Megjegyzesek a vallas lelektanahoz. 1. Egyszerd és termeszetes dolognak tetszik, hogy a vallas lelektanarel beszeljtink, pedig szinte belathatatlan iltba es idobe kertilt, bogy a theologia a vallas lelektananak a problemait meglassa es megoldani prebalja. Megrendulesek, valsagok, nagy leszamolasok rejlenek e lassit fejlodes melyein. E valsagok nemosak egy régi tudomanyos eljaras veget jelentik, hanem njat is jelentenek : a vallasrel szOlO tudomany megujulasat és az elethez vale joganak biztositasat. A theologia egeszen a XVIII. szazadig cognitio rerum divinarum, az isteni dolgok ismerete volt. Megktilbiabortettek ketfele theologiat, abszolut theologiat, amely az Istennek onma0,1.61 es az 6 dolgairol vale ismeretet foglalta magaban es relativ, vagy emberi theologiat, amelyben az embernek Isten1,61 es az o dolgairel vale ismerete volt kifejezve. Az embernek az isteni dolgokrel vale ismerete toredekes és homalyos, inert az emberi szellem csak es arnyekkepekben hit; de akarmilyen toredekes és homalyos, az emberi szellem minden más ismeretehez kepes csodalatos medon bizonyos es tiszta, mert erre az ismeretre fern magatel jutott az ember, hanem termeszetfeletti mOdon, a kijelentes kOzlese Isten maga kezlott az 6 ismereteb61 miveltink annyit, amenynyit jenak latott s az emberi szellemnek nem lehet más tudomanyos feladata, mint az, hogy ezeket a termeszetfeletti jelenteseket vilagaba feldolgozza, illetve vilagat ezekhez alkalmazza. Az aztan a dolog erdemen nem valtortat, bogy a theologusok egyik serege isteni kijelentesnek fogadott el olyasmit, amit a masik ordogi talalmanynak tartott ; akar a tridentinumban, akar az augusztanaban, akar a helvetikaban lett legyen is az isteni dolgokrol smile kijelentes summazva azt az abszolut igazsagok foglalataul tekintettek és elemeztek, rendszereztek, alkalmaztak, vagy magyaraztak, aszerint, amint elmeleti vagy gyakorlati szempontok kivantak. Ezt
LELEKTAAHO
nevezziik iskolas, vagy igazhitti theologianak (scholasztika), tekintet nelktil arra, hogy katholikus, protestans, vagy unitarius talajon nOtt fel. A XVIII. szazadban ez a felfogas meglehetOs salvos valsagokon melt at es egyeduralmat hirtelen elveszitette. Tudjuk, hogy a XVIII. szazadban diadalmassa valci szellemi forradalom, a felvilagosultsag, vagy a racionalizmus az emberi szellem felszabaditasat ttizte ki celul s ehhez ket eszkort hasznalt elvetett mindent, ami az eszmek ellenmondott s kovetelt mindent, ami az eszbol kovetkezett. Sapere aude, Iegyen batorsagod elni az eszeddel, hangzik a jelszO s ezt legelsOSorban a sacrosancta theologian prebaltak ki. Az eredmeny az lett, hogy rovid ido alatt rombadoltek a theologiai vilagkep pillerei s a felvilagosodott ember szilardul meg volt gyozOdve, hogy a vallas dogmait a papok talaltak ki sajat erdektikben és nem az Isten jelentette ki oket termeszetfeletti uton. Eddig az egyhaz, vagy a biblia kezeskedett a kijelentett igazsagok igaz voltarol, most mind a kettOt : az egyhazat is, a bibliat is egyszertien emberi mtinek tartjak Os igy bizonyito erejet ketsegbevonjak. Más kriteriumot kellett keresni a vallasos igazsagok bizonyossagara nezve s ezt a kriteriumot igen erdekesen az emberi szellemben kerestek. Ugy talaltak, hogy az emberi szellemhez elvalaszthatatlanul hozzatartoznak bizonyos vallasos eszmek, am elyek eppen ezert allandO Os azonos kincsei az emberisegnek. Ezek a -vegsO vallasos eszmek : a lelek halhatatlansaga, az erkolcsi torveny ervenye s Istennek ebbOl kovetkezO jutalmazasa vagy btintetese. Ezt a harom Oseszmet elneveztek termeszetes vallasnak es kijelentesbal csak azt fogadtak el, ami ezekkel megegyezik, vagy ezekbOl kOvetkezik. Az egyes kijelentett vallasoknak minden egyeb dogmaja kevesse erdekelte Oket ; ha hitt benntik valaki, titrelmesen elneztek neki, de mihelyt buzgOlkodni, vagy propagandat probalt mellette csinalni, egyertelmii kemenyseggel szegiiltek ellene. Bar minalunk meg igen sokan vannak, akik ezen az aliashogy a szellemi fejlades ponton till nem haladtak, megis irgalmatlanul Osszetorte a racionalizmust. Eppel azon az oldalon tamadta meg, anielyen legerosebbnek erezte magat, t. i. a lelektani oldalon. Honnan kertilnek belenk azok a. vallasos Oseszmek, kerdeztek a racionalizmustal s mikor az folenyesen felelt, hogy hat veliink sztiletnek, kimutattak, hogy veliink szilletett eszmek nincsenek Os a leleknek csak az a birtoka, amihez tapasztalas ntjan jut hozza. Kant és iskolaja pedig vegervenyesen bebizonyitottak. hogy Isten nem lehet tdrgya
RAVASZ LASZLO
az ismeretnek oly ertelemben, hogy rola eszigazsagkent allithatnank valamit, mert Isten egyediil a hitbeli meggyOzadesnek a targya Ott allott tehnt az ember kifosztva, tanacstalanui. A kesz igazsagokat s a mogottiik rejlo isteni tekintelyt kiiitotte kezebal a racionalizmus nyujtott ugyan helyette egyetemes emberi aseszmeket, de ezeknek nem sokaig vehette basznat a kutatO ember, mert rule azokra is reafujt a kritika szele es kidertilt, hogy ezek az Oseszmek is esak szerzett javak es nem veliink sziiretett igazsagok. Sot meg az is kidertilt, hogy Isten nem lehet az ismeret targya, mert at csupan a hittink foghatja fel, de nem a tudasunk. ValOban, a theologiai gondolkozas komoly valsagba jutott, amelybal alig latszott kivezeto nt. Pedig a kerdes megoldasa igen egyszerli vala. Csak a theologia mondott csadot, de a vallas tovabb virult a maga osi termeszetessegeben es erejeben, tehat njra hozza kellett kezdeni_ es megvizsgalni, hogy mi a vallas. Mindenesetre azt mar tudta a theologia, bogy nem tan, nem ismeret, hanem valami egyeb. Teljesseggel gyakorlati dolog : egy bizonyos magatartas, amellyel elfogadja a vilagot az ember és visszahat red. Gyokere a vallasnak egy hitbeli meggyazt5des — fiducia arnelybal az emlitett magunktariasa kovetkezik. Ezzel pedig egyszerre kat belathatatlan meza nyilt meg a vallitsvizsgalOk elaszar felkutatni a vans eletnyilatkozatait a torteneti fejlodes hosszmetszeteben, masodszor megvizsgalni„ micsoda helye es erteke van a valldsos meggyozodesnek as emberi szellem eletmiikodeseben. Amabbal a vallastortenet lett, amelynek valOsaggal fenykorat manapsag, eruebb61 pedig a vallasbolcseszet fejladott ki. A vallas-bolcseszet azt kutatja, bogy rnicsoda belye es erteke van a vallasos meggyazodesnek az emberi szellem eletmiikadeseben. Tehat tulajdonkepen kettas feladatot old meg : eloszor leirja, bogy mi a vallas, mint lelektani jelenseg, masodszor megallapitja, bogy mi as erteke a valldsos meggyazeidesnek as emberi szellem hiiztartasn,ban. most ez igenytelen tanulmany kereteben a vallas lelektandrOl szamolunk be, azaz megmutatjuk, mifele lelektani tenycsoportot, jelensegsorozatot ertiink a vallasossag fogalrna alatt. Ketfele Uton indult meg a vallas lelektani vizsgdlata: az egyik tit a theologiai elmelkedes volt, amely as emlitett okokbol sztiksegszerrien jutott oda, bogy a vallas lelektani vonatkoznsait kutassa, a masik a termeszetvizsgalOk, pszichologusok korebol indult ki, akik ftiggetleniil minden theologinterl, sot sokszor annak ellenere, egyszerrien tisztdba
MEGJEGYZESEK A VALL;lEz LELEKTANAHOZ
9
akartak jonni a vallasnak nevezett lelektani tilnemennyel. Az elobbiek Batt Schleiermacher jutott a legtovabb : megallapitotta, hogy a vallas sem nem ismeret, sem nem eselekves, hanem a leleknek titokzatos megrendtilese a vegtelennel vale erintkezese kOzben es e megrendtiles refiexekepen tamackt erzes es szemlelet. Az empirikus pszichologusok szerint a vans soknig mint valami lelki betegseg szerepelt. Ugyanis a vallasban, Open legzsenialisabb formajaban. mindig van egy bizonyos pszichologiai abszurditas, mondjuk indokolatlansag. A bfinbanat marcangole kinja Os a megyaltas erzetenek tulvilagi orommel elaraszte ereje tenyek, amelyeknek egyedal vallasos magyarazata kielegito s mivel a kiserleti pszichologia a vallasos magy-arazatot nem fogadta el, sot eppen pOtolni akarta, kaytelen volt patholoaidval magyarazni. Ez eleg tetszeteis is volt, inert a valllsos rajongas eppen legelesebb peldaibau egy csomn analogiat nyujt a lelki elet betegsegeire. Hallueinacie, melancholia, tnIzott Oromerzet, rogeszme, a paroxizmus tobbfele faja esakugyan el6fordul a legtobb vallasos geniusz lelki eleteben, azonban a lehetO legfeltiletesebb kovetkeztetes volna ebbOl megallapitani, hogy az egesz vallas lelki itOrtiinet. Hiszen ugyanilyen betegesnek latsz6 vonast minden Inas geniusz lelki eleteben feltalalunk, de azert meg AlObiusek sem mondjak, hogy ennelfogva a mtiveszet a maga egeszeben lelki betegseg. Ez az ntszeli materializmus Pal apostol megtereset Os egesz vallasossagat a nagy agy kergenek valamelyes serilleseb61 vezeti le és eletenek melt' rejtelmeihez a megoldast epilepsziajaban keresi; Szent Tereziaban a hiszterika tipusat latja ; Fox Gyiirgynek az igazsagossagert vale hosies kOzdelmet emesztesi zavarokkal magyarazza ; a misztikusok es martirok szent lathban a szexualis osztOn eltevelyedeseit ismeri fel. Nem a bant6 kegyeletlenseget rovom itt fel ez iranyzatnak, hanem a megdobbento tudomanytalansagat. Hiszen igaz, hogy Pal apostol epileptikus, Augustinus faradt, Assisi Ferenc terhelt, Kalvin gyomorbajos volt, de akkor mierr nem lesz minden epileptikus Pal apostol, minden terhelt Assisi Ferenc, minden magat kitombolt tekoz16 fin Augustinus Os minden gyomorbajos Kalvin ? Vilagos; hogy azert, mert rnindenikben olyan paratIan es egyeni• tenyezOk egesz lancolata rejlett, amelyek megmagyarazzak vallasos zsenialitasukat, de amelyek nem magyarazhatok testi eletilk ilyen vagy amolyan vonasabel. Eppen ezeket a kali:mos tenyezdket kell megvizsgalni, hatha titkaik feltarasaval megismerjiik azt a ktiloni5s lelkiallapotot, amelyet vallasnak neveziink.
RAVASZ LASZLO
Alig van huszonot eve, hogy ezzel a kerdessel a tapasztalati lelektan miveloi komolyan kezdettek foglalkozni. Elebb meg kellett szabadulnia a psziehologianak att61 a tudomanyos babonatol, hogy a lelki elet osszes jelensegeit maradek nelktil meg lehet magyarazni az anyag valtothsaibO1 s rea kellett jonnie arra az allaspontra, hogy a lelki elet tfinemenyei kOzvetlentil onmagukbOl ertendok meg es magyarazandOk, rnert a lelki elet torvenyszertisege nem azonos a fizikai vilag tOrvenyszeriisegevel. Az tehat a feladata az empirikus psziehologianak, hogy a lelki elet osszes jelensegeit a legalacsonyabbtO1 a legmagasabbig feltarja, osszeftiggestiket kimutassa Cs vonasaikat elemezze. Ezt a munkat a legelsosorban az onmegfigyelessel vegzi, amelynek tevedeseit ellenarzi es megjavitja a kiserletekkel. Ez a pszichologiai Allaspont sziiksegszerilen vezetett ahhoz, hogy magukat termeszetvizsgaloknak nevezo empirikus lelekbilvarok az emberi lelek ama legmagasabbrendii psziehozisaval foglalkozzanak, amelyet vallasnak neveziink. Ket nagy Agra oszlott a vizsgaiat az Meta lelekbAvar pszichologiai allaspontja szerint. Az egyik az emberi lelket az egyenben vizsgalta s igy a vallast is az egyen lelki tiinemenyenek tekintette, tehitt mint ilyet vizsOita. A masik az emberi lelket mint kollektiv tiinemenyt fogta fel s a vallast a neplelek alkotasanak tekintette, amibel az kbvetkezett, hogy a vans szocialis jelentkezeset bavarolta, hogy nlikepen alakul ki a primitivus nepeknel es mik torteneti fejlodesenek torvenyei.
II. Sokkal fiatalabb ez az egesz tudomanyag, hogysem a kerdesek egesz mezejet felkutathatta volna. Azert hat nem szamolhatunk be teljes eredmenyekr61, esak egyes prObalkozasokrOl. Az egesz iranyzatra altalanossagban jellemzei Ebbinghausnalc 1 a vallasrol alkotott felfogasa. A vallas gyi5keret igen helyesen a hitben latja, a hit pedig egy egyetemes lelektani tOrveny, amelyiknek a feladata az, hogy a gondolatoknak a valOsaggal valO megegyezeset -- minden olyan esetben, amikor ez a megegyezes kozvetleniil nem tapasztalhatO — kovetelje es olyba vegye, mintha ez a megegyezes tenyleg meg volna. A hitnek llamas forrasa van : elOszor tapasztalatb61, mintegy megszokas Utjan ered, amennyiben bizonyos belsO gondolati tenyeknek ktilsO tenyekkel yak, 1
Ebbinghaus : Abriss der Psychologie Leipzig, 1910.
A vALLAs
TANA II0 Z
megegyezeset annyiszor tapasztaljuk, hogy a vegen sztiksegszerti osszetartozasat koveteljiik ez osszetartozasba vetett hit alapjan. (Pld. hogy az okra okozat j6.) Masodik forrasa a hitnek a tekintely, amidnn egy idegen egyeniseg a maga biztos és nagy hitenek kifejezesevel e hitnek valOsziniiseget veliink elismerteti s azutan e hitet benntink megerOsiti ama lelektani torveny alapjan, bogy minden olyan lelki tevekenyseg, amelynek parjat masok lelki nyilatkozataiban feltalaloni, az en lelkein eme tevekenyseget szokatlanul felfokozza. Harmadik forrasa a hitnek a sziiksegerzet, midOn valaminek a valOsa garbl azeit vagyunk meggyozOdve, mert az ellenkezoje el viselhetetlen volna reank, peldflul mikor a csunya leany szepnek hiszi magat, mikor az anya gezengliz fiarOl azt hiszi, hogy az a foldon a legjobb gyerek, mikor a hadvezer biztosra veszi gy6zelmet. A hitnek ez a formaja a legerosebb, inert rendesen egy ilyen hiten ftigg az ember egesz letele, vilaga nak minden erteke, eletenek egyetlen erteline. Eppen ezert ez a hit nem igen fiigg a valOsagtol, nem maga alakul a tapasztalas szerint, hanem a tapasztalas igazodik e hit szerint. Az anya sohasem abrandul ki a fiabol, a hOs onmagab61, a prefeta eszmenyeib61, barmennyire is theafoljon az elet, mert ez a hit jelenti szarnu.kra az elet lehetOseget és megsziinte az elet lehetetlenseget ,jelentene. Tehat ebben a hitben az eletoszton energiaja lobog. Ebbinghaus szerint ez a hit az Ose a vallasnak is. Ugyanis az elet nem egyeb. mint halalos hare niilliO ellenseges hatalommal szemben, amelyekkel szemben fenn kell tartanunk és ki kell fejteniink magunkat. Miutan &Ore latjuk e hare veszedelmeit, melyek barmely pillanatban semiiiive tehetnek, eszkOzre van sziikseglink, hogy megtarthassuk magunkat e veszedelmekkel szemben. Ez az eszl oz a vallasos hit, az a meggyOzodes, hogy e fenyegeto veszedelinek felett egy parancsolO hatalom uralkodik, ki megment minket, ha keclvet megnyertiik. Tell& a vallas nem egyeb, mint a lelek alkalmazkodasa és onvedelme a joyObe neat gondolkozas fenyeget6 kovetkezmenyeivel szemben.1 A paranesolO, magasabb hatalmakat a kepzelet sztiksegszerii asszociaeiOval teremti és tenneszettiket olyannak alakitja, mint a mindenkori embernek onmagarOl alkotott eszmenyo. A sztik segb61 és felelemb61 sztiletett vallasos hitet a tekintelyek taplaljak tovabb, de a hit igazaban mindig csak a kozvetlentil inegerzett kenyszeritO sziiksegbol njul meg, pl. nagy esapasok, insegek, jarvanyok, habortik idejen, az egyen eleI. in. 173.
12
RAVASZ LASZL6
tam' kinos valsagok alkalmaval. Erosodik a tapasztalas Altai is, inert az igazi hitnek mindig vannak tapasztalasai, 'Mutat" amint emlitettem — nem a hit igaEbbinghaus szerint zodik a valesag szerint, hanem a valesag a hit szerint. Szeval a vallas az onfenntartasnak az a tenye, amelyben az ember emnagat a veges erok pusztite tamadasa ellen a vegtelenseg hatalmanak szuggesztiv titon a maga partjara vale vonasaval tartja meg. A vegtelen, vagy mondjuk magasabb hatalmakat esak a hit Altai birhatjuk s a hit eppen az a mely e hatalmakat olyba veszi, mintha leteznenek és erre epiti fel a maga vilagat. ez az altalanos felfogas, amelyben a _tapasztalati lelektan a vallas termeszetet ki akarja fejezni. Van ebben a felfogasban egy csomo helyes megfigyeles, de van egy csome elsietett allitas. Ketsegtelen dolog, hogy a vallas valami Osi, egyetemes hianyerzetb61 fakad, amely hianyerzet eltiidezo okai kozott fontos helyet foglal el az ii. n, kozmikus felelem, de azt tevedes allitani, bogy a vallasnak esak a felelem volna az eloidezO oka, mikor latunk felelemmentes vallasos tipusoltat is. Ami pedig a legnagyobb hiba,: a pszichologia nem tud feleletet adni a vallasos hit targyanak igazsaga, illetve valesaga fele], kitIonosen egy olyan pszichologia, amelyiknek a yalesagra nezve egyaltalan nines semminemti kriteriuma. Eppen azert a pszichologia nem is tudja eldontoni bogy a vallasos hit targya illuzie-e, vagy valosag s ha azt nem allithatja,Atogy valesag, azt sent szabad enunhogy illuzie. Hiszen oly gazdag munkamezO all a 1Clektani vizsgaledas elOtt, hogy bar a sajat feladait tudja megoldani! E feladatok meglatasaban és megoldasuk megkiserleseben else -helyen James' és iskolaja all. Nem a vallas eredetet akarjak kutatni, hanem hatasat es lefolyasat, mert az eredet kerdese vagy a spekulacio, vagy a primitivus tortenelem olyan regieiba visz, ahol lehetetlen tajekozeclni. A vadember vallasa nem kulcs a vallasos geniusz megismeresehez, mert amaz fejletlen, egyoldald, esetleg torz jelenseg s mint ilyen, semmi kezesseget sem nyujt arra, hogy tartalmanak vonasai altalanos ervenyilek lehessenek. Eppen azert James& a gazdag, teljes kifejlett vallasos tapasztalasokat vizsgaltak s nem riadtak vissza atted sem, bogy pathologikus esetekkel is foglalkozzanak, mert az ilyen esetek elesen elkilloniilnek a lelki elet ezerfele Inas tfinemenyetal és a torvenyszertiseget szinte rikite formaban mutatjak. James vallas Matt azokat az erzeseket, cselekveseket es tapasztalasokat erti, amelyek vala- 1 Die religiose Erfahrung in ihrer Mannigfalligkeit. Leipzig, 1907.
MEGJEGYZf,',SY.K A VALLAS LELEKTANMOZ
13
melt' isteni hatalommal allanak kapcsolatban, barminemti is legyen ennek az isteni hatalonmak a kepe. Isteni hatalom alatt erti a let Osi jelenteset, a mindenkori vegtelen igazsaget, az orokkevalesagnak, a termeszetfelettinek az eszmejet, vagy a kepet, tehat a vallas „une attitude vis•a-vis de l'univers" (Flournoy). A vallasnak ezt a kozmikus komolysagat es tinnepi magasztossagat emeli ki James ktilonos stillyal. Ktinnyelmiiseg, frivolsag, jatekos piny meg nem fer a vallassal, valamint bfiskornor panaszkodas, kishitii keseriiseg, pesszintista morrogas sem. A vallas iinnepi komolysaga lehet vidam, de sohasem vaghat grimaszokat, lehet szomoni, de sohasem karomkodhatik. A vallas mindig diadalt ,jelent a let felett, inert tij hatalmi szferaba iktatja be az embert az altal hogy gonosz hatalmak alul felszabaditja, rejlo erzeseket es erOket hoz napvilagra, az egyenisc'Tnek uj lenduletet ad es az eletet ismeretlen javakkal meggazdagitja. Azonban az a mod, amelyen ez a folyamat letrejon, melyrehatO kulonbsegeket okoz a vallas lelektani tertneszeteben. James eppen azzal foglalkozott, hogy ezeket a ktiloribsegeket lehetOleg tipusokra vigye vissza es figy igazodjek el ktizOttfik. Sikertilt is ket tipust itilitania fel, amelyet konnyebbseg okaert vilagos es sotet tipusoknak nevezfink el. A vilagos lelkii embereknel a vallasos orOmerzet mintegy csirajaban keszen van s csupan novekedeser61 lehet szO. Ama bizonyos kozmikus hatas benntik nem a felelem, hanem az ortim es a szabadsag erzetet ebreszti es ha valami bantalom eri Oket, va16saggal keptelenek maskep reagalni rea, mint elhallgatassal, csendes tiiressel, szinte boldog erzeketlenseggel. Az eletet goresos ragaszkodassal szepnek, ragyogenak latjak s meg akkor is szenvedelmesen rajongnak erte, mikor az csak kint es ttiviset terem szamukra. Vallases fejlOdesUk nem egyeb, Mint az isteninek egyre melyebb atelese, minden villsag, fordulat, ellentet nelkiil, a vallasos tapasztalathel szarmaze ortinmek egyre fokozedO intentizatasa.val. Lassankint valesagos aneszthezia alakul ki a lelekben a rossz, a sotet, a fajdalmas irant és ezek a sztiletett szentek valami szinte megdobbento boldogsagerzettO1 athatva vegigjarjak az eletet, mintha testte lett mosolygasok volnanak, anelktil, hogy tudomast vennenek mindarrOl a sok ellenseges hatalomr61, gonosz artntinyrel, timely ntjok szelen leselkedik es arnyekukban jar. Ezt a termeszetes fOlyamatot prebalja mestersegesen tenyeszteni az amerikai lelekgyOgyitek felekezete (mindcure-movement), amely abbel indul ki, hogy ha szuggeralhat6 ez a rossz irant vale erzeketlenseg, akkor bektivet-
14
RAVAZ
kezik e kedelyallapottal ,ja,re rendkivilli boldogsag tapasztalasa. Ez a szuggeszeie sokfele medon elerhet6 ; a lenyege az. hogy a beteg figyelmet rendszeresen elforditjak a bajted s nagy gondolatok energiajaval nyilgozik le, Termeszetesen, hogy ebbe az ellenOrizhetetlen vilagba babonasag, autoszuggesztie es ebarlataneria egykep belejatszik s nagyon hamar tobbet vagy kevesebbet latunk az igazsagnal. A kerdes psziehologiai lehet6sege abban all, hogy minden olyan esetben, ahol a szuggesztie torvenye ervenyes es addig amig ervenyes, a szuggesztie Altai el6hozott lelkiallapottal sziiksegkepen kapesolva vannak mindazok a jelensegek, amelyek annak a lelkiallapotnak rendes kiser6i szoktak lenni. Ez a magyarazata a lourdesi gyogyitasoknak eppen tigy, mint as amerikai raimadkoze szekta esoclateveseinek. A vilagos tipusbel hianyzik a brinbanat, a fajdalom, a felelem es a kiesinyseg erzete, szeval az a kinos depresszie, amely nelkill eddig nem igen tudtunk vallast elkepzelni. Spinoza semmit sem tartott oly feleslegesnek, sot bfinosnek, mint a btinbanatot es a toredelmet, mert ezek megakadalyozzak az embert a megjavulasban. elvonvan Ot attel, hogy eszere hallgatva, .boldogan vegezze az istensegbe vale beleilleszkedes feladatat. Egeszen mas a sotet tipus, amely meg van gy6z6dve as elet seramitero voltarel, amelyiket biineinek, gyarlosaganak erzete gyotor, vagy pedig mondhatatlan felelem szorongat. Az elsore ismeretes pelda Buddha, ki egyszerre megundorodik a vilagtel s az elvesziti reanezve minden erteket, tovabba a mi korunkbel Tolstoj, ki vallomasaiban megrendite realitassal irja le azt a sotet, fasult. erzeketlen pesszirnizmust, amellyel a vilagot nezte. Ez az eletesomor egyenesen anhedoniava fokozodhatik, amidOn a beteg oly kozombosen nez Onmagara, gyermekeire, elete eddigi legfobb ertekeire, mintha papirosfoszlanyok, szemet vagy rongy volnanak. A bOntudat fa dalmas, elviselhetetlen stilyat peldaul Bunyan Janosnal latjuk, aki oneletrajzaban irja, hogy ,jobban undorodott magated, mint egy teknOsbekatel es irigyelte a lovakat, a kutyakat, mert azoknak nines lelkiik s igy nem is kovethetnek el bunt. De azert legfajdalmasabb formaja e dopresszivus, vagy sotet tipusnak, mikor pain felelem fogja el as filet& es Agy erzi, mintha a bordai roppannanak szet a felelem miatt felfokozott szivverest61. Ezek rikite, szinte pathologikus esetek, de arra igen jek, hogy a kerdes komolysagat megvilagitsak és ereztessek veliink, hogy itt esak valami rendkivilli erejd behatas segithet, amelynek tragikus ellenteteben ez a vegze-
MEUJEGYZESEK A 'WALLAS LELEKTANAHOZ
15
tes fesziiltseg katasztrOfaszeriileg kicsattanhat. Mikepen tortenik itt a megvaltas ? James vizsgalatai itt az ontudatalatti vilagba nytilnak ala s ott keresik a magyarazatot. A tudat ugyanis a leleknek esak egy igen kicsiny, megvihlgositott reszecskeje, amelynek a koren kivtil meg egy csomO meghatarozhatatlan er6 el. Kepzeljiink el egy hatalmas folyamot, amelyen egy csOnak jar-kel eles villamos lampaval. Minden percben, barmely ponton megvilagit egy bizonyos kört, de ez a kor esak mint vilagossag allandO, maga a viz szakadatlanul Arad kereszttil rajta s ha a csOnakos ember maganak a folyamnak egy alland6 reszet akarna megvilagitani, a hullo, mokkal kellene maganak is lefele haladnia, meg pedig Cppen az aramlas gyorsasagaval. A tudatszferak, vagyis a lelek bels6 aradatanak az ontudat Altai megvilagositott pontjai kor alakuak, azaz egy kozpont, egy uralkodo kepzet koriil helyezkednek el, agy hogy az asszociacio minden odatartozO kepet amfitheatralisan odavon és elrendez. Ez a tudatelrendezOdes olyan termeszetft, hogy a kozpontt61 tavol eso kepek mind homalyosabbak, mig az ontudat koren kiviil esak egeszen sotetek. De azert megvannak, ennek es hatnak. Kepleljiik el, hogy valamelyik ogorog szinhazban dramat jatszanak este fallyafenynel. Az orchesztron kOriil emelkednek hatalmas koriveiben az amfitheatrum kopadjai. A kozepen lobogO szovetnekek bevilagitak a szinpadot, fenyt vetnek az elsO padsorokra Cs a telly ere'e bar halOdva, eler a szelso, magas tilOhelyekig is, de esak annyira, hogy nagyitott, homalyos arnyak mozdulatlan merevseget, vagy imbolygO mozgasat veljiik latni. Ez a ter egy knlonallo. egyseges vilag. A ktizpontjaban cselekveny folyik, amelyet mftveszi ihlet alkotott s mindenki, aki itt van, beleolvad ennek a cselekvesnek hall.gulataba, logikajaba, vilagaba. De azert till e bekeritett, ktilonallO, kiszakitott vilagon meg van elet, sokkal nagyobb, mint ez a bezaxt vilag, ambar nem latszik, mert nines szOvetneke. Ebben a nagyobb, sotetbe takart vilagban is zajlanak tragediak, zfignak szenvedelmek, zokogn.ak ismeretlen fajdalmak, uljonganak nevtelen orornok, hiszen az amfitheatrum emberei, irOi, szineszei, kOrusai, tragediai is onnan kerfiltek ki. Ez a kavargO, orvenylo, felelmes vilag barmikor atszakithatja a szinhaz kosorompOit Cs betOdulhat a maga elemi zajlasaval abba a fenyes, kizlonos vilagba. Ilyenforma kettOs vilaga van a leleknek is Az egyik regiO ontudatos, fenyes, ahol minden rendezett, vilagos, ismerOs. A masik sotet, ismeretlen, rejtelmes, ahol szenvedelyeink, osztoneink, babonaink, tragikumunk rejlik-, ahol egyenisegiink irracionalitasa,
16
aivAsz LAszLe
tirok rejteltne szendereg, ahol az almok, telepatiak, elfierzetek és rogeszmek alszanak. Ennek a regiOnak is meg van a maga elete es ararnlasa. Orokles, elasott emlekek, eltizott gondolatok, letiport fajdalmak mozgatjak, formaljak, novelik, mig oly hatalmassa valik, hogy bet& a tudat fenyktirebe. Ezt a bettirest, ezt a betodule hatalmat a tudat nem tudja megerteni, mert tole idegen s azert megmagyarazhatatlannak, csodalatesnak, termeszetfelettinek latja. Automatikus tevekenysegeknek neveztek ezeket, akar szenzorikus termeszettiek (latasok, hallomasok, viziek, hallucinAciek), akar motorikus termeszetiiek beszed, tame). Mar most az emlitett sotet vallasos tipusnal az ilntu.dat teljes depressziet mutat. Az Mete'. magat bilnOsnek. vilagat rossznak, az eletet tehernek latja s mind inkabb nezi, vizsgalja, az eredmeny annal vigasztalanabb, annal lesujtebb. Ez a meggyozOdes oly erosse hogy magat az eletet fenyegeti, ha nem is ongyilkossaggal, de bels6, lelki felteteleinek szetbomlasztasaval. Maga az Met osi osztone inditja meg a rekrealedast, a gyegyulasi folyamatot, termeszetesen a tudat alatt, mert magaban a tudatban lehetetlen elhelyeznie motivumait egyszerrien azert, mert az ontudat kidob mindent, ami az uralkodo kepzettel : a biinnel, a vilaggytilolettel ellentetben all. A lelek olyan, mint a delejes patko, esak azt veszi be, ami irant vonzedik s akiben szenvedelennue valt az eletatok kite, az egyszerfien tudomast sem vesz arrel, ami ennek ellenmond. Azonban az ellenmonclasok, a cafolatok, a menekiiles lehetesegenek kepei nem vesznek el. Hiaba dobja ki magabel as Ontudat, belehullanak a tudattalanba és ott megfogarnzanak. Lassankint ott a melyben kialakul egy tij en, a megoldas teljes és biztos titja 6sszes felteteleivel. Termeszetesen legbiztosabb tit ennek az nj, tudatalatti ennek kialakulasara a vallasos igazsagok, a vallasos szemelyisegek szuggerale ereje, mert ez a legeresebb, mert a tudat alatt ez tenyeszik a legbiztosabban, regal, mert a tudatba vale betoresn.el leve megmagyarazhatatlansagnak ez tudja a magyarazatat megadni. Mikor tehat ez as uj tudatalatti en megerett, egyszerre betor a tudatba s eletttink all a hirtelen, katasztrefaszeril megteres, amelynel a hive osszeesik, viziekat lax, hallucinal, nyelveken beszel, szaval egy termeszetfeletti vilag erejet es oromet tapasztalja. Azonban nem sziikseg, hogy a ket en kiegyenlitodese ilyen robajos legyen. A villamos fesztiltseg nemcsak kisillessel, hanem allandti kisugarzassal is megoldhate. Megtortenhetik, set a gyakoribb eset as, hogy ez as ellentet evekig tarte lassti, de biztos eltoladassal oldedik fel oly medon, hogy a
MEGJEGYZESEK A SALT l^ LELEKTANAHOZ
regiObel lassankent felszallanak a masodik en voilajelentesei 'es amily mertekben tudatossit valnak, oly •.en enged, olvad az elsO en zorclon ridegsege, mit?: -,iemelkedik az ej en a maga egesz gazdagsagaval, elstilyedt yarns is tenger sziirke arjaibol. De akar s akar lassd kisugarzasn legyen is e belsO, tragikus . feloldOdasa, koz6s ismertetejeltik a gyOgyulas, a lelki elic boldogtapasztalasa. A megtert ember Clete tij fenyt, e,(4 . szio ertelmet nyer s rendesen mely ethikai regeneracieval van kapcsolatban. Nagy atlagban (a Starbuck statisztikaja szerint) -megInaradnak az nj Clef boldog meneteben, bar az else napok vallasos enthaziazmusa kisse meghalvanyul. Az is vilagos dolog, hogy az erzelmi reakcie annal kevesebb, mine' gyorsabb es robajosabb volt a megteres — gondoljunk es annal esendesebb, mine]. lassObb volt a kisuLoyoldraamit hiven igazol a Buddharel sz616 legenda. &zits, Barmennyire is erdekes legyen, nem kovethetjiik tovabb a James es iskolaja fejtegeteseit. Jelentesegiik abban hogy a . vallasos elraenyt magat kezdettek vizsgalni minden elaeltetelt61 menten. Erdemilk az is, hogy a tudatalatti vilag titkait is meglattak, bar abban a tekintetben tallettek a Mon, hogy a vallas specialis regiOjat a tudatalattiban veltek feltalalni s nem minden miszticizmus nelktil abban lattak a termeszetfeletti vilag. hatasait felfogO organumot. Reamutattak a vallas elettani, jelentosegere es benne egyetemes biologiai torvenyszeriiseget fedeztek fel. „A dolog veleje az -- irja hogy az Istent nem megismerjiik, nem felfogjuk, Leuba hanem az Istenre sztiksegtink.van, mint gondviselore, erktilcsi alapra, mint a szeretet targyara. Ha egyszer az Isten eletfcjleszto hatalmat megereztuk, nem tudakozodunk tovabb, hogy letezik-e. mikent letezik, mi a lenyege. Nem Isten, hanem az elet celja minden vallasnak, nagyobb, melyebb gazdagabb es• boldogabb &et. Az Met szerelme hajtja a vallast fejlOdesenek minden egyes pontjan." Ha tehat a pozitiv tudomany, a pszichobiologia ki tudja mutatni a maga eleitelettol ment mOdszerevel azt, hogy a vallas az emberi eletnek lenyeges. tenyezoje és a fejlOdesnek egyik sztiksegkepeni mozgatOot : a vallasnak letjogosultsaga mentve van es az ilyen vallaspsZichologia tobbet tett a vans erdekOben, mint ket vagy hatezer esztendo iskolas apologiaja. A vallas biologiai szerepe tehat az a meze, ahova az emlitett szalak atvezetnek.
P,,testans Szemle XXVII.
2
18
RAVASZ LASZJO
Ezzel az individualis pszichologiai vizsgatatok eredmenyeiral vale beszamolast felbeszakitjuk és atmegyiink a szociJilis vizsgalOde pszichologia : a neppszichologia iellemzesere. A neppszichologia hatalmas szellemii bilvara, Wu/wit Vilmos, a vallas lelektananak feltarasara homlokegyenest ellenkez6 utakon indul el, mint az elObb lellemzett amerikai iskola, midon azt mondja: ,.a vallast egyaltalaban nem erthet ilk meg addig, amig szamot nem tudunk adni arrOl, hogy mikepen allott el6".1 A vallas kOzOsseg alkotasa, kollektiv trinetneny. mint a nyelv, vagy a milveszet, vagy a szokas, ennelfogva az individualis pszichologia csak annyiban johet a vizsgalatanal szeba. amennyiben az egyeni tudatban tiikrozodik és ratszik le annak a valaminek a hatasa, amit mi vallasnak nevezfink. A vallas lenyeget csak a neppszichologia tarhatja fel, vagyis az a tudomany, arnelyik a kfizossegnek és az egyeninek egymasra gyakorolt kolcsonhatasa folytan tarnade leiki kopzodnienyeket, szoval a neplelek termeszetet es alkotasait vizsgaka. A neplelek alatt nem szabad valami titokzatos Ostenyeget erteni, amely az egyes emberek lelken kivfil all. s nem vehetjilk azt az egyes emberi lelkek Osszessegenek, esetieges felhalmozedasanak, inert a neplelek az egyes emberi lelkek alkotasainak olyan egyse,ge, amely ez alkotasok kapcsoledasabol ktilonallO torvenyek szerint alakul ki. Tehat filggetlenne valik az egyes egyeni leikekt(31, amennyiben azoknal erOsebb leven, hatast gyakorol reajuk, bar ektizben maga is mOdosul. A neplelek egyes lelkekb61 all, de tobb, mint az egyes lelkek, alert maganak is (inane elete van, amelyben az egyes emberi lelkek reszt vesznek. Az egyes lelkek kihullasaval a neplelek tovabb el és fedi:5dik s tulaIdonkepen figy viszonylik a ketto egyinashoz, mint a tenger es a vizcsepp ; vizesepp nelktil nincsen tenger, de a tenger tobb, mint a vizcseppek osszessege, mert Mon elete, ktilon torvenye van, amely a tenger termeszetebol fakad s nem a vizcseppekebOI. A neplelek- tan . a maga kitlfin tenyeit az egyeni pszichologia ellifelteteleib61 era meg, amennyiben leiki tOrvenyekrel van sz(5, de torvenyeit a maga kfilon mOdszerevel talalja meg Os allitja fel, Ez a ktiliin mOrlszer az osszehasonlitas, amellyel a rokon tilnemenyekben rejla kfizOs vonasok Os Allande ktilOnbsegek torvenyszeraseget allapitja meg. Tehat neplelektan Os egyeni lelektan kiegeszitik egyVolkerpsyehologie, II. Be. III. Theil p. 735.
LELEK-
,i lelekti, ket stern' ugyanazc, ,1 :lett, 'Ode \ ,sgalatat auptk. Az ember', va ellem s.ik e ket szempontbed lebet meg: esak a n., ,)1c...,..ktan uv alkotasidnak ismeretet mieseda arra e-.,:t. az egyeni lelektan ,,, acija amely a lelki Int:Asolcat valt ki az egyesiy egyes n:f:kti,1 is vabIsa.g., s az ec ,ztat sopa a nem alkothatott voltuL ':'etI armennvit Is ratta : minclig keszen kapla ma it fi. VO FlaSi, .\ .inC tehat eft6a valla.st, mint a neplelek aikotasat vizsgalja a desenek hosszmetszeteben, a primitivus nelpektO1 kezdve. fel a le:ginagasabb fokie:. Ez eriasi mezOrt legeloszor is illonbortet I? lima,: <S valid,3 kozott. A mithosz meg. nem valias, bar nines vallas mithikus elemek nelktil A mithosz a maga tejic:cies egy osi, ti zra tniy,-) taban egy nen yilagrn' gja s kora ely et,esz leik,bizoir; -nek ugvmdstol t. rejti az embe s tudo: --,=,geit , a mithosz idil'O: erkolcsrendszer. vagy p pl ;Mit man= , Eppen ezert navy teicedes a mitlioszt agy fogni fel, mintha az intellektualis ereciedl -voice es okrriagyarazasra vonatkoznek a primitives ember nem az okot keresi, hanetu induiatok hatasa alatc all es ezek z Milulittok sztilik a mithoszokat, )16p: pedig nu, bogy a primittrus, ember a kOrtilte lev6 targyakat elOknek hiszi s mint elaket kezeli: minor megijed minor remel yalamit iGliik. heves cselekvenysorozatot meelevenitese -,: a tarvegez, bogy nrra, le,c,ven felettfik, Ez f,:yaknak- Ugy tortenik, bogy a lelek bizonvos indulatok hatasa alatt a targyakba vetiti az eletuek azt a vonasat, amelynek hatasaul ismeri tel a tapasztalt indulatot. Peldaul ha megaz a cdrgv mint eleven. r6miteni akarO Cs remiii tudO beny all elOtte, amely ba.raybOI, irigvsegb61 vagy gonoszfit, tent el kell riasztania, vagy lci kell engeszsaabOl teinie, Ebbe)! kcivetkezik a cselekvenyeknek bizonyos allando formaja, amelvet kultusznak neveztink. A kultusznak teltat ki-alnOs jelentOsege van : benne az eddigi szetfoivo mithikus g..-,endolkozas eselekvenyekke otvozildik. E cselekvenvek allandO s kOtelezo termeszetfiek, men benntik az a hitbeli meggyOzOdes fejezodik ki, hogy vegrehajtasuk gyakorlati haszonnal jar, amennyiben megved vagy urra tesz, tovabba, hogy a kultusz kiizCppontjaban levO mithikus kepsorozat az abszolat igazstigot fejezi hi. A kultusz else ismerteto jele az, bogy egy szfikebb tagabb kozosseghez van kotve es e kozossegen beltil a jellegeyel es tekintelyevel bir, antibOl az kovetkezik,
20
RAVASZ L:M1,6
hogy a kultusz csak olyan ertekek elnyeresere iranyulhat, amelyeknek tarsadalmi jelentosegiik van ; tehat ha az indianus a szertartassal csalogatja el6 a maga zsakmanyat, ez a szertartas nem kultusz; ellenben ha a tOrzs maga vegez cselekvenyeket, hogy ki ne fogyjon a vadb61: ez mar kultusz. Pedig a kultusznak nem lenyeges ez a tarsadalmi vonasa ; legmagasabb fokon, a keresztyensegben nines addig gyillekezesi kultusz, mig nines maganyos, egyeni kultusz. A kultusz ismertet6 jele tovabba az, hogy tertneszetfeletti vilag hatalmainak vetitesevel akarja konkret celjat elerni. Tehat a vallas az emberi leleknek fokozatosan eloallo és lassankint fejlod6 jelensege, amelynek fejlOdestorteneteben pontosan elhatarolhat6 a mithosz, mint vallaselatti kepz6drneny, magatel a vallast61. Vallasrol tulajdonkepen csak az istenek elOallasaval lehet sze. Az isten ket mithikus tenyez6 szinthezise : a demone és a Use. A demon meg nem isten, mert a szemelyiseg hianyzik nala, a hos viszont nem az, mert ttilsagos sok meg benne az ember. Az istent harm \Torras jellemzi: elOszor az 6 lakasa, amely a talvilagon, azaz az erzeki eszrevetel hatarain nil, de azert meghatarozott terben van, masodszor az, hogy az istenek halalt61 es betegsegtOI mentes eletet elnek, aminek oka hogy az 6 eletiik masnemii mint az embere (mas pl. a taplalekuk is). Harmadik fOvonas, hogy az isten szemelyiseg, azaz hatarozott jellemmel bir, amelyre szamitani lehet s amelyhez alkalmazkodni kell. Az istenalakok tovabbra is targyai maradnak a mithoszkepz6 fantazianak s az a maga belyeget reajuknyomja es sokszor egeszen elboritja a kolteszet tenyeszetevel. Eppen ilyenkor all be rendesen egy valsag magasabb, eszmenyibb istenfogalom kialakulasa erdekeben, ami ismet azt bizonyitja, hogy mithosz es vallas ket ktilonboz6 dolog. Igen sok vallast a mithoszai oltek meg, mint a tolgyfat a ropkeny. Az istenalak foldi kepmasa elOszor esetleges: rendesen a milveszi kiabrazolas otletet61 fugg Os az isten olyan, amilyen az abraja. Nemsokara azonban az istenalaknak meglesz a maga alland6 kepmasa, reidis szimboluma, amelynek kialakult vonasai vannak. A kep most mar nem maga az isten, csak hordozeja, hatasanak eszkoze vagy kozvetitOje (magikus szimbolum). Majd a magasabb fokon, az idealis szirnbOlum fokon kep csak szemleltetoje, mriveszi kifejezOje annak, a mi lenyege szerint megismerhetetlen es lathatatlan. A szimbolumok legerdekesebb faja az Ugynevezett istenember, midOn az isteninek elvont, erzekfelettiegy emberi szemelyiseg eleteben szimbolizaltatik. Az istenembe r az istenitett kulto.rh6snek egy magasabb foka, egyenesen az isteni vilagb61 szarmazik s bar
MEGJEGYZESEK A VALLA LELEKTANAHOZ
21
egeszen emberi eletet el, alapjaban megis inkabb isten. Rendeltetese az, hogy az embert rijra hozzakapcsolja az eltavozni keszirlo erzekfeletti vilaghoz es kozvetitse szamara Eppen azokat a javakat, amelyeknek realitasaba vetett hit a fejleides •.folvaman m.eghalvanyodott. Tehat mig maga egyfelel az abszohit emberi tokeletesseg kepe, masfelal hatalmas segitei és erOkOz16 az ideal eleresere. Az istenember ketfele : mithologikus és torteneti. Termeszetes, bogy a mithologikusban is van egy csome torteneti vonas és a torteneti szemelyben is egy csomo mithologikus vonas. Rendesen forradalmat jelentenek és nj vilagot, iij kultuszt teremtenek Ps alakjukban a vallasos elet a fejledesnek magasabb, szellemibb fokara erkezik. A vallas egesz dettevekenysege az istenember szemelyisegen aramlik kereszttil és benne nyer kifejezest. Az imadsagot o viszi fel és gondoskodik meghallgatasarel, a mennyei hatasokat o kozvetiti és osztja ki, szoval teljes a kozbenjare szerepe. Miutrin a vallas • lenyegehez hozza tartozik az fildozat, vagyis valamely ertekreil vale Onkentes lemondds es egy nj, mas, szellemi erteknek a megnyerese az :aldozat eme torvenye is az istenember lanyegehez tartozik, arnennyiben odaadja azt, ami neki legdragabb, hogy a hiveknek egy magasabb .erteket adjon. Ez az aldozat: onmaga : hatasa a megvaltas. Azonban a valldsnak ez a fejleidestOrtonete más szem- pontbel is erdekes. Ugyanis az istenek a fejlOdes barmely fokart az erzekfeletti vilag legdragabb eletjavait mutat*, amelyek elerhetetlenek ugyan, de felettebb meltek arra, hogy az ember torekedjek utanok. Eppen ezert az isteneszme evolueioja az ember erkolcsi fejleidesenek'a tortenete. Az erzeki javak szellemi jaVakka nernesednek, az Orzeki idealok erkolcsi idealokka lesznek, amely idedlok visszahato es kotelezei erejneknel fogva erkolcsi oletnormakul tekinthetok. A vallasos rugek erkolcsi motiyumokka valnak s az erkolcs a vallasnak legbenseibb tartalmi vonasa lesz. Tehdt a vallas nem egyeb, mint orzese annak, •bogy ember és vilaga egy erzekfeletti vilaghoz tartozik, amelyben emberi cselekvese legmagasabb celjait kifejezei idealjai testestilnek meg. Ez az erzes nagyon sokfele arnyalatn lehet, mint ahogy ezerfele lehet annak az erzekfeletti vilagnak a kepe, ,amelyhez vale hozzatartozasunkat erezziik meg a vallasban. Eppen azert a vallaspszichologia nem viheto vissza egy erzesre, mint ahogy a vallasfilozefia nem tudja vegervenvesen megrillapitani azt a keprendszert. amelyben a vallas abszoirit formaja megjelenhetik. Meg ket vonas jatszik kozbe a vallasnak, mint kollektiv pszichologiai kepzeidmenynek a kialakitasaban. Egyik az,
RAVASZ ij,SZLO
hogy a sok istenbOl allb erzekfeletti vilag tarsadalmiasodik, vagyis az istenek lassankint fokozatolt szerint helyezkednek el es tagoleduak bele egy tarsadalomba, amelynek eien a faisten all. A. fOisten terrneszetes novekedesevel es szellemiestilesevel magatel bekovetkezik a mellekistenek elhalvanyodasa, rnig mindenik beleolvad az egyetlen isten eszmejebe, mint annak egyik tevekenysege vagy vonasa. Ez a tarsadaltnia\Vundt szerint az emberi sodas, majd egybeolvadits tarsadalom kialakulasanak az istenire atalvitt kepe. Ennek azonban ellentmond az, hogy egysegbe jutott isteneszmekmellett monotheizmussa valt vallasokban, ez emboli tarsadalom kialakulasa utan jOval, megkezdOdilt bizonyos differeneialoclas, midan a f6 s a szuveren isten koral egy egesz kis isteni hierarehia alakul ki angyalokban, szentekben, heroszokban, boddhiszatakban. — Masik erdekes es fontos 170nasa a.z istenek tarsadalmiasulasanak az, hogy ktilanvalik a jó a gonosztel és mindkettO a maga vilagaban kiilon szervezOdik. Igy alakul ki a sotetseg fejeclelmenek a birodalma. a maga tagozataival es rangsoraval. A jOnak a rosszhoz, a vilagossag fejedelmenek a satetseg fejedelmehez vale nagyhatalini viszonyaban fejeadik ki legpontosabban mindenik vallas kozmikus ertekelese, amennyiben ezzel ad feleletet legnagyobb kerdesre milyen helye van a vilagban a rossznak. Lehet ez It& egyenlo fel halalos esataja, mint a perzsaknal latjuk, ahol a kerdest yegleg egy vilagtfiztesz fogja. megoldani, amely elpusztitja a gonoszag birodalmat; lehet ez. a letiport ord
MEGJEGYZESEK A VALLAS LELEKTANAHOZ
23
kell gondolnunk vele szemben. ElOszor is azt, van-e neplelek, mint killonallo tenyez6 es lehetseges-e neplelektan, mint kirlon tudomany? Vajjon az emberi szellem alkotasainak nem adja-e elegseges magyaritzatat az egyszerri pszichologia, az a pszichologia, amely az etnberi lelek valtozasait vizsgalja, akar kozvetlenek legyenek ezek a valtozasok, akar kOzbees6 alkotasok Altai okozottak ? Akar ha alkot az emberi lelek nyelvet, szokast, mithoszt, akar ha eme riala nagyobb alkotasok hatasa Ala kerril, mindig az emberi lelek az, amelyik hat vagy szenved, ennelfogva a dolog psziehologiajara nezve mindig elegseges az ernberi leleknek ismerete. Az bizonyos, hogy az emberi szellemnek vannak alkotasai, amelyek nagyobbak, mint az egyes s amelyek az egyes nelkill is tovabb elik a maguk elettiket, de ez alkOtasok megismeresere felesleges krilon neplelektant venni fel, mart ez alkotasok Ctszesege a kultnra, a kultnra produktumaival pedig a tudomanyok egy nagy esoportja, az irgynevezett szellemi vagy kultnra-tudomanyok foglalkoznak. Tehat a miiveszet, a nyelv, a jogrend és az erkolesok, a vailtis, ezek mind az emberi szellemnek kollektiv alkotasai, amelyekkel ktilon tudomanyok foglalkoznak : .miiveszettan, nyelvtudomany, erkolestan stb. Mind e tudomanyok targyuk vizsgalatanai nem mellozhetik azt a legfontosabb kerdest sem, bogy miesoda lelektani tOrvenyek kozott keletkezik a nyelv, a jog, a vallas, a 'milveszet és miesoda lelektani tOrvenyek k6zott ervenyesiil, de ezt a feladatOt a mindenkori psziehologia meg fogja oldani minden kiilOnosebb, noppszieho-logiai felvetel nelkiil. Amennyiben pedig az egyes szellemi. kepzadmenyek fejlOclesti5rteneter61 van szO, az ethnologia, a. kultUrtortenet s az egyes tudomanyagak torteneti resze megadjak azt a feleletet, ami egyaltalaban megadhate. A Wundt neppsziehologiaja sem egyeb, mint egyetemes kultUrtOrtenet lelektani alapon. Amit 6 niond a vallasrel, az tulajdonkepen a vallas fenomenologiaja, a fejlOdes kereteben a lelektani alapok hangsulyozasaval s esak annyiban killOnbozik az altalanos vallast6rterietekt61. hogy -eraezekben a tortenet a tobb Os a lelektan a kevesebb, a Wundt miiveben azonban a lelektan tObb es - a-tortenet kevesebb. Elvi, mOdszertani kiiltinbseg a ketto kOzat nines s eppen ezert a Wundt vizsgalodasa targyi uj igazsagot nem hortak; legfennebb a ttinemenyek lelektani megerteseben Os a terminologia tisztazasaban segitettek. Nagy, szinte vegzetes hibaja Wundtnak, hogy tulajdonkepen lelektani - racioncilizmust thou, amennyiben a vallas fejlodesenek mozzanatait nem lelektani vonatkozasaiban kutatta, honnan lelektani analogiakkal magyardzta. Sehol sem latja meg a vallas
94
RAVASZ LAEZLO
fejlodeseben az irracionalist, eppen azert, mert nem lat szemelyit s pl. a monotheizmus kialakulasat arra vezeti vissza, hogy a tarsadahniasult ember tarsadalmasitja a maga isteneit is s mikor polgari eleteben elicit az egyeduralomig, az egyeduralom allamtipusat isteneire atvive, megalkotja a maga henotheosz-at is; ha pedig megalkotta, csodalatos maradisaggal kitart meilette meg akkor is, mikor polgari allanirendje az egyeduralomtel a demokrata jogallam fele halad. Mikepen vehetjuk ezek utan komolyan Wundtnak azt az allitasat, hogy a vallasos volt az erkolesinek elOzdje és formal6 elve, mikor ez a rikite pada eppen az ellenkezdjet bizonyitja ? Iasik nagy hibaja ennek a felfogasnak az, hogy a trinemenyeket fejlodestorteneti sorrendben helyezi el, azaz megallapitja ertekessegiiket, rangsorukat, holott erre sem a psziehologia, sena a tortenelem nem kepes. Az evolucie gondolata ertekelest tesz fel, ertekelni pedig sem a lelektan, sem a histeria nem tud, mert mindenik csak azt tudja megmondani, hogy a dOlog igy all es hogy miert van igy ; de hogy egyik dolog ertekesebb a masiknal, egyik tiinemeny a masikhoz kepest haladast jelent,- hogy fejlOdik az illetO tfinemeny, azaz ertekessegeben gyarapodik, csak olyan tetelek alapjan mondhatia, amelyek kiviil fekszenek rigy a lelektanon, mint a tortenelmen s más regiOra utalnak, vagyis a szellem ama tevekenysegere, amellyel megbecsilli vilaga dolgait. iNlindenki Crtekel anelkul, hogy ertekelmeletrOl tudna s ezert van az, hogy mikor a tudOs a tenyeket vizsgalja,. ertekeli is azokat es azt hiszi, hogy ez az ertekeles maganak a vizsgalatnak, mint megismeresnek az eredmenye. Wundt is elozetes elvek alapjan ertekelt, midon a szellemi jelensegeket magasabbnak tartotta az erzekieknel, mikor a szimbolumokban az ertek.esseg felsorat a szellemiesiiles merteke szerint allapitotta meg. De ebbol az a kiilonos dolog kovetkezett, hogy eszerint a vallas ott lett a legmagasabb, ahol a szimbolum egeszen elparolgott s csak maga az erzes maradt meg szimbolumnak, holott tapasztaltuk, hogy a szimbolumnelkilliseg sokkal inkabb a vallas elvekonyodasanak es eleseneveszesedesenek a jele, mintsem ertekessegenek. Jezus vallasa a legmagasabb, amit e fold hordozott es telistele van szimbolumokkal, hiszen Irdzeppontja : az Atya, a messias is elett61 duzzadO szimbolunaok. Tehat Wuudt hallgatagon egy metafizikai allaspontot foglal el es errol az allaspontrOl itelte meg a vallasos elet jelensegeit, azt hangortatvan, hogy minden allitasa tisztan psziehologiai termeszetilek. Metafizikaja pedig semmivel sem jobb, mild a lenezett theologiaje s hozza emez legalabb Oszinte
MEGJEGYZkSEK A VALLAS LELEKTANAHOZ
Iv. Ez a terry atvezet fejtegeteseink eredmenyenek az esszefoglalasara. Megallapithatjuk, bogy a vallaspszichologia mindenek felett ketsegen kiviil helyezte azt, hogy a vallas az ember lelki eletenek sziiksegszerii tenyezeje, amelynek meglete és kifejlese az emberi szellem egeszsegehez tartozik Irozza, hianya vagy eicsokevenyesedese az emberi lelek teljesseget és eletkepesseget rontja meg. Ugyanis a vallas nem egy talhaladott fejlodesi fokozat maradeka (survival), hanem az emberi aletnek egyetemes, era letfeltetele, ervenyestileset biztositO hatahnas eszkoze. A vallas diadal a let orok haredban, mert benne emelkediink az ellenseges hatalmak ereje fele. Hogy ez a valesag fele lendiiles az emberi elet torvenyszerrisegeberi rejlik, bizonyitja az, hogy eletgyarapodcissal jar : beke, nyugalom, kiengesztelodes, Orem, elszantsag, felmagasztosulas, hOsies lendiilet jar a nyomaban. Vallasaban az ember rnelyebb, erosebb, boldogabb, tehar emberebb lesz, ami azt jelenti, hogy a vallas egyike a leghatalmasabb emberfejleszta eleterOknek. A vallas az idealok nevele hatasanak lelektani lehetesege es biztositeka, mar pedig az idealok az Clot leg-1'4M és legerOsebb fejlesztoi, mert az evolucio nem egyeb, mint az egyetemes elet gyakorlati idealizmusa. Az eletnek az a termeszete, hogy nejjon, gyarapodjek es magasabbrendrive valjon. A vallas az emberi Clot magasabbrendrive vale valasanak egyik feeszkoze es ntja. Csakhogy az Clot fejlodesenek ezt a menetet mar nem tudja a pszichologia megallapitani, mert a fejledes gondolatahoz nines meg a merteke. Leirja a jelensegeket, de azoknak erteke felett mar nem tud dftteni. A dentest csak a filozefia tudja megadni, amikor felveti azt a kerdest, mi az, ami az eletben fejlodik, miben all ez a fejledes. Az elet fejledesenek a menete a visszahatas tervenyeben all elottiink. Minden elet osszpontositott lehetoseg, amely kifejlik azzal, hogy killso hatasokra reagal. A makk ilyen stritett lehetoseg, mert egy grids cser, set egy egesz erde szendereg benne. Amig a makk nines kiteve a megfelelO hatasoknak, addig szendereg benne az Clot ; valamelyik piramisban hatezeresztendes frazaszemet talaltak s mikor eliiltettek, megfogant. Hatezer esztendeig vart a megfelelo hatasokra s mikor azoknak megletet tapasztalta, kezdett kibomlani belole az elet. Az ember is azaltal el, hogy visszahat a ktilso vilag ingereire ; az a millie meg min) tama(las, ami eri az embert az ingerekben, kibontja, felfejti as emberi elet alve gazdagsagat. Ennek a visszahatasnak, mint
.N.AvLsz
egyetemes eletaktusnak megvan a maga megmasithatatlan torvenyszerfisege. ElOszOr az, hogy csak olyan ingerekre hatunk vissza, amelyre prediszponalva vagyunk, masodszor az, hogy csak tigy hatunk vissza, amint azt termeszettink alkata hozza magaval: a holdvilag lattara a trubadur btibajos nOtat zeng, az eb ektelentil vonit. pedig mind a ketten azonegy holdvilagot latjak. Itt van vilatrunk egyetemes prediszponaltsaga, a letnek maganak irracionalis vagy szuperracionalis minostiltsege. Harmadik torvenye a visszaliatasnak, bogy az inger mindig fajdalmat okoz s e fajdalmat dgy sztintetitik meg, hogy azt a hianyt, athibOl szarmazott, kipOtoljuk. Ha a hinny megkapta a maga igazi pOtleltat, akkor az elet gyarapodott s ezt jelzi a kielegiilessel jar6 oromexzet ; ha a hianyt nem igazi pOtlek pOtolta, a esalOka tiromerzet -utan azonnal bead a keserves és megrendito feljajdulasa a nitul megcsalt osztonnek. Az elet egyetemes miikodese a maga ezerfele agabogaban nem egyeb, mint ez a harmas lepes korforgasa : hinny, pOtlek, kielegiiIes s ennek eredmenye az elet novekedese, kifejlese, Az elet ontudatos alakjainal - termeszetszerdleg lep fel az a vonas, hogy az 616 tud magarOl, tad a masrOl es tudatosan igenyli maganak azt az eletet, amelyre prediszponalva van. Az eletnek ez a teHessege Osi kovetelese az ontudatos embernek, aki Orzi, bogy az eve az az elet is, ami meg csak lehetOseg szerint szendereg benne es neki ezt az eletet is ki kell fejtenie. Kepzeljtik el a makkot, amelyik tudja, bogy é cserfa es programmjaba veszi, hogy o cserfa legyen. Amde ahhoz, bogy a makk cserfa legyen, az ember ember legyen, hat'ssok kellenek, amelyek megszoritjak és fajdalmat okoznak, hogy a visszahattis, mint az elet kifeslese, eloallhasson. Minden ilyen hianyerzet a fenyegetett oszton megrendillesevel jar s minel vitalisabb Oszton van fenyegetve, annal erOsebb a reakci6. !Cepzeljilk el azt a mozdulatot, amellyel az almos gyermek a legyet hajtja el magatel es azt. amellyel az ehez6 ember a kenyer utan kap. Mar most van egy hianyerzet, amelyik nem ezt vagy azt az osztontinket, hanem egesz mivoltunkat, a maga egyetemessegeben tamadja meg és eletiinket a maga kozmikus leteben fenyegeti. Ez a vale elet relativitdsdnak a megerzese,
szemben a virtudlis eletnek abszolitt teljessegre vale igennyel. Ez az Osi, kozmikus megrendiiles a vallas alapja. Nem maga a vallas, mint ahogy az eliseg meg nem taplalkozas. Ez osi, kozmikus megrendtilesnek pOtleka a termeszetfelettinek, niindenkori abszolutnak a kepe. (logy az abszollit nem tartalmi yonas, hanem hatarfogalom, azt mindenki belathatja ; negrito, aki csak otig tud elszamlalni tizre azt mondja, bogy
SE K 3 V ALLAS T, ',I,EKTANA HOZ
sok, szazra mar hogy vegtelen, mig a szamtan professzora E potlekepnek a milyen masegyebet gondol vegtelen alatt kovetkezli vonasai vannak elaszor a feltetlen reatittis tudata, aminek oka. az, hogy ez a realitas teszi valdsagos petlekka, hisz ha perenyi ketelkedes is frizOdnek Irozza, elveszitene patio erejet s a Many iiresen maradna, mig ezzel az dietfejlOdes ez iranva valna lehetetlenne.. Masodik vonasa, hogy mindenkor abszoint, azaz ttikeletes (ens perfectissimum), azaz a lehetosegek megvalositott osszesege, ennelfogva allandean tisztuld es mao-asztosuld, mindaddig, mig at embed szellern .. jelenlegi szerkezete mellett elgondolliate abszolnt hatarig felemelkedett. Vegso vonasa az, hogy ez a pdtldkep visszahat at emberre s mivel benne az diet tokeletes kelp anticipaltatott és fejlOdese biztosittatik, esznieny, eletnormakepen all elOttlink, amely sztiksegkepen fokozott eleterzetet ebreszt. A vans kezdete fajdalom, vege orom, bolcsoie hinny. eredmenye : meggazdagodas kiinclulasa: at diet megsziikillese, vege : az diet :kitagulasa. Az orom es a fajdalom azonban a psziehozisanak csak a ket szele, amely kozrrtt a lelekvaltozasok -egesz belathatatlan gazdagsaga rejlik. Ezeket ozasokat a tudomany ket szempontbal vizsgalhatja a fajdalom, meg nem cselekedte meg —, micsoda lelektani tozasok allanalt elo a termeszetfeletti realitdsdnak az erdekebol és miesoda lelektani valtozasok allanak eki a termeszetfeletti abszolgtstiganak az erdekebol. A vizsgalat reavezetne, hogy ez a ket Ordek egymassal ellentetes tendenciajn, amennyiben amaz a termeszetfelettit minel kozelebb kivanja hozni az emberhez, ernez pedig minel tavolabb akar.a emelni. A vallasok eletriiiik6desebe talán ezen a ponton pillanthatunk bele legmelyebben, ha feltesszirk a kerdest : kozelebb altar,a-e hozni ez vagy at a vans at istent, vagy tavolabb vinni. Minden vallasos reform, forradalom vegeredmenyeben erre a torekvesre viendd vissza : az ember eletosztone rads, kozelvalo istent akar, az ember intelligenciaja fenseges, transzeendens istent tar meg. A prefetak mindig magasabb istengondolatot hoznak, de ez at nj a meglev6 istengondolatot a maga realitasaban tamadja meg a ezert roc ki at a veres hare, mely a prefeta exaltalt alakjat rendesen maga alit temeti. Viszont a prOfeta azert hoz nj, magasabb istengondolatot, mert a regi elveszitette reanezve lealitasat, mivel nem volt elegge magasztos. Krizdelmeivel es halalaval bemntatja at tit istengondolat magasabbrenduseget es realitasat s korat tragediajaval megdobbentve az al istengondolat szamara e lend szenzacidval megtermekenyiti a sziveket. Az di vallas a realitas erdekeben
28
RAVASZ LASZLO
megkezdi az isten ktizelvalO voltanak biztositasat, amire legalkaltnasabb eszkoz az alapitO vallasos hostiek a szemelye. Ha az 6 szemelyet az abszoltit isteninek transcendens magaslataiba melte, a realitas erdekeben u j emberi szemelyisOgekben kezdi az isten kozelvalo voltat felttintetni s megkezd6clik a vallasos 116sok, és hOsnOk mennyei tarsadalmanak a kialakititsa. Egyszer csak aztan forradalom csap fel, mert valaki megerezte, hogy a hit targya nem eleg transzcendens s az isten fensege és realitasa erdekeben megindul a hare. Szinte kibekithetetlennek latszik ez az ellentet. Ugyanis a hit targyanak realitasa annak transcendenciajat fenyegeti s babonava sillyesztheti a vallast viszont a transzcendencia a realitas biztositasa nelkiil a vallast tires, elettelen absztrakciOva sovanyitja Os konyorteleniil elpusztitja. Innen szarmazik az iigynevezett ezoterikus es exoterikus vallasossac, kilon ami rendesen az Wet() vallasalak megerotlenedeset és elvenhedeset jelenti. Az Osi, orok ellentet kibekitesere csak egy ut lehetseges s ez az, hogy az abszoldtsag ne annyira ontologiai, mint inkabb axiologiai legyen, illetve, hogy az ontologiai abszolutsag esak el6feltetele s alapja (szubsztratum) legyen az axiologiai tokeletessegnek. Azt akarom ezzel mondani, hogy az isteni tokeletessege ne mennyisege vegtelensegeben, hanem 'fliinosege abszlutsagaban alljon. Az elet fej16desmenete nem a mennyiseg, hanem a minoseg iranyaban halad. Nem tobb eletre, hanem jobb Metre, igazabb eletre, szebb eletre, egyszOval nemesebb eletre van sziiksegiink. Az isteneszme sem quantitativ vegtelenseg fele fejltidik; ez esak sziikseges feltetele az ertekesseg abszoliitsaga fele valO fejlodesnek. Ebbol pedig az kovetkezik, hogy az axiologiai vona sok a realitas erdekenek nem mondanak ellent, sot eltisegitik ezt, inert csupan az ontologiai vonasOk transcendenciaja veszelyezteti a realitast. Mit jelent az isteneszmeben az aseitas, a perennittis s mas hiposztatikus jelztik, mig ellenben az, hogy az isten ,lo, hogy szent, hogy szeret, ezek olyan sok, hogy ezeknel a realitas erdeke nem mond ellpnt az abszollitsag Ordekenek, inert ezekbol hatas kovetkezik az emberre. Eppen ez mutatja azt, hogy az emberi eletnek a vallas reyen valo kifejlesztese sztiksegkepen az erkolesi tokeletesedes fitjan halad, amib61 az kovetkezik, hogy isten, mint abszolfit eletnorrna, az erkolcsi torveny- szuverenitasanak es ervenyessegenek a kifejezOje, sot a hordozO;a. Az emlitett meghasonlas pedig esak ott Os iigy oldhatO meg, ahol e sagb61. egy nj ethikai ertekvonas kertil ki, mert egyediil ebben bektil ki az abszoliitsag Os realitas erdeke Os egyechil ezen
NEGJEGYZESEK A WALLAS LT;TE
az aton van biztositva a vallasos eletfejlodes, mint allando ertekgyarapodas. Tehat a yanks fejlodesenek mutatoja az erkolcsi ertekgyarapodas, mint az elet Ora rendeltetesenek kifejlodese és megvalasulasa. Az &let emez akadalytalan, illetve akaddlyok Pole lendii1.6 fejlOdesenek biztositasat szabadsagnak nevezziik es e szabad kifejodes erzelmi kepe a fokozott, diadalmas eleterzet, legmagasabb fokon : udvosseg. A vallcis az emberreletel diadahitja. Meg csak egy kerdesre kell rovid feleletet adnunk. Mi van a vallasos hit targyanak objektiv igazsagaval? Az eddigi fejtegetesekbol az ,dertilt ki, hogy a vallasos hit szithsegkepeni tevekenysege az. embernek, de mintha az ktivetkeznek belale, hogy a hit targyanak nines targyi valasitga, inert az egesz emberi lelek alkotasa, kovetelmenye vagy illuzieja s akkor ott vagyunk, ahol a mutt szazad kozepen a szazszor elatkozott Feuerbach volt, ki azt allitotta, hogy az ember teremt maganak Istent es ngy hisz benne, mintha az valasaggal letez6 volna, pedig csak egy arias. kollektiv illuzia az egesz. Mi tehat a vallasos hit targyi igazsaga? A . vallasos hit targyi igazsa.ga feltil vale meggyOzOdes nem a tudomany feladata, mert ha tudomanyos Uton meg lehetne rola gyozodni, megsztinnek az az igazsag hitigazsag lenni es egyszern ismeret lenne. Amely pillanat,ban pedig egyszeril ismerette vain& az igazsag, elveszitene heroikus lenditoerejet, magasba viva szenvedelmet es lelekcsitita hatalmat, szaval megsztinnek eletigazsag tenni. Kepzeljiik el, hogy az embert egy matematikai egyenletnek kellett volna megtartani, felemelni es emberre fejleszteni A vallasos hit targyi igazsaga fe101 nem az ismeret dont, hanem ennel sokkal nagyobb bizonyossag : a hittapasztalas. Minden vallasos elmeny kozpontja az isteninek kozvetlen tapasztalasa es realitasaral vale feltetlen meggyozodes. Amig ez a bensO, kozvetlen megrendiilesen. alapulo bizonyossag nines meg, addig nines igazi vallas ; mihelyt van igazi valias, a targyi valasagnak erne kerdese tobbe nem kisert. Igaz, hogy ez csak szubjektiv bizonyossag, de minden nagy igazsag, minden belsO tapasztalat ilyen szubjektiv bizonyossag: az ontudat tenyetal elkezdve el az.• elet megerzeseig, az ertekminOsegek tapasztalasaig. Akinek van vallasa, arra nezve felesleges ez a kerdes, akinek pedig nines yallasa, arra hiabavala, mart Ugy sem lehet bizony.ossaghoz juttatni. Azert tehat a vallaspszichologia sohasem fogja tudni a hit igazsagat sem bizonyitani, sem megcafolni. Felkutatja e hit lelki tOrvenyeit es megallapitja, mikepen alakul, fejladik,
30
RAVASZ LASZLo MEGJEGYZESEK A VALLAS LE ,EKTANAHOZ
bora viszi az eletet, milyenne valik uralma alatt a lelek, a vilag, de arra, bogy mi a realis igazsaga, feleletet adni nem tud soha. De az is bizonyos, hogy a vallas elettanaval csak az tud igazan foglalkozni, aki kepes megerteni a vallast, mert orunagan tapasztalta, hogy mi az. Tell& magara a theolog,usra nezve is eldOlt a kerdes az 6 egyeni hiteben s mikor arrOl beszel, hogy az ember mikep tereinti a maga patlekepeit, erzi, hogy e pOtlekepek mog•ott el az az abszoint realitas, ki onmagat jelenti ki mindakkor, midOn fij kepet velt alkotni rola az ember. Ha a fotografa101emez filozofalna, bizonyara egy szep napon megallapitana, bogy 6 csak a maga joszantabet alakul keppe, amelynek eredetije nem realis letez6, csupan az 6 ke,pzelt projekciOja. Ezzel akarna megmagyarazni a benne vegbenaent valtozasokat. Es a fotografa101emez ett61 fogva nem hinne, bogy 6 . azert lesz keppe, mert egy teretntO arc fenyhatasai formalOdnak ki rajta. E sorok olvasoi bizonyara halms, boldog, mega:rade szivvel erzik, bogy a fotografa101emez bolcsesege az illuziO és a valOsag az, hogy egy teremto istenarc orok fenyhatasai formalOdnak ki a mi lelkiinkben. A leleknek ez a kepessege, amellyel megerzi ezt a fenyt és reagdl rem, ez a vallas.
Ravasz Laszlo.
