A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10.
2015-ben a kertészeti ágazatok kibocsátása 376,9 milliárd forint volt, ez 15,4%-a a teljes mezőgazdasági kibocsátásnak.
2
A kertészet kibocsátásának szerkezete 2015-ben Friss gyümölcsök; 24,0%
Friss zöldségek; 46,8%
Szőlő; 10,9%
Burgonya; 6,6% Forrás: KSH, Mezőgazdasági Számlarendszer
Faiskola dísznövények; 11,7% 3
Zöldségtermő területeink nagysága 2014-ben 79,9 ezer hektár volt, 2005 és 2014 között -6%-kal csökkent.
4
Gyümölcsöseink nagysága 2014-ben 91,3 ezer hektár volt, 2005 és 2014 között -10%-kal csökkent.
5
Zöldség-gyümölcs termelésünk változása Szabadföldi zöldség 3500
Hajtatott zöldség és gomba
Gyümölcs
Összesen
2970
3000
2705
2010
1400
1260
1189
420
381
355
2485
2011
2012
2013
2014
805
2009
1150
2008
886
810
2007
999
922
2006
500
1288
749 953
335
457 443
375
403
842
1000
1177
1349 1323
1290 414
1500
1894
1157
2225
2223
2000
2456
559 378
2500
2511
2474
420
2546
0 Ezer tonna/év
2015*
Forrás: FruitVeB
* Becsült adatok
6
Magyarországon az egy főre eső zöldségfogyasztás 2008-ban 83,3 kg/év, 2014-ben 75,4 kg/év. Magyarországon az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 2008-ban 42 kg/év, 2014-ben 38,8 kg/év.
7
Zöldségfogyasztás alakulása (kg/fő/év) Burgonya Vöröshagyma Sárgarépa, petrezselyemgyökér Tartósított zöldség, zöldségkészítmények Káposztafélék Paradicsom Zöldpaprika Leveles, száraz zöldségek Egyéb friss zöldség Uborka Szárazhüvelyesek Zöldborsó Zöldbab Gomba Zöldség és burgonya összesen
2010 29,2 7,3 7,1 6,5 5,7 4,5 4,6 2,9 2,8 3,0 1,0 0,9 0,9 0,7 77,2
2011 2012 2013 2014 29,3 29,7 27,5 26,4 7,4 7,6 7,4 7,6 7,3 7,0 6,9 7,0 6,2 6,5 6,9 6,5 5,6 5,4 5,1 5,2 5,8 5,5 5,4 5,1 4,9 4,9 4,8 4,8 3,5 3,1 2,7 3,6 3,3 2,9 3,0 3,3 3,2 3,1 2,7 2,9 1,0 0,9 0,9 0,9 1,0 0,8 0,7 0,8 0,8 0,6 0,7 0,8 0,7 0,7 0,7 0,7 80,1 78,6 75,3 75,4
Forrás: KSH Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel, háztartások adatai, nem tartalmazzák az intézményi étkeztetést és a vendéglátást 8
Gyümölcsfogyasztás alakulása (kg/fő/év) Alma Citrusfélék Görögdinnye Banán Őszibarack Meggy Szőlő Dió, mák, mogyoró, mandula Földieper, málna, ribizli Sárgabarack Cseresznye Körte Szilva Egyéb gyümölcs Sárgadinnye Gyümölcskészítmények Gyümölcs összesen
2010 11,6 6,2 4,2 4,3 2,3 0,9 1,7 1,3 0,7 0,5 0,4 1,1 1,0 0,8 0,7 0,1 37,8
2011 9,9 6,6 4,9 4,0 2,3 1,5 2,0 1,2 1,0 1,3 1,4 1,2 1,1 0,7 0,6 0,1 39,9
2012 10,2 5,9 5,5 3,6 2,1 0,9 2,1 1,2 1,0 0,6 0,8 1,6 1,4 0,7 0,7 0,2 38,7
2013 9,8 5,8 5,1 3,8 2,2 1,4 2,7 1,3 1,0 1,3 1,0 1,6 1,9 0,6 0,5 0,1 40,2
2014 10,1 6,1 4,5 4,2 2,2 1,6 1,6 1,3 1,3 1,2 1,2 1,2 1,1 0,6 0,5 0,1 38,8
Forrás: KSH Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel, háztartások adatai, nem tartalmazzák az intézményi étkeztetést és a vendéglátást 9
2012-2014 átlagában termelési érték alapján • legjelentősebb zöldségféléink a csemegekukorica, a zöldpaprika és a paradicsom, a görögdinnye és a zöldborsó; • legjelentősebb gyümölcsféléink az alma, a meggy, az őszibarack, a kajszi és a szilva.
Zöldség-gyümölcs export (millió euró) 900,0 800,0 700,0 600,0 500,0
505,2
508,8
511,6
468,9
152,4
135,6
141,2
127,1
138,6
211,8
229,8
219,3
241,6
260,7
433,3 397,4
400,0 300,0
128,8
200,0
100,0
192,4
0,0 2010.
2011.
Friss zöldség Forrás: KSH
2012. Friss gyümölcs
2013.
2014.
2015.
Zöldség, gyümölcs készítmény 11
Zöldség-gyümölcs import (millió euró) 600,0 193,1
500,0 170,6
400,0
145,1
175,8
154,9 239,8
300,0
210,7
178,8
179,9
200,0 100,0
173,2
148,8
141,9
122,2
182,3
191,4
143,7
155,2
187,5
0,0 2010.
2011.
Friss zöldség Forrás: KSH
2012. Friss gyümölcs
2013.
2014.
2015.
Zöldség, gyümölcs készítmény 12
Fontosabb zöldségfélék ágazati eredménye (ezer Ft/ha) 2 705
3 000
2 517 2 500
2 000 1 218 1 026
1 500 1 000 500
680 292
456 648 431 273
1 166 566 483 300 248 183 266 239 176 99 83 42
0
384
1 148 864 804 678 587
-21
-500
2010
2011
2012
2013
2014
Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer, meghatározó árutermelő gazdaságok, támogatásokat is tartalmaz
123
Fontosabb gyümölcsfélék ágazati eredménye (ezer Ft/ha) 800
700 681
700 600 500
537
200
735
602 537
459
418
376
400 300
740
339 186 111
105
225
167 131
266
182 138
223
214 154 68 45
100
194 170
140
0 -100
alma
körte 2010
őszibarack
meggy 2011
2012
2013
szilva
borszőlő -65
2014
Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer, meghatározó árutermelő gazdaságok támogatásokat is tartalmaz
186
Zöldség-gyümölcs feldolgozás és -tartósítás • Összes értékesítése 2015-ben folyó áron 215,9 milliárd forint volt. • 2010 és 2015 között változatlan áron az összes értékesítés 1%-kal csökkent, ezen belül a belföldi értékesítés 27%-kal csökkent, az export viszont 20%-kal nőtt. • Az exportértékesítés aránya folyamatosan nő, 2015-ben kétharmad volt (élelmiszeripar egészében 40,5%). • A feldolgozóipari termékkör mindössze néhány fajra korlátozódik, melyek közül a legjelentősebbek: csemegekukorica, zöldborsó, paradicsom, alma, meggy. 15
Támogatási lehetőségek 2020-ig I.
Közvetlen termelői támogatások és piaci támogatások (termeléshez kötött támogatások 204,5 millió euró, ebből zöldségnövényekre 47,5 millió euró, ipari zöldségnövényekre 59 millió euró, gyümölcstermesztésre 98 millió euró)
II. Vidékfejlesztési Program
III. Nemzeti agrártámogatások
Stratégiai célok I.
Minőségi árualapok megteremtése
II.
Piaci kihívásoknak való megfelelés
III. Társadalmi elvárások kiszolgálása 17
Fő célkitűzések Versenyképes, erős termelői összefogásban működő ágazat, amely képes a hazai és külföldi piacok minőségi termékekkel történő ellátására. I. Minőségi árualapok megteremtése célkitűzés Az ágazat szakmai hátterének fejlesztése • Kutatás és szaktanácsadás rendszerének megújítása; • Megfelelő szakember ellátottság biztosítása; Fenntartható, innovatív technológiai és technikai feltételek biztosítása • Szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztés technológia- és eszközfejlesztése; • Növény- és gombaházak építése és korszerűsítése; • Az öntözött területek fenntartható növelése; • Energiahatékonyság fokozása (alternatív energiák, technológiák); 18
Fő célkitűzések II. A piaci kihívásoknak való megfelelés célkitűzés Az ágazat piaci erejének növelése • A kereskedelemszervezés hatékonyságának növelése (termelői összefogás, elszakadás a jelenlegi 20%-os szinttől); • Piaci kockázatok csökkentése és kezelése; • Ökológiai gazdálkodás előmozdítása; Fogyasztói igények megteremtése és hatékony kiszolgálása • Ágazati marketing tevékenység ösztönzése (fogyasztói tudatosság); • Egységes minőségügyi rendszer létrehozása; • A termékek hozzáadott értékének növelése (feldolgozás); 19
Fő célkitűzések III. A társadalmi elvárások kiszolgálása célkitűzés Gazdálkodás hatékonyságának javítása • Átlátható jogi és adózási szabályok; • Foglalkoztatási szabályok vonzóvá tétele; • Finanszírozás hatékonyságának javítása; Ágazati folyamatok hatékony szervezése és nyomon követése • Piaci információs rendszer létrehozása; • Élelmiszerpazarlás csökkentése.
20
Cselekvési pontok (túl a támogatásokon) • Fiatalok számára is vonzó, gyakorlati és elméleti tudást is adó ágazati képzési rendszer feltételeinek megteremtése; • Foglalkoztatási szabályok vonzóvá tétele; • Ágazat kutatás-fejlesztési megerősítése;
rendszerének
• Korszerű szaktanácsadói hálózat kialakítása;
Cselekvési pontok (túl a támogatásokon) • Összehangolt ágazati marketingtevékenység ösztönzése; • Egységes minőségrendszer létrehozása; • Értéklánc menedzsment fejlesztése; • Piaci információs rendszer fejlesztése; • Természeti és piaci kockázatok csökkentése és kezelése; • Élelmiszerpazarlás csökkentése.
Jövőkép • Fejlett termelői, feldolgozói együttműködési rendszerek; • Erős, gyakorlatorientált agrárszakképzés;
és
kereskedelmi
agrár-felsőoktatás
és
• Innováció napi gyakorlattá válása, széles körű kutatási és gazdálkodói együttműködések; • EU-s és hazai forrásokkal ösztönzött összehangolt piaci értékesítési tevékenység; • Fejlett eredetvédelmi, minőségbiztosítási és –tanúsítási rendszerek működése. 23
Köszönöm a figyelmet!
24
