MÉK-TTT Szakmai Fórum > HELYZETÉRTÉKELÉS – 2011.
VITAANYAG
Kedves Kolléga! A 2010. júniusi Tagozati Gyűlésen már jeleztem, hogy egy 15 fős csapattal
A dokumentum nem véglegesített, vitaanyagnak szánt írás.
döntéshozók számára a szakma megújítása érdekében.
színnel, vagy korrektúrával –FEJLESSZE TOVÁBB.
létrehoztuk a Tagozat Szakmai Fórumát, melynek végső célja: javaslattétel a
Lehet, hogy vannak benne feleslegesnek tűnő részek, de hiányzó elemek is
A szakma helyzetértékelését el is kezdtük, de a felkért kollégák választások előtti
leterheltsége
nem
tette
lehetővé
befejezését.
A
Kérek mindenkit, AKI RÁSZÁNJA MAGÁT: JAVÍTSON BELE NYUGODTAN – ha lehet eltérő
helyzetértékelés
munkaközi
vitaanyagát alapvetően egy beszélgetéssorozat előzte meg, majd ennek eredménye
akadhatnak, további elemzésre ajánlott önálló témakörök is felvethetők.
Az írás célja nem a fennkölt és hangzatos célok megfogalmazása volt, hanem egy olyan
feltáró
helyzetértékelés
összeállítása,
melyre
a
későbbi
javaslataink
lett papírra vetve, majd bővítve, pontosítva, végül tömörítve. A HELYZETÉRTÉKELÉS pár
alapozhatók, melyek részben már ebben az anyagban is megjelennek. Ezek
témája még nem készült el, így pl. az oktatás-képzés témaköre, a szakma részletei
megfogalmazása lenne a végső célja a dokumentumnak, hogy javaslatainkat
további felvethető témák is nyitottak még.
véleményeként a döntés-előkészítők, döntéshozók asztalára.
Párhuzamosan a Szakmai Fórummal, 2010. júliusban a minisztérium megindított egy
az idő előtti válaszadás igénye miatt a tagozati észrevételek csak egy része került bele
településrendezési
Szinte
közül a településrendezés és városépítészet viszonya, tervtanácsok kérdése, illetve
olyan folyamatot, melynek keretében a Lipcsei Charta vezérfonalára támaszkodva a és
más
építésügyi
kérdések
tekintetében
új
javaslatok
megfogalmazására került sor a Misszió: A Lipcsei Charta érvényesítése c. dolgozat
megalapozott módon tegyük le a MÉK Terület- és Településrendezési Tagozatának
a kamarai véleménybe (lásd: Építész közlöny februári számában). ezzel
együtt
készült
el:
A
területrendezés,
településfejlesztés,
a
településrendezés és az építésügy megoldandó feladatai a Lipcsei Charta tükrében c.
lefektetésével.
minisztériumi munkaanyag is, melyet a MÉK elnöke számára véleményeztünk
minisztérium Lipcsei Chartára hivatkozó építéspolitikai stratégiai tervezetének
vonatkozó - jogszabálytervezet anyagát is, mely összefügg az előző folyamattal.
A MÉK-elnökség döntésnek megfelelően a MÉK Jogi Munkabizottsága elkészítette a
szeptember elején. Ekkor kaptuk az Országos Építésügyi Fórum létrehozására
véleményezését, melyet tagozati elnökként megkaptam. Mint ahogy az lenni szokott,
Ennek alapján a napokban lépett hatályba az Országos Építésügyi Fórumról szóló
a nyári szabadságok idején kevesen tudtak a kérdéshez hozzászólni, az időhiány és
3/2011. (II. 23.) BM rendelet, tehát a munka ezzel hivatalosan is megkezdődött.
A fenti dokumentumokban számos olyan gondolat van, mely akár egyezhet is
Mint ahogy azt a 2010-es Tagozati Gyűlésen is hangsúlyoztuk, a folyamatosan
felmerül, mely nem egyértelműen egyezik, vagy ellentétes a szakma eddig megismert
regulációt igényel a szakma úgy, hogy abban AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET
szakterületünk tisztázza helyzetét, tárja fel problémáit és tegyen javaslatot a
TEGYÜK MEG, HOGY KÖZÖSEN GONDOLJUK VÉGIG HELYZETÜNKET ÉS ALAKÍTSUNK A
szándékában a szakma általános véleményével, viszont számos olyan kérdés is véleményével,
el-elhangzó
javaslatával,
érdekével.
Ezért
is
fontos,
hogy
jobbításra.
korrigálásra kerülő jogszabályi módosítások helyett átfogó deregulációt és egyben új MINŐSÉGE ÉS A KÖZÉRDEK LEGYEN A MEGALAPOZÓ SZEMPONT. SZAKMA JÖVŐJÉN!
Készült: a MÉK-TTT Szakmai Fórumon részt vevők közreműködésével. Köszönet különösen: Körmendy Jánosnak, aki az összeállítás jelentős részéhez adta értékes gondolatait, továbbá mindazoknak, akik az eddigi fórumokon értékelték, segítették a munkát és az együttgondolkodásban részt vettek. További megjegyzésekkel ellátta: Auer Jolán, Ferik Tünde, Keresztes Sándor, Marthy Zsuzsa
Összeállította: Liszkay Krisztina MÉK – TTT elnök – 2011. március 8.
A
1.
1
HELYZETÉRTÉKELÉS
TELEPÜLÉSÜGY – KÖZÜGY A FIZIKAI KÖRNYEZET MINŐSÉGE ÉS A KÖZÉRDEK
B 1.
KÖVETKEZTETÉS, JAVASLAT A fizikai környezet (természeti és épített) minőségének meghatározó szerepe kell, hogy megalapozza az alkotmányból levezethető törvények és további jogszabályok
A Magyar Köztársaság hatályos* alkotmánya kimondja:
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70/D. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.
egymással szakmailag is harmonizált rendjét. A fizikai környezet alakításában részvevők kötelezettségeit, feladatait és a felelősségét egyértelműen meg kell határozni a közérdek érvényesítésének szem előtt tartásával. A szakmai újragondolás alapelveinek megfogalmazásakor:
a közérdek és
a minőség
együttes érvényesítése kell, hogy a fizikai (épített és természetes)
Az alkotmányos alapjog biztosítását az épített és természetes, vagyis a fizikai környezetet a
környezet komplex rendszerét meghatározza.
fejlesztés – rendezés – építés egységében, a maga komplexitásában nem veszi figyelembe
minden használó, alakító és az arra befolyással bíró alkalmazó.
Az emberek testi-lelki egészségét szolgálni képes fizikai környezet minősége nem kap meghatározó hangsúlyt, és a környezet alakításában részvevők nem képviselik ezt a maguk megfelelő szintjén az alkotmány és a nemzetközi megállapodások, charták ellenére sem. *2011. március 8
2.
TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSE ÉS RENDEZÉSE: NEMZETÉRDEK
2.
A települések fejlesztése és rendezése nem (csak) önkormányzati, hanem alapvetően nemzeti érdek.
A magyar állam fizikai valósága a települések összességéből áll.
A túlliberalizált rendben nem végrehajtható a környezet, a települések minőségi fejlesztése, nem érvényesül a közérdek, nem szankcionálható a rendezetlenség.
A fejlesztésre és a rendezésre vonatkozó követelményeket nem liberalizálni,
hanem
végrehajthatóan,
ellenőrizhetően
és
szankcionálhatóan újraszabályozni kell. 3.
A KÖZÉRDEK FOGALMA
3.
A
közérdek
érvényesítésének
eszközrendszere
tisztább
és
átláthatóbb
A közérdek érvényesítésének eszközrendszere egyáltalán nem definiált, alkalmazása a rá való
megfogalmazást igényel.
megfogalmazható közérdek érvényesítése kellene a meghatározó legyen, mely ma hiányzik.
az épített és természeti környezet alakítása, a kulturális örökség védelme,
hivatkozások nem átláthatóak. A közérdek és a jogbiztonság együttélésében a világosan
Bár a „közérdek léptéke” szerint célszerű meghatározni annak elsőbbrendűségét, viszonyát a
tulajdonhoz, szerzett jogokhoz, érdekekhez, egyéb környezeti tényezőhöz a települési, vagy
nagyobb térségi társadalomhoz, ma azonban általában ez nem biztosított és nem követhető
nyomon.
Az építészet, a városépítészet, az épületek minősége, illeszkedésük a környezethez, tiszteletben
tartása,
az
értékek
megbecsülése
közügy,
az
ezeket
szolgáló
tevékenységek közérdekűek (OFK) Meg kell fogalmazni a közérdek tipikus eseteit annak érdekében, hogy a biztosítására adekvát szabályozási módszer, vagy eljárás álljon rendelkezésre.
1
INTEGRÁLT FEJELSZTÉS
4.
4.
A minőség és a közérdek együttesen akkor érvényesülhet, ha mind a fizikai környezet, mind a gazdasági és társadalmi környezet integrált tervezése teszi ezt
A Lipcsei Charta egyik legfontosabb felhívása a tagállamok felé, hogy az épített környezet közvetlenül hat a lakosság életminőségére és emiatt kiemelten fontos a települések integrált
lehetővé.
fejlesztése, a környezettudatosság figyelembevételével. Ebből egyenesen következik, hogy az
Az ország számára a régiók és a települések környezettudatosabb
épített környezet alakítása nem egy szakma ügye, hanem széleskörű társadalmi kérdés,
és integráltabb fejlődésére és fejlesztésére van szükség.
ugyanakkor Magyarországon a szakma e tekintetben nem élvezi a társadalom bizalmát és társadalmasítása elégtelen.
ELVÁLASZTOTT SZAKTERÜLETEK
5.
5.
Hangsúlyozni szükséges a fizikai környezet (épített és természeti) alakításának
Az épített környezet alakítása az állam és az önkormányzatok feladata a törvényi előírások
szakterületeit felügyelő tárcák közötti összhang megteremtésének igényét, mivel az
- az épített környezet „gazdátlansága” nem segíti, inkább ellentételesen hat az integrált
választható el egymástól. Meg kell teremteni tehát a szakterületeket irányító
alapján. Viszont az azt létrehozó szakma - szakterületek széttagolt irányítása és - mondhatjuk fejlesztés
feltételeinek
megteremtésére,
annak
hatékony
megvalósíthatóságára.
építésügy részeként a terület- és településrendezés és a települési környezet nem
Ehhez
szaktárcák közötti összhangot.
hozzávéve a természeti környezet alakítására vonatkozó szabályozást még erőteljesebb szétesés tapasztalható.
A fizikai környezet minőségének érvényesítése érdekében a
A terület- és településrendezés, továbbá az építésügy, és az azt befolyásoló települési
környezet nem választható el egymástól, ahogy nem választhatók el ezektől a fizikai környezet
különböző
érvényesítése miatt sem. Ennek ellenére „Az épített környezet alakításának” törvényéből
A fizikai környezet közérdeken alapuló minőségi fejlesztése
kimaradt, illetve más jogi környezetben szerveződik a jogszabály által védetté nyilvánított vagy
elengedhetetlen
szabályozva.
Hiányzik a szakterületeket irányító szaktárcák közötti összhang. HIÁNYZÓ TÖRVÉNY A TELEPÜLÉSÜGYRE
összehangolása
és/vagy megőrzése összehangolt jogi garanciák mellett legyen
nyilvánítható környezet, ide értve a természeti környezetet és az épített értékeket is.
6.
jogi szabályozás
követelmény.
egyéb alkotóelemei sem, nem csak törvényszerűségeik miatt, de az integrált fejlesztési elvek
6.
Meg kell teremteni a települések fejlesztése, működtetése, üzemeltetése, értékeinek
A területek és települések rendezése mellett a fejlesztés és üzemeltetés törvényi szabályozása
védelme továbbá az épített és természeti környezet egymásra hatásának összhangja
hatályos, de nem rendszerbe foglalt – eltérő szaktárcák alá terelt – jogszabályok nem pótolják a
Egy új, kompakt fogalmazású törvény megalkotása szükséges! Ez biztosíthatja a
változatlanul hiányzik. Nem készült el a fejlesztés és üzemeltetés általános jogi szabályozása, a
1.
érdekében egy új településügyet és építésügyet átfogó rendszert.
hiányzó településügyi törvényt.
műszaki-fizikai környezet és a társadalmi-gazdasági szektor együtt-tervezésének
Ezeket nem helyettesíthetik az integrált település- vagy városfejlesztési stratégiák, melyek
összhangját.
eddig elsősorban a pályázatokon való indulás feltételeinek „orvosi igazolásaként”, és nem
Átfogó
ténylegesen használható és alkalmazásra szánt fejlesztési eszközeként készültek.
a területrendezést és fejlesztést,
Hiányzik egy olyan jogszabályi rendszer, melyen belül az egyes szaktematikák összhangja
érvényesül, a tervek a településirányítás valós és meghatározó eszközévé válnak.
a településügyet – fejlesztés, rendezés, üzemeltetés -,
az építésügyet - tervezés, építés,-
a kulturális örökség és a természeti környezet megőrzését
A településügy: a települések fejlesztése, működtetése, üzemeltetése és az épített és természeti környezet egymásra hatása.
és védelmét
egymással összhangban kezelő új törvényi szabályozásra van szükség,
ahol
az
egyes
rendelkezések,
beavatkozások egymást erősítik:
intézkedések
és
területileg és szakágazati
szempontból egyaránt.
7.
2
JOGSZABÁLYAINK - FOGALMI RENDSZERE FOGALMI ZAVAROK
A szakmát érintő fogalmak több helyen való megjelenése – törvény, kormányrendelet, többszörözik a szétesés lehetőségét, ugyanakkor régóta pontosításra szorulnak.
7.
A alkalmazott fogalmakat pontosítani kell, ugyanakkor célszerű egy helyen, egy „jogi kódexben” összefoglalni az alkalmazott fogalmakat és jelentésüket, hogy a szakma egy nyelven beszéljen. Fontos az összehangolás a más szakterületi fogalmakkal is.
2
A jogszabályi pontosítások során az átértelmezett fogalmak alapvető kérdéseket tesznek fel a
Ki kell dolgozni, egy interdiszciplináris fogalmi rendszert annak
hatósági munkában, a szabályozásban és a szabályozások alkalmazásában. Ha egy elkészült és
érdekében, hogy a különbözőképen érintett szakterületek azonos
jóváhagyott helyi építési szabályzat alatt (jogilag felette) a fogalmi bázist átértelmezik, a
értelmezéssel alkalmazzák a fogalmak jelentését.
felépített szabályrendszer adott esetben éppen ellenkező célt ér el, hacsak nem roppan össze
(Ez lehetne a minőség irányába tett első lépés.)
tőle.
Zavarokat okoz az is, hogy egyes – az építésügyet közvetlenül érintő szakterületek - fogalmai hasonlóak, de mégsem azonosak, sőt értelmezésük során kifejezetten ellentétbe kerülnek az építésügyi jogszabályok során alkalmazott fogalmakkal.
A fogalmak újragondolásának hiánya nem csak a terminus technicus értelmezések miatt okoz
problémát, de az alapcélok tekintetében is.
Ilyen pl. a fejlesztés / fejlődés értelmezése. Ha csak a változást értjük alatta, akkor nem
feltétlenül jelent fejlesztést, vagy fejlődést. [Konkretizálni szükséges a változási irány minőségi
jellemzőit is (pozitív vagy negatív). Nagyon komoly etikai és esztétikai - szépség és bölcsesség -
mérlegelés
szükséges
ahhoz, hogy
a
területek és
települések változásait tényleg
fejlődésnek/fejlesztésnek merjük nevezni.]
8.
3
TERÜLETRENDEZÉS
PROBLÉMÁS FOGALMAK, NEM VALÓS HELYZET
A területfejlesztés - területrendezés, településfejlesztés - településrendezés egymáshoz való
8.
OTrT-ben a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
viszonyai nem rendezettek. A fejlesztés/rendezés sem a fogalmak, sem a jogszabályok, sem a
által meghatározott pontossággal írjon elő feltételeket a településnek. A területi terv
jogosultságok, sem a szakma képzetei szerint nem koherensek.
néhány,
Területrendezés során az egyes térségi területfelhasználási kategóriába való besorolás
A
térségi
területfelhasználási
kategóriák,
illetve
szabályaik
alkalmazása
és
a
dolgot
fejlődése (jobbá levése) érdekében
viszont
a
törvényben
meghatározottnál
A területrendezési tervezés – olykor túlzó mértékű megkötései –
településrendezési területfelhasználási egységek egymásnak való megfeleltetése nem
átgondolást igényelnek, ezzel párhuzamosan a helyi sajátosságok
teljeskörűen rendezett.
jelentőségű
irányú
pontosabban írjon elő. Ez tenné lehetővé a sajátosságoknak megfelelő szabályozást.
fő oka a légifotókra való túlzott hagyatkozás, a „vitatható területek” helyszínelésének és a településrendezési tervekkel való összevetésének nem kellő gondossága).
a térség közös pozitív
meghatározó
nem felel meg sem a valóságnak, sem egy elképzelhető tervezett állapotnak. (Ennek egyik
Egy megfelelő területi jövőkép érdekében a területrendezési terv ne mindenben az
érvényesítése nagyobb tervezhetőségi szabadságot követel.
Problémás a területi tervek és településrendezési tervek egymásnak való megfelelőségének igazolási módja, melyhez a jelenlegi rendszerben az érdemi feltételek nem kerültek
megteremtésre. A településtervezők számára nem hozzáférhetők a megfelelő pontosságú
ábrázolást lehetővé tévő digitális fóliák vagy a térségi területfelhasználási kategóriák és
térségi övezetek területének településsoros adatai.
A területfejlesztés (OTK) az összes természetvédelmi terület fejlesztését kiemelten kezeli, míg a területrendezés (OTrT) csak a Balaton környékét és a budapesti agglomerációt kezeli kiemelten.
9.
Az érintett és a tervezési eljárásba bevont államigazgatási szervek sajátos „hatalommal”
rendelkezve, a saját ágazati szempontjaikat önállóan, nem integrálásra törekedve érvényesítik.
A területi elv nem, csak az ágazati elv érvényesül. Ez érzékelhető az adatszolgálatásban és az elvárások során is.
9.
Át kell alakítani a gondolkodásunkat a területek és települések fejlesztését és
rendezését illetően. Rendezni kell, hogy melyik szint „mit lát jobban”, s ennek alapján mit szabályozzon, s mi az, amit már nem lát, így ahhoz nyúlnia botorság és hiba volna. Ennek kellene megjelenni a jogszabályokban és főleg a köz és politikai gondolkodásban. Ehhez kellene igazítani a tervezés során bekövetkező változások kimutatásait is. A területi tervben azt kell meghatározni, ami abban logikus, és amely szinten az állam, a hatalom felelős érte.
3
Alapvető
feltétel
a
területfejlesztés
településfejlesztés/rendezés
jogi
/
rendezés
és
szabályozásánál
a a
szubszidiaritás elvének megteremtése a jogszabályok között, majd a tervezők által készítendő szabályozásban is. Csak ezen az elven teremthető meg a harmónia a területek és a jogilag mást jelentő települések között. 10.
A TERÜLETRENDEZÉS KERETTERV JELLEGE
10.
A területrendezési tervezés az ország, a kiemelt térség, a megye, a térséghez való viszonyt, az igazodást jelölje ki, az iránymutatás eszköze legyen, a fejlődés
A területrendezési tervezés – a magyar jogrendnek megfelelően, a bizalmatlanságra épül, s így – a térbeli fejlődési lehetőségek és kívánalmak stratégiai iránymutatása helyett az egyes
dinamikáját jelezze, az erővonalat hangsúlyozza és ne a határvonalak révén
települések feletti kvázi „keretterv” jellemzőit mutatják, akként működnek. Hiányzik belőlük a
„keretszabályozzon”. Térségi területi szabályozó szerepe legyen és ne „összevont
dinamika, az erővonalak érzékeltetése, melyekre a települések a saját jövőképüket is formálva
területfelhasználási
támaszkodni tudnának, illeszkedve a térségi elvárások közé.
képződményként”
szabályozzon:
ténylegesen
a
térségi
jelentőségű elemek meghatározására kell koncentrálnia
Egyre inkább a területi korlátok és védelmek halmazává válnak a tervek, melyeken belül a településtervezés egy sajátos, több jogszabály szerint meghatározott matematikával kénytelen
Olyan
a helyét megtalálni, és legfeljebb az egyes szerkezeti foltokat kényszerül tovább bontani,
területrendezési
alakítandó
átvezetve, átfolyatva az egyes fogalmi meghatározásokat a telek szintjéig.
(Ugyanakkor azt sem volna szabad utólag megtenni, hogy területi tervben települési
ki,
mely
és
településrendezési
a
térbeli
tervi
struktúrák
rendszer
erővonalainak
hangsúlyosabb szerepeltetése mellett
térségbe sorolt területet, ha az önkormányzat még nem „fejlesztette”, akkor a területi
képes biztonsággal meghatározni mindazon összetevőt,
terv felülvizsgálatakor visszasorolják. A településfejlesztésben 5 év nem időtáv.)
mely kizárólag átfogó és egyeztetett tervezéssel „területi”
A területi tervezés jelenlegi lekövető metodikája, a kissé „statikus szemléletű” területi tervezési
szinten dönthető el,
metodika, a településrendezési tervek számára nem ad továbbra sem olyan muníciót, ami a
ugyanakkor
térszerkezeti szemlélet és a térségi összefüggések mentén magyaráznák, értelmeznék,
érvényesülni
is
engedi
a
települések
egyediségét a helyi sajátosságaik kezelése révén.
elősegítenék, ösztökélnék, vagy kifejezetten támogatnák a települések településfejlesztési
koncepcióinak, IVS-ITS-einek vagy településszerkezeti terveinek készítésekor a térségi fejlődés
elveinek érvényesülését, és nem csak a település érdekeit figyelembevevő alakítását.
A Térségi Szerkezeti Terv a kiemelt térség vagy a megye települései Településszerkezeti terveinek
a
településtervezés
összerajzolását jelenti.
szintjénél
jóval
pontatlanabb
léptékben
történő
A területrendezési tervben ábrázolásra kerülnek olyan területfelhasználások, amelyekhez a
területi terv nem rendelkezik elég információval ahhoz, hogy konkrét fejlesztési területek ábrázolásra kerüljenek, területileg rögzüljenek a felhasználhatóság arányának rendeleti meghatározása helyett.
4
11.
MÁS JOGSZABÁLYOK, ÁGAZATOK HATÁSAI A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSRE SZAKÁGAZATOK ELLENTÉTTES FOGALMI ÉS SZAKMAI LOGIKÁJA - ÁGAZATI TERVEZÉS
Több
ágazati
iránymutatást,
jogszabály kötelező
–
törvény,
munkarészt,
kormányrendelet, értelmezést,
miniszteri fogalmat
rendelet a
11.
–
terület-
ad és
településrendezési tervezés számára. Ezek általában – a ritka kivételtől eltekintve – nem összerendezettek egymással és a szakmai jogszabályokkal, több esetben fogalmi
meghatározásuk sem mindenek felett sikeres vagy harmonikus. A szakterületek fogalmi értelmezéseinek belső szakmai logikája és a településtervezési szakmai logika több esetben ütközik, együttes alkalmazásuk nem tisztázott helyzeteket generál.
A tényleges természeti és fizikai állapot sokszor ellentmondásba kerül, mivel pontatlan és
rossz térképeken születnek meg a meghatározó határvonalak. A szakágazatoktól
A
terület-
és
településrendezéshez
kapcsolódó
szaktárcák
jogszabályainak
harmonizációja szükséges az ellentmondások feloldása és az egyszerűbb érthetőség érdekében, a meghatározott célokat jobban biztosító eszközrendszer kialakítása révén. Átgondolandó az ágazati tervezés egyeztetési eljárásának és a terület- és településrendezési eljárásokhoz hasonló, vagy azokkal azonos alkalmazása (nem feltétlenül a mai rendszere szerint). Így az ágazati tervezés nem lenne önjáró, vagy öncélú, és egyben informálisan is ugyanazon véleményezők előtt megjelenne. Ki kell dolgozni egy korszerűsített, a jelenlegi rendszer hibáit
4
származó digitális adatszolgáltatás „átadás” pedig a más alaptérképi használatból adódó
kiszűrő, a környezettudatosságot logikusabb szakmai rendbe
pontatlanságok miatt még kedvezőtlenebb eredményre vezet a magasabb szintű terv
foglaló, ugyanakkor egyszerűbben alkalmazó tervi rendszert és
települési szintű megfeleltetésénél, igazolásánál.
tervezési metodikát, mely a települések számára ténylegesen a
Át kell tekinteni az alkalmazhatóság érdekében a szakági jogszabályokat akár a törvényi szintig is. szigorúbb
Egyértelműbb fogalmakkal, kevesebb lehatárolási kényszerrel,
„területi”
felfogással
kell
a
természeti
és
örökségvédelmi
helyi fejlesztés és üzemeltetés „forgatókönyve és bibliája” és nem
ha kell
csak a kötelezően elkészítendő, de általánosan nem használható
tényezőket
dokumentuma.
nyilvántartani. Összerendezendők a többszörös, szinte ugyanazokat a tényezőket óvó
Rendezni szükséges az ágazati tervezés és a terület- és
védelmi és korlátozó elemek.
Felesleges más-más jogrendi eljárásokat alkalmazni hasonló területi, térbeli összetevők,
településrendezési tervezés viszonyát.
elemek meghatározásánál, tervezésénél, védelmének előkészítésénél stb., hiszen ugyanaz
Rendezni kell az állami (ezen belül az ágazati) tervezés és az
a kérdéskör többszörösen érintett egy-egy terület, település vonatkozásában. Az eljárási
önkormányzati tervezés viszonyát és kompetenciáját.
eltéréseket a tervezés mélységének megfelelően kellene elhatárolni egymástól.
A terület és településfejlesztés – rendezés nem tervezi meg a szakágazatok helyett azok „fejlesztési terveit”, legfeljebb megmondhatja, mit szeretne, vagy hová nem enged semmiképpen.
12.
VÉDELMEK – KORLÁTOK
12.
Kell egy területi-elvű alaptörvény, amelyik az ágazatoknak megmutatja, hogy a terület a rajta élő emberekkel és egyebekkel együtt értelmezve a fontos, és az
A jó szándékú „védelmi rendszerek” lassan mindent elborító halmaza és azok fogalmi rendszere
áttekinthetetlenné teszi a tervezés végeredményét, legyen az természeti, ökológiai, épített
ágazati érdek nem lehet teljességgel öncélú.
környezeti elem.
A nagyrégiós Eu szabályozókat feleslegesen túlzó módon teljesítő
(A település múltja a településen lakók öntudatát, „otthon lenni benne” érzését fokozzák,
szabályozás helyett kézzelfoghatóbb, betarthatóbb, valamint a
de ha ezt a messziről jött szakember deríti csak ki, nem válik vérükké.)
csak
jogszabályi
erő
helyett
a
mentalitást
is
befolyásoló
környezettudatos szabályrendszerre – védelem és korlátozás – van szükség. 13.
HATÁSVIZSGÁLATOK (hatásvizsgálat, hatáselemzés, hatásértékelés, hatásbecslés és társaik)
A tervezést a folyamatában többszörösen és duplikáltan ellenőrző, túlzásba vitt
„hatástanulmányi gyártások” elvesztik céljukat. Ugyanazon a települési tervezési szinten több hasonló tartalmú, esetenként egy-egy fejezetrészben megegyező, de mégis külön tartalmi
követelménnyel
rendelkező
hatáselemzések
átveszik
a
településtervezési
helyzetértékelések, vizsgálatok és alátámasztó munkarészek szerepét, miközben szinte ugyanarról szólnak, csak más szemüvegen keresztül szemlélve a dolgokat. A létrehozásuk
önmagáért valóvá, mintegy „orvosi igazolássá” válik, ebből fakadóan magát a tervezési
folyamatot vagy az átgondolandó és megtervezendő munkarészek jelentőségét is
13. A
terület-
és
településrendezést
kiegészítő
kötelező
egyéb
munkarészek,
hatástanulmányok, vizsgálatok, hatásbecslések tematikájának összehangolása révén el kell érni, hogy ne egyszer használatos „orvosi igazolások”, hanem a település számára a tervvel együtt alkalmazható és használható dokumentumok legyenek. A tervezést megelőzően végzett vizsgálati munkarészeket ki kell bővíteni, a minimálisan elvártat jogszabályban is rögzíteni kell, de ágazati hatástanulmányok ne legyenek ebbe „belevarrhatók”.
megkérdőjelezi, de nem segíti. Azok ugyanis - bár a település alapvető működéséről,
fejlődési lehetőségeiről szólnak – „csak alátámasztó” munkarészek, és nem „komoly” hatástanulmányok. A település számára úgymond „haszna nincs”, az államigazgatási szerv és az önkormányzat is az értékelés után fiókba teszi.
A más jogszabályokból adódó eljárások tekintetében problémás az egyes hatásvizsgálatok
kérdése. E tekintetben az ágazatok által előírt hatásvizsgálatok szükségessége, formája
bizonytalan, vagy nem kellőképpen definiált. Nem világos, pl.: ha az örökségvédelmi
Összességében a „hatáselemzések”, „hatástanulmányok” ne terjeszkedjenek túl, az önkormányzat által belátható alátámasztó munkarészen. Ahol az szükséges, az ágazat a saját vizsgálatai alapján feltárt adatokat a fejlesztési koncepcióhoz
vagy
az
azt
követő
tervezéshez
térítésmentesen
bocsássa
rendelkezésre.
hivatal az örökségvédelmi hatástanulmányt – mint alátámasztó munkarészt - nem fogadja,
A különböző jogszabályok által előírt hatástanulmányok, értékelések és becslések
valamelyik véleményező nem fogadja el? Hogyan viszonyul ez a településrendezési
összehangolása szükséges
akkor ezt miként kell értelmezni? Hasonlóan a környezeti vizsgálat esetén mi a helyzet, ha eljáráshoz, miközben a környezetértékelés azonos az OTÉK szerint a környezetalakítási tervvel, ugyanakkor külön is el kell készíteni. (Nota bene: ki mit is ért alatta?)
elkészítésének
és
a
településrendezési
tervezés
eljárásának
egyértelmű
Át kell tekinteni a mára már túlontúl bonyolulttá váló különböző hatáselemzések,
hatásvizsgálatok,
hatástanulmányok
és
Ne legyen áthárítható térítés nélkül az önkormányzatra az egyes tárcák által felügyelt
hatásbecslések rendszerét, és egy logikusabb, egymásra épülő,
ágazatok érdekében meghatározott hatástanulmányok köre, különös tekintettel azok
stratégiai szempontú hatásvizsgálati rendszert kell kidolgozni,
sokszor párhuzamos voltára.
mely az egyes programok, tervek kidolgozása során a megfelelő
A hatástanulmányok jórészt formálisak, de ha nem azok, akkor sem jelennek meg a
szinten elemzi azok hatásait.
konzekvenciái abban a tervben, amelyhez készültek. ehhez a tervezőknek kellene komolyabban venni azokat, mind a vizsgálatok, mind a hatásértékelés területén.
5
14.
ADATOK BIZTOSÍTÁSA ÉS FIGYELEMBEVÉTELE A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSBEN ADATPONTOSÍTÁSI ÉS ADATLÉTREHOZÁSI PROBLÉMÁK
14.
A területi terv települési léptékre való lefordításánál az érintett és a pontosításra
Ennek érdekében a területi elvet szükséges az ágazati érdekek fölé emelve
nem illeszthető a településfejlesztési koncepcionális elvek, vagy erővonalak közé.
helyet, és az annak megfelelő hatalmat biztosítani szükséges.
felhatalmazott államigazgatósági szervek pontosításainak eredménye hol túlzó, hol pedig
Az
nem támogatva távozik egy-egy államigazgatási egyeztetésről. A tervezőt sem szép és
érintett
államigazgatási
szerv
nagyobb
felelőssége
biztosítandó a tervezés megkezdésekor.
etikus a „földbe döngölni”, de az önkormányzatotokat kimondottan méltatlan.)
legyen kötelező és ingyenes az állami pénzből létrehozott
A kötelező adat-összehasonlítás / igazolás során, maga a figyelembe veendő adat nem
adatbázisból
hiteles, miközben az ahhoz való viszony jogszabályi előíráson alapulva betartási
való
adatszolgáltatás,
pl.:
földhivatali
térképek, TEIR-hez, TAKARNET-hez való hozzáférés
kötelezettséggel terhelt.
5
érvényesíteni, mely elvek komplex rendszerében az ágazat számára a megfelelő
(A
településtervező team hol földbe döngölten, hogy védtelenül maradva, szakmai hitében
Tudatosítani szükséges, hogy az ágazatok vannak a területért és nem fordítva.
A településtervezést meghatározó intuitív és inspiratív, erővonalakat is kereső és beépítő
a nem megadott – de egyébként rendelkezésre álló -
alkalmazó tervezés helyett a kimutatások irányába vitt tervezés az ország egészét lassan
adatok hiánya az államigazgatási szerv részéről utólag ne
egy nagy excell-táblázatba foglaltan írja le. Ilyen pl. a biológiai aktivitásérték fogalmának
legyen kifogásolható,
alkalmazása, vagy a területi tervekhez való megfelelőség elszámolási kényszere.
az adatok nem megfelelő szolgáltatása miatti áttervezés
(Eközben egy település területi mérlegének változása, tehát a saját magához viszonyított jövő
költsége terhelje az adatszolgáltatót.
adatainak kimutatása nem előírt követelmény a szerkezeti terv változásánál, csupán a tervező
túlzott lelkiismeretességének köszönhető mellékinformáció, pedig az igazi arányok változása ott mutatkozik meg!)
6
15.
SZERKEZETI TERVEZÉS A TERV ÉS AZ ÉRDEKEK
15.
A településrendezés társadalmi típusú tervezés, tehát csak akkor valósulhat meg az elképzelt jövőkép, ha az azt értő és vállaló közösség akarja. Az ilyen tervezés nem
A településszerkezeti terv, mint határozattal jóváhagyott terv, a szintén határozattal elfogadott településfejlesztési koncepción alapul. (Külön, még nem igazán kipróbált rendszer, a
lehet kapkodó, beruházás-centrikus, stb. mert elvész a bele vethető hit, és bizalom.
koncepcióba épített ITS.) A baj az esetek nagy részében az, hogy a tőke nem közösség-érdekű,
Végiggondolást igényel az érdekeknek túlzottan kiszolgáltatott
hanem profit-érdekű. A magabiztos közösség megmondhatja, hogy milyen beruházót vár, és
tervek
más jellegűt nem, de a önkormányzatok nem így működnek. Számukra a jó terv az, amelyik –
esetén
a
felvállalható,
a
települést
nem
túlterhelő
szándékoknak a közérdeket nem sértő, inkább azt szolgáló útra
szinte függetlenül a kockázattól – mindenféle vállalkozást, ha az munkahelyet és bevételt teremt
terelésének módszere és eljárása.
képes azonnal befogadni. A politikusi kiszolgáltatottság, néha rövidlátás készteti legtöbbször a szakmát a fékek betervezésére.
16.
HIÁNYZÓ DINAMIKA A TERVEZÉSI ESZKÖZÖKBEN A „település lelkének”, a településszerkezeti tervnek a mondanivalója sok esetben csak a szabályozási vagy övezeti terv „kerettervi” megfogalmazása a területfelhasználási kategóriákkal.
A jogszabály nem kínál lehetőséget a dinamikusan fejlődő vagy fejlesztésre kijelölt erővonalak meghatározására, a működtetés, a hiányok pótlása és a fejlesztés hármas rendszerének hangsúlyozására.
16.
A településszerkezeti tervezés a „besorolásos” technikán kívül alkalmazzon dinamikus eszközöket is. A
szabályozási
terv
tartalmazhasson
„időbeliséget”
annak
érdekében, hogy a ráépülő szabályozási terv elhatározásai vele ténylegesen összefüggésben
lehessenek
és
ne keletkezzen
6
A jelenlegi tervi rendszer túlzottan statikus. Elkészíttetésüket nem célszerűségből fontos
ellentmondás a TSZT és a szabályozási tervben még nem
eszközként, inkább szükséges rosszként élik meg a települések, azonosulni csak igen ritkán,
ugyanazon célból szabályozott terület között. (távlati fejlesztésre
kivételes vezetői, testületi, főépítészi, tervezői és civil összhang esetén sikerül.
17.
kijelölt terület vs. szabályozási terv mezőgazdasági besorolása)
BESOROLÓSDI
17.
A terv és ebből fakadóan a tervezés elsősorban besorolás orientált, miközben a település
fejlődési rendjének az csak egy eszköze és nem célja. Az egzakt funkcionális besorolási
A tervezés túlzottan adminisztratívvá vált, ezt fel kellene váltani a fejlesztéseket
jobban segítő, és nem újbóli tervmódosításokat követelő, vagy legalább eljárásában egyszerűbb tervezési rendnek.
kényszer a szerkezeti szinten és a szabályozási szinten inkább a terület adminisztratív
A túlzottan statikus jellegű funkcionális szabályozás mellett -
tervezését és nem stratégiai fejlesztési lehetőségeket, különbségeket és irányokat meghatározó
részben helyett - a településfejlődés dinamikáját elősegítő, azt
tervi műfajjá vált.
jobban követő tervezési rendszer kialakítására volna szükség.
A szabályozások módosítása előtt a legtöbb esetben ténylegesen szükségtelen a szerkezeti terv
A koncepcionális elveknek tükröződniük kell a TSZT-ben, mivel
módosítása, adminisztratív lépés csupán.
az képezi a szabályozás alapját és közvetíti a koncepció céljait.
A „besorolósdi” a fejlesztéseket a tiltó jellegű szabályozási metodikával nem fogadja be, mert
nem tud eléggé rugalmas lenni.
18.
JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK
18.
A jelenlegi szabályozás túlzottan nyitottan kezeli a jóváhagyandó munkarészek tartalmi és mélységi kérdéseit.
Hiányzik a jóváhagyandó munkarész, a „TSZT leírásának” meghatározása, mely ma a tömör
fejlesztési koncepció-szerű leírástól a statikus OTÉK kategóriák felsorolásának leírása között
A TSZT jóváhagyandó munkarészeinek meghatározása tartalmilag
ingadozhat, tervezőtől és bírálótól, véleményezőtől függően. Tervező és tervezésirányító
is szükségessé vált. Elő kell írni a minimálisan kötelező
kérdése, hogy mi kerül bele. A minimális elvárható tartalom a mainál jobb megfogalmazásának
jóváhagyandó tartalmat.
igénye már régóta várat magára.
Hasonlóan hiányzik a rendezés programja, mely a ténylegesen megvitatható tervi tényező lehetne a koncepció és a végleges terv szintje között.
19.
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
19.
A TSZT alátámasztó munkarészeinek sem az elnevezésükből adódó tartalma, sem a
Az alátámasztó munkarészek a TSZT esetén nem lehetnek feltétlenül azonosak a szabályozási tervével. Itt nem a készítés időtényezője (a Szabályozás a TSZT-vel
kidolgozásának módja nem koherens egymással.
együtt, vagy szorosan azt követően készül-e) a meghatározó, hanem az a terület,
amikor a korábbi megfogalmazása (a települési környezet természeti és művi elemei: a víz, a
során is eltérhet.
Az alátámasztó munkarészek közül a környezetalakítási tervezést érte a legnagyobb kár akkor,
levegő, a föld, a klíma, az élővilág és az épített környezet, továbbá azok egymásráhatása)
helyett a „külön jogszabály szerinti környezeti értékelésnek is megfelelő tartalommal” való elkészítés került az OTÉK-ba elvárásként. Ezzel több gond van:
A
környezeti
vizsgálat
lefolytatása
és
környezeti
értékelés
készítése
más
célú
dokumentum, mint a tervi munkarészek leírása, viszont az OTÉK ezzel való megfelelést ír
elő, ezzel belső - dokumentumszerkesztési - problémát vet fel a tervdokumentáció készítése során.
A tervből elmarad a tervi rész, hiszen a környezeti értékelés maga egy terv értékeléséről szól. Eszerint nem készítendő olyan kötelező alátámasztó munkarész településrendezési tervben, amely rögzíthetné, az egyes területhasználatok esetén betartandó környezeti feltételeket mi indokolja és egyáltalán hol, mit is tartalmaz a terv részleteiben és miért.
A környezeti elvárások és feltételek indokoltsága fentiek miatt a településrendezési terv alátámasztó munkarészeiből nem ismerhető meg a mai rendszerben, hacsak a tervező nem elég
alapos és elkészíti. A mai előírások szerint a részletesebb tervezésből adódó elképzelések nem
kerülnek megfelelően alátámasztásra és dokumentálásra.
amelyre a terv készül. Ez akár a teljes településre készítendő szabályozási terv A mélyebb tervezési lépték alapján a szerkezeti alátámasztáson túli tényezők és
javaslatok tisztázása is szükséges és dokumentálandó.
Alapvető felülvizsgálatra szorulnak az alátámasztó munkarészek és azok alkalmazásának lehetőségei a mélyebb részletezettségű szabályozási terv készítése során. Pontosítást igényel továbbá a munkarészek belső tartalma is.
7
20.
TÖBB TELEPÜLÉS KÖZÖS FEJLESZTÉSE, RENDEZÉSE VÁROS ÉS VIDÉKE
20.
Törvényi szinten is foglalkozni kell város és vidéke közös rendezésével
-
fejlesztésével a Lipcsei charta elvei szerint.
A vidékfejlesztéssel foglalkozók számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy
Az OTRT indokolásában foglaltaknak megfelelően az Étv-ben
város és vidéke fejlesztését, rendezését mindkét fél érdekében egyre inkább össze
nevesíteni is kell az egyszerűsített szerkezeti tervet, s foglalkozni
kell kapcsolni. Sajnos a városok pár éve megindult integrált szemléletű fejlesztése
kell annak tartalmi követelményével.
nem járt együtt a város és térségének integrált fejlesztésével, s nem ismert erre vonatkozó törekvés sem, noha a Lipcsei charta szemléletéből adódóan ezt ajánlja a
Végig kell gondolni egyéb – az OTRT-ben nem szereplő – városok
Az OTRT az együtt tervezhető térségek települései számára (város és vidéke)
módját.
és kapcsolódó településeik közös fejlesztésének, rendezésének
városoknak. fejlesztési
és
rendezési
feladataik
közös
ellátására
egyszerűsített
településszerkezeti terv készítésére biztosít lehetőséget. A törvény megszületése óta azonban ennek módszertani kidolgozása nem történt meg. 21.
MIKROTÉRSÉGI TERVEZÉS, KISTELEPÜLÉSEK, APRÓFALVAS TÉRSÉGEK FEJELSZTÉSE, RENDEZÉSE
500, 1000 fő alatti települések önállóan életképtelenek. Az aprófalvas térségek falvai
az
önkormányzati
feladataik
ellátására
szoros
együttműködésre
kényszerülnek. (közös igazgatás, iskola, óvoda, egészségügy, szociális ellátás.) Fejlesztésük, rendezésük tervezése, azonban még mindig önállóan történik. Természetesen ez a tervezés így alacsony hatékonyságú, valódi fejlesztés alapjául nem
szolgálhat,
s
az
egyre
szaporodó
kötelező
Önkormányzati
feladatok
egyikeként, valódi eredményt nem hoz.
21.
A jelenlegi jogszabályi környezet a közös tervezés lehetőségét nem zárja ki, de ki kell dolgozni ennek szakmai metodikáját. A mikro-térségi szintre emelt fejlesztés, rendezés a vidékfejlesztés egyik lehetséges eszköze kell legyen. Támogatni kell a megalakuló tervezési társulást, mely fejlesztési társulássá, sőt fejlesztési társasággá válva a mikrotérség fejlesztésének motorjává válhat.
Az mikrotérségi szintű integrált szemléletű közös tervezés alkalmas a fejlesztési elképzelések hatékonyabb koordinálására, a táj komplex kezelésre, ezért:
Néhány kezdeményezés történt a szomszédos települések közös tervezésére,
mely a közös tervezést (fejlesztés, rendezés) támogatja, s
azonban szakmai tapasztalat az, hogy két szomszédos település közös tervezése nem elégséges a fejlődéshez. Körvonalazódik, hogy hatékonyság abban az esetben lehetséges, ha a legalább a kötelező önkormányzati feladatokat közösen ellátni tudó, hasonló táji, természeti, gazdasági adottságokkal, és fejlesztési lehetőségekkel rendelkező települések csoportjának - azaz egy mikrotérség – együttműködése, s közös tervezése történik meg.
Néhány térségben már létrejöttek a kistérség felosztásával mikrotérségek, azonban az együttműködés főként szociális területen történik, s nem a településfejlesztés területén.
a jelenlegi jogszabályi környezet újragondolása szükséges, nem nehezíti;
támogatni
kell
a
kistérségeken
belül
a
mikrotérségi
együttműködések létrejöttét, akár tervezési társulás szintjén és közös fejlesztésüket, rendezésüket források biztosításával is segíteni kell.
7
8
22.
SZABÁLYOZÁS
A SZABÁLYOZÁS KÉT VÉGLETE
22.
A települések – ma a táj és az épített környezet minőségének egyetlen politikai letéteményesei – szabályzatainak a környezeti, táji és épített minőségről kellene
A mindent lehet, csak „besorolás” legyen és a túlszabályozás kettősége uralja a rendezési tervezés végeredményét.
szólniuk úgy, hogy a hivatásukat gyakorlók pontosan érthessék, és dönthessenek a
eredményeként a kényszerű építészeti és környezetalakítási eredmények csapdájába eshet.
felnövő hatóság is.
Az egyik pár paraméter meghatározásán túl csak a jóérzésben bízhat, a másik a túlszabályozás
jó és „még megfelelő” kérdésében. Ebbe beletartozik a tervtanács és a döntéshez A
szabályozás
megfelelő
mélysége,
tartalma
és
szabályozástechnikája a település jellemzőihez kell igazodjon. 23.
A NORMATIVITÁS PROBLÉMÁI
23.
Fontos volna, hogy legalább a részben, vagy egészben szubjektív alkotásként létrejövő, művészeti elemeket is tartalmazó építészeti tervezési tevékenység és a
Hiányzik a fejlesztési célzatú szabályozás elfogadása, miközben a statikus feltételrendszerek
rendre felesleges módosítási dömpinget vetítenek előre. A szabályozás milyensége - az eltérő
tevékenység eredménye (pl. az az épület) ne legyen pusztán normatív alapon
településeknél vagy sajátosságokkal rendelkező településrészeknél - a terület tényleges
megítélhető.
helyzetéhez nem tud igazán viszonyulni, mert a normatívitás elve miatt maga a rendezési
Ennek is megfelelően a normativitás és hely közötti viszonyt is tisztázni szükséges.
szándék kényszerűen korlátozza önmagát. A normatív övezeti előírások nem, vagy nehezen
Át
egyeztethetőek össze az épített környezet eltérő adottságaival, a települések egyedi
értékelni
a
normativitás
elveit
a
szabályozás
eszközrendszerében. Az alapvető ellentmondást ki kell szűrni,
sajátosságaival, végső soron az eredeti céllal, az épített környezet alakításának érzékenyebb meghatározásával.
érvényesülni kell engedni a helyet, a teret, és minden olyan
adottságaival, a települések egyedi sajátosságaival, végső soron az eredeti céllal, az épített
utcaképeink egyedisége függ, szakítva a normatívitást mindenek
tényezőt, amitől a településeink, településrészeink, tereink,
A normativitás alapvetően van ellentétben és nem egyeztethető össze az épített környezet eltérő környezet alakításának érzékenyebb – helyi sajátosságoknak (az utcasarkot is beleérve) –
felett erőltető szemlélettel.
megfelelőbb meghatározásával.
24.
kell
ELTÉRÉS AZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYTÓL
24.
Az építészet és a városépítészet a téralakítás művészete és mint ilyen értelemszerűen szubjektív
jellemzőkkel is bír. A normativitás ebből fakadóan e két szakterületen csak meghatározott
Szakmai megegyezést kell kötni arra vonatkozóan, hogy a normativitás elve miként
értendő, mikor, milyen feltételekkel lehet eltérni, vagy milyen esetekben lehet feltételrendszert meghatározva a normativitást biztosítottnak tekinteni a jogalkotás
keretek között létezhet, mivel a városfejlődés különböző szakaszai, a morfológia eltérő
során.
telekalakulatokat, utcahálózatot és beépítést hoztak létre.
Rögzíteni
Az épített környezet harmóniája nem az építési jogegyenlőséggel teremthető meg, hanem az
szükséges
szabályozási
adott hely sajátosságaiból kiinduló, de a közérdeket figyelembevevő szabályozással.
eszközök
a
normativitást
eseteit
és
az
feltétlenül eltérési
igénylő
lehetőségek
szabályozási feltételrendszerét.
Lényegesen javíthatná a helyi építési szabályzatok időtállóságát, ha meghatározott körben, megfelelő szakmai ellenőrzöttséggel az általános szabálytól való eltérés indokolt esetekben
lehetséges lenne. A leggondosabb szabályozás esetén is produkál az élet előre nem látható helyzeteket. Sok esetben van ésszerű megoldás, csak az éppen ellentétes valamely előírással,
melynek feloldására egyszerűbb megoldást kellene biztosítani az évekig is eltartó HÉSZ módosításoknál, nem is említve ennek felesleges költségtöbbleteit.
Általában a „kialakult területeken” adódik a legtöbb eltérési kényszer, mivel a terület „kialakulása” nem volt normatív alapokra helyezett. Az erre utólag alapuló normativitás vagy alapjaiban sérül, vagy a végeredmény sérül az értelmetlen normativitás miatt.
25.
A normativitástól való eltérést a szabályozástechnikára kellene bízni.
A KIALAKULT ÁLLAPOT PROBLEMATIKÁJA A települések meglévő beépítésű és új beépítési területein nem lehet azonos mércével mérni,
ugyanakkor a kezelhetetlen „kialakult” állapot elnevezésű szabályozás nem illeszthető be az
építési jog jelenlegi rendszerébe.
25.
A normativitás differenciált módon való érvényesítése a kialakult állapot szerint fenntartandó területek szempontjából is szükségessé vált.
A területspecifikus szabályozás és a normativitás alatt nem az
8
A szabályozási eszközrendszer bővítése szükséges a már meglévő „kialakult” és védelemre érdemes,
azonosságot, hanem az azonos szemléletet kellene érteni és a
a kialakult, de védelemre nem érdemes, mégis meghatározó, ezért illeszkedési igényű
szabályokat eszerint meghatározni.
a kialakult területeket megváltoztatásra tervező
teljesen új beépítésű területek
finomított szabályozási módszerének érvényesíthetősége érdekében. A normativitás az első három esetben nagyon nehézkes, mivel nem rendelkezik megfelelő, a cél elérése érdekében igényelt dinamikával.
26.
A FUNKCIONÁLIS ÉS PARAMÉTERES SZABÁLYOZÁS ELÉGTELENSÉGEI
26.
Át kell értékelni a funkcionális és paraméteres szabályozástechnikát és újabb, a fenntartható fejlődés elveinek jobban megfelelő eszközöket kell bevezetni a
A statikus paraméterek mellett az azok által létrejövő, funkcionális térbeli rendszerek
erővonalait az intenzitás és az azok függvényében kialakítandó infrastruktúrák határozzák meg,
tervezési gyakorlatba (pl. használati intenzitás). Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy
így ezek leírására vonatkozó mértékek bevezetése volna célszerű. Erre vonatkozóan nincs
nehogy egy másik, sokkal kevésbé érthető paraméterrendszer csapdájába essen a
semmiféle tervezési kapaszkodó.
szakma.
(A nagyon körülhatárolt, jogszabályokban rögzített szabályok helyett – legalább egy
kisvárosban, vagy egy a szakma és a politika által is etikusan vezetett településen
kísérletképpen – ki kellene próbálni a helynek (szelleme van) és a területeknek
A hagyományos szabályozás felülvizsgálata és átértékelése
Természetesen ennek szakmai, hatósági, szakhatósági, stb. követhetőségének
alkalmazható szabályozási eszközök bevezetését.
(mérete van) megfelelő, a vonatkozó jövőképet leképező szabadabb szabályozást
szükségessé teszi új, ugyanakkor érthető és egyezményesen
vizsgálatával.)
Vizsgálni szükséges azt is, hogy szabályozási eszköz lehet-e egyes esetekben az eljárás szabályozása.
27.
A VEGYESSÉGRE VALÓ TÖREKVÉS
27.
A „vegyes területfelhasználás” alkalmazásánál a mai szabályok helyett éppen e
A vegyes területfelhasználású városi környezetek egyre inkább terjednek, melyek jobban
vegyesség biztosítását jobban megengedő, ugyanakkor mégis egyfajta kontrollt
keretjellegű szabályozásra van igény, mely kiszámítható feltételeket tartalmaz, és szakít a
a hely szelleme mellett az ésszerűség a célszerűség, a közérdek és a minőség
összhangba hozhatóak a társadalmi igényekkel. A piacgazdasághoz, a magántőke bevonásához
beépítő szabályozástechnika kidolgozása volna célszerű, ahol a normativitás helyett
funkcionális szabályozás alapkritériumával.
vezérel.
A „vegyes területfelhasználás”, mint neve mutatja éppen azért előnyös, mert vegyes.
Olyan
szabályozási
koncepciótól
tervezési
metodika
lekövethetően
ad
szükséges,
alkalmas
mely
eszközt
a a
településirányítás kezébe, és amely érzékenyebb, az ember környezetére
ható
finomabb
szabályozást
eredményez,
ugyanakkor nagyobb biztonsággal és rugalmassággal nevesíti a létesítés feltételrendszerét. 28.
AZ IDŐBELISÉG– ÁTMENETI SZABÁLYOZÁS KÉRDÉSEI
28.
jelenlegi és a jövőbeni „célövezet” ugyanazon tervben való megjelölése azonos síkon,
Ki
vitatott. A rendszerből hiányzik a „ma erre hasznosítom, tudva, hogy a jövőben mire változik, ha
A SZT és a TSZT nem lehet ellentétes egymással a törvény szerint. Ugyanakkor a TSZT-ben már beépítésre szánt területként kijelölt, de szabályozásban még arra meg nem érett terület esetén
való
viszonyának,
kell
dolgozni
a
feltételrendszerek fejlesztési
típusú
meghatározása szabályozás
eszközrendszerét és alkalmahzásának feltételeit.
….” jogbiztonsági elve.
A TSZT-VEL VALÓ ELLENTÉT FELOLDÁSA
egymáshoz
tehetnék dinamikusabbá a tervezési rendszert.
feltételrendszer meghatározása mellett a mai jogrendben nem valósítható meg, de legalábbis
29.
A szabályozási terv időbeliség-kezelése, a hely-specifikus feltételek előírása, a fejlesztések
A szabályozás nem tudja követni az időbeliséget. Az átmeneti szabályok meghozatala, a
29.
Meg kell határozni, hogy mely esetekben ellentétes a TSZT-vel a területre vonatkozó szabályzat és mely esetekben nem áll fenn az ellentét, mivel átmeneti szabályozási eltérésről van szó az ütemezhetőség és infrastrukturális követhetőség érdekében.
a szabályozási terv készítésénél hiányzik az átmeneti kezelés és szabályozás lehetősége.
Tisztázni kell, hogy a szabályozási terv mely esetekben jelent
Nem meghatározott, hogy a TSZT–ben beépítésre szánt területnek miként felel meg a
eltérést a településszerkezeti tervtől, tehát mely esetben van
szabályozási terv még beépítésre nem szánt kategóriája. Ha ütemezetten lehet csak igénybe venni, akkor mi a kezelés szabályozástechnikai eszköze?
ténylegesen előzetes módosítási igény.
A fejlesztési terület kijelölése a
szabályozás során ütközhet a normatív szemlélettel is. Ha ütemezett a TSZT-ben beépítésre szánt terület övezeti besorolása, akkor viszont ellentétes a TSZT-vel.
30.
A NORMATIVITÁS URALTA REHABILITÁCIÓ
30.
A rehabilitációs szabályozás során is a telekszintű egység helyett a tömbszint számára meghatározott paraméterekkel való szabályozás, vagyis a városépítészeti
A rehabilitációs szabályozásoknál különösen nehéz a normativitás elvének követése, főleg akkor, ha alkalom nyílhat több telek vagy tömb egészének átalakítására. Ennek jogszabályi
tervezés lehetőségeinek nagyobb arányban való érvényesülése volna cél.
lehetősége jelenleg nem adott, tehát igen nehéz minden telekre alkalmas normatív
Ki kell dolgozni a rehabilitációs szabályozástechnika alapját
rendelkezéseket alkotni.
biztosító, a telekszintű normativitástól eltérő rendszert.
A rehabilitáció, az rehabilitáció. Megmondani az alkalmazkodás mélyét és céljait a település, közterületek és az épületek tekintetében kell, nem épületek szabályainak normába szorításával.
9
31.
KÖZÉRDEK – TULAJDON ÉS KÖZTERÜLET KÖZTERÜLETEK
31.
Közterületeink állapota, a gazdátlanságuk, az önkormányzatok és az ágazatok érdekütközése a
területükön jól példázza a helyzetünket. Törődni kell a közterületekkel, mindnek kell, legyen
A településrendezési műfajon kívül végre szükséges jogszabályi szinten is
meghatározni a közterület komplex szemléletű tervezését biztosító tervfajtát: a közterület-alakítási terv megteremtésével.
„gazdája”, hisz egyre többen jönnek rá, hogy az minden ott-lakó és idegen előtt a település
A különböző tervfajták közé nevesíteni és tartalmilag definiálni
„arca”, amelyet látva derűsen kószálók, lelkesen sietők, barátságosan egymást segítők lesznek,
kell a közterület alakítására vonatkozó közterület-alakítási terv
vagy morcosan baktató unt-életűek, szomorúak, elvágyódók.
fogalmát.
A települések arculatát meghatározó területrész tehát a közterületek összessége. Ezekkel,
Hasonlóan meg kell végre határozni a kertépítészeti terv
kialakításukkal, minőségükkel, az épületekhez való viszonyukkal, a térrel, a közlekedéssel, az
tartalmát is.
infrastruktúra hálózattal és elemeivel, a növényzettel, az utcabútorokkal, a légtéraránnyal, stb. a rendezés kell, hogy foglalkozzon. A szabályozási tervezés mélysége nem elegendő ehhez, és
rendeleti megállapítás nehézkessé tenné a fenntartást, működtetést, kialakítást, ütemezést stb.
32.
KÖZÉRDEK – KÖZTERÜLET
32.
szükséges
kezelni
mindazon
területeket,
ahol
a
közterület
kialakítása
érdekében
a
ellátja, ott a minőséget is érzékelhető módon magával hozza, ahol a terület
magántulajdon „kvázi sérül”, ugyanakkor igazolhatóan növekszik a telek értéke. A jelenlegi
fejlődésétől elmarad, ott annak minőségét is magával rántja.
rendszerben az infrastruktúra kiépítésének elvi lehetőségét a bíróságok nem minden esetben
A közterületek kialakítására, kiszabályozására és lejegyzésére
ismerik el, így az önkormányzatnak nem érdeke a közterület megfelelő szélességű kialakítása,
vonatkozó szabályok átértékelése szükséges: a végleges térbeli
mivel vagy eleve kártalanítani kényszerül, vagy per útján jelentős közpénz ráfordítást igényel a
rend, a rendezettség, a működtetés, a minőségi köz-terület
kisajátítás. A tulajdonosi nyomásból eredő politikai érdek a terület átminősítésére ellentétben áll
létrehozása, a beépülő területek minőségi szintjének emelése
a közpénzek felhasználásából való területmegszerzés finanszírozásával. Ennek kárát a terület
érdekében.
minősége szenvedi el.
33.
KÖZPÉNZ VS. MEGFELELŐ KÖZTERÜLET KISZABÁLYOZÁS (KÖZÉRDEK ÉS A TULAJDONOSI ÉRDEK EGYMÁSNAK FESZÜLÉSE)
Fontos igény a terület- és településrendezés közérdekűségének meghatározása. A hatósági és a
bírósági eljárásokban ennek e jogalapnak a hiánya számos nehézséget okoz, és hátráltatja az épített környezet alakításában a minőségi szempontok érvényesülését és a jogos magán
érdekkel szemben a közösségi érdek arányos biztosítását.
Az élhetőbb települési területek kialakítása érdekében a tulajdon- és jogbiztonság keretébe burkolt közpénzen való telekfelértékelés ellentételezése hiányzik.
A település szerkezete, érhálózata, a működtetéshez szükséges „vonalai” a közterületek szövésmintájából áll. Ahol az a terület kiszolgálását megfelelően
A tulajdonjog mindenekelőtti elsőbbsége mellett a „köz tényleges érdekét” tekintő módon volna
33.
Tisztázni szükséges a tulajdonjog, jogbiztonság és közérdek viszonyát. Át kell értékelni a közpénzen való telekfelértékelés és az új beépítésekhez szükséges közterületi kialakítás közpénzből való finanszírozásának anomáliáit, A működőképesebb és színvonalasabb közterületi fejlesztés érdekében ki kell dolgozni a közpénzből való telekfelértékelés ellentételezésének
(többletérték-adó),
eszközrendszerét
vagy
a
helyette
a
választható
betterment*
közterületi lejegyzés jogintézményének bevezetésével.
„ingyenes”
9
* a földtulajdon értékének oly emelkedése, amely nem a tulajdonos ténykedéséből folyik betterment adó ennek
Az újonnan beépíthető területek nem lesznek színvonalasak, a takarékosságból adódó
az értékemelkedésnek a megadóztatása
igénytelenség a minőség romlásához vezet, mely visszahat a település egésze fejlődésére.
Nem vitatva a tulajdon szentségét, de a közpénzből való telekfelértékelés szerepét is figyelembe véve állítható, hogy a jelenlegi rendszerben a lakossági nyomás hatására az önkormányzatok „területtakarékos”, vagyis alig működő, megnyomorított közterületeket alakítanak ki, a felszíni
vízelvezetés megoldásának minden reménye, a későbbi faültetés minden lehetősége nélkül.
Olyan kedvezőtlen utcahálózat kialakítása folyik – különösen a nehezen kezelhető zártkertek lakóterületi
átalakításánál
-,
melyek
a
jövőben
fogják
megbosszulni
magukat.
A
nyomornegyedek sajátosságaira hasonlító keskeny közterületek mellett létrejövő beépítést nem a korszerű településfejlődés eredményeként, hanem legnagyobb hibájaként fogja megítélni az
utókor. Az utak járhatatlansága mellett a későbbi tömegközlekedés biztosítása, a járdák hiánya stb. a mindennapi életviszonyokban fogja éreztetni kedvezőtlen hatását.
A közterület lehetősége a kiszabályozásakor megpecsételődik. Ez határozza meg, hogy mi fér el rajta, milyen minőséget lehet létrehozni az adott keresztmetszetében.
Amilyen a közterület, olyan a kerítés, a ház, a lakója, az ellátás, a vezetője és így tovább.
10
34.
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS Az
utóbbi
időben
elharapózódott
a
„településrendezési
szerződés”
mindenáron
való
kikényszerítése, mely bizonyos esetekben egyenesen a településrendezési tervet eszközként kezelve kényszerít fejlesztőt, tulajdonost, építtetőt ki nem lábaló helyzetbe. Az
önkormányzatok
elsősorban
az
infrastruktúra
kiépítésénél
tekintik
„áldozatnak”
34.
A településrendezési szerződés szerepét át kell értékelni. A településfejlesztés és rendezés szereplőinek egymáshoz való viszonyában a településrendezési szerződés
10 10.
megfelelő helyének rögzítése szükséges, ugyanakkor a feltételhez kötött építési
a
szabályozás
fejlesztőket. Nem vitatva, hogy a fejlesztés nyilvánvaló haszonszerzés reményében indul el,
lehetőségének
megteremtése
is
eszköz
lehet
a
szerződéses
hiszen nem várható el öncélúsága, ugyanakkor sok esetben visszássá vált a jogintézmény
jogviszonyok helyett.
kialakítása. (Visszaforgatható fejlesztési alap létrehozása, telekérték növekedés megfizetése
amelyeket az önkormányzatok alkalmazhatnának. Ezek automatikusan tartalmaznák
A
alkalmazása. Ennek feloldása szükséges, vagy pedig a fejlesztők által követhetőbb rendszerek
stb.).
településrendezési
szerződésre
mintaszerződéseket
kellene
kidolgozni,
a szükséges kikötéseket és a lehetséges eredmény kockázatát is.
Tisztázatlan a törvényben meghatározott szerződés tényleges szándéka, és többértelmű
Általánosságban
eredményre lehet jutni az értelmezésénél is.
szerződés” célját,
Keveredik a településrendezési szerződés meghatározásánál a tervkészítés átvállalása és az
felül
kell
vizsgálni
a
„településrendezési
meghatározva azokat a helyzeteket amikor
alkalmazhatók, illetve az érvényesítésük mikéntjét is pontosítani
infrastruktúra megvalósításának kötelezettségvállalása.
kell.
Ugyanakkor – főleg vidéken - az Önkormányzatok nem is mérik fel milyen lehetőségeik vannak,
mi mindent kérhetnének egy-egy fejlesztőtől, pedig amíg nincs telekérték-növekedési adó, addig ez az egyetlen eszköz az önkormányzatok kezében.
11
35.
ELJÁRÁSOK
AZ ÉRINTETTEK, A LAKOSSÁG BEVONÁSA Mivel a tervek az épített környezet alakítására hivatottak szolgálni, végső céljuk, hogy az fenntartható legyen, és ezen belül magáért az emberért való környezet létrehozását segítse elő.
A lakosság, civil szervezetek részvétele több szempontból szabályozási átgondolást igényel.
A civilek sok esetben túlzott ellenségességgel viseltetnek egy-egy terv értékelésénél, akár attól is függetlenül, hogy mi a terv tartalma, értéke. A törvény szerinti eljárások keretében a civilszférával, a lakossággal való együttműködés a lehető legkedvezőtlenebb helyen van beépítve az eljárási folyamatba: akkor, amikor már változtatni nem lehet rajta.
Ma a törvény a településrendezési eszközök egyeztetését előírja a meghirdetés fázisában a
35.
El kell dönteni, hogy a településrendezési tervek esetében csak a tájékoztatás, vagy az érintettekkel folytatott párbeszéden alapuló lakossági véleményezés a cél. Új alapokra kell helyezni a civil szféra és a tervezés találkozását, melynek jogI szabályozása is felülvizsgálatot igényel.
11
teljes lakosság részére, a köztes állapotban a lakosságot képviselő(?)
érdekképviseleti és
társadalmi szervezetek számára, majd a jóváhagyás előtt újra a teljes érintett lakosság előtti bemutatást rögzít. Bár az önkormányzat mérlegelheti, hogy hamarabb tartja meg a lakossági
ismertetőt, a törvény túlzottan egysíkúan határozza meg az egyeztetés időbeli helyét a
rendszerben.
Az eljárásban olyan helyen kötelező a lakossági tájékoztatás, mikor már érdemben csak a
terv el nem fogadására való felhívással élhet a lakosság és nem a megváltoztatásával, különben újra indul a teljes eljárási kör.
Alapvető probléma, hogy az ún. kifüggesztés során kapott kérések, vagy javaslatok hogyan illeszthetők
be
a
terv
újabb
módosítása
nélkül?
Jogtechnikailag
elvileg
a
már
véleményezésen, egyeztető tárgyaláson „túli” dokumentáció nem módosulhat, kivéve, ha a
területi főépítész még módosításokat javasol jogszabállyal való ellentét miatt.
Kérdéses, hogy a területi főépítész végleges véleményében adott jogszabályon alapuló észrevételeiből adódó átvezetések miként érintik a lakosság által megtekintett tervet.
Ilyenkor a HÉSZ teljes egészében is átvezetések történhetnek, miközben azt az érintett
lakosság már nem is látja, hiszen a két véleményezés (lakossági és főépítészi) egyszerre zajlik.
Gondot jelent az is, hogy ki érti egyáltalán, hogy mit jelent a „rendezési terv”, mint műfaj. Hogyan teszi a tervező, a főépítész és az önkormányzat érdekessé és érethetővé a rendezési terv elhatározásait? A lakosságot képviselő szervezetek mennyit tudnak a képviseltek értékeiről, érdekeiből?
12
36.
HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK – HÉSZ SZABÁLYOZÁS VISZONYA A „GYORSÍTÁS CSOMAGOK” HÁTRÁNYAI
36.
eljárások egyszerűsítése, rövidítése. A cél nemes, de a módosítások többsége kifejezetten hátrányos az épített környezet alakítására. A hatóság kezéből olyan elemek kerültek ki az
Sürgős átértékelést és deregulációt igényel az építési hatósági
összehangolva a szomszédjoggal, az utólag megállapítható szabálytalanságok miatti bontási
eljárásokat „lazító” jogszabályi rend, megtartva a differenciált
kényszer megnövekedésével stb.
Emellett az építési
engedélyezési eljárás szabályait kellene egyértelműsíteni.
engedélyezési körből, melyek az épített környezetet alapvetően meghatározzák. Nem lett
A településre legyen bízva, hogy adott körben mit tart még engedélykötelesnek. Ezt sok esetben a település sajátosságai teszik szükségessé.
Az elmúlt néhány évben az ún. gyorsítás I., II. építésügyi jogszabályi módosítások célja volt az
A fellazulásból eredő probléma csak indokolatlan túlszabályozással volna kezelhető.
kérelmekhez tartozó összetettebb vagy egyszerűsítettebb eljárási
nyitott.
környezet minőségét veszélyeztető, sőt romboló „könnyítést”
lehetőséget.
A csak utólagos bejelentés köteles vagy engedély nélküli építés lehetősége túlzottan
Nem kezelhető a szomszéd érdeke, jogorvoslata.
A
parttalanná
vált,
ellenőrizetlen,
az
épített
meg kell szüntetni.
Sérül az épített környezet minősége. A fellazítás éppen azokat a kérdéseket nyitotta ki, melyek a mindennapi településképet ellenőrízetlenségük okán teszik tönkre.
(A sok pici, de csúnya hatása sem jobb mint az egy nagy, de rondáé.)
37.
A LIBERALIZÁLT ENGEDÉLYEZÉS ELŐNY-TELENSÉGE Az egyik legégetőbb problémakör az építési engedély-köteles építési tevékenységek szűkítése,
fellazítása. Korábban a települési önkormányzatok meghatározhatták a saját településük jellegzetességei alapján az építési engedélyezésbe bevonandó építési tevékenységeket. Az egységesség elve alapján ez a lehetőség megszűnt, de túlságosan is sok építési tevékenységet
kivontak az engedélyköteles körből, mely közvetlenül veszélyezteti az épített örökség esztétikus
alakítását és védelmét.
A helyi építési szabályzatokból kivett engedélyezési kötelezettség számos esetben
37.
Javasoljuk az építési engedélyköteles építmények körének európai színvonalra emelését, beleértve a sajátos magyar jogkövetési szokásokat is.
Felül kell vizsgálni az engedélyköteles építési tevékenységek körének önkormányzati rendeletben való bővítési lehetőségét, vagy más megítélési módot kell beépíteni a rendszerbe, illetve a HÉSZ
számára
kell
nagyobb
szabadságot
adni
ezek
12
kezeletlen helyzeteket eredményez, miközben a hatóságnak nyilvánvalóan van ráhatása az
meghatározásánál.
engedélyezés során az építés, elhelyezés, felszerelés során keletkező településkép
Fontos, hogy a települések bizonyos – számukra jelentőséggel
alakítására. Ez a túlliberalizált szabályozás ugyanakkor nem a gyorsító csomag érdemi
bíró részein – a terv közakaratból mindazt szabályozhassa,
része, hiszen a beruházások nem attól könnyítettek, hogy a kerítésre kell-e engedély, vagy
amelyet az építésznek, az építtetőnek figyelembe kell venni, ha
hogy a közterületen milyen magasságú szobor helyezhető el engedély nélkül.
illeszkedni akar, s azt, hogy akarjon.
A rend megteremtését ez a túlliberalizáltság inkább akadályozza, miközben a gazdaságot éppenséggel nem segíti.
Az építésügyi hatósági eljárások változásai – az engedélykötelezés lehetőségének
megszüntetése az
önkormányzatok
rendeletalkotásánál
–
továbbá
az
elvi
építési
engedélyezés kötelezésének megszüntetése számos helyen – ahol ezzel a HÉSZ számolt – működésében is zavarokat okoz.
Problémát jelent e tekintetben, hogy a települések kénytelenek voltak a korábbi szabályaikból
törölni az engedélyes kör kiterjesztését, miközben ez csak egy részletezettebb, és több
szituációra is érzékenyebben reagáló részletszabályozás mellett volna lehetséges. A települések tehát – elveszítve ezt az eszközt – vagy módosíthatják szabályzataikat, vagy kénytelenek beletörődni a következményekbe.
Az eltelt időszakban - mivel az önkormányzat emiatt nem vizsgáltatta felül a HÉSZ-t, - az
engedélyezés kizárása miatt sem a hatósági beavatkozó szakértelem, sem a HÉSZ megfelelően részletes szabályainak iránymutatása nem volt jelen.
Mindezek mellett a korábbi fellazítás folyamatos visszaigazítása is azt mutatja, hogy a palackból hirtelen kiengedett szellem nem hozta magával az elvárt eredményt.
38.
AZ ÜGY ÉS A RÁVONATKOZÓ AKTUÁLIS JOGSZABÁLYI HELY – VÁLTOZÁSOK JOGÉRTELMEZÉSE Az is problémát jelent, hogy hatósági ügyekben a folyamatos jogszabályi változások miatt egyszerre kell több, eltérő időszakban hatályos jogi normát érvényesítetni az egyes ügyekben,
aszerint, hogy az ügy mikori jogállapotnak megfelelő időszakban keletkezett.
Ez érhető és értelemszerű, hiszen mindig vannak átfedések. Viszont ha ugyanaz a jogszabály
évente többször változik - mert mégis tévedés volt az előző változtatás -, akkor a baj már csak tetézhető.
Problémát jelent ebben, hogy a jogszabályalkotás rendjét nem követhetik azonnal a HÉSZ módosítások, ezért a módosítás során kihúzzák a szőnyeget a szabályozás alól
38.
Az építésügyi jogszabályok változtatásánál hatáselemzését szükséges készítetni az alárendeltebb HÉSZ-ek kényszerű jogi változásainak következményeiről. Jogilag is tisztázandó, ha a HÉSZ előírásai nem követik a magasabb
jogszabály
változást,
akkor
az
ellentmondások
feloldása miként rendezhető. Az egyértelmű fogalmi rendszer felépítésével segíthető az ellentmondások feloldása. Javasolt az állami főépítészek által
Míg a hatósági kolléga alapvetően jogalkalmazó, addig a településrendezést irányító főépítész
szervezett kiskonferenciák rendszeresítése évente legalább 2
Az eltérő jogértelmezések - a tervező, a megbízó képviseletében eljáró főépítész, a
megvitatására
jogalkalmazó és jogalkotó is egyben, legalábbis a rendeleti előkészítést tekintve.
véleményező államigazgatási szerv, az ellenőrző állami főépítész, tehát a terv elkészültében valamiképp érintett szereplők között - alapvető időveszteséget és rengeteg - sokszor feleslegesnek tűnő - energiát igényelnek.
A jelenlegi eljárásokban, legyen az építéshatósági vagy településrendezési, közelíteni szükséges egymáshoz a jogalkalmazói álláspontokat, mivel sok esetben a szereplők ellentmondó
állásfoglalása megzavarja, sok esetben ellehetetleníti a tervet, a tervezőt magát. (Nem különb persze a helyzete tervezőnek, vagy az építtetőnek, fejlesztőnek, hogy mikor melyik jogszabályt
kell alkalmaznia.)
alkalommal
az
aktuális
változások
és
gyakorlati
kérdések
39.
A TELEKRENDEZÉS
39.
A telekrendezés műfaja sok esetben meghatározó alakító tényezője a település képének, talán még a struktúrájának is. Éppen ezért az építésügy körébe tartozó
Átgondolatlan intézkedés volt a telekrendezési hatósági tevékenység földhivatalokhoz való áthelyezése. A legtöbb földhivatal felkészületlen a feladat szakszerű ellátására, nincsenek kellő
hatósági tervfajta, melyben a földhivatal
településrendezési ismereteik, és a helyszíni adottságokat sem ismerik kellőképpen.
A telekrendezés anomáliáinak megszüntetése minél hamarabb szükséges. Bár a helyi építési
A telekrendezés hatósági feladatait célszerű visszavezetni az
hatóság szakhatóságként működik közre, azonban a helyzet kezelésében ez kevés, mert a
építési hatóság jogkörébe.
földmérőt nem érdekli a rendezés, az I. fok pedig nem mindig képes értelmezni.
13
40.
SZAKMAGYAKORLÁS – KÖZBESZERZÉSEK – TERVEZÉS KÖZBESZERZÉSI ANOMÁLIÁK A TERVEZÉSBEN
mint hitelességet ellenőrző működik
közre.
40.
Indokolttá
vált
a
terület-
és
településrendezési
terveztetés
közbeszerzési
eljárásainak felülvizsgálata. Ki kell küszöbölni a szakmai minőség rovására menő
A tervezési „szolgáltatás” értékhatáros versenyeztetése kedvezőtlen minőségi eredményhez
vezet, mert az elvégzendő teendők nincsenek arányban a versenyben rászánható idővel és
értékhatáros verseny kedvezőtlen hatásait.
díjazással, melynek végül a település láthatja kárát.
A közbeszerzési eljárások és kiírások mind az általános építészeti tervezést, mind pedig a
A tervezési munka odaítélése során
településrendezési tervezést egyaránt minőségében veszélyeztetik, mivel a szakma nem tudja
a szakmai minőség biztosítása,
garantálni a megfelelő időt és díjazást az elvállalt munka ellentételezéseként, mert akkor a
versenyben rossz helyen végez. A „jó munkához idő kell” és az „olcsó húsnak híg a leve” két
a referenciák nem mennyiségi - hanem minőségi -
érvényesíttetni, de a Versenyhivatali regulációk eddig ezt nem tették lehetővé.
a tervezési metodika alkalmassága,
értékelhetősége,
alapvető közmondás. A Magyar Építész Kamara többször kísérelte meg a díjszabályzatát
(Érdemes volna hatástanulmányban kimutatni, hogy a közbeszerzések határidői és díjai valamint
a tervező csoport koncepcionális képessége
az elvégzett munka hogyan viszonyulnak egymáshoz).
legyen a meghatározó a település jövője érdekében, mert a
A TERVEZÉSI SZOLGÁLTATÁS KÖZBESZERZÉSE SENKINEK SEM JÓ!
település fejlesztésének rendezési megalapozása közérdeket
Nem jó a megrendelőnek, mivel a munka időbeni elvégeztetésért ő is felelős, tehát inkább
szolgáló közgügy.
elfogadja a nem kellő kidolgozottságú, vagy átgondoltságú, vagy nem minőségi munkát,
mivel az időfaktor szűkítése általában ehhez vezet;
A felülvizsgálat során javasolt visszaállítani a közügyet szolgáló
nem jó a tervezőnek, mivel kénytelen az idő és pénzfaktor kényszerítette nyomás miatt
terület- és településrendezési tervezés esetében a korábbi
aláajánlatni – persze viselkedhetne etikusabban is, de akkor éhen hal;
közbeszerzés-mentességet.
nem jó annak a tervezőnek, aki végül nyomott áron és rövid időfaktorral elnyeri, mert az
esetek többségében nem elegendő a kidolgozáshoz az idő, nem a legjobb alvállalkozókkal kénytelen dolgozni, tehát a munka minőségének rovására megy a feladat elvégzése;
nem jó a lelkiismeretes tervezőnek, mert saját és kollégái munkaerejének 150-200%-os kihasználására kényszerül, mely ismét az általános minőség és jó közérzet rovására megy,
mivel a munkaerejének reprodukálására, rekreációjára, a szakmai önfejlesztésre a túlhajszoltsága miatt már nem jut idő;
végezetül nem jó a köznek, mivel az így létrehozott végeredmény – tisztelet a kivételnek –a köz számára nem azt a hasznot hozza, ami pénzügyileg kimutatható, mivel az eredmény
általában valamilyen - több évtizedig, száz évig ott maradó - objektumban testesül meg,
vagy több évtizedes fejlesztési irányt határoz meg a nyomott értékbefektetésből adódó
minőségi hibákkal terhelten.
41.
KÖZBESZERZÉS VS. TERVEZÉSI „SZOLGÁLTATÁS”
41.
Támogatva az Magyar Mérnök Kamara által is szükségesnek tartott kamarai
Tudomásul kellene venni, hogy bizonyos objektumok létrehozásának – és különösen a nem
díjszabás alkalmazását, annak bevezetését jogszabállyal lehetővé kell tenni. Ahogy
mérhető a szőnyegbeszerzéshez, a faárú beszerzéséhez, a papírellátási beszerzéshez, a
szakmai minőséget biztosító ársáv megítélését is felelősen tudja ellátni.
mérhető teljesítmények, így a gondolatnak az érlelése, a tervezés, a jövő felállítása nem takarítási beszerzéshez, vagy egyéb szolgáltatás beszerzéséhez. De nem igazán hasonlítható a kiviteli tervek megvalósításában részvevő tendereztetett kivitelezői építőipari munkával sem.
a kamara felelősen adja ki a tervezési jogosultságot és felelősen tartja nyilván, a
Felülvizsgálatot
igényel
a
közbeszerzési
eljárásoknál
a
településrendezési
referenciák bekérésének 3 éves időintervalluma is, mivel egy-egy terv befejezési
13
A tervezési szolgáltatás szó eleve a szolgáltatásokkal mossa össze a tervezést, miközben alapvető különbség tehető közöttük.
A területrendezési terveket ma Magyarországon két – három „csapat” (szak-tervező iroda,
esélye esetenként ennél nagyobb időszakot ölel át. Amennyiben a terület- és településrendezési tevékenység nem
szakági tervezőket bevonva, vagy ilyeneket alkalmazó irodákkal együtt) készíti. Ha a munkát
emelhető ki a Kbt törvény hatálya akkor a közbeszerzésük
– minden gond nélkül kérhetnek ajánlatot a két – három csoporttól, vagy kihagyják azt,
Szakmai és minőséget eredményező legyen a verseny, ne
koordináló megyei főépítészek megnézik a készített terveket – és természetesen tisztességesek amelyiknek a terve számukra elfogadhatatlan, vagy ismerve a csoportot a velük való együttműködést nem tartják harmonikussá tehetőnek.
készítik.
Amennyiben
munkájukkal a megbízó politikai és szakmai képviselete elégedett, – mert ez pl. a jogászokhoz is hasonlíthatóan bizalmi kérdés, hisz a tervek „megvalósulása” évtizedek alatt történik –
csak ár és határidő függő.
A
A településrendezési tervek nagyobb részét ma is tervező csoportok, együttdolgozó irodák
újragondolása szükséges:
a szakmai ellenőrzés (miniszter, állami főépítész) a minőséget és a tartalmat elfogadta és
az ár nem magasabb a – kamarai díjszabásból is ellenőrizhető - szokásos átlagárnál,
pályáztatás
referenciáinak
időbeliségét
hosszabb
időtartamra célszerű módosítani, vagy a tervtípus alapján -
készítési
időtől
független
-
referenciapályázatot
célszerű kiírni. A terület és településrendezés munkába-adásánál – a megbízás, „szolgáltatás” jellegéből adódóan – a referencia időtartama 7, esetleg 10 év lehet. Vizsgálatot igényel, hogy a közbeszerzési eljárásban
a munkába-adásnak nincs jobb alanya a korábbi tervezőnél. Erre indok lehet, hogy a tervező
referenciapályázat, vagy metodikai koncepció szakmai
többlettudást, folyamat-ismeretet, közösségközi kapcsolatot nyer, amellyel, ha él, mindkét fél
helyett azokban az esetekben, ahol tervpályázat kiírása
csoport munkája, a település közösségével való együtt-dolgozása során egy hatalmas nyer általa.
Természetesen a szakmai és etikai ellenőrzésnek működnie kell, de – ismerve a mai állami
főépítészi kart –, ez nem jelenthet gondot. Az etikátlan, szakmailag kontár, illetve helyenként a
nagyon drágán dolgozó is, gyorsan kiszorul a piacról - talán.
A tervpályázat lehetne hivatott arra, hogy a legjobb terveket, vagy a legjobb tervező csoportot megkeresse a terveztető önkormányzat, de a terület- és településrendezés jellegéből adódóan, a versenyeztetés direkt tervpályázatként nem, vagy csak igen kivételes esetekben alkalmazható.
Míg az építészeti „szolgáltatás” esetében a közbeszerzés kiváltható a minőséget jobban megszondáztató tervpályázattal, addig a településtervezésben ez hosszadalmasabb procedúrát igényelne, ezért csak nagyon ritkán alkalmazzák és nem is alkalmazható minden tervezési típusra, hiszen az komoly előzetes ismereteket, vizsgálatokat kíván.
Míg egy konkrét terület beépítése, vagy városközpont rehabilitációja lokalizáltabb volta miatt tervpályázaton még elvárható vizsgálati és elemzési munka elvégzésére lehetőséget ad, sőt
kifejezetten kívánatos lehet, addig más, nagyobb léptékű, egész települést érintő tervezésnél ez a
lehetőség
lényegében
kizárt.
Nem
lehet
tervpályázaton
megversenyeztetni
egy
településszerkezeti tervet, mivel annak előkészítő helyzetértékelő fázisa sokkal nagyobb előmunkálatokat kíván meg. Amennyiben a település bármely, az önkormányzati testület által
gondolt ok miatt más tervezőt kíván megbízni, a minőségen alapuló kiválasztási eljárás EU-ban
elfogadott rendje szerint járjon el.
REFERENCIA IDŐHATÁR A KÖZBESZERZÉSBEN A településrendezési közbeszerzések esetében a 3 éves időhatáron belüli referenciamunka
érvényesítése – tekintettel a tervezés és eljárások átfutási idejére - sok esetben lehetetlen, több
tervezőszervezetet kiszorít egy-egy közbeszerzés kiírása során illetőleg legfeljebb csak az egykét nagyobb cég számára ad olyan opciót, mely alapján az eljáráson egyáltalán elindulhatna. Adott esetben a korábbi tervező is kizárttá válhat, pedig ő a legalkalmasabb.
értékelés céljából benyújtható-e az ár- és időverseny értelmetlen.
