Megőrzési állapotjelentés (State of Conservation Report) Magyarország

Megőrzési állapotjelentés (State of Conservation Report)

Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín

Magyarország Felvéve a Világörökség Jegyzékbe C 400 számon, 1987-ben Bővítés: 400bis; 2002-ben

foto: Hack Róbert

Budapest 2015. január

1

Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín - Magyarország Felvéve a Világörökség Jegyzékbe C 400 számon, 1987-ben, bővítés: 400bis; 2002.

Ez a jelentés – összhangban a Világörökség Bizottság 37. ülésszakán, 2013. június 23-án Phnompenben (Kambodzsa) meghozott 37 COM 7B.76 számú döntésében (A döntést lásd az 1. sz. mellékletben) foglaltakkal – beszámol a Bizottság fenti határozatának meghozatala óta eltelt időszakban bekövetkezett változásokról, előrehaladásról. I.

A Részes Államnak a Világörökség Bizottság döntésére adott válasza bekezdésről bekezdésre

A Döntés 3. pontjában foglaltakra vonatkozóan, amely szerint (a Világörökség Bizottság): “Tudomásul veszi bontási és fejlesztési tervek visszavonását az úgynevezett „Régi pesti zsidónegyedben” és a Bécsi utcában, de aggodalmát fejezi ki a történeti épületek állapotának romlása miatt.” A régi pesti zsidónegyedben és környezetében Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, valamint a kerületi önkormányzatok pályázati forrásaiból történeti épületek újultak meg az elmúlt esztendőkben. Budapest Főváros Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala a budapesti történeti épületek felújítására 2013-ban két támogatási formát hozott létre: - Műemléki Keret; - Építészeti Értékvédelmi Támogatás. Mindkét támogatási forma vissza nem térítendő támogatást nyújt a budapesti történeti épületek felújításához. 2013-ban támogatásban részesült épületek: 2013. évi Műemléki Keret Cím

funkció

VI. kerület, Eötvös utca 32. VII. kerület, Kertész utca 36.

társasház Fészek Művészklub

2013. évi Építészeti Értékvédelmi Támogatás Cím VI. kerület, Munkácsy Mihály utca 26. VII. kerület, Bókay utca 53.

funkció Kölcsey Gimnázium - oktatási intézmény Semmelweis Egyetem, Gyermekgyógyászati Klinika

támogatási összeg 200.000;-FT 1.500.000;-FT

támogatási összeg 7.200.000;-FT 4.000.000;-FT

2014-ben támogatott épületek:

2

2014. évi Műemléki Keret Cím

funkció

VI. kerület, Hajós utca 13-15. VI. kerület, Hajós utca 31. VII. kerület, Kertész utca 36. VII. kerület; Thököly út 14.

társasház társasház Fészek Művészklub társasház

1.300.000;-FT 3.500.000;-FT 700.000;-FT 1.000.000;-FT

funkció Kölcsey Gimnázium - oktatási intézmény társasház társasház társasház

támogatási összeg 1.600.000;-FT

2014. évi Építészeti Értékvédelmi Támogatás Cím VI. kerület, Munkácsy Mihály utca 26. VI. Podmaniczky utca 2. VII. kerület, Erzsébet körút 16. VII. kerület, Rottenbiller utca 35.

támogatási összeg

2.500.000;-FT 500.000;-FT 1.100.000;-FT

További példaként említhető a világörökségi területtel érintett fővárosi VI. kerület – Terézváros – által biztosított pályázati forrás, amely a kerület társasházainak felújítási munkáira, veszélyhelyzet elhárítására, valamint zöldterületek megújítására pályázható. 2012: társasházak felújítása: 60 millió forint veszélyhelyzet elhárítása: 28 millió forint zöldterületek felújítása: 4 millió forint

2013: társasházak felújítása: 182 millió forint veszélyhelyzet elhárítása: 24 millió forint zöldterületek felújítása: 4 millió forint 2014: társasházak felújítása: 285 millió forint veszélyhelyzet elhárítása: 30 millió forint zöldterületek felújítása: 4 millió forint Az érintett kerületekben (V., VI., VII.) működő tervtanácsok segítik a hatóság munkáját annak érdekében, hogy az új fejlesztések megfelelően illeszkedjenek a történeti környezetbe. Az egyik legjelentősebb beruházás a Liszt Ferenc tér 8. szám alatti, 1907-ben épült Zeneakadémia felújítása. A 2013. októberében befejeződött felújítás az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a magyar Kormány támogatásával valósult meg. A történeti épületek felújítása kapcsán pezsgő társadalmi élet alakult ki az érintett területeken, különösen a VI., VII. kerület egyes részeiben, azaz a világörökségi helyszínen és annak védőövezetében. A nemzetközi turizmus számára kiemelt vonzerőt jelentő romkocsmák kialakítása új irányt vett a közelmúltban. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az enteriőrök megtervezése, amire a nemzetközi építész-és dizájnmagazinok is felfigyeltek (pl.: www.dezeen.com: Roy Zsidai

3

Transforms Ruin Pub in Budapest into Spiler Shanghai Bistro, megjelent: 2014.06.12.; www.nykyinen.com: Anker’t Ruin Bar Identity, megjelent: 2013.05.24.; www.designboom.com: Amoeba group + Szőke Gergely, Anker't Ruin Bar, megjelent: 2012.10.15.). A romkocsma használatot természetesen nem tartjuk végleges megoldásnak, de átmeneti funkciójával lehetővé teszi az épület hasznosítását, és hozzájárul a terület társadalmi elfogadásához. A Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín védőövezetében található Király utca 40. társasház bővítését, átalakítását, a földszinti üzlethelyiségek kialakítását szakmai viták övezik. Az érvényes építési engedéllyel rendelkező beruházás keretében jelenleg a bontási munkálatok zajlanak. A több éve felállványozva álló ingatlan 1844-ben épült Hild József tervei alapján. A módosított engedélyezési tervek szerint a bővítés, és átalakítás során a klasszicista utcai homlokzatoknak az eredeti Hild-tervek alapján készül el a rekonstrukciójuk. A Bizottságnak a történelmi épületek állapotának romlásával kapcsolatos aggodalmaival összefüggésben fontos adalék, hogy a Kormány a 2014. évi CVI. törvénnyel módosította a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt (a továbbiakban: Kötv.) és az azzal összefüggő jogszabályokat. A módosítás a műemlékvédelmi előírások módosítása a műemléki értékek megalapozottabb és differenciált védelmére, a tulajdonosok és az értékvédelem érdekeinek jobb összehangolására terjed ki. Ennek keretében a Kormány az örökségvédelmi hatástanulmány és az értékvédelmi terv adattartalmának pontosításával ösztönzi a tulajdonosok körében a történelmi épületek állagromlását megelőzni képes tudatos és tervszerű, hosszú távú stratégiai gondolkodás fejlesztését. A Döntés 4. pontjában foglaltakra vonatkozóan, amely szerint (a Világörökség Bizottság): “Üdvözli a 2012. januárban hatályba lépett új világörökségi jogszabályokat és a kezelési tervek jogszabályi alkalmazását.” A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján folyamatban van 7 magyarországi világörökségi helyszín kezelési tervének készítése. Lásd még a 6. pont alatt a budapesti világörökségi helyszínre vonatkozóan. A Döntés 5. pontjában foglaltakra vonatkozóan, amely szerint (a Világörökség Bizottság): “Szintén tudomásul veszi a világörökségi helyszínek védelmének igazgatásának átszervezését és megerősítését mind országos, mind helyi szinten.” Az örökségvédelem középszintű irányítószerveként működő Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ a közelmúlt szerkezeti átalakításait követően kutatási, tudományos és szakértői területeken is megerősödött. Alapfeladatai közé tartoznak a kulturális örökségvédelem területén belül a régészeti örökséggel és a műemléki értékekkel összefüggő kutatási, nyilvántartási és szolgáltatási tevékenységek, valamint a kulturális javakat érintő hatósági feladatok.

4

A kulturális örökség területének alapvető jogi szabályozását a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet határozza meg. Az intézmény feladatait és hatáskörét a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet határozza meg. A jogszabály utoljára 2014. december 30-án módosult (módosította: a 372/2014. (XII. 30.) Kormány rendelet), ennek következtében 2015. január 1-től a Forster Központ feladatai és hatáskörei a régészeti örökség, illetve a műemléki kutatás és tervezés területén kibővültek. Az intézmény állandó létszáma 2015. január 1-től 298 főre bővült. A Döntés 6. pontjában foglaltakra vonatkozóan, amely szerint (a Világörökség Bizottság): “Arra bátorítja a Részes Államot, hogy folytassa a világörökségi helyszín és védőövezete kezelési tervének elkészítését és kezelő szervezetének kiépítését, valamint a védőövezet javasolt bővítését.” Budapesten a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján zajlik a kezelési terv kidolgozásának előkészítése. Folyamatban van a meghívásos közbeszerzési eljárás, melynek célja a kezelési terv készítőjének kiválasztása. A közbeszerzési eljárás előre láthatóan 2015. február – márciusra várható. Ennek nyomán a kezelési tervnek a jogszabályalkotás alapját képező szakmai változata várhatóan 2016. júniusában készülhet el. A helyszín kezelő szervezete a Forster Központ, mely önálló szervezeti egységet hozott létre a kezelési feladatok koordinálása érdekében. A Budapesti Világörökségi Gondnokság a kezelési tervhez kapcsolódó feladatok során első lépésként a világörökségi terület kommunikációjával és a helyszín monitoringjának kiépítésével foglalkozik. A budapesti helyszín monitoringozásához járul hozzá a már előkészítés alatt lévő ún. Műemléki Veszélyeztetettségi Térkép, mely első lépésben a világörökségi helyszín Andrássy úti részéről készül el 2015. folyamán. A térkép a világörökségi helyszínen álló ingatlanokra, így magára a helyszínre is ható kockázati tényezőket (műszaki állapot, használati állapot) vizsgálja és értékeli. A világörökségi helyszín monitorozását segíti a holland Monumentenwacht módszer magyarországi adaptációjanként induló Műemlékőr program is. 2015 tavaszán 6 db Andrássy úti épület megelőző-karbantartási felmérésére kerül sor. (A holland Monumentenwacht mintája alapján egy Central European Program keretében lezajlott project (Heritage Management in the Central Europe Area) keretében a Forster Központ Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködésben kidolgozta a Monumentenwacht módszer/szolgáltatás magyarországi alkalmazását, ami a Műemlékőr nevet kapta.) A Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín védőövezetének a Margitszigettel és más területekkel való kibővítésének szakmai indokoltságát, és lehetőségét a kezelési terv készítése során fogjuk megvizsgálni. A Döntés 7. pontjában foglaltakra vonatkozóan, amely szerint (a Világörökség Bizottság):

5

“Kéri a Részes Államot, hogy hajtsa végre az UNESCO Világörökség Központ és az ICOMOS nemzetközi szervezetének közös reaktív monitoring missziója javaslatait a világörökségi helyszínen és védőövezetében történő új fejlesztések engedélyezésének szigorításával.” A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. § és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. melléklete, továbbá az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklete értelmében a Forster Központ világörökségi területet érintő bizonyos eljárástípusokban szakmai véleményt ad. Így a Központ továbbra is részt vesz az örökségvédelmi hatóság világörökségi területeket érintő feladataiban. (Ld. még a 2013-ban benyújtott megőrzési állpaotjelentésben ezzel kapcsolatban nyújtott információk.) A Forster Központ véleményezési eljárásai, valamint a területen illetékes örökségvédelmi hatóságok, illetve központi építészeti tervtanács tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az elmúlt időszakban jelentkező fejlesztési szándékokat a kormányzati jogszabályalkotás az örökségvédelmi hatástanulmány, és az értékvédelmi terv adattartalmának pontosításával megfelelően kezelte. A jogalkotó így is ösztönözte a tulajdonosok körében a történelmi épületek állagromlását megelőzni képes tudatos és tervszerű, hosszú távú stratégiai gondolkodást. Lásd még a Döntés 3. pontjában foglaltakra vonatkozókat, mely szerint a Kormány javaslatára az Országgyűlés a 2014. évi CVI. törvénnyel módosította a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt (a továbbiakban: Kötv.) és az azzal összefüggő jogszabályokat. A módosítás a műemlékvédelmi előírások módosítása a műemléki értékek megalapozottabb és differenciált védelmére, a tulajdonosok és az értékvédelem érdekeinek jobb összehangolására terjed ki. A Döntés 8. pontjában foglaltakra vonatkozóan, amely szerint (a Világörökség Bizottság): “Szintén tudomásul veszi a tervezett fejlesztésekről kapott részletes tájékoztatást és arra kéri a Részes Államot, hogy a Működési irányelvek 172. bekezdése szerint nyújtsa be a beszámolókat a Világörökségi Központ részére a következő fejlesztésekkel kapcsolatban: a. b. c.

a Várkert Bazár projekt tervei; részletes talajtani, geológiai és hidrológiai tanulmányok a Kossuth téri fejlesztés alátámasztására; a tervezett MúzeumLiget tervei amint azok elkészülnek, örökségi hatástanulmánnyal együtt.”

a. Várkert bazár Várkert bazár helyreállítása és részleges rekonstrukciója (restoration and partly reconstruction) – többcélú terem, kiállitó terek, városi kert, mélygarázs Budapest I. kerület 2013–2014 10 milliárd HUF

6

25.000 m2 A Királyi Várkert bazár a királyi kertek es a palota szegélyezéseként épült Dunával párhuzamos együttes, amely 1875-80 között épült neoreneszánsz stílusban Ybl Miklós tervei alapján. Két végén található három bérpalotán kívül többnyire szimbolikus, kertépítészeti elemeket tartalmaz. A helyreállítás és korhű részleges rekonstrukció mellett kortárs funkcionális elemekkel is bővült az együttes, mint a geometrikus kert alatti 900 fős többcélú terem. Kiállítás és vendéglátás funkciói mellett fontos az a közlekedési tengely, mely liftekkel es mozgólépcsővel kapcsolatot teremt a Duna es a Várhegyen fekvő Királyi Palota között. Vezető építészek: Potzner Ferenc, Pottyondy Péter Az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár helyreállítása és részleges rekonstrukciója a megfelelő pillanatban kezdődött és valósult meg. Ugyanis időre volt szükség annak a szemléletnek a kialakulásához, amely nem puszta eklektikának, bontandó vakolatépítészetnek tekinti az együttest, hanem olyan kivételes helynek, ahol a hagyomány és a megújulás egyszerre teret kaphat. A Várkert épület kompozíciós elemei az európai építészeti hagyomány több időréteget képviselik, és Ybl géniuszára vall, hogy ezek között harmoniát teremtett: a klasszikus részletformák autentikus alkalmazása mellett az összkép egyedi és megismételhetetlen. Ybl oldalán a korszak jelentős művészei, iparművészei is részt vettek a kivitelezésben, akik a szobrászati, a kovácsoltvas-műves, a freskó- és díszítőfestési és sgraffito munkákat készítették. Művészettörténeti szempontból kivételes gazdagságú a szobrászati és a festészeti ikonográfiával rendelkező Gloriette és a homlokzatokra festettmitólogiai jelentsor. A mai tervezők és építők ügyeltek a történeti együttes elemeinek eredeti anyagazonosságára, kontextusára, és figyelembe vették a XIX. század óta történt változásokat. Az együttes majd akkor illeszkedik harmonikusan a környezetébe, ha teljesen kiépül a kapcsolata a Királyi Palotával, az Ybl Miklós téren keresztül a várossal, a Dunával és a túlparti Pesti Vigadóval. A Budai Várbazár helyreállítási és részleges rekonstrukciós, valamint a kapcsolódó közösségi közlekedésfejlesztési - másodszor módosított - építési engedélyezési tervét, továbbá a rekonstrukciót követő állapotot bemutató fényképeket a CD melléklet (A CD melléklet tartalomjegyzékét lásd az 4. sz. mellékletben.) tartalmazza. b. Kossuth téri fejlesztés 2014. áprilisában befejeződött a Kossuth tér és egyes hozzá kapcsolódó területek rekonstrukciója. A kiemelt nemzeti emlékhely részét képező két telek (a 24893 hrsz.-ú telek – a Kossuth tér –, valamint az alsó rakparti 24897/1 hrsz-ú telekből kiszabályozott úgynevezett rakparti sétány) teljes területe megújult. Mindösszesen 47.802 m2 új burkolatot raktak le. A burkolat – a tér déli szegélyén, az Igazságügyi Minisztérium által használt 24697 hrsz-ú épület, eredeti nevén a Wellisch-palota előtti aszfaltsáv kivételével mindenhol természetes vulkanikus kőburkolatból készült. A tér nagy részén andezit-burkolat készült (amelynek vastagsága 8 cm), míg a tér közepén az országzászló környéke 15 cm vastag, lángolt felületű gránitburkolatot kapott. Az alsó rakparton végzett munkálatok során előkerült két réteg jó állapotban lévő gránit nagykockakő burkolat; azt ezt alkotó köveket a beruházás megvalósítása során – fele élhosszúságúra hasítva – újra lerakták. Menet közbeni módosítással az új, minőségi burkolatot az alsó rakpart csatlakozó részén – a Kossuth tértől délre kb. 100 m-re lévő holokauszt-emlékhelyig – is kiépítették. Az átépített tér hosszú távú megtarthatósága érdekében valamennyi közműszolgáltatót felkérték arra, hogy a középtávon – a következő 10 évben – tervezett felújítási, átépítési munkáikat ütemezzék át arra tekintettel, hogy a téren a vagyonkezelő Országgyűlés Hivatala

7

ez idő alatt burkolatbontási engedélyt nem fog kiadni. A felkérés alapján valamennyi közműszolgáltató elvégezte ezeket a munkálatokat. Ezek közül legjelentősebb a téren átlósan keresztül vezető, 1200 mm-es nagynyomású, feszített vasbeton szerkezetű vízvezeték kiváltása és helyette modern gömbgrafitos öntöttvas szerkezetű csővezeték telepítése az alsó rakpartra. A téren összesen 92000 cserjét, 133 előnevelt, átlagosan 40 cm törzskörméretű Magyarországon őshonos fát (bükk, platán, csertölgy, hárs, kőris) és 11800 m2 füvet telepítettek. A mélygarázs fölött négyméteres földfeltöltés készült, hogy az ide ültetett fák is el tudják érni természetes magasságukat. A Kossuth tér északi térrésze alá kb. 600 autó elhelyezésére szolgáló háromszintes mélygarázs, valamint a Parlamentbe évente látogató félmillió turista kulturált fogadását lehetővé tevő látogatóközpont épült. A földmunkák megkezdése előtt a föld alatti műtárgyak területén előzetes régészeti feltárás zajlott, amelynek során - a 6 m mélyen húzódó eredeti talajszintben végzett kutatások semmilyen, a beruházást befolyásoló leletet nem hoztak felszínre. A mélygarázs megépítése tette lehetővé a Kossuth tér gyakorlatilag teljes körű autómentesítését. A megújult téren autók nem parkolhatnak, sőt – a környező utcák közlekedési rendjének megfelelő módosításával – a térre be sem hajthatnak. Az egyetlen felszíni közlekedés a téren a 2-es villamos, amely teljes hosszában új pályára került annak érdekében, hogy a villamospálya minél kevésbé korlátozza a tér gyalogosok általi használatát. Az eredetileg az Országház frisslevegő-ellátására szolgáló téglaboltozatos föld alatti alagutak felújításával és megnyitásával épült az 1956-os sortűz föld alatti emlékhelye és az Országház építéstörténeti kiállításának részét képező kőtár. A földmunkák során a föld alól - meglepően jó állapotban - előkerült a szellőzőrendszer részét képező két (az 1920-as- 30-as években) elbontott szökőkút földalatti építménye is, amelyek a tervek menet közbeni módosításával az eredeti térkapcsolatnak megfelelően az alagutakkal egybenyitva csatlakoztattak a bemutatótermekhez. Mind a mélygarázs, mind a látogatóközpont megközelíthető az alsó rakpart irányából is. Mivel a rakparti fal elsődleges árvízi védvonal, gondoskodni kellett a rakparti áttörések biztonságos lezárásáról. Az eredeti tervek szerint a mértékadó árvízszintet kb. egy méterrel meghaladó vízszintre méretezett, gyorsan zárható acélszerkezetű mobil kapu biztosítja a védelmet; menet közben a teljes biztonság kedvéért a kapu mögé egy újabb alumínium szerkezetű mobil árvízvédelmi mű is épült. Az Országház XV-ös udvarába – az ott az 1950-es években elhelyezett silány minőségű építmény elbontása és a földfeltöltés részbeni eltávolítása után – új kiállítótér épült. Ez utófeszített vasbeton rácsszerkezetű üvegfedést kapott. A kiépült új tér az Országház építéstörténeti kiállításának ad majd helyet. A beruházás részeként a térre (eredetiben, vagy, ha azok megsemmisültek vagy rossz állapotuk miatt a visszahozásra alkalmatlanok voltak, pontos másolatban) visszakerültek a Kossuth tér eredeti szobrai:  az 1934-ben felállított, 1945-ben felrobbantott Tisza István emlékmű: ennek főalakjáról és architektonikus építményéről korabeli fotográfiák alapján pontos másolat készült, mellékalakjai restaurálás után eredetiben kerültek vissza

8

 az 1927-ben felállított Kossuth-emlékmű, amelyet 1952-ben bontottak el; erről a vidéken őrzött, rossz állapotú eredeti alapján készült pontos másolat  az eredetileg 1905-ben felállított, 1945-ben elbontott majd teljesen megsemmisült Andrássy-szoborkompozíció, amelynek eredeti fotográfiák alapján készült pontos másolata a következő hónapokban kerül felállításra. A téren álló, igen rossz állapotban lévő Rákóczi-emlékmű teljes körű restaurálás után került vissza a megújult Kossuth térre. A Steindl Imre Program menet közben egészült ki a Wellisch palota rekonstrukciójával. Az épület visszakapta a II. Világháború során megsemmisült gyönyörű tetőidomát, és homlokzata is teljes körű felújítást kapott. A beruházás részeként elkészült az Országház díszvilágítása. Az Országház északi végénél kapott végleges horgonyzóhelyet a XIX. szd. végén épült Lajta-monitor. apott végleges horgonyzóhelyet a XIX. szd. végén épült Lajta-monitor. Összefoglalásként megállapítható, hogy a Kossuth téren a történeti térszerkezet helyreállítása a mai funkciók (kulturális turizmus, politikai reprezentáció) megfelelő színvonalú befogadására tette alkalmassá a teret. A Kossuth-téri fejlesztéssel kapcsolatos fényképanyagot a CD melléklet tartalmazza. c. Múzeum Liget A Liget Budapest projekt világörökségi hatástanulmányának angolra fordítása folyamatban van. Az építészeti tervekre vonatkozó tájékoztatást is a hatástanulmány tartalmazza. A tanulmány benyújtására az UNESCO Világörökség Központtal egyeztetve 2015. február 20-ig kerül sor. A 37 COM 7B.76 számú döntés után az UNESCO Világörökség Központ igazgatója 2014. április 8-án kelt levelében (A levelet lásd a 2. sz. mellékletben.) további információkat kért a Múzeum Liget projekt terveivel kapcsolatos folyamatokról a levél mellékletében megadott szempontok szerint. A beszámolót a 3. számú melléklet tartalmazza. II. Az Egyezmény Működési Irányelveinek 172. bekezdése szerinti tájékoztatás a Budai Várnegyed megújításáról Tájékoztatjuk a Világörökség Bizottságot, hogy a Nemzeti Hauszmann Terv (2014–2024) előkészítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1377/2014. (VII. 10.) Korm. határozat szerint a magyar Kormány a budai Várnegyed védelmét, megőrzését, méltó bemutatását kiemelt feladatnak tekinti, melynek érdekében a Várnegyed reprezentatív, kulturális és turisztikai funkcióinak erősítése céljából szükségesnek tartja a Palotanegyed és a polgárváros átfogó rekonstrukcióját. Ennek megvalósítása érdekében a „Nemzeti Hauszmann Terv a budai Várnegyed megújításáért” (a továbbiakban: Nemzeti Hauszmann Terv) átfogó koncepciójának kidolgozásával és kormány elé terjesztésével bízta meg a Miniszterelnökséget vezető minisztert akinek a kulturális örökség védelméért való felelőssége körében az első ütem, azaz a Palotanegyed 2015–2018. közötti megújításának részletes koncepcióját is el kell készítenie.

9

III. Összefoglaló megjegyzések A fent felsorolt, kormányzati támogatással megvalósuló átalakítások és felújítások jelzik a Kormány kiemelt figyelmét a budapesti világörökségi helyszín egyes emblematikus részei iránt, csakúgy, mint a világörökségi helyszínek kezelési terveinek megújítása és a világörökségi helyszínkezelő gondnokságoknak nyújtott és nyújtandó állami támogatás. A világörökségről szóló törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az ezekben foglalt közigazgatási feladatok és határidők nagymértékben javították a hazai jogszabályi környezetet annak érdekében, hogy a világörökségi helyszínek, köztük a budapesti helyszín értékeinek megőrzése és kezelése biztosabb szervezeti és szakmai igazgatási háttérre támaszkodva valósulhasson meg. Mindezen lehetőségek kiaknázása a közeli jövő feladata; ezek közül kiemelt fontosságú, a budapesti helyszín világörökségi kezelési tervének felülvizsgálata, a kezelési terv megvalósítását elősegítő gondnokság kijelölése.

10

1. számú melléklet Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (Magyarország)(C 400 bis)

37 COM 7B.76 számú döntés A Világörökség Bizottság 1. Megvizsgálva a WHC-13/37.COM/7B.Add dokumentumot, 2. Felidézve a Bizottság 35. ülésén (UNESCO, 2011) elfogadott 35 COM 7B.95 számú döntést, 3. Tudomásul veszi bontási és fejlesztési tervek visszavonását az úgynevezett „Régi pesti zsidónegyedben” és a Bécsi utcában, de aggodalmát fejezi ki a történeti épületek állapotának romlása miatt; 4. Üdvözli a 2012. januárban hatályba lépett új világörökségi jogszabályokat és a kezelési tervek jogszabályi alátámasztását; 5. Szintén tudomásul veszi a világörökségi helyszínek védelmének igazgatásának átszervezését és megerősítését mind országos, mind helyi szinten; 6. Arra bátorítja a Részes Államot, hogy folytassa a világörökségi helyszín és védőövezete kezelési tervének elkészítését és kezelő szervezetének kiépítését, valamint a védőövezet javasolt bővítését; 7. Kéri a Részes Államot, hogy hajtsa végre az UNESCO Világörökség Központ és az ICOMOS nemzetközi szervezetének közös reaktív monitoring missziója javaslatait a világörökségi helyszínen és védőövezetében történő új fejlesztések engedélyezésének szigorításával; 8. Szintén tudomásul veszi a tervezett fejlesztésekről kapott részletes tájékoztatást és arra is kéri a Részes Államot, hogy a Működési irányelvek 172. bekezdése szerint nyújtsa be az alábbi dokumentumokat a Világörökség Központ részére: a. a Várkert Bazár projekt tervei; b. részletes talajtani, geológiai és hidrológiai tanulmányok a Kossuth téri fejlesztés alátámasztására; c. a tervezett MúzeumLiget tervei amint azok elkészülnek, örökségi hatástanulmánnyal együtt; 9. Valamint kéri, hogy a Részes Állam 2015. február 1-ig nyújtson be újabb jelentést a helyszín megőrzési állapotáról és a fentiek végrehajtásáról a Világörökség Központnak, hogy azt a Világörökség Bizottság 39. ülésszakán, 2015-ben megvizsgálhassa.

11

2. számú melléklet UNESCO Világörökség Központ igazgatója 2014. április 8-án kelt levele.

12

13

3. számú melléklet Az igazgatói levél mellékletében megadott struktúra szerint a B. részre (Alátámasztó anyagok/háttér anyagok) vonatkozóan a Világörökségi hatástanulmány ad tájékoztatást. Az alábbiakban ill. a CD-mellékleteken az A. részre (A fejlesztés adminisztratív adatai) vonatkozóan nyújtunk tájékoztatást. A. A fejlesztés adminisztratív adatai 1. A tervpályázat dokumentációja 2. Előzetes projektterv, vagy a kidolgozott projekt teljes dokumentációval 3. A projekt terveinek és egyéb jóváhagyandó munkarészeinek benyújtási határideje 4. A projekt indulásának és lezárásának határideje 5. A projekt jóváhagyásának felelős szervei - helyi, regionális és nemzeti szinten 6. A projekt társadalmasítása, konzultációk a projektről A.1. Az Elhelyezési ötletpályázatok, a Liget Budapest pályázatok, valamint az Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum új pályázatok kiírását a CD melléklet tartalmazza. A.2. A Városligeti Építési Szabályzat Szabályozási Tervlapját a CD melléklet tartalmazza. History of the Project PREPARATORY STAGE On 15 February, 2011 László Baán, the Director-General of the Museum of Fine Arts and Géza Szőcs Géza, the Secretary of State for Culture announced that the Hungarian Government is planning a large-scale museum project in the City Park, on Ötvenhatosok Square that will encompass several institutions. In October 2011 László Baán was appointed Governmental Commissioner of the Project. He has been directing the work as the Ministerial Commissioner since summer 2012 on behalf of the Ministry of Human Resources. In July 2012 László Baán and László L. Simon, the Secretary of State for Culture, announced the final programme of the project according to which the New National Gallery, the Museum of Ethnography, the Hungarian Museum of Architecture, and as a newly established institution the House of Hungarian Music will be accorded a place in the City Park by 2018, furthermore the Ludwig Museum of Budapest – Museum of Contemporary Art will move to a new building, which it will share with the New National Gallery. Outstanding among the other associated projects is the partial reconstruction of the Museum of Fine Arts, as well as the development of the National Museum

14

Storage and Restoration Centre not far from the City Park. The comprehensive renewal of the City Park also became an important integrated element of the project in addition to the new structure composed of the institutions moving here or already operating on the site. With the participation of the leading associates of the institutions of delegated professionals and of invited external experts special work teams were set up for the managing of the restructuring of the institutions and for the development of the functional and aesthetical concept of the new buildings, while the coordination of the project was given to the newly established New National Public Collection Building Complex Project Office of the Museum of Fine Arts. As from January 2014 the Project Office will continue its work as part of the 100% state-owned Városliget Zrt. GOVERNMENTAL DECISIONS The Government of Hungary has several times expressed its intention to establish a Museum Quarter. The following Government Decisions contain the Government’s decision on the selection of the site for the Museum Quarter and the institutions to be integrated: GOVERNMENT DECISION NO. 1353/2011. (X. 20.) On the measures needed for the implementation of a suite of buildings for the new national public collection as part of the Andrássy Quarter and for the reduction of traffic in Heroes’ Square GOVERNMENT DECISION NO. 1031/2013. (I. 30.) On the measures needed for the implementation of a suite of buildings for the new national public collection as part of the Andrássy Quarter and for the reduction of traffic in Heroes’ Square GOVERNMENT DECISION NO. 1397/2013. (VII. 2.) On the comprehensive utilization concept of the City Park as the second phase in the concept concerning the new national public collection building complex GOVERNMENT DECREE NO. 563/2013. (XII. 31.) GOVERNMENT DECREE NO. 546/2013. (XII. 30.) GOVERNMENT DECISION NO. 1529/2013. (VII. 12.) PARLIAMENTARY DECISION Act CCXLII of 2013 on the Rehabilitation and development of the City Park

15

For a period of 99 years the whole territory of the City Park will come under the management of Városliget Zrt. 100% owned by the State. During the tenure of the asset management right of the asset manager the buildings constructed as separate properties on the real estate of City Park will become 100% state-owned properties by the force of the law. The winners of this international design competition will be contracted by Városliget Zrt. IDEAS COMPETITION, 2013 As part of the Liget Budapest Project the Museum of Fine Arts announced an open international ideas competition on 8 July, 2013 for environmental restructuring, and for urban and location issues pertaining to the New National Public Collection Building Complex. The defined task was to identify a venue for museums on the land site under topographical no. 29732/1 of the City Park, namely on Ötvenhatosok Square and in its environs, the renewal of said environs along with the conservation of the protected buildings, public area elements, and natural environmental values in such a way that improves the green area indicators and increases biological activity after the implementation. The competition emphasises that in respect to the selection of the site a decisive element was the enforcement of the following criteria: the basic development concept required that a design location be found with historical traditions facilitating cultural life and the spending of leisure time, with ties to the existing institutional system of the Museums and connected to a good green area with excellent transport conditions. By the deadline 47 pcs of works were received in an undamaged condition for the ideas competition. The Jury disqualified 2 entries for content and formal reasons. THE MEMBERS OF THE JURY WERE: László Baán Ministerial Commissioner (Museum of Fine Arts) as Chairman, Ervin Nagy National Chief Architect (MI) as Co-Chairman, Zoltán Rostás Project Director (Museum of Fine Arts) as professional Secretary, Ferenc Barta Chief Architect of Zugló (the Mayor’s Office of Zugló), Imre Bálint President (Budapest Chamber of Architects), Zoltán Cselovszki President (Forster Gyula Centre), György Fekete, President of the Hungarian Academy of Arts, Sándor Finta Chief Architect of Budapest (The Mayor’s Office of Budapest), Lajos Kemecsi Director-General (Museum of Ethnography), György Sáros László President (Association of Hungarian Architects), Andrienne Szalkai Design Director (FŐKERT), substitute member: Pál Ritoók Director (Museum of Hungarian Architecture). The Jury was assisted in its work by 12 experts.

16

The Jury was of the opinion that the competition has achieved its objective. Several professionally interesting and sustainable concepts were submitted for the locating of the buildings, for the development of the urban structural relations and of the green area and transport system. Of them those works were outstanding that – in line with the requirements and conditions of the competition call – have approached the renewal of the City Park in a complex way. In connection with the garden and landscape architectural concepts, the transport systems and routes and in respect to the location of the buildings good solutions were submitted worthy of further consideration. Most of the submitted works contained calculations confirming that the green area and the biological activity there not only can be maintained, but even increased by the right selection of the venue of the new buildings and by considering the City Park as a complex system. The result of the ideas competition was announced on 3 October,, 2013. 12 entries were awarded: three first places without ranking, three second places without ranking, three special purchases and three purchases were made with total prize money of 19.5 million HUF. The authors of the three 1st prize winning works: Philaemon 2003 Kft. (Zsolt Farsang, Ákos Bolla, István Berkeczi, Levente Molnár G., Viktor Bodnár), Triskell Épülettervező Kft. (Zoltán Horváth, Bálint Terdik Bálint, Réka Izmindi, Ákos Kovács, János Viczai) and Kollektív Műterem Kft. (Zoltán Kovács, Gyula Csontos, Gabriella Katalin Madari) INTERNATIONAL DESIGN COMPETITION, 2014 When announcing the final programme of Liget Budapest project in July 2012 László Baán, the Governmental Commissioner, declared: an open, confidential international design competition will be announced for the design of the new buildings. The preparation for this competition started in 2012. The Governmental Commissioner declared: an open, confidential international design competition will be announced for the design of the new buildings. The preparation of this competition started in 2012. In the meantime Lord Culture from Paris, the subsidiary of the Canadian Lord Cultural Resources, and the regional representative of the Union Internationale des Architectes have also joined in the preparation of the international design competition. According to the plans the international design competition announced in 2014 will be closed by the end of the year. This phase will be followed by a design process covering the whole City Park in

17

cooperation with the winning designers in 2015, in parallel with the preparation of the drawings of the various buildings. The construction work will commence in 2016 and the buildings will be completed by 2018. It is the intention of the Promoter that after the successful closing of the international design competition Városliget Zrt. will sign a contract with the authors of the winning entries and implement the facilities based on the designs to be prepared.

Project overview LIGET BUDAPEST PROJECT ELEMENTS The Liget Budapest Project is one of the biggest museum projects currently on-going in Europe. Its objective is the complete renewal of the green area of the City Park of Budapest and to place five new museum buildings there along with the related other programme elements. It is the intention of the Government of Hungary to implement the most important elements of the Liget Budapest Project by 2018.

TODAY THE LIGET BUDAPEST PROJECT CONTAINS THE FOLLOWING MAIN POINTS - CONSTRUCTION OF INDEPENDENT BUILDINGS OF THE MUSEUM OF ETHNOGRAPHY, FOTOMUZEUM BUDAPEST (FORMER HUNGARIAN MUSEUM OF PHOTOGRAPHY), HUNGARIAN MUSEUM OF ARCHITECTURE, AND THE HOUSE OF HUNGARIAN MUSIC, AS WELL AS THE CONSTRUCTION OF A COMMON BUILDING COMPLEX FOR THE NEW NATIONAL GALLERY AND LUDWIG MUSEUM USING DESIGNERS SELECTED WITHIN THE FRAMEWORK OF THIS DESIGN COMPETITION - BEYOND THE PRESENT DESIGN AREA THE IMPLEMENTATION OF A NEW STORAGE AND RESTORATION FACILITY (OMRRK) ON THE STATE OWNED TERRITORY OF A FORMER HOSPITAL IN SZABOLCS STREET - OUTSIDE THE PRESENT DESIGN AREA THE RESTORATION OF THE ROMAN HALL OF THE MUSEUM OF FINE ARTS, WHICH STILL BEARS THE MARKS OF DAMAGE INFLICTED UPON IT DURING WORLD WAR II 18

- BEYOND THE PRESENT DESIGN AREA THE RESTORATION AND CONVERSION OF THE FORT MONOSTOR OF KOMÁROM INTO THE FORT MONOSTOR CENTRE FOR ARTS, HISTORY AND WARFARE WITH THE PURPOSE OF DISPLAYING THE PLASTER CAST COLLECTION OF THE MUSEUM OF FINE ARTS - COMPREHENSIVE RECONSTRUCTION OF THE GREEN AREA OF THE CITY PARK - AS WITHIN THE FRAMEWORK OF THE PANNON PARK PROJECT THE EXTENSION OF THE BUDAPEST ZOO AND BOTANICAL GARDEN ON THE TERRITORY OF THE CLOSED DOWN LUNA PARK - CONSTRUCTION OF THE NEW BUILDING OF THE BUDAPEST CITY CIRCUS IN THE CITY PARK ON THE TERRITORY OF THE FORMER LUNA PARK - PARTIAL RECONSTRUCTION AND UNDERGROUND ENLARGEMENT OF THE HUNGARIAN TECHNICAL AND TRANSPORT MUSEUM ON THE TERRITORY OF THE CITY PARK - FINDING AND IMPLEMENTATION OF A COMPREHENSIVE ENERGY CONCEPT FOR THE PLANNED NEW BUILDINGS

19

A3.- A.4.

A5.-A.6 Első fokú hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal. A projekttel kapcsolatban eljáró egyébb hatóságok felsorolását az alábbi táblázatban a Városligeti Építési Szabályzattal kapcsolatban lezajlott egyeztetésre meghívott államigazgatási szervezetek megnevezése tartalmazza. Lenti táblázatban található továbbá a Liget Budapest projekt kapcsán lezajlott társadalmi egyeztetések szereplőinek megnevezése, a meghívottak és résztvevők száma, az egyeztetés típusa és időpontja.

20

21

4. számú melléklet CD melléklet tartalomjegyzéke: 1. Budai Várbazár rekonstrukciójának és a kapcsolódó közösségi közlekedésfejlesztési másodszor módosított - építési engedélyezési terve. 2. A Budai Várbazárnak a rekonstrukciót követő állapotát bemutató fényképek. 3. A Kossuth-téri fejlesztéssel kapcsolatos fényképanyag. 4. A Liget Budapest projekt tervpályázatainak dokumentációja. 5. Városligeti Építési Szabályzat Szabályozási Tervlapját

22