CONSERVATION OF OTIS TARDA IN HUNGARY

Progress report

Otis tarda - LIFE04/NAT/HU/000109

CONSERVATION OF OTIS TARDA IN HUNGARY

Project N LIFE04/NAT/HU/000109

1st Progress report Covering period: 1 August 2005 31st August 2006 st

Report compiled by: András Bankovics Kiskunság National Park Directorate H-6000 Kecskemét Liszt Ferenc u.19, Hungary

Progress report


Table of Contents 1. Introduction

2

2. Summary

3

2.1. Summary of activities during reporting period

3

2.2. Milestones due in reporting period (including delayed ones of interim report)

5

2.3. Checklist of deliverable products due in reporting period (including delayed products of interim report) 6 2.4. Problems encountered

7

3. Detailed report of activities

8

3.1. Progress on preparatory actions and management plans

8

3.2. Progress on land purchase/leasing

10

3.3. Progress on non-recurring biotope management

15

3.4. Progress on recurring biotope management

18

3.5. Public awareness and dissemination of results

21

3.6. Overall project management

25

4. ANNEXES 1-8.

Progress report


1. Introduction Recent progress report informs the Commission on the progress made in the framework of Conservation of Otis tarda in Hungary LIFE Nature project. It covers the period between 1/08/2005 and 31/08/2006, altogether 13 months. Generally the project is keeping its timeschedule, though some delays in certain actions have been experienced. There are several factors have been effecting the project implementation that have not been taken into consideration in the planning period. This project is a continuation of previous conservation work carried out on national level by national parks and MME.

Progress report


2. Summary 2.1. Summary of activities during reporting period The first, interim report of LIFE OTISHU project had been submitted on 30th September 2005. It had covered the period from 1st October 2004 to 31th July 2005. Since then several actions have been undertaken, most of them as they were described in revise proposal. As land purchase is the crucial action in the project and it is to assure the consequent land management optimal for the Great Bustards, this was taken as priority no. 1. The structure of governmental nature conservation was reorganized again this year, and the staff of national parks have been significantly reduced (10 people were dismissed from the beneficiary alone). According to promises from project partners these dismissals will not threaten the overall objectives and time-schedule of the project. Progress made in reporting period for each action is summarised below: Action

Number/name

I

Calendar

Calendar

Calendar

Calendar

Calendar

Year 1

Year 2

Year 3

Year 4

Year 5

2004

2005

2006

2007

2008

II

III

IV

I

II

III

IV

I

II

III

IV

I

II

III

IV

A. Preparatory actions, elaboration of management plans and/or action plans : A1 foreseen A1 done A2 foreseen A2 done A3 foreseen A3 done B. Purchase/lease of land and/or rights : B1 foreseen B1 done C. Non-recurring biotope management : C1 foreseen C1 done C2 foreseen C2 done C3 foreseen C3 done D. Recurring biotope management : D1 foreseen D1 done D2 foreseen D2 done D3 foreseen

I

II

III

IV

Progress report


D3 done E. Public awareness and dissemination of results : E1 foreseen E1 done E2 foreseen E2 done E3 foreseen E3 done E4 foreseen E4 done E5 foreseen E5 done E6 foreseen E6 done E7 foreseen E7 done F. Overall project operation and monitoring: F1 foreseen F1 done F2 foreseen F2 done F3 foreseen F3 done F4 foreseen F4 done F5 foreseen F5 done F6 foreseen F6 done F7 foreseen F7 done

Progress report


2.2. Milestones due in reporting period (including delayed ones of interim report)

Action

Expected delivery date

Date of completion

C.3

01.03.2005

delayed

E.3

01.03.2005

Website developed

E.4

01.06.2005

27.02.2006

80% of land purchased

B.1

01.08.2005

01.08.2006

Predator Management Plan agreed

A.2

01.09.2005

in progress

Grass and alfalfa cut (after 15 June) at

D.1

01.09.2005

in progress

E.5/3

01.09.2005

30.08.2006

D.1

01.11.2005

in progress

Fallow land topped 80% of target area

D.1

01.01.2006

in progress

Nest safeguard camps announced to

D.2

01.03.2006

01.03.2006

E.1

01.03.2006

18.05.2006

Information signs erected

E.3

01.06.2006

partly

Management plans of 9 SPAs submitted

A.1

01.07.2006

in progress

Milestone / Identifiable output Permissions for placing power lines into the ground granted Information signs erected at locations where land purchase should not be completed before (See maps on Forms 7)

31.05.2006

50% of target area Materials for photo exhibition ready All arable crops sown at 50% of target area

potential volunteers 24 annual meeting with local farming communities

for approval to the MEW

Progress report


2.3. Checklist of deliverable products due in reporting period (including delayed products of interim report) Product

Action

Deadline

Completed

Brochure for hunters

E.2/1

01.12.2004

in progress

Minutes of autumn Steering Committee Meeting

F.2

01.09.2005

30.09.2005

Strategy for predator control

A.2

30.09.2005

in progress

Video for farmers

E.1/2

01.12.2005

in progress

Video for hunters

E.2/2

01.12.2005

delayed

01.12.2005

in progress

Monitoring report published in H. Small Game E.7 Bull. Project poster

E.5/1

01.12.2005

in progress

Winter media release

E.6

01.11.2005

21.10.2005

Minutes of spring Steering Committee Meeting

F.2

01.03.2006

Annual monitoring report No. 2

F.7

01.03.2006

substituted 13.06.2006 01.03.2006.

Spring media release

E.6

01.04.2006

01.04.2006.

Management Plan for SPAs

A.1

30.06.2006

in progress

Progress report

2.4


Problems encountered An irrigation project was not completed in Borsodi Mez ség SPA Permission was not granted for a circular road to be built crossing Great bustard habitats in Bugyi Afforestation from EU sources was stopped at Bihar site

Progress report


3. Detailed report of activities 3.1. Progress on preparatory actions and management plans A.1: Preparation of management plans for the SPAs involved Project activities planned (as in application) The following management plans will be drafted and submitted to the Ministry for approval: Mosoni-sík SPA, Kiskunsági szikes puszták SPA, Solti-sík SPA, Dévaványai-sík SPA, Kis-Sárrét SPA, Bihari-sík SPA, Hortobágy and Tisza-tó SPA (only for Hortobágy), Hevesi-sík SPA, Borsodi Mez ség SPA. Progress during reporting period As a result of several meetings with the Nature Conservation Authority, it was decided to arrange a special management plan for SPAs. The documentations and drafting phases were subcontracted to consultants and experts by relevant project partners and beneficiary. The first management plan compiled was that of the Hevesi-sík SPA and served as a sample document for the others. The draft versions of management plans are ready to be submitted to the Nature Conservation Authority of the Ministry of Environment and Water. Variation/complication/delays Due to the increased tasks of nature conservation officers in charge for supervising the compilation of SPA management plans delays have been occurred in the process. Furthermore, there have been 10 colleagues dismissed from the Kiskunság National Park alone due to the reform policy of the Hungarian government. Among the dismissed personnel was Emil Boros in charge for this action for Kiskunsági szikes puszták and Solti-sík. In July 2006 these tasks were given over to Mr Zoltán Vajda deputy director general, who have been involved in the compilation of different management plans beforehand, too. Future work Draft versions of the management plans will be submitted by October, 2006 to the Nature Conservation Authority. After analysing and thoroughly checking the drafts and after consultation with relevant project partner the revised plans will be proposed for a consultation process with relevant stakeholders. After the consultation process, the relevant national park directorate submits the revised management plan and other documentation to the Ministry of Environment and Water (MEW) for approval expectedly in March 2007.

Progress report


A.2: Agree on a strategy with all stakeholders to reduce mortality caused by predators Project activities planned (as in application) A national strategy on the management of foxes, badger, hooded crow and magpie (Predator Management Plan) will be developed in collaboration with the Ministries of Agriculture and Rural Development, and of Environment and Water, the respective game management organisations and national parks by the end of September 2005. During the preparation of the strategy, targets will be set for each game management unit and their effectiveness and costs will be assessed. The agreement will include arrangements for funding the implementation of the strategy. The effect of this agreement will be monitored as part of Action F6. Progress during reporting period The person in charge for the successful implementation of this action is Mr. Prof. Sándor Faragó Rector of the West Hungarian University. Experts have been contracted and arranged the draft version of the strategy in accordance with the original proposal. Variation/complication/delays However, the envisaged agreement has not yet been signed, since the process stopped half year ago, when relevant Ministry informed the University, that due to recent financial conditions of the Hungarian State this strategy to be set up at national level has no longer priority for them. Future work The draft version is to be evaluated by relevant stakeholders. To reach that phase partner in charge, with the supervision of Prof. Dr. Sándor Faragó will contact again relevant Ministries and the final version will be arranged by spring, 2007. On the other hand as predator monitoring is being done continuously, current lack of final agreement is not threatening the general objectives of the project.

A.3: Select contractors and suppliers Project activities planned (as in application) Cost-effective contractors and suppliers will be selected according to the requirements of Hungarian and EU rules, and in accordance with the project budget and technical specifications. Some items will be purchased from dealers selected by the government in a centralised tender. Goods excluded from centralised government tender will be purchased by tender also. Progress during reporting period Two equipments for proper habitat management (heavy plough and forage crusher) have been purchased by Bihar Public Fund selecting the most cost-effective supplier. These durables should have been bought in first year of project, but as this partner was not able to buy any land in that period, project management decided not to give permission for this specific purchase. The beneficiary s decision was made according to the potential

Progress report


ineligibility of incurred cost of equipment purchase not having any land bought by relevant partner. The permission was granted when they bought more than 50 hectares of land in the framework of the project.

3.2. Progress on land purchase/leasing B.1: Purchase land Project activities planned (as in application) Kiskunsági szikes puszták: 300 ha arable land and 30 ha degraded grassland fragments amongst arable fields in the vicinity of Nagyrét, Kunszentmiklós. Solti-sík: 50 ha of grasslands at Dunapataj. The land to be purchased is currently slightly overgrazed. Dévaványai-sík: 200 ha arable land at Szilasok, Dévaványa. Kis-Sárrét: 110 ha arable land and 17 ha grasslands at Kisorosipuszta between Mez gyán, Kisgyanté and Nagygyanté. Bihari sík: 385 ha arable land in Csökm , Sárrétudvari, Komádi, Darvas, Nagyrábé. Hortobágy: 180 ha arable land at Karcag and Nagyiván. Hevesi-sík: 403 ha arable land, 47 ha grassland, 4 ha woodland and 32 ha uncultivated land at Sarud, Köml and Újl rincfalva. Borsodi Mez ség: 123 ha unprotected grassland (but within proposed SPA) will be purchased at Igrici-Mez csát by the Tiszatáj Közalapítvány. Progress during reporting period In the 13 months of recent reporting period 833 hectares of land have been bought at all eight project sites for land purchase. Therefore, in the framework of LIFE OTISHU project there have been 1528 hectares of land purchased so far, that is 81,23 % of the originally planned area. However, all the land purchased is situated on Natura 2000 sites important for the Great Bustard, some parcels were outside of the originally marked primary land purchase area. That was the main reason an Additional Clause was required by the Commission in the letter of 05/04/2006. Due to intensive negotiations land purchase was also realised at the two sites (Solti-sík, Bihari sík), where no land had been bought in the previous, interim period.

Progress report

No.

Project site

1.

Kiskunsági szikes puszták Solti-sík Dévaványai -sík Kis-Sárrét Bihari sík Hortobágy Hevesi-sík Borsodi Mez ség Total:

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.


Land to be Purchased between 1st Total area of purchased land until purchased August 2005 and 31st 31st August 2006 in the frame of (ha) August 2006 LIFE OTISHU project 330

94

287

50

21

21

200

133

153

127 385 180 486

5 65 116 339

83 65 206 624

123

60

89

1881

833

1528

Kiskunsági szikes puszták Land purchase had been continued in reporting period and 94 hectares been bought from private owners, most of it arable land (89 ha) situated both inside the original land purchase area and in the adjacent areas envisaged in our interim report. Solti-sík 21 hectares of native grassland was purchased in December, 2005. As it was in the possession of several owners, previous, personal negotiations were made, and turned out to be essential to reach agreement. All the owners had been convinced that this could be the last chance to sell their share to the national park due to limited time frame allocated for this action in the project. The price of the land per hectare was somewhat cheaper than expected and represents the lowermost price segment of market price characteristic of this region in purchase time. The relatively short money transfer period (two weeks) was an important factor for making the decision and made the business attractive for landowners and they signed the contracts voluntarily. Dévaványa After the submission of interim report the Körös-Maros National Park continued the action intensively and was able to purchase 133 ha of land inside the land purchase area indicated in revised proposal, most of them arable (129 hectares). Since the area is part of the ESA (Environmentally Sensitive Area) network and therefore significant agro-environment funds are available for land-users the price of the land was more then double at some parcels, but reflecting the characteristic market price for the region in accordance with land quality and parcel size. Kis-Sárrét In the reporting period another 5 hectares of land had been bought by the staff of KörösMaros National Park. The land division process has been started at places, where the national park was not able to buy the whole parcel, thus the proper implementation of management activities planned for the site could be ensured.

Progress report


Bihari-sík In spite of being the last project site where land purchase started Bihar Public Fund was able to buy 65 ha of land in recent reporting period. Although it is far less than expected to be obtained by this time according to revised proposal, the beneficiary considers it as a great result, since one of the most vulnerable Great Bustard population in Hungary inhabits the area, being quite fragmented and threatened by several infrastructural projects. Hortobágy In the reporting period another 116 hectares of land had been bought at the two area of this project site. Thus the Hortobágy National Park had bought 206 ha land in total in the framework of the project and is being the second most productive partner concerning land purchase with that achievement (114 %). Hevesi-sík In the reporting period another 339 hectares of land had been bought at this site. Thus the Bükk National Park had bought 624 ha land in total in the framework of the project and is being the most productive among the partners with that achievement (128 %). Since the price of land did not reach the expected, planned level this extra purchase was supported by the management of the partner and the beneficiary. However, since relatively large parcels have been bought the overall price slightly exceeds the budget allocated for this action at this site. Borsodi Mez ség After long negotiations with potential seller finally the Tiszatáj Public Fund could agree on purchase of 60 ha grasslands in Mez csát inside the original land purchase area on market price characteristic for the region. Land prices are continuously rising due to invented agro-environmental programmes running at this specific site. Variation/complication/delays National level This section does not contain a complete, detailed list of modifications, as they were described in additional clause. The original project proposal had largely underestimated the time and human resources need for this action to be completed properly. A partial solution to this problem was the employment of a land purchase administrator in the framework of LIFE OTISHU project between 11/10/2005 and 31/03/2006, already envisaged in previous interim report. Afterwards, from April 2006 her personnel costs were not financed from LIFE sources, but the actual working time promoted to the project was taken as the own share of the beneficiary registered in timesheet and budgeted under personnel. As an Additional Clause was required by the Commission in the letter of 05/04/2006 this action could not have been done according the time frame of revised proposal. Changes in the delineation of land purchase areas in the framework of the project are submitted on 3rd August as an AC. As soon as the AC will be approved by the Commission land purchase

Progress report


could also continue at Hortobágy project site, where they have already bought the amount of land envisaged in original proposal not using all the money allocated to the action. Since in many cases a particular parcel includes fragments of different land use (e.g. grassland corners or a ditch along the arable field, etc.) and such parcels could have been purchased only as a whole from their owners, slight differences in land use did occur from that of envisaged in revised proposal at almost all project sites. Solti-sík In spite of intensive personal negotiations there was no more land available for purchase by summer 2006 inside the original land purchase area. In the additional clause submitted on 3rd August 2006, the delineation of purchase area have been modified and new, mostly arable fields have been identified as priority land purchase areas. By the end of recent reporting period (31/08/2006) no answer had been received from Commission whether these slight spatial changes will be approved or not. As all the land proposed for purchase in AC are in the functional vicinity of original site envisaged in revised application and Great Bustards are using them a positive decision is expected. As the possibility of land purchase at this site is quite limited due to the fertility of soil and good agricultural conditions, the completion of the originally set target would be a great success in itself. Hence the beneficiary proposes that savings, as a result of cheaper land price than expected, should be used for further land purchase at Kiskunsági szikes puszták project site and/or actual conservational management of areas already under management of Kiskunság National Park. In the proposal there were only grasslands to be purchased, however we would like to buy some arable parcels as well, where habitat restoration could take place, most importantly by direct sowing of native grass seeds and by establishment of alfalfa fields. Hevesi-sík Unfortunately a database mistake occurred concerning the size of purchased land at this site presented in our interim report, as there had been only 285 hectares bought instead of the 339 ha indicated in the interim period. The latter data is the amount obtained in recent reporting period. Thus the Bükk National Park had bought 624 ha land in total in the framework of the project. Bihari-sík In the first year of the project Bihar Public Fund was not able to buy any land, due to the unwillingness of landowners to sell their property. However, with the first purchases realized in March 2006 the process has accelerated and recently there are some more parcels offered for sale, some of them grasslands. As they are considered as the most diverse habitats suitable for the target species and having them in the possession and management of conservational organizations, that is the Bihar Public Fund in this case, is of utmost importance considering their native and vulnerable nature, the beneficiary agrees with particular partner in buying them. Therefore it is kindly proposed to the Commission should this slight change be supported by them, as well.

Progress report


Future work Land purchase is a continuous action and going on intensively after the reporting period, too. There are some more land purchase that have been realized after this reporting period, and for many other hectares negotiations have been carried out or already contracts have been arranged by partner organizations (e.g. Bihar Public Fund 41 ha) or the beneficiary. As soon as the new delineation of land purchase areas presented in AC will be approved by the Commission this action could be properly continued and completed in project period. In case any of the partners would not be able to reach the original target in land purchase by 31 July 2007, the beneficiary proposes the shift of these areas, and the money allocated to the action, to the beneficiary or to partners able to complete the action by the end of 2007.

Progress report


3.3. Progress on non-recurring biotope management C.1: Restoration of grasslands and alfalfa on purchased land

C.1 Non-recurring management Alfalfa Establishment

Fallow

Oilseed rape

Alfalfa cutting

Grass mowing

Other crops

Grazing

Uncultivated

Bihar Borsodi Mez ség Dévaványa Heves Hortobágy Kiskunság Kis-Sárrét Solti-sík Total

Conversion of arable land to grassland

Site

D.1 Recurring management (annually)

0 0 150 0 100 200 110 0 560

0 0 50 22 40 0 0 0 112

385 0 0 305 21 67 0 0 778

0 0 0 76 50 33 0 0 159

0 0 50 22 40 0 0 0 112

0 0 150 0 100 1504 127 0 527

0 0 0 0 189 0 0 0 189

0 1231 0 1982 0 0 0 506 371

0 0 0 363 0 805 0 0 116

Progress during reporting period Kiskunsági szikes puszták 3300 kg grass seeds had been purchased, that is one third of the amount originally envisaged in revised proposal. As the suitable time for grassland restoration is very limited, between end of August and early September, and weather conditions were not optimal for sowing in our area this action have been postponed for next year. On the other hand, as most of the land purchased was leased out for locals and the national park inherited these lease contracts, they still valid by the autumn of 2009, we suggest the grassland restoration on other parcels in project period, already in management of national park and inside project site. Dévaványa In recent reporting period parcels were cultivated where the land-user right could have been obtained by the national park and grassland restoration is to take place. In summer 2006 19 ha of arable had been cultivated with heavy discs, while another 37 ha was topped after being used in this year as cereal by previous owner. The habitat restoration will take place in September. Kis-Sárrét Non-recurring management will be done expectedly in the next reporting period. 1

Managed by local farmers, no cost budgeted. Grazing carried out by local farmers, no cost budgeted. 3 Permanently uncultivated, 4 ha forest included (shelterbelt) 4 Altogether 230 ha managed by mowing, but 80 ha left out on a rotational basis. See footnote 7. 5 Grassland left unmowed on a rotational basis. 6 Grazing carried out by local farmer, no cost budgeted. 2

Total land managed

Project activities planned (as in application)

385 123 200 637 400 330 127 50 2252

Progress report


Hortobágy In August 2006 alfalfa establishment started on 38 ha, and soil cultivation of further 31 ha was done for this culture. For grassland establishment cultivation of 24 have been made by topping, ploughing and discing in the Karcag area, instead of Nagyiván, as it was described in our AC. Hevesi-sík In October 2005 in order to establish an alfalfa field in next spring 22 ha was cultivated. The sowing was done in May 2006 when soil conditions were optimal for cultivation. Variation/complication/delays National level Some of the land purchased is leased out for locals and relevant partner/beneficiary inherited these lease contracts. Therefore, as in these cases the relevant project organization can not become the actual land-user of the area, we propose that the budget allocated to management of these purchased parcels should be used for the same or similar management activities beneficial for the bustards on other parcels in project period, already in the management of partner/beneficiary and inside project site and of course Natura2000 area. Should this proposal be approved the area of properly managed agricultural land will increase significantly at relevant project sites. On the other hand all efforts will be done on behalf of relevant organizations to have these inherited contracts modified or to create a supplement clarifying that both partners would agree on that on the parcels purchased in the framework of LIFE OTISHU project bustard friendly management should be carried out. These documents will be attached to the valid contracts. Finally, as the annual leasing fee can reach several thousand Euros at relevant national parks, where management activities are budgeted, and according to SAP 20.4 this fee, as it is generated from the land purchased partly from LIFE sources, should be taken as a direct income and should be declared to the Commission additional use of this money is proposed by project management in accordance with partners, as for: further land purchase at project sites, where there is a possibility by the end of project period, management of purchased land, where available allocated costs are limited due to incorrect planning, changing prices or increased area of purchased land expected according to revised proposal (Heves, Hortobágy by the end of recent reporting period), buying old buildings at Great Bustard sites and convert them to hides for observations (Kiskunság, Hortobágy), procurement of observation equipments (scopes, binoculars) to allow project staff better observation conditions, as in many cases project staff is using their own equipments, some of them being in quite bad state. Furthermore, these equipments could also be used by volunteers during censuses and for nest detection on field.

Progress report


Creating fenced off, predator free (except birds) areas of minimum 300 ha at the most vulnerable population sites (Hevesi sík, Borsodi Mez ség) based on the experiences of Dévaványa repatriation site

C.2: Install infrastructure to improve control of preserve zones Project activities planned (as in application) New observation towers and gates will be installed at the following project areas: Hevesi-sík: Sarudi-gyep; Borsodi Mez ség: Szekulesz tag, Zsindelye and Valki gyep; Kiskunsági szikes puszták: Nagyrét. Progress during reporting period Negotiations with potential sub-contractors have been started at all relevant project sites, though the installation of all infrastructures is expected to be completed by summer 2007.

C.3: Burying the most dangerous section of electric power lines in the ground Negotiations were carried on with the co-financer of this action, ÉMÁSZ, who would eagerly become a partner, as it was envisaged in our AC submitted on 3rd August. Having the proposal supported by Commission a trilateral partnership agreement will be signed and the tendering process could be done to select subcontractors by ÉMÁSz as a partner. It was declared, that 10 months is enough for the whole action to be completed, including tendering process, but excluding the acquiring of permissions. Thus this delay is not threatening the successful implementation of this action in accordance with the original proposal, but deadline should be modified to 30/09/2008.

Progress report


3.4. Progress on recurring biotope management D.1: Maintain favourable habitat conditions in preserve zones Project activities planned (as in application) Kiskunsági szikes puszták: The 100 ha of arable land will be divided into three parts. Oilseed rape will be sown on one third of the area (33 ha). At the end of the following year, it will be turned into fallow without being harvested. The remaining two thirds will be left as fallow land. Fallow land will be topped once a year. 150 ha of the 200 ha grasslands will be mowed after 15 July in a mosaic pattern. The second year s growth of the remaining 50 ha will be grazed. Solti-sík: The 50 ha of grassland will be maintained through leasing it out for low-intensity grazing at zero cost after the breeding season. Dévaványai-sík: 150 ha of grassland will be mowed after 15 June annually. 50 ha of alfalfa will be mowed after the end of the breeding season. Sub-contractors will carry out this work. Kis-Sárrét: 127 ha of grassland will be mowed after 15 June annually by subcontractors. Bihari-sík: 385 ha of fallow land will be maintained by topping and renewal by ploughing in every five years on a rotational basis to create a diversity of different stages of fallow development. To manage the fallow land, the Bihar Public Foundation needs to purchase machinery that includes a plough and a topper to reduce future running cost. (A tractor and a plough are being purchased from other source). Implementing the action through subcontractors would be more expensive. This equipment will be owned by the Bihar Public Foundation and used for managing the site in the future. Hortobágy: The HNP will manage the 100 ha of grassland restored at Nagyiván (C.1) by mowing after 15 June. The 80 ha of arable land at Disznórét, Karcag and an additional 220 ha of arable land at Borzas (where HNP has already secured management rights, see Table 2. under B.1) will be managed through crop rotation, including alfalfa (40 ha), oilseed rape (50 ha annually), other beneficial arable crops (188 ha) and 21 ha of fallow. Hevesi-sík: 36 ha of the 637 ha preserve zone is not agricultural area (e.g. woodland, ditches, reeds, etc.). The existing 198 ha of grassland and the 22 ha of alfalfa will be leased out to local people for low-intensity grazing and mowing respectively after the breeding season at no cost. 381 ha of arable land will be managed by the BNP (76 ha of oilseed rape will be sown annually, and 305 ha will be maintained as fallow by annual topping). The practical implementation of the management will be contracted out to local farmers. Borsodi Mez ség: The 123 ha grassland will be let to local people for grazing with low livestock density. Progress during reporting period Kiskunsági szikes puszták 300 kg rape seeds have been bought however was not planted as there was plenty of rape in the region this year and there was no available field as most of the land have been leased out to locals. The management of 7 ha fallow was done with a topper as external assistance once in reporting period.

Progress report


Solti-sík As the 21 ha land purchased is a block of native grassland in good condition, it was maintained in its natural state without any active management. Dévaványa Recurring management is expected in the next reporting period. Kis-Sárrét Recurring management is expected in the next reporting period. Hortobágy 13 ha have been disced, while 34 ha old fellow land was topped. 46 ha rape has been sown for winter foodsource. Hevesi-sík 43 ha fellow was disced in August 2006. 25 ha rape has been sown in August 2006.

D.2: Undertake measures to protect nests in emergency situations Project activities planned (as in application) Protection of threatened nests will involve the following measures: scouting around for nests, establishing a small buffer zone around the nests. Safeguarding threatened nests and rescuing clutches. In the framework of the LIFE project, nest protection will be expanded to cover all populations, and 4WD cars (six in total) will be purchased in order to ensure that there is at least one person devoted to the conservation of the species with adequate mobility at all times. Progress during reporting period The national system of Regional Great Bustard Officers was set up in interim period and there was no personal change in the staff. They all spent the breeding season doing their field work in close relation with farmers. The exact number of nests found and saved will be published in the monitoring report done under action E7. All the six 4WD cars dedicated mostly for this action are used properly and serviced regularly. Variation/complication/delays It would be necessary to purchase four roof racks for the Land Rovers, as they proved to be essential in minimising the disturbance caused by repeated checking (1-3 times) of Great Bustard nests found during agricultural works to find out, whether the female sits on its real or fake wooden eggs. Having the roof racks put up, another person, a colleague or volunteer could climb up and could observe the bustard, which is otherwise hard-to-spot from normal car height. This will allow staff almost bird s eye view and, having the birds spotted or not at its nest, a proper decision can be taken by them concerning the choices between in-situ and ex-situ protection. For egg-saving purposes a Tinytag Data Logger had been purchased by MME. Using this equipment and analyzing the data received regional Great Bustard officer can decide whether the eggs are being incubated or not and in latter case could decide on rescuing the clutch and transport it to Dévaványa breeding station. For further explanation see ANNEX 8.

Progress report


D.3: Ensure accessibility of food in winter Progress during reporting period Regional Great Bustard Officers checked available rape fields regularly. As the second winter of the project was a relatively mild one, with not much snow cover, active management was not necessary in the extent as it was envisaged in revised proposal at most sites. However, the snow was cleared in February and March at all project sites on several hectares. The snow plough was purchased in December 2005 by the Bükk National Park and used on some hectares at the Borsodi Mez ség project area. Variation/complication/delays As MME is directly feeding the bustards, when there is great chance the particular population should move in severe winter conditions, the Land Rover purchased by them for Hevesi-sík should be equipped with a trailing hook, making possible the transport of food (silage and cabbages) on a trailer using their own equipment, as no external cost is budgeted for this action. The trailing hook has already been installed in recent reporting period and the cost is proposed to be taken as eligible by Commission, as it is used for the conservation of the most vulnerable and endangered Great Bustard population living at Hevesi-sík.

Progress report


3.5. Public awareness and dissemination of results E.1: Farmers informed and included Background As farmers are the largest stakeholder group effecting Great Bustards and their habitat, cooperation between farmers and conservationists is the key to protecting O. tarda in its natural habitat. Success with designating these areas as SPAs in the framework of Natura 2000, their improvement by EU Agro-Environmental Schemes, and the field actions required, all depend heavily on the willingness of farmers to co-operate. Project activities planned (as in application) A special communication program will be carried out to inform farmers working on and around the habitat of O. tarda. This will include the following activities: information leaflet, video, sticker, farmers meetings to promote best practice. Progress during reporting period The leaflet for farmers was and stickers with contact numbers of the particular regional great bustard officers were disseminated at the farmers meetings organized at all project sites. The choreography of the film for farmers was discussed with potential candidates and that film will be probably ready for show on the forthcoming series of farmers meetings.

E.2: Hunters informed and included Project activities planned (as in application) A special communication program will target hunters and gamekeepers to introduce the requirements of O. tarda protection into hunting and game management. First, the common interest of protecting O. tarda and hunting will be highlighted, such as habitat protection and ensuring accessibility of food for O. tarda and co-existing species (roe deer, hare, etc.) during winter. Nature-friendly methods of predator control will also be discussed, along with information on how to reduce disturbance of O. tarda during various hunting activities. Progress during reporting period Regional hunter and nature conservationists meetings were held at two project sites as indicated in the proposal. It was held on 16th March at the Hevesi-sík and presentations were held on the LIFE program, predation, legal issues. Predator management alternatives were also discussed following the lecture of the representative of Game and Fish Authority of Regional Department of Agricultural Ministry. The meeting at Bihari-sík was held on 18th August. Bustard friendly game management possibilities were discussed and the Great Bustard habitats have also been visited in the afternoon. Information brochures and stickers were also distributed on both events. Regional Great Bustard Officers and national park staff were contacting local hunting associations at all project sites. Variation/complication/delays Based on consultations with dr. Sándor Faragó responsible for implementing A.2. action, the leaflet for hunters should include the information gained during the process of finding

Progress report


an agreement with relevant stakeholders. As soon as the National Predator Management Plan is made the leaflets will be issued, expectedly by next reporting period. However, this delay is not threatening the general objectives of the project.

E.3: Erecting information signs Project activities planned (as in application) The information signs will inform the general public of the nature of the project and will fulfil the requirement of article 16.3 of the standard administrative provisions concerning the publicity of Community support. The action will also help to address T6 by raising public awareness and disseminate information about the Natura 2000 network as well. Progress during reporting period MME has selected the designers well known for nature conservational organizations. Boards have been made in two different sizes and forms: the smaller one is rounded with 45 cm diameter and will be erected at land purchase sites near dirt roads and beside parcels bought in the frame of the project bearing project logo, LIFE and Natura2000 logo, and those of MEW, beneficiary and partners implementing national actions, the bigger ones (100x150 cms) were put up at more frequently visited spots where there are more visitors, along public roads, in settlements or at already existing buildings inside the project area with more detailed information on the project, the species itself and with more illustrations. All information boards will highlight the importance of LIFE projects in the European Union, as well as of the Natura 2000 sites. The wooden structure has also been ordered and transported to project sites, and materials for fixing been bought. Almost all information boards have been erected in recent reporting period, though there are some great boards to be installed this autumn having the permission from Local Government at hand.

E.4: Project web site Project activities planned (as in application) A project web site will be prepared, set up and maintained in both English and Hungarian languages. The web site will include a project overview, introducing the aims and objectives of the project, the locations of activities, the layman s report, a news section, PDF versions of project publications and reports, general information on O. tarda, and links to relevant web sites. Progress during reporting period www.tuzok.hu The project website has been opened to the public at the end of February, 2006. MME had chosen the most cost-efficient professional team to prepare the site. At first the website contained information on the LIFE OTISHU project in Hungarian language, then in spring the English version had been prepared as well, and updated regularly by National Great Bustard Communication Officer employed by MME.

Progress report


Future works Maintenance and refreshment of the web site will be continuous. PDF versions of project publications and reports will appear on site by this November, including recent progress report and the Additional Clause in case it is approved by Commission.

E.5: General project branding and awareness raising Progress during reporting period Photo material is being collected continuously for the moving exhibition. 50 pieces of T-shirt showing the project logo was produced for volunteers and participants of the project. They were disseminated at national meetings and after censuses. Variation/complication/delays A1 size posters will be produced later on this year. Based on experiences of National Great Bustard Communication Officer this kind of communication instrument is not as attractive for many target groups as they used to be some years ago. Therefore, additional copies of pictures selected for the photo exhibition will be made to disseminate information on the project and the species at local governments, schools and pubs. The cost of the frames and pictures will be budgeted under the budget line for posters (half of total envisaged cost according to revised proposal), as it was indicated in the beneficiary s letter to the Commission dated 14/03/2006. As the T-shirts were very popular and not all sizes available by now, the beneficiary would like to order another 100 pieces and the costs would be budgeted under consumables. The production of 100 pieces of mouse-pads for dissemination purposes among volunteers and project participants is also envisaged and would be executed upon approval by Commission. Future works The popular project report and the photo exhibition will be prepared in 2006, and will be reported expectedly in the 3rd report. Potential candidates will be selected for the production of the popular video.

E.6: Information for media Progress during reporting period An additional press conference was held on 21th October 2005 at a local restaurant in Kunszentmiklós. The mayor of the town Mr. Szabolcs B di opened the event officially. After the greetings of participants he emphasized in his speech the importance of locals in the traditional management of agricultural lands, resulting that in Kunszentmiklós area the ratio of grasslands and arable is one of the highest in Hungary. Without locals having their strong, inherited conservational attitude, probably these numbers would be different and many species and habitats conservational organizations try to protect recently would not be exist. He was followed by Mr. Gerg Halmos director of MME, focusing in his speech of the importance of communication about such events contributing largely to awareness raising for the general public. His speech was followed by the presentation of project manager summarizing the results of the first year of LIFE Nature project. The questions and short discussion was followed by a field trip, when media representatives could observe large flocks of Great Bustards and could get acquainted with beneficial management practices applied. Media representatives and project team also had a successful day resulting in several articles and radio interviews.

Progress report


A documentary film has also been produced about the program and bustard conservation in general by the Regional TV of South-Hungary, based in Szeged city. A copy of it on DVD is also attached to recent progress report. Press releases were productive, as several newspapers both locals and nationals evaluated the information provided as interesting and important, hence they have been published online and print.

E.7: Disseminate scientific and management lessons Monitoring results covering the period of 2005 as the first whole year of the project will be published in Hungarian Small Game Bulletin later on this year. The latest version is attached to recent progress report as Annex 4.

Progress report


3.6. Overall project management F.1: Project

planning,

monitoring,

management,

administration

and

reporting Project activities planned (as in application) Once in post, the planning, monitoring, management and administration of the project will be the responsibility of the Project Manager, reporting to the Steering Committee and to the EU. Progress during reporting period The following changes have been unexpected and caused certain delays in the implementation of certain actions. Change of MoT Further reorganizations at national parks (included beneficiary & partners) Change of project administrator Volatility of exchange rates (HUF

EUR)

Furthermore there are still open questions concerning some financial issues: VAT issue Pre-financing of final EU contribution

Regular contact was held between the beneficiary and the external team representatives mainly by phone and e-mail. On behalf of the first external team Marco Fritz was met on 12 August 2005. He was informed about the general progress of the project, financial difficulties and most importantly about the experiences of land purchase. On the field trip that day late afternoon the Kiskunsági szikes puszták land purchase area was visited, and three Great Bustards were spotted on a parcel already been bought. Later on he informed us that a handing over process has started and a new monitoring team will evaluate our interim report having it submitted in time envisaged in revised proposal, 30th September 2005. The collaboration with new Slovakian team was not as good as with Mr Fritz. As there probably were some other problems concerning the quality of the work they done they have been dismissed half year later. Fortunately the new contact person of MoT Mr Jan Sliva devoted much of his time to the projects he was handed over, and a good, professional collaboration established. During his visit in June he visited Kiskunság and Bihar sites, experienced problems and possible solutions for them have been discussed. The structure of governmental nature conservation was reorganized again this year, and the staff of national parks have been significantly reduced (10 people were dismissed from the

Progress report


beneficiary alone). According to promises from project partners these dismissals will not threaten the overall objectives and time-schedule of the project. The financial issues are discussed under F3 action. Variation/complication/delays As international networking is very important in order to increase the project s effectiveness and for the proper management of the project, the project manager has contacted and visited some European Great Bustard sites. Firstly, he participated and held a lecture on the situation of Great Bustards in Hungary in Lisboa on a LIFE Coop meeting coordinated by SPEA. Part of the costs was covered by the LIFE Coop project, the rest was budgeted for LIFE OTISHU project. As it was envisaged in interim report the project manager needed a pendrive to transfer data. It was purchased in reporting period, however he still needs a digital camera with a CF card for documentation purposes and a binocular for censuses and monitoring (ca. 1100 Euro altogether). As he was using his own equipments, and those were gone wrong meanwhile, the purchase of camera and binocular is expected to be supported by Commission. Part of the difference between the actual price and the expected price of the rotary snow plough would cover the cost of these goods. Future work Management of the project, and meeting with all partners on a regular basis securing that actions are implemented according to time and budget frame as much as possible.

F.2: Hold Steering Committee meetings Project activities planned (as in application) The project Steering Committee will meet twice a year, usually in September and March. Following the Project Start-up Steering Committee Meeting, the 2nd Steering Committee Meeting in Year 1 will check that the initial actions have been completed satisfactorily and that the financial arrangements have been effective. For the subsequent years' Steering Committee Meetings, the 1st meeting each year (March) will focus on Technical Activities completed and planned over the preceding and forthcoming 12 months, whilst the 2nd meeting (September) will focus on financial expenditure for the preceding and forthcoming 12 months. Progress during reporting period The 3rd Steering Committee Meeting was held on 30th September, 2005 with good attendance and according to the agenda. Land purchase progress, financial contributions received and the visit of external monitoring team was discussed among others. Variation/complication/delays The 4th Meeting was due in spring 2006. As the submission of an additional clause was required by the Commission on 5th April there was no time to organise the event as it was envisaged in original proposal. However, partners were informed and naturally information was asked from them on the progress they made and variations occurred at their sites having been resulted the preparation of AC. On the other hand an experts meeting of the Great Bustard Working Group was organized by the Nature Conservation Office of Ministry of Environment and Water in early June. Naturally, on the agenda of the event several topics concerning the LIFE project has also appeared and been discussed.

Progress report


The progress of the LIFE OTISHU project was presented, and as almost all partners representatives were present difficulties experienced were discussed and the forthcoming actions were also negotiated. Future work The organization of forthcoming meetings will be done on a regular basis, at the end of March and September each year. Should the Additional Clause be approved by Commission, a Special Steering Committee Meeting will be organized immediately, and future tasks and responsibilities will be agreed upon.

F.3: Financial monitoring and reporting Project activities planned (as in application) The beneficiary is required to ensure that all Partners' expenditure and record-keeping for the project conforms to the requirements of national legislation and of the Commission s requirements. Project Partners are separate legal entities, consequently they are obliged to maintain their own financial records as requested by the Hungarian legislations. In order to allow appropriate actions in time and to monitor expenditures, the project Partners will send monthly financial reports to the beneficiary. An independent auditor will be appointed who will verify that financial statements provided to the Commission respect national legislation, and that all costs respect the LIFE Standard Administrative Provisions. The independent Auditor will be required to perform inspections of all Partners' documentation. Progress during reporting period Change of project administrator A full time project administrator namely Ildikó Mészáros had been employed since November 2004 to spend half of her time for the implementation of this action and besides this to support the project manager. She became a civil servant applied by the Directorate on 1st October 2005. The vacancy was advertised on 22nd November 2005. The new project administrator, Marietta Sipos, was selected from several applicants and started working on 11th January 2006. This change did not effect significantly the implementation of the project since during this period an assistant was employed to help the project manager in Land Purchase action and Miss Mészáros continued her main tasks until the arrive of the new administrator. Foreign currency bank account In order to minimize exchange rate loss the Kiskunság National Park Directorate opened a foreign currency bank account on 20th September 2005 at the Hungarian State Treasury and asked the Commission to send the second pre-financing payment to this new account. The Commission evaluated our Interim Report in its letter dated 3rd February 2006 and transferred the second instalment (578 707 euro) which was credited to our new account on 7th February 2006. In order to reach higher interest and to use the interest arisen for the implementation of the project we decided to tie up 570 000 euro with one month continuous tying on 16th February 2006. The beneficiary keeps these returns separately in its books from other incomes.

Progress report


Monitoring and reporting Project partners send their financial reports including their costs and expenditures incurred during the implementation of the project regularly. The beneficiary and the partners apply the standard forms from Appendix 2 of the Standard Administrative Provisions for each cost category. The beneficiary s approval is needed before the realization of purchases or contractions. Financial performance to the partners, except for the payment of wages, takes place by invoices/receipts/contracts/proofs of payment/tendering documents. Wages are transferred to partners three months ahead to reduce the administrative task of financial staff of the beneficiary (no cost budgeted in the proposal for their contribution). Timesheets are used to register the hours devoted to the project. All participants fill them in and send to the beneficiary monthly. The beneficiary and its partners maintain up-to-date book-keeping systems which conform to the national law and regulation and can clearly identify the expenditures and incomes related to the project. The beneficiary applies different codes for the EU contribution, the co-financer s contribution and its own contribution in its books-keeping. Between 6th and 9th of June 2006 the monitor, Mr. Jan Sliva, visited LIFE OTISHU project. Financial issues have also been checked and discussed and all questions have been clarified. The request for project modification submitted on 3rd August 2006 concerns the following issues: - New delineation of land purchase areas - Changes in the spatial layout of the arable land to be restored and transformed into grassland - Co-financer (ÉMÁSZ) should become legal partner of the project for the implementation of the action C3 These alterations do not influence the provisional budget of the project. The beneficiary s request dated 21st August 2006 concerns the use of a floating exchange rate since the HUF/EURO exchange rate increased significantly with more than 10% since the start of the project. In its answer of 30th August 2006 the Commission rejected our request referring to a 3,83% increase from the date of the interim payment. According to Article 26 of Standard Administrative Provisions: 26.1 When the beneficiary or partners are not in a position to recover the VAT paid under the project, this amount will be considered eligible. 26.2 For VAT charges to be considered eligible the beneficiary will have to provide a declaration from the relevant national authorities that he and/or his partners must pay and may not recover the VAT for the assets and services required for the project. The Kiskunság National Park Directorate asked the VAT Department of the Tax Authority to give an official declaration whether the VAT for the assets and services purchased in the project is recoverable. For some assets and services the VAT is not recoverable by the force of law. According to the declaration provided by Tax Authority the beneficiary and its partners can recover the VAT only in the ratio of the EU contribution which means 44,35% of the VAT in the frame of an extra procedure. The remaining 55,65% of the

Progress report


VAT is not recoverable, therefore should be taken as eligible and budgeted for LIFE sources.

F.4: National O. tarda census Project activities planned (as in application) A national census will be undertaken three times every year, between the middle of March and the middle of April. Suitable dates will be selected and agreed well beforehand. The activity will be carefully planned and organised to ensure that every O. tarda site is visited by Project staff and volunteers of MME/BirdLife Hungary at the same time. Because it aims to obtain absolute population estimate, it requires involvement of additional people. This census involves the entire known distribution range of the species in Hungary not only the preserve zones as F.5. Each census will start at 06:00.With the aid of telescopes and binoculars, participants will record all the birds that they can recognise at that particular site. They will also record the sex and age of the birds discovered. Progress during reporting period All censuses have been carried out systematically at all project sites. Results will be published in the annual monitoring report. The first census was held on 14th February 2006 and the total number of birds counted was 1353. It is a great result, as it is also a minimum number and 99 birds more than that of previous year. The second census could be held quite late due to adverse weather conditions, and well in the display period, already at the start of breeding on 19th April resulting a number of 854 birds observed.

F.5: Integrated population and habitat monitoring Progress during reporting period This action is implemented according to the set up protocol. Regional Great Bustard Officers using the inland produced DIGITERRA program, which is perfectly suitable for field data-recording, and for the usage of the recorded data. Every data collected already have precise geographical coordinates at the moment of recording. The sample-areas got allotted in all nine monitoring area (study site). These areas are specially researched in respect of the great bustard and predator populations and also of the agricultural pattern and habitat, during the project. The monitoring of these sample-area s habitat structures are continuous, report is made three times a year in all areas on the changes of the habitats and on the actual states of the habitats. Processing the received data, we get continuous view of the factors that are influencing and endangering the great bustard-populations, and as far as possible we try to bat for the best conceivable and overall protection. Applying the inland LIFE project protocol, the Austrian, Czech and Slovakian colleagues are joining the synchronous count that is running at Hungary, in this manner we can get a more overall view of the state of great bustard stocks in the area. Variation/complication/delays Immediate decision for obtaining two durable goods had to be made by the beneficiary as both the mobile phone and the GPS provided to Mr Ákos Németh Regional Great Bustard Officer of Solti-sík had gone wrong. They were provided as contribution and no cost have

Progress report


been budgeted for them in revised proposal, although for the continuous work to be carried out these equipments are indispensable, and the approval of their eligibility is expected.

F.6: Predator monitoring Regional Great Bustard Officers, Rangers and Wardens survey burrows on and around the preserve zones, and mark them on a map. Nests of corvids were surveyed between March and June, and their locations were added to the map. During the weekly integrated population and habitat monitoring, the numbers and locations of corvids and birds of preys were also recorded.

F.7: Analysis and reporting of monitoring results Progress during reporting period Being a continuous activity it has been carried out in the whole reporting period. Results will be published with some delay later on this year and budgeted under E7 action as it is envisaged in revised proposal.

Progress report


ANNEX 1. Minutes of autumn Steering Committee Meeting

Jegyz könyv

Készült: a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos helyiségében Id pont: 2005. szeptember 30. 11 óra 10 perc Tárgy: A túzok védelme Magyarországon cím program Operatív Bizottságának III. ülése

Jelen vannak: Név Horváth Zsolt (H. Zs.)

Partner szervezet Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Trautmann Tamás Magyar Madártani és Természetvédelmi (T. T.) Egyesület Buzás Krisztina (B. K.) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Szelényi Balázs (Sz. B.) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Tirják László (T. L.) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Veres Péter (V. P.) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Jósvári Mária (J. M.) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ványi Róbert (V. R.) Bihar közalapítvány Epergyes Katalin (E. Nyugat-Magyarországi Egyetem K.) Kalmár Sándor Flóris Nyugat-Magyarországi Egyetem (K. S.) Dr. Végvári Zsolt Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (V. Zs.) Szabóné Bazsó Ágnes Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (B. Á.) Légrádi Imre (L. I.) Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (B. A.) Mészáros Ildikó (M. I.) Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Beosztás ügyvezet igazgató f könyvel pénzügyi ügyintéz zoológiai felügyel igazgató pályázati referens pénzügyi osztályvezet titkár gazdasági el adó monitoring koordinátor természetvédelmi rszolgálat vezet helyettes pénzügyi osztályvezet gazdasági igazgatóhelyettes projekt menedzser projekt adminisztrátor

Jegyz könyvvezet : Kökény Ildikó (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) A Fert -Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, a Tiszatáj Közalapítvány, valamint a KvVM Természetvédelmi Hivatal képviseletében senki nem jelent meg. A Bizottság megbízza Légrádi Imre gazdasági igazgató helyettest, a jegyz könyv hitelesítésével.

Progress report


I. Általános értékelés B. A. : Köszönti a jelenlev ket, és megnyitja az Operatív Bizottság III. ülését. Egy évet tudhatunk magunk mögött. Ismerteti, hogyan haladunk, mit értünk el. 2004. októberében megérkezett a LIFE hozzájárulás 40 %-a (els pénzügyi részlet). 2005. június végén a KÖVICE pénz, ami a KvVM társfinanszírozás 2004. évre ígért része (!). A fentiek miatt eddig sz kmarkúan kellett költekezni. Az el rehaladást a pénzhelyzet határozta meg. Prioritások meghatározása: Földvásárlás Megalapozó akciók Akciók ismertetése: A.1: kezelési tervek az SPA területekre: A KÖM rendelet szerinti nem megvalósítható, ezért külön SPA kezelési terv kerül kidolgozásra. Várható id pont: napokban. A TVH-ban Pallag Orsolya koordinálja. Reméljük, kiírhatók ezután a közbeszerzések a szakért i közrem ködésre (egyszer eljárás). A.2: teljes egészében a Nyugat-Magyarországi Egyetem feladata. Ez az akció folyamatban van. A.3: Ez az akció a közbeszerzésekkel foglalkozik. Lényeges átdolgozásra kerül. Nem egy nagy tender, hanem minden partner maga intézi a közbeszerzéseket. Nagy tender: elektromos légkábel földbe helyezése. Az ÉMÁSZ bonyolítaná le, így társfinanszírozóból partnerré lépne el . A projektben közrem köd terepi kollégák december-január folyamán felvételre kerültek. A monitoring akció m ködik. A földvásárlás terén vannak lemaradások. Ma kell Brüsszel felé az els jelentést leadni, ami a július 31-i állapotot tükrözi. Általában a közbens jelentés (interim report) a projektek életének közepén jelentkezik, de nálunk el bb van.

II. Földvásárlás B. A.: 1881 ha-t kell megvásárolni másfél év alatt. Kiskunsági szikes puszták Terv: 330 ha Tény: 193 ha Nehezíti a helyzetet, hogy nagyrészt osztatlan közös tulajdonról van szó. Solti-sík Terv: 50 ha Tény: 0 ha Kevésbé intenzív tárgyalások, nem a mi kezelésünkbe kerülnek a területek, ezért a prioritás a Kiskunság volt. Dévaványa Terv: 200 ha Tény 20 ha Sz. B.: Július 31. óta ez már 100 ha.

Progress report


Amit el akartak adni, azt megvette a KMNPI. Módosítani kellene a projektet, hogy máshol is vehessenek területet. B. A.: Amennyiben az NFA kezelésébe esik, akkor nem tudjuk megvenni a projektben. A projekt célja, hogy az els dlegesen földvásárlásra kijelölt területen valósuljon meg a földvásárlás. Gondot jelentett a projekt kezdetén, hogy nem volt meg az NFA és a TVH közötti megállapodás. Kis-Sárrét Terv: 127 ha Tény: 78 ha Sz. B.: Aktuális szám: 85 ha. B. A.: A b vítési irány védett vagy védelemre tervezett terület legyen. Bihari-sík Terv: 385 ha Tény: 0 ha B. A.: Felkéri Ványi Róbertet, hogy indokolja meg a helyzetet. V. R.: Abszolút nem volt eladási szándék. Mindenki várta a támogatásokat. Az év jónak ígérkezett, de a sok es miatt nem lett jó a termés, nehéz helyzetbe kerültek a gazdálkodók. Most már lehetne földet venni, kb. 200 ha-t. A Közalapítványnak az önrészre minimális fedezete van, mert egy KAC Pályázatból elnyert pénzét még nem folyósította a Minisztérium. Ha a Közalapítvány beforgatja a jelenleg rendelkezésére álló összeget, akkor kinullázódik. Folyamatosan n az eladási szándék. Két hét múlva várható az els szerz dés tervezet. B. A.: A tervezett gépek (szárzúzó, eke) beszerzését a KNP csak akkor hagyja jóvá és fizeti, ha már vettek földet. Fontos lenne az el relépés, mert átcsoportosítjuk a pénzt. Hortobágy V. Zs.: Nagyivánban kevésnek tartják a felajánlott árat, de KIOP-os vásárlások is történnek, és azt ellehetetlenítené, ha a LIFE-ból magasabb áron vennének földet. Karcag környékén lehetne még vásárolni, eladási szándék van és NATURA 2000-es területek. Terv: 180 ha Tény: Karcag 82 ha, Nagyiván 10-11 ha. 100 ha-t akartak visszagyepesíteni. Repcetelepítés megvan. Hevesi-sík J. M.: Terv: 486 ha Tény: közel 700 ha, tulajdonképpen a kalkulált pénzügyi kereten belül. Védett területen történik a földvásárlás. Borsodi-Mez ség B. A.: A Tiszatáj Közalapítvány képvisel i nem jelentek meg, ezért eredményeket. Terv: 123 ha Tény: 29 ha július 31-ig, azóta tovább 59 ha-ról van szerz dés.

ismerteti az

Progress report


Technikai problémák a földszerz dések kapcsán M. I.: Körös-Maros NPI-gal ezen a téren jó az együttm ködés. Ugyanez igaz a Bükki NPIra is, ám a HNPI-gal már voltak gondok. A karcagi szerz dések rendben voltak, ám a nagyivániaknál nem egy esetben el fordult, hogy az ingatlan adatai, a bankszámlaszámok helytelenek voltak, hiányzott a tulajdoni lap, s t olyan terület került megvásárlásra, ami nem csak a projekt területbe, de még az SPA-ba sem esik bele. Ezt a szerz dést a KNPI nem hagyta jóvá, és a vételárat sem fizeti ki. A HNPI földügyes ügyintéz jét nem lehetett elérni több esetben sem. Ne legyenek hónapokig elhúzódó ügyek, ne kelljen magyarázkodni az Eladóknak. V. Zs.: Az észrevételeket felveti vezet i értekezleten. B. A.: A partnernek kötelezettsége, hogy korrekt szerz déseket terjesszen fel, mert a sorozatos hibák javítása és a levelezés a projektvezetést l veszi el az id t és az energiát, valamint a pontos, határid re történ kifizetés is elcsúszik. A földvásárlás népszer ségét és sikerét pont az jelenti, hogy gyorsan történik a kifizetés. Az Unió csak a NATURA 2000 területen megvásárolt területeket tekinti elfogadhatónak. Ha id közben azt kivonják a NATURA 2000-b l, akkor a támogatást vissza kell fizetni. ______ A földvásárlások terén tehát az el rehaladás 40 %-os a tervezett 80 %-kal szemben. A tervezéskor a projekt túlvállalta magát. Földvásárlásra alapuló kezelések: még nem realizálható. Kérdés: azok a partnerek, akik részarányt vásároltak meg, hogy fogják kivitelezni a kezelést. B. A.: Közös megoldás kellene, mert a kezelést el kell kezdenünk legkés bb jöv re.

III. Marco Fritz látogatása brüsszeli ellen rzés B. A.: Augusztus 12-én jött Marco Fritz a küls monitoring csapat képviseletében ellen rizni a projektet. Jó benyomásokkal távozott. A PR tevékenység és a kommunikációval összefügg akciók jól teljesítettek. Október 1-jével köszön le a brüsszeli tanácsadó csapat, és szerepét egy pozsonyi cég veszi át, akik még ismeretlenek számunkra.

IV. Pénzügyi kérdések M. I.: A Partnerségi Megállapodásban vázolt pénzügyi jelentési rend nem m ködik. A jelentések formája csak a nyáron körvonalazódott a jelentési minta ismeretében. Az angol nyelv táblázat kissé módosított magyar nyelv változatát tartja célszer nek. Minden egyes számláról meg kell mondani, hogy milyen akcióhoz kapcsolódik. A jöv ben ezt az elszámolási formát kellene tartani. A kifizetéseket számlák és szerz dések alapján tudjuk teljesíteni. A futás kapcsán nem voltak elszámolások. A rezsi elszámolás nehezen körvonalazódott. Nagy el relépést Marco Fritz látogatása jelentett, aki hasznos tanácsokkal szolgált a pénzügyi jelentéshez. Nem volt az sem egyértelm , hogy egyes felmerült költségeket melyik költségkategóriába soroljuk be. Kéri a pénzügyes kollégákat, hogy az Operatív Bizottság végén egy rövid megbeszélést tartsanak. Problémák vannak az eredeti költségtervvel is: vannak költségek melyek az egyes partnereknél nem azonos költségkategóriában szerepelnek, ilyen azonban az elszámolásban már nem lehet.

Progress report


Kéri a jelentések kapcsán a havi rendszeresség betartását. Minden LIFE-os számláról legyen a KNPI-nél másolat. Ismerteti a bevételeket: 2005. október 6. uniós finanszírozás els részlete megérkezik, mintegy 190 millió forint. 2005. június 28. KÖVICE 117,019 millió, de ez a 2004-es társfinanszírozás. 2005. július vége és augusztus vége: a Minisztérium a 2005. évre el irányzott 130 millió forintot júliustól kezdve havonta egyenl részletekben utalja jelenleg 2x26 millió forint van a számlán. B. A.: pénzmaradvány kérdése

felkéri Légrádi Imrét, hogy ismertesse, mi lett vele.

L. I.: 2004. évi maradványba nem estünk bele. B. A.: A pénzügyi jelentési eljárás módosítása. A Partnerségi Megállapodásban kétheti jelentés szerepel, ezt kellene havira változtatni. T. T.: A tárgyhót követ 20-áig kellene beadni. J. M.: Szakmai beszámolók tapasztalatai: A Hevesi-síkon korrekt, a Borsodi-Mez ség kevésbé. B. A.: Korrekt jelentéshez korrekt adatok kellenek, ezért a BNPI képvisel i jelezzék ezt kollégáik felé, hisz k nevesítve is vannak a programban. _____ A havi jelentési kötelezettség módosítása a Partnerségi Megállapodásban: 1. A Partnerségi Megállapodás (PM) melléklete lesz a közösen elfogadott pénzügyi elszámolási forma. 2. A számlák másolatát havi rendszerességgel, a pénzügyi jelentéssel együtt kell megküldeni a KNPI-nak. 3. A technikai (el rehaladási) jelentés különüljön el a pénzügyi jelentést l. A technikai jelentést minden hónap 5-éig kell e-mail-ben eljuttatni a kedvezményezettnek. 4. A pénzügyi jelentést a tárgyhót követ hónap 20-a utáni els munkanapon kell postázni.

ÁFA-vita Még nem sikerült tisztázni. B. A.: A PM 1. ÁFA szakasza módosul, mert nem fedi a valóságot. A kibocsátott APEH állásfoglalást a partnerek különböz képp értelmezik. J. M., L. I., M. I.: Az állásfoglalás csak a le nem vonható ÁFÁ-ról szól. T. T., H. Zs.: Amennyiben egyértelm , hogy csak LIFE-ból fizetett, akkor 100%-ban visszajöhet. DE! Nem az ÁFA-nál kell könyvelni, hanem rendkívüli bevételként. Az MME eddig is visszaigényelte az ÁFÁ-t 100%-ban, és ezt az adóellen rzés során sem kifogásolták. A kibocsátott állásfoglalás nem kötelezi az egyes adóhivatalokat. A kérdésben végleges döntés nem született.

Progress report


______ B. A.: BNPI-nél hogyan áll a hómaró ügye? J. M.: Júliusban elment a megrendelés.

V. Egyéb kérdések B. A.: A projekt honlapja készül. Célszer lenne egy intranet kialakítása, melyet a projekt munkatársai használnának. El segítené az információáramlást, nyomon követhet lenne, hogy ki hogyan teljesít. Visszajelzés nyerhet , hogy melyik ügy hol áll. Szükséges lenne a pénzügyes kollégák rendszeres találkozója az audit keret terhére, mert a könyvvizsgálóval lényegesen olcsóbban sikerült szerz dést kötni, mint az tervezve volt, így pénz van rá. B. A. az ülést bezárja. Jegyz könyv lezárva: 2005. 09. 30. 15 óra 25 perc

A jegyz könyvet hitelesítem: Légrádi Imre gazdasági igazgató helyettes

Progress report


ANNEX 2. Winter and Spring Media release

PRESS REVIEW 01-09-2005 - 31-08-2006 Title

10-10-2005

Newspaper, TV, radio Kossuth Rádió

1 million for Bustard protection A Great Bustard is better today than none tomorrow ( This is a pun from a Hungarian proverb A sparrow is better today than a Great Bustard tomorrow it is much the same as A bird in hand is worth two in the bush. ) Financing is changing Activists for Great Bustard protection were given money Great Bustards are protected by LIFE Not to be replaced by parrots - buying plots for birds Programme for Great Bustard - interview with the project manager Programme for Great Bustard interview with Miklós Lóránt LIFE programme for the Great Bustard

22-10-2005 23-10-2005

Népszabadság Greenfo.hu

28-10-2005 24-10-2005

Kisalföld Színes Mai lap

24-10-2005 25-10-2005

Metro Pet fi Népe

28-10-2005

More Great Bustards than last year The condition of the Bustard population of Kiskunság is the best The more Great Bustard today the better The Great Bustard is endagered species Native species in Apaj

02-02-2006 02-02-2006

Pet fi Rádió Zöld Jelzés Kossuth Rádió Kék bolygó Kossuth Rádió Oxigén Népszabadság Greenfo.hu

Hungarian Great Bustard experts help in Russia

21-07-2006

Hungarian Great Bustard experts help in Russia

24-07-2006

Walk in a National Park

28-07-2006

Russian Bustards to England by Hungarians Walk in a National Park

03-08-2006 28-07-2006

Activists for birds

28-07-2006

Natura 2000

Date 20% of the country is protected

28-10-2005 03-12-2005

11-04-2006 19-04-2006 13-06-2006

Greenfo.hu M1 Agrárvilág Duna TV Gazdakör National geographic online, geographic.hu Kossuth Rádió Kék bolygó Kossuth Rádió Napközben Népszabadság Kossuth Rádió Napközben MTV 2

Progress report


Népszabadság: daily newspaper with the biggest circulation in Hungary Színes Mai Lap: tabloid with the second biggest circulation Metro: free daily newspaper Pet fi Népe: regional daily newspaper M1 national TV M2 national TV M1 Agrárvilág: programme for farmers on the national TV Channel Pet fi Rádió: national radio Kossuth Rádió: national radio Greenfo: on-line newspaper about nature conservation and environmental protection Geographic.hu: national geographic online Duna TV: satellite television channel

Progress report


2006-07-28 Séta valamelyik nemzeti parkban a tíz közül

Mv.: - És most sétára hívom önöket valamelyik nemzeti parkba a tíz közül. Vendégem Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, akit amikor tegnap felhívtam telefon nemzeti parkban járt. Melyikben? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Jó napot kívánok a hallgatóknak. Igen, tegnap a Hortobágyi Nemzeti Parkban jártam egy másik államtitkár kollegámmal. Nagyon meleg volt, 35 fok a pusztában az különösen meleg és nagyon szép dolgot láttunk. Mv.: - Volt délibáb? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Hát vagy több mint délibáb volt, olyan meleg volt, hogy már a délibábot is el zte a h ség. Mv.: - És mit néztek meg, mit láttak a Hortobágyon? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Hát megnéztük a különböz él hely rekonstrukciókat. Ezek olyan területek, amelyek korábban valamilyen oknál fogva tönkrementek, sérültek, károsodtak és természetvédelmi érdekb l és célból ezeket most az eredeti állapotukba visszaalakítjuk, vagy visszaalakítottuk. Megnéztük a különböz magyar háziállat fajtákat, amelyek segítenek a nemzeti parkot jó állapotban tartani, itt els sorban a magyar szürkemarhára, a mangalicára kell gondolni és hát megnéztük a Csevalszki ló ménesünket is. Mv.: - Akkor most jöjjön néhány pillanat a Hortobágyról. R.: - Egy szürkemarhának a nyakában ott van egy kolomp és elindult. - Itt 88 darab van. R.: - Egész magasak, majdnem szem magasságban van a hátuk, és gyönyör a szarvuk, kiemelkedik. - Négy évesek általában, meg ivartalanítva vannak és jobban fejl dnek. R.: - Nagyon nagy a kutyája, ezek bizony nem pulikutyák. - Nem pulikutya. Er sebbek az ilyen kutyák. R.: - Azért, mert azt hallottam, hogy eltaposná ez az er s állat a gyengébbeket, ugye? - Er s kutya kell. Mondjuk az meg tanuló kutya. R.: - Hogy telik egy napja? - Reggel indítsuk ket hat óra felé legelni.

Progress report


R.: - Nem itt kint vannak a pusztán, hanem karámban? - Nincsenek ezek éjszaka sem a karámban, hanem ott van egy állásuk a karám fele. Úgy mondjuk, hogy állás. Éjszakára oda állítsuk ket. R.: - Aztán utána ide jön az álláshoz, elindítják. - Igen, elindítom ket legelni, általában széllel szemben legelnek. Feljönnek a kútra inni dél fele. Aztán délre megint megáll, megkever, megkér dzik. Délután négy-öt óra felé indítjuk, akkor sötétedésig legelni. R.: - Hogy szokta ket hajtani? Hogy tudja elindítani, hogy egyáltalán induljon el a karám? - Hát a kutyával hajtom, hanggal is, meg az ember után szépen mennek. R.: - Mit szeret bennük? Mi az, ami szép ebben az állatban? - Kint tiszta leveg n a szabadban. R.: - Nem unalmas? - Nem unalmas, megszokja az ember. R.: - Mi az, amit lehet csinálni? - Jönnek a vendégek, nem unalmas ez. R.: - Mennyi id sek? - Három-négyévesek. R.: - És egyre többen vannak a Hortobágyon? - Hát ez kell az Uniónak, bio termékként értékesítik a húsát. Van, amikor lábon hajtották Németországig, most csak a színhús kell. R.: - Hortobágyon kivel beszélgettem? - Imre. Mv.: - Ismer s volt a pillanatkép? Tegnap akkor ezt látta, ezt érezte. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Igen. Mv.: - Sok vagy kevés tíz nemzeti park Magyarországnak, 10 millió embernek? Hogy van ez a világon, az Európai Unióban? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Hát a nemzeti parkok kijelölése az nem a politikai berendezkedést l vagy a gazdasági helyzett l

Progress report


függ, hanem a természeti értékek gazdagságától. Magyarországon igen, tíz nemzeti park van, de azért azt kell tudni, hogy a magyar természetvédelmi törvény, a természetvédelmi terület, a tájvédelmi körzet és a nemzeti park között, mint a három különböz kategória között nem tesz érdemben különbséget. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tájvédelmi körzetet is ugyanúgy meg tudjuk rizni, mint egy nemzeti parkot, ugyanakkor pedig egy nemzeti park az valóban sokkal több, mint egy tájvédelmi körzet, hiszen ott a kutatás, oktatás, bemutatás, szemléletformálás és hát nagyon-nagyon sok más olyan látványosság is benne kell, hogy legyen és benne is van, mint a népi építészeti elemek, a különböz hagyományok ápolása, a régi foglalkozások fenntartása és hát nagyon gyakran mindenféle kultútörténeti értékek, amelyek együttesen nemzeti parkká min sítik azt a területet, amit utána egy jogszabály is deklarál. Mv.: - Tehát mondhatnám azt, hogy a tájvédelmi körzet, mondjuk egy folyórész, egy rét, egy domboldal, ahol nagyon mást, mint a természetet nem lehet látni, az is gyönyör és a nemzeti parknál mindenképpen az kell, hogy ott valahogy mint egy oktató bázison tudjuk is, hogy kik éltek ott, milyen emberi kultúra volt arrafelé. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Amit elmondott példa az a természetvédelmi területre vonatkozik, mert ugye a példából az t nik ki, hogy a domboldal általában kicsi, van egy köztes kategória, a tájvédelmi körzet, ami már több van a kultúrából, a kultúrtörténeti értékekb l, a népi hagyományokból, de még nem annyi, mint a nemzeti parkban. Mv.: - Több pénzt kap a nemzeti park, mint egy tájvédelmi körzet, egy természetvédelmi rész? Tehát az, hogy mindez megvalósítható legyen, hogy tanítsák a kosárfonást, hogy legyen ott bármiféle bemutató, ez azért nem kerül, nem ingyen van. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Természetesen ez nem ingyen van. Azt kell tudni, hogy Magyarországon a nemzeti park igazgatóságok a felel sek a tájvédelmi körzetek és a természetvédelmi területek természetvédelmi kezeléséért is, bemutatásáért és mindenért. Tehát amikor mi azt mondjuk, hogy nemzeti park, akkor igazából a nemzeti park igazgatóságot kellene mondanunk és általában egy magyarországi nemzeti park igazgatóság az egy nemzeti parkot és uram bocsá' akár tíz tájvédelmi körzetet is kezel. És azon belül, hogy a források hogy kerülnek elosztásra, az az évek, a feladatok, a lehet ségek függvényében változik. Mv.: - Nem véletlenül kérdeztem én rá a pénzre, mert ugye manapság mindenki panaszkodik, hogy nincs bel le. Ön, meg amikor felhívtam és mondtam, hogy jó lenne, ha egy kicsit a nemzeti parkokról is beszélgetnénk, akkor azt mondta, hogy itt ma Magyarországon van egy sikertörténet, méghozzá egy pályázati sikertörténet. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Hát igen, az emberek nagyon szeretnek panaszkodni és hát természetesen ha pénzr l beszélünk, akkor én nehezen hiszem, hogy van olyan háztartás, vagy van olyan család, vagy van olyan szakterület, ahol a pénz több lenne, mint amennyit el tudna költeni. Mi mintegy 5 milliárd forintból gazdálkodunk, mármint a tíz nemzeti park igazgatóság, lehet azt mondani, hogy ez nagyon kevés, lehet azt mondani, hogy sok. Az alapvet feladatokra elegend . Természetesen el tudnánk költeni több pénzt. Mv.: - Ez állami támogatás?

Progress report


Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Ennek a dönt többsége állami támogatás és egy jelent s része saját bevétel. Az arányok úgy néznek ki, hogy durván egy 3,5 milliárd az állami támogatás, és durván egy másfél milliárd a saját bevétel, amit természetesen ugyanazokra a célokra fordít a nemzeti park, mint amire fordítja az állami támogatást. Az utóbbi néhány évben, f leg 2002 óta azonban nagyon széleskör lehet ség kínálkozik a nemzeti parkok számára pályázatok benyújtására. Ezek nagyobb része európai uniós pályázat, de hát utóbbi években megjelent ugye a KIOP, tehát a környezetvédelem és infrastruktúra operatív program, vagy a regionális operatív program is és hát vannak további lehet ségek is a Világbanknál voltak korábbi években. Összességében azt tudom elmondani, hogy 2002 és 2005 vége között, tehát négy évben 12 milliárd forintnyi pályázati pénzt nyertek a nemzeti park igazgatóságaink és a velük együttm köd partnerek. Ez durván évekre bontva ugyanannyi, mint az állami támogatás mértéke. Tehát én azt gondolom, hogy azért ez egy sikertörténet. Mv.: - Tehát megduplázták az állami támogatást. Az Európai Unió becsüli a magyar nemzeti parkokat, vagy a természetes gondolkodás mód van, hogy erre adunk pénzt? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Az Európai Unióban a természetvédelemre, konkrétan természetvédelemre elérhet források azok egy nagyon speciális módon kerülnek elosztásra, mert míg az élet más területén ugye, ami most következik nemzeti fejlesztési terv és mások tudjuk, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre Magyarország számára adott években és azonkívül annyit tudunk lehívni, amennyi jó pályázatot írunk. A természetvédelemben ez egészen másként van. Én úgy fogalmazok, hogy szabad verseny van a spanyolokkal és a finnekkel, semmi címke nincs, nincs megmondva, hogy mennyi Magyarországé és mennyi a spanyoloké. Akár mindent meg lehet bel le nyerni. Azt mondanám, hogy a 250 körüli pályázat érkezett be tavaly szeptemberben a kétszer hatos éves forrásokra, ebb l mintegy 160-at támogat az Unió. A magyar pályázatok a második, negyedik, 11-ik és 14-ik helyen vannak, amit nyernek. Mv.: - A legfiatalabb nemzeti park az rségi Nemzeti Park. Javaslom, hogy oda is kukkantsunk be. Kevi Albert volt a kísér m. Itt állunk Veleméren az egyik porta el tt. Kaszálnak a szomszéd kertben. Az építkezéskor mindent maguk készítettek, nemcsak a boronaházakat, hanem a tet t is, s t a cserepet is. Éppen ehhez tartozik egy egészen érdekes legenda, vagyis vannak itt rontás z cserepek. Kevi Albert: - Igen, ugye egy-egy cserép annak a mesternek a monogrammját gyakorta az ország más részén is felfedezhet módon tartalmazza, aki készítette. Viszont olyan régi motívumok is fellelhet k esetenként bontásnál, vagy lecsúszott cserépnél, ami m vészettörténészek szerint egyértelm en rontás z jelnek nevezhet k. Mv.: - Ez nagyon régi id b l származó hagyomány. Azt mondta, hogy talán még a honfoglalás el tt. Kevi Albert: - Esetleg még a nagy szkíta birodalomban való együttélés id szakából is származhatnak. Mv.: - Nem volt még a kezemben ilyen cserép. Mik ezek a rontás z motívumok? Kevi Albert: - Ezek különböz jelek, amiket régen használtak, hiszen régen a képírás volt

Progress report


több nagy birodalomban is és nyilván a képírásnak, vagy kés bb a magyar róvásírásnak a szimbolikája is felfedezhet . Itt tartja magát az, hogy az els világháború környéki nagy viharokból azok a házak menekültek csak meg, ahol ez a rontás z szimbólum szerepelt azokon a cserepeken, amik borították a tet t. Mv.: - Ugye itt láttuk, hogy a gyümölcsfák itt össze-vissza vannak az rség területén és nincs igazán kerítés. Kevi Albert: - Minden egyes porta szerves tartozéka itt az rségben az ún. kaszáló, gyümölcsös. Nevét egyszer en onnan kapta, hogy ennek az alját is takarmány hasznosítás céljából rendszeresen kaszálták. Mv.: - Az el bb megálltunk ugye egy gyümölcsös mellett, ahol fagyöngyök voltak és van ehhez kapcsolódóan egy nagyon érdekes foglalkozás, ami az rségi ember leleményességét mutatja. Kevi Albert: - Hát az rségi ember harmóniában élt a természettel és a természetnek a különböz áldásait, sokszor a megfigyelések, az élet tapasztalat alapján hasznosította. Így a fagyöngy, ami alapvet en egy él sköd a fán, annak a bogyóját fölszedte amikor az lehullott és abból csiríz ragasztóanyagot csinálták. Bekenték a botvéget és evvel bizony rigókat fogtak, f leg léprigót, feny rigót. Mv.: - Kérdeztük is, hogy rigókat fogtak, betették a kalitkába és mi történt? Kevi Albert: - Eladták, úri asztalra eladták. Azt a mesterséget rigászatnak hívjuk, ennek a m vel it pedig rigászoknak. Mv.: - Mikor halt ki ez a mesterség? Kevi Albert: - A XX. századnak az els felében még nagyon is jellemz mesterség volt. Ez f leg február, márciusi id szakban zték. Mv.: - Mire költik a pénzt? Azt mondta, hogy az Unióban vagy az Unióból dupla pénzt kaptak, mint az államtól, vagy megduplázták a pénzt. De mire lehet egy nemzeti parkban költeni, tehát milyen újdonságok vannak, amir l mi nem is tudhatunk? Ugye július van és bevallom egy kicsit hátsó szándékom az, hogy ösztönözzek arra, hogy ha valaki még eljuthat nemzeti parkokba, akkor tegye meg, mert hihetetlen élményben lesz része. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Hát a pénzeket kétféle f csoportba lehet sorakoztatni. Az egyik f csoportban olyan fejlesztéseket valósítunk meg, amelyek els sorban a vendégek kiszolgálását valamilyen természeti érték megtekintésének lehet ségét teremtik meg. Mondok egy példát erre, a Tisza-tavon létesítettünk egy ún. vízi sétányt. Ez egy vízr l induló, vízre érkez sétány, ami fából épült, két kis kitekint , két kis házzal, ahonnan kvázi fedezékb l lehet a természetet megfigyelni, meg egy megfigyel toronnyal. Ilyen korábban nem volt. Tehát lehetett menni csónakkal a Tisza-tavon, de hát a csónakban utazók azért csak elzavarják azokat az él lényeket, amelyeket meg akarnak tekinteni. Itt viszont ennek a lehet sége adott. Nagyon-nagyon jó a fogadtatása, rengetegen keresik fel. Mv.: - Nem csodálom, hát olyan, mint Jézus Krisztus lehet a vizen járni valóban a nádas

Progress report


között, ahogy megy ez és gondoltak a mozgássérültekre, kerekes székkel is járható ez a vízisétány. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - De nemcsak a vízisétány járható kerekes székkel, hanem például a budapesti barlangjaink az elmúlt években megvalósított felújítása során szintén gondoltunk rájuk és a Szeml hegyi és a Pálvölgyi barlangot már kerekes székkel is meg lehet tekinteni. Mv.: - Akkor még? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Ezenkívül a másik kategóriából is említenék példát, tehát amikor egy-egy veszélyeztetett állat vagy növényfaj, vagy egy-egy terület meg rzésére nyerünk uniós forrásokat. Tehát itt ilyen számokat tudok mondani, hogy a parlagi vipera, ami a világon sehol máshol nem él, csak Magyarországon, ennek a meg rzésére 180 millió forintot nyertünk az Uniótól, vagy a túzok, amit bizonyára nagyon sokan ismernek, annak egy kicsit több mint egymilliárd forint jutott a védelmére. Ezt természetesen nem egy év alatt költjük el, de hát a program sem egy év alatt tervezte. Mv.: - Sikerül majd megmenteni a túzokot vagy ez nem kérdés egyel re, mert nem lehet tudni? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Bizonyos vagyok benne, hogy sikerül, de itt azért el kell mondani azt, hogy a nemzeti agrár környezetvédelmi programban olyan támogatási rendszerek jelentek meg, amelyek a magángazdálkodókat jelent sen segítik abban, hogy a túzok védelméért tudjanak tenni és a két dolog együtt fogja hozni az eredményt. Mv.: - Ez mit jelent pontosan, hogy ... Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Ez azt jelenti, hogy ha egy túzokos él helyen egy gazdálkodó vállalja, hogy kés bb kaszál, hogy olyan növényeket, olyan kultúrát telepít, ami a túzok számára kedvez , akkor ezért jelent s támogatást kap. És miután a rendszer önkéntes, mindenki kiszámolja magának, hogy ez neki anyagilag is megéri és ha úgy találja, hogy igen, akkor vállalkozik, akkor jelentkezik, akkor pályázik. Nagyon sokan pályáznak. Mv.: - Felülünk egy kocsira Gemencen és végig megyünk az ártéri erd ben? Lássuk. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Tegyük. - Bemegyünk a homokos úton a vendégekkel és visszajövünk velük, jó? Ugye bemegyünk a dunai árvízvédelmi töltésen belüli területrészekre, az ún. klasszikus gemenci árterületre, amelyik Európa legnagyobb összefügg ártéri erdeje a maga 18.000 hektárjával, a 180 négyzetkilométerével. Azt az erd szón van a hangsúly, mert összefügg ártéri terület például a Duna-deltában is található, a Fekete-tengerbe öml területrészeken, de az erd területként itt maradt legnagyobb összefügg ártéri erd ként az utókorra. Mv.: - Milyen fafajokat látunk, ha most körbenézünk?

Progress report


- Jellemz az ún. tölgy, k ris, szil ligeterd k és a f z, nyár ligeterd k. A mélyebb fekvés részeken ott a f z, nyár ligeterd k az uralkodóak. Erdészeti szakszóval élve ahol vízben áll a lábuk az erd knek, ugyanis hosszú ideig ezt a pangó vizet, ezt a tocsogós vizet képesek elviselni, majd ha lemegy róluk, leapad ez a terület, utána tovább zöldellnek, míg a tölgy, k ris, szil ligeterd k a magasabban fekv területek, azok pedig az áradások ritkább alkalmakkor fogják csak meg ket, ritkább alkalmakkor éri csak a víz. Ezért k a magasabb szintezettségi területeken találhatók. Itt, hogy ha balra elnézünk, akkor k ris erd , ha jobbra pedig akkor ott a sarokban egy fehér nyár ligeterd t lehet találni. Mv.: - Jellemz madarak? - Hát jellemz madarak a fekete gólya és a réti sas. Mv.: - El ttünk most volt kevesen láttuk itt a fekete gólyát. Nagyon-nagyon méltóságteljesen köröznek. - Igen, körözött. Az a réti sas ott fölül. Alatta, ami kb. harmad akkora az az egerészölyv. Mv.: - Csak így ránézésre? - Hát igen. A fekete gólyával kapcsolatosan indult egy kutatási program. Egy holland úriember indította el a '90-es évek elején. Madárgy r zésr l bizonyára mindenki hallott. Ugye egy alumínium gy r vel látják el a madarat, amin az ország, meg a f város, ebben az esetben Budapest, és egy szám található meg. Majd amikor a gy r z lejelenti ezt a gy r zést, akkor egy nagy rendszerbe bekerül ez és, hogy ha bárhol visszafogják, vagy elpusztulva megtalálják, akkor ez a gy r alapján információhoz tudnak jutni, hogy hol lett meggy r zve, esetleg milyen távolságra ment el. Mv.: - Mi egy természet r feladata itt Gemencen? Ugye itt ülünk a lovaskocsin és éppen megyünk egy földúton. - Igen, a természetvédelmi rök feladata közé tartozik ez is, ez a bemutatás is az idegenforgalmat. Fontos információkat adunk át az itt megforduló vendégeknek. Az ember nemcsak néz a területen, hanem lát is. A kísér k nagyon jól fel tudják hívni a figyelmet az itt látható dolgokra, úgy, ahogy az el bb néztük a réti sast is, fekete gólyát is. Ha nincs természetvédelmi r, nincs kísér a csapattal, akkor az csak egy madár marad. Sok gyerek csoportot vezetvén én látom, hogy a gyerekek teljesen máshogy fognak viszonyulni a természetvédelemhez akkor, hogy ha az érdekegységeket megtudják és meglátják. Ezenkívül nagyon sokrét még a feladatunk. Mv.: - Mennyit gyalogol egy nap? - Én szeretem a dolgaimat úgy intézni, hogy mindig tudjak egyet kerülni, mert az ember úgy jóval, de jóval többet tud látni a területen, hogy ha gyalog megy, csöndbe végig megy és ha valamit észrevesz onnan úgy el tud jönni, hogy azt nem érzékelteti a másikkal, nem láttatja, legyen az akár egy madár táplálkozás közben, akár legyen egy szarvas, egy vaddisznó is. van itthon, én csak betolakodó vagyok, bármennyire is jól ismerem a területet. Mv.: - Nem ártana magunkévá tenni ez a szemléltet. De mi lesz a jöv , lesz pénz, lesz

Progress report


uniós forrás, ügyesek leszünk? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Én azt gondolom, hogy az elmúlt néhány évben megszerzett 12 milliárd forint az reménykelt . Nagy ív terveink vannak, ennél sokkal több pénzt szeretnénk a nemzeti fejlesztési tervb l és az Unióból támogatásként megszerezni és itt nagyon fontos kiemelni azt, hogy az ökoturisztikai fejlesztésekbe nagyon jelent s forrásokra számítunk és ezek teszik majd lehet vé azt, hogy a jelenleginél még több helyen, még több ember a természet zavarása nélkül megtekinthesse azt, aminek a meg rzésén fáradozunk itt néhány százan évtizedek óta. Mv.: - Magyarországra is érdemes programot tervezni akkor ezen a nyáron is. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Azt gondolom, hogy igen. Kossuth Napközben 2006-07-24 Magyarok segítik a túzokvédelmet Oroszországban.

2006-07-24 17:54 Kossuth Kék bolygó M sorvezet : B. Király Györgyi B. Király Györgyi : Magyarok segítik a túzokvédelmet Oroszországban. Póródi András : A Magyar Madártani Egyesület túzokvédelmi szakemberei, a Bird Life International felkérésére Szaratovba utaztak, hogy megvizsgálják és tapasztalataikkal segítsék az oroszországi túzokvédelmi munkát. Szaratov környéke a világ második leggazdagabb túzok él helye, a becslések szerint körülbelül 6 ezer, 7 ezer túzokkal. A madarak az ugaron, parlagon hagyott földeken, gabonavetésekben, gyepekben fészkelnek, így az ugarnövelés és a parlagfeltörés, valamint az ezeket követ munkák veszélyeztetik a fészekaljakat. Az ideiben meglelt fészkekb l kiveszik a tojásokat és a túzokvédelmi központba szállítják. A magyar szakemberek számos olyan módszert és eljárást fejlesztettek ki, amelyek külföldön is jól hasznosíthatók. Építenek a gazdákra is, hiszen k is sokat tehetnek a faj megmentéséért, pusztán azzal is, ha értesítik a természetvédelmi szakembereket, amikor fészket találnak, vagy a valódi tojásokat fatojásokra cserélik ki és véd zónát hagynak körülötte aratáskor, tárcsázáskor. Idén mobiltelefonokat osztottak ki a traktorosoknak, hogy miel bb bejelenthessék, ha a munkájuk során fészket találtak. Kossuth Kék bolygó

Progress report


2006-06-13 shonos állatok Apajon

2006-06-13 05:38 Duna TV Gazdakör M sorvezet : T. Dögei Imre Mv.: - Ugyancsak Szomor Dezs gazdaságához tartoznak azok a gyepek, amelyen ma shonos állatok legelnek. Abbahagyta a gyenge földek m velését, amelyeken most, mint régen újra f terem. Szomor Dezs , gazdálkodó, Apaj: - Amikor átvettük, akkor 3000 hektár fölötti szántóterület volt. Ebb l 2000 hektárt vontunk ki a szántó m velési ágból, 450 hektár halastavat építettünk, a többit pedig elfüvesítettük. Összeállítottunk olyan f mag keverékeket szedtünk, fogtunk a területen, ami a túzok fészkel helyeken termett és az ilyen f mag keverékkel bevetett területekre vissza is fészkelt azonnal a túzok. A kaszálóknál ott megvan, hogy mikortól lehet kaszálni. Hát ez július 1. és július 15. közötti id pontok. A területeken nem lehet olyankor bemenni, amikor föl van ázva, azután két héten belül le kell hordani a bálákat, nem lehet otthagyni hónapokra. Tehát ezeket mind a nemzeti park ellen rzi. Július 1-je el tt mi kezdett l fogva nem kaszálunk. Na most július 1-re már a fiók többnyire már tudnak repülni és vegyszerezni pedig azokat a területeket, ahol túzokok élnek, nem szerencsés dolog, mert elpusztulnak. A legeltetésbe is vannak térbeli és id beli korlátozások is. Jelen pillanatban az április 25-e az a kezdési id pont, amikor ki lehet hajtani legeltetni az állatokat és október 30-ig lehet legeltetni. Én azt gondolom, hogy ez éppen kérvényeztem is, hogy lehet ség szerint ez ne legyen így, mert novemberben nagyon jó legel k vannak általában és akkor még hát nagyon jó lenne, hogy ha legeltetni lehetne, ha nincs felázva a talaj. R.: - Az állatok téli takarmányozásához szi búzát termelnek az ökogazdálkodás el írásainak betartásával. Szomor Dezs , gazdálkodó, Apaj: - Vegyszerezni nem szabad és hát el írás, szigorú el írások vannak a vetésforgóra, nem lehet betegségek, kártev k ne tudjanak felszaporodni. Hát a Biokultúra Egyesületnek is tagjai vagyunk és hát az még külön ellen rzi, így dupla ellen rzés alatt is vagyunk. A tönkölybúzának egy nemesített változatát most vezetik be, Bácska néven kerül forgalomba, aminek nincs pelyvája, tehát nem kell hántolni és sokkal ellenállóbb, mindenfélére, tehát nem szükséges permetezni és elég jó termése is van, valamint a fehérje tartalma sokkal magasabb. Tehát erre szeretnénk átállni. Ez nem igényel különösebb kezelést semmit. Kovács Lászlóné, osztályvezet , FVM: - Ebb l a legegyszer bb a szántóföldi alap program. Nem véletlenül, hogy mind a nemzeti agrár környezetvédelmi program idején, mind jelenleg az MVT keretén belül a legtöbben erre a programra jelentkeztek, mert azt hiszem a gazdálkodók számára ez a legkönnyebben követhet , és ha azt mondanám, hogy az agrár környezetgazdálkodás szempontjából tényleg a legegyszer bb el írásokat tartalmazzák. Azt mondhatnám, hogy az el írásoknak a min sége és a tartalma alapján ennél sokkal bonyolultabb el írások vannak például az integrált termesztési programba, az

Progress report


ökológiai gazdálkodási termesztési programokban, de els sorban a természetvédelmi célok megvalósulását és a feltételek meg rzését szolgálja például az ún. érzékeny természeti területeken lév programok. Ezek a programoknak az ún. fokozatosság elvén, tehát a kisebb érték , idéz jelbe téve kisebb érték programból át lehet lépni egy magasabb rend programba. Ez is fejezi ki, hogy a gazdálkodó felismeri, hogy képes teljesíteni egy magasabb célt és ezért több támogatást is kap. Összekapcsolódik az önkéntes felvállalás ugye, hogy én vállalom ezeket az el írásokat és a teljesít képességnek a felismerése. Ez egy nagyon fontos. Tehát ez a gazdálkodási módszer ezt is segíti például. Duna TV Gazdakör 2006-04-19 A túzok mára közvetlenül veszélyeztetett állattá vált

2006-04-19 05:39 m1 Agrárvilág 05:39:32 Agrárvilág MV: - A túzok mára közvetlenül veszélyeztetett állattá vált a mez gazdaság okozta környezeti változások miatt. Magyarországon mindössze 1200 él. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezért mindent megtesz a megmentésükért. Rip: - Hazánkban a század elején még 13 ezer túzok élt. Vadászata, valamint a nagyüzemi mez gazdálkodással együtt járó nagy táblák kialakítása miatt azonban számuk mára drasztikusan csökkent. Széll Antal, természetvédelmi vezet : - Ugyanis ezzel együtt járt egy jelent s m trágya használat, kemizáció. És hát nyilván a kemizáció eredményeképpen mind az adott kultúrák életében, sok helyen pedig a gyepszéleken is az ott el forduló rovarnépesség látta ennek kárát. Rip: - Vagyis a túzokcsaládok alig vagy egyáltalán nem találtak élelmet. Megmentésükre az EU védelmi programot indított. A Life projekt célja hazánkban, hogy a mindössze 1200-as állományt 10%-kal növelje 2008-ig. Hazánkban jelenleg kilenc túzokvédelmi terület van. Amelyeken több mint egymilliárd forintból él helykezeléssel, a légkábelek földkábelre cserélésével, fészek rzéssel, tojásmentéssel, télen etetéssel, valamint ismeretterjesztéssel próbálják megmenteni a túzokot. M1 Agrárvilág

2006-04-11 Jobb ma több túzok

Greenfo - [2006. ápr. 11. 8:57] Az emberiség kapzsi és önz életmódjával felgyorsította a természetes kiválasztódás

Progress report


folyamatát. Oly mértékben beavatkozott a természetbe, hogy ma inkább kihalásról beszélnek, mintsem változatosságról. A veszélyeztetett állatok és növények megmentésére eközben akcióprogramok indulnak. Bár manapság is fedeznek fel új fajokat, alfajokat és ezek változatait, de lényegesen kevesebb a nóvum, mint évszázadokkal ezel tt, amikor még kiterjedt, érintetlen pusztákat, erd ségeket találtak a kutatók. Ráadásul nem csak az újdonság kevesebb: a városok terjeszkedésével, a környezetszennyezéssel sz kültek az él helyek is. Jóval több faj pusztul ki, mint ahányat felfedeznek, ugyanis az eddig ismeretlen fajok egy része még azel tt kihalt, hogy tudomást szerezhettünk volna a létezésükr l. Bolygónk biológiai sokfélesége tehát veszélyben van. Meg rzése alapvet érdek: a táplálkozási hálózatok és más ökológiai rendszerek csak akkor stabilak, ha összetett, változatos az él világ. Nem tudhatjuk ugyanis, milyen genetikai kincsé válhat egy faj a jöv ben. A növények között találhatunk gyógyhatásúakat, termeszthetjük ket, mint a kultúrnövényeket, egyes vadon él állatokban pedig leend háziállatot vagy táplálékot fedezhetünk fel. A védelemre világszerte intézkedések, konvenciók és szerz dések születtek. A ramsari egyezmény a vadvizek mint a vízimadarak él helyének védelmére született a hetvenes évek elején. Rio de Janeiróban 1992-ben elfogadtak egy megállapodást, amely a fajgazdagság meg rzésére hivatott, ezt azóta 187 állam és az Európai Unió írta alá, így a legnagyobb nemzetközi összefogásnak számít. Kés bb pedig az unió él helyvédelmi és madárvédelmi el írásai szabtak irányt. A közösség nemzetközi fórumokon vállalta, hogy 2010-ig megállítja a kontinens biodiverzitásának csökkenését. Számos jel mutat azonban arra, hogy négy évvel a határid el tt továbbra is romlik a természet állapota. Napjainkban vezették be a Natura, 2000 elnevezés uniós természetvédelmi kategóriát a sérülékeny él helyek megjelölésére, hogy fenntartsák a fajok életterét. Szabályozásból tehát b ven akad, amit azonban betartanak és meg lehet valósítani bel le, kevés ahhoz, hogy megóvjuk a genetikai értékeket. Hiába létezik ugyanis a CITES néven ismert, a veszélyeztetett növény- és állatfajok kereskedelmét korlátozó 1973-ban megkötött washingtoni egyezmény, és mindhiába a természetvéd k igyekezete, ha a felel tlen, lelkiismeretlen turista elefántagyarból készült szuvenírt akar. A figyelmeztetések ellenére még mindig sokan vannak, akik százezreket, milliókat képesek kiadni egy elefántlábból készült eserny tartóra, ezzel pedig fenntartják az illegális öldöklést. Ha ezt nem büntetik, akkor a megállapodások nem sokat érnek érvelnek a zöldek. A határátkel kön még mindig nem elég hatékony az ellen rzés, mert keleti szomszédaink kil tt védettmadár-szállítmányainak csak egy része akad horogra. Az elmaradottabb térségekben még legálisan, ezrével lövik a védett énekesmadarakat, az olasz ínyencséget. Takács-Sánta András, az ELTE humánökológusa elmondta, hogy a fajkihalás természetes folyamat: a földön valaha élt növények, állatok dönt többsége ma már nem létezik. Csakhogy az emberi tevékenységek hatására felgyorsult, és a következ évtizedekben valószín leg még er sebben érvényesül a visszafordíthatatlan pusztulás, a fajok feltámasztása pedig legfeljebb a mesékben mint a Jurassic Park lehetséges. Sokan próbálták modellezni a jöv t. Egyes tudósok szerint percenként 17 faj hal ki a földön. Más természetvéd k szerint azonban számmal nem lehet kifejezni a biológiai sokféleséget. Mivel mérni nem lehet, csak találgatják, milyen mérték szegényedéshez járul hozzá az ember. Merthogy mindig voltak olyan rövidebb élet fajok, amelyek nem

Progress report


tudtak alkalmazkodni a megváltozott környezethez, a táplálékhiányhoz, az er s konkurenciához vagy éppen a ragadozókhoz. Persze az evolúció során mindig kialakulnak új rendszertani csoportok, de ez valószín leg eddig egyensúlyban volt a kihalással. Egy ENSZ-megbízás alapján készült 2004-es tanulmány szerint 2050-ig mintegy egymillió faj pusztulhat ki, ennek f oka pedig a globális éghajlatváltozás. Egy másik nemzetközi felmérés szerint a hüll k és kétélt ek 20 százaléka, a madarak 11, az eml sök 25 százaléka veszélyeztetett, vagy a kipusztulás szélén áll. A Birdlife International madárvédelmi szervezet úgy véli, f leg az shonos, kis területen él madárfajokat fenyegeti a kihalás. Azok a legsérülékenyebbek, hiszen táplálék és él hely tekintetében speciális feltételeket igényelnek. Napjainkban még mindig nem kap elég nyilvánosságot az eddig ismeretlen él lények felfedezése. A legfrissebb szenzációs esemény a napokban történt, ennek híre még hazánkba is eljutott. Nemzetközi kutatócsoport elveszett paradicsomot talált az indonéziai dzsungelben: mintegy 20 békafajt, négy pillangófajt és legalább öt pálmafajt figyeltek meg, de leírtak egy mézev madarat és egy olyan kúszókengurut is, amelyet kihaltnak hittek. A Kelet-Indonézia Pápua régiójában végzett vizsgálatok mintegy egymillió hektárnyi erd séget ölelnek fel, ahol embernek nyomát sem találták. Az állatok nem féltek az embert l, hagyták, hogy megfogják, táborba vigyék, majd zoológusok tanulmányozzák ket. A Kárpát-medence ha nem is olyan gazdag, mint az es erd k egyedülálló él világgal rendelkezik. A földtörténet során számos jégkorszakot élt meg a növény- és állatvilág, de a hideg és meleg váltakozásakor mindig volt olyan menedék, ahová vissza lehetett húzódni. Felmelegedéskor a túlélést segítette egy hidegebb, párás völgy vagy láp, leh léskor egy száraz, meleg déli hegyoldal. Így sok faj vészelte át a hosszabb klímaváltozást is. A hagymaburok nev orchidea például csak a Velencei-tó és a ráckevei Duna-ág lápjának hidegebb zugaiban maradt fenn. Hazánk telis-tele van ilyen érdekes jégkorszaki maradványfajjal, úgynevezett reliktummal, s t olyanok is akadnak szép számmal, amelyek kizárólag nálunk fordulnak el , sehol máshol a világon. Ezek az shonos fajok, amelyekre különösen oda kell figyelnünk, mert ha elt nnek, nemcsak mi, hanem az egész világ szegényebb lesz nélkülük. Az erdélyi hérics nevével ellentétben csak a Körös Maros Nemzeti Parkban, Csorvás mellett él egyhektárnyi term helyen. A cselling páfrány pedig kizárólag a Balaton-felvidéki Szentgyörgy-hegy napsütötte szikláin található meg. Jelenleg a hazai gerinces fauna elismerten legveszélyeztetettebb alfaja egy mérges kígyó: a rákosi vipera. Teljes állományát 500 példánynál is kevesebbre becsülik, csak a Hanságban és a Kiskunságban fordul el . A történelmi id kben mitikus szerepet tulajdonítottak egyes állat- és növényfajoknak. Majd a kés bbi korokban az erd - és a vadászati törvény rendelkezései, amelyek els sorban az uradalmak vagyonának védelmét szolgálták, ha nem is szándékosan, de óvták a természeti értékeket, a tájat, a flórát és a faunát is. Az 1883. évi vadászati törvényt pedig, amely az énekesmadarak és a Kárpátokban él zerge vadászatát tiltotta, nem titkoltan azzal a szándékkal alkották, hogy gyarapítsák a kés bb levadászható állományt. A vadászati és halászati tilalmi id k bevezetése tehát azt a célt szolgálta, hogy a következ évi szaporulat megmaradhasson, azaz a jöv ben is legyen vadhús az asztalon. Mivel a ragadozó madarak gyérítették a dúvadat, ezért hadjáratot indítottak ellenük. Kés bb

Progress report


elkészítették a gazdasági szempontból hasznos és káros madarak jegyzékét. Eszerint hasznosak azok, amelyek segítik a termelést, az azt akadályozók pedig károsak. Ám ez csak néz pont kérdése. 1906-tól már rendelet tartalmazta a védett madár- és eml sfajok listáját, ezzel az addigi leghatékonyabb és legteljesebb természetvédelmi szabályozás lépett életbe. Ekkortól ünnepeljük minden május 10-én a madarak és fák napját. A kor uralkodó elve ma is igaz: valamennyi fajt az eredeti környezetében kell meg rizni. Mégis a gazdasági érdekek élveztek els bbséget, ebben az id ben mintegy 37 ezer négyzet-kilométernyi területet csapoltak le és ármentesítettek folyószabályozással, és 3,5 millió hektár földet tettek m velhet vé a mez gazdaság számára. A folyamat napjainkban is tart, ma azonban nem az agrárium, hanem a települések, a közúthálózat és az ipar, kereskedelem térnyerése számolja fel az él helyeket. Hazánkban szinte az összes énekesmadár, csaknem 275 faj védett, ebb l 79 fokozottan védett. Legtöbbjük nemzetközi konvenciók, a berni, bonni és a már említett CITES hatálya alatt nemzetközi oltalmat is élvez. A legendás turul, mai nevén kerecsensólyom, legnagyobb test röpképes madarunk, a túzok, fejedelmi ragadozónk, a parlagi sas, illetve ritka erdei fészkel nk, a fekete gólya a terjeszked városok, az erd irtások, az intenzív mez gazdaság és a környezetszennyezés áldozata. A fajok kihalásában ugyanis általában nem közvetlenül a puskacs a vétkes; ma els sorban az él helyek felszámolása, a pusztagyepek, erd sávok, tocsogók, árterek, kis vízfolyások beszántása vagy a lecsapolás tehet a kipusztulásról. A veszélyeztetett fajok megmentésére néhány éve, évtizede programokat hoztak létre, amelyeket hazai vagy uniós támogatásból finanszíroznak, a terepmunkában pedig sok természetszeret önkéntes segít a szakembereknek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a WWF Magyarország nemzetközi természetvédelmi szervezet többek között a veszélyeztetett madarak, a rákosi vipera, az eurázsiai hód, illetve a mocsári tekn s védelmével foglalkozik. Számos olyan faj van, amely kedvez tlen helyzete miatt csak aktív beavatkozás révén maradhat fenn, a pénzhiány azonban korlátozza a lehet ségeket. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok tartja a régi, nem túl el relátó mondás. Nagy termete miatt sokan vadászták a túzokot, de a populáció harmadára csökkenéséért els sorban az intenzív növénytermesztés és a füves területek feldarabolása a felel s magyarázta Bankovics András, a Life Nature túzokvédelmi program vezet je. A világszerte veszélyeztetett, fokozottan védett madár természetvédelmi értéke egymillió forint. Egykor a Kárpát-medence kiterjedt füves pusztáin élt, ma csupán a Fels -Kiskunság szikes pusztái, a hevesi sík, a borsodi mez ség, a Fert Hanság, Bihar és a Hortobágy egyes részein található. A sebesült és visszatelepítésre váró befogott madarakat és a keltetett fiókákat egy dévaványai túzokos kertben nevelik négyszáz hektáron. Másfél éve indult az a program, amellyel 2008-ig tíz százalékkal gyarapíthatják Közép-Európa legkiterjedtebb, mintegy ezerháromszáz egyedes túzokállományát. Az egymilliárd forintos támogatás egyik felét a zöldtárca, másikat az unió állja. A pályázat nyertese, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága ebb l olyan földeket vásárol, amelyeket ezentúl túzokvédelmi területekként kezelnek. Kilenc mintaterületen eddig csaknem 1400 hektár földet vásároltak fel a gazdáktól, akikkel az ornitológus szakemberek folyamatosan kapcsolatban állnak. Az állami tulajdonba került földeket részben helyi gazdák m velik, akik gyeptelepítéssel, repce és lucerna vetésével ideális dürg , fészkel és telel területet alakítanak ki, hogy a nagy test madarakat maradásra bírják. Kedvez tlen téli id járás, hosszú fagyok és

Progress report


táplálékszegény id szak esetén ugyanis a Balkán felé veszik útjukat. Ez a tél kedvezett nekik, kevés volt a hótakaró él helyeiken. A február közepén végzett egyidej szinkronszámlálások szerint mintegy 1353 egyed telel itthon áll a Magyar Túzokvédelmi Munkacsoport összefoglalójában. A többi érintett nemzeti park is segíti a szakmai munkát, az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. pedig a régióban a madarakra veszélyes légkábelt földkábelre cseréli. Halmos Gerg , a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) természetvédelmi igazgatója szerint azonban nem elég a földek birtoklása és felügyelete. A gazdák figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha túzokfészket találnak, jelentsék a túzokvédelmi szakembereknek, és kaszáláskor hagyjanak véd zónát a költ hely körül. A földm vel ket pedig segíteni kell az agrárkörnyezet-gazdálkodási programokkal és megfelel támogatással. Januárban harmadik alkalommal számolta össze az MME a nemzeti parkokkal és más civil szervezetekkel együtt a hazánkban telel sasokat. A sasszinkronnak nevezett állapotfelmérést 91 helyszínen végezték. Rétisasból találták a legtöbbet, csaknem 267 példányt, de szép számban láttak parlagi sast, mintegy 75 egyedet, valamint békászósast, és a ritkaságnak számító szirti- és fekete sas néhány példányát is megfigyelték. Magyarországon akár ezer réti- és parlagi sas is töltheti a telet, amivel hazánk az egyik legjelent sebb sas-telel területnek számít Európában áll a szervezet közleményében. A puszták és vizes él helyek táplálékban, f leg ürgében, pocokban és kis eml sökben gazdag és viszonylag biztonságos telel helynek számítanak, a madarászok pedig etetéssel is segítik az áttelelést. Biztató jel, hogy évr l évre egyre több Szlovákiából, Skandináviából, a Baltikumból és keletr l érkez sas tölti itt a telet, nálunk ugyanis jobban biztosítható a növekv állományok védelme. T lünk délebbre még mindig rendszeresen el fordul a sasok lelövése, megmérgezése. A nálunk költ saspárok száma azonban jóval kevesebb. Az elkötelezett madarászok tavasszal kell távolságból figyelik a fészkeket, és állandó váltásban rzik ket a fészektolvajok ellen. A ritka ragadozók tojása ugyanis keresett cikk a feketepiacon. A hazánkban rendszeresen el forduló mind a hat sasfaj több mint fél évszázada fokozottan védett. A parlagi, a réti- és a békászósasok eszmei értéke eléri a legmagasabb egymillió forintot, a szirti-, a fekete és a törpesasoké az ötszázezer forintos kategóriába tartozik. Forrás: Magyar Nemzet Bohus Anita- greenfo Greenfo.hu

2005-12-03 Life program a túzokokért

2005-12-03 14:05 Oxigén M sorvezet : Balogh István

Progress report


Balogh István: - Komoly uniós pénzeket fordított Magyarország a túzokok él helyfejlesztésére és a túzokkímél gazdálkodás megszervezésére. Hubai Grúber Miklós riportjából kiderül, hogy különösen a borsodi és a hevesi pusztákon van erre éget szükség. Hubai Grúber Miklós: - Az idén, ha nem is korán, de viszonylag hirtelen jött be a nagy hideg. Hogy telelnek a túzokok? Fatér Imrét kérdem, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársát. Fatér Imre, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa: - Szerencsére ez a tél ugyan koránt jelentkezett, de azt megel z en egy elég jó id járás volt a túzokokra. Az agrárkörnyezetvédelmi támogatásban, ahol ez m ködik, mintateürleteken, mint pl. a hevesi síkon, borsodi mez ségen vagy éppen a dévaványi síkon, elég sok repcét vetettek a gazdák. Ezenkívül gazdasági érdekb l is vetettek repcét és hát a túzokállomány kezd rávonulni, rámozdulni ezekre a repcevetésekre és itt telelnek át legjobban. A mostani hó ez még nem komoly volt, néhány helyen ugyan 5-10 cm hó is esett, de még ett l jól hozzá tudnak férni az táplálékukhoz, a repcelevelekhez. H.G.M.: - Ami a túzokállomány létszámát illeti, mennyire vagyunk kedvez helyzetben? Úgy értem, mi magyarok? Fatér Imre: - Hát a magyar állomány világviszonlatban is kiemelked nek mondható, bár minket megel znek a spanyolok és az orosz állományok. Spanyolországban rendkívül komoly állomány található, több, mint 23 ezer példányt számoltak a legutóbbi szinkronszámláláskor. Az orosz síkságokon 6-7 ezer túzok él. Magyarországon az utóbbi 6-8 évben egy nagyon szerény mérték emelkedés tapasztalható. 1200-1300 közötti állományszámlálásokat tudtunk végrehajtani, amely egy nagyon szerényen emelked . H.G.M.: - Ebb l az Ön közvetlen m ködési területén mennyi van? Fatér Imre: - Hát én jelenleg a túzoklife programban dolgozom és az én m ködési területem els sorban a hevesi síkra terjed ki. Sajnos az itteni túzokállomány egy nagyon fokozatos morzsolódásnak lehetünk a tanúi ebben a pillanatban. Jelenleg sajnos a szinkronszámláláskor tavasszal csak 14 madarat tudtunk számlálni. Néhány évvel ezel tt még 40-45 madár is tartózkodott a hevesi síkon, ill. ezek a madarak költöttek ezen a területen. Sajnos ez a felaprózódás egy lassú folyamatnak az eredménye, ami most ugye a Life Program kapcsán próbálunk megállítani és próbáljuk, hogy ezt az állományt is megmentsük a kipusztulástól. H.G.M.: - Milyen módszerrel? Fatér Imre: - Hát erre rengeteg módszer áll rendelkezésre. Ezek a módszerek ilyen akciócsoportokba vannak csoportosítva. A hevesi sík területén, hogy mondjak rá példákat, a legfontosabb túzokdürg , -költ helyeket a nemzeti park megvásárolja és itt olyan túzokkímél gazdálkodást fog megalapozni, ami nyilván kedvez lesz a túzok számára. ezen a területen m ködik az Agrárkörnyezetvédelmi Programnak egyik mintaterülete, az ún. APT, ahova elég sok gazda bekapcsolódott. Vagy a veszélyeztetett fészkeket próbáljuk felderíteni még a mez gazdasági munkák megindulása el tt vagy olyan információk, olyan kapcsolatban vagyunk a gazdákkal, hogyha egy-egy fészket találnak, akkor ezeket

Progress report


bejelentik és mi ezt helszíneljük, próbáljuk a helyszínen megvédeni ezeket a madarakat, ezeket a költéseket biztosítani. Vagy repcevetéseket támogat akár az egyesület vagy a nemzeti park egy-egy büdzséb l és ezek az áttelelések segítik, nem mozdulnak el, nem kóborolnak el Európába, nem pusztulnak el ezáltal esetleg a messze távolban. Vagy a Borsodi Mez ségen a Life Programnak egyik programeleme lesz az, hogy 11 km hosszú légvezetékek lesz a földbe helyezve. A legfontosabb mozgási körzetükben, mert azt tapasztaltuk, hogy ezeken a területeken, de más területeken is ködben vagy egy-egy stresszes helyzetben nekirepülnek a túzokok ezeknek a légvezetékeknek. Ez egyfajta lehet ség, hogy ha a földbe helyezzük, akkor ez az ütközésb l való kiesés, pusztulás nem fog bekövetkezni ezeknél a madaraknál. Kossuth Oxigén

2005-10-28 Túzokvédelmi program

2005-10-28 17:45 Kossuth Kék bolygó M sorvezet : Sarkadi Péter Sarkadi Péter : - Jó napot kíván a mai szerkeszt , Sarkadi Péter. A tavaly sszel indult Life túzokvédelmi program a legnagyobb hazai uniós támogatású természetvédelmi program, melynek össz. költségvetése több, mint 1 milliárd forint. A program célja, hogy a hazai 1200-as túzokállományt 10 %-kal növelje 2008-ig. A kilencb l az egyik védelmi területen a fels -kiskunsági pusztákon a programvezet vel, Bankovics Andrással, a program elmúlt egy évér l beszélgettem. Bankovics András ( programvezet ) : - Szerintem lehet ségeinkhez képest nagyon jól teljesítettünk, az egyik legfontosabb akciónk, mely a földvásárlás és az országos szinten nyolc túzokos mintaterületet érint. Ezek mindegyike madárvédelmi direktívás natúra 2000es terület, földvásárlásokat folytattunk, a tervezett kétezer hektárból közel 60 %-ot 1 124 hektárt sikerült megvásárolnunk és további szerz dések természetesen el készítés alatt állnak. Ezek részben állami területek lesznek, melyeket a nemzeti parkok vesznek meg. Partnereink között a program kedvezményezettje a Kiskunsági Nemzeti Park és partnereink között szerepelnek civil közalapítványok is, akik nyilván saját kezelésükbe tartják majd azokat a területeket, amelyeket nemzeti parkok vesznek meg, természetesen az állami területté válik és nemzeti parki vagyonkezelésbe kerül. Sarkadi Péter : - Ezen az 1200 hektáron más típusú gazdálkodást kell folytatni, hogy a túzokok jól érezzék magukat? Bankovics András : - Természetesen, ez a program f célkit zése, különböz kultúrák kerülnek telepítésre, így a téli tápra is szegény id szak átvészelésére repcetelepítésekre kerül sor, illet leg jelent s területeket érint, visszagyepesítés, parlagm velés és lucarnatelepítés, melyek a túzok preferált él helyei. A földvásárlás az egyik legsarkosabb része a projekt összköltségvetésének 40 %-a erre fordítódik, a másik, hogy megteremt dött

Progress report


egy fizetett személyi állománynak a lehet sége, akik ezek a terepi kollégák a terepen dolgoznva rengeteg adattal szolgálnak magáról a fajról, illet leg a program sikeréhez nagymértékben hozzájárulnak, lévén a gazdálkodókkal való együttm ködés elengedhetetlen, hiszen ez a kétezer hektárra nem sz kíthet le természetesen a túzok élettere, tehát a gazdálkodók által m velt földterületeken is hasonló gazdálkodást kell folytatni a védelem érdekében. Sarkadi Péter : - És akkor ennek a hét embernek az a munkája, hogy a meggy zze azokon a területeken gazdálkodókat, ahol túzok van, hogy hát bizonyos korlátozásokat léptessenek életbe? Bankovics András : - Munkájuk egyrésze ez is természetesen, tehát a mindennapos rendszeres kapcsolattartás a gazdálkodókkal, ez helyi rendezvényeken, fórumokon is megtörténik és a helyszíni tanácsadással, elkészítettünk egy kiadványt, amely a tájékoztatást az általunk természetvédelmi szempontból optimális gazdálkodást népszer síti, egyébként meglehet sen jó az elfogadottsága és pozitív a visszhangja a gazdálkodókkal való együttm ködésünknek és bízunk benne, hogy a továbbiakban is ez megmarad és így el tudjuk érni a kívánt célt. Nagyon fontos a fészekmentés, ami a költés id szakban a veszélyeztetett fészekaljak, ha csak lehet ség engedi helyszíni védelmével, tehát az adott kultúrában egy véd zóna kialakításával történik, végszükségben pedig a dévaványai túzok centrumba kerül, ahol mesterségesen keltetik ki ezeket a veszélyeztetett tojásokat és aztán a térségben repatriálják. A program több körös átdolgozáson ment keresztül és így a közel 2 milliárdos eredeti költségvetés lett lefaragva. Nagyrészben a légkábelek földkábelre való cseréjét emelték ki a rendszerb l, mondván, hogy nem költséghatékony a dolog. Az elfogadott projektünk az egy légkábel, földkábelre cserélését jelenti, mint megvalósítandó feladat, ez a borsodi Mez ségben történik meg egy 11 km-es vezetékszakasz földbehelyezése. Sarkadi Péter : - Összesen hány kilómétert kellene föld alá vinni? Mert hát ez nemcsak a túzokokat, hanem a legtöbb nagytest ragadozó egyéb madárfajt is veszélyezteti, mindennapos probléma, hogy szerencsétlen állatok elpusztulnak. Bankovics András : - Így van, ezzel kapcsolatban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület folytat intenzív kutatásokat és úgy tudom, hogy valamilyen együttm ködést is az áramszolgáltató társaságokkal. Nehéz számot megadni, azt biztosan állíthatom, hogy a fels kiskunsági szikes puszták térségében minimum 10 km földkábelezésre lenne szükség, ez leginkább azokat a területeket érinti, ahol a túzok részlegesen átmozog egyik területr l a másikra és keresztezi úgymond ezek útját. Erre ugyanakkor tájképi értékek védelme miatt is szükség lenne, hiszen a magyar puszta az a világon egyedülálló érték. Azol nem megoldható a földkábelezés, ott célszer lenne takarófásítással próbálkozni, ez annyit jelent, hogy fákat telepítenek a vezetékszakaszok közelébe, ez által a madarakat felemelkedésre késztetik, tehát kvázi nem ütközik magával a vezetékkel. Sarkadi Péter : - Ez egyébként mekkora beruházás? Bankovics András : - Ezek középfeszültség vezetékek, egy kilóméter mintegy 10 millió forintos nagyságrendbe tartozik, ebbe nyilván beleértve a tervezési költségeket, ezen túlmen en még mód lenne egyébként egyéb jelz dolgok felhelyezésére a vezetékre,

Progress report


ilyenek például gömbök, vagy különböz spirálok, melyek azonban a túzok szempontjából nem feltétlen biztos, hogy olyan eredménnyel szolgálnának, mint a földkábelbe helyezés. Kossuth Kék bolygó 2005-10-28 Túzokvédelmi Program

2005-10-28 11:36 Petôfi Zöld jelzés M sorvezet : Sarkadi Péter Riporter Sarkadi Péter Life Túzokvédelmi Program Sarkadi Péter: - Jó napot kíván a mai szerkeszt , Sarkadi Péter. Tavaly sszel indult a több mint egy milliárd forintos Life Túzokvédelmi Program. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hazai és EU-s pénzekb l szeretné elérni, hogy a mostani 1200 egyedes hazai túzokállomány 2008-ra 10%-kal növekedjen. A program els évének eredményeit mutatták be nemrég a szakemberek Kunszentmárton környékén. Lóránt Miklóstól, aki a fels -kiskunsági szikes puszták környékén vigyázza e fokozottan védett madarakat, els ként az itteni állomány méretér l érdekl dtem. Lóránt Miklós: - több kisebb ilyen részpopulációból tev dik össze, a legnagyobb és Kunszentmiklóshoz a legközelebb van ez egy olyan 150-180 madarat számláló populáció. Mivel elég kis terület úgymond, hogy országos tekintetben nézve az egész Kiskunságon elég nagymérték átmozgások vannak, tehát nehéz egy-egy ilyen részpopulációnak a méretét meghatározni, de ez mondom, ez a legnagyobb ilyen kisebb 150-180 madarat számláló. A teljes kiskunsági állomány az közel 600 példányra tehet . Sarkadi Péter: - Minden egyes helyet ismersz? Mert most az el bb úttalan utakon jöttünk egy terepjáróval végig itt a területen. Lóránt Miklós: - Hát ahova mentünk az tulajdonképpen egy mintaterületen jöttünk át a programban megjelöltünk egy olyan mintaterületet, ahol nagyon részletes felméréseket végzünk, tehát ezt a területet nekünk úgy kell ismerni szinte mint a tenyerünket. Ezen kívül természetesen a mintaterületen kívül is találhatók túzokok, ezeknek a folyamatos nyomon követése és az új területek felkutatása is része a munkánkat. Azokat viszonylag ritkábban tudjuk látogatni, de azokról is amennyire lehet információkat gy jtünk. Sarkadi Péter: - Ennek a programnak egy része az az, hogy területeket vásároltok, ez hogy áll itt ezen a környéken és aztán mi lesz a sorsa ezeknek a területeknek? Lóránt Miklós: -Olyan területek kerülnek megvásárlásra, amelyek eredend en túzokél helyek, els sorban túzok fészkel helyek voltak, viszont az intenzív mez gazdasági munkálatok következtében ez alatt f ként a tavaszi munkálatokat értem, a túzokfészkek veszélyeztetve voltak. Ezeken a területeken többnyire gyeptelepítések történtek, illetve olyan mez gazdasági módszereket alkalmazunk, amelyek a tavaszi id szakot a legkíméletesebb módon nyugalomban hagyják. A repce az egy kiemelten fontos

Progress report


mez gazdasági növény, ez els sorban azért fontos a túzok számára, mert a téli id szakban az sszel elvetett, a nyár végén, sszel elvetett repcének a levelén tudnak kitelelni a madarak, tehát ezeket a zöld leveleket eszik, és ha ez kell mennyiségben van jelen a térségben, akkor, akkor a madarakat úgy helyben tudjuk tartani. Helyben tartás alatt azt értem, hogy ezek a túzokok részleges vonulók, tehát id nként pontosan nem tudni miért, els sorban a téli id járási körülmények vagy genetikai behatásokra id nként elmozdulnak az országból, ami külön veszélyforrást jelentett számukra. Sarkadi Péter: - A visszagyepesítés az hogy m ködik a gyakorlatban? Lóránt Miklós: - Egy gyepvetést kell elképzelni, hasonló ahhoz, amit otthon a kertekben végeznek gyepesítés címén, Sarkadi Péter: - csak hát nem pázsitnak Lóránt Miklós: - nem pázsitnak és természetesen itt több hektár, esetleg ilyen több száz hektárról van szó. Hasonló talaj-el készítést kell végezni minthogyha mondjuk gabonát vetnénk bele, csak a búzaszemek helyett f magot vet a vet gép. Ez a visszagyepesítésnek az egyik módszere, de természetesen más módok is vannak, mi ezt az utat választottuk. Sarkadi Péter: - De ezeket a magokat a szomszéd még természetes állapotban lev gyepekr l gy jtitek be - gondolom én? Lóránt Miklós: - Igen, az a célszer , hogy olyan vet magot használjunk, ami a környéken él növényekt l származik, hiszen ezek a növények visszatelepítését akarjuk minél gyorsabbá tenni, minél inkább el segíteni, így a gyakorlatban ez úgy m ködik, hogy a környéken már magot érlelt füveket mintha, ha aratnánk a gabonát úgy összeszedik a f magot és ez az shonos f magkeverék kerül a visszagyepesítend területre, tehát nem az amit a boltban kapunk, nem egy monokultúrát kívánunk létrehozni, hanem többféle f b l, esetleg más helyi növényb l összeálló f magkeverék kerül bele. Sarkadi Péter: - A túzoknak itt van természetes ellensége? Lóránt Miklós: - Természetes ellensége egy kifejlett túzoknak nem igazán van. Ami predációs hatásként jelentkezik az esetenként nagyon a fészkét l eltávolodik a tyúk és az ott maradt tojásokra jelenthet veszélyt a róka, illetve varjú állomány, de természetes körülmények között ez egy csekély mennyiség, elenyész esetszámmal és természetszer dolog. Ami alapvet en a legnagyobb veszteséget okozza, az az, hogy a mez gazdasági területek száma igen megn tt az elmúlt id szakban, és a túzok, mivel az eredeti gyepterületek, ahol eredend en fészkelt, ezeknek a száma lecsökkent, kénytelen volt agrárkörnyezetben megtalálni azokat a feltételeket, ahol jól érzi magát, viszont nincs fölkészülve azokra intenzív tavaszi munkálatokra, amik a fészkeket tönkre teszik. Eredmények már vannak. A legfontosabb, hogy ezeket a földterületeket mi megvásároltuk és ezeknek a visszagyepesítése, illetve kíméletes használata történjen meg. Ezen kívül a programban vállalt kötelezettségünk az, hogy a jelenleg Magyarországon található mintegy 1200-as túzokállományt egy tíz százalékkal megnöveljük, ez egy 120 madár többletet jelent, ami egy rendkívül biztató eredmény lenne. Sarkadi Péter: - Lóránt Miklóst, a fels -kiskunsági szikes puszták környékén dolgozó

Progress report


túzokvéd t hallották. Köszöni figyelmüket a mai szerkeszt , Sarkadi Péter. Pet fi Zöld jelzés 2005-10-28 Átalakulóban van a támogatási rendszer

A Természetvédelmi Hivatal agrárosztálya szervezésében háromnapos konferenciát tartanak a Fert -Hanság Nemzeti Park központjában az agrár-környezetvédelemr l. Az újfajta gazdálkodási rendszer hazánkban is egyre szélesebb körben terjed. Az agrárkörnyezetvédelem szóval csak most ismerkedünk, jóllehet már Magyarországon is több ezren folytatnak gazdálkodást az új rendszer feltételeinek megfelel en. A Sarródon ma befejez d háromnapos konferencia nyitóel adását dr. Ángyán József professzor, a Gödöll i Agrártudományi Egyetem munkatársa tartotta. Mint elmondta, a kifejezés alatt az emberek gyakran azt értik, hogy tartsuk tisztán a környezetünket, az él vizeket. - Nem err l van szó. Az agrár-környezetvédelem újfajta gazdálkodási rendszer. Hazánkban és az Európai Unióban is eddig minél többet termelt valaki, annál nagyobb mérték támogatásban részesült, s t azt is megmondták a gazdáknak, hogy mit termeljenek. Az átalakulás során a hangsúly a hogyanra helyez dik - mondja Ángyán professzor. - A mez gazdasági tevékenységeknek a jó min ség élemiszer el állítása mellett környezeti, társadalmi és ökoszociális vonatkozásai is vannak. Minden ágazatban különböz szigorúságú feltételrendszerek közül vál aszthatnak a gazdák. Aki vállalja a játékszabályokat és részt vesz egy képzésen, földalapú, öt évre szóló állami szerz dés alapján normatív támogatásban részesül. Dr. Ángyán József Gy r-Moson-Sopron megyéb l példaként a Mosoni-síkot említette, ahol a fokozottan védett túzok él helye mez gazdasági terület. Az itt gazdálkodó termel k, amennyiben a munkájukat az el írásoknak, azaz az agrár-környezetvédelmi feltételeknek megfelel en végzik, támogatást kapnak. Hazánkban a biogazdák már évekkel ezel tt csatlakoztak a rendszerhez, a cél azonban az, hogy minél több termel eszerint gazdálkodjon. Magyarországon jelenleg 24 ezren léptek be az agrár-környezetgazdálkodók körébe. - A csatlakozás önkéntes, de egy id múlva csak az kap támogatást, aki ezek szerint a játékszabályok szerint dolgozik - mondja dr. Ángyán József. A Természetvédelmi Hivatal agrárosztálya által szervezett sarródi konferencián az úgynevezett érzékeny természeti területeken zajló gazdálko dás kérdésköre áll a középpontban a hazai nemzeti parkok képvisel inek részvételével. Kisalföld

2005-10-23 Jobb ma egy túzok, mint holnap egy sem.

[2005. Oct. 23. 00:06] A Kiskunsági Nemzeti Park, és az MME mutatta be az EU legnagyobb hazai természetvédelmi programját. A több mint egymilliárdos LIFE Túzokvédelmi Program 9 mintaterületen zajlik a Bihartól a Mosoni- síkig. Eddig 1100 hektárnyi földterületet

Progress report


vásároltak és jelöltek ki túzokvédelmi területnek. 2005. október 21-én a bemutató sajtókirándulás a kunszentmiklósi Suba vendégl ben kezd dött, ahol B di Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere köszöntötte a résztvev ket. Ezután Bankovics András, a LIFE Túzokvédelmi Program vezet je mutatta be a programot, és az eddig elért eredményeket. A résztvev ket ezután a nemzeti park, és a program szakemberei kalauzolták végig a túzokvédelmi területeken. A tavaly sszel indult LIFE Túzokvédelmi Program a legnagyobb hazai uniós támogatású természetvédelmi program, amelynek összköltségvetése több mint egymilliárd forint (4.349.471 ). Ebb l az uniós támogatás 482 millió Ft, a fennmaradó önrészt pedig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosítja. A program célja, hogy a hazai 1200-as túzokállományt 10%-al növelje 2008-ig. Mivel ez az 1200 madár Közép-Európa leger sebb állománya, Magyarország szerepe kulcsfontosságú a faj meg rzésében. A túzokvédelem 9 mintaterületen, nemzeti parkok és civil szerveztek bevonásával zajlik a Bihartól a Mosoni-síkig. Mivel a túzok számára a legnagyobb veszélyt az él helyein folytatott intenzív mez gazdasági tevékenység jelenti, ezért a LIFE program keretében több mint 1800 ha földet vásárolnak a túzok dürg -, fészkel - és telel területein. Ezeken a túzokvédelmi területeken a faj ökológiai igényeinek megfelel él helykezelés folyik visszagyepesítéssel, lucernával való betelepítéssel, kaszálással, repcetelepítéssel, legeltetéssel. Eddig összesen 170 millió forintot költöttek földvásárlásra, és az év végéig további 757 hektárt csatolnak a túzokvédelmi területekhez. A túzokvédelmi területnek megvásárolt földterületek megyénként: Bács-Kiskun megye 235 ha Békés megye 126 ha Jász-Nagykun-Szolnok megye 108 ha Borsod-Abaúj-Zemplén 89 ha Heves megye 566 ha Összesen: 1124 ha A saját területek mellett a programban dolgozó 7 f állású túzokvédelmi szakember folyamatosan kapcsolatban áll a túzokos parcellákon dolgozó gazdálkodókkal, akik sokat tehetnek a faj megmentéséért már csupán azzal is, ha kaszáláskor véd zónát hagynak a fészek körül, vagy jelentik a szakembereknek a veszélyeztetett fészkeket. A túzok: A túzok a mérsékelt övi füves puszták lakója, s egyben Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. Világszerte veszélyeztetett faj, állománya a legtöbb él helyen megfogyatkozott. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft. Az elmúlt évtizedekben a hazai állomány is jelent sen - a korábbi 3000-r l 1200 példányra - csökkent. A csökkenésért legf képpen az intenzív mez gazdasági termelés a felel s, bár az állomány összeomlásában kétségkívül nagy szerepe van a vonulási veszteségeknek, a téli táplálékhiánynak és az él helyek feldarabolódásának is. LIFE Nature: A LIFE Nature az Európai Unió természetvédelmi forrása: célja az európai jelent ség

Progress report


állat- és növényfajok, valamint él helyek megóvása a Natura 2000 területeken; uniós támogatási arány 50-75%; pályázhat minden természetes és jogi személy (nemzeti park igazgatóságok, civil szervezetek, oktatási intézmények stb.). [greenfo] Greenfo.hu 2005-10-22 Egymilliárdos túzokvédelem

A környez országokból arról érkeznek hírek, hogy a madárinfluenza-járvány megel zése érdekében lelövik a vonuló madarakat, elpusztítják a fészkeiket, hogy véletlenül se térjenek viszsza megszokott helyükre. Nálunk viszont egy egymilliárdos túzokvéd programot mutattak be tegnap a sajtónak. A tavaly sszel indult LIFE Túzokvédelmi Program a legnagyobb hazai uniós támogatású természetvédelmi program. Az egymilliárdból az uniós támogatás 482 millió forint, a többit a környezetvédelmi minisztérium biztosítja. A program célja, hogy a hazai 1200-as túzokállományt 10 százalékkal növelje 2008-ig. Mivel ez az 1200 madár Közép-Európa leger sebb állománya, Magyarország szerepe kulcsfontosságú a faj meg rzésében. A túzok a mérsékelt övi füves puszták lakója, s egyben Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint. A világszerte veszélyeztetett faj állománya a legtöbb él helyen megfogyatkozott. Az elmúlt évtizedekben a hazai állomány a korábbi 3000-r l 1200 példányra csökkent. A túzokvédelem kilenc mintaterületen, nemzeti parkok és civil szervezetek bevonásával zajlik a Bihartól a Mosoni-síkságig. Mivel a túzok számára a legnagyobb veszélyt az él helyein folytatott intenzív mez gazdasági tevékenység jelenti, ezért a LIFE-program keretében több mint 1800 hektárnyi földet vásároltak meg a természetvéd k - a legtöbbet éppen a tegnapi bemutatónak helyet adó Bács-Kiskun megyében, a túzok dürg -, fészkel és telel területein. Ezeken a helyeken a faj igényeinek megfelel él helykezelés folyik visszagyepesítéssel, lucernával való betelepítéssel, repcetelepítéssel, legeltetéssel. Bankovics András programvezet lapunknak azt mondta, biztos, hogy a túzokokat nem fert zte meg a madárinfluenza. Ez a madár rétek, füves puszták lakója, emiatt nem kerül kapcsolatba a vizes él helyeket kedvel , a vírust alapvet en hurcoló vízimadarakkal. Az ember sem fert zheti meg, mert messzir l elkerüli. Ö. Z., Népszabadság, 23. oldal 2005-10-10 Natura 2000: az ország ötöde védett

Még vizsgálják a lakossági panaszokat - Az uniós szakért k elégedettek Szeptember közepén lejárt a Natura 2000 területekkel kapcsolatos lakossági kifogások beadásának határideje. A panaszokat kivizsgálják a természetvédelmi hatóságok. Helyszíni ellen rzésen vizsgálták felül a napokban az Európai Bizottság szakért i a Natura 2000 hálózatba jelölt magyarországi területeket. A testület tagjai nagyjából elégedettek voltak a látottakkal, de találtak hibákat is. Kifogásolták például az uniós védelemre javasolt füves területek kis méretét. A brüsszeli szakembereknél jóval több panaszt nyújtottak be a természetvédelmi hatóságokhoz a hazai gazdák. k szeptember közepéig jelezhették kifogásaikat. Információink szerint sokan éltek ezzel a lehet séggel. A legtöbben a területkijelölést megel z egyeztetések elmaradását, a kártérítési igények elutasítását kifogásolták. A Magán Erd tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) szerint nem szakmai, hanem a ?minél nagyobb területet markolni? elv alapján

Progress report


döntöttek a Natura 2000 határairól. Luzsi József elnök úgy véli: a tiltás és a korlátozás jellemzi a természetvédelmet, mell zve a károk és a kies jövedelmek megtérítését. Kevés az információ A MEGOSZ és más szervezetek panaszai mutatják, hogy a földtulajdonosok körében komoly félelmek élnek a Natura-területek kapcsán. Sokan tartanak attól, hogy a jöv ben nem gazdálkodhatnak a korábban megszokott módon. Mindezt a környezetvédelmi tárcánál határozottan cáfolják, mondván, a Natura 2000 hálózat életbe lépésével a természetvédelemmel összeegyeztethet gazdálkodás továbbra is folytatható. Támogatást kapnak a gazdák A természeti értékek eddig is azért maradhattak fenn, mert a földhasználók megóvták az állat? és növényfajokat ? tudatták lapunkkal a tárca sajtóosztályán. Szerz dés rögzíti majd, hogy pontosan milyen mez gazdasági tevékenységet végezhet a gazdálkodó. A kötelezettségeket a földhasználók kötelesek betartani (kaszálást csak bizonyos id pontokban végezhetnek például). A hálózat területén lév földek tulajdonosai 2007-t l külön támogatást kapnak, az agrár-környezetvédelmi program támogatási forrásai azonban már ma is elérhet k számukra. Az aggodalmakhoz hozzájárulhat, hogy a Natura 2000 hálózatba eddig védelem alatt nem álló területek is bekerültek. A határok kijelölésének alapjául szolgáló él helyvédelmi irányelv ugyanis a biológiai sokféleség meg rzését tekinti f céljának, szolgálva ezzel a védett területeken kívüli fajok és él helytípusok fennmaradását is. Védelemre els sorban azoknak a fajoknak az él helyeit javasolták, amelyeket az elt nés veszélye fenyegeti, elterjedésük kicsi, vagy csak egy adott tájegységre jellemz k. Gazdag természeti értékeinknek köszönhet en a hazai Natura 2000területek nagysága meghaladja az uniós átlagot. Magyarországon a különleges madárvédelmi területek és természet meg rzési területek körülbelül 1,91 millió hektárt tesznek ki. Ez az ország területének 20,6 százaléka. Érthet tehát, hogy konfliktusokkal jár a határok meghúzása. Kezelési tervek készülnek A madárvédelmi irányelv alapján a tagországok - a nemzetközi jelent ség madárél helyek figyelembevételével - maguk választhatták ki a Natura-területeket, A bizottság csak akkor avatkozik be, ha a kijelölés hiányos. A különleges természetmeg rzési területekr l viszont az érintett ország javaslata alapján a bizottság határoz. A döntésnél els sorban az adott él helytípusok vagy fajok állományának nagyságát és helyigényét veszik figyelembe. A Natura 2000 csak a kijelölés alapjául szolgáló fajok és él helytípusok meg rzését szolgálja. Tehát ha kijelölnek egy területet, mert ott például parlagi vipera vagy túzok él, akkor az állami természetvédelem csak ezek védelmében avatkozhat be. A területek kiválasztása után még maradtak tennivalók. A természetvédelmi hatóságok feladata elkészíteni az adott területek kezelési tervét. A Natura 2000-területekr l való gondoskodást az unió a tagállamokra bízza, nincs egységes európai szabályozás. Nálunk a már említett gazdákkal kötött szerz dések, hatósági határozatok, illetve kezelési tervek szolgálják majd az uniós védelem alatt álló természetvédelmi hálózat megóvását. végh zsófia - szilágyi a. János, Magyar Hírlap, 26. oldal

Progress report


Progress report


Progress report


Progress report


Progress report


Progress report


Progress report


Progress report


Progress report


Progress report


Progress report


ANNEX 3.

PUBLIC AWARENESS AND DISSEMINATION OF RESULTS IN PICTURES

Erecting signs (Miklós Lóránt)

Progress report

Farmers meeting in Dormánd Imre Fatér


Progress report


Press Conference in Kunszentmiklós with the local major (Péter Sarkadi)

Journalists on field (Péter Sarkadi)

Progress report


The project manager and the communication officer with journalists (Péter Sarkadi)

Progress report


Miklós Lóránt is showing the field (Péter Sarkadi)

Progress report


INFORMATION BOARD AT LAND PURCHASE AREA

Progress report


Progress report


ANNEX 4. Annual monitoring report No.2 (2005)

Jelentés a Hungarian OTIS-LIFE Project Monitoring Központjának 2005. évi tevékenységér l A Magyar OTIS-LIFE Project monitoring teend inek koordinálását a NyugatMagyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézete látja el az itt m köd Monitoring Központ szervezésében. A központ az alábbi feladatokat végezte a 2005. év során.

- projectre vonatkozó monitoring protokoll kidolgozása - a protokoll eljuttatása az együttm köd partnerek felé - az adatfeldolgozási módszerek kidolgozása - adatfelvételi rendszerek és felvev lapok kidolgozása - a szükséges szoftverek és hardverek beszerzése - a folyamatos adatfeldolgozás, és az adatbázis kiépítése - a terepi emberek munkájának koordinálása és segítése - a protokollban meghatározott feladatok megvalósítása - a beérkezett adatok feldolgozása - a feldolgozott adatok értékelése a kit zött védelmi szempontok alapján - a feldolgozott adatok publikálása (Magyar Apróvad Közlemények

nyomdában)

- kapcsolattartás a szomszédos országok túzokvédelmi szerveivel

1. A monitoring központ általános tevékenysége 2005. január

2005. december

A központ a kidolgozott monitoring protokollt az együttm köd partnerek javaslatai alapján módosította, majd a véglegesen mindenki által elfogadott protokollt tekintette mérvadónak. Az adatfeldolgozás céljára a hazai fejlesztés DIGITERRA programot választotta. Ez a térinformatikai programcsalád tökéletesen alkalmas terepi adat-felvételezésre, valamint a felvett adatok kezelésére. A terepi emberek a Digiterra Explorer PDA változatás használják aktív GPS kapcsolattal, így minden adat már a felvétel pillanatában pontos földrajzi értékekkel rendelkezik. A Digiterra Explorer programban a monitoring központ minden

a

Progress report

protokollban szerepl


témára egyedi felvételi sablont dolgozott ki, melynek segítségével

minden terepi ember azonos módon küldheti adatait. Az így felvett adatokat a monitoring protokollban meghatározott rendszerességgel elektronikus úton küldik. A monitoring központ a programcsalád legtöbbet tudó programját a Digiterra Map -et használja, ahol az adatok geo-referáltan kerülnek rögzítésre, és az adatbázisban szerepl

rekordok célirányosan

lekérdezhet k. A PDA-val nem rendelkez kollégák az adatokat Windows Excel-ben rögzítik és küldik, és a monitoring központban történik ezen adatsorok átalakítása digiterra formátumba. Mind a kilenc vizsgálati területen belül kijelölésre kerültek un. mintaterületek , melyek kiemelten kutatottak a project id tartama alatt, mind túzok állomány, mind predátor állomány, mind pedig növényzeti és habitat szempontból. Ezen mintaterületek él helyszerkezetének monitoringja folyamatos, minden területen évi három alkalommal készül jelentés a habitatok változásairól, illetve az aktuális állapotokról. A ragadozómadarak felmérése is erre a területre korlátozódik, míg az eml s predátorok monitoringja az egész vizsgálati területet érinti. Ezen felmérések els aktuális (tavaszi) felmérései már elkészültek. A beérkezett adatokat feldolgozva folyamatos képet kapunk a túzok-populációkat befolyásoló, és veszélyeztet

tényez kr l, és lehet ségeink szerint közbenjárunk a minél

teljesebb kör védelem érdekében. Az OTIS-LIFE program kezdeményezésére a project monitoring központjának képvisel je, valamint a témában legérintettebb Mosoni-sík terepi embere (Spakovszky Péter) 2005. március 8.-án a szlovákiai Rusovcében els

alkalommal tartott megbeszélést a

szomszédos országok túzokvédelmi szakembereivel, mely kapcsolat azóta is folyamatos, minden hónapban sor került az eredmények, tapasztalatok cseréjére egy személyes találkozás keretében. A hazai LIFE project protokollját felhasználva az Osztrák, Cseh és Szlovák kollégák csatlakoznak a Magyarországon folyó szinkronszámlálásokhoz, így még teljesebb képet kaphatunk a térség túzokállományainak helyzetér l. A menet közben felmerül

problémákat, a rendszeresen megrendezett Túzok

Munkacsoport Üléseken történt megvitatás alkalmával kiküszöböltük. Ilyen volt pl. a ragadozó-madár monitoring metodika uniformizálása az egyes mintaterületek között, illetve az eml s ragadozók éjszakai lámpás megfigyelésének kérdése. Az els

m ködési év

tapasztalatai alapján korrigáltuk a monitoring protokoll hiányosságait, megvitattuk a terepi kollégákkal az egyes monitoring területek adatgy jtésének részleteit, illetve javaslatokat tettünk a következ érdekében.

években folytatandó vizsgálatok minél hasznosabb lebonyolítása

Progress report


2. A 2005-ös év monitoring eredményeinek összefoglaló ismertetése

2.1. Az országos szinkronszámlálások eredményei A monitoring protokollban meghatározott módon, 2005. januárjában és áprilisában országos szinkronszámlálást tartottunk. A számlálás eredményeit az alábbi táblázatok foglalják össze.

Populáció

Kakas

Tyúk

Meghatározatlan

Összesen

Mosoni sík, Hanság

10

47

Duna-völgyi síkság

47

27

Dévaványa térsége

131

247

378

Csanádi puszták

6

21

27

Kis-Sárrét

-

-

0

Bihar

56

74

130

Hortobágy

67

14

81

Borsodi Mez ség

11

12

23

Dél-Heves

2

9

11

SUMMARY

330

451

57 473

547

473

1254

A 2005. január 21.-i szinkronszámlálás eredményei

Population

Öreg kakas

Fiatal kakas

Dunavölgyi síkság, Kiskunság Mosoni sík Dévaványai sík Csanádi puszták Kis-Sárrét Bihar Hortobágy Hevesi sík Borsodi Mez ség

166 7 1 42 30 4 8

19

SUMMARY

258

Kakas (össz)

Tyúk

2 17 13 -

185 7 3 59 43 4 8

242 3 57 71 6 8

51

309

387

Meghatározatlan

Összesen

461

461

115 -

115 427 10 3 116 114 10 16

576

1272

A 2005. április 7.-i szinkronszámlálás eredményei (els tavaszi számlálás)

Progress report

Öreg kakas

Population


Fiatal kakas

Dunavölgyi síkság, Kiskunság Mosoni sík Dévaványai sík Csanádi puszták Kis-Sárrét Bihar Hortobágy Hevesi sík Borsodi Mez ség

142 17 3 43 34 4 6

SUMMARY

249

Kakas (össz)

6

Tyúk

3 19 -

148 17 3 46 53 4 6

186 9 7 60 51 10 8

28

277

331

Meghatározatlan

Összesen

371

371

93 -

93 334 26 10 106 104 14 14

464

1072

A 2005. április 14.-i szinkronszámlálás eredményei (második tavaszi számlálás)

2.2. Az egyes területek monitoring eredményeinek ismertetése

2.2.1. A túzokállományok dinamikája

A project egyik legfontosabb célja kijelölt 9 területen él túzokállományok folyamatos feltérképezése, az állományok nagyságának monitorozása. Az alábbi grafikonok az egyes területeken 2005 év során megfigyelt túzokok egyedszámait mutatja, elkülönítve az egyes kor- és ivar csoportokat.

Túzokészlelések 2005 Mosoni-sík

megfigyelt havi egyedszám

700 600 500 400 300 200 100 0 I.

II.

III.

Öreg kakas

IV.

V.

Fiatal kakas

VI.

VII.

Kakas

VIII.

IX.

Tojó

X.

Csibe

XI.

XII.

Indt.

A Mosoni-síkon 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban

Progress report


Túzokészlelések 2005 Kiskunság megfigyelt havi egyedszám

1800 1600 1400 1200 1000

1726

800 600 400 200 0 I.

II.

III.

Öreg kakas

IV.

V.

VI.

Fiatal kakas

VII.

VIII.

Kakas

IX.

Tojó

X.

XI.

XII.

Csibe

Indt.

A Kiskunságban 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban

Túzokészlelések 2005 Solti-sík megfigyelt havi egyedszám

200 175 150 125 100 75 50 25 0 I.

II.

III.

Öreg kakas

IV.

V.

VI.

Fiatal kakas

VII.

Kakas

VIII.

IX.

Tojó

X.

XI.

Csibe

XII.

Indt.

A Solti-síkon 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban Túzokészlelések 2005 Heves


140 120 100 80 60 40 20 0 I.

II.

Öreg kakas

III.

IV.

V.

Fiatal kakas

VI.

VII.

Kakas

VIII.

Tojó

IX.

X.

XI.

Csibe

A Hevesi-síkon 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban

XII.

Indt.

Progress report


Túzokészlelések 2005 Bihari-sík

700 600 500 400 300 200 100 0 I.

II.

III.

Öreg kakas

IV.

V.

VI.

VII.

Fiatal kakas

VIII.

IX.

Tojó

X.

Csibe

XI.

XII.

Indt.

A Bihari-síkon 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban Túzokészlelések 2005 Hortobágy


600 500 400 300 200 100 0 I.

II.

III.

Öreg kakas

IV.

V.

VI.

Fiatal kakas

VII.

Kakas

VIII.

IX.

Tojó

X.

XI.

Csibe

XII.

Indt.

A Hortobágyon 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban

Túzokészlelések 2005 Borsodi-Mez ség 125 megfigyelt havi egyedszám


800

100 75 50 25 0 I.

II.

III.

Öreg kakas

IV.

V.

VI.

Fiatal kakas

VII.

VIII.

Kakas

IX.

X.

Tojó

XI.

XII.

Csibe

A Borsodi Mez ségben 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban

Progress report


Túzokészlelések 2005 Dévaványa


700 600 500 400 300 200 100 0 I.

II.

III.

Öreg kakas

IV.

V.

VI.

Fiatal kakas

VII.

Kakas

VIII.

IX.

Tojó

X.

XI.

Csibe

XII.

Indt.

A Dévaványán 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban

Túzokészlelések 2005 Kis-Sárrét megfigyelt havi egyedszám

60 50 40 30 20 10 0 I.

II.

III.

IV.

Öreg kakas

V.

VI.

VII.

Fiatal kakas

VIII.

IX.

Kakas

X.

XI.

Tojó

A Kis-Sárréten 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban

XII.

Progress report


2.2.3. A túzok él helyválasztása az egyes területeken

A vizsgálati területek mindegyikén kijelölésre kerültek

monitoring területek ,

melyeken évi 3 alkalommal készítettek a terepi kollégák él hely-térképeket. Az él hely térképek alapján megállapítható volt az adott id szakban a terület él hely-kínálata. A túzokállományok megfigyelése alkalmával a megfigyelés pillanatában feljegyzésre került, hogy az adott egyed vagy csapat milyen él helyen tartózkodott. Ezen adatokat havonta összesítettük, melyet évszakos bontásban összevetettünk a terület nyújtotta él hely kínálat adatokkal. A feldolgozás során a kínálat illetve használat szempontjából legfontosabb adatokat típusokba soroltuk, illetve a hasonló struktúrájú és preferáltságú területeket együtt kezeltük. A kínálat és használat adatai alapján mindhárom id szakban megkaptuk a túzok él hely választását, melyet az Ivlev-index-el jellemeztünk. Az indexet az alábbi képlet alapján számítottunk:

Iv

élohely használat - élohely kínálat élohely használat élohely kínálat

Az index kiszámítása rámutat a faj él hely-preferenciájára. A grafikonok pozitív oldalán a preferált él helyeket találjuk, míg a negatív oldal a nem-preferált él hely típusokat mutatja. Az egyes oldalak értékei 0-1 között mozognak. 1-es érték jelöli, hogy az állatok egy adott területen kizárólag azt az él helyet választották, míg -1 érték esetén az adott él helyen egyáltalán nem fordultak el a faj egyedei. Az alábbi grafikonok a mintaterületeken tapasztalt él hely-preferencia vizsgálatok eredményeit szemléltetik az egyes él helyek kínálatának, használatának, illetve a túzok él helyválasztásának ismertetése révén.

Progress report


2.2.3.1. Mosoni sík 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz

nyár

Túzokföld Tarló

Repce Szántás

tél

Árvakelés Egyéb

szi búza

A Mosoni-sík él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% I.

III.

IV.

Túzokföld Tarló

V.

VI.

Repce Szántás

VII. VIII.

IX.

Árvakelés Egyéb

X.

XI.

XII.

szi búza

A túzok él helyhasználata a Mosoni-síkon, az egyes hónapokban (2005)

1,00 0,75 0,50 0,25 0,00 -0,25 -0,50 -0,75 -1,00 tavasz

Túzokföld

Repce

nyár

Árvakelés

tél

szi búza

Tarló

Szántás

A túzok él helyválasztása a Mosoni-síkon a három vizsgált id szakban (2005)

Progress report


2.2.3.2. Kiskunság 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz

nyár

Repce szi búza

Parlag Szántás

tél

Lucerna Egyéb

Gyep

A kiskunsági monitoring terület él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% I.

II.

III.

Repce szi búza

IV.

V.

VI.

Parlag Szántás

VII. VIII.

Lucerna Egyéb

IX.

X.

XI.

Gyep

A túzok él helyhasználata a kiskunsági monitoring területen az egyes hónapokban (2005) 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00 -0,25 -0,50 -0,75 -1,00 tavasz

Repce szi búza

nyár

Parlag Szántás

tél

Lucerna Egyéb

Gyep

A túzok él helyválasztása a Kiskunságban a három vizsgált id szakban (2005)

Progress report


2.2.3.3. Solti-sík 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz

nyár

Repce szi búza

Gyep Egyéb

tél

Tarló Napraforgó

szi árpa

A Solti-sík monitoring területének él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% I.

II.

Repce szi búza

IV.

Gyep Egyéb

V.

VII.

VIII.

Tarló Napraforgó

X.

XI.

szi árpa

A túzok él helyhasználata a Solti-síkon kijelölt monitoring területen 2005-ben

1,00 0,75 0,50 0,25 0,00 -0,25 -0,50 -0,75 -1,00 tavasz

Repce szi búza

nyár

Gyep Egyéb

Tarló Napraforgó

tél

szi árpa

A túzok él helyválasztása a Solti-síkon, a három vizsgált id szakban (2005)

Progress report


2.2.3.4. Hevesi-sík 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz

nyár

Lucerna

Repce

Gyep

tél

szi gabona

Egyéb

Tarló

A Hevesi-sík monitoring területének él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% I.

Lucerna

II.

III.

Gyep

IV.

V.

VI.

szi gabona

VII.

Tarló

IX.

X.

XI.

Repce

XII.

Egyéb

A túzok él helyhasználata a Hevesi-síkon kijelölt monitoring területen 2005-ben

1,00 0,75 0,50 0,25 0,00 -0,25 -0,50 -0,75 -1,00 tavasz

Lucerna

Gyep

nyár

szi gabona

tél

Tarló

Repce

Egyéb

A túzok él helyválasztása a Hevesi-síkon, a három vizsgált id szakban (2005)

Progress report


2.2.3.5. Bihari-sík 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz

nyár

Lucerna Kukorica

Gyep Tarló

Gabona Egyéb

Mezsgye

A Bihari-sík monitoring területének él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% I.

II.

Lucerna

III.

Gyep

IV.

V.

Gabona

VI.

VII.

Mezsgye

VIII.

IX.

Kukorica

XI.

Egyéb

A túzok él helyhasználata a Bihari-síkon kijelölt monitoring területen 2005-ben

1,00 0,75 0,50 0,25 0,00 -0,25 -0,50 -0,75 -1,00 tavasz

Lucerna

Gyep

nyár

Gabona

Mezsgye

Egyéb

A túzok él helyválasztása a Bihari-síkon, a két vizsgált id szakban (2005)

Progress report


2.2.3.6. Dévaványa 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz

Gyep

nyár

Lucerna

Napraforgó

tél

szi búza

Repce

Szántás

A dévaványai monitoring terület él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% I.

II.

III.

Gyep szi búza

IV.

V.

VI.

Lucerna Repce

X.

XI.

XII.

Napraforgó Szántás

A túzok él helyhasználata a Dévaványán kijelölt monitoring területen 2005-ben

1,00 0,75 0,50 0,25 0,00 -0,25 -0,50 -0,75 -1,00 tavasz

Gyep

Lucerna

nyár

Napraforgó

szi búza

tél

Repce

Szántás

Progress report


A túzok él helyválasztása Dévaványán, a három vizsgált id szakban (2005) 2.2.3.7. Kis-Sárrét 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz

Gyep

nyár

Lucerna

Repce

Szántás

tél

Ugar

Egyéb

A Kis-Sárrét monitoring terület él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% III.

IV.

Gyep

V.

VI.

Lucerna

VII.

VIII.

XI.

Repce

A túzok él helyhasználata a Kis-Sárréten kijelölt monitoring területen 2005-ben 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00 -0,25 -0,50 -0,75 -1,00 tavasz

Gyep

nyár

Lucerna

tél

Repce

A túzok él helyválasztása a Kis-Sárréten, a három vizsgált id szakban (2005)

Progress report


2.2.4. A szárnyas predátorok monitoringja

A monitoring protokoll alapján az egyes területeken felvételezésre kerültek a protokollban megnevezett szárnyas predátor fajok is. Az eredmények összehasonlíthatósága érdekében a 2005 decemberében Kunszentmiklóson megrendezésre került OTIS-LIFE megbeszélésen standardizáltuk a ragadozó madár-monitoring felvételezés módját, ileltve minden mintaterületen állandó felvételezési pontok kerültek kijelölésre. A 2005-ös év eredményeit az alábbi grafikonok szemléltetik. 586

240

1253

782

2054

930

200 160 120 80 40 0 I.

II.

III.

IV.

V.

Vi.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

barna rétihéja

dolmányos varjú

hamvas rétihéja

héja

holló

parlagi sas

rétisas

sárgalábú sirály

szarka

vetési varjú

XII.

A Mosoni-sík szárnyas predátor fajainak megfigyelt egyedszámai 2005-ben

297

120

145

330

185

100 80 60 40 20 0 II.

III.

barna rétihéja hamvas rétihéja sárgalábú sirály

V.

IX.

dolmányos varjú héja szarka

X.

XI.

XII.

egerészölyv parlagi sas vetési varjú

A Kiskunság szárnyas predátor fajainak megfigyelt egyedszámai 2005-ben

Progress report

80


157 123

70 60 50 40 30 20 10 0 II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

IX.

X.

XI.

barna rétihéja

dolmányos varjú

hamvas rétihéja

holló

parlagi sas

rétisas

sárgalábú sirály

szarka

XII.

A Hevesi-sík szárnyas predátor fajainak megfigyelt egyedszámai 2005-ben

273

410

287

162

140 120 100 80 60 40 20 0 I.

II.

III.

barna rétihéja héja sárgalábú sirály

IV.

V.

VI.

VII.

dolmányos varjú parlagi sas szarka

IX.

X.

XI.

XII.

hamvas rétihéja rétisas vetési varjú

A Hortobágy szárnyas predátor fajainak megfigyelt egyedszámai 2005-ben

Progress report


ANNEX 5. Strategy for predator control

Ragadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére Heltai Miklós és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöll , Páter K. u. 1. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék..................................................................................................................................................... 1 Bevezetés ............................................................................................................................................................... 3 Hazai ragadozófajaink állományhelyzete............................................................................................................... 5 A vörösróka állományalakulása .......................................................................................................................... 5 A borz állományalakulása .................................................................................................................................. 7 Az aranysakál elterjedése................................................................................................................................... 8 A farkas és a hiúz elterjedése .............................................................................................................................. 9 A nyestkutya elterjedése .................................................................................................................................... 9 A mosómedve elterjedése ................................................................................................................................ 10 A vadmacska állományhelyzete ........................................................................................................................ 11 Vidra ................................................................................................................................................................ 11 Hermelin .......................................................................................................................................................... 12 Molnárgörény................................................................................................................................................... 13 Menyét ............................................................................................................................................................. 13 Közönséges görény .......................................................................................................................................... 14 Nyest ................................................................................................................................................................ 15 Nyuszt .............................................................................................................................................................. 15 A ragadozó fajok elterjedésének és állományváltozásának értékelése a ragadozó gazdálkodás szempontjából... 16 Terjeszked fajok............................................................................................................................................. 17 A ragadozó fajok állományainak felmérése .......................................................................................................... 17 A hazai ragadozófajok táplálék összetétele........................................................................................................... 18 A vörösróka tápláléka ...................................................................................................................................... 19 Abádszalók körzete ...................................................................................................................................... 19 Jászárokszállás körzete................................................................................................................................. 19 Dévaványa körzete ....................................................................................................................................... 20 Fonyód körzete............................................................................................................................................. 20 Lajta RT. területe ......................................................................................................................................... 21 Területek és évek összehasonlítása ............................................................................................................... 21 A borz táplálék-összetétele ........................................................................................................................... 22 A közönséges görény táplálék-összetétele .................................................................................................... 23 A mezei görény táplálék-összetétele ............................................................................................................. 24 A menyét táplálék-összetétele...................................................................................................................... 24 A nyest táplálék-összetétele .......................................................................................................................... 24 A kóbor házimacska és a vadmacska, valamint hibridjeik táplálék összetétele ............................................ 25 A táplálkozás vizsgálatok eredményeinek értékelése.................................................................................... 26 Gyakori, nappali ragadozó madarak állományhelyzete és táplálkozási jellemz i................................................. 26 Barna rétihéja ................................................................................................................................................... 26 Héja.................................................................................................................................................................. 27 Egerészölyv...................................................................................................................................................... 27 A ragadozó madarak állományainak felmérésér l ............................................................................................ 28 A gyakori nappali ragadozó fajok táplálkozási jellemz i ................................................................................. 28

Progress report


Varjúfélék állományhelyzete és táplálkozási szokásai.......................................................................................... 29 2 Vetési varjú ...................................................................................................................................................... 29 A vetési varjú táplálkozási jellemz i ................................................................................................................ 29 Dolmányos varjú.............................................................................................................................................. 30 A dolmányos varjú táplálkozási jellemz i ........................................................................................................ 30 A ragadozó madarak szerepének értékelése el fordulásuk és táplálkozási szokásaik alapján.............................. 31 A ragadozó gazdálkodás lehet ségei.................................................................................................................... 31 Mi a ragadozó gazdálkodás? ............................................................................................................................. 31 Miért van szükség ragadozógazdálkodásra? ..................................................................................................... 33 Az eddigi gyakorlat értékelése ...................................................................................................................... 33 A ragadozó gazdálkodás elemei........................................................................................................................ 36 A gazdálkodás céljának meghatározása ........................................................................................................ 36 A cél kit zésének problémái ..................................................................................................................... 36 Példa a helyesen kit zött célra .................................................................................................................. 36 Az alapállapot felmérés és a biológiai, ökológiai alapismeretek fontossága................................................. 36 A ragadozó gyérítés megtervezése és végrehajtása....................................................................................... 37 Ellen rzés..................................................................................................................................................... 38 A gyérítés gazdaságosságának értékelése ..................................................................................................... 39 A hosszú távú tervezés alapjai ...................................................................................................................... 39 A ragadozó gazdálkodásban alkalmazható eszközök........................................................................................ 40 Javaslatok a tudatos gazdálkodás megalapozásához ......................................................................................... 42 Általános javaslatok ..................................................................................................................................... 42 Javaslatok a ragadozó gyérítésre alkalmazott eszközök esetében ................................................................. 43 Javaslatok az ellen rzésre, a hatósági munka hatékonyabbá tételére............................................................ 44 Javaslatok egyes eml s ragadozó fajok jöv beni kezelésére ........................................................................ 44 A javaslatok végrehajtása érdekében szükséges feladatok a vadgazdálkodásban és a természetvédelemben... 46 Javaslatok egy túzok központú ragadozó gyérítési stratégia felépítésére.......................................................... 47 Összegzés......................................................................................................................................................... 48 Felhasznált Irodalom............................................................................................................................................ 50 A kidolgozott és a jelen tanulmányban bemutatott ragadozó gazdálkodás stratégia eddigi szakmai egyeztetései 53 3

Progress report


Bevezetés Magyarország méltán híres vadgazdálkodásáról és ennek egyik megalapozója volt a két világháború közötti id szak, ma már szinte hihetetlennek t n , apróvadb sége. A szocializmus évtizedeiben, mint minden mez gazdasági ágazatban, a nagy volumen , iparszer tenyésztési rendszerek vadgazdálkodási alkalmazásaival próbálták, a már akkor is érezhet problémákat, orvosolni az apróvad-gazdálkodás területén. A rendszerváltozás idejére kiderült, hogy csak tenyésztéssel nem lehet megállítani még a legjobban szaporítható faj a fácán állománys r ség csökkenését sem, nem beszélve a zárt téri technológiákat rosszul t r kr l, a fogolyról és a mezei nyúlról. A 90-es évek elején bekövetkezett birtokszerkezet és termesztési technológiai változásoktól sokan várták e nehézségek megoldását, abban bízva, hogy a kialakuló új struktúra sok egyéb mellett, az apróvads r ségben is hasonlatos lesz a 30-as évek Magyarországához. E várakozások számos ok miatt nem váltak be. Az egyik leggyakrabban felemlített ezek közül az, hogy ellentétben az akkori id szakkal napjainkra ragadozó faj többsége valamilyen védelmet élvez, a róka létszáma a veszettség elleni immunizálásnak is köszönhet en növekszik, a vadászható fajok ellen alkalmazható eszközök közöl számos - és természetesen a leghatékonyabbak - tiltott, így még a kedvez en alakuló él helyi viszonyok mellett is tehetetlen a vadásztársadalom. Felmerül azonban a kérdés: vajon mennyire igaz ez az állítás? Tényleg a ragadozó fajok okozzák a legnagyobb problémát? Tényleg súlyos károkat okoznak a védett fajok? Tényleg az immunizálás miatt növekszik a róka létszáma? Tényleg megteszünk mindent amit csak lehetséges és törvényes? Kihasználunk minden eszközt és minden tudást az e fajokkal történ gazdálkodás során? Egyáltalán gazdálkodunk e fajokkal? Ahhoz, hogy kialakíthassuk akár országos stratégiánkat, akár konkrét gazdálkodási cselekvés tervünket ezeket a kérdéseket nem kerülhetjük meg. A XX. század modern vadgazdálkodásának megalapozója Aldo Leopold 1933-ban megjelent könyvében öt pontban foglalta a legfontosabb figyelembe veend tényez ket ahhoz, hogy az egy adott gazdálkodás legfontosabb feladatait meg lehessen határozni: 1. A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománys r sége. 2. Az el forduló ragadozó fajok és azok s r sége. 3. A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. 4. A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és él helyének min sége. 5. A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhet sége. A hazai vadgazdálkodás a harmadik évezred elejére jutott el abba a stádiumba, hogy a fenti kérdésekre válaszolni tudjon. Ez els sorban annak köszönhet , hogy a rendszerváltás óta eltelt 15 évben a vadgazdálkodás szakmai irányítása tudatosan törekedett arra, hogy hosszú távú kutatási programok és monitorozó rendszerek finanszírozásával elegend mennyiség alapadat gy ljön össze ehhez. E programok keretében valósult meg a ragadozó fajok monitorozása, részletes táplálkozás vizsgálata és az e fajokkal való tudatos gazdálkodás megalapozása a Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén. A vadászható fajok s r ségét jól bemutató teríték és becslési adatokat az Országos Vadgazdálkodási Adattár tartja nyílván. A vizivad és a fogoly monitorozás illetve az e fajok él helyeinek és ezen él helyek fejlesztési lehet ségeinek vizsgálatát a Nyugat-Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetében végzik. Ez azt is jelenti, hogy a fenti kutatási programok eredményeinek felhasználásával gyakorlatilag minden vadfaj esetében 4

Progress report


elkészíthet k azok a tervek, amelyek a hosszú távú állomány kezelések gazdálkodási prioritásait tartalmazzák. E kezelési tervek elkészítésének két útja lehetséges. Az egyik, hogy a fenti öt pontnak megfelel en külön-külön részletes összegzések történnek és e tanulmányokból elvileg kiskiegészítésekkel bármely él hely, bármely fajára megadhatók a gazdálkodási/kezelési el írások. A másik, hogy egy-egy különösen értékes faj védelmében készülnek el kezelési tervek, melyek részleteiben az adott cél elérése érdekében alkalmazzák a fentebb említett kutatási és monitorozási programok eredményeit. Bármelyik megoldás mellett is döntünk, nem szabad elfelednünk azt, hogy egy-egy faj, bármely tudatos, megalapozott kezelése, védelme, hasznosítása minden esetben egy egységes rendszerbe illeszkedik. Azaz egy bármely alapossággal kidolgozott ragadozó stratégia, csak abban az esetben érheti el célját, ha szervesen illeszkedik az ökoszisztémák és az egyes fajok bölcs hasznosításának rendszerébe. A vadgazdálkodási alkalmazás esetén ragadozó gazdálkodással csak abban az esetben érdemes foglalkozni, ha az egységes rendszerbe illeszthet az egyes prédafajok gazdálkodásával apróvad gazdálkodás és az él hely gazdálkodással. Jó él hely nélkül ugyanis nincs megfelel kondíciójú vadállomány, s nincs alkalmas búvóhely sem. E, reményeink szerint egy hosszú távú, ragadozó gazdálkodási stratégiát megalapozó tanulmányban legfontosabb célunk, hogy segítséget nyújtsunk egy globálisan veszélyeztetett faj a túzok (Otis tarda) még meglév állományainak védelmében. Azaz alkalmazni óhajtjuk, a korábbról rendelkezésre álló, a legtöbb esetben publikált eredményeinket. Leopold (1933) nyomán tehát a feladat a következ : 1. A túzok állomány felmérése. 2. Az el forduló ragadozó fajok felmérése. 3. A ragadozó fajok táplálék összetételének vizsgálata. 4. A túzok állomány és él helyének állapotának felmérése. 5. A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhet sége. A fenti pontok közül, korábbi eml s ragadozófajokkal foglalkozó kutatásaink alapján a 2. 3. és az 5. pontban megfogalmazott kérdésekre, problémákra igyekszünk választ adni országos kitekintéssel és lokális alkalmazhatósággal. Ez egyben azt is jelenti, hogy végs célunk nemcsak a túzok állomány érdekében történ stratégia kialakítása, hanem egy országos ragadozó gazdálkodási stratégia megalapozása is. Korábbi munkáink és eredményeink is arra predesztinálnak bennünket, hogy munkánkban els sorban az eml s ragadozó fajokkal kapcsolatban fejtsük ki véleményünket. Egy olyan veszélyeztetett faj esetében, mint a túzok minden lehetséges veszélyforrást át kell tekintenünk. Ezért röviden kitekintünk a gyakori, nappali ragadozó madarak állományalakulására és lehetséges hatásaira is. 5

Progress report


Hazai ragadozófajaink állományhelyzete Magyarország szerencsés fekvése, ebb l adódó természetföldrajzi és klimatikus viszonyai, valamint a szigorú jogi szabályozás miatt kedvez életfeltételeket kínál a ragadozók többségének. Az Európában honos fajok jelent s része hazánkban is megtalálható. A fajok általában - az európai tendenciáknak megfelel en részleges vagy teljes védelmet élveznek (1. táblázat), csak a róka, a nyestkutya és a mosómedve vadászható egész évben, bár az alkalmazható eszközök szintjén e fajok vadászata is korlátozva van, ami a Berni Konvenció és az FFH direktíva (92/43/EEC Tanácsi Rendelet a természetes él helyek és a vad flóra és fauna védelmér l) szellemében is tulajdonképpen egyfajta védelmet jelent. 1. Táblázat: A hazánkban el forduló ragadozó fajok és besorolásuk.1 Egész évben vadászható Engedéllyel vagy szezonban vadászható Védett Vörösróka aranysakál farkas Nyestkutya nyest vadmacska Mosómedve közönséges görény hiúz borz hermelin menyét mezei görény nyuszt vidra Az egész évben vadászható fajokhoz tartozik a kóbor kutya és házi macska, amelyek bár nem vadfajok - közvetlen vagy közvetett kártételük jelent s lehet.

A vörösróka állományalakulása Közel egy évtizedes folyamatos állománynövekedés után, napjainkra a rókaállomány növekedése megtorpanni látszik. A csökkenés különösen a Dunántúlon szembet n , ahol 1995-óta nem tapasztaltunk ilyen alacsony létszámot. A Dunától keletre es területeken a kismérték csökkenés, inkább stagnálásnak tekinthet . A vadgazdálkodók által becsült kotoréks r ség adatok is hasonló képet mutatnak. A Dunántúlon egyértelm en csökkenés, míg a keleti országrészben stagnálás figyelhet meg. A rendelkezésre álló terítékadatok tendenciája szintén hasonló. Már 2002-ben felt nik, hogy a Dunántúlon el bb megáll, majd csökken a teríték. Ekkor azonban még a Dunától keletre es területeken folyamatos növekedés figyelhet meg. 2003-ban már az országos teríték is csökken úgy, hogy a csökkenés a Dunántúlon er teljes, míg a keleti országrészben kisebb mérték . Kérdés, hogy mi lehet az oka az eddig töretlenül növekv trendben bekövetkez változásoknak? Természetesen nem tudunk egyértelm választ adni a kérdésre, de feltételezéseink a lehetnek. Ezek közül a legfontosabbak: A rókaállomány nagyjából a 12 egyed/1000 ha-s állománys r ségnél éri a lehetséges eltartó képességet. Ennek ellentmond hazánk rendkívül gazdag ragadozó faunája s többek közt az is, hogy az aranysakál amely hasonló él helyi igény és ökológiai szerep közepes test predátorunk él helyfoglalása hazánkban folyamatos. 1A

6

menyét jelenleg sem a vadászható, sem a védett fajok listáján nem szerepel.

Progress report


A Dunántúlon befejez dött a teljes országrészre kiterjed veszettség elleni immunizálás, ma már csak kisebb gócokat kezelnek. Ennek ellentmond, hogy egyrészt nem észleltek a területen veszettség járványt másrészt, pedig a Duna-Tisza közi területeket jelenleg is félévenként kezelik. Ráadásul 2004-t l újra kezelik a Dunántúlt is, mert jelenleg az ország teljes területét félévente vakcinázzák. A rendkívül kemény 2003-as tél után a kisrágcsáló populációk összeomlottak. Tavasszal a kölyöknevelés id szakában alig állt rendelkezésre táplálék. Ezt igazolja, hogy a kisrágcsálók számának csökkenését számos kutatási programban kimutatták, hogy az eml s ragadozó monitoring program keretén belül jelent sen emelkedett a hasznos apróvad el fordulása a róka táplálékában miközben a kisrágcsálók aránya csökkent és végül, hogy nem csak a róka, hanem a borz kismérték állománycsökkenése is megfigyelhet . Az utolsó lehetséges ok a rühösség terjedése. A dunántúli megfigyelések, a korábbi Nyugat-Európai tapasztalatokkal összhangban egyértelm en a rühösség terjedését mutatják. Angliai tapasztalatok szerint a rühösség jelent s állományszabályzó, csökkent tényez lehet. 2. Táblázat: A rókapopuláció s r ségének alakulása (db/1000 ha) 1988-2004 között (0: átlag, SD: szórás, n: a válaszadók száma) Magyarország Év Dunántúl Dunától keletre 0 SD n 0 SD n 0 SD n 1988 4,4 3,2 233 4,9 3,7 97 3,6 2,7 136 1990 5,1 3,8 186 5,1 3,6 74 4,8 4,0 112 1994 5,9 4,9 280 7,1 4,7 119 4,7 4,6 161 1995 6,3 4,8 377 7,3 5,5 141 5,5 4,1 236 1997 7,5 5,8 299 9,0 6,8 121 6,5 4,7 178 1998 8,2 6,8 448 10,6 8,1 193 6,4 4,8 255 2000 8,4 9,1 551 12,5 12,3 220 5,6 4,4 328 2001 9,2 7,6 413 12,8 8,5 167 6,7 5,8 245 2002 9,47 14,0 458 13,04 9,44 159 7,57 15,58 299 2003 7,95 6,7 455 8,99 6,84 173 7,31 6,56 282 2004 7,45 7,45 455 7,71 6,19 175 7,28 8,14 280 3. Táblázat: A lakott rókakotorékok s r ségének alakulása 1988-2004 között a két országrészben (db/1000 ha; 0: átlag, SD: szórás, n: a válaszadók száma) Dunántúl Dunától keletre Év 0 SD n 0 SD n 1988 2,3 1,7 101 2,0 1,4 144 1990 2,1 1,4 75 2,1 1,6 117 1994 3,1 2,1 129 2,2 1,5 180 1995 3,0 2,1 141 2,6 1,8 215 1997 3,9 2,8 169 4,1 7,4 243 1998 4,3 2,6 215 3,4 2,6 293 2000 4,4 3,4 222 2,6 1,9 333 2001 4,2 2,9 191 2,7 2,0 301 2002 3,74 2,62 197 2,73 2,03 346 2003 3,16 2,28 204 2,76 1,86 328 2004 3,00 5,82 197 2,70 1,98 331 7

Progress report


4. Táblázat: A rókateríték jellemz i 1990-2003 között az Országos Vadgazdálkodási Adattár alapján 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 A teríték nagysága Dunántúl 14,200 13,227 14,395 12,582 15,051 15,791 18,192 18,541 22,437 27,820 30,567 30,305 29,657 21,540 Kelet 18,170 16,665 17,602 16,274 17,716 20,315 20,219 23,161 22,231 26,858 29,249 33,204 45,914 42,103 Országos 32,370 29,892 31,997 28,856 32,767 36,106 38,411 41,702 44,668 54,678 59,816 63,509 75,571 63,463 A teríték megoszlása Dunántúl 43,9% 44,2% 45,0% 43,6% 45,9% 43,7% 47,4% 44,5% 50,2% 50,9% 51,1% 47,7 39,2 33,9 Kelet 56,1% 55,8% 55,0% 56,4% 54,1% 56,3% 52,6% 55,5% 49,8% 49,1% 48,9% 52,3 60,8 66,1 A teríték s r sége (db/1000 ha) Dunántúl 3,7 3,4 3,7 3,3 3,9 4,1 4,7 4,8 5,8 7,2 7,9 7,8 7,6 5,5 Kelet 3,4 3,1 3,3 3,0 3,3 3,8 3,8 4,3 4,1 5,0 5,4 6,1 8,5 7,8 Országos 3,5 3,2 3,5 3,1 3,5 3,9 4,2 4,5 4,8 5,9 6,5 6,9 8,2 6,9

A borz állományalakulása A rókánál tapasztaltakhoz hasonlóan a borz állománya is csökkenést mutatott a 2003ban, de a csökkenés 2004-ben már csak a Dunántúlon folytatódott. A Duna-Tisza közén a 2003-as csökkenés után újra növekedés tapasztalható, de a becsült s r ség a régióban még így sem haladja meg a 2001-es évét sem. A Tiszántúlon továbbra is folyamatos növekedést figyelnek meg a válaszadók. Ugyanakkor befejezettnek tekinthet a borz hazai él helyfoglalása. Gyakorlatilag mára nincs olyan kisebb-nagyobb régió, ahol e faj ne fordulna el . A borzállományában tapasztalt kismérték csökkenés valószín leg nem a ma már lehetséges vadászattal hozható összefüggésben, hanem a rókához hasonlóan els sorban a kemény tél és az utána csökken táplálékforrás mennyiséggel magyarázható. 5. Táblázat: A borz s r ségének alakulása Magyarországon Év Átlagos s r ség (pld/1000 ha) SD 1987 2,0 2,5 1990 1,9 2,3 1994 2,6 3,0 1995 2,5 2,8 1997 2,7 2,9 1998 3,0 3,4 2000 3,2 3,7 2001 3,9 4,1 2002 4,9 8,3 2003 4,1 3,8 2004 4,1 4,8 8

Progress report


6. Táblázat: Az egyes régiók borzs r ségének (pld/1000 ha) alakulása Dunántúl Duna-Tisza-köze Tiszántúl Év Átlag SD átlag SD átlag SD 1987 2,7 2,7 1,9 2,3 0,7 1,3 1990 2,7 2,3 2,0 2,5 0,4 0,7 1994 3,7 3,4 2,3 2,7 0,9 1,4 1995 3,5 3,1 2,5 2,8 0,9 1,4 1997 3,3 3,2 2,8 2,8 1,0 1,4 1998 3,9 3,8 3,0 3,1 1,2 1,4 2000 4,5 4,2 3.0 3,2 1,1 1,4 2001 5,3 4,9 3,3 3,2 2,0 2,3 2002 5,6 4,4 5,5 11,9 2,1 1,9 2003 4,9 4,1 4,1 3,8 2,3 2,3 2004 4,6 5,6 4,5 4,9 2,6 2,6

Az aranysakál elterjedése Az aranysakál országos elterjedését kérd íves felméréssel, a vadászati statisztikák segítségével és bizonyító példányok gy jtésével követjük nyomon. A kérd íves felmérés szerint, stabilizálódni látszik azoknak a vadászterületeknek a száma, ahol a faj el fordul. Az 1997-óta tartó növekedés megállt, s az utolsó két évben egyaránt 49 vadgazdálkodási egység jelezte el fordulását. Ugyanakkor megsz nni látszik az el fordulás dunántúli túlsúlya, 2003-ban a megfigyelések kiegyenlít dtek a két országrész között, míg 2004-ben a Dunától keletre es területekr l, több megfigyelésr l kaptunk információt, mint attól nyugatra. Az összesítés alapján a sakál legelterjedtebbnek BácsKiskun megyében tekinthet , de terjed az Alföld felé, míg a Dunántúlon els sorban Somogy, másodsorban Baranya megye területén fordul el . A teríték adatok elemzése ett l némileg eltér képet mutat. A beérkezett adatok szerint a teríték növekedése továbbra is töretlen, megmaradt a Dunántúl er teljes túlsúlya, és 2003ban Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megye területén kívül nem jelentettek elejtést. A bizonyító példányok gy jtése a sakál további alföldi terjeszkedését támasztja alá. 2004-ben bizonyító példányokat tudtunk például gy jteni Karcag, Abádszalók, Borsodivánka és Gelej térségéb l is. 9

Progress report


1. ábra: Az aranysakál terítékének alakulása 1997 és 2003 között 9 21 32 50 57 65 73 2 1 6 9 13 15 22 0 20 40 60 80 100 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Dunántúl Dunától keletre

A farkas és a hiúz elterjedése A két fokozottan védett nagyragadozó jelenléte az Északi-középhegység területén továbbra is folyamatos. Ebb l a térségb l minden évben beszámolnak megfigyelésükr l. Továbbra is vannak jelzések mindkét faj esetében a Dunántúlról és Bács-Kiskun megye déli részér l. Az elmúlt évek Dunántúli megfigyeléseit továbbra sem lehet bizonyítani. BácsKiskun megye déli területein a farkas 1987 és 1996 között szinte folyamatosan jelen volt, azóta azonban csak sakál el fordulásokat lehet egyértelm en alátámasztani. Valószín síthet , hogy téli, szürkés-ordas bundában lév nagytest sakált láthattak azok, akik farkast véltek megfigyelni.

A nyestkutya elterjedése A kérd ívekre érkezett pozitív visszajelzések alapján a nyestkutya viszonylag elterjedt fajnak t nik. Nyolc felmérés adatainak összesítése után elmondható, hogy Magyarországnak nincs olyan megyéje, ahonnan legalább egy alkalommal ne jelezték volna jelenlétét. Állandó jelenlétér l csak nagyon kevesen, de lassú növekv trendben számoltak be: 1997-ben három, 1998-ban hat, 2000-ben újra csak három, míg 2001-ben öt 2002-ben szintén öt, 2003-ban kilenc, 2004-ben pedig öt vadászterületr l érkezett ilyen információ. Ezek a területek egy Somogy és két Vas megyei eset kivételével, az ország keleti felében, a Duna-Tisza- közén, vagy a tiszántúli részeken találhatók. Ugyanebben a periódusban a vadászati teríték alacsony volt, és stagnáló képet mutatott. 1997-ben és 1998-ban két-két, 1999-ben egy, 2000-ben öt, 2001-ben 7, 2002-ben négy, 2003-ban egy egyed lelövését jelentették Bács-Kiskun, Pest, Békés, Hajdú és SzabolcsSzatmár megye területér l. Mindegyik elejtés az ország keleti térségében történt. 10

Progress report


Néhány alkalommal terepi megfigyelésekkel is igazolni lehetett a nyestkutya el fordulását. Így 1998 tavaszán a Pély melletti Madárerd ben és a Marcali melletti Boronkamelléki TK-ben láttuk jellegzetes lábnyomát (észlel k: Bíró Zsolt, Heltai Miklós és Szemethy László), 2000 elején Babócsa térségében, az Ó-Dráván található Erzsébet-szigeten pedig Lanszki József figyelte meg ürülékgödrét. 2003 nyarán Hajós község közelében és Hajósszentgyörgyön a GEVAG RT hivatásos vadászai és a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék kutatói Bíró Zsolt, Katona Krisztián láttak egy-vagy több példányt. 2001 januárjában a Hortobágy szélén található Egyek község külterületén terítékre került példány valódiságát az elejt n túl Fekete Pál természetvédelmi r és Polonkai László vadászati felügyel is igazolta, 2002 szén a Pest-megyei Rádon elejtett egyedet Heltai Miklós határozta meg, 2003 nyarán Miskolc mellett Hana György sportvadász talált meg egy elütött példányt, míg 2004 tavaszán a Fert -tó mellett kotorékból ástak ki egy nyestkutyát. Mindezek alapján elmondható, hogy a nyestkutya szinte bárhol az országban el fordulhat. A terítékadatok és a megtalált tetemek alapján azonban els sorban a tiszántúli területeken számíthatunk állandósuló jelenlétére.

A mosómedve elterjedése A mosómedve helyzetének megítélése a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nagyon nehéz. A kérd íves adatgy jtésb l, a vadgazdálkodási statisztikák elemzéséb l, valamint a személyes információk értékeléséb l nem alakul ki egységes, határozott kép. 1997-ben és 1998-ban 10-10, 2000-ben 15, 2001-ben újra 10 vadgazdálkodási egység, majd 2002-ben 18, 2003-ban 14, 2004-ben pedig 9 jelezte, hogy területén a mosómedve alkalmanként el fordul. A válaszok területi eloszlásában nem lehet egyértelm tendenciát találni. El fordulásáról az ország minden nagyobb tájegységéb l érkezett meger sítés. A válaszok többsége nemcsak közvetett jeleken, hanem megfigyelt állatokon is alapult, bár a vizuális megfigyelések aránya folyamatosan csökken. 1997-ben és 2001-ben minden pozitív választ adó azt állította, hogy látott is mosómedvét, 1998-ban 70,0%, 2000-ben 66,6 %, 2002ben 77,7%, 2003-ban 42,8%, 2004-ben 66,6% számolt be err l. Ugyanakkor senki nem feltételezi, hogy vadászterületén a faj állandóan jelen van és szaporodik. Ilyen nagy terület el fordulás nehezen képzelhet el egyetlen közbüls állandó jelenlét nélkül. A megfigyelések bizonytalanságát mutatja az is, hogy nagyon kevés azon vadászterületek száma, ahonnan több alkalommal is meger sítették a megfigyelést. Hasonlóan változatos képet mutatnak a hivatalos vadászati statisztikák. Az els , de független forrás által még nem igazolt elejtésekr l 1996-ban számoltak be Borsod-AbaújZemplén megye területér l. 1997-ben egyetlen példányt sem ejtettek el, 1998-ban kilenc, 2000-ben hat, 2001-ben hét, 2002-ben egy egyed lelövését jelezték. 1999-ben és 2003-ban nem volt elejtés. 1998 szeptemberében egy Gödöll melletti fácántelepen élvefogó csapdával fogtak meg egy kifejlett n stény egyedet. A laboratóriumi vizsgálatok során méhében 3 db 4 cm-es nagyságú magzatot találtunk. 2000 januárjában több alkalommal megfigyelték a Pilis hegység területén, ahol korábban az els szabadterületen készült fényképfelvétel is elkészült a fajról (Gábor 1999). 2002 júniusában Nógrád megyében Pásztó és Mátrasz l s között találtak egy elütött hímet. A megtaláló Bakó Csaba vadászati felügyel volt, a határozást Bíró Zsolt tanszéki mérnök ellen rizte. Kés bb kiderült, hogy valószín leg egy pásztói háztól megszökött példányról van szó, amit korábban a Veszprémi Állatkertt l vásároltak. 2003 júniusában a 33-as f úton Erdei Péter a Fauna Rt. f vadásza talált egy elütött egyedet.

Progress report

Korábban ebb l a térségb l


Borsodivánka - már jelentettek megfigyeléseket. 2004 szén az

11

abádszalóki Hubertus Vadásztársaság elnöke Simon Károly a Tisza ártéri területén több napon keresztül figyelt meg egy egyedet, majd meg is sebezte, de a tetemet nem találták meg. A rendelkezésre álló adatok alapján bizonyítható a mosómedve hazai jelenléte. Annak eldöntése is nehéz, hogy a szabadterületi jelenlét forrása vajon a Németország fel l terjeszked állomány spontán megjelenése, vagy házi kedvencként, esetleg állatkertivadaskerti bemutató példányként tartott egyedek szökése. A foltszer jelenlét és az el z bekezdésben leírt pásztói eset ez utóbbira utal.

A vadmacska állományhelyzete A vadmacska helyzetér l 1987-óta gy jtöttünk adatokat. A vizsgált id szak alatt a faj országos becsült állománys r sége és elterjedési területe is jelent sen csökkent, míg el fordulási területének állománya nagyjából stabilnak tekinthet . A s r séghez hasonlóan valószín leg csökkent a faj elterjedési területe is. Erre utal, hogy a faj jelenlétét vagy hiányát mutató diszkrét kategóriák között az állandó jelenlétet valószín sít válaszok aránya szintén csökkent, míg a hiányát vagy alkalmi el fordulását jelz k kismértékben növekedtek. 7. Táblázat: A vadmacska el fordulása 1994 és 2004 között Kategória n19 94% n19 95% N19 97% N19 98% n20 00% n20 01% n20 02% n20 03% n20 04% Nem fordul el 135 46,1 153 39,6 215 50,4 215 44,1 283 51,4 230 49,9 293 51,6 267 49,6 241 48,4 Néha el fordul 51 17,485 22,0 95 22,2119 24,498 17,889 19,398 17,2 100 18,6 102 20,5 Állandó 106 36,2 141 36,5 113 26,5 146 29,9 156 28,3 135 29,3 165 29,1 158 29,4 149 29,9 Rendszeresen megjelenik 1 0,3 7 1.8 4 0,9 8 1,6 14 2,5 7 1,5 11 2,1 13 2,4 6 1,2 Mindezek együttesen azt mutatják, hogy mind a vadmacska elterjedési területe, mind állománynagysága csökkent az elmúlt évtizedben. Mára már alig vannak olyan területek az országon belül, ahol biztosan számíthatunk jelenlétére. Mindezek alapján elmondható, hogy a vadmacska az egyetlen ragadozónk, amelynek állományhelyzete egyértelm en romlott 1987 óta. Elterjedési területe és valószín leg s r sége is csökkent. Stabil állományai, melyek a Dráva-síkon, a Mecsekben és a Villányihegységben, a Dunántúli-, és az Északi-középhegységben, valamint az Alföld ártéri galériaerdeiben találhatók, valószín leg fokozatosan elszigetel dnek egymástól.

Vidra A vidra jelenlétér l 1990-óta gy jtöttünk adatokat. Az országos átlagos s r ség ebben az id szakban a becslések szerint 0,5 - 0,8 egyed/1000 ha között alakult, és enyhén, de folyamatosan emelkedett. S r sége az el fordulási területén szintén növekv tendenciát mutatatva 1 egyed/1000 ha-ról, 1,6 egyed/1000 ha-ra növekedett. Míg a s r ség adatok enyhe növekedést mutatnak, addig az el fordulási területet jellemz , és a s r ségadatoknál lényegesen megbízhatóbbnak tekinthet el fordulási információk kategóriáinak - nincs, állandó, alkalomszer eloszlása gyakorlatilag nem 12

változott 1990 óta. Ez azt jelenti, hogy a faj elterjedési területe valószín leg nem változott a XX. század utolsó évtizedében. A vidra alapvet en csak a középhegységi régiókból és az ország közepén, valamint

Progress report


dél-keleti területén található szárazabb területekr l hiányzik. Ritka a Kisalföldön, a középhegységek területén, a Duna-Tisza közén, Debrecen környékén, s a Viharsarok országhatár közeli felében. Nagy tömbök figyelhet k meg a Tisza középs , a Tisza és a Duna alsó szakaszán, a Tapolcai-medence, Keszthely és Nagy-Berek környékén, a somogyi területeken, az országhatár felé közeledve a Rába mentén és a Dráva-mellék síkján. A kérd íves adatokból kirajzolódó országos helyzet alapvet en nem tér el Kemenes és Demeter (1994 és 1995) az évtized elejére és Gera (1999 és 2001) az évtized végére vonatkozó, terepi felméréseken alapuló adataitól 8. Táblázat: A vidras r ség változása 1990 és 2004 között Országos átlagos s r ség S r ség az el fordulási i területen Év N pld/1000 ha SD n pld/1000 ha SD 1990 192 0,5 0,7 72 1,0 0,7 1994 291 0,4 0,7 84 1,1 0,9 1995 386 0,5 1,0 137 1,3 1,3 2000 554 0,5 1,1 188 1,3 1,6 2001 470 0,5 1,2 171 1,4 1,6 2002 567 0,7 1,2 265 1,4 1,4 2003 535 0,7 1,5 261 1,5 1,8 2004 499 0,8 1,5 243 1,6 1,9 9. Táblázat: A vidra el fordulásának változása 1990 és 2004 között 1990 1994 1995 2000 2001 2002 2003 2004 Kategória n%N%N%n%n%n%n%n% Nem fordul el 78 40,6 113 38,8 155 40,1 268 48,3 203 43,1 257 45,3 231 43,3 211 42,2 Állandó 72 37,5 84 28,8 137 35,4 188 33,9 171 36,3 213 37,6 197 36,9 205 41 Alkaloms zer 42 21,8 94 32,3 94 24,3 98 17,6 96 20,4 97 17,1 105 19,8 84 16,8

Hermelin A menyétfélék közül az egyik legkevésbé elterjedt faj. Ennek okai között szerepel kicsiny méretéb l adódó sérülékenysége, és mind él helye, mind táplálkozása tekintetében megmutatkozó specializációja. Ellentétben legtöbb ragadozó fajunkkal, az antropogén hatásokat is nehezen t ri. E tulajdonságaiból adódik nehéz megfigyelhet sége is. Mindez jól érzékelhet az el fordulási adatok viszonylag jelent s változásában is. A felmérések adatai a válaszadók 36,6 (1997) és 49% (2002) között változott az állandó el fordulások aránya, míg 23,8% (1997) illetve 30,5% (2003) között pedig azok aránya, akik azt feltételezik, hogy területükön a faj egyáltalán nem fordul el . Azaz egyaránt növekedett az el fordulás tekintetéb l pozitív és negatív tartalmú válaszok aránya. Ha figyelembe vesszük, hogy az alkalomszer el fordulások aránya jelent sen csökkent (39,6%-ról, 26,1%-ra), akkor inkább valószín síthetjük azt, hogy ez a jelenlét bizonyult kés bb állandónak, vagy nemlegesnek. 13

10. Táblázat: A hermelin el fordulásának változása 1997 és 2004 között 1997 1998 2000 2001 2002 2003 2004

Progress report


Kategória n % n % N % n % n % n % n % Nem fordul el 72 23,8 118 26,0 174 36,6 116 28,0 121 28,0 129 30,5 115 27,8 Állandó 111 36,6 172 37,9 186 39,1 203 49,1 212 49,0 187 44,3 191 46,1 Alkalomszer 120 39,6 163 36,1 116 24,4 95 22,9 99 23,0 107 25,2 108 26,1 A terepi programokban végzett kisragadozó-csapdázás eredményei jól alátámasztják a kérd íves adatokat. A 17 csapdázási területb l haton (35,3%) fogtunk meg és jelöltünk hermelint. Ezek nyugatról kelet felé haladva: Sarród, Boronka, Apc, Apaj, Egyek és Dévaványa. A hermelin elterjedését a foltszer ség, esetlegesség jellemzi, ami a faj sérülékenységének egyik oka. Leggyakrabban az id szakosan többletvíz-hatásnak kitett, alföldi füves pusztákon, míg legritkábban a középhegységi erd ségekben fordul el .

Molnárgörény Lényegesen ritkábban el forduló fajunk, mint a közönséges görény. Legelterjedtebbnek Csongrád, Békés, Szolnok és Hajdú-Bihar megyében, míg legritkábbnak Vas, Zala, Fejér, Nógrád és Borsod megyében t nik. Ez a kép megfelel a fajról rendelkezésre álló eddigi ismereteknek. Azaz a molnárgörény els sorban a nyílt területek, embert kerül ragadozója, amely lényegesen ritkábban fordul el dombvidéki, középhegységi területeken. Jól mutatja ezt Heves megye példája. A megye északi részén alig-alig észlelik jelenlétét, míg a déli sík területeken viszonylag gyakori ragadozónak számít. Bár a kérd íves adatokból megrajzolható elterjedési terület megfelel korábbi igencsak hézagos ismereteinknek, ennek ellenére a molnárgörény az egyetlen faj, ahol egyéb adatsorral nem tudjuk alátámasztani a közvetett módszerekkel gy jtött elterjedési adatokat. A csapdázással végzett terepi vizsgálatoknál csak négy helyen, Abádszalókon, Apajon, Izsákon és Pélyen sikerült molnárgörényt fogni, ami a területek 23,5 %-a. A fajról védettsége miatt vadászati terítékadatok nem állnak rendelkezésre.

Menyét A kérd íves felmérés eredménye szerint a menyét hazánk egyik legközönségesebb eml s ragadozója. A vadgazdálkodási egységek több mint 80%-a állandó, szaporodó állományt jelzett. A menyét elterjedésének vizsgálatakor is lehet ség volt a kérd íves adatok részbeni független ellen rzésére. Az 1997 és 2003 között zajló terepi ragadozó monitorozó programokban összesen 16 területen csapdáztunk ragadozó fajokat. A 17 helyszínb l 15-ön (88,2%) fogtunk be és jelöltünk menyétet. A vizsgálati területek nyugatról kelet felé haladva a következ k voltak: Sarród, Mosonszolnok, Zics, Boronka, Bélavár, Apc, Apaj, Izsák, Jászárokszállás, Tiszanána, Borsodivánka, Pély, Egyek, Abádszalók, Dévaványa. Két alkalommal lakott területen is megfigyeltük jelenlétét Pécelen és Dömsödön. A Zempléni-hegységben Abaújszántó körzetében, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó gyékényesi Lankóci-erd területén nem sikerült fogni a fajból. A bemutatottak alapján a menyét általánosan elterjedt, közönséges eml s, amelynek jelenlétére gyakorlatilag bárhol számíthatunk. 14

Közönséges görény A közönséges görény is az általánosan elterjedt menyétfélék közé tartozik. Ezt mutatják a kérd íves felmérések, a vadászati terítékadatok és a terepi megfigyelések is. A kérd íves felmérések során 1998-ban valamint a 2000-t l 2004-ig terjed id szakban gy jtöttünk adatokat el fordulásáról. A válaszadók többsége minden évben állandó fajnak határozta meg területén. Az arány az els felmérésnél valamivel alacsonyabb

Progress report


volt a többinél. Ekkor az alkalmankénti ( néha el fordul ) és a nem szaporodó, de rendszeresen jelenlév kategóriákba es válaszok aránya jelent sen meghaladta a következ évek felmérésekét. Azaz valószín leg a kés bbiekben ezeken a területeken állandónak határozták meg jelenlétét. 11. Táblázat: A közönséges görény el fordulása 1998 és 2004 között a válaszadók százalékában Kategória N19 98 % 2N0 00 % 2n0 01 % 2n0 02 % 2n0 03 % n20 04 % Nem fordul el 7 1,4 11 2,0 15 3,1 12 2,3 12 2,3 10 1,9 Néha el fordul 102 19,7 61 11,4 49 10,1 59 11,1 49 9,4 69 13,3 Rendszeresen megjelenik 52 10,0 19 3,5 18 3,7 15 2,8 21 4,1 17 3,2 Állandó 357 68,9 446 83,1 402 83,1 446 83,8 437 84,2 424 81,6 A faj hiányát jelz válaszok az országban elszórva fordulnak el . Ilyen tartalmú válasz minden évben érkezett Bács-Kiskun, Békés és Borsod megye területér l. A válaszok elhelyezkedése és a körülöttük található állandó populációt jelz területek csak látszólag jelentenek ellentmondást. Egy ilyen táplálkozásában és búvóhelyigényében specialistának tekinthet faj esetében nem elképzelhetetlen, hogy egy-egy területen nem találja meg életfeltételeit. Természetesen az sem kizárható, hogy nehéz megfigyelhet sége miatt a válaszolók egyszer en nem tudnak jelenlétér l. Mindezekkel együtt a kérd íves eredmények alapján a faj általánosan elterjedtnek tekinthet . A vadászati statisztikák is alátámasztják a kérd íves adatgy jtés eredményeit. 1997 és 2004 között 2029 görény elejtését jelentették be, ráadásul az éves terítéknagyság 2001-ig növekedett, majd újra csökkent (1997: 225 pld; 1998: 266 pld; 1999: 356 pld; 2000: 549 pld; 2001: 468 pld; 2002: 302 pld; 2003: 331 pld). Nem volt olyan megyéje az országnak, ahol ebben az id szakban ne ejtettek volna el görényt. A legtöbb példány Békés, Hajdú, Komárom és Szolnok megyében, míg legkevesebb Baranya, Nógrád, Szabolcs, Veszprém és Zala megyében esett. A 17 terepi ellen rz pont 58,8%-án, azaz 10 területen sikerült a fajt csapdával megfogni: Boronka, Dévaványa, Abádszalók, Apaj, Jászárokszállás, Zics, Sarród, Mosonszolnok, Pély, és Bélavár területén. Mindezek alapján a faj általános elterjedtsége igazolható. 15

Nyest A nyest is az általánosan elterjedt, szinte az ország egész területén el forduló menyétfélék közé tartozik. Minden évben a válaszadók kevesebb, mint 4%-a állította, hogy területén egyáltalán nem fordul el , ráadásul arányuk folyamatosan csökkent, míg az állandó jelenlétet valószín sít válaszok aránya folyamatosan növekedve 2004-re a 90%-ot is elérte. A válaszok térbeli elemzése alapján elmondható, hogy a nincs válaszok többsége az ország középs területeir l (Bács-Kiskun, Csongrád, Pest és Heves megye) érkezett, míg a többi ilyen tartalmú jelzés inkább szórványosnak tekinthet . Az általános elterjedést támasztják alá a vadászati statisztikák is. Az 1997 és 2003 közötti id szakban 358 és 550 között változott a faj éves terítéke (1997: 358; 1998: 485; 1999: 550; 2000: 545; 2001: 396; 2002:456 ; 2003: 508). 1999-ben, 2000-ben és 2002-ben minden megyéb l, 1997-ben és 1998-ban Tolna megye kivételével szintén mindenhonnan érkezett terítékadat. 2001-ben Baranya- és Komárom-Esztergom-megyében nem volt elejtés, 2003-ban szintén csak Baranya-megyében nem került nyest terítékre.. A legmagasabb terítéks r ségi értékek Békés, Szolnok, Heves, Gy r, Vas és Zala megyében, míg a

Progress report


legalacsonyabbak Bács-Kiskun, Borsod és Baranya megyében tapasztalhatók. A jó alkalmazkodó képességet és a nagy elterjedési területet közvetve az egyre gyakoribb lakott területeken történ megfigyelések is bizonyítják. A bulvár- és napilapokban megjelent megkérd jelezhet érték tudósításokon túl err l számolt be többek között Apáthyné (1998 és 1999), Lanszki (1992, 1996, 2002a és 2002b), valamint Winkler (2001) is. Mindezek alapján kijelenthet , hogy a nyest országszerte elterjedt, közönséges ragadozó fajunk.

Nyuszt A nyusztról az els felmérés még 1987-ben és 1990-ben készült. Közel tíz év eltelte után 1997 és 2004 között másodszor is adatokat gy jtöttünk a faj elterjedésér l. 1987-ben a válaszadók 50,0%-a, 1990-ben pedig 50,8%-a jelezte azt, hogy területén a nyuszt egyáltalán nincs jelen. Jellemz el fordulási területe a Dunántúl és az Északi-középhegység erd ségei voltak, de megfigyelték már a Tisza ártéri erdeiben is. Legelterjedtebbnek Vas, Zala és Veszprém megye területén, míg legritkábbnak Csongrád, Hajdú, Bács-Kiskun és Békés megyében bizonyult. 1997 és 2004 között a nyusztot a válaszadók közel fele minden évben állandó vadnak tekintette. Az állandó válaszok arányának kismérték növekedése is els sorban ennek tudható be, hiszen a vizsgált id szak alatt a nemleges válaszok aránya gyakorlatilag állandó és a korábbi felmérésekhez képest lényegesen alacsonyabb arányú volt. A beérkezett válaszok összesítése alapján a nyuszt a legelterjedtebbnek továbbra is a dombvidéki és középhegységi erd kben tekinthet , míg az alföldi, mez gazdasági területeken ritkább az el fordulása. Ugyanakkor megfigyelhet , hogy a faj areája növekedett és új területeket hódított meg a síkvidékek ártéri galériaerdeiben és a nagyobb kiterjedés alföldi telepített erd kben, de nem ritka, hogy mez véd erd sávokban találja meg életfeltételeit. A faj terjeszkedése els sorban Bács-Kiskun, Csongrád és Hajdú-Bihar megye területén szembet n . Az Alföldön történ terjeszkedést a csapdázások eredménye is alátámasztotta, hiszen Apajon és Dévaványán is sikerült már nyusztot fogni. 16

12. Táblázat: A nyuszt el fordulásának változása 1997 és 2004 között Kategória n19 97 % n19 98 % N20 00 % 2n0 01 % 2n0 02 % n20 03 % n20 04 % Nem fordul el 69 21,0 108 23,0 142 29,2 96 22,8 98 21,4 95 21,5 87 19,5 állandó 175 53,4 230 49,1 264 54,3 249 59,1 271 59,3 238 53,8 272 60,8 alkalomszer 84 25,6 131 27,9 80 16,5 76 18,1 88 19,3 109 24,7 88 19,7 Mindezek alapján a nyuszt eredeti él helyén napjainkban közönséges ragadozónak számít. Állománya valószín leg növekszik, és kihasználva az él helyi feltételekben számára bekövetkez pozitív változásokat, új területeken jelenik meg.

A ragadozó fajok elterjedésének és állományváltozásának értékelése a ragadozó gazdálkodás szempontjából Faj Honosság Elterjedési terület Állomány Kezelési cél Aranysakál shonos Növekv Növekv Lokálisan a növekedés korlátozása Farkas shonos Foltszer Esetleges Védelem Vörösróka shonos Stabil Csökken Állománycsökkentés Nyestkutya Faunaidegen Foltszer Esetleges Állomány felszámolása

Progress report


Mosómedve Faunaidegen Foltszer Esetleges Állomány felszámolása Hermelin shonos Állandó Állandó Védelem Molnárgörény shonos ??? ??? Védelem Menyét shonos Állandó Változó Lokálisan az állomány csökkentése Közönséges görény shonos Állandó Állandó Lokálisan az állomány csökkentése Nyest shonos Növekv Növekv Állománycsökkentés Nyuszt shonos Növekv Növekv Lokálisan az állomány csökkentése Borz shonos Növekv Növekv Lokálisan az állomány csökkentése Vidra shonos Állandó Növekv Védelem Vadmacska shonos Csökken Csökken Védelem Hiúz shonos Foltszer Esetleges Védelem Áttekintve a leírtakat megállapíthatjuk, hogy vadgazdálkodási problémát, és így kezelend feladatot adó fajok, három csoportba sorolhatók: a generalista, az invazív, és a kóbor háziállatok csoportjába. Mindhárom kategóriába közös a növekv állomány nagyság. 17

Terjeszked fajok Világszerte ismert jelenség, a generalista táplálkozási stratégiájú, kiválóan alkalmazkodó kozmopolita, opportunista, közepes test ragadozó fajok terjeszkedése. A gyorsan változó természeti környezethez és az ember közelségéhez is jól adaptálódnak, így nemcsak állománys r ségük növekszik, hanem általában új, korábban nem használt él helyeket is elfoglalnak. Hazánkban és Európa nagy részén is ilyen faj a vörös róka, a nyest, a közönséges görény vagy a menyét, amelyek amellett, hogy létszámuk növekszik, egyre többször jelennek meg lakott területeken. Valószín leg ez a jelenség az oka egy korábban kipusztult, shonos fajunk, az aranysakál újbóli megjelenésének is. Szintén növekv létszámra, így egyre gyakoribb el fordulásra számíthatunk az úgynevezett invazív fajok esetében. E fajok, sok esetben emberi segítséggel , növelik hagyományos areájukat. Új ragadozóként jelennek meg az elfoglalt területeken és így nem csupán pluszfogyasztásukkal okozhatnak a mi szempontunkból növekv kártételt, hanem azzal is, hogy a potenciális préda fajok, a ragadozóval szembeni, funkcionális válaszai még nem alakulhattak ki. E fajok közé tartozik a Magyarországon is egyre gyakrabban megfigyelt mosómedve és a nyestkutya. Komoly gondot okozhatnak az ember által tartott, de valamilyen ok miatt visszavaduló vagy a szabad területekre csak ki-kilátogató kóbor állatok, a házi macska és a kutya. E fajok megjelenése a vadászterületeken els sorban a lakossági szokásoktól, divattól esetleg a kulturális szintt l függ. Ugyanakkor szigorú odafigyeléssel sikeresen eltávolíthatók fegyverrel, de eddigi eredményeink alapján hatékonyan csapdázhatók is. Az egyes csoportok jellemzéséb l látszik, hogy tényleges gazdálkodást, azaz egy folyamatosan ellen rzött, tudatos, adott cél érdekében végzett tevékenység, csak a generalista fajok esetében képzelhet el. Nem lehet ugyanis hosszú távú célokon alapuló tevékenységet végezni id nként meg-megjelen szellemekkel (invazív fajok) és olyan fajokkal melyek aktuális megjelenése és kártétele szinte teljesen független a vadászterület állapotától (kóbor

Progress report


állatok). Ezekben az esetekben a folyamatos odafigyelésen, gondolkodás nélküli terítékre hozatalon túl, csak nagyon keveset tehetünk. Munkánkat különösen az invazív fajok esetében eredményesebbé tehetjük, ha ismerjük lábnyomukat, ürüléküket, hangjukat. E közvetett jelekkel ugyanis általában hamarabb találkozunk, mint a fajjal magával. Az igazi ellenfél napjainkban is tehát a vörösróka. Jelent s állománys r sége, táplálkozási szokásai, kiemelked alkalmazkodó képessége teszik a szó nemes értelmében is immár idéz jel nélküli ellenfélé. Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy ezt a fajt kiirtani nem lehet - a XXI. század vadásza erre nem is törekedhet - és a folyamatos, de átgondolatlan vadászat sem csökkenti létszámát. Ahhoz, hogy sikeresen korlátozzuk e számunkra potenciális kompetítor szerepét állományával gazdálkodnunk kell, gyérítése során minden lehetséges eszközt és ismeretet ki kell használnunk.

A ragadozó fajok állományainak felmérése Egy-egy védett faj érdekében lokálisan kell tudnunk, hogy mely ragadozó fajok állományainak jelenlétére kell számítanunk. Ehhez elengedhetetlen az adott él hely ragadozó állományainak és az egyes fajok állományváltozásainak ismerete. Az el bbi esetben az országos tendenciák figyelembevételével kell döntenünk, míg saját monitorozó rendszer m ködtetése esetén a fajok állományváltozásai alapján tudunk adaptív döntéseket hozni. Ráadásul ez utóbbi alkalmazása esetén a beavatkozások sikerességét is tudjuk ellen rizni, hiszen ez esetben az állományváltozás ismerete gyakorlatilag visszacsatolásként m ködik. 18

Az el forduló fajok kimutatása természetesen viszonylag egyszer , költséget gyakorlatilag nem igényl feladat. Fontos viszont a ragadozó fajok közvetett jeleinek magabiztos ismerete. Azaz minden faj esetében ismerni kell lábnyomát, ürülékét, jellegzetes kotorék és vagy pihen helyeit, hangját és az egymással keverhet úgy nevezett ikerfajok esetében amilyen a nyest-nyuszt, vagy a menyét-hermelin természetesen az elkülönít bélyegek ismerete is elengedhetetlen. Ezek után már csak a terület folyamatos ellen rzése, bejárása szükséges. Megfelel jegyz könyvekbe rögzítve megfigyeléseinket, azok térképi megjelenítése után még a ragadozó fajok által kedvelt és elkerült területrészekr l is információnk lehet. Más a helyzet akkor, ha az állományváltozásokat is nyomon követ monitorozó rendszerre van szükségünk. A jól felismerhet kotorékban lakó fajok esetében erre legalkalmasabb a kotorékok s r ségének nyomon követése. Területnagyságtól függ en ezt végezhetjük a teljes területet lefed kotorékkereséssel, sávos becsléssel, vagy line transect módszerrel is. A becslés elvégzését a télvégére, tavasz elejére kell id zítenünk, amikor a kotorékok már mindenképpen használtak, tisztítottak és a lágyszárú növényzet takarása még nem jelent s. A feladatot évente kell elvégeznünk. Ezzel a módszerrel jól becsülhet a róka, a borz és nyílt területeken a közönséges görény kotoréks r sége. A kistest menyétfélék esetében menyét, hermelin, nyest, nyuszt, közönséges és molnárgörény a legbiztosabb monitorozás, különösen alföldi területeken a rendszeres csapdázás. E fajok viszonylag könnyen csapdázhatóak, ugyanakkor a befogással járó stresszt is jól t rik. Egy 3-5 száz hektáros foltban 100 csapdát üzemeltetve, évente egy, vagy két csapdázási kampánnyal a csapdázási sikeresség és hatékonyság alapján minimális relatív állománys r ség és az állományváltozás is jól becsülhet . A módszer el nye, hogy az alkalmazott eszközpark döntés esetén az egyes fajok állománycsökkentésére is alkalmas.

A hazai ragadozófajok táplálék összetétele A hazai ragadozó fajok táplálkozását a Szent István Egyetem Vadbiológiai és

Progress report


Vadgazdálkodási Tanszéke által vezetett Eml s Ragadozók Monitoringja c. kutatási programban vizsgálták részletesen, országos mintagy jtés alapján, els sorban apróvadas területekr l származó gyomormintákból. E programon kívül a Kaposvári Egyetem kutatója Lanszki József publikált eredményeket, amelyek ürülékanalízisen alapulnak és mintái els sorban Somogy és Baranya megyékb l származtak. Legfontosabb eredményeit egy, a Kaposvári Múzeumok Szövetsége által kiadott könyvben ismerteti (Lanszki, 2002). Jelen tanulmányban alapvet en az apróvadas területekr l származó gyomortartalom vizsgálatok eredményeit vesszük figyelembe. 19

A vörösróka tápláléka Abádszalók körzete Az ábrán jól látható a f táplálék taxonok id szakonkénti alakulása látható. A kiseml sök fogyasztásának csökkenésekor, az apróvad fogyasztása emelkedett, miközben a többi táplálék taxonok szerepe általában alárendelt maradt. Az öt év összevont adataiból képzett évszakos összetétel alapján a kiseml sök fogyasztásának részaránya télen és tavasszal volt legkisebb (34-35%), majd fokozatosan emelkedett szig (61%). A mezei nyúl fogyasztás aránya ezzel éppen ellentétesen, 24-25%-ról 5%-ra csökkent. A fácán fogyasztása csak sszel emelkedett meg (5-9%-ról 13%-ra). A többi taxon aránya nem volt jelent s. Külön megemlítend , hogy a növényi táplálék fogyasztása egész évben kismérték volt (E: 7-9%). 2. ábra: A vörösróka évszakos kiseml s és apróvad fogyasztása Abádszalók körzetében 1998 és 2003 között (E%) 0 10 20 30 40 50 60 70 80 98 sz 98/99 tél 99 tavasz 99 nyár 99 sz 99/00 tél 00 tavasz 00 nyár 00 sz 00/01tél+tav 01 nyár 01 sz 01/02 tél 02 tavasz 02 nyár 02 sz 02/03 tél 03 tavasz

Kiseml sök Nyúlalakúak Fácá% n

Progress report


Jászárokszállás körzete Jászárokszállás körzetében el fordulási gyakoriság szerint minden évszakban a kiseml sök domináltak (E: 43-79%), és mennyiségi arányuk 2003 tavasza kivételével meghatározó volt (B: 42-86%). Legfontosabb kiseml s faj a mezei pocok volt. A mezei nyúl fogyasztás minden évszakban el fordult, de jelent s emelkedés télen (E: 11%, B: 28%) kezd dött és tavasszal kiugróan magas értéket ért el (E: 57%, B: 90%). Vagyis a 2002/2003-as kemény télen és az azt követ , rágcsálókban szegény tavaszon a róka másodlagos táplálékforrása a mezei nyúl volt, kihasználásának aránya jelent ssé vált. Ezen a területen, korábban, hasonló magas fogyasztási arányt nem tapasztaltunk. A róka táplálékában a csökken kiseml s fogyasztást a mezei nyúl helyettesítette, különösen a kritikus téli és tavaszi id szakban. A Jászárokszállás körzetében él róka összevont négy éves tápláléka alapján látható, hogy el fordulási gyakoriság alapján, minden évszakban a kiseml sök szerepe volt meghatározó (52-70%). A mezei nyúl részaránya a 20

vadászati idényen kívül, tavasszal volt magas (25%). Háziállat fogyasztás tavasszal és nyáron (10-15%), növényfogyasztás nyáron (11%) volt számottev . 3. ábra: A vörösróka évszakos kiseml s és apróvad fogyasztása Jászárokszállás körzetében 2000 és 2003 között (E%) 0 20 40 60 80 100 00 sz 00/01 tél 01 tavasz 01 nyár 01 sz 01/02 tél 02 tavasz 02 nyár 02 sz 02/03 tél 03 tavasz Kiseml sök Nyúlalakúak Fácá% n

Dévaványa körzete Az 4(5) éves, összevont táplálék alapján, a Dévaványa körzetében él róka táplálékában kiseml sök szerepe minden évszakban els dlegesen fontos volt, arányuk évszakonként 62 és 72% között mozgott. E mellett a nyúlalakúak tavaszi fogyasztási aránya 11%-ot ért el, de a többi évszakban 4% körül mozgott. A fácán fogyasztása télen 10% volt, az egyéb madaraké nyári- szi id szakban 13%. A növény fogyasztás tavasz kivételével (6%), 12-13%-os szinten mozgott. 4. ábra: A vörösróka évszakos kiseml s és apróvad fogyasztása Dévaványa körzetében 1998 és 2002 között (E%) 0 20

Progress report


40 60 80 100 98/99 tél 99 tav+nyár+ sz 2000 éves 2001 tavasz 01/02tél+tav 02 sz

% Kiseml sök Nyúlalakúak Fácán

Fonyód körzete A róka f táplálékát kiseml sök (E: 53%, B: 38%) és fácán (E:20%, B: 39%) képezték. Mezei nyúl nem fordult el táplálékként. Mennyiségi arány szerint jelent s volt az z (20%). Az el z évekkel ellentétben, a kiseml sök mellett a fácán szerepe n tt meg. Korábban a csökken mérték kiseml s fogyasztással nem járt együtt az apróvad fogyasztás emelkedése. Az összevont évszakos minták alapján az els dlegesen fontos kiseml sök mellett tavasszal jelent s volt a gerinctelenek, a háziállatok és a nyúlalakúak, nyáron és sszel a 21

növények fogyasztása. A mezei nyúl tavasszal (E: 10%), fácán sszel (E: 13%) fordult el gyakrabban táplálékként. 5. ábra: A vörösróka évszakos kiseml s és apróvad fogyasztása Fonyód körzetében 2000 és 2002 között (E%) 0 10 20 30 40 50 00 tavasz+nyár 00 sz 02 tavasz 02 nyár+ sz Kiseml sök Nyúlalakúak Fácá% n

Lajta RT. területe Legfontosabb táplálékot a kiseml sök jelentettek (E: 60%, B: 38). A mezei nyúl mennyiségi aránya jelent s volt (B: 28%), emellett meglep módon a házi macskáé is (29%). Az alacsony mintaszám miatt azonban messzemen következtetés nem vonható le. A kiseml söket els sorban nem apróvad fajok helyettesítették. Az öt éves összevont minták alapján megállapítható, hogy a Lajta Rt területén él rókák táplálékában a kiseml sök szerepe minden évszakban meghatározó volt (62-100%). 6. ábra: A vörösróka évszakos kiseml s és apróvad fogyasztása a Lajta Rt. területén 1999 és 2002 között (E%) 0 20 40 60 80 100 99/00 tél+tavasz 00 nyár+ sz 01 tél+tavasz 01 nyár 01/02tél+tavasz 02 éves

% Kiseml sök Nyúlalakúak Fácán

Területek és évek összehasonlítása

Progress report


Az egyes területeken él rókák táplálékának hasonlóságát, a vizsgált id szak (3-5 év) összevont adatai alapján vizsgáltuk. Alulról felfelé haladva els (és csoportjában egyetlen) Osztopán-Gamás, ahol alacsony mérték a kiseml s és jelent s a növényfogyasztás. Hasonlóképp elkülönül a többi csoporttól a Fert -Hanság NP területe, ahol szintén alacsony arányú a kiseml s és jelent s az egyéb gerincesek (gyíkok) fogyasztási aránya. A harmadik 22

csoportba Fonyód, Rózsaszentmárton és Apaj tartozik. Ezeken a területeken viszonylag jelent s a kiseml s és a növényfogyasztás. A negyedik csoportba sorolható a többi terület. Abádszalók kissé eltér ugyan (közepes kiseml s és jelent s nyúlfogyasztás), de összességében ezekre a területekre jellemz a jelent s kiseml s fogyasztás mellett a viszonylag gyakori nyúl- és/vagy fácánfogyasztás. 13. Táblázat: Különböz területeken él rókák táplálék-összetétele (a vizsgálat teljes id tartamában végzett éves összesítés) Táplálék taxon (teljes, éves összesítés*, E%) Terület Kiseml s Nyúl Csülkös vad Fácán Egyéb madár HKH Háziállat Gerinctelen Növény Abádszalók 43,9 16,2 4,8 9,4 6,6 0,5 8,7 2,3 7,6 Jászárokszállás 65,9 11,6 2,4 2,4 3,6 0,0 6,4 1,2 6,4 Apaj 52,0 6,1 1,0 4,1 3,1 8,2 4,1 7,1 14,3 Dévaványa 65,5 6,4 0,9 5,5 6,4 0,0 4,5 0,9 10,0 Fert -Hanság 35,6 2,2 4,4 1,1 3,3 22,2 15,6 3,3 12,2 Fonyód 40,7 3,3 3,3 5,5 4,4 5,5 9,9 11,0 16,5 Osztopán 28,0 0,0 4,6 6,4 5,0 0,5 12,4 15,1 28,0 Rózsaszentmárton 61,8 2,4 1,8 9,4 1,2 0,0 2,4 2,9 18,2 Lajta 74,4 5,1 6,0 2,6 3,4 0,0 5,1 0,9 2,6 Egyek 78,6 3,2 2,7 1,8 1,4 1,4 5,4 1,4 4,3

* 1998-2003

A borz táplálék-összetétele A borz legjelent sebb táplálékát a növények jelentették (E: 44%, B: 71%), közülük is a búza volt a legfontosabb. A növények mellett a kiseml sök szerepe volt számottev . El fordult mezei nyúl fogyasztás is. A többi táplálék taxon szerepe nem volt kiemelked en fontos. Az évszakos táplálék-összetétel alapján általában a kiseml sök voltak a borz leggyakrabban (E: 50-80%) fogyasztott táplálékai. A kiseml sök között a mezei pocok és az erdei pocok volt a legjelent sebb, de téli-tavaszi id szakban hörcsögfogyasztás is el fordult. Nyáron vált számottev vé a növények fogyasztása, az szi id szakban pedig a növények domináns (E: 50%) táplálékká váltak. A borz táplálékában a 15-50 g-os súlytartományba tartozó préda dominált, az esetek 10%-ában 15 g alatti préda fordult el . A nagyobb súlyú kategóriákba es prédák fogyasztási gyakorisága alacsony volt. A borz alapvet en talajszinten él prédát fogyasztott. 23

7. ábra: A borz táplálékának évszakos alakulása (1999-2003, E%) 0% 20% 40% 60% 80% 100% Tél+Tavasz Nyár sz Növények Gerinctelenek

Progress report


Egyéb gerincesek Csülkös vad Háziállat Egyéb madár Nyúlalakúak Kiseml sök

A közönséges görény táplálék-összetétele A közönséges görény legfontosabb táplálékát kiseml sök alkották (50%). E mellett a madárfogyasztás a táplálék harmadrészét tette ki. Háziállat, hal, bogár lárva és pázsitf fordult el még táplálékként. Az összevont, évszakos táplálék-összetétel alapján a közönséges görény domináns táplálékát minden id szakban kiseml sök alkották (20-60%). A mezei pocok mellet fontos kiseml s táplálékot jelentettek az erdei egerek és a hörcsög. A madarak fogyasztása is jellemz volt, különösen télen bizonyult gyakorinak (35%). Háziállatot és halat télen, bogár lárvát tavasszal-nyáron, növényeket sszel fogyasztott. A közönséges görény az esetek háromnegyedében 15 és 50 g közötti súlytartományba es prédával táplálkozott, de viszonylag gyakran szerepelt étlapján nagyobb súlyú préda is. Az esetek kétharmadában talajszinten és közel egyharmadában fákon, bokrokon él prédával táplálkozott. 8. ábra: A közönséges görény táplálékának évszakos alakulása (1999-2003, E%) 0% 20% 40% 60% 80% 100% Tél Tavasz+nyár sz Növény Gerinctelenek Egyéb gerinces Háziállat Madár Kiseml s 24

A mezei görény táplálék-összetétele A mezei görény táplálékának dönt többségét kiseml sök alkották (E: 69%). A mezei pocok mellett a hörcsög volt a leggyakoribb táplálék. Egy esetben el fordult nyúl, valamint meglehet sen gyakran (21%) madarak, köztük fácán és kistest madarak fogyasztása. Az összevont, évszakos táplálék-összetétel alapján a mezei görény domináns táplálékát minden id szakban kiseml sök alkották (54-93%). A kiseml sök mellett a madarak (f ként kistest énekesmadarak) fogyasztása volt jelent s. A mezei görény az esetek közel kétharmadában 15 és 50 g közötti súlytartományba es prédával táplálkozott, e mellett viszonylag gyakran fogyasztott nagyobb súlyú prédát is. Az esetek négyötöd részében talajszinten és a fennmaradó részben alapvet en fákon és bokrokon él prédával táplálkozott. 9. ábra: A mezei görény táplálékának évszakos alakulása (1999-2003, E%) 0% 20% 40% 60%

Progress report


80% 100% Tél Tavasz Nyár sz Növény Egyéb gerincesek Madár Mezei nyúl Kiseml s

A menyét táplálék-összetétele A menyét domináns táplálékát minden évszakban kiseml sök alkották (52-94%), arányuk télen a legkisebb és nyárig- szig emelkedik. A táplálékban legfontosabbak a pocokfélék. A kiseml sök mellett az énekesmadarak fogyasztása volt számottev . A menyét táplálékában szinte kizárólag 15 és 50 g közötti súlytartományba es préda szerepelt. A préda fajok dönt többsége talajszinten élt.

A nyest táplálék-összetétele A nyest táplálékában a kiseml sök voltak a legfontosabbak (E: 35%, B: 76%). Közülük legfontosabbak az erdeiegerek voltak. A kiseml sök mellett gyakori volt a madár (E: 30%) és a háziállat (E: 20%) fogyasztás. Az összesített, évszakos táplálékban a kiseml s fogyasztás legkevésbé volt gyakori nyáron, majd fokozatosan n tt télig, de aránya egyetlen évszakban sem emelkedett 50% fölé. A kiseml sök helyét a madarak vették át. (A kiseml sök és madarak összesített aránya éves szinten 60% körül mozgott). A növények szerepe télt l (15%) szig (30%) fokozatosan n tt, ezzel együtt a háziállat fogyasztás aránya fokozatosan csökkent. A préda fajok zöme (70%) a 15 és 50 g közötti súlytartományba tartozott, a fennmaradó rész többségét ennél nagyobb súlyú préda alkotta. 25

10. ábra: A nyest táplálékának évszakos alakulása (1999-2003, E%) 0% 20% 40% 60% 80% 100% Tél Tavasz Nyár sz Növény Gerinctelenek Egyéb gerincesek Háziállat Madár Kiseml s

A kóbor házimacska és a vadmacska, valamint hibridjeik táplálék összetétele Az elvadult házimacskák els sorban kiseml söket fogyasztottak (73,4 %), f leg pocok fajokat. Ritkán el fordultak nyúlfélék is a táplálékukban (0,6-1,8 %). A második legfontosabb táplálékalkotók a madarak, ezek közül is leginkább a kistest énekesmadarak (bár a Tiszántúlon a fácán volt a legfontosabb), azonban ett l függetlenül a madárfogyasztás nem volt gyakori (5,9 %). Háziállatokat is fogyasztottak néha, és kis százalékban el fordult a házi

Progress report


koszt is (4,1 % átlagosan, a Tiszántúlon jelent sebb mértékben, mint a másik két régióban). A vadmacskák els dleges tápláléka szintén kiseml sökb l állt (70,2 %), és szintén f leg pockokból. Nyúlféléket legnagyobb arányban a vadmacskák fogyasztottak (5,3 %). Viszont a másodlagosan legfontosabb táplálékalkotók náluk is a madarak voltak, de ez sokkal jelent sebb volt, mint a házimacskák esetében (15,8 %). Legtöbbször ezek a madarak kistest énekesek voltak. Ritkán el fordult a dögfogyasztás ( z 1 eset), viszont háziállat vagy házi koszt egyáltalán nem szerepelt a vadmacskák táplálékában. A hibridek szintén kiseml söket fogyasztottak legnagyobb arányban (59,4 %), els sorban pockokat. Többször ettek nyúlféléket (3,1 %), mint a házimacskák. A madarak (leginkább kistest énekesek és fácán) jelentették náluk is a másodlagos táplálékforrást, azonban ez már igen magas százalékot jelent az esetükben (20,3 %). Háziállatot (baromfi) és dögöt ( z) 1-1 esetben fogyasztottak. Mindegyik csoportnál el fordult növényfogyasztás (els sorban f félék), azonban a házimacskáknál gyümölcsök (körte, sz l ) és zöldségfélék is voltak a táplálékban. A kisebb test házimacskák táplálékában gyakrabban fordultak el kis tömeg (50 g alatti) zsákmányállatok. A nagyobb vadmacskák és hibridek inkább a nagyobb súlyú fajokat (300 g felett) fogyasztották. A házimacskák prédája gyakrabban tartozott a talajszinten él csoportba, míg a hibridek és a vadmacskák gyakrabban fogyasztottak fán és bokron él prédát. A vadmacska tápláléka a jelent s arányú madárfogyasztás miatt eltért a tiszántúli és a duna-tisza-közi régiók házimacska csoportjaiétól, de nem különbözött a kistest madarakat szintén gyakran fogyasztó hibridmacskákétól és a dunántúli házimacskákétól. A hibridmacska tápláléka a fogyasztott zsákmányfajok elhelyezkedése alapján nem tért el szignifikánsan a duna-tisza-közi régió házimacskáiétól sem. Mindegyik macskacsoport alapvet en (70% felett) vadon él prédával táplálkozott. A vadmacska táplálékában nem fordult el emberhez köt d préda, a hibrid macskáéban is ritkán (1 baromfi), ugyanakkor a házimacskák táplálékának kb. ötödrészét emberhez köt d zsákmányfajta alkotta. 26

A táplálkozás vizsgálatok eredményeinek értékelése A táplálkozás vizsgálatok legfontosabb tanulsága, hogy hazánk ragadozóinak els dleges táplálékforrását a kiseml sök adják. Ez egyben azt is jelenti, hogy a b séges kisrágcsáló denzitás komoly elterel hatású lehet, más értékesebb, védett prédafajokról. Azaz a ragadozók elleni védekezésben komoly szerepe lehet az alternatív vagy extenzív mez gazdálkodási technológiáknak, melyek mellett e fajok jelenléte lényegesen gyakoribb. Az eredmények másik érdekessége, hogy még részletes tápláléklisták is csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem tartalmaznak ritka, védett fajokat. Abádszalókon például 2003ban a megvizsgált 52 rókagyomorból egy sem tartalmazott foglyot. Ennek ellenére senki nem mondhatja azt, hogy a túzok, vagy a fogoly állományra a ragadozók nincsenek hatással. A látszólagos ellentmondás oka, hogy a táplálékvizsgálatok a ragadozó oldaláról közelítik meg és adnak választ a kérdésre. A róka számára meg nem fontos a fogoly, mint táplálék. Hiszen, ha nincs fogoly akkor is kiválóan megél a területen. A fogoly szempontjából viszont rendkívül fontos a ragadozók jelenléte, vagy hiánya, hiszen egy kisméret populációban minden egyes egyed elvesztése rendkívüli jelent ség . A másik oka annak, hogy a táplálkozás vizsgálatok nem mutatják ki megfelel en a ragadozók hatását az, hogy a kártétel nagyobb része a fészkelési, fiókanevelési id szakban történik. Az elfogyasztott tojás, vagy kiscsibe rendkívül nehezen vagy egyáltalán nem azonosítható a gyomorból és az ürülékb l sem. A ragadozók valós hatása a kisméret veszélyeztetett populációkra ezért sokkal jobban vizsgálható, ha közvetett módon például m fészkes vizsgálatokkal tesszük meg azt.

Progress report


Végül, de nem utolsósorban a táplálékbázisok áttekintése alapján az is kijelenthet , hogy az országosan elterjedt ragadozó fajok közül a róka és a borz rendelkezik olyan változatos tápláléklistával, amely magában hordozza potenciális veszélyességét a lehetséges prédaállományokra. E két fajon kívül a kóbor állatok a macska és a kutya egyaránt jelent komoly veszélyt. E fajok ellen mindenképpen védekezni, s ennek keretében állományaikkal tudatosan gazdálkodni, míg a kóbor állatok esetében el fordulásukat lehet leg megszüntetni kell. A többi ragadozó faj esetében az adott helyen és az adott id ben egyedi vizsgálatokkal kell eldönteni, hogy szükség van-e beavatkozásokra.

Gyakori, nappali ragadozó madarak állományhelyzete és táplálkozási jellemz i A három leggyakoribb faj barna rétihéja, héja, egerész ölyv állományhelyzetét a publikált adatok, illetve a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéken a vadgazdálkodási egységek körében végzett kérd íves felmérések alapján (Heltai és munkatársai 2005) mutatjuk be.

Barna rétihéja Az 1954. évi törvényi szabályozás (59/1954 (IX. 9.) MT rendelet) még a kártékony fajok között tarja számon, majd a 12/1971 (V. 1.) sz. Kormányrendelet a szárnyasvad- és baromfitenyészt telepek közvetlen közelére korlátozza az elejthet ségét. 1982 óta (1/1982 (III. 15.) OKTH rendelet) korlátozás nélkül védett. Eszmei értéke 50.000 Ft. Vonuló. Sík- és dombvidéki mocsarak, halastavak, nagyobb összefügg nádasok és árterek gyakori fészkel je. Hazai állományát 1000-1500 párra becsülik (Haraszthy 1998 és Magyar et al. 1998), Bagyura (2001) az MMTE friss állományadatainak ismertetésekor 1500-1700 párról számolt be. 27

A vadgazdálkodók megfigyelései szerint a faj folyamatos elterjedéssel van jelen az alföldi, sík területeken. Az ismert fészkek száma 2000 és 2004 között állandó, a megfigyelt egyedek mennyisége viszont folyamatosan növekedett. Állománya a beérkezett adatok szerint országos szinten 15 és 18 ezer példány között lehet, azaz nagyságrenddel több, mint az MMTE becslése szerint. A felmérésekben a közös a növekv állomány megfigyelése.

Héja Az 1954. évi 59. sz. Minisztertanácsi rendelet kártékony fajnak min síti, elejtését, vagy befogását csak a 12/1971 (V. 1.) sz. Kormányrendelet korlátozza szárnyasvad- és baromfitenyészt telepek közvetlen közelére, amit az 1/1982 (III. 15.) sz. OKTH rendelet tovább sz kít a szárnyasvad- és baromfi-törzsállomány elhelyezésére szolgáló telepekre, illetve július 1. és október 31. között a szárnyasvad után nevel k bekerített területére, valamint azok 500 méteres körzetére. Sokat vitatott szerep ragadozó madarunk befogásának lehet ségét aztán a 13/2001 (V. 9.) sz. KöM rendelet 2001. június 1-ét l engedélyhez köti. Eszmei értéke 50.000 Ft. Állandó fajunk. Hegy- és dombvidéki illetve alföldi erdeinkben egyaránt gyakori, elterjedt fészkel , állományát Magyar és munkatársai (1998) 2000-3000 párra becsülik, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület legutóbbi adatai pedig 2000-2500 párról számolnak be (Bagyura 2001). A héját a vadgazdálkodók kétharmada 1988-tól folyamatosan állandó, azaz költ fajnak jelezte. A lakott fészkek átlagos s r sége az 1988 és 2004 közötti id szakban a becslések szerint 0.48 - 0.73 fészek/1000 ha között alakult. A héjára az elmúlt közel másfél évtizedben szerintük mérsékelt állománynövekedés volt jellemz , mely els sorban az alföldi területeken következett be. Ezen adatok alapján átlagosan 1200-1600 hektáronként számolhatunk egy költ párral.

Progress report


Egerészölyv Az 1933. augusztus 1-t l hatályos 38500 sz. FM rendelet egész éves vadászati tilalmat rendel el a fajra, amit a kés bbi szabályozások folyamatosan meger sítenek, mígnem az 59/1954 (IX. 9.) sz. MT. rendelet védetté nyilvánítja. Állandó. A ragadozó madaraink közül a legnagyobb területen el forduló, korábban els sorban hegy- és dombvidéki erd kben költ faj az elmúlt tíz-tizenöt évben fokozatosan hódította meg az alföldi területeket. Ma már nyílt, kitett él helyeken is általános, állománya Bagyura (2001) beszámolója alapján 20.000-21.000 párra tehet . A vadgazdálkodók megfigyelései szerint a lakott fészkek s r sége 1988 óta közel duplájára, 1,01-ról 1,89 fészek/1000 ha-ra növekedett. A faj országos becsült minimális állománynagysága 1999 és 2004 között növekedett, azaz azonos évek fészeks r ség-adatait is figyelembe véve (1,53-1,94) átlagosan 375-515 hektáronként találunk egy költ párt. 28

A ragadozó madarak állományainak felmérésér l Az e csoportba tartozó fajok felmérése általában egyszer bb, mint az eml s fajok esetében. Az MMTE-nek köszönhet en ráadásul ez jól kidolgozott és folyamatosan végzett monitorozó tevékenység, amely a fészkek keresésén és a revír térképezésen alapul. Ennek köszönhet , hogy Heltai és munkatársai (2005) Heves megye területén össze tudták hasonlítani, a vadgazdálkodók és a megyei helyi csoport tagjainak e fajokra vonatkozó becslését. Sokak meglepetésére eredményeik szerint a két különböz forrásból származó adatsor jelent s hasonlóságot mutat, e három gyakori ragadozó madár esetében (táblázat). Ez az összehasonlító munka arra utal, hogy az egyes, jól ismert ragadozó madár fajok esetében az elterjedési terület nagyságának és az állományváltozás irányának becslésére a vadgazdálkodók megfigyelései ugyanúgy alkalmasak, mint az eml s ragadozók esetében. 14. Táblázat: Gyakori ragadozó madarak állománys r sége Heves megyében (db/1000 ha). (Heltai és munkatársai 2005 nyomán, módosítva)

Faj Vadgazdálkodók becslése MMTE becslése Héja 11,14 11,24 Egerészölyv 36,1 34 Barna rétihéja 8,45 7,32

A gyakori nappali ragadozó fajok táplálkozási jellemz i Az egerészölyv táplálék összetétele változatos, az els dleges és másodlagos fontosságú táplálékféleségeket az él hely határozza meg. Jellemz en gerinces fajokkal táplálkoznak, jellegzetes prédája a különböz pocok és egérfajok, de vakondokot is szívesen zsákmányol. Szívesen fogyaszt dögöt is. A héja, kihasználva rendkívüli röpkészségét, ügyesen vadászik és a kistest madárfajoktól, a fácánig, a pocok félékt l a mezei nyúlig mindent sikeresen zsákmányol. Els dleges fontosságú táplálékforrásai a madarak. A barna rétihéja a talaj és vízfelszínen mozgó prédafajokat keresi, els sorban rágcsálókat és kétélt eket, valamint hüll ket zsákmányol. Ezeket az általános megállapításokat támasztottá alá Tóth László, 1999 és 2004 között a Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park területén végzett vizsgálatai is. Az eml sfajok közül legfontosabbnak az Apodemus és Microtus fajok bizonyultak, el fordulási gyakoriságuk a táplálékban, pedig függött populációs r ségükt l. A barna rétihéja esetében például a kiseml sök el fordulása 26 és 79% között változott három év viszonylatában, míg a héja esetében az egyébként els dleges fontosságú madár táplálék relatív gyakorisága változott 33 és 69% között ugyanebben az id szakban. A táplálékban

Progress report


alkalmanként cickányok is el fordultak (Tóth 2001, Palatitz és Tóth 2003). Az eredmények más prédafajok esetében is meger sítették, hogy zsákmányolásuk gyakorisága nagyban függ hozzáférhet ségükt l. A vadgazdálkodás szempontjából hasznos apróvadak fogyasztása els sorban a hozzáférhet kiseml sök mennyiségét l függött, azaz magas pocok gradáció esetén a nyúl és fácán fogyasztás csökkent, míg a gradáció összeomlása esetén n tt. Az eddig publikált eredmények szerint túzok predációra utaló jelet a szerz k nem találtak és a még nem publikált nyers adatokban sem utal semmi túzok fogyasztására (Tóth László szíves szóbeli közlése). 29

Varjúfélék állományhelyzete és táplálkozási szokásai A földön fészkel , viszonylag rosszul védett fészkeket használó préda fajok esetében jelent s lehet a fészekrabló életmódot is folytató varjúfélék hatása, ezért a dolmányos és a vetési varjú állományhelyzetének ismertetése sem kerülhet meg.

Vetési varjú A vad védelmér l, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. Törvény a végrehajtására kiadott 30/1997. sz. FM rendeletben még a vadászható fajok közé sorolja. Az Európai Uniós jogharmonizációnak is köszönhet en elkészült 13/2001 (V. 9.) sz. KöM rendelet védetté nyilvánította. Eszmei értéke 10.000 Ft. A vetési varjú magyarországi állománynagyságának felmérésére el ször 1942-ben került sor (Vertse 1943), Az ország mai területére vetítve összesen 272 fészektelepet regisztráltak, a költ állomány nagysága pedig ugyanezen a területen 186 000 párt tett ki. A következ országos vetési varjú állományfelmérésre1980ban került sor (Kalotás 1984). A felmérés eredménye szerint 1980 tavaszán Magyarországon 713 kolóniában 254 361 pár vetési varjú költött. A felmérés szerint a faj legmagasabb állománys r ségeit Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében érte el (199, 93 illetve 87 példány 1000 ha-onként az összes területre vonatkoztatva), míg a legalacsonyabb állománys r ségeket Somogy, Pest és Bács-Kiskun megyében regisztrálták (7, 16 illetve 22 példány/1000 ha). Az országos átlag 55 példány/1000 ha volt. 1984-ben a felmérést megismételték (Kalotás 1988), ekkor 118 762 pár vetési varjú költött, ami átlagosan 53,3%-os csökkenést jelent az 1980-as állapotokhoz képest országos viszonylatban. A csökkenés azóta is folytatódik, legalábbis erre utalnak Haraszthy (1998), Magyar és munkatársai (1998), valamint Bed és Heltai (2003) adatai is. A kérd íves felmérések eredményei a faj költ területének csökkenését és fragmentálódását mutatja. Állománys r sége költ területén 7-12 költ pár/1000 ha között változott a vizsgált id szakban, a válaszadók teljes területére számolva pedig az eredmény 1,3-3,8 költ pár 1000 hektáronként. A vetési varjú magyarországi költ állománya az ország teljes területére vonatkoztatva ez alapján 12 000-35 000 költ párra becsülhet .

A vetési varjú táplálkozási jellemz i Az els jelent s, a korábbi évtizedek kutatásait is összefoglaló munka ezen a téren Vertse (1943) tanulmánya volt. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a vetési varjú els sorban állati eredet táplálékot fogyaszt, (éves átlagban táplálékának kb. 60%-a ilyen), bár szt l tavaszig táplálékának akár 75%-a növényi eredet lehet. A vetési varjú esetleges fészekrabló, vagy az apróvad-állományt károsító tevékenységére a vizsgálat során nem történik utalás. A következ , átfogó táplálkozásvizsgálatra az 1970-es évek végén került sor (Kalotás 1986). A növényi eredet táplálékok aránya ebben az esetben is télen volt a legmagasabb (kb. 70%). A rovar- és eml stáplálékban viszonylag gazdagabb id szakokban

Progress report


(tavasztól szig) az állati eredet táplálékok aránya 50% körül volt, egy júniusi, 61,6%-os csúcsponttal. A vizsgálat során nem igazolódott az a feltevés, hogy a vetési varjak a vadon él fácánok fészekaljainak kifosztására specializálódtak volna. Nagyszámú vetési varjú jelenléte ugyanakkor komoly veszélyt jelent a talajon fészkel , ritka, védet madarak fészekaljaira, különös tekintettel a szikes területeken honos fajokra, mert ezeken a területeken az alacsony 30

sziki növényzet nem nyújt megfelel védelmet a fészekaljaknak, és a csoportosan táplálkozó varjak ellen e fajok territórium rz tevékenysége általában nem nyújt megfelel védelmet.

Dolmányos varjú Az els és mindezidáig egyetlen országos dolmányos varjú állományfelmérésére 1984-ben, az országos vetésivarjú-felmérés keretén belül került sor (Kalotás 1988). A felmérés eredményei szerint az 1984-es költési idényben Heves valamint Szolnok megyében volt a legalacsonyabb a dolmányos varjú állománys r sége (2,3 illetve 2,8 fészkel pár/1000 ha), míg a legnagyobb állománys r séget Baranya illetve Szabolcs-Szatmár megyében regisztrálták (7,7 illetve 13,6 fészkel pár/1000 ha). Az országos átlag 5,2 fészkel pár volt 1000 hektáronként, ez alapján az országos költ állományt 50 000 fészkel pár körülire, a nem költ állománnyal együtt pedig mintegy 120 000 párra becsülték. Hasonló mélység állományfelmérés a dolmányos varjúról azóta nem készült, bár az általános de adatokkal alá nem támasztott vélekedés szerint állománya növekedett, és az 1990-es évek közepén költ állományát már 60-70 000 párra (Haraszthy 1998), az évtized végére pedig már 70-80 000-es állománynagyságot becsülnek (Magyar és munkatársai 1998). A kérd íves felmérésekre válaszoló vadgazdálkodók ennél harmadával kisebb állományt becsülnek és elterjedési területének állandósága mellett, kismérték állománycsökkenést is tapasztalnak (Bed és Heltai 2003).

A dolmányos varjú táplálkozási jellemz i Sterbetz (1968) vizsgálata kimutatta, hogy éves viszonylatban a dolmányos varjú táplálékának 80%-a állati eredet , de az szi-téli, rovarban, kiseml sökben szegényebb id szakokban táplálékának mintegy 1/3-át a magfogyasztás adja. A téli id szak kivételével mindig a rovarok, kiseml sök valamint magvak képzik táplálékának alapját, a nyári id szakban 60% fölött volt a rovartáplálék aránya, a kiseml sök pedig egész évben 7-18% közötti arányban voltak kimutathatóak. Mivel a gyorsan megsemmisül tojásmaradványok nem minden esetben mutathatóak ki a feltárt gyomrokból, a szerz valószín nek tartja, hogy a költési szezonban okozott kártételélér l valósabb képet festenek a terepi megfigyelések, mint a laboratóriumi vizsgálat, ami szerint a tavaszi id szakban a tojás a dolmányos varjú táplálékának csak kb. 5%-át tette ki. A dolmányos varjú tojásfogyasztási szokásainak valamint a tojásfogyasztás kimutathatóságának értékeléséhez nyújt támpontot egy sz kebb területen, kisebb mintaszámmal végzett gyomortartalom-vizsgálat (Rékási-Somfalvi 1980), amit 1974 tavaszán a Gemenci Állami Erd - és Vadgazdaság karapancsai állami vadászterületén végeztek. Ennek során többek között 30 mérgezett tyúktojástól elhullott és 11 l tt dolmányos varjú gyomortartalmát határozták meg. A mérgezett tojástól elpusztult dolmányos varjak gyomortartalmából az eseteknek csak 73%-ban kerültek el tojáshéjmaradványok, és a szerz k megjegyzik, hogy a felt n helyekre kihelyezett mérgezett tyúktojásokat a varjak mohón fogyasztották. A gyomortartalmakban magas volt a kiseml sök, puhatest ek és a vetésb l kiszedett kukorica aránya, a rovarfogyasztásra viszont inkább a fajgazdagság volt jellemz , mint a nagy egyedszám. 31

a

Progress report


A ragadozó madarak szerepének értékelése el fordulásuk és táplálkozási szokásaik alapján A vizsgált madár fajok jelent sége el fordulási gyakoriságuk és táplálkozási jellemz ik alapján a ragadozó gazdálkodásban általában és a túzok központú védelmi stratégia keretében értékelve az alábbi táblázatban foglalható össze. 15. Táblázat: Az egyes madár fajok jelent sége a ragadozógazdálkodás és a túzok védelem szempontjából (+: nem jelent s; ++: jelent s; +++: kiemelked en fontos)

Ragadozógazdálkodás Faj Túzok védelem Létszám Táplálkozás Létszám Táplálkozás Barna réti héja +++ +++ +++ ++ Héja +++ +++ +++ + Egerészölyv +++ ++ +++ + Vetési varjú + + ++ ++ Dolmányos varjú ++ ++ +++ +++

A ragadozó gazdálkodás lehet ségei A tanulmány rövid felvezet jében Aldo Leopoldra (1933) utaltunk. Az általa javasolt öt pont közül nem vizsgáltuk a védend -értékes prédafaj állománys r ségét, illetve állományának kondícióját és él helyeik min ségét, hiszen ezt az egyes préda fajok esetében külön-külön kell megtenni. Bemutattuk viszont a hazánkban el forduló ragadozó fajok általános helyzetét és állományalakulását, táplálkozási szokásaikat és a lehetséges alternatív táplálékforrásokat is. Mindezek alapján els dlegesen fontos eml s ragadozónak, minden hazai él helyen a rókát, a borzot és a kóbor állatokat határoztuk meg, melyek ellen mindenképpen védekezni, állományaikkal gazdálkodni kell. A többi faj másodlagos fontosságúnak tekinthet , de lokálisan komoly jelent ség ek lehetnek, ennek eldöntésére viszont célzott vizsgálatok kellenek. A vizsgált madárfajok közül az apróvadgazdálkodás szempontjából a barna rétihéja és héja tekinthet els dleges fontosságúnak, míg a túzok védelem szempontjából kiemelked jelent sége lehet a dolmányos varjúnak. A továbbiakban ezek alapján tekintjük át a jelenlegi helyzetet és adunk javaslatokat, megoldási lehet ségeket.

Mi a ragadozó gazdálkodás? A fentebb leírtak alapján napjainkban senki sem gondolhatja komolyan, hogy egyes fajokat kiirtsunk környezetünkb l. Másrészt be kell látni azt is, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló és a vadászható fajok kezelési lehet sége között éles határvonal húzódik. A védett fajok esetében fajvédelmi tervekkel megalapozott, tudatos, általában él helyének min ségére ható kezelésekr l lehet szó, amely csak id nként és helyenként párosulhat az esetleges károkozás kompenzálásával vagy közvetlen s r ségcsökkentéssel. Ebben az esetben a gazdálkodás az eddiginél lényegesen tudatosabb, aktív védelmi és kezelési intézkedésekkel járó tevékenységet jelent, melynek alapvet célja e fajok állományainak növelése vagy stabilizálása. 32

Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a védett fajok kezelésénél is lehet ség lenne a regionalitásra, vagy esetleg átmeneti intézkedésekre. Az Európai Unió szabályozásai mindkett re lehet séget adnak. Ebben az esetben is els sorban az angolszász országokra jellemz bb - pragmatikusabb, az aktuális hazai helyzethez jobban igazodó gazdálkodás vagy kezelés lenne célszer bb. A vadászható fajok esetében már egészen másról van szó. Ekkor ugyanis már

Progress report


egyértelm en és minden szemszögb l gazdálkodásról van szó. Ebben a rendszerben a ragadozó jelenlétével, táplálkozásával gazdasági kárt okoz a vadgazdálkodónak, állattenyészt nek és eszmei kárt a természetvédelemnek. Ezért egy jól meghatározott cél érdekében, lehet leg minél nagyobb területen, tudatosan, el re tervezetten kell beavatkozni, majd a beavatkozás sikerességét ellen rizni és e visszacsatolás eredményeképpen beavatkozásainkat megváltoztatni vagy meger síteni. Gazdálkodási tevékenységr l lévén szó a beavatkozás költségei nem haladhatják meg az annak eredményeképpen megjelen plusz bevétel összegét, hiszen már senki nem tud, és nem is akar veszteséges tevékenységet finanszírozni. Végeredményben tehát ebben az esetben is a természetvédelmi kezeléshez hasonlóan - egy hosszútávú gazdálkodási tervet kellene készíteni! E fenti okfejtés azt is jelenti, hogy egy országos ragadozógazdálkodási program finanszírozása rézben közösség feladat. A természetvédelmi értékek védelme, ugyanis az egész társadalom érdeke, azaz ennek finanszírozási hátterét is a teljes társadalomnak kell megteremteni, ugyanúgy, mint minden természetvédelmi feladat esetében. A gazdálkodási tevékenység támogatása, vagy nem támogatása már csak szakmapolitikai kérdés. Azaz, ha a vadgazdálkodás, mint ágazat saját er forrásaiból képes támogatást nyújtani, tagjainak egy egységes cselekvési terv végig viteléhez, akkor ezt meg tudja oldani. Javaslatunk az, hogy egy ilyen esetleges országos, horizontális programot az els dleges fontos, vadászható eml s ragadozókra, azaz a rókára és esetleg a borzra érdemes kidolgozni. Természetesen más a helyzet, ha a ragadozó fajok legyenek azok védettek vagy vadászhatóak egy-egy ritka faj életfeltételeit, fennmaradását veszélyeztetik. Ez els sorban a kritikusan alacsony egyeds r ség fajok esetében következhet be, ahol minden egyed elvesztése komoly hatással lehet a populáció hosszú távú megmaradására (pl. túzok). Ebben az esetben minden lehetséges eszközzel, költséget nem kímélve kell fellépni a ragadozók ellen. Vannak azonban a ragadozók elleni fellépésnek korlátai is. Ha a csökkentend ragadozó faj vadászható akkor természetesen, csak a hazai és nemzetközi el írásokat kell betartani a gyérítés, állomány apasztás végzése közben. Kérdés azonban, hogy mi a helyzet akkor, amikor a problémákat védett ragadozó fajok okozzák. Ez esetben egyedi elbírálás szükséges. A legtöbb faj esetében ez az egyedi bírálat valószín leg probléma nélkül engedélyezheti a védett ragadozó gyérítését, a védett prédafaj védelme érdekében. Ez azon esetekben képzelhet el, mikor az adott védett ragadozó országos állománya szempontjából a lokális gyérítés semmilyen kockázatot jelent. Ez lehetséges a nyuszt, a vidra, a héja, vagy a barna rétihéja esetében is. Problémát az olyan ritka, fokozottan veszélyeztetett fajok megítélése jelenti, mint a vadmacska, vagy a parlagi sas. Ezekben az esetekben nem lehet el re, általános érvény szabályokat kitalálni, a döntés minden alkalommal egyedi mérlegelésen és adatgy jtésen kell, hogy nyugodjon, melyben csak az a fontos, hogy letális megoldásokat nem választhatunk. 33

A ragadozó gazdálkodást els sorban tudatossága, ellen rizhet sége, a pénzügyileg is rentabilitásra való törekvése különbözteti meg az irtástól vagy a gyérítést l. Azaz: C jól meghatározott cél érdekében történik, C megbízható ismereteken nyugszik, C idejében, módszereiben megtervezett, összehangolt, C eredményessége ellen rzött, C ökonómiailag értékelhet .

Progress report


Miért van szükség ragadozógazdálkodásra? Az eddigi gyakorlat értékelése A ragadozógazdálkodás a hagyományos felfogás szerint nem jelent mást, mint a ragadozó fajok t zzel-vassal való irtását. Szinte minden, az apróvad-gazdálkodás témakörében megjelent hazai irodalom hangsúlyozta a ragadózó-létszám csökkentésének fontosságát, ám kétséges, hogy valójában mi valósult meg mindebb l a gyakorlatban. Az elmélet és a gyakorlat közötti különbség okait viszonylag könny megtalálni. A vadgazdálkodásban a sikeresség elérésének egyre gyakoribb módja lett az állattenyésztési módszerek alkalmazása. Néhány százzal több fácán kibocsátásával, a fáradságos ragadozógyérítés mell zésével is nagy terítékeket lehetett elérni. Az intenzív tartástechnológiák nemcsak más irányú képzettséget és hozzáállást követeltek meg a vadgazdálkodás gerincét jelent hivatásos vadászoktól, vad rökt l, hanem leterheltségüket is jelent sen növelte, így kevesebb id maradt a ragadozók gyérítésére. Mára az a furcsa helyzet alakult, hogy a ragadozók intenzív gyérítését már részben elfelejtettük, miközben az intenzív tenyésztési technológiák részben anyagi, részben természetvédelmi okok miatt visszaszorul. A ragadozók gyérítése amúgy is körülményesebbé vált a mérgezések majd az öl csapdák betiltásával (Heltai és Szemethy 2000). Ráadásul egyre több fajt nyilvánítottak védetté, ami további körültekintést kívánt meg a vadgazdálkodótól. A ragadozók gyérítésére való ösztönzés megmaradt a frázisok szintjén. A rosszul fizetet hivatásos vadászok inkább csak a prémvadászatban érdekeltek. Ebben csak az utóbbi id ben a 11/2000 FVM rendelet hozott változást a l díjak emelésével és szezonális differenciálásával, de mivel a rendelet nem tette egyértelm en kötelez vé a l díjak kifizetését és/vagy adott számú ragadozó terítékre hozását, ezért a l díj sok esetben csak lehet ség maradt és nem gyérítésre ösztönz el írás. Sokak számára ismer s az, hogy a vadásztársaság vezet sége gyakorlatilag megtiltja a hivatásos vadásznak a rókák gyérítését így akadályozva meg a további kifizetéseket. Hamis képet alakított ki az is, hogy a vadgazdálkodók valós eredményességét, ragadozógyérítésük hatékonyságát nem lehetett lemérni. A ragadozógyérítés valós hatékonyságát legjobban egy viszonyszámmal (gyérítési ráta) lehetne jellemezni, ami nem más, mint a teríték és az aktuális törzsállomány nagyságának hányadosa. Könnyen belátható, hogy egy 100 db-os éves teríték jelenthet nagyon jó, hatékony gyérítést, ha a koslatáskori törzsállomány 30 egyed, de jelenthet nagyon gyengét is 200-as törzsállomány esetén. Az éves vadgazdálkodási jelentésekben 2005-ig csak a terítékadatok álltak rendelkezésre. Nyilvánvaló, hogy a terítéket az állománynagyságon kívül más tényez k is, mint pl. az engedélyezett gyérítési módszerek, a gazdálkodó érdekeltsége, a hivatásos 34

vadászok leterheltsége stb., er sen befolyásolják, ezért a teríték nem követi szükségszer en a ragadozóállomány változásait. Az állomány nagyságokat viszont nem kellett becsülni és jelenteni. Ezért volt szükség egy kiegészít adatgy jtésre, amit a Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének munkatársai 1988 óta végeznek országos kérd íves felmérések segítségével, 1994-óta a FVM Vadgazdálkodási és Halászati F osztályának Támogatásával. E felmérések alapján a koslatáskori rókaállomány nagysága az elmúlt évtizedben országos szinten megduplázódott. Az eddigi tet pontot 2002-ben érte el 9,47 db/1000 ha-os országos, átlagos s r séggel, ami az 1988-as állomány 215%-a. A teríték s r sége ugyanebben az id szakban 260%-os és 2002-ben 8,2 db/1000 ha-os értéken érte el eddigi

Progress report


maximumát, majd ezután, mind az állománys r ség, mind a terítéks r ség csökkeni kezdett. A kérd íves felmérés és az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatait együttesen feldolgozva már számítható a gyérítés hatékonyságát jelz gyérítési ráta. A következ táblázatban jól látható, hogy a gyérítési ráta 1998-ig az állomány s r ségével párhuzamosan enyhén csökken, majd 2000-t l kissé emelkedik, de még az egyes értéket sem éri el, azaz a gyérítés s r sége sohasem éri el a törzsállomány s r ségét. Tehát a növekv hatékonyságú gyérítés már örvendetes, de e növekvés még korántsem tekinthet elegend nek. Hasonló összefüggést kapunk, ha az egyes megyékben elért gyérítési rátát vizsgáljuk az állomány s r ségének függvényében (Szemethy és Heltai 2000, Szemethy és munkatársai 2000). Az állomány s r ségével fordítottan arányos, inverz függvény szerint csökken gyérítési ráta azt jelenti, hogy a növekv rókaállomány mellett a vadászok arányaiban egyre kevesebb rókát ejtenek el. Ez a jöv re kivetítve azt eredményezi, hogy a rókaállomány egyre jobban kiszabadul a vadászok ellen rzése alól, a még oly látványosan növekv terítékek sem tudják a növekedését korlátozni. A rókaállomány 2002-ig tartó, jelent s növekedése azt jelzi, hogy a gyérítési ráta nem elégséges. (Ráadásul az állománycsökkenésével együtt, a terítéknagyság is csökkent.) Kérdés, hogy mekkora gyérítési rátát kellene elérni? Ennek eldöntésére végezzünk egy egyszer számítást. Az országos átlagnak tekinthet öt kölyök/szuka szaporulattal és 1 : 1 -es ivararánnyal számolva és feltételezve, hogy minden szuka szaporít, kés tavaszra a rókaállomány 3.5-szeresére n . A róka létszám szinten tartásához a növekményt kellene eltávolítani (csökkentés esetén nyilván ennél többet). Ez a jelen esetben a kés tavaszi állomány mintegy 70 %-a, ami 2,5-ös gyérítési rátát jelent. Ezek szerint a rókagyérítés hatékonysága rossz, az állomány szabályozásához elégtelen! A minimálisan kívánatos teríték a jelenlegi mintegy három-négyszerese lenne. A természetes elhullásokkal itt nem számoltunk, mert ennek mértéke ismeretlen és az elhullás csak segít az állománycsökkentésében. 35

16. Táblázat: Az országos rókas r ség, terítéks r ség és a gyérítési ráta alakulása 1988 2003 között Év állománys r ség (db/1000 ha) terítéks r ség (db/1000 ha) gyérítési ráta 1988 4.39 3,15 0.72 1990 5.09 3.48 0.68 1994 5.87 3.52 0.6 1995 6.30 3.88 0.62 1997 7.52 4.48 0.6 1998 8.20 4.8 0.59 2000 8.40 6.5 0.77 2001 9.2 6.9 0.75 2002 9.47 8.2 0,86 2003 7.95 6.9 0,86 Problémás a rókagyérítés id zítése is, mivel a vadászat célja még mindig a prém megszerzése és nem az apróvad védelme. Ezt bizonyítja, hogy a prémszezonnak tekintett

Progress report


négy téli hónap alatt esik a teríték kétharmada. Az apróvad-gazdálkodás érdekei szerint ennek az aránynak legalább fordítottnak kellene lennie (Szemethy és Heltai 2001, Szemethy és munkatársai 1994 és 2001). A téli létszámapasztást, a rókaállomány könnyen kompenzálja, mivel a szaporulata magas és a gyérítés miatt megüresed él helyek kedvez lehet séget biztosítanak a kis rókáknak. Ezen kívül a feln tt szukák egy része nem szaporít, mintegy tartalékot képez. Egy er teljes téli gyérítésre a felnevelt kölyökszám növelésével ill. a nem szaporító szukák szaporodásba való bekapcsolódásával válaszol a róka állomány. Az apróvad védelme szempontjából fontos tavaszi-nyári id szakra ennek következtében ismét magas s r séget ér el. Hasonló okokra vezethet vissza az a jelenség, amikor a több éven keresztül tartó intenzív létszámapasztás lanyhulása esetén a rókapopuláció létszáma szinte egyik évr l a másikra ugrásszer en megnövekszik. Az alacsony gyérítési ráta egyik oka a gyérítési módszerek egyoldalúsága, a l fegyverre alapozott módszerek túlsúlya a hatékonyabb és/vagy az állomány s r ségét jobban követ kotorékozással és csapdázással szemben. Mindezek mellett figyelembe kell venni azt is, hogy eredményes ragadozó gazdálkodást csak nagy területen, összehangolt és folyamatos munkával lehet elérni. Az egyedi kisterületet érint , vagy az alkalmanként fellángoló gyérítési kampányoknak általában nem sok eredménye van. . Az elmúlt években több megyei vadászati felügyel ség kezdte meg a róka gyérítés kötelez el írását és ellen rzését. Eredményességüknek is köszönhet a gyérítési ráta 2000 után elkezd d lassú növekedése. Munkájuk egyik tanulsága az eredményesség mellett az, hogy egy megyényi terület már elegend nagyságú az eredményes védekezés megtervezéséhez. Mindent összevetve a ragadozógyérítés hatékonysága rossz, mind a használt módszerekben, mind a gyérítés id szakában mind a gazdálkodók képzésében, érdekeltségében változtatások szükségesek. Ezért van szükség új szemléleten alapuló, részben új eszközöket és törvényi lehet ségeket felhasználó gazdálkodásra. 36

A ragadozó gazdálkodás elemei A gazdálkodás céljának meghatározása A cél kit zésének problémái Vadgazdálkodási szempontból els dleges feladat, hogy tisztázni kell mi a ragadozó vadászat célja: a prém megszerzése vagy apróvad védelme. E két cél egymás alternatívája, köztes megoldás nincs. A pontosabban meghatározott cél lehet kárelhárítás ill. megel zés, pl. egy fácántelep környékén vagy akár a teljes vadászterületen a természetes állományok védelmében. Gazdasági szempontból a helyes cél a ragadozók károkozásának elviselhet en alacsony szinten való tartásával a maximális nyereség elérése. Speciális cél valamilyen sérülékeny vadfaj védelme (gondoljunk itt, pl. a fogolyra). Egy ilyen szándék esetén valószín leg lényegesen nagyobb er feszítésekre, költségekre és nagyobb eszköztárra lesz szükségünk és a gazdaságosság értelmezése is más lesz. Probléma az ilyen célkit zéseknél, hogy sok esetben nem megfogható, nem számszer síthet és ezért végrehajtása sem ellen rizhet . Csak az utolsó egyébként nagyon sokszor hallott, ismételt mondatra gondolva vajon miben mérjük az elviselhet séget? Hasonlóan problémás olyan varázsszámok célként kit zése, mint például az, hogy csökkentsük a felére a rókaállományt. Miért pont a felére? Ez sok vagy kevés? Mekkora lesz a hatása, például az apróvad fajokon? Példa a helyesen kit zött célra

Progress report


A helyes cél lehet azonban például mezei nyúl állomány illetve teríték 30%-kal való növelése a ragadozás csökkentésével, vagy védett fajok esetében szaporodásifelnevelési siker növelése hasonló módon. Ez mérhet és ellen rizhet , ráadásul a plusz bevétel könnyen számolható és siker esetén a vonakodók is meggy zhet k. Az eredmény gyorsan visszacsatolódik, tehát a kezel , gazdálkodó érzékeli a beavatkozás hasznát. Ehhez kell az eltávolítandó ragadozó mennyiséget maghatározni. Tudomásul kell azonban venni, hogy nem tudjuk a pontos összefüggéseket, ezért nem lehet elméleti alapon kiszámítani az eltávolítandó mennyiséget. Azaz kísérletez vadgazdálkodás kell folytatni. Az eltávolított ragadozó mennyiség és a nyúlállomány, vagy felnevelt fészekalj változás pontos nyilvántartásával néhány év alatt minden területen kiszámolhatóvá válik a beavatkozás szükséges nagyságrendje és eredményessége is.

Az alapállapot felmérés és a biológiai, ökológiai alapismeretek fontossága A gazdálkodás csak akkor lehet sikeres, ha megbízható, objektív módszerekkel gy jtött alapadatokon nyugszik. A ragadozók esetében, pl. fontos ismernünk táplálékválasztásukat és ennek változásait az év folyamán. Nyilvánvaló, hogy akkor kell, pl. a róka létszámát a minimumra csökkenteni, amikor valóban az apróvad képezi a táplálékának jelent s részét. Ez a tavaszi-nyár eleji id szak, amikor például. az utódgondozó szuka jelent s mennyiség apróvadat zsákmányol. sszel-télen az apróvad aránya lényegesen kisebb, például a róka táplálékában. 37

Természetesen, ahogy azt korábban írtuk, más a helyzet a ritka, veszélyeztetett fajok esetében. Ekkor ugyanis minden egyed elvesztése rendkívül káros, ezért ebben az esetben folyamatosan minimális szinten kell tartani minden veszélyeztet tényez t, így a ragadozók létszámát is. Fontos ismernünk a faj populációdinamikájában azt a pontot, ahol leghatékonyabban, vagyis a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt elérve tudunk beavatkozni. A legérzékenyebb veszteséget a fialás és az utódgondozás idején a kotorékok, vagy a kölykök, elpusztításával lehet a rókapopulációra mérni. Erre a megüresed helyekre történ bevándorlással válaszol a rókaállomány. Ez a folyamat viszonylag lassú, tehát egy alacsonyabb intenzitású, de folyamatos gyérítéssel kivédhet . Fontos megjegyezni, hogy bevándorlás csak akkor történhet, ha van honnan, tehát a környéken az elhanyagolt létszámapasztás miatt magasabb s r ség állományok vannak. Eredményes gyérítést csak nagy, lehet leg természetes akadályokkal határolt területen, összehangoltan lehet végezni. Erre szükség esetén a többi vadász védelme érdekében a ragadozó gyérítést elhanyagoló vadgazdálkodókat megfelel eszközökkel (pl. a minimális tavaszi rókateríték el írása, ennek elmaradása esetén a terítékre hozható apróvad mennyiségének csökkentése) rá kell kényszeríteni. Talán a legfontosabb annak ismerete, hogy mennyi ragadozó van a területen, mekkora a törzsállomány és mekkora a szaporulat. Ezeket az adatokat a róka esetében viszonylag egyszer en meg lehet becsülni. A szaporodó törzsállomány nagyságát legkönnyebben a fialási id szak elején a lakott kotorékszám becslésével lehet meghatározni. Itt is, mint minden becslésnél fontos, a megbízhatóság, az ellen rizhet ség. Nem szívesen mondunk ilyet, de az ország számos helyér l származó terepi tapasztalataink szerint a legtöbb vad r nem ismeri a területén található összes kotorékot, sok rejtett, nehezen megközelíthet vagy szokatlan helyen lév kotorékról nincs tudomása. Ezért a kotorékbecslést vagy a teljes

a

Progress report


terület szisztematikus bejárásával vagy a sávos becslés módszerével kell elvégezni. Ez utóbbival egy nyolcezer hektáros vadászterület bejárása egy ember négy-öt napos munkája. Az így kapott kotorékszámot kett vel szorozva kapjuk a törzsállomány nagyságát (Heltai és munkatársai 1992, Heltai és Pusztai 1992, Szemethy és Heltai 2001). Fontos: ez valószín leg a nem szaporító feln tt egyedek miatt alulbecslés, tehát ennél csak több róka lehet a területen! A szaporulat adja a rókaállomány növekedését, tehát a szinten tartáshoz a szaporulatnak megfelel mennyiséget kell eltávolítani. A szaporulat nagyságának becslése a kotorékban talált kölyökszám, vagy a szukák boncolásával a méhben az ellés után hosszú ideig (kb. másfél év) látható placentahegek számlálásával megbízhatóan elvégezhet . A gyérítés gazdaságosságának megítéléséhez ismernünk kell, hogy a ragadozók ténykedésének következtében mekkora a ténylegesen elmaradt haszon, vagyis a terítékcsökkenés. Fontos, hogy ezt sem spekulációk, hanem a zsákmánymaradványok, vagy a táplálékelemzések, vagy leginkább a különböz ragadozós r ség évek/területek apróvadterítékének összehasonlításával kapjuk.

A ragadozó gyérítés megtervezése és végrehajtása A tudatos alapadatgy jtés, és a terület ismeretében meghatározhatók az ott el forduló ragadozó fajok, az általuk veszélyeztetett fajok és id szakok. Ezen ismeretek birtokában a beavatkozás, gyérítés tervezhet vé válik. Védett fajok jelent sebb kártétele esetén a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság engedélyének birtokában élvefogó csapdázás és a befogott egyedek áttelepítése oldható meg. A csapdázást a veszélyeztetett területen már a téli id szakban meg kell kezdeni és folyamatosan végezni kell. A befogott és áttelepített egyedeket érdemes 38

megjelölni, hogy ellen rizhet vé váljon az áttelepítés sikeressége. Engedély hiányában a védett fajok kártétele ellen nem lehet fellépni. Az szi, téli szezonban vadászható menyétféle ragadozókkal szemben a fegyveres gyérítés csaknem teljesen hatástalan. A védend területek folyamatos csapdázásával viszont sikeresen felléphetünk ellenük. A vadászati szezonon kívül a befogott egyedeket, a védett fajokhoz hasonlóan áttelepíthetjük. Mivel e fajoknak általában mozgáskörzetük és napi mozgásuk és kicsi, ezért általában 2-3 kilométeres távolságban történ áttelepítésük is hatásos lehet. A leggyakoribb s nyilvánvalóan a legtöbb kárt okozó ragadozónk a róka esetében már nemcsak a védekezés módját, hanem mennyiségét, id zítését és eszközparkját is megtervezhetjük. A gyérítend mennyiség a terület róka törzsállományának nagyságától (a kotorékbecslés/számlálás eredményéb l) és a szaporulat nagyságától és a kit zött céltól függ. A törzsállomány szinten tartásához a szaporulatnak megfelel mennyiséget, csökkentés esetén ennél többet kell kivenni a területr l. A korábbiaknak megfelel en a gyérítés súlypontja az év els felében kell, hogy legyen. A beavatkozást megkezdhetjük már a koslatáskor, az utolsó id szak, pedig az önállóan vadászó fiatalok gyérítés kell, hogy legyen, de a legintenzívebben a kotorékok intenzív használatakor kell végezni munkánkat, hiszen ekkor lehetünk a legeredményesebbek is. Az id szakon és a mennyiségen túl el re meg kell tervezni, hogy a rendelkezésre álló lehet ségek közül melyeket és hogyan használunk az eredményesség elérése érdekében. Ehhez érdemes tudni, hogy a csapdázást a koslatás és a fiatalok önállóvá válásának id szakában, míg a kotorékebeket a kölyöknevelés idején tudjuk a leghatékonyabban

Progress report


használni. A fegyveres gyérítésnek folyamatosnak és intenzívnek kell lennie, a reflektor használatához az engedélyt meg kell kérni. Az alkalmankénti fellángolásoknak több a haszna, mint a kára. Ezért, ha egyszer elkezdtük az átgondolt és intenzív ragadozó gyérítést, akkor azt hosszú id szakon keresztül, folyamatosan végezni kell. Nem szabad alkalmazni illegális eszközöket, megoldásokat sem. Hiszen a vadászat-vadgazdálkodás további presztízsvesztesége is komolyabb károkat okoz, mint bármennyi ragadozó együttes kártétele vadászható vadfajaink állományaiban.

Ellen rzés Az ellen rzésnek két szintje van. Egyrészt a teljes munkát elvégz vadászterületek az apróvad teríték és törzsállomány valamint a rókas r ség változásán keresztül folyamatos és gyors visszacsatolást kapnak munkájuk sikerességér l. Másrészt meg kell oldani, hogy a vadászati felügyelet ellen rizzen minden vadgazdálkodási egységet. Az ellen rzésnek ki kell térnie a gyérítés id szakára és mennyiségére is. Kevésbé kedvez a helyzet, ha alacsony állománys r ség fajok pl. túzok, fogoly védelmében avatkozunk be. Ezekben az esetekben, pont a kezdeti alacsony el fordulási gyakoriság miatt, a javulás, növekedés csak igen kisarányú, ezért nehezen mérhet és észlelhet lesz. Ez azonban nem jelenti a ragadozógazdálkodás eredménytelenségét, s nem bátoríthat a munka feladására sem, hiszen a kis létszámú, veszélyeztetett állományok védelme esetében minden pozitív hatás számít. A jelenlegi helyzet értékelésekor már indokoltuk, hogy miért fontos a gyérítés id zítése. Ezért nem csak a kilövend létszámot, hanem a teljesítés id szakát is el kell írni. A kötelez éves teríték legalább 80%-át az emelt l díjjal jutalmazott tavaszi id szakban 39

kell terítékre hozni. Az alkalmazandó módszereket a gazdálkodókra kell bízni, de támogatni kell a kotorékozás minél intenzívebbé tételét. Ennek egyik lehetséges módja, hogy nem csak a feln tt egyedek, hanem a bemutatott vagy még a szuka róka méhében lév kölykök is beszámítsanak a terítékbe. Jogszabályi változtatásokkal a rendelkez eszközök tára b vülhet illetve hatékonyságuk növelhet . Ennek részletezésére kés bb térünk ki. A végrehajtást szigorúan ellen rizni kell. Ennek érdekében országosan egységessé kell tenni, hogy a l díjért mit kell bemutatni. Lehet leg farkat, amit rendszeresen be kell mutatni a felügyeletnek és ez után meg is semmisíteni azokat, hogy a visszaéléseknek ne adjunk lehet séget. Ezzel a megoldással mind az el írt mennyiséget, mind a gyérítés megfelel id szakát ellen rizni tudjuk. Ezután a kit zött célnak megfelel en, pl. az apróvad létszámának ellen rzésével illetve annak változásának nyomon követésével tudhatjuk meg, hogy ténylegesen milyen sikerrel járt munkánk.

A gyérítés gazdaságosságának értékelése Talán a jelen gazdasági körülmények között az egyik legfontosabb, ennek ellenére az egyik legelhanyagoltabb feladat a gazdálkodás, beavatkozás nyereségességének meghatározása. Fel kell tennünk a kérdéseket: megérte, er teljesebb gyérítés kell, arányban áll-e a ráfordítás az eredménnyel, kevesebb ráfordítás sem rontja a nyereségességet? Ezek megválaszolására, pedig a ragadozógyérítés költségeit, és az annak hatására megnövekedett bevételt ismernünk kell. Fontos szempont, hogy sok esetben a nyereség nem vagy nemcsak pénzben mérhet . Egy veszélyeztetett vadfaj túlélésének biztosítása, állománynövelésének költségei csak a jöv ben térülnek meg. Hasonlóképpen pénzben nem kifejezhet eredmény, hogy a ragadozók elviselhet

Progress report


szinten tartásával csökkenek azok a ragadozó-ember konfliktusok, amelyek valahol a vadászat, vadgazdálkodás megítélését rontják. Ugyanakkor egy eredményes, hatékony ragadozógazdálkodás alapot teremthet arra, hogy bemutassuk a ragadozók kordában tarása a vadgazdálkodás érdekein túl szélesebb társadalmi - természetvédelmi, humán- és állategészségügyi stb. - érdekeket is szolgálhat, így ehhez a vadgazdálkodóknak nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást kell kapniuk.

A hosszú távú tervezés alapjai Lényegesen megkönnyítené a gyakorló vadgazdálkodók és a megyei felügyeleti szervek ragadozógazdálkodással kapcsolatos feladatait, ha az egyes fajokra külön-külön elkészülnének kezelési és akciótervek, részben a természetvédelemben ismert fajvédelmi tervek, részben a vadgazdálkodási körzettervek mintájára. Ezek a tervek tartalmaznák az adott körzet ragadozó állományainak jellemzését, legérzékenyebb kártételi lehet ségeit illetve a fajt veszélyeztet tényez ket is. Ezután a korábbi évek teríték adatainak és populáció dinamikájának részbeni ismeretére alapozva hosszú távra, el re rögzítené a legfontosabb feladatokat az állománybecslés és a gyérítés területén. Javaslatokat tenne az alkalmazható eszközökre, a gyérítés id szakára és természetesen kitérne az ellen rzés és a szankcionálás lehet ségeire és módjára. 40

A ragadozó gazdálkodásban alkalmazható eszközök A ragadozók és így els sorban a róka gyérítésére számos lehet ség áll rendelkezésünkre. A módszereket négy csoportba sorolhatjuk: i.: fegyverre alapozottak, ii.: kotorék ismeretére alapozottak, iii.: csapdára alapozottak, iv.: kémiai anyagokra alapozottak (. Mint a táblázatból is kit nik a múltban használt módszerek jelent s része ma már tiltottnak min sül. Az elégtelen vagy kis hatékonyságú gyérítést is sokan evvel magyarázzák annak ellenére, hogy a korábbi évek statisztikai adatai nem igazolják ezt a feltételezést. Az elmúlt évtizedek terítékadataiban ugyanis nincs kimutatható változás, pl. a sztrichnin betiltása vagy az ún. F-1-es tojás engedélyezése után. 17. Táblázat: A gyérítési módszerek csoportosítása

Csoport Mód Alkalmazási Lehet ség Vonatkozó jogszabály Lesvadászat Legális 1996/LV. tv. 70.§ Hívás Legális 1996/LV. tv. Hajtás Legális 1996/LV. tv. 70.§ Fegyverre alapozott éjszakai reflektoros Engedéllyel 2000/LV. tv. 71.§ Ugrasztás Legális 1996/LV. tv. Füstölés Tiltott 1996/LV. tv. 30.§ Kotorék ismeretére alapozott Kiásás Legális 1996/LV. tv. Ládacsapda Legális 1996/LV. tv. 30.§ Él csali használata Legális 1996/LV. tv. 2004.10.19-i módosítás után lábfogó vas Tiltott 2000/11 FVM vhr. Csapóvas Tiltott 1996/LV. tv. 30.§

Progress report


Hurok Tiltott 1996/LV. tv. 30.§ Horog Tiltott 1996/LV. tv. 30.§ Verem Tiltott 1996/LV. tv. 30.§ Csapdára alapozott Öl csapda A vonatkozó EU jogszabályo k alapján alkalmazhat ó 1996/LV. tv. 2004.10.19-i módosítás után Mérgezés Tiltott Kémiai anyagokra tt 1996/LV. tv. 30.§ alapozott fogamzás gátlás rendezetlen 41

A vadászati eredményesség szempontjából a gyérítési módszerek két típusát különböztethetjük meg a s r ségfügg és a s r ségt l független gyérítési lehet ségeket. Az els csoportba azok a vadászati módok-eszközök tartoznak, melyek sikeressége jelent sen függ a célzott faj egyeds r ségét l. Ilyenek a különböz csapdázási és mérgezési eljárások. Mindegyiknél igaz ugyanis az, hogy növekv létszám esetén nagyobb esély lesz arra, hogy a letett csapdába belemenjen a ragadozó vagy, hogy a kitett csali falatot felvegye. Részben idetartozónak vehetjük a kotorék ismeretére alapozott vadászati módokat (ugrasztás, kiásás), hiszen a lakott kotorékok száma is növekszik az egyedszámmal. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy ebben az esetben is akárcsak a csapdázásnál fontos tényez a terepismeret, azaz a kotorékok folyamatos keresése és ellen rzése. A fegyverre alapozott gyérítés (hajtás, hívás, lesvadászat vagy cserkelés) ugyanakkor jelent s mértékben független az egyeds r ségt l. Eredményességét sokkal jobban meghatározza a vadászok száma, a ragadozók gyérítésére fordított id , a l készség, az adott pillanatban nálunk lév l szerek száma stb. (Szemethy és Heltai 2000). Korábbi években többször bemutattuk már, hogy a gazdálkodók csak elenyész en kis része alkalmaz ládacsapdát, de a kotorék ebek használata sem tekinthet elterjedtnek (Szemethy és munkatársai 2001). Eszerint tehát nem csak az a baj, hogy az alkalmazható módszereket folyamatosan korlátozzák, hanem azzal is, hogy a megmaradt lehet ségeket sem használja ki a vadásztársadalom. Pedig egyrészt mind a csapdázás, mind a kotorék kutyák használata vadászati kultúránk részét képezik, másrészt nem panaszkodhatnak a vadgazdálkodók és részben a természetvédelmi kezeléseket végz szakemberek sem az elvett gyérítési lehet ségek miatt addig, míg a rendelkezésre álló eszközöket sem használják ki. Az utóbbi id szakban tapasztalható ragadozó, azon belül is els sorban a róka létszámnövekedése, és az ebb l adódó problémák megkövetelnék, hogy a vadászható fajok létszámát minél hatékonyabban, s r ségnövekedésükkel lépést tartva tudjuk gyéríteni. Ehhez tehát els sorban a s r ségfügg módszerek ismeretére és használatára lenne szükség. Az e körbe tartozó eszközök és módszerek közül azonban a mérgezés, a különböz típusú lábfogó vasak, tompított vasak, csapóvasak és hurkok használatát a vadászati törvény (1996. évi LV) és a hozzákapcsolódó végrehajtási utasítások tiltják, még abban az esetben is, ha az

Progress report


eszköz élve fogja meg a kiszemelt vadat. Természetesen igaz ez a füstölésre és a politanol használatára is. Egyszer és mindenkorra tudomásul kell venni, hogy a jöv ben nem várható egyetlen mérgez hatású készítmény használatának szabadterületi engedélyezése. Ez ugyanis teljesen ellentétben áll az EU íratlan és írott joganyagával. A Vadászati törvény 2004. októberi változása után azonban jelent sen megváltozott a csapdázás szabályozása. A csapdázás során már csak a közösségi jog és a nemzetközi egyezmények korlátait kell figyelembe vennünk, azaz megsz nt az az állapot, hogy saját törvényünk ezeknél szigorúbb el írásokkal él. Tehát a s r ségfügg eszközök közül alkalmazható az élvefogó csapdázás, akár él csali használatával és a közösségi jognak megfelel esetekben akár az öl csapdák is újra bevethet k. Elterjedésüket eltér en az eddigi id szaktól innent l kezdve els sorban a módszerek ismeretlensége, eredményességének megkérd jelezése ill. az eszközök hiánya kereskedelmi forgalomban szinte egyáltalán nem vagy csak nagyon drágán vásárolhatók csapdák akadályozzák. Fontos azonban, hogy az új lehet ségeket csak jól átgondoltan és megfelel körülmények között alkalmazzuk. Az él csali használata esetén továbbra is TILOS a csali állatnak bármiféle szenvedést okozni! Azaz a csapdában vagy azon kívül zárható ketrecbe, megfelel mennyiség és min ség , rendszeresen cserélt ívó vízzel és takarmánnyal kell ellátni. Az öl csapda semmiképpen nem lehet csapóvas, vagy hurok! A ragadozót szenvedésmentesen, gyorsan és szelektíven kell tudni megölni! Ez azt jelenti, hogy hazánkban, ahol sok védett ragadozó faj fordul el nem alkalmazhatunk öl csapdát 42

szabadterületen, hiszen szinte lehetetlen megakadályozni természetvédelmi, vagy vadászati szezon védelme alatt álló fa befogását. Megfelel öl csapda fellelése esetén azonban az állattartó telepek védelménél már felhasználhatók öl csapdák, hiszen ott megfelel kihelyezéssel azok gyakorlatilag szelektívvé tehet k. A fentiek szellemében tehát a Dévaványán a túzok nevel , és repatriáló telep, kerítéssel védett övezetében megfelel kihelyezéssel, az el írásoknak megfelel öl csapdák legálisan alkalmazhatók megfelel kihelyezés esetén.

Javaslatok a tudatos gazdálkodás megalapozásához Az eddig bemutatott tudatos, visszacsatolásokon alapuló ragadozó-gazdálkodás jelenleg csak a legjobb vadgazdálkodási egységekre jellemz . Ezért ahhoz, hogy nagy területen eredményt lehessen elérni a rókával szemben, és a lehet leghamarabb lehessen lépéseket tenni egy nagy területet érint , tudatos, és remélhet leg sikeres beavatkozás irányába a következ javaslatokat tesszük.

Általános javaslatok Kötelez kilövéseket kell el írni. A kilövések nagyságrendjének, pontos mennyiségét el re meg kell adni. Ennek kiszámítása jelenleg megoldható, hiszen a Vadgazdálkodási Alap által az elmúlt évtizedben támogatott kutatási programok erre lehet séget adnak. Térségi, s t gazdálkodási egység szintjére is meg lehet határozni a jellemz egyeds r séget és az ivararány, valamint a szaporulat ismeretében kiszámítható az a mennyiség, aminek kivétele szükséges a szinten tartás vagy az állomány csökkentéséhez. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár által gy jtött adatokat ki kell terjeszteni a rókára vonatkozó legfontosabb adatokkal, mint a kotorék- számlálás vagy becslés eredményeivel illetve a szaporulat nagyságára vonatkozó információkkal. Az adatgy jtés módszereinek meghatározása, szükség esetén fejlesztése. A terepi vizsgálataink alapján bizonyítható, hogy a kotorékbecsléssel a róka állomány létszáma

Progress report


nyomon követhet . A kotorékok kötelez jelleg térképezése tehát a létszámbecslés problémáját megoldhatja. A kotorékozás során a szaporulat jól becsülhet . Ha a kiemelend létszámot nem akarjuk csökkenteni a szaporító nem szaporító szukák arányával, akkor e két alap információ ismeretében a teríték nagysága évr l, évre kiszámolható, ráadásul mindkét adat ellen rizhet . Hosszútávon a sikeresség és ellen rizhet ség miatt az adatgy jtést megszervezését és a számolásokat a megyei vadászati felügyeleteknek kell elvégezni, és rendeleti felhatalmazás alapján a kötelez en gyérítend létszámot is nekik kell meghatározni. Egységes koncepción alapuló, nagy területet érint , hosszú távú terveket kell készíteni, a körzeti vadgazdálkodási tervekhez kapcsolódóan. Egy ilyen terv megléte esetén az egyes vadgazdálkodási egységeknek viszonylag könnyen elkészíthet vé válna a saját területére lebontott, szinte naprakész, szakácskönyv részletesség ragadozó gazdálkodási terve, míg a hatóság számára ezek alapján az ellen rzés tehet egyszer bbé, megbízhatóbbá és vitathatatlanabbá. B víteni kell a vadgazdálkodók ragadozókra és ragadozó-gazdálkodásra vonatkozó ismereteit. Meg kell ket ismertetni a tényleges hatásokkal, a törvényes lehet ségekkel, a bevatkozási javaslatokkal. 43

A képzéseket kötelez vé, vagy támogatottá kell tenni. Ennek lehet ségei közé tartozik a képzések meghiredet jének támogatása, a képzésen való részvétel támogatása, vagy egyes támogatási, pályázati lehet ségeken való részvétel képzéshez kötése. Folytatni kell a már eddig is jelent s ismeretterjeszt tevékenységet. Ennek keretében lehet vé kell tenni minél több közérdek információ olvasmányos formában való eljuttatását a vadgazdálkodási szakemberekhez és a vadásztársadalomhoz illetve be kell mutatni a társadalom többi részének a vadgazdálkodás ragadozók érdekében kifejtett tevékenységét.

Javaslatok a ragadozó gyérítésre alkalmazott eszközök esetében Az eszközök területén is lehetséges lenne azonban jogszabályi változtatásokkal újabb vagy hatékonyabb eszközök alkalmazási lehet ségének megteremtésére. Jogszabályi el írásokkal lehetne például elérni a kotorékebek tartási és idomítási kötelezettségét. Ezzel a kotorékozás terjedését és így az egyik leghatékonyabb gyérítési mód alkalmazását lehetne támogatni. Szintén kedvez hatású lenne, ha a hivatásos állomány külön engedély nélkül használhatna lámpát csak a tavaszi és nyári id szakban ragadozók gyérítésére. Ahogy korábban jeleztük a Vadászati törvény 2004. októberi változtatás után megnyílt a lehet ség az él csalik és az öl csapdák alkalmazására is. Az öl csapdáknál azonban rendkívül fontos a szelektivitás biztosítása ami rendkívül nehéz, de nem megoldhatatlan feladat. Nem javasoljuk az öl csapdák használatának használatát szabadterületen. Lakott területeken, padlásokon, állattartó telepeken, fácánnevel kben azonban a szelektivitás már alapvet en biztosítható, vagy legalábbis védett ragadozó el fordulására nem kell számítanunk. Korlátozni kellene a csapdával dolgozható emberek körét például csak vizsgázott személy használhatja ezeket az eszközöket és a csapdákat csak a nyilvántartásban szerepl személyek részére lehetne eladni, akik azok meglétét, használatát a vegyszer vagy fegyver könyvhöz hasonló dokumentummal kellene, hogy igazolják. A harmadik jogi megoldást els sorban az angolszász nyelvterület országaiban alkalmazzák. Adott helyeken például az el bb említett lakott területeken vagy állattartó

Progress report


telepeken az ott a magántulajdonban kárt okozni képes ragadozókat kártev knek min sítik és ezzel a min sítéssel, kivonják azokat a nemzetközi egyezmények hatálya alól. Ett l kezdve, minden lehetséges eszközzel küzdhetnek e fajok ellen! Nem megkerülhet k ebben a kérdésben a fogamzásgátlás egyre jobban terjed immunológiai megoldásai sem. Szintén els sorban az angolszász országok természetvédelmi gyakorlatára jellemz a túlszaporodott eml s fajok, így több esetben ragadozók is, immunológiai alapokon nyugvó fogamzásgátlása (Hinds 2003, Miller 2003). Felt n azonban, hogy az esetek többségében olyan területeken foglalkoznak ezzel a lehet séggel, ahol a vadászat valamilyen okból kizárt, vagy pedig különös veszélyeztetés esetén pl. Ausztrália vagy Új-Zéland betelepített ragadozói elleni védekezés a többi alkalmazható módszer mellett alkalmazzák azt. Ez mindenképpen óvatosságra int, hazai alkalmazási lehet ségeinek megvizsgálásakor. Bevezetését ezért egyel re nem javasoljuk, de célzott vizsgálatok, elemzések elkészítését mindenképpen hasznosnak tartanánk. 44

Javaslatok az ellen rzésre, a hatósági munka hatékonyabbá tételére Mivel a korábbiak szerint a gyérítend mennyiséget hatóságilag kell el írni és annak kilövését ellen rizni, ezért természetesen szükséges az érdekeltség/szankcionálás rendjének megteremtése. Erre több lehet ség kínálkozik. A kötelez gyérítési el írásokat nem teljesít társaságoknál például korlátozni lehet az apróvad vadászatok számát, vagy csökkenteni a terítéket. Ez azonban a vegyes és nagyvadas területeken nem jelent majd komoly visszatartó er t. Ezért megfontolandó, hogy a kötelez en el írt teríték után kifizetend l díjak összegét a társaságoknak el re, az éves tervek leadásával egy id ben be kelljen fizetni egy közös, a felügyelet által kezelt alapba. A teljesítés esetén a hivatásos vadászok innen vehetnék fel l díjukat, míg a ki nem fizetett összegek azaz nem teljesítés esetén az él hely fejlesztésre fordítható pályázati alapot növelhetnék, aminek pályázati lehet ségeib l a nem teljesít egységeket természetesen ki kell zárni. Az el írások pontosítását szolgálná, és az ellen rzést is hatékonyabbá tehetné, ha a vadgazdálkodási egysége kötelez adatszolgáltatást a ragadozókra tekintve jelent sen kib vítenénk. Így kötelez vé kellene tenni a kotorékbecslést vagy teljes feltérképezést, a szaporulatbecslést és a teríték id szakokra bontva való bejelentését. Egy-két éves átmeneti id szak után ezen információk ismeretében és a kutatási programok eredményeit felhasználva tovább lehet pontosítani az el írásokat.

Javaslatok egyes eml s ragadozó fajok jöv beni kezelésére Aranysakál: a védelem jelenlegi szintjének a szaporodási id szak alatti vadászati tilalomnak a fenntartása shonos ragadozó fajunk esetében egyel re mindenképpen indokolt. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy rohamos térhódítása leginkább az opportunista, invazív fajokhoz teszi hasonlóvá. Ezért jöv beni állományalakulását fokozott figyelemmel kell kísérni, és szükség esetén a jelenlegi június 1. és február 28. közötti idény helyett vadászata akár egész évben is elképzelhet . Farkas, hiúz: e nagyragadozók vadgazdálkodási jelent sége ugyan kicsi els sorban alacsony s r ség és nehezen kiszámítható megjelenésük miatt - erkölcsi és reklám (PR) jelent ségük rendkívül nagy. Jelent sen emelhetné a vadgazdálkodás presztízsét, ha látványos akciókkal, jól elhelyezett tudósításokkal állna ki e fajok védelme érdekében, különösen hangsúlyozva azt, hogy mind a farkas, mind a hiúz megtelepedését nagyban el segíti a jól karbantartott, tudatosan hasznosított nagyvadállomány jelenléte. Róka: a növekv állomány okozta problémák a pillanatnyi csökkenés ellenére - több területet is érintenek. A vadgazdálkodásban els sorban az apróvadas területeken okozhat

Progress report


nehézségeket, de azok jól megtervezett, tudatos és ellen rzött gazdálkodással valószín leg megoldhatók. Nagyobb problémákat okozhat azonban védett fajok állományaiban. A nemzeti parkok számos ok miatt nincsenek felkészülve arra, hogy a védett fajok kezeléséhez hozzátartozzon ragadozóik vagy versenytársaik gyérítése is. Teljesen megoldatlan a lakott területen jelenlév állományok kezelése. A lakott területek ugyanis részei a vadászterületnek, bár vadgazdálkodásra alkalmatlan területként. A rókára, mint vadászható fajra vonatkozik a vadászati törvény, ami szabályozza az elejtés lehetséges módját, helyét és idejét. Ezért az sem dönthet el egyértelm en, hogy kinek kellene megoldani az ilyen jelleg problémákat. Valószín leg erre önálló szervezetet kellene létrehozni, és m ködésének törvényi hátterét is meg kellene teremteni. Nyestkutya: jelenléte hazánk faunájában egyáltalán nem kívánatos. Ezért az id ben korlátozás nélküli vadászhatóság fenntartása mellett szükség lenne az észlelési- és 45

terítékadatok terepi ellen rzése, a szaporodó állományok felderítése és lehet ség szerinti felszámolása. Ennek végrehajtása a vadgazdálkodás és a természetvédelem számára egyaránt fontos, halasztást nem t r feladat! Mosómedve: megítélése és a jöv re javasolt kezelése megegyezik a nyestkutyáéval; azaz az információk terepi ellen rzése és a szaporodó állományok megszüntetése lehet a cél. Ezen túl, mivel terjedésének valószín síthet forrása az állatkereskedelem, ezért azt az európai ajánlásokkal összhangban korlátozni vagy tiltani kellene. A nyestkutyához hasonlóan a megtelepedés megakadályozása a természetvédelem és a vadgazdálkodás közös, halasztást nem t r feladata! Borz: jogi helyzetében, és így várhatóan kezelésében is bekövetkez változás különösen fontossá teszi állományhelyzetének további nyomon-követését, hogy a vadászhatóság hatására bekövetkez esetleges változások is ismertek legyenek. Ez annak ellenére fontos, hogy a kihirdetett vadászati szezon (június 1. és február 28. között) nem igazán alkalmas kártételének jelent s csökkentésére. Ennek két oka van: egyrészt a borz ugyan nem alszik téli álmot, de november elejét l aktivitása jelent sen csökken, másrészt, ha van a fajnak tényleges kártétele, akkor azt a tavaszi, fészkelési id szakban okozza. Nyilvánvaló, hogy ha a cél a borz kártételének csökkentése, akkor gyérítését is ebben az id szakban kellene végezni. Nyuszt: védelmének feloldása nem javasolt, de azokon a területeken, ahol fészekrablásával értékes madárfajokat fenyeget, ellen rzött gyérítése vagy élve fogás utáni áttelepítése elfogadható. Ez azonban a területileg illetékes természetvédelmi és vadászati hatóságának közös, egymás érdekeit kölcsönösen figyelembe vev munkájával valósulhat meg. Vadmacska: megmentése és megmaradt állományainak stabilizálása érdekében mindenképpen el kell készíteni a faj védelmi tervét. Védelmét jogi úton is er síteni kellene, ezért fokozott védelmének kihirdetését és eszmei értékének jelent s növelését javasoljuk. Ez különösen indokoltnak t nik akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a gyakorlatilag minden potenciális él helyén ténylegesen el forduló vidra megkapta ezt a védelmet. Miután védett ragadozó fajról van szó, ezért ennek elkészíttetése egyértelm en a Környezet és Vízügyi Minisztérium feladata. Kistest menyétfélék: a nyest és a közönséges görény esetében a vadászati szezon megtartását, míg a menyétnél annak kihirdetését javasoljuk. Ugyanakkor, ahogy a borznál is említettük, át kellene gondolni a menyétfélék vadászati idényét. Mind a nyest, mind

Progress report


a közönséges görény sszel, télen, szeptember 1. és február 28. között vadászható. Mindegyik fajnál igaz az is, hogy ha van természetvédelmi és/vagy vadgazdálkodási szempontból lényeges hatásuk, károkozásuk, akkor az tavasszal, a fészkelés, utódnevelés id szakában van. Ezért, ha a vadászhatóság indoklása a lehetséges negatív hatások mérséklése, akkor erre az id szakra kellene a vadászatot engedélyezni. Hermelin: védelmének feloldására semmilyen indok nincsen, annak fenntartása mindenképpen javasolt. Molnárgörény: védelmének fenntartása els sorban hiányos ismereteink miatt fontos, a terepi vizsgálatok megindítása sürget . 46

A javaslatok végrehajtása érdekében szükséges feladatok a vadgazdálkodásban és a természetvédelemben Természetesen ahhoz, hogy a fenti javaslatok megvalósuljanak további munkára van szükség, melyet röviden az alábbiakban foglalhatunk össze: 1. Feladatok a vadgazdálkodásban. a. A minisztérium feladatai i. A javaslatok végrehajtásához szükséges törvényi háttér megteremtése. ii. A megyei felügyeletek megnövekedett munkájának támogatása. iii. A kapcsolódó kutatási programok további támogatása. b. A megyei felügyeletek feladatai i. A ragadozó gazdálkodás végrehajtásához és ellen rzéséhez szükséges adatok gy jtése. ii. A gyérítés ellen rzése, szükség esetén szankcionálás. c. A vadgazdálkodási egységek feladatai i. A növekv adatgy jtésben való részvétel. ii. A gyérítés kvóták betartása. iii. A gazdálkodás céljainak megfelel anyagi bázis megteremtése. d. A kutatóhelyek feladatai i. A gyérítés ellen rzése és a kvóták zökken mentes meghatározása érdekében új adatgy jtési és értékelési módszerek kidolgozása. ii. A ragadozó fajok állományainak folyamatos, országos monitorozása. iii. Új gyérítési eljárások kidolgozása. 2. Feladatok a természetvédelemben. a. A védett és vadászható fajok listájának az eddigieknél lényegesebben rugalmas kezelése, regionális és id szakos gyérítési lehet ségek megteremtése védett fajok esetében. b. Saját kezelés vadászterületeiken a vadászati hatóság kvóta rendszerének betartása. c. A védett fajok állományainak folyamatos, országos monitorozása. d. A közösségi érdek ragadozó gyérítés anyagi alapjainak megteremtése. 47

Javaslatok egy túzok központú ragadozó gyérítési stratégia felépítésére 1. A védend terület ragadozó állományainak felmérése. a. A recens adatbázisok, megfigyelések összegy jtése. b. Terepi felmérések elvégzése

Progress report


c. Az els dleges fontosságú ragadozó fajok esetében az állománys r ség becslése. d. A másodlagos fontosságú fajok esetében a relatív el fordulási gyakoriság meghatározása, ennek hiányában a jelenlét-hiány detektálása. 2. A beavatkozás stratégiai céljának meghatározása. a. A ragadozó nyomás általános csökkentése. b. A szaporulat és szaporodási id szak védelme. c. A téli, áttelelési id szak védelme. 3. A beavatkozás célpontjainak a gyérítend ragadozó fajoknak meghatározása. a. Vadászható fajok. b. Védett fajok. c. Különlegesen értékes védett fajok. 4. A beavatkozás id pontjának meghatározása. a. A védend faj sérülékeny id szakainak meghatározása. b. A gyérítend faj sérülékeny id szakainak meghatározása. 5. A beavatkozás eszközeinek, munkaer és anyagi fedezetének meghatározása. a. Kötetlenül, illetve csak engedéllyel használható eszközök feltárása és beszerzése. b. Folyamatos munkaer biztosítása. c. A munka dologi költségeinek biztosítása. 6. A védend faj folyamatos monitorozása. 7. A gyérítend ragadozó fajok állományainak és relatív gyakoriságuknak folyamatos ellen rzése. 8. A monitorozási adatok eredményei segítségével a beavatkozás folyamatos ellen rzése, szükség esetén változtatások végrehajtása. 48

Összegzés Magyarország egyik legnagyobb értéke a természeti er források nagysága és változatossága. Ehhez a vadgazdálkodás lehet ségei is hozzátartoznak. Ellentétben a legtöbb jelenlegi EU tagállammal Magyarországon a vadgazdálkodás nemcsak sport, hanem önálló gazdálkodási ágazat. Ráadásul komoly foglalkoztatónak számít, s t egyes térségekben szinte egyedüli munkaadóként van jelen. Mindezek miatt különösen fontos, hogy a vadgazdálkodásra eddig is jellemz tudatosságot, tervszer séget annak minden egyes ágazatára kiterjesszünk. Véleményünk alapján jelenleg két fontos része van az ágazatnak, amelyre még szinte egyáltalán nem jellemz a az ellen rizhet ség és a tudatosság. Ez igaz ugyanis a pénzügyi gazdálkodásra és a ragadozó gyérítésre is. Tanulmányunkban az elmúl évek kutatási eredményei alapján: C Bemutattuk napjaink gyakorlatának legfontosabb jellemz it: o a gyérítés nagyságrendje nem elégséges; o nem megfelel id szakban zajlik; o nem használja ki a rendelkezésre álló lehet ségeket; o nem foglalkozik a gyérítés hatékonyságával; o átgondolatlan és tervszer tlen. C Javaslatokat tettünk egy átgondolt, tervszer ragadozó gazdálkodás bevezetésére, amely:

Progress report


o megfelel alapadatokon nyugszik; o céljában, módszereiben és eszközeiben is el re tervezett; o minden eszközt kihasznál, és a gyérítés súlypontja a tavaszi id szakra esik; o gazdaságilag rentábilis; o ellen rzött és nem megfelel teljesítés esetén szankcionált. C Javaslatokat tettünk jogszabályi változásokra, melyek segítségével a tudatos gazdálkodás eredményesebben és gyorsabban elterjeszthet /elfogadtatható a gazdálkodók körében: o ragadozó fajonként kezelési és akció tervet kell készíttetni országos és körzet szinten is; o a gyérítend mennyiséget és id szakot el re, hivatalból meg kell határozni, és ellen rizni kell a teljesítését, valamint szankcionálni kell a nem teljesítést; o el kell írni, vagy támogatni kell a kotorékebek tartását; o megfelel en képzett személyeknek, jól körülhatárolható helyeken engedélyezni kell az öl csapdák használatát; o elképzelhet nek tartjuk azt is, hogy egyes ragadozó fajokat, adott helyeken kártev nek nyilvánítsanak, és ezzel könnyítsék meg a gyérítésükre alkalmazható eszköztár b vítését. Ezúton is fontos kiemelni, hogy a veszélyeztetett, ritka fajok esetében a ragadozók kezelése jellegéb l adódóan eltér, az átlagosnak tekinthet vadgazdálkodási tevékenységekt l. Esetükben a ragadozó gazdálkodás célja a veszélyhelyzetek minimalizálása, így a ragadozók esetében azok létszámának és így hatásának minimalizálása. Azaz védett faj védelme érdekében a döntési és kezelési mechanizmus a következ képpen összegezhet : 49

1. A védend faj meghatározása a. Az állománys r ségének, populációdinamikai jellemz inek meghatározása. b. Az országos elterjedési és a kezelend területek jellemzése. c. A legfontosabb veszélyeztet tényez k és id szakok meghatározása. 2. A ragadozók hatásának meghatározása. a. A kezelend terület ragadozó állományainak felmérése. b. A ragadozók lehetséges hatásainak felmérése. c. A védend fajra potenciálisan veszélyes ragadozó fajok meghatározása. 3. A potenciálisan veszélyes ragadozó fajok hatásának csökkentése. a. A beavatkozás id szakának meghatározása. b. A beavatkozás során alkalmazható eszközök megadása. c. A kit zött feladatok végrehajtása. 4. A program hatékonyságának folyamatos ellen rzése. a. Csökkent-e a cél fajon a ragadozók nyomása? b. Csökkent-e a kezelt ragadozó fajok s r sége? 5. Az eredmények alapján változtatások a programban. a. Sikeres gyérítés, kedvez változások a védend faj esetében az elhatározott munka folyamatos végzése. b. Sikeres gyérítés, stagnálás a védend faj esetében nem a ragadozó okozza a problémát. c. Sikertelen gyérítés, kedvez változások a védend faj esetében nem a ragadozó okozza a problémát.

Progress report


d. Sikertelen gyérítés, stagnálás vagy kedvez tlen változások a védend faj esetében más, vagy intenzívebb beavatkozásokra van szükség a ragadozó fajok állományaiban. 50

Felhasznált Irodalom Apáthyné, T. M. 1998. Data to the diet of the urban stone marten (Martes foina) in Budapest. Opusculla Zoologica, XXXI: 113-118 Apáthyné, T. M. 1999. A hódító nyest. Élet és Tudomány, 19: 597-599. Bagyura J. 2001. Ragadozó Madár Konferencia, Szeged, 2001. április 27-29. Beaufort, F. 1993. The threatened mammals of Europe. Council of Europe, Strasbourg. Bed , P. és Heltai, M. 2003. A dolmányos és vetési varjú állományok helyzete Magyarországon. Vadbiológia, 10: 98-106. Bíró, Zs., Szemethy, L. and Heltai, M. 2004. Home range sizes of wildcats (Felis silvestris) and feral domestic cats (Felis silvestris f. catus) in a hilly region of Hungary. Mammalian Biology-Zeitschrift für Säugetierkunde, 69(5): 302-310. Bíró, Zs., Szemethy, L. and Heltai, M. 2000. Are there domestic cat-free biotops? 2nd International Symposium on Wildcats. Nienover, Germany. Abstact: Karsten Hupe (Ed.) pp 15. Boitani, L. 2000. Action plan for the conservation of wolves in Europe (Canis lupus). Nature and environment, No. 113. Council of Europe, Strasbourg. Brown, R. et al. (1993): Federn, Spuren & Zeichen der Vögel Europas: Ein Feldführer. Aula- verlag Wiesbaden. 232. Csányi, S. 1998. A vadászat és a vadgazdálkodás jogi szabályozása és irányítása az Európai Unió tagországaiban. Tanulmány a FVM Vadgazdálkodási és Halászati F osztályának megbízásából készül a Gödöll i Agrártudományi Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén. Csányi, S. 2000. A ragadozók és az ember viszonyának változásai. A Vadgazdálkodás Id szer Tudományos Kérdései, 1: 7-16. Day, M.G. (1966) Identification of hair and feather remains in the gut and faeces of stoat and weasels. Journal of Zoology. 148: 201-217. Delibes, M. 1990. Status and conservation needs of the wolf (Canis lupus) in the Council of Europe member states. Nature and environment, No. 47. Council of Europe, Strasbourg. Gábor, J. 1999. Mosómedve. Vadászlap, 8. (7): 16-17. [fénykép] Gera, P. 1999. Vidravédelem. Alapítvány A Vidrákért, Budapest. Gera, P. 2001. Az európai vidra (Lutra lutra Linneaus, 1758) állományfelméréseinek összefoglaló jelentése 1995 - 2001. Alapítvány A Vidrákért, Budapest. Haraszthy, L. (Szerk.) 1998. Magyarország madarai. Mez gazda kiadó, Budapest. Heltai, M. 2002. Eml s ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Doktori (Ph.D.) értekezés. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöll . Heltai M., Pusztai P., Szemethy L. 1993. Gazdálkodjunk a rókával? NIMRÓD, 1993.november 7-8 old. Heltai M., Pusztai P., Szemethy L. 1993. Gazdálkodjunk a rókával! NIMRÓD, 1993.december 7-8 old. Heltai, M. és Szemethy, L. 2000. A vadgazdálkodás törvényes lehet ségei a ragadozókkal való együttélésben. A Vadgazdálkodás Id szer Tudományos Kérdései, 1: 89-98. 51 Heltai, M., Szemethy, L., Lanszky, J. and Csányi, S. 2000. Returning and new mammal predators in Hungary: the status and distribution of golden jackal (Canis aureus), raccoon dog (Nyctereutes procyonoides) and raccoon (Procyon lotor) in 1997-2000. Beiträge zur Jagd- und Wildforschung, 26: 95 - 102. Heltai, M. és Szemethy, L. 2003. Ragadozók a kertekben, nyestek a padláson. A Vadgazda 2(10): 24-29. Heltai M., Pusztai P. and Szemethy L. 1992. A simple model for the control of red fox populations, IInd International Ethological Youth Meeting (poszter összefoglaló) pp.: 196. Heltai M., Pusztai P. 1992. Róka irtás helyett gazdálkodás, I. Kelet-magyarországi Hal és Vadgazdálkodási, Természetvédelmi Konferencia (el adás összefoglaló) pp.: 159-161 Heltai, M., Lanszky, J. és Szemethy, L. 2000. Adalékok a vörösróka táplálkozásához. Vadbiológia, 7: 72-82. Heltai, M., Bíró, Zs. és Szemethy, L. 2001. A borz terjeszkedése Magyarországon 1988 és 2000 között. Vadbiológia, 8: 63-68. Heltai, M., Bed , P., Kazsu, A., Lehoczky, R., Márkus, M., Solt, Sz., Szabó, L. és Szondi, P. 2005. A vadgazdálkodás, vadászat szempontjából fontos eml s ragadozók és ragadozó madarak hosszú távú, országos,

Progress report


kérd íves adatgy jtésen alapuló monitorozása. Zárójelentés, készült az FVM Vadgazdálkodási, Halászati és Vízügyi F osztályának megbízásából a Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén. Heltai, M., Kazsu, A., Sz cs, E. and Szabó, L. 2005. Population of Buzzard (Buteo buteo), Goshawk (Accipiter gentilis) and Marsh Harrier (Circus aeruginosus) in the area of Heves County. Bulletin of Szent István University, 2005: 47-54. Hinds, L. A. and Cowan, P. E. 2003. Fertility control of wildlife management the options. 3rd International Wildlife Management Congress, Christchurch, New Zealand. Programme and Abstracts, P. 231. Kalotás, Zs. 1984. A vetési varjú (Corvus frugilegus) állományfelmérése Magyarországon 1980 tavaszán. Puszta, 2. (11): 109-121. Kalotás, Zs. 1986. A vetési varjú (Corvus frugilegus) táplálkozása és gazdasági jelent sége Magyarországon. Aquila, 92: 175-239. Kalotás, Zs. 1988. A vetési varjú (Corvus frugilegus L.) hazai állományának felmérése 1984 tavaszán. Állattani Közlemények, 74: 65-76. Kalotás, Zs. 1988. Adatok a dolmányos varjú (Corvus corone cornix. L.) és a szarka (Pica pica L.) magyarországi állományviszonyaihoz. Aquila 95: 162-170. Kemenes, I. and Demeter, A. 1994. Uni- and multivariate analyses of the effects of environmental factors on the occurrence of otters (Lutra lutra) in Hungary. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 86: 133138. Kemenes, I. and Demeter, A. 1995. A predictive model of the effect of environmental factors on the occurrence of otters (Lutra lutra L.) in Hungary. Hystrix, 7. (1-2): 209-218. Lanszki, J. 1992. A nyestek táplálkozásáról. Nimród, 1: 4-7. Lanszki, J. 1996. Az alkalmazkodás mestere a nyest. TermészetBúvár, 3: 43. Lanszki, J. 2002a. Magyarországon él ragadozó eml sök táplálkozás ökológiája. Natura Somogyiensis, 4. Kaposvári Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár. Lanszki, J. 2002b. Nyestek (Martes foina Erxl.) táplálkozási szokásainak összehasonlító vizsgálata mez gazdasági és urbánus környezetben. Natura Somogyiensis, 3: 131-145. Lanszki, J. 2002a. Magyarországon él ragadozó eml sök táplálkozás ökológiája. Natura Somogyiensis, 4. Kaposvár. Megjelenés alatt. 52 Lanszki, L. and Heltai, M. 2002. Feeding habits of golden jackal and red fox in southwestern Hungary during winter and spring. Mammalian Biology-Zeitschrift für Säugetierkunde. 67. (3): 129-136. Leopold, A. 1933. Game Management. University of Wisconsin Press, Madison, Wisconsin. Magyar G., Hadarics T., Waliczky Z., Schmidt A., Nagy T. és Bankovics A. 1998. Nomenclator avium Hungariae. Magyarország madarainak névjegyzéke. Madártani Intézet, Budapest. Miller, L.A. 2003. The single shot immunocontraceptive vaccine. 3rd International Wildlife Management Congress, Christchurch, New Zealand. Programme and Abstracts, P. 232. Nowell, K. and Jackson, P. (Eds.) 1996. Status Survey and Conservation Action Plan Wild Cats. IUCN, Gland, Switzerland. Orueta, J.F. and Ramos, Y.A. 2001. Methods to control and eradicate non-native terrestrial vertebrate species. Nature and environment, No. 118. Council of Europe, Strasbourg. Palatitz, P. and Tóth, L. 2003. Diet variations of three sympatric raptor species in relation to small rodents densities. 6th World Conference on Birds of Prey and Owls, Budapest. Rakonczay, Z. (Szerk.) 1989. Vörös Könyv. Akadémiai Kiadó, Budapest. Reuther, C. and Roy, A. 2001. Some results of the 1991 and 1999 otter (Lutra lutra) surveys in the river ise catchment, Lower-Saxony, Germany. IUCN Otter Specialist Group Bulletin, 18. (1): 28-39. Rékási, J. és Somfalvi, E. 1980. Gyomortartalom vizsgálatok tojásmérgezés alkalmával gy jtött vadmadarakon. Nimród Fórum 1980(3): 30-32. Ruiz-Olmo, J. and Delibes, M. Distribution of the otter (Lutra lutra) in Spain: Comparison between 1984-85 and 1994-96. VIIth International Otter Colloquium, Trebon. Abstract, p. 8. Stahl, P. and Artois, M. 1991. Status and conservation of the wild cat (Felis silvestris) in Europe and around the mediterranean rim. Council of Europe, Strasburg. Sterbetz, I. 1968. A magyarországi szürkevarjak (Corvus c. cornix) táplálkozásának újabb gazdasági értékelése. Aquila, 75: 151-157. Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P. 1994. A rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4:146-151. Szemethy, L. és Heltai, M. 2000. Ragadozó-gazdálkodás: az elmélet összekapcsolása a gyakorlattal. A Vadgazdálkodás Id szer Tudományos Kérdései, 1: 81-88.

Progress report


Szemethy, L., Heltai, M. and Bíró, Zs. 2000. The situation of predator control in Hungary and the possibilities of predator management. Magyar Apróvad Közlemények- Hungarian Small Game Bulletin, 5: 291-300. Szemethy, L. és Heltai, M. 2001. Ragadozógazdálkodási stratégia - a jöv lehet ségei. Magyar Apróvad Közlemények-Hungarian Small Game Bulletin, 6: 59 - 78. Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 2001. A nyest, a nyuszt, a menyét és a hermelin aktuális helyzete és elterjedése Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények, 9: 287-297. Szemethy, L., Bíró, Zs., and Heltai, M. 2001. Problems of predator management in Hungary. Pages 201-205 in R. Field, R.J. Warren, H. Okarma, and P.R. Sievert (Eds.): Wildlife, land, and people: priorities for the 21 st century. Proceedings of the Second International Wildlife Management Congress. The Wildlife Society, Bethesda, Marylend, USA. Szemethy, L. és Heltai, M. 2001. A csapdázás elmélete és gyakorlata. Vad-ész Mérnökiroda Bt., Gödöll . Sutherland, J.W. and Hill, D.A. (Eds.) 1995. Managing Habitats for Conservation. Cambridge University Press, United Kingdom. 53 Tóth, L. 2001. Reproductive success and food composition of Buzzard (Buteo buteo) in relation to food supply. 4th Eurasian Congress on Raptors. Sevilla, Spanyolország, 25-29 september 2001. Tóth, L. 2001. Effect of rodent cycles on reproduction and food composition of Buzzard (Buteo buteo) and Goshawk (Accipiter gentilis). 4th Eurasian Congress on Raptors. Sevilla, Spanyolország, 25-29 september 2001. Vertse, A. 1943. A vetési varjú elterjedése, táplálkozása és mez gazdasági jelent sége Magyarországon. Aquila, 50: 142-208. Wilson, E. O. (Ed.). 1988. Biodiversity. National Academy Press, Washigton D.C. Winkler, R. 2001. Nyest. MaNcs, 13. (11): 19-20.

A kidolgozott és a jelen tanulmányban bemutatott ragadozó gazdálkodás stratégia eddigi szakmai egyeztetései 1. Eml s ragadozók monitoringja c. kutatási program zárójelentésének bevezet tanulmánya. Megküldve az FVM Vadászati, Halászati és Vízügyi F osztályának 2003-ban. 2. Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 2004. A tudatos ragadozó gazdálkodás szerepe és lehet sége a XXI. század vadgazdálkodásában. Vadbiológia, 11: 65-74. A tanulmány rövíditett kivonata, megjelent 2004-ben. 3. A stratégia bemutatása el adásban az OMVK Természetvédelmi és Erdészeti Bizottságának 2005. augusztusi ülésén. 4. A stratégia bemutatása el adásban az Apróvad- és zgazdálkodásunk helyzete az EU csatlakozásunk után c. Gödöll , 2005.09.28-án megrendezett országos fórumon.

Progress report


ANNEX 6. Summaries of presentation SUMMARIES OF PRESENTATIONS 1. Date:

24.11.2005.

Place:

LIFE Coop project 2003, Evaluation of bustard conservation best practice in Western Europe, Lisboa, Portugal

Organizer:

SPEA, BirdLife Portugal

No. of attendants:

40 participants

Author:

András Bankovics

Form:

Oral presentation

Topic: Description:

The situation of Great Bustard in Hungary The LIFE-Nature project was introduced to a public of European Bustard experts. Natura 2000 sites included in the project were also described as well as funds available for farmers in Hungary.

2. Date:

15.02.2006.

Place:

Zoological Meeting at Office for Nature Conservation, Budapest, Hungary

Organizer:

Office for Nature Conservation of Ministry of Environment and Water

No. of attendants:

40 participants

Author:

András Bankovics

Form:

Oral presentation

Topic:

The protection of Great Bustard in Hungary

Description:

The presentation gave a summary of results done in the frame of LIFE OTISHU project and described future actions in order to preserve Great Bustard populations and habitats in Hungary.

3. Date:

22-23.04.2006.

Place:

House of Nature, Kiskunság National Park, Kecskemét, Hungary

Organizer:

Species protection Study Trip for Lithuanian experts

No. of attendants:

12 participants

Author:

András Bankovics

Form:

Oral presentation

Topic:

A LIFE project for the conservation of Great Bustards in Hungary

Description:

The presentation gave a summary of previous management lessons and described activities in order to preserve Great Bustard populations and

Progress report


habitats. Elements of the LIFE-Nature project were introduced to Lithuanian nature conservation experts. Natura 2000 sites included in the project were also described. The next day a field trip was organised to Kiskunsági szikes puszták and participants could observe Great Bustards on purchased lands.

Progress report


ANNEX 7. Contact with Brussels and the Monitor

07/10/2005 received

EC

Registry number 93-4/2005.LIFE

17/11/2005 sent

EC

93-5/2005.LIFE

Date

Sent/received Partner

25/01/2006 sent 26/01/2006 received

Jean-Noel Bonifait EC Jan Sliva

03/02/2006 received

EC

19-3/2006.LIFE

23/02/2006 received 27/02/2006 received 02/03/2006 sent

EC Jan Sliva Jan Sliva

19-4/2006.LIFE 58-2/2006.LIFE 58-3/2006.LIFE

03/03/2006 received

EC

19-5/2006.LIFE

07/03/2006 received

Jan Sliva

58-4/2006.LIFE

16/03/2006 sent

EC

19-6/2006.LIFE

28/03/2006 received 05/04/2006 received

Jan Sliva EC

58-6/2006.LIFE 19-7/2006.LIFE

04/04/2006 sent

EC

19-8/2006.LIFE

04/04/2006 sent

EC

19-9/2006.LIFE

03/05/2006 received

Jan Sliva

58-8/2006.LIFE

08/05/2006 received

Jan Sliva

58-9/2006.LIFE

12/05/2006 sent

EC

22/05/2006 received

Jan Sliva

02/06/2006 received

Jan Sliva

08/06/2006 sent

Jan Sliva

03/08/2006 sent

EC

21/08/2006 sent

EC

28/08/2006 sent

EC

28/08/2006 sent

Jan Sliva

29/08/2006 received

Jan Sliva

30/08/2006 received

EC

19/01/2006 received

19/2006.LIFE 19-2/2006.LIFE 58/2006.LIFE

1910/2006.LIFE 5810/2006.LIFE 5811/2006.LIFE 5812/2006.LIFE 1912/2006.LIFE 1913/2006.LIFE 1914/2006.LIFE 5813/2006.LIFE 5814/2006.LIFE 1915/2006.LIFE

Subject Receipt of interim report on 07/10/2005. Missing documents. Opening of foreign currency bank account (Bank account contract attached). Details of auditor. Ask for the Commission's permission for minor changes concerning land purchase. Receipt of request to modify the bank account. Bank details sheet attached. Bank details sheet. Change of the monitor Evaluation of interim report. Request for additional technical information, including missing deliverables. Change of the monitor Contact with the monitor Deadline postponed to 14th March Land purchase. Expropriation measures at Hevesi-sík project area. Questions concerning the evaluation of the interim report. (Commission's letter) Sending additional technical information, missing deliverables and information on expropriation measures. Commission's letter concerning expropriation Request to submit an official request for project modification. Request concerning purchase of 21 ha land by Bihar Public Fund. Land appropriation. Expropriation measures at Hevesi-sík project area. Visit of the monitor. Additional clause. Political changes, Slovak project, Polish project, project modification. Request for postponement of submittion of additional clause Missions of the LIFE-Nature projects 2006. Visit. Land purchase in Poroszló. Answer concerning question about land purchase in Poroszló. Request for project modification Request for the use of floating exchange rate in the statement of expenditure and income. Inquiry concerning additional clause. Inquiry concerning additional clause. Additional clause, progress report. Rejection of request for the use of floating exchange rate.

Progress report


ANNEX 8. Purchase reason of Gemini Tinytag Data Logger Purchase Reason of Gemini Tinytag Data Logger Piece: 1 Place of use: Bihar Plain Aim of use: Primarily to collect data about females nesting behaviour and other temperature data which are interesting in the field protectional work. Details: This equipment is useful for long-term temperature data collection. It can be placed eg. in Great Bustard nest. Data are collected automatically according to the launch settings. There ar two sensors one is in the nest and the other is a control wire placed 1-2 meters from the nest. Data can be perfectly used to show interesting infos about females incubation behaviour (when does she leave the nest, for how long she is away etc). See below a graph about a successful experiment. The graph shows that the female left her nest in the middle of the day May 22. Its possible reason was a repeated disturbing by agricultural worker. Out of the nesting season the equipment will be used for temperature data collection on rape fields during the winter.

This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.

CONSERVATION OF OTIS TARDA IN HUNGARY

Recommend Documents