Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Energia-másképp konferencia 2009. április 2. Dióssy László Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, c. egyetemi docens
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) Miért fontos? Mostanra: • visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok • időben kell cselekedni, a káros hatásokat megelőzni • a megváltozott viszonyokra fel kell készíteni a társadalmat, gazdaságot • a nemzetközi klímatudatosság egyre erősödik • Magyarországnak is részt kell venni a vállalásokban • A felkészülés mindig olcsóbb, mint a károk utólagos helyreállítása (Stern-jelentés)
A NÉS megvalósítása A NÉS folyamata: • A 2007. évi LX. tv. rendeli el • 2008-2025 időszakra szól, melyet 2008. március 17.-én az Országgyűlés egyhangúlag elfogadott • A Kormány 2 éves időszakokra Nemzeti Éghajlatváltozási Programokat fogad el , melyek feladata: – Az ÜHG kibocsátás csökkentése/korlátozása – Az éghajlat változás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás – Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó hazai kutatások • A Kormány a végrehajtásról évente beszámol az Országgyűlésnek
Globális klímapolitika • Globális klímapolitikára van szükség, jelen esetben 2012 utánra, mely – Céljaiban elég ambiciózus (30 %-os ÜHG csökkentés 2020-ra és 80%-os 2050-re) – Az összes jelentős kibocsátó országot lefedi. – És így egy egységes karbon-piacot hoz létre, mely a gazdasági döntéseket világszerte megfelelő irányba tereli. – Biztosíthatná azt az ÜHG koncentrációt, amely mellett az éghajlatváltozás még kezelhető • Enélkül a Föld éghajlata még ebben a században oly mértékben megváltozik, hogy az alapvető hatással lesz nemcsak a következő generációk, de már a mi életminőségünkre is.
Közösségi klímapolitika • Az EU egységes energia- és klímapolitikája: Cél: az alacsony széntartalmú gazdaság elérése, • a fosszilis energiahordozók használatától való függetlenségre való törekvéssel • A gazdaság fejlődésének elválasztása az energiaigények növekedésétől • Globális összefogás esetén az EU 30%-os ÜHG csökkentést vállal 2020-ra 1990-hoz képest, úgy, hogy: – 20%-kal csökkenti az energia felhasználását – Az összenergia felhasználáson belül 20%-ra emeli a megújuló energia források részarányát (hazánk esetében ez a szám 13%) – Nagy hangsúlyt fektet a K+F tevékenységekre
Hazai stratégiák • Az energia szektor egyik legfontosabb környezeti hatása a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével a légköri ÜHG koncentráció emelkedése és ezáltal a klímaváltozáshoz való hozzájárulás • Nemzeti éghajlatváltozási stratégia (2008-2025): 2025-re, a időtávjának végére vonatkozóan: – az EU 20%-os csökkentési vállalása esetén: 16−25%-os csökkentés 1990-hez képest; – 30%-os feltételes EU csökkentési cél esetén: 27−34%-os csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest. • Megújuló energia stratégia (2008-2020) – A stratégia alapját képező Policy forgatókönyv szerint 2020-ra a megújuló részarány 15 %-ot érjen el
Az energiatermelés és -használat Magyarországi helyzetkép •
• •
A környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeinek sok szempontból nem megfelelő energiagazdálkodás Energiaintenzitás még mindig lényegesen elmarad az EU átlagtól Biztonsági kockázatot jelent a nagymértékű energiaimportfüggőség
földgáz: 43,9%
• •
Kiegyensúlyozatlan energiaszerkezet Alacsony a megújuló energiaforrások használatának aránya
kőolajszármazék: 25,7% atomenergia: 15,1% szén és szénféleség:10,9% megújuló: 4,4%
Megújulók hazai helyzete • • •
Összes megújuló energiatermelés: 4,7% Zöld villamosenergia részarány: 3,7% (így teljesítésre került a 2010-re vállalt uniós 3,6%-os cél) Célkitűzés: bio-üzemanyag részarányt 2010-re 5,75%-ra kell növelni, 2006-ban ez 1,7% volt
Megújuló energiafelhasználás megoszlása 2006-ban (55 PJ) • 47% tüzifa • 38,3% egyéb biomassza • 1,7% bio-üzemanyag • 0,8% biogáz • 6,6 % geotermikus • 1,2% vízienergia • 0,3% szélenergia • 0,2% napenergia • 3,2% kommunális hulladék biológiailag lebomló része
Megújulók hazai jövője 2020. A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken. A jövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és a hulladékhasznosítás is.
Megoldási irányok • A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni: energiahatékonysági és –takarékossági beruházások. • Amit meg kell termelni, ott növelni kell a megújuló energiaforrások arányát. • A megújuló energiát azonban környezeti szempontból is FENNTARTHATÓ módon kell termelni, a természetes környezet állapotának megóvásával, nagyobb fokú degradációjának elkerülésével (főleg biomassza termelés esetén) • E megoldási irányokat a hagyományos energia növekvő ára teszi gazdaságossá. Leginkább az EUETS egyre szűkülő kibocsátási sapkája, és ezen keresztül a növekvő karbonár.
A megújuló energia szélesebb körű elterjedésének feltételei Mi kell ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra? 1. Elhatározás – világos politikai szándék 2. Terv, stratégia – EU-s és hazai szintű célok, konkrét célértékek meghatározása 3. Anyagi eszközök – uniós és hazai támogatási források biztosítása 4. Technológia – hasznosítás technikai lehetőségeinek biztosítása 5. Kutatás - a hasznosítás környezeti szempontjainak kutatása és érvényesítése
A megújulók lehetőségei a gazdaság fejlesztésben • Az energia ellátás biztonságának növelése hazai forrásokból • Az energia költségekre fordított pénz nagyobb része marad itthon • A hazai munkaerő foglalkoztatottságának növelése • A vidékfejlesztési lehetőségek szélesebb kihasználása, a vidék lakosságmegtartó erejének növelése • A K+F tevékenység fejlesztése • A megújuló energiákat hasznosító berendezések hazai gyártó kapacitásának növekedése, a komplett iparág fejlődése
Álláspontunk biomassza hasznosításra • Magyarország adottságai kedvezőek a biomassza hasznosításhoz, • A Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékonyan, szabad hasznosítani, • Biztosítani kell az összhangot az energetikai növénytermesztési program, a biohulladék potenciál és a felmerülő biomassza igény között. • A decentralizált és kapcsolt energia termelés megvalósítása • Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot, és ÜHG – emisszió szempontjából előnyös legyen • Ez alapján nem tekinthető megfelelőnek pl. az alacsony hatásfokú technológiát alkalmazó szenes hőerőművek egyszerű átállítása erdei biomasszára.
Álláspontunk a biogáz hasznosítására • Az ígéretes és sokoldalúan felhasználható biogázt kiemelten kell kezelni a hazai stratégiákban. • Kiemelt szerep jut a decentralizált energiatermelésnek (mezőgazdasági melléktermék, állati hulladék, trágya, élelmiszeripari biohulladék, szennyvíziszap alapú) • Szabályozási és pénzügyi ösztönzőkkel előmozdítani a biogáz közlekedési üzemanyagként történő felhasználását
Álláspontunk szélenergia hasznosításra • A rendszerirányítás korszerűsítésével, alkalmas menetrend kialakításával, a meglévő eszközök átgondoltabb használatával a jelenlegi szélenergia befogadási korlát (330MW) akár háromszorosára is emelhető 2020-ra.(Jelenleg 112 MW üzemel, év végére 200 MW-ra felmehet). • A szivattyús tározók kialakítása környezeti és természeti adottságok alapján hazánkban nem indokolt • Részt kell venni egyéb energiatárolási lehetőségek fejlesztésében, adaptálásában (pl. levegős tározós erőmű, hidrogén üzemanyag cella, stb.).
Álláspontunk geotermikus energia hasznosítására • Kedvező hazai adottságok miatt a jövőben az egyik kitörési pont lehet a megújulós célok teljesítéséhez, • A visszasajtolási köztelezettség nem vizsgálandó felül, enélkül ugyanis a földhő nem megújuló energiaforrásból származna. • Jelentős lehetőségek rejlenek a szénhidrogénmeddő mélyfúrások hasznosításában, • Hőszivattyúk alkalmazásának felgyorsulása várható az épületek energiaellátásában (épületenergetikai tanúsítvány).
Álláspontunk napenergia hasznosítása • Bár az egyik szinte korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás, szinte egész Európában hasznosítása még csekély. • Legegyszerűbb módja a passzív hasznosítás (épületek tervezése, tájolása). • Aktív felhasználása közül a hőtermelésre szolgáló kollektoros rendszerek, melyek elterjedését gyorsítani fogja az épületek energia tanúsításának bevezetése. • Közép- és hosszabb távon igen nagy jelentősége lesz, kombinálni kell az aktív és passzív energiahasznosítást, teljesen tiszta energiatermelést biztosít a szélenergia hasznosításhoz hasonlóan.
A megújuló energiaforrások termelésének és felhasználásának ösztönzését szolgáló eszközök Pénzügyi források (Mrd Ft) Hazai
EU
Összesen
KEOP: Megújuló energiahordozóval történő hő- és villamosenergia-termelés/felhasználás1
15
42,8
57,8
KEOP: Bioüzemanyag-előállító közép- és nagykapacitású üzemek
1,2
3,8
5
EHA: Energiatakarékossági Hitel Alap2
4,5
4,5
ZBR: Zöld Beruházási Rendszer
~20
~20
NEP: Nemzeti Energiatakarékossági Program3
26
26
ROP Regionális Operatív Programok
2,5
7,5
10
100-120
100-120
4-6
11-19
15-25
73,2-75,2
165,1-193,1
238,3-268,3
Normatív területalapú támogatások (FVM) EMVA Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Összesen:
1: 2015-ig szóló pénzügyi keret 2: A PHARE beolvasztásával adódó hitelkeret (energiahatékonysági projekteket is támogat) 3: Évi 2 Mrd Ft beruházási támogatási kerettel számítva (energiahatékonysági projekteket is támogat)
A KEOP megújulós beruházásokra vonatkozó változásai 2009-ben KEOP 4 – megújuló energiaforrás felhasználás növelése z
négy új konstrukció a korábbi hő és/vagy villamosenergia megújuló energiaforrásból történő előállítása konstrukció helyett: z 4.2 A helyi hő- és hűtési energia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokból; z 4.3 A megújuló energia alapú térségfejlesztés (új elem!) z 4.4 Megújuló energia alapú villamos-energia, kapcsolt hő- és villamos-energia, valamint biometán termelés z 4.5 Kapcsolt támogatás és hitelkonstrukció KEOP
KEOP 4 – Megújuló energia-forrás felhasználás növelése Konstrukció
Felhasználható forrás (Mrd. Ft) 2013-ig
Intenzitás %
Támogatás mértéke (M Ft)
Eljárás
4.2 Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból
6
10-70%
1-1000 M Ft.
Aut./ Egy fordulós
4.3 Megújuló energia alapú térségfejlesztés
6
10-80%
50-500 M Ft.
Egy fordulós
4.4 Megújuló energia alapú villamosenergia, kapcsolt hő- és villamosenergia és biometán termelés
10
10-50%
10-1000 M Ft.
Aut./ Egy fordulós
4.5 Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció
6
n.a.
1000-2000 M Ft
Közv. tám.
4.6 Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása
5
2-30%
400-1500 MFt
Egy fordulós
Összefoglalás: • A klíma változás mára nem kérdéses, az ellene való küzdelem közös feladatunk • A növekvő energia igény növekvő fosszilis energiahordozó felhasználást eredményez • Az EU vezető szerepet vállal a klíma változás elleni küzdelemben, melynek egyik alap pillére a megújuló energiák széleskörű felhasználása a közösségben • A NÉS-ben kiemelt fontosságú feladat a megújuló energiaforrások széleskörű elterjesztése • A megújuló energiák hasznosítása jelentős gazdaság élénkítési potenciállal bír, amelyet ki kell használni • Fontos hangsúlyozni, hogy csak azok a megújuló energia hasznosítások jöhetnek szóba, amelyek teljesítik valamennyi környezeti és természeti fenntarthatósági kritériumot
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
