Megnevezés Jele, képlete A variáns B variáns Beruházási. C ráfordítás (eft) P

1 [2010. április „A”] Beruházás statikus mutatók A háztartási termékeket gyártó vállalat egyik terméke termelésének növelését határozta el, a piaci kereslet tartósnak ígérkező emelkedése miatt. Ez azonban beruházást igényel. E célra 40 millió forintot tudnak fordítani. Az előzetes felmérések és számolás alapján két változat jöhet szóba. Munkahelyi vezetője megbízza, hogy tegyen javaslatot a megvalósítható változatra a táblázatban lévő adatokból számítható gazdaságossági mutatók alapján, és annak figyelembevételével, hogy a beruházással létrehozott kapacitás élettartama 10 év (Mt). Megnevezés Beruházási ráfordítás (eFt) A beruházással 1 év alatt elérhető átlagos nyereség (eFt) Elérhető átlagos jövedelmezőség (%) Megtérülési idő (év)

A beruházás összességének forgási sebessége (fordulatszám) Javasolt változat, indoklással

Jele, képlete C

„A” variáns 45 000

„B” variáns 36 800

P

8 100

5 152

2 Megoldás: Elérhető átlagos jövedelmezőség (%) 14% á íá Megtérülési idő (év) = é Forgási sebesség

=

é é üé

ő

=

é á

18%

íá

5,5 év 1,82 ford.

7,14 év 1,4 ford.

Az A változat megvalósítása javasolt, mivel nagyobb átlagnyereséget biztosít, rövidebb idő alatt térül meg és a beruházás összege nagyobb mértékben térül meg.

3 [2010. április „B”] A háztartási termékeket gyártó vállalat egyik terméke termelésének növelését határozta el, a piaci kereslet tartósnak ígérkező emelkedése miatt. Ez azonban beruházást igényel. E célra 36 millió forintot tudnak fordítani. Az előzetes felmérések és számolás alapján két változat jöhet szóba. Munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy tegyen javaslatot a megvalósítható változatra a táblázatban lévő adatokból számítható gazdaságossági mutatók alapján, és annak figyelembevételével, hogy a beruházással létrehozott kapacitás élettartama 8 év (Mt). Megnevezés Beruházási ráfordítás

A beruházással 1 év alatt elérhető átlagos nyereség (eFt) Elérhető átlagos jövedelmezőség (%) Megtérülési idő (év)

A beruházás összegének forgási sebessége (fordulatszáma) Javasolt változat, indoklás:

Jele, képlete P

„A” variáns 32 000

„B” variáns 38 400

C

6 400

8 000

4 Megoldás: Elérhető átlagos jövedelmezőség (%) 20,83% á íá Megtérülési idő (év) = é Forgási sebesség

=

é é üé

ő

=

é á

20 %

íá

5 év 1,6 ford.

4,8 év 1,67

ford. Ha más tényezők nem befolyásolják a körülményeket, akkor a B változat megvalósítása a javasolt, mivel egy picit nagyobb átlagnyereséget biztosít, kissé rövidebb idő alatt térül meg és a beruházás összege egy picit nagyobb mértékben térül meg.

5 [2010. május „A”] Egy üzleti vállalkozás 2 féle terméket termel, melyek ismert adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Feladat: Számolja ki a táblázat üres sorainak hiányzó adatait és írja be azokat a megfelelő helyre. Állapítsa meg, hogy van-e olyan termék, amelynek gyártását be kell szűntetni? Ha van, melyik az és miért? Ha nincs, miért nincs? Válaszát indokolja! Fix költség: 7 200 eFt A Fix költség fele-fele arányban oszlik meg az „A” és a „B” termékre. Üzleti eredmény számítása és értékelése Megnevezés A termék 1. Fix költség (eFt) 2. Változó költség (eFt)

B termék

18 000

10 800

4. Piaci egységár (eFt/db)

20

25

5. Termelt termék mennyiség (db)

825

872

3. Összes költség (eFt)

6. Árbevétel (eFt) 7. Üzleti eredmény (eFt) Értékelés:

6 Megoldás: Megnevezés 1. Fix költség (eFt)

A termék 3600

B termék 3600

2. Változó költség (eFt)

18 000

10 800


21 600

14 400


20

25


825

825

6. Árbevétel (eFt)

TR=p*Q 20*825 = 16 500 П = TR – TC 16 500 – 21 600 = - 5 100

25 * 825 = 20 625

7. Üzleti eredmény (eFt) Értékelés:

20 625 – 14 400 = 6 225

Az „A” termék üzemi eredménye negatív, jóval az üzemszüneti pont alatt van. Az árbevétel még a változó költségeknek is csak egy részét fedezi. Ennek a terméknek a termelését be kell szüntetni, és egy másik termék termelésén kell gondolkodni. A „B” termék árbevétele fedezi a változó és az állandó költségeket és még nyereséget is hoz.

7 [2010. május „B”] - Összes állandó költség: A termék egységének változó költsége a bázisévben: A termék egységára mindkét évben: A termék termelését a tárgyévben emelik:

320 000 eFt 8 000 eFt 14 400 Ft 20%-al

A változó költség lineárisan növekszik. Minden más körülménytől eltekintünk. Feladat: Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait és írja azokat a megfelelő helyre. Indokolja röviden az üzleti eredmény változását. Megnevezés Termelés mennyisége (db)

Bázis év

Összes állandó költség (eFt) Összes változó költség (eFt) Összes költség (eFt) Árbevétel (eFt) Üzleti eredmény (eFt) Indoklás:

0

Tárgyév

8 Megoldás: Megnevezés Termelés mennyisége (db)

Bázis év 320000 / (14400-8000) = 50

Tárgyév 50*1,2 = 60

Összes állandó költség (eFt)

320 000

320 000

Összes változó költség (eFt)

8000 * 50 = 400 000

400 000 * 1,2 = 480 000

320 000 + 400 000 = 720 000 14 400 * 50 = 720 000

320 000 + 400 000 = 800 000 14 400 * 60 = 864 000

0

864 000 – 800 000 = 64 000

Összes költség (eFt) Árbevétel (eFt) Üzleti eredmény (eFt) Indoklás:

A bázisévben az üzleti eredmény a fedezeti ponton állt, az árbevétel éppen fedezte a költségeket. A termelés növelésével sikerül elmozdulni a fedezeti pontról és így nyereségessé tenni a termelést: csökkent az egy termékre jutó fix költségek aránya, és így csökkent a termék önköltsége.

1. Mivel az üzleti eredmény 0, ez azt jelenti, hogy a termelés a fedezeti ponton van: TR=TC. A Fedezeti mennyiség = . 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Ez egy megadott adat, a bázisévben 320 000 eFt Az összes változó költség: VC= AVC * Q Összes költség TC=VC+FC Árbevétel TR= p*Q (A bázisévben, mivel a termelés fedezeti ponton van, TR=TC) Tárgyévben a mennyiség 20%-al nő. Az állandó költség nem változik a bázisévhez képest A változó kts. is 20%-al nő (követi a termelés volumenét) Üzleti eredmény: П = TR-TC

9 [2010. október „A”] Egy képzeletbeli ország nemzetgazdasági teljesítményeiről az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre (millió dollárban): - az összes (bruttó) kibocsátás értéke: 6.400 - Az anyagfelhasználás (folyó termelő felhasználás) 3.600 - amortizáció 1.200 - a külföldi tőkebefektetés országba beutalt profitja 150 - a külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalt bére 100 - az országban működő külföldi tőke kiutalt profitja 160 - az országban dolgozó külföldi vendégmunkások kiutalt bére 70 A fenti adatok alapján számítsa ki a következő mutatók értékét: TeljesíményJelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett mutató nagysága megnevezése Bruttó hazai termék Nettó hazai termék Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem Hogyan hat a forint árfolyamának erősödése az alábbi folyamatokra a nemzetközi gazdaságban? (csökkenti vagy növeli) A munkaerő kiáramlását… Az áruk behozatalát… A befelé áramló turizmust… A tőke kiáramlását.. Megoldás: Teljesíménymutató megnevezése Bruttó hazai termék Nettó hazai termék Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem

Jelölése

Kiszámítás módja

Pénzben kifejezett nagysága

GDP

GO-Cf

6400 - 3600 = 2800

NDP GNI

GDP - Ca GDP + IM-IX

2800 – 1200 = 1600 2800+150+100-16070= 2820 NNI GNI – Ca 2820 – 1200 = 1620 NDP + IM - IX 1600+150+100-16070 = 1620 Hogyan hat a forint árfolyamának erősödése az alábbi folyamatokra a nemzetközi gazdaságban? (csökkenti vagy növeli) A munkaerő kiáramlását… csökkenti (kevesebbet ér a valutában megkeresett jövedelem) Az áruk behozatalát… növeli (ugyanannyi forintért több termék vásárolható külföldön) A befelé áramló turizmust… csökkenti (drágább lesz az út a turisták számára) A tőke kiáramlását… növeli (a forintért több valuta vásárolható, többet lehet befektetni külföldön)

10 2010. október „B”] Egy képzeletbeli makrogazdaság adatai: - az összes (bruttó) kibocsátás - amortizáció - anyagfelhasználás (folyó termelő felhasználás) értéke - a hazai gazdasági szereplők külföldi munka- és tőkejövedelme - a külföldiek hazai munka- és tőkejövedelme A fenti adatok alapján számítsa ki a következő mutatók értékét: TeljesítményJelölése Kiszámítás módja mutató megnevezése Bruttó hazai termék Nettó hazai termék Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem

20.000 3.000 8.000 1.800 2.200 Pénzben kifejezett nagysága

Hogyan hat a forint árfolyamának gyengülése az alábbi folyamatokra a nemzetközi gazdaságban? (csökkenti vagy növeli) A munkaerő kiáramlását… Az áruk kivitelét… A befelé áramló turizmust… A tőke beáramlását… Megoldás: TeljesítményJelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett mutató nagysága megnevezése Bruttó hazai termék GDP GO - Cf 20000-8000=12000 Nettó hazai termék NDP GDP-Ca 12000-3000=9000 Bruttó nemzeti GNI GDP+IM-IX 12000+1800jövedelem 2200=11600 Nettó nemzeti NNI GNI-Ca 11600-3000=8600 jövedelem NDP+IM-IX 9000+18002200=8600

Hogyan hat a forint árfolyamának gyengülése az alábbi folyamatokra a nemzetközi gazdaságban? (csökkenti vagy növeli) A munkaerő kiáramlását… növeli (mert a valutában kapott jövedelem több forintot jelent) Az áruk kivitelét… csökkenti (a forintért előállított áru külföldön drágább lesz) A befelé áramló turizmust… növeli (a külföldi turista útjának ára csökken) A tőke beáramlását… csökkenti (mert a külföldi tőke forintban mért hozamának értéke csökken)

11 2011. február „A”] Az alábbi adatok alapján (milliárd pénzegység) számítsa ki egy képzelt ország hiányzó teljesítménymutatóit. Nettó hazai termék (NDP) 1370 Folyó termelő felhasználás (Cf) 4200 Évi amortizációs alap (Ca) 930 Az országba beutalt profit külföldi tőkebefektetésből 130 Az országban működő külföldi tőke kiutalt profitja 180 Külföldön dolgozó belföldi vendégmunkások beutalt bére 60 Teljesítmény mutató megnevezése Bruttó hazai termék

Jelölése



Teljesítmény mutató megnevezése Bruttó hazai termék

Jelölése



GDP

GDP=NDP+Ca

1370+930=2300

Bruttó kibocsátás

GO

GO=GDP+Cf

2300+4200=6500

Beáramló jövedelem

IM

Kiáramló jövedelem

IX

Bruttó kibocsátás Beáramló jövedelem Kiáramló jövedelem Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem Megoldás:

Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem

130+60=190

GNI

GDP+IM-IX

2300+190-180=2310

NNI

NNI=GNI-Ca NNI=NDP+IM-IX

2310-930=1380 1370+190-180=1380

12

[2011. február „B”] Az alábbi adatok alapján (milliárd pénzegység) számítsa ki egy képzelt ország hiányzó teljesítménymutatóit. Bruttó hazai termék (GDP) 4200 Folyó termelői felhasználás (Cf) 1200 Évi amortizációs alap (Ca) 580 Az országba beutalt profit külföldi tőkebefektetésből 80 Az országban működő külföldi tőke kiutalt profitja 130 Az országban dolgozó külföldi vendégmunkások kiutalt bére 30 Teljesítménymutató megnevezése Bruttó kibocsátás

Jelölése



Jelölése


GO

GO=GDP+Cf

Pénzben kifejezett nagysága 4200+1200=5400

NDP

NDP=GDP-Ca

4200-580=3620

Nettó hazai termék Beáramló jövedelem Kiáramló jövedelem Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem

Megoldás: Teljesítménymutató megnevezése Bruttó kibocsátás Nettó hazai termék Beáramló jövedelem

IM

80


IX

130+30=160

Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem

GNI

GNI=GDP+IM-IX

4200+80-160=4120

NNI

NNI=GNI-Ca NNI=NDP+IM-IX

4120-580=3540 3620+80-160=3540

13 2011. május „A”] Adott vállalat készletgazdálkodásának adatai a következők: Időpont Készlet értéke Július 1. 6600 Augusztus 1. 7000 Szeptember 1. 6800 Október 1. 6960 A harmadik negyedév összes anyagfelhasználása 88800 kg, a termelt késztermékek mennyisége 29600 db. Az összes termelt mennyiséget a negyedév során értékesítették, 1000Ft/db egységáron. Számítsa ki: 1. a harmadik negyedév átlagkészletét 2. a készletek forgási sebességét a fordulatok száma és a forgási sebesség napjai mutatóval, 3. a fajlagos anyagfelhasználási mutató nagyságát 4. Vonjon le értékelő következtetést a fajlagos anyagfelhasználás alakulásáról, ha a 2. negyedévben az egy termékre jutó anyagfelhasználás 3,1 kg/db volt. A mutató megnevezése Átlagkészlet

Fajlagos anyagfelhasználás

Fordulatok száma

Forgási sebesség napokban

Fajlagos anyagfelhasználás változása Értékelés

Képlete

A kiszámítás módja és a mutató értéke

14 Megoldás: A mutató megnevezése

Képlete

Kronologikus átlagkészlet 1 + 2+ 3+ 2 = 2 −1 Fajlagos anyagfelhasználás Összes anyagfelhasználás Termelés mennyisége Átlagkészlet

Fordulatok száma

Forgási sebesség napokban

88800/29600= 3 kg/db

29600/6860 = 4,31

= =

A kiszámítás módja és a mutató értéke (3300+7000+6800+3480)/3 = 6860

∗

(6860*90)/29600 = 20,86 90/4,31 = 20,88

= Fajlagos anyagfelhasználás 3. negyedév /2. negyedév változása Értékelés

3/3,1 = 96,8

A fajlagos anyagfelhasználás csökkent 3,2%-al (100-96,8), ami kedvező alakulás. Csökkenhet a termék önköltsége, és így változatlan eladási ár mellett a nyereségi növekedését eredményezheti.

Fajlagos anyagfelhasználás – az egy termékre eső anyag mértéke. Azt mutatja meg, hogy Ö áá egy termékhez mennyi anyagot kell felhasználni. Képlete: é é

15 [2011. május „B”] Adott vállalat készletgazdálkodásának adatai a következők: Időpont: Január 1. Február 1. Március 1. Április 1.

Készlet értéke (eFt) 9400 11000 9600 10000

Az első negyedév összes anyagfelhasználása 4860 kg, a termelt késztermékek mennyisége 90000 db. A negyedév során az értékesítési forgalom 52520 eFt volt. A negyedév munkanapjainak száma 60 nap. Számítsa ki: 1. az első negyedév átlagkészletét 2. a készletek forgási sebességét a fordulatok száma és a forgási sebesség napjai mutatóval 3. az anyagellátottsági mutató értékét Vonjon le következtetést az anyagellátottsági mutató alakulásáról, ha az előző negyedévben az anyagellátottsági mutató értéke 1,1 volt. A mutató megnevezése Képlete A kiszámítás módja és a mutató értéke Átlagkészlet Fordulatok száma Forgási sebesség napokban Anyagellátottsági mutató Anyagellátottsági mutató változása Értékelés

[MK1] megjegyzést írt: Az anyagellátottsági mutató a készletgazdálkodás „feszítettségét” fejezi ki, azt mutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire múlták felül a felhasznált mennyiséget. Képlete: Kronológikus átlagkészet /napi anyagfelhasználás

16 Megoldás: A mutató megnevezése

Képlete 1 + 2+ 3+ 2 = 2 −1

Átlagkészlet Fordulatok száma Forgási sebesség napokban

52520/10100 = 5,2

= =

A kiszámítás módja és a mutató értéke (4700+11000+9600+5000)/3=10100

∗

(10100*90)/52520=17 90/5,2=17

= Anyagellátottsági mutató Anyagellátottsági mutató változása

K napi anyagfelh.

10100/4860= 2

(1,1/2)*100=55

Az anyagellátottsági mutató 55%-al nőtt. Minél nagyobb a mutató az „1”-nél, annál lazább a készletgazdálkodás „feszítettsége”, vagyis, hogy mennyivel nagyobb az átlagos készlet a felhasznált mennyiségnél.

Értékelés

Az anyagellátottsági mutató a készletgazdálkodás „feszítettségét” fejezi ki, azt mutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire múlták felül a felhasznált mennyiséget. Képlete: .

[MK2] megjegyzést írt: Az anyagellátottsági mutató a készletgazdálkodás „feszítettségét” fejezi ki, azt mutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire múlták felül a felhasznált mennyiséget. Képlete: Kronológikus átlagkészet /napi anyagfelhasználás

17 [2011. június „A”] A munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy készítse el a vásárolt munkagép értékcsökkenési leírási tervét teljesítményarányos módszerrel. Az alábbi információk állnak a rendelkezésére: - A munkagép bruttó értéke, amin aktiválják: 6 300 000 Ft - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési ideje): 5 év - Napi 3x6 órás műszakban dolgozik évente 200 napot A tervezett évenkénti tényleges teljesítménye a következő: 1. év 3 270 gépóra 2. év 3 860 gépóra 3. év 4020 gépóra 4. év 3150 gépóra 5. év …. Számítsa ki: 1.) 1 gépórára jutó értékcsökkenés összege: 2.) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege: 3.) Az 5. évre tervezett gépórák száma: 4.) A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa: 5.) A munkagép nettó értéke a 4. év végén

18 Megoldás: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.)

1 gépórára jutó értékcsökkenés összege: 350 Ft/gó Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege: 1 144 511 Ft Az 5. évre tervezett gépórák száma: 3700 gépóra A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa: 22,3 % A munkagép nettó értéke a 4. év végén: 1 295 000 Ft

1) Az 1 gépórára jutó értékcsökkenés meghatározásához ki kell számolni a munkagép 5 év alatti összteljesímény-normáját: napi 3x6 óra, évi 200 nap 5 éven keresztül, vagyis 3 * 6 * 200 * 5 = 18 000 gépóra Majd a bruttó értéket el kell osztani az öt év alatti összteljesítmény összegével: az 1 gépórára jutó értékcsökkenés tehát: 6 300 000 / 18000 = 350 Ft/gépóra 2) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés: 3 270 * 350 = 1 144 511 Ft 3) Az 5. év teljesítménye: Az összes gépóra értékéből kivonom a megadott négy év adatait: 18000 – 3270 – 3860 – 4020 – 3150 = 3700 gépóra 4) A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa. Ez százalékos érték, a 3. évi értékcsökkenés százalékban kifejezve. Ehhez veszem a 3. évi tervezett tényleges gépórák számát és megszorzom az egy órára eső értékcsökkenéssel, majd ezt osztom a gép bruttó értékével (és szorzom 100-al): 4020 * 350 / 6 300 000 = 0,223333 * 100 = 22,3% 5) A munkagép nettó értéke a 4. év végén: A bruttó értékből kivonom az adott évek tervezett tényleges gépóráinak és az egy gépórára jutó értékcsökkenésnek a szorzatát: 6 300 000 – (3270 + 3860 + 4020 + 3150)*350 = 1 295 000 Ft

19 [2011. június „B”] Műhelyfőnöke megbízza, hogy készítse el egy most vásárolt szerszámgép értékcsökkenési leírási terv javaslatát az alábbi információk felhasználásával. A következő információkat kapja: - A munkagép bruttó értéke, amin aktiválják: 6 300 000 Ft - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési ideje): 5 év - Az értékcsökkenést degresszíven gyorsított módszerrel, az évek sorszámösszegével számolja: Számítsa ki: 1) 1 egységre jutó értékcsökkenés összege: 2) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege: 3) Az első 3 évben elszámolt amortizáció aránya: 4) A 4. évi értékcsökkenés leírási kulcsa: 5) A munkagép nettó értéke a 4. év végén:

20 Megoldás: 1) 1 egységre jutó értékcsökkenés összege: 420 00 Ft/egység 2) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege: 2 100 000 Ft 3) Az első 3 évben elszámolt amortizáció aránya: 80 % 4) A 4. évi értékcsökkenés leírási kulcsa: 13,3% 5) A munkagép nettó értéke a 4. év végén: 420 000 Ft Számítások: 1) Az egy egységre jutó értékcsökkenést úgy kapom meg, hogy a bruttó értéket elosztom az évek számával: 6 300 000 / (5+4+3+2+1) = 420000 Ft/egység 2) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés: 420000 * 5 = 2 100 000 Ft 3) Az első 3 évben elszámolt amortizáció aránya: az egységnyi értékcsökkenést szorzom az adott évek számának összegével), majd elosztom a bruttó értékkel: 420000 * (5 + 4 + 3) / 6 300 000 = 0,8. vagy 80% vagy 12/15-öd 4) A 4. évi értékcsökkenési leírási kulcsa: (420000 * 2) /6 300 000 = 0,13333 vagyis 13,3% 5) A munkagép nettó értéke a 4. év végén: 6 300 000 – 14 * 420000 = 420000 vagy 1*420000

21 [2011. október „A”] Elektronikai alkatrészeket gyártó és egyes berendezéseket összeszerelő vállalat a tevékenység sk keresztmetszetét jelentő kapacitás bővítésére két beruházási változatot dolgozott ki. Az alábbi információkkal rendelkezünk: Megnevezés „A” változat „B” változat Beruházási ráfordítás (eFt) 16 800 20 400 A beruházással 1 év alatt 1 218 1 768 elérhető nyereség (eFt) A beruházás várható 25 25 használati ideje Feladat: - Rangsorolja a két beruházási változatot az alábbi statikus mutatók segítségével, a megoldást foglalja az alábbi táblázatba: a) átlagos jövedelmezőség (%) b) megtérülési idő (év) c) beruházási pénzeszközök forgási sebessége (fordulat) Megnevezés Számítás módja „A” változat „B” változat Átlagos jövedelmezőség (%) Megtérülési idő (év) Forgási sebesség (fordulat) Értékelés

- Számítsa ki a termelő berendezések kapacitását, ha a bővítés után a gépek száma (Gsz): 8 db a gépek működési időalapja (I) 2600 óra/gép kapacitás időnorma (NI) 12 perc Megnevezés Kapacitás

Számítás módja

Érték

22 Megoldás: Megnevezés Átlagos jövedelmezőség (%) Megtérülési idő (év) Forgási sebesség (fordulat) Értékelés

Megnevezés Kapacitás

Számítás módja Nyereség/Ráfordítás

Ráfordítás / Nyereség Tervezett idő / megtérülési idő

„A” változat 1218/16800 = 0,0725 vagyis 7,25 % 16800/1218 = 13,8

„B” változat 1768/20400=0,087 vagyis 8,7 %

25 / 13,8 = 1,8

25 / 11,5 = 2,17

20400/1768 = 11,5

Mindenképpen a „B” változat megvalósítása javasolt, mivel jövedelmezősége magasabb, megtérülése gyorsabb és a befektetés megtérülési aránya magasabb, mint az „A” változaté. Számítás módja K = Gsz*I / NI NI = 12/60 = 0,2

Érték K = 8*2600 /0,2 = 104 000 db

23 [2011. október „B”] Az elektronikai berendezéseket gyártó és egyes berendezéseket összeszerelő vállalat, a tevékenység szűk keresztmetszetét jelentő kapacitás bővítésére két beruházási változatot dolgozott ki. Az alábbi információk állnak a rendelkezésünkre: Megnevezés „A” változat „B” változat Beruházási ráfordítás (eFt) 240 000 196 000 A beruházással 1 év alatt 20 000 18 540 elérhető nyereség (eFt) A beruházás várható 30 20 használati ideje (év) -

Rangsorolja a két beruházási változatot az alábbi statikus mutatók segítségével, a megoldását foglalja az alábbi táblázatba a) átlagos jövedelmezőség (%) b) megtérülési idő (év) c) beruházási pénzeszközök forgási sebessége (fordulat) Megnevezés Számítás módja „A” változat „B” változat Átlagos jövedelmezőség (%) Megtérülési idő (év) Forgási sebesség (fordulat) Értékelés

- Számítsa ki a termelő berendezések kapacitását, ha a bővítés után a gépek száma (Gsz): 42 db a gépek működési időalapja (I) 2800 óra/gép kapacitás időnorma (NI) 6 perc Megnevezés Kapacitás

Számítás módja

Érték

24 Megoldás: Megnevezés Átlagos jövedelmezőség (%)

Számítás módja Nyereség/Beruházás

„A” változat „B” változat 20000/240000 = 8,33 18540/196000 = 9,46

Megtérülési idő (év)

Beruházás/Nyereség

240000/20000 = 12

Forgási sebesség (fordulat)

Tervezet használati 30 / 12 = 2,5 idő / megtérülési idő

Értékelés

Az átlagos jövedelmezőség és a megtérülési idő alapján a „B” változat az előnyösebb, azonban az a „A” változat forgási sebessége kedvezőbb. Az választást további gazdaságossági elemzés dönti el.

Megnevezés Kapacitás

Számítás módja K = Gsz*I / NI NI = 6/60 = 0,1

196000/18540 10,57 20/10,57 = 1,89

Érték K = 42 * 2800 / 0,1 = 1 176 000 db

=

25 [2011. november „A”] Az élelmiszeripari vállalkozás egyik gyáregysége új termék gyártását tervezi, amelyről a következő információk állnak rendelkezésünkre: - Tervezett termelés (T) 420 000 db/év - Termék normaóra szükséglete a gyárban (NI) 0,2 óra/db - 1 fő által ledolgozandó órák száma (I) 1600 óra/év - Éves tervezett átlagos teljesítményszázalék (Sz) 110% - a rendelkezésre álló munkaerő-állomány 44 fő Feladat: 1) Számítsa ki a közvetlen termelő fizikai dolgozók munkaerő-szükségletét a normaóra szükséglet alapján. 2) Állapítsa meg a pótlólagos munkaerő-igényt! 3) Milyen forrásokból szerezheti be a szükséges létszámot a vállalat? 4) Mennyi lenne a létszámszükséglet 120% teljesítményszázalék esetén? A szükséges létszám számítása A pótlólagos munkaerőigény: A munkaerő forrása: A munkaerő-szükséglet 120% teljesítményszint esetén

26 Megoldás: A szükséges létszám számítása

A pótlólagos munkaerőigény: A munkaerő forrása: A munkaerő-szükséglet 120% teljesítményszint esetén

L = T * NI / I * Sz SZ= 110% = 1,1 L = 420000*0,2 /1600 * 1,1 = 47,7 vagyis 48 főre van szükség 48 – 44 = 4, vagyis még 4 főre van szükség

Toborzás – belső forrás (áthelyezés, átképzés), külső forrás – munkaerőpiac (hirdetés, állásközvetítés, állásbörze) SZ=120% = 1,2 L = 420000 * 0,2 / 1600 * 1,2 = 43,75. vagyis 44 fő, tehát nincs szükség új ember felvételére.

27 [2011. november „B”] Az élelmiszeripari vállalkozás egyik gyáregysége új termék gyártását tervezi, amelyről a következő információk állnak rendelkezésünkre: - Tervezett termelés (T) 2 625 000 db/év - Termék normaóra szükséglete a gyárban (NI) 0,12 óra/db - 1 fő által ledolgozandó órák száma (I) 1826 óra/év - éves tervezett átlagos teljesítményszázalék (Tsz) 110 % - a rendelkezésre álló munkaerő-állomány: 147 fő 1) Számítsa ki a közvetlen termelő fizikai dolgozók munkaerő-szükségletét a normaóra szükséglet alapján. 2) Állapítsa meg a pótlólagos munkaerő-igényt! 3) Milyen forrásokból szerezheti be a szükséges létszámot a vállalat? 4) Mennyi lenne a létszámszükséglet 180% teljesítményszázalék esetén? A szükséges létszám számítása A pótlólagos munkaerőigény: A munkaerő forrása: A munkaerő-szükséglet 118% teljesítményszint esetén

28 Megoldás: A szükséges létszám számítása

A pótlólagos munkaerőigény: A munkaerő forrása: A munkaerő-szükséglet 118% teljesítményszint esetén

L = T * NI / I * Tsz Sz: 110% vagyis 1,1 L = 2 625 000 * 0,12 / 1826 * 1,1 = 156,8 vagyis 157 fő 157 – 147 = 10 fő

Toborzással: belső forrás (áthelyezés, átképzés), külső forrás – munkaerőpiac (álláshirdetés, közvetítés, állásbörze) Sz: 118, vagyis 1,18 L = 2 625 000 * 0,12 / 1826 * 1,18 = 146,2 vagyis 147 fő, tehát nincs szükség új emberre.

29 [2012. február „A”] Egy üzleti vállalkozás kétféle terméket termel, amelyek ismert adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Kiegészítő információ: az állandó költség 40%-a az „A” terméket, a többi a „B” terméket terheli. Feladat: a) Számolja ki a táblázat üres sorainak hiányzó adatait, és írja be azokat a megfelelő helyre. b) Állapítsa meg, be kell-e szüntetni valamelyik termék gyártását? Indokolja válaszát. c) Számítsa ki a „B” terméknek azt a termelési mennyiségét, amely esetén az árbevétel éppen fedezeti ponton van. Írja fel a számítás alapjául szolgáló képletet is. Üzemi eredmény számítása és értékelése Adatok megnevezése 1. Állandó költség (eFt) 2. Változó költség (eFt) 3. Összes költség (eFt) 4. Eladási egységár (eFt/db) 5. Termelt mennyiség (db) 6. Árbevétel (eFt) 7. Üzemi eredmény (eFt) 8. Értékelés 9. „B” termék fedezeti mennyisége (számítás módja, számítása)

„A” termék

„B” termék

30 000

20 000

284

200

200

125

Összes termék 15 000

-

30 Megoldás: Adatok megnevezése 1. Állandó költség (eFt) 2. Változó költség (eFt) 3. Összes költség (eFt) 4. Eladási egységár (eFt/db) 5. Termelt mennyiség (db) 6. Árbevétel (eFt) 7. Üzemi eredmény (eFt) 8. Értékelés

9. „B” termék fedezeti mennyisége (számítás módja, számítása)

-

„A” termék 40% = 6000 30 000 36 000 284

„B” termék 60% = 9000 20 000 29 000 200

Összes termék 15 000 50 000 65 000 -

200

125

-

56 800 20 800

25 000 -4000

81 800 16 800

A „B” termék veszteséges, de még nem érte el az üzembezárási pontot, vagyis megtermeli a változó költségeket. Az „A” termék viszont nagyon nyereséges, fedezi a „B” termék veszteségét és jelentős profitot is biztosít. Fedezeti mennyiség (Qf) = Fix ktsg. /p-AVC AVC = VC/Q, tehát 20 000/125 = 160 Qf = 9000 / 40 = 225 Ahhoz, hogy a termelés elérje a fedezeti pontot, vagyis hogy kitermelje az összes költség fedezetét, legalább 225 terméket kell gyártani.

15000*0,4= 6000; 15000*0,6=9000 TC = FC + VC TR = p * Q vagyis: „A” termék: 284*200=56 800; „B” termék: 200*125 = 25 000 П = TR – TC, vagyis „A” termék esetében: 56800-36000; „B” termék esetén: 25 000 – 29 000

31 [2012. február „B”] Egy üzleti vállalkozás kétféle terméket termel, amelyek ismert adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Kiegészítő információ: Az állandó költség a változó költségek arányában terheli az „A” és a „B” termékeket. Feladat: a) Számolja ki a táblázat üres sorainak hiányzó adatait és írja be azokat a megfelelő helyre. b) Állapítsa meg, hogy be kell-e szüntetni valamelyik termék gyártását. Válaszát indokolja. c) Számítsa ki az „A” terméknek azt a termelési mennyiségét, amely esetén az árbevétel éppen fedezeti ponton van. Üzemi eredmény számítása és értékelése Adatok megnevezése 1. Állandó (fix) költség 2. Változó költség 3. Összes költség 4. Eladási egységár 5. Termelt mennyiség 6. Árbevétel (ezer Ft) 7. Üzemi eredmény 8. Értékelés 9. Az „A” termék fedezeti mennyisége (számítás módja, számítása)

„A” termék

„B” termék

120 000

80 000

47,5 3200

50 3200

Összes termék 80 000

-

32 Megoldás: Adatok megnevezése 1. Állandó (fix) költség 2. Változó költség 3. Összes költség 4. Eladási egységár 5. Termelt mennyiség 6. Árbevétel (ezer Ft) 7. Üzemi eredmény 8. Értékelés

„A” termék „B” termék Összes termék 48 000 32 000 80 000 200 000 120 000 80 000 168 000 112 000 280 000 47,5 50 3200 3200 152 000 160 000 312 000 -16 000 48 000 32 000 Az „A” termék veszteséges, de nem éri el az üzembezárási pontot, a „B” termék nyereséges, és fedezi az „A” termék veszteségét. Az „A” termék gyártásának beszüntetése esetén a „B” termék viselné az összes fix költséget, így az üzemi eredmény éppen a fedezeti ponton lenne a jelenlegi nyereségesség helyett. 9. Az „A” termék Qf= FC /p-AVC fedezeti mennyisége AVC = VC/Q, vagyis 120 000/3200=37,5 (számítás módja, p-AVC = 47,5-37,5=10 számítása) Qf= 48000/10= 4800, ennyit darabot kellene termelni ahhoz, hogy a termelés elérje a fedezeti pontot, vagyis kitermelje az összes költségeket, ne legyen veszteséges a termelés. - 120000/200000=0,6, vagyis 60%, 80/200000=0,4 vagyis 40% - TC = VC + FC - TR = p * Q - П = TR – TC

33 [2012. május „A”] Egy papírárut gyártó vállalkozás gépparkja 10 homogén gépből áll. Működési időalapja (I) egy adott évben 3200 óra/gép, a kapacitás időnorma (NI) 0,025 ó/db. Adott évben 1 000 000 db termék (Q) termelését tervezik. 1) Számítsa ki a géppark kapacitását és kapacitáskihasználását 2) Értékelje az eredményt. Mutató megnevezése A számításhoz felhasznált Eredmény képlet Kapacitás vagy átbocsátó képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Értékelés 3) Számítsa ki a vállalkozás tervezett termeléséhez (lásd az előző feladatban) a szükséges fizikai létszámszükségletet az alábbi adatok alapján: A termék normaóra szükséglete: 0,025 óra/db 1 fő által ledolgozandó órák száma: 1680 óra/év Éves tervezett átlagos teljesítményszázalék: 102% Jelenlegi fizikai létszám: 13 fő 4) Értékelje az eredményt A kiszámolandó mutató A számításhoz felszámolt A számítás eredménye megnevezése képlet Fizikaiak létszáma Értékelés

34 Megoldás: Mutató megnevezése Kapacitás vagy átbocsátó képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Értékelés

A kiszámolandó mutató megnevezése Fizikaiak létszáma

Értékelés

A számításhoz felhasznált képlet K = Gsz * I / NI

Eredmény 10*3200 / 0,025 = 1 280 000

Kh = Q/ K

1 000 000 / 1 280 000 = 78 % A rendelkezésre álló kapacitás mellett a tervezett mennyiség legyártásához a kapacitás 78%-át fogjuk kihasználni, a termelés az adott gépparkon még 22%-al növelhető.

A számításhoz felszámolt képlet L = T * NI /I*Tsz T – tervezett mennyiség (Q)

A számítás eredménye

L = 1 000 000 * 0,025 / 1680 * 1,02 = 14,58, vagyis 15 fő A jelenlegi fizikai létszámot még 2 fővel bővíteni kell, hogy meg legyen a tervezett mennyiség előállításához szükséges munkaerő.

35 [2012. május „B”] Egy elektronikai eszközöket gyártó vállalkozás homogén gépcsoportja 24 gépből áll. Működési alapja (I) adott évben 4210 óra/gép, a kapacitás időnorma (NI) 0,04 ó/db. Adott évben 2 000 000 db termék (Q) termelését tervezik. 1) Számítsa ki a géppark kapacitását és kapacitáskihasználását 2) Értékelje az eredményt Mutató megnevezése A számításhoz felhasznált Eredmény képlet Kapacitás vagy átbocsátó képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Értékelés 3) Számítsa ki a vállalkozás tervezett termeléséhez (lásd az előző feladatban) a szükséges fizikai létszámszükségletet az alábbi adatok alapján: A termék normaóra szükséglete: 0,04 óra/db 1 fő által ledolgozandó órák száma: 1840 óra/év Éves tervezett átlagos teljesítményszázalék: 104% A jelenlegi fizikai létszám: 40 fő 4) Értékelje az eredményt. A kiszámolandó mutató A számításhoz felszámolt A számítás eredménye megnevezése képlet Fizikaiak létszáma Értékelés

36 Megoldás: Mutató megnevezése Kapacitás vagy átbocsátó képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Értékelés

A kiszámolandó mutató megnevezése Fizikaiak létszáma Értékelés

A számításhoz felhasznált képlet K = Gsz * I / NI

Eredmény 24*4120 / 0,04 = 2 472 000

Kh = Q/K

2 000 000 / 2 472 000 = 80,9 % A tervezett mennyiség legyártása az adott géppark 81%-os kapacitás-kihasználásával megvalósítható. Adott esetben a gyártás mennyisége még 19%-al növelhető. A számításhoz felszámolt képlet L = T * NI / I * Tsz


2 000 000 * 0,04 / 1840 * 1,04 = 41,8 vagyis 42 fő 40 fő áll a rendelkezésünkre, tehát még 2 fő felvétele szükséges a tervezett mennyiség legyártásához.

37 [2012. június „A”] Valamely ország adott évében a következő makrogazdasági adatokat ismerjük (milliárd pénzegység) - bruttó kibocsátás: 1800 Mrd pénzegység - folyó termelő felhasználás: 760 Mrd pénzegység - értékcsökkenés: 150 Mrd pénzegység - belföldiek külföldről beutalt munka- és tőkejövedelme: 90 Mrd pénzegység - külföldiek belföldön szerzett munka- és tőke jövedelme: 65 Mrd pénzegység Számítsa ki a hiányzó teljesítménymutatókat: Teljesítmény mutató Kiszámítás módja Pénzben kifejezett megnevezése nagysága (Mrd pénzegység)

Hogyan változott a GDP értéke, ha az előző évi GDP 980 Mrd pénzegység volt, és az árak a két időszak között 8%-al emelkedtek? Megnevezés Kiszámítás módja Értéke A GDP változása (nominálindex): A GDP változása (reálindex) Értékelés:

38 Megoldás: Teljesítmény mutató megnevezése GDP NDP GNI NNI

Megnevezés A GDP változása (nominálindex): A GDP változása (reálindex)


GDP = GO – Cf NDP = GDP - Ca GNI = GDP + IM - IX NNI = GNI – Ca NNI = NDP + IM - IX

Pénzben kifejezett nagysága (Mrd pénzegység) 1040 890 1065 915

Kiszámítás módja 1040/980

106,1%

Értéke

106,1 / 1,08

98,2 %

A nominálindex tehát azt jelenti, hogy a tárgyév számszerű adatát osztjuk az előző évi adattal, a kapott számot 100-al szorozva százalékösszeget nyerünk. Azt mutatja meg, hogy számszerűen mennyit változott a GDP az előző évihez képest. A reálindex kiszámítása úgy történik, hogy a nominálindex százalékösszegét osztjuk az áremelkedés (infláció) százalékos adatával. Azt mutatja meg, hogy mennyit változott a GDP, ha a számszerű változás mértékét az infláció mértékével korrigáljuk. Értékelés: a nominálindex és a reálindex kiszámítása után észrevehetjük, hogy a GDP valójában csökkent az előző évihez képest.

39 [2012. június „B”] Valamely ország adott évében a következő makrogazdasági adatokat ismerjük (milliárd pénzegység) - bruttó hazai termék: 680 Mrd pénzegység - folyó termelő felhasználás: 240 Mrd pénzegység - értékcsökkenés: 120 Mrd pénzegység - belföldiek külföldről beutalt munka és tőkejövedelme: 68 Mrd pénzegység - külföldiek belföldön szerzett munka- és tőkejövedelme: 84 Mrd pénzegység Teljesítménymutató megnevezése


Pénzben kifejezett nagysága (Mrd pénzegység)

Hogyan változott a GNI értéke, ha az előző évi GNI 620 Mrd pénzegység volt, és az árak a két időszak között 11%-al emelkedtek? Megnevezés Kiszámítás módja Értéke A GNI változása (nominálindex) A GNI változása (reálindex) Értékelés:

40 Megoldás: Teljesítménymutató megnevezése GO NDP GNI NNI

Megnevezés A GNI változása (nominálindex) A GNI változása (reálindex)


GO = GDP + Cf NDP = GDP - Ca GNI = GDP + IM - IX NNI = GNI – Ca NNI = NDP + IM - IX

Pénzben kifejezett nagysága (Mrd pénzegység) 680 + 240 = 920 680 – 120 = 560 680 + 68 – 84 = 664 664 – 120 = 544 560 + 68 – 84 = 544

Kiszámítás módja 664/620 = 1,070

107 %

Értéke

107/1,11 = 96,39

96,39 %

Értékelés: A GNI az előző évhez képest számszerűen 7%-al növekedett, de az inflációval korrigálva valójában 3,61 %-al csökkent.

41 [2012. október „A”] Munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy készítse el a vásárolt munkagép értékcsökkenési leírási tervét degresszív módszerrel. Az alábbi információk állnak a rendelkezésére: - A munkagép bruttó értéke aktiváláskor: 4 200 000 Ft (Maradványértékkel nem számolunk) - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési idő) 4 év - Az értékcsökkenés elszámolása az évek sorszámösszegével (degresszíven gyorsított módszerrel) történik. Egy egységre jutó értékcsökkenés összege Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege Az első két évben elszámolt amortizácó aránya A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa A munkagép nettó értéke a 3. év végén

42 Megoldás: Egy egységre jutó értékcsökkenés összege Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege Az első két évben elszámolt amortizácó aránya A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa A munkagép nettó értéke a 3. év végén

420 000 1 680 000 70% 20% 420 000

1. 4 200 000 / (4+3+2+1) = 420 000 Ft/egység 2. 420000 * 4 = 1 680 000 Ft 3. 420000 * 3 = 1 260 000; 1 260 000 + 1 680 000 = 2 940 000; 2 940 000 / 4 200 000 = 0,7 vagyis 70% Megoldókulcs szerinti számítás: (420 000 * (4+3))/4 200 000 = 0,7 vagyis 70%, vagy 7/10 4. 420000 * 2 = 840 000; 840 000 / 4 200 000 = 0,2 vagyis 20% (420 000*2)/4 200 000 = 0,2 vagyis 20% 5. 4 200 000 – (2 940 000+840 000) = 420 000 4 200 000 – 9*420 000 = 420 000 vagy 1*420 000

43 [2012. október „B”] Munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy készítse el a vásárolt munkagép értékcsökkenési leírási tervét teljesítményarányos módszerrel. Az alábbi információk állnak a rendelkezésére: - A munkagép bruttó értéke, aktiváláskor: 4 200 000 Ft - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési ideje) 4 év - A munkagép tervezett teljesítménye a teljes használati idő alatt 14 000 gépóra - Tervezett évenkénti tényleges teljesítménye: 1. év 3200 gépóra 2. év 3800 gépóra 3. év 4000 gépóra 4. év Egy gépórára jutó értékcsökkenés összege Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege A 4. évre tervezett gépórák száma A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa A munkagép nettó értéke a 3. év végén

44 Megoldás: Egy gépórára jutó értékcsökkenés összege Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege A 4. évre tervezett gépórák száma A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa A munkagép nettó értéke a 3. év végén

1. 2. 3. 4.

300 960 000 3000 28,6 % 900 000 Ft

Egy gépórára jutó értékcsökkenés összege: 4 200 000 /14 000 = 300 Ft/gó 3200*300 = 960 000 Ft A 4. évre tervezett gépórák száma: 14 000-(3200+3800+4000)=3000 gó A 3. évi (nem az első 3 év!!!) értékcsökkenési leírási kulcsa: 4000 * 300 /4 200 000 = 0,2857 vagyis 28,6 % 5. 4 200 000 – ((3200*300)+(3800*300)+(4000*300)) = 900 000 Ft vagy így: 4 200 000 – (3 200+3 800+4 000)*300 = 900 000 Ft

45 [2012. november „A”] Egy nagykereskedelmi raktár készletadatai 2010 és 2011. I. negyedévében: Megnevezés

2010 év

Árbevétel (eFt)

26 000

Januári nyitókészlet (eFt) Februári nyitókészlet (eFt) Márciusi nyitókészlet

2 800

Márciusi zárókészlet (eFt) Kronologikus átlagkészlet (eFt) Fordulatok száma (fordulat) Forgási sebesség napokban (nap) Értékelés

2 200

2011 év

Változás %-a 2010 = 100% 102,0

2 600 2 700

12

Feladat: a) Számítsa ki a nagykereskedelmi raktár 2010 és 2011 év I. negyedévi hiányzó adatait b) Elemezze a készletgazdálkodás 2010. és 2011. évi adatait, és a készletgazdálkodás alakulását.

46 Megoldás: Megnevezés

2010 év

2011 év

Árbevétel (eFt)

26 000

26 520

Változás %-a 2010 = 100% 102,0

Januári nyitókészlet (eFt) Februári nyitókészlet (eFt) Márciusi nyitókészlet

2 800

Márciusi zárókészlet (eFt) Kronologikus átlagkészlet (eFt) Fordulatok száma (fordulat) Forgási sebesség napokban (nap) Értékelés

2 200 2 600

2 210

85 %

10

12

120 %

9

7,5

83,33 %

2 600 2 700

Az adatokból látszik, hogy növekedett a készletek forgási sebessége (csökkent a forgási napok száma), vagyis 20%-al nőtt a készlethatékonyság, ami az árbevétel növekedésével magyarázható. Az árbevétel növekedésének hatására csökkent az átlagkészlet 15%al, ami pozitív hatással volt a forgási sebesség növekedésére.

Számítások: 2010. év Kronológiai átlagkészlet: ((a1/2)+a2+an-1+(an/2))/n-1 K = (1400+2600+2700+1100)/3 = 2600 Fordulatok száma – FSf = E/K vagy FSf = n/FSn FSf = 26 000 / 2 600 = 10 FSn = (K * n)/E = (2 600 * 90) /26 000 = 9 vagy: FSn = n/FSf = 90/10 = 9 2011. év Árbevétel: 26 000 * 1,02 = 26 520 FSf = E / K, vagyis K = E/FSf K = 26 520 / 12 = 2210 FSn = n/FSf = 90/12 Százalékok: 2 210/2 600 = 0,85 vagyis 85% 12/10 = 1,2 vagyis 120% 7,5/9 = 0,83333 vagyis 83,33 %

47

[2012. november „B”] Egy nagykereskedelmi raktár készletadatai 2010. és 2011. II. negyedévében: Megnevezés 2010. év 2011. év Változás %-a 2010 = 100% Árbevétel (eFt) 147 000 105,0 Márciusi zárókészlet (eFt) Májusi nyitókészlet (eFt) Májusi zárókészlet (eFt) Júniusi zárókészlet (eFt) Kronologikus átlagkészlet (eFt) Fordulatok száma (fordulat) Forgási sebesség napokban (nap) Értékelés

18 000 15 400 13 000 13 400

8

Feladat: a) Számítsa ki a nagykereskedelmi raktár 2010 és 2011. év II. negyedévi hiányzó adatait b) Elemezze a készletgazdálkodás 2010. és 2011. évi adatait és a készletgazdálkodás alakulását

48 Megoldás: Megnevezés Árbevétel (eFt) Márciusi zárókészlet (eFt) Májusi nyitókészlet (eFt) Májusi zárókészlet (eFt) Júniusi zárókészlet (eFt) Kronologikus átlagkészlet (eFt) Fordulatok száma (fordulat) Forgási sebesség napokban (nap) Értékelés

2010. év

2011. év

140 000

147 000

Változás %-a 2010 = 100% 105,0

18 000 15 400 13 000 13 400 17 500

14 700

84%

8

10

125%

11,25

9

80%

Az adatokból látszik, hogy 25%-al nőtt a készlethatékonyság (fordulatszám növekszik, napok száma csökken), ami az árbevétel 5%-os növekedésével magyarázható. A magasabb árbevételt (több eladás) követte az átlagkészlet-állomány csökkenése.

2011. K = ((18000/2)+15400+13000+(13400/2)) / 3 = 14700 FSf = E/K = 147000/14700 = 10 FSn = n/FSf = 90/10 = 9 FSn = (K * n) /E = 1 323 000/147000 = 9 2010. Árbevétel: 147000/1,05 = 140 000 K = E/FSf = 140000/8 = 17500 FSn= n/FSf = 90/8 = 11,25 FSn= (K*n) / E = (17500*90)/140000=11,25 Százalékok: 14700/17500=0,84 10/8=1,25 9/11,25=0,8

49 [2013. február] A Hópihe Zrt. vevőkkel szembeni végkövetelés állományáról az alábbi negyedéves nyitóadatokat ismerjük (ezer forintban): 2012.01.01. 2012.04.01 2013.07.01 2012.10.01 2013.01.01 3 365 4 187 3 854 2 914 5 613 A vállalkozás éves értékesítési árbevétele (forgalma) 39.580 ezer Ft. Az évet 365 naposnak tekintjük. Feladat: a) Határozza meg az alábbi adatokat: - átlagos vevőállomány nagysága - fordulatok száma - átlagos beszedési idő b) Tervezze meg, hogy hogyan fog alakulni 2013-ban az átlagos vevőállomány, ha a beszedési időt 12 nappal csökkentik és az árbevétel 20%-os növekedését prognosztizálják. A megoldás során az eredményeket két tizedes jegyre kerekítve adja meg.

50 Megoldás: Átlagos vevőállomány nagysága: ((3365/2)+4187+3854+2914+(5613/2)) / 4 = 15444/4 = 3861 e FT FSf = É/K = 39580/3861=10,25 fordulat FSn = (K*n) / E = (3861*365)/39580=35,61 nap FSn = n/FSf = 365/10,25 = 35,61 nap 2013. E = 39580*1,2= 47496 FSn = 35,60-12= 23,6 vagyis 24 nap FSf= 365/24 = 15,21 FSf= E/K, ebből K = E/FSf K = 47496 / 15,21 = 3122,68 Az átlagkos vevőállomány 2013-ban: 3122,68 Árbevétel: 47496

51 [2013. március] Egy gépalkatrészeket gyártó vállalkozás tervezett termelési mennyisége (Q) 180 000 db motor, a fizikai foglalkozásúak létszáma 100 fő. 1. feladat: Számítsa ki a vállalkozás tervezett termeléséhez a pótlólagos fizikai létszámszükségletét a rendelkezésre álló adatok alapján. A termék normaóra szükséglete: 1,2 óra/db 1 fő által ledolgozandó órák száma: 1850 óra/év Éves tervezett átlagos teljesítményszázalék: 101% A kiszámítandó mutató A számításhoz felhasznált A számítás eredménye megnevezése képlet Fizikaiak létszáma Értékelés 2. feladat A gépgyár 12 gépből álló homogén gépcsoportjának (Gsz) működési időalapja (I) adott évben 5600 óra/gép, a kapacitás időnorma (NI) 0,3 óra/db. Számítsa ki a gépcsoport: - kapacitását - kapacitáskihasználását A kiszámítandó mutató A számításhoz felhasznált A számítás eredménye megnevezése képlet Kapacitás vagy átbocsátó képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Értékelés

52 Megoldás: A kiszámítandó mutató megnevezése Fizikaiak létszáma Értékelés

A kiszámítandó mutató megnevezése Kapacitás vagy átbocsátó képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Értékelés

A számításhoz felhasznált képlet L = T * NI / I * Tsz


180000 * 1,2 / 1850*1,01 = 115,6 vagyis 116 fő Az adott mennyiségű termék legyártásához még 16 főre van szükségem. A számításhoz felhasznált képlet K = Gsz * I / NI Kh = Q/K

A számítás eredménye 12 * 5600 / 0,3 = 224 000

180 000 / 224 000 = 0,8035 vagyis 80,35% A rendelkezésre álló gépállománnyal a tervezett mennyiséget cca. 80%-os kapacitáskihasználás mellett le tudom gyártani.

53 [2013. április] Vállalatunk új minőségű fa alapanyagú tároló dobozok gyártásába fogott, a termék termeléséről a következő információkkal rendelkezünk: Összes állandó költség: 21 600 000 Ft Termékegységre jutó változó költség: 380 Ft/db A termék eladási egységára: 860 Ft/db Feladat: 1. Számítsa ki a fedezeti mennyiséget, az árbevételt, a termék teljes költségét, az eredményt és a termék egységköltségét. A termelést a következő évben 20%-al tervezzük növelni. 2. Számítsa ki a termelés mennyiségét, az árbevételt, a termék teljes költségét, az eredményt és a termék egységköltségét a termelési volumen emelése után. Megnevezés

Adatok A fedezeti mennyiség esetén

Fedezeti mennyiség (db) Termelés mennyisége (db) Árbevétel (Ft) Teljes költség (Ft) Eredmény (Ft) Önköltség (Ft/db) Értékelés Mellékszámítás: 1. Fedezeti mennyiség: 2. Árbevétel: 3. Teljes költség: 4. Eredmény: 5. Egység önköltség: A termelési volumen emelése után 1. Termelés mennyisége: 2. Árbevétel: 3. Teljes költség: 4. Eredmény: 5. Egység önköltség:

A termelési volumen emelése után


Fedezeti mennyiség (db) Termelés mennyisége (db) Árbevétel (Ft) Teljes költség (Ft) Eredmény (Ft) Önköltség (Ft/db) Értékelés

Adatok A fedezeti mennyiség esetén 45 000

A termelési volumen emelése után

54 000 38 700 000 46 440 000 38 700 000 42 120 000 0 4 320 000 860 780 A termelés növelésével a project nyereségessé vált. Az állandó költségek változatlansága mellett a termelés növelése az önköltség csökkenéséhez vezetett.

Mellékszámítás: 1. Fedezeti mennyiség: Qf= FC /p-AVC 21 600 000 / (860 – 380) = 45 000 2. Árbevétel: TR = p*Q 860 * 45 000 = 38 700 000 3. Teljes költség: TC = FC + VC VC = AVC*Q = 380*45 000 = 17 100 000 TC = 17 100 000 + 21 600 000 = 38 700 000 Mivel a termelés a fedezeti ponton van, ezért a TR = TC 4. Eredmény: П = TR – TC A termelés a fedezeti ponton van. Mivel az árbevétel és a teljes költség megegyezik, az eredmény nulla. 5. Egység önköltség: TC/Q, vagyis 38 700 000/45000=860 Mivel a termelés a fedezeti ponton van, ezért az önköltség megegyezik az eladási árral (ATC = p) A termelési volumen emelése után 1. Termelés mennyisége: 45000*1,2=54000 2. Árbevétel: TR = p*Q; 54000*860= 46 440 000 3. Teljes költség: TC = FC+VC; FC (nem változik): 21 600 000 VC (nő a termelés volumenével): 17 100 000*1,2 = 20 520 000 TC = 21 600 000 + 20 520 000 = 42 120 000 4. Eredmény: П = TR – TC; 46 440 000 – 42 120 000 = 4 320 000 5. Egység önköltség: ATC = TC/Q; 42 120 000/54000 = 780

55 [2013. május] A vállalat második negyedévi készletgazdálkodásáról a következő adatokkal rendelkezünk: Készletadatok: Időpont Készlet mennyisége Április 1 25,6 t Április 30. 30,2 t Május 31. 26,8 t Július 1. 28,4 t Napi átlagos készletfelhasználás: 2,65 tonna Minimális (biztonsági) készlet: 20,8 tonna Maximális készlet: 68,5 tonna A negyedév munkanapjainak száma: 64 A felhasználás a negyedév során egyenletes, az összes elkészült terméket értékesítik. 1. Számítsa ki: a) A folyókészlet nagyságát, b) az utánpótlási időszak hosszát (feladás gyakorisága) c) az átlagkészlet mennyiségét (kronologikus átlaggal) d) készletek átlagos forgási sebességét (fordulatok száma mutatóval). 2. Értékelje a forgási sebesség alakulását, ha az első negyedévben a készletek 7 fordulatot tettek. Az eredményt foglalja az alábbi táblázatba. Készletgazdálkodási adatok Mutató megnevezése Számítás módja (képlet) Folyó készlet (t) Utánpótlási idő (nap) Átlagkészlet mennyisége (t) Forgási sebesség (fordulat) Értékelés

A mutató értéke

56 Megoldás: Mutató megnevezése Folyó készlet (t) Utánpótlási idő (nap)

Számítás módja (képlet) A mutató értéke Max. – Min. 68,5 – 20,8 = 47,7 tonna Folyókészlet / napi átlagos 47,7 /2,65 = 18 nap alapanyagigény Átlagkészlet mennyisége (t) K=((a1/2)+a2+an28 tonna 1+(an/2))/n-1 169,6/28=6,05, tehát kb. 6 Forgási sebesség (fordulat) FSf = E/K E = 2,65*64=169,6 fordulat Ha az előző negyedévben a forgási sebesség 7 volt, akkor a Értékelés készletfelhasználás gyorsasága csökkent. Ez vagy növekvő készletállománnyal vagy csökkenő értékesítési volumennel, vagy a készletállomány növekedéséhez képest alacsonyabb ütemben növekvő értékesítési forgalommal magyarázható.

57 [2013. június] Az élelmiszeripari termékeket gyártó vállalat a piaci kereslet bővülése miatt kapacitásbővítést határozott el. A beruházási döntéshez két alternatíva (A és B) közül lehet választani. A tanult beruházás gazdaságossági mutatók segítségével válassza ki a kedvezőbb változatot az alábbi adatok alapján. 1) átlagos jövedelmezőség 2) megtérülési idő 3) statikus forgási sebesség Megnevezés Beruházott tőke nagysága (Mft) (C) A beruházással 1 év alatt elérhető nyereség (MFt) (P) A beruházás tervezett használati ideje (év) (Mt) Átlagos jövedelmezőség (%) Bp Megtérülési idő (év) Bi Forgási sebesség (f) Bs Értékelés

Számítás módja (képlet)

„A” változat

„B” változat

18 000

22 400

1440

2128

20

15


Számítás módja (képlet)

„A” változat

„B” változat

Beruházott tőke 18 000 22 400 nagysága (Mft) (C) A beruházással 1 év 1440 2128 alatt elérhető nyereség (MFt) (P) A beruházás 20 15 tervezett használati ideje (év) (Mt) é 8 9,5 Átlagos = á íá jövedelmezőség (%) Bp á íá 12,5 10,5 Megtérülési idő (év) = é Bi Forgási sebesség (f) 1,6 1,4 = Bs Az átlagos jövedelmezőség és a megtérülési idő alapján a B változat Értékelés kedvezőbb, bár az A változatt forgási sebessége magasabb. A végső döntéshez más szempontok figyelembe vétele is szükséges (dinamikus mutatók, műszaki-gazdasági kritériumok).

59 [2016. június] Vállalatunk a kozmetikai iparban működik. Piaci részesedésének megtartása érdekében kénytelen árengedményt nyújtani a vásárlóknak. Az Ön feladata, hogy végezzen számításokat az alábbi adatok alapján: A gyártott kozmetikumok állandó költsége Egy darab kozmetikumra eső változó költség Egy darab kozmetikum eladási ára A termelés mennyisége Feladat: Számítsa ki - az árbevétel nagyságát - a fedezeti mennyiséget - 10%-os árengedmény esetén elérhető eredményt

3 000 000 Ft 1 500 Ft/db 4 500 Ft/db 2 000 db


Számítás módja

Árbevétel

TR = p * Q

Fedezeti mennyiség

Qf = FC /p-AVC

10%-os árengedmény esetén elérhető eredmény

П= TR – TC TC = VC+FC = 3 000 000 Ft + (1500 Ft/db x 2000 db) = 6 000 000 Ft 4500 Ft/db – 10% = 4050 Ft/db TR(2) = 8 100 000 Ft

Adatok (mértékegységgel együtt) 4500 Ft/db * 2000 db = 9 000 000 Ft 3 000 000 Ft / (4500 Ft/db 1500 Ft/db) = 1000 db П = 8100000 Ft - 6000000 Ft = 2100000 Ft

61 Munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy készítse el a vásárolt emelődaru é r t é k cs ö k k en és i l eí rá si t e rv ét teljesítmény arányos módszerrel! A következő információkat kapja: - A daru bruttó értéke, amin aktiválják: - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési ideje): - Napi 3x6 órás műszakban dolgozik évente: - Teljesítménynormája (bálázott áru járműre rakása):

63 000 000 Ft 6 év 200 napot 350 tonna/nap

- Tervezett évenkénti tényleges teljesítménye a következő: 1. év 60 000 tonna 4 év 2. év 80 000 tonna 5 év 3. év 95 000 tonna 6. év

85 000 tonna 70 000 tonna 65 000 tonna

- Főnöke a tervből csak a következő táblázatba foglalt adatokat kéri. Ezt számolja ki!

1.) egy tonna áru járműre rakására jutó értékcsökkenés összege:

2.) az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege:

3.) a hatodik évben elszámolandó értékcsökkenés összege:

4.) a negyedik évi értékcsökkenés leírási kulcsa:

5.) a daru nettó értéke az 5. év utolsó napján: Mellékszámítás (e nélkül a hibátlan eredmény sem fogadható el!):

62

Megoldás: 150

Ft

2.) az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege:

9000000

Ft

3.) a hatodik évben elszámolandó értékcsökkenés összege:

4500000

Ft

20,23

%

1.) egy tonna áru járműre rakására jutó értékcsökkenés összege:

4.) a negyedik évi értékcsökkenés leírási kulcsa:

4500000

5.) a daru nettó értéke az 5. év utolsó napján:

Mellékszámítás (e nélkül a hibátlan eredmény sem fogadható el!): 1) 200*6*350=420000 63000000/420000=150 2) 60000*150=9000000 3) A hatodik évi elszámolás megegyezik az 5. év végén számított nettó értékkel. 4) 85000*150=12750000 12750000/63000000=0,2023 * 100 = 20,23% 5) 63000000-((60000+80000+95000+85000+70000)*150)=4500000 Megoldókulcs: 1. Egy tonna áru átrakására jutó értékcsökkenés összege: 150 Ft 63 000 000  = 150 420 000 2. 1. évi értékcsökkenés: 9 000 000 Ft (60 000 × 150) 3. 6. évi értékcsökkenés: 4 500 000 Ft (65 000 – 35 000 × 150) 4. 4. évi leírási kulcs: 20,24 % 85 000 × 150  × 100 63 000 000 5. Nettó érték az 5. év utolsó napján: 4 500 000 Ft (30 000 × 150)

Ft

63 V. Számolást igénylő feladat Műhelyfőnöke megbízza, hogy készítse el egy most vásárolt speciális szerszámgép értékcsökkenés – elszámolási terv javaslatát az alábbi táblázat felhasználásával! A szükséges adatok a következők: -

A gép bruttó (bekerülési) értéke: 60 millió Ft Tervezett hasznos üzemelési ideje (élettartama): 4 év Az értékcsökkenést az évek sorszámösszegével degresszíven gyorsított módszerrel számolja! A szerszámgép üzemelési évei

összege (e Ft)

elszámolt értékcsökkenésének leírási kulcsa göngyölített összege (%)

nettó értéke az év utolsó napján (e Ft)

1.

24 000

40

24 000

36 000

2.

18 000

30

42 000

18 000

3.

12 000

20

54 000

6 000

4.

6 000

10

60 000

0

Összesen:

60 000

100

Mellékszámítások (e nélkül a helyes adatok sem fogadhatók el) Egy egységnyi értékcsökkenés: 60 000 000 / (4+3+2+1)= 6 000 000 1. 4*6000000 = 24 000 000 /60 000 000 = 40% 2. 3*6000000 = 18 000 000 /60 000 000 = 30% 3. 2*6000000 = 12 000 000 /60 000 000 = 20% 4. 1*6000000 = 6 000 000 /60 000 000 = 10% Vagy: az évek fordított sorszámát osztom az évek számának összegével: 4/10 = 40% 3/10 = 30% 2/10 = 20% 1/10 = 10%

64 V. Számolást is igénylő feladat Egy üzleti vállalkozás egyik terméke termelésének növelését határozta el, a piaci kereslet tartósnak ígérkező emelkedése miatt. Ez azonban beruházást igényel. E célra 50 millió forintot tudnak fordítani. Az előzetes felmérések és számolás alapján három változat jöhet szóba. Ide vonatkozó információk az alábbi táblázatban láthatók. Munkahelyi vezetője Önt bízza meg, hogy tegyen javaslatot a megvalósítható változatra (esetleg mindegyik elvetésére), a táblázatbeli adatokból számítható gazdaságossági mutatók és annak figyelembevételével, hogy az objektum élettartama 6 év, a várható bankbetéti kamatláb 16%. A beruházási változatok

megnevezése

I.

az elkészülő objektumaitól elérhető átlagos beruházási várható évi jövedelmezősége összege (ezer Ft) átlagos nyereség (%) (ezer Ft) 36 000 5 200 14,45

beruházási összegének forgási sebessége (forgásszám) 0,8

II.

48 000

7 600

15,84

0,95

III.

22 000

2 600

11,82

0,71

Javasolt változat: Egyik sem Indoklás: Nem térül meg a beruházás a tervezett élettartam idején. Ha a pénzt évi kamatozású kamatos kamatra berakom a bankba, akkor 16%-os kamatláb mellett 6 év múlva a tőke 121 819 816 Ft, ami majdnem két és félszeres megtérülést jelent.

Mellékszámítások (e nélkül a helyes eredmények sem fogadhatók el): I.

5200/36000=14,45 36000/5200=6,9 6/6,9 = 0,8

II.

7600/48000=15,84 48000/7600=6,31 6/6,31 = 0,95

III.

2600/22000=11,82 22000/2600=8,46 6/8,46 =0,71

IV.

FV = PV * (1+ )n*m tehát 50 000 * (1,16)6 = 121 819 816 Ft

65 2005. okt. „B” Egy üzleti vállalkozás egyik terméke termelésének növelését határozta el, a piaci kereslet tartósnak ígérkező emelkedése miatt. Ez azonban beruházást igényel. E célra 50 millió forintot tudnak fordítani. Az előzetes felmérések és számolás alapján három változat jöhet szóba. Ide vonatkozó információk az alábbi táblázatban láthatók. Munkahelyi vezetője Önt bízza meg, hogy tegyen javaslatot a megvalósítható változatra (esetleg mindegyik elvetésére), a táblázatbeli adatokból számítható gazdaságossági mutatók és annak figyelembevételével, hogy az objektum élettartama 7 év, a várható bankbetéti kamatláb 16%. A b er u h á zá si vá lt o za t o k

megnevezése

beruházási összege (ezer Ft)

az elkészülő beruházási objektumaitól megtérülési ideje összegének forgási várható évi (év) sebessége átlagos nyereség (forgásszám) (ezer Ft) 5 500 9,82 0,71

I.

54 000

II.

72 000

8 700

8,28

0,84

III.

33 000

2 500

13,2

0,53

Javasolt változat: Egyik sem. I.

Indoklás: A befektetett összeg a tervezett élettartam során nem térül meg. Ha az 50 milliót 7 évre kamatos kamatra a bankba tesszük, akkor 16%-os kamat mellett 141 310 987 Ft-ot kapunk vissza, ami cca 2,5-szeres megtérülést jelent.

Mellékszámítások (e nélkül a helyes eredmények sem fogadhatók el): I.

5500/54000=10,18 54000/5500=9,82 7/9,82=0,71

II.

8700/72000=12,08 72000/8700=8,28 7/8,28=0,84

III.

2500/33000=7,57 33000/2500=13,2 7/13,2=0,53

IV.

FV = PV * (1+ )n*m tehát 50 000 * (1,16)7 = 141 310 987 Ft

66

2006. febr. „A” Valamely üzletág egymást követő két év (bázis év és tárgyév) gazdasági adataiból az alábbiakat ismerjük: - Éves termelésének összes állandó költsége (TFC) bázisévben: - A termék egységének (db) változó költsége (AVC) minkét évben - A termék egységára (P) mindkét évben: - A terméke termelését a tárgyévben emelik - A teljes változó költség lineárisan változik. - Minden más körülménytől eltekintünk.

240 000 pénzegység 800 pénzegység 1 100 pénzegység 15%-kal

Feladat: 1. Számítsa ki a táblázat adatait és írja azokat a helyükre! 2. Indokolja röviden az üzleti eredmény változását! Adott termék adatai megnevezés bázis év tárgyév Termelés mennyisége (db) Q 800 db 920 db Összes állandó költség TFC 240 000 Ft 240 000 Ft Összes változó költség TVC 640 000 Ft 736 000 Ft Összes költség TC 880 000 Ft 976 000 Ft Árbevétel R 880 000 Ft 1 012 000 Üzleti eredmény II 0 36 000 Indoklás: A volumen növekedésével nő az árbevétel (15%), mivel a költségek nem változtak (az TFC változatlan, a TVC csak a termelés volumenével nőtt), így az összköltség csak 11%-al nőtt. Ezért az árbevétel és a teljes költségek különbözete nyereséget jelent a tárgyévben.

Mellékszámítások (e nélkül, illetve a számolási műveletek kijelölése nélkül a helyes eredmények sem fogadhatók el!) Bázisév: Feltételezzük, hogy a bázisévben a termelés eléri a fedezeti pontot. A fedezeti mennyiség kiszámítása Qf=FC/p-AVC vagyis 240000/300=800 Ft TR=p*Q vagyis 1100*800= 880 000 Ft TVC=Q*AVC vagyis 800*800 = 640 000 Ft TC=FC+VC 240 000+640 000 = 880 000 Ft П = TR-TC = 0 Tárgyév 800*1,15=920 AVC= 800 (a feladat szerint nem változik) TVC=920*800= 736 000 TC = 240 000 + 736 000 = 976 000 Ft TR = p*Q, vagyis 1100*920 = 1 012 000 П=TR-TC, vagyis 1 012 000 – 976 000 = 36 000

67 2006. febr. „B” Egy üzleti vállalkozás gazdasági adataiból két egymást követő évben (bázis év és tárgyév) a következőket ismerjük: - Évi termelésének összes állandó költsége (TFC) bázisévben: - A termékegység (db) változó költsége (AVC) minkét évben - A termék egységára (P) mindkét évben: - A terméke termelését a tárgyévben csökkentik - A teljes változó költség lineárisan változik. - Minden más körülménytől eltekintünk.

360 000 pénzegység 1 000 pénzegység 1 400 pénzegység 20%-kal

Feladat: 3. Számítsa ki a táblázat adatait és írja azokat a helyükre! 4. Indokolja röviden az üzleti eredmény változását! Adott termék adatai megnevezés bázis év tárgyév Termelés mennyisége (db) Q 900 720 Összes állandó költség TFC 360 000 360 000 Összes változó költség TVC 900 000 720 000 Összes költség TC 1 260 000 1 080 000 Árbevétel R 900 000 1 008 000 Üzleti eredmény II 0 -72 000 Indoklás: A termelés volumenének csökkenése oda vezetett, hogy a termelés veszteséges lett, mivel a bevétel nagyobb arányban csökkent a költségeknél (20%,

Mellékszámítások (e nélkül, illetve a számolási műveletek kijelölése nélkül a helyes eredmények sem fogadhatók el!) Bázisév: Feltételezzük, hogy a termelés eléri a fedezeti pontot Qf=TFC/p-AVC=900 TVC=AVC*Q vagyis 900 000 TC=FC+VC vagyis 360000+900000 TR=p*Q vagyis 1000*900 П=TR-TC = 0 Tárgyév: Q= Q(1)/0,8=720 TVC=900 000/1,2=720000 vagy 1000*720 TC= 360000+750000=1 110 000 TR=p*Q = 1400*720 П=TR-TC = 1008000–1080000 = -72 000

68 2006. okt. „B” Egy üzleti vállalkozás új üzletágat létesít eddig nem gyártott „A” termék előállítására. -

Tervezett termelési volumen (T): „A” termék gyártásának normaóra szükséglete (N): Tervezett munkaidőalap (I): Tervezett átlagos teljesítményszint-követelmény (Sz): A szükséges létszám forrása vállalaton belülről: A többi munkapiacról toborzással.

90 000 db/év 3 óra/db 1 820 óra/fő/év 106% 46 fő

Feladat: Számítsa ki: a) a fizikai munkaerő – szükségletet;

140

94

b) ebből a munkaerő keresletet.

fő

fő

c) Nevezze meg a létszámszükséglet-megállapítás e módszerét! Normaóra módszer_________________________________________________ d) És nevezzen meg még legalább két másik munkaerő szükséglet megállapítási módszert is! - a termelő berendezések kiszolgálási normáin alapuló módszer - munkaköri leíráson alapuló módszer - az adott létszámból kiinduló korrekciós módszer

Mellékszámítás (e nélkül a helyes számszerű válasz nem fogadható el): L=

∗ ∗

=

∗ ∗ ,

=

,

= 139,92

69 2007. február „B” Tételezzük fel, Ön mint vállalkozó, bővíti termelését és ezért vásárol egy nagy teljesítményű, korszerű gépet 84 millió forintért. A gép élettartamát 6 évre tervezi. Az értékcsökkenés elszámolásához az ún. évek összegével gyorsított leírási módszert alkalmazza.

Feladat: Számítsa ki: a) Az elszámolható értékcsökkenés összegét a 2 évben:

b) Az amortizációs kulcsot a 3. évben:

c) A hasznos üzemelési idő utolsó 1/3-ában elszámolt értékcsökkenés %-át!

20 000 000

19,04%

%

14,28 % 12 000 000

Ft

Mellékszámítások: (e nélkül a helyes eredmény sem fogadható el): 1. Évek száma: 1+2+3+4+5+6 = 21 ł óé é 2. Alapleírási összeg = É á á ö

= 84 000 000/21= 4 000 000

3. Éves ÉCS: Alapleírási összeg * az adott év szorzója Év Bruttó 1 84000000 2 84000000 3 84000000 4 84000000 5 84000000 6 84000000

Éves ÉCS 4000000*6=24 000 000 4000000*5=20 000 000 4000000*4=16 000 000 4000000*3=12 000 000 4000000*2= 8 000 000 4000000*1= 4 000 000

Más módszerrel számolva: 1 6/21 = 28,58% Br-28,58%=24 007 200 2 5/21 = 23,81% Br-23,81%=20 000 400 3 4/21 = 19,05% Br-19,05%=16 002 000 4 3/21 = 14,26% Br-14,26%=11 978 400 5 2/21 = 9,52% Br- 9,52%= 7 996 800 6 1/21 = 4,77% Br- 4,77%= 4 006 800 99,99%

Ft

Halmozott ÉCS 24 000 000 44 000 000 60 000 000 72 000 000 80 000 000 84 000 000

Nettó 60 000 000 40 000 000 24 000 000 12 000 000 4 000 000 0

24 007 200 44 007 600 60 009 600 71 988 000 79 984 800 83 991 600

59 992 800 39 992 400 23 990 400 12 012 000 4 015 200 8 400

70 2007. május „A” Egy üzleti vállalkozás termelése adott évben „A” termékből 8 000 db.  Ehhez „B” alapanyag-felhasználás: 30 tonna.  A „B” anyagot más termékhez nem használják és az „A” termék gyártásához egyéb anyagok használatától eltekintünk.  A termelés és anyagfelhasználás egyenletes, minden nap azonos.  Az év álljon 240 munkanapból (minden hónap egységesen 20 nap).  A „B” alapanyag kronologikus átlagkészlete a következő:  első negyedév: 150 kg,  második negyedév: 140 kg,  harmadik negyedév: 135 kg,  negyedik negyedév: 131 kg. Feladat: 1. Számítsa ki az anyagellátottsági-mutatót minden negyedévben! 2. A mutató alakulásából vonjon le értékelő következtetést a készletgazdálkodásra! Megoldás 1. A mutató értékei:  első negyedévben: 5  második negyedévben: 4,67  harmadik negyedévben: 4,5  negyedik negyedévben: 4,37 2. Értékelő következtetés (1-2 mondat): Az anyagellátottsági mutató a készletgazdálkodás feszítettségére utal. Minél közelebb van a szám az „1”-hez, annál feszítettebb a készletgazdálkodás, azt mutatja meg, hogy a készletek mennyivel haladják meg a tényleges felhasználást. Az adatok arra utalnak, hogy a készletgazdálkodás feszítettebbé válik az év során. Mellékszámítások (e nélkül a helyes eredmények sem fogadhatók el): (kiinduló számítás: napi anyagfelhasználás megállapítása) 1. 2. 3. 4.

150/30 = 5 140/30 = 4,67 135/30 = 4,5 131/30 = 4,37

71 2007. május „B” Adott vállalat egyik üzletágának évi termelése „K” termékből 25 tonna.  Ehhez „Z” alapanyag-felhasználás nettó norma szerint: 600 kg/tonna. Ezt az alapanyagot más termékhez nem használják, és a „K” termékhez történő egyéb anyag felhasználástól eltekintünk.  „Z” alapanyagból keletkezett veszteség, hulladék az év során:  szállítás közben: 380 kg,  tárolásnál: 550 kg,  a gyártási folyamatban: 580 kg.  Az azonos, illetve hasonló terméket gyártó vállalatok nagy részénél a gyártás közbeni veszteség, selejttel együtt 3-4 körüli. Feladat: 1. Számítsa ki a következőket: a) az éves „Z” alapanyag-felhasználást a bruttó norma szerint, b) a „Z” alapanyag rendelést az évre a beszerzési norma szerint, c) a „Z” alapanyag évi anyag-kihasználási mutatóját! 2. Adjon rövid értékelést a fenti információk és a számított mutató alapján az üzletág készletgazdálkodásáról! Megoldás: 1. a) „Z” alapanyag felhasználás (bruttó norma szerint): bruttó norma – a nettó norma + gyártási veszteség: 600 kg/év + 580 kg/év = 1180 kg/év b) Rendelt „Z” alapanyag mennyiség (beszerzési norma szerint): bruttó norma + tárolási és szállítási veszteség: 1180 kg/év + 380 kg/év +550 kg/év = 2110 kg/év c) Anyag-kihasználási mutató („Z” alapanyagra) Nettó / bruttó norma: 600/1180 = 50,85 % 2. Értékelő megállapítás (készletgazdálkodásra): Nagyon magas a gyártás során, ill. a tárolás során bekövetkező veszteség.

Mellékszámítások: (e nélkül a helyes eredmények sem fogadhatók el):

72 2008. február „A” Egyik üzleti kisvállalkozás háztartási elektromos vízpárologtató készüléket termel, 500 db-ot havonta. Ennek teljes költsége 3 600 000 Ft / hó (2 700 000 Ft változó költség és 900 000 Ft állandó költség). A terméket 15%-os költségarányos nyereséget tartalmazó egységáron kívánják eladni. Feladat: a) Számítsa ki – a fenti adatokból – milyen egységáron kínálja a párologtatót a vállalat a piacon. b) Határozza meg, milyen árképzési módszert alkalmazott a vállalat az eladási ár megállapításakor. c) Mennyi a vállalkozó havi nyeresége e terméken, ha valamennyi darabot értékesíteni tud a kalkulált áron? (Minden más piaci körülménytől eltekintünk.) d) Határozza meg számszerűen is, és indokolja azt a legalacsonyabb árat, amelynél a termék gyártását mindenképpen abba kell hagyni. (Feltételezzük, hogy más megoldás nincs.) Megoldás és mellékszámítás (az utóbbi vagy a végzendő műveletek bejelölése nélkül a helyes eredmény sem fogadható el).

a) Eladási egységár:

8280 Ft/db

b) Alkalmazott árképzési módszer: haszonkulcs elv

c) A termékkel elért havi nyereség:

d) Az a legalacsonyabb ár, amelynél a termék gyártását be kell szüntetni:

540 000

5400 Ft/db

Ft és indoklása:

a) 15%-os költségarányos nyereség azt jelenti, hogy a profit 15%-al haladja meg a költségeket (?) TC = 3 600 000 + 540 000 = 4 140 000 / 500 = 8280,- Ft/db b) A havi nyereség a TC 15%-a, amit haszonkulcsként a költségekhez számítunk. c) Üzembezárási pont, amikor a TR azonos a változó költségekkel. 2 700 000 /500 = 5 400 Ft/db – az az ár, mely mellett már nem éri meg a gyártás.

73 2008. febr. „B” Egy üzleti vállalkozás 3 féle terméket termel, amelyek ismert adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Üzleti eredményszámítás és értékelés

Pénzérték: ezer Ft

Adatok megnevezése A termék B termék C termék Összes termék 1. Fix költség FC 3 600 3 000 2 400 9 000 2. Változó költség VC 12 000 10 000 8 000 30 000 3. Teljes költség TC=FC+VC 15 600 13 000 10 400 39 000 4. Piaci egységár P 20 25 15 5. Termelt termék mennyiség 700 360 800 Q (db) 6. Árbevétel R (ezer Ft) 14 000 9 000 12 000 35 000 -1 600 -4000 1 600 -4000 7. Üzleti eredmény  (ezer Ft) A fixköltség változó-költségarányosan oszlik meg termék-fajtánként! Feladat: a) Számolja ki a táblázat üres sorainak hiányzó adatait és írja be azokat a megfelelő helyre! b) Állapítsa meg, van-e olyan termék, amelynek gyártását be kell szüntetni? Ha van, melyik az és miért? Ha nincs, miért nincs? Válaszát indokolja! A b) feladatrész válasza: A B termék gyártását be kell szüntetni, mert a termelés elérte és alacsonyabb az üzembezárási pontnál (nem éri el a VC értékét). A B beszüntetése esetén a C termék nyeresége fedezi az A termék veszteségét, így a vállalkozás 0 nyereség mellett fenntartható (egy ideig).

Mellékszámítások, ill. számolási műveletek bejelölése (e nélkül a helyes eredmény sem fogadható el!) 1. Fix költség: Arányok kiszámítása: 12000/30000: 40%; 10000/30000: 33,33%; 8000/30000: 26,7% 2. TR=p*Q: 1) 20*700=14000 2) 25*360=9000; 3) 15*800=12000 3. TC=FC+VC 4. П=TR-TC

74 2008. május „A” Egy képzeletbeli ország adott évi nemzetgazdasági teljesítmény-adataiból a következőket ismerjük (milliárd pénzegységben): - bruttó kibocsátás (GO) - folyó termelő felhasználás (C f) - évi amortizáció (Ca) - az országba beáramló eredeti (tényező) jövedelem (IEM) - az országból kiáramló eredeti (tényező) jövedelem (IEX)

5 200 3 600 400 120 80

Feladat: állapítsa meg: a) mennyi a bruttó nemzeti jövedelem (GNI)?

b) Mennyi a nettó hazai termék (NDP)?

Mellékszámítások (e nélkül a helyes eredmény sem fogadható el): GDP= GO-Cf: 5200-3600=1600 NDP = GDP-Ca: 1600-400=1200 GNI = GDP + IM – IX = 1600 + 120 - 80

1640

1200

75 2009. február „A” A Naszály Kft adatai (adatok eFt-ban) Állandó költség Változó költség Saját tőke (idegen tőkét nem használ) Pénzpiaci betéti kamatláb 8%. Számviteli profit Vállalkozói haszon Termelés (egyféle terméket termel) A kft működését érintő minden más körülménytől eltekintünk.

1 600 3 800 4 500 3 200 1 400 600 db/év

Feladat: 1. Az alábbi táblázatok kitöltése: számítások (1-4. sor) és szöveges értékelés (5-6. sor) Mellékszámítások, vagy azok műveleteinek bejelölése nélkül a helyes végeredmény sem fogadható el. Számolási feladatok és szöveges értékelés adatok eFt-ban megnevezés 1. Normál profit

2. Gazdasági profit

3. Egységár

4. Üzleti eredmény

3/a. az információs adatok alapján 3/b. az üzemszüneti ponton lévő árbevétel szerint 4/a. az információs adatok alapján 4/b. az üzemszüneti ponton lévő árbevétel szerint

kiszámítás módja

értéke

76 Megoldás: megnevezés

1. Normál profit

2. Gazdasági profit


értéke

A normál profit (alternatív ktsg.) a tőke alternatív befektetési hozama és a vállalkozó alternatív bevétele (vállalkozói haszon).

1760 Ft

Tőkekamat: 4500*0,08 = 360 Vállalkozó haszon: 1 400 Normál profit = számviteli profit -gazdasági profit 360+1400 Gazd. profit = Számviteli profit – normál profit 3200-1760 Számviteli ktsg = VC+FC = 5400

3/a. az információs adatok alapján 3. Egységár


3/b. az üzemszüneti ponton lévő árbevétel szerint 4/a. az információs adatok alapján 4/b. az üzemszüneti ponton lévő árbevétel szerint

A 4/a sorban kiszámított üzleti eredmény jellemzője és okai 6. A 4/a és a 4/b sorban számított üzleti eredmények különbsége

1440 Ft

14,34 Ft/db

TR=számviteli ktsg. + számviteli profit = 5400+3200=8600 p = TR / Q = 8600/600 TR=VC

6,34 Ft/db

p= TR/Q = 3800/600=6,34 П=TR-TC = 8600-5400

3200 Ft

П = 3800 – 5400 = -1600

-1600 Ft

A kft jelentős profitot mutat fel, ami arra utal, hogy alacsony költséggel dolgozik, vagy nagyon jó minőségű a termék.

A különbség a két adat között, hogy a második adat az üzembezárási pont, ennek elérésekor a termelést be kell szüntetni, mert az árbevétel egyenlő vagy alacsonyabb a változó költségeknél.

77 2009. febr. „B” A Börzsöny Bt adatai (adatok eFt-ban) Számviteli költség Változó költség Saját tőke (idegen tőkét nem használ) Pénzpiaci betéti kamatláb 10%. Gazdasági profit Vállalkozói haszon Termelés (egyféle terméket termel) A bt működését érintő minden más körülménytől eltekintünk.

2 050 1 330 2 700 1 170 630 400 db/év

Feladat: 1. Az alábbi táblázatok kitöltése: számítások (1-4. sor) és szöveges értékelés (5-6. sor) Mellékszámítások, vagy azok műveleteinek bejelölése nélkül a helyes végeredmény sem fogadható el. Számolási feladatok és szöveges értékelés adatok eFt-ban megnevezés

1. Normál profit

2. Számviteli profit

3. Egységár


3/a. az információs adatok alapján 3/b. a fedezeti ponton lévő árbevétel szerint 4/a. az információs adatok alapján 4/b. a fedezeti ponton lévő árbevétel szerint

5. A 4/a sorban kiszámított üzleti eredmény jellemzője és okai 6. A 4/a és a 4/b sorban számított üzleti eredmények különbsége


értéke

Normál profit = tőkekamat + vállalkozói haszon Tőkekamat: 2700*0,1=270 Vállalkozó ktsg.: 1330 270+630 Számviteli profit = Gazdasági profit + Normál profit 1170+900 p= TR/Q TR= számv. ktsg. + számv. profit 2050+2070=4120 4120/400= TR=TC 2050/400=

900 Ft

2070 Ft

10,3 Ft/db

5,13

П=TR-TC 4120-2050=

2070

2050-2050

0

Gazdasági profit jelentős, vagy átlagosnál alacsonyabb az önköltség, vagy/és jobb minőségűek a termékek

Nullszaldós eredmény – ennél alacsonyabb eredmény esetén a vállalkozás veszteséges lesz.

78 2009. május „A”

Valamely ország adott évében a következő adatok ismeretében (milliárd pénzegység) számítsa ki a hiányzó teljesítménymutatókat

Bruttó kibocsátás (GO)

3500

Folyó termelő felhasználás (Cf)

2200

Évi amortizációs alap (Ca)

630

Az országba beutalt profit külföldi tőkebefektetésből Az országban működő külföldi tőke kiutalt profitja Az országban dolgozó külföldi vendégmunkások kiutalt bére

Teljesítmény mutató megnevezése Bruttó hazai termék Nettó hazai termék Beáramló jövedelem Kiáramló jövedelem Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem

Jelölése


80 130 30


79 Megoldás: Teljesítmény mutató megnevezése

Jelölése



Bruttó hazai termék

GDP

GO-Cf

3500-2200=1300

Nettó hazai termék

NDP

GDP-Cd

1300-630=670


IM

adott

80


IX

kiutalt profit + kiutalt bér

130+30=160

Bruttó nemzeti jövedelem

GNI

GDP+IM-IX

1300+80-160=1220

Nettó nemzeti jövedelem

NNI

GNI-Ca NDP+IM-IX

1220-630=590 670+80-160=590

80 2009. május „B”

Valamely ország adott évében a következő adatok ismeretében (milliárd pénzegység) számítsa ki a hiányzó teljesítménymutatókat

Bruttó kibocsátás (GO)

9750

Folyó termelő felhasználás (Cf)

6120

Évi amortizációs alap (Ca)

750

Az országba beutalt profit külföldi tőkebefektetésből

225

Az országban működő külföldi tőke kiutalt profitja

62

Az országban dolgozó külföldi vendégmunkások kiutalt bére

30

Teljesítmény mutató megnevezése Bruttó hazai termék Nettó hazai termék Beáramló jövedelem Kiáramló jövedelem Bruttó nemzeti jövedelem


Jelölése



81 Megoldás

Teljesítmény mutató megnevezése

Jelölése



Bruttó hazai termék

GDP

GO-Cf

9750-6120=3630

Nettó hazai termék

NDP

GDP-Ca

3630-750=2880


IM


IX

kiutalt profit + kiutalt bér

62+30=92

Bruttó nemzeti jövedelem

GNI

GDP+IM-IX

3630+225-92=3763


NNI

GNI-Ca NDP+IM-IX

3763-750=3013 2880+225-92=3013

225

82 2010. május „A”

Egy üzleti vállalkozás 2 féle terméket termel, amelyek ismert adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Feladat: Számolja ki a táblázat üres sorainak hiányzó adatait és írja be azokat a megfelelő helyre! Állapítsa meg, van-e olyan termék, amelynek gyártását be kell szüntetni? Ha van, melyik az és miért? Ha nincs, miért nincs? Válaszát indokolja! Fix költség: 7 200 eFt A fixköltség fele-fele arányban oszlik meg az „A” és a „B” termékre! Üzleti eredmény számítása és értékeléses

Megnevezése

A termék

B termék

18 000

10 800


20

25


825

872

1. Fix költség (eFt) 2. Változó költség (eFt) 3. Összes költség (eFt)

6. Árbevétel (eFt) 7. Üzleti eredmény (eFt)

Értékelés:

Figyelem: mellékszámítások nélkül a helyes eredmény sem fogadható el!

83 Megoldás:

Megnevezése

A termék

B termék

1. Fix költség (eFt)

3 600

3 600

2. Változó költség (eFt)

18 000

10 800


21 600

14 400


20

25


825

872

6. Árbevétel (eFt)

16 500

21 800

7. Üzleti eredmény (eFt)

-5 100

7 400

Értékelés:

Az „A” termék veszteséges, nem képes kitermelni a változó költségeket, vagyis az üzemszüneti pont alatt van, be kell zárni és mást kell gyártani. A „B” termék megtermeli a költségeket és jelentős nyereséget is biztosít.

Figyelem: mellékszámítások nélkül a helyes eredmény sem fogadható el! 1. 2. 3. 4.

Fix ktsg= 7200/2=3600 TC=FC+VC A: 3600+18000=21600; B: 3600+10800=14400 TR=p*Q vagyis A: 20*825=16500; B: 25*872=21800 П=TR-TC vagyis A: 16500-21600=-5100; B: 21800-14400=7400

84 2010. május „B”

- Összes állandó költség: - A termék egységének változó költsége a bázisévben: - A termék egységára mindkét évben: - A termék termelését a tárgyévben emelik:

320 000 eFt 8 000 Ft 14 400 Ft 20%-kal

A változó költség lineárisan növekszik. Minden más körülménytől eltekintünk. Feladat: Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait és írja azokat a megfelelő helyre! Indokolja röviden az üzleti eredmény változását! Adott termék adatai

Megnevezése

Bázis év

Tárgyév

Termelés mennyisége (db) Összes állandó költség (eFt) Összes változó költség (eFt) Összes költség (eFt) Árbevétel (eFt) Üzleti eredmény (eFt)

0

Indoklás:

Figyelem: mellékszámítások nélkül a helyes eredmény sem fogadható el!

85 Megoldás: Adott termék adatai

Megnevezése

Bázis év

Tárgyév

50

60

Összes állandó költség (eFt)

320 000

320 000

Összes változó költség (eFt)

400 000

480 000

Összes költség (eFt)

720 000

800 000

Árbevétel (eFt)

720 000

864 000

0

64 000

Termelés mennyisége (db)

Üzleti eredmény (eFt)

Indoklás:

A ternelés 20%-os növekedése profit képződéséhez vezetett, mivel az állandó költségek nem változtak, ezért a volumen növelésével az egységre jutó költségek csökkentek, csökkent a termék önköltsége, ami nyereség képződéséhez vezetett.

Figyelem: mellékszámítások nélkül a helyes eredmény sem fogadható el! Bázis év: 1. Termelés mennyisége: az üzleti eredmény alapján látszik, hogy a termelés a fedezeti ponton van. Fedezeti mennyiség: Qf=FC/p-AVC 320 000 /(14400-8000)= 50 db 2. TC=FC+VC: 320000+400000=720000 VC=AVC*Q: 8000*50= 400000 3. TR=p*Q 14400*50= 720000 (fedezeti ponton TR=TC) 4. П=TR-TC, fedezeti ponton nulla Tárgyév: 1. 50*1,2=60 2. VC=AVC*Q: 8000*60=480000 3. TC=FC+VC: 320 000 + 480 000 = 800 000 4. TR=p*Q: 14400*60= 864 000 5. П=TR-TC: 864 000 – 800 000 = 64 000

Megnevezés Jele, képlete A variáns B variáns Beruházási. C ráfordítás (eft) P

Recommend Documents