültséget megélni. Kis hazánkban kevés olyan ember lehet – akár istenhívő, akár ateista –, aki a szeretet ünnepére valamilyen módon ne készülne. Sokan azon aggódnak, hogy mit vegyenek és miből, vagy hogyan vegyék meg szeretteiknek az általuk vágyott igen drága ajándékokat, hogyan fejezzék be a munkát túlórázás nélkül és így tovább. Sokan hangos veszeke-
Lélektôl lélekig
59
KINEZIOLÓGIA
dések vagy, mert éppen csendes duzzogások között töltik e téli hónapot, vagy mert gyakran elfelejtenek megtenni valamit az ünnepi előkészületekből, amiért persze egy szerettük nagyon dühös lesz rájuk, vagy csak olyan feszültek, hogy ingerültségük, fáradtságuk és fásultságuk miatt egyáltalán nincs kedvük az adventi fortélyokhoz, a gyermekek programjaihoz, és a céges/baráti bulikhoz, sőt igen gyakran még egymáshoz sem. Micsoda paradox! Gyakran pont a szeretet hónapjában adjuk a legkevesebb szeretetteljes figyelmet embertársainknak. De miként tudjuk elérni azt, hogy gyermeki odaadással várjuk a Télapót, izgalommal telve ültessünk Luca napján búzát, A stressz a szervezet építsük a betlehemi jászolt, és hétnem specifikus válasza a testet ért ről-hétre boldogan szépítgessük igénybevételekre. Megkülönböztetünk otthonainkat advent négy hetédebilizáló stresszt (distressz) és motiváló, ben, hogy azután karácsonykor a családdal és barátokkal igafacilitáló stresszt (eustressz). A negatív zán tüneményes hangulatban stresszállapot tulajdonképpen a tehetetlenség figyelhessünk egymásra és és a kudarc érzésére adott testi-lelki oszthassuk meg szeretetünket egymással? Úgy vélem ennek válaszreakció, ami annak a következménye, egyértelmű, de mégis a szürke hogy úgy érezzük, nem tudjuk kezelni hétköznapokban oly sokszor, oly
ünnepek áldását. Közben arról a jól ismert mérgező játszmáról se feledkezzünk el, amellyel sokan tönkre teszik szerettük örömét! Ez pedig az, amikor a másikkal azt éreztetjük, hogy micsoda áldozatot hoztunk csakis azért, hogy ő boldog legyen a fenyőfa alatti csomagok tartalma miatt. Gonazt, ami bennünk vagy doljanak bele, kinek kell egy ilyen körülöttünk történik. ajándék, amihez a bűntudatot is hozzácsomagolták! Így persze sokan túlvállalják magukat mind időben, mind pénzben, aminek egyenes következménye a stressz. De hogyan tesszük tönkre döntéseinkkel és az így bevállalt stresszel az ünnepeinket?
nehezen megvalósítható módja van. Ez pedig az, hogy több minőségi időt töltünk szeretteinkkel és kevesebbet a drága ajándékokra való pénzkereséssel, illetve azok megvásárlásával. Tudom, most sokan felhördülnek, netán megmosolyognak, de hát a gyerek laptopot szeretne, az asszony új mosógépet, a család feje pedig autóját szeretné lecserélni és így tovább. Fogyasztói társadalmunkban valahogy befészkelte magát az a nagyon erős meggyőződés, hogy a karácsony attól lesz gazdag, ha jó sok pénzt költünk egymásra. De akkor miért is van annyi boldogtalan ember, aki kifejezetten utálja a karácsonyt, pedig nem él egyedül, megkapta a vágyott, új házi mozi szettjét, autóját, kabátját… és mégsem érzi az
A stressz fogalma a múlt század 30-as éveiben vált ismertté, amit Selye János kutatói munkásságának köszönhetünk. Ő volt az első, aki a lélek és a test kapcsolatát tudományosan kezdte vizsgálni, és aki azt állította, hogy az érzelmi életünkre hatást gyakorló tényezők károsan befolyásolják szervezetünket, szerveink működését és így az életünket. A stresszt olyan „urbanizációs betegségnek” szoktuk tartani, amely különféle betegségek elindítója. Mi okozza a stresszt? A rohanó életformánk, a zaj, a közlekedési dugók, a sorban állás (miközben állandóan arra gondolunk mennyi teendőnk van – hiszen a jól ismert reklámokból tudjuk, hogy még „fejfájásra sincs időnk”), az áremelések, a tömeg, a megfelelési kényszerünk, a tökéletesség utáni mohó vágyunk, és napjainkra oly nagyon jellemző érzetünk, hogy szétforgácsolódunk a rengeteg tennivaló miatt a hétköznapokban. Ha megnézzük ezeket a stresszorokat, akkor láthatjuk, hogy az év 365 napját átszövik ezek a hatások, de az év végén nincs közülük egy sem, ami ne jelenne meg intenzíven szinte mindennap. Csodálkoznak még, hogy sokan utálják ezt a hónapot? 2011. II. évfolyam 1. szám
Lélektôl lélekig
60
KINEZIOLÓGIA
Hogyan hat a stressz a szervezetünkre és a lelkünkre? Amikor a szervezet elveszíti nyugalmi állapotát (amelynek fenntartásáért az idegrendszer a felelős), akkor fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó folyamatok, és kialakul az úgynevezett stresszes állapot. A stressz hatására az agy bizonyos mirigyek kiválasztását (szekrécióját) fokozza, hogy bizonyos hormonok nagyobb mennyiségben jussanak a véráramba, és ezáltal az egész szervezetbe. Azaz a szervezet belekezd a „fuss vagy üss” programba, hogy elősegítse a stresszel való megküzdést. Ezt a harc-menekülés reflexet a mellékvesében termelődő stresszhormonok irányítják abból a célból, hogy több energia álljon rendelkezésünkre az adott krízis megoldásában. Ennek a stresszállapotnak mellékhatása is van, még pedig az, hogy különösen sok salakanyag
Használjuk az „… termelődik a szervezetben. Amennyiben fizikai formában érzem magam…, arra vágyom…., levezetjük ezt a többletenergiát, akkor megszabadulunk és ezért hajlandó vagyok…” technikát az a salakanyagoktól is. Ez az eustressz. Ez olyan, mint igazi, ôszinte vágyainkkal összhangban levô ünnepek amikor hajnalig süti izgatottan és nagy örömmel a megteremtésére! Fogadjuk meg Nagy Lajos üzenetét és háziasszony a karácsonyi bejgliket, a zserbót vagy a mákos bobajkát (mákos gubát), utána vesz egy kezdjük azzal, hogy elôször saját magunknak bevalljuk: „… jó váltózuhanyt, vagy esetleg 10 percet sétál, mindjárt megmondom, hogy az egész dolgot hogyan szeretném én”!
majd egy pihentető nagy alvással visszaállítja a homeosztatikus egyensúlyát. Ha azonban nem tudunk megszabadulni a többletenergiától és a salakanyagoktól (utálattal, fáradtan díszítgeti a családfő a házat, majd fáradtan leroskad az ágyba és forgolódva, felszínes alvás után megy minden reggel a munkába), akkor a hosszantartó stressz már debilizál, és ezáltal nem leszünk képesek megoldani a stresszes helyzetet, így túltelítés jön létre, és a szervezetünkben lévő toxikus anyagok felhalmozódnak. Ennek a folyamatnak pedig egyenes következménye a labilis hangulat, vagy a kimondottan rossz idegállapot, közérzet, koncentrációzavar, érzelmi kiüresedés. A kineziológia ezt dichotóm módon látja, ugyanis az ember vagy egyensúlyban (harmóniában) van vagy stresszes. Az oldások során mindig arra törekszünk, hogy semmilyen stressz ne legyen az adott vágyon, célkitűzésen. Ugyanis amikor a negatív érzelmi töltés (stressz) magas, akkor az előagy (homloklebeny) lekapcsol, így a tudatos asszociatív gondolkodási terület átadja a teljes irányítást a hátsó agynak, a központi integratív területnek, amely a helyzet megoldásánál nem a „most és itt” módban igyek-
2011. II. évfolyam 1. szám
Lélektôl lélekig
61
KINEZIOLÓGIA
szik megoldást találni, hanem a múlt tapasztalataiból levont automatikus válaszainkból keresi a kiutat. Vagyis beragadunk a problémákba, nem tudjuk azokat kreatívan megoldani, hanem ismételgetjük hibáinkat, és nem jönnek az újszerű ötletek. A legrosszabb módja a stressz kezelésének az, ha letagadjuk a létezését, mivel ezzel megsokszorozzuk annak erejét, ezáltal fokozzuk annak káros hatásait. Most már láthatjuk, hogy a stressz mindig olyan módosult tudatállapottal jár (elveszítjük a jelent), melyben nem vagyunk képesek tisztán és gyorsan gondolkodni, döntéseket hozni, így nagymértékben megnőnek személyes korlátaink. A csökkent tudatosság miatt úgy érezzük, hogy nem vagyunk urai az adott helyzetnek, nem látjuk a lehetőségeinket, és egyre türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek, fásultabbak és a legvégén apatikusak, depressziósak leszünk. Hogyan lehet így az ünnepre ráhangolódni? Szerintem sehogy. Hiszen már réges-régen elveszítettük a tudatos kapcsolattartást szeretteinkről, a szeretet ünnepének igazi tartalmáról, és az élet lényeges és értékes dolgairól. Már nem saját és a másik ember igazi, őszinte vágyaival állunk kapcsolatban, hanem a társadalom által generált hamis vágyakkal, amely nem szolgál mást, mint a pénzköltést, és így beindul egy ördögi kör: őrülten pénzt keresünk, hogy aztán tovább hajszolhassuk vágyainkat vagy a másik vágyait, és persze ezzel tovább növeljük problémáinkat. Következésképpen életünk legtöbbször az értékes emberi kapcsolatainkban megkopottá, monotonná és túlhajszolttá válik. Így egy idő után úgy érezhetjük, hogy az őszinte vágyaink más vonatra szálltak, aminek az 2011. II. évfolyam 1. szám
Lélektôl lélekig
62
KINEZIOLÓGIA
úti célja az élet élvezete, csak valahogy mi lemaradtunk róla, s így azok egyre csak távolodnak, s a végén oly messzire kerülnek tőlünk, hogy már el is felejtjük őket. Így egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy már semminek nem tudunk örülni, még annak sem, amiért annyit dolgoztunk. Tegyék szívükre a kezüket! Biztos vagyok benne, hogy nem egy, és nem két olyan családot ismernek, akik a szeretet ünnepén pont egymás örömét rontják el figyelmetlenségükkel, arrogáns megjegyzéseikkel, veszekedéseikkel vagy kiürült, szótlan és szabályokkal megmerevített ünnepi szokásaikkal. Annyira igyekszünk a tökéletes karácsony „megvásárlásában”, hogy pont a lényeget, a szeretetet és megbecsülést veszítjük el. De mi a megoldás? Ahogy már írtam, a megoldás nagyon egyszerű, sőt annyira egyszerű, hogy triviálisnak tűnik, de mégsem élünk ezen eszközzel! Legyen az iránytűnk az örömforrás. Mit értek ez alatt? Olyan tevékenységeket, amelyek nem energiát visznek tőlünk, hanem energiával töltenek fel bennünket! A Hagyományos Kínai Orvoslás szerint (amely egyik fontos pillére a kineziológiának) az életenergia, a chi áramlik a meridiánokban, amely táplálja szerveinket, testünket. Sokszor gondolkoztam azon, vajon honnan van ez az energia? Nem tudom, hogy látták-e a Forma 1 idei, utolsó futamát az Abu-Dhabi Nagydíjat, ahol Vettel lett a világbajnok. Ahogy a dobogón állt, szinte érezni lehetett azt a rengeteg felszabaduló energiát, amely szerintem a tiszta gyermeki öröméből fakadt. Gyermeki tisztasággal, boldogan, könnyeivel küszködve élte meg, hogy valami, amiért annyit dolgozott az övé lett. Biztos vagyok benne, hogy nem a VB-címmel járó anyagiak jártak a fejében, hanem egy gyerekkori álom megvalósulásának kristálytiszta öröme. Ekkor valahogy az az elképzelés fészkelte be magát az elmémbe,
2011. II. évfolyam 1. szám
hogy az életenergiának a forrása többek között a tiszta, őszinte szeretet, öröm és élvezet lehet. Érezték már azt, hogy egy szerettük annyira örült, hogy mindkettőjük szeme könnybe lábadt és érezték, hogy valami nagy, szent és meghitt pillanatot élnek meg, mintha egy áldott burok vette volna Önöket körbe? De gondoljanak csak a gyerekekre, hogy milyen önfeledten tudnak örülni, amikor birkóznak az édesapjukkal, vagy együtt bújócskáznak pajtásaikkal a Normafa zegzugos lankáin. Pedig ezek nem kerülnek pénzbe. Úgy vélem az, hogy mire vágyunk, függ attól, hogy milyen értékrendet kapunk szüleinktől, tágabban vett családunktól, tanárainktól. Kedves Olvasóim! Itt a lehetőség, hogy egy percre megálljanak és elgondolkozzanak azon, hogy igazából mi is teszi Önöket, párjukat és gyermekeiket boldoggá! Mutatok egy technikát, amellyel könnyen rátalálhatnak az ünnepek áldásra. Írjanak egy kívánságlistát! Ám most ne a boltokban kapható csodákat írják ide, hanem azokat a tevékenységeket, amelyek jó érzéseket csempésznének az Önök decemberébe! Írják le azt is, miként éreznék magukat, ha ezeket megvalósítanák. Ezt követően gondolják át, hogyan érzik magukat attól, ahogy általában az ünnepeket töltik, majd írják le ezeket az érzelmeket is egy papírra! Végül alkossák meg a következő motiváló, de egyénre szabott mondatukat, miszerint: „…..érzem magam (negatív érzések, amiket az ünnepek keltenek Önökben), pedig arra vágyom…. (pozitív érzelmek és élmények listája). Majd itt jön a feladat legegyszerűbb része, a döntés, miszerint „ezért hajlandó vagyok….megtenni”. Álljon itt egy példa: Az ünnepektől mindig idegesnek, fáradtnak érzem magam, pedig arra vágyom, hogy sokat nevessünk és legyen időnk egymásra, ezért hajlandó vagyok minden advent vasárnapot csak is a családommal tevékenyen (a családtagok listáján szereplő dolgokat megélni) tölteni. Saját tapasztalatom az, hogy ha advent idején a család a természet kincseiből együtt készít csodás kará-
Lélektôl lélekig
63
KINEZIOLÓGIA
csonyfadíszeket, együtt sütnek finom süteményeket, együtt díszítenek, együtt kirándulnak, hógolyóznak…, akkor olyan meghitt pillanatokban osztoznak, ami nem is említhető egy lapon a drága ajándékokkal. Persze ehhez az kell, hogy mi felnőttek olyan értékrendet valljunk, hogy az egymással töltött idő a legdrágább ajándék, amit egymásnak adhatunk. Ha a hitrendszerünkön változtatunk, akkor már is csökkenthetjük a túlmunkát, a bevásárlóközpontokban elpocsékolt időt, és kevesebb stresszel, de több élménnyel élhetjük életünket. Ezt akár tekinthetjük úgy, mint megelőzést. De mit tehetünk akkor, ha már stresszállapotban vagyunk, de szeretnénk visszakapni az ünnep áldását és ajándékát? Élhetünk a Bach-eszenciák közül a Szilfa cseppel, amely különösen akkor ajánlott, amikor az ember úgy érzi, hogy jelenlegi feladatai meghaladják az erejét, túl sok a mindennapok okozta stressz, túlterhelt és kimerült. Az eszencia segít abban, hogy újra a belső hangunkra tudjunk figyelni, passzívan/aktívan pihenni, és a ránk nehezedő feladatokat lépésről lépésre, nyugodtan, átgondoltan képesek legyünk végrehajtani, de mindvégig azt is tudva, hogy mennyit vállalhatunk. Az is sokat segíthet, ha naponta negyedórát töltekezésre fordítunk (pl. fusson két kört a ház körül, üljön a padra egy hideg, de napfényes, szép téli napon és ne agyaljon, csak lélegezzen, vagy igyon meg egy pohár finom forralt bort, relaxáljon, hallgasson komolyzenét, reggelente vagy esténként végezzen harmonizáló kineziológiai gyakorlatokat –honlapomon letölthető a reggeli tíz perc a lelki egyensúlyért gyakorlatsor. A legfontosabb, hogy szeretteikkel töltsék az időt és ne azzal, hogy megvalósítsák szeretteik „vélt vágyait”!
POSTALÁDA Kérdés: A férjemmel már több mint három éve nézünk szembe azzal, hogy nincs gyermekünk, pedig, ahogy ön írta, már mindent megtettünk a babáért. Az lenne a kérdésem, hogy meddőség esetén hány kezelés kell, illetve mindkettőnkre szükség van-e? Válasz: Kedves Olvasó! A probléma mélyebb ismerete nélkül, az Ön kérdésére lehetetlen válaszolni. Általánosságban elmondható, ha még soha nem „dolgoztak” a meddőségük lelki hátterében megbújó problémán, akkor 3–7 alkalommal érdemes számolni, de sokszor olyan mély és összetett a blokk, hogy akár 10–15 alkalom is szükséges lehet. A kérdésének második felével kapcsolatban az én véleményem az, hogy az áldott állapot nehézségeivel a párnak kell megküzdenie, ráadásul az érzelmi blokkok nemcsak a majdani anyáknál, hanem a leendő apáknál is fennállhatnak. Így határozottan javaslom, hogy legalább az első alkalommal együtt jelenjen meg a pár, és aztán az állapotfelmérés és az orvosi vizsgálatok eredményei alapján hozzuk meg a jövőbeni oldások keretét. A közelgő új év első számában a fülproblémák kineziológiai megközelítésével várom Önöket. Többek között beszélünk a gyermekek gyakori fülfájásáról, a felnőtteket az őrületbe kergető fülzúgásról és az egyensúlyvesztési problémákról. Amennyiben megtisztelnek bizalmukkal, és kérdéseiket elküldik a mona@ mmmonline.hu e-mail címre, akkor örömmel válaszolok azokra e-mailben vagy a rovat hasábján. Továbbá honlapomon (www.lehetosegekhaza.hu) is további érdekes információkkal várom Önöket. Minden Kedves Olvasónknak Békés Boldog Ünnepeket és Egészségben, Szeretetben Gazdag Új Esztendőt Kívánok!
2011. II. évfolyam 1. szám
