Megy-e? Ma az ellenzék kezében van a legnagyobb hatalom önkormányzatireform-ügyekben. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap

Jegyzet

Localinfo Önkormányzati Havilap

Megy-e e?

Tartalomjegyzék !

Reflektorban a közigazgatási reform 4–8. oldal

!

Önkormányzati választás 2006 9-10. oldal

!

Brüsszelbõl jelentjük 11. oldal

!

Közbeszerzési tanácsok 12. oldal

!

Testvérvárosi kapcsolatok 17. oldal

!

Liberalizált gázpiac 18–19. oldal

!

Teleházak az e-közigazgatásban 20–21. oldal

!

Pályázatfigyelõ 22–23. oldal

!

Visszatekintõ 24–25. oldal

!

Helpbox: segítség gombnyomásra 26. oldal

A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail: [email protected]

Ma az ellenzék kezében van a legnagyobb hatalom önkormányzatireform-ügyekben. Hiszen hiába tette a kormány az asztalra fõbb elképzeléseit, kompromisszum híján nem sok valósulhat meg belõlük. Feles törvényekkel operálva pedig ugyanaz marad a forgatókönyv, mint az elõzõ ciklusban, vagyis újra indulhat a „Csiga-hadmûvelet”. Ma persze itt még nem tartunk. Az új kabinet lendületesen kínálgatja merész portékáját a sajtónak, az önkormányzati szövetségeknek, az érdekegyeztetõ tanácsnak – no és mindenekelõtt az ellenzéknek. Pestiesen szólva tényleg nem semmi, amit ajánlanak a kormánypártok. Valóban fenekestül forgatná fel a jelenlegi szisztémát a megyék megszüntetése, a kötelezõ kistérségi társulás, a képviselõi helyek számának csökkentése és a tiszteletdíjak megkurtítása. Nem is szólva a három évre – utoljára! – választott megyei közgyûlésekrõl, a hat évre nyújtott önkormányzati ciklusról, vagy éppen a megszüntetésre ítélt kistelepülési polgármesteri hivatalokról, jegyzõségekrõl. Köztisztviselõi körökben persze jóval nagyobb riadalmat kelthetnek azok az elképzelések, melyek könnyebbé teszik a felmondást, differenciáltabbá a bérezést; miközben ezrek számára azonnali elbocsátást ígérnek. E legutóbbi tételben láthatjuk a reformok keresztülvitelének egyik legnagyobb akadályát: hogy egyszerre zajlik az államszervezet újraszabása egy „prózai” gazdasági megszorító csomag végrehajtásával. Ez amellett, hogy nagyon rossz közérzetet kelt és ellenálló környezetet teremt, sokakban azt a képzetet kelti, hogy a reformoknak nincs is más céljuk, mint hogy egyszeri megtakarításokat érjenek el általuk. Nem véletlenül figyelmeztetnek többen arra, hogy az önkormányzatok legfõbb problémája szervezeti elavultságuk mellett éppen az alulfinanszírozottság – azon pedig nem segít a közigazgatás ruhájának átszabása –, vagy arra, hogy az eladósodott megyék szanálása bizony nagy pénzekbe fog kerülni. Ennek ellenére az önkormányzati szövetségek meglepõ egyöntetûséggel támogatják a reformcsomagot. Persze nem tudni, mindez hogyan csapódik le a „végeken”. Változatlanul kulcskérdés, hogy a kormányzati oldal igazi partnernek tekinti-e az ellenzéket, és valóban kompromiszszumra törekszik-e, vagyis képes-e engedni is. Ellenkezõ esetben hamiskásan fog csengeni a „mi pedig mindent megpróbáltunk“ érvelés. A legnagyobb ellenfél mégis az idõ. Mivel az októberben megtartandó választások elõtt hatvanöt nappal ki kell hirdetni ennek idõpontját, augusztusban már a legóvatosabb számítások szerint is dübörögnie kell az újabb kampánynak. Ezért viszont egy jó másfél hónap marad annak eldöntésére, hogy lesznek-e új keretek, vagy minden marad a régiben – s körülbelül ennyi idõ van arra is, hogy válasz szülessen a legalább tíz éve közszájon forgó nyelvi lelemény mögötti valódi kérdésre: megy-e a megye? L. László János [email protected] 2006. június

3

Reflektor – Önkormányzati reform


Az ellenzék kezében az ország(reform) sorsa Feldarabolhatják Pest megyét – Zsebbevágó intézkedések várhatók Régiókat szeretne a kormány megyék helyett, ám a Közép-m magyarországi Régió jövõjét teljes bizonytalanság övezi, s az sem kizárt, hogy Pest megyét feldarabolják. A kormánypártok mûhelyeiben elkészültek a legsürgetõbbnek vélt törvényi módosító javaslatok, az ellenzék azonban egyelõre még az ezekrõl történõ tárgyalásra sem mutat hajlandóságot. A kormányzati reformcsomag egyik legfontosabb és legtávlatosabb eleme az önkormányzati szektort érinti – ellenzéki szavazatok nélkül azonban épp ez vérezhet el leghamarabb. Az önkormányzati szövetségek egységesen megegyezést, kompromisszumkészséget sürgetnek a pártok részérõl, emellett javarészt támogatják a kormányzat terveit. „Sûrû” idõszak áll mögöttünk: az elmúlt bõ egy hónapban kormányalakítási megbízást kapott Gyurcsány Ferenc, megalakult a parlament, a kormány, elkészült a kormányprogram, vele együtt egy törvénymódosító csomag és – június elején – Új Egyensúly Program néven ezermilliárdos stabilitási csomagot ismertetett az új kormányfõ. A kormány által kimunkált kilenc törvénymódosító javaslat az önkormányzati szférát is jelentõsen érinti. Az önkormányzati törvény azonban köztudottan kétharmados, így a tervekbõl csak annyi valósulhat meg, amennyibe az ellenzék is hajlandó belemenni. De lássuk, mit is szeretne elfogadtatni a két kormánypárt az ellenzékiekkel!

Kistérség és körjegyzõség Komoly megtakarítást és magasabb színvonalú közszolgáltatásokat remél a kormány a kistérségi rendszer továbbfejlesztésétõl. A jogszabályjavaslat két alternatívát is tartalmaz: a B variáns kötelezõvé tenné a többcélú kistérségi társulások megalakítását. Az elsõ változat némiképp engedékenyebb: a csatlakozni nem kívánó településeket csak a kistérségi tanács kötelezhetné csatlakozásra, mégpedig egyhangú döntéssel. A kistérségi társulások kötelezõvé tételével több tízmilliárd forintot szeretne megtakarítani az állam. Ezer fõ lakos alatt nem tarthatnának fenn az önkormányzatok polgármesteri hivatalt illetve jegyzõséget a tervek szerint. Az ötszáz fõnél nagyobb települések esetén lehetne kivételt tenni, ám igen szigorúak a feltételek: a polgármesteri hivatal mûködtetéséhez nem vehetnek igénybe kiegészítõ állami támogatást – azaz aki hivatalt akar, tartsa is fenn. Jelenleg háromszáz olyan ezer lakos alatti település van, ahol az önkormányzat önálló hivatalt tart fenn, mûködési költségük hatmilliárd forint. Körjegyzõség felállítása esetén ezen önkormányzatok megtakarítása legalább kétmilliárd forint lesz – immár az Új egyensúly programban olvashatók a vonatkozó számítások . A kormány az ehhez szükséges kétharmados támogatás híján is ösztönözni fogja a körjegyzõségek további elterjedését – áll ugyanitt –, arról azonban egyelõre nem tudni részleteket, milyen eszközöket alkalmaznának ennek érdekében. Körjegyzõség legfeljebb hét településbõl állhat majd a tervek szerint, és szabadon alakítható – ám amelyik ön! 4

kormányzat nem csatlakozik valamelyik összefogáshoz, azt a közigazgatási hivatal akár bírósági úton is kötelezheti erre. A körjegyzõnek fogadóórát kell tartania minden hozzá tartozó településen, de állandó helyszíni ügyintézést biztosító kirendeltség csak akkor hozható létre, ha annak költségeit biztosítja az adott település képviselõ-testülete. Az önkormányzat tehát minden településen megmarad, de hivatala nem mindenhol lesz a tervek szerint.

Megye helyett régió A reformtervek legalább ilyen fontos eleme a megyei szint megszüntetése és regionális önkormányzatok létrehozása 2009-tõl. A „megye“ megnevezés végleg bevonul a történelembe – ha az ellenzék is úgy akarja –, hisz még a megyei jogú városokat is átnevezik – 2009 után egyszerûen „nagyvárosaink” lesznek. „A megyei önkormányzatok hivatali költsége lassan eléri a minisztériumi költségek felét. Ez elképesztõ“ – méltatlankodott az Új egyensúly program bemutatásakor tartott beszédében Gyurcsány Ferenc kormányfõ. A megyei önkormányzatoknak az illetékhivatalok nélküli igazgatási költsége mintegy harmincötmilliárd forint. A regionális önkormányzati rendszer kialakítása és az azt támogató igazgatási intézmények létrehozása húszmilliárd forinttal csökkentheti ezt – fogalmazott a miniszterelnök. A kialakítandó regionális önkormányzatok hatáskörébe különösen a területfejlesztéssel, támogatáspolitikával, foglalkoztatással, környezet- és természetvédelemmel, egészségüggyel, szociálpolitikával, a közlekedés-infrastruktúrával illetve közlekedésszervezéssel, turizmussal, fogyasztóvédelemmel, szakképzéssel, az innováció és a tudomány támogatásával, a nemzeti kulturális örökség védelmével, a fõépítészi tevékenységgel, valamint a katasztrófavédelemmel összefüggõ helyi közügyek tartoznának. A feladatok egyrészt a minisztériumoktól, másrészt a megyéktõl kerülnek át a régiókhoz. A kormányzati reformcsomag része lett, hogy 2006ban hat évre válasszák az önkormányzati képviselõket annak érdekében, hogy négyévenként ne egy évben terheljék a költségvetést és a választókat az önkormányzati és az országgyûlési választások. Ám a megyei képviselõket

www.miniszterelnok.hu 2006. június


Localinfo Önkormányzati Havilap most csak három évre választanák, hogy 2009-ben az európai parlamenti választásokkal egyidõben már regionális választást lehessen tartani.

Mi lesz veled, Pest megye? Az önkormányzati törvényt módosító jogszabály-javaslatnak van egy igen figyelemreméltó passzusa, mely a fõvárosról szól. Ebben többek között azt is olvashatjuk, hogy a fõvárosi önkormányzat a fõvárosban ellátja a regionális önkormányzat feladat- és hatásköreit, a fõpolgármester pedig egyben a regionális önkormányzatnak is elnöke. Mi lesz akkor a jelenlegi Közép-magyarországi Régióval, pontosabban mi lesz Pest megyével? – tettük fel a kérdést Gulyás József SZDSZ-es parlamenti képviselõnek, miután a tervezetekbõl, indoklásokból és egyéb nyilatkozatokból nemigen lehet erre következtetni. Gulyás József elmondása szerint ez nem véletlen, errõl a kérdésrõl ugyanis még

vannak viták a két kormánypárt között. Az egyik változat – amely az MSZP szívéhez áll közelebb – szerint miután Budapest búcsút int Pest megyének, utóbbi is alkosson egy önálló régiót. Ez az SZDSZ szerint nem túl ésszerû, ezért õk azt javasolják: Budapest és agglomerációja alkosson egy régiót, Pest megye többi része pedig csatlakozzon a szomszédos régiókhoz, így például Esztergom Közép-Dunántúlhoz, Szob Észak-Magyarországhoz, Nagykõrös DélAlföldhöz, stb. A harmadik variáció, hogy marad minden a régiben – s valljuk be, ez a legvalószínûbb –, hisz a régiófelosztás rendkívül komoly érdekeket érint, annak idején a területfejlesztési törvény elfogadásakor is a legnagyobb indulatokat váltotta ki, így hozzányúlni politikailag „életveszélyes” (nem szólva arról, hogy ha ez napirendre kerülne, minden bizonnyal felerõsödnének azok a hangok is, amelyek például a Balaton környékét szeretnék egy régiónak tudni; ami azért jogosabb igénynek tûnik, mint hogy pl. egy megye egy szál magában alkosson egy régiót). Mindezt, és az ezzel kapcsolatos terveket egyelõre jóté!

kony homály fedi, ami Pest megye érdekérvényesítõ képességérõl és médiaerejérõl is sok mindent elárul. Nem vetette föl a problémát senki Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszteri meghallgatása során sem. Budapest jövõbeni közigazgatási szerepérõl szólva a miniszter asszony fõként csak arról beszélt, hogy továbbra is választott kerületi önkormányzatokra van szükség, de új munkamegosztással. Felvetette: valamennyi budapesti közút a fõvárosi önkormányzat kezelésébe kerülhetne, hogy ne legyen „fõvárosi kátyú és kerületi kátyú“.

„Nem kell félni, nem fog fájni“ „Kis túlzással azt mondanám, hogy nem kell félni, nem fog fájni; de legalábbis nem annyira, mint amennyire az elmúlt hónapokban nagyon sokan megpróbálták elhitetni, vagy megpróbálták jósolni.“ – jelentette ki a miniszterelnök az egyensúlyjavító intézkedések ismertetésekor tartott beszédében az Országos Érdekegyeztetõ Tanács ülésén. A csomag számos kisebb-nagyobb érvágást jelent a lakosságnak (pl. gázárak harmincszázalékos emelése, az áfakulcs húsz százalékra növelése) és a vállalkozóknak (pl. az eva tizenötrõl huszonöt százalékra növelése, az „elvár” társasági adó, stb.) egyaránt. A csomag azonban az önkormányzati szféra számára is tartogat meglepetéseket. „Indokolt az önkormányzati igazgatás négyszázötvenmilliárd forintos költségének öt-tízszázalékos csökkentése. Ez húsz–ötvenmilliárd forint költség-megtakarítással jár“ – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: „Önkormányzati képviselõnk annyi van Magyarországon, amelybõl egy közepes város kitelne: huszonötezer helyi önkormányzati képviselõ összesen húszmilliárd forint tiszteletdíjat és ötmilliárd forint költségtérítést visz haza. Ahogyan a parlamentben csökkenteni kívánjuk a parlament létszámát, a parlamenti képviselõk tiszteletdíját és költségtérítését, hasonlóképpen indokolt a huszonötezer önkormányzati képviselõ számának, tiszteletdíjának és költségtérítésének érdemi csökkentése. Azt gondoljuk, hogy ezzel további nyolc-tízmilliárd forint takarítható meg.“ Úgy tudjuk, képviselõi zsebekre lebontva ez azt jelenti, átlagosan húsz-huszonöt százalékkal csökkenne a képviselõk juttatása. Emellett persze a nagyobb testületek létszámának csökkentése is a napirenden szerepel (lásd Konszenzus a megyék megszüntetésében, Localinfo, 2006. május), de technikai és jogi akadályok miatt kétséges, hogy októberben már kisebb testületekre szavazhatunk.

A közszolgálat nem lesz nyugdíjas állás? Ma lényegében lehetetlen valakit alkalmatlanság okán elbocsátani a közszolgálatból – emelte ki a kormányfõ, aki

www.magyarorszag.hu 2006. június

5



ezen a gyakorlaton is változtatni szeretne. A kormánypártok közös szándéka ugyanis – mutatott rá –, hogy átalakítják a közszolgálatban évtizedek alatt kialakított, rendkívül merev alkalmazási és fizetési struktúrát. „ A közszolgálatban alkalmazandó szabályozási és jövedelmi viszonyokat közelebb kívánjuk vinni a közszolgálaton kívüli világ alkalmazási és jövedelmi viszonyaihoz, de hasonló teljesítményelvárással, teljesítményméréssel és rugalmas alkalmazási rendszerekkel.“ A legrosszabb idõk azonban a minisztériumi alkalmazottakra jönnek: a minisztériumok felsõbb vezetõinek száma megfelezõdik, a minisztériumokban engedélyezett összes létszám már az idei évben közel negyedével csökken. Mindezek hatására a 2006-os nyolcvanmilliárd forint minisztériumi igazgatási költség 2008-ra mintegy húszmilliárd forinttal csökkenni fog. A minisztériumok igazgatási kiadásai nominálértékben a 2002-es kormányváltás több mint százmilliárd forintjához képest hatvanmilliárd forintra csökkennek, tehát reálértékben kevesebb, mint a felére – emelte ki Gyurcsány Ferenc.

Még az egyeztetésrõl sincs megegyezés A stabilitási csomagot Gyurcsány Ferenc lapzártánkkal egy idõben ismertette, így arról még az ellenzék sem tudott részletekbe menõen véleményt mondani. A Fidesz és a KDNP azt kezdeményezte, hogy június közepén önálló ülésen vitassa meg az Országgyûlés a megszorító csomag tartalmát és társadalmi hatásait. A kormányfõ semmilyen megbeszélés elõl nem zárkózik el, sõt ötpárti egyeztetést javasolt a bejelentés másnapjára az önkormányzatiság és a közigazgatás kérdéséirõl. A Fidesz azzal utasította el a meghívást, hogy nem lenne helyes, ha a pártok „zárt ajtók mögött mutyiznának, és igyekeznének elkenni a felelõsséget az országban kialakult

állapotok miatt“. Azt is közölték, szerintük a Parlament falai között van az ilyen egyeztetések helye, ott készek mindent megvitatni. Ezt megelõzõleg a kormányfõ által bemutatott kilenc törvényt módosító jogszabálytervezetekrõl sem tárgyalt az ellenzék a kormánypártokkal. A Fidesz és a KDNP azzal tért ki az egyeztetések elõl, hogy most a kormányprogram vitájára készülnek.

Az érintettek konszenzust szeretnének Eközben az önkormányzati szövetségek közös deklarációt fogalmaztak meg, arra kérve a politika szereplõit, hogy függetlenítsék magukat az aktuálpolitikai érdekektõl és mûködjenek együtt a reform megvalósításában. „Nélkülözhetetlennek tartjuk a konszenzust, hogy tizenhat évvel a rendszerváltás után végre esély mutatkozzon az államigazgatás, benne az önkormányzati közigazgatás korszerûsítésére“ – nyilatkozott a Népszabadságnak Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Az elutasító ellenzéki magatartást látva, lapunk érdeklõdésére közölte: „Politikai hovatartozástól függetlenül nagyon méltatlannak, sõt felháborítónak tartom, hogy fontos ügyekhez így viszonyulnak az ellenzéki pártok. Mondom ezt az EU Régiók Bizottságának tagjaként is, ahol rendszeresen csodálkozásuknak adnak hangot, hogy Magyarország képtelen megoldani a középszintû irányítást, és fogadni az ehhez kötött forrásokat. Ezt már szinte mindenki megoldotta Szlovákiától, Észtországon, Lettországon át Litvániáig.“

Szövetségek a reform mellett A hét önkormányzati szövetségbõl hatan megjelentek és támogatták a kormány reformelképzeléseit a Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel (akkor jelölttel) folytatott megbeszélésen. Nem kifogásolták

Javuló közszolgáltatások – Részlet a kormány programjából • Általánossá tesszük az ügyfelek elégedettségének mérését. Folyamatosan értékeljük a közszolgáltatást végzõ személyek egyéni teljesítményét és biztosítjuk az értékelés nyilvánosságát. • A kormányzati ciklus végére az egyablakos és elektronikus ügyintézés széleskörû elterjesztésével, a felesleges bürokratikus szabályok kiiktatásával a leggyakoribb ügyekben a felére csökkentjük az átlagos ügyintézési idõt. • Kiterjesztjük és általánossá tesszük az elektronikus állami és önkormányzati szolgáltatásokat, elõsegítjük az információs társadalom adta lehetõségek kihasználását az egészségügy, a munkaügy és a szociálpolitika terén. A közigazgatás reformjának fontos elemeként 2010-re biztosítjuk, hogy a közigazgatási ügyek többségét elektronikusan intézhessük. • Díjcsökkentéssel is támogatjuk az elektronikus ügyinté-

! 6

zés elterjedését. Ehhez a különbözõ hatósági eljárásokat egyszerûsítjük, sztenderdeket alakítunk ki, és az automatikus és normatív döntési eljárásokkal váltjuk fel a mérlegelésen alapuló, ún. „diszkrecionális“ döntési eljárások többségét. Ezzel nemcsak az elektronikus ügyintézés feltételeit teremtjük meg, hanem az ügyintézésben az átláthatóság és teljesítményellenõrzés feltételeit is. •Egységes kormányzati ügyfélszolgálati központokat hozunk létre az okmányirodák bázisán, ahol az állampolgárok és vállalkozások a szokásos szolgáltatásokon túl más állami szervezetekkel pl. az adóhivatallal, földhivatallal kapcsolatos ügyeiket is elintézhetik. •Általánossá tesszük a közigazgatási ügyfélszolgálati chartákat, amikben a hivatal nyilvános és számon kérhetõ módon „megállapodást“ köt az állampolgárokkal ügyeik magas színvonalú ellátására.

www.mszp.hu 2006. június


Localinfo Önkormányzati Havilap a tiszteletdíjak csökkentésének vagy a megyék megszüntetésének tervét sem. Amennyiben erõs régiók jönnek létre, ezt még a Megyei Önkormányzatok Szövetsége sem kifogásolja. Gyenesei István, a szövetség elnöke ezzel kapcsolatban így fogalmazott parlamenti beszédében: „Az államigazgatás hatékonyságát csak egyidejû decentralizációval és centralizációval, a funkciók jelentõs részének kistérségi és regionális szintre való helyezésével lehet elérni. A régió azonban nem nagyobb méretet jelent, hanem többlethatáskört, amihez elsõsorban a minisztérium-dinoszauruszok radikális reformjára van szükség. Csak erõs régió képzelhetõ el. Gyenge megye helyett eszközhiányos, gyenge régiót csak gyenge parlament hozna létre.“

fenntartáson kívül semmilyen feladatot nem látnak el. A régiók ezzel szemben rendeletalkotási jogot kapnának, adókat vethetnének ki, ennek megfelelõen saját vagyonnal rendelkeznének. További pozitívum a régiók kialakításánál, hogy az európai uniós forrásokat sokkal könnyebben hívhatnák le, valamint hogy a régiók regionális fejlesztési programokat alkothatnának – emelte ki Wekler Ferenc. Az önkormányzati képviselõk tiszteletdíját véleménye szerint is csökkenteni kell, ám ez csak a nagyvárosokban jelent igazi problémát, hiszen a kistelepüléseken gyakran elõfordul, hogy a képviselõk nem veszik fel a fizetésüket.

Gémesi: Az ördög a részletekben rejlik

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Wekler: a jótól a Szövetségének elnöke technikai okokból nem szükséges rosszig vett részt a tárgyaláson. A Korábbi álláspontját adta tervezett változtatásokkal fel Wekler Ferenc, a Közkapcsolatban a Magyar ségek, Kistelepülések és Rádiónak elmondta: néKistérségek Országos hány dolog jó irányban Önkormányzati Szövetséindult el, de mint minden gének elnöke, amikor az reformot, ezt is alaposan 1990-ben a közremûkömeg kell vizsgálni. Gédésével létrejött önkormesi szerint az önkormányzati törvény megválmányzatok megújításáLamperth Mónika, Gyurcsány Ferenc és Gyenesei István toztatása mellett érvelt. nak több vonzata is van. A jegyzõségek bezáEgyrészt politikai döntérása, bármilyen nehéz is elfogadni, racionális döntés – nyi- sekrõl van szó, amelyek a törvények meghozatalához latkozta a Localinfónak Wekler. Hozzátette: nem tartható, szükségesek, másrészt a jelenlegi rendszer mûködtetéséhogy a kistelepüléseken a költségvetés nagy részét a nek hiányosságai is felmerülnek. Gödöllõ polgármestere polgármester és a néhány alkalmazott fizetése vigye el, így úgy véli, hogy elsõsorban az alulfinanszírozottság miatt ugyanis gondolni sem lehet fejlesztésekre. Véleménye sze- jutott a jelenlegi önkormányzati rendszer mûködõképesrint az lett volna az ideális, ha a helyhatóságok maguk jön- ségének határára. Gémesi György szerint ezért sem tenek rá a körjegyzõségek elõnyeire, ám ez nem így alakult. kinthetõ „csodafegyvernek” a tervezett közigazgatási reAz egy kistérségben lévõ önkormányzatok kötelezõ form, mert nincsenek benne pénzügyi tartalékok. Azzal, társulását szükséges rossznak tartom – közölte Wekler Fe- hogy csökkentik a hivatalok, az önkormányzati képviserenc. Rossznak is csak azért, mert az önkormányzatokat lõk számát; nem oldják meg a financiális gondokat – kényszeríteni kell a szövetségre; sokkal jobb lett volna, ha fejtette ki. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elennek pozitívumaira önmaguktól jönnek rá – fogalmazott. nöke hangsúlyozta, hogy a reform néhány értékes elemét Így azonban pár helyen máig nem jött létre kistérségi tár- támogatni fogják, de azt nem hagyják, hogy csupán azért sulás, ami gátja annak, hogy központilag feladatokat kap- szüntessenek meg jól mûködõ dolgokat, mert az új váltojanak a kistérségi szövetségek. Mint mondta, egyre több zat olcsóbb. helyen okoz gondot, hogy elfogynak a gyerekek az iskoA Localinfo érdeklõdésére mindehhez hozzátette: ez a lából, vagy csökken a foglalkoztatás, amire a kistérségi reformnak nevezett akció nem elegendõ, s bár a stratégiai összefogás lehet a megoldás, közös iskolákkal vagy nagy célokkal egyetért, az ördög szerinte a részletekben rejlik. munkahelyteremtõ projektekkel. Közölte: a MÖSZ el fogja juttatni véleményét a miniszter A szövetségi elnök legerõteljesebben a megyék meg- asszonyhoz. szüntetését célzó kormányzati törekvést támogatta, mert véleménye szerint azoknak nincs funkciójuk, az intézményNagy Ildikó Emese [email protected]

!

www.gyenesei.hu 2006. június

7



Érdekképviseleti állásfoglalás az önkormányzati reformról Megye vagy régió? A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) támogatja az önkormányzati rendszer megújításának gondolatát, és készen áll a választott régiók létrehozásának támogatására. A jelenleg ismeretes önkormányzati törvény módosításának tervezete és a kormányprogram azonban nem tartalmaz elegendõ információt arra vonatkozóan, hogy a tervezett lépések a decentralizációt, a szubszidiaritást, a demokráciát és fõleg a hatékonyságot támogatják-e. Így a TÖOSZ kezdeményezi, hogy a tervezett reformokról mielõbb konkrét információkat kapjanak az önkormányzatok az elõnyök, a hátrányok, a kockázatok és a pénzügyi háttér vonatkozásában. Az önkormányzati rendszer átfogó átalakításához szükséges megnyerni a települési önkormányzatok támogatását. Önkéntes vagy kötelezõ társulás kistérségi szinten? A kormányprogram kiemeli a kistérségi társulások megerõsítésének fontosságát. A kapcsolódó Ötv-módosítás alternatív javaslatot tartalmaz. Az A változat az önkéntes társulási formát fenntartja, viszont bizonyos feltételek esetén a többség akaratát kiterjeszteni javasolja a társulásból kimaradó kisebbségre. A B változat a kötelezõ társulást szabályozza. A TÖOSZ elnöksége korábban a kötelezõ társulás mellett foglalt állást megfelelõ feltételek mellett, és ezt a döntését most megerõsítette. Növekvõ önkormányzati autonómia? A program kinyilvánítja, hogy törlik az állam által az önkormányzatokra és hivatalaikra testált értelmetlen feladatokat, az ágazati törvények felesleges elõírásait. A TÖOSZ 2005. évi küldöttgyûlésén a miniszterelnök bejelentette, hogy növelni kívánják az önkormányzatok mozgásterét. E tekintetben az ágazati minisztériumok ellenállása miatt érdemi változás nem történt. Reméljük, hogy az új kormány valóban tud változtatni, melyre az ésszerûség és célszerûség miatt szükség lenne. Hatéves önkormányzati választási ciklus Egyetértünk a 2006-ban megválasztásra kerülõ polgármesterek és települési önkormányzati képviselõk választásának hat évre történõ bõvítésével, melynek eredményeként 2012-ben az önkormányzati választások a parlamenti választási ciklus felezõ idejében történne. Eldöntendõ kérdés, hogy milyen álláspontot képviseljen a TÖOSZ az önkormányzati képviselõk létszámának csökkentése ügyében. A jelenlegi kormányzati javaslat csupán a fõvárosi és a megyei önkormányzatokat érinti. A TÖOSZ a beterjesztett javaslatot támogatja, de megfontolandónak tartja, hogy valamennyi települési önkormányzatnál differenciáltan kerüljön sor a képviselõk számának csökkentésére. Egyben kezdeményezi a képviselõi tiszteletdíjak megszüntetését.

! 8

Követelések, javaslatok a reformokra: A változtatási folyamatot fel kell használni, hogy néhány kérdésben az ésszerûség érdekében módosításokra kerüljön sor, így különösen a polgármesterek döntési pozíciójának megerõsítése, a kistérségi együttmûködés érdekében; a képviselõi összeférhetetlenségi szabályok kiterjesztése; az önkormányzati intézmények vezetõinek kizárása a képviselõtestületekbõl; a jegyzõséggel nem rendelkezõ településeken a településfejlesztési és marketingfeladatokat segítõ, a civil szféra kialakulását segítõ, egyben az ügyfelek eligazodását lehetõvé tevõ személyek (IT mentor) foglalkoztatásának garantálása; a települések közötti szervezett közúti közlekedés lehetõvé tétele; a kistérségekben foglalkoztatott állami alkalmazottak (kistérségi megbízottak, vidékfejlesztési menedzserek, az NFT házhoz jön projekt generátorok, stb.) kistérségi munkaszervezetbe integrálása és társulási alkalmazása; a kistérség hitelképességének megteremtése; a decentralizáció megnyilvánulási formájaként az NFT II. kapcsán önálló regionális operatív programok induljanak 2007-tõl; növelni szükséges a vidékfejlesztésre fordítható forrást a 2007 és 2013 közötti idõszakban; a pályázati eljárás egyszerûsítése mellett növelni kell a pályázat nélküli akció terveken alapuló támogatási rendszert. Az összeférhetetlenséget szükséges kimondani az önkormányzattal tartós jogviszonyban álló gazdasági társaságok tulajdonosaira és képviselõire is. Iparûzési adó kérdése: 1. A helyi iparûzési adó 2008. január 1-vel történõ megszüntetésének nincsenek meg a feltételei, ezért javasoljuk, hogy kerüljön sor ésszerû és reális határidõ-módosításra. 2. Felhívjuk a kormányzat figyelmét, hogy az iparûzési adó alapvetõen bevált, túlnyomórészt az érintett települési önkormányzatok helyiadó- és befektetési politikájának eredménye, és a helyi adóbevételek nyolcvanöt százalékát jelenti, melynek kiesése beláthatatlan következményekkel járna. 3. A helyiadórendszer átalakítása során szükséges valamennyi adónem áttekintése, és szükséges átalakítása. Lehetõvé kell tenni, hogy a középszintû önkormányzatnak legyen adókivetési joga, megfontolandó a kommunális adó mértékének kiterjesztése, szükséges a helyi adók tekintetében a gazdaság szereplõi és a lakosság adó terhének és arányának közelítése. A központi és a helyi adók arányában növelni szükséges a helyi adókat, a lakossági adóterhek növelése nélkül. 4/ Növelni kell az adóellenõrzés hatékonyságát, és szükséges az adóigazgatási rendszer racionalizálása. A helyi adópolitika meghatározása a települési önkormányzat kompetenciája, viszont az adóigazgatási szakmai tevékenység integrálható. 5. A TÖOSZ felajánlja szakmai támogatását a helyiadórendszer átalakításában, és kéri a közös munkához a kormányzat partnerségét.

www.toosz.hu 2006. június

Önkormányzati választás 2006


Választás után, választás elõtt Startol az önkormányzati kampány Elindult az országreform. A kormány határozatot fogadott el annak érdekében, hogy olcsóbb, hatékonyabb, átláthatóbb legyen az állam mûködése. De az egyes részeiben kétharmados ötletbörze közben hamarosan minden fronton elõz az önkormányzati választás. Épphogy zárult a parlamenti mandátumvadászat, s megtartotta alakuló ülését az Országgyûlés, kezdõdik az újabb visszaszámlálás. Ahhoz, hogy az õszi helyhatósági választásokon ténylegesen alkalmazni lehessen a tervezett változtatásokat, sürgõsen be kellene nyújtani, s még az elõtt tetõ alá kell hozni a törvényeket, hogy az államfõ kitûzné a választás idõpontját. Ám a kormánykoalíció és az ellenzék közötti krónikus politikai bizalomhiány mindenkit óvatosságra int. Így hiába firtatják egyre többen, hogy lehet-e néhány ezer mandátummal kevesebb; ha a politikai megegyezés késik, ismét bottal üthetjük a beharangozott önkormányzati reformok nyomát. Még két hónap, s a köztársasági elnök ismét azon morfondírozhat, mely napra tûzze ki a voksolás idõpontját. Egy biztos: a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásának napja elõtt legalább hatvanöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni döntését. Márpedig az Alkotmány kategorikusan fogalmaz, kimondva: „a képviselõ-testület tagjainak és a polgármesternek a választását az elõzõ általános választást követõ negyedik év október hónapjában kell megtartani.“ S amennyiben az elsõ októberi vasárnapra esne a választás, a parlament nyári záróülését forró nyomon követné az augusztusban kezdõdõ önkormányzati kampány…

Mandátumfelezõ idõjáték Sokan hangoztatják manapság, hogy a demokrácia ideje drága, mégis évek óta tart az idõpocsékolás. Régi liberális követelés a megyei szint eltörlése, a megyék sokak szerint régóta csak a helyüket keresik – hiába –, s összességében alkalmatlanok az uniós támogatások befogadására. Az SZDSZ szerint a megyékre mint közigazgatási egységekre nincs is szükség, bár ez 2006-ban még nem elérhetõ cél. Mert minden változtatási szándék érdekeket sért. A kormánykoalíció egyaránt csökkenteni kívánja az országgyûlési és az önkormányzati képviselõk létszámát; ehhez ellenzéki oldalról is partnereket keres, lévén a szabályozó törvény kétharmados. Új elem a vitában, hogy az MSZP azt szeretné: már a mostani, õszi voksolást megelõzõen úgy szabályozzák az önkormányzati választásokat, hogy azok az országgyûlési !

ciklus félidejére essenek. Ha most csak három évre választanánk megyei önkormányzatokat, 2009-ben kerülne so – szintén három évre – a regionális önkormányzatok megválasztására, az európai parlamenti képviselõk választásával együtt. A polgármestereket és a városi képviselõket pedig hat évre választanánk meg, így 2012-re a két választás „összeérne“. Szeretnék, ha csökkenne az önkormányzati képviselõtestületek létszáma, korlátoznák a képviselõknek adható tiszteletdíjakat és költségtérítést, ezzel jelentõsen, mintegy kétharmadára lehetne csökkenteni ezeket a kiadásokat. A liberális oldal – no meg az alkotmányjog – a települési önkormányzatok hatéves mandátumát viszont aggályosnak tartja. A kisebbik koalíciós párt tart attól, hogy az MSZP berkeiben felröppenõ elgondolások a javaslatokat felpuhíthatják, pedig a fékezett habzású országreformra sem mondott még az ellenzék egyértelmû igent. Az önkormányzati választások idõpontjának megváltoztatásához Alkotmányt kellene módosítani, a képviselõtestületek létszámának, a mandátum futamidejének csökkentése, hosszabbítása szintén kétharmad köteles, amihez a parlamenti ellenzék támogatását is bírni kell. De könnyen lehet, hogy ismét a status quo fenntartása iránti érdekek lesznek erõsebbek… A politikának négy éve volt rá, hogy felkészüljön, a jogalkotás ma mégis versenyt fut az idõvel. A választási programok az államreform keretében elõre vetítették az önkormányzati rendszer gyökeres átalakítását, a kisebb létszámú helyi parlamenteket, a megye trónfosztását, a közgyûlések szerepének újragondolását, vizionálva a regionális választást.

Létszámháború A létszámcsökkentés az önkormányzatokat érintõ, formálódó koalíciós javaslat értelmében a megyék és a fõváros képviselõ-testületeinél legalább negyvemszázalékos lesz, míg a településeknél ez a negyven és a húsz százalék között mozog. Ott, ahol magas a létszám, nagyobb a

www.szdsz.hu 2006. június

9

Önkormányzati választás 2006


csökkentés tervezett mértéke. Az átmeneti idõre választott megyei közgyûlések esetében a negyven százalék körüli csökkentés reális – tartják a szakértõk. Az arányos képviselet követelményét azonban itt is szem elõtt kellene tartani, ellenkezõ esetben a kistelepülések képviselete szenved csorbát. Tévedés ne essék: a reformelgondolások ezúttal nem légbõl kapott ötletek, s az új törvények az idei önkormányzati választás idõpontjának kiírása elõtt hatályba léptethetõk. (A választási rendszer egészének áttekintése hosszabb idõt igényel, ez még nincs napirenden.) A SZDSZ 2005 végén benyújtott, Fodor Gábor és Gulyás József által jegyzett törvényjavaslata majd’ mindenhol csökkentette volna a szerezhetõ mandátumok számát. Kivételt a legkisebb, hatszáz fõ alatti települések képeztek, ahol eggyel megnövelték volna a létszámot, mivel a jelenlegi háromfõs testületek a mûködõképesség határán vannak. Azzal pedig, hogy a korábbi páratlan szám helyébe páros szám lép, a képviselõ-testületnek – a polgármesteri voksra is tekintettel – mindig páratlan számú tagja lenne, amivel a szavazási patthelyzet is elkerülhetõ.

Kisebbségi államvizsga Régi neuralgikus kérdés a kisebbségi képviselet is. Októberben ebbõl a tantárgyból is szintén le kellene tenni az „államvizsgát“. A hatályos elõírások szerint, a helyi választási iroda a választás évében (május 31-ig) levélben tájékoztatja a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezõ, október 1. napjáig nagykorúvá váló magyar állampolgárokat a kisebbségi választói jegyzékbe való felvétellel kapcsolatos tudnivalókról, és megküldi részükre a 11. melléklet szerinti nyomtatványt. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt július 15. napjáig lehet kérni a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjétõl, a kérelemnek az önkormányzat épületében elhelyezett gyûjtõládába helyezésével. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel levélben is kérhetõ, úgy, hogy az legkésõbb július 15. napjáig megérkezzen a helyi választási irodába. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az érintett személy az adott nemzeti illetve etnikai kisebbséghez tartozik. Ha a polgár több kisebbség választói jegyzékébe is kéri felvételét, valamennyi kérelme érvénytelen. A helyi választási iroda vezetõje legkésõbb július 15én határozattal dönt a kérelmezõ kisebbségi választói jegyzékbe vételérõl. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozattal szemben az errõl szóló értesítés kézhezvételét követõ három napon belül nyújtható be kifogás a helyi választási iroda vezetõjéhez. Kisebbségenként külön szavazólapot kell készíteni; két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség nyelvén). A jelölt nevét csak kérésére, a jelölõ szervezet nevét csak a jelölõ szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A területi és az országos kisebbségi önkor! 10

mányzati képviselõk általános választását az Országos Választási Bizottság a települési kisebbségi önkormányzati képviselõk megválasztását követõ év márciusára, valamennyi kisebbség esetében azonos napra tûzi ki. Egyre sûrûbb tehát a választási naptár, ideje odafigyelnünk. Bodnár Lajos [email protected]

Eddig húszezer választó kérte kisebbségi névjegyzékbe vételét Július 15-éig kérhetik a választópolgárok felvételüket a kisebbségi névjegyzékekbe. Június 12-éig kevesebb, mint húszezren éltek a lehetõséggel, ami 2001. évi népszámláláson magukat nemzetiségnek vallóknak alig öt százaléka. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 443 ezren vallották magukat a 13 kisebbség egyikéhez tartozónak. A legtöbben a cigányok: közel 206 ezren, míg a legkevesebben az örmények: 1.165-en. Számtalan településen eddig egyetlen magyar választó sem jelentkezett, más településeken pedig kiugróan magas egy-egy nemzetiséghez tartozók aránya. A névjegyzékbe vétel június elseje óta kérhetõ. Az októberi õszi kisebbségi választásokon csak azok vehetnek részt, illetve azok lehetnek a választásokon jelöltek, akik július 15-éig kérik a névjegyzékbe vételt. A kisebbségi önkormányzati választásokat a helyi választási bizottságok írják ki, ha egy adott nemzetiség névjegyzékében legalább harmincan szerepelnek. A kisebbségi testületek öt tagból állnak, és azokból kerülnek ki, akikre a legtöbben szavaztak.

www.valasztas.hu 2006. június

Európai Unió


A legszegényebb régiók között a magyarok Még Közép-M Magyarország sem éri el az európai uniós átlagot Az Eurostat legutolsó, 2003-a as állapotot tükrözõ statisztikai adatai szerint (az uniós szervezet sajnos frissebb mérésekkel nem szolgál) Magyarország a huszadik volt a tagállamok közül a fejlettségi rangsorban. A májusban közzétett számadatok szerint 2003-b ban hazánk egy fõre jutó, vásárlóerõ-p paritáson mért összterméke (GDP-jje) a huszonöt EU-ttag átlagának közel hatvan – egészen pontosan 59,3 – százaléka volt. A magyarokénál csak öt ország rendelkezett alacsonyabb mutatókkal: Szlovákia (52%), Észtország (48,2%), Lengyelország (47%), Litvánia (45,3%) és Lettország (40,9%). A többi új tagország közül Csehország 67,8 százalékos, Málta 72,7 százalékos, Szlovénia 76 százalékos szintig jutott, míg Ciprus volt valamennyi közül a legtehetõsebb az uniós átlag nyolcvan százalékát elérõ GDP-szinttel. Érdekesség, hogy a 2004. májusában csatlakozott országok közül fejlettségben kettõ is – Szlovénia és Ciprus – megelõzte a „régi” EU-tizenötök legszegényebbikét, Portugáliát (72,9%). Az egy fõre jutó, vásárlóerõ-paritáson mért GDP alapján Luxemburg állt az elsõ helyen az átlagos uniós GDP 233,9 százalékával, Írország volt a második, Hollandia pedig a harmadik. Hazánkban a fenti szabályok szerint mért GDP nagysága 2003-ban 12 896 euró volt (a nem vásárlóerõ-paritáson mért adat 7 260 euró). A legfejlettebb magyar régió a Budapestet és Pest megyét magában foglaló Közép-Magyarország, amelynek vásárlóerõ-paritást tükrözõ GDP-je 2003ban az EU átlagának 94,9 százaléka volt (20 627 euró). Nyugat-Dunántúl az uniós átlagnak 64,5, Közép-Dunántúl az 55,3, Dél-Dunántúl a 42,5, Dél-Alföld a 40,3, az ÉszakAlföld a 39, míg Észak-Magyarország csak a 38,1 százalékát teljesítette. A következõ hétéves idõszakban a legszegényebb térségeket tömörítõ elsõ számú célterülethez (konvergencia-célterülethez) tartozó hat magyar régió azon hatvan uniós térség közé tartozik, ahol az egy fõre esõ GDP az EU-átlag hetvenöt százaléka alatt van. A tíz legelmaradottabb uniós térség között három magyar is megtalálható (Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld). Észak-Magyarország csupán hat lengyel régiót utasított maga mögé (hátulról a hetedik hely) Észak-Alföld és Dél-Alföld hátulról a kilencedik és a tizedik. A legszegényebb tízben a felsoroltakon kívül még egy szlovák térség is van. Az összesen 254 NUTS-2-es besorolású statisztikai és tervezési régió közül a lengyel Lubelskie a legfejletlenebb az EU átlagának 33 százalékával. A leggazdagabb európai régió Belsõ-London volt, az unió átlagos fejlettségéhez képest 278 százalékkal. Brüsszel (238%) és Luxembourg (234%); e két fõváros foglalta el a második és a harmadik helyet, de Bécs például a hatodik legtehetõsebb régiónak számított 2003ban. A 125 százalékos szintet felülmúló harminchét európai régió között hét volt a német, hat-hat a brit és olasz, öt a holland, három az osztrák, kettõ-kettõ a belga illetve finn, egyegy cseh, spanyol, francia, ír, svéd és luxemburgi. Prága az !

A beruházások teljesítményértékének megoszlása régiónként, 2001-2004

egyetlen új tagállamokbeli régió, melynek fejlettsége meghaladta a 125 százalékos szintet (138%). Mint ismert, a leggazdagabb magyar régió, KözépMagyarország relatív fejlettsége miatt elhagyja a strukturális alapok legszegényebb régiókat támogató és ezért legbõkezûbb egyes számú konvergencia-célterületét és 2007-tõl átkerül a strukturális alapok második, regionális versenyképességi célterületébe. Bár a központi régió kevesebb pénzhez jut majd, mint ha megõrizte volna eredeti státusát, mégis ugyanolyan jogcímen és feltételek mellett juthat majd támogatáshoz, mint a legszegényebb konvergencia-régiók (köztük a másik hat hazai régió). Ugyancsak kedvezõ hír, hogy nyolcvanöt százalékos lehet az uniós társfinanszírozás felsõ határa az eddigi ötven százalékos szint helyett. A központi régió hét évre 1 865 milliárd eurós támogatást kap a strukturális alapból, ami egy fõre vetítve kilencven eurót jelent. A tavaly decemberi költségvetési tárgyalások során egy ideig úgy tûnt, hogy az egy fõre esõ támogatás mértéke eléri a száztizenöt eurót, ám a soros brit EU-elnökség ehhez végül túl kevés plusz összeget, csak száznegyvenmillió eurót ajánlott az alkudozások végjátékában. Közép-Magyarország egy fõre jutó vásárlóerõ-paritáson mért GDP-je egyébként a legutolsó rendelkezésre álló statisztika szerint 2003-ban elérte az EU átlagának kilencvenöt százalékát. A 2007 és 2013 között rendelkezésre álló strukturális és kohéziós támogatások felhasználásának szabályait tartalmazó rendeleteket hamarosan véglegesen is elfogadja az Európai Unió. A Miniszteri Tanács már jóváhagyta, az Európai Parlament pedig a közeljövõben fogadja el a rendeleteket (ezekrõl részletesen következõ számunkban írunk). Gyévai Zoltán/Brüsszel

www.europa.eu.int 2006. június

11

Közbeszerzés


Közbeszerzés a szakértõ szemével Kedves olvasók! Cikkünkben a közpénzek észszerû felhasználása elvének gyakorlati érvényesülésén gondolkodunk el és kitekintünk a körbetartozások megfékezését célul tûzõ, készülõ törvénymódosításra. A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. tv (Kbt) preambuluma szerint a törvény célja – egyebek mellett – a közpénzek észszerû felhasználása átláthatóságának biztosítása. A közbeszerzés rendszere annak garanciája, hogy az ajánlatkérõ a rendelkezésére álló közpénzt észszerûen költi el. Az egyes támogatások lehívásának procedúrája, a támogató hatóság eljárása azonban a gyakorlati tapasztalatok szerint ellentmondani látszik ennek a törvényi célkitûzésnek. A közbeszerzési eljárás nyertese abban a boldog tudatban indul a közbeszerzési eljáráson, hogy munkájának kifizetése garantált számára a törvény által. Egyrészt szerzõdésszerû teljesítése esetén, a megrendelõ fizetési késedelme miatt azonnali inkasszóval élhet a klasszikus ajánlatkérõnek minõsülõ megrendelõ bankszámlája terhére ( 305.§ (2) bekezdése ). Másrészt a megrendelõ fizetési késedelme esetén a polgári jog által biztosított késedelmi kamat követeléssel élhet a megrendelõ felé. A gyakorlatban a pályázatokon elnyert támogatások esetében a kivitelezõk kifizetése nemegyszer a támogató hatóság eljárása miatt késik. Legutóbb olyan esettel találkoztunk, amikor a kivitelezõ részére járó ellenszolgáltatást, a teljesítésétõl és számlájának befogadásától, jóváhagyásától számított 120 nap elteltével sem fizette ki a megrendelõ – egy önkormányzat – a támogató hatóság eljárásának elhúzódása miatt. Gyakran megesik, hogy a megrendelõ vagy a kivitelezõ nem megfelelõen készíti elõ az elszámoláshoz szükséges pénzügyi dokumentációt, és emiatt a támogató hatóság kénytelen hiánypótlásokat eszközölni. Általánosságban elmondható azonban, hogy a kifizetést megelõzõ procedúra igen hosszadalmas, és a szerzõdésszerûen teljesítõ vállalkozók, kivitelezõk számára anyagilag igen megterhelõ. A kivitelezõ a megrendelõ önkormányzattal szemben késedelmi kamatot fog érvényesíteni, melyet az önkormányzat közpénzbõl fizet meg. Nemcsak azt értjük a közpénzek észszerû felhasználásán, ha a legjobb ajánlatot választja ki az ajánlatkérõ a közbeszerzési eljárás során, hanem azt is, hogy ne kelljen késedelmes hatósági eljárás miatt késedelmi kamatot fizetni költségvetésükbõl az önkormányzatoknak. Nemcsak a vállalkozói díj, hanem a késedelmi kamat kifizetése is közpénzbõl történik. Nem beszélve arról, hogy a versenytisztaság elve is sérül, hiszen az ajánlattevõ bízott abban, hogy közbeszerzési eljáráson megkötött szerzõdés teljesítése esetén késedelem nélkül megkapja munkája, szolgáltatása ellenértékét a törvényi garanciákra tekintettel. Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy a kis költségvetésû, forráshiányos önkormányzatoknál nincsen fedezete a késedelmi kamatoknak. A magyar gazdaság súlyos, évtizedek óta görgetett problémája a körbetartozások láncolata. Ennek negatív hatása nemcsak a gazdaságban mutatkozik meg, hanem érezhetõ az üzleti morál és a jog területén is. ! 12

Az Igazságügyi Minisztérium elkészítette a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. tv. (Kbt) olyan tartalmú módosítását, amely a körbetartozások visszaszorítására tesz kísérletet. Az elõterjesztés szerint a Kbt 305.§-a két bekezdéssel egészülne ki. A jelenleg hatályos Kbt. szerint az ajánlatkérõ a szerzõdésszerû teljesítéstõl számított harminc – Európai Unióból származó támogatás esetén hatvan – napon belül köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik, vagy a felek másként állapodtak meg. Az ajánlattevõt – igazolt szerzõdésszerû teljesítés esetén – az ellenszolgáltatás tekintetében azonnali beszedési megbízás adásának jog illeti meg (erre hivatkoztunk a cikk elsõ részében is) az ajánlatkérõ bankszámlája terhére. A Kbt módosítására vonatkozó elõterjesztés szerint a harminc- illetve hatvannapos fizetési határidõ az ajánlattevõ (pl. a nyertes kivitelezõ vagy a szolgáltatást nyújtó megbízott) és az alvállalkozó, valamint az alvállalkozó és a teljesítési segéd viszonylatában is érvényesül. Ugyanígy megilleti az azonnali inkasszó joga az alvállalkozót a nyertes ajánlattevõ bankszámlája terhére, és a teljesítési segédet az alvállalkozó bankszámlája terhére. Az elõterjesztés indokolása kitér arra, hogy milyen egyéb módon lenne lehetséges a fõvállalkozó késedelmes fizetésének Kbt-n belüli szankcionálása. Nevezetesen az igazi szankció az lenne a fõvállalkozó számára – és ezzel magunk is a legmesszebbmenõkig egyetértünk –, ha meghatározott idõre kizárásra kerülne a közbeszerzési eljárásokból. Ez azonban azt jelentené, hogy az ajánlatkérõnek megfelelõ információkkal kellene rendelkezni a fõvállalkozó által közbeszerzéseken kötött szerzõdések teljesítésérõl. Az elõterjesztés kiemeli azt a jelenleg hatályos szankcionálási formát, mely szerint a Kbt 61.§ (1) bekezdése c) pontját alkalmazva az ajánlatkérõ kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevõt és tíz százalék feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót, aki egy korábbi – öt évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján kötött szerzõdést megszegett és a szerzõdésszegést jogerõs közigazgatási illetve bírósági határozat állapítja meg. Az ajánlattevõnek közjegyzõ elõtt kell nyilatkoznia arról, hogy ilyen szerzõdésszegést nem követett el. Nem túl meggyõzõ igazolási mód. Nem tudunk ilyen okból kizárt ajánlattevõrõl. Mûködik a rendszer?

Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva, hivatalos közbeszerzési tanácsadó Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Szövetsége PPP Munkabizottsága társvezetõje Telefon/fax: 373-0 0421 E-m mail: [email protected]

www.kozbeszerzes.hu 2006. június

Új szereplő a megújuló energiák piacán – Magyarország vendégország Augsburgban a RENEXPO Szakkiállításon szeptember végén! A regeneratív energiák hasznosításának kommunikációjára specializálódott REECO-Group – „erneubare energien“ – több mint tíz éve szervez nemzetközi kiállításokat, konferenciákat, kongresszusokat Németországban és Nyugat-Európában hagyományosan, majd az elmúlt években a világ több részén – Indiában, Kínában, Ausztráliában, Brazíliában, Koreában, ahol folyamatosan építi ki képviseleteit illetve saját irodahálózatát is. A baden-württembergi anyacég rendezvényeit kezdettől fogva a kiemelkedő szervezettség és a magas szakmai színvonal jellemzi, aminek következtében a REECO több mint 1000 céget – gyártót, forgalmazót, szolgáltatót, illetve intézményt – sorolhat állandó partnerei közé. Támogatói közé tartoznak a megújuló energiák legjelentősebb német és nemzetközi szakmai szervezetei és a szaksajtó. www.energie-server.de

(reConstruct), és általában a finanszírozási és támogatási rendszerek nemzetközi tapasztalatai és megoldásai. Az INTERCARBON-workshopon klímavédelmi és emissziós kereskedés folyik. A rendező REECO-cég idén Magyarországot vendégországként meghívja a RENEXPO kiállításra Augsburgba.

Az előkészítés alatt álló magas rangú delegáción felül várjuk a megújuló energiákkal foglalkozó magyar szakmai és civil szervezetek, szövetségek és intézmények, illetve az önkormányzatok, régiók, kistérségek képviselőit, ingyenesen helyet és tárgyalási lehetőséget biztosítunk részükre. Hazai cégek képviselőinek rendkívül kedvezményes kiállítói illetve tárgyalóhelyet biztosítunk az IBEF – Nemzetközi Üzleti Fórum standján. A megjelenés részleteit minden résztvevővel szeméAz EU kibővülésével egyre nő a regeneratív energiák lyesen fogjuk egyeztetni a következő hetekben. Maiparágainak érdeklődése az új tagországok iránt – a gyar szakmai érdeklődőknek csoportos utazást is szerjövő piacait látják bennük. Ezért május elején megala- vezünk, és ingyenes belépést biztosítunk nemcsak a kikult Budapesten a REECO-Hungary Kft., melynek állítás, de az egyébként térítéses nemzetközi konferenfeladata és célja elsősorban a magyar, valamint a kör- cia legtöbb előadására is, melyek angol és német nyelnyező kelet-európai piacok fejlődésének, működőképes ven folynak. nemzetközi kapcsolatok kialakításának elősegítése. A magyarok jelenlétére a Katalógusban való megjelenA REECO-csoport legismertebb rendezvénye a tetésen kívül valamennyi kiadványban, híradásban felRENEXPO – Regeneratív Energiák Konferenci- hívjuk a figyelmet, így az amúgy is jelentős érdeklődés ája és Kiállítása 2007. szeptember 28. – októ- biztosan konkrét kapcsolatokat és tárgyalásokat eredber 1. között hetedszer kerül megrendezésre a bajor- ményez majd. országi AUGSBURG-ban. Várhatóan 400 kiállítóval, 1600 kongresszusi résztvevővel és mintegy 20 000 – A fenti kezdet után a folytatás sem marad el: a REECOnagyobbrészt szakmai – látogatóval a RENEXPO Eu- Hungary jövőre – majd évente – a budapesti Vásárrópa egyik legátfogóbb rendezvénye a megújuló ener- városban megrendezi a RENEXPO – Budapest Regiák területén. Kiemelt témák ezúttal a faenergia- generatív Energiák Nemzetközi Kiállítását és hasznosítás (IFE), az energiahatékony épületfelújítás Konferenciáját 2007. április 19-20-21-én.

Ezen – a jelentős nyugat-európai részvételen felül – számítunk a magyar szakma fokozott intenzitású megjelenésére, és a környező országok szakembereinek látogatására is.

fesztivál, ami nagy tömegeket vonz – és persze mi sem fogjuk kihagyni… Csoportos utazásra – szept. 27.-okt. 1., 5 nap/4 éjszaka, busszal – érdeklődéseiket kérjük mielőbb jelezni felénk, amire profi utazási iroda által összeCélunk, hogy a RENEXPO Budapest legyen a megújuló állított részletes ajánlatot fogunk küldeni. energiák magyar és kelet-európai piacának évente ismétlődő legnagyobb szakmai rendezvénye, kiemelt sereg- Hamarosan elkészülő internetes honlapunkon – szemléje, „saját“ kiállítása – ezért kérjük ezt már most www.reeco.hu ill. www.renexpo.hu folyamatosan találelőjegyezni! nak majd részletes információkat és érdekes nemzetközi híreket. Találkozzunk hát – először Augsburgban! Mind a meghívott, mind a csoportos látogatók augsburgi szállásigé- Egy jövőbeli sikeres, eredményes együttműködés reményét ajánlatos jóelőre – legkésőbb június végéig – nyében állunk rendelkezésükre személyes találkozókon megadni, mivel a RENEXPO kiállítással egyidőben további információkkal fentiekről – kérjük és előre is közajlik a közeli Münchenben a híres Oktoberfest sör- szönjük támogatásukat!

Varga István Tamás ügyvezető REECO Hungary Kft., 1121.Budapest, Sugár u. 5. Mobil: 30/230-7997, Tel/Fax: (06-1) 395-0035 Mail: [email protected]

Külkapcsolatok


Testvérvárosok: tartalom vagy protokoll? Alulról építkezve alakulnak ki a legjobb kapcsolatok Egyre több magyarországi település ismeri fel, hogy a külföldi testvérvárosok jelentõsége nem csak szimbolikus; általuk fellendülhet a helyi kulturális, sport-,, civil vagy akár üzleti élet is. Ennek megfelelõen bõvülnek ezek a kapcsolatok itthon is, és most elõször egy magyar város, Szeged kapta meg az Európa Tanács által alapított Európa-d díjat. A kitüntetés olyan településeknek jár, amelyek kiemelkedõ szerepet vállaltak a nemzetközi kapcsolatok építésében. A város azért pályázott a címre, mert már birtokában volt két kisebb adományozható európai kitüntetésnek (Becsületzászló és Becsület plakett) és úgy érezte, hogy most eséllyel indulna a címért – tájékoztatta a Localinfót Vécsey Ágnes, a szegedi Polgármesteri Hivatal sajtófõnöke. Hozzátette: a település az 1879-es tiszai árvíz óta tart fenn jó viszonyt olyan európai nagyvárosokkal, mint Párizs, Bécs, London, Berlin vagy Brüsszel, amelyek mind segítettek az akkori helyreállításban. Ugyancsak hozzájárulhatott a díj odaítéléséhez, hogy a város az európai uniós nagysikerû csatlakozási kampányát Szeged – Európa kapuja címmel hirdette meg, valamint hogy a Szegedi Tudományegyetem is jó kapcsolatokat ápol európai társintézményeivel. Kérdésünkre válaszolva a sajtófõnök elmondta, hogy a kitüntetés a megbecsülésen túl tanulmányi ösztöndíjjal jár, melyeket tehetséges szegedi fiatalok vehetnek majd igénybe híres nyugat-európai egyetemeken. Szeged jelen pillanatban tizenegy külföldi testvérvárossal bír; ezek között vannak harminc-negyvenéves kapcsolatok (Cambridge, Odessza), de akadnak egészen újak is, hiszen Pulával csak három éve kötöttek megállapodást. A testvérvárosi kapcsolatok korántsem csak szimbolikusak – emelte ki Vécsey Ágnes. Hozzátette: az egyes városok delegációi gyakran látogatják meg egymást, valamikor gazdasági szakemberek, üzletemberek tárgyalnak konkrét üzletkötésekrõl, tudományos delegációk konferenciákat tartanak, különbözõ ösztöndíjakhoz juttatják a szegedieket és viszont. Mind közül a legjelentõsebb azonban kétségkívül a kulturális együttmûködés: zenekarok, néptáncosok, színészek jönnek Szegedre a testvérvárosokból és mennek innen a testvérvárosokba, a legkülönbözõbb fellépési lehetõségekkel, fesztiválokkal, vendégszereplésekkel. Évente egyszer pedig (Szeged Napján, május 21-én) fiatal sportolók részvételével több sportágban rendszeresen megrendezésre kerül a Testvérvárosok Sportfesztiválja is. Érdeklõdésünkre a sajtófõnök elmondta, hogy anyagi oldala a megállapodásoknak nemigen van, hiszen a kapcsolatok a kölcsönösség elvén mûködnek: ha Szeged fedezi egy testvérvárosi küldöttség programját (szállás, étkezés, kulturális program), akkor cserébe a Tisza-partiakat is hasonló módon fogadják külföldön. Szolnoknak nyolc külföldi testvérvárosa van, de hat további településsel ápol jó kapcsolatot – tudatta a Localinfóval Magyar Anikó, a település nemzetközi kapcsolatok referense. Elmondta: a testvérvárosi és nemzetközi kapcsolataik jellemzõje, hogy úgymond alulról építkezve !

alakultak ki. Magánemberek, civil szervezetek, egyesületek vették fel egymással a kapcsolatot, látogattak el egymáshoz. Egy idõ után a város vezetõi is fogadták a látogatóba érkezett csoportokat, a kapcsolatok elmélyültek, szélesedtek és már a városi vezetõk, hivatalos delegációk látogatásaira is sor került. Példaként említette, hogy a riihimäki finn kapcsolatot súlyemelõk indították el, a yuzai kapcsolat pedig a Tisza Táncegyüttes Japánban zajlott szereplésével kezdõdött. A kapcsolatokat azóta is ápolják, az egyetlen kivétel az USA-beli Porthmouth, amellyel, bár van aláírt szerzõdésük, gyakorlatilag megszûnt a kapcsolat. Szolnok testvérvárosi együttmûködései elsõsorban az oktatás, a kultúra, a sport és természetesen a civil kapcsolatok területén erõs – közölte Magyar Anikó. Testvérvárosok sportfesztiválja Szegeden Hozzátette: a település majd’ minden általános és középiskolája rendelkezik partneriskolával valamelyik testvérvárosban, így a diákok számára óriási lehetõség a csereprogramokban való részvétel, amely a kultúra megismerése mellett a nyelvtanulásra is kiváló lehetõséget nyújt. A civil egyesületek, társaságok pedig közös programjaikon bemutathatják tevékenységüket, tapasztalat cserére van lehetõség, megismerhetik, hogyan mûködnek a szervezetek Magyarországon kívül. Egernek nyolc testvérvárosa van, amelyekkel fõleg gazdasági, kulturális és helyi diplomáciai kapcsolatokat ápol – tudatta a Localinfóval Törõcsik Gábor, a település külügyi referense. Elmondta: testvérvárosonként, és idõben is eltérõen változik az egyes településekkel fennálló kapcsolat intenzitása. A gazdasági kapcsolatoknál Eger részérõl fõleg a borászat és az idegenforgalom a jelentõs vonzerõ, míg a kulturális kapcsolatok leginkább a közös koncertek, illetve kiállítások szintjén mûködnek. Munkatársunktól

www.szeged.hu 2006. június

17

Pénzügyek


Távhõ: irány a szabadpiac Eleinte sokat spóroltak a települések a liberalizált gázvásárlással Mivel éppen egy év múlva, 2007 július elsején szûnik meg a hatóságilag szabályozott árú közüzemi, gázellátás, egyre több városi távhõszolgáltató lép ki a szabadpiacra, hogy onnan szerezze be a gázt. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek már évekkel korábban megtették ezt a lépést, és így jelentõs összegeket hagytak a lakosságnál, míg sokan még csak most tervezik a kilépést. Az indok mindkét esetben ugyanaz: olcsóbbá tenni a távfûtést.

Az Európai Unió és a magyar kormány álláspontja szerint egy éven belül a földgáz beszerzése csak a szabadpiacon lesz lehetséges, tehát megszûnik a közüzemi szektor. A verseny hozhat további elõnyöket a fogyasztóknak (lásd a vezetékes telefonszolgáltatás esetét), bár jó tudni, hogy a Magyarországra jutó földgáz döntõ többsége Oroszországból valamint Türkmenisztánból származik, és a Gazprom orosz világcég tulajdonában lévõ vezetéken jut el hozzánk. Ez egy természetes monopólium, ahol igazi versenyrõl egyelõre nem lehet beszélni, ám azért az EU azon munkálkodik, hogy a versenyhez többszereplõssé tegye a piacot a termelõk között is. A Gyõrhõ Hõszolgáltató Kft. idén július elsejétõl lép ki a liberalizált magyar földgázpiacra – tájékoztatta a Localinfót Nagy Attila, a cég kommunikációs és marketingirodájának vezetõje. Az indoklás szerint a Gyõrhõ alapos piaci elemzés után – a cég áttekintette a földgázellátás biztonságát, folyamatosságát, a vásárolt földgáz minõségét, a gázkereskedõvel való együttmûködés feltételeit, s végül, de nem utolsósorban a földgázbeszerzés költségeit – elérkezettnek látta az idõt, hogy a hatóságilag szabályozott árak és egyedi közüzemi szerzõdésekben szabályozott feltételek helyett szabadon állapodjon meg a gázkereskedõkkel az árról és a szállítási feltételekrõl. A váltásra azért kerül sor most, mert a cég szakmailag felkészültnek érzi magát, a vezetés pedig – a tájékoztatás szerint – világosan látja, hogy a gázár-kompenzációt a magyar költségvetés sokáig nem tudja finanszírozni, valamint 2007 július 1-jétõl egyébként is megszûnik a közüzemi ellátás, s mint nagyfogyasztónak, szabadpiacon kell földgázszükségletét beszerezni. A Gyõrhõ a váltás keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy nominálja a földgázvételezést, tehát a társaság elõre megadja a napi földgázszükségletét. Ennek kockázata, hogy ha a gázfelhasználás eltér a megadott prognózistól, akkor a cég büntetést kénytelen fizetni, viszont ha nagy pontossággal adják meg a szükségleteiket, akkor árkedvezményt kapnak. A tapasztalatok kedvezõek voltak, és a társaság a szabadpiaci földgázbeszerzésben kiemelt fontosságú nominálásban kellõ gyakorlatot szerzett – tájékoztatott Nagy Attila. A Gyõrhõ Kft. háztartási (lakossági) felhasználói a hõdíjon keresztül 2006-ban több mint egymilliárd forint gázártámogatást kapnak a költségvetéstõl. Ha ez a ! 18

gázárkompenzáció megszûnik, ennyivel többet kell majd fizetni a fûtésért, melegvíz-szolgáltatásért, így a tervek szerint a lehetséges gázáremelés miatt szükségessé váló hõdíjemelés részleges kompenzálását szolgálja a szabadpiaci olcsóbb földgázbeszerzés. A Váci Távhõ Kft. már az elsõ lehetséges pillanattól kezdve, tehát 2004 május elsejétõl a szabadpiacon szerzi be a földgázt – tudatta a Localinfóval Rakonczai Róbert, a cég ügyvezetõ igazgatója. Hozzátette: a váci szolgáltató azért lépett ki a szabadpiacra, mert a gázkereskedõ vállalta, hogy a közüzemi gázszolgáltatónál olcsóbban adja a földgázt, és így mind a lakosság, mind a cég spórolni tudott. A kilépéshez állítása szerint szükség volt egy közvetítõ cégre is, amely segítette a szabadpiaci kilépés ügyeinek intézését, az ajánlatok beszerzését és a szerzõdéskötésig a tárgyalások lebonyolítását. Pontos adatokat a lakosság tehermentesítésérõl Rakonczai Róbert nem tudott mondani, de állítása szerint a közüzemi szektornál két-három százalékkal mindig tudták kevesebbel emelni a gázárakat, ráadásul a modern, automatikus idõjárásfüggõ szabályozással mûködõ hõközpontjaiknak köszönhetõen további engedményeket tudtak adni a lakosságnak. Emellett a Váci Távhõ Kft. is spórolni tudott, mivel az árkülönbségbõl képzõdõ pénzmaradvány lehetõvé tette, hogy a szabadpiacra való kilépés elõtt felvett német szénsegély hiteltörlesztéseit pontosan tudjuk teljesíteni – magyarázta az ügyvezetõ igazgató. Hozzátette: mivel alacsonyabbak voltak az energiaszámláik, ezért többékevésbé nem okozott nekik gondot a távhõszolgáltatóknál általános problémát jelentõ likvidálás. Ez fõleg az elsõ évben volt jellemzõ, mivel azóta a szabadpiacon sem annyival olcsóbb a földgáz ára, mint akkor volt. Érdeklõdésünkre Rakonczai Róbert elmondta, hogy az önkormányzat közvetlenül semmilyen összeget nem spórolt meg azzal, hogy õk kiléptek a szabadpiacra. A helyhatóság számára az volt elõnyös, hogy csökkentek a lakossági díjak, valamint a korábban említett német szénsegélyhitelre az önkormányzat adott garanciát, így amennyiben a Váci Távhõ Kft. nem tudta volna a hiteltörlesztéseket rendben teljesíteni, abban az esetben a kezesnek, tehát a helyhatóságnak kellett volna fizetnie. A szabadpiaci mûködésünknek köszönhetõen erre nem volt szükség – tette hozzá az ügyvezetõ igazgató. A Váci Távhõ Kft. egyébként száz százalékban önkormányzati tulajdonú, de önállóan gaz-

www.gyorho.hu 2006. június

Pénzügyek

Localinfo Önkormányzati Havilap dálkodó társaság, amely önkormányzati támogatás, tehát közpénzek felhasználása nélkül mûködik, így csak a saját bevételeibõl gazdálkodik. A szabadpiaci mûködés ellenére egyelõre minden jel arra mutat, hogy a jövõben további gázáremelésre kell számítani, ám ennek mértékérõl nincsenek adatok – jelentette ki Rakonczai Róbert. Elmondta: ennek megfelelõen nem várnak további kiadáscsökkentést, ráadásul ma már a szabadpiaci árak is a közüzemiek közelében mozognak. A Budaörsi Településgazdálkodási Kft. (BTG) is 2004 május elsejétõl szerzi be a szabadpiacon a földgázt – nyilatkozta a Localinfónak Dr. Sal Béla, a cég mûszaki igazgatója. Hozzátette: bár a BTG száz százalékig a Budaörsi Önkormányzat tulajdonában van, nem volt szükség a képviselõ-testület jóváhagyására, mivel a Kft. vezetõsége saját felelõsségére hozza meg döntéseit, így a változtatásról csak a felügyelõbizottság kapott szóbeli tájékoztatót.

AZ

lakcserékkel és a fûtési rendszer korszerûsítésével lehetne elérni, ám ez a társasházak saját felelõssége, amelyek pénz hiányában nemigen tudják ezt megoldani. A távhõszolgáltató csak a saját portáján belül tud tenni valamit a hõenergia árának mérséklésére, mely legnagyobb mértékben a földgáz beszerzési árától, valamint kismértékben az alkalmazott technológia energetikai hatásfokától függ – magyarázta Sal Béla. Ezzel együtt is sikerült elérni, hogy amíg a szabadpiacra való kilépés idõpontjához képest a világpiaci árak közel háromszorosára nõttek, addig a közüzemi gázárak Budaörsön alig emelkedtek. Ez annak köszönhetõ, hogy az olcsóbb szabadpiaci földgázbeszerzésekkel a hõenergia árát az infláció és a világpiacon egyre magasabb áron jegyzett földgáz ellenére nem kellett emelni az elmúlt években. A kezdeti nagyobb mértékû megtakarításaink mára leapadtak, de ennek ellenére még így is olcsóbb egy kicsivel a szabadpiaci beszerzés – tette hozzá Sal Béla. Kérdésünkre, hogy a közeljövõben milyen irányban változhat

ALÁBBI TÁBLÁZAT A MAGYARORSZÁGI PANELOS LAKÁSÁLLOMÁNY FÛTÉSI RENDSZERÉRÕL

ÉS AZ ENERGIAMEGTAKARÍTÁST EREDMÉNYEZÕ MÛSZAKI BEAVATKOZÁSOKRÓL AD ÁTTEKINTÉST

A budaörsiek fele használja a távhõszolgáltatást, ráadásul a rendszerváltás után az energiahordozók hatósági árai folyamatosan közelítették a világpiaci árakat, így a fûtési idõszakokban jelentõs kiadásokkal terhelték a helyi lakosságot – magyarázza a váltás okát Sal Béla. Elmondta: Magyarország az Európai Unióba lépésével egyértelmûvé vált számukra, hogy az élet szinte minden területén követni kell az ott kialakult gyakorlatot, így a földgáz szabadpiaci beszerzésének lehetõségét is, aminek feltételeit az EU-ban már korábban megteremtették. Akkori információink szerint az EU-ban a versenyhelyzet hozott némi eredményt a szabadpiacon ügyesen manõverezõ társaságok számára, ezért mi is belevágtunk – tette hozzá a mûszaki igazgató. A váltásra azért is szükség volt, mert a lakossági kiadások számottevõ mérséklését elsõsorban hõszigeteléssel, ab!

a gázár, a mûszaki igazgató elmondta: minden attól függ, hogyan alakul az olaj illetve a földgáz világpiaci ára – amely a kereslet-kínálat alapján mozdul, relatíve függetlenül a valós termelési, szállítási költségektõl, s így extraprofitot biztosít a földgázlelõhely tulajdonosának. A világgazdaságban az utóbbi pár évben Kína és India erõteljes energiaimportja háromszorosára emelte az olaj és a gáz világpiaci árát. Jelenleg stagnál ezen a szinten, de szakértõk szerint nem elképzelhetetlen a további emelkedés sem. Nem véletlen, hogy az utóbbi években az EU a megújuló energiaforrások (nap, szél, víz, földhõ stb.) hasznosítását támogatja erõteljesen, ezzel is csökkentve a fosszilis energiahordozók iránti keresletet. Dzindzisz Sztefan [email protected]

www.btg.hu 2006. június

19

E-közigazgatás


Teleházak az e-ü ügyintézésben Az állam és a civil szféra összefogása: olcsóbb e-sszolgáltatások Minél kisebb egy település, annál nehezebben tudja a közszolgáltatásokat ellátni – ebben valamennyi szakember egyetértett a Pallas Páholy által rendezett konferencián, melynek témája Hogyan lehet rugalmasan biztosítani a közszolgáltatásokat a kistelepüléseken a modern infokommunikáció lehetõségeinek kihasználásával? A résztvevõk szerint pontosan meg kellene határozni az állami és a civil szféra feladatait, és mindenhol a helyi igények szerint alakítani a szolgáltatásokat. Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség tiszteletbeli elnöke szerint a teleházak mára gyakorlatilag az ország egész területét lefedték, így ezt a hálózatot is fel lehetne használni egy hatékony és költségkímélõ e-közigazgatási rendszer felépítéséhez. A szolgáltatásoknak azonban nem kell teljesen egyformáknak lenniük; lényeges, hogy minden-

még nem tudja pótolni a hazai nagytõkések hozzájárulása. Ráadásul ezt még a kedvezõtlen irányba változó adószabályozás is nehezíti, hiszen ma már nem lehet az adóból leírni ezt a támogatást. Pozitívumként említette, hogy nemrég megállapodás jött létre az Informatikai és Hírközlési Minisztérium valamint a Magyar Teleház Szövetség között: eszerint a jövõben már a teleházakban is lehet személyi jövedelemadó-bevallást készíteni. Ezzel a megállapodással a teleházak átléptek egy fontos határvonalat, hiszen ettõl kezdve már közfeladatokat is ellátnak. A helyzet azonban korántsem rózsás, hiszen bonyolult jogi problémákba ütköznek azzal kapcsolatban, hogy az állami támogatást milyen jogcímen juttassák tovább az egyes teleházaknak

IT-m mentor a megoldás?

Erdélyi László, Horváth János, Pajna Sándor, Kolber István

hol azokra a szükségletekre reflektáljanak, amelybõl éppen hiány van. Példaként említette, hogy a száz lakosú kisfalvakban is egyre több mozgó szolgáltatás (könyvtár, posta, falugondnok stb.) jelenik meg, ám gyakran nem pont azok, amikre helyben igazán szükség lenne.

Nehézkes a civilek és az állam kapcsolata A konferencián többször elhangzott, hogy konkrétan meg kellene határozni azokat a feladatokat, amiket az államnak illetve a civil szférának kell ellátnia. A helyzetet bonyolítja, hogy ebben az esetben nem lehet külföldi példákat átvenni és hazai környezetbe átültetni, mivel egyelõre még túl nagyok a különbségek. Ugyancsak állandó probléma, hogy nagyon nehézkes a kapcsolat a civil és az állami szféra között – ezt már Fejes István, a Magyar Teleház Szövetség elnöke mondta. Hozzátette: a szûkös állami támogatást ma ! 20

Legyen esélyegyenlõség az e-közigazgatás terén is, ezért ezt a lehetõséget minél szélesebb területre kell kiterjeszteni – közölte Pajna Sándor, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium e-szolgáltatásokért felelõs helyettes államtitkára. Elmondta: a legnagyobb gond, hogy egyelõre minél nagyobb egy település, annál több közfeladatot tud ellátni, míg a kistelepüléseken gyakran semmilyen szolgáltatás nem érhetõ el. Véleménye szerint ebben az is közrejátszik, hogy egy nemrég készült felmérés szerint az ezerötszáz fõ alatti települések az üzleti szféra kilencvenkét százaléka számára egyáltalán nem vonzóak. Mindezek ellenére pozitívumnak tartja, hogy a teleházak mellett egyre több helyre jutottak el az e-Magyarország pontok. Ez azonban nem elég, mivel egy másik felmérés szerint a kistelepüléseken élõk hetvenhárom százaléka képtelen használni ezeket a technológiákat. Erre a problémára Pajna Sándor szerint az úgynevezett IT-mentor lenne a megoldás, aki az ügysegédi szerepkört töltené be, tehát õ nyújtana személyesen segítséget a technológiában járatlanok számára. A helyettes államtitkár úgy vélte, az IT-mentor képzést be kellene vonni az államilag elismert OKJ-tanfolyamokba, amivel az elképzelések szerint népszerûbbé tehetnék ezt a munkakört. Ugyancsak ebbõl a célból tervezik

www.telehaz.hu 2006. június

E-közigazgatás

Localinfo Önkormányzati Havilap a Közigazgatási Eljárási Törvény megváltoztatását is, hogy bekerüljön az IT-mentor, mint szakember. Mindezek érdekében több civil szervezettel kötött megállapodást az Informatikai és Hírközlési Minisztérium – közölte Pajna Sándor. Hozzátette: ezektõl a civil partnerektõl leginkább a tapasztalatátadást várják. Minél nagyobb egy település, annál inkább szakmai intézmények végzik a közszolgáltatást, a kistelepüléseken viszont általános problémát okoz, hogy nincsenek ilyen szervezetek – mondta Halmai Gáborné országgyûlési képviselõ. Hozzátette: a falvakban a közszolgáltatásokat vagy az állam végzi a szakszervezetein keresztül, vagy a helyi önkormányzat finanszírozza. Az utóbbi idõben pedig újdonságként megjelentek a kistérségek, így néhány feladatot a helyhatóságok már együtt látnak el. Az IT-mentor intézményét a képviselõ asszony is jó megoldásnak tartja. Szerinte a civil szervezeteknek juttatott központi támogatás mértéke még növekedett is az utóbbi idõben; a gond inkább az, hogy nincsenek konkrét feladatok kijelölve számukra.

Meg kell határozni a feladatokat Halmai Gáborné is kiemelte, hogy különbözõ helyekre különbözõ megoldások kellenek, mivel ami jó egy nyugatmagyarországi falunak, az nem biztos, hogy ugyanolyan jó

lesz egy kelet-magyarországinak. Ezzel lényegében egyetértett Kolber István, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter, aki elmondta, hogy elõször az alapkérdésekre kell választ kapni: milyen feladatokat kell pontosan ellátni; milyen igények vannak; illetve mik a kritériumok? Véleménye szerint nagyon aktuális a téma, mivel a II. Nemzeti Fejlesztési Terv és a kormányprogram lehetõvé teheti, hogy a civileket is bevonják az e-közigazgatási szolgáltatások kiépítésébe. Így most mind az igény, mind a lehetõség adott – fogalmazott. Kolber szerint további problémákat okoz, hogy minden polgármester saját településén szeretne új önálló intézményeket: iskolát, mûvelõdési házat. Ám ez nem járható út, mivel ennyi közintézményt lehetetlen fenntartani, erre sem a helyi, sem a központi költségvetésben nincs elég pénz. Az államnak konkrétan ki kellene jelölnie a feladatokat, és arra megadni a megfelelõ pénzügyi támogatást – szögezte le a vitában Dicsõ László, Alsómocsolád polgármestere. Hozzátette: a kistelepüléseken nem mindenhol van értelme külön szakreferenseket alkalmazni, mivel erre gyakran nincs is igény. Példaként említette, hogy náluk évente általában három szabálysértési eljárás indul, így nincs szükség arra, hogy erre a területre külön szakembert állítsanak. Dzindzisz Sztefan [email protected]

Ahol már megvalósult az e-kközigazgatás Szekszárd 262,5 millió forintot kapott az e-ügyintézés fejlesztésére – nyilatkozta lapunknak Csikós András, a település informatikai osztályának vezetõje. Hozzátette: a támogatásból kiépítették az elektronikus ügyfélszolgálatot, így a lakosság az interneten keresztül gyorsan tud információhoz jutni, valamint ûrlapokat és formanyomtatványokat letölteni valamennyi ügytípushoz. Ezzel az ügyfélfogadás térbeli és idõbeli korlátait kitolták. A városi és kistérségi integráló portál kiépítésével az önkormányzatok és az ügyfelek, különösképp a kis- és középvállalkozások közötti kommunikációt sikerült javítani, de megvalósították a településmarketing funkciót is: a városi és kistérségi eseményeket minõségi tartalommal és adatbázisba szervezve jelenítik meg. Ugyancsak a kisés középvállalkozásoknak kedveztek, amikor kiépítették az elektronikus adózási rendszert. Itt minden érdeklõdõ megtalálhatja a helyi adózással kapcsolatos összes információt, de az adóbevallását is elkészítheti az interneten keresztül, és a szükséges ûrlapokat is innen lehet beszerezni. Kiépítettek továbbá egy úgynevezett elektronikus beszerzési rendszert is; az önkormányzat és intézményei, illetve a térség kis- és középvállalkozásai számára így támogatják beszerzéseik elektronikus úton történõ bonyolítását – a megfelelõ biztonsági feltételek mellett. Ennek köszönhetõen a létrejövõ piactér szereplõi, különösen a KKV-k könnyen és gyorsan jutnak információhoz a keresett termékekrõl, így kedvezõbb beszerzési feltételeik lesznek, s saját termékeiket hatékonyabban és szélesebb körben !

tudják értékesíteni, ami fellendíti a helyi kereskedelmet is. Az önkormányzat szociális irodája is kapott egy elektronikus rendszert, így megjelentek az interneten a szociális ügyek ûrlapjai és az ügyek intézésével kapcsolatos tájékoztatások is. Ezen kívül a helyhatóság munkatársai a rendszernek köszönhetõen elektronikus úton tudják intézni a különbözõ ellátásokhoz, segélyekhez és egyéb juttatásokhoz tartozó belsõ munkafolyamatokat. A pénzügyi-számviteli kontrollingrendszerrel az önkormányzat célja a pénzügyi folyamatok (bevételi és kiadási elõirányzatok, költségvetés) követése, az elõirányzatokhoz kapcsolódó számlák, belsõ feljegyzések, elõirányzatok kezelése, a teljesítések, felhasználások alapján a pénzforgalmi kettõs könyvelés, valamint a beszámolások elkészítése. Kérdésünkre válaszolva Csikós András elmondta, hogy az önkormányzat száztíz munkatársának tartottak informatikai képzéseket. Az interneten keresztül ügyet intézõk száma az utóbbi idõben folyamatosan növekszik – jelentette ki az osztályvezetõ. Hozzátette: a lakosságot az írott sajtó, a televízió, a rádió és tájékoztató táblák segítségével próbálják meg tájékoztatni az új lehetõségekrõl. Csikós András elmondta, hogy bár nincsenek részletes adatuk a helyi lakosok technikai hátterérõl (számítógép, internetkapcsolat), azért a többség el tudja érni a világhálót, és a fejlesztések keretében három terminált helyeztek el a városban, valamint van hotspot (vezeték nélküli internet) szolgáltatásuk is.

www.klubhalo.hu 2006. június

21

Pályázatok


P á l y á z a t f i g y e l õ A helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás Kiíró: Belügyminisztérium Támogatás célja: A központi támogatás a helyi önkormányzatokat a feladatellátás racionálisabb megszervezésébõl adódó – önkormányzati szintû álláshely megszüntetéssel együtt járó – létszámcsökkentési döntéseikhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez illeti meg. Pályázhatnak: Helyi önkormányzatok Pályázható összeg: A helyi önkormányzatokat megilletõ támogatás összegérõl a belügyminiszter dönt. Beadási határidõ: 2006. június 30., 2006. augusztus 31., 2006. október 15. Információ: Magyar Államkincstár illetékes megyei Területi Igazgatóságai, illetve Fõvárosi és Pest Megyei Regionális Igazgatósága.

Mûködésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása Kiíró: Belügyminisztérium Támogatás célja: A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 6. számú mellékletének 3. pontjában szabályozott, a mûködésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása. Pályázhatnak: Helyi önkormányzatok Pályázható összeg: A helyi önkormányzatokat megilletõ támogatás összegérõl a belügyminiszter dönt. Beadási határidõ: Folyamatos, 2006. december 15-ig Információ: Az útmutató és az adatlap-garnitúra az Igazgatóságok útján igényelhetõ, vagy a Belügyminisztérium honlapjáról, www.bm.hu is letölthetõ.

Munkahelyi egészségfejlesztési programok Kiíró: Egészségügyi Minisztérium Támogatás célja: A pályázat keretei között – az Egészséges munkahelyekért program folytatásaként és kibõvítéseként – támogatást nyerhetnek mindazon munkahelyek, amelyek kidolgozott munkahelyi egészségtervvel rendelkeznek, és pályázati programjukban kiemelten foglalkoznak az egészséges életmód (a közétkeztetés kínálatának egészségesebbé tétele, a munkahelyi testmozgás lehetõségének megteremtése) támogatásával, a dohányzás visszaszorításával, az alkohol okozta problémák

22

megelõzésével, valamint a munkahelyi közösség mentális egészségének megõrzésével és erõsítésével. A pályázat kötelezõ melléklete a munkahelyi egészségterv! Pályázhatnak: Olyan belföldi székhelyû szervezet, intézmény, amely legalább 30 fõt foglalkoztat. Pályázható összeg: A támogatásra fordítható keret összesen: 11 500 000 Ft. Az igényelhetõ legnagyobb támogatási összeg 1 millió Ft. A pályázónak 20% önrészt kötelezõ jelleggel fel kell mutatnia a teljes projekt költségvetésében. Beadási határidõ: 2006. június 6. Információ: A pályázatokat kizárólag postai úton kell elküldeni az alábbi címre: Országos Egészségfejlesztési Intézet, Társadalmi Kapcsolatok Osztály. „Munkahelyi egészségfejlesztési programok“ címû pályázat, 1062 Budapest, Andrássy u. 82.

Magyarország-A Ausztria közötti határon átnyúló INTERREG IIIA program pályázati felhívása (AT-H HU/05/01) Kiíró: Európai Regionális Fejlesztési Alap Támogatás célja: • Határon átnyúló gazdasági együttmûködés • Az elérhetõség javítása • Határon átnyúló együttmûködési struktúrák és hálózatok fejlesztése • Emberi erõforrások fejlesztése • Fenntartható térségi és környezeti fejlesztés Pályázhatnak: Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében helyi, térségi és határon átnyúló hatású tevékenységet végzõ, Magyarországon bejegyzett köz- vagy magánjog által meghatározott, közhasznú vagy meghatározott közfeladatok ellátására létrehozott nonprofit jogi személyek (önkormányzatok, kamarák, egyesületek, alapítványok stb.). A pályázó szervezetnek legalább egy, az osztrák határterületrõl származó projektpartnerrel kell rendelkeznie. A jogosult osztrák határterületek a következõk: Burgenland és Bécs, valamint a kapcsolódó NUTS III régiók, Alsó-Ausztria déli része, valamint a Bécs környéki területek déli része. Pályázható összeg: Keretösszeg: 2,4 milliárd forint A támogatás mértéke a projekt összköltségének legfeljebb 75%-a lehet, melyet a magyar kormány társfinanszírozása egészít ki a projekt összköltségének – intézkedésenként különbözõ – további 15–20%-val. A pályázónak tehát legalább 5–10% saját hozzájárulást kell biztosítania. Beadási határidõ: A pályázatok benyújtására folyamatosan van lehetõség a leköthetõ pénzügyi keret kimerüléséig, de legkésõbb 2006. szeptember 1-jéig.

2006. június

Pályázatok


P á l y á z a t f i g y e l õ Információ: VÁTI Kht., Soproni Képviselet 9400 Sopron, Új utca 12. Tel.:06-99-512-710, Fax: 0699-510-150, e-mail: [email protected], www.at-hu.net

„Beruházás a 21. századi iskolába“ program Kiíró: Oktatási Minisztérium, az Országos Területfejlesztési Hivatal, valamint a Nemzeti Sporthivatal Támogatás célja: A program több éves – kormányzati ciklusokon átívelõ – terv arra, hogy a közoktatási intézmények felújításával megteremthetõek legyenek a korszerû közoktatás infrastrukturális feltételei. A pályázati felhívás keretében hosszú lejáratú kedvezményes hitel igénybevételére nyílik lehetõség. Pályázhatnak: Tekintettel a hitelprogram alanyi körére, elsõsorban a közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, kistérségi társulások. Közoktatási együttmûködés alapján több önkormányzat közoktatási társulása révén mûködõ oktatási intézmény esetében a gesztor önkormányzat lehet a hitelfelvevõ. Beadási határidõ: A pályázatok beadása folyamatos Információ: A pályázatokkal kapcsolatos általános felvilágosítást az Oktatási Minisztérium Alapkezelõ Igazgatósága részérõl Szabó Zsuzsanna (telefon: 06-1-301-3235), a kamathoz kötõdõ támogatás ügyében a Nemzeti Sporthivatal részérõl Záhonyi Lajos (tel:06-1-301-9312), illetve az Országos Területfejlesztési Hivatal részérõl Búzásné Szõke Zsuzsanna (tel: 06-1-441-7154) és a kistérségi megbízottak nyújtanak.

„Sikeres Magyarországért“ Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram Kiíró: Magyar Fejlesztési Bank Rt Támogatás célja: Infrastrukturális beruházások elõtt álló, önkormányzatok számára rendkívül kedvezõ fejlesztési hitel igénybevétele, amely megoldhatja finanszírozási problémákat. Pályázható összeg: Hitelösszeg a beruházás bekerülési értékének legfeljebb 90%-a. Pályázhatnak: Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint többcélú kistérségi társulások. Beadási határidõ: 2006. december 31. Információ: Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság információs vonalát a 06-40-555-555 vagy a 06-40-466682 számokon. Személyesen a Bank székházában (V. ker. Nádor utca 31.) vagy a megyei képviseleti irodákban kaphat bõvebb felvilágosítást.

„Ifjúságbarát önkormányzat“ díj elnyerése Kiíró: Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács Támogatás célja: Olyan korábbi években indított program(ok) továbbfejlesztésének támogatása a kitüntetõ cím adományozása mellett, mely program(ok) a településen élõ fiatalok kezdeményezésével és az önkormányzat támogatásával valósult(ak) meg, hatással volt(ak) a településen élõ fiatalokra, azok közösségeire, és mintaként szolgálhatnak más önkormányzatok számára is. A pályázat támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 700 000 Ft, azaz hétszázezer forint. A pályázati keretöszszeget a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 1. számú mellékletében meghatározott XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium fejezet 9/4/2/4 Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása fejezeti kezelésû elõirányzata biztosítja. A pályázaton igényelhetõ támogatás formája és összege. A támogatás vissza nem térítendõ pénzbeli támogatás, melynek folyósítása a Mobilitás Pályázati Útmutató szerint egy összegben, elõfinanszírozás formájában történik. A pályázott támogatás mértéke legfeljebb 700 000 Ft, azaz hétszázezer forint. Pályázhatnak: Az Észak-alföldi régióban mûködõ önkormányzatok. Beadási határidõ: 2006. szeptember 15. A pályázat speciális szempontjai: A beadási határidõt követõen hiánypótlásra nincs lehetõség. A papíralapú pályázatokat a következõ címre kérjük beküldeni: Mobilitás Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda, 4024 Debrecen, Piac u. 26/a. A pályázatot személyesen kizárólag a fenti címen, legkésõbb a beadási határidõ napján 16.00 óráig lehet leadni. A papíralapú postai úton benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell (1 eredeti és 2 másolati példányban) a hiánytalanul kitöltött és aláírt pályázati adatlapot és programûrlapot, a programûrlapban megjelölt kötelezõ mellékleteket; 1 példányban a pályázati díj befizetését igazoló postai feladóvevény vagy a banki kivonat másolatát. A pályázatot HÁROM elkülönített (egy eredeti és két másolati) példányban, de EGY borítékban kell benyújtani. A nyertes pályázatok listáját a Mobilitás a www.mobilitas.hu honlapon, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium a www.icsszem.hu honlapon a döntést követõ tizenötödik napig közzéteszi. Információ: Útmutató letölthetõ a www.mobilitas.hu honlapról. A pályázó a www.mobilitas.hu/palyazat honlapon regisztrálhatja magát a Mobilitás Pályázati Útmutatóban meghatározottak szerint. Mobilitás Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda, 4024 Debrecen, Piac u. 26/a., www.mobilitas.hu, www.eszakalfold.info .

2006. június

23

Visszatekintõ


Májusban történt – Májusban történt Nem mindenhol jön be a PPP

Uniós források fõvárosi fejlesztésekre

Több település önkormányzata fontolgatja, hogy – lemondva az állami támogatásról – a tervezett PPP-konstrukció helyett saját beruházásában építi meg sportcsarnokát. Túl drága, legalábbis a veszprémi multifunkciós sportcsarnok megépítésére kiírt elsõ PPP-pályázatból ez derült ki – nyilatkozta Hartmann Ferenc, Veszprém alpolgármestere. Számításaik szerint a 747 millió forintos állami támogatás mellett a PPPkonstrukcióban tizenöt év alatt kilencmilliárd forintba került volna a négyezer-ötszáz fõt befogadó sportcsarnok megépítése és használata, ám a kiírt közbeszerzési pályázatra beadott szabályos pályamunkák jóval magasabb árajánlatot tartalmaztak. A legolcsóbb ajánlat is 2,4 milliárd forinttal lett volna drágább a tervezettnél. A konstrukció (Public Private Partnership) lényege, hogy a megépítendõ létesítmény a kivitelezõ-beruházó cég tulajdonában és üzemeltetésében marad átlag tizenöt-húsz évig, a majdani tulajdonos ezalatt bérleti-szolgáltatási díjat fizet a használatért, a futamidõ végén pedig jelképes áron megvásárolhatja az ingatlant. 2006.05.10.

Nehezen fogy az agglomerációs bérlet Túlbecsülték a közös bérletet vásárlók számát; százhúszezer helyett havonta harmincezer ingázó vesz az új szelvényekbõl. A szolgáltatás színvonala azonban nem is lenne alkalmas ennél sokkal több utas összehangolt szállítására. A korábbinál egyszerûbb és olcsóbb egyesített bérlettel tavaly szeptember óta lehet utazni a fõvárosban, melyet az agglomerációból érkezõk is jól használhatnak a Budapesten belüli vonalszakaszon. A BKV, a MÁV és a Volánbusz járataira érvényes bérlet- és jegyrendszert a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) megalakulásának elsõ lépéseként tartják számon, amelyet csaknem tíz év elõkészítés után vezettek be. A lehetséges majdani használók számát azonban az elõkészítés során nem lehetett pontosan megbecsülni, mivel az utazási szokásokról a három szolgáltató közül egyedül a BKV rendelkezett a valóságot megközelítõ adatokkal. A MÁV és a Volánbusz pontos forgalmi adatok híján erõsen túlbecsülte azok számát, akik áttérnek majd az új bérletek használatára, s erre alapozva a szakértõk úgy kalkulálták, legalább százhúszezren vesznek majd a közös bérletbõl. A szervezõk ezek alapján arra számítottak, hogy mára több mint százezren vesznek a szelvényekbõl, amelyekkel a rendszeres utazók évente akár ötven-hetvenezer forintos megtakarítást is elérhetnek. A becslések túlzottan optimistának bizonyultak, a bérletekbõl eddig ennél jóval kevesebb fogyott.

Rövidesen nyolcszázmilliárd forint értékû fejlesztésrõl dönt a Fõvárosi Közgyûlés, amit a következõ négy évben uniós források bevonásával valósítanak meg – közölte Bakonyi Tibor. Az uniós projektekkel foglalkozó szocialista fõpolgármester-helyettes elmondta, hogy évekig tartó, széles körû elõkészítés után révbe érhetnek a fejlesztések, miután eldõlt, hogy az unió 2013-ig mennyi pénzt ad a középmagyarországi régiónak. Az uniós forrásokból érkezõ támogatások értéke jövõre lesz a legmagasabb: mintegy háromszázmilliárd forint, ezután évente csökken a támogatás mértéke. Mivel a régióban a fõváros számos kidolgozott programmal áll készenlétben, várhatóan jövõre több pénzhez jut majd a fõváros, mint a Pest megyei önkormányzat – tette hozzá. A fõvárosi önkormányzat tavasszal nyújtott be egy projektlistát az uniónak, amelyen számos közlekedési beruházás szerepel: az 5-ös metró mellett például a Moszkva tér rekonstrukciója is, amely legkorábban 2009-tõl kezdõdhet meg. 2006.05.17.

Százakat temetnek el évente közpénzen Szegeden és Miskolcon évente száz-száz ember temetésérõl gondoskodik az önkormányzat, Gyõrben húsz alatt van a köztemetések száma. A fõvárosban gyakori a köztemetés, a falvakban a hozzátartozók gondoskodnak halottjuk végtisztességérõl. A méltó temetés – az anyagi helyzettõl függetlenül – mindenkit megilletõ jog. Budapesten az elsõ negyedévben kétszázhúsz köztemetés lebonyolításával bízták meg a Fõvárosi Önkormányzat tulajdonában lévõ, tizenöt kerülettel szerzõdéses viszonyban álló Budapesti Temetkezési Intézetet. Nagyok az eltérések a fõváros egyes részei között. A legtöbb köztemetést a VII., a VIII., a IX. és a XII. kerület rendeli meg, míg akadnak olyan területek, ahol évente csak néhány esetben fordul elõ, hogy a hivatal intézi a temetést. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy ahol több a kórház és a klinika, ott jóval nagyobb számban fordul elõ haláleset, a jogszabály szerint pedig a temetésrõl – ha nincs rokon, hozzátartozó, aki a temetés költségeit vállalná – annak az önkormányzatnak kell gondoskodnia, ahol a halál bekövetkezik. A költségeket viszont – utólagos elszámolással – az elhunyt állandó lakóhelye szerinti önkormányzatnak kell állnia. Az önkormányzatok azoknak a temetését is vállalják, akiknek a végtisztességérõl családjuk anyagi okokból nem tud gondoskodni. Az esetek többségében a települések csak megelõlegezik a temetéssel járó kiadásokat: a hagyatéki eljárás során igyekeznek megtéríttetni a felmerült költségeket. 2006.05.18.

2006.05.15.

24

2006. június

Visszatekintõ


Májusban történt – Májusban történt Közmunkával a parlagfû ellen

A kamara támogatja a pólus programot

Parlagfûmentesítésre nyolc megyei jogú város, meghívásos pályázaton, azonos arányban, egyenként mintegy harmincegymillió forint támogatást igényelhet a Közmunkatanácstól; köztük Kaposvár is – közölte a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium fõosztályvezetõ-helyettese a somogyi megyeházán tartott sajtótájékoztatón. Bálint Attila ezzel a bejelentéssel személyesen válaszolt Gyenesei Istvánnak, a megyei közgyûlés elnökének a Közmunkatanácshoz írt levelére, amelyben a parlagfû irtásához központi források bevonását kérte. Tájékoztatása szerint a pályázati értesítõt, illetve meghívást napokon belül megkapják az önkormányzatok, a pályázóknak a pénz június végétõl rendelkezésre áll a munkabérek kifizetésére. A tárca illetékese közölte: a kétszázötvenmillió forint pályázati támogatás száz közmunkás három hónapig tartó foglalkoztatására ad lehetõséget az adott megyei jogú városban, illetve környékén. Gyenesei István rámutatott: Somogy a második legfertõzöttebb megye az országban, s miután értesült a Közmunkatanács által felkínált új lehetõségrõl, Kaposvár polgármesterével konzultálva kezdeményezte, hogy az egyik meghívott önkormányzat a somogyi megyeszékhely legyen. Ezt, tekintettel a veszélyeztetettségre, el is fogadták – tette hozzá. A pályázati feltételek egyikére, azaz a civil szervezetekkel való összefogásra utalva a közgyûlés elnöke emlékeztetett arra, hogy a parlagfû ellen a megyében már évek óta együttesen lépnek fel az ÁNTSZ-szel s több civil szervezettel, köztük a Somogyért Egyesülettel. 2006.05.18.

A panellakások nyolcvan százaléka megújul A panellakások nyolcvanszázaléka megújul 2013-ig, ehhez az elkövetkezõ évtõl uniós források is rendelkezésre állnak – mondta Kolber István regionális fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter Kaposváron. Az építésügyekért felelõs miniszter errõl azt követõen beszélt újságíróknak, miután megtekintette egy kaposvári panelépület felújítási munkálatait. „Az elmúlt idõszakban hihetetlen sikeres volt ez a program, több mint nyolcvanhétezer panellakást újítottunk föl egy esztendõ alatt, az elmúlt négy évben száztízezer lakás újult meg“ – jelentette ki Kolber István. „Azt tapasztalom, hogy továbbra is óriási az érdeklõdés“ – mondta, hozzátéve: erre tekintettel újabb felújítási pályázatot hirdettek meg, amelyre szeptember végig lehet jelentkezni. Hangsúlyozta: minden, a kiírásnak megfelelõ pályázatot befogadnak, a források rendelkezésre állnak. Jelezte, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési idõszakra készülõ Új Magyarország programban a panellakások felújítása már a városrehabilitációs programokkal együttesen szerepel. Ehhez már uniós forrásokat is lehet igényelni, ugyanis megjelentek az EU erre vonatkozó szabályai, amelyek ezt lehetõvé teszik. 2006.05.19.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) támogatja a 2007–2013. évekre készülõ II. Nemzeti Fejlesztési Tervben szereplõ Fejlesztési pólus program megvalósítását – közölte Parragh László, az MKIK elnöke a kamara regionális fejlesztési kollégiumának ülésén. A kamarai testület ülésén részt vett Baráth Etele EU-ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter és Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke. A miniszter hangsúlyozta: a Fejlesztési pólus program a kijelölt nagyvárosok és vonzáskörzetük fejlesztését célozza meg, hozzájárul az elmaradt területek felzárkóztatáshoz, a foglalkoztatás bõvítéséhez. Mint mondta, a program hozzájárul az adott terület, az ott mûködõ kis- és középvállalkozások versenyképességének növekedéséhez, a nagyobb hozzáadott értékû gazdaság megteremtéséhez. A miniszter elmondta, hogy Magyarország fejlesztési pólusai határon átnyúló vonzáskörzettel rendelkeznek, és fontos lenne az érintett szereplõk közötti együttmûködés kialakulása. Parragh László kiemelte, hogy a pólus program megvalósításához a kamara aktívan hozzá tud járulni gazdaságszervezõ szerepébõl adódóan. Példaként említette az MKIK elnöke, hogy az országos hálózaton keresztül eljutnak a vállalkozásokhoz, továbbítják az információt, továbbá a kamara a vállalkozások együttmûködését segítõ klaszterek szervezésében kezdeményezõ szerepet tudna ellátni. 2006.05.23.

Régiós hulladékkezelõ Tatabányán Egy komplex rendszert építenének ki Tatabányán, amely nyolcvannégy település közel félmillió lakójának hulladékát ártalmatlanítaná hulladékégetõ és biogázerõmû segítségével – tájékoztatott a projektet szervezõ társaság vezetõje. „A képviselõ-testület ülésén elvi döntést hozott, hogy a hulladékkezelés mely változatához kérik a lakosság hozzájárulását. A tervezett negyvennégymilliárd forintos beruházással Fejér megye északkeleti részén, Komárom-Esztergom megyében és Pest megye nyugati részén építenénk ki egységes rendszert“ – tette hozzá Gíber Erzsébet. A beruházáshoz uniós forrásokra szeretne pályázni a térségben megalakult DunaVértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás. A megvalósíthatósági tanulmányban égetõmûvet és biogázerõmûvet tartalmazó hulladékhasznosító telep terve szerepel, melyet Dubnik-völgyi hulladéklerakó mellé építenének. Gíber Erzsébet elmondta: környezetvédelmi szempontokból itt lenne a létesítmény a legjobb helyen, és a lakosság széles körû tájékoztatásával szeretnék elérni, hogy a beruházás ne okozzon társadalmi konfliktust. Hozzátette: az EU-s pénzek elmaradása és a rendszer meghiúsulása esetén a hulladék távolabbra szállítása nagy terheket róna az itt élõkre. 2006.05.26.

2006. június

25

Egészségügy


Egészségügyi segítségnyújtás gombnyomásra Az önkormányzatok számára ingyen nyújt szociális ellátást a kistelepüléseken a HelpBox, amely a vele szerzõdõknek egy huszonnégy órás, jelzõrendszeres házi segítségnyújtási hálózat létrehozását vállalja. A segélyhívó rendszert elsõsorban olyan, beteg, vagy egyéb okból rászoruló idõs, vagy fogyatékos emberek számára fejlesztették ki, akiknek szüksége van az állandó felügyeletre. A HelpBox rendszer egy huszonnégy órás, nonstop diszpécserszolgálattal kiegészített ügyelet – nyilatkozta a Localinfónak Gál Beatrix, a HelpBox üzletágvezetõje. Elmondta: eddig mintegy háromszáz településre és tízezer emberhez juttatták el szolgáltatásaikat. A rendszer lehetõvé teszi a segítségkérést pusztán egyetlen gombnyomással, mivel a programban részt vevõk egy vízhatlan jelzõgombot kapnak, amely kényelmesen viselhetõ folyamatosan csuklón, vagy nyakba akasztva. A rászorult jelzését követõen a HelpBoxon keresztül kétoldalú beszédkapcsolat jön létre, amely lehetõvé teszi, hogy a diszpécserszolgálat azonnali segítséget nyújtson. A jelzés beérkezésekor a diszpécser számára megjelenik a használó neve, címe, az egészségi állapotára és korábbi gyógykezelésére vonatkozó adatok, valamint az elõre beprogramozott, problémától függõ értesítési sorrend; mindezek segítik a kialakult helyzet kezelését. A cégnél dolgozó operátorok szociális, és/vagy egészségügyi végzettséggel, nagy szakmai gyakorlattal rendelkeznek, s többnyire felsõfokú végzettséggel is – nyilatkozta lapunknak Gál Beatrix. Hozzátette: kollégáink a riasztás jellegétõl függõen teszik meg a szükséges intézkedéseket egészen a probléma megnyugtató lezárásáig. Az intézkedések lehetnek házi gondozói, sürgõsségi, mentõ, vagy orvosi ügyeleti kiszállás, háziorvos, vagy családtag értesítése. Probléma esetén a jelzéstõl számított tizenöt-húsz percen belül ki-

Localinfo

érkeznek a cég munkatársai az adott személyhez, és teljesen szakszerû ellátásban részesítik. A szolgáltatás végzéséhez szükséges gondozói hálózatot és annak felszereltségét a HelpBox építi ki, helyismerettel rendelkezõ munkatársak alkalmazásával. A rendszer egyik legnagyobb elõnye, hogy az önkormányzatok részérõl feladatellátási szerzõdés keretében történnek a megbízások, így a cég biztosít minden tárgyi, technikai, és személyi feltételt, a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen. A feladat ellátására a helyhatóságnak egy fillért sem kell költenie, mivel a megállapodást a két fél úgy írja alá, hogy az erre igényelhetõ állami normatív támogatást kapja meg a cég. Ennek fejében a HelpBox garantálja, hogy a szociális alapszolgáltatást teljes mértékben ellátják, gépjármûvet irányítanak a térségbe, hogy a riasztástól számítva minél hamarabb el tudjanak jutni a segélykérõhöz egy szociális gondozóval. A jármûveket készenléti táskával, valamint GPS-el látják el – ez utóbbit arra az esetre, hogyha a sofõr nem találná a pontos címet, megfelelõ utcát, akkor a központból gyorsan útba tudják igazítani. Gál Beatrix elmondta, hogy a jármûveket a helyi igények szerint választják ki, például a bakonyi térségben terepjáróval, a sík területeken pedig személygépkocsival állnak az ellátottak rendelkezésére. Dzindzisz Sztefan [email protected]

Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja

Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected]

Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected]

Tervezõszerkesztõ: Neményi Zsolt

Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft

A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.

26

2006. június

Megy-e? Ma az ellenzék kezében van a legnagyobb hatalom önkormányzatireform-ügyekben. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap

Recommend Documents