Felső végtagi funkcionális tesztek használata a rehabilitációban Melyiket válasszuk?

NEUROREHABILITÁCIÓ

Felső végtagi funkcionális tesztek használata a rehabilitációban – Melyiket válasszuk? Hőgye Zsófia,1 Jenei Zoltán,1 Vekerdy-Nagy Zsuzsanna1,2 Debreceni Egyetem, Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Klinika és Tanszék,1 MRE Bethesda Gyermekkórház2 Bevezetés: A jelenlegi magyarországi rehabilitációs gyakorlatban nincs egységes ajánlás a felső végtagi funkciók mérésére. A kéz komplex rehabilitációjában a kimeneti változók standardizált mérése mind a klinikai gyakorlat, mind a kutatás szempontjából kívánatos lenne. A rehabilitációs team valamennyi tagja részéről megmutatkozik az igény a felső végtagi funkciókárosodások minél pontosabb leírására. Célkitűzés: A közlemény célja, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalomban megtalálható módszerek áttekintése után ismertesse azok jellemzőit, klinikai felhasználásukat, tulajdonságaikat, eligazodást nyújtva ezzel a rehabilitációval foglalkozó szakembereknek. Módszerek: Szakirodalom-feldolgozás másodlagos adatelemzéssel (tankönyvek, folyóiratok) és nemzetközi közlemények felhasználásával. A tesztek kiválasztásának kritériumai: (1) megtalálhatók lektorált adatbázisokban: Pubmed, ScienceDirect; (2) leírásuk szabadon hozzáférhető legyen; (3) pszichometriai mutatóinak vizsgálata legalább két területen megfelelő eredményt mutasson. Eredmények: 10 funkcionális tesztet ismertetünk az alábbi szempontok szerint: általános jellemzők, felhasználási terület, korosztályok, hozzáférhetőség, ár, a teszt elvégzéséhez szükséges eszközök, a vizsgálathoz szükséges idő. Az ismertetett tesztek jellemzői sok szempontból eltérnek egymástól. Találhatunk köztük betegség-, funkció- vagy életkor-specifikus vizsgálómódszereket. Amennyiben a célunk, hogy stroke-betegek állapotát mérjük fel, választhatjuk a Fugl-Meyer-, ARAT, BBT, SULCS tesztet. Ha a finommanipuláció célzott vizsgálatát kívánjuk végezni, akkor az NHPT javasolható az áttekintett tesztek közül. Gyermekekkel való munka során a QUEST és az AHA módszereket tudjuk ajánlani a vizsgált szakirodalom alapján. Következtetés: A rehabilitáció során meg kell tudnunk állapítani, hogy a vizsgálni kívánt funkciók leírására mely módszer lesz a legalkalmasabb. Így tehát az ezzel foglalkozó szakemberek feladata, hogy kiválasszák a megfelelőt, amelyikkel betegük vagy egy adott populáció állapotát jellemezni szeretnék. Számos javasolható a hazai bevezetésre, a felhasználók lehetőségeitől és céljaitól függően. Az irodalmi áttekintés és az ismertetett paraméterek alapján az ARAT, BBT és a GAT használatát tartjuk leginkább alkalmasnak a felső végtagi funkciók széles körű vizsgálatára. Kulcsszavak: felső végtag, funkcionális teszt, kézfunkció, funkciók mérése

Upper limb function tests in rehabilitiation medicine – Which is the proper choice? Introduction: In the current Hungarian rehabilitation routine there is no generally accepted hand function test in use. There is a need for identifying proper hand function tests for different rehabilitation programs involve upper limb therapies in the clinical practise as well as in research. All team members require the most accurate description of the upper limb functions. Objectives: To select and study the characteristics of and summarize the accessibility and properties of domestic and international literature on hand function tests and procedures. The purpose of this literature review is to present a selection of hand functions tests used by others in the daily routine. The spin-off effect is to facilitate the work of specialists towards this field. Methods: Overview of the literature using secondary data analysis (textbooks, journals) and international publications. The criteria used when selecting the tests (1) they are found in a database which is considered to contain reliable information sources: Pubmed, ScineceDirect (2) their description must be freely accessible (3) in the validation process the test had good results in at least in two areas. The selection focused on the main aspects like general characteristics, areas of use, age groups, accessibility, price, equipment and time required to carry out the tests. Results: We present 10 functional tests in this article. The tests are different in many aspects: some are illness, age or function-specific methods. Depending on the aim of the assessment one can identity the specific test e.g. if the goal is to assess the functional abilities of stroke patients we can choose the Fugl Meyer, ARAT, BBT, SULCS tests. If we would like to examine the fine manipulation, then we suggest to use the NHPT. Assessing hand functions in children, QUEST and/or AHA are the

Hőgye Zsófia: Felső végtagi funkcionális tesztek használata a rehabilitációban – Melyiket válasszuk?

221

methods what we can recommend. Conclusion: During the rehabilitation process we need to identify the proper assessment method suitable to describe the specific functions we would like to test. Depending on the goal sand capabilities of users several tests might be recommended for testing in rehabilitation medicine in Hungary. Based on the literature review and the parameters described we prioritize the ARAT, BBT and the GAT tests as the most suitable tools for testing a wide range of upper limb function. Key words: hand function, upper limb, functional measurement

Rehabilitáció 2016; 26(1): 221–229.

Levelezési cím: HŐGYE ZSÓFIA, 4032 Debrecen Nagyerdei Krt 98. Pf. 103., e-mail: [email protected]

A

rehabilitációs tevékenység során alkalmazott globális funkciómérő skáláknak (FIM, Barthel-index) kiemelt szerepe van. Valamennyi teamtag saját szakterületének megfelelően vizsgálja és rögzíti az érintett személy funkcionális státuszát a rehabilitációs folyamat egyes szakaszaiban, követve a változásokat. A felső végtagi funkciók jelentősen befolyásolják betegeink hétköznapi élettevékenységeikben való részvételét és ezáltal az életminőségüket. Számos kórkép vezethet kézérintettséghez. Egyik jellemző csoport a stroke-betegek, akiknek 50–70%-a kell hogy szembenézzen ezzel a problémával.1 A felső végtagi funkciók mérése kiemelt jelentőségű a komplex rehabilitációs folyamatban. Hazánkban a kar és a kéz funkcionális állapotának mérésére irányuló tesztek használta nem terjedt el olyan mértékben, ahogy azt a külföldi gyakorlat mutatja. Sok esetben merül fel a kérdés, hogy melyik legyen az a teszt vagy vizsgálómódszer, amellyel megfelelően értékelhetjük betegeink felső végtagi funkcióinak változásait, ezáltal a rehabilitáció eredményességét. Szükségesek számunkra azok az ismeretek, amelyek alapján eldönthetjük, mely vizsgálómódszer használata áll legközelebb a céljainkhoz. A tesztek számos általános jellemzőin kívül fontos tudnunk, mennyire specifikusak, illetve kellőképpen érzékenyek-e a vizsgálni kívánt funkciókra. A közlemény célja, hogy összegezze a felső végtagi funkcionális tesztek általános jellemzőit, segítve ezzel az eligazodást és a hazai alkalmazás elterjedését. Célkitűzés: Ismertetni kívánjuk a nemzetközi szakirodalomban elterjedt felső végtagi funkcionális tesztek általános jellemzőit. Célunk, hogy útmutatót nyújtsunk a hazai szakembereknek a megfelelő módszer kiválasztásához. Módszerek: Szakirodalom-kutatás, kulcsszavas keresés. Források: online tudományos adatbázisok : PubMed, ScienceDirect

222

(www.lib.unideb.hu, www.ncbi.nim.nih.gov/pubmed, www.sciencedirect.com), rehabilitációs felmérő módszereket összesítő honlap: www.rehabmeasures.org, hazai tudományos közlemények: Lege Artis Medicinea, Magyar Orvosi Bibliográfia, a DE ENK Élettudományi Könyvtára, a DE Népegészségügyi Iskola könyvtára. Keresés nyelve: magyar, angol. Magyar nyelvű kulcsszavak: kéz, kézfunkció, felső végtag, manipulációs képességek, rehabilitáció, stroke, fogás, funkciómérés. Angol nyelvű kulcsszavak: assessment process, occupational therapy, dexterity functions, upper extremity, measurements, rehabilitation, hand, affected arm, stroke, cerebral palsy, hand function test. Minden esetben kulcsszóként használtuk az egyes tesztek pontos nevét. A keresés során azokat a felső végtagi teszteket választottuk ki, amelyekről részletes leírás elérhető az említett adatbázisokban, illetve statisztikai paramétereik legalább két szempont szerint legalább megfelelő minősítést értek el tudományos vizsgálatokban.

Eredmények Igen kevés a tudományos közlemény vagy értekezés hazánkban a vizsgált témában. Hazai közlések közt találhatók előadások vagy konferenciákra készített poszterek, ezek azonban céljuk eltérő volta miatt nem teszik lehetővé egy adott vizsgálómódszer alkalmazásának elterjesztését vagy egységesítését. A legújabb rehabilitációs tankönyvben ismertetett speciális kézfunkció-vizsgáló eljárások kevéssé ismertek, így nem is elterjedtek. A nemzetközi szakirodalomban mind a tankönyvek, mind a közlemények terén jóval nagyobb számban található a kézfunkciót mérő tesztek vizsgálatáról szóló információ. Megfigyelhető, hogy egyes intézetek maguk fejlesztenek ki vizsgálómódszereket, és tesztelik megbízhatóságukat vagy érzékenységüket saját célpopulá-

Rehabilitáció 2016; 26(1): 221–229.

ciójukon. Számos olyan közleményt találhatunk, amely több funkcionális tesztet tekintett át, mintegy összefoglalóként, vagy egymással összevetve.2,5 Eredményeinkben 10 funkcionális tesztet ismertetünk (1. táblázat). A felső végtagi teszteket az alábbi szempontok szerint elemezzük: általános jellemzők, felhasználási terület, korosztályok, hozzáférhetőség, ár, a teszt elvégzéséhez szükséges eszközök, a vizsgálathoz szükséges idő. Az eredmények összefoglalását a 2. és 3. táblázat tartalmazza.

Fugl-Meyer Assessment of Motor Recovery (FM) A Fugl-Meyer-tetsztet 1975-ben adták ki. A nemzetközi szakirodalomban erről az eljárásról található a legtöbb információ. Egyfajta „gold standard” a stroke utáni rehabilitáció során a károsodások felmérésében. Egyike a legszélesebb körben alkalmazott kvantitatív méréseknek a motoros károsodások körében. Vizsgálja és értékeli a felépülést stroke-on átesett hemiparetikus bete-

1. táblázat. A kézfunkciót mérő tesztek összefoglaló táblázata Vizsgálóeljárás neve

Rövidítés

Fugl Meyer Assesment of Motor Recovery Upper Extremity Action Research Arm Test Box and Blocks Test Wolf Motor Function Test Jebsen Hand Function Test Nine Hole Peg Test Stroke Upper Limb Capacity Scale Quality of Upper Extremity Skills Test Assisting Hand Assesment Grip Ability Test

FM UE ARAT BBT WMFT JHFT NHPT SULCS QUEST AHA GAT

geknél. Klinikai munkában és kutatásban egyaránt használható. Módosított változatai is rendelkezésre állnak. A FM-teszt 5 fejezetből áll, amelyek külön is használhatók: • motoros funkciók (felső végtag, alsó végtag),

2. táblázat. Az áttekintett tesztek csoportosítása korosztályok és felhasználási terület szerint Teszt megnevezése

Korosztály

Felhasználási terület

Gyermek/felnőtt

FM UE ARAT BBT WMFT JHFT NHPT SULCS QUEST

12 éves kor felett 13 éves kor felett 6 éves kor felett 18 éves kor felett 6 éves kor felett 18 éves kor felett 18 éves kor felett 18 hónapos kortól 8 éves korig

gy, f gy, f gy, f f gy, f f f gy

AHA GAT

18 hónapos kortól 12 éves korig 6 éves kor felett

stroke, SM, traumás agysérülés stroke, SM, traumás agysérülés stroke, SM, traumás agysérülés stroke, SM, traumás agysérülés stroke, gerincvelő-sérülés, arthritis, traumás agysérülés stroke, traumás agysérülés stroke cerebralis paresis, DMP, neuromuscularis betegségek, spaszticitás bármely oknál fogva hemiparetikus betegek rheumatoid arthritis, cerebralis paresis, tetraplegia, DMP

gy gy, f

3. táblázat. Az áttekintett tesztek csoportosítása a szükséges idő, eszközök, ár és az elsajátítás módja szerint Teszt megnevezése

Vizsgálat, értékelés ideje (perc)

Szükséges eszközök mennyisége (db)

Teszt ára / anyagi befektetés

A használat elsajátításához szükséges feltételek

FM UE ARAT BBT WMFT JHFT NHPT SULCS QUEST AHA GAT

10–30 6–40 5–7 6–30 6–45 5 20 40 6–30 3

4 6 4 15+1 14 4 13 nincs saját készlet 6

anyagköltség 800 EUR 200 USD anyagköltség 300 USD anyagköltség anyagköltség – készlet teljes költsége anyagköltség

nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs


223

• szenzoros funkciók, • egyensúly, • ízületi mozgásterjedelem, • ízületi fájdalom. A teszt az alábbi 3 pontos skála szerint értékel: • 0: nem tudja teljesíteni; • 1: részben teljesíti; • 2: teljesen kivitelezi a feladatot az érintett személy. Maximálisan elérhető összpontszám: 226.

Fugl Meyer Assesment of Motor Recovery, Upper Extremity (FM UE) Alkalmas a hétköznapi élettevékenységek, a funkcionális mobilitás és fájdalom okozta problémák mérésére. A felméréshez szükséges idő akár 30 perc is lehet. Tartalmaz reflexvizsgálatot, a funkcionális mozgásokon keresztül vizsgálja a mozgásterjedelmet, kézügyességet. Szükséges eszközök: • teniszlabda • kicsi, gömbölyű tároló • reflexkalapács • elegendő hely a beteg szabad mozgásához • csendes, nyugodt környezet A használatához az útmutatások alapos ismerete szükséges, ingyenesen hozzáférhető, csupán a szükséges eszközök ára térítendő. Alkalmazható fiatal felnőttek (13–17 év), felnőttek (18–64 év) és idősek (65 év felettiek) körében. A felső végtagi teszt maximális pontszáma 66.2,5,9,16,25,33

Action Research Arm Test (ARAT) 1981-ben adták ki Ronald Lyle és munkatársai. Célja, hogy megfigyelésen keresztül értékelje a felső végtag képességeit. Használható az ADL tevékenységek vizsgálatára, a felső végtag koordinációja, ügyessége megítélésére, a változások nyomon követésére.

1. ábra. Az ARAT készlet

224

Az elvégzéshez szükséges idő 6–30 perc is lehet, amit természetesen a vizsgált személy képességei határoznak meg, ezenkívül az adminisztrációra és értékelésre hozzávetőleg 10 perc fordítandó. A vizsgálóeljárás használatához oktatás, betanulás nem szükséges, a részletes használati útmutató áttekintésével végezhető. A szabványoknak megfelelő készlet beszerzése költséges (800 EUR). Fiatal felnőttek (13–17 év), felnőttek (18–65 év) és idősek (65 év felett) vizsgálatára alkalmazható az ARAT. Stroke-on átesett, sclerosis multiplexben szenvedő és traumás agysérülést elszenvedett betegek esetében javasolt a használata. A teszt 4 alfejezetből (összesen 19 tételből) áll: • markolás (grasp), • fogás (grip), • precízió (pinch), • tömegmozgások (grossarm). Elvégzéséhez számos eszköz szükséges, melyek használatán keresztül tudja a vizsgáló személy értékelni a funkciókat. A szükséges eszközök (1. ábra): • különböző méretű fakockák • krikettlabda • kő • üveg • tubus • márványdarab Az értékelő 4 pontos skála mentén végzi a vizsgálatot, ahol: • 0: a feladat egyik részét sem képes teljesíteni az alany; • 1: részben teljesíti a feladatot; • 2: teljesíti a feladatot, de túl sok idő szükséges hozzá, vagy nagy nehézségek árán; • 3: problémamentes a feladat végrehajtása. Az így elérhető maximális pontszám 57.2,4,5,16,22,29

Box and Blocks teszt (BBT) Vizsgálja a nagymozgásokat és a finommanipulációt egyaránt. Alkalmas a kézügyesség mérésére, az ADL tevékenységek értékelésére, a felső végtagi funkciók és a koordináció vizsgálatára. 1957-ben adták ki. Használható gyermekek (6–12 év), felnőttek (18–64 év) és idősek (65 év felett) esetében, stroke-ot, traumás agysérülést követően vagy sclerosis multiplexben. Rövid idő alatt elvégezhető a vizsgálat, a végrehajtáshoz szükséges idő maximum 5 perc, az adminisztrációra 2-3 perc elegendő. Használatához oktatás nem szükséges, a használati útmutató áttekintése elegendő. A készlet ára 240 USD, tartalmazza a szükséges, szabványos méretű eszközöket.

Rehabilitáció 2016; 26(1): 221–229.

Szükséges eszközök (2. ábra): • stopperóra, • fadoboz: 53,7 × 25,4 × 8,5 cm-es, • elválasztó elem, középen elhelyezve úgy, hogy két egyenlő, 25,4 cm-es rekeszre osztja a dobozt, • 150 fakocka, egyenként 2,5 cm-esek. A vizsgálat menete: az érintett személy egy asztalnál dolgozik, ülő helyzetben, a dobozt két egyenlő részre osztja az elválasztó elem. A kockákat abban a rekeszben kell elhelyezni, amelyik a vizsgált oldali végtaghoz közelebb esik. A vizsgálat alanyának 60 másodperc áll rendelkezésére, hogy a doboz másik (üres) oldalába helyezze a lehető legtöbb kockát úgy, hogy a felső végtag minden esetben áthaladjon az elválasztó elem fölött. A pontozás során az adott idő alatt sikeresen áthelyezett kockák száma adja a végső értéket.3,8,18,21,27

Wolf Motor Function Test (WMFT) A teszt eredeti verziója 21 tételből áll (1989-ben adták ki). Az elterjedtebb változat 17 pontban vizsgálódik. A felső végtagi képességek kvantitatív mérése a cél idő-teljesítmény és funkcionális feladatokon keresztül. Alkalmas arra, hogy feltérképezze a felső végtag ügyességét, erősségét és funkcionális kapacitását. Traumás agysérülést és stroke-ot követően használatos felnőtteknél. A teszt 3 részből tevődik össze: • idő-teljesítmény alapú feladatok, • funkcionális képességek, • erősség mérése. Az 1. rész eredményét nevezik WMFT-TIME-nak, a 2. és 3. rész eredményét együttesen tekintik a funkcionális képességek összegzőjének, azaz WMFT-FAS-nak. Az 1–6. tétel tartalmazza a funkcionális feladatokat, a 7–14. tétel méri az erősséget és a fennmaradó a mozgás minőségének elemezéséből áll a különböző feladatok végrehajtása közben. A teszt elvégzésének ideje 6–30 percre tehető, azonban az adminisztráció sok időt igényel, kb. 35 percet. Az útmutatások pontos ismerete természetesen szükséges a vizsgálat végrehajtásához, de oktatást nem igényel. Díjmentesen hozzáférhető, viszont a szükséges eszközök sokfélesége és nagyszáma miatt igen költséges is lehet a beszerzése. Eszközigény a WMFT végzéséhez: • standardizált asztal és szék, méretei pontosan megadva, • vizsgálósablonok, • állítható magasságú kisszekrény, • doboz (meghatározott méretű), • végtagsúlyok, • bontatlan üdítős üveg, • toll, papír, • 3 checker (kis méretű lapos korong),

2. ábra. A Box and Blocks teszt eszközei

• 3 emlékeztetőkártya, • kulcs és zár, • arctörlő kendő, • kosár, • dinamométer, • talkum, ha szükséges a kézre, • stopperóra, • videokamera (használata opcionális). A vizsgálónak először a kevésbé érintett felső végtagot, majd az ellenoldalt kell tesztelnie. Az idő-teljesítmény elem 120 szekundumot engedélyez maximum egy feladat végrehajtására. Hatpontos skála mentén értékel, ahol: • 0: az érintett kézzel még csak nem is próbálkozik a beteg; • 5: a feladat végrehajtása megfelelő, normális teljesítmény. Maximálisan elérhető pontszám: 75.16,20,22,32

Jebsen Hand Function Test (JHFT) A hétköznapi élettevékenységekhez szorosan kapcsolódó kézfunkciók értékelésére készült. Számos klinikai területen használható a korábbiakkal ellentétben (reumatológiában, traumatológiában, kézsebészetben és neurorehabilitációban egyaránt). Korcsoportok: • 6–12 éves gyermekek, • fiatal felnőttek: 13–17 évesek, • felnőttek: 18–65 évesek, • idősek: 65 év felett. A teszt a sebességet értékeli és nem a teljesítés minőségét. A JHFT elvégzésének ideje 6–30 perc lehet, az adminisztrációra fordított idő kb. 15 perc. Alkalmazható az útmutatások megismerése után közvetlenül. Az útmutató része a készletnek, amely megvásárolható (ára: 300 USD).


225

A vizsgálóeljárás eszközigénye igen kényes és pontos méreteket követel meg, ezért csak a szabványos készlet alkalmazható. Minden feladat elvégzendő mindkét kézzel, kezdve a nem dominánssal. A JHFT összesen 7 részvizsgálatot tartalmaz: • írás (24 betűből álló, 3. osztályos nehézségű mondat leírása), • kártyák forgatása, • egyszerű, apró tárgyak felszedése (ceruza, kupak, gemkapocs) és összegyűjtése egy tárolóba, • tárgyak egymásra helyezése, • imitált étkezés, • könnyű tárgyak mozgatása (üres konzervdoboz), • nehéz tárgyak mozgatása (konzervdoboz, súlya: 1 lb – kb. 0,5 kg-nak felel meg). Szükséges eszközök: • stopperóra, • szék és asztal, adott méretűek (természetesen nem a készlet része), • fekete golyóstoll, üres papír, 4 db, • mondatkártya, nagybetűvel írott, jól látható (3. osztályos mondat), • 5 indexkártya, • üres kávéscsésze, • 2 gemkapocs, • 2 hagyományos méretű üvegtető, kupak, • 2 penny (aprópénz), • 5 babszem, • 1 teáskanál, • fatábla, megadott méretű, • 4 piros fachecker, • 5 konzervdoboz. Az egyes feladatok teljesítésének ideje adja az összértéket, azonban egy feladatra nem adható több idő, mint 2 perc.2,11,23,26

Nine Hole Peg Test (NHPT) Rendkívül egyszerű és könnyen használható vizsgálati eljárás. 1971-ben adták ki. Kimondottan finommanipulációs képességek, precíziós fogások feltérképezése a célja. Agysérülteknél alkalmazható (stroke, traumás agysérülés), felnőtt populációban. A ráfordítandó idő esetenként kevesebb is lehet, mint 5 perc. A méréshez szükséges eszköz a vizsgáló személy vagy terapeuták által is elkészíthető a megadott méretek alapján, így minimális költség mellett hozzáférhető. Használatához a néhány alapszabály ismerete elegendő. Szükséges eszközök: • fa- vagy műanyag tábla, 9 lyukkal ellátva, amely 1 cm átmérőjű és 1,5 cm mély. Az egyes lyukak-

226

nak egymáshoz képest 3,2 cm-re vagy 5 cm-re kell elhelyezkedniük. • 9 kis méretű rúd, amelyek 7 mm átmérőjűek, illetve 32 mm hosszúak, • tároló a rudaknak, négyzet alakú doboz, 10×10×1 cm-es, • stopperóra. A NHPT-et lehetőleg ülő helyzetben célszerű felmérni. A tárolóban található 9 darab rudat kell a lyukakkal ellátott táblában elhelyezni. A teszt során megkérjük a vizsgált személyt, hogy végezze el a feladatot amilyen gyorsan csak tudja, majd távolítsa el őket, és helyezze vissza a tárolóba, szintén egyesével. A táblának a kliens előtt kell elhelyezkednie a test középvonalában. A rudacskákat tartalmazó tároló a vizsgált kéz felé helyezendő. Csak az érintett felső végtaggal végzendő a teszt. A nem vizsgált felső végtagot használhatja a beteg a tábla rögzítésére. A pontozás alapja: a feladat teljes elvégzésének az ideje, másodpercekben mérve. Alternatív pontozás lehetséges: 50 vagy 100 mp alatt elhelyezett rudak számának jegyzésével.2,13,19

Stroke Upper Limb Capacity Scale (SULCS) Ahogy azt az elnevezés is mutatja, kifejezetten stroke-betegek vizsgálatára fejlesztették ki, 2001-ben, Hollandiában. A felső végtagi funkcionális kapacitás mérése a teszt célja. Egyszerűen elvégezhető, rövid idő alatt, eszközigénye is kicsi. Szükséges eszközök: • állítható magasságú asztal, • szék, • toll, • heti magazin, • kis törölköző, • üres befőttesüveg műanyag kupakkal, • üdítőspohár, • teniszlabda, • fésű, • férfi ing, • stopperóra, • 3 különböző méretű érme (1 euró, 20 és 10 eurócentes érmének megfelelőek), • rajzos feladat kinyomtatva, A SULCS 10 feladatból áll: • 3 tétel: felső végtag használata, kézfunkciók nélkül, • 4 tétel: felkar és kéz kapacitása együtt, • 3 tétel: csak a kéz funkcióképessége. Pontozása rendkívül egyszerű, ha az érintett személy képes az adott feladat végrehajtására, akkor 1, ha nem, akkor 0 pontot kap.15,24

Rehabilitáció 2016; 26(1): 221–229.

Quality of Upper Extremity Skills Test (QUEST) Gyermekek esetében (18 hónapos kortól 8 éves korig) használható, felső végtagi funkciók értékelésére kifejlesztett vizsgálat. 1992-ben adták ki. Neuromotoros diszfunkciók, cerebralis paresis, spasztikus tónusfokozódással járó kórképek esetében alkalmazható. Négy alfejezetből (összesen 33 tételből) áll: • disszociált mozgások: 19 elem (váll, könyök, csukló, független ujjmozgások), • fogás: 6 elem, • védekező extenzió (kitámasztás): 3 elem, • (test) súlybírás: 5 elem. A teszt felvételének ideje, adminisztrációs idő: 30–40 perc. A használati útmutató alapos áttekintése után végezhetjük. Díjmentesen hozzáférhető. Speciális eszközigény a vizsgálat során nincs, de tekintettel arra, hogy gyermekekről van szó, a megfelelő nyugodt, csendes környezet és néhány játékos megoldás elengedhetetlen.12,28

Assisitng Hand Assesment (AHA) Gyermekek (18 hónapos kortól 12 éves korig) vizsgálatára fejlesztették ki, a felső végtagi funkciók károsodásának mérésére. Féloldali érintettség esetén használatos. A két kéz együttmozgására, közös használatára fókuszál, szórakoztató szituációkban, amikor a kezek együttmozgása természetes. A teszthez számos speciális és szórakoztató eszköz szükséges, amelyeket a megrendelhető készlet tartalmazza. Az AHA honlapján folyamatos tájékoztatást találhatunk a teszt használatának elsajátításával foglalkozó, különböző nyelven és helyszíneken tartott kurzusokról.14,17 Az AHA 22 elemet tartalmaz, 4 pontos skála mentén értékelik: • 1: nem képes végrehajtani; • 4: hatékony a végrehajtás.

Grip Ability Test (GAT) A hétköznapi tevékenységeken alapuló kézfunkciókat vizsgálja és értékeli elsősorban rheumatoid arthritises betegek körében. Egyéb területeken is használható, mint stroke, tetraplegia vagy Duchenne-dystrophia. 6 év feletti gyermekek és felnőttek vizsgálhatók a teszttel. Rövid idő alatt elvégezhető, 2-3 perc elegendő. Használatához oktatás nem szükséges, díjmentesen hozzáférhető.

Szükséges eszközök: • 25 cm hosszú csőkötszer, • fém gemkapocs, • boríték, • 1 literes kancsó, füles, • 2 dl-es pohár, • stopperóra, Mindössze 3 tételből áll: • zokni keresztül/felhúzása a kézen, • gemkapocs felhelyezése egy borítékra, • víz kiöntése egy kancsóból. Pontozás: a teljesítés ideje adja, másodpercekben mérendő:6,8,29 • 5–6. csoport eredménye, FMQ (fine motor quotiens), finommotorika, • 1–6. csoport eredménye összesítve, TMQ (total motor quotiens), motoros képességek együttesen.6,8,23

Megbeszélés Célunk volt, hogy ismertessük a nemzetközi szakirodalomban jelenleg használt felső végtagi funkcionális tesztek egy csoportját, amelyeket meghatározott szempontok szerint elemeztünk. A nemzetközi kitekintés rávilágított arra, hogy a kézfunkciók mérésére alkalmazható módszerek tárháza igen széles. Nagyszámban találkozhatunk különböző klinikai területeken használható eljárásokkal. A stroke-specifikus tesztek közül kiemelkedő szakirodalmi háttérrel rendelkezik a Fugl-Meyer-teszt.9 Használata sok időt igényel, viszont kiterjed a részletekre. A SULCS teszt ezzel szemben rövidebb idő alatt elvégezhető, egyszerűbb eljárás, azonban még viszonylag kevés irodalmi háttérrel rendelkezik.15,24 A JHFT-ről mondhatjuk el, hogy a legszélesebb körben alkalmazható az itt tárgyalt funkcionális tesztek közül, a korcsoportokat és a klinikai területeket tekintve is.23,26 A nagymozgásokat és a precíziós fogásokat egyaránt értékeli. A finommanipuláció mérésére egyértelműen a NHPT specializálódott, és a tesztek közül az egyik legkönnyebben elérhető, rövid idő alatt elvégezhető vizsgálat.19 A neurorehabilitációban alkalmazható az ARAT és a BBT, melyek beszerzése sajnos költséges, ám azt mondhatjuk, hogy a nemzetközi rehabilitációban használatuk gyakori és elfogadott.18,29 A gyermekek vizsgálatára speciálisan kifejlesztett QUEST és AHA is alkalmas a neurorehabilitációt igénylő kórképek okozta funkciókárosodások felmérésre.12,18 A GAT pedig egy olyan eljárás, amely tulajdonképpen mindig „kéznél van”, hiszen eszközigénye csekély, és széles körben alkalmazható 6 éves kor felett.6 A felső végtagi funkcionális tesztek egységes bevezetésére javaslatot tenni igen nehéz. A lehetőségek tárháza széles, a tesztek célja, felhasználhatósága, ára és alkal-


227

mazási területei azonban nagymértékben különböznek egymástól. Az ismertetett tesztek közül bármelyiket javasolhatnánk hazai bevezetésre, azonban ennek számos tényező szabhat határt (pl. anyagi keretek, ráfordítható idő). A különbözőségek pozitív oldalát tekintve javasolható a célok meghatározása a teszt kiválasztása előtt. Figyelembe véve, hogy számos módszer szabadon hozzáférhető, kezünkben a lehetőség a megfelelő kiválasztására. A használat előtt a tesztek megbízhatósági

mutatóinak ismerete is szükséges, amelyet jelen közlemény nem tárgyal. A kiválasztott tesztek bemutatása és jellemzése segítséget adhat eligazodni a hazai rehabilitációs ellátásban dolgozóknak a megfelelő módszer kiválasztásában. A továbbiakban a felső végtagi funkcionális tesztekkel végzett munka folytatását tervezi tanszékünk. Nem titkolt szándékunk a felső végtagi funkciómérő tesztek alkalmazásának elindítása a hazai gyakorlatban.

IRODALOM 1. Alt Murphy M, Resteghini C, Feys P: An overview of systematic reviews on upper estremity outcome measures after stroke. BMC Neurology 2015; 15: 29. 2. Beebe JA, Lang CE: Relationships and responsiveness of six upper extremity function tests during the first six months of recovery after stroke. J Neurol Physical Ther 2009; 33(2): 96-103. 3. Canny ML, Thompson JM, Wheeler MJ: Reliability of the box and block test of manual dexterity for use with patients with fibromyalgia. Am J Occup Ther 2009; 63(4): 506-510. 4. Ching-Lin Hsieh: Inter-rater reliability and validity of the Action Research Arm Test in stroke patients. Age and Ageing 1998; 27: 107-113. 5. De Weerdt WJG: Measuring recovery of arm-hand function in stroke patients: A comparison of the Brunnstrom-FuglMeyer test and the Action Research Arm Test. Physiother Can 1985; 37: 65-70. 6. Dellhag B, Bjelle A: A Grip Ability Test for use in rheumatology practice. J Rheumat 1995; 22(8): 1559-1565. 7. Dénes Z: A funkcionális vizsgálat jelentősége. In: VekerdyNagy Zs (szerk): Rehabilitációs Orvoslás. Medicina, 2010; 87-88. 8. Desrosiers J, Bravo G, Hébert R, et al.: Validation of the Box and Block Test as a measure of dexterity of elderly people: reliability, validity, and norms studies. Arch Phys Med Rehabil 1994; 75(7): 751-755. 9. Duncan PW: Reliability of The Fugl-Meyer Assessment of Sensorimotor Recovery Following Cerebrovascular Accident. Phys Ther 1983; 63: 1606-1610. 10. Funkcióképesség és Fogyatékosság Nemzetközi Osztályozása, WHO, Egészségügyi Minisztérium, Medicina, Budapest 2004. 11. Hackel ME, Wolfe GA, Bang SM, et al.: Changes in handfunction in the aging adult as determined by the Jebsen Test of Hand Function. Phys Ther 1992; 72(5): 373-377. 12. Haga N, van der Heijden-Maessen HC, van Hoorn JF, et al.: Test-retest and inter- and intrareliability of the quality of the upper-extremity skills test inreschool-age children with cerebralpalsy. Arch Phys Med Rehabil 2007; 88(12): 16861689.

228

13. Heller A, Wade DT, Wood VA, et al.: Arm function after stroke: measurement and recovery over the first three months. J Neurol, Neurosurg Psychiatry 1987; 50(6): 714-719. 14. Holmefur M, Aarts P, Hoare B, et al.: Test-retest and alternate forms reliability of the assisting hand assessment. J Rehabil Med 2009; 41(11): 886-891. 15. Houwink A, Roorda LD, Smits W, et al.: Measuring upper limb capacity in patients after stroke: reliability and validity of the stroke upper limb capacity scale. Arch Phys Med Rehabil 2011; 92(9): 1418-1422. 16. Hsieh YW, Wu CY, Lin KC, et al.: Responsiveness and validity of three outcome measures of motor function after stroke rehabilitation. Stroke 2009; 40(4): 1386-1391. 17. Krumlinde-Sundholm L, Holmefur M, Kottrop A, et al.: The assisting hand assessment: current evidence of validity reliability and responsiveness to change. Dev Med Child Neurol 2007; 49: 259-264. 18. Mathiowetz V, Volland G, Kashman N, et al.: Adult norms for the Box and Block Test of manual dexterity. Am J Occup Ther 1985; 39(6): 386-391. 19. Mathiowetz V, Weber K, Kashman N, et al.: Adult norms for the Nine Hole Peg Test of finger dexterity. Occup Ther J Res 1985; 5(1): 24-38. 20. Morris DM, Uswatte G, Crago JE, et al.: The reliability of the wolf motor function test for assessing upper extremity function after stroke. Arch Phys Med Rehabil 2001; 82(6): 750-755. 21. Seo NJ, Enders LR: Hand grip function assessed by the box and blocks test is affected by object surfaces. J Hand Ther 2012; 25(4): 397-404. 22. Nijland R, van Wegen E, Verbunt J, et al.: A comparison of two validated tests for upper limb function after stroke: The Wolf Motor Function Test and the Action Research Arm Test. J Rehabili Med 2010; 42(7): 694-696. 23. Poole JL: Measures of Adult Hand Function. Arthritis and Rheum 2003; 49: 59-66.

Rehabilitáció 2016; 26(1): 221–229.

24. Roorda LD, Houwink A, Smits W, et al.: Measuring upper limb capacity in post stroke patients: development, fit of the monotone homogeneity model, unidimensionality, fit of the double monotonicity model, differential item functioning, internal consistency, and feasibility of the stroke upper limb capacity scale, SULCS. Arch Phys Med Rehabil 2011; 92(2): 214-227. 25. Sanford J, Moreland J, Swanson LR, et al.: Reliability of the Fugl-Meyer assessment for testing motor performance inpatients following stroke. Phys Ther 1993; 73(7): 447-454. 26. Sears DE, Chung KC: Validity and responsiveness of the Jebsen-Taylor Hand Function Test. J Hand Surg 2010; 35(1): 30-37. 27. Siebers A, Oberg U, Skargren E: The effect of modified constraint-induced movement therapy on spasticity and motor function of the affected arm in patients with chronic stroke. Physiother Can 2010; 62(4): 388-396.

28. Thorley M, Lannin N, Cusick A, et al.: Construct validity of the Quality of Upper Extremity Skills Test for children with cerebralpalsy. Develop Med Child Neurol 2012; 54(11): 1037-1143. 29. Van der Lee JH, De Groot V, Beckerman H, et al.: The intraand inter-rater reliability of the action research arm test: a practical test of upper extremity function in patients with stroke. Arch Phys Med Rehabil 2001; 82(1): 14-9. 30. Vekerdy-Nagy Zs: Gyermekkorban alkalmazható funkcionális tesztek. In: Vekerdy-Nagy Zs (szerk): Rehabilitációs Orvoslás. Medicina Kiadó, 2010; 93-94. 31. Wiart L, Darrah J: Review of four tests of gross motor development. Develop Med Child Neurol 2001; 43: 279-285. 32. Wolf SL, Catlin PA, Ellis M, et al.: Assessing Wolf motor function test as outcome measure for research in patients after stroke. Stroke 2001; 32(7): 1635-1639. 33. Wood-Dauphinee SL, Williams JI, Shapiro SH: Examining outcome measures in a clinical study of stroke. Stroke 1990; 21(5): 731-739.


229

Felső végtagi funkcionális tesztek használata a rehabilitációban Melyiket válasszuk?

Recommend Documents