Közbe' szerez. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap

Jegyzet

Localinfo Önkormányzati Havilap

Közbe' szerez

Tartalomjegyzék X

Reflektorban a költségvetés 4–10. oldal

X

Módosul a közbeszerzési törvény 11–13. oldal

X

Közbeszerzési tanácsok 14. oldal

X

Brüsszelbõl jelentjük 19. oldal

X

Luxus a luxusadó? 20–21. oldal

X

Kárpát-medence 22. oldal

X

Távhõkedvezmény nyugdíjasoknak 24. oldal

X

Fiatalít az internet 25. oldal

X

Visszatekintõ 28–29. oldal

X

Gyöngyös ragaszkodik Mátrafüredhez 30. oldal

A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos, felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, álláspontját az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail: [email protected]

Minden tíz közbeszerzésbõl kilenc tisztességtelenül bonyolódik – állítja egy neves szakértõ. Bár ilyenkor jól esne szörnyûlködni, és sokatmondóan bólogatni, én mégsem hiszem el ezt az adatot. Noha kétségtelenül akadnak bajok a közbeszerzéssel, azért ennyire nem rossz a helyzet. S mint általában, ezúttal sem a szélsõségekben rejlik az igazság. Vagyis nem igazolódott sem az a várakozás, hogy a közbeszerzési eljárások alkalmazásával teljes mértékben kizárható lenne a korrupció, ámde az sem, hogy ez az egész csak arra jó, megnehezítse a különbözõ projektek megvalósítását, miközben a nyertesek továbbra is ugyanazok lesznek, akik e nélkül is befutottak volna. A valóság nem teljesen fekete, és nem is patyolatfehér. A közbeszerzés mindinkább tért hódító gyakorlata – tavaly például megduplázódott az elõzõ évhez képest az összérték – igenis átalakította a gondolkodást és a praxist az állami- és az önkormányzati szférában. Míg korábban semmiféle erõfeszítést nem kellett ahhoz tenni, hogy az "udvari beszállítók" nyerjenek el minden üzletet, addig ma már bizony nem kis szenvedésbe kerül, ha mindenképpen az általunk favorizált céget akarjuk megrendeléshez juttatni – miközben a rizikó sem kevés. Hiszen a tenderek kiírásában sokan vesznek részt, az értékelõ bizottságok nem egyszer többpárti alapon állnak fel, s nem utolsósorban ott a lehetõség, hogy a vesztes megóvja a törvénytelennek talált eljárást. Szóval vigyázni kell a látszatra, s ez nem kis veszõdségbe kerül. Néha olyan sokba, hogy a tender kiírója akár le is mond eredeti elképzelésérõl, és utat enged a jobbnak. Minimum annyit elért a közbeszerzés gyakorlata, hogy az abszolút kóklereket, azokat a cégeket, amelyek szakmailag, pénzügyileg, jogilag nincsenek "rendben", teljesen esélytelenné tette. Vagyis általában a jók állnak versenyben a még jobbakkal. Úgy vélem éppen itt van a leggyengébb pont. Ugyanis azokat a durva "trükköket" nagyon nehéz megakadályozni, amikor például a beadási határidõ után visszakapja a kiszemelt gyõztes a dokumentumokat egy kis átdolgozásra – mondjuk a versenytársak ajánlatainak ismeretében. Érdemes persze arról is szót ejteni, hogy a néha körülményes közbeszerzési eljárások abszurd helyzeteket hozhatnak létre. Például a fõvárosban elõfordult évekkel ezelõtt, hogy csak a téli hónapok elejére sikerült tendergyõztest hirdetni az arra az évre tervezett útépítésekre. Pont ez utóbbi hiányosságokat igyekszik pótolni a közbeszerzési törvény folyamatban lévõ módosítása, amely során rugalmasabbá, gyorsabbá válhatnak az eljárások. Valószínûleg nem létezik olyan precíz jogalkotás, amely minden elképzelhetõ csalási módot képes lenne kizárni. Ennek csak egy módja van: ha mindenki megérti – vagy mindenkivel megértetik –, hogy a közbeszerzés egyáltalán nem azt jelenti, hogy közben még más is szerez. L. László János [email protected]

2005. október

3

Reflektor – Költségvetés


2006: fogyókúra és hiánybetegségek Ötvenmilliárdos többletért száll ringbe az önkormányzati lobbi Az ellenzék "hamisítatlan választási költségvetés“-n nek, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter viszont megszorítónak minõsítette a 2006. évi költségvetési terveket. Az önkormányzati szféra, úgy tûnik, a központi tervezés ez utóbbi aspektusát "élvezheti ki" jövõre, bár a számokat szokás szerint ellentmondásosan értelmezik: ki 100, ki 80, ki 40 milliárdos forráskivonásról beszél, miközben a kormány szerint 2,1 százalékkal növekszik a szféra mozgástere. A költségvetési törvénytervezet egyik újdonsága, hogy jövõre akár a jegybanki alapkamat kétszeresét is bevasalhatja a központi költségvetés azokon az önkormányzatokon, amelyek jogtalanul vesznek igénybe különbözõ elõirányzatokat.

Forrás: PM/Localinfo

Kis vörös (pontosítok: bordó) bõrtáskában vitte be szeptember 30-án a Parlamentbe Veres János pénzügyminiszter a költségvetést. Hogy mit rejt a "Mikuláscsomag" azóta már lehet tudni, értelmezni viszont mindenki a maga szája íze szerint értelmezi.

Felzárkózás, fejlesztés, foglalkoztatás, fegyelem Négy "f": felzárkóztatás, fejlesztés, foglalkoztatás, fegyelem – ezek a kifejezések szerepeltek legtöbbet a gazdasági, illetve a pénzügyminiszter költségvetést méltató beszédeiben. A szeptember utolsó kormányülését követõ sajtótájékoztatón Veres János úgy fogalmazott: beruházás- és exportvezérelt költségvetés készült. Nézzük, mibõl is áll egy ilyen! A GDP növekedését 4,1 százalékra, az inflációt pedig 2 százalékra prognosztizálják a költségvetési tervben. A beruházások – az idei évhez hasonló – 6–8 százalékos bõvülésére számít a kormány, az export 10–12 százalékos növekedése mellett. Mindehhez 3–3,5 százalékos foX 4

gyasztásnövekedés, valamint a foglalkoztatottak legfeljebb egy százalékos bõvülése társul. A beterjesztett költségvetés szerint a következõ évben 14 070,6 milliárd forintot költ a teljes magyar államháztartás, 12 487,7 milliárd bevétel mellett, amibõl rögvest adódik 1 582,9 milliárd forint (a negyedik "f" szerinti fegyelmezett) hiány. Szeptember 30-án persze, amikor nyilvánosságra került a költségvetés, ez már nem okozott különösebb meglepetést: Veres János már három nappal korábban bejelentette a hiánycélok tervezetét és korrekcióját, magyarán radikális emelését.

Stiklistrázsán A hiánycél módosulása leginkább a Luxembourgban székelõ uniós statisztikai hivatallal kialakult nézetkülönbségre vezethetõ vissza. Az Eurostat ugyanis az autópálya-építés ráfordításait is – amelyek 2005-ben a GDP 1,7 százalékát teszik ki – a költségvetési kiadások között szeretné látni, amit a kormány szíve szerint másként könyvelt vol-

www.p-m..hu 2005. október


Localinfo Önkormányzati Havilap na. (Ennek kapcsán fideszes politikusok a kormány megtévesztõ stiklijérõl szónokoltak, amin ráadásul még rajta is kapta õket az unió. Azt azonban hallgatás övezi részükrõl, hogy a Fidesz-kormány idején hasonlóan jártak el a sztrádaépítés költségeivel.) Emellett a kisebb infláció és az elõrehozott áfacsökkentés bevételkiesést eredményez az általános forgalmi adónál, s ez 0,6 százalékkal növeli a költségvetési hiányt. Valamint szó esett arról is, hogy a vártnál több EU-forrás igénybevétele miatt a magyar államnak magasabb önrészt kell biztosítania. A végeredmény: az idei évre tervezett, eredményszemléletû, 3,6 százalékos GDP-arányos hiányt 6,1 százalékra módosította a kormány, jövõre pedig 4,7 százalékkal számolnak.

Eurón innen és túl A szocialisták bátor lépésnek értékelik, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya nem állt le vitázni az uniós pénzügyérekkel, sõt – az ismerõsen csengõ "van élet az eurózónán kívül is" gondolat jegyében – a miniszterelnök közölte a szocialista választmánnyal: "ha annak az az ára, hogy nem valósulnak meg a kormány által kitûzött társadalompolitikai célok, nem kell az országnak 2010-ben csatlakoznia az euróövezethez". Bokros Lajos (aki szerint korábbi "harcostársainak" négy éve nem sikerül hiteles költségvetést készíteniük), a jegybankelnök, az SZDSZ és az MDF szerint viszont igenis kell. Néhány nap múlva aztán már az egész kormány arról beszélt, hogy a jövõ évi költségvetéstõl meg hiánytól akár még be is lehet vezetni az eurót az évtized végén; külföldi gazdasági elemzõk szerint viszont nem. Sõt, Magyarország esetleges leminõsítésérõl is cikkeznek itthon és külföldön. "Korábban is pesszimisták voltunk, hogy Magyarország el tudja-e érni az államháztartási hiánycélokat, de amit most látunk, az még annál is rosszabb, mint amire számítottunk" – kommentálta a kialakult magyar költségvetési helyzetet az Standard and Poor's illetékes hitelelemzõje a Dow Jones beszámolója szerint. Persze azért visszafogottabb megnyilvánulásokkal is lehetett találkozni. De talán majd mindannyiukat meggyõzi Kóka János

Nyereség-,, vagy vagyoni adó az iparûzési helyett 2006 szeptember 30-áig kell elkészíteni az iparûzési adót kiváltó új adónemre vonatkozó koncepciót. A vállalkozások iparûzési adót vitató eljárásai, illetve az adómegtagadás mértéke "nem vált válságossá", így az eredeti menetrend szerint zajlanak az egyeztetések. Jövõre az iparûzési adó 100 százaléka levonható lesz a társasági adó alapjából a jelenlegi 50 százalék helyett. "Számos önkormányzat vett fel hiteleket az iparûzési adóbevételre alapozva, ezért ennek az adónak az azonnali megszüntetése ellehetetlenítené ezeket az önkormányzatokat" – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter egy, a Cégvezetõk Klubja által szervezett konferencián. A pénzügyminiszter hozzátette: nyereség vagy vagyon típusú adóval, esetleg a kettõ kombinációjával lehetne kiváltani az iparûzési adót, s az új adó természetesen az önkormányzatokat illeti. gazdasági miniszter, aki – szintén az MSZP választmányi ülésén – egyenesen gazdasági csodának minõsítette a hazánkban zajló folyamatokat.

Európai erõtér A hiány megugrása miatti aggodalmak ellenére lehet, hogy Brüsszel nagyvonalú lesz az ügyben. Mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek, nem szabhat ki büntetést a hiánycél teljesítésének ismételt – negyedik éve állandósuló – megsértése miatt. Az Európai Bizottság illetékesei a Reuter’snek arról nyilatkoztak: a bizottságnak nincs más választása, minthogy további lépéseket javasoljon Magyarországnak – várhatóan a novemberi ülésén –, hogy milyen mértékben és mikorra kell csökkenteni az államháztartás hiányát. Az EU 25 tagállama közül azonban az Eurostat szerint tíz nem teljesíti a legfontosabb eurókritériumot, ti. hogy a költségvetés hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradjon.

Az Európai Unióban használt ESA 95-ö ös kalkulációs módszer szerint X

Forrás: MEH

Folytatás a 7. oldalon

epp.eurostat.cec.eu.int 2005. október

5



Önkormányzati gazdálkodás: dicséretes közepes A korábbi ÁSZ-ellenõrzések során tett javaslatok hatására, bár szerény mértékben, de érzékelhetõen javult az önkormányzatok gazdálkodásában, a polgármesteri hivatalok mûködésében a szabályok betartása, erõsödtek a belsõkontrollok – állapítja meg az Állami Számvevõszék a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok átfogó ellenõrzésérõl szóló jelentésben. Az ÁSZ a 2004. évben 371 helyi önkormányzat és 150 helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenõrzését végezte el. A tavalyi évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés emellett még azt is megállapítja: a helyi önkormányzatok a központi költségvetésbõl kapott támogatásokkal megbízhatóan számoltak el, mert a megállapított hibák aránya alapján a beszámolójuk a lényegesség figyelembevételével elfogadható és valós képet mutat (kivéve, hogy a lakossági közmûfejlesztési támogatás 50 százalékát jogtalanul igényelték és számolták el – lásd: Localinfo 2005. szeptember: ÖKOTÁM: csoda vagy csalás?). Az elszámolásokat az elõzõ évinél lényegesen kevesebb hibával készítették el a helyi önkormányzatok, a hibák aránya csaknem a felére csökkent. Az önkormányzati forrásszabályozási és támogatási rendszer lényegét tekintve nem változott: továbbra is erõteljes a jövedelemcentralizáció; a feladat-, hatáskör és felelõsség vonatkozásában pedig a decentralizáció – mutat rá az ÁSZ. A források elosztásában és a pénzügyi szabályozásban alapvetõ változás nem történt, de kedvezõen értékelhetõ – állapítják meg a számvevõk –, hogy többszöri javaslatuk nyomán módosult az szja megosztása. Az elmúlt évek során az ÁSZ folyamatosan szorgalmazta az önkormányzati támogatási rendszer normativitásának erõsítését is, elaprózottságának csökkentését, a hozzájárulások, támogatások igénybevételét megalapozó jogszabályi és pályázati háttér egyszerûsítését. Kisebb módosításokon túl azonban jelentõs elõrelépés nem történt ezen a téren. Pedig a pályázati úton nyújtott támogatások nagy száma jelentõs feladatot ró az önkormányzatokra, a területi igazgatóságokra és a minisztériumokra egyaránt, amelyeknek az esetek egy részében nem tudnak határidõre eleget tenni. Az önkormányzati apparátusok szakmai felkészültségének hiányosságai, a döntés-elõkészítõk munkájának elhúzódása a támogatások késõi utalását eredményezi, ami hátráltatja a tárgyévi felhasználást illetve kötelezettségvállalást. A szabályozottsággal kapcsolatos problémák az önkormányzás 16. évében még mindig tetemesek: az ellenõrzött önkormányzati körben jellemezõen minden második önkormányzat nem tett eleget gazdasági programkészítési kötelezettségének. A mulasztásban szerepet játszott, hogy a gazdasági program tartalmára, elkészítési határidejére, idõtartamára vonatkozóan nincs kötelezõ elõírás, módszertani ajánlás sem. Az önkormányzatok közel felénél hiányosan rögzítették a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos szabályokat; jellemzõen az elõirányzatok évközi változtatásával, az intézményi többletbevételek és a tartalékok feletti rendelkezéssel, a hiány finanszírozásával összefüggõ hatáskörök meghatározása maradt el. X 6

A vizsgált polgármesteri hivatalok több mint felénél nem vezettek nyilvántartást a költségvetési elõirányzatokról és azok változásairól. Ez szerepet játszott abban, hogy az önkormányzatok közel felénél nem a jóváhagyott elõirányzat mértékéig vállaltak kötelezettséget. Az önkormányzatok a szabálytalan elõirányzatok felhasználásának okait nem vizsgálták, az elõirányzat-túllépések miatt – az elõzõ évhez hasonlóan – felelõsségrevonást nem kezdeményeztek. Közel minden második ellenõrzött polgármesteri hivatal nem rendelkezett SZMSZ-szel, a gazdasági szervezet feladatait minden negyediknél nem rögzítették ügyrendben. A polgármesteri hivatalok az operatív gazdálkodással és a munkafolyamatba épített ellenõrzéssel kapcsolatos felelõsségi és hatásköröket jellemzõen a jogszabályi elõírásokkal összhangban határozták meg. A szabályozási hiányosságok is hozzájárultak ahhoz, hogy a munkafolyamatba épített ellenõrzés színvonala nem javult a korábbi évekhez viszonyítva. Az adósságot keletkeztetõ kötelezettségvállalásokat megelõzõen az ellenõrzött önkormányzatok közel kétharmada az önkormányzati törvényben elõírt felsõ korlátot nem vizsgálta. A jogszabály az adósságot keletkeztetõ kötelezettségvállalás éves felsõ határának megállapításakor nem rendelkezik a több éven keresztül fizetési kötelezettségként jelentkezõ, felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó, szerzõdésen alapuló kötelezettségek beszámításáról. A vagyont érintõ döntések meghozatalakor az önkormányzatok több mint egynegyede nem tartotta be az elõírt szabályokat. A vizsgált önkormányzatok közel fele az államháztartási törvényben foglalt elõírás ellenére nem határozta meg rendeletben azt az értékhatárt, amely felett csak versenytárgyalás útján lehet vagyont értékesíteni, vagy a használat, hasznosítás jogát átadni, illetve törvénysértõen lehetõvé tették, hogy a képviselõ-testület döntésével eltérjenek a nyilvános pályáztatási kötelezettségtõl. Az ellenõrzött önkormányzatok kétharmada a költségvetésében forráshiányt tervezett. Ez az arány a korábbi vizsgálati tapasztalatokkal összehasonlítva romló tendenciát mutat. A céljellegû támogatást nyújtó önkormányzatok több mint harmada írt elõ az államháztartási törvénynek megfelelõen számadási kötelezettséget: ezen önkormányzatok esetében azonban a támogatott szervezetek és magánszemélyek több mint egyharmada nem számolt el. A számadások tartalmi és formai felülvizsgálatát, ellenõrzését a támogatást nyújtó, vizsgálattal érintett önkormányzatok mintegy harmadánál végezték el. A támogatások ellenõrzésének módját központi jogszabály nem írja elõ. Az ellenõrzési tapasztalatok alapján elkerülhetetlen az állami és az önkormányzati feladatok újragondolása, pontosabb meghatározása, a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti hatás- és feladatkör elhatárolása és ezekhez kapcsolódóan az önkormányzati finanszírozási rendszer korszerûsítése – vonják meg a konklúziót a számvevõk.

www.asz.hu 2005. október



Forrás: ÁSZ

Így "amennyiben a bizottság túlságosan szigorúan lépne fel Magyarországgal szemben, úgy fokozódna a nyomás, hogy Németországgal és Franciaországgal szemben is ugyanolyan keményen járjon el" – vélekedett a meg nem nevezett brüsszeli illetékes a privatbankar.hu tolmácsolása szerint.

Önkormányzati fejezet: 50 milliárdot hiányolnak A hiány bejelentése, illetve az euró bevezetési dátumának ezzel karöltve megkezdett lebegtetése, meg az ezek körül zajló vita azóta is elhomályosítja a jövõ évi költségvetés számait illetõ diskurzust. Pedig van abban valami, hogy az embereket jobban érdekli a saját pénztárcájuk, mint a költségvetés hiánya (Gyurcsány Ferenc után szabadon). Térjünk is rá ezért a költségvetés-tervezet önkormányzatokat érintõ fejezetére. Az önkormányzatok jövõre 2900 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ezen belül az állami támogatás és az átengedett szja összességében 1274 milliárd forintot tesz ki. Ez az elõirányzat 2005-ben még 1349 milliárd forint volt, így jogosnak tûnik a vészharang kongatása, illetve megalapozottaknak a (közel) százmilliárdos elvonásról szóló hírek. De mielõtt ebbe nagyon belelovalnánk magunkat, sietve le kell szögezni: 46 milliárd forint – a gyermekvédelmi támogatások fedezete – egyszerûen csak átkerült a szociális minisztérium fejezetébe. Emellett az áfakulcs csökkentése 20 milliárd forintnyi könnyebbséget jelent majd az önkormányzatoknak. Amit viszont méltánytalannak tartanak az önkormányzati érdekképviseletek – errõl nyilatkozott lapunknak Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is – az mindenek elõtt az, hogy az idén zárolásra ítélt 21,7 milliárd forint egy laza tollvonással kikerült a bázisból, így azzal már nem is számol a jövõ évi költségvetés-tervezet. (A "maradványolással" kapcsolatban kis fricska az ÁSZ-tól: "a deficit cél elérése érdekében évközben hozott szigorító intézkedések – különös tekintettel a 2005. évben már törvényi szintre emelt ún. X

maradványkövetelmény elõírására – csak rövid távon befolyásolják a költségvetés pozícióját, ugyanakkor kedvezõtlen hatást fejtenek ki a költségvetésben megfogalmazott célrendszer teljesülésére és a pénzfelhasználás feladatok szerinti átláthatóságára.") További 19 milliárdtól az "olcsóbb állam, olcsóbb önkormányzat" jegyében búcsúzhatnak el az önkormányzatok. Ezekhez jön még az a megtakarítás, ami az elbocsátások "elszabotálásából" fakad, ti.a kormány 15 milliárd forintot tervezett 2005-re végkielégítésekre, ám az önkormányzatok – talán nem véletlenül – csak 5 milliárdot használtak fel ebbõl. Öszszességében tehát – a TÖOSZ számításai szerint – mintegy 50 milliárd forint hiányzik az önkormányzati szférából. Tavaly utolsó pillanatban több mint 16 milliárd forintot sikerült az önkormányzati érdekköröknek hozzálobbiz-

Szociálliberális sznobdotáció Elemzõk bizonyára még számos csemegére bukkannak majd a költségvetés tervezetében. Egyik ilyennek tekinthetjük azt a társasági adókedvezményt, amellyel a kortárs képzõ- és iparmûvészeti alkotásokat vásárló üzleti szervezetek számára kíván a kormány kedveskedni. Az egyik nemrégiben létrejött, igényes politikai elemzõ portál, a Hirszerzõ.hu publicistája "költségvetési sznobdotációnak" nevezve az adókönnyítést, rámutat: "mielõtt elsikkadna: 2002 óta Magyarországot egy baloldali és egy liberális párt koalíciója kormányozza. Eddig úgy tudtuk, az adórendszer változtatásakor az elõbbi a társadalmi egyenlõséget, az utóbbi pedig a megtermelt jövedelem szabad felhasználását tartja szem elõtt. A két cél a legnagyobb igyekezettel is nehezen békíthetõ ki egymással. Az mégis meglepõ, hogy a kettõ eredõjébõl olyan adókedvezmények születnek, melyek a társadalom legtehetõsebb tagjait ösztönzik szigorúan a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus ízlésének megfelelõ mûtárgyak vásárlására."

www.toosz.hu 2005. október

7



ni a benyújtott számokhoz. Idén – Dióssy elmondása szerint – a 40–50 milliárdot kell megcélozniuk. Annak ellenére is, hogy Gyurcsány Ferenc egyértelmûvé tette: a települések csak akkor kaphatnak a költségvetés tervezetében szereplõnél több pénzt, ha azt sikerül máshonnan elvenni.

A kormány szerint bõvül a mozgástér Már csak azért is így van ez, mert a kormány szerint nincs semmi probléma: 2,1 százalékkal bõvülnek az önkormányzatok forrásai a következõ évben, ami két százalékos inflációtervek mellett még a reálértéktartásnál is több – közölte Veres János. Az õ számításai szerint egyébként az önkormányzatok támogatására és az átengedett szjara vonatkozó elõirányzat idén 1248 milliárd forintra telje-

kan nem tudják biztosítani a pályázatokhoz szükséges önrészt, az e célt szolgáló BM-alap pedig nem elegendõ. Bizonytalansági tényezõt jelent emellett az önkormányzati költségvetésben, hogy milyen bérmegállapodás születik, és hogy arra meg lesz-e a központi fedezet. – Az önkormányzatok pozíciója – a kormányok színétõl függetlenül – évrõl évre romlik – állapította meg a Localinfónak Dióssy László –, noha azért az ellenzéki "riogatásokkal" szemben tömeges csõdökrõl nincsen szó: a rendszerváltás óta alig néhány önkormányzat bizonyult fizetésképtelennek – tette hozzá. – A jelenlegi finanszírozás azonban konzerválja azt a helyzetet, hogy minden harmadik település – összesen 1300 önkormányzat – „Önhiki“-s, és mélyül a szakadék kelet és nyugat, kistelepülés és nagyváros között. Az önkormányzatok részesedése a GDP-bõl folyamatosan csökken, és jövõre már tizenegy

Forrás: MEH

sül, ami jövõre 1274,5 milliárd forintra emelkedik – tehát növekvõ állami költségvetésbõl származó forrás fog az önkormányzatok rendelkezésére állni. Veres János pénzügyminiszter hozzátette: az önkormányzatok számára jövõre 300 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre, ebbõl 98 milliárd európai uniós, 95 milliárd társfinanszírozási és 106 milliárd forint "hagyományos" forrás, például cél- vagy címzett támogatás. A szaktárca vezetõje szerint így összességében "biztosított a források reálértéken tartása" az önkormányzatok számára. Ezen kívül januártól az önkormányzatok visszaigényelhetik majd a támogatások utáni áfát, ami plusz 3040 milliárd forintot jelent – tette hozzá.

százalék alá süllyed, ami legalább ötszázalékos pozícióromlás a kilencvenes évek elejéhez képest. Dióssy bizonyos fokig a kormányzat szempontjait is megérti: egy év alatt 2 százalékkal kell csökkenteni a hiányt, ezermilliárd forint bevételkiesést eredményeznek az adócsökkentések, stb.; ebben a helyzetben nagyon nehéz jó döntést hozni. Emellett vannak nyilvánvaló pozitív intézkedések: az önkormányzatokra is jó hatással lesz az áfatörvény módosítása, a tételes egészségügyi hozzájárulás megszûnése és értelemszerûen az önkormányzatnál is meg fog jelenni annak az elõnye, hogy az állami támogatások áfaarányosítási kötelezettsége megszûnik 2006. január elsejétõl.

Dióssy: Mélyülõ szakadékok

Község- és kistérség ellenes költségvetés?

Dióssy László, a veszprémi szabaddemokrata polgármester szerint ezzel szemben komoly probléma adódhat abból, hogy miközben jelentõs EU-támogatások nyílhatnak meg Magyarország számára (a kormány szerint 67 százalékkal nõnek az uniós fejlesztési források), nagyon soX 8

A szintén szabaddemokrata Wekler Ferenc által vezetett Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Szövetsége (KÖSZ) nem volt ennyire megértõ. A szervezet elfogadhatatlannak tartja a törvényjavaslatot és kéri a kormányt, ill. a parlamentet, hogy vizsgálja felül azt.

www..parlament.hu 2005. október



A költségvetési törvényjavaslatot, pontosabban egyes tételeit község- és kistérségellenesnek minõsítik, és számos passzust elfogadhatatlannak tartanak. Ilyenek: a nemzetiségi oktatási normatívák jelentõs csökkentése, a 10 ezer Ft/tanuló hatékony feladatösztönzõ támogatás megszüntetése, az intézményfenntartó társulások támogatásának 25 százalékos csökkenése, a háromezer fõ alatti települések kiegészítõ támogatásának összességében 50 százalékos csökkenése, a szociális alapellátási feladatok (falugondnoki szolgálat, idõsek nappali ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás) forrásainak mintegy 10 százalékos csökkenése, az 500 fõ alatti településeknek eddig garantált 5 millió forint támogatás 1,5 millió forintra csökkentése, ami ezen településeken az összköltségvetés 10 százalékos elvonását jelenti. Elfogadhatatlannak tartják továbbá, hogy összességében mintegy 12–15 milliárd forint forráshiánnyal indulnak 2006-ban a községi önkormányzatok.

Szita: régi adósságokat kellene törleszteni – Az elmúlt három évben a kormány közel 300 milliárd forinttal tartozik a településeknek és minden évben azt reméltük, hogy ebbõl az óriási adósságból valamit kezd visszatörleszteni – nyilatkozta a sajtónak Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere, hozzátéve: az Állami Számvevõszék nem köntörfalaz, és sorra veszi, hogy a települési önkormányzatok milyen forrásokat nem kaptak meg a kormánytól. A fideszes Kovács Zoltán, az önkormányzati bizottság ellenzéki elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott: a költségvetés valamit törleszt az elmúlt három év adósságából, bár a polgármesterek többet vártak. A kormány pedig azt közölte: a kabinet nem vett kölcsön semmilyen összeget a helyhatóságoktól.

SZDSZ-llufi: radikális karcsúsítás? Persze van erre is megoldás: a szabaddemokraták részérõl Demszky Gábor fõpolgármester – az önkormányzatok napján, a költségvetés benyújtása kapcsán – ismét elõvetette azt a korábbi számítását, miszerint a helyhatóságok létszámának 50 százalékos csökkentésével mintegy 50 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Összehasonlításként megemlítette: New Yorkban 151 ezer emberre, Londonban 520 ezer emberre, Budapesten 27 ezer emberre jut egy képviselõ. Felvetése eddig nem talált értõ fülekre, ám most Kóka János gazdasági miniszter is megpendítette a karcsúsítás lehetõségeit. A költségvetéssel kapcsolatban Kóka megállapította: "jó úton indult el a kormány, mikor azt mondta, hogy nem választási költségvetést készít. Hogyha ez így van, akkor bátran (...) tegyük fel azokat a kérdéseket, hogy tényleg szükség van-e 800 ezer alkalmazottra a közszférában, tényleg szükség van-e 19 megyére, 3200 önkormányzatra és 23 ezer adófizetõi pénzbõl finanszírozott önkormányzati képviselõre, (...) 17 tárcára egy Magyarország méretû országban". X

Lamperth Mónika belügyminiszter aztán sietett is leszögezni, hogy szerinte nem az önkormányzatok számát kell megkérdõjelezni, hanem azt, hogy "a közfeladatokat és a hatásköröket hogyan, hova, milyen felhatalmazással rendelje a jogalkotó". Szerinte "a kistérségekbe kell telepíteni a legfontosabb közfeladatok ellátásának szintjét", értve ezeken a közoktatási, egészségügyi és szociális feladatokat. Alapvetõ koncepcionális különbség látszik kirajzolódni a kormányfõ és a liberális iskolapolitika között is. Gyurcsány Ferenc ugyanis – a Fidesszel egyetértésben – minden alsó tagozatos kistelepülési iskolát megtartana, szemben az évek óta zajló, Lamperth Mónika és Magyar Bálint nevével fémjelzett kistérségi társulási folyamatokkal (amit jobb híján ma is körzetesítésnek nevez a köznyelv). Ahhoz képest, hogy az ügy koalíciós válsághoz is vezethet (Magyar Bálint visszaírt Gyurcsány Ferencnek, hogy nem tudja elfogadni a kormányfõ ez irányú koncepcióját), mondhatni marginális epizód, hogy a KÖSZ is megdöbbenésének adott hangot, mondván: "a parlament elé terjesztett költségvetési törvénytervezet elvonásai az elmúlt években megindult kistérségi együttmûködés, a hatékony és magasabb színvonalú feladatellátást biztosító társulási rendszer megtorpanásához, bizonytalanná tételéhez vezethetnek." A korántsem mellékes kérdés – legalábbis a jövõ évet illetõen – december 19-éig, a költségvetés tervezett elfogadásáig dõlhet el a parlamenti padsorokban.

Valóban ingyenes lehet az ingyentankönyv A költségvetés fejezeteit még ezután szedik darabokra. Szakértõk lázasan tanulmányozzák a mintegy 650 oldalas költségvetési dokumentumot, s egyelõre kevesen alakítottak ki véleményt. Néhány dolog azonban kiolvasható magából az elõterjesztésbõl is. A költségvetés tervezet átalakítja például a tankönyvellátás és az étkezési támogatás rendszerét. Idén 2400 forint járt minden diák után, s ebbõl, illetve a kiegészítõ támogatásból biztosíthatták az önkormányzatok a rászorultak "ingyenes" tankönyvellátását. A valóságban azonban sok helyütt – persze szokás szerint épp a legrászorultabb településeken – az ingyenesség nem tudott ennyibõl megvalósulni. Jövõre ugyan nem minden diák után jár a támogatás, hanem csak a rászorultak száma szerint, viszont 10 ezer forint lesz a normatíva, amibõl kijöhetnek a tankönyvcsomagok. Hasonlóan alakul át az étkezési támogatás rendszere is: a 20 ezer forintos általános normatíva helyett a rászorultak után kapnak az önkormányzatok 50 ezer forintnyi támogatást.

A bejárónormatívától a belsõ ellenõrzésig Meglepõ csökkenés tapasztalható azonban a néhány éve nagy nehezen kilobbizott bejárónormatíva esetében, amelynek szakmai hátterérõl egyelõre nem árult el lapunknak részleteket a Pénzügyminisztérium, mondván:

www.gkm.gov.hu 2005. október

9



október 15-e után válnak nyilvánossá a fejezeti indoklások. Az általános iskolások bejáró normatívája mindenesetre a tervezet szerint 25 ezerrõl 15 ezer forintra – 40 százalékkal – csökken. Az okmányirodák alapkiadásai közel 6, mûködési kiadásai több mint 10 százalékkal, a körjegyzõségek alaphozzájárulása 5 százalékkal, a megyei és fõvárosi önkormányzatok lakosságszám szerinti igazgatási költségei 35 százalékkal csökkennek. (Bizonyára az új közigazgatási eljárási törvény és a szolgáltató közigazgatás kiépítése jegyében… – a szerk.) Csökken a házi segítségnyújtás, a támogatószolgálat, az utcai szociális munka, a hajléktalan-ellátás vagy fogyatékos személyek nappali ellátásának támogatása is. De csökken a bölcsõdei normatíva is közel nyolc százalékkal, és minden oktatási szinten megszûnik a 10 ezer forintos kiegészítõ támogatás (amelyet a KÖSZ is kifogásolt). A pénzügyesek valamiért nem szeretik a mûvészeti oktatást sem: az alapfokú zenemûvészeti oktatás normatíváját az idei évre vonatkozóan tavaly nem sikerült csökkenteni a módosításoknak köszönhetõen, így aztán most 24 százalékos csökkentést helyez kilátásba számukra 2006ra a költségvetés-tervezet. Az egyéb mûvészeti ágak esetében tavaly is, idén is csökkentenek: 59 helyett 40 ezer forint lesz a normatíva jövõre. Ezzel szemben több mint 30 százalékkal növekszik a kollégiumi alapnormatíva, 292 ezer forint/fõ-re. A kötött felhasználású normatívák közül 19 százalékkal csökken a pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása, a szociális továbbképzésé pedig 60 százalékkal (23 ezerrõl 9400 forintra). A közoktatási intézmények informatikai fejlesztését azonban több mint kétszer annyiból – 5,4 milliárdból – támogathatják az önkormányzatok jövõre, mint idén. A tûzoltóságok helyzete javul, a személyi juttatások (az illetménykiegészítést leszámítva) 4 százalék körüli mértékben növekszik, a hivatásos tûzoltóság üzemeltetése, fenntartására fordítható összeg pedig közel 40 százalékkal.

Hogy a belsõ ellenõrzési társulások támogatása, amely az Állami Számvevõszék vesszõparipája, miért csökken közel 34 százalékkal, arra nehéz magyarázatot találni. Az ÁSZ szerint az önkormányzatok szabályosnak távolról sem nevezhetõ gazdálkodása leginkább a belsõ ellenõrzés hiányával, vagy nem megfelelõ gyakorlatával magyarázható, s évek óta intézkedéseket sürget ezen a téren. Emberileg persze érthetõ, ha a kormány nem akar az ÁSZ kedvében járni, amikor az például a tavalyi évi költségvetésrõl olyanokat ír, hogy "a költségvetési gazdálkodás szabály- és feltételrendszerének – a beszámoló jelentések és ezeken keresztül a zárszámadás adatai megbízhatóságának – javuló tendenciája a 2004. évben megtorpant"; szakmailag viszont annál kevésbé.

Büntetõkamat a jogtalan támogatásért És a végére egy rossz hír (kérem, ne a hírhozóra haragudjanak!): 2006-ban szigorodnak az elõirányzatok jogtalan igénybevételére vonatkozó szabályok. A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes elõirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 5 százalékkal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megilletõ összeget. Az igénybevételi kamat mértéke a jegybanki alapkamatnak akár 200 százaléka is lehet, de ha idõben lemond az önkormányzat az elõirányzatról, akkor megúszhatja az alapkamat 25 százalékával. Az önkormányzatoknak egyébként jelenleg mintegy 6,5 milliárd forint különbözõ címszó alatt igénybe vett és jogtalannak ítélt támogatást kell visszafizetniük a központi büdzsébe. A következõ két hónap politikai vitáit várhatóan tematizálja majd a költségvetési törvényjavaslat, amelynek általános vitáját a tervek szerint október 28-án kezdik, a zárószavazásra pedig december 19-én kerülhet sor. Nagy Ildikó Emese [email protected]

Tiltott demonstráció az önkormányzatok napján A magyar önkormányzatok a demokratikus intézményrendszer erõs pillérei – mondta október 1-jén Lamperth Mónika belügyminiszter, az önkormányzati rendszer fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, a Kossuth téren. Az ünnepségen többen "Lassan csõdbe mennek az önkormányzatok", "Csõdbe visztek bennünket" feliratú transzparensekkel tiltakoztak, bele-belefütyülve az elhangzó beszédekbe. A rendbontókat a rendõrség a "tiltott demonstrációnak minõsülõ tevékenység" befejezésére szólította fel. "Az elmúlt 15 év önkormányzatisága kiállta az idõk próbáját" – mondta köszöntõjében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki a központi államhatalom fontos, pótolhatatlan ellensúlyának nevezte az önkormányzati rendszert, amelynek jövõbeni feladata, hogy szorosabb együttmûködés alakuljon ki az önkormányzatok között. A miniszterelnök hangsúlyozta: a tagolatlan hatalom nem teremt szabadságot, hanem megfojtja a demokráciát. Az osztott, ellenõrzött, ellensúlyaival kiegyensúlyozott hatalom az, amely megóvja a szabadságot, ezért az önkormányzatok pótolhatatlan alkotmányos feladata, hogy ellensúlyt képezzenek a központi államhatalommal szemben. Toller László, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke beszédében a parlament "tartozásai" között említette a kistérségi együttmûködések megerõsítését és a pénzügyi gazdálkodás alkotmányos garanciáinak megteremtését. Az ünnepség keretében az országos önkormányzati érdekszövetségek által kiválasztott száz település zászlaját helyezték el a Parlamentben. A küldötteket Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke köszöntötte a Parlament Kupolatermében. X 10

www.bm.hu 2005. október

Jogalkotas-Közbeszerzés


Közbeszerzési törvény tatarozás alatt Növekvõ értékhatárok, rugalmasabb eljárás, gyorsított ügyintézés Elkészült a közbeszerzésekrõl szóló törvényjavaslat szakmai tervezete, megkezdõdött a normaszöveg közigazgatási egyeztetése. Mondani sem kell: ismét kemény fába vágta fejszéjét a jogalkotás, s a települési önkormányzatok, mint a legnagyobb állami megrendelõi szféra számára sem közömbös, merre tart az új törvény. A közbeszerzések összértéke 2004-ben elérte az 1200 milliárd forintot, a legmagasabb szintet a magyar közbeszerzés kilenc éves történetében. A közbeszerzések iménti rekordösszege, a 2003-as évi 560 milliárdnak több mint duplája. S jórészt épp a jogi garanciákon múlik, hogy az állami, önkormányzati szervek döntéshozói a jövõben jól sáfárkodnak-e a rájuk testált közpénzekkel. A törvényjavaslatról októberben tárgyal a kormány, és várhatóan még az idén szavaz róla a Tisztelt Ház. Hatályba lépésének határideje – amit döntõen az új EU-irányelvek határoznak meg – 2006. január végére tehetõ. A változó közbeszerzési értékhatárok azonban nem ebben a jogszabályban, hanem a 2006. évi költségvetési törvényben jelennek meg, ami csak aláhúzza a szabályozás gazdasági jelentõségét.

A puding próbája Nem sokkal az "új" közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. tv.) elfogadása után, 2004 márciusában látott napvilágot két új közösségi regula. Az egyik, (2004/17/EK) irányelv a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban mûködõ szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról, a másik (2004/18/EK) irányelv az építési beruházásokra, az árubeszerzésekre és a szolgáltatás-megrendelésekre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szól. Így, mondhatni, uniós jogharmonizációs kötelezettségünk érdekében is módosítani kell a közbeszerzési törvényt, amely azonban a gyakorlat próbáját sem minden tekintetben állta ki. A közbeszerzések nyilvánossága és átláthatósága, a korrupció elleni küzdelem területén történt lényeges elõrelépés, de az még korántsem tekinthetõ kielégítõnek – fogalmazott a Parlamentben Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke éves beszámolójában. A közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos meglehetõsen vegyes tapasztalatait a képviselõkkel megosztva, a tanács elnöke sokatmondóan kijelentette: a közbeszerzések részletes szabályozását mindaddig fenn kell tartani, amíg tartós elõrelépés nem figyelhetõ meg az eljárások jogszerûsége terén. A versenyképesség és a beszerzések hatékonysága is a jelenlegi szabályozás egyszerûsítését igényli. A gyakorlati szakemberek szerint a tervezett törvénymódosítás során az egyszerû közbeszerzési eljárásoknál az alacsony értékû értékhatárok emelésére és az eljárási

szabályok rugalmasabbá tételére, az egyéb közbeszerzési eljárásokban pedig inkább a szabályozás koherenciájára kell helyezni a hangsúlyt.

Politikai "hangrobbanások" A statisztika szerint a beszerzések mintegy háromnegyedét a nyílt eljárások száma és értéke tette ki. A külföldi székhelyû ajánlattevõk az eljárások kevesebb mint három százalékában bizonyultak sikeresnek, ugyanakkor az EU közbeszerzési értékhatárait elérõ értékû beszerzéseknél a külföldi nyertesek aránya már számottevõ: eléri a 10 százalékot. A közbeszerzési döntõbizottság tavaly csak mintegy 350 esetben állapított meg jogsértést. Sokak szerint ez a jéghegy csúcsa, s az esetek zömében az eljárást körüllengi a korrupció gyanúja. A legtöbb pályázó azért nem indít jogorvoslati eljárást – vélik –, mert okkal tart attól, hogy a következõ pályázatoknál mellõzik. "Ne tegyünk úgy, mintha minden rendben lenne a közbeszerzések terén, hiszen a szót hallva sokan a korrupcióra gondolnak" – fogalmazott a beszámoló fölötti parlamenti vitában Répássy Róbert. Tegyük hozzá: a (mindenkori) ellenzéki képviselõk szerint a központi költségvetési szervek, a kormányszervek gyakorlatában a közbeszerzés sok esetben csupán fügefalevél, amely eltakarja a testre szabott közbeszerzéseket, amellyel mintegy elõre garantálják, hogy egy bizonyos körhöz tartozó ajánlattevõ nyerje majd el a pályázatot. A Lockheed-levél az idõ múlásával egyszerû államvezetési hibává fakult, a Gresham-palota új fényében a régi lobbiügyek elhalványodnak. A kakaóbiztos számítógépek, az autópálya-építés körüli "anomáliák" és zajos viták, a Ferihegyi privatizáció politikai "hangrobbanásai" viszont óhatatlanul elterelik a települési önkormányzatok helyi értékû vitás ügyleteirõl a figyelmet. Pedig törvényességi szemszögbõl nincsenek "bagatell" ügyek. Egy független képviselõ a parlamentben sürgette: komolyan meg kellene vizsgálni azokat az ügyleteket, amelyek arról szólnak, hogy önkormányzati képviselõk, vagy külsõs bizottsági tagok vállalkozásai nyerhetnek közbeszerzési tendereken. "Az ország attól szenved, hogy pályázatok elõre le vannak zsírozva" – fogalmazott a honatya, aki szerint épp azért nem kellene megemelni a közbeszerzések alsó összeghatárát, mert így csak további visszaélésekre ad lehetõséget a jog.

2005. október

11

Jogalkotás-Közbeszerzés


Közösségi értékhatárok

Nemzeti közbeszerzési értékhatárok

Érdemes tehát közelebbrõl is szemügyre venni a részleteket, bízva abban, hogy a megemelt értékhatárokkal nem a garanciák inflálódását kodifikálja hosszú távra a parlament. Különösen az egyszerû közbeszerzési eljárás érzékeny a korrupcióra. Épp ezért értékhatárait csak azzal a feltétellel tanácsos emelni, ha a közbeszerzési kötelezettség alól kiesõ beszerzések kontrollja más területen erõsödik. Nem lebecsülve a belsõ ellenõrök munkáját, a hierarchián belüli kontroll határait, esetenkénti hiábavalóságát is látni kell. Végtére is nem lehet kizárólag beosztottakra bízni a polgármesteri hivatal döntéshozóinak, az önkormányzat vezetõ testületeinek ellenõrzését.

Új jogintézmények

Méltányolható célok Az új közösségi követelményeknek való megfelelés mellett a módosítás bevallott célja az is, hogy a szabályozást rugalmasabbá, a közbeszerzési eljárásokat gyorsabbá és átláthatóbbá tegye. Ez a törekvés ugyanakkor az uniós jogalkotók célkitûzésével összhangban valósul meg, hiszen az irányelvek célja is az eljárás egyszerûsítése, modernizációja, és bizonyos új jogintézmények bevezetése. A hatályos közbeszerzési törvény három közbeszerzési értékhatárt és három eljárási rezsimet különböztet meg: az európai közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzéseket; a nemzeti értékhatárokat elérõ, de a közösségi értékhatár alatti; végül a nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzéseket, vagyis az egyszerû közbeszerzési eljárást.

12

Néhány új fogalommal máris érdemes közelebbrõl megismerkedni, hiszen rövidesen több eddig ismeretlen jogintézménnyel gazdagodik a hazai jogrend. Ilyen például a versenypárbeszéd, amely egy olyan tárgyalásos eljárás, amikor az ajánlatkérõ már beszerzési igényét is konzultáció útján határozza meg. Az ajánlatkérõ az összes alkalmas résztvevõvel tárgyalva alakíthatja ki az igényeknek leginkább megfelelõ megoldásokat, a mûszaki leírást, a szerzõdéses feltételeket, amelyek alapján aztán sor kerül a tényleges ajánlattételre. A versenypárbeszédet csak a klasszikus ajánlatkérõk körében vezetnék be. Az elektronikus árverés a korábban benyújtott ajánlatok rangsorolását teszi lehetõvé. Új elemként, a keretmegállapodás lehetõségét is biztosítani kívánják a közösségi értékhatárokat elérõ, vagy meghaladó értékû közbeszerzéseknél. A dinamikus beszerzési rendszerben kizárólag elektronikus eszközöket alkalmazhat az ajánlatkérõ. A konkrét szerzõdéskötéseket megelõzõen az ajánlatkérõ egyszerûsített hirdetményt tenne közzé, majd ajánlattételi felhívást küldene a rendszerben résztvevõ valamennyi ajánlattevõ-

2005. október

Jogalkotás-Közbeszerzés


Egyszerû közbeszerzési értékhatárok

nek, hogy a végsõ ajánlatukat megtehessék. E modell mûködéséhez a megfelelõ informatikai háttér biztosítása is elengedhetetlen. A jelenlegi jogi szabályozást a gyakorló szakemberek is rendkívül bonyolultnak tartják. Az igazolások például csak eredeti vagy hiteles másolatban nyújthatók be, bizonyos kizáró okok igazolását pedig közjegyzõ elõtt tett nyilatkozattal teljesítik. Ez drágítja az ajánlattevõk részvételét a közbeszerzési eljárásban. Most azt javasolják, hogy a nemzeti eljárásokban az igazolások egyszerû másolatát is fogadják el – miután a közösségi rezsimben is ez a fõszabály. Az új törvény általában szélesebb terepet biztosít a közérdekû céloknak, így a környezetvédelmi és szociális szempontok érvényesítésének. Szabadon választható lehetõség, nem kötelezettség a hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzési ügyletekbe. A hirdetményeknek a Közbeszerzések Tanácsán keresztül történõ feladásával kapcsolatban egyelõre két változat verseng. Az elsõ fenntartja a hirdetmények Közbeszerzések Tanácsán keresztül történõ küldését az uniós rezsimben, míg a másik ezt nem tenné kötelezõvé. A mérlegelésre van még idõ, hiszen a változások zöme egy éven belül aligha léphet életbe. Pontosítják az ingatlanbeszerzésre vonatkozó szabályokat is. Az egyik elképzelés szerint nem lenne kötelezõ a közbeszerzési eljárás a kisajátítást megelõzõ ingatlan adásvételnél, az ingatlanok cseréjénél, vagy amikor az ingatlan tulajdonjogát csak versenytárgyalás útján lehet átruházni. De a közpénzfelhasználás szempontjából lényeges elemeket ilyenkor is megismerhetõvé kell tenni, a szerzõdés megkötésérõl tájékoztatva a nyilvánosságot. S mi tagadás: a közbeszerX

zési eljárástól könnyebb "eltekinteni", mint ezt megindokolni, s a gyanút elaltatni… "Hazai pályán" a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások mindazonáltal további esetkörrel bõvülnek: ha például a beszerzés bárki által igénybe vehetõ és kivételesen kedvezõ feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és más eljárás alkalmazása esetén a szerzõdés meghiúsulna. Ezentúl a távbeszélõ-, a telex-, rádiótelefon-, személyhívó és mûholdas szolgáltatás megrendelése esetében is közbeszerzési eljárást kell indítani. Az új rendelkezések értelmében az ajánlatkérõ hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzésre, az árutõzsdén jegyzett és beszerzett árura. A gyorsított eljárásra a jövõben nemcsak "rendkívüli" esetben, bár továbbra is kizárólag a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás keretében lenne lehetõség. Ha viszont a hirdetményt elektronikusan teszik közzé, a tizenöt napos határidõnél rövidebb, minimum tíz napos részvételi határidõ is elegendõ. A törvényjavaslat újraszabályozza az egyszerû közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó személyi kört, s az öszszeférhetetlenségi szabályok pontosítása is napirendre kerül. Igazi kulcskérdést érint a jog, amikor kimondja: a szerzõdéskötésig egy alkalommal módosíthatják az eljárás eredményét az ajánlatkérõk. Nevezetesen ha az eredményhirdetés után észlelik, hogy az eredmény törvénysértõ. Bodnár Lajos [email protected]

www.im.hu 2005. október

13

Közbeszerzés


Közbeszerzés a szakértõ szemével

L

Kedves Olvasók! Három érdekes olvasói kérdést kaptam. Mivel ezek a kérdések olyan témaköröket vetnek fel, amelyekben már többször kerestek meg a Tisztelt Olvasók, érdemes a kérdéseket nyilvánosan megválaszolni. Az elsõ kérdés, amellyel gyakran megkeresnek, a bírság kiszabásával kapcsolatos. A tényállás általánosságban úgy foglalható össze, hogy az ajánlatkérõ megsértette a közbeszerzési törvény valamely rendelkezését, de álláspontja szerint a jogsérelem csekély súlyú és a jogsértéssel nem áll arányban a Közbeszerzési Döntõbizottság által megállapított bírság összege. Érdemes-e közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt pert indítani, illetõleg egy ilyen perben milyen esély van a bírság „eltörlésére” vagy mérsékelésére? A bírói gyakorlat ezekben a perekben következetes. A közigazgatási határozat – ez esetben a Közbeszerzési Döntõbizottság határozata értendõ ez alatt – felülvizsgálata jogszabálysértésre tekintettel kérhetõ. A bíróság tehát a határozat törvényességét, jogszabályoknak való megfelelését vizsgálhatja ezekben az esetekben akkor is, ha az bírságot kiszabó hatóság mérlegelési jogkörben eljárva hozta a határozatot. Mit is jelent ez az adott esetben? A bíróság azt vizsgálja meg, hogy a Közbeszerzési Döntõbizottság határozata jogszerû-e, azaz a tényállást teljes körûen feltárta-e, a mérlegelés szempontjait tartalmazzae a határozat, és a határozat indokolásából megállapítható-e az, hogy a Döntõbizottság a mérlegelési szempontokat megfelelõen alkalmazta. Amennyiben a jogsértés megtörténte nem vitás, és a bírság összege a Kbt. –ben magállapított mértéket ( a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka ) nem lépi túl, továbbá a Döntõbizottság valamennyi Kbt. 341. § (3) bekezdésében meghatározott szempontra figyelemmel volt, a bíróság nem dönthet úgy, hogy eltekint a bírság kiszabásától, illetve annak összegét mérsékeli. Még abban az esetben sem lehet eredményesen kérni a bírság megváltoztatását, ha a perrel támadott döntõbizottsági határozat ellentmond egy másik, hasonló ügyben hozott döntõbizottsági határozatban foglaltaknak. Azaz egy másik esetben olyan körülményeket értékelt a Döntõbizottság a jogsértést elkövetõ ajánlatkérõ javára, amelyek a perbeni esetben is fennálltak és az ajánlatkérõ javára értékelhetõk lettek volna. A bíróság nem tekinti irányadónak a más esetekbe hozott döntéseket, hiszen eltérõ esetekben eltérõek a tényállási elemek is. Visszatérõ probléma építési beruházások esetében az, hogy az ajánlattevõk az ajánlat részét képezõ tételes árazott költségvetést nem az ajánlatkérõ által megadott rendszerben és programmal készítik el. Lehet-e az ajánlatkérõt ebben az esetben hiánypótlás keretében új tételes költségvetés benyújtására felhívni? X 14

A kérdés megválaszolására csak a saját véleményemet közölhetem, azzal, hogy tudomásom van arról, miszerint létezik ezzel ellentétes gyakorlat is. A hiánypótlás csak a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások, nyilatkozatok, egyéb ajánlatkérõ által megkövetelt iratok utólagos csatolására, vagy a benyújtott okiratok hiányosságainak pótlására, továbbá a formai hiányosságok pótlására szolgál. Véleményem szerint az ajánlattevõ által benyújtott tételes árazott költségvetés az ajánlat mûszaki tartalma. Ha – az adott példánál maradva – az ajánlattevõt az ajánlatkérõ által megadott rendszerû költségvetés benyújtására szólítanánk fel, akkor nem valamely hiányosságot pótolna az ajánlattevõ, hanem „kicserélné” az árazott költségvetést. Ez álláspontom szerint nem felel meg a Kbt. 83.§a szerinti, hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseknek. A Közbeszerzési Döntõbizottság határozatait figyelve, és az olvasói kérdésekbõl kiindulva megállapítható, hogy nagy gondot okoz a hiánypótlásra vonatkozó törvényi elõírások alkalmazása. Csak néhány példát említve: nem egyértelmû mi tekinthetõ formai hiányosságnak és mi a tartalmi hiányosság, hogyan értelmezhetõ „a szükség esetén több alkalommal is„ kitétel, ez arra kötelezeti az ajánlatkérõt, hogy több alkalommal adjon lehetõséget a hiánypótlásra vagy csak lehetõség a számára a többszöri hiánypótlás. Nagyon fontos lenne, ha a Közbeszerzések Tanácsa „megszólalna” ez ügyben és ajánlásban adna jogértelmezést. A harmadik esetben az Olvasó, mint ajánlatkérõ a médiából értesült arról, hogy az általa nyertesnek kihirdetni kívánt ajánlattevõ esetében a Gazdasági Versenyhivatal jogerõs és végrehajtható határozatban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. megsértését állapított meg és egyben bírságot szabott ki a jogsértõ magatartásra tekintettel. Ki lehet-e e zárni a közbeszerzési eljárásból azt az ajánlattevõt, aki a fentiek szerinti jogsértést elkövette? A Kbt. 60.§ (1) bekezdése tartalmazza a kötelezõen alkalmazandó kizáró okokat, melyek alkalmazása nem mérlegelés kérdése. Ha a kizáró ok fennáll az érintett ajánlattevõt ( alvállalkozót ) ki kell zárni az eljárásból. A kötelezõ kizáró okok között nem szerepel a Versenyhivatal elõbbiekben ismertetett határozatának megléte. A Kbt. 61.§ (1) bekezdése tartalmazza az ajánlatkérõ által választható kizárási okokat, melyek közül a b) pontban szabályozott az az eset, amikor a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság - öt évnél nem régebben - az

www.kozbeszerzes.hu 2005. október

KIOSZK

INTELLIGENS INFORMÁCIÓS TERMINÁL

Gyorsan fejlõdõ informatikai világunkban egyre nagyobb szerepet kap az Internet. A kioszk révén lehetõvé válik az INFORMÁCIÓ korlátozás nélküli elérése egy olyan eszközzel, amely nem igényel számítástechnikai elõképzettséget. A Selectrade fejlesztõ csapatának tevékenysége eredményeként létrejött egy olyan Intelligens Információs Terminál, /KIOSZK/ amely segítségével ez az elvárás kompromisszumok nélkül teljesíthetõ. Elsõdleges célunk a megbízhatóság, emellett a kedvezõ ár kialakítása. Cégünkhöz bizalommal fordulhat, hiszen a SelectradeComputer Kft. már számos olyan munkában vállalt eddig oroszlánszerepet, aminek köszönhetõen biztosította az Európai Unió elvárásainak megfelelõ önkormányzati informatika kialakítását. Ezáltal Cégünk országos hatáskörû lett, de megbízhatóságunkkal, termékeink minõségével (ISO 9001:2000) és az önkormányzatok számára nyújtott átfogó megoldásokkal is sok partnert szereztünk.

Az általunk javasolt KIOSZK hardverek elõnyei: - gyors processzor és nagy memória kapacitás - könnyen integrálható bármely környezetbe

A KIOSZK szolgáltatásai: -

internet hozzáférés reklámhordozó egyedi információ elérés felhasználástól függõ kiegészítõk (chipkártya, vonalkód olvasó, nyomtató)

- egyedi kialakítás igény szerint, akár kültérre is.

Információkérés: [email protected]

1106 Budapest, Fehér út 10., Tel.: 264-3333, Fax: 264-3232, www.selectrade.hu

Európai Unió


Pozitív az EU-ttagság elsõ évi egyenlege Vizsgálják a meglehetõsen mérsékelt magyar teljesítmény okait Az elmúlt hónapokban ádáz vita folyt a magyar kormány és az ellenzék között arról, hogy hazánk vajon pozitív szaldóval kerül-e e ki az uniós tagság elsõ évébõl. Nos, a "döntõbíró" szerepét az Európai Bizottság vállalta magára a minap, amikor közzétette a 2004-e es költségvetés végrehajtásáról készült jelentését. A jelentésbõl kiderül, hogy mind a tíz új tagállam, így Ma- lülmúlta. Ebbõl kifolyólag a bizottságnak a tervezettnél gyarország is pozitív nettó egyenleggel zárta az EU- sokkal kisebb összeget kellett exporttámogatásokra fordítagság elsõ évét. Ha az egyenleg abszolút értékét nézzük, tani az új tagállamokban. Említésre érdemes még, hogy Magyarország a lengyelek, a litvánok, a csehek és a let- az új tagoknak járó közvetlen jövedelempótló agrárkifizetek után az ötödik helyen, vagyis a középmezõnyben fog- tések folyósítását csak a 2005-ös büdzsé terhére kezdte lal helyet. A nettó magyar költségvetési egyenleg tavaly meg az EU, ahogy az unióban bevett dolognak számít. 176 millió euró volt: ennyivel több pénzt kapott hazánk a Bizottsági források ugyanakkor arra is felhívják a fiközös büdzsébõl, mint amennyit befizetett oda. gyelmet, hogy hazánk a tagság elsõ évében kisebb hatéUgyanakkor az is szembetûnik, hogy két másik szem- konysággal hasznosította a papíron rendelkezésére álló pont alapján Magyarország a sereghajtó. Valamennyi új felzárkóztatási (strukturális és kohéziós) forrásokat, mint a tag közül nálunk nõtt a legkisebb mértékben 2003 és többi új tagállam. Erre enged következtetni, hogy a tény2004 között az EU-val szemben fennálló pozitív nettó leges pénzlehívás Magyarország esetében elmaradt a biegyenleg, ami mindössze 5 millió euró volt. De akkor is zottság elõrejelzéseitõl. A felzárkóztatási támogatások az utolsó helyen "kullogunk", ha az elsõ éves egyenleg tényleges hasznosulásának felmérésére ugyanakkor megnagyságát a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI-hoz) ha- bízhatóbb kép rajzolódik majd ki a harmadik év (2006 sonlítjuk. Magyarország a jelentés szerint az adminisztra- után) – figyelmeztetnek szakértõk. Hazánk ezzel együtt az tív költségek figyelmen kívül hagyásával a GNI 0,25 szá- elsõ évben gyengébb abszorpciós képességrõl tett tanúbizalékát könyvelheti el elsõ éves többletként. Összehason- zonyságot a többi új tagállamhoz képest. lításképpen: a csehek nemzeti összjövedelmük 0,33, a Hazánk 2004-es nemzeti összjövedelmének 0,70 szászlovénok 0,43, a szlovákok 0,51, a ciprusiak 0,53, a zalékát fizette be a költségvetésbe, 537,1 millió eurót. lengyelek 0,75, a máltaiak 1,02, az észtek 1,79, a lettek Ezen belül a briteknek fizetett visszatérítés 49,4 millió euró 1,82, a litvánok pedig 2,13 százalékával több pénzt hív- volt. A magyar ki- és befizetés közötti különbség tehát kötak le 2004-ben az EU-tól, mint amennyivel hozzájárultak zel 176 millió euró volt, ami azt jelenti, hogy az egyszeri, a közös költségekhez. egyösszegû 172 millió eurós költségvetési visszafizetés A mérsékeltebb magyar teljesítmény fõ oka, hogy ha- nélkül plusz 4 millió euró lett volna az elsõ éves nettó zánk 2004-ben kevesebb támogatás lehívására volt ké- egyenleg. pes, mint amire a 2002. decemberi koppenhágai csatlaGyévai Zoltán/Brüsszel kozási megállapodás alapján egyébként jogosult lett volna. A 2004-22006 közötti strukturális alapok Bizottsági szakértõk számítása és Kohéziós Alap források (milliárd Ft): szerint a magyarok közel 70 millió euróval kevesebb pénzt kasszíroztak be, mint amennyi Koppenhága alapján elvileg járt volna nekik. Ha szerényebb "veszteséggel", de a lengyelek, a lettek és a szlovákok is hasonló cípõben járnak. Az Európai Bizottság szerint az elmaradásnak alapvetõen két oka van. Az egyik minden új tagállamra érvényes megállapítás, hogy 2004-ben a piaci viszonyok rendkívül kedvezõen alakultak az agrárszektorban, ahol a belsõ kereslet még az egyébként kiváló termelést is feX

www.europa.eu.int 2005. október

19

Pénzügyek


Luxusadó: luxus lesz kivetni? Az önkormányzatok évi többmilliárdos pluszbevételhez juthatnak A jövõ évtõl lépne hatályba a luxusadó, amely minden százmillió forintnál nagyobb értékû ingatlant megadóztatna. A kormány szerint vagyonarányos közteherviselésrõl és többmilliárd forint plusz bevételrõl, a Fidesz szerint kiskapukról és a helyhatóságok helyzetének rosszabbodásáról van szó. A Localinfo által megkérdezett települések nem számítanak nagy pluszbevételre az új adónemtõl.

A Magyarországon található mintegy négymillió lakás és félmillió üdülõ közül a felmérések szerint körülbelül tízezer ingatlan tartozik majd az új adókategóriába. A tulajdonosnak a tervek szerint a jövõ évtõl a százmillió forint feletti érték 0,5 százalékát kell majd befizetnie. Az ingatlan értékét a helyi önkormányzat határozza meg, a helyben kialakult ingatlanforgalmat és értékviszonyokat figyelembe vévõ forgalmi értékhatároknak megfelelõen. Ha a település egyes részein jelentõsen eltérõ értékviszonyok alakultak ki, az önkormányzat övezeteket jelöl ki és az így elkülönített értékövezetekben településrészi átlagértékeket állapít meg ingatlanfajtánként. Ha a településen kialakult értékviszonyok lakásonként, üdülõnként eltérõ értékövezetek kialakítását teszik szükségessé, akkor az önkor-

20

mányzat lakóingatlan-fajtánként állapíthatja meg az értékövezeteket, ilyenkor az értékövezetekre állapítja meg a településrészi átlagértéket. Ezeket az értékeket az önkormányzat két adóévre elõre szabja meg. Újdonság, hogy a törvényben meghatározták a lakások négyzetméterárát is. Ez alapján a legmagasabb értékhatár a fõváros I. kerületében található, ahol akár 300–800 ezer forintos négyzetméter-ár is elõfordul, míg Budapesten a legalacsonyabb árak a XXI., a XX., a XV., a X. és a IX. kerületben vannak. Vidéken a megyei jogú városokra, a városokra és a községekre bontva ad meg négyzetméter-árakat külön a lakóházakra, illetve a többlakásos házakra, valamint az üdülõkre. A legalacsonyabb árak megyei jogú városokra vonatkozóan Borsod-Abaúj-

2005. október

Pénzügyek

Localinfo Önkormányzati Havilap Zemplénben és Nógrádban vannak, a legmagasabbak Zalában, Veszprémben és Gyõr-Moson-Sopron megyében. A javaslat különféle korrekciós tényezõket is felsorol, amelyek figyelembe vehetõk a lakóingatlan értékelésénél, például, hogy mikor és milyen anyagból épült, milyen komfortfokozatú, milyen épületben található. A települési átlagértéket több tényezõ is módosítja. Ha az épület 10 évnél fiatalabb vagy a teljes felújítás 10 éven belül történt, akkor a rendeletbeni értéket 1,15-tel megszorozva kapjuk meg az adó alapját. A tégla, illetve kõépítésû épületek szorzója 1, míg a paneleké 0,85. A négynél több szoba már fél százalékkal emeli az adóalapot. Továbbá ha egyetlen ablak sem néz az udvarra vagy északi irányba, akkor újabb fél százalékkal nõ a lakás értéke. A luxusadó a törvényjavaslat alapján a helyhatóságok saját bevétele lenne, a fõvárosban pedig a forrásmegosztási jogszabályok szerint illetné meg a bevétel a kerületi önkormányzatokat és a fõvárost. Bár a javaslat szerint a

luxusadóból levonható lesz az összes, az adott ingatlan után fizetett helyi adó, a készítõk szerint így is évente akár többmilliárd forintos plusz adóbevételre számíthatnak a helyhatóságok. A tervezet szerint a törvényjavaslat 2006 január elsején lépne életbe, és az önkormányzatoknak a 2006. és 2007. évi forgalmi értékhatárokról szóló rendeleteiket jövõ március 31-ig kell kihirdetniük. Az ingatlantulajdonosoknak pedig két részletben, március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell fizetniük, kivéve jövõre, amikor az elsõ részlet befizetése – a rendelet alkotási és bevallási kötelezettségek miatt – nyárra tolódik. Monoron maximum egy-kettõ ilyen jellegû ingatlan található, így az önkormányzat nem számít jelentõs pluszbevételre a luxusadótól – tudtuk meg a település sajtóosztályán. Bár hozzátették: részletes vizsgálatot egyelõre még nem folytattak le, így a pontos szám nem ismert. Érdeklõdésünkre Zalaegerszegen is ugyanezt a választ adták, akárcsak Lajosmizsén. Bár a kormány a törIngatlanok értékhatárai területi eloszlás szerint vényjavaslattal – az általános indoklás szerint – a tárBudapest sadalmi igazságosság és a vagyonarányos közteherviselés érvényre juttatását kívánja elérni, a Fidesz úgy látja, a törvény nem fogja elérni a kívánt hatást, ugyanis a luxusadót könynyen elkerülhetik azok, akiknek a százmillió forintot meghaladó vagyonuk nem ingatlanbefektetésben van, hanem gyárakban, vagy üzleti vállalkozásban – nyilatkozta a távirati irodának Réppásy Róbert. Hozzátette: kitûnõ példa erre a kormány két milliárdos tagja, Gyurcsány Ferenc és Kóka János, akiknek a vagyonnyilatkozatában nincs százmillió forintot meghaladó ingatlan. Az ellenzéki politikus szerint további probléma, hogy míg egy 110 millió forintos ingatlan éves adója 50 ezer forint lesz, addig az Vas megye (legmagasabb értékhatárok) önkormányzatoknak már az ingatlan értékbecslése is többe fog kerülni, így könynyen lehet, hogy az új adó kivetése többe kerül majd a Borsod-A Abaúj-Z Zemplén megye (legalacsonyabb értékhatárok) helyhatóságoknak, mint amennyi bevételre általa szert tehetnek. Dzindzisz Sztefan [email protected]

X

www.monor.hu 2005. október

21

Irodabútorokat, számítógépeket selejtez le? Tele a pince, azt sem tudja, hova tegye? Felújítja parkjait, s szeméttelepre küldi a régi padokat?

Ami Önnek felesleges, másnak lehet érték! vált eszközeiket felajánlják más önkormányzatok számára!

És várjuk azon önkormányzatok jelentkezését, amelyeknek szük ségük lenne különbözõ irodai és egyéb, önkormányzatoknál általában fellelhetõ eszközökre.

Az évek óta az önkormányzatok érdekében tevékenykedõ Localinfo Kft. ingyenesen vállalja a közvetítést a keresõk és kínálók között. A csere-b bere rovatnak helyet biztosítunk a Localinfo havilapban és a www.localinfo.hu portálon.

önkormányzati csere-bbere

Várjuk azon önkormányzatok jelentkezését, amelyek feleslegessé

Ön mikor frissítette utoljára honlapját?

Sikerül rendszeresen tartalmas információkat szolgáltatnia?

Nem?

Segítünk! Hasznos hírek egyenesen az Ön honlapjára! A helyi önkormányzati honlapok általános problémája, hogy egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán tudják azokat folyamatosan tartalmas, közérdeklõdésre számot tartó információkkal ellátni. Márpedig látogatottságot, ezáltal lakossági elégedettséget csakis

megfelelõ minõségû tartalomszolgáltatással

lehet elérni.

A Localinfo Önkormányzati Információs Központ – több éves tartalomszolgáltatási tapasztalattal maga mögött – ebben kíván segítséget nyújtani Önöknek, felajánlva közhasznú információs szolgáltatását.

Összeállításaink nem pusztán cikkeket tartalmaznak, hanem az internet adta lehetõségeket kihasználva megmutatjuk az utat a továbblépéshez, egy-egy ügy elintézéséhez, mélyebb tanulmányozásához. Mellékeljük az adott téma fontosabb dokumentumait, azoknak az internetes helyeknek a címeit, ahol még teljesebb körû információk találhatók a témáról. Az általunk végzett általános tartalomszolgáltatás révén hetente 15 hírbõl álló válogatást állítunk össze és juttatunk el/töltünk fel Önöknek.

az adóváltozásoktól a pályázati lehetõségeken át a legkülönbözõbb élethelyzetekben (pl. felvételi, gyes, nyaralás, lakáshitelek, stb.) fontos információkig. A

Elõfizetõink kedvezményben is részesülnek, így 50 százalékos árengedménnyel vehetik igénybe a Localinfo által kifejlesztett „Üvegzseb“ modult, amelybe egy informatikai elõképzettség nélküli adminisztrátor is könnyedén, rendszerezetten feltöltheti az „üvegzseb“ törvény által kötelezõen elõírt információkat (lásd: www.localinfo.hu/uvegzseb)

hozzásegítenek az országos szintû változások nyomon követéséhez, gyakorlati tanácsokat adnak a hétköznapi életben való eligazodáshoz, s kielégítik a közélet és a kultúra iránti kíváncsiságot.

A szolgáltatás részleteirõl és településtípusra szabott áráról a 06-30-210-2847-es számon vagy az [email protected] email címen keresztül kérhetnek tájékoztatást.

A közhasznú hírekbõl hetente küldünk megrendelõink számára egy, a mindennapi életet megkönnyítõ,

praktikus hírcsokrot

„Hasznos hírek“

Keressen bennünket, legyen velünk sikeres! Bõvebb információ: Localinfo Önkormányzati Információs Központ

www.localinfo.hu

Szociálpolitika


Alkotmányellenes a mobilposták kényszere Az ombudsman is csatlakozik a tiltakozókhoz A mobilposták rendszere ütközik az alkotmányban deklarált hátrányos megkülönböztetés tilalmával, az emberi méltósághoz való joggal, illetve a jogállamiság elvébõl fakadó jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelményével - állapította meg vizsgálatában Lenkovics Barnabás országgyûlési biztos.

Eddigi pályafutásom legmeghökkentõbb sajtómeghívója volt az, amelyben két sorban, kimért hangon közölte a polgármester: "A mellékelt sajtónyilatkozatban arról értesítem Önöket, hogy Ivádon szeptember 03án 11 órakor egy mobil-postaautót fogunk felgyújtani az akaratunk ellenére bezárt postahivatalunk miatt. Amennyiben idejük és elfoglaltságuk engedi, kérem látogassanak el hozzánk a rendezvényre." Legnagyobb bánatunkra épp lapzártakor történt az esemény, így nem tudtunk elmenni Ivádra. A kistelepülések vezetõivel beszélve nem volt példa az elmúlt idõben, hogy ne került volna szóba a mobilposták ügye, s a jelenség már-már jelképévé vált annak a folyamatnak, amelyet sokan a falvak elsorvasztásaként aposztrofálnak. A postáról szóló törvény elõírja: az egyetemes postai szolgáltatások az egész ország területén minden állampolgár számára egyenlõ feltételek mellett, elérhetõ áron, a mai kor követelményeinek megfelelõ módon és megkülönböztetéstõl mentesen kell, hogy hozzáférhetõek legyenek - idézi vizsgálati jelentésében a jogszabályt Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa. A Magyar Posta Rt. 2003-ban döntött arról, hogy több száz - mára pontosan 542 kistelepülés postahivatalát bezárja, és az érintett települések polgármestereinek tiltakozása ellenére is bevezette a mobilposta rendszert. A hatszáz lélekszámúnál kisebb településeken élõket a fennálló gyakorlat hátrányosan érinti - állapította meg az országgyûlési biztos -, nem érvényesül tehát a törvény elõírása. X 24

A vizsgálattal összefüggésben két érdekességre is érdemes felfigyelni. Lenkovics Barnabás nem elõször veszi szemügyre a mobilposta rendszerét, 2003-ban azonban nem találta azt aggályosnak. Pontosabban csak annak kommunikációját, elõkészítettlenségét, váratlanságát kifogásolta. A kistelepülések vezetõinek elégedetlensége azonban - az ombudsmannál legalábbis - meghallgatásra talált, s felülvizsgálta korábbi álláspontját. A másik figyelemreméltó adalék, hogy épp ezekben a napokban járta meg ismét a Parlamentet egy MDF-es képviselõk által jegyzett törvénymódosítási indítvány a mobilpostákkal kapcsolatban, amely még a tárgysorozatba vételig sem jutott el. Pedig ahhoz immár az országgyûlési biztos is csatlakozott. A javaslat lényege: ne lehessen a kistelepülések önkormányzatainak egyetértése nélkül megszüntetni a fix postahivatalokat, amivel egyetért az ombudsman, akárcsak azzal, hogy a már mûködõ mobilposták esetében is megállapodást kelljen kötnie a postának az önkormányzattal, vagy - megállapodás hiányában - az állandó postai szolgáltató helyet visszaállítani. Noha a Kovács Kálmán hírközlési miniszter is korábban arra kérte a Magyar Posta Rt.-t, hogy azokon a településeken, amelyeken az új szolgáltatás bevezetése problémákat okoz, állapodjon meg az önkormányzatokkal olyan megoldásban, amely megnyugtató a helyi lakosok számára, az MDF-es javaslatot az ombudsmani álláspont ismeretében sem vette tárgysorozatba sem az önkormányzati bizottság. A hírközlési miniszter egyébként azt követõen bizonyult ilyen megértõnek, hogy az említett mobilpostaautó másolatát egy használaton kívüli kisfurgont - a helyi tûzoltók segítségével valóban felgyújtotta az ivádi polgármester. Nem ez volt azonban az egyetlen tiltakozás az elmúlt két évben, noha kétségtelen, a leglátványosabb. A Zempléni Településszövetség népi kezdeményezésként 60 630 aláírást gyûjtött össze a mobilposta rendszere ellen. A kistelepülések lakói mellé a nagyobb települések, városok állampolgárai, közéleti személyiségek, mûvészek is csatlakoztak. A több mint hatvanezer aláírás ellenére az Országos Választási Bizottság (OVB) többször is eredménytelennek nyilvánította a népi kezdeményezésüket (a hatvanezer aláírásból 50 helyett csak valamivel több mint 46 ezer aláírást talált hiánytalanul megfelelõnek..

www.oleh.hu 2005. október

Nagy Ildikó Emese [email protected]

Informatika


Terjed a laptop-h használat a képviselõk körében Sok helyen költségkímélés miatt álltak át a modernebb technikára Az országos körképünkbõl kiderült, hogy egyre több településén kapnak a képviselõk laptopot az önkormányzattól, ami segítheti, hogy a városatyák minél inkább áttérjenek az elektronikus ügyintézésre. Az átmenet nem mindenhol zökkenõmentes, hiszen sok helyen az idõsebb képviselõk visszautasítják a technikai fejlõdést és megmaradnak a papír alapú munkánál. Zalaegerszegen kapnak a képviselõk kézi számítógépeket, amiket a városatyák a mandátumuk ideje alatt használhatnak - nyilatkozta a Localinfonak Zsupanek Péter, az önkormányzati osztály vezetõje. Hozzátette: elsõsorban gazdasági indokok miatt tértek át az elektronikus ügyvitelre, hiszen a postai, nyomdai és papír költségek többszörösét jelentették a mostaninak. A képviselõknek 21 darab kézi számítógépet vásároltak és a váltást egybe kötötték az önkormányzat honlapjának a fejlesztésével is. Az áttérést másfél-két éve kezdték meg, ám máig elõfordul, hogy egy-két városatya nem használja a technikai újdonságokat, õk továbbra is minden anyagot kinyomtatva, papíron kérnek el. Kérdésünkre válaszolva Zsupanek Péter elmondta, hogy ez fõleg az idõsebb képviselõkre jellemzõ. A városatyák idén tavasszal kaptak az önkormányzattól laptopokat, amivel a helyhatóság az elektronikus-dokumentumhasználat növekedését kívánja elérni - tudtuk meg Szombathelyen. Az ottani tervek szerint decembertõl már teljesen megszûnne a papíralapú munka és minden képviselõ áttér a gyorsabb és könnyebben használható eügyvitelre. A 30 fõs képviselõ-testületbõl itt is voltak olyanok, akik visszautasították a modern technika használatát, természetesen ismét az idõsebb korosztály tagjai. A számítógépeket - amelyeket a mandátum lejártával vissza kell adni - közbeszerzés útján vásárolták mintegy 9 millió forintért. A képviselõk lassan két éve kapnak laptopot a várostól, amiért havonta 1000-1500 forintot kell fizetniük mondta el lapunknak Fauszt Zoltán, a civis város aljegyzõje. Hozzátette: a bérleti szerzõdésben benne van, hogy a városatyák a mandátumuk lejártával megvásárolhatják a számítógépeket egy megállapított érték alapján. Az aljegyzõ szerint azért volt szükséges a váltás az elektronikus ügyintézésre, mert már-már akkora papírmennyiséggel kellett dolgozniuk, hogy az lassan elviselhetetlen állapotokat okozott a közgyûlésben. Ekkor készítettek egy felmérést, ami kimutatta, hogy körülbelül ugyanannyiba kerül a képviselõk laptop használata, mint a korábbi papír alapú munka, ráadásul az elektronikus ügyintézésben több lehetõség van. Mivel képviselõk számítástechnikai tudása között jelentõs különbség van, ezért a városháza alapszintû Windows és Office képzést tartott, hogy mindenki zökkenõX

mentesen tudja használni a gépeket. A laptopok mintegy 10 millió forintjába kerültek a civis városnak. A képviselõk ebben a ciklusban kapták meg a laptopjaikat, amit a mandátumuk végén vissza kell adniuk - nyilatkozta a Localinfonak Tevanné dr. Südi Annamária, Budaörs jegyzõnõje. Hozzátette: a gépekre minden anyagot eljutatnak, így az összes határozatot és jegyzõkönyvet is. Ezenkívül a képviselõk rendelkezésére áll egy belsõ hálózaton mûködõ fórumrendszer, ahol könnyebben tudják tartani a kapcsolatot egymással és esetlegesen megvitatni egyes ügyeket. Két ok miatt döntöttek az átállás mellett: az egyik a hatalmas mennyiségû papír, amivel meg kellett küzdeni, a másik, hogy a számítógépes rendszer sokkal praktikusabb, hiszen könnyebb vele visszakeresni, valamint rendszerezni is a dokumentumokat. Ennek fényében a nemrég elkészül városházát is úgy készítették el, hogy a tanácsteremben legyen hely a laptopoknak, valamint nemsokára a vezeték nélküli internetet a Wifi-t is be fogják vezetni, hogy ezzel is könnyítsenek a képviselõk munkáján. A költségeket nem számították ki, azonban Tevanné dr. Südi Annamária szerint hosszútávon szinte biztosan kifizetõdõ lesz a kézi számítógépek használata, hiszen így már nem kell fénymásolatokat készíteni, valamint nem kell távolabbi helyekre kocsival eljutatni bizonyos dokumentumokat. Az új rendszert mindenki elfogadta, nincs olyan képviselõ aki visszautasította volna a laptopot, de olyan akad, aki egyelõre mind papír, mind elektronikus úton elkéri az anyagokat. Tervbe volt véve, hogy a képviselõk kapjanak laptopokat, a közgyûlés is többször foglalkozott a kérdéssel, végül azonban elutasították ezt a határozatot - tudtuk meg Nagykanizsán. A magyarázat szerint a városatyák többsége nem szokott hozzá az e-ügyintézéshez és a többségük ragaszkodik a papír alapú munkához. A változáshoz szükséges lenne még egy teljes internetcsatlakozási fejlesztéshez is, így a kérdést egyelõre elnapolták. Sopronból ugyanezt a választ kaptuk, az önkormányzat egyelõre nem foglalkozik a kérdéssel. Dzindzisz Sztefan [email protected]

www.budaors.hu 2005. október

25

Visszatekintõ


Szeptemberben történt – Szeptemberben történt Felújítják a rendelõintézetet

Új pályaudvar Érden Pest megyében 9 autóbusz-pályaudvar újul meg, ami minõségi ugrást jelent a közösségi közlekedés feltételeinek javításában – mondta Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára Érden, az 5 milliárd forintból megvalósult korszerû Volánbusz pályaudvar átadásán. A hosszú távú közlekedési koncepció magában foglalja a törekvést, amely a közútról a tömegközlekedés eszközeire igyekszik a hangsúlyt helyezni – mondta a gazdasági tárca államtitkára. Ehhez azonban vonzóbb feltételeket kell kínálni az embereknek; ilyen a pályaudvar-modernizálás, és a Budapesti Közlekedési Szövetség életre hívása, amely gyorsabb és olcsóbb utazást tesz lehetõvé a fõvárosból ki, illetve az agglomerációból Budapestre közlekedõknek. Az új bérletet már a bevezetését követõ héten 10 ezren vásárolták meg, felismerve elõnyeit. Az államtitkár elmondta: az új érdi buszpályaudvar is a vonzerõt növeli. Annál is inkább, mert közvetlenül a vonatpályaudvar szomszédságában létesült, így még kényelmesebb az átszállás – hívta fel a figyelmet. 2005.09.06.

Kevesebb bûneset a Balatonnál A Dél-balatoni Bûnmegelõzési Központ eredményesen zárta az idei szezont; kevesebb rablás és betörés történt, illetve látványosan csökkent a strandlopások száma a tó déli partján – hangzott el a szervezet idényzáró tanácskozásán. "Ez a program Magyarországon, ha úgy tetszik, Európában is egyedülálló" – hangsúlyozta a központ tevékenységét értékelve Soczó László, Somogy megye rendõrfõkapitánya. Megjegyezte: ezt a hazai és nemzetközi elismerések egyaránt igazolják. A megyei fõkapitány elmondta, az idén az ötödik szezont záró központ sikereit az a közös érdek és cél alapozta meg, hogy a Balaton biztonságos legyen a turisták számára. Ennek igazolására közölte, az idén nyáron csökkent a bûncselekmények száma a Balaton déli partján: nemcsak rablásokból és betörésekbõl volt kevesebb, de látványosan csökkent a strandlopások száma is. Siófokon például 63 százalékkal, Balatonföldváron 60 százalékkal, Fonyódon 54 százalékkal, míg Balatonlellén 29 százalékkal történt kevesebb strandlopás. Soczó László ugyanakkor arra is rámutatott, hogy vannak még teendõik, így egyebek mellett az apróbb lopások megelõzésével, a "buliturizmussal", a szállodák biztosításával kapcsolatosan. Az idei nyáron egy Mobil Tourist Police feliratú kisbusz járta a déli part településeit, bûnmegelõzési szakemberekkel, akik a helybelieknek, a hazai és külföldi turistáknak adtak tanácsot, de bejelentéseket is rögzítettek. 2005.09.07. 28

Közel nyolcszázmillió forintos beruházással felújítják az orosházi városi kórházhoz tartozó rendelõintézetet – jelentette be a város polgármestere. "A 676 millió forintos címzett támogatásból, valamint további 120 millió forintos önkormányzati önrészbõl megvalósuló rekonstrukció során egy helyre integrálódik az eddig a város különbözõ helyiségeiben és épületeiben mûködõ tüdõgondozó intézet, valamint a bõrgyógyászati, az onkológiai és pszichológiai gondozók" – mondta Fetser János. Hozzátette: az eddig széttagoltan mûködõ ellátó egységek egy helyre koncentrálásától, a járóbeteg-ellátás egységes keretbe történõ beillesztésétõl a város vezetése azt reméli, hogy javulni fog a betegellátás színvonala. A beruházás során a rendelõintézet elavult mûszereit kicserélik, illetve újakat vásárolnak, de korszerûsítik az intézmény gépészeti berendezéseit is, amelytõl az üzemeltetési költségek csökkentését várják – közölte a város elsõ embere. 2005.09.09.

Programok munkanélkülieknek A humánerõforrás-fejlesztési operatív program keretében indított munkaerõpiaci programoknál már eddig is követelmény volt a munkanélküliekkel kötendõ együttmûködési megállapodás, ez a forma az álláskeresési járadék õszi bevezetésekor általánossá válik. A fõvárosival együtt húsz térségi munkaügyi központ az idén nem csupán a Munkaerõpiaci Alapból átutalt 38 milliárd forintos keretbõl indíthat programokat, ez több évre szólóan kiegészül további 29,8 milliárd forinttal. Ezt a 75 százalékban az Európai Unió által finanszírozott humánerõforrás fejlesztési operatív program fedezi. Ezek a mintaprogramok lényegében ugyanazt a célt szolgálják, mint a Munkaerõpiaci Alap decentralizált keretébõl indított képzések, elhelyezkedést segítõ támogatások, de az Európai Unió különféle plusz szolgáltatásokat, támogatásokat is javasol. Még nem vált gyakorlattá például, hogy minden munkanélkülivel együttmûködési megállapodást is kössön az adott munkaügyi központ. Az ilyen együttmûködési megállapodás azért fontos, mert abban leírhatók az elhelyezkedés érdekében a munkanélküli és a munkaügyi intézmény által vállaltak. A mintaprogramokba bevontaknál eddig is követelmény volt az együttmûködési megállapodás megkötése. A foglalkoztatási törvény módosítása alapján ez õsztõl általánosan kötelezõ lesz. A mintaprogramoknál lehetõség van arra is, hogy a képzés ideje alatt a minimálbérrel egyezõ megélhetési támogatást fizessenek a munkanélkülinek. A képzés ideje alatt további támogatást kaphatnak a gyermekük felügyeletéhez vagy a közeli hozzátartozójuk ápolásához. 2005.09.12.

2005. október

Visszatekintõ


Szeptemberben történt – Szeptemberben történt Zöldenergiaprogram Szabolcsban

Városavató Pilisen

Úgynevezett zöldenergia-program megvalósítása kezdõdött el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a tervek szerint elsõként önkormányzati intézmények térnek át fûgranulátum alapú fûtésre. Az elképzelések szerint a helyhatósági közintézményekben pellet égetõ kazánokat helyeznek üzembe, amelyet helyben termesztett energiafûbõl, préseléssel készített granulátummal fûtenek – közölte Kornherr Tibor, a szervezéssel megbízott nyíregyházi Nyírség Kht. mûszaki igazgatója. Az elkészült tervek alapján Szabolcsban létrehoznának egy fûpelletégetõ kazánokat összeszerelõ üzemet, s a tárgyalásokat már meg is kezdték a kazánok jelenlegi gyártójával, a budapesti ÉGSZÖV Részvénytársasággal. A megye tizenegy kistérségében egy-egy granulátumot készítõ üzem is létesülne, amely ellátná fûtõanyaggal az önkormányzati létesítményeket, késõbb pedig az új fûtési módra áttérõ lakosságot is. Kornherr Tibor kiemelte: egy új energetikai iparág alakul ki így Szabolcsban, amely 800–1000 embernek ad majd munkát. Emellett a számítások alapján 63 ezer hektár gyengébb minõségû földterületen vethetnének energiafüvet a gazdálkodók, akik a fûtési alapanyag-termeléssel évente 5 milliárd forint árbevételhez juthatnának, továbbá a földalapú támogatást – a hektáronkénti 40 ezer forintot – is igényelhetnék természetesen tevékenységükhöz. 2005.09.14.

Fejleszti P+R parkolóhelyeit a fõváros Újabb P+R parkolók építését tervezi a fõváros, s egyúttal szorgalmazzák, hogy minél többen használják is ezeket a létesítményeket – mondta a fõvárosi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke. Bánsági György felhívta a figyelmet arra, hogy a belvároshoz közel kihasználatlan P+R parkolók vannak. Példa erre az Aréna 1200 férõhelyes parkolója, amit reggeltõl estig, fél napra 140 forintért vehetnek igénybe az autósok. A szocialista politikus kifejtette, hogy Budapesten jelenleg harminc P+R parkolót használhat egyszerre 4.777 autós. A parkolók jó része ingyenes, illetve nem õrzött. Bánsági György közölte, hogy a fõvárosi közlekedésfejlesztési tervekben kiemelt szerep hárul a P+R parkolókra, ezek ugyanis nagyban elõsegíthetik, hogy radikálisan csökkenjen a belvárosba autózók száma. A 4-es metró építése kapcsán már megállapodott az állam és a fõváros abban, hogy 9,5 milliárd forintot fordít a Bosnyák térnél, illetve Õrmezõn egy P+R parkoló építésére. További mélygarázsok építését tervezik más metró megállóknál, például a budai rakparton a Mûegyetem elõtt – emelte ki Bánsági György, a környezetvédelmi bizottság elnöke. 2005.09.19.

Egy településnek várossá válásához fejlett infrastruktúrával, intézményi rendszerrel, a térségben betöltött jelentõs szereppel kell rendelkeznie – mondta Lamperth Mónika a Pest megyei Pilis városavató ünnepségén. Mindezeken a feltételeken felül szükség van egyfajta közösségi összetartó erõre, közös elszántságra a városi rang kivívásához, ami a pilisi önkormányzatban és az itt élõkben megvan, ez volt kiolvasható az általuk benyújtott pályázatból – mondta a belügyminiszter. A városi státus azonban egyúttal azzal a kötelezettséggel is jár, hogy az eddigieknél magasabb színvonalú szolgáltatásokat kell hogy nyújtson az itt élõknek, ez viszont jelentõs erõfeszítéseket igényel – hívta fel rá a figyelmet. A belügyminiszter utalt rá, hogy Pilis azon kevés település közé tartozik, amelynek lakossága folyamatosan növekszik, 1990 óta 23 százalékkal gyarapodott, s ma több mint 11 ezren élnek itt, így mostantól nemcsak növekedni akar, hanem minõségben is többet elérni. 2005.09.19.

Pécsett drágább lesz a víz Emelkedik a víz- és a csatornadíj, valamint a buszközlekedés ára október elsején Pécsett; a vízdíj emelésének egyik oka, hogy a csökkenõ vízfogyasztás miatt folyamatos bevételkiesést szenvedett el a szolgáltató. A város közgyûlésének csütörtöki döntése értelmében a víz- és csatornaszolgáltatásért 4,6 százalékkal, az autóbusz-közlekedésért pedig átlagosan 4,55 százalékkal kell többet fizetni. Ez azt jelenti, hogy a baranyai megyeszékhelyen a víz- és a csatornahasználat együttes ára köbméterenként lakossági fogyasztóknál 450 forintról 470 forintra, nem lakossági fogyasztók esetén 723 forintról 755 forintra nõ. Egy autóbusz-menetjegy 130 forint helyett 140 forint lesz, az összvonalas havi bérlet 3.590 forintról 3.780 forintra, a tanuló és nyugdíjas bérlet pedig 1.160 forintról 1.180ra emelkedik. A díjemeléseket a vízszolgáltató, az önkormányzati többségi tulajdonú Pécsi Vízmû Rt. és a szintén önkormányzati tulajdonú Pécsi Közlekedési Rt. kérte a testülettõl. A vízszolgáltató kérését az elmúlt idõszak energiaár-emeléseivel járó anyagbeszerzési költségek növekedésével, a fejlesztésekre fordítható források kimerülésével, továbbá a vízfogyasztás folyamatos csökkenése miatt elszenvedett bevételkieséssel indokolta. Egy év alatt hatszázalékos a csökkenés, ami negyedmilliárd forintos bevételkiesést jelent – olvasható az elõterjesztésben. A tömegközlekedési vállalat indítványában az üzemanyagárak folyamatos emelkedésére hivatkozott. A víz ára idén már másodszor emelkedett a dél-magyarországi városban. 2005.09.22.

2005. október

29

Településügy


Éhségsztrájk a beruházásokért 8 ezer ember van veszélyben? Több mint egy héten keresztül mindössze napi egy palack vizet és egy vitamintablettát fogyasztott Barati Attila, Pácin polgármestere, mert így akarta elérni, hogy a kormány a jövõ évi költségvetésben biztosítja a Vásárhelyi-tterv által érintett Tisza-m menti települések infrastrukturális beruházásaihoz korábban megígért pénzt. Mintegy nyolcezer ember biztonságát veszélyezteti a kormány azzal, hogy bár korábban törvényi garanciát vállalt rá, a Tisza szabályozásán dolgozó Vásárhelyi-tervben szereplõ tételeket egyelõre nem valósítja meg - nyilatkozta lapunknak Barati Attila. Hozzátette: 35 milliárd forintról lenne szó, a jövõ évi költségvetésben azonban csak 1,7 milliárd forint áll a rendelkezésre. Konkrét példát említve elmondta: a Tisza bodrogközi szakaszán megépítendõ vésztározó négy községet érintene, Nagyrozvágyot, Ricsét, Cigándot és Pácint, ám amennyiben nem készülnek el az infrastrukturális beruházások, akkor a tározók esetleges árvízkor történõ elárasztása könnyedén veszélybe sodorhatja az itt élõket. A kormány a 2004. évi 67-es törvényben fogalmazta meg a célokat: a Tisza-völgy árvízi biztonságának a növelésén túl garantálnák az érintett települések szánára az infrastrukturális és fejlesztési forrásokat is, szennyvízberuházásra, belterületi vízrendezésre. Az elsõ ütemet 2004tõl 2007-ig kellett volna megvalósítani, így a tervek szerint 2007 december 31-ig állnia kellene a Szamos-Taktaközi tározónak, a cigándinak, a tiszaroffinak, a tiszasülyinek, a vezsenyi nagyvízi mederrendezésnek, ám ezeket mind ki akarja tolni a kormány 2010-re - panaszkodott a polgármester. Elmondta: egyelõre úgy tûnik, hogy az eredeti tervekbõl csak a cigándi árapasztó és a tiszaroffi tározót építik meg, de ezeket is infrastrukturális fejlesztések nélkül. A többi beruházás óriási késedelmet fog szenvedni, mivel például Pácinnak és Cigándnak csak 2008-ban ígérnek szennyvízberuházást. Bár az éhségsztrájkkal és a parlament elé szervezett

Localinfo

polgármesteri tiltakozással nem értek el konkrét eredményt, Barati Attila szerint mégis érdemes volt tiltakozó akciókat szervezni, mert így sikerült felhívni a közvélemény figyelmét az ügyre, valamint a kormány hozzáállása is megváltozott ezzel kapcsolatban. A polgármester kérdésünkre válaszolva elmondta: ha a mindenkori kormány nem változtat a Tisza-völgyi beruházásokhoz való hozzáállásán, akkor elkezdhetnek imádkozni, hogy jövõre nehogy nagy esõzések legyenek, mert akkor "megmozdul az itt élõ 1,5 millió ember" és ez ellen, még õk, a helyi polgármesterek sem tehetnek semmit. A kormány építkezik A Vásárhelyi-terv megvalósítása folyamatban van, jövõre két víztározó építése indulhat el - közölte a kormányszóvivõ. Batiz András elmondta: a cigándi és a tiszaroffi tározó körül lévõ falvak az infrastrukturális beruházásokra támogatást fognak kapni, erre csaknem 2 milliárd forintos fedezet van a jövõ évi költségvetésben. Az építkezés jövõ év második felében indulhat el - tette hozzá. Dzindzisz Sztefan [email protected]

Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja

Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Tervezõszerkesztõ: Bánffy Csaba

Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Mágus Média Bt. 1141 Bp. Verbó u. 3. telefon: 06-30-311-3853 422-0161, 422-0162 fax: 422-0163

Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft

A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.

30

2005. október

BANKBROKER brokernet

csoport

Magyarország piacvezetõ hitelspecialistája Polgármesterek, cégvezetõk, vállalkozók, magánszemélyek figyelmébe!

hitelek

-

szabadfelhasználásra minimálbér nélkül adósságrendezésre cégeknek megtakarítással kombinálva

rövid határidõvel akár 1,5 % kamattól THM: 4,28% törlesztési példa megtakarítással kombinált jelzálog hitelre 5 millió Ft hitel 10 millió Ft hitel 20 millió Ft hitel

0-10 évig 23,615, -Ft 47,230, -Ft 94,459, -Ft

11-15 évig 16,531, -Ft 33,061, -Ft 66,121, -Ft

16-20 évig 8,266, -Ft 16,531, -Ft 33,061, -Ft

PÉNZÜGYI TANÁCSADÁS Személyre szabott analízis alapján. Pénzügyi stratégia felállítása befektetési és biztosítási területen a legmagasabb szinvonalon. Nagy Antal szinergia partner [email protected] mobil: 06 70 4546-3 303 mobil: 06 30 9425-4 481

Perutek János szinergia partner [email protected] tel: 06 1 431 6000/112 fax: 06 1 256 3630 mobil: 06 70 333 50 70

PARK PRO 4WD - a négykerékmeghajtású csoda

Magyarországi kizárólagos forgalmazó KERT + PLUSZ Kft. Minõség svédacélból A STIGA PARK gépcsalád új tagjai a PARK PRO 4WD gépek - hidrosztatikus összkerékhajtás - 16, 20 és 25 LE motor - szervo kormány a 20 és 25 LE tipusnál Munkaeszközei: - 8 féle fûkasza, pázsittól a bozótig - gyepszélvágó - kaszalék-és lombgyüjtõ - gyüjtõ seprõgép - saraboló és gereblye a kavicsos utakra - hómaró, hótolólap, seprõhenger - pótsúly, hólánc - homok- és sószóró - 3 féle billenõ pótkocsi

KERT + PLUSZ Kft. 1016 Budapest. Galeotti u. 8. Telefon: (1)-3 355-2 2131, (30)-9 9517-2 218 (26)-3 316-7 783, (30)-9 9902-8 870 Telefax: (1)-3 356-8 8272, (26)-3 316-7 783 e-m mail: [email protected]

Közbe' szerez. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap

Recommend Documents