LT CONSORG KFT május

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

LT CONSORG KFT. 2004. május

Fejér megye turisztikai koncepcióját a Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából az LT Consorg – Lengyel Turisztikai Tanácsadó és Szervező Kft. dolgozta ki.

Témavezető: Dr. Lengyel Márton – LT CONSORG KFT.

Közreműködők: Lengyel Judit – LT CONSORG KFT. Cserna Éva – HELLER FARKAS FŐISKOLA Gonda Krisztina – HELLER FARKAS FŐISKOLA Juhász Szabolcs – HELLER FARKAS FŐISKOLA Opitz Katalin – HELLER FARKAS FŐISKOLA Nagy Zsolt – HELLER FARKAS FŐISKOLA Darvas Krisztián – LT CONSORG KFT. Parragh Andrea – LT CONSORG KFT.

Szerkesztette: Lengyel Judit

© LT CONSORG KFT.

A Koncepció kidolgozásához személyes tájékoztatással, tanáccsal, észrevételekkel és részanyagokkal hozzájárultak: Fejér Megyei Önkormányzat Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Balsay István országgyűlési képviselő, a Velencei tó–Vértes Térségi Fejlesztési Tanács elnöke Dr. Gärtner József, a Fejér Megyei Önkormányzat Idegenforgalmi Bizottságának elnöke Páli Zsuzsanna főépítész, a Fejér Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Koordinációs Főosztály vezetője Dr. Kálmán András polgármester, Dunaújváros Dr. Vágner Elza polgármester, Gárdony Kossa Lajos polgármester, Aba Lengyel Zoltán polgármester, Sáregres Molnár Ferenc polgármester, Sukoró Oláhné Surányi Ágnes polgármester, Velence Schmidt Ferenc polgármester, Mór Schrick István polgármester, Rácalmás Sulák Rudolf, Székesfehérvári Önkormányzat Idegenforgalmi Bizottságának elnöke Végh Konrád polgármester, Csókakő Árkiné Gombás Edit, idegenforgalmi szakértő Birkás Mihály igazgató, Közép Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Bognár Tibor igazgató, Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht. Borbélyné Kincses Jolán, Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Bozoky István borász, Mór Bükiné Törő Ágnes, Fejér Megyei Természetbarát Szövetség Dr. Fitz Jenő, a gorsiumi ásatás vezetője Dr. F. Petres Éva, Szent István Múzeum Hetyei Sándor, KdtVizig szakaszmérnökség vezető Hézl László, Fejér Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Koordinációs Főosztály Kiss Erika Möllman Günterné vállalkozó, Mór Nagy Judit, HTV Szabó Mátyás igazgató, Közép Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szávuly Erika, Fejér Megyei Önkormányzat, a Kabinetiroda munkatársa Turbók János, megyei képviselő és tanácsnok, a Közép Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagja A forrásmunkák, valamint egyes részanyagok szerzői, akikre az anyag név szerint hivatkozik. A felmérésekben részt vevő lakosok, önkormányzatok, társintézmények, turisztikai vállalkozások és turisták, valamint az egyeztetési fórumok részvevői. Köszönet Mindnyájuknak a közreműködésért!


ELŐSZÓ

A jelen koncepció Fejér megye turizmusának fenntartható fejlesztését és versenyképessé tételét hivatott megalapozni. Ennek lényege az alábbiakban foglalható össze. A turizmus gazdasági szerepe ma már közismert: segítségével máshol megtermelt vásárlóerőt lehet egy térségbe bevonni és ezáltal olyan jövedelmek keletkeznek, amelyek alkalmasak a gazdaság diverzifikálására és a népesség megtartására. Ezért általános a törekvés a turizmus fejlesztésére, annál is inkább, mert e jótékony hatásokat olyan erőforrásokat hasznosításával képes elérni, amelyek egyébként parlagon hevernének vagy csak szerényebb gazdasági hozamot eredményeznének (pl. nemzeti parkok és természetvédelmi területek, műemlékek, tavak, folyók és víztározók, mezőgazdasági termelésre nem alkalmas területek, a falusi környezet és életmód stb.). A turizmus tehát fontos területfejlesztési tényező is. A turizmus azonban nem csak a gazdasági, hanem természeti és társadalmi környezetére is hat és hatásai nem csak kedvezőek, hanem károsak is lehetnek (pl. zsúfoltság, áremelkedés, spekuláció, a természeti értékek tönkretétele, az erkölcs lazulása, a hagyományok és más kulturális értékek devalválódása, sőt a rosszul kezelt turizmus hozzájárul a kábítószer, a prostitúció és a bűnözés elterjedéséhez, stb.). Ezért a fenntartható fejlődés elérése napjainkra a turizmusban is alapkövetelménnyé vált. A fenntarthatóságnak a turizmusban sajátos tartalma van. Egyrészt – amint az élet valamennyi területén – a turizmusban is óvni kell a természeti és kulturális örökséget, hiszen ezek értékei képviselik azokat a vonzerőket, amelyekért a turisták éppen az adott térséget választják úti célként. Másrészt azonban a turizmus feladata, hogy hasznosítsa is ezeket az értékeket, különben elegendő lenne a természet vagy a műemlékek védelmének a megszervezése. A fenntartható turizmus tehát a természeti és kulturális értékek védelemmel egybekötött hasznosításán alapul. A hasznosításhoz szakszerűen működő turisztikai szervezetek kellenek, mert ha nem jön a turista, akkor a szolgáltatók tönkre mennek vagy otthagyják a térséget. Mindez azt jelenti, hogy környezetbarát és egyúttal marketing szemléletű turizmust kell megteremtenünk, mert az épen megőrzött környezet hiánya hosszútávon, a kereslet elmaradása pedig rövidtávon veszélyeztetné a fennmaradását. A fenntartható fejlődés csak tudatos fejlesztéssel érhető el. A turizmus tudatos fejlesztése feltételezi a tervezést, a tervek megvalósításához elengedhetetlen korszerű intézményrendszer megteremtését, a megfelelő közgazdasági és jogi szabályozást, a magánberuházásokat orientáló ösztönző-rendszert, a fejlett infrastruktúrát, a szakképzett munkaerőt, a szakszerűen és környezetbarát módon működő turisztikai létesítményeket, a hatékony vállalati és térségi, nem nyereségorientált marketing munkát, a lakosság és az intézmények korrekt és barátságos viselkedését a turistákkal, a közbiztonságot és a megfelelő egészségügyi körülményeket. Mindez azt jelenti, hogy szakszerűség és a közszektor tevőleges részvétele nélkül a fenntartható fejlődés nem teremthető meg. A tervezési, szabályozási, infrastruktúrafejlesztési, oktatási és egyéb kulcsfontosságú állami felelősségek mellett a lakosság rászoruló rétegeinek hozzásegítése a pihenéshez és üdüléshez szintén közcélú feladat. A magánvállalkozásoktól a nyereséget hozó turisztikai létesítmények létrehozása, és szakszerű, szabályos üzemeltetése várható el. A fenntartható fejlődés és a versenyképesség egyidejű elérésének fontos feltétele tehát a köz- és a magánszektor partnersége és jó együttműködése is. LT Consorg Kft.

1

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA A tudatos fejlesztés kiindulópontja a tervezés. A turizmus tervezése meg kell, hogy feleljen a kettős integráció követelményének, tehát a turizmust – a területfejlesztés keretében – környezetébe kell integrálni, a turizmuson belül pedig a turisztikai kínálatot (a turisztikai terméket) alkotó valamennyi alkotóelemet együtt kell megtervezni. (Ha egy térség csak egy szálloda vagy panzió felépítésétől várja a turizmus fellendülését, akkor előbb-utóbb csalódnia kell. Csak egy megfizetendő szálláshelyért nem kel útra senki, a turista először a vonzerőt keresi, amiért érdemes útra kelnie, azután felkutatja a közlekedési lehetőségeket, mérlegeli az időt és a távolságot, felkutatja a szálláslehetőségeket, egybeveti az árakat, tájékozódik a biztonság, a szórakozási lehetőségek és egyéb szolgáltatások iránt és a különböző lehetséges úti célokat mindezek alapján összehasonlítva dönti el, hogy végül is hová utazik el. Mindezt megkönnyíti, ha a meglátogatandó térségről van már valamilyen képe vagy a lehetséges úti célokról megfelelő tájékoztatáshoz jut …) A turizmus tervezésében tiszteletben kell tartani a hierarchia elvét és a szintek egymásra épülésének követelményét. A hierarchia elve szerint az első lépés a hosszú távra szóló célok meghatározása (koncepció, amely elfogadása estén az ország vagy a térség hivatalos turizmuspolitikája vagy -stratégiája lesz), erre épülnek a középtávú fejlesztési programok, végül azokat konkretizálják az egyes létesítményekre vagy komplex turisztikai termékekre kidolgozott projektek (beruházási tervjavaslatok). A különböző tervek kidolgozása során vigyázni kell a felsőbb szint primátusára és a tervek tartalmának összhangjára. Ez utóbbi csak úgy érhető el, ha a tervezést folyamatnak és nem egyszeri akciónak tekintjük. A megvalósítás ezért magában foglalja a folyamatos ellenőrzést és visszacsatolást, szükség esetén pedig a tervek módosítását is. Ez egyben lehetőséget teremt arra is, hogy a tervek jelenlegi összevisszaságában folyamatosan rendet teremtsünk: létrehozzuk az egymásra épülést és az összhangot a különböző szintű és időtávú tervek között, és ezzel párhuzamosan alakítsuk ki a megvalósítás feltételrendszerét. Fejér megyében a fentiek szerinti tudatos turizmusfejlesztés irányában az első határozott lépést ez a koncepció jelentheti. Léteznek ugyan a megyei turizmust is érintő tervek, de azok vagy alacsonyabb szintre (kistérség vagy város) vagy a közép-dunántúli régióra készültek. A megyei szintű fontos tervek átfogó jellegűek (pl. a területfejlesztési tervek) és azoknak a turizmus csupán egyik alkotóelemét képviseli, így nem tartalmazzák részletesen a turizmus szakszerű fejlesztésének sajátos feltételeit. A koncepció a turizmus tervezésének fentebb vázolt általános követelményein alapul. Kidolgozása során figyelembe vettük a megye turizmusát érintő eddigi terveket, és a koncepciót igyekeztünk azok célkitűzéseivel összhangban kialakítani. A koncepció elfogadásával Fejér megye Önkormányzata a megye hivatalos turizmuspolitikáját teremtheti meg, amivel megalapozza a megye turizmusának fenntartható fejlesztését és versenyképessé tételét.

LT Consorg Kft.

2


1. BEVEZETÉS

Cél A koncepció Fejér megye turizmusának hosszú távú fejlesztési céljait tartalmazza és a megvalósításukhoz szükséges feltételrendszert vázolja fel. A dokumentum Fejér Megye Önkormányzatának döntését hivatott előkészíteni, amellyel meghatározza Fejér megye turizmuspolitikáját, azt, hogy a megye életében milyen szerepet játsszon a turizmus. A koncepció az erről szóló döntés előkészítéséhez a következő főbb kérdésekre igyekszik választ adni:  Melyek a megye turizmusának, illetve természeti, társadalmi és gazdasági környezetének jellemzői?  Mi a turizmus jelentősége a megye életében jelenleg?  Milyen vonzerők és egyéb adottságok vannak a fejlesztésére?  Az adottságok kihasználásával milyen szerepet tölthet be hosszú távon a térség gazdaságában, természeti és kulturális értékeinek hasznosításában és védelmében, a lakosság foglalkoztatásában, a lakosság életmódjában, stb.?  Hogyan illeszthető a turizmus a területfejlesztésbe? Milyen prioritást érdemel a térségi fejlesztési célok között?  Milyen fejlesztési alternatívák vannak a turizmus fejlesztésére és mi lehet a jövőkép?  Melyek hosszú távon a turizmus fejlesztésének természeti, társadalmi, gazdasági és szakmai céljai?  Milyen területeket célszerű a fejlesztéséhez a területrendezés keretében biztosítani?  Mi a távlati célok elérésének intézményi, jogi és közgazdasági feltételrendszere?  Milyen képet (imázst) célszerű kialakítani és milyen marketing tevékenységet kell folytatnunk, hogy a turisták forgalmát biztosíthassuk? A koncepció kidolgozásának további céljai:  elősegíteni a turizmus fejlesztésének integrálását a területfejlesztési tervekbe, illetve azokon keresztül a Nemzeti Fejlesztési Tervbe;  megalapozni a megye középtávú turisztikai fejlesztési programját, valamint a turisztikai projektek kidolgozását, és ezáltal elősegíteni a részvételt a hazai és nemzetközi források – különösen a Széchenyi terv turizmusfejlesztési pályázatainak, valamint az Európai Unió különböző alapjainak (jelenleg a PHARE, az ISPA és a SAPARD, majd a csatlakozást követően a strukturális alapok és a kohéziós alap) – megszerzését lehetővé tevő pályázatokon;  ösztönözni a turisztikai beruházásokat a megyében;  szakmai orientációt nyújtani a területrendezési tervek elkészítéséhez, valamint a kistérségi és helyi turizmusfejlesztési programok kidolgozásához.

LT Consorg Kft.

3


Módszer A helyzetelemzés (2. fejezet) az alábbi módszerek felhasználásával készült:  az eddig elkészült kistérségi, megyei és térségi tervezési munkák eredményeinek elemzése és szintézise;  a KSH szálláshelyi statisztikájának és a megye turizmusáról rendelkezésre álló szakirodalomnak az elemzése (desk research);  a hiányzó információk megszerzéséhez szükséges kiegészítő vizsgálatok elvégzése (field research):  a megye turisztikai vonzerőinek minősítése és hatókörük meghatározása;  felmérés a lakosság, az önkormányzatok, a turisztikai vállalkozások és a társintézmények körében;  a holtszezoni forgalom arányának megfelelő mértékű felmérés elvégzése a turisták körében, amelyet a későbbiekben – legkésőbb a programkészítés során – fontos lesz a fő-, valamint az elő- és utószezoni forgalom felmérésével kiegészíteni. A további fejezetek a területfejlesztés és a turizmus tervezésének követelményeit egyaránt szem előtt tartva kerültek kidolgozásra. Ennek a munkaszakasznak fontos részét képezték a helyszíni látogatások, valamint a személyes egyeztetések a Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal, Fejér Megye Közgyűlése Idegenforgalmi Bizottságával, valamint ez utóbbi és a Területfejlesztési Koordinációs Főosztály javaslatai alapján kiválasztott települések önkormányzataival, továbbá a kistérségi önkormányzati társulások és a fontosabb partner szervezetek képviselőivel. A koncepció tervezete a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanáccsal, a Közép-dunántúli Területfejlesztési Tanáccsal, továbbá Székesfehérvár és Dunaújváros Megyei Jogú Városokkal előzetesen véleményeztetve kerül benyújtásra a Fejér Megyei Önkormányzathoz.

Területi azonosítás és a megyei szint sajátosságai A tervezési terület: Fejér megye területe. A munka során természetesen figyelembe vettük a turizmus egyéb területi vonatkozásait is. A térbeli összefüggések figyelembevételét a következők indokolják:  a kettős integráció fent említett követelménye, amely szerint a turizmust a környezetébe kell integrálni, a turizmuson belül pedig a turisztikai kínálatot (terméket) alkotó valamennyi alkotóelemet együtt kell megtervezni. Az első követelmény teljesülését a turizmus területfejlesztésbe való integrálása segíti elő, mert egyrészt a turizmus napjainkban már világszerte elismert területfejlesztési tényező, másrészt a turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen területfelhasználást, infrastruktúra fejlesztést, és számos kapcsolódó szolgáltatás megteremtését más ágazatok tervezik, illetve a különböző igényeket és fejlesztési elképzeléseket a területfejlesztés keretében lehet összhangba hozni. A második követlemény érvényesülése úgy biztosítható, hogy nem egyes részszolgáltatásokat, hanem komplex turisztikai termékek kialakítását tervezzük meg;

LT Consorg Kft.

4

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA  a hierarchia elv, mely szerint nagyobb területi egységekre és a hosszabb távra meghatározott célok prioritást élveznek a kisebb térségekre és rövidebb távra szóló célok előtt. Ezt leginkább az alulról való építkezés segítheti elő, amelynek során a felsőbb szintű tervek az alacsonyabb szintűek szintéziseként készülnek el. Ha ez nem így történik meg, akkor utólag, folyamatos egyeztetéssel kell megteremteni a különböző szintek összhangját, illetve a felsőbb szintek primátusát. Különösen fontos feladat volt a különböző területi szintek sajátosságainak figyelembe vétele a koncepció kidolgozása során. Egyrészt a tervezéshez szükséges információk nagy részét ebben a szakaszban kell megszerezni (pl. nemzetközi trendek és országos célkitűzések figyelembe vétele), másrészt a megyei szintű távlati turizmusfejlesztési célok kialakításánál nem szabad alacsonyabb szintű (pl. helyi jelentőségű vagy rövid távú) témák tárgyalásával elvonni a fő kérdésekről a figyelmet. A turizmus szemszögéből megyei cél mindenek előtt az olyan fejlesztés lehet, amely eredményeként a megye képes lesz kívülről turistákat vonzani, és így máshol megtermelt jövedelmeket (azok elköltését) a megye gazdaságába bevonni. Ha ezt sikerül elérni, akkor ebből azok a kistérségek és települések is hasznot húzhatnak, amelyek egyébként nem rendelkeznek olyan erős vonzerőkkel, hogy képesek legyenek külső térségekből turistákat ideutazásra ösztönözni, azonban különböző rész szolgáltatások kifejlesztésével – pl. rendezvényekkel, színvonalas éttermekkel stb. – és megfelelő tájékoztatással, szervezéssel a már a megyében tartózkodó turisták köréből ők is szerezhetnek vendégeket.

Összegzés – a koncepció lényege Fejér megye turizmusát jelenleg a földrajzi helyzetből adódó átutazó forgalom túlsúlya, a Velencei tó rendkívül rövid szezonra korlátozódó vízparti tömegturizmusa, egyéb jelentős célterületek és a komplex turisztikai termékek hiánya, valamint az alacsony jövedelemteremtő képesség jellemzik. Ez döntő módon a turizmus eddigi spontán alakulásának a következménye, ami annak is köszönhető, hogy tudatos fejlesztéséhez az országos feltételek sem voltak kedvezőek, és a turizmus sokáig a térségben sem kapott kellő figyelmet a stratégiai döntésekben, mivel a megye más kedvező gazdasági adottságokkal is rendelkezik és a fejlesztési prioritásokat az általános infrastruktúra megteremtése, valamint az ipar és részben a mezőgazdaság fejlesztése képezték. A megyében található turisztikai vonzerők változatossága, valamint a turizmus működtetési feltételeinek kialakításában rejlő tartalékok ugyanakkor a jelenleginél sokkal előkelőbb helyre predesztinálják a turizmust a megye életében, illetve Fejér megye jelentőségét a magyarországi turizmusban. A helyzetelemzés, valamint a nemzetközi és hazai előrejelzések alapján a megye számára a turizmus fejlesztésére három módszer kínálkozik: 1. csak a piac által vezérelt fejlesztés, 2. illúziók követése és 3. a tudatos fejlesztés. Az első gyakorlatilag az eddigi spontán fejlődés folytatását jelentené, ahol a piac utólagos szabályozó szerepe érvényesül ugyan, de a fejlődés szeszélyes és olykor túl nagy áldozatokkal járhat nem csak a vállalkozók, hanem egy település vagy egy egész térség számára is. A második ma különösen veszélyes lehet, hiszen az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek hiánya, valamint a Széchenyi terv és más forrásszerzési lehetőségek bővülése ott is gyakran a turizmus fejlesztésére ösztönöznek, ahol erre az adottságok egyszerűen hiányoznak vagy a piaci lehetőségek nem olyan kedvezőek, hogy a befektetések ezen a területen valaha is megtérüljenek. A harmadik fejlesztési irány, a tudatos LT Consorg Kft.

5

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA fejlesztés célszerűsége tehát nem csupán a világtapasztalatok ésszerű adaptálásából következik, hanem a többi lehetőség kizárása miatt is az egyetlen követendő út, amely nem hagyja kihasználatlanul a lehetőségeket, de illúziókat sem követ. A koncepció fő célja: tudatos fejlesztéssel a fenntartható turizmus kialakítása és Fejér megye versenyképes turisztikai célterületté tétele. A koncepció a gyakorlati megvalósítás elősegítése érdekében a fő célt részcélokra bontja le, ahol a természeti környezettel, a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos célkitűzések egészítik ki a szakmaiakat. A célok elérésének leginkább célravezető útjaként az exkluzív turizmus fejlesztése kínálkozik. Ennek tartalma: a megye turizmusát teljes egészében fenntarthatóvá kell tenni, de a fejlesztési politikában prioritást kell adni az olyan komplex turisztikai termékek létrehozásának, amelyek egyedi vagy sajátos vonzerőkön alapulnak és van is rájuk kereslet. (Ennek indoka az, hogy ha csak a másutt is megtalálható megoldásokat vesszük át és csak tömegturisztikai termékeket hozunk létre, akkor egyedül az árakkal versenyezhetünk, ami veszteséget jelent.) A hazai és nemzetközi versenyképesség is leginkább ily módon érhető el. A megyében bőségesen találhatók egyedi és sajátos természeti és kulturális vonzerők, pl. Székesfehérvár és Dunaújváros gazdasági és kulturális élete, a megye sajátos hagyományai, népművészete, a természeti ritkaságok, a vonzó tájak, a gyógyvizek, a gorsiumi, a móri és az etyeki bor, a mezőföldi lótenyésztés, a műemlék kastélyok, a falvak természet közeli élete stb. Elengedhetetlen azonban a vonzerőket szigorúan minősíteni aszerint, hogy mi a hatókörük, milyen távolságból képesek (a rájuk alapozott turisztikai termékek komplex kiépítése esetén) turistákat vonzani. A megyei koncepció a vonzerők közül azokra összpontosít, amelyek legalább országos hatókörrel rendelkeznek, tehát képesek a megye területén kívül élő embereket ideutazásra és itteni tartózkodásra bírni. Emellett – tekintettel a belföldi turisztikai kereslet korlátozott voltára – különös figyelmet fordít a nemzetközi turizmus felkeltésére alkalmas turisztikai termékek kifejlesztésére. A fenti kritériumok alapján a kifejlesztésre javasolt turisztikai termékek köre és rangsora a következő: 1. arculatformáló, exkluzív turisztikai termékek (a hivatás, a kulturális és élmény, a gyógy, a sport, az öko és az etnikai turizmus); 2. egyéb, szokványos turisztikai termékek (a víziturizmus, a természetjárás, a lovas, a bor, a kastély, a falusi, a kerékpáros, a vadász, a horgász, az ifjúsági és a 3. korosztály turizmus); 3. a rész szolgáltatások fejlesztése (a tranzit és a kiránduló forgalom gazdasági hozamának növelése, illetve a különösebb vonzerővel nem rendelkező térségek turizmusba való bekapcsolódásának elősegítése érdekében). A koncepció ajánlásokat fogalmaz meg a kistérségi fejlesztések főbb irányaira, Székesfehérvár és Dunaújváros turisztikai arculatának javítására, valamint a Velencei-tó potenciális turisztikai lehetőségeinek kiaknázására is.

LT Consorg Kft.

6

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA A koncepció céljainak megvalósításához szükséges feltételek rendszert képeznek: csak együttes biztosításukkal várható a célok maradéktalan megvalósítása. A fő feltételek: a koncepció elfogadása és beépítése a megyei területfejlesztési tervekbe; a turizmus megyei intézményrendszerének kialakítása és a személyi feltételek biztosítása; a megfelelő jogi és közgazdasági szabályozás, a fejlesztési források biztosítása, valamint ösztönzőrendszer létrehozása; marketing stratégia kialakítása; középtávú fejlesztési program kidolgozása és elfogadása; projektek kidolgozása, menedzselése és megvalósítása. Különösen fontos a köz és a magánszféra, valamint azok különböző szereplői számára a kompetenciák és a felelősségek világos meghatározása, mert ennek híján fontos feladatok maradhatnak ellátatlanul, illetve nehezen alakítható ki a sikeres turizmus megteremtéséhez elengedhetetlen együttműködés. A koncepció megvalósításától várható eredmények: tudatos fejlesztés révén megvalósítható a fenntartható és európai szinten is versenyképes turizmus megteremtése a megyében, amely kedvező módon egészíti ki az ipari és mezőgazdasági termelést, elősegíti a természeti és kulturális örökség védelemmel egybekötött hasznosítását, az elmaradott térségek felzárkózását, a lakosság megtartását és gyarapodását, életminőségének javítását. A külső kapcsolatok bővítésével és a megfelelő vonzerővel rendelkező térségek turisztikai kínálatának komplex fejlesztésével a turizmus lehetőséget teremt a megyefejlesztés stratégiai céljainak megvalósítására (ahol ez csak a turizmus által érhető el, pl. az emberi kapcsolatok bővítése, a természeti és kulturális örökség hasznosítással egybekötött megőrzése és olyan térségek fejlesztése, ahol az ipar és a mezőgazdaság adottságai nem megfelelőek) vagy annak meggyorsítására (ahol a turizmus kedvező módon kiegészítheti az egyéb tevékenységeket). „Az innováció, a megújulás átfogó kiterjesztése és ez úton az élet minőségének a folyamatos javítása” – a fő területfejlesztési stratégiai célok elérése – szintén feltételezi a turizmus fejlesztését. A turizmus egyúttal fontos hozzájárulást jelenthet ahhoz, hogy az emberek számára érzékelhetővé váljék a megyei területfejlesztési koncepció által javasolt mottó: „Fejér megye Felső-Pannónia kapuja”.

LT Consorg Kft.

7


2. HELYZETELEMZÉS

A megye rövid bemutatása Fejér megye az ország egyik legfejlettebb megyéje. 4273 km2-es területén 8 városban és 99 községben 423 ezer lakos él. A 107 település hét statisztikai kistérségre oszlik (1. melléklet).

Fejér megye földrajzi elhelyezkedése: északon Pest és KomáromEsztergom megye, nyugaton Veszprém és Somogy megye, Délen Tolna megye határolja, míg keleten természetes határa a Duna. Északi részét az M1-es, középső részét pedig az M7-es autópálya szeli át. Fontos átmenő utak még a 6-os, 62-es, 8-as és a 81-es főútvonalak. Székesfehérvár egyben vasúti csomópont, a dunaújvárosi kikötő pedig a dunai nemzetközi hajózásba kapcsolja be a térséget.

Az M7-es autópálya felújítása a közúti szállítást gyorsíthatja fel. A távlati fejlesztési tervekben szerepel az M6-os és M8-as gyorsforgalmi út megépítése, amelyek Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal javítják az összeköttetést. 2006-ra előirányzott egy új Duna-híd felépítése is, amely összekötve a 6-os és az 51-es utat közvetlen kapcsolatot teremt majd a Duna bal partján fekvő településekkel. Napirenden van két repülőtér fejlesztése is. A kilencvenes évek közép-kelet európai társadalmi, politikai és gazdasági változásainak egyik legsikeresebb térsége Székesfehérvár és körzete. Az összes magyarországi működő tőke beruházások egytizede irányult ide. Ennek eredményeként a meginduló magyar gazdasági növekedés, ezen belül az ipari termelés igen jelentős hányada származik a városba települt nemzetközi vállalatoktól. Fejér megye a magyar ipar híradástechnikai, számítástechnikai és nehézipari központja. Az ipar mellett fejlett – bár az általános gondokkal küzd – a megye mezőgazdasága és élelmiszeripara is, ami elsősorban a Mezőföld jó adottságain alapul. Az iparban a nehézipar szerepe 1990 után is meghatározó maradt, két központja Székesfehérvár és Dunaújváros. A két nagyvárosban több ipari park létesült. A gépipar és kohászat foglalkoztatja az ipari alkalmazottak több mint felét, emellett jelentősebb az élelmiszeripar és a textilipar. A külföldi befektetők nemcsak a privatizációban játszottak szerepet, hanem a megye kedvező ipari adottságaira támaszkodva több zöldmezős beruházást is megvalósítottak. A megye közműellátottságának színvonala az országos átlagot meghaladja. A kedvező földrajzi fekvés és gazdasági fejlettség mellett a megye változatos és gazdag természeti és kulturális értékei is jó feltételeket képeznek a turizmus fejlesztésére.

LT Consorg Kft.

8


2.1. Az előzmények összefoglalása és kiegészítő vizsgálatok A megye turizmusát érintő legfontosabb tervdokumentumokról készült recenziókat a 2. melléklet tartalmazza. A recenziók összefoglalják a tervek lényegét és azoknak a turizmust közvetlenül érintő célkitűzéseit, emellett tartalmazzák a koncepció kidolgozása során figyelembe veendő főbb szempontokat. A recenziókról összefoglaló képet az alábbi áttekintés nyújt. A nemzeti szintű turizmus stratégiát illetően egyelőre egy alapozó tanulmányra támaszkodhatunk, amelynek kivonatát az idézett melléklet ismerteti. Országos szintű középtávú programot a Széchenyi terv képvisel, amelynek turizmus fejezetében néhány főbb termékfajtája kap kiemelést1. (A Széchenyi tervről külön kivonat nem készült, mert az, valamint újabb változata, a Széchenyi plusz az Interneten folyamatosan elérhető: www.gm.hu). A regionális és a megyei területfejlesztési tervek (koncepció és program) tartalmaznak ugyan turisztikai célokat és fejezeteket, azonban azok nem szakmai tervek integrálásával vagy figyelembe vételével készültek, mivel ilyenek nem álltak rendelkezésre. Mindazonáltal a koncepció kidolgozás során ezekhez a tervekhez igyekeztünk leginkább igazodni, elsősorban a turizmus fejlesztési céljait igyekeztünk az általános regionális és megyei fejlesztési célokkal összhangban kialakítani. Regionális szinten 2000-ben elkészült a Közép-dunántúli régió Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja, amely azonban hivatalos elfogadást nem nyert még, emellett Fejér megyét kissé elnagyoltan kezeli, és koncepcionális fenntartásunk is van a benne javasolt „mega projekt”-tel szemben (egy költséges témapark létesítése, miközben a megye meglévő értékei kihasználatlanul hevernek). A kistérségek tervei és programjai között szintén találhatók olyanok, amelyek érintik a turizmust, azonban azok eltérő szemlélettel készültek és igazi összehangolásuk az RVA által még folyamatban van. A turizmus helyzetének feltárásához a recenziók mellett helyszíni bejárások és fórumok tapasztalatai, az irodalom (l. Forrásmunkák), a statisztikák (3. melléklet), valamint az alábbi kiegészítő vizsgálatok eredményei nyújtottak még információt:  a megye turisztikai vonzerőinek minősítése és hatókörük meghatározása (4. melléklet);  felmérés a lakosság, az önkormányzatok, a turisztikai vállalkozások és a társintézmények körében (5-7. melléklet);  a holtszezoni forgalom arányának megfelelő mértékű felmérés elvégzése a turisták körében (8. melléklet). Fejér megye turizmusának tárgyalása előtt indokolt röviden összefoglalni a világturizmus és Magyarország turizmusának főbb jellemzőit. Világturizmus

1

"A magasabb fajlagos költésű látogatók arányának növelése érdekében speciálisan Magyarországra jellemző turisztikai kínálatot kell kialakítani.... Mindenekelőtt a kulturális, a gyógy-, a termál- és a rekreációs, az üzleti (kongresszusi és incentív), a falusi, az öko-, a lovasés az agroturizmus, valamint az üdülés és az aktív turizmus (vízi, sportturizmus) kínálatának a fejlesztésében mutatkoznak jelentős lehetőségek." (Széchenyi terv) LT Consorg Kft.

9

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA A turizmus2 a világgazdaság egyik legnagyobb és legdinamikusabban növekvő ágazata: 3.500 milliárd dolláros teljesítményével 1999-ben az összesített GDP-hez 11,7%-kal járult hozzá, az általa teremtett munkahelyek száma 200 millió volt, az. állami adóbevételek 7%-a innen eredt. Az előrejelzések szerint a turizmus további dinamikus fejlődése várható a földön és 2010-re összes forgalma 6,8 billió dollárra nő (WTTC3 1999). A turizmus döntő hányadát az egyes országokon belüli forgalom adja. A nemzetközi turizmus az egésznek csupán 1/10 részét képviseli. Az ebből eredő bevételek (nemzetközi közlekedési költségek nélkül) a világexport egy tizedét, ezen belül a szolgáltatásexport egy harmadát adják. Európa a nemzetközi turizmus legnagyobb piaca: 1999-ben a nemzetközi turistaérkezések 60%-át, az abból eredő bevételek 51%-át vették számba földrészünkön. Az európai turizmus négyötöd része az Európai Unió térségére összpontosul (WTO4 1999). A várható trendeket a 2.3.2. Előrejelzések c. pont ismerteti. Magyarország turizmusa Magyarországon a turizmus megítélése és az ágazat helyzete több szakaszon ment át. A szocializmus korszakában – mint a „nem produktív” szolgáltatás szféra egyik területét, amely emellett politikailag is kényes közegben működött – általában bizalmatlanság kísérte és a fejlesztésekből is a maradványelv alapján részesedett. A rendszerváltozást követően az állam sokáig nem fordított figyelmet a turizmusra és a fejlesztésével kapcsolatos alapvető felelősségeit (pl. jogi szabályozás, hatékony intézményrendszer megteremtése, a turizmus tervezése, ösztönzőrendszer működtetése stb.) nem ismerte fel vagy nem tudta megfelelően teljesíteni, így a turizmus spontán módon alakult… Az általában kedvezőtlen makrogazdasági környezet ellenére a turizmus az elmúlt évtizedekben nálunk is tömegjelenséggé vált. A világforgalomból a külföldi turistaszámot illetően már hosszabb ideje 3-4% körül, a nemzetközi turisztikai bevételekből pedig alig 0,5%-kal (a hivatalos és a nem regisztrált bevételeket együtt számolva kb.1%-kal) részesedünk. A világrangsorban a külföldi turisták számát tekintve 1990-ben az ötödikek, 1998-ban a tizennegyedikek voltunk. A nemzetközi turizmusból származó beviteleket tekintve 1990-ben az 50., 1998-ban a 39. helyen álltunk a WTO által összeállított rangsor szerint. Európán belül vizsgálva turizmusunk helyét hasonló képet kapunk, de az utóbbi évtizedben a volument illetően romlott, a bevételeket illetően valamelyest javult a helyzetünk.

Turizmusunk főbb jellemzői a következők: 2

A turizmus magában foglalja az emberek állandó lakó- és munkahelyen kívüli szabad mozgását, valamint az ezzel kapcsolatos szükségleteik kielégítését szolgáló szolgáltatásokat. Két fő formája a szabadidő- és a hivatásturizmus. Mindkettő lehet belföldi vagy nemzetközi. Statisztikai célból megkülönböztetjük a látogatót (minden személy, aki más országból vagy térségből nem keresőfoglalkozás céljából egy évnél rövidebb időre egy adott térségbe érkezik), a turistát (az a látogató, aki a meglátogatott térségben legalább egy éjszakát tölt) és a kirándulót (24 óránál rövidebb ideig tartózkodó látogató). A turizmus és az idegenforgalom szinonim fogalmak. 3 World Travel &Tourism Council – Utazási és Turisztikai Világtanács, a turizmus legjelentősebb vállalkozásait tömörítő nemzetközi magánszervezet. 4 World Tourism Organization – a Turizmus Világszervezete, kormányszintű nemzetközi szervezet, amelyet az ENSZ a világturizmus szóvivőjének ismer el. Magyarország a szervezet alapító tagja 1975 óta.

LT Consorg Kft.

10






Nagy volumen és szerény gazdasági hozam. Bár az 1990 utáni felfutást követően a beutazó turizmus volumene egy ideig stagnált, majd csökkenni kezdett, a bevételek pedig folyamatosan nőttek, ez alapvetően nem változtatta meg az alapvető irányzatot: a kiemelkedően magas turistaforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket nem tudjuk megfelelően kihasználni. Ezt szemlélteti, hogy míg világátlagban az egy külföldi turistára eső bevétel 1998-ban átlagosan 710 $, addig nálunk 234 $ volt. A szerényebb bevételi részesedés okai elsősorban elmaradott infrastruktúránkban, alacsony színvonalú szolgáltatásainkban, illetve turizmusunk szerkezetében keresendők.  Az infrastruktúra általános elmaradottságán belül főleg a közúti és vasúti hálózat, valamint a környezetszennyezés gondjai érintik a turizmust is. A szintén alapfeltételt jelentő közbiztonság is az utóbbi évtizedben nagymértékben romlott.  A szűkebb értelemben vett turisztikai kínálaton belül elsősorban a nemzetközileg is versenyképes vonzerőkön alapuló komplex turisztikai termékek hiánya és a szállodai kapacitás alacsony hányada (a 300 ezer férőhelynyi kereskedelmi szállásférőhely kapacitásból 100 ezer a szállodai) okozzák a fő gondot. A szolgáltatások színvonala általában elmarad a nyugat-európaitól, amiben nagy szerepet játszik a szakképzetlen, illetve más szakképzettségű dolgozók magas aránya a turisztikai vállalkozásokban, a nyelvtudás hiánya, valamint a régi attitűdök makacs túlélése a megváltozott körülmények ellenére is. A turizmusban igen magas a nem regisztrált (sokszor feketének vagy szürkének nevezett) gazdaság aránya, ami kihat a szolgáltatások színvonalára, és egyúttal gazdasági szerepének reális megítélését is nehezíti.  A külföldi látogatóforgalom mintegy fele kiránduló és átutazó. A turisták által nálunk töltött vendégéjszakákból csak kevesebb, mint 1/10 rész jelenik meg a kereskedelmi szálláshelyeken. Alacsony az utazási irodák által szervezett forgalom hányada (3%). Beutazó forgalmunk 70%-a a szomszédos országokból ered. Az országon belül erős a területi és időbeli koncentráció (Budapest és a Balaton térségére összpontosul a kereskedelmi szálláshelyeken mért külföldi vendégéjszakák 62%-a, a vendégéjszakák 40%-a az országban július-augusztusra esik). Turizmusunk egyik legnagyobb gondja a belföldi fizetőképes kereslet alacsony szintje, amit a kereskedelmi szálláshelyek forgalma tükröz (1999-ben az összes vendégéjszakák 42%-a, a szállodai vendégéjszakák 36%-a volt belföldi).

Annak ellenére, hogy a rendszerváltozás után spontán módon alakult és kínálatát nem fejlesztettük, turizmusunk mégis növekvő mutatókat produkált és bevételeink is évről- évre (1989-hez képest mintegy 4-szeresére) növekedtek. A bevételek növekedésének azonban sajátos forrása volt: döntően a fekete forgalom „kifehéredése” (fokozatos átáramlása a hivatalos csatornákba) okozta azt, hiszen a volumen csökkent, az árak emelkedését pedig a forint leértékelése nagyrészt kiegyenlítette. Ez a forrás azonban hosszabb távon kiapad és ezért a további fejlődéshez elengedhetetlen a fejlesztés, a szolgáltatások javítása és a kereskedelmi, valamint regisztrált magán szálláshelyek forgalmának arányos növelése. A tudatos fejlesztés feltételeinek megteremtésével nem lehetett tovább késlekedni. Az első lépés ebben az irányban 2001-ben történt, amikor az első nagy gazdaságélénkítő kormányprogram, a Széchenyi terv a turizmust a kiemelt ágazatok közé emelte és 25 milliárd forintos költségvetést nyújtott a turisztikai fejlesztések ösztönzésére.

LT Consorg Kft.

11

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Erre minden ok adott volt, hiszen adottságaink és a piaci lehetőségek egyaránt kedvezőek (központi földrajzi elhelyezkedés a világ legnagyobb turisztikai piacán és a turisztikai kereslet legújabb irányzatainak megfelelő változatos vonzerők, mint a magyar kultúra, természeti adottságaink, különösen a gyógyvizek és a nemzeti parkok, sajátos hagyományok és népszerű sportok, mint a lovaglás és a vadászat, a nyitott gazdaság és a vele járó megfelelő tartós kereslet az üzleti és a kongresszusi turizmus iránt stb.). A lehetőségek kihasználásához azonban mielőbb meg kell teremtenünk a hatékony működési feltételeket is (korszerű intézményrendszer, tervezés, jogi és közgazdasági szabályozás, marketing, szakképzés stb.). Ez azért is sürgető feladat, mert az EU-csatlakozás időpontjának közeledése felveti versenyképességünk jelentős javításának szükségességét, hiszen a legfejlettebb turisztikai országok közé kerülünk be. A fajlagos mutatók összevetése azt mutatja, hogy az ezer lakosra eső külföldi turisták számát és összes tartózkodási idejét tekintve több mint 3-szorosan meghaladjuk az EU átlagát, a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái, a szállodai kapacitás és a bevételek tekintetében pedig messze elmaradunk attól, csupán 1/2-1/3 részét érjük el. Ez azt jelenti, hogy jelenleg az Európai Unióval szemben nem vagyunk versenyképesek, mert - bár a külföldi turisták számát illetően kiemelkedő a piaci részesedésünk - adottságainkat nem tudjuk úgy kihasználni, hogy az EU szintjének megfelelő gazdasági eredményeket érjünk el. Mindezek alapján a magyarországi turizmus fő gondja a fejlesztés: versenyképességünket csak az infrastruktúra általános fejlesztésével, korszerű turisztikai termékek megteremtésével és hatékony marketing munkával tudjuk lényegesen javítani. A tőkeforrások megteremtése azonban önmagában kevés és nem biztos az optimális hatékonyság elérése, ha csupán a piac utólagos szabályozó hatására építünk. A tudatos fejlesztés feltételeinek kialakítása tehát ebben a tekintetben is alapvető feladat.

2.2. Fejér megye turizmusának jelenlegi helyzete Az előzmények összegzése (2. melléklet), valamint a kiegészítő felmérésekről és vizsgálatokról készült kutatási jelentések (4-8. melléklet) elemzése alapján a megye turizmusának jelenlegi helyzete a következőkkel jellemezhető.

2.2.1. A turizmus környezete (a turizmus alakulását és fejlesztését befolyásoló fő tényezők) Általános feltételek Amint az a megye rövid bemutatásából is látható, az általános természeti, társadalmi és gazdasági környezet összességében kedvező feltételeket teremt a turizmus számára: Fejér megye az ország legfejlettebb megyéinek egyike, fekvése jó, természeti környezete változatos és szép, kulturális értékei gazdagok, viszonylag fejlett az infrastruktúrája. A másik oldalról nézve a turizmus sok tekintetben elősegítheti a még meglévő gondok enyhítését, illetve az

LT Consorg Kft.

12

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA hozzájárulhat az általános megyei fejlesztési célok megvalósításához (l. 2. melléklet). A kedvező összképen belül azonban egyes részterületeken vannak még gondok. A természeti környezet A megye északi és – kisebb részben – déli részén, valamint a kettőt összekötő Sárvíz völgyében jelentős kiterjedésű természetszerű állapotban lévő területek találhatók, amelyek az ökoturizmus fejlesztésére is alkalmasak. A megye középső részen, a kedvező termőhelyi adottságú Mezőföldön a szántóföldi gazdálkodás dominál. A Velencei-tó és a Duna kedvező lehetőségeket nyújt a vízparti üdüléshez, a vizisportokhoz és a horgászathoz. Ez utóbbihoz a Sárvíz és a belső tavak is hozzájárulnak. Gondot jelent a felszíni vízfolyások erős szennyezettsége, száraz időszakban a Velencei-tó vízellátása. Megközelíthetőség A megye minden módon jól megközelíthető (a légi megközelíthetőség jelenlegi hiányát a Csákváron és Börgöndön tervezett repülőterek belépése hamarosan pótolhatja), a közlekedési hálózat nagyrészt kiépült (bár az útsűrűség elmarad az EU átlagtól), a települések elérhetők. Az M6-os és M8-as gyorsforgalmi út megépítése Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal is javítja majd az összeköttetést. A tervekben szereplő új Duna-híd felépítése 2006-tól az Alfölddel teremt majd közvetlen kapcsolatot. Egyéb infrastruktúra Az országos átlagot összességében meghaladó színvonalú infrastruktúra európai összehasonlításban elmaradott még a kommunikációs jellemzők (közlekedés, telefonellátás), a szilárd hulladék kezelés, a csatornázás, az innovációs potenciál és a szolgáltatások kínálata tekintetében. Közbiztonság A hazai viszonylatban jónak mondható közbiztonság a turizmus területén elégtelen, ha a turisztikai központokban – elsősorban a Velencei tónál – és főleg a főszezonban előforduló rendellenességek a turistáknak negatív élményt okozva a visszatérési szándék megszűnését eredményezik, illetve a szájpropaganda révén a turistaforgalom csökkenését vonja maga után. Egészségügyi helyzet Az országos viszonylatban jó ellátás a turizmusban nem érezhető, mivel arról az idegenek számára nehezen elérhető az információ, emellett a főszezonban a turistaforgalommal megnövelt igényeket nem mindenhol veszi figyelembe az orvosi és a gyógyszertári ügyelet. Oktatás és szakképzés A turizmust érintő oktatásra és szakképzésre egyszerre jellemző a túl- és az alulképzés. Bizonyos képzési formákból kijövő fiatalok nem tudnak a megyében megfelelő álláshoz jutni (pl. a hagyományoz szállodai és vendéglátóipari szakokon végzettek), más területekre pedig, ahol meglenne az igény, nincs a megyében képzési program (pl. térségi menedzsment). A lakosság és a turizmus A lakosság hagyományos vendégszeretete és nyitottsága a turizmusban való részvételre az egyik legfontosabb garancia arra, hogy a turizmus fejlesztése kedvező fogadtatást kap majd a részéről. A felmérések fontos tapasztalata, hogy nem csupán a pótlólagos jövedelemszerzés

LT Consorg Kft.

13

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA lehetősége érdekli az embereket, hanem turizmussal járó felpezsdülés és környezetszépítés is, amiben készek tevőlegesen szerepet vállalni. 2.2.2. A turizmus helyzete 2.2.2.1 A kereslet jellemzői A KSH jelenlegi országon belüli statisztikai adatgyűjtése a kereskedelmi szálláshelyek és regisztrált magánszállások forgalmára terjed ki, ez azonban – a tartózkodási idő alapján – teljes forgalomnak csupán egy tized részét képviseli. A megyében hasonló – vagy kirándulóforgalom magas aránya miatt talán még rosszabb – lehet a helyzet, tehát turistaforgalom teljes nagyságrendjét és annak jellemzőit nem ismerjük.5

a a a a

A jelenleg rendelkezésre álló KSH statisztikák, valamint a turisták, a turisztikai vállalatok és az önkormányzatok körében elvégzett felmérések alapján a kereslet főbb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze.  A megye kereskedelmi szálláshelyeinek forgalma az elmúlt 15 évben mind a vendégek számát, mind tartózkodási idejüket tekintve folyamatosan csökkent (1. ábra). 1. ábra Fejér megye kereskedelmi szálláshelyeinek összes vendégforgalma 1985-2000

5 A teljes valóság megismerése érdekében a jövőben szükséges lesz időszakonként utasszámlálást végezni a megye be- és kilépő közlekedési pontjain. Ezáltal képet kaphatunk az utasforgalom teljes nagyságrendjéről. Ezt időnként megkérdezéssel kiegészítve a látogatóforgalom főbb jellemzőit is megismerhetjük (nagyságrend és a látogatóforgalom megoszlása turista, kiránduló, átutazó, nemzetiség, közlekedési eszköz, útirány és szezon szerint). Amennyiben ismertté válik az alapsokaság, úgy reprezentatív felméréseket is lehet majd végezni. Ennek eredményeként lehetőség nyílik megismerni a térségben tartózkodó hazai és külföldi látogatók motivációit, pénzköltését és annak megoszlását, értékítéletét a vonzerőkről és szolgáltatásokról, utazási döntéseik időpontját, a marketing eszközök hatékonyságát stb. E felméréseket legalább 4-5 évente célszerű elvégezni. Csak ezzel a módszerrel ismerhető meg a turizmus fejlesztése szempontjából olyan alapvető kérdésekre a válasz, mint pl.: mi a turizmus gazdasági szerepe a megye életében, hogyan értékelik szolgáltatásainkat a látogatók, mik a kifogásaik, összességében jó hírünket viszik-e stb. Tekintettel arra, hogy ez a gond általános érvényű, a Gazdasági Minisztériumban kezdeményeztük, hogy a közlekedési tárcával közösen segítse a javasolt utasszámlálás elvégzését az egész ország területén. Ezt a megyék részéről is indokolt szorgalmazni.

LT Consorg Kft.

14


800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0

Vendég V.éjszaka

1985

1990

1995

2000

 A kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák folyamatos csökkenése úgy ment végbe, hogy a külföldi vendégéjszakák száma a rendszerváltozást követően előbb átmenetileg megnőtt és meghaladta a belföldiekét is (2. ábra), majd jelentősen visszaesett és 2000-ben már az 1985. évi szintet sem érve el az összes forgalomból 40 %-ot képviselt. 2. ábra A bel- és külföldi vendégéjszakák alakulása és megoszlása 1985–2000

800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0

Belföldi Külföldi

1985

1990

1995

2000

 A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák szerény hányada jelentkezik a szállodákban (2000-ben 37 %, szemben az országos 62 %-kal).  A megye kereskedelmi szálláshelyi forgalmának fele a Velencei tóra összpontosul, ahol a vendégéjszakák 61 %-a a főszezonra esik – ez meghatározza megyei szinten is a tartózkodással járó turizmus szezonális jellegét.  2000-ben a megye kereskedelmi szálláshelyein mért vendégéjszakák az országos forgalom 1,73 %-át képviselték, ezen belül a szállodai vendégéjszakák csak 1,02 %-át. (A turizmusból származó hivatalos bevételek általában ezekkel az adatokkal korrelálnak, így a turizmus gazdasági hatását is ennek alapján tudjuk megbecsülni, l. később). LT Consorg Kft.

15

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA  A megyei magánszállásadás (fizetővendéglátás és falusi turizmus) már sokkal jelentősebb hányadot képvisel az ország teljes forgalmából (5,11 %), ezen belül is kiemelkedő a belföldi vendégéjszakák szerepe: az országos forgalom 6, 69 %-a (ez a legmagasabb mutató, amelyet a megye a turizmus országos forgalmában elért).  Annak ellenére, hogy a turisták alapsokaságát nem ismerjük, fontosnak tartottuk a turisták körében is felmérést végezni, hogy legalább a szállásigényes kereslet minőségi jellemzőiről pontosabb képet kapjunk Ennek során a turisták viszonylag kedvező képet adtak a megyében szerzett utazási tapasztalataikról: az árakat összességében értékarányosnak ítélték meg, viszonylag kevés kifogást tettek (információ és szórakozási lehetőségek hiánya, néhány szolgáltatás színvonala), sok minden tetszett nekik (a természet, az emberek, a kulturális értékek, az árukínálat stb.) és magas arányban jeleztek visszatérési szándékot, illetve azt, hogy ajánlani fogják Fejér megye meglátogatását ismerőseiknek. (A felmérés eredményeinek részletes ismertetését a koncepció végleges változatának melléklete tartalmazza majd). 2.2.2.2. A kínálat helyzete A rendelkezésre álló statisztikák, valamint a térség önkormányzatai és vállalkozói körében elvégzett felmérés alapján a kínálat jellemzői fő összetevőnként kerülnek bemutatásra. Vonzerők A megye vonzerői jelenlegi állapotukban jobbára regionális és helyi jelentőségűek, rájuk alapozott, nemzetközi vagy országos jelentőségű komplex és versenyképes turisztikai termék nincs ma a megyében. Ezért a vonzerőleltárt helyi szakértők bevonásával úgy készítettük el, hogy nem a jelenlegi állapot minősítését, hanem a lehetőségeket mérlegeltük. A vonzerőleltárt a 4. melléklet tartalmazza. Az ott szereplő 137 vonzerő hatókörének meghatározása tehát a fejlesztési lehetőségek alapján és a keresleti trendek figyelembe vételével történt, mai legjobb ismereteink szerint. Eszerint a megye turisztikai vonzerői közül 10 fejleszthető nemzetközi hatósugarú turisztikai termékké, 22 országos jelentőségűvé, míg 78 regionális és 27 csak helyi jelentőségű marad. Ez utóbbi két kategória nem felel meg annak a kritériumnak, hogy a megyén kívülről önállóan képesek legyenek turistákat vonzani, termékké fejlesztésük tehát kockázatosnak tűnik és egyenlőre nem ajánlott. (Alapelv, hogy a lehetőségek kihasználása és az illúziók eloszlatása egyaránt a tervezés feladata.) A hatókör azonban jelentősen változhat: egyrészt a keresleti trendek és az utazási szokások módosulása, másrészt a fejlesztési lehetőségek elszalasztása, illetve új, kreatív fejlesztési elképzelések megvalósítása eredményeként. Elsősorban a nemzetközi és az országos jelentőségű vonzerők bemutatása céljából ugyanebben a mellékletben részletesebb ismertetés is található (Árkiné Gombás Edit: Nemzetközi és országos jelentőségű vonzerők, lehetséges turisztikai termékek Fejér megyében), amely a vonzerők bemutatása mellett a termékké való fejlesztés főbb lehetőségeit is felvázolja. Ez a melléklet tartalmazza Dr. Fitz Jenő, a gorsiumi ásatások Széchenyi díjas vezetője írását a Régészeti parkról, és a „Gorsium, az élő római város” elnevezésű turisztikai termék-javaslat tudományos régészeti megítéléséről, amelyet az 5. fejezet kidolgozásához alapul vettünk. Közlekedés Az előző pontban a megközelíthetőségről elmondottak mellett a turizmust közvetlenül érintő gond még pl. a kikötők hiánya a Dunán (nem csak a fejér-megyei, hanem végig a LT Consorg Kft.

16

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA magyarországi szakaszon), a kerékpárutak elégtelensége, a térképes jelzőtáblák hiánya a turistautak mentén, a lovastúra útvonalak kijelölésének hiánya (különösen a magán erdőkben). Szálláshelyek A megye szálláshely kínálatának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze.  A megye turisztikai szálláshelyeinek kapacitása az elmúlt 15 évben 116 %-kal nőtt (7810 férőhelyről 16835 férőhelyre), ezen belül a szállodai kapacitás 48 %-kal (1016-ról 1502 férőhelyre) bővült, és mindvégig rendkívül alacsony, egyszersmind csökkenő hányadot (1985ben 13 %, 2000-ben 9 %) képviselt a szálláshely kapacitásban (3. ábra).

3. ábra Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Fejér megyében 1985-2000

15000 10000

Magánszállás

férőhely

Egyéb ker. szh.

5000

Szálloda 0 1985 1990 1995 2000

Megjegyzés: a szervezett fizetővendéglátást a KSH 1997-ig a kereskedelmi szálláshelyek között szerepeltette, azóta – a falusi szállásokkal együtt – magánszálláshelyként tartja nyilván.

 A kedvezőtlen struktúra mellett a szálláshelyek területileg is koncentráltak: 2000-ben a Velencei tóra összpontosult a megye szálláskapacitásának 62 %-a (10489 férőhely, ebből 773 szállodai és 3122 magánszállás).  A szállodai kapacitáson belül az első magas kategóriájú szálloda csak 2001-ben lépett be (a négy csillagos Novotel Szálló Székesfehérváron), a régi szállodák színvonala a felújítások sorozatos elmaradása és a korszerűsítés hiánya miatt erősen kifogásolható, amihez a tulajdonosváltások nagymértékben hozzájárultak (pl. a székesfehérvári Alba Régia esetében).  A korszerűsítés valamennyi régebbi szálláshelyen, és különösen a velence-tavi kempingek nagy részében is időszerű lenne.  A szálláshelyi struktúra kedvezőtlen voltát és a szállodák színvonalának megítélését tükrözi a kapacitás és a forgalom alakulásának ellentétes iránya (hosszabb irányzatként v.ö. 2. és 3. ábra; 2000-ben a vendégforgalom közel felét lebonyolító szállodák vendégeinek száma az előző évihez képest 29 %-kal csökkent, ezen belül a háromcsillagos szállodák forgalma 16 %kal nőtt, a két- és az egycsillagosoké háromnegyedére, illetve az egytizedére esett vissza).

LT Consorg Kft.

17

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA  A kereskedelmi szálláshelyek kedvezőtlen szerkezetét és színvonalát szemlélteti az is, hogy míg Fejér megye az országos kapacitásból 3,47 %-kal részesedik, addig a vendégéjszaka forgalomnak csak 1,73 %-át tudhatja magáénak. Vendéglátás 1999-ben a megyében található 1 787 vendéglátóhely az országos adat 3,7 %-át képviselte. A megyei vendéglátás színvonala, erényei és gondjai megfelelnek az országos képnek: a kínálat színesedése mellett az éttermek kínálata sokszor egyhangú, hiányzik a korszerű étkeztetés, az étlapokon kevés a tájjellegű étel és főleg a gyümölcs, alacsony színvonalú a borkínálat, az étlapok többnyire egynyelvűek, az egységek berendezése és bútorzata nem minden esetben illeszkedik a tájegység jellegéhez, illetve az étterem színvonalához, a mellékhelyiségek még mindig sokszor méltatlanok a környezethez, a kiszolgálás színvonala erősen változó a különböző egységekben. Egyéb szolgáltatások  A kereskedelmi boltok és áruházak száma és színvonala kedvezően alakult az elmúlt években. A külföldről jött turistáknak olykor a személyzet viselkedése tűnhet furcsának, hiszen nem tudják, hogy csak a régi attitűdök élnek tovább.  Az üzemanyagtöltő állomások térbeli elhelyezkedése és színvonala megfelelő, de a tájékoztatásra és a térség meglátogatására való ösztönzésre nem eléggé használjuk fel őket.  Bár egyre több település rendelkezik honlappal az interneten, és a kiadványok száma is szaporodik, az egyik legnagyobb gond még mindig a tárgyszerű és pontos tájékoztatás gyengesége vagy sokszor hiánya. A megyében jelenleg csak két nyilvános Tourinform iroda működik (Székesfehérváron és Enyingen), pedig a tájékoztatás alapvető feladata lenne minden településnek, amelyik turistákat fogad. Kisebb forgalmú településeken tájékoztató táblák és információk kihelyezésével is eleget lehet tenni ennek, a nagyobb forgalmú helyeken és a nagyvárosokban azonban fontos lenne Turinform irodák létesítése vagy a tájékoztatás más úton való javítása (pl. művelődési házak, teleházak bevonásával, touch-infok kihelyezésével).  A tájékoztatás javítását fontos lenne összekapcsolni a rendezvények szervezésének fokozásával, azok megye szintű összehangolásával és ismertté tételével, mert a turista sokszor nem tud mit kezdeni az idejével (és pénzével) sem a nyári üdülési központokban, sem a településeken. Higiénia, közbiztonság, településkép, közrend Az általános környezeti értékelés kapcsán az előző pontban elmondottak azzal egészíthetők ki, hogy a településkép rendezettsége maga is bizalmat ébreszt és biztonságot sugall, amire a saját lakosság jobb közérzete érdekében is célszerű jobban odafigyelni. Szerencsére vannak már jó példák, amelyeket megye-szerte ismertté kellene tenni és a követésükre ösztönözni, mint pl. a rendőrségi és orvosi ügyelet megerősítése a főszezonban egyes településeken, Velence virágosítással elért nemzetközi sikere, a hagyományos építészeti stílus tiszteletben tartatása a régi házak felújítása során Sáregresen stb. Turisztikai intézményrendszer és tájékoztatás A turizmusnak még mindig hiányzik a hatékony működési rendszere és sok területen nincs még igazi gazdája - ez ma az általános vélemény országszerte, annak ellenére, hogy számos turisztikai szervezet létezik. Vidéken egyiknek sincs azonban olyan jogköre, költségvetése és LT Consorg Kft.

18

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA szakapparátusa, amely lehetővé tenné az országos, regionális, megyei, kistérségi és helyi problémák összehangolt és hatékony kezelését. Az örökölt szervezeti rendszer nagyrészt felbomlott (pl. megszűntek a megyei idegenforgalmi hivatalok) és mindezidáig nem sikerült piacgazdasági viszonyoknak megfelelő új és hatékony intézményrendszert kialakítani.

A jelenlegi turisztikai szervezeti rendszer a következő: Törvényhozás: az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Kormány: gazdasági miniszter tanácsadó szerve: Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) operatív szerve: Gazdasági Minisztérium Turisztikai Helyettes Államtitkárság Magyar Turizmus Rt. – külképviseletek és RMI-k Regionális szint: 9 Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) 9 Regionális Marketing Igazgatóság (RMI) Megyei szint: megyei önkormányzatok Idegenforgalmi Bizottság* Idegenforgalmi Hivatal* Turinform iroda* Kistérségi szint: turisztikai menedzser* Település szint: települési önkormányzatok Idegenforgalmi Bizottság* Idegenforgalmi Hivatal* Turinform iroda* Szakmai szervezetek: MATUR, MSZSZ, MUISZ stb. * Nem minden megyében és településen találhatók meg. Főbb gondok a jelenlegi szervezetben:  az OIB és a RIB-ek a gazdasági miniszter tanácsadó szervei (további esetenként nyújtott jogkörökkel, mint pl. pályázatok meghirdetése és elbírálása), összetételük ciklusonként változik, nincs a folyamatosságot és a szakszerűséget is biztosító, önálló operatív szervük (pl. titkárság), így hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy koordinációs, fejlesztési és szervezési, valamint ellenőrzési feladatokat szakszerűen ellássanak;  az RMI-k a Magyar Turizmus Rt. regionális igazgatóságai, csak a marketing tevékenységért felelősek, a regionális turisztikai menedzsment többi teendői (így a fejlesztési programok megvalósításának szervezése) nem a feladatuk, személyzetükből egy fő látja el a RIB titkársági alap teendőit (kivéve a Balaton és a Tisza-tó régióját, LT Consorg Kft.

19

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA ahol már e feladatokért is felelős projekt irodákat hoztak létre), így a RIB és az RMI együttműködése esetleges;  megyei és alacsonyabb szinten nem egységes a rendszer, helyenként eltérő szervezetek más és más szerepkört töltenek be; a gazda szerepkört betöltő idegenforgalmi hivatalokat sok megye – közöttük Fejér megye is – megszüntette és nem gondoskodott utódról vagy csak Turinform irodát hozott létre, amelynek azonban a turisták tájékoztatása a feladata és nem az átfogó megyei marketing; általános gond a szakszerűség és a kompetenciák világos meghatározásának a hiánya, valamint a fejlesztési források elégtelensége vagy esetlegessége;  Turinform iroda az országban csak 110 helyen működik, holott az alapvető tájékoztatás minden fogadóterületnek alapkötelessége, az országban pedig valamennyi megye és legalább ezer település rendszeresen fogad turistákat.

Fejér megyében a turisztikai szervezeti rendszer fő jellemzői a következők:  a megye képviselve van a Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottságban;  a Fejér Megyei Önkormányzatnak van Idegenforgalmi Bizottsága;  az Önkormányzat Területfejlesztési és Koordinációs Főosztályán turizmusért felelős szakképzett munkatárs dolgozik;  működik megyei Turinform iroda, amelyhez a helyiséget Székesfehérvár város biztosítja;  a településeknek és a kistérségi társulásoknak általában nincs turisztikai szervezete, de néhány településen működik már turisztikai bizottság és az apparátusban is van néhol turisztikai előadó. Főbb gondok a következők (az országos szintnél felsoroltak mellett):  a megyei szintű turizmuspolitika megvalósításának nincs operatív szervezete;  hiányzik a megyei szintű marketing szervezet;  a kistérségi társulásokban nincsenek szakképzett térségi turisztikai menedzserek;  nem minden turizmusban érdekelt településen működik turisztikai bizottság;  a polgármesteri hivatalokban csak kevés helyen van szakképzett turisztikai előadó;  a turizmusban alapfeladatnak számító tájékoztatási tevékenység ellátására hivatott nyilvános Turinform iroda a megyeszékhelyen kívül csak Enyingen működik. A gondokat jelzi, hogy felméréseink során a települési önkormányzatok nagy része is igényelte egy hatékony megyei szervezet meglétét. A helyi turizmus irányítását illetően általános vélemény, hogy bár az Önkormányzati törvény azt a települési önkormányzatok hatáskörébe utalja, mégis szakismeret, pénzeszközök és a koordináció hiánya miatt nem tudják a feladatot hiánytalanul betölteni. A turisták, a lakosság és a vállalkozók is hiányolják – a tiszta környezet, a fejlett infrastruktúra, a színvonalas szolgáltatások és a megfelelő árak mellett – a megfelelő tájékoztatást: az információs irodákat, a térképeket, prospektusokat, eseménynaptárakat, az útjelzést és az útbaigazító táblákat, valamint azt, hogy a beutaztatásnak is legyenek a megyében szervezete. Gyenge a megye hírverése itthon és külföldön, amit a Regionális Marketing Iroda tevékenysége nem tud pótolni (egyebek között a megfelelő kínálat hiánya miatt, valamint azért, mert regionális szintű feladatokra kell összpontosítania).

LT Consorg Kft.

20


Összegzés A turizmus napjainkban a világgazdaság egyik legnagyobb szektora és hazánkban is az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott, mint a gazdaság élénkítésére kiválóan alkalmas tevékenység, amelynek fenntartható fejlesztése egy sor más területre is kedvező hatást gyakorolhat (pl. vidékfejlesztés, gazdaságilag egyébként nehezen kihasználható természeti és kulturális értékek hasznosítása, a lakosság életminőségének javítása stb.). Szemben az általános gazdasági fejlettségi szint, és különösen az ipar területén elért élenjáró helyével, Fejér megye a turizmust illetően a megyék rangsorában középen helyezkedik el. Részesedése az országos turisztikai bevételekből jelenleg 1,5-2 %-ra becsülhető. A megye turizmusának fő jellemzői: az átutazó és a kiránduló forgalom túlsúlya, az erős szezonalitás és területi koncentráció a Velencei-tavi kiemelt üdülőkörzetben. Alacsony a fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. A megye középső és déli területeinek turizmusba való integrálása várat magára. A megyében a turisztikai vállalkozások közötti együttműködési készség gyenge, elégtelen az irányítási és a marketing tevékenység, a tevékenységek összehangolásának nincs gazdája. A turizmust érintő célok és feladatok nincsenek egyértelműen megfogalmazva és szervezethez rendelve. Bár a turizmus több megyei és települési szervezet keretében helyet kapott, a hatékony működést biztosító, összehangolt turisztikai intézményrendszer kialakítása még előttünk álló feladat. Sok tartalék rejlik a köz- és a magánszektor együttműködésében is.

2.3. Szintézis és előrejelzések 2.3.1. SWOT analízis A SWOT analízis a jelenlegi helyzet elemzéséből adódó erős és gyenge pontok, valamint a lehetőségek és a veszélyek összefoglalása. Az 1. táblázatban emellett jelezzük az erősségek és lehetőségek kihasználásának, illetve a gyengeségek és veszélyek leküzdésének módjait, hogy ne csupán a célok meghatározásához, hanem a megvalósításhoz is segítséget nyújtsunk. 1. táblázat SWOT analízis

ERŐSSÉGEK

KIHASZNÁLÁSUK

Kedvező természeti, gazdasági és társadalmi környezet Egyedi, sajátos és nemzetközi hatókörű vonzerők: gazdasági és tudományoskulturális értékek/kapcsolatok; gyógyvizek; Gorsium; Székesfehérvár kulturális-

Felhasználni és erősíteni azt a turizmus által is. A turizmus integrálása a megye életébe. E vonzerők turisztikai termékké fejlesztése; a régió image megteremtése; az üzleti és kongresszusi turizmus feltételeinek fejlesztése; a gyógy-, a kulturális- és az

LT Consorg Kft.

21

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA történelmi értékei. További vonzerők: a természet viszonylag romlatlan állapota, védett tájértékek, a Velencei-tó; vad- és halállomány, lovas hagyományok, termálvíz, népi kultúra, a megye falvai, műemlékek, rendezvények… Társadalmi igény a turizmusra, mint a természeti és kulturális értékek védelemmel egybekötött kihasználását leginkább lehetővé tevő gazdasági tevékenységre. Viszonylag fejlett infrastruktúra. A turisztikai kínálat egyes elemeinek szétszórt megléte. Turisztikai vállalkozások elterjedése a térségben. Megindult önszerveződés (kistérségek, civil szervezetek). A turisztikai intézményrendszer egyes elemeinek megindult kiépítése. Földrajzi fekvéséből tranzitforgalom.

adódó

GYENGE PONTOK

ökoturizmus kiemelt fejlesztése. Változatos turisztikai termékek kialakítása (vizi-, lovas-, termál-, falusi-, stb. turizmus) és kombinált túrák szervezése a megyén belül, valamint a társtérségekkel. A turizmus tudatos fejlesztésével fenntartható (környezetbarát és ugyanakkor marketing szemléletű) turizmus kifejlesztése.

A hiányosságok pótlása, fejlesztés. Komplex turisztikai termékekké való fejlesztésük. Ösztönzésük, a köz- és a magánszektor együttműködésének kialakítása. Ösztönzésük (a szakismeretek és a pénzügyi források elérhetőségének a megteremtése). A térségi gazda szerepkör betöltése és együttműködésre alapozott teljes megyei rendszer kiépítése. jelentős Az átutazó forgalomhoz kapcsolódó színvonalas út-menti szolgáltatások kiépítése (szemétgyűjtés, szálláshelyek, éttermek, illemhelyek, információ stb.). LEKŰZDÉSÜK

Az átutazó turizmus uralkodó volta és A szolgáltatások bővítése a tranzit forgalom kihasználatlansága. számára (defenzív stratégia) és különösen: a tartózkodó turizmus feltételeinek kialakítása (offenzív stratégia). Komplex turisztikai termékek hiánya, ezen Termékfejlesztés és professzionalizmus; belül különösen gond a nemzetközi hatókörű prioritás nyújtása az exkluzív turisztikai egyedi és sajátos vonzerők termékek létrehozásának. kihasználatlansága. A régión belüli közlekedési nehézségek. Fejlesztés (Duna-hidak és kikötők, a közutak minősége, a vasút korszerűsítése, É-D utak). A felszíni vízfolyások erős szennyezettsége, Fejlesztés és szabályozás, a tó rendszeres száraz időszakban a Velencei-tó vízellátása. kotrása. Egyéb infrastruktúra hiányosságok. A szilárd hulladék kezelés, a csatornázás és a kommunikáció továbbfejlesztése. Elégtelen és alacsony színvonalú Korszerűsítés és bővítés, a komplex termék szálláskapacitás, kevés színvonalas szálloda. fejlesztés keretében új szálláshelyek építése. Rövid turisztikai szezon. A szezonszéthúzást lehetővé tevő turisztikai termékek kiemelt fejlesztése (pl. gyógy-, hivatás-, lovas-, kulturális-, sportturizmus). A közbiztonság gondjai. Az ellenőrzés fokozása, feltételeinek javítása. A marketing hiánya/gyengesége. A megyei marketing megszervezése. A beutaztatás hiánya. Incoming tour operator szervezet LT Consorg Kft.

22


A meglévő (rész-) szolgáltatások alacsony átlagos színvonala. A turisztikai szakismeretek gyakori hiánya. Igénytelenség a környezettel szemben (települések és üdülőterületek képe, közterületek, és illemhelyek állapota) Sok a kényszervállalkozás és a működő vállalkozásokban gyakran hiányos a szakképzettség. Nyelvtudás hiánya a vállalatok és a lakosság körében egyaránt. A turizmus hatékony regionális szervezetének kialakulatlansága.

LEHETŐSÉGEK

létrehozása, egyéb értékesítési csatornák kiépítése, különös tekintettel az Internet jelentőségének fokozódására a turisztikai marketingben. Osztálybasorolás, minőségellenőrzés és szankcionálás; a vállalkozások ösztönzése. Szakképzés, a vállalkozók számára át- és továbbképzési tanfolyamok szervezése. Nevelés, falu-szépítő egyesületek ösztönzése, az önkormányzatok segítése (közmunkák, virágosítás szervezése). Tanácsadás, szakmai tanfolyamok szervezése, a vállalkozók számára hitel- és adókedvezmények. A nyelvtanulás ösztönzése és a tanulási lehetőségek bővítése. Megyei turisztikai menedzsment kialakítása: a RIB és az RMI megerősítése mellett operatív megyei turisztikai szervezet létrehozása, a Tourinform hálózat bővítése, turisztikai bizottságok létrehozása az önkormányzatokban, a turisztikai előadók és a kistérségi menedzserek továbbképzése. CÉLSZERŰ REAGÁLÁS

A Széchenyi terv.

Kapcsolódás a Széchenyi tervben kiemelt turisztikai programokhoz A megyei turisztikai koncepció alapján Hatékony megvalósítás, amely minden középtávú turizmusfejlesztési program felelőstől és partnertől aktív részvételt kíván kidolgozása és megvalósítása. EU csatlakozás. Felkészülés, a koncepció megvalósítása. Gazdasági fellendülés az országban. Fejlesztési programokhoz való csatlakozás, a belföldi turizmus fejlesztése. Fejér megye fokozatosan az innováció A turizmus integrálása ebbe a folyamatba. éllovasává válik. A gazdaságpolitikában a turizmus elismerést A fejlesztési források bővülésének kap, feltétel rendszere javul (intézmények, kihasználása – a tudatos fejlesztés tervek, források, szabályozók, fenntartása mellett. szakszerűség).

VESZÉLYEK

CÉLSZERŰ REAGÁLÁS

A turizmus működési feltételrendszerének hiányosságai országos szinten fennmaradnak. Tőke és szakismeret hiány a vidéki területeken.

Térségi szerveződés, lobbizás az általános feltételek javításáért. Projektek kidolgozása és azok hatékony menedzselésével a tőkebevonás elősegítése, pályázatokon való aktív részvétel; a

LT Consorg Kft.

23


A falusi fiatalok elvándorlása. A cigány kisebbség magas bűnözési aránya és társadalmi beilleszkedésének további elhúzódása. Az önkormányzatok forrásszegénysége és az együttműködési készség gyengesége. Az együttműködés hiánya a magán és közszektor, illetve a társtelepülések önkormányzatai között. A kistérségek és települések rivalizálása. Konfliktusok országokkal.

kiéleződése

a

Az EU-csatlakozás elhúzódása.

szomszédos

szakképzés fejlesztése. A mezőgazdaság és a turizmus összehangolt fejlesztése. A segélyezés és büntetés mellett fokozott hangsúly a képzésükre és bevonásukra (pl. bevonásukkal a hagyományaikra alapozott új turisztikai programok kifejlesztése). Külső források felkutatása (pályázatok, vállalkozások vonzása), lobbizás. Felvilágosítás, felkészítésük a jövő formálására – az ökoturizmus szemléletének terjesztése. Megyei marketing: az „együtt eredményesebben” elvének tudatosítása A több lábon való állás elérése a turizmusban (belföldi és változatos külföldi piac megteremtése). A piac diverzifikálása, a repülőtér megnyitás szorgalmazása, amerikai és japán igények felmérése alapján megfelelő termékfejlesztés, hírverés és eladásösztönzés.

2.3.2. Előrejelzések A megye turizmusának előrejelzéséhez fontos figyelembe venni a tágabb környezetre – a világturizmusra és Magyarország turizmusára – kidolgozott eddigi előrejelzéseket. 2.3.2.1. Világturizmus A világturizmusra és ezen belül az Európai Unió turizmusára vonatkozó előrejelzések további dinamikus növekedést vetítenek előre. Több kutató a XXI. századot az informatika, az elektronika és a turizmus századának prognosztizálja. A WTTC prognózisa szerint a turizmusból származó bevételek összege a földön 2010-re 6.800 milliárd dollárra nő. Ez a világszinten összesített GDP közel 12%-át jelenti. 2010-ben összesen 254 millió lesz a turizmusban foglalkoztatottak száma, a beruházások egytizede ebbe a szektorba irányul. A nemzetközi turizmusban a WTO 2020-ig 4-5%-os évi átlagos növekedési ütemet irányoz elő mind a turistaérkezések, mind a bevételek tekintetében. Az 1998. évi ázsiai pénzügyi válság, majd a 2001. szeptember 11.-i terrortámadást követő megtorpanás hatására a WTO hosszú távú prognózisát csak annyiban látta szükségesnek módosítani, hogy a következő 5-6 évre a növekedési mutatókat valamelyest visszavette, de hosszabb távon az eredetileg előre jelzett trend változatlan érvényesülésével számol. 2020-ra a WTO előrejelzése a következő: 2. táblázat A nemzetközi turizmus előrejelzése (1995-2010)

LT Consorg Kft.

24

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 1995

2000

2010

2020

Nemzetközi turista-érkezés (millió)

564

692

1 047

1 602

Nemzetközi turisztikai bevétel (Mrd US$)

399

621

1 500

2 000

Forrás: Tourism – 2020 vision, WTO, Madrid, 1997

A WTO a következő főbb tendenciákat vetíti előre:  bár Ny. Európa turizmusa több helyen közel van már a telítettségi szinthez, a várhatóan megélénkülő K-NY közötti forgalom fontos tartalékot jelent és továbbra is biztosítja földrészünk vezető szerepét a világforgalomban - ha valamelyest csökkenő arányban is (a nemzetközi turistaérkezéseket illetően a fenti előrejelzés Európára évi átlagos 3,1%-os növekedési ütemet prognosztizál 2020-ig, ezen belül Közép- és Kelet Európára 4,8%-ot);  a felnőtt turista elterjedése várható, aki tájékozott lesz az utazási célterületekről, és igényesebb a turisztikai szolgáltatások, valamint a természeti környezet minőségét illetően;  mindezt elősegíti a technika további fejlődése, a számítógép mindinkább behatol a piacra, erősítve ezáltal a világméretű integrációt;  a professzionalizmus mindennemű sikeres tevékenység alapvető feltételévé válik. Sikeresnek az a forma és mérték számít, amely nem jár negatív hatásokkal a fogadóterületek kulturális és természeti környezetére, de hozzájárul azok gazdasági fejlődéséhez, a vállalkozások számára rentábilis, a turistáknak pedig kifogástalan utazási és üdülési élményt nyújt;  előtérbe kerül a turizmus tudatos fejlesztése, a hosszú távú nemzeti és regionális politikákon alapuló integrált tervezés, valamint a tervek ellenőrzött megvalósítása;  fokozódni fog a köz- és magánszektor együttműködése nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, mert a turizmusban sok kérdés csak széleskörű együttműködéssel kezelhető (pl. környezetvédelmi szabályok és normák, a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos feladatok, mint a korrekt tájékoztatás, a szálláshelyek osztályba-sorolása, a nemzetközi egészségügyi és biztonsági szabályok kidolgozása és alkalmazása, stb.);  mindehhez elengedhetetlen a szakismeretek bővítése és a korrekt viselkedés egymással és a turistával szemben, ami kiemelt fontosságúvá teszi a nevelést és a szakképzést. Európában a turisztikai kereslet a prognózisok szerint az eddiginél mérsékeltebb ütemben, de várhatóan tovább nő. A WTO előrejelzése szerint két fő tényező befolyásolja a közeljövőben az európai turizmus alakulását:  a biztos alapokon álló hivatásturizmus (üzleti utak, kongresszusok, kiállítások) szegmensei Ny. és É. Európa iparosodott országaiban;  az újonnan feltörő desztinációk K. Európában, amelyek a régión belüli (un. intraregionális) áramlásoknak adnak újabb lökést mind a hivatás-, mind a szabadidő turizmus területén. A világturizmus regionális megoszlására a WTO előrejelzése a következő (3. táblázat): 3. táblázat A nemzetközi turistaérkezések előrejelzése földrészenként (1995-2020) (Millió turista) Földrész Európa

LT Consorg Kft.

Bázis év 1995 335

2000 390

Előrejelzés 2010 527

2020 717

Évi átlagos növekedés (%) 1995-200 2000-2010 2010-2020 3,1 3,1 3,1

25

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 80 116 231 438 7,7 Kelet Ázsia/Óceánia 111 134 195 284 3,9 Amerika 20 27 46 75 6,0 Afrika 14 19 37 69 6,9 Közel Kelet 4 6 11 19 6,4 Dél Ázsia 564 692 1 047 1 602 4,2 Összesen Forrás: World Tourism Organization: Tourism – 2020 vision, WTO, Madrid, 1997

7,2 3,8 5,6 6,7 6,2 4,2

6,6 3,8 5,1 6,5 5,8 4,4

Az Európai Unió teljes (belföldi és nemzetközi) turizmusára a WTTC előrejelzése 2007-re:  a belföldi és nemzetközi turizmus együtt 1,7 billió ECU (2 billió USD) forgalmat ér el, a várható világforgalom 30%-át;  a turizmus a közösségi GDP 12,8%-át adja;  a turizmusnak köszönhető közvetlen és közvetett munkahelyek a foglalkoztatottak 13%nak nyújtanak munkalehetőséget;  a turisztikai beruházások értéke az 1997. évi 250 milliárd dollárról 2007-re 368 milliárd dollárra nő;  az összes adóbevételek 12,9%-a (434 milliárd dollár) a turizmusból ered. (WTTC: European Union Travel & Tourism, Brussels, 1995.) 2.3.2.2. Magyarország turizmusa Magyarország nemzetközi turizmusának hosszabb távú előrejelzésére két változat készült. Az A változat a jelenlegi spontán folyamatok folytatódásával számol, a B változat a tudatos fejlesztés megvalósítását feltételezi (4. táblázat). 4. táblázat Magyarország nemzetközi turizmusának előrejelzése 2020-ra Megnevezés

1995

2020 A

B

Abszolut Mo/világ Abszolut Mo/világ Abszolut Mo/világ szám (%)* szám (%)* szám (%)* turista20,7 3,65 48 3 32 2

Nemzetközi érkezés (millió) Nemzetközi turisztikai 2,64 0,66 12 bevételek (Mrd $) * Magyarország részesedése a világturizmusból (%)

0,6

30

1,5

Forrás: Dr. Lengyel Márton: A turizmus fejlesztésének stratégiája és középtávú programja, a Gazdasági Minisztérium részére kidolgozott, Kormányelőterjesztést megalapozó tanulmány, Budapest, 2000

A belföldi turizmusra az alapvető bázisadatok hiánya miatt nem lehet számszerű előrejelzést készíteni. Az „A” változatnak megfelelő trend a belföldi turizmust illetően előre vetíti a jelenlegi alacsony részvételi arány tartós fennmaradását (a városi lakosság üdülőtelekkel vagy nyaralóval rendelkező kis hányada utazik döntően hétvégeken, a szociálturizmus a rendszerváltozás előtti szint egy tizedén stabilizálódik, a kereskedelmi formák igénybevétele belföldön minimális, a jobb módú szűk rétegek inkább külföldre utaznak). A „B” változat esetén várható a nemzetközi trendek hazai érvényesülése: a lakosság kétharmada rendszeresen részt vesz a turizmusban, a belföldi forgalom nálunk is az összforgalom növekvő részét nyújtja, LT Consorg Kft.

26

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA a biztos belföldi keresletre támaszkodva az egész turizmus szektor stabilizálódik. A „B” változat a következő feltételrendszerre épül: Belső feltételek  A tudatos fejlesztés feltételeinek fokozatos kialakítása: az infrastruktúra fejlesztése; reálszférával is számoló távlati gazdaságpolitika és ezen belül a turizmuspolitika kialakítása; ez utóbbi céljainak megvalósítására hatékony intézményrendszer kialakítása a “gazda” szerepkör ellátására nemzeti, regionális és helyi szinteken; nemzeti és regionális szintű integrált tervezés; a tervek megvalósítását elősegítő ösztönzőrendszer (infrastruktúra megteremtése, a természeti és a kulturális vonzerők ápolása és védelme, hitel- és adókedvezmények, támogatások, szakképzés, nemzeti szintű marketing); jogi szabályozás (alapvetően a természet- és a fogyasztói érdekvédelem biztosítása).  A turizmuspolitikában prioritás nyújtása a környezetbarát és a marketing szemlélet egyidejű meghonosításának, valamint a sajátos és egyedi vonzerőkre épülő exkluzív turisztikai termékek kifejlesztésének.  A fejlesztések tőke- és szakember szükségletének biztosítása.  A működési feltételek megteremtése a vállalati szféra számára: stabil és vállalkozásbarát közgazdasági és jogi szabályozás, közbiztonság, közrend.  A turisztikai nevelés és szakképzés országos rendszerének kialakítása.  A turizmusunkban rejlő előnyök kihasználása, illetve gyengeségeink leküzdése. Külső környezet  Alapvető hipotézis a világbéke fennmaradása, a környezeti katasztrófák és egyéb globális problémák kiéleződésének elkerülése.  Fontos feltételt jelent a külső lehetőségek kihasználása, illetve a külső veszélyek felismerése, megelőzése, mérséklése, valamint a turizmus fejlődési trendjeinek figyelemmel követése és a gyors alkalmazkodás. Bár a külső környezet bizonyos esetekben (pl. környezeti katasztrófa, háború stb. esetleges megjelenése esetén) meghatározó lehet, azokat kizárva turizmusunk alakulása alapvetően tőlünk magunktól függ. 2.3.2.3. Fejér megye turizmusa Fejér megye turizmusára pillanatnyilag nem lehet számszerű előrejelzést készíteni, mivel nincsenek bázisadatok. Hasonló a helyzet valamennyi megyénkben, mert mind az utasforgalmat, mind a bevételeket illetően a KSH és az MNB csak országos adatokat mér. A turizmus országon belüli megoszlásáról egyedül a KSH szállásstatisztikája szolgáltat adatokat, ez azonban – miont fentebb említettük – a teljes forgalom (a turisták összes tartózkodási ideje) alig egy tizedét képviseli, amiről nem lehet a teljes forgalomra, illetve a turizmus teljes gazdasági szerepére következtetni. Kvantitatív prognózis helyett ezért a Kodolányi János Főiskola egyik kitűnően végzett hallgatójának szakdolgozatából idézünk két jövőképet a megye turizmusáról. „1. A turizmus továbbra is spontán fejlődik, a nemzetközi trendek tudatos követése érdekében tervezett fejlesztések nem valósulnak meg. Amennyiben a turisták száma az eddigiekkel azonos ütemben tovább csökken, 2004-re, az EU csatlakozás várható időpontjára, a megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeken csupán 71 ezer turistát számolhatnak össze a statisztikusok. A céloknak megfelelő pozícionálás és marketingkommunikáció nem a valóságot tükrözi, az ideérkező egyre kevesebb számú külföldi turista csalódottan távozik az elvárt és a kapott szolgáltatások, élmények között keletkezett rés miatt. Megfelelő régiómarketing hiányában a külföldi tőke elfordul a megyei szintű turisztikai beruházásoktól, ezért inkább a falusi turizmus LT Consorg Kft.

27

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA fejlődik tovább, belföldi befektetőkkel. A szállásférőhelyek - ezen belül a szállodákban találhatók - száma csak kis mértékben nő. Az alacsony költésű belföldi turisták száma tovább emelkedik, ők megelégszenek az üdülőházakban és turistaszállókban történő elhelyezéssel. Fejér egyre előnytelenebb helyet foglal el az idegenforgalmi rangsorban a többi megyéhez képest. Az ország és a régió más területein sikeres idegenforgalmi fejlesztéseket valósítanak meg, ezek válnak a desztináció jellegű turizmus úti céljaivá, véglegesen, a külföldi turizmus szempontjából is tranzitjellegű, csupán háttérprogramokat nyújtó területek közé taszítva Fejér megyét. 2. A nemzetközi trendek követése és a felzárkózás érdekében megvalósulnak a tervezett fejlesztések (a szálláshelyek tekintetében is!), nagy hangsúlyt fektetnek a vonzerők felfűzésére és így komplex turisztikai termékek kialakítására. Háttérprogram és tranzitút helyett Fejér megye a desztináció típusú turizmus egyik helyszíne lesz, a Közép-Dunántúli régió és az ország idegenforgalmának meghatározó területeként. A pozícionálásnak, a marketingkommunikációnak és a minőségi szálláshelyek versenyképes árainak köszönhetően a közeli frekventáltabb desztinációk helyett egyes nyugalmat kedvelő szegmensek úti célja Fejér megye lesz, ők országunkat szervezett kirándulások keretében ismerik meg. Az ország legszínesebb megyéje történelmi-kulturális és rekreációs mozaikként vonul be a fogyasztók tudatába. A legfontosabb piaci szegmensekké a külföldi senior és a belföldi 14-18 éves korosztály válnak, tovább erősödik a nem hagyományos piacok részesedése. Az üzleti turizmus tovább fejlődik, és megfelelő körülmények, színvonalas programok birtokában maga után vonja az incentive turizmus megjelenését a megyében, főleg uniós országokból érkező vendégekkel.” (Szávuly Erika: A világ turizmusának főbb trendjei és hatásuk kihasználásának lehetőségei Fejér megyében, szakdolgozat, Székesfehérvár, 2000.) Az idézett két alternatíva mondandója a koncepció szellemének is tökéletesen megfelel. A turizmusfejlesztés lehetséges irányait és a távlati célokat a következő pont részletezi.

Összegzés Fejér megye turizmusát jelenleg a földrajzi helyzetből adódó átutazó forgalom dominanciája, a Velencei tó rendkívül rövid szezonra korlátozódó vízparti tömegturizmusa, egyéb jelentős célterületek és a komplex turisztikai termékek hiánya, valamint az alacsony jövedelemteremtő képesség jellemzik. A SWOT elemzés összefoglalva bemutatja a megye turizmusának további gondjait is, valamint a megoldási javaslatokat, aminthogy az előnyöket és kihasználási módjukat, valamint a külső lehetőségeket és veszélyeket. A megyében található turisztikai vonzerők változatossága, valamint a turizmus működtetési feltételeinek kialakításában rejlő tartalékok ugyanakkor a jelenleginél sokkal előkelőbb helyre predesztinálják a turizmust a megye életében. E lehetőségek kihasználása ugyanakkor a megye jelentőségét is fokoznák a magyarországi turizmusban. Ennek jelenlegi mértékét megfelelő statisztikák hiányában nem tudjuk ugyan pontosan, de többirányú megközelítés alapján is messze elmarad attól a szinttől, amelyet Fejér megye gazdasági és kulturális teljesítménye az ország életében képvisel. A turizmusban rejlő tartalékok kihasználására érdemes felfigyelni, mert a turizmus ma már a világgazdaság vezető szektorainak egyike, és mind a hazai, mind a nemzetközi előrejelzések LT Consorg Kft.

28

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA további lendületes előretörését vetítik előre, tehát biztosan lesz piaca. Turisztikai adottságainak kihasználásával és tudatos fejlesztéssel az innováció egy újabb területén válhat élenjáróvá Fejér megye.

LT Consorg Kft.

29


3. TÁVLATI CÉLOK

3.1. A turizmusfejlesztés lehetséges irányai 3.1.1. Piac által vezérelt turizmusfejlesztés Ez az alternatíva az eddigi spontán folyamatok folytatódását jelentené. Alapelve: a turizmus a versenyszféra egyik ágazata, fő szereplője a magánszektor, beavatkozás a közszektor részéről legfeljebb a szabályellenes tevékenységek megakadályozásában szükséges. Hiányzik a megye életébe integrált fejlesztési koncepció, nincsenek tervek, ösztönzők, nincs térségi marketing. A fejlesztések ennek megfelelően egyéni vállalkozók által, ötletszerűen és rendszerint ott valósulnak meg, ahol van már valamilyen turisztikai kereslet. Gyakran előfordul túlfejlesztés is, amit a piac utólag szabályoz. Előnyei:  az állami (megyei és helyi) erőforrások átmeneti kímélése;  a meglévő turisztikai központokban a szolgáltatások bővülése és javulása. Hátrányai:  fenntartható fejlődés ezen a módon nem érhető el;  a szerényebb nyereséget ígérő erőforrások, így a természeti és a kulturális örökség hasznosítása elmarad (a védelmi kötelezettség és költségek azonban fennmaradnak);  az elszigetelt egyéni erőfeszítésekből nem alakul ki szinergikus hatás, a megyét így nehéz turisztikai célterületté változtatni;  a turizmus negatív hatásai erősödnek. 3.1.2. Illúziók irányította turizmusfejlesztés Egyéb jövedelemtermelő tevékenységek hiánya, illetve a forrásszerzési lehetőségek (pl. hazai és EU pályázatok) bővülése gyakran ott is gyakran a turizmus fejlesztésére ösztönöznek, ahol erre az adottságok egyszerűen hiányoznak vagy a piaci lehetőségek nem olyan kedvezőek, hogy a befektetések ezen a területen valaha is megtérüljenek. Ezt elősegíti, hogy a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok szakismerettel általában nem rendelkeznek (sokszor a más szakmából jövő turisztikai vállalkozók sem), amivel a pályázatírók gyakran visszaélnek, és hozzájárul a pályázati zsűrik gyakori szakszerűtlensége is. Az eredménytelenség azonban rendszerint csak később derül ki. Fontos ezért felfigyelnünk a nemzetközi tapasztalatokra, és különösen arra, hogy éppen a negatív tapasztalatok alapján az Európai Unió is áttért a projektfinanszírozásról a programfinanszírozásra: ma már csak térségi programokon alapuló projekteket fogad be. Előny: az illúzió egy ideig reményt vagy célt adhat, olykor utólag a körülmények szerencsésen is alakulhatnak és a vállalkozás sikeressé válik (pl. egy szomszédos térség szakszerűen fejleszti a turizmust és eredményes marketing munkát is folytat, így az oda áramló turistákból sikerül a pályázati pénz segítségével felépített panziónk számára vendéget szerezni. Mindezt anélkül, hogy a helyi vonzerő megteremtésére gondot, pénzt és energiát fordítottunk volna). Hátrány: csak kivételes esetekben lehet sikeres. LT Consorg Kft.

30

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 3.1.3. Tudatos fejlesztés Ez a legtöbb figyelmet és energiát megkövetelő fejlesztési irány, ugyanakkor a fenntartható fejlődés csak tudatos fejlesztéssel érhető el. Előnyei:  az EU által is megkövetelt fejlesztési irány követése;  a turizmus fenntartható fejlődése és annak integrálása a megye életébe,  a turizmus pozitív hatásainak erősödése,  a negatív hatások mérséklődése vagy eltűnése. Hátrányai:  komplex feladat, amely nagy szakszerűséget és erős koordinációképességet igényel;  szükségessé válik a folyamatos tervezés és kötelezővé a monitoring;  bizonyos rugalmatlanság a piac hirtelen változásai esetén;  nehézséget okoz az eddigi beidegződések megváltoztatása. 3.1.4. A javasolt út A tudatos fejlesztés célszerűsége nem csupán a világtapasztalatok adaptálásából következik, hanem a többi lehetőség ésszerű kizárása miatt is az egyetlen követendő út, amely nem hagyja kihasználatlanul a lehetőségeket, de illúziókat sem követ. Fő eszközei a következők:  a tervezés és a tervek megvalósításának folyamatos ellenőrzése;  a tervek megvalósításához elengedhetetlen korszerű intézményrendszer megteremtése;  a megfelelő közgazdasági és jogi szabályozás;  a magánberuházásokat orientáló ösztönző-rendszer kialakítása;  a fejlett infrastruktúra;  a szakképzett munkaerőt biztosító oktatási és szakképzési intézmények;  szakszerűen és környezetbarát módon működő turisztikai létesítmények;  hatékony non profit és vállalati marketing munka;  az állami és a magánszektor jó együttműködése;  jó közbiztonság és megfelelő egészségügyi körülmények;  a lakosság és az intézmények korrekt és barátságos viselkedése a turistákkal;  idegen nyelvek ismerete. Mindez azt jelenti, hogy szakszerűség és a közszektor tevőleges részvétele nélkül a fenntartható fejlődés nem teremthető meg. A tervezési, szabályozási, infrastruktúrafejlesztési, oktatási és egyéb kulcsfontosságú, de nyereséget nem (vagy ha igen, akkor csak hosszú távon) eredményező tevékenységek ellátása a közszektor feladata. A magánvállalkozásoktól a nyereséget hozó turisztikai létesítmények létrehozása, és szakszerű, szabályos üzemeltetése várható el. A fenntartható fejlődés és a versenyképesség egyidejű elérésének kiemelten fontos feltétele tehát a köz- és a magánszektor partnersége és jó együttműködése.

LT Consorg Kft.

31


3.2. Turisztikai jövőkép A tudatos fejlesztéssel megvalósítható jövőkép Fejér megyét mint fontos, Európában is versenyképes turisztikai célterületet vetíti elénk. A megye – mint a magyarországi innováció egyik magtérsége a turizmus területén is példát mutatva – tudatos fejlesztéssel fenntartható turizmust hoz létre, amelyet – a hivatás és a szabadidő turistákat egyaránt vonzó – sajátos és komplex turisztikai termékek sora, a szépen megőrzött természeti és kulturális környezet, rend és tisztaság, valamint a szolgáltatások magas színvonala jellemez. A turizmus szervesen beépül a térség életébe, jelentős tényezője a gazdasági fejlődésének, a természeti és kulturális értékek hasznosítással egybekötött megőrzésének, az elmaradottabb térségek felzárkózásának, a kedvezőbb megye-kép alakításának – az itt élő emberek létfeltételeinek javítása, életük szebbé tétele érdekében. A hazai és külföldi turisták növekvő számban fedezik fel, hogy ide hosszabb időre érdemes elutazni, mert olyan élmények várnak rájuk, amelyekhez hasonló máshol nehezen található. A szabadidő turisták több csoportja talál a megyében vonzó utazási célt: az egyik átélheti egy római kori város mindennapi életét Gorsium-Herculiában, egy másik rangos fesztiválokat látogathat Székesfehérváron vagy Martonvásáron, a harmadik meggyógyulhat vagy az egészsége megőrzését is szolgáló wellness kúrán vesz részt, mások az ökoturizmus gazdag kínálatából válogathatnak – madárlesen, gyalogos, lovas, kerékpáros természetjáró túrán vehetnek részt, horgászhatnak, vadászhatnak, élvezhetik egy bor- és gasztronómiai túra élményeit, megismerhetik a hagyományokat, versenyzőként vagy nézőként egy székesfehérvári, dunaújvárosi, dunai vagy Velencei-tavi nemzetközi sportversenyen vehetnek részt… A hivatásturizmus keretében az innováció térségébe üzletemberek jönnek kapcsolatot építeni, kongresszusok, vásárok és kiállítások vonzzák a gazdasági, politikai, tudományos és kulturális élet hazai és külföldi részvevőit, incentív csoportok látogatják a megye nevezetességeit. A szállodai, éttermi, bolti és egyéb szolgáltatások színvonala jó, az árak mindenütt értékarányosak, az emberek udvariasak és majd’ mindenki beszél idegen nyelven is. A fő turista központokból a megye többi területére és a szomszédos térségekbe is érdemes kirándulásokat tenni, ahol számos múzeum, műemlék, helyreállított kastély, tájház, hagyományőrző és más kulturális rendezvények, specialitásokat kínáló éttermek, rendezett, virágos települések és barátságos, vendégszerető emberek nyújtanak maradandó utazási élményt a látogatók számára, akik hazatérve otthonukba barátaik és ismerőseik körében Fejér megye imázsának legjobb terjesztői lesznek…

LT Consorg Kft.

32


3.3. Fejér megye távlati turizmusfejlesztési céljai

Fő cél: A FENNTARTHATÓ TURIZMUS KIALAKÍTÁSA ÉS FEJÉR MEGYE VERSENYKÉPES TURISZTIKAI CÉLTERÜLETTÉ TÉTELE

r

é

s

z

TERMÉSZET 1. Romlatlan természeti környezet

TÁRSADALOM 1. Biztos megélhetés a lakosság növekvő hányada számára

2. A természeti értékek folyamatos védelme, övezetek kialakítása 3. Megfelelő területek biztosítása a turizmusfejlesztésre

2. A fiatalok megtartása a térségben

4. A táj javítása és hasznosítása környezetbarát turizmus fejlesztésével 5. A táj, a turisták és a lakosság védelme a túlterheléstől

4. A kulturális értékek gazdagítása, hagyományok újjáélesztése 5. Az urbanizációs folyamat gyorsítása (infrastruktúra, szolgáltatások) 6. Korszerű oktatási és szakképzési rendszer, környezetkultúra és szakszerűség

6. Az ökoturizmus kiemelt fejlesztése

3. A települések közösségi életének felélénkítése

c

é

l

o

k

GAZDASÁG 1. Egyéni-, vállalatiés közjövedelmek létrehozása

TURIZMUS 1. Magas színvonalú szolgáltatások, megelégedett turisták, jól működő turisztikai szektor 2. Forrás a környe2. Sajátos (exkluzív) zetvédelemmel turisztikai termékek, kapcsolatos színvonalas részfeladatokra szolgáltatások 3. Multiplikátor hatás 3. Új kép: sajátos és a többi szektorra (pl. változatos élmények termékek helyi szép és ép természeti értékesítése) környezetben 4. Kis- és közép4. Szezonszéthúzás, vállalkozások jelentős szezonon felélénkülése kívüli forgalom 5. A gazdasági szerkezet korszerűsítése 6. A térségi és interregionális együttműködés ösztönzése

5. Élénk belföldi és sajátos piaci szegmenseket vonzó nemzetközi turizmus 6. Jó turisztikai szemlélet a lakosság és az önkormányzatok körében

A fő célként megfogalmazott fenntartható fejlődés ma már alapkövetelmény az élet minden területén, így a turizmusban is. A fenntarthatóságot csak tudatos fejlesztéssel lehet megvalósítani. A versenyképesség elérése azért elengedhetetlen, mert Fejér megye gazdag természeti és kulturális adottságainak kihasználása a turizmus révén csak úgy lehet sikeres, ha a megye tranzit területből utazási célterületté válik, tehát képes lesz versenyre kelni más hazai és külföldi turisztikai desztinációkkal. A célok rendszert képeznek, sikeresen csak együtt valósíthatók meg. Az egyes részcélokat illetően fontos figyelembe venni a következőket. LT Consorg Kft.

33


Természeti környezettel kapcsolatos célok, teherbíróképesség 

A turizmus egyik létalapja a térségben a viszonylag ép természeti környezet, ezért fejlesztésénél az ökológiai célok tiszteletben tartása s a természeti környezet teherbíróképességének meghatározása és folyamatos ellenőrzése prioritást érdemelnek. Mindenek előtt az ökoturizmus fejlesztésére szánt védett területek teherbíróképességét fontos meghatározni.



Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a megfelelő módon kialakított felelős és tartós turizmus teszi lehetővé a természeti értékek és a kulturális örökség legkevésbé ártalmas hasznosítását, a táj javítását, és a környezetvédelemhez szükséges gazdasági erőforrások egy részének megteremtését. Ezért alapvető a területfejlesztési, a turisztikai, valamint a környezet-, a természet- és a műemlékvédelmi szakemberek szoros együttműködése és bevonásuk a regionális és helyi rendezési tervek kidolgozásába. Ennek során elengedhetetlen a különböző felhasználási célú övezetek kijelölése (teljes védelem, oktatásbemutatás, turisztikai célú hasznosítás), a turisztikai fejlesztésekhez megfelelő területek biztosítása (a következő generációk számára is), valamint megoldások kidolgozása a bevételek arányos részének visszaforgatására természetvédelmi célokra.



A természetvédelmi területek, valamint egyéb, a természeti és a kulturális örökséghez tartozó értékek turisztikai hasznosítása csak azok védelmével egybekötve valósítható meg, de védelmet érdemelnek a lakosok és a turisták is. Ezért el kell érni, hogy a többféle érdeket szintetizáló tervek és megfelelő ellenőrzés lehetősége nélkül fejlesztésekre ne kerülhessen sor. Társadalmi-kulturális célok



elérésükhöz a turizmus javasolt fejlesztése hatékonyan képes hozzájárulni. A másik oldalról nézve: a kulturális értékek megbecsülése, a lakosság életvitelében a közösségi formák erősítése és a hagyományok felélesztése egyrészt a lakosság életminőségének javulását eredményezi, másrészt mindezek bemutatása és megismertetése a legsajátosabb vonzerőt és a couleur local-t jelenti a turizmus számára is. Különösen fontos ez a turizmus alternatív formáinál, mint a szakmai és oktatási célú túrák, a zöld-, a falusi-, a kerékpáros-, a kaland-, az etnikai turizmus stb.;



kulcskérdés a jövő szempontjából a szakmájukat kitűnően értő, viselkedni tudó és nyelveket ismerő turisztikai szakemberek képzése. Ez egyúttal a fiatalok térséghez való kötődésének is a feltétele, hiszen a szakmát később helyben gyakorolhatják. A szakoktatás kialakítandó rendszere az elő-, utó- és átképzést egyaránt magában kell, hogy foglalja. Különösen fontos a térségi turisztikai menedzserek és az animátorok képzésének megszervezése, ez a turizmus sikerének a záloga lehet. Igen fontos a helyi lakosság részére szakmai tanfolyamok szervezése a fizetővendéglátásban és a falusi turizmusban, mivel a szálláshelyek jelentős hányadát ezek a formák nyújtják. Az oktatási és szakképzési rendszert a nagyvárosokban (Székesfehérvár és Dunaújváros) már meglévő oktatási intézményekre alapozva lehet kiépíteni, emellett fontos lenne, hogy a turizmus alapismereteit, a viselkedést, a nyelveket és a környezetkultúrát a térség általános- és középiskoláiban is oktassák. Gazdasági célok

LT Consorg Kft.

34

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 

mivel a gazdaság területén számszerűsíthetők leginkább az eredmények és mulasztások, itt célszerű a különböző területek és célok közötti szoros összefüggést néhány adattal is illusztrálni. A koncepcióban felvázolt feltételekkel a turizmus gazdasági hozama Fejér megyében hosszú távon a bruttó belső termék 4–5 %-át érheti el (szemben a jelenleg becsült 1,5-2 %-os részesedéssel), és hasonló arány érhető el a foglakoztatásban is. (A 10 %-os nemzeti átlag elérése két okból nem valószínű: egyrészt az országban vannak a turizmusra jobban rászoruló és turisztikailag jobb adottságokkal rendelkező megyék, másrészt Fejér megyében – éppen az ipari fejlettség és a jó mezőgazdasági adottságok miatt – a turizmus optimális gazdasági szerepköre a „fontos kiegészítő szektor” lehet.) Ez a célrendszer együttesének megvalósítása nélkül elképzelhetetlen, ugyanakkor ez a lehetséges gazdasági szerep jelentheti a célkitűzések elérésének egyik fő biztosítékát – jövedelmek keletkezését a lakosság, a vállalkozók és az önkormányzatok számára, részbeni forrást a természetvédelemre, az infrastruktúra fejlesztésére, pótlólagos keresletet a közlekedés, a mezőgazdaság és egy sor szolgáltatás számára stb.;



turizmus nélkül a térség településeinek egy része képtelen lenne gazdaságát élénkíteni, a turizmus fejlesztéséhez viszont külön-külön nincs elegendő vonzerejük. A koncepció ezért a megyei együttműködést szorgalmazza, ami lehetővé teszi a vonzerők egymást erősítő összegzésével jelentős saját turizmus kifejlesztését. Ez – az adottságoktól függő mértékben – szerencsésen egészítheti ki a különböző települések gazdaságát.

A turizmus szakmai céljai és távlati jelentősége a térség életében A célok egy újfajta turizmus megteremtését irányozzák elő, amely gyökeresen különbözik az eddigitől. A jelenlegi és az elérni kívánt turizmus fő jellemzőit az 5. táblázat szemlélteti. Az új jellemzők csak fokozatosan alakíthatók ki és még jó ideig együtt kell, hogy éljen az új és a régi. A legfontosabb azonnali teendő a megfelelő szemlélet kialakítása, s ehhez mindenekelőtt a célok megvitatása az összes érdekelttel, hogy alakuljon ki konszenzus azt illetően, hogy hová akarunk elérkezni. A sok egyéni erőfeszítés csak így összegződhet egy folyammá. Az új jellemzők fokozatos kialakítása mellett mindent meg kell tenni a jelenlegi turizmus javítása és tartalékainak kihasználása érdekében. Ez azért is fontos, mert az új fejlesztések forrása részben ebből ered. Igen fontos ezért mindenekelőtt a szűk keresztmetszetek felszámolása. Minden tevékenység megkezdése előtt fontos a fentebb felvázolt célrendszer egészét szem előtt tartani, és a nem sajátosan turisztikai célok megvalósítása előtt a részletes tervek készítése során biztosítani kell az adott területek szakembereinek szoros együttműködését.

LT Consorg Kft.

35

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 5. táblázat A Fejér megyei turizmus jellemzői

JELENLEGI HELYZET

ELÉRENDŐ HELYZET

1. SPONTÁN FEJLŐDÉS

 TUDATOS FEJLESZTÉS

2. ROMLÓ TERMÉSZETI-KULTURÁLIS KÖRNYEZET

 ÉP ÉS VÉDETT TERMÉSZETI-KULTURÁLIS KÖRNYEZET

3. ÁTUTAZÓ TURIZMUS ÉS A VELENCEI TAVI J E L L E G T E L E N TÖMEGTURIZMUS

 S A J Á T O S A R C U L A T Ú TURIZMUS, VÁLTOZATOS VONZERŐKÖN ALAPULÓ KOMPLEX TURISZTIKAI TERMÉKEK

4. TÓPARTI NYARALÓKRA ÉS A NYÁRI SZEZONRA KONCENTRÁLÓDÓ FORGALOM

 A TÉRSÉG EGÉSZÉRE + ELŐ- ÉS UTÓSZEZONRA ÉS RÉSZBEN TÉLRE IS KITERJEDŐ FORGALOM

5. ESETLEGESEN IDE VETŐDŐ MAGYAR ÉS NÉMET TURISTÁK

 PIACI SZEGMENSEKET KÉPVISELŐ TURISTÁK MÁS ORSZÁGOKBÓL IS

6. BIZONYTALAN BELFÖLDI TURIZMUS

 FEJLETT BELFÖLDI TURIZMUS

7. INFRASTRUKTÚRA HIÁNYOSSÁGOK

 FEJLETT INFRASTRUKTÚRA

8. GYENGE SZOLGÁLTATÁSOK

 MAGAS SZOLGÁLTATÁSI SZINT

9. UNIFORMIZÁLÓDÁS

 SAJÁTOSSÁGOK KIEMELÉSE

10. SZAKSZERŰSÉG HIÁNYA

 PROFESSZIONALIZMUS

11. NYELVTUDÁS HIÁNYA

 NYELVEKET JÓL BESZÉLŐ SZEMÉLYZET

12. MARKETING HIÁNYA

 MARKETING SZEMLÉLET+TEVÉKENYSÉG

13. MAGUKRA HAGYOTT ÉS ROSSZ IDŐBEN UNATKOZÓ TURISTÁK

 ANIMÁCIÓ, VÁLTOZATOS PROGRAMOK ÉS JÓ TÁJÉKOZTATÁS

14. NEHÉZ VÁLLALKOZÁSI KÖRÜL-MÉNYEK, BIZONYTALAN SORSÚ VÁLLALATOK, GYENGE GAZDASÁGI HOZAM

 VÁLLALKOZÁST ÖSZTÖNZŐ KÖRÜLMÉNYEK, STABIL, JÓL MŰKÖDŐ VÁLLALATOK, JÓ GAZDASÁGI EREDMÉNYEK

15. ISMERETLENSÉG

 ISMERT(TÉ TETT) KÉP

LT Consorg Kft.

36

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Kapcsolódás a nemzeti, regionális és megyei szintű távlati fejlesztési célokhoz A koncepció távlati céljai összhangban vannak a magyar turizmus formálódó stratégiájának távlati céljaival. A versenyképesség elérésének követelményeit a nemzeti szintű stratégiát megalapozó tanulmány (2.melléklet) a következőként fogalmazza meg: „Versenyképességünk javításához egész turizmusunkat fenntarthatóvá és magas színvonalúvá kell tenni, és ennek érdekében fejlesztési politikánkban a figyelmet három területre célszerű összpontosítani: 1. az alapszolgáltatások minőségének folyamatos emelésére, 2. a komplex turisztikai termékek kínálatának a bővítésére és 3. ezen belül prioritást kell adni az exkluzív turisztikai termékek fejlesztésének. Exkluzív turisztikai terméknek kell tekinteni mindazon komplex termékeket, amelyek egyedi vagy sajátos vonzerőkön alapulnak, sajátos motivációjú turistarétegek megszerzését teszik lehetővé, a nemzetközi igényekhez igazodnak minőség és a változó fogyasztói szokások tekintetében egyaránt. (Ha nem ragadjuk meg az egyediséget, hanem másokat másolunk, akkor csak az árakkal tudunk versenyezni, ami veszteséget jelent.)” A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja célként azt fogalmazza meg, hogy „a területfejlesztés-tervezés eszközével hozzájáruljon a régió helyzetének, életminőségének javításához, az „innováció régiója” jövőkép eléréséhez; a hazai és a nemzetközi területfejlesztési támogatások maximális igénybevételére alapozva. A régiónak meg kell teremtenie belső kohézióját, bővítenie szükséges a határokon átnyúló kapcsolatait, csökkentenie a társadalmi-gazdasági életben kimutatható különbségeket a környezet érdekeinek egyenrangú figyelembevétele mellett.” A megyei turizmus fejlesztése is lényegében e stratégiai célokat hivatott szolgálni. Kiemelendő a turizmus szerepe a gazdasági szerkezet modernizálásában (a harmadik szektor súlyának növelése) és a régió értékeinek fenntartható kiaknázásában: a természeti és kulturális értékek hasznosítással egybekötött megőrzésére sok esetben egyedül a turizmus nyújt lehetőséget. A turisztikai koncepció céljai kapcsolódnak a Fejér megyei területfejlesztési koncepcióhoz is, amely a jövőképet és a fő fejlesztési prioritásokat a következőkben határozta meg: intenzív és célirányos regionális együttműködéssel a megye kapcsolódásainak bővítése a nemzetközi és hazai innovációs tengelyekhez, centrumokhoz, s mindezekkel a megyén belüli összetartozás, a vidéki térségek felzárkóztatásának erősítése. Mottója: „Fejér megye Felső Pannónia kapuja”. A turizmus az emberi kapcsolatok bővítésével és a megfelelő vonzerővel rendelkező térségek turisztikai kínálatának komplex fejlesztésével lehetőséget teremt a megyefejlesztés stratégiai céljainak megvalósítására (ahol ez csak a turizmus által érhető el, pl. az emberi kapcsolatok bővítése vagy olyan térségek fejlesztése, ahol az ipar és a mezőgazdaság adottságai nem megfelelőek) vagy annak meggyorsítására (ahol a turizmus csak kedvezően hozzájárulhat a célok eléréséhez). A Fejér megyei területrendezési terv sajátos (konkrét) céljaihoz a turizmus jelen koncepcióban előirányzott fejlesztése különösen az alábbi területeken járulhat hozzá: - elősegíti, hogy Fejér megye Felső-Pannónia kapuja legyen, - javítja a megyei területi gazdaság működési feltételeit, - elősegíti a megye táji, természeti gazdagságának, sokszínűségének fennmaradását, - támogatja a megye természeti, ökológiai értékeinek megőrzését, - ösztönzi a települési környezet színvonalának javítását, - elősegíti a települések közötti szoros és feladatorientált együttműködést, - elsegíti a vidék népességmegtartó erejének növelését, - támogatja a vidék gazdasági teljesítőképességének fokozását.

LT Consorg Kft.

37

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Összegzés A távlati célok kitűzéséhez fontos előzetesen megvizsgálni a turizmusfejlesztés lehetséges irányait, azok előnyeivel és hátrányaival együtt. Három lehetséges út kínálkozik: 1. csak a piac által vezérelt fejlesztés, 2. illúziók követése és 3. a tudatos fejlesztés. Az első gyakorlatilag az eddigi spontán fejlődés folytatását jelentené, ahol a piac utólagos szabályozó szerepe érvényesül ugyan, de a fejlődés szeszélyes és olykor túl nagy áldozatokkal járhat nem csak a vállalkozók, hanem egy település vagy egy egész térség számára is. A másodiknak napjainkban különösen nagy a vonzása, hiszen az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek hiánya, valamint a Széchenyi terv és más forrásszerzési lehetőségek bővülése ott is gyakran a turizmus fejlesztésére ösztönöznek, ahol erre az adottságok egyszerűen hiányoznak vagy a piaci lehetőségek nem olyan kedvezőek, hogy a befektetések ezen a területen valaha is megtérüljenek. A harmadik fejlesztési irány, a tudatos fejlesztés tehát nem csupán a világtapasztalatok ésszerű adaptálásából következik, hanem a többi lehetőség kizárása miatt is az egyetlen követendő út, amely nem hagyja kihasználatlanul a lehetőségeket, de illúziókat sem követ. Tudatos fejlesztés esetén elérhető a megye számára optimális jövőkép, amely Fejér megyét mint fontos, Európában is versenyképes turisztikai célterületet vetíti elénk, ahol a turizmus szervesen beépül a térség életébe, jelentős tényezője a gazdasági fejlődésének, a természeti és kulturális értékek hasznosítással egybekötött megőrzésének, az elmaradottabb térségek felzárkózásának, a megye-kép kedvező alakításának – az itt élő emberek létfeltételeinek javítása, életük szebbé tétele érdekében. Hosszútávon ezért a fő cél: a fenntartható turizmus kialakítása és Fejér megye versenyképes turisztikai célterületté tétele. A fő célt a természeti, társadalmi, gazdasági és szoros értelemben vett turisztikai rész célok együttese egészíti ki, amelyek együttesen valósíthatók meg és a turizmus egészséges integrálását célozzák a megye életébe. A koncepcióban felvázolt feltételekkel a turizmus gazdasági hozama Fejér megyében hosszú távon a bruttó belső termék 4–5 %-át érheti el, és hasonló szerepe lehet a foglakoztatásban is. A koncepció távlati céljai kapcsolódnak a nemzeti, regionális és megyei szintű távlati fejlesztési célokhoz, és azokkal összhangban vannak.

LT Consorg Kft.

38


4. A LEHETSÉGES TURISZTIKAI TERMÉKEK FELTÁRÁSA ÉS RANGSOROLÁSA

A távlati célokat csak tudatos fejlesztéssel lehet megvalósítani. Ennek során turisztikai termékek létrehozása a fő feladat, mert a megyét turisztikai célterületté alakítani és egyúttal versenyképessé tenni csak így lehet. Eléggé általános vélemény, hogy ez csak pénz kérdése. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a sikeres turizmus megteremtésében a pénznél is fontosabb szerepet játszhat a szemlélet és a szakismeret.

4.1. A turisztikai termék 4.1.1. A turisztikai termék meghatározása A turisztikai termék egy szolgáltatás halmaz, amely a vonzerőn alapul (amiért a turista éppen az adott térségbe jön) és az otthonától távollévő turista igényeinek teljes kielégítését célozza. Azaz tartalmazza a vonzerőnek megfelelő közlekedési, szállás, étkezési, szórakozási, egészségügyi, biztonsági, banki, információs és egyéb szolgáltatásokat. E szolgáltatások nagy részét - amint a szükséges infrastruktúrát is - alapvetően az állandó lakosság számára hozzuk létre, külön a turisták számára rendszerint a vonzerőket, a szálláshelyeket, a tájékoztatást és néhány más sajátos szolgáltatást (pl. pénzváltás, utazásszervezés, kölcsönzők stb.) kell kialakítani vagy elérhetővé tenni. Amennyiben azonban bármely szolgáltatás hiányzik vagy nem nemzetközi színvonalú – ami hazánkban gyakran előforduló gond – akkor a térség nem számíthat tartós sikerre a turizmusban. A turizmus tervezése ezért egyik oldalon a termékfejlesztésre irányul: a vonzerők feltérképezésére, kritikus minősítésükre és fejlesztésükre, valamint az alapvető és kiegészítő szolgáltatások megteremtésére, összhangjuk és elérhetőségük biztosítására. A másik oldalon a kereslet kialakítása a feladat: a vonzerőnek megfelelő igények és indítékok (un. motivációk) alapján kell a piacon a megfelelő turista rétegeket (un. piaci szegmenseket) kiválasztani, elérni, tájékoztatni és meggyőzni, hogy a mi termékünket válassza, majd megszervezni az utazást és a tartózkodást. Ez a marketing körébe tartozó feladat, de ha nem gondolunk már a tervezés pillanatában rá, akkor fejlesztéseink sikere kétséges marad. 4.1.2. A turisztikai termékek fajtái 4.1.2.1. Exkluzív termékek A turisztikai kínálat fő termékeit az exkluzív turisztikai termékek alkotják, amelyek egyedi vagy sajátos vonzerőkön alapulnak, amelyek képesek távolabbról is turistákat vonzani. (Olyan szerepet játszanak, mint a kert virágai, amelyek messziről vonzzák a méheket, vagy mint a legvonzóbb árucikkek, amelyeket a kirakatba teszünk, hogy betérésre csábítsák a járókelőt.) Az exkluzív turisztikai termékeket is komplex módon és előzetes igényfelmérés alapján kell kifejleszteni, hiszen a térség versenyképességét és képét is alapvetően meghatározzák majd.

LT Consorg Kft.

39

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 4.1.2.2. Egyéb termékek és rész-szolgáltatások A fő termékek mellett fontos egyéb (szokványos) termékek kialakítása és számos rész szolgáltatás biztosítása is. A kirakatba kitett termékekkel együtt ezek alkotják a teljes kínálatot. Nem tudni előre, melyiket veszi közülük igénybe a turista, ezért is fontos, hogy mindegyik színvonalas legyen, hiszen elég egyetlen hiba és csalódik, nem kelti jó hírünket, nem jön többé vissza.

4.2. Fejér megye lehetséges turisztikai termékei és rangsorolásuk 4.2.1. Kiválasztási kritériumok A távlati célok eléréséhez két út kínálkozik 1. arányosan elosztani a rendelkezésre álló forrásokat, hogy minden településnek vagy kistérségnek jusson valami és így haladni lépésrőllépésre előre, illetve 2. koncentrálni az erőket néhány valóban egyedi és rendkívüli vonzerőre és azok komplex turisztikai termékké való kifejlesztésére, s ezekre alapozva mielőbb felvinni a megyét Európa turisztikai térképére. Az eddigi tapasztalat inkább az első mellett szól, hiszen a megszerezhető forrásokból mindenki legalább arányos részt követel magának, ennek eleget téve tehát a konszenzus könnyebben érhető el. A turizmust illetően azonban fontos átgondolni a következőket. A turista – akinek van pénze, szabadideje és valamilyen motivációja – bármilyen uticélt választhat a földön, bárhová mehet. Globalizált és nyitott világunkban tehát mindenki versenytárs. Miért éppen minket válasszanak, miért pont hozzánk jöjjenek? Ehhez mindenek előtt ismertté kell válni, ez pedig csak egyedi termékekkel, színvonalas szolgáltatásokkal és jó marketing munkával lehetséges. A középszer – amit a koordinálatlan, szétszórt fejlesztés eredményez – lehet, hogy sosem sohasem hoz eredményt, ilyen módon Fejér megye a turizmus területén továbbra sem tudna előbbre törni. Ha valóban a jövőkép és a távlati célok felé szeretnénk haladni, akkor a második alternatívát kell követni. Ez azonban az első körből kimaradóknak is nagyobb lehetőségeket teremt, mint a források szétszórása és koncepció nélküli felhasználása. Ha ugyanis egy-két igazán egyedi termékkel sikerül a piacra betörni, akkor jönni fognak a turisták, és ha már itt vannak, akkor a kevesebb adottsággal és gyengébb vonzerőkkel rendelkező térségek számára is lehetőség teremtődik, hogy eredeti programokkal, kitűnő konyhával vagy egy-egy sajátos szolgáltatással közülük vendéget szerezzenek. Ezért célszerű a fejlesztési prioritásokat kijelölni aszerint, hogy mivel érhető el leginkább, hogy a megyén kívüli területekről turisták jöjjenek, és így a megyébe máshol megtermelt jövedelmek áramoljanak. Fontos eloszlatni még egy illúziót: ha csak a belföldi turizmust célozzuk meg, mondván, hogy ahhoz elegendő a mi szerényebb vonzerőnk is és ott a gyenge szolgáltatások is eladhatók, akkor szintén csalódni fogunk. A hazai lakosság nagy része még szegény és nincs szabadrendelkezésű jövedelme semmilyen utazásra. A tehetősebb rétegek számára viszont kinyílt a világ és ők is ugyanolyan szigorú kritériumok alapján és ugyanúgy szabadon választanak uticélt, mint az osztrák vagy a német turisták. Remélhetőleg a ma még szerényebb körülmények között élők is egyre többen ehhez a körhöz zárkóznak fel. Emiatt is úgy kell tehát fejlesztenünk, hogy annak eredménye nemzetközileg is versenyképes legyen. Végül a fejlesztési út kijelölésénél fontos figyelembe venni a megye olyan sajátosságait is, mint Székesfehérvár és Dunaújváros szerepe, valamint a Velencei tó már kialakult turizmusa. LT Consorg Kft.

40

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA A lehetséges turisztikai termékek körét és rangsorát a koncepció hosszú távra hivatott meghatározni. A fentiek alapján a kiválasztási kritériumok és a sajátos megyei feladatok a következők:  az exkluzív turisztikai termékek – a „virágok” – kiválasztása, amelyek leginkább alkalmasak a megyén kívülről származó hazai és nemzetközi turisták vonzására;  a megye két nagy városközpontja – Székesfehérvár és Dunaújváros – turisztikai arculatának és vonzáskörzetének kialakítása;  a Velencei-tó potenciális turisztikai lehetőségeinek a felmérése és optimalizálása;  az egyéb jelentősebb vonzerőkre alapozható szokványos termékek, amelyek azonban alkalmasak a megyén kívülről turistákat vonzani, és lehetőleg alkalmasak a szezonális vagy területi koncentráció enyhítésére is. Ezen túli termékeket és a vendéglátóipari, kereskedelmi, szórakoztatási stb. részszolgáltatásokat kistérségi és helyi szinten indokolt megtervezni. Azok egyrészt a lakossági igényeket és a megyén belüli turizmust hivatottak szolgálni, másrészt alkalmasak lehetnek arra, hogy a turisztikai központokból kirándulásra csábítsák a turistákat. Mindenesetre a tervnek nyitottnak kell maradnia. Ehhez fontos folyamatos figyelemmel követni az utazási trendek változásait és időben reagálni azokra (ez a megyei turisztikai menedzsment feladata), másrészt ösztönözni célszerű kreatív ötletek megvalósítását (megyei pályázatok rendszeres meghirdetésével), amelyek eredményeként olykor még egy olyan térség is turistaközponttá válhat, amelyről ma még alig hallott valaki. 4.2.2. A turisztikai termékek jellemzői, helyszínei és rangsora

A következő táblázat fenti kritériumok szerint fontossági rangsorba szedve felsorolja a megye lehetséges turisztikai termékeit a következő csoportosításban:  Exkluzív turisztikai termékek  Szokványos turisztikai termékek A táblázat végén szerepelnek ezen kívül a ma jellemző két jellemző utazási forma, az átutazás és a kirándulások igényelte rész szolgáltatások. Ezeket a formákat ugyanis – annak ellenére, hogy arányuk csökkentése a cél – a mainál sokkal jobban kellene a jövőben gazdaságilag kihasználni. Ehhez viszont a lehetőségek felismerése, szervezés, tájékoztatás (avagy több szakszerűség és törődés), valamint bizonyos fejlesztés is szükséges. Valamennyi terméket illetően: azok komplex kiépítése szükséges, tehát a turisztikai termék valamennyi elemét összehangoltan és együtt kell kialakítani. Ez az új termékek kialakításakor egyrészt fejlesztést igényel (pl. gyógyszálló vagy kongresszusi központ létesítésekor), másrészt szakszerűséget és törődést, azaz már meglévő elemek arányos és összehangolt egybe szervezését és a turisták tájékoztatását az elérhetőségükről. A jelenlegi szétszórt szolgáltatások egy részét ez utóbbi módszerrel már ma turisztikai termékké lehetne formálni. Mindezt egy későbbi szakaszban, a programozás és a projektek kidolgozása során kell majd részletesen megtervezni. A tervek megvalósításának általános feltételrendszerét azonban már a jelen koncepció felvázolja (5. fejezet). 6. táblázat

LT Consorg Kft.

41

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA A turisztikai termékek jellemzői, helyszínei és rangsora

A turizmus formája

A turisztikai termék jellemzői

Helyszínek

Exkluzív turisztikai termékek 1. HIVATÁSTURIZMUS (Üzleti, kongresszusi és incentív turizmus) 2. KULTURÁLIS ÉLMÉNYTURIZMUS

3. GYÓGYTURIZMUS

4. KULTURÁLIS TURIZMUS (Fesztivál)

5. SPORTTURIZMUS

Repülőtér, 4-5 csillagos szálloda, kongresszusi központ, színvonalas szolgáltatások és szabadidő programok Eredeti környezet és a korabeli életmód hiteles reprodukálása

Gyógyszálló, gyógyszolgáltatások, gyógyődőlőhelyi környezet, változatos kiegészítő szolgáltatások Nemzetközi színvonalú fesztiválok, évente ismétlődő rangos kulturálisművészeti rendezvények; emellett történelmi játékok, műemlék és múzeum túrák, hagyományok felélesztése, folklór túrák Nemzetközi jelentőségű versenyek, bajnokságok, versenypályák, stadion, edzőtáborok, konferenciák

6. ÖKOTURIZMUS

Főleg természet- és tájvédemi területeken szervezett ökotúrák kijelölt zónákban és útvonalakon, jelzett utak, képzett szakmai kísérők

7. ETNIKAI TURIZMUS (Nemzetközi cigánytábor)

Új, a cigány kisebbség bevonásával felépített és üzemeltetett üdülőfalu, felélesztett kulturális hagyományok és régi mesterségek, ünnepségek

Székesfehérvár, Dunaújváros, kiegészítő részprogramokkal a megye más települései (DégFestetics kastély) Tác – Gorsium, az élő római város / Kárpátia Tematikus Park Szabadbattyán-Római kori villa régészeti ásatás - Seuso kincsek Agárd, gyógyvíz feltárás és minősítés esetén további települések Székesfehérvár, Martonvásár; rész szolgáltatásokkal bekapcsolódhat bármely település

Székesfehérvár, Dunaújváros, Sukoró, Alcsútdoboz (golf), Enying-Kabókapuszta (lovas), egyéb újabb helyszínek Sárvíz völgye (Aba-„Dél Kapuja”), Vértes, Bozót-patak völgye, Rácalmási Nagyszigetek, Nagyhörcsök, egyéb alkalmas természeti területek, az országos Kék túra útvonala A megye egyik olyan települése, ahol a cigány kisebbség a vállalkozásra rávehető

Egyéb komplex turisztikai termékek 8. WELLNESS TURIZMUS

9. VIZITURIZMUS

10 BORTURIZMUS

LT Consorg Kft.

Wellness központ, kondicionáló és egészségmegőrző sport programok, színvonalas szálláshelyek, animáció Kikötők, strandok, üdülőfalvak, kempingek, kapcsolódó szolgáltatások, animáció Borút, pinceszer, kacsolódó szolgáltatások, ünnepek

Velence, Sukoró, Aba (Élményfürdő), Mezőfalva, Rácalmás Velencei tó, Duna-mente,

Mór, Etyek–Velencei hg., egyéb bortermelő helyek(Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég)

42

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 11. LOVAS TURIZMUS

12. HORGÁSZAT

13. VADÁSZAT

14. IFJÚSÁGI TURIZMUS

15. CSALÁDI ÜDÜLÉS

16. 3.KOROSZTÁLY TÚRÁK 17. KASTÉLY TURIZMUS

Jó lóállomány, túraútvonalak, fedett lovarda, odaillő szálláshely és egyéb szolgáltatások Jó halállomány, stégek, csónakkikötők, szabályozás, kapcsolódó szolgáltatások Jó vadállomány, komfortos vadászházak, kísérők, trófeabírálat, kiegészítő szolgáltatások Ifjúsági szállók, üdülőfalvak, kempingek, erdei táborok, sport- és kulturális animáció Szép természeti környezet, vízpart vagy termálfürdő, vízparti üdülők és nyaralók, üdülőfalu, animáció Szállodai szintű szállás, kulturális animáció Felújított kastélyok – szálláshelyek és egyedi rendezvények

18. FALUSI TURIZMUS

Együttélés felkészült falusi családokkal, közösségi animáció

19. KERÉKPÁROS TURIZMUS

Kerékpárutak, tájékoztató táblák, megállóhelyek, útmenti pihenők és szolgáltatások Biotermesztés, biofarmok, fittnessz szolgáltatások, sport

20. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD TÚRÁK

A túraútvonalak kialakítását megszervező valamennyi térség Velencei-tó, Duna, belső tavak (Őrspuszta, Kabókapuszta, Nádasladány-felhagyott bányagödrök hasznosítása) Az egész megye területén

Velencei tó, Vajta, az egész megye területe Velencei tó és az egész megye területe Székesfehérvár központtal a programokat nyújtó települések A kastélyukat felújító településeken (Nádasladány, Seregélyes, rácalmási Jankovich kúria) Tanyák és falusi házak az egész térségben, ahol vonzerő található Az egész megye területén (Sárrét T.K. településeket összekötő kerékpárút kiépítése) Csákvár és más jó klímájú települések, erdővel védett mezőgazdasági területek

Rész szolgáltatások ÁTUTAZÓ (TRANZIT) TURIZMUS

KIRÁNDULÁSOK (a megyében tartózkodó turisták számára)

A szokásos útmenti szolgáltatások – benzinkút, vendéglátás, vizesblokk, telefon, szemétgyűjtés, üzletek – mellett: INFORMÁCIÓ a környék nevezetességeiről Helyi nevezetességek bemutatása, jellegzetes vagy kiváló minőségű szolgáltatások (étterem, cukrászda, egy tájház kiállítása, téncegyüttes vagy kórus programja, fazekas és más kézműves műhely látogatása stb.) megszervezése és azokról a turisták tájékoztatása a turisztikai központokban és a tranzit utak megállóiban.

Az országos utak mentén

A lehetőségre felfigyelő bármely település

Az exkluzív termékeket illetően további jellemzők és megfontolások a következők. Hivatásturizmus (üzleti, kongresszusi és incentív turizmus) A hivatásturizmus különböző formáinak fejlesztési lehetőségei a megye gazdasági, politikai, kulturális és tudományos életén, valamint nemzetközi kapcsolatain alapulnak és döntően a két nagyvárosra összpontosulnak, ezért ezt részletesebben a 4.3.2. pontban (Székesfehérvár és Dunaújváros turisztikai arculata és vonzáskörzete) mutatjuk be. Amit általánosságban célszerű LT Consorg Kft.

43

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA kiemelni: a különböző formák mind 4 vagy 5 csillagos szállodai elhelyezést és magas színvonalú szolgáltatásokat igényelnek. Emellett a kongresszusi turizmus sajátos igénye a kongresszusi centrum, amelyet többcélúan, kulturális és sport rendezvények, kiállítások kiszolgálására is alkalmas módon kell felépíteni. Az incentív (ösztönzési célú) turizmus változatos szabadidő programokat igényel és marketingjében fő módszerként a megyébe települt nemzetközi nagyvállalatok partnerré tétele ajánlható (közvetlen kapcsolatok kiépítése a külföldi telephelyű anya és társvállalatokkal, hogy a munkatársaik és partnereik számára ösztönzési céllal szervezett utazások célterületei közé a megyét is vegyék be).

Kulturális élményturizmus – Gorsium, az élő római-kori város, Kárpátia Tematikus Park Egy élő, római-kori város ujjá varázsolása lehet az egész megye turisztikai arculatát átformálni képes fő vonzerő. A régészet szellemével sem ütközne – ahogy azt Dr. Fitz Jenő 4. mellékletben közölt írása is tanúsítja –, ha Gorsium-Herculia egy arra alkalmas részén a feltárást követően teljesen újjáépítenénk egy eredeti városrészt és abban hitelesen újjávarázsolnánk az akkori életet. Ez Európában is egyedülálló kulturális és turisztikai élmény megszerzését tenné lehetővé, jelentős pedagógiai hatással. Az oda látogató és az eredeti környezetben egy-két hetet eltöltő turista számára az élmény lehetőséget nyújtana a mai kultúránk egyik gyökerét eresztő, majd kétezer évvel ezelőtti élet teljes átélésére. A történelmi műemlékek és városrészek rekonstrukciójára léteznek külföldi példák, de a hasznosítást illetően idáig csak a múzeum jellegű bemutatást és a sima szállodai felhasználást (pl. a spanyolországi Parador szállodák mintáját) ismertük. Végül is ezzel a regionális turisztikai koncepcióban és programban mega-projektként ajánlott tematikus park is megvalósulna, mert az élő Gorsium megfelelne a tematikus park kritériumainak is. A különbség csak annyi, hogy nem művi létesítményt hoznánk létre és nem csupán kirándulók számára, hanem helyi értékeket őriznénk meg és használnánk fel, továbbá aktív részvételt, valamint hosszabb itt tartózkodást igénylő hiteles élmény megszerzését tennénk lehetővé a turisták számára. Az élő római város csak itt képzelhető el (mert a régi római városok mindenütt máshol elenyésztek vagy mások települtek rájuk). Emellett a turizmus szemszögéből lényeges: a római kultúra az egész európai kultúrának a gyökere, tehát Gorsiummal belföldi és nemzetközi turizmust egyaránt vonzani lehet (ha a fent vázolt ötletet megvalósítjuk és nem csak a feltárt romokat mutatjuk be, mert ez utóbbihoz hasonló élményt Európa százával nyújt, illetve a gorsiumi ásatások tudományos értékeit önmagában a turisták többsége nem eléggé értékeli). Az élő római város megteremtése Gorsiumban egyedülálló lehetőség a megye számára. Kihasználásának elősegítésére mindenekelőtt egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére lenne szükség, amely más szempontokkal is kiegészítené a fenti megfontolásokat. Lényegében hasonló megfontolások merültek fel a koncepció kidolgozása során a „Kárpátia park” projektet illetően is, amely elsősorban kirándulókat vonzana. A programkészítés során kell összehangolni a Kárpátia park és „Gorsium, az élő római város” projektek összehangolt, akár párhuzamos megvalósítási lehetőségét. A gyakorlatban a befektetői részvétel fog e projektek tekintetben sorrendiséget meghatározni.

LT Consorg Kft.

44

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Gyógyturizmus A gyógyulni vágyás a legerősebb emberi motivációk egyike, a gyógyulást lehetővé tevő gyógyszálló magas szakmai színvonal, kellemes környezet és versenyképes árak nyújtása esetén bizton számíthat egész éves hazai és külföldi keresletre. Mégis – tekintettel a Széchenyi terv keretében megvalósuló jelentős fejlesztésekre (2001-ben a 30 milliárd forintnyi turisztikai támogatásból 20 milliárd jutott erre a célra, zömmel már meglévő létesítmények rekonstrukciója és továbbfejlesztésére) fontos lenne keresletfelmérést végezni a tervezett agárdi gyógyszálló piaci lehetőségeinek tisztázására. Ezt – költségkímélés céljából – a GM által finanszírozott, most folyó országos kutatáshoz csatlakozva lenne célszerű elvégeztetni. Kulturális turizmus (fesztiválok) Miután a kutlurális turizmusban önálló vonzerőre alapozott és hosszabb tartózkodási időt is lehetővé tevő komplex turisztikai terméket elsősorban a két nagyváros képes kifejleszteni, ezt a témát részletesebben szintén a 4.3.2. pont tárgyalja. Sportturizmus A sportturizmus egyik fő formája a versenyekhez kötődik, amelyek nagyszámú közönséget vonzanak. Ennek feltétele a magas színvonalú helyi sportélet, valamint a nemzetközi mércéknek megfelelő sportlétesítmények és turisztikai szolgáltatások (közlekedési feltételek, parkolók, tájékosztatás, vendéglátás stb.) megléte. E feltételeknek a tervezett, illetve folyamatban lévő fejlesztésekkel a két nagyváros megfelel majd, a vonzáskörzetet illetően a sukorói nemzetközi evezős központ is gyakorlatilag Székesfehérvárhoz kapcsolható. A másik fő forma valamilyen hobbi sportlehetőségen alapul, amelyet megfelelő közlekedési, szállás, vendéglátási, szórakozási stb. lehetőségekkel kiegészítve turisztikai termékké kell fejleszteni. Ennek főbb válfajai a megyében: vizisportok, lovaglás, horgászat, vadászat, kerékpározás, golf stb. A verseny és a hobbisportok résztvevői sokszor ugyanazon alapszolgáltatásokat és létesítményeket használják, a turisztikai szolgáltatásokat illetően mindegyik formának sajátos igényei vannak (pl. a vadászok vagy a hobbi lovasok nem laknak városi szállodában, a golfozó közönség rendszerint magas kategóriájú szolgáltatásokat igényel, stb.) amelyeket külön-külön kell megtervezni. Ökoturizmus Bár az utóbbi időkben egyik legdinamikusabban növekvő turizmus formát képviseli, amelyet itthon is egyre gyakrabban emlegetünk, az ökoturizmusnak nincs általánosan elfogadott és nemzetközileg egységesen használt meghatározása. Magyarországon az 1996. évi budapesti NATUREXPO keretében a Biológiai erőforrások fenntartható hasznosításáról szervezett nemzetközi konferencia Ökoturizmus szekciója által kidolgozott meghatározásnak megfelelően a kifejezést általában kettős értelemben használjuk. Az ökoturizmus egyrészt a turizmus valamennyi formájára érvényes környezetbarát szemléletet jelent, amely kötelességének tekinti a természeti és kulturális értékek védelmét, a fenntarthatóságot. Ezt általában kiegészíti az a törekvés, hogy a fogadó területek lakossága is részesedjen a turizmus hasznából (különben ő válhat ezen értékek legnagyobb kártevőjévé, ha más megélhetési forrásokkal nem rendelkezik), illetve, hogy a turisztikai bevételekből a természetvédelemre és a kulturális értékek védelmére is forgassanak vissza forrásokat. LT Consorg Kft.

45


Az ökoturizmus másrészt a döntően természeti vonzerőkre alapozott turizmus formák gyűjtőneve. Ide tartoznak például: a természetjárás, a nemzeti parkok és természetvédelmi területek látogatása, a madárles, a horgászat, a lovaglás, a tervszerű és szabályozott vadgazdálkodáson alapuló vadászat, a kerékpározás, a nem motorizált vizisportok, és más, a természeti közelséghez kapcsolt, kulturális vonzerőket is felhasználó formák, mint a falusi turizmus stb. A koncepcióban ezeket a formákat önállóan, külön formaként kezeljük abban az esetben, ha azok egy bizonyos turista szegmens fő motivációjának felelnek meg, pl. ha a lovaglás vagy a kerékpározás, mint sport vagy hobbi maga jelenti a fő utazási célt, függetlenül a környező természeti értékektől. Az ökoturizmus fogalmát inkább térségi vetületben és abban az esetben használjuk, ha egy térség adottságai lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fenti definíció fő kritériumainak megfelelő terméket hozzunk létre. Az tehát a természeti és kulturális értékeket nem veszélyeztetheti, a turista számára személyes élményt nyújt, ismeretszerzést tesz lehetővé. Alapvető termék az ökotúra, főbb termékelemek: biodiverzitás, a térség állat és növényvilágának szakszerű bemutatása, madármegfigyelések, látogatóközpontok, tájházak, látogatható műhelyek, kiállítóhelyek, lovasközpontok, kijelölt térképes táblákkal jelült túraútvonalak, kerékpárutak, természetjáró túrák, illetve hagyományokhoz kötődő rendezvények, bemutató műhelyek stb. Az ökoturizmus jellegének megfelelően fontos termékelemek lehetnek a felújított, hagyományos stílusú házak, mint szálláshelyek. 7. Etnikai turizmus (nemzetközi cigánytábor) A cigány kisebbség átlagosnál nagyobb arányú bűnözése és a közösségi normák elutasítása miatt nem csupán a megye közössége számára jelent gondot, hanem a turizmus számára is. A turizmus közvetlenül nem segíthet a szociális és közrendi problémák megoldásában, de újfajta megközelítés kialakításában és a jó példa megteremtésében igen. Erre egy „Cigány tábor” (Gipsy village) elnevezésű üdülőfalu létrehozása nyújthat lehetőséget, amelyet maguk a cigányok építenének fel támogatással és hitellel egy bérmentesen a rendelkezésükre bocsátott területen. Az üzemeltetést is ők látnák el. Az üdülőfalu élete felelevenítené a cigányság hagyományait (régi mesterségek – pl. a teknővájás, kosárfonás, patkolás, viseleteik elkészítése – élővé tétele, bemutatása és tanítása). Ők gondoskodnának a szórakoztatásról (táncok, dalok, játékok, ünnepek) és a bevételekkel is ők gazdálkodnának… Minderre fel kell készíteni őket (tanfolyamok, a fiatalok beiskolázása, folyamatos konzultáció lehetősége), és folyamatos segítséget kell nyújtani majd nekik a marketingben és az utazásszervezésben is. A program a kilátástalan segély-politika alternatívájaként, identitásuk megőrzésének biztosításával, a szükséges támogatással, de szigorú szerződéses kötelezettségek kikötésével és ellenőrzésével kísérelné meg a turizmus segítségével a cigányság társadalmi beilleszkedését elősegíteni úgy, hogy ezáltal a megye is egy egyedülálló attrakcióra épített turisztikai termékkel gazdagodna.

LT Consorg Kft.

46


4.3. Területi vonatkozások 4.3.1. Kistérségek turisztikai kínálata A megye kistérségeinek jellegzetes turisztikai kínálatát a következő táblázat mutatja be. 7. táblázat Fejér megyei kistérségek turisztikai kínálata Kistérség

Exkluzív termék

Egyéb termék

Bicskei

 Golf (Máriavölgy)  Öko túrák (Vál-völgy)

Dunaújvárosi

 Hivatásturizmus (üzleti, kongresszusi, incentív t.)  Sportturizmus  Ökoturizmus  Etnikai, élményturizmus (Cigány üdülőfalu)  Ökoturizmus   Konferencia és  kulturális turizmus    

Enyingi

 Borút (Etyek)  Vadászat  Lovas t.  Falusi t.  Kerékpáros t.  Dunai vizi turizmus (csónak túrák)  Falusi t.

Lovasturizmus Falusi turizmus Ifjúsági (erdei iskolák) Bor és gasztronómia Kastély t. Kerékpáros t.

 Gyógyt. (Agárd)  Nki vizisport központ és Aqua park (Sukoró)  Wellnes t. (Velence)  Ökoturizmus  Beethoven Fesztivál  Kulturális turizmus  Öko túrák (lovas, horgász, falusi t.)

  

Vízparti üdülés Rendezvények Kerékpáros t.

 

Mór-vidéki Borút Lovasturizmus

Sárbogárdi

 Sárviz-völgyi ökotúrák, (lovas, horgász, vadászt. )

 Termálturizmus (Vajta, Sáregres)  Falusi turizmus

Székesfehérvári

 Hivatásturizmus (üzleti, kongresszusi, incentív t.)  Kulturális élményt.: élő római kori város– Kárpátia p  Kulturális t. – Király(város)i fesztivál  Sportturizmus  Ökoturizmus  Wellness turizmus (Aba-Élményfürdő)

 Városnézés  Rendezvényturizmus  Műemlék, múzeumi és kastély túrák

Gárdonyi

Móri

LT Consorg Kft.

Rész szolgáltatások    

Vendéglátás Szállás Múzeum Rendezvények

    

Információ Szállás, vendéglátás Utazásszervezés Vásárlás Rendezvények

 Szállás, vendéglátás  Tranzit szolgáltatások (a kiépülő 8-as út mentén)  Rendezvények  Információ  Kézműves programok  Emlékház, múzeum és tájházak  Információ  Vendéglátás  Szállás  Utazásszervezés  Programok              

Vendéglátás Szállás Programok Tranzit szolgáltatások Vendéglátás Szállás Rendezvények Programok Információ Vendéglátás Szállás Utazásszervezés Vásárlás Programok

47

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA A fenti statisztikai kistérségek mellett a megyében létrejöttek, illetve kialakulóban vannak azoktól eltérő turisztikai tájegységek. Az eddig kidolgozott programok és tervek alapján hat jellegzetes fejlesztési célterületet határozható meg6. Székesfehérvár a megye kulturális történelmi örökségének központja, amelyet régión belüli kapcsolatokkal (Veszprém, Esztergom) erősít, emellett kialakulóban van az intenzívebb Velencei-tavi együttműködés is. A gazdag kulturális és történelmi örökség turisztikai vonzereje jelenleg csekély, ezért elsődlegesen a turisztikai vonzerők fejlesztését és termékké alakítását kell célozni. A magasabb fajlagos költés a hosszabb tartózkodási idő érdekében törekedni szükséges a konferencia és az üzleti turizmus tárgyi feltételeinek kiépítésére és folyamatos fejlesztésére (kongresszusi központ, magasabb kategóriájú szállodák). A Velencei-tó-Vértes turisztikai térségben a fő vonzerő a Velencei-tó, ezért a tavat és környezetét célszerű minél vonzóbbá varázsolni, a szállásférőhely struktúrát fokozatosan átalakítani, a szolgáltatások mennyiségét és minőségét, valamint a programok számát gyarapítani. A térség turizmusának megújításához azonban ennél sokkal többre van szükség. A lehetőségeket a 4.3.3. pont mutatja be. A sárvízi térséget a Sárvíz mentén kialakult ökológiai folyosó, a Rétszilasi tavak, és a Bozót patak völgye természetvédelmi területek, a Mezőföld vadban gazdag erdői, valamint a kisebbnagyobb horgásztavak alkalmassá teszik az ökoturizmus különböző formáinak fejlesztésére („Dél Kapuja Látogatóközpont” projekt). A térségben a termálfürdők fejlesztése (Aba, Vajta) tovább erősítheti a turisztikai pozíciókat. Dunaújváros és a Duna-menti területek a Duna és mellékágai, holtágai, a szigetek, a természet viszonylagos érintetlensége, az uniformizált fejlesztésektől megkímélt faluképek a turizmus fejlesztésének potenciális alapjait képezik. A természeti értékekre alapozott aktív turisztikai termékek kifejlesztése új turisztikai célterület kialakítását eredményezheti az ország két térszerkezeti fővonalának metszéspontja mellett. A jövőbeni fejlesztések a Duna és mellékágainak, holtágainak hasznosításával a vízi turizmus feltételeinek kiépítését, a sport és hobbiturizmust, a falusi turizmust és az üdülőterületek kialakulását célozzák. Mór és környezete az azonos adottságú, megyén kívüli területekkel (Zirc, Kisbér) erősíti az együttműködést. A Bakony és a Vértes nyúlványai, a vadban gazdag erdők, a tiszta levegő, a történelmi borvidék, valamint az erős nemzetiségi és hagyományőrző kötődések határozzák meg a tájegység fejlesztési irányait. A fejlesztéseknek a fogadási feltételek kiépítésére, a borturizmus, a lovas turizmus, a vadásztatás, az aktív pihenés és a nemzetiségi kapcsolatokhoz, hagyományokhoz kötődő látogató turizmus fejlődésére kell irányulniuk. Fejér megye dél-nyugati része, Enying és térsége a Balatonhoz való közelségben rejlő potenciális lehetőségek kihasználását célozza. A fejlesztéseknek a hagyományokkal rendelkező lótenyésztéshez kapcsolódó lovas, továbbá a helyi szőlőtermesztésre és feldolgozásra alapozott borturizmus erősítését kell elősegíteniük. A Mezőföldre jellemző sajátosságok jól kihasználhatók a falusi és agroturizmus, valamint az aktív turizmus terén. A hagyományőrző rendezvények és a kézműves programok tovább erősítik a térség turisztikai vonzerejét.

6

RVA: Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja alapján.

LT Consorg Kft.

48

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 4.3.2. Székesfehérvár és Dunaújváros turisztikai arculata és vonzáskörzete A megye mindkét nagyvárosa alkalmas feltételekkel rendelkezik az exkluzív termékek közül a hivatás, a kulturális és a sportturizmus igényeinek kielégítésére alkalmas turisztikai termékek előállítására. Székesfehérvár előnyei közé tartozik még, hogy a megye egyik legsajátosabb potenciális terméke – az élő római város, Gorsium – egy 6 km-es úttal a várossal összeköthető. Emellett, mint székhely, a megye turizmusának is szervezési központja lehet, így gyakorlatilag a megye vonzerőinek teljességével jelenhet meg a piacon. Székesfehérvár hátránya, hogy a magyarok számára oly értékes kulturális és történelmi emlékei a külföldi turisták számára – szomorú, de ez a valóság – általában érdektelenek. Ezért azokat csak úgy lehet a nemzetközi turizmusban is hasznosítani, ha fel tudjuk kelteni az érdeklődést irántuk, ha – eredetiségüket megőrizve és nem eltorzítva (mint ahogy azt a Romkerttel tettük) – olyasmihez tudjuk kapcsolni őket, ami az európaiak érdeklődésével vagy érdekével is találkozik, ami mond nekik valamit. A város értékeiből és emlékeiből adódóan ez a királysághoz kapcsolódó, de a mához is szóló mondanivaló kell, hogy legyen. A forma megtalálása egyszerűbbnek tűnik: a kulturális turizmus legnépszerűbb formája ugyanis mindenhol a fesztivál. A legsikeresebb fesztiváloknak sajátos követelményeik vannak: egyedi téma (pl. Salzburg esetében: Mozart művészete), hiteles környezet, megfelelő színhelyek, évente ugyanakkor ismétlődő, de mindig valami újat vagy extrát nyújtó program és világsztárok fellépése azokon. Mintegy 3000 fesztivált rendeznek évente a világban, ha nem jól csináljuk, ki figyel majd ránk? Következésképpen be kell tartani a játékszabályokat, ami sok pénzt és szervezőkészséget igényel még akkor is, ha jó a téma és megfelelő a környezet. Székesfehérvárt talán kötelezi is a múltja, hogy megkíséreljen olyat nyújtani, ami méltó az államiságunkat megteremtő és megőrző eleink sikeréhez és emlékéhez, ami nem csak a városnak, hanem az egész magyarságnak is jó hírét keltheti.7 Egy új kongresszusi központ felépítése már a hivatásturizmus miatt is szükségessé vált8, és ma ilyen létesítményt csak többcélúan szabad felépíteni, tehát a művészeti fesztivál egyik fő színhelye is adott lenne. Dunaújváros turizmusának fejlesztéséhez jó alapot nyújtanak a város és a Dunaferr eddigi erőfeszítései mind a nemzetközi rangú sportélet és –versenyek megteremtésében, mind a turisztikai infrastruktúra fejlesztésében (a város már korszerű kongresszusi központtal és szállodával is rendelkezik, a tervekben további új szállók felépítése szerepel). Az új Duna híd és az új országos kikötő felépítése, az egyik legszebb Duna-part turisztikai hasznosítása mind tovább növelik a térség turisztikai vonzását. A kulturális turizmus fejlesztése lenne még egy olyan lehetőség, amelynek sikeres kihasználásával a város az egész kistérség turizmusának lökést adhat. Ebben a római kori ásatások, a szocialista városépítés ma már különlegességnek számító példája és élő képe mellett a megye népművészetére lehetne támaszkodni.

7

A megfelelő témaválasztást illetően egy nemzetközi király-dráma fesztivál megrendezése sajnos a nyelvi korlátok miatt egyenlőre kiesik. A király-operák fesztiválja azonban már érdekes lehet (Verdi királyi személyeket felvonultató operáinak mindig lesznek rajongói, főleg ha Pavarotti vagy Placido Domingo lép fel bennük. És így talán a Bánk Bánt is jobban megismerné a világ…). A királyi festészet, építészet emlékei mindenhol élnek, a királyság történelmi szerepe, erkölcsi megítélése és napjainkig tartó túlélése stb. mind érdekes tudományos témát is magában rejt. De célszerű lenne egy felhívást intézni a város lakóihoz vagy egy pályázatot meghirdetni, hogy az igazi fesztivál ötletet megtaláljuk. 8 Erre kitűnő lehetőséget nyújtana a város és a vállalkozók összefogásával a városmag szélén elhelyezkedő Alba Régia Szálló megvásárlása, felújítása, és ahhoz kapcsolva a szálló mellé tervezett mélygarázs felett egy korszerű kongresszusi központ felépítése.

LT Consorg Kft.

49

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 4.3.3. A Velencei-tó potenciális turisztikai lehetőségei A Velencei tó jelenlegi jellegtelen nyári szezonú tömegturizmusát a térség vonzerőire épített változatos turisztikai termékek egész évre kiterjedő turistaforgalma válthatja fel. Agárdon gyógyszálló építése, Sukorón az evezőspálya partján nemzetközi vizisport központ létrehozása és Aqua park létesítése, Velencén Wellnes központ építése, valamint a velence-tavi madár rezervátumra és a dinnyési fertőre alapozott ökoturizmus fejlesztése mind az exkluzív turizmus kínálatát gazdagítaná. Ezek már létező elképzelések és többségük a helyi tervekben is szerepel, mégis ahhoz, hogy a fejlesztések erősítsék egymást és a tó arculata valóban megváltozzék, az eddiginél sokkal szorosabb együttműködésre és szakszerű térségi turisztikai menedzsmentre van szükség. Ez egyrészt a turisták jövetelét előkészíteni hivatott marketing munka alapvető feltétele, hiszen egy-egy települést vagy létesítményt reménytelen ma az erős versenyben sikeresen piacra vinni. Úgyszintén csak térségi alapon szervezhető meg az igények felmérése, a pályázatokon való sikeres részvétel (az EU pályázatokon csak térségi programok alapján lehet majd részt venni), a befektetők vonzása (ha az egész kistérség összehangolt fejlődését látják, akkor sokkal nagyobb lesz a bizalom), a munkaerő továbbképzése, a szolgáltatások egységesen magas színvonalának elérése stb. Tulajdonképpen ugyanez szükséges az egyéb (nem exkluzív) turisztikai termékek létrehozásához vagy továbbfejlesztéséhez is. Ennek során fontos a háttérterületek bevonása, hiszen a lovaglás, a falusi turizmus, a vadászat, a kerékpározás és a természetjárás lehetőségei mind fontosak a tó arculatának megváltoztatásához, ezek ideális helyszínei viszont mind a tótól kissé távolabb találhatók. Amint kissé messzebb, Martonvásáron a létrehozandó Beethoven fesztivál, de akár Székesfehérvár megváltozó turisztikai képe is erősíteni fogják a tó vonzását és viszont. Ehhez viszont megint csak jobb térségi együttműködés szükséges. A hagyományos vízparti üdülésnek is meg kell újulnia. Mindenek előtt az árakat és a szolgáltatások színvonalát kell összhangba hozni, lehetőleg az utóbbiak javításával. Általában a középszer és az igénytelenség meghaladása a feladat minden területen, kezdve a strandok állapotán, az illemhelyek hiányán vagy a meglévők berendezésén és tisztaságán, és folytatva a települések képén (amire jó példa Velence virágosítása) egészen a kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények színvonaláig. Fontos, hogy a rendezvények színvonala is javuljon és jellegük megválasztásánál legyenek tekintettel a környezetre (a létrehozandó gyógyszálló vagy a csendes üdülőnegyed közelében ne legyen pl. hangos disco). Fontos, hogy a tóparti üdülés programjai is színesedjenek, több sportpályára és színvonalas szórakozásra lenne szükség, valamint hogy mielőbb épüljön ki a tó körüli kerékpárpálya, javuljon a tájékoztatás. A Velencei tóra is érvényesek a nagyvárosoknál elmondottak. Ha eddigi spontán fejlődést és szétszórt erőfeszítéseket kistérségi szinten is sikerül tudatos fejlesztéssel, együttműködéssel és több professzionalizmussal felváltani, akkor turizmusa megújulhat és a tó vidéke valóban országos jelentőségű, népszerű üdülőkörzetté válik. Ahol pedig jól érzik magukat és elégedettek a belföldi turisták, előbb utóbb megjelennek a külföldiek is.

LT Consorg Kft.

50


Összegzés Fejér megyét turisztikai célterületté alakítani és egyúttal versenyképessé tenni csak alkalmas turisztikai kínálat megteremtésével lehet. Ennek alapja a tudatos termékfejlesztés. A turisztikai termék egy szolgáltatás halmaz, amely a vonzerőn alapul (amiért a turista éppen az adott térségbe jön) és az otthonától távollévő turista igényeinek teljes kielégítését célozza. Tartalmaznia kell a vonzerőnek megfelelő közlekedési, szállás, étkezési, szórakozási, egészségügyi, biztonsági, banki, információs és egyéb szolgáltatásokat. Egy fogadóterületnek mindezeket meg kell teremtenie és elérhetővé kell tennie a turista számára is. A turisztikai kínálat fő termékeit az exkluzív turisztikai termékek alkotják, amelyek egyedi vagy sajátos vonzerőkön alapulnak, és képesek távolabbról is turistákat vonzani. A fő termékek mellett fontos más egyéb termékek kialakítása és számos rész szolgáltatás biztosítása is. Alapvető hogy a szokványos termékek is komplexek legyenek, a szolgáltatások pedig nemzetközi színvonalúak, és az árak legyenek összhangban velük. Mindezeket szem előtt tartva a megye számára a legcélravezetőbb stratégia az lehet, ha irányvonalat nyújt minden turisztikai fejlesztés számára, de a megvalósításban az erőforrásokat néhány egyedi és sajátos vonzerőn alapuló komplex turisztikai termék kifejlesztésére koncentrálja. Igy érhető el leghamarabb, hogy Fejér megye a máshol élő emberek számára is vonzó utazási célterületté váljon, és ha a turisták már itt tartózkodnak, akkor a vonzerővel kevésbé ellátott településeknek is lehetőségük nyílik arra, hogy sajátos programokkal és szolgáltatásokkal magukhoz csalogassák őket egy kirándulás vagy látogatás keretében. Igy minden térség részesedhet a turizmus hasznából, ha viszont marad a jellegtelenség, a középszer és az ismeretlenség, akkor egyik sem. A fejlesztési politikában emellett fontos feladat a megye két nagy városközpontja – Székesfehérvár és Dunaújváros – turisztikai arculatának és vonzáskörzetének kialakítása, hiszen ez szintén alapvetően meghatározza a megye képét. Úgyszintén fontos feladat a ma meglévő egyetlen ismertebb üdülőkörzet, a Velencei-tó potenciális turisztikai lehetőségeinek a felmérése és optimalizálása. Mindennek szem előtt tartásával a 6. táblázat fontossági rangsorba szedve felsorolja a megye lehetséges exkluzív és szokványos turisztikai termékeit, azok jellemzőit és helyszíneit, valamint az átutazó forgalom és a kirándulások igényelte főbb rész-szolgáltatásokat. A 7. táblázat és az azt követő ismertető bemutatja a megye kistérségeinek jövőbeli lehetséges turisztikai kínálatát. Székesfehérvár és Dunaújváros jövőbeli turisztikai arculatát meghatározza a hivatásturizmus, a kulturális- és a sportturizmus feltételeinek javítása (kongresszusi központok, színvonalas szállodák, sportpályák és kapcsolódó szolgáltatások építése), valamint a szervezőközpont szerepükkel járó irányító és szervező feladatok sikeres betöltése a turizmus területén is, amelynek eredményeként a fejlődő turizmus előnyei az egész megyében érezhetők lesznek. A Velencei-tó potenciális turisztikai lehetősége, hogy jelenlegi jellegtelen, nyári szezonú tömegturizmusát a térség vonzerőire épített változatos turisztikai termékek egész évre kiterjedő turistaforgalma váltsa fel.

LT Consorg Kft.

51


5. MEGVALÓSÍTÁS – PROGRAMOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSA

A tervezés értelmét a sikeres gyakorlati megvalósítás adja. Ennek menetét mutatja be a következő oldalon A jövő tudatos formálása című ábra. A koncepció kidolgozása a jelenlegi helyzet elemzésén alapult, amelynek során Fejér megye turizmusát a világturizmus és a magyarországi turizmus perspektívájából is megvizsgáltuk. A világturizmus elemzése a nemzetközi tapasztalatok és a legújabb irányzatok megismerését segíti elő, beleértve a piac jövőbeni alakulásának kilátásait. A magyarországi turizmus helyzete és alakulása közvetlenül meghatározza a megye turizmusát. A piac rendszerváltozást követő megváltozása miatt gyökeres fordulatra volt szükség a hazai turizmus szemléletében és gyakorlatában, ami az állam részéről csak tíz év után, a Széchenyi terv megszületésével következett be. A terv turizmus fejezetének kidolgozásához felhasznált tanulmány előrejelzése (l. 2. fejezet 4. tábla) szerint a magyarországi turizmus a következő években egy rendkívül dinamikus fejlődési szakaszba ér. Ezt a gazdasági előrehaladás és az Európai Unióhoz való csatlakozás szükségessé, a piaci kilátások pedig lehetővé teszik. A turizmus mellett kevés más tevékenységre áll, hogy vannak a fejlesztésére adottságaink és egyidejűleg van rá kereslet is (elsősorban a hatalmas európai piac, ahol szemben az áruforgalommal - a turizmus területén nem érvényesül a protekcionizmus). Később a gazdaság fellendülésével párhuzamosan meg fog élénkülni a belföldi piac is és hosszabb távon átveszi a főszerepet. A megye helyzete beleillik ebbe az összképbe. A jövőben a természeti környezet megóvása az első számú prioritást kell, hogy jelentse a turizmus fejlesztésénél is, a turizmust magát pedig marketing szemlélettel, a lehető leghatékonyabb formák előnyben részesítésével kell majd fejlesztenünk. Ez tudatos fejlesztési politikát és szakszerű gyakorlati megvalósítást igényel, mert csak így optimalizálhatók a turizmus környezeti és életminőségre gyakorolt hatásai. A célok megfogalmazásával és a megvalósításukért felelős szervezetek kijelölésével egy hosszú távú turizmuspolitikát megalapozni hivatott szakmai koncepció lényege elkészült, a megvalósítás mikéntjét már a programozás hivatott előírni. A jövőkép megvalósításához szükséges feladatok összetettsége és jelenlegi problémák (pl. a megvalósítás folyamatát irányítani hivatott operatív szervezet hiánya) miatt azonban tovább kell mennünk: a továbbiakban a megvalósítás stratégiáját vázoljuk fel, és jelezzük a legsürgősebb feladatokat. Mindenek előtt célszerű a koncepciót a térség lakosságával, önkormányzataival, szakmai szervezeteivel és vállalkozóival megismertetni, mert így érhető el, hogy az emberek magukénak vallják, és ebben az esetben valóban a megye hivatalos és az érintettek által is elfogadott turizmuspolitikája lesz, amely szakmailag orientálni és irányítani képes a kistérségi és települési tervek, a különböző fejlesztési programok és a konkrét beruházási tervjavaslatok (projektek) kidolgozását, és a gyakorlati megvalósítást egyaránt.

LT Consorg Kft.

52

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 4. ábra A jövő tudatos formálása

 T E R V E Z É S KONCEPCIÓ  FEJLESZTÉSI PROGRAM  PROJEKTEK

 M E G V A L Ó S I T Á S  FELTÉTELRENDSZER  FEJLESZTÉSEK SZERVEZETI FELTÉTELEK JOGI „ KÖZGAZDASÁGI „ MARKETING SZEMLÉLET

TERÜLETBIZTOSÍTÁS INFRASTRUKTÚRA LÉTESÍTMÉNYEK EMBERI ERŐFORRÁSOK

 SZAKSZERŰ ÉS KÖRNYE ZETBARÁT MŰKÖDTETÉS 

LT Consorg Kft.

53


5.1. A megvalósítás feltételrendszere A megvalósítás feltételei rendszert képeznek: csak együttes biztosításukkal várható a célok maradéktalan megvalósítása. A fő feltételek: a koncepció elfogadása és beépítése a megyei területfejlesztési tervekbe; a turizmus megyei intézményrendszerének kialakítása és a személyi feltételek biztosítása; a megfelelő jogi és közgazdasági szabályozás, a fejlesztési források biztosítása, valamint ösztönzőrendszer létrehozása; marketing stratégia kialakítása; középtávú fejlesztési program kidolgozása és elfogadása; projektek kidolgozása, menedzselése és megvalósítása. Különösen fontos a köz- és a magánszféra, valamint azok különböző szereplői számára a kompetenciák és a felelősségek világos meghatározása, mert ez lehet a sikeres turizmus megteremtéséhez szükséges együttműködés záloga. 5.1.1. A koncepció elfogadása és beépítése a megyei területfejlesztési tervekbe A turisztikai terveknek országos szinten nem alakult még ki az általános elfogadási rendje. A rendszerváltozást követően a Széchenyi terv az első olyan nemzeti szintű terv, amely a turizmussal úgy foglalkozik, hogy a célok megvalósításához központi forrásokat is rendel. Megyei szinten az önkormányzatok jogi illetékessége rendezett (Önkormányzati törvény), de az nem párosult olyan eszközök biztosításával, amelyek szükségesek lennének az általuk elfogadott tervek megvalósításához. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szabályozta a megyei önkormányzatok és a területfejlesztési tanácsok területfejlesztési és területrendezési feladatait. A 27. § (2) bekezdés b) pontjában a területrendezési terv kapcsán egyebek között kimondja, hogy hosszú távú előrejelzések alapján területileg összehangolják a kötelezően ellátandó feladatokat, különösen az oktatási, a közművelődési, az egészségügyi, a szociális, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos, az idegenforgalmi, illetve közszolgáltatási feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal. A turisztikai koncepciót tehát az előzetes egyeztetéseket követően a megyei önkormányzat hivatott jóváhagyni. A hivatalos jóváhagyást követően – szakmai szóhasználat szerint – a koncepció a megye hivatalos turizmuspolitikájává válik, amely irányvonalat ad a további fejlődéshez ezen a területen. Ezt követően fontos elérni, hogy a koncepció beépüljön a megyei területfejlesztési tervekbe. 5.1.2. A turizmus megyei intézményrendszerének kialakítása A koncepció megvalósításához alapvető fontossággal bír, hogy legyen, aki menedzseli azt. Ehhez a 2.2.2.9. Turisztikai intézményrendszer és tájékoztatás c. pontban felsorolt gondokat kell mielőbb orvosolni. A feladatok a következők: a.) Operatív szervezet létrehozása a megyei turizmuspolitika megvalósítására. Javasolható megoldás: Fejér megye Turisztikai Hivatalának (FTH) megalapítása a fővároséhoz hasonló, közhasznú társaság formájában, valamint az FTH hatékony működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Javasolt felelős: Fejér megyei Önkormányzat. Javasolt határidő: 2003. január.

LT Consorg Kft.

54

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA b.) A megyei szintű marketing szervezet létrehozása. Javaslat: az FTH keretében célszerű kialakítani, így a térségi (megyei) turisztikai menedzsment egységes szervezetben működne és ellátná mind a fejlesztési, mind a marketing feladatokat. Javasolt felelős: Fejér megyei Önkormányzat. Javasolt határidő: 2003. január. c.) A kistérségi társulásokban szakképzett térségi turisztikai menedzserek alkalmazása. Javaslat: a turizmus jelentős fejlesztésében érdekelt kistérségi társulások iskolázzanak be térségi turisztikai menedzsment szakirányra (akár a nappali, akár a levelező képzésbe) arra alkalmas munkatársakat. Javasolt felelős: kistérségi társulások. Javasolt határidő: 2003. január. d.) A turizmusban érdekelt települések önkormányzatában turisztikai bizottság létrehozása külső szakemberek és turisztikai szakmai szervezetek képviselőinek a bevonásával. Javasolt felelősök: érintett települési önkormányzatok. Javasolt határidő: 2002. őszén, a választásokat követően. e.) A polgármesteri hivatalokban szakképzett turisztikai előadók alkalmazása. Javaslat: a turizmus jelentősebb fejlesztésében érdekelt települések polgármesteri hivatalai iskolázzanak be arra alkalmas munkatársakat térségi turisztikai menedzsment szakirányra. Javasolt felelősök: érintett települési önkormányzatok. Javasolt határidő: 2003. f.) A turizmusban alapfeladatnak számító tájékoztatási tevékenység ellátására hivatott nyilvános Turinform iroda létrehozása a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező településeken. Javaslat: a Turinform irodát a MATUR ajánlásának megfelelően célszerű a művelődési ház építve vagy annak keretében létrehozni, majd a művelődési ház arra vállalkozó munkatársainak turisztikai képzéséről gondoskodni. Javasolt felelősök: érintett települési önkormányzatok. Javasolt határidő: 2003. g) Beutaztatásra szakosodott utazási szervezet megalakulásának ösztönzése a megyében. Javaslat: pályáztatás és/vagy egy már a térségben működő utazási iroda számára ösztönzők nyújtása a beutaztatásra való szakosodáshoz; a nagyobb magyar utazásszervezők meggyűzése, hogy programjaikba vegyék be a megye (kialakuló) kínálatát; közvetlen kapcsolatok kiépítése a fő küldő-országok tour operátoraival, hogy közvetlenül programozzák a megye termékeit Javasolt felelősök: Megyei Önkormányzat – FTH. Javasolt határidő: 2003. Szemben a koncepció távlati jellegével a fenti javaslatok rövidtávra szólnak. Ennek indoka: a távlati célok megvalósítását indokolt azonnal elkezdeni, hiszen magában a tervezésben is fontos szakaszok vannak még hátra. Ehhez elengedhetetlen a felelős szervezet létrehozása, amely tevékenységével a jelenlegi kínálat javítását és jobb értékesítését is előmozdíthatja. 5.1.3. Jogi és közgazdasági szabályozás, források, ösztönzők

LT Consorg Kft.

55

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Jogi és közgazdasági szabályozás A turisztikai koncepció megvalósítását jogi vonatkozásban alapvetően az önkormányzati, a területfejlesztési és az ágazati szabályozás érinti. A szükséges közcélú források is döntő módon ezekről a területekről várhatók. A Megyei Önkormányzat hozhat intézkedést az előző pontban javasolt feladatok egy részéről, így az FTH alapításáról. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről meghatározza a Megyei Területfejlesztési Tanács központi szerepét a megyefejlesztésben (koordináció, tervezés, fejlesztési programok kidolgozása, finanszírozás stb. – l. 13. §9 ). Miután a turizmust integrálni kell a területfejlesztésbe, a szabályozás értelemszerűen rá is vonatkozik. Másik oldalon a Kormány, illetve a Gazdasági Minisztérium ágazati szabályozását fontos folyamatosan figyelemmel követni, olykor aktívan közreműködni abban. Igy pl. lehetne kezdeményezni a megyei önkormányzat kompetenciájának kiterjesztését a Velencei tóra, amely mint kiemelt üdülőkörzet jelenleg nem egyértelműen tartozik hozzá. Ugyanakkor a megye turizmusának egészséges fejlődését nehéz elképzelni a Velencei tó integrálása nélkül. A közgazdasági szabályozás általában normatív, kivéve a helyi adókat. Ezt figyelembe véve ezen a területen az Önkormányzati törvény alapján, a helyi adók kapcsán merül fel annak a lehetősége, hogy a turizmus fejlesztésében érdekelt önkormányzatokat ösztönözzük az idegenforgalmi adó (és az utána járó kétszeres állami támogatás) visszaforgatására a turizmus fejlesztésére. Egy másik önálló cselekvési lehetőség a Fejér megyei Turizmusfejlesztési Alap (FTA) létrehozása, amelynek célja a távlati célok megvalósításának elősegítése és a külső források bevonásához szükséges saját erő biztosítása lenne. Források A megvalósítás egyik fő kérdése a fejlesztésekhez szükséges pénzeszközök biztosítása, amire a saját források mellett lényegében két módon nyílik lehetőség: 9

13. § (1) A megyei területfejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint a megyei munkaügyi tanáccsal. (2) A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehangolja a kormányzat, a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja; b) kidolgozza és elfogadja - az országos területfejlesztési koncepcióval [6. § a) pont] összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: a megyei területfejlesztési koncepció), illetve a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat; c) pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása érdekében; d) megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes megyei fejlesztési programok finanszírozásáról; e) részt vesz - külön jogszabályok szerint - a területi kiegyenlítést szolgáló előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok elosztásának döntés-előkészítésében, a felhasználás értékelésében; f) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § a) pontjában, illetve a 7. § g) pontjában meghatározott koncepciókat; g) közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében; h) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához.

LT Consorg Kft.

56

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA  a közületi feladatok (pl. a programok és a projektek kidolgozása, az infrastruktúra fejlesztése, a térségi marketing feladatok ellátása stb.) finanszírozására a saját önkormányzati forrásokat kiegészítő pályázatok útján,  a vállalkozási szintű beruházások megindítására pedig a magántőke bevonásával. Mindkét csoportban saját és külső forrásokkal számolhatunk. Saját források A közcélú feladatoknál saját forrás képződhet az önkormányzatoknál a helyi adókból (pl. az idegenforgalmi, az iparűzési és az építményadó), az állami cél és egyéb támogatásokból, valamint a vagyonértékesítésből. Az önkormányzatok komolyabb fejlesztésekre önerőből általában képtelenek, sőt az esetek többségében a külső forrásbevonáshoz elengedhetetlen saját rész fizetését sem tudják vállalni. E nélkül viszont nem lehet részt venni a pályázatokon. A gondon valamelyest segíthet ha a jövőben a fejlesztésekre fennmaradt pénzek felhasználásánál mindig elsőbbséget adnak a pályázatokon való részvételnek, mert ezáltal pénzüket megsokszorozhatják. Ezt fontos tudatosítani velük (pl. konferenciák és tájékoztató anyagok útján). A másik út, ha a saját rész fedezésére megkísérelnek vissza nem térítendő támogatásokat megszerezni, illetve ezt a lehetőséget a különböző alapoknál kilobbizni. További segítséget jelenthet a kistérségi együttműködés, amikor egy átmeneti gondokkal küszködő önkormányzatot a társtelepülések segítenek ki. A vagyonértékesítés a legkevésbé ajánlott forma, mivel az önkormányzatok rendelkezésére álló vagyontárgyat legtöbbször földterület képezi. A föld értéke az uniós csatlakozást követően várhatóan jelentősen nőni fog, amint az infrastrukturális fejlesztést követően is. Emellett a hatékony felhasználást illetően sok esetben a saját földterületen létrehozott turisztikai vállalkozás jelentheti majd a legjobb megoldást vagy közületi feladatok ellátásának feltételét (pl. térségi információs központ létrehozása). A magánszektor beruházásainál – különösen a kisvállalkozások esetében – hasonlóképpen gondot okoz a saját források elégtelensége. A hitelek igénybevétele mellett közös vállalkozások szervezése jelenthet erre megoldást. Az előbbi lehetőség kihasználásának fő akadályát – az utóbbi időben bekövetkezett mérséklődés ellenére – a kamatok még mindig magas volta képezi. Ezen a különböző kedvezményes hitelakciók igénybevétele, különösen a kormány közép- és kisvállalkozási programjának megvalósítása, illetve az ahhoz kapcsolódó ösztönzési rendszer életbe lépése segíthet majd. A közös vállalkozások szervezésének a gyakorlata még nem alakult ki, előbb utóbb azonban a kisvállalkozók is rá fognak ébredni ennek a fontosságára, különösen ha elterjednek a beszállítói programok. Külső hazai források A szűkösen rendelkezésre álló saját források kiegészítése érdekében mind az önkormányzatoknak, mind a magánvállalkozásoknak fontos folyamatosan figyelemmel követniük a pályázati és egyéb forrásbevonási lehetőségeket. Ez egyrészt a kamarák, a vállalkozásfejlesztési központok és a kistérségi társulások kiemelt feladata, másrészt közvetlenül is lehet információt szerezni róluk az illetékes minisztériumok közlönyeiből, valamint olyan kiadványokból, mint a "Pénzforrás" (az első rendszeresen megújított könyv az

LT Consorg Kft.

57

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA állami támogatásokról) vagy a "forrás  express" (az első havilap az állami támogatásokról. Emellett az Interneten is egyre inkább hozzáférhetők a forrásokkal kapcsolatos információk. A jelenleg rendelkezésre álló hazai külső források a következőképpen csoportosíthatók:  Állami támogatások, pl.  a Turisztikai Célelőirányzat (GM),  a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GM),  a Vidékfejlesztési Célelőirányzat (FVM),  Vízügyi Célelőirányzat (KHVM),  a Környezetvédelmi Alap (KvM),  regionális kerékpárutak építésének támogatása (KHVM és FVM),  a Munkaerőpiaci Alap (SzCsM) stb.  Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése, pl.  ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.,  Magyar Fejlesztési Bank,  Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány,  PROMEI Kht.,  Duna Fejlesztési Kht. stb.  Bankok által folyósított kedvezményes hitelek (pl. E hitel, 25%-os hitelkonstrukció, KVP, MRP, Felszámolási hitel, Start hitel, 1., 2. japán Vállalkozói Hitel stb.) és a vállalkozás finanszírozási társaságok szolgáltatásai (hitelek, garanciák, tanácsadás, lízing stb.). Külső nemzetközi források A legfontosabb külső nemzetközi forrást már ma is az Európai Unió támogatási alapjai jelentik. A jelenleg és a következő hat évben várhatóan elérhető, speciálisan a közép és kelet európai térségnek szánt EU-forrásokról (PHARE, ISPA, SAPARD) szintén a fenti forrásokból és az EU magyarországi képviseleteitől lehet tájékoztatást kapni. Emellett már a csatlakozás előtt is egyre inkább mód nyílik az Európai Unió strukturális alapjaiból is támogatások megszerzésére (pl. Lien, Kaleidoscope, Sokrates stb.). Valamennyi lehetőségről a legátfogóbb információkat a GM Turisztikai pályázatok kézikönyve nyújtja (megszerezhető a GM Turisztikai Helyettes Államtitkárságán, a RIB-nél és a GM Internet honlapján: www.gm.hu). A támogatások mellett nemzetközi hitelek is elérhetők, ilyenek pl. az EBB "Pénzügyi szektor globális kölcsön" vagy az EBRD finanszírozású Mezőgazdasági Átalakulási Program. Külső befektetők vonzása Gyakran a kívülről jövő befektetők jelentik a legfontosabb forrást a fejlesztések megvalósításához. Ezt azonban aktívan irányítani és ösztönözni kell. A legfontosabb ösztönző a megyei fejlesztési tervek és a konkrét, helyre szóló projektek megléte. Emellett fontos és a befektetők vonzása céljából ösztönző-rendszert kialakítani. Az ösztönzők három csoportba sorolhatók: pénzügyi ösztönzők (támogatások, kedvezményes telekárak és kölcsönök, hitelés árfolyam garanciák, a külföldi vállalkozásoknak nyújtott befektetési garanciák), adózási ösztönzők (adómentesség, adókedvezmények), egyéb ösztönzők (a vonzerők fejlesztése, a szakmai képzés támogatása, import könnyítések, az ország vagy a régió hírverése stb.).

LT Consorg Kft.

58

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Az ösztönzőket kombináltan célszerű felhasználni. A leggazdagabb országok is 8-10 ösztönző felhasználásával érik el, hogy az valósuljon meg, amit megterveztek. Ha mindez megvan, akkor a projekt menedzsment segítségével a megye maga képes a kívánt fejlesztésekhez befektetési fórumokon való részvétellel, illetve azok megszervezésével a befektetőket megtalálni, akik így azt fogják megvalósítani, amit mi szeretnénk, nem pedig a maguk sokszor szeszélyes és a térség igényeivel nem számoló ötleteit. A tervek és az ösztönzők a tudatos fejlesztés alapvető feltételeit jelentik. Az ösztönzők egy részét a központi szabályozás biztosítja, főleg zöldmezős beruházások esetén. Ezen felül a megye sajátos igényeivel is számoló ösztönzőrendszer kialakításához a megyén belüli saját lehetőségek is rendelkezésre állnak: szakszerű tervek és projektek, területbiztosítás, kedvező telekárak vagy bérleti díjak, bürokráciamentes ügyintézés, helyi adókedvezmények, a tovább- vagy átképzési lehetőségek, segítség a szakképzett munkaerő toborzásában, színvonalas térségi marketing, együttműködési készség stb. A külső források megszerzését és a megyei ösztönzőrendszer kialakítását egyaránt elősegítené a saját források egyesített és koordinált felhasználása, a fentebb említett a Fejér megyei Turizmusfejlesztési Alap (FTA) létrehozása. Hasonlóra az országban nem ismerünk példát. Fejér megye egyik igazi innovációja lehetne ennek a megvalósítása. A fentiek alapján ebben a témakörben a következő kiemelt feladatok elvégzése javasolható: a.) Ösztönző-rendszer kialakítása a turisztikai befektetése bátorítására és tervek szerinti megvalósításuk elősegítésére, amelyhez a központi ösztönzők mellett a megye is hozzájárul tervek és projektek kidolgoztatásával, saját forrásokkal, adókedvezményekkel, területbiztosítással, marketinggel, szakemberképzéssel és más rendelkezésre álló eszközökkel. Javasolt felelős: Fejér megyei Önkormányzat. Javasolt határidő: 2003. b.) A Fejér megyei Turizmusfejlesztési Alap (FTA) létrehozása az önkormányzati saját források, az e célra felhasználható központi források, különösen az idegenforgalmi adóhoz járuló központi támogatás, vállalati hozzájárulások, pályázatokon megszerezhető támogatások, stb. felhasználásával a távlati turizmusfejlesztési célok megvalósítása céljából. Javasolt felelős: Fejér megyei Önkormányzat. Javasolt határidő: 2003. 5.1.4. Marketing A marketing segítségével érhető el, hogy a meglévő kínálat jobb kihasználásához és a megvalósuló fejlesztések megtérüléséhez a turistaforgalmat időben lehessen biztosítani. A marketing a piacteremtés és -befolyásolás eszköze. A maga sajátos technikáival - a piackutatásra alapozott termék-, ár-, elosztási- és kommunikációs eszközök keverékeivel (mixekkel) - a marketing gondoskodik arról, hogy megismerjük a piacot és a turisták igényeinek figyelembe véve alakítsuk ki szolgáltatásainkat, amelyeket azután megfelelő áron, a leghatékonyabb értékesítési csatornákon keresztül, figyelemfelkeltő módon s kellő tájékoztatást nyújtva kell eljuttatnunk a leendő turistához, hogy miránk essen a választása és ide utazzon hozzánk. Hogy azután itt azt kapja meg, amit ígértünk, színvonalas LT Consorg Kft.

59

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA szolgáltatásokat, tiszta és rendes környezetet, figyelmet, hogy jól érezze magát nálunk és elégedetten távozzon, jó hírünket keltse a világban és visszatérjen hozzánk maga is. Ha ez sikerül, akkor volt értelme a tervezésnek, a pénzforrások összegyűjtésének, a fejlesztéseknek, ha viszont nem sikerül és nem jön a turista, vagy csalódottan távozik, akkor hiábavaló volt a sok erőfeszítés. A marketingen múlik minden. A marketing ugyanakkor nem csak technikát jelent, hanem egy szemléletet, gondolkodásmódot is, ezért van ott az ábrán mindenütt a szaggatott vonal: a piacot tevékenységünk első pillanatától kezdve folyamatosan figyelni kell, hogy számolhassunk az igényeivel és a kereslet új irányzataival. A turizmus főszereplője a turista, a turista pedig egyre inkább igényli az ép természeti környezetet ezt szem előtt tartva szükségszerűen találkozik az ökológiai és a marketing szemlélet és meggyőződésünk, hogy hosszú távon csak ez hozhat sikert... Ha ennyi minden múlik a marketingen, érdemes áldozni turisztikai marketing szakemberekre a koncepció, és később a konkrét projektek megvalósítása során, majd a turizmus szervezésében is. Ezáltal a pénzforrások megteremtését is elősegíthetjük, legalábbis abban a szakaszban, amikor kész projektjeinkre hazai vagy külföldi befektetőt keresünk. A marketing szakember ugyanis nem keresi a befektetőt, hanem hozza. Ő a piacot kutatja és a potenciális turistákat keresi. Ha megvan a leendő közönsége a gyógyszállónak, üdülőfalunak, fitness központnak, akkor könnyen akad rá befektető, ha a szállodaépítés mégoly költséges is A koncepció megvalósítása tehát jelentős mértékben függ attól, hogyan sikerül kialakítani a megyei marketing szervezetet, lesznek-e jól felkészült munkatársak, lesz-e elegendő költségvetés, sikerül-e kialakítani a jó együttműködést a kistérségekkel, a települési önkormányzatokkal és vállalkozókkal, sikerül-e hatékonyan ellátni valamennyi marketing alapfunkciót: a kutatást, a termékfejlesztést, az árak versenyképes kialakítását, az elosztási csatornák kiépítését és a piac szegmentálását, és a korszerű kommunikáció megteremtését? Annak érdekében, hogy mielőbb kedvező válasz születhessen ezekre a kérdésekre, a következő javaslatokat célszerű megfontolni: a.) Fejér megye Turisztikai Hivatalába munkatársnak a legkiválóbb turisztikai marketing szakembereket kell megszerezni és időben kell biztosítani a működéshez szükséges megfelelő eszközöket. b.) A megyei turizmusfejlesztési program keretében ki kell dolgozni Fejér megye középtávú marketing tervét. Javasolt felelős mindkét esetben: Fejér megye Önkormányzata. Javasolt határidő mindkét esetben: 2002.

LT Consorg Kft.

60


5.2. Javaslat a stratégiai és operatív program kidolgozására A középtávú turizmusfejlesztési program kidolgozásának fő célja a hosszú távra szóló koncepció megvalósításának elősegítése középtávon (pl. 2003-2006), a rendelkezésre álló és mozgósítható eszközök figyelembe vételével. A középtávú turizmusfejlesztési programnak a következő főbb kérdésekre kell választ adnia:  Melyek a turizmus távlati fejlesztési céljai közül azok, amelyek középtávon – a mozgósítható források és egyéb feltételek figyelembe vételével – megvalósíthatók?  E célok megvalósításával milyen szerepet tölt majd be a turizmus 5-6 év múlva a térség gazdaságában, természeti és kulturális értékeinek hasznosításában és védelmében, a lakosság foglalkoztatásában és a jövedelemteremtésben, a lakosság életmódjában stb.?  Hogyan illeszthető a turizmus fejlesztése a területfejlesztésbe?  Milyen konkrét projektek kidolgozása és megvalósítása szükséges a célkitűzések eléréséhez? Mik a prioritások?  Milyen munkaszervezettel lehet biztosítani a program megvalósításának menedzselését?  Kik a szereplők és ezen belül a felelősök? Hogyan lehet biztosítani a partnerek együttműködését?  Melyek a finanszírozás forrásai és mi a szükséges ütemezés?  Milyen marketing tevékenységgel lehet elérni a szükséges turistaforgalom biztosítását?  Hogyan kell megszervezni a végrehajtás figyelemmel kísérését (monitoring)? A programozási rendszer stratégiai és operatív programozáson alapul. A stratégiai programozás tartalmazza a régió turizmusának, valamint természeti–társadalmi– gazdasági környezetének elemzését, erős és gyenge oldalait, megállapítja az általános prioritásokat és célokat, meghatározza a munkaszervezést, megjelöli a finanszírozás forrásait. Az operatív programozás a stratégiai programra épül, de konkrétabb annál, mert a jövőbeli végrehajtás és működtetés kereteit is szabályozza: al- és részprogramonként részletezi a célkitűzéseket és prioritásokat, tartalmazza a középtávú részprogramokra kidolgozott projekt javaslatokat, kidolgozza a költségvetési forrástérképet, meghatározza a megvalósítás ütemezését, menetét, beleértve a végrehajtás figyelemmel kísérését és értékelését is. A programok alapján dolgoztathatók ki azok a projektek, amelyek segítségével valóban lehetőség nyílik a tudatos tőkebevonásra, illetve amelyek alapján a gyakorlatban is megindulhatnak a fejlesztések a tudatos fejlesztés kritériumainak megfelelően. Mindennek feltétele tehát a térségi tervek – a koncepció, a program és az annak alapján kidolgozandó projektek – megléte és azok menedzselése egy arra alkalmas szervezet segítségével. A következő ábra bemutatja a turizmusfejlesztési tervek egymásra épülését. Javaslat: a tudatos fejlesztéshez szükséges középtávú megyei turizmusfejlesztési program, valamint a fejlesztési projektek kidolgozása. Javasolt felelős: Fejér megyei Önkormányzat. Javasolt határidő: a programra 2002; a projektekre folyamatos. LT Consorg Kft.

61

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 5. ábra A turizmusfejlesztési tervek egymásra épülése

KONCEPCIÓ

FEJLESZTÉSI PROGRAM

STRATÉGIA

OPERATÍV

Projektek P1

P2

P3

P4

P5

Pn

A háromszögön belüli nyilak a tervek közötti hierarchikus viszonyt, a kinti szaggatott vonal a visszacsatolást és a megvalósítás menetét jelzik.

Forrás: Lengyel Márton, A turizmus általános elmélete, HFF, Budapest, 2002 (új kiadás kézirata)

LT Consorg Kft.

62

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Összegzés A távlati cél a fenntartható turizmus megteremtése és Fejér megye versenyképes turisztikai célterületté alakítása, amelynek elérésével a turizmus nem jár majd negatív hatásokkal a kulturális és természeti környezetre, hozzájárul a gazdasági-társadalmi fejlődéshez, biztos megélhetést biztosít a lakosság növekvő részének, a vállalkozások számára rentábilis, a turistáknak pedig kifogástalan utazási-üdülési élményt nyújt. A fenntarthatóság eléréséhez és a jövőkép megvalósításához a turizmus tudatos fejlesztése szükséges. A tudatos fejlesztés feltételezi az előrelátást, a tervezést és a tervek ellenőrzött megvalósítását, amihez felelős intézményekre, felkészült és tisztességes emberekre, pénzügyi forrásokra, megfelelő közgazdasági és jogi szabályozásra, a fejlesztéseket irányító gazdasági és egyéb ösztönzőkre, szakszerű térségi marketingre és sokirányú együttműködésre van szükség. A marketing segítségével érhető el, hogy a meglévő kínálat jobb kihasználásához és a megvalósuló fejlesztések megtérüléséhez a turistaforgalmat időben lehessen biztosítani, ezért a megyei szintű korszerű marketing tevékenység kialakítása a koncepció megvalósításának szintén alapfeltétele. A koncepció távlati céljainak megvalósításához a feltételeket fokozatosan kell kialakítani, azonban vannak olyan lényegi feltételek, amelyeket fontos már rövid távon kialakítani, hogy megszűnjön a turizmus hanyatlása, a meglévő kínálat is több jövedelmet hozzon, és a leendő befektetők számára is vonzóbbá váljék a térség. Az alapvető feltételek:  Fejér megye Turisztikai Hivatalának (FTH) létrehozása (az operatív feladatok ellátására a koordináció, a marketing, a fejlesztések és a projekt menedzsment területén);  az FTH működéshez szükséges megfelelő eszközök időbeni biztosítása, szakmailag és emberileg egyaránt kiváló munkatársak alkalmazása;  a szakszerűség erősítése a településeken és a kistérségekben az arra alkalmas munkatársak ki- és továbbképzésével; 

további Tourinform irodák létrehozása és a beutaztató tevékenység ösztönzése;

 ösztönző-rendszer kialakítása a turisztikai befektetések bátorítására és a tervek szerinti megvalósításuk elősegítésére, amelyhez a központi ösztönzők mellett a megye is hozzájárul;  Fejér megyei Turizmusfejlesztési Alap (FTA) létrehozása az e célra felhasználható központi források, önkormányzati saját források, vállalati hozzájárulások, pályázatokon megszerezhető támogatások stb. felhasználásával;  középtávú megyei turizmusfejlesztéi program kidolgozása a koncepció elfogadását követően azonnal, majd a beruházási projektek kidolgozása folyamatosan;  a megyei turizmusfejlesztési program keretében Fejér megye középtávú marketing tervének kidolgozása; 

a koncepció integrálása a megyei területfejlesztési tervekbe;



a koncepció ismertté tétele a megyében.

LT Consorg Kft.

63


6. A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁTÓL VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

A koncepció megvalósításától mindenekelőtt a Bevezetőben felvázolt célok teljesülése várható: Fejér megye Önkormányzata kialakítja turizmuspolitikáját és a hosszú távú fejlesztési célok meghatározásával, valamint a megvalósítás feltételrendszerének megteremtésével megalapozza a turizmus tudatos fejlesztését a megyében. Megvalósul a turisztikai jövőkép, Fejér megye tranzit térségből fokozatosan egy jelentős magyarországi utazási célterületté alakul át. Egyéb várható eredmények:  megszűnik a turizmus spontán alakulása és leépülése, a turizmus előnyei válnak uralkodóvá megyeszerte és a negatív hatások lecsökkennek;  a turizmus kedvező módon egészíti ki az ipari és mezőgazdasági termelést, hozzájárul a harmadik szektor jelentőségének növeléséhez és ezáltal a gazdasági szerkezet korszerűsítéséhez;  a turizmus fenntartható fejlesztése elősegíti a megye természeti és kulturális örökségének védelemmel egybekötött hasznosítását, az elmaradott térségek felzárkózását, a lakosság megtartását és gyarapodását, életminőségének javítását;  a turizmus gazdasági szerepe megnő: a megye bruttó belső termékében és a foglalkoztatásban 4-5%-os arányt ér el;  a turizmus révén a megyébe kívülről beáramló jövedelmek legalább ugyanannyi munkahelyet és jövedelmet teremtenek más kapcsolódó ágazatokban, mint magában a turisztikai szektorban (multiplikátor hatás);  a fentiek eredményeként Fejér megye területfejlesztési stratégiai célja – „Az innováció, a megújulás átfogó kiterjesztése és ez úton az élet minőségének a folyamatos javítása” – elérésében a turizmus két módon is közreműködik: főszerepet játszik ott, ahol ez a cél csak a turizmus révén érhető el (pl. az emberi kapcsolatok bővítése, a természeti és kulturális örökség hasznosítással egybekötött megőrzése és olyan térségek fejlesztése, ahol az ipar és a mezőgazdaság adottságai nem megfelelőek), és meggyorsítja a folyamatot ott, ahol kedvező módon kiegészíti az egyéb fő tevékenységeket.  a turizmus egyúttal fontos hozzájárulást jelent ahhoz, hogy az emberek számára a megyében és a megyén kívül egyaránt érzékelhetővé váljék a megyei területfejlesztési koncepció által javasolt mottó: „Fejér megye Felső-Pannónia kapuja”. Egyre több látogató számára ez nem átjárót, hanem a megérkezés kapuját jelenti majd.

*

LT Consorg Kft.

64


MEGHATÁROZÁSOK, RÖVIDÍTÉSEK ÉS IDEGEN KIFEJEZÉSEK

Turizmus – magában foglalja az emberek állandó lakó- és munkahelyén kívüli szabad mozgását, valamint az ezzel kapcsolatos szükségleteik kielégítését szolgáló szolgáltatásokat. Két fő formája a szabadidő- és a hivatásturizmus. Mindkettő lehet belföldi vagy nemzetközi. Statisztikai célból megkülönböztetjük a látogatót (minden olyan személy, aki más országból vagy térségből nem pénzkereseti célból 12 hónapnál rövidebb időre egy adott térségbe érkezik), a turistát (azok a látogatók, akik a meglátogatott térségben legalább egy éjszakát töltenek) és a kirándulót (a 24 órán belül továbbutazó látogatókat). A turizmus és az idegenforgalom szinonim fogalmak. Turisztikai termék – a turisztikai kínálat központi kategóriája: egy szolgáltatás halmaz, amely a vonzerőn alapul (amiért a turista éppen az adott térségbe jön) és az otthonától távollévő turista igényeinek teljes kielégítését célozza. Azaz tartalmazza a vonzerőnek megfelelő közlekedési, szállás, étkezési, szórakozási, egészségügyi, kulturális, biztonsági, banki, információs és egyéb szolgáltatásokat. Ezeket a különböző elemeket vagy az utazásszervezők (tour operátorok) ötvözik egybe és értékesítik csomagtúrák formájában az utazási irodákon keresztül (ez az un. szervezett turizmus), vagy a fogadóterületeken a turisták közvetlenül maguk vásárolják meg a szolgáltatóktól azokat (nem szervezett turizmus). Ökoturizmus – egyrészt a turizmus valamennyi formájára érvényes környezetbarát szemlélet, amely kötelességének tartja a természeti és kulturális értékek védelmét és a fogadó területek lakosságának részesedését a turizmus bevételeiből; másrészt a döntően természeti vonzerőkre alapozott turizmus-formák gyűjtőneve. Ide tartozik a természetjárás, a nemzeti parkok látogatása, a madárles, a horgászat, a vadászat, a lovaglás, a kerékpározás, a nem motorizált vizisportok, a falusi turizmus stb. Desztináció – utazási célterület, fogadóterület. Exkluzív turizmus – egyedi, sajátos vonzerőkön alapuló komplex turisztikai termékek előállítása és a vonzerőknek megfelelő motivációval rendelkező piaci szegmensekre irányzott marketingje. EU – Európai Unió GM – Gazdasági Minisztérium OIB – Országos Idegenforgalmi Bizottság RIB –Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Rt. – Magyar Turizmus Rt. RMI – az MT Rt. Regionális Marketing Igazgatósága WTTC: World Travel & Tourism Council – Utazási és Turisztikai Világtanács, a turizmus legjelentősebb vállalkozásait tömörítő nemzetközi magánszervezet. WTO/OMT: World Tourism Organization, Organisation Mondiale de Tourism – a Turizmus Világszervezete, kormányszintű nemzetközi szervezet, amelyet az ENSZ a világturizmus szóvivőjének ismer el. Magyarország 1975 óta a szervezet alapító tagja.

LT Consorg Kft.

65


FELHASZNÁLT IRODALOM

A Közép-Dunántúl Területfejlesztési Koncepciója, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 35/1999 (IV.27.) sz. határozatával elfogadott dokumentum A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja, egyeztetési változat, MTA RKK NYUTI, GYŐR, 2001. április Dunaújváros és térsége turizmusfejlesztési koncepciója és terve (Szemrédi Turizmus Tanácsadó, Horwath Consulting Szállodai és Idegenforgalmi Tanácsadó 2001 július) Fejér megye gazdasága, Magyarországi városkalauz Fejér Megye Múzeumai, Fejér Megyei Múzeumi Igazgatóság, http://www.fejér.hu Fejér megye települései, http://www.fejér.hu Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója, MTA RKK NYUTI, Székesfehérvár, 1997 Fejér Megye Területrendezési Terve, VÁTI Kht. Településtervezési Iroda, 2001 Lengyel Márton: A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója, LT Consorg Kft., Balatonfüred, 1993 Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete, KIT Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1994 Lengyel Márton: A turizmus fejlesztésének stratégiája és középtávú programja, a Gazdasági Minisztérium megbízásából készült, Kormányelőterjesztést megalapozó tanulmány, Budapest, 2000. március Országos Területfejlesztési Koncepció Regionális turisztikai koncepció és fejlesztési program a közép-dunántúli idegenforgalmi régió számára, KPMG Consulting, 2000. október Sárvíz önkormányzati társulás, http://www.sárvíz.hu Szávuly Erika: A világ turizmusának főbb trendjei és hatásuk kihasználásának lehetőségei Fejér megyében, szakdolgozat, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2001 Székesfehérvár turisztikai fejlesztési koncepciója, Kodolányi János Főiskola, Turizmus tanszék, 1999. Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Idegenforgalmi Program, 2000 Velencei-tó – Vértes kiemelt üdülőkörzet területfejlesztési koncepciója, a 2001. februári egyeztetési dokumentáció észrevételek átvezetésével módosított anyaga, VÁTI, 2001. május. Vendégváró – Látnivalók Fejér megyében, Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001 World Tourism Organization: Tourism – 2020 vision, WTO, Madrid, 1997 WTTC: European Union Travel & Tourism, Brussels, 1995

LT Consorg Kft.

66


Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ ........................................................................................................................................................ 1 1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 3 Cél .......................................................................................................................................................... 3 Módszer................................................................................................................................................... 4 Területi azonosítás és a megyei szint sajátosságai ................................................................................... 4 Összegzés – a koncepció lényege ............................................................................................................. 5 2. HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................................... 8 A megye rövid bemutatása ............................................................................................................................. 8

2.1. Az előzmények összefoglalása és kiegészítő vizsgálatok .................................................................... 9 Világturizmus ..................................................................................................................................................... 9 Magyarország turizmusa.................................................................................................................................... 10

2.2. Fejér megye turizmusának jelenlegi helyzete .................................................................................. 12 2.2.1. A turizmus környezete ............................................................................................................................. 12 Általános feltételek ...................................................................................................................................... 12 A természeti környezet ................................................................................................................................. 13 Megközelíthetőség ....................................................................................................................................... 13 Egyéb infrastruktúra..................................................................................................................................... 13 Közbiztonság ............................................................................................................................................... 13 Egészségügyi helyzet.................................................................................................................................... 13 Oktatás és szakképzés .................................................................................................................................. 13 A lakosság és a turizmus .............................................................................................................................. 13 2.2.2. A turizmus helyzete ................................................................................................................................. 14 2.2.2.1 A kereslet jellemzői.......................................................................................................................... 14 2.2.2.2. A kínálat helyzete............................................................................................................................ 16 Vonzerők ..................................................................................................................................................... 16 Közlekedés .................................................................................................................................................. 16 Szálláshelyek ............................................................................................................................................... 17 Vendéglátás ................................................................................................................................................. 18 Egyéb szolgáltatások .................................................................................................................................... 18 Higiénia, közbiztonság, településkép, közrend.............................................................................................. 18 Turisztikai intézményrendszer és tájékoztatás............................................................................................... 18 Összegzés ......................................................................................................................................................... 21

2.3. Szintézis és előrejelzések................................................................................................................. 21 2.3.1. SWOT analízis ........................................................................................................................................ 21 2.3.2. Előrejelzések........................................................................................................................................... 24 2.3.2.1. Világturizmus.................................................................................................................................. 24 2.3.2.2. Magyarország turizmusa .................................................................................................................. 26 2.3.2.3. Fejér megye turizmusa..................................................................................................................... 27 Összegzés ......................................................................................................................................................... 28

3. TÁVLATI CÉLOK....................................................................................................................................... 30 3.1. A turizmusfejlesztés lehetséges irányai............................................................................................ 30 3.1.1. Piac által vezérelt turizmusfejlesztés........................................................................................................ 30 3.1.2. Illúziók irányította turizmusfejlesztés....................................................................................................... 30 3.1.3. Tudatos fejlesztés .................................................................................................................................... 31 3.1.4. A javasolt út ............................................................................................................................................ 31

3.2. Turisztikai jövőkép ......................................................................................................................... 32 3.3. Fejér megye távlati turizmusfejlesztési céljai .................................................................................. 33 Természeti környezettel kapcsolatos célok, teherbíróképesség ...................................................................... 34 Társadalmi-kulturális célok .......................................................................................................................... 34 Gazdasági célok ........................................................................................................................................... 34 A turizmus szakmai céljai és távlati jelentősége a térség életében ................................................................. 35 Kapcsolódás a nemzeti, regionális és megyei szintű távlati fejlesztési célokhoz.................................................. 37 Összegzés ......................................................................................................................................................... 38

4. A LEHETSÉGES TURISZTIKAI TERMÉKEK FELTÁRÁSA ÉS RANGSOROLÁSA ..................................................... 39

LT Consorg Kft.

67

FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 4.1. A turisztikai termék......................................................................................................................... 39 4.1.1. A turisztikai termék meghatározása ......................................................................................................... 39 4.1.2. A turisztikai termékek fajtái .................................................................................................................... 39 4.1.2.1. Exkluzív termékek........................................................................................................................... 39 4.1.2.2. Egyéb termékek és rész-szolgáltatások ............................................................................................. 40

4.2. Fejér megye lehetséges turisztikai termékei és rangsorolásuk ......................................................... 40 4.2.1. Kiválasztási kritériumok.......................................................................................................................... 40 4.2.2. A turisztikai termékek jellemzői, helyszínei és rangsora........................................................................... 41

4.3. Területi vonatkozások ..................................................................................................................... 47 4.3.1. Kistérségek turisztikai kínálata................................................................................................................ 47 4.3.2. Székesfehérvár és Dunaújváros turisztikai arculata és vonzáskörzete........................................................ 49 4.3.3. A Velencei-tó potenciális turisztikai lehetőségei ...................................................................................... 50 Összegzés ......................................................................................................................................................... 51

5. MEGVALÓSÍTÁS – PROGRAMOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSA ................................................ 52 5.1. A megvalósítás feltételrendszere ..................................................................................................... 54 5.1.1. A koncepció elfogadása és beépítése a megyei területfejlesztési tervekbe ................................................. 54 5.1.2. A turizmus megyei intézményrendszerének kialakítása ............................................................................ 54 5.1.3. Jogi és közgazdasági szabályozás, források, ösztönzők ............................................................................. 55 Jogi és közgazdasági szabályozás.................................................................................................................. 56 Források....................................................................................................................................................... 56 5.1.4. Marketing ............................................................................................................................................... 59

5.2. Javaslat a stratégiai és operatív program kidolgozására ................................................................ 61 Összegzés ......................................................................................................................................................... 63

6. A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁTÓL VÁRHATÓ EREDMÉNYEK...................................................................... 64 MEGHATÁROZÁSOK, RÖVIDÍTÉSEK ÉS IDEGEN KIFEJEZÉSEK............................................................................ 65 FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................................................ 66

MELLÉKLETEK (külön kötet)

LT Consorg Kft.

68

LT CONSORG KFT május

Recommend Documents