Megőrzési állapotjelentés (State of Conservation Report) Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (Magyarország) világörökségi helyszín

Megőrzési állapotjelentés (State of Conservation Report)

Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (Magyarország) világörökségi helyszín

A Világörökség jegyzékbe felvéve C 1063 számon 2002-ben

/fotó: Dr. Soós Gábor/

Budapest 2013. január

Megőrzési állapotjelentés (State of Conservation Report)

Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (Magyarország) világörökségi helyszínről Világörökség Listára való felvétel dátuma: 2002. Kritériumok: (iii) (v) A világörökségi helyszín területe: 13,255 ha, Védőövezet: 74,879 ha a helyszín nyilvántartási száma: C1063 a felvételről szóló VÖB döntés száma: 26 COM 23.13

Jelen megőrzési állapotjelentés – összhangban az UNESCO Világörökség Bizottsága 2011. június 19. és 29. között tartott 35. ülésszakán, Párizsban meghozott 35 COM 7B. 94 számú döntésben (továbbiakban Döntés, ld. 1. sz. melléklet) foglaltakkal – beszámol az UNESCO Világörökség Bizottságának a Döntés meghozatala óta eltelt időszakban a világörökségi helyszín vonatkozásában bekövetkezett változásokról, előrehaladásról.

I. A Részes Államnak a Világörökség Bizottság Döntésére adott válaszai, a döntés bekezdéseit követve

A Döntés 3. és 4. pontjában foglaltakra vonatkozóan, amely szerint (a Világörökség Bizottság): „Megállapítja, hogy a világörökségi védőzónában, Szerencs város határában a nagy kapacitású szalmatüzelésű erőmű építési munkálatai jelenleg leálltak; illetve „Sürgeti a Részes Államot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt ragadjon meg annak érdekében, hogy megakadályozza a munkálatok újraindulását, tekintettel arra, hogy a tanácsadó misszió feltárta a tervezett erőmű káros hatását a kiemelkedő egyetemes értékre; és hogy továbbra is tájékoztassa a Világörökség Bizottságot (az ügy alakulásáról)”; A Szerencs város határában korábban tervezett nagy kapacitású szalmatüzelésű erőmű nem épül meg. 2012. február 6-án érkezett beadványában a beruházó, a BHD Hőerőmű Zrt., kérte az eljárás megszüntetését, mivel a tervezett erőmű megépítéséről lemondott. Ezért az illetékes hatóság, az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a folyamatban lévő eljárást 3041-3/2012-es végzésével megszüntette.

A Döntés 5. pontjában foglaltakra vonatkozóan, amely szerint (a Világörökség Bizottság):

„Üdvözli a Világörökségről szóló törvény megalkotása érdekében folyó munkát, amely törvény az összes magyarországi világörökségi helyszín fokozottabb védelmét és a hatékonyabb kezelését teszi lehetővé, valamint megállapítja, hogy az új törvény a tanácsadó misszió számos ajánlására is tartalmazza a megoldás lehetőségét;” A Magyar Országgyűlés 2011. június 14-én fogadta el a 2011. évi LXXVII. törvényt a világörökségről /továbbiakban: Vötv./. A törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, angol fordítását és összefoglalóját ld. 2a és 2b sz. mellékletek. Megjelent a Magyar Kormány 315/2011. (XII. 27.) számú rendelete a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről. A rendelet 2012. január 1-jén lépett hatályba. Részletesen szabályozza a világörökségi kezelési tervek elkészítésének folyamatát, a szükséges egyeztetési mechanizmusokat és a kezelési terv tartalmát. A kormányrendeletnek a megalapozó dokumentáció, a kezelési terv és a kezelési kézikönyv tartalmára vonatkozó mellékleteit ld. 3. sz. melléklet. Megjelent a Kormány 17/2012. (II.16.) sz. rendelete az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról, amely alapján megalakult a Világörökség Szakbizottság. A korábbi Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága megszűnt. Megjelent továbbá a Kormány 310/2012. (XI. 6.) sz. rendelete a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról, amely meghatározza többek között a Forster Központ világörökséggel kapcsolatos feladatait. A Forster Központ az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve látja el többek között a világörökségi feladatokat valamint a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos más nemzetközi feladatokat.

A Vötv. alapján a Kormány felhatalmazása a magyarországi világörökségi helyszínek kezelési tervének kormányrendeletben való kihirdetésére 2014. december 1-től érvényes. Az a tény, hogy a kezelési tervek kormányrendeletben kerülnek kihirdetésre biztosítja jogi státuszukat, helyüket a tervhierarchiában, és egyben garancia arra, hogy tartalmuk a helyi rendezési tervekbe és a hatósági eljárásokba is beépüljön. A kezelési tervek elkészítése során meghatározó szerepe van a Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározásoknak (KEÉM), ezért fontos és elengedhetetlen – a Vötv. végrehajtásával kapcsolatos késedelmek elkerülése érdekében -, hogy a 2012. januárban, az UNESCO Világörökség Központ számára benyújtott előzetes KÉEM-ok tervezetét az UNESCO Világörökség Bizottság 2013-ban sorra kerülő 37. ülésszakán megtárgyalja és elfogadja. Ezért a Forster Központ elnöke, egyben a Világörökség Szakbizottság elnöke, levélben fordult az UNESCO Világörökség Központ igazgatójához 2012-ben, hogy az itt említett okok miatt tűzze a Világörökség Bizottság 37. ülésszakának napirendjére a Magyarország által benyújtott KEÉM-tervezetek tárgyalását. A Vötv-hez kapcsolódva megjelent a 32/2012. (V.8.) sz. NEFMI rendelet a világörökségi gondnokságról. A kezelő szervezetek, azaz világörökség gondnokságok kijelölésének határideje a Vötv. szerint 2013. március 1. Jelenleg folyamatban van a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín világörökségi gondnokságának kijelölése. A Vötv. rendelkezéseinek végrehajtásához vezető egyik fontos lépés a világörökségi terület egésze védettségének felülvizsgálata és - a felvétel óta eltelt tapasztalatok alapján - a védelem

megerősítése. Ez a folyamat lezajlott és ennek eredményeképp Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter 2012. február 8-án a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján az 5/2012. (II. 7.) NEFMI rendelettel (a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék történeti tájjá nyilvánításáról) „történeti tájjá” nyilvánította a tokaj-hegyaljai történelmi borvidéket, azaz a világörökségi helyszínt és védőövezetét. Ezzel a tokaj-hegyaljai világörökségi terület Magyarország első történeti tája lett. A védettség a teljes világörökségi területet (tehát a világörökségi helyszínt és védőövezetét) érinti, azaz 27 település teljes közigazgatási területét: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, valamint Vámosújfalu. A történeti táji védettség biztosítja a sokszínű közösségi és táji értékek hosszú távú fenntartását, védelmét. A történeti tájjá nyilvánítás alapja, hogy e borvidék teljes mértékben eleget tesz a történeti táj örökségvédelmi törvényben megfogalmazott kritériumának, azaz „az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot”. A rendelet megfogalmazása szerint „a történeti tájjá nyilvánítás célja a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj épített örökségének – beleértve a pincerendszerét is –, természeti környezetének és hagyományos tájhasználatának megőrzése, továbbá az építészeti, valamint egyéb környezeti, természeti értékek fenntartható használatának biztosítása.” A világörökségi terület egészére vonatkozó történeti táji védettség kiegészíti a világörökségi területen korábban is meglévő védettségeket: a terület egyes történelmi települései „műemléki jelentőségű területként” (MJT), egyedi műemlékei „műemlékként”, táji, természeti értékei országos jelentőségű természetvédelmi területként és az európai szintű Natura 2000 hálózat területeiként továbbra is védettek. Amint arról a korábbi megőrzési állapotjelentések beszámoltak, 2007-től kezdődően nagy volumenű, új ipari-energetikai beruházástervek jelentek meg a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj térségében. A tervezett beruházásokhoz kapcsolódó civil és kormányzati munka rávilágított arra, hogy a természetföldrajzi, társadalom- és gazdaságtörténeti szempontból egységes borvidék szervezeti és kezelési viszonyait tekintve rendkívül széttagolt, és ez veszélyezteti a kultúrtáj működését. Ezt a megállapítást a 2010 őszén megvalósult ICOMOS tanácsadó misszió is megerősítette. A világörökségi helyszín értékvédelmi és fejlesztéspolitikai kihívásainak kezelésére, 20092010 folyamán a térségi civil szereplők kezdeményezése és munkája nyomán indult el egy integrált értékvédelmi és térségfejlesztési program kialakítása, amely mára jelentős kormányzati figyelmet és támogatást kapott, és a Kormány által prioritásként kezelt Nemzeti Programok közé tartozik „BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Program 2012-2020” néven /továbbiakban: Program/. A Program a világörökségi címmel rendelkező Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj hosszú távú, komplex, értékalapú fejlesztését célozza, összhangban az UNESCO Világörökség Egyezményben foglalt nemzetközi kötelezettségvállalásokkal. A Program a borvidékre, mint önálló földrajzi, társadalmi, gazdasági és kulturális egységre alapoz, és tartalmazza mindazon szabályozási, szervezeti, szakmai és fejlesztési elemeket, kereteket, amelyekkel a borvidék felkészíthető a 2014-2020-as EU fejlesztéspolitikai tervezési

időszakra, így a térségben megvalósuló különböző fejlesztések koherens rendszerbe illeszkedve, a szinergikus hatásokat kihasználva, hatékonyan járulhatnak hozzá a térség jövedelemtermelő, munkahelyteremtő és lakosságmegtartó képességének növeléséhez. A Program megvalósítása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. közreműködésével 2011. júliusban létrehozta a Tokaj-Hegyalja Programirodát, amely jelenleg a Miniszterelnökség közvetlen irányítása alatt működik.

A Döntés 8. pontjában foglaltakra vonatkozóan, amely szerint (a Világörökség Bizottság): „Súlyos aggodalmát fejezi ki a Szegi település közelében, a világörökségi helyszínen belül létesíteni tervezett andezitbányával kapcsolatban, és arra biztatja Magyarországot, mint Részes Államot, hogy ne adjon engedélyt a tervezett bánya létesítéséhez;”

A Döntésben szereplő bánya („Szegi Andezit II.” néven) ügyében a hatósági eljárás folytatódott. 2011. szeptemberben az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség többek között tájvédelmi, természetvédelmi és világörökségi szempontokra hivatkozva elutasította a KőKa Kft, mint kérelmező környezetvédelmi engedély iránti kérelmét. A beruházó fellebbezett, másodfokú eljárás indult, amelyben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem adta meg szakhatósági hozzájárulását a tervezett bányanyitáshoz. 2012. november végén az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség az ügyben új eljárás indítását rendelte el. Az időközbeni történeti tájjá nyilvánítás ez ügyben is erősíti a védettségi szempontok érvényesítésének lehetőségét.

A Döntés 9. pontjában foglaltakra vonatkozóan, amely szerint (a Világörökség Bizottság): „Arra kéri a Részes Államot, hogy készítsen felmérést a világörökségi helyszínen működő különböző hagyományos és kereskedelmi kőfejtőknek és bányáknak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatásáról és azt 2013. február 1-ig küldje meg a Világörökség Központnak, a tanácsadó testületek általi értékelés céljából;”

A döntés elfogadása óta eltelt időszakban megtörtént a Tokaj-hegyaljai bányákkal kapcsolatos Komplex Felmérés (Átfogó helyzetfelmérés és hatáselemzés a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi terület bányáinak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatásáról) előkészítése. Elkészült a Felmérés Feladatleírása, valamint a Felmérés elkészítésére alkalmas cég profilleírása (ld. 4a és 4b sz. mellékletek). A Felmérés elkészíttetéséhez szükséges költségvetési forrás biztosítása nyomán, amely 2012. decemberben állt rendelkezésre, lehetővé vált a Felmérést végző cég kiválasztása. Ennek eredményeként megtörtént a szerződéskötés a Feladatleírás szerinti Felmérés elvégzésére a pályázat nyertesével. A Felmérést a Magyar Állam megbízásából a Mott MacDonald Magyarország Kft készíti. A Felmérés elkészítése során - a Feladatleírásban foglaltaknak megfelelően - részletes konzultációkra kerül sor a világörökségi területen az érintettekkel, a hatások létrehozásában szerepet játszó, azokért felelős, illetve a hatásokat viselő ágazatok helyi, megyei és országos szintű szereplőivel, köztük a bányászati tevékenységet végző vállalkozásokkal és

érdekképviseleti szervezeteikkel, a szőlészeti és borászati vállalkozókkal és érdekképviseleti szervezeteikkel, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányságával, a Magyar Bányászati Szövetséggel, továbbá az érintett szaktárcákkal, a megyei közigazgatási szervekkel és a térségi önkormányzatokkal. A Felmérés 2013. májusra készül el és a Világörökség Központnak megküldésre kerül.

A Döntés 10. pontjában foglaltakra vonatkozóan, amely szerint (a Világörökség Bizottság): „Továbbá megállapítja, hogy - összhangban a visszamenőleges kiemelkedő egyetemes értékmeghatározás elkészítésével - szükséges átgondolni a védőövezet pontos határait;”

A védőövezet módosításához szükséges releváns információk és szempontok összegyűjtése a 2010. évi Misszió ajánlásai alapján folyamatban van. Az előző pontban részletezett Felmérés a védőövezet vizsgálatára is kitér, elsősorban a bányákkal kapcsolatosan. A Felmérés Feladatleírása szerint a készítendő dokumentáció összefoglaló részében összegző szakmai javaslatot is kell tennie a Felmérés készítőjének a védőövezet-módosításra, tekintetbe véve a Világörökség Bizottság döntésének 10. bekezdését. Mindez alapján a készülő Felmérésben a védőövezet pontos határainak – főként bányákhoz kapcsolódó – felülvizsgálatára és szakmai véleményezésére is sor fog kerülni. A védőövezettel kapcsolatban további fontos lépés lesz a helyszín Kiemelkedő Egyetemes Érték meghatározásának jóváhagyása a Világörökség Bizottság által (lásd. fentebb, az 5. bekezdésre adott választ is). A világörökségi helyszín védőövezetének esetleges módosítására (a módosítás kezdeményezésére a Világörökség Bizottságnál) a fenti vizsgálatok és folyamatok lezajlását követően kerülhet sor.

A Döntés 11. pontjában foglaltakra vonatkozóan, amely szerint (a Világörökség Bizottság): „Megállapítja, hogy számos javaslat készült új utak építésére vagy meglévő utak szélesítésére, ami hatással lehet a helyszínre vagy annak védőövezetére, valamint kéri a Részes Államot, hogy a Működési irányelvek 172. bekezdésében foglaltaknak megfelelően folyamatosan tájékoztassa a Világörökség Bizottságot;”

Egyeztetések folynak a világörökségi helyszínt jelenleg keresztülszelő nagy forgalmú utat (37es út) kiváltó elkerülő út nyomvonalának kialakításáról és az ehhez kapcsolódó Tisza-híd megépítésének ütemezéséről annak érdekében, hogy a beruházás minél előbb megvalósulhasson. Az elkerülő út és a Tisza-híd megépítésére előreláthatólag 2014-20 között fog sor kerülni. Ezek a tervezési, egyeztetési folyamatok összhangban vannak az 5. bekezdésnél említett Tokaj-hegyaljával kapcsolatos kiemelt kormányzati programmal és figyelemmel.

II. A Részes Állam beszámolója a világörökségi helyszínnel kapcsolatos egyéb időszerű kérdésekről Az Emberi Erőforrások Minisztere 2012. szeptemberben levélben adott tájékoztatást az UNESCO Főigazgatójának, Irina Bokova asszonynak, az UNESCO Főigazgatóhelyettesének, Francesco Bandarin úrnak, és az UNESCO Világörökségi Központ Igazgatójának, Kishore Rao úrnak a magyarországi kulturális örökség védelmét biztosító intézményi háttér átalakulásáról. Az örökségvédelmi feladatokat három minisztérium felügyelete alá helyezték: Belügyminisztérium (jogalkotási és szakmai irányítás), Emberi Erőforrások Minisztériuma (Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, egyes tudományos feladatok ellátása, világörökség, kulturális javak), Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (hatósági feladatokat ellátó kormányhivatalok irányítása). Az örökségvédelmi hatósági rendszer az egész országban, így a tokaji világörökségi területen is átalakult; a 393/2012 (XII.20.) Kormányrendelet (A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról) szerint elsőfokú örökségvédelmi hatóságként Borsod-Abaúj-Zemplén-megye Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (Miskolc székhellyel) látja el a kulturális örökségvédelmi feladatokat. A világörökségi területeket érintő szakhatósági eljárásban a fent nevezett hivatal kikéri a Forster Központ szakmai véleményét. Folyamatban van az Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről, OTrT) felülvizsgálata. A törvénymódosítás elfogadására 2013-ban nyílik lehetőség. A törvény és annak előkészítése, a világörökségi területek vonatkozásában, természetesen támaszkodik a Vötv-re, amely megerősítette a magyar jogrendben a világörökségi és világörökségi várományosi területek jogi helyzetét. A világörökségi és a világörökségi várományos helyszínek mind kulturális, mind természeti örökségi értékek hordozói, továbbá a Vötv-ben is kinyilvánítottan olyan helyszínek, amelyeknek nem csak országos, hanem nemzetközi szintű jelentősége van, ezért külön országos övezetbe sorolásuk indokolt. Mindezek alapján az OTrT módosítás tervezete külön, országos övezetként határozza meg a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetét. Ez az övezet természetesen tartalmazni fogja a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi területet is.

III. Összefoglaló megjegyzések A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi terület továbbra is kiemelt figyelmet kap, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. A magyarországi világörökségi és világörökségi várományos helyszínekkel kapcsolatosan az előző Megőrzési Állapotjelentés óta eltelt időszakban számos olyan jelentős és előremutató jogszabályi változás történt, amely többek között a tokaji világörökségi helyszínt is érinti; ezek végrehajtása megindult, konkrét eredményei várhatóan hamarosan érzékelhetők lesznek. Ezek között is leghamarabb a világörökségi helyszín Kezelő Szervezetében várható a korábbi (jelenlegi) Kezelő Szervezet adottságaihoz és lehetőségeihez képest megerősített helyzet létrehozása.

A helyszín fejlesztési programjaiban, a helyszínnel kapcsolatos tervek, koncepciók kidolgozásában és a helyszínnel kapcsolatos hatósági döntésekben az elmúlt időszakban egyre hangsúlyosabbá vált a világörökségi státusz figyelembe vétele. A történeti tájjá nyilvánítás tovább erősítette a fenntartó használat és az értékmegőrzés kereteit. A 2014-2020-as EU fejlesztéspolitikai időszak, a Kezelési Tervre támaszkodva, várhatólag meghatározó lesz az értékalapú fejlesztés és a világörökségi értékek további kibontakoztatása terén.

1. sz. melléklet Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtáj (Magyarország) (C1063) 35 COM 7B. 94 számú döntés A Világörökség Bizottság 1. Megvizsgálva a WHC-11/35. COM/7B dokumentumot, 2. Hivatkozva a Bizottság 33. ülésén (Sevilla, 2009) elfogadott 33 COM 7B.106 számú döntésre, 3. Megállapítja, hogy a világörökségi védőzónában, Szerencs város határában a nagy kapacitású szalmatüzelésű erőmű építési munkálatai jelenleg leálltak; 4. Sürgeti a Részes Államot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt ragadjon meg annak érdekében, hogy megakadályozza a munkálatok újraindulását, tekintettel arra, hogy a tanácsadó misszió feltárta a tervezett erőmű káros hatását a kiemelkedő egyetemes értékre; és hogy továbbra is tájékoztassa a Világörökség Bizottságot (az ügy alakulásáról); 5. Üdvözli a Világörökségről szóló törvény megalkotása érdekében folyó munkát, amely törvény az összes magyarországi világörökségi helyszín fokozottabb védelmét és a hatékonyabb kezelését teszi lehetővé, valamint megállapítja, hogy az új törvény a tanácsadó misszió számos ajánlására is tartalmazza a megoldás lehetőségét; 6. Továbbá megállapítja, hogy a helyszínnek Világörökségi Listára való felvétele idején elfogadott térképei nem jelölnek bányák vagy kőfejtők miatt kivett részeket a felterjesztett területen, és ezért úgy tekinti, hogy minden, a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj területére tervezett vagy már meglévő bánya és kőfejtő a világörökségi helyszín határain belül helyezkedik el; 7. Felhívja a figyelmet a Világörökség Bizottság egyértelmű álláspontjára, mely szerint ásványi nyersanyag kutatása és kitermelése nem egyeztethető össze a világörökségi státusszal – összhangban a Nemzetközi Bányászati és Fémipari Tanács (ICMM) stratégiai vállalásával, amely szerint világörökségi helyszínen ilyen (bányászati) tevékenységet nem végeznek; 8. Súlyos aggodalmát fejezi ki a Szegi település közelében, a világörökségi helyszínen belül létesíteni tervezett andezitbányával kapcsolatban, és arra biztatja Magyarországot, mint Részes Államot, hogy ne adjon engedélyt a tervezett bánya létesítéséhez; 9. Arra kéri a Részes Államot, hogy készítsen felmérést a világörökségi helyszínen működő különböző hagyományos és kereskedelmi kőfejtőknek és bányáknak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatásáról és azt 2013. február 1ig küldje meg a Világörökség Központnak, a tanácsadó testületek általi értékelés céljából; 10. Továbbá megállapítja, hogy - összhangban a visszamenőleges kiemelkedő egyetemes érték-meghatározás elkészítésével - szükséges átgondolni a védőövezet pontos határait;

11. Megállapítja, hogy számos javaslat készült új utak építésére vagy meglévő utak szélesítésére, ami hatással lehet a helyszínre vagy annak védőövezetére, valamint kéri a Részes Államot, hogy a Működési irányelvek 172. bekezdésében foglaltaknak megfelelően folyamatosan tájékoztassa a Világörökség Bizottságot; 12. Továbbá kéri a Részes Államot, hogy 2013. február 1-ig nyújtson be a Világörökség Központnak naprakész jelentést a helyszín megőrzési állapotáról és a fentiek végrehajtásáról, hogy azt a Világörökség Bizottság a 37. ülésszakán, 2013-ban megvizsgálhassa.

2.a sz. melléklet Act LXXVII of 2011 on World Heritage  In conformity with the Convention of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization concerning the Protection of the World Cultural and Natural Heritage (henceforth: Convention), dated 16 November 1972 and proclaimed in Hungary through the law decree no. 21 of 1985, with a view to the effective implementation of the said Convention and in order to establish the stipulations required for preserving outstanding universal values, also in consideration of the principles of sustainable development, the National Assembly has made the following Act: I. Scope of the act, definitions Article 1 1. The scope of this Act covers a) World Heritage areas and tentative world heritage areas, b) activities related to World Heritage and tentative World Heritage areas as well as activities concerning the Outstanding Universal Value of World Heritage areas and the outstanding value of tentative World Heritage areas, furthermore c) organisations and persons carrying out, or affected by the activities under point b). 2.

Only those areas may be declared World Heritage or tentative World Heritage areas that are declared protected under Act LXIV of 2001 on the protection of cultural heritage, Act LIII of 1996 on the protection of nature and the legal regulations issued for their implementation, and thus they are properties under cultural heritage protection and/or protected natural areas. Being declared a World Heritage or tentative World Heritage area shall not bestow any further protection beyond the already existing protection.

Article 2 In the application of this Act: 1. Outstanding Universal Value: a value embodied by the world heritage property accepted as such by the World Heritage Committee of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization (in the following: UNESCO) – that carries outstanding and individual cultural heritage and natural significance also in international terms due to its exceptional and unique character, thus its continuous preservation and protection is of prime importance for the whole of mankind as well as for the present and future generations; 2. World Heritage property: property inscibed on the World Heritage List based on the decision of the UNESCO World Heritage Committee, bearingthe World Heritage title, as specified in Appendix 1 hereof, declared to be protected under the legal regulations on cultural heritage and/or nature protection, thus being a property under cultural heritage protection and/or a protected natural area; 3. buffer zone of the World Heritage property : the surroundings of the World Heritage property that– based on the decision of the UNESCO World Heritage Committee – protect the integrity and/or the authenticity of the Outstanding Universal Value of the World Heritage property and that were declared protected or designated under the 

The act was adopted by the National Assembly on 14 June 2011. updated 2013.01.

4. 5. 6.

7.

8.

9.

legal regulations on cultural heritage and/or nature protection and thus they are areas under cultural and/or natural heritage protection, and/or the buffer zone of the protected natural area; World Heritage List: list established and regularly updated by the UNESCO World Heritage Committee under paragraph (2) of Article 11 of the Convention; World Heritage area: World Heritage property and its buffer zone; tentative World Heritage property (henceforth: tentative property): property declared to the UNESCO World Heritage Centre (henceforth: Centre) under the criteria specified in Articles 1 and 2 of the Convention and included in the List of World Heritage Tentative Properties due to their outstanding cultural heritage and natural values (in the following: outstanding value), declared to be protected under the legal regulations on cultural heritage and/or nature protection and thus they form an area under cultural heritage protection and/or protected natural area; List of World Heritage Tentative Properties: list of properties – and their buffer zones - selected for submission to the World Heritage List based on their outstanding cultural and/or natural values, announced in the decree of the minister responsible for culture, also covering their boundaries according to the EOV and WGS84 coordinates; buffer zone of World Heritage tentative properties (henceforth: buffer zone of tentative property): the surroundings of the World Heritage tentative property protecting the integrity and the authenticity of the outstanding values, declared to be protected under the legal regulations on cultural heritage and/or nature protection and thus they form an area under cultural heritage protection and/or protected natural area; World Heritage tentative area (henceforth: tentative area): World Heritage tentative property and its buffer zone.

II. General provisions Article 3 1.

World Heritage properties carry outstanding universal value, tentative properties carry outstanding value. Both are to be protected by everyone in conformity with the protection established in the legal regulations on cultural heritage and/or nature protection. 2 Protecting World Heritage and tentative World Heritage areas and using them in a way that serves their subsistence and preserves their values is a public interest that - in conformity with the obligations arising from the protection set forth in the legal regulations on cultural heritage and nature protection – is realised through the cooperation of state and local governmental bodies, churches, civil and other organisations as well as natural persons; 3 World Heritage and tentative World Heritage areas shall be used in conformity with the Convention, furthermore World Heritage areas shall be used according to the World Heritage management plan, and they shall be developed, presented and, if necessary, restored in a sustainable manner, by preserving their universal and national values.

Article 4 1.

State tasks related to World Heritage areas are carried out by the minister responsible for culture – not affecting the tasks and scopes specified in separate legal regulations – in agreement with the ministers specified in Appendix 1, and in cooperation with other ministers concerned.

2.

Within his/her tasks under paragraph 1., the minister responsible for culture shall especially carry out the following activities: a) specifying the concept and the strategy of the implementation of the tasks deriving from the Convention; b) enforcing World Heritage aspects inlegal regulations and in comprehensive planning programmes that affect World Heritage areas; c) preparing the World Heritage management plan of World Heritage areas and tentative World Heritage areas (henceforth: World Heritage management plan), initiating its revision and – if necessary – modification, as well as performing other related tasks; d) ensuring the survey and regular monitoring of the condition of world heritage areas, furthermore taking measures required for preserving, presenting and maintaining the Outstanding Universal Value as well as for preventing adverse impacts; e) supervising the activities of World Heritage management bodies specified in this Act and in separate legal regulation established by virtue of this Act, and revoking the appointment of World Heritage management bodies in cases specified in the separate legal regulation; f) reporting to the Government every year and to the National Assembly every four years on the condition of the world heritage areas and on the performance of tasks related to the implementation of the Convention; g) if necessary, reporting to the Centre on modifications regarding World Heritage areas, thus specifically changes to the boundaries of World Heritage areas as well as to the name or to the Outstanding Universal Value of World Heritage properties; h) ensuring the preparation and implemention of plans, programmes and projects for the use, development and presentation serving the purpose of maintaining World Heritage areas; i) performing World Heritage related international tasks deriving from the Convention, thus specifically, in the case of trans-boundary world heritage properties, seeking cooperation with the responsible minister of the affected State Party ; j) ensures the elaboration and implementation of educational, awareness rising and training programmes aimed at the general public for the presentation, promotion and development of heritage carrying Outstanding Universal Value, as well as k) in the course of monitoring the condition and preserving the value of World Heritage areascooperating with civic organisations whose statutes include the protection of cultural heritage and/or that deal with nature protection.

Article 5 In cooperation with other ministers concerned, the minister responsible for culture performs state tasks related to tentative areas, thus specifically: a) selects tentative properties; b) reports tentative properties to the Centre; c) revises every five years the justification of registering the tentative properties in the World Heritage Tentative List; d) takes measures to inscribe to the World Heritage List the tentative properties included in the List of World Heritage Tentative Properties as well as e) works out and implements educational, informative and training programmes promoting the propagation, presentation and the development of heritage carrying outstanding cultural and natural value.

Article 6 The minister responsible for culture performs the tasks under paragraph (2) of Article 4 and Article 5 in cooperation with the proposal-making, opinion-giving and decision-preparing body set up by the Government in order to carry out these tasks; this body consists of the following members: a) members with outstanding theoretical and practical skills, delegated by the ministers concerned in terms of their scope, b) heads of the central offices dealing with cultural and natural heritage protection, c) representatives of the world heritage management bodies, d) chairpersons of the competent committees of the National Assembly, e) the person appointed by the Hungarian National Committee of the International Council on Monuments and Sites (ICOMOS) as well as f) the person appointed by the Hungarian National Committee of the International Union for Conservation of Nature and Natural Resources (IUCN). III. Management, world heritage management plan, world heritage management body Article 7 1.

2.

In order to preserve the outstanding universal value as well as all material and nonmaterial factors carrying it, the management of the world heritage areas covers provisions for using, developing, presenting and, if necessary, restoring world heritage areas, furthermore the harmonisation of activities concerning the preservation and the sustainable usage of the world heritage areas. Management under paragraph (1) shall especially cover the following: a) participation in conducting a scientific value survey of the properties, in documenting their condition as well as in elaborating the criteria of sustainable usage valid for the given property and to be enforced in the world heritage management plan; b) cooperation in elaborating and supervising the world heritage management plans of world heritage areas and in conducting the related reconciliation (with the involved owners, local governments as well as scientific, professional and social organisations specified in the separate legal regulation); c) participation in presenting the practical implementation of the world heritage management plan to the parties involved and interested; d) cooperation with management bodies beyond the border involved in the case of cross-border world heritage areas; e) regular reactive monitoring of the condition of the world heritage area, initiating related measures, participation in collecting and analysing data required for implementing the world heritage management plan as well as in specifying the steps required for carrying out the world heritage involvement; f) initiating, organising and promoting the implementation of tasks related to developing and preserving the value of world heritage areas, by regularly cooperating with the partners involved, including social organisations protecting cultural heritage, or in the case of natural values, social organisations dealing with nature protection in conformity with their statutes; as well as g) making reports to the minister responsible for culture about the condition of the world heritage areas, with special regard to all activities concerning the world heritage areas that affect the outstanding universal value of the world heritage properties.

Article 8 1.

2. 3.

4.

5.

The world heritage management plan of world heritage areas and tentative areas is proclaimed by the Government in a decree – with the exception set forth in paragraph 3 – in order to preserve the outstanding universal value carried by the world heritage properties or the outstanding value carried by tentative properties and with a view to usage that does not endanger subsistence. The local governments concerned shall be involved in reconciling the world heritage management plan. If the outstanding universal value of the world heritage property or the outstanding value of the tentative property is an exclusive natural value and the whole of the world heritage area or tentative area is located in a protected natural area as well as it is covered by a nature protection management plan specified in a separate legal regulation, the nature protection management plan shall be qualified as a world heritage management plan under paragraph 1. If a protected natural area of national or local importance is also located in the world heritage area or tentative area, the world heritage management plan specified in paragraph 1 shall be worked out in harmony with the nature protection management plan that is relevant to the protected natural area and specified in a separate legal regulation, by making reference to the nature protection management prescriptions that are laid down in the nature protection management plan and that provide for protecting the outstanding universal value or the outstanding value. The limitations and prohibitions arising from the protection that is in force based on the special legal regulation on nature protection are laid down in the nature protection management plan. The world heritage management plan covers: a) marking the world heritage property or tentative properties according to topographical lot numbers as well as their specification under the EOV and WGS 84 coordinates; b) limitation of world heritage properties or tentative properties in a real estate registration or topographical map at a scale conforming with the dimensions of the properties; c) marking the buffer zone of world heritage properties or tentative properties according to topographical lot numbers as well as specification of their boundaries under the EOV and WGS 84 coordinates; d) limitation of the buffer zone of world heritage properties or tentative properties in a real estate registration or topographical map at a scale in proportion to the dimensions of the buffer zone; e) summary of the outstanding universal value of world heritage properties or the outstanding value of tentative properties; f) objectives and the strategy of preserving, maintaining and presenting the outstanding universal value of world heritage properties or the outstanding value of tentative properties; g) tasks related to preserving the outstanding universal value of world heritage properties or the outstanding value of tentative properties, thus specifically the management methods concerning world heritage areas or tentative areas, furthermore the detailed description of restrictions and prohibitions – deriving from the protection set forth in the legal regulations on protecting cultural heritage as well as on developing and protecting the built environment – given from the viewpoint of the outstanding universal value of world heritage properties or the outstanding value of

6.

7.

tentative properties and established with regard to the specific features of the world heritage area or tentative area; h) if a nature protection management plan is in force in a protected natural area located in a world heritage area or tentative area: reference to the nature protection management prescriptions that are laid down in the plan and that guarantee protection of the outstanding universal value or outstanding value; furthermore i) specific circumstances, prescribed methods of usage and activities that set a foundation for the need to finance world heritage areas or tentative areas. The following tasks shall be especially carried out in consideration of the world heritage management plan: a) the spatial planning plan must be revised and, if necessary, modified and harmonised as well as the settlement planning tools with regard to the order and the rules on area usage; b) the occurrence of harmful effects influencing the natural and cultural heritage values of world heritage areas or tentative areas shall be prevented, the harmful effects shall be eliminated and reduced; as well as c) any changes (especially development, renewal, restoration) concerning world heritage areas or tentative areas shall be carried out. The world heritage management plan shall be revised as necessary, but at least every seven years.

Article 9 1.

2.

3.

In order to preserve the outstanding universal value carried by world heritage properties and the outstanding value carried by tentative properties, the cultural heritage protection and nature protection authority – acting in official procedures as an authority or special authority – shall enforce the contents of this act and the world heritage management plan in the course of the proceedings relevant to the world heritage area or tentative area. If an expert opinion is to be obtained in the case of request for restoration, renovation, development and building affecting world heritage areas, the acting authority or special authority shall appoint - at its own cost – an expert specified in the ministerial decree on the conditions of pursuing cultural expert activities and on keeping the cultural expert registration. In his/her expert opinion, the expert shall present the complex world heritage impact study documentation.

Article 10 1.

2.

A world heritage management body shall be operated at each property in order to deal with – based on the world heritage management plan – the tasks laid down in Article 7 related to management aimed at preserving the outstanding universal value carried by the world heritage properties, provided that it is not delegated to the scope of another body by virtue of a separate legal regulation. The world heritage management body is an organization functioning as a legal entity (thus specifically a budgetary organisation, local government, legal church entity, social organisation, foundation, non-profit business association) whose activities are attached to the outstanding universal value of the given world heritage property, cover the representation of world heritage interests, the protection of the outstanding

3.

4.

5.

universal value, and its scope of operation includes the world heritage property or a major part of it. The minister responsible for culture selects the world heritage management body for each world heritage property in consideration of the provisions of paragraph 2, with the exception set forth in paragraph 4. The world heritage management body is delegated until its withdrawal, but at most for seven years, which can be extended. If the outstanding universal value of the world heritage property is exclusively natural value and the special legal regulation delegates a body responsible for natural protection for the protected natural area covering the whole of the world heritage property, in that case this body shall perform the management tasks set forth in Article 7. If a special legal regulation delegates a body responsible for managing a part of the world heritage property, the world heritage management body selected under paragraph 3 shall cooperate with that body.

Article 11 At world heritage areas affecting the public administrative area of several settlements, the local governments concerned shall establish a local construction-technical plan council in the form of an association, under the governmental decree on settlement planning and construction-technical plan councils. IV. Financing Article 12 1.

2.

3.

4.

The budgetary funds related to the world heritage title shall be determined in consideration of the costs of the state tasks set forth in this act and the tasks specified in paragraph 2. The state finances the following tasks out of the central budget: a) elaboration of the world heritage management plan; b) the expert costs specified in paragraph 2 of Article 9; c) revising and modifying the spatial development plans and settlement planning tools as specified in the world heritage management plan. The state grants support to the following tasks out of the central budget: a) propagating information about world heritage areas, working out and running educational, teaching and extended training programmes; b) applying and enforcing methods (models) and results with regard to world heritage area-related research activities, as well as to preserving the value of world heritage areas, presenting them and using them without endangering their subsistence; c) supporting activities and investments related to the management, presentation and the development of world heritage areas; d) rendering support to recognitions of world heritage areas; e) supporting the world heritage area-related tasks of plan councils – set up under the governmental decree on settlement planning and construction-technical plan councils – also including local plan councils established at the world heritage area. The state may grant tax allowances – determined in a special law – for maintaining protected values, for protecting subsistence and for proper operation in harmony with the world heritage management plan.

V. Transitional provisions Article 13 1.

2.

3.

4. 5.

6.

7.

Within two years following the coming into force of this act, the minister shall revise the justification of inscribing on the List of Tentative World Heritage Properties reported to the Centre under the criteria specified in Articles 1 and 2 of the Convention upon the entry into force of this act. The minister shall notify the Centre out of turn if – after the revision - s/he does not find it justified to inscribe the property on the List of Tentative World Heritage Properties. The competent national organizations and the county municipalities shall provide for harmonising their spatial development plans under point a) of paragraph 6 of Article 8 at the latest within 5 years following the proclamation of the world heritage management plans as well as upon the obligatory revision prescribed by other legal regulations or upon modifications made for another reason. Local municipalities at settlements (Budapest, Budapest districts) shall provide for modification of their settlement planning tools under point a) of paragraph 6 of Article 8 within 18 months following the proclamation of the world heritage management plans. The world heritage management body shall be appointed within fourteen months from the coming into force of this act. The Government shall initiate the proclamation of properties inscribed on the World Heritage List after the coming into force of this act, through the modification of Appendix 1 to this act. The world heritage management body of these properties shall be appointed within six months from the date of proclamation. Within twelve months from the date of coming into force of this act, the minister shall – in cooperation with the minister responsible for supervising state assets – revise contracts of lease, asset management or contracts establishing other forms of usage regarding the utilisation of asset elements that are located at world heritage areas and that are in state ownership. Should the minister find that any contract is contrary to the objectives laid down in the Convention or in this act, or it significantly restricts or hinders the implementation of the said objectives, s/he shall notify: a) the organisation responsible for utilising the asset element as well as b) the person, legal entity or business organisation without a legal entity utilising the asset element by way of a contract. The minister shall proclaim his/her decision containing the statement under paragraph 6 in the homepage of the ministry as well as taking measures for proclaiming the decision on the billboard of the local municipality competent at the location of the real estate. The contract of lease, asset management or contracts establishing other forms of usage regarding the utilisation of state-owned asset elements shall cease to exist by virtue of this act on the sixtieth day calculated from the publication of the ministerial decision on the ministry's homepage.

VI. Closing provisions Article 14 1.

The Government is authorised to specify in the form of a decree: a) the detailed rules on inscribing tentative world heritage properties on the List of Tentative World Heritage Properties, on revising them, on reporting them to the

2.

Centre as well as on nominating tentative world heritage properties to the World Heritage List; b) the minister is entitled to delegate members to the world heritage body, as well as the detailed tasks and operation of the body; c) the preparation of the world heritage management plan, the detailed requirements on its content elements, the order of preliminary reconciliation with the parties involved and supervision; d) the content elements of the complex world heritage impact study documentation and the special rules on its preparation; e) [the world heritage management plan of world heritage areas; as well as f) the world heritage management plan of tentative world heritage areas. NOTE: e) and f) have not come into effect yet, see also Article 17.] The minister responsible for culture is authorised to establish in the form of a decree and in agreement with the ministers specified in Appendix 1: a) the detailed rules on selecting the world heritage management body as well as the tasks and the operation of the world heritage management body, furthermore b) [the List of Tentative World Heritage Properties. NOTE: b) has not come into effect yet, see also Article 17.]

[NOTE: Article 15 and 16 are in abeyance Article 15 1. 2.

3.

In point 3 of Article 2 of Act LXXX of 2001 on the return of illegally exported cultural assets, the text “3911/92/EEC” shall be replaced with “116/2009/EC”. In Article 3 of the law decree no. 21 of 1985 on the proclamation of the Convention on the Protection of the World Cultural and Natural Heritage, adopted in Paris, on 16 November 1972 at the General Conference of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, the text „with the minister responsible for the agrarian policy and with the minister responsible for nature protection” shall be replaced with the text „with the minister responsible for the agrarian policy, with the minister responsible for construction, with the minister responsible for nature protection, with the minister responsible for spatial planning and with the minister responsible for settlement development and settlement planning". Paragraph 6 of Article 12 of Act LIII of 1995 on the general rules on environment protection shall be replaced with the following provision: „(6) If the contacted body does not have the requested environmental information, it is obliged to send the need for obtaining the information to the body that has the environmental information, and it shall notify or inform the requester about which body having the environmental information to contact for the requested information. If the need for obtaining the environmental information is rejected, the rejection contains its reasons, together with information as to which body the requester may contact to appeal against the rejection."

Article 16 1.

2.

Article 5/A of Act LXIV of 2001 on the protection of cultural heritage, the text “world heritage and” in point p) of Article 81 as well as point n) of paragraph 2 of Article 93 shall lapse. Paragraph 4 of Article 56 of Act LXXVIII of 1997 on establishing and protecting the built environment as well as point k) of paragraph 2 of Article 62 shall lapse.]

Article 17 1. 2. 3. 4.

This act shall come into force on 1 January 2012, with the exception of paragraphs 2 and 3. Point e) of paragraph 1 of Article 14 comes into force on 1. December 2014., and point b) of paragraph 2 of Article 14 comes into force on 1 January 2014. Point f) of paragraph 1 of Article 14 comes into force on 1 December 2015. Article 15 shall lapse on the day following the coming into force.

Appendix 1 to Act LXXVII of 2011 Ministers carrying out state tasks related to the world heritage properties in agreement with the minister responsible for culture World heritage property

Consenting minister

Budapest, including the Gellért Hill and the Minister responsible for supervising state Castle Hill, the Banks of the Danube, the assets Buda Castle Quarter and Andrássy Avenue Minister responsible for construction Minister responsible for policy

development

Minister responsible for organising public administration Minister responsible for the protection of archeological heritage and monuments Minister responsible for nature protection Minister responsible for spatial planning Minister responsible for settlement development and settlement planning Minister responsible for tourism Old Village of Hollókő and its Surroundings Minister responsible for agrarian policy Minister responsible for construction Minister responsible for the development policy Minister responsible for organising public administration Minister responsible for the protection of archeological heritage and monuments Minister responsible for nature protection Minister responsible for spatial planning Minister responsible for settlement development and settlement planning Minister responsible for tourism

Caves of Aggtelek Karst and Slovak Karst

Minister responsible for development policy Minister responsible for organising public administration Minister responsible for nature protection Minister responsible for spatial planning Minister responsible for settlement development and settlement planning Minister responsible for tourism

Millenary Benedictine Abbey of Minister responsible for construction Pannonhalma and its Natural Environment Minister responsible for development policy Minister responsible for organising public administration Minister responsible for the protection of archeological heritage and monuments Minister responsible for nature protection Minister responsible for spatial planning Minister responsible development

for

settlement

Minister responsible for tourism Hortobágy National Park - the Puszta

Minister responsible for agrarian policy Minister responsible for construction Minister responsible for development policy Minister responsible for organising public administration Minister responsible for the protection of archeological heritage and monuments Minister responsible for nature protection Minister responsible for spatial planning Minister responsible for settlement development and settlement planning Minister responsible for tourism

Early Christian (Sopianae)

Necropolis

of

Pécs Minister responsible for construction Minister responsible for development policy Minister responsible for organising public administration Minister responsible for the protection of archeological heritage and monuments Minister responsible for spatial planning Minister

responsible

for

settlement

development and settlement planning Minister responsible for tourism Fertő/ Neusiedlersee cultural landscape Minister responsible for agrarian policy (briefly: Fertő landscape) Minister responsible for construction Minister responsible for development policy Minister responsible for organising public administration Minister responsible for the protection of archeological heritage and monuments Minister responsible for nature protection Minister responsible for spatial planning Minister responsible for settlement development and settlement planning Minister responsible for tourism Tokaj Wine Region Historic Cultural Minister responsible for agrarian policy Landscape Minister responsible for construction Minister responsible for development policy Minister responsible for organising public administration Minister responsible for the protection of archeological heritage and monuments Minister responsible for nature protection Minister responsible for spatial planning Minister responsible for settlement development and settlement planning Minister responsible for tourism

2.b. sz. melléklet

Summary of the Hungarian World Heritage Law Act LXXVII of 2011 on World Heritage

(adopted by the Parliament on 15th June, 2011; entry into force: 1st January 2012)

The World Heritage Law (hereafter: Law) aims to put on solid legal and institutional basis the efficient implementation of the World Heritage Convention in Hungary. Its purpose is to ensure the efficient management of Hungarian World Heritage sites, the protection of their outstanding universal values in line with the principles of sustainable development. Definitions and General Provisions In its definitions, the Law defines “World Heritage areas” as composed of the “World Heritage property” and its “Buffer zone”. World Heritage areas – so defined – have to have national protection either as cultural heritage or as natural heritage or both. The same logic is followed with regard Tentative List items. The Law also incorporates in its definitions other elements of the terminology of the World Heritage Convention such as “WH List” and “Outstanding Universal Value”. The Law declares that the protection and sustainable use of World Heritage areas is a common interest and its realisation requires the cooperation of state, municipalities, churches, civil and other organisations, as well as individuals in line with their obligations deriving from national regulations with regard to the protection of cultural and natural heritage. The duties of the State (delegated to the Minister responsible for culture) are established and further detailed – these derive mainly from Article 4 and 5 of the World Heritage Convention. In line with the cross-cutting nature of these duties, the Law establishes an inter-ministerial and inter-professional mechanism of cooperation. The tasks of the Minister responsible for culture and of other related Ministries are carried out with the cooperation and assistance of a body established by the Government. This body is an inter-ministerial entity composed of expert delegates from the relevant sectors of government activity as well as professional civil organisations (such as the National Commissions of ICOMOS and of IUCN). The body also consists of one representative of each World Heritage site, the presidents of the relevant parliamentary commissions and the heads of the authorities responsible for the protection of cultural and natural heritage. Management of World Heritage areas The Law establishes and gives legal meaning to WH Management Plans (the Government is authorised to issue the Management Plans by decree) – it thus ensures that Management Plans are recognised in national and local planning laws and other regulations. The protection of WH areas is also reinforced by the fact that the planning authorities are obliged to take into account the Management Plans when they issue

permits that have an impact on WH areas. When deemed necessary, the planning authorities may request a Complex World Heritage Impact Assessment. The content of the Management Plan is defined in line with relevant sections of the Operational Guidelines of the World Heritage Convention. These include inter alia the definition of the boundaries of the territory; a statement of OUV; the aims and the strategy of the protection, maintenance, and presentation of the OUV of the property; the specific requirements for sustaining the OUV of the property as well as a description of those specific circumstances, activities and ways of management of the property that may require additional funding. The Law establishes the legal framework for setting up Management Bodies. Management Bodies will be appointed for a duration of seven years by the Minister responsible for culture. Funding Central government finance (through the national budget) is foreseen for - preparation of Management Plans; - costs of the expertise for preparing the Complex World Heritage Impact Assessment; - review of local planning laws and regulations in order to bring them into harmony with the future Management Plans; - WH education, awareness-raising, training; - research related to WH, the protection of their values, their sustainable development and the elaboration and dissemination of good practice methods; - management of WH areas; - prizes related to the management of WH areas; - support to Urban Planning and Architectural Planning Juries in their activity related to WH areas. In its Annex, the Law lists WH properties in Hungary and for each of them it defines the other Ministers that are responsible for carrying out the duties of the State with regard to them. In its final clauses, the Law sets the deadlines for - the preparation of Management Plans (one year from the entry into force of the Law itself); - the review of local plans (18 months after the issuing of the Management Plans). It authorizes the Government to - establish the mechanisms for Tentative Listing; - define the tasks and operation of the national body; - define the requirements for the preparation of Management Plans including its public consultation process, as well as its content, and 7-year periodic review; - define regulations for the Complex World Heritage Impact Assessment;

-

issue the Management Plans of the WH areas and the WH tentative areas.

It also authorizes the Minister responsible for culture to - regulate the process of the selection of WH Management Bodies; - issue the WH Tentative List.

3. sz. melléklet 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről 1. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A megalapozó dokumentáció tartalmi követelményei I. Bevezető Alkalmazott fogalmak és módszertan bemutatása. II. Azonosító adatok 1. A világörökségi terület azonosító adatai: a) a világörökségi helyszín megnevezése, a világörökségi helyszín és a védőövezet határainak leírása és megfelelő méretarányú ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térképen történő ábrázolása (analóg vagy digitális formában), b) területi jellemzők (kiterjedés, méret). 2. A kiemelkedő egyetemes érték összegzése az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott, a Központ által nyilvántartott alábbi tartalommal: a) rövid leírás, b) a felvétel során elfogadott kritériumok kifejtése, c) az integritás megállapítása, d) a kulturális örökségi védelmet élvező világörökségi helyszínek esetében a hitelesség megállapítása, e) védelmi és kezelési elvárások. III. Leíró rész 1. A világörökségi terület leírása: a) a terület történeti leírása, különös tekintettel a történetében bekövetkezett jelentős változásokra és a megőrzési célú beavatkozásokra, b) a terület védettségségének bemutatása. 2. A világörökségi terület használatában és megőrzésében érintett és érdekelt szereplők (így különösen a világörökségi gondnokság, a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az illetékes önkormányzati és állami főépítészek, a tulajdonosok, a vagyonkezelők, az egyházi jogi személyek, a civil szervezetek, az állami szervek, a kutatóintézetek és egyetemek) felsorolása és bemutatása. 3. A világörökségi terület értékeit és annak kezelését érintő hatályos jogszabályok felsorolása. IV. Elemző rész

1. Társadalmi-gazdasági elemzés (népességi, foglalkoztatottsági, egészségügyi, iskolázottsági, jövedelmi mutatók, kereslet-kínálat elemzés, az infrastruktúra helyzete, humán kapacitások és pénzügyi források), 2. a világörökségi terület ismertségének elemzése, 3. turisztikai kínálat és kapcsolatrendszer elemzése, 4. a megőrzési állapot elemzése a beavatkozások szükségességének megjelölésével, 5. a világörökségi terület megőrzési állapotát fenyegető veszélyek és átfogó hatások elemzése (különösen természeti katasztrófák, klímaváltozás, emberi tevékenység), 6. a világörökségi terület értékeivel összefüggő fejlesztési lehetőségek feltárása, a világörökségi területen hatályos területrendezési tervek és azok világörökségi kezelési tervvel való összefüggéseinek elemzése a terhelhetőség határainak rögzítésével, ideértve a szellemi kulturális örökséget, kulturális eseményeket, kulturális útvonalakat is, 7. a világörökségi területet, illetve annak kezelését érintő korábbi és folyamatban lévő tervek, programok elemzése. V. Háttéranyagok és előzmények 1. A világörökségi terület értékeivel kapcsolatos történeti és archív adatok, források (szöveges és vizuális), valamint kutatási eredmények és egyéb dokumentumok felsorolása és elérhetőségük megjelölése. 2. Az Egyezmény végrehajtása során az adott helyszínnel kapcsolatban keletkezett hazai vagy nemzetközi dokumentum, így különösen: a) a világörökségi helyszín felterjesztési dokumentációja, b) az UNESCO Világörökség Bizottsága döntései eredeti nyelven és magyar fordításban, c) a tanácsadói és a reaktív monitoring missziók állásfoglalásai, d) az időszaki jelentéstételek, az állam által a Központnak tett bejelentések, megőrzési állapotjelentések, e) a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága és a világörökségi testület döntései, f) a Kormány és az Országgyűlés részére készített jelentések és beszámolók. 3. A helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok világörökségi területet érintő rendeletei és határozatai. 4. Az építészeti-műszaki tervtanácsok világörökségi területet érintő jegyzőkönyvei. 5. Statisztikai adatok és térképek, különösen a fennálló védettség ábrázolásával.

2. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A kezelési terv részletes tartalmi követelményei I. Azonosító adatok 1. A világörökségi helyszín megnevezése. 2. A világörökségi terület határai: a) a világörökségi helyszín helyrajzi számok szerinti kijelölése vagy határának EOV síkkoordináták és WGS 84 alapfelületre vonatkozó földrajzi koordináták szerinti megállapítása fok, perc, másodperc formában (DMS), b) a világörökségi helyszín kiterjedésének megfelelő méretarányú, ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térképen történő lehatárolása, c) a világörökségi helyszín védőövezete helyrajzi számok szerinti kijelölése vagy határának EOV síkkoordináták és WGS 84 alapfelületre vonatkozó földrajzi koordináták szerinti megállapítása fok, perc, másodperc formában (DMS), d) a világörökségi helyszín védőövezete kiterjedésének megfelelő méretarányú, ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térképen történő lehatárolása. II. A kiemelkedő egyetemes érték összegzése az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott és a Központ által nyilvántartott tartalommal: 1. rövid leírás, 2. a felvétel során elfogadott kritériumok kifejtése, 3. az integritás megállapítása, 4. a kulturális örökségi védelmet élvező világörökségi helyszínek esetében a hitelesség megállapítása, 5. védelmi és kezelési elvárások. III. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke megőrzésének, fenntartásának és bemutatásának céljai és stratégiái A prioritások rögzítése az alábbi területeken: 1. kutatás, 2. megőrzési állapot javítása (helyreállítás, kezelés, gondozás, felújítás), 3. a fenntarthatóság növelése, 4. megközelítés, közlekedés, 5. bemutatás, látogatók fogadása, turizmus,

6. szakmai képzés, továbbképzés, 7. oktatás, ismeretterjesztés, társadalmi tudatosság növelése, 8. környezeti tényezők, kapcsolatok, klímaváltozás, 9. a területrendezési eszközök összhangjának megteremtése, 10. havária, 11. kommunikáció. IV. Kezelési módok, korlátozások, tilalmak részletes leírása 1. A világörökségi területet érintő kezelési módok, különösen az alábbi területeken és esetekben: a) a megőrzés/védelem, b) a fenntartható/fennmaradást elősegítő használat, c) a rendkívüli helyzetek. 2. A kulturális örökség védelméről rendelkező jogszabályok alapján fennálló védettségből eredő korlátozásoknak és tilalmaknak a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke szempontjaiból megadott, a világörökségi terület sajátosságaira figyelemmel megállapított részletes leírása. 3. Amennyiben a világörökségi területen lévő védett természeti területen természetvédelmi kezelési terv van hatályban, az abban foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra történő utalások és hivatkozások rögzítése. V. Társadalmi-szakmai részvétel a kezeléssel kapcsolatos döntéshozatalban 1. Az érdekeltek és érintettek bevonására szolgáló eszközök (fórumok, mechanizmusok, folyamatok) leírása. 2. Eszközök, egyeztetési és kiigazító mechanizmusok: a) mely esetekben, milyen körben kell az egyeztetést kötelezően lefolytatni (pl. hatóságok, a tulajdonosok, használók bevonása stb.), b) véleménykülönbség esetén milyen további intézkedéseket lehet és kell megtenni. 3. Lehetséges konfliktusforrások, konfliktuskezelés. VI. Finanszírozás 1. A világörökségi terület finanszírozási igényét megalapozó a) sajátos körülmények a IV. pont szerint, b) a világörökségi helyszínhez kapcsolódóan támogatandó elemek, illetve tevékenységek.

2. Az alkalmazandó feltételrendszer definiálása. VII. Monitoring 1. Alapadatok. 2. Indikátorok. 3. Mechanizmus és folyamatleírás. 4. Visszacsatolás.

3. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A világörökségi kezelési kézikönyv tartalmi követelményei I. A megalapozó dokumentáció, naprakészen frissítve II. A kezelési tervben foglalt stratégiák és célok elérését szolgáló cselekvési programok, rövid- és középtávú akciótervek, különösen az alábbi területeken: 1. kutatás, 2. megőrzési állapot javítása (helyreállítás, karbantartás, felújítás), 3. a fenntarthatóság növelése, 4. megközelítés, közlekedés 5. bemutatás, látogatók fogadása, turizmus, 6. szakmai képzés, továbbképzés, 7. oktatás, ismeretterjesztés, társadalmi tudatosság növelése, 8. környezeti tényezők, kapcsolatok, klímaváltozás, 9. havária, 10. kommunikáció. III. A kezelési terv szerinti folyamatos követő-figyelés (monitoring) eszközei 1. Ellenőrzési listák. 2. A 2. melléklet VII. pontja szerinti indikátorok meghatározásával és értékelési szempontjaival kapcsolatos (tudományos) elemzés, dokumentáció.

3. Egyéb segédletek. IV. Operatív együttműködési címlista Naprakészen vezetett adattár a világörökségi terület kezelésében az állami, az érintett helyi és országos nemzetiségi önkormányzati, társadalmi, illetve szakmai és tudományos partnerekről, beleértve a nemzetközi partnereket is.

4.a sz. melléklet Átfogó helyzetfelmérés és hatáselemzés a Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj (TTBKT) világörökségi terület bányáinak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatásáról /Felmérés/

Feladatleírás Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2011. júniusában, 35. ülésszakán döntést fogadott el a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszínről. A 35 com 7b 94. sz. döntésben /továbbiakban: Döntés/ többek között „Arra kéri a Részes Államot, hogy készítsen felmérést a világörökségi helyszínen működő különböző hagyományos és kereskedelmi kőfejtőknek és bányáknak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatásáról”. Ennek alapján Magyarországnak - mint a Világörökség Egyezmény Részes Államának - állami kötelezettsége ezen felmérés /továbbiakban: Felmérés/ elkészítése és a VÖ Bizottság számára 2013. február 1-ig való benyújtása. A VÖ Bizottság a Döntésben azt is megállapítja, hogy „a helyszínnek Világörökségi Listára való felvétele idején elfogadott térképei nem jelölnek bányák vagy kőfejtők miatt kivett részeket a felterjesztett területen, és ezért úgy tekinti, hogy minden, a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj területére tervezett vagy már meglévő bánya és kőfejtő a világörökségi helyszín határain belül helyezkedik el;” (A Döntés teljes angol és magyar nyelvű szövege az 1. és 2. sz. mellékletekben található.) A készítendő Felmérés a fentieken alapulva a következő tartalmi és formai követelményeknek feleljen meg. I.1. A TTBKT-re készítendő Felmérés alapvetően és jellegében a hazai szakmai gyakorlatban több éve ismert hatásvizsgálatoknál/tanulmányoknál és a környezetvédelmi felülvizsgálatoknál általában alkalmazott módszerek és elvárások alapján készüljön el, a helyszín sajátos viszonyait feltárva és figyelembe véve, fókuszban a Kiemelkedő Egyetemes Értékekre (továbbiakban KÉE)-re gyakorolt hatások felmérésével és részletes elemzésével. I.2. A Felmérés terjedjen ki a TTBKT mint világörökségi helyszínen kívül a védőövezetre is (együtt: világörökségi terület), tekintettel arra, hogy - a Világörökség Bizottság TTBKT-re vonatkozó Döntésének 10. bekezdésében megállapította, hogy „szükséges átgondolni a védőövezet pontos határait”, - a védőövezetben végezett bányászati tevékenységek is hatással lehetnek a világörökségi helyszín KEÉ-re.

I.3. A Felmérés alapján készítendő dokumentáció bevezető része tartalmazza - a Felmérés készítésébe bevont személyek/intézmények szakterületük/tevékenységi területük megjelölésével,

megnevezését

- a Felmérés készítése munkamódszerének, munkafázisainak bemutatását, - a helyszín KÉE-t hordozó tényezői, elemei és folyamatai, mint hatásviselők bemutatását, számbavételét a KEÉ Meghatározás (3. sz. melléklet), valamint a Döntés

alapján, figyelembe véve a világörökségi helyszín listára vételéhez készült felterjesztési dokumentáció (4. sz. melléklet) és a felvételt javasoló akkori ICOMOS, mint tanácsadó testület véleményét (5.sz melléklet) is, különös tekintettel az abban foglalt ajánlásokra. I.4. A Felmérés rendszerezetten mérje fel, vegye számba és a dokumentációban mutassa be a Tokajhegyalján működött és működő és a Felmérés idején dokumentáltan tervezett bányákat, és ezekhez kapcsolódó mindennemű bányászati tevékenységeket /továbbiakban együtt: bányászati tevékenységek/. A dokumentáció tartalmazza szöveges munkarészekkel és térképi ábrázolásokkal egyaránt

- a világörökségi területre vonatkozó, a KÉE szempontjából és a Felmérés szempontjából releváns információk, adatok és dokumentumok bemutatását (különösen a terület állapotváltozásáról informáló dokumentációk, bányákkal, bányászati tevékenységekkel kapcsolatos mérési-vizsgálati adatok, statisztikai adatok, az érintett szőlőterületek minősége) - a világörökségi területre vonatkozó, illetve azt érintő természetvédelmi és egyéb védelmi előírások, -szabályozások, -területek, a bányákkal, bányászati tevékenységekkel összefüggő szabályozások, bemutatását, – a világörökségi terület pontos bányakataszterét -- a bányászattal kapcsolatos kutatási, bányatelek-fektetési, bányaművelési/működési engedéllyel rendelkező (vagy esetleg anélkül működő, illegális) bányászati és közvetlenül ahhoz kapcsolódó (pl. termékértékesítés telephelyei) tevékenységek és érintett területek rendszerezett bemutatásával : domborzat, hivatalos ill. esetenként ettől eltérő nagyságú tényleges bányatelek, telephelyek, környező területek területfelhasználása, alkalmazott technológiák, tevékenységek, berendezések, korszerűség, mindennemű szállítás, egyéb állapot- és működési jellemzők, -- a KEÉ-t bármilyen formában érintő hatótényezők részletes és rendszerezett ismertetésével, -- valamint azon esetek felsorolását, ahol esetlegesen a bányászati tevékenység nem rendelkezik érvényes engedéllyel, műszaki üzemtervvel, tájrendezési-rekultivációs tervvel A kapcsolódó térképi ábrázolások megfelelő méretarányban mutassák be - a tájváltozás, a kultúrtáj kialakulásának főbb tendenciáit (tájtörténeti változások áttekintése) - a világörökségi terület jelenlegi állapotát átfogóan, amelyen a különböző védettségek, azok fokozatai, a terület-felhasználások és a bányák együtt láthatóak, - kapcsolódva a pontos bányakataszterhez az egyes bányákat és a kapcsolódó tevékenységeket, részletesebb térképi ábrázolással. I.5. A Felmérés a begyűjtött hiteles adatokon, méréseken és vizsgálati eredményeken alapuló részletes elemzéssel állapítsa meg és értékelje a bányászati tevékenységek

bizonyított vagy lehetséges, pozitív és negatív hatásait, a TTBKT mint világörökségi terület KEÉ-re. A hatásokat döntően 2002-től (a vö-i felvétel időpontjától) szükséges vizsgálni, de emellett vizsgálni kell a felvétel előtti bányákat is, nagy vonalakban történetileg áttekintve, hogy a TTBKT kialakulásához miként járultak hozzá - az őskorban - az ókorban - a középkorban - az iparosítás időszakában - 1920 után. I.6. A pozitív és negatív hatások feltérképezése alapján a bányászati tevékenységek mindegyik szakaszát tekintve (bányászatot megelőző kutatási, fejlesztési szakasz/ok, bányászat/kitermelés és minden ehhez kapcsolódó tevékenység, a kitermelés lezárásának szakaszai, valamint rekultivációs tevékenységek és rekultiváció nélkül, vagy részlegesen rekultivált, felhagyott bányák), a Felmérési dokumentáció a pozitív és a negatív hatások mentén ismertesse, és a hatásterületek térképi ábrázolásával is mutassa be - a direkt és indirekt hatásokat, az esetlegesen összeadódó hatásokat, - a rövid és hosszú távú hatásokat, a (megtörtént és lehetséges) havária-eseteket, - az adott hatásviselőket (élő és élettelen, táji, a KEÉ alapján). A hatások elemzésénél a dokumentáció tartalmazza, ahol az áttekinthetőség, értelmezés miatt szükséges, térképi ábrázolásokkal is - a hatások súlyának, jelentőségének ismertetését, - azon látványelemzéseket (mind a jelenlegi, mind a várható hatások vonatkozásában), ahol a beavatkozásokkal, hatásokkal összefüggésben a KÉE vizuális integritásának kérdése is felmerül, - olyan javasolt lépések, intézkedések kidolgozását és bemutatását, amelyekkel a bányászati tevékenységekkel kapcsolatosan meghatározott negatív hatásokat mérsékelni, megszűntetni, kompenzálni lehet (az igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések köre), valamint ugyanezen bányászati tevékenységeknél alternatív javaslatok megadását, - az egyes tevékenységek esetleges felhagyása esetén teendő intézkedések ismertetését,

- a működő, a továbbiakban is folytatandó, illetve az azokon felül még szükséges, javasolt monitoring/ellenőrző mérések módszereinek rendszerezett bemutatását az egyes hatásoknál, ezek időés térbeliségének megadásával (hosszú, rövidtáv, a tevékenységek teljes idejére előírt mérések). - hazai és nemzetközi analógiák bemutatását, valamint

- a KEÉ-re gyakorolt jövőben várható hatások előzetes becslésével bemutatható dinamikát, tendenciákat.

I.7. A Felmérés alapján készítendő dokumentáció összefoglaló részeként a Felmérést készítő - fogalmazzon meg áttekinthető, súlyozott összegzést a bányászati tevékenységekből jelenleg származó, és a jövőben valószínűsíthető környezetterhelések és környezeti igénybevételek, negatív hatások, valamint a pozitív hatások vonatkozásában, amelyeket a bányászati tevékenységek jelentenek, és a jövőben jelenthetnek a TTBKT világörökségi területre, a KEÉ-re, kapcsolódó összegző térképmelléklettel;

- alakítson ki szakmai állásfoglalást a TTBKT világörökségi státuszának, Kiemelkedő Egyetemes Értékei hosszú távú fennmaradásának a bányászati tevékenységekkel való összeegyezethetőségéről, figyelembe véve a Döntés alapjául szolgáló ICOMOS szakértői misszió ajánlásait (6. sz. melléklet), valamint a korábbi ICOMOS ajánlásokat (5. sz. melléklet) is. - tegyen az elvégzett vizsgálatok és elemzések alapján összegző szakmai javaslatot a Döntés 10. bekezdésében vizsgálatra javasolt védőövezet-módosításra a bányászati tevékenységek szempontjából, amennyiben a KÉE hosszú távú fennmaradása, megőrzése érdekében megítélése szerint erre szükség van, térképi ábrázolással is;

A szakmai állásfoglalás és az összegző szakmai javaslat kialakításánál a Felmérés készítője a lehető legszélesebb körben vegye figyelembe azokat a nemzetközi – így különösen az UNESCO Világörökség Listáján szereplő helyszínekkel összefüggő bányászati tevékenységekre vonatkozó – tapasztalatokat, jó gyakorlatokat, illetve nemzetközi elvárásokat-előírásokat is, amelyek e tekintetben relevánsak. II. A Felmérés készítője folytasson konzultációkat (és ezekről a Felmérés dokumentációjában a feljegyzéseket csatolja): - a hatásokért felelős, azokat létrehozó, ill. azok létrehozásában szerepet játszó szereplőkkel, - a MBFH Bányakapitánysággal, Magyar Bányászati Szövetséggel - az érintett környezet-és természetvédelmi hatóságokkal, - a humán hatásviselőkkel, - egyéb, a vizsgálati terület és a hatások szempontjából érintettekkel, helyi közösségekkel, vállalkozókkal.

III. A Felmérési dokumentáció formai szempontból készüljön - nyomtatott és digitális formában, - nyomtatva postázható A4-es formátumba foglalhatóan, - a világörökségi területen és környezetében a fentiekben jelzett térképi ábrázolásokkal, - szakszerű forrásjegyzékkel, - angol és magyar nyelvű szakmai/vezetői összefoglalóval, valamint

- a nyilvánosság számára közzétehető összegzéssel.

1. sz. melléklet: 35 com 7b 94 számú döntés (magyar) http://www.vilagorokseg.hu/portal/download/decision_tokaj_35_com_7b_94_magyar. pdf 2. sz. melléklet: 35 com http://whc.unesco.org/en/decisions/4502

7b

94

számú

döntés

(angol)

3. sz. melléklet : KEÉ meghatározás (nyomtatott formában csatolva) 4. sz. melléklet: A vö listára vételhez készült felterjesztési dokumentáció http://whc.unesco.org/en/list/1063/documents/ -nél 2002. Nomination file 5. sz. melléklet: ICOMOS mint tanácsadó testület véleménye a felvételhez http://whc.unesco.org/archive/advisory_body_evaluation/1063.pdf 6. sz. melléklet: a 35 com 7b 94 sz. döntés alapjául szolgáló ICOMOS szakértői misszió ajánlásai: http://www.vilagorokseg.hu/portal/download/tokaj_unesco_icomos_missziojelentes_2011_magyar.pdf ezen belül ajánlások: 7.2. fejezet, megőrzési állapotra vonatkozó megállapítások: 6. fejezet

4.b sz. melléklet A Felmérést* elkészítő szervezet profiljának meghatározása A Felmérés elkészítője több szakmai és kutatási terület képviselőiből kialakított szakmai team. A munka felelős vezetője magas szinten szervezi, összehangolja a szakterületek vizsgálati, értékelési és tervi munkáját, a szakáganként részletes vizsgálatokat/felméréseket és elemzéseket, valamint ezek alapján komplex szintetizáló szakmai véleményt, állásfoglalásokat és terveket/javaslatokat állít elő a Feladatleírás alapján. Az általa irányított team szükséges szakmai profilja, amelyre építve a munkát elvégzik: A) szakmai gyakorlat, tapasztalat terén: - a hazai hatásvizsgálatok, hatástanulmányok, környezetvédelmi felülvizsgálatok elkészítésében, - bányákkal, bányászati tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati (adatgyűjtési, felmérési stb.), értékelési és tervezési munkákban (környezetterhelési részletes és komplex vizsgálatok, hatáselemzések, -becslések és javaslatok, bányarekultivációk), - a hazai műemlékvédelem, természetvédelem, tájvédelem, környezetvédelem területén, - tájtörténeti kutatások terén, - hatásviselőkkel, érintettekkel és illetékes hatóságokkal való egyeztetések terén. B) további szakmai ismeretek terén: - a világörökség hazai és nemzetközi vonatkozásaiban, - bányákkal, bányászati tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési, ügymeneti, technológiai vonatkozásokban, - szőlőtermesztés, borászat területén, - a Felméréssel kapcsolatos külhoni analógiák vonatkozásában, C) továbbá a kiválasztás során előny - az adott a világörökségi terület és térségének ismerete, - idegennyelvű (különösen angol, francia) és magyar nyelvű szakmai nyelvismeret - nemzetközi szakmai tapasztalat - digitális térképészeti, tervkészítési (látvány és egyéb tervek) kapacitás. *Átfogó helyzetfelmérés és hatáselemzés a Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi terület bányáinak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatásáról