Biogeográfia GY órai jegyzet | Fás szárúak 3. – www.ncsaba86.atw.hu Biogeográfia GY 02 21 Fás szárúakhoz tartozó elegy-fafajok Juharfafélék CSALÁDJA = szappanfafélék CSALÁDJÁba olvadt bele. Ezek a szubtrópusokon élnek, törzsükben szaponin anyag, amely víz hatására habzó állapotúvá válig. A juharfafélék már mint Nemzetség fut. Közös Levélállás: átellenes ( a levelek egymással szemben átellenesen) A virágtakarók sok esetben itt is hiányoznak, egyivarúak, többé kevésbé egylakiak Porzók száma változó 5+5 = 10, de az evolóciósan késıbb kialakuló fajoknál 4-4re csökkent. Termés: Iker lependék termés. Páros termés, két termésfélbıl áll, ami egy kocsánnyal csatlakozik az ághoz. Szárnyas termés, hosszú elnyúlt repítıkészülék csatlakozik a magvakhoz, szél segítségével terjednek. A terméslevelek bezárt szöge, meghatározó faji tényezı! Hegyi juhar ( ACER PSEUDOPLANTUS) Ha zárójales, dıltbetős és nem feket, dıltbetős! (ezt nem kell tehát) Igen terebélyes, szerteágazó lombkoronaszint Az ágak göcsörtösen, villásan elágaznak, ágrendszere kanyargós Törzse általában szükrés-barnás színő, mérsékelten repedezett, kis sarkos repedések mentén vékony lapokban válik le a kéreg. Levele: jelentıs részükre jellemzı hogy tenyeresen hasadt levelük van (elızı óra! A levél 1/4éig bemetszett a levél széle, a levél szélét nevezhetjük karéjoknak, de ettıl még nem karélyos a levélszéle.) Az egyes karéjok mérsékelten főrészfogasak. 3, leggyakrabban 5 karélyra szakad. Alsó 2 karéj mindig kisebb, mint a felsı 3. Az alsó 2 karéjt sok esetben nem lehet észrevenni. Virágai: egyszerő, jórészt takarólevél nélküli. Virágai ssárgás-zöld szinőek. Termése. A 2 ikerlependék terméslevél, egymással derékszöget zár be! Élıhelye: KözépEU gócpont, kis-ázsia felé is szélesen elnyúlt! Elsısorban nedves, hővös mikroklíma (hegyvidékek), bükkösök fontos elegyfaja, hegyvidékli bükkösökben fordul elı A zonális és intrazonális bükkösökben is (sziklai ~, szurdokerdıkben is, itt igen nagy borításban (mély meredek falú völgyben)) Középhegységi elıfordulású (bükkösök, gyertyános-tölgyesek elegyfája), Szurdokvölgyekben gyakori Korai juhar (ACER PLATANOIDES) 25-30m magas fa, általában gömbös ágrendszer. Ágai egyenesnek mondhatók, felfelé, magasra törık. Sok esetben ovális inkább a fa lombkoronaszintjének kerülete Levelei: Tenyeresen hasadt levéllel bír. Mindig 5 karélyra hasad tenyeresen a levél A fıér gyakran elágazik, 5 mellékágra. A fıér nem egységes, elágazik. Korai juhar –hegyi. Itt: kihegyesedı, fogakban hegyesedı karéjcsúcs. A fogak általában vmivel kisebbek, mint a juharlevelő platánnál. A levélalap nem szélesedik ki süvegszerően. Termése: az ikerlependék termés 2 fele tompaszöget zár be (kb 160° )
-1-
Biogeográfia GY órai jegyzet | Fás szárúak 3. – www.ncsaba86.atw.hu Viszonylag nedvesebb, üdébb termıhelyeket kedvel. De szárazabb, melegebb klímán is Élıhely: hegyvidékek alacsonyabb részein, de általában alföldeken nem fordul elı. Elsısorban gyertyános tölgyesek elegyfaja, itt fordul elı. Ezen kívül egyéb üdébb termıhelyeken; dombvidékeken az égerligetekben, tölgyszélkıris ligeterdıkben is. Dombvidéki patakzonáció: alacsonyabb: égerliget. Elsı teraszszinten: tölgyszélkıris ligeterdı. Virágai: Sárgás szín dominál. Ez a porzók színe. Zöld színő murvalevelek ölelik körül a porzókat, a csészelevelek hiányoznak. Énekes madarak kedvelt tápláléka Középhegységi elıfordulású (bükkösök, gyertyános-tölgyesek elegyfajtája Mezei Juhar ACER CAMPESTRE Az eddigi juharokhoz képest ez az egyik legalacsonyabb 10-20m magas, erdıkben az alsó lombkoronaszintben fordul elı. Kevéssé tőri az árnyékolást így nyíltabb, szárazabb erdıtípusokban fordul elı. Szétterülı, gömbös ágszerkezet. Ágai magasratörıek, inkább felfelé állnak, mint szétterülıek. A fás kaszálókon lévı egyedek széles lombkoronájúak, a zárt erdıben sokkal oszloposabb. Levele: kisebb, a levél felépítése a lényeges. Általában 5 karéjra hasad a levél, a karéjok többé-kevésbé épszélőek, esetleg gyengén hullámos (nem főrészfogas! Nem csúcsos! ) A levél ısszel vörösre színezıdhet, nemcsak sárgul. Termése : 2 lependékrésze 180°-ot zár be Élıhely: Cseres tölgyes zónában fordul elı, kimondottan hegylábi területek jellegzetes faja, Melegkedvelı, szárazságtőrı! A hegylábfelszíni elegyes tölgyesek egyik növénytársulása, a ,,mezei juharos gyertyános tölgyes” eygik jelllegzetes elegyfa faja. Ez egy hideg-kontinentális növénytársulás, a mezei juhar jelenti a kontinentális jelleget. Dombvidéki cseres kocsányos, kocsánytalan tölgyesekben, mész és melegkedvelı tölgyesekben . Domb- és síkvidéki tölgyesek elegye, eslısorban vágásokban, erdıszélen található fény- és meleg-igénye miatt Tatárjuhar ACER TATARICUM Alacsony fa, 10-15 m. Lombkoronája általában oszlopos megjelenéső. Gyakran magányosan álló, uaígy. Levele: nem jellegzetes juhar levélalak. Átellenes levélállás, de lándzsás tojásdad alakú, a levélválla szíves . ( a gyertyánnal nem keverendı, annak nyélben keskenyedik. Levél nyelébe sosem keskenyedik. Levél széle, levéllemez alsó harmada többé-kevésbé ép szélő, max gyengén fogas. A levélcsúcs irányába nı meg a fogazottság, szabálytalanul 2xesen fogazott a levélszél. A levél bal/jobboldali szélén nem feltétlenül egyenletesen. Vannak naygobbbak, kisebbek, nagyobbak a csúcsa felé Levélváll: sok esetben kiugró levélfogat találhatunk rajta, sok esetben asszimetrikusan Levél szél alsó harmadán kevéssé fogazott A lependék levelek 0°ot zárnak be, egymás mellett csüngenek Élıhelye: Tipikusan alföldi. Száraz és meleg klímát kedvel. Erdısztyepp zónában találkozhatunk vele, Kárpát-medence a NY-i határa, súlypontja a KeletEU síkság déli része. Tatárjuharos lösztölgyesben ez fordul elı a leggyakrabban (Kerecsendi erdı .m.o) Erdıs sztyeppzóna klímazonális növénytársulása ez. -2-
Biogeográfia GY órai jegyzet | Fás szárúak 3. – www.ncsaba86.atw.hu Hegységi elıtérben, löszterületeken társulásalkotó: tatárjuharos lösztölgyes, a lösszukcesszió tagja Zöld, v. kırislevelő juhar (ACER NEGUNDO ) Nyúlánk termető, az egyedek egymáshoz közel állnak. Aljnövényzetük szegényes, kevés fény jut le. Törzse. Mérsékelten repedezett szürkésbarna törzsszín. Levele: Összetett levele van. Páratlanul szárnyaltan összetett levéllel bír. 3-5 levélkébıl áll. Nagyon gyakran kissé aszimmetrikus . Féloldalasan a levélalaphoz közel nagyobb mérető levélfog, általában csak az egyik szélen Tatárjuhar? Ez: inkább lándzsásabb, mint tojásabb, a levélszél mérsékelten fogazott, vagy többékevésbé épszélő. Termése: ikerlependéke hegyes szögben áll a 2 ikerlependék termés Élıhely: Nem ıshonos M.o-n. Észak-Amerika keleti partvidékén, Appalache dombvidékén. Kötött, tápanyagban gazdag, nedves üde talajokat kedveli folyók, patakok árterén fordul elı természetes körülmények közt. A XVII. Században EUba hozták mint díszfa. A parkokból kivadult, invazív tulajdonságúvá vált. !! Invazív növény – adventív növény – özöngyom Invazív: gyors szaporodásra képes, rövid idı alatt nagy területet képes meghódítatani (évtizedes léptékben kistájakat képes átugrani, egész országos szinten képes) Adventív: eredetileg azt jelenti, hgoy nem ıshonos, hanem az adott területen kívüli kontinensrıl származó. Özöngyom: Ennek kombinációja. (Botta-Dukán Zoltán) Nem más, mint olyan nem EUból származó növény, amely gyors terjedésre képes. Invazív: lehet ıshonos is. Pl nem kaszált láprétek esetén a nád ilyen. Vörös tölgy, nem honos de nem vadult ki(adventív) Zöldjuhar. Mind3 igaz rá. Főznyár ligeterdıket károsít, ezek parti zónájában lehet találkozni, a folyóparti zónában. Az ún zöldfolyosóként funkciónáló folyók. Sőrőn nınek az egyedek, de a főznyár nyílt szinten rendelkezik. Aljnövényzetben fénykedvelı lágyszárúak, de zöldjuhar… jelentıs árnyékolás. Ha már megerısödött a gyepszintben, a főznyár ligeterdı kivágását követıen a zöld juhar jobban erısödik. Céltudatosan távolítható csak el. É-Amerikai eredető, áretereken kemény- és puhafás-ligeterdıkben gyorsan terjedı ,,gyom” gyakori parkfa (urbanofil) Főzfafélék CSALÁDJA Közös: levelek ép szélőek, karéjos, esetleg fogas levélszél, szórt levélállás Virágzat: barka, jellemzı módon egyivarú. 2 lakiak. Két külön növényegyeden található meg. Lepellevele: szriom csésze NINCS. De járulékos pikkelylevelek, murvalevelek, ún fellevelek elhelyezkedhetnek a barkavirágzatban. 2 nagy nemzetség: FÜZEK, NYARAK Füzek: inkább rovarbeporzásúak. Virágszerk. Porzók száma csak 2, termıleveleik száma 1. Termése: toktermés, felszakadását követıen a magvak kiszabadulva jellegzetes repítıkészülékkel (nyárfapöszmet ) Nyarak: szélbeporzásúak. Nektárt is képesek termelni. Porzók száma igen sok (szélbp). Termılevelek száma 2 -3-
Biogeográfia GY órai jegyzet | Fás szárúak 3. – www.ncsaba86.atw.hu Fehér Főz (Salix alba) 20-30 m-es magasságú Lombkorona. Viszonylag nyúlánk. Botoló mőveléssel kezelhetik. Kb 2 méteres magasságban lecsonkolják a lombkoronát, és hagyják hogy a csonk újra kisarjadjon gömbös megjelenésávé válnak. Az ún. kubikerdıkben lévı füzekre. Árvívédelmi okokból. Friss gátak átszakadása nagy gond, gyér növényzet. Magas árvízi vízszint széllel, gát állékonyságát próbáratéve. Hullámtörı célzattal telepítettek füzet a gát építése során keletkezett kubikgödrök környékére, peremére. Fejesfa üzemmód! Levele: jellegzetes lándzsás alak, keskeny, max 10cm-es. Kb 1cm-es szélességő. Csúcsa, töve is elkeskenyedı. Levél széle enyhén főrészfogas. Pici, de sőrő fogak. Nem látványosak. A levél széle sötétzöld, míg fonáka inkább fehéres színő A porttokoknak jellegzetes sárgás színe van Főznyár ligeterdık legfontosabb fafajai. Víz jelenléte Élıhely: Elsısorban tápanyagban gazdag, meszes talajú, idıszakosan elárasztott területeken fordul elı, az ún. alacsony árterek jellegzetes növénytársulásai. Meglehetısen oxigénszegény a környezet. A friss iszap , homokfelszíneken csírázik csak igazán jól a magja. A fehér főz a gradiens nedvesebb részén, a folyóhoz legközelebb esı részén találjuk, közvetlenül a holtágak partján. A többi fajhoz képest a magas vízszintet jobban tolerálja. Síkvidéki faj, alacsony árterek társulásalkotója: főz- nyár ligeterdı (Tisza völgy, D-Duna völgy, Szigetköz Fehér Nyár POPULUS ALBA Magas, akár 30m Ágrendszere igen terebélyes is lehet. Törzse mindig fehér színő, gyakran fekete repedésekkel is tagolt lehet Tenyeresen karéjos a levele. Ált 5 karéj, ritkán 3 Levél fonáka fehér színő, alap szín sötétzöld, idısebb korban barnászöld. Alakja kerekded, tojásdad, szélesség hosszúság közel azonos Élıhely: AZ árvizekkel rendszeresen elöntött alacsony ártereket kedveli. Homokos, kavicsos üledéken. Melegigényes és szárazságtőrı is. Jól képes újulni. Akár 4-5 is összenıhet. Homoki nyáras borókás. Mindig a borókák tövében, annak árnyékában nınek fel, a majd a nyáras foltok beremére kiszorítja. A talajvíz szintje fontos, a buckatetın nem , inkább a buckaoldali , vagy közi mélyedésekben találhatunk . Az alacsony és a magas ártér határán, a folyótól viszonylag távolabb. Folyókat kísérı magasabb övzátonyokra telepszik inkább. Duna mentén önálló társulások, A Tisza mentén nem jellemzı önálló társulás. Puhafás (főz-nyár) ligeterdık (alacsony ártér) társulásalkotója, Kiskunságban a borókásnyáras társulásalkotója. Fekete nyár (POPULUS NIGRA) Viszonylag magas, oszlopos megjelenéső növény. Igen nyúlánk 30m magas. Kérge feketés színő, nagyon repedezett, sok esetben meglehetısen göcsörtös is, feketés szürkés színő , kisebb-nagyobb csomókat találhatunk rajta Levele: deltoid vagy csepp alakú. Nagyon csúcsos, a -4-
Biogeográfia GY órai jegyzet | Fás szárúak 3. – www.ncsaba86.atw.hu széle határozottan főrészfogas. Élıhely: szintén alacsony ártereken, elárasztást tolerálja főznyárligetek faja. Képes homogén állományt is létrehozni a Duna esetén, a Tiszán a kavicszátony nem jellemzı, így csak elegyesen. Duna mentén- magas ártér és folyó között féluton (fehér főz –FEKETE NYÁR – Fehér nyár) Alacsony ártéren a főz-nyár ligeterdık társulásalkotója, (szennyvíz szikkasztók köré ültetik)
Piramis Nyár: utak mentén sorfaként, Szürke nyár (fehér nyár és rezgı nyár hibridje) Rezgı nyár Nyúlánk lombkorona, de kicsit alacsonyabb 20m Törzse: szintén fehér színő Levele: nagyon hosszú levélnyél. Alakja kerekded , széle hullámos Élettere: pionír faj. Csupasz talajfelszíneken , tisztásokon erdıírtás követıen. Domb és hegyvidéki faj (csapadékos mikroklíma) Tápanyagszegény és savanyú talajokat kedvek, így láperdıkben, főzlápokban, nyírlápokban, égerlápokban, mészkerülı tölgyesekben. Mészkerülı gyertyánosban bükkösben is. Mindig a mészkerülı változatokban! Domb, középhegységi területek, fıleg mészkerülı tölgyesek elegyfajtája Nemes nyár (nem kell) Fehér nyár is Virginai nyár keveréke Rekettyefőz Hársfafélék CSALÁDJA Elsısorban szórt levélállásúak Takarólevelek vannak! Virágzat: csészék szirmok száma 5, színe sárgás. 5ös virágszerkezet neve: Bogernyı. Termése : toktermés. A virágzat kocsánya murvalevélhez nı Nagylevelő Hárs (TILLIA PLATYPHYLLOS) Magas, általában oszlopos . nagy a levele, alakja tojásdad, kerekded, csúcsos levél, széle főrészfogas Ezek a megállapítások a Kislevelő hársra, és az Ezüsthársra is igazak!! Nagylevelő: levél fonákja az érzugokban apró fehér szırök 1mm-es Termése: toktermés, jellegzetesen bordás. Élıhely: Törmelékes, sekély talajon, lúgos kémhatáson elıfordul Hársas kırises törmelékerdı, a sziklai bükkösökben is elıfordul. Elszórtan a bükkös, gyertyános zóna sekélyebb talajú részein is. Gyertyános tölgyesek, cseres-tölgyesek, sziklaerdık (hársas-kırises) elegyfája Dunántúlon (Vértes, Gerecse, Mecsek)
-5-
Biogeográfia GY órai jegyzet | Fás szárúak 3. – www.ncsaba86.atw.hu Kislevelő Hárs (TILLIA CORDATA) Levele kisebb, tojásdad stb. Érzugokban lévı szırök vöröses színőek Élıhely: hegyvidék, dombvidék, tágtőráső: Gyertyámos-tölgyes, cseres-tölgyes, hársas-tölgyes (Gödöllıi dombvidék) Termése: sima a toktermés felszíne . a nedvessebb csapadékosabb klímát kedveli , de szárazonis – tágtőréső Gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek elegyfája (Dunántúli khg. Északi khg.)
Ezüsthárs ( ~ TOMENTOSA) A levél fonákja fehér Élıhely: Szubmediterrán elterjedéső faj. Üdébb termıhelyeken találjuk. Nyáron lehet száraz, de ısszel csapadék igényes. Az illír bükkös és gyertyános tölgyest az ezüsthárs megléte alapján tudjuk a többi növénytársulástól elkülönítheti: NY dunántúl. Illér dacikus fogó: Nyírségben is. Zárt, homoki tölgyesekben (zárt alföldi kocsányos tölgyesekben) Balkáni eredete miatt melegkedvelı és szárazságtőrı, a Balaton vonalától délre D-Dunántúlon elterjedt (Mecsek) Vadgesztenye félék CSALÁDJA Vadgesztenye Törzse gyakran repedezett. Levél akár 20cm-es, tenyeresen összetett levél (az ujjaknak megfelelıen) Általában 5-7 levélke található egy összetett levélben. Az Alsók mindig kisebbek, míg a felállóak nagyobbak. Visszás tojásdad alakú a levél. Levélszél főrészes Termése toktermés: Kibontva kiesik a mag, ezen jellegzetes fehérszínő köldökfolt Jellegzetesen fehér színő, fürtös gubavirágzat Élıhely: Hővös klímát kedvel, Balkán félsziget hegyvidékein . Magyarországon nem ıshonos. Parkokban, útmenti fasorokban. A jégkorszak elıtt és folyamán elıfordult, de az utsó jégkorszak után eltőnt K-mediterrán eredető, gyakori parkfa
-6-
