Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás Költségvetési intézmények , , ,1 Fejezeti kezelésű előirányzatok , ,0 47

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet a 2006. évi LV. törvénnyel jött létre a Belügyminisztérium fejezet bázisán. A minisztérium feladatait az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet rögzíti. Eszerint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter – a kormányzati munkamegosztás alapján – felelős a helyi önkormányzatokért, a sportpolitikáért, a katasztrófák elleni védekezésért, a köziratok kezelésének szakmai irányításáért, a területfejlesztésért és területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért, az építésügyért, a turizmusért, a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért, a választójogi és népszavazási szabályozásért, a választások és népszavazások lebonyolításáért, a közigazgatás-szervezésért, a fejlesztéspolitikáért. A fenti feladatokat a tárca a felügyelete alá tartozó, jelentősen racionalizált intézményhálózaton, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzatokon keresztül látja el. Az intézményhálózatot érintő szervezeti változások 2007. évben lezárultak, melynek eredményeként a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények: - az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása; - a Regionális Közigazgatási Hivatalok; - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; - a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet. A fejezeti kezelésű előirányzatok száma 2008. évben – sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok összevonásának eredményeként – fejezet jelentősen csökkent. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 2008. évi költségvetése 95.064,8 millió forint kiadási, 10.380,9 millió forint bevételi előirányzatot tartalmaz, a költségvetési támogatás 84.683,9 millió forint, melyből a fejezeti egyensúlyi tartalék 9.195,5 millió forint, így a rendelkezésre álló támogatási előirányzat 75.488,4 millió forint. Az egyensúlyi tartalékkal csökkentett keretszámokat foglalja össze az alábbi táblázat. Megnevezés Költségvetési intézmények Fejezeti kezelésű előirányzatok ebből: - önkormányzati és lakásügyi szakterület - sport szakterület - turisztikai szakterület - területfejlesztési és építésügyi szakterület - egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok

2

Kiadás 32.473,0 53.396,3 10.132,0

millió forint Bevétel Támogatás 4.759,9 27.713,1 5.621,0 47.775,3 10.132,0

13.776,7 7.934,5 11.754,1

20,0 600,0

13.776,7 7.914,5 11.154,1

18.994,5

5.001,0

4.798,0

A továbbiakban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2008. évi költségvetésének részletes indokolását a fejezeti címrend szerint mutatjuk be. 1. cím Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása Az ÖTM Igazgatás költségvetése 4.458,1 millió forint kiadási, 20,5 millió forint bevételi előirányzatot tartalmaz, a központi költségvetési támogatás 4.437,6 millió forint. Az intézményi bevétel a 2008. évre 20,5 millió forintban került meghatározásra. A tervezett bevétel többnyire költségtérítés jellegű (pl.: elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése, gépjárművek biztosítási díjából a biztosító intézet által visszatérített összeg, bírálati-, szakértői díjak, fénymásolás költségei). Az intézmény önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Internet elérhetősége: www.otm.gov.hu A cím 2008. évi támogatási előirányzatának levezetése millió forintban, egy tizedessel Engedélyezett Támogatás költségvetési létszámkeret (fő)

Megnevezés

2007. évi eredeti előirányzat

5446,3

415

-934,0

Szerkezeti változások KGF-ÖTM igazgatása ORFK-ÖTM igazgatása KSZF-ÖTM igazgatása

7,8 -9,7 -838,8

2135/2007. (VII. 27.) Korm. határozat Bázis előirányzat Szintrehozás 2008. évi alapelőirányzat Előirányzati többletek 2008. évi javasolt előirányzat

-93,3 4512,3 -74,7 4437,6

3 -3 415 415

4437,6

A személyi juttatások 2008. évi eredeti előirányzata 2.727,1 millió forint, melyből a rendszeres- és a nem rendszeres személyi juttatások összege 2.583,9 millió forint. Az előirányzat fedezetet nyújt a minisztériumi állomány jogszabályból eredő kötelezően biztosítandó juttatásainak fedezetére. A tervezési köriratnak megfelelően a normatív jutalom a rendszeres személyi juttatások 12 százalékában került meghatározásra, ami fedezetet nyújt a minisztériumi állomány 2008. évi teljesítmény alapú jutalmazására. 3

2007-ben az Önkormányzati Térségi Koordinátori hálózat működtetése az Igazgatás feladatai közé került. A feladat ellátásához létszámfejlesztés nem történt, a projekt működtetése a már meglévő személyi állomány átszervezésével, további terhelésével történik. A 2008. évi tervezett létszámkeret 415 fő amely megegyezik a 2007. évivel. A külső személyi juttatások 143,2 millió forintos összege tartalmazza – a minisztérium sokrétű feladataiból adódó – miniszteri alapú díjak, emléktárgyak adományozásának, a szolgálatteljesítés közben elhunyt beosztottak családtagjainak nyújtott támogatás, a beiskolázási, képzési- szociális segélyek fedezetét, valamint a megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyek részére kifizetett megbízási díjak összegét. A munkaadókat terhelő járulékok 2008. évi törvény szerinti előirányzata 767,0 millió forint, mely fedezetet nyújt a személyi juttatásokat terhelő törvényi kötelezettségek teljesítésére. A dologi kiadások tervezett előirányzata 750,5 millió forint, amely a 2007. évi eredeti előirányzat (1.504,7 millió forint) 49,8%-a. A nagy mértékű csökkenést az okozza, hogy a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság biztosítja 2007. január 1-től a minisztérium számára a szakfeladatok ellátásához szükséges munkakörnyezetet és infrastruktúrát, beleértve az üzemeltetést, karbantartást, alapvető informatikai és kommunikációs szolgáltatásokat, ellátási szolgáltatásokat. A fennmaradó előirányzat a szerződésekből eredő kötelezettségvállalások, kifizetések fedezetét teljes körűen biztosítja. A szolgáltatási kiadások jogcím keretén belül kerülnek kimutatásra a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének kiadásai, postai költségek, nyomdai szolgáltatások kiadásai. Mindemellett a 2008. évre várható inflációval számolva, a szerződések jelentős részét figyelembe véve számolni kell a partnerek által kezdeményezett áremeléssel, így a szerződésekből eredő kötelezettségek emelkedését prognosztizáljuk. A Kiküldetés, reprezentáció, valamint reklámkiadásokra tervezett előirányzat, mintegy 220 millió forint, amely továbbra is szükségessé teszi a külföldi kiutazások – nemzetközi kötelezettségek teljesítése melletti - szigorú szakmai indokok alapján történő elrendelését, a minisztérium rendezvénytervének felülvizsgálatát, a rendezvények számának, költségkihatásának a minimális szintre történő csökkentését. A rendezvények során fontos, hogy a visszafogottság és a költségtakarékosság érvényesüljön. A külföldi kiküldetésnél a megvalósítandó kiutazást és fogadást maximális költségtakarékossággal, az utazás és szállás költségek csökkentésével kell lebonyolítani. A külföldi kiküldetések esetében a XXIX. Nyári Olimpiai Játékokkal kapcsolatos kiutazások jelentős forrást kötnek le.

4

Az egyéb kiadások (60,0 millió forint) között különösen a fordítás, tolmácsolás, kegyeleti kiadások, oktatás, továbbképzés költségei szerepelnek. Az adók, díjak, befizetések 70,0 millió forintos előirányzata tartalmazza a reprezentációs kiadásokat és az egyéb természetbeni juttatásokat (gyógyászati térítés) terhelő 54 %-os személyi jövedelemadót és a MÁK utalási díjának költségeit. A költségvetés végrehajthatósága érdekében a szakmai területek bevonásával felül kell vizsgálni a minisztérium költségvetését terhelő valamennyi polgárjogi szerződés szükségességét, új, az eddigieknél költségkímélőbb konstrukciókat kell kidolgozni. Az intézményi beruházások jogcímen 2008 évben 112,0 millió forint áll rendelkezésre, melyből többek között a minisztérium számítástechnikai eszközeinek amortizációs cseréje kerül megvalósításra. Támogatás értékű működési célú pénzeszközátadás jogcímen az építésügyi- és építészeti, valamint a területrendezési- és településügyi feladatokkal kapcsolatos szerződésállomány fedezete kerül megtervezésre 101,5 millió forint értékben. Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokról az ÖTM Igazgatására átcsoportosított előirányzatokhoz köthető kifizetések lebonyolítása (Olimpiai járadék, Nemzet Sportolója járadék; címzetes főjegyzői cím; Országmozgósítás, védelmi felkészítés) jelentős személyi és anyagi kapacitást kötnek le. 5. cím Közigazgatási Hivatalok A Közigazgatási Hivatalok költségvetése 8.490,0 millió forint kiadási, 529,6 millió forint bevételi előirányzatot tartalmaz, a központi támogatás 7.960,4 millió forint. A cím 2008. évi támogatási előirányzatának levezetése millió forintban, egy tizedessel Engedélyezett Támogatás költségvetési létszámkeret (fő)

Megnevezés


7493,9 -200,9

1457 -215

Szerkezeti változások Leépítéshez kapcsolódó bérkorrekciók bázisba építése Létszámkorrekció SZMM-ÖTM: fogyasztóvédelmi felügyelőségek átadása Bázis előirányzat Szintrehozás 2008. évi alapelőirányzat Előirányzati többletek 2008. évi javasolt előirányzat

76,0 -276,9 7293,0 -833,4 6459,6 1500,8 7960,4

5

-4 -211 1242 1242 32 1274

A Közigazgatási Hivatalok a kormány területi államigazgatási szervei, amelyek közvetlenül a közigazgatási hivatal vezetőjének vezetése alatt álló szervezeti egységekből, továbbá ágazati szakigazgatási szervekből (gyámhivatalok, területi főépítészi irodák) állnak. A hivatalvezető irányítása alatt álló szervezeti egységek, valamint az igazgatási szervek egy költségvetési szervet képeznek. A Közigazgatási Hivatalok által ellátandó feladatokat jogszabályok, illetve felügyeleti szervi felhatalmazások határozzák meg. A hivatalok legfontosabb feladatai: • a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok, társulások és más szervek törvényességi ellenőrzése, illetve felügyelete, • a megyei, kistérségi és regionális fejlesztési tanácsok törvényességi felügyelete, • a törvényben megállapított, továbbá a Kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási feladatok, hatáskörök, hatósági jogkörök ellátása, illetve gyakorlása, • a magyar igazolvánnyal, diákigazolvánnyal és pedagógusigazolvánnyal kapcsolatos feladatok, • a területi államigazgatási szervek tekintetében a Kormány által meghatározott koordinációs, ellenőrzési, informatikai, képzési és továbbképzési feladatok ellátása, az e feladatokhoz szükséges hatáskörök gyakorlása, • az országgyűlési és helyi önkormányzati választások előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos informatikai feladatok, közreműködés az állampolgárok lakcím-nyilvántartási rendszerének működtetésében, • az államigazgatási feladatokat ellátó önkormányzati szervek köztisztviselői képzésének, továbbképzésének szervezése, a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében való közreműködés, • a polgárok személyi adatainak és lakcímének területi számítógépes rendszere üzemeltetése, illetve a rendszergazda szerepének, valamint a választásokkal, a népszavazásokkal kapcsolatos informatikai feladatok ellátása. • közreműködik a regionális fejlesztési és rendezési tervekkel összefüggő területi feladatok ellátásában, illetőleg az ezekkel kapcsolatos térségi koordinációban, • szakhatóságként ellát jogszabály által meghatározott engedélyezési feladatokat, • működteti a Területi Tervtanácsot.

6

A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010. közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V.23.) Korm. határozat 1. pontjában rögzítettek végrehajtása érdekében az eddig a regionális közigazgatási hivatalok szervezeti keretei között működő fogyasztóvédelmi felügyelőségek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetébe integrálódnak. Az ágazati szakfeladat átadásához kapcsolódóan 2007. augusztus 31-i fordulónappal a Közigazgatási hivatalok eredeti engedélyezett létszáma terhére 211 státusz került átadásra a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség részére. A közigazgatási hivatalok költségvetése a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetébe való integrálása következtében az átadott létszám arányában csökkent mintegy 1.160,1 millió forint kiadási előirányzattal, mely 49,8 millió forint bevétellel és 1.110,3 millió forint költségvetési támogatással fedezett. /Személyi juttatások: 773,9 millió forint, munkaadókat terhelő járulékok: 247,6 millió forint, dologi kiadások: 135,9 millió forint, felhalmozási kiadások: 2,7 millió forint./ Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 1998. január 1-vel hozta létre az építésfelügyeleti intézményrendszert. Az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátását az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2007. január 1-től a regionális közigazgatási hivatal építésfelügyelőjére telepítette. A jogszabályban előírt feladatok ellátása érdekében 2008. január 1-jétől az építésfelügyeleti hatóság megerősítésre kerül. A korábbi 10 fő helyett 42 fővel működik, ami 32 fős létszámfejlesztést igényel. Az ehhez szükséges kiadási és támogatási előirányzatok a közigazgatási hivatalok 2008. évi javasolt költségvetésébe beépítésre kerültek. /Személyi juttatások: 145,6 millió forint, munkaadókat terhelő járulékok: 46,6 millió forint, dologi kiadások: 16 millió forint./ A javasolt személyi juttatás előirányzata 5.366,3 millió forint. A feladat ellátásához engedélyezett költségvetési létszám 1274 fő, amely tartalmazza az építésfelügyeleti feladatokat ellátó 32 fős létszámfejlesztést, valamint a fogyasztóvédelmi felügyelőségek kiszervezése kapcsán a 211 fős létszámcsökkentést. 2008. évi költségvetési javaslat 1.681,0 millió forint munkáltatót terhelő járulékot tartalmaz, amely a személyi juttatások előirányzatával arányos. A dologi kiadások előirányzatának 2008. évi javasolt összege 1.277,4 millió forint. Az előirányzat biztosítja az elhelyezési kiadások, az intézményüzemeltetéshez kapcsolódó egyéb rendszeres kiadások (pl.: telefon, üzemanyag, telekommunikációs szolgáltatások, stb.) forrását. Az egyéb dologi kiadások finanszírozhatósága a működési bevételek teljesülésének szintjétől függ. A dologi kiadások felhasználása során továbbra is érvényben kell tartani a korábbi években meghozott takarékossági intézkedéseket.

7

A hivatalok felhalmozási kiadásainak összege 106,6 millió forint, ezen belül az intézményi beruházási kiadások előirányzata 96,3 millió forint, a felújítás előirányzata 10,3 millió forint. A meglévő keret terhére a működőképesség biztosításához szükséges informatikai eszközök, telefonközpontot működtető központi egységek beszerzését, elektromos hálózat felújítását tervezik. A Hivatalok tervezett intézményi működési bevételei 529,6 millió forintot tesznek ki a 2008. évre. Saját bevételeik több mint 97%-a az alaptevékenység bevétele és az alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások ellenértéke. Alaptevékenységi körben a vonatkozó jogszabályokon alapuló közigazgatási alap- és szakvizsgáztatás, vizsgákra való felkészítő konzultációk, az anyakönyvi szakvizsgáztatás, az állampolgársági vizsgáztatás, hivatali képzések, továbbképzések, valamint egyes hatósági tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási-szolgáltatási díjak és perköltség bevételek tervezése történt meg. A saját bevétel kiegészül az országgyűlési és önkormányzati választásokhoz kapcsolódó szolgáltatási díjakkal. Egyéb sajátos bevételek körében szellemi és anyagi infrastruktúra magáncélú igénybevétele miatti költségtérítésből, elhasználódott és feleslegessé vált készletértékesítésből várható bevétel került megtervezésre. A hivataloknak a bevételek alakulására jelentős ráhatásuk nincs. A Közigazgatási Hivatalok vállalkozási tevékenységet nem végeznek, így ezen jogcímen bevétel nem került tervezésre, továbbá alapítványt, közhasznú táraságot nem felügyelnek, gazdasági társaságban nem vesznek részt. 7. cím Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság költségvetése 13.935,5 millió forint kiadási, 2.603,8 millió forint bevételi előirányzatot tartalmaz, a központi támogatás 11.331,7 millió forint.

8

A cím 2008. évi támogatási előirányzatának levezetése millió forintban, egy tizedessel Engedélyezett Támogatás költségvetési létszámkeret (fő)

Megnevezés


10513,3 109,2

1778

Szerkezeti változások Leépítéshez kapcsolódó bérkorrekciók bázisba építése

109,2

Bázis előirányzat Szintrehozás 2008. évi alapelőirányzat Előirányzati többletek 2008. évi javasolt előirányzat

10622,8 8,9 10631,7 700,0 11331,7

1778 42 1820 1820

Az OKF és területi szervei feladatkörében ellátja a tűzvédelmi, polgári védelmi és a katasztrófavédelmi feladatokat. Alaptevékenysége során a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben, valamint a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatokat látja el. A személyi juttatás előirányzat tervezett összege 6.520,7 millió forint. A 2007. évi eredeti előirányzatból kiindulva csökken a 2006. évben végrehajtott szervezeti intézkedésekből adódó megtakarítások 2006. évi áthúzódó hatásának elvonásával, amely 47,2 millió forint; növekszik a leépítésekhez kapcsolódó bérkorrekciók bázisba építésével, azaz 82,7 millió forinttal; valamint növekszik a JOGAR Továbbképző Központ átvétele kapcsán beépülő 96,0 millió forinttal. A jubileumi jutalom és az alkalmazási jogviszony után járó jutalom összege a 2006. évi szinten került megtervezésre, a veszélyes katasztrófavédelmi és tűzoltói beosztás pótléka bevezetésének figyelembe vételével. A 2007. évi költségvetési létszám 1778 fő volt, ami az év közben átvett 42 fő következtében 2008-ra 1820 főre módosul. A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a bérkorrekciók, a JOGAR Továbbképző Központ átvétele következtében növekedett 55,8 millió forinttal, valamint csökken a 2006. évben végrehajtott szervezeti intézkedésekből adódó megtakarítások 2007. évi áthúzódó hatásának elvonásával, amely 15,1 millió forint. A 2008. évi keretszám így 2034,7 millió forint. A 2.123,5 millió forintos dologi előirányzat nyújt fedezetet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és háttérintézményei, a Katasztrófavédelmi

9

Oktatási Központ, a megyei igazgatóságok, valamint a JOGAR Továbbképző Központ dologi kiadásaira. A katasztrófavédelem egyik jelentős projektjének, az alsó és felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek környezetében telepítendő Monitoring és Lakossági Riasztó rendszernek a legfontosabb feladata a SEVESO II. EU Irányelvben megfogalmazottak végrehajtása, az üzemek által érintett települések lakosságának súlyos ipari baleset esetén történő azonnali tájékoztatása, riasztása, a szükséges lakosságvédelmi intézkedések megtétele. A rendszer kiépítése az országban kiválasztott 20 veszélyes ipari üzem környezetében valósul meg, amely összesen 8 megyét és a fővárost érinti. A teljes rendszer 360 monitoring és 565 riasztó és tájékoztató végpontot fog magába foglalni. A rendszer nagysága és összetettsége miatt a kiépítés 2006 és 2012 közötti időszakban történik meg, az ütemezés szerint 2008-ban Tolna megye, Csongrád megye, valamint a főváros területén kerül sor a munkáltok elvégzésére. A Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer üzemeltetésére 278,3 millió forint fordítható 2008-ban. A külföldi kapcsolattartásra a források nagymértékű szűkülése miatt csak a minimálisan szükséges szinten van lehetőség. A NATO kötelezettségek teljesítése prioritást élvez. A felhalmozási kiadások előirányzatának 2008. évi tervezett nagysága 3.241,6 millió forint, melyből az intézményi beruházás előirányzata 3.129,9 millió forint, a felújítás előirányzata 111,7 millió forint. Az előirányzat szempontjából szintén kiemelt jelentőségű a SEVESO II irányelveinek megvalósítására szolgáló lakossági riasztórendszer kiépítése. Az OKF és területi szervei, valamint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 56,4 millió forintot fordíthatnak fejlesztésre, amely az amortizációs cserék fedezetét biztosítja. A 2008. évi bevételei előirányzata 2.603,8 millió forint, melynek 86%-át a támogatás értékű működési bevételek képezik. Az OKF és intézményeinek az alábbi tevékenység kapcsán nyílik lehetősége intézményi működési bevétel beszedésére: • • • • • • • •

ingatlan bérleti díjak, Tűzvédelmi Laboratórium által végzett vizsgálatok, zenekari fellépések, tanfolyami díjak, katasztrófavédelmi prevenciós kiadványok, autóbusz bérbeadása, műhelyek bevételei, szálláshely szolgáltatás bevételei.

10

További bevételként jelentkezik a gépjármű magáncélú igénybevétel megtérítése és a mobiltelefonok esetében meghatározott keret-túllépés visszafizetése. A bevétel növekedést a díjak inflációval történő megemelésével lehet elérni. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és intézményei vállalkozási tevékenységet nem végeznek, de a rendelkezésre álló eszközökkel az alapfeladatok veszélyeztetése nélkül, a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdése szerint kiegészítő tevékenységi kört látnak el. 11. cím Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet A 2118/2006. (VI.30) Korm. határozat 2007. január 1-jével egy költségvetési szervezetbe integrálta az addig önállóan működő Nemzeti Sportközpontokat, Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézetet és a Testnevelési és Sportmúzeumot. Alapító okirata szerint alapfeladatként a magyarországi olimpiai központok működtetését, üzemeltetését látja el, biztosítva a verseny és élsport számára a folyamatos edzés feltételeit, a hazai, nemzetközi és világversenyek lebonyolításának lehetőségét. Szabad kapacitása értékesítésének keretében sport, kulturális és egyéb rendezvények helyszínéül szolgálnak az olimpiai központok. Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság feladatkörébe tartoznak - a sportági szakszövetségekkel összhangban - a fiatal sportolók korszerű edzésmódszereinek kidolgozása, sportkutatási, módszertani és tudományos vizsgálatok folytatása, a Heraklesz Alapprogram, melynek részeként működteti a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesületet, a Heraklesz Bajnok program, illetve a Heraklesz Csillag Program működtetése, mely biztosítja a magas színvonalú edzésprogram megvalósításának feltételeit. Sportkutatási-módszertani és tudományos tevékenységet folytat, hazai és nemzetközi sportkutatási programokat szervez, azokban részt vesz. Kidolgozza, irányítja, működteti és ellenőrzi a Sport XXI. Programot, valamint végrehajtja a közoktatási és egyesületi típusú sportiskolai rendszer kidolgozásával, működtetésével és ellenőrzésével összefüggő – a hatáskörébe utalt – állami feladatokat. A részjogkörű Testnevelési és Sportmúzeum Igazgatóság feladatkörében országos gyűjtőkörű múzeum, szakfeladata múzeumi tevékenység: hazai és nemzetközi jelentőségű muzeális értékű tárgyi és dokumentációs anyag felkutatása, gyűjtése, őrzése, és tudományos feldolgozása az ország területén található sporttárgyú gyűjtemények és kiállítások szakmai felügyelete. A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet 2008. évi költségvetése 5.589,4 millió forint kiadási főösszegű, melyet 1 606,0 millió forint bevétel és 3.983,4 millió forint költségvetési támogatás finanszíroz.

11

A cím 2008. évi támogatási előirányzatának levezetése millió forintban, egy tizedessel Engedélyezett Támogatás költségvetési létszámkeret (fő)

Megnevezés


3313,1 144,7

733

Szerkezeti változások Leépítéshez kapcsolódó bérkorrekciók bázisba építése Bázis előirányzat Szintrehozás 2008. évi alapelőirányzat Előirányzati többletek 2008. évi javasolt előirányzat

144,7 3457,8 -74,4 3383,4 600,0 3983,4

733 733 85 818

A Sportfolió Kht végelszámolása során az eddig nem értékesített állami tulajdonban, és a Sportfolió Kht kezelésében lévő sportcélú ingatlanok vagyonkezelője a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet lesz. Az átveendő sportlétesítmények (7 különböző telephelyen lévő létesítmény) üzemeltetéséhez szükséges forrásokkal a NUSI 2008. évi költségvetésének kiadási és támogatási előirányzatai növekedtek, a minimálisan szükséges létszám-keret megadásával egyidejűleg. A személyi juttatás tervezett előirányzata 1 861,7 millió forint, mely csökken a 2006. évben végrehajtott szervezeti intézkedésekből adódó megtakarítások 2007. évi áthúzódó hatásának elvonásával, amely 56,3 millió forint; növekszik a leépítésekhez kapcsolódó bérkorrekciók bázisba építésével, azaz 109,6 millió forinttal; valamint az átvett létesítmények üzemeltetése kapcsán nő 206,6 millió forinttal. A 2007. évi költségvetési létszám 733 fő volt, mely 85 fővel nő 2008-ban. A létszámfejlesztés az átvett létesítmények üzemeltetési feladatinak ellátásához szükséges. 2008. évi költségvetési javaslat 590,4 millió forint munkáltatót terhelő járulékot tartalmaz, amely a személyi juttatások előirányzatával arányos. A dologi kiadások előirányzata 2.855,7 millió forint. Az előirányzat terhére kerültek tervezésre az utánpótlás-nevelési feladatokhoz kapcsolódó edzési, edzőtáborozási kiadások, az edzőtáborok és sportlétesítmények üzemeltetési kiadásai (közüzemi díjak, készletek beszerzése, karbantartás, kisjavítás, kommunikációs költségek, stb.), valamint a Múzeum feladataihoz kapcsolódó kiadások. Intézményi beruházás előirányzata 97,8 millió forint, mely alapvetően az elavult és versenyzésre nem alkalmas sporteszközök, illetve a biztonságos üzemeltetéshez szükséges berendezések cseréjére szolgál.

12

Felújítási előirányzat 183,8 millió forint, melynek terhére a Nemzeti Utánpótlásnevelési és Sportszolgáltató Intézet által működtetett és használt létesítmény együttes állagmegóvását biztosítja (öltözők, edzőtermek, pályák, a működéshez szükséges gépek, épülettartozékok stb.). A 2008. évi bevételei előirányzata 1 606,0 millió forint, mely a 2007. évi szinten került meghatározásra. Bevételeit az alábbi tevékenységekből tudja realizálni: • edzőtábori igénybevétel • edzés lehetőség biztosítása • szálláshely biztosítása • étkeztetés • verseny rendezés • kulturális és egyéb események rendezése • helyiségek és eszközök bérbeadása • uszodai szolgáltatások A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.

12. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetése 62.231,8 millió forint kiadási, 5.621,0 millió forint bevételi előirányzatot tartalmaz, a központi költségvetési támogatás 56.610,8 millió forint. 12. cím 1. alcím Célelőirányzatok Területrendezés

100,0 millió forint

A „területrendezési célfeladat” előirányzata elsősorban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) alapján meghatározott és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendeletben megnevezett területrendezési szakterületi feladatok finanszírozására szolgál.

13

A rendelkezésre álló forrás biztosítja - elsősorban a VÁTI Kht. szakmai munkájának igénybevételével - a jogszabályokban előírt, előző évben elkészült területrendezési tervek parlamenti tárgyalása során szükséges szakmai hátteret, a módosító javaslatok átvezetését, valamint kivonatos kiadványok elkészítését (Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata, Balaton Területrendezési Tervének felülvizsgálata). Ez a forrás fedezi a területi tervezés folyamatára, mikéntjére vonatkozó szabályok előkészítését (a kísérleti térségi szerkezeti tervek elkészítését), a területrendezési hatósági döntések nyilvántartását, valamint a területrendezéssel összefüggő hazai és nemzetközi együttműködés feladatainak ellátását (közhasznú szervezetek, önkormányzatok rendezvényeinek, kiadványainak támogatása, illetve a szomszédos országokkal nemzetközi szinten történő területi tervezési együttműködés) az EU és az Európai Tanács irányelveinek hazai alkalmazásával és a szakterületet érintő kezdeményezéseiben való részvétel során. Építésügyi célelőirányzatok


Az építésügyi célelőirányzat feladata, hogy forrásul szolgáljon az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 50. §-ában meghatározott építésügyi feladatok ellátásának, az építés felügyeleti és építésügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatok támogatására, az ellenőrzések hatékonyságának és színvonalának emelésére, a hatósági végrehajtási eljárás költségeinek finanszírozására, a településrendezési feladatok, a minőségügyi és szabványosítási feladatok, a helyi építészeti örökség védetté nyilvánításával és védelmével kapcsolatos kiadások, a tervtanácsok működésének támogatására, az építészeti kultúra fejlesztésére, oktatására, védelmére és a védelemmel kapcsolatos elismerések finanszírozására, az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozására, működtetésére, és az építésügyet érintő képzési, szakoktatási célok elérésére. A célelőirányzat bevételi forrását alapvetően az építésügyi bírság, az építés-felügyeleti bírság, valamint más építésügyi eljárásokhoz kapcsolódó késedelmi kamat és eljárási bírság biztosítja. Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása 10.000,0 millió forint Az előirányzat célja az iparosított technológiával épült lakóépületek energetikai korszerűsítésének, felújításának, valamint az egycsatornás gyűjtőkémények (más néven termofor kémények) felújításának támogatása. Az iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának támogatása, rövidebb elnevezéssel ”panelprogram” 2001-től kezdve folyamatosan mind nagyobb önkormányzati és lakossági részvétellel működik. A program alapvető célja, hogy a lakóépületek utólagos hőszigetelésének, továbbá épületgépészeti rendszerének mind teljesebb körű felújítása révén hozzájáruljon az energiafogyasztás, az energiapazarlás

14

csökkentéséhez, mellyel összhangban a lakosság ebből eredő többletterhei mérséklődhetnek. A program működése mind a lakossági megtakarításokra, mind pedig a nemzetgazdasági szintű energia megtakarításra igen jelentős kedvező hatást gyakorol. Az elkészült projektek tapasztalatai, a növekvő energiaárak, az állami és önkormányzati források hatékonyabb, a magasabb megtakarítást eredményező felhasználásának követelményéként a program átalakításra kerül. A pályázati rendszer változtatásának célja a felújítások műszaki színvonalának és energiahatékonyságának javítása, az épületek biztonságának növelése. Az előirányzatból működtetett egycsatornás gyűjtőkémények felújítására vonatkozó program alapvetően a közvetlen életveszély elhárítását szolgálja. Szinte minden évben kisebb nagyobb problémát jelentő események történtek, sőt nem egy baleset is bekövetkezett, ezért az életveszély elhárítása érdekében a program 2003-óta folyamatosan működik.

Lakbértámogatás


Az előirányzat a lakbér-támogatási rendszer finanszírozására szolgál, a program célja, hogy az állam az önkormányzattal közösen vissza nem térítendő támogatást nyújtson a gyermeket nevelő, nehéz szociális helyzetben lévő, bérlakásban élő családok számára. E támogatás a társadalom azon rétegének nyújt érdemi segítséget, akiknek anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy saját lakást vásároljanak. Lakhatásukat nem tudják másképpen megoldani, mint lakásbérléssel, ez azonban számukra túlzott terheket jelent. Az Új Magyarország kormányprogram Lakhatási feltételek javítása című fejezetében célul tűzte ki a jelenlegi lakbér-támogatási rendszer megújítását, annak érdekében, hogy a rászorulók a mainál szélesebb körben vehessék igénybe ezen támogatási lehetőséget. A jövedelmi helyzetük alapján rászoruló, gyermekes családok támogatás nélkül nem tudnák megfizetni a piaci lakbért, így lakhatásuk veszélybe kerülne. Azbesztcementből épült házak szakértői vizsgálata

10,0 millió forint

Az Európai Gazdasági Közösség az azbeszt által okozott környezeti szennyeződések megelőzéséről és csökkentéséről 1987. március 19-én jelentette meg direktíváját 87/217/EEC számon. Azóta az Európai Unió tagállamai nemzeti jogszabályokban e direktívához illeszkedve szabályozták az azbeszt felhasználása és mentesítése során a környezetbe kerülő azbeszt-emisszió mértékét. 2001-ben a 2066/2001 (IV.5.) Korm. határozattal hatályba lépett a Nemzeti Környezetvédelmi Program, amelynek része a Nemzeti Azbeszt Program. Ehhez illeszkedve fogadta el az Országgyűlés a 110/2002. (XII.12.) OGY. határozatával az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT), melynek kiemelt anyag- és hulladékáram programjában előírták tíz éves program keretében az épületekbe beépített szórt azbeszt teljes körű mentesítését. 15

A célelőirányzat célja: a szennyezett épületek adatbázisának létrehozása és a szennyezés mértékének megállapítása. A munka már néhány éve folyik. Lezárult a szórt azbesztes panelos lakóépületek felderítése, nyilvántartásba vétele és egészségügyi-veszélyességi kategóriába sorolása. 2006. évben megkezdődött a más funkciójú épületekbe – óvoda, bölcsőde, iskola, kulturális- és egészségügyi épületek, irodaházak, sportcsarnokok stb. – beépített szórt azbeszt szúrópróbaszerű felderítése. Az azbesztcementből épült házak szakértői vizsgálata célelőirányzat nyújt fedezetet az azbesztmentesítéssel érintett épületek körének megállapításához, és a szennyezés mértékének és állapotának felméréséhez, ami alapján az azbesztmentesítés sürgőssége is megállapítható. Az azbesztmentesítésre a regionális operatív programok keretében kerülhet sor. Turisztikai célelőirányzat

7.934,5 millió forint

A turizmus fejlesztési irányait 2005-2013. között a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia határozza meg. A szakterület elsődleges feladata a stratégia időarányos végrehajtása. A Turisztikai célelőirányzat 2008. évi költségvetési terve az alábbi megvalósítandó célokat tartalmazza a prioritások sorrendjében: ● Nemzeti turisztikai marketingtevékenység (5.000,0 millió Ft) Magyarországot a nemzetközi turistaforgalom alapján a világ 15 legnépszerűbb cél országa között tartják számon, azonban a bevételeket tekintve csupán a 35-40. helyen áll. A turisztikai marketing- és promóciós tevékenység költségvetésének növelését indokolja az egyes fogadó országok közti egyre erősebb verseny, valamint az a tény, hogy a marketingkeret növelése forgalomnövekedést, így az adóbevételek emelkedését is eredményezi. Bizonyított, hogy a vendégéjszakák alakulásának tendenciája és a marketingtevékenységre fordított anyagi források között igen szoros összefüggés tapasztalható. A 2007. évhez képest mintegy 0,5 milliárd forinttal magasabb marketing kiadások a külképviseleti és belföldi hálózaton keresztül megvalósítandó akciók (vásárok, kiállítások, kiadványok stb.) hatékonyságának növelését szolgálják. ● Regionális Turisztikai Pályázatok (1.600,0 millió Ft) A turisztikai bevételek növelésének alapját képező fejlesztéseknek fontos területe a termékfejlesztés és a programkínálat bővítése. Ide tartoznak a regionális jelentőségű, turisztikai hatású, vonzerejű rendezvények, fesztiválok, projektek is. Ezek a helyi sajátosságokhoz igazodó támogatások az ÚMFT ROP turizmusfejlesztési intézkedései között nem szerepelnek, ugyanakkor kiegészítik azok hatásait; erősítik a helyi turisztikai kínálat versenyképességét, hozájárulnak a térségi felzárkózás elősegítéséhez.

16

● Budapesti Tavaszi Fesztivál (250,0 millió Ft) A 28. alkalommal megrendezendő kulturális fesztivál támogatásával jelentősen megnő az előszezoni forgalom. ● Turisztikai vonzerővel bíró nagyrendezvények (200,0 millió Ft) A visszatérően megrendezésre kerülő, turisztikai hatással bíró országos és nemzetközi vonzerővel bíró nagyrendezvények (pl: Szegedi Szabadtéri Játékok, Miskolci Bartók Fesztivál) szélesítik a programkínálatot, ezáltal elérhető a devizabevételek és a tartózkodási idő növelése. ● Az Országos Idegenforgalmi Bizottság és a (110,0 millió Ft) Regionális Idegenforgalmi Bizottságok működési költségeinek támogatása Az állami turizmus irányítás szervezeti rendszerében fontos szerepe van az Országos Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok szakmai előkészítő, véleményező munkájának. Ezek a szervezetek országos és regionális szintű döntés-előkészítő tevékenységükkel hozzájárulnak a stratégia végrehajtásának érdekében felhasználandó eszközök, módszerek (marketing, pályázatok stb.) hatékony megválasztásához. ● A TC pályázatkezelési és működtetési költségei (300,0 millió Ft) A fejezeti kezelésű előirányzat számviteli-pénzügyi tevékenysége, s a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatok költségeinek fedezete. ● Egyéb sajátos szakmai célok

(274,5 millió Ft)

A támogatás a turizmuspolitikai célok érdekében végzett kutatási-elemzési feladatok ellátására, a turisztikai ágazathoz kapcsolódó szervezetekkel fenntartott együttműködésre biztosít lehetőséget. ● Egyéb programok

(200,0 millió Ft)

Speciális, a pályázati kereteken belül nem kezelhető egyedi projektek támogatásának forrása, továbbá a turisták komfortérzetének javításához szükséges műveletek támogatása (pl. szúnyoggyérítés). 12. cím 3. alcím Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat A 2008. évi fejlesztési források továbbra is a hátrányos helyzetű térségek társadalmigazdasági felzárkóztatására koncentrálnak, illetve arra, hogy tisztán hazai forrásokból az Európai Unió által nem támogatható, úgynevezett „komplementer területek” kerüljenek támogatásra. A regionális fejlesztési tanácsok részére decentralizált források között kiemelt jelentősége van a terület- és régiófejlesztési célelőirányzatnak. A decentralizált területfejlesztési programok felosztásának elveit a törvény rögzíti, amelyek figyelembe vételével a 18. számú melléklet megbontva tartalmazza a régiók részére biztosított keretösszegeket. Az előirányzat az előző évek kötelezettségvállalásainak fedezetére és új induló fejlesztések támogatására szolgál. 17

A központilag, illetve a régiók által felhasználható előirányzatok támogatási feltételeit, valamint általános és programspecifikus feltételeit a törvény előírása szerint a Kormány rendeletben határozza meg. Központi fejlesztési feladatok


A központi fejlesztési feladatok forrásai között kerültek betervezésre a TRFC központi és decentralizált pályázati rendszerek működtetéséhez szükséges források. A feladatot megbízás alapján a Magyar Államkincstár látja el: részt vesz a támogatási szerződések megkötésében, kezelésében és végzi a támogatások folyósítását és ellenőrzését. A központi keret a 2008. évben fedezetet biztosít a területfejlesztéssel összefüggő K+F+I tevékenységek, kommunikációs illetve képzési, a területfejlesztéssel, várospolitikával, településhálózat-fejlesztéssel, az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott kiemelt térségekkel összefüggő tervezési, programozási, értékelési és elemzési, valamint a területfejlesztéssel összefüggő informatikai fejlesztési feladatok ellátásához. Lehetővé teszi a transznacionális és interregionális programokban való részvételünkkel összefüggő feladatok ellátását, a Jessica Városfejlesztési Alap igénybe vételének előkészítését, a területfejlesztési nemzetközi együttműködések folytatását, továbbá a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló, az Országgyűlésnek benyújtandó jelentés előkészítését. Az előirányzat lehetőséget biztosít központi pályázat működtetésére, amelynek keretében többek között a konkrét fejlesztési programmal rendelkező, leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló projektcsomagok részesülhetnek támogatásban. Szintén központi pályázati rendszer keretében indokolt támogatni az új intézményként megjelenő, az európai területi együttműködési csoportosulás jogcímen megalakuló (például: transznacionális ill. interregionális) együttműködéseket ösztönző szervezetek területfejlesztési projektjeit. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése


A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím-csoporton tervezett forrás az északmagyarországi és az észak-alföldi regionális fejlesztési tanácsok által a Vásárhelyi Terv által érintett települések fejlesztése érdekében – a 2006. évi költségvetésről szóló 2005. évi CLIII. törvény 50. § (13) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 2006. évben vállalt kötelezettségek 2008. évi ütemének fedezetét biztosítja.

18

Decentralizált területfejlesztési programok


A TRFC decentralizált területfejlesztési programok előirányzata fedezetet biztosít a programok korábbi kötelezettségvállalásainak kifizetésére és a 2008. évben új induló fejlesztések támogatására. A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatban foglaltak alapján változnak a program keretében támogatható célkitűzések. A 2008. évtől a támogatási célrendszer az Európai Unió által nem támogatható, úgynevezett komplementer területekre fókuszál. További hangsúlyos szempont, hogy az adott térségben, településen élők számára kiemelt jelentőséggel bíró „kisebb” volumenű célok kerüljenek a programban támogatásra. 12. cím 4. alcím Területfejlesztési intézményrendszeri feladatok Regionális Fejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai


A regionális fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján számos feladatot látnak el, így különös tekintettel: • kidolgozzák a régiók hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit; • a régióban összegyűjtik az önkormányzatok, gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési projektelképzeléseit, részt vesznek azok projektjavaslattá történő előkészítésében; • közreműködnek a regionális fejlesztési tanácsok által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában; • pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását, részt vesznek a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezetnek. A törvényben rögzített feladatokon túlmenően a tanácsok továbbra is ellátják az elmúlt évek támogatási döntéseihez kapcsolódó szerződések ellenőrzési feladatait, valamint az újonnan meghirdetésre kerülő pályázati rendszerekhez kapcsolódó egyéb döntéshozási feladatokat.

19

Megyei Területfejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai


A megyei területfejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján számos feladatot látnak el, így különös tekintettel: • kidolgozzák a megyék hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megye fejlesztési programját és alprogramjait; • szakmai kapacitással segítik a kistérségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét; • közreműködnek a megyékben kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében; • pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását. A törvény alapján a fenti feladatok ellátásához elkülönített forrást kell biztosítani az elmúlt évek támogatási döntéseihez kapcsolódó szerződések kezelésével, ellenőrzésével összefüggő feladatokhoz. Kistérségi Fejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik támogatása


A kistérségi fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján számos feladatot látnak el, így különös tekintettel: • kidolgozzák a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve a kistérség területfejlesztési programját, ellenőrzik megvalósításukat; • képviselik a kistérséget területfejlesztési ügyekben; • közreműködnek a kistérségekben kialakult a társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében; • pénzügyi tervet készítenek a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását. Egyéb területfejlesztési intézmények működési kiadásai

20,0 millió forint

A 2007. évtől kezdődően, így a 2008. évben is csak a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben nevesített, kötelezően megalakítandó térségi fejlesztési tanácsok (Balaton Fejlesztési Tanács és a Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács) támogatását indokolt a központi költségvetésből biztosítani, mégpedig a tanácsokkal történő támogatási szerződések alapján.

20

Önkormányzati és térségi koordinátori hálózat működési kiadásai


Az Önkormányzati és Térségi Koordinátori Hálózat a kistérségekben folytatott tervezési, projektmenedzseri és koordinációs tevékenységével hozzájárul - a kistérségek fejlesztéspolitikában betöltött szerepének megerősítését célzó kormányzati területpolitika végrehajtásához. A támogatás az Önkormányzati és Térségi Koordinátori Hálózat működése biztosítására szolgál, amely az ÚMFT Technikai Segítségnyújtás, valamint az ÚMVST Technikai Segítségnyújtás keretei révén Európai Uniós források társfinanszírozásával valósul meg. Az előirányzat a 173 fő önkormányzati és térségi koordinátor és 7 regionális koordinátor 13 hónapra jutó bérét és járulékait, valamint 6 személyi asszisztens 12 hónapra jutó bérét és járulékait tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az ÖTK Hálózat teljes személyi jellegű kiadásai 640 millió forintot tesznek ki, a fejezeti kezelésű előirányzaton felüli forrásigényt az ÚMFT Technikai Segítségnyújtás terhére biztosított támogatás fedezi. A 1122/2006. (XII. 13.) Korm. határozat értelmében az ÖTK hálózat működésének biztosítására rendelkezésre álló további források: • az ÚMFT-hez kapcsolódó feladatainak ellátása érdekében évente 320 millió forint az ÚMFT Technikai Segítségnyújtás terhére, • az ÚMVST-hez kapcsolódó feladatainak ellátása érdekében évente 160 millió forint az ÚMVST Technikai Segítségnyújtás terhére. 12. cím 5. alcím Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása Közreműködői szervezeti feladatok ellátása


Az előirányzat az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó feladatok ellátásában közreműködő szervezet, a VÁTI Kht. működési feltételeihez biztosít forrást. Területfejlesztési háttérintézményi feladatok


Az jogcímcsoport alapvető célja a Területi Információs Rendszer (TeIR) és Dokumentációs Központ működési feltételeinek biztosítása. A TeIR, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény előírásainak megfelelően kialakított rendszer működését a 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet szabályozza. A rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének ellátása

21

folyamatos feladat, amely magában foglalja a humán és technikai erőforrások biztosítását, az adatok beszerzését. A Dokumentációs Központ működését a 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet, valamint az 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet előírásai határozzák meg. Az épület-üzemeltetési, fenntartási feladatai mellett az építésügyi-műszaki, területi-és településrendezési tervdokumentációk átvételével, feldolgozásával és megőrzésével kapcsolatos tevékenység ellátása kiemelten fontos feladat. A forrás biztosítja a teljes körű információs igény kiszolgálását tervtári, könyvtári szolgáltatással és a feldolgozott állományokban való keresés megvalósítását internetes adatbázis segítségével. Ezen túlmenően ezen sor terhére kerül biztosításra a 2007-ben lezárt Phare programok utógondozása, archiválása, dokumentumok őrzése, a külső ellenőrzésekben való közreműködés, a rendelkezésre állás feladata, a folyamatban lévő ROP végső kedvezményezetti képzési projektek végrehajtása, az el nem számolható, nem támogatható működési költségek finanszírozása, valamint az E-RAIN2 projekt támogatása intézmények, vállalkozások és a kutatási rendszerek hálózatba szervezésével. 12.cím 6. alcím Beruházások Lakástámogatás

57,4 millió forint

A támogatási előirányzat célja, hogy forrást biztosítson a tárcához tartozó rendvédelmi szervek dolgozóinak lakásvásárlásához, felújításához, korszerűsítéshez, bővítéséhez nyújtandó munkáltatói kölcsönhöz. 12. cím 14. alcím Nemzetközi kötelezettségek teljesítése


A Nemzetközi kötelezettségek alcím tartalmazza a turisztikai vonatkozású UNWTO és IFTTA tagdíjakat, hazánk OECD Turisztikai Bizottságban való közreműködéséből adódó tagdíjat, a sport terület WADA, „Sport Részegyezmény”, és ANADO szervezeti befizetéseit, valamint az EASTR, CECODHAS, ACE, EFAP, UIA, ENSZ-HABITAT, EUROPAN és OECD LEED tagdíj mellett az URBACT OP hazai társfinanszírozásának és az EUKN programban való részvételnek a fedezetét. Az előirányzat részben fedezetet nyújt a Magyar Régiók Brüsszeli Képviselete működési kiadásaira is. 12. cím 20. alcím Ágazati célfeladatok

22

Hozzájárulás a hivatásos állomány kedvezményes nyugellátásához


Az előirányzat a fejezet felügyelte alá tartozó hivatásos állomány kedvezményes nyugellátásához biztosít fedezetet. A támogatási előirányzat technikai jellegű, amely az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság rendelkezése alapján a társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Tv. 18 § (3) bekezdése szerint havi rendszerességgel kerül utalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára. Kincstári tranzakciós díj elszámolása

50,0 millió forint

Az előirányzat a kincstári tranzakciók díját finanszírozza. Tűzvédelmi bírság és a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása


A bevételi előirányzat a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok tűzoltási és műszaki mentéshez szükséges technikai eszközök, felszerelések fejlesztésének és felújításának finanszírozásául szolgál, hároméves szakmai program alapján. Az előirányzat felhasználását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény írja elő, a felhasználás szabályait a tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetése és elszámolása rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról szóló 180/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.

Magyar Polgári Védelmi Szövetség támogatása

30,0 millió forint

Az előirányzat 2008-tól a Magyar Polgári Védelmi Szövetség működésére biztosít támogatást. Önkéntes tűzoltó egyesületek támogatása


Az előirányzat az önkéntes tűzoltó egyesületek részére pályázati rendszerben biztosítandó támogatás forrásául szolgál. Szakszervezetek támogatása

15,0 millió forint

Az előirányzat azon szakszervezeteknek nyújt támogatást, amelyek az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és felügyelete alá tartozó intézmények vonatkozásában reprezentatívnak minősülnek.

23

Kiemelt nemzetgazdasági beruházásokkal összefüggő többletfeladatok


Az előirányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló fejlesztésekkel összefüggő hatósági (pl.: építésügyi feladatok) tevékenység megerősítését szolgálja. Célja a kiemelt nemzetgazdasági beruházássá minősített projektek hatékony, gyors lebonyolításának elősegítése. Magyar Tűzoltó Szövetség, valamint a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének támogatása 85,8 millió forint Az előirányzat a Magyar Tűzoltó Szövetség és megyei szervezetei, valamint a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének működéséhez járul hozzá. Közép és Kelet Európai Választási Szakértők Egyesületének (ACEEEO) támogatása

13,0 millió forint

Az előirányzat célja, hogy az Egyesület keretei között támogassa a hatékony és átlátható választási rendszerek népszerűsítését, a közép- és kelet-európai országok, a délszláv térség országainak megfigyelésében való együttműködést. Az Egyesület rész vesz az Európai Választási Standardok európai elfogadtatásában, segíti a választási rendszerek intézményesítésénél felmerülő problémák megtárgyalását és a demokratikus választási gyakorlat európai terjedését szolgáló információk megosztását. A hét önkormányzati érdekszövetség működésének támogatása

12,0 millió forint

Az előirányzat hozzájárulást biztosít a hét önkormányzati érdekképviseleti szervezet működtetéséhez, azok nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez, a Nemzetközi Iroda fenntartási költségeinek finanszírozásához, valamint a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma üléseinek megtartásához. Központi informatikai kötelezettségek finanszírozása


Az előirányzat a fejezetnél bevezetett integrált pénzügyi-számviteli rendszer kiterjesztésére és működtetésére szolgál. Fedezetet biztosít továbbá az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és irányítása alá tartozó intézmények középtávú

24

ágazati stratégiájával finanszírozására.

összhangban

végrehajtandó

informatikai

Hivatásos állomány életbiztosítása

fejlesztések

32,4 millió forint

Az előirányzat fedezetet nyújt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és szervei hivatásos állományú dolgozóinak, a tűzoltó szakiskola oktatói és alkalmazottai, az önkéntes tűzoltók, valamint a berendeltek csoportos élet- és balesetbiztosítására. Címzetes főjegyzői címek adományozása


A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 30./B§ (3) alapján a címadományozási juttatás összegét és járulékait a központi költségvetés a tárca fejezetkezelésű előirányzataként biztosítja. Duna Palota Kulturális Közhasznú Társaságnak nyújtott támogatás


A támogatási előirányzat fedezetet nyújt az ÖTM és a Duna Palota Kulturális Közhasznú Társaság között megkötött közhasznú szerződésben vállalt kötelezettségekre. A Társaság oktatási, ismeretterjesztési, tudományos, kulturális, kiadói tevékenységet lát el, valamint biztosítja az Önkormányzatok Szolgáltató Központjának feladatellátását. 12. cím 21. alcím Társadalmi önszerveződések támogatása Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület

35,0 millió forint

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény alapján létrehozott Dunai, Tiszai és Balatoni Információs és Segélyhívó Rendszerek működtetése állami feladat, melyek végrehajtását az Infokommunikációs Országos Egyesület látja el. A központi támogatás felhasználási jogcímei: • Dunai, Tiszai és Balatoni Információs és Segélyhívó (DISR, TISR és BISR) rádiós rendszer működtetése, • diszpécserközpont működtetése, • informatikai rendszer (intranet, webszerverek, hálózatok) üzemeltetése, felügyelete,

25

• rendszerek karbantartási és javítási díjai, • frekvenciahasználati díjak (mikrohullámú, konvencionális), • bérelt vonali szolgáltatások díjai, • telefon- és faxköltségek, • bérek és járulékaik, közüzemi díjak, • biztosítások.

12. cím 22. alcím Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása


Az önkéntes köztestületi tűzoltóságok 2007. évi működéséhez meghatározott támogatási keret a törvényjavaslat 30. §. (20) pontja szerint normatív módon kerül felhasználásra azon köztestületi tűzoltóságok között, melyek 2006. december 31-én működési területtel rendelkeznek és köztestületként működnek. Az állami támogatás kételemes normatíva alapján kerül felosztásra a tűzoltóságok között, az alábbiak szerint: • 7,0 millió forint alaptámogatásban részesül valamennyi tűzoltóság a készenléti szolgálat működtetéséhez, • az alaptámogatás után a támogatásból megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok működési területén a megelőző év január 1-jén élő, állandó lakhely szerinti lakosok száma arányában kerül felosztásra a tűzoltóságok között.

12. cím 23. alcím „Segítsünk az árvízkárosultakon!”

1,0 millió forint

A tiszai árvíz kapcsán állampolgári összefogás eredményeként adománygyűjtést kezdeményezett a Kormány. A magánszemélyek és gazdasági társaságok különböző mértékű adományainak éves befizetéseit az Önkormányzat és Területfejlesztési Minisztérium elkülönített számlán kezeli. 12. cím 25. alcím Választások lebonyolítása Időközi és kisebbségi választások lebonyolítása


Az előirányzat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján 2008-ban kiírandó időközi választások lebonyolítására fordítható költségvetési támogatás

26

javasolt összege. Fedezetet nyújt továbbá az Országos Választási Bizottság működési költségeire. 12. cím 26. alcím Sporttevékenység támogatása Utánpótlás-nevelési feladatok


Az átfogó Nemzeti Utánpótlás-nevelési Programban foglaltaknak megfelelően, valamennyi sportágfejlesztési program egységes rendszerben, azonos alapelveken nyugszik. A Sport XXI. Program a 2007. évben a következő 13 sportágat foglalta magába: atlétika, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, tenisz, sakk, vízilabda, vívás, ökölvívás, röplabda, triatlon és úszás. A Sport XXI. Programra épülő Héraklész Bajnok Program (HBP) jelenleg 21 sportágat foglalkoztat. Szükségszerű a Sport XXI. Programban foglalkoztatott sportágak számának lépcsőzetes felzárkóztatása a HBP-hez. A program következő szakmai előre lépése az utánpótlásnevelési centrumok megszervezése, az utánpótlás-nevelési műhelyek kijelölése és finanszírozása. Az előirányzat magában foglalja valamennyi sportágfejlesztési program indokolt mértékű támogatását, mely programok a Nemzeti Utánpótlásnevelési és Sportszolgáltató Intézet felügyelete alatt működnek. A program célkitűzései: • a rendszeresen sportoló 6-14 éves fiatalok számának emelése, minőségi foglalkoztatásuk támogatása; • a különböző programokba bevont fiatalok sportos életmódjának kialakítása; • a legjobbak folyamatos kiválasztásának biztosítása egy átfogó teljesítménymérési rendszer alkalmazásával; • a kiválasztott sportolók folyamatos képzésének megvalósítása; • a sportszakember képzési, továbbképzési rendszer megújításával a programok szakember-feltételeinek biztosítása; • egységes versenyrendszer működtetése; • egységes informatikai rendszer működtetése, fejlesztése, amely valamennyi a programban résztvevő sportoló és szervezet (alap)adatait rögzíti. Az integrált rendszer részeként a közoktatási és egyesületi típusú sportiskolai rendszer kidolgozásának támogatása is az előirányzat terhére valósul meg, mint ahogy a sportiskolai kerettanterv tantervi moduljai kidolgozásának (20-25 sportágban), az ehhez kapcsolódó pedagógiai és pszichológiai kézikönyv kiadásának, továbbá modelliskolák, módszertani központok működésének támogatása, valamint az új modelliskolák bekapcsolása. A 2008. évben is tervezni szükséges a permanensen visszatérő egyéb feladatok finanszírozását, különös tekintettel a rövidesen megrendezésre kerülő Ifjúsági Olimpiára, a Duna Kupa versenysorozaton, valamint az Olimpiai Reménységek Versenyén való részvételre.

27

Az előirányzat biztosítja a magyar versenysport egyik utánpótlás-nevelési bázisaként, sportiskolai módszertani központként működő Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium fenntartási költségeinek támogatását. Az iskola fenntartója 2004. szeptember 1-je óta a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány. A tantestület kiváló munkájának köszönhetően a 2007/2008. tanévre is nagy a túljelentkezés. Az iskola tanulói magas létszámban vesznek részt a kiemelt utánpótlás-nevelési programokban (Héraklész Bajnok és Csillag Program). Jelenleg mintegy 500 tanulója van az iskolának. Iskolai-, diák és felsőoktatási sport támogatása


Az előirányzat terhére megvalósítani tervezett részprogramok (támogatott feladatok) a következők: • diák-, szabadidősport programok; • a Magyar Diáksport Szövetség által működtetett Diákolimpiai versenyrendszer; • a Nemzetközi Iskolai Sportszövetség által rendezett sportági világbajnokságokon való részvétel; • a Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség által működtetett Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokság; • hozzájárulás a főiskolai sportági világbajnokságokon való részvételhez; • a felsőoktatási intézményekben működő sportegyesületek szakmai munkájának segítése; • a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar által ellátott feladatok támogatása; • az iskolai sporttal és diáksporttal kapcsolatos szakmai fórumok és továbbképzések. Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok


Az állam sportegészségüggyel kapcsolatos feladatait az Stv., valamint a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet határozza meg. A válogatott keretek sportegészségügyi ellátása a társadalombiztosítás által nem finanszírozott szolgáltatások körébe tartozik. A mintegy kétezer kerettag ellátása magában foglalja az évenkénti kötelező szűrővizsgálatokat, a terhelhetőséget megállapító ergometriás laboratóriumi vizsgálatokat, a válogatott keretorvosok, gyúrók, sportpszichológusok, gyógytornászok foglalkoztatását. Emellett az előirányzat terhére történik sportgenomikai laboratórium működtetésének támogatása, az olimpiai központok sportegészségügyi ellátásának megszervezése, valamint a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában meghatározott primer prevencióban való közreműködés és – a Magyar Olimpiai Bizottság javaslata alapján – egyes sportágak részére nyújtott természetbeni sportegészségügyi szolgáltatások biztosítása is. A feladatokat külön megállapodás alapján az Országos Sportegészségügyi Intézet látja el. 28

A nemzetközi doppingellenes egyezményekhez történő csatlakozásunk a doppingellenes tevékenység egyes feladatainak ellátását, így többek között a költségvetési hátterének megteremtését is állami feladattá teszi. Az állam által ellátandó – az Stv.-ben és a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 55/2004. (III. 31.) Korm. rendeletben foglalt - feladatok közé tartozik továbbá a felvilágosítás, a megelőzés, a doppingellenőrzés egyes részelemeinek ellátása, valamint a komplex doppingellenes politika koordinálása, nemzeti szintű érvényesítése. Versenysport támogatása


Az előirányzat terhére a versenysporttal kapcsolatos feladatok támogathatók. Az előirányzat célja ezen belül a 2008. évi pekingi olimpián, illetve paralimpián való versenyzői indulást biztosító kvalifikációs versenyeken történő részvétel, illetve az ezekre való felkészülés finanszírozása, beleértve a kvalifikációs versenyek megrendezését is. A versenysportban fontos elvárás az eredményesség fenntartása és növelése, indokolt tehát az ennek érdekében kidolgozott szövetségi szakmai fejlesztési és felkészülési programok támogatása, a sportolók felkészüléséhez szükséges pénzügyi és infrastrukturális háttér megteremtése, versenyeztetésük finanszírozása. A célok megvalósítása érdekében elsősorban a versenysport területén működő sportszövetségek (jelenleg 78 országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség illetve szakági szövetség) támogatása szükséges, mivel ezek látják el a sportágak irányítási, szabályozási és koordinatív feladatait, működtetik a válogatott kereteket. Ezen kívül az előirányzat fedezi a sport elsődleges színterének a finanszírozását is, mely a sportszervezetek, illetve sportegyesületi műhelyek, szakosztályok feladatai ellátásának támogatását jelenti. E komplex rendszer garantálja a hazánkat képviselő ép és fogyatékos élversenyzők eredményes felkészülését és versenyeztetését. A korábbi széttördelt sorstruktúra rendezése érdekében minden, a versenysporttal összefüggő előirányzat összevonásra kerül, így ennek keretében került tervezésre a hazai rendezésű sport világesemények támogatása is. Az előirányzat a Magyarországon megrendezésre kerülő jelentős sportesemények kiegészítő támogatásának forrásául szolgál. A felnőtt és az azt követő egy utánpótlás korosztályos világbajnokságok, Európa-bajnokságok és felnőtt világkupák esetében kérelem alapján adható támogatás, melynek előfeltétele, hogy a rendezvény regisztrációja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárságán megtörténjen. A 2008. évben a Magyarországon megrendezendő olimpiai kvalifikációs események támogatása is rendkívül fontos. A 2008-ban megrendezésre kerülő legjelentősebb események: Öttusa Világbajnokság (olimpiai kvalifikáció), Szinkronkorcsolyázó Világbajnokság, Síkvízi Kajak-kenu U23 Európabajnokság, Asztalitenisz Világ Olimpiai Selejtező (olimpiai kvalifikáció), Birkózó Csapat Világbajnokság, IPC Úszó Európa-bajnokság (paralimpiai kvalifikáció), 29

Gerevich-Kovács-Kárpáti Kardvívó GP (olimpiai kvalifikáció), Westend Női Párbajtőr GP (olimpiai kvalifikáció), valamint több kiemelt Világkupa. Az előirányzat biztosítja továbbá a Magyarországon működő különböző nemzetközi szövetségek (Nemzetközi Súlyemelő Szövetség, Fair Play Bizottság, Világ Olimpikonjainak Szövetsége) működésének támogatását is. A sporteseményekkel kapcsolatban megjelent nézőtéri erőszak visszaszorításához komoly erőfeszítésekre van szükség, az ezzel kapcsolatos feladatokat a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendeletet alkalmazni kell a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong sportágakban a hivatásos és vegyes versenyrendszer (nemzeti bajnokság) keretében szervezett mérkőzésekre, az első osztályú mérkőzésekre, a nemzetközi kupamérkőzésekre, és a nemzeti válogatottak mérkőzéseire. Az előirányzat terhére biztosítható forrás a feladat elvégzéséhez. Az előirányzat forrásul szolgál a Sportegyesületek Országos Szövetségének (SOSZ) működési támogatásának is. A SOSZ feladata a Szövetségbe belépett sportegyesületek közös érdekeinek képviselete a Nemzeti Sporthivatal, a Nemzeti Sporttanács, a Magyar Olimpiai Bizottság, valamint a Nemzeti Sportszövetség közötti együttműködés terén. Célja az egyesületek közötti vitás kérdések megoldásának elősegítése, az egészséges életmód és a sport népszerűsítése, az egyesületi alapszabályokban megfogalmazott célkitűzések érvényesítése.

2008. évi Pekingi olimpián és Paralimpián való részvétel támogatása

500 millió Ft

Az előirányzat fedezi a Magyar Olimpiai ill. Paralimpiai Csapat 2008. évi Nyári Olimpiai ill. Paralimpiai Játékokon történő részvételének dologi költségeit (szállás, ellátás, utazás, biztosítás, formaruha, és egyéb szervezéssel, részvétellel összefüggő költségek).

Sportági szakszövetségek olimpiai felkészüléssel összefüggő támogatása

360 millió Ft

Az előirányzat célja az olimpiai sportágak szövetségeinek sportszakmai támogatása, a kiemelt nemzetközi eseményeken való részvétel, a 2008. évi pekingi olimpián való versenyzői indulást biztosító kvalifikációs versenyeken történő részvétel, illetve az ezekre való felkészülés finanszírozása, beleértve a kvalifikációs versenyek megrendezését is. A feladatban benne foglaltatik a sportolók felkészítése, versenyeztetése, sporteszközök, felszerelések megvásárlása, sportegészségügyi kiadások finanszírozása.

30

Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése


Az előirányzat terhére történik az alábbi feladatok finanszírozása: • a sportolók és sportszakemberek eredményességi támogatása, elismerése (az Európa- és világbajnokságokon I.-III. helyezést elért versenyzők és a felkészítésüket végző sportszakemberek tevékenységének támogatása, ezáltal a társadalom megbecsülésének kifejezése a nemzetközi viszonylatban is eredményes magyar sportolók és az őket felkészítő sportszakemberek iránt); • az olimpiai járadék (a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.), valamint a 41/2004. (III.12) Korm. rendelet alapján, az Olimpián, Paralimpián, Siketlimpián és Sakkolimpián érmes helyezést elért személyek, edzőik és özvegyeik olimpiai járadékra jogosultak, melyet az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a jogosult kérelmére államigazgatási eljárás keretében állapít meg, és havonta folyósít); • a „Nemzet sportolója” cím (az Stv., valamint a 40/2004. (III.12.) Korm. rendelet alapján 12 fő, 60. életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportoló kaphatja meg a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot; „Nemzet Sportolója” címmel járó életjáradék és az olimpiai járadék együtt nem folyósítható). Ugyancsak ennek az előirányzatnak a keretein belül történik a Gerevich-ösztöndíj, valamint az idős sportolók szociális támogatására rendelkezésre álló forrás tervezése is. A már elért sportteljesítménye alapján, az olimpián, paralimpián vagy a speciális világjátékokon kiemelkedő sporteredmény elérése érdekében, a válogatott kerettag sportolók és a felkészítésükben közreműködő sportszakemberek részére – legfeljebb négy évre – Gerevich Aladár-sportösztöndíj adható. A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét és adományozásának részletes feltételeit a Magyar Olimpiai Bizottság által összeállított szempontrendszer figyelembevételével a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány állapítja meg. Az ösztöndíjakat a Közalapítvány folyósítja. A Mező Ferenc Közalapítvány célja a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülésben, támogatásban részesítése. Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása


Az előirányzat alapvetően a FORMA-1 Magyar Nagydíj forrásául szolgál. A Formula One Administration Ltd. (FOA) és a Hungaroring Sport Rt. Között 1999-ben jött létre szerződés a Forma 1 Magyar Nagydíj 2002-2006 évek közötti megrendezéséről, majd 2004-ben újabb döntés született a 2007-2011 közötti időszakra vonatkozó szerződés megkötéséről. A Kormány a 2094/2006. (V. 9.) Korm. határozatában döntött a Magyar 31

Nagydíj megrendezése támogatásának a költségvetési törvényben történő tervezéséről és biztosításáról. Az előirányzat terhére az esemény rendezői jogdíjának kifizetése történik. A jogdíj összege évente az előző évhez viszonyítva 10%-kal emelkedik, a szerződés szerint USD-ban kell megfizetni. Az előirányzat egyéb kiemelt nemzetközi sporteseményekkel összefüggő feladatok támogatását is biztosíthatja. Nemzeti Sporttanács támogatása

6,6 millió forint

Az Stv. rendelkezései alapján a Nemzeti Sporttanács a Kormány mellett működő javaslattevő, illetve véleményt nyilvánító testület, amelynek működési költségeit tartalmazza az előirányzat. Wesselényi Miklós Sportközalapítvány működési támogatása

42,7 millió forint

Az előirányzat terhére valósul meg a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány működésének támogatása. A Közalapítvány működteti a Gerevich Aladár egységes sportösztöndíj rendszert, a Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium fenntartója, valamint szabadidő- és diáksport támogatására pályázatokat ír ki. Szabadidősport támogatása


Az előirányzat felhasználásnak céljai: a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia által megfogalmazott „Sportoló Nemzet” jelmondat megvalósítása, a népesség egészségügyi helyzetének javítása, az egészséges életmód iránti figyelem széleskörű felkeltése, a lakosság rekreációs sporttevékenységének ösztönzése, a mozgás-gazdag életmód és a szabadidősport népszerűsítése, valamint a mindenki által végezhető rendszeres sportolási lehetőségek feltételeinek biztosítása. Az előirányzat forrásként szolgál továbbá • a lakosság helyi sportjának és a rétegsportok szervezésének támogatására, kiemelt figyelemmel a társadalom hátrányos helyzetű csoportjaira; • a szabadidősport területén működő sportszövetségek támogatására; • kiemelt jelentőségű szabadidősport események támogatására; • a megyei jogú városok önkormányzatai, illetve a megyei önkormányzatok által szervezett helyi szintű szabadidősport támogatására; • Tárt Kapus létesítmények program finanszírozására • Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában megfogalmazott szabadidősport prioritásainak és céljainak megvalósítása • egyéb szabadidősport programok, illetve egyéb a szabadidősport fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásának támogatására.

32

Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások

60,0 millió forint

Az előirányzat terhére a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007 (VII. 27.) OGY határozatban meghatározott prioritások, értékek közvetítése, valamint a sport népszerűsítésével összefüggő kiadások támogathatók. Célja a Nemzeti Sportstratégia gondolatainak, szemléletváltó üzeneteinek, gyakorlati lépésjavaslatainak eljuttatása a célcsoportokhoz, valamint megvalósulását elősegítő önálló kommunikációs projektek, kampányok létrehozása. Sportköztestületek működési támogatása


Az előirányzat biztosítja a sport területén működő, az Stv. által külön nevesített köztestületek működési támogatását. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) értelmében köztestület a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség. A köztestületek az Stv.-ben meghatározott feladatokat látnak el, ilyen többek között az olimpiai-paralimpiai felkészülés és részvétel elősegítése, a tagok érdekképviselete, érdekvédelme, együttműködés az állami szervekkel. Az Stv. értelmében az állam évente hozzájárul a sportköztestületek működési kiadásaihoz. Egészségjavítást célzó sporttevékenység (szabadidősport- és diáksport programok támogatása)


Az előirányzat felhasználásának célja a lakosság egészségügyi helyzetének javítása, a rekreációs sport növelése és népszerűsítése, az egészséges, mozgásgazdag életmód, a fizikai aktivitás és ezek előnyei iránti figyelem széleskörű felkeltése a szabadidősport és a diáksport területén. A forrás összegszerűen megegyezik az állampolgárok által e célra felajánlott személyi jövedelem adó 1%-ával. Stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetése és projektjei


Az előirányzat terhére a sporttudománnyal, a szakképzéssel és a Nemzeti Sportinformációs Rendszerrel kapcsolatos, valamint a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007 (VII. 27.) OGY határozatban megfogalmazott prioritások, és az ehhez kapcsolódó, sportlétesítményekkel összefüggő feladatok támogathatók A sporttudomány körébe tartozó tevékenységek közül: a sporttudomány területén elért eredmények publikálási lehetőségei, az egyes magyarországi sporttudományos műhelyek, intézetek kutatásai, a tehetséges sporttudósok tudományos munkája, illetve külföldi szakmai tanulmányutak támogathatók.

33

Az előirányzat biztosítja továbbá a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában megfogalmazott innovatív sporttudományi feladatok támogatását, az ehhez kapcsolódó konferenciák szervezésének és szakmai anyagok kiadásának, a sport társadalomfejlesztő hatása bemutatásának és népszerűsítésének, továbbá a hiányterületnek mutatkozó sportkutatások indításának, a kutatási területek rendszerbe szervezésének, a sportszakmai tudás elérhetősége és hozzáférhetősége fejlesztésének, bővítésének támogatását. Az előirányzat terhére támogatható a Magyar Edzők Társasága és a Magyar Sporttudományi Társaság működése, nemzetközi tevékenysége, továbbképző konferenciák és módszertani fórumok szervezése, szakkiadványok beszerzése. Az előirányzat szolgál forrásul továbbá a sportszakmai terület elemzéseihez szükséges adatbázisok, kutatások megrendelésére, megvásárlására is. A szakképzés területén a tárgyévre vonatkozó feladatokat az alábbi jogszabályok, illetve dokumentumok határozzák meg: • a 2005-2013. évekre kidolgozott szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat, • a felnőttképzés fejlesztésének irányelveiről és cselekvési programjáról szóló 1069/2004. (VII.9.) Korm. határozat, • a szakképzésről szóló 1993. évi – többször módosított – LXXVI. törvény; • a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, • az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet. A sportszakember-képzés tekintetében az előirányzatból támogatható: • a sportedző „szakképesítés-családhoz” tartozó egyes szakképesítések központi programjainak kidolgoztatása és kiadása, • a szakmai tantárgyak tankönyveinek és egyéb tanulmányi segédleteinek kidolgoztatása, illetve megújítása, • a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzésének megszervezése, • a képzést és a vizsgát szervező intézmények részére az új jogszabályok és képzési dokumentumok egységes értelmezését és alkalmazásuk egységes gyakorlatának elősegítését szolgáló továbbképzések szervezése, • az országos szakértői és az országos vizsgáztatási névjegyzékre pályázat útján felkerült szakemberek felkészítésének és továbbképzésének megszervezése, • a szakmai vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarésze tételeinek elkészíttetése. Az előirányzat biztosítja a Nemzeti Sportinformációs Rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatos feladatok, valamint a rendszerrel összefüggő innovatív projektek támogatását.

34

Fogyatékkal élők sportjának támogatása


A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítása a fogyatékosok sportjának többcélú támogatásán keresztül valósul meg. Az előirányzat terhére több, önállóan elkülönülő feladat ellátása kerül támogatásra: felkészülés, nemzetközi versenyeken való részvétel, hazai versenyrendszer működtetése, a sportágfejlesztési és műhelytámogatási programok, valamint a sporton keresztüli rehabilitációs és akadálymentesítési programok. Az előirányzat forrásul szolgál a fogyatékosság szerint specifikusan elkülönülő országos sportszövetségek (Magyar Siketek Sportszövetsége, Magyar Speciális Olimpia Szövetség, Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége, Magyar Parasport Szövetség, Magyar Látássérültek Sportszövetsége és a Magyar Szervátültetettek Országos Sport-, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége) működésének, illetve Alapszabályukban foglalt feladataik ellátásának támogatására. Az előirányzat biztosítja a fogyatékosok diák- és szabadidősport terültén az országos, megyei és helyi rendezvények megvalósításának támogatását az alábbi szervezeteken keresztül: • fogyatékosok diák- és szabadidősportját megyei szinten szervező sportszövetségek, • megyei (fővárosi) sport-szakigazgatási szervek, • valamint a fogyatékosok sportja területén működő sportegyesületek. További támogatható feladatok, programok: • A fogyatékosok sportjában megyei szinten, valamennyi fogyatékossági ágban és több sportágban működő sportszövetség, sportszervezet működésének, szakmai programjai. • A fogyatékosok sportjának fejlesztését szolgáló sportegészségügyi és sporttudományi programok. • A sport által megvalósuló integrációt elősegítő programok. • Sportrehabilitációs programok. • A fogyatékos gyerekek tanórán kívüli, rendszeres, terápiás jellegű sportoktatás és programjai. • Sportszakember-képzési feladatok. • Egyéb, a fogyatékosok sportjának fejlesztésével összefüggő feladatok. Sportfolió Kht. végelszámolásával kapcsolatos kiadások


A Sportfolió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság megszüntetéséről és állami feladatainak ellátására központi költségvetési szerv létrehozásáról szóló 1100/2004. (X. 12.) Korm. határozat 1. pontjában a Kormány jóváhagyta a Sportfolió Kht. végelszámolással történő megszüntetését.

35

Az előirányzat támogatást nyújt a Sportfolió Kht. végelszámolásával kapcsolatos költségekhez, valamint a társaság tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő sportlétesítmények üzemeltetéséhez. Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése


Az előirányzat forrásul szolgál a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program magántőke bevonását célzó, PPP konstrukcióban megvalósuló projektekben 15 éves időtartamú szolgáltatásvásárlás keretében a magánbefektető által teljesített és a szolgáltatási szerződésben részletesen meghatározott szolgáltatások ellenértékének részbeni finanszírozására, a kapcsolódó járulékos költségekkel együtt. Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása


Az előirányzat támogatás nyújt • A sportlétesítmények fejlesztési és működtetési rendszerének átalakításáról szóló 1055/2004 (VI. 8.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében megvalósuló állami és önkormányzati tulajdonú sportcélú ingatlanfejlesztésekre, a program koordinációjával és kommunikációjával összefüggő szakmai feladatok ellátására; • az önkormányzati és egyéb nem állami tulajdonú sportcélú ingatlanok üzemeltetésével, felújításával és korszerűsítésével összefüggő feladatok, továbbá a támogatások felhasználásával kapcsolatos ellenőrző és koordinációs feladatok ellátásához kapcsolódó költségekre. Az előirányzat finanszírozza • a kiemelt sportlétesítmények fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokat; • egyéb, nem állami forrásból megvalósuló átfogó jellegű létesítményfejlesztési programok előkészítő és koordinációs feladatait, az abba illeszkedő egyedi beruházások támogatását; • a ”Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram - Beruházás a 21. század iskolájába” elnevezésű pályázat nyerteseinek fizetendő kamattámogatásokat és a pályázattal kapcsolatos kiegészítő költségeket. • a ”Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiával kapcsolatos beruházások hitelprogramban elnyert hitellel összefüggő 1%-os állami kamattámogatást • a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetése során a Magyar Államot megillető állami és társadalmi eseménynapok igénybevételével kapcsolatos koordinációs feladatokat;

36

• a sportvállalkozások létesítményfejlesztésének kamattámogatására pályázat nyerteseivel hosszútávra megkötött szerződéseket. Magyar Sport Háza program

kiírt


Az előirányzat támogatást nyújt a Magyar Sport Háza üzemeltetési költségeinek finanszírozásához, a Magyar Sport Háza beruházáshoz kapcsolódó hitel és kamatai költségeinek, valamint a beruházással és működtetéssel összefüggő egyéb költségek, a sportszövetségek működéséhez szükséges infrastrukturális feladatokhoz, egyéb, a Magyar Sport Házát érintő költségek fedezetéhez. A program végrehajtásában közreműködő társaság beolvadását követően a jogutódlással a feladat megvalósítása a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK Zrt., mint a Magyar Sportok Háza Zrt. jogutódja).

12. cím 30. alcím Energiaadó emelésének ellentételezése

8,7 millió forint

A 2008. évben az energiaadó emelkedésének kompenzálására fordítható. 12. cím 31. alcím Fejezeti tartalék Fejezeti egyensúlyi tartalék


A tartalék összege az arra vonatkozó előírások alapján került megtervezésre. Fejezeti általános tartalék


Az előirányzat a 2008. év során felmerülő, de előre nem tervezhető, rendkívüli kiadásokhoz, a pénzügyi gazdálkodásban esetlegesen kialakuló működési problémák mérsékléséhez biztosít forrást. 14. cím Lakástámogatások 14. cím 1. alcím Egyéb lakástámogatások


A lakáspolitika a nemzetgazdaság kiemelkedően fontos részterülete, amely társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célokat egyaránt szolgál. A családok lakáskörülményeinek javulása nemcsak a társadalom tagjainak életminőségét határozza meg, de a lakásépítések, felújítások új munkahelyeket is teremtenek.

37

A 2008. évi lakáspolitika változatlan célja, hogy hazánkban európai színvonalú, megfizethető lakáskínálat legyen, a lakhatás javításával az életminőség javuljon, igazságos, arányos és fenntartható lakástámogatási rendszer működjön. Az Egyéb lakástámogatások előirányzat a nem pályázatos, valamint a pályázatos rendszerű állami lakástámogatások finanszírozására szolgál. A nem pályázatos rendszerű lakástámogatások körébe a közvetlen lakástámogatások (lakásépítési kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása, akadálymentesítési támogatás), valamint a támogatott lakáshitelek tartoznak. Szintén ebből az előirányzatból kerül finanszírozásra a lakás-takarékpénztári megtakarításokhoz adott állami támogatás, a már nem igénylehető, de fennálló régi lakáshitel-konstrukciók támogatása és a vízi-közmű hitelek kamattámogatása is.

Budapest, 2007. szeptember

Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter

Dr. Veres János pénzügyminiszter

38

Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás Költségvetési intézmények , , ,1 Fejezeti kezelésű előirányzatok , ,0 47

Recommend Documents