Homályos üvegzsebek. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap. Szabadságpárti vagyok, így hát információszabadság-párti

Jegyzet

Localinfo Önkormányzati Havilap

Homályos üvegzsebek

Tartalomjegyzék

X

Reflektorban a hátrányos kistérségek 4–7. oldal

X

Elkészültek a helyi költségvetések 8–10. oldal

X

Brüsszelbõl jelentjük 11. oldal

X

Közbeszerzési tanácsok 12. oldal

X

Világörökség és lokálpatriotizmus 17–19. oldal

X

Információszabadság halasztva 20–21. oldal

X

Pályázatfigyelõ 22–23. oldal

X

Visszatekintõ 24–25. oldal

X

Településmarketing 26. oldal

A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail: [email protected]

Szabadságpárti vagyok, így hát információszabadság-párti is. Mi más lehetnék újságíró létemre? Ezt azért tartom fontosnak elöljáróban leszögezni, mert jelen esetben – látszólag – nem állok az önkormányzatok pártján. Persze csak látszólag, hiszen az önkormányzatokkal sem az a baj, hogy elvileg elleneznék az átláthatóságot, pénzügyeik, döntéseik teljes nyilvánosságát, az erre vonatkozó adataik teljes körû közzétételét az interneten. Ennek már csak azért sem lenne értelme, mert mint tudjuk, faluhelyen, de még a városokban is mindenki mindent tud – legfeljebb rosszul. Az önkormányzatok olyan közegben mûködnek és dolgoznak, ahol nincs titok; elõbbutóbb minden kitudódik, vagyis nincs is értelme eldugni az adatokat, a döntéseket, a jegyzõkönyveket. Jobb ezeknek elébe menni. Aki már megtapasztalta, az tudja, micsoda elõnyt jelent, ha nem kell felesleges köröket futni a félinformációk birtokában lévõ vádaskodókkal. Jobb az, ha az emberek jól és pontosan tudják azt, amit tudnak. Ami ellen az önkormányzatok valójában berzenkednek, már unásig ismert: megint egy feladat, amely ugyan kötelezõ, de állami forrás nincsen rá. Megint egy feladat, ami persze hogy fontos, de hát körmükre ég ezernyi más teendõ. És persze megint egy újabb fejlesztés, amire ember kell, pénz kell, ami miatt muszáj rángatni az amúgy is túlterhelt hivatalnokokat. Egyszóval így sorolódik egyre hátrább ez a kötelezettség is. Mindezt még segíti, hogy a törvény – szomorúan írom ide a „természetesen” szót – nem tartalmaz semmiféle szankciót. Ez egy újabb kori leleménye a törvénykezésnek, amellyel beismeri, hogy bizonyos feladatokat maga sem gondol komolyan. Pontosabban a feladatot igen, de a végrehajthatóságot már nem nagyon. Ha pedig nincsen szankció, akkor ember legyen a talpán, aki behajtja a kötelezettséget. Persze létezik pozitív ösztönzés is. Micsoda remek alkalom lenne ez az államnak, hogy egy célzott pályázattal rávegye az önkormányzatokat honlapjaik felfrissítésére. Egymilliárdból akár ezres nagyságrendben újulhatna meg a települési internetes megjelenés. Ennek persze hírét sem hallani. Mondjuk kicsit túlzás az is, hogy olyan részletességgel kérik föltenni az adatokat, amilyennek teljesítése az ország legnagyobb önkormányzatainak is gondot jelent. Ez – „természetesen” – nem ambicionál senkit sem. S ha már itt tartunk, azt a rossz érzésemet sem hallgathatom el, hogy mintha a politikai elit jobban szorgalmazná a helyi nyilvánosság és átláthatóság teljes körû biztosítását, mint ugyanezt a saját maga esetében. De hát legyen ez az õ bajuk. Az önkormányzatoknak helyben kell szép tisztára sikálni az üvegzsebeket, hogy azokba mindenki könnyedén beleláthasson. L. László János [email protected]

2007. március

3

Reflektor – Kistérségek


Kevesebb a szegény – papíron A leghátrányosabb helyzetû kistérségek számát 48-rról 28-rra csökkentették Munkanélküliség, rossz megközelíthetõség, állandó forráshiány – nagyjából ezek azok a problémák, amelyek leginkább nehezítik a leghátrányosabb helyzetben lévõ kistérségek felemelkedését. A Localinfo által megkérdezett szakértõk szerint épp olyan fontos lenne a stabil gazdasági háttér kialakítása és a törvények módosítása, mint az együttmûködések erõsítése. Arról, hogy ezek a térségek mikorra érhetik utol az ország többi részét, eltérõek a vélemények, de abban mindenki egyetért: tíz évnél többre van szükség ehhez. Alapvetõ probléma, hogy amíg a 64/2004-es kormányrendelet negyvennyolc kistérséget jelölt a leghátrányosabb helyzetû kategóriába, addig a kormány most új szempontok alapján, külön huszonnyolc kistérséggel foglalkozik – vág a dolgok közepébe Schmidt Jenõ, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége kistérségi tagozatának vezetõje. Hozzáteszi: azt még senki sem tudja, hogy mi lesz az új tárgyalásokból kimaradt húsz kistérségi társulással, hiszen idén még leghátrányosabbnak számítanak, így indulhatnak a nekik kiírt pályázatokon, ám felmerül a kérdés, hogy jövõre, illetve azután pályázhatnak-e ezekre a forrásokra. Ugyancsak gondokat okozhat szakértõnk szerint a kistérségi behatárolás. Ha csak egy, a kistérségben található városnak jók a GDP-, illetve a foglalkoztatottsági mutatói, akkor ronthatja a kistérség felzárkóztató esélyeit; magyarán a társulásban résztvevõ többi település hiába tartozna a leghátrányosabb kategóriába, a gazdagabb város miatt elesnek ettõl a lehetõségtõl. Ráadásul az így kialakult kistérségekben állandó problémát okoz, hogy nem ugyanazon szintû igények fogalmazódnak meg, más típusú dolgokra pályáznának a társulás tagjai. (Jó példa erre a budaörsi kistérség, amelybõl ugyanezen okok miatt akar kiválni Érd – errõl bõvebben elõzõ havi számunkban olvashattak.)

Krónikus szakemberhiány Általánosságban elmondható, hogy azok a kistérségek a leginkább elmaradottak, ahol nem oldották meg az infrastruktúrával a megközelítést, az országhatár mellett találhatóak, vagy mezõgazdasági területen helyezkednek el. Mivel ezek a sajátosságok térségenként változnak, nem lehet egyetlen recept alapján kezelni a bajokat: fontos, hogy minden elmaradott kistérség megtalálja a kitörési pontot, amelyre alapozva jövõjét elképzeli. Az azonban nem várható el egyiküktõl sem, hogy mindent maguktól csináljanak – kell nekik a segítség, s leginkább szakemberekre van szükségük. Ugyanez igaz a turisztikai fejlesztésekre is, hiszen sok elmaradott kistérség ebben látja a perspektívát; ki horgásztavat, ki termálfürdõt alakít ki, ám a szakma segítsége nélkül nem sok esélyük van arra, hogy hosszabb távon megállják a helyüket. A hazai viszonyoknak megfelelõen a legtöbben fürdõt építenének, ám itt sem árt a körültekintés, mivel ha a szomszéd településen már mûködik egy termálfürdõ, akkor X 4

teljesen fölösleges még egyet megépíteni – magyarázza szakértõnk. Ahol nincs ipar, illetve beruházási lehetõség, ott meg kell nézni, milyen más lehetõségek állnak a kistérség elõtt: jó a levegõ?, lehet nagyokat sétálni a közeli erdõben?, akkor ezekre kell összpontosítani, és ezeket kihasználva fejlõdni. Példaként említi, hogy Miklósiban híresen jó baracklekvárt készítenek, aminek már csak piacot kell találni – ez az a pont, ahol a szakma, jelen esetben a kereskedelmi hozzáértés jelenléte nélkülözhetetlen.

Decentralizálásra várva Állandó és visszatérõ probléma, hogy a központban döntenek a régiós pénzekrõl, így hiába van a hét régiónak összesen ezerhatszáz milliárd forint értékû operatív programja – amíg ezekrõl nem helyben döntenek, addig mindig lesznek olyanok, melyek a központi elképzelések szerint prioritást élveznek, s csak utánuk következhet a többi beruházás. Így a legtöbb pénzt egyelõre az útépítések viszik el; ezzel nem is lenne probléma, de nagy hiányossága a programnak, hogy a települések közötti összekötõ utak építésére nem lehet pályázni, a helyi közútkezelõknek pedig nincs pénzük arra, hogy ezeket rendbe hozzák. Ráadásul a pénzek elköltésénél nem figyelnek eléggé arra, hogy hol, milyen beruházást támogatnak, így gyakran elõfordul, hogy két egymás melletti faluban is megújul az iskola, holott sokkal ésszerûbb lenne csak egy iskolát mûködtetni – összegezte véleményét Schmidt Jenõ. A leghátrányosabb helyzetben lévõ kistérségek stabil gazdálkodását az is hátráltatja, hogy szinte semmilyen saját bevétellel nem rendelkeznek, hisz az általában legnagyobb bevételt hozó iparûzési adóból is elhanyagolható, körülbelül harmincöt és ötvenezer forint közötti bevételük van. Ilyen helyzetben a kormány is sokat segíthetne, ha például a társasági adó egy részét elengedné. Új lehetõséget jelentenek az idén megnyíló európai uniós források, amelyekbõl szakértõnk számításai szerint kéthárommilliárd jut egy-egy kistérségnek. Ez elsõ látásra akár soknak is tûnhet, ám ha megnézzük, hogy egy kilométer út építése száznyolcvan-kétszázmillió forintba kerül, és a kistérségek egyik legnagyobb problémája épp a nehéz megközelíthetõség, akkor azonnal más színezetû a kép. A pályáztatások állandó problémája, hogy a kistérségeknek nagyon nehéz elõteremteni az önrészt, ráadásul a

www.koesz.helyinfo.hu 2007. március


Localinfo Önkormányzati Havilap pályázatok többsége utófinanszírozott, tehát sok lehetõségtõl emiatt esnek el a leghátrányosabb helyzetben lévõk. Mivel általában a helyi vállalkozóknak sincs elegendõ pénze az önerõ elõteremtésére, ezért Schmidt Jenõ szerint a bankoknak is be kellene szállniuk ezekbe a fejlesztésekbe.

Törvénymódosítás is segíthet Bár a kistérségi rendszer alapvetõen jó, azért néhány dolgon változtatni lehetne. Például hogy ne csak pénzben jelenjen meg a kormányzati szándék, hanem a törvényeket is ehhez igazítsák. Mondjuk az oktatás és az egészségügy területén olyan minimumokat kellene meghatározni, hogy a kicsik számára is finanszírozhatóvá váljon egy adott cél. Példaként említi Schmidt, hogy ha egy óvodába húsz gyerek jár, akkor értük fejenként kétszázezer forint állami támogatást kap a kistelepülés; ám az ennél a létszámnál már kötelezõ két óvónõ és két dajka évi bére már hétmillió forint – a hiányzó hárommilliót a településnek kellene összeszednie, ami csak ritkán sikerül, hiszen nincs annyi helyi adó, amibõl ezt kigazdálkodhatnák. A következõ lépés így már csak az lehet, hogy megszüntetik az intézményt, ami senkinek sem jó. Schmidt

tanácsok tagjai – köztük sokszor a települési polgármesterek – nehezen fogadták el, hogy ezt a pénzt az használja fel, aki a feladatot ellátja. A polgármesterek inkább azt szerették volna, ha a támogatásra nyert összeget feloszthatják a települések között, és azt saját költségvetésük kiegészítésére fordíthatnák – magyarázta Semperger Kinga. Az sem könnyítette meg a kistérségek helyzetét, hogy csak egy évre szóló támogatást tudtak elnyerni egy-egy pályázattal, pedig például a közoktatásban nem lehet csak egyéves távlatban gondolkozni. Ez a rendszer szerencsére változott, hiszen a kormányzat 2006-tól kezdve a költségvetésbe beépítve is nyújt támogatást a társulásoknak. A támogatások normatívaként történõ igénylése hosszú távon tervezhetõvé teszi a mûködést, lehetõséget adva a társulási tanácsoknak arra, hogy átgondolják, mely területeken érdemes hosszú távon együtt dolgozniuk. Ahogyan általában a szegényeknél lenni szokott, a szegény kistérségeknél is problémát jelent az önrész elõteremtése. Bár a szakminisztérium harminctól akár nyolcvan százalékig is nyújt támogatást az önrészhez, gyakran még ez sem elég, mivel elõfordul, hogy a társulások települései összefogva sem tudják összeszedni a hiányzó részt. Az általános-

A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETÛ KISTÉRSÉGEK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

Jenõ szerint ez a példa nemcsak az oktatás területén érvényes, hanem szinte mindenütt. Vagyis nem csak a támogatás a fontos, jogszabályi változtatásokkal is segíteni kellene. Ne csak pénzt tömjenek az elmaradottak zsebébe, hanem jogszabályi változtatásokkal tegyék élhetõbbé ezeket a helyeket. Ha ez így lenne, Schmidt Jenõ szerint akkor is legalább nyolc-tíz évnek kell eltelnie, mire utolérhetik az ország átlagos szintjét.

Sok nehézség a pályáztatásnál A leghátrányosabb helyzetben lévõ kistérségek elsõsorban útépítésre, útfelújításra, illetve a több települést érintõ közös közmûszolgáltatások beruházására pályáznának – közölte a Localinfo érdeklõdésére Semperger Kinga, az Árindex Forrásközvetítõ és Beruházási Tanácsadó Kft. szakmai igazgatója. Hozzátette: a korábbi években általános probléma volt, hogy a kistérségek nem rendelkeztek megfelelõen képzett szakemberekkel, és nem tudták, hogyan kezdjenek hozzá a feladathoz. Ugyancsak gondokat okozott, hogy a társulási X

nak mondott pénzhiány miatt ugyancsak alapvetõ problémákat okoz Semperger Kinga szerint is az, hogy sok pályázat utófinanszírozással mûködik – ráadásul tovább fokozza az anyagi terheket, hogy ezeket a támogatásokat lassan fizetik ki, valamint a pályázati kiírások nem tették lehetõvé, hogy magára a pályázat elkészítésére is lehessen támogatást nyerni. Az is tud gondokat okozni, hogy bár egyes esetekben a pályázati kiírások nagyon fontos témákat érintenek, a reménybeli beruházóktól a valóságtól teljesen elrugaszkodott feltételek teljesítését várják el. Az is gyakori, hogy a helyi stratégiákban fontos szerepet játszó projekt nem jelenik meg az országos elképzelésekben, ami hátráltatja, nemegyszer teljesen meg is hiúsítja az adott beruházást. Mindezen nehézségek ellenére sem reménytelen a hazai kistérségek helyzete, hiszen ha idõben értesülnek a lehetõségekrõl, segítséget kapnak, hogy megfeleljenek a tartalmi és formai követelményeknek. Hátrányt jelent azonban az európai uniós pályázatoknál, hogy az együttmûködési készség hiánya miatt a magyar kistérségek kevésbé aktívak külföldi

www.palyazat.lap.hu 2007. március

5



társaikhoz képest. Ebbõl a szempontból Semperger Kinga szerint a Leader program ez idáig az elsõ és egyetlen kezdeményezés, aminek köszönhetõen a kistérségek különbözõ szereplõi elkezdtek érintkezésbe lépni egymással. Ugyancsak fontos szempont, hogy a térség bírjon egy erõs várossal; hiszen minél nagyobb, minél befolyásosabb város van a kistérségben, annál nagyobb az esélye több erõforráshoz jutni. Ezen kívül nagyon fontos kiemelni a felkészülés és a tervezés fontosságát, hiszen a pályázatok nagy része kész terveket, engedélyeket, megvalósíthatósági tanulmányokat kér. Amelyik kistérség nem áldoz az elõkészítésre, sokkal nehezebb helyzetben lesz a pályázatok benyújtásánál is – fejtette ki a szakmai igazgató. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kistérségi pályázók számos formai és tartalmi hibát vétettek a pályázatkészítés során. Az ilyen okokbóli elutasítás komoly hátrány azon pályázók számára, akik szakmailag valóban jó projektet állítottak össze, nem beszélve az elõkészítésre fordított energiáról és pénzrõl.

Turizmus és munkanélküliség Az ibrány-nagyhalászi kistérségben a legnagyobb gondot egyelõre az okozza, hogy nem tudják az oktatási intézményeiket az új kistérségi igényeknek megfelelõ szintre emelni – közölte a Localinfo érdeklõdésére Szántó Zsolt, a helyi munkaszervezet vezetõje. Elmondta: a modernizálást az alapoknál kezdik, tehát elõször az óvodákat újítják fel, ezeket követik majd az iskolák. A fejlesztéseket természetesen nem önerõbõl, hanem pályázati úton szeretnék finanszírozni, ezért 1,6 milliárd forint értékben indultak európai uniós pályázatokon, amibõl oktatási, egészségügyi, sport- és mûvelõdés intézményeiket újítanák meg. Ezek a pályázatok sem oldanak meg minden gondot, mivel csak az igények egyharmadát fedik le; a fennmaradó épületek rekonstrukciójára más forrásokat keresnek. A hazai pályázatokat egyelõre nem látják, így nem tudni, hogy milyen más forrásokra számíthatnak – tette hozzá Szántó Zsolt. Ugyancsak szükség lenne a közúthálózat fejlesztésére, mivel a nehézkes megközelíthetõség miatt nem szívesen jönnek ide vállalkozások. A kistérségben összességében hetven kilométer utat kellene építeni, ebbõl idén tizenkét-tizenhárom kilométer valósul meg, ezen felül reményeik szerint a településeknek egyenként pályázva sikerül még huszonöt kilométernyi utat építeniük 2007-ben. Az ibrány-nagyhalászi kistérség tervei szerint az elkövetkezõ három-négy évben sikerül mind a hetven kilométernyi utat megépíteni; ezzel komolyan segíthetnék a kistérség fejlõdését. Azért is szükséges ez a fejlesztés, mert mint sok más helyen, az ibrányi kistérségben is a munkanélküliség az egyik legnagyobb probléma. Ezt új cégek térségbe csábításával csökkentenék, ám ehhez mindenképpen szükségük van megfelelõ közlekedési infrastruktúrára. X 6

A másik kitörési lehetõség az idegenforgalom fejlesztése lehetne, amihez a közel fekvõ Tiszát, illetve az ugyancsak itt található természetvédelmi területet használnák fel. Ennek megfelelõen a vízi turizmust támogatnák; azonban szükség lenne nyertes pályázatokra, mert bár néhány beruházás magánbefektetõkkel már elindult, ez nem elegendõ a kitörésre. Így a tenderekkel finanszíroznák a környék infrastrukturális hátterének kialakítását, valamint az ebbõl adódó munkahelyteremtést is. Pályázati lehetõségek vannak – ismerte el Szántó Zsolt –, ám állandó, visszatérõ problémát jelent az önrész elõteremtése. Fejlesztési hitelt fel tudnak venni, ám az önkormányzatok már elérték azt a pontot, amely túllépésével több pénz felvétele gazdasági csõdöt is eredményezhet. Ugyancsak a turizmusban látja a jövõt a pétervásári kistérség, akik kerékpárút-építésben és a várrekonstrukcióban gondolkoznak. Természetesen õk is pályázatokkal fedeznék a kiadásokat, az önerõt pedig az EU önerõalapjából szereznék – tájékoztatta lapunkat Panyik Anita kistérségi irodavezetõ. Elmondta, hogy fõleg kétszáz és ötszázmillió forint közötti pályázatokat keresnek, ám a kisebb tenderek is érdeklik õket, amikre akár hetven-nyolcvan százaléknyi önrészt is elõ tudnának teremteni. Gazdasági helyzete annyiban stabil a pétervásári kistérségnek, hogy mostanáig nem volt szükségük hitelfelvételre; ám az irodavezetõ szerint ez a helyzet idén könnyen megváltozhat.

Felzárkózás húsz év alatt? A turisztika mellett õk is fejlesztenék a könnyûipart, ám akárcsak az ibrányi-nagyhalászi kistérségben, itt is gond a megfelelõ minõségû közutak hiánya. Panyik Anita elmondása szerint már évek óta próbálkoznak azzal, hogy fõbb közlekedési utakat hozzanak a kistérségbe, ám egyelõre nem jártak sikerrel. Jelenleg nem is tudni, mikorra valósulhat meg az összekötetés, hiszen az még a tizenöt éves központi közútfejlesztési elgondolásokban sem szerepel. Így végsõ megoldásként a helyi kis- és középvállalkozásokat erõsítenék, mivel nagy multicégeket nem tudnak a térségbe csábítani, ezzel is csökkentendõ a munkanélküliséget – ez ebben a kistérségben átlagosan húszszázalékos, tehát állandó gondot okoz, s vannak olyan települések is, ahol a harminc-negyven százalékot is eléri. Az utóbbi években közmunkaprogramokkal igyekeztek könnyíteni az itt élõk sorsán, ez azonban csak „tûzoltásra“ elég, hosszú távon nem oldja meg a problémát. Arra a kérdésünkre, hogy reményeik szerint mikorra érhetik utol az országos átlagot, az irodavezetõ meglehetõsen szkeptikusan válaszolt: egyelõre annak örülnek, ha nem nõnek a különbségek. Látványos fejlesztésekkel is legalább tizenöt-húsz évre lenne szükség – jelentette ki Panyik Anita. Dzindzisz Sztefan [email protected]

www.ibrany.hu 2007. március



Kell-e nekünk kistérség – • a a t t i i és ha igen, akkor V V milyen?

Vitaindítónak szánjuk alábbi cikkünket, melyben olyan gyakorló önkormányzati vezetõk véleményét kérdezzük, akik saját bõrükön érzik nap mint nap a közigazgatási rendszer átalakításának elõnyeit és árnyoldalait. Elsõ alkalommal Szegedi Sándort, a Pest megyei Göd város alpolgármesterét faggattuk tapasztalatairól.

a t i • V • a • t a i t a i a V t t i V i • V • V • • a t a i a t t i V i V • • V a • a t t i i a i t V V i V • • V • a • t a i a t i t V i • V • V a • a t i t a i t V i V • • V • a a • t t i i a t V V i • • V • a a a t t t i i i V V V • • a t i V A régiós és kistérségi gondolkodás elõnyeit és bizonyos intézményi átszervezések racionalitását nehéz lenne tagadni, mégis számtalan olyan átgondolatlan vagy elhibázott döntéssel találkoznak a településvezetõk, amelyeket nehéz elfogadniuk. Ráadásul úgy érzik, hogy nem vonják be õket a róluk szóló döntések elõkészítésébe, pedig a gyakorlati tapasztalatok felhasználása biztosan javítaná a jogalkotás minõségét – fogalmaz Szegedi Sándor. Az alpolgármester tétovaságot lát abban is, hogy a politika nem mer egyértelmûen dönteni a megye kérdésében sem. Ha ugyanis nem szüntetik meg, akkor tisztességtelen szinte minden funkciót, jogkört megvonni ettõl a közigazgatási szinttõl, és a forrásokat a végletekig elvonni tõle. A jelenlegi kistérségi rendszer egyik legnagyobb gyengeségének tartja, hogy képtelen kezelni a települések közötti természetes érdekellentéteket. Így a megegyezési kényszer gyakran olyan rossz kompromisszumokhoz vezet, amelyek nyomán ugyan elköltik a rendelkezésre álló forrásokat, de igazából senkinek sem jó, elõnytelen módon. A szomszédos Mogyoród például most kérte, hogy átkerülhessen a Dunakeszi-Gödi kistérségbe, ugyanis korábbi partnertelepülései közül a legnagyobb város elszívta a fejlõdési lehetõséget a kisebb települések elõtt. Göd alpolgármestere nem helyesli az építéshatósági jogkörök kistérségi szintû megszervezését sem; egyáltalán nem tartja életszerûnek, hogy olyan méretû települések, mint például Göd, elveszítik ezt a hivatalt, és lakóik arra kényszerülnek, hogy más városokba járjanak át ügyeiket intézni. Bár szorosan nem kistérségi ügy a postabezárási hullám, mégis mintapéldája annak, hogy a racionalizálást nem lehet az abszurditásig hajtani. A napokban kerül lakat Göd két postahivatala közül az egyikre – miközben esetükben egy hét kilométernél is hosszabb városról van szó. A felsõgödi településrészt érintõ bezárás hétezer(!) embert kényszerít arra, hogy kilométereket gyalogoljon vagy utazzon, akár egyetlen csekk feladása kedvéért. Szegedi Sándor problémának látja azt is, hogy a kistérségek szabályozása, a különbözõ pályázatok és megszerezhetõ források odaítélésénél figyelmen kívül hagyják, hogy az ország különbözõ részein eltérõ gondokkal küzdenek a települések. Például a fõváros agglomerációjában egészen más tendenciák érvényesülnek, mint az ország döntõ többségéX

ben. Itt a legtöbb, szinte megoldhatatlan feladatot a népesség nagyon nagy arányú és folyamatos növekedése okozza. Göd lakossága csak az elmúlt öt évben négyezerrel (!) gyarapodott. Ráadásul a Budapestrõl kiköltözõk jellemzõen fiatalok, vagyis azonnal van szükségük óvodai, iskolai ellátásra. Ezeket az igényeket pedig szinte önerõbõl kell a városnak kielégítenie. A gyerekek utáni oktatási fejkvótát is hetvenkilencvenezer forinttal kell kiegészíteniük éves szinten és tanulónként. Mivel a helyben maradó szja aránya inkább csökken, mint nõ, ezért egyáltalán nem fedezi azokat a plusz kiadásokat, amelyet a lakosságszám növekedése okoz. Az alpolgármester elégedetlen a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó állami szabályozással is. Gyakran elõfordul, hogy az agglomerációban megtelepedõ multicégek hosszú évekre mentességet kapnak a helyi adók fizetése alól, miközben az állam az adóerõ-képesség kiszámításánál – és az ez alapján történõ elvonásnál – ezt nem veszi figyelembe. Vagyis olyan pénzzel is kalkulál, ami a településhez nem folyhat be – ez a számítási mód Göd esetében évi nyolcvanszázmilliós bevételkiesést okoz. Nem körültekintõ a szabályozás azt illetõen sem, hogy egy-egy nagy cég alvállalkozói hová vannak bejelentve. Gyakran elõfordul, hogy az ipari tevékenységgel járó környezeti terhelést egy adott település viseli el, ám az alvállalkozótól, amely ezt végzi, egy másik településre folyik be a helyi iparûzési adó. Általában túlságosan könnyû eltüntetni vagy átcsoportosítani bevételeket könyveléstechnikai módszerekkel. Szegedi Sándor úgy véli: az államnak jóval több garanciát kellene kérni a multiktól a nem jelentéktelen mértékû támogatásokért cserébe, hisz számtalan település néz szembe azzal a veszéllyel, hogy a nagyvállalatok éppen akkor állnak majd tovább, amikor a kedvezményes idõszakok lejárta után már fizetniük kellene a helyi adókat is. Jellemzõnek tartja az alpolgármester, hogy soha nem hívják meg a nemzetközi cégek letelepedésével kapcsolatos tárgyalásokra a települések képviselõit, pedig az õ bevonásukkal a jelenleginél jóval körültekintõbb garanciarendszert lehetne kialakítani. Várjuk hozzászólásaikat szerkesztõségünkbe: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 • [email protected]

www.god.hu 2007. március

7

Pénzügyek


Helyi költségvetés: változó támogatások Szigorú gazdálkodás – uniós támogatás a fejlesztésekhez Szinte minden település elkészítette már a költségvetését, a legtöbben nehéz évre, vagy stagnálásra számítanak. Tavalyhoz képest több változás is van; így néhány központi forrás kezelése más kézbe került, néhány támogatást megszüntettek, folyamatosan nõ a hitelállomány, ám az európai uniós források így is sosem látott lehetõségeket jelenthetnek a településeknek – feltéve, hogy tudnak élni vele. Jelentõsen szigorodnak a pályázati önrész támogatásának feltételei, ez évtõl csak a leginkább rászorulók, és a ténylegesen térségi feladatot ellátó beruházások indulnak eséllyel. Idén az önkormányzatok mintegy 3 100 milliárd forint hitel források nélküli bevétellel gazdálkodhatnak – tudtuk meg az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól. Ebbõl az összegbõl 1 349 milliárd forint származik az állami támogatásokból, valamint az ehhez kapcsolódóan átengedett személyi jövedelemadóból. Ez a forrásmennyi-

ami a metró nélkül is közel tizenhét százalékos emelkedés. További segítséget jelentenek az önkormányzatok mûködõképességének fenntartását képezõ kiegészítõ támogatások. Ahhoz azonban, hogy a települések gazdaságilag stabilak maradjanak, nekik is át kell gondolniuk és racionálisabbá kell tenniük mûködésüket, mivel így hatékonyabban tudják a közfeladataikat ellátni. Elmondható, hogy a költségvetési törvény alapján még e feszített gazdálkodási helyzetben is növekedni fognak idén az önkormányzatok támogatásai az elõzõ évekhez képest – állítja az ÖTM. Lényeges változás, hogy az önkormányzatoknak nem kell államháztartási tartalékot képezniük 2007-ben.

Változó források

ség hatvanmilliárd forinttal haladja meg a tavalyi évi elõirányzatot, döntõen nem a mûködési, hanem a fejlesztési, illetve a fõvárost megilletõ források növelése miatt. A minisztérium elképzelései szerint ezt az összeget tovább növeli az Európai Unióból idén várható mintegy száznegyvenegymilliárd, valamint az EU társfinanszírozását szolgáló, központi fejezetektõl idekerülõ száztízmilliárd forint. Az így közel 1 600 milliárd forintot kitevõ támogatás 8,5 százalékkal haladja meg az elõzõ évi – államháztartás tartalékkal csökkentett – elõirányzatot, ami a fõvárost érintõ tömegközlekedési (BKV, 4-es metró) támogatások nélkül is 3,8 százalék. Az ÖTM tájékoztatása szerint a fejlesztések prioritását jelzi, hogy a központi költségvetési és uniós források növekménye több mint harminc százalék, X 8

A központosított elõirányzatokból az idén igényelhetõ fejlesztési támogatások jogcímei nagyjából megegyeznek az elõzõ évivel, ám néhány korábban létezõ elõirányzatot megszüntettek. Ilyen például a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás fejlesztéseinek segítése, de megváltozik a sportpályák felújításának támogatása is: az európai uniós források bevonásával a különbözõ országos és regionális operatív programok keretén belül válnak támogathatóvá, míg a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak támogatása elõirányzat beépült a vis major elõirányzat támogatási körébe. Megjelentek viszont új források: a vizitdíj fizetési határérték fölötti része visszatérítésének támogatására százmillió forintot tervez az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium; a belterületi belvízrendezési célokra másfélmilliárd forintos új alapot hoztak létre. E támogatást Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye azon városi önkormányzatai igényelhetik, melyek megfelelnek a költségvetési törvényben elõírt feltételeknek. Változik a decentralizált források kezelése is, hiszen ez évtõl már nem a megyei, hanem a regionális fejlesztési tanácsok döntenek a sorsukról. Ezek veszik át a helyi

www.otm.gov.hu 2007. március

Pénzügyek

Localinfo Önkormányzati Havilap önkormányzatok fejlesztési és vis major támogatását, a leghátrányosabb helyzetû kistérségek felzárkóztatásának támogatását, és a településen belüli útfelújításokat is. A fejlesztésre valamivel több mint tízmilliárd forintnyi forrást ad a minisztérium, míg a vis major feladatokra nyolcszázmillió forintot különítettek el. Emellett a leghátrányosabb kistérségek 5,8 milliárd forintból gazdálkodhatnak; a településen belüli útfelújítást nyolcmilliárd forintnyi decentralizált forrást tesznek lehetõvé. A decentralizált forrásokra vonatkozó pályázatokat február 28-ig írták ki, benyújtási határidejük április 15. A céltámogatással kapcsolatos pályázatok kiírása külön kormányrendelet szerint történik, ezeknek a pályázatoknak a benyújtási határideje április elseje, amiket a regionális fejlesztési tanácsokhoz kell eljutattni. Mivel a pályázatok benyújtása még folyamatban van, így az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium még nem tudja, mennyi támogatási igény fog beérkezni az idén.

Beruházások uniós finanszírozásból Hátrány viszont a települések szempontjából, hogy idén nem támogatnak új, induló beruházást címzett támogatással, ám a céltámogatás továbbra is megmarad. Ilyen címen egészségügyi gép, mûszer beszerzésére, illetve szennyvíz-csatornahálózat kiépítésére idén még lehet kérvényt benyújtani a regionális területfejlesztési tanácsokhoz. Erre a célra kétszázmillió forint áll rendelkezésre. A szakminisztérium elképzelései szerint a következõ évek beruházásait alapvetõen nem a központi költségvetési támogatások, hanem az uniós források segítik majd. A következõ hét évben a már sokat hangoztatott hétnyolcmilliárd forint sorsáról döntenek, ami az ÖTM szerint lehetõséget nyújt a tartós gazdasági növekedés biztosítására, a foglalkoztatás bõvítésére. Alapelvként fogalmazták meg, hogy e forrásokból kizárólag olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek sem a központi költségvetés, sem a helyi önkormányzatok mûködési kiadásait nem növelik, magyarán ne jöjjenek létre olyan kapacitások, amelyek üzemeltetése a késõbbiekben gondot jelenthet. Az operatív programok Európai Unió általi jóváhagyását követõen írják ki az elsõ pályázatokat, leghamarabb április, május környékén. A pályázatokat három helyre lehet majd benyújtani: az ágazati programok esetében a szaktárca által létrehozott közremûködõ szervezet fogadja majd a pályázatokat; a regionális operatív programok forrásaira vonatkozó pályázatokat a regionális fejlesztési ügynökséghez és bizonyos pályázatok esetén a Vátihoz lehet benyújtani; míg az úgynevezett Zászlóshajó pályázatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezeli.

Változó önerõ támogatás Akárcsak az elmúlt években természetesen idén is lehet támogatást kapni az önerõre – erre a célra 10,1 milliárd forintot tettek félre. Változás azonban, hogy amíg 2004 és 2006 között minden önkormányzat jogosult volt ezek felvételére, addig ez évtõl a hatalmas mennyiségû uniós forrás miatt a minisztérium már nem tartotta ezt a támoX

gatási formát tarthatónak. Itt lép be a szolidaritás, hiszen 2007-tõl már csak a rászoruló önkormányzatok, illetve a ténylegesen térségi feladatellátást jelentõ beruházások esetében igényelhetõ ez a támogatási forma. Az EU Önerõ Alap támogatásra 2004 és 2006 között 1 933 önkormányzati beruházáshoz nyújtottak be igényt helyhatóságok, illetve társulásaik. Jelenleg 989 kedvezõ döntéssel bíró, vagy arra még számot tartó pályázat szerepel az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium rendszerében. Ebbõl 844 pályázat esetében az EU támogatást is jóváhagyták, így az EU Önerõ támogatási szerzõdést is megkötötték, 145 pályázat esetében pedig az EU támogatás elbírálása még folyamatban van.

Hitelek: együtt könnyebb Ha az összes önkormányzati hitelt megnézzük, akkor jól látható, hogy a hosszú lejáratú fejlesztési hitelek aránya jóval meghaladja a rövid távú hitelállományt. A szakminisztérium kiemeli, hogy a magyar önkormányzatok gazdálkodásában a hitelek súlya elmarad a fejlettebb országokétól. Mindezek ellenére évek óta nõ a hitelállomány, ami azzal magyarázható, hogy az utóbbi években is volt lehetõség uniós pályázatokon való részvételre, így a helyhatóságok gyakran hitelt vettek fel, hogy az önrészt elõ tudják teremteni. Ezt támogatta a kormányzat is, amikor a Magyar Fejlesztési Bankkal együtt kedvezõbb hitellehetõségeket teremtett az önkormányzatok hitelvételéhez. (például a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram) A minisztérium tanácsot is ad az önkormányzatoknak arra, hogy mivel tudnák csökkenteni a kiadásaikat. Ezek közül kiemelkedik, hogy alapvetõ érdekük a helyhatóságoknak a társulási feladatellátás, mivel ezáltal egyrészt közösen állják a költségeket, másrészt így további többletforrásokhoz tudnak jutni. Az idei költségvetés alapján az ÖNHIKI szabályozása is ebbe az irányba mutat: szeptembertõl az ezerötszáz fõ és ez alatti lakosságszámú települések közoktatási forráshiánya csökkenti az ÖNHIKI támogatás összegét, ha önállóan tartja fenn az intézményét, míg 2008-tól ez a szabály kiterjed valamennyi kistérségi társulásban ösztönzött feladatra is.

Budapest: kétszázmilliárd beruházásra Bár a fõvárosi költségvetést harmincegymilliárd forintos hiánnyal fogadta el a képviselõ-testület, új hitelszerzõdés kötését el akarja kerülni Budapest vezetése. Demszky Gábor szerint igen nehéz év elé néznek, mégis a legfontosabb célkitûzésnek azt tartaná, ha sikerülne úgy végigvinni 2007-et, hogy nem vesznek fel új hitelt. A jelentõs „pénzügyi lyuk” befoltozásának nagyobb részét a fõváros az önkormányzat és az Európai Beruházási Bank között 2002-2006-ban megkötött keretszerzõdések alapján lehívható hitelbõl, a kisebbik részét pedig az önkormányzat és a Világbank között 1999-ben megkötött kölcsönmegállapodás alapján lehívható hitelbõl finanszírozza. A fõpolgármester elmondta: nem az a bajuk, hogy újabban nem találni jó kondíciókat a hitelfelvételhez, inkább az,

www.nfb.hu 2007. március

9

Pénzügyek


hogy ezáltal nagyobb pénzügyi mozgásteret nyerhetne a fõváros a következõ években. Így Budapest nem külsõ, hanem belsõ forrásokban gondolkodik, és vagyoneladásból akarja a lehetséges hiányát pótolni. Ennek jelentõsebb része a részvényeladásokból tevõdne össze, és csak kisebb hányadot tenne ki az esetleges ingatlanértékesítés. Természetesen a fejlesztések sem állnak le Budapesten, erre idén kétszázmilliárdot szán az önkormányzat. Demszky Gábor szerint a cél, hogy beruházásösztönzõ gazdálkodást tudjanak vinni, mivel a fõváros életében is meghatározó, hogy minél több cég költözzön Budapestre. A tervek szerint szennyvíztisztító telepeket, közmûvezetékeket bõvítenek és korszerûsítenek majd, folytatódik a 4-es metró építése, a 2es metró felújítása, valamint modernizálják az oktatási és az egészségügyi intézményeket is. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy egy budapesti lakosra vetítve százharmincháromezer forintot költ az önkormányzat fejlesztésekre, míg száznegyvenkilencezer forintot a kórházak, iskolák, szociális otthonok, színházak fenntartására. Ahogy szinte minden más önkormányzatnál, a fõvárosinál is csökkenteni próbálják a mûködési költségeket, amihez kérték a Gazdaságkutató Intézet segítségét is. Ez kidolgozta Budapest 2010-ig szóló programját, aminek köszönhetõen kevesebb kiadással is mûködõképessé válhat a város.

Vác: tíz százalék fejlesztésre Nagyjából hasonló lesz az elmúlt évihez a váci költségvetés, növekvõ kiadásokkal, de néhány helyen növekvõ bevétellel – közölte a Localinfo érdeklõdésére Kökény Szabolcs, a település költségvetési és adóosztályának vezetõje. A normatívák és a saját bevételek nagyjából hasonlóan alakulnak, mint 2006-ban, ám az iparûzési adóból reményeik szerint nagyobb bevételük lesz. A kommunális, iparûzési és gépjármûadóból összesen 3,5 milliárd forint befolyó összegre számítanak, a tervek szerint ingatlanértékesítésbõl is hatszáz-

Pályázati forrásokból újulhat meg a váci belváros

ötvenmillió forint bevételre tesznek szert. Az önkormányzat az értékpapírokhoz nem kíván idén hozzányúlni. Természetesen nemcsak a mûködési kiadásokra, hanem a fejlesztésekre is gondolnak a Duna menti városban, ezért X 10

háromszáznyolcvanegymillió forintot raktak félre a pályázatok önrészére. Ha ez az összeg kimerülne, akkor valószínûleg mégis hozzányúlnak az értékpapírjaikhoz, így szükség esetén akár több száz millió forintot is elõ tudnak teremteni. Összességében elmondható, hogy a település a kiadásainak kilencven százalékát fordítja a mûködésre és mindössze tíz százalékot a fejlesztésre, ami az osztályvezetõ szerint sem sok. Ebbõl a tíz százalékból akarják a fõtér után a váci fõutca rekonstrukcióját is elvégezni.

Baks: idegenforgalomban a jövõ Rosszabb lesz az idei év a tavalyinál, hiszen huszonnyolcmillió forintos hiánnyal számolunk – nyilatkozta lapunknak Búza Zsolt, Baks polgármestere. Hozzátette: a hiányzó öszszeget az ÖNHIKI-bõl pótolnák, ám van egy biztonsági hitelállományuk, amihez csak végsõ esetben szeretnének nyúlni. A polgármester azonban borúlátó és úgy gondolja, hogy nem fogják kibírni a hitel nélkül az idei gazdálkodást. Bakson a szorult gazdasági helyzet ellenére nem emelik a lakosság terheit helyi adókkal, mivel a településvezetõ szerint épp elég gondot okoznak a központi megszorítások. Ha azonban nem úgy alakul az idei év, ahogy tervezik, akkor elképzelhetõ, hogy a vállalkozásaik terhét megemelik. A legnagyobb bevételük így egyelõre az iparûzési adóból és a személyi jövedelemadóból van. Hogy kedvezzenek a vállalkozóknak, a helyi iparûzési adót mindössze egy ezrelékben állapították meg, remélve, hogy így több beruházót sikerül a településre csábítani. Mindezek ellenére számolnak a fejlesztésekkel a településen, mivel – a polgármester szavaival – szükség van arra, hogy élhetõbbé, szebbé tegyék Baksot. Mivel idén nehezebben lehet az önerõre pályázni, még meg kell nézni, hogy pontosan milyen lehetõségek állnak a kistelepülés elõtt. Szükség lenne például a középületek akadálymentesítésére, de ez a fejlesztés nem valósul meg az idén, mivel önrészt erre a célra biztosan nem tudnak felvenni – magyarázta Búza Zsolt. Uniós pályázaton azonban indulnának, hiszen a kistérségi társulással közösen most készítik a terveket, hogy a szennyvízberuházás finanszírozása biztosított legyen. Viszonylag szerencsés helyzetben van Baks, mivel a közelben található egy horgásztó, amit fejleszteni akarnak. Ehhez a tervhez szeretnék meggyõzni a helyi vállalkozókat is, mivel Búza Zsolt szerint szükség lenne egy legalább nyolcvan fõ befogadására alkalmas panzió megépítésére. További elõnyt jelent a Tisza közelsége is, itt egy interaktív szabadidõparkot alakítanának ki. A polgármester szerint, ha találnak megfelelõ pályázati kiírást, valamint érdeklõdõ vállalkozót, akkor a legoptimistább esetben akár egy-másfél év alatt be lehetne fejezni a beruházást. A településen más fontos beruházás is várat magára, például befejezni az utak szilárdburkolatának kialakítását, hiszen a földutakra esõzések után néha nem tud bejutni a mentõ, vagy megesett az is, hogy a szemetet nem tudták elvinni. Ugyancsak szükség lenne a járdák, a helyi iskola, illetve a többi középület fejújítására, erre azonban több száz millió forint kellene; s ez nem áll a település rendelkezésére. Munkatársunktól

www.vac.hu 2007. március

Európai Unió


Brüsszelben a magyar operatív programok Áprilisban jóváhagyhatják az Új Magyarország Fejlesztési Tervet Magyarország december második felében az elsõ uniós tagállamok között nyújtotta be azt a 15 operatív programot, amelyek a 2007 és 2013 között az EU költségvetésébõl rendelkezésre álló mintegy 7 ezer milliárd forint egyes fejlesztési célok közötti megoszlását tartalmazzák. A magyar operatív programok brüsszeli befogadásával egy idõben megnyíltak a pénzügyi keretek, vagyis a december 20. után keletkezett költségeket az EU visszamenõlegesen megtéríti a kedvezményezetteknek. Az operatív programok egyeztetésére és jóváegy koherens környezetvédelmi stratégiát. hagyására négy hónap áll az Európai BizottHübner környezetében emlékeztetnek arra, ság rendelkezésére, ám ebbe nem számít hogy Magyarország a csatlakozási tárgyalásobele az a „holtidõ“, amikor a tagállamok kon számos átmeneti mentességet harcolt ki a egy-egy Brüsszel által felvetett kérdésre válakörnyezetvédelem területén, amelyek többsége szolnak. Danuta Hübner regionális politikáért 2007 és 2013 között jár le, így az uniós forráfelelõs biztos környezetében arra számítanak, sokból társfinanszírozott beruházásoknak is elhogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (a sõsorban ezekre kellene koncentrálniuk. Továb2007 és 2013 közötti felzárkózási stratégiát) bi kihívást jelenthet, hogy a Bizottság környezetmár valamikor április elején jóváhagyhatja a védelmi fõigazgatósága környezetvédelmi haBizottság. Brüsszelben február utolsó napjaitástanulmányokat is megkövetel a támogatásra ban már csak egy-két kérdést tartottak tisztábenyújtott projektekhez. De Brüsszel azt is ellenDanuta Hübner zandónak; ezután márciusban a Bizottság õrizni kívánja, hogy például az éghajlatváltozás különbözõ fõigazgatóságai véleményezhetik elleni küzdelem mennyire fajsúlyosan van jelen a tervet, mielõtt végleges elfogadásra a testület elé kerül. a programban. Hosszabb, körülményesebb jóváhagyási procedúra elõtt A környezetvédelem mellett a közlekedés az a terület, állnak az operatív programok (ágazati és regionális OP-k), ahol az Európai Bizottság részérõl a legtöbb kifogás merülamelyek legkorábban júniusban kaphatják meg a zöld het fel a magyar tervekkel kapcsolatban. A közlekedési OP jelzést Brüsszeltõl. A Bizottság elsõ benyomásai túlnyomó- az egyik legfajsúlyosabb valamennyi közül, így a Bizottság részt kedvezõek – árulták el illetékesek lapunknak. Hübner nagy figyelmet szentel annak, hogy a pénzek a megfelelõ biztos a magyar dosszié nagy erõsségének tartja, hogy önál- helyre kerüljenek. A magyar kormány és a Bizottság között ló regionális operatív programok is készültek, amelyek meg- ugyanakkor egyértelmû hangsúlybeli különbségek vannak. nyitják az utat a régiók tervezésbe és végrehajtásba való fo- Nem új, hogy miközben Budapest a közúti hálózat fejleszkozottabb bevonása, magyarán a kohéziós politika decent- tését részesítené elõnyben, addig Brüsszel több pénzt szeretralizálása elõtt. Az új tagállamok közül Magyarország mellett ne költeni a vasúti infrastruktúra, a városi tömegközlekedés egyedül Lengyelország vállalkozott erre az egyébként nem és a belföldi hajózás fejlesztésére. A magyar kormány azzal kis kihívásra, ami abból adódik, hogy a régióknak is rendel- érvel, hogy a vidéki városokat elérhetõvé tevõ gyorsforgalmi kezniük kell majd az eredményes munkához szükséges köz- utak hiányában a befektetõket nem lehet becsalogatni, ezért igazgatási háttérrel. A biztos és csapata azt az elképzelést is a közútfejlesztés lényegében a Bizottság által olyannyira forüdvözli, melynek értelmében a hat magyarországi úgyneve- szírozott innováció záloga. zett konvergenciarégióban is növekedési pólusokat hoznak És ha már az innovációnál tartunk, Hübner biztos arra is létre – javítva ezáltal az innovációs készséget, amelynek te- rá akarja venni a magyar kormányt, hogy önkéntes alapon rén hazánk igen nagy elmaradásban van. Brüsszel a régiók csatlakozzon azon uniós tagállamokhoz, amelyek vállalják, szerepének növekedését annál inkább fontosnak tartja, mert hogy a strukturális alapok egy meghatározott hányadát a Magyarországon rendkívül nagyok a régiók közti fejlettség- lisszaboni gazdaságmodernizációs célokra fordítják. Bár az beli különbségek: a legszegényebb hazai régió, az Észak- új tagállamokkal szemben nincs ilyen kötelezõ elvárás, a reAlföld GDP-je alig 42 százaléka az EU-huszonhetek átlagá- gionális politikai biztos szerint az új tagállamoknak is érdeke, nak, miközben Budapest jóval az unió átlagos fejlettségi hogy a lisszaboni klub tagjai legyenek. A huszonhét országszintje fölött van. ból egyedül hazánk nem írta alá az erre vonatkozó szándékA regionális politikáért felelõs biztos ugyanakkor azt sem nyilatkozatot, noha nemzeti fejlesztési terve és operatív progrejti véka alá, hogy a magyar operatív programoknak ramjai is tele vannak a lisszaboni célok megvalósítását elõegyelõre több gyenge pontjuk is van, melyeket a most folyó irányzó beruházásokkal. Hübner asszony hivatalában csak párbeszéd hivatott kiküszöbölni. A Bizottság fõleg a környe- találgatnak, hogy Budapest egyelõre miért nem csatlakozott zeti és energia-OP-vel elégedetlen, mégpedig elsõsorban a konvojhoz. azért, mert az abban feltüntetett projektek mögött nem lát Gyévai Zoltán/Brüsszel X

www.europa.eu 2007. március

11

Közbeszerzés


Közétkeztetés és közbeszerzés Az önkormányzat a konyháját kívánja üzemeltetésre átadni, egyben megrendelni az iskolai, óvodai és szociális étkeztetési szolgáltatást. A képviselõ-ttestület úgy kíván a jelenlegi konyhai dolgozókról gondoskodni, hogy a nyertes ajánlattevõnek elõírja a további foglalkoztatási kötelezettséget. Az ehhez szükséges jogi alapot a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 25/A §-a biztosítja. Az önkormányzat egy szervezeti egységét (jelen esetben mûködõ, üzemelõ konyháját) átadja egy másik munkáltatónak, és az átadás idõpontjában az átadásra kerülõ szervezetben foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya megszûnik. Az átadó és átvevõ munkáltató legkésõbb az átadást megelõzõ harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottakat, a szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot az átadás idõpontjáról, okáról, a közalkalmazottakat érintõ jogi, gazdasági, és szociális következményekrõl. Egyben tájékoztatni kell a közalkalmazottat arról, hogy a további foglalkoztatást az átvevõ munkáltató biztosítja, valamint ismertetni kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerzõdés tartalmi elemire vonatkozó ajánlatot. A közalkalmazott tizenöt napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy hozzájárul-e az átvevõ munkáltatónál történõ további foglalkoztatáshoz. Amennyiben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy nem járul hozzá a további foglalkoztatásához, kifejezett hozzájárulás esetén pedig az átvevõnek munkaszerzõdést kell kötni a közalkalmazottal. Milyen specialitásai vannak ennek az eljárásnak, és milyen rendelkezéseket kell beiktatni a közbeszerzési eljárásba ahhoz, hogy a közalkalmazottak további foglalkoztatására vonatkozó törvényi elõírások ne sérüljenek? Még az eljárás elõkészítése során pontosan fel kell tárni az ingatlan mûszaki állapotát, a közmûvek helyzetét, és át kell gondolni az üzemeltetési költségek viselését (pl. vannak-e önálló fogyasztásmérõk, ha nincsenek, van-e lehetõség felszerelésükre, ez milyen idõ- és költségigénnyel jár). A becsült érték megállapításánál figyelemmel kell lenni a térítés ellenében szolgáltatást igénybe vevõk által fizetett ellenszolgáltatásra, tehát azt az összeget is be kell számítani a becsült értekbe, melyet nem az önkormányzat fizet. A legfontosabb azonban az ajánlattevõk tájékoztatása a speciális alkalmazandó jogszabályról. Ez az ajánlati felhívásban az egyéb információk körében rendezhetõ, de ezen túlmenõen a dokumentáció is hívja fel erre a figyelmet. Az ajánlatkérõ önkormányzatnak számolni kell azzal az idõtartammal, amely a nyertes ajánlattevõvel történõ szerzõdéskötés és a szolgáltatás tényleges megkezdése között eltelik. X 12

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybõl egyértelmû az, hogy a közalkalmazottak felé az értesítési kötelezettség megküldése csak akkor lehetséges, ha már megtörtént a közbeszerzési eljárás nyertesének kiválasztása, és vele a szerzõdéskötés, hiszen az új munkáltató ismeretében tud dönteni a közalkalmazott. Ez az idõ nem spórolható meg. Ami a további specialitásokat illeti, berendezett konyha üzemeltetésére folytatandó eljárásban indokolt a helyszíni szemle megtartása és a felszerelési, berendezési tárgyak, konyhai eszközök megadása a dokumentációban. Az ajánlattevõk pontosan fel tudják mérni, milyen körülmények adottak a teljesítéshez, illetve van-e szükségük további fejlesztésre, vagy a saját tulajdonukat képezõ eszközök beállítására. Természetesen az átadás-átvétel során közösen felvett részletes leltárban rögzítik majd a felek az átadáskori állapotokat és felszereltséget. Mindenképpen legyen olyan mûszaki alkalmassági elõírás az ajánlati felhívásban, hogy az ajánlattevõ igazoljon élelmiszer szállítására alkalmas szállítóeszközt és megfelelõ személyzetet (pl. szakácsot) a szerzõdés teljesítéséhez, és a HACCP elõírásoknak megfelelõ üzemeltetési kötelezettséget is írja elõ az ajánlatkérõ. Az ajánlati felhívásban a szerzõdés meghatározása, tárgya körében tüntesse fel az ajánlatkérõ adott esetben azt, hogy a konyhai hulladékok, maradékok elszállítása, szabályszerû ártalmatlanítása a vállalkozó kötelezettsége.

Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva hivatalos közbeszerzési tanácsadó Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Szövetsége PPP Munkabizottsága társvezetõje Telefon: 06-20-927-0910 E-m mail: [email protected] Új szolgáltatás! „Ellenõrzött közbeszerzés, avagy hogyan kerüljük el a bírságot“ • Már lefolytatott közbeszerzési eljárásokat átvizsgálunk, véleményezünk, tanácsokkal szolgálunk a további hibák elkerülése érdekében! Szolgáltatásunk igénybe vételével eleget tehet a Kbt. 308.§ (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének. Vegye fel velünk a kapcsolatot! Elérhetõségek: Tel: 06-20-927-0910, Fax: 06-1-788-5801

www.kozbeszerzok.hu 2007. március

Környezetvédelem


Világörökség és lokálpatriotizmus Tucatnyi magyar helyszín az UNESCO várólistáján A kormány a parlament elé terjesztette a világ kulturális és természeti örökségének védelmérõl szóló, az UNESCO Világörökség Egyezmény 2002–2006 közötti magyarországi végrehajtásáról szóló jelentését. Az egyezményben vállalt kötelezettségeink végrehajtása során az érintett helyi és területi önkormányzatok illetve társulásaik közremûködése elengedhetetlen – derül ki a beszámolóból.

ben is megtalálhatók azok az egyetemes értékek, amelyek rangos helyet vívtak ki a világörökségben.

Turistacsalogató Világörökségi Lista A nagy presztízsû Világörökségi Listára felvett helyszínek ismertségük folytán, elsõsorban a nemzetközi turizmus kiemelkedõ célpontjaiként egyre jelentõsebb fejlesztési vonzerõvé válnak. E helyszínek hosszú távon érzékelhetõ mértékben hozzájárulhatnak az adott település, régió boldogulásához is. Az Egyezmény megalkotásakor az elsõdleges cél a kiemelkedõ, egyetemes jelentõségû helyszínek megóvásáért viselt közös felelõsség, nemzetközi szolidaritás és együttmûködés kifejezése és biztosítása volt. Bár az egyezmény végrehajtásában ez a dimenzió az eltelt több mint harminc év alatt nem vesztett jelentõségébõl, napjainkra további, nem kevésbé jelentõs és fontos lehetõségek is kibontakoztak. Az Iparmûvészeti Múzeum, építész: Lechner Ödön

Állami és civil szféra

Lokálpatrióták és világpolgárok bizonyára egyetértenek abban, hogy az UNESCO által az elmúlt hatvan év alatt megalkotott egyezmények közül napjainkra az 1972-ben elfogadott, ismertebb nevén „Világörökség Egyezmény“ az egyik legsikeresebb. Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez, s a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságáról szóló rendelet írja elõ az Országgyûlés rendszeres tájékoztatását, az egyezmény végrehajtása érdekében kifejtett tevékenységrõl. A világörökségi értékek megõrzése – az UNESCO hivatalos álláspontja szerint is – elválaszthatatlan az örökség összességének védelmétõl, melyben kitüntetett szerepük van a települési önkormányzatoknak. Kulturális és természeti örökségünk az életünk elválaszthatatlan része, egyben kreatív kezdeményezések pótolhatatlan forrása – nyugtázza a tényt a parlamenti beszámoló is. Mind több helyhatóságban tudatosul, hogy sokfélesé-gükben is egyedi helyszínek alkotják a világörökséget, amelynek részét nem csupán a Föld olyan egyetemes értékei alkotják, mint például a kelet-afrikai Serengeti, az egyiptomi piramisok, az ausztráliai Nagy Korallzátony, a latin-amerikai barokk katedrálisok, de a Kárpát-medencéX

Az Egyezményhez 2006-ig 182 állam csatlakozott. A Világörökségi Listán 2006. júliusa óta összesen 830 „tétel“ (644 kulturális, 162 természeti és 24 vegyes kategóriájú helyszín) szerepel, 138 állam területérõl. Ám e 830 közül jelenleg 31 szerepel a Veszélyeztetett Világörökség listáján. Mint minden nemzetközi mozgalom, ez is megteremtette a maga bürokráciáját. Nem hihetjük, hogy ez a világörökség részét képezi, ily módon nem is „védendõ“, ám az is tagadhatatlan, hogy a mégoly magasztos célok érvényesítése is feltételezi a hatékony szakapparátust. Ez a szervezeti evolúció a Kárpát-medencében is végbement. A magyar állam kötelezõ tagállami hozzájárulásként az Egyezmény Világörökségi Alapjába az UNESCOnak fizetett tagdíj egy százalékát fizeti, amely éves szinten 3 748 USD. Az Egyezményben vállalt állami kötelezettségek teljesítése széles körû tárcaközi együttmûködés keretei között zajlik; a végrehajtásáról a kulturális örökségért felelõs miniszter – a természetvédelemért, illetve a területfejlesztésért felelõs miniszterrel egyetértésben, továbbá más érdekelt miniszterekkel együttmûködve – gondoskodik. Ám a munka dandárját inkább a kulturális örökségvédelem médiában gyakran szereplõ országos szerveinek

www.vilagorokseg.hu 2007. március

17

Környezetvédelem


szorgos csendestársai, a helyi kezelõ szervezetek végzik. A magyar világörökség helyszínekkel kapcsolatos operatív megõrzési (kezelés, fenntartás, bemutatás, stb.) feladatok végrehajtása, illetve koordinálása az utóbbiak feladata. Következésképp az egyezményben vállalt kötelezettségek végrehajtásában elengedhetetlen az érintett helyi, területi önkormányzatok és társulásaik, tulajdonosok közremûködése. De erõsödik a jelentõsége a kulturális, illetve a természeti örökség védelmével foglalkozó civil szervezetek (kamara, egyesületek, társulások) tevékenységének is. Például: a Budapest Világörökségéért Alapítvány, az ÓVÁS! Egyesület, a Hollókõért Közalapítvány, vagy a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesülete.

„Nyolcak“ klubja és a várományosok A csatlakozással csaknem egyszerre készült el az elsõ magyar várományosi lista, amelyet az elsõ világörökségi jelölések elõterjesztése követett. Így kerülhetett sor 1987. decemberében az elsõ két helyszín felvételére, amelyet további hat követett. Magyarország Világörökségi Listára felvett helyszínei: •

Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987, kulturális kategória, 2002-ben kiterjesztve)

•

Hollókõ ófalu és táji környezete (1987; kulturális)

•

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995; természeti, magyar–szlovák közös helyszín)

•

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Fõapátság és természeti környezete (1996; kulturális)

•

Hortobágyi Nemzeti Park – a puszta (1999; kulturális – kultúrtáj)

•

Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000; kulturális)

•

Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj (2001; kulturális – kultúrtáj, magyar–osztrák közös helyszín)

•

Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (2002; kulturális – kultúrtáj).

A teljes képhez az is hozzátartozik: a felsorolásban szereplõ helyszíneknél több jelölést nyújtottunk be, amelyek közül a „Visegrád középkori királyi birtok és vadaskert“ felterjesztést Magyarország a várhatóan kedvezõtlen döntést megelõzendõ visszavonta (2001). Az „Ipolytarnóci õslábnyomos terület“, majd késõbb „a tarnóci õsélõhely“ felterjesztést (természeti kategóriában) többször, módosítva is X 18

Hortobágy is a világörökség része

benyújtottuk. A 2004. évi ülés a felvételrõl szóló döntést elhalasztotta és a felterjesztés átdolgozását javasolta. Bizonyára a világörökségi lista és az arra való felvétel a leginkább látványos elem, amely napjainkra jelentõs nemzetközi presztízzsel bír, az igazán nagy kihívást jelentõ feladat mégis a kötelezettségek teljesítése. Ezek körébe tartozik a helyszínek értékmegõrzõ kezelése és bemutatása, fenntartható, integrált fejlesztése, amely testhezálló önkormányzati feladat. A parlamenti beszámoló – mi tagadás – inkább jeleskedik a központi apparátus teljesítményének, múlhatatlan érdemeinek dicséretében, mint a helyi érdemek felsorolásában. Ám a kulturális diplomácia sikereit ne tévesszük össze a világörökség ápolását ténylegesen szolgáló helyi aktivisták munkájával. Az elõbbi nem sajátíthatja ki az utóbbi sikereit, s remélhetõleg ezt az aránytévesztést a Parlamentben is észre veszik. Magyarország adottságainál és helyzeténél fogva különösen érdekelt a határokon átnyúló együttmûködésben is. A Listán jelenleg szereplõ nyolc magyarországi helyszín közül kettõ szomszédos országgal közös. Az Aggtelekikarszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1994–95; Szlovákia), valamint a Fertõ/Neusiedlersee kultúrtáj (1999–2000; Ausztria) helyszínek esetében a felterjesztés elõkészítésétõl napjainkig – értelemszerûen – igényli a folyamatos kétoldalú együttmûködést, amelynek letéteményese mindkét oldalról elsõsorban az érintett nemzeti park igazgatósága. A várományosi listánkon is több határon átnyúló „tétel“ szerepel (Komárom-Komarnói erõdrendszer; a római Limes magyarországi szakasza; a Kárpátok ívének szakrális faépítészete, illetve néhány további esetben is felmerülhet a késõbbi határon túlnyúló bõvítés, vagy az úgynevezett nemzetközi sorozatjelölés lehetõsége). A következõ világörökségi jelölés a Komárom-Komarnói erõdrendszer esetében, amely jelenleg elõkészítés alatt áll, 2004 óta folyik közös munka Szlovákiával. 2006. március 21-én a Monostori erõdben a szlovák és a magyar kulturális miniszter szándéknyilatkozatban erõsített meg ennek a helyszínnek a 2007. évi közös felterjesztését. A Világörökség Egyezmény magyarországi végrehajtásának jogszabályi kereteit a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény kijelölte. A 2002-ben elfogadott Budapesti Nyilatkozat négy fõ stratégiai irányt jelöl

www. vilagorokseg.lap.hu 2007. március

Környezetvédelem


A várományosi lista

meg az egyezmény végrehajtásában: „a hiteles Világörökségi Lista létrehozása“, „a világörökségi értékek megõrzése“, „a szükséges szakmai kapacitás biztosítása“ és „ széles körû kommunikáció“. Ezen irányok Magyarország számára az EU-csatlakozást követõen is érvényesnek tekintendõk. Az érintett hatóságokkal, a fõvárosi, illetve kerületi önkormányzatokkal, valamint civil szervezetekkel együttmûködve több esetben sikerült eredményt elérni olyan rendhagyó területeken is, mint az engedély nélküli építkezés felszámolása. A listára eddig felvételt nyert nyolc magyar világörökségi helyszínnel Magyarország a hasonló fejlettségû, természeti adottságú és történelmi múltú országokkal összevetve az átlagosat kissé meghaladó mértékben van jelen. Ugyanakkor a kiemelkedõ, egyetemes értékû örökségünk teljesnek mondható megjelenítéséhez a várományosi listán szereplõ tételek nagyobb részének a felvétele is szükséges lenne – érvelnek a szakemberek. Ugyanakkor a kulturális és természeti örökség védelme fokozódó kihívásokkal néz szembe az 1990-es évek közepe-vége óta. A megélénkült gazdaság, az erõsödõ beruházási szándék nem minden esetben társul a megfelelõ értékvédelmi szemlélettel, ezért komoly veszélyt jelenthet a világörökségi X

helyszínek és védõzónájuk esetében. Ennek kirívó példái jól ismertek, s a civil szervezetek tiltakozását is joggal váltották ki (engedély nélküli építkezés a gellérthegyi Citadellánál; a budai alsó rakpart tervezett bõvítése; belsõ-erzsébetvárosi épületbontások; a rózsadombi volt SZOT-szálló félbemaradt épülete; magasházépítési szándék megjelenése a történeti városközpont területén, illetve közvetlen környezetében). A világörökségi együttmûködés szervesen illeszkedik a mindenkori magyarországi gazdasági, társadalmi, politikai környezet egészébe. Ennek keretében érte el eddigi eredményeit, és korlátai között teljesíti kötelezettségeit, tartós célkitûzéseit. Alkalmasint a döntõ jelentõséggel bíró Új Magyarország Fejlesztési Terv célkitûzései között, amely dokumentum magát a fogalmat is alig ismeri, ezért kissé szûkmarkúan kezeli. Ennek ellenére az önkormányzatok részérõl is komoly figyelmet érdemel, hogy az NFT II. regionális operatív programjain belül számottevõ örökségvédelmi-kulturális fejlesztési, beruházási források állnak majd rendelkezésre. A világörökségi helyszínek okkal szerepelnek hangsúlyos helyen minden régió turisztikai és kulturális városfejlesztési elképzeléseiben, bevételi terveiben. Nem titok, hogy az eddigi központi költségvetési források mértékét jelentõsen meghaladó összegek várhatóak ezeknek a helyszínek felújítására, fejlesztésére. Mindez jelentõsen hozzájárulhat a helyi és tágabb közösségek életminõségének növeléséhez is. De ennek csak egyik, fiskális elõföltétele, hogy a világörökségi rangra emelt, vagy arra pályázó régiók jogos igényeit a központi költségvetés ne kezelje szûkmarkúan. Hasonlóképp fontos annak tudatosítása – központilag és helyben –, hogy a kulturális világörökség védelme és a lokálpatriotizmus egymásnak nem konkurense, hanem stratégiai szövetségese. Bodnár Lajos [email protected]

A visegrádi vár – egyelõre még várólistán

www.unesco.hu 2007. március

19

e-közigazgatás


Információszabadság: halasztva Még a nagyvárosok sem teljesítik az internetes közzétételi kötelezettségüket Közel százharmincféle adat közzétételét írja elõ az elektronikus információszabadságról szóló törvény, amelyeket az ötvenezer fõnél nagyobb városokban már idén január elseje óta publikálni kellene az interneten. A közzététellel azonban még a legnagyobb városok is jócskán elmaradtak. Pedig jövõ év elejétõl már minden önkormányzatnak teljesítenie kell a közzétételi kötelezettséget. Nehezen indul az elektronikus információszabadságról szóló akárcsak a pályázatok elbírálásáról készített emlékeztetõket. törvény végrehajtása. Az ország közel ötven nagyvárosának De vannak itt olyan érdekességek is, mint például „a közfeljanuár elseje óta kellene teljesen átláthatóvá tenni döntéseit; adatot ellátó szerv feladatellátásának teljesítményére, kapacia tapasztalatok szerint azonban ez szinte sehol nem valósult tásának jellemzésére, hatékonyságának és teljesítményének meg eddig maradéktalanul. mérésére szolgáló mutatók és értékük, idõbeli változásuk“. Pedig a 2005-ben hozott jogszabály elegendõ felkészü- Vajon egy ilyen közzétételi kötelezettséget egyben elõírásként lési idõt hagyott. A honlapokat vizsgálgatva mégis úgy tûnik, kell értelmezni arra nézve, hogy a jövõ évtõl a legkisebb önnagy a tanácstalanság. Nehéz eldönteni, mi a célszerûbb: az kormányzatnál is készüljenek ilyen felmérések, hatékonyságönkormányzati honlapok teljes átszerkesztése, felépítésének vizsgálatok? Ha igen, mi legyen ezek tartalma?... felülvizsgálata, vagy az adatok megszokott publikálása melNem csoda, hogy a nagyobb önkormányzatokat vizsgállett egy önálló, „információszabadság“ nevû blokk nyitása, va nemigen találtunk olyat, amelynek honlapján mind a ezzel az adatok egy jelentõs részének duplikálása. százhuszonhét elõírt adat és információ szerepelne. A megHasonló volt a probléma az úgynevezett üvegzsebtör- vizsgált honlapok között kiemelkedik például Tatabánya vénnyel is, hisz a karbantartott honlappal rendelkezõ önkor- önkormányzatáé; itt – egy GVOP pályázat támogatásával – mányzatok többnyire az államháztartási törvény módosítása önálló alportált hoztak létre Tatabánya Adattár néven, ahol elõtt is szerepeltették például az szmsz-üket a honlapon, ám miután az üvegzsebtörvény ezt külön is Használta-e az internetet arra, hogy közintézményekkel elõírta, most többnyire két helyen találhatók meg kapcsolatba lépjen? (%) az szmsz-ek, költségvetések, zárszámadások. A kisebb települések egyébként többnyire le is tudják ezek publikálásával az üvegzsebtörvényt, pedig a jogszabály a nagyobb értékû szerzõdések és a céljellegû támogatások publikálását is elõírja. Némi optimizmusra ad okot egyébként, hogy az üvegzsebtörvény által elõírt szabályokat növekvõ arányban tartják be – legalábbis a nagy önkormányzatok. Az Állami Számvevõszék egy ideje már vizsgálja ennek a betartását is. Az elmúlt néhány hónapban egy tucat megyei jogú városnál illetve fõvárosi kerületnél zártak le ellenõrzéseket, s nagyobbrészt azt állapították meg, hogy az önkormányzatok eleget tettek a nem normatív, céljelKözintézményekkel való internetes kapcsolattartás kor szerint Forrás: World Internet Project 2006, Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) legû fejlesztési támogatások, illetve a nettó ötmillió forintot meghaladó értékû szerzõdések egyes adatainak közzétételére vonatkozóan az áht-ban foglalt elõ- akkurátusan közlik az információszabadságról szóló törvény írásoknak. Azért volt, ahol kimaradt fél tucat szerzõdés, má- mellékletében elõírt adatokat és információkat. Néhány sutt a végrehajtás helyére vonatkozó adatsor hiányzott, de menüpont azonban még itt is üres. Sõt, egy kis malõrre is két vidéki várost leszámítva rendben fent voltak az adatok. akadtunk: a hetvenezres lélekszámú megyei jogú város Az elektronikus információszabadságról szóló törvény önkormányzata – amely mellesleg az önkormányzati adatennél jóval több adat megjelenítését teszi kötelezõvé – vagyon másodlagos felhasználásra nyerte a GVOP-támonéhány hónap múlva már a legkisebb települések számára gatást – a „közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbáis. Olyan részletekbe menõ információknak is fel kell kerülnie zisok, illetve nyilvántartások jegyzéke“ menüpont alatt azt a világhálóra, mint például hogy az önkormányzat mekkora közli a látogatóval, hogy „nincs ilyen adatbázis az önkortulajdonrésszel rendelkezik egy-egy gazdálkodó szervezet- mányzat kezelésében“. A Tatabányai Adattár portál ezzel ben. Fel kell tölteni a világhálóra az önkormányzatok által együtt tanulságos lehet azon önkormányzatoknak, melyek az alapított közalapítványoknak még az alapító okiratait is, sõt elektronikus információszabadság törvény végrehajtására minden testületi elõterjesztést már a benyújtás idõpontjában, adják a fejüket. X 20

www.localinfo.hu/uvegzseb 2007. március

e-közigazgatás

Localinfo Önkormányzati Havilap Legalább ilyen jó példával szolgál Erzsébetváros honlapja, ahol a tatabányainál némiképp felhasználóbarátabb megoldást választottak: a VII. kerület saját honlapján belül integrálta az információszabadság törvény által megkövetelt tartalmakat. Intézményei például ugyanúgy elérhetõek a törvény szabta közzétételi felsorolásból, mint az „intézmények” menüpont alól. Mivel a két elérési út ugyanoda vezet, egyszerûbb az adatok karbantartása is, hisz nem kell minden változást két helyre felvinni. (Erzsébetvárosban egyébként nyilvántartásokat, adatbázisokat is találunk, tizenhárom fajta tekinthetõ meg a honlapon.) Noha néhány pont még itt is feltöltés alatt van – és ezt jelzik is –, a közzététel teljeskörûnek tekinthetõ. Valószínûleg érdemes lesz ellátogatni Debrecen honlapjára is, amely igen attraktív külsõt igyekszik mostanában ölteni. A menüpontok alapján már látszik, hogy az új portál szerkezetének kialakításakor figyelembe vették az információszabadság törvényt, a tartalmak azonban a legtöbb helyen még hiányoznak a menüpontok mögül. Ezzel végeztünk is a megvizsgált honlapok méltatásával – az egyedi kritikát pedig inkább mellõzzük. A jogszabály több feladatot is elõír, ezek egy része látszólag egyszerû; más feladatok több idõt igényelnek – fogalmazott a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes fõosztálya. A tárca aláhúzta: jelen szakaszban egyelõre csak az országos hatáskörû szervek valamint az ötvenezer fõnél nagyobb települési önkormányzatok számára kötelezõ a végrehajtás, amelyet azok meg is kezdtek.

A részletekkel kapcsolatban megtudtuk, hogy a végrehajtás elsõ lépése a belsõ adatszolgáltatási rend kialakítása és az ehhez kapcsolódó felelõsségi rendszer kidolgozása. Ez a tevékenység nyilvánvalóan nem látható a külsõ szemlélõ számára – jegyezte meg a minisztérium illetékese. A belsõ szabályozás kialakítását követõ feladat a törvényben említett közérdekû adatok közzététele a saját holnapon vagy a fenntartó honlapján. Ezek a munkák is zajlanak; jó pár intézmény e törvénybe foglalt kötelezettségét már régóta teljesíti. A harmadik feladat az adatintegráció az ún. közadatkeresõvel. Az adatcseréhez szükséges mûszaki egyeztetések folyamatosak, nap mint nap újabb intézmény képes ezt a feladatot is teljesíteni – tájékoztatott a GKM. Természetesen a tárca az idei tapasztalatok fényében meg fogja vizsgálni, hogy milyen kormányzati beavatkozási – akár szabályozási, akár promóciós, oktatási – eszközökre van szükség a törvényi elõírások végrehajtása érdekében – fogalmaztak arra a felvetésünkre, hogy a törvény végrehajtásának problémái nem sarkallják-e a jogalkotót a jogszabály felülvizsgálatára. A szaktárcától azt is megtudtuk: az önkormányzatok törvényben elõírt közzétételi kötelezettségének teljesítésében és a központi keresõhöz, jegyzékhez történõ csatlakozásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt álló Neumann Kht. keretein belül mûködõ e-Infoszab Projektiroda nyújt segítséget. Nagy Ildikó Emese [email protected]

Digitális írástudás: jönnek fel a községek Az Európai Unióban Magyarország ugrott a legnagyobbat elõre az elektronikus közigazgatási szolgáltatások rangsorában, s a huszonharmadikról a tizennegyedik helyre került – derül ki az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) 2006 évi Magyar Információs Társadalom beszámolójából – az Európai Unió Capgemini jelentésére hivatkozva. 2003-ban a hazai elektronikus szolgáltatások csak tizenöt százalékos készültségi szintet értek el, ami 2006-ra felugrott nyolcvan százalékra, míg a teljes mértékben online elérhetõ szolgáltatások aránya ötven százalékra, így mindkét mutatónál elértük az Európai Unió átlagát. Az ITTK arról is beszámol, hogy a World Internet Project (WIP) 2006-os adatai szerint a kérdezést megelõzõ három hónapban az állampolgárok negyvennyolc százaléka lépett kapcsolatba valamilyen közintézménnyel az interneten keresztül. A kapcsolatfelvétel során a felhasználók jellemzõ módon információkat keresnek, de tizenhat százaléka valamilyen ûrlapot is letölt. Ennél meglepõbb az a kép, amit az e-közigazgatás iránt érdeklõdõk, használók szociológiai jellemzõinél látunk. A még mindig jellemzõen fiatal, városi, gazdagabb rétegeket reprezentáló internetezõkkel szemben az e-közigazgatás használói inkább középkorúak és sokan élnek közülük városokban, községekben. X

Településtípusok szerint a megyeszékhelyeken élõk kezdeményeztek leggyakrabban internetes kapcsolatot különbözõ közintézményekkel. Itt a megkérdezettek ötvennégy százaléka nyilatkozott eképpen, míg a fõvárosban csupán negyvenegy százalék; ami még a községek negyvenhat százalékos érdeklõdését is alulmúlja. A magyar társadalmon belül továbbra is jelentõs a digitális szakadék, régiós bontásban centrum–periféria és kelet–nyugat megosztottság érzékelhetõ. Ugyanakkor a községek kezdik behozni lemaradásukat a városokkal szemben, és a hátrányos helyzetû csoportok helyzete is gyorsabb ütemben javult az utóbbi években. A Ket (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény) az online ügyintézést egyenrangúvá tette a hagyományos ügyintézéssel, ugyanakkor az önkormányzatok számára a jogalkotó hagyott egy kiskaput a fejlesztések elodázására, így sok település lakói hátrányba kerülhetnek – mutat rá az ITTK jelentése. A kutatócsoport súlyos kritikaként fogalmazza meg, hogy a 2006-ban megalakult kormányban nemcsak elveszítette önállóságát az informatikai tárca, de maga a terület is fokozatos leértékelõdésen megy keresztül. Megállapításuk szerint az új kormány számára már nem jelent prioritást az információs társadalom építése.

www.ittk.hu 2007. március

21

Pályázatok


P á l y á z a t f i g y e l õ Távmunkahelyek a közigazgatásban

Önkénteseket fogadó szervezetek támogatása

Kiíró: Budapesti Munkaerõpiaci Intervenciós Központ Pályázat címe: Távmunkások alkalmazásának támogatása SZMM-TP-2007 Benyújtási határidõ: 2007. április 30. Pályázhatnak: költségvetési szervek, amelyek a közigazgatási reform keretében hagyományos munkahelyeket alakítanak át távmunkahelyekké, vagy létszámuk növelésével hoznak létre új távmunkahelyeket További információ: http://www.bmik.hu/tavmunka.html

Gyermekintézmények, mûemlékek felújítása

Szociális szolgáltatások támogatása Kiíró: ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA Kht.) Cím: Pályázati felhívás egyes szociális szolgáltatások 2007. évi kiegészítõ támogatására; SZOC-ITKR-07-A/B Benyújtási határidõ: 2007. július 31-én 24.00 óráig folyamatos. Pályázhatnak: helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, nem állami (civil), vagy egyházi fenntartású szociális szolgáltatók További információ: http://eper.esf.hu/eperportal/ pages/ template2.aspx?id=1654240

Aktív Európai Emlékezet program Kiíró: Európai Bizottság Pályázat címe: Európa a polgárokért program, 4. akció – Aktív európai emlékezet (holokauszt, sztálinizmus) Benyújtási határidõ: 2007. április 30. Pályázhatnak: az aktív európai polgári részvétel elõmozdításán dolgozó valamennyi érintett, például: helyi hatóságok és szervezetek; európai közpolitikai kutató szervezetek (think-tank); állampolgári csoportok; civil társadalmi szervezetek; nem kormányzati szervezetek; szakszervezetek, stb. További információ: http://eacea.ec.europa.eu/static/en/citizenship/index.htm

22

Kiíró: Fiatalok a Vidékért Egyesület Pályázat címe: Felhívás fogadó szervezetek részére az ÖTLET programban való részvételre Benyújtási határidõ: 2007. április 30 Pályázhatnak: civil, nonprofit szervezetek és intézményeik (pl. egyesületek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, köztestületek), egyházak és intézményeik, megyei és helyi önkormányzatok valamint intézményeik, és egyéb (de nem központi) költségvetési intézmények További információ: http://www.fve.hu

Kiíró: WIENERBERGER Téglaipari Zrt. Pályázat címe: TERCA JÖVÕTÉR köztereink szépülésére, Jövõvár – gyermekintézmények és mûemlékek felújítása; Benyújtási határidõ: 2007.03. 31.; 2007. 04. 27. Pályázhatnak: Önkormányzatok, gyermekintézmények További információ: http://www.wienerberger.hu – Aktuális

Önkormányzati létszámcsökkentés támogatása Kiíró: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Pályázat címe: Hozzájárulás önkormányzati létszámcsökkentéshez Benyújtási határidõ: 2007. 04. 15.; 2007. 07. 15., 2007. 10. 01. Pályázhatnak: helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások További információ: www.otm.gov.hu – Pályázatok

Tanulmányírás közigazgatási témában Kiíró: Magyar Közigazgatási Kar; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Pályázat címe: A Közigazgatási Szakmai Ifjúsági Napokhoz kapcsolódó tanulmányírás

2007. március

Pályázatok


P á l y á z a t f i g y e l õ Benyújtási határidõ: 2007. április 20 Pályázhatnak: minden a közigazgatásban (önkormányzat polgármesteri hivatala vagy körjegyzõsége, közigazgatási hivatal, minisztérium, országos hatáskörû szerv, területi dekoncentrált szerv stb.) dolgozó, 35. életévet be nem töltött fiatal szakember További információk: www.toosz.hu – Fõoldal

Önkormányzati bérlakás-é építési program Kiíró: Holcim Hungária Otthon Alapítvány Pályázat címe: Önkormányzati bérlakásépítés támogatása Benyújtási határidõ: 2007. április 2. Pályázhatnak: települési önkormányzatok és olyan önkormányzati szervezetek (pl. közhasznú társaságok), amelyek jelenleg nem lakás céljára szolgáló épületeket (pl.: laktanya, munkásszálló) bérlakássá alakítanak át További információ: http://www.holcim.hu/HU/HU/id /60662/mod/home/page/editorial.html

Testvérvárosi program Kiíró: Európai Bizottság Pályázat címe: Testvérváros program, Európa a polgárokért / Action 1 - Active citizens for Europe, Town Twinning citizens' meetings Benyújtási határidõ: 2007. 04. 01.; 2007. 06. 01.; 2007. 09. 01. Pályázhanak: legalább két együttmûködõ testvérváros jogi személyisége, melyek közül az egyik Európai Unió-tagországbeli További információ: http://eacea.ec.europa.eu/static/en /citizenship/index.htm; http://eur-lex.europa.eu.

Erdei vasutak mûködtetése

rendszerûen üzemeltetik, és rendezettek a munkaügyi kapcsolataik További információk: www.fvm.hu – Pályázatok

Támogatás vizitdíj-a automata vásárláshoz

Kiíró: Egészségügyi Minisztérium Pályázat címe: Vizitdíj és napidíj bizonylatolására szolgáló vizitdíj-automaták megvásárlásához nyújtandó támogatás igénybe vétele Benyújtási határidõ: 2007.04.30. Pályázhatnak: A vizitdíjfizetésben érintett egészségügyi szolgáltatók További információ: http://www.eum.hu/index.php?akt _menu=5067

Közintézmények energetikai felmérése

Kiíró: Energia Központ Kht. Pályázat címe: Közintézmények Energetikai Felmérésének Támogatása / UNDP-2006 Beadási határidõ: Folyamatos, 2007. június 30-ig. Pályázhatnak: a) Helyi önkormányzatok, körjegyzõségek, többcélú kistérségi társulások, önkormányzati tulajdonú szervezetek, b) Az államigazgatási szervek, a közjogi személyiségû közintézetek és közalapítványok, valamint állami tulajdonú többségi szervezetek. c) Azon energetikai szolgáltatók és energetikai fejlesztõ vállalkozások, amelyek szerzõdéses viszonyban az önkormányzatokkal vagy közintézetekkel. További információ: http://www.undp.hu/oss_hu/tartalom/palyazath/palyazath_body/palyh_un2006.htm

Bérlakás Hitelprogram

Kiíró: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázat címe: Pályázati felhívás az erdei vasutak mûködtetéséhez igényelhetõ támogatásra Benyújtási határidõ: 2007. április. 16. Pályázhatnak: mindazon szervezetek, amelyek az erdei vasutakat turisztikai, személyszállítási célból menet-

Kiíró: Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság Pályázat címe: Bérlakás Hitelprogram Beadási határidõ: 2007. december 31. Kedvezményezettek köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulások További információ: http://www.mfb.hu/index.php?pageid =593

2007. március

23

Visszatekintõ


Februárban történt – Februárban történt Európai Unió: reális a konvergenciaprogram A kormány egy reális program reális értékelésének tartja az Európai Bizottság (EB) magyar konvergenciaprogramról közölt megállapításait – mondta Veres János pénzügyminiszter kormányszóvivõi tájékoztatón.A pénzügyminiszter szerint a dokumentumban az EB úgy hívja fel a figyelmet a kockázatokra, hogy egyben értékeli azt az elmozdulást, amely a konvergenciakritériumok teljesítéséhez szükségesek. A bizottság vélekedése szerint az ország megtette a kezdõ lépéseket a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer és az oktatás reformjai terén. 2007.02.07.

Felügyelik az ÚMFT végrehajtását Megalakult az új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) végrehajtását felügyelõ eseti bizottság. A képviselõk az elsõ ülésen megtárgyalták a bizottság ügyrendjét, és javaslatot tettek a következõ idõszakban végzendõ munkára. A testület elfogadott ügyrendjében rögzítette, hogy az eseti bizottság feladata lesz a fejlesztéspolitikai források felhasználásának országgyûlési ellenõrzése, ennek biztosítása. Az eseti bizottság e feladatkörében eljárva ellenõrzi majd, hogy a fejlesztési pénzek felhasználása hatékonyan, átláthatóan és fenntartható módon történjen meg. A bizottság elsõ ülésén Latorcai János (Fidesz) felvetette: mivel a kormány a közelmúltban nyilvánosságra hozta, illetve kiírta az uniós pályázatok jó részét, a testület foglalkozzon ezekkel az új pályázatokkal. A bizottság tagjai azzal is egyetértettek, hogy a következõ ülésre meghívják az irányító hatóságok vezetõit, hogy az egyes felmerülõ konkrét ügyekben tájékozódhassanak a képviselõk. 2007.02.07.

Balatonvilágos elválna Veszprém megyétõl Balatonvilágos a siófoki kistérséghez kíván tartozni, ami egyben azt is jelenti, hogy Veszprém megyétõl elválva Somogyhoz pártolna – tájékoztatott a település polgármestere. Az elválás kérdésében a képviselõ-testület egységes állásponton van, s a lakossági visszajelzések is a siófoki kistérséghez való tartozást szorgalmazzák – tette hozzá Fekete Barnabás. A polgármester utalt arra is, hogy a világosi lakosok Siófokon egy helyütt találhatják meg a földhivatalt, a bíróságot, ügyészséget, rendõrkapitányságot, a kórházat és pénzintézeteket, míg a jelenlegi kistérségi központjukban, Balatonalmádiban ilyen közintézmények nincsenek, csak a megyeszékhelyen, Veszprémben. 2007.02.08.

24

ÚMVP: lezárul a társadalmi vita Lezárul az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) társadalmi vitája – tájékoztatott Gõgös Zoltán, az agrártárca államtitkára. Elmondta: az eddigi vélemények szerint az érintettek a forrásmegosztás arányaival általában egyetértettek. Ez azt jelenti, hogy támogatták azt az elképzelést, mely szerint a versenyképesség javítását szolgáló beruházások finanszírozására jusson a legtöbb pénz. Ez a felosztható források negyvenhét százaléka. Így növelhetõ ugyanis a mezõgazdasági termelés hatékonysága a leginkább. A környezet és a vidék állapotának javítására a források harminckét százalékát lehet majd fordítani. Emellett az életminõség jobbá tételére a vidéki területeken, az alternatív jövedelemszerzés ösztönzésére a helyi kapacitások kiépítésére, valamint a foglalkoztatás növelésére és a diverzifikációra – ez utóbbi három szempont a Leader programot takarja – a források fennmaradó hányada fordítható. Idetartozik az úgynevezett technikai segítségnyújtás is, amely a programok végrehajtásához szükséges szakmai feltételek biztosítását jelenti. Gõgös Zoltán kitért arra, hogy a programot a kormány jóváhagyását követõen juttatják el Brüsszelbe. Ficsor Ádám, a témáért felelõs szakállamtitkár elmondta, hogy az informális egyeztetések jó részét már lefolytatták az ügyben az unió székhelyén. Így lényeges változásra a program elfogadása során már nem számíthat Magyarország. A szakállamtitkár tájékoztatott arról is, hogy a program véglegesítése során figyelembe vették az egyeztetések során felmerült szakmai észrevételeket. 2007.02.08.

Kistérségi felzárkóztató program Felzárkóztató program indul Somogy megye két leghátrányosabb kistérségében, a barcsi és a csurgói kistérségben – közölte Sütõ László (MSZP) Kaposváron. Mindkettõ része annak az országos szinten huszonnyolc kistérséget érintõ felzárkóztatási kormányprogramnak, amelynek keretében az egyes kistérségek átlagosan négymilliárd forint támogatást nyerhetnek el egy erre elkülönített keretbõl – mondta a Kisvárosi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Marcali polgármestere. Hozzátette: a pályázatokban megjelölt fejlesztések megvalósításához a Nemzeti Fejlesztési Terv II. több operatív programjában is erre elkülönített források állnak rendelkezésre. Hangsúlyozta: az egyes kistérségekre jutó átlagos támogatási keret változhat, a benyújtott pályázatokban szereplõ tervektõl függõen a megadottnál több is lehet, a bevont magántõke révén pedig akár meg is többszörözõdhet. Sárdi Árpád (MSZP), a Somogy Megyei Közgyûlés alelnöke a hátrányos helyzetû kistérségek felzárkóztatását segítõ megyei és regionális forrásokat elemezte. 2007.02.09.

2007. március

Visszatekintõ


Februárban történt – Februárban történt Új turizmusszervezési modell Zalában A kistérségek szakmai összefogására és önállóságára épülõ turizmusszervezési rendszer kialakítása kezdõdött meg Zala megyében, s 2008-tól már ezt felhasználva menedzselnék az idegenforgalmat – hangzott el a megye kistérségi vezetõinek fórumán Zalaegerszegen. Az ausztriai Tirolban szerzett tapasztalatok nyomán kezdõdött el Zala megyében a kistérségekre alapozott szervezõ és irányító hálózat kiépítése; ennek modelljérõl és a rendszer kiépítésének kezdeteirõl Szalóky Jenõ, a megyei közgyûlés turisztikai és külkapcsolatok bizottságának elnöke tájékoztatta a kistérségek vezetõit. „A lényeg: a turizmus (...) erõteljes társadalmasítása a kistérségeken belüli turisztikai vállalkozók, szolgáltatók, Tourinform-irodák és önkormányzatok összefogásával“ – vázolta a modell fõbb elemeit Szalóky Jenõ. Mint mondta: megtették az önszervezõ és önirányító kistérségi turisztikai hálózat kiépítésének elsõ lépéseit. Már tizenöt szakembert képeztek ki, és a megye döntéshozó politikusainak sikeres tiroli tapasztalatcserét szerveztek. Elindult továbbá a megye kistérségeinek teljes idegenforgalmi kínálatát rögzítõ, önálló térségi honlappal ellátandó informatikai rendszer telepítése is – sorolta. A kistérségi turizmus menedzselését célzó pályázatokhoz szükséges önerõ kiegészítéséhez a volt Zalatour Kft. eladásából származó százhúszmillió forint elkülönítetten áll majd rendelkezésre, egyenlõen elosztva a megye hat kistérsége között – közölte Szalóky Jenõ. 2007.02.15.

Negyvennégymillióért utcanév háromszáz évre Összesen, közel 350 millió forintért értékesítené a 400 lakosú Heves megyei Ivád község a településen található 8 utca elnevezését. Az önkormányzat garantálja a vevõknek, hogy a busás fizetség fejében 300 éven keresztül nem változtatja meg az utca nevét. Vagyis bárki, ugyan csak három évszázad erejéig, de halhatatlanságot vásárolhat akár saját maga számára is. Az önkormányzat hosszúságuk alapján határozta meg az utcák árát. Vagyis a leghosszabb utca, ami 598 métert, angolszász mértékegységgel számítva pedig 1962 lábat tesz ki, csaknem 60 millió forintba kerül. A külföldi vevõk csalogatása érdekében ezt az összeget átváltották egyéb valutákra is a helyiek. Ez azt jelenti, hogy 240 ezer eurót, 311 ezer dollárt, vagy 160 ezer angol fontot kellene fizetnie annak, aki saját ízlése szerint akarja elnevezni az utcát. Tekintettel arra, hogy a magyar törvények szerint utca, csakis már nem élõ személyrõl nevezhetõ el, annak aki önmaga nevére kívánja megvásárolni egy utca elnevezését, haláláig várnia kell. 2007.02.16.

Milliárdos szennyvízprogram Nyíregyházán Mintegy tizenötmilliárd forintos költségbõl 2010 végéig építi ki a még hiányzó szennyvízhálózatát Nyíregyháza, a beruházást az Európai Unió kohéziós alapja támogatásával valósítja meg a város önkormányzata – közölte a település alpolgármestere. A tervek már elkészültek a százötven utca és tizenhét bokortanya harmincháromezer lakosát érintõ fejlesztésre, amelynek forrása döntõ részben uniós és kiegészítõ nemzeti támogatás lesz; a saját erõt az önkormányzat, a helyi Nyírségvíz Zrt. illetve az érintett ingatlantulajdonosok hozzájárulása biztosítja – mondta Mikó Dániel. Móricz István, a Nyírségvíz Zrt. vezérigazgatója tájékoztatása szerint a 2008-ban induló beruházás során százhetvenhét kilométer hosszúságú új csatornarendszer épül, fejlesztik a város szennyvíztisztító telepeit és az ártalmatlanításra komposztáló telepet alakítanak ki. A belvárosban ötvenkettõ, míg a külsõ településrészeken kilencven kilométer hosszú vezeték épül, tizenegy kilométerrel bõvül az úgynevezett fõgyûjtõhálózat. 2007.02.19.

Márciustól indul az OFPI Megkezdi mûködését március 1-jén az Országos Fejlesztési és Program Iroda (OFPI) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) területfejlesztési szakállamtitkárságán belül – közölte az OTM sajtó- és kommunikációs fõosztálya. Az ÖTM közleménye szerint az iroda vezetõje Orova Márta lesz. Az iroda látja el az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) titkársági feladatait, valamint kapcsolatot tart a regionális fejlesztési tanácsokkal. Az OFPI feladata lesz továbbá az önkormányzati és térségi koordinátorhálózat szakmai irányítása, illetve az ehhez kapcsolódó koordináció megvalósítása országos szinten. 2007.02.20.

Javaslat a fejlesztési tanácsok költségvetésére A regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik mûködési kiadásaira idén négyszázhúszmillió forint, a kistérségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik támogatására nyolcszáznegyvenmillió forint fordítható az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) ülésén elfogadott javaslat szerint. Az OTT a szakminiszter tanácsadó szerveként, jogkörénél fogva nyilvánított véleményt az összegek felosztásáról. A testület javasolta, hogy a regionális fejlesztési tanácsok mûködésére szánt négyszázhúszmillió forint mûködési támogatást egyenlõen (régiónként hatvan-hatvanmillió forintot) osszák szét. 2007.02.28.

2007. március

25

Településmarketing


Településmarketing: hagyományból jövõ Az önkormányzatokra igen fontos szerep hárul, amikor a település jövõjét tervezik, szervezik; azonban fontos, hogy ne a helyhatóság döntsön minden kérdésben, legyen beleszólása a dolgokba a civil társadalomnak is. Általános gond, hogy sok településnek nincs jövõképe, nem látszik a szándék, hogyan akarnának kitörni jelenlegi helyzetükbõl. A településmarketing szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy az önkormányzatnak legyen olyan jövõképe, amit sikerül a helyi lakossággal is elfogadtatni, és az ügy mögé állítani – közölte a Localinfo érdeklõdésére Hutflesz Mihály, a településmarketinggel is foglalkozó Limex Kft. ügyvezetõ igazgatója. Hozzáfûzte: állandó problémát okoz, hogy sok település – fõleg a kisebbek – nem is akar kitörni jelenlegi állapotából. Nincsen egy kitapintható alapszándék, mely nélkül õk sem tudnak segíteni. Ha azonban ez megvan, és vele a lakosság támogatása is, akkor el lehet kezdeni egy képzési programot, amiben általában tizenhat-húsz fõ vesz részt. Ezek a gyakorlatorientált órák nemcsak azért elõnyösek, mert a településen nõ a marketinghez értõ emberek száma, hanem mert általában ezek alatt a beszélgetések alatt derül ki az is, hogy milyen lehetõségei vannak a településnek. Kiemelten fontos szempont, hogy az így létrejövõ marketing-munkacsoport tagjai között legyenek olyan személyek, aki az önkormányzatot képviselik, ám semmiképpen se õk alkossák a többséget, mert noha a helyhatóság megkerülhetetlenül fontos elem a fejlesztéseknél, nem szabad, hogy mindenben kizárólag az õ szavuk számítson. A legtöbb település a turisztika irányába indulna el, ilyenkor természetesen az elsõk között nézik, hogy van-e olyan értéke a térségnek, amibe érdemes befektetni. Ilyen lehet egy középkori kastély, vagy bármilyen más építészeti örökség, esetleg természeti táj. Ha nincs semmi, akkor sem kell megijedni, mivel a települést mással is „el lehet adni” – magyarázta Hutflesz Mihály. Hozzátette: a Rábaköz az utóbbi idõben „enervált volt turisztikailag”, így amikor ott dolgoztak, meg kellett találni, mi lehet, amivel nagyobb figyelmet tudnak kiváltani. A képzés során derült ki, hogy a területen immár kétszáz éves hagyománya van a perecké-

Localinfo

szítésnek, így tavaly nyáron megrendezték az elsõ Rábaközi Perecfesztivált. Az esemény természetesen nemcsak a perecrõl szólt, hanem bemutatták Rábaköz értékeit, illetve hagyományait is a tájegységbõl és azon kívülrõl érkezõ turisták számára. Hasonló dolog történt az Õrségben is, ám ez a terület a Rábaközzel ellentétben frekventált turisztikai célpont, tehát jó szolgáltatások és infrastruktúra várja az odalátogatókat. Ebbõl azonban nem mindenki részesült, így itt is ki kellett találni valami kuriózumot. A helyszín felmérése közben találkoztak azzal, hogy a területen sokéves hagyománya van a töktermesztésnek, amit általában egy helyi aratóbál követett. Innen jött az ötlet, hogy ebbõl csináljanak egy fesztivált: tavaly már harmadszor rendezték meg az Õrségi Nemzetközi Tökfesztivál – magyarázta Hutflesz Mihály. Természetesen nemcsak az idegenforgalom lehet a kitörési pont, hanem a cégek odacsábítása is. Az ügyvezetõ igazgató szerint a kisfalvak legfontosabb teendõje ilyenkor, hogy elkészítsék úgynevezett erõforrástérképüket, ami többek között tartalmazza a munkaerõ-potenciált és a szociális ellátottságot. A közepes és nagyobb városoknál már fontos szempont lehet az iskolarendszer minõsége, illetve a kulturális szolgáltatások mennyisége is. Ugyancsak fontos lehet, hogy tud-e az adott település adókedvezményeket nyújtani a befektetõnek, s legalább ennyire lényeges, hogy az infrastruktúra mennyire kiépített. A beruházó szempontjából nézve a dolgokat az sem elhanyagolható szempont, hogy mennyibe kerül a helyi munkaerõ, milyen telephelyet kaphat, illetve hogy a megcélzott piac milyen messze van. Dzindzisz Sztefan [email protected]

Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja

Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected]

Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-30-933-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-30-933-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected]

Tervezõszerkesztõ: Neményi Zsolt

Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft

A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.

26

2007. március

Homályos üvegzsebek. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap. Szabadságpárti vagyok, így hát információszabadság-párti

Recommend Documents