MELLÉKLET LT CONSORG KFT május

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA MELLÉKLET

LT CONSORG KFT. 2004. május

1

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET

MELLÉKLETEK

1. Fejér megye települései és kistérségei 2. Recenziók Fejér megye turizmusát érint f bb tervdokumentumokról Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója Fejér Megye Területrendezési Terve A Közép-Dunántúl Területfejlesztési Koncepciója A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja Regionális turisztikai koncepció és fejlesztési program Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja A magyar turizmus stratégiája és fejlesztési programja Székesfehérvár turisztikai fejlesztési koncepciója Velencei-tó–Vértes kiemelt üdül körzet területfejlesztési koncepciója

3. Statisztikák

Kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátóhelyek kapacitása megyénként és régiónként (1999) Kereskedelmi szálláshelyek forgalma megyénként és régiónként (1999) Fejér megye részesedése a szálláshelyek országos kapacitásából és forgalmából (2000)

4. Vonzer leltár

Fejér megye turisztikai vonzer leltára Nemzetközi és országos jelent ség vonzer k, lehetséges turisztikai termékek Gorsium Régészeti Park (és él város?)

5. A felmérések eredményei

A turisták körében végzett felmérés eredményei A turisztikai vállalkozások körében végzett felmérés eredményei A lakosság és a turizmus Társintézmények a turizmusról Az önkormányzatok és a turizmus

6. Korábban kidolgozásra került projektjavaslatok

Ökoturisztikai fejlesztések lehet ségei a Sárvíz Kistérségben

LT CONSORG KFT.

2

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 1. melléklet

FEJÉR MEGYE TELEPÜLÉSEI ÉS KISTÉRSÉGEI

Bicskei Alcsútdoboz Bicske Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Mány Szár Szárliget Tabajd Újbarok Vál Vértesacsa Vértesboglár Dunaújvárosi Adony Baracs Beloiannisz Besny Dunaújváros El szállás Ercsi Iváncsa Kisapostag Kulcs Mez falva Nagykarácsony Nagyvenyim Perkáta Pusztaszabolcs Rácalmás Ráckeresztúr Enyingi Dég Enying

LT CONSORG KFT.

Káloz Kisláng Lajoskomárom Lepsény Mátyásdomb Mez komárom Mez szentgyörgy Szabadhídvég

Mez szilas Nagylók Sárbogárd Sáregres Sárkeresztúr Sárszentágota Vajta Székesfehérvári Aba Bakonykúti Csór Cs sz Fehérvárcsurgó Füle Iszkaszentgyörgy Isztimér Jen Kincsesbánya K szárhegy Lovasberény Magyaralmás Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeszi Sárosd Sárszentmihály Seregélyes Soponya Söréd Szabadbattyán Szabadegyháza Székesfehérvár Tác Úrhida Vereb Zámoly

Gárdonyi Baracska Gárdony Gyúró Kajászó Kápolnásnyék Martonvásár Nadap Pákozd Pázmánd Sukoró Tordas Velence Zichyújfalu Móri Bakonycsernye Balinka Bodajk Csákberény Csókak Mór Nagyveleg Pusztavám Sárbogárdi Alap Alsószentiván Cece Hantos Igar

3


RECENZIÓK A MEGYE TURIZMUSÁT ÉRINT

1.

Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója

2.

Fejér Megye Területrendezési Terve

3.

A Közép-Dunántúl Területfejlesztési Koncepciója

4.

A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja

5.

Regionális turisztikai koncepció és fejlesztési program

6.

A magyar turizmus stratégiája és fejlesztési programja

7.

Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja

8.

Székesfehérvár turisztikai fejlesztési koncepciója

F BB TERVEKR L

9. Velencei-tó–Vértes kiemelt üdül körzet területfejlesztési koncepciója

LT CONSORG KFT.

4


FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (MTA RKK NYUTI, Székesfehérvár, 1997)

Általános ismertetés és kapcsolódások A megye fejl dését hosszú és rövid távon meghatározó tényez k feltárása alapján a fejlesztés lehetséges változatainak kidolgozása, azokhoz rendelhet prioritások kijelölése, s a megvalósításuk eszköz- és intézményrendszerének meghatározása. A megye jöv képe és a területfejlesztés stratégiai céljai A Területfejlesztési Koncepció el irányozza intenzív és célirányos regionális együttm ködéssel a megye kapcsolódásainak b vítését a nemzetközi és hazai innovációs tengelyekhez, centrumokhoz, s mindezekkel a megyén belüli összetartozást, a vidéki térségek felzárkóztatását. A stratégia mottója: „Fejér megye Fels Pannónia kapuja”. A turisztikai koncepció kapcsolódása: hangsúlyozni kell a turizmus lehetséges szerepét és feladatait a területfejlesztési stratégiai célok elérésében. Ennek lényege: az emberi kapcsolatok b vítésével és a megfelel vonzer vel rendelkez térségek turisztikai kínálatának komplex fejlesztésével lehet ség teremtése a megyefejlesztés stratégiai céljainak megvalósítására (ahol ez csak a turizmus által érhet el, pl. az emberi kapcsolatok b vítése vagy olyan térségek fejlesztése, ahol az ipar és a mez gazdaság adottságai nem megfelel ek) vagy annak meggyorsítására (ahol a turizmus csak kedvez en hozzájárulhat a célok eléréséhez). Konkrét feladatok A Területfejlesztési Koncepció a regionális és a megyei turisztikai koncepció kidolgozása el tt készült: a Fejér megyei Területfejlesztési Tanács 26/1997 (XI. 25.) sz. határozatával fogadta azt el. Ezért általános céljai kötelez ek a turizmusfejlesztési koncepció számára is. A turizmust illet konkrét célokat és feladatokat illet en azonban lehetségesnek, s t szükségesnek tartjuk a szakmailag esetleg kifogásolható tartalmak jelzését és módosítási javaslatok megfogalmazását a turisztikai koncepcióban, különösen ha a közben már elkészült regionális turisztikai koncepció is alátámasztja azt. A következ oldalon szerepl összeállításban a Területfejlesztési Koncepció turizmust érint fontosabb részeit a táblázat baloldali oszlopában foglaltuk össze. A jobboldali oszlop a Turisztikai Koncepció kidolgozása során adódó feladatokat, illetve a módosítási javaslatokat tartalmazza. Ha a jobboldali oszlopban nincs külön megjegyzés, akkor a Területfejlesztési Koncepció megfelel részét a Turisztikai Koncepció módosítás nélkül figyelembe veszi.

Területfejlesztési Koncepció

LT CONSORG KFT.

Turisztikai Koncepció

5

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 4. A megye jöv képe és a területfejlesztés stratégiai céljai 4.1. A jöv építés célcsoportjai és programelemei 1. célcsoport: A területi gazdaság m ködési feltételeinek javítása 1.4. program – A turizmus adottságainak kiszélesítése

2. célcsoport: Humán er források fejlesztése 2.2. program – A fels oktatási bázis együttm ködési rendszereinek kiépítése 3. célcsoport: Vidékfejlesztés: a déli térségek felzárkóztatása 3.3. program – Kistérségi együttm ködések és a helyi gazdaságfejlesztés támogatása

3.5. program – Környezetgazdálkodás és természetvédelem, településértékek megóvása 4. célcsoport: A megyei nagyvárosok aktív szerepe a regionális együttm ködésben 4.1. program – Közép-dunántúl nagytérség fejlesztési koncepciója kidolgozásának támogatása 5. A területfejlesztés beavatkozási térségei 1. táblázat – Fejér megye potenciális kistérségeihez rendelt fejlesztési programok 1.4. A turizmus adottságainak kiszélesítése

Székesfehélrvári térség Móri térség Bicskei térség

A megyefejlesztés stratégiai céljai megvalósításának el segítése.

A lényeget általában jól meghatározó feladatokat figyelembe kell venni, azonban meg kell vizsgálni és min sítni szükséges az utóbbi években bekövetkezett változásokat (pl. kistérségi idegenforgalmi programok, megyei koordináló szervezet m ködése, szakképzés, Velencei-tó – Vértes kiemelt térség létrehozása), illetve a megyei vonzer leltár kidolgozása eredményeként pontosítani kell a kiemelten fejlesztend turisztikai termékek körét és meg kell határozni a prioritást. A fiatal szakemberek megtartásában, illetve visszatelepülésük el segítésében a turizmus fejlesztésének új munkahelyek teremtésével jelent s szerepet kell betöltenie. A helyi adottságok feltárásának és így az öner s fejlesztési programok b vítésének lendületet adhat az ökoturizmus különböz formáinak (falusi, lovas, horgász, kerékpáros stb. turizmus) fejlesztése. A fenntartható turizmus megteremtését kell célul kit znünk, amely mindehhez hatékonyan hozzájárulhat. Székesfehérvár és Dunaújváros turizmusának sajátos jelleget kell adni és er síteni kell központi szervez funkciójukat. A régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja elkészült, azt a megyei turisztikai koncepció kidolgozása során figyelembe vesszük.

A címet pontosítani kell (az adottság adott, ezért inkább A turizmus fenntartható fejlesztése javasolt). Indokolt lenne Székesfehérvárt és Dunaújvárost is kijelölni a megyei szint programokra (szervezési funkció, hivatás-, kulturális- és sportturizmus). L. 1.4. Az ökoturizmus helyett célszer a borturizmust középpontba állítani Az idegenforgalmi együttm ködés a Velencei tóval er ltetett és nincs sok realitása

Dunaújvárosi térség (Duna-holtágak, személyhajózás, lovas és kerékpáros turizmus, a

LT CONSORG KFT.

6

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET kisapostagi repül tér sportcélú hasznosítása) Sárbogárdi térség (vadászat, horgászat, lovasturizmus) Enyingi térség (falusi vendéglátás fogadási feltételeinek megteremtése, képzési programok) Gárdonyi térség befektetési lehet ségek növelése, Kevés ahhoz, hogy a tó turizmusát magasabb infrastruktúra támogatása, Velencei-tó körüli szintre emeljük. Fel kell kutatni egy sajátos kínlat kerékpárút) kialakításának lehet ségét (Pl. gyógy- és sportturizmus) Polgárdi térség A „turisztikai adottságok hasznosítása” túl általános fejlesztési irány, emellett nem nagyon vannak ilyenek. Felkutatandók az esetleges lehet ségek vagy meg kell mondani, hogy nincsenek. Martonvásár-Ercsi kistérség A „Velencei-tó körzettel való együttm ködés” kissé semmitmondó fejlesztési irány és nincs is realitása. Meg kell találni az önálló arculatot: 2. táblázat – lehetséges partnerkapcsolatok 1.4. A turizmus adottságainak kiszélesítése A címet illet en l. megjegyzés az 1.4. pontnál A regionális fejlesztés oszlopba résztvev szervezetként be kell jelölni a Közép-dunántúli RIB-et. 3. táblázat – Lehetséges források 1.4. A turizmus adottságainak kiszélesítése Külföldi forrásokat is indokolt megcélozni. 4. táblázat – id beni ütemezés 1.4. A turizmus adottságainak kiszélesítése A területfejleszt hatások inkább hosszútávon érvényesülhetnek. A Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács 41/1998 A Balaton és a Duna térséggel való (XII.14.) sz. határozata Fejér megye együttm ködés er sítése közös programok területfejlesztési koncepciójának aktualizálásáról kidolgozása és a regionális információs rendszer kiépítése területén – meg kell vizsgálni, hogy történt-e el rehaladás, és ha nem, akkor mi az ok (pl. a feltételek megteremtésének a hiánya vagy irreális maga a cél)?

A regionális területfejlesztési koncepció min sítése Fejér megye Területfejlesztési Koncepciójáról: „A célkit zések vázlatosan kerültek kidolgozásra, azok értékelési rendszere hiányzik, viszont utalások találhatók a szerepl kre és a finanszírozási forrásokra. A kistérségek alapos elemzésen mentek keresztül, s ezekhez fejlesztési irányok kerületek meghatározásra. A jöv építés intézményrendszerének nemcsak modelljét, hanem annak feladatait és kapcsolódási pontjait is kidolgozták. Hiányosak viszont a monitoringra vonatkozó megállapítások. Ugyancsak hiányzik a célkit zések id beli ütemezése, azok egymásra épülése, valamint a megye nemzetközi, illetve országos kapcsolatai. Az illusztrációs szint kedvez , a stratégia áttekinthet , olvasmányos, eligazító jelleg .” (A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja, egyeztetési változat, MTA RKK NYUTI, GY R, 2001. április)

LT CONSORG KFT.

7


FEJÉR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE VÁTI Kht. Településtervezési Iroda

(A turisztikai koncepció kidolgozása során leginkább figyelembe veend részletek)

2.2.1 A TERÜLETRENDEZÉS CÉLJAI, PRIORITÁSAI A TERÜLETRENDEZÉS CÉLJAI A megyei területrendezési terv általános célja, a térségi szabályozás eszközeivel annak el segítése, hogy - egyrészt az országos területrendezési elhatározások, - másrészt a megye sajátos térségi érdekei a megye területén, ill. a megye településeiben érvényesüljenek. Ezen belül, hogy - a megye térszerkezete (a térségi területfelhasználás szerkezete, a térségi infrastruktúra hálózatok, a települési hálózat rendszere) a mainál kedvez bbé váljon és ez segítse el a gazdaság fejl dését, a jövedelmi viszonyok kedvez változását, - a megye táji, természeti értékei fennmaradjanak, az országos ökológiai hálózat elemei kiegészüljenek, - a települési környezet egészségesebbé és esztétikusabbá váljon. A Fejér megyei területrendezési terv sajátos (konkrét) célja, hogy a megye térszerkezete úgy módosuljon, hogy az - segítse el , hogy Fejér megye Fels -Pannónia kapuja legyen, azaz er sítse meg a megye közép-dunántúli ipari, innovációs vonzáskörzetben elért pozícióit, tegye hatékonyabbá Fejér megye közvetít szerepét a dunántúli megyék között, - javítsa a megyei területi gazdaság m ködési feltételeit, - fejlessze a megye humán er forrásait, - segítse el a déli térségek felzárkózását, - segítse el a megye táji, természeti gazdagságának, sokszín ségének fennmaradását, anélkül, hogy a fejlettség területi különbségeit konzerválná, - támogassa a megye természeti, ökológiai értékeinek meg rzését, a természeti er források tartós fenntartását, a megye országos ökológiai hálózatban betöltött jelent s szerepének meger sítését, - ösztönözze a települési környezet színvonalának javítását, a sajátos települési építészeti hagyományok megtartását, az épített környezet színvonalának emelését, - segítse el a települések közötti szoros és feladatorientált együttm ködést, - segítse el a vidék életkörülményeinek javítását, a vidék népességmegtartó erejének növelését, - támogassa a vidék gazdasági teljesít képességének fokozását. A TERÜLETRENDEZÉS ELVEI A területrendezés alapvet és konkrét céljainak kell érvényesíteni: 1. a fenntartható fejl dés elvét, mely a fejl dés meg rzését egyenrangúan hangsúlyozza. Ennek érdekében - a megye északi és középs térségeinek er s egyensúlyba kell hozni a megye természeti, LT CONSORG KFT.

8

megvalósítása során az alábbi irányelveket szükségességét és a természeti er források ipari és innovációs fejlesztési potenciálját ökológiai értékeket hordozó területeinek

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET meg rzésével. Törekedni kell arra, hogy a gazdaság területi növekedése intenzív területhasználat mellett valósuljon meg. Fékezni kell a beépített területek túlzott b vülését. A fejlesztési területeket a fejlett infrastruktúra vonalak mentén kell kijelölni. Törekedni kell arra, hogy a települési területek egymás irányában növekedjenek; - szorgalmazni kell, hogy a települési együttm ködésekben az ésszer települési szerepkör megosztás érvényesüljön; - a területek turisztikai igénybevételét összhangba kell hozni a területek ökológiai terhelhet ségével. Törekedni kell arra, hogy a turisztikai igénybevétel területileg minél kiegyenlítettebb legyen. (Velencei-tó - Vértes kiemelt üdül körzet, Sárvíz térsége, Dunamente); - a természeti értékeket hordozó (védett) területeket turisztikai fejlesztések legfontosabb er forrásának* kell tekinteni. Meg kell találni e területek használatának azt a differenciáltan szabályozott módját, mely mellett mindkét követelmény érvényesíthet ; - törekedni kell arra, hogy a térségi infrastruktúra hálózatok b vítésével túlzott módon ne váljanak mozaikossá, töredezetté a mez gazdasági hasznosítású, ill. a természetközeli területek. Ez ugyanis nagymértékben gátolná a területek ésszer felhasználását, ill. az él világ mozgását, azaz az ökológiai rendszer m ködését; - törekedni kell arra, hogy az urbanizációs célokra felhasznált területek intenzíven hasznosítottak legyenek és ezzel mainál nagyobb összefügg , nem vagy csak extenzív módon igénybevett területek maradjanak fenn. Ezt az elvet különösen az agglomerációs, ill. agglomerálandó térségekben célszer érvényesíteni. 2. az arányosság elvét, mely az egyoldalú beavatkozás veszélyét elkerülve a komplex és területileg kiegyensúlyozott fejlesztési-rendezési beavatkozások szükségességét hangsúlyozza. Az elv érvényesítése érdekében - olyan rendezési beavatkozást kell végrehajtani, mely a megye összes térségi funkciójának arányos fejl dését eredményezi, azaz a térség gazdasági, ellátási környezeti viszonyainak együttes javítását szolgálja; - olyan beavatkozást kell el irányozni, mely a kistérségek közötti különbségeket nem növeli, hanem enyhíti. Ezért külön gondot kell fordítani a megyén belüli elmaradott, periferikus területek fejl désének el segítésére; de ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nagy fejl dési potenciállal rendelkez területek er forrásainak fokozása jótékonyan visszahathat az elmaradott térségek felzárkóztatására is. 3. a területi köt dés elvét, mely a régióhoz, megyéhez, településhez tartozás fontosságát hangsúlyozza. A területhez való köt dés fontos mozgósító er , mely a régiók, települések egyéni és sajátos arculatát képes meg rizni és a fejlesztéshez szükséges lendületet megadni. Ennek fontos elemei - a környezeti örökség és a helyi kultúra ápolása, él vé tétele, megkülönböztet jegyeinek megtartása, felelevenítése. Ezt a célt szolgálta a tervezés vizsgálati szakaszában felmért települési környezeti színvonal és helyi kulturális, építészeit értékek tudatosítása. Fontos, hogy a térségi szabályozás eszközeivel hatni lehessen a hely szellemét hordozó hagyományok legalább jelzésszer fennmaradására; - a térséget érint fejlesztési, rendezési döntések el készítésében az aktív települési részvétel biztosítása. Ezt a célt szolgálta a területrendezési terv programjának kistérségenkénti el zetes egyeztetése, és ezt fogják szolgálni a javaslattev fázis után lebonyolítandó munkaértekezletek is. 4. a térségi együttm ködés elvét, mely a területi elszigeteltség helyett az ésszer kompromisszumon alapuló területi munkamegosztás szükségességét hangsúlyozza. A régiók el z elvek szerinti céljaikat csak a bels és küls egymásrautaltság felismerésével és ennek nyomán kialakított feladat-megosztással képesek eredményesen megvalósítani. (Térségi LT CONSORG KFT.

9

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET együttm ködés nélkül sem a fenntartható fejl dés, sem az arányosság elve nem érvényesíthet .) Ennek érdekében - a területrendezési beavatkozások során a régió szemlélet térségi szabályozást kell el térbe helyezni, azaz a szabályozásban a megye, a kistérségek (települések) közös érdekeit kell kifejezésre juttatni. A területrendezési terv készítése alkalmat ad arra, hogy a közös területrendezési érdekek felszínre kerüljenek, ill. az ellentétek megállapodáson nyugvó kompromisszummal feloldódjanak, - a településhálózatot úgy kell fejleszteni, hogy a településfunkciók ésszer , együttm ködésen alapuló, egymást kiegészít rendszere alakuljon ki. A TERÜLETRENDEZÉS PRIORITÁSAI A Fejér megyei területfejlesztési koncepció a fejlesztés prioritásait kijelölte, e prioritásokkal összefüggésben határozhatók meg a térség kiemelt rendezési feladatai, a rendezés prioritásai. 1 . Rendezési prioritás: a területi gazdaság m ködési feltételeinek javítását segít térségi rendezés: - a térségi területfelhasználás olyan módosítása, mely lehet vé teszi a jó mezgazdasági potenciállal rendelkez , de kevésbé innovatív térségekben a helyi gazdaság több lábon állását segít feldolgozó és bedolgozó iparok fogadását az erre alkalmas település területek kijelölésével; - az idegenforgalom fogadó területeinek b vítése, alkalmas települési területek kijelölése; - a tájszerkezet olyan módosítása, mely segíti a helyi mez gazdasági termékek termelését, feldolgozását, a feldolgozási szintek növelését; - a táj, természet és települési értékvédelem olyan meghatározása, mely a turisztikai vonzer k fennmaradását biztosítani képes; - a környezetvédelem olyan szabályozása (helyenkénti szigorítását), mely a megye turisztikai adottságainak kiszélesítését segíti; - a térségi infrastrukturális hálózatok olyan fejlesztése, mely egyrészt az elmaradott térségek gazdasági potenciálját növelni képes, másrészt a fejlett gazdasági övezetek fejl dési aktivitását továbbserkenti; - a települési hálózat rendszerének továbbfejlesztése, a gazdaság m ködési feltételeinek javításában együttm köd települések települési szerepköreinek körvonalazása. 2. Rendezési prioritás: a humán er források fejlesztését segít térségi rendezés: - a települési hálózat rendszerének továbbfejlesztése, a humán er források jobb kihasználását, ill b vülését segít települési szerepkörök körvonalazása (pl. oktatási, továbbképzési központi, szociális, intézményi, kutatási-technológiai transzfer innovációs szerepkörök kijelölésével); - a térségi közlekedési hálózatok fejlesztése, a megyén belüli megközelítési viszonyok javítása. 3. Rendezés prioritása: a vidékfejlesztés, a déli térségek felzárkóztatását segít rendezés: - a térségi közlekedési hálózat fejlesztése különösen a déli kistérségekben; - a bels (településeket összeköt ) beköt úthálózat hiányzó elemeinek kiegészítése; - a falumegújításokat ösztönz irányelvek megfogalmazása a településrendezés felé;

LT CONSORG KFT.

10

térségi

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET - a településhálózati rendszer kiegészítése, a városhiányos térségekben új szervez központok megjelölése, fejlesztésre alkalmas települési területek kijelölése; - a térségi közm hálózatok települési együttm ködésen alapuló fejlesztése különösen a periférikus területeken; - a mez gazdasági térségek termelési potenciál szerinti besorolása, annak érdekében, hogy a jó term helyi adottságokkal rendelkez szántóterületek meg rizhet k, a kevésbé jó term helyi adottságokkal rendelkez k helyenkénti használat változása el irányozható legyen. 4. Rendezési prioritás a megye és a nagyváros aktív szerepét és regionális együttm ködését segít térségi rendezés: - a térségi közlekedési kapcsolat megyehatárokat átlép b vítése; a megyei tudat er sítését segít megyei, kistérségi, települési arculat meghatározására irányelvek megfogalmazása a településrendezési tervek felé.

* Kiegészítési javaslat: egyik legfontosabb er forrásának… (A kulturális örökség is annak tekintend , pl. Székesfehérvár, Tác – Gorsium) * Min sítés a turisztikai koncepció szempontjából: A területrendezési terv turisztikai szempontból is helytálló, példamutató célokat és irányelveket tartalmaz. A terv konkrét céljaihoz a turizmus fejlesztése minden területen pozitív módon járulhat hozzá, amit a koncepció céljainak megfogalmazásánál hangsúlyoznunk kell.

A KÖZÉP-DUNÁNTÚL TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 35/1999 (IV.27.) sz. határozatával elfogadott dokumentum) A Közép-dunántúli Regionális Tanács 1999 májusában fogadta el a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. megbízásából az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet vezetésével készült dokumentumot. A koncepció készítésében közrem ködött a T&T Consulting Kft, az INVORG Rt, a Balatoni Regionális Fejlesztési Rt és a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A koncepció célja a régió fejl dését befolyásoló tényez k komplex értékelése, a térség hosszú távú fejlesztési irányainak a meghatározása, az azt megjelenít programok tartalmi elemeinek

LT CONSORG KFT.

11

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET kijelölése, és a mindezek megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer felvázolása. A koncepció felépítése ezt a célt követi: • el zmények és feltételek • a régió adottságainak értékelése • a koncepció • a koncepció érvényesítése, eszköz és intézményrendszer A koncepció id tartama 5-7 esztend , a rövidebb távú (3-5 év és 1-2 év) beavatkozások lehetséges hatásainak a számbavételével. Ez az id táv megegyezik az EU 2000-2006 között hatályos indikatív programjának id távjával. A koncepció megvalósulását évente szükséges áttekinteni, négyévente megújítani. Részletes SWOT analízis készült a Humáner források (demográfia, oktatás, munkaügy, egészségügy), a Gazdaság (agrárgazdaság, ipar, idegenforgalom), és a Környezet és infrastruktúra területére, melyek alapján a koncepció a régió küldetését abban határozta meg, hogy váljék az innováció régiójává. Innovációnak a következ ket tekintik a készít k: • a gazdaságépítést; • a társadalomfejlesztést: a régió népességének kedvez bb életkörülményeket és megélhetési viszonyokat biztosítani, a humán er források b vül hasznosítását ösztönözni; • a bels kohézió er sítését: a településhálózat egyes elemeinek szerves intra- és interregionális kapcsolatait, a regionális különbségek csökkentését, a fejl dési és felzárkózási esélyek biztosítását; • a fenntartható környezeti fejlesztést: a térség környezeti adottságainak megóvását, keletkezett károk felszámolását és a fejlesztésekben az ökológiai-orientált gondolkodás megteremtését; • a regionalizáció terjesztését: a régióvá válás eszköz és intézményrendszerének megteremtését, annak egyre szélesebb körben történ érvényesítését. A koncepció megfogalmazza az intézményrendszer kialakításához szükséges lépéseket. Ezek között vannak kormányzattól függ feltételek, mint a területfejlesztéshez kapcsolódó intézményekkel való kapcsolat megteremtése. A bels feltételekhez tartozik a regionális tanács meger sítése, munkaszervezetének felépítése, a regionális fejlesztési ügynökség kapcsolatrendszere és finanszírozása. Az eszközrendszer a lehetséges pénzügyi forrásokkal foglalkozik, azok becsült nagyságát is megadja. A monitoring rendszer szervezetét a térségmenedzsment részeként célszer m ködtetni. A monitoringnak szervesen kell kapcsolódnia a területfejlesztés intézményrendszeréhez, és ki kell szolgálnia a befektet ket, a koncepció felülvizsgálatát és a tudományos kutatás igényeit is. A koncepció mellékleteként kerültek bemutatásra a három megye területfejlesztési koncepcióinak célkit zései és programjai. A régió koncepciójában, a programjavaslatok megalkotásakor lettek beépítve a megyei koncepciók javaslatai, hasonlóan az OTK-hoz és az ágazati programokhoz. A koncepcióhoz érkezett 458 észrevételt a függelék sorolja fel. Az észrevételek mellett közlik, hogy megváltoztatták-e hatására a koncepciót vagy sem, ha nem, akkor miért nem.

LT CONSORG KFT.

12

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET A koncepció megfogalmazza a régió f célját (váljék az innováció régiójává), de ez a cél nem marad meg szlogen szinten, mert a prioritások, programok és alprogramok tartalmat adnak neki. A prioritások is meghatározásra kerülnek, igaz, csak kiemelten kezelt és normál programokra, de ennél részletesebb felosztás a koncepció szintjén még nem indokolt. A régió területfejlesztési intézményrendszerének alapjai kialakultak. Létrejöttek, illetve a Területfejlesztési és rendezési törvény módosítása nyomán újra alakultak a régiót alkotó megyék területfejlesztési tanácsai, illetve a KDRegionális TanácsRFT is. A megyei tanácsok munkáját saját munkaszervezeteik, a regionális tanácsét pedig az 1998. márciusában alapított KDRegionális Fejlesztési ÜgynökségRFÜ segíti. * Következtetés: A Fejér Megyei Turisztikai Koncepció kidolgozás során a regionális koncepciót alapelveit és f céljait figyelembe vesszük. A munkához a Közép-dunántúli Régió Területfejlesztési Programja részletesebb és kidolgozottabb irányvonalat nyújt.

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (egyeztetési változat)

(MTA RKK NYUTI, GY R, 2001. április) (A turisztikai koncepció kidolgozása során leginkább figyelembe veend részletek)

Általános ismertetés és kapcsolódások A regionális területfejlesztési program együttesen tartalmazza a régió stratégiai és operatív programját. A 2000-t l 2006-ig terjed id szakra határozza meg a régió területfejlesztési céljait és a célok megvalósítását szolgáló programokat. Erre az id szakra ez a régió fejl désének finanszírozási dokumentuma. A program célja, hogy a területfejlesztés-tervezés eszközével hozzájáruljon a régió helyzetének, életmin ségének javításához, az „innováció régiója” jöv kép eléréséhez; a hazai és a nemzetközi területfejlesztési támogatások maximális igénybevételére alapozva. A régiónak meg kell teremtenie bels kohézióját, b vítenie szükséges a határokon átnyúló kapcsolatait, csökkentenie a társadalmi-gazdasági életben kimutatható különbségeket a környezet érdekeinek egyenrangú figyelembevétele mellett. „Jöv kép”: LT CONSORG KFT.

13

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET „A Közép-dunántúli régió jöv beli küldetése, hogy az innováció régiójává válva, mintegy magtérségként meghatározó szerepet töltsön be a hazai modernizációban”. A programdokumentum feladata a régió elemzése, illetve annak stratégiai, politikai keretei alapján a programban felállított legfontosabb célkit zések bemutatása és az ezen célkit zések eléréséhez szükséges megfelel prioritások és intézkedések kijelölése, valamint a program megvalósítását biztosító eszköz- és intézményrendszer meghatározása. Konkrét feladatok A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja a regionális turisztikai koncepció és fejlesztési program kidolgozása el tt készült. A turizmust illet távlati célokat és feladatokat illet en ezért a Fejér megyei turisztikai koncepcióban lehetségesnek t nik szakmailag indokolt módosításokat javasolni, különösen, ha azok a regionális turisztikai koncepcióval összhangban vannak. Emellett a megyei turisztikai koncepció kidolgozása során fontos a regionális és a megyei szint eltérése miatti különbségekre külön figyelmet kell fordítani! A következ összeállításban a Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programjának turizmust érint fontosabb részeit foglaltuk össze, megjelölve a megyei turisztikai koncepció kidolgozásánál figyelembe veend szempontokat vagy az esetleges módosítási javaslatokat. Ha az egyes pontoknál nem szerepel megjegyzés, akkor azok tartalmát a megyei turisztikai koncepció módosítás nélkül figyelembe veszi. Területfejlesztési Koncepció

A Turisztikai Koncepció illeszkedése

A régió jöv képe és a területfejlesztés stratégiai céljai

A koncepció kiemelt feladata, hogy a Velencei-tó A stratégiai politikai keretek és a régió helyzete, adottságai közül a régió lehetséges jöv képét az alábbi, turizmusának fejlesztésére e regionális célhoz méltó javaslatot dolgozzon ki. dönt en a földrajzi elhelyezkedésb l és a viszonylag kedvez humáner forrás lehet ségeib l táplálkozó tényez k befolyásolják: – az új európai fejl dési zónák metszésterületén, a kapcsolatokat biztosító közlekedési és kommunikációs folyosók csomópontjában való elhelyezkedés; – kedvez turisztikai adottságok megléte a régióban, különös tekintettel a Balatonra és a Velencei-tóra.

A stratégia alapelvei

A stratégiai célok elérését megalapozó programkészítés során – összhangban az Európai Unió regionális politikájának legfontosabb alapelveivel – a következ alapelveket tartják a tervez k különösen fontosnak. Fenntartható fejl dés – a területfejlesztési programban csak hosszútávon fenntartható (társadalmi, gazdasági, környezeti, kulturális szempontból kiegyensúlyozott fejl dést megvalósító); Esélyegyenl ség – a megvalósítandó program kedvezményezettje a társadalom bármely csoportja lehet, célja biztosítani, hogy a nemb l, fajból, vagy bármely hátrányos helyzetb l következ en ne legyenek akadályai a személyes és társadalmi fejl désnek

A koncepció els sorban a turizmus fenntartható fejl dését, illetve az ahhoz szükséges feltételrendszer megteremtését szolgálja. A többi alapelv inkább a programkészítés szakaszában kerül majd el térbe, természetesen ahol lehet, azokat a hosszú távú fejlesztési célok kidolgozása során is figyelembe kell venni.

LT CONSORG KFT.

14

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Partnerség – a program a régió közintézményi, gazdasági-üzleti és civil szférájának összefogásával, szoros együttm ködésével, a felismert és elismert egymásra utaltság szem el tt tartásával kerül megvalósításra; Addicionalitás – a programmal a régió hosszú távú célja els sorban olyan programok megvalósításának támogatása, melyekben a kedvezményezettek saját forrásaikhoz addicionálisan – az akció megvalósításának felgyorsításához, a jobb min ség eléréséhez kapják a támogatást.

Stratégiai célok „Az innováció, a megújulás átfogó A megyei turizmus fejlesztésének is e stratégiai célokat kiterjesztése és ez úton az élet min ségének a kell szolgálnia. folyamatos javítása”

– Versenyképes szociális és gazdasági struktúrák létrehozása, amelyek el segítik a magasabb szint integrációt a nemzetközi munkamegosztásba – Integrált, regionálisan kiegyensúlyozott szociális és gazdasági struktúrák létrehozása, az élet min ségében felismerhet különbségek feloldása a szolidaritás jegyében – A régió értékeinek fenntartható kiaknázása a regionális identitás er sítésére – A régió el készítése az eljövend EU tagságra valamennyi érintett területen és a felzárkózás

Stratégiai programok (prioritások)

1. A gazdasági környezet innováció-orientált fejlesztése 2. Humáner forrás-fejlesztés 3. A min ségi élet feltételeinek megteremtése 4. A helyi intézményrendszer felkészítése az Európai Unós csatlakozásra

Operatív programok (intézkedések), amelyek a turizmusra (is) irányulnak

(1.3. Környezetorientált vidékfejlesztés) 1.4. A régió adottságaira épül turizmus élénkítése (3.1. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése) 3.2. A közlekedési hálózat fejlesztése (3.3. Kapcsolatteremtés a szomszédos térségekkel) (3.4. A régióépítés) 3.5. Fenntartható fejl dés biztosítása

Kiemelend a turizmus szerepe a gazdasági szerkezet modernizálásában (a harmadik szektor súlyának növelése) és a régió értékeinek fenntartható kiaknázásában: a természeti és kulturális értékek hasznosítással egybekötött meg rzésére a turizmus nyújt egyedülálló lehet séget.

Ezek a régió egészét átfogó olyan célok, amelyek nemcsak a Területfejlesztési Program, hanem a régióban minden regionális és helyi szerepl által megvalósítandó fejlesztési tevékenység számára hosszú távon irányt mutatnak. Ez érvényes a turisztikai koncepció kidolgozására is.

A munka következ szakaszában, a programkészítés során kell majd figyelembe venni!

(4.1. Speciális felkészítési programok) (Intézkedések fejezetb l kiemelve) 3. intézkedés 3. alprogram: Vidéki turizmus fejlesztése

ökoturizmus – a védett területek helyes piacosítása turizmus marketing stratégia a régió egész területére – horizontális együttm ködés a kistérségek

Megjegyzés: a piacosítás itt nem helytálló kifejezés.

LT CONSORG KFT.

15

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET között - információs pontok kialakítása falusi szállásfér hely kapacitás növelése a vidéki kulturális örökség védelme és helyes piacosítása a turizmus területén

4.1.4. A régió adottságaira épül turizmus élénkítése

Megjegyzés: a szálláshelyek fejlesztése nem önálló cél. Komplex turisztikai termékeket kell kifejleszteni.

Módosítási javaslat: a szakmai kifejezések pontosítása, ill. aktualizálás. (Pl. Projekt kiválasztási kritériumok c. pontban a „min ségi turizmus” elavult kategória. Helyette: exkluzív / egyedi vagy sajátos vonzer kön alapuló fenntartható turizmus. Lehetséges menedzsment szervezet c. pont kiegészítend : RMI vagy Projekt Iroda, szakmai szervezetek.)

REGIONÁLIS TURISZTIKAI KONCEPCIÓ ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAM A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI IDEGENFORGALMI RÉGIÓ SZÁMÁRA KPMG Consulting, 2000. október

Jöv kép: a közép-dunántúli idegenforgalmi régió a jöv ben egy aktív és szabadid s turizmusra épül , exkluzív és üzleti szegmenseket is kiszolgáló régió kíván lenni. A jöv kép alapján a Stratégiai Fejlesztési Terv olyan szolgáltatás és létesítményfejlesztéseket programoz, melyek: Kihasználják a régió nemzetközileg jó térszerkezeti pozícióját (mega-program), Min ségileg új arculatot adnak a már m köd és hasznosítható fókuszterületeknek (arculatmeghatározó programok), valamint A régió specifikusan értékes terméktípusait teszik nemzetközileg versenyképessé (értéknövel programok). Az aktív és szabad s turizmusfejlesztéseket f ként azon helyszínekre kell koncentrálni, amelyek a jelenlegi vagy leend kínálataik révén, az aktív, szabadid s, üzleti és exkluzív szegmenseket célozzák meg: Aktív: a sport és hobbi, kerékpáros, lovas, golf, stb. turizmus helyszínek, Szabadid s: családok és fiatalok üdülési létesítményei, falusi helyszínek, Üzleti és exkluzív: városi ingatlanok és kastélyok, egyéb exkluzív helyszínek. A következ területek kapnak kiemelt prioritásokat: Velencei tó, Tata – Tatai-tó, Székesfehérvár – Mór, Veszprém – Zirc és a Magas-Bakony. LT CONSORG KFT.

16


Kiemelések: 1. A közép-dunántúli idegenforgalmi régió elhelyezkedését tekintve igen kedvez földrajzi adottságokkal rendelkezik, ugyanis három f vonzáskör, Budapest, a Balaton valamint Bécs (Pozsony) közötti háromszögben található. E hármas tengely határozza meg a jelenleg tranzitjelleg régiót. A közép-dunántúli régió fenntartható idegenforgalmának fejl dése érdekében olyan turisztikai termékek létrehozása szükséges, amely az átutazó turistákat megállítja. 2 Min ségi turizmus 3. A közép-dunántúli idegenforgalmi régió karaktere A 4/2000. GM. Rendelet alapján létrehozott közép-dunántúli idegenforgalmi régió földrajzi elhelyezkedéséb l adódóan tranzit turizmussal rendelkez régió. Turisztikai termékek tekintetében portfoliós jellegével sokszín területként értelmezhet . Jelenleg ismert a „Magyarország kicsiben” megállapítás, vagy a történelmi hagyományokra épít „királyi régió” meghatározás. Stratégiai programok A Mega-program Jöv kép

Fejlesztési Részprogramok program Cél: desztinációképzés, új turisztikai célterület kialakítása Aktív, A1. Meghatározó Idegenforgalmi tematikus park Szabadid s, idegenforgalmi úti létrehozása Exkluzív cél létrehozása

Részprogram jele P1

Arculat-meghatározó programok A régió turisztikai jöv képe által megjelen arculati újrapozícionálást az alábbi négy helyszínspecifikus program határozza meg: Jöv kép

Fejlesztési Részprogramok program Cél: attraktív kínálat egy aktív, szabadid s, exkluzív régió számára Aktív, B 1. Kiemelt sport-, hobbi-kínálati fejlesztés Szabadid s, Min ségi Eseményhelyszínek fejlesztése Exkluzív termékfejlesztés a Családi és ifjúsági létesítményfejlesztés Velencei tónál Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Környezeti színvonalprogram Exkluzív létesítményfejlesztés Aktív, B 2. Tó és környezete rehabilitációja Szabadid s, Turizmus újra Fürd kínálati fejlesztés Exkluzív pozicionálása Tata Történelmi épületek turizmus térségében hasznosítása Egyedi program- esemény-kínálat fejlesztés Zöldturizmus fejlesztési program Üzleti, B 3. Egyedi program- esemény-kínálat Kulturális Székesfehérvár fejlesztés üzleti turizmus Üzleti turizmus program fejlesztése

LT CONSORG KFT.

17

Részprogram jele P2 P3 P4 P5 P6 P7 P8 P9 P 10 P 11 P 12 P 13 P 14

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Jöv kép Aktív

Fejlesztési program B 4. Specifikus kínálatfejlesztés Magas-Bakony – Veszprém térsége

Részprogramok Veszprém kínálatfejlesztési programja Falusi kézm ves program Zöldturizmus komplex fejlesztése

Részprogram jele P 15 P 16 P 17

Értéknövel programok Ezen programok a régió meglév turisztikai termékeinek, illetve kihasználható potenciáljainak termék-specifikus fejlesztési programjait jelölik. Jöv kép

Fejlesztési Részprogramok program Cél: Jöv képhez illeszked termékek fejlesztése Szabadid s C 1. Meglév fürd k újra pozicionálása Termálfürd Termálvízkincs távlati hasznosítása fejlesztési program

Részprogram jele P 18 P 19

Exkluzív, Aktív

C 2. Kastélyok és várak turisztikai fejlesztése

Pápai rendezvényközpont és alkotóm hely P 20 Sümeg történelmi épületei turizmus P 21 hasznosítása „Castle Belt” kastélyút program P 22

Aktív

C 3. Bécs-Balaton kerékpárút program C 4. Lovas turizmus termékinnováció

Hegyi kerékpárút program Kastély kerékpárút projekt

P 23 P 24

Lovas turizmus programok Speciális kínálatfejlesztés

P 25 P 26

C 5. Borút program C 6. Falusi egyedi termékcsoport program C 7. Réspiaci szolg-ok innovációja

Borutak kialakítása

P 27

Falusi turizmus fejlesztése

P 28

Egyedi termékfejlesztések

P 29

Aktív

Szabadid s Szabadid s

Exkluzív, Aktív

Támogató programok A bemutatott stratégiai programok nem lehetnek eredményesek és hatékonyak, ha azokat támogató programok nem szolgálják. Ennek ismeretében kerültek kidolgozásra a turizmus marketing-szemlélet fejlesztését és turisztikai intézményrendszerét; a speciális figyelmet érdeml szegmenseket; valamint a turisztikai fejlesztéseket és beruházásokat támogató programok. Fejlesztési program

Részprogramok

Részprogram jele Cél: a turizmus fenntartható fejl désének tervezése, szervezése, irányítása, egyes szegmensek kiszolgálása D 1. Turizmusfejlesztési programiroda P 30 Intézményfejlesztés, Szemléletformálás, felkészít programok P 31 felkészítés Támoga tó

Jöv kép

LT CONSORG KFT.

18

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET D 2. Marketing D 3. Inf.rendszer fejlesztése D 4. Ifjúsági program D 5. Szenior program D 6. Befektetés ösztönzés

Kiadvány-, PR-, promóciós programok Termékmin sítési program Regionális információs rendszerek

P 32 P 33 P 34

Szegmens-specifikus támogató program

P 35

Szegmens-specifikus támogató program

P 36

Komplex projekttervezés és promóció

P 37

Min sítés és javaslatok Fejér megye turisztikai koncepciója kidolgozásához: A koncepcionális elemek hangzatosak, de olykor nem elég szakszer ek (pl. „olyan turisztikai termékek létrehozása szükséges, amely az átutazó turistákat megállítja”, „min ségi turizmus”, „portfoliós jellegével sokszín terület” stb.). A tematikus park mint mega program kiemelése (hely és téma megjelölése nélkül) indokolatlan és megfoghatatlan. A f gondunk ma: a meglév értékek kihasználása, nem pedig mesterséges és költséges, általában a térségt l idegen új (bár divatos) létesítmények megteremtése. Emellett a tematikus park hagyományosan csak a kiránduló forgalom fejlesztésére alkalmas, a megyének pedig a tartózkodó turizmus megkötésére lenne szüksége. A részprogramok között több jó és indokolt téma szerepel. Ezeket a megyei program készítése során, a tervezés következ szakaszában indokolt figyelembe venni.

LT CONSORG KFT.

19


FEJÉR MEGYEI KISTÉRSÉGEK ÖSSZEHANGOLT STRATÉGIAI PROGRAMJA RVA, 2001 IDEGENFORGALOM, TURIZMUS Kistérségenkénti áttekintés

Bicskei kistérség A kistérség a Vértes és a Velencei-hegyvidék valamint a Dunazug-hegyvidék találkozásánál található, kiemelked természeti értékekkel rendelkezik, amelyek nagyobb részét felöleli a Vértes Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi terület mellett több további országos és helyi védettség természeti érték is található a térségben, melyek közül kiemelend az etyeki történelmi borvidék, a Császár-patak, a Váli-víz és a László-patak mentén húzódó ökológiai folyosók. A kistérség déli irányban csatlakozik a velencei-tavi üdül körzethez, annak környezetvédelmi és idegenforgalmi szempontokból mintegy pufferterületét is képezi. A természeti értékek mellett jelent s számú építészeti emlékkel is rendelkezik a terület. A kastélyok, templomok, kúriák, egyedi faluképek (Vérteskozma) rehabilitációja részben megtörtént, részben folyamatban van, ami lehet vé teszi kés bbi turisztikai célú hasznosításukat. A kistérségre jelenleg els dlegesen a mez gazdasági tevékenység a jellemz , az idegenforgalom nem számottev . Ennek egyik oka, hogy a fogadási feltételek nem épültek ki, a térség nem rendelkezik e téren hagyományokkal. A szállásfér hely kínálat mind kapacitásban mind pedig min ségben fejlesztésre szorul, a turisztikai infrastruktúra hiányos, a lakosság nem rendelkezik turisztikai ismeretekkel. Nincs a turizmus területén hatékony koordináció, marketingtevékenység. A kistérség adottságainál fogva alkalmas lenne a természetközeli, a falusi-, (pl. Csákvár, Gánt, Tabajd, Szár, Vál stb.) a kerékpáros-, a vadászturizmus (Csákvár, Gánt stb.), a természetjárás fejlesztésére. A déli területeken, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a velencei-tavi üdül körzethez, a szorosabb együttm ködés további lehet ségeket rejt magában. Az itt fekv települések a Vértes-hegység és a Velencei-tó közötti idegenforgalmi közvetít szerepb l profitálhatnak. A csákvári reptér – bár használata természetvédelmi okok miatt er sen korlátozott – ugyancsak potenciális lehet ség a hobbi turizmus, rendezvények fejlesztésére. Kedvez idegenforgalmi szempontból, hogy több település er s nemzetiségi hagyományokkal és kapcsolatokkal rendelkezik. Egyes településeken az idegenforgalom már jelent s tényez (Csákvár, Alcsútdoboz), azonban a települések többségében a turizmus lehet ségei kihasználatlanok.

LT CONSORG KFT.

20


Dunaújvárosi kistérség A térségközpont Dunaújváros nem rendelkezik kiemelked en jelent s vonzer kkel. Az ipari környezet, a még ma is jelent s légszennyezés nem kedveznek a turizmusnak. Jelent sebb vonzer t nemzetközi és országos jelent ség sportversenyei (motorcsónak VB., EB, stb.) képviselnek, azonban ezek rövid id tartama els sorban az egynapos, lökésszer kirándulóturizmusnak kedvez. A kistérség Fejér megye keleti részén, a Duna mentén, illetve azzal párhuzamosan helyezkedik el. A térség arculatát dönt en a több mint 50 km hosszú Duna-szakasz határozza meg, holtágaival, szigeteivel, ártereivel. A másik jellemz tájalakulat a Mez föld keleti pereme, délen erd kkel, északabbra pedig tavakkal, rétekkel, nádasokkal. A legjelent sebb természeti érték a Duna, amelyik – egyes dunaújvárosi szakaszait kivéve – szabályozatlanul, vagy természetbarát védm vekkel szabályozott medrében, holtágait, szigeteit, ártereit meg rizve, szinte sállapotában alkotja a kistérség és a megye keleti határát. A folyóparti árterek, ártéri erd k, holtágak vadban és halban gazdag területek, nagyrészt érintetlen növényvilággal. Rácalmás és Adony körzetében természetvédelmi területek találhatóak. A turisztikai programokat és kínálatot is dönt en a Duna-szakasz nyújtotta természeti és táji adottságokra lehet alapozni a vízi-, kerékpáros-, öko-, hobbi-, és a falusi turizmus vonatkozásában. Ahhoz, hogy ezek az értékek valós turisztikai vonzer vé váljanak, olyan fejlesztések szükségesek, amelyek következtében „fogyasztható” turisztikai termékké alakulnak át a potenciális adottságok. (Kerékpárutak, parkolók, higiénés létesítmények, csónakkiköt k, ellen rzött strandok stb.) Az építészeti emlékek között Dunaújvárosban adottság a szocialista-realista építészet által kialakított kétes érték , de kétségtelenül egyedi városkép, míg a kistérség más településein m emlék és m emlék jelleg építmények els dlegesen barokk templomok formájában maradtak fenn, önálló vonzer ként nem számottev ek. A népi építészet meg rzésre érdemes építményei, utca és településképei Rácalmáson érdemelnek említést, más településeken csak egy-egy épület lelhet fel. Számottev szervezett és egyéni turizmus csak a rendezvényekhez kapcsolódóan tapasztalható. Ennek okai, hogy kevés a valós turisztikai vonzer vel bíró turisztikai termék, ugyanakkor a természeti er források turisztikai célú hasznosításának vannak korlátai is, hiszen a Duna szennyezettsége a rekreációs igénybevételt csak korlátozottan teszi lehet vé. Ennek ellenére a Kulcs, Rácalmás, Kisapostag, Baracs stb. magánüdül i népszer ek és jelent s látens fér helyet jelenthetnek. Egyre több külföldi is ingatlant vásárol e településeken. Enyingi kistérség A megye dél-nyugati részén fekv kistérség megközelítése mind közúton, mind pedig vasúton er sen korlátozott. A közlekedési kapcsolatok hiánya következtében nem számottev az átutazók száma sem. A kistérség Balatonhoz való közelsége potenciáli lehet ségeket rejt magában az idegenforgalom vonatkozásában, amelynek azonban gátja jelenleg a települések hiányos infrastruktúrája, a hulladékkezelés, a szennyvíz-elvezetés és tisztítás megoldatlansága,

LT CONSORG KFT.

21

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET a Balaton irányába a közúti és kerékpárút kapcsolatok kiépítetlensége, a vonzó, rendezett településképek, a min sített falusi és egyéb szállásfér helyek, programok hiánya. A turizmusban potenciálisan számba vehet természeti er források között említhet a Lajoskomárom, Mez komárom, Szabadhídvég térségében a föld mélyében található termálvíz, amelynek a kitermelése és hasznosítása komoly t kebefektetést igényelne. Említésre méltó továbbá a sz l termesztési és borászati kultúra, amely termékké fejlesztve ugyancsak a turisztikai kínálatot b víthetné. Sokatmondó tény, hogy a KSH 1999. évi adatai alapján hivatalosan regisztrált kereskedelmi szállásfér hely csak Dégen található a kistérségben. A statisztikában rögzített adatok mellett a falusi turizmus keretében szálláshelyet Enyingen, Lepsényban, Lajoskomáromban és Mez komáromban üzemeltetnek. A terület legnagyobb potenciális értéke a Balatonhoz való közelség, amely lehet vé teszi háttértelepülési funkciók ellátását, amennyiben kiépülnek az ehhez szükséges infrastrukturális és kínálati feltételek. E területen els sorban az aktív és a hobbi turizmus térségi hagyományokra épül fejlesztését (pl. lovaglás és kapcsolódó rendezvények, versenyek, borutak, falusi gasztronómia stb.) célszer ösztönözni. El segítheti a feltételek kialakulását a kistérségre jellemz igen er civil szervez dés, amelyek jelent s hányada közvetve vagy közvetlenül az idegenforgalomhoz is kapcsolódik. Figyelemre méltó, hogy Enying város évek óta tourinform irodát m ködtet a városban, ami alapinformációkkal látja el az érdekl d vendégeket, turistákat. Más kérdés, hogy az iroda csak a meglév programokról és szálláshelyekr l tud tájékoztatást adni, márpedig ebben a vonatkozásában a kínálat igen szerény. Gárdonyi kistérség A megye legjelent sebb turisztikai vonzer vel rendelkez területe, amelynek természetföldrajzi adottságai kiemelked ek, nemcsak országos, de nemzetközi viszonylatban ez kedvez fekvésének jó is érdekl désre tarthatnak számot. Köszönhet megközelíthet ségének és annak, hogy itt található a Velencei-tó. A tó sajátos mikroklímájával, ásványi sókban gazdag vizével, sokszín él világával méltán vonzza mind a külföldi, mind pedig a hazai turistákat. A kistérség turisztikai természeti er forrását a természeti, táji értékek összessége biztosítja. A legnagyobb természeti er forrás és vonzer az ország második legnagyobb természetes állóvize a Velencei-tó. A tó északi oldalán húzódó velencei-hegység egyedülálló klímát biztosít a tónak, emellett geológiai képz dményei, gazdag történelmi múltja és emlékei, sz l és borkultúrája jelent s idegenforgalmi értéket képviselnek. A tó jelenlegi kiépítettségében els sorban a vízparti üdülés termékcsoportba tartozó terméktípusokat – vagyis a családi üdülés, gyermeküdülés, ifjúsági turizmus, kempingezés, vízi sportok, horgászat – biztosítja, de a háttértelepülésekkel kiegészülve a kistérség alkalmas falusi turizmus, valamint az „aktív wellness” termékek iránti kereslet, mint a természetjárás, kerékpáros-, sportturizmus, lovaglás, vadászat, fogadására is. A velencei-tavi LT CONSORG KFT.

22

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET madárrezervátum és a dinnyési fert természetvédelmi területek Európában egyedülálló ornitológiai és botanikai ritkaságai rétegigények kiszolgálását teszik lehet vé. A kistérség számottev termálvízkinccsel is rendelkezik, amelyet Agárdon már feltártak és gyógyvízzé min sítése is megtörtént, de Velencén is található a mélyben termálvíz, amelyet szakvélemény és kutatófúrás is igazolt. Az Agárdon megépült termálfürd és kemping jelenlegi formájában a min ségi turizmus fogadására nem, a gyógy-turizmus fogadására korlátozottan alkalmas, de Gárdony város és a kistérség idegenforgalmi fejlesztésének legnagyobb potenciális lehet sége, mind a kínálatb vítés és vev kör-átalakítás, mind pedig a szezon meghosszabbítása vonatkozásában. A kistérség több településén található m emléki vagy m emlék jelleg épület, építmény els sorban kastélyok vagy templomok formájában, amelyek egy része látnivalóként szolgál az arra járó turistáknak, de önálló vonzer vel jelenlegi formájukban nem rendelkeznek. Kivétel ez alól a sukorói református templom és a martonvásári Brunszvik kastély és kastélypark, amelyek zenei rendezvényei az ország határain túlról is vonzanak látogatókat. A népi építészet emlékei nagyobb számban csak egy-két településen (Sukoró, Pákozd, Velence) maradtak fenn, de ezek is elszigetelten, nem pedig utcaképek, házsorok formájában. A faluképek legalább részbeni rehabilitációja, a korabeli építészeti stílusok segítségével újjáépített épületek, épületegyüttesek megvalósulásával csak Sukorón figyelhet meg, holott erre más településeken vagy azok egyes részein is lenne lehet ség. (pl. Pákozd, Velence). A kistérségben a néprajzi hagyományok kevésbé a kultúrtörténeti hagyományok viszont egyes településeken (pl. Martonvásár) er teljesen jelen vannak és tudatosan ápoltak. A Fejér megyébe látogatók többsége a velencei-tavi üdül körzetet keresi fel – amit a statisztikai adatok is alátámasztanak –; a vendégéjszakák vonatkozásában a kistérség a megyei forgalom 60 %-át adta. (KSH,1999.) Az 1000 lakosra jutó szállásfér helyek száma tízszerese a megyei átlagnak (KSH,1999.), ami egyértelm en jelzi, hogy a turizmus a kistérség életében meghatározó jelent ség , különösen a közvetlen tóparti településeken. Ugyanakkor a szállásfér helyek nagyobb része a 70-es, 80-as években épült ki, így a szállásfér helyek struktúrája és komfortja összességében kedvez tlen, nagyrészt a tömegigények alacsonyabb színvonalú kiszolgálására létesült. Fejlesztésük, komfortosabbá tételük feltétlenül indokolt lenne, ennek akadálya az üzemeltet k forráshiánya és a rövid szezon miatti hosszú megtérülési id . Kedvez tlen a szállásfér hely struktúra is, a kempingek és a fizet vendéglátás magas aránya csökkenti a jövedelmez séget. A kistérség vendégforgalmára a rendkívül er s szezonalitás a jellemz . A vendégforgalom több mint 53 %-a, ezen belül a külföldi vendégforgalom mintegy 51 %-a, a vendégéjszakák 61 %-a, a külföldi vendégéjszakák 72 %-a július, augusztus hónapokban realizálódott. (KSH,1999.) A szállásfér helyek kapacitása és színvonala mellett a turizmus fogadásának és kiszolgálásának másik fontos tényez je a kereskedelmi és a szolgáltatási infrastruktúra kiépítettsége. Ezen a területen jelent s lemaradás tapasztalható az EU-ban vagy a nemzetközi vonzerej üdül helyeken elvárt színvonalhoz és kínálathoz képest. Az üzletek és szolgáltatások nagy része – különösen igaz ez a vendéglátó egységekre – nem elégítik ki a kultúrált vendéglátás feltételeit, nem érvényesül az árakban a szolgáltatás-min ség összhangja. LT CONSORG KFT.

23

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET A vendégek szabadid eltöltésének megszervezése terén az utóbbi két-három évben jelent s el relépés történt, els sorban Velence, Gárdony, Sukoró és Pákozd valamint tóparttól távolabb Martonvásár települések jóvoltából. Továbbra is hiányzik azonban az a koordináció és rendezvényszervezés, amelynek segítségével akár ismétl d rendezvényekkel, többirányú igényeket kielégít folyamatos programok lennének legalább f szezonban a tó körül. A sport, fitness feltételei kiépül ben vannak, a kistérségben több helyen lehet lovagolni, azonban több jól karbantartott teniszpályára, fallabda pályára lenne szükség, nagyon hiányzik a tó körüli kerékpárút. Móri kistérség A móri kistérség a Bakony nyúlványaihoz valamint a Vértes-Velencei-hegyvidékhez tartozik, ebb l következ en felszíne változatos, erd kben gazdag. A táj nagy része védelem alatt áll (Vértesi Tájvédelmi Körzet, Csókak i Természetvédelmi terület). A területen folyik át a Galya-patak és az Által-ér, továbbá több kisebb-nagyobb mesterséges tó is található a térségben, amelyek zömében horgászati, halászati célokat szolgálnak. Itt található a móri történelmi borvidék, amelynek ültetvényei ugyan részben elöregedettek, de a rendszerváltás utáni felújításuk, újratelepítésük megkezd dött, az új alapokra helyezett borászat és borkultúra – nagyrészt a civil szervez déseknek is köszönhet en – a min ségi termékek el állításának irányába fejl dik. Egyre több termel ismeri fel a turizmusban rejl lehet ségeket és kapcsolódik be aktívan a vendégfogadásba. Védett építészeti örökség Móron (Lamberg-kastély), Csókak n (Csókak i vár) és Bodajkon (kastély) található, a népi építészet formajegyei nagyobb számban Pusztavámon és Nagyvelegen lelhet ek fel. A kistérség adottságai a természetjárás, bor-, falusi-, lovas-, horgász- és a rendezvényturizmus fejlesztését indokolják. A fogadóképesség csak részben kiépített, a m köd szálláshelyek több mint 80%-a alacsony komfortfokozatú turistaszállás. A robbanásszer ipari fejl dés, a külföldi t kebefektetések, a nemzetiségi kapcsolatok, hagyományok, a magas átmen forgalom a jelenleginél jóval er teljesebb vendégforgalmat indokolna. Ennek megvalósulását az idegenforgalmi alap-infrastruktúra fejlesztése és a hatékony marketingtevékenység segítheti el . Sárbogárdi kistérség A sárbogárdi kistérségben a kedvez fekvés biztosította jelent s átmen forgalom ellenére a turizmus alacsony szinten van. A kistérség összességében számottev idegenforgalmi vonzer vel rendelkezik, hiszen a Sárvíz-völgye természetes él helyei, gazdag növény és állatvilága, a vajtai és mez szilasi termálvíz, régészeti lel helyek, lovaglási, horgászati, vadászati lehet ségek mind az idegenforgalmi kínálat alapját képezhetik. A természeti értékek, minta Sárvíz-völgye ökológiai folyosó és a Mez föld szélfújta homokformái, síkságai, valamint vadban gazdag erd i, a Rétszilasi –tavak, a Bozót-patak völgye, a több kisebb-nagyobb horgásztó összessége biztosítja a lehet séget a turizmus fejlesztésére, amely ugyan ma is jelen van a kistérségben, azonban jövedelem termel képessége nem számottev . LT CONSORG KFT.

24


A turisztikai programokat és kínálatot éppen ezekre a nagyrészt még érintetlen természeti és táji adottságokra lehet alapozni az ökoturizmus (madár, vadmegfigyelés, fotó-szafari, kerékpáros, természetjáró turizmus, tematikus táborok) és a hobby és aktív turizmus (lovaglás, horgászat, vadászat, rekreáció stb.) valamint a falusi (szelíd turizmus) vonatkozásában. A természeti értékekre alapozott kínálatot jól kiegészíti a vajtai és a mez szilasi termálvíz, amely önmagában is vonzer t jelent. A termálfürd fejlesztésében rejl lehet ségekb l a környez települések is profitálhatnak helyi idegenforgalmi infrastruktúrájuk kiépülése és vonzó programok szervezése esetén. A kistérség települései rendkívül gazdag történelmi múltra tekintenek vissza, azonban a korábbi népszokások és si kézm ves mesterségek, mint a gyékényfonás, kosárkötés, hálókötés, sepr kötés, fafaragás, hímzés, stb. sajnos szintén kihaltak. Ma oktatással próbálják egyes településeken (pl. Sáregres) a régi mesterségeket újra honosítani. Vajta és Hantos neveléssel, motiválással és feltételek község példája bizonyítja, hogy megfelel megteremtésével a fiatalság körében újra honosíthatóak a táncegyüttesek és dalkörök, és a népi hagyomány egyéb formái. A kistérség 12 településéb l ötben található kereskedelmi szállásfér hely, panzió, kemping, nyaralóház formájában. A viszonylag jó szállásfér hely-ellátottság és a vonzer k ellenére számot tev szervezett és egyéni turizmus csak Vajtán és Mez szilason alakult ki. A panziók többsége a jelent s tranzitforgalom kiszolgálására létesült. A falusi vendéglátás csak az idegenforgalmi múlttal rendelkez településeken lelhet fel, azonban a Vajtán regisztrált magán szálláshelyek is els dlegesen a termálfürd re alapozva m ködnek, tulajdonképpen fizet vendéglátó jelleggel. Az idegenforgalmi alapinfrastruktúra és az eladható turisztikai termékek gyakorlatilag még nem alakultak ki. A kistérségi marketing tevékenység jelenleg els sorban a sárvíz menti települések – kistérségen átível – szoros együttm ködésében és közös programalkotásában, fellépésében testesül meg, ismételten bizonyítva, hogy a turizmus funkcionális, és együttm ködési területei, egységei nagyon ritkán igazodnak a megyei és a statisztikai kistérségi határokhoz. Székesfehérvári kistérség A székesfehérvári kistérség idegenforgalmának súlypontja a térségközpontban Székesfehérváron található, ahol a város turizmusának meghatározó vonzerejét a kulturális örökség – ezen belül is els sorban az építészeti és a muzeális - vonzer k jelentik. A városban a természeti vonzer k jelent sége idegenforgalmi szempontból nem számottev . A székesfehérvári kistérség ugyanakkor változatos természeti, táji adottságokkal rendelkezik. Míg északon a Bakony lába húzódik Iszkaszentgyörgy, Moha, Sárkeresztes vonalában, addig dél felé haladva a Sárrét, Sárvíz-völgye, és a Mez föld jellegzetes tájképei, alakulatai terülnek el. A Sárréti Tájvédelmi Körzet gazdag és különleges növény, madár és állatvilágával, valamint a Bakonytól a gemenci erd ig húzódó Sárvíz Völgye Tájvédelmi Körzet ökológiai folyosó sok-sok kisebb-nagyobb tavával, nádasaival, madár és állatvilágával a Mez föld

LT CONSORG KFT.

25

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET védett vadban gazdag erd területei (Soponya és Sárszentágota között)számtalan látnivalót kínálnak és sok program szervezésére nyújtanak lehet séget. A települések b velkednek m emléki és m emlék jelleg épületekben is. Országos jelent ség történelmi érték az egykori római Pannonia Provincia nagyrészt feltárt keresked városa Gorsium, ahol szabadtéri múzeum és kulturális rendezvények fogadják a látogatókat. A térségben több, zömében barokk stílusú m emlék kastély található, amelyekhez legtöbb esetben értékes, védett kastélypark is kapcsolódik. Sajnos e kastélyok közül jelenleg kevés látogatható (Seregélyes, Nádasdladány, Iszkaszentgyörgy), azok is csak korlátozottan és nagyrészt attraktív programok nélkül. Fontos lenne, hogy a jelenleg felújítás alatt vagy üresen álló kastélyok (Soponya, Iszkaszentgyörgy, Lovasberény), a kés bbiekben ne csak passzív résztvev i legyenek az idegenforgalmi kínálatnak. A kistérség idegenforgalma, az idegenforgalom jövedelemtermel képessége ma jóval a potenciális lehet ségek alatt marad. Ennek oka, hogy a térségre az átutazó, kiránduló turizmus (városnézés, kirándulások, bevásárlás) a jellemz , amelynek fajlagos hozama alacsony. A vonzer k attraktív hasznosítás nélkül nem emelkednek ki az ország más történelmi városai és természeti adottságokkal rendelkez tájegységei által nyújtott gazdag kínálatból. Korszer tlen a szállásfér hely struktúra, Székesfehérváron összesen három eredetileg is e célra épült szálloda üzemel (Alba Regia Szálloda, Magyar Király Szálló, Jancsár Hotel). E szállodákból hiányoznak a kiegészít szolgáltatások, komfortfokozatuk is alacsony, legfeljebb közepesnek mondható. E tény, valamint a korszer konferencia termek hiánya az oka, hogy a színvonalas, magas költségvetés és hozamú konferenciáknak, rendezvényeknek a város nem tud otthont adni, pedig ez lehetne az egyik útja a vonzer k „csomagban”, magasabb fajlagos hozammal történ értékesítésének. Min ségi változást hoz e téren a Pannonia Hotels Rt. Novotel típusú szállodájának idei megépülése, ahol a megcélzott piaci szegmens az üzleti és a konferencia turizmus. kastélyszálló hangulatával, a A Székesfehérvár közelében Seregélyesen m köd kastélyparkkal alkalmas magasabb igények kielégítésére, azonban itt is hiányoznak a kiegészít szolgáltatások. A falusi turizmusnak a kistérségben nincsenek nagyobb id távú hagyományai, ezért hiányoznak a falusi vendégfogadás min sített feltételei, valamint kevés a konkrét programajánlat, programcsomag, amely egy-két vagy többnapos kikapcsolódásra nyújtana ajánlatot különböz érdekl dés egyéneknek csoportoknak. Fokozottabban törekedni kellene a nagyvárosi gyarapodó polgárság, valamint az üzleti turizmus résztvev inek városkörnyéki településekre csábítására, a szabadid eltöltésére, els sorban a hobby, az aktív turizmus és egészséges életmód, a népi és hagyomány rz programok b vítésével.

LT CONSORG KFT.

26


Megyei helyzetkép Vonzer analízis Fejér megye számos természeti, kulturális, történelmi és építészeti vonzer vel rendelkezik, ennek ellenére a megye vonzer kínálata – adottságok és színvonal vonatkozásában – országos viszonylatban közepesnek mondható, mivel vonzer i könnyen helyettesíthet ek más megyék kínálatával. Hatókörük és ismertségük els dlegesen az ország határain belül érvényesül, kivétel ez alól a Velencei-tó, amely az ország határain túl is ismert. A kínálatban meghatározó a természeti, valamint a kulturális örökség vonzer k aránya. A megye kistérségei kivétel nélkül ép és ritka természeti környezetükre (Velencei-tó, Vértes-, Bakony-hegység, Sárvíz völgye, Sárrét, Duna-mente, történelmi borvidékek) alapozva szeretnének nagyobb arányban részesedni az idegenforgalmi bevételekb l. A turizmus trendjei visszatükrözik ezeket a törekvéseket, mert a nemzetközi és a hazai turizmusban egyaránt megfigyelhet a fokozódó igény a természet közeli, egészséges pihenés, szabadid eltöltés iránt, azonban ép természeti környezet Európa valamennyi országában és Magyarország szinte valamennyi megyéjében található és szinte mindegyik turisztikai térség szép táji környezetet és érintetlen természeti környezetet ígér. E területen a verseny egyre élesebb, és amíg az országnak az azonos profilban er söd Csehországgal, Szlovéniával, Szlovákiával, és Romániával kell versenyre kelnie, addig a megyének az országhatáron belül – már a szomszédos megyékben is – kell er s konkurenciával számolnia. A megyei természeti vonzer k nem képviselnek az országon belül olyan unikális értékeket – és ez alól még a Velencei-tó sem kivétel – amelyek valamelyik másik megyében ne lennének fellelhet ek. Kulturális örökségek vonatkozásában hasonló a helyzet. Székesfehérvár többségében barokk és copf stílusú m emlékei, a város kiemelked történelmi jelent sége, az épül Nemzeti Emlékhely, vagy a Tác-Gorsiumi és Intercisa ásatások, a történelmi kastélyok Magyarországon máshol is fellelhet ek és több helyen sokkal attraktívabb formában, él vé varázsolt belvárosokkal (Eger, Sopron, Pécs), vagy látványosabb kivitellel (Ópusztaszer, Mohács). A kiélezett versenyben a termékkínálat, a min ség és a hatékony marketingtevékenység döntik el, ki milyen mértékben részesedik a várhatóan egyre b vül és mindinkább jövedelmez bb idegenforgalmi piacból. Összegezve: A megye turisztikai vonzer i közepesek, természeti vonzer k nagyobb hányada jelenlegi formájában nem képez turisztikai terméket, míg a hasznosított hányad er sen szezonális. A kulturális örökség hasznosítása kirándulások, várostúrák keretében történik, amelyeknek fajlagos hozama rendkívül alacsony. A megyében több napos tartózkodásra csábító turisztikai célterület egyedül a Velencei-tó közvetlen környezete, míg a lokális vonzer k (m emlékek, ásatások, rendezvények, történelmi emlékhelyek, borvidékek, programok) általában csak a már itt tartózkodó turistákra vannak hatással. *

LT CONSORG KFT.

27


Min sítés és következtetések a Koncepció kidolgozásához A címét l eltekintve (az idegenforgalom és a turizmus szinoním fogalmak, ezért helytelen egymás mellett használni ket) szakszer és színvonalas összeállítás, célszer teljes terjedelemben idézni. A koncepcióban meg kell kísérelni az utolsó bekezdésben leírt helyzetkép javítására lehet ségeket és megvalósítható megoldásokat kidolgozni a feltételek tényszer bemutatásával együtt. Politikai döntés függvénye, hogy a megye él-e majd ezekkel a lehet ségekkel vagy belenyugszik a jelenlegi lehangoló helyzet fenntartásába.

LT CONSORG KFT.

28


A MAGYAR TURIZMUS STRATÉGIÁJA ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

(a Gazdasági Minisztérium megbízásából készült, kormányel terjesztést megalapozó tanulmány, írta Lengyel Márton, LT Consorg, Budapest, 2000) kivonat A stratégia távlati céljai • A fenntartható – környezetbarát és egyúttal marketing szemlélet megteremtése • Versenyképesség elérése az európai piacon • Kedvez hatások gyakorlása a társadalmi és a természeti környezetre • A gazdasági hatékonyság fokozása • A turizmus elismerése a nemzetgazdaság egyik alapvet szektoraként

– turizmus

A középtávú fejlesztési program céljai • A fenntartható turizmus feltételeinek megteremtése tudatos fejlesztés révén • Az exkluzív turizmus kiemelt fejlesztésével a nemzetközi versenyképesség fokozása • A vállalkozások m ködési feltételeinek javítása • Az emberi er források fejlesztése és a turisztikai szakképzés korszer sítése • A belföldi turizmus feltételeinek javítása KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI PROGRAM (2000-2006) A program alapelvei • Az állam, a magánszektor és a lakosság együttm ködése a felel sségek világos elhatárolása alapján • Szakszer ség, min ség és tisztesség 1. Program: A tudatos fejlesztés modelljének kialakítása A kialakítandó modell f elemei a fejlesztést illet en: • a megvalósítást menedzsel és a non profit feladatokat ellátó központi, regionális és helyi turisztikai intézményrendszer, • az integrált tervezés módszerével készült nemzeti és térségi tervek, • a tervek alapján kidolgozott, környezeti hatásvizsgálaton alapuló korszer projektek – konkrét beruházási tervjavaslatok, • a tervek megvalósítását el segít ösztönz k, • stabil és betartható jogi és közgazdasági szabályozás, • korszer szakképzés, • a vállalkozások számára kiszámítható m ködési feltételek. Mindezt a fejlesztést követ en ki kell, hogy egészítse: • az üzemeltetést és szervezést végz vállalatok szakszer munkája, • környezetbarát szemlélet és tevékenység, • a korszer nemzeti, regionális és vállalati marketing, • a megvalósítás folyamatos ellen rzése és a turizmus hatásainak mérése, • a visszacsatolás megszervezése.

LT CONSORG KFT.

29

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 2. Program: A nemzetközi versenyképesség megteremtése, az exkluzív turizmus kiemelt fejlesztése A nemzetközi versenyképesség megteremtéséhez turizmusunk egészét fenntarthatóvá és magas színvonalúvá kell tennünk, és emellett fejlesztési politikánkban prioritást kell adnunk az exkluzív turizmus fejlesztésének. Az exkluzív turizmus fejlesztése: egyedi, sajátos vonzer kön alapuló komplex turisztikai termékek el állítása és a vonzer knek megfelel motivációval rendelkez piaci szegmensekre irányzott marketingje. A középtávú id szakban kiemelt exkluzív turisztikai termékek: • hivatásturizmus (üzleti utazások, kongresszusok, vásárok, incentiv utazások); • kulturális turizmus (fesztiválok, tudományos - m vészeti találkozók, tematikus túrák); • gyógyturizmus; • körutazások (közepes és fels kategóriájú szállodák, városnézés, vidéki programok); • az ökoturizmus különböz formái: a nemzeti parkok és a világörökség helyszínek látogatása, a lovaglás, a vadászat, a horgászat, a nem motorizált vízi és szárazföldi sportok, megfelel vonzer k kialakítása esetén a falusi turizmus stb. • rokonlátogatás; A tervezésben és az ösztönzésben az exkluzív termékek kiemelt figyelembe vétele. Marketing teend k: • piackutatás alapján a piacok szegmentálása; • a piaci szegmensek igényeinek és sajátosságainak figyelembe vétele a termékfejlesztés és a marketing eszközök alkalmazása során; • a piaci változások folyamatos figyelemmel követése, a visszacsatolás megszervezése. 3. Program: A vállalkozások m ködési feltételeinek javítása • a közgazdasági szabályozórendszer stabilitása, kiszámíthatósága; • a szabályozásban a turizmus szakmai sajátosságainak (els sorban a szezonalitás hatásainak) a figyelembe vétele, a bürokrácia és a szakszer tlenség mérséklése; • az adópolitika korszer sítése (az adók csökkentése legalább az EU átlagos szintjére, az adófizet k körének kiterjesztése, ellen rzés és szankcionálás); • ösztönz rendszer kialakítása a fejlesztésekhez (infrastruktúra, támogatások, kedvezményes kölcsönök, hitel-garanciák, adókedvezmények stb.); • a kis- és közepes vállalkozások er sítése (ösztönz k nyújtása, tekintettel a munkahelyteremtésben játszott szerepükre és elenyész import igényükre); • a tervekben szerepl kiemelt fontosságú tevékenységek támogatása (pl. a környezet- és a fogyasztóvédelem, rendezvények, termékfejlesztés stb.); • szakképzés – a turizmusban uralkodó munkahelyi képzés kiegészítése az el -, utó- és átképzés lehet ségeivel, különös tekintettel a marketing és menedzsment ismeretekre, valamint a nyelvtanulásra és a viselkedésre; • marketing háttér (országkép kialakítása, hatékony információs- és elosztási rendszer m ködtetése, a kisvállalatok piacra jutásának támogatása, képzés); • korszer országos turisztikai tájékoztatási rendszer kiépítése; • a szakmai szervezetek aktivizálása. LT CONSORG KFT.

30

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 4. Program: Az emberi er források fejlesztése A turisztikai szakképzés korszer sítése: a turizmus átfogó – minden szakmára és szintre, valamint az el -, az utó- és az átképzésre is kiterjed – szakoktatási rendszerének kialakítása korszer tartalommal. A turizmusra való nevelés a lakosság körében: • a turizmus integrálása az általános- és középiskolai oktatásba; • a tömegtájékoztatás fokozott bevonása a tájékoztatásba, a viselkedéskultúra javításába és a nyelvoktatásba. 5. Program: Marketing A marketing szemlélet és a korszer technikák elterjesztése a meglév kínálat jobb értékesítése, valamint a tervez -fejleszt tevékenység keresleti oldalról való alátámasztása érdekében. A f bb feladatok: • a nemzeti szint marketing további korszer sítése (el re kiszámítható finanszírozási rendszer, a non profit feladatok maradéktalan elvégzése: kutatás, tervezés, képzés, a min ségi követelmények el térbe helyezése); • korszer technológián alapuló országos turisztikai információrendszer kiépítése és m ködtetése; • a regionális marketing korszer sítése (a regionális szervezeti rendszer végleges kialakítása és finanszírozása, a marketing képzés megszervezése); • a vállalatok marketing tevékenységének fejlesztése (ösztönzés, szakképzés). 6. Program: A belföldi turizmus feltételeinek javítása A belföldi turizmus súlyát a nemzetközi átlaghoz (9/10 rész) kell közelítenünk. Ehhez – általános gazdaságélénkít szerepe (munkahelyteremtés, az alap és kiegészít jövedelmek növelése más szektorokban is stb.) mellett – a turisztikai szektor járuljon hozzá a belföldi utazások ösztönzését célzó sajátos marketing eszközök fokozott alkalmazásával. Emellett indokolt fenntartani a szerényebb fizet képesség rétegek belföldi üdülésének állami támogatását. A f bb feladatok: • a szociálturizmus fenntartása és továbbfejlesztése: az utazási csekk rendszer tökéletesítése és elterjesztése; a nagycsaládosok, a mozgássérültek, az ifjúság és a nyugdíjas korosztály utazásainak kiemelt támogatása; • a turisztikai termékfejlesztés területén támogatni kell a természetjárás, a kulturális-, a falusi- és a sportturizmus fejlesztését célzó beruházásokat; • a turisztikai vállalkozások árengedményekkel, kedvezményes akciókkal, tájékoztatással stb. fokozzák a belföldi forgalom ösztönzését – különösen a turisztikai szezonon kívüli id szakokban; • ösztönözni kell az önkormányzatok, valamint a turisztikai, kulturális, sport és egyéb civil szervezetek együttm ködését a szabadid felhasználás tartalmas formáinak megszervezésére és népszer sítésére a településeken és a kistérségekben.

LT CONSORG KFT.

31


A KÖZÉPTÁVÚ PROGRAMBÓL 2000-2002 KÖZÖTT MEGVALÓSÍTANDÓ FELADATOK Rövid távú célok • Az 1. középtávú program teljes egészének megvalósítása – a tudatos fejlesztés feltételrendszerének kialakítása • A 2. középtávú program megvalósításának el készítése, illetve részbeni elkezdése – a rendelkezésre álló eszközök koncentrálásával a versenyképességet leginkább javítani képes exkluzív turisztikai termékek kifejlesztésének megindítása • A turizmus gazdasági hatékonyságának fokozását célzó 3., 4., 5. és 6. középtávú programok megvalósításának el készítése, illetve elkezdése R.1. Program A tudatos fejlesztés feltételrendszerének kialakításához azonnali teend k: • 2000-ben a megalapozó kutatások és elméleti munkák elvégzése, valamint a nemzeti és regionális szint tervek és projektek kidolgozása; • a Nemzeti Fejlesztési Tervbe bekerül regionális fejlesztési programok kiegészítése turizmusfejlesztési programokkal; • a Balaton és a Tisza-tó EU el írásoknak megfelel regionális besorolása, hogy hazai és EU forrásokra is önállóan pályázhassanak; • a turizmus fejlesztését szolgáló tervek jóváhagyásának szabályozása; • a turizmus integrálása a területfejlesztési és területrendezési tervekbe; • a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok titkárságainak korszer sítése és meger sítése; • a turizmus intézményrendszerének korszer sítését célzó kutatások, elemzések elvégzése; • a Turizmus törvény tervezetének beterjesztése az országgy lés elé; • a tudatos fejlesztés modelljének kialakítását szolgáló többi középtávú részprogram megvalósításához az alapozó kutatások elvégzése • a turizmus szatellit számlájának kidolgozása és bevezetése. • 2001-2002: a program megvalósításának a befejezése. R.2. Program A versenyképességet leginkább javítani képes exkluzív turisztikai termékek kifejlesztésének megindításához a f teend k a következ k: • Turisztikai Fejlesztési Alap létrehozása a különböz források (turisztikai célel irányzat, egyéb központi, ágazati és regionális források, adó- és hitelkedvezmények stb.) koordinált felhasználására a tervek alapján megvalósuló fejlesztések ösztönzésére; • a legfontosabb exkluzív turisztikai termékek (kongresszusi turizmus, gyógyturizmus, kulturális turizmus, ökoturizmus – kiemelten a lovasturizmus, a világörökség színhelyek és a Nemzeti Parkok turizmusa) kialakítását célzú országos fejlesztési programok kidolgozása; • pályázat kiírása a stratégiai célokat szolgáló további exkluzív turisztikai termékek megteremtését célzó „kreatív ötletekre” és projektekre; • a 2000. évi pályázatok folytatása és kiterjesztése újabb exkluzív turisztikai termékekre; • 2001-t l az el z évi tapasztalatok értékelése és az id közben elkészül országos programok alapján a pályázati feltételek felülvizsgálata; LT CONSORG KFT.

32

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET • a tervek megvalósítását szolgáló ösztönz rendszer továbbfejlesztése. R.3.1. Program A sz k keresztmetszetek felszámolása a meglév lehet ségek szakszer bb és hatékonyabb felhasználását célozza els sorban szervezéssel, szakképzéssel és a hiányzó részek pótlását szolgáló szerényebb fejlesztésekkel. A f feladatok: • a szolgáltatások színvonalának emelése és min sítési-ellen rzési rendszer bevezetése a turizmus minden területén; • felmérés készítése turisztikai termékeinkr l és hiányosságaikról; • pályázat kiírása a meglév szétszórt kínálati elemek termékké szervezésére; • a belföldi tájékoztatás javítása az Internet segítségével; • az üdülési központok közbiztonságának fokozása; • a várakozások megszüntetése a határátkel helyeken; • a vonzer k védelme, látogathatóságuk megszervezése; • a helyi ajándéktárgyak gyártásának és értékesítésének megszervezése; • a meglév turisztikai létesítmények felújítása és korszer sítése; • országos kampány és konkrét akciók indítása a rend és a tisztaság megteremtésére. R.3.2. Program A vállalkozások m ködési feltételeinek javítása érdekében a középtávú fejlesztési programból 2000-ben a jelent sebb változások el készítését, majd 2001-t l fokozatos bevezetésüket kell megkezdeni. F teend k: • a turizmusban érvényesül adó és hitelfeltételek felmérése Magyarországon és az Európai Unióban; • összehasonlító tanulmány készítése a turizmus területén alkalmazott fiskális, monetáris és egyéb ösztönz kr l, annak alapján a változások kezdeményezése és fokozatos bevezetése; • szakmai továbbképzési tanfolyamok szervezése a vállalkozók számára; • a turisztikai vállalkozások folyamatos tájékoztatása a hazai és külföldi pályázati lehet ségekr l és kedvezményes hitelekr l – kiadványok és az Internet segítségével. R.4. Program Az emberi er források fejlesztése érdekében 2000-ben és 2001-ben célszer kidolgozni a korszer turisztikai szakképzés stratégiáját és 2002-t l megkezdeni annak megvalósítását és az országos rendszer kiépítését. A f teend k: • felmérés készítése a turizmusban közvetlenül és közvetve foglalkoztatottak számáról és szakmai végzettségér l, felkészültségér l; • a felmérés eredményei és a turizmusfejlesztési tervek alapján a várható képzési igények meghatározása (az iskolai el képzésre váró teend k); • felmérés készítése a turizmus oktatását és szakképzését végz közép és fels fokú oktatási intézményekr l (programok, tananyagok, oktatók stb.); • tanulmány készítése a turisztikai szakképzési rendszer fejlesztésér l; • a turisztikai szakképzés stratégiájának kidolgozása; • a turisztikai szakképzés szakmai felügyeletének visszahelyezése a turizmusért felel s miniszter hatáskörébe;

LT CONSORG KFT.

33

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET • 2002-t l a stratégia megvalósítása – az országos turisztikai szakképzési rendszer kialakítása és m ködtetése. R.5. Program A nemzeti szint marketing továbbfejlesztése a pénzügyi tervezhet ség, a szakszer ség és a kiváló min ségi biztosításával. A f teend k: • pénzügyi és szakmai alternatívák kidolgozása a nemzeti szint marketing tevékenység el re kiszámítható finanszírozásra; • az Országos Turisztikai Információs Rendszer és a Turisztikai Adatbank teljes kialakítása a legkorszer bb információtechnológiai vívmányok felhasználásával; • a regionális marketing szervezet kialakításának felgyorsítása és a RIB-ek marketing tevékenységének szabályozása, az egységes nemzeti megjelenés és az egymásra épülés követelményének érvényesítése; • a marketing területen dolgozó munkatársak folyamatos továbbképzése; • az MT Rt. szervezetében az Intranet bevezetése; • a kis és középvállalkozások részvételének el segítése a nemzetközi vásárokon; • új kommunikációs stratégia kidolgozása és a sajtókapcsolatok er sítése; • 2001-t l kezd d en a stratégiai célok figyelembevétele a nemzeti szint marketing tervekben, az exkluzív turizmust illet en offenzív marketing stratégia kialakítása. R.6. Program – A belföldi turizmus fejlesztése érdekében elvégzend f bb feladatok: • az utazási csekk rendszer éves pénzügyi kereteinek megduplázása 2001-2002-ben; • pályázat kiírása a természetjárás, az ifjúsági-, a kulturális-, a falusi- és a sportturizmus fejlesztésére; • a turisztikai vállalkozások ösztönözése a belföldi forgalom el segítésére árengedmények nyújtásával, kedvezményes akciókkal, tájékoztatással stb.; • az önkormányzatok ösztönözése a turisztikai, kulturális, sport és egyéb civil szervezetekkel való együttm ködésre a szabadid felhasználás tartalmas formáinak megszervezése és népszer sítése céljából. A KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSE (Millió Ft) Középtávú cél

Költség

Állami és EU források ütemezése

36.150

Források Magán Állami és hitel és EU – 36.150

1. A tudatos fejl. modellje 2. Exkluzív turizmus fejl. 3. Vállalk. m k. felt. jav. 4. Emberi er f. fejl. 5. Nemzeti marketing

740.000

600.000

140.000

2.500

17.450 19.000 21.050 25.000 27.000 28.000

406.350

350.000

56.350

1.400

6.550

8.700

9.000

9.700

10.100 10.900

2.950

–

2.950

100

300

400

450

500

600

600

26.950

–

26.950

2.000

3.750

4.000

4.100

4.200

4.400

4.500

Összesen

1.212.400

950.000

262.400

10.000 32.500 36.900 40.000 45.000 48.000 50.000

2000* 2001 4.000 4.450

2002 4.800

2003 5.400

2004 5.600

2005 5.900

2006 6.000

* A turisztikai célel irányzat 2000-re már eldöntött nagyságrendje.

Megjegyzés: a belföldi turizmus fejlesztése a táblázatban nem szerepel külön sorként, mert a fejlesztések és az egyéb programok a turizmus egészének fejl dését szolgálják, illetve a

LT CONSORG KFT.

34

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET belföldi turizmus támogatott formáinál jelentkez költségvetési hatásokat a szociálpolitika keretében tervezzük. A KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSÉNEK FORRÁSAI (Millió Ft) Forrás Központi költségvetés

Cél 1. A tudatos fejlesztés modellje 2. Exkluzív turizmus fejl. 3. Váll. m ködési feltételek javítása 4. Emberi er források fejlesztése 5. Nemzeti szint marketing Összesen

18.150

10.000

Decentr. regionális és megyei 4.000

70.000

10.000

40.000

20.000

600 000

740.000

25.350

–

25.000

6.000

350.000

406.350

1.250

1.500

200

–

–

2.950

25.000

1.500

450

–

–

26.950

139.400

23.000

70.000

30.000

950.000

1.212.400

EU

Helyi önkormányzati 4.000

Magán és bankhitel

Összesen

–

36.150

A KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁTÓL VÁRHATÓ GAZDASÁGI EREDMÉNYEK

A nemzetközi turizmusból származó bevétel A magyar lakosság turisztikai kiadása Ebb l a nemzetközi turizmusra fordított rész A nemzetközi turizmus egyenlege A nemzetközi bevételek adótartama*

2007 (várható)

1999 (tény)

7 Mrd $ 5 ” 2 ” 5 ” 600 Mrd Ft

3,4 Mrd $ 3,0 ” 1,2 ” 2,2 ” 400 Mrd Ft

* 1999-ben a turizmusban elért 100 Ft bruttó bevétel összes adótartama mintegy 46 Ft volt. Ennek jelent s (≈33%-ra történ ) csökkenésével számolva is, 2007-re a várható egy évi adóbevétel (600 Mrd Ft) több mint kétszeresen felülmúlja a hét év alatt a turizmusra fordítandó állami és EU források (262 Mrd Ft) összegét.

A TURIZMUS A NEMZETGAZDASÁGBAN 2007 (várható) Nk. turisztikai. bevételek aránya a GDP-hez Nk. turisztikai. bevételek aránya az exporthoz

LT CONSORG KFT.

10 20

35

(%)

1999 (tény) 6,8 13,6

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Nk. turisztikai egyenleg / külker. egyenleg A turizmusban foglalkoztatottak / aktív lakosság

≥ 100 10

73,4 6-7

SZÉKESFEHÉRVÁR TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Kodolányi János F iskola, Turizmus tanszék, 1999. A koncepció értékes része az alapos és felmérésekkel is alátámasztott helyzetelemzés. Ezt követ en a koncepció három turizmusfejl dési variánst mutat be: • a „Status Quo” variáns szerint akadálytalanul tovább m ködnek azok a spontán kialakult negatív tényez k, amelyek a város turizmusát a jelenlegi mélypontra juttatták; • a „reális” variáns jelent s er feszítést a városvezetés részér l nem igényel, de az idegenforgalmi adó kivetésével és néhány intézkedéssel megteremti a turizmus fenntartható növekedési pályára való átállításának az alapjait; • az „ideális” variáns új, nagy vonzerej attrakció megteremtését célozva meg jelent s korszer sítést javasol a város turisztikai irányításában és marketingjében. A megyei koncepcióhoz ez utóbbi variáns egyes elemeit célszer figyelembe venni, leginkább a kulturális és konferenciaközpont létesítése indokolt.

LT CONSORG KFT.

36


VELENCEI-TÓ–VÉRTES KIEMELT ÜDÜL KÖRZET TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA a 2001. februári egyeztetési dokumentáció észrevételek átvezetésével módosított anyaga, VÁTI, 2001. május. Az Országos területfejlesztési Koncepciót elfogadó 35/1998. (III.20.) OGy. határozat a Velencei-tó – Vértes kiemelt üdül körzetr l kimondta „a kiemelt üdül körzet a nemzetközi és a hazai különleges min ségi turizmus els dleges fogadóterülete, ahol a fokozott állami szerepvállalással, a táj- és a környezet fokozott védelmével, a sajátos vonzástényez k kiaknázásával, a szükséges infrastruktúra kiépítésével” valósulhat meg a jöv kép. Ennek megfelel en a területfejlesztési koncepció a térség kiemelt funkcióinak fejlesztését, védelmét – azaz a min ségi idegenforgalom komplex fejlesztését, az idegenforgalmi vonzer k (a táji, természeti, kulturális értékek) védelmét, a környezetszennyez hatások mérséklését – t zte ki alapvet stratégiai célként. A Velencei-tó - Vértes kiemelt térség területrendezési terve, területfejlesztési koncepciója és programja kapcsolódik az országos, a Közép-Dunántúli regionális és a megyei területfejlesztési koncepciókhoz, programokhoz, ill. az országos és megyei területrendezési tervekhez. A turisztikai koncepció és majd a fejlesztési program kidolgozása során fontos figyelembe venni a területfejlesztési koncepció célkit zéseit, illetve – amennyiben a két anyag turisztikai szakmai tartalmában eltérés lesz, úgy – a koncepció elfogadását követ en gondoskodni kell a visszacsatolásról, hogy a két tervdokumentum összhangba kerüljön.

LT CONSORG KFT.

37


STATISZTIKÁK

Kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátóhelyek kapacitása megyénként és régiónként (1999) Területi egység Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gy r-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

Fér hely (július 31.-én) 36 293 9 136 45 429 12 214 7 961 38 646 58 821 13 167 10 347 21 614 45 128 15 596 42 895 3 662 62 153 14 478 11 645 4 137 30 260 16 747 10 293 8 143 35 183 10 441 4 814 8 553 23 808

Ebb l: Vendéglátó- Ebb l: egyéni szálloda helyek száma vállalkozás 26 510 6 903 2 293 3 083 4 404 2 991 29 593 11 307 5 284 2 935 1 787 1 103 928 1 495 1 039 10 183 2 765 1 702 14 046 6 047 3 844 5 094 2 408 1 548 2 340 1 287 864 8 777 1 761 1 153 16 211 5 456 3 565 5 490 1 994 1 243 16 289 2 891 1 849 1 254 1 080 760 23 033 5 965 3 852 2 414 3 274 2 123 3 464 1 645 1 217 493 985 710 6 371 5 904 4 050 4 940 2 220 1 416 1 096 2 026 1 436 1 077 2 953 2 352 7 113 7 199 5 204 1 800 2 454 1 641 2 580 2 053 1 569 1 791 1 778 1 164 6 171 6 285 4 374

300 782

102 538

48 163

Forrás: KSH – Statisztikai évkönyv, 1999 és Idegenforgalmi statisztikai évkönyv, 1999

LT CONSORG KFT.

38

30 173


Kereskedelmi szálláshelyek forgalma megyénként és régiónként (1999)

Területi egység Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gy r-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Ország összesen

Vendégéjszaka (1000) 4 412 479 4 890 347 327 1 806 2 479 808 769 1 659 3 235 647 1 977 105 2 729 603 732 156 1 490 926 348 235 1 508 341 332 321 994

Ebb l: külföldi (1000) 3 615 163 3 778 144 161 1 164 1 469 285 418 1 151 1 853 285 1 165 32 1 482 141 168 15 324 526 157 80 763 124 65 85 274

Átlagos tartózkodási id (éjszaka) 2,6 2,2 2,5 2,7 2,9 4,3 3,8 2,4 3,6 5,2 3,7 2,7 4,7 2,6 3,9 2,5 2,6 3,0 2,6 4,2 4,0 2,2 3,6 2,4 3,4 2,1 2,5

17 327

9 943

3,1

Forrás: KSH – Idegenforgalmi statisztikai évkönyv, 1999

LT CONSORG KFT.

39

Ebb l: külföldi 2,6 2,3 2,6 3,5 3,6 5,8 5,1 2,0 5,1 6,8 4,7 3,8 5,7 3,3 5,1 3,3 3,1 3,6 3,2 6,2 6,4 2,8 5,5 2,7 3,8 1,7 2,4 3,6


Fejér megye részesedése a szálláshelyek országos kapacitásából és forgalmából (2000)

Fejér megye Összes kereskedelmi szálláshely Kapacitás (fér hely) Külföldi vendég Belföldi vendég Összes vendég Külföldi vendégéjszaka Belföldi vendégéjszaka Összes vendégéjszaka Szálloda Kapacitás (fér hely) Külföldi vendég Belföldi vendég Összes vendég Külföldi vendégéjszaka Belföldi vendégéjszaka Összes vendégéjszaka Kemping Kapacitás (fér hely) Külföldi vendég Belföldi vendég Összes vendég Külföldi vendégéjszaka Belföldi vendégéjszaka Összes vendégéjszaka Magánszállásadás Kapacitás (fér hely) Külföldi vendég Belföldi vendég Összes vendég Külföldi vendégéjszaka Belföldi vendégéjszaka Összes vendégéjszaka

Ország összesen

10862 34876 73483 108359 132313 185899 318212

312714 2992401 2948404 5940805 10513825 7855494 18369319

3,47 1,17 2,49 1,82 1,26 2,37 1,73

1502 18625 28291 46916 51370 65477 116847

100604 2382169 1565720 3947889 7365239 4115045 11480284

1,49 0,78 1,81 1,19 0,70 1,59 1,02

5753 7530 10003 17533 57370 26954 84324

102562 252861 138853 391714 1733812 439366 2173178

5,61 2,98 7,20 4,48 3,31 6,13 3,88

3973 12606 14986 27592 102911 94876 197787

219229 369594 255134 624728 2450000 1417684 3867684

1,81 3,41 5,87 4,42 4,20 6,69 5,11

Forrás: KSH – Idegenforgalmi statisztikai évkönyv, 2000

LT CONSORG KFT.

Részesedés (%)

40


FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI VONZER LELTÁRA

Település/térség

Vonzer

A vonzer lehetséges hatóköre Nemzetközi Országos Regionális Helyi

Kulturális örökség

Adony

Zichy-kastély, Szent Orbán szobor és kápolna

Aba

Bicske

Háromszög alapú római katolikus tamplom Bronzkori sáncmaradvány, Zichy kastély víztoronnyal József Nádor kastély portikusza, kápolna, Babaház Batthány-kastély

Bodajk

Lamberg-kastély

X

Agárd

Gárdonyi Géza emlékház

X

Cece

Csók István emlékmúzeum

X

Csákberény

Csalapuszta

Gereblyés Lászó M vel dési ház (Tájház, Merán emlékszoba), Református templom, Katolikus templom Eszterházy-kastély, kastélypark és kápolna, Helytörténeti múzeum, Fazekas Ház Agrártörténeti Szakgy jtemény

Csókak

XII. századi vár romja

Dég

Festetics-kastély, Holland-ház

Dunaújváros

Intercisa Múzeum régészeti gy jteménye, római kori katonai tábor és fürd feltárt emlékei Batthyány-kastély, Cifra-kert

Alcsutdoboz

Csákvár

Enying Ercsi Etyek Fehérvárcsurgó

Füle Iszkaszentgyörgy Iváncsa Kápolnásnyék Lepsény Lovasberény Martonvásár Mez szilas Mór Nádasdladány

LT CONSORG KFT.

X X

X X X

X X X X X

Eötvös József Emlékmúzeum, Oktatástörténeti Kiállítás Bronzkori kelta id kb l régészeti lel hely, Kálvária-domb, védett sváb parasztházak, Nazarénus Ház, magyar-kút Károlyi-kastély, angolparkkal, kastélykápolnával, Kulturális Találkozó Központok Európai Hálózatának a része, XIV. sz-i római katolikus templom a Csurgói Madonnával, Amerigo Tot emlékgy jtemény, Sárréti Tájház Károlyi-Bajzát-Pappenheim kastély és kastélypark Helytörténeti gy jtemény, leletek a bornzkortól a római koron keresztül a török korrig Vörösmarty Mihály Emlékháza Nádasdy-kastély Cziráky-kastély, kápolnával Brunszvik-kastély, kastélyparkkal, Beethoven Múzeum, Óvodamúzeum X Németh László emlékszoba a nagyszül i házban Lamberg-kastély, Láncos-kastély, kapucinus templom, Bormúzeum Nádasdy-kastély, sök csarnoka és könyvtár, kastélypark,

41

X X X X X

X X X X X X

X X X

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Nagyveleg Nagyvenyim Pákozd Polgárdi

Pusztavám Rácalmás Ráckeresztúr Sárbogárd Sárszentmihály Seregélyes Soponya Sukoró Szabadbattyán Székesfehérvár

Tabajd Tác-Gorsium Tordas Vál Velence Vérteskozma Pátka

Aba Agárd/Velencei-tó Alcsútdoboz Bakonycsernye/KeletiBakony Bodajk/Keletei-Bakony Csákberény/Vértes Csókak /Vértes Dinnyés/Velencei-tó Duna-menti vidék Ercsi Martonvásár Fehérvárcsurgó Gánt/Vértes Isztimér/Bakony

LT CONSORG KFT.

Grünfeld kastély Ciszterci Rendház, kápolnával és angolkerttel 1848/49-es Pákozdi csata emlékm és Emlékmúzeum, Doni Emlékkápolna Batthyány és Andrássy grófok nyughelye, Batthyány vadászkastély, klasszicista stílusú római katolikus, református templom, Római kori ásatások, Helytörténeti múzeum Kapucinusok által épített római katolikus templom, evangélikus templom Jankovich-kúria, Modrovich-kúria

X X X X

X X

Római Katolikus Templom, Szentháromság sz, Kossuth utcai kastély Tájház /paraszti múlt emlékei/ Zichy-kastély Zichy-Hadik kastély, kastélyparkkal Zichy kastély márványkúttal Református Templom /1848/49 csata Haditanács helyszíne/, Néprajzi Tájház Kula, törökkori er dítmény Barokk belváros, Szent István Király Múzeum régészeti gy jteménye, Romkert, Nemzeti emlékhely, Országalma, Szent István Székesegyház, fekete Sas Patikamúzeum, Püspöki Palota, Szent Anna Kápolna, Ciszterci templom, Ferences templom, Budenz Ház, Rác templom, Skanzen, Bory-vár K tár (római és középkori) Szabadtéri Múzeum Régészeti Park, római császárkultusz szentélykerület, tartományi székhely Tudor stílusban épült Sajnovics-kastély Vajda János Emlékház, Ürményi-kastély, Ürményi Mauzóleum, Gótikus templom torony, Római katolikus templom Wenckheim-kastély, kastélyparkkal Védett falu, néprajzi építészeti örökség Álló római gát, ipari m emlék

Természeti örökség

Sárvíz-völgy, Tájvédelmi Körzet (Sárvízvölgye) Velencei-tó, Madárvárta Arborétum Gaja-patak, Gaja-völgye

Gaja-szurdok, Gaja-patak Vértes Tájvédelmi Körzet, Gémförtés, Varga hegy, K kapu völgy Vértes-hegység, Csókahegy Dinnyési Fert természetvédelmi terület, Rácalmási-szigetek, holtágakDunai vízisportok Dunai árterek, ártéri erd k, holtágak, Szent László patak, Váli-víz MTA XVIII.századi angol kertje Víztározó Bauxit Földtani Park, Bányamúzeum, Vértes Tájvédelmi Körzet Vadaspark, parkerd , vadrezervátum, Burokvölgye, T zköves árok, Kövesdomb /a megye

42

X X X X X X X X

X X X X X X X

X X X X X X X X X X X X X X


Sárpentele Nadap Pusztavám/Móri-árok Polgárdi Pákozd/Velenceihegység Pázmán//velencei-tó

legmagasabb pontja/ Parkerd Szintezési sjegy Vértesi Tájvédelmi Körzet, Pátrácos-tet i bükkös Cinca-sétány Velencei-hegység, Mészeg-hegy, Ingókövek, Angelika-forrás, Arborétum, Gránit-tanösvény Kvarcit képz dmények, sziklagyep bányatavon

X X X X X X

Sukoró/Velenceihegység Tabajd

Ingókövek, Gyapjaszsák, Meleghegy, Likas-k

X

Váli-völgy, Alsó-rét, Kásaf z lösz

X

Sáregres/Mez föld

Rétszilasi Halastavak, természetvédelmi terület

Csákvár/Vértes

Vál

Vértes Tájvédelmi Körzet, Haraszt-hegy, Botanikai geológiai tanösvény,cserszömörcés, Báraczházi-barlang, Vértesi Natúrpark 20 ha védett kastélypark, 100-200 éves faFajokkal Váli víz környéke, Marianna major kirándulóhely

Agárd Aba Lajoskomárom Moha Csákvár Vajta Velence

Gyógyvíz, fedett gyógyfürd Termálfürd Üdül falu (termálvíz) „Mohai Ágnes” ásványvíz Gyógyklíma Nyitott termálfürd Fitness Center, kiépítend Wellness központ

Agárd, Gárdony/Velencei-tó Hantos Dunaújváros Seregélyes

Konferenciák, vállalati tréningek, rendezvnyek

Nádasdladány/Sárrét

Székesfehérvár Martonvásár

Csókak Csákberény Etyek Lajoskomárom Lepsény Mez komárom Martonvásár Mór

Sukoró Szabadhídvég

LT CONSORG KFT.

Egészségturizmus

X X X X

X X X X X X X

Hivatásturizmus

Vállalati tréningek, konferenciák, Népf iskola Ipari konferenciák, sportrendezvények Konferenciák, tréningek, szakmai találkozók A Zichy-Hadik kastélyban Konferenciák, vállalati rendezvények, szakmai találkozók, Vállalkozói Napok Mg.-i kutatással, növénynemesítés, nemz. konf.

Bor és gasztronómia

Sz l m velés, borospincék, Kapucinus kastélypince, az 1820-as évekb l származó, ma is m köd Rákóczi-préssel Móri hegyvidék, Önálló hegyközség, Borút, Vértes Gyöngye Vendégl , Rákóczi prés, nyitott pincék, szalonna süt hely Etyeki borvidék, borospincék, Törley-pezsg alapbora Fülöphegyi védett pincesor, Hegyközségi tanács Pincemúzeum Hegyközségi tanács Orbán-hegyi ünnepség, nyitott pincék program Móri borvidék, sz l m velés, Bormúzeum, Bozóky-pince aranyérmes borai, Fogadó az Öreg Préshez borkóstolói, sváb ételei /kvircedli/, Móri Ezerjó Velence borterm hely borospincék, borkóstolás, fatányéros Hegyközségi tanács

43

X X X X X X

X X X X X X X X

X X

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Tabajd Velence Pákozd Tác-Gorsium Székesfehérvár

Aba/Sárvíz-völgye Adony/Holt-Dunaág Alcsútdoboz Bakonycsernye Bakonykuti/KeletiBakony Balinka-Kisgyón/KeletiBakony Bodajk/Keleti-Bakony Csókak /Vértes Csákvár-Gánt/Vértes Csákberény Dég/Enyingi térség Dunaújváros Enying Fehérvárcsurgó Füle Iszkaszentgyörgy Isztimér/keleti-Bakony Kulcs/Duna-vidéke Lovasberény Nadap Nádasdladány/Sárrét Nagyveleg Mez szilas Pákozd/Velencei-tó Pátka Polgárdi

Pusztavám/VértesBakony Rácalmás/Duna-menti vidék Sárszentmihály Sáregres/Rétszilasi halastavak Sáripuszta Soponya/Mez föld

LT CONSORG KFT.

Sz l hegy Velence borterm hely, bencze-hegyi borospincék, borkóstolás, Orbán napi Hegyi Ünnep alatt nyitott pincék Velence borterm hely, Szunyogszigeti Halászcsárda, Nemzeti Vacsoraestek Római kori lakoma, Apicius-sátor Nemzeti Gasztronómiai Estek a Királyi napok alatt a Malom utcai Táncházban tánccal, zenével, Királyi Lakoma és Vígasságok a Bory-várban, „Pásztorélet Fejér megyében”, „Fels városi lakodalmas”gasztronómiai programok a Táncházban zenével, tánccal

X X X X X

Aktív turizmus

Horgászat Horgászat Golfpálya és Country Club Turistautak Pihen falu, séták a természetben, vadászat

Gyalog- és kerékpározásra alkalmas túrák kiinduló helyszíne, ifjúsági táborok Országos Kéktúra állomás, Tölgyes Turista Központ, tófürd , HANG-SZÍN-TÉR M vészeti Alapiskola programjai Országos Kéktúra útvonala, túrázás Haraszt-hegyi Botanikai Tanösvény, túrázás, országos Kéktúra útvonal, lovaglás Országos Kéktúra útvonal, lovaglás, vadászat Lovasiskola, lovaglás Dunai vízisportok, nemzetközi versenyek Lovaglás, Varga-tanya Lovaspanzió, terepkocsizás, díjugrató versenyek Víztározó, horgászat, vadászat Lovasiskola, lovaglás Lovaglás Országos Kéktúra útvonala, túrázás Horgászat, vizisportok Vadászat Lovaglás a Huszár-tanyán Vadászat Gyermek üdültetés, falumúzeum Terep-lovaglás, terepkocsizás, Puszta-party Horgászat, lovaglás, lovastanyák, „Panorámalovastúrák, beteg gyermekek gyógy-lovagoltatása Víztározóban horgászat Sport központ,szabadid és pihen park, motoros találkozó, Vadászat, Horgászat, Lovaglás, Országos díjugrató és kettesfogathajtó-verseny, kerékpáros turizmus Országos Kéktúra útvonal, túrázás

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X

Horgászat

X

Horgászat Horgászat

X X

Lovaglás Vadászat

X X

44

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Sukoró/Velencei-tó Tabajd Vajta/Mez föld Vál Velence/Velencei-tó

Agárd Aba Bodajk Gárdony Duanújváros Fehérvárcsurgó Enying Enying-Kabókapuszta Iszkaszentgyörgy Kápolnásnyék Kincsesbánya Lovasberény Nagykarácsony Nádasdladány Moha Mór Martonvásár Pákozd Polgárdi Pusztavám Székesfehérvár

Tác-Gorsium

Vál Velence

Csókak

LT CONSORG KFT.

Evez s, kajak-kenu pálya, horgászat Lovaglás (Bélapuszta), Lovaspóló (Magyar Polo Club) Lovaglás, lovasiskola, nyitott ermálfürd Lovaglással egybekötött turista progr., vadászat Vízparti üdülés, fürdés, fitness és szabadid központ,

X X X X X

Esemény és rendezvények

Pop-Strand könny zenei koncertek és táborok, Volkswagen Bogár Találkozó, H légballon versenyek Aba napok Mária-napi búcsú, zarándoklat a Kálvária-hegyre, HANG-SZÍN-TÉR M vészeti Alapiskola kulturális rendezvényei Tóparti napok Nemzetközi vizisport versenyek, motorcsónak bajnokság, búvárversenyek Nyáresti hangversenyek a Károlyi-kastély parkjában Nyáresti orgonaversenyek, Muzsikáló kastélykert Országos díjugrató, min sít lovas versenyek Szent György Napok Országos Minigolf Bajnokság Bányásznapi rendezvény Operagála, zenei programok Mikulásház, Szeretet Posta Opera el adások a Nádasdy-kastély parkjában, kulturális és szakmai rendezvények Mohai Tikver zés, télbúcsúztató Móri Bornapok, Szent György heti vígasságok, Márton napi rendezvények, borút Beethoven koncertek, Martonvásári Nyár, zeneiés táncoktató táborok, renaissance-tábor, országos tenisz versenyek 1848/49-es Pákozdi Csata jelenetek, megemlékezés, Nemzetközi Sárkányereszt Verseny Országos Body Building találkozó és verseny, Nemzetközi Motoros Találkozó, Nemzetközi Kórustalálkozó, Polgárdi Napok Nemzetiségi Napok Székesfehérvári „Királyi napok”, Nemzetközi Néptáncfesztivál, Öreghegyi Mulatságok, Királyi Lakoma és Vígasságok, Nyári szabadtéri Színház a Pelikán teremben, zenei kórustalálkozók, fesztiválok, országos és nemzetközi sportversenyek FLORALIA Tavaszköszönt , LUDI ROMANI Gorsiumi Nyári Játékok, kézm ves bemutatók, vásár, Apicius Lakoma, Septimius Severus felvonulása, Gladiátor Játékok, ásatási bemutató Flórián-napi ünnepség, Borverseny, Locsolóbál, Nyitott Pincék, Szüreti Bál, Válról elszármazottak találkozója Orbán-napi hegyi ünnep, Szent benedictus Borrend felvonulása, új borosgazdák felavatása, borverseny, folklór m sor, kézm ves kirakodó vásár, Velencei Zenés Nyári Esték Várjátékok a várromnál, kézm ves bemutatóval és vásárral

45

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X

X X

X


Összesen

13

26

92

34

Megjegyzés A vonzer k hatókörének meghatározása nem a jelenlegi állapotot tükrözi, hanem a fejlesztési lehet ségek figyelembe vétele alapján történt, mai legjobb ismereteink szerint. A hatókör jelent sen változhat egyrészt a keresleti trendek és utazási szokások módosulása folytán, másrészt a fejlesztési lehet ségek elszalasztása, illetve új, kreatív fejlesztési elképzelések megvalósítása eredményeként. A jelent sebb vonzer k részletesebb ismertetését a következ összeállítás tartalmazza. Külön szakért i véleményt kértünk a szabadid turizmus új arculatát els dlegesen fémjelezni hivatott „Gorsium, az él római város” elnevezés turisztikai termék-javaslat (l. a Koncepció 6. táblázatában és részletesebben kifejtve az 5. fejezetben) tudományos régészeti megítélésér l. Dr. Fitz Jen , az ásatások Széchenyi díjas vezet je véleményét szintén tartalmazza a melléklet.

LT CONSORG KFT.

46


NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS JELENT SÉG VONZER K, LEHETSÉGES TURISZTIKAI TERMÉKEK FEJÉR MEGYÉBEN

I. FEJÉR MEGYE MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁBAN. Fejér megye turisztikai vonzer it számba véve megállapítható, hogy a megye mind természeti, mind pedig ember alkotta vonzer kben gazdag térség. A vonzer k számbavételekor, elemzésekor azonban az is megállapítható, hogy a vonzer leltárban felsorolt értékek közül igen kevés tekinthet nemzetközi, vagy országos jelent ség nek. Közel 10 éve állandó gond a turizmus átutazó jellege, a turisztikai vonzer k termékké történ fejlesztésének hiánya, és a megfelel min ség turisztikai infrastruktúra lassú fejl dése. Bizonyos területeken ugrásszer fejl dés volt tapasztalható /rendezvények, vendéglátóhelyek, oktatás/, ami az átutazó turizmus holtpontból való kijutását eredményezhette volna, azonban a termékké való fejlesztést akadályozta a különböz turisztikai vonzer khöz rendelhet szálláshelyek, /f leg a magas kategóriájú szállodák, panziók, fogadók, lovas-panziók, ifjúsági szálláshelyek/, a maximális igényeket kielégít konferencia központok hiánya, marketing szervezetek és az információs irodák alacsony száma /Székesfehérvár, Enying, Bodajk/. Következésképpen a megye nem igazán tudja kihasználni az adottságait, a rendezvények látogatói a települések lakosaiból, a szomszédos régiókból érkez kirándulókból, rokonokból, testvér települési önkormányzati kapcsolatokból, s az átutazó turistákból tev dik össze. A szálláshelyeken regisztrált turisták száma évek óta stagnál, talán a belföldi turizmus indul lassan fellendülésnek. II. TERMÉSZETES VONZER K, TERMÉSZETI ÖRÖKSÉG Természet- és tájvédelmi területek Velencei-tó környéke Fejér megye kiemelked – országos jelent ség - természetes vonzer i közé tartozik a Velencei-tó északi része, a Velencei-hegység. Különleges sziklaalakzatai, a pákozdi és sukorói Ingókövek, a Gyapjaszsák, a Likas-k , az Angelika -forrás, a pákozdi Arborétum nem csak a térségb l, hanem az ország más területeib l is ide vonzzák a turistákat, a fiatalok, és az iskolások közkedvelt kirándulóhelyei. A belföldi turizmus számára a falvakban található falusi szálláshelyek biztosítanak szállást, nem csak nyáron, hanem szinte egész évben. Pákozd-Sukoró határában található az Arborétum-Tájház, mely 96 ha-on fekszik. 250 féle fa és cserje, számos lágyszárú növény tárul a turista szeme elé. Egy kiállítás mutatja be a geológiai, éghajlati, növény- és állatvilágot. A megye másik vonzereje a Velencei-tó, hosszú évekig a f városiak és a térség közkedvelt üdül helye volt. A környékr l sokan vásároltak itt telkeket, építettek nyaralót, eleinte f leg a déli parton. A 24,9 km2 terület , sokszor 26 °C-ra is felmeleged viz tó – sekély vize miatt – a kisgyermekes családok részére nyújt felüdülést. Ezen kívül a horgászok és vízi sportok kedvel i tudják aktívan eltölteni a szabadidejüket. A természetvédelmi terület a kócsagok, szürkegémek tanyája, és számos vízi madár található itt. Az egykori nádastó többször feltölt dött, kiszáradt, maradványa a Dinnyési fert . A tóhoz igen sok holland és német vendég érkezik, szálláshelyet a kempingekben, üdül házakban találnak. Sajnos a szállodák színvonala /2-3 *-osak/ megakadályozza, hogy az LT CONSORG KFT.

47

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET igényesebb vendégek itt töltsék el szabadidejüket. A strandok infrastruktúrája, küls megjelenése is elmarad attól a színvonaltól, amit a többet költ nyugati és hazai turisták elvárnának. Az országos és nemzetközi turizmusba csak a szálláshelyek és a strandok, szolgáltatások színvonalának a fejlesztésével lehetne bevonni /színvonalas büfék, éttermek, cukrászdák, élményfürd /, vagy pl. egy Velencei-tó Naturpark kialakításával. Ercsi kistérség jelent s természeti értéke a Duna. A folyóparti árterek, ártéri erd k, holtágak vadban és halban gazdag területek, nagyrészt érintetlen növényvilággal. További vízfolyások a kistérségben: a Szent László-patak, amelyik a Váli-vízbe torkollik és a Váli-víz , amelynek befogadója pedig a Duna. A turisztikai kínálatot dönt en a Duna-szakasz, Szent László-patak és a Váli-víz nyújtotta természeti és táji adottságokra lehet alapozni a víziturizmus, kerékpáros turizmus, ökoturizmus, hobbiturizmus és a falusi turizmus vonatkozásában. Ahhoz, hogy ezek az értékek valós turisztikai vonzer vé váljanak, olyan fejlesztések szükségesek, amelyek következtében turisztikai termékekké alakulnak a potenciális adottságok (kerékpár utak, parkolók, higiéniés létesítmények, csónakkiköt k, ellen rzött strandok stb.). Természetvédelmi terület Martonvásáron a Magyar Tudományos Akadémia Mez gazdasági Kutatóintézete kezelésében lév 70 hektáros XVIII. századi angol kert. A Brunszvik kastélyt övez tóval és szigettel rendelkez terület a mai formáját az 1810-es években nyerte el. A Váli-völgy, mellette az Alsó-rét, valamint az ún. Kásaf z lösz dombokkal övezett vizes él hely területe helyi természeti védettség alatt áll, jellemz en gazdag madárvilággal. Tabajdi sz l hegy, többszáz éves pincéivel, nádfedeles présházaival, ahonnan gyönyör kilátás nyílik a Vértst l, az egész Etyeki dombságra, egészen a Budai hegyekig. Vértes-hegység A megye másik közkedvelt országos kirándulóhelye és turisztikai célpontja a Vértes, mely a sík területek és a hegység találkozásának látványával vonzza a turistákat. Itt található a Vértes Tájvédelmi Körzet, mely 15 035 ha, és számos védett növény, kb. 90 madárfaj és több tucat barlang helyszíne. Sziklagyepek, karszt bokorerd k borítják, ragadozó és vizimadár állománya igen híres /parlagi sas, kerecsensólyom, kígyászölyv/. Hortobágyot idéz tájat talál az ide érkez , magyar szürke gulyával. A Vértes a középkorban a magyar királyok kedvelt vadászhelye volt. 1976-ban jött létre a Vértesi Tájvédelmi körzet. Nem rég alakult meg a Vértes Natúrpark, melyet a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány m ködtet. Itt vonul végig az Országos Kéktúra útvonal, a hegységekben különböz nehézség , jelzett túraútvonalak biztosítják a természet kedvel inek az aktív kikapcsolódást, túrázást. Csákváron a Haraszt-hegy sszel gyönyör látványt nyújt a pirosló cserszömörcéssel, a Fánivölgyben pedig rengeteg védett növényritkaságot találunk. A Vértes flórája idecsalogatja az országból a turistákat az év minden szakában. A Báraczházi-barlanghoz való feljutás nem kis feladat a turista számára, mégis aki idejön, felmászik a barlanghoz. Keleti-Bakony A Keleti-Bakony szintén vonzó a hazai természetet kedvel turistáknak, akik az ország szinte minden részér l érkeznek, hiszen itt is átvonul az Országos Kéktúra útvonal. A Gaja – szurdok, a Burok-völgy /Természetvédelmi Terület 1260 ha, ritka növényekkel, védett állatfajokkal/, a T zköves árok vadregényes tájai a megye értékes természeti örökségei közé tartoznak. A térségben a turizmus lendületesebb fejl désének és a szezonális problémák megoldásának a szálláshelyek, az információs irodák és térképes tájékoztató táblák hiánya, valamint a LT CONSORG KFT.

48

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET megfelel mennyiség és min ség ifjúsági szálláshelyek alacsony száma az akadálya. Valamelyest enyhítenek a helyzeten az un. „kulcsos házak”, de több turistaszállásra, panzióra, fogadóra lenne szükség ahhoz, hogy a természet közelségét azok is élvezzék, akik igényesebb szálláshelyet keresnek, és több napot szeretnének ott eltölteni. Rétszilasi Halastavak természetvédelmi terület A Sárrét déli részén található. 1996-ban alapították 1 495 ha területen. A Sárvíz a történelmi korokban szétterülve kanyargott sz k völgyében. E völgy tulajdonképpen mocsárvilág volt. A szabályozás a XIX. Század els harmadában fejez dött be. Ma a régi Sárvíz szétterül vizeit a Malom- és a Nádor csatorna vezeti le. A két csatorna kiépítésével 30 000 ha területet ármentesítettek. A nagy kiterjedés vízfelületek kiváló életteret biztosítanak a kétélt eknek és a hüll fajoknak, mocsári tekn söknek. A halastavak magántulajdonban vannak. Halászati Múzeum, ökoturisztikai fogadóközpont, bemutató udvar, Mesterségek Háza található a területen. Cinca-patak völgye lepsényi szakaszát természetvédelmi területté nyilvánították, itt erdei iskolát is kívánnak létrehozni. Bozót-patak völgye, melynek táji rehabilitációjára elkészültek a tanulmánytervek, több települést érint szabadid park jön létre. Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet A Sárvíz-völgye a Fejér megyei Mez föld egyik legérintettlenebb, legváltozatosabb tája. A Mez földet szinte teljes hosszában É-D irányban kettéosztó völgy botanikai, zoológiai értékeivel kiemelkedik a tájegység mez gazdasági területei közül. Kialakulásának földrajzi el zményei lehet vé tették, hogy napjainkra is számos természeti érték maradhatott fenn. A védetté nyilvánítás célja a mára már csak foltszer en fennmaradt természetes vegetáció mozaikok, a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek meg rzése, fejlesztése, az arra érdemes területek bemutatása. A terület a Mez föld tengelyében – a névadó völgy középs részén – mintegy 20 km hosszban nyúlik el Tác és Sárzsentágota községek között. Területe: 3650 ha, ebb l fokozottan védett a Sárkeresztúri Csikó rét és a Sárkány –tó, 157 hektár kiterjedésben. Az eddigi botanikai kutatások alapján 25 védett, illetve fokozottan védett növényfaj el fordulása bizonyított. Itt található Fejér megye legnagyobb fokozottan védett pókbangó állománya, de legalább ilyen értéket képviselnek a poloskaszagú kosborok is, melyek összállománya a százezres nagyságrendet is meghaladja. A védett terület mintegy egyharmadán található erd ket a XIX. század végén mesterségesen telepítették. Mégis, mint a Mez föld legnagyobb összefügg , zömében shonos fafajokból álló erdei kiemelt figyelmet érdemelnek. A tájvédelmi körzet legnagyobb zoológiai értékét a vízi madarak adják. A Soponya térségében kialakított halastavak, az iteni víztározó, valamint a térségben található számtalan kis szikes tó a vízi madarak kedvelt pihen -, táplálkozó és fészkel helyei. A fészkel fajok közül kiemelkednek a gémfélék. A nagy kócsagok és a kanalas gémek a Dinnyési Fert r l járnak ide táplálkozni. A Soponyai víztározó több száz párból álló danka sirály fészektelepén szerecsen sirályok, cigány-, barát- és kontyos récék költenek. A halastavakon kora nyártól rendszeresen láthatók a fiókáikat vezet nyári lúd párok. A szikes tavak partján kisebb kolóniákban költ az egyik legszebb parti madarunk a gulipán és a kis lile. Az északról érkez vadludak az szi madárvonuláskor el szeretettel használják pihen helynek a Soponyai víztározót. Ilyenkor akár 10-12 ezer liba hangos társalgása is hallható a környéken. Megélénkül ilyenkor a szikes tavak madárélete is. A vízen nyílfarkú, kendermagos, kanalas és csörg récék úsznak, a partot megszámlálhatatlan tömeg parti

LT CONSORG KFT.

49

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET madár lepi el. A nedves réteken több ezer pajzsos cankó és bíbic, akár több száz nagy póling is megfigyelhet . A mez gazdasági m velésen kívüli területek él világa és vegetációja egy országos ökológiai folyosó (Duna-Móri árok-Bakony-Vértes-Gemenc-Duna) elemei. Az Ökológiai folyosó programja a vizes él helyekre helyezi a hangsúlyt. A termékfejlesztés lehet ségei és feltételei A fent felsorolt térségek mindegyike alkalmas az ökoturizmus alapvet formáinak, a természetjárásnak és a természeti értékek látogatásának ki- vagy továbbfejlesztésére (az egyéb formák, pl. lovaglás, kerékpározás, horgászat, falusi turizmus stb. lehet ségeit külön bemutatjuk, a különböz formák kombinálhatók és er sítik egymást). A f feltételek: • a látogathatóság és a folyamatos vagy id szakos bemutatás megszervezése (szükség esetén zónák és tanösvények kijelölése, a bemutatást végz személyek kiképzése, a nagyobb központokban látogatóközpontok felállítása – információ, parkoló, wc, szemétgy jt , büfé stb.); • a tájékoztatás és a hírverés megszervezése (látogatási id szak, a megközelíthet séget és a járható utakat bemutató térkép, a természeti értékek és a ritkaságok ismertetése tájékoztató táblákon és kiadványokban stb.); • kapcsolat kiépítése turisztikai értékesít szervezetekkel (pl. ökoturizmusra szakosodott utazásszervez k és utazási irodák). III. GYÓGY- ÉS TERMÁLVIZEK Az Agárdi gyógyfürd vízét nem rég nyilvánították hivatalosan gyógyvízzé. A gyógyvíz alkáli-hidrokarbonát, klorid, szulfát, kálcium tartalmú és kiváló az idült gyulladásos, mozgásszervi és n gyógyászati megbetegedések komplex kezelésére. Sokan keresik fel az ország más részeib l és kisebb mértékben külföldr l a gyógyulni vágyó vendégek. Jelenleg azonban azért nem jelenthet nemzetközi turisztikai vonzer t mert – bár modern terápiás berendezésekkel rendelkezik – a szálláskapacitás fejlesztése és a gyógyturizmushoz elengedhetetlen különleges igényeket is kielégít magas kategóriájú szolgáltatások még váratnak magukra. Amióta a gyógyfürd a települési önkormányzat tulajdonába került, felújításokat végeztek és tervezik a fejlesztést. Belátták, hogy áttörést csak a neves gyógyturisztikai központokra /pl. Zalakaros/ jellemz szolgáltatásokat is biztosító fejlesztés jelenthet majd. Vajtán a termálfürd víze ásványi anyagokban gazdag, fürdésre, gyógyászati kezelésekre alkalmas, ezért gyógyvízzé való min sítése folyamatban van. Több nyitott fürd vel rendelkezik, s egy szép park, bérelhet üdül házak veszik körül. Vajta ma azonban csak helyi turisztikai vonzer vel bír, mivel az infrastruktúrája, fogadó kapacitása ezt teszi lehet vé. Velencén található a térség egyik kiemelked egészségturisztikai központja, a Rich M and Poor M Fitness Center és Panzió. A térségb l sokan keresik fel a központot, melyben uszoda, testépít - és kondicionáló berendezések, aerobik tornaterem, szauna, szolárium és egyéb kiegészít szolgáltatások találhatók. Velencén tervezik egy- a termálvízre épül – Wellness központ kiépítését is. A termékfejlesztés lehet ségei, és feltételei: • az Agárdi gyógyfürd vízhozamának biztosítása, szállodai kapacitásának növelése, az egészségturisztikai szolgáltatások kiépítése, a nemzetközi marketing tevékenység hatékonyabbá tétele; • a velencei Fitness Center szállodai kapacitásának és szolgáltatásainak b vítése; LT CONSORG KFT.

50

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET • egy – a nemzetközi igényeket maximális kielégít – wellness komplexum kialakítása, a kistérség más gyógyturisztikai központjaival való egyeztetés, kereslet felmérése, kínálati csomag különböz alternatíváinak kidolgozása, befektet keresése; • hosszabb távon a Vajtai termálfürd fedetté tétele, szálloda és panziók építése, szolgáltatások kialakítása. • Aba – a település határában feltárt országosan is jó min ség gyógyvízzé min síthet termálvízre alapozott élmény és gyógyfürd mellett tervezett „Dél Kapuja” projekt a térség és a település turisztikai kínálatának továbbra is meghatározó elemeire, a meglev természeti értékekre, vonzer kre (természetjárás, horgászat, vadászat stb.) épít, amelyek az „Ófalú” projekttel és egyéb, a helyi hagyományokra és mesterségekre is épít témapark szolgáltatásaival kiegészülve a település számára európai min ség , valóban méltányos fejl dési lehet séget kínálnak. Ennek megvalósulása során a gazdasági fejl dés nem a természeti, kulturális értékek rovására, éppen ellenkez leg, azok meg rzését célozva indul meg.

IV. EMBER ALKOTTA VONZER K Építészeti emlékek, m emlékek GORSIUM: Szabadtéri Múzeum, Régészeti park Az utóbbi 5 évben életre kelt Gorsium, római kori császárkultusz szentély kerület, tartományi gy lés székhelye. Tavasszal FLORALIA Tavaszköszönt , nyáron LUDI ROMANI Gorsiumi Nyári Játékok várják a vendégeket. Az 1200 fér helyes néz tér szinte mindig tele van, s a többnapos rendezvények során Euripides és Sophokles drámái, gladiátor játékok, császári felvonulások elevenednek meg. Az el adások el tt, és után meg lehet tekinteni a kihelyezett római k emlékeket, sírköveket, idegenvezetésen lehet részt venni, meg lehet kóstolni a római kori Apicius receptek alapján elkészített ételeket, és ki lehet próbálni az eredeti rajzok alapján készített tárgyak, ékszerek készítését. Azonban Gorsium csak akkor válhat nemzetközi jelent ség vé, ha az infrastruktúra fejlesztésre kerül, a színpadtér, ül helyek felújításra kerülnek, a parkoló, vizes blokkok, WCk, büfék tovább épülnek. Fülhallgatós, idegen nyelv tárlatvezetés, rendszeres idegenvezetés is szükséges. A színdarabokhoz idegen nyelv ismertet ket kell kiadni, esetleg egy narrátor több nyelven is elmondhatja a színdarab történetét. Hosszú távon azonban egy római város megelevenítése lenne a legnagyobb vonzer . Azonban a fenntartó sajnos a rendkívüli lehet ségnek számító pályázatokra sem pályázik. Így visszaeshet az érdekl dés, s elsorvadhat mindaz, ami ’96 óta ki lett fejlesztve. Ha a fenntartó csak a színdarabokra koncentrál, a felkeltett érdekl dés ellenére a látogatónak nem lesz komfort érzete, hiszen többet vár. Székesfehérvár Székesfehérvár, a középkori koronázó város - ahol az els magyar király, Szent István által építtetett bazilikában koronáztak, trónra ültették a nemzet királyait és a királynékat. A koronázások, királyi temetkezések a középkor végéig Fehérvár nevéhez f z dtek. Ezen hatalmas kulturális örökség alapján is már megérdemelné a város, hogy bekerüljön a turizmus vérkeringésébe. Ehhez még hozzájárul a rengeteg templom, középkori és barokk épület, múzeum, kiállító terem, ami néhány órára vonzza az átutazókat és az ide kirándulókat. Az itt tartózkodó turisták is megtekintik ezeket, az utazási irodák és a tour-operátorok beépítik LT CONSORG KFT.

51

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET programjaikba a várost, és a térségben üdül k, valamint a külföldi cégekhez érkez üzletemberek szintén eltöltenek egy-egy órát a templomok és kiállítások megtekintésével. A teljesség igénye nélkül egy kis ízelít a látnivalókból: Középkori Romkert, Nemzeti Emlékhely, Püspöki Palota, Szent István Király Múzeum régészeti gy jteménye, Ferences templom és Rendház, Szent István Székesegyház, a barokk bútorzatú Fekete Sas Patikamúzeum, Országalma, Tizes Huszárok emlékm ve /Lovas szobor/, a gótikus formájú, épségben megmaradt Szent Anna Kápolna, Mátyás Király emlékm , Városi Képtár, Budenz-ház Ybl-gy jtemény, Bory-vár stb. A gond, hogy ezeket a látnivalókat egy-két óra alatt nem lehet teljes mélységükben megtekinteni. A kultúra iránt fogékony vendégek itttartásához hiányzik a megfelel mennyiség és min ség szálláshely, f leg akkor, amikor a városban rendezvényt tartanak. Mindenképpen nemzetközi vonzer vé kell a város kulturális, turisztikai vonzer it fejleszteni, mert így csak az átutazó turizmus számára és a kirándulóknak marad átlagos turisztikai célpont. Székesfehérvárt úgy kellene bemutatni, animálni, mint a középkori Magyarország központját, a királyi koronázó várost és temetkezési helyet. Rangjához ill bemutatást érdemelne és a Romkert védelmét célzó „vasúti pályaudvarra” emlékeztet tet szerkezetet le kellene végre bontani, a k tárat vissza kellene helyezni. Lézerrel be lehetne mutatni a katedrálist. Vagy Amsterdamhoz hasonlóan – egy arra megfelel helyszínen - életképeket lehetne bemutatni királyainkról, királynéinkról. Királyi esküv ket, lakomákat lehetne szervezni, mind a belvárosban, mind pl. a Bory-várban /erre már volt egy-két kezdeményezés/. A közép-európai barokk belvárost teljes egészében helyre kellene állítani /pl. a Hiemer-ház évek óta romos állapotban van/, királyi városhoz méltó éttermekre lenne szükség. Cukrászdák épültek az utóbbi id ben, nagyon népszer ek a külföldiek körében is, de a névhasználatot, cégért szabályozni kellene, hogy kialakulhasson a város-„image”. Pákozd Itt zajlott az 1848/49-es Pákozdi Csata. Ennek emlékét rzi az emlékm és Múzeum. Ide az ország más részéb l is érkeznek látogatók és közülük sokan szállnak meg a Velencei-hegység falusi szálláshelyein. Azonban a Pákozdi csata emlékére épített emlékm az emlékéhez méltatlan állapotban van, a burkolat levált, a végleges helyreállítása most folyik. Az Emlékmúzeumban az ide látogatók végig kísérhetik a csata lefolyását, korh öltözetben lev bábuk, fegyverek tekinthet k meg. Nem rég épült meg a Mészeg-hegyi Turisztikai Központ, kávézóval és kilátóterasszal, ahonnan gyönyör kilátás nyílik a Velencei-hegységre. Konferencia terem is rendelkezésre áll a Turisztikai Központban, melyet egy vállalkozó m ködtet. Mindenképpen országos jelent ség már jelenleg is, de az infrastruktúrát fejleszteni kell. Pákozd nevezetességei közé tartozik a Doni Emlékkápolna is. Sukoró A Református templom volt a helyszíne a Pákozdi csata el estéjén a haditanácsnak. Itt évente orgonahangversenyeket tartanak neves operaénekesek részvételével. Sok m vész él Sukorón, akik rendszeresen tárlatot rendeznek. Néprajzi Tájháza országos jelent ség , a falusi vendéglátás keretein belül a szállás megoldható. Színvonalas éttermek is találhatók. Kastélyok Fejér megye egész területén számos kastély található, melyek közül több országos, illetve nemzetközi turisztikai jelent ség vé fejleszthet . A kastélyok közül kiemelkedik Martonvásáron a Brunszvik- kastély a Beethoven Múzeummal és Óvodamúzeummal. Nádasdladányban a Nádasdy- kastély, Móron a LambergLT CONSORG KFT.

52

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET kastély, Fehérvárcsurgón a Károlyi- kastély bírnak turisztikai vonzer vel. A Tudor stílusban épült Sajnovics-kastély vadas parkjában vadállatok és smagyar háziállatok is vannak. A jöv ben turisztikai csomagban ajánlva és egyedi szolgáltatásopkat nyújtva vonzer t jelenthetnek – f leg a belföldi turizmus számára. /„Kastély-túra/. Több kastélyban múzeum, vagy könyvtár m ködik, a felújítás alatt lev kben évente operael adások, koncertek kerülnek megrendezésre. A termékként való értékesítésnek az akadályát a kastély szállók hiánya okozza. E nélkül csak átutazóban, vagy egy-egy rendezvény meglátogatása során tekintik meg a távolabbról érkez k, közöttük néhány külföldi vendég /egyéni turisták, üzletemberek/. Ha egy-két kastélyban /pl. Bodajkon, vagy Lovasberényben, Dégen, vagy Soponyán/ vagy az ahhoz tartozó melléképületekben kastélyszállót alakítanának ki, szálláshelyként is bevonhatók lennének a turizmusba. Egyedül Seregélyesen található kastélyszálló Fejér megyében, s ez nem elegend a kastélyturizmus kifejlesztéséhez. Eredetileg a Bodajki kastélyban szálloda kialakítását tervezték két-három ágyas szobákkal, azonban jelenleg a HANG-SZÍN-TÉR M vészeti Alapiskola programjaiba tervezik bevonni. A Lovasberényben található Cziráky-kastélyban is apartmanokat, szállodai szobákat terveztek, a Cziráky Alapítvány megkezdte az építkezést, de a munkálatok félbe szakadtak, amikor a Cziráky Alapítvány kivonult a kastély-programból. A Fehérvárcsurgón található Károlyikastély szerencsésebb helyzetben van, hiszen a Károlyi Alapítvány megkezdte egy kulturális központ kialakítását, nemzetközi ifjúsági találkozókat és koncerteket tartanak. A szálláslehet séget a mellék épületek átalakításával lehetne megoldani. A Dégi kastély szálláshellyé nem alakítható, de ott is vannak melléképületek, ahol apartmanokat lehetne kialakítani. A többi – szálláshely kialakítására nem alkalmas – kastélynál mindenképpen meg kellene találni az egyedi, speciális vonzer t, ami a turistákat, üzletembereket érdekelheti. A Loire-menti kastélyokhoz hasonlóan pl. „Museum-Shopokat” kellene kialakítani, helyi emléktárgyakat, ajándékokat kellene terveztetni, óránként több nyelven szervezett idegenvezetést kellene tartani. A rendezvények adottak: Martonvásár – Beethoven koncertek, melyeket igen sok külföldi vendég látogat nem csak a Velencei-tó környékér l, hanem Budapestr l és a Balaton mell l is. Nádasdladányban opera el adásokat rendeznek. Azonban ez nem elég. Mindegyik kastélyt, „életre kellene kelteni”, amint azt Franciaországban teszik. Ebben az esetben az utazási irodák is bekapcsolódnának az értékesítésbe. A vendéglátóhelyek, éttermek, cukrászdák, panziók nevükben hordozhatnák a kastély, vagy az ahhoz szorosan köt d híres személy nevét, az üzletekben a kastély nevét, címerét, sziluettjét, képét ábrázoló emléktárgyakat kellene árusítani. Ezzel szemben Csákváron a kastélyban kórház m ködik, ezért kívülr l sem igazán mutatható meg vendégeknek. Mindenképpen kulturális központot, vagy gyógy-kastélyszállodát lehetne kialakítani a csodálatos parkkal körülvett, gyógyító leveg j környezetben. Nagyvelegen, a volt földesúri Grünfeld kastélyt, amely az evangélikus egyház tulajdona szállodává kívánják átalakítani. Egyéb kulturális turisztikai vonzer k Agárd: Gárdonyi Géza szül háza Kápolnásnyék: Vörösmarty Emlékház Martonvásár: Beethoven Múzeum Vál: Vajda János Emlékház, Ürményi kastély, Ürményi Mauzóleum Ercsi: Eötvös József Emlékmúzeum Cece: Csók István emlékház Mez szilas: Németh László emlékszoba

LT CONSORG KFT.

53

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Ezekb l a vonzer kb l kulturális turisztikai terméket lehetne képezni, úgy, hogy a helyszíneket egy f zérre f zve belföldi utakat, programokat lehetne szervezni. A belföldi turisták ugyanis már tanulmányaik során találkoztak ezen személyiségekkel és emlékeik megtekintése vonzó program lehetne a számukra. Szabadbattyán Évek óta folyik egy nagyméret római épületegyüttes feltárása, melyet a község helyre kíván állítani. Itt található egy Középkori lakótorony, török er dítmény. Jelenleg római freskók láthatók benne. A települést vízi összeköttetéssel lehetne összekötni Gorsiummal, pl. római hajókon lehetne átkelni a Sárvízen Gorsiumba. Ifjusági turizmus részére kiváló turisztikai termék lehetne, talán beépíthet lenne a Római település projektbe is, így nemzetközileg is érdekes vonzer vé válna. Dunaújváros Az Intercisa Múzeum jelent s régészeti anyaga és a római fürd feltárt anyaga révén a Gorsiumi Régészeti Parkkal, Szabadbattyánnal, Székesfehérváron a Szent István Király Múzeummal együtt egy vonzó túra egyik állomása lehetne. Csókak A Vértesben található XII. századból származó várrom az évszázadok során többször átépítésre került, azonban ma is – rom formájában – rzi eredeti formáját. A Várbarátok köre szorgoskodik a vár felújításán és az önkormányzattal, vállalkozókkal közösen évente Várjátékokat rendeznek, korh jelmezekkel, kézm ves vásárral egybekötve. Csókak az ország más részeib l ide érkez turisták számára igen vonzó. A falusi vendéglátók biztosítják a szálláshelyeket. Bodajk A Keleti-Bakonyban található szép fekvés és rendezett település kit nik a települések sorából. A Kálvária domb, mint zarándoklatok helyszíne és a Mária napi búcsú országos érdekl désre tarthat számot. A gond a szálláshely biztosítása. Most alakult itt egy Tourinform Iroda és a falusi vendéglátók bevonását tervezik a turizmusba. A Kastély kialakítását eredetileg kastélyszállónak tervezték, de a legutóbbi információk szerint a HANG-SZÍN-TÉR M vészeti Alapiskola programjait, oktatásait fogják tartani benne. Ercsi Eötvös József emlékmúzeuma található a településen. A nagy magyar gondolkodó, író, haladó szellem politikus munkásságát, a közoktatás ügyében kifejtett tevékenységét egy kiállítás keretében mutatják be, valamint a kor szellemét bemutató enteri r fogadja az ide látogatót. Tabajd Falumúzeum, 2003 augusztusában nyílt meg a Falu Tájház múzeuma, amelyben páratlanul gazdag emlékanyag gy lt össze, zömmel a tabajdi lakosok adományaiból. Római kori sírkövek, valamint a középkori templom faragványaiból lapidárium létrehozását tervezi a Községi Önkormányzat a székesfehérvári Szent István Múzeummal közösen. A Krisztus utáni I. sz.-ból el került figurális síremlékek, el kel Aquincumi tisztvisel k hamvait rzik. A középkori templom feltárása folyamatban van. A Tabajdi Református Templom m emlék jelleg épülete, gyönyör fekvése, bels terének harmóniája a hív t és nem hív t is egyaránt csodálatra készteti. Bélápapusztai, volt Gariboldi kúria gyönyör sparkban elhelyezked épület. LT CONSORG KFT.

54


A termékfejlesztés lehet ségei A fent említett kultúrális és építészeti örökség alapján elmondható, hogy a megye igen gazdag kulturális, turisztikai vonzer kben. Nemzetközi szempontból azonban csak Székesfehérvár, Gorsium és Martonvásár tekinthet potenciális turisztikai vonzer nek. Ahhoz, hogy valójában azzá váljanak – megóvásuk mellett – alkalmassá kell tenni ket egyedi élmények nyújtására és komplex szolgáltatások kifejlesztésével valódi turisztikai termékké kell alakítani ket. Ez érvényes a kisebb hatókör vonzer k esetében is, amelyek ebben az esetben a belföldi turizmus keretében, illetve a már az országban tartózkodó külföldi látogatók számára lesznek értékesíthet k. Lehetséges termékek: „Utazás a római kori Pannóniába” – FLORALIA, LUDI ROMANI „Királyi vígasságok” -Kastély- és várjátékok, zenei- és táncos programok. „Történelmünk ösvényein”: Székesfehérvár, Gorsium, Pákozd, Sukoró” stb. „Kastély- és borút” „Kastély-túra lóháton” „Opera- és színházi el adások” „Múzsák nyomában”: magyar írók, költ k, fest k szül falujának, emlékházának megtekintésére szervezett utak. „Népm vészet és hagyományok nyomában” /Csákvári fazekasság, Sukorói Tájház, Pásztorélet Fejér megyében, Fels városi Lakodalmas: tánc, zene, gasztronómia/. V. HIVATÁSTURIZMUS Konferenciák, vállalati tréningek, vállalati rendezvények Nemzetközi szinten els sorban Székesfehérvár jöhet szóba konferenciák megszervezésére. Itt található egy-két olyan szálloda, vagy konferencia tartására alkalmas m vel dési intézmény, ahol több száz résztvev elfér. Azonban a nagyobb létszámú konferenciák megtartására már nem alkalmasak, sajnos ezeket a – kapacitás és a szolgáltatások hiánya miatt a f városba, vagy a Balaton parti szállodákban, illetve Nyugat-Magyarország régióban rendezik meg, holott a megye számos kulturális turisztikai vonzereje kísér programként szóba jöhetne. Székesfehérváron több, mint 10 éve rendezik meg a VIDEOTON Oktatási Központban a Székesfehérvári Vállalkozói Napokat, amely kiinduló pontja lehetne egy Ipari Vásárnak. Jelent sebb kongresszusok és más nemzetközi rendezvények szervezéséhez hosszú távon színvonalas konferencia és kiállítóközpontra, valamint több magas kategóriájú szállodára lesz szükség. Dunaújvárosban a Dunaferr létrehozott már egy új kongresszusi központot és egy magas kategóriájú szállodát, a város terveiben emellett több új szálloda létesítése szerepel. A Velencei-tó környéki szállodákban rendeznek még konferenciákat, vállalati tréningeket, rendezvényeket, találkozókat, ünnepségeket. Több száz résztvev nél többet itt sem tudnak elszállásolni, hiszen a nemzetközi és országos konferenciákhoz szüksége plenáris üléstermeket, szekciótermeket, több ezer f t befogadó éttermet, kiegészít rekreációs szolgáltatásokat egy adott helyszínen nem tudják biztosítani. A Sukorón kialakítható

LT CONSORG KFT.

55

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET nemzetközi evez s központ létesítményei között fontos lenne többcélú kongresszusi központot és a kapcsolódó szolgáltatásokat is megtervezni. Martonvásáron található a Magyar Tudományos Akadémia Mez gazdasági Kutatóintézete, melyet 1949-ben alapított a Földm velésügyi Minisztérium. Nevükhöz f z dik a többek között Európa els hibridkukoricájának kifejlesztése. Nemzetközi konferenciák, búza és kukorica bemutatók színhelye. A termékfejlesztés lehet ségei A megoldást a konferencia központok, magas kategóriájú, teljes igényt kiszolgáló szállodák építése jelentené. Feltételek, jöv beli feladatok: • kereslet- és igény felmérése • többcélú konferencia- és kiállító központok felépítése • nemzetközi repül tér felépülése • szakmai koordináció a multinacionális és hazai cégekkel • befektet k ösztönzése • nemzetközi és országos pályázatokon való részvétel • kínálati csomagok összeállítása • marketing és reklám. VI. BOR ÉS GASZTRONÓMIA Móri borvidék A térség leghíresebb borvidéke és egyik fontos turisztikai jelent ség borvidéke a Móri Borvidék. Móron és környékén több külföldi cég letelepedett, bár sajnos nem igazán a borés gasztronómiai ágazatban. Egy kivétel van, a Fogadó az Öreg Préshez, melynek tulajdonosai Németországból hazatelepült vállalkozók, s nagy sikerrel szervezik a térség borturizmusát. A Móri borvidék a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok, az Antal, s Csókahegy sz l területeit egyesíti. Múltja a római birodalomig nyomon követhet , írásos emlékeken keresztül. Mór az Ezerjó hazája, a kapucinusok honosították meg. További sz l fajták: Tramini, Chardonnay, Leányka, Rizlingszilváni, Rajnai Rizling. A Móri borvidékre jellemz a száraz, karakteres, savtartalmú, férfias jelleg borfajta. A sváb településen több szorgalmas, ügyes borosgazda található, akik a lovas turizmus fejlesztését is kit zték célul, és összefogva aktív részesei, szervez i a Móri Bornapoknak, a Szent György Heti Vígasságoknak, borkóstoló programoknak, a tájjelleg ételek felelevenítésének. Híres a Bozóky pince és a Bormúzeum is, ahol külföldi cégek tartják programjaikat, borkóstolással egybekötve. Csókak – egyre népszer bb település – szintén borospincékkel és borkóstolással várják az ide látogatókat, híressége a Csókai Rajnai Rizling. Itt található egy – az 1700-as években épült kapucinus kastély-pince, egy eredeti, még ma is m köd Rákóczi préssel. A Kastély-pincét pályázati támogatással próbálnak kastély-szállóvá, étteremmé és borozóvá átalakítani. A munkálatok el re haladottak. A Móri borvidéken kezdeményezések születtek a Móri Borút kialakítására. Etyeki borvidék 1990-ben emelkedett borvidéki rangra. Egyre népszer bb a több száz éves hagyományokra épül sz l termesztésér l híres borvidék. A termelési múltat a Törley pezsg gyár termelési tradíciói jelentik. Az etyeki alapborból készül Törley pezsg k a múlt század végét l

LT CONSORG KFT.

56

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET külföldön is híressé váltak. Egyre nagyobb teret nyer a magángazdálkodás és újjáéledt a pincekultúra. Sz l fajták: Chardonnay, Olasz rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát. Velence borterm hely A Velencei term tájon a sz l m velés, bortermelés hagyományai a török id kig nyúlnak vissza. A Velencei-tó északi oldalán lev hegyoldalakban lev pincék a híres Pákozdi csata idején is tele voltak musttal, borral. A nadapi vörösbort egy XVI. sz-i írás is említi. Pákozd, Sukoró, Velence, Nadap, Kápolnásnyék, Pázmánd lakosai évszázadok óta folytattak sz l m velést, melyet a fennmaradt dézsmapincék is tanúsítanak. A borhoz kapcsolódó esemény az Orbán Napi hegyiünnep, amikor felvonul a Szent Benedictus Borrend és felavatják az új boros gazdákat, borversenyt tartanak, kinyitnak a pincék. A régióból, de az ország más részeib l is érkeznek vendégek, hiszen más Borrendeket is meghívnak a rendezvényre. Tác-GORSIUM A FLORALIA Tavaszköszönt Ünnepen felállítanak egy „APICIUS” sátrat és a római kori receptek alapján készült mézzel édesített és a római korban is ismert f szerekkel ízesített ételeket lehet megkóstolni, s mézes bort lehet hozzá inni. Az ételeknek stílusos neve van: pl. „Mézes borda Helené módra”. Nemzetközi vonzer lehet, azonban az infrastruktúra megoldatlan. Megoldást jelentene egy római kori étterem és büfék megépítése a római városban, ami bármikor látogatható lenne. A közelben lev Gorsium étterem tulajdonosa kapcsolódott eleinte a programokhoz, de ma már más az üzletvezet . A folyamatosság nincs megoldva. Székesfehérvár A Királyi Napok alatt augusztusban a Nemzetközi Néptánc Fesztivál résztvev együttesei gasztronómiai ízelít t adnak a konyhájukból, ételeikb l. Akik ellátogatnak a Malom utcai Táncházba, nem csak táncolhatnak és el adást nézhetnek meg, hanem megkóstolhatják a holland, francia, olasz, kínai, spanyol ételeket is. A „Királyi Lakoma” c. programot a Királyi Napok szervez je dolgozta ki, s a Bory-vár Alapítvánnyal, egy közeli étterem tulajdonosával kész turisztikai csomagot alakítottak ki. Az értékesítése megoldatlan. Ezt a programot be kell építeni a Királyi Napokba, hogy megismerje a közönség. Multi cégeknek, utazási irodáknak már bemutattuk. A termékfejlesztés lehet ségei, feltételei A fent említettek alapján a megyében a Székesfehérvári Királyi Napok bír jelent sebb turisztikai vonzer vel. A borvidékek és az Apicius római lakoma ma még országos jelent ség ek. A fejlesztés feltétele mindenképpen az egyedi vonzer k fejlesztése /Királyi esküv , lakoma, pásztorélethez köt d ételek kóstoltatása, Fels városi Lakodalmas komplett lakodalom megszervezése és értékesítése, kapucinus kastély-borospince és szálló felépítése / lenne. További feltételek: • programokhoz rendelhet magasabb kategóriájú szálláshelyek, éttermek, szolgáltatások, ajándék- és emléktárgyak kialakítása • befektet k, vállalkozók bevonása • marketing munka fejlesztése, kiadványok, tájékoztatók, filmek • utazási irodák érdekeltségi rendszerének kidolgozása • turisztikai vásárokon, kiállításokon, külföldi prezentációkon való bemutatás LT CONSORG KFT.

57

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Lehetséges termékek: „Borutak Fejér megyében” „Kastély- és borutak Fejér megyében” „Gasztronómiai hagyományok nyomában Fejér megyében” „Utazás a római kori asztal körül” – Apicius lakoma Gorsiumban. „Fels városi Lakodalmas Székesfehérváron” „ Pásztorélet Fejér megyében” „Kapucinusok nyomában a Móri borvidéken” VII. AKTÍV TURIZMUS A. Golf-Club -Alcsútdoboz A faluban található régi uradalmi épületekb l lett kialakítva a Pannónia Golf és Country Club. 1996-ban nyitották meg a golfklubot Alcsutdoboz határában, a Mária-völgyben. Nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas, ez a színvonalas, exkluzív golfpálya. A golfozáson kívül még lehet itt lovagolni, teniszezni, úszni, kerékpározni. Nem csak azok vehetik igénybe, akik klubtagok, hanem küls látogató is eljöhet ide kikapcsolódni. A külföldi cégek üzletemberei, vendégeik részére kiváló id töltést jelent. B. Túrázás Vértes A Vértesben található az Országos Kéktúra útvonal, ami a túrázók kedvenc útvonala: Páldául a következ útvonalon mehetnek végig a természetjárók: Csókak -Vár-völgy-Kocsmárosdomb-Nagybükk-Pátrácos-Bükkös-Antal-árok-Gánt. Sárga jelzésen az alábbi útvonal ajánlható: Csákvár-Vadász kápolna-Annafalvi rházMeszes-völgy-Nagy bükk-Kaszap kút-Csákvár. Keleti Bakony Kisgyón-Dóra-hegy-Köves-domb-Burok-völgye-Bakonykuti-Bográcshegy-fehérvárcsurgóGaja-völgye-Bodajk. Piros jelzésen: Bodajk vá. - Kálvária-domb - Kesell -hegy - Alba regia Forrás – Halomsírok – Öreghegy - Pisztrángos-tó- Gaja-szurdok - Varjú-vár- Sípálya-alja- Bodajk Tófürd — Csókak vm. Bodajk: a településen található egy nyáron is m köd sípálya, sífelvonóval, valamint ifjúsági tábor, nyáron karszt-vízzel feltöltött tófürd , Tölgyes Túristaközpont, valamint nagy sikerrel m ködik a HANG-SZÍN-TÉR M vészeti Alapiskola. C. Vízisportok Dunaújváros: Motorcsónak Világbajnokságot rendeznek évente a nemzetközi rendezvény naptár szerint. Valamint modern sportuszodája is van a városnak, Nemzetközi Utánpótlás válogató Úszóversenyeket is szoktak rendezni. Sukoró Evez spálya: Országos és Nemzetközi Kajak-kenu versenyeket, Horgász Világbajnokságot szoktak rendezni. Velencei-tó: A Velencei-Tavi Vízi Sportiskola és Szabadid Központban vitorlázás-, kajakkenu utánpótlás nevelés zajlik. Nem csak sportolók vehetik igénybe a szolgáltatást, hanem belép vel egyének és családok is sportolhatnak a Szabadid Központban. Székesfehérvár A megyeszékhelyen modern uszoda várja mind az egyénileg, hobby szinten sportolni vágyókat, mind pedig a sportolókat. Országos és nemzetközi úszóversenyeket szoktak itt rendezni. Versenyszer oktatás folyik az utánpótlásban is, sportegyesület szervezésében. LT CONSORG KFT.

58

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Az uszoda épületében fitness center, szauna, szolárium, PRIMATORNA m ködik. D. Lovaglás Székesfehérvár Az ALBA VOLÁN SC m ködtetésében fedett lovarda és füves lovarda található a Sárkeresztúri úton. Kezd k és haladók is élvezhetik a hobby lovaglást, tereplovaglásra, nyári lovas táborokban való részvételre van lehet ség. Pákozd A falu határában két lovas tanya is található. Az egyikben a Kapaszkodó Alapítvány keretein belül beteg gyermekeket, értelmi fogyatékos és autista gyermekek gyógy-lovagoltatását végzik. Az út másik oldalán lehet feljutni a Pákozdi hegyoldalba, ahol gyönyör környezetben végeznek bérlótartást és szerveznek a külföldi és hazai vendégek részére „Panoráma” lovas túrákat. A Velencei-tó környéki utazási irodák sok vendéget küldenek a vállalkozónak, akinek jöv beli terve egy kisebb lovas fogadó kialakítása és ifjúsági programok szervezése. egyébként tagja a Hagyomány rz Huszár Egyesületnek is, akik a Pákozdi Csata jeleneteit el adják szeptember 29-én a hegyoldalban, nagyszabású rendezvény keretében. Nadap A Huszártanyán turistáknak szerveznek lovas programokat, ebéddel, kocsikázással, gulyás partyval. Enying-Kabókapusztán található Kabóka lovastanya a megye egyik legszínvonalasabb lovaspanziója. A Varga család a 90-es évek második felében vette meg a területet és kezdte el a fejlesztéseket. El ször egy 19 lóállással rendelkez lóistálló készült el. Itt kapott helyet 10 f elhelyezésére alkalmas szálláshely is. További fejlesztések során elkészült egy nagy méret fedett lovarda, úszómedence, és egy több funkciós sportpálya is. A Török Bálint országos Min sít Díjugrató versenyek megrendezésére kaptak felkérést. A három napos rendezvényre külföldr l is érkeztek vendégek.Egyre többen érdekl dnek a tanya lovas szolgáltatásai iránt. Szükségessé vált további szálláshelyek kialakítása, illetve teljeskör szolgáltatások feltételeinek megteremtése. Éttermi rész és 6 apartmanház kialakítására, pályázatok kerültek benyújtásra. Mez szilas Régi program a Puszta-party, s igen élénk a lovas turizmus. Lovas programokkal, magyaros ételekkel, finom tájjelleg borokkal várják a vendégeket. Tereplovaglás, terepkocsizás is kérhet . Bicske A lovaglás kedvel i lovagolni tanulhatnak, vagy gyakorolhatják kedvtelésüket, sétakocsikázásra mehetnek, 12 szobás fogadóban meg lehet pihenni. Gánt A település határában pár éve nyitotta meg kapuit egy hatalmas lovas-komplexum. A Herczog Emil által fémjelzett lovardában sportlovakat tenyésztenek, de lehet ség van itt lovagolni is és szálláslehet ség is adott. Csákvár A községben több éve foglalkoznak lovagoltatással, a falusi turizmus keretein belül. A felsorolt lovas turisztikai lehet ségek f leg országosan képeznek vonzer t. Ha több lovas panzió épülne, lovas túraútvonalakat lehetne ajánlani és a lovas programok nemzetközileg is értékesíthet k lennének mind a lovas szakmának, mind az igényesebb lovaglást hobbyként kedvel turistáknak.

LT CONSORG KFT.

59

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Mindegyik lovas centrumnak meglenne a saját profilja, s az útvonal az alábbi lehetne: MórVértes /Gánt-Csákvár/Velencei-tó északi része/Pákozd-Nadap/-Székesfehérvár-Tác/Gorsium: római kocsikázás, ásatási bemutatóval/. Tordas Hóka lovarda, lovagló iskolával, iskolai szünetben lovas táborral, egész napos túrákkal, sétakocsikázással, télen lovas szánkózással, fedett lovardával, szálláslehet séggel várja a vendégeket. Tabajd Az igazi Tusculánumnak számító Bélápapusztán m köd lovasklub, ill. póniklub színvonalas lovasoktatással, programokkal, fedett lovardával várja a vendégeket. A Magyar Polo Club 2003 óta m ködik a tabajdi Nagyréten, ahol hazai és nemzetközi mérk zéseket bonyolítanak le. E. Vadászat Fejér megye vadászat szempontjából nemzetközileg is népszer . A Vértes, a Keleti-Bakony erdeiben, a Mez földön, a Sárréten számos vadászati terület található. A Vértesben nagyvadakra, vaddisznóra, szarvasra zre, f leg a német és osztrák turisták, egyes területeken az apró vadakra olasz és spanyol turisták vadásznak. A Mez föld egyes vadász területein szintén nagyvadak kilövésére jönnek a külföldi vendégek, más mez földi területeken apró vadakra, fácánra, nyúlra az olasz vadászok vadásznak. Az osztrák, német és francia turisták ebben a térségben f leg vadlibára vadásznak. F. Horgászat A Velencei-tónál Pákozdon a Szúnyog-sziget a legkedveltebb horgászhely. Itt horgász csónak kiköt is található. Ez inkább regionális jelent ség . Azonban Nemzetközi Horgász Világbajnokságot is tartottak már a Sukorói Evez spályán, ami nagy lehet ség lenne ennek a sportágnak, de a hobby szinten horgászoknak is. A Duna holtágaiban, a Fehérvárcsurgói Víztározóban, a Sárszentmihályi tározóban és a Rétszilasi Halastavaknál történ horgászat települési, esetleg regionális vonzer vel bír. Tordas Csárda mellett kialakított halastó szintén kedvelt horgászhely. G. Kerékpárturizmus Sajnos a megyének alig van kiépített kerékpárútja, pedig a sok látnivaló és kulturális érték mellé kerékpárutak kialakítása lenne fontos, hogy bevonhatók legyenek az országos, esetleg nemzetközi turizmusba /olyan turisták is meglátogatnák, akik autójukkal kerékpárt hoztak, vagy béreltek/. Szükség lenne kerékpárútra Székesfehérvártól Lovasberényen és Alcsutdobozon keresztül Bicskéig, hogy a turisták eljussanak erre a gyönyör panorámájú, a turizmusból kies vidékre. Vagy pl. szükség lenne Velencei-tó és Csákvár közötti szakaszon is egy kerékpárútra. Regionális támogatással készül a Székesfehérvártól Simontornyáig húzódó kerékpárút megvalósíthatósági tanulmánya. A kerékpárút hosszában átszeli a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzetet és a Rétszilasi Halastavakat. H. Népm vészet, hagyományok Országosan két Néprajzi házat kell kiemelni: a Csákvári Fazekas Házat, valamint a Sukorói Néprajzi Tájházat. Mind a kett igen népszer a túrázók és a hagyományos turisták körében is. Az itt üdül külföldi vendégek is mindig megtekintik ezt a két kiemelked néprajzi múzeumot. Mindegyik jellemz a saját térségének népi építészetére és mindegyikben ki van alakítva egy-egy tiszta szoba és konyha, valamint be vannak rendezve eredeti használati LT CONSORG KFT.

60

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET tárgyakkal és bútorokkal. Csákvár az egykori fazekasság központja, itt fazekas m hely is m ködik. Itt el lehet lesni a csíkos kancsók, tálasok készítésének titkát. Sukorót a Velenceitóhoz érkez hazai és külföldi vendégek, iskolás csoportok mindig meglátogatják. Velencén kialakítottak egy Halászház Múzeumot, amiben bemutatják az egykori halászati eszközöket /halászháló, varsa/. A térségre jellemz nádfeldolgozás az épületek fedésénél is tapasztalható, jellemz en nádfedeles épületek épültek a Velencei-tónál. Ezt a hagyományt ma is rzik az építészetben /Sukoró/. A Velencei-tónál hagyomány az új boros gazdák felavatása /Bence-hegy/ az Orbán napi Hegyi Ünnep alkalmával. Ez mindig oda vonzza a térségb l, de az ország más részeib l is a turistákat, boros gazdákat, borrendeket. A Móri Borvidéken a sváb hagyományokat rzik mind öltözetükben egy-egy ünnepen /Móri Bornapok/, mind ételeikben, receptjeikben /kvircedli/, mind pedig zenéikben, s táncaikban a szüreti mulatságokon. Székesfehérváron az Alba Regia, Martonvásáron pedig a Százszorszép Táncegyesület rzi zenében és táncban a hagyományokat. A Fehérváriak két m sorukban mind táncban, mind ételekben felidézik a múlt hagyományait: „Pásztorélet Fejér megyében”, „Fels városi Lakodalmas”. A Rác utcai skanzen városrész Európa Nostra díjas. A nádtet s, öreg házak él részei lettek a panelrengeteg kell s közepén a városnak.: pékség, kézm vesház, vendégfogadó m ködik egyegy nádfedeles házban. A hagyományok meg rzése terén megemlítend a dégi Mez földi Tájház, a lepsényi Helytörténeti Múzeum, a Kató család által m ködtetett Cserepes Cs r, ahol nyaranta kézm ves bemutatók és foglalkozások zajlanak. Országos jelent ség a Rétimajor és az ott található Halászati Múzeum, Árpád-kori kunyhó, erdei iskola, stb. A megye népm vészetének és hagyományainak rzésében, felélesztésében és továbbadásában kiemelked szerepet töltenek be a m vészeti alapiskolák. A termékfejlesztés lehet ségei, feltételei Az aktív turizmus egyes ágazatait számba véve, általánosságban elmondható, hogy a f gond a szálláshely, a marketing munka, a tájékoztatás és az összefogás hiánya. Az egyes turisztikai térségekben panziók, fogadók, ifjusági szálláshelyek és Tourinform irodák hiányoznak. Bár az egyes települések, térségek külön-külön kiadnak egy-egy prospektust, térképet, de ez még nem elég, hogy bevonhatók legyenek a turizmusba. A f bb feladatok: • megfelel kategóriájú szálláshelyek • különböz szegmenseket kiszolgáló éttermek, büfék • kerékpárutak, szemétgy jt k, szabadban történ étkezés feltételeinek kialakítása • jelz táblák • horgász- és rekreációs helyszínek infrastruktúrájának fejlesztése • marketing tevékenység fejlesztése, térségi és települési Tourinform Irodák létrehozása • utazási irodák bevonása az értékesítésbe. VIII. FESZTIVÁLOK, RENDEZVÉNYEK Fejér megyében évente több száz rendezvényt tartanak. Azonban alig tíz esemény olyan, amire a belföldi és külföldi turisták is tudnak, vagy olyan vonzerejük van, hogy amiatt oda utazzanak a vendégek. Nemzetközi turisztikai esemény lehet a Gorsiumi Játékok és a Királyi Napok Székesfehérváron, Martonvásáron a Beethoven koncertek, a Móri Bornapok. De ezeket az infrastruktúra és a bemutathatóság, valamint a marketing fejlesztésével lehet szinten tartani, LT CONSORG KFT.

61

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET illetve továbbfejleszteni. Székesfehérváron Királyi esküv ket, koronázi ceremóniát, barokk táncokat kellene rendszeresen tartani, hogy folyamatosan fenn tudják tartani az érdekl dést. De ehhez színvonalas panziókra, éttermekre, hotelekre is szükség van. Martonvásáron tovább kell fejleszteni, frissíteni a Múzeumot életképekkel, új enteri rökkel. Dunaújváros vizisport és búvár versenyei, Székesfehérvár sportversenyei, kórusfesztiváljai is nemzetközi jelent séggel bírnak, de sz ken vett szakmai szinten. Az Alba Regia Táncverseny, a többi kastély opera el adásai, Agárdon a Pop Strand ifjúsági koncertjei, a lovas díjugrató versenyek Enying-Kabókapusztán, Pákozdon a 48-as csata emlékére rendezett csatajelenetek, Polgárdin az Országos Motoros Találkozó országos turisztikai vonzer t jelenthetnek. Aba Napok – országos turisztikai vonzer már ma is. A többi sok-sok esemény csak regionális, vagy települési vonzer t jelent Fejér megyében. A termékfejlesztés lehet ségei, feltételei: Az utóbbi években ez a terület fejl dött a leggyorsabban. Azonban az infrastruktúra fejl dése nem tartott lépést a rendezvények és fesztiválok számának gyors növekedésével. Ezért elmondható, hogy a legtöbb rendezvény települési, vagy regionális turisztikai vonzer maradt. A f bb feladatok: • az egyes rendezvényekhez rendelhet szálláshelyek kialakítása • szolgáltatások fejlesztése • marketing munka fejlesztése • aktív reklám és promóció hatékonyabbá tétele, kiadványok id ben történ terítése • utazási irodák, m vel dési intézmények értékesítésbe történ bevonása. Összeállította: Árkiné Gombás Edit Forrásjegyzék: 1./ Dr. Fitz Jen : „Székesfehérvár és környéke”, Ma Kiadó, 1997 2./ „Borongoló-Borutak Magyarországon”, Magyar Sz l és Borkultúra Alapítvány 3./ „Fejér megye turisztikai térképe” Fejér Megyei Tourinform, TÁJOLÓ Térképészeti Iroda 4./ „Fejér megye - Múlt és jelen harmóniája”, Fejér megyei TOURINFORM 5./ Dr. Gelencsér József, Dr. Lukács László Szép Napunk támadt - Népszokások Fejér megyében”, István Király Múzeum 6./ 1995-1999 között készült tanulmányok és diploma dolgozatok Fejér megye turizmusfejlesztése témában, amelyek küls konzulens Árkiné Gombás Edit volt 7./ Települési, térségi kiadványok, turisztikai tréképek 8./ Önkormányzatokkal, vállalkozókkal, szakmai- és civil szervezetek képvisel ivel folytatott interjúk, felmérések. 8./ KSH Fejér megyei kiadványai /1995-1999/ 9./ Turizmus Bulletin kiadványai, egyéb szaksajtó anyagai

LT CONSORG KFT.

62


GORSIUM RÉGÉSZETI PARK (ÉS ÉL VÁROS?)

A 44 éve folyó régészeti ásatások Közép-Európa legnagyobb régészeti parkját hozták/hozzák létre Tác határában. A régészeti park néhány kivételesen kedvez adottsága révén a hazai és a nemzetközi idegenforgalomban és kulturális életben másutt el nem forduló és meg nem valósítható lehet ségekkel rendelkezik. Ezek az adottságai a következ k: 1.) Az ásatások során folyamatosan el kerül római kori maradványok teljes egészükben be nem épített területen fekszenek. Azaz, ellentétben valamennyi hazai római várossal (Aquincum, Savaria-Szombathely, Scarbantia-Sopron, Sopianae-Pécs, ArrabonaGy r, stb.) teljes egészében feltárhatók, bemutathatók és bemutatásuk az antik világot idéz hangulattal valósítható meg. 2.) A lel hely az M 7-es autópálya Szabadbattyán-Tác-Gorsiumi leágazásától 4 km-re fekszik, Budapestt l 74, a Velencei tótól 10, Siófoktól 44 km-re. Székesfehérvártól való távolsága jelenleg 16 km, a Szent István által épített út tervezett helyreállítása esetén 7 km lesz. Azaz a legnagyobb forgalmú autópályáról, illetve a székesfehérvári útcsomópontról hazai ás külföldi láto-gatók számára könnyen megközelíthet . 3.) A gorsiumi római lel hely a legnagyobb pannoniai települések egyike (teljes kiterjedése mintegy 200 hektár). A 44 éve folyó feltárások légifelvételek és a felszíni leletek alapján a római város területének 6%-ára terjednek ki. Azaz a feltárások – mint eddig is –, még évtizedekig új eredményekkel fogadják az ókori világot ismételten felkeres látogatókat. A feltárások el rehaladása szinte évtizedr l évtizedre nagyságrenddel emeli a Régészeti Park jelent ségét. 4.) Gorsium megítélésében különösen kedvez fekvése és lehet ségei mellett történeti fontossága hangsúlyozható. Aquincum és az említett többi pannoniai város kisebb-nagyobb arányban ugyanazt a római városi világot tárja elénk, amely – sok esetben teljesebben, nagyobb értékekkel – az egész Római Birodalom területén látható (városfalak, kapuk, fórumok, templomok, közfürd k, színházak, amphitheatrumok, lakóházak, m helyek, stb.). Ezek Gorsiumban is megvannak, ezeken kívül azonban olyan adottsággal is rendelkezik, amely a Régészeti Park központjának egyedi jelleget ad. Gorsium a II. század elejét l a III. század közepéig Alsó Pannonia tartománygy lésének és a provincia császárkultuszának központja volt. Hasonló szentkerület a Birodalom minden tartományában m ködött, de azok a kés bbi építkezések vagy helyük ismeretlen volta miatt ma teljességükben sehol nem láthatók. Az eddig már felerészben feltárt szentkerület templomaival, díszkútjaival, csarnokaival, épületeivel már ma is másutt nem található nagyszer látványt ad, pedig – a helyreállítások el tt – a valóságos képet még megközelít leg sem lehet a látogatók elé tárni. Gorsium tudományos fontosságát a másutt legfeljebb töredékeiben ismert szentkerület adja. Ennél nem kevésbé hangsúlyos – e szerepéb l adódó – kulturális jelent sége. Az antik világ olyan megelevenítését teszi lehet vé, amelyre – ilyen arányban – sem Magyarországon, sem – a Földközi-tenger országait kivéve – Európa jelent s részében nincs lehet ség. A provincia császárkultuszának központja minden provinciában a hivatalos ünnepségek központja volt. Itt fogadta a provincia társadalma a tartományba érkez császárt, ez volt a nagy ünnepek helyszíne, az uralkodó üdvére évente tartott hivatalos áldozatok bemutatása, a tartománygy léshez kapcsolódó szertartások, a reprezentatív amphitheatrumi játékok. Azaz Gorsium az a hely, ahol antik játékok, az ókori élet bemutatása, felelevenítése magától értet d en adottak, amint ezt 1971 óta antik drámák bemutatásával, a pannoniai városok LT CONSORG KFT.

63

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET ifjúságának találkozásaival, az antik ünnepek felújításával (Floralia, Ludi Romani, Augustalia) sikerült él vé tenni. A lehet ségek e téren szinte kimeríthetetlenek és másutt a helyi történeti múlthoz nem köthet k. A színházi bemutatásokra épített görög-római jelleg – továbbfejlesztend – 1200 f befogadására épült theatrum mellett a következ id -szakra vár a légifelvétellel tisztázott amphitheatrum feltárása, amely – a hely különleges jelent ségét kiemelve – lényegesen meghaladta az óbudai, az eddig feltárt legnagyobb pannoniai amphitheatrum, méreteit. A programok egyel re a magyar közönségnek szólnak, de nehézség nélkül nemzetközivé fejleszthet k idegen nyelven bemutatott antik drámákkal, a határainkon kívüli pannoniai városok ifjúságának találkozóival, stb. Az ásatás folyamatos, látványos el rehaladása (az elmúlt évek hozták felszínre Augustus császár templomát, az el tte lév forum egy részét), kulturális programjainak növekv híre és említett kedvez feltételei idegenforgalmi jelent ségét – az elmúlt évek alapján – gyors ütemben növeli. 2001-ben már a Floralia programjai iránt érdekl d k száma meghaladta az infrastruktura kereteit (a színház sz knek bizonyult, akadozott a vendéglátás, az elemi szolgáltatások nagy része, beleértve a vezetéseket, a közönségszolgálatot, a kiadványokat). Az ásatások felgyorsítása és a m emléki helyreállítások újraindítása mellett els -sorban az idegenforgalmi ellátásnak a valóságos igényekhez való igazítása és a várható fejl dés arányaiban történ fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a fellen-dülés a lehet ségek kihasználásával tovább folytatódjék. Idegenforgalmi vonatkozásban Gorsiumnak hasonló lehet ségei vannak, mint a nagy külföldi szabadtéri múzeumoknak. Hogy ezek a lehet ségek valóra váljanak, els sorban arra van szükség, hogy az idegenforgalmon belül jelent ségének megfelel helyre kerüljön. A múlt század 80-as éveinek elején készült koncepció a századfordulóra körülbelül évi 200 000 látogatóval számolt. Ez a megváltozott gazdasági feltételek miatt nem valósulhatott meg. A korábbi feltételek visszaállítása esetén (az infrastruktúra terén, a propaganda tevékenységben, idegenforgalmi kapcsolatokban) az évtized végére ma is elérhet nek látszik. Különlegesen fontos, hogy az idegenforgalmi szempontok, anyagi támogatások a kutatásokkal és a helyreállításokkal összhangban járuljanak hozzá a Régészeti Park jöv beli megvalósulásához. Az elmúlt években kialakult ásatási program és ezzel szorosan összefügg m emléki kialakítások nemcsak lehet vé, de kívánatossá is teszik, hogy az idegenforgalmi szempontokra is tekintettel legyenek. A most alakuló tervek szerint a római település különlegesen fontos központját, a császárkultusz szentkerületét, a IV. században épült városfal részleges helyreállításával zárt egységgé tesszük. A városfalak nemcsak a feltárás védelmét szolgálják és körülhatárolt keretbe foglalják a látnivalót, de a városkapuk és tornyok a Régészeti Park m ködését is megoldják (színházi öltöz k, kellékraktárak, kiállítások, olvasó-, pihen -, árusító helyek, WC-k, büfék, stb. helyezhet k el bennük). A bemutatásban egyébként is indokolt a megmaradt alapfalak rögzítésén túlmen en az épületek bels térhatását, jellegüket, funkciójukat érzékeltetni. Külön hangsúlyt kell kapniuk az antik városok jellegét minden másnál jobban kifejez , a templomok homlokzatát díszít , az utcákat szegélyez oszlopsoroknak. A római szentkerület megelevenítéséhez tartozik a 2002-ben induló program is, amely a feltárt nagy csarnokokban – másolatokkal – megeleveníti azokat a múzeumi k tárakban rzött reliefsorozatokat, amelyekkel Pannonia 147-ban és 248-ban Róma fennállásának 900., illetve 1000. évfordulóját ünnepelte Gorsiumban. A múltat megfelel en érzékeltet bemutatás és a helyszínhez kapcsolódó programok felidézése mellett a múlt átélésének további lehet ségei is elképzelhet ek. Így a LT CONSORG KFT.

64

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET szentkerületen kívüli lakónegyedekben felmerülhet lakóházak bemutatása, nemcsak kiállítás formájában, de szálláshelyként is, a programok közönsége, Gorsiumban hosszabb-rövidebb id t tölteni kívánók számára. Az antik világ újravarázsolása egyedülálló turisztikai és pedagógiai élményt jelentene. Gorsium intenzív fejlesztése, hasznosítása nemcsak tudományosan, kulturálisan és az idegenforgalom szempontjából jelent egyedi, nagy lehet séget, de Európához tartozásunknak is kézzel fogható, kiemelked érték bizonyítéka. Gorsium az elmúlt 41 évben egy szerény feltételekkel m köd vidéki múzeum teljesítménye volt (1999–2000-ben, illetve még inkább 2001-ben részesült el ször jelent s állami támogatásban). A fentiekben összefoglalt lehet ségek – kulturális és idegenforgalmi vonatkozásban – a múzeumi támogatás elsorvadása miatt – öner b l nem válthatók valóra (a Régészeti Park egy részét az elmúlt években – karbantartó létszám hiány miatt – el kellett zárni a látogatók el l, nincsenek vezetések, a büfé évek óta nem m ködik, stb.). A Régészeti Park arányai és lehet ségei jó ideje lényegesen meghaladják egy vidéki múzeumi szervezet, de egy megyei önkormányzat pénzügyi lehet ségeit is. Ha nem is a közeljöv ben, id vel elkerülhetetlen lesz a Régészeti Park kiemelése a jelenlegi konstrukcióból. A kulturális programok, illetve az idegenforgalmi bevételek (belép jegyek, vezetési díjak, kiadványok, másolatok, stb.) – amelyek ma a múzeumi bevételek részei – néhány éven belül – a személyi költségek és a feltárások kivételével – a Régészeti Park önfenntartását megoldaná. Fitz Jen

DSc

Széchenyi-díjas az ásatás vezet je

LT CONSORG KFT.

65


A FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI

1.

A lakosság véleménye a turizmusról

2.

Önkormányzatok és a turizmus

3.

Társszervezetek és a turizmus

4.

A turisztikai vállalkozások körében végzett felmérés eredményei

5.

A turisták körében végzett felmérés eredményei

LT CONSORG KFT.

66


A TURISTÁK KÖRÉBEN VÉGZETT FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

A felmérést Fejér megye kereskedelmi szálláshelyein tartózkodó turisták körében 2001 decemberében és 2002 els két hónapjában végeztük el a csatolt kérd ív alapján, kérdez biztosok közrem ködésével lebonyolított személyes interjúk formájában. A felmérés során 372 turistától kaptunk értékelhet választ. A turisták körében els sorban a tervezés kés bbi szakaszainak (programozás, projektek, marketing terv) megalapozása céljából végeztük el a felmérést. A turisztikai koncepció kidolgozásához rendelkezésre álló december-márciusi id szak a holtszezont jelenti Fejér megye turizmusában is, így ebben az id szakban végzett felmérés a turisták körében nem mérvadó az egész éves forgalomra nézve. Amennyiben azonban a koncepció elfogadását követ en sor kerül a program kidolgozására – amihez szükséges a turisták jellemz inek átfogóbb ismerete, mivel a marketing stratégia a programozásnak részét képezi – úgy a turisták körében valamennyi szezonra kiterjed felmérés elvégzésére lesz szükség. Újabb holtszezon megvárása túlságosan meghosszabbítaná a program kidolgozását, ezért célszer nek tartottuk a felmérés ezen részét már most elvégezni. Sajnos az egész évre kiterjesztett felmérés sem lesz korlátozás nélkül mindenre felhasználható, mert nem ismerjük a megye látogatóforgalmának nagyságát és szerkezetét (csak a kereskedelmi szálláshelyek forgalmáról állnak rendelkezésre viszonylag teljes és megbízható statisztikák, ez viszont a teljes forgalomnak csak kevesebb, mint egy tizedét képviseli, l. Koncepció), az alapsokaság ismerete nélkül pedig nem lehet reprezentatív mintát képezni. Ezért a felmérés számszer eredményeinek extrapolálása a teljes forgalomra nehézségekbe ütközik, így pl. a turisták pénzköltésér l szerzett adatok nem lesznek alkalmasak arra, hogy azokból a megye turizmusának teljes bevételére következtethessünk, illetve annak alapján kíséreljük meghatározni a turizmus hozzájárulását a megyei GDP-hez. (Erre majd a megye teljes látogatóforgalmának megismerését, illetve a turizmus szatellit számla létrehozását követ en kerülhet sor.) A jelenlegi helyzetben a turisták körében végzett felmérés els sorban a turisztikai kereslet min ségi jellemz inek a megismerését segíti el , ami viszont alapvet fontosságú a konkrét fejlesztési projektek megalapozása, valamint a marketing tervek kidolgozása szempontjából. A kérd ívek összesítése és feldolgozása alapján kapott eredményeket a következ kben foglaljuk össze.

LT CONSORG KFT.

67

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 1. A turisták állampolgársága Állampolgárság szerinti megoszlás Egyéb Holland 9% 7% Osztrák 5% Német 14%

Magyar 65%

A külföldi turisták viszonylag magas hányada a mintában (35 %) azzal magyarázható, hogy ebben az id szakban nem m ködnek a kempingek és alacsony a hazai turisták által el nyben részesített egyéb más szálláshelyek (üdül k, fizet vendéglátás stb.) forgalma is. A dönt en szállodai vendégkör nagy része üzleti utas és az ünnepekre idelátogató turista. A magyarok számára az üzleti forgalom zömét adó megyeszékhely viszont egynapos utazás keretében is könnyen elérhet . A Velencei tó szállodái és panziói ebben az id szakban nagyrészt munkásszállásként m ködnek, ezek a vendégek viszont nem tartoznak a turizmus körébe, ezért a felmérésbe nem vontuk be ket. 2. Együtt és egyedül utazók Az üzleti forgalom fontosságát mutatja, hogy a vendégek 1/5-e egyedül érkezett. A többiek partnerrel, illetve házastárssal és gyerekekkel együtt utaztak. A gyerekekkel együtt utazó családok átlagos nagysága valamivel alacsonyabb, mint 4 f . 3. A turisták közlekedési eszköz szerinti megoszlása A turisták háromnegyed része saját gépkocsin érkezett, a vonat aránya 20%, az autóbuszé 5% volt. Megoszlás közlekedési eszköz szerint

%

80 60 40 20 0 Gépkocsi

LT CONSORG KFT.

Autóbusz

Vonat

68

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 4. Az utazás szervezése A turisták 75%-a saját maga szervezte meg az utazását. Utazási iroda szervezésében 14 %-uk érkezett, ami viszonylag magas arányt jelent. Az egyéb kategóriában els sorban a különböz intézmények saját szervezés utazásait említették.

%

Az utazás szervezése 80 60 40 20 0 Saját

Utazási iroda

Egyéb

5. Átlagos tartózkodási id A turisták átlagos tartózkodási ideje Fejér megyében 2,5 éjszaka volt. A megkérdezettek 25%-a egy hosszabb (átlagosan 7,8 éjszakás) utazás egy harmadát töltötte csak a megyében, Budapestre 1,5 éjszaka, más településekre és térségekre közel 3 éjszaka jutott. 6. Az igénybevett szálláshely A megkérdezettek 57%-a szállodában, 20%-a pedig rokonoknál és ismer söknél szállt meg. Felt n és a hivatalos statisztikától is eltér a magánszálláshelyek hiánya (bár ez a kérd ívben külön kategóriaként szerepelt, senki sem jelölte meg igénybevett szálláshelyként). Feltételezhet , hogy ebben az id szakban erre a kategóriára kicsi az igény, illetve az egyéb kategóriát megjelöl k egy része magánszállást vett igénybe, csak valamilyen okból nem kívánta azt közölni. A saját nyaraló 9%-os részesedése az ünnepek alatti utazásokkal, illetve a befagyott Velencei tó vonzásával magyarázható. Az igénybevett szálláshely Egyéb Saját nyaraló Rokon Panzió Szálloda

% 0

LT CONSORG KFT.

10

20

30

40

50

60

69


50 40 30 20 10 0

Motivációk

K on gr es sz us Ro ko n

%

7. Utazási motiváció

Az id szak jellegének megfelel en a turisták 45%-ának utazási célja a rokonok és barátok meglátogatása volt. Felt n , hogy ez az arány messze meghaladja a rokonok és ismer sök lakását igénybevev turisták arányát (20%), ami azt jelzi, hogy a kereskedelmi szálláshelyek az ilyen céllal érkez turisták körében is számíthatnak keresletre. Ezt a célt az üzleti célú utazás és az átutazás megszakítása követte 18-18%-os aránnyal. Örvendetes a kulturális cél 7%-os súlya, megel zve a 3%-os bevásárlási arányt. A kongresszust a vállalati értekezletekre ide jöv utazók jelölték meg utazási célként, egyel re szerény mértékben. 8. Pénzköltési szándék A megkérdezett turisták átlagosan 55.000 Ft-ot szántak erre az utazásukra. A közlekedési költség lakóhelyük és Fejér megyében lév uticéljuk között átlagosan 24.000 Ft. volt. 9. El z napi tényleges pénzköltés és annak összetétele Az el z napi tényleges pénzkiadás egy f re es átlaga 17.847 Ft volt. Ennek összetételét az alábbi táblázat és a következ oldalon szerepl diagram szemlélteti. Megnevezés Kiadás nagysága % (Ft/f /nap) Szállás Közlekedés Éttermi étkezés Szórakozás Posta, telefon Kulturális program Szervezett városnézés, kirándulás Élelmiszer Ital Ajándéktárgy Összesen

LT CONSORG KFT.

4660 2026 2852 1711 340 575 57 831 957 3838 17847

70

26,11 11,35 15,98 9,59 1,91 3,22 0,32 4,66 5,36 21,51 100

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET A hazai felméréseknél általában tapasztaltakhoz képest felt n en magas az ajándéktárgyakra kiadott összeg, illetve annak aránya a turisták költésében. Ez a felmérés id szakára es karácsonyi vásárlásokkal magyarázható, illetve azzal, hogy a szokásos iparcikkek és élelmiszerek vásárlása is ebben az id szakban gyakran ajándékozási célból történik, ezért a válaszadók oda sorolták ket. Az ajándéktárgy kínálat ugyanis a megyében sem jobb, mint az országban általában, tehát az országos átlagot magasan meghaladó arány erre nem vezethet vissza. A költés és a költésstruktúra ismerete az egyik legfontosabb információ, amelyet a turisták körében végzett felmérésekb l megszerezhetünk, ezért igen fontos erre a további felmérések során is különös figyelmet fordítani és biztosítani azt, hogy a különböz id szakokban végzett felmérések egymással összehasonlíthatóak legyenek.

Költésstruktúra Szállás Közlekedés

22%

26%

Éttermi étkezés Szórakozás Posta, telefon

5%

Kulturális program

5%

11%

0%

Szervezett városnézés, kirándulás Élelmiszer

3% 2%

16%

Ital

10%

Ajándéktárgy

A kapott eredmények azt mutatják, hogy a tényleges költés alacsonyabb volt a tervezettnél, ugyanis az el z napi tényleges költés és az átlagos tartózkodási id szorzata mintegy 20%kal kisebb, mint amennyi a költési szándék (l. el z pont) volt. Ez a nagyobb pénzköltést lehet vé tev szolgáltatások hiányával magyarázható. LT CONSORG KFT.

71

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 10. Az általános árszínvonal megítélése A turisták közel 2/3-a értékarányosnak min sítette az árakat. Figyelni kell azonban arra, hogy közel 20%-uk a szolgáltatások színvonalához képest túl magasnak tartotta azokat.

Az árak min sítése

s Maga

ony Alacs

0

10

20

30

40

50

60

70

%

11. Egyes árucsoportok és szolgáltatások árának min sítése A turizmusban fontosabb szerepet játszó egyes árucsoportok és szolgáltatások árát a következ képpen min sítették a turisták: • alacsony – étterem (említette a turisták 10%-a) – élelmiszer (5%) – minden (2%) •

értékarányos – minden (20%) – étterem (11%) – szállás (9%) – közlekedés (8%) – szórakozás (7%) – élelmiszer (2%)

•

magas

– szálloda (24%) – étterem (16%) – közlekedés (6%) – ajándéktárgy (5%) – mozi (2%) – minden (2%)

Mindhárom csoportban szerepelnek az éttermi árak, valamint a „minden” min sítés. Míg azonban az éttermi árakat legmagasabb arányban a „magas” kategóriában a hazai turisták említették, a „minden” min sítés az értékarányos árak csoportját vezeti, és leginkább a külföldi turisták, valamint a hazai üzleti partnerek elismerését tükrözi.

LT CONSORG KFT.

72

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 12. Információforrások Fejér megyér l

A turisták utazásuk el tt információt a megyér l els sorban saját tapasztalataikból (45%) és rokonoktól, ismer sökt l (31%) szerezhettek. Emellett még a Turinform irodák (6%) és az utazási irodák (10%) tájékoztatására támaszkodhattak, illetve utikönyvekb l és hirdetésekb l szerezhettek információt. Információforrások

50 40 30 20 10 0 rinf Tou

orm

Az utazási kiállítások és vásárok, a prospektusok és az Internet említése egyáltalán nem szerepelt a válaszok között, ami a megyei szint turisztikai marketing tevékenység teljes hiányáról tanúskodik. 13. Az utazási döntés id pontja

A „Mikor döntötte el, hogy ide utazik?” kérdésre a turisták több mint fele a „közvetlenül az elutazás el tt” választ jelölte meg. Ez a feltehet en régebb óta jól ismert tapasztalat indokolhatja, hogy a turisztikai szolgáltatók közül többen a rövid távú hatást kiváltó hirdetésekkel igyekeznek vendéget szerezni és pótolni a korszer marketing tevékenység el z pontban említett hiányát.

Az utazási döntés id pontja 15% 52%

LT CONSORG KFT.

El z év sszel Elutazás el tt

33%

73

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 14. A kínálat min sítése a turisták által

A turisztikai kínálat elemeit a turisták 1-t l 5-ig terjed osztályzással min sítették. Az eredményeket a következ tábla foglalja össze. A kínálat min sítése

Megnevezés Természeti környezet Ember alkotta környezet /épületek, közterületek.../ Népm vészet, népi hagyományok /folklórm sor; kézm vesek termékei.../ Zenei élet /hangversenyek, koncertek.../ Múzeumok /nyitvatartás, kiállítások min sége, idegen nyelv információk .../ Sportolási lehet ségek Kirándulási lehet ségek Turisztikai programok /szervezett városnézés, körutak, idegenvezetés.../ Szolgáltatások színvonala /éttermek, üzletek, telefon .../ Közlekedési lehet ségek /utak állapota, zsúfoltság, tájékoztató táblák/ Árukínálat Tájékoztatás és szervezés színvonala Közbiztonság Szórakozási lehet ségek /mozi, bár, koncert .../ Tisztaság A személyzet szakmai felkészültsége /étteremben, szálláshelyen, üzletekben/ A személyzet nyelvtudása Technikai felszereltség /szálláshely.../ Az emberek viselkedése

Átlagos osztályzat 3,8 3,9 2,8 2,5 2,5 1,4 2,7 1,9 3,5 3,2 3,9 3,4 3,1 3,6 3,6 3,6 2,7 2,9 3,5

A 3 legmagasabb és a 2 legalacsonyabb (szürkével kiemelt) osztályzat magáért beszél. 15. A turisták elégedettsége

Elégedettségükr l a turisták 1-t l 5-ig terjed osztályzással nyilatkoztak. 1-es és 2-es osztályzatot senki sem adott, viszont csak 15 %-uk adott jelest. Elégedettségi index 80

%

60 40 20 0 Közepes

LT CONSORG KFT.

Jó

74

Jeles

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 16. Ami a legjobban tetszett Fejér megyében

Erre a kérdésre a következ gyakrabban említett válaszokat kaptuk (zárójelben az említések aránya az összes válaszhoz képest): • • •

a természet és a táj szépsége (24%) Székesfehérvár belvárosa (22%) a barátságos emberek (19%)

10% alatti mértékben a turisták még a következ ket említették: • épületek, templomok • nyugalom • kirándulás Budapestre • lányok • üdül övezet • közlekedés • kirándulások a környékre • árukínálat • tisztaság • minden A turisták 11%-a nem emelt ki semmit. 17. Ami Fejér megyében a legkevésbé tetszett

Leginkább a szolgáltatások színvonala és a sportlehet ségek hiánya váltott ki nemtetszést a megkérdezettek körében (a válaszok 24, illetve17%-a). Emellett még a következ tényez ket többen említették: tisztaság és rend hiánya szórakozási lehet ségek és kulturális programok hiánya pangás a városokban és az üdül körzetben is • nehéz információt szerezni a szabadid eltöltési lehet ségekr l • Internet elérési lehet ség és fax hiánya a szállodában • cd lejátszó hiánya • gyenge min ség reggeli • nemzetiségi éttermek hiánya • gyenge közbiztonság • az emberek viselkedése • nyelvismeret és segít kézség hiánya • polgár rség • ritka buszjárat • hiányos és nem egyértelm közúti jelz táblák, egy idegennek nehéz a városból kijutni • az idegen nyelv feliratozás hiánya a múzeumokban és a m emlékeken

LT CONSORG KFT.

75


18. Kirándulások

A turisták 34%-a tett valamilyen kirándulást itteni tartózkodása során. A kirándulások f bb célpontjai a következ k voltak: • Veszprém • Budapest • Balaton • Gárdony • Tác A kirándulások több mint fele Veszprémbe és Budapestre irányult. Alapvet en a vonzó programok hiányára, valamint a látnivalókról szóló tájékoztatás és hírverés (a megyei marketing) hiányosságaira vezethet vissza, hogy a már itt tartózkodó turisták sem igyekeznek felfedezni a megyét és kirándulásaik során inkább megyén kívüli célpontokat keresnek fel. 19. A megye más id szakban való meglátogatásának feltételei

A megkérdezettek egy harmada erre a kérdésre nem válaszolt. A válaszadók a következ feltételeket jelölték meg a visszatérésre vagy a megye más id szakban való meglátogatására: • üzleti lehet ségek (24%) • több vonzó program (22%) • jobb tájékoztatás a vonzer kr l és programokról (17%) A fentieken kívül több említést kaptak még a következ k: • egy kiemelked program vagy attrakció létrehozása • több szórakozási lehet ség • egyházi programok szervezése • osztálytalálkozók szervezése az elvándorlók számára • nyaralási lehet ség érdekes programokkal • nyáron a Velencei tó • meghívás nyáron • jazz koncert • semmi A válaszok is aláhúzzák a szakemberek véleményét: Fejér megyében többet kellene tennünk a vonzer k er sítéséért, az unalom és pangás érdekes programokkal való megtöréséért és a jobb tájékoztatásért. Ez alapfeltételét képezi annak, hogy a távolabb él k a megyét válasszák uticélként. Ha ezt sikerül elérni, akkor az el z kérdésekre adott válaszok segíthetnek abban, mit kell még tennünk, hogy a már itt tartózkodó turisták utazási élménye tökéletes legyen és visszatérjenek, illetve ajánlják a megye meglátogatását ismer seiknek. 20. A megye meglátogatásának gyakorisága

A megkérdezettek 36%-a most el ször járt Fejér megyében. Ezzel szemben 25%-uk rendszeresen visszatér törzsvendégnek tekinthet , mert legalább 20 alkalommal látogatott megel z leg a megyébe. A többiek ezúttal átlagosan 3. alkalommal látogattak a megyébe. LT CONSORG KFT.

76

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 21. Visszatérési szándék

A megkérdezettek 75%-a vissza szeretne jönni Fejér megyébe, 25%-uk nem tudja még. Olyan, aki határozott nemmel felelt erre a kérdésre csak 3 akadt. A visszatérési szándék – annak ellenére, hogy a válaszokban sokszor az udvariasság is szerepet játszik – igen fontos mutatója a turisták elégedettségének. A kapott eredmények aláhúzzák annak fontosságát, hogy néhány er s vonzer megteremtésével vagy turisztikai termékké fejlesztésével els sorban azt célszer megcélozni, hogy a megye kerüljön be az érdekes turisztikai desztinációk sorába. Ha a turisták egyszer célpontként kiválasztják, akkor általában már jól érzik itt magukat és szívesen visszatérnének vagy – ami legalább ilyen fontos – ajánlani fogják majd ismer seiknek (l. következ pont). 22. Fejér megye meglátogatásának ajánlása

A megkérdezettek 69%-a ajánlani fogja ismer seinek Fejér megye meglátogatását, 29%-a nem tudja még, és csupán 2% zárkózik el ett l. Ezek a válaszok összhangban vannak a visszatérési szándéknál elmondottakkal. Fejér megye meglátogatásának ajánlása

29%

Ajánlani fogja

2%

Nem Nem tudja még

69%

A megteremtend megyei marketing els céljai között szerepelhet a még ingadozók megnyerése. Ha ezt elérjük, akkor a megye legfontosabb hírviv inek táborát sikerül kiterjesztenünk, mert a személyes ajánlások jelent ségét még egy marketing eszköz sem tudta felülmúlni. Ehhez viszont elengedhetetlen egy korszer megyei marketing szervezet megteremtése, amely a látogató menedzsment feladatait is képes lesz majd betölteni. 23. A megkérdezett turisták foglalkozás szerinti összetétele

A megkérdezett turisták foglalkozás szerinti összetétele a következ (%): Vállalkozó Tanuló Alkalmazott Nyugdíjas Informatikus Közgazdász

16 16 14 12 6 6

LT CONSORG KFT.

77

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Üzletember 6 Munkás 6 Mérnök 4 Pap 4 Laboráns 2 Bolti eladó 2 Humánpolitikus 2 Htb. 2 Munkanélküli 2 24. A megkérdezett turisták kor szerinti összetétele

A megkérdezett turisták kor szerinti összetételét a következ diagram szemlélteti.

A turisták kor szerinti összetétele

60 év felett 5%

18 év alatt 9%

41-60 év 27%

19-25 év 29%

26-40 év 30%

25. A turisták javaslatai

A megkérdezett turisták egy harmada tett valamilyen javaslatot a megyében szerzett tapasztalatai alapján. A javaslatokat a következ f bb témakörökbe lehet csoportosítani és összefoglalni: • Vonzer k er sítése • Programok szervezése • Tájékoztatás javítása • Közlekedés fejlesztése • Az utak javítása • Közlekedési jelz táblák • A településkép javítása • Szolgáltatások színvonalának emelése • Szálláshelyek kínálatának b vítése és színvonaluk javítása LT CONSORG KFT.

78

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET • • • • • •

Vendéglátás fejlesztése Szórakozási lehet ségek b vítése A szolgáltatók és a lakosság nyelvtudásának javítása Közbiztonság fokozása Az Internet jobb felhasználása a tájékoztatásra és a megye ismertetésére A tisztaság és a rend fokozása

A javaslatok összecsengenek a 16., 17. és 19. kérdésre adott válaszok tartalmával.

LT CONSORG KFT.

79

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Összegzés

A felmérés eredményei a holtszezoni turisztikai kereslet min ségi jellemz inek a megismerését segítik el . A megye turisztikai marketing stratégiájának megalapozásához a turisták körében valamennyi szezonra kiterjed felmérés elvégzésére lesz szükség. A gazdasági hatások extrapolálására is alkalmas felmérések elvégzéséhez fontos lenne egy utasszámlálás során miel bb megismerni a turizmus teljes alapsokaságát (a látogatók számát, valamint megoszlását a következ f bb ismérvek szerint: turista, egynapos látogató, megállás nélküli átutazó; a turisták összes tartózkodási ideje; a turista kategórián belül a kereskedelmi szálláshelyet igénybevev k aránya, valamint a magyar és a külföldi látogatók aránya). A holtszezoni kereskedelmi szálláshelyi turistaforgalom jelenlegi f bb jellemz i: • a turisták 65%-a magyar, 35%-a külföldi; • a vendégek 1/5-e egyedül érkezik, a többiek partnerrel, illetve házastárssal és gyerekekkel együtt; • a turisták háromnegyed része saját gépkocsin érkezik a megyébe, 20% vonaton; • a turisták 75%-a saját maga szervezi meg az utazását, utazási irodát 14 % vesz igénybe; • az átlagos tartózkodási id Fejér megyében 2,5 éjszaka; • 57%-a szállodában, 20%-a pedig rokonoknál és ismer söknél száll meg; • a turisták 45%-ának utazási célja a rokonok és barátok meglátogatása, 18%-ának üzleti cél; • az el z napi tényleges pénzkiadás egy f re es átlaga 17.847 Ft; • a turisták közel 2/3-a értékarányosnak tartja az árakat, közel 20%-uk a szolgáltatások színvonalához képest túl magasnak; • információt a megyér l a turisták elutazás el tt els sorban saját tapasztalataikból (45%) és rokonoktól, ismer sökt l (31%) szereznek; • a turisták több mint fele a közvetlenül az elutazás el tt döntötte el, hogy ide utazik; • a turisták legjobbnak a természetet és az ember alkotta környezetet, nem pedig a szolgáltatásokat és a turisztikai élményeket min sítették; • legalacsonyabbra a sportlehet ségeket és a turisztikai programokat értékelik; • újabb látogatásra leginkább üzleti lehet ségek (24%), több vonzó program (22%) és a jobb tájékoztatás ösztönözné ket; • 75%-uk vissza szeretne jönni Fejér megyébe, 3 % nem, 22% nem tudja még; • leginkább vállalkozók, alkalmazottak, tanulók és nyugdíjasok látogatnak ebben az id szakban a megyébe, az üzletemberek aránya 6%; • a turisták javaslatai a turisztikai kínálat legérzékenyebb pontjainak javítását célozzák: a vonzer k er sítése, a szolgáltatások – különösen a programszervezés és az információ – javítása –, a rend, a tisztaság és a biztonság fokozása.

LT CONSORG KFT.

80

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Koordinációs F osztály LT Consorg Kft

TURISTÁK kérd ív

A kitöltés helye: ............................... 1-5 Szálláshely: ....................................... 6-7 Id pont: 200 ..................................… 1. A megkérdezett állampolgársága: .................................................................. 8-9 Sorszám: 10-13 2. Hányadmagával jött ebbe a térségbe (Fejér megye)? Egyedül (1) partnerrel (2) házastárssal és gyerekekkel (3) összesen.............f 14 3. Milyen közlekedési eszközzel érkezett? Gépkocsival (1), autóbusszal (2), vonattal (3), repül vel (4), hajóval (5), kerékpárral (6), autóstoppal (7), gyalog (8) ….…………………......................……

15

4. Ki szervezte az utat? Saját maga (1), utazási iroda (2), egyéb (3), éspedig ............................

16

5. Hány éjszakát tölt jelenlegi utazása során Magyarországon? ...........…....... éjszaka 17-18 Ebb l: Fejér megyében ....................….. éjszaka 19-20 Budapesten ................…..… éjszaka 21-22 Máshol ...................…... éjszaka 23-24 6. Milyen szálláshelyet vett vagy vesz igénybe Fejér megyében? Szálloda (1), panzió (2), kemping (3), utazási irodában bérelt magánlakás (4), közvetlenül a tulajdonostól bérelt magánlakás (5), rokon vagy ismer s lakása (6), saját üdül (7), egyéb (8), éspedig ……......…….. 25 7. Mi motiválta utazását ebbe a térségbe? Üzlet (1), kongresszus (2), rokon vagy barát látogatása (3), útba esett (4), körutazás (5), gyógyüdülés (6), bevásárlás (7), kulturális esemény (8), vadászat (9), lovaglás (10), golf (11), horgászat (12), egyéb (13), éspedig …………………………………………................................... 26-27 8.a. Mennyi pénzt szánt itteni tartózkodására? ........................ Ft (vagy saját országa pénznemében ..........................................…..) 8.b. Mennyibe kerül otthonától az ide- és visszautazás? ............................……… Ft (vagy saját országa pénznemében ..............................………......)

28-33 34-39

9. Kérjük, gondoljon vissza a tegnapi napra és mondja meg, mennyit költött összesen? .....................……. Ft/f Ebb l: 1. szállásra/1 éjszaka/ ................... Ft 40-45 2. közlekedésre ................... Ft 46-50 3. éttermi étkezésre ................... Ft 51-55 4. szórakozásra /cukrászda, bár stb./ ....................Ft 56-60 5. személyi szolgáltatásra /fodrász stb./ ....................Ft 61-65 6. strandra ....................Ft 66-70 7. sportolásra ....................Ft 71-75 8. postai szolgáltatás, telefon ....................Ft 76-80 9. kulturális programra /mozi, koncert stb./ ....................Ft 81-85 10.szervezett városnézés, kirándulás ....................Ft 86-90 11.orvosra, gyógyszerre ....................Ft 91-95 12.élelmiszerre ....................Ft 96-100 13.italra ....................Ft 101-105 14.iparcikkre ....................Ft 106-110 15.ajándéktárgyra ....................Ft 111-115 17.egyéb, éspedig............................... ....................Ft 116-120 10. Milyennek találja az itteni árakat? Alacsonynak (1), értékarányosnak (2), a szolgáltatások színvonalához képest túl magasnak (3), nem tudja megítélni (4) 121

LT CONSORG KFT.

81

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET –2– 11. A környéken tapasztalt árak közül melyiket tartja: alacsonynak ………………………………………..:............................. 122-131 értékarányosnak ……………………………………:............................. 132-141 a szolgáltatás színvonalához képest magasnak ………….:..................... 142-151 12. Honnan szerzett információt Fejér megyér l az utazás el tt? korábbi saját tapasztalat (1), rokon, ismer s (2), Tourinform (3), utazási iroda (4), utazási kiállítás, vásár (5), prospektus (6), útikönyv (7), hirdetés (8), internet (9), egyéb (10), éspedig ..........…………………………………………………………… 13. Mikor döntötte el, hogy ide utazik? El z évben (1), idén tavasszal (2), nyáron (3), sszel (4), közvetlenül az elutazás el tt (5)

152-153 154-155 156-157 158-159 160-161 162

14. Kérjük tapasztalatai alapján értékelje a következ ket: (1=rossz, 2, 3, 4, 5=kiváló) Természeti környezet ..........163 Ember alkotta környezet /épületek, közterületek.../ ..........164 Népm vészet, népi hagyományok /folklórm sor; kézm vesek termékei.../ ..........165 Zenei élet /hangversenyek, koncertek.../ ..........166 Múzeumok /nyitvatartás, kiállítások min sége, idegen nyelv információk .../ ..........167 Sportolási lehet ségek ..........168 Kirándulási lehet ségek ..........169 Turisztikai programok /szervezett városnézés, körutak, idegenvezetés.../ ..........170 Szolgáltatások színvonala /éttermek, üzletek, telefon .../ ..........171 Közlekedési lehet ségek /utak állapota, zsúfoltság, tájékoztató táblák/ ..........172 Árukínálat ..........173 Tájékoztatás és szervezés színvonala ..........174 Közbiztonság ..........175 Szórakozási lehet ségek /mozi, bár, koncert .../ ..........176 Tisztaság ..........177 A személyzet szakmai felkészültsége /étteremben, szálláshelyen, üzletekben/ ..........178 A személyzet nyelvtudása ..........179 Technikai felszereltség /szálláshely.../ ..........180 Emberek viselkedése ..........181 15. Összességében mennyire elégedett az itteni tartózkodásával? (1=egyáltalán nem,2, 3, 4, 5=nagyon) 182 16. Mi tetszett a legjobban itt tartózkodása alatt Fejér megyében? ……………..…………………………… 183 …………............................................................................................................................………………………… 17 Milyen szolgáltatásokat hiányolt, mi tetszett a legkevésbé? …………............................................................................................................................………………… 184 18. Kirándult-e a régióból más területekre? Igen (1),- Nem (2) Ha igen, hová? ……………………………………………………………………………………………. 185 19. Mi vehetné rá Önt, hogy más id szakban is eljöjjön ebbe a térségbe? …………………...…………………… ……............................................................................................................................……………………… 186 20. Hányadik alkalommal van most a környéken? ......................... 187-188 21. Szándékozik-e ismét visszajönni? Igen (1), nem (2), még nem tudja (3) 189 22. Ajánlani fogja-e ismer seinek, hogy Fejér megyébe jöjjenek? Igen (1), nem (2), még nem tudja (3) 190 23. Mi a foglalkozása? .................................................................……………………………….......... 191-193 24. Mennyi id s? 18 év alatt (1), 19-25 év (2), 26-40 év (3), 41-60 év (4), 60 év felett (5) 194 25. Kérjük, ossza meg velünk, ha itteni tartózkodásával kapcsolatban bármilyen javaslata lenne! …………............................................................................................................................…………………… . ……………………………………………………………………………………………………………………….

KÖSZÖNJÜK A SEGÍTSÉGÉT !

LT CONSORG KFT.

Kérdez biztos: ..............................................

82


A TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK KÖRÉBEN VÉGZETT FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

A kérd íves felmérést Fejér megye turisztikai vállalkozásai körében 2001 decemberében és 2002 els két hónapjában végeztük a csatolt kérd ív alapján. A felmérés célja a turisztikai vállalkozások véleményének megismerése volt a megyei turizmus jelenlegi helyzetér l és továbbfejlesztésének lehet ségeir l, a készül koncepció megalapozása érdekében. A kérd íveket részben postán kapták meg a kiválasztott turisztikai vállalkozások, részben személyes interjúk keretében kérdez biztosok töltötték ki azokat. A felmérés során 32 turisztikai vállalkozótól kaptunk értékelhet választ. Emellett a megyében m köd három Tourinform iroda véleményét is megkérdeztük részben azonos, részben eltér kérdéseket tartalmazó kérd ív segítségével. Az azonos kérdésekre adott válaszaikat a többi turisztikai vállalkozás kérd íveivel együtt elemeztük, a non profit tevékenységgel kapcsolatos sajátos kérdésekre adott válaszaikat külön dolgoztuk fel és a kutatásjelentés végén szerepeltetjük. A kérd ívek összesítése és feldolgozása alapján kapott eredmények a következ kben foglalhatók össze. 1. A vállalkozások jellege

Egy önkormányzati gyógyfürd és a három Tourinform iroda kivételével a válaszadók mind magántulajdonú vállalkozások voltak. 2. Tevékenység szerinti összetétel

Tevékenység szerinti összetétel

közlekedés szálláshely vendéglátás sport szórakozás kereskedelem utazásszervezés közvetítés információ egyéb

A mintában szerepl vállalkozások átlagosan két tevékenységi kört látnak el. A tevékenységek között a szállásnyújtás és a vendéglátás az összes tevékenység 55%-át képviseli (19, illetve

LT CONSORG KFT.

83

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 21 említés) és rendszerint együtt találhatók egy vállalkozáson belül. A kérd ívben szerepl kulturális tevékenység és az animáció nincs a mintában képviselve. Az egyéb kategóriában egy gyógyfürd és egy lovas központ szerepel, az utóbbi szálláshely üzemeltetéssel és vendéglátással is foglalkozik. 3. A vállalkozások nagysága és éves forgalma

A non profit irodáknak nem tettük fel ezt a kérdést. A 32 válaszadó turisztikai vállalkozás átlagos dolgozói létszáma 12 f . Az évi bevétel nagyságára is válaszoló 16 vállalkozás átlagos forgalma 2001-ben 65 millió forint volt (a két széls érték 8 és 210 millió forint). 4. A vállalkozások üzemelési ideje

Valamennyi megkérdezett vállalkozás egész évben üzemel. 5. A vállalkozások rentabilitása

A vállalkozások eredményessége 0 szaldós 20% Nyereséges 58%

Veszteséges 22%

6. A vállalkozások fennmaradása

A feltételek változatlan fennmaradása esetén a vállalkozások 70%-a kívánja hosszú távon is folytatni tevékenységét, 30% bizonytalan, nem tudja még. 7. A megyei turizmus jelenlegi helyzetének megítélése

A vállalkozások 97%-a az el re megadott alternatívák közül a másodikat választotta, miszerint „jók az adottságok, de fejlesztésre van szükség”. A megye turizmusának jelenlegi helyzetét csak egyetlen megkérdezett vállalkozás tartotta jónak.

LT CONSORG KFT.

84

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 8. A f gondok Megnevezés fejlesztések hiánya er s szezonalitás infrastruktúra hiányosságok információ hiány alacsony fizet képesség közönség alacsony szolgáltatás színvonal programok hiánya marketing hiánya közbiztonság hiánya köztisztaság elégtelen színvonala komplex turisztikai termékek / kínálat hiánya szálláshely hiány nehézkes hitel és támogatási rendszer információáramlás elégtelensége elégtelen szakmai tájékoztatás tájékozatlanság elégtelen m emlékvédelem rendezvény központok hiánya

A válaszok megoszlása (%) 14 13 12 10 9 8 7 7 5 4 4 3 3 3 2 1 1 1

Megjegyzés: egy vállalkozó átlagosan 3 választ adott. 9. A m ködési feltételek változásának rangsorolása

A kérdésre adható válaszokat a kérd ív tartalmazta, kivéve az utolsó nyitott kérdést (egyéb…), amelynél a válaszadók szabadon jelölhették meg a választ. A táblázat rangsorba állítva mutatja be a válaszok átlagaként kiszámított osztályzatokat. M ködési feltétel megnevezése A szabályozók stabilitása Több külföldi turista Több belföldi turista Tisztább környezet Adócsökkentés Jobb közbiztonság Több pénz turisták Kedvez bb hitelkamat Jobb szakmai tájékoztatás Hosszabb turistaszezon Jobb infrastruktura Jobb társszolgáltatások Egyéb

Átlagos osztályzat* 3,1 2,6 2,6 2,5 2,5 2,5 2,5 2,4 2,4 2,4 2,3 2,3 **

* A változás fontosságát a válaszadók egy 1-t l 4-ig terjed skála szerint osztályozták: 1 – nem fontos, 2 – kevéssé fontos, 3 – fontos, 4 – rendkívül fontos. Az átlagokat a teljes sokaságra vetítve számítottuk. ** A nyitott kérdésre a következ válaszok érkeztek: − színvonalas rendezvények (16 válasz, a válaszadókra vetítve átlagosan 3,4-es fontosság), − több szálloda (8 válasz, átlagosan 3-as fontosság), − jobb térségi marketing (8 válasz, átlagosan 3,7-es fontosság), − több program vidéken (4 válasz, átlagosan 3,4-es fontosság) − kastélytúrák szervezése (3 válasz, 4-es fontosság).

LT CONSORG KFT.

85

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 10. A megye legfontosabb turisztikai vonzer i

A kérdésben az 5 legfontosabb vonzer re és az azokra alapozott turisztikai termékekre kérdeztünk rá. Annak ellenére, hogy a válaszadók szakmai cégek voltak, sok válasz meglehet s tájékozatlanságról árulkodik a két fogalom tartalmát illet en (pl. egy-egy helyet és szolgáltatást említve meg vonzer ként vagy a turizmus formáját jelölve meg termékként). Ez részben a korlátozott helynek és id nek is betudható. Az alábbi táblázat a válaszokat sorolja fel, aszerint, ahogyan a vállalkozók rangsorolták azokat. Zárójelben az említések száma szerepel, amennyiben ugyanabban a kategóriában többen is említették ugyanazt. 4. helyen

5. helyen

Székesfehérvár(4)

említett vonzer k és termékek Székesfehérvár (4) Velencei tó (4) Velencei tó (3)

Tác-Gorsium (2)

•

•

1. helyen

királyi város

• történelmi emlékpark •

belvárosa

• kulturális programok Velencei tó (4) •

aktív turizmus

•

vizipark,

•

gyógyturizmus

•

termálfürd

Falvak - falusi turizmus (4)

2. helyen

3. helyen

barokk belváros Székesfehérvár (3) VELENCEI TÓ (4)

•

élményfürd

•

télisportok

•

üdülés

•

családi olcsó t.

Konferencia t. (4) GYÓGYVÍZ (3) KULTÚRA (3) Kastélyok (3) Vadászat (2) BORPINCÉK (2)

Természeti környezet (3)

Duna/Velencei tó (2)

Horgászat (2)

•

Kastélyok (2)

Falvak (2)

Vértes, Bakony, Velencei hg. (3) •

természetjárás,

•

túrák

•

vizi turizmus

Termálfürd k (2) Üzleti turizmus (2) Kastélyok, múzeumok

Dunaújvárosszocialista város (2) Falusi turizmus Sport,szabadid Nyári rendezvények

Tác-Gorsium

Sportturizmus

Lovasturizmus

Mór-borút

Vadászat / Vértes

Borturizmus

Lovasturizmus

Martonvásár

Vallási turizmus

Gasztronómia

•

Gyermek turizmus

Történelmi múlt

Történelmi emlékek

Szórakoztatás

Müemlékek

Vértes turák

Programszervezés

Falusi turizmus

hangversenyek

vizi turizmus

Az egyes osztályokban a válaszok száma és megoszlása: 1. – 19 2. – 29 3. – 18 4. – 15 5. – 10

Érdekes megfigyelni a válaszok ismétl dését az egyes oszlopokban: az els helyen megjelölt válaszokat viszont lehet látni a kés bbiekben is, de minden osztályban találni az el z ekhez képest újakat is, amelyek színes háttérrel ki lettek emelve. Sok válaszadó csak két vonzer t jelölt meg – ezek általában Székesfehérvár és a Velencei tó voltak.

LT CONSORG KFT.

86

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Mindenesetre a válaszokban szerepl és országszerte régóta ismert vonzer k ellenére a megye turistaforgalma már hosszabb ideje folyamatosan csökken. Ez azt jelenti, hogy egy fordulathoz többre lenne szükség mind a vonzer k er sítése, mind azok termékké fejlesztése terén. 11. Javaslatok Fejér megye turizmusának továbbfejlesztésére

A szerteágazó javaslatok a következ f bb témakörökben összegezhet k: • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Infrastruktúra fejlesztés Érték megóvó fejlesztések Környezetbarát és marketing szemlélet turizmus megteremtése Szálláshelyek b vítése, fejlesztése Összefogás a települések, az önkormányzatok és a vállalkozók között Közös marketing, jobb tájékoztatás Velence tavi szórakoztató központ létesítése Sportcsarnokok építése Adócsökkentés Vizisportok fejlesztése Rendezvények A hajózás fejlesztése, kiköt k építése Élménypark létesítése a Velencei tó környékén A gyógyturizmus fejlesztése (Agárd) A belföldi turizmus fejlesztése M emlékvédelem Duna híd építése Dunaújvárosban Kormányváltás A jelenlegi kormányzat folytassa a Széchenyi tervet

A vállalkozók a fejlesztést tartják a legfontosabb feladatnak, illetve az összefogás és a közös marketing megteremtését szorgalmazzák. Az eddigiek és különösen az el z kérdésre adott válaszok tükrében ez teljes mértékben indokoltnak t nik. A fejlesztések fajtája és mikéntje csupán a kérdés, amire a koncepció igyekszik majd irányt mutatni.

%

A vállalkozók közérzete 80 70 60 50 40 30 20 10 0

68

21 11

Optimista

Beletör d

Pesszimista

12. A vállalkozók közérzete 2001 végén – 2002 elején A Tourinform irodák számára feltett külön kérdésekre kapott válaszok

LT CONSORG KFT.

87


A készül megyei koncepcióról a megyében m köd három Tourinform iroda közül kett tud már és fontosnak tartják annak megszületését. A megyei turizmus helyzetét k is a vállalkozók zöméhez hasonlóan ítélik meg: kedvez , de sok még a kihasználatlan lehet ség. A non profit, els sorban tájékoztatási feladatokat ellátó irodáktól több sajátos témára kértünk véleményt és javaslatokat, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze. Miután a Tourinform irodák mindennapos kapcsolatban állnak a látogatókkal, fontosnak tartottuk megismerni tapasztalataikat, hogy a turisták mit értékelnek leginkább a megyében. A válaszok egybehangzóan emelték ki a táj szépségét és a természeti értékeket, egyebekben azonban eltértek a tapasztalatok: a székesfehérvári iroda a történelmi és kulturális értékeket, illetve a kastély és bortúrákat említette még; az enyingi iroda a változatosságot, a Balaton közelségét, a megfelel tájékoztatást, a vendégszeretetet, a tisztaságot és a közbiztonságot; a bodajki iroda pedig a síelést (!), a kirándulási lehet ségeket, a horgászatot, a fürdést és a vadas parkot. Az irodák vendégköre nyilván más, ami indokolja az eltér véleményeket. Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan szolgáltatások, amelyeket a turisták hiába keresnek a térségben, mindhárom iroda igennel válaszolt. A hiányzó szolgáltatások a következ k: színvonalas, jellegzetes magyaros ételeket kínáló, zenés vendéglátó helyek, hangulatos kávézók, cukrászdák, vendégl k, mozi, vidámpark, élmény park, bevásárló központ, szálláshelyek. A Tourinform irodák tapasztalatai szerint a turisták leggyakoribb kifogásai a következ k: • A múzeumok és a templomok nyitvatartása • Alacsony szolgáltatási színvonalhoz képest magas árak • Kevés szolgáltatóház, kerékpárkölcsönz • Korlátozott szórakozási lehet ség • Kereskedelmi szálláshelyek hiánya • Szolgáltatások és áruválaszték hiánya • Tájékoztatás hiánya A Tourinform irodák jelenlegi helyzetét illet en a meglév irodák az eseti problémák el fordulását tartották jellemz nek, a bodajki iroda csak 2002-t l m ködik, így nem rendelkezik még tapasztalattal. A „Mit tartana szükségesnek a Tourinform irodák tevékenységének továbbfejlesztéséhez?” kérdésre egyik iroda a kérd íven szerepl valamennyi alternatívát megjelölte, ezért alább idézzük azokat: • biztos pénzügyi háttér (1) • a tevékenységi kör kiterjesztése a marketing valamennyi területére (2) • a hálózat kiterjesztése (3) • az országos turisztikai információs rendszer tökéletesítése (4) • több szakmai támogatás a Magyar Turizmus Rt. vagy az RMI részér l (5) • továbbképzési lehet ség a munkatársaknak (6) • egyéb (7), éspedig A másik iroda a (2) és (3) jel alternatívák kivételével valamennyi feltételt fontosnak tartotta, a harmadik iroda csak az (5) alternatívát jelölte meg. Egyéb igényt egyik iroda sem jelzett.

LT CONSORG KFT.

88


A Tourinform irodák Fejér megye turizmusának f alábbiakat javasolták:

középtávú fejlesztési céljainak az

A környezetvédelem területén – újabb természetvédelmi területek kialakítása és megóvása, fenntartható turizmus megteremtése, szennyvíztisztítás és -elvezetés. Az infrastruktúra fejlesztésében – az úthálózat javítása, kerékpárutak szállodakapacitás b vítése, hangulatos vendégl k létesítése specialitásokkal.

építése,

A turisztikai szolgáltatások fejlesztésében – min ségi szolgáltatások ösztönzése, a kulturális szférával való szorosabb együttm ködés, a tájékoztatás javítása. A turisztikai termékfejlesztésben – újabb turisztikai termékek létrehozása, a régiek felújítása, exkluzív termékek kifejlesztése, szálláshely fejlesztés. A turizmus intézményrendszerét illet en – a helyi, kistérségi, regionális és országos intézmények összehangoltabb m ködése, a Tourinform irodák számának b vítése. A jogi szabályozás területén – egyértelm jogi szabályozás kialakítása, a vonzer k védelme, fejlesztése és fenntartása, bérkeretek szabályozása a végzettség kikötésével. A közgazdasági szabályozásban – EU tagságra alkalmas modell kidolgozása, beruházások ösztönzése, adókedvezmények, a számviteli költségek csökkentése. A turisztikai marketing területén – vonzer leltár, termékfejlesztés tájékoztatás, a megye vonzer inek és termékeinek hazai és külföldi tudatosítása, kiemelve az exkluzív termékeket, reklám, internetes hálózat kiépítése. Egyéb területen – a szakmai képzés támogatása, tanfolyamok szervezése.

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Koordinációs F osztály

LT CONSORG KFT.

89

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET LT Consorg Kft.

Kérd ív

a turisztikai vállalkozások számára Név: ………………………………………... Település: ………………………………….. Kérjük, szíveskedjék a megfelel választ aláhúzni vagy a kipontozott helyre beírni! 1. A vállalkozás jellege: – magán – állami – önkormányzati – non–profit

(1) (2) (3) (4)

2. Tevékenysége: közlekedés (1) szálláshely (2) vendéglátás (3) animáció (4) sport (5) kultúra (6) szórakozás (7) kereskedelem (8) utazásszervezés (9) közvetítés (10) információ (11) egyéb, éspedig: ...................................................……………… (12) 3. Nagyság:

– dolgozói létszám: .......................... f – évi összbevétel: ............................. Ft

4. Üzemelési id a régióban: .......................... hónaptól .......................... hónapig. 5. A vállalkozás tevékenysége 1999–ben nyereséges (1), veszteséges (2), nullszaldós (3) volt. 6. Folytatni kívánja–e a vállalkozást, ha a feltételek nem változnak ? – Igen, hosszú távon is (1) – Igen, rövid távon (2) – Nem (3) – Nem tudja (4) 7. Hogyan ítéli meg a megye turizmusának jelenlegi helyzetét? – Jó (1) – Jók az adottságok, de fejlesztésre van szükség (2) – Az adottságokhoz képest az is sok, ami van (3) – Egyéb, éspedig ……………………………….(4) 8. Melyek a f gondok? ....................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................... ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. –2–

LT CONSORG KFT.

90

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 9. Mely m ködési feltételek változását tartaná szükségesnek? Kérjük, hogy az adott tényez fontosságát értékelje 1–t l 4–ig: 1 – egyáltalán nem fontos, 2 – kevéssé fontos, 3 – fontos, 4 – rendkívül fontos! Az Ön számára legfontosabb tényez t kérjük húzza is alá! – adócsökkentés (....%–ról kb. ....%–ra) 1 2 3 4 1 2 3 4 – kedvez bb hitelkamat (....%) – a szabályozók stabilitása 1 2 3 4 – hosszabb turistaszezon 1 2 3 4 – több belföldi turista 1 2 3 4 – több külföldi turista 1 2 3 4 – jobbpénz turisták 1 2 3 4 – tisztább környezet 1 2 3 4 – jobb infrastruktúra 1 2 3 4 – jobb közbiztonság 1 2 3 4 – jobb társszolgáltatások 1 2 3 4 – jobb szakmai tájékoztatás 1 2 3 4 – egyéb, éspedig: ...........………………………….. 1 2 3 4 10. Mit tart az öt legfontosabb turisztikai vonzer nek a megyében és milyen turisztikai termék kifejlesztését alapozná azokra? Vonzer A vonzer re alapozott turisztikai termék 1. …………………………………………… …………………………………………… 2. …………………………………………… …………………………………………… 3. …………………………………………… …………………………………………… 4. …………………………………………… …………………………………………… 5. …………………………………………… …………………………………………… 11. Milyen javaslatai lennének a turizmus továbbfejlesztésére Fejér megyében? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... 12. Mit tervez saját vállalkozását vagy tevékenységét illet en és milyen segítségre számít tervei megvalósításában? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. 13. Milyen a közérzete 2001 szén? – optimista (1) – beletör d (2) – pesszimista (3) KÖSZÖNJÜK A SEGITSÉGÉT ! A kitöltött kérd ívet kérjük szíveskedjék címünkre visszaküldeni: Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Koordinációs F osztály, 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. Tel./fax: 06-22-312174

LT CONSORG KFT.

91


FEJÉR MEGYE LAKOSSÁGA ÉS A TURIZMUS A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A kérd íves felmérést Fejér megye lakossága körében 2001 decemberében és 2002 els két hónapjában a csatolt kérd ív felhasználásával végeztük. A kérd íveket a Megyei Önkormányzat segítségével postán küldtük ki a települések önkormányzatainak, megkérvén ket, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel (faliújság, újság, szétosztás, Internet stb.) juttassák el azokat a lakossághoz. A kitöltött kérd ívek egy részét a válaszadó lakosok közvetlenül postán küldték vissza, másik részét az önkormányzatok gy jtötték össze és küldték vissza a Magyei Önkormányzat címére. Mintegy 40 kérd ív kitöltésére személyes interjúk formájában, kérdez biztosok közrem ködésével került sor. A felmérés f célja a lakosság turizmussal kapcsolatos véleményének és javaslatainak megismerése volt a megyei turisztikai koncepció megalapozása érdekében. Emellett fontosnak tartottuk a lakosság ezúton történ bevonását a tervezésbe, hiszen a turizmus fejlesztésének els sorban az érdekeiket kell szolgálnia, illetve a koncepció céljainak megvalósítása sem képzelhet el a helyi lakosság aktív részvétele nélkül. A felmérés során a megye 56 településének 475 lakosától kaptunk értékelhet válaszokat. A kérd ívek összesítése és feldolgozása alapján kapott eredmények a következ kben összegezhet k. 1. A válaszadók állandó lakhelye

A válaszadók két üdül tulajdonos kivételével mind a megye állandó lakosai voltak. Ezt az arányt a téli id szak, illetve az a tény indokolja, hogy a nyaralók zöme nem f thet és els sorban nyári üdülésekre, valamint – kisebb hányaduk – szobakiadásra szolgál. 2. A turizmus fontosságának a megítélése

A válaszadók 4/5 része a turizmust fontos kiegészít tevékenységnek, 14%-uk pedig a legfontosabb gazdasági tevékenységnek tartja a térségben. Ez utóbbi min sítést érdekes módon nem a Velencei tó környéki lakosok adták, hanem olyan kevésbé turisztikai jelleg települések lakói, mint Enying, Pusztaszabolcs vagy Mez szentgyörgy. Feltehet en inkább elvárásaik tükröz dnek ebben a válaszban, míg a legismertebb üdül központ lakói az utóbbi években inkább a turisták számának mérsékl dését és a fejlesztések elmaradását tapasztalva fogalmaztál meg min sítésüket.

LT CONSORG KFT.

92


A turizmus fontossága A legfontosabb gazdasági tevékenység

14

Fontos kiegészít tevékenység

78

Nincs jelent sége

8

0,6

Nincs is szükség rá

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

%

3. Turisták fogadása Rendszeresen 4%

Néha 6%

Soha 90%

4. A turizmus el nyei

Annak ellenére, hogy – amint azt az el z pont szemléltette – a válaszadók 9/10 része közvetlenül nem érdekelt a turisták fogadásában, a turizmus el nyeir l valamennyien készségesen nyilatkoztak és csak heten nem találtak benne semmilyen el nyt, illetve hárman azt írták, hogy azért nincs el nye, mert nincsen turista. A pozitív válaszokban a gazdasági jelleg el nyök dominálnak, de igen magas hányada a lakosságnak a nem anyagi (kulturális, környezeti, életmin ségre ható) el nyöket hangsúlyozta. A szemlélet példamutató. A turizmus sikeres fejlesztésének a megyében ez lehet az egyik legfontosabb biztosítéka. A válaszokat a fentiek szerint három csoportba sorolva a következ felsorolás összefoglalja a lakosság véleményét err l a kérdésr l. Az elnevezések az eredetileg hosszabban vagy más formában megfogalmazott válaszok lényegét igyekeznek kifejezni, az utánuk zárójelben szerepl számok az említések gyakoriságát jelentik.

LT CONSORG KFT.

93

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Gazdasági el nyök • • • • • • • • • • • • • • • •

Gazdaság élénkítése, fellendítése (65) Bevételek növekedése (35) Munkahelyteremtés (30) Pénzforrás (17) Gazdasági fejl dés (17) Infrastruktúra fejl dése (5) Kiegészít jövedelemforrás (3) Megélhetést biztosít (2) Nyugdíj kiegészítés Vállalkozók vonzása Adóbevételek növekedése Fontos kiegészít tevékenység Valutabevétel Jobb ellátottság Vidékfejlesztés Haladás az Eu felé

Kulturális, környezeti, közösségi, személyes stb. nem (csak) anyagi el nyök • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

N a település ismertsége (42) A település fejl dése (23) Kulturális fejl dés (21) Anyagi és kulturális el nyök együtt (17) A város fejl dése (9) Ismeretszerzés (8) Más kultúrák és szokások megismerése (5) A falu fejl dése (5) Nyelvtudás terjedése (5) Pénz és ismeretség (4) Szebb környezet (3) El segíti a község fejl dését (3) Jó hírnév, ismertség (3) A község fejl dése (3 Tágítja a világképet (2) Kapcsolatteremtés (3) Környezetismeret (3) Látókör b vülés (3) Több ember megfordul a községben (2) Faluszépítés (2) Életmin ség javulása (2) Hagyományok fennmaradása (2) Kikapcsolódás, ismeretszerzés Kultúrák kapcsolatait biztosítja Nem környezetszennyez , kulturális tevékenység Szociális, kulturális és anyagi el nyök Társadalmi és gazdasági fellendülés Jobb megélhetés, rendezvények Tovább szépül a megye M emlékek felújítása A város népszer sítése Több vásárló, színesebb város Vendégszeretet A város gazdasági fellendítése A falu korszer bb, tisztább, több esemény helyszíne

LT CONSORG KFT.

94

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET • • • • • • • • • • • • • • • •

Felhívja a figyelmet a településre A megye megismertetése Az ország megismertetése Népszer ség Növeli a megye látogatottságát Az ország megismertetése Országos rendezvények Színesebb városkép Érdekes emberek megismerése Hazaszeretet Helyismeret Hírnév Hon-, nép- és tájismeret b vül Honismeret, szélesebb látókör Más tájak megismerése Egészség, regeneráció

El nyök hiánya • Nincs, mert nincs turista (3) • Nem lát semmilyen el nyt (7)

5. A turizmus által okozott gondok

A 475 kérd ívet kitölt megyei lakos közül 254 nem adott választ erre a kérdésre. A válaszadók között is legtöbben (174) azt állították, hogy a turizmus nem okoz semmilyen gondot nekik. Az igenl válaszok alapján a f bb gondok a következ k (zárójelben az adott válasz gyakorisága): 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

megnövekedett forgalom, közlekedési nehézségek (11) közbiztonság romlása, b nözés (8) magasabb árak (7) nyelvi nehézségek (7) szemetelés (5) környezetszennyezés (5) sok az idegen (5) zsúfoltság az utcákon és az utakon (2) kevés a parkolási lehet ség túlnépesedés a nyári szezonban a turista el nyt élvez becsapják nagy tömeg, hangoskodás zsúfolt belváros szálláshely hiány szervezetlenség a bizonytalan igény miatt nincs komplett szolgáltatás állandó készenlét fárasztó a sok munka a község nem érintett, így nem okoz problémát a turizmus túlságosan szezonális

A pozitív hozzáállás és kedvez vélemények mögött sajnos az is meghúzódik, hogy a lakosság többsége alig találkozik a turizmussal, így a lehetséges negatív hatásait sincs alkalma megismerni. A gondokat els sorban az üdül körzetben és a nagyobb városokban jelezték.

LT CONSORG KFT.

95


6. Emberi viszonyok a térségben

A lakosok emberi viszonyai

A szomszédokkal A település többi lakóival A turistákkal Az üdül tulajdonosokkal A szomszéd falubeliekkel

Jó 452 418 208 133 282

Rossz 0 0 1 0 0

Semmilyen 17 50 257 326 184

Nem válaszolt

6 7 9 16 9

A lakosság általában jó viszonyban él a szomszédokkal és a település többi lakóival. Nincs azonban módja barátságos természetének és vendégszeretetének kimutatására a turisták felé, ha azok nem jönnek… Felt n azonban a kapcsolatok szórványosabb volta avagy hiánya az üdül tulajdonosokkal, ami sok helyen a falu magjától teljesen elkülönül nyaraló-negyedekkel magyarázható. Sokszor el fordul az is, hogy a turistában vendéget, az üdül tulajdonosban pedig betolakodót látnak az slakók. Ez utóbbiak hétköznapi életük részévé válnak (legalábbis a f szezonban), de az eltér életstílus és a vagyoni különbség ebben az esetben már nem elnéz mosolyt fakaszt, hanem olykor ellenérzést szül. Ezt a konfliktus helyzetet még nem eléggé tanulmányoztuk hazánkban, pedig létezik és kezelésére el bb utóbb gondolnunk kell a megyében is. 7. Kapcsolat a turisztikai szervezetekkel

A megkérdezetteknek csupán 13%-a (62 f ) jelezte, hogy volt már valamilyen kapcsolata turisztikai szervezetekkel. A kapcsolat leggyakoribb formái a következ k: • információkérés utazási lehet ségekr l, közlekedésr l, szálláshelyekr l, útviszonyokról; • vendégközvetítés; • falusi turizmus szervezése; • óvodai csoportok utaztatása; • kirándulások, táborok szervezése; • vadászat szervezése; • munkakapcsolat; • természetjáró kör tagság; • túrákon való részvétel; • szakmai szervezetben való tagság; • tájékozódás az interneten. 8. Turizmussal kapcsolatos tájékoztatás és szolgáltatás

A kérdés egyrészt a turisztikai tájékoztatás vagy szolgáltatás már meglév igénybevételére, másrészt a jöv beni igényekre vonatkozott. 147 lakos, a válaszadók 31%-a jelezte, hogy már jelenleg is hozzájut turisztikai információkhoz és szolgáltatásokhoz. (Az eltérést az el z pontban szerepl 13%-os aránytól az okozza, hogy turizmussal kapcsolatos információhoz a LT CONSORG KFT.

96

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET turisztikai szervezetekkel való közvetlen kapcsolatfelvétel nélkül is hozzájuthatnak az emberek, pl. interneten). A jöv ben 318 személy, a válaszadók 67%-a szeretne élni ezzel a lehet séggel. A jöv beni információs igényt legtöbben a konkrét forma megjelölése nélkül jelezték. Az alábbi összeállítás bemutatja, hogy melyek a fontosabb igénybevett és melyek az igényelt információk és szolgáltatások konkrét formái (zárójelben az említések száma). Már eddig is igénybevett

A jöv re nézve igényelt

prospektusok, katalógusok, szórólapok (46) utazási lehet ségek, ajánlatok (9) írásbeli és szóbeli tájékoztatás (9) Tourinform, utazási iroda (8) programajánlat (7) tv, rádió: turisztikai m sorok (7) kiadványok (7) újság (6) pályázati lehet ségek (4) szálláshelyajánlatok (3) természetjáró kör éves programja (2) jogszabályok (2) reklám anyag (2) eseménynaptár (2) hirdetések (2) aktuális hírek buszos kirándulásról egynapos kirándulások termékbemutatóval kedvezményes utak napilapban utazó melléklet szaksajtó

tájékoztatás szálláshelyekr l, szolgáltatásokról (49) prospektusok, szórólapok, kiadványok (18) kiadvány a nevezetességekr l (15) programfüzetek (14) tv és rádió m sorok (5) kirándulási lehet ségek a megyében (5) térképek, bicikliutak (3) falusi turizmussal kapcsolatos információk (2). olcsó nyaralási lehet ségek (2) környékbeli vendéglátó egységek jegyzéke (2) hirdetések (2) beutazók tájékoztatása (2) gyógyüdülés idegen nyelv kiadványok ismeretterjeszt lapok képes leporellók, prospektusok kiadványok Fejér megyér l autóbusz. kirándulások megyei eseménynaptár több információ a pályázatokról fehérvári utazási irodák közös katalógusa

9. Amit a lakosság kész lenne vállalni a turizmus fejlesztése érdekében

400 350 300 250 200 150 100 50 0

360

165

117

130 23

A környezetszépítés természetes óhaja mellett feltehet leg Velence e téren elért tavalyi nemzetközi sikere is hozzájárult ahhoz, hogy legtöbben a település virágosításában vállalnának szerepet. A válaszadók átlagosan legalább két területet jelöltek meg, ahol készek LT CONSORG KFT.

97

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET aktívan hozzájárulni a turizmus fejl déséhez. A válaszok gyakoriságát tekintve a virágosítás mögött második helyen a lakossági fórumon való részvétel, harmadikon a közm vesítéshez való hozzájárulás, negyediken a nyelvtanulás szerepelt. Az egyéb kategóriában az alábbi válaszok szerepeltek: • amit csak tudok • bicikliköcsönzés, szállásadás • b vítés • el adások • részvétel falusi turizmus tanfolyamon • fejlesztések • mindent • propaganda • reklám költségeit is vállalná • szálláshely kialakítása. • szálláshelyet biztosítanék • szervezés • tanulom az utcaneveket • az éves programok terjesztése • turizmust tanuló diákok fogadása nyári gyakorlatra • vendéglátóipari szolgáltatások kialakítása • versenyek szervezése A lakosság részvétele a turizmusban

LT CONSORG KFT.

98

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 10. A 2001–ben megtett egynapos kirándulások

A válaszadó lakosok 2/3-a átlagosan 5,6 kirándulást tett az elmúlt évben (315 f összesen 1759 alkalommal kirándult), 1/3 részük egyáltalán nem vett részt kirándulásokon.

Nem kirándult 66%

Kirándult 34%

11. Hosszabb utazások Legalább egy éjszakával járó turistautat a válaszadók közel fele tett 2001-ben (244 f ), átlagosan 11 éjszakát töltve távol állandó lakhelyét l.

Utazott 51%

Nem utazott 49%

Az állandó lakáson kívüli éjszakák 53%-át belföldön, 47%-át külföldön töltötték.

LT CONSORG KFT.

99

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 12. Utazási információk

Arra a kérdésre, hogy „Honnan kapott információt az utazáshoz?” 516 választ kaptunk, amelyek megoszlását a következ ábra szemlélteti. A rokonoktól és barátoktól kapott információ, valamint a saját tapasztalatok jelentették a legf bb forrást, a kett együtt a válaszok közel felét képviseli. Tekintettel a kérdés fontosságára a turisztikai marketingben, az egyéb kategórián belül adott válaszokat az ábra alján részletesen felsoroljuk. Fontos felfigyelni a munkahely, az iskola és a természetjáró szövetség szerepére az utazási információk terjesztésében.

Az utazási információk forrásai 41

Egyéb

106

Saját tap.

150

Barát/rokon

46

Televízió

10

Rádió

51

Újsághirdetés

14

Kiállítás

19

Tourinform

79

Utazási iroda

0

50

100

150

Az „egyéb” kategórián belül konkrétan említett információforrások: • munkahely (8) • természetjáró kör (7) • iskola (5) • szórólap (4) • civil szervezet (3) • Internet (2) • helyi TV • újságcikk, hírdetés • nyugdjas klub • önkormányzat • prospektus • reklámkiadványok LT CONSORG KFT.

100

200

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET • • •

szakmai fórum tanfolyam üdülési csekk cégen belül

13. Utazási kiadások 2001-ben

A kérdésre 282 válasz érkezett. A válaszadók 2001. évi utazási költségeinek átlaga: 79 000.- Ft. Az utazási kiadások meglehet sen nagy szórást mutatnak, amit az ábra szemléltet. Az utazási kiadások nagysága (Ft)

500 ezer felett

2 8

300-500 ezer 200-300 ezer

11

100-200 ezer

38 56

50-100 ezer 30-50 ezer

47

20-30 ezer

36

10-20 ezer

35 31

5-10 ezer 18

0-5 ezer 0

10

20

30

40

50

60

(A sávok szélén a baloldalt megadott összeghatárokon belül költ utazók száma.) 14. Az évi fizetett szabadság nagysága

Az évi fizetett szabadság átlagos nagysága a kérdésre válaszoló 354 személyre nézve: 30,7 nap. 15. Az egy háztartásban él családtagok száma

Az egy háztartásban él családtagok átlagos száma: 3,5 f .

LT CONSORG KFT.

101

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 16. A családf foglalkozása

egyéb

21

munkanélküli

13 4

katona háztartásbeli

13

nyugdíjas

40

vállalkozó

76

alkalmazott

340 0

100

200

300

400

17. A családf kora

A kérdésre válaszoló 461 lakos életkor szerinti megoszlása a következ :

26

60 év fölött 50–59

90

40–49

192

30–39

123

21–29

29 1

20 alatt 0

50

100

18. Személygépkocsi tulajdon

A válaszadók (470 f ) 72%-ának van gépkocsija. 19. Telek vagy nyaraló tulajdon

A telektulajdonosok aránya a mintában: 18%.

LT CONSORG KFT.

102

150

200

250


20. A turizmus fejlesztésével kapcsolatos egyéb vélemények és javaslatok • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

infrastruktúra fejlesztése (13) falusi turizmus fejlesztése (13) tisztaság megteremtése (9) jobb közbiztonság (7) információ javítása (6) összefogás (5) több tájékoztatás (5) parkosítás, közterületek szépítése (5) vonzer k fejlesztése, látványosságok teremtése (4) szállodák építése (3) éttermek létesítése (3) fejlesztés (3) önkormányzati támogatás a fejlesztésekhez (3) pályázati lehet ségekr l tájékoztatás (3) m emlékek felújítása (2) szórakozási, sportolási lehet ségek teremtése (3) fiatalok szórakozási lehet ségeinek b vítése (2) a Velencei tó fejlesztése (2) fürd építése (2) horgászversenyek (2) a Balaton közelségének kihasználása (2) a Cifrakert kitisztítása (2) több támogatás a fejlesztésekhez (2) több pályázati lehet ség (2) kerékpárutak építése (2) utak javítása (2) kerékpár utak építése (2) tájékoztatás szórólapok segítségével (2) gyermekturizmus fejlesztése árak csökkentése belföldi turizmus fellendítése turisztikai jelz táblák telepítése civil szervezet létrehozása csoportos kirándulások szervezése egységes belvárosi homlokzatot! fejlesszék az utakat, szépítsék a környezetet! felhívni a figyelmet a Bakony és a Vértes él világára, szépségeire! hagyomány rzés helyi vállalkozók támogatása szálláshelyek b vítése több jó szálloda létesítése hiányzik a mozi, színház, múzeum – pótolni kell! ifjúsági turizmusra kell építeni! a Széchenyi terv folytatása jobb reklám kerékpárút: Velencei tó-Pusztaszabolcs-Adony-Duna kistérségi összefogás környezetvédelem szolgáltatások javítása

LT CONSORG KFT.

103

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

• •

közvécét, gyermek programokat! a község látképének javítása kulturált szórakozóhelyek létesítése külföldi hirdetések lépjenek fel szigorúbban a szemetelés ellen! virágosítsák a kandelábereket mellékutak fejlesztése falvak fejlesztése m emlékek felújítása nagyobb anyagi ösztönzés nagyobb nyilvánosságot! ne csak a f várost és a Balatont fejlesszék! nem csak a város központját, a széls területeket is fejleszteni kell! lovasturizmus fejlesztése együttm ködés a vállalkozások között pénz kell! pénzváltókat, információs táblákat programok, szállás programsorozat propagandát, turista szállásokat! régi épületek felújítása, skanzen, régi mesterségek bemutatása reklám, vonzó ajánlatok sok reklámot, sajtót a Mór környéki borútról szálláslehet ség fejlesztése változtatni kell a szemléleten! falukép javítása szórakozásról több információ szezonb vítés városvezetés pozitív hozzáállása a támogatásokat nem adott célra fordítják, nincs segítség településfejlesztés terület- és városfejlesztés. természetjárás támogatása tisztaság, kerékpárút, több étterem vendéglátó hiénák felszámolása több idegen nyelv tájékoztató, számítógép-elérés biztosítása, a nyugdíjas turizmus fejlesztése ne csak a drágább helyeket propagálják megyei turisztikai szervezet létrehozása turista útvonalak kijelölése turisztikai minisztérium létrehozása turisztikai vonzer megteremtése úthálózat fejlesztése útbaigazító táblák kihelyezése a nevezetességekhez kedvez bb adózás a város peremrészeinek fejlesztése vendégházak létesítése

vendéglátóhelyek kialakítása virágos utcákat és parkokat kell létesíteni!

LT CONSORG KFT.

104


Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Koordinációs F osztály LT Consorg Kft.

Kérd ív a lakosság számára Település neve: …………………………………..

Kérjük, hogy az alábbi kérd ív kitöltésével járuljon hozzá kutatásunkhoz, amellyel Fejér megye turizmusának további fejlesztését szeretnénk megalapozni. Válaszát a kérdésekre szíveskedjék a megfelel szó aláhúzásával megjelölni, illetve a kipontozott helyre beírni! 1. Állandó lakos (1) vagy nyaralótulajdonos (2)? 2. Fontosnak tartja–e a turizmust a megyében? – igen, a legfontosabb gazdasági tevékenység – igen, egy fontos kiegészít tevékenység – nincs jelent sége – nincs is szükség rá 3. Fogad–e turistákat? – igen, rendszeresen – néha – nem

(1) (2) (3) (4)

(1) (2) (3)

4. Milyen el nyeit látja a turizmusnak?

……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

5. Milyen gondokat okoz Önnek a turizmus?

……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

6. Milyen a viszonya a szomszédokkal? a település többi lakóival? a turistákkal? az üdül tulajdonosokkal? a szomszéd falubeliekkel?

jó (1) jó (1) jó (1) jó (1) jó (1)

rossz (2) rossz (2) rossz (2) rossz (2) rossz (2)

7. Van–e kapcsolata turisztikai szervezetekkel ?

semmilyen (3) semmilyen (3) semmilyen (3) semmilyen (3) semmilyen (3)

– van (1) – nincs (2) Ha van, miben áll ? …………………………………………………………………….. –2–

LT CONSORG KFT.

105


8. Kap–e valamilyen, turizmussal kapcsolatos tájékoztatást vagy szolgáltatást?

– igen (1) – nem (2) Ha igen, milyet ? …..…………………………………………………………………… Ha nem, mit igényelne? …………………………………………………………………

9. Vállalná–e, hogy a turizmus fejlesztése érdekében virágosítsa házát, udvarát (1), részt vegyen egy lakossági fórumon (2), nyelvet tanuljon (3), hozzájáruljon a közm vesítéshez (4), egyéb (5), éspedig: …………………………………………...………………………………… 10. Hány alkalommal vett részt 2001–ben egy napos kiránduláson? .……. alkalommal. 11. Hány éjszakát töltött turistaként 2001–ben lakásától távol? Összesen …….. éjszakát. Ebb l: belföldön: ….. alkalommal ….. éjszakát. külföldön: ….. alkalommal ….. éjszakát. 12. Honnan kapott információt az utazáshoz? Utazási irodától (1), Tourinformtól (2), utazási kiállításon (3), újsághirdetésb l (4), rádióból (5), televízióból (6), barátoktól / rokonoktól (7), saját tapasztalataira támaszkodott (8), egyéb (9) éspedig ………..……………………………. 13. Mennyit költött bel- és külföldi utazásra 2001-ben összesen? ....................………. Ft. 14. Mennyi volt évi fizetett szabadsága? ................nap. 15. Családtagjainak száma: .............. Ebb l egy háztartásban él .............. f . 16. A családf foglalkozása: alkalmazott (1), vállalkozó (2), nyugdíjas (3), háztartásbeli (4), katona (5), munkanélküli (6), egyéb (7) éspedig ……………………………………………… 17. A családf kora: 20 alatt (1), 21–29 (2), 30–39 (3), 40–49 (4), 50–59 (5), 60 év fölött (6) 18. Van–e a családnak gépkocsija? igen (1) nem (2) 19. Van–e a családnak telke/nyaralója? igen (1) nem (2) 20. Kérjük, mondja el még a turizmus fejlesztésével kapcsolatos egyéb véleményét vagy javaslatát! .......................................................................…………….......................................... ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

KÖSZÖNJÜK A SEGÍTSÉGÉT ! A kitöltött kérd ívet kérnénk címünkre visszaküldeni vagy a helyi Polgármesteri Hivatalban leadni! Címünk: Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Koordinációs F osztály, 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. Telefon/fax: 06-22-312174

LT CONSORG KFT.

106


TÁRSINTÉZMÉNYEK A TURIZMUSRÓL

A kérd íves felmérést 2001 decemberében és 2002 els két hónapjában végeztük a csatolt kérd ív alapján. A felmérés célja a turizmusban fontos szerepet játszó t á r s i n t é z m é n y e k véleményének és javaslatainak megismerése volt Fejér megye turizmusának jelenlegi helyzetér l és továbbfejlesztésér l. A készül megyei turisztikai koncepció megalapozása szempontjából a társintézmények véleményének ismerete elengedhetetlen, amit a turizmus ágazatközi jellege indokol, amint azt a kérd ív bevezet je is kiemeli. A felmérés során 20 társintézmény – ezen belül 9 megyei igazgatóság és felügyelet, 5 kistérségi szervezet, 2 kamara és 4 egyéb szervezet – nyilvánított véleményt és adott javaslatokat a koncepció kidolgozásához. A válaszok az alábbiakban összegezhet k. 1. A turizmus tervezése során figyelembe veend követelmények

fejlesztési célok és sajátos

A társintézmények saját tevékenységük sajátos követelményei és fejlesztési céljai közül az alábbiakat emelték ki, mint olyanokat, amelyeket a turizmus tervezése során célszer figyelembe venni: • Az általános környezetvédelmi jogszabályok betartása. • Fejér Megyei Környezetvédelmi Program. • A magyar természetvédelem értékeinek, védett területeinek bemutatása, különösen a Velencei-tó és a Vértes térségére vonatkozóan. • Közép-Dunántúl Területfejlesztési Koncepciója. • Közép-Dunántúl Területfejlesztési Programja. • Regionális Turisztikai Koncepció és Fejlesztési Program. • A „Gazdaság és statisztika” 2001/6 számában megjelent cikk az idegenforgalmi statisztikai rendszer fejlesztésér l. • Fejér Megye Úthálózatfejlesztési Terve. • Munkahelyteremtés, foglalkoztatás növelése, vállalkozások számának növelése. • Borutak kialakítása a borvidékeken. • A megye területén fellelhet shonos állatállományok látogathatósága. • A Fejér Megyei Múzeumi Igazgatóság rendezvényeivel, kiállításaival jelentsen vonzer t a látogatóknak. • A megyei kistérségek elkészült operatív programjainak támogatása. • Az M6, M8, a dunaújvárosi híd, a kiköt fejlesztési terv és a dunaújvárosi kemping figyelembe vétele. • Gyermek üdültetés és Erdei táborok szervezése. • A falusi turizmus fejlesztése és támogatása. • A Velencei-tó Kistérség egységes arculatának kialakítása. • A turisztikai vállalkozások és az önkormányzatok összefogása. LT CONSORG KFT.

107


• A turisztikai fejlesztések a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével történ megvalósítása. • A Sárrét és Sárvíz mente ökofolyosó kiemelked természeti értékeinek turisztikai célú bemutatása. • Az Enyingi Kistérség nyújtotta falusi turizmus beillesztése a Balaton háttér turizmusába, kerékpárút kiépítése és a Sió-menti országos kerékpár úthoz való csatlakozás. • A Sárbogárd és Környéke Területfejlesztési Társulás területén a termál-, a gyógyés az ökoturizmus fejlesztése, a helyi specialitások kihasználása, önálló oktatási centrum létesítése. • Mikulásházán a turisztikai szálláshelyek és éttermek b vítése, az átutazó turizmus helyben tartása, vallásturizmus beindítása, látványpark építése a vállalkozói szféra bevonásával. 2. A turizmust is érint f gondok a megyében

Megnevezés Az infrastrukturális háttér hiányosságai, az alapinfrastruktúra (közúthálózat, közm , jó ivóvíz, szennyvízelvezetés és -tisztítás stb.) és a turisztikai infrastruktúra (szálláshelyek) elégtelensége A megyei szint marketing elégtelensége, forráshiánya. A közlekedési hálózat hiányosságai (az úthálózat min sége, elkerül - és kerékpárutak hiánya, zajterhelés stb.) A Velencei-tó kínálatának alacsony színvonala, jellegtelensége - a strandok felszereltsége, higiénés feltételeinek hiánya, - a kiköt k állapota, - a horgászurizmus primitív feltételei, - a tó körüli kerékpárút hiánya, - megoldatlan a csapadékvíz elvezetés. Információhiány, információs irodák hiánya. Szolgáltatások hiánya, eltér színvonalú szolgáltatások. Turisztikai gazdaszervezet hiánya, a turizmusban érdekelt intézmények tevékenységének összehangolatlansága. Nemzetközi szinten kiemelked turisztikai vonzer hiánya. Szegényes a programkínálat. A szálláshely kínálat elégtelensége, alacsony színvonala és egyenetlen területi eloszlása Az együttm ködés hiánya. Egy összehangolt regionális (megyei, kistérségi) turisztikai koncepció hiánya. A csomagban kínált / komplex turisztikai termékek hiánya. A szezonalitás. Az átutazó turizmus domináns jellege. Székesfehérvár üzleti turizmusa számára a megfelel kínálat hiánya A kastélyok és nevezetes építmények állapota LT CONSORG KFT.

108

Az említések száma 20 10 5 5

5 5 4 4 4 4 3 3 2

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET A kastélyturizmus kínálatának hiányosságai A falusi turizmus kínálatának gyengeségei A borturizmus kínálatának hiányosságai A termálvizek turisztikai felhasználásának elégtelensége Elmaradott múzeumi infrastruktúra Forráshiány, elmaradás a turisztikai beruházások terén. A Dunával közvetlenül érintkez partszakasz elhanyagoltsága. A kotrás hiánya. A látnivalók zömének rossz állapota. A megyei szint közös gondolkodás és cselekvés hiánya. A regionális turisztikai koncepcióban az Enyingi Kistérség, mint turisztika lehet ség nem szerepel Nincs turisztikai együttm ködés a települések között. Közös kiadványok hiánya. Az országos és a megyei koncepciók nem alulról építkeznek. A társszervek által jelzett és fent idézett gondok mind valósak és valóban akadályát képezik a hanyatlás megállításának, illetve a turizmus fellendítésének a megyében. A gondok egy része azonban nem kifejezetten megyei szint , egy másik részük pedig csak hosszú távon orvosolható, egy harmadik részük inkább szervezést, mint fejlesztési eszközöket igényel, a negyedik csoportban sok kínálkozó megoldási módszer közül kell választani… A tervezés során ezért fontos lesz a rangsorolás a szint, az id táv, valamint a rendelkezésre álló emberi és anyagi er források függvényében, illetve a világos kritériumok felállítása a megoldási módok közötti választás megkönnyítéséhez. A gondok mellett megkérdeztük a fejlesztési célokra vonatkozó javaslatokat is, amelyeket a következ pontban mutatunk be. 3. Fejér megye turisztikai koncepciójába és középtávú fejlesztési programjába bevenni javasolt távlati fejlesztési célok

A középtávú fejlesztési program azt megel z en került a kérd ívbe, hogy a Megyei Közgy lés döntött volna arról, hogy ebben a szakaszban csak a távlati koncepció készül el, és csak annak jóváhagyása után kerül sor a középtávú programozásra. A kérdést ennek ellenére változatlanul hagytuk, hiszen a programozásra is mindenképp sor kell, hogy kerüljön és a javaslatok annak során felhasználhatóak lesznek. A válaszok többsége nem is tett különbséget a két id táv között. A következ összeállítás a fejlesztési javaslatokat összegzi, id táv szerinti elkülönítésükre a tervezés folyamán kell majd figyelmet fordítani. Javasolt távlati fejlesztési célok A alapinfrastruktúra hiányosságainak megszüntetése (kiköt k, közúthálózat, közm , ivóvíz, szennyvízkezelés stb.) és a turisztikai infrastruktúra nagyarányú fejlesztése A hatékony megyei szint marketing feltételeinek megteremtése A Velencei-tó kínálatának javítása - a tó vízmin ségének megóvása, vízpótlás

LT CONSORG KFT.

109

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET - teljes kör szennyvízcsatornázás - kiköt k fejlesztése, - a nádasok fokozott figyelése - a horgászturizmus feltételeinek javítása, - a strandok partvéd m vei, felszereltség, higiénés feltételek, - a tó körüli kerékpárút kiépítése, - a programok összehangolása - vízi sportok és téli sportok feltételeinek javítása Komplex turisztikai termékek kínálatának kialakítása A turizmus gazdasági súlyának növelése A szezonalitás mérséklése Fejér megye nemzetközi versenyképességének növelése Nemzetközi szinten kiemelked turisztikai vonzer k létrehozása, er sítése A turisztikai intézményrendszer kiépítése Közös, egyeztetett megyei programok kialakítása Szolgáltatások fejlesztése Az ökoturizmus fejlesztése Az aktív turizmus kínálatának fejlesztése A horgászturizmus fejlesztése A falusi turizmus fejlesztése Székesfehérvár üzleti turizmusának fejlesztése A kastélyturizmus fejlesztése A lovasturizmus fejlesztése A borturizmus fejlesztése A termálturizmus fejlesztése A vadászturizmus fejlesztése A kerékpár turizmus fejlesztése Az iparm vészet kiterjesztése Tematikus útvonalak kialakítása (kastélyút, király/n i városok, falusi turizmus stb.) A kistérségek és települések közötti összefogás ösztönzése A Duna és a Sárrét-Sárvíz völgye turisztikai hasznosítása A nem kiemelt térségek (pl. Sárbogárd) turisztikai fejlesztése Közös pályázás megyei szint programokra A belföldi turizmus fejlesztése Az ifjúsági turizmus támogatása Környezeti nevelés A Vértes tájvédelmi körzet megismerhet ségének javítása Az Internet hozzáférés javítása A javaslatok mind hasznosak és megszívlelend k. Sajnos az el z pontban említett egyik f gondra „a nemzetközi szinten kiemelked turisztikai vonzer hiányának” pótlására nem érkezett javaslat, erre a megoldást más módszerrel kell felkutatni.

LT CONSORG KFT.

110

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 4. A célok megvalósításához szükséges fejlesztések 2001–2006 között A környezetvédelem területén • A térség teljes csatornázottságának kiépítése • Szelektív hulladékgy jtés különösen a gyakran látogatott helyeken • Leveg - és zajvédelmi intézkedések • A szennyezett felszíni vízfolyások tisztítása az ökoturizmus fejlesztend területein (pl. Sárvíz völgye) • A csapadékvíz elvezetésének megoldása a Velencei-tó környékén • A tó nyugati területén található nádas területek vízpótlása és csónakutak kialakítása • A termálvízkészletek feltárása és helyi meghatározása • A velencei-tó környezetvédelmének javítása, a Madárvárta él világának védelme • A természeti környezet megtisztítása, a helyi értékek és ritkaságok védelme • Allergén gyomok irtása • Tájsebek és szeméttelepek rekultivációja, tájrehabilitáció • Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program végrehajtásának támogatása • Az utak, er k és kirándulóhelyek tisztántartása, a hulladékgy jtés megszervezése • Az orvvadászat és orvhorgászat megszüntetése Az infrastruktúra fejlesztésében • A közlekedési úthálózat fejlesztése: M7 harmadik sáv kiépítése Bp-ig; M63 Székesfehérvárt elkerül szakasza Ny-on; 8.sz. f út négysávúsítása a megyehatárig; M8 Veszprém-Szolnok szakasza; Dunaújvárosi Duna-híd; 62.sz. f út Perkáta és Seregélyes elkerül szakasza; balesetveszélyes csomópontok átépítése; mellékúthálózat b vítése; zsáktelepülések megszüntetése; települések közötti összeköt utak építése • A turisztikai fejlesztésekhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése • A kulturális-építészeti örökség helyreállítása és turisztikai hasznosítása • Kerékpár úthálózat kiépítése pihen kkel, szervizekkel, els sorban a Bp.-Velenceitó-Székesfehérvár-Balaton és a Velencei-tó körüli útvonal • A hajózás és a csatornahálózat, valamint a strandok fejlesztése • Közm ellátottság javítása, környezetvédelmi fejlesztések • Turistaútvonalak jelzéseinek felújítása, a szemétgy jtés és elszállítás megoldása • Az Internet hozzáférés javítása • A múzeumi infrastruktúra javítása • Települések tájékoztató rendszerének kialakítása (térkép, utcanevek, táblák) A turisztikai szolgáltatások fejlesztésében • Komplex turisztikai termékek kialakítása • A szálláshely és éttermi kínálat mennyiségi és min ségi fejlesztése • Tematikus útvonalak kialakítása • Konferenciatermek létesítése • Kulturális rendezvények tartására alkalmas intézmények létesítése • A magánszálláshelyek tevékenységének koordinálása, a min sítések ellen rzése • Szórakoztató létesítmények fejlesztése • Turistacsalogató rendezvények szervezése, helyi programszervezés biztosítása • Új turistaútvonalak kialakítása (természetjárás, lovas-, vízi-, borturizmus stb.) • Az amat r sportolás feltételeinek javítása

LT CONSORG KFT.

111

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Az intézményrendszert illet en • Turisztikai menedzsment szervezet létrehozása a koncepció és a program megvalósítására – koordináló, szervez és megvalósító hatókörrel • Az információs irodahálózat b vítése, információs pontok kialakítása • A Falusi Turizmus Információs Irodák bekapcsolása a Tourinform hálózatba • Velencei-tó-Vértes Térségfejlesztési Tanács ellátása állami forrásokkal A jogi szabályozás területén • A jövedéki termékekkel kapcsolatos jogszabályok korszer sítése (a bor helyben való értékesítésének engedélyezése) • Illegális szemétlerakások büntetése • A falusi turizmus adókedvezményének kiterjesztése a városok külterületére, határának megemelése 800 ezer forintra, az ellen rzés fokozása A közgazdasági szabályozásban • Adókedvezmények bevezetése a turisztikai célú munkahelyteremtéshez • Vissza nem térítend támogatás a szálláshelyfejlesztéshez • Kedvez feltétel pályázatok kiírása a megyében A turisztikai marketing területén • Hatékonyabb marketing munka • Egységes turisztikai információs rendszer kiépítése (információs irodák, táblák, kiadványok, vásárok stb.) • A marketing szervezetek munkájának összehangolása, teleházak bekapcsolása • Kiadványok, PR anyagok, Internet honlap, rádiós és tv anyagok, filmek, hirdetések • Az interneten való megjelenés támogatása • A kiállításokon való részvétel támogatása • Programajánlatok széleskör terítése • Megyei és kistérségi eseménynaptár • Fórumok szervezése a helyi sajátosságok ismertetésére Egyéb területen • A turisztikai befektetések ösztönzése • Közúti tájékoztató jelz tábla rendszer korszer sítése • Székesfehérvár belterületén turisztikai információs táblarendszer kialakítása • A szakképzés, az át- és továbbképzés rendszerének kiépítése és támogatása • A környezetismeret oktatásának elterjesztése az általános- és középiskolákban • Szezonhosszabbítás programokkal és konferenciákkal • Pályázatok kiírása a megye legtisztább és legvirágosabb települése címért

A Koncepció kidolgozása, majd a programozás során a társszervek által ajánlott tervekb l és elképzelésekb l, valamint fejlesztési javaslataikból célszer és javasolt figyelembe venni a terv jellegének (hosszú- vagy középtáv és megyei jelent ség), illetve a szakmai szempontoknak és prioritásoknak megfelel részeket.

LT CONSORG KFT.

112



Kérd ív a turizmusban fontos szerepet játszó t á r s i n t é z m é n y e k részére Név: ………………………………………... Cím: …..…………………………………….

A turizmus jellegzetes ágazatközti tevékenység és interdiszciplináris terület, amely a nemzet életének szinte valamennyi összetev jéhez szorosan kapcsolódik. Ugyanakkor megvannak a maga sajátos fejl dési törvényszer ségei és sajátosságai is. Ebb l következik, hogy a koordináció a sikeres turisztikai tevékenység alapvet feltétele. Különösen fontosnak tartjuk ezt a most meginduló tervezési munkára nézve, amely Fejér megye turizmusának hosszú távú céljait tartalmazó koncepció kidolgozását célozza. Kérjük, hogy saját fejlesztési elképzeléseik és tapasztalataik átadásával, illetve javaslataikkal és tanácsaikkal segítsék ezt a munkát, amellyel a megye életének felvirágoztatásához szeretnénk hozzájárulni.

1. Saját tevékenységük sajátos követelményei és fejlesztési céljai közül melyek lennének azok, amelyeket a turizmus tervezése során okvetlenül figyelembe kell vennünk? ………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………….… …………………………………………………………………………………………….…… ………………………………………………………………………………………….……… ………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………….

Amennyiben saját tevékenységüket illet en rendelkeznek hosszabb távra szóló fejlesztési tervvel vagy stratégiával, hálásak lennénk, ha megkaphatnánk azt, vagy annak a turizmust érint f bb részeit. 2. Véleménye szerint melyek jelenleg a f gondok a régióban, amelyek érintik a turizmust is? ………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………….… …………………………………………………………………………………………….…… ………………………………………………………………………………………….……… ………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. –2– LT CONSORG KFT.

113


3. Milyen távlati fejlesztési célokat javasolna bevenni Fejér megye turisztikai koncepciójába?

……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

4. Milyen fejlesztéseket tartana szükségesnek e célok megvalósításához 2001–2006 között? A környezetvédelem területén

……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

Az infrastruktúra fejlesztésében

……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

A turisztikai szolgáltatások fejlesztésében

……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

Az intézményrendszert illet en

……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

A jogi szabályozás területén

……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

A közgazdasági szabályozásban

……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

A turisztikai marketing területén

……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

Egyéb területen

……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

KÖSZÖNJÜK A SEGÍTSÉGÉT ! A kitöltött kérd ívet kérjük szíveskedjék címünkre visszaküldeni: Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Koordinációs F osztály, 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. Tel./fax: 06-22-312174

LT CONSORG KFT.

114


AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A TURIZMUS

A kérd íves felmérés 2001 decemberében és 2002 els két hónapjában készült a csatolt kérd ív alapján, amelyeket Fejér Megye Önkormányzati Hivatala küldött ki a megye valamennyi települési önkormányzata számára. A felmérés célja a turizmus helyi fejlesztésében meghatározó szerepet játszó önkormányzatok véleményének megismerése volt a turizmus jelenlegi helyzetér l, valamint javaslataik összegy jtése Fejér megye turizmusának továbbfejlesztésér l. A készül megyei turisztikai koncepció megalapozása szempontjából az önkormányzatok véleményének ismerete alapvet fontosságú, hiszen a turizmus tudatos fejlesztése helyi szinten nélkülük nem megvalósítható. A felmérés során 75 település önkormányzata küldte vissza kitöltve a kérd ívet. A válaszadók között Székesfehérvár és Dunaújváros nem szerepel. Az értékelhet kérd ívek feldolgozásának eredményei az alábbiakban összegezhet k. 1. A turizmus szerepe a település életében

Meghatározó Kiegészít 7% 15%

Jelentéktelen 78%

A 75 település közel 4/5-ében a turizmus szerepe jelenleg jelentéktelen. A kés bbi kérdésekre adott válaszokból kiviláglik, hogy ez a min sítés teljesen reális és nem is nagyon lehet mást elvárni akkor, amikor a települések zömében nem található komoly turisztikai vonzer , illetve ahol van, ott az alapvet turisztikai infrastruktúra (szállás és étkezés) teljesen hiányzik. Tekintettel Fejér megye adottságaira, a hosszabb távon elérhet cél az lehet, hogy a turizmus a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet játsszon a megye életében és váljon fontos kiegészít tevékenységgé a lakosság mainál sokkal nagyobb hányada számára. Ehhez viszont az szükséges, hogy néhány jelent s vonzer t versenyképes turisztikai termékké kifejlesztve a megye alkalmassá váljon egyes turista rétegek vonzására nagyobb távolságból is. 2. A turizmus fejlesztése az önkormányzati testületi ülések napirendjén

LT CONSORG KFT.

115

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET 1990 óta a turizmus kérdéseivel 25 önkormányzat foglalkozott a testületi üléseken, 50 ezidáig még nem t zte napirendre ezt a témát. 3. A meghozott intézkedések

A válaszadó önkormányzatok intézkedései az alábbi f bb témákat érintették: • arculat, programszervezés • beruházások, turisztikai infrastruktúra kialakítása, parkosítás • közvilágítás, útjavítás • Csókak -Csákberény borút, Vadászati múzeum létrehozása • falukép - parkosítás, fásítás, természetvédelmi rjárat • falumúzeum, kiadványok • falusi turizmus el segítése, falusi turizmus fórum • sport és idegenforgalom fejlesztése • faluszépít szombatok szervezése, zöld felületek növelése, park • kocsi találkozó szervezése • információs iroda létesítése, fazekasság támogatása • kiállítás sorozat alapítása • ingatlan vásárlás, kiadvány, pályázat, üdül építés • Internet, szóróanyagok • Kárpátia park, Gorsiumi rendezvények támogatása • Kék túra menti települések együttm ködése • kemping kialakítása, fizet vendéglátó szálláshelyek kialakításának támogatása • kistérségi információs és marketing iroda létrehozása, m emlékek, rendezvények • testvérvárosi kapcsolatok támogatása • lovasturizmus támogatása • nyári rendezvények, kiadvány, Utazás kiállítás • pályázat információs táblákra, kastély hasznosítása • programok indítása, rendezvények el készítése • termálfürd megvalósíthatósági tanulmány, pályázat, panziófejlesztés támogatása • természetvédelmi park létesítése • turizmusfejlesztési stratégia • strandok korszer sítése • környezetfejlesztés • üdül terület parcellázás, kiadvány, adó, fejlesztés • Válvölgyért vállalkozói együttm ködés támogatása Az intézkedések els sorban a vonzer k (rendezvények, programok), valamint az alap- és turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztését, az információ javítását, a település szépítését, pályázatok készítését és a turizmus egyes formáinak (f leg a falusi és a lovasturizmus) támogatását célozták. A turizmus tervezésér l egyetlen önkormányzat adott hírt (turizmusfejlesztési stratégia megtárgyalása).

LT CONSORG KFT.

116


4. Turizmussal foglalkozó munkatársak

A hozzáért és felel s szakemberek hiánya a turizmus fejlesztésének egyik legnagyobb akadálya a megyében. Egyedül az Enyingi Polgármesteri Hivatalnak van kizárólag a turizmusért felel s munkatársa. Hat településen van kapcsolt munkakörben a turizmussal is foglalkozó munkatárs. 68 településen senki sincs megbízva ilyen feladattal. Egyetlen Velencei-tó környéki önkormányzat jelezte még, hogy a turizmussal kapcsolatos döntések el készítésébe minden esetben bevon egy turisztikai szakemberekb l szervezett tanácsadó testületet. Bár a turisztikai szakemberek többsége csak a szakma egy-egy részterületét ismeri, ez a megoldás is sokat segíthet abban, hogy szakszer bb döntések szülessenek. (Az átfogó ismereteket megkövetel térségi turisztikai menedzsment szakirány ez idáig hiányzott a hazai fels szint turisztikai képzésben, annak oktatása csak a közelmúltban indult meg hazánkban a Heller Farkas F iskolán) 5. Idegenforgalmi adó

Idegenforgalmi adót csupán 8 település önkormányzata szed, pedig ennek minden egyes forintjához 2 Ft költségvetési hozzájárulás járul. 6. Az idegenforgalmi adó visszaforgatása a turizmusra

A 8 idegenforgalmi adót szed önkormányzatnak csak a fele forgatja vissza ezen bevételeit a turizmusra. A f célok ennek felhasználásában: • turisztikai infrastruktúra fejlesztés, • kiadványkészítés, • szúnyogirtás. 7. A turizmus által okozott gondok

40 önkormányzat válaszolta meg, hogy „milyen gondokat okoz a turizmus a településnek?”. Válaszaik az alábbiakban összegezhet k (zárójelben az azonos válaszok száma): • nem okoz gondot (15) – ebb l 3 kiegészítette: ”mert nem számottev ” • nincs szálláshely és étkezési lehet ség (6) • a gond éppen az, hogy nincs turizmus (4) • anyagi er források hiánya (3) • a környezetszennyezés megel zése • dunaparti üdül k túlzott elvárásai • esetlegesen b nözés • kevés a szórakozóhely és a szálláshely • környezetrongálás, szemetelés, higiéniás létesítmények hiánya a rendezvényeken • nincs szakember a turizmusra • szezonalitás, rapszódikus forgalom • infrastruktúra hiánya, az utak állapota javításra szorul, járdák és kerékpárút építése

LT CONSORG KFT.

117


• többletfeladat, amelyet saját er b l kell finanszírozni 8. A turizmusnak köszönhet el nyök Erre a kérdésre 40 település önkormányzata válaszolt az alábbiak szerint (csoportosított válaszok, zárójelben a gyakoriság): • munkahelyteremtés (8) • kiegészít jövedelemhez juttatja a lakosságot (6) • a falu ismertsége n (6) • vendéglátó egységek forgalmát növeli (2) • még nem érezteti hatását (2) • szolgáltató egységek jobb kihasználása • a vendéglátás jövedelmez ségét javítja • átmen forgalom vásárol az stermel kt l • kereskedelmi szolgáltatások ösztönzése • nemzetközi és belföldi kapcsolatok, • lovastanya látogatottsága • rendezett környezet, szolgáltatások javulnak, más kultúrák megismerése, • kapcsolatot teremt, befektet ket vonz • népszer ség n , fogyasztás, letelepedési szándék n • nincs el ny bel le • nyitott a világ • nyitottá válik a település, bevételek, • szeretnénk, ha lenne, a gazdasági és kulturális fejl dés fontos tényez je lenne, oldaná a község zártságán • szolgáltatások b vülése, kiegészít jövedelem • település hirnevét terjeszti, vendéglátók és a falusi turizmust fogadó családok bevételhez jutnak • önkormányzati bevételek növekedése • tiszta, rendes község 9-10. Települési rendezési terv és a turizmus

A kérdésre válaszoló 73 önkormányzat közül 32-nek van települési rendezési terve és ezek közül 18 foglalkozik a turizmussal is. 11. Részvétel turizmust is érint kistérségi együttm ködésben

Erre a kérdésre 70 önkormányzat válaszolt és közülük 44 jelezte, hogy részt vesz olyan kistérségi együttm ködésben, amely a turizmussal is foglalkozik. Néhány önkormányzat egyidej leg több kistérségi együttm ködésben is részt vesz és gyakori forma a térségi területfejlesztési társulás. 12. Részvétel megyei vagy regionális szint együttm ködésben

LT CONSORG KFT.

118

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET A kérdésre válaszolók 40%-a (73 önkormányzat közül 29) vesz részt olyan megyei vagy regionális együttm ködésben, amelyben a célok között a turizmus fejlesztése is szerepel. 13. Az együttm ködés turisztikai céljai A megyei vagy regionális együttm ködések turisztikai céljai között az alábbiak szerepelnek: • falusi turizmus fejlesztése (7) • lovasturizmus fejlesztése (5) • ökoturizmus fejlesztése (3) • kulturális turizmus fejlesztése (2) • vadászati turizmus fejlesztése (2) • Sárvíz ökofolyozó létrehozása (2) • vallási turizmus fejlesztése • horgászturizmus fejlesztése • borturizmus fejlesztése • kerékpáros és gyalogos turizmus fejlesztése • idegenforgalom fejlesztése • kerékpárút kiépítése • hagyomány rzés • helyi termékek népszer sítése • partjavítás és környezetvédelem • Falusi Turizmusért Egyesület tájékoztató irodájának felállítása • épített örökség felújítása, bemutatása • Kárpátia park megvalósítása • Gorsium látogatottságának növelése • források megteremtése • összefogás • a szezonalitás mérséklése • helyi természeti értékek védelmén alapuló turizmus • kapcsolatok felvétele • itt tartani néhány napra a turistákat • m emlék jelleg református templom és kastély helyreállítása • Duna-part fejlesztése, Dunai turizmus • a Balaton közelségének kihasználása 14. A regionális turisztikai koncepció és fejlesztési program ismerete

Közép Dunántúl Turisztikai koncepcióját és fejlesztési programját a kérdésre válaszoló 73 önkormányzat közül 29 ismerte, 44 nem hallott róla. 15. Vélemény a regionális koncepcióról és programról

Az el z pontban jelzett igenl válasz az alábbiak szerint min sítette a regionális koncepciót és fejlesztési programot: • jó (5) • megfelel (4)

LT CONSORG KFT.

119


• • • • • • • • • • • • • •

a településre nincs hatása általános, közismert fejlesztési irányokat határoz meg átfogó koncepció eddig is ismert központok fejlesztését célozza elfogadható és támogatható iránymutatásra jó, de konkrétabb segítséget várunk kedvez kis települések fejlesztésével nem foglalkozik nagyváros centrikus nem nyit a vidék felé reális célok, de elhanyagolja a megye déli területeit új lehet séget teremt a településnek Vajta nem kiemelt változó

16. Fejlesztési javaslatok a turizmus színvonalának javítására

Három szintre szólóan kérdeztük meg az önkormányzatokat a turizmus színvonalának javítását célzó javaslataikról. A beérkezett válaszokat az alábbiakban összegezhet k (zárójelben a gyakoriság).

A településen belül • szálláshely megteremtése – turistaszállás, kemping (14) • étterem létesítése, a vendéglátás fejlesztése (14) • az infrastrukturális alapok megteremtése, továbbfejlesztése (6) • kulturális turizmus fejlesztése, kulturális programok gazdagítása (5) • falusi turizmus kiszélesítése, fogadókészség fejlesztése (4) • lovasturizmus tovább/fejlesztése (4) • kerékpárút kialakítása (4) • információs, eligazító táblák kihelyezése (3) • rendezett falukép kialakítása (3) • borturizmus fejlesztése, borutak kialakítása (2) • horgász turizmus fejlesztése (2) • horgásztó felújítása, környezetének és infrastruktúrájának javítása (2) • gyógyturizmus fejlesztése • vallási turizmus fejlesztése • kastély turizmus fejlesztése • vadász turizmus fejlesztése • túra útvonalak kialakítása • kerékpár és lovas útvonal kialakítása a Balaton felé • termálfürd , vadaspark, • információs iroda létesítése • programok a diák- és hátizsákos turisták számára • helyi ellátási rendszer kiépítése • állami területek hasznosítása az önkormányzatok számára • vendéglátó és szórakozó helyek b vítése LT CONSORG KFT.

120


• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

vállalkozások számának növelése a parti területek színvonalának javítása, pl. partfal Cifrakert rekonstrukciója, kés római kori villa teljes feltárása, Kárpátia park megvalósítása kis települések kapjanak pénzt a fejlesztésre kastélypark, képz m vészeti centrum kifejlesztése, emlékm védelme alapvet önkormányzati feladatokra sincs forrás természetvédelmi területek irányított bemutatása a nevezetességekr l tájékoztató táblák kihelyezése a Velencei-tó melletti területek fejlesztése (kerékpárút, szennyvízhálózat) népm vészeti vásárok rendezése, PR b vítése az ellátás színvonalának javítása (szálláshely) forrás teremtése a turizmus lehet ségeinek megteremtésére kerékpárút kialakítása a régi vasút nyomvonalán a község bemutatása interneten Dunapart közm vesítése szennyvízhálózat kiépítése, min ségi szolgáltatások ösztönzése nincs turizmus sajnos nincs semmi turisztikai látványosság

Kistérségi együttm ködés keretében • lovas turizmus továbbfejlesztése (6) • kerékpárút létesítése (6) • programok kialakítása, összehangolása, közös kiadvány (5) • horgászturizmus fejlesztése (4) • közös PR, szervezés, marketing, információ, kiadványok (4) • közös programok szervezése, értékek közös megjelenítése (3) • együttm ködés fokozása (3) • falusi turizmus fejlesztése (3) • vadász turizmus fejlesztése (2) • közm vesítés • a vendéglátás fejlesztése • képzés • reklám • bekapcsolódás a tó környéki programokba • borturizmus fejlesztése • kemping létesítése • kerékpárút kialakítása a régi vasút nyomvonalán • kiegészít szolgáltatások a vajtai termálfürd höz kapcsolódva • koordinációs iroda létrehozása • koordinált éves program • közlekedés javítása (kisvasút, kerékpárút) • közös programok • munkahelyteremtés • ökoturizmus kialakítása a Sárvíz kistérségben összefogás • összehangolt tájékoztatás (kiadványok, jelz táblák)

LT CONSORG KFT.

121


• Sárvíz ökofolyosó, kerékpárút, Kárpátia park, Soponyai kastély, vadászat, horgászat • szálláshelyek koordinálása • szórólap a kistérségr l • települések közötti összeköt utak megépítése • Velencei-tó körüli kerékpárút kiépítése • víziturizmus a Sárvíz Malomcsaatornán, összeköttetés megteremtése a gorsiumi ásatással • Szent László patak menti együttm ködés A megyében • a megye összes településének látnivalóit megismertetni a turistákkal (2) • rendezvények egyeztetése, kiadványok (2) • programok szervezése (2) • közös programok, túra lehet ségek • kistérségekre alapozott koordinált szervezés és marketing • kerékpárút hálózat b vítése • az országos kerékpárút hálózat a falun keresztül vezessen • megfelel hangsúlyt adni a Velencei-tónak • olcsó szálláshelyek létesítése • hatékonyabb koordináció • a megyei marketingben a települések propagálása • marketing • turisztikai irodák m ködtetése, szakmai segítség • régiós rendezvények • a helyi értékek kihasználása • megyei programok helyszíne lehetne a község • szálláshelyek és sportlétesítmények létrehozása • természeti értékek jobb kihasználása a megye déli térségében • tájékoztatás a pályázati lehet ségekr l • nagyobb figyelmet a megye déli részére, több támogatást a turizmusra • az adottságok fokozott reklámozása • információáramlás biztosítása, információs központok létrehozása • összehangoltabb turisztikai fejlesztés, a nem kiemelt településeknek is lehet ség nyújtása • a kistelepülések fejlesztése, hogy ott is kialakulhasson a turizmus • a vendéglátás fejlesztése, képzés, reklám • helyi lehet ségek összehangolása 17. A települések f bb adatai

A turizmus szempontjából fontosabb települési adatokat az alábbi összeállítás szemlélteti. A 75 település lakosainak száma 250 ezer f . A magánnyaralók száma: 21 választ adó településen 2323 egység. Átlag: 111 nyaraló/település.

LT CONSORG KFT.

122

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Ebb l külföldi tulajdonban: 16 választ adó településen 283 egység. Átlag: 18 külföldi nyaraló/település. A bejelentkezett fizet vendéglátó szobatulajdonosok száma: 14 választ adó településen 286. Átlag: 20 fizet vendéglátó szobatulajdonos/település. A be nem jelentett fizet vendéglátók becsült száma: 9 választ adó településen 69. Átlag: 8. Szállodai fér helyek száma: 4 választ adó településen 259. Átlag: 65 fh./település. Panzió fér helyek száma: 17 választ adó településen 703. Átlag: 41 fh./település. Kemping fér helyek száma: 4 választ adó településen 531. Átlag: 133 fh./település.

Szakszervezeti, vállalati üdül k száma 2 választ adó településen 2, kapacitása: 56 fér hely. Átlag: 1 üdül /település, átlagosan 28 fér helynyi kapacitással. Éttermek száma: 37 választ adó településen 115. Átlag: 3 étterem/település. Szórakozóhelyek száma: 53 választ adó településen 314. Átlag: 6 szórakozóhely/település. Utazási irodák száma: 2 választ adó településen 5. Átlag: 2,5 utazási iroda/település.

Turisztikai tájékoztató tevékenységgel megbízott irodák száma: 6 választ adó településen 6. Átlag: 1 információs iroda/település. Évente rendszeresen ismétl d kulturális és sportrendezvények – a kérdésre választ adó 58 településre nézve a következ k (zárójelben a gyakoriság): • falunap (20) • búcsú (16) • szüreti felvonulás (14) • majális (7) • borverseny, bornapok (6) • szüreti/sváb/vadász/arató/farsangi bál (6) • futball mérk zések (4) • Augusztus 20 (3) • Kihívás napja (3) • Gyermeknap (3) • pünkösd (2) • lovasnapok (2) • fogathajtó verseny (2) • lovasverseny • díjugrató lovasverseny • újévi kupa • zámolyi napok, • Magyar kultúra napja • Orbán nap • Orbán napi borverseny • Velencei Nyári Zenés Esték • Szent István nap • Kultúra napja • kórustalálkozó,

LT CONSORG KFT.

123


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

mesterkurzus evangélikus búcsú Sárbogárdi Napok, Májer Lajos emléktorna Duna-kupa ifjúsági találkozó Bodzavirág ünnep Csókak i várjátékok Orbán napi vigasságok Szent György napok Florália, Ludi romani Lepsénynél még megvolt rendezvény, nemzet r nap Szent Mihály nap Vörösmarty Mihály születésnapja Szent István napok Polgárdi napok kézilabdatorna Szent András nap Sukorói Nyár, képz m vészeti kiállítások Mikulásház, Magyar Betlehem Aba Napok Német László napok Trabant találkozó horgászverseny Boglári napok Széchenyi Zsigmond napok Szent György napi vigasságok Nyári Zenei esték Nemzetközi néptánc est Móri bornapok Márton napi rendezvények Fúvószenekari fesztivál 2 évente Muzsikáló kastélykert, nyári orgonamuzsika országos díjugrató verseny népdalkör Eötvös napok Országos ikertalálkozó motorcsónakverseny m vészeti alapiskola kerti party Szabolcs napok pünkösdöl március 15. október 23. sport és ügyességi rendezvények

LT CONSORG KFT.

124

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET A színes felsorolásban uralkodnak a hagyományos formák (búcsú, falunap, szüreti felvonulás, bálok stb.), amelyek fontosak és üdvözlend k, de amelyeknek egyel re nem sok köze van a turizmushoz. Hogyha turizmust is akarunk gerjeszteni velük, akkor fontos lenne els lépésként – az el z pontban is többször hangsúlyozott – tájékoztatást megszervezni, hogy ezek a rendezvények legalább a turisták tudomására jussanak. Az igazi változást néhány rendezvény olyan továbbfejlesztése jelentheti, amely jelent sebb vonzer létrehozását eredményezné a nem helyi lakosság számára is. Erre jó példa a gorsiumi Floralia és a Ludi Romani. A kulturális turizmus fejlesztésére a legalkalmasabb formát mindazonáltal a fesztivál jelenti, amely a helyi lakosság és a turisták számára egyaránt ünnepet és rendkívüli eseményt jelent, de amelyhez jelent s er források, jó program, szervezés, és vidéki viszonylatban több település összefogása szükségesek. A települések f turisztikai vonzer i a kérdésre választ adó 55 településen az alábbiak: • a település fekvése, jó leveg , természeti környezet, csend, nyugalom (10) • horgásztó (6) • (m emlék) templom (5) • a Velencei-tó közelsége (4) • a Vértes hegység (4) • lovaglási lehet ség, lovasturizmus (3) • kastély (3) • Gorsium-ásatások és régészeti park • a környék (Vértes, Bakony, Bodajk sípálya, Mór, Csókak ) • a Balaton közelsége, programok, m emlékek • borturizmus • Burok völgyi természetvédelmi terület, vadászat • Duna • Dunapart • Eötvös Károly szül helye, programok • a templom és a kastély (felújítás után) • fest i környezet, vízi turizmus • földrajzi elhelyezkedés, a móri bor, a lakosság vendégszeretete • ingókövek • arborétum • néprajzi ház • Szentháromság emlékm • Kula torony, Cifrakert, római kori villafeltárás • Mikulásház • védett természeti terület • m emlékek • nincs • rk templom és parókia, kálvária • sajnos nincs • sárkánytó • Sárréti Tájvédelmi Körzet • Sárvíz Természtvédelmi területek • sí, tó, kirándulás, zarándoklat • nevezetességek

LT CONSORG KFT.

125


• • • • • • • • •

sz l hegy termálfürd táj, kirándulóhelyek Burokk-völgyi serd állat és növényvilága Vajda János emlékház, T zoltó és Községi emlékház vár tanösvény, fazekas-ház tájvédelmi terület Vörösmarty Mihály emlékház

Egyéb vonzer k a kérdésre választ adó 39 településen az alábbiak: • lovaglási lehet ség (8) • templom, kápolna (7) • halastavak, horgászati lehet ség (7) • a szép táj, nyugalom (6) • kastély és park (4) • országos Kék túra útvonal, turista utak, kirándulási lehet ségek a község körül (4) • Vértes hegység (3) • serf z (2) • falumúzeum (2) • vadászati lehet ség (2) • nincs (2) • átmen forgalom (61-63-as f útvonalak) • evez s pályák, Gémeskút étterem • helytörténeti tájház • jellegzetes pinceborok • tenisz • kulturális programok • lótenyésztési centrum • bányászati múzeum • geodéziai park • Vérteskozma • mauzóleum • megfelel közbiztonság, árak • rendezvények • szánkózódomb a gyerekeknek • Szent László patak • Bakony • Ziponya d l • Világ közepe!

A változatos vonzer k érdekes élményt nyújthatnak a már itt tartózkodó számára, de ehhez el bb meg kell nyerni a turistákat, hogy a megyébe jöjjenek. A felsorolt vonzer k hatóköre pedig nem nagyon terjed túl a megye vagy a kistérség (sokszor a település) határain. A turizmus fejlesztésében az els feladat ezért egy-két er s vonzer kifejlesztése kell, hogy LT CONSORG KFT.

126

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET legyen. Ha ez sikerül, akkor a szerényebb hatókör vonzer kkel rendelkez települések is lehet séget nyernek arra, hogy egy-egy érdekes látnivalóval, programmal vagy szolgáltatással, az azokról szóló megfelel tájékoztatással és szervezéssel megnyerjék a már a megyében tartózkodó turistákat egy látogatásra és bebizonyíthassák, hogy az településük valóban a világ közepe…

LT CONSORG KFT.

127

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Fejér megye Turisztikai koncepciója


KÉRD ÍV

az ÖNKORMÁNYZATOK számára Név: ………………………………………... Település: ………………………………….. Kérjük, szíveskedjék a megfelel választ aláhúzni vagy a kipontozott helyre beírni! 1. Milyen szerepe van a turizmusnak a település életében? – Meghatározó – Fontos kiegészít tevékenység a lakosság számára – Jelentéktelen

(1) (2) (3)

2. Az önkormányzat testületi ülése foglalkozott–e a turizmus fejlesztésével 1990 óta? – Igen (1), ………….alkalommal – Nem (2) 3. Amennyiben az el z kérdésre a válasz igen, kérjük röviden sorolják fel, hogy melyek voltak a f bb intézkedések! …………………….......................................................................................................……………… …………………….......................................................................................................……………… …………………………………………………………………………………………………………… 4. Van–e a Polgármesteri hivatalnak turizmussal foglalkozó munkatársa? – Van, kizárólag a turizmussal foglalkozik (1) – Van, kapcsolt munkakörben a turizmussal is foglalkozik (2) – Nincs (3) 5. A helyi adók között kivetettek–e idegenforgalmi adót? Igen (1), nem (2) Ha igen, akkor annak mértéke: …………………….Ft/..… 6. Ha igen, visszaforgatták–e azt a turizmusra?

– Igen (1), a teljes bevételt a következ célokra

……………………………………………………………………………………………………………

– Részben igen (2), kb. ….. %–át a következ célokra

…………………………………………………………………………………………………………… – Nem (3) 7. Milyen gondokat okoz a turizmus a településnek? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………...

8. Milyen el nyei vannak? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… –2–

LT CONSORG KFT.

128


9. Van–e a településnek rendezési terve? 10. Ha van, a turizmus szerepel–e benne?

– Van (1) – Igen (1)

– Nincs – Nem

(2) (2)

11. Részt vesznek–e turizmust is érint kistérségi együttm ködésben? – Igen (1), éspedig ………………………………………………………………….…….. – Nem (2) 12. Részt vesznek–e olyan megyei vagy regionális szint együttm ködésben, amelyben a célok között a turizmus fejlesztése is szerepel? – Igen (1), éspedig ………..……………………………… … – Nem (2) 13. Ha igen, milyen jelleg turisztikai fejlesztés a cél? ...………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………… 14. Ismerik Közép Dunántúl Turisztikai koncepcióját és fejlesztési programját? – Igen (1) – Nem (2) 15. Ha igen, mi a véleményük róla? …………………………………………………………………….. 16. Mit tartanának a legfontosabbnak a turizmus színvonalának javítására és milyen fejlesztési javaslataik vannak? A településen belül …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… Kistérségi együttm ködéssel …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… A megyében …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… 17. Kérjük, segítsék munkánkat az alábbi adatok közlésével! A település lakosainak száma: .......................... f A magánnyaralók száma: ..............… egység. Ebb l: külföldi tulajdonban: ………….. egység A bejelentkezett fizet vendéglátó szobatulajdonosok száma: …… Ebb l falusi turizmus …… A be nem jelentett fizet vendéglátók becsült száma: kb. ..…………… Szállodai fér helyek száma: …………….. Panzió fér helyek száma: ……………….. Kemping fér helyek száma: …………….. Szakszervezeti, vállalati üdül k száma: …, kapacitása: fér hely Éttermek száma: ……….. Szórakozóhelyek száma: ……….. Utazási irodák száma: …..…….. Turisztikai tájékoztató tevékenységgel megbízott irodák száma: …………. Évente rendszeresen ismétl d kulturális és sportrendezvények neve és id pontja: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… A település f turisztikai vonzereje: …………………………………………………………………………………………………………… Egyéb vonzer k: …………………………………………………………………………………………………………… KÖSZÖNJÜK A SEGITSÉGET! A kitöltött kérd ívet kérjük szíveskedjék címünkre visszaküldeni: Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Koordinációs F osztály, 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. Tel./fax: 06-22-312174

LT CONSORG KFT.

129


KORÁBBAN KIDOLGOZÁSRA KERÜLT PROJEKTJAVASLATOK

1. Ökoturisztikai fejlesztések lehet ségei a Sárvíz Kistérségben

LT CONSORG KFT.

130


KIDOLGOZÁSRA KERÜLT PROJEKTJAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA

VONZER

ÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI PROJEKTEK

PROJEKT JAVASLATOK

Helyszín

Célcsoport

Megvalósítók

1. Kijelölt és épített kerékpárút

A két csatorna között, közúton ill. a töltéseken

Iskolás, érdekel d

Önkormányzatok, társulás, civilek

2. Kijelölt és kiépített lovastúra útvonal spec. attrakciókkal (természeti látnivalók, vagy pl. hintókészít mester meglátogatása)

Mórtól Cecéig

érdekl d , átutazó

Önkormányzatok, társulás, vállalkozók

3. Tanösvények, tematikus utak

Sárszentágota, Soponya, Sárkeresztúr, Bodakajtor

Érdekl d , iskolás

Vállalkozó, társulás, DINPIg

4. Csuhé múzeum

Soponya

Iskolás, érdekl d

Vállalkozó Népi iparm vész

5. Vízimalom rekonstrukció

Cece

Érdekl d , iskolás, átutazó

Vállalkozó

6. Római emlékek látványosabb bemutatása

Tác - Gorsium

Iskolás, érdekl d , átutazó

Vállalkozók

SZOLGÁLTATÁSI ÉS HÁLÓZATÉPÍTÉSI PROJEKTEK Projekt javaslatok

Helyszín

Célcsoport

Megvalósítók

Valamennyi település


Vállalkozók, civilek

Valamennyi település


Vállalkozók, civilek

9. Római lakoma

Tác – Gorsium


Vállalkozók

10. Horgászat (vállalkozói hálózat közös marketinggel)

A térség halastavain

Érdekl d

Vállalkozók, társulás, vízü.társulás

11. Falusi termékek árusítása

Cece


Vállalkozók

12. Vadászházak közös marketingje nem vadász

Bels báránd, Soponya, Bodakajtor

Érdekl d

VADEX, vállalkozók

7. Kerékpáros turisztikai vállalkozói hálózat 8. Lovas turisztikai vállalkozói hálózat

LT CONSORG KFT.

131

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET marketingje nem vadász célcsoportok számára

Bodakajtor

PROMÓCIÓS ÉS INFORMÁCIÓS PROJEKTEK

Projekt javaslatok 13. Infopontok

Helyszín

Célcsoport

Tác – Gorsium Agárd – Dinnyés

Megvalósítók


Vállalkozók

Cece 14. Információs táblák, útjelz táblák

Az egész kistérség területén


Társulás, önkormányzatok, vállalkozók

15. Látogatóközpont

Rétimajor


Vállalkozó

16. „Dél Kapuja” Látogatóközpont

Aba


Önkormányzat

17. Aba Napok, Kistérségi napokká alakítása

Aba, majd a többi település


Önkormányzatok, társulás, vállalkozók

18. Promóciós eszközök

Valamennyi célterület

Valamennyi

Önkormányzatok, társulás

A kidolgozott projektek a települések turizmusfejlesztési elképzelései alapján jöttek létre, így mélységében azokat a tervezés következ fázisában, Fejér Megye Turizmusfejlesztési Programja kidolgozásakor szükséges figyelembe venni.

KIDOLGOZOTT TÉRSÉGI TURISZTIKAI NAGYPROJEKTEK Projekt név

Helyszín

Célcsoport

Megvalósítók

Élményfürd

Aba


Vállalkozó


Vállalkozó

Mindegyik

Önkormányzat

Kárpátia park

„Dél Kapuja”

LT CONSORG KFT.

Tác

Aba

132

Önkormányzat

Önkormányzat


LT CONSORG KFT.

133

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – MELLÉKLET Tartalomjegyzék

1. melléklet Fejér megye települései és kistérségei ...................................................................3 2. melléklet Recenziók a megye turizmusát érint f bb tervekr l ............................................4 Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója 5 A Közép-Dunántúl területfejlesztési koncepciója 11 A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja 13 Regionális turisztikai koncepció és fejlesztési program 16 a közép-dunántúli idegenforgalmi régió számára Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja 20 A magyar turizmus stratégiája és fejlesztési programja 29 Székesfehérvár turisztikai fejlesztési koncepciója 36 Velencei-tó–Vértes kiemelt üdül körzet területfejlesztési koncepciója 37 3. melléklet Statisztikák .........................................................................................................38 4. melléklet Fejér megye turisztikai vonzer leltára................................................................41 Nemzetközi és országos jelent ség vonzer k, lehetséges turisztikai termékek Fejér megyében 47 Gorsium Régészeti Park 63 (és él város?) 5. melléklet A felmérések eredményei ...................................................................................66 A turisták körében végzett felmérés eredményei 67 A turisztikai vállalkozások körében végzett felmérés eredményei 83 Fejér megye lakossága és a turizmus 92 a felmérés eredményei társintézmények a turizmusról 107 Az Önkormányzatok és a turizmus 115 6. melléklet Korábban kidolgozásra került projektjavaslatok……………………………….130

LT CONSORG KFT.

134

MELLÉKLET LT CONSORG KFT május

Recommend Documents