Túzok (Otis tarda)
Elterjedés
Morocco (91-108 birds), Portugal (1,893 birds), Spain (29,400 - 34,300 birds), Austria (199-216 birds), Czech Republic (0-2 birds), Germany (114-116 birds), Slovakia (0-3 birds), Hungary (1,413-1,582 birds), Serbia and Montenegro (35-36 birds), Romania (0-8 birds), Turkey (400-1,000 birds), Iran (89-161 birds), Russia (8,000-12,000 birds), Ukraine (520-680 birds), Kazakhstan (0-300 birds), Mongolia (c.1,000 birds) and China (c.500-3,300 birds)
Élőhelye • Nyílt, nem nedves, alacsony fekvésű síkságok vagy enyhe domborzatú térségek • Fátlan vagy kissé fás füves puszták • Zavartalan helyek • Mezőgazdasági területek, szántóföldek Táplálkozásra; Szaporodásra (dürgés, fészkelés); Pihenésre, komfortmozgásra alkalmas élőhelyek
Táplálkozása
•Vegyes táplálkozású •Szezonális eltérések •Életkorbeli eltérések
A túzok védelme Magyarországon
LIFE04 NAT/HU/000109
Miért pont a túzok?
•Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt •1969-re állománya 2700-ra csökkent •A faj 1969-től fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint •A ’80-as évek közepén két rendkívül kemény tél következtében a madarak elvándoroltak, ezer példány sosem tért vissza •2005 tél: 1254 példány
LIFE-Nature Hungary
A túzok védelme Magyarországon
LIFE04 NAT/HU/000109
Mi az a LIFE? LIFE :
(L’Instrument Financier pour l’Environment) “Pénzügyi Eszközök a Környezetvédelemért”.
3 fő terület:
- környezetvédelem, - természetvédelem - Európán kívüli tevékenységek
• Fő célja, megóvni az európai jelentőségű állat- és növényfajokat, valamint élőhelyeket • költségvetése a 2005-2006-os évre közel 40 milliárd forint • uniós támogatási aránya 50-75% • Magyarország 2001-ben nyíltak meg a LIFE források. • Eddig 12 hazai pályázat nyert, összesen több mint 2.1 milliárd Ft támogatást LIFE-Nature Hungary
A túzok védelme Magyarországon
LIFE04 NAT/HU/000109
A projekt fő adatai: Kedvezményezett: Projekt időszaka: Költségvetés:
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 01/10/2004 – 31/09/2008 4,3 M Euro (~1,1 milliárd Ft) Ebből uniós támogatás 482 M Ft A fennmaradó önrészt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosítja
LIFE-Nature Hungary
Időszak: 2004. 10. 01. – 2008. 09. 30. Partnerek: • Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság • Bükki Nemzeti Park Igazgatóság • Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság • Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság • Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság • Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület • Tiszatáj Közalapítvány • BIHAR Természetvédelmi és Kulturális Értékőrző Közalapítvány • Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási Intézet • Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt Támogatók: • LIFE Nature alap, Európai Unió (44,35%) • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (39,92%)
A túzok védelme Magyarországon
LIFE04 NAT/HU/000109
A projekt fő céljai:
A hazai ~1300-as túzokállományt minimum 10%-al növelni a program 4 éves időtartama alatt
Megalapozni a hazai hatékony túzokvédelem munkáját a project utáni időszakra nézve is (szemlélet, információk, adatok, infrastruktúra, földvásárlások, stb.)
LIFE-Nature Hungary
„Túzokos” Natura2000 területek fenntartási tervei
Társadalmi tudatosság növelése, kapcsolattartás az érintettekkel
Mit tehetnek a vadászok a túzokért? hatékony ragadozógazdálkodás • zavarások mérséklése • tájékoztatás •
Együttműködés a gazdákkal
ÉTT-en alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok 1. Szántóföldi növény-termesztés túzokélőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 25. §
(2/b) egy parcella mérete nem lehet nagyobb 40 hektárnál
(3) b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyaggazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget, d) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet a) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos
(3) e) az alábbi vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a teljes gazdaságra vonatkozóan az öt éves támogatási időtartam alatt kell megvalósítani: a) minimum 20% gabona, b) minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny, stb.), c) minimum 10% repce, d) maximum 20% egyéb kultúra, f) minimum 20% ugar
(3) f) rovarölő szerek nem alkalmazhatók (kivéve repce esetében)
(3) h) sorközművelés csak május 1. előtt engedélyezett
(3) i) minimum hat méter széles növényvédő szer mentes parcellaszegélyeket kell hagyni
(3) j) pillangós takarmánynövények esetén: a) a terület legalább 50%-án az első kaszálást június 15. után lehet elkezdeni (az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján), b) a többi területen az első kaszálást április 25-ig el kell elvégezni
(3) c) minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni
d) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján
e) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező
k) repce esetén a terület 10%-án a Nemzeti Park Igazgatóság írásos kijelölése alapján a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat 5.5.: Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni).
Földvásárlások a LIFE Túzokvédelmi Programban No.
Project terület
1.
Kiskunsági szikes puszták
2.
Solti-sík
3.
Tervezett földvásárlás (ha)
2007 december 31-ig megvásárolt (ha)
330
290
50
30
Dévaványai-sík
200
228
4.
Kis-Sárrét
127
83
5.
Bihari sík
385
386
6.
Hortobágy
180
206
7.
Hevesi-sík
486
625
8.
Borsodi Mezőség
123
89
1881
1937
Total:
Tojásmentés, (mesterséges nevelés)
Légvezeték kiváltása földkábellel (Borsodi-mezőség)
Monitoring Központ • Intrapopuláris viszonyok
• Extrapopuláris viszonyok
– állomány nagyságának változása – kor- és ivareloszlás – natalitás és mortalitás alakulása
– – – –
Rendelkezésre álló élőhely Természetes ellenségek Antropogén veszélyeztetők Makroklimatikus tényezők
•Túzokok élőhelyhasználata • Ökológiai faktorok a szerepe a túzokállomány ...alakulásában és az élőhelyhasználatban? •Predátorok monitorozása •Veszélyeztető tényezők monitorozása •Kiadványok, publikációk (Magyar Apróvad Közlemények)
Monitoring protokoll 1.) túzokállomány monitoringja Túzok és élőhely használata Célja
A beavatkozások összesített eredményeinek nyomon kísérése, az állomány monitoringja
A mortalitást okozó tényezők és azok jelentőségének (súlyának) tisztázása
Módja
Időtartam
Hol kell felvenni?
Jelentés leadásának határideje
Túzok szinkron
Évente 4 alkalom
Teljes vizsgálati A szinkront követő terület (munkaterület) 2. napban
A túzokállomány és élőhelyének folyamatos monitoringja
Hetente min. 1 alkalom, egyébként folyamatosan.
Teljes vizsgálati Havonta terület (munkaterület)
Előkerült túzokfészkek felmérése
Folyamatosan
Teljes vizsgálati Évente terület (munkaterület) (szeptember 1.)
Túzokelhullás monitoring
Folyamatosan
Teljes vizsgálati Havonta terület (munkaterület)
Mit kell felvenni? → adatlap Formátum: Ponttérkép, adatlap (Digiterra vagy Excel)
Fontos lehet!
Ha nem látunk madarat, azt is fel kell venni.
Veszélyesnek ítélt légvezetékek rendszeres ellenőrzése. Tojás, csibe, kifejlett egyed pusztulás is!
Kiértékelés módszerei
ÁLLOMÁNYVISZONYOK: Szinkron (évente 4 alkalommal) Túzokállomány monitoring (teljes állományfelmérés: heti min. 1 alkalommal a teljes vizsgálati területen) • Abundancia • Sűrűség • Min. ismert egyedszám • Előzőek 100 km2-re
A megfigyelt túzokegyedszám projektterületenként, havonta, 2005-ben (n = 24326) 2395 1812 2152
hó na p
I. II. III. IV. V.VI. VII. VIII.IX. X.XI. XII.
800 600 400 200 0
M Kik oson i-s un Ho ík s á r to g Kis bá -S gy So ár r l t ét i-s Bo ík r s diDé Me v av Bih ző án ar i sé He y a - sí g ve k s
mefigyelt havi összes egyedszám
1519
Mosoni-sík KMT •
A jelölő fajok: – – – – –
•
• •
•
Túzok Kerecsensólyom Kékvércse Rétisas Parlagi sas
A terület rendeltetése: A Mosoni-sík Különleges Madárvédelmi Terület jelölő fajainak kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása, fenntartása. Kiterjedés: 13038 ha Érintett települések: Hegyeshalom, Jánossomorja, Levél, Mosonszolnok, Rajka, Várbalog Mintaterület
A Mosoni-sík élőhely kínálata 2006-ban
A túzokok élőhelyhasználata a Mosoni-síkon 2006-ban
100% 80% 60% 40% 20% 0% 1
2
3
Túzokföld Tarló
4
5
Repce Szántás
6
7
Árvakelés Egyéb
8
9
10
Őszi búza
11
Eredmények Fészkelés 2005 összefoglaló statisztikák Túzok fészkek megoszlása az előkerülés oka szerint
kaszálás 17%
talajelőkészítés 9% belegyaloglás 6% aratás 3% vadászat 3%
vegyszerezés 19%
egyéb 7%
területbejárás 36%
A túzokvédelmi LIFE program legfontosabb eredményei a Mosoni-síkon • • • • •
Rendszeres ellenőrzés, folyamatos védelem Naprakész állománydinamikai adatok Párbeszéd a túzokokkal kapcsolatban lévők közt Felélénkült a túzokok kutatása Megerősödött a nemzetközi együttműködés
Túzokészlelések 2005-ben és 2006-ban
•Január •Február •Március •Április •Május •Június •Július •Augusztus •Szeptember •Október •November •December
Megépült szélerőművek száma - a Mosoni-síkon: 28, ebből - 28 az ÉTT-en belül, - 6 a SPA-án belül.
- Ausztriában: számtalan - Szlovákiában: 0
1969 – fokozottan védett faj 1992 – MOSON-Project 1995 – ÖPUL 2002 – NAKP 2004 – NVT AKG 2004 – 2006 Natura2000 2004 – 2008 LIFE Túzokvédelmi Program 350 310
321
286
300 251 231 198 200 121
148
1999/2000
129
154
1998/1999
143
1996/1997
150
A Nyugat-pannóniai túzokállomány változása a téli adatok alapján
174
1995/1996
100 50
2006/2007
2005/2006
2004/2005
2003/2004
2002/2003
2001/2002
2000/2001
0 1997/1998
Egyedszám
250
Téli országos szinkron túzokszámlálás 2009.január 09-10.
Populáció
Kakas
Tojó
Mosoni sík, Hanság Duna-völgyi síkság Dévaványai-sík Csanádi puszták Kis-Sárrét Bihar Hortobágy-Nagykunság Borsodi-Mezőség Hevesi-sík Jászság
16 65 159 20 6 93 67 5
74
Összesen :
431
Indet.
520 332 30 82 73 21
612
19
539
Összes 90 585 491 20 36 175 159 26 0 0 1582
A kék vércse védelme a Pannon régióban (LIFE05 NAT/H/000122)
Állományváltozás
1950-es évek: becsült állomány 2000-2500 pár 1990:
becsült állomány 2000-2200 pár
1997:
becsült állomány 1300-1400 pár
2003:
becsült állomány kb. 800 pár
Veszélyeztető tényezők
Fészkelőhely hiány - vetési varjú állomány csökkenése - pusztai erdőfoltok eltűnése - illegális fakivágás stb. • Élőhelyvesztés - intenzív mezőgazdaság - hagyományos területkezelés /pl. legeltetés/ visszaszorulása • Áramütés, közúti elütések • Ragadozók kártétele a fészkelő-telepeken • Vonulási veszteségek, negatív hatások a telelőhelyen
- lelövések….
1980: 713 fészkelő kolóniában 254.400 pár 1984: 417 telepen 118.800 pár
30000 – 35000 pár
LIFE05 NAT/H/000122
Célok • potenciális fészkelőhelyek számának növelése; • vizsgálatok a faj élőhelyhasználatára és táplálkozásbiológiájára vonatkozóan; • az ismert mortalitási tényezők csökkentése aktív védelmi tevékenységekkel • speciális intézkedések a faj nyugat-romániai állományának védelme érdekében; • faj állomány-felmérésének kiterjesztése és összehangolása • adatok gyűjtése a téli túlélésre és a vonulásra vonatkozóan; • intézkedéseket teszünk faj védelme szempontjából kulcsfontosságú vetési varjú állományának fenntartása érdekében; • az érintett érdekcsoportok szintjén növeljük a kék vércséhez kötődő társadalmi tudatosságot, különös tekintettel a vetési varjú megítélésének szemléletváltására.
Műfészek-telepek létesítése
Műfészek-telepek létesítése
Műfészek-telepek létesítése
Szőrmés ragadozók riasztása és befogása
Facsoportok felújítása és telepítése
Élőhelyhasználat- és táplálék-vizsgálat egy mintaterületen a költési időszakban
Élőhelyhasználat- és táplálék-vizsgálat egy mintaterületen a költési időszakban
Elektromos középfeszültségű vezetékek felmérése és szigetelése
Költőállomány felmérése
Őszi gyülekező-szinkronok
Vetési varjú telepek felmérése és fokozott ellenőrzése
Színesgyűrűs jelölés és leolvasás
Műholdas jeladók
Műholdas jeladók
Műholdas jeladók
A magyarországi hód-visszatelepítések tapasztalatai
Az eurázsiai hód (Castor fiber) Castoridae család közeli rokon: kanadai hód (Castor canadensis)
Az eurázsiai hód elterjedésének alakulása a századok során
XI. század
XVIII. század
XIX. század vége
2001
A fennmaradt eurázsiai hód állományok és alfajok
Az eurázsiai hód elterjedése (2002)
A WWF hód-visszatelepítési programja
A WWF hód-visszatelepítési programja Előzmények • 1966 Bajorországban
• 1976 Ausztriában • az ausztriai állomány expanziója: „spontán” megjelenés Csehországban és Magyarországon (1985-86) • 1980-as években hódok észlelése a Tiszafüredi Madárrezervátumban • 1991 és 1993 között engedély nélkül érkeztek hódok hazánkba (Tisza-tó) a bajorországi Bad Kissingen Vadasparkból, ám később kiderült, hogy ezek nagy valószínűséggel kanadai hódok (Castor canadensis) voltak. • 1997 őszén Horvátországban 29 Bajorországból származó hódot bocsátottak szabadon
A WWF hód-visszatelepítési programja • Az osztrák és német tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy nincs akadálya a magyarországi hód-visszatelepítéseknek. • 1994: szervezett hazai visszatelepítések gondolata • A potenciális visszatelepítési helyszínek felvázolása után hódélőhely alkalmassági felmérés készült a • Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységére, • Felső-Tisza-vidékére • Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetre, • Bodrogzúgra, • Taktaközre és a • Tisza Tiszabercel-Tiszafüred közötti szakaszára
A Kárpát-medence vízrajza az árvízmentesítés és lecsapolások előtt M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete, 1938
A WWF hód-visszatelepítési programja A telepítési helyek kiválasztásának szempontjai • vízszint ingadozás mértéke • a szabad vízfelület nagysága • a vízfolyás vagy állóvíz mélysége • a partoldal jellege (magasság, talaj) • az alapvető téli táplálékforrást jelentő preferált fásszárú növényfajok mennyisége, kora és megközelíthetősége • zavarás mértéke • ökológiai folyosó
A WWF hód-visszatelepítési programja Jogi előkészületek • vámhatósági engedély • illetékes TV-i hatóság engedélye • a terület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása • illetékes vízügyi igazgatóság • ÁESZ illetékes igazgatósága • földtulajdonnal rendelkező magánszemély • FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályának engedélye • Állatorvosi vizsgálat
A WWF hód-visszatelepítési programja A hódok megjelenésének időpontja, a telepített egyedek száma, valamint állományainak mérete 2001/2002 telén Magyarországon
A WWF hód-visszatelepítési programja
A WWF hód-visszatelepítési programja
A magyarországi hód-élőhelyek eloszlása 2001 tavaszán
A magyarországi hód-élőhelyek eloszlása 2007 tavaszán
A WWF hód-visszatelepítési programja Telepítés utáni monitoring tevékenység • adatgyűjtés az állatok élőhely- és táplálékhasználatáról • az esetleges territórium elhagyások és pusztulások okairól
A hódok pusztulásának okai • természetes ellenségek • orvvadászat • hálóba akadás • közúti balesetek • vízbe engedett szennyvizek • betegségek (tularémia, tüdőgyulladás, májbetegségek)
A hód jelenlétére utaló nyomok
A hód jelenlétére utaló nyomok Hódvárak
A hód jelenlétére utaló nyomok Gátak
A hód jelenlétére utaló nyomok Rágásnyom
A hód-visszatelepítés következményeinek értékelése
Ökológiai és ökonómiai hasznok • Gátépítés • Turizmus
Vélt és valódi károk • Táplálkozás • Gátépítés • Üregrendszerek
A hódkárok mérséklése
Állományszabályozás?
