AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN A választási eljárás alapelvei [91/2002. (IV. 15.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság T. A. országgyűlési képviselőjelölt panasza tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az Országimázs Központ nem sértette meg a választási eljárás alapelveit, amikor az egyik jelölő szervezet kampányrendezvényéhez egy térképvázlatot bocsátott rendelkezésre, ezért a panaszt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 18án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő annak megállapítását kérte, hogy az Országimázs Központ megsértette a választási esélyegyenlőség elvét, amikor a Fidesz-Magyar Polgári Párt 2002. április 13-án megtartott kampányrendezvényéhez úgy nyújtott segítséget, hogy részére elkészítette és rendelkezésre bocsátotta a helyszínrajzot és színpadtervet. A beadványtevő kérte továbbá, hogy az Országos Választási Bizottság kezdeményezze a Kormány intézkedését annak érdekében, hogy a választási időszak alatt a kormányhivatalok infrastruktúrájának kampánycélú felhasználása ne ismétlődjön. Az Országimázs Központ vezetője arról tájékoztatta az Országos Választási Bizottságot, hogy a rendelkezésükre álló közhasznú információkat, térképeket 50

minden esetben bárki számára hozzáférhetővé teszik, jelen esetben is egy térképvázlatot adtak át a Fidesz-MPP részére. Az Országos Választási Bizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az Országimázs Központ nem sértette meg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 3. §-ának c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét. A határozat a Ve. 3. §-ának c) pontján, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

51

[92/2002 (IV. 15.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság T. A. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 18án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint Áder János április 10-ei sajtótájékoztatóján ismertette a Venyige és Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézetben az előzetes letartóztatottak szavazati arányát, és ezzel megsértette a Magyar Köztársaság Alkotmányát és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 6. §-ának (1) bekezdését. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) megállapította, hogy a beadvány elbírálása nem tartozik hatáskörébe. Erre tekintettel az OVB a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 34. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

52

[96/2002 (IV. 18.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság T. A. képviselőjelölt panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 3. §-ának c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvének megsértését jelenti, hogy a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa a Hivatal infrastruktúrájának felhasználásával folytatott választási kampánytevékenységet. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 21én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő kérte az Országos Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a Ve. 3. §-ának c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvének megsértését, mivel a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa a Miniszterelnöki Hivatal infrastruktúrájának felhasználásával (számítógépes levelezőrendszer) a Fidesz – MPP támogatására szólítja fel a címzetteket. A Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztosa az elektronikus levélnek a Hivatal számítógépes rendszeréből történt továbbítását elismerte, azzal, hogy annak tartalma nem tükrözi a Miniszterelnöki Hivatal, illetőleg a Kormány véleményét. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint állami vagy önkormányzati hatóság infrastruktúrájának felhasználása a választási kampányban a választási esélyegyenlőség elvét sérti, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 3. §-ának c) pontján, 21. §-ának (1) bekezdésén, 34. §-a (2) bekezdésének e) pontján, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

53

[99/2002. (IV. 21.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság Dr. B. L. és dr. D. I. panaszai tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszokat hatáskör hiányában elutasítja. Egyidejűleg a panaszokat azok elbírálása céljából az Országos Rádió és Televízió Testülethez teszi át. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevők a Magyar Televízió Rt. m1 csatornáján 2002. április 19-én 20 óra 40 perctől sugárzott, a Fidesz-MPP és az MSZP választási kampányát összefoglaló műsorral szemben nyújtottak be panaszt. A beadványban sérelmezték, hogy míg a műsor a Fidesz-MPP kampányát összefoglaló részében, „Az összefogás kampánya” cím alatt, Orbán Viktor miniszterelnök – elsősorban két forduló közötti – kampányát mutatta be, Vangelis zenei aláfestéssel, hangsúlyos tömegjelenetekkel, hosszú szövegrészletekkel a miniszterelnök beszédeiből, a politikai hirdetésekben használt eszköztárakat alkalmazva, addig második részében „A Medgyessy-kampány” cím alatt a műsoridő legalább ötven százalékában politológusok, szociológusok és az MSZP választási ellenfelei fűztek értékelő magyarázatot az MSZP elsősorban első fordulót megelőző kampányához. A kampány bemutatására a műsorban a Fidesz-MPP kampányához képest a műsoridő kevesebb, mint fele időtartama jutott, a műsor ezen részének képi elemei, vágástechnikái egyértelműen a dokumentumfilmekben használt eszközárat alkalmazták. A beadványtevők álláspontja szerint mindez súlyosan sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § c) pontjában a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét biztosítani hivatott alapelveket. A Ve. 3. §-a szerint az ott meghatározott alapelveket a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek kell érvényre juttatniuk. Ebből következően a Ve. 3. §-ában meghatározott alapelvek alkalmazási köre a Ve. hatálya alá tartozó választási eljárásra terjed ki. 54

A Ve. a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételével kapcsolatban csak a politikai hirdetés közlésére, illetve közzétételére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A Ve. 44. § (2) bekezdése szerint a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és e televíziózásról szóló 1996 évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatörvény) rendelkezéseit kell alkalmazni. A fentiekre tekintettel az Országos Választási Bizottságnak (a továbbiakban: OVB) nincs hatásköre a Médiatörvény rendelkezéseinek alkalmazására, illetve értelmezésére. A határozat a Ve. 3. §-án, 34. §-ának (2) bekezdésén, 44. §-án és 93. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

55

[101/2002. (IV. 21.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság Dr. B. L. 2002. április 20-án kelt panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő panaszában kérte, hogy az Országos Választási Bizottság a Fidesz-MPP által létrehozott „demokrácia vonalak”, illetve az általuk kialakított „demokrácia központ” vonatkozásában állapítsa meg a jogsértés tényét és tiltsa el az elkövetőt jogsértő magatartása folytatásától. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a Fidesz-MPP által a választópolgárok tájékoztatására létrehozott „demokrácia központ” és „demokrácia vonalak”, mint a választópolgárok által hívható és bejelentésre szolgáló telefonvonalak működtetése nem jelenti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 3. §-ában foglalt alapelvek, valamint a Ve. 41. §-a szerinti kampánycsend-sértés tilalmára vonatkozó rendelkezés sérelmét, önmagában nem alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására. A határozat a Ve. 3. §-án, 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §ának (4) bekezdésén alapul.

56

[71/2002. (IV. 4.) OVB határozata] Az Országos Választási Bizottság H. G-nak a Szabad Demokraták Szövetsége nevében benyújtott kérelmére meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az Országos Választási Iroda által készíttetett pártsemleges reklámszpot nem sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 3. §-ának c) pontjában meghatározott esélyegyenlőség elvét, így az erre vonatkozó panaszt elutasítja. Az Országos Választási Bizottság a Ve. 92. § (1) bekezdésére alapított panaszt hatáskör hiányában ugyancsak elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő annak megállapítását kérte, hogy az Országos Választási Iroda által készíttetett pártsemleges reklámszpot sérti a Ve. 3. §-ának c) pontjában meghatározott esélyegyenlőség elvét. Kérte annak megállapítását is, hogy a televíziós szpot elkészítése ezen kívül sérti a Ve. 92. § (1) bekezdésének rendelkezéseit, amelyek meghatározzák a jelölő szervezetek által a kampány lebonyolítására fordítható összeg felső korlátját. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a reklámszpot olyan mértékben emlékeztet a 2002-es országgyűlési képviselő-választásokon országos listát állított egyes jelölő szervezetek – méghozzá a közös listát állított Fidesz-MPP és Magyar Demokrata Fórum – által a választási kampány során közzétett és nagyon jelentős számban használt plakátra, hogy az a „pártsemleges” reklámszpot és a pártokat népszerűsítő plakát tartalmát (üzenetét) a választópolgárok számára összetéveszthetővé, egymástól nehezen megkülönböztethetővé teszi. Ez a körülmény jogtalan előnyhöz juttatja azokat a pártokat, amelyek választási kampánybeli üzenetére a „pártsemleges” kampány utal, illetve emlékeztet. Bizonyítékként a panasztevő becsatolta a hivatkozott televíziós szpot felvételét, továbbá a Fidesz-MPP/MDF által közzétett választási plakátról készített fény57

képmásolatot. Az összetéveszthetőség és az egymástól nehezen megkülönböztethetőség körében hivatkozott arra, hogy az „első” kifejezés mindkét helyen szerepel, az írásmód, a betűtípus, a betűméret és a színek hasonlóak. Hivatkozott még arra is, hogy az Országos Választási Iroda megbízásából készített reklámszpot tervezője és kivitelezője az „Atlantic Star” nevű cég volt, amely a Fidesz-MPP választási kampányában közreműködő Ezüsthajó Kft. által készített produkciók kivitelező cége. Az Országos Választási Bizottság a panasz kivizsgálása során becsatolt bizonyítékokat megtekintette, és a Ve. 34. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva a panaszt megvizsgálta. Megállapította, hogy az Országos Választási Iroda a Ve. 35. § (1) bekezdése alapján a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával kapcsolatban a feladatkörében eljárva jogszerűen – közbeszerzési eljárás keretében – rendelt meg és készíttetett a választásokon való részvételre ösztönző felhívást. Megállapította az Országos Választási Bizottság azt is, hogy az Országos Választási Iroda által készíttetett reklámszpot a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem hozható közvetlenül és egyértelműen kapcsolatba a FideszMPP/MDF panasztevő által becsatolt plakátjával. Tény, hogy bizonyos formai azonosságok a szpot és a plakát között fellelhetők (betűtípus és színek hasonlósága, az „első” szó használata), azonban közöttük a tartalmi eltérések dominálnak. Ilyen lényegi eltérés az, hogy a plakát egy pártfelhívást tartalmaz, míg a szpot a választópolgárok összességének szóló és a választásokon való részvételre ösztönző felhívást. A plakáton a pártok szimbólumai, jelvényei, szlogenje és egyik jelöltje látható, míg a szpotban egyik párt ilyen jegyei és személyiségei sem szerepelnek. Megállapította az Országos Választási Bizottság azt is, hogy a Ve. 92. § (3) bekezdése alapján a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék jogosult a választás második fordulóját követő egy éven belül hivatalból, illetve kérelemre ellenőrizni, így ebben a kérdésben az Országos Választási Bizottságnak hatásköre nincs. A fentiek miatt az Országos Választási Bizottság a panaszban felvetett mindkét kérdésben elutasító határozatot hozott. A határozat a Ve. 3. §-ának c) pontján, 34. § (2) bekezdés e) pontján, 35. § (1) bekezdésén, 92. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

58

[82/2002. (IV. 10.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság Z. A. panasza tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 13án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő 2002. április 7-én panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a beadványban foglaltak nem sértik a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezéseit, ezért a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 34. §-a (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

59

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. IV.37.439/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Szőgyényi és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt Hét Lyra Alapítvány (1067 Budapest, Csengeri u. 68.) kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1450 Budapest Pf. 81.) 82/2002. (IV.10.) határozata ellen benyújtott kifogás elbírálása során az alulírott napon meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS A kérelmező az 1997. évi C. törvény (továbbiakban Ve.) 34. § (2) bekezdés e) pontjára, 3. § a), d) e) pontjára, 149. § o) pontjára alapítottan panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (továbbiakban OVB). Előadta, hogy 2002. március 31-én a Budapesti Kongresszusi Központban tartott ünnepségen a Romantic együttes az alapítvány által létrehozott Junior-Lyra díjban részesült. A díjat az ugyancsak díjazott Lőrinc Ádám adta át. Az Ifjúsági és Sportminisztérium (továbbiakban ISM) 2002. április2-ai meghívójában azonban a sajtó képviselőit arról tájékoztatta, hogy az ISM minisztere április 3-án az együttesnek Junior-Lyra díjat ad át. A Blikk és a Színes Mai Lap című újságokban pedig erről április 4-én tudósítás jelent meg. A cikkekből az újságolvasók arról értesültek, hogy a díjat az ISM alapította, és adta át a meghívó szerint. Ez a valóságnak nem megfelelő, választókat félrevezető olyan tájékoztatás, amely Fidesz színekben induló politikust népszerűsít, sérti a választási eljárás alapelveit. Az OVB a 82/2002. (IV.10.) határozatában a panaszt – a Ve. 34. § (2) bekezdésére alapítottan – hatáskör hiányában elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a beadványban foglaltak nem sértik a Ve. rendelkezéseit. A határozat ellen a kérelmező nyújtott be kifogást. Kérte a megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a panaszban foglaltak sértik a 3. §-ában rögzített elveket. A kifogás nem alapos. A Ve. 21. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottságok elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. E törvényhely azonban a választási bizottságok 60

feladatait általánosságban fogalmazza meg. A választási bizottságok (szavazatszámláló, helyi, választási, országgyűlési egyéni választókerületi választási, területi választási, Országos Választási Bizottság) konkrét feladatait, hatáskörét a Ve. 3034. §-a tartalmazza. E törvényi szabályozás az egyes bizottságokat érintően taxatív felsorolást rögzít, kogens szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy melyik, milyen feladatot, milyen módon láthat el. A Ve. 77. §-ának (1) és (3) bekezdése is kimondja, hogy csak a választási törvények megsértésére hivatkozva nyújtható be panasz, mégpedig az elbírálásra jogosult választási bizottságnál. A Ve. 79. § (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a választási bizottság, ha a kifogásnak helyt ad megváltoztatja vagy megsemmisíti a törvénysértő döntést. Panasszal, kifogással tehát csak konkrét döntés támadható az annak elbírálására jogosított fórum előtt. Kérelmező a panaszát az OVH-hez nyújtotta be. A Ve. 34. § (2) bekezdésének a)-n) pontja értelmében az OVB állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése, és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölőszervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, kisorsolja a listák sorszámát, jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát, dönt a benyújtott kifogásról, megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű százalékos szavazathatárt, megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet, megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét, kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait, a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését, beszámol az Országgyűlésnek a választásról, népszavazásról, és eljár mindazon ügyekben, amelyeket a törvén a hatáskörébe utal. A kifogásban előadottakat az ismertetett törvényi szabályozással egybevetve az állapítató meg, hogy az OVB 82/2002. (IV.10.) határozatában a panaszt hatáskör hiányában törvényesen utasította el. Megjegyzi egyben a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a kérelmező a kifogásában maga sem jelölt meg olyan konkrét Ve. 34. § (2) bekezdésében meghatározott törvényhelyet, amelyek alapján az OVB hatásköre megállapítható lett volna, illetve amely a hatáskör hiányát megállapító határozat törvénysértő voltát alátámasztotta volna. A kifejezettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította. A további jogorvoslatot a Ve. 79. §-áank (2) bekezdése kizárja. Budapest, 2002. évi április hó 16. napján Dr Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró

61

[105/2002. (IV. 21.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság dr. T. A. 2002. április 18-án kelt panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 24-én 16 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő panaszában kérte, hogy az Országos Választási Bizottság mondja ki, hogy a beadványhoz mellékelt szórólapok készítői és terjesztői megsértették a Ve. 3. § a), c) és d) pontjában foglaltakat, a választások tisztaságát, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, megtévesztették a magyar választókat. Beadványához mellékelt 9 db szórólapot, amelyek tartalma véleménye szerint bizonyítékul szolgál. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a Ve. 40–45. §-ai a választási kampánnyal kapcsolatban nem határozzák meg a szórólapok fogalmát, illetve azok használatára semmilyen korlátozó rendelkezést nem fogalmaznak meg. A beadványozó a szórólapok hangnemét, a kampány stílusát kifogásolja, azonban a fent említett szakaszok erre nézve sem tartalmaznak korlátozó rendelkezést. Egyértelmű tilalom hiányában önmagában a Ve. alapelveire való hivatkozás nem teremt megfelelő alapot a panasz vizsgálatára. Maga a beadványozó sem jelölte meg azt a hatásköri szabályt, amelynek alapján az Országos Választási Bizottság a szórólapok tartalmát érdemben megvizsgálhatná és minősíthetné. A határozat a Ve. 3. §-án, a 34. § (2) bekezdésén és 40–45. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. § (2) és (3) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. § (4) bekezdésén alapul.

62

Jelöltek, jelölő szervezetek, ajánlás [1/2002. (I. 18.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Szabad Szabadságért Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Szabad Szabadságért Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Szabad Szabadságért Párt 2002. január 16-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Szabad Szabadságért Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént.

63

[2/2002. (I. 18.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Munkáspárt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Munkáspártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Munkáspárt 2002. január 18-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Munkáspárt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

64

[3/2002. (I. 18.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Vállalkozó Egységpárt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyar Vállalkozó Egységpártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyar Vállalkozó Egységpárt 2002. január 18-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Vállalkozó Egységpárt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

65

[4/2002. (I. 24.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyarországi Roma Összefogás Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyarországi Roma Összefogás Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyarországi Roma Összefogás Párt 2002. január 22-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyarországi Roma Összefogás Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

66

[5/2002. (I. 24.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Reform Kisgazdapárt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Reform Kisgazdapártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Reform Kisgazdapárt 2002. január 22-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Reform Kisgazdapárt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

67

[6/2002. ( I. 24.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyarországi Romák Demokratikus Pártja, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyarországi Romák Demokratikus Pártját, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyarországi Romák Demokratikus Pártja 2002. január 23-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyarországi Romák Demokratikus Pártja a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

68

[7/2002. ( I. 24. ) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A magyar Szocialista Párt 2002. január 23-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Szocialista Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

69

[8/2002. ( I. 24. ) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyarországi Roma Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyarországi Roma Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyarországi Roma Párt 2002. január 23-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyarországi Roma Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

70

[9/2002. ( I. 24.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Kisgazdapárt a Kisgazda Szövetség Pártja, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Kisgazdapárt a Kisgazda Szövetség Pártját, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Kisgazdapárt a Kisgazda Szövetség Pártja 2002. január 23-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Kisgazdapárt a Kisgazda Szövetség Pártja a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

71

[10/2002. ( I. 24. ) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Fidesz – Magyar Polgári Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Fidesz – Magyar Polgári Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Fidesz – Magyar Polgári Párt 2002. január 24-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

72

[11/2002. ( I. 24. ) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Demokrata Fórum, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyar Demokrata Fórumot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyar Demokrata Fórum 2002. január 24-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Demokrata Fórum a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

73

[13/2002. ( I. 28.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Cigányok Demokrata Pártja, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyar Cigányok Demokrata Pártját, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 31-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyar Cigányok Demokrata Pártja 2002. január 25-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Cigányok Demokrata Pártja a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

74

[14/2002. ( I. 28. ) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Szociáldemokrata Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Szociáldemokrata Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 31-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Szociáldemokrata Párt 2002. január 25-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Szociáldemokrata Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

75

[15/2002. ( I. 28. ) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Igazság és Élet Pártja, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyar Igazság és Élet Pártját, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 31-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyar Igazság és Élet Pártja 2002. január 28-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

76

[16/2002. ( I. 28. ) határozat] Az Országos Választási Bizottság az Összefogás Magyarországért CENTRUM, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az Összefogás CENTRUMot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi.

Magyarországért

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. január 31-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. Az Összefogás Magyarországért CENTRUM 2002. január 28-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az Összefogás Magyarországért CENTRUM a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

77

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. VI. 37. 128/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Kittka és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt Magyar Centrum Párt /1054 Budapest, Zoltán u. 12./ kérelmezőnek, az Országos Választási Bizottság 16/2002. /I. 28./ számú határozata ellen benyújtott kifogás folytán az alulírott napon meghozta az alábbi végzést: A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 16/2002. /I. 28./ számú határozata ellen benyújtott kifogást elutasítja. E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKLÁS Az Országos Választási Bizottság 16/2002. /I. 28./ számú határozatában az Összefogás Magyarországért Centrumot – mint jelölő szervezetet – nyilvántartásba vette. Határozatának indoklásában megállapította, hogy az Összefogás Magyarországért Centrum a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, és utalt a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 51. § /1/ bekezdés a/ pontjára, 55. § /2/ bekezdésére, 77. § /2/ és /3/ bekezdésére, 78. § /1/ és /4/ bekezdésére, valamint a 80. § /4/ bekezdésére. A kérelmező az Országos Választási Bizottsághoz 2001. január 31-én benyújtott kifogásában előadta, hogy a Magyar Centrum Párt társadalmi szervezetet a Fővárosi Bíróság 2000. március 28-án kelt 7.Pk.61.152/1999. számú végzésével nyilvántartásba vette, és a szervezet a kifogás benyújtásának napján jelölő szervezetként az Országos Választási Bizottsághoz is bejelentést tett. Kifejtette, hogy az újabb Centrum Párt , illetve társadalmi szervezet megalakulása és nyilvántartásba vétele a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. Törvény rendelkezéseibe ütközik, mert az új párt választott elnevezése nem felel meg a névkizárólagosság és a névszabatosság követelményének. Sérelmezte, hogy a Fővárosi Bíróság e követelmények megvalósítása érdekében elmulasztotta megkeresni a Legfelsőbb Bíróságot.

78

Hivatkozott arra, hogy a Centrum – Békejobb, HOM Kereszténydemokrata, Zöld Demokrata – Összefogás Magyarországért Párt nyilvántartásba vétele ellen a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezést nyújtottak be. Hangsúlyozta, hogy mindkét újabb társadalmi szervezet nevében szerepel a jellemzően felismerhető rövidített név, vagyis a „centrum” szó, illetve a gondolatjelek között felsorolt társadalmi szervezeteket a bíróság már korábban is nyilvántartásba vette, ami félreérthető helyzetet teremthet. A kifogás nem alapos. A Ve. 51. § /1/ bekezdése szerint, azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet, vagy listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni. A kérelmező kifogásában arra hivatkozott, hogy az Összefogás Magyarországért Centrum Fővárosi Bíróság előtt indult nyilvántartásba vételi eljárásában törvénysértő határozat meghozatalára került sor, amely a kérelmező fellebbezése folytán nem jogerős. A kérelmezett által előterjesztett iratok tanúsága szerint azonban az Összefogás Magyarországért Centrum társadalmi szervezet bejelentését nem a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételi eljárására alapozta, hanem a Somogy Megyei Bíróság 2001. december 21-én kelt – és 2002. január 7-én jogerőre emelkedett – Pk.60.239/2001/1. számú végzését csatolta, amely az Összefogás Magyarországért Centrum társadalmi szervezetet 2625. sorszám alatt nyilvántartásba vette. A bejelentéshez csatolt P.1-es jelű nyomtatványon szintén a kaposvári székhelylyel bejegyzett társadalmi szervezet adatai szerepelnek. A Ve. 55. § /2/ bekezdése értelmében az Országos Választási Bizottságnak a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásba vétel csak akkor utasítható vissza, ha a jelölő szervezet a törvényes feltételeknek nem felel meg. (Ve. 56. § /1/ bekezdése). A következetes bírói gyakorlat szerint a bírósági bejegyzést tanúsító jogerős végzés – bíróság által vizsgált körülmények vonatkozásában – az Országos Választási Bizottságot köti. (Kvk.III.27.598/1998/4.). Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény /a továbbiakban: Etv./ 7. § /2/ bekezdése alapján az Összefogás Magyarországért Centrum, mint társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele ügyében eljárt Somogy Megyei Bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy a társadalmi szervezet elnevezése különbözik-e az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől. Minthogy a Somogy Megyei Bíróság Pk.60.239/2001/1. számú végzésével az Összefogás Magyarországért Centrumot társadalmi szervezetként jogerősen 79

nyilvántartásba vette, az Országos Választási Bizottság a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét ezen a címen nem utasította vissza. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A további jogorvoslatot a Ve. 79. § /2/ bekezdése zárja ki. Budapest, 2002. február 4. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök Dr. Darák Péter sk. előadó bíró Dr. Fekete Ildikó sk. bíró

80

[17/2002. ( II. 01. ) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Centrum Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyar Centrum Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A jelölő szervezet nevének rövidítéseként megjelölt „CENTRUM” rövidítést a szavazólapon nem lehet feltüntetni, azt nem vagy csak megkülönböztető jelzéssel ellátva használhatja a Magyar Centrum Párt a 2002. évi országgyűlési választások során. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 04-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyar Centrum Párt 2002. január 29-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Centrum Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. Az Országos Választási Bizottság a 16/2002. ( I. 28. ) számú OVB határozattal az Összefogás Magyarországért CENTRUM-ot jelölő szervezetként nyilvántartásba vette. Az Öszszefogás Magyarországért CENTRUM a jelölő szervezet rövidített neveként a „CENTRUM” rövidítést jelölte meg. A Magyar Centrum Párt szintén ezt a rövidítést jelölte meg rövidített névként. Mivel megjelölt rövidített nevet két párt kívánja használni, ez a választópolgárok számára megtévesztő lehet, és a fent említett jelölő szervezetek egyikének bírósági nyilvántartásába vételéről szóló végzése sem tartalmaz rövidített nevet, a később bejelentkezett jelölő szervezet köteles rövidített nevét megkülönböztető jelzéssel ellátni. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul. 81

[18/2002. (II. 01.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Független Kisgazdapárt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Független Kisgazdapártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 04-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Független Kisgazdapárt 2002. január 29-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Független Kisgazdapárt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

82

[19/2002. (II. 01.) határozata] Az Országos Választási Bizottság a Nyugdíjasok Pártja, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Nyugdíjasok Pártját, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 04-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Nyugdíjasok Pártja 2002. január 29-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Nyugdíjasok Pártja a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

83

[20/2002. (II. 01.) határozat] Az Országos Választási Bizottság az Összefogás a Fennmaradásért Szövetség, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az Összefogás a Fennmaradásért Szövetséget, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 04-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. Az Összefogás a Fennmaradásért Szövetség 2002. január 30-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az Összefogás a Fennmaradásért Szövetség a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

84

[21/2002. (II. 01) határozat] Az Országos Választási Bizottság az Új Baloldal Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az Új Baloldal Pártotot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 04-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. Az Új Baloldal Párt 2002. január 30-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az Új Baloldal Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

85

[22/2002. (II. 01.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Nemzeti Néppárt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Nemzeti Néppártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 04-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Nemzeti Néppárt 2002. január 30-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Nemzeti Néppárt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

86

[23/2002. (II. 01.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Nemzeti Demokrata Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Nemzeti Demokrata Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 04-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Nemzeti Demokrata Párt 2002. január 31-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Nemzeti Demokrata Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

87

[24/2002. (II. 01.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Demokratikus Roma Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Demokratikus Roma Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 04-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Demokratikus Roma Párt 2002. február 01-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Demokratikus Roma Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

88

[25/2002. (II. 01.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyarországi Zöld Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyarországi Zöld Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 04-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyarországi Zöld Párt 2002. február 01.én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyarországi Zöld Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

89

[26/2002. (II. 01.) határozat] Az Országos Választási Bizottság dr. V. J. panasza tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság dr. V. J. panaszának kivizsgálását hatáskör hiányában elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS Dr. V. J. 2002. január 29-én kelt, az Országos Választási Bizottsághoz 2002. február 1-jén megérkezett beadványában amiatt nyújtott be panaszt, hogy a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt visszavonta a jelölésével kapcsolatban közöttük létrejött megállapodást. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a állapítja meg az Országos Választási Bizottság hatáskörét. E rendelkezések értelmében nem tartozik az Országos Választási Bizottság hatáskörébe az egyes jelölő szervezetek belügyeinek minősülő megállapodások felülvizsgálata. A határozat a Ve. 34. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

90

[27/2002. (II. 06.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Függetlenek Listája, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Függetlenek Listáját, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 09-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Függetlenek Listája 2002. február 04-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Függetlenek Listája a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

91

[28/2002. (II. 06.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyarországi Népjóléti Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyarországi Népjóléti Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 09-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyarországi Népjóléti Párt 2002. február 05-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyarországi Népjóléti Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

92

[29/2002. (II. 07.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Szabad Demokraták Szövetsége, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Szabad Demokraták Szövetségét, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Szabad Demokraták Szövetsége 2002. február 06-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

93

[30/2002. (II. 07.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szociális Zöld Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szociális Zöld Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyar Szociális Zöld Párt 2002. február 07-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Szociális Zöld Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

94

[31/2002. (II. 07.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Korrupcióellenes Polgári Demokrata Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Korrupcióellenes Polgári Demokrata Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Korrupcióellenes Polgári Demokrata Párt 2002. február 07-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Korrupcióellenes Polgári Demokrata Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

95

[32/2002. (II. 11.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Liberális Szövetség, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Liberális Szövetséget, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Liberális Szövetség 2002. február 08-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Liberális Szövetség a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

96

[33/2002. (II. 11.)határozat] Az Országos Választási Bizottság az Agrárszövetség – Nemzeti Agrárpárt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az Agrárszövetség – Nemzeti Agrárpártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. Az Agrárszövetség – Nemzeti Agrárpárt 2002. február 08-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az Agrárszövetség – Nemzeti Agrárpárt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

97

[34/2002. (II. 11.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Nyugdíjasok Pártja, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyar Nyugdíjasok Pártját, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyar Nyugdíjasok Pártja 2002. február 11-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Nyugdíjasok Pártja a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

98

[35/2002. (II. 14.) határozat] Az Országos Választási Bizottság az A Peches Üldözöttek Szövetségének Pártja, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az A Peches Üldözöttek Szövetségének Pártját, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. Az A Peches Üldözöttek Szövetségének Pártja 2002. február 14-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az A Peches Üldözöttek Szövetségének Pártja a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

99

[36/2002. (II. 20.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Független Polgári Párt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Független Polgári Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Független Polgári párt 2002. február 18-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Független Polgári Párt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

100

[37/2002. (II. 20.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Nőpárt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyar Nőpártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyar Nőpárt 2002. február 19-én, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Nőpárt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

101

[38/2002. (II. 20-) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyarországi Népjóléti Párt választásokon való névhasználatának tárgyában meghozta a következő határozatot: A Magyarországi Népjóléti Párt a 2002. évi országgyűlési választások során nem használhatja az általa a P1 jelű nyomtatványon megjelölt „MNP” betűszavas rövidített nevet. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyar Nőpártot az Országos Választási Bizottság 37/2002 (II. 20.) számú határozatával jelölő szervezetként nyilvántartásba vette. A Magyar Nőpárt a P1 jelű nyomtatványon szintén az „MNP” betűszavas rövidített nevet jelölte meg. Mivel a Magyar Nőpárt társadalmi szervezetek nyilvántartásába történő felvételét elrendelő végzésen az „MNP” betűszavas rövidített név hivatalos névként fel van tüntetve, így ugyanezen elnevezés választások során történő használatára a Magyarországi Népjóléti Párt nem jogosult. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján, 55. §-ának (2) bekezdésén és 96. §-ának (4) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

102

[39/2002. (II. 20.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt, mint jelölő szervezet által állított országos lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt, mint jelölő szervezet által állított országos listát nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyar Szocialista Párt, mint jelölő szervezet, az általa állított országos listát 2002. február 19-én bejelentette. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Szocialista Párt által állított országos lista a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért az országos listák nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 53. §-ának (1) bekezdésén, 55. §-ának (2) bekezdésén és 94. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

103

[40/2002. (II. 20.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum, mint jelölő szervezetek által állított közös országos lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum, mint jelölő szervezetek által állított közös országos listát nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum, mint jelölő szervezetek, az általuk állított közös országos listát 2002. február 20-án bejelentették. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum által állított közös országos lista a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért az országos listák nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 53. §-ának (1) bekezdésén, 55. §-ának (2) bekezdésén és 94. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

104

[41/2002. (II. 22.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Munkáspárt, mint jelölő szervezet által állított országos lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Munkáspárt, mint jelölő szervezet által állított országos listát nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 25-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Munkáspárt, mint jelölő szervezet, az általa állított országos listát 2002. február 19-én bejelentette. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Munkáspárt által állított országos lista a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért az országos listák nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 53. §-ának (1) bekezdésén, 55. §-ának (2) bekezdésén és 94. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

105

[44/2002. (II. 28.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság az Összefogás a Fennmaradásért Szövetség (2316 Tököl, Bem u. 4.) panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 3án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS Az Összefogás a Fennmaradásért Szövetség panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB), amely szerint országos szinten tömegessé vált a 2002. évi országgyűlési választásokra vonatkozó egyéni választókerületi jelölés során az ajánlásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése. A beadvány szerint, amennyiben az ajánlással kapcsolatos jogszabálysértések országos szinten tömegessé válnak, akkor az egész választási eljárás érvénytelen. A beadványozó az OVB-től az egész választási eljárás megsemmisítését, illetve azt kérte, hogy az OVB kezdeményezze a köztársasági elnöknél új választás kiírását. Az OVB megállapította, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § (2) bekezdésére tekintettel nem rendelkezik hatáskörrel a választási eljárás megsemmisítésére. Az OVB továbbá nem rendelkezik jogalkotó hatáskörrel, illetve nincs hatásköri jogosítványa jogszabály alkotmányosságának vagy alkotmányellenességének megállapítására sem. A határozat a Ve. 34. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

106

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA, mint másodfokú bíróság Kvk. IV. 37.267/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Hannig Éva ügyvéd által képviselt Összefogás a Fennmaradásért Szövetség (2316 Tökö1, Bem u. 4.) kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1094 Budapest, Balázs B. út 35.) által 2002. február hó 28. napján hozott 44/2002.(II.28.) számú határozat ellen benyújtott kifogására meghozta az alábbi végzést Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs INDOKOLÁS Az Összefogás a Fennmaradásért Szövetség panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (továbbiakban OVB). Kérte, hogy az OVB az eddigi választási eljárást semmisítse meg, és kérje a Köztársasági Elnöktől új választás kiírását. Az 1997. évi C. törvény (továbbiakban Ve.) 48. (2) bekezdés d) pontjában, a (3) bekezdésében foglaltakra alapítottan azzal érvelt, hogy „országos szinten tömegessé vált a 2002. évi országgyűlési képviselőválasztásra történő egyéni választókerületi eljárás során az ajánlási szabályok megsértése”. Ezért ha a szabálytalan, manipulált ajánlásra épülve formálisan lezajlik a választási eljárás, akkor az egész választási eljárás törvénytelen és érvénytelen lesz. Beadványához fénymásolt sajtószemelvényeket és olyan nyilatkozatokat csatolt, amelyeken közjegyző igazolta, hogy az eredeti kézírással készített okíratot előtte bemutatták. Nyilatkozatok több megyét, illetve Budapestet érintően fogalmaznak meg az egyéni választókerületekben végzett ajánlószelvény gyűjtés kapcsán visszásságokat. Az OVB a 2002. február 28-i ülésén úgy foglalt állást, hogy a közjegyző által hitelesített nyilatkozatokat átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező országgyűlési egyéni választókerületi bizottságokhoz, és erről a kérelmezőt levélben tájékoztatja. A 44/2002. (II.28.) OVB számú határozatában pedig a panaszt elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a Ve. 34. (2) bekezdése szerinti szabályozásra tekíntettel nem rendelkezik hatáskörrel a választási eljárás megsemmisítésére. Utalt egyben arra, hogy nincs jogalkotói hatásköre, és jogosítványa a jogszabály alkotmányosságának, vagy alkotmányellenességének megállapítására. 107

A kérelmező a határozat ellen kifogást nyújtott be. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg, hogy az OVB rendelkezik hatáskörrel a panasz elbírálására, ezzel egyidejűleg utasítsa az OVB-t érdemi határozat meghozatalára. E körben a Ve. 34. § (2) bekezdésének b) pontjára, 1) pontjára, 79. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozott. Másodlagos kérelme arra irányult, hogy a Legfelsőbb Bíróság foglaljon állást abban a kérdésben, hogy ki jogosult az eddigi választási eljárás megsemmisítésére, új választás kiírásának kezdeményezésére. A kifogás nem alapos. Az 1949. XX. törvény (továbbiakban Alkotmány) 30/A. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a Köztársasági Elnök tűzi ki az országgyűlési választások időpontját. A 20. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az országgyűlési képviselők általános választását – az országgyűlés feloszlása vagy feloszlása miatti választás kivételével – az előző országgyűlés megválasztását követő 4. év április vagy május hónapjában kell megtartani. A Köztársasági Elnök jogkörét tehát a legmagasabb szintű jogszabály szabályozza, az Elnöknek mérlegelési joga az országgyűlési választások kitűzése kapcsán nem az ügy érdemére vonatkozik. A Köztársasági Elnök hatáskörét érintő további szabályozás csak Alkotmánymódosítással volna lehetséges. A választási eljárással kapcsolatban a Ve. 4. § (2) bekezdése csak a szavazás megismételtetésére ad lehetőséget, illetve a 153. § (1) bekezdésének b) pontja a Belügyminisztert jogosítja fel arra, hogy a választási eljárás határidőit és határnapjait az előzőekben említett jogszabályi rendelkezésekre, valamint a Ve. 4. § (1) bekezdésére figyelemmel rendeletben megállapítsa. A Ve-ben rögzített szabályozásból következően kapcsolat van az egyéni választókerületekben folyó ajánlószelvény gyűjtés eredménye és a területi, valamint országos lístaállítási jog között. Ennek megfelelően szabályozza a Ve. a választási bizottságok fajtáját, hatáskörét, illetékességét és a döntések kapcsán a jogorvoslat lehetőségét. A Ve. VI1. fejezete rendelkezik az ajánlásról, azok ellenőrzését az illetékes választási bizottságra bízza, meghatározva annak módját. (Ve. 54. § (1) és (2) bekezdése) Rögzíti azokat a törvényi feltételeket is, amelyek mellett helye van a jelölőszervezet, jelölt és Iista nyilvántartásba vételének, avagy visszautasításának. A Ve. 32. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választóbizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról. A 33. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a területi választási bizottság határoz a listák és az azon lévő jelöltek nyilvántartásba vételéről, elutasításáról. Az OVB a Ve. 34. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében a listák, és az azokon szereplő jelöltek, a jelölőszervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról határozhat.

108

A Ve. 77. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási törvények megsértésére hivatkozva nyújtható be panasz, amit a (3) bekezdés értelmében az elbírálásra jogosult választási bizottságnál kell előterjeszteni a törvényben meghatározott határidőn belül, mégpedig a törvénysértés bizonyítékainak megjelölésével együtt. Ezért a választásí eljárás egészét érintő ún. általános panasz nem terjeszthető elő. A Ve. 79. § (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében az illetékes választási bizottság is csak törvénysértő döntést változtathat, ílletve semmisíthet meg. A szabályozásból következően tehát, amely a választási bizottságokat érintően kogens előírásokat rögzít és tételes felsorolást (taxációt) alkalmaz, minden választási bizottság csak a hatáskörébe utalt ügyben – és nem általánosságokban, elméleti síkon, esetleg jogalkotás körét érintő kérdéskört érintően – hozhat döntést. Panasszal, kifogással csak konkrét döntés támadható az annak elbírálására jogosított fórum előtt. A Ve. 34. § (2) bekezdésének a)-1) pontja szerinti felsorolás pedi g nem jogosítja fe1 az OVB-t arra, hogy az országos egyéni választókerületekben történő ajánlásokkal, azok gyűjtésével kapcsolatosan bármiféle döntést hozzon, az OVB-nek megsemmisítési joga is csak a szavazás eredményét illetően van (Ve. 34. § (2) bekezdésének f) pontja) . A kifogással érintett OVB határozat a kifejtettekből következően helytállóan állapította meg, hogy a kérelemben előadottak nem tartoznak a Ve. 34. § (2) bekezdés a)-1) pontjában meghatározott egyik tárgykörbe sem, illetve, hogy nem fogalmaznak meg olyan konkrét Ve-ben rögzített szabályba ütköző panaszt, amelyben az OVB-nek a törvényi rendelkezések értelmében döntenie kellene. A jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára kizárólag a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága jogosult. (1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja) A jogalkotásra az 1987. éví XI. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében az országgyűlés, a kormány, a miniszterelnök, a kormány tagjai, illetve az önkormányzatok rendelkeznek hatáskörrel. Az OVB határozata ezért helytállóan utalt arra, hogy nincs törvényi felhatalmazása a jogalkotásra, jogszabályak alkotmányosságának vizsgálatára. A választással kapcsolatas jogszabályi rendelkezések a választási eljárás egy-egy konkrét mozzanatához fűződően, egy-egy konkrét döntést illetően adnak lehetőséget jogorvoslatra. Ezért a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az OVB 44/2002. (II. 28.) határozata törvényes és helytálló indokokra épül. Budapest, 2002. évi márcíus hó 5. napján Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró

109

[46/2002. (III. 07.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Szabad Demokraták Szövetsége, mint jelölő szervezet által állított országos lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Szabad Demokraták Szövetsége, mint jelölő szervezet által állított országos listát nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Szabad Demokraták Szövetsége, mint jelölő szervezet, az általa állított országos listát 2002. március 7-én bejelentette. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége által állított országos lista a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért az országos listák nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 53. §-ának (1) bekezdésén, 55. §-ának (2) bekezdésén és 94. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

110

[47/2002. (III. 07.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Igazság és Élet Pártja, mint jelölő szervezet által állított országos lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyar Igazság és Élet Pártja, mint jelölő szervezet által állított országos listát nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyar Igazság és élet Pártja, mint jelölő szervezet, az általa állított országos listát 2002. március 7-én bejelentette. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja által állított országos lista a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért az országos listák nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 53. §-ának (1) bekezdésén, 55. §-ának (2) bekezdésén és 94. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

111

[49/2002. (III. 13.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Munkáspárt, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Munkáspártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Magyar Szocialista Munkáspárt 2002. március 13-án, mint jelölő szervezet bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyr Szocialista Munkáspárt a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért a jelölő szervezetek nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 51. §-ának (1) bekezdésének a) pontján és 55. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

112

[51/2002. (III. 17.) határozat] Az Országos Választási Bizottság az Összefogás Magyarországért CENTRUM, mint jelölő szervezet által állított országos lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az Összefogás Magyarországért CENTRUM, mint jelölő szervezet által állított országos listát nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. Az Összefogás Magyarországért CENTRUM, mint jelölő szervezet, az általa állított országos listát 2002. március 14-én bejelentette. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az Összefogás Magyarországért CENTRUM által állított országos lista a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért az országos listák nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 53. §-ának (1) bekezdésén, 55. §-ának (2) bekezdésén és 94. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

113

[52/2002. (III. 21.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Független Kisgazdapárt, mint jelölő szervezet által állított országos lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Független Kisgazdapárt, mint jelölő szervezet által állított országos listát nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Független Kisgazdapárt, mint jelölő szervezet, az általa állított országos listát 2002. március 18-án bejelentette. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Független Kisgazdapárt által állított országos lista a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért az országos listák nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 53. §-ának (1) bekezdésén, 55. §-ának (2) bekezdésén és 94. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

114

[53/2002. (III. 21.) határozat] Az Országos Választási Bizottság az Új Baloldal Párt, mint jelölő szervezet által állított országos lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az Új Baloldal Párt, mint jelölő szervezet által állított országos listát nyilvántartásba veszi. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. Az Új Baloldal Párt, mint jelölő szervezet, az általa állított országos listát 2002. március 19-én bejelentette. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az Új Baloldal Párt által állított országos lista a törvényben támasztott követelményeknek megfelelt, ezért az országos listák nyilvántartásába történő felvétele a mai napon megtörtént. II. A határozat a Ve. 53. §-ának (1) bekezdésén, 55. §-ának (2) bekezdésén és 94. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

115

[54/2002 (III.21.) határozat] Az Országos Választási Bizottság Dr. G. I. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS Dr. G. I. kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban:OVB), melyben a Reform Kisgazdapárt valamennyi elfogadott jelöltjének nyilvántartásba vételét jogellenesnek ítélte és kérte, hogy az OVB ezzel kapcsolatosan folytasson vizsgálatot és szükség esetén tegyen feljelentést. Az OVB megállapítja, hogy a kifogás tárgyában hatáskörrel nem rendelkezik. Az egyéni országgyűlési választókerületi képviselőjelöltek nyilvántartásba vételére az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság jogosult, melynek döntése ellen – annak meghozatalától számított 3 napon belül – az illetékes területi választási bizottsághoz címezve a határozatot hozó bizottsághoz lehet kifogást benyújtani. A határozat a Ve. 32. § (2) bekezdés a) pontján, a Ve. 34. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

116

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. VI. 37.345/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt dr. G. I. kérelmezőnek a Rytkó Emília által képviselt Országos Választási Bizottság /1450 Budapest, Pf. 81./ 54/2002. /III. 21./ OVB határozata ellen 2002. évi március hó 22. napján benyújtott kifogása tárgyában az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS A kérelmező panaszát az Országos Választási Bizottság a 2002. március 21-én kelt 54/2002. /III. 21./ számú határozatával – hatáskör hiányában – elutasította. A kérelmező a határozat ellen 2002. március 22-i és március 24-i keltezéssel – jogi képviselő nélkül eljárva – panaszt nyújtott be, kérte, hogy a jogi képviseletről később rendelkezhessen. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 77. §ának /3/ bekezdése értelmében a kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani, amely azt az iratokkal együtt terjeszti fel az elbírálásra jogosult bírósághoz, míg a Ve. 78. §-ának /4/ bekezdése szerint a bíróság a kifogásról nemperes eljárásban határoz; a bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A kifogással támadott OVB határozat erre irányuló részletes tájékoztatása ellenére, a kérelmező kifogását nem szabályszerűen terjesztette elő, mert a jelen nemperes eljárásban a 105/1952. /XII. 25./ MT rendelet 13. §-ának /3/ bekezdése folytán alkalmazandó, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 73/A. §-ának b) pontjában foglaltakat is megsértve, a Pp. 67. §-ának /1/ bekezdésében meghatározott jogi képviselet fennálltát – a 69. § /1/ és /2/ bekezdésben írtaknak megfelelően – nem igazolta. A Ve. 78. §-ának /2/ bekezdése szerint a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

117

A Ve. speciális és kogens eljárási szabályira, az előírt határidőkre is tekintettel, a bírósági eljárásban jogi képviselő utólagos bevonására jogszabályi lehetőség nincs, a bíróságnak a hiányosan benyújtott kifogást el kell utasítania. Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. §-ának /4/ bekezdésében foglaltak alapján eljárva, a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A további jogorvoslat kizártságára vonatkozó rendelkezés a Ve. 79. §-ának /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. március 26. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró Dr. Darák Péter sk. bíró

118

[56/2002. (III. 25.) OVB határozat] az országos listák sorszámának kisorsolásáról Az Országos Választási Bizottság az országos listák sorszámát – sorsolás alapján – a következőkben állapítja meg: A lista neve:

A lista sorszáma: 1.

Magyar Igazság és Élet Pártja

2.

Munkáspárt

3.

Fidesz-Magyar Polgári Párt – Magyar Demokrata Fórum

4.

Független Kisgazdapárt

5.

Szabad Demokraták Szövetsége

6.

Összefogás Magyarországért CENTRUM

7.

Új Baloldal Párt

8.

Magyar Szocialista Párt

A határozat ellen a meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 28-án 16.00 órakor megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében az Országos Választási Bizottság kisorsolja az országos listák sorszámát. A határozat a Ve. 34. §-a (2) bekezdésének c) pontján, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2)-(3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén és 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

119

[57/2002. (III. 25.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 91. §-ának (3) bekezdésében írt hatáskörében eljárva a jelölő szervezetek és a független jelöltek részére járó, a választásra fordítható költségvetési támogatás tárgyában meghozta a következő határozatot: A 85/2001. (XII. 13.) OGY határozat 2. pontjában az országgyűlési képviselőválasztás kampányára fordítható költségvetési támogatás összegeként megállapított 100 millió forint arányos felosztása következtében az egy jelöltre jutó támogatás összege 34 770 forint, azaz harmincnégyezer-hétszázhetven forint. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 28án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A Ve. 91. §-ának (1) bekezdése szerint minden jelölő szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A független jelöltek a jelölő szervezetek jelöltjeivel azonos mértékű költségvetési támogatásban részesülnek. Az Országgyűlés 85/2001. (XII. 13.) OGY határozatának 2. pontjában az országgyűlési képviselő-választás kampányára fordítható költségvetési támogatás összegét 100 M Ft-ban állapította meg. Tekintettel arra, hogy a Ve. 92. § (2) bekezdése szerint figyelembe vehető jelöltek száma összesen 2876, az Országos Választási Bizottság a rendelkező részben megjelölt összegben állapította meg az egy jelölt után járó költségvetési támogatás összegét. A határozat a Ve. 91. §-án és a 85/2001. (XII. 13.) OGY határozat 2. pontján, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

120

[58/2002. (III. 25.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság Cs. S., a Kisgazdapárt a Kisgazda Szövetség Pártja, valamint K. J. kifogásával kapcsolatban, amelyekben a Kisgazdapárt a Kisgazda Szövetség Pártja Hajdú-Bihar megyei és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi listája törlését sérelmezték, meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a kifogásokat elkésettség miatt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 28án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A Hajdú-Bihar Megyei Területi Választási Bizottság 17/2002. (III. 21.) határozatával, illetőleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 15/2002. (III. 22.) határozatával törölte a Kisgazdapárt a Kisgazda Szövetség Pártja területi listáját. A kifogások 2002. március 25-én 16.00 óra után, a törvényben foglalt jogvesztő határidő lejártát követően érkeztek meg, ezért azokat az Országos Választási Bizottság érdemben nem vizsgálta és a rendelkező rész szerint határozott. A határozat a Ve. 4. § (3) bekezdésén és 78. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

121

[68/2002. (IV. 2.) határozat] Az Országos Választási Bizottság Dr. K. I. országgyűlési képviselőjelölt mentelmi ügyében meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság Dr. K. I. mentelmi jogát a Pécsi Városi Bíróság 12. B. 1869/2001/18. számú megkeresésével érintett ügyben fenntartja. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS A Pécsi Városi bíróság 12. B. 1869/2001/18. számú átiratával az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 7. § (2) bekezdése alapján az Országos Választási Bizottsághoz fordult Dr. K. I. mentelmi jogának felfüggesztése iránt. A hivatkozott törvényi rendelkezés értelmében a képviselőválasztáson jelöltként igazolt személyt mentelmi jog illeti meg, melynek felfüggesztéséről az Országos Választási Bizottság határoz. Az Országos Választási Bizottság a mentelmi ügyben az eljárást az 1990. évi LV. törvény II. fejezetében foglalt törvényi rendelkezések megfelelő alkalmazásával folytatta le. Nevezett ellen a Pécsi Városi Bíróság előtt eljárás indult a Btk. 170. § (1) bekezdésében meghatározott könnyű testi sértés vétsége miatt. A 2002. március 18-án megtartott tárgyaláson a magánvádló jogi képviselője a vádat a Btk. 180. § (2) bekezdése szerinti becsületsértés vétségére módosította. Az Országos Választási Bizottság úgy foglalt állást, hogy Dr. K. I. mentelmi jogát nem függeszti fel. A határozat az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 7. § (2) bekezdésén alapul.

122

Választási kampány [42/2002. (II. 25.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság K. A. és dr. L. G. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. február 28án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS K. A. és dr. L. G. panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB), amelyben kifogásolták, a közerkölcsbe ütközőnek tartották annak a választási részvételre ösztönző plakátnak a tartalmát, amely az ország több pontján feltűnt, s a panasz szerint két fiatal, félmeztelen, egymást ölelő nőt ábrázol a „Megyünk szavazni, és te?” szöveggel. Az OVB megállapítja, hogy a kifogásolt plakát önmagában nem sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-ában meghatározott alapelveket, valamint a Ve. 42. §-ában foglalt, a plakátra vonatkozó rendelkezéseket. A Ve. 42. §-ának (1) bekezdése szerint egyebekben a plakátra a sajtóról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni. A panaszban foglaltakat illetően a közerkölcsbe ütközés kérdését az arra hatáskörrel rendelkező más hatóságok jogosultak vizsgálni. Erre tekintettel az OVB a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 3. §-án, 42. §-án, 149. §-ának o) pontján, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

123

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. II. 37. 265/2002/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Limbacher Gábor elnökségi tag által képviselt Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1094 Budapest, Balázs B. u. 35. – 1450 Budapest, Pf. 81.) 42/2002. (II.25.) OVB határozata ellen 2002. évi február hó 27. napján benyújtott kifogása tárgyában az alulírott napon – tárgyaláson kjvül – meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS A kérelmező a 2002. évi február hó 27. napján a Legfelsőbb Bíróságon előterjesztett kifogásában az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) panaszát elutasító 42/2002. (II.25.) OVB határozatát sérelmezte arra hivatkozással, hogy helytelen legitimitást adni tetszőleges, erkölcsromboló plakátok közterületen való megjelenítésének. A kifogást a kérelmező képviseletében dr. Limbacher Gábor (a kérelmező elnökségi tagja) – a támadott határozat bírósági jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatása ellenére – nem a kérelmezettnél, hanem közvetlenül a Legfelsőbb Bíróságon terjesztette elő, és a kérelmező jogi képviseletéről sem gondoskodott, ügyvédi meghatalmazást sem csatolt. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 77. §ának (3) bekezdése értelmében a kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani, amely azt az iratokkal együtt terjeszti fel az elbírálásra jogosult bírósághoz, míg a Ve. 78. §-ának (4) bekezdése szerint a bíróság a kifogásról nemperes eljárásban határoz; a bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A kifogással támadott OVB határozat erre irányuló részletes tájékoztatása ellenére a kérelmező kifogását nem szabályszerűen, az Országos Választási Bizottságnál terjesztettel elő, és a jelen nemperes eljárásban a 105/1952. (XII.25.) MT rendelet 13. §-ának (3) bekezdése folytán alkalmazandó a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp) 73/A. §-ának b) pontjában foglaltakat is megsértve a Pp 67. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogi 124

képviselet fennálltát – a 69. § (1) és (2) bekezdésében írtaknak megfelelően – sem igazolta. A Ve. 78. §-ának (2) bekezdése szerint a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján eljárva a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A további jogorvoslat kizártságára vonatkozó rendelkezés a Ve. 79. §-ának (2) bekezdésén alapszik. Budapest, 2002. évi március hó 4. napján Bauer Jánosné dr. sk. tanácselnök, Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. előadó bíró, dr. Csiby Attila sk. bíró

125

[43/2002. (II. 28.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság az Független Kisgazdapárt Borsod-AbaújZemplén Megyei Szervezete (3527 Miskolc, Baross G u. 18.) kifogása tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a kifogást elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 3án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A Független Kisgazdapárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete kifogással élt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 7/2002. (II. 21.) számú határozata ellen. A kifogás 2002. február 26-án érkezett meg a Területi Választási Bizottsághoz. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 78. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett döntés meghozatalától számított 3 napon belül megérkezzen. A Ve. 4. § (3) bekezdése szerint, a választási eljárásban az eljárási határidők jogvesztők, azok, ha a törvény másképp nem rendelkezik a határidő utolsó napján 16.00 órakor járnak le. A kifogást oly módon kellett volna előterjesztenie, hogy az 2002. február 24-én 16.00 óráig a Területi Választási Bizottsághoz megérkezzék. Az ügy irataiból megállapíthatóan a kifogás elkésett, ezért azt az Országos Választási Bizottság elutasította. A határozat a Ve. 4. § (3) bekezdése, 78. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

126

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. III. 37. 266/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Mészáros Endre megyei elnök által képviselt Független Kisgazdapárt Borsod-Abaúj-Zemplém Megyei Szervezete kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 43/2002. (II.28.) OVB határozata ellen benyújtott kifogása tárgyában meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező területi választási bizottsági határozat elleni kifogását az Országos Választási Bizottság a 43/2002. (II.28.) OVB határozatával elkésettség miatt, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 4. §-ának /3/ bekezdése és 78. §-ának /1/ bekezdése alapján elutasította. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen a kérelmező képviseletében Mészáros Endre megyei elnök nyújtott be kifogást, amelyben azt kérte, hogy elbírálása eredményeként az Országos Választási Bizottság érdemben tárgyalja meg jogorvoslati kérelmüket. A Ve. 78. §-ának /4/ bekezdése előírja, hogy a bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Ve. 78. §-ának /2/ bekezdése értelmében a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Tekintettel arra, hogy a kérelmező jogi képviselő nélkül terjesztette elő kifogását, a Legfelsőbb Bíróság a hiányosan – Mészáros Endre képviselő útján – benyújtott kifogást a Ve. 78. §-ának /2/ bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A további jogorvoslat kizártságára vonatkozó rendelkezés a Ve. 79. §-ának /2/ bekezdésén alapszik. Budapest, 2002. március 4. Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr. Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró

127

[48/2002. (III. 07.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság T. E. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 10én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS T. E. panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB), amelyben kifogásolta a Magyar Szocialista Párt következő – általa félrevezetőnek, igaztalannak tekintett – választási jelmondatát: „Velünk az ország!” Az OVB megállapítja, hogy a kifogásolt jelmondat, illetve az azt tartalmazó plakátok önmagukban nem sértik a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-ában meghatározott alapelveket. Erre tekintettel az OVB a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 3. §-án, 42. §-án, 149. §-ának o) pontján, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

128

[50/2002. (III. 13.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság A Szabad Demokraták Szövetségének panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja. Egyidejűleg a panaszt annak elbírálása céljából az Országos Rádió és Televízió Testülethez teszi át. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A Szabad Demokraták Szövetsége az MTV által a 2002. évi országgyűlési képviselő-választás kampánya során sugárzott, a választásokkal foglalkozó műsorokat szabályozó műsorterve, illetve gyakorlata ellen panaszt nyújtott be. Ebben kifogásolta a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § c) pontja, valamint 44. §-a (1) bekezdésének sérelmét. A Ve. 3. §-a szerint az ott meghatározott alapelveket a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek kell érvényre juttatniuk. Ebből következően a Ve. 3. § -ában meghatározott alapelvek alkalmazási köre a Ve. hatálya alá tartozó választási eljárásra terjed ki. A Ve. a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételével kapcsolatban csak a politikai hirdetés közlésére, illetve közzétételére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A Ve. 44. § (2) bekezdése szerint a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és e televíziózásról szóló 1996 évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatörvény) rendelkezéseit kell alkalmazni. A fentiekre tekintettel az Országos Választási Bizottságnak (a továbbiakban: OVB) nincs hatásköre a Médiatörvény rendelkezéseinek alkalmazására, illetve értelmezésére. Utal továbbá az OVB arra, hogy a Ve. 78. § (2) bekezdése alapján a panasznak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését is. Az OVB meg129

ítélése szerint a panasz és annak mellékletei alapján a Ve.-be ütköző törvénysértést nem állapítható meg. A határozat a Ve. 3. §-án, 34. §-ának (2) bekezdésén, 44. 0-án, 78. 0-ának (2) bekezdésén és 93. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

130

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk.V.37.312/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kárpáti M. Ügyvédi Iroda által képviselt Szabad Demokraták Szövetsége (1143 Budapest, Gizella út 36.) kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 50/2002 (03.13.) számú határozata ellen benyújtott kifogás folytán az alulírott napon meghozta az alábbi végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKLÁS A Magyar Televízió Rt. a 2002. évi országgyűlési képviselő választáshoz kapcsolódóan saját szervezésű vitaműsorainak sugározásáról adott ki tájékoztatót, amelynek időpontjait rögzítette. A vitaműsorokban – szándéka szerint – azok a pártok vehetnek részt, melyek országos listát állítottak. Három vitaműsorban szerepel az előzetes közvélemény-kutatások alapján a Magyar Televízió Rt. szerint leginkább esélyes pártszövetség, illetve párt, a FIDESZ-MPP-MDF és az MSZP. Két vitaműsorban szerepel az előbb említett pártokon kívül jelenleg a parlamentben helyet foglaló három párt az FKGP, a MIÉP és az SZDSZ. Egy vitaműsorban szereplők az idei választási folyamatban országos listát állított, de jelenleg parlamenten kívüli pártok. A kérelmező a Magyar Televízió Rt. írásban kiadott műsortervének csatolása mellett panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz, mert véleménye szerint a hivatkozott műsorterv sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § c) pontja, valamint a 44.§ (1) bekezdése rendelkezéseit. Kifejtette továbbá, hogy a Magyar Televízió Rt. kétséget kizáróan a választásban résztvevő félnek tekintendő. Az Országos Választási Bizottság 50/2002. (III. 13.) OVB határozatában a panaszt hatáskör hiányában elutasította, egyidejűleg azt annak elbírálása céljából az Országos Rádió és Televízió Testülethez áttette. Arra hivatkozott, hogy a Ve. 3.§-a szerint az ott meghatározott alapelveket a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek kell érvényre juttatniuk. Ebből következően a Ve. 3. §-ában meghatározott alapelvek alkalmazási köre a Ve. hatálya alá tartozó választási eljárásra terjed ki. A Ve. a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételével 131

kapcsolatban csak a politikai hirdetés közlésére, illetve közzé tételére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A Ve. 44.§ (2) bekezdése szerint a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Mtv.) rendelkezéseit kell. alkalmazni. Az Országos Választási Bizottságnak az Mtv. rendelkezései alkalmazására hatásköre nincs. Utalt továbbá az Országos Választási Bizottság arra is, hogy a panasz és annak mellékletei alapján a Ve.-be ütköző törvénysértés nem állapítható meg. A panasz elutasításával egyidejűleg az Országos Választási Bizottság 2002. március 13-án „Felhívást” tett közzé a választásban érintett minden résztvevő számára a Ve. alapelveinek érvényre juttatása érdekében. Felhívta valamennyi elektronikus műsorszolgáltató figyelmét arra, hogy működése során – különösen a választási kampány időszakában – juttassa érvényre a reá vonatkozó törvényi szabályozásban foglalt alapelveket, különös tekintettel az esélyegyenlőség biztosítására. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen a kérelmező nyújtott be a törvényes határidőben kifogást kérve a határozat megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a Magyar Televízió Rt. által közzétett műsorterv sérti a Ve. 3. § c) pontjában és a Ve. 44. § (1) bekezdésében foglaltakat. Hivatkozott arra, hogy az Országos Választási Bizottság által közzétett „Felhívás” alátámasztja azt a kérelmezői álláspontot, mely szerint a Ve-ben megfogalmazott alapelvek kiterjednek a műsorszolgáltatókra, azokat a választási kampányban folytatott tevékenységük során tiszteletben kell tartaniuk. Ebbő1 következik, hogy a Magyar Televízió Rt. kifogásolt eljárása sérti az esélyegyenlőség követelményeit. A Ve, a „politikai hirdetés” fogalmát nem határozza meg, a 44. § (2) bekezdése utaló szabályt tartalmaz az Mtv-re, ezért a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére vonatkozó szabályok értelmezésekor – különös tekintettel a Ve. 44.§ (I) bekezdésére – az Mtv. rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Az Mtv. 2.§ 39. pontja határozza meg a politikai hirdetés fogalmát, amelynek a kifogásolt választási vitaműsor megfelel. A Ve. 44.§ (1) bekezdés kifejezett kötelezettségként rögzíti a jelölő szervezetek számára azonos feltételek biztosítását, amelyet a műsorterv ekként sért. A panasz mellékleteként benyújtott műsorterv szövege, melyet a pártok mindegyikéhez a Magyar Televízió Rt. eljuttatott elegendő bizonyítékul szolgál a törvénysértés megállapításához. A műsortervnek megfelelően 2002. március 1-én megtartott sorsolás alapján az egyes pártok számára eltérő számú vitaműsorban biztosított megjelenési lehetőség ténye, illetve a Heti Világgazdaság című folyóiratban megjelent hírigazgatói nyilatkozat a Magyar Televízió Rt. jogszabálysértő magatartása igazolására elégséges. A kifogás nem alapos. A Ve. 34.§ (2) bekezdése taxatíve felsorolja az Országos Választási Bizottság hatáskörébe tartozó teendőket. 132

A kérelmező panaszában nem jelölte meg, hogy az Országos Választási Bizottság hatáskörét a Ve. 34. § (2) bekezdés a)- n) pontjai közül melyik rendelkezésre alapítja. Az Országos Választási Bizottság elsődlegesen hatáskörét vizsgálta, helytállóan állapította meg annak hiányát és utasította el a panaszt, egyidejűleg intézkedve annak áttételéről az Országos Rádió és Televízió Testülethez, amely az Mtv. 31.§ (1), illetve 41.§ (1) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel eljárni jogosult. Nem mond ennek ellent az a körülmény, hogy az Országos Választási Bizottság a Ve. 34.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a választási törvény szellemének megfelelő általánosan követendő média magatartást fogalmaz meg az egyidejűleg kibocsátott „Felhívás-ban”. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80.§ (4) bekezdése alapján elutasította. A további jogorvoslatot a Ve. 79.§ (2) bekezdése zárja ki. Budapest, 2002. március 18. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Dr. Sára Katalin sk. előadó bíró, Lénártné dr. Márton Gizella sk. bíró

133

[55/2002 (III. 21.) határozat] Az Országos Választási Bizottság V. A. és B. A. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS V. A. és B. A. panaszt nyújtottak be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban:OVB), melyben kifogásolták a Magyar Szocialista Párt által használt „VELÜNK AZ ORSZÁG” választási jelmondat használatának jogszerűségét, és kérték, hogy a testület kötelezze a pártot ennek visszavonására, megváltoztatására. Az OVB megállapítja, hogy a panasz tárgyában hatáskörrel nem rendelkezik. A határozat a Ve. 34. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

134

[67/2002 (III.27.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Szociáldemokrata Párt kifogása tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a kifogást elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 30-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A Szociáldemokrata Párt panaszt nyújtott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 16/2002. (III. 23.) számú határozata ellen, melyben a Bizottság hatáskörének hiányát állapította meg. Ezen határozat ellen a Szociáldemokrata Párt kifogással élt. A Területi Választási Bizottság határozatában részletesen indokolja, hogy mely jogszabályi rendelkezésekre alapozta döntését. Az Országos Választási Bizottság a Területi Választási Bizottság indokolásával teljes mértékben egyetért, ezért a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 34. §-ának (2) bekezdésének e) pontján és a 80. §-ának (3) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

135

[69/2002. (IV. 4.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság T. A. országgyűlési képviselőjelölt 2002. április 2-án kelt panasza tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő panaszát a Fidesz-MPP feltételezett burkolt politikai hirdetéseinek közzététele ellen nyújtotta be, amely álláspontja szerint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § c) pontjában foglalt alapelvbe ütközik. Panaszának indokolása szerint a Fidesz-MPP vezette Kormány, illetve annak hivatalai a választást megelőző időszakban jelentős számú, politikai célokat szolgáló hirdetést tettek és tesznek közzé. A panasz statisztikai és pénzügyi adatokat sorolt fel e hirdetések közzétételének gyakoriságára és költségeire vonatkozóan. Arra kérte az Országos Választási Bizottságot (a továbbiakban: OVB), hogy egyrészt kezdeményezze a Kormány intézkedését arra nézve, hogy a választások alatt függessze fel az említett hirdetések közzétételét, másrészt az OVB határozatával tiltsa meg a kampánycsend időszakában a beadvány mellékletében, 1 db CD digitális adathordozón rögzített 39 db televíziós reklámszpot közzétételét. Az Alkotmány 3. § (3) bekezdése szerint a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

136

A Ve. 2. § értelmében e törvényt kell alkalmazni: a) az országgyűlési képviselők választására, b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására, c) az országos és a helyi népszavazásra, d) az országos és a helyi népi kezdeményezésre, továbbá e) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását jogszabály elrendeli [az a)-e) pontban foglaltak együtt: választás]. A Ve. 3. § szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. A Ve. 34. § (2) alapján az Országos Választási Bizottság a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, b) dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, c) kisorsolja a listák sorszámát, d) jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát, e) dönt a benyújtott kifogásról, f) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, g) megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt, h) megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, 137

i) kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet, j) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét, k) kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait, l) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését, m) beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról, n) eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal. A Ve. 40-41. §-ai értelmében a választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend). A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A Ve. 44. § szerint a kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ve. 92. § (3) bekezdése kimondja, hogy a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választás második fordulóját követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. Az ellenőrzés iránti kérelmet a választás második fordulóját követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni. A Ve. 149. § g) pontja szerint jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak. Az o) pont meghatározza, hogy választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele. 138

A választási kampány résztvevői tárgyában kiadott 5/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás kimondja, hogy a Ve. szervi hatálya alá nem tartozó állami szervek feladat- és hatáskör gyakorlása, tevékenysége nem tartozik a Ve. által szabályozott választási eljárás körébe. Következésképpen ezen állami szervek a jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásának elbírálása nem az OVB hatásköre. A Ve. nem biztosít hatáskört az OVB-nek arra sem, hogy a kampánycsend időszaka alatt feltételezetten közzétételre kerülő reklámok közzétételét előzetesen megtiltsa, mivel a kampánycsend megsértése csak annak tényleges bekövetkezése után állapítható meg. Megjegyzi az OVB, hogy a hirdetés fogalmi körében a Ve. csak a politikai hirdetésről rendelkezik, a „burkolt politikai hirdetés” fogalmát nem ismeri. Az OVB határozata meghozatalánál figyelembe vette a kampánycsend tárgyában kiadott 11/1998. (V. 18.) OVB állásfoglalásban foglaltakat. A fentiek alapján az OVB a panaszban foglaltak tárgyában mind a Ve. rendelkezéseire, mind saját állásfoglalásaira tekintettel hatáskörének hiányát állapította meg.

139

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. II. 37. 400/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a 224. sz. Ügyvédi Iroda által képviselt dr. Tóth András Képviselőjelölt (MSZP Országos Központ, értesítési cím: 1081 Budapest, Köztársaság tér 26.) kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 69/2002/4. számú határozata ellen benyújtott kifogás elbírálása során az alulírott napon meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmezők kifogását elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS : A kérelmező panaszában politikai tartalmú hirdetések közzététele miatt a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 3. § c/ pontjában írt és a pártok választási esélyegyenlőségét biztosító alapelv megsértését sérelmezte. Előadta, hogy az Ifjúsági és Sport Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a Gazdasági Minisztérium hirdetései márciusban többet jelentek meg a különböző médiumokban, az utolsó időben a televízióban, mint a korábbi időszak alatt. A panasz ismertette a hirdetések közzétételének helyét, gyakoriságát és költségkihatását, kérte, hogy az Országos Választási Bizottság állapítsa meg a Ve. 3. § C/ pontjának megsértését és a Ve. 34. § (2) bekezdésének 1/ pontja alapján kezdeményezze a Kormány intézkedését annak érdekében, hogy a választási időszak alatt függessze fel a hirdetések közzétételét. Az Országos Választási Bizottság a 62/2002. (IV. 4.) OVB határozatában a panaszt hatásköre hiányában elutasította. Határozatát a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 3. § (3) bekezdésére és 61. § (1) bekezdésére; valamint a Ve. 2., 3. §-aira, 34. § (2) bekezdésére; 40-41. és 44. §ára; 92. § (3) bekezdésére, a 149. § g/ és o/ pontjában foglaltakra alapította. Ennek alapján kifejtette – utalva a választási kampány résztvevői tárgyában kiadott 5/2002/II. 7.) OVB állásfoglalásra –, hogy a Ve. szervi hatálya alá nem tartozó állami szervek feladat- és határkör gyakorlása, tevékenysége nem tartozik a Ve. által szabályozott választási eljárás körébe. Következésképpen ezen állami szervek a jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásának elbírálása nem az Országos Választási Bizottság hatásköre. A Ve. nem biztosít hatáskört az Országos Választási Bizottságnak arra sem, hogy a kampánycsend időszaka alatt feltételezetten közzétételre kerülő reklámok közzétételét előzetesen megtiltsa, mivel a kampánycsend megsértése csak annak tényleges bekövet140

kezése után állapítható meg. Megjegyezte az Országos Választási Bizottság, hogy a hirdetés fogalmi körébe a Ve. csak a politikai hirdetésről rendelkezik, a burkolt politikai hirdetés fogalmát nem ismeri. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen a kérelmező nyújtott be kifogást, amelyben a határozat megsemmisítését, a Ve. 3. § C/ pontjának megsértését, továbbá azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 34. § (2) bekezdésének 1/ pontja alapján kezdeményezze a Kormány intézkedését, azt, hogy a választások alatt a kifogásolt hirdetések közzétételét függessze fel. Álláspontja szerint a Ve. 21. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottságok elsődleges feladata – többek között – a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság hatáskörébe tartozik a választási eljárás rendelkezéseinek bárki által történő megsértése, hatásköre nem korlátozódik a törvény szabályainak a választás résztvevői általi megsértésére. A kifogás nem alapos. A Ve. 34. § (2) bekezdése taxatív felsorolást tartalmaz arra, hogy mely ügyek tartoznak az Országos Választási Bizottság hatáskörébe. A kérelmező panaszát a Ve. 34. § (2) bekezdésének 1/ pontjára alapította, kifogásában a Ve. 21. § (1) bekezdésére hivatkozott. A Ve. 21. § (1) bekezdésében a választási bizottságok elsődleges tennivalóit, feladatait általánosságban határozza meg. Ezzel szemben a Ve. 30-34. §-aiban felsoroltak a választási bizottságok hatáskörére a jogi eszközökkel megvalósítható feladatok ellátására konkrét és taxatív felsorolást tartalmaznak, azaz azt, hogy a feladat ellátása milyen intézkedések formájában valósulhat meg. A Ve. 21. § (1) bekezdésében írt feladatok megsértésére önállóan a választási bizottság hatásköre tehát nem állapítható meg. A Ve. 44. §-a a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseire hivatkozással szabályozza a kampányidőszakban közzétett politikai hirdetés előírásait. A kérelmező azt sérelmezte, hogy a Gazdasági Minisztérium, az Ifjúsági és Sport Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal a Széchenyi-tervhez és a Bozsikprogramhoz kapcsolódó hirdetéseiben „burkolt politikai tartalmú” hirdetését fogalmazta meg és kérte az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételét. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Széchenyi-terv, a Bozsik-program hirdetése közvetlen politikai tartalmat nem hordoz és nem minősül a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. § 4. és 39. pontjában írt burkolt reklámnak, vagy politikai hirdetésnek sem. Következésképp a politikai tartalmat nem hordozó hirdetés vonatkozásában az Országos Választási Bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy a Kormánnyal és szerveivel szemben intézkedéseket tegyen. 141

Összhangban a Legfelsőbb Bíróság választási ügyekben kialakított jogalkalmazási joggyakorlatával, az Országos Választási Bizottság – a kérelmezett által hivatkozott 5/2002. (II. 7.) számú állásfoglalásában – megállapította, hogy a Ve. szervi hatálya alá nem tartozó szervek – pl. az Országgyűlés, a Kormány és más közigazgatási szervek, a bírói-ügyészi szervek stb. – nem résztvevői a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó választási eljárásnak. A Ve. szervi hatálya alá nem tartozó állami szervek feladat- és hatáskör gyakorlása, tevékenysége nem tartozik a Ve. által szabályozott választási eljárás körébe. Ezért az állami szervek hatáskörének és feladatkörének gyakorlása, működése nem sorolható a Ve. 149. § o/ pontjában meghatározott és 40-45. §-ban szabályozott választási kampány körébe és kampánycselekménynek sem minősíthető. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogáság a Ve. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította. A további jogorvoslatot a Ve. 79. § (2) bekezdése zárja ki. B u d a p e s t , 2002. évi április hó 8. napján Bauer Jánosné dr. sk. tanácselnök, Dr. Csiby Attila sk. előadó bíró, Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. bíró

142

[90/2002 (IV. 11.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság a Dr. G. I. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 14én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint a Magyar Televízió m1 csatornája és a Duna Televízió közszolgálati műsorszolgáltatók egyoldalúan, a választási kampány szabályait felrúgva csak egy párt választási gyűlését sugározták, melyet nem választási kampányműsorként, hanem „rendkívüli adásként” és „a magyar miniszterelnök beszédeként” mutattak be. A beadvány nem tartalmazta a bizonyítékok konkrét megjelölését, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 78. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

143

Kampánycsend [72/2002. (IV. 7.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság M. E-nek, a Társaság a Szabadelvű Belvárosért egyesület szervezőjének kérelmére meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Magyar Nemzet című napilap 2002. április 6-i számának címlapján a „K. O.” kifejezés szerepelt a „Holnap választ az ország” főcímű cikk mellett, amely alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 10én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben azt sérelmezte, hogy a Magyar Nemzet című napilap 2002. április 6-i számának címlapján a „K. O.” kifejezés szerepelt a „Holnap választ az ország” főcímű cikk mellett, amely sérti a kampánycsendet. A „K.O.” kifejezés általános értelmezésben döntő erőfölényt, egyoldalú viszonyokat jelent. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a felirat elhelyezéséből és kontextusából következtetni lehet arra, hogy az a választással összefüggésbe hozható, ezért a panasznak helyt adott. A határozat a Ve. 34. §-a (2) bekezdésének e) pontján és 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

144

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. III.37.423/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. K. M. ügyvéd által képviselt Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft., mint a Magyar Nemzet c. napilap kiadója kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 72/2002. (IV.7.) OVB számú határozata ellen benyújtott kifogása tárgyában az alulírott napon meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS Az Országos Választási Bizottság a hozzá benyújtott panasz – amely szerint a Magyar Nemzet c. napilap 2002. április 6-i számának címlapján a „K.O.” kifejezés szerepelt a „Holnap választ az ország” főcímű cikk mellett, sérti a kampánycsendet – alapján meghozott 72/2002. (IV.7.) OVB határozatában a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § /2/ bekezdésének e/ pontja és 41. §-a alapján megállapította, hogy a Magyar Nemzet c. napilap 2002. április 6-i számának címlapján a „K.O.” kifejezés szerepelt a „Holnap választ az ország” főcímű cikk mellett, amely alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására. Határozata indoklásában megállapította, hogy a „K.O.” kifejezés általános értelmezéséhez döntő erőfölényt, egyoldalú viszonyokat jelent, a felirat elhelyezéséből és kontextusából következtetni lehet arra, hogy az a választással összefüggésbe hozható. A kérelmező az Országos Választási Bizottság határozata elleni kifogásában kérte annak megváltoztatását és a panasz elutasítását. Álláspontja szerint az Országos Választási Bizottság megalapozatlan, téves döntést hozott; a Ve. 41. §-a szerinti választói akarat befolyásolása csakis úgy vihető véghez, ha utalás történik arra, hogy melyik politikai tömörülés, jelölt mellett, vagy melyik ellen kellene a választópolgárnak szavazatát leadnia. Amennyiben még csak utalás sem történik egyetlen politikai erőre sem, nem állapítható meg, hogy a befolyásolás mi célból történik. Álláspontja szerint nem nyert bizonyítást a kifogásolt határozatban, hogy vajon miképpen alkalmas a „K.O:” felirat a választók befolyásolására. Mivel semmilyen pártot, jelöltet nem említett lapjában, a címoldalon szereplő cikk tartalma a választásra, mint az egész országot érintő eseményre hívja fel a figyelmet, az általános eljárási szabályokat említi. Előadta továbbá, hogy a „K.O.” kifejezés fizetett hirdetés, tipográfiailag kétféle módon is elválasztásra került a címoldalon szereplő „Holnap választ az ország” főcímtől. 145

A kifogás nem alapos. A Ve. 41. §-a értelmében a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt, vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás, pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét, vagy nevét tartalmazó tárgy osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A Legfelsőbb Bíróságnak a kifogás kapcsán abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Magyar Nemzet címlapján szereplő főcím, illetőleg cikk mellett elhelyezett „K.O.” kifejezés alkalmas-e a Ve. idézett rendelkezésének alkalmazásában a választópolgárok választói akaratának befolyásolására. A Ve. példálózó felsorolást ad a befolyásolás lehetséges eseteiről, így nem zárja ki, hogy az oda nem sorolt cselekmények is a kampánycsend megsértésének minősüljenek. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az Országos Választási Bizottság a Ve. alkalmazott rendelkezése alapján helyesen állapította meg határozatában, hogy a „K.O” kifejezés a „Holnap választ az ország” főcímű cikk mellett alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására. A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság határozatában foglaltakkal összefüggésben, figyelemmel a kifogásban felhalmozott indokokra is, a következőkre mutat rá: A magát polgári napilapként meghatározó Magyar Nemzet első oldalán megjelent „Holnap választ az ország” főcímű cikk mellett feltüntetett „K.O.” kifejezés egyértelműen a választási cikkhez kapcsolódik. Ez megállapítható a kifejezés elhelyezésének szövegkörnyezetéből, mivel a kifejezés alatt a „Pápai kitüntetés Nemeskürtynek” MTI tudósítás, felette pedig „A műholdas tévék fizetsége” címmel a lap tartalmi ismertetőjének szövege szerepel. A Magyar Nemzet önmeghatározásából és köztudomású irányultságából fakadóan a választásról írt cikkhez fűzött „K.O.” kifejezés alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására, ezért a kampánycsend megsértésének minősül. Mindezen indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80. §ának /4/ bekezdése alapján elutasította. A Legfelsőbb Bíróság végzése elleni további jogorvoslatot a Ve. 79. §-ának /2/ bekezdése zárja ki. Budapest, 2002. április 11. Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr. Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró, Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. bíró

146

[73/2002. (IV. 7.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság T. T., a Szent Korona Társaság elnökének panasza tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 10én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS T. T., a Szent Korona Társaság elnöke panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz arra hivatkozva, hogy az euroAstra elnevezésű internetes szolgáltató nem tartja be a kampánycsend előírásait. A beadványt tevő a panasz mellé nem csatolta, és pontosan meg sem jelölte a törvénysértés bizonyítékait, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

147

[74/2002. (IV. 7.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság V. J., a Munkáspárt alelnöke, D. L., valamint dr. A. J. kérelmére meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Vasárnapi Újság 2002. április 7-ei adásában elhangzottak nem sértik a kampánycsendet, ezért a panaszokat elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 10én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevők panaszt nyújtottak be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben azt sérelmezték, hogy a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című adásában 2002. április 7-én 7.45 óra körüli időpontban elhangzottak sértik a kampánycsendet. Az Országos Választási Bizottság az adás sérelmezett részének meghallgatását követően megállapította, hogy meghatározott történelmi összefüggésben a „fides et ratio” latin kifejezés és annak magyarázata hangzott el, ami azonban a választópolgárok választói akaratának befolyásolására nem volt alkalmas, így kampánycsendsértés nem történt. Az Országos Választási Bizottság ezért a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 34. §-a (2) bekezdésének e) pontján és 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

148

[75/2002. (IV. 7.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság H. S. budapesti lakos kérelmére meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Magyar Televízió Híradójának a Balatonboglár környékén történt kampánycsend-sértést bemutató riportja nem sértette a kampánycsendet, ezért a panaszt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 10én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben azt sérelmezte, hogy a Magyar Televízió Híradójának a Balatonboglár környékén történt kampánycsend-sértést bemutató riportja sérti a kampánycsendet, mert abban olvasható módon mutatták be a szórólapot, a feltüntetett párt neve és a hozzá fűzött szöveg azonosítható volt, egy párt lejáratására adott lehetőséget. Az Országos Választási Bizottság az adás megtekintését követően megállapította, hogy az adás képi megjelenítése nem volt alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására, azaz a kampánycsend megsértését az Országos Választási Bizottság nem látta bizonyítottnak. Az Országos Választási Bizottság ezért a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 34. §-a (2) bekezdésének e) pontján és 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

149

[76/2002. (IV. 7.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság G. M. panasza tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 10én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben azt sérelmezte, hogy a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című adásában 2002. április 7-én elhangzottak sértik a kampánycsendet. A beadványt tevő a panasz mellé nem csatolta, és pontosan meg sem jelölte a törvénysértés bizonyítékait, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

150

[77/2002. (IV. 7.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság K. F. és K. B. panasza tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 10én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevők panaszt nyújtottak be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben egy részükre küldött SMS szövegét kifogásolták. A beadványt tevő a panasz mellé nem csatolta, és pontosan meg sem jelölte a törvénysértés bizonyítékait, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

151

[78/2002. (IV. 7.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság P. M. panasza tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 10én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben azt sérelmezte, hogy két televíziós műsor megsértette a kampánycsendet. A beadványt tevő a panasz mellé nem csatolta, és pontosan meg sem jelölte a törvénysértés bizonyítékait, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

152

[79/2002. (IV. 7.) OVB határozat[ Az Országos Választási Bizottság H. R. kérelmére meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Duna Televízió 2002. április 7-i műsorában Pokorni Zoltán nyilatkozatának sugárzása alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására, ezért a kampánycsend megsértését jelenti. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 10én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben azt sérelmezte, hogy a Duna Televízió 2002. április 7-én a 12 órai híradásban egy „interjú” keretében Pokorni Zoltán nyilatkozott a nyugodt választások érdekében. A beadványtevő álláspontja szerint ez – személyét tekintve – egyértelműen befolyásolása a választó-polgároknak és sérti a kampánycsendet. Az Országos Választási Bizottság 11/1998. (V. 18.) OVB állásfoglalásában megállapította, hogy „a kampánycsend megsértésének minősül, ha annak beállta után bármely írott vagy elektronikus médium a választással összefüggésbe hozható személyt vagy pártot említ vagy szerepeltet…” Tekintettel arra, hogy Pokorni Zoltán az egyik jelölő szervezet elnöke, az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint döntött. A határozat a Ve. 34. §-a (2) bekezdésének e) pontján és 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

153

[83/2002 (IV. 10.) OVB határozat] Az országos Választási Bizottság K. J. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 13án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint az RTL KLUB televízió Csíííz című műsora megsértette a kampánycsendet. A beadvány nem tartalmazta a bizonyítékok konkrét megjelölését, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 78 §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

154

[84/2002 (IV. 10.) OVB határozat] Az országos Választási Bizottság K. G., J. A., P. A. és B. S. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 13án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS K. G., J. A., P. A. és B. S. panaszt nyújtottak be a Magyar Rádió Rt. Országos műsorszolgáltató Kossuth adóján 2002.április 7-én reggel 6 órától kezdődően sugárzott „Vasárnapi Újság” c. műsorában elhangzottakkal kapcsolatban. A beadványtevő szerint a műsor megsértette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény kampánycsendre vonatkozó rendelkezéseit. A beadványok nem tartalmazzák a bizonyítékok konkrét megjelölését, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 78 §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

155

[85/2002 (IV. 10.) OVB határozat] Az országos Választási Bizottság N.-J. M. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 13án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS N.-J.M. szerint az index internetes honlap megsértette a kampánycsendet azzal, hogy a kampánycsend idején elemzést tett közzé az Orbán-Medgyessy vitáról. A beadvány nem tartalmazta a bizonyítékok konkrét megjelölését, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 78 §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

156

[88/2002 (IV. 11.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság K. L. Z. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 14én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint édesanyját 2002. április 6-án ismeretlen telefonálók felhívták és zaklatták és befolyásolni akarták választási döntésében. A beadvány nem tartozik az Országos Választási Bizottság hatáskörébe, ezért testület a fentiek szerint határozott. A határozat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 34. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

157

[89/2002 (IV. 11.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság T. A. panaszai tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszokat elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 14én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint a Magyar Fejlesztési Bank tevékenységét népszerűsítő televíziós reklámok kampánycsend idején történő sugárzása a kampánycsend megsértését jelenti. Az Országos Választási Bizottság (továbbiakban: OVB) álláspontja szerint, tekintettel a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 41. §-ára, valamint a kampánycsend tárgyában kiadott 11/1998 (V. 18.) OVB állásfoglalásra, a beadványokhoz csatolt reklámfilmek nem alkalmasak a választópolgárok választói akaratának befolyásolására. Az OVB megítélése szerint egy pénzintézet által kínált hitelkonstrukcióra vonatkozó reklám nem hordoz olyan közvetlen politikai tartalmat, amely alkalmas lehet a kampánycsend megsértésére. A fentiekre tekintettel az OVB a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

158

[97/2002 (IV. 21.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság a Dr. Cs. J. 2002. április 20-án kelt panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 24én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó annak megállapítását kérte az Országos Választási Bizottságtól, hogy kampánycsend-sértő volt a 2002. április 20-án reggel a Kossuth Rádióban elhangzott felhívás, amely szerint a vasárnapi szavazáskor csak egy választás van, a jelenlegi kormányzó párt. A beadvány nem tartalmazza a bizonyítékok konkrét megjelölését, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 78 §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

159

[98/2002. (IV. 21.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság R. I. 2002. április 21-én kelt kérelmére meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Magyar Televízió 2002. április 21-i műsorában a jelölő szervezetek vezető tisztségviselőinek szavazását bemutató képsorok sugárzása alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására, azáltal is, hogy a jelölő szervezetek között különbséget tesz a megjelenés lehetőségében, ezért a kampánycsend megsértését jelenti. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 24én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben azt sérelmezte, hogy a Magyar Televízió 2002. április 21-én a déli Híradóban vezető pártok politikusainak szavazását mutatta be. A beadványtevő álláspontja szerint ez sérti a kampánycsendet. Az Országos Választási Bizottság 11/1998. (V. 18.) OVB állásfoglalásában megállapította, hogy „a kampánycsend megsértésének minősül, ha annak beállta után bármely írott vagy elektronikus médium a választással összefüggésbe hozható személyt vagy pártot említ vagy szerepeltet…” Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint döntött. A határozat a Ve. 34. §-a (2) bekezdésének e) pontján és 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

160

100/2002. (IV. 21.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság Sz. L., F. E., F. M. és R. I. panaszai tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszokat elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevők azt sérelmezték a panaszokban, hogy a Magyar Televízió Rt. 2002. április 20-án és 21-én a Híradókban Orbán Viktor miniszterelnökkel és feleségével kapcsolatos sms üzenetekkel összefüggésben riportot mutatott be Lévai Anikóval, a miniszterelnök feleségével. A beadványtevők szerint ez súlyosan sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 41. §-ában foglalt kampánycsendet. Az Országos Választási Bizottság a riportról készült felvétel megtekintését követően megállapította, hogy az nem valósítja meg a választópolgárok választói akaratának befolyásolását. Az Országos Választási Bizottság határozatának meghozatala során figyelemmel volt az általános személyiségi jogok védelmének szempontjára is. A határozat a Ve. 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

161

[102/2002. (IV. 21.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság Dr. B. L. 2002. április 20-án kelt panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő panaszában kérte, hogy az Országos Választási Bizottság mondja ki, hogy a Fidelitas aktivisták jelenléte április 21-én a szavazókörök közelében a kampánycsend megsértését jelenti, az általuk esetleg szolgáltatott ellenőrizhetetlen információk megvalósítják a választói akarat kampánycsend ideje alatti tiltott befolyásolását. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a Fidelitas aktivisták jelenléte nem jelenti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 3. §-ában foglalt alapelvek, valamint a Ve. 41. §-a szerinti kampánycsend-sértés tilalmára vonatkozó rendelkezés sérelmét, önmagában nem alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására. A határozat a Ve. 3. §-án, 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §ának (4) bekezdésén alapul.

162

[103/2002. (IV. 21.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság C. G. és I. Á. 2002. április 20-án kelt panaszai tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevők szerint a Magyar Televízió Rt. M1-es csatornájának Aranyfüst című műsorában a műsorvezető megsértette a kampánycsendet, mivel a következőket mondta: „ Április 8-án hétfőn nagy fagykár volt az országban, de következő hét hétfőjén végre kitavaszodik. Ugye érti mindenki, hogy mire gondolok?”. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a beadványtevő nem csatolta a törvénysértés bizonyítékait, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

163

[104/2002. (IV. 21.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság N. L. 2002. április 21-én kelt panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevők szerint a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában az Egerszegi Krisztinával és Pataki Attilával készített riportok tartalma sérti a kampánycsendet. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a beadványtevő nem csatolta a törvénysértés bizonyítékait, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

164

[106/2002 (IV. 24.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság T. J. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 27én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint a Magyar Rádió Kossuth adójának Vasárnapi Újság című műsorában 2002. április 21-én elhangzottak sértik a kampánycsendet. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a beadvány nem tartalmazza a törvénysértés bizonyítékait, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

165

[107/2002 (IV. 24.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság J. Zs. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 27én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint a Magyar Televízió 2002. április 21-én a 15.00 órakor és 16.00 órakor sugárzott híradójában megsértette a kampánycsendet, mivel egyértelmű utalás történt egy adott párt adott képviselőjelöltjére, a beadványozó álláspontja szerint a Fidesz-MPP jelöltjére, Illés Zoltánra. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a beadványban foglaltak nem jelentik a kampánycsend megsértését, mivel a beadványozó által leírtak alapján nem azonosítható egyértelműen az érintett képviselőjelölt. A határozat a Ve. 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

166

[108/2002 (IV. 24.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság B. Gy. 2002. április 20-án kelt panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 27én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint a Lévai Anikó megveréséről terjesztett sms üzenetek terjesztése – mint negatív kampány – a kormányzó párt miniszterelnöke és ezen keresztül a Fidesz és az együttműködő pártok lejáratását célozta meg, ami alkalmas a választópolgárok befolyásolására. A beadvány nem tartalmazta a bizonyítékok konkrét megjelölését, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 78 §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

167

[109/2002 (IV. 24.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság S. R. 2002. április 21-én kelt panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 27én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó kifogásolta, hogy 2002. április 20-án az RTL KLUB televízió a Magyar Hírlap című újság reklámját sugározta, amelyben a „nekem mindegy, hogy ki lesz a miniszterelnök, mi a tényeket írjuk meg” szlogen hangzott el. A beadványozó szerint ez a reklám – politikai színezete révén – befolyásolhatja a választók döntését, kampánycsend-sértő, mivel a fent említett lap köztudottan SZDSZ-es befolyásolás alatt áll. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogásolt reklám nem alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására, így nem valósít meg kampánycsend-sértést sem, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

168

[110/2002 (IV. 24.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság N. Gy. 2002. április 21-én kelt panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 27én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó állítása szerint 2002. április 21-én az RTL KLUB televízióban a választáson való részvételre buzdító hirdetést látott, amelyben Koncz Gábor színművész volt látható, amikor a képernyőre beúszott az MSZP-SZDSZ felirat. Ez egy másik szereplő esetében is megtörtént, a hirdetés alatt hallható szövegre azonban nem emlékezett a beadványtevő. A beadvány nem tartalmazta a bizonyítékok konkrét megjelölését, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 78 §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

169

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVk. V. 37.572/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. F. Zs. ügyvéd által képviselt N. Gy. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 110/2002. (IV.24.) OVB számú határozata ellen benyújtott kifogása tárgyában az alulírott napon meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező a kampánycsend megsértését kifogásolta panaszában, melyet az áttétel folytán eljáró Országos Választási Bizottság 110/2002. (IV. 24.) OVB határozatában elutasított. Határozatának indokolásában arra hivatkozott, hogy a beadvány nem tartalmazta a bizonyítékok konkrét megjelölését. A kérelmező állítása szerint 2002. április 21-én az RTL KLUB televízióban egy választási részvételre buzdító hirdetést látott, amelyben Koncz Gábor, majd egy másik szereplő volt látható, a képernyőre pedig az MSZP-SZDSZ felirat úszott be. A hirdetés alatt hallható szövegre a kérelmező nem emlékezett. A kérelmező az Országos Választási Bizottság határozata elleni kifogásában kérte annak megváltoztatását. Álláspontja szerint az RTL KLUB Televízió kifogásolt műsorával megvalósította a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 41. §-ában írtak megsértését. A beadványban előadottak teljességgel alkalmasak voltak arra, hogy az adott televízió beazonosítható legyen, indítványozta egyúttal a műsor mesterszalagjának beszerzését. Nézete szerint az állampolgártól konkrétabb bizonyíték megjelölése nem várható. Másodlagosan kérte beadványának további intézkedés végett az ORTT-hez történő áttételét. A kifogás nem alapos. A Ve. 41. §-a értelmében a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt, vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás, pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét, vagy nevét tartalmazó tárgy osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. 170

A Ve. 78. § (2) bekezdése szerint a panasznak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését. A panaszból megállapíthatóan a kérelmező a teljes műsorszámot, így az általa leírt képi anyag alatt hallható szöveget nem ismerte. A Ve. 34. § (2) bekezdése a/-n/ pontja határozza meg – a Ve. 21. § (1) bekezdésében foglalt általános alapvetésen túl – az Országos Választási Bizottság feladatát. A testület eljárására a Ve. 29. § rendelkezései irányadóak. Az Országos Választási Bizottság eljárása során bizonyítás lefolytatásának, így a kérdéses műsorszám rögzített anyaga beszerzésének helye nem lehet. Helytállóan utalt a kérelmező arra, hogy az állampolgártól nem elvárható a kifogásolt műsorszám felvételének a csatolása. A bizonyítékok megjelölése a konkrét esetben a műsorszám tartalmának olyan mélységű ismerete és annak a testülettel történő közlése lehetett volna, amely alapján az Országos Választási Bizottság érdemben eljárhat. A kérelmező maga hivatkozott arra, hogy a hirdetés alatt hallható szövegre nem emlékszik, így helytállóan alkalmazta az Országos Választási Bizottság a Ve. 78. § (2) bekezdését és utasította el érdemi vizsgálat nélkül a panaszt, helytelenül mellőzte azonban határozatának rendelkez6 részében az érdemi vizsgálat hiányának kimondását. Ez utóbbi körülmény azonban a döntés jogszerűségét nem befolyásolja. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogást a Ve. 80. §-ának /4/ bekezdése alapján elutasította. A fenti indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság nem látott lehetőséget a beadvány áttételének elrendelésére sem az Országos Rádió és Televízió Testülethez, tekintve, hogy abban az esetben, ha a beadvány a törvényi feltételeknek megfelel, a kampánycsend megsértésének megállapítása iránti panasz (kifogás) elbírálása a választási bizottság hatáskörébe tartozott volna. A Legfelsőbb Bíróság végzése elleni további jogorvoslatot a Ve. 79. §-ának /21 bekezdése zárja ki. Budapest, 2002. április 29. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Dr. Sára Katalin sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró

171

[111/2002 (IV. 24.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság dr. V. J., a Nemzeti Demokrata Párt elnöke 2002. április 20-án kelt panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 27én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó panaszt nyújtott be amiatt, hogy a Magyar Nemzet c. újság 2002. április 19-i száma alkalmas volt a választók megtévesztésére, mert a 131 választókerületben állva maradt jelöltek neveinek felsorolásában mindenhol a Fidesz-MDF jelöltjeit tette az első helyre. A panasz elbírálására az Országos Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel, ezért a fentiek szerint határozott. A határozat a Ve. 34. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

172

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk.V.37.571/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. F. F. ügyvéd által képviselt dr. V. J., a Nemzeti Demokrata Párt elnöke kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 111/2002. (IV.24.) OVB számú határozata ellen benyújtott kifogása tárgyában az alulírott napon meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kére1mező kifogását elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező a Magyar Nemzet 2002. április 19-i számának, a 131 választókörzetben állva maradt jelöltek neveinek felsorolását tartalmazó részét kifogásolta. Nézete szerint a választók megtévesztésére alkalmas, hogy mindenhol a FIDESZ-MDF jelölteket tette az újság az első helyre. A beadvány megjegyzésként a 2002. április 20-i számmal kapcsolatosan a Szerkesztőség bírósági döntéshez viszonyuló magatartásának kritikáját is tartalmazta. Az Országos Választási Bizottság 111/2002. (IV. 24.) OVB határozatában a panaszt hatáskör hiányában elutasította, figyelemmel a Magyar Nemzet 2002. április 19-i számával kapcsolatosan sérelmezettekre. Határozatának indokolásában a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § (2) bekezdésére hivatkozott. A kérelmező az Országos Választási Bizottság határozata elleni kifogásában kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság marasztalja el a Magyar Nemzet Szerkesztőségének törvénysértő magatartását „megfelelő büntetéssel” sújtva azt. A kérelmező 2002. április 19-i számmal kapcsolatban panaszában előadottak megismétlésén túl a 2002. április 20-i számmal kapcsolatosan kifogásolta, hogy az abban foglaltakkal többszörösen megsértették a kampánycsendet. A kifogás nem alapos. A Ve. 41. §-a értelmében a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt, vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás, pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét, vagy nevét tartalmazó tárgy osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A Ve. 173

77. § (1) és 78. § (1) bekezdése alapján a kérelmezőnek a Ve. 41. §-ában foglaltak sérelmére hivatkozással határidőn belül lehetősége lett volna panasszal élni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság jelen határozat elleni kifogásnak a Magyar Nemzet 2002. április 20-i számával kapcsolatos kampánycsend sértést panaszló részére figyelemmel nem lehetett, arra az Országos Választási Bizottság felé benyújtott panaszában a kérelmező nem hivatkozott, a kifogással támadott határozat erre nézve rendelkezést nem tartalmaz. A Ve. 34. § (2) bekezdése a/-n/ pontja határozza meg – a Ve. 21. § (1) bekezdésében foglalt általános alapvetésen túl – az Országos Választási Bizottság feladatát. Az Országos Választási Bizottság e jogszabályok figyelembe vételével helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a Magyar Nemzet 2002. április 19-i számában kifogásoltak nem teremtik meg a testület intézkedésének lehetőségét. A kérelmező az igényelt intézkedés Ve. szerinti jogszabályi alapját maga sem tudta megjelölni. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata – a hírközlés más eszközeivel összhangban – a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás. Amennyiben az országos napilap az Stv.-ben foglalt rendelkezéseket megsértette az Stv.-ben meghatározott jogorvoslati lehetőségeket lehet igénybe venni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80. §-ának /4/ bekezdése alapján elutasította. A Legfelsőbb Bíróság végzése elleni további jogorvoslatot a Ve. 79. §-ának /2/ bekezdése zárja ki. Budapest, 2002. április 29. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Dr. Sára Katalin sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró

174

[112/2002 (IV. 24.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság M. J. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 27én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint a Magyar Nemzet Online megsértette a kampánycsendet azzal, hogy 2002. április 21-én Halász Miklós cikkét megjelentette, melyben a szerző az aznapi szavazás Csongrád megyei 13.00 órai részvételi adatairól és Kohl exkancellár tevékenységéről ír. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a beadványban foglaltak nem jelentik a kampánycsend megsértését, mivel nem alkalmasak a választópolgárok választói akaratának befolyásolására. A határozat a Ve. 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

175

[113/2002 (IV. 24.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság K. P. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 27én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint a Magyar Televízió Rt. M1-es csatornáján 2002. április 21-én délután sugárzott híradóban bemutatták, ahogy egy vidéki városban szervezetten szállítják a szavazókat a szavazókörökbe. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a beadvány nem tartalmazza a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

176

[115/2002 (IV. 26.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság K. K. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 29én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó a Budai Polgár című lap XI. évfolyamának 8. számát találta 2002. április 20-án a postaládájában. Álláspontja szerint ezzel a kampánycsend megsértése valósult meg, mivel a lap számos politikai hirdetést tartalmazott. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a panasz 2002. április 24-én érkezett, azaz elkésett, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

177

[116/2002 (IV. 26.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság N. F. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 29én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint a Vasárnapi Hírek című hetilap 2002. április 21-i számában megsértette a kampánycsendet a „Fővárosi választási felhívás” cikkével. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a panaszban foglaltak nem jelentik a kampánycsend megsértését. A határozat a Ve. 41. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

178

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVk. II.37.637/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljáró Ny. F. J. kérelmezőnek, a Rytkó Emília által képviselt Országos Választási Bizottság (1094 Budapest, Balázs B. u. 35. 1450 Budapest, Pf. 81./116/2002./IV.26.) OVB határozata ellen benyújtott kifogása tárgyában az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 77. §ának (3) bekezdése alapján a választási bizottság határozata ellen a bírósághoz lehet kifogást előterjeszteni. A Ve. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a választási bizottság sérelmezett döntésétől (közlésétől) számított 3 napon belül megérkezzen, míg a (4) bekezdés szerint a bírósági eljárásban a jogi képviselő kötelező. A Ve. 78. §-ának (2) bekezdése szerint a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A választási eljárásról szóló törvény siu generis jogszabály, amely világosan kimondja, hogy a kifogás akkor vizsgálható érdemben, ha az előterjesztő jogi képviselővel jár el. A kérelmező jogi képviselet nélkül terjesztette elő elkésett kifogását, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. §-ának (4) bekezdése alapján eljárva érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A jogorvoslat kizártságára vonatkozó rendelkezés a Ve. 79. §-ának (2) bekezdésén alapszik. Budapest, 2002. május 9. Hauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. előadó bíró, dr. Csiby Attila sk. bíró

179

[117/2002 (IV. 29.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság F. F. és S. Gy. A. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. május 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint 2002. március 30-án, a Népszabadság című napilap egyik publicisztikája megsértette a kampánycsendet és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 8. §-ának (1) bekezdését. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a panasz elkésett, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

180

[119/2002 (V. 2.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság Sz. V. Gy. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. május 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó azt kérte az Országos Választási Bizottságtól, hogy állapítsa meg a kampánycsend megsértését, mivel 2002. április 20-án a délelőtti órákban szórólapot talált a postaládájában. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadvány elkésett ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

181

Szavazólapok, szavazás [59/2002. (III. 25.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt Somogy Megyei Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövetségének Somogy Megyei Területi Irodája, a Független Kisgazdapárt Somogy Megyei Szervezete és a Munkáspárt Somogy Megyei Koordinációs Bizottsága által benyújtott kifogások tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Somogy Megyei Területi Választási Bizottság 10/2002. (III. 23.) számú határozatát megváltoztatja. Az Országos Választási Bizottság a Somogy megyei területi listás szavazólapokat azzal a változtatással hagyja jóvá, hogy valamennyi listának (akár önálló, akár közös listáról van szó) – és azok jelöltjeinek – azonos oszlopszélességet kell biztosítani, a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek nevét azonos betűtípussal és betűméretben a jogszabályi rendelkezéseknek és a jelölő szervezet, illetve a lista bejelentésének megfelelő módon kell feltüntetni. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Somogy Megyei Területi Választási Bizottság a területi listás szavazólapok jóváhagyása tárgyában 10/2002. (III. 23.) számmal határozatot hozott, melyben a területi listás szavazólap-mintát jóváhagyta. A határozattal szemben a Magyar Szocialista Párt Somogy Megyei Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövetségének Somogy Megyei Területi Irodája, a Független Kisgazdapárt Somogy Megyei Szervezete és a Munkáspárt Somogy Megyei Koordinációs Bizottsága kifogást nyújtott be, mely szerint az elfogadott szavazólapon a Fidesz – MDF lista lényegesen nagyobb helyet foglal el, mint a többi párt listája. 182

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy ha a listás szavazólapon valamely jelölő szervezet adatainak megjelenítésére nagyobb terület áll rendelkezésre, mint a többi jelölő szervezet adatainak feltüntetésére, ez sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét. Ezek alapján az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. II. A határozat a Ve. 3. § c) pontján, a 79. § (1) bekezdésének a) pontján és 80. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

183

[60/2002. (III. 25.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt Győr-MosonSopron Megyei Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége által benyújtott kifogások tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság 11/2002. (III. 23.) számú határozatát megváltoztatja. Az Országos Választási Bizottság a Győr-Moson-Sopron megyei területi listás szavazólapokat azzal a változtatással hagyja jóvá, hogy valamennyi listának (akár önálló, akár közös listáról van szó) – és azok jelöltjeinek – azonos oszlopszélességet kell biztosítani, a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek nevét azonos betűtípussal és betűméretben a jogszabályi rendelkezéseknek és a jelölő szervezet, illetve a lista bejelentésének megfelelő módon kell feltüntetni. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság a területi listás szavazólapok jóváhagyása tárgyában 11/2002. (III. 23.) számmal határozatot hozott, melyben a területi listás szavazólap-mintát jóváhagyta. A határozattal szemben a Magyar Szocialista Párt Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége kifogást nyújtott be, mely szerint az elfogadott szavazólapon a Fidesz – MDF lista lényegesen nagyobb helyet foglal el, mint a többi párt listája. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy ha a listás szavazólapon valamely jelölő szervezet adatainak megjelenítésére nagyobb terület áll rendelkezésre, mint a többi jelölő szervezet adatainak feltüntetésére, ez sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét. 184

Ezek alapján az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. II. A határozat a Ve. 3. § c) pontján, a 79. § (1) bekezdésének a) pontján és 80. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

185

[61/2002. (III. 25.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége által benyújtott kifogások tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság 10/2002. (III. 23.) számú határozatát megváltoztatja. Az Országos Választási Bizottság a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi listás szavazólapokat azzal a változtatással hagyja jóvá, hogy valamennyi listának (akár önálló, akár közös listáról van szó) – és azok jelöltjeinek – azonos oszlopszélességet kell biztosítani, a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek nevét azonos betűtípussal és betűméretben a jogszabályi rendelkezéseknek és a jelölő szervezet, illetve a lista bejelentésének megfelelő módon kell feltüntetni. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság a területi listás szavazólapok jóváhagyása tárgyában 10/2002. (III. 23.) számmal határozatot hozott, melyben a területi listás szavazólap-mintát jóváhagyta. A határozattal szemben a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége kifogást nyújtott be, mely szerint az elfogadott szavazólapon a Fidesz – MDF lista lényegesen nagyobb helyet foglal el, mint a többi párt listája. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy ha a listás szavazólapon valamely jelölő szervezet adatainak megjelenítésére nagyobb terület áll rendelkezésre, mint a többi jelölő szervezet adatainak feltüntetésére, ez sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét. Ezek alapján az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. II. 186

A határozat a Ve. 3. § c) pontján, a 79. § (1) bekezdésének a) pontján és 80. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

187

[62/2002. (III. 25.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt Bács-Kiskun Megyei Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetségének Bács-Kiskun Megyei Választmányának elnöke által benyújtott kifogások tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 15/2002. (III. 23.) számú határozatát megváltoztatja. Az Országos Választási Bizottság a Bács-Kiskun megyei területi listás szavazólapokat azzal a változtatással hagyja jóvá, hogy valamennyi listának (akár önálló, akár közös listáról van szó) – és azok jelöltjeinek – azonos oszlopszélességet kell biztosítani, a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek nevét azonos betűtípussal és betűméretben a jogszabályi rendelkezéseknek és a jelölő szervezet, illetve a lista bejelentésének megfelelő módon kell feltüntetni. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Bács-Kisun Megyei Területi Választási Bizottság a területi listás szavazólapok jóváhagyása tárgyában 15/2002. (III. 23.) számmal határozatot hozott, melyben a területi listás szavazólap-mintát jóváhagyta. A határozattal szemben a Magyar Szocialista Párt Bács-Kiskun Megyei Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetségének Bács-Kiskun Megyei Választmányának elnöke kifogást nyújtott be, mely szerint az elfogadott szavazólapon a Fidesz – MDF lista lényegesen nagyobb helyet foglal el, mint a többi párt listája. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy ha a listás szavazólapon valamely jelölő szervezet adatainak megjelenítésére nagyobb terület áll rendelkezésre, mint a többi jelölő szervezet adatainak feltüntetésére, ez sérti a válasz188

tási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét. Ezek alapján az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. II. A határozat a Ve. 3. § c) pontján, a 79. § (1) bekezdésének a) pontján és 80. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

189

[63/2002. (III. 25.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége által benyújtott kifogások tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság 14/2002. (III. 23.) számú határozatát megváltoztatja. Az Országos Választási Bizottság a Veszprém megyei területi listás szavazólapokat azzal a változtatással hagyja jóvá, hogy valamennyi listának (akár önálló, akár közös listáról van szó) – és azok jelöltjeinek – azonos oszlopszélességet kell biztosítani, a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek nevét azonos betűtípussal és betűméretben a jogszabályi rendelkezéseknek és a jelölő szervezet, illetve a lista bejelentésének megfelelő módon kell feltüntetni. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság a területi listás szavazólapok jóváhagyása tárgyában 14/2002. (III. 23.) számmal határozatot hozott, melyben a területi listás szavazólap-mintát jóváhagyta. A határozattal szemben a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége kifogást nyújtott be, mely szerint az elfogadott szavazólapon a Fidesz – MDF lista lényegesen nagyobb helyet foglal el, mint a többi párt listája. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy ha a listás szavazólapon valamely jelölő szervezet adatainak megjelenítésére nagyobb terület áll rendelkezésre, mint a többi jelölő szervezet adatainak feltüntetésére, ez sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét. Ezek alapján az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. II. 190

A határozat a Ve. 3. § c) pontján, a 79. § (1) bekezdésének a) pontján és 80. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

191

[64/2002. (III. 25.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége által benyújtott kifogások tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Heves Megyei Területi Választási Bizottság 13/2002. (III. 23.) számú határozatát megváltoztatja. Az Országos Választási Bizottság a Heves megyei területi listás szavazólapokat azzal a változtatással hagyja jóvá, hogy valamennyi listának (akár önálló, akár közös listáról van szó) – és azok jelöltjeinek – azonos oszlopszélességet kell biztosítani, a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek nevét azonos betűtípussal és betűméretben a jogszabályi rendelkezéseknek és a jelölő szervezet, illetve a lista bejelentésének megfelelő módon kell feltüntetni. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Heves Megyei Területi Választási Bizottság a területi listás szavazólapok jóváhagyása tárgyában 13/2002. (III. 23.) számmal határozatot hozott, melyben a területi listás szavazólap-mintát jóváhagyta. A határozattal szemben a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége kifogást nyújtott be, mely szerint az elfogadott szavazólapon a Fidesz – MDF lista lényegesen nagyobb helyet foglal el, mint a többi párt listája. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy ha a listás szavazólapon valamely jelölő szervezet adatainak megjelenítésére nagyobb terület áll rendelkezésre, mint a többi jelölő szervezet adatainak feltüntetésére, ez sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét. Ezek alapján az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. II. 192

A határozat a Ve. 3. § c) pontján, a 79. § (1) bekezdésének a) pontján és 80. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

193

[65/2002. (III. 25.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt Borsod-AbaújZemplén megyei Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége által benyújtott kifogások tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 20/2002. (III. 23.) számú határozatát megváltoztatja. Az Országos Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listás szavazólapokat azzal a változtatással hagyja jóvá, hogy valamennyi listának (akár önálló, akár közös listáról van szó) – és azok jelöltjeinek – azonos oszlopszélességet kell biztosítani, a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek nevét azonos betűtípussal és betűméretben a jogszabályi rendelkezéseknek és a jelölő szervezet, illetve a lista bejelentésének megfelelő módon kell feltüntetni. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a területi listás szavazólapok jóváhagyása tárgyában 20/2002. (III. 23.) számmal határozatot hozott, melyben a területi listás szavazólap-mintát jóváhagyta. A határozattal szemben a Magyar Szocialista Párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége kifogást nyújtott be, mely szerint az elfogadott szavazólapon a Fidesz – MDF lista lényegesen nagyobb helyet foglal el, mint a többi párt listája. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy ha a listás szavazólapon valamely jelölő szervezet adatainak megjelenítésére nagyobb terület áll rendelkezésre, mint a többi jelölő szervezet adatainak feltüntetésére, ez sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét. 194

Ezek alapján az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. II. A határozat a Ve. 3. § c) pontján, a 79. § (1) bekezdésének a) pontján és 80. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

195

[66/2002. (III. 25.) határozat] Az Országos Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt KomáromEsztergom Megyei Területi Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége által benyújtott kifogások tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Bizottság 15/2002. (III. 23.) számú határozatát megváltoztatja. Az Országos Választási Bizottság a Komárom-Esztergom megyei területi listás szavazólapokat azzal a változtatással hagyja jóvá, hogy valamennyi listának (akár önálló, akár közös listáról van szó) – és azok jelöltjeinek – azonos oszlopszélességet kell biztosítani, a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek nevét azonos betűtípussal és betűméretben a jogszabályi rendelkezéseknek és a jelölő szervezet, illetve a lista bejelentésének megfelelő módon kell feltüntetni. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. A Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Bizottság a területi listás szavazólapok jóváhagyása tárgyában 15/2002. (III. 23.) számmal határozatot hozott, melyben a területi listás szavazólap-mintát jóváhagyta. A határozattal szemben a Magyar Szocialista Párt Komárom-Esztergom Megyei Területi Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége kifogást nyújtott be, mely szerint az elfogadott szavazólapon a Fidesz – MDF lista lényegesen nagyobb helyet foglal el, mint a többi párt listája. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy ha a listás szavazólapon valamely jelölő szervezet adatainak megjelenítésére nagyobb terület áll rendelkezésre, mint a többi jelölő szervezet adatainak feltüntetésére, ez sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét. 196

Ezek alapján az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. II. A határozat a Ve. 3. § c) pontján, a 79. § (1) bekezdésének a) pontján és 80. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

197

[70/2002. (IV. 4.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság T. A. országgyűlési képviselőjelölt panasza tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az Országos Választási Iroda által készíttetett hullámkarton szavazófülkék használata nem sérti a titkos szavazás követelményét, ezért a panaszt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő annak megállapítását kérte, hogy az Országos Választási Iroda által az önkormányzatok rendelkezésére bocsátott, hullámkartonból készült szavazópult használata nem biztosítja a titkos szavazás feltételeit, és ellentétes a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 68. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a hullámpapírból készült szavazófülkék – az álló és az asztalra helyezhető változat egyaránt – alkalmasak arra, hogy a szavazatszámláló bizottságok a titkos szavazás követelményének megfelelő módon biztosítsák a szavazás törvényes lebonyolítását. Az általánosan elfogadott európai gyakorlat szerint és a nemzetközi szervezetek (pl. EBESZ) által megszervezett és felügyelt választások során egyaránt elterjedt formájú fülkék három oldalról határoltak, a negyedik oldalt a szavazó választópolgár foglalja el. A szavazás titkossága a fülkék megfelelő elhelyezése útján biztosítható, ami szavazatszámláló bizottság feladata. E szavazófülkék alkalmasak arra is, hogy mozgásukban korlátozott (pl. kerekesszékkel közlekedő) választópolgárok is megfelelő módon használhassák. A hullámkarton szavazófülkék használatára a 2002. évi országgyűlési képviselőválasztásokon kiegészítő jelleggel kerül sor, az nem kötelező, így azokban a szavazóhelyiségekben is, amelyekben ezek megfelelő elhelyezését a szavazatszámláló bizottság nem találja lehetségesnek, másfajta szavazófülkék használata biztosítja a szavazás titkosságát. 198

A határozat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 71. §-ának (1) bekezdésén, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 1. §-án, a Ve. 30. §-a (2) bekezdésének a) pontján, 68. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

199

Szavazatösszesítés [80/2002. (IV. 10.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság dr. P. J. 2002. április 10-én kelt kifogása tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a kifogást hatáskör hiányában és elkésettség miatt elutasítja. A határozat ellen legkésőbb az annak meghozatalát követő napon a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő 2002. április 10-én kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben törvénysértésekre hivatkozva kérte az Országos Választási Bizottságtól, hogy a listás szavazatok tekintetében rendelje el a pártok delegáltjai jelenlétében történő újraszámlálást. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 85. §-a szerint a választási eredményt megállapító döntés elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. Tekintettel arra, hogy a területi választási bizottságok 2002. április 8-án állapították meg a területi listás választási eredményeket, az Országos Választási Bizottság a kifogás elkésettségét állapította meg. A határozat a Ve. 85. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (4) bekezdésén, 80. §-ának (4) bekezdésén, valamint 85. §án alapul.

200

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVk. III.37.424/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sz. T. ügyvéd által képviselt dr. P. J. kérelmezőnek az Országos választási Bizottság 80/2002. (IV. 10.) OVB számú határozata ellen benyújtott kifogása tárgyában az alulírott napon meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező mint az Országos Választási Bizottság (OVB) tagja, az OVB 2002. április 10-i ülésén előterjesztett beadványában törvénysértésekre hivatkozva a listás szavazatok tekintetében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 34. § (2) bekezdésének 1) pontja alapján az újraszámlálás elrendelését kérte. Az OVB a 2002. április 10-én kelt 80/2002. (IV. 10.) OVB számú határozatával a kifogásolt hatáskör hiányában és elkésettség miatt elutasította. Határozatának indoklásában megállapította, hogy a Ve. 85. §-a szerint a választási eredményt megállapító döntés elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. Tekintettel arra, hogy a területi választási bizottságok 2002. április 8-án állapították meg a területi listás eredményeket, az OVB a kifogás elkésettségét állapította meg. Az OVB határozata ellen a kérelmező a törvényes határidőn belül kifogást terjesztett elő, melyben az OVB határozatának hatályon kívül helyezését és az OVB új eljárásra utasítását kérte. Kifogásában előadta, hogy a Ve. 34. § 1) pontja az OVB kötelezettségévé teszi azt, hogy a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezze a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. Figyelemmel arra, hogy a törvénysértéseket konkrétan az OVB tudomására hozta a beadványban, a hivatkozott törvényhely alapján az OVB köteles lett volna azok érdemi vizsgálatára. Az OVB azonban megszegte a törvényben előírt kötelezettségét, így határozatát megalapozatlannak tartja. A kifogás nem alapos.

201

A Ve. 33. § (2) bekezdésének f) pontja szerint a területi választási bizottság megállapítja és közzéteszi a választási eredményt. A Ve. 85. §-ának (2) bekezdése alapján a választási bizottság döntése elleni kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz úgy kell benyújtani, hogy legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A kérelmező az OVB 2002. április 10-i ülésén előterjesztett beadványában a listás szavazatok tekintetében a választási eredményt befolyásoló törvénysértések megállapítását és ennek alapján a szavazatok újraszámlálását kérte. Helyesen állapította meg ezért az OVB kifogással támadott határozatában, hogy a Ve. 85. §-ának (2) bekezdése alapján a sérelmezett döntéseket hozó választási bizottságoknál kifogást úgy kellett volna benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottságok döntését követő napon – azaz április 9-én – megérkezzen. Nem megalapozott a kérelmezőnek a Ve. 34. § (2) bekezdésének 1) pontjára való hivatkozása, mivel a kérelmező beadványában feltüntetett törvénysértések a Ve. 85. §-ának (1) bekezdése szerint a választási bizottságok választást megállapító döntései ellen benyújtott kifogásokkal orvosolhatók. A választási eredményt megállapító döntés ellen benyújtott kifogás elbírálása a Ve. 80. §-ának (1) bekezdése alapján a fővárosi, megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Mindezen indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80. §-ának (4) bekezdése alapján elutasította. A Legfelsőbb Bíróság végzése ellen további jogorvoslatot a Ve. 79. §-ának (2) bekezdése zárja ki. Budapest, 2002. április 12. Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr. Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró, Borsainé Dr. Tóth Erzsébet sk. bíró

202

[81/2002. (IV. 10.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján a 2002. évi országgyűlési képviselő-választásokon a százalékos határt a következőképpen állapítja meg: A területi listás szavazatok száma országosan: Az 5%-os határ: A 10%-os határ:

5 616 750 280 837 561 675

A fentiek szerint a következő területi listák juthatnak mandátumhoz: FIDESZ-MAGYAR POLGÁRI PÁRT – MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE A határozat ellen legkésőbb az annak meghozatalát követő napon a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A határozat a Ve. 98. §-ának (3) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (4) bekezdésén, 80. §-ának (4) bekezdésén, valamint 85. §-án alapul.

203

[86/2002 (IV. 11.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság a Független Kisgazdapárt panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 14én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A Független Kisgazdapárt beadványában kérte a mozgóurnás szavazatok újraellenőrzését valamennyi szavazókörben, mert szavazóköri megbízottjainak bejelentései szerint visszaélések történtek. A beadvány nem tartalmazta a bizonyítékok konkrét megjelölését, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 78 §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

204

[87/2002 (IV. 11.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság a Dr. P. E. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 14én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó a választás eredményének törvénysértő voltát kérte megállapítani az Országos Választási Bizottságtól, arra hivatkozva, hogy a választások eredményét elképzelhetetlennek tartja. A beadvány nem tartalmazta a bizonyítékok konkrét megjelölését, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott. A határozat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 78 §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

205

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. IV.37.516/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Ny. G. ügyvéd által képviselt dr. P. E. kérelmezőnek Rytkó Emília által képviselt Országos Választási Bizottság (1450 Budapest Pf. 81.) 87/2002. (IV.11.) határozata ellen benyújtott kifogás elbírálása során az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS A kérelmező kifogással élt a 2002. április 7-i országgyűlési képviselő választása eredményének megállapítása miatt. Arra utalt, hogy a szavazás lebonyolítása óta sok száz emberrel beszélt, akik mindannyian a FIDESZ-re szavaztak, így logikus kérdés, hogy hol vannak az MSZP szavazók. Különösnek tartotta azt is, hogy a szavazás napján – tudomása szerint – 42956 személyt vettek választói névjegyzékbe. Ismeretei szerint elmaradt egy olyan ellenőrző módszer alkalmazása, amely bizonyos típusú visszaéléseknek a puszta lehetőségét is automatikusan kizárná. Kifogásolta a Független Kisgazda Pártra és a MIÉP-re vonatkozó eredményeket is, hogy a korábbi tömegbázisukhoz képest ilyen eredményt értek el. Kétségbe vonta, hogy az SZDSZ elérte az Országgyűlésbe történő bejutáshoz szükséges 5%-os küszöböt. Mindezekre figyelemmel kérte, hogy az OVB a szavazatok újraszámlálását rendelje el. Az OVB a 87/2002. számú határozatában a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a beadvány nem tartalmazta a bizonyítékok konkrét megjelölését. Döntésének alapjául megjelölte a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt (továbbiakban Ve.) 78. § (2) bekezdését azzal, hogy a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. § (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint a 80. § (4) bekezdésén alapul. A határozat ellen a kérelmező nyújtott be kifogást azzal, hogy megalapozatlannak tartja. Hivatkozott arra, hogy panaszában több konkrét körülményre, például kettős, illetőleg a többes szavazás lehetőségét kiszűrő ellenőrző rendszer elhagyására is utalt. Hivatkozott még arra, hogy időközben a sajtóból több visszaélésgyanús esetről értesült, ezek közül ötöt tételesen is megjelölt. A kifogás nem alapos. 206

A Ve. 77. § (1) bekezdése alapján a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be. A Ve. 78. § (1) bekezdése alapján a panaszt és a kifogást (továbbiakban együtt kifogás) úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg a döntés meghozatalától számított 3 napon belül megérkezzen. A (2) bekezdés értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését. Az Országos Választási Bizottság a kérelmező panaszát a bizonyítékok konkrét megjelölésének hiányára alapítottan utasította el érdemi vizsgálat nélkül. A Legfelsőbb Bíróság e döntéssel egyetért. A kérelmező az OVB-hez benyújtott kifogása lényegében azt tartalmazza, hogy a kérelmező az ismeretségi köréből szerzett tapasztalatok, illetve a választást megelőző események alapján (MIÉP megemlékezés, Független Kisgazda Párt tömegbázisa) elképzelhetetlennek tartja a választás első fordulójának eredményét. Ezek azonban a kérelmező szubjektív érvei, illetve tapasztalatai, de nem konkrét bizonyítékok és különösen nem a választási törvények megsértésére vonatkozó konkrét bizonyítékok. Önmagában a kettős, illetve többes szavazás lehetőségét kiszűrő ellenőrző rendszer elhagyása sem bizonyíték arra, hogy konkrétan megtörtént-e, és ha igen, hány esetben ilyen többes szavazás, illetve hogy ez befolyásolhatta-e az eredményt alakulását. A Ve. 77. § (2) bekezdése alapján a választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani. A 78. § (4) bekezdése értelmében a bíróság a kifogásról nemperes eljárásban 3 hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. Ha a bíróság a kifogásnak helyt ad, a Ve. 79. § (1) bekezdése alapján megváltoztatja a törvénysértő döntést, vagy megsemmisíti a törvénysértő döntést, és a választási eljárást vagy annak egy részét megismételteti. A bíróság a kérelmező kifogása alapján tehát a választási bizottság döntését vizsgálja felül, vagyis, hogy az megfelel-e a vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályoknak, azaz törvényes-e. Erre figyelemmel a kérelmezőnek nem a bírósághoz benyújtott kifogásában, hanem már az OVB-hez benyújtott panaszában kellett volna megjelölni azokat a konkrét bizonyítékokat, amelyek a kérelmező szerint a választási törvényeket megsértették. A bírósághoz benyújtott kifogásban már új bizonyítékokat nem lehet megjelölni, mivel ezek értékelését az OVB nem végezhette el. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította, a további jogorvoslatot a Ve. 79. § (2) bekezdése kizárja. Budapest, 2002. évi április hó 17. napján Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

207

[93/2002 (IV. 15.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság B. Gy. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában és elkésettség miatt elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 18án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványtevő 2002. április 12-én kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben törvénysértésekre hivatkozva kérte az Országos Választási Bizottságtól, hogy érvénytelenítse az április 7-i választás eredményét és kezdeményezze új választás kiírását. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 85. §-a szerint a választási eredményt megállapító döntés elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. Tekintettel arra, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok 2002. április 8-án állapították meg a választási eredményeket, az Országos Választási Bizottság a kifogás elkésettségét állapította meg. A Ve. 34. §-ának (2) bekezdése alapján az Országos Választási Bizottságnak nincs hatásköre új választás kiírásának kezdeményezésére. A határozat a Ve. 34. §-ának (2) bekezdésén és 85. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (4) bekezdésén, 80. §-ának (4) bekezdésén, valamint 85. §-án alapul.

208

[94/2002 (IV. 18.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság G. E. és P. L. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 21én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozók 2002. április 18-án – az általuk csatolt választópolgári aláírásokkal támogatott – panaszokat nyújtottak be (G. E. a köztársasági elnökhöz, aki azt hatáskörének hiányában az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) részére küldte meg), amelyekben az országgyűlési képviselő-választás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának elrendelését kérték, anélkül, hogy a törvénysértés konkrét bizonyítékait megjelölték volna. Az OVB megállapította, hogy a beadvány elbírálása és a szavazatok újraszámlálásának elrendelése nem tartozik hatáskörébe. Erre tekintettel az OVB a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 34. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

209

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. VI.37.542/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. G. L. ügyvéd által képviselt dr. P. L. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 94/2002. (IV.18.) OVB számú határozata ellen benyújtott kifogása tárgyában az alulírott napon meghozta az alábbi végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező 2002. április 18-án előterjesztett beadványában az országgyűlési képviselő-választás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának és ellenőrzésének elrendelését kérte, hivatkozással arra, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § /2/ bekezdés f/ pontja alapján a választások tisztasága csak oly módon biztosítható, ha megtörténik a szavazatok kézi újraszámlálása és ellenőrzése. Előadta, hogy az egyes pártokra leadott listás szavazatok összeszámlálásakor történt esetleges visszaélés bizonyítása csak az egyes pártok szerint összerakott kötegek átszámolása útján történhet. Az Országos Választási Bizottság 94/2002. (IV.18.) OVB számú határozatával a kérelmező panaszát – a hatáskör hiányában – elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a beadvány elbírálása és a szavazatok újraszámlálásának elrendelése nem tartozik a hatáskörébe. Az OVB határozata ellen a kérelmező – törvényes határidőn belül – kifogást terjesztett elő, annak hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az Országos Választási Bizottság a Ve. 34. § /2/ bekezdés f/ pontjában meghatározott hatáskörét csak abban az esetben gyakorolhatja, ha a választások tisztasága iránti kétely felmerülése esetén a körülményeket kivizsgáltatja, melyet követően kerül olyan helyzetbe, hogy a törvénysértés tényét megállapítsa. Utalt arra, hogy az Országos Választási Iroda Titkárságvezetőjének sajtótájékoztatója az OVB ellenőrzési jogkörének gyakorlását tanúsítja. Hangsúlyozta, hogy az Országos Választási Bizottságnak törvényes kötelezettsége a választások tisztaságának ellenőrzése. A kifogás nem alapos. 210

A Ve. 33. § /2/ bekezdésének f/ pontja szerint a Területi Választási Bizottság megállapítja és közzéteszi a választási eredményt. A Ve. 85. § /2/ bekezdése értelmében a választási bizottság döntése elleni kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz úgy kell benyújtani, hogy legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. Az idézett rendelkezések értelmében tehát a szavazatok újraszámlálása iránti kérelmet – mint kifogást – a választási eredményt megállapító döntést hozó választási bizottsághoz a döntést követő napon kellett volna benyújtani. Az OVB-nek a Ve. 34. § /2/ bekezdés f/ pontjában meghatározott hatásköre nem teszi lehetővé az OVB számára a szavazatok újraszámlálásának elrendelését. A kérelmező beadványa tartalmilag a Ve. 85. § /1/ bekezdése szerinti, a választási bizottságok választási eredményt megállapító döntései ellen irányuló kifogásnak minősül, amelynek elbírálása azonban a Ve. 80. § /1/ bekezdése értelmében a fővárosi, illetve megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A Legfelsőbb Bíróság végzése elleni jogorvoslatot a Ve. 79. § /2/ bekezdése kizárja. Budapest, 2002. április 23. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. Bíró

211

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. VI.37.543/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sz. T. ügyvéd által képviselt dr. G. E. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 94/2002. (IV.18.) OVB számú határozata ellen benyújtott kifogása tárgyában az alulírott napon meghozta az alábbi végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező 2002. április 18-án a Magyar Köztársaság elnökéhez megküldött beadványában az országgyűlési képviselő-választás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának elrendelését kérte. Az OVB 94/2002. (IV.18.) OVB számú határozatával a panaszt – a hatáskör hiányában – elutasította. A határozat indoklása szerint a kérelmező beadványának elbírálása és a szavazatok újraszámlálásának elrendelése nem tartozik az OVB hatáskörébe. Az OVB határozata ellen a kérelmező – törvényes határidőn belül – kifogást terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az OVB új eljárásra utasítását kérte. Kifogásában előadta, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § /2/ bekezdés 1/ pontja az OVB kötelezettségévé teszi azt, hogy a tudomására jutott törvénysértés esetén a hatáskörrel rendelkező szerv döntését kezdeményezze. Hangsúlyozta, hogy miután az országgyűlési képviselő-választás első fordulójában tapasztalt visszaéléseket az OVB tudomására hozták, az OVB nem hivatkozhat hatáskörének hiányára, egyik feladata ugyanis éppen az, hogy a választások eredményének tisztaságát garantálja. A kifogás nem alapos . A Ve. 31. § /2/ bekezdés g/ pontja, 32. § /2/ bekezdés e/ pontja és 33. § /2/ bekezdésének f/ pontja szerint illetékes választási bizottság megállapítja és közzéteszi a választási eredményt. 212

A Ve. 85. § /2/ bekezdése értelmében a választási bizottság döntése elleni kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz úgy kell benyújtani, hogy legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. Az idézett rendelkezések értelmében tehát a szavazatok újraszámlálását a választási eredményt megállapító döntést hozó választási bizottsághoz a döntést követő napon kellett volna benyújtani. Az OVB-nek a Ve. 34. § /2/ bekezdés 1/ pontjában meghatározott hatásköre nem teszi lehetővé az OVB számára a szavazatok újraszámlálásának elrendelését. A kérelmező beadványa tartalmilag a Ve. 85. § /1/ bekezdése szerinti, a választási bizottságok választási eredményt megállapító döntései ellen irányuló kifogásnak minősül, amelynek elbírálása azonban a Ve. 80. § /1/ bekezdése értelmében a fővárosi, illetve megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A Legfelsőbb Bíróság végzése elleni jogorvoslatot a Ve. 79. § /2/ bekezdése kizárja. Budapest, 2002. április 23. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró

213

[95/2002 (IV. 18.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság dr. P. J. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 21én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó 2002. április 18-án panaszt nyújtott be, amelyben a társadalom megnyugtatása céljából az országgyűlési képviselő-választás első fordulójában leadott szavazatok szúrópróbaszerű újraszámlálásának elrendelését kérte. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) megállapította, hogy a beadvány elbírálása és a szavazatok újraszámlálásának elrendelése nem tartozik hatáskörébe. Erre tekintettel az OVB a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 34. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

214

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. VI.37.545/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sz. T. ügyvéd által képviselt dr. P. J. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 95/2002. (IV.18.) OVB számú határozata ellen benyújtott kifogása tárgyában az alulírott napon meghozta az alábbi végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező 2002. április 18-án előterjesztett beadványában az országgyűlési képviselő-választás első fordulójában leadott szavazatok szúrópróbaszerű újraszámlálásának elrendelését kérte, négy egyéni választókerületben. Kérte annak figyelembevételét is, hogy Pest megye 13. számú választókerületében az MSZP a hivatalos értesítő külalakjával megegyező értesítést terjeszt postai úton, amellyel kapcsolatban intézkedtek a helyi választási bizottság öszszehívására. Kérelméhez csatolta a hivatkozott értesítő fénymásolatát, továbbá egy listát arról, hogy mely választókerületben haladta meg az urnában lévő szavazatok száma a szavazáson részt vettek létszámát. Az OVB 2002. április 18-án kelt 95/2002. (IV.18.) OVB számú határozatával a kérelmező panaszát – a hatáskör hiányában – elutasította. Határozatának indokolása szerint a beadvány elbírálása és a szavazatok újraszámlálásának elrendelése nem tartozik az OVB hatáskör hatáskörébe. Az OVB határozata ellen a kérelmező – a törvényes határidőn belül – kifogást terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az OVB új eljárásra utasítását kérte. Kifogásában előadta, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § /2/ bekezdés 1/ pontja az OVB kötelezettségévé teszi azt, hogy a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezze a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. Utalt arra, hogy több bejelentést hozott az OVB tudomására, az országgyűlési képviselő-választás első fordulójában tapasztalt visszaéléseket. Álláspontja szerint az OVB nem hivatkozhat hatáskörének hiá215

nyára, hiszen egyik feladata éppen az, hogy a választások eredményének tisztaságát garantálja. A kifogás nem alapos . A Ve. 32. § /2/ bekezdés e/ pontja szerint az Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottság megállapítja és közzéteszi a választási eredményt. A Ve. 85. § /2/ bekezdése értelmében a választási bizottság döntése elleni kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz úgy kell benyújtani, hogy legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. Az idézett rendelkezések értelmében tehát a szavazatok újraszámlálását a választási eredményt megállapító döntést hozó választási bizottsághoz a döntést követő napon kellett volna benyújtani. Az OVB-nek a Ve. 34. § /2/ bekezdés 1/ pontjában meghatározott hatásköre nem teszi lehetővé az OVB számára a szavazatok újraszámlálásának elrendelését. A kérelmező beadványa tartalmilag a Ve. 85. § /1/ bekezdése szerinti, a választási bizottságok választási eredményt megállapító döntései ellen irányuló kifogásnak minősül, amelynek elbírálása azonban a Ve. 80. § /1/ bekezdése értelmében a fővárosi, illetve megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A Legfelsőbb Bíróság végzése elleni jogorvoslatot a Ve. 79. § /2/ bekezdése kizárja. Budapest, 2002. április 23. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró

216

[114/2002 (IV. 26.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság V. S. beadványa tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a beadványban foglalt, a töredékszavazatok figyelembe vételének módjára vonatkozó javaslatot elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 29én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS Az egyéni választókerületben keletkezett töredékszavazatok jogi jellegét az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 9. § (1) bekezdés a) pontja a következőképpen határozza meg: „Töredékszavazatnak minősülnek … az egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot.” A beadványozó álláspontja szerint a második fordulóban visszalépő képviselőjelölt első érvényes fordulóban megszerzett szavazatai nem kerülhetnek fel az országos listára. Érvelésének alapja a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 58. §-a, amely szerint a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott. Álláspontja szerint a Ve. 69. § (4) bekezdés c) pontja alapján a kiesett jelöltre leadott szavazat érvénytelen. A beadványozó fenti értelmezése nem helytálló. A magyar választójogi törvények alapján három képviselőjelölti kategória különböztethető meg: az egyéni, a területi és az országos listás. Az egyéni választókerületben történő visszalépés – abban az esetben, ha a jelölt listán is szerepel – nem vonja maga után az ilyen jelölt jelölti minőségének megszűnését. Önmagában az a körülmény, hogy a jelölt az egyéni választókerületben visszalépett, nem jelenti egyben azt is, hogy kieső jelöltté válna. Az egyéni választókerületi jelölt jogi helyzete nem kapcsolódik közvetlenül az országos listás mandátumok kiosztásának rendjéhez. A Vjt. rendelkezéseiből egyértelműen következik, hogy a törvény a listaállítás jogát a jelölő szervezetek 217

– a pártok – számára biztosítja. Ez a jog nem a jelöltekhez, hanem egyértelműen a pártokhoz kötődik. Ennek alapján a listaállítást követően a lista jogi helyzete elválik az egyéni képviselőjelölt jogi helyzetétől. A Vjt. 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerint keletkezett töredékszavazatokat – vagyis ha az egyéni jelölt a választás első érvényes fordulójában jelöltként részt vett, és a rá leadott szavazatok az egyik választási fordulóban sem eredményeznek mandátumot – az országos listán figyelembe kell venni. Amennyiben a jelölt a második forduló előtt visszalép – vagy a második fordulóban bármely más okból nem vesz részt – az az első fordulóban keletkezett töredékszavazatai országos listán történő beszámítását nem érinti. A hatályos jogszabályok semmilyen utalást nem tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a visszalépés a választási eljárás teljes folyamatára visszahatóan, a jelölthöz kapcsolódó, korábban jogszerűen szerzett jogokat is megszüntetné. Az egyéni jelölt által az első fordulóban szerzett töredékszavazatok nem az egyéni jelöltet, hanem az őt jelölő pártot illeti meg. A fentiekre tekintettel az OVB a töredékszavazatok kiszámításának eddigi gyakorlatát törvényesnek tekinti és nem találja megalapozottnak az ezzel szemben megfogalmazott jogi érveket. A határozat a Vjt. 9. § (1) bekezdés a) pontján, a Ve. 34 § (2) bekezdés h) pontján, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. § (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. § (4) bekezdésén alapul.

218

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk.V.37.573/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Z. J. I.r., valamint dr. B. Zs. II.r. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1450 Budapest, Pf. 81.) 114/2002. (IV.26.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás elbírálása során az alulírott napon meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmezők kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS Vecsernyés Sándor 2002. április 24-én benyújtott beadványában az Országos Választási Bizottságtól (a továbbiakban: OVB) állásfoglalást kért, a választások második fordulójában visszalépő képviselőjelöltre leadott szavazatok országos kompenzációs listára történő felkerülésének lehetőségéről. Tájékoztatása szerint egy baráti társaságban vita alakult ki a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 9.§ (1) és (2) bekezdés értelmezéséről. Az általa képviselt álláspont szerint a második fordulót megelőzően jelöltségéről lemondó személyt a listás mandátumok kiosztásánál kiesett jelöltként kell kezelni, ezért az első érvényes fordulóban megszerzett szavazatai sem kerülhetnek az országos listára. Az OVB 114/2002. (IV.26.) számú határozatában a kért állásfoglalás helyett a kérelmező álláspontját javaslatnak tekintette és azt elutasította. A határozat indokolása szerint a beadványban kifejtett jogértelmezés nem helytálló, mert az egyéni választókerületben történő visszalépés nem jelenti egyben a jelölt kiesését. Az egyéni választókerületi jelölt jogi helyzete nem kapcsolódik közvetlenül az országos listás mandátumok kiosztásának rendjéhez. A listaállítás joga ugyanis a jelölő szervezeteket illeti meg, ezért a lista jogi helyzete elválik az egyéni képviselőjelölt jogi helyzetétől. Utalva az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 9.§ (1) bekezdés a) pontjára megállapította, hogy amennyiben a jelölt a második forduló előtt visszalép vagy a második fordulóban bármely okból nem vesz részt, ez az első fordulóban keletkezett töredékszavazatai országos listán történő beszámítását nem érinti. Az egyéni jelölt által az első fordulóban szerzett töredékszavatok nem az egyéni jelöltet, hanem az őt jelölő pártot illetik meg. Hangsúlyozta, hogy a kifejtettek alapján az OVB a töredékszavazatok kiszámításának eddigi gyakorlatát törvényesnek tekinti. 219

Az I.r. kérelmező „panaszában” az OVB határozatának felülvizsgálatát kérte hivatkozással arra, hogy a jelöltek második fordulóban történő visszalépése folytán leadott szavazatok valamelyik versenyben maradó jelölt vonatkozásában mandátumot eredményeznek, ezért nincs törvényes lehetőség az első fordulóban leadott töredékszavazatok országos listán való beszámítására. A II.r. kérelmező kifogásában az OVB határozata indokolásának kiegészítését, illetve megváltoztatását kérte atekintetben, hogy a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg, miszerint a Ve. 58.§-a, 69.§ (4) bekezdésének c) pontja nem áll semmilyen összefüggésben az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 9.§ (1) bekezdésének a) pontjával. Hangsúlyozta, hogy amennyiben egy párt által jelöltnek állított személy az első érvényes fordulóban a szavazás megkezdésekor jelöltnek minősül, fogalmilag kizárt, hogy egyúttal kiesett jelöltnek tekintsék. Utalt arra, hogy a Vjt. 9.§ (1) bekezdésében megfogalmazott feltétel, – miszerint a jelölt a választás egyik fordulójában sem szerez mandátumot – jóval tágabb meghatározás, mint a jelöltségből való kiesés, és nem kívánja meg azt sem, hogy a jelölt a második fordulóban részt vegyen. A kérelmezők kifogásai érdemben nem bírálhatók el. Az OVB határozatának indokolásában a határozathozatal alapjául a Ve. 34.§ (2) bekezdés h) pontját jelölte meg. E szerint az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot. Az OVB kifogással támadott döntésében azonban nem az országosan összesített töredékszavazatok alapján történő mandátum megállapításról határozott. A döntés Vecsernyés Sándor beadványát bírálta el, amely a kérelmezetti határozat rendelkező része szerint „a töredékszavazatok figyelembevételének módjára vonatkozó javaslatot” tartalmazott. Sem Vecsernyés Sándor beadványa, sem a kérelmezett határozata nem utalt konkrét a választásokkal összefüggő törvénysértésre, a választási törvényeket sértő tevékenységre. Az OVB tehát nem egyedileg meghatározott választási ügyben benyújtott panaszról, illetve kifogásról döntött, hanem – mint az a határozatának indokolásából is egyértelműen kitűnik – a töredékszavazatok figyelembe vételének módja vonatkozásában jogértelmezési kérdésben hozott állásfoglalást. Az iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező nem terjesztett az OVB elé javaslatot, hanem egy választással kapcsolatos jogszabály értelmezési vitában kérte az OVB álláspontját, pontosan megjelölve azt a jogi formát (állásfoglalás), amelyre a Ve. az OVB-nek erre hatáskört ad. Az OVB-nek a Ve. 34.§ (2) bekezdés a) pontja szerint diszkrecionális jogköre állásfoglalás kiadása a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében. 220

Amennyiben az OVB úgy ítéli meg, hogy a jogszabály értelmezhetősége nem kétséges, ellentétes gyakorlat nincs, tehát az állásfoglalás fent megjelölt céljai annak kibocsátását nem indokolják, úgy az ilyen irányú kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez a határozata természetesen nem foglalkozik az adott jogszabályhely értelmezhetőségi lehetőségével, mert azt a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása kizárja. A kifogásokkal támadott esetben azonban az OVB a kérelmezőtől eltérő jogi álláspontját, az adott jogszabályhely értelmezhetőségi lehetőségét részletesen indokolja, így formális megnevezésétől függetlenül a határozat tartalma szerint elbírálva a Ve. 34.§ (2) bekezdés a) pontja alapján állásfoglalásnak minősül. A határozatban foglalt jogszabály értelmezés nyilvánvalóan köti a választási eljárás résztvevőit, így az OVB-t is azon eljárása során, amelyben azt alkalmazza vagy alkalmazni fogja. Így álláspontja végső soron az adott eljárás során hozott érdemi határozat ellen benyújtott jogorvoslatban kifogásolható. A fentiek értelmében tehát az OVB 114/2002. (IV.26.) számú határozata – határozatként történt formai megjelölésével szemben – a Ve. 34.§ (2) bekezdés a) pontja alapján kiadott állásfoglalásnak minősül, mely ellen jogorvoslatnak helye nincs. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a kérelmezők kifogásának érdemi elbírálását a Ve. 34.§ (2) bekezdés a) pontja alapján mellőzte és a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A további jogorvoslatot a Ve. 79.§ (2) bekezdése kizárja. Budapest, 2002. április 29. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Sára Katalin sk. Bíró

221

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK. I. 37.598/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Gy. A. J. Sz. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (Budapest, 1450. Pf. 81.) töredékszavazatokkal kapcsolatos határozata ellen előterjesztett beadványára meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező jogi képviselet nélkül közvetlenül a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette elő az Országos Választási Bizottság töredékszavazatokkal kapcsolatos határozata elleni fellebbezését. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Vt.) 77. § /1/ bekezdése alapján a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg a jogi személy panaszt nyújthat be. A /2/ bekezdés rendelkezései szerint a választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogás előterjesztésének van helye. A panaszról a Vt. 78. § /1/ bekezdése alapján döntő választási bizottsági határozat ellen pedig kifogással lehet jogorvoslatot keresni. A Vt. 78. § /1/ bekezdése szerint a kifogást a bizottság határozatától számított három napon belül kell a bírósághoz a /4/ bekezdés alapján kötelezően jogi képviselettel előterjeszteni. A Vt. 78. § /2/ bekezdése kimondja, hogy a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A kérelmező a beadványát jogi képviselet nélkül terjesztette elő, ezért nem felelt meg a fentiekben ismertetett törvényi előírásoknak, érdemi elbírálásra alkalmatlan volt. Erre figyelemmel a beadványt a Legfelsőbb Bíróság a Vt. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danzinger Éva sk. bíró 222

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK. I. 37.599/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága A. J. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (Budapest, 1450. Pf. 81.) töredékszavazatokkal kapcsolatos határozata ellen előterjesztett beadványára meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező jogi képviselet nélkül közvetlenül a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette elő az Országos Választási Bizottság töredékszavazatokkal kapcsolatos határozata elleni kifogását. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Vt.) 77. § /1/ bekezdése alapján a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg a jogi személy panaszt nyújthat be. A /2/ bekezdés rendelkezései szerint a választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogás előterjesztésének van helye. A panaszról a Vt. 78. § /1/ bekezdése alapján döntő választási bizottsági határozat ellen pedig kifogással lehet jogorvoslatot keresni. A Vt. 78. § /1/ bekezdése szerint a kifogást a bizottság határozatától számított három napon belül kell a bírósághoz a /4/ bekezdés alapján kötelezően jogi képviselettel előterjeszteni. A Vt. 78. § /2/ bekezdése kimondja, hogy a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A kérelmező a beadványát jogi képviselet nélkül terjesztette elő, ezért nem felelt meg a fentiekben ismertetett törvényi előírásoknak, érdemi elbírálásra alkalmatlan volt. Erre figyelemmel a beadványt a Legfelsőbb Bíróság a Vt. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danzinger Éva sk. bíró 223

[118/2002 (V. 2.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság K. I. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. május 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó azt kérte az Országos Választási Bizottságtól, hogy választási csalások miatt számoltassa meg újra a szavazatokat. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadvány elkésett és a bizonyítékok megjelölése is hiányzik, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (1) és (2) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

224

[120/2002 (V. 2.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság dr. F. L., N. Á., G. I., T. Cs., B. P., G. E., J. P., G. I. és F. G. panaszai tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. május 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozók azt kérték az Országos Választási Bizottságtól, hogy a Pest megyei területi listára leadott szavazatokat számoltassa újra, mivel a FideszMPP – MDF és az MSZP jelölő szervezetek területi listája közti szavazatkülönbség a listákra leadott szavazatok 1%-át nem haladja meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványok elkéstek, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

225

[121/2002 (V. 2.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság H. M. panasza tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. május 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A beadványozó szerint a 2002. évi országgyűlési választások során számos választási visszaélés történt. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadvány elkésett, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a Ve. 78. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

226

[122/2002 (V. 2.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság a 2002. évi országgyűlési képviselőválasztások országos listás mandátumainak kiosztása tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a jelen határozat mellékletét képező jegyzőkönyv szerint („Az Országos Választási Bizottság jegyzőkönyve az országos listás mandátumok kiosztásának eredményéről”) állapítja meg, hogy az egyes országos listák hány mandátumra jogosultak, s a mandátumra jogosult országos listákról mely jelöltek jutottak mandátumhoz. A határozat ellen legkésőbb az annak meghozatalát követő napon a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. május 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 98. §-ának (4) bekezdése szerint az Országos Választási Bizottság kötelezettsége, hogy az egyéni választókerületi jelöltekre és a területi listákra leadott töredékszavazatokat összesítve megállapítsa, hogy az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. Az országos listás mandátumszámítást, valamint az országos listán mandátumhoz jutó jelöltek felsorolását a jelen határozat mellékletét képező jegyzőkönyv tartalmazza. A határozat az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 9. §-án, a Ve. 98. §-ának (4) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén, valamint 85. §-ának (2) bekezdésén alapul.

227

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK. I. 37.600/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Sz. I. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (Budapest, 1450. Pf. 81.) 122/2002./V.2./ OVB számú határozata ellen előterjesztett kifogásra meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKLÁS A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban Vt. /77. § /3/ bekezdése alapján a választási bizottság határozata ellen a bírósághoz kifogást lehet benyújtani. A Vt. 78. § /4/ bekezdése szerint a bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Vt. 78. § /2/ bekezdése kimondja, hogy a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A választási eljárásról szóló törvény sui generis jogszabály, amely világosan kimondja, hogy a kifogás akkor vizsgálható érdemben, ha az előterjesztő jogi képviselővel jár el. E rendelkezés alól a jogalkotó kivételt nem szabályozott. A kérelmező jogi képviselet nélkül terjesztette elő kifogását, ezért a Legfelsőbb Bíróság ezért a beadványt a a Vt. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danzinger Éva sk. bíró

228

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK.VI.37.605/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.K.Soós Gábor ügyvéd (1118 Budapest, Köbölkút u. 36.) által képviselt Sz. Zs. E. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1450 Budapest, Pf. 81.) által 2002. május 2. napján közzétett választási eredménnyel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmére az alulírott napon meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező jogorvoslati kérelmét hivatalból elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező beadványában azzal a kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy jogorvoslati eljárás keretében határozzon arról, miszerint az Országos Választási Bizottság által 2002. május 2. napján közzétett választási eredmény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 72. és 97. §-ai alapján felülvizsgálatra kerüljön. Álláspontja szerint, mivel a választáson a két legerősebbnek bizonyult párt listáira leadott szavazatok száma közötti különbség kevesebb, mint 1%, ezért a törvény hivatkozott szakaszai alapján azok újraszámolása szükséges és kötelező. A kérelmező jogorvoslati kérelme érdemi elbírálásra nem alkalmas. A Ve. 85. §-ának (1) bekezdése értelmében a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése ellen lehet kifogást benyújtani. A Ve. 80. §-ának (4) bekezdése alapján az Országos Választási Bizottság döntése elleni kifogásról a Legfelsőbb Bíróság dönt. A Ve. idézett rendelkezései szerint jogorvoslati kérelmet a határozati formában meghozott döntés ellen lehet benyújtani. A Ve. a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét az Országos Választási Bizottság határozata elleni kifogásról való döntés tekintetében állapítja meg, nem terjed ki hatásköre arra, hogy az Országos Választási Bizottságot a szavazatok újraszámlálására utasítsa. A kérelmező beadványában nem jelölt meg olyan Országos Választási Bizottság által hozott határozatot, amelynek elbírálására a Legfelsőbb Bíróság hatáskörrel rendelkezne.

229

Tévesen hivatkozott a kérelmező beadványában a Ve. 72. és 97. §-aira, mert e rendelkezések a szavazatszámlálásra vonatkoznak, nem alkalmazhatók az Országos Választási Bizottság hatáskörébe – a Ve. 34. § (2) bekezdésének h/ pontja szerint – tartozó szavazatösszesítésre. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező érdemi elbírálásra alkalmatlan beadványát a Ve. 80. § /4/ bekezdése alkalmazásával hivatalból elutasította. A jogorvoslat lehetőségét a Ve. 79. §-ának (2) bekezdése kizárja. Budapest, 2002. május 4. dr.Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, dr.Kápáti Zoltán sk . előadó bíró, Lénártné dr. Márton Gizella sk. bíró

230

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK.I.37.606/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. H. F. G. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (Budapest, .1450. Pf. 81) 122/2002. /V. 2./ OVB számú határozata ellen előterjesztett kifogására meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Vt./ 77. § /3/ bekezdése alapján a választási bizottság határozata ellen kifogással lehet jogorvoslatot keresni. A Vt. 78. § (4) bekezdése szerint a bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Vt. 78. § (2) bekezdése kimondja, hogy a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A kérelmező Dr. H. F. G. a beadványát a Hardy Ügyvédi Iroda Dr. H. F. G. ügyvéd szövegezésű fejléccel és pecséttel ellátott iratban terjesztette elő, amelyben arra hivatkozott, hogy ügyvédként maga kívánja magát képviselni. A választási eljárásról szó1ó törvény sui generis jogszabály, amely világosan kimondja, hogy a kifogás akkor vizsgálható érdemben, ha az előterjesztő jogi képviselővel jár el. E rendelkezés a1ó1 a jogalkotó kivételt nem szabályozott, így az ügyvéd sem járhat el saját képviseletében. A Legfelsőbb Bíróság ezért a beadványt a Vt. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró.

231

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK.I.37.606/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. H. F. G. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (Budapest, .1450. Pf. 81) 122/2002. /V. 2./ OVB számú határozata ellen előterjesztett kifogására meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Vt./ 77. § /3/ bekezdése alapján a választási bizottság határozata ellen kifogással lehet jogorvoslatot keresni. A Vt. 78. § (4) bekezdése szerint a bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Vt. 78. § (2) bekezdése kimondja, hogy a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A kérelmező Dr. H. F. G. a beadványát a Hardy Ügyvédi Iroda Dr. H. F. G. ügyvéd szövegezésű fejléccel és pecséttel ellátott iratban terjesztette elő, amelyben arra hivatkozott, hogy ügyvédként maga kívánja magát képviselni. A választási eljárásról szó1ó törvény sui generis jogszabály, amely világosan kimondja, hogy a kifogás akkor vizsgálható érdemben, ha az előterjesztő jogi képviselővel jár el. E rendelkezés a1ó1 a jogalkotó kivételt nem szabályozott, így az ügyvéd sem járhat el saját képviseletében. A Legfelsőbb Bíróság ezért a beadványt a Vt. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró.

232

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK. I. 37.607/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Németh Szilárd ügyvéd által képviselt V. A. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság /1450 Budapest, Pf. 81./ 2002. május 2. napján kelt 122/2002./V. 2./ OVB határozata felülvizsgálata iránt e1őterjesztett kifogása alapján meghozta a kővetkező végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kifogásában kérte az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ 2002. május 2. napján kelt 122/2002. /V.2./ OVB határozata megsemmisítését, ezzel egyidejűleg a kompenzációs mandátumok elosztási arányainak újraszámolására és új eredményt megállapító határozat meghozatalára kötelezést. A kérelmező kifogásában arra hivatkozott, hogy a választási törvény jelenlegi alkalmazása sérti az egyenlő választójog elvét. A jelenlegi számítási mód ugyanis megengedi, hogy a leadott három szavazatból ugyanolyan feltételek mellet – tehát mindkét fordulóban csak 5%-ot átlépett párt jelöltjére szavazva is – mind három vagy éppen csak egy szavazat befolyásoljon mandátumot. Ez pedig valamilyen mértékben sérti az egyenlő választójog elvét. A kérelmező beadványában az általa észlelt aránytalanság kiküszöbölésére megoldásokat javasolt. A kifogás alaptalan. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi . XXXIV. törvény /a továbbiakban: Vt./ 9. § /1/ bekezdése rendelkezik az országos listákon a jelöltek mandátumhoz jutásához, mely szerint' a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. A 9. § /1/ bekezdés szerint töredékszavazatnak minősülnek: a/ egyéni választókerületben a választás első érvényes fordu1ójában az olyan párt jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordu1ójában sem szereztek mandátumot b/ területi választókerületben – a választás érvényes fordulójában – a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak ele233

gendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A Vt. tehát pontosan előírja, mi minősül töredékszavazatnak, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 98. § /4/ bekezdése alapján pedig az OVB az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az OVB a felülvizsgált határozatában a Vt. 9. § /1/ bekezdés alapján számította ki a töredékszavazatokat, és a Ve. 98. § /4/ bekezdés alapján rendelkezett az országos lista kompenzációs mandátumai kiosztásáról; döntése ezért törvényes volt. A kérelmező beadványában az általa észlelt és kifogásolt aránytalanság, illetve az egyenlő választójog elvének esetleges sérelme a jogszabályok alkotása körébe tartozó kérdés lehet. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1.§ b/ pontja szerint a Magyar Köztársaságban a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata kizárólag az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A jogszabályok alkotására – beleértve azok módosítását is – kizárólag a többször módosított jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. § /1/ bekezdésében meghatározott jogalkotói körbe tartozók, az Országgyűlés, a Kormány, a miniszterelnök, a kormány tagja, illetve az önkormányzatok rendelkeznek hatáskörrel. E szabályokból az következik, hogy sem az OVB-nek, sem Legfelsőbb Bíróságnak nincs hatásköre sem a jogalkotásra /jogszabály módosításra/, sem a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. § /4/ bekezdése alapján a kifogást elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Matheidesz Ilona sk. bíró

234

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVk.I.37.608/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budakörnyéki Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Szemere utca 10., ügyintéző: dr. Nagy László ügyvéd) által képviselt J. B. nagykovácsi lakos kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1450 Budapest, Pf. 81.) 2002. május 2. napján kelt 122/2002. (V. 2.) határozata ellen benyújtott kifogására meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS A kérelmező beadványában az Országos választási Bizottság 2002. május 2. napján hozott határozata megsemmisítését a Választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /Vt./ 3. § a/ pontja, a 34. § /2/ bekezdése a/ és l/ pontjai megsértése miatt kérte. Arra hivatkozott, hogy az Országos Választási Bizottság a csalások és törvénytelenségek hivatalos ismeretében nem élt az ellenőrzés és az újraszámlálás eszközével, ezért a választások tisztaságára vonatkozó törvényi alapelvet megsértette. Ennek bizonyítékaként hivatkozott dr. Tóth Zoltánnak, az Országos Választási Iroda vezetőjének az MTV 1 „Aktuális” c. műsorában 2002. április 24. napján elhangzott kijelentésére, amely szerint „voltak kis csalások”. A kifogás alaptalan. A Vt. 3. § a/ pontja kimondja, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek alapelvként kell érvényre juttatniuk a választás tisztaságának megóvását, a választási csalás megakadályozását. A Vt. szabályai szerint a választás tisztasága feletti felügyelet letéteményesei a szavazatszámláló és a választási bizottságok továbbá az Országos Választási Bizottság valamint a bíróságok, amelyek feladat és hatáskörét a „törvény pontosan kijelöli. A Vt. 77. § /1/ bekezdése alapján a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be a /3/ bekezdés szerint a szavazatszámláló illetve a választási bizottsághoz. A választási bizottság döntésével szemben a bírósághoz lehet kifogást előterjeszteni. A Vt. 78. § (1) bekezdése kimondja, hogy a panaszt és a kifogást legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül kell előterjeszteni. Vt. 34. § /2/ bekezdése szabályozza az Országos Választási Bizottság hatás-és feladatkörét. Eszerint az 235

a/-tól n/ pontig szabályozottan az Országos Választási Bizottság jogorvoslattal nem támadható állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, kisorsolja a listák sorszámát, jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát, dönt a benyújtott kifogásról, megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű%-os szavazathatárt, megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet, megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét, kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait, a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését, beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról, eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal. Az ismertetett törvényhelyek szerint panasznak és a döntés elleni kifogásnak a hatályos választási törvények tényleges megsértése esetén van helye. A kifogással támadott határozat megsemmisítését általában a törvénysértésekre vagy választási csalásra történő hivatkozással nem lehet kérni. A kérelmező a beadványában nem jelölt meg az Országos Választási Bizottság hatáskörébe tartozó panasz alapjául szolgáló konkrét a választás tisztaságát sértő, választási csalást megvalósító magatartást, amely közvetlenül a kifogásolt döntést eredményezte. A Legfelsőbb Bíróság ezért az alaptalan kifogást a Vt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró

236

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK. I. 37.609/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Z. J. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (Budapest, 1450. Pf. 81.) 122/2002./V.2./ OVB számú határozata ellen előterjesztett kifogásra meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban Vt. /77. § /3/ bekezdése alapján a választási bizottság határozata ellen a bírósághoz kifogást lehet benyújtani. A Vt. 78. § /4/ bekezdése szerint a bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Vt. 78. § /2/ bekezdése kimondja, hogy a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A választási eljárásról szóló törvény sui generis jogszabály, amely világosan kimondja, hogy a kifogás akkor vizsgálható érdemben, ha az előterjesztő jogi képviselővel jár el. E rendelkezés alól a jogalkotó kivételt nem szabályozott. A kérelmező jogi képviselet nélkül terjesztette elő kifogását, ezért a Legfelsőbb Bíróság ezért a beadványt a a Vt. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danzinger Éva sk. bíró

237

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK. I. 37.610/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. B. Zs. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (Budapest, 1450. Pf. 81.) 122/2002./V.2./ OVB számú határozata ellen előterjesztett kifogásra meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban Vt. /77. § /3/ bekezdése alapján a választási bizottság határozata ellen a bírósághoz kifogást lehet benyújtani. A Vt. 78. § /4/ bekezdése szerint a bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Vt. 78. § /2/ bekezdése kimondja, hogy a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A választási eljárásról szóló törvény sui generis jogszabály, amely világosan kimondja, hogy a kifogás akkor vizsgálható érdemben, ha az előterjesztő jogi képviselővel jár el. E rendelkezés alól a jogalkotó kivételt nem szabályozott. A kérelmező jogi képviselet nélkül terjesztette elő kifogását, ezért a Legfelsőbb Bíróság ezért a beadványt a a Vt. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danzinger Éva sk. bíró

238

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVk.I.37.611/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Faragó István /1055 Budapest, Falk M. u. 19./ ügyvéd által képviselt S. Z. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság /1450 Budapest, Pf. 81./ 2002. május 2. napján kelt 122/2002./V. 2./ OVB határozata felülvizsgálata iránt előterjesztett kifogása alapján meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kifogásában kérte az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ 2002. május 2. napján kelt 122/2002./V. 2./ OVB határozatának felülvizsgálatát azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság azt változtassa meg, a töredékszavazatok számlálását a kérelmező által jelzett számítási mód szerint megismételve állapítsa meg, hogy az MSZP javára 37, az SZDSZ javára 2 és a FIDESZ-MDF javára 31 mandátum jár. A kérelmező kifogásában arra hivatkozott, hogy az OVB határozata a töredékszavazatok helytelen értelmezése miatt téves. Álláspontja szerint ugyanis a Ve. 58. §-a alapján a kieső jelöltre adott szavazat érvénytelen, ebből következik, hogy a „visszalépett” és így kiesett jelöltre leadott töredékszavazatok nem vehetők számításba. A kifogás alaptalan. A Vt. 9. § /1/ bekezdése rendelkezik az országos listákon a jelöltek mandátumhoz jutásához, mely szerint a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. A 9. § /1/ bekezdés szerint töredékszavazatnak minősülnek: a/ egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan párt jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; b/ területi választókerületben – a választás érvényes fordulójában – a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak ele-

239

gendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A Vt. tehát pontosan előírja mi minősül töredékszavazatnak, a Ve. 98. § /4/ bekezdése alapján pedig az OVB az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az OVB a felülvizsgált határozatában a Vt. 9. § /1/ bekezdés alapján számította ki a töredékszavazatokat, és a Ve. 98. § /4/ bekezdés alapján rendelkezett az országos lista kompenzációs mandátumai kiosztásáról döntése ezért törvényes volt. A kifogásban foglaltakra figyelemmel hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a töredékszavazatok fogalmát a Vt. 9. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontja pontosan és világosan meghatározza. A kérelmező által hivatkozott Ve. 58. §~a a jelölt kiesésének esetét szabályozza: a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdés előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. A Vt. 9. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontjának és a Ve. 58. §-ának összevetéséből kitűnik, hogy töredékszavazatok csak az első érvényes választási fordulókban keletkezhetnek, és arra csak kizárólag a második fordulóban megszerzett mandátum lehet hatással. A második fordulóban visszalépett jelölt tekintetében fogalmilag kizárt, hogy a második fordulóban jusson mandátumhoz, ezért az első forduló utáni visszalépés a törvény további kifejezett rendelkezésének hiányában a töredékszavazatok számát nem befolyásolja. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. § /4/ bekezdése alapján a kifogást elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Matheidesz Ilona sk. bíró

240

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVk.I.37.612/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Nyolczas László /1042 Budapest, Árpád út 119./ ügyvéd által képviselt dr. V. J. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság /1450 Budapest, Pf. 81./ 2002. május 2. napján kelt 122/2002./V. 2./ OVB határozata felülvizsgálata iránt előterjesztett kifogása alapján meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kifogásában kérte az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ 2002. május 2. napján kelt 122/2002. /V. 2./ OVB határozatának felülvizsgálatát azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg az általa beszerzendő jegyzőkönyvek és egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltek lemondó nyilatkozatai alapján az országos lista eredményét. A kérelmező kifogásában arra hivatkozott, hogy az OVB törvénysértően határozta meg az országos listán kiosztásra kerülő mandátumokat, mivel az ehhez szükséges töredékszavazatok megállapításakor a kiesett egyéni választókerületi országgyűlési képviselőkre leadott szavazatokat is figyelembe vette, úgy, hogy ez ellentétes az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény /a továbbiakban: Vt./ és a választási eljárásról szóló 1997. évi c. törvény /a továbbiakban: Ve./ rendelkezéseivel. A kifogás alaptalan. A Vt. 9. § /1/ bekezdése rendelkezik az országos listákon a jelöltek mandátumhoz jutásáról, mely szerint a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. A 9. § /1/ bekezdés szerint töredékszavazatnak minősülnek: a/ egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan párt jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot. b/ területi választókerületben – a választás érvényes fordulójában – a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak ele241

gendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A Vt. tehát pontosan előírja mi minősül töredékszavazatnak, a Ve. 98. § /4/ bekezdése alapján pedig az OVB az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az OVB a felülvizsgált határozatában a Vt. 9. § /1/ bekezdés alapján számította ki a töredékszavazatokat, és a Ve. 98. § /4/ bekezdés alapján rendelkezett az országos lista kompenzációs mandátumai kiosztásáról; döntése ezért törvényes volt. A kifogásban foglaltakra figyelemmel hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a töredékszavazatok fogalmát a Vt. 9. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontja pontosan és világosan meghatározza. A kérelmező által hivatkozott Ve. 58. §-a a jelölt kiesésének esetét szabályozza: a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdés előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. A Vt. 9. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontjának és a Ve. 58. §-ának összevetéséből kitűnik, hogy töredékszavazatok csak az első érvényes választási fordulókban keletkezhetnek, és arra csak kizárólag a második fordulóban megszerzett mandátum lehet hatással. A második fordulóban visszalépett jelölt tekintetében fogalmilag kizárt, hogy a második fordulóban jusson mandátumhoz, ezért az első forduló utáni visszalépés a törvény további kifejezett rendelkezésének hiányában a töredékszavazatok számát nem befolyásolja. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. § /4/ bekezdése alapján a kifogást elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr.Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró Dr. Matheidesz Ilona sk. bíró

242

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK. I. 37.613/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (Budapest, 1450. Pf. 81.) 122/2002./V.2./ OVB számú határozata ellen előterjesztett kifogásra meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban Vt. /77. § /3/ bekezdése alapján a választási bizottság határozata ellen a bírósághoz kifogást lehet benyújtani. A Vt. 78. § /4/ bekezdése szerint a bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Vt. 78. § /2/ bekezdése kimondja, hogy a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A választási eljárásról szóló törvény sui generis jogszabály, amely világosan kimondja, hogy a kifogás akkor vizsgálható érdemben, ha az előterjesztő jogi képviselővel jár el. A kérelmező jogi képviselet nélkül terjesztette elő kifogását, ezért a Legfelsőbb Bíróság ezért a beadványt a a Vt. 80. § /4/ bekezdése szerint eljárva elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danzinger Éva sk. bíró

243

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVk.I.37.614/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Gerinczy András /1027 Budapest, Fő u. 90./ ügyvéd által képviselt S. P. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság /1450 Budapest, Pf. 81./ 2002. május 2. napján kelt 122/2002. /V. 2./ határozata ellen benyújtott kifogására meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS A kérelmező a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kifogásában kérte az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ 2002. május 2. napján kelt 122/2002./V. 2./ OVB határozatának felülvizsgálatát azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság a határozatot semmisítse meg, és az OVB-t kötelezze új határozat meghozatalára. A kérelmező előadása szerint, mivel megállapítást nyert, hogy 63.000 érvénytelenített szavazat keletkezett a 2002. évi országgyűlési választások során, ez önmagában megkérdőjelezi a lefolytatott választások tisztaságát. Álláspontja szerint a választási eljárásról szóló hatályos rendelkezések rendszere nem biztosítja egyértelműen és megnyugtatóan a kettős vagy többes szavazatok kiszűrésére irányuló kísérletet. Kifejti azt a nézetét, hogy a magyar választási rendszer két fordulója szervesen összefügg egymással, ezért ha az első forduló során a szavazatszámláló bizottságok, illetve a választási bizottságok törvénysértéseket követtek el, az egész választás sem tekinthető törvényesnek. Sérelmezte ezen túl a töredékszavazatok számítását, valamint utalt arra is, hogy több esetben fordult elő, hogy a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az érvényes szavazatok 1%-át nem haladta meg, illetve a szavazatok között a különbség kisebb volt, mint az érvénytelen szavazatok száma-. Erre alapítva kérte, hogy mindazon szavazókörökben ahol akár pártlistákra, akár egyéni jelöltekre leadott szavazatok között 1%-nál kisebb a különbség, ott a szavazóköri eredmény megismételt átszámolását rendeljék el. A kifogás alaptalan. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ pontosan meghatározza a választási szervek: a választási irodák, a választási bizottságok, 244

az Országos Választási Bizottság valamint a szavazatszámláló bizottságok feladat- és hatáskörét. A szavazatszámláló bizottságok feladatát a Ve. IX. fejezete a szavazatok összesítése címszó alatt összegezi. A szavazatszámlálásról a Ve. 72. §-a a következőket rendeli: /1/ A szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai együttesen kötelesek összeszámlálni valamennyi szavazólapot. /2/ A szavazatszámláló bizottság először a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. /3/ A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről, majd az urnában levő szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításához az urnában levő szavazólapokat számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja. /4/ A szavazatszámláló bizottság ezt követően külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát. /5/ Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a jelöltekre leadott érvényes szavazatok közül – a jogosulatlanul szavazók száma szerint – jelöltenként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít. /6/ Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön- külön meg kell számolni, majd a /4/ bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát. /7/ Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok egy százalékát nem haladja meg, vagy szavazataik között a különbség kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma, akkor a szavazatszámláló bizottság köteles az érvényes és érvénytelen szavazatokat ismételten megszámlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell. A szavazatszámláló bizottság feladata a Ve. 30.§ /2/ bekezdés c/ pontja szerint a szavazatok megszámlálása, a szavazás eredményének megállapítása. A helyi 245

választási bizottság feladata a Ve. 31.§ /2/ bekezdés g/ pontja szerint, a területi választási bizottságok feladata a Ve. 33.§ /2/ bekezdés f/ pontja szerint a választási eredmény megállapítása és közzététele. Az Országos Választási Bizottság feladata a Ve. 34.§ /2/ bekezdés h/ pontja szerint annak megállapítása, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, továbbá a j/ pontja szerint a választás országosan összesített eredményének megállapítása és közzététele. A jelen határozatot érintően az Országos választási Bizottság tevékenységét a Ve. 98. § /4/ bekezdése szabta meg, amely szerint az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesítette az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapította hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. Az idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy a területi választási bizottságnak, miként az Országos Választási Bizottságnak nem feladata a szavazatok számlálása. Az kizárólag a szavazatszámláló bizottságok hatáskörébe tartozik. A szavazatszámláló bizottság kötelezettsége a Ve. 72.§ /7/ bekezdése feltételeinek fennállása esetén a szavazatok ismételt megszámlálása. E törvényi kötelezettség megsértése esetére a Ve. X. fejezete szerinti jogorvoslat kereshető. A Ve. 77.§ /1/ és /3/ bekezdése szerint panaszt illetve a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az illetékes választási bizottsághoz lehet a törvénysértés észlelését követően a Ve. 78.§ /1/ bekezdése szerint három napon belül előterjeszteni. A kérelmezők nem hivatkoztak olyan választási bizottsági vagy bírósági határozatra, amelynek rendelkezése ellenére elmaradt volna a Ve. 72.§ /7/ bekezdése szerint elrendelt újraszámlálás. Önmagában az érvénytelen szavazatok száma törvényi rendelkezés hiányában nem jelent kötelezettséget a választási eredmények felülvizsgálatára, illetőleg a fent idézett rendelkezések alapján nem kérdőjelezhető meg a Ve. 3. §-ában írt alapelvek megtartása. A Vt. 9. § /1/ bekezdése rendelkezik az országos listákon a jelöltek mandátumhoz jutásához, mely szerint a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. A 9. § /1/ bekezdés szerint töredékszavazatnak minősülnek: a/ egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan párt jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; b/ területi választókerületben – a választás érvényes fordulójában – a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. 246

A Vt. tehát pontosan előírja mi minősül töredékszavazatnak, a Ve. 98. § /4/ bekezdése alapján pedig az OVB az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az OVB a felülvizsgált határozatában a Vt. 9. § /1/ bekezdés alapján számította ki a töredékszavazatokat, és a Ve. 98. § /4/ bekezdés alapján rendelkezett az országos lista kompenzációs mandátumai kiosztásáról; döntése ezért törvényes volt. A kifogásban írtakra figyelemmel hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a töredékszavazatok fogalmát a Vt. 9. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontja pontosan és világosan meghatározza. A kérelmező által hivatkozott Ve. 58. §-a a jelölt kiesésének esetét szabályozza: a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdés előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. A Vt. 9. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontjának és a Ve. 58. §-ának összevetéséből kitűnik, hogy töredékszavazatok csak az első érvényes választási fordulókban keletkezhetnek, és arra csak kizárólag a második fordulóban megszerzett mandátum lehet hatással. A második fordulóban visszalépett jelölt tekintetében fogalmilag kizárt, hogy a második fordulóban jusson mandátumhoz, ezért az első forduló utáni visszalépés a törvény további kifejezett rendelkezésének hiányában a töredékszavazatok számát nem befolyásolja. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. § /4/ bekezdése alapján a kifogást elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Matheidesz Ilona sk. bíró

247

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK.I.37.615/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Róth Miklós /1051 Budapest, Október 6. u. 14./ ügyvéd által képviselt Sz. Sz. I. r. és az APEH Üldözötteinek Szövetsége II. r. kérelmezőknek az Országos Választási Bizottság /1450 Budapest, Pf. 81./ 2002. május 2. napján kelt 122/2002./V.2./ OVB határozata felülvizsgálata iránt előterjesztett kifogása alapján meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmezők kifogását elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmezők a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kifogásukban kérték az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ 2002. május 2. napján kelt 122/2002./V. 2./ OVB határozatának felülvizsgálatát azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság a határozatot semmisítse meg, és kötelezze az OVB-t új határozat hozatalára. A kérelmezők arra hivatkoztak, hogy az OVB törvénysértően határozta meg az országos listán kiosztásra kerülő mandátumokat, mivel az ehhez szükséges töredékszavazatok megállapításakor a kiesett egyéni választókerületi országgyűlési képviselőkre leadott szavazatokat is figyelembe vette úgy, hogy ez ellentétes az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény /a továbbiakban: Vt./ és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ rendelkezéseivel. Kérték egyúttal, hogy a Legfelsőbb Bíróság oly módon kötelezze az OVB-t az országos listás eredmény helyes megállapítására, hogy a kiesett jelöltekre leadott szavazatokat töredékszavazatként ne vegye figyelembe, illetőleg módosítsa az országos lista eredményét megállapító határozatot. A kérelmezők utaltak arra is, hogy az e kérdésben korábban meghozott OVB 114/2002./IV. 26./ számú állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságot nem köti. A kérelmezők becsatolták az OVB három tagja által aláírt 2002. május 2. napján kelt előző határozathoz fűzött különvéleményt. A kifogás alaptalan. A Vt. 9. § /1/ bekezdése rendelkezik az országos listákon a jelöltek mandátumhoz jutásához, mely szerint a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. 248

A 9. § /1/ bekezdés szerint töredékszavazatnak minősülnek: a/ egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan párt jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; b/ területi választókerületben – a választás érvényes fordulójában – a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A Vt. tehát pontosan előírja mi minősül töredékszavazatnak, a Ve. 98. § /4/ bekezdése alapján pedig az OVB az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az OVB a felülvizsgált határozatában a Vt. 9. § /1/ bekezdés alapján számította ki a töredékszavazatokat, és a Ve. 98. § /4/ bekezdés alapján rendelkezett az országos lista kompenzációs mandátumai kiosztásáról; döntése ezért törvényes volt. A kifogásban foglaltakra figyelemmel hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a töredékszavazatok fogalmát a Vt. 9. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontja pontosan és világosan meghatározza. A kérelmezők által hivatkozott Ve. 58. §-a a jelölt kiesésének esetét szabályozza: a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdés előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. A Vt. 9. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontjának és a Ve. 58. §-ának összevetéséből kitűnik, hogy töredékszavazatok csak az első érvényes választási fordulókban keletkezhetnek, és arra csak kizárólag a második fordulóban megszerzett mandátum lehet hatással. A második fordulóban visszalépett jelölt tekintetében fogalmilag kizárt, hogy a második fordulóban jusson mandátumhoz, ezért az első forduló utáni visszalépés a törvény további kifejezett rendelkezésének hiányában a töredékszavazatok számát nem befolyásolja. A Legfelsőbb Bíróság a Ve. 34. § /2/ bekezdés a/ pontja alapján nem rendelkezik hatáskörrel az OVB állásfoglalásának felülvizsgálatára – így az abban foglaltak nem is kötik -, jelen végzését kizárólag a Vt. és Ve. előzőekben idézett rendelkezései alapján hozta. A Legfelsőbb Bíróság a kérelmezők kifogása alapján az OVB 2002. május 2. napján kelt 122/2002./V. 2./ OVB határozatot vizsgálta felül. Az ehhez fűzött és a kérelmezők által becsatolt „különvélemény” felülvizsgálatára hatásköre nincs.

249

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. § /4/ bekezdése alapján a kifogást elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Matheidesz Ilona sk. bíró

250

MAGYAR KÖZTARSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVk. I. 37. 616/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szemes és dr. Lempé Ügyvédi Iroda (1036 Budapest, Lajos u. 53-63. A. lh. V. 14., ügyintéző: dr. Szemes Tamás ügyvéd) által képviselt Magyar Igazság és Élet Pártja kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1450 Budapest, Pf. 81.) 2002. május 2. napján kelt 122/2002. (V. 2.) határozata ellen benyújtott kifogására meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS A kérelmező beadványában az Országos Választási Bizottság 2002. május 2. napján hozott határozata, ezen belül a listás mandátumok megsemmisítését arra hivatkozva kérte, hogy az Országos Választási Bizottság nem vizsgálta és nem állapította meg a 2002. választásokon választásra jogosult választópolgárok pontos számát. Arra hivatkozott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett adatok szerinti választópolgárok száma százezres nagyságrendben eltér a választási eredmények szerinti választópolgárok számától. A választási eljárásról szóló 1997.. évi C. törvény /Vt. / 3. § a/ pontja, és a 34. § /2/ bekezdés 1/ pontja az Országos Választási Bizottság kötelezettségévé teszi a választás tisztaságának megóvását és a választási csalás megakadályozását a tudomására jutott törvénysértések esetén kezdeményezze a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. A kifogás alaptalan. A Vt. 12. §-a alapján a választás kitűzését követően a helyi választási iroda vezetője állítja össze a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét, amelyen a változásokat folyamatosan köteles vezetni. A névjegyzéket a (2) bekezdés alapján úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a főváros, a megye; a település, illetőleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására, ezért a névjegyzéknek tartalmaznia kell a választásra jogosult választópolgár családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, névjegyzékbeli sorszámát, azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, azonosság esetén egyéb természetes személyazonosító adatait. A fentiek szerint összeállított névjegyzéket nyolc napra a Vt. 14. § (1) bekezdése szerint közszemlére kell tenni. A Vt. 3. § a/ pontja kimondja, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása 251

során a választásban érintett résztvevőknek alapelvként kell érvényre juttatniuk a választás tisztaságának megóvását, a választási csalás megakadályozását. A Vt. szabályai szerint a választás tisztasága feletti felügyelet letéteményesei a szavazatszámláló és a Választási Bizottságok, továbbá az Országos Választási Bizottság, valamint a bíróságok, amelyek feladat- és hatáskörét a törvény pontosan kijelöli. A Vt. 77. § /1/ bekezdése alapján a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be a /3/ bekezdés szerint a szavazatszámláló, illetve a Választási Bizottsághoz. A Választási Bizottság döntésével szemben a bírósághoz lehet kifogást előterjeszteni. A Vt. 78. § (1) bekezdése kimondja, hogy a panaszt és a kifogást legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül kell előterjeszteni. A Vt. 34. § /2/ bekezdése szabályozza az Országos Választási Bizottság hatás- és feladatkörét. Eszerint az a/-tól n/ pontig szabályozottan az Országos Választási Bizottság jogorvoslattal nem támadható állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, kisorsolja a listák sorszámát; jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát, dönt a benyújtott kifogásról, megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű%-os szavazathatárt, megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet, megállapítja és közzéteszi a választás országosan öszszesített eredményét, kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait, a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését, beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról, eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal. Az ismertetett törvényhelyek szerint az Országos Választási Bizottság hatáskörébe a választópolgárok számának megállapítása nem tartozik. A választópolgárok számával kapcsolatos kifogás előterjesztésére csak a névjegyzékkel összefüggésben van mód, amelyre vonatkozó panasz előterjesztésére nyitva álló törvényi határidők már leteltek. A törvényi határidőben nem sérelmezett névjegyzékbe felvettek száma utóbb a választás eredményével kapcsolatosan hozott határozat elleni kifogás alapja nem lehet. A Legfelsőbb Bíróság több beadvány kapcsán kifejtette, hogy a döntés elleni kifogásnak a hatályos választási törvények tényleges megsértése esetén van helye. A kifogással támadott határozat megsemmisítését általában a választás tisztaságának megsértésére történő hivatkozással nem lehet kérni. A kérelmező beadványa nem tartalmazott az Országos

252

Választási Bizottság hatáskörébe tartozó panasz alapjául szolgáló további olyan konkrét jogsértést, amely közvetlenül a kifogásolt döntést eredményezte. A Legfelsőbb Bíróság ezért az alaptalan kifogást a Vt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró

253

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK.I.37.617/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Rostás Imre (1091 Budapest, Ülői út 121.) ügyvéd által képviselt S. S. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1450 Budapest, Pf. 81.) 2002. május 2. napján kelt 122/2002. (V.2.) OVB határozata felülvizsgálata iránt előterjesztett kifogása alapján meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kifogásában kérte az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 2002. május 2. napján kelt 122/2002. (V.2.) OVB határozatának felülvizsgálatát azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság a határozatot semmisítse meg, és a választási eljárásnak a területi listás és kompenzációs mandátumok elosztására vonatkozó részét ismételtesse meg. A kérelmező iránymutatást kért arra, hogy az OVB kompenzációs mandátumok elosztására irányuló érdemi döntését megelőzően abban az előkérdésben is döntést kell hoznia, melyet a 2002. április 30-ai beadványában jelzett. Ezen beadványában a kérelmező a budapesti, illetve vidéki területi listákon megszerezhető mandátumok számítását törvénysértőnek és alkotmánysértőnek tartotta. Ezen túl álláspontja szerint a Ve. 11. § rendelkezése nem zárja ki a listákon elérhető mandátumok számának korrigálását. A listás mandátumok elosztása során érvényesülnie kell az Alkotmány 71. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyenlőségi követelménynek. Ebből következően törvényhozási eszközzel orvosolandó és orvosolható is az alkotmánysértő és törvénysértő állapot megszüntetése a választás eredményének megállapítása előtt. A kérelmező sérelmezte azt is, hogy az a OVB-hez benyújtott beadványa tárgyában nem hoztak alakszerű határozatot. A kifogás alaptalan. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 52. §-a szerint e törvény mellékletei állapítják meg: b) a megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek számát és területi választókerületenként a megszerezhető mandátumok számát; 254

c) a területi lista állításához szükséges egyéni választókerületi jelölések számát; d) a szavazatösszesítés és a választás eredménye megállapításának számítási módját. A törvény 2. és 3. számú mellékletében található a b) és c) ponthoz tartozó számok, és a 4. számú melléklet tartalmazza az 52. § d) ponthoz kapcsolódóan a szavazatösszesítés és a választási eredmény megállapításának számítási módját. A választási eljárásról szóló 1987. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § (2) bekezdése az OVB hatáskörébe tartozó feladatokat szabja meg a)-m) pontokban taxatív felsorolással. Az OVB nem rendelkezik olyan hatáskörrel, amely a törvényben, jelen esetben a Vt. fent idézett rendelkezésében előírt számítási mód felülvizsgálatát lehetővé tenné. A kérelmező által idézett Ve. 34. § (2) bekezdés l) pontja nem terjed ki normakontroll elvégzésére. A Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. § (4) bekezdése alapján az OVB döntése elleni kifogásról dönthet. A kérelmezőnek a mandátum elosztásával kapcsolatos indítványáról az OVB határozatot nem hozott, így ennek felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróság nem végezheti el, de megjegyzi, hogy az előzőekben kifejtett álláspont szerint törvényi előírás felülvizsgálatára sem az OVB-nek, sem a Legfelsőbb Bíróságnak hatásköre nincs. A Vt. 9. § (1) bekezdése rendelkezik az országos listákon a jelöltek mandátumhoz jutásához, mely szerint a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. A 9. § (1) bekezdés szerint töredékszavazatnak minősülnek: a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan párt jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; b) területi választókerületben – a választás érvényes fordulójában – a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A Vt. tehát pontosan előírja mi minősül töredékszavazatnak, a Ve. 98. § (4) bekezdése alapján pedig az OVB az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az OVB a felülvizsgált határozatában a Vt. 9. § (1) bekezdés alapján számította ki a töredékszavazatokat, és a Ve.

255

98. § (4) bekezdés alapján rendelkezett az országos lista kompenzációs mandátumai kiosztásáról; döntése ezért törvényes volt. A kifogásban írtakra figyelemmel hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a töredékszavazatok fogalmát a Vt. 9. (1) bekezdés a) és b) pontja pontosan és világosan meghatározza. A kérelmező által hivatkozott Ve. 58. §-a a jelölt kiesésének esetét szabályozza: a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdés előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. A Vt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjának és a Ve. 58. §-ának összevetéséből kitűnik, hogy töredékszavazatok csak az első érvényes választási fordulókban keletkezhetnek, és arra csak kizárólag a második fordulóban megszerzett mandátum lehet hatással. A második fordulóban visszalépett jelölt tekintetében fogalmilag kizárt, hogy a második fordulóban jusson mandátumhoz, ezért az első forduló utáni visszalépés a törvény további kifejezett rendelkezésének hiányában a töredékszavazatok számát nem befolyásolja. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. § (4) bekezdése alapján a kifogást elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvacs József sk. tanácselnök, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Matheidesz Ilona sk. bíró

256

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK. I. 37.618/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága K. L. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (Budapest, 1450. Pf. 81.) 122/2002./V.2./ OVB számú határozata ellen előterjesztett kifogásra meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban Vt. /77. § /3/ bekezdése alapján a választási bizottság határozata ellen a bírósághoz kifogást lehet benyújtani. A Vt. 78. § /4/ bekezdése szerint a bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Vt. 78. § /2/ bekezdése kimondja, hogy a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A választási eljárásról szóló törvény sui generis jogszabály, amely világosan kimondja, hogy a kifogás akkor vizsgálható érdemben, ha az előterjesztő jogi képviselővel jár el. A kérelmező jogi képviselet nélkül terjesztette elő kifogását, ezért a Legfelsőbb Bíróság a beadványt a Vt. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danzinger Éva sk. bíró

257

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVk. I. 37. 619/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Varga Tamás ügyvéd (1042 Budapest, Árpád út 51.) által képviselt M.L. budapesti lakos I. rendű és D.L.A. budapesti lakos II. rendű kérelmezőknek az Országos Választási Bizottság (1450 Budapest, Pf. 81.) 2002. május 2. napján kelt 122/2002. (V. 2.) határozata ellen benyújtott kifogására meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmezők kifogását elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS A kérelmezők beadványukban az Országos Választási Bizottság 2002. május 2. napján hozott határozata oly módon történő megváltoztatását kérték, hogy a választások második fordulójában visszalépő jelöltekre leadott szavazatok a töredékszavazatok számlálásánál maradjanak figyelmen kívül. Arra hivatkoztak, hogy a lemondás esetén a törvény nem tesz különbséget a lemondás időpontja tekintetében. Az országos lista a töredékszavazatokat nem az első, hanem a második forduló után szerzi meg, ezért az első választást követően nincsenek szerzett jogok. Lemondás esetén kétszeres értékelést és előnyt jelentene a visszalépő jelölt első fordulóban szerzett szavazatainak figyelembe vétele. A kifogás alaptalan. Az Országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXIV. törvény (továbbiakban: Ovt.) 9. § (1) bekezdése rendelkezik az országos listákon a jelöltek mandátumhoz jutásához, mely szerint a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Az Ovt. 9. § (1) bekezdésében pontosan előírja mi minősül töredékszavazatnak. Az (1) bekezdés a) pontja szerint töredékszavazat: a) az egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan párt jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot, b) területi választókerületben – a választás érvényes fordulójában – a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak ele-

258

gendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Vt.) 98. § (4) bekezdése alapján az Országos Választási Bizottság az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. A Vt. 58. §-a szerint a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az OVB a felülvizsgált határozatában az Ovt. 9. § (1) bekezdés alapján számította ki a töredékszavazatokat, és a Ve. 98. § (4) bekezdés alapján rendelkezett az országos lista kompenzációs mandátumai kiosztásáról; döntése ezért törvényes volt. A kifogásban foglaltakra figyelemmel hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a töredékszavazatok fogalmát a Vt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja pontosan és világosan meghatározza, míg a kérelmezők által hivatkozott Vt. 58. §-a a jelölt kiesésének esetét szabályozza. Az Ovt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjának és a Vt. 58. §-ának összevetéséből kitűnik, hogy töredékszavazatok csak az első érvényes választási fordulókban keletkezhetnek, és arra csak és kizárólag a második fordulóban megszerzett mandátum lehet hatással. A második fordulóban visszalépett jelölt tekintetében fogalmilag kizárt, hogy a második fordulóban jusson mandátumhoz, ezért az első forduló utáni visszalépés a törvény további kifejezett rendelkezésének hiányában a töredékszavazatok számát nem befolyásolja. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Vt. 80. § (4) bekezdése alapján a kifogást elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró

259

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK.I.37.620/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Budai Gyula (1061 Budapest, Dalszínház u. 10.) ügyvéd által képviselt B. T. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1450 Budapest, Pf. 81.) 2002. május 2. napján kelt 122/2002. (V.2.) OVB határozata felülvizsgálata iránt előterjesztett kifogása alapján meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKOLÁS A kérelmező a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kifogásában kérte az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 2002. május 2. napján kelt 122/2002. (V.2.) OVB határozatának felülvizsgálatát azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság a határozatot változtassa vagy semmisítse meg, és kötelezze az OVB-t új határozat hozatalára. Állapítsa meg, hogy az OVB törvénysértően határozta meg az országos listán kiosztásra kerülő mandátumokat, mivel az ehhez szükséges töredékszavazatok megállapításakor a kiesett egyéni választókerületi országgyűlési képviselőkre leadott szavazatokat is figyelembe vette, úgy, hogy ez ellentétes az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) rendelkezéseivel. Kérte egyúttal, hogy a Legfelsőbb Bíróság oly módon kötelezze az OVB-t az országos listás eredmény helyes megállapítására, hogy a kiesett jelöltekre leadott szavazatokat töredékszavazatként ne vegye figyelembe, illetőleg módosítsa az országos lista eredményét megállapító határozatot. A kérelmező utalt arra is, hogy az e kérdésben korábban meghozott OVB állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságot nem köti. A kifogás alaptalan. A Vt. 9. § (1) bekezdése rendelkezik az országos listákon a jelöltek mandátumhoz jutásához, mely szerint a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. A 9. § (1) bekezdés szerint töredékszavazatnak minősülnek:

260

a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan párt jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; b) területi választókerületben – a választás érvényes fordulójában – a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg! amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A Vt. tehát pontosan előírja mi minősül töredékszavazatnak, a Ve. 98. § (4) bekezdése alapján pedig az OVB az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az OVB a felülvizsgált határozatában a Vt. 9. § (1) bekezdés alapján számította ki a töredékszavazatokat, és a Ve. 98. § (4) bekezdés alapján rendelkezett az országos lista kompenzációs mandátumai kiosztásáról; döntése ezért törvényes volt. A kifogásban foglaltakra figyelemmel hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a töredékszavazatok fogalmát a Vt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja pontosan és világosan meghatározza. A kérelmező által hivatkozott Ve. 58. §-a a jelölt kiesésének esetét szabályozza: a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdés előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. A Vt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjának és a Ve. 58. §-ának összevetéséből kitűnik, hogy töredékszavazatok csak az első érvényes választási fordulókban keletkezhetnek, és arra csak kizárólag a második fordulóban megszerzett mandátum lehet hatással. A második fordulóban visszalépett jelölt tekintetében fogalmilag kizárt, hogy a második fordulóban jusson mandátumhoz, ezért az első forduló utáni visszalépés a törvény további kifejezett rendelkezésének hiányában a töredékszavazatok számát nem befolyásolja. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. § (4) bekezdése alapján a kifogást elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Matheidesz Ilona sk. bíró

261

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. I.37.621/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budakörnyéki Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Szemere u. 10., ügyintéző dr. Nagy László ügyvéd) által képviselt Z. Gy. Budapesti I. rendű és H. I. budapesti lakos II. rendű kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1450 Budapest, Pf. 81.) 2002. május 2. napján kelt 122/2002. (V.2.) határozata ellen benyújtott kifogására meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS A kérelmezők beadványukban az Országos Választási Bizottság 2002. május 2. napján hozott határozata megsemmisítését és a választási eljárás egy részének a megismétlése elrendelését kérték. Arra hivatkoztak, hogy a Pest Megyei Választási Bizottság a pest megyei területi listás eredmények összesítésekor valamint az Országos Választási Bizottság az országos lista összegezése során figyelmen kívül hagyta, hogy a két legtöbb szavazatot kapott párt között kisebb a különbség a leadott érvényes szavazatok 1%-ánál és nem jártak el a Választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 72. § (7) bekezdése szerint. Kifejtették, hogy a jogalkotói szándék szerint a Ve. 72.§ bekezdésében foglaltakat minden egyes eredményt megállapító ponton alkalmazni kell. Utaltak arra, hogy a fentiek szerint állásfoglalás kiadásának kezdeményezésére vonatkozó indítványukat az Országos választási Bizottság elvetette. A kifogás alaptalan. A Ve. pontosan meghatározza a választási szervek: a választási irodák, a választási bizottságok, az Országos Választási Bizottság valamint a szavazatszámláló bizottságok feladat- és hatáskörét. A szavazatszámláló bizottságok feladatát a Ve. IX. fejezete a szavazatok összesítése címszó alatt összegezi. A szavazatszámlálásról a Ve. 72. §-a a következőket rendeli: (1) A szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai együttesen kötelesek összeszámlálni valamennyi szavazólapot.

262

(2) A szavazatszámláló bizottság először a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. (3) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről, majd az urnában lévő szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításához az urnában levő szavazólapokat számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja. (4) A szavazatszámláló bizottság ezt követően külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön közegbe foglalja és a kötegbe lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát. (5) Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnában olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a jelöltekre leadott érvényes szavazatok közül – a jogosulatlanul szavazók száma szerint – jelöltenként egyet-egyet érvénytelennek kell nyilvánítani. (6) Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni, majd a (4) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát. (7) Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok egy százalékát nem haladja meg, vagy szavazataik között a különbség kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma, akkor a szavazatszámláló bizottság köteles az érvényes és érvénytelen szavazatokat ismételten megszámlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell. A szavazatszámláló bizottság feladata a Ve. 30.§ (2) bekezdés c/ pontja szerint a szavazatok megszámlálása, a szavazás eredményének megállapítása. A helyi választási bizottság feladata a Ve. 31.§ (2) bekezdés g/ pontja szerint, a területi választási bizottságok feladata a Ve. 33.§ (2) bekezdés f/ pontja szerint a választási eredmény megállapítása és közzététele. Az Országos Választási Bizottság feladata a Ve. 34.§ (2) bekezdés h/ pontja szerint annak megállapítása, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, továbbá a j/ pontja szerint a választás országosan 263

összesített eredményének megállapítása és közzététele. A jelen határozatot érintően az Országos Választási Bizottság tevékenységét a Ve. 98.§ /4/ bekezdése szabta meg, amely szerint az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesítette az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapította hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. Az idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy a területi választási bizottságnak, miként az Országos Választási Bizottságnak nem feladata a szavazatok számlálása. Az kizárólag a szavazatszámláló bizottságok hatáskörébe tartozik. A szavazatszámláló bizottság kötelezettsége a Ve. 72.§ (7) bekezdése feltételeinek fennállása esetén a szavazatok ismételt megszámlálása. E törvényi kötelezettség megsértése esetére a Ve. X. fejezete szerinti jogorvoslat kereshető. A Ve. 77.§ (1) és (3) bekezdése szerint panaszt illetve a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az illetékes választási bizottsághoz lehet a törvénysértés észlelését követően a Ve. 78.§ (1) bekezdése szerint három napon belül előterjeszteni. A kérelmezők nem hivatkoztak olyan választási bizottsági vagy bírósági határozatra, amelynek rendelkezése ellenére elmaradt volna a Ve. 72.§ (7) bekezdése szerint elrendelt újraszámlálás. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az Országos Választási Bizottság a felülvizsgált határozatában a Ve. 98.§ /4/ bekezdése alapján járt el. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80.§ /4/ bekezdése alapján a kifogást elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Ve. 79.§ /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. A tanács elnöke, Dr. Matheidesz Ilona sk. Előadó bíró, Dr. Danzinger Éva sk. Előadó bíró

264

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA KVK. I. 37.622/2002/2. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Cs. J. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (Budapest, 1450. Pf. 81.) 2002. május 2. napján kelt 122/2002./V.2./ OVB határozata felülvizsgálata iránt előterjesztett kifogása alapján meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. INDOKLÁS A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban Vt. /77. § /3/ bekezdése alapján a választási bizottság határozata ellen kifogással lehet jogorvoslatot keresni. A Vt. 78. § /4/ bekezdése szerint a bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Vt. 78. § /2/ bekezdése kimondja, hogy a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A kérelmező dr. Cs. J. a beadványát saját dr. Cs. J. ügyvéd pecséttel ellátott iratban terjesztette elő. A választási eljárásról szóló törvény sui generis jogszabály, amely világosan kimondja, hogy a kifogás akkor vizsgálható érdemben, ha az előterjesztő jogi képviselővel jár el. E rendelkezés alól a jogalkotó kivételt nem szabályozott, így az ügyvéd sem járhat el saját képviseletében. A Legfelsőbb Bíróság ezért a beadványt a Vt. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest, 2002. május 4. Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danzinger Éva sk. bíró

265

[123/2002. (V. 4.) OVB határozat] Az Országos Választási Bizottság a 2002. évi országgyűlési képviselőválasztások eredményeire épülő, a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányok megállapítása tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Országos Választási Bizottság a jelen határozat mellékletét képező jegyzőkönyv szerint („A pártok részére nyújtott állami költségvetési támogatás összegének megállapításához szükséges hivatalos szavazatszámok a 2002. évi országgyűlési képviselő-választáson”) állapítja meg a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányokat. A határozat ellen az annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. május 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 5. § (2) bekezdése szerint „a párt e törvény rendelkezései szerint állami költségvetési támogatásra jogosult. Az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át – egyenlő arányban – az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%át nem szerzi meg.” A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 35. § (1)-(3) bekezdései kimondják: „(1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint, 2002. évben a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek. 266

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a 2002. évi fel nem használt előirányzat – a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő – új elosztására a Kormány kap felhatalmazást. (3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából az Országos Választási Bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben írt határidőt 15 nappal megelőzően közli a Pénzügyminisztériummal a Ptv. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt elosztási arányokat, hiteles számításokkal alátámasztva.” A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § (2) bekezdés n) pontja szerint „az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.” Ugyanezen bekezdés h) pontja kimondja: „az OVB megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot.” A j) pont szerint „az OVB megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét.” A Ktv. 35. § (3) bekezdésében foglalt, hiteles számításokkal alátámasztott elosztási arányok meghatározásához szükség volt – kizárólag a Ptv. 5. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából – annak megállapítására, hogy közös jelölés esetén az egyes jelölteket melyik párt állította. Az OVB a Ktv. 35. § (3) bekezdése által meghatározott hatásköri kötelezettségét közös egyéni választókerületi jelöltek állítása esetén csak abban az esetben tudja teljesíteni, ha a közösen jelölő szervezetek – a Ve. 95. § (4) bekezdésében foglaltakkal analóg módon – hivatalos bejelentést tesznek arról, hogy a közös egyéni választókerületi jelölt melyik jelölő szervezethez (párthoz) tartozik. Ezt a nyilatkozatot az OVB a jelölő szervezetektől beszerezte. A közös lista vonatkozásában a Ve. 95. § (4) bekezdése kötelezővé teszi – a lista állításával egyidejűleg – annak bejelentését, hogy az egyes jelölteket melyik jelölő szervezet állította. A fentiek alapján az OVB első lépésben azt állapítja meg, hogy a közös egyéni választókerületi jelöltekre, illetve a közös területi listákra az első érvényes fordulóban leadott szavazatok milyen aránya esik. Ezt követően került sor – kizárólag a Ptv. 5. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából – a közös egyéni választókerületi jelölteket, illetve közös területi listákat állító pártok választási eredményének külön-külön történő megállapítására. A közös listára leadott szavazatok – listaállításban részt vevő pártok közötti – megoszlási arányának megállapításánál, figyelemmel a Vjt. 5. § (6) bekezdése első mondatára is, a közös listán szereplő összes jelöltet figyelembe kell venni. A közös jelöltekre, illetve közös listákra leadott szavazatok a közösen jelölő, illetve listát állító pártok és az azokhoz tartozó jelöltek közötti – az első érvényes fordulóra vonatkozó – megoszlási arányának meghatározása a Ve. 95. § (4)

267

bekezdésében foglalt, illetve az ezen állásfoglalás szerinti bejelentés alapján lehetséges. A pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányokat a jelen határozat mellékletét képező jegyzőkönyv tartalmazza. A határozat a Ptv. 5. §-ának (2) bekezdésén, a Ktv. 35. § (3) bekezdésén, a Ve. 34. § (2) bekezdésének h), j) és n) pontján, 95. §-ának (4) bekezdésén, az OVB 2/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalásán, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) bekezdésén, 78. § (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

268

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk. II.37.635/2002/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bányai Gábor Ügyvédi Iroda (1055 Budapest, Magyar u. 3. I/2., ügyintéző: dr. Bányai Gábor ügyvéd) által képviselt dr. B. Zs. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 123/2002. (V.4.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás elbírálása során az alulírott napon meghozta a következő végzést: A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I N D O K O L Á S: Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a választási eredményekre épülő, a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányok megállapításáról a 2/2002.(II.1.) OVB állásfoglalásában adott iránymutatást a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 5. § (2) bekezdése szerint adható állami költségvetési támogatásra fordítható összeg felosztása végett. Az OVB állásfoglalásában a következőket rögzítette: A Ptv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint a párt e törvény rendelkezései szerint állami költségvetési támogatásra jogosult. Az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át – egyenlő arányban – az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1% -át nem szerzi meg. A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 35. §-ának (1)-(3) bekezdései kimondják: „(1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlési Fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a Ptv. rendelkezései szerint a 2002. évben a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek. 269

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a 2002. évi fel nem használt előirányzat – a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő – új elosztására a Kormány kap felhatalmazást. (3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából az OVB legkésőbb az (1) bekezdésben írt határidőt 15 nappal megelőzően közli a Pénzügyminisztériummal a Ptv. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt elosztása arányokat hiteles számításokkal alátámasztva.” A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének m/ pontja szerint az OVB eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény hatáskörébe utal. Ugyanezen bekezdés h/ pontja kimondja: az OVB megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, a j/ pont szerint az OVB megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét. A Ktv. 35. § (3) bekezdésében foglalt hiteles számításokkal alátámasztott elosztási arányok meghatározásához viszont szükség van – kizárólag a Ptv. 5. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából – annak megállapítására, hogy közös jelölés esetén az egyes jelölteket melyik párt állította. A közös lista vonatkozásában a Ve. 95. § (4) bekezdése kötelezővé teszi – a lista állításával egyidejűleg – annak bejelentését, hogy az egyes jelölteket melyik jelölő szervezet állította. A közös egyéni választókerületi jelöltek tekintetében viszont a Ve. ilyen kötelezettséget nem állapít meg. Ez utóbbi körülményre figyelemmel az OVB a Ktv. 35. § (3) bekezdése által meghatározott hatásköri kötelezettségét közös egyéni választókerületi jelöltek állítása esetén csak abban az esetben tudja teljesíteni, ha a közösen jelölő szervezetek – a Ve. 95. § (4) bekezdésében foglaltakkal analóg módon – hivatalos bejelentést tesznek arról, hogy a közös egyéni választókerületi jelölt melyik jelölő szervezethez (párthoz) tartozik. Az OVB a Ve. 95. § (4) bekezdésében foglaltak, valamint – a közös egyéni választókerületi jelölt esetén – az előzőekben meghatározott bejelentés alapján tehet eleget a Ktv. 35. § (3) bekezdésében meghatározott hatásköri kötelezettségének. Ennek alapján az OVB első lépésben azt állapítja meg, hogy a közös egyéni választókerületi jelöltekre, illetve a közös területi listákra az első érvényes fordulóban leadott szavazatok milyen aránya esik. Ezt követően kerül sor – kizárólag a Ptv. 5. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából – a közös egyéni választókerületi jelölteket, illetve közös területi listákat állító pártok választási eredményének külön-külön történő megállapítására. A közös listára leadott szavazatok – listaállításban részt vevő pártok közötti – megoszlási arányának megállapításánál – figyelemmel a Vjt. 5. § (6) bekezdése első mondatára is – a közös listán szereplő összes jelöltet figyelembe kell venni. A közös jelöltekre, illetve a közös listákra leadott szavazatok a közösen jelölő, illetve listát állító pártok és az azokhoz tartozó jelöltek közötti – az első 270

érvényes fordulóra vonatkozó – megoszlási arányának meghatározása a Ve. 95. § (4) bekezdésében foglalt, illetve ezen állásfoglalás szerinti bejelentés alapján lehetséges.” A közös egyéni választókerületi jelöltekre vonatkozóan a pártok az állásfoglalás szerinti bejelentésüket megtették, így megállapítható volt, hogy a közös egyéni választókerületi jelölt melyik jelölő szervezethez tartozik, és a leadott szavazatok milyen arányban jutnak rájuk. A bejelentésekre és ezen állásfoglalásra alapítottan az OVB a 2002. évi május hó 4. napján kelt 123/2002. (V.4:) OVB határozatában a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv szerint („A pártok részére nyújtott állami költségvetési támogatás összegének megállapításához szükséges hivatalos szavazatszámok a 2002. évi országgyűlési képviselőválasztáson”) állapította meg a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányokat. Az OVB határozatát a 2/2002. (II.1.) OVB állásfoglalásnak idézett rendelkezéseinek megismétlésével indokolta, azzal, hogy az elosztási arányokat tartalmazó és a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv a jelölő szervezetektől beszerzett nyilatkozatokon alapul. A kérelmező kifogásában a határozat és a mellékletét képező jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Részletesen indokolt álláspontja szerint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) szabályaiból egyértelműen következik, hogy a Ptv. 5. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában „az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok”-at – a közös jelöltet, listát állító pártok egymás közötti viszonyában – a Vjt. 8. § (7) bekezdésének, valamint a 9. § (3) bekezdésének megfelelő – ennek hiányában egyenlő – arányában kell megállapítani. Az OVB nem a Vjt. alapján állapította meg a Ptv. 5. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából irányadó szavazatszámokat és arányokat, hanem a 2/2002. (II.1.) OVB állásfoglalásban írt törvénysértő módon, ezért a támadott határozat és melléklete jogszabálysértő. A kifogás nem alapos. A kifogás azon alapult és lényege az volt, hogy az OVB állásfoglalása és alkalmazás törvénysértő. A támogatás arányát a Vjt. szerint kellett volna egyenlő arányban megállapítani. A Ve. 34. § (2) bekezdésének a/ pontja szerint az OVB állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes alkalmazása és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az OVB/Választási Bizottság döntéseit a Ve. 29. §-a alapján indokolással ellátott határozatba foglalja. 271

A Ve. 34. § (2) bekezdésének a/ pontja az OVB állásfoglalása elleni jogorvoslati lehetőséget kizárja, következésképp a 2/2002.(II.1.) OVB állásfoglalás sem önállóan, sem pedig az arra alapított határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban közvetetten nem volt vitássá tehető. Ebből következik az is, hogy az OVB határozathozatali, döntési eljárásában a korábbi állásfoglalásától nem térhetett el, azt alkalmaznia kellett. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az OVBnek a pártok jelölő szervezeteinek nyilatkozatán alapuló határozata és a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv nem volt jogszabálysértő és az állásfoglalásban írt szempontoknak mindenben megfelelő. Így nem volt elfogadható az a kérelmező álláspont sem, hogy a közös egyéni választókerületi jelöltekre vonatkozó szavazat-megosztási arány bejelenése hiányában azt egyenlő arányban kellett volna megállapítani. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította. A további jogorvoslatot a Ve. 79. § (2) bekezdése zárja ki. Budapest, 2002. évi május hó 9. napján Bauer Jánosné dr. sk. tanácselnök, Dr. Csiby Attila sk. előadó bíró, Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. Bíró

272