BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK – ENERGIA CONTRACTING A „KÖZÉP-DUNA VIDÉKÉN”
Készítette: Erős Veronika
Budapest, 2006.
Tartalomjegyzék 1
BEVEZETÉS...................................................................................................................... 5
2
AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAPOLITIKÁJA ................................................................ 7
3
MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA ............................................................... 11
4
„KÖZÉP-DUNA VIDÉK” ............................................................................................... 14 4.1 Twin City Liner (menetrendszerinti hajójárat két város között) ............................ ..... 15 4.2 Energia-racionalizálás............................................................................................. ..... 16
5
4.2.1
Szerződési modulok.......................................................................................... 17
4.2.2
Feladatok, beruházási folyamat ........................................................................ 18
ENERGIA-RACIONALIZÁLÁS .................................................................................... 20 5.1 Mi az energia-contracting? ..................................................................................... ..... 20 5.2 Mikor érdemes az energia-contractingot választani? ............................................. ..... 22 5.3 A contracting előnyei.............................................................................................. ..... 23 5.4 Alkalmazási területek ............................................................................................. ..... 24 5.5 Finanszírozási modellek ......................................................................................... ..... 25 5.5.1
Finanszírozás contracting-céggel ..................................................................... 26
5.5.2
Direktfinanszírozás........................................................................................... 26
5.5.3
Finanszírozás beruházási társaság közreműködésével ..................................... 27
5.6 Vonatkozó törvények, adózás, közbeszerzési eljárás ............................................. ..... 28 5.6.1
Vonatkozó törvények........................................................................................ 29
5.6.2
Contracting szerződések adóvonatkozásai ....................................................... 29
5.6.3
Az energia-contractingot érintő közbeszerzési eljárás vonatkozásai ............... 30
5.6.3.1
Értelmező rendelkezések ........................................................................ ..... 30
5.6.3.2
Közbeszerzési eljárás folyamata............................................................. ..... 31
5.6.3.3
„Zöld közbeszerzés!”.............................................................................. ..... 34
5.7 Lehetséges műszaki intézkedések........................................................................... ..... 34 5.8 Megtakarítási-contracting ....................................................................................... ..... 37 5.8.1
Leggyakrabban igénybevett intézkedések a megtakarítási-contracting során:................................................................................................................. 40
5.8.2
Megtakarítás kiszámítása:................................................................................. 40
5.9 Berendezés befektetési-contracting ........................................................................ ..... 41 5.9.1
Berendezés befektetési-contracting a Central Danube segítségével................. 42
5.9.2
Biomassza-contracting ..................................................................................... 43
5.9.2.1
Biomassza............................................................................................... ..... 44
5.9.2.2
A biomassza felhasználásának előnyei................................................... ..... 46
5.9.3 5.9.3.1
Napenergia.............................................................................................. ..... 47
5.9.3.2
A napenergia felhasználásának előnyei.................................................. ..... 48
5.9.4
6
Napenergia-contracting .................................................................................... 47
Geotermikus energia hasznosítása az energia-contracting során ..................... 49
5.9.4.1
Geotermikus energia............................................................................... ..... 50
5.9.4.2
A geotermikus energia előnyei ............................................................... ..... 50
ENERGIA-CONTRACTING A GYAKORLATBAN .................................................... 52 6.1 Egészségügyi szektor.............................................................................................. ..... 52 6.1.1
Petz Aladár Győr-Moson-Sopron Megyei Kórház energia-hatékonysági piaci lehetőségeinek felmérése ......................................................................... 52
6.2 Oktatási szektor ...................................................................................................... ..... 54 6.2.1
Nyugat-Magyarországi Egyetem...................................................................... 54
6.3 Az energia-contracting jövője................................................................................. ..... 56 7
BEFEJEZÉS ..................................................................................................................... 59
IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................... 61 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 63
4
1 BEVEZETÉS Napjainkban, amikor nem múlik el egyetlen híradás sem, hogy ne hallanánk valamilyen extrém természeti katasztrófáról a világban – mely, sajnos egyre többször nálunk, Magyarországon is előfordul – nem engedhetjük meg magunknak, mint átlag polgároknak sem, hogy ne foglalkozzunk azzal a gondolattal, vajon mi okozza mindezeket. Globális felmelegedés, üvegházhatás, fenntartható fejlődés, versenyképesség. Ezek mind olyan fogalmak, melyek eredete egyetlen szóra vezethetőek vissza: ENERGIA. Energia nélkül nincs élet, hisz bármilyen cselekvést is végez az ember, azt csak energiafogyasztással teheti. Tulajdonképpen nem is magára az elemi energiára van szükségünk, hanem annak végső hasznosítására, az energia nyújtotta szolgáltatásokra: hőre, fényre, áramra, stb. Mivel a legnagyobb energiaszükséglettel az emberek rendelkeznek, az iránta mutatott igény a népesség bővülésével egyenes arányban növekszik. Ez önmagában talán még nem adhat okot egy szakdolgozat megírására, viszont az már igen, hogy a rendelkezésre álló energiatartalékaink fordítottan arányosak a fenti igényekkel. A prognózisok szerint a Föld lakossága 2050-re a jelenlegi 6 milliárdról 810 milliárd főre fog szaporodni, s mivel az élet energia befektetés nélkül elképzelhetetlen, felhasználása iránt egyre növekvő kereslet mutatkozik. A Föld lakosságának négyötöde a fejlődő országokban él, ami azt jelenti, hogy a népesség növekedése ott összpontosul, és ezzel együtt az energiaigény jelentős része is náluk jelentkezik. Az előrejelzések szerint a világ primerenergia-szükséglete 50-60%-kal fog nőni a mostani, illetve a következő évtizedben, s ebből kétharmad rész jut a világ fejlődő részére. Energiaszükségletünket továbbra is az erősen környezetszennyező és fogytán lévő fosszilis tüzelőanyagok elégítik ki, mivel a tudomány és a technika ma még nem tud költség-,
és
környezetkímélőbb
megoldást
nyújtani.
A
világ
legfontosabb
energiahordozója az előttünk álló évtizedekben továbbra is a kőolaj marad. A megújuló energiák ugyan egyre nagyobb teret hódítanak, de arányuk az összes energiafelhasználáson belül még mindig alacsony szintűnek mondható. Ennek többek
5
között oka az, hogy nem eléggé versenyképesek, alacsony hatékonyságúak, kis energiasűrűséggel rendelkeznek, költségvonzatuk ezzel szemben viszont magasnak mondható. Egy ország gazdaságát és versenyképességét nagy mértékben befolyásolja az energiagazdagsága, ennek ellenére viszont a versenyképessége folyamatos fenntartása miatt gondoskodnia kell hosszú távon az energiaellátás biztonságáról valamint a környezetkímélő energiatermelés fokozott bevonásáról. Az emberiség fejlődésével együtt jár növekvő energiaéhsége, ami azt jelenti, hogy az emberi szükségletek kielégítésére egyre több termelő folyamatot indít be, egyre több gépre van szüksége, a háztartások is gépi erővel helyettesítik az emberi munkát, amit alátámaszt az a tény, hogy az energiafelhasználás mintegy 25%-a ma már a háztartásokban realizálódik. Dolgozatomat a fentiek figyelembe vételével készítettem el, azt remélve, hogy Ausztriában – az Európai Unión belül a megújuló energiaforrások felhasználásában élen járó energiapolitikával rendelkező államban – már bevált és egyre gyakrabban alkalmazott projektplatform bemutatásával Magyarországon is sikereket érhetünk el, az alternatív energiák felhasználásának terén, mely jelentősen javíthatja hazánk lakosságának életminőségét, hozzájárulhat gazdaságunk további fejlődéséhez, s mindezt környezetünk védelmének maximális figyelembevételével valósíthatjuk meg. A megújuló energiaforrások alkalmazása egyszerre szükségszerű és lehetőség Magyarország részére. Szükségszerű, hogy a XXI. század elején válaszokat találjunk a fosszilis energiahordozók túlzott felhasználására visszavezethető problémákra (pl. klímaváltozás, kőolaj-, földgáz árának emelkedése, stb.). A világ minden országa szembesül ezekkel a kihívásokkal, de különösen fontos ez Magyarország számára, tekintettel a jelentős energiahordozó-importra és az EU tagállamként fennálló kötelezettségeinkre. Elsődleges célom tehát gyakorlati helyem tevékenységének bemutatásán keresztül az energia-racionalizálási (energia-contracting) folyamat ismertetése. Hogy megértsük, miért van szükség a fent említett új metódus importálására, röviden szemléltetem az uniós, illetve magyar energiapolitika helyzetét és az alternatív energiaforrásokra alapozott céljaikat. Igyekszem világos képet alkotni az energia-contracting lényegéről, felhasználási és finanszírozási lehetőségeiről, törvény általi szabályozásáról, valamint a lehetséges és már kivitelezésre került intézkedésekről, utóbbit példával alátámasztva. Végül ejtek pár szót az energia-contracting jövőjéről.
6
2 AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAPOLITIKÁJA A megújuló energiaforrások nevüket is onnan kapták, hogy szinte soha nem merülnek ki. Az emberiség ma belátható jövője időszakára számolhatunk a Nap sugárzásával, az időjárási tényezők változása maga után vonzza a szelek folyamatos kialakulását, így a megújuló energiaforrások között elsőkként számolhatunk a Nap és a szél energiájának felhasználásával, melyek egyik legáltalánosabb és legfontosabb jellemzőjük, hogy nem szennyezik be az emberi környezetet. Ezen energiaféleségek mind nagyobb mérvű felhasználása megoldásul szolgálhat a bevezetőben felvetett problémákra. Az Európai Unió1 felismervén a fosszilis energiahordozók okozta környezeti károk hatásait, választotta a szembenézés politikáját, melyben kiemelten kezeli a versenyképességet, a környezetvédelmet, az ellátásbiztonságot és a fenntartható fejlődést. Az éghajlatváltozás a legfőbb kihívás az emberiség számára, ezért az EU hosszú távú célként tűzte ki maga elé, hogy a globális hőmérséklet az iparosodás előtti korhoz képest két fokkal ne emelkedjen. Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, 2050-re a világnak minimum 15%-kal kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ilyen gáz például a szén-dioxid (CO2), mely a fosszilis tüzelőanyagok, mint például a kőszén, kőolaj, földgáz égésekor keletkezik. Az Európai Unió kulcsfontosságú szerepet tölt be a nemzetközi energiapiacon, mint a legnagyobb importáló és a második legnagyobb felhasználó a világon. Az előrejelzések és a jelenlegi politika ismeretében 2030-ra szükségletének 70%-át import energia fogja kielégíteni, amely már ma is eléri az 50%-ot.2 Eredetileg a Közösség energia politikája két energiaforrásra korlátozódott: szénre (Európai Szén- és Acélközösség – 1951) és atomenergiára (Európai Atomenergia Közösség – 1957). Az 1973-as kőolajválság ellátásnehézségének következménye volt, hogy az Unió rádöbbent sebezhetőségére és kiszolgáltatottságára. Ennek következtében az 1980-as évek energia politikájára már a megújuló energiaforrások fokozottabb bevonása és az energia hatékonyság hangsúlyozása volt jellemző. 1
Rövidítve: EU, Unió Forrás: Európai Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság – A bővítés és az Európai Unió energiapolitikája
2
7
1993-ban indult az ALTENER program első része, mely az alternatív energiák felhasználását támogatta; csupán a kilencvenes évek második felére sikerült elérni a Közösség energiapolitikájának liberalizálását. Az ALTENER I-II programoknak köszönhető, hogy kialakultak mind a gazdasági, mind az adminisztratív feltételek a megújuló energiaforrásokra való átállás megkezdéséhez, melyek ösztönzőleg hatottak az állami és magán beruházásokra egyaránt. 1996-ban a Bizottság kiadta a megújuló energiaforrásokról szóló Zöld Könyvét3, amelyben meghatározta, hogy 2010-re 12%-ra kellene növelni az alternatív energiaforrások arányát az energiatermelésben, ami azzal a pozitív következménnyel is járna, hogy 500.000 új munkahely jöhetne létre az Unió területén. Előnyöket biztosít az EU versenyképességét, fenntartható fejlődését és ellátásbiztonságát illetően; utóbbit úgy éri el, hogy csökkenti az Unió importfüggőségét. Mindehhez persze rengeteg pénzügyi segítségre, K+F lehetőségekre és bizonyos politikák (regionális és mezőgazdasági) intenzívebb fejlesztésére és összehangolására van szükség. A következő lépés 1997-ben a Fehér Könyv4 megjelenése három cél megfogalmazásáról: versenyképesség, ellátásbiztonság, környezetvédelem. Ahhoz, hogy reális legyen a Zöld Könyv 12%-os célkitűzése, csökkenteni kell a CO2 kibocsátást, munkahelyeket kell teremteni, redukálni kell az egyoldalú függést és motiválni a belföldi ipart a rendelkezésünkre álló potenciálok kihasználásával. Az első törvényerejű szabályozás az alternatív energiákat illetően a 2001/77/EK irányelv. Ebben határozták meg először a megújuló energiaforrások fogalmát és konkretizálták a nemzeti célokat, melyek a következők: 2010-re az akkori 6%-ról 12%ra kell növekednie az alternatív energiaforrásokból származó energia arányának, a zöld áramnak5 2010-ig 13,9%-ról 22,1%-ra kell emelkednie, mindemellett tartani kell a kyotoi vállalásokat. A 2002/91/EC irányelv az épületek energia hatékonyságával kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet, mivel ez a szektor fogyasztja az Európai Unió energiafelhasználásának 40%-át. Az irányelv végrehajtásával a fenti mennyiség 22%-át lehetne megtakarítani.
3
Green Paper for a Community Strategy - Energy for the future: renewable sources of energy COM(96)576 4 White Paper for a community strategy and action plan – Energy for the future: renewable sources of energy COM(97)599 5 Környezetbarát villamos energia.
8
A szintén 2002-ben elfogadott 6. környezetvédelmi cselekvési program tíz évre meghatározta az EU-ra vonatkozó környezetvédelmi cselekvési irányokat és négy, sürgős cselekvést igénylő területet (klímaváltozás, természet és biodiverzitás, erőforrásgazdálkodás, környezet és egészség). 2003 augusztusában indult az Intelligens Energia Európának (2003-2006) Program6, amely célja pénzügyileg támogatni a helyi, regionális és nemzeti kezdeményezéseket, a megújuló energiaforrásokat, az energiahatékonyságot és a közlekedést illetően. Négy területet jelöl meg, mint célkitűzéseket, az ipar és a vállalatok hozzáállásának javítása érdekében. Ezek a következők: •
SAVE: energiahatékony infrastruktúra támogatása.
•
ALTENER: az alternatív energiák reklámozása, beruházási támogatások nélkül.
•
STEER: a közlekedés energiahatékonyságának támogatása.
•
COOPENER: a megújuló energiaforrások használatát támogatja a fejlődő országokban.
A kezdetekkor hat ország, Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia tartoztak az Európai Szén- és Acélközösség (1951) alapítói közé, amelyet az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség 1957-es megalakulása követett. Azóta öt sikeres bővítés történt: •
1973-ban Dánia, Írország, és az Egyesült Királyság csatlakoztak az Európai Unióhoz.
•
1981-ben Görögország nyert felvételt a tagállamok közé.
•
1986-ban Spanyolország és Portugália is csatlakoztak.
•
1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország lépett be az EU-ba.
•
2004-ben pedig történelmi bővítést élhettünk át, mivel 10 közép- és keleteurópai illetve mediterrán ország csatlakozhatott az egységesedő Európához: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia.
Az immáron huszonöt tagállammal rendelkező Európai Unió még mindig nem büszkélkedhet saját energiapolitikával, mivel országai közül csak tizenegy rendelkezik erre irányuló deklarált politikával, azonban ezeknek is egy része újrafogalmazást 6
Intelligent Energy for Europe
9
igényel. A különböző érdekek és energetikai körülmények nehezítik meg, hogy mindenkinek megfelelő alapelveket találjanak. Környezetvédelmi téren is van felzárkóznivalónk, mivel környezetünk minősége közvetlenül hat az egészségünkre és az életminőségünkre. A környezeti tényezők által okozott betegségek növekedést mutatnak. Az EU célja, hogy olyan környezetet teremtsen, amely nem ártalmas az egészségre és ezzel együtt fenntartja jelenlegi életminőségünket. Ez a cél azonban még ellentmondásban áll a jelenlegi helyzettel, amelyet egy erős verseny- és kereskedelem centrikus viselkedés jellemez. Az Európai Uniónak mindössze néhány országában vannak tartalékai. Gáz szükségletének körülbelül a fele három országból érkezik: Oroszország, Norvégia, Algéria. A jelenlegi trendeknek megfelelően a következő 25 évben 80%-kal növekedne a gázbehozatal. A globális kereslet az energia iránt növekszik. 2030-ra a világ energia szükséglete és szén-dioxid kibocsátása a számítások szerint 60%-kal fog emelkedni. 1994 óta a globális olajfogyasztás 20%-kal nőtt, míg az olaj világkereslete évi 1,6%-os növekedést mutat. Az elmúlt két évben pedig megduplázódtak az olajárak az Unió piacán. A gazdasági növekedés természetes erőforrásokat fogyaszt, és hulladékot termel. Az Unió célja, hogy az erőforrás-felhasználás környezeti hatásait csökkentse, és kevesebb hulladékot termeljen ugyanolyan mértékű gazdasági növekedés mellett. Ez azt jelenti, hogy több megújuló energiaforrást kell felhasználni (mindaddig, amíg felhasználásuk növekedési üteme fenntartható), a hulladékot nagyobb mértékben kell újrafeldolgozni, és a maradékot hatásosabban kell kezelni. Az energiatakarékosság deklarált közösségi cél, mint ahogy az energia iránti igény csökkentése is. Kétségkívül nagy befolyása van az uniós politikának Magyarországra, valószínű, emiatt is köteleztük el magunkat az energetikában a versenypiac mellett, annak ellenére, hogy a természeti erőforrásokat illetően nem büszkélkedhetünk túl jó adottságokkal. A megújuló energiák közül számottevő biomassza potenciállal rendelkezünk, mely kiaknázását az Európai Unió támogatja is. Ezt, valamint az épületek energetikai normatíváival foglalkozó EU direktívát az energia-racionalizálási modellel kitűnően tudnánk kihasználni, mivel az energiafelhasználás csökkentéséhez nagy mértékben hozzájárulna az épületek energetikájának hatékonyságnövelése.
10
3 MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA7 A rendszerváltás utáni magyar energiapolitika alapja az 1993-ban elfogadott országgyűlési
határozat,
amely
a
biztonságra,
energiahatékonyságra,
energiatakarékosságra és a környezetvédelemre épül. A leghangsúlyosabb szerepet a legfontosabb fogyasztóvédelmi elv, „a legkisebb költség elve” kapta, amelyet a későbbi energetikai törvények is alkalmaztak. Emellett fontos volt a működési feltételek megteremtése, az importtól való függőség csökkentése. 1994-ig kialakult az energetika törvényi szabályozása is, s ezek alkalmassá tették a magyar energetikát az uniós csatlakozásra. Megalakult a Magyar Bányászati Hivatal illetve a Magyar Energia Hivatal, utóbbit azért hívták életre, hogy felügyelje a törvények által szabályozott energia piacokat. A stratégiai jellegű energetikai iparágakban a többségi állami tulajdon volt a meghatározó az önkormányzati és magántulajdon mellett. Annak ellenére, hogy 1995-ben megindultak a privatizációs folyamatok a külföldi tőke beáramlásával Magyarországra, valamint nőtt a hatékonyság, még mindig nem működött megfelelően az energetikai szektor. 1996-ban készítette el az Európai Unió első országvéleményét, amelyben megállapította, hogy a magyarországi célkitűzések megfelelnek az uniós céloknak. Ennek ellenére az 1993-ban elfogadott energiapolitikát mérlegelnünk kellett, ami ahhoz vezetett, hogy a Kormány 1999-ben létrehozta az Energia Központ Kht-t, amely a végrehajtásért felelős és újrafogalmazta Magyarország energiapolitikai céljait: •
Energetikai
biztonság:
eszközei
közé
tartozik
az
energiabeszerzés
diverzifikálása, stratégiai készletezés, a hazai erőforrások kitermelése az igénybevételnek
megfelelően,
valamint
több
megújuló
energiaforrás
alkalmazása, azaz a jelenlegi érték megduplázása 2010-re. •
Fokozatos liberalizáció a főbb energiahordozók piacán: a kőolaj- és kőolajtermék kereskedelmet, földgázt, szénybányászatot és villamos energiát érinti.
7
Forrás: Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ - Energiagondok a világban és nálunk
11
•
Energiatakarékosság és energiahatékonyság: pozitívuma, hogy a legkevésbé hatékony források kiiktathatóvá válnak. Az energiatakarékossági szempont indokolja a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetéseket.
•
Környezetvédelem:
szintén
szoros
összefüggésben
áll
a
megújuló
energiaforrásokkal, mert minél több alternatív energiát használunk, annál kevésbé szennyezzük a környezetet, lévén, hogy a megújuló energiaforrásoknak egyáltalán nincs vagy csak alig van környezetkárosító hatásuk. •
Kötelező nyilvánosság: nagyon fontos szerepet játszik a környezettudatos nevelés kialakításában.
•
Jogi és intézményi környezet: enélkül szintén nem biztosítható a megfelelő környezet a közös energiapolitikának illetve új lehetőségeknek a megújuló energiaforrások terén.
Jelenleg, 2006-ban sajnos még mindig ott tartunk, hogy sem Magyarországnak, sem pedig az Európai Uniónak nincs kidolgozott stratégiája az energiaügyekben. Energiapolitikai egységességről nem beszélhetünk, inkább csak zűrzavarról. Sürgős intézkedésekre van szükség, mivel a nyugat-európai követelményeknek nem csak energetikai, de környezetvédelmi szempontból is meg kell felelnünk. Egy energiaforrásokban szegény ország, mint Magyarország esetében rendkívül fontos, hogy időben felfigyeljen a kínálkozó új lehetőségekre. Sokan kizárólag a megújuló energiafajtákon alapuló energiagazdálkodásban látják a megoldást, míg mások nem tekintik elegendőnek és gazdaságosnak ezeket, és inkább pártolják a széndioxid mentes, ám veszélyes energiaforrást, a nukleáris energiát. Az alternatív energiaforrások leginkább lokális megoldások következtében fejlődhetnek, mivel a jelenlegi gazdasági és szociális rendszer még mindig a hagyományos energiaforrásokon és a villamos energián alapul. Az adminisztrációs és környezetvédelmi akadályok elhárítása jelentős költségmérsékléssel járna az alternatív energiaforrások alkalmazását illetően. A jelenlegi tényállások szerint úgy tűnik, hogy a megújuló energiaforrások jelentik a jövőt, így ahhoz, hogy országunk versenyképesebbé, dinamikusabban fejlődővé, tisztábbá váljon finanszíroznunk kell a kezdőberuházásokat a fejlődés elindításához. A
12
kezdőberuházások előteremtéséhez pedig az egyik legjobb megoldás a Central Danube Region Marketing & Development GmbH által terjesztett energia-contracting8.
8
Energia-contracting: vagy rövidítve: contracting egy olyan szerződéses modell, amely épületgépészeti rendszerek modernizálását teszi lehetővé saját tőke bevonása nélkül.
13
4 „KÖZÉP-DUNA VIDÉK” A Central Danube Region Marketing & Development GmbH9 alapítói a Wien Holding, Bécs város önkormányzatát képviselve, illetve a Raiffeisenlandesbank AlsóAusztria – Bécs azzal a céllal hozták létre a céget 2003-ban, hogy közlekedési- és közintézményi infrastruktúra fejlesztési projekteket indítsanak be és bonyolítsanak le a Közép-Duna vidéken. Érdekeltségének legfontosabb területe a Bécs-Pozsony tengely, és emellett üzleti tevékenységeket folytat Kelet-Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon. A Duna vonala a vállalat üzletterületét meghatározó szimbólum. Ez azt jelenti, hogy partnereit és megrendelőit ebből az üzleti magból kiindulva követi minden olyan területre, ahol gazdasági lehetőségeket vél felfedezni. Üzleti érdekeltségeit és azok kiterjedését leginkább a Duna és a hozzá kapcsolódó mellékfolyók szemléltetik. Európa egyetlen nyugat-kelet irányú folyója így a régiót egy politikai határoktól mentes, gazdasági- és kultúrövezetként, közösségi térként határozza meg.
10
9
Továbbiakban: Central Danube, CDR, CD Forrás: www.centraldanube.at
10
14
A Central Danube Marketing & Development GmbH jelentős know-how és tudásmenedzsment képességeire alapozva üzletszerző- és fejlesztési tevékenységeket folytat. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok állami szerveinek, intézményeinek igényeit vizsgálja, ezeknek megfelelő projekteket készít, értékeli azokat megvalósíthatósági, finanszírozási és kivitelezhetőségi szempontokból. Harmonikus és gyümölcsöző együttműködést tud elérni a profitorientált privát érdekeltek és a közösségi érdekeket szolgáló közintézmények között, amelyek céljaikat saját erőből nem tudnák megvalósítani. A cég marketing és fejlesztés jellege abból adódik, hogy fel tudja ismerni a politikai és gazdasági trendeket, illetve szoros kapcsolatot ápol a tudományos közösségekkel és kutatóközpontokkal. Jelentős EU-forrásokhoz jut mind projekt partnerként, mind pedig pályázóként, továbbá intenzív lobbitevékenységet is folytat annak érdekében, hogy időben és aktívan bevonja az állami szerveket a projektek lebonyolításába politikai támogatást is remélve. Jelentős hangsúlyt kapnak a köz- és magánszféra társulási (Public-Private-Partnership – PPP)11 projektek. Ilyen esetekben tiszteletdíjakból, jutalékokból, menedzseri díjakból, speciális esetekben pedig projekt részvételi- és forgalmi jutalékokból finanszírozza saját működését. A cég tulajdonosai az alapításkor egy-egy addigi tevékenységükhöz is közel álló üzleti területet jelöltek meg: közlekedési- és közintézményi infrastruktúrák címmel.
4.1 Twin City Liner (menetrendszerinti hajójárat két város között) A Bécs-Pozsony-Brünn Közép-Duna vidéken rengeteg fontos közlekedési csomópont található, mivel az „új Európa” sok vízi, közúti, vasúti és légi útvonala itt találkozik.
Az
egyre
erősödő
mobilizáció
megkívánja
a
már
meglévő
összeköttetésekhez, szállítási- és logisztikai rendszerekhez kapcsolódó, gazdaságilag is indokolt beruházásokat, amely azt jelenti, hogy a régi hálózatok modernizálásra szorulnak és további újak kiépítésére van igény. A Central Danube ezen üzleti területhez tartozó, jelenleg meghatározó projektje a Twin City Liner, amely Bécs város központjából Pozsony város központjába minden 11
„PPP”: közösségi szinten hivatalosan még nincs definiálva, ezért általában olyan konstrukciót jelent, amelyben a közszféra és az üzleti világ szereplői valamely infrastrukturális beruházás megvalósításában hosszú távon együttműködnek.
15
nemű fennakadás nélkül teszi lehetővé a gyors eljutást a Dunán. A 2006 nyarától rendszeresen közlekedő gyors katamarán projektötlete, amely új színt hozott az osztrák hajózás történelmébe, a Central Danube-nak köszönhető.
4.2 Energia-racionalizálás Külön fejezetet, azaz diplomamunkám nagyobb részét a másik üzleti terület ismertetésének – közintézményi infrastruktúra, energia-racionalizálás – szentelem. Az energia-racionalizálást (energia-contracting) regionális infrastruktúra-fejlesztési beruházásokban alkalmazza a cég, azért, hogy az emberek életminőségét, mobilitását javítsa és hozzájáruljon egy tisztább környezet kialakulásához. A projektek jellegüket tekintve nagyon sokrétűek lehetnek: középületek, közvilágítás, szabadidő-, és turisztikai központok, áramszolgáltató, energiaellátó, vízszolgáltató és csatornázási intézmények modernizálása,
hulladék-
és
környezetgazdálkodás,
lakásminőség
javítás,
e-
governmenting12, stb. Ahogy azonban a felsorolásból is kiderül, nem kizárólagosan, de leginkább olyan területeken vesz részt a Central Danube, ahol állami szerepvállalás szükséges. Az energia-racionalizálási folyamat során a cég nem, mint kivitelezési fővállalkozó, hanem mint semleges tanácsadó elkészíti a megrendelőnek az energiaracionalizálási tervet, segít kiválasztani a legmegfelelőbb fővállalkozót és a legoptimálisabb finanszírozási modellt. Mindezt a megrendelő saját pénzügyi forrásainak bevonása nélkül, úgy, hogy a kivitelezési fővállalkozó szerződésben garantálja az energiamegtakarítás mértékét és az általa befektetett költségek csak és kizárólag a megtakarításból kerülhetnek visszafinanszírozásra. Mind a magán, mind pedig az állami megrendelőnek egyaránt fontos, hogy a céloknak és a kitűzött energia-racionalizálási feladatok elvégzéséhez a megfelelő fővállalkozót találja meg. Nem minden ajánlattevő ért az összes épületszegmenshez, ezért amíg egy beruházásra az egyik fővállalkozó azt mondja, hogy nem éri meg neki az épület kedvezőtlen mérete miatt, addig egy másik szívesen tesz rá ajánlatot. Néha pedig csupán nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal az ajánlattevők. Ezeket a kritériumokat figyelembe kell venni a beruházás elkészítésénél, a megbízottal szemben
12
Elektronikus közigazgatás
16
támasztott követelményekkel kapcsolatban és a megfelelő fővállalkozó kiválasztásához szükséges eljárás meghatározásánál. Ebben a Central Danube az egyik legmegfelelőbb partner, mivel kitűnő szakmai háttérrel, hatalmas kapcsolatrendszerrel rendelkezik az energia-racionalizálási projektek lebonyolításához az épületek felmérésétől, az ötlet kidolgozásán át, a contractor13 kiválasztásáig. Fontos megemlíteni, hogy a projekt sikeres lebonyolítása, akkor valósulhat
meg,
ha
a
megrendelő
a
kivitelezési
fővállalkozóval
szoros
együttműködésben dolgozik, jelen esetben a CD közreműködésével, és mindegyikőjük első számú célja minél több energia zöld gondolatok figyelembevételével való megtakarítása.
4.2.1 Szerződési modulok A cég háromféle szerződési modult kínál megrendelőinek:
„Harmadik fél“ finanszírozás (Bank)
•
„Kevert“ finanszírozás (Bank & Megrendelő)
Saját finanszírozás (Megrendelő)
Kimondottan a contractingre jellemző a „Harmadik fél” finanszírozás, mivel egy bank bevonásával egy harmadik fél finanszírozza a megrendelő által kért és a fővállalkozó által beépítésre kerülő berendezést. Tehát a nyertes kivitelezési fővállalkozó kölcsönt vesz fel egy banknál, amelyből finanszírozza a beruházást annak összes költségével együtt, bevételét pedig a megvalósult megtakarítás fedezi a futamidő végéig. A szerződés lejártával a megtakarítás 100%-osan a megrendelőnél jelentkezik.
13
Kivitelezési fővállalkozó, fővállalkozó
17
•
„Kevert” finanszírozás akkor jöhet szóba, ha a megrendelő rendelkezik valamennyi önerővel, melyet a megtakarítást eredményező invesztíción kívül, más pótlólagos beruházásra kíván fordítani, így csak a hiányzó összeget szeretné a contracting szabályai szerint előteremteni.
•
Amennyiben a megrendelőnek elegendő tőke áll rendelkezésére az energiaracionalizáláshoz, a harmadik fél kihagyása nélkül is megvalósulhat a beruházás. Ekkor a megrendelő kifizeti a berendezéseket és azonnal élvezi a megtakarítás előnyeit. A fővállalkozó biztosítékot nyújt a megtakarítás elérésére, ha az nem valósul meg, büntetést fizet.
Mindegyik szerződési variáció esetében a kivitelezési fővállalkozó a futamidő tejes hosszára 100%-os pénzügyi és műszaki garanciát vállal.
4.2.2 Feladatok, beruházási folyamat A CDR segít a megrendelőnek az energia-racionalizálási szerződéskötésben, az objektum kiválasztásában, az energia megtakarítás felmérésében és a megfelelő koncepció kidolgozásában. Mivel folyamatosan szemmel kíséri a contracting témában felhasználható EU pályázatokat, megfelelő esetében átvállalja a lebonyolítási folyamatot. A közbeszerzési eljárás során elbírálja a megrendelőnek legalkalmasabb energia-racionalizálási ajánlatot, végül kidolgozza a finanszírozási és támogatási megoldásokat. 1. Miután a jövendőbeli megrendelő felkeresi a céget, illetve fordítva, az energiaracionalizálás, mint fogalom ismertetése után ingyenes nyers energetikai felmérést és potenciálbecslést végeznek a Central Danube szakemberei a szóba jöhető objektumoknál. 2. Abban az esetben, ha a megvalósítás gazdaságosnak ígérkezik, a megrendelő és a CD megköti az energia-racionalizálási tervezési szerződést. 3. A részletes energetikai átvilágítás során a cég műszaki szakemberei felállítják az energiahatékonysági koncepciót, és a projektfelelős elkészíti a pályázati anyagot. Ebben rögzítésre kerül az energia-, költségmegtakarítás mértéke, a beruházás futamideje, a megvalósítandó műszaki intézkedések és ezek finanszírozása,
18
szóba jöhető európai uniós pályázati lehetőségek, valamint a közbeszerzési eljárás módja. 4. Az egyre sürgetőbb környezetszennyezési probléma megoldására az Európai Unió növekvő szerepvállalással igyekszik támogatni az erre irányuló fejlesztéseket, így ha az adott beruházáshoz kapcsolódóan létezik pályázati lehetőség, mindenképpen ennek kalkulálásával kerül kiírásra az energiaracionalizálási beruházás. 5. A Central Danube a közbeszerzési eljárás során kiválasztja annak formáját, pontosan meghatározza a kiíró személyét, felméri a lehetséges ajánlattevők körét, meghatározza a nyertes ajánlat kiválasztásához szükséges kritériumokat, a kiíróval
történő
folyamatos
egyeztetés
mellett
elkészíti
a
pályázati
dokumentációt, benyújtja azt a Közbeszerzési Tanácshoz, a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően konzultációkat tart, megválaszolja a pályázók kérdéseit, ügyel a határidők betartására, lebonyolítja az ajánlatbontási procedúrát, kiértékeli a pályázatokat, amennyiben szükséges és az eljárás fajtája engedi, tárgyalásokat tart, végül előkészíti és megköti a nyertes kivitelezési fővállalkozóval a szerződést. 6. Az optimalizálási munkálatok során a cég építési felügyeletet gyakorol, majd a berendezések beépítését követően ellenőrzi, hogy ténylegesen a szerződésben meghatározott energiamennyiség kerüljön megtakarításra. 7. A Central Danube minden esetben honorárium, jutalék, közvetítői tiszteletdíj ellenében nyújtja szellemi termékére épülő szolgáltatásait. Az Európai Unió legutóbbi bővítése óta még több lehetőség van az energiaracionalizálási (contracting) piac növekedésére, amelyhez Közép-, és Kelet-Európa hatalmas potenciállal járulhat hozzá, amennyiben a régió országai – köztük Magyarország – engedik megújuló energiaforrásaikat kiaknázni és végre hasznosítani. Ezt a Nyugat-Európában és Ausztriában is már 12 éve sikeresen működő modellt szeretné a Central Danube hazánkba is bevezetni, hogy eddigi helytelen felhasználói szokásaink, valamint nem gazdaságosan és környezet kímélően működő energetikai rendszereink pozitív irányú változást vehessenek.
19
5 ENERGIA-RACIONALIZÁLÁS A fejezet célja bemutatni az energia-racionalizálást egy Magyarországon még új módszerrel, a contractinggel, amely nem csak energia-, és költségtakarékos, hanem magához az energia-előállításhoz a lehetőségekhez mérten minél több megújuló energiaforrást használ, és ezáltal kíméli a környezetet. Az ismertetés során meghatározom a contracting fogalmát, fajtáit, alkalmazási és finanszírozási lehetőségeit, a vonatkozó törvényeket és a lebonyolítás menetét.
5.1 Mi az energia-contracting? Az energia-contracting egy szerződéses megállapodási modell energiával kapcsolatos szolgáltatások harmadik fél általi finanszírozására, amely egyidejűleg teszi lehetővé az energia-, és költségmegtakarítást, illetve épületek, energetikai berendezések fenntartását, állapotuk javítását és a jelenlegi legmagasabb műszaki szintre emelését. Ezek kiterjedhetnek az energia ellátástól egészen a széles körű megtakarítási intézkedésekig. A szerződés az épülettulajdonos (magán vagy állami) és egy külső szolgáltató, a kivitelezési fővállalkozó között jön létre.
A BERENDEZÉS OPTIMALIZÁLÁSHOZ SZÜKSÉGES TŐKE
KWH
60.000
ENERGIAMEGTAKARÍTÁS
50.000 40.000 30.000 20.000 10.000
ENERGIAFELHASZNÁLÁS 0
1
2
3
4
5 Hónap
CONTRACTING-BERENDEZÉS ÜZEMBEVÉTELE
20
Alapvetően két fő energia-racionalizálási formát különböztetünk meg: •
Megtakarítási-contracting
alkalmazásakor
olyan
intézkedések
kerülnek
végrehajtásra, amelyek által épületek vagy berendezések energia hatékonysági szempontból javulnak és a megtakarított energia összege szolgál a fővállalkozó által alkalmazott intézkedések és energiamenedzsment költségeinek fedezésére. Ezért fontos, hogy mind a műszaki, mind pedig a pénzügyi kockázatot a contractor viselje, mert csak azt a bevételt kapja, amit megtakarít. •
Berendezés befektetési-contracting esetében az energia ellátás áll az előtérben. Egy fővállalkozó hosszú lejáratú szerződés keretein belül létesít, vagy átvállal és üzemeltet egy új, vagy már létező energiatermelő berendezést hasznos energia14 szolgáltatás
céljából.
Ezt
a
fajta
energia-racionalizálási
formát
már
Magyarországon is alkalmazzuk, szolgáltató-contractingként is ismert. Hátránya, hogy az invesztáció nem energia-megtakarításból térül meg, hanem az eladott energia árából.
Contracting
Megtakarítási-contracting -
Berendezés befektetési-contracting
Befektetés a fővállalkozó részéről Visszafizetés a megvalósult energiamegtakarításból Futamidő 7-12 év
-
Befektetés a fővállalkozó részéről Visszafizetés az energia értékesítésbő Futamidő 20-25 év
Mindkét esetben egy harmadik fél lép a színre, aki befektet az energetikai intézkedésekbe vagy berendezésekbe, megtervezi, finanszírozza és beépíti, illetve üzemelteti azokat. A fenti két variációt a visszafizetés módja, a végrehajtott intézkedések jellege és a fővállalkozó által vállalt, a szerződésben szereplő garanciák különböztetik meg.
14
Ténylegesen hasznosuló energia
21
A gyakorlatban sokféle energia-contracting alakult ki, megkülönböztetésként szolgálhat a beruházás fajtája, illetve a beépítendő technológia. A beruházás tulajdonosa, teljesítménypotenciál, a visszafinanszírozás formája, a contractor (fővállalkozó) és a megrendelő is meghatározhat egy energia-racionalizálási típust. Contractinggal foglalkozhatnak erre szakosodott vállalatok, energia ellátásért felelős,
berendezés
gyártó,
épületgépész,
továbbá
szabályozástechnikai
és
épületüzemeltető cégek.
5.2 Mikor érdemes az energia-contractingot választani? Az energiaracionalizálás majdnem minden épületszegmensben felhasználható, ahol műszakilag és gazdaságilag feltárható energiapotenciál áll rendelkezésre. Még az újonnan épült objektumoknál, illetve azon épületeknél is, ahol a közelmúltban felújítást végeztek, gyakran van lehetőség energia megtakarításra, különösen akkor, ha ez eddig emberi erőforrás, valamint tudás, de főként anyagi fedezet hiányában nem volt lehetséges. A következő esetekben magától értetődik az energia racionalizálás használata: •
Energetikai szempontból felújításra szorul egy épület, amikor például a nyílászárók nem jól zárnak, a világítás nem gazdaságos, a fűtőberendezés elavult és nem rendelkezik modern szabályozással, valamint amikor nem megfelelő a hőszigetelés, stb.
•
Az energiaköltségek nagyon magasak, illetve folyamatosan nőnek. Amikor az energiára fordított összeg aránytalanul nagy eltérést mutat más hasonló célra igénybevett épületeknél és/vagy ezek kisebb javítási intézkedések hatására sem csökkennek folyamatosan, érdemes elgondolkodni egy mindenre kiterjedő felújításon.
•
A megtakarítási-potenciál rendelkezésre áll, de túl kicsi egy energiaracionalizálási beruházáshoz. A projekt során a megtakarítási intézkedésekre fordított összeg mellett úgynevezett, a szerződéskötéssel kapcsolatos tranzakciós költségek is felmerülnek. Minél nagyobb volumenű a beruházás, ez annál kisebb részét képezi az extra költségeknek. Segítségül szolgál az éves energiaköltség értéke, amely projektenként legalább 50 millió forintot tesz ki. Sok fővállalkozó
22
ettől teszi függővé a felújítási költségeket. Amennyiben egy objektumnál nincs meg ez az elegendő gazdasági megtakarítási-potenciál, lehetőség van több objektummal összevonva megpályáztatni („pooling”) és így egy minimum beruházási nagyságot elérni. Az ilyen objektumok más épületekkel illetve berendezésekkel kereszt-finanszírozhatóak. •
Az egyéni rezsiköltségek csökkentéséhez nem áll rendelkezésre elegendő személy, idő és/vagy pénzügyi erőforrás.
•
Ha sürgős felújítási szándék áll fenn, az energia-contracting megoldás lehet a problémára, így előteremthetőek a megfelelő beruházási hiányok.
5.3 A contracting előnyei •
Épülettulajdonosoknak: o Saját költségvetés megterhelése nélkül, a fővállalkozó finanszírozásával lehetséges az intézkedések igénybevétele, így a rendelkezésre álló tőke másként használható fel. o Hosszútávú költségcsökkenés tapasztalható az épületek üzemeltetésénél. o Jobb likviditás. o Szerződésben garantált megtakarítás és/vagy az energiaköltségek felső határának garantálása. o Kockázatkihelyezés: a fővállalkozó felelősséget vállal a berendezések műszaki illetve gazdasági biztosságáért. o Széles körű, speciális tudás, szakszerű tervezés és megvalósítás egy kézből, valamint a műszaki lehetőségek teljes mértékű kiaknázása. o Kapcsolattartó és szerződéspartner az egész beruházás ideje alatt, a megbízónak kedvezve lényeges szervezéssel kapcsolatos költségmérséklő tulajdonsággal bír. o A megbízó mentesül a szervezési feladatok alól. o Saját, lényegi feladatokra való koncentrálás lehetősége. o Növekvő felhasználói kényelem. o Épületek
és
berendezések
értékfenntartása,
-növelése
viszonteladói érték). o Tartós kapcsolat az értékes megújuló energiaforrásokkal.
23
(magasabb
•
A környezet számára: o Kevesebb éghajlatváltozást okozó anyag termelődik. o A klasszikus károsanyag-kibocsátás helyileg csökken.
•
Közigazgatási és politikai döntéshozóknak: o Környezetvédelemmel kapcsolatos célok elérése ( pl. kyotoi célok ). o Hosszú távon kevesebb adó. o Pozitív és környezettudatos imázs kialakítása. o A helyi gazdaságokkal való együttműködés következtében növekvő kapcsolatrendszer.
•
Épülethasználók, lakók számára: o Kellemesebb fényviszonyok, valamint jobb hőmérsékleti és szellőzési viszonyok. o Felhasználóbarát berendezések. o Hosszú távú, alacsony energiaköltségek.
5.4 Alkalmazási területek Az objektumok jellegét tekintve, olyan épületek és berendezések jöhetnek szóba, amelyek műszaki, energetikai vagy építészeti szempontból felújításra szorulnak. A contracting széles körben alkalmazható, leginkább nagy épületegyüttesek esetében, mint állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő iskolák, uszodák, városháza, az ipart és szolgáltatást illetően szállodaiparban, kereskedelemben, bankszektorban, stb., valamint lakásépítő szövetkezeteknél és ingatlantulajdonosoknál. •
Állami és önkormányzati kézben lévő épületek, tulajdonok: o község-, és városháza; o napközi otthonok, óvodák, iskolák, egyetemek; o kórházak; o idősgondozó intézetek; o egyesületi épületek (pl. Vöröskereszt, tűzoltóságok, honvédség); o rendezvény termek (pl. művelődési központok, több célra felhasználható csarnokok); o színházak;
24
o történelmi épületek15; o uszodák (fedett és szabadtéri), sportcentrumok; o víztisztító, vízmű, hőerőmű telepek; o temetők; o közvilágítás; •
Magánszféra o turizmus (hotelek, ifjúsági szállók és –sportcentrumok); o vendéglátás; o kereskedelem (bevásárló-központok, irodaházak, stb.); o bank és biztosítás (központok és fiókok).
5.5 Finanszírozási modellek Az energia-racionalizálási projektek beruházásához szükséges pénzmennyiséget, amelyet elvileg egy harmadik fél finanszíroz, a fővállalkozó teremti elő. A befektetési összeg a megtakarítási-contracting esetében a megtakarított energiaköltségből térül meg, míg a berendezés befektetési-contractingnál az értékesített energiamennyiség alapján kerül meghatározásra. A leggyakoribb finanszírozási forma a hitel, de lízing, valamint nagyobb volumenű beruházásoknál részvény finanszírozás is lehetséges. A pénzügyi támogatás kiválasztásának módját különböző kritériumok szabhatják meg, mint például megrendelő akarata, adó-, és polgárjog előírásai. Felvetődhet a kérdés, hogy a szerződésben álló felek közül ki és milyen módon számolja el a beépítésre került berendezéseket. Abban az esetben, amennyiben egy bank a külső finanszírozó, a beruházás volumene nagy jelentőséggel bír a hitelfelvételnél, ugyanis egy kisebb méretű projekt lebonyolításához általában a bank sem tud jó hitelfeltételeket nyújtani, nem úgy, mint egy nagyobbhoz – esetleg összevont („pooling”16) kiíráshoz – mivel az kifizetődőbb. Ahhoz, hogy a hitelintézet pozitív döntést hozzon a hitelkérelmet illetően, a contracting szerződésben biztosítani kell a bankot a minél kisebb kockázatról. Így a szerződésben 15
Bár a történelmi szempontból fontos épületek a műemlékvédelem miatt nem adnak teljesen szabad kezet a fővállalkozónak, mégis jelentős energia-megtakarítási potenciállal rendelkeznek, továbbá a látogatók is igénylik a világos, meleg helyiségeket. Múzeumok, kastélyok, templomok, gyógyfürdők általában kitűnően megfeleltet kapnak a contracting alkalmassági teszten. 16 Pooling: amennyiben a kiírásra kerülő objektum energia-, illetve költségmegtakarítása nem tűnik gazdaságosnak, lehetőség van más, hasonló tulajdonságú épületekkel összevonva megpályáztatni.
25
rögzítésre kerülő energia-megtakarítási potenciál befolyással van a hitelintézetre, mivel az szolgál majd a jövőbeli finanszírozás fedezetéül.
5.5.1 Finanszírozás contracting-céggel Ez a klasszikus finanszírozási forma, amikor a fővállalkozó felvállal minden, a beruházáshoz szükséges feladatot, beleértve a finanszírozást is. A beruházáshoz szükséges pénzösszeg előteremtése, azaz hitelfelvétel, is az ő feladata, ugyanúgy, mint a visszafizetés. A hitelintézet tehát a fővállalkozóval áll szerződéses kapcsolatban, nem pedig a megrendelővel. Például, egy kereskedelmi cég contracting-szerződést köt egy fővállalkozóval három vásárcsarnok energia optimalizálására és felújítására, amely szerződés valamennyi teljesítési feltételt (beruházási intézkedések, garantált megtakarítás, contracting-díj, stb.) rögzít. (A) Ezzel egyidejűleg a fővállalkozó egy hitelintézettel (lízing cég, bank) is szerződést köt a beruházáshoz szükséges összköltségekről (intézkedések és a fővállalkozó költségei). (B) Így a kivitelezési fővállalkozó a megrendelő által fizetett contracting-díjból kapja a munkadíját, illetve fizeti a lízing-, vagy hitelintézetnek a törlesztést.
Megrendelő
Contracting -díj Hitel
B
Finanszírozó intézet
A
Szolgáltatás és teljesítés
Fővállalkozó
Hitel(Lízing-)díj
5.5.2 Direktfinanszírozás A beruházásokat egy közvetlen, a hitelintézet és a contracting-megrendelő között megkötött lízing-, vagy hitelszerződés alapján is el lehet indítani, így a fővállalkozónak 26
nem kell a pénzügyi eszközök előteremtésével foglalkoznia. Mindössze biztosítania kell a lízingtársaságot vagy a bankot a visszafizetés lehető legnagyobb valószínűségéről, abban az esetben is, ha végül nem éri el a kívánt megtakarítási potenciált. Így például egy önkormányzat contracting-garancia szerződést tud kötni a fővállalkozóval, amelyben rögzítik az összes beruházási kritériumot (intézkedések, garantált megtakarítás, stb.). (A) Valamint egy lízingtársasággal, illetve bankkal egy a finanszírozásra irányuló szerződéses kapcsolatot hoz létre (B) olyan intézkedésekre, mint energiaszolgáltatás és teljesítés, amelyekről a fővállalkozó a contracting-garancia szerződésben az önkormányzattal is megállapodott. Az intézkedések visszafizetése (ebben az esetben megegyezik a contracting-díjjal) az önkormányzattól történik a finanszírozó intézetnek.
Megrendelő Contracting -díj
A Hitel
Szolgáltatás és teljesítés
B
Finanszírozó intézet
Fővállalkozó Fővállalkozó honoráriuma és az általa beinvesztált összeg
5.5.3 Finanszírozás beruházási társaság közreműködésével A finanszírozó intézet és/vagy a fővállalkozó beruházási társaságot hoz létre. Tulajdonképpen
ez
a
szervezet
fogja
megkötni
a
contracting-szerződést
a
megrendelővel, és intézni a beruházáshoz szükséges szolgáltatásokat, valamint a finanszírozást. A beruházási társaság köti ezután a szerződéseket a kivitelezési fővállalkozóval és a hitelintézettel, amelyekben meghatározzák a contracting-szerződés pontjait. Ez a modell különösen olyan projektek létrehozásánál alkalmazható, amikor több különböző üzleti/műszaki területért felelős vállalkozó/alvállalkozó vesz részt a kivitelezésben. A megbízónak ilyen esetekben azért előnyös ez a megoldás, mert csak egy szerződést kell kötnie, illetve egy személlyel tartja a kapcsolatot.
27
Ehhez a modellhez a berendezés befektetési-contracting területéről tudok példát hozni, amikor egy lakásépítő szövetkezet köt szerződést a beruházási társasággal, biomasszával működő fűtőberendezés beépítésére. Ebben az esetben a megbízott felelős a hőszolgáltatásért, míg a megbízó ennek fogadásáért. A beruházási társaság átvállal olyan feladatokat, mint karbantartás, szerviz, helyreállítás, tüzelőanyagról való gondoskodás, elszámolás, stb., de a megbízó kívánsága szerint ettől több vagy kevesebb tevékenységet is elláthat. Ezekért a szolgáltatásokért a beruházási társaság alapdíjat, és a felhasznált energia árát számítja fel.
Megrendelő Szolgáltatás ellenértéke
Szolgáltatás
Beruházási társaság
Hiteldíj
Alapdíj és energiaár
Fővállalkozó honoráriuma és az általa beinvesztált összeg
Hitel
Finanszírozó intézet
Fővállalkozó
5.6 Vonatkozó törvények, adózás, közbeszerzési eljárás A finanszírozási lehetőségek végig gondolásán kívül a megrendelőnek, beruházónak számolnia kell az adott ország energia-racionalizálást érintő előírásaival, mint például a vonatkozó törvényekkel, az adózási kérdésekkel, illetve amennyiben közbeszerzés során dől el a kivitelezési fővállalkozó személye, az eljárás lépéseivel is érdemes tisztában lennie.
28
5.6.1 Vonatkozó törvények Egy Magyarországon beruházásra kerülő contracting-projekt kivitelezéséhez figyelembe kell venni a magyar jogszabályokat, így a következő törvények vonatkozó előírásait: •
2001. évi CX. törvény a villamos energiáról;
•
2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról;
•
2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról;
•
1995. évi XL. törvény a közbeszerzésekről, a módosításról szóló 1999. évi LX. törvénnyel egységes szerkezetben;
•
2003. évi CXXIX. törvény, a közbeszerzésekről;
•
2006. évi LXI. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (ÁFA).
5.6.2 Contracting szerződések adóvonatkozásai Mivel az energia-racionalizálás megvalósíthatósága széles skálán mozog, különböző szerződésszabályozások és adóelőírások vonatkoznak a különböző beruházásokra. Az adókérdések megválaszolása gazdasági szempontból az egyes üzletek valódi gazdasági tartalma alapján lehetséges, azaz minden contracting ügylet másképp értékelhető. Hozadéki adó szempontjából felmerülhet a kérdés, hogy a megtakarításra kerülő energia, mint gazdasági jószág, a megrendelőnél vagy a fővállalkozónál jelentkezik-e ráfordításként. Azokban a kérdésekben, hogy mikor, mennyit és kinek kell adót fizetnie, mindig az aktuális beruházás a mérvadó, valamint ennek jogi szabályozása. Ezért kell a contracting szerződésnek a műszaki tartalom mellett az adóvonatkozásokra is kiterjednie és azokat meghatároznia.
29
5.6.3 Az energia-contractingot érintő közbeszerzési eljárás vonatkozásai Amennyiben a contracting-projekt megrendelője az állam vagy önkormányzat, közbeszerzési eljárás során, annak szabályai szerint választják ki a nyertes kivitelezőt. Mivel nem csak magán, hanem inkább több közintézményi infrastruktúra fejlesztésre használják az energia-racionalizálást, érdemes tisztában lenni a közbeszerzési eljárás folyamatával. Jelen szakdolgozat keretei nem adnak lehetőséget a teljes közbeszerzési törvény értelmezésére, ezért csak a legfontosabb lépésekkel és a témát érintő részekkel kívánok foglalkozni.
5.6.3.1 Értelmező rendelkezések A törvény ezen fejezete meghatározza a legfontosabb alapfogalmakat, mint például ajánlattevő, alvállalkozó, közbeszerzési eljárás előkészítése, közbeszerzési műszaki leírás, részvételre jelentkező, tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd, stb. Maga a közbeszerzési eljárás lehet nyílt, meghívásos, gyorsított meghívásos, tárgyalásos, gyorsított tárgyalásos vagy versenypárbeszéd, contracting esetében azonban a két leggyakoribb forma a nyílt, illetve tárgyalásos eljárás. A nyílt és meghívásos eljárásban az ajánlatkérőnek igazodnia kell a felhívásban és a dokumentációban leírtakhoz, míg az ajánlattevőnek saját ajánlatához. Ezekben az eljárási formákban nem lehet tárgyalni, valamint az eljárás formáját nem lehet megváltoztatni. Amennyiben a megindított eljárás eredménytelenül végződik, az ajánlatkérő egyes eljárási formák szabályozását betartva új kiírást kezdeményezhet. Tárgyalásos közbeszerzési eljárást, valamint versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a közbeszerzési törvény vonatkozó fejezetei engedélyezik. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a tárgyalásos, meghívásos eljárás és a versenypárbeszéd lefolytatása során a nyílt eljárás szabályai alkalmazandók.
30
5.6.3.2 Közbeszerzési eljárás folyamata 1. Az ajánlatkérő dönthet, hogy nyílt vagy tárgyalásos eljárás formájában kívánja-e kiválasztani a kivitelezési fővállalkozót, aki később végrehajtja majd a beruházást. •
Nyílt eljárás: „…ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni.”17 Ebben az esetben bárki, aki megfelel a kiírási követelményeknek, ajánlatot tehet, s közülük kerül ki a nyertes ajánlattevő.
•
Tárgyalásos eljárás: „…hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul.”18 Két szakaszból áll; az első – részvételi – szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, az ajánlattevő pedig nem adhat be ajánlatot. Ebben a szakaszban az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági alkalmasságát vizsgálja az ajánlatkérő. Ha ez megtörtént és eredményes a részvételi szakasz, az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül kell az ajánlattevők részére az írásos felhívást megküldeni, s ezután következik az ajánlattételi szakasz, a nyílt eljáráshoz hasonlóan. Az ajánlati felhívást egy külön jogszabályban meghatározott minta szerint
kell elkészíteni, úgy, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel tehessék meg ajánlataikat, így biztosítva a verseny tisztaságát. A felhívásban meg kell határozni a közbeszerzés tárgyát, valamint annak mennyiségét, illetve abban az esetben, ha Európai Uniós támogatást is kap a beruházás, kötelező feltüntetni a vonatkozó adatokat. 2. A közbeszerzési eljárás megindítója, azaz az ajánlatkérő meghatározza a közbeszerzés
tárgyát,
amely
az
energia-contracting
esetében
építési
beruházásnak minősül, melyet a törvény az alábbiakban rögzít: „25. § (1) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:
17 18
Forrás: 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről Forrás: 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről
31
a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b)
építmény
kivitelezése
vagy
kivitelezése
és
külön
jogszabályban
meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. (2) A 22. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában építési beruházás az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint
kórház,
sport-,
szórakozási
és
szabadidő-létesítmény,
oktatási
(iskolaépület, felsőoktatási épület) vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése (építési munkái).”19 3. Az ajánlatkérő dokumentációt készít, amely tartalmazza a megkötendő szerződés feltételeit, a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, beszerzési helyét. Az ajánlatkérő kérheti, hogy a dokumentáció megvásárlása feltétele legyen az eljárásban való részvételnek. A dokumentáció rendelkezhet arról is, hogy az ajánlattevők tájékozódjanak az adózással, környezetvédelemmel, munkavédelemmel kapcsolatos követelményekről. Ebben az esetben viszont az ajánlattevőt megfelelően tájékoztatni kell, az informálódás pontos módjáról. 4. Az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban leírja a kívánt közbeszerzési
műszaki
követelményeket,
amelyekre
alapozva
kell
az
ajánlattevőknek elkészíteniük ajánlatukat. Ilyen műszaki követelmény lehet: beruházási munkák tervezése, kivitelezése; nemzeti, európai szabványok, előírások, műszaki engedélyek, stb. Az ajánlattevőt kötelezhetik ökocímkével ellátott berendezések, szolgáltatások megajánlására, de abban az esetben is, ha ez csak opcionális lehetőség, bizonyítani kell hitelességüket. Amennyiben az ajánlattevő székhelye más tagországban van, akkor is el kell fogadni a hitelességet igazoló okiratokat.
19
Forrás: 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről
32
5. A közbeszerzési törvény 57. paragrafusa szerint az ajánlatkérő köteles meghatározni az ajánlati felhívásban az ajánlatok bírálati szempontjait, amelyek vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot részesítik előnyben, a contracting esetében azonban a második a döntő. Ekkor további részszempontokat, azok súlyszámát (szorzószámok), meghatározási képletét, a részszempontok alapján adható alsó és felső értékhatárt is tartalmaznia kell a dokumentációnak. Energia-racionalizálásra
irányuló
közbeszerzési
eljárás
nyertes
ajánlattevőjét az alapján választják ki, hogy a fejlesztés eredményeként mekkora megtakarítási mértéket vállalt (pl. súlyszám: 50), mekkora összeget tesz ki a befektetés, azaz ellenszolgáltatás (pl. súlyszám: 38), így a súlyszámok maradék 12%-a a szén-dioxid megtakarítás minél nagyobb mértékéért adható. 6. Az ajánlatokat írásban és zárt borítékban kell postai úton vagy közvetlenül benyújtani a felhívásban megadott címre az ajánlattételi határidő leteltéig. A borítékbontás után bíráló bizottság vizsgálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívás és a dokumentáció, valamint a jogszabályok feltételeinek. Ellenőrizni kell, hogy az ajánlattevő, illetve az esetleges alvállalkozók tudják-e teljesíteni a szerződés feltételeit. 7. Sikeres közbeszerzési eljáráskor írásban szükséges kiértesíteni az ajánlattevőket, majd az ajánlati felhívásnak, dokumentációnak és ajánlat tartalmának megfelelően köthet szerződést az ajánlatkérő és a nyertes kivitelezési fővállalkozó. 8. Jogorvoslati eljárásra lehetőség van a közbeszerzési törvény megfelelő rendelkezései szerint.
33
5.6.3.3 „Zöld közbeszerzés!”20 Az Európai Bizottság elkészítette a környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyvét, amely a Bizottság elképzeléseit fogalmazza meg, de egyelőre nem tekinthető kötelező érvényűnek. Mivel a hatóságok az Európai Unióban nagy vásárlókapacitással rendelkeznek, ezt az erőt felhasználhatnák olyan termékek és szolgáltatások vásárlására, amelyek környezetkímélőek és támogatnák a fenntartható fejlődés elősegítését. Ez a szemlélet olyan berendezések beszerzését ösztönözné, amelyek megújuló energiaforrásokat
használnak,
ezáltal
energiahatékonyak.
Ilyen
közbeszerzés
alkalmazása lehetőséget adna az iparnak, hogy törekedjen a zöld technológiák kifejlesztésére. A közbeszerzési kiírások nagy része irányul számítógépek, energiahatékony épületek, tömegközlekedés, közvilágítás, stb. beszerzésére, így annak zölddé tétele költség-, energia-, és anyagtakarékos lenne. Csökkenthetnénk a hulladék és szennyezés mennyiségét, valamint a fenntartható fejlődésre irányuló viselkedésmintát adhatnánk. Ha a zöld közbeszerzést a hatóságok széles körben alkalmaznák, a zöld áram használatával 60 millió tonna szén-dioxid kibocsátását kerülhetnénk el, az energiahatékonyabb
számítógépekkel
830.000
tonnányi
CO2
megtakarítást
realizálhatnánk, illetve ha valamennyi középületben modernizált WC-k és csapok működnének, 200 millió tonnával csökkenne a vízfogyasztás.
5.7 Lehetséges műszaki intézkedések A fővállalkozó, mint energiaszakértő, saját érdekében áll, hogy a legmodernebb és legenergia-hatékonyabb technológiába fektessen be, mivel így a csökkentett energiaköltségekkel nagyobb árrést tudhat magáénak. Egy hatékonyabb módja a hő-, és áramtermelésnek kíméli a környezetet és csökkenti a CO2 kibocsátást. Az épületgépészet és berendezéstechnika terén mutatkozó fejlődések a kevesebb fosszilis (szén, kőolaj, földgáz) és annál több megújuló energiaforrás (nap, szél, víz, biomassza,
20
Európai Bizottság – Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve
34
stb.) alkalmazásával a megtakarítási intézkedések egyre szélesebb körben lesznek felhasználhatóak. •
A fűtésszabályozás optimalizálása korszerű, energiatakarékos rendszerek létesítésével. A megfelelő energiatakarékos fűtési rendszer kialakítása a fogyasztói szokások felülvizsgálatán, az energiahordozó helyes megválasztásán, a kazán típusán és teljesítményén, a hozzá kapcsolódó eszközök (pl. radiátor) nagyságán, valamint az ezeket szabályozó rendszeren múlik. Elsőként a korszerűsítendő fűtési rendszer felmérését kell elvégezni, illetve a paramétereket rögzíteni, ezután készíthető el a hőtérkép és kerülhetnek a korszerűsíthetési
javaslatok
kidolgozásra
és
bemutatásra.
Legalább
az
optimalizálást közvetlen megelőző, három év energiaadatai (fogyasztás, energiaár, teljesítmény) szükségesek a megtakarítási potenciál, a beruházási költség és annak megtérülési idejének kiszámításához. A fentiek meghatározása után kerülhet sor a megfelelő projektfinanszírozási modell kiválasztására, illetve az esetleges uniós vagy egyéb finanszírozásra irányuló pályázási lehetőségek mérlegelésére. A közbeszerzési eljárás előírásai alapján lehet meghirdetni a pályázatot, amelyre a kivitelezők és gyártók beadják ajánlataikat, majd a kritériumoknak leginkább megfelelő nyertes fővállalkozó készítheti el a beruházást
a
szükséges
műszaki
kivitelezési
tervek
elkészítését
és
engedélyeztetését követően. A megvalósított intézkedés után mérési jegyzőkönyveket kell készíteni, amelyek igazolják a megtakarítás mértékét, így a költségmegtakarítás mellett nő az ingatlan értéke, illetve a fogyasztó komfortérzete is. •
Hatékonyabb világítás és a villamos energia üzemeltetési költségeinek csökkentése. A fogyasztói érdek megkívánja az egyenletes megvilágítás biztosítását közintézményekben, közterületeken, irodaházakban, áruházakban, lakásokban, otthonokban egyaránt. Ezt az energiatakarékos fényforrások, lámpatestek, feszültségszabályozó készülékek, valamint ezek karbantartási költségeinek csökkentése és a vételezési tarifa helyes megválasztása teszi lehetővé. Miután a korszerűsítendő világítási rendszer felmérése megtörténik, a fogyasztói 35
igényekre
való
tekintettel
meghatározhatóak
az
energia-,
üzemeltetési
költségekre vonatkozó megtakarítási mértékek, a műszaki specifikáció, továbbá a tarifaváltási és karbantartási koncepció. Ezután mérlegelni kell a projektfinanszírozási lehetőségeket, valamint felkutatni a szóba jöhető pályázati lehetőségeket, majd a közbeszerzési eljárás szerint megpályáztatni a kiírást. Talán ez az egyik legnagyobb költség-, és energiamegtakarító intézkedés, melynek alkalmazása pozitív hatással van a versenyképességre is a hatalmas megtakarítható potenciálból kifolyólag. •
Szellőző- és hűtési rendszerek optimalizálása, hővisszanyerés. A szellőző-és hűtési berendezések racionalizálásának nagy jelentősége van az emberi egészséget, valamint a klímaváltozást illetően is, mivel a nem megfelelő
berendezések
és
azok
helytelen
karbantartása
erősen
egészségkárosító, környezetszennyező és üvegházhatást fokozó lehet. Ezért fontos a lakásokat, lakóépületeket, irodákat, stb. kiszolgáló klíma és szellőző berendezések megtervezése; a légcsatorna – több helység egyidejű hűtésére szolgál – beépítése, légtisztító rendszer kiépítése az egészséges környezet, kellemes közérzet elérése érdekében és párátlanító alkalmazása a nedves, párás épületeknél. •
Épületek hőszigetelésének korszerűsítése és belső hőmérsékletoptimalizálás. Nagy mennyiségű energiafelhasználást lehet elkerülni az épületek megfelelő szigetelésével, ezért a racionalizálandó épület felmérése, hőtérképek elkészítése után elvégezhetők a szigeteléstechnikai munkálatok a falakon, födémeken, nyílászárókon. Mindez végül tovább növeli az adott ingatlan értékét. Mivel olyan intézkedésekről van szó, amelyek meglehetősen nagy költségvonzattal járnak, elképzelhető, hogy a contracting keretein belül a hosszú megtérülési idő miatt nem, viszont a tulajdonos részéről egy egyszeri beruházással kivitelezhető.
•
Energiahordozó-váltás lehetősége, megújuló energiaforrásokra való átállás (pl. zöldáram vagy napenergiából nyert hő). A hagyományos, meglehetősen környezetszennyező és egyre költségesebb energiahordozók
–
Magyarországon 36
leginkább
földgázzal
működő
megoldásokkal találkozhatunk – kiváltásához a technológia és műszaki fejlődés alternatív energiaforrásokra épülő találmányai lehetőséget biztosítanak. Ezen költség-, és energiahatékonyabb intézkedések közé tartozik a nap-, a geotermikus energiát és a biomasszát felhasználó fűtési rendszer megtervezése és
beépítése,
a
használati
melegvíz21
ellátás
biztosítása
különböző
napkollektorokkal, melyeket hőszivattyúval kombinálunk. Egy energia-racionalizálással foglalkozónak rendelkeznie kell a szükséges tervezési, energetikai know-how-val és kapcsolatrendszerrel, hogy mint kivitelezési fővállalkozó széles körű, valamint magas színvonalú minőségről tudjon kezeskedni. Az iparjogi követelményeket előre rögzítenie kell a kiírásokban, illetve az általa nyújtott minőség alátámasztására referenciákkal kell rendelkeznie. A contracting-szakemberek általában az épülettechnika- és automatizálás, irányítás-, és szabályozástechnika, energiaellátás és mérnökirodák köreiből kerülnek ki.
5.8 Megtakarítási-contracting Az utóbbi pár évben egy gazdasági ágazat sem indult olyan dinamikus fejlődésnek Ausztriában, mint a megtakarítási-contracting. Ennek alapos oka van, mivel a contracting egy költség hatékony modell, amellyel úgy érhetünk el energia megtakarítást épületeknél, ahogy ez más módon nem valósítható meg. Az elv világos és követhető: Egy adott objektum tulajdonosa úgy látja, hogy a meglévő energetikai berendezéseket optimalizálása szükséges, tehát modernizálni, költség-, és energiatakarékosabbá kell őket tenni. A beruházást, azaz a korszerű és hatékony berendezések beépítését saját tőke bevonása nélkül egy külső megbízott (fővállalkozó, contractor) finanszírozza. Az invesztációt, az energiatakarékossági intézkedéseket, az energiagazdálkodást és valamennyi ráfordítást (tervezés, befektetés, finanszírozás, szerviz, szinten tartás, üzemeltetés, stb.) a beruházó, a ténylegesen megtakarított
energiaköltségekből
tudja
visszafinanszírozni.
A
szerződés
időtartamra, általában 7-12 évre szól, és előre rögzíti a megtakarítás mértékét.
21
Lakossági, tehát nem ipari, fogyasztásra használt melegvíz.
37
fix
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az újonnan beépítésre került berendezéseket illetően a kivitelezési fővállalkozó teljes körű garanciát vállal a futamidő teljes hosszára.
Energiaköltség Megtakarítási-Contracting nélkül A megtakarítás megrendelőnél jelentkező mértéke
A megrendelő 100 %-os megtakarítása A beruházás fedezete Energiaköltség
Energiaköltség Megtakarítási-Contracting kivitelezésével Idő egyenes
Finanszírozási időszak kezdete
Finanszírozási időszak vége
Az ábrán egy objektum energia költségei láthatók, amelyek az energia árakkal és az infláció növekedésével együtt emelkednek. Az eszközölt beruházást követően, az objektum energiafelhasználása jelentős mértékben csökkent. Ezután a megbízó csak a tényleges energiaköltségeket fizeti az energiaszolgáltató felé, valamint a megtakarítás magasságában a havi, úgynevezett „contracting-díjat” a kivitelezési fővállalkozónak. Amennyiben a megtakarítások elmaradnak a fővállalkozó által garantáltaktól, a különbözet a fővállalkozót terheli, ezzel ösztönözve őt arra, hogy a lehetséges legjobb technikát építse be, s minél nagyobb energia megtakarítást érjen el. Tehát a megbízót terhelő teljes összeg nem fogja az eddigi energiaköltségeket meghaladni, a megrendelő azonnal élvezheti a tökéletesített, üzembiztos és felhasználóbarát berendezések előnyeit, azonban a teljes megtakarításból csak a szerződés futamidejének lejárta után részesülhet. Amennyiben a megrendelő mégis szeretne már a futamidő alatt is a megtakarított energia árából profitálni, megteheti, ilyenkor azonban a futamidő hosszabbodásával kell számolnia. A Central Danube közreműködésével a következő ábra szerint alakul a megtakarítás felosztása:
38
A megrendelő fizeti a csökkentett energaiköltséget az energiaszolgáltatónak.
Megrendelő Megtakarítás
A fővállalkozót illeti meg az elért megtakarítás a futamidő végéig a beruházás visszafinanszírozásának céljából.
Energiaszolgáltató
Contractor
A CDR-t illeti meg a tiszteletdíj az általa nyújtott szolgáltatásért.
Az energia-racionalizálás megtakarítási-contractinggal történő lefolytatása után, a megrendelő szerződése továbbra is megmarad az energiaszolgáltatóval, annyi különbséggel, hogy a kevesebb fogyasztásért kisebb összeg számlázható ki. A beruházást megelőzően szerződéses viszony jön létre a nyertes kivitelezési fővállalkozó és a megrendelő között, amely alapján a futamidő végéig a megvalósult megtakarítás a kivitelezőt illeti meg. A Central Danube tiszteletdíj címén szintén részesedik a megtakarításból az általa nyújtott kontrolláló és tanácsadó szolgáltatásaiért. Abban az esetben, ha olyan intézkedésekről van szó, amelyek nem férnek bele egy tartható időkeretbe (pl. homlokzatszigetelés, nyílászárók cseréje), érdemes a megbízónak egy egyszeri költség kiegészítéssel elvégeznie a munkálatokat, így nem csak a maximális megtakarítást éri el, hanem az épület értéke is tovább fog növekedni. Ahhoz, hogy a kívánt megtakarítási célokat elérjük, a következő területeken mindenképp szükséges az intézkedések végrehajtása: •
belső hőmérsékletről való gondoskodás;
•
szellőzés;
•
melegvíz ellátás;
•
világítás;
•
energiakontroll.
39
Egy jó koncepció nagy befolyással lehet a felhasználóra és további motiváló intézkedések igénybevételére (pl. oktatás, tréning a dolgozók részére) ösztönözheti.
5.8.1 Leggyakrabban igénybevett intézkedések a megtakarításicontracting során: •
fűtőkazán cseréje és a fűtésszabályozás optimalizálása;
•
energiatakarékos/hatékony világítás;
•
szellőző-, és hűtőberendezés optimalizálása, hővisszanyerés;
•
belső hőmérséklet optimalizálása;
•
díjoptimalizálás;
•
homlokzat, legalsó és legfelső szintek hőszigetelése;
•
megújuló energiaforrások alkalmazására való átállás (pl. zöldáram, vagy napenergiából nyert hő).
5.8.2 Megtakarítás kiszámítása: Ahhoz, hogy ki tudjuk számítani, hogy a fővállalkozó által végrehajtandó intézkedések mekkora megtakarítást hoznak, egy átlagos felhasználási értéket kell megállapítanunk egy hosszabb, a szerződésben is rögzített időszak alapján. Ez az úgynevezett „baseline”22, amely a szerződés futamideje alatt a ténylegesen elérendő megtakarítás és az általa befolyásolt contracting-díj alapjául szolgál. A baseline meghatározásához az éves gáz és elektromos áram fogyasztás havi lebontására van szükség, mert ezekből az adatokból derül ki, hogy mennyi energiát fogyasztunk a téli hónapokban, és mennyit a fűtés nélküli időszakban használati melegvíz előállítására. Célszerű legalább három év energiafogyasztását alapul venni, mivel eltérő hőmérsékleti és időjárási viszonyok uralkodnak az évek során. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan befolyásolhatja a megtakarítást az objektum méretének megváltozása, tehát a bővítés vagy egy adott rész lebontása. Természetesen igazodni fog a baseline az új fogyasztási adatokhoz.
22
Bázis kiindulási adatsor: ebből kiindulva lehet meghatározni megtakarítási értékeket.
40
Abban az esetben, ha az objektum térfogata csökken, ki kell vonni a lebontott épületrész energiafogyasztását az eredeti bázis kiindulási adatsorból, így azonban kisebb lesz a megtakarítás mértéke, valamint az amortizációs idő hosszabbodásával kell számolni. Ellenkező esetben felfelé fog változni a baseline-érték, ezzel együtt a megtakarítás mértéke is, de a szerződés futamideje változatlan marad. Azokat a költségnövelő tényezőket, amelyeket a fővállalkozó nem tud befolyásolni (pl. klíma-, ár-, és használatban bekövetkező változások) az év végi elszámolás tisztázza a szerződés futamideje alatt. Ezen tényezők kiszámítási képleteit azonban szintén tartalmaznia kell a szerződésnek.
5.9 Berendezés befektetési-contracting A berendezés befektetési vagy más néven szolgáltatás-contracting azt jelenti, hogy egy energiaszolgáltató vállalat saját költségére létesít egy energetikai berendezést a megbízónál. Például egy ilyen vállalat az ipar valamely területén létesít egy gázmotort és a megbízóval szemben, mint hő-, és áramszolgáltató lép fel. Az ehhez szükséges tüzelőanyag beszerzéséről a berendezés létesítő saját maga gondoskodik. A külső partner az üzemvezetésben és karbantartásban is illetékes. A szolgáltatás ellenértékét az értékesített hő-, és árammennyiség alapján határozzák meg. Ez az ár az alap-, teljesítmény-, és fogyasztás díjából áll és a következőkre terjed ki: •
a termeléshez felhasznált hasznos energia költségeire;
•
minden nemű szervízszolgáltatásra (karbantartás, szerviz, állag szintentartás, forgóeszköz vásárlás, ügyelet, stb.) és
•
a fővállalkozó által beruházásra került összegre.
Az energiaköltségeket szerződésben rögzítik és az árváltozásokhoz (olajár, bér és karbantartás mutatók) igazítják. A finanszírozási modell függvényében a berendezés vagy a fővállalkozó vagy egy lízing társaság tulajdonát képezi. Ha más megállapodás nem születik, a szerződés lejárta után, a tulajdonjog átszáll a megrendelőre. Az energia-racionalizálás e formájánál a visszafinanszírozás ideje, azaz a futamidő jóval hosszabb, mint a megtakarítási-contractingnál, 20-25 év.
41
Azáltal, hogy a műszaki és gazdasági kockázatot a fővállalkozó viseli, a megrendelő mentesül minden nemű veszélyforrás és energia ellátással kapcsolatos problémák alól, így teljes mértékben koncentrálni tud fő üzleti tevékenységére.
5.9.1 Berendezés befektetési-contracting a Central Danube segítségével •
Central Danube, mint tanácsadó
Megrendelő
tiszteletdíj a megrendelőtől
CDR megtervezi a berendezést
Kivitelezési vállalkozó
Berendezések üzembe helyezése
A CDR tanácsadói, tervezői szerződést köt a megrendelővel, amely magába foglalja a cég már ismert szolgáltatásait, azaz az adott objektum felmérését, a megújuló energiaforrást hasznosító berendezés megtervezését a műszaki állag és a fogyasztói szokások alapján, majd a megfelelő eljárás során segít kiválasztani a nyertes kivitelezési fővállalkozót, felügyeli az építési munkálatokat és a szerződés lejártáig ellenőrzi, hogy a megállapodás szerint alakuljon a költségmegtakarítás.
42
•
Central Danube, mint fővállalkozó
energia eladás átvételi garanciával
Megrendelő megbízza a CDR-t, mint fővállalkozót
tervezés finanszírozás megbízza a contractort a berendezés beépítésével
Kivitelezési vállalkozó
Berendezések üzembe helyezése
Abban az esetben, ha fővállalkozóként kérik fel a Central Danube-ot a munkálatok végrehajtására, a cég megtervezi és finanszírozza a megrendelő szükségleteinek megfelelő berendezéseket, majd megbízza a nyertes kivitelezési vállalkozót azok üzembe helyezésével. Mindkét modellnél az eladott energia ára biztosítja az intézkedések, bevételek, tiszteletdíj fedezetét, tehát nem energia megtakarításra ösztönöz, mert minél több energia termelődik, annál nagyobb lesz a bevétel. Fontos azonban megjegyezni, hogy a berendezés-befektetési contracting alternatív energiaforrásokat, azaz biomasszát, napenergiát, geotermikus energiát használ fel a működéséhez.
5.9.2 Biomassza-contracting A biomassza-contracting a berendezés befektetési-contracting egy különleges formája, ami azt takarja, hogy egy hőszolgáltató által finanszírozott fűtőberendezés biomasszából termel hőt, majd ez a hő kerül eladásra. Ennek a berendezésnek az üzemeltetője lehet egy mezőgazdasági szövetkezet is, amely földművelőkből, gazdálkodókból és erdőbirtokosokból áll, így biztosítva értékesítési lehetőséget az általuk kitermelt fának, energiafűnek, stb. Az üzemvezetést, karbantartást és javításokat az üzemeltetők végzik. Az ilyen jellegű beruházások iránt leginkább állami és 43
önkormányzati intézmények (község-, illetve városháza, óvoda, iskola, stb.), magán lakóközösségek, mint lakásépítő szövetkezetek és társasházak mutatnak nagy érdeklődést. Tulajdonképpen szemétből és ürülékből tudnánk úgy pénzt teremteni, hogy közben még a környezetet is védjük, mivel a felhasználandó alapanyag egy részével már rendelkezünk, s a berendezés befektetési-contracting alkalmazásával a hiányzó technika sem kerülne pénzbe. Finanszírozási szempontból hasonló elven működik, mint a megtakarításicontracting, tehát a fővállalkozó vállal minden nemű pénzügyi és műszaki garanciát a futamidő alatt. Lényeges különbség a két contracting fajta között, hogy ebben az esetben az eladott energia árából tudja visszafinanszírozni a beruházást a contractor. Tény,
hogy
elegendő
forrás
a
„zöld
energia”
előállításához
nem
áll
rendelkezésünkre, de egyre több energianövényt termesztő ültetvényt hoznak létre Magyarországon is a folyamatos utánpótlás biztosítására. Nagyon sok érv szól az ilyen beruházások beindítása mellett; kevés odafigyelést igénylő, olcsón és könnyen termeszthető, hosszú élettartamú növény fajtákról van szó, amelyek gazdaságilag sem elhanyagolható jelentőséggel bírnak. A megeredési arányuk majdnem 100%-os, tehát a megműveletlen területek is hasznosíthatóakká válnának, illetve munkalehetőséget biztosítanának. Európai Uniós szinten is sikerült eredményt elérni ezen a téren, így most már az új tagállamok, köztük hazánk is, akár száz százalékos támogatást (45 euró/hektár) is kaphat energianövény termesztésre, például a kukorica vagy repce energiaellátásra való termesztése esetén. Magyarország arra is felkészült, hogy talán már 2009-től áttérjen az EU új, farm-típusú támogatási rendszerére a jelenlegi egyszerűsített területalapúról. Az új támogatási forma kiterjed a rövid vágásfordulójú, fás szárú energiaültetvényekre is, így a tagállamok a költségek 50%-ig nemzeti támogatásban részesíthetik az ültetvénylétesítőket.
5.9.2.1 Biomassza A biomassza az a megújuló energiaforrás, amelyet már ősidők óta használunk, és amely a 17. századig a Napon kívül az egyetlen hőforrás volt. A legegyszerűbb
44
hasznosítási formája az igavonó állatok ereje, amelyet mezőgazdasággal foglalkozó, illetve szegényebb területeken – például a fejlődő országokban – ki lehet használni. A világon összesen felhasznált energia körülbelül 14%-át adja, a fejlődő országokban ez a szám eléri a 35%-ot. Mint energiaforrás, gyűjtőfogalomként ismert, mivel ide soroljuk a hagyományos mezőgazdasági termények melléktermékeit és hulladékait (szalma, kukoricaszár, stb.), az erdőgazdálkodásból és fafeldolgozásból származó hulladékokat (faapríték, faforgács, fűrészpor), az energetikai célra termesztett-, illetve takarmánynövényeket; az állati trágyát, húslisztet; valamint a szennyvízkezelésből származó iszapot. Energetikai célra történő felhasználásának legismertebb módja az égetés, amely során a biomasszában megkötött szén egyesül a levegőben lévő oxigénnel, így hő keletkezik. Mivel a biomassza nem csak szénből áll, égetése során egyéb anyagok is felszabadulnak, mégis szén-dioxid semlegesnek mondható, mert csak annyi CO2 keletkezik, amennyire a növényi fotoszintézisnek szüksége van. Hulladékgazdálkodási szempontból is fontos kiemelni, mivel a másodlagos (állati eredetű) biomasszák, valamint a szennyvíziszap tárolása és felhasználása egyre nagyobb gondot okoz az Európai Unióban, ezért a lehető legtöbb bioenergiával működő berendezést kellene használnunk ezen károkozók hatékony felhasználására és ártalmatlanítására, így az elhelyezés költségei a hasznosítással megtérülnének. A fűrésztelepeken keletkező fakéreg, szalma és fahulladékok elégetésével energia állítható elő; biomasszával működő égetőműveket a hatékonysági fok növekedése jellemzi. Anaerob, azaz olyan eljárások során, amikor a mikroorganizmusok nem vegyülnek a levegő oxigéntartalmával, energetikailag hasznosítható alkohollá erjesztik a biomasszát, vagy biogázt készítenek állati ürülékből és más biológiai hulladékokból. A biomassza különböző mértékben tartalmaz vegyileg lekötött napenergiát, például más arányban van jelen a száraz és vízi növényeknél, illetve a szerves növényi és állati hulladékoknál, ezért sokféleképpen lehet energetikailag hasznosítani. Lehetőség van az eljárások során szárításra és fűtőanyaggá sajtolásra. (Például a fűrészport briketté préselik.) Többnyire faanyagok elégetéséből és a biogázból nyert energiát hasznosítjuk, mivel ez könnyen elérhető alternatíva a háztartások és a mezőgazdaság számára is. Mivel a fosszilis energiahordozók magasabb fűtőértékkel – gyakran kétszer annyival – rendelkeznek, mint a biomassza források, ugyanannyi energia előállításához dupla mennyiségű biomasszát kell felhasználni. 45
Fosszilis energiaforrás fűtőértéke
Biomassza fűtőértéke
Földgáz
8,3 kWh/m3
Biogáz
6,1 kWh/m3
Fűtőolaj
11,7 kWh/kg
Fa, fahulladék
4,4 kWh/kg
Kőszén
8,9 kWh/kg
Gabonahulladék
4,2 kWh/kg
Barnaszén
5,6 kWh/kg
Szalma
4 kWh/kg
Nád
4 kWh/kg
5.9.2.2 A biomassza felhasználásának előnyei •
A szén-dioxid kör majdnem zárt marad a biomassza energetikai felhasználása során, mivel a benne lekötött CO2 az energetikai felhasználásnál újra felszabadul, így ez a csaknem zárt szén-dioxid keringés nem növeli az üvegházhatást.
•
Az egyre fogyatkozó fosszilis készleteket kíméli meg, az aki a biomasszát energetikai célra hasznosítja, mivel kutatásokkal igazolható, hogy évtizedeken belül kimerülnek a nem megújuló energiaforrásaink.
•
A biomassza pozitív energiamérleggel rendelkezik, mivel az egységnyi energiahordozó kinyeréséhez szükséges energiafelhasználás sokkal kisebb, mint az energetikai felhasználás során. Konkretizálva ez azt jelenti, hogy például a fahulladékok esetében a felhasználási energia 5%-át kell az energiakinyerésre fordítani.
•
A biomassza majdnem mindenhol adott, illetve termeszthető, ezért nem kell hosszú szállítási utak költségeivel számolni.
•
Az esetleges szállítás, valamint tárolás során előforduló baleseteknél nagyságrendekkel kisebb a környezeti ártalom.
•
Magyarország, de más hasonló országok esetében is, amelyek nem rendelkeznek bővelkedő fosszilis energiahordozókban, a biomassza megfelelő alternatívaként szolgálhat energiaár-emelkedések vagy energiaválság esetén.
•
Társadalmi előnyét is fontos kiemelni, amely leginkább a falvakban érvényesül, mivel munkaerő és lakosság megtartó szerepe is van.
46
5.9.3 Napenergia-contracting A napenergiát felhasználó contracting esetében a fővállalkozó tervez, finanszíroz, beépít, karbantart és üzemeltet egy napenergiával működő berendezést. A kivitelezési fővállalkozó által befektetett ráfordítások a megtermelt hő árából kerülnek visszafinanszírozásra. A contracting ezen formája leginkább melegvíz előállításra és fűtésre használt, nagy teljesítményű berendezéseknél (kb. 100 m2-től) alkalmazható. Lakóparkok, állami tulajdonban lévő épületek, ipari üzemek, irodaépületek és akár sport-, és szabadidőközpontok (pl. uszodák) érhetnek el lényeges megtakarításokat ezzel a megoldással.
5.9.3.1 Napenergia A Földön fellelhető összes energiaforrás alapja a Nap, amely energiáinak hasznosítása során hő-, illetve villamos energiát termelhetünk, úgy hogy megfelelő szerkezeteket használunk. A Nap Földre érkező sugárzásainak teljesítménye több ezerszeresen meghaladja az emberiség energiaigényét. A sugárzás egy része közvetlenül átjut a Föld légkörébe és elnyelődik, másik része pedig visszaverődik az űrbe. A légtérbe bejutott sugárzásokat kétféle módon hasznosíthatjuk: aktívan, illetve passzívan. A passzív hasznosítás azt jelenti, hogy mindenféle közvetítő eszköz, berendezés nélkül húzhatunk hasznot a Nap melegéből, tehát úgy építkezünk, hogy az épületeket a megfelelő irányba tájoljuk, hatékony szigetelést, stb. alkalmazunk. Ez az úgynevezett szolár építészet, amikor a napsugarak a lehető legoptimálisabb módon egészítik ki a fűtési rendszer működését, tehát az épület belseje a közvetlen napsütés, illetve a falak, padlók együttes hatására melegszik fel. A biomassza energetikai célú hasznosítása is a napenergiára vezethető vissza, mivel a növények a napsugárzás segítségével alakítják át szerves anyagokká a szervetlen vegyületeket.
A
mezőgazdaság
területén
van
a
legnagyobb
jelentősége
a
napsugárzásnak, mivel a takarmányszárítástól kezdve az üvegházakban növekvő növények és zöldségek termesztéséig alkalmazható. A napenergia aktív felhasználása során az épületeket különböző napkollektorok, tárolók és hőszivattyúk segítségével fűtjük, de akár melegvíz előállításra is
47
használhatjuk ezeket a berendezéseket. Optimális esetben a passzív hasznosítás kiegészíti az aktív felhasználást. Köztudott,
hogy
a
napkollektor
akkor
hasznosítja
a
napenergiát
a
leghatékonyabban, ha a nap sugarai merőlegesen érkeznek a napkollektorra, ez azonban csak akkor lehetséges, ha a berendezés a nap járását automatikusan követi egy forgatható tengelyre rögzítve. Ez a megoldás azonban meglehetősen nagy költségvonzattal jár. Olcsóbb, de hasonló és elfogadható eredményeket elérő lehetőség a napkollektor megfelelő beállítása, figyelembe véve az észak-déli irányt, valamint a napsugárzás téli és nyári beesési szögeit. Az őszi és tavaszi napsugárzást is hasznosítani lehet, ha minél kisebb dőlésszögű a napkollektor. A fotovillamosság alkalmazása során napelemek segítségével áramot állíthatunk elő a napsugarakból, ez azonban az eddigi lehető legdrágább formája a napenergia hasznosításnak. Az
energia-racionalizálás
költségmegtakarításokat
lehet
szempontjából elérni
napkollektor
nagyobb helyett
energia-, szolár
és
szőnyeg23
alkalmazásával, valamint annak más eszközökkel történő összekapcsolásával (pl. hőszivattyú). A szolár szőnyeg egyetlen hátránya, hogy nagy felületet igényel, például egy egész háztető vagy padlástér, mivel nem elég belőle egy-két négyzetméternyi. Viszont rendkívül hatásos sportcentrumok, uszodák energia-racionalizálása során hőszivattyúval összekapcsolva, mert pár ºC-os külső hőmérséklet esetén is tud nagyjából 25 ºC-os vízhőmérsékletet biztosítani. A napenergia termelés hatékonysági foka függ a nyert energia és az összes rendelkezésre álló napenergia arányától.
5.9.3.2 A napenergia felhasználásának előnyei •
A legolcsóbb és legkézenfekvőbb energiaforrás, mivel ingyen és folyamatosan mindenhol többé-kevésbé jelen van. Ebből kifolyólag nem jár szállítási, előállítási költségekkel.
23
Olyan napenergiát felhasználó berendezés, amely fekete gumicsövekből áll. Előnye: költségtakarékos, hátránya: nagy felületet igényel.
48
•
A mai technológiák segítségével még ott is alkalmazható alternatív energiaforrás, ahol a napsütéses órák száma kevés, mint például a skandináv, északi országokban, vagy nálunk Magyarországon, ahol a globál-sugárzás éves átlaga 138W/m2, amely 4,35 GJ/m2 sugárzási energiával egyenlő.
•
Bizonyos kis mennyiségű elektromos energia szükséges más berendezésekkel való együttes működtetésére (pl. hőszivattyúval), de a befektetett üzemeltetési energiánál
a
leadott
hőmennyiség
3,5-4-szer
nagyobb,
tehát
pozitív
energiamérlege van.
5.9.4 Geotermikus energia hasznosítása az energia-contracting során A geotermia-contracting a Föld által elnyelt hőt hasznosítja energiatermelésre. Egy nagyon tiszta energianyerési módról van szó, amely nem jár az energiatermeléshez szükséges égéssel és független az időjárástól. A fúrást a kivitelezési fővállalkozó végzi saját költségére és az esetleges felmerülő kockázatokat is ő viseli. A refinanszírozás a megtermelt energia eladásából egy átvételi szerződés alapján történik. A szekunder fogyasztói berendezések átalakítását is a kivitelezési fővállalkozó finanszírozza, ez azonban igazán csak akkor szükséges, ha a fúrásoknál 85 ºC-nál alacsonyabb hőmérsékletű vizet találnak. Az így nyert melegvíz nem csak fűtésre, hanem termál célokra is felhasználható, úgy mint gyógy-, és termálfürdők. A geotermikus energia egy járható út az olaj-, és gázszolgáltatóktól való függés megszüntetésére, különösen Magyarországon, ahol a Kárpát-medencében az átlagosnál jóval vékonyabb a földkéreg, így a Föld belsejéből kiáramló hő az átlagos kontinentális érték (kb. 60 mW/m2) kétszerese (90-100 mW/m2). Hazánk termikus adottságai miatt 1000 méter mélységben a réteghőmérséklet eléri a 60 ºC-t, míg 2000 méternél ez már 100 ºC feletti. A Világ Energia Bizottság24 jelentése szerint Magyarország rendelkezik a legnagyobb felszín alatti termálvíz és geotermikus energiapotenciállal Európában. Országunk éves energiaszükséglete 1090 PJ25, amely kielégítéséhez a geotermikus energia csak 0,3%-ban járul hozzá, annak ellenére, hogy kedvezőbb és okosabb
24 25
World Energy Council Petajoule=1,09×1018 J
49
technológiákkal a közvetlen hő hasznosítású, a hőszivattyús és a geotermikus erőművi hasznosítás elérhetné a teljes energiafelhasználás 10-15%-át.
5.9.4.1 Geotermikus energia A Kárpát-medencében geotermikus energia alatt a termálvizet értjük, amely a gyakran 6 km-t is meghaladó vastagságú üledékes kőzeteket tölti fel. Magyarországon az éves kitermelt termálvíz mennyisége 100 millió m3, amelynek egyharmada ivóvízként, másik harmada fürdőkben, a fennmaradó rész pedig energetikailag hasznosul. A hőhasználás az év nagyjából 180 napjára terjed ki, tehát meglehetősen szezonális, ezen kívül a hasznosítás műszaki színvonala alacsony, valamint kis hatásfokú. Az Ausztriában már 1000 mW energiakapacitást elérő hőszivattyúkat sehol sem alkalmazzák, pedig segítségükkel csökkenthetnék a szén-dioxid emissziót, valamint a szénhidrogén importot. A geotermikus energia leggyakoribb hasznosítási módja a lakossági, kommunális, mezőgazdasági objektumok fűtése. Geológiai felmérések szerint különösen észak-kelet Magyarországon lehetne gazdaságos fűtésrendszereket létesíteni, így az alap hőellátás geotermikus energiával történne és csak a főkazán, amely évente néhány száz órát üzemel télen, működne földgázzal. Lakó- és középületeknél a 80-90 ºC-os hévizet használati melegvíz ellátásra és távfűtésre lehetne használni, míg a 60 ºC körüli víz a kisebb fűtési rendszerek (pl. padló-, és légfűtés) ellátására lenne megfelelő. A legtöbb geotermikus energiát a mezőgazdaság fogyasztja, mivel a hévíz alkalmas növényházak légtér, vegetációs és talajfűtésére, továbbá alacsonyhőmérsékletű szárítók üzemeltetésére, ezen kívül az élelmiszeriparban, valamint fürdők, gyógyfürdők vízellátására használják.
5.9.4.2 A geotermikus energia előnyei •
Gyógyító, pihentető hatását már a rómaiak is ismerték.
•
Elektromos áram termelésre kiválóan alkalmas, valamint száraz gőz erőmű üzemeltetésére.
•
Kommunális fűtés.
50
•
Használati melegvíz készítés.
•
A mezőgazdaságban üvegházak melegen tartására használják.
•
Télen az utakat jégmentessé lehet tenni a geotermikus energia hőjével.
•
Nem károsítja az ökoszisztémát.
51
6 ENERGIA-CONTRACTING A GYAKORLATBAN A Central Danube Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon végzett felmérései szerint, a közszférában, azon belül az egészségügyi és az oktatási szektorokban, energia hatékonysági intézkedésekkel feltárható óriási potenciál áll rendelkezésre.
6.1 Egészségügyi szektor Ismerve a magyarországi kórházak helyzetét, megfelelő alkalom lenne bevezetni az energia-racionalizálást a magyar piacra is. Az energia hatékonysági intézkedések végrehajtását megtakarítási-contracting segítségével lehetne realizálni. Mivel a szükséges know-how ehhez Magyarországon még hiányzik, jó lehetőség kínálkozik eleinte az osztrák, energia-racionalizálással foglalkozó cégeknek, majd a magyar vállalatoknak is nagy volumenű beruházások kivitelezésére. Hazánkban 155 állami kézben lévő kórház működik, amelyekben összesen körülbelül 80.504 betegágy található. Hat, a Nyugat-Dunántúlon található kórház felmérését követően, megállapítható, hogy a szükséges felújítási és optimalizálási intézkedések 80%-ra tehetők; ezek megvalósítása ágyanként 637.000 forintra rúgna. Ha 80.504 betegággyal és 80%-os felújítási aránnyal számolunk az energia-racionalizálási intézkedések megtakarítási-contracting alkalmazásával 41 milliárd forintba kerülnének. Ezen intézkedések nem csak gazdasági előnnyel járnának, hanem környezetvédelmi szempontból lehetővé tennék a szén-dioxid kibocsátás csökkentését Magyarországon. A tanulmány alapján évente fekvőhelyenként 1,16 tonna CO2 kibocsátását lehetne elkerülni, amely a 80%-os modernizálás esetén a fenti betegágyakkal számolva évi 74.707 tonnát jelentene.
6.1.1 Petz Aladár Győr-Moson-Sopron Megyei Kórház energiahatékonysági piaci lehetőségeinek felmérése A ma 1300 betegággyal rendelkező kórház 1749 óta működik. Fennállása óta többször történt bővítés és felújítás az épületben, ennek ellenére energiafelhasználása
52
nem gazdaságos. Az objektum részletes energetikai felmérése után, megállapítható, hogy milyen műszaki intézkedések megvalósításával lehet a fenti egészségügyi intézményt modernizálni, amely egyúttal a komfortérzet növekedésével is járna, úgy hogy közben energiafelhasználása csökken. A legnagyobb ráfordítást a nyílászárók cseréje igényli26, és ez jár a leghosszabb amortizációs idővel is. Mivel azonban 23.000 m2 üvegfelület, azaz 6-7.000 darab ablak, illetve ajtó található az épületen, ezek nem kicserélése miatt csak jóval kisebb energia megtakarítást lehetne elérni. A fűtési köröket is át kell alakítani, valamint termosztátfejeket kell felszerelni a fogyasztás pontos méréséhez. A fűtés szabályozását egy új számítógépes program (DDC szabályozás) végezné, amely az egész rendszert tudja vezérelni, illetve az emberi erővel végzett munka 90%-át is átvállalná. Az intézkedések listáját, beruházási költségüket, valamint a megtérülési időt a következő táblázat tartalmazza:
Intézkedés
Beruházás (e Ft)
Amortizáció (év)
termosztátfej
118.560
5
nyílászáró csere
614.640
20,9
gázmotor/hűtőberendezés
329.316
4,79
gőzvezeték
39.520
3,16
távhő optimalizálás
32.240
2,46
szabályozás (DDC)
182.000
6,04
Összesen
1.316.276
7,4
Fontos hangsúlyozni, hogy a nyertes kivitelezési fővállalkozó finanszírozza az összes intézkedést, viseli a felmerülő költségeket, valamint a kockázatot, és a futamidő teljes hosszára 100%-os műszaki és pénzügyi garanciát vállal. A kórháznak előnye származna a beruházás végrehajtásából, mivel saját tőke befektetése nélkül új, energia-, és költségtakarékos épületgépészeti berendezéseket kapna, amelyek jelentősen csökkentenék az emissziót is.
26
A 4. számú mellékletben található képek igazolják az intézkedés szükségességét.
53
Kibocsátáscsökkentés évente: emisszió
CO2
SO2
NOx
CO
por
faktorok
kg/kWh
kg/kWh
kg/kWh
kg/kWh
kg/kWh
elektromos áram
0,346
0,00035
0,000288
0,0000252
0,0000144
távhő
0,135
0,000115
0,000133
0,0000234
0,0000115
földgáz
0,198
0,0000036
0,000216
0,00144
0,0000036
emisszió
CO2
SO2
NOx
CO
por
kg
kg
kg
kg
kg
távhő
1.700.769
1.449
1.676
295
145
gáz
1.146.915
21
1.251
834
21
elektromos
1.000.978
1.013
833
73
42
1.554.832
2.441
1.258
-466
166
áram Összesen
Összes emisszió csökkenés tonnában
1.558
Végeredményként az egész, megtakarítási-contractinggal megvalósuló beruházás, amely évente 1.558,23 tonna üvegházhatást növelő gáz kibocsátás-csökkentését eredményezné, 1,3 milliárd fortintba kerülne, ez fekvőhelyekre levetítve körülbelül 1 millió forintot jelent, amelyből a felújításhoz szükséges anyagok költsége 668.000 forint.
6.2 Oktatási szektor
6.2.1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Jelenleg fut a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni karain működő hőellátó rendszerek gazdaságos működtetéséhez szükséges energiaoptimalizálási beruházásokra és fejlesztésekre meghirdetett közbeszerzési eljárás, amelyet a Central Danube indított meg és fog levezetni.
54
A részletes energetikai felmérés során négy objektum felmérésére került sor, ezek a következők: •
Nyugat-Magyarországi Egyetem főépülete, Sopron
•
Benedek Elek Pedagógiai Főiskola
•
KTK Gazdaságmatematika és Statisztika Intézet
•
Alkalmazott Művészeti Intézet
A fent megnevezett intézmények épületgépészeti rendszerének átvilágítása azt az eredményt hozta, hogy a rendszer modernizálásának és optimalizálásának kivitelezése egy összevont (pooling) energia-racionalizálási projekt során megvalósítható. A szükséges beruházásokat a kivitelezési fővállalkozó eszközli, ennek visszafizetése pedig a garantált és ténylegesen realizált energia megtakarításból történik. A műszaki intézkedések beépítésével az egyetem komfortérzés csökkenése nélkül, jóval alacsonyabb költségen üzemeltetheti rendszerét. A négy objektum számadatait a következő táblázat foglalja össze: Beruházás, megtakarítás, futamidő: Beruházás
THM27 ktg.
Beruházás+THM
Megtakarítási mérték
Maradvány érték
(e Ft)
(e Ft)
(e Ft)
(e Ft)
(e Ft)
1
200.836
16.066
216.903
30.383
186.519
2
186.519
14.921
201.441
30.383
171.057
3
171.057
13.684
184.742
30.383
154.359
4
154.359
12.348
166.707
30.383
136.324
5
136.324
10.905
147.230
30.383
116.846
6
116.846
9.347
126.194
30.383
95.811
7
95.811
7.664
103.476
30.383
73.092
8
73.092
5.847
78.940
30.383
48.556
9
48.556
3.884
52.441
30.383
22.057
10
22.057
1.764
23.822
23.822
0
Év
Össz.
27
297.269
Teljes hitelmutató
55
A számítások szerint, nagyjából évi 30 millió forint energiafelhasználásból származó költségmegtakarítás érhető el, 2005. évi energiaárakkal számolva. A kivitelezési fővállalkozó által finanszírozandó becsült beruházási összeg, a teljes hitelmutatóval együtt, körülbelül 297 millió Ft lenne 9,9 év maximális futamidővel. A műszaki intézkedések által elérhető emisszió csökkentés évente elérné a 84 tonnát, míg a fűtésből származó költségmegtakarítás 47%-osra tehető. A megadott invesztációs összeg a contractor THM költségei mellett tartalmazza a projekt felügyelettel, valamint a futamidőre adott garanciával kapcsolatos (megtakarítási számítások, elszámolások, energia menedzsment, beszámolók elkészítése) ráfordításokat is. A fenti példák alátámasztják, hogy igenis szükség van az energia-racionalizálásra, és a számszerűsített adatok igazolják a contracting hasznosságát. Az így megtakarításra kerülő állami kasszából származó pénzösszegeket az egészségügyi és oktatási szektor további, valamint más egyéb területek fejlesztésére lehet fordítani.
6.3 Az energia-contracting jövője Annak ellenére, hogy Ausztria, ahol az energia-contracting már 12 éve fejti ki jótékony hatását, hazánkhoz képest jóval magasabb fejlettségi szinten áll, tovább kívánja folytatni eddigi, de még intenzívebb energia-racionalizálási programját. Az Osztrák Energia Ügynökség (E.V.A.) elnöke, valamint a környezetvédelmi miniszter egyhangúlag azt az ambíciózus célt tűzték ki országuk elé, hogy az állami tulajdonban lévő épületeknél az energia-racionalizálás segítségével évente 70.000100.000 tonna CO2 kibocsátását akarják megakadályozni és ezzel az államnak évente 1,7-1,9 milliárd forintot spórolni. Ha az önkormányzatok és a privát szféra is követik az állam példáját, további 400800.000 tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el. Egy az E.V.A. által elkészített tanulmány szerint Ausztriában csak az energia-racionalizálás segítségével évente 18,5%-kal lehetne csökkenteni a szolgáltatás szektor (állami objektumok, kórházak, iskolák, szállodák) energiafelhasználását. Ez évi 10 milliárd forint energiaköltség megtakarítást jelentene egy 60 milliárd forintos beruházás-volumen mellett, átlagosan mindössze hat éves amortizációs idővel.
56
Az energia-contracting egy civilizáltabb energiagazdálkodást tesz lehetővé, ami azt jelenti, hogy az energiafelhasználás racionalizálásával kevesebb erőforrást használunk fel, ezzel szemben viszont megmarad a már elért szolgáltatási és komfort színvonal. Egy tiszta környezetben, a helyi forrásokra támaszkodva, több lábon álló energiarendszerek segítségével élhetünk és javíthatjuk tovább életszínvonalunkat. Hozzájárul az olyan terhek csökkentéséhez, mint a társadalmi költségek (egészségügyi kiadások), környezeti károk, globális éghajlatváltozás negatív következményei. Hazánk fejlettségét tükrözi, hogy gazdaságunk már lehetővé teszi és az állam is felismerte az energia-racionalizálás fontosságát, mivel az általa megtakarított költségeket más területek fejlesztésére, fenntartására, támogatására fordíthatjuk. Az energia-racionalizálás eddigi magyarországi megjelenése, amely a lakosság jelentős részét érinti, a 2001-ben indult „panelprogram”, melynek sikerességét bizonyítja, hogy indulása óta 110.000 lakás újult meg (Magyarország teljes lakásállományán belül csaknem minden ötödik otthon lakótelepen található. A kategóriába sorolt 772 167 lakás közel egyharmada Budapesten van, a többi főleg megyei jogú városokban, a panelként ismert épületekben lévő lakások száma csaknem félmillió.)28, körülbelül 50%-os megtakarítás realizálódott a fűtési költségeket illetően, továbbá munkalehetőségeket is biztosít az ablakgyártók és a kivitelezők számára. Az eddig még csak állami költségvetésből finanszírozott, de 2007-től uniós támogatások igénybevételére is alkalmas program célja, hogy 2013-ra a panellakások 80%-a megújuljon,
valamint
az
épületek
mellett
parkolók,
járdák,
zöldterületek
rendbehozatalát is biztosítsa. Magyarországon jó eredményeket lehetne elérni, mind a megtakarításicontractinggal a közintézményi infrastruktúra fejlesztésben (lásd. egészségügyi és oktatási szektor), mind pedig a berendezés befektetési-contractinggal, amelyet a mezőgazdasági területeken tudnánk leginkább alkalmazni az ország kedvező agroökológiai adottságai kiaknázásával, így a vidéken élők életminősége, a vidéki infrastruktúra javulna, valamint kiegyensúlyozottabbá válna a termelés. Olyan iparágak, mint a papíripar, élelmiszeripar, gépgyártás és építőipar is hasznot húzhatnak a contracting nyújtotta lehetőségekből. A szolgáltatásszektoron belül, az idegenforgalom és szállodaipar tud előnyöket kovácsolni az energia-racionalizálásból. Már léteznek olyan elképzelések és tervek, 28
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal - A magyar panellakások állománya http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,279170&_dad=portal&_schema=PORTAL
57
hogy a vidéki területek turizmusát megújuló energiaforrásokra épülő beruházásokkal lehetne fellendíteni, például életmódközpontok létesítésével, ahol a pihenni vágyók a bio-farmokon megtermelt élelmiszerek, valamint hazánk kincse, a termálvíz nyújtotta élvezetekben részesülhetnének. A Kárpát-medence földtani felépítése következtében hazánk Európa egyik termál-, ásvány- és gyógyvizekben leggazdagabb országa, ahol változatos vízhozamú és hőfokú, jelentős részben gyógyhatású források találhatók. A gyógyüdülő turizmus további fejlesztése nagy mértékben hozzájárulhat Magyarország idegenforgalmi potenciáljának növekedéséhez. A 3000 méter alatti mélységi vizeknek pedig a jövő energiaellátásában lehet nagy szerepe (pl. távfűtés), ezek energiatermelésbe állítása azonban megfelelő technikai megoldásokat és jelentős tőkét igényel. Összességében tehát az a következtetés vonható le, hogy a többnyire nagyon magas beruházási értékkel rendelkező fejlesztések megvalósításához saját tőke hiányában szükség van az energia-contracting nyújtotta lehetőségekre.
58
7 BEFEJEZÉS Az elkövetkezendő évtizedek fejlődési tendenciáit az fogja meghatározni, hogy milyen megoldásokkal tudunk szolgálni a növekvő népesség energiaigényét, a fosszilis energiahordozók kimerülését, az emberiség létét veszélyeztető globális felmelegedést és klímaváltozást illetően. Az energiaigényesség jelentős javulásához vezethet az energetika átalakítása, azaz új technológiák alkalmazása, új generációs befektetések beindítása, amelyek növelnék a megújuló energiaforrások szerepét. Jelenleg még drága az alternatív források felhasználása, de az idő múlásával, ahogy folyamatosan fogynak majd szén, kőolaj és földgáz tartalékaink, a piaci mechanizmusok hatására az utóbbiak ára fog a csillagos égig szökni, mivel egyre kevesebb mennyiség áll majd rendelkezésre belőlük, nem beszélve a maradandó környezeti károkról, amelyeket valószínűsíthetően az emberiség már utólagosan egyre kisebb mértékben fog tudni korrigálni. A környezet védelmének jelentősége ráirányítja a figyelmet a tudomány és a technológia területére. Ezek fejlődése és fejlesztése természetesen nem csupán a környezet védelmének a feladatát szolgálja. Az energiára vonatkozó minden tudományos kutatás a világ jobb megismerésének nélkülözhetetlen feltétele, a technológiai fejlesztés pedig a gazdaságosság növeléséhez és az emberiség jobb komfortérzetéhez is hozzájárul. Technológiai fejlesztéssel lehet biztosítani, hogy a fogyasztási javakat fajlagosan kisebb energia felhasználásával tudjuk előállítani, valamint, hogy gazdaságosan hozzáférhessünk a környezetet kímélő energiafajtákhoz. Az új technológiák fejlesztésében a kormányzatoknak kiemelt szerepe van, mivel jelentősen növelni kell a kutatásokra fordított összegeket. Sokszínűbbé
kellene
tenni
az
erőforrás-összetételt,
amely
az
alternatív
energiaforrások fokozottabb használatát jelenti. Számos olyan megoldás létezik, köztük az energia-contracting, amely a helyi adottságokra alapozva lehetővé teszi a szél, a geotermia, a Nap, a kisebb folyók, patakok, a biomassza vagy a hőmérséklet különbségek (hőszivattyú) munkába állítását, s a contracting esetében még csak nem is szükséges az állami szerepvállalás. Az energia-racionalizálás ezen formájáról azért érdemes elgondolkodni, mert saját tőke bevonása nélkül, a helyi potenciálok kiaknázásával – legyen az biomassza, napenergia, geotermikus energia, stb. – teszi lehetővé a környezetkímélőbb
59
technológiák alkalmazását. A megtakarítási-contracting fényes jövő elé nézhet Magyarországon; a hátrányból tudunk előnyt kovácsolni azzal, hogy a sok elavult és nem
gazdaságosan
működő
infrastruktúrát
megtakarítási
intézkedésekkel
modernizáljuk, illetve energiatakarékosabbá tegyük. A berendezés befektetésicontracting segítségével a vidéki emberek életkörülményein javíthatunk, valamint az elhanyagolt,
használaton
kívüli
területeket
hasznosíthatjuk,
megvédhetjük
az
elnéptelenedéstől. Tény, hogy az emberiség létét veszélyeztető problémák, mint a klímaváltozás, nem fog egyik napról a másikra megoldódni az energia-contracting alkalmazásával sem, de hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez és a környezettudatosabb viselkedéshez. „Az igazi környezetvédő az, aki tudja, hogy a világot nem az apjától örökölte, hanem a gyermekeitől kapta kölcsön.”29 Ezt ne feledjük!
29
John James Audubon (1785-1851)
60
IRODALOMJEGYZÉK Könyv: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (Hatodik, átdolgozott, bővített kiadás), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2005, p.486-491. 1. Vajda György: Energiapolitika (Magyarország az ezredfordulón), Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2001, p. 57-61., 68-69., 73., 102., 104-115. Kacz Károly - Neményi Miklós: Megújuló energiaforrások, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1998 Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, Budapest Folyóiratok, újságok: Lutter, Elvira: Biomasseaktionsplan: Die Europäische Kommission setzt Prioritäten (Biomassza akcióterv: Az Európai Bizottság támogatja), =Energy (Zeitschrift der Österreichischen Energieagentur), 2006. 1. szám. p. 22-23. Hofer, Gerhard: Ganzheitliche Planung bei der Gebäudesanierung (Az épületfelújítás teljes tervezése), =Energy (Zeitschrift der Österreichischen Energieagentur), 2006. 1. szám. p. 38-39. Kirchner, Gunda: Eine Energiestrategie für Österreich ( Energiastratégia Ausztriának), =Energy (Zeitschrift der Österreichischen Energieagentur), 2006. 3. szám. p. 12-13. Szabó Gábor: Megtakarított megtakarítás, =HVG, 2004. (XXVI. évf.) 29. szám. p. 8. Weyer Béla: Élet az olaj után, =HVG, 2005. (XXVII. évf.) 1.szám. p. 61-62. Vida László: Uniós kényszerek, =HVG, 2005. (XXVII. évf.) 37. szám. p. 101. Szakdolgozatok: Udvari Nóra: Megújuló energiaforrások – A szélenergia lehetőségei Magyarországon Mennyire élünk vele?, Budapest, 2005. Somogyi Réka: A megújuló energiaforrások hasznosítása az Európai Unióban és Magyarországon, Budapest, 2004. Egyéb művek: European Commission: Biodiversity – The big challenge for the next five years (Európai Bizottság: A következő öt év nagy kihívása), Luxemburg, 2006. 24. szám
61
Green Paper for a Community Strategy – Energy for the future: renewable sources of energy COM(96)576, Brüsszel, 1996. White Paper for a community strategy and action plan – Energy for the future: renewable sources of energy COM(97)599, Brüsszel, 1997. Európai Bizottság: A minőségi környezet – Hogyan járul hozzá az EU?, Luxemburg, 2006. Európai Bizottság: Zöld közbeszerzés! – A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve, Luxemburg, 2005. Miniszterelnöki Hivatal – Stratégiai Elemző Központ: Stratégiai Füzetek 6. – Energiagondok a világban és nálunk, Kiss és Társa Bt., 2000. p. 23-38. Internet: Energy Policy, Legislative Background http://www.energyagency.at/(de,print)/enercee/hu/energypolicy.htm, 2006.11.06. Energiedaten der mittel- und osteuropäischen EU-Beitrittskandidaten http://www.energyagency.at/(de,print)/enz/datenmoe.htm, 2006.11. 06. Energy Policy and EU Enlargement http://www.eva.ac.at/(print)/enercee/enlargement.htm, 2006.11.06. Briefing No 43 – Energy policy and the enlargement of the European Union http://www.europarl.europa.eu/enlargement/briefings/43a2_en.htm, 2006.11.08. Energie-Contracting als Erfolgsrezept für die Gebäudesanierung http://www.eva.ac.at/(print)/publ/media/pa51.htm, 2006.11.09. Gebäude & Contracting http://www.eva.ac.at/(print)/themen/gebaeude.htm, 2006.11.28. Az energianövényekre is jár mostantól direkt támogatás http://www.zoldtech.hu/cikkek/20061121tamogatas, 2006.11.21. Energiaültetvény: zöld energia a Dunántúlon http://www.forestpress.hu/hu/index2.php?option=content&task=view&id=6584&popIte mid=2, 2006.11.27. A geotermikus energia hasznosítása http://www.reak.hu/kk.025.htm, 2006.11.21. A Nap ajándéka http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kifa/0/11450/napenergia.htm, 2006.11.21. Napenergia hőszivattyúval http://www.ezermester2000.hu/98-6/4-5OLD.htm, 2006.11.21. 62
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet
30
2. számú melléklet
31
30 31
http://www.energyagency.at/(de,print)/enz/datenmoe.htm http://www.energyagency.at/(de,print)/enz/datenmoe.htm
63
3. számú melléklet
32
4. számú melléklet
32
http://www.twincityliner.com/start2.php
64
5. számú melléklet
65
