Lecsapolt vízfejek. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap

Jegyzet

Localinfo Önkormányzati Havilap

Lecsapolt vízfejek

Tartalomjegyzék

!

Reflektorban a közigazgatási reform 4–7. oldal

!

Költségvetés 2007 8–11. oldal

!

Emelkedõ közmûdíjak 12. oldal

!

Közbeszerzési tanácsok 17. oldal

!

Brüsszelbõl jelentjük 18. oldal

!

Kistérségi csere-bere 20. oldal

!

Szelektív hulladékgyûjtés a fõvárosban 21. oldal

!

Pályázatfigyelõ 22–23. oldal

!

Visszatekintõ 24–25. oldal

!

Fejlõdés pályázatokból 26. oldal

A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail: [email protected]

Hát elkezdõdött! Sokáig az volt a bajunk, hogy semmi nem történik a magyar közigazgatás átalakításáért, most viszont sokaknak összeugrott a gyomra, mondván: biztosan ezt akartuk? Kétharmados törvények híján a kormány olyan pontokon kezdte meg „támadását“, amelyeket saját hatáskörben, pusztán koalíciós támogatással is képes megváltoztatni. Így került a középpontba az állami intézményrendszer átalakítása, pontosabban régiós logikát követõ átszabása. Féltucatnyi szervezet csomagol és költözik a napokban. Többek között a KSH, az ÁNTSZ, a munkaügyi központok, a nyugdíjfolyósító, a közigazgatási hivatalok és az APEH munkatársai kénytelenek más szervezeti rendszerben dolgozni a jövõben. A legnagyobb vihart mégis a kórházi struktúra átalakítása okozta. Nem véletlenül, hisz ez az a terület, ahol szó szerint élet és halál kérdésérõl van szó. Talán ezért is érzi mindenki úgy, hogy a végsõkig meg kell harcolnia saját kórházának jelenlegi státusáért. Ma még nehéz elhinni – s valljuk be, jogos a kétely –, hogy az új rendszer jobb lesz; így csak reménykedhetünk. Ha nem is ilyen intenzitású érzelmeket vált ki a régiós hivatalok elosztása, azért itt is akad hangos szó és méltatlankodás. Bár idõnként nehéz nem kihallani a viták mögül, hogy bizony jórészt presztízsszempontokról van szó. Szinte mulatságos, ahogyan két szomszédvár szinte ugyanazokkal az érvekkel bizonygatja, miért náluk lenne jobb helye egy-egy hivatalnak. A kormány pedig végre úgy adhat, hogy az nem kerül neki semmibe. Ide is egy hivatalt, oda is egyet; hadd érezzék úgy a lobbisták, hogy számít a szavuk. Eközben a (kormányzati) stratégiai célok sem csorbulnak: enyhíteni a régióközpontok vízfejjé válását, de azért közben gyengíteni a megyei középszintet is. Biztató, hogy legtöbben egyetértenek a deklarált szándékkal: olcsóbbá, hatékonyabbá tenni az államot, decentralizálni a hivatalokat, áttekinthetõbbé tenni a közigazgatási struktúrát, felkészíteni a régiókat az uniós pénzek fogadására. Bár az ellenzék – természetesen – nem szavazta meg a parlamentben azt a törvénycsomagot, amely elhárította az akadályt a struktúraátalakítás elõl, nyilatkozataikból mégis kiderült: maguk is abszurdnak tartották, hogy a legkisebb kormányzati átalakítást is a parlament elé kellett vinni. Kevesebb szó esik a hivatalok átalakítása kapcsán az ügyfélrõl. Pedig valójában minden õérte történik; érte, akit nem nagyon érdekel a szervezeti rendszer, csak annyit szeretne, hogy ne kelljen távolra utaznia, világos legyen, milyen papírokat kell vinnie, kevesebb legyen a várakozás, szakszerûen és gyorsan bonyolódjon az ügymenet. Az átalakítók persze ezt is megígérik. Ennek a pudingnak is az evés a próbája, és az már egészen biztos, hogy ezt meg kell ennünk. Aztán a többit majd meglátjuk. L. László János [email protected]

2007. január

3

Reflektor – Közigazgatási reform


Veszekedéssel indult a régiós átalakítás Kemény rivalizálás a megyeszékhelyek között a központi hivatalokért Megkezdõdött a régióközpontú átalakítás; ennek egyik elsõ lépéseként kijelölték a regionális hivatalokat, köztük a munkaügyi, az ÁNTSZ-,, az APEH- és a nyugdíjbiztosítási központokat, a régiónkénti környezetvédelmi és az építésügyi hatóságokat is. Az átalakítás elõtt a helyi és megyei önkormányzatok keményen lobbiztak, hogy minél több hivatal kerüljön épp az õ településükre – ám a kormány úgy döntött, hogy megszünteti a nagy régiós vízfejeket, és több alközpontot hoz létre.

Pécs városa elfogadhatatlannak tartja a hivatalok elosztását

A kormányzati politika deklarált célja, hogy a közigazgatás hatékonyabban, igazságosabban, és nem utolsósorban takarékosabban mûködjön. Ennek megfelelõen bizonyos feladatokat regionális szintre emeltek; a kormány szerint így lehet hatékonyabban felhasználni az Európai Unióból érkezõ forrásokat, valamint így csökken a költségvetési intézmények száma, mely kevesebb kiadást is jelent. Álláspontjuk szerint azért is elkerülhetetlen a regionális átszervezés, mert mostanra a mindennapi élet problémái – útépítéstõl a munkahelyteremtésig – túlnõttek a megyei szintû berendezkedésen. Ennek megfelelõen döntöttek a munkaügyi központok átalakításáról is: a húsz megyei központot hét regionális váltotta fel. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ székhelye Szombathely, a közép-dunántúlié Székesfehérvár, a dél-dunántúlié Pécs, a dél-alföldié Békéscsaba, az észak-alföldié Nyíregyháza, az észak-magyarországié Miskolc, a közép-magyarországié pedig Budapest lett. Az eddigi tíz helyett január elsejétõl hét laboratórium és mérõközpont látja el a tíz környezet-, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség munkájához szükséges háttérfeladatokat. Ezeket a felügyelõségeket a régiós központokban, tehát Budapesten, Székesfehérváron, Pécsett, Szegeden, Gyõrben, Miskolcon, és Debrecenben helyezték el. ! 4

Átalakították az építésügyi hatóságok rendszerét is: a korábbi négyszázkilencvennég elsõ fokú hatóság helyett most mindössze százkilencven mûködik. Változás, hogy az elsõ fokú építés-felügyeleti hatósági feladatokért a regionális közigazgatási hivatal építés-felügyelõje a felelõs, másodfokon pedig egy másik közigazgatási hivatal biztosít horizontális jogorvoslati lehetõséget. A kormány változtatott az építésügyi hatóság finanszírozásán is: a hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében az eddigi, lakosságszám alapján történõ finanszírozást részben a teljesítményarányos váltja fel, amelynek alapja az elvégzett munka illetve a hivatalok döntéseinek száma. Átalakítják az egészségügyet is: a regionális egészségügyi tanácsoknak a kihirdetéstõl számítva húsz napjuk lesz arra, hogy eldöntsék, a társadalombiztosítás által finanszírozandó kórházakban hány aktív és hány krónikus ágyat mûködtetnek. Az egészségügy reformja már decemberben elkezdõdött, amikor átszabták az egész rendszert, így a beutalás rendjét, a kórházak feladatait, döntöttek a vizitdíjról, a kórházi ápolási díjról, valamint létrehozták az egészségbiztosítás felügyeletét.

Megszûnõ vízfejek – pólusvárosok A többi hatóságot is elhelyezték; azonban nem mindig azok a települések kapták meg az adott hivatalt, amelyek a legesélyesebbek voltak rá, mivel a kormány – hogy megszüntesse a régiós vízfejeket –, több nagyváros között osztotta szét õket. Kiváló példa erre, hogy az észak-alföldi régióban Szolnok kapta meg az ÁNTSZ regionális központját, holott a debreceniek szerint náluk sokkal jobb, közel ideális feltételek mellett dolgozhattak volna az egészségügyiek. Nem szûnik meg a régiós központok jelentõsége sem, hiszen a kormány öt „pólusvárost” nevezett meg (Debrecent, Gyõrt, Miskolcot, Pécset és Szegedet), melyek hathétszázmilliárd forintot költhetnek majd fejlesztésekre következõ hét évben. Ezek szerint egy-egy település évente akár ötven-százmilliárdot is kaphat majd. A fejlesztési irányokat márciusban határozza meg a kormány, majd áprilisban pályázatot is kiír a települések számára. Ennek

www.pecs.hu 2007. január


Localinfo Önkormányzati Havilap megfelelõen a pólusvárosok nem automatikusan, hanem kidolgozott programok alapján kapnának támogatást, ami különösen az üzleti élet, a tudomány és a városok együttmûködését finanszírozná. A kormányzat a döntés bejelentése után rögtön világossá tette, hogy ez a támogatási rendszer nem vesz el pénzt a vidékfejlesztéstõl és az elmaradott térségektõl sem.

Viták az átalakítások miatt Nem mindenki örül az átalakításoknak: több település is úgy érzi, rosszul járt. Néhány másik egyelõre nem tudja eldönteni, hogy az átalakításoknak milyen következményei lesznek; mint mondták, megvárják, amíg eltelik egy kis idõ, utána értékelik a kialakult helyzetet. Például a pécsiek számára egyszerûen elfogadhatatlan, hogy a régiós közigazgatási hivatal Kaposvárra került – nyilatkozta a Localinfónak Bókay Endre, a térség országgyûlési képviselõje. Hozzátette: az országban mindössze két helyen, Pécsett és Miskolcon nem a „természetes regionális központ” kapta a közigazgatási hivatalt. (A miskolci önkormányzat nem kívánt nyilatkozni az ügyben.) A képviselõ tehát írásbeli kérdéssel fordul Szilvásy György kancelláriaminiszterhez. Mint mondta, a döntés azért is érthetetlen számára, mert Pécs minden tekintetben a régió központja, huszon-nyolc szervezetbõl huszonhárom mûködik a váIpkovich György rosban. Ugyancsak furcsának tartja, hogy az ÁNTSZ régiós központja is Kaposvárra költözik, holott náluk már van egy jól felszerelt központ. Mindezek ellenére támogatja a regionalizációt, amit „nagyon jó dolognak” tart, hiszen közös lehet a gazdasági ügyintézés, ráadásul sok pénzt is meg lehet takarítani. Mindezek mellett nem mindegy, hogy hogyan viszik vég-be ezt a folyamatot: ha helyi ismeretek hiánya miatt nem racionális döntéseket hoznak, akkor annak késõbb beláthatatlan következményei lehetnek – emelte ki Bókay Endre.

Rivalizáló nagyvárosok Ellentétek vannak Szombathely és Gyõr között is, hiszen mindkét település több hivatalt szeretett volna a városában tudni. Ebben a régióban az már biztosan eldõlt, hogy Gyõrben lesz az APEH, az ÁNTSZ, a Közigazgatási Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal regionális központja. A VPOP, a Munkaügyi Központ és a Munkavédelmi Fõfelügyelet székhelye Szombathelyen lesz – a nyugdíjfolyósító intézet pedig Sopronba került. A gyõri önkormányzat szerint mivel a település a regionális pólusprogram része, úgy tartották volna helyesnek, ha más, !

lényeges régióközpontok is a településen mûködnek. Állítják, hogy az elosztásnál politikai szempontok is érvényesültek, ezért alakulhatott így a régiós hivatalok elhelyezése. Mint mondták, sajnálattal értesültek arról, hogy a munkaügyi központnak nem náluk lesz a székhelye, de bíznak benne, hogy a régiós rendõrkapitányság és OEP hozzájuk kerül – errõl késõbb dönt a kormány. A gyõri önkorCsabai Lászlóné mányzat álláspontja szerint ha a településen lennének a kérdéses hivatalok, akkor a stratégiai kérdésekben a tervezett régióközpontban mûködõ hivatalok munkája öszszehangoltabb, szervezettebb lehetne. Mint mondták, tisztában vannak azzal, hogy egyfajta elosztási elv alkalmazása elkerülhetetlen; bár nem értik, hogy ha a megyerendszert nem tudta a kormány megszüntetni, milyen logika mentén erõlteti a regionális felosztást. Hátrányok adódhatnak abból , hogy azok a hivatalok, melyek nem a régióközpontokban lesznek, jobban kiesnek az összehangolt mûködésbõl, mint az ott maradók – véli a gyõri önkormányzat. Alapvetõen jó, hogy minden város kapott funkciókat, mert ezáltal megszûnhetnek a nagy régiós vízfejek – nyilatkozta lapunknak Ipkovich György, Szombathely polgármestere. Hozzátette: elõny ez abból a szempontból is, hogy a települések kölcsönösen érdekeltté váltak az együttmûködésben. A jelenlegi elosztást mindenesetre számukra hátrányosnak is lehet tekinteni, hiszen olyan fajsúlyos hivatalok, mint az APEH, a közigazgatási hivatal Gyõrbe kerültek – ám a városvezetõ szerint csak a jövõ dönti el , hogy jól tudnak-e ebben a rendszerben mûködni a hivatalok. Mivel földrajzilag Szombathely a régió központja, ezért õk is mindenképpen azt szeretnék, ha a rendõrség és a katasztrófavédelem hozzájuk kerülne. Abban egyetért Ipkovich Györgyel Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere, hogy a jövõben derül ki, jó úton haladnak-e. Azt mindenesetre pozitívumként említette lapunknak adott interjújában, hogy erõsödik a szakmaiság; nem csak a megyei keretek között fognak ezentúl gondolkozni a szakemberek. Az igazi elõrelépésnek azonban azt tartaná, ha végre felállnának a választott régiók is. Az átszervezésekkel kapcsolatban Csabai Lászlóné elmondta, hogy a katasztrófavédelmet mindenképpen szeretnék megkapni, mivel a tavaszi áradások során a régióban õket éri el elõször az árvíz. Ennek megfelelõen Nyíregyháza „azt sem bánná”, ha a vízügy is hozzájuk kerülne. Kérdésünkre válaszolva a városvezetõ elmondta: nem érzik úgy, hogy hátrány érte õket az átalakításokkal, bár természetesen õk is azt szerették volna, ha minden hivatal hozzájuk kerül. Dzindzisz Sztefan [email protected]

www.szombathely.hu 2007. január

5



Régiós közigazgatási hivatalok Kondorosi Ferenc: „csemege a jogalkotás szerelmeseinek“ Januártól régiós szervezetként mûködnek a közigazgatási hivatalok. Az új rendszer az ügyfeleket jobban szolgálja ki; elõnye még, hogy évente nagyjából hétszázmillió forinttal kevesebbe kerül majd a hivatalok mûködése. Az ellenzék viszont azt állítja, „nem mérföldkõ, hanem a káosz kezdete, hogy egy háromszáz törvényt módosító jogalkotási monstrummal a kormány visszaszerezte szervezetalakítási szabadságát a területi államigazgatási szervek felett”. Szerintük akár fél évig is eltarthat, amíg újra magához tér a közigazgatás. A megyei tagozódást felváltó, és a karácsony elõtti napon kihirdetett (297-es) kormányrendelettel megnevezett regionális közigazgatási hivatalok a kormány területi szerveként helyi szinten megerõsített jogkörökkel koordinálják és ellenõrzik a jövõben a területi államigazgatási szervek mûködését. Régiónként egy-egy központi hivatal jött létre, de máris megjósolhatók a határvillongások. A közigazgatás zászlóshajói sem kerülhetik el sorsukat. Az önkormányzati választásokon gyõzelmet arató ellenzék szemében a hatalmi infrastruktúra továbbépítése zajlik, folytatva a politikai zsákmányszerzést. Szerintük a megyei igazgatási szint helyett létrejövõ regionális központok mintegy létükkel demonstrálják a „kettõs hatalomból“ eredõ politikai megosztottságot Magyarországon.

Zászlóshajók – kormányzati hátszéllel A kormányzati közigazgatás „zászlóshajói“ esetében az ügyfelek jobb kiszolgálása és az átláthatóbb, takarékosabb mûködés biztosítása a deklarált célja a közigazgatási hivatalok átalakításának. A takarékosabb és átláthatóbb szervezeti struktúra kialakításánál, a hatáskörök újrafogalmazásánál a kormány láthatóan figyelmet szentelt a szolgáltató funkció erõsítésének, a hatékony és ügyfélcentrikus mûködésnek. A kabinet egy év végi ülésén döntött arról, hogy 2007. január 1-jétõl a megyei közigazgatási hivatalok jelenlegi rendszerét a regionális szervezeti modell váltja fel. Errõl egy

A közigazgatási hivatalok székhelyének kijelölése illeszkedik a kormányzat területfejlesztési politikájába 1. a Nyugat-dunántúli régióban Gyõrben, 2. a Közép-dunántúli régióban Székesfehérváron, 3. a Dél-dunántúli régióban Kaposváron, 4. a Közép-magyarországi régióban Budapesten, 5. az Észak-magyarországi régióban Egerben, 6. az Észak-alföldi régióban Debrecenben, 7. a Dél-alföldi régióban pedig Szegeden lesz a központi hivatal.

! 6

olyan törvény rendelkezik, amelyre a parlament év végi jogalkotási hajrája miatt kevés figyelem jutott. A megszûnõ megyei hivatalok a regionális hivatal megyei kirendeltségeként továbbra is az ügyfelekhez legközelebb intézik a lakossági ügyeket. Valójában a régiós központokban lévõ megyei közigazgatási hivatalok alakulnak át regionális hivatalokká. Azt persze dõreség volna állítani, hogy közelebb került a hivatal az ügyfélhez; annál is inkább, mert a területi ügyfélszolgálati irodák felállítására is haladékot adott a kormány. Abból is lehetnek még bõven viták, ha több régióba is „átlóg“ egy-egy kormányzati területi szerv. A racionális döntés sem feledtetheti, hogy ma a gyakorlatban párhuzamosan több modellt és intézményi struktúrát kell finanszírozni: alkotmányos hadállásait még jól tartja a megyerendszer, szinte érint(het)etlen az önkormányzati struktúra, miközben a kormányzat komoly erõfeszítéseket tesz arra, hogy összevonja saját területi közigazgatási szerveit, s így az új közigazgatási hivatali struktúra alá terelje a polgármesterek, jegyzõk, az önkormányzati szakigazgatási hatósági döntései elleni jogorvoslatokat, a koordinálást.

Reform kontra káosz A teljes jogú schengeni tagság új határidõivel (jövõ december) összhangban gõzerõvel folyik a rendészeti szervezetek regionális átalakítása is. A közigazgatási hivatalok mellett az ágazati politika szinte minden területén hasonló változásoknak lehetünk tanúi. E közjogi mozgások, az államreform iránya egyértelmûen afelé mutatnak, hogy hosszabb távon világosabb, áttekinthetõbb, párhuzamok nélküli regionális struktúrába ágyazódjon a közigazgatás, az önkormányzati rendszer. A kormányzati szervezetalakítással összefüggõ törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája alapján azonban még igen távolinak tûnt a politikai konszenzus. Kondorosi Ferenc igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár expozéjában a képviselõk elõtt fekvõ törvényt „gigantikus méretû törvénycsomagként“ jellemezte, amely „a jogalkotás szerelmesei számára igazi csemegének számít”. Ám hamarosan kiderült, hogy a jogalkotás szerelmeseinek is igen elétérõ a politikai ízlése, ha éppen nem katedrán, hanem a parlamenti ülésteremben zajlik a bizonyítás... A törvény legnagyobb értéke, hogy elhárította a kormány alkotmányban rögzített szervezetalakítási szabadsága

www.irm.gov.hu 2007. január


Localinfo Önkormányzati Havilap érvényesülésének útjából az akadályokat – ismerik el egyre többen. És ami azt illeti, ez valóban olyan alapérték, amit az alkotmány több rendelkezése is biztosít. Ezek a szabályok fejezik ki a parlamentáris demokráciáknak azt az alapelvét, hogy a végrehajtói feladatokért a mindenkori kormány viseli a politikai felelõsséget. Ennek megfelelõen pedig rendelkeznie kell mindazokkal a jogosítványokkal, amelyek lehetõvé teszik, hogy önállóan alakíthassa ki a közigazgatási feladatok ellátásának rendjét, szervezetét. Ez az elv azonban eddig nem érvényesült következetesen – rendre visszapattant a helyhatóságok bástyáiról, végképp megtört az önkormányzatok deklarált autonómiája elvén. Túlszabályozott törvényes akadályok korlátozták a miniszterek hatásköreit, s a központi kormányhivatalok feladatait lényegében törvényi szinten rögzítették, alkalmasint befagyasztották. Következésképp a kormányzaton belüli szervezeti racionalizáláshoz, feladatátcsoportosításhoz is törvénymódosításra volt szükség. A jogi akadályok most jórészt elhárultak. Ilyen kötöttségre nincs is igazán szükség, amennyiben a kormány meg kívánja változtatni mondjuk a miniszterek közötti feladatmegosztást, vagy módosítja a minisztériumok felsorolásáról szóló regulát, netán egyes közigazgatási szervek közötti hatásköri átrendezést kíván. A kormány a parlamentnek felelõs – de szükségtelen a gyámkodás. Azon azonban ne csodálkozzunk, hogy az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elõadója az államtitkárral szemben nem egyszerûen gigantikus mûként aposztrofálta az elõterjesztést. „Erre van egy másik jelzõ is, amit annak idején Györgyi Kálmán legfõbb ügyész korában fogalmazott meg: jogi monstrumnak nevezte az ehhez hasonló törvényjavaslatokat.“

A legnagyobb monstrum Hovatovább konszenzus alakult ki abban, hogy a magyar törvénytárban fellelhetõ jogszabályok közül talán a legnagyobbról, igen hosszú, és látszólag áttekinthetetlen, nagyon bonyolult törvényrõl van szó. Bonyolult és terjedelmes, de ez a jogállami megoldás – vélekedtek a kormányoldal törvényhozói. Elõnyére legyen mondva; a törvényjavaslat elfogadásával az a jogot rontó gyakorlat mindenképpen megszûnik, hogy bármifajta átszervezés esetén törvények tucatjait kell módosítani. Az ellenzék álláspontjában – mondani sem kell – a kritikai elem dominált. Formai kifogásuk az volt, hogy kevés idõ állt rendelkezésre a felkészülésre a törvényjavaslat terjedelméhez, méreteihez képest. Másrészt úgy vélték, a törvénytervezet csak a hatalomgyakorlásról, az egypárti, erõbõl való kormányzásról szól. Az MSZP képviselõcsoportja részérõl Wiener György vette védelmébe az elõterjesztést. Elsõ közelítésben úgy tûnik, hogy egy nagy terjedelmû technikai törvényjavaslattal állunk szemben, amely átnevez szervezeteket, tulajdonneveket köznevekkel vált fel, és lényegében mindössze kodifikációs módosításokat hajt végre a magyar jogrendszeren, illetõleg az államszervezeten. Második közelítésben azonban nyilvánvalóvá válik, hogy teljesen új alapokra helyezi ez a törvényjavaslat a magyar államigazgatást. S nem egyszerû!

en teljesen új alapokra helyezi, hanem – szemben az ellenzéki vélekedésekkel – az alkotmányos rendnek megfelelõ bázist teremt a magyar államigazgatási szervezetrendszer mûködése számára – hangsúlyozta a honatya. A kormányhivatalok kiemelt státussal rendelkeznek, szemben a központi hivatalokkal, amelyek létesítésérõl ezután kormányrendelet dönt. Kormányhivatalt törvény, központi hivatalt pedig kormányrendelet hoz létre. Ez a változás lényege. De ha a központi hivatalokról, illetõleg a területi államigazgatási szervekrõl kormányrendeletek döntenek, a fórumrendszer, illetõleg a szakhatósági hozzájárulások elfogadására jogosult szervek körének meghatározása sem történhet ezt követõen törvényi szinten. Ennek következtében módosul a közigazgatási eljárás, s kikerülnek a törvényekbõl a szakhatósági eljárásokra, szakhatósági hozzájárulásokra történõ utalások.

Szabad kezet a kormánynak Nagy elõnye az új törvénynek az is, hogy egyszerre valósítja meg a központi, illetõleg a területi államigazgatás reformját, amit eddig egyetlen kormány sem tudott elvégezni – állította Wiener György. Ellenzéki képviselõtársai azonban nem osztották kincstári optimizmusát. Répássy Róbert (Fidesz) egyetértett azzal, hogy a kormánynak szervezetalakítási szabadsága van. A végsõ álláspontja mégis az volt, hogy nem támogatják a négyszáz oldalas törvényjavaslat elfogadását. A Fidesz szerint a törvénycsomag legnagyobb hibája az, hogy nem számol a hatásokkal. „Nem gondolom, hogy a kormány szervezetalakítási szabadságát ilyen tágan kellene értelmezni, hogy a kormány elindít egy folyamatot a parlamentben egy törvényjavaslattal, de a képviselõknek nem mutatja meg a kormányrendeleteket, amelyek ki fogják fejteni e törvényjavaslat konkrét mechanizmusát, a konkrét szervezetrend-szert. Közigazgatási zûrzavar következik ezután. Az fog történni, hogy igazából egy fél évig nem fog tudni magához térni a közigazgatás“ – fejtegette Répássy Róbert az államigazgatás diszfunkcionális mûködését jósolva. A másik ok, amely miatt az ellenzék nem támogatta a törvényjavaslatot, hogy – feltételezésük szerint – a javaslat kormányszempontból egyik legfontosabb célja „jogalapot teremteni a köztisztviselõk akár tízezres nagyságrendû elbocsátásához.“ Tagadhatatlan: nagyszabású államigazgatási szemléletváltást igényel a jóváhagyott gigantikus törvény, a ráépülõ kormányrendeletek jogi hálója nemkülönben. Ahhoz, hogy mindez a gyakorlatban jól mûködjön, a régi-új szerepben megerõsített regionális közigazgatási hivatalok színvonalas munkája egyenesen nélkülözhetetlen. Az viszont már a helyi önkormányzatok kormányrúdja mellett álló polgármesterek, jegyzõk felelõssége is, hogy a regionális átalakulás zászlóshajóival tartják-e az alkotmányos tempót, vagy sem. Elõbbi esetben bizonyára megõrizik a közigazgatás mûködõképességét. Ellenkezõ esetben könynyen hajótörést szenvedhet a lokális (lakossági) érdek Bodnár Lajos [email protected]

www.bm.hu/web/portal.nsf/html/kozigazgatasi_hivatalok.html 2007. január

7

Költségvetés 2007


Költségvetés: mit érnek a számok? A 2007-e es év igazi újdonsága a finanszírozási reform az oktatásban A beterjesztett 2007. évi költségvetési javaslathoz képest az elfogadott törvény alapján némileg javult az önkormányzatok 2007. évi költségvetési pozíciója, de áttörést nem sikerült elérni a módosító javaslatokkal. A szféra uniós források nélküli támogatása nem õrzi meg a reálértékét 2007-b ben: a legtöbb normatíva nominálisan megegyezik a tavalyival, de azért vannak „nyertes“ területek is. Legnagyobb változásokat az oktatásban okozza a költségvetési törvény, de szinte nincs az önkormányzatiságnak olyan területe, amelyen ne történtek volna átalakulások az óév utolsó napjaiban. A beterjesztett költségvetési törvényjavaslathoz képest az elfogadott törvény több mint négymilliárd forinttal javította az önkormányzatok jövõ évi költségvetési pozícióját. A módosító javaslatok eredményeként a honatyák az önkormányzati fejezet minden fõ területéhez tettek hozzá vagy vettek el, helyenként 10-30 százalékos átcsoportosításokat is végrehajtva az eredetileg benyújtotthoz képest. A 2006-os évhez viszonyítva 2,46 százalékkal, összesen 835,7 milliárd forintra növekszik idén az önkormányzati fejezet, ami azonban tekintve a 6,5 százalékos inflációt, reálérték-vesztést jelent. Ezt a tényt a kormány is elismerte – hangsúlyozta érdeklõdésünkre Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének fõtitkára – ami némileg csillapította a kedélyeket az önkormányzati berkekben. Pozitívumként értékelte azt is, hogy a kormány nem kényszerít az önkormányzatokra olyan bérfejlesztéseket, amelyeknek nincs meg a fedezete, hiszen idén nem lesz kötelezõ köztisztviselõi illetményalap-növelés, se közalkalmazotti garantált minimum-növelés. Ami persze nem jelenti azt, hogy a kötelezõ elõlépések, jubileumi jutalmak fedezetét ne kellene elõteremteniük az önkormányzatoknak. Fájlalta azonban, hogy az szja helybenmaradó része terén nem sikerült eredményt elérniük. Érvelése szerint a tehetõsebb önkormányzatoktól való forráselvonást jobban megérzik az ottani fejlesztések, mint amekkora segítséget jelent a hátrányokkal küzdõknek egy kis töredékpénz.

Kevesebb szja marad helyben Az önkormányzati szövetségek tehát hiába fogalmazták meg kritikáikat, 10-rõl nyolc százalékra csökkent a személyi jövedelemadó helyben felhasználható része. Összességében az szja 40 százaléka illeti az önkormányzati szférát, tehát 32-re növekszik a differenciáltan adható rész. A költségvetés az önkormányzatoknak jutó szja-bevétel 8,36 százalékos növekedésével számol, így a helyben felhasználható rész nem 20, hanem csak 13,3 százalékkal csökken a tavalyihoz képest, míg a különbségek kiegyenlítését szolgáló rész15,6 százalékkal nõ 2006-hoz viszonyítva. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetû települések támogatása kis mértékben növekszik 2007-ben, 12-rõl 12,5 milliárd forintra (4,17%). Egyúttal szigorodnak az igénybevétel feltételei is. Nem kaphat például ÖNHIKI-támogatást az ! 8

a település, amelynek lélekszáma ezer fõ alatti és nem csatlakozik körjegyzõséghez (eddig ez 500 fõben volt meghatározva). Az igénylés feltétele egyebek között még, hogy a képviselõk tiszteletdíja az illetményalap minimum szorzószámával legyen meghatározva, hogy a polgármester és alpolgármester költségtérítése minimális legyen, s hogy a havi illetmény 25 százalékánál magasabb jutalmat senki se kapjon. Emellett az önkormányzati miniszter további 1,4 milliárd forint támogatásról dönthet a hátrányos helyzetû települések számára, amelyet célhoz, feladathoz is köthet.

Csökkenés, helybenjárás A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai helyenként csökkennek, bár leginkább a helybenjárás a jellemzõ rájuk, ami azt jelenti: a változatlan normatívák 6,5 százalékos inflációs veszteséget, azaz reálértékcsökkenést jelentenek. Kezdjük mindjárt az elején: a településüzemeltetési, igazgatási és sportfeladatokra a 2006-os 1400 forint helyett 2007-ben csak 1380 forint jár a település lakóinak száma szerint (1,43 százalékos csökkenés). A támogatás összege azonban továbbra sem lehet kevesebb 1,5 millió forintnál, 500 fõ alatti települések esetén pedig 3 millió forintnál. Változatlanul 515 forint/fõ támogatás jár a közösségi közlekedési feladatokra. Idén is 3,3 millió forint alaphozzájárulást kapnak a körzetközpontok az okmányirodák mûködésére és a gyámügyi igazgatási feladatok ellátására. Tizennégy százalékkal, 513 forintra növekedett viszont az ügyforgalom után járó mûködési támogatás, a 11,7 ezer ügyiratnál kevesebbet teljesítõ okmányirodák azonban továbbra is csak 6 millió forintot kaphatnak.

Átalakul az építéshatósági ügyintézés A gyámügyi igazgatási feladatok normatívája változatlanul 280 forint/fõ. Az építésügyi igazgatásé 146-ról 50 forint/fõre változott, viszont az alaphozzájáruláshoz 4600 forint/döntés mértékû kiegészítõ hozzájárulás is jön. Itt érdemes megállni egy szóra, hiszen az építéshatósági ügyintézés igencsak forró téma lesz a következõ idõszakban. A kormány döntött ugyanis az építésügyi és építés-felügyeleti hatóságok átalakításáról, amelynek eredményeként 2007. júli-

www.mtapti.hu 2007. január


Localinfo Önkormányzati Havilap us elsejével 494-rõl 190-re csökken az elsõfokú építési hatóságok száma. Elsõ fokú építési hatóságként a kormányrendeletben kijelölt körzetközponti önkormányzati jegyzõ, másodfokon pedig a regionális közigazgatási hivatal fog eljárni. Utóbbi már január elsejétõl így van. Ezzel hozható öszszefüggésbe a finanszírozásban bekövetkezett változás is. A körjegyzõségek mûködésére 11,48 százalékkal több alaphozzájárulást, havi 370 ezer forintot szán a 2007-es költségvetés. Még nagyobb mértékben növeli az úgynevezett ösztönzõ hozzájárulás mértékét bizonyos településtípusoknál: a három vagy több településbõl álló körjegyzõségek havi támogatása 14,55 százalékkal növekszik, a két községbõl, illetve nagyközségi, városi központú körjegyzõségeknél azonban csak 4,76, illetve 3,97 százalékos a növekedés.

Hangsúlyeltolódások a finanszírozásban

Változik a települések támogatása A megyei és fõvárosi önkormányzatok igazgatási és sportfeladataira nyolc százalékkal jut kevesebb 2007-ben, mint tavaly: 163 helyett 150 forint/fõ idén a normatíva. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok normatív hozzájárulása nominálisan változatlan szinten marad: idén is 700 forint/fõ. Hasonló a helyzet a lakott külterületekkel kapcsolatos feladatokkal (3800 Ft/fõ), a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításával 100 Ft/m3), valamint az üdülõhelyi feladatokkal (2 Ft/idegenforgalmi adóforint). A hátrányos helyzetû települések támogatása tulajdonképpen növekszik, mivel az eddigi 3600 forint/fõ helyett a legtöbb ilyen település 4600 forintot vehet igénybe (ez 25 százalékos növekedést jelent). Ehhez ugyanis egyszerre kell teljesülnie, hogy a település társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve, hogy foglalkoztatási gondokkal küzd; ezek a problémák pedig sajnálatos módon jellemzõen együtt jelentkeznek. Azok a települések azonban, ahol csak az elõbbi vagy csak az utóbbi probléma jelenik meg, 2500 forint/fõ támogatást kapnak – azaz itt 30 százalékos csökkenéssel kell számolni.

Szociális terület: új belépõk hátrányban A pénzbeli szociális juttatások normatívájának alsó határa kismértékben, felsõ határa viszont közel 10 százalékkal emelkedett, így idén 3 ezer 800 és 19 ezer 500 forint közötti összegre számíthatnak ezen a jogcímen a települések, a szociális jellemzõikbõl képzett mutatószám alapján. A lakhatáshoz jutás feladataira idén is annyi jut számszerûen, mint tavaly: 1150-2200 forint fejenként. A költségvetési törvény azonban keretet ad arra, hogy mire lehet ezt az összeget költeni. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladataira változatlan normatívák érvényesek, s a gyermekjóléti központok is azonos összegbõl mûködnek, mint tavaly. Majd 15 százalékkal több jut viszont szociális étkeztetésre, amelynek összege 81 ezer 200 forint ellátottanként. Kevésbé (6,4%-kal), de szintén növekszik a házi segítségnyújtás normatívája 111 ezer 500 forintra. Nem így a jelzõrendszeres házi segítségnyújtásé, amely 50 ezer helyett csak 40 ezer forint 2007-ben, ráadásul csak azoknak az önkormányzatoknak, amelyek már 2006-ban is !

kaptak e címszó alatt támogatást. Az új belépõk csak a normatíva ötven százalékát kaphatják meg. A falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgálatok 6,5 százalékos növekedés mellett 2,24 millió forintra számíthatnak idén. Több mint nyolcszázalékos csökkentést kell kigazdálkodniuk ezzel szemben a már mûködõ támogató szolgálatoknak, amelyek 2007-ben csupán 8 millió forintra jogosultak. Az újonnan létrejövõ szolgálatoknak szintén ötvenszázalékos támogatás mellett kell elindulniuk. Közösségi ellátásokra 3,2 százalékkal jut kevesebb; itt szintén lefelé kerekítettek, 6 millió forintra szolgálatonként. Szintén kerek szám lett az utcai szociális munka támogatása is – 5 millió forint –, ám ez 13 százalékos csökkenést jelent számukra.

A 2007-es költségvetés differenciál az idõskorúak, valamint a pszichiátriai, szenvedélybetegek és hajléktalanok nappali intézményei között: az elsõ kategóriába esõ intézmények 23,8 százalékkal kevesebb, ellátottanként 150 ezer forintra jogosultak a korábbi 197 ezer forint helyett, míg utóbbi három intézménytípus 197 ezer helyett 220 ezer forintos normatívából gazdálkodhat 2007-ben, ami 11,68 százalékos növekedést jelent számukra. A fogyatékos személyek nappali intézményi ellátását 2007-ben is 465 ezer 100 forintból kell megoldani ellátottanként. A gyermekvédelmi különleges és speciális ellátásban részesülõk után 5,56 százalékkal fizet többet az állam 2007-ben, 950 ezer forintra emelve a normatívát. Csökken viszont a demens betegek, fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátásának támogatása, mégpedig 815-rõl 800 ezer forintra (1,84%) és a lakóotthonok és a demens betegek bentlakásos intézményei esetében itt is érvényesül az az elv, hogy az idén újonnan belépõk a támogatásnak csak az 50 százalékára tarthatnak igényt. Az átlagos ápolási ellátásokon belül a gyermekotthonok támogatása (otthont nyújtó ellátás) 4,39 százalékkal növekszik (820 ezer forint/fõre), az utógondozói ellátás támogatása viszont 6,85 százalékkal csökken (680 ezer forintra), és szintén csökken – 4,1 százalékkal – az átlagos szintû ápolást, gondozást nyújtó ellátás hozzájárulása a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben, ellátottanként 700 ezer forintra, viszont ez az összeg a családok átmeneti otthonában elhelyezett szülõk után is igénybe vehetõi. Az emelt színvonalú bentlakásos ellátáshoz 12,5 százalékkal kisebb mértékben járul hozzá a költségvetés, mint tavaly (a fajlagos összeg 560 ezer forint 2007-ben), s az újonnan belépõ intézmények itt is csak ötven százalékos finanszírozásban részesülnek. Kevesebbõl gazdálkodhatnak a hajléktalanok átmeneti intézményei is, 548 ezer helyett 525 ezer forintból, ez 4,2 százalékos csökkenés.

A költségvetés fekete lova az oktatás Az elõbbiekkel szemben jelentõsen – 18,9 százalékkal – növekszik a bölcsõdék támogatása, 2007-ben 547 ezer forint gyermekenként, s még inkább nõ a családi napközi ellátás, 152 ezerrõl 250 ezer forintra, ami 64,5 százalékos emelke-

www.europa.eu 2007. január

9



dés. A bölcsõdések ingyenes intézményi étkezése után változatlanul 50 ezer forint/fõ támogatás vehetõ igénybe. Az oktatási finanszírozást teljesen átalakítja a 2007. évi költségvetési törvény. Igaz, az év elsõ nyolc hónapját még a változatlanság jellemzi. Talán túlságosan is, hiszen az alapnormatívák ebben az idõszakban forintra megegyeznek a 2006. évi normatívák nyolc hónapra vetített részével. Szeptembertõl azonban beindul a teljesítménymutatók alapján történõ finanszírozás, amely az évfolyam-csoportonkénti teljesítménymutató, a csoportlétszám, és az úgynevezett tanítási együttható függvénye lesz. Hogy az így keletkezõ támogatás hogyan viszonyul a 2006. évihez, az iskolánként változó, s szinte lehetetlen elõre megjósolni. Szakértõk szerint a rendszer az optimális létszám ösztönzésére törekszik, s ahol ezt sikerül teljesíteni, nem lesz gond.

Minõsíttetni kell a mûvészeti oktatást A kiegészítõ normatívák közül az iskolai gyakorlati oktatás és szakképzés kettéválik, s a 9-10. évfolyamokon a korábbi normatíva töredéke, mindössze 40 ezer forint vehetõ igénybe diákonként, míg a szakképzési évfolyamokon marad a 112 ezer forintos hozzájárulás. Az alapfokú mûvészeti oktatásban a zenemûvészeti ág támogatása továbbra is 105 ezer forint lesz tanulónként, a képzõ- és iparmûvészeti, táncmûvészeti, valamint a szín- és bábmûvészeti ágé viszont jelentõsen csökken: az év elsõ hat hónapjában 50 ezer forintra (a 2006-os 59 ezer forintról), azt követõen pedig 40 ezer forintra (utóbbit tekintve ez 32,2 százalékos csökkenés). Egyúttal szeptember elsejével lényegesen átalakulnak az igénylés feltételei. 2007. szeptember 1-jétõl a fenti normatív költségvetési hozzájárulás teljes összegére csak azok az alapfokú mûvészetoktatási intézményt fenntartók lesznek jogosultak, amelyek 2007. március 31-éig kezdeményezték a közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendeletben meghatározott eljárás megindítását, és az elõminõsítési eljárásban 2007. július 31-éig megfeleltek az elõminõsítési követelményeknek. Ha ezt nem kezdeményezik, vagy eredménytelen az eljárás, csak a normatíva 50 százalékát vehetik igénybe 2007. szeptember 1-jétõl. A részletekrõl az Alapítványi és Magániskolák Egyesületénél érdemes majd érdeklõdni, a hivatkozott rendelet tervezete megtalálható a minisztérium honlapján. Március 15-éig egyébként az is eldõl, hogyan használható majd fel az a 350 millió forint, amelyet a normatívákon túl a központosított elõirányzatok között szerepeltet a költségvetés az alapfokú mûvészetoktatás támogatására. Emellett szeptembertõl bevezetnek egy 240 ezer forint/fõ/év összegû normatívát is, ami új tétel a korábbi évek költségvetéséhez képest, s a mûvészeti oktatással, felzárkóztatással összefüggésben igényelhetõ. Változatlan összegbõl (318 ezer Ft/fõ) kell kijönniük a kollégiumoknak, s az Arany János programban résztvevõ, illetve a sajátos nevelési igényû kollégistákra sem jut több. Zuhanórepülést hajt végre szeptember elsejétõl a gyógypedagógiai nevelés, oktatás finanszírozása: addig a 2006os 464 ezer forintos támogatás igényelhetõ a gyermekek ! 10

után, azt követõen viszont ennek alig több, mint fele, 240 ezer forint. A normál oktatásba áthelyezhetõ gyerekek után ekkortól már csak a támogatás 60 százaléka vehetõ igénybe, ha mégsem helyezik át a gyermeket normál csoportba. Az integrált oktatást azonban – szintén szeptembertõl – a korábbinál nagyobb arányban ösztönzi a finanszírozási rendszer, 130 helyett 160 százalékos mértékben. Változatlan marad a korai fejlesztés (240 ezer Ft/fõ), a fejlesztõ felkészítés (325 ezer Ft/fõ), az általános iskolai napközi foglalkozás (23 ezer Ft/fõ) normatívája, a különleges helyzetben lévõ gyermekek támogatása (20 ezer 500 Ft/fõ). A tavalyival megegyezõ összeg jut a nem magyar nyelven folyó, ill. a roma kisebbségi oktatásra (45 ezer Ft/fõ), valamint a nemzetiségi nyelvû, két tanítási nyelvû és a nyelvi elõkészítõ oktatásra (71 ezer 500 Ft/fõ). A pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez is a tavalyival megegyezõ öszszeg jár, de csak augusztus 31-éig.

Új tankönyvnormatíva Idén is 15 ezer forint marad a települési belterületen kívülrõl bejáró diákok normatívája, de csak a középiskolásoknak biztosított egész évben, az általános iskolások után csak szeptember elsejéig igényelhetõ. (Kistérségi fenntartású intézményeknél azonban megjelenik ez a hozzájárulás.) Az intézményi társulásban fenntartott óvodába, iskolába járó gyerekek után idén is 45 ezer forint igényelhetõ, s ugyanennyi maradt a kistelepülések támogatása is. Utóbbiak azonban csak szeptemberig kapják ezt a támogatást, akárcsak az 1501-3000 fõ közötti kistelepülések. Ugyanakkora a támogatása a diákok kedvezményes étkeztetésének, s ingyenes tankönyvellátásra is annyi jut, mint 2006-ban (10 ezer Ft/fõ/év). Újdonság viszont a minden diák után járó általános, tankönyvellátási hozzájárulás, amely ezer forint fejenként és évenként. A helyi közmûvelõdési és közgyûjteményi feladatok támogatása 2,66 százalékkal csökken, 1166 forintról 1135 forintra lakosságszám szerint. A fõvárosi és megyei közmûvelõdési és közgyûjteményi feladatokra pedig 7,12 százalékkal jut kevesebb megyénként, s a lakosságszám szerinti normatíva is 4,82 százalékkal csökken, lakosonként 375 forintra.

Több település burkolhatja az útjait A központosított elõirányzatok többsége a normatív hozzájárulásokhoz hasonlóan nominálisan változatlan marad 2007-ben. Számos növekvõ tétel is van azonban. Ilyen például a kisebbségi önkormányzatok mûködési támogatása, amelyre 14,7 százalékkal jut több. Igaz ebbõl több kisebbségi önkormányzat finanszírozását is kell megoldani, mint 2006. október elseje elõtt, beleértve az újonnan létrejött területi kisebbségi önkormányzatokat is. Negyvenkét százalékkal több pénzzel kívánja ösztönözni a törvényhozás a könyvtári és közmûvelõdési intézmények állománygyarapítását. Az érdekeltségnövelõ támogatás igénylésének feltételeirõl február 15-éig ad ki rendeletet az oktatási és kulturális miniszter. Majd háromszor annyi pénzt szánnak idén az úgyneve-

www.ame.hu 2007. január


Localinfo Önkormányzati Havilap zett helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadásokra, ami gyakorlatilag az intézményracionalizálásból fakadó végkielégítésekre nyújt fedezetet 9,1 milliárd forint erejéig. Százmillió forinttal hatszázmillió forintra nõ a martinsalakos házak lakóinak kártalanítási kerete. A 2006-os jövedelemdifferenciálódás mérséklését 7,2 milliárd forint szolgálja, ami 31 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi mértéket. Az uniós pályázati önerõ alap 7,4-rõl 10,1 milliárd forintra növekszik, ez 36,5 százalékos emelkedés. Az igénybevétel feltételeirõl új rendelet készül, amelyet március elsejéig ad ki az önkormányzati miniszter. A helyi közösségi közlekedést közel két és félszer annyi, 14,8 milliárd helyett 35,2 milliárd forint segíti idén és helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok kiegészítõ támogatása is megtöbbszörözõdik: a támogatás 355 millióról 1,9 milliárdra növekszik. A belterületi utak szilárd burkolattal való ellátását 2,3 milliárd helyett 2,5 milliárd forint támogatja idén (8,7%-os növekedés), s a fõvárosi kerületek mellett azok a városok igényelhetik, ahol 60 százaléknál nagyobb arányú a burkolatlan belterületi úthálózat aránya. (Eddig ez a limit 70 százalék volt.)

Kiegészítõ támogatások az oktatásra Érettségi vizsgákra már nem, csak szakmai vizsgák lebonyolítására fordítható az e célt szolgáló 470 millió forintos elõirányzat (Tavaly 1,3 milliárd forint állt rendelkezésre érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatására.) Ötmilliárd forintra csökkent a közoktatási intézmények szakmai és informatikai fejlesztésére szánt tavalyi 5,4 milliárdos keret (7,4%-os csökkenés). Új tételként 2,6 milliárd forint támogatja a különleges gondoskodást igénylõ gyermekek számára indított felzárkóztatását segítõ programokat. A támogatás igénybevételének részleteirõl március 15-éig ad ki rendeletet az oktatási miniszter. 2007. szeptember elsejétõl nyílik meg az a 300 millió forintos keret, amelyet a közoktatási törvényben

meghatározott minõségbiztosítási mérési, értékelési, ellenõrzési feladatokhoz igényelhetnek az önkormányzatok. A pedagógusok minõségi munkavégzését honoráló keresetkiegészítésre egymilliárd forint áll rendelkezésre, s a részletekrõl ez esetben is március 15-éig ad ki az OM szabályozást, akárcsak a pedagógiai szakszolgáltatások támogatásáról. Utóbbira 400 millió forintot található a központosított elõirányzatok között. A szociális szolgáltatások 150,9 millió forintos kiegé!

szítõ támogatásának felhasználási szabályairól a szociális miniszter rendelkezik, február 15-éig. Eddig a határidõig ad ki rendeletet a kormány a vizitdíj visszatérítésének részleteirõl is; erre 100 millió forintot irányoz elõ a büdzsé, amelybõl azon rászorultak támogathatók, akik 20-nál több alkalommal fordultak orvoshoz. Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye alacsonyan fekvõ városai számára új elemként jelenik meg az az 1,5 milliárd forintos támogatás, amely belterületi belvízrendezési célok támogatására igényelhetõ.

ART-m mozi, állatkert már nem preferált Ugyanakkor jó pár, 2006-ban még nevesítetten szereplõ tételt keresünk hiába a központosított elõirányzatok között. Eltûnt a gyermek- és ifjúsági feladatok 170 milliós kiegészítõ támogatása, a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének 750 millió forintos támogatása, az ART mozihálózat fejlesztésének százmillió forintos támogatása, a helyi önkormányzatok állatkerti 300 milliós támogatása, a pincerendszerek, természetes partfalak veszélyelhárítására szolgáló ötszáz millió forint, a múzeumok 300 milliós szakmai támogatása, az ECDL számítógép-kezelõi vizsga díjának visszatérítését szolgáló 60 millió forintos keret, a sportpályák felújításának 500 millió forintos kerete, a kistelepülések életmentõ készülékkel való ellátásának támogatása, amelyre 2006-ban 200 millió forint állt rendelkezésre és nem szerepel a szakiskola és szakközépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati oktatás 400 millió forintos támogatása sem.

A kistérségiek többõl gazdálkodhatnak Változatlan összegû a helyi önkormányzatok színházi támogatása (10,8 milliárd forint). A kötött felhasználású normatívák közül a közoktatáshoz kapcsolódók megegyeznek a tavalyival, kivéve a közalapítványok támogatása, amely 12,7 százalékkal nõ. A szociális kiegészítõ támogatások közül csak a jövedelempótló támogatások kiegészítése változik, mégpedig 19,6 százalékkal növekszik. Az önkormányzati hivatásos tûzoltóságok kötött felhasználású normatíváit is a változatlanság jellemzi. A kistérségi társulások támogatása azonban 25,3 százalékkal növekszik. Az emelkedés egy része az oktatás nagyobb mértékû támogatásából adódik; az oktatási normatívák igénybevételének rendje azonban átalakul; külön tétel például az iskolabusszal szállított gyerekek támogatása. Öt százalékkal nõ a mozgókönyvtárak támogatása, míg a belsõ ellenõrzésé változatlan. Nagy Ildikó Emese [email protected]

www.vahava.hu 2007. január

11

Szociálpolitika


Kompenzálnak, ahogy tudnak Nem ritka a városokban az ötvenszázalékos közmûdíj-e emelés sem A Localinfo által megkérdezett települések közül mindenhol nõnek a lakosság közmûterhei, hol kisebb, hol nagyobb mértékben – a helyhatóságok pedig mindenütt próbálják ezt kompenzálni, és különféle támogatásokat nyújtanak a rászorulóknak. Tatabányán a közgyûlés december végi rendkívüli ülésen döntött a közmûdíjak emelésérõl – tájékoztatta a Localinfót a település önkormányzata. A városatyák döntése értelmében a megyeszékhelyen közel ötven százalékkal emelkedett a lakossági távfûtés és a melegvíz-szolgáltatás díja. A helyhatóság tájékoztatása szerint a lakosság terheit enyhítheti a szociális alapon igényelhetõ távhõ-ártámogatás, amelyet az igénylõk a fûtési idényben havonta megkapnak. Ugyancsak könnyítés, hogy az önkormányzat lakásfenntartási, illetve adósságkezelési támogatással is segíteni tudja a rászorulókat. Tatabányán jelenleg 2 257 kérelmezõnek juttatnak lakásfenntartási támogatást, melynek átlagos összege 3 500 forint havonta. A helyi Népjóléti Iro-

ALKALMAZOTT LAKOSSÁGI, ILLETVE TERVEZET ÁRAK (víz+csatorna)

Forrás: Miskolc, Megyei Jogú Város

da tájékoztatása szerint az ügyfelek döntõ többsége a fûtéshez kéri a támogatást, mivel ennek fizetése jelenti a számukra a legnagyobb nehézséget – abban azonban nem biztosak, hogy a kompenzáció fedezni fogja a többletkiadásokat; hisz ezeket márciusban újabb árrendezés növeli majd. Azoknak, akiknek ez a támogatás nem elég, az önkormányzat átmeneti segélyt is utalhat. A településen a kérdésrõl három alkalommal tanácskoztak a városi közgyûlés képviselõi, míg végül mindössze egy-egy nem és tartózkodó szavazat mellett döntöttek a rendeletmódosításról. Nem volt ekkora egyetértés Gyõrben, ahol az ellenzékben lévõ szocialisták szerint túlzott mértékben emelte a ! 12

közmûdíjakat a jobboldali városvezetés; szerintük ezzel akartak kormányellenes hangulatot gerjeszteni. A meghozott döntés értelmében 64 százalékkal emelkedik a gáz ára azoknak, akik semmilyen támogatásban nem részesülnek. A helyi szocialisták szerint 30–32 százalékkal kellett volna csak emelni a díjakat. A város fideszes alpolgármestere, Németh Zoltán szerint az emelés a központi kormányzati intézkedéseknek tudható be, ráadásul a közgyûlés szocialista tagjai is megszavazták az elõterjesztést. Emelkednek a közmûdíjak Miskolcon is, ahol a távhõszolgáltatásért 17,4, a melegvíz-szolgáltatásért 10,7 százalékkal kell többet fizetni 2007-ben – tájékoztatta lapunkat az önkormányzat. A távfûtés és a melegvíz díja egyébként 2003 óta most elõször emelkedett a kelet-magyarországi nagyvárosban. Ugyancsak nõ a víz- és csatornaköltség, amit az év során két részletben emelnek: januártól 19 százalékkal, majd júliustól újabb 12,5 százalékkal kell többet fizetni ezekért a szolgáltatásokért. Két lépcsõben növelik a helyi közlekedés árait is: 2007elejétõl 25,3 százalékkal, amit júliusban újabb 13 százalékos emelés követ. A miskolciak januártól hat százalékkal fizetnek többet a szemétszállításért, valamint a temetkezési szolgáltatásért is. A helyhatóság jelentõs összegeket költ a lakosság terheinek enyhítésére, hiszen csak lakásfenntartási támogatásra – amit hétezer fõ kap meg – félmilliárd forintot fordítanak. Ugyancsak komoly összeget, kétszázmillió forintot költenek az adósságkezelési szolgálatra; ezt közel ezren veszik igénybe. Az önkormányzat ezenkívül harmincmillió forintot különített el lakbértámogatásra, amit ugyancsak körülbelül ezren igényelnek. Békéscsabán a szemétszállítási díjak 4,7, a közterülethasználati díjak 5,9, a víz- és csatornadíjak 6-6,5, az autóbusz-közlekedési díjak 6-7 százalékkal nõnek. A település decemberi közgyûlésén nemcsak az árakat, hanem a szociálisan hátrányos helyzetben lévõk lakhatását segítõ adósságkezelési szolgáltatás mûködtetésérõl szóló rendeletet is módosították. Ennek kapcsán felvetõdött, hogy a kormányzati megszorító intézkedések hatására jelentõsen fognak emelkedni a lakhatási költségek, s emiatt növekedhet azoknak a személyeknek és családoknak száma, akikamelyek emiatt adósságcsapdába kerülnek. Ezért a megelõzés érdekében a közgyûlés megvizsgálja annak a lehetõségét, hogy az adósságkezelési szolgáltatás – amelynek költségét a központi költségvetés kilencven százalékban finanszírozza – az önkormányzati lakbérhátralékon és a vízdíjtartozáson túl kiterjeszthetõ-e további adósságtípusokra.

www.miskolc.hu 2007. január

Dzindzisz Sztefan [email protected]

Közbeszerzés


Közbeszerzés a szakértõ szemével A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége 2006. november 2-3 3-á án A közbeszerzés elmélete és gyakorlata az Európai Unióban és Magyarországon címmel megrendezett konferenciájáról novemberi cikkünkben már tájékoztattuk az olvasókat. Ám a konferencián olyan sok fontos információ hangzott el, hogy ismét visszatérünk ezen szakmai fórum elõadásainak ismertetésére.

Bedekovics István, a Központi Statisztikai Hivatal fõosztályvezetõ-helyettese elõadásában a PPP-projektek statisztikai elszámolásával kapcsolatos sajátosságokra hívta fel a figyelmet. A KSH minõsíti az adott projektet abból a szempontból, hogy az megfelel-e az Eurostat elõírásainak, tehát PPP konstrukciónak minõsül-e. A gyakorlatban tehát elõfordulhat az, hogy a PPP-projektet megvalósító önkormányzat lefolytatja a közbeszerzési eljárást, de a megkötendõ szerzõdést a KSH nem minõsíti PPP-projektnek, a magánszféra beruházását nem tartja az államháztartáson kívül elszámolhatónak. Ez azt jelenti, hogy az állam nem támogatja a beruházást, nem vállalja az üzemeltetési-szolgáltatási díj részbeni megtérítését. A KSH nem lehet engedékeny e téren, hiszen az Eurostat az ellenõrzés során átminõsítheti a projektet, megvonva a PPP minõsítést, azaz az állam által nyújtott támogatás rejtett állami hitelfelvételnek minõsül; így pedig a beruházás teljes összege megjelenik az állami kiadások között, s ezáltal azonnali hiánynövelõ tényezõvé válik. A PPP-konstrukciók lényege az, hogy a három kockázati elembõl az építési kockázatot, valamint a rendelkezésre állási kockázat és keresleti kockázat közül legalább az egyiket a magánpartner viselje. Wéber László, a Magyar Építõ Zrt. vállalkozási és marketing igazgatója a Jogi és a PPP Munkabizottságok összevont szekció ülésén az ajánlattevõk szemszögébõl világította meg a PPP-konstrukció lényegét. Az elõadó három év tapasztalatait, a hároméves alkalmazás során felmerülõ kérdéseket, gyakorlati megoldásokat osztotta meg a hallgatósággal. Az elõadás kiemelkedõ értékét az adta, hogy az elõadó pragmatikusan közelítette meg a PPP-konstrukció lényegét. A teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány gondolatot az elõadásból: amennyiben az ajánlatkérõ mûszaki terveket bocsát az ajánlattevõk rendelkezésére, ez mennyiben érinti az építési kockázat átvállalását az ajánlatkérõ részérõl? Indokolt lenne egy tervpályázati eljárás beillesztése a folyamatba, hiszen a tervezési feladatok kezelése szükséges és elkerülhetetlen. Az ajánlattevõ igénye alapján létrehozandó projekttársaságról nem rendelkezik a közbeszerzési törvény, az erre vonatkozó törvényi rendelkezés nem csak a PPP-konstrukciók esetében lenne indokolt. A referencia követelmények meghatározása a PPP közbeszerzések esetén igen sajátos, hiszen a megkövetelt referenciákat elsõsorban építõipari cégek tudják produkálni, akik azonban nem feltétlenül szereztek gyakorlatot az üzemeltetésben is. !

Megjegyezzük, hogy a szekcióülésen részt vevõk közül többeknek az volt a véleménye, hogy a PPP elõnyeit háttérbe szorítja az Eurostat-elõírásoknak való megfelelés kényszere. A konferencián az elõadók, de a hallgatóság részérõl is felmerült a projekttársaság megítélésének kérdése. A közbeszerzési irodánk által bonyolított eljárásokban is felmerült már, hogy az ajánlattevõ bejelentette: nyertessége esetén projekttársaságot kíván létrehozni. Mint közbeszerzési eljárást bonyolító szakértõi szervezet, ezekben az esetekben azt az álláspontot alakítottuk ki, hogy mivel a közbeszerzési törvény nem rendelkezik arról, hogy az ajánlattevõ tetszése szerint, saját döntése alapján projekttársaságot alapíthat, ez a jog nem illeti meg az ajánlattevõt. A Kbt. 52.§ -a az ajánlatkérõ számára lehetõvé teszi, hogy közös ajánlattétel esetén konzorcium létrehozását követelje meg az ajánlattevõktõl nyertességük esetére. Ez nem azonos a projekttársasággal, hiszen több ajánlattevõi pozícióban levõ, szerzõdéskötéskor önállóan teljesítésre kötelezett cég együttmûködésérõl van szó, akik a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen vállalnak kötelezettséget az ajánlatkérõ felé a szerzõdés teljesítéséért. A Kbt. 91.§ (2) bekezdése szerint az ajánlatkérõ az eljárás nyertesével köteles szerzõdést kötni, a 304.§ (1) bekezdése szerint pedig a szerzõdést a nyertes ajánlattevõként szerzõdõ félnek kell teljesíteni. Mindez azt jelenti, hogy nincs joga az ajánlattevõnek projekttársasággá „vedleni“. A projekttársaságra azonban szükség van, és indokolt lenne ezen jogintézmény bevezetése a Kbt-be. Végezetül egy találós kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérõ akkor, ha az általa elõírt három alkalmassági követelmény mindegyikére külön-külön erõforrást biztosító szervezetet kíván bevonni az egyik ajánlattevõ?

Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva hivatalos közbeszerzési tanácsadó Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Szövetsége PPP Munkabizottsága társvezetõje Telefon: 0620 927-0910 E-m mail: [email protected]

www.kozbeszerzok.hu 2007. január

17

Európai Unió


Több pénz, egyszerûbb szabályok Új idõszámítás az uniós felzárkóztatási politikában Sokan tartottak attól, de eddig szerencsére megalapozatlannak bizonyult a félelem, hogy a 2004. májusában EU-ttaggá vált tíz ország nem lesz képes lehívni az elsõ évben „papíron” rendelkezésére álló felzárkóztatási támogatást. Kiderült, hogy a korábban oly sokat emlegetett abszorpciós (magyarul pénzfelhasználó) képességgel egyelõre nincs baj. A 2006-os év vége azért számít fontos mérföldkõnek, mert Magyarország taggá válása óta ez az elsõ év, amikor reális képet lehet kapni a strukturális és kohéziós támogatások felhasználásának eredményességérõl. Az év végén járt le ugyanis az a kétéves határidõ, amit a 2004-ben odaítélt strukturális Danuta Hübner források felhasználására kaptak az Unió tagállamai. Mint ismeretes, az „n+2es szabály” értelmében az adott tárgyévben a költségvetésbõl rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat legkésõbb a második év végéig fel kell tudni használni, különben elvész a pénz. Ennek megfelelõen a 2005-ös támogatási keretnél 2007 végén, a 2006-os esetében pedig 2008 végén lesz zárás. Hazánk 2004 és 2006 között összesen 2,83 milliárd euró támogatást kap(ott) az Európai Uniótól felzárkózásra, ami csak töredéke a 2007 és 2013 között rendelkezésünkre álló pénznek (2004-es árakon több mint huszonkétmilliárd euró). Brüsszelben ezért is óva intik az új tagállamokat attól, hogy a mostani kedvezõ részeredmények láttán elbízzák magukat. A 2,83 milliárd euróból 1,1 milliárd eurót a kohéziós alapokból folyósítja az EU nagy volumenû közlekedési és környezetvédelmi projektekre, a fennmaradó rész döntõen a strukturális alapból érkezik. A 2004 és 2006 között rendelkezésre álló strukturális támogatásoknak (1,64 milliárd euró) december eleji állás szerint valamivel több mint ötven százalékát használta fel Magyarország, amivel Szlovénia után az új tagállamok között a második legjobb eredményt mondhatja magáénak. Január elsejétõl már a felzárkóztatási politikában is megszûnt mindenféle különbségtétel az Európai Unió régi és új tagjai között (a legújabb két tagra, Romániára és Bulgáriára ez még nem érvényes). A nyolc közép- és kelet-európai új tagállam 2007 és 2013 között a pénzügyi transzfereknek köszönhetõen egyedülálló lehetõséget kap arra, hogy gyors ütemben fejlõdjön, s fejlettségben megközelítse az Európai Unió átlagát. Magyarország november végén az elsõk között nyújtotta be az Európai Bizottságnak a második Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT II.), más néven ! 18

a Nemzeti Stratégiai Referenciakeretet. Hazánk Ausztria, Lettország, Dánia és Lengyelország társaságában került az élbolyba a tervvel, amelyet még decemberben az operatív programok benyújtása követett. Az OP-k Brüsszelben való átadása után, és még jóval az operatív programok Bizottság által történõ elfogadása elõtt megkezdõdhet a 2007 és 2013 között a közösségi költségvetésbõl támogatott programok végrehajtása. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a programok elindításával kapcsolatos költségeket az Európai Unió 2007 januárja után megtéríti majd. Ha úgy tetszik, ez is az egyik figyelemreméltó könynyebbség lesz a felzárkóztatási politika végrehajtási szabályaiban 2007. január elsejét követõen. Danuta Hübner regionális politikáért felelõs biztos szerint az új szabályok egyszerûbbek lesznek az eddigiekhez képest, jobban decentralizálnak, nagyobb felelõsséget adva át a tagállamoknak és a régióknak, jobban ügyelnek majd az arányosságra, és jelentõs javulás következik be az átláthatóság terén, amennyiben a tagállamoknak nyilvánosságra kell majd hozniuk, hogy ki mennyi támogatásban részesül az uniós alapokból. Az egyszerûsítés jegyében az eddigi kilenc bizottsági rendeletet 2007-tõl egységes végrehajtási rendelet váltotta fel, egységes jogi kereteket teremtve a strukturális és a kohéziós alapok számára. Az operatív programok többségénél a közösségi helyett nemzeti szinten rögzítik majd a jogosultság szabályait. Mint ismeretes, jelenleg két különbözõ szabály létezik: egy az uniós büdzsébõl társfinanszírozott projektekre, egy pedig a kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott projektek esetében. Miközben a pénzügyi ellenõrzés szigorodik (a Bizottság ezentúl semmilyen kiadást nem fog visszatéríteni egy független testület igazolása nélkül), egy összeghatár alatt bizonyos pénzügyi ellenõrzéseket a nemzeti hatóságok hajthatnak majd végre. Elsõ alkalommal vezetik be a kiadások kötelezõ „pántlikázásának“ eljárását, aminek eredményeképpen a Bizottságnak elõször lesz pontos rálátása arra, hogy a források miként oszlanak meg az egyes célok között. Ugyancsak az újítások közé tartozik, hogy a jövõben mindenkinek elektronikus úton kell eljuttatnia a dokumentumokat Brüsszelbe, aminek révén az uniós költségvetés közel ötven százalékát elektronikus úton bonyolítják majd. Magyarország és más hasonló helyzetben lévõ új tagállamok számára jó hír, hogy a strukturális alapokból elõször válik támogathatóvá a lakás- és a házfelújítás; ez elsõsorban a szocializmus idõszakában épült panelházakat érinti majd. Gyévai Zoltán/Brüsszel

www.europa.eu 2007. január

Hirdetés


SAJÁT ERÕ ÉS FORRÁSKOMBINÁCIÓ Hogyan finanszírozzuk a pályázatokat? Az elkövetkezõ évek egyik leggyakrabban felmerülõ A hitelfelvétel mellett a saját erõ kötvénykibocsákérdése az lesz, hogy a megnyíló pályázati lehetõsétással is biztosítható. Ma már több bank nyújt segítségekhez miként tudják az önkormányzatok a szükséget kötvények kibocsátásához. ges forrásokat elõteremteni. Az ma már egyértelmûHitelfelvételnél és kötvénykibocsátásnál is gonen látszik, hogy a támogatásokért folyó verseny igen dot jelent, ha a település már rég túllépte a korrigált éles lesz, s azok a vezetõk, akik nem tudnak lépést saját bevétel szabta korlátot. (1990. évi LXV Törvény tartani, hosszú évekre vethetik vissza településük fej88. §.) Erre indították el az önkormányzati kezeslõdését. ségvállalást, mely valós segítség a települések számáA fejlesztések forrásszükséglete több részbõl tera. Bankok is vállalnak garanciabiztosítást. võdik össze. Ide tartozik az elõkészítés költségeinek, A támogatást megelõzõ hitelnek akkor van lega pályázati saját erõ, a közbeszerzés lebonyolítási inkább létjogosultsága, ha maga a pályázat nem tardíjának és a támogatást megelõzõ forrás biztosításátalmaz elõlegfizetési lehetõséget – bár sok esetben nak kérdése. még elõlegfizetés esetén is adódhatnak olyan esetek Az elõkészítési munka a projektötlet megszületéamikor szükség lehet erre a hitelfajtára. sétõl a pályázat benyújtásáig tart. A projekt jellegétõl A korábbi évek gyakorlata szerint – melyet függõen ez a szakasz több hónapot is igénybe vehet; remélhetõleg az új rendszer nem vesz át – a támogaNyirõ András különösen akkor, ha építés is kapcsolódik a pályázattások igénylésének, odaítélésének és folyósításának hoz, és a feltétel az engedélyezési terv megléte. folyamata rendkívül lassú és körülményes. A vállalE szakasz forrásigénye két részre bontható. A lekozók már rég elvégezték munkájukat, de pénzt még endõ és esetleg nyertes pályázaton belül illetve azon nem láttak, s joggal követelik azt az önkormányzakívül finanszírozandó rész. Az építéshez kapcsolódó toktól. Ez esetben szükség lehet ilyen, úgynevezett engedélyes terv költsége általában beépíthetõ a páfolyamatosan igénybe vehetõ hitel felvételére. Már lyázati támogatásba, s még ebbe a körbe kapcsolhavannak bankok, melyek e hiteleket biztosítani tudják tó néhány, a felkészüléshez indokolt elõkésztõ tanulmány is. A pályázatnormál feltételek mellett. írás általában nem tartozik a pályázatból finanszírozható költségek közé. Meg lehet állapítani tehát, hogy a pályázatokhoz szükséges források A konkrét lehetõségeket mindig a pályázati útmutatók tartalmazzák. hiteloldalról biztosíthatók, a hitelképesség javítható, és a garanciák megMa már vannak bankok, melyek általános, egy vagy többéves futeremthetõk. Mindehhez szakszerû folyamatmenedzsmentre, ésszerû tamidejû, forint- vagy devizaalapú hitellel finanszírozni képesek ezeket az forráskombinációkra van szükség – miként errõl a Localinfo decemberi elõkészítõ munkákat – megfelelõ biztosítékok mellett. számában megjelent cikkemben is utaltam. A pályázati saját erõ jelenti a nagyobbik feladatot. A források biztosításának van egy sajátos területe, mégpedig a Vannak települések, melyek nagyságrendjük, fekvésük, adottságaik, vállalkozói tõke és a lakossági saját erõ bevonása az önkormányzati vagy éppen az elmúlt évek rossz gazdálkodása miatt hátrányos helyzetforrások közé. Ma ennek számos és igen eredményes formája van a vároben vannak. Az objektív okokból hátrányos helyzetûek számára a tervek si tömbrehabilitációktól kezdve a csatornatársulásokon keresztül néhány szerint „Zászlóshajó“-programok indulnak a felzárkóztatás érdekében. PPP-konstrukcióban megvalósuló sikeres beruházásig. A pályázatok elõDöntõ módon ezen elmaradott települések és kistérségek saját erejét készítésének talán ez a rögösebb útja, de mindenképp a jövõ útja lehet. lesz hivatott támogatni az ez évi költségvetésben tervezett központi saját Egy felmérés azt mutatta, hogy az önkormányzati vezetõk szívesen erõ alap, mely jelenleg tízmilliárd forint, és miként a tájékoztatók tartalosztják meg jó megoldásaikat egymással, ha erre lehetõséget kapnak. mazzák, felülrõl nyitott. Erre építve indítjuk útjára fórumunkat; itt kérjük, ismertessék röviden, Akik számára ez a támogatási forma nem adott, azoknak – amenymiképp oldották meg vagy tervezik megoldani finanszírozási problémáinyiben erre saját költségvetésük nem nyújt fedezetet – a saját erõ biztokat. A Fórum címe: www.anco.hu/forums – ahol már egy rövid vitaindító sításának egyik fontos forrása lehet a jövõ év végéig meghosszabbított is található. infrastruktúra-fejlesztési hitel. Természetesen vannak más konstrukciók is, A lehetõségek tehát mindenki számára adottak. Cégünk, az András melyek alapján öt–hét évre lehet e célra hitelhez jutni. Mindezen típusú és Társai Szövetkezet e forráskombinációhoz, a projektek komplex kezehiteleknek egy korlátja van, mégpedig a korrigált saját bevétel. léséhez nyújt az önkormányzatoknak segítséget. Kérjük, keressenek benTekintettel arra, hogy a saját erõ biztosítása meghatározó az elkövet- nünket. kezõ évek pályázati munkájában, célszerûnek tûnik a hároméves köteleNyirõ András zõen elõremutató tervezésnél egy évvel hosszabb, legalább a választási ciklus végéig – még inkább 2013-ig – tartó hitelfelvételi tervet készíteni a Elnök prognosztizált korrigált saját bevételek alapján; ezáltal is meghatározva azt a felsõ plafont, mely a támogatásokhoz szükséges saját erõ biztosítáAndrás és Társai Szövetkezet sához mint adottság áll rendelkezésre. Erre építkezve lehet aztán évente Certificated Project Manager ütemezni a pályázati sajáterõ-igényeket. Okl. Közbeszerzési tanácsadó Ha már a hosszabb távú gondolkodásnál tartunk: a leendõ fejleszPályázatírás-Közbeszerzés-Projektmenedzsment tések eldöntésénél nem árt arra is gondolni, mibe fog kerülni a megvalóTel:06-20-9391691 sított, esetleg új beruházás éves mûködtetési költsége, s várható-e addigE-mail: [email protected] ra a saját bevételek olyan szintû növekedése, mely ennek finanszírozását Weboldal: www.anco.hu lehetõvé teszi. Tehát egyidejûleg bevételnövelési intézkedésekre is szükség lehet.

2007. január

19

Közigazgatás


Érd kiválna a budaörsi társulásból Nehezen egyeztethetõek a kistérségben a szegények és gazdagok érdekei Március 31-iig kezdeményezhetik a települések, ha másik kistérséghez szeretnének csatlakozni, netán új kistérséget szeretnének létrehozni. Érd – mivel úgy érzi, hogy a gazdag Budaörs miatt nem tud a település érdekeinek megfelelõ pályázatokon indulni – mindenképpen benyújtja kérelmét egy új kistérség létrehozására.

A változtatásokkal kapcsolatos döntéseknek megvannak kormányzat, amely a kistérségen belül csatlakozni kíván a törvényben meghatározott feltételei; például a kistérsé- a többcélú kistérségi társuláshoz, mivel ezt idõkorlát gi lehatárolás megváltoztatását csak az önkormányzati nélkül bármikor megteheti. A kiválásról hozott döntést viválasztásokat követõ hat hónapon belül lehet kezdemé- szont hat hónappal a tervezett végrehajtás elõtt kell megnyezni – tájékoztatta a Localinfót az Önkormányzati és hoznia az adott képviselõ-testületnek, amit a társulás Területfejlesztési Minisztérium. Ennek megfelelõen ilyen többi tagjával is köteles közölni. A többcélú kistérségi irányú kéréssel idén március 31-ig kereshetik meg a mi- társulásból való kilépést nem kell külön indokolnia a nisztériumot a helyhatóságok; ha kihelyhatóságnak. Arról a minisztérium csúsznak ebbõl a határidõbõl, akkor nem vezet nyilvántartást, hogy megnégy évig várniuk kell, mivel legközealakulásuk óta hány település lépett ki lebb csak a 2010-es önkormányzati a kistérségi társulásokból, ám állításuk választásokat követõen van erre leheszerint ez a tendencia inkább ellentétõségük. Ha a kezdeményezés pozitív tes irányú: a települések inkább belépfogadtatásra talál, akkor azt az önni akarnak. kormányzatokért felelõs miniszter viszi Érd öt másik településsel, Sóskúta kormány elé. tal, Pusztazámorral, Diósddal, TárnokA lehatárolás megváltoztatására kal és Százhalombattával ki szeretne irányuló kezdeményezés benyújtásalépni a budaörsi kistérségbõl, és egy új kor fontos kérdés a megfelelõ indoktársulást hozna létre – közölte a lás, hiszen a létrehozandó kistérséLocalinfo érdeklõdésére T. Mészáros geknek meg kell felelniük azoknak az András, a település polgármestere. alapelveknek, amelyeket már a létreHozzátette: erre azért lenne szükség, hozásukkor is követett a kormányzat. mert amikor a budaörsi kistérséget létIlyen például, hogy csak olyan kistérrehozták, nem a valós helyzetet vették T. Mészáros András ségek jöhetnek létre, amelyek valós figyelembe, hanem a statisztikai szákapcsolatokkal rendelkeznek, így mok tükrében döntöttek. Erre példa, hosszabb távon is képesek életben maradni. Az átsorolá- hogy az országos szinten is gazdagnak számító Budaörssi kérelem során igazolni kell azt is, hogy a meglévõ be- nek teljesen másfajta problémái vannak, mint a társulássorolással ellentétben a település jobban kötõdik a szom- ban lévõ többi településnek, így a kistérségben állandó a szédos kistérséghez. Ide tartozik, hogy egy új kistérség megosztottság, hogy milyen pályázatokon kellene indullétrehozásánál be kell mutatni, hogy az érintett települé- niuk. A polgármester példaként említette, hogy amíg a sek köre földrajzilag határos, erõs funkcionális kapcsolat járóbeteg-ellátás és a közúthálózat Budaörsön már teljevan közöttük, illetve hogy egy, vagy több központra szer- sen kiépült, addig Érden és a környékbeli településeken vezõdve képesek lennének a térségi feladatok ellátására. még nem valósult meg; azonban a kistérség éppen emiAz Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium att nem pályázik ilyen jellegû programokra. Így tehát a szigorúan ellenõrzi, hogy a beadványok megfeleljenek pályázatok egy részétõl automatikusan elesnek, ami beaz alaki követelményeknek, így meglegyenek a fontos láthatatlan hátrányokkal járhat a környékbeli települédokumentumok, képviselõ-testületi határozatok, stb. Az sekre nézve. A polgármester elmondása szerint a kiváláselbírálás során ugyancsak figyelembe veszik az indoklás sal kapcsolatban már felvették a kapcsolatot a kistérség megalapozottságát, a fogadó és az elbocsátó kistérségi többi tagjával, akik szóban támogatták a döntést, beláttársulások véleményét, a megyei területfejlesztési tanács va, hogy így lenne mindkét fél szempontjából a legelõszakmai állásfoglalását is. nyösebb. T. Mészáros András reményét fejezte ki, hogy Mivel a kérelmek benyújtásának határideje március mind az illetékes minisztérium, mind a kormány pozitívan végére esik, ezért végleges döntés a tavaszi parlamenti fogadja kérvényüket, hiszen újjászervezõdve könnyebbé ülésszak végére várható ebben a kérdésben. válik számukra a megfelelõ fejlõdés. Ennél jóval egyszerûbb helyzetben van az az önDzindzisz Sztefan [email protected] ! 20

www.erd.hu 2007. január

Környezetvédelem


Tudatosodó környezetvédelem a fõvárosban A budapestiek kétharmada kötelezõvé tenné a szelektív hulladékgyûjtést Egyre több fõvárosi használja a szelektív hulladékgyûjtõ-sszigeteket, viszont tájékozottságuk nem teljes körû hasznukat illetõen – derül ki a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ felmérésébõl, amelyben a szelektív hulladékgyûjtés lakossági megítélését vizsgálták. A szelektív hulladékgyûjtési program ismertsége az utóbbi években nem változott; maradt a nyolcvanszázalékos határon. A fõvárosi lakosság a szelektív hulladékgyûjtés témakörét körülbelül ugyanazon a fontossági szinten kezeli, mint az épületek állapotának javítását vagy a zöldterületek növelését: a megkérdezettek kilencven százaléka szerint ezek igen fontos problémái Budapestnek. A környezetvédelem azonban továbbra sem a legfontosabb terület, hiszen a hagyományos problémák, mint az egészségügy, a közbiztonság, vagy az utak állapota a többség számára még mindig fontosabb megoldandó feladat. Ide kapcsolódik, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos állításokkal a megkérdezettek döntõ többsége, több mint kilencven százaléka egyetértett, és több mint nyolcvan százalék azt az állítást is helyeselte: „Szégyellnivaló, ha egy európai fõvárosban nincsen szelektív hulladékgyûjtés“. Még mindig pesszimisták viszont a fõvárosi háztartásvezetõk a szelektív hulladékgyûjtés sorsával kapcsolatban: a megkérdezettek többsége egyetértett azzal az állítással, miszerint „Bármit is teszünk, a fõvárosiak többsége nem gyûjti szelektíven a hulladékot, csak egy lelkes kisebbség ügye az egész“. Mindezek ellenére igen ismert a szelektív hulladékgyûjtés jelentése (kilencvenhét százalékos), ám a megkérdezetteknek mindössze nyolcvan százaléka tudott arról, hogy ez a projekt már beindult a fõvárosban. Elmondható, hogy a budapestiek jellemzõen tudják, hogy mely hulladékfajtákat lehet elhelyezni a szelektív hulladékgyûjtõ-szigeteken: általában az üdítõitalok mûanyag palackjait, az üvegpalackokat, az újságpapírt, az üdítõitalok fémdobozát és a kartondobozokat említették; ám érdekes, hogy bizonytalanság van azzal kapcsolatban, milyen hulladékot nem szabad a konténerekbe rakni. A vizsgálatból kiderül: a többség örömmel látja, hogy nõ a budapesti szelektív hulladékgyûjtõ-szigetek száma, amit jól mutat, hogy a felsorolt hulladékgyûjtõ helyek közül legdinamikusabban a szelektív hulladékgyûjtõ-szigetek „észlelése” nõtt az elmúlt években. Tavaly a megkérdezettek közel nyolcvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy van ilyen a közelében. !

Érdekesség, hogy a fõvárosiak nagy részénél a környezettudatos viselkedés mára normává vált: a válaszadók tudják, hogy ez lenne a helyes magatartás. Ennek megfelelõen egyre többen használják is ezeket a konténereket; 2004-ben még a megkérdezettek harminc százaléka mondta, hogy hetente használja a hulladékgyûjtõ szigeteket, tavaly azonban már kétszer ennyien, a fõvárosi háztartások közel hatvan százaléka használja legalább hetente egyszer ezeket. Az is kiderül a felmérésbõl, hogy lusták a budapestiek – akik úgy nyilatkoztak, hogy van szelektív hulladékgyûjtõ-sziget a közelükben, ám mégsem használják, döntõ többségükben azzal indokolták ezt, hogy túl messze van. Azoknak viszont, akiknek a lakóhelyéhez közel nincs hulladékgyûjtõ sziget, állítják: kétharmaduk biztosan vinne, további ötödük pedig valószínûleg vinne szemetet a hulladékszigetre. Ugyancsak érdekesség, hogy a válaszadók többsége – kétharmada – valamilyen szinten kötelezõvé tenné a szelektív hulladékgyûjtést; közel harmaduk mindenfajta hulladék esetében, egyharmad pedig csak bizonyos típusú hulladékoknál. Munkatársunktól

www.studiometropolitana.hu 2007. január

21

Pályázatok


P á l y á z a t f i g y e l õ Új lakóotthonok létesítése fogyatékossággal élõ emberek részére Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium A pályázatról: A családban élõ, felnõtt korú, fogyatékossággal élõ személyek önálló életvitelének elõsegítése. • A lakóotthoni férõhelyek számának növelése • Új munkahelyek létrehozása A program teljes költségvetése 689 487 000 Ft, melyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium bocsát rendelkezésre, melybõl e pályázat keretében pénzbeli támogatásra fordítható összeg 650 458 000 Ft. A program kétfordulós pályázati rendszerben kerül lebonyolításra. Az elsõ fordulóban a pályázók által benyújtott pályázati ûrlap és tervvázlat kerül bírálatra. A szakmai minimumküszöböt elérõ pályázók lehetõséget kapnak a második fordulóban való részvételre, amelyben a benyújtott engedélyezett tervek, illetve a közbeszerzési terv alapján kerülnek kiválasztásra a támogatott pályázatok. A támogatás összege: Forrás méretének maximuma: 80 000 000 Ft. Saját forrás méretének minimuma: 10 %. A forrás típusa: Vissza nem térítendõ támogatás Támogatható tevékenységek: • Projektmenedzsment • Közbeszerzési és engedélyezési eljárás lebonyolítása • Ingatlanvásárlás: építési telek, épület vásárlása • Lakóotthon felépítése, meglévõ épület lakóotthonná történõ átalakítása • Lakóotthon felszerelése és a berendezéshez szükséges eszközök megvásárlása Pályázhatnak: Egyéb / Egyéb Vállalkozás / Középvállalkozás Vállalkozás / Mikro- és kisvállalkozás Vállalkozás / Nagyvállalatok Önkormányzat / Megyei Önkormányzat / Települési Önkormányzat / Önkormányzati társulás Beadási határidõ: 1. forduló benyújtási határideje: 2007. február 15. 2. forduló benyújtási határideje: 2007. június 30. A forrás érvényességének kezdete: 2006. 12. 20. szerda 16:15 A forrás érvényességének vége: 2007. 02. 15. csütörtök 23:59 Forrás kódja: P26/2 Információ: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Budapest, Dózsa György út 144. Levelezési cím: 1243 Budapest, Pf.: 630. Tel.: (1) 239 5295; Tel./Fax: (1) 239 5954. Honlap: www.foka.hu

22

Pályázat a szenvedélybetegek egészségügyi ellátásának támogatására Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium A pályázat célja: elsõsorban a drogbetegek egészségügyi ellátásának javítása, a szenvedélybetegeket ellátó egészségügyi ellátórendszer mûködési költségeinek kiegészítõ támogatása. Pályázni lehet a szenvedélybetegek egészségügyi ellátásával foglalkozó intézmények, szervezetek mûködésének támogatására, a diagnosztikus lehetõségek bõvítésére, új ellátási szükségletek (pl. kettõs diagnózisú betegek) kielégítését célul tûzõ, beruházás nélküli fejlesztésekre, a magasabb színvonalú egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások (pl. pszichotherápia, testi szövõdmények gyógyítása stb.) megteremtésére, a komplex szolgáltatások kialakításához szükséges humánerõforrás-igények támogatására. A pályázat keretében támogatás nyújtható az adott szervezet mûködésével összefüggésben felmerült költségek fedezetére, ezen belül pl. közüzemi számlák kiegyenlítésére, bérleti díj fedezésére, személyi juttatásokra, a szolgáltatás megvalósításához szorosan kapcsolódó dologi kiadásokra, szakmai program végzéséhez szükséges fogyóeszközök beszerzési költségeire. A személyi juttatások a támogatási összeg 20%-át nem haladhatják meg. A pályázó által biztosítandó önrész minimum a bekerülési költségek 10 %-a. Az önrész minimum 50 %-ának készpénzben kell rendelkezésre állnia, a fennmaradó 50 %-ot fedezhetik önkéntes közérdekû munka forintosított értékével. A támogatás összege: a nem beruházás jellegû forrás méretének minimuma: 100 000 Ft, maximuma: ötmillió forint. Saját forrás méretének minimuma: 10 %. A forrás típusa: Vissza nem térítendõ támogatás A forrás érvényességének kezdete: 2006. 12. 20. szerda 15:54 A forrás érvényességének vége: 2007. 01. 26. péntek 23:59 Pályázhatnak: Civil szféra / Alapítvány (közhasznú) Civil szféra / Alapítvány (nem közhasznú) Civil szféra / Egyesület (közhasznú) Civil szféra / Egyesület (nem közhasznú) Civil szféra / Egyéb Egyéb / Egyház Egyéb / Egyéb Egyéb / Köztestület Egyéb / Társulás Önkormányzat / Megyei Önkormányzat / Települési Önkormányzat / Önkormányzati alapítású közalapítvány Önkormányzat / Önkormányzati intézmény (részben önálló)

2007. január

Pályázatok


P á l y á z a t f i g y e l õ Önkormányzat / Önkormányzati intézmény (önálló) Önkormányzat / Önkormányzati tulajdonú társaság Önkormányzat / Önkormányzati társulás Beadási határidõ: 2007. január 26. péntek 24.00 óra. Forrás kódja: KAB-ELF-06 Információ: Mobilitás Pályázati Igazgatóság 1145 Budapest, Amerikai út 96.

Munkahelyi Gyakorlat Program telepítése és a Munkáltatók felkészítése módszertan kidolgozása Kiíró: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Pályázat célja: A készségfejlesztõ speciális szakiskolákban, illetve speciális szakiskolákban tanuló sajátos nevelési igényû fiatalok felkészítése a nyílt munkaerõpiacon történõ munkavállalásra, illetve a program hatékony megvalósítását segítõ, Munkáltatók felkészítése címû módszertan kidolgozása. Pályázni lehet vissza nem térítendõ támogatásra: – az FGYK által 2006-ban meghirdetett Fogyatékos fiatalok foglalkoztatásának elõsegítése – a Munkahelyi Gyakorlat bevezetésének támogatása (pr. kód: 6801) címû pályázat nyertes pályázói – (készségfejlesztõ) speciális szakiskola programot megvalósító munkatársai – részére a program megvalósítását segítõ pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítására (a módszertanhoz igazodóan: intenzív felkészítõ tanfolyam megvalósítására, folyamatos szakmai konzultáció biztosítására a programot újonnan megvalósító intézmények részére, helyszíni szakmai tanácsadásra, az intézmények programmegvalósításához kapcsolódóan); – a Munkahelyi Gyakorlat program hatékony megvalósítását segítõ Munkáltatók felkészítése címû módszertan kidolgozására (a módszertanhoz kapcsolódó oktatófilm, tájékoztató füzet elkészítésére, a módszer tesztelésére a Munkahelyi Gyakorlatot bevezetõ iskolákban, a kidolgozott módszertanról tájékoztató nap megtartására, melyen a témában érintett szolgáltatók, munkaadók, intézmények és a szakképzésfejlesztésben érintettek megismerkednek a fejlesztéssel, a módszertan megismertetésére a programot mûködtetõ intézmények képviselõi részére kétnapos tréning keretében, a munkaügyi központok, kirendeltségek számára tájékoztató nap tartására a módszertan megismerése céljából). Pályázhatnak: civil szervezetek, pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények, melyek szakmai szolgáltatást nyújtanak közoktatási intézmények számára. Civil szféra / Alapítvány (közhasznú) Civil szféra / Alapítvány (nem közhasznú)

Civil szféra / Egyesület (közhasznú) Civil szféra / Egyesület (nem közhasznú) Civil szféra / Egyéb Egyéb / Egyéb Önkormányzat / Önkormányzati intézmény (részben önálló) Önkormányzat / Önkormányzati intézmény (önálló) A támogatás összege: elosztható keretösszeg: 9 300 000 forint Beadási határidõ: folyamatos Információ: 1054 Budapest, Báthory u. 10., I. emelet 103. szoba, T: (1)302 3006, 302 3007, 473 0977. Ebben a pályázati kiírásban egy pályázót támogat a Közalapítvány. A pályázati program megvalósítási idõszaka: 2006. szeptember 1. – 2007. szeptember 15. A támogatási összeg elszámolásának határideje: 2007. szeptember 31. Az elszámolás módját a támogatási szerzõdés 2. számú melléklete (elszámoló lap) fogja tartalmazni. Egy pályázó csak egy pályázatot adhat be! Kérjük, hogy a pályázati dossziét figyelmesen olvassák el, hiánypótlásra nincs lehetõség!

Beruházás a XXI. Századi Iskolába Hitelprogram Kiíró: Magyar Fejlesztési Bank Rt. A pályázatról: A Közoktatásról szóló törvény szerinti, közoktatási célú ingatlan – számviteli jogszabályok szerinti – -beruházás, -felújítás és -rekonstrukció. A beruházás bruttó összegének 10 %-a adósminõsítési osztályba sorolástól függetlenül. Saját erõként elfogad a Bank egyéb igazoltan meglévõ forrást is (egyéb forrás lehet pl.: vissza nem térítendõ támogatás.) Önkormányzatok és egyházak esetén a törzsvagyonba nem tartozó, terhelhetõ vagyonelemekre a hitelösszeg 100%-ig zálogjog, melynek fedezeti értékét a Bank Fedezetértékelési Szabályzatában meghatározott korrekciós szorzók nélkül, a piaci vagy a könyv szerinti érték alapján kell meghatározni Pályázhatnak: A Közoktatásról szóló törvényben meghatározott, közoktatási intézményt fenntartó – tulajdonos és/vagy mûködtetõ – szervezetek, illetve ezek 100 %-os tulajdonában lévõ gazdasági társaságok melyek rendelkeznek a hitel felvételéhez szükséges OM támogató javaslattal. Közoktatási együttmûködés alapján több önkormányzat Közoktatási Társulása révén mûködõ oktatási intézmény esetében a gesztor önkormányzat lehet a hitelfelvevõ. Beadási határidõ: folyamatos Információ: Magyar Fejlesztési Bank Rt http://www.mfb.hu/index.php?pageid=187

2007. január

23

Visszatekintõ


Decemberben történt – Decemberben történt Hatmillió eurós beruházás Tatán

Egymilliárdos hiány Veszprém megyében

A német Gedia karosszériaelem-gyártó cég hatmillió eurós beruházással üzemet épít Tatán, mellyel nyolcvan–száz munkahelyet teremt. A vállalkozás az új üzem felépítéséhez hét hektár területet vásárolt meg az ipari parkból. Elsõ lépcsõben az ingatlanból 3 500 négyzetmétert építenek be, a csarnokban már 2007 õszén termelni szeretnének – jelentették be a cég képviselõi az önkormányzattal kötött együttmûködési megállapodás aláírásakor. A megállapodás aláírása elõtt Kilián Csaba, az ITDH befektetési igazgatója kiemelte, hogy a Suzuki jelenlegi kilencven-százezres kapacitásának tervezett megháromszorozása a közelmúltban több jelentõs beszállítót is arra ösztönzött, hogy a gyár közelében telepedjen le. 2006.12.08.

Lemondott Forró polgármestere Lemondott posztjáról, és hivatalosan is átadta az ügyek intézését az alpolgármesternek Gergely Zsolt, a BorsodAbaúj-Zemplén megyei Forró község október elsején megválasztott polgármestere. „A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat közgyûlése novemberi alakuló ülésén a testület alelnökének választott, és mivel a települési polgármesteri tisztség és ez a poszt nem fér össze, ezért mondtam le” – indokolta döntését Gergely Zsolt. Tájékoztatása szerint november 30-i dátummal mondott le a polgármesterségrõl, és december 8-án adta át hivatalosan is az ügyek intézését az alpolgármesternek, aki az idõközi polgármester-választásig teljes jogkörrel vezeti az abaúji település önkormányzatát. Gergely Zsolt, aki a Fidesz–KDNP közös jelöltjeként indult az október elsejei helyhatósági választáson, három polgármesterjelölt közül kapta a legtöbb szavazatot; 709 voksoltak rá, a szavazatok 51,08 százalékát szerezte meg. 2006.12.11.

Üdülõcentrum és lakópark a Bakonyban Üdülõcentrumot és lakóparkot építenek a Bakonyban, Farkasgyepû községben – közölte a település polgármestere. Több hektárnyi területen már 37 lakó- és 18 üdülõtelket alakítottak ki – tette hozzá Csõbör Károly. A polgármester elmondta: négy lakótelket már értékesítettek, s azokon az építkezést is megkezdték. Közlése szerint egy telek teljes közmûvesítése kétmillió forintot tesz ki. Az önkormányzat a terület értékesítésére és a fejlesztés megvalósítására egy magánbefektetõvel közösen létrehozta a Gyepû Vagyonhasznosító Kft.-t – tájékoztatott a polgármester. 2006.12.13. 24

Egymilliárd forint hiányzik a Veszprém megyei önkormányzat 2007. évi költségvetésébõl, a tavalyihoz képest – mondta a testület elnöke a megye és a megyeszékhely vezetõi közötti egyeztetést követõ sajtótájékoztatón Veszprémben. A feladatok ugyanakkor nem csökkentek, ezért egyes területek átalakításáról, szervezeti egyszerûsítésrõl, illetve a megyeszékhellyel közös intézményi mûködtetésrõl kellett dönteni– tette hozzá Lasztovicza Jenõ. A megyei közgyûlés elnökének közlése szerint a veszprémi önkormányzat a megyei kórház gép-mûszerbeszerzésére szánt 2007-es keretét a 2005-öshöz képest tíz százalékkal megemelte, ami így huszonötmillió forintot tesz ki. Lasztovicza Jenõ rámutatott: a kórháznál a legsürgetõbb mûszerbeszerzések is legalább százharmincmillió forintba kerülnek idén. Debreczenyi János, Veszprém polgármestere elmondta: a kórházi mûszerbeszerzés támogatásán túl még ötvenmillió forinttal járulnak hozzá más, Veszprémben lévõ, de megyei fenntartású intézmény mûködéséhez. Ez szintén tíz százalékkal több a 2005-ös támogatásnál. A házi- és gyermekorvosi ellátást, illetve a gyógyszertári ügyeletet átszervezik, egyszerûsítik (ennek kidolgozására közös munkabizottságot hoztak létre); a városi ügyeleteket lényegében a megyei kórház rendszerébe kívánják integrálni – tette hozzá a polgármester. Pálfy Sándor, a Veszprém megyei önkormányzat alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-ben csak a megyei kórház esetében több mint hatszázmillió forintot tesz ki a hiány – a most is már meglévõ több száz milliós tétel mellett –, s szerinte nem kizárt, hogy jövõre másfél milliárd forintnyi összeg hiányozni fog a kötelezõ feladatok ellátásához. 2006.12.13.

A mezõkövesdi repülõtér hasznosításáért lobbiznak A helyi repülõtér hasznosításáért lobbizik a dél-borsodi Mezõkövesd önkormányzata, ennek megvalósítását segítheti a Vidéki Repülõterek Szövetsége – mondta Tállai András, a város polgármestere. „Azért hívtuk meg a szövetség tagjait, hogy megtekintsék a volt katonai repülõteret, amely már másfél évtizede áll üresen, és szeretnénk, ha végre érdemi lépések lennének hasznosítása ügyében“ – tette hozzá. Az önkormányzat szerint ugyanis a jelenleg állami tulajdonban lévõ hatszáz hektáros terület az Észak-magyarországi Régió egyik legnagyobb fejlesztési projektje lehet: a tervek alapján egy logisztikai központot és ipari parkot alakítanának ki, amellyel több ezer munkahely jönne létre. Tállai András véleménye szerint a térség fejlõdésében fontos szerepet játszana a mezõkövesdi repülõtér, ezért a 2007 és 2013 közötti II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a ROP részeként pályáznak a kialakításhoz és rekonstrukcióhoz szükséges forrásokra. 2006.12.14.

2007. január

Visszatekintõ


Decemberben történt – Decemberben történt Idõközi választás három zalai községben Idõközi választást tartottak három Zala megyei községben: Csonkahegyháton a polgármester, Boncodföldén és Hottón öt-öt képviselõ személyérõl döntöttek. Csonkahegyhát 281 választásra jogosult lakójából 213-an járultak az urnához, közülük 205 érvényes szavazat alapján dõlt el a három független és az egy Fidesz–KDNP-s polgármesterjelölt versengése. A Göcsej tájegységbeli község új polgármestere 97 szavazattal a függetlenként indult Salamon Mária, az általános iskola élelmezésvezetõje lett – tájékoztatott Salamon Henrietta körjegyzõ. A két ellenzéki párt második helyen végzett közös jelöltje 50, a további két független induló 37 illetve 21 voksot kapott. A megyeszékhelyhez közeli két község egyikében, Hottón az arra jogosult 280 választó közül 105-en voksoltak az öt képviselõi helyért induló nyolc független jelöltre. A választás érdekessége volt, hogy az ötödik és a hatodik jelölt szavazatazonossága miatt egy mandátumról sorsolással döntöttek. A képviselõ-testület minden tagja új, életkoruk átlaga nem éri el a negyven évet – közölte Kamasz László, a helyi választási bizottság elnöke. Boncodfölde 228 választásra jogosult lakójából 84-en szavaztak – valamennyien érvényesen – a függetlenként indult hét jelöltre. A befutó öt képviselõ közül ketten az elsõ választási ciklusukat kezdik – tudatta Végh Erika, a szavazatszámláló bizottság elnöke. Csonkahegyháton október 1-jén kilenc jelölt közül sem tudtak polgármestert választani szavazategyenlõség miatt. A két másik kisközségben a megfelelõ számú kislistás jelölt hiányában maradt el a helyi képviselõk megválasztása. Ezért kellett mindhárom településen idõközi választást tartani. 2006.12.18.

Kerékpárút a Tisza-ttónál Új kerékpárutat adtak át a Tisza-tó Tiszaderzs-TiszaszõlõsTiszafüred közötti töltésszakaszán; a 13,7 kilométeres új szakasz egy 315 millió forintba kerülõ árvízvédelmi és turisztikai beruházás befejezéseként készült el. A Tisza-tó partján mostantól Kiskörétõl Tiszafüredig lehet kerékpározni – mondta az átadás alkalmából Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára Tiszaderzsen. A projekt megvalósítását a Regionális Operatív Program forrásai biztosították, az elnyert támogatás 299,2 millió forint volt. A szükséges önrészt – összesen 15,75 millió forintot – a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint Tiszaderzs, Tiszaszõlõs, Tiszafüred település önkormányzatai, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Önkormányzat és a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács biztosította. A beruházás eredményeképpen a Tisza-tó bal parti töltésén Kisköre és Tiszafüred között folyamatos, mintegy harminc kilométeres kerékpárút alakult ki. 2006.12.18.

Fészekrakó program Gyöngyösön A gyöngyösi önkormányzat által indított helyi Fészekrakóprogram keretében negyvenegy új lakást adtak át a Heves megyei településen. A magántõke bevonásával felépült társasház megvalósításához jelképes áron biztosította a telket a város, illetve hatszázezer forintnyi vissza nem térítendõ támogatást kaptak a pályázaton nyertes családok. Ugyanakkor azt is kikötötte az önkormányzat, hogy a négyzetméterenkénti ár nem haladhatja meg a 165 ezer forintot. A beruházás keretében 53, 55 és 60 négyzetméteres, többségében egy plusz két félszobás lakásokat alakítottak ki, emellett parkolóhely áll a lakók rendelkezésére. 2006.12.19.

Biobrikettprogram Keszthely-H Hévízen Az országban egyedülállónak ígérkezõ, legalább tíz települést érintõ biobrikett-üzemhálózat kialakításáról hozott elvi döntést a Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás. Csaknem 110 000 tonnányira becsült mezõ- és fagazdasági hulladék keletkezik évente a társulás huszonhét tagtelepülésén, s ebbõl a mennyiségbõl mindössze öt-nyolcezer tonnát hasznosítanak. A kistérség sok ezer hektárnyi gazdálkodási területén keletkezõ kukorica-, napraforgó- és repceszár-, illetve szalma-, és nádhulladék, a metszések után maradó ágés szõlõvesszõ-hulladék, az erdei gally jelentõs része kárba vész, pedig ezek szárított aprítékából a barnaszénével azonos hõenergiájú brikett préselhetõ – közölte Kindl György, a keszthelyi Visius Kft. ügyvezetõ igazgatója. Egy-egy községben aprító, szárító és brikettprés-gépekkel mûködõ, százszázhúsz négyzetméteres – akár régi épületekbõl átalakítható – csarnokot építenének. Ezek egyenkénti beruházási költsége 16–25 millió forint. Hozzátette: mázsánként kétezerötszáz-háromezer forint átvételi árral számolva az alapanyag-begyûjtõk – többségében hátrányos helyzetû lakosok – biztos jövedelemhez juthatnának, a brikettüzemek pedig közvetlenül harminc-negyven embert foglalkoztatnának. 2006.12.20.

Meghalt a tûzben a polgármester Leányfalu polgármestere halt meg december végén, amikor a Pest megyei település egyik házában tûz ütött ki – közölte Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság szóvivõje. Várady-Szabó Mihály polgármestert és egy másik embert a tûzoltók mentették ki, ám a polgármester a helyszínen életét vesztette. A háromszintes családi ház tetõterében eddig tisztázatlan okból csaptak fel a lángok. 2006.12.30.

2007. január

25

Településmarketing


Község, amely pályázatokból él „Ha csak harmincezret lehet nyerni, Tápiógyörgye akkor is elindul“ Három év, közel százötven pályázat, ötszázmillió forint elnyert összeg, nyolcszázmilliónyi beruházás – ez Tápiógyörgye mérlege. A Pest megyei község szinte bárkit megszégyenítve tud pályázni, így kerülheti el a legtöbb kistelepülést sújtó legnagyobb fenyegetést, az elnéptelenedést. A település 2005-b ben elnyerte a hazai Falumegújító címet, 2006-b ban pedig második lett az európai falumegújítási versenyen. Lényegtelen, hogy egy pályázat harmincezer forintos vagy hatvanmilliós, Tápiógyörgye indul rajta – nyilatkozta a Localinfónak Varró István, a település polgármestere. Elmondta, hogy ennek a mentalitásnak köszönhetõen az utóbbi három évben ötszázmillió forintot nyertek a különbözõ hazai és európai uniós pályázatokon, így összesen nyolcszázmillió forintos beruházás valósulhatott meg a csaknem négyezer lakosú községben. A háromszázmilliós önrész egyharmadát hosszú lejáratú hitellel fedezte a település, míg a maradék kétszázmillió forintot Tápiógyörgye gazdálkodta ki. Hogy ez hogyan lehetséges? Varró István elmondta, hogy a községben kis létszámmal mûködik a hivatal, és ezen felül is mindenhol próbálnak spórolni – például nem osztogatnak jutalmakat –, így rendkívül alacsony a mûködési költségük. Ez azonban nem lenne elég a kétszázmillió forint elõteremtésére: fontos szempont még, hogy a fejlesztések célja szinte kivétel nélkül a bevételek növelése. Ennek megfelelõen a szolgáltató jelleget erõsítik a településen, így

Localinfo

modernizálták a helyi strandot, az ifjúsági tábort, az erdei iskolát – ez utóbbinak például már közel száz százalékos a kihasználtsága. De növelik a bevételeket azzal is, hogy alvállalkozóként az önkormányzat végzi a szennyvíztisztítást, valamint a szemétszállítást is. Az elmúlt években ennek megfelelõen sok beruházás zajlott a településen. Ezek közül néhány: a templom felújítása, a két fõtér teljes rekonstrukciója, az iskola modernizálása, köz- és kerékpárút-építés, színházkorszerûsítés, vagy például a helyi óvoda teljes korszerûsítése százmillió forintból. A pályázatoknál nagyon fontos, hogy a terveket elõre készítsük el, ne az alapján pályázzunk, hogy mire lehet – adott jó tanácsot a Localinfo kérésére a többi kistelepülésnek Varró István. Elmondta: legelõször azt kell meghatározni, hogy mi a pályázó és a környezõ települések érdeke, mivel gyakran érdemes összehangoltan indulni a különbözõ tendereken. A pályázatoknál fontos szempont, hogy van-e munkahelyteremtõ hatás; mivel a kistelepülések egyik legnagyobb gondja, hogy egyre többen költöznek el. Ugyancsak elõsegítheti a sikeres pályázatot, hogyha az adott település képviselõi minden lehetséges a pályázatokkal kapcsolatos munkamegbeszélésen, képzésen részt vesznek – közölte az EUpályázati szakértõi címmel is rendelkezõ polgármester. A pályázatok sikeressége a kapott díjakban is megmutatkozik, hiszen Tápiógyörgye 2005-ben hazai Falumegújítási díjat kapott, míg tavaly második helyezést ért el az európai falumegújítási versenyen. Dzindzisz Sztefan [email protected]

Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja

Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected]

Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected]

Tervezõszerkesztõ: Neményi Zsolt

Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft

A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.

26

2007. január

Lecsapolt vízfejek. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap

Recommend Documents