A Q U I L A 1993. V O L . : 100(151-159)
A TÚZOK (OTIS TARDA) ÁLLOMÁNYÁNAK ÉS ÉLŐHELYÉNEK VIZSGÁLATA A H O R T O B Á G Y O N ÉS KÖRNYÉKÉN 1975-1992 KÖZÖTT Dr. Kovács Gábor Hortobágyi Nemzeti Park
Abstract G. Kovács: Study of the colony and habitats of the Great Bustard (Otis tarda) int the region of the Hortobágy between 1975 and 1992 Variutions in the Great Bustard population in the region of the Hortobágy are presented on the basis of literary data and personal observations over 18 years. The Great Bustard population of the Hortobágy consisted of more than one-thousand specimens on the turn of the Century. It declained to 31 specimens by 1961. Since then the population has increased in numbers and reached 120—150 specimens by the 1970s and 220—230 birds by the early 1990s. The Great Bustard population of the Hortobágy can be divided into four sub-colonies livingin the Nagyiván-puszta, the Karcag-Ágota-puszta areas, at Angyalháza and Szelencés, as well as in the Szandalik and Bagota-puszta areas. In addition, minor population fractions can be found in the surroundings of the Hortobágy National Park. The habitats are individually characterized together with the ruttingand nesting sites. Finally, the problems of protection have been discussed giving useful recommendations for a „Great B nsta rd safe"fa rm i ng.
Bevezetés A H o r t o b á g y a s z á z a d f o r d u l ó u t á n i é v e k b e n , de m é g 4 0 - 5 0 évvel ezelőtt is n é p e s t ú z o k á l l o m á n y n a k adott otthont (Szomjas, 1922). A t ú z o k o t Udvardy (1941) m é g j e l l e m z ő pusztai fajként említi. Sterbetz (1964, 1978) szerint az 1920-41 közti i d ő s z a k b a m m é g közel 1000 p é l d á n y élt a t e r ü l e t e n , de ebből 196l-re c s u p á n 30 p é l d á n y maradt. A '70-es é v e k b e n a teljes h o r t o b á g y i á l l o m á n y t 120-150 p é l d á n y r a becsülték (Horváth—Szabó, 1981). 1975 ó t a rendszeresen vizsgálom a H o r t o b á g y o n és a vele s z o m s z é d o s t e r ü l e t e k e n e l ő f o r d u l ó t ú z o k p o p u l á c i ó k a t . T i z e n n y o l c év alatt n e m c s u p á n viszonylag pontos á l l o m á n y a d a t o k gyűltek össze, de az élőhelyek, t á p l á l k o z ó helyek és a t ú z o k o k viselkedése v o n a t k o z á s á b a n is sok m e g f i g y e l é s e m volt (Kovács, 1986, 1988, 1992). Dolgozatomban részletesen ismertetem a H o r t o b á g y t é r s é g é n e k egyes részpopulációit, az élőhelyek j e l l e m z ő vegetációját, a m e z ő g a z d a s á g i tevé k e n y s é g hatásait a d ü r g ő - és f é s z k e l ő h e l y e k r e , illetve a téli és nyári t á p l á l k o z ó h e l y e k r e . Rövid összefoglalást adok a t ú z o k v é d e l e m h o r t o b á g y i g o n d j a i r ó l és e r e d m é n y e i r ő l , valamint a távlati f e l a d a t o k r ó l és a m é g k i h a s z n á l a d a n l e h e t ő s é g e k r ő l is. 151
Anyag és módszer A vizsgálati t e r ü l e t a H o r t o b á g y i N e m z e t i Park és a hozzácsatolt v é d e t t e g y s é g e k 63 000 h e k t á r o s t é r s é g é n kívül a vele h a t á r o s , de v é d e l e m alatt nem álló karcagi, p ü s p ö k l a d á n y i , n á d u d v a r i , b a l m a z ú j v á r o s i , g ö r b e h á z a i , h a j d ú b ö s z ö r m é n y i , ú j s z e n t m a r g i t a i , tiszacsegei, egyeki, tiszafüredi, tiszaigari, tiszaörsi, n a g y i v á n i , kunmadarasi h a t á r r é s z e k e t is felöleli. M i v e l a t ú z o k o k e l ő f o r d u l á s i helye az év k ü l ö n b ö z ő szakaszaiban e r ő s e n változik (ősztől tavaszig a l e g t ö b b p u s z t á n alkalmilag, de n é h a t a r t ó s a n is m e g f i g y e l h e t ő ) , az egyes r é s z p o p u l á c i ó k é l ő h e l y é t nem a t á p l á l k o z ó h e l y , hanem a d ü r g ő h e l y és a fészkelőhely a l a p j á n tudjuk viszonylagos p o n t o s s á g gal e l h a t á r o l n i . A z éves t ú z o k s z á m l á l á s t a d ü r g é s i időszak alatt, á p r i l i s b a n v é g z e m . A d ü r g ő h e l y e k e t b i z t o n s á g o s távolságról, z a v a r á s m e n t e s e n tartom megfigye lés alatt, kézitávcső, illetve állványos, nagv n a g y í t á s ú spektív segítségével. Megfigyeléseim a l a p j á n t e r ü l e t ü n k ö n n é g y nagyobb k ö r z e t r e o s z t h a t ó k a t ú z o k é l ő h e l y e k , vagyis a H o r t o b á g y á l l o m á n y á t n é g y j e l e n t ő s e b b r é s z p o p u lácié) alkotja. 18 éves a d a t g y ű j t é s e m s o r á n nemegyszer tapasztaltam, hogy a p o p u l á c i ó k között kisebb-nagyobb m o z g á s , v á n d o r l á s , k i c s e r é l ő d é s is zajlik, egyes t ö r e d é k e k n é h a elszigetelten is felbukkannak, olykor meg is telepszenek. A z ilyen változások o k a k é n t l e g t ö b b s z ö r az élőhely valamilyen zavarását n e v e z h e t j ü k meg, de e l ő f o r d u l n a k ismeretlen e r e d e t ű e l t ű n é s e k , majd t ö b b évvel későbbi esetleges m e g j e l e n é s e k is.
A hortobágyi túzokélőhelyek és állományaik ismertetése 1. Nagyiváni
részpopuláció
A Hortobágy legnépesebb állománya, a védett Nagyiváni-pusztán, Borza son, Z á m o n , t o v á b b á a velük s z o m s z é d o s , nem v é d e t t n a g y i v á n i , tiszaigari, kocsi, á r k u s i , parajosi, m i h á l y h a l m i s z á n t ó k o n és gyepeken él. Ez az á l l o m á n y a '80-as évek k ö z e p é i g 9 0 - 1 2 0 p d . között ingadozott, majd az igen kegyetlen 1986/87-es tél u t á n 44 pd.-ra c s ö k k e n t . A k é s ő b b i e k b e n lassú g y a r a p o d á s t tapasztaltam, melynek s o r á n 1992-re a létszám e l é r t e a 123 pd.-t. Ez a n é p e s á l l o m á n y mintegy 6000 ha t e r ü l e t e n s z ó r ó d i k szét. A kelet—nyu gati i r á n y b a n 14 k m , é s z a k k e l e t - d é l n y u g a t i i r á n y b a n 10 k m á t m é r ő j ű , szabálytalan a l a k ú t é r s é g b a n 12 d ü r g ő h e l v t a l á l h a t ó , m e l y e k b ő l a borzasi 1989-ben, az é s z a k n y u g a t - z á m i 1990-ben alakult, m í g a többi 10 d ü r g ő h e l y régi, t r a d i c i o n á l i s n a k számít. A N a g y i v á n i - p u s z t a a t ú z o k o k szempontjábé)l k i e m e l k e d ő j e l e n t ő s é g ű t e r ü l e t , mert itt t a l á l h a t ó a d ü r g ő h e l y e k n e k a fele és a t ú z o k p o p u l á c i ó n a k mintegy k é t h a r m a d a . K ü l ö n ö s e n é r t é k e s a S z ű r ö s - d ű l ő , V i t é z - d ű l ő , Lyukas halom, B e n c e - h á t közötti, kb. 900 ha-os p u s z t a r é s z . 152
A szántók és a g y e p t e r ü l e t a r á n y a ezen belül (az 1982-es nagy ősgyepfeltörést k ö v e t ő e n ) 80:20-ra esett vissza. A '90-es évek elejére ez az a r á n y 60:40-re javult. B á r az említett g y e p f e l t ö r é s e k tájképileg sokat rontottak a t e r ü l e t e n , az itt d ü r g ő t ú z o k o k s z á m a nem c s ö k k e n t , sőt, 1985—1986 é v e k b e n kissé m é g emelkedett is. ( M a x . 66 p é l d á n y egyetlen helyen, kakasok és tojók összesen.) A s z á n t ó k közé é k e l ő d ő , illetve a velük h a t á r o s , h á t a s g y e p t e r ü l e t e k e n t ö b b n y i r e csak n é h á n y i d ő s e b b kakas d ü r r ö g . Ezeknek a gyepfoltoknak a n a g y s á g a 5—30 ha, a d ü r g ő kakasok s z á m a pedig g y e p f o l t o n k é n t 2—8 pd., azaz k a k a s o n k é n t 2,5-3,75 ha. Jellemzőek a k ü l ö n b ö z ő s z á n t ó t e r ü l e t e k e n létesült d ü r g ő h e l y e k is. Gyako risági sorrendben a k ö v e t k e z ő n ö v é n y k u l t ú r á k o n fordulnak e l ő : lucerna, ő s z i g a b o n a - v e t é s (búza, á r p a ) , tavaszi vetés (zab, b o r s ó ) , repce (főleg a g y e n g é n , h i á n y o s a n kelt foltokon). A '90-es é v e k b e n új j e l e n s é g k é n t r e g i s z t r á l t u k a parlagon hagyott t e r ü l e tek hirtelen s z a p o r o d á s á t , melyek a gyepekkel és g a b o n á v a l h a t á r o s á n igen j ó élőhelykomplexumot kínálnak a túzoknak. Április k ö z e p e u t á n , a vetések gyors n ö v e k e d é s e miatt a madarak gyakran kiszorulnak a m á r 4 0 - 5 0 cm-es g a b o n á b ó l , l u c e r n á b ó l , mert a hajnalban és kora reggel e r ő s e n harmatos, lucskos n ö v é n y á l l o m á n y b a n nem szívesen t a r t ó z k o d n a k . Ettől kezdve a gyepek sokkal alacsonyabb n ö v é n y z e t é b e n (max. 10-15 cm) egyre t ö b b kakas jelenik meg, ugyanakkor m e g é l é n k ü l a távolabbi, h o m o g é n pusztai d ü r g ő h e l y e k ( Z á m , Borzas, M é r g e s ) „ f o r g a l m a " is. (A d ü r g é s i időszak m á s o d i k felében ez u t ó b b i a k szerepe alaposan megnövekszik.) A pusztai d ü r g ő h e l y e k t e r m é s z e t e s g y e p t a k a r ó j á t e l s ő s o r b a n a félmagas, cickafarkos sziki csenkesz asszociáció (Achilleo-Festwetumpsetidovinae) alkotja, melyben j e l e n t ő s a magasra n ö v ő sé)virág (Limonium gmelini) előző évi, száraz k ó r ó i n a k a r á n y a is. Főleg Z á m o n és Borzason fordul elő, hogy a d ü r g ő h e l y e k löszhátakat és r e l i k t u m löszgyepfoltokat is magukba z á r n a k , ahol szikeseké nél magasabbra n ö v ő zsálvás-csenkeszes l ö s z p u s z t a g y e p (Salvio-Festucetum sulcatae) a j e l l e m z ő n ö v é n y t á r s u l á s , benne n é h á n y e r ő s e b b n ö v é s ű , k ó r ó s fajjal (Salvia, Phlomis, Verbascum, Marrubium, Carduus stb.). A löszhátak m é r e t e i t m e g h a l a d ó magaslatokon (kunhalmok) is észleltem n é h a egy-egy, t ö b b n y i r e idős kakas d ü r g é s é t , vagy hosszabb t a r t ó z k o d á s á t . Ilyen p é l d á u l a borzasi É g e t t - h a l o m , ö z e s - h a l o m , Kopasz-laponyag; a nagyiváni M é r g e s - h a l o m , Lyukas-halom, N a g y - B e n c e - h á t , T o r o m k ö v i - h a lom. A v é d e t t t e r ü l e t e k e n költő t ú z o k o k fészkelőhelyeinek élőhely szerinti eloszlása változatos. Z á m - és B o r z a s - p u s z t á n a tojók l e g a l á b b 70%-a t e r m é szetes n ö v é n y z e t b e n (löszhátak, száraz r é t e k , n é h a szikes legelők) költ. Ez az a r á n y a H o r t o b á g y és k ö r n y é k é n e k túzokjaira egyáltalán nem j e l l e m z ő , az viszont igen, ami p é l d á u l N a g y i v á n , Parajos, F ü r e d k ó c s t e r ü l e t é r e , ahol főleg g a b o n á b a n és m á s o d s o r b a n l u c e r n á b a n fészkelnek. É r d e k e s j e l e n s é g , hogy n é m e l y é v e k b e n (pl. 1990, 1991) itt is m e g n ö v e k s z i k gyepeken kötlő tojók a r á n y a , melynek pontos o k á t nem t u d o m .
Említést é r d e m e l m é g egy é r t é k e s é l ő h e l y t í p u s : 1979-81 között a nemzeti parkhoz t a r t o z ó n a g y i v á n i s z á n t ó k nagy részét f ű m a g t e r m e s z t é s s e l hasznosílották. Ez a n ö v é n y k u l t ú r a d ü r g é s r e és fészkelésre e g y a r á n t ideális k ö r ű i m é i n eket teremtett a t ú z o k o k s z á m á r a , egyben m e g i s m e r h e t t ü n k egy olyan l e h e t ő s é g e t , amely a k é s ő b b i e k b e n m e g v a l ó s í t a n d ó , v é d e t t t e r ü l e k r e tervez h e t ő „ t ú z o k k í m é l ő m e z ő g a z d a s á g i t á b l á k ' - r a feltétlenül j a v a s o l h a t ó . 2. Karcag-ágotai
részpopuláció
A t e r ü l e t az előzővel csaknem m e g e g y e z ő n a g y s á g ú , de a t ú z o k o k létszáma itt az előző t e r ü l e t h e z k é p e s t kisebb. Mintegy 6500 ha-on, rendszertelen s z é t s z ó r t s á g b a n 35—40 p é l d á n y él. E n n e k a k ö r z e t n e k 15—20%-a m é g nem áll t e r ü l e t i v é d e l e m alatt (Tetves, Ecsezug, B o l h á s ) , illetve a v é d e t t é nyilvántása i m m á r egy é v t i z e d e h ú z ó d i k ( N é m e t - s z i g e t ) . S z á n t ó k a t kb. 25-309c-ban t a l á l t u n k , l e g t ö b b e t Á g o t a nyugati és d é l n y u g a t i r é s z é n , valamint a N é m e t szigeten és a K a r c a g t ó l é s z a k k e l e t r e eső t é r s é g b e n . Igen sok a parlag, melyek között e g y a r á n t vannak 10—20 éve elhagyott rizsföldek és 2—6 éve felhagyott, k o r á b b a n a „ g a b o n a p r o g r a m " k e r e t é b e n t ö n k r e t e t t gyepek, sőt, 1991 é)ta nem m ű v e l t s z á n t ó k is. Ó v a t o s becslés szerint, 1992 d e c e m b e r é b e n a p a r l a g f ö l d e k n a g y s á g a l e g a l á b b 1200 ha volt. A k ö r z e t b e n a '70-es évek végéig eredetileg öt j e l e n t ő s e b b d ü r g ő h e l y volt. A z A g o t a - p u s z t á n létesített tízezres libatelepek kiszorították a t ú z o k o k a t , olyannyira, hogy 1985-től kezdve m é g e l ő f o r d u l á s i adatom sem volt e g é s z e n 1990-ig (Kovács, 1990). A libatelepek félszámolása u t á n (1989-re) a t e r ü l e t nyugalma helyreállt, de a n ö v é n y z e t csak lassan r e g e n e r á l ó d i k . M i v e l az innen kiszorult madarak a közeli N é m e t - s z i g e t e n , B o l h á s o n , valamint A g o t a - p u s z t á t ó l d é l r e é l n e k , van rá r e m é n y , hogy b e l á t h a t ó i d ő n belül i s m é t megjelennek itt. 1991-ben m á r észleltein 2 k ó b o r l ó p é l d á n y t . Ebben a k ö r z e t b e n a fészkelőhelyek l e g i n k á b b a parlagokon, valamint a száraz t a r a c k b ú z á s (Agropyron repens) r é t e k e n vannak, de g a b o n a t á b l á k o n e s e t e n k é n t l u c e r n á s o k b a n is tapasztaltam költést. A z ágotai költőhelyek t ö b b s é g e a magas füvű, löszháti k a s z á l ó k o n , h á t a s a b b g u l y a l e g e l ő n volt. H a s o n l ó helveket választottak a t ú z o k o k a N é m e t - s z i g e t e n , az Ecsezugban és a Kunmadarasi-puszta délkeleti p e r e m é n is. A d ü r g ő h e l y e k n ö v é n y z e t e f ő k é n t d e g r a d á l t löszgyep, valamint szikes pusztagyep, illetve l u c e r n a t á b l a . Feltétlenül meg kell jegyezni, hogv az Á g o t á t ó l d é l e b b r e élő t ú z o k p o p u l á ció ( H a n n a s , S á r r é t ) v a l a m i k é p p e n kapcsolatban van a karcagi, ágotai r é s z p o p u l á c i ó v a l . E n n e k f e l t ű n ő bizonyítékát legjobban az 1977—78-as telén észleltem, a m i k o r az ágotai Peres-zug r e p c é j é n 82 p é l d á n y t a r t ó z k o d o t t , melyek t ö b b s é g e m i n d e n bizonnyal a S á r r é t felől é r k e z e t t , hiszen ugyanek kor a n a g y i v á n i , borzasi k ö r z e t b e n , az ottani t ú z o k o k úgyszólván h i á n y t a l a nul jelen voltak. A z itt élő t ú z o k o k m o z g é k o n y s á g a e g y é b k é n t 1992 kora tavaszán is f e l t ű n ő volt, a m i k o r N á d u d v a r mellett, a B ü t e - z u g l u c e r n á s á n 24 kakas t a r t ó z k o d o t t napokon át, jóllehet egy forgalmas m ű ú t , s e r t é s t e l e p és v á g ó h í d z a v a r ó közelségében voltak. 154
3. Angyalliáza — szelencési
részpopuláció
A H o r t o b á g y keleti p u s z t á i n a k t ú z o k á l l o m á n y á t 1986-ig 5 0 - 6 0 pd.-ra b e c s ü l t e m , de 1987 tavaszára ebből csak 11 p d . maradt. Két évvel k é s ő b b s z á m u k m á r e l é r t e a 30 pd.-t. (Kovács, 1990), de a '80-as évek á l l o m á n y a m i n d m á i g nem állt helyre. Ezek a t ú z o k o k a nemzeti parkhoz t a r t o z ó A n g y a l h á z a , Szelencés, Pentezug p u s z t á k o n , t o v á b b á a nem v é d e t t A l o m zugban é l n e k , mintegy 3000 ha-os t e r ü l e t e n . A Borzas északkeleti részén lévő, 1989 ó t a e r ő s ö d ő p o p u l á c i ó - t ö r e d é k k e l f e l t e h e t ő e n gyakori a kapcso lat, a kicserélődés l e h e t ő s é g e is fennáll. E n n e k 1991-ben és 1992-ben sok jelét tapasztaltam, a Szelencés, illetve Pentezug felé t a r t ó , vagy o n n a n Borzasra é r k e z ő á t r e p ü l é s e k f o r m á j á b a n . A z állomány élőhelye szinte teljesen sztyep j e l l e g ű , t e r m é s z e t e s , vagy t e r m é s z e t k ö z e l i á l l a p o t ú , c s u p á n a Szelencés déli p e r e m é n és az A l o m z u g b a n találhatók s z á n t ó t e r ü l e t e k . A z öt d ü r g ő h e l y mindegyike pusztai k ö r n y e z e t ben, a m e z ő g a z d a s á g i l a g m ű v e l t tábláktól 3-10 k m távol fekszik. A z a n g y a l h á z i és szelencési d ü r g ő h e l y e k r ő l elmondhatjuk, hogy a H o r t o b á g y legszikesebb t ú z o k é l ő h e l y e i , n ö v é n y z e t ü k r e nem csak az ü r m ö s szikicsenkeszes gyep (Artemisio-Festucetwn pseudovinae) j e l l e m z ő , hanem m é g a vaksziki n ö v é n y z e t is, melynek a r á n y a a Szelencésen eléri a 15-20%-ot, ( u g a r t y ú k és szikipacsirta fészkelőhelye is). A szelencési (kisebb m é r t é k b e n az a n g y a l h á z i ) é l ő h e l y e k r e j e l l e m z ő m é g , hogy az ü r m ö s , szikes gyepet nedves r é t e k és kisebb laposok tagolják, melyek igen k o r á n , n é h a m á r kora tavasszal k i s z á r a d n a k . A z itteni viszonyok sajátosságát az adja, hogy a hamar kiszikkadt r é t e k e n a c s o m ó s szittyó (Juncus conglomeratus) r i t k á s a n álló, z s o m b é k s z e r ű tövei d o m i n á l n a k . A 60—80 cm-re is m e g n ö v ő szittyófaj l i g e t s z e r ű e n n ö v ő bokrai között, a k á r nagyobb csapat t ú z o k is kiválóan tud rejtőzni, settenkedni, vagy nagy nyári melegek idején a gyér á r n y é k á b a n elülni. Ezeken a helyeken a v e d l ő t ú z o k o k is rendszeresen előfordulnak. A t ú z o k o k fészkelőhelye a Pentezugban löszháti kaszálók, olykor a magas füvű gulyalegelők. A n g y a l h á z á n és Szelencésen a j ó s z á g o k által nem j á r t , száraz, magasra n ö v ő t a r a c k b ú z a között, valamint olvkor jószágállások r u d e r á l i s g y o m n ö v é n y z e t é b e n (Atriplex sp.) is megtelepszenek. Szélsőséges eset volt, a m i k o r a szelencési gulyaálláson, a p á s z t o r k u n y h ó t ó l 120—130 m-re, vakszikfoltokkal tarkított, l e g i n k á b b bíbic és u g a r t y ú k s z á m á r a alkal mas gyepen 2 fészket is t a l á l t u n k Konyhás Sándor t e r m é s z e t v é d e l m i ő r r e l . A z egy h é t m ú l v a e s e d é k e s j ó s z á g k i h a j t á s miatt ezeket a fészekaljakat t e r m é s z e tesen menteni kellett. (1990. á p r . 26.) A z Á l o m z u g b a n g a b o n a t á b l á n és l u c e r n á s b n is e l ő f o r d u l n a k fészkelések. A '80-as évek legvégétől a t ú z o k á l l o m á n y kis m é r e t ű terjeszkedése észlelhető (Szondi László és Tar János szóbeli közlésre) az Á l o m z u g felől északi i r á n y b a , Ö k ö r f ö l d , G ö r b e - h á t t e r ü l e t é r e , ahol k o r á b b a n csak őszi-téli k ó b o r lók voltak m e g f i g y e l h e t ő k . Valamennyi h o r t o b á g y i élőhely közül az angyalházi-szelencési m o n d h a t é ) a legősibbnek, l e g i n k á b b pusztai j e l l e g ű n e k , ugyanakkor az á l l o m á n y nagy sága j ó v a l alatta marad a s z á n t ó k k a l és parlagokkal e r ő s e n mozaikolt nagviváni k ö r z e t n e k .
4. Szandalik - bagotai részpopuláció A H o r t o b á g y északkeleti r é s z é n , mintegy 2000 ha-os t e r ü l e t e n él az egykor igen n é p e s á l l o m á n y csekély m a r a d é k a , mehet k o r á b b a n 2 5 - 3 0 p é l d á n y r a becsültek (Kovács, 1986). Napjainkban ezt a t ö r e d é k á l l o m á n y t s z á m b a venni sem k ö n n y ű , mivel i d ő k ö z b e n m e g s z ű n t a Szandalikon és B a g o t á n az á l l a n d ó d ü r g ő h e l y ü k . A r e n d s z e r t e l e n ü l ide-oda k ó b o r l ó madarak sejtetni engedik, hogv a nemzeti park h a t á r á n kívül G ö r b e h á z a , B ö d ö n h á t , P o l g á r k ö r z e t é ben, ahol nagvobb f ü v e s p u s z t á k is t a l á l h a t ó k (pl. a Nagy-Kapros) lehet egy á l l a n d ó d ü r g ő h e l y ü k . G ö r b e h á z á t ó l K ó n y á i g , sőt, B a l m a z ú j v á r o s i g előfor dulnak k ó b o r l ó eg\edek, m é g az idegenforgalommal e r ő s e n terhelt Mátap u s z t á n is észleltek t ú z o k o t . (1989-ben 5 - 8 - 1 0 p é l d á n y o s csoportokat, főleg tojókat figyeltünk itt meg. 1990-ben Bagota északi h a t á r á n 2 kakas mutatko zott.) Mivel a t e r ü l e t e n napjainkra c s ö k k e n t a legeltetés, valamennyivel hanyatlott a kaszálás is, a füves é l ő h e l y e k j e l e n t ő s , 25—30%-át kitevő l ö s z g v e p e k e n kiváló fészkelési l e h e t ő s é g e k e t b i z t o s í t h a t n á n a k . ( A z 1910-es é v e k b e n s z e n z á c i ó s z á m b a ment é p p e n ebben a t é r s é g b e n a reznek költése.) A N e m z e t i P a r k t ó l é s z a k r a t a l á l h a t ó ptiszták tervezett v é d e t t é nyilvánításától e r e d m é n y e s t ú z o k v é d e l m e t is v á r h a t t u n k , így talán van rá n é m i esély, hogv egyszer ismét lesznek d ü r g ő és fészkelő t ú z o k o k a H o r t o b á g y i Nemzeti Park bagotai k ö r z e t é b e n is. 5. Töredékállományok
a Hortobágy környékén
A z e l ő z ő e k b e n ismerteit r é s z p o p u l á c i ó k mellett K u n m a d a r a s , T i s z a ö r s , Tiszaigar, T i s z a f ü r e d és Egyek t é r s é g é b e n (a H N P nyugati h a t á r á t ó l m é r t 15 km-en belül) is e l ő f o r d u l a t ú z o k . Nemcsak k ó b o r l ó k , illetve r e p c e f ö l d e k e n télen v e n d é g e s k e d ő k , hanem fészkelők is akadnak. A z alkalmi költésektől a 20 p é l d á n y o s telelő csapat e l ő f o r d u l á s á i g m i n d e n f é l e t í p u s ú m e g j e l e n é s ü k e t észleltem, kivéve a rendszeres d ü r g ő h e l y létezését. 1985-ben és 1986-ban az egv eki h a t á r b a n m e g l e p ő e n gyakran megfigyeltem ő k e t , melynek o k á u l a j ó t á p l á l k o z ó h e l y (nagy l u c e r n á s o k ) és a nyugodt p i h e n ő h e l y j e l ö l h e t ő meg. 1988-89-ben f e l t ű n ő volt a tiszafüredi és a tiszaigari h a t á r b a n a t ú z o k o k m e g j e l e n é s e a sokáig s z á n t a t l a n b ú z a t a r l ó k o n . 1991 késő őszén a tél elejéig kitartott 13 p é l d á n y egy, az árvakeléssel és a sokféle g y o m m a l b o r í t o t t t a r l ó n . A felsorolt k ö z s é g e k h e z t a r t o z ó s z á n t ó k , gyepek parlagok t ö r e d é k á l l o m á nyait 1987 előtt 4—5 kis csoportban 2 0 - 2 5 p é l d á n y r a b e c s ü l t e m . Napjaink ban ennek alig a fele mutatkozik, kb. 10-12 p é l d á n y . A z i r o d a l m i adatok szerint 1907-1944 között M á t a , Kémya, H o r t , B o r s ó s , Cserepes, Kecskés, M a g d o l n a p u s z t á k o n , sőt, H o r t o b á g y - H a l a s t ó közvetlen s z o m s z é d s á g á b a n is fészkelt a t ú z o k . (Schenk 1907., Szomjas 1922., Udva 1841., Kovács B. 1965). M a ezeken a helyeken azz alkalmi m e g j e l e n é s e , á t r e p ü l é s e is ritka.
156
Kóborlás, g y ü l e k e z é s . A t e l e l ő csapatok létszámadatai Míg d ü r g é s k o r és fészkeléskor kevesebb helyen l á t h a t ó (27 d ü r g ő h e l y e t és 64 fészkelőhelyet ismerek), a d d i g k ó b o r l á s o n és telelőhelyen a H o r t o b á g y - t á j t e r ü l e t é n mintegy 170 helyen jegyeztem fel alkalmi e l ő f o r d u l á s á t vagy á t r e p ü l é s é t , illetve huzamos t a r t ó z k o d á s á t . A legnagyobb csapatokat majdnem m i n d e n esetben t é l e n , r e p c e t á b l á k o n s z á m l á l t a m meg. H o r t o b á g y i viszonylatban kis p é l d á n y s z á m ú (1-10), köze p e s í i 1-20), nagv (21-60) és szokatlanul nagy (60 p d fölötti) m e n n y i s é g e k r ő l b e s z é l h e t ü n k . A l e g n é p e s e b b t ú z o k c s a p a t o k észlelési adatai a k ö v e t k e z ő k : - Á g o t a - p u s z t a , Peres-zug 1978.jan. 9. 82 p d . r e p c é n . - Borzas-puszta, Szekeres-zug 1985. dec. 19. 63 p d . r e p c é n . - F ü r e d k ó c s , Parajos 1983.jan. 7. 71 p d . r e p c é n . - N a g y i v á n i - p u s z t a , V i t é z - d ű l ő 1986. á p r . 3. 66 p d . l u c e r n á n . A t ú z o k c s a p a t o k szinte kizárólag az őszi k á p o s z t a r e p c e - t á b l á k o n telelnek át. G y a k r a n l á t h a t ó k őzek t á r s a s á g á b a n . 1976 d e c e m b e r é b e n és 1977 j a n u á r j á b a n a n a g y i v á n i Vitéz-tanya e l k ó b o r o l t h á z i s e r t é s e i n e k közelségét is e l t ű r t é k , sőt a diszné>k által ö s s z e t u r k á l t mély h ó alatt k ö n n y e n h o z z á j u t h a t tak a repcelevelekhez. Enyhe teleken (pl. 1982-83), h ó m e n t e s i d ő s z a k o k b a n a r e p c é k e t kevésbé használják, gyakran j á r j á k a l u c e r n a t á b l á k a t és a gyepeket is, l e g i n k á b b a h á t a s jószágállásokat. Ilyenkor nem is ritka látvány, amint a t ú z o k kakasok a p r ó r á g c s á l ó k r a (mezei pocok, e g é r ) v a d á s z n a k . H a a h ó t a k a r ó igen vastagra hízik, m e g s z ű n i k a r e p c e t á b l á k téli t ú z o k l e gelő - jellege. Egy-két napig m é g kószálnak, k e r e s g é l n e k a madarak, lucerna- és szénakazlak k ö r n y é k é n p r ó b á l k o z n a k , majd e l ő b b a tojé)k, a z u t á n a kakasok is elvonulnak, a k á r egy-másfél h ó n a p r a is. H a nincs a H o r t o b á gyon m e g f e l e l ő r e p c e á l l o m á n y , a t ö m e g e s e l v o n u l á s m á r november v é g é n b e k ö v e t k e z h e t , m i k é n t az 1990-1991 f o l y a m á n t ö r t é n t . T é l v é g é n , á l t a l á b a n f e b r u á r első felében t é r n e k vissza ismét. T e r m é s z e t v é d e m i intézkedések, e r e d m é n y e k é s p r o b l é m á k A H o r t o b á g y i Nemzeti Park t e r m é s z e t v é d e l m i kezelési t e v é k e n y s é g é b e n a t ú z o k v é d e l m e kiemelt helyet kap. 1990 előtt is i g y e k e z t ü n k a zavartalan fészkelőhelyet biztosítani, ennek é r d e k é b e n egyes löszháti kaszálókon (Pen tezug), száraz r é t e k e n (Borzas) 5-20 ha-os, e g y b e f ü g g ő foltokon a kaszálás i d ő b e n i k o r l á t o z á s á t v e z e t t ü k be, azaz a m u n k á k a t j ú l i u s i g nem e n g e d é l y e z tük. A véletlenül kikaszált fészekaljak 1990 előtt D é v a v á n y á r a k e r ü l t e k . F ő k é n t a l u c e r n a k a s z á l á s k o r t ö r t é n t sok baj, j ó l l e h e t n é h a a k ö r ü l k a s z á l t és a p r ó c s k a vágatlan folttal kihagyott t ú z o k f é s z e k r e visszaült a tojó és sikeresen ki is költött. A k a d t olyan lucerna, ahol 4 túzokfészket a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t maga k e z d e m é n y e z e t t úgy megmenteni, hogy a tábla e g v b e f ü g g ő 20 ha-os d a r a b j á n e g y s z e r ű e n kihagyta az első kaszálást. Egyes é v e k b e n annyira mellőzték a t ú z o k o k a l u c e r n á t , hogy nem t ö r t é n t kikaszálás, m á s é v e k b e n rengeteg gond volt vele. 1990-től a M a g y a r 157
M a d á r t a n i és T e r m é s z e t v é d e l m i Egyesület a H o r t o b á g y i Nemzeti Parkkal t ö r t é n t m e g á l l a p o d á s a é r t e l m é b e n , t ú z o k v é d e l m i állomást tart l e n n a H o r t o b á g y nyugati p e r e m é n . Fater Imre p r o g r a m v e z e t ő irányításával. A M M E t ú z o k v é d e l m i munkacsoportja a fészkelőhelvek m e g ő r z é s é r e t ö r e k e d v e az ú n . „ m ű t o j á s o s m ó d s z e r " - t alkalmazza kikaszálás, vagy veszé lyeztetettség eseten. (Haraszthy—Fater—Kállay, 1991). A z e d d i g alkalmazott gyakorlati t e r m é s z e t v é d e l m i m u n k á n k h o z tartozik az is, hogy e r ő s havazá sok u t á n a r e p c e t á b l á k o n több, udvarnyi helyen, valamint keskeny s á v o k b a n h ó t ö r é s t , hóeltakarítást v é g e z t ü n k (ehhez t ö b b s z ö r kaptam segítséget a M M E fiatal debreceni tagjaitól), l e h e t ő l e g alkonyat u t á n , vagy napkelte előtt, hogv ne zavarjuk meg a madarakat. Sok esetben az is e l e g e n d ő volt, ha járkálással kitapostam a havat egy hosszú csíkban a tábla k ö z e p é n . S z e r e n c s é s e b b esetben a repce közelében télen is lakott j u h h o d á l y volt, k é r é s ü n k r e a p á s z t o r egy-eg) alkalommal a tálkával, végighajtva megtipratta, ö s s z e t ö r e t t e a I m t a k a r ó t . M e g zordabb i d ő b e n traktorral, t e r e p j á r ó v a l kellett alkalmi „ h ó e k é k e t " h ú z g á l n i a táblán (1992-ben az A q u i l a T e r m é s z e t v é d e l m i K i t . segített be j á r m ű v e l és kézi e r ő v e l e g y a r á n t ) . A t ú z o k o k téli etetését első alkalommal (1982) j o b b híján szemes k u k o r i c á val kíséreltem meg, de ez nem vált be, mivel a nagy t ö m e g b e n é r k e z ő varjak m i n d e n esetben m e g e l ő z t é k a t ú z o k o k a t és felfalták az eleséget. A tejes káposztával, vagy annak konyhai h u l l a d é k á v a l való etetés - kellő m e n n y i s é g híján - e d d i g csak kísérleti szinten sikerült, mivel ennek beszer zése a h o r t o b á g y i viszonyok között e d d i g nem v a l ó s u l h a t o t t meg. 1991-ben kis c s o m ó k b a n s z é t h o r d o t t l u c e r n á t is k i h e l y e z t ü n k a t ú z o k o k n a k , mivel k o r á b b a n m á r eszleltem, hogy nagy havazást k ö v e t ő e n a kintmaradt lucernakazalból csipegettek a madarak. A Kiskunsági Nemzeti Parkban kikísérletezett és a M M E által is javasolt kukoricaszilázsos etetést 1991 telén p r ó b á l t u k ki Hajdú Albert k o l l é g á m m a l , de túzokjaink nem f o g a d t á k el. Ennek e l l e n é r e a jövőben is, mint etetési lehetőséget, s z á m o n kell tat tani. Az egy ik fontos gyakorlati v é d e l m i e r e d m é n y ü n k volt, a m i k o r a t ú z o k d ü r g ő h e l y k é n t is m ű k ö d ő vetéseken 1984-től sikerüli az áprilisi g y o m i r t ó vegyszerezéseket leállítani és ezt betartatni, e l s ő s o r b a n Borzas t e r ü l e t é n .
A túzokvédelem továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelések M a r 1979-ben. majd 1986-ban ismét felvetettem azt a javaslatot, hogy Borzas p u s z t á n , az úgynevezett b o m b á z ó t é r i szántók valamelyikén létesítsünk a H N P költségén 20—25 ha-os l u c e r n á t , ahol azonban a túzokfészekaljak kikeléséig nem t ö r t é n n e kaszálás. Vagyis a l u c e r n á s először költőhelyül, majd. a júliusra t o k k l ó első kaszálást k ö v e t ő e n nyári t ú z o k l e g e l ő k é n t szolgálna. 1992-ben
kon, hogv túzokjaink ne k é n y s z e r ü l j e n e k a bizonytalan k i m e n e t e l ű téli e l v á n d o r l á s r a (Kovács, 1979). Mivel a közeljövőben t ö b b ezer h e k t á r n y i t e r ü l e t került át a H o r t o b á g y i Nemzeti Park t u l a j d o n á b a , illetve kezelésébe, l e h e t ő s é g nvílik a t ú z o k c e n t r i kus szántóföldi g a z d á l k o d á s mellett arra is, hogy a füvespusztai költőhelyek t e r ü l e t é n és azok k ö r n y é k é n , fokozottabb kaszálási korlátozást tartassunk be a bérlőkkel (használókkal), a k á r t ö b b száz h e k t á r o n is egyszerre, a m í g a m u n k á k a fészekaljakat veszélyeztethetik. Ezek az i n t é z k e d é s e k — t e r m é s z e t e s e n a kellő h a t é k o n y s á g ú t e r m é s z e t v é delmi őrzési m u n k á v a l együtt — a H o r t o b á g y t ú z o k á l l o m á n y á n a k stabilizálá sát, sőt. eddigi bizonytalan j ö v ő j e helyett a k á r m é g á l l o m á n y g y a r a p o d á s á t is elősegíthetik.
I r o d a l o m — References Haraszthy, L—Fater, I.—Kállay, Gy. (1991): Mezőgazdasági területeinken a túzok gyakorlati védelmi lehetőségeinek kidolgozása. Kutatási program zárójelentés 1989-1990. 32 p. Kézirat. Horváth. L.-Szabó, L. V. (1981): The Ornis of the Hortobágy. In: The Fauna of the Hortobágy National Park I. 391-407. Kovács, B. (1965): Adatok Hajdú-Bihar megye madárvilágához. Déri Múzeum Évkönyve, Debrecen 1965. 363-381. kovács, <;. (1979): A H N P területére tervezeti túzoklegelők. 5 p. Kézirat. Kovács, (i. (1986): Túzok kakast támadó bíbicek c-s néhány egyéb érdekes \ iselkedési adat. Mad. Táj. 1986/2-3.: 52-53. Kovács. G. (1986): A túzok (Otis tarda L.) állományának és élőhelyének vizsgálata a 1 lortobágyon és környékén. 1975-86. ICBP Bustard Symposium, 1986. okt. 6-10. Szarvas. 13 pp. (Előadás) Kovács, (,. 11988): A Hortobágy m a d á n Hágának ökofaunisztikai vizsgálata, 107 1-86. In: Tóth A. szerk.: Tudományos kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban, I 13-208. Kovács, G. (1990): A túzok (Otis tarda) állománya és természetvédelmi problémái a Hortobágyi Nemzeti Parkban és környékén. In: D A T E , Tessedik Sámuel Tiszán túli Mezőgazdasági Tudományos Napok, 25-26. Kox'ács, G. (1993): Az 1992-es aszály és kánikula hatása a Hortobágy madaraira. Aquila, (in press) Schenk, j. (1907): Az 1907. évi sáskajárás a Hortobágyon és a madárvilág. Aquila, 14: 223-275. Sterbetz, I. (1964): A magyar túzok (Otis tarda) természetvédelmi problémái. Ali. Közi. 51.: 135-139. Sterbetz, I. (1978): Magyarország túzokállománya 1977-ben. A l i . Közi. 64: 127-136. Szomjas, /.. i(1922): Vonulás... Aquila, 29.: 127.' I 'dvardy, M. 11941 ): A Hortobágy madárvilága. Tisia, 5., 80 p. Author's address: Dr. (iábor Ko\ ács Nagyiván Bem apó u. 1 H-5363 159
