A
e
ems. `-`'‘
VALLASL1LEKTAN tS ANTIK VALLAS. frta : KERENYI KAROLY.
Antik vallitsr61 ez alkalommal nem a benne foglalt yalosagatas egyik madjabol kiindulva: nem `apollani' vagy 'clionysosr vagy valamelyik mas isteu nevevel megjelolheto szempontbal Ohajtok beszelni, hanom rigy, amint filothfusok kozott az Okorkutatehoz is talán legjobban legidtalanosabban. Amikor antik vallast mondok, akkor ezzel a megjelO7 lessel elsosorban csak valarni negativumot fejezek ki, timely mind a kat antik vallasnak, a gorognek is és a rnmainak is, kiizosen sajatja. Ez pedig az, bogy e vallasok mar ninesenek itt, ehmiltak az antik miiveltaeggel, a giforhgiik es rOmaiak egesz szellemi es nemcsak szellemi eleteyel egyiitt. Do ugyanez a megjeloles feltetelez valami pozi-
tiv Lunot is. Az antik vallas olyan melyen volt kapcsolatos .az antik miiveltseggel, hogy vele egyutt eltiinnie sziiksegkepen kellett. Es eppen ezert van meg ma is bizonyos kapesolata azzal a miiveltseggel, mely az antik folytatasa: a nyugati miiveltseggel. A nyugati ember regibb vallasa az nntik vallas. Tanulmanya tehat ket erdekliidest szolgal egyszerre: Zrdekliidesiinket sajat miiveltsegank irant s a vallas irant -vain erdeklodest altalaban. Ha egy keleti ember meg akarja ismerni a nyugati maveltseget alaposan, tanulmitnyoznia kell a keresztenyseg eszmeit is tekintet nelkill arra, hogy igazak vagy nem igazak, egyszerrien `naliveltsegtudomanyr okokbol. A kereszteny vallas tudomanyos ismeretet fel kell hasznalnia arra, hogy a kereszteny miiveltseget valaban megertse. De meg kell ismerkednie az :antik miiveltseggel is, az antik miiveltsegrol pedig az antik vallas ismerete nelkiil fogalmat alkotni nem lehet. Az antik vallas tudomanyos megismerese ebben az esetben Cppen rigy szolgalja a nyugati miiveltseg iSmeretet, mint a kereszteny vallas tanulmanyozasa. Es ervenyes ennek a megforditottja is: appen az Etalimos vallastudomany nem mondhat le a miiveltsegtudomanynak arrOl a legmagasabb szempontjar61, amelybol kiindulva a kiiltmbozo miiveltsegek tudomanyos megisnaerese lehetseges: a kultrirmorfologia szempontjaral. Fel kell hasznalnia, szolgalataba kell allitania. A vallastudomany alaptetele az, hogy a valbis kiilon vilfig, ugyamigy,
140
mato' KARMA
ahogy a milveszet tudomanya a inilvesxotet regja fel kik,ion vilagnak. As mégis azt kell nlontlallltlllt, hogy e ket kiiliin vilagot, valahanyszor egy bizanyelo Itelymt és idobea egy megjelennek, magaban foglalja egy bizonyos emberesoport miiveltsegenek vilagtx. Do nem cagy, hogy ne ereznOk: `vallits! es 'thaiiveszet' a hely t',r4 ido kbrebe be nem fernek. A vans es miiveszet tudeinanya tudni akarja, mi a vallas és miiveszet ezenfehil, liel yen es Won. till, kinmagaban. Azonban tudnunk kell azt is, hogy mindnyiljan egy meghatarozott milveltseg viligaban nottiink fel s e hatarai tartanak koriilzarva, eredetileg nem is olyan tag korben, mint a „nyugati miiveltseg", hanem sokkal kebbekben: az olasz egy deleurepai miiveltseg, a balti egy eszakeurepai kiirebe zarva el, mi magyarok pedig hilliin kiirben „a ki5zep peremen", amint ezt meg a legpontosabban Prohaszka Lajos hatirorta meg. Tilljutni e hatarokon,, feliilemelkedni rajtuk: ehhez sajat raiiveltsegiink morfolegiai ismerete segit hozza. Itt ez a sapientia prima: felfildozni azt a naiv elkepzelest, hogy eszmeink sajatos mfiveltsegiink sziik hatarain till is minden tovabbi nelkiil ervenyesek. As antik vallasnak egy tudos eszaki kutateja igy ir:2 „Bar a gorkig vallas altaltiban nem volt eppen alkalmas arra, hogy melyebb vallasossagot ebresszen, azert megsines jogunk a goroglikr61 a jamborsfig teljes hianyfit feltetelezni". Hasonlo szellemben beszel egy masik nagytekintelyii eyed vallastortonesz a romai vallasnak arrel tulajdonsfigared, hogy — „mint termeszet-vallas" — „a vallitsosan.megragadott ember bens8 eletenek mit sem tudott nyujtani".2 Az ilyen iteletek nyilvan azon a hiten alapulnak, hogy as Held sajat eszmei vallasr61 es vallasossitgroi az antikra is ervenyesek. Ahelyett, hogy igy itelnenk, tegyiik fel azt a kerdest: vajjon az antik vallas tudomanyos megismerese -nem szolgalhat-e arra is, hogy sajat eszmeinket, amelyek vallisra és vallasossitgra vonatkoznak, megvizsgaljuk es tisztazzuk? Az iljabb vallastudomany egyik iltja ezeknek as esz meknek a tisztadusara a psziehologiai at volt. A vallaslelektani kutatas Iiiilonbiizo elvekkel Cs modszerekkel tobbfele iranyban halad, s azt lehetne hinni, hogy eredmenyei, legalabb kozvetve, az antik vallasra is vilagossagot vetnek.. S. Wide a Gercke—Norden-f4le Einleitung in die Altertumswiesenschaft II..kotetenek 24. lapjan (4. kiadas). M. P. Nilsson, Rom. Mitt. 48, 1933, 252. 2
VALLASLELEKTAN ES ANTIK VALLAS
141
Szandekosan nem veszem itt meg . figyelembe azokat az aggodalmakat, amelyek a vallastudomanyban magaban az eddigi vallaspsziehologia ellen felmeriiltek.3 Abb61 indulok ki, hogy a vallaslelektan eelja tudomanyosan helyes vagy legalabb is hasznalhato fogalmat adni arra', mi a vallas és vallasossag. Azonban epp a vallaspsziehologia paldajan lehet megmutatni azt, hogy ez a eel sohasem erhetii el, ha megmaradunk azon az allasponton, amelyet kultarmorfologiai szempontb61 a `nalv allitspontnak' nevezhetiink. Dorpat — az eszt Tartu — varosaban, szilard protestans hagyomanyok legkiireben kezdte el 25 evvel ezelott vallaslelektani kiserleteit Girgensohn. Ezoket nnitatja be es taglalja move, a kiserleti vallaspszieholOgia alapvetO ktinyve: „Der seelische Aufbau des religiOsen Erlebens".4 „A vallassal magaval nem lehet kiserletezni — mondja Girgensohn. — De lehet kiserletezni az emberrel, akinek vallasos elmenyei vannak." Kiserleti aton a vallasos embert s vallasos elmenyet — igy gondolja — jobban megerthetjiik. Es ezenkiviil lehet kiserletezni szerinte „a valMar& vale gondolatokkal" is. Girgensohn maga és kiserleti szemelyei nyilvan mind ugyanahhoz a sziik balti protestans miiveltsegi korhoz tartortak, vallasos elmenyeik arra az emberre jellemzok, akit Girgensohn nevez meg igy: der lutherische Bibelchrist. Ennekoa megjelillesnek kultarmorfolOgiai szempontbel is van ertelme. Girgensohnnak, mint psziehologusnak a kiserleti medszere ugyanagy elAruba, hogy a kiserletezo egeszen ebbe az eszaki, bibliaolvaso miiveltsegi korbe tartozik, mint sohasem tagadott vallasossaga. Kiserletel olvas6-kiserletek voltak. A kiserleti szemelyeknek vallasos szovegek segitsegevel kellett vallitsi elmenyeket Nem ohajtom most ezt a modszert biralni és felteszem, hogy segitsegevel abban a maveltsegi kOrben sikeriilt a legbiztosabb eredmenyeket elerni. De kerdes, vajjon azok az eredmenyek a protestans biblia-olva,s6 keresztenyseg koren kiviil is ervenyesek, Girgensohn nem a vallasi elMeny lelki felepiteset jellemzi altalitban, mint o hiszi, hanem jellemzi — reszben iinkenteleniil — azt, ami egy bizonyos korben vallasos elmenynek szamit.. Legfontosabb • L. J. Wach, Religionswissenschaft, Leipzig, 1924, 193 kk. • Kibevitve kiadta W. Gruehn, Berlin, 1930. Magyarul Vasady Bela in Girgensohnrel (Theologiai Tanulmanyok 7. sz. Debrecen, 1929 es Theologiai Swale 3, 1927, 1.). •
142
KERENYI HAROLY
vegso kovetkeztetese ez: „Ein einf aches religioses Grund-
getiihl gibt es im praktischen Erleb en g anz sicker uberhaupt nicht". Mivel azonban Girgensohn egyetlen katolikus deleurepai embert vagy Siva-tisztelO indiait sem figyelt meg, lehetetlen meg nem tenniink ezt az ellenvetest: hatha csak abban az eszakeurOpai k6rben nines meg as egyszerii vallasos alaperzes, Eurepaban vagy Eurepan kiviil talán mégis megvan vagy megvolt valahol... Girgensohn kiserleti vallislelektana naivul abszolutisztikus volt. Nem szamolt azzal, hogy kozvetleniil csak egy miiveltsegi kör jellemzesen dolgozott. Hogy e kör hatarait atlepje, annak- els6 feltetele az lett volna, hogy a hatarok tudatossa legyenek szamitra. Ugyanilyen abszolutisztikus minden vallaslelektan, amely kiserletek vagy kerdiiivek segitsegevel az europai vagy amerikai atlagember vallitsos elmenyeit vizsgalja. A -vallits mai helyzetet EurOpaban es Amerikaban statisztikailag megallapithatja és van ertelme morfolegiai szempontbOl is: jellemzi, anelkiil, hogy eppen ezt akarnit, a modern vilag bizonyos retegeinek vallasi allapotat. De ha olyan kerdesrOl van sze, amely e kora es retegek hatitrain talmegy, akkor feleletei hasznalhatatlanok. Altalanosabb ervenyessegiik e valaszoknak csak akkor lest, ha a vallaspszichologus megtanulja figyelembe venni azokat a hatarokat, amelyek kozott a szellemi eletnek minden jelensege — meg a yanksossfig is — egynttal egy bizonyos miiveltseg jellemzo sajfitsfiga. Az antik vallasos ember termeszetesen nem vizsgalhato kiserletekkel es nem keresheto fel kerdOlvekkel. Az antik valliisrol modern 'test'-ek tanulsagai alapjan itelni ugyanolyan tudomanytalan volna, mint a kit eszaki vallastortenesz idezett megallapitisai, akik anelkill, hogy sajat, vallosra es vallasossagra vonatkozo eszmeiket megvizsgaltak volna, beloliik kiindulva allapitottak meg, hogy a gorogok es rOmaiak melyebb vallasossagra keptelenek voltak. Ma azonban az 'antik mitoszhoz vale attoresrOr is szoka,s beszelni, vagy a jelenseget masik oldala fel& teat' kintve: arra, hogy a nyugati emberben magaban as antik vallasossfig es, legalabb egy-egy pillanatra, ismet eletre kel. Sot az antik vallasnak egy hires, es hozzatehetjiik: melyen vallasos ismeroje, Walter F. Otto azt allitja, hogy as europai ember vallasi eszniejenek tulajdonkepen a gorog vallas felel meg." Eloadasa, amelyet 1933 lisvSn a 5
Die Gotter Griechenlands 13. 1.
VALLASLELEKTAN ES ANTIK VALLAS
143
frankfurti radioban tartott, val6sagos `test'-je annak a vallasi elmenynek, amelyben szerinte a modern ember az antik vallasi elmenyhez hasonl6t kozvetlentil tapasztalhate Otto biztosra veszi azt, hogy hallgatoi kozbl egyesek a maguk elnienyere ismernek abban, amit leir nekik. „A kutato, a tudomany baratja, eszkozeit es tabellait este felretolja. Alkonyodni kezd. Przi a kozolgii siitets6g szentseget, littja az elso csillagot felvillani s szinte oakenliiti s olvassa: teleniil Holderlin koltemenyelhez Ringsum ruhet die Stadt; still wird die orleuchtete Gesso, Und mit Fackeln geschniiickt rauschen die Wagon hinwog.
Olvassa tovabb, mind tovabb: Still in dammriger Loft ortOnen goltiutete (Hocken, Und der Stunden godenk rufot eM Vitichter die Zahl. Jetzt auch kommet en' Wehn und refit die Giplel dos Rains auf, Sioh! und das Ebenbild unserer Erde, der Mond Kommet geheim . nun auch, die Schwarmerische, die Nacht kommt Vo11 mit Sternen und wenig bekilmmert um uns Glanzt die Erstaunende dort, die Fremdlingin unter den Menechen, 'Ober Gebirgshoh'n traurig und prOchtig herauf.
A tudos a konyvet felreteszi. Korilli5tte a vilfig megvaltozott. A tudomanyos viligneZet kiszamithato elemei hirtelen minden jelentOsegiiket elvesztettek. Minden alakka lett, minden el, minden hangzik. Az, ami egyebkent a legmindennapibb, nagy kifejezOkepesseget és melt6sitgot kapott, valami titokzatos elokelOsegre tett siert. is erre a zengo vilagra esodalkozva nez le egy orjas abrazat -az Ej." Igy jelenhetik meg a modern embernek is egy mitikus alak, egy istennii, aki a fizikailag felfogott és merheto ejjel — alapjaban Wive egy negativummal, a nappali vilagossag hianyaval — nem azonos, s mégis, mint „az ej", valosag. „De mifele valosag ezi" — kerdi Otto, s arra az erzesre hivatkozik, hogy a kolt6t61 felidezett Ej az ejtszaka lenyeget jobban eltabilja es kifejezi, mint minden más fogalom es szO. Nem volna tudomanYos eljara.s, ha as Ottot61 leirt 61xnenyt minden meggondolas nelkill antik vallasos elmenynek tekintenok. De ha osszehasonlitjuk eppen Girgensohn kiserleteinek eredmenyeivel, kideriil, mennyivel kozelebb all ez az elmeny az antik vallasossig elmenyeihez, mint Per Durchbruch zum antiken Mythos im 19. Jahrhundert, (Vom Schicksal des deutschen Geistes c. gyiiitemeny I. kotete, Berlin, 1934. 38 kk.).
194
HERENYI ILAROLY
azok, amelyeket vallitsos szovegek olvasitsa a balti protestans korben felidezett. A vallitspszicholegiai problema itt lenyegeben ugyanaz, mint amelyet az antik vallasobsagra vonatkozolag kell felvetniink: a kerdes targya a mitikus jelensegek valesaganak erzese. Ezzel a `valOsagerzesser foglalkozik elsosorban az a nagystilii, tittorii vallaslelektani kutatas, amelynek kimagaslo kepviseloje William James volt. Az illuzionisztikus vallaslelektan megjelolessel illethetjiik ezt a vallaspsziehologiai iranyt, bar James maga a vallitsos ember illazieiban valesagokat latott, espedig a valesitgoknak oly sokasitgat, amely a kesei antik vallas nyelvere leforditva egy egesz demonvilagot jelentene. Ha azonban James pragmatizmusitnak ezt a ktivetkezmenyet nem vessziik figyelembe — aminthogy az irony tobbi neves kepviselor nem is teszik magukevit — valoban a legtisztabb illuzionizmussal :Munk itt szemben. A kutate tudatosan vagy ontudatlanul abbel az elore megalkotott velemenybOl indul ki, hogy minden vallosi elmeny alapja A vallaspszicholegus feladata, bevallott vagy be nem vallott legmelyebb meggyozodese szerint ez: illpziokkal foglalkozni. A vallaspszieholegus nem tesz mast, mint, azt, hogy ezeket az illtiziOkat feloldja, s ha vegiil, mint felbonthatatlan elem, csak az illuziti valosciadnalc erzese marad meg, ezzel az erzessel szemben is •az illuzionizmus alapjka helyezkedik. A reit vonatkozo kerdest ez a vallitslelektan igy yeti fel: hogy van az, hogy egy ilhiziot `val6sagosnak' lehet ereznil James vallaspszieholegiai miivenek (The Varieties of Religious Experence) alapveto fejezete nem is a valesitgerzesrill altalaban szel, hanem „a Lathatatlan valestigarel". Mitrpedig ha esupan ez a kiiliinleges valesitgerzes a ttirgya a vallitspszieholegianak, akkor nemesak az eleve elf oglalt illuzionisztikus allaspontot lehet ellene •vadkent felhozni: Egy mitsik vad az volt ellene, hogy ez a fajtitja a vallaspszicholOgianak elvszerfien az abnormis jelensegekkel fog lalkozik. `Latomitsokat late és valosagosnak erezni, ez melyen vallimos emberek kozott sem mindennapi dolog s nem mindenki sajitsitga, hanem valami abnormitas. Miert nem beszel a vallitspszieholOgus inkabb a normalis ember lelki realitasair611 Ha a gelki valosag' fogalmos 7 Peldaul J. H. Leuba, A psychological study of religion, s vallaslelektani mfivek szeraje.
VALLASLELEHTAN
ANTIK VALLAS
145
mat fillitjuk komolyan eloterbe s viddsztjuk kiindulasul, akkor nemcsak a vallitspszicholegia ellen emelt elobbi vadat, hanem meg egy sokkal nagyobbat is megeafolhatunk -s egyettal az egesz vallaslelektani kutatist uj alapra helyezhetjtik. Ez a nagyobbik vad arra az eszrevetelre te.maszkodik, hogy a pszichologus, amikor mint pszicholegus mindig valaki idegent, valaki mast figyel meg, -meg akkor is, amikor iinmagitt figyeli: „`psychologiself 61.0h sich selbst verhalten — mondja Scheler, aki e vedakat 'zu emelie — das ist: sich- so zu sich verhalten, aim sel man ein Fremder, ein Anderer". Mennel inkabb massa lesz a megfigyelt szemely — onmegfigyelesnel: mennel inkabb tudja as ember xnegfigyelt sajatmagettel szemelyiseget mintogy visszavonni, nuisok megfigyelesenel: mennel inkabb tud as ember eltekinteni annal inkabb lesz as Meth a a magic szemelyiseget51 pszicholegiai megfigyeles tulajdonkepeni targyava. A katexochen pszichologiai targy az &tilt, as aliene, es pszichologiai targy altalaban eppen as, amire as ember sajat ezemelyet nem teszi es nem Jenne re.: az, ami as embert elmeletileg erdekli, de szemelyeben egeszen 'hidegen hagyja'. Ha ez valohan igy volna es senki mint pszicholOgus arrel nem beszelhetne, amire sajat szemelyet teszi rea, vagy aminek as az ertelme, hogy emberek reateszik a szemelyiiket, akkor vallespszicholegia egyaltalan lehetetlen volna — kiveve, ha vallason valami lelki betegseget ertenenk, tobbe-kevesbbe orultek elmenyeit. A `lelki valositg' ismertetojele eppen az, hogy nem 'hagy hidegen' benniinket. Matematikai igazsagokra vagy egitestek tavolsagai1.61 vale ismereteink egesz pontosak lehetnek, s mégis hidevalesag' nelktil vale& lehetgen hagyhatnak, egeszen nek szamunkra. Egy misztikus elmeny pedig eppen `lelki valet:Jag' mivoltival kiiliinbozhetik egy kozonseges hallucinaciOtel. Lehetseges azenban, bogy egy hideg matematikai igazsag is felmelegit s `lelki valesage lesz a szamunkra. Ebben as esetben szemelyiinket is ratessztik. Az is el& fordult mar a tortenelemben, hogy valaki ilyen `lelki valesitgert' — akar tudomanyos, akar vallasi eszmeert — megMinden valhalt. Ps mindig ily valdscigolart el az ember. las `lelki valOsagok' rendszere, és minden elet, amelyet Vona Ewigen im Menschen 1. 2, Leipzig, 1935, 90 kk. Athenaeum.
10
146
KERANYI RAROLY
ligy el le valaki, hogy a szemelyet allandOan rateszi istenekre, eszraekre, vagy banal masra, ami eppen ezaltal bizonyul `lelki valosignak' — minden ilyen elet vallasos eletnek nevezhetii. A tudomanyos es vallasos magatartas e valasagokkal szemben annyiban kiilonbozik, hogy vallasunk csak sajat lelki valosagainkra vonatkozik, a vallostudomany, es altalaban minden szellemtudomany pedig idegen `Ielki valOsagokkal' is foglalkozik: mitsok `lelki valostigaivan Ezekvalet:3(1g' volta arra' ismerhet8 fel, hogy adott nek tenyesetben mi is reajuk tehetn8k a szemelyiinket, ha ezt leg most eppen nem is tessziik meg. Meg az oriilthegnek is annyiban van a szamunkra `lelki valasaga', hogy sajat szemelyiinket erinti az a gondolat: benniinket is erhet ez a meg-masulas.... Ilyen alapd foglalkozas `lelki valasagokkar mar nem `pazichologiail Valaban nem az e szonak regibb ertelmeben. Itt eppen megtalaltuk egy olyan vallaspszichologia hanem a 'lel& alapjait, amely nem a lelek valOsagainak' a tudomanya. Olyan pszicholOgiat ertek ezen, amelynek erzeke van ahhoz a `valosag-jelleghee, amelynek segitsegevel a Mak maga kiilonborteti meg `valesagait' az 'illazieitar. Mert az illuzi6knak is megvan egy sajatos jellemvonasuk, amelyet a lelek kozvetlendl tapasztal, a ez az atmenetiseg jellege. Ezt az ritmenetiseg-jelleget az illazio tartama alatt, benne magaban erzi az ember — de soha nem erzi a vallasban, amelyet mint sajat vallasitt el at. A lelek valosagar azfinaiira kell tudomanyos megismerest kovetelniink, ha az antik.vallast megerteni akarjuk. Misreszt pedig eppen az antik vanes ad torteneti anyagot egy ilyen tudomanyos megiameres: a `lelki valbsagok tudonaltnya' szitmara. Mert ha errol a vallasral s a belole fakade vallitsossagral nem is tudnank semmi Mizelebbit, kat dolog magis biztos volna rola: egy pozitivura es egy negativuni. Torteneti telly az, amit mar hangsiilyoztam eloadaaom legelejen: az antik lianas és az antik maveltsag osszefiiggese. Ez az Osszefiigges ket iranyban is po zitiv madon mutatkozik: az antik ember eszmeit az istenekrol, es isteneinek kultuszat az antik miiveltseg hatarorta meg. Masfe161 ez a kultusz és ezek az eszmek hatirozzak meg es hatjak at az egesz antik &Ad. Az antik miiveltsegben elni e miiveltseg felbomlisanak ideje elott annyit jelent, mint `vallasosan' elni abban az ertelemben, amelyet ss. a `vallitsos eletnek' az iment adtunk.
VALLASLELEKTAN ES ANTIK VALLAS
147
Az antik. elet vallasos abban az ertelemben, hogy as antik ember martir- es hitvalle-patosz nelkiil, de fillandean rateszi szemelyet as istenekre. De ugyanekkor egy negativum is jellemzi ezt a vallasos eletet. Ez pedig a hit teljes bianya abban as ertelemben, amint a hitet a termeszetfeletti vallasok ertik. Az ilyen vallasok isteneszmeje a hitnek felel meg, s ez a valesagerzessel nem azonos. Nem mintha termeszetfeletti dolgokban hiv6 emberekuek nem volnanak vallasi elmenyeikben valesagerzeseiki Ezek a valesagerzesek azonban Milan& elmenyek, amelycket a termeszetfolOtti vallasok nem varnak el es nem kovetelnek a hiveikt61. Mert nem is ezeken alapulnak, hanem `Viten'. „A hit, amely nem ketelkedik, nem hit" — mondja Pascal mely bepillantissal a vallasos hit lenyegebe. Ez a hit a valesagerzessel ellentetes erzest, az irrealitits erzeset f eltetelezi, amelyet legy6z. Egyebkent nem is volna olyan hit, amelynek vallasi jelentOsege van. Miert lenne sztikseg kiilonben isteni alapti tekintelyre vagy isteni kegyelemre ahhoz, hogy higyjen valakil As antik vallas ezt a hitet nem ismeri. Egyes antik vallasos emberek kiilonos, vizionarius valesagerzesei sem ertetik meg veliink az antik vallast, mert as ilyen latomasok mar feltetelezik as antik istenekr61 val eszmeket. Rendszerint egeszen kozonseges és normitlis madon erzik `valesagos' isteneknek net. „Mifele valesagerzes ezt" — igy fogalmazhatjuk kerdesiinket mint pszieholegiai problemat. Ha valami lenyegeset akarunk mondani az antik vallasrel, meg kell talalnunk a lelek merteket, amellyel megtillapitja mi 'vale:segos' es mi `irrealis' a szamara. Az &tilt leleknek sajat remkepei is valesitgosak. De nyilvanvale, hogy nem minden, amirol tud vagy hall, ugyanolyan valesagos neki. Hamisan mer, de mer 6 is. Kerdezziik meg onmagunktel: mi az, amire mi, ellentetben az 6rillttal, a szemelyiinket ratenaki Remkepei az 6 szamara teljes ervenyii 'lelki valesitgok'. Nekiink is vannak kepeink, ideaink, amelyek lelki valesitgok a szamunkra. Hol a killonbsegi A felelet esak ez lehet: a lelek szferajahoz viszonyitott transzcendenciaban. As oriilt lelek remkepei 'esak lelki valesagok', a mi `lelki valesitgaink' azonban egy masik, nem lelki medon, a lelkiinkon kiviil is `valesitgosak'. Transzeendelnak`, megfelel nekik valami odaat is, a lelek hatarain till: a szellem birodalmaban, ahol peldaul a matematikai igazsagoknak van alapjuk, vagy a ter10*
148
RERANYI KAROLY
meszetben. E ket birodalom egyikeben van transzcendens tamasztekuk. Egeezen 'alaptalannak' termeszetesen nem mondhat6 senami, ami a lelekben egyszer megjelenik. Egy puszta elkepzeles vagy kitalalas tartalmanak is mindig mogvannak a mely, emberi 'alapjar. Elmeletileg allithat6, hogy mindig megtalalhato az oka annak, miert almodtak vagy hazudtak egy almot vagy hazugsagot eppen azza/ a tartalommal és nem massal. Mindennek, ami az emberben tortenik, van `emberi valgsaga'. Ilyen emberi valgsagokkal fOlcepen a pszichoanalitikus kutatis foglalkozik. Kianalizalja az elmok, clkepzelesek, hazugsagok, trefak elemeit, s amikor az ilyen emberi valgsagok alapjait megtalalja, mindig valami magittol erthetodot, felszineeet es trivialisat mond. Ha azonban egy ilyen emberi valosag igazi `lelki valOsaggif emelkedik, abban az ertelemben, amint itt a gelki valgsagot' meghatarortuk, akkor mar egy kiilon problemaval allunk szemben. Hogy peldaval vilagitsam meg ezt a helyzetet: a pszichoanalitikus kimutatja, hogy az Eg es Fold naszarol sz616 mitosz osupa eretikus elembol epillt fel, es ez kozvetlentil vilagos is. Azt is tudjuk, hogy ez az elbeszeles kitalidt dolog. De akadhat valaki, akinek a szamara az Eg es Fold nasza meg más m(xIon is `valgsagos'. Reateszi a szemelyet, s ez az elbeszeles uralkodik az eleten es alakitja azt — amint az orphikusokkal megtortent. A problema ez: hogy juthat egy kozonseges emberi valosag, pelditul egy mitikus elbeszeles, ilyen hatalomhoz, hogyan lehet ilyen valgsaggit'l ties kiilonbseget kell itt tenniink es azt kell kerdezniink: hol van az illet6 lelki valosag salypontja? Az elbeszelesnek altalanos, mindenki szamara valgsagos ertelmeben, vagy LIZ elbeszelesben, a kitalitlasban magabani Amikor 'ertelmef mondok, akkor nem ertek ezen okvetleniil valami racianglisat, tetelt vagy tant. 'Rrteleranek' nevezem ebben a vonatkozitsban azt is, ami talán csak egy egeszen irracionalis elbeszelessel volt teljesen kifejezhetli Es ez mint 'ertelena' mindig transzcendens is, sohasem `csak lelki': alapja es tamaszteka van az elbeszelo lelken kiviil is. A kitalitlt elbeszeles azonban eppen mint kitalitlits, mint `hazugsag', ahogy a regiek neveztek, `csak lelki'. Minden mitosz-alkoto hazug. f5 is és kortarsai is tudjak ezt (nem volnanak normitlis, beszamithat6 emberek, ha ezt nem tudnak), de ett61 egeszen el tudnak tekinteni, mert szamukra
VALLASLELEKTAN ES ANTI% VALLAS
149
.a mitosz a masik olclabirol tekintve fontos. Nem abban van sitlypontja szamukra, bogy egyes ember alkotasa, hanem abban, hogy valamilyen motion mindenki `valosagosnak' talalja. A pszichoanalitikus osszehasonlitja egymassal az antik mitoszokat s az Orlin lelek remkepeit, s elmoletileg nem ULU' kozottiik kiiltinbseget. A gyakorlatban azonban o is egesz pontos kiilonbseget tesz az &tilt és a nonualis atlagember kozott. Normans atlagemberek voltak azok a regiek is, akik mitoszaikat valesitgosnak Wallah. Az olyan elmeletnek, amely ezt a killonbseget nem veszi figyelembe, oppen ott, ahol valositgok valahol hianyosnak megkiilonborteteser81 volna sze. A `teak lelki valesagok' az idegorvos megitelese ala tartoznak. MI azonban a lelek belso mertekot keressiik, amelynek segitsegevel a `valOsitgosar az `irrealistOl' megkiilonborteti. Ezt pedig a pszichoanalizie ittjan nem lehet megtalfilni, mert ez a inert& a transzeendencia. A lelek — ezt nem lehet elegszer hangsulyozni — termeszete szerint az objektivnek ad hitelt es nem a szubjektivnek, az itt hasznalt megjelolessel: a transzcendensnek. 'Valesagos' a szamitra az, ami a `teak lelkineli tobb. Mindig e ket transzcendencianak: a szellem és a termeszet birodalmanak valositgai azok, amelyek rajta uralkodnak. A lelek merteke a `valositgos' és Irrealis' megkiiltinbortetesere e,ket transzcendencia egyike. Ez a megallapitas azonban pszicho16giai szempontbel egeszen semmitmondenak Mintha kiiltin valosagerzesnek teret sem engedne. Hogy ilyen ernes is jelen van — bar rejtve, mint a normalitas vagy az egeszseg erzese — es hogy a lelek ezt az &zest ama ket transzcendencia egyikebill és csakis beloliik meriti (a beteg lelek abnormis modon): ez mindjart vilagossa lesz el8ttiink, ha a helyzetet a negativ oldalrel szemleljiik. Kiilon erzest ritkabban vehetiink eszre akkor, ha a mertek es megmert dolog pontosan egyezik. De rogton jelentkezik valami kiilonos, ha a mores targya nem egyezik. Ekkor ebred fel az irrealitds erzese. Es itt legyen szabad ismotelnem, amit egyebiitt mar egyszer kifejtettem.° Gondolatok Dionysosr61, Pannonia-konyvtar 4, 8. 1., Studi e Materiali di Storia delle Religioni 9, 1935, 12 kk. Ugyanott szdltam a amely idegbetegeket és 'csak-lelki val6sagokhoz' val6 megkotottsegrol, bizonyos 'primitiveket' jellemez — mint pl. a 'tabu'. Ide tartozik az is,
ha a mitoazok tartalmahoz mint valami ItenyezerkiTzethez ragaszkodnak. Ebben az esetben a sillypont nem a mitosz 'ertelm6n' van, hanem
150
ItERgNYI HAROLY
Az ember azt hihetne, hogy `csak lelki valesigok' olyanokt61, amelyek ama ket transzcendenciaba is aternek, a lelek szferajan beliil nem, kiilonbortethetOk meg. EllenkezOleg. A `csak lelki valosagok' ingadozo talaja egeszen kozvetleniil elarulja magat. Az alaptalansag maga, bar csak relativ alaptalansag lehet, menu fel a lelekben egy-egy pillanatra pozitiv modon, mint lelki valOsag' és mindig ott leselkedik a remkepek hattereben. Az 'irrealitas-erzes' ugyanolyan valosagosan jelentkezik a lelekben, mint a `valOsag-erzes'. Vallasi vonatkozasban ez az a ketelkedes, amelyet a 'hit' legyOz. A lelek azonban egeszen kozvetleniil ismeri fel mind a kettot: az irrealisat és a realisat, eppen azon, hogy transzcendalnak-e vagy nem. Elmeletben allithatjuk, hogy egyetlen csak-szubjektiv idea sem allhat meg szakadatlanul, mint teljes, halvanyalatlan, gylingiiletlen es hezagtalan `lelki valesag'. `Csaklelki valosagokhoz' vale beteges megkotottsegen kiviil termeszetesen van gorcsos ragaszkodas olyan vallasi tanokhoz, amelyek a gorcsosen ragaszkod6 szamara mar nem is valosagok'. Ilyen esetekben a pszichologus mindig megtalalhatja a ragaszkodas mely es refills okat, de ez az ok nem a valosagerzes. Elmelkedesiink eredmenyehez jutunk el itt: a valessig-erzes nem más, mint a Kosmosnak, mint osszefiiggo — hezagtalan es szakadatlan — hatternek az erzese a lelek valesigai mogott. Kosmoson azt ertve, amit ez a gorog sz6 kifejez: a termeszet valesagat, amely egy szellemi rend ervenyesseget is magaban foglalja. Ez a rend a termeszetben mint vilagrend mutatkozik, bar nem minden nop ragadta meg gorog m6don, a szellemnek azzal a vilagossagival es valesitg-bir6 erejevel. Sot a gorogok maguk sem lattak kezdett(31 fogva olyan matematikai me:don, mint a pythagoreusok. De valamennyi vilagrend — a régi keleti es régi amerikai es a tobbi is — `szellemi' annyiban, amennyiben 'rend', vagyis a szellem rendez6 tevekenysegenek felel meg. E tevekenyseg kfilonbozo formaired itgy szokas beszilni, mint killonbozo. tondolkodasi formitkror, Az ilyen gondolkozasi formanak s a neki rnegfelelo vilagkepnek a szerkezetet ugyanagy le lehet irni, mint egy nyelv szerkezetet. a benne foglalt 'hazugsagon', az elbeszelesen magan, amelyet elhisznok, mintahogy az ember mills hazugsaggal csalja meg onmagat. KUM figyelmet Ordemel ezenkivill a kotelez6 hagyemany szerepe, amelyrOl fontos megjegyzdeek olvashatol K. Preues, Der religiose Gehalt der Mythen c. tanulmanyaban. Egysiges „primitiv vallast" konstrud,16 altaltinoeftasokt61 evakodnunk kell. •
VALLASLELEKTAN ES ANTI% VALLAS
151
Csak arra nem szabad megfeledkezni, hogy a valosagerzes nem pusztan a renden, hanem egyszersmind a rendezetten, nem egyediil a vilagkepen, hanem a vilagvalosagon alapul. Idovel a vilagkep vidtozik, s ilyenkor mindig azt hiszi az ember, hogy a val6sagos `vilaghoz' jutott kiizelebb. Ebbol erednek a valOstig-erzesnek azok a katasztrofalis tozasai, amelybe vallasok pusztulnak bele. Egy vallasi eszine valOsaga sohasem nyugszik e.gyediil a gondolkodasi formdn, hanem kiilon azon is, hogy ezt a format grvenyesnek erzik. Más szoval: azon az intuitiv biztossagon, hogy as illeto formaban a tack/ igazi valosaga jut kifejezesre. Az 'intuitiv' sz6val csak azt a negativumot hang/3111y°zom itt, hogy ez a biztossag kozvetlen, nem szarmazik sem tisztara logikai spekulaci61361, sem kiiliinbozii tapasztalaok ontudatlan iisszegezesabol. Senki se gondoljon itt valami Miklos (es nem is eppen megbizhat6) intuitiv kepessegre. Intuitiv biztossag annyit jelent; mint biztosnak lenni arrol, amiben az ember benne van vagy ami az embert fithatja; amit ugyamigy tekinthettink funkeionknak, mint magunkat as ö funkciajanak: mint ahogy az 'eletr81' vagy a '-vilagror magarol vagyunk biztosak. Osszefoglalva mondhatjuk: esak amikor a Kosmost erzi, erez as ember valositgot. Rs eppen ez jellemzi az antik vallasos embert: vallasossaga azon a biztossagon alapul, hogy vallasaban a Kosmos valosiga jut kifejezesre. 'Hit' helyett `valosag-erzese' van, ez as erzes hiseri az antik istenalakokat. Mi ebben a biztossagban — ezt kerdezheti valaki — ebben a val6sag-erzesben az a sajatosan vallasos elem, amelyet Rudolf Otto „Das Heilige" c. konyveben ke resett, Van-e egyaltalan ilyen kiiliin elemi Girgensohn nem talfilta meg. De keresesere is csak akkor indulhatunk el, ha — mint vallaspszicholOgusok — tudomast vesziink olyan vallasral is, amely nem szupranaturalisztikus hitet, hanem a Kosmoson inagan alapul6 valosagerzest feltetelez. Hogy as antik Tall& ilyen vallas, azzal tulajdonkepen semmi ajat és bamulatosat nem mondottam. Hiszen mindenki agy ismeri, mint lermeszetvallasf. De naiv m6don rendszerint a termeszetvallast is szupranaturalisztikus vallasnak szoktak felfogni: mintha vallasi cselekmenyeivel és hiedelmeivel a termeszeti ember is a termeszeten tlil ehajtott volna nyulni. aosmosre beszelni tudomanytalansfig szineben tont fel, mart eppen ez as antik sz6 as. amelynek modern mellekzengese a rajongas és homily hangulatat idezi fel. Ha most a Kosmost esak agy tekint-
152
KERENYI KAROLY
jiik, mint a valesag-erzes vegso alapjht, akkor elsosorban megtisztitjuk a szo jelenteset mindented, ami rajongast kelt vagy homitlyt araszt. Sem tobbet, sem kevesebbet nem 6hajtunk erteni Kosmoson, mint a valesagos vilagot. }logy az antik vallasban milyen mile o]dalai jutnak meg kifejezesre a vilagnak azon kiviil, hogy valosagos, azt csak az antik istenalakok behatobb es reszletesebb tanulmanya mutathatja meg. A vallaspszicholegus nem egy tanulsagot merithet be181e. De talán az a legels8 tallith& sem megvetend6, amelyet az antik wales mindjart tanulmanya kezdeten ad. A gorog filozefia fogalmazashban igy hangzik ez: „Semmi sem er8sebb anal, ami valoban van TOO Tap &nog eat-0000 Kpdinyov oaiv."1°
" Melissos fr. 8, 5 Diels.
