HAZI KINCSTAR A VALLAS ELETE. DR. SZOTS FARKAS, VALLAS-ERKOLCSI ENT() KONYVEK SOROZATA. XVI. KOTET: A MAGYAR PROT. IRODAI,MI TARSASAG KIADVANYA

HAZI KINCSTAR VALLAS-ERKOLCSI ENT() KONYVEK SOROZATA.

A MAGYAR PROT. IRODAI,MI TARSASAG KIADVANYA.

SZERKESZTI

DR. SZOTS FARKAS, A TARSASAG TJTKARA.

XVI. KOTET:

A VALLAS ELETE.

BUDAPEST, 1915.

BUDAPEST, 1915.

HORNYANSZKY VIKTOR CS. ES MR.

upv.

KONYVNYOMDAJA, BUDAPEST.

vallas elet. Kat hatalmas lelki er6 osszemukodeseb61 fakado elet. Minden vallas , a vegetlen isteni leleknek és a veges emberi leleknek eletkozossege, osszekottetese. A vallasos ember az 616 istenseggel lep lelki Osszekottetesbe, lelkileg bekapcsolja ma0.t a mindenhato es mindenutt jelenvale) istensegbe, az istenseg eletado és eletfenntarto era szivja be lelkebe, mint a noveny az eltet6 napsugart és az eletfenntarto leveg6t. A: vallasos ember istenes ember, a ki az istenseggel egyetert, egyiitt erez es egyutt cselekszik. Mint a Szentirds mondja : mi .az Istenben vagyunk és mozgunk, mert az 6 nemzetsege vagyunk. Az Isten lelkenek és az ember lelkenek ez a szent osszehazasodasa : ez a vallas leghelso magva, ez a vallas eletenek titka és nyitja.

Tudorriany és tapasztalat egyarant azt tanitja, hogy a vegtelen isteni. leleknek a veges ernberi lelekbe val.() atsugarzasa, ataramlasa sztili a valid.sos eletet. Ezt a tapasztalati igazsagot Ugy is kifejezhetja, hogy az embernek az isteni lelekbe vale) bekapcsolasabol keletkezik a vallasos elet, mely a tudesok meghatarozasa szerint elet az Istenbol, az Isten altal és az Isten szerint; mert mint Pal apostol mondja : O tale, 6 altala és 6 red nezve vannak mindenek (Rom. 11 :36).. A vallasos elet az istensegb61 fakado és benne gyokerez6 elete az embernek. A vallasos elet eppen azert, mert az istensegb61 fakad, er6teljes, gazdag _és sokoldald elet. Van neki gazdag bels6 vagy lelki vilaga, mely az isteni es az embed lelek legbens6bb szentelyeben el, hat és makodik. Szemmel nem lathato, erzekkel nem erzekelhet6 lelki magjai és csirai ezek a vallasos eletnek. A vallasnak ezt a bels6 eletet csak gondos onmegfigyeles, vagy bels6 tapasztalat titjan eszlelhetjUk. Az isteni er6hatasok lelki nkbe vale) behatolasa, istenseg kijelent6, megvalto, megszentel6 és iidvozito munkassaga egyfe161; ez isteni er6hatabevetele a megsoknak felfogasa, lelkunkbe valtas, megszentel6des es ticlvozites lelki tenyeiben masfe161: egyt61 egyig oly bels6 lelki elemei a vallas eletenek, amelyeket a feltiletes• szemlelet

BEVEZETES ,

61S6 pillanatra alig vesz eszre, de a melyeket azalapos vizsgalat, a nyugodt belemerilles a .vallasos elet alapveto jelensegeinek ismer fel. Mert ezekb61 keletkeznek az istenseg mivoltarol es1-milkodeseirol szOlO kepzetek, fogalmak, esz. mek es erzelmek, szoval ezekben nyilvanul a vallas egesz lelki termeszete és belso vilaga. De e belso eletnyilvanulatok mellett a vallasnak lathato nyilvanulatai is vannak. Ilyenek az istenseggel vala eletkozosseg kulso alakjai és szervei, nevezetesen az istentisztelet, az imadsag, 'az enekles és a tobbi istentiszteleti cselekvenyek ; ilyenek tovabba az istenseggel valo eletkozossegb61 szarmazo tanok, szervek és intezmenyek ; s ilyenek vegtil azok a tanbani szervezetben és intezmenyekben vegbemen6 valtozasok és atalakulasok, a. melyeken idok folytan. minden vallas atrnent és atmegy. A vallas eletenek eme bels6 es kuls6 megnyilatkozatait kozelebbrol veve negy focsoportba oszthatjuk. Az elso csoportba - a vallasos eletnek am belso mozzanatait sorozhatjtik, melyek kozvetlentil az isteni er6hatasoknak'szillemenyei, min& a teremtes, gondviseles, kijelentes, megvaltas, megszenteles, udvozites stb. Ezek a vallasi elemek felt:Ili-61, az istensegtol szarmaznak, az isteni miikodesnek eredmenyei, a termeszetfeletti er6-

a

nek kifolyasai. A vallasnak ime szorosan vett isteni elemei alkotjak a vallas isteni alapjat, a vallas isteni eletet,- a melyr61 valo ismeretet a vallastudomanyban a vallas metafizikajanak nevezik. A masodik csoportba a vallasos eletnek ama mozzanatait oszthatfuk be, a melyek az isteni erohatasok befolyasara a vallasos ember lelkeben mennek vegbe. Ugyanis az isteni erohatasokra az emberi lerek vallasos milkiidesbe jo, meghodol az istenseg elott, imadatra buzdul iranta, ontudatos eletkozossegbe lep vele, szoval rendezi az istenseghez vale:* viszonyat. Megalkotja az istenseg mivoltar61 és miikodeseirol valo fogalmat, beleilleszkedik az istenseggel valo osszekottetesbe, fell es szereti, de minden esetben imadja az istenseget, meghodol ,felseges_ akaratja elott, azaz a Felsegesnek akaratja parancs és tilalom, tehat erkedcsi torveny lesz az ember szarnara. Ezeknek a lelki jelensegeknek és rniikodeseknek osszesegebol keletkezik a vallas lelki elete, a melyrol valo ismeretet a vallas pszichologiajanak nevezztik a vallastudomanyban. Az isteni alapbol az ember .1elkeben fakad6 vallas tarsadalmilag is szervezkedik. Nevezetesen tovabb terjeszteni es fenntartani igyekszik magat az emberi tarsadalomban, s e vegre kals6 szerveket és intezmenyeket teremt maganalt. Meg-

BEVEZETES

indul a vallas kiilso elete. Ugyanis, az istenseg mivoltarol és milkodeseirol alkotott fogalmait tanokba, hitczikkekbe, hitvallasokba és hitrendszerekbe onti és foglalja. Ezekbol a tanokbol fejlodnek ki a vallas tanito szervei. Tovabba. minden 616 vallas megalkotja a hivok kozossege szamara a kozos istentiszteletnek cselekvenyeit, modozatjait, szertartasait. Ezekbol lesznek a vallasnak istentiszteleti vagy kultuszi szervei. Vegal minden 61 vallas hitkozossegi •szerveket alkot maganak, nevszerint papsagot szervez, egyhazi alkotmanyt letesit, torvenyhozo, birdskodo e's kozigazgatasi rendet allit föl, a mely szerint a vallasi kozosseg eletet vezetni és kormanyozni kell. Ezekbol az egyhazi szervekb61 és intezmenyekbol fejlodik ki a vallas tarsadalmi iTagy szoczicilis elete, a melynek ismerete alkotja a vallas tarsadalomtanat vagyis a vallas szocziologiajat. A. vallasnak erne roviden vazolt isteni, lelki es tarsa,dalmi elete minden vallaskozOsseg koreben az idok folyaman tobb-kevesebb valtozason " és modosulason naegy keresztill. A vallas elet, az elet pedig soha nem marad egy helyben, hanem mindig vagy n6 és erosodik, vagy satnyul és visszafejlodik. A vallasnak is van fej16dese, van evoluczioja, a mint ezt a tudosok nevezik. Mas szavakkal a vallcisnale tdrieneli

elete is van, mert minden vallas keletkezett, szuletett valahol és valamikor, elt, hatott és makodott valahol és valamikor. Ezert minden vallasnak tortenete és multja van, meg pedig nagyon valtozatos és nagyon melyrehato tOrtenete van. Nem csuda, sot egeszen terrneszetes tehat, hogy a vallasok torteneti eletevel, tijabb idoberi, sokat foglalkozik a tudomany, sot a vallasok torteneti ismeretebol Vallastortenelem nev 'alatt ktilOn tudomany keletkezett, mely-az emberiseg tortenetenek egyik legerdekesebb resze. Ebben a kis konyvben, mely a vallas eletet akarja roviden megismertetni, mi is ebbal a negy szempontbol foglalkozunk a vallas eletevel: Ismertetni 'fogjuk eloszor a vans isteni aIapjat, azutan a vallas eletet az ember lelkeben, majd a vallas eletet a tarsadalornban és vegtil.a vallas eletet a tortenelemben.

I. RESZ.

A vallas elete az Istenbene 2. §.

A vallasos diet isteni eleme.

entebb jeleztilk mar roviden, hogy a vallas az istensegb61 fakado és az istenseg gyokerezo elet. Lassuk most egy kisse reszletesebben, mit ertiink a vallas isteni eleme alatt. — A vallas isteni termeszetet, a keresztyensegre vonatkortatva, mar Gamaliel rabbi felismerte és a zsido nagytanacsban ova intette heves hitfeleit, hogy ne bantsak a Krisztus apostolait, hagyjanak beket nekik ; mert ha emberektol van e dolog, ugy is semmive lesz ; ha pedig Istentol van, ember azt fel nem bonthatja. A hit tudosok mind az oskeresztyenseg idejeben, mind a kozepkorban egyertelrmileg és minden estol isteni intezmenynek vallottak, és hirdettek a keresztyen vallast. Kalvin Janos azonban gondosan disztingvalt ebben a kerdesben is. Hires hittanaban (I. k. 3. és 5. fej.) a vallasos elet isteni terme-

12

A VALLAS ELETE

szetet ket dologban ldtja. Az 6 eles szerneben eloszor azert isteni dolog a vallas, mert annak erzeket (divinatis census) Maga Isten veste be az emberi lelekbe. Azutan az is isteni elern a vallasban, I-logy a vallasos erzeket (a vallasos osztont) tobb irdnyd miikodesevel maga Isten kelti eletre az ember lelkeben. Ora igazsagot hirdet a tudos reformator, mid6n a vallas isteni termeszetenek ezt a ket elemet igy foglalja ossze : Isten nemcsak beletiltette az emberek lelkebe a vans magvat (religionis semen), hanem a vildg alkotasaban olyannyira kijelentette és sztintelen kijelenti magdt, hogy az ember, ha szemet kinyitja,. kenytelen az Istent meglatni. Istent61 van tehat, Istenb61 fakad az ember valldsos erzeke ; de hafalmdnak és bolcsessegenek feltdrasa dltal maga Isten kelti eletre is és inditja tevekenysegre is az ember vallasos erzeket. A mint mar Pal apostol tanitja : A mi az Istenben ldthatatlan, tudniillik az 6 orokkevalo hatalma és istensege, a vildg terernteset61‘fogva az -6 alkotdsaib61 megertetven .meglattatik (Rorn. 1 : 20). A mint a 19-dik zsoltar mondja: Az egek hirdetik az ergs Istennek -dicsOseget es kezenek munkait hirdeti a kiterjesztett erasseg. Es a mint a mi derek Berzsenyink zengi: Teged .(Istent) clics6it a zenit és nadir, a szelVeszek bus harca., egi ldng villama, harmatcsepp, viragszal hirdeti nagy kezed alkotasat. Mindezek alapjan ketsegtelenal megallapithato igazsag, hogy a vallasnak Isten a valodi eletkutfeje, erroforrasa és taple.16 ereje. A valldsos erzeket Isten tobbfele miikodesevel kelti eletre az -emberi lelekben.

A VALLAS ELETE AZ ISTENBEN

13

Mint mennynek és foldnek Mindenhato ura, a vallasok tanitasa szerint, Isten ad minden lenynek eletet, leheletet és mindeneket. Az ember, mid& megtapasztalja Istennek ezt az eletado hatalmat, meghodol elatte, fell és imadja 6t mint teremto twat, Istenet. Isten, mint minden teremtmeny sorsanak intezoje, mint vilagfenntarto és vilagkormanyzo hatalom, mindenekre kiterjeszti az 6 gondvisel6 josagat, mindenkinek segedelmet nyujt az 6 bajaban. Vallasos erzekevel az ember felismeri Istennek ezt a megtarto és segito hatalmat ; onkent' meghajol e jOsagos leny elott, szereti és imadja 6t, mint -gondviselo Istenet. Isten, mint orok vilagossag és bolcsesseg, mint tokeletes ertelem és teljes igazsag nemcsak a termeszeti, hanem a lelki vilagban is sztintelen hat, alkot, gyarapit. Vegtelen tokeletessegevel a maga kepere és hasonlatossagara teremtett emberek kortil nemelyeket szabad tetszese szerint feltalalokka, torvenyhozokka avat, masokat profetakka, latnokokka, milveszekke inspiral. A vallasos erzekkel felruhazott ember latja, szemleli, tapasztalja az istensegnek ezeket a csudalatos szellemi erohatasait, meghodol és buzgon leomlik ez elott a felseges tokeletesseg elott és dicsoiti, imadja az Urat, mint rnagat a szellemi vilagban is feltaro Istent, imadja a kijelentes Istenet: Isten, mint tokeletes szentseg és teljes jOsag, termeszetenel fogva szereti és elosegiti a jot s az erenyt, de termeszetenel fogva megveti és b-linteti a gonoszat, a bunt. Ebbol kifolyOlag Isten mind a termeszeti, mind a szellemi vilag-

14

A VALLAS ELETE

ban a sajat szent akaratjat tette torvennye és akaratjanak ervenyesitesevegett megszabta a vilag erkolcsi rendjet, rnindenhato hatalmaval pedig biztositotta a vilagban az erkolcsiseg uralmat. Az okossagra és szabadsagra teremtett embert is beallitotta ebbe az erkolcsi vilagrendbe. A vallasos erzekkel felruhazott ember,- a mint eszmelni kezd, megerzi es megtapasztalja a lagnak ezt az Istent61 megszabott erkolcsi rend-, jet, fokozatosan fe1ismeri az erkolcsi er6k isteni erteket, meghodol a szentseg es josag Ura elatt, diesolti és imadja Istent, mint erkolcsi torveny-

adot és birot. Vegiil Isten a maga legbensobb valojat, az Ora szeretetet, az orok- irgalmassagot, a vegtelen kegyelmet is feltarta az emberisegnek. Mikor eljott az idok teljessege, Isten a maga egesz teljessegeben megjelent a Jezus 'Krisztusban, ki altal Isten nekunk embereknek szereto mennyei atyank lon, a ki- szent fia. Altai a bent61 orok valtsagot szerzett, a ki szent lelke altal az embereket Isten gyermekeive, az emberiseget Isten orszagava tette es teszi. Az ember vallasos erzeke Istennek a Jezus Krisztusban valo eme megtestestileset reszben mar a Krisztus idejeben felismerte, nagyobb reszben azOta sztintelen felismeri, hiv6 lelekkel elfogadja es Istent mint

megvalto és ildvozit'6 szeretetet szere'ti, dicsoili és illladja. A mondottakbol latnivalo, hogy a vallasos elet isteni elemei azok az isteni milkodesek, a melyekkel a Mindenhato az emberekben a vallasos erzeket el6szor eletre kelti, azutan folyto-


15

nos miikodesben tartja és fokrol fokra tokeletesiti. Mert az Isten nem tetlenseg, hanem orok tevekenyseg ; a mint Jezus is tanitja : az en mennyei Atyam szantelen munkalkodik (Jan. 5 : 17). A vallasos eletet megalapozo és tovabbepit6 isteni mukodesek a kOvetkezok : a teremles, amellyel mindenhatO hatalmara eszmeltet az Ur ; a gondviseles, a mellyel isteni josagat erezteti ; a vallasi kijelentes, a mellyel isteni tokeletessegeit szemlelteti es kozli az emberekkel ; az erkolcsi kijelentes, a mely Altai az erkolcsi vilagrendet megalapitotta, fenntartja, igazgatja és taplalja s az embervilagot erkolcsi hivatasara ebreszti és abban megtartja ; vegill a megvaltas, a mely Altai alvosseget szerzett és biztosit az emberek szamara a nagykegyelmii Uristen. A vallast eletrekelto, megalapozo és biztositO isteni munkassagok azonban targyuk szerint egymastol egyben-masban kiilonboznek. A terem-, tesbol Isten dics6seges mindenhatosaga, a gondviselesbol vegnelktili bolcsessege és josaga, a kijelentesbol sokoldahl tokeletessege, az erkolcsi vilagrendezesbol teljes szentsege és igazsaga, a megvaltasbol tokeletes szeretete sugarzik ki az istensegnek az embervilagra. Az is figyelemremelto a vallast megalapozo, biztosito és taplalo - isteni munkassagokban, hogy az egyes munkassagokat Isten az emberisegnek mind torteneti, mind' egyeni eleteben nem egyszerre tarta fel, hanem az ember fejlodeskepessegehez alkalmazkodva fokozatosan és killonbozo id6kben ervenyesitette és ervenyesiti ma is. Ebb61 folyolag a vallasalapito, vallasbiztosito és vaIlastaplalo isteni

c

1

A VAtleAS ELETE

erohatasoknak felismerese is ,lassankent és fokOzatosan, - tOrtent és tottenik. az emberiseg kor& ben, a ,rninek legmeggy6z61Db bizonyiteka az' a teny, bogy a vallasokban _az isteni mnnkassag-okrol nagyon sokfele es - nagyon killonbozo ertekd tanitasok és hagyornanyok vannak ervenyben.

3. §: Isten terernto, m.unkassaka. Az istenseg teremt6 rriunkassagarol valo hit minden vallasnak kortis alkoto resze. A vallastortenelerry egyetlenegy vallasalakot sem ismer, mely az istenseg, Seremt6 milk6deset ne hinne- és ne hirdetne. Es ez egeszen termeszetes ; alert az 'isteni teremt6 makodesfol valo hit esznieileg az istenseg mindenhatos4ganak és a vilag terbeli és idobeli korlatoZottsag4nak sztiksegkeTpi, folyo manya. Arriiridenhato Isteri, teremto munkassa= gAt minden valla'sban sejti, hiszi 6§ tapa.ztalja az-ember vallaso§ erzeke de az alsofokii - validsokban a kezdetlegeS .vallagos erzek reszer61 nagyon fogyatekos az istenseg terernto senek mind a feiismereSe, mind a tariszeril formulazasa. De a roily altaiano§ az isteni teremt6 rntiko. des erzete és tapasztalata, csaknern oly killonbOzok a formak és a modOk, a kepzetek és' tatok, a melyekbe a killonbozo vallasokban, 'a vallasos erzek a teremteshitet oltortette. Az istenseg teremt6 milkodese rnindentitt rigyanaz, de a teremtes felismerese és .formulazasa az ember reszer61 nagyon killOnboz6. A meg sZerVezetlen

17


es kezdetleges termeszet-vallasokban, a hol sok szellemben (polidemonizmus) hisz a primitiv ember, nagyon tarka-barka hitregekbe, legti5hbnyire nem is vilagteremtesi, hanem csak vilagkeletkezesi hitmondakba oltlizteti az emberi -kepzetet az istenseg teremro' munkassagat. A sok istenhivo vagyis politheista vallasok vagy reszletes hitregekben, mitoszokban és hitmondakban regelik el a vilag eloallasat, mint a gorog (Hesiod-fele) isten- és vilageredet hitregeje (theoés kozmogonia) ; vagy fantasztikus kepzelgesekkel magyarazzak ki a vilag eredetet, mint a hindu emanacio-elmelet, mely szerint a vilag a Brahmabol (mint a let oscsirajabol) folyt, vagy ornlott ki. De a monoteista heber, keresztyen és mohamedan vallasok mar az egy mindenhato Isten teremto munkajat helyesen felismerik es megfelelo tanban vagy hitczikkben formulazzak. A monoteista vallasok egyertelmaleg hiszik és valljak, hogy az egy mindenhato Isten mindenhate) erejevel kezdetben teremtette, azaz nem letez6b61 letez6ve tette a vilagot. A monotheista vallasok mindnyajan a teremtes vagy kreacio hivei. Am a pozitiv vallasok mellett a bolcselok termeszetfilozofiaja és theologiai elmelodese is mind Indiaban, mind Gorogorszagban, mind a keresztyen, vilagban szamos hozzavetest (hipotezis) termelt a vilag keletkezeserol. Emlitesre meltok : az indiai szankja bolcseszetnek az a hitnezete, hogy az anyag és az era Orokkevalo, melyet a modern europai termesZetbolcselet sok helyen felkapotf ; a gorog EmpedokIes kivaIaszDr. Sifts Farkas: A vallas elete.

ociAte, K3M1vIAR SAO"

2

18

A VALLAS ELETE

tasi elmelete (szelekczio-teoria), mely szerint az alaktalan 6selemek szerencses veletlen kozbejatszasaval elolenyekke és letalakokka kivaltak, melyet a modern evoluczionistak és szelekczionistak napjainkban (Hackel és tarsai) ismet divatba hortak ; Demokritos ratomisztikaja, mely szerint bizonyos egyszeril orokletii 6sparanykak_ forgas altal killonfele alakokka, testekke és lenyekke tomortiltek, mely hipotezist, javitva es bovitve, ma egyedul ildvozito tudomany gyanant: hirdet a modern materializmus ; Anaxagoras és Plato dualizmusa, mely a vilagot az orok alaktalan anyagbol (khaoszbol vagy hille) a vilaglelek vagy szellem altal alakittatja stb. Vizsgalva az alsobbfoku vallasok terehates hitregeit vagy mitoszait, mindjart els6 tekintetre feltiinik bennuk az a kozos jellemvonds, hogy a mindenseg eloallasat az istenek keletkezesevel legtobbnyire egyiltt kepzelik, tehat hogy a vilageredet vagy kozmogonia egyszersmind isteneredet vagy teogonia is Ezekben a primitiv validsokban az istenek nem oroktol fogva és nem orokke valo lenyek, hanem sziiletnek és meghalnak, mint mi haland.o emberek. Ha pedig a fejlettebb torteneti vallasok mitoszait vessztik szemilgyre, ott az a korillmeny ragadja meg figyelmilnket, hogy a teogonia a vallasi fej16des emelkedesevel aranyosan kiszorul a •hitb61, mig vegre egeszeh eltunik s helyet enged a kreaczionak, vagyis a teremtesben valo hitnek. Tehat mine! fejlettebb a vallas, annal kevesbbe ismer teogoniat s annal inkabb vallja a kreacziot. Vegre, ha az egyistenhivo vagy mono-


19

teista vallasokat hasonlitjuk ossze, ezek mar hatarozottan a teremtes-eszmenek hivei, elvetik a teogonia teves hitet, a kozmogonia elv6t pedig csak a teremtes-eszmevel -parositva fogad.* el. Fe'Vino teny azonban, hogy a vilageredet kerdesevel nemcsak a pozitiv vallasok foglalkoznak, hanem a bolcseszek és termeszettudosok is - minden idoben elmelkedtek és vizsgalOdtak fel6le. Indiaban, Gorogorszagban, a keresztyen bolcseszetben és az Ujkori termeszettudomanyban mindig elenk vitatas és kutatas targyat kepezte és- kepezi a vilag, a mindenseg, a lenyek es az ember eredetenek kerdese. E tenykortilmenynek az a magyarazata, hogy a vilag e16allasa kerdeseben mar eredetileg is ket ktilon lelki mozzanat rejlik. Egyik a szorosan vett vallasi, melynek az a kovetelmenye, hogy a vilagmindenseg ne csak megleteben, hanem e16allasaban is az istensegtol hozassek abszokit ftiggesbe. Masik az altalanos tudalmi vagy ertelmi mozzanat, mely lelkiinknek azon velesztiletett tudasvagyaban gyokerezik, hogy minden okozatnak, tehat a mindensegnek is okat, miertjet és mikentjet kutatja. Ennek a kettos tenynek alapjan ketsegtelentil megallapithatjuk, hogy a vilageredet kerdese a vallasnak és a tudomanynak kozos kerdese, melynek valamelyes megoldasara mind a hit, mind a tudas embere a dolog termeszete Altai utalva van. Kozelebbrol tekintve, a hit embere inkabb a vallasi oldalt szokta és fogja ervenyesiteni ; ezert a vallas, ha letfolteteler61 lemondani nem akar, a vilageredet kerdeseben mindig a 2*

20

A VALLAS ELETE

teremtes-eszmenek marad a hive és vedelmezoje. A tudas embere pedig hivatasanal fogva a tudas erdeket tartja szem elOtt, kutatasaban arra torekedik, hogy a vilageredet misztikus kerdesebe a tudas szovetnekevel is behatoljon. A vallas kovetelmenye vagy Tosztulaturna e kerdesben az, hogy a vilagmindenseg s ebben az egyes letez6k letokfejetil az abszoltit szellem ismertessek el. Mert az istenseg csak akkor valosagos Isten, ha eredeteben is, fennallasaban is minden letel és miikodes tole ftigg. A teremtesro nem kepes Isten csak nevleges és nem valosagos Isten. A vallasos hitnek olyan. Isten kell; a ki szabados ura a vilagnak és termeszetnek, az eletnek és halalnak, a ki mennynek és foldnek mindenhato teremt6je. Minden tobbi,kerdes, nevezetesen a teremtes modozatanalt, sorrendjenek stb. kerdese, nem a vallasos hitet, hanem a tudasvagyat erdekli, tehat a tudas korebe utalhato. Ennelfogva a vallasnak itt azon erdeke Ovando meg, hogy a termeszeti és szellemi eroknek els6 kezdetei (monas-ok) az orok Isten abszolut hatalniabol, ennek tudatos akaratelhatarozasa altal szarmazzanak. Hogy azutan ezek az oserok mina osszemakodes, mina yegyiiles és ming torvenyek szerint alakiiltak és fejl6dtek mechanikai, vegyi, elettani és lelki erokke és valosagokka, azt felderiteni a tudas feladata. A tudas kovetelmenye pedig az a vilageredet kerdeseben, hogy az egyes letezok szarmazasanak és leszarmazasanak modjat vagy mikentjet deritse fel.. E vegb61 a tapasztalat altal az oksagi


21

torveny lanczolatan felkiseri a valosagok eredetet a legszels6 veges okig, de ott aztan kenytelen megallani és bevallani, h6gy megszunik a tapasztalati, megszunik a termeszet hatara, megakad a tudomanyos eszleles és elkezdoclik a termeszetfelettinek, a tisztan lelki eletnek, a lathatatlan dolgoknak, egy sz6val a hitnek Peldaval vilagositva : a terrneszettudomany a Kant-Laplace-fele teoriaban a vilagtestek s ezek kozott a fold keletkezesenek mikentjet vissza tudja vinni egesz az osgazig-; de hogy az osgaz honnan vette magat, arra kenytelen azzal felelni, hogy nem tudom. Vagy az elettan, a biologia az organikus vagy szerves lenyek fejl6cleset visszakiseri az oscsirdig vagy az osprotoplazmaig, az allatok eredetet ,pedig visszaviszi az 6sembrioig ; de hogy az 6sembri6 mibol lett, arra nem tud feleletet adni. Vagy az ember testi szervezetenek fejl6deset a termeszettudomany Darwinnal kimagyarazhatonak yell a hozza leghasonlobb allati testb61; de hogy ez az AIME test honnan kapta azt a szellemi szikrat, a mit okos leleknek nevezank s a minek segitsegevel az a kerdeses allat emberi lennye lett, azt a tudasismet nem tudja megfejteni. A vallasok teremteseSzmeje meg eppen azt a gondolatot tartalmazza, hogy a kifejlesi elmelet Altai s altalaban semmi tudas Altai els6 kezdetukig vissza nem kiserhet6 6ser6k és oselemek az abszolat isteni szellem teremt6 mavenek gyamolcsei. Nem nehez tehat belatni, hogy a tudomanynak s kozelebbrol a termeszettudomanynak .01 felfogott erdeke nem tamadja meg a teremteshit

22

A

VALLAS gLETE

vallasos elemet, azt tudniillik, hogy a veges dolgoknak teremt6 okfeje a mindenhatOsaganal fogva erre kepes Isten. Viszont az is konnyen belathat6, hogy a vallasnak helyesen ertelmezett kovetelmenye, mely a lathatatlan vilagra vonat- , kozik, nem all ellentetben a tudomany kovetelmenyevel, mely helyesen felfogva, csak az erzekelheto vilagra terjed ki. Ekkent a vallas és a tudomany bekesen megosztozhatnak a roppant mindenseg birodalman, ha nem lepik at a termeszetilknek megfele16 illetekessegtik hatarat.

4. §. Az Isten gondviselo munkassaga. Az istenseg gondviselo makodeset a kezdetleges vallasok fokan is sejti, erzi és tapasztalja a vallasos erzek. Ketsegtelenal bizonyitja ezt az a vallastorteneti hogy minden vallasban hitt és hisz az ember az isteni gondviselesben. De az isteni gondviseles felismerese és formulazasa a vallasos ember -Altai nagyon fogyatekos a kezdetleges vallasokban, a kozepfoku vallasokban sem kielegito, egyedul csak a keresztyen vallasban megfele16 és helyes. Pedig az Isten gondvisel6 makodesenek helyeS és teljes -felismerese egyik legsarkalatosabb eleme, isteni megalapozoja és biztositeka az egeszseges vallasos eletnek. A politeista vagy sok istenhiv6 vallasokban meg nagyon hianyosak a gondviselesrol yak) kepzetek, mert az istenek nem urai, hanem csak tagjai és Teszei a mindensegnek, az igazi sors-


23

&into és sorsintezo hatalom a szemelytelen vegzet. A sok istenseg hibas felfogasanak megfele161eg az isteni gondviselest is megosztja a teves Liton jarO vallasos gondolkozas egyik-masik jó istenseg kOzott. A politeista gondviseles-hitnek az a fo, jellemz6 sajatsaga, hogy a vilag gondozasaban nem mindenik istenseg vesz reszt, hanem a vilag fenntartasat és kormanyzasat csak a nagyon korlatolt hatalmti jo istenek vegzik. Ez a hianyos felismerese az isteni gondviselesnek ket forrasbol szarmazik. Eloszor onnan, hogy a politeista vallasokban hibas a vilagkep és ebbol folyOlag nines sem az egyseges termeszeti vilagrendr61, sem az egyseges erkolcsi vilagrendrol kielegito felfogasuk. Masodszor es fokent onnan ered a politeista gondviseles-hit hibas volta, hogy hianyzik bell:51e az egy igaz Istenrol vale helyes és teljes erkolcsi forgalom s ennek folytdn az igazi erkolcsi gondviseles. Peldak bizonyitjak. A zendvallasban Ahuramazda a gondviselo istenseg, a ki azonban Ahrimannal, a minden rosszak istenevel, allando harczban all és csak haromezerevi ktizdes utan tudja of legyOzni ; addig adaz termeszeti és erkolcsi harcz dill a ket istenseg kozott. A brahmanizmusban Visnu a gondviselo és megtarto istenseg, de hatalma nem terjed ki az egesz vilagra, a gonoszsag vilagan nem 6, hanem Sziva, a rombolas istene, uralkodik. A gOrogok vallasaban Zetisz, Apollo és Hestia vegzik a vilagfenntarto és embersegito gondviselest, de oly korldtolt hatalommal, hogy a termeszeti es erkolcsi rosszak vilaga nem ta:-tozik az 6 hataskorlikbe ;

24

A VALLAS ELETE

a sorsintez6 legfobb hatalom nem az istenek, hanem a szernelytelen vegzet (ananke), a vaksors kezeben van. Altalaban a rosszal s killonosen az erkolcsi rosszal szemben a politeista istenek korlatolt hatalmuknal fogva nem tudnak rendszeres és hatalyos vedelmet es biztositekot nyujtani a jó szamara, mert beloliik is hianyzik az abszolutsag termeszete s mert vallasuk egesz vilagfelfogasa nem tud felemelkedni az orok és szent Isten anal teremtett és kormanyzott erkolcsi vilagrend fogalmara. A mohamedan vallas sem tudott az isteni gondviseles helyes es teljes fogalmara felemelkedni, mert bar egy Istent" vall, de hianyos az istenfogalma. Allah hatalmas, transcendens feletti) Isten, de lenyebol hianyzik az istenseg etikai immanencziaja vagyis a vilagot es Merit az erkolcsi vilagot aloe) és athato szeretetereje. Az egyoldalulag vilagfeletti Allah nem tud lehajolni az 6 okos termtmenyeihez, hogy lelkevel eltesse, szeretetevel athassa, josagaval segitse, irgalmassagaval szeresse, kegyelmevel megvaltsa és advozitse &et. Allah abszolut torvenyado, szigortian parancsolo és biraskodo isten, de nem irgalmas, nem kegyelmes megvalt6 és tidvozito istenseg. E hianyos istenfogalomb61 kifolyolag a mohamedanizmusban is hianyzik a szeretetteljes és kegyelmes erkolcsi gondviseles, a melynek hely& itt is a fatalizmus, vagyis a kerlelhetetlen vegzetben, a rideg vaksorsban, a fatumban valo hit foglaija el. Az osz6vetsegi zsid6 vallasban, a tisztabb rnonoteizmusbol (egy istenhit) kifolyolag az


25

isteni gondviselesben valo hit is tisztabb és helyesebb, mint a keresztyensegen kivul az osszes tobbi vallasokban. A zsidosag mar ismeri az erkolcsi tnonoteizmust ; hisz egy egyseges erkOlcsi vilagrendben, melyet Jehovanak a Tizparancsolatban kijelentett akarata tar fel ; tud Jehovanak fensegesebb erkolcsi termeszeter61, mely kepes is, kesz is arra, hogy a jot a rossz ellen, az erenyt a bun ellen, az igazsagot a hamissag ellen mar itt a foldon megvedje, megsegitse és diadalra jutassa ; a zsidosag vallja az egyeni vagy szemelyes gondviselest is, mert az Ur mindenkinek orizo pasztora, eletsorsanak intezOje. SzOval a zsido vanes ismeri az erkolcsi gondviselest, mert a Jehova nem csupan mindenhato szuverenitas vagy felsegiseg, hanem mindenhato és mindentittjelenvalo igazsag és szentseg is, a ki a rosszbol is kepes jot kihozni, a ki az emberek altal kigondolt gonoszsagot is jOra tudja forditani, a ki a jot termeszetenel fogva szereti és el6segiti, a rosszat termeszet szerint akaddlyozza és biinteti. De azert a zsido gondviselestannak mégis van ket sarkalatos hianya, a melyek el6tt nem szabad szemet hunynunk. Egyik az egyetemesseg hianya, vagyis az, hogy mivel a zsido Jehova els6sorban nemzeti Isten, csak Izraelnek istene, a Id' ebbol folyolag fokent az lzrael nepet, mint testuleti vagy kollektiv szemelyt gondozza, vezerli és segiti ; de ez az eletgondozo és sorsintez6 gondviseles a tobbi nem zsido nepekre alig terjed ki. Ezert a zsido gondviseles nem igazi, nem egyetemes emberi, hanem inkabb reszleges vagy partikularis zsido

26

A VALLAS ELETE

gondviseles. Masik sarkalatos hianya a zsid6 gondviselestannak, hogy nem ervenyestil benne az isteni kegyelem. A zsido Jehova tiszta erkolcsi torvenyt ad, vilagos erkolcsi parancsokat szab az ember ele, hatarozott fogalmat nyujt az erkolcsi vilagrendrol, mely azonos az Isten akaratanak uralmaval, a teokracziaval ; de nem nyujt a bilnben vergodo embernek segit6kezet a szabaAulasra, nem ad isteni erot a megvaltasra, nem reszesiti ildvozit6 kegyelrneben az tidvossegre sovargo lelket. Az igazi, a tokeletes gondviselestant Jezus tarta fel az emberisegnek. A tokeletes gondviseles mar magaban az istenseg keresztyen einevezeseben is kifejezesre jut, mert az Isten minden embernek szereto mennyei atyja, a ki minden emberi teremtmenyet szereto atyai gondozasban reszesiti. Ezert a - keresztyen gondviseles nem reszleges vagy partikularis, hanem minden nepre és minden egyenre kiterjed6 egyetemes vagy univerzalis gondviseles. Azutan a mindenhatO Isten nem csupan a termeszeti vilagot tartja form és igazgatja, hanem a szellemi és az erkolcsi vilagnak is gondviselo ura, tehat a keresztyen gondviseles teljes es tokeletes erkolcsi gondviseles, mely mindenhato erejevel minden testi es lelki, foldi es mennyei jot fenntart es atyai Mks szeretetevel ugy.igazgat, hogy a vilagon a bun tiller& és vegleges diadalt nem vehet, hanem a jó és az ereny uralma a vild.gon biztositva van. Isten tehat nemcsak a termeszeti, hanem az erkolcsi vilagnak is felseges vagy szuveren ura, a kinek hatalma kiterjed jOra és rosszra, erenyre és bare, de nem egy


27

arant, hanem a torekvesek és a cselekedetek etikai erteke szerint. Vagyis Isten a jot, az erenyt onmagukert szereti, elomozditja, aldasa- ban rOszesiti mint az erkolcsi vilagrend ore és biraja ; ellenben a rosszat, a bunt gyuloli és bunted, de a toredelmes bunbanonak a vetket kegyelembol megbocsatja. Kfilonosen jellemz6 sajatsaga a keresztyen gondviselesnek, hogy Isten az embernek oly ktilonos gondviseloje, hogy 6 elotte az ember becsesebb, mint barmely más foldi teremtmeny ; hogy Isten killonosen gondjat viseli a szenved6knek, betegeknek, ozvegyeknek, arvaknak s a testi és lelki nyomorUsagban sinylodoknek. Vegtil a keresztyen -gondviselesnek igazi killonlegessege vagy speczialitasa az, hogy Isten az ember iidvvilaganak is gondviselo atyja, a ki az ildvosseget szent fia Altai megszerezte, szentlelke Altai pedig den advkeres6 leleknek a maga iidvozit6 erejet, • megvalto -kegyelmet, banbocsa.to irgalmat atyai szeretettel felajanlja és reszebe juttatja. A keresztyen gondviseles az embernek testi, lelki, erkolcsiés ildvossegi eletere kiterjed6 atyai gondoskodas és ezert egyedill teljes és tokeletes gondviseles. 5. §.

Az ..Isten kijelento miikodese.

Az istenseg vallasalapozo és vallastaplala infikodesenek a teremtes és a gondviseles mellett igen fontos' aga a kijelentes vagy kinyilat kortatas, melynek az a lenyege, hogy az Isten nemcsak hogy tajekortatja az embert az 6

28

A VALLAS ELETE

felseges akarata és az ember vallasi és erkolcsi rendeltetese fe161; hanem eletado lelket és taplalo eroket is nyujt az embernek foldi és menynyei eletenek boldog és ildvosseges intezesere. Az istensegnek ezt az elet- és erokoz16 munkassagat a vallas nyelven kijelentesnek vagy kinyilatkortatasnak nevezzUk és tartahna szerint ket reszre, ligymint vallasi és erkolcsi kijelentesre oszthatjuk. Az isteni vallasos kijelentes is kozos tartalma minden szervezett vallasnak, mert a validsos erzek a fejlodes minden fokan megerzi és megtapasztalja az istenseg eszmeltet6, termekenyft6 és nemesito erohatasait. De az isteni kijelentesnek felismerese és formulazasa az ember altal nagyon ktilonbozo, mert, mint a Szentiras mondja : az Isten sok rendben es sokfelekepen szolott hajdan az atyaknak a profetak altal (Zsid. 1 : 1). Az Isten kijelento makodeset a fejletlenebb vallasok kozvetett, a fejlettebb vallasok kozvetett és kozvetlen alakban fog,* fel. Kozvetett az isteni kijelentes akkor, mikor bizonyos termeszeti jelt vagy ttinemenyt vagy magat az egesz mindenseget tekinti az ember az isteni elet- és er6kozles kozegenek. A kijelentesnek ezt az alakjat a Szentiras kinyilatkortatasnak (fanerozisz, manifestatio) nevezi és ezzel a kifejezessel Istennek a termeszeti és szellemi vilagban tapasztalhato munkassagat jeloli. Kozvetlen az isteni elet- és erokozles akkor, mikor az isteni kijelentes profetak utjan kozvetlentil az ember lelkeben megy veghez ; az isteni megnyilatko-


29

zasnak ezt a modjat szorosabb ertelemben vett kijelentesnek, termeszetfeletti kijelentesnek(apokalapszisz, revelatio) szoktak nevezni. A kozvetett kijelentesnek az a legprimitivebb formaja, mikor bizonyos termeszeti jelek szol-. galnak az isteni er6 és akarat kozegetil s az istenseg akaratat ezekbol a jelekb61 magyarazgatja a fejletlen vallasos erzek. Ez a termeszetvallasok egyetemes hite és ez a hit horta letre a joslas vagy orakulum intezmenyet az alsobbfoku vallasokban. A german és grog vallasban a fak leveleinek rezgesebol s az allatok belseje1)61 \Telt& kiolvashatonak az istenek akaratat és az emberek sorsat. - Kaldeaban a csillagok allasa és jarasa volt az istenek akaratanak kozege ; az arabok a sorsvetes lailonboz6 nemeit hasznaltak jovendomondo orakulum gyanant ; sot a romaiak szibilla-kOnyvei, a gorogoknel a Mt& iratai; a zsidoknal a Biblia egyes helyei (kabbalisztika) s a keresztyerieknel a szentek legendai szolgaltak az isteni erohatasok szervei és kozegei gyanant (sztichomanteia). A kozvetett kijelentes fejlettebb alakjaban a termeszet feltanobb jelensegeit es elemeit (eg, feny, tiiz, viz, szel, vihar, egi testek stb.) tekintett& az istenek kinyilatkortatasanak s az ebredee, vallasos erzek szep dicsereteket, zsoltarokat és himnuszokat- zengett ezek dicsoitesere; pl. a Rig-veda dalai, az Aveszta himnuszai, az otestamentom zsoltarai. De legfejlettebb a kozvetett kijelentes akkor, miclOn a vallasos erzek nemcsak a termeszet roppant alkotmanyaban és a teremtett allatokban imadja az istenseg

30.

A VALLAS ELETE

desk, hanem a szorosan 'vett anyagi termesZet mellett a szellemi és erkolcsi vilag rendjeben és ttinemenyeiben is felismeri a mindenhato és mindentitt jelenval6 egy Isten eletet és milkodeset. Efokon mar az emberi szellem,.az esz és lelkiismeret is az isteni kijelentes kOzege vagy organuma, a mint ezt a kijelent& keresztyen fogalma. tanitja. A kozvetett kijelentesnek ez a tokeletesebb alakja azonban csak a heber es keresztyen vallasokban fordul elo s ezenkiviil nernely gorog filozofusnal. A szorosabb ertelernben vett vagyis kozvetlen kijelentes legkezdetlegesebb alakja az Morn, mirol minden primitiv nepnel az a rendes hitnezet, hogy, az istenek az alomlatasban kozlik a maguk akaratat. A kijelentesnek masik kezdetleges modja a latomas (visio), mihez a vele _ rokon elragadtatast (extazist), kabultsagot (halluczinacziot), sot az ordongosseget es boszorkanysagot is hozza lehet venni. A termeszetvallasok nak mindentitt kozos hite, hogy a lelek allapotait, tehat a vizio, extazis, halluczinaczio és ordongosseg szaz meg szaz fajat az okozza, hogy az istenek vagy szellemek megszalljak, elragadjak, elbavolik az embert ; sot e tekintetben annyira megy babonas hiszekenysegtik, hogy az orilltseg, ittassag, kabultsag es orjonges lelki bomlottsagait is isteni kijelentesnek velik. E hiten alapul a vad és felvad fiepek vallasaban mindenutt nagy szerepet jatszo varazslas, kuruzslas, szellemidezes, ordoglizes, buvo les, szoval az tigynevezeit samanizmus szam talan babonaja s a varazslok es kuruzslok vagy samanok irant valo emberfeletti tisztelet.


31

A kozvetlen kijelentes egyenes hatasa és eredmenye az tigynevezett ihletes vagy inspiraczio. Az inspiraczio az istenseg lelkenek az ember lelkebe valo kitoltetese, ataramlasa. Az inspiraczio tana csak a fejlettebb vallasokban otthonos, de itt is killonbozo felfogasban. A gorog, a hindu és a mohamedan vallasok inspiracziO tanaban meg sok vardzslatos és biivoleses vonas van, ezek meg nem egeszen vetkortek le az eksztazis tevtanat. A gorog vallasban és bolcseletben ihlet vagy enthuziazmus alatt bizonyos lelki ittassagot er tettek, mely az istenek lelkenek behatasa folytan keletkezik és emberfeletti belatassal és eravel ruhazza fel, rendkivtili dolgokra kepesiti az emberi lelket. E felfogasban tehat van meg bizonyos varazslatos vonas. A brahmanista hit a teljes lelki elmertilest és Brahthaba melyedest tartja ihletett allapotnak, midon a lelek,- minden veges és Midi dologtol elvontan, Osszes eroivel csak Brahmat erzi, gondolja és szereti. A bud dhista a nirvanaba valo belemerillest s az igy nyert lelki megvilagosulast és termeszetfeletti et& nevezi ihletnek. Mindket vallasban kozos hit, hogy a megvilagosultsag a brahminoknal testi vezekles altal, a buddhistaknal lelki belemertiles utjan, mesterseges modon is elerheto vagy fokozhato. A mohamedan theologiaban az inspiraczio az Allah parancsainak gepies tudtuladasa és az a lenyege, hogy Allah valamely angyal vagy dzsin ittjan sugalmazza a profetat. Az inspiraczio felfogasa a legtokeletesebb a helper és keresztyen vallasokban, hol az glom,

32

A VALLAS ELETE

vizio és eksztazis tokeletlensegeit egymdsutan levetkozve, a tudatos istenestiltseg alakjaban allandosul meg az inspirdczio. Az isten lelke szall aid és toltetik ki az ember lelkebe, tehat leleknek lelekre valo kozvetlen erohatasa. A heber nagy profetakba és a keresztyen apostolokba a szentlelek oly ertelemben szallott ala, hogy lelktik az Isten eletebe es akarataba rendkivali betekintest vagy intuicziot nyert, szemak elott az istenseg titkai s a vallaserkOlcsi elet igazsdgai feltdrultak, szivilk megtelt isteni lelekkel, er6vel és tilzzel. A heber es a keresztyen prof& takbol valOban az Isten lelke szolott, termekenyitett, lelkesitett és cselekedett. De legtokeletesebb az inspirdczio Isten egyszulott fidban, a Jezus Krisztusban, mert 6 egyedul latta és ismerte az Atydt, mert 6 red nemcsak raszallott a Szentlelek, hanem megtestestilt és benne lakozott az istenseg teljessege. Itt tehat az inspirdczio tokeletes er6- és eletkozles az Isten reszer61. Az inspirdcziot szt116 kozvetlen kijelentesnek ket alapvet6 vallasi termeke van, hogy prOfetastamaszt és istenigejet termel. • Az inspirdczioban az emberi valldsos erzek vagy tehetseg isteni erokkel, szentlelekkel telik meg. Ebb61 a szentlelekbol a sorsintez6 istenseg tObbet-kevesebbet minden emberre kitolt az 6 boles tetszese szerint. Mert Isten az emberi lelek mozduldsit, mint a vizeknek folydsit, szaba, don hajtja ide s tova ; ha ezt nem tehetne, nem volna az elet és halal szabados ura, nem volna sorsintez6 isteni felseg. Ez minden fejlettebb vallasnak kozos hite és tanitasa. De az is Alta-

33

. A VALLAS ELETE AZ ISTENBEN

Janos vallasos tapasztalat, hogy_az 'sten a maga szentlelket, mikent _ az embed edit, tehetseget és egeszseget, nem egyen16 mertekben adja az 6 gyermekeinek. Namely ember.csak egy, masik ket; harmadik ot talentumot nyer a teremtes uratol. Igy a vallasi inspirAizio teren is kinek egy, kinek kat talentum és csak keves ernbernek jut ot talentum .a reszebe. Az egy vallasi talentumot, a vallasos erzeket vagy. tehetseget, minden embernek kiszolgaltatja az Ur, mikent -ertelmet és szivet is minde.nkinek ad a teremt6 Isten. De a kat és az of talentumot csak a kivalasztottaknak ajandekozza az Isten bolcsessege. Azokat, a' kik az Isten kulonos kegyelmeb61 kat vagy ot vallasi talentumot nyertek, apos toloknak és profetaknak nevezzilk a vallasban. A profetaknak pedig olyan a hivatasuk a valmint a feltalalo tudosoknak a tudolas Many, az alkoto mfiveszeknek a miliveszet, a klasszikus koltoknek a kolteszet teren. A _pratetak vallasi tanitOmesterei, vallAsi f6vezerei az emberisegnek." A profeta vallasos zseni; teremt6 és alkotO geniusz ; mart kettas mertekben vette az Isten szentlelket._ Minden elismert profeta felsobbrendil inspiraczio, reszese, mert Oseredeti teremt6 er6vel lap fel benne- a valtasos geniusz, a mely alkotasara„ vagy .a meglev6 vallas vagy Lij reformalasara, vagy legalabb hat4Iyos hitterjeszpropagandara kepesiti a profetat. tesre, profeta vallasteremt6 mester, vallasreformalo hith6s, vallastedeszto apostol. Minden szamottev6 vallasnak van alapito profetaja, voltak és Dr. Sz6ts Farkas: A valltis elete.

3

lehetnek reformalo tanitomesterei, voltak és lesznek hitterjeszto apoStolai. Profetai lelek` nelkul nines vallasalkotas, ,nincs igazi vallasreformalas. A profetai /elek littorahataloin, torvenyhozo era a vallas mezejen. Hitszabalyozo hatalma, -norrnativereje abban nyilvanul, hogy hivei tole tanulnak, at kovetik, neki engedelmeskodnek es peldat tole vesznek. Az. Isten utan a profeta a legnagyobb hatalom vallasban. De a profetai, tehetsegben, mint kiilonos isteni adornanyban, fokozati kilIonbseg van, eppen mint a talentumokban, a melyekbal kinek egyet, kinek kettot, kinek &at jUttat az Isten bolcsessege. Vannak elisMert, nagy profet0k, a kiknek rnfikadese nyoMan nevezetes, t.ij vallaSok -keletkeztek ; és vannak kisebb prOfetak, ' a kik, ugyan Lij vallast nem alkottak, de a meglevot szazadokra kihat6-' lag megrefOrmaltak .vagy nagyaranytilag meg• erositettek és tedesztettek: Konfucius, Zaratusztra, Buddha, Mazes, Ezsaias, Jezus. krisztus, Moharned ketsegkiviil elistnert nagy profetak ; de hatarozottan killonbozo ertelth profetak. A min' denhato Istennek ugyanaz a szentlelke Inspiralta aket, de kalonbozo mertekben inspitalta s. ebbal folyolag kulonbaza,profetai tehetseggel és ertekkel ruhazta fel oket. Exert a profetai ertek es meltosag nemcsak viszonylagoS, hanem, abszolut ktilonbseget allapit meg a profetak kozott...Csak egy peldat etnlitek. A vallas tortenetenek osszes nagy profetai sem killon-kulan, sem osszesen nem, ernek föl a nazarethi: J6zus profetai fense gevel. Ezt a killonleges ertekelest nemcsak- a keresztyety- hittapasztalat valija és: hirdeti, hanem

A VALLAS ELETE AZ. ISTENBEN

35

a vallastorteneti tudomany is egyez6 ertelemmel tanitja. Mit mondjunk tehat ? Mi avatja Jezust minden profetak profetajava, mi teszi a Jezust a legtOkeletesebb vallas megalapitojava ? Semmi egyeb, semmi más, mint a Jezus Krisztusban megnyilatkozott tokeletes isteni kijelentes. Mert mig a tobbi profetakban és vallasalapitokban csak reszszerint nyilatkozott meg az isteni kijelentes,_ mig az oszovetsegi és minden tobbi profetakat csak idonkent szallotta meg az Isten szentlelke, addig Jezus Krisztusban allandoan benne lakozott, valosaggal megtestesult az istenseg teljessege. Az - Isten eletenek e megtestestilese, az inkarnaczio tette Jezust tokeletes profetava, ennek hianya az oka annak, hogy a tobbi profetak csak viszonylagos profetak, tevedest6I nem mentes profetak voltak. Ennel az oknal fogva Jezus az abszolut profetasagnak, a tobbi profetak a - viszonylagos profetasagnak kepvisel6i. Ezt a profetai tokeletesseget maga Jezus is tobb izben hirdette magarol. En vagyok az Lit, az igazsag es az elet, a I3eszedek, melyeket en szolok, lelek es elet, az eg es a,'fold elmuInak, de, az..err'beszedim soli; el nem rnulnak.; adatott nekem teljes hataloin mennyen és foldon. Az isteni kijelentesnek Jezusban. yak) tokeletesseget az a megdonthetetlen storteneti tent' bizonyitja, hogy mig tobbi profetak mindenikehez tapadt valami az emberi erkolcsi gyarlosagb61,- ,aadig__Jezus tokeletesen szeplotlen, szent, valosagOs isteni eletet elt,_ a melyben meg ellensegei serf'tudtak _semmi erkolcsi lokeletlenseget folfedezni.

A VALLAS .. ELETE

Ime, ekkent tamaszt profetakat a kotVetlen vagy termeszetfeletti isteni kijelentes. A kozvetlen isteni kijelenfesnek masik vallasalapozo es vallastaplalo 'gyilmolcse az 'sten A kozvetlen istehi kijelentes a profetakriak nemcsak a szemelyet,,, hanem a vallasos tudatat is inspiralja, azaz isteni erokkel teliti a lelkiiket. Ezert- az inspiralt profeta az iStenseg akaratjat és ,- parancsat, szoval az Isten szavat, az Isten igejet hirdeti. •A kozep- es fels6fOkti vallasokban - kivetel nelkul. megvan az a .hit, hogy a profetak szava Isten szava, Isten. igeje. A fejlettebb sokban altalanos a ,hit, a mit Peter apOstol tigy fejez ki a Szentirdsban, hogy sohasem ember akaratabol szarmazott a profetai Szo, hanem a Szentlelektol indittatva szolottak-az Istennek szent emberei (II. Peter 1 :21). A profetai sz6 isteni rn voltat azdnban nem egyenloen iserik fel es nem ugyanazon modon juttatjak kifejezesre a fejlettebb vallasok szentkonyvei. - A brahmanizmus azt tartja a Vedakrol, hogy azok kozvetlentil az egb61 szalltak le, meg pedig egyenesen a Brahma lehelte oket a rishik vagy Szent dalnokok szajaba, rninelfogva. a Vedak éS, minden jarulekaik csalhatatlan tekintelyii s 6rok ervenya istenigeje. A zeridek hite ,szerint az Aveszta szinten kozVetlen isteni eredetti irat;thely a Zarathrusztra és .Ahurarnazda kozott folytatott. parbeszed erednianye, szinten. szent tartalornrnal és orok - ervennyel. A mohamedan theologia a Korant az egben- oroktol .fogva meglev6 isteni peldany szoszerint vale masolatanak tartja, melyet Allah Gabriel angyal Iltjan rendkivtili modon . kOzolt


37

Mohameddel. A fogsag - utani zsidosag az Osz6vetsegbe foglalt helper szent iratokat szinten inspiraltaknak tekintette. Az 6skeresztyenek :az sevangelistak és az apostolok vallasos iratait és leveleit, kiilonosen pedig a Jezus eleter61 és evanOliumarol valo feljegyzeseket , mindjart kezdetben Isten szavanak,' istenigejenek ismertek föl, az djtestamentumban gondosan osszegyiljtottek, gytilekezeti osszejoveteleiken felolvastak beloluk, rnagyarazatot. filztek a felolvasott reszekhez és az egesz gyiljtemenyt hitanek és cselekedeteik nek zsinormertekev-e vagy kanonavA. tettek. A mondottakbol ketsegtelentil kivilaglik az a hogy a vallasok_ az. 6 protaaik beszedeit és irasait Isten szavanak, istenigejenek hiszik és valljak. A tenynek egyedill helyes magyarazata pedig a kozvetlen kijelentes termeszeteben fekszik. Ugyanis a vilagkorrnanyzO istenseg a maga felsegisegOb61 kifolyolag ott és akkor, ahol és a mikor` sztikseget latja, vallasalapith profetakat tamaszt, megihleti, inspiralja, megtermekenyiti a lelkuket, kozli vela az 6 megvilagosito eroit, megtarto igazsagait, megszentel6 szentlelket. Ezeket az isteni eraozleseket meltan tartja Isten szavanak, istenigejenek a kijelenteskoz16 profetak hivo serege. Ei a vallasok istenigejeben yak) hitenek jogo sultsaga. és viszonylagos (relativ) igazsaga. De abszolut vagy tokeletes igazsaga is van az istenigejeben valo • hitnek. A hit abszolut igazsagdt az a kortilmeny allapitja meg, mennyiben reszese a vallasalapito profeta a tokeletes isteni kijelentesnek. Ketsegtelen dolog, hogy az embed

38

A VALLAS ELETE

vagy viszonylagos profeczia, a mint fentebb kifejtettilk, nem a teljes es tokeletes vallasti igazsagot tartalmazza. M ert altalaban is, mint Lessing mondja; az ember csak keresi, de nem birja a tokeletes igazsagot, a melynek csak Isten a birtokosa. Az emberi vagy viszonylagos profeczia foleg azert nem a tokeletes isteni igazsag, mert az emberprofetat csak erinti,. csak idankint szallja meg s ennek folytan isteni erokhoz csak reszszerint juttatja az Isten szentlelke: De a mikor a vallasalapito prOfetaban, mint istenemberhen az istenseg teljessege lakozik ; a hol, mint Jezusban, az istenseg valosaggal megtestestilt ; a mikor a vallasalafiltonak mind a tanitasa, mind az Mete oly emberfeletti tokeletessegben es tisztasagban hogy azt ember soha es sehol meg csak meg se kozelitette akkor a vallasalapito tanitasa a szo abszolut ertelmeben istenigeje, ortik isteni ,igazsag, a rnely elni és eltetni fog akkor • is, ha az eg es a fold elmulik. A vanes eleteben 'mind a kozvetett, mind a kozvetlen kijelentesnek hitalapozo és hitiranyito jelenteisege van. A koZvetett vagy termeszeti kijelentes mint Istennek a termeszetben, a szellemi vilagban és az erkolcsi vilagban nyilvanulO tinkinyilatkortatasa, azt az alapozo munkat vegzi a valasban, hogy az ember vallasos erzeket rniikiklesbe hozza, tevekenysegre ebreszti. A termeszeti vilag, a szellend vilag és az erkolcsi - vilag mind-mind az Isten hatalmat es dicsoseget hirdeti, - s erre az isteni eletfeltarasra kisarjad, eleire, persdill az ember vallaSos erzeke, mint a tavaszi napsugar hate-

A VALLAS ELETE AZ 1STENBEN

39

sara :kikel a termeszet elete, megindul a kikelet. Ez a termeszeti kijelentes .sztili a termeszetvallasokat, azokat a kezdetleges vallasalakokat, a melyekkel a vad és felvad neptorzseknel ma is talalkozunk, s a melyek az istenseg egyes munkait ktilon-ktilon istenek kepeben hiszik és imadjak. Az egyistensegnek sok Isten alakjaban valo hite és imadasa ketsegtelentil tevedeses felismeres és megertes a kezdetleges vallasos erzek reszerol. De az is bizonyos, hogy az ember vallasos erzeke az istensegnek 'a tapasztalati vilagban megnyilatkozo elet- es erohatasaira indul meg. Mert Isten a maga onfeltaro munkaiban minden nepnek es minden einbernek megjelenti rnagat. Am azert a kozvetett vagy termeszeti kijelentes csak kezdetleges és hianyos vallitst Ennek oka reszint az emberi vallasos erzeknek kezdetleges es fejletlen volta, reszint az a kortilmeny, hogy a- fejl6des eme legalso fokan hianyzik a terineszetfeletti vagy kozvetlen kijelentes, a mely a ,vallasos embert egyedill kepesiti arra, hogy Isten munkaibol az. Istent helyesen megismerje. A termeszetfeletti vagy kozvetlen kijelentes az emberi leleknek Istentol valo kozvetlen megterm6kenyitese, a vallasos erzeknek Isten lelkebal valo beoltasa, megerositese és megszentelese. E. nelktil az isteni beoltas és megtermekenytiles nelktil.az ember vallasos erzeke csak hornalyosan csak tapogatozik. A termeszeti kijelentest is homal3fosan, sot tevesen ismeri fel,- a mennyiben az egy igaz Istent ton istennek, sot vegtelen sok szellemnek kepzeli. Masfe161 az alon-i, vizio, exstazis rejtelyes lelki jeleneteiben is kijelentest

kepzel, sot a.nn3-iira megteved a vallasOs erzeke, hogy minel termeszetelleneseblDek a lelki abnorrnitasolq dnnal inkabb isteni kijelentesnek tartja 6ket. A • vallasos erZeknek erne •teVecihetOsege rniatt volt sztikseg- arra, • hogy az Isten az .id6k. folyamdn tobb izben és tobbfelekepen kozvetlentil termeszetfeletti , Madan' jelentse ki magat. Mert a kozvetlen kijelentes isteni elet, isteni,er6, isteni szentseg, isteni igaiseg es isteni szeretet kozlese Isten reszer61 az emberekkel. KozVetlen kijelentes nelktil a vallas csak embed dolog, kozvetlen kijelentes dltal isteni erove es szentsegge magasztosul. A termeszetfeletti kijelentesnek leny-eges sajdt saga az Ilgynevezett fokozatossag elve, vagyis az a vonas, hogy az i§ten§eg- fokozatosan; mintegy lepesrol lepesre vezette az .emberiseget az, 6 igaz ismeretere ; hogy el6bb homdlyoS sejtelmekben, dlomlatasokban' es ktilonos . Ielki jelenesekben sejtette a maga Vakaratat s csak azutan szolott ,,t6bb izben és sokkepen" a profetak utoljdra . az 6 szent fia. Altai. A termeszetfeletti kijelentesre vonatkozik Lessing ama hires eszrevetele, hogy az isteni kijelentes tigy tekintheto, mint az Istennek az -emberiseg nernesitesere irdnyZott nevel6" munkassaga. Az isteni kijeleri tes az a fels6bb isteni vezetes, a mely a profetak Altai a vallasos eletet itanyitja, a valldsos eizeket elettel, erOvel, igazsdggal es erkolcsi tisztassaggal elldtja s ez ilton az igazi vallasi fejlodest biztositja. A termeszetfeletti kijelentes a valld§i •fejlodesnek és hala.ddsnak, tehat az igazi vallasi evo-


41

luczionak is fotenyez6je, mert isteni igazsagot és bizonyossagot, eltet6 .erot és erkolcsi tisztasagot egyedill csak a kozvetlen isteni kijelentes;vagyis a tiszta isteni er6 kozlese nyujt a vallesnak. Ebb41 fOlyolag a vallas igazi evoluczioja csak ott és addig tart, a hol es a meddig az emberi ertelern az isteni kijelenteshez alkalmazkodik, s a the0logia a termeszetfeletti kijelenteshez vagyis reve7 _ lacziohoz tartja magat, mikor az ember teljesth az isteni kijelenteshez igazodik, mikor a vailasifejlodes, a vallasi evoluczio' az isteni kinyilatkoztatas medreben marad. Mihelyt ellenben a Vans leter a kijelentes csapasarol, menthetetlentil elkezd6dik a .valias elfajulasa, a vallasi degeneracziO, mert az isteni lijeleritestol elhajolt emberi vat-. lasos, erzek es vallastudomany, emberi tokeletiensegeket és gyarlosagokat vegyit az isteni igazsagok koze. Peldak bizonyitjak. Mihelyt az oszoVetsegi kivalasztott nep letert az Abraham, Moles és a tobbi profetak osvenyer61, mindjart Megkezdodott a hamis istenek kultusza s ezzel megindult az oszovetsegi kijelentes elfajtilasa, degeneraczioja. Mihelyt a keresztyen theologia a kozepkor idejeben az emberi hagyomany vagy tradiczio befogadasaval eltert.a Jezus evangeliumatol, mint a tokeIetes isteni kijelentest61, rogton megkezd6dott a keresztyen vallas elfajulasa. Mihelyt az protestantizmus a raczionalizmus vagy eszelviiseg elfogadasaval letert az evangeliumi kijelentOs egyedtil igaz, mert isteni alapjarol, azonnal megindult a krisztusi tiszta vallas megromlasa, beallott a protestans keresztyenseg degeneraczioja vagy elkOrcSosulasa.

Mindezekbol a ketsegtelen. tenyekbol azt a fontos tanulsagot vonhatjuk le, hogy egyedill csak az isteni kijelenteshez valo szilard ragaszkodas ovja meg a vallast az elfajulastol.

§. Isten inegvalt6 munkassaga. A teremteS, a gonclviseles és a kijelentes mellett Istennek fontos es a Vallas .eletere- nezve szinten alapveto mu.nkaja a Megvaltas. Megvaltas nak a vallas nyelven az elet bajaital és killo nosen a biln nyomorilsagaitol valo megszabaditasat ertj ilk az embernek ; a megszabadulas utan tapasztalt boldogsag erzetet pedig alvossegnek nevezzak. A valodi megvaltas, és, ildvi5sseg is a jo Istent61 szarmaZik, mert 6 nerncsale.teremto, gondvisel6 és kijelent6 Isten, hanern rnegvalto, és tidvozit6 Isten is. ' • Az istensegnek bajoktol, bilnokt61 valOf megszabadito rtnikodeset :mar kezdetleges, kifejletlen vallasos erzek is erzi, tapasztalja ; . de tokeletlensege miatt hibasan fogja tevesen ertelrnezi es fonak szertartasokban gyakorolja. Fejlettebb vallasi fokon is tokeletlen a megvaltaS ernberi fdliSnlerese, emberi magyarazata es sertartasokba Helyesen es igazan csak `a kereszT tyen-! •vallas ismerte föl, ertette meg es szerve&e tanban és gyakorlatban az Isten megvalto rnfikodeset. E jelensegnek , inegyan a maga termeszetes oka. A megvaltas teves felismeresenek es 'hibas ertelmezesenek oka a tokeletes termeszetfeletti kijelentesnek hianya ; a valOdi meg-:

A VALLAS ELETE AZ 1STLNBEN

43

valtas helyesfelismerese és teljes megertese pedig a tokeletes termeszetfeletti kijelenteS gytimolcse. Tekintsak csak meg kozelebbrol a megvaltastol vale tanokat a killonbozo vallasokban. A termeszetvallasokban az u. n. koleplenyek, a felistenek, az istenfiak, az istenitett emberek vagy heroszok vegzik a , megvaltas munkajat. E nemben a legtokeletesebbek a -gorog nep heroszai : Heraklesz,- Thezetisz, stb. A termeszetvallasok ugynevezett megvaltOinak ket jellemvonasa erdernel ktilonos figyelmet. El6szor az, hogy a megValtok, mint gyermeknep hith6sei, meg lenyegesen kepzeleti vagy mithikus szemelyek, a kiket a dsapongo faritazia alkot, a valosagot es a kepzeletet, a tortenetet es a kolteszetet a folismerhetetlensegig osszeeleg,yitve. Ez magyarazza meg azokat a sok termeszetfeletti, szertelen, szem -nem latta, nem hallotta csodas dolgokat, melyeket a rege és monda a heroszoknak donit. A termeszeti megvaltoknak ma.sik jellernzo sajatsaga az, hogy miikodestik nem szoritkozik a vallaserkoldsi megValtas korere, hanem kiterjed a .nep politikai és gazdasagi eletere is ; ki5vetkez6leg a balvanyozOtt.thosok nem csupan megvaltok, _hanem hadviselok, allambolcsek, torvenya.dok, sot Willa is. -A tortineti vellicisokba4l'a megvaltOk mar hatarozottabb vallaserk6lcsi jellernmel és hivatasS'al bfrnak. Itt az istenseg valdsztottai vagy kuldottei, fokent vallaserkolcsi szabaditok, kiknek fohivatasuk a bunbe mertilt vagy tevelygo nep ertelmi es erkolcsi megSzabaditasa, tehat a -vallaserkolcsi eletnek megjavitasa, megujitasa. Ezert a torteneti

megvaltok kivetel vagy vallasalapitO pro-, fetak, vagy vallasjavito , reformatorok. Ily valIdserkolcsi reformator Konfuczius, aid a khinaiak bite szerint erkolcsi tanitasaival valtotta - meg nepet. Idetartozik Zarathrusztra, a tend vallas alapitoja, a ki szinten erkolcsi tanitasaval, erkolcsi paranesolatokkal szabaditja meg a gonosztoI az ernberiseget. Ide szamithato. Mohamed, az izlam alapitoja; a ki a mohamedanusok szerint hasonlokepen az allitolag igaz, vallaSi tan és a heIyes erkolcsi torveny kozlesevel valtja meg nepet a biint6I es a karhozatt61. -Meg Mozest, az Otestarnentorn torvenyhozojat is ide. kell soroznunk, mert 6 is erkolcsi parancsolatoktOl, a Tizparancsolat teijesiteset61 teszi ftigg6ve a megvaltast és az advosseget. Jellemz6 ezekrol a vallasokrol, hogy mind nyajan az igaz vallasi tan es a szent erk6lcsi torveny megvalto erejeben hisznek, s hogy'mindezeket reszletesen rnegszabott torveny alakjaban, a tend-wallas az Avesztaban; a zsidOsag a Torvenyben, az izlam a Koranban,' a vallaserkolcsi elet Itanonava tettek. Kovetkez6leg az egyes ember megvaltasa es tidvossege a „torveny cselekedetet61' ftigg. Epp ezert erre a' harom valIasra a legteljesebben raillik a „torveny-vallas" elnevezes. Ugyanezen szellemii, de egeszen sajatsagos a Buddha vallasanak valtsagtana. A buddhista valtsagtannak az a lenyege, hogy a megvaltas az ember sajat erokifejteseb61, alcaratanak meg. fesziteseb61 szarmazik. Az elet vegtelen sok bajaitol és biineit61 nem szabadit meg sem a szenttan, sem az isteni torveny, sem a ritualis aldozat, sem a testi vezekIes, hanem egyedtil' csak az a

A VALLAS ELITE AZ ISTENBEN

45,

Matas, vagy lelki megvilagosodas, hogy minden hi.basialo és- semmis ; tehat a valtsag- a nirvanaban, azaz a vagyak ,kioltasaban, a teljes erzetteiensegben all, mikor az embernek nincs akarata, nincs gondolata, nincs semmi vagya, szOval mid6n az embernek (lelki ertelemben) nem faj semmi. Ez a nirvana boldogsaga, melyet az ember eros és kitarto akarattal a lelki nyugalom és ttirelem, az onmegtagadas és vilagmegvetes, a lelki elmelyedes és elmelkedes, de mindenek felett a feltetlen szeretet es konyorillet gyakorlasa altal erhet el. A buddhizmus tehat az onmegvaltas és ontidvozites hirdet5je, a mi vegkifejlodeseben a szentek vagy arhatok, a buddhajeloitek kultuszan at az ember istenitesere, Buddha imadasara vezetett. Helyesen és tokeletesen csupan csak a keresztyenseg fogja fel -és valositja meg a megvaltast és tidv6zitest. A keresZtyen valtsagtannak az a lenyege, hogy a megvaltas a tokeletes és szent Isten erkolcsi erejenek munkaja. Isten ugy szerette e vilagot, hogy az 5 egyszillott Fiat adta erette, hogy a ki hiszen benne, el ne vesszen, hanern orOk Octet vegyen. E veg MI az Isten elete Krisztusban emberi testet 51tott, a ki tanitasa, eletpeldaja és halala altal az .istenfillsag lelket és advOzito erejet az emberisegbe beoltotta ; kovetkezoleg Jezus Krisztus az 6 isteni igeje, isteni` elete és isteni ereje Altai minektink lon „igazsagunkka, bOlcsesegiinkke, valtsagunkka es zentsegilnkke". Ez a kereszty4n valtsagtannak a lenyege, a melynek az a fosa.jatsaga, hogy a megvalto erot kozvetlentil istent61 szarmaztatja es Jezus Krisztus utjan

juttatja a hivokhoz. A. rnegvaltast• es, ildvosseget -pedig akkent szerezhetjiii meg, ‘ ha tigy hisztink a. Megvaltoban, hogy Oink' ti3bbe nem mi, hanem ,e1 benntink -a Krisztus, azaz ha Istennek a Krisztusban kOzolt megvalto es alyozito" erejet,, tehat az isteni kegyelmet, rendaletlenul hissztik, eletunkbe bevessztik s a rnagunk és felebarataink' irant valo, viszonyunkban megvalOsitjuk., A keresztyen megvaltas - tehat -nem veges 'emberi erok, tanok, cselekedetek es szertartasok Altai va10 rnegszabaditas, nem is. onmegvallas, ha.nern a tokeletes Isten. ,szetitsege ereje- altal valo megvaltas`: Nem ember altal, hanem maga Isten altal vale) megvaltas. A rnegvaltdsnak. és Aidvozitesnek ket lenyeges kelleke, ket .nelktiliizhetetlen sajatsaga : a) a egvaltas megvaltasokfeje k)fizvetlentil- az Isten ereje Iegyen ; b) hogy, a 'rriegvaltast. vallasi es erkolcsi tekintetben tokeletes szernelyiseg hajtsa. vegre. a). A ,megvaltas okfeje a2ert kell hogy az Isten kOzvetlen ereje legyen, mert veges és tokeletlen einberi era a bun roppant hatalinAtol soha sem tud megszabad%tani A biinos lelket es szivet csak a mindenhato es szentseges 'sten hatalma kepes .megtisztitani; Ujjasztilni es. megszentelni. Emberi er0, tan, cselekedet vagy szertartas nem 'kepes sem a •biin arias hatalmaf , megtorni, sem a bimt61 fertozotk, emberi-: 1.1jjAsztilni. Az emberi erok altal valo megvaltas ket, okbol lehetptlen. Eloszlir azert, mert az ernberi,erii veges, gyarlo_ era, mely a ban hatalmaval; keptelem_megbitkozni ; emberfeletti, isteni.


47-

erg kell .a bun legyozesehez. Masodszor azert is lehetetlen az- emberi megvaltas, mert az embernek az erkolcsi ereje is tokeletlen, gyarlo, a bunt61 nem rnentes ; csak emberfeletti, tokeletes, isteni er6 kepes a bungs emberi lelekbe iljjaszill6 és megszentelo eroket beoltani. Jezus szaArai Nikodemushoz fejezik ki a legtalalobban az ujjaszuletes és megszentelades nagy torvenyet Bizony, bizony mondom neked, ha valaki nem sztiletik viztol és Lelekt61, nem mehet be az :Isten orszagaba. A'. mi testtol sztiletett, test az es a mi Lelekt61 szilletett,lelek az. Ne csudald, hogy azt mondam neked Szilkseg nektek ujonnan sztiletnetek (Jan. 3 : 5-7). A modern terrrlszettudomany is igazolia a vallaserkolcsi eletnek .azt a nagy torvenyet, hogy tiszta elet csak - tiszta eletb61, szent elet csak szent eletb61, istenes elet csak , isteni eletb61 keletkezhetik. Az eletnemesites, a noveny- es az allatnemesites is azon a torvenyen alapszik; hogy az alaibbrend6 eletbe a nOvenyeknel beoltas, az allatoknal keresztezes utjan magasabb eletcsirat kell be vinni, .ha az eletet nernesiteni akarjuk, Gyar16 emberi elettol csak gyarlo emberi elet, b6nOs embert61 csak bilnOs ember szarmazhatik:- Ha, az Oemberbol uj embert akarsz, magasabb, isteni er6ket:kelt beleontened. Istertes, .6j, rpegvaltott ember csak az Isten lelkeb61, a Szentlelekt61 sztilethetik. A. m:egvaltasnak .ezt az alapvet6 igazsagat helyese.n és teljesen - csak' krisztusj ,keresztyenseg ismerte fel. Minden ,tobbi ,wallas csak aapogatozik:a vallas:- eletenek: e. nagy, kOclese Egyik sem. latja meg, egyik sem ismeri fel a

A-WALLAS ELElt

megvaltasban az Isten erejenek &into fontossagat: Ezert hianyosak, sot hibasale a keresztyenvallasok valtsagtanai. A brahmanista segen vallas a testi vezekles, szertelen aszkezis tevhiteben vergodik s a valtSagot a test rnegsernrnisiteseben veil megtalalni ;,elvi hibaja, hogy. Isten nelki.11 akar megvaltast. A bud.dhiZmusnak -az emberi erok rnegfesziteseben nyilatkozo valtsagtana szinten hibas tanitas, mart a legmagasabbra. . feszitett emberi er6 is -Csak tokeletlen embed er6, rnely soha sem' kepes potolni a megvaltas ban a tokeletes isteni er6hatasokat. A rnoliamedanizmus es a zsid6sag a szenttan es \ az isteni torveny megvalt6 erejeben vale) hitevel megenged ugyan. valamelyes kozvetett isteni munkassagot a bant61 yak') megvaltasban, .de a megvaltas lenyeget, a kozvetlen isteni era makOdeset egyik se tudja ervenyesiteni ; csak tan altal valo megvaltast, csak torveny altal valo megigazulast ismer . mind- a kettk a mi pedig fennebb a brahmanizrnus. csak egy fokozattal szertartasos vagy ritualis valtsagtananal. A keresztyensegen kivill minden wallas valtsagtananak az a ssarkalatos hibaja, - hogy nem a hatalmas es tokeletes isteni erore, hanem a . veges es tokeletlen emberi erore tamaszkodik. b) A megvaltasnak as ihivozitesnek rnasik nelkillozhetetlen kelleke, hogy a megvaltast takeletes szemely kOzolje es .eszkoz6lje. Szemelyes - megvalto nelkul eratelen es hatastalan, 'rnert elmeleti és elvont • marad a megvaltas. Mart a vallas és az erkolcs tanitasai teteiekben- :formulazva igen elvontak, szarazok és kernenyek -az

A - VALLAS ELETE AZ .ISTENBEN

49

emberi leleknek, a mint azt a csak elmeleti vallastanitas vagy a csak oktato predikalas keves sikere is bizonyitja. - De peldaban megele,venitve, szemelyes eletben megtestesitve, tettekben szemleltetve a wallas es az erkolcs egyeni hatalomma, eleven erove, szemelyes elette izmosul. Altalanos vallasi tapasztalat, hogy a vallas ereje a szemelyes hitben, az eletteljes validsossagban van ; régi tapasztalat, hogy a peldak tanitanak, a peldak vonzanak (exempla docent, exempla trahunt). Tokeletesen igy all a dolog a megvaltas és az ildvozites kozlesenel is. Az isteni megvalto 'es tidvozito eroknek egy erOteljes, hatalmas szemelyisegben kell megtestestilniok, ,szemlelteto és Yong) peldaban ervenyestilniok. A szemelyes megvaltoban valo hit minden fejlettebb vallasban otthonos hit. Ez a hit elmeletileg abban a meggyozodesben jut kifejezesre, hogy a vallasalapito megtalalta az tidvosseg hogy 6 a Messias. Gyakorlatilag pedig abban a kovetelesben, abban a parancsban ervenyesill, hogy kovesd a Mestert, higyj és cselekedjel ugy, mint a Mester. A buddhistanak Buddha, a moharnedarusnak Mohamed, a keresztyennek Jezus a n-iegvaltoja, a messiasa, a vallasi és erkolcsi eszmenykepe. Ennek ,a ketsegtelen tenynek az az egyedui kielegito magyarazata, hogy a vallas= alapitok és a vallasreformatorok a maguk' egyenisegeben oly eroteljesen, oly eredetiseggel, olyan klasszikus alakban valositjak meg, elevenitik meg és szemleltetik a vallasukat, hogy nem csupan kortarsaiknak, hanem kesobbi kovetoiknek is mintatil, peldaul, eszmenytil szolgalnak. Dr. Szdts Farkas: A vallas elete.

4

Nem szorul atenban bovebb indokolAsra, hogy a vallasok Megvaitoi kozott ertek és -igaz- _ ktilonbseg van,' mint sag tekinteteben epp az egyes vallasok .kOzott ; mert az isteni kijelentesben a vallasok- is, a --Megvaltok is mas és - más rnertekben resZestiltek. A Megvaltok igaz Voltanak ugyanaz a kriteriUma vagy donto bizo nyiteka, a mi a vallasok igazsaganak. A tlike-letes isteni -kijelentessel vales- kisebb, nagyobb -_ és teljes megegyezesen fordul meg a kerdeS. Nevezetesen, a melyik vallas teljesen es tokeleteseri felismerte ies tanitasaiban helyesen kifejezi- Os a gyakorlati eleten tisztan ervenyesiti a vallasnak orok isteni elem6it és igazsagait,aZ a valid§ ketsegkivul igaz vallas. A melyik--Megvalto elmeletben tel jesen es tokeletesen felismerte es sajat szernelyeben gyakorlatilag is minden emberi gyarlosag nelktil rnegtestesitette az Isten rnegvalto és i.i.dvozit6 er6it, ktsegtelen dolog, hogy az a Val6di Megvalto, az az igazi Udvozito, mert megbizonyosodott isteni er6kkel mfikodo Megvalto. A Valoban isteni Meg_ valtonak mind elmeleti, mind gyakorlati' kelleke legtisztabban,, paratlan tokeletessegben ,Jezus Krisztusban valosult meg ; inert. benne .1akozott az istenseg teljessege testileg, mert benne- valt testte az Isten megvalto es ii.dv6zito kegyelthe:-.

§. AZ istensegral vale, vallasi kepzetek. Az istensegnek a fentebbiekben ismertetett miikodeseit az ember Vallasos erzeke megfigyeli, a profetak utmutatasa nyornan tobbe.-kevesbbe felisrneri és ezen az uton rnegalkotja az isten

A VALLAS ELETE AZ 1STENBEN ,

51

seg mivoltarol vale. kepzeteit. Ez a kepzeta.lkotas az istensegrol a vallasos erzek fejlodese szerint nagyon valtozatos, nagyon killonbozo erteka és a -vallas eletenek egyik erdekes jelensege. Az istensegrol szamos kepzet ismeretes a vallasokban, melyeket a polidemonizmus, politeizmus, henoteizmus és monoteizmus nevekkel jelol a vallastudornany. Polidemonizmus sok szellemben, politeizmus sok istenben yak) hitet jelent ; henoteizmus alatt olyan foistenben vale. hitet ertilnk, a ki mellett meg egy esomo alsobbrenda istenseg van ; monoteizmus az egy Istenben valo hitet jelenti. A mai vad es felvad vagy barbar és felbarbar neptorzSeknel mindenutt a sok szellernben yak) hit vagy a polidemonizmus jarja. A polidemonizmus a poganysagnak legclurvabb alakja, sokfele arnyalattal. Ha sok testszellemben hisz, akkor spiritizmusnak neveziiik ; .ha a szellemeket novenyekben es allatokban kepzeli, akkor fetisizmus a neve ; ha az egi testekben imadja a szellemeket, akkor polidemonizmust sabeizmus, solarizmus nevvel jelolik ; ha elhunyt osoket és hosoket imad a polidemonista, akkor euhetnerizmusnak hodol. A régi gorogok és romaiak, valamint a mai kinaiak és hinduk a politeizmusnak a hivei, mely sok istenhivesnek ket fobb alakja ismeretes, tigymint az allatalaku (zoomorf) politeizmus es az emberalaku (antropomorf) politeizmus. A régi babiloniaiak és egyiptomiak, a mai hinduk osszefoglalt allati és emberi ,alakban kepzeltek és abrazoltak az istenseget, a régi Oro4*

52

A VALLAS ELETE

gOk és a romaiak tisztan emberalakid istenekben hittek. A henoteizmus istenkepzete a torzsisten, sa nemzeti faisten kepzetevel a.zOnos. Mikor az egy torzszse, egy nemzete vagy egy allamma tomortilt nepfaj az idegen torzsek, nemzetek istensegeivel szemben maganak sajat torzsistent, nemzeti' istent, f6f6 istent valaszt, valodi istenkent csak azt imadja s az idegen isteneket •al-isteneknek tekinti, akkor az a tOrzs vagy nemzet a henoteizmusnak hodol, mely azt tartja, lehet, hogy más istenek is vannak,• de azok nem igazi istenek és nem imadasra. meltok. A henoteizrnus jelszava : ne legyenek neked idegen isteneid en elottern. Henoteista jellege volt a kesobbi gorOg vallasnak, mely Zeaszt, a rornai vallasnak, inely, Jupitert tartotta, és tisztelte foistenenek henoteista voriast mutat a Ihiridu brahmanizmus, mely a sok isten kozul Brahmat imadja f6istene gyanant. Henoteista szinezetet ad az egy istenhivo vallasoknak az a vonas, hogy az egy Istent nemzeti istenne teszik pld. a magyarok istene. De legjellemz6bb pelda a henoteizmusra az okori zsido vallas, melynek Jehovaja mar a patriarkak koraban torzsistenne, Mozes korabah hatarozott- nemzeti istenne szilardul, a ki ily parancsolatot ad Izrael nepenek : ne legyenek te, neked idegen isteneid en elottern.' A monoteizmus az ,a kepZet az istenr61, hogy az egy, igaz és tokeletes Istenen nines más Isten. De a 'morioteiZmds kereteben más jellegid a helper, más a moharnedan és más a keresztyen vallas monoteizmusa.


53

A ,heber monoteizmus Istent tulnyornolag termeszeti rinlkodeseben fogja fel fokent a termeszeti mukodesebol elvont tulajdonsagokat ruhaiza, mib61 folyOlag Isten fojelleme az era és hafalom,. a ki torVenyekben és parancsOlatokban nyilvanitja a maga akaratat ; a vallasos viszony alapvonasa a felelem és retteges. Ezert a -heberek monoteizmusa fokent termeszeti és tOrvenyesked6 vagy legalis monoteizmus. A mohamedan monoteizmus Istent a tetmeszet mellett f6kent az erkolcsi rendben s az 6 nepe politi 7 kai intezmenyeiben imadja. -tzert a mohameclan istenfogalom rendkivul elvOnt és transzczendenvagy vilagfeletti jellegii, az Isten tulajdonsagai szinten legalis lertneszetfiek, a vallasos viszony Szinten azaz oly terrneszeta, mely bizonyos isteni paranCsok kiilso megtartasaba helyezi a vallaserkolcSi elet sulyat. Ezell a inohamedanok egy istenhite tulnyomolag transzczendens és legalis monoteizmus. V.egre a keresztyen monoteizmus Istent nemcsak minden dolog termeszeti, , erkolcsi és szellemi urakent fogja fel, hanem egyszersmind oly szellemi er6 gYanant is tiszteli,, a ki minden letezonek alapja és minden lenyben más-más m6don el, hat :es nifikoclik. Isten tulajdonsagai a szellemi es erkolcsi let minden tokelyeit felolelik ; Isten az emberek ir4nt atyai sz-eretettel viseltetik. _ Ennelfogva a vaIlaserk-Olcsi viszony a fitli bizaloth, a. gyermeki tisztelet és a 'Aids szeretet viszonya. A keresztyen monoteizmus a Vallasi fejlocles legmagasabb foka s abSzolut tokel3ten a Jezus KrisztuS, istenfiusagi tudataban ,-és ele-

teben nyilvanult. A keresztyen monoteizmus szellemi és erklilcsi monoteizmus. James Freeman Clarke a harom monoteista vallas isteni kepzetet a kovetkezoleg jellemzi: Mohamed- felettunk levo Istenrol tanit ; Mazes felettunk, de' velunk is levo Istenbetr hisz ; Jezus olyan Istent vail, a ki felettunk, veliink és bentrank van. Az istensegrol vale) eme killonbozo -kepzetek eredeter61 az istenseg miikodeseinek és az ember vallasos erzekenek rnegfigyelese ad felvilagositast. Az istenseg 'a maga kulonblizei miikodeseiben vallasfakaszto erohato.sokat nyujt ; a vallasos erzek ezeket,magaba folveszi, elsajatitja es killonbozo istenkepekben és istenkepzetekben dolgozza fel. -Az isteni erohatasoknak ,és az ernberi vallasos erzekletnek ebbal az osszernakodeseb61 sarjad ki az istenser61 vale elso'kepzet az ember lelkeben és ezzel indul meg a _ vallasos erzek milkodese, a mi a valIa§ eletenek egyik fontos kerdese. Az Istensegrol vale else) kepzet eredetere nezve a regebbi vallastudomanyban ket nezet all egymassal szemben, a melyeknek ma is van nak meg hiveik, tigyrnint a revelaczio-elmelet és az evoluczio-elmelet. a) A revelaczionizmus vagy kijelentesi elmelet szerint az Isten-kepzetet maga az' Isten adta az embernek osi kijelentes titjan. A mint Pal apostol mondja : A mit Az Istbn fb161 tudhatnak az emberek, nyilvanvalo- Obenntik, mert az Isten rnegjelentette nekik _(ROm. .1 : 19). Vagy a mint KaWin is tanitja : Isten -a- mindenseg,alkotasaban annyira kijelentette 6§ naponkent tigy kinyil•


vanitja magat, hogy az ember, ha szemet fölnyitja, kenytelen of .meglatni (Inst. I, k., V. fej. 1.). A kozelebbi kerdes aztan az,, hogy az Isten mikent jelentette ki magat az embernek, azaz ming lelektani modozatok szerint jutott az ember az istenseg elso kepzetehez vagy legalabb sejtelmehez. A régi theologia erre azt felelte, hogy Isten onmagarol termeszetfeletti mOcion kesz fogalmat adott az ember lelkebe., Az ujkori theologia azonban, mivel a tudomanyos lelektan nem ismer veltink sztletett kesz, fogalmakat, ezt az elmeletet akkent Modositotta,' hogy a kijelentes nem kesz isten-fogalmat, hanem csak Isten utan vain vagyat 6s- erzeket ontott az emberlelkebe. b) A kijelentesi elmelettel szemben az evoluczionizinus vagy fejlo'clesi elnielet azt tanitja, hogy az embed lelek maga fejti ki magabol az Istenben valo hitet. Az'evoluczionizmusnak tehat az a lenyege, hogy az ember oly istenerzkkel, _oIyan istenosztonnel van felruhazva, hogy ktilso termeszeti es mtivelodesi viszonyok hatasa alatt, az. emberben elobb-utobb kifakadnak az istensegral valO kepzetek., Az.Istenben yak, hit eredetet e ket elmelet, a revelaczio és' evolucziO, egyesitesebol lehet kielegitoleg megfejteni, mert mind,a ket elmeletben van egy-egy resze az igazsagnik. Nevezetesen a revelaczios elmeletnek abban. van 'az igazsaga, hogy Isten ,az emberi lelekbe .kitorolhetetlenal 'beleoltotta az istenseg utan valO vagyat, osztont, erzeket. Az ember _termeszetenel fogva az istensegben vain hitre van teremtve s ezert van az, hogy_ az ember minden eghajlat

56

A VALLAS' ELETE

alatt, minden fejlettsegi fokon és minden nemzet koreben hitt - és hisz az istensegben. Az emberbe oltott ezt az Osi és altalanos, istenerzeket nevezi a keresztyen theologia kijelentesnek, ezt nevezi Muller Miksa a vegtelen erzetenek, Pfleiderer a „vegtelent keres6 oszton"-nelv es Malvin az emberbe oltott vallasos osztOnnek. Hogy ez az Os istenes erzek vagy oszton mago.tol az istenseg, tol van az ,emberi lelekbe beleoltva : ez kijelentesi elmeletnek vagy revelaczionizmusnak resz= igazsaga, ez a vallasos vagy istenes erteknek termeszetfeletti oldala. Viszont ezzel szemben az evoluczios vagy fejloclesi elmeletnek a.bban -van igaza, hogy az istenes erzeket vagy osztont, az istenseg utan vale) vagyat nem tekinti . kesz isten-fogalomnak és kifejlett istentudatnak, hanem olyan lelki lehetosegnek, mely a lelek fejlodesi torvenye , és rendje szerint no "és - tokeletesul -- helyes istenfoga1ornma, vagy satnyul és durvul teves istenfogalornma.. Mert az istenes erzeknek az a sajat: saga, hogy az ember lelkeben a tobbi lelkierok termeszete szerint sarjad ki, no meg és fejlOdik ontudatos erOve : ez az Istenr61 va1O' kepzeteknek evoluczios vagy fejloclesi oldala. Ezek szerint az - Istent61 vale) kepzetek az Isten és az ember eletenek egyUttes alkotasa, az isteni és emberi lelkierOk eredoje. Kijelentes iltjan maga Isten oltotta az ember lelkebe az istenes Orzeket, rnelyet az' ember a tobbi lelkierokeszlete kOzott fejt ki. Az istensegr61 vale kepzetek tehat egyreszt isteni revelaczio, masreszt emberi evoluczio eredmenye.


57

De , az is fontos kerdese a vallas eletenek, bogy a fentebb ismertetett istenkepzetek melyik volt az oseredeti ? a politeizmus-e, vagy a monoteizmus ? Logikailag ketsegkivill a monoteizmus volt az Istent61 val6 kepzet elso alakja, mert a t6bbnek és a soknak az egy a szUksegkepeni el6zmenye és alapja. Eszmeileg is a monoteizmus elsosege allapithato meg, mert a kijelentest ado istensegrol csak az igazsag kozlese tetelezhet6 fel, mar pedig az istenkepzetnek egyedul csak a monotheizmus az igaz alakja. TOrtenetileg azonban mar nehezebb a kerdesre val6 felelet, inert az 6svallas kezdete a tOrtenetelati id6k hoinalyaba nyulik vissza. Itt csak annyi bizonyos, hogy a miota historiaja van, azota Istenben val6 hite is van az emberisegnek. A legregibb torteneti nepek a kaldeaiak, az- egyiptomiak, az 6sarjak, ,a heberek ostorteneteben tobb-kevesebb hatarozottsaggal fennmaradt az a hagyomany, hogy az 6sok egyistenhiv6k, monotefstak voltak. Wurm és Mahler .Ede vallastortenesz az 6sbabiés Mahler E. (magyar loniai vallasrol, Brugsch _ egyptologus) az osi egyiptomi vallasr61, Muller Miksa az osarjak vallasarol szamos torteneti a dattal bizonyitjak, hogy ezeknel a nepeknel monoteizmus volt az Istenr61 vale kepzet osi alakja. A helper nep 'vallasa az otestameniumban a leghatarozottabban allitja, hogy az else embergar egyistenimado volt, hogy _az osvallas monoteizmus volt és hogy a politheizmus minden arnyalata a biinbeeses altal, tehat erkolpsi elfajulas (degeneraczio) titjan keletkezett és terjedt el az emberiseg kozott.

58

A VALLAS ELETE

De a monoteista torteneti -hagyomanyokkal szemben a modern archaeologia vagy regeszettan a politheizmus es a polidemonizmus torteneti elsoseget vitatja. Bizonyitekait etnOlogiai vagy nepisrnei analogiakra epiti a kovetkez6 modon. Tapasztalas szerint legkezdetlegesebb most a vac nepek vallasa, mert itt a durva polidernonizmus jarja, itt a vallas nak nines kialakult hitrendszere, nines szervezett kultusza vagy istentisztelete nines szoczialis vagy tarsadalmi, szervezete. Ennelfogva az asembernek az Istenral vale hite, illeive hitkepzete a legnagyobb valosZingseg szerint blyan lehetett, mint a milyen a mostani vadnepeke, t. i. a polidernonizmus. A polidemonizmusbol fejl6dott ki azutan a politeizmus és a politheizmusbOl a monotheizmus. EZ az archaeologiai vagy regeszed iskola okos-kodasa. Amde ez a folteves se lelektanila.g, setortenelmileg be nem bizonyithato. Mert a lelkielet termeszetevel és fejlodesi torvenyevel egy," altalaban nem fer ossze az a folteves, hogy a szellemi elet az- asember' idejefol fogva a jelenkorig .meg a vadaknal is vagy elOre vagy vissza ii§;fejlodott volna. Tortenelinileg pedig ketseg.telen teny, hogy a legesregibb vallasok, f. i.. az tistreber, az osmezopotamiai, az. asegyiptomi es az 6§arja vallas nem voltak polidemonistak, ellenkezoleg minel kozelebb jutunk ezek torteneti ere; detehez, annal tobb berinOk a monotheizmits és annal kevesebb' a polimonizmus. Mindezen lelektani és torteneti adatok alapjart a vallas tudomanya nyugodtari megalla.pitbatja, hogy az Istenben vales hit, vagy az IstenrOl vale) hitkepzet osi alakja monoteizmus volt.

A VALLAS tLETE AZ ISTENBEN

De ehhez a megallapitashoz hozza. kell mink 'azt a megjegyzest, bogy az Istenben valo hit osi alakja csak a kezdetleges monoteizmus lehetett, mert a kezdetleges ember lelkenek ez volt a legmegfelelobb iStenkepzet. Ez az osi monoteizmus, felszerelve a fejlodes belso Osztonevel, a vallasos erzeknek mar legels6 ebredesekor nyilatkozni kezdett s elso megnyilatkozasa a naturalis vagy termeszeti monoteizmus lehetett. Naturalis. monoteizmus vagy roviden naturizmus alatt - az istenkepzetnek azt a kezdetleges alakjat ertjak, mid6n a gyermek emberi lelek az istenseg hatalmat és miikodeset meg csak a felt-Lim:Mb term& szeti targyakban és tilnemenyekben, pl. napban, egben, esoben, viharban, szelben, melegben és hidegben, vilagossagban es sotetsegben sejti. E kozvetlen termeszetimadas lehetett az embedseg legosibb vallasa, nemcsak azert, mert ez felel meg leginkabb az emberi lelek legkezdetlegesebb allapotanak, hanem azert is, mert a historiailag legregibb vallasoknal is ilyen fajta kozvetlen termeszetimadassal talalkozunk: A kifejlocles menete a kovetkez6 lehetett. A naturalis morioteizmusbol evoluczio, vagyis normalis fejlodes titian henoteizmus s ebbol tiszta monotheizmus 1.Keletkezett ; elfajulas vagy degeneraczio iltjan polidemonizmus és politeiz-. mus tamadt. A normalis fejlodest a lelkielet egeszseges fejloclese, kedvez6 szoczialis viszonyok es a torteneti revelaczionak es inspiraczionak fokrol fokra helyesebb felismerese segitettek el6. Az elfajulast viszont a kedvezotlen kulturalis fej16'des, a hatranyos tarsadalmi viSzonyok és min-

A VALLAS ELETE

denekfelett a torteneti revelaczio Os inspiraczio helytelen felisrnerese idezte 616. Az osmonotheizmus legelS6 es legszembetilnobb degeneraczioja a polidernonizmus, vagyis az istenseg ki.ilonbaz6 makodeseinek megannyi kiilon szellem alakjaban vale) kepzelese. A polldemonista a termeszet minden felttinobb jelensegenek szellernet tulajclonit, s ez uton joforrnan az egesz mindenseget szellemekkel nepesiti be es a szellemeket- vallasos tiszteletben, imadatban reszesiti. A szellemeket kulonbozo alakban kepzeli a kezdetleges ember és elDbOl iclovel a pOlidemonizmusnak ktilonbozo arnyalatai alakultak ki. Egyik alakja a polidernonizmusriak. a testhez és targyhoz'Them kotott szellemekben vale) hit, az tlgynevezett spiritizmus; masik arnya.lata a novenyek és allatok- imadasa,, az tigynevezett fetisizrrius ; harmadik alakja az egi,testekben kepzelt Szellemek kultusza, a sabeizmus, solarizrnus ; negyedik alakja az ernberek, nevezetesen az elhunyt osok es h6slik tisZtelete, az etihernerizrnus és a totemizmus. A mai vad és felvad allapotban 616 neptorzsek vallaSa kiVetel nelkill a polidemoniZmus valamelyik fajtajahoz tartozik, sot torteneti teny, hogy a regebbi kor barbar nepei koreben is 'ez az elfajult poganysag volt az uralkodO. Az osmonoteizmus masik elfajulasa 'a politheizmus, melynek keletkezese a kovetkezo lehetett. A mar valamennyisre haladt, de meg ki nem fejlett vallasos erzekii _ember. a termeszet rendszeresen rnegtljulo ellensegei mogott mar nem


valtozo, hanem allanclo szellemeket sejt, a melyeket allati vagy emberi alakban kepzel, a melyeket ktilonbozo emberi vonasokkal, erzessel és gondolkozassaI ruhaz fel ; megosztja k8zottiik a termeszet eroit es ttinemenyeit. KUM allandO szellemet tUlajdonit a napnak, 'a holdnak, az egnek, a foldnek, a viznek, .a szelnek, a hidegnek, a melegnek, a vilagossagnak, a sotetsegnek stb. Az igy keletkezo sok isten az ember szellemi es - erkolcsi fejlaclesevel aranyban mindig tobb és tobb szellemi és erkolCsi tartalmat nyert. Peldaul az arjak vedabeli istenkepzete meg' termeszeti politeizmus, tigysiinten a Hesiod-Homer elotti gorokok6 is, mert az istenek meg csak a termeszeti erokben és jelensegekben miikodnek. De mar a kesobbi gorogok vallasa, egeszen a nagy bolcseszek korszakaig, emberies vagy antropomorf politeizmus, mely emberi mintara, erfiberi, szellemi es erkolcsi vonasokkal felruhazva alkotja meg isteneit. A gOrog istenek eszmenyitett vagy ideafizalt emberek. . Az istenkepzetnek ihelyes fejlodesi Utja vagy evoluczioja a henoteista és a monoteista istenkepzet, a melyeknek fobb sajatsagait fentebb mar ismertettiik.

8. § Az istensegr61 val6 bOlcseszeti fogalmak. Az istensegnek a vilagmindensegben miikodo erohatasait az embernek nemcsak a vallasos erzeke tapasztalja, hanem az okoskodo elmeje is fellsmed. S mikent a vallasos tapasztalatokbol a

vallasos et=zek ktilonfele .v. .11asos istenkepzeteket alkot, l'gy az okoskodo ertelem is bolcseleti isten-, fogalmakba 6nti a maga eszleleteit. Az embert a vallasos erzeke is, az okoSkodo &tame is ilzi hajtja, sot Mondhatni, kenyszeiiti, hogy a vilagmindenseg Ur:It valamikepen rnegtapasztalja és megismerje. Innen van az a kozisMert tenyi hog3 mi6ta ember van a - fOldOn, 'rninclig :volt, van es bizonyara orokke is lesZen az ,iStensegt.61 valamelyes kepzete és fogalma. Az istensegrOI yak) bolcseleti fogalornalkotas eppen olyan sokfele es valtozatos, mint a. vallasi kepzetalkotas. De eppen olyan koczkazatos, tevedest61 nem mentes is. Mert ha a bolcseleti elmelodes az istensegnek a vilagrnindensegberi nyilvanulo erohatasai kOzill egyiket vagy m.asikat a tobbiek rovasara egyoldalulag doinboritja ki, vagy hogy ;ha az isteni eronyilVAnulatok egyiket vagy masikat mellozi, akkor az istensegr61 val6 cseIeti fogalornalkotasba eppen Ligy hiba kepzetalbe, mikent az istensegrol yaI6 kotasnal lattuk. Ezert a bOlcseleti ehtelodesnek az- Isten fogalma megalkotasandI a legnagyobb Ovatossaggal es koraltekintessel kell eljarnia. Az Istenrol bolcselked6 ember inindig tartsa szem elott azt az ismeretelmeleti igazagot, hogy a Vegetlen isteni lelket onmaveges emberi gaban belso mivolta szerint. _ teljesen es.. tokeletesen sohasem ismerheti meg; hanem csak megnyilatkozasaib61, kijelenteseibol alkOthat maganak megkozelito kepet és fogalmat az istensegr61., A szellemi ember vizsgalja, ugyan az istensegnek, meg a melysegeit is, de teljesen és tokeletesen

' A VALLAS ELETE AZ ISTENBEN

sohasem ismeri meg ; mert az istenseg melysegei és titkai kiffirkeszhetetlenek, az emberben pedig, meg a legtokeletesebb•. emberben is, csak reszsierint van az ismeret, ktiloniisen az erzekfeletti vagy termeszetfeletti dolgokrol. Ezeft voltak és lehetnek meg a monoteizmus allaSpontjan is hidnyos, sot hibas Isten-fogalmak. A legismertebb ket hibas bolcseleti Isten-, fogalom a deizmus és a panteizmus. a) A deizmus egy szernelyes, szellemi isten. segben hisz, de az Istennek a teremtmenyekhez s altalaban a mindenseghez valO viszonyat helytelentil fogja fol. Nevezetesen a deizmus az Isten es a vilag • kort leva viszonyban egyoldalulag csak a transzczendens vagy vilagfeletti okf6seget ervenyesiti, mely szerint Isten a vilatol egeszen ki lonallo leny, ki a vilagot egyszer megteremtyen, azt azutan teljesen a maga menetere hagyja ; a• dolgokkal nem tor6dik, azokra nincs semmi befolyasa ; a teremtmenyek a terernt6 befolyasa nelktil a maguk erejen vegzik hivatasukat. A deizthus az Istent az emberi opitesz analogiaja szerint kepzeli, a ki miiveben a maga eszmejet és akaratat kifejezven azzal tobbe belso viszonyban, allando osszekottetesben nincs. A deizmusban Isten a vilagtol teljesen ktilonvalt leny a tobbi lenyek mellett, de felettok allva ; a vilag pedig Isten nelktil, az 0 eltet6, 1elke nelkiil szakolkodo nagy mechanizrnus vagy gepezet, melyet Isten elteto lelke nem hat at, szelleme nem elevenit meg, nem gondoz és nem tokeletesit. Hasonlolag az ember is csak ktilso viszonyban van az istenseggel, -a kivel benseileg nem egyesillhet,

eletkozosseget nem folytat, vele csak •szerzodeses vagy SzoVetseges viszonyban van, a mennyiberi Isten elebe szabja az embernek a maga akaratat s az ember megigeri, hogy megtartja azt. 'Ezert a deizmus allaspontjan .a vallas nem lelki eletkiiiosseg az Istennel, hanem csak kuls6 szolgalattetel a transzczendens vagy vilagfeletti Istennek, A deizmus a vallasokban akkor lep föl, a midon az Istennek az emberrel- e's a vilaggal valO erintkezese és osszekottetese nagyon meglazul. Leghatarozottabb a deizmus a fogsag utani zsido vallasban, tovabba a mohamedanizmusban és a keresztyenseg raczionalista korszakaiban. A deizmus hibas isten- és vilagnezlet. Az Istenrol hibasv illetve hianyos fogalmat nyujt, inert csak termeszetfeletti és vilagfeletti lenynek tartja, pedig az Isten nemcsak kivulunk es felettunk, hanem bennunk is van. AZ Isten nem csupan vilagfeletti és vilagonkivali . felseg, hanern a vilagban és a tererritmenyekben benne 616 és eltet5 valosag. Mar a regiek is azt tartottak : Benntink az Isten (est dens in nobis). Tovabba azert is hianyos a deizmus isterMogalrhal mert elettelen és erotelen IStent tanit, a ki nem makodik, nem el és riem hat bent a vilagban, Valosagos Maganak 616 elzarkozott Isten, vagy a mint a regiek mondtak a deizrnus Istene tetlen Isten, Deus otiosus, hamvaba halt Isten, a kiben nem lehet bizni s a kiliez nem erdemes imadkozni. ,Szoval a deizmus rnegtagadja az istensegtol a hatalyos mindentitt jelenvalOsagot vagy immanencziat, a minek folytan a vallasos ember nem lephet 615 OssZekottetesbe az Istennel, nem kerhet és nein

65

A VALLAS ELETE AZ ISTENBEI4

kaphat tole sem segedelmet, sem kegyelrnet, sem Szentlelket. Mar pedig ha a vallast elzarjuk az 6 isteni elteto kutfejet61, ha rnegszfinik az isten$eggel vale) 616 és allando6sszekottetese, akkor a vallas elsatnyul, elsorvad, kiszarad, mert elvesziti taplalo erejet. Ebben all a, deista istenfogalomnak vallaspusztito hibaja. "1D) A panteizmus: Ha az istensegnek egyolda.lulag csak vilagbanlevosege (immanentiaja) Orvenyestil : az isten- és Vilagnezlet panteizmusnak neveztetik. A keresztyen korszak panteizrnusai kozott leghiresebbek : a Spinoza és a Schelling-Hegelfele ,panteizrnus. A , spinozizmus szerint Isten a minden egyes letez6t magabaole16 - szubstanczia, vagy allag, a melyben minden egyes targy, ttimemeny és torveny ok-okozati. viszonylat szerint bennfoglaltatik. szubstanczia, mint minden letezes alapja, sztili -a- rnindensget „natura naturans", s mint minden letezok osszege alkotja a mindenseget, „-naitira -nattira.ta". Minthogy pedig csak a szubstanczia egyedtili vaIosag, azert a vilagban nines rinds onalloan milkodo ere, csak a natura natul'ans. Az Isten nemcsak vegs6 -alapja, hanern kozvdtlen oka is minden dolognak. Ennelfogva nines erkolcsi vilag a fizikai felett, nines lenyegi ktilonbse5 a jo és rossz kozOtt, ugyanaz az erkolc,si 'es a termeszeti Iorveny (Idem est connexio rerum et idearum). A vilagban czelossag és czelra torekves nincs, inert ha Isten valarnely-czelert milkodnek, akkor szaksegkep valami olyanra torekednek; minek hijjaval van; mar Dr. Szots Farkas : A yanks (Mete.

5

-

.

A VALLAS ELETE

pedig .a :szubstanczia tokeletes. A :-panteizmus_ nak ezt az alakjat vilagtagad6, ,vagy akozmisz-tikes .panteizmusnak nevezZiik, mert :csak a minden' Isten, a panteo,si valosag, de a 'vilagnak és a, terernimenyeknek nines valodi letezese, nines realitasa. A panteizmus tijabbkori alakjat a Schelling4legel-fele bolcseszetben latjuk. 'E8zerint Isten- magat a vilagban folyton valosito es fokonkent kifejto szellern, a ki csak a vilagfejl6des vegpontjan valik 'abszoltit tokeletes valosagga. Isten tehat maga a fejl6d6 vilag, az Onmagat szellemesit6 mindenseg ; oly isten, ki a vilagnak nem elso és folytonos oka, hanem eredrnenye es fejlemenye. A panteizmusnak ezt az alakjat ateisztikus vagy istentagado- panteizmusnak ne, vezhetjak, mert itt csak a =vilag a valodi letezo, a realitas, az Isten_ pedig csak keszi.116 'és fej16d6, de nem kesz es -tokeleteS valosag.A Spinoza-fele panteizmus hibas Isten:fogal: mat nydjt. Hibas azert, mert sem bolcselmi gondolkozast ki nem elegiti, sem a vallasi viszonyt teljesen ervenyre jutni nem engedi., leg -a Spinoza panteizmusanak az a ,,f6hibaja, hogy :Isten lenyeget. az oksagban ,kirneritettnek. holott a vilag egyszerii vizsgalata;is-:Mutatja, hogy a dolgok.-nern ,csupan bizonyos okok Okozatai, hanern ona116 es ontevo erokkel is birnak, melyek rajtik hato okokat sajat czeljaikra feldolgozzak, magukba hasonitjak_ s :onczeljaik eszkozeve teszik. A Schellirig-Hegel-fele panteisztikus isten-fogalomnak pedig az a _ lenyeges hibaja, hogy Istenre a fejlocies és valtozas-

A VALLAS, ELETE AZ ISTENSEN

veges hatarozmanyait ruhazza ra ; nem egy oroktal fogva letezo abszoldt istent tanit, hanem olyat, a kit a termeszet- és embervilag eletfolyamata. fejleszt : ki magabol. Mindket alaku panteizmus kozos hibaja pedig az, hogy. Istenben megtagadja a szemelyiseget, azaz a ktilon ontudatot és a kalon eniseget. De a vilagrol és az ernberral is hibAs fogalmat alkot panteizmus. A panteista vilagfogalomnak az a fohibaja, hogy a vil4got az Istennel egylenyegfive teszi, pedig a vilag mint teremtrneny, lenyegenel fogva veges erok szervezete. A panteista emberfogalom pedig azert hibas, mert az embert az Istennel egyazon termeszetil lenynek - tartja, pedig az ember nem egylOnyegu, hanem csak hasonlO lenyegii Istennel. ',Innen van az, hogy a panteista ember-fogaloni. rendszerint emberistenitesre vezet. De vallasos szempontbol is lenyeges hibaban szenved mindenfele panteizmus mert hibas isten-fogalniabol kifolyalag a vallasos szakseget teljesen .kielegiteni es a vallasos tOyeket megfejteni nem kepes. Ugyanis a vallasos viszonyban nelkulozhetetlen a szemelyes Isten, ki- az emberi veges én-nel mint abszolUt Isten alljon szemben ; kivel mint szemelylyel lephessen viszonyba az ember: Ugyde a panteizmus ily Istenhez nem tud felemelkedni ; az istenseg a mindensegben es benntink is szetfoly6 era, mely termeszetfeletti, vilagfeletti és emberfeletti lettel nem bir. Birjuk az Istent, erejevel bennank es vellink van, - de nincs kivithink és feletti.ink, mint vilagfeletti abszoltit- felsegiseg. - Ezert a 5*

panteizmus tobbe kevesbbe vilagistenites- és emberistenites (oniStenites). ;,Az istenek voltakelp. mi emberek vagyunk — mondja Feuerbach — minthogy mi mutatjuk legtokeletesebben a vilagban kesztil6 istenseget." c) A teizmus. Az Istenrol es a vilagrol bol cselmileg is, vallasilag is kielegito fogalmat a teizmus nyujt. A teista. istenfOgalomnak az . a lenyege, bogy Isten egyfe161 abszolut vilagfeletti szernelyes valOsag, a ki mindeneket teremt, gondoz és eltet ; masfe161 mindenhato erejenel fogva a vilagban benne 616, halo es rnozgato szellem, a kiben &Rink, vagyunk és mozgunk. A teizmusban tehat ervenyre jutnak a deizmus es a panteizmus resziga.zsagai _ is. Neyezetesen a deizmusnak elvitazhatatlanul igaz eleme, az, hogy vilagfeletti vagy transzcZendens és sze7 melyes Istent tanit,, a ki efetnek és halalnak szabados ura a panteizmusnak pedig az a. ket segtelen igazsaga, hogy az Istent vilagbanlevo vagy immanens szellemkent -fogja fel, a ki nen-i_csak kivtiltink és feletttink, hanem benntink is abszolut hatalommal el és tiralkodik. A teizmus a- vilagrol is helyes felfogast vall, mert azt tanitja, hogy a vilag az _Igen lelke Altai athatott organizmus, melyben minden letez6 a sajat czeljanak megfele16 ontevekenyseggel bir, de ezen ontevekenyseg az Isten mindent athato erejen nyugszik. Az Isten hoz letre, tart fenn és igazgat mindeneket, de nem ugyi hogy a dolgokba csak kivalrol és neha-neha nyul bele, hanem a dolgok termeszeteiDen és rendjeben bentrejlo szellemi ereje 41tal. Ezen nezet• szerint


69

Isten és a vilag nemn ktilonalio lenyek, hanem egymasra hato, egymasra viszonylO (korrelativ), egytittletezo valosagok. Isten nines vilag nelktil és a vilag nines Isten nelkul. Azt sem mondhatni, hogy a vilag Isten, inert Isten a vilag felett 6.116 s azt letrehozO okfo, tehat tobb mint a vilag ; de azt sem lehet allitani, hogy az lsten és a vilag egynias men rendelt viszonyban vannak ; mert a. vilag, mint Isten altal teremtett és fenntartott mindenseg, kisebb is, más term& szetii is, mint a vilagteremto és vilagfenntartO Isten. A teista helyes Istenfogalom egyedul kepes arra, hogy helyes vilagfelfogast vagy vilagnezetet alkosson az ember.- A helyes vilagnezetnek az a foelve, hogy Az Isten és a vilag viszonya nem dualisztikus, wazaz nem ket letokfd, van, hanem monisztikus, vagyis csak egy letokfo van, t. i. a ,mindenhato Isten. Ezt pedig Ogy kell elgondolnunk, hogy a vilag az Isten lathato nyilvanulasa, az Isten pedig a vilagnak lathatatlan okfeje Ennek folytan I. Ha a vilag Isten lathato nyilvanulata akkor a vilaghan minden leny es jelenseg az Isten altal es az Istenert van, azaz Isten teremto es gonclviselo Isten. 2. Ha a vilag Isten lathato nyilvanulata : akkor a vilagban tapasztalt rend és torvenyszerilseg az. Isten rendje es torvenye. 3. Ha a vilag Isten lathato nyilvanulasa akkor a vilagi lenyek fejletthegi fokozat szerint a vegtelen szellem veges megjelenesi alakjai s az ember, mint legtokeletesebb leny, a vegtelennek lektokeletesebb nyilvanulasa.

4. Ha a vilag Isten_ onkijelentese s a vilag torvenyei Isten torvenyei : akkor a vilag ismerete, a termeszetismeret, az Isten ismeretere vezet s a vilagnezet calcsfoka az istenes vagy theologiai vilagnezet. Az Istenrol valo bolcseleti fogalmaknak- termeszetes kiegeszit6je, mintegy velejaroja az istenseg letezesenek bolcseleti bizonyitasa. ; Tnert ha az Istenrol fogalmat alkot az emberi elrne, akkor meg van gyozodve' arrol, bogy annak a fogalomnak ,valosag fel-el meg, mhkent meg sem alkotna. Az Isten letezese minden vallasnak nelkalozhetetlen eI6feltetele elannyira, hogy a kozvetlen vallasos tapasztalat sem a keresztyerisegben, sem rajta kiviil, Isten letet bolcseletileg- bizonyitani meg sena kiserlette. Hogy van Isten, .ez minden kegyes embernek kozveden és epp oly biztos tapasZtalata, mint maga a vallas; ezert a valOdi kegyesek mindig idegenkednek Isten Ietezesenek bolcseleti bizonyitgatasatol. De a bolcseleti elmelodes (reflexio) a keresztyerisegen kivul és a keresztyensegben is folyton probalgatta eszokokkal is bizonyitani a. vallas alapfeltetelet, Isten letezeset._ A sokfele bizonyitekot, melyeket folyaman kitalaltak, es alkalrnaztak, - a XVIII. sza.zad Ota of csoportba szoktak osszefoglalni, , ugymint:

a) A kozmologiai vagy vilagtani bizonyitek. Kiindul a vilag vegessegeb451 és ebbol klivetkeztet egy vegtelen ,és szuksegkepen valo vegokra. Okoskodasgnak menete a ktivetkezo minden letezonek oka van, a- vilag letezik, tehat a .

_

A-VALLAS ELETE AZ ISTENBEN

71

.vilagnak oka van s ez a vegs6 ok az 'sten. Ismertek mar az indiai és gorOg boleseszek, hasznaltak a keresztyen egyhazi atyak, reszletesen kifejtettek a kozepkori iskolabolcse16k vagy SzkolasztikuSok, F6bb alakjai : a vilag veges okok lanczcilata, lenni kell egy oly vegs6 okfonek, melt' magamagamak, oka ; a vilag mozgasok és valtozasok osszessege, melyek eloallasa Nalamely els6 mozgato nelkill nem kepzelheto ; a vilag t6Merdek eletjelenseg osszesege, lenni kell tehat egy eletado f6f6 eletkutfonek. A koz mologiai bizonyitek erteker61 azt tartja a vallastildornany, hogy a bizonyitek hasznalhato, de nem hibatlan bizonyitek. •Logikai hibajat -Kant mutatta ki.- A kozmologiai . bizonyitek azon felteves1361 iridul ki, hogy a vilag letele nem szliksegkepen valo és igy . kell lenni egy szuksegkepen vale okanak. De Ilia a vilag letele esetleges, azaz ha akar az is lehetseges volna, hogy a vilag ne: letezzek : akkor az • okozat és ok kort levo viszonynal fogva: az ok (IstenY sem lehet szilksegkepen \TAM. 'S6t, ha elfogadnok is, bogy a vilagnak szilksegkepen vale oka van, azaltal meg nem volna bebizonyitva, .hogy Isten a Vilagtol killonboz6 és azt szabad akaratabol teremt6, abszolut tokeletes luny.` lit az okos. kod4 esz azt a logikai ugrast teszi, hogy a szaksegkepen vale okba . az abszolute - tokeletes leny eszmejet csusztatja bele. • - b) . A teleologiai vagy czelszeritsigi bizonyitek. Kiindul a vilag czel- és tervszerii berendezett• segeb61, kovetkeztet a vilagnak ezeltev6 terernt6jere;•- nregtaitojara és -'igazgatojara. Ismerte mar

72

A -VALLAS ELETE

Cicero, szelteben hasznaltak az egyhazi atyak, nagyon szerette Kalvin, nagyrabecsultek az 6s protestans hittudosok. Jelentosege a termeszet helyesebb isrneretevel folytonosan emelkedik. Ez a bizonyitek — mondja Kant -- -a legregibb, legvilagosabb, , legnpszerfibb es legertekesebb ; de ez sem kifogaStalan és, donto. Csak a yilag letezesenek alakjabol kOvetkeztet s igy csak az alak okozojdt taldlja meg, tehat csak a vilagrendez& es nem a vilagteremtot. A vildg anyaganak okdra az ertelern csak figy juthaf el, ha dtugrik a kozmologiai bizonyitekra. S meg akkor sem a legtokeletesebb lent' talalja meg, 'mert hiszen a vildg, az okozat sem tokeletes, hanem csak egy 'igen tokeletes lenyre (relative legtokeletesebbre) kOvetkeztethet. c) Az ontolOgiai vagy lettani bizogyitek.• Kiindul az istenfogaIom eszmei megletebol ebb61 kovetkeztet Istennek valosdgos letezesere. Egyik ala.kjdt Anselm, maSikat Cartesius bolcselo talalta ki s azota tobbfele vattozatban istneretes. Anselrn szerint az Isten fogaima olyan, a melynel tokeletesebbet gondoini sem lehet (quo maius cogitari non.. potest). E legtokeNtesebb leny, eppen mert legtokeletesebb, nem lehet pusztan a kepzeletben, hanem leteznie kell a valosdgban is. Más szavakkal : a legtokeletesebb lent' gondolata szilksegkep magaban foglalja a legtokeletesebb leny letezeset (Dei essentia involvit existentiam). Cartegiusi alakja : Istent, mint legtokeletesebb lenyt gondolom ; a gondo latot nem vehetem magamtol vagy a kulvilagto4 mert ezek mind vegesek es tokeletlenek ; kell


73

tehat lenni egy tokeletes lenynek, a ki nekem e gondolatot adta es ez az Isten. Ehhez Kant 'a kovetkez6 biralatot filzi : Az isteneszme szubjektiv (gondolati) megletebolIsten objektiv, valosagban vale) rneglete epp Ligy nem kovetkezik, Mint a haromszog fogalmabol nem kovetkezik a haromszog targyi meglete vagy abbol, bogy 100 tallert gondolok a. zsebernben, nem kovet-, kezik, hogy a szaz taller valosaggal is a zseberuben van. A dolgok gondolati lete szuksegkeppen nem foglalja magaban a dolgok targyi megletet. d) A moralis vagy erkolcsi bizonyitek. Kiindul az erkolcsi torveny és az erkolcsi vilagrend fenylegessegebol s ebbal kovetkeztet szent, igaz és jó alkotOjara. Ismerte mar Cicero s hasznaltak a bolcseszek minden korban: Kant egy Lij alakjat talalta ki: Eteny .es boldogsag, melyek a legfobb jot alkotjak e foldon, ,nem mindig vannak- harmoniaban, holotf,rendeltetesiik szerint abban kellene lenniok : lenni kell tehat egy legfobb lenynek, ki a jovo eletben e harrnoniat letesiti. A moralis bizonyitek else _alakja azonos a teleologiai bizonyitekkal, csakhogy az erkolcsi vilagra szoritva. Ezzel csak egy erkolcsi vilagreddszerre lehet kovetkeztetni. A Kant-fele bizonyitekban pedig semmi ere" és hatas nines azokra, a kik ereny es boldogsag kozott mar -tenyleg harmoniat talalnak, vagy azert, mert az erenyt a boldogsagba, vagy azert, mert a boldogsagot az, ereny gyakorlataba helyezik. e) A historiai vagy teirtineti bizonyitek. Kiindul az istentudat altalanos elterjedesebol s Innen kovetkeztet az isteneszme objektiv igaz-

sagara. Ismerte ezt inar. Cicero, hasznalta minden idoben a keresztyen .hittan, A tOrterieti bizonyiteknak is van nemi hibaja. Az, hogy a historiai tenylegesseget egynek veszi az elvi igazsaggal, pedig abbot, hogy 'az iStenhit dilalanoS, meg nem okvetleni.11 klivetkezik, hogy az istenhit igaz is. Logikai szempontbOl tehat as osszes bizonyirtekok ellen lehet kifogast tenni .-es azis-ketsegtelen, hogy egyik bizonyitek sem alkalma.s arra, hogy a makacs ketkedot es a konok istentagadot az Isten letelenek elfogadasara kenysZeritse. De gyakorlati ielenthsegiik mégis van a bizonyitekoknak. Mert ha az istenhit egySzer mar megvan, minclnyajan alkalmasak arra, hogy' a hitet az erteIem elatt tatnogassak, erositsek es az istentudat tartahnat gazdagitaak. -Ezek szerint a bizonyitekok arra nezve, 'ki friar egySzer hisz, az isteneszme killonboza oldalait tarjak- fel, a mint azok a tizikai, erkolcsi es torteneti vilag szemleletere felttinnek. A bizonyitekok namcsak Iamogatjak és erositik a hitel, hogy 'vari.'Isten, hanem arra nezve is utasitast adnak, hogy, milyen az Isten. A kozmologiai mint legfobb okfat, a teleologiai mint czeltev6 ontudatossagOt, az ontologiai mint legfobb eszmet, a moralis mint erkolcsi torvenyadot és 1:?irot ttinteti fel elotti.ink az istenseget; a tarteneti bizonyitek pedig,azt mutatja ki, hogy az emberek rriindig hittek az istensegberi.

IL RESZ.

A vallas elete az emberi lelekben. g. §.: A vallasos erzek, tehetseg és hit. vallasnak eletrekelto, ta.plal& és iranyito ereje, a mint az eloz6 reszben kimutattuk, a termeszeti és termeszetfeletti kijelentese az istensegnek. Minden vallas az istenseg eronyujtasabol és eletkozleseb61 fakad és taplalkozik, mert- az isteni kijelentes a vallas eletado és ta.p16.16 ereje. De a vallas csiraja és .magja az ember lelkebe van beleplantalva, mert a vallas az embernek Istenben .gyokerezo elete. Emberi lelkurikben gyokerezik, ott fejlodik ki, ott terem gytimolcsot, ott hat nemesitoleg, ott araszt boldogsagot a vallas. A vallasnak tehat nemcsak isteni, hanem emberi elete is van, inert a vallas Istenbol kado elete az embernek, a vallas istenes emberi elet.

76

A vallasnak az emberi lelekben vegbernen6 eletet vizsgalva, elso kerdes, ,hogy milyen termeszetili a vallasnak az .ember lelkebe beleterern7 tett amaz eletcsiraja vagy eietmagja, a melyet eddig kovetkezetesen vallasos erzeknek nevez, oink. Az ember vallasos erzeke, kozelebbi termeszetet tekintve, lelki tehetseg; lelki er6, az ember lelki termeszetenek egyik sarkalatos tulajdonsaga, mely epp ugy hozzatartozik a , lelek eletehez,' mint. a gondolkozas, az erzes vagy az akards. A vallasos erzek az ember deny, egehez tartoz6; lelki termeszetet61 elvalaszthatatlan kepesseg. Az ember termeszetenel fogva vallasos leny, az embernek vallasos termeszete van. De a vallas lelki eleteben, mikent altalaban a lelek eleteben, ket fejlodesi fokot lehet és kell meg:. killonbOztetni, Ilgyrnint a nemtuklatos vagy. osztonszerili és a tudatos• lelki- eletet. Modern pszicho1 ogusok vagy lelekbuyarok a leleknek ezt az Osztonszera eIetet a lelek Ontudatelatti vagy kiiszolDalatti elemenek nevezik. W. James, arheri--, kai-angol pszichologus_ „A vallasos tapasztalat valtozatai" czirnii 1902- ben .megjelent rnaveben meggYOzoleg kimutatja, bogy a vallas az: emberi leleknek u. n, ontuclatel6tti vagy ki1szob alatti eletebe van beagYazva, onnan fakad: fel mint belsO er6 s mint lelki elmeny ellenallhatat-' lan er6vel tor ki a lelek melyeb61 Ez a. ,lelek melyehl osztonszerfileg feltOr6 bels6 er6 ugyanaz, a , mit: a regiek vallasos, osztonnek neveztek s ez a vallas lelki eletenek: els6 fejlodeSi foka. Amde mikor a lelek ontudatra eszmel, a valid-.

A VALLAS ELETE AZ EMBERI LELEKBEN

77

sos erzek is ontudatra ebred, mlikodni kezd, mint vallasos tehetseg, tudatos eletkozossegbe rep a vallas masik tenyez6jevel, a terrneszetfeletti istenseggel. A vallasos oszton tehat alsofoka, tudat, elotti eleme a vallasos erzeknek, melyet tudatossa valasa utan meltan neveznek vallasos tehetsegnek. Az dntudatos vallasos erzek vagy vallasos tehetseg pedig a masodik fej16vallas lelki Oleteben. desi fOk A vallasos erzek, oszton es tehetseg alatt nem killon lelki szervet vagy organumot kell erteni, hanem az egesz lelket a maga vallasos mukodeseben, a lelek vallasos erejet. Mert a vallases elet nem valamely ktilon tehetsegben el, hat es mOkodik, hanem mint lelki er6 az egesz lelket foglalkortatja,_.athatja, iranyitja es makodesben tartja. A vallas foglalkortatja a kepzeletet, a gondolkozast, az erzest, az akarast es a cselekvest. E szerint . a vallasos tehetseg .elnevezes a lelek osszes vallasos tevekenysegenek a neve, a vallosnak a lelekbe beleteremtett, kezdetben .ontudatlan, maid ontudatra eszmelo magva. -A vallasos tehetseg 'a vallasnak lelki alapja, a vallasnak lelki embrioja, a melybol kisarjad, kifejlodik a vallasnak egesz belso elete és egesz ktilso szervezete vagy organizmusa. Vallasos tehetseg nelktil nem volna a vallasnak sem egyeni, sem tarsadalmi, sem t6rtened elete. A vallasos tehetseg velesztiletett termeszetes kepessege az emberi leleknek. Mint Kalvin mondja : Minden emberi lelekbe beoltotta a Teremt6 az Isten utan valo vagyat vagy sovargast. Ezt a tertneszetes vallasos tehetseget tel-

jes kifejlettsegeben a régi theologusok „theologia naturalis" -nak termeszetes thbolOgianak neveztek. A XVIII. szazadtoI fogva, 16kent Rouskau ota, termeszetes vallasnak és a bell:51e bolcseleti uton kiepitett vallaselmeletet vallasi naturalizmusnak hivjak. A raczionalistak vagy eszelvliek is a termeszetes vallasos tehetsegb61 keszitgettek a maguk eszvallasnak' nevezett, rniivallasat. Mindezekben a torekvesekben az a vallasi igazsag jut kifejezesre, hogy a vallasnak a vallasos erzek, illetve tehetseg a lelki .alapja.. - A vallasos tehetseg, mint a halhatatlan ernberi leleknek egyik fundanientalis eleme, maga is halhatatlan, reszese a lelek orok eletenek. Sajatsagos és nagyon erdekes tanulsaga a vallastorteneletnnek, hogyfnig ai vallasok7-a maguk tanaikban, kultuszaikban, sZervezeteikben gyak-_ ran valtOznak, modosulnak, atalakulnak, sot nem egyszer mindenestol elenyesznek, kihalnak, addig -maga a vallasos erzek . és tehetseg, az' istenseg uteri vale) vagy es sovargas nem hal ki soha az emberb61. S8t ellenkezoleg clolOg ugy all, hogy minden,kihalt vallas helyebe jobbat, tokeletesebbet allit az istenseggel bels6 osszekottetes-, ben 616 vallasos tehetseg. • Ebbol a na.gy torteneti tenybol a vallastuclomany - azt a vallasi igazsagot sztiri le, hogy a . vallasos oszton es a vallasos tehetseg- orokkevalO es halhatatlan. , Fontos tovabbi kerdes a vallas belso terrne-. szetrajzaban, hogy miben nyilvanul a vallasos tehetseg fomunkassega, vagyis hogy mibena vallasos tehetseg sajatkepi lelki elete A vallasos tehetsegnek fofunkciiojat,

A VALLAS ELETE AZ EMBER! LELEKBEN

79

veto rnakodeset a •vallastudomanyban hitnek nevezzuk. A vallasos hit altalaban veve az istenseg irant, a - termeszetfeletti irant vale) erzek, rnelynek az a harom, lenyeges _mozzanata van, hogy- a hive ember egyetert, egyiltterez és egytittmlikodik az istenseggel. Ennek megfele16leg a vallasos hit tartalmilag istenkepzetb61, istenerzetb61 es istentisztelesbol all. A vallasos hit, kozelebbrol tekintve, harorn lelki mozzanatot foglal magaban, tigymint ismeretet (notitia), bizodalmat (fiducia) és erot (energia). A vallasos hit ismereti eleme az istenrol vale kepzetben és fogalomban, erzeitni eleme az istenes erzesekben, akarati eleme az istentiszteletnek kultuszi és erkolcsi megnyilatkozasaban A vallasos hit else mozzanata az istenkepzet, illetve az istenfogalom, tehat az arrOl vale) meggyozodes, hogy van Isten. Az istenkepzet es istenfogalom kozelebbi tartalma mindig attol fugg, mikOnt ismeri fel és fogalmazza az ember vallasos- erzeke az istenseg termeszeti és term& -,szetfeletti kijelenteseit. Ezt fennebb a 7. és 8. §-ban reszletesen lattuk. A vallasos hit masodik lenyeges mozzanata az istentisztelet, mely foleg gyakorlati term& szetil. AZ istentiszteletben vagy kultuszban a gyarlosagat és tehetetlenseget erzo ember - elet koz6ssegbe, 616 osszekottetesbe lep az istenseggel, bekapcsolja eletet az Isten eletebe. A kultusz legaltalanosabb ertelernben belso :eletkozosseg, tehat erzelmi és akarati kozosseg az istenseggel, az . eletben tapasztalt ildvtelenseg megsztintetese vegett. A kultuszbeli eletkOzosseg tehat nem

80

A VALLAS ELETE

egyenlok eletkozossege, hanem a gyengenek kozossege az erossel, a vegesriek osszekottetese a vegtelennel, a tokeletlennek bekapcsolodasa a tokeletesbe. Kicsinysegenek és tehetetlensegenek erzetevel tekint az ember az era és hatalom istenere, kinek felsege elott meghOdol, kinek akaratanak a maga& alarendeli ki irant tisztele tet és hodolatot tanusit, kinek 'felaldozza sajatjat, javat. A felelemnek és a tiszteletnek ez az erzete kepezi AZ istentisztelet egyik leglenyegesebb elemet. Ez a hodolat és imadat erzete a kultuszban. De ez a dolognak csak egyik oldala. Nevezetesen az istentiszteletben nemcsak ad az ember az istensegnek, hahem kap is tole. Erat kap az erostal, j6kat a josagtol, szentseget a szentsegtol, aldast vesz az aldasok forrasatol, a mibal bekesseget és boldogsagot merit az eletbajoktol megterhelt és kifaradt lelek. Az istenseggel valo eletkozossegben elert ez a bekesseg es boldogsag az tidy, mely minden vallasnak vegcelja. Ezek szerint tehat az istentisztelet ket fa eleme kozill egyikben a hadolat és a megalazkodas; masikban a felemelkedes, a kiengesztelodes a fodolog. Anhak megfelel az aldozat, ennek az ima, e minden vallasban megleva ket kultuszi fa cselekmeny. A vallasos hit harmadik mozzanata az tidy erzete, melyet istenes erzelemnek vagy aftalaban vallasos erzelemnek is lehet nevezni. A vallasos erzelem hol inkabb ftigges, vagy kegyes meghOdolas s ekkor Isten felelmenek nevezzak, hol inkabb szabadsag, vagy felmagasztosultsag s 'ekkor Isten irant val6 bizalomnak nevezheto, hol felelem es bizalom egyutt-

8-1

A VALLAS BLETE AZ EMBERI LELEKBEN _

veve s - ekkor Isten irant valo- szeretet. A vallasos erzelem szer.epIese nem az, bogy a hitnek ertelmi és akarati Mozzanatat kiegesziti vagy azokhoz jarul, hanem az, hogy az istenkepzetet es iStentiszteletet eleven erokent athatja, mint az..-er6 az. anyagot s mint -a kovasz a tesztat. Nevezetesen az istenkeplet és istenfogalom validsoS erzelmek 'nelktil puszta ismerettani csupan a megismeres •egy modja volna, mert nem az tesz vallasossa, ha valijuk, hogy van isten, hanem az, hogy az Istennel egyeterttink, egyiitterzunk és egyilitcselekszunk, tehat vele eletkozossegbe leptink. ViSzont a legnagyobb ardozat és legkitunobben szerkesztett és elmondott ima sem er semmit, ha hianyzik beloluk az erzes, a megalazodasnak és felmagasztosultsagnak istenes erzelme. Innen magyarazhato meg az erzelem ama hevessege, a kedely ama feIbuzdulasa s a sziv ama patosza vagy szenvedelrne, melt' az igazan vallasos szonak és tettnek ketsegtelen ismertet6 jele. Az erzelemnek kell athatni és ossZeforrasztani a vallasos hit más- ket mozzanatat is, ktilonben vagy szaraz dogrnatizalassa vagy lelketlen czeremoniava zsugorodik a vallas. Az erzelem altal megelevenitett és tettekhen gyihnolcsoz6 hit az igazi elo hit.

1o: §. A vallasos tehetseg egeszseges és beteges miikeidese. Az ontudatlan és az ontudatos vallasos erzeknek vagy a vallasos osztonnek és a vallasos tehetsegnek lehet helyes vagy egeszDr. Szots Farkas: A vallas elate.

6

A VALLAS ELEIt

seges, de lehet helytelen vagy ,beteges a mil kodese. A vallasos tehetseg millsodese akkor , egesz= seges, ha nem egyoldalU, ha az emberi lelek. mindenik erejet- helyes arahyba.n vagyis tigy foglalkortatja, hogy kepzelet, ertelern, erzelem és akara.t osszhangZatOsan ervenyesill a.- vallasi tevekenysegben ; niert a vallaS az egesz s, nem pusztan .Ielek valamelyik erejenels eletkozossege az Istennel. A vallasos tehetseg. , makodese alskor helytelen vagy. egeszSegtelen",' -ha .az emberi leleknek csak valamelyik erejet, kizarolag vagy tulnyOmolag csak az ertelmet vagy csak az erzel 'met vagy csali az akara= tot foglalkortatja. A vallas helyes terrneszetrajza nett tuft meg azokat az egyoldaltisagokat,a melyekkel a regebbi- Vallasitdosokrial talalkozUnk, a kik a vallasnalc kulon lelki szer:ciet s jeloltek ki vagy a . vallast egyoldaltllag a lelenek egyik-masik erejebe helyeztek. Igy a .raczionalistak a .vallast . tanna.ls,' tehat az ertelern munkajanak, a misztikusok erzelernnek, tehat‘ az:. ,als Kant és kovet6i erkolcsi-' e rzelem sajatsagan, segnek, tehat' az akarat . munkajanak ., tartottak ; az egyhazi hittudosok istenismeretet es istentiszteletet (deum cogtioscencli et' colendi) lattak a vallasban. Ennek megfeleloleg 'a _vallas helyetil a, rabzionalistak és Hegel az ertelmet,,,Kant és Schenkel a lelkiismeretet, De \Vette az esztetikai erzeket, Schleiermacher az erzelmet jeloltek ki. Hogy a vallas nem pUsztan a tudalom dolga, :neat cSupan az ertelem < rnunkaja, azt , a koVetkezo tapasztalatok .bizonyitjak-,

83

A VALLAS tLETE AZ EMBER! LtLEKBEN -

a) Ha a vallas pusztan tudalom volna : akkor a vallasrol valO tudas volna a vallasossag mer teke ; akkor a legkepzettebb theologus volna a legvallasosabb ember; akkor az ertelmi muvelt seggel parhuzamosan haladna a vallasossag ; akkor a tudomanyok haladasaval egyutt emelkednek a vallasossag ; akkor' a legnagyobb gondolkozOk egyszersrnincl vallasalapitok es reformatorok volnanak ; egyszoval az ertelmi iskolazottsag volna a vallasossag fokmeroje. Ez pedig teljesseggel nem all. b) Ha a vallas a tudalomban allana, akkor maga a vallasos kOzosseg, az egyhaz tudos tarsasag volna s' a vallasos elet legfobb tenyezoje a vallasrOl valor tudas, a theologia lenne a vallasossag fejlodesere fenntartasara eleg lenne az ertelmi felvilagosodas. De a tapasztalat ezt sem igazolja. c) Ha a gondolkodas s altalaban az ertelmi nKikodes volna a vallas tulajdonkepen vale) muszere, akkor a gondolkodasban vallasos kielegultsegnek és a gondolkozas altal vallasos felbuzdulasnak és tidverzetnek kellene szarmazni. De a tapasztalat ezt sem bizonyitja. Tovabba a vallas nem is pusztan az erzelem tigye. Nevezetesen az tigynevezett patetikus erzelmeknek (indulatok, szenvedelyek stb.) semmi kortik a vallashoz ; a szepeszeti erzelern egeszen más terre, a mliveszetek mezejere tartozik ; az erkolcsi erzes kozel rokon, de nem egy a vallasos erzessel, sot maga a vallasos erzelem is egymagaban nem meriti ki a vallas egesz. teljesseget. Az erzelern a vallasos eletnek ket6*

segkiviil egyik legfontosabb mozzanata, ebbol ebbol taplalkozik minden vallas s ez tartja os§ze és hatja at a vallasos elet tudalini es akarati tenyez6it is De az erzelem pusztan magaban meg nem testi a vallast. csak erzelem volna, akkor nem volna sZtiksege ertelmes meggyozodesre, hanern megeIegednek a puszta gerjedelmekkel, felbuzdulasokkaf, a rajonggassaL, akkor a vallas egy volna a mistticzizmussal, a pusita erZelgeSsel ; akkOr az ember Vallasos erzelmei felett,:elmelkedni, azokat reflexiO vagy elmeli5des altal Ointudatosokka tenni nem volna szUkseg és szabad ; akkor a vallasos erzelmeknek nem kellene az akarat és tett indite er6iye valniok ; szoval a -vallasos eletben csupan erezni• kellene. de .ontudatosan eszmelni es okosan cselekedni 'egyaltalaban nein volna szukseg, a rni keptelenseg. Vegul a vallast pUsztan a lelek akarati mu kodesebe helyezni is egyoldaltisag. Ketfele erteIemben. szoktak ezt tenni ; vagy ugy, hogy a vallasossagot ktilso Cselekmenynek, kalso szertartasnak veszik ; vagy Ligy, .hogy a vallast a szorosan vett erkolCSi akarat-milkodessel; az erkolcsiseggel azonositjak. Az else a vallasriak opus operatum-fele felfogasa, az a gepies czeremonializmus, mely wallas nevre _sem erdernes-. A inasodikban az igazsagnak van nemi re§Ze; de hibasan felfogva. ValO igaz, hogy a vaifasnak erkolcsiseggel kelp parosUlnia, sot hogy a vallasi és erkolcsi .tehetSeg pszichologiailag_ is kozel rokonok, de azOrt a vallasoSsag_ es erk61csiseg nem azonosak. Nevezete8en az erkOle'sl


85

seg ,akarati keszseg a kinvilitgra iranyulva ; a vallas Istent61 vett benso ere, Istennel vale eletkozosseg ; az erkolcs a vallas erejebal tapialkozO tevekenyseg ; a vallas fokent Istenhez vale viszony, az erkolcs az emberekhez ; a vanes nyila.tkozhatik a maganossagban, sot neha ott a legeTenkebben, az erkolcs fokent az emberekhez vale viszonyaban. Szoval az erkolcsis4g nem egy a vallassal, a lelek ,erkolcsi elete nem azonos a vallaseletevel és igy a vallas nem pusztan akarati milkodes. A mondottakbol latni vale), hogy a vallast kizarolag egyik vagy masik lelki tehetsegbe szoritani, vagy szarnara a lelekben kiilon szekhelyet vagy organumot kijelolni vaLlaspsiichologiai teve- Os. Az a szellemi folyamat, melyet vallasnak neV'ezilnk, a leleknek nem egyik vagy masik erejeben, hanem egesz eleteben megy veghez. Csak az az egeSzseges vallas, a mely az embernek egesz lelket, minden erejet foglalkortatja, melyben a vallasos tehetsegnek mind az ertelmi, mind az erzelmi, mind az akarati mozzanata ervenyestil. A vallasos tehetseg makoase akkor helytelen és egeszsegtelen, ha az emberi leleknek csak egyik vagy masik erejet foglalkortatja. Ebbe az egyoldalusagba a vallasos tehetseg konnyen beleeshetik, mert a tevedes lehetosege a vallasos tehetsegbol sincs kizarva. igy ha a vallasban csak az ertelmet foglalkortatjuk, az intellektua-lizmus hibajaba estink ; az akarati mozzanat egyoldahl ervenyesitesebol a nomizmus tevedese szarmazik ; az erzelmi elem tulhajtasabol a miszticzizmus fejlodik ki ; a hol pedig a vallasos hit

A VALLAS ALETE

fejleszteset elhanyagoljak, ott az indifferentizmus all el6. Ezek mind felszeg miikodOei a vallasos tehetsegnek és beteges iranyai a-2vallasnak.Az intellektualizmus vagy ertelemelviiseg a vallasos hit azon egyoldalu (tehat fercle es beteges) iranyzata, mely a vallast tulnyomolag vagy appen kizardlag az ertelembe vagy ismeretbe helyezi s az erzelmi és az akarati oldalt vagy teljesen kizarja vagy megroviditi: Az intellektuan. ertelein embereinel szolizmus alanyilag az kott fellepni és ridegseget, elettelen szarazsagot eredmenyez, tortenetileg pedig a vallasok oly id& szakaban keletkezik, midon a vallas egyoldalulag csak a gondolkozast foglalkortatja, -a valla.sban_ csak a hitezikkekre, a tanra vetnek stilyt. Az Intel lektualizrnus kozel rokon az ort-hodoxizmuSsal vagy igazhitilseggel, mely a vallast valarnely egyhazi - tan vagy tanrendszer merey fentartasaba helyezi, valamin.t a gnoszticzizmussal vagy isme- retelvilseggel; mely a vallast tevesen rnagasabb-. renda itudatnak tekinti és puszta filozofiava mereviti. 'A nomizmus vagy torvenyelyfiseg _ a vallasi tehetseg akarati mozzanatanak egyoldald ervenyesiteseb61 szarmazik. A nomiZmus'vagy a vatIasi szertartasok és szabalyOk gepies rnegtartasaba helyezi a vallasossag lenyeget,.vagy bizonyos erkolcsi rigorizrnust vagy szigort és legalizmyst vagy torvenyeskedest kovetel.' A nomizrnus tevedese abban all, hogy a tOrYeny betiljet tObbre becsilli annak szellemenel, a forrnasagot a lenyeg nel, a killsot a belsonel, mialtal - a kegyeskedesneki a kepmutatasnak- és farizeuskodasnak nyit

A VALLAS tLETE AZ EMBSRI LtLEKBEN

kaput. Minthogy a fosillyt a vallasi alakisagokra helyezi, nem helytelentil .formalizmusnak vagy alakisagnak is szoktak nevezni. Ket-faajat lehet megkiilonbortetni, m. a rigorizmust, mely nernesebb hajtasa és a cerimOnializrnust, mely sokkal alacsonyabb fokon all. A rigorizmus az erkolcsiseg, formalizmusa, a fejlettebb emberisegben otthonos, a szigora erkolcsi termeszetnek sajatja. A cerimonializrnus a vallasossagot teljesen a kiils6se gekbe, a gepies milkegyessegbe helyez6 iranyzat. A nomizmus a torteneti vallasoknak majd mindenikeben el6fordul, valahanysZor a vallasi szer, tartasok-at és killsosegeket tulbecsalik: Karos hatastiva akkor valik, mikor oly el-6\Tel lep fel, bogy a vallasossag erzelmi és ismereti mozzanatait elnyOmja. A nomizmus karos hatasara szamos peldat Szolgaltat a brahmanizmus, a 'parszizmus, a buddhizrnus, a fogsag utani zsidosag, az ortodox mohamedanizmus, a kozepkori romai katoliczizmus, a melyekben a. czerimonia val6saggal megcsonkitja és gepies szertartasokba fullasztja a vallasos eletet. A cerimonializmust, ha szentesiti es kultuszi er6vel ruhazza fel az egyhaz, ritualizmusnak nevezzilk. A miszticzizmus a kegyessegnek az a modja, a mely a vallasi elet ertelmi es erkolcsi tenyez6it hatterbe szoritja és tulnyomolag az erzelmi tenyezaket ervenyesiti. Az jellemzi tehat a miszticzizmust, hogy a vallasban az ertelern és az akarat kozremilkodeset mellozve, Istent csak erzelmilegakarja tapasztalni Es oppen ebben az egyoldalusag-ban fekszik -ferclesege es betegsege, UgyaniS, 'amid-ft Istent erziiletileg akarja birni es efijet mintegy

A VALLAS ELETE

az istensegbe beolvasztja, ezaltal megsztinteti az isteni és az ,emberi szellem ki5zott levo killon1Dseget, eltorli az ember és Isten szemelyiseget s panteista teyedes1De csap at. be ez a kisebb tevedese. Nagyobb hibaja az, bogy felreteszi az ertelem mertektartO erejet. fektelen . kepzelgesbe, vallasi viziokba, szerteien erzelgesbe, rajongasba tevtd. A miszticzizmus a folhevult kepzelet titokzatos sejtelmeit, latomasait és abrancljait valOsagos isteni kijelenteseknek hiszi, valOs4ggal fanatizalja azt, a kin erot vesz. TovalDba, snivel a miszticzizmus csak a belso irant erdekl6dik, lassankint kozonyos lest, a ki.ilyilag minden jeiensegei irant, csondes szemlelodesbe melyed, elhanyagolia a tevekeny és munkas eletet : livietizmusl3a, sernmittevesbe sulyed. A miszticzizmus ugyszOlyan minden fejlettebb valle.s1Dan foltale.lhato. Az- iszlarnnak, _ a brahmanizrnusnak, a buddbizmusnak, a gorog vallasnak csak Ugy voltak, illetve vannak miszticzizmusra hajlo iranyai es felekezetei, mint a keresztyensegnek. Az indifferentizmus vag3i kozonyOsseg a .val lasi erdeklodes hianya, a Niallasi kozombosseg, a _ mely rendesen a vallasi tehetseg elhanyagolasabol szarmazik. Tehat a vallasos neveles hibaja.. -Mert hagyva, a elhanyagolva, fejlesztes, neveles vallasos tehetseg is elsatnyul, elsorvad, mint barmely parlagon hagyott tehetseg. Az indifferentizmus lehet abszolut és relativ. Az abszolut indifterentizmus a vallast és _a vallasi, tehetseget sernmibe veszi, s enynyiben elhanyagolja, erkolcsi hiba, alert a szellerni -elet felszegsegere mutat. A relativ indifferentizmus az a se hey, se

A VALLAS ALgtF AZ.

LiLEKBEN

89

hideg vallasossag, a mely a. felekezeti ktilonbsegekre és korlatokra keveset ad. Szarmazhatik neha ernelkedett lelkilletb61 is, pl. Schillernel, a ki igy okoskodik : „Welche Religion ich bekenne ? Keine von alien. Und warum keine ? Aus Religion." A teljes indifferentizmus beteges jelenseg mind az egyeni, mind a tarsadalmi eletben az egyennel rendesen az elhanyagolt vagy ferde vallasos neveles hozza letre, a tarsadalmakban a fennallo vallasi tanitasok ki nem elegito volta, vagy a vallasellenes szellemi aramlatok.

ii. §. A vallas kepzeleti ele me : hitregek es hitmondak. A vallasos kepzelet altalaban a hitkepzetekben, kalonosen a hitt egekben és hitmondakban, azaz a mitoszokban fejti ki miikodeset. A mitoszok eleg szamosak kivalt a kezdetleges validsokban.. A mitoszok rnegfejtesevel mar a g8r8g bolcselok is foglalkortak, a kiknek vallasaban tudvalevoleg _a legvaltozatosabb mitoszokkal talalkozunk. A fobb mauarazatok harom osztalyba sorozhatok, tl. m. az erkOlcsi, a termiszeti és a torteneti rnagyarazatokba. Az erkolcsi magyarcizatra a vallas fegyelmez6 ereje adta a lokest. Minthogy lattak, milyen hatalmas eskort nyujt a vallas az ember erkolcsi fekezesere s a politikai és tarsadalmi rend fenntartasara, nemelyek azt hittek, hogy az istenek rnindenhatosagarol, a jok jutalmazasarol és a gono-

90

A VALLAS ELM'S

szok bilnteteser61 szolo torteneteket régi bolcsek az emberek . javitasara és jobb korinanyzasara talaltak ki. Ezt a -felilletes nezetet az 6-korban sokan partoltak, pl. Arisztotelesz és Euripidesz. Ez az erkolcsi magyarazat. A" termeszeti magyarazat szerint a mitoszokban termeszeti tenyek-kepleges kifejezeset, leirasat kell latnunk. E magyarazatot keplegesnek vagy, allegorikusnak is szoktak mondani, niert, e szerint a mitosz fOjellernvonasa az, bogy a gondolatot jelkepben és abrazolatban fejezi ki,Ebb61 kifolyOlag Epikarmosz 6s Anaxagorasz _azt tanitotta, hogy az istenek tulajdonkepen szelek; viz, fold, nap, tiiz, csillagok. Sot Szokratesz, a ki kulonben hibaztatta az allegorikus magyarazatot, valamint Plato is, gyakran rarnutatott a mitoszok rejtett magasabb jelentesere. Ujabb iclOben Creuzer és iskolaja is azt tartja, hogy a mitoSz a papok Altai . csinalt allegoria. A harmadik elmelet, melyet a mitoszok eredeter61 felallitottak : a tortineti magyarazat: Rendesen Euhemerosz nevehez fiizik, ambar elotte is, utana is talalni, nyomait. Euhemerosz Nagy Sandor kortarsa volt. Makedoniaban elt Ka.sszandrosz udvaraban, Id elkilldte keletre tudomanyos kutatasra. Irt egy vallasi regenyt, rnelyben elbeszeli, hogy Pankhaia szigeten oly feliratokat talalt, a melyek tudositasokat tartalmaznak GorOgorszag isteneirol, de nem istenekill abrazoltak oket, hanem kiralyokul, h6sokill és bolcsektil, kiket holtuk utan embertarsaik istenek gyanant tiszteltek. Ezotaeuhemerizmus a neve a mitoszok azon magya, razatanak, • mely az isteneket ernberek4stenite-

A VALLAS 4LETE AZ EMBER! LELEKBEN

91

sebol szarmaztatja. E szerint Aeoiusz=regi hajos; CyklopsOk =sziciliai vadak; Kentaurusok = lova: sok; Atlas = csillagasz. Scylla = kaloz. Az egyhazi atyak, pl. Augusztinusz, Laktanciusz, Arnobiusz buzgem felhasznaltak ezt a magyarazatot a gorog és romai vallas- ellen intezett tamadasaikban, szen-iere hanyvan a poganyoknak, hogy olyan istenekben hisznek, a kik csak istenitett halandOk. 'Ranier abbe hires mitologiaja a XVIII. szazadban egy idore a francziaknal is uralkodova tette ezt az iskolat. Spencer .Herbert legujabban az angoloknal horta divatba az euhemetizmust. . A mitoszok magyarazatanak e harom- faja kortil rnindenikben van valamelyes resze az igazsagnak, de teljesen egyik sem fejti mega mitoszok kerdeset. Az erkolcsi magyarazatban igaz az a mozzanat, hogy az 11. n. mu-mitoszok etikai czelzattal kesztilt koltai és ontudatos alkotaSok:A termeszeti magyarazat helyesen mutat ra arra az igazsagia, hogy a mitoszok nagy resze a termeszet naiv, primitiv szemleletebol keletke-; zett. A torteneti magyarazatnak igaza van abban, hogy a mitoszok keletkezesete az emberi nagysagok bamulata is befolyassal van: De a mitosz teljes mivoltat kiilon kiilon egyik Magyarazat se tarja föl. Nem fejti meg peldaul azt a tenyt, hogy az ' arja nepek mitologiaja, tehat az indusok, zeridek, Orogok, germariok, keltak és szlavok mitoszai a legbensobb rokonsagban allanak, nem; csakaz istennevek (Djaus ----DeVa-Zetisz, Jupiter = Djauspitar ; Zio =Tiu), hanern:a hitregek tekinteteben is. Ugyancsak ily belso rokonsag van a

Semi nepek kiilonbozo= againak rnitoszai kozott is; E tenyek, kirnagyarazasa. vegett Muller Miksa finom nyelveszeti erzekkel ramutatott a beszed termeszeteben rejla keplegessegnek a - mitoszok kepzeseben és elterjedeseben yak') jelentosegere. Muller szerint a mitosz a nyelvvel egytitt keletkezik s epp oly altalanos sajatsaga az os emberi szellemnek, mint a -nyelvalkotas. A mitosz valamely termeszeti vagy erkolcsi tenynek kifejezese elbesz016 formaban. Keletkezese azon idore esik, midon az emberi szellern a termeszetbal nyert benyomasait és gondolatait meg nem kepes elvontan kifejezni, hanem csak erzekelteto kepekben, analogiakba.n és mondasokban. E szerint a mitoszok magva egy vagy tbbb rovid és rendesen kepes kifejezes; melylyel a primitiv ember a termeszet és az ember eleteben Japasztalt benyornasait és eszleleteit megnevezte. Ebbol a magbol, a miain a szok eredeti jelentese mar elhornalyosodott, a kepzelet elbeszelest, meg pedig reget vagy mondat alkotott azon meggyozeklesben, hogy az elbeszelt esemeny valosagos tortenet: A mitosz tehat - a vallasoS kepzeletnek az istenseg mdkodeseiroI vale) naiv koltoi alkotasa elbeszeles alakjabari.. Naiv hitrege és hitmonda. A rnitort az ontudatos mese- es rege-koltest61 az ktillinborteti meg, hogy naiv és ontudatlan. Csak a milkolteszet csinal a naiv mitoszokbol Ontuda.tos elbeszel6 vallasos kolteszetet, a mint pl. Homer a gorog. neprnitoszokat mumitoszokka kOltotte A mitoszokat tartalmuk szerint negy csoportba oszthatjuk .s e szerint szolunk a term& szeti-, epikus-, torteneti- és tan-mitosZokrol.


93

A tertneszeti „mitoszok a termeszet feltanobb jeleneteit kepes beszedben leirO elbeszelesek. Igy mikor a primitiv ember a villamban oriasi tlizkigyo kanyargasat latja ; mikor a mennydorgesben az egi harczos csatakialtasat vagy szekerenek dilborgeset vagy neha egi lovak horkolasat vagy oroszlanok orditasathallja; mikoraz egen kovalygO felhoket tejado teheneknek vagy legeleszo baranykaknak nezi, vagy az egi ocean halainak, sarkanyainak vagy hattytAinak tekinti s e '
94

A VALLEYS ELiTE

termeszeti hatalmak erkolcsI lenyekke és mondai szemelyekke lesznek és a termeszeti mitoszok epikus mitoszokka. valnak. Igy lesz pl. a gorogok vallasitban Zeilszbol, a ki eredetileg a Vedak DiUszpitarjaval azonos, a hesZiod=homeroszi mitologiaban a foldon az allarni hatalom Ura,, az Olimpuszon az istenek fejedelme s -altalabari az egesz erkolesi vilagrend ore es biraja. Demeter eredetileg anyafold, kesobb a csaladanyak s azok hazi erenyeinek Urnojeve rnagasztosul. Apollobol, a vilagito napistenb61, a megvilagositas, kijelentes,, kolt6i és vallaSi ihlet és magasztosUltsag istene tesz ; a sotet, eget atczikkazo Pallasz (villa.m) minden ertelmi, sotetseget és vadsagot legyozo, azaz a Mesterseg és tudornany istennojeve emeltetik. Az ekkent ernberiesitett istenekr61 sz616 elbeszelesek is embed jelleget oltenek, azaz.epikai mitoszokka lesznek; de azert az istenek nern nek meg a terineszet eletenek is tenyezoi maradni, sot a korabbi termeszeti mitoszok,is az 6 neveik= hez és makodeseikhez ffizodnek: Igy keletkeiriek a majd minden nep ogkoraban otthonos hosok, felistenek, istenfiak s ,az ezekrol szolo regek es hosmondak. Csakhogy most mar az epikus mitoszok reszletes kifejtese es szamos valtozatai nem a nepszellem ontudatlan alkotasa, hanern a dalnokok, lantosok, hegedosok, trubathirok. a kiknek vallasi es nemzeti erzelmektol hevitettt kepzetemennyeit és foldit, istenit és emberit, eszmenyit és valot a legkoltoibb szabadsaggal ohraszt ossze es, dolgoz fol. Klasszikus peldak : a gorogoknel Homerosz és Heziodosz kora, a germanoknal a trubadurok és Minnesangerek, az osmagyarok-

95


nal a hegedosok s az altalok 41kotott rege- és mondavilag. Nagyon termeszete,s, hogy az igy keletkezett epikus mitoszokat nehezebb megfejteni, mint a termeszetieket. minthogy ezekben termeszeti, eszmenyi .és torteneti tenyezok meresz szabadsaggal vannak oSszeszove, azonban a magvitt ezeknek is a termeszeti mitoszok alkotjak, minthogy a kolt6 és regemondo tobbnyire a nepszelleniben 616 kepzeteknek és eszrneknek jezoje. A gorOg istenregek es hosmondak leg- nagyobbreszet ez alapon fejtette meg Muller es Cox. A mitoszoknak harmadik faja a torteneti mitoszok. A' fantazia Fitt is ugy szerepel mint a termeszeti es epikus mitoszokban, de az anyag, melybol a mitoszok szuletnek, egeszen mas. A termeszet jeleneteinek es az istenek tort neteinek ,helyere a vallasalapitok es profetak,- az Isten kivalasztottai, a vallasi genitiszok lepnek. Ezert a mitoszt , alkoto kepzelet most ezeknek eletebol, ktizdelmeibol, cselekedeteibol és hatasaibol szovi azokat a szamos csodas torteneteket és elbeszeleseket, a melyekkel minden torteneti vallas kezdetenel, sot minden valIas „szentjei"-nel is talalkozunk. A kepzelet a torteneti mitoszokban ket utat kovet eszmenyiti vagy idealizalla a tapasz ' talatit, a rajta kivtil es6t és realilalja, tortenette csinalja, a mit sajat lelkeben tapasztal. A vallasi hosokben tapasztalt rendkiviilit, kivalot és termeszetfelettit meresz dicsoitessel egeszen -az egig magasztalja és valosagos istenne teszi. igy a Zoroaszter, Buddha és Mohamed es.a szentek eleteben. A hithosok fensegenek feltuntete.sere meresz tlbeszelesek tamadnak az isten-kegyel-

e

teknek viselt dolgairol, a gonoszok es a -fi5lott kiviVott diadalairol. Szilletestiket 'es halalukat termeszetfeletti jelek el6zik Meg és' kiserik : Ortil es gyaszol a nap, hold és csillag v lag. E torteneti mitoszokhoz szaniithatok az u. n. legendak, -vagyis a Vallasok szentjeir61 és kegyeseir61 sz616 csodas elbeszelesek is.' Nagyszarnil initoszok 1Keletkeznek tovabba az-. Altai is, hogy a kepzelet a kedely belvilagaban tapasztalt valfasi erzeteket es tapasztalatokat, te hat a vallasos kedely belso ccirnenyeit kulso tOrte netekke targYasitja. Az efajta elbeszelesek tanmitoszoknak nevezhetok. Legtobb anyagot nyuj":tatiak erre a bun és kegyelemerzet, a banosseg és megigazultsag lelki allapotai, a jo és rossz hajlarnok bels6 harcza, a valodi es,eszmenyi.let- killonbsegenek erzete stb._, sz6val hivok bels6 elrnenyei és tapasztalatai A kePzelet e lelki 'tapasztalaazoknak egyes tokat vagy osszetarto 'moZzanatait 'kiszakitja-.s bel6kik aztan Okkor és akkor, itt es ott megtortent esemenyeket alkot. Peldaul ajo es rossz hajlarn -belso kilzdelrneb61 a megkisertesek mitoszait alkotja, rnelyek minden torteneti vallas alapitOjanak eleteben oly nagy szerepet -jatszanak. Hasonlokep a „j6" és ,,rossz" belSoleg tapasztalt ellentetehol meg, teremti a jo és rossz- szellemek vagy .angyalok és ordogok kepzetet, a rrilegyetlenegy vallasbol sem hianyzik. Vagy az: eszmenyi és valodi let ket . osszetarto mozzanatat ket kalon .torteneti idoszak kozott osztja meg, a mint ezt a vedabell, zend, gorog, romai, heber vallasok aranykorr61 vagy paradicsomrol sZolo mondaibol s az

A VALLAS ELETE AZ- EMBER! LELEKBEN

97

azutan Rift szomord hanyatlasbol vagy eppen - elfajulasbol lathatni. A mitoszok vagy hitkepek és hitregek eredetileg kepes beszedek, .az emberi kepzelet kepei. A naiv kepzeles eme kepei akkor lesznek vallasosak, a mikor az ebredez6 vallasos erzek velak hit- és kultuszbeli viszonyba lep, azaz a mikor az ember hiszi és imadja a hitregeben szerep16 istenalakokat. Mid6n a kedely a borzalom, a tisztelet és hala erzelmeit ama kepek Altai jelzett lenyekhez koti, attol kezdve a mitikus lOyek vallasi lenyek lesznek s a kepze. let, a mely oket megalkotta, vallasos kepzette valik. Innen kezdve az addig csak kepzeleti lenyeket a vallasos tisztelet és imadat valOdi lepyeknek tekinti és termeszetfeletti, isteni diesfenynyel veszi azok tortenetet és eletet „szent" torteneti jelleggel ruhazza fel s a tortenetekbol szent hagyomanyt csinal, a melynek igazsagat ketsegbevonni nem engedi. Innen efthet6 az a szivos ragaszkodas a mitoszokhoz meg akkor is, a mikor azok gyermekes kepzeletvilaga az erettebb gondolkozast és fejlettebb vallasi sztikseget tobbe mar ki nem elegiti. P1. a gorog nep reakczi6ja a bolcseszek és koltok ellen, a mikor azok a mitoszokat meseknek, kWtemenyeknek neveztek: A szorosabb ertelemben vett tOrteneti és tanmitoszok meg inkabb s mar eredetileg ossze vannak forrva a vallassal, minthogy . ezek a vallasi erzetek és tapasztalatok ontudatos alkota§ai. Arra a kerdesre: mennyiben igazak a mitoszok, az a helyes felelet, bogy a mitoszok nem Dr. Szdts Farkas: A vallas elete

7

98

A VALLAS ELETE

puszta mesek és koholmanyok, hanem a yallasi tapasztalatoknak és igazsagoknak kolt6i. kepei, es burkai. A terrneszeti mitoszok ' az 6s- embedsegnek a termeszetrol valo ,meglelkesito (animisztikus) kepzeteit tarjak elenk, azokat a kepeket, a melyeket az osernber a termeszet targyairol és tilnernenyeir6I kezdetleges eszjarassal maganak, alkotott. A terrneszeti mitolOgia az a szovOtnek, a mely visszavezet benniinket az emberiseg boles6jehez, bevilagit a tortenetelotti idokbe a melyeket a tortenetiras megVilagositani meg nem kepes. A torteneti mitoszok hitmondak, tarimitoszok és legendak pedig a Vallasos ,eszmeknek kOltoi htivelyei, a melyek, mikent a kOlteszet, eszmei,: de nem torteneti igazsagokat tartalmaznali. A tortenelmi vallasok mitoszaiban az 6Sok hitkepzetei és vallasos eszmei vannak kifejezve kepzeleti keretben, de igaz tartalomma.l. P1. teljesen igaz, hogy a vallasalapitokban Isten jelenik meg, mert telve valanak szent lelekkel ; de' a Zoroaszter, Buddha. vagy Mohamed szemelyer61 szolo csodas elbeszelesek nem mind torteneti igazsagok. A torteneti mitoszokban a vallasos kedely epikus kolteszete nyilatkozik meg, a rnelynek torteneti igazsagat meg keresni sem szabad, mert Wilt& szet ; de eszmei igazsag mindenikben van, inert belso vallasos tapasztalatnak és elmenynek Wilt& eloadasa. A vallasos kedely mitosz-alkoto termekenysego legnagyobb lehetett az osembereknel, azutan a vallasilag lelkestilt idoszakokban, tehat a vallascik keletkezesenek idejerri de termelo


99

dese sohasem sztinik meg, a mennyiben a Icesobbi kor koltoi ontudatosan is kozremiikodnek a mitoszok kepzeseben. Egeszben veve azonban a vallasi eszmek mitikus formabd yak) oltoztetese az emberisegnek inkabb gyermek- és ifjukoraba esik és a nep koltoi tehetsege is befolyassal van rd. De mivel a vallasban mindig vannak oly eszmenyi és oly titokzatos elemek, melyeket megfelelo fogalmi szabatossaggal kifejezni nem lehet, azert a mitosz kepeit és kifejezeseit a vallesban teljesen nelkulozni sohasem lehet. A vallasos,,erzes orokifjd muzsdjatol a vallasos kepzelet szantelen ujabb és tijabb ibletet nyer és a szonoklat, ima és szent mliveszet koreben mindig elni fog mitikus kepekkel es kifejezesekkel . . 12.

§. A vallas ertehni eleme : hitczikkek és hitrendszerek.

Az ismerotehetseg (ertelem, esz) ket igenleges munkdt vegez a vallasban. Eloszor azt, hogy mint ertelem es esz a vallasos tapasztalatokat hitkepzetekke, hitfogalmakka, hitezikkekke es hitrendszerekke dolgozza fel. A vallasnak ezt a . megerteset és megmagyafazdsat rovidesen hitertelmezesnek, hitformuldzasnak lehet nevezni. Masodszor azt a munkdt vegzi az ertelem a vallasban, hogy a vallas igazsagdt az ellene irdnyzott tdmadasok ellen megvedelmezi. Az ertelemnek ezt a munkajat roviden hitvedelmezesnek lehet nevezni. Mindket munka dltal 7*

100

A VALLAS ELETE

az ertelem Ontudatossa és erosse kivanja tenni a vallast. A vallast megerto vagy hitmagyardzo ertelmi munkanak az a jellemzo sajatsaga, hogy az ertelem nem tartalmat, hanem csak alakot és keretet ad a vallasnak, hogy az esz csak magyarazza, ertelmezi, de nem szali, nem teremti a hitet. A vallas tartalma mindig és mindentitt isteni ihletbol vagy inspirdcziobol és isteni kijelentesbol vagy reveldcziobol szarmazik. PrOfetak dltal szolott és sZol Isten az emberekhez s nem filozofusok es theologusok dltal. Isteni kijelentes és isteni ihletes a ktitfeje minden igaz vallasnak. Az ertelmi ero, az esz, az okoskodds (vagy barmint is nevezzak).nem teremt, hanem csak megert, magyardz, formuldz a vallasban Ebbal az is nyilvanvalo, hogy az ismeret, a filozofia, a termeszetismeret sohasem potolhatja a vallast Szokratesz, Plato es Arisztotelesz barmennyire is akartak, _megsen-i tudtak filozofidjukkal a vallast potolni a gorogoknel ; Kant, Comte, Rotisseau, Strausz, Hartmann csak papiros-valldst csindltak a Krisztustol elszakadt keresztyeneknek a XVIII. és XIX. szdzadban. Hackel es Ostwald materialista vagy anyagelvu termeszetfilozofidja sohase lesz a jovo valldsa. A vallast nem lehet sem az emberi eszbol, sem A tertneszet szemleletebol kiokoskodni. A vallas nem lesz, hanem szaletik, (Religio non fit sed nascitur). Az igazi vallas az isteni eletnek 'es eroknek profetak utjan, felalrol valo megnyilatkozdsa. Az emberi esz se 616 vallast nem kepes alkotni, se filozOfiai potlekokkal nem tudja a

A VALLAS ELM'S AZ EMBER! LtLEKBEN

101

valtast helyettesiteni. Az emberi esznek, barmily nehezere essek is, be kell ernie azzal a szerenyebb hivatassal, hogy felfogja, megmagyarazza, fogalmakba ontse a vallas isteni tartalmat. Am azert, ha masodlagos is, de nagyon fontos az ertelemnek ez, a hitmegerto munkaja a vallas teren. Ebbol szarmazik a vallasrol val45 tudas és ismeret, ez sztili a dogmakat, a theologiat, a- vallasfilozofiat, szoval a vallasos vilagnezetet. Az emberi erteleninek ezt az alaki tevekenyseget a vallasban az esz alaki hasznalatanak (usus rationis formalis) szoktek nevezni és ahhoz a munkahoz lehet hasonlitani, Ja melyet az ertelem a maveszet teren vegez, a mennyiben a kolteszetben és a muveszetben is nem az esz, hanem a miiveszi inspiraczio teremt, az ertelem csak megert, megmagyaraz, szoval csak szeptant vagy esztetikat. csinal, de -maveszi alkotasokat nem letesit. Az ertelem masik munkaja a vallasban a hitvedelem (apologia). A hitvedelmi munkanak az a sajatos jelleme van, hogy benne az ertelem nem a, logika szigord torvenyei szerint igazodik, hanem a vallasos lelkiilet sztiksegeihez alkalmazkodik, azaz a vallasi megismeres hitvedelrnezo vagy apologetikus és hitvitazo vagy polemikus termeszetii. A vallasi megismeres a hitczikkekben vagy a dogrnakban és a hitvallasokban vagy konfessziokban nem eszigazsagokat keres és talal, hanem vallasi igazsagok tanszeru formulazasait. Innen az a sajatsagos teny, bogy a vallas legnagyobb tanitomesterei egyiittal a legnagyobb apologetai és polemikusai

is annak a vallasnak. A keresztyen vallasnak Pal apostol, Augusztinusz, Aquinoi Tunas, Luther és Malvin a legnagyobb tanitoi,, de egyszersmind 6k a legkivalobb apologetai és polemikusai is. Ez pedig nyilvanvalo bizonysaga annak, hogy. a theologiai nagysag nem a puszta ertelmi nagysagon, nem a puszta tudason, hanem anon fordul meg, mennyire kepes az emberi elme az isteni kinyilatkortatast felismerni, megerteni és mennyire hatja at az isteni kinyilatkortatas ereje az emberi gondolkozas erejet. A mely ertelem a dolgokat magasabb egysegbe osszefoglalva, az orokkevalosag szernavegen (sub specie aeternitatis) kepes szemlelni, az a valOdi vallasos ertelem. A vallasos hitnek az ertelem altal valO tanszeru formulazasat hitnezetnek vagy hittudainak nevezzuk s ha a formulazott hitnezetet az egyhaz hivatalosan megerositi; vagy szentesiti, akkor hitczikk vagy dogma a neve. A vallasos hitnek tudomanyos formulazasait reszint tarsadalmi, reszint logikai okok teszik szilksegesse. Tarsadalmilag a kozos hitet yank kultuszi és egyhazi egysege a tanokban is bizonyos egyseget kovetel, mert kozos erzelmek, kozos cselekmenyek es intezmenyek a kozos hitczikkben nyeinek egyseges elvi alapot. Ezert a vallasi kozossegeknek mindig volt, van és lesz dogmkjuk ; dogmak nelki.11 nem allhat fenn vallasi kozosseg. A dogmak lenyeges elemei a vallas eletenek. Logikai szempontbol pedig az emberi lelek tetmeszete koveteli, hogy a vallast tanszerilleg formulazzuk ; mert az ertelem

A VALLAS ELETE AZ EMBERL LELEKBEN

103

az emberi lelek minden jelenseget, tehat a vallast is tudatossa tenni szereti, a vallasic,,erzeteket és tapasztalatokat is rendes fogalfhi atkepzes és tisztazas litjan feldolgozni igyekszik. E ket ok magyarazza meg azt az altalanos vallastorteneti jelenseget, hogy a hol fejlettebb vallasi kozosseg van, ott mindentitt vannak hitczikkek, dogmak, vagy szent tanok is, pl. a brahmanizmusban, a buddhizmusban, zsidosagban rnohainedanizmusban, keresztyensegben, s hogy a kinek vallasa van, annak ilyen, vagy amolyan dogmatikai tudata is van.' A hitczikkek tehot a hitnek tarsadalmi es logikai kovetelmenye ; inert a dogrhaban nyernek tanszeru kifejezest a belso vallasi erzetek, kepzetek es tapasztalatok s igy, mihelyt a belso vallasi mOz zanatok tudatositasaral van szo, mindjart eloall a dogma, mint a hittartalom tanszeru formulazasa. Ismerettani oldalat tekintve, a hitczikk a vallasi elmelodes, a reflexio alkota.a..- De az ertelem tevekenysege a vallasban tulriyomolaig csak alaki, a hitkopzetek tartalrnara vale) tekintet nelktil. Az esz a vallasalapito prOfeta tanitasaNM vett hitkepzetek tartalmat nem erinti, irantuk kegyelettel viseltetik, mert a profeta kijelentesebol meritett vallas „szentige", „istenige"-je, tehat serthetetlen szent, igazsag. Az ertelem csak alakilag hatarozza meg, dolgozza fel és tisztazza azt, a mit reszint a szent hagyomanyban, reszint a vallasos kepzeletben és kedelyben keszen talal. A dogrnaalkotas tehat hitmagyarazat es hitfogalmazds, vagyis tulnyornolag alaki niunkaja az esznek.

104

,A VALLAS ELETE

Ogyde a hit tartalmanak megertesehez, magyarazatahoz és formulazasahoz fogalmakra, ismerettani szabalyokra van szukseg, a melyeket a dogmatikai refleiio, a dolog termeszetenel fogva, az illeto kor gondolkozasmOdjatol, azon ido bolcseletet61 kolcsOnoz. Más szavakkal : a dogmakepzest az illeto kor filozofiajanak segitsegevel vegzi az emberi ertelern. Innen magyarazhato meg az a vallastorteneti jelenseg, hogy a pozitiv vallasokban meg sohasem keletkezett olyan dogmatikai rendszer, a mely koranak és kornyezetenek borcseszeti befolyasat legalabb alakilag meg ne erezte volna. Ebbol a ketsegtelen tenybOl azt a valldstudomanyi elvet kell megallapitanunk, hogy- a vallas tudomanya alakilag mindig az illeto kor kulturajanak, ktilonosen az illet6 kor filozofiajanak. befolyasa alatt all. A konfuczianizmus dogmai a kinai, a brahmar nizmus és buddhizmus hitczikkei a hindu filomohazofia, az iszlam dogmatikai rendszerei medan bolcseszek s a keresztyen dogmatikak reszint a gorog filozofi.a, reszint a keresztyen filozofia befolyasa alatt allottak és allanak. Sot a bolcSelet befolyasa a hitczikkek formulazasara nemcsak alaki termeszetil, hanem olykor-olykor: tartalmi tekintetben is szamottevo. A bolcseszet tartalmi befolyasa a doginak formulazasara mindig attol fi.igg, mina tartalmi rokonsag, mina eszmei egyezes van az illeto vallas és a filozofia kozott. Igy ph a keresztyenseg és a platoi filozofia kozott sok eszmei, lenyeges tartalmi rokonsag van s kortudomasti hogy a keresztyen dogmak formulazasaban mily


105

oroszlanresze volt a platoi bolcseszetnek. A Plato dualizmusat mindenOtt fel lehet ismerni a katholiczizmusnak egyhaz és vilag, papok és laikusok, kijelentes és esz, kegyeletn és szabadsag, keresztyen tokely és termeszeti rosszasag stb.-r61 szolo parhuzamos tanaiban. Ellenben az Arisztotelesz bolcselete tartalmi kiilonbsege miatt csakis alaki befolyast gyakorolt a keresztyen dogmatikai tudatra a kozepkori skolasztikaban. Az ertelern alaki munkassaga azonban kOnynyen tevedesbe esik, ha a dogrnak •for'mulazasait Ora id8re szolonak, valtozhatatlan &ye; nyanek tekinti. Mert ha a hitet a fejl6d6 esz formulazza, akkor a magacsinalta formulat a tovabbfejl6d6 esz kesobb szukseg szerint meg is valtortathatja. Az esz szuntelen fejlodik, tehat az alkotasainak is fejlodniok kelt ; ezt koveteli az esz evoluczioja, vagy fejlodese. Az ertelrni evolucziot megtagado theologia sziiksegkepen skolasztikus alakisagokra, vagy formalizmusra vezet. Mert ha a vallasnak nemcsak a tartalma, hanem az alakja is (a dogmatikai formula is) serthetetlen, akkor termeszetes, hogy az ertelem alaki aprolekoskodasba, szarszalhasogato meghatarozasokba, dogmatikai formalizmusba stilyed. E- jelenseg minden fejlettebb vallasban otthonos és rendesen a dogmAk megszilardulasat kovet6 idoszakokban, a dogmauralom idejeben all el6. A helper vallasban, mid& a fogsitg utan a „torveny" és „profetak" szentesitesevel megsztint a vallasi teremt6 er6, a farizeusok és rabbik vezetese alatt. kifejI6dott a talmudizmus, a mely a vallastortenetnek egyik leger6sebb

106

A VALLAS ELETE

skolasztikaja. Ismeretes a kOzepkori skolasztika, mely a legmerevebb dogmauralmat és a legremesebb hitilldozest (inkviziczio) fejtette ki és honositotta meg a keresztyen katholikus egyhazban. A mohamedanizmusnak csakugy voltak skolasztiku:sai, mint a reformacziO masodik szazadaban elt osprotestantizmusnak ; sot a buddhizmus és a brahmanizmus is mutat fel a skolasztikahoz hasonlo dogmatikai •iranyzatokat és korszakokat. Az egyes hitczikkekbol az: okoskodo ertelem, tovabbmen6leg hittanokat vagy hitrendszereket szervez. A hitczikkeknek hitreridszerre va.16- feldolgozasaban ket foirany szokott egymassal harczolti, a melyeknek egyike az esz kozremaWide's& csak alakilag. (usus formalis) engedi meg, masika az esz tartalmi hasznalatat is (usus materialis) megkoveteli. Ezt ..a ket. iranyt a keresztyen vallastudomanyban a XVIII. szazad Ota szupranaturalizmusnak vagy termeszetfelettisegnek es ra:Czionalizmusnak vagy eszelviisegnek szoktak nevezni ; de mindket irdnyelv, habar más nevek alatt, nemcsak a keresztyen, hanem a tobbi fejlettebb vallastudomanyokban is ismeretes. A szupranaturalizmusnak az a lenyege, hogy vallas tanait termeszetfeletti es eszfeletti igaza sagoknak 'tartja, azaz nem csupan a vallasi tano'kat sztilo isteni kijelentest, hanem az isteni kijelentesbol az ember altal formulazott tanokat és teteleket is isteni tekintelylyel és orok er venynyel ruhazza fel ; hogy a kijelentes emberi formulazasait meg akkor is szivos rnakacssaggal

A VALLAS

ELETE AZ EMBER[ LELEKBEN

107

fenntartja, ha ellentik az emberi és a legjogo sultabb tamadast intezi. Pld. azt a hitigazsagot, hogy a Szentirdsban Isten igeje van, abban a hittani merev formulazasban is orok igazsagnak vallja, hogy a Szentirds mindenestol Istennek kozvetlen, csalodhatatlan szava. A szupranaturalizrnusnak tehat az a Veleje, hogy a vallasnak nemcsak az istenadta tartalmat, hanem az embercsinalta alakjat is isteninek és termeszetfelettinek nyilvanitja, a mely fella* az emberi ertelmen, a mely valosagos „ne nydlj hozzarevirag. A szupranaturalizmusban nemlegesen helyes az az elv, hogy az esz csakugyan nem teremt6 elve, hanem csak felfogo és magyarazo szerve a vallasnak. A szupranaturalizmus igenlegesen azt az orOk igazsagot fejezi ki, hogy az igazi vallas isteni eromegnyilatkozas; hogy a vallas tartalmi eleme nem emberi okoskoclas sziile menye, hanem az isteni kijelentes adomanya. Az igazi vallas teremt6 ereje nem emberi okossag vagy raczio, hanem isteni kijelentes vagy revelaczio. De azert nem minden szupranaturalizmus helyes es igaz. Nem helyes az tlgynevezett abszolut szupranaturalizrnus, a mely a vallasnak emberi elemeit is csalatkozhatatlan isteni igazsagoknak nyilvanitja ; nem helytallo az a szupranaturalizmus, a mely az esznek mind tartaltni, mind alaki hasznalatat kizarja a vallastudornanyMert az esz alaki hasznalatara a vallastudomanyban is sztikseg van, mivel a vallasnak kijelentesbol vett isteni tartalmat az emberi esz fogja fel, formulazza és magyarazza. Az abszo-

kit szupranaturalizmus azert sem jogosult a vallastudomanyban, mert merev dogmatizmusba zsugoritja a theologiat és az evolucziot vagy a fejlodest kizarja a thecdOgiabol. Ellenben teljesen jogosult a relativ vagy viszonylagos szupranaturalizmus. Jogosult és helyes azert a viszonylagos szupranaturalizmus, mert a kijelentes kovetkezetes fenntartasaval hatarozottan biztositja az emberi esz tulkapasaival szemben a vallas isteni ore& tartalmat. De jogosult és helyes azert is a viszonylagos szu-pranattiralizrnus, mert a vallas osszes emberi vonatkozasaiban fenntartja az emberi esz alaki hasznalatat és ezzel biztositja a vallas tudomanyaban is sztikseges fejlocies vagy evoluczio elvet. A szupranaturalizmussal szemben a raczionalizmus azt az elvet kepviseli, hogy a vallas nem isteni er6megnyilatkoths, hanem emberi erokifejtes, hogy az -esz, a mint van, eleg is, kepes is a vallasi igazsagok megalkotasara és megbiralasara, a rniert a vallas mindenest61 fogva, tehat alakilag és tartalmilag, az esz ite16szeke ele tartozik. Ez elvbal kifolyolag a raczionalizmus biralat aid veszi a vallas kijelentesi elemeit, az istenigejet is, s a mi ezekbal az, esz biralatat ki nem Alija, azt minden habozas nelkiil elveti s helyebe tijat allit a kor filozofiajabOl. E szerint , a raczionalizmus a dogmaktO1 nem csupan alaki eszszerfiseget, nemcsak filozofiailag szabatos es logikailag helyes formulazasokat kivan, hanem azt is megkliveteli, hogy az emberi esz szabja meg, nil igaz és mi nem igaz a vallasban, tehat hogy az esz ne csupan a meg,

A - VALLAS ELETE AZ EMBERI LELEKBEN

109

ismeres elve (principium cognoscendi), hanem az igazsag forrasa és zsinOrmerteke is legyen a vallasban. A raczionalizmusnak ez az alakja abszolut raczionalizmusnak nevezheto. Ketsegtelen, hogy a raczionalizmus kOveteleseben van nemi igazsag. Nevezetesen minden ketsegen kival igazsag, hogy a vallasnak az isteni eleme és oldala mellett szeleskorii emberi eleme és oldala van, mely a vallas emberlelki tarsadalmi és torteneti eleteben nyilatkozik meg. Azutan az emberi szellem termeszeteben fekszik, hogy az ismero tehetseg a lelki elet minden agaban vilagitson, tisztitson, rendezzen és biraljon, tehat a vallasban is. A vallast altalaban elzarni az esz vilagossagatol annyi volna, mint a babona, vakhit és bigottsag elveit tiltetni uralomra. A raczionalizmusnak tehat abban van igaza, hogy a vallas isteni eleme mellett az emberi oldalat is felismeri és a vallas mindket elemenek formulazasaban az esz torvenyeinek ervenyesites& koveteli, hogy a vallas tudomanyaban is eszszerfiseget és okossagot stirget. Ebben all az esznek helyes alaki hasznalata a vallasban s ezt a theologiabol sem szabad kizarni, mert a logikat és filozofiat a vallas tudomanya sem nelkillozheti. A racziOnak- ezt a helyes és jogosult alaki hasznalatat a vallasban relativ vagy viszonylagos raczionalizmusnak nevezziik. Amde mikor a viszonylagos raczionalizrnus letjogosultsagat es igazsagat elismerjuk, ezzel meg teljesseggel nem adhatunk igazat az abszolut Nem, mert az abszolut

110

A VALLAS ELETE

raczionalizmus teves aramlat és kartekony iranyzat a vallasos gondolkozasban. Az abszolut raczionalizmus azert teves iranyzat, mert megtagadja a vallas kijelentesi, isteni elemet, elveti az isteni kijelentest s ezzel a vallas eletet mindenestol emberi termeknek, emberi alkotasnak, emberi fejlemenynek tekinti, a mi pedig teljesseggel nem igaz, mert a vallasnak, a mint az elso reszben kimutattuk, hatarozottan isteni alapja, isteni elemei, az emberi erokon isteni eroi és torvenyei vannak. Az igazi vallas teremto ereje es erotaplaleka nem emberi okossag vagy raczio, hanem isteni kijelentes vagy revelaczio. Az abszolut raczionalizmusnak tehat az a fohibaja, hogy a vallas eletenek isteni elemeit nem ismeri el, hanem a vallasban csupan csak az emberi oldalt, a vallas lelektani, tarsadalmi és ti5rteneti jelerisegeit nezi. Abbol a ketsegtelen tenybol,, hogy az ember elmeje a vallas jelensegei folott okoskodni, elmelodni kepes, azt a hamis kOvetkeztetest vonja le, hogy a vallas >eletado er6,it is az emberi elme, krea.lja, teremti. Mar pedig ez epp Ugy nem igaz, rnintha valaki abbol hogy a termeszet eletet az ember elmeje megfigyeli, torvenyeit felfedezi, azt kovetkeztetne, hogy a termeszet eletet és torvenyeit .az emberi elrne, a jozan esz alkotta és az emberi okossag tartja fenn. Nagy tevedes, sarkalatos hiba. Mert az ember a vallas _teren is, mikent a termeszet vilagaban, csak szereny tanitvanya, csak eber megfigyelaje marad a teremt6 és fenntarto istenseg munkassaganak, az igazi alkoto Mesternek.


111

Az is nagy hibaja tovabba az abszolilt raczioi nalizmusnak, hogy midi:5n a vallast a maga isteni terernto és taplalo eroit61 elszakitja, ezzel a teljes emberiesitessel megfosztja azt az isteni szentesitestol, a termeszetfeletti szankcziotol, a szentsegi erot61, a mi altal ketes emberi hitnezette, ingatag bolcselkedesse satnyul a megtartasra es boldogitasra hivatott vallas. De hatasaiban is karos az abszolut raczionalizmus. Mert midon elsorvasztja a vallas isteni elteto elemeit es az emberi lelket az istenseg biztos vezetese helyett az emberi esz bizonytalan kormanyzasara utalja, ezzel kirantja az erkolcsi alapot az imadsag és a ti5bbi istentiszteleti cselekvenyek alol; mert ha a vallas nem nyujt isteni bizonyossagot; isteni segedelmet es kegyelmet, jogos a ketkedes kerdese, hogy mirevalo akkor az imadsag ; akkor megrendul az Istenben valo bizalom is. De azert. is karos, sot veszedelmes az abszolut raczionalizmus, mert az isteni eroforrasaitol megfosztott vallas egyoldaki ertelmi vallassa vagy moralizalo vallassa zsugorodik, a inelyekrol a. tapasztalat azt bizonyitja, hogy nemcsak nem eroteljes, hanem hatarozottan verszegeny, sorvatagr satnya vallaSok, a melyek lassankent az egyeni vallasos erzeket is elsorvasztjak és a vallasi kozonyosseg veszelyebe taszitjak az emberi lelket. Ezert azt tanacsoljuk minden _kegyes leleknek, hogy ha szereti a validsat s abban lelki bekesseget és tidvosseget akar maganak biztositani, ovakodjek az abszokit raczionalizmus kovaszatol, mert az biztosan megmergezi a vallas eletet.

•

13. §. A vallas erzelmi eleme es a misztika. Schleiermach-et\ (1768-1834) ota altalanosan elismert igazsag, hogy a vallasban lenyeges elem az erzelem. W. James, amerikai lelekbuvar szerint is az erzelem a vallas magva ; inert csak az erzelen-i kepes a vallasnak bensoseget -es melegseget adni, akar a rideg ertelrni iranyzattal vagy intellektualizmussal szemben, akar a szaraz moralizmussal, akar a gepies §zertartasossaggal vagy czerimonalizmussal szemben. A mindennapi tapasztalat_ is azt mutatja, hogy csak az erzelemben eleventilnek és erlel6dnek meg a vallasi kepzetek, hitczikkek es tanok 616- igazsagokka, azaz 616 hitte . es csak az erzelem utjan valnak - a vallasi igazsagok az emberek lelket megszentelo es cselekvesre indite) erove, elette, azaz 616 vallassa. A vallas erzelmi eleme, kozelebbr61 vizsgalva, ket sajatsagos jellemvoiiast mutat. Ugyanis az a szent ossZekottetes, a melyben a hivo az istenseggel el, erzelmi szempontbol a fejl6des minden fokan, reszint a felelemnek, reszint a bizalomnak erzelme. A vallasos ember reszint feli az Istent, reszint szeretr‘az Istent (timor et amor fecit deos). Ezert a vallasos erzelem reszint az Istentol yak) ftigges erzete, reszint az Isten, irant vale) szeretet erzete. E ketfele erzelem a vallasi fejlettseg szerint inasATias aranyban van jelen a vallasos eletben ; egy helyen a felelem a tulnyomo, mashelyt a bizalom és a szeretet. De altalanos szabalykent azt lehet mondani, hogy minel tokeletesebb a vans, annal erosebb,

A VA LLAS ELETE AZ EMBER( LELEKBEN

113

benne az istenseg szeretete és minel tokeletlenebb a vallas, annal nagyobb benne az istensegt61 vale) felelem ; 616 vallasban azonban sem az istenfelelem, sem az istenszeretet teljesen nein hianyzik. A kezdetleges termeszetvallasokban, valamint a tOrvenyvallasokban a felelem a tulnyomo ; a szellemi vallasokban a szeretet erzelme az uralkodo elem. De azert a legprimitivebb valle.sokban is van bizalom az istensegben s a legfejlettebb hit sem nelkiilozheti az istenfelelem es az istensegtol valo ftigges erzetet, killonben a vallas egyen16 lenyek bizalmaskodasave, korcsosul. Amde az a ter-1y, hogy a vallasban lenyeges elem az erzelem, se nem Ligy ertendo, hogy minden erzelem eo ipso vallasos, se nem Ligy, hogy a vallas csak erzelem és semmi egyeb. I-logy valamely 6rzelem vallasos legyen, ahhoz mulhatatlanul szukseges, hogy meg legyen benne az Istent61 vale fugges és az Isten irant vale szeretet erzete. Mert az oly erzelmek, melyeket nem vallasos kepzetek tamasztanak es teplalnak, nem vallasos erzelmek, pld. a szeptani vagy az erkolcsi erzelmek. A vallasos erzelmeknek az az altalanos sajatsaguk, hogy az istenseghez yak) viszonybol és eletkozossegb61 szarmazanak és taplalkoznak. De a vallasos erzelmek is csak akkor egeszsegesek, ha az okossag ellenorzese mellett rnaradnak és az esz fekez6 mersekletet el nem_ vetik. Az olyan vallas, a melyben az erzelmi ' clew ttilnyornO,_ tobbe-kevesbbe misztikus jelleget Olt A misztika altalanos ertelemben kibeszelhetetlent, Dr. Szots Farkas: A vallas elete.

8

114

A VALLAS ELETE

rejtelyeset, titokszerlit jellent ; kulonos ertelern— ben pedig a misztika szoval _a vallas kedolyi vagy erzelmi elemet jeloljtik; A misztika a vallas ban rendesen akkor jelentkezik, mikor a vallast vagy csupa ktils6 tanna valtortatjak, vagy sza raz moralizalassa teszik. Ilyenkor mintegy visszahataskent felebred és viSszakoNieteli jogait . a kozvetlen kegyesseg, a vallasos erzelem. A valid sos misztikanak az a lelektani jellemzoje,-hogy a vallast foleg legyessegnek, istenessegnek te7 kinti, tehat hogy a vallasos tehets6gben- fokent az erzelern mlikOdik. A misztika ban a vallas elete tulnyomOlag erzelmi elet. Istent inkabb erezni és tapasztaini akarja, mint ismerni ; foelve „Deus sentitur; non exprimitur". A misztikanak tobb arnyalata van; a szerint a ming szerepet juttat az erzelemnek. Ktilonosen kett6 erdemel nagyobb figyelmet. Az egyiknel az ettelem csak ugy szerepel, mint oly killonos szerv, a mely a vallas igazsagait, a kijelentest onma= gaba felveszi. Ez a lelektani (pszichologiai) vagy reczeptiv (elfogado) misztika, mely a vallasnak eg6sZseges és sztikseges eleme. Ez teszi a vallast 616 hit-Le, mert ez oltja be a hivo lelkiiletebe a tanokat és dogrnakat s ez alakitja at a vallasos etzelmeket cselekvesre indito drove és 616 energiava. A masodik arnyalata a misztikanak az erzelmet mar a vallas kutfejenek tekinti, a -mely nemcsak magaba fogadja a kijelentest, hanem magat az erzelfnot teszi kijelentesse, _mintha Isten maga beszelne belole. Ez a misztika nem elegszik meg azzal, hogy Istent az erzelemben kozvetlentil erezze és az isteni kijelentest egyeni-

A VALLAS ELETE 'AZ EMBER! LELEKBEN

115

leg megtapasztalja, lelkileg atelje, hanem az egyeni erzelmet vallasos el-Mori-Asa teszi, vallasi tapasztalatait Isten kozvetlen kijelenteseinek tartja és megkoveteli, hogy más is olyanokul ismerje ' el. Ez a szernlel6d6 vagy intuitiv misztika, melyet, mivel rendesen panteista istenfogalommal van kapcsolatban, panteista misztikanak is szoktak nevezni. Az intuitiv vagy panteista misztika azonban mar beteges jelenseg, mert az emberi vallasos tehetseget, az egyeni vallasos erzeteket isteni kijelentesnek tekinti. Mar pedig az emberi vallasos tehetseg csak felfogo szerve, de teljesseggel nem kutfeje az isteni erohatasoknak, az isteni kijelentesnek. Az egeszseges receptiv misztika minden fejlettebb vallasban otthonos vallasos jelenseg, mely rendesen visszahataskep lep fel a vallasi intellektualizmus, a vallasi tnoralizmus és a vallasi czerimonializmus ellen. A misztika a keresztyen vallasban a kozepkori skolasztikanak és a XVII. szazadbeli protestans ortodoxianak ertelmi egyoldalusagaval szemben ereztette jótekony hatasat. Clairveauxi Berndt és Kempisi Minas a kozepkori misztikanak, Spener és Francke a XVII. szazadbeli misztikanak (az u. n. pietizmusnak) a legkivalobb kepviseloi, a kiktol egyarant eroteljes és aldasos vallasi ebredesek szarmaztak. A gorogoknel Epiktet, Proklus, Plotin rnisztikaja jelentekenyen kOzremakoMt a sokistenben hivo vallas és kultusz megdOnteseben és a keresztyenseg elokesziteseben. Tndiaban riagy resze volt a misztikanak a brahmanizmus kaszt- és czerimonia-rendszerenek 8*

116

A VA LLAS ELETE

megbuktatasaba.n és a buddhizmus elokesziteseben. A mohamedanizmus rnerev tOrvenyvallasi jelleget és gepies szertartasait jelentekenyen csokkentette a perzsa szufizMus misztikaja. Altalaban a reczeptiv misztika a vallasos bensosegnek és szabadsagnak az erzelem ftiggetlensegenek kepviseloje, tehat a vallasi alanyisagnak, vagy szubjektivizmusnak a kifejezoje. Az egeszseges misztika .olyan eleme a vallasnak, mint a so az 4telnek. Keno mennyiseg-, ben sztikseg van re. : izesit, filszerez, konzerval, de ha ttilsok van -belole, megrontja, beteges erzelgesse és rajongassa teszi a vallest. A tillsok misztikat miszticzizmusnak nevezzuk és epp ugy korttinetnek kell- tartanunk a vallasban, mint a tulsok ertelmi elemet. Mint a tillsok intellektualizmus vagy ertelmi elem, tigy a tulsok erzelmeskedeS vagy miszticzizmus is csak karara van az egeszseges vallasos eletnek, mert egyoldahiva, felszegge, erzelgosse teszi azt.

14. §. A vallas akarati eleme és az erkolcsiseg. Az akarati mozzanat a vallas kezdoje es • bevegzoje, alfaja és omegaja ; mert az istenseggel vale egyestilest az akarat kezdi meg, mint tudattalan oszton és az akarat teszi teljesse, mint tudatosan cselekvo energia. A vallasra kalonosen talal az evangeliurni monclas : gytimoleseirol ismerjtik meg az erteket. Minden vallas annyit er, a mennyi erkolcsi er6t kepes ter-


117

rnelni s az egyes ember vallasossaga is aszerint ertekelendo, a mennyire megjavitani és megsientelni kepes az ember akaratat. A vallasnak tehat erkolcstertnelo és erkolcsta.,p16.16 ereje van s ebb61 a szernpontbol allapithato meg a vallasnak és az erkolcsnek egymashoz valo viszonya. A vallasnak és az erkolcsnek az a helyes viszonya, hogy a vallas az erkolcsnek elteto és taplelo ereje, az erkolcs pedig a vallasnak termeszetes gytimolcse ; mert altalanos tapasztalat, hogy a milyen a vallas, olyan az erkolcs. A hibas, a teves, a tokeletlen vallas hianyos, teves és tokeletlen erkolcsiseget termel. Csak az igaz es tokeletes vallasnak van tiszta es tokeletes erkolcsi termese. Mint a termeszeti eletben csak a nemes fa terem nemes gyiimolcsot, ugy a Vallaserkolcsi eletben is ;csak a tiszta és tokele_tes vallas termel tiszta: tokeletes erkolcsiseget. A vallasossag es erkolcsiseg e belso osszetartozasa azonban nem azt jelenti, hogy a vallas es erkolcs' egy es ugyanaz a dolog s hogy egyik a masikat potolhatja. Sot inkabb a vall6serkolcsi elet kozelebbi rnegfigyelese azon eredmenyre vezet, hogy mind a vallasi, mind az erkolcsi eletnek jellege, kulon nyilvanulasa és sajat köre van ; más az ember vallasos tehetsege és más az ember erkolcsi tehetsege ; a vallasi erOk és az erkolcsi erOk kozott is ktilOnbseg van.- A vallas a leleknek Istenre iranyzodasa, az erkolcs a leleknek az emberre és a vilagra iranyulo tevekenysege ; a vallas IstOntol valO eroatvetel és erogyiijtes, az erkolcsiseg az Istentol nyert eronek ervenyesitese az

eletben ; a vallas Merit az Istennel valo osszekatetes és eletkozosseg, az erkOlcs tulnyom(5lag tarsadalmi elettevOkenyseg ; a vallas szereti a titokszerlit; a jelkepeset ,es a szertartasosat, az erkOlcsiseg a nemes akaratelhatarozasok és jócselekedetek kedveloje. De azert a ktilon jelleg es nyilvanulasi modozat mellett vallas és erkolcs mind az egyen, mind a tarsadalom, mind a nepek eleteben karoltve és folytonos kolcsOnhatasban fejlodik ki és all Fenn. Az egyes ember fogalmain és elelen mindig, fel lehet ismerni vallasa nyomait ; a mi nagyon termeszetes, mert a mint erez es gondolkozik valaki az Istenrol, aszerint fogja fel és valOsitja meg elethivatasat is Az Isten akarata lesz az erkolcsos ember eletenek tOrvenye s a mit ad 'es kivan a vallas, azt ertekesiti es valositja meg az erkolcsiseg. Az, emberiseg eleteben, le egeszen a legprimitivebb vadakig, az erkolesi kepzetek es gyakorlatok a legbens6b b osszeftiggesben allanak a vallasi kepzetekkel es gyakorla.tokkal. A torteneti nepeknel az tij vanes, sot meg a vallasi reform is mindentitt erkolcsi es tarsadalmi rnegujulast es javitast szokott eredmenyezni. De legfenyesebb bizonyiteka a vallas és az erkolcs osszetartozasanak az a ketsegtelen torteneti teny, hogy a vallasalapitok és vallasjavitok egyszersmind tarsadalmi és erkolcsi reformatorok is, a mint ezt Confucius, Zarathrusztra, Buddha, Mazes, Mohamed és Jezus. Krisztus peldai mutatjak. Más szavakkal a vallasi eszthek teremto geniuszai egyszersmind erkolcsi teremto nagysagok is.


119 ,

A vallasnak és erkOlcsnek eme szerves osszetartozasabol az is megallapithato, hogy a vallas es —e'rkolcs egymashoz vale) viszonyat hibasan fogjk =fel a vallastalan, vagy u. n. ftiggetlen moral: A fuggetlen moral azert neveztetik igy, megt,az erkolcsiseget - a vallastol teljesen fugget., leniteni torekszik. Fojellemvonasa az, hogy az erkolcsi eletetet egeszen elszakitja a vallastol 'es'a Istentol, tehat hatarozottan vallastalan nthiar akar lenni. •Ftiggetlen moral kiserletevel eloszor a gorog stoikusoknal talalkozunk, a kiknek es jelentosegtik abban all, hogy az embert az Isteniol es vallastO1 fuggetlen erkolcsi lenynek tartattak. Torekvestik eredrnenye az lett, hogy oly elVont szaraz es elettelen moralt letesitettek, mely, egyes kivalo: egyeneket kepes volt ugyan szinvonalon tartani, de az altalanos ki5x,-! es maganerkolcsiseget semmivel sem tudta elohbvinni. .A keleti nagy vallasok kozott a buddhizm-us else) idoszaka szinten a filggetlen moral egyik kiserletenek tekintheto, a mennyiben Buddha és else)- to:Wet& az erkolcsi eletfelfogast és gyakorlatot vallas nelkiil vale) alapra, tisztan az ember erkolcsi termeszetere fektettek. De az eredmeny itt is csak az lett, hogy az erkolcsiseg degeneralOdott s a buddhizmus kesobb visszatert az elhagyott vallasi • alaphoz. A keresztyenseg torteneteben a moral filggetleniteset- a XVIII. szazadban Kant és kovetoi kezdtek meg s a XIX. szazadban azok a bolcseszek koveteltek; a kik a vallastol idegenkedtek, Feuerbach, Strauss, tovabba. Comte es

120

A VALLAS ELETE

Spencer Herbert, valamint az osszes rnaterialista bolcselok makacs szivossaggal. vitatjak a vallastalan moral lehetoseget, sot a vallasos moral felett valb els6bbseget. Konnyii azonban kimutatni, hogy a fuggetlen moral hibas • erkolcsi felfogast és fonak erkolcsi eletet szul. Erkolcsi, felfogasaban ,az erkolcsi elvek és parancsok szentsOget es feltetlentil kotelezo erejet nem kepes megoltolni. Mert elvetven Istent, mint az erkolcsi jó targyi alapjat, az erkolcsi jot viszonylagos v,altozekony fogalomma teszi s az ereny sés 1Dlin, a jó és _ rossz kozott levy ellentetet eltorli. Elvetven az erkolcsi isteni vilagrend eszmejet, az erkolcsi eletet minden tudatos czelratorekVestol megfosztja s a jutalmazas, biAntetes és isteni vegitelet lehetoseget tagadja ; parancsaib61 hianyzik az isteni szankcziO ; moraljanak emberi szabalyai irant nem kepes hitet és bizalmat ebreszteni ; vegre a fuggetlen moral, a.. koteleztetes elvet elVetven, nem kepes az erkolcsi cselekvesre erkolcsi inditOokot talalni, mett . ha az ember isteni eredete és yozasai eltoroltetnek, az allati onzes és nyers egoizmus lep eloterbe, mibal pedig sohasem lehet erkolcsiseget kisajtolni. A ftiggetlen moral nem kepes az erkolcsi onmegtagadas, az onzetlen -szeretet és Minya_ rtilet eszmOire emelkedni s legfeljebb a jO1 felfogott erdek vagy hasznossag elvere tudja epiteni erkolcsi rendszeret. A fidggetlen moral elveinek silanysagat leginkabb mutatja az erkolcsi eletre valo ernyesztO demoralizalo hatasa. Legelobb is megrenditi

A VALLAS ELETE AZ EMBER1 LtLEKBEN

121

az erkolcsi hitet, tehat azon elet- és vilagnezetet, • hogy van Isten, a ki mint abszolut jo, az erkolcsi jonak kutfeje es az erkolcsiseget, a jot szereti, koveteii az emberekt51-, ki az erkolcsi vilagrendnek ore és gondvisel5je, az erkolcsi parancsoknak es torvenyeknek kutfeje ; ki lelke altal a mi lelkiinkben lakik, mint lelkiismeret, a mi szellemtinkben eszmel, mint erkolcsi esz, a nii akaratunkban mukodik mint erkolcsi akarat es ° jora vale) torekves. Az erkolcsi ° hit elveszteSet koveti a „jó" és „szent" isteni termeszeteben vale) bizalomnak es annak, az erkolcsi hitnek megren&Hese, hogy az erkolcsisegnek uralkodnia kell a foldon. Mar pedig a Viol , az erkolcsi hit hianyzik, a fuggetlen morainal pedig eppen ez hiany zik, ott nerna lemondas vagy konok elvetemtiltseg és dacz vagy ketsegbeesett fejvesztes az eredmeny. Vegtil a filggetlen moral mikor az erkOlcsiseget elszakitja az Istennel vale) eletkozossegtol, ezzel megfosztja az erkolcsi eletet a maga egyedtil igazi, tiszta és kimerithetetlen erkolcsi kutfejet51, az etikai energiak kimerithetetlen tarhazatol s az -emberi erkolcsi energiakat elsorvadasra és - elsatnyulasra karhortatja. Mindezek alapjan ketsegtelentil megallapithato, hogy a vallasossag és erkolcsiseg helyes viszonya az, hogy e kett5 egymastol megkulonbortetve, de folytonos kolcsOnhatasban eljen ; mert a vallas az erkolcsisegnek isteni eroforrasa és nelkillozhetetlen erotaplaleka, az erkolcs pedig a valiasnak termeszetes gytimolcse. Az erkolcsisegnek a vallashoz vale) egye dill helyesg viszonya Jezus evangeliumaban_ és elete-

122

ben lathato. A vallas a gyoker, az erkolcsiseg annak hajtasa. A vallas a term5 fa, az erkolcs a gytimolcse. Az erkolcsi eletnek minden parancsolatja a vallasi viszonybol meriti inditO okait, reszint mint Istentol vale felelem, reszint ' mint Isten irant vale) feltetlen szeretet Az ember egyeni eletczelja az, hogy Isten fia legyen, az emberiseg elethivatasa az, hogy Isten orszaga-M nernesaljon. Az erkolcsiseg minden -intezmenye, pl. a csalad, az egyhaz, az allam; a,liultdra, az emberbarati intezrnenyek, mind a vallasos ereben s kalonosen az ISten abszolut tokletes'segeben talalja meg mind vegs6 alapjat, mind _vegs6 szankczioja.t. A krisztusi -vilagnezetben Isten valoban minden mindenekben. Az erkolcsiseg minden fogalma a vallasos eletfelfogasnak és vilagnezetnek gyakorlati kovetkezmenye. A krisztusi kereSztyensegben a vallas az Istennel yak') eletkozoSsegb61 fakado 6r6, -az erkolcsiseg pedig ennek az istenes er6nek az 6sszes eletviszonyok kozOtt yak) gyakorlati ervenyesitese és alkalmazasa. A keresztyen egyhazak is vetel nelkill a szerves iisszeta.rtozas ehiet hirdetik a vallas és erkolcs egyrnashoz vale) viszonyaban. Innen van az az egYetert6 tanitas az osszes keresztyen felekezetek kozott, hogy a fuggetlen vagy autonom moral teves ta.nitasait mindanynyian elvetik és egyt61 egyig a Vallasos moralnak -a hivei. Es rnivel a vallas és erkolcs e szerves osSzetartozasa legteljesebb a Jezus Krisztus evangeliumaban és eleteben, azert a - Jezus evangeliuma a legtOkeletesebb vall6s es ‘a legtOkeletesebb erkolcs.

.

••

14 .V c,___ 1011

V. .■.k 6• lip S.t....., _.•_j., 1,91 itlf. 41W

III. RESZ.

A vallas elete a Aarsadalomban. 15. §. A vallas tarsadalmi termeszete. vallas egyfe161 a legegyenibb dolog, az emberileleknek legsajatosabb tenye, a leleknek egesz eletet athato és megszentelo er6. Nines az egyeni eletnek olyan viszonya, nines a leleknek olyan milkodesi tere, melyet a vallas fel ne olelne és meg ne ezentelne. A vallasos ember Pat aposfol tanitasat koveti és akar eszik, akar iszik, mindent az Isten dicsosegere muvel. Gondolkozas: mOdunknak a vallas szab iranyt„vilagnezetiln= ket a vallas tolti meg igaz tartalommal, jellemunkre az nyomja ra belyeget, erzelmi vilitgunk ettol nyer izt, szint és jelleget ; erkolcsisegunknek a vallas sZolgaltatja a teremt6 és taplalo eroket ; orom és banat, magasratores és levertseg, boldogsag es boldogtalansag, egyarant megerzi a vallasnak hol mertekszabo, hol fekentarto

erejet Ezert, a vallas meltan nevezheto az embed let legszentebb rnagantrgyenek. Masfel61 azonban a vallas a legfontosabb kozilgyeknek egyike, a mennyiben minden vallas kozosseget szervez6 es kozosseget fenntarto er6. A vallas, a mint rriegszilletik, egyreszt hiveket toboroz s hitkOzoSsegge, gyulekezette szervezi oket masreszt hitelveit és hitczikkeit kifejti, hitvallasba foglalja es azok alapjan az Isten tisztelesen.ek bizonyos modjat és alakjait allapitja meg. Minden vallas maga alkotja meg a sajat szoczialis vagy `tarsadalmi szerveit es intezmenyeit. A vallasos eletnek_ tarsadalrni, termeszete What elosior abban nyilvanur, hogy minden' vallasnak sajat kulon tarsddalmi szervezete vagy vallasr kozossege van, a mely (akar gyillekezetnek, akar hitkozsegnek nOeztessek) erdemileg atinak,. a tarsadahni intezrnenynek felel meg, melyet mi keresztyenek egyhaznak nevezunk. Minden fejlettebb vallasnak tobbfele szervekbol kialakult szervezete van: A vallaSi szervezetnek f6bb ,szervei: a vallaserkOlcsi tan vagy dogma és konfesszio, az istentisztelet vagy kultusz, az egyhazi szervezet vagy egyhazalkottnany, a melynek egyik legfontosabb aga papsag.. A vallas szoczialis termeszetet masodszoraz -a telly mutatja, bogy 'a vallasnak iranyito befolyasa van az of kornyez6 tarsadalini intezmenyekre. A vallasnak f6kent a csaladra, az allamra, a tudomanyra és kultdrara, a maveszetre s vegre az emberbarati, vagy humanitasi intezinenyekre szokott legkozvetlenebb és legerezhet6bb lenni

A VALLAS ELETE A TARSADALOMBAN

125

a hatasa. A mint van keresztyen, vagy mohamean stb. kulttlra, van keresztyen csalad, keresztyen erkolcsiseg, keresztyen miiveszet. A vallas kitorolhetetlenul ranyomja a maga belyeget a politikai, az Miami, a csaladi s az egesz tarsadalmi eletre. Kidd Benjamin „Tarsadalmi evoluczio" czimu muveben meggy6zoleg kimutatja, hogy a tarsadalmi fejlocles legfobb tenyez6je a vallas. A vallas szentesiti az erkolcsi fogalmakat, a vallas szervezi a csaladi eletet, a vallas ad izt, szint 6s jelleget a kuittiranak, a vallas nyornja ra a maga belyeget a politikai es allarni eletre, a vallas iranyitja es taplaija az emberbarati intezmenyeket ; szoval a vallas a _ legfontosabb tarsadalornszervez6 és tarsadalomfejleszto er6, a melylyel hatalyossag tekinteteben sem a biologiai vagy elettani er6k, sem az emberi j6zan esz nem versenyezhetnek. Ennelfogva teljesseggel nines igaza annak a modern tarsadalomtann.ak, a melyik azt vitatja, hogy a vollas pusztan csak magantigy s a mely ebbol az elv1361 azt a kovetkeztetest vonja le, hogy az allam ne torodjek a vallasokkal. Ebbol folyolag a szoczialdernokraczia ama tanitasa is nagy tevedes, hogy a vallas pusztan magatragy, mert a vallas nemcsak fontos magantigy, hanem egyik legjelentekenyebb koziigy, igazi tarsadalomszervez6 és tarsadalomfenntarto hatalom. A vallas tarsadalmi hivatasa a vallas szoczialis termeszetenek sziiksegkepeni folyornanya. A vallas ugyanis oly er6, a mely nem tud meglenni kozosseg nelktil. Minden 616 hit hivoket toboroz és hitkozossegeket, gyfIlekezeteket szer-

vez. Az igazi vallasnak az a termeszete, hogy nemcsupan az ember egyeni eletet nemesiti és szenteli meg, hanem a maga hatalmas szoczialis erejet beleitatja, beleOnti az ember egesz tarsadalmi eletebe. Az igazi vallas so, mely izesit és konzerval ; kovasz, mely keleszt, eleszt, de poshaszt is ; vilagossag, mely fenyt es meleget araszt ; szeretet, mely konyortil és kiengesztel s hatalmas szeretetintezmenyeket letesit. Viszont a degeneralt vallas degeneralja, elfajulasokba hajtja, elkorcsositja az embed eletnek mind magan, mind szoczialis alakulatait. A mely vallasnak vagy eredetileg nem volt, vagy ke§obb kifogy az erkolcsi ereje, az degeneralja, megposhasztja, sot felbomlasztja az egesz tarsadalmi eletet. Innen van, hogy az 616 vallas clont6 befolyast gyakorol a nemzet csaladi, politikai, kulturalis, erkolcsi és tnilveszi , eletere s ennek killonfele intezmenyeire. A vallas tarsadalmi szerveinek, szervezetenek és a tarsadalmi intezmenyekre vale) hatasanak ismerete alkotja a vallas szocziologiajat vagy tarsadalomtanat.

16. §. A vallas kultuszi szervei. A vallasos elet fenntartasara es terjesztsere szolgalo lenyeges eletszervek, vagy organumok reszint kultusziak, reszint tanitok, reszint kormanyzatiak. A vallas kultuszi szervei az istentiszteleti cselekvenyek ; tanito szervei a szent konyvek, a hitczikkek, hitvallasok ; kormanyzati


127

szervei az egyhazalkotrnany és a papsag. E vallastarsadalmi szerveknek mindenike megvan minden fejlettebb vallasban ; de a kultusz és a papsag meg az alsobb fokti vallasokban sem hianyzik, a mi vilagosan mutatja, hogy ezek a vallas legelemibb tarsadalmi szervei. A kultuszi cselekvenyek a vallasi eletnek oly szervei, melyek a gytilekezetben a vallasossagot egyreszt kifejezik és jelkepezik, mesreszt apoljak és fenntartjak. E szerint a kultuszi szervek a tornegvallasossagnak reszint eromutatoi, reszint erofejlesztoi. Egyetemes kultuszi eselekvenyek : az imadkozas és aldozas, a szimbolumok és tinnepek, melyek rendesen vallasos beszed és enek kisereWoen hajtatnak vegre. a) ik imadscig a vallasos lelek Istenhez emelkedese erzelemben, vagy szoban, a buzgosag szarnyain. Minthogy a vallas isteni oldalarol eroatvetel az Istent61, emberi oldalarol pedig Istenhez emelkedes az elet bajai kozi11, ezert az imadsag a vallasnak legbens6bb eletmilki5dese, vagy a vallasos lelek lelekzetvetele. A vallasos ember imadsagos ember, mert tapasztalasbol tudja, hogy az imadsag a vallasossag leghatalmasabb eroforrasa. Az is elvitathatatlan tapasztalat, hogy valodi 616 vallasa csak annak az embernek van, a ki szivb61 és hittel tud imadkozni. Ezert van, hogy az imadsag teljesen egyetemes azaz a vallasos eletnek mindenvallasalakban meglev6szerve. Ezert tanitja a vallastudomany, hogy az imadkozas lelektani és tOrteneti szakseg, a mi azt jelenti, hogy az imadsag minden egyeni vallasnak és minden torteneti vallasalaknak nelktilozhetetlen alkatresze.

128

A VALLAS tLEFE

Az imadsagnak ket f6 alkoto resze van, 6. m: a konyorges és a .halaadas, vagyis az Istenhez intezett 'cores és a neki szolo koszonet. A konyorgas és halaadas eme ket f6alkotoreszehez terme-, szetes velejarokent az imadsagban meg ket alkatelem jarul, 6. m. az Isten dicsaitese (doxologia) és az ember gyarlOsaganak bevallasa., inert az imadsagnak csak akkor van letjogosultsaga, ha a mindenhatO Istennel szemben az ember beismeri az 6 gyarlosagat. Tartalrnat 'tekintve az imadsag, akar halaado, akar kern reszeben, mindazt felolelheti, a mire az embernek sztiksege van, tehat testi és lelki jokat egyarant. E tekintetben a vallastortenet tenyeibol azt a tapasztalatot lehet lesz6.rni, hogy minel tisztultabb a vallas, akar az egyennel, akar az egyetemnel, annal inkabb el6terbe lep a lelkiekert valo konyOrges és halaadds ; mig a fejletlen vallasokban az imadsag inkabb a testi, mint• a lelki javakra iranyul. Az imadsag tartaltriilag annal igazabb, minel nagyobb hittel, bizalommal és 8szinteseggel fordul az Istenhez minel magasztosabb erzesbal fakad, annal helyesebb alakilag. E szerint tartalrriilag sem Onzes, sem bossztivagy, sem daczolo elegtiletlenseg helyet nem foglalhat az imaban, mert az imadsag termeszetenel fogva hodolat és onmegtagadas, megalazkodas az Isten elott. De az Isten akaratjan valo megnyugvas és kiengesztelodes erzelmei a valodi imadsagnak annal inkabb nelktilozhetetlen elemei. Magasabb lendilletli imakat szorvanyosan a keresztyensegen kivill is ta.lalhatni, pl. a Szokratesze, ki arra kerte az isteneket, hogy azt adjak meg neki, a mi nekik tetszik,

A VALLAS ELETB A TARSADALOMBAN

129

mert ok tudjak igazan, hogy mi a jo. De valOdi magaslatara az imadsag csak a keresztyen vallasban emelkedett, melynek egyik tanitoja, Augustinus igy imadkozott : Uram, add meg nekern, a mit parancsolsz, Dornine, da mihi, quod iubes ; alapitOja pedig igy konyorgott Atyam, ne ugy legyen a mint en akarom, hanem a mint te. b) Az cildozal a kezdetleges vallasokban az imadsagot kisero ajandek az istenseg szamara. A kezdetleges vallasokban ugyanis az a hit jarja, hogy az aldozati ajandek dila' az istenek erot, taplalekot, kedvet nyernek a segelynyujtasra. Ezt bizonyitjak az aldozathak rendes targyai is, mint etelek es italok, termenyek és allatok, melyekkel az isteneket leginkabb veltek jó kedvre és segelynyujtasra hangolni. Az aldozatnak alsobbrendii formaja a fizikai vagy testi aldozat, mely testi ajandekkal kedvez es hodol az istentensegnek. A fizikai aldozati cselekvenyben az ajandekozas, az isteneknek valo kedvezes a fogondolat. A kedvezes gondolatat mutatja- az az altalanos aldozok az aldozati targyakbol szokas, hogy rendesen a legszebbet es legjobbat adjak isteneiknek, tehat termenyeik legelso zsengejet, eteleikbol a legjobb falatokat, allataikbol a legszebb peldanyokat, haborilikbOl a legertekesebb zsakrnanyt, sot, hol az emberaldozat is divatozott, a legszebb ifjakat és leanyokat. A fizikai aldozati hodolatnak czelja, eppen mint az imae, kettos egyfelal a hala kifejezese B. nyert javakert s ez az u. n. halaaldozat ; másfelal ujabb aldasokert vagy bajok megsztintetepr. SO'ts

Farkas:A vallas elete.

9

seert val6 esdekles s ez a kern' 6.1dozat. A ker6 6.1dozatnak egyik faja az engesztelo aldozat, tnely a fejletlenebb vallasokban nagy szerepet jatszik. Az engesztelo aldozat vall6si motivuma az a gondolat, hogy a szerencsOtlensegekben es bajokban megnyilatkozO Isten haragja nagybecsu valtsaggal vagy aldozattal engesztelheto meg, meg pedig annal bizonyosabban, minel becsesebb az Aldozati Orgy, tehat a termenynel biztosabban engesztel a veres aldozat, az allataldozatnal hatalyosabb az emberaldozat. Az engesztel6 aldozat e logikaja honositotta meg a sterm.eszeti vallasokban, ktildnosen a nagy szerencsetlensege,k idejen, az emberaldozat iszonyu szoka-sat, melynek meg az osgorog (lfigenia Taurisban), az osheber (Izsak felaldortatasa) vallasokban is vannak nyomai s melyet a szirofenicziai vallasokban (Moloch es Melkart tiszteletere)iszonyil borzahnassagok kis& retel3en rendszeresen fiztek. Az aldozazatnak magasabb es egyedt.11 heiyes formaja a szellemi, vagy erkolcsi aldozat, mely tOredelmes szivvel es alazatos lelekkel hodol az Istennek. S ez a valOoli vallasos aldozat. Mert a vallas szellemi-erkolcsi "termeszeta viszony, a melyben a fizikai aldozati szerek es modok (pedig a terrneny- es allataldozatok ilyenek) nem elegsegesek, hanem szellemi erkolcsi erok szliksegesek. Ezert szoritotta ki a tisztultabb vallasi felfogas mindenunnen a testi aldozatokat es tette helyokbe a szeltemi-erkolesi aldozat &vet. Bizonyitja ezt a buddhizmus tOrtenete, mely eltorolte a brahmanizmus testi aldozatait es a keresztyenseg tortenete, mely megsztintette a zsid6 aldozati

131


rendszert és szokasokat. A szellemi vallas diadala azonban csak a keresztyensegben lett teljesse, a mely a testi és killso aldozatokat teljesen eltorolte s helyokbe a lelek és sziv aldozatat, rehat'az erkolcsi aldozatot tette. .Az erkolcsi valIasi aldozat pedig abban all, hogy tudjon a lelek minden vegest felaldozni a vegtelennek, hogy kesz es kepes legyen az ember a legbecsesebb ertekeit odaadni az 6 teremt6 és gondviselo Uranak, Istenenek, tehat a foldi javakat, a vagyont, sot az eletet is ; hogy tudjon a lelek minden termeszetit alarendelni az erkolcsinek ; minden foldi javakat megtagadni a mennyei javakert, killonosen pedig arra legyen kesz és kepes az ember, hogy a vilagot, a testiseget, a bunt vonakodas nelkiil folaldozza az Istennek és az 6 orok erkolcsi torvenyeinek. Ez a szellemi és erkOlcsi hodolat, ez az onmegalazas a lelki aldozatnak igaz eleme és orok erteke. c) A vallasos kultuszban jelentekeny szerepok van a szimbolitmoknak. A vallasi szimbolumok neve ala foglalhatok mindazon jelkepes cselekrnenyek és targyak, a melyekkel valamely vallasos eszmer, erzest vagy elhatarozast erzekileg kiabrazolunk vagy jelkepeztink ; ,tehat a vallasi szentsegek, jelvenyek, ereklyek, tovabba a nagyszarmi szertartasi cselekmenyek mind szimbolikus termeszetuek. A szirnbolumnak az a lenyege, hogy erzekfeletti vagy szellemi mozzanatokat oly erzeki jellel vagy cselekmennyel abrazol, mely a klabrazoland() eszmei dologtO1 nemre nezve de bizonyos sajatsagban vele megegyezik ; pl. a 9*

132

A VALLAS ELETE

terdeles a hodolatnak, az osszekulcsolt kez a konyorgesnek, a ta, a viz a tisztasagnak vallasi szimboluma. A szimbolumok nagy szerepet jatszanak a vallasi kultUszban, a minek oka reszint a wallas, reszint az emberi lelek termeszeteben fekszik. A vallas ugyanis a legerzekfelettilDb lennyel valo eletkozosseg. melynek szamos bens6 rnozzanatat es tapasztalatat szoban és tanitasban vagy egyaltalaban nem vagy csak igen hianyosan lehet kifejezni s ezert a beris6 vallasi erzetek kifejezesere erzekileg szemlelteto jelkepek és abrazolatok szLiksegesek. Innen van, hogy a szimbolumok és szimbolikus cselekvények minden vallásban legfejlettebb monootthonosok, s hogy meg teista vallasban sem nelkulozhetok. Masfe161 az emberi lelek "alkata is megkivanja a szimbolumok alkalmazasat minden olyan teren, a hol az erzekfeiettit erzekelhet6leg kell kifejezni A vallasi szimbolumokat tehat a lelek erzekelteto, szemlelteto abrazolasra torekv6 vagya is megkoveteli. A vallasi szimbolumok nagyon killonbOZ6k, reszint az abrazolando eszmek termeszete, reszint a szimbolumokat alkoto lelek egyetemes és szeptani fejlettsege szerint. Vannak hodolatkifejez6 szimbolumok, mint a leborulas, a leterdeles, az egesz test foldrevetese ; vannak szomorusagot es bahatot abrazolok, mint a zsakba vagy rongyokba oltozes, harnuhintes a fejre, az eteltnegvonas vagy bojtoles, gyaszba oltozes stb. Viszont vannak oromot jelkepez6 szitnholumok, mint az aidoL z6knak falombokkal es viragokkal valo feldiszitese, az aldozati unnepi lakomak, az 61dozMi

A

VALLAS gLEtE A TARSAL1ALOMSAN

133

oltarok kortiltanczolasa, stb. Nagy szereptik van tovabba a tisztitasi szimbolumoknak, melyek kozott a vizzel valc5 mosakodas, a furdes, a bemartas, a leontes eppen oly egyetemesen hasznalt tisztulasi szimbolum, mint a mily altalanos a tiiz, a feny, a gyertyak es lampak hasinalata az erkolcsi tisztasag kiabrazolasara ; ide lehet szamitani a feher ruhak es viragok eleg gyakori kultuszi alkalmazasat is. Nagyon gyakoriak az allat- és novenyvilagbol vett szimbolumok. A novenyvilagbal ktilonosen az egesz even at zoldelo mirtusz, a repkeny, a puszpang, a fagyongy, a borostyan hasznaltatnak az isteni oroklet és val.tozhatatlansag kiabrazolasara. Hera ésJuno csaladistennoknek a termekeny granatfa, Mars hadistennek az erot jelkepez6 cserkoszoru voltak szimbolumai. Az allatvilag is sok vallasi szimbolumot szolgaltat. Egyiptomban és Indiaban majd mindenik istennek '<Won allatja volt, Babiloniaban és Gorogorszagban szinten eleg gyakoriak az allatszimbolumok. Az oroszlan és a sas az eronek, a galamb és a hal a szaporasagnak, a tehen és. a kutya rendesen a hasznossagnak, az Elk& és a bika az eronek és a hatalomnak altalanosan hasznalt szimbolumai, mig a bagoly (Athene), a pava (Juno), a disznO (Set), a karvaly, a kigyo, a krokodilus, stb. ritkabban hasznalt jelkepek. Nagy szerepet jatszanak tovabba az utanzo szimbolumok, melyekkel az istenek eletet, ktizdelmet, halalat és feltamadasat viszik szinre vagy dramatizaljak, kivalt a fejlettebb termeszetvallasokban. Peldaul Adonisz halala és feltamadasa Sziriaban, Demeter és Kore keserve

134

A VALLAS ELETE

Gorogorszagban, Ozirisz és Izisz tortenete Egyiptomban, tovabba, az. eletiziszi Dionizosz-iinnepek, a tragediak (tragos = kecskebak) és komediak (kome = tivornya). Vegre a szimbolumok egyik fajanak tekinthetok az ereklyek, vagyis a vallas alapitasara, az alapito eletere; ktizdelmeire es halalara emlekezteto targyak, maradvanyok, emlekjelek és helyek, pl. Buddha zapfoga, Mohamed. zaszloja, a mekkai kaba, Krisztus pal astja es keresztje, ,stb. A szimbolumnak jelkep és abrazoIat gyanant val6 hasznalata egeszen termeszetes, sot bizonyos tekintetben nelkillozhetetlen a vallasban, mert az erzekfelettit erzekelteti és a terrneszetfelettit abrazolja. De azert a szimbolumok hasznalataban nagy ovatossagra van sztikseg, mert a hibas alkalmazos konnyen babonasagra és balvanyimadasra vezet. Hibas pedig a szimbolumnak minden olyan hasznalata, melyben a jelkep megszunik a termeszetfelettinek kiabrazolasa lenni s magaval az istenseggel azonosittatik. Ekkor a szimbolum idolumma, vagyis balvanynya fajuL A balvanyimadasban nemcsak az a hiba, _hogy sok istent hisz, hanem az, 'logy az istenseg kepet, jelvenyet, kiabrazolasat ugy imadja, mint magat az istenseget. A vallasi ereklyek es szobrok hasznalatanak is ebben van a veszelye, inert bebizonyitott teny, hogy az ereklyek es szobrok kultusza mind a Brahma, mind a Buddha vallasa.ban, mind a keresztyensegben babonara és balvanyozasra vezetett. Ezert a szimbolumnak vallasi ertelmezesenel ovatosan kertilni kell minden oly magyarazatot es ertelmezest, mely a jelkepnek

A VALLAS tLETE A TARSAD,ALOMIIAN

135

a jelzett dologgal val6 azonositasat — akar kozvetve, akar kozvetlentil — el6mozditja. A keresztyen vallasnak igen szep és termeszetes szimbolumai vannak, pl. a keznek fejretetele, a karoknak kiterjesztese, a megaldas, a vizzel valo leontes a- keresztsegben, a kenyer megtorese és a bor kitoltetese az Urvacsoraban stb., stb. ; de a romai katholiczizmus materializalo iranya a szimbolumok- egy reszet ugy elvaskositotta, hogy nemelyik szimboluma mar valosagos idolumma fajult nemcsak a nep hiteben, hanem az egyhaz dogmajaban is. d) Az iinnepek eredetileg az istenseg eletet és kazdelmeit, &Om& és gyaszat utanzo szimbolikus vagy jelkepes cselekmenyek voltak, a mint az a termeszetvallasok tavaszi orom- és oszi gyasz-tinnepeibol ma is What& A torteneti vallasok unnepei azonban rendesen a vallasalapit& eletenek fabb mozzanatait megorokito és evr61 evre felujito visszaemlekezesek, tobbnyire fontos vallasi és erkolcsi tartalommal. Az urinepeknek a vallasban rnely vallasi es erkolcsi jelent6segok van. Az annepek vallasi jelent6sege abban all, hogy a vallas f6 esembnyeire és alapeszmeire val6 evenkinti visszaemlekezes dital a vallasos hitet ebren tartjak, a vallasos buzgosagot fokozzak. Az unnepek erkOlcsi jelent6sege pedig abban nyilatkozik, hogy a vallasi unnepek vilagszerte a munka megsztintetesenek, tehat a testi-lelki pihenesnek napjava. valnak. Minden vallasnak voltak és vannak unnepei, mert minden vanes torteneteben vannak megunneplesret mato esemenyek. Legaltalanosabb az

alapitok sztiletesenek, vallasuk diadalra juttata.sanak és az alapitok halalanak annepe ; de ezek mellett a vallas kesobbi viszontagsagai és nagy esemenyei is szolgaltatnak unnepi alkalmakat. Minden vallas kozott a keresztyen katholikus vallas csinat legtobb iinnepet, inert itt rendes szokas, hogy az egyhaz kivalobb szentjeinek es fo-fodogmainak emleket is unneppel orokitik meg. De meg az tinnepekbol is sok a sok, akar val Iasi, akar erkolcsi szempontbol itelve. Vallasilag azert baj a talsok tinnep, mert a felesleges unnep a szaksegesnek &pito hatasat is lerontja ; erkolcsileg azert karos hatasu a tulsagba: vitt iinneptartas, mert a sok thmeples sok tetlenseggel és sok kihagassal jar. e) Az igehirdetes, vagyis a vallasos beszed, a vallas kultuszi szervezetenek szinten lenyeges alkoto resze, kulonosen a fejlettebb vallasokban. A vallasos vagy egyhazi beszednek, predikaczionak, szentbeszednek az, a czelja, hogy a hitkozosseg tagjaiban a vallaserkolcsi eletet apolja, ebren tartsa, egyszoval epitse. Az alsobb vallasokban ritkan foglal helyet az igehirdetes mint ktilon kultuszi forma s csak mellekesen hasznaljak az aldozat és szimbolikus cselekvenyek kiserojail ; de a fejlettebb vallasokban, pl. a helper, buddhista, mohamedan és kulonosen a keresztyen vallasban igen elOkelo szerepet jatszik az istentiszteletben és legnagyobb stilyt fektet ra a protestans keresztyenseg. Az igehirdetes jelentosege abban all, hogy a vallas igazsagait a hivek lelki sztiksegeihez és a felmertila alkalomhoz• merve fejtegeti, magyarazza, tanitja és alkalmazza. Ennel-

A VALLAS tLECE A TARSALALOMBAN

13/

fogva czelja nem annyira ismeretkozles, mint a tanbeszednek nem is annyira killon czelra vagy tettre vale) elhatarozas, mint a politikai vagy a torvenyszeki beszednek ; hanem az egyhazi beszed arra torekszik, hogy az egesz lelket mind gondolkozasban, mind erzesben, mind akardsban, vallaserkolcsileg az MeV; egyhaz szellemelDen erasitse és epitse. Az igehirdetes fo szabalya az, hogy minden igehirdetes annyit er, a menynyi 410 era tud atvinni a szent igebal a lelkekbe. Ez oknal fogva a szonoki forma, melyben a vallasos beszed megjelenik„ inkabb csak a fejlettebb milizlesnek, mint a szorosan vett vallasi czelnak kovetelmenye, a mint hogy az igehirdetes szonoki miiveszi modja csak a mfivelt vilagban fennallo koveteles, masutt az igehirdetes egyszerli irdsmagyarazatbol, vagy epOletes vallasi tarsalgasbol all. I) Nagy szerepet jatszik a vallasi kultuszokban az elide, a melylyel a vallasos erzest meg hatalyosabban ki lehet fejezni, mint a beszeddelMert mig a beszed tulnyomolag csak az ertelmet foglalkortatja, az enek az erzelem utjan az egesz lelket kepes. megragadni és lelkesedesbe hozni. A vallasos enek (dicseret, zsoltar, zsolozsma, Mania) a vallasos erzeseknek, az oromnek és a fajdalomnak legtermeszetesebb kifejezoje. A vallasos eneknek a beszed felett az az elonye, hogy az egesz gyillekezetet cselekvoleg foglaIkortathatja, mig a beszednel a hallgatosag csak szenvedoleg és nem cselekvaleg szerepel. E kortilmeny magyarazza meg az enek egyetemes hasznalatat a fold minden vallasaban a dicseretek,

138

A VALLAS ELETE

zsoltarok és zsolozsmak, nagy szamat a vallasos : kolteszetben, mely az illeto nep irodalmanak is ertekes resze. A vallasos vagy egyhazi enek nem csupan szovege vagy tartalma Altai kulonbozik a masfajta enektol, hanem dallamanak komoly, iinnepelyes és 'fenseges jelleme Altai is ; tehat benne az eszmei tartalom es a zenei alak egyarant a vallasos erzes kifejezoje és felebreszt6je kell hogy legyen. 17. §. A vallas tanito szervei. A vallas fenntartasanak és terjesztesenek fontos tanito vagy eszmei szervei : a szentkonyvek, a hitczikkek vagy dogrnak, a hitvallasok vagy konfessziok, a vallasos irodalom és az iskola, melyek minden fejlettebb vallasban meglevo szoczialis szervei a vallasos eletnek. 1. A szentkOnyvek a legfontosabb tanito vagy eszmei szerve a vallasoknak. Megallapithato vallastOrteneti teny, hogy minden fejlettebb vallasnak volt és van szentkonyve s hogy a szentkonyvek csak az egeszen fejletlen és szervezetlen validsokban hianyzanak, a hol meg nincs a nepnek semmifele irodalma. A konfuczianizmusnak a King-ek, a taoizmusnak a Taote-king, a brahmanizmusnak a Veda-k, a parszizmusnak a Zendaveszta, a buddhizmusnak a Tripitaka, a mohamedanizmusnak a Koran, a zsido és keresztyen vallasnak a Biblia a szentkonyve. A szentkonyveknek az a hivatasuk, hogy az illeto vallasban az egyeni és a kOzos hitnek zsinormerteke, kanona vagy normaja legyenek ; kovetkezoleg, hogy az


139.

illeto vallasban a hitczikkeknek, az istentiszteletnek és az alkotmanyi szerveknek szabalyul és iranyitoul szolgaljanak. A szentkonyvek a maguk hitszahalyozo erejet és tekintelyet onnan nyerik, hogy a vallasalapito profeta tanitasainak, az isteni kijelentesnek inspiralt okmanyai. Ennel az oknal fogva a szentkonyvekben mint a vallasalapitas idejebal vale, egykorti vagy kozelkOr6, sot reszben kozvetlentil a vallasalapitotol szarmazo iratokban az illeto vallas tanitasai, a legtisztabban es 'legerOteljesebben vannak kifejezve. Ezert a szent konyv a vallasnak alapveto okmanya, klasszikus irodalma. A szentkonyv szoczialis fontossaga pedig azon sarkallik, hogy a minden idobeli hitsorsosoknak egyeni vallasat és a kozos vallas .tudornanyat is a szentkonyv dirigalja vagy iranyitja és a szentkonyv javitja vagy korrigalja. Mindez pedig azert van igy, mert a vallasnak is az az elettorvenye, hogy a mely ere letrehorta, tisztan és egeszsegesen fenntartani és helyesen apolni is csak az az ere tudja ; mert az idegen eszmearamlatok és vallasi iranyzatok ritkan vannak javara a vallasnak és a vallas tudomanyanak. Innen van a szentkonyveknek minden más vallasos irat folott alio nagy tekintelye, melyet nem egyszer isteni tekintelylye mei a vallasos buzgosag. A mely vallasokban nincs szentkonyv, ott a sz4jhagyomciny ,potolja a szentkonyv hitszabalyozo tekintelyet és hitapolo hivatasat. A hagyomanynak is az a hivatasa, hogy dirigalja és korrigalja az egyeni és a kozos vagy kollektiv hitet. Amde a hagyomany, mint kesobbkorti, mint nagyon ingatag és kevesbbe megbizhato hitszabaly ertek

ben és igazsagban teljesseggel nem all a szentkonyv szinvonalan. Tartalmi ertek tekinteteben sem versenyezhet a hagyomany a _ szentkonyv ertekevel, mivelhogy nem a vallasalapito profeta teremt6 vallasos szellemet fejezi ki. De azert a hagyomany mint a szentirat kiegeszitoje neha meg szentkonyves vallasokban is e.rvenyesiti a maga hitszabalyozo tekintelyet, mint pl. a Vedakat kiegeszito Szutrak és Brahmanak a brahma.nizmusban, vagy a Kotant kiegeszito Szunna a mohamedanizmusban, vagy a Bibliaval egyen16 tekintelyanek vallott Tradiczio a romai katholiczizmusban. A torteneti tapasztalat azonban azt bizonyitja, Bogy a szentkonyv mellé allitott hagyomany, mivel tartalmilag keNiesbbe ertekes mint a szentirat, s mivel más fundamentumot vet, mint az eredeti volt, a gyakorlatban nem nemesiti, hariem inkabb degeneralja a vallast, mivel sok idegen eszmet és intezmenyt tiltet at az eredeti vallasba. 2. A hitczikkek vagy dogrnak szinten altalanos tanito szerve a fejlettebb vallasoknak. Altalanos azert, mert minden vallasnak vannak a hivek kozossege Altai szentesitett hittetelei vagy hitczikkei. Hitczikkek nelkal nines szervezett vallas. A hitczikk hivatalos tanszeril formulazasa a hitnek. A hittetel, a mig a hivek kozossege magara nezve hivatalosan kotelezonek nem nyilvanitja, nem hitczikk, hanem csak hitnezet, hitvelemeny. A hitnezetet hitczikke a vallasi kozosseg szentesitese teszi. A szentesites avatja a hitczikket szoczialis tenyezove, mert a szentesites Altai valik a hittetel vagy hitagazat a kozos vagy kollektiv hitet kifejez6 dogmava.


141

A hitczikkeknek fontos, de masodrenda szoczialis jelent6segilk van a vallasban. Pozitive a hitczikkek, mint a hit tartalmanak szentesitett magyarazatai, tajekortatjak és iranyitjak a vallas tanit6it és hiveit a vallas igazsagaiban ; meg szabjak, hogy mit higyjenek és cselekedjenek a hiv6k, hogy advOsseget nyerjenek; megallapitjak, hogy mit •tanitsanak a vallas tanitoi a flivok gyillekezeteben. Negative a hitczikkek megovjak a vallas tanitoit és hiveit a vallas helytelen ertelmezesetai, a vallasi tevtanoktol és a helytelen vahasi tijitasoktol. De azert a hitczikkek jelentosege megis csak mosodrencla, a mennyiben a szentkonyvek, illetve a kijelentes hitszabalyoz6 tekintelyenek vannak alarendelve. A dolog terrneszeteb61 Poly, hogy a kijelentett isteni igazsagok magasabbrendfiek mint a roluk keszitett emberi magyarazatok. Mert minden egeszseges vallasos eletnek az az alaptorvenye, hogy a kollektiv vagy kozhitet a vallasalapitO prOfeta inspiralt hite, a szentkonyv dirigalja es korrigalja. A mely vallasban a vallasnak ezt az alaptorvenyet felreteszik, megsertik avagy csak gyengitik, peldaul azzal, hogy a dogmat a szentkonyvvel egyenertelmilve teszik, ott a vallasfejlodes teves iranyt vesz, idegen .eszmek és tanitasok vernek benne gyOkeret, a melyek elabb-utobb degeneraljak a vallast. 3. A hitvallasole vagy konfessziok a vallasi kozosseg hitelveinek és foeszmeinek tanszera kifejezesei, a hitczikkek vagy dogmak summas osszefoglalasai. A hitvallasok a hitczikkektol abban kalonboznek, hogy a hitczikkek csak egy-egy hit- tetelt fejeznek ki, de a hitvallasok a vallaserkOlcsi

142

A VALLA5 ELETE-

eletnek egesz eszmekoret foglaljak = osse. A hit- . vallasok tehat valamely vans kivonatanak, rovidletenek kompendiumanak vagy surrim6janak tekinthet6k. A hitvallasok keletkezese reszint politikai, reszint vallastarsadalmi' okokra vezetheto vissza. Ugyanis waz allam az di felekezetektol rendesen es jogosan megkoveteli, hogy hitelveik foglalatat neki bemutassak, mert ,az Allamnak tudnia nincs-e az illet6 felekezet hitvallasaban allarnveszelyes és erkolcsellenes tanitas. A vallasfelekezet pedig azert formulaz hitvallasokat a maga hivei szamara, hogy azok a vallasos gondolkozasnak iranyjelzoi és dtmutatoi legyenek, hogy_ megOvjak a hiveket a folmeri.116 teves tanitaSoktol, és elhamarkodott Iljitasokt61. Az ilyen litmutatokat a keresztyen vallasban reszint konfesszioknak vagy hitvallasoknak, reszint Szimbolikus- kOnyveknek nevezik, rnig a brahmanizmusban és buddhiz fonal, vezerfonal) hivjak. musban „szutra"-nak A konfessziok jelentosege es letszilksege szinten csak masodlagos, inert a hitnek .fonarmaja vagy zsinormerteke a vallasalapito tanitasa, a szentkonyvek. A hitvallasok rendeseri a vallasi atalakulasok, a hitszakadas es a: hitjavitas idejeben szoktak keletkezni s az a hivatasuk, hogy a 'szentkonyveknek, melyeknek kivonatat kepezik, rOvid magyarazatat, vagy- a magyarazat fabb elveit tartalma zzak. De a hitvallasokkal is lehetsegesek a visszaelesek. A hol a vallasi .elet hatalmi erdekekbol jogi jelleget Oft, ott a konfesszionak is jogilag kotelez6 s a- szentkonyvekehez hasonlo jelent67


143

seget, hit- és erki5lcsszabalyzo erot tulajdonitanak, a mint ezt a brahmanizmus, a mohamedanizmus és a romai katholiczizmus peldaja mutatja. Amde ezzel a felfogassal egyszersmind meg van vetve a vallasi tiirelmetlensegnek, a hittildozesnek, az eretnekitesnek es kiatkozasnak az elvi alapja, a mi a hitiildozes és a vallashabortik reven annyi gyaszos lapot in be a vallasok tOrtenetebe. Mert sohasem szabad szem e161 teveszteni azt a fontos vallastorteneti igazsagot, hogy a hituldozes es a vallashaboru teljesseggel nem tartozik a vallas termeszetehez. A vallas nem uldoz, nem haboruskodik, lenyegenel fogva bekes terrneszetil A mohamedanizmuson kivul egy vallas hitvallasa sem ismeri a hittildozestt De a hol a vallast politikai erdekek es hatalmi szempontok eszkozeve alacsonyitjak, ott a vallasban levo nagy erzelmi es fanatizalO erot nagyon konnyii a hitiildozes es a vallasi haborti szolgalataba allitani. Az igaz vallas tarelmes es bekessegszereto, de a politikai es hodito czelokra hasznalt vallas a legszenvedelyesebb rombolo ero, a legadazabb gyill6lkodes forrasa. Ezert a hitformulak tulbecsillesenek, imperialisztikus vagy uralkodo czelokra valo felhasnalasanak gyaszos kovetkezmenyei arra a megszivlelesre melte) tanulsagra oktatnak, hogy egy fele.kezet se tegye a konfessziokat nagyobbakka annal, a mik termeszetiiknel fogva lenni tartoznak, t. i. tanszerii utmutatok és iranyjelzok a vallasi igazsagok ertelmezeseben. Veszedelmes dolog a hitvallasba hittildoz6 es hodito idegen eszmet bevinni.

144

A VALLAS LETE

4. A vallasos irodalom minden kultUrnep kozott 616 vallasnak fontos tanit6 szerve. A validsos irodalom fontossaga abban a11, -hogy a vallasos fiizetek es konyvek erdsitik, melyitik, titjak es terjesztik, szoval epitik a hivok vallasos és erkolcsi eletet. A vallasos irodalom ' foczelja tehat a hitepites es az erkolcsnemesites: A van:* sos irodalom hatalyossaga fokent ket tenyez6 szerencses osszetalalkoiasatol fugg. Tartalmi tekintetben az az igazi hatalyos vallasos irodalorn, a melybol a vallasalapito profetanak es a hitszabalyoz6 szentkonyvnek a lelke es az ereje szol a hivekhez. A ketelyt tarnaszt6, a szintelen es erotlen vallasos irodalorn nem felel meg a czelnak, inert nines benne epito er6. Alaki tekintetben az a fodolog, hogy a vallasos irodalmi tetmek szinvonal, szerkezet es stilus tekinteteben nepszeru legyen, hOgy a kevesbbe iskolazott eline, sot a gyerrnek is megerthesse. A nepszeru, a tornegre hate) vallasos irodalornban tehat az a fokellek, hogy, rninel tobb epito ,er6, azaz. mine' tobb hiter6§1t6, hitmelyit6 es erkolcsnernesit6 elem legyen benne. A hitepitest es erkOlcsnemesitest legsikeregebben az ugynevezett traktatusirodalom vegzi, melynek eloIllitasara es terjesztesere nemcsak a keresztyen vallasban, hanetn a buddhizmus es rnohamedanizmus koreben is nagy anyagi erovel rendelkez6 irodalmi tarsulatok es szovetsegek alakultak. Az epito vallasos irodalorn killon6sep a keresztyen 1Delsomisszio vagy hiterosites..es a killsornisszio vagy szo- • hitterjesztes teren bizonyult kiprobalt czjals szervnek és eszkoznek.

145

A VALLAS ELETE A ' TARSADALOMBAN

Az epit6 nepszerii 'vallasos irodalom mellett a tudomanyos vallasos irodalom, a theologiai irodalom is figyelemremelto tanit() szerve a vallasnak. A tudomanyos vallasos irodalomban azonban az isrneretterjesztes, tehat a:tudomanYos szempont a fodolog. Igazsagot, a .Vallas igazsagat -kell hirdetni a tudomanyos vallasos iroda-lomban, hogy az elmek vilagosodjanak, a lelkek termekenytiljenek. Es• mivel. a vallas igazsagai legklasszikuSabban a vallasalapito prOfeta ben . jutnak kifejezesre, a vallastudosnak vagy -theologusnak is a vallasalapito tanitasaihoz kell s abni és tartani magat, ha igaz és nem harnis Judornanyt akar hirdetni. Ezert a helyes theo!ogiai tobbe-kevesbbe mindig vagy hitertelmezes vagy hitvedelmeZes, tudniillik a vallasalapito hitenek megmagyarazasa és tanitasanak -megvedelmezese. Nemcsak a nepszedi, hanem a tudomanyos keresztyen vallasos irodalomban is ervenyes a Pal apostol Altai hirdetett vezerelv, hogy más fundamentomot senki sem vethet, mint a mely egyszer vettetett s. ez az Or Jezus KciSztus. A negativ, a ketelytamasztO, a se' hey se- hideg theologiai irodalom nem fejleszto, hanem -rombolo szerve a vaWsnak. 5. Az i§kola, termeszetenel fogva altalanos nevelo és tanito intezmeny, de a vallasban rejla kulturalis eronel fogva a szervezett vallasoknak is ,altalanosan hasznalt .oktatasi szerve. A . fejlettebb vallasok, killonosen brahmanizrnus, a buddhizmus, a mohamedanizrnus es a. keresztyenseg, Mind nagy sulyt vetnek arra, hogy iskolakat tartsanak fenn es azokban vallasos nevelest adja-

z

Dr. SzOts Farkas; A valltis e1ete.

10

nak a gyerrnekeknek és az ifjaknak. Kulonosen ket nagy monoteista vallas, a mohamedanizmus és a keresztyenseg fordit kivalo gondot és. hoz , nagy aldozatot mindket nemil gyermekeinek es ifjainak vallasos nevelesere, mivegb61 a keresztyenseg, killonosen a reformaczio kora Ota, az also, a kozep- es a fels6iskolak killonboz6 fajtaiban nevelteti az ifjusagat. Keresztyen- kOrokben szalloigeve lett a mondas, hogy az iskola az egyhaz veternenyeskertje, hOgy az iskola mindenest61 az egyhaz testehez tartozik. Es, miel6tt az allam a XVIII.' szazadt61 fogva iskolak - allitasaval a nepoktatas vezeteset kezebe vette, a keresztyen egyhazakban mindentitt sereny nevel6 munkat vegeztek az egyhazi vagy felekezeti iskolak. Sat meg a hol a keresztyen vilagban a kotelez6 allamr iskolazas jarja, a keresztyen egyhazak ott is killon vallasos iskoldkat szerveznek, a kisdeclek reszere vasarnapi iskolakat, a serdillok reszere bibliai iskolakat allitanak, hogy Krisztushoz és az 6 evangeliumahoz vezethessek az ifjusagot. A vallasos iskola ,nagy szoczialis ereje abbol is kittinik, hogy a keresztyen misszionariusok a pogany vallasok koreben minderratt kitun6 elemi, kOzep- es foiskoldi keresztyen nevelesben es kepzesben reszesitik az atteroket.

18. §. A vallas kormanyzati szervei. A vallasnak a kultuszi és a tanitoi szervei mellett fontosak a kormanyzati vagy szorosan Vett egyhazi szervei, a melyek szinten szoczi4lis


14-7

szervei a valldsi kozossegnek. A vallds kormany, zati. szervei kozott legfontosabbak az egyhdzalkotmdny és a papsag. a) Az egyhdzalkotmciny. A vallasi tarsadalomnak igen fontos szerve az egyhdzalkotmany, vagy- azon kills6 form& ossszesege, melyekben a vallds a tarsadalomban testet Mt. Az egyhazalkotmany vagy egyhdzszervezet a vallasnak tarsadalrhi teste, mely a vallas eszmei magya1361 szilksegkepen alakul ki. Ugyanis a hivek reszere- tOrvenyeket .vagy kanonokat kell hozni ; a hiveket kormdnyozni kell ; -a hivok kozott igazsagot kell szolgaltatni ; a vallast az esetleges kills6 tamaddsok ellen oltalrnazni kell ; a vallds eletet, szerveit és intezmenyeit anyagi eszkozok-. kel is .thmogatni kell. Ezek a ktilOnbozo és nelkillozhetetlen vallasi szaksegek teremtik meg a vallasoknak torvenyhozasi, kormanyzati, igazsagszolgaltatdsi, gazdasagi, stb. intezmenyeit vagy roviden az egyhdzalkotmdnyt. Primitiv vallasokban az egyhdzalkotmany is kezdetleges, sat nem is ondllo szervezet, hanem az Miami szervezettel van Osszeforrva. Meg a nagy nemzeti vallasokban sines az egyhdznak az allametol kulon alkotmdnya, hanem a vanes az Miami intezmenyeket hasznalja fel sajat czeljaira milkodesi ki5zegtil. Ezert a nemzeti sok rendesen dllamvallasok s viszont a valldssal fly szervesen osszenatt allamok vallasi allamok. Ily bens6leg volt osszeforrva a vallasi elet az dllami elettel a régi Izraelben a nemzeti fuggetlenseg idejeben ; ilyen volt Babilonban a patiszik vagy papkirdlyok idejeben, Egyiptomban az 10*

.148

A VALLA tLETE

allamegyseg kialakulasa elOtt, valamint ,a régi romaiaknal is az allamvallas rendszere jArta. kezdettol vegig. A vallasi és az allami eletnek ilyen osszeolvasztaSa van jelenleg is ervenyben _Kinaban, az izlarn teriiletenl. mindentitt, a hindu brahmanizmusba,n, valamint a gorogkeleti keresztyen egyhazban. A vallasi és polgari alkotrnanynak ez az -osszeolvasztasa azonban termeszetellenes, ket killon termeszptli elet, a vallasi és allami eget .osszeelegyitesen,- tehat idegen leterdekek osszezavarasan alapszik s ezert rendesen erdekek osszeutkozeset és Ordekharczot sztil. Az (5-, a ~kozep- és jelenkori vallasi vagy- teokratikus . allamok tortenete tele ,van , a vilagiak és a pap -sag hatalrni osszeutkOzesevel; az allarn es. az egyhaz erdekharczaval. Azutan a vallasi allam nep eletere. Ha ket iranyban is hatranyos eroteljes benne a vallasos_ elem, akkor az allam, akarva, nem akarva, elhanyagolja a polgArOk tobbrendbeli yilagi Ordekeit es megakasztja a .polgari elet szabadabb fejlodeset. Ha pedig raz allam politikai erdeke eroSelDb, akkor az allami vallasnal a wallas hUzza . a rovidebbet, mert erdekei- hatterbe szorulnak az Miami erdekek mellett, ugyei idegen szempontok szerint inteztetnek, megszuletik az ugynevezett bizantinizrnus és a ciezaropapizmus, rnelyek a vallast politikai esz--koznek tekintik az allarn szolgalataban. Valodi, kulon egyhazi szervezetet csak .ket buddhizrnusban és . a nagy vilagvallasban, keresztyensOgben teremtett maganak a vallasos er6..A vallas-erkolcsi eletnek mindkettoben ktilOn

A VALLAS

ILEtt

A

SAbALOM$AN

149.

szervezete van ;• van ktilon egyhazalkotmanya, egyhazi torvenyhozasa, egyhazi kornianyzata, egyhazi igazgatasa és egyhazgazdasagi szervezete.. Hatalmuk tetopontjan azonban ezek is osszetitkozesbe jutottak az allarnmal, mert uralkodni akarta,k felette. A buddhizmus a Dalai Larria kepeben-Tibetben, a romai katholiczizmus a rOmai papaban szervezett maganak az egyhaz Vallaserkolcsi hivatasat J,nagy hatalommal kepviise16, sot neha tUllepo egyhazfot es egyhazi allamot. A tortenet tanuSaga, de a dolog termeszete is arra tanit, hogy az a helyes egyhazi szervezet, a melyben a hittarsadalom belso vallas erkolcsi eletenek szabad verforgasa biztositva van, tehat a hol az egyhazi, elet autonorn, azaz a - hivek onrendelkezesen nyugoszik, a hol az egyhaz kivul 6.116 hatalmi- és politikai czelokra nem - tor, az allarn tigyeibe nem avatkozik. De az egyhaz ily szabadsaga csak oly allamban van biztositva, mely maga is, minden vallasi el6itelettol mentesen, a jog es, erkolcs szilard alapjan nyugszik, a mely valodi fLiggetlen jogallam. A vallasi tarsadalorn eszmenye: szabad egyhaz szabad allarnban. Ezt az idealt leginkabb az evangeliuniiskeresztyenseg és ktilonosen. a kalyinizmus autonom egyhazalkotmanya kozeliti meg. b) A p4scig. A vallasnak nelkulozhetetlen tarsadalmi szerve a papsag. A pa,pi intezmeny a Vallaserkolcsi tarsadalomnak legosibb és legsztiksegesebb alkotasa. Eredete . a vallas és az ember termeszeteben fekszik. Mert a vallas, meg ha teves is, termeszetenel fogva, hirdetaket, ter' jesztoket, tanitokat kivan ;'az ember pedig yallasi

tekintetben is tanulni, haladni tiikeletesedni torekszik. A vallasi eronek ez az expanziv vagy terjedekeny terrneszete és -a vallasos embernek tokeletesedesi Osztone egyiittveve teremti meg és tartja fenn- a papsagot a vallasban. Mert bar igaz, hogy a vadak papa nein kulon hivatalnok, meg kevesbbe killon rend tagja, hanem egy a tObbi hitsorsos koziil, mindossze ertelmesebb vagy el6kelobb, mint a tarsak ; de az is ketsegtelen, hogSr mar a felvacl nepeknel rOszint . a szertartasok sokfelesege miatt, resZint a vallasi elet rendszeresebb apolasar vegett minden rij vallassal egyidejfileg rnegjelenik az elsO varazslo, enekes vagy aldozatvegzo. A most ismert nagyobb x'radtiirzsek mincienikenel talalhatok thanok, fetis-ferfiak és varazslok, kik meterseguket rendszeresen fizik -s rendesen csaladi .hagyomanykent adjak at utodaiknak. Valoszind-: leg ilyenforman fejlodhettek ki azon hindu, gorog, perzsa és egyiptomi papi csaladok, melyek,- e nepek torteneteben oly kivalo vallasi,,kozmilivelodesi es politiltai szerepet jatszottak. A torteneti vallasokban pedig adatszerfileg ki lehet mutatni,_ hogy a papi intezmeny Magaval az tlj vallassal szaletik. Mozes egyenesen kijeloli a nemzetseget a vallasi teendok vegzesere Buddha a- biksuk és lamak kepeben tanitvanyokat gyiijt es megbizza. Oket az tidy utjanak --hirdetesevel ; Jezus tanitvanyoltat szerez és megparancsolja nekik, hogy szeles e vilagon hirdessek az evangeliumot ; Mohamed nemcsak a nep koze, de a torzsek és allarnok fejeihez is elkiildte hitterjeszto és hiteroszakolo koveteit.

A VALLAS tLETE A TARSADALOMBAN

151

A vallasokban mindentitt meglevo papsag intezmenye ket ki.ilonbozo alakban fejlett ki és all fenn a mai napig. Egyik az aldozopapsag, masik a tanito vagy igehirdet6 papsag. Az aldozopapsag (sacerdotium) azon a gondolaton -alapszik, -hogy az aldozopap az istensegt61 killonos rnalaszttal, bfiver6vel, termeszetfeletti hatalommal van felruhazva, melynek erejeveI az ildvkeres6ket ildvossegre juttatni, a bungs elott az eget megnyitni, a hitben gyengeket meger6siteni, a. profanust megszentelni, a bunoket feloldozni kepes. Elvileg ezen az aliasponton van a vadember varazsloja, a hinduk brahminja, a buddhistak biksuja és larnaja, a romai katholikusok aldozarja ; tovabba hason16 ( termeszetil volt a papsag Kaldeaban, Perzsiaban, Egyiptornban, Galliaban (druidak), valamint az okori zsidosagban (levitak) is. Az aldozopapok az ildvkozvetito fontos hivatas mellett valOszinuleg a rendjuk muveitsegi es tarsadalmi felsosege reven, valamint a lelki es vilagi hatalomra torekyes altal emelkedtek oriasi hatalomra. Ugyanis, ha egyszer a papsagrol az a hit gyokerezik meg, hogy az ildvkozvetitesre ktilonos kegyelmi er6vel van felruhazva, akkor a - killOn papi rend, a killon kaszt s . a papuralom vagy hierarchia egeszen termeszetes fejlemeny, a teteles hit logi kai kovetkezmenye es intezmenynye ontese. Viszont abbol a terrneszetfeletti helyzetb61, melyet az aldozar elfoglal, termeszetszerffleg kovetkezik, hogy az alclothri_ rendet inagasabb erkolcsisegre és notlensegre kotelezi a vallasos kortudat. Ez a ki5rtilmeny magyarazza meg ,azt a valosagos

emberistenitest, a melyben egyes vallasokban_ az aldozarsag reszestil, rrid6n pld, a buddhista a maga Dalai Lamajat Buddha megtestestilesenek, a rOmai katholikus _a maga rornai papojat Jezus Krisztus foldi helytarterjanak tartja, vagy midon a brahmanista a. maga brahminjanak csodatevo, erot és más halando altal. elerhetetlen erkolcsi tOkeletesseget és szentseget tuIajdonit. A papsag masik alakja a -Janito vagy igehirdet6 papsag inteztnenyOben nyert megvalosulast. Az igehirdet6 papsagnak az az elve, hogy emberi iidvkozvetitore és killori iidvozito rendre a vallasban nincs sztikseg, hanem ildvosseget edvozitoje utjan mindenkinek maganak kell munkainia. (egyeternes papsag) s igy kiki- Maga.nak a papja. De a Vallasos elet apolasara. mill- :den egyes hivonek .szaksege van - és a hitkozos,-seg iigyeinek intezesere minden gyalekezet szorul. -Ennelfogva a pap hivatalos lelki tdnit-6, a kultuszi teendok vegzOje és a hitkozsegnek megbiiott kormanyzoja ; a papsag intezmenye pedig rendszeres elokeszillettel megszerezheto hivatal (officium), nem pedig aldozari rend (ordo). Tanito vagy, igehirdeto papsag van a mohamedan vallasban, a- modern zsidOsaghan és a pfo-. testans keresztyeriseg killonboz6 alakjaiban. 'Az ily termeszetu papsag, igaz, hogy nem renciel-. sZentseggel és rendi kezik kiflonleges kivaltsaggal, de mint a vallas hivatalos vezetoje, az- igenek hirdetoje, a szertarta.sok elvegzoje,, a lelki gondozas eszkozlOje, a kOrmanyzasnak hivatalos kozege a vallasos eletnek szititoly_ szukseges organuma, mint az aldozari papsag,

A VALLAS ELEit A TARSADALOMBAN

Sot, tekintve azt,' hogy az aldozari vagy tidykozvetito papsag eszmeje elvileg hibas, tortenelmileg pedig az aldozariag csak az emberi kiskordsag idejeben bir letjogosultsaggal, a vallaselfogulatlan tudomanya hatarozottan az igehirdeto vagy tanit6 papsag elvet es intezmenyet tartja helyesnek és czelszeriinek.

1g. §: A vallas befoly4sa a tar. sadalomra. Az a Vallaserkolcsi ero es elet, a mely maganak szerveket teremt a ValIasi intezmenyek, ben, nem elszigelten csak a maga. koreben 61, hat és milkodik, hanem az Ot kornyezo tarsadalornra és tarsadalmi intezmenyekre az, ugyneVezett vilagi eletre is allando- és maradando befolyast gyakorol. Es ,'mivel a tarsadalom sok tagozatu egyseges 616 szervezet, a vallasos erotal és intezrnenyektol nyert etohatasok meglatszanak a .tarsa.dalomnak majd mindenik. tagozatjan és intezmenyen. A vallas ranyonija belyeget a tudornanyra és a kultdrara, hatasa alatt sajat szint és jelleget tilt a csalad,• jellegzetes befolyast gyakorol a miiveszetre 6s a humanisztikus intezmenyeket hathatosan tarnogatja sot, a legtobbszor kezdemenyezi és iranyitja. Ha gondosan megfigyeljuk a fold - kiilonboz6 reszein 616 emberi tarsasagOkat, lehetetlen eszre nem vennunk azok killonbozo tagozatjairi es intezmenyein, tudornanyan és vilagnezeten, csaladi eleten és tarsa.dalmi eleten, irodalman és miiveszeten azokat a jellegzetes vonasokat, a melyeket a kozot-

dik 616 vallasok vestek rajuk. Ezek alapjan biztosan megallapithatO, hogy a mint van buddhista, mohamedan és keresztyen vallas, dgy van buddhista, mohamedan és keresztyen filolofia, kultura, csalad, maveszet stb. Mert a vallas en:3i és vezereszmei a.nnyira atjarjak, atszovik és atitatjak a kornyez6 tarsadalom eletet es intezmenyeit, hogy leheteden rajtok azonnal fel nem ismerni - az uralkodo vallas hatarozott nyomait. Kidd Beniaminnak teljesen igata van, mikor a vallast a leghatalyosabb tarsadalomszervezo és tarsadalomiranyito. hatalomnak nyil= vanitja. a) A tudOmanyra es kultiuttra valo vallasos , befolyast illetoleg ketsegtelen dolog, hogy a tudomany nem vallas es a vallas nem tudomany ; mert e ket nagy szellerni hatalomnak ktilonktilon czelja es köre_ van. A tu.domany ismerni és tajekozni akar a tapasztalat_ vilagaban, a vallks megszentelni es tidvOziteni: A tudomany az is mera lelek sztikseglete, a vallas a boldogsagra torekva lelek posztulatdina vagy kovetelmenye. A tudomany fok6nt tapasztalati vilagra terjed, a vallas inkabb a termeszetfeletti vilagra Vonatkozik. De az iz bizonyos, hogy rnikent a gondolkozo, erzo és akar6 lelek kozott'nines' ellentet, sot meg kozombos set-nlegeseg sem Allhat fenn, hanem, belso osszhangzasnak és folytonos kWcsOnhatasnak kell lennie : ugy a vallas es tudomany termeszettiknel fogva sem nem ellenkezesre, sem._ nem kozombossegre, hanem arra vannak hiVatva, hogy egyniassal kolcsOnhatasban, egymassal osszemukodVe, egymAst tarno-

A VALLAS tLETE A TARSADALOW3AN

gatva szolgaljak és igy elegitsek ki az egyes ember es embe ri tarsadalom szellemi szuksegleteit. A vallesnak és tudomanynak ezt a terrneszetes osSzetartozasat es , kolcsoni5s osszemiikodesk tarja elenk a vallastortenet is, meg pedig abban a sajatsagos formaban, hogy a -kultura kezdo- és kozefokan mindenatt a vallase az elsejsziaottsegi jog és a vezeto szerep. Mert torteneti teny, hogy a hajdani Kaldeaban es Egyip•_tomban, Glirogorszagban és a romai birodalomban, Zsidoorszegban és Perzsiaban a vallas emberei voltak a tudomanyok elso muveloi es a kultura Vezetoi, nem csupari a filozofaban, hanem a jogtan, a tortenelem,. az orvosi tudomanyok, sot meg a terrneszettudomanyok teren is. Tapa.sztalati teny, hogy a mai Kinaban es Indiaban, valamint az osszes buddhista, mohamedan és keresztyen orszegokban a kultura mindentitt az vallasok szellemet, izet és szinet hordja magan ; hogy a kozmiiveWdesi intezmenyek, az iskolak, a tudomanyok. és az irodalmak ma is mindentitt az uralkodo vallas szellernevel és eszmeivel vannak telitve-. Mindezek az elvitathaIlan tenyek a vallasnak a - tudomanyra és a kulturara vale oriasi befolyasat ketsegielenne teszik. Teny, hogy a tudomany és kultura a vallas ernlojen novekedik. De masfe161 az is torteneti teny, hogy a vallasnak a tudomanyra • vale) roppant hatesa nem egyszer és nem egy helyen a tudomany feletti gyamkodaSra, a tudomanyon vale) zsarnokoskodasra vezetett. Az elhatalmasodott vallas a tudornanyt nemcsak vallasi czeljainak eszko-

A VALLAS ELETE

zill hasznalta fel, hanem >ha uralkodasi erdekei ,:ogy kiVantak, a tudornanyt szabad fejlOdeseben_ megakadals orta, vivrnanyait lenyggOzte; rnayeloit kiatkorta, sot nem egyszer megolette. Kozismert teny, bogy a kozepkori keresztyen theologia ,a filozofiat a maga szolgalojanak nevezte (philosophia ancilla theologiae); minden tudomanyt az egyhaz erdekeinek Szolgalataba kenyszeritett, 'aZ egyhazzal ellenkez0 tudosokat (pid. Galilei) csak= ugy maglyara juttatta, mint a.regi Gotogorszag vallasi turelmetlensege merget itatott a bolcsesz hogy. Szokratesszel. 'Viszont az is torteneti a vallas emlojen megizmosult tUdomany, ha a hivatasarol megfeledkezett .vallas basaskodasat -megsokalta, a 'hal és - a mikor erre eleg er6snek erette- magat, a vallas embeteivel•heves harczba keveredett, emaniczipalta vagy .felszabaditotta. magat a- vallas hatalmaskodasa alai. A vallas- és a tudoinany --viszonyat ,E. Boumonografiaban vagy troux franezia tudos egyediratban (Tudomany és valid's, Budapest, 1914) resZletesen targyalja.. Megallapitja, hogy a vallas es a tudornany kozOtt vain harcz 'akar a vallas inditsa, akar a tudomany folytassa, mind a ket felre nezve nagy hatranybkkal jar: Kimutatja azt is, .hogy az sem elOnyos egyik felre nezve sem, ha a vallas és' a tudoinany egymas irant kOlcsonos nemtbrodomseggel- :viselkednek .; inert- a hit es a tudas, a vallas es' a tudornany mint ugyanazon emberi lelek szeIlerni rnegnyilat-kozasai, egymastol csak ligy nem -zarkozhatnak' el, egymastol elszigetelve csak ngy nem elhetnek, mint pld. az ember erzelmi vildga és az


157

ember ertelmi vilaga nem -szigetelhet6k el egymas01. TanulsagOs fejtegeteseil2en vegre arra az eredmenyre jut, hogy tudomany és vallas egym4sra vannak utalva, egymast kiegeszitik ; hogy a tudornany és a vallas - ket nelkalozhetetlen kulcs,, a melyek a mindenseg titkait az ember elatt megnyitjak s hogy az . elet kovetelrnenyei" egybeesnek a vands kovetelmenyeivel. Ugyanebben a kerdes ben megszivlelesre melt& Luthardt nernet theologus kovetkez6 szavai : A tudomany regibb mint a keresztyenseg, mert -gyokerei magaban az emberi szellemben fekszenek. A keresztyenseg noha vallas, nem pedig tudomany, de mégis egy nagy ddj. vilagot nyitott fel a tudomany elott és hatalmas lokest adott neki. A czOl pedig nem az, hogy a kett6 ellentetbe helyezkedjek, hanem hogy egyesilljenek és szovetkezze nek . A kulturanak nem a vallasban -és a keresztyensegben van az eredete. Gyokerei inkabb az emberi lelek termeszeteben fektisznek. De a kulturanak eleit61 fogva a ,vallas volt az egi napja, melynek melegito és elteto sugaraiban tenyeszett. Jov6je is a vallassal valO szovetsegben rejlik. A ktiltura ellenseges Midst foglalhat el a vallassal ; de akkor aztan erkolcstelen ha-. talmak zsakmanyava lesz és rombololag hat az emberiseg jovojere. A kulttira csak akkor valik igazan Massa, ha a vallassal valo bels6 kozOsseget megorzi.. Itt is azt latjuk, hogy az ember termeszeti eletet a keresztyenseg emeli fel a .maga. igazsagara, .midon a megszenteles lelket Mali vele (Luthardt ; A keresztyenseg erkolcs: tanar6l).

Valoban nem nehez akar torteneti, akar lelek hogy vallas és tudomany. tani okokkal nem aldastalan harczra, hanem békés, parhuza-_ mos, egymast megert6 munkaravannak hivatva: Ugyanis ketsegtelen dologr hogy a vallaS és tudomany kozott neha fOlbutjanzo ellensegeskedes - nem e ket szellemi .er6 es rnez6 ellentetessgeb6l. foly, hanem az illetekesseg és a milkodesi kör jogtalan tullepeset61 szarmazik. Peldaul az ertelmi felvilagosodas és a keresztyen 'vallas ,XV1II —XIX. szazadbeli s reszben - jelenkori: harcza egyenesen azon fordul meg, hogy egyfe161 a vallas (k-L116nosen a r. kath. és a merev konfesszionalis) ,akar Onteni termeszettudomanyi és bolcseszeti kerdesekben ; masfe161 a termeszettudomany avatkozik a vallasi és erkolcsi elet ugyeibe, a. melyek pedig nem tartoznak hataskorebe. De a hol a mez6 és illetekesseg szabatosan ki van jelolVe, ott az aldatlan harcz vagy meg sem kezdodik vagy konynyen megsztiritetheto, mihelyt az oktalan tillkapasoknak a kolcsonos egymast megertes vegeta vet. Nem a vallas és nem is a tudomany ter- . meszeteben fekszik a kozottilk olykor kitor6 ellensegeskedes oka, hanem a hivatasuk es illetekessegiik helytelen felfogasaban. Mert vallas és tudornany, ha mindketto Brett onallOsagra jutott, elkulonitett mezon czel megvalositasara torekszenek : a tudomany a tudas, a vallas az_ embernemesites czeljara. Tehat osszetitkozes kozottilk csak hatalmi tulkapas vagy felreertes eseteben fordulhat elo. Ez "elvb61 onkent kovetkezik, hogy sem a vallas nem szorithatja le mezejerol a tudornanyt és nem keny-


szeritheti, hogy a vallas erdekeert sajat hivatasarol lemondjon ; sem a tudomany nem pOtolhatja a vallast, ugyeibe nem avatkozhat és nem szabhat torvenyeket a vallas szarnara. Termeszetenel fogva mind a vallas, mind a tudomany •&Alio szellemi hatalom és idegen .gyamsagot egyik sem tar meg maga folott. Vallas és tudomany kozott az a termeszetes viszony, hogy --egymas letjogosultsagat es igazsagait kolcsonosen elisrnerve -- békés egyetertes1Den munkaljak az ernberisOg kozos szent erdekeit. Kozelebbrol : a vallas ne zarkOzzek el a, tudornany igaz vivrnariyai es egyetemes Masai el61, mert a „tudomany nelktil -yak!'" vallas epp Ligy elvesz a sotetsegben, mint a tudomany nep. Sot inkabb a vallasnak szent kotelessege, hogy a miiveltseg es tudomany terjeszteseben, serenyen koiremiikodjek ; erverryesitse a tudomany bebizonyitott igazsagait sajat tudornanyaban és ne zarkozzek el kOzonyoS nemtor6domseggel a l -II-tura vivmanyai el61. Viszont a tudomany is ismerje el a vallas letjogosultsagat és magasztos elethivatasat ; meltanyolja a vallasnak embernevelo es embernemesito, megszentelo aldasait ; eljen vele testveri egyetertesben, rneggondolva, hogy az embernek nerncsak feje van a tudasra, hanem szive is az es rzesre ; hogy .a tudas vagyanal, melyet a tudomany szolgal, meg erosebb a boldogsag vagya, melyet a vallas tud a. legjobban kielegiteni. Med elttink rogos hatarain a vallas, ez a foldre szallt isteni ero f6vezer, a tudomany, ez hatalmas emberi er6, . csak a tapasztalati vilagban- biztos kalauz.

A VALLAS. -ELETE •

b) A hazassagra és a csaladi eletre rendkivtil melyrehato a vallas befolyasa, Az ember ugyanis ket vilaghoz tartozik. Van mennyei es van foldi hivatasa. Mindkettonek megvan a maga onallo terulete, a mely killonbozik a masiktol. De nem kell, sot nem is szabad egymastO1 elvalva lenniok, hanem egyrnassal szovetsegben kell allniok, hogy egyik szolgaljon a masiknak. Mert ugyanaz az Isten uralkodik mind a ket tertileten ; a ket letnek is ossze kell makodnie, hogy Isten -aka-ratat valosulasa fele vezesSe. Az Ut e czel, feW az, hogy a Midi eletet atjArja az istenseg erahatasa, a vallas megszentel6 ereje. Minden, foldi vagy termeszeti eletrend kozdtt legregibb és legfontosabb a hazassag, inert a hazassag' az emberi tarsadalomnak termeszeti es erkolcsi alapja, az ember foldi boldogsaganak erkolcsi feltetele. A hazassag és a csaladi elet minden nep koreben a vallas rendeletei szerint szervezkedik és igazodik. A vallasnak: ezt a melyrehato befolyasat 'az az egyetemes tiiiteneti - teny bizonyitja, hogy a hazaselet, noha termeszeti oldalarol a ket nemnek testi eletkozOssege, jogi és erkolcsi tartalmat azonban mégis az uralkodo vallas er6ibol meriti. A hazassagnak termeszeti oszton, nevezetesen a fajferintartasi oszton az alapja, de jogi és erkolcsi a tartalma. Ez a magyarazoja annak a torteneti tenynek, bogy minden uj vallassal Uj hazassagi rend és dj csaladi eletfelfogas kezdadik, a mely mindaddig ervenyben marad, a mig a regi vallas lijnak nem ad helyet. Ha a kihalt vallasok hazassAgi jogat és csaladi sendszeret yessziik telcintetbp, legelOW)r is az a tapasz-


161

talat tunik szemilnkbe, hogy a hazassag kozos termeszeti alapja mellett a vallasok szerint ruesmds volt a csalddi 6Iet jogi és erkolcsi tartalma és jellege a babiloniai, az egyiptomi, a gorog, a rOrnai és a zsido nepnel. A vallas -adta meg izet, szinet és jelleget a hazas- és a csalddi eletnek. S ha a most 616 vallasok koreben tekintilnk szet, mindeniknel oly hazassagi és csalddi intezmenyeket taldlunk, a melyeknek erkolcsi kutfeje az Meta nep vallasdban van. A hdzassagi es csalddi eletfelfogas es gyakorlat Kindban a konfaczianizmusnak, El6indiaban a brahmanizmusnak, Hatsoincliaban és Tibetben a buddhizmusnak, a mohamedan orszagokban a mohamedanizmusnak, a keresztyen vildgban a keresztyen vallasnak kozvetlen eredmenye és mindentitt az illet6 vallas erkolcsi jelleget viseli. magan. A hazaselet a keresztyen vallas koren kiviil tobbe-kevesbbe Mindenatt a tobbnejaseg vagy poligarnia beklyoiban sinylodik,mert a nem-keresz7 ityen vallasok az egesz foldon sehol sem. tudtak az egynejuseg vagy monogdmia szinvonaldra fölzmelkedni. A sokistenhivo poganysdg es az egyistenhiv6, de erkolcsi tekintetben alacsony szinvonalu moha.medanizmus intezmenyesen.soha es sehol nem tudta a monogdmias hazas eletet meggyokereztetni ; talán azert nem, mert a hazassag termeszeti oldaldval szemben egyik sem kepes tblismerni a hazassagnak magasabb erkolcsi olda.:ldt es -fontoS szoczialis vagy Ursa-Mali hivatasat. N1dr pedig a milyen --egy, n6p..k0r0oen,. -_a esaladi 6let;:olyark-losz a tarsadalmi -.Ole is, mert a:csaldd a, szoczialis eletnek alapvet6 szerve-. Frkolcsileg Dr. Szas Farkas : A vallas elate.

14

A .VALL&S ELETE

fogyatekos vagy appen romlott csaladi elet, mulhatatlanul silany, romlott tarsadalmat szi.11. A tObb nejuseg pedig a tiszta csaladi eletnek eredend6 bane. Mert a. tobbnejilseg nem fer ossze az ember erkolcsi meltOsagaval és szemelyes becsevel. Egyfe161 a not. barmikor csereberelheto artiva, a ferfi onkenyenek eszkozeve teszi, rabszolgai alarendeltsegre karhortatja, zenanakba (a hinduknAl) és haremekbe (a mohamedanusoknal) Zarva minded tarsadalmi jogtol, csaladi és tarsaseleti e16nOkt61 megfosztja. A tobbnejliseg mellett az asszony a ferfidnak nem egyenjogd hazastarsa, hariem •csak nemi eivezetre szant agyastArsa. Masfe161 a tobbnejiiseg hatarozottan. demoralizalja a ferfit is, a nemi elet fegYelmezetlensegere neveli, elfojtja benne *a nemesebb csaladi erzeseket és erenyeket, inert: a test és a ver indulatainak nemcsak hogy erkolcsi korlatokat .nem szab, hanem teljesen szabadfolyast enged. Azutan meg a tObbnejdseggel az a nagy szoczialis hatrany jar, hogy a zsarnoksagra szoktatott fed és a rabszolgasagra karhortatott asszony koreben az elhanyagolt gyermekek kozott nem gyokerezhetnek meg és nem fejlodhetnek egeszsegesen a tarsadalmi eletet nernesito, megszepito erkolcsi er6k, nem alakulhat ki az az erkolcsi idealizmus, a mely nagy és magasztos dolgokra heviti a lelkeket ; 'nem kepz6dhet ki a kedelyriek.az a meleg lehellete, mely a csalad lelket 'alkotja. A valOdi hazaselettel, az egynejuseggel és a vele kapcsolatos erkolcsi javakkal a kereztyenseg ajandekorta meg az emberiseget. Azert tehette 6s egyedul csak a keresztyenseg tehette ezt, mart

VALLAS ELETE A TARSADALOMBAN

163

csupan csak a keresztyen vallas vette Jezus Krisztus altal a tokeletes vallasi es erkolcsi kijelentest. A keresztyenseg a. hazas eletet magasztos erkolcsi tartalommal toltotte meg, a noknek uj erkolcsi meltosagot adott, kiemelte oket a porbol és egYenjogid felekkent a ferfiak mellé allitotta. • A keresztyenseg ertette meg az emberiseggel, hogy a hazassag teljes eletkOzosseg, nemcsak nemi kozosseg, hanem teljes szemelyi eletkozosseg, tehat a testnek es leleknek, a jognak és a ,vagyonnak, a lelkilletnek .és az erkolcsi gondolkozasmodnak teljes kozossege ; egy sziv és egy, lelek ket testben, vagy a mint Jezus mondja : azert tobbe nem ketto, hanem egy (Mate 19:6). Ennelfogva csak az egynejfiseg a valodi hazassag, mert teljes eletkozosseg csak ket szemely, t. i. egy ferfi es egy no kozott lehetseges. Ezert Wiveteli az tijtestarnentom, hogy minden ferfitinak tulajdon felesege es Minden asszonynak tulajdon , ferje legyen. A hazassagot a keresztyenek kozott szent viszonynak, szent hazassagnak szoktuk nevezni, s ezzel azt jelezzuk, hogy a hazassag a legmagasabb emberi és vallaserkolCsi ertekek fenntartasara és apolasara hivatott intezmeny. A romai egyhaz pedig egyenesen szentsegge, sakramentumma tette a hazassagot. A hazassagnak ez a nagy erkolcsi ertekelese tette lehetove, hogy a rnonogarnias hazassagot csak a keresztyenseg tudta meghonositani az emberiseg koreben és az igazi csaladi eletet a keresztyen vallas teremtette meg. A keresztyenseg gyorte meg a vilagot arrO1 a nagy erkolcsi igazsagral, hogy nincs nagyobb boldogsag, mint a boldog 11.*

164

hazassag, és nines nagyobb gyotrelern és allyosabb teher a foldon, mint a boldogtalan hazassag. Ezert ha valamely eletviszonyt, akkor rnindenekelotf a hazassagot kell Isten gondviselese aid helyezniink, erkolcsi tartalmat az isteni kijelentesbol tisztan tartanunk, erkolcsi hivatasat gon= dosan megoriznunk. c) A miiveszetre vale) befolyasa minden idoben jelentekeny volt a vallasnak. Milveszet alatt a szepmfiveszeteket ertjtik, azt az of fonseges muveszetet : az epiteSzetet, szobraszatot, fest& szetet, zenet es kolteszetet, a melyek a foldi anyagot a szepseg formajaban szellemi gondolatokban es erzelmekben orokitik meg. Termeszeti rokonsag koti ossze egymassal a vallast es a muveszetet. \rands es milVeszet rokonok egymassal tartalomban is, alakban is. Tartalmilag mindketto a vegtelenre, a tokeletesre iranyul, csakhogy a vallas jonak, a miiveszet szepnek nevezi az altala kultivalt tokeletesseget. Alakilag is mind a ketto az orlik tokeletesseg kiabrazolasara torekszik, de mig dvallas az emberi eletben abrazolja ki a tokeletesseget, addig, a maveszet maveszi alakban, szimbolikus formaban tarja azt elenk. A milveszet eredete az ember szellemi termeszeteben gyokerezik, de a maVeszetnek osregi otthona és fontos taplaloja a vans. Mindezen okoknal fogva vallas és miiveszet osregi idotol fogva allando kolcsonhatasban, szoros kotelekben eltek és elnek egymassal. A- vallas es a mfiveszet kolcsonhatasa tUrterielmileg is kimutathatO. Oseredetibb es egyetemeseblo termeszeteboi kifolyolag a vallasnak min-

A VALLAg LE'rE A TARSADALOMBAN

165

. dig nagyobb volt es mindig nagyobb lesz a.hatasa a mdveszetre, mint a miiveszete a vallasra. Mert a mdveszet nemcsak els6 kezdeteiben indult rendesen vallasi motivumokbol, hareem legviragzobb idoszakaiban is a. vallas korebal meritette legfensegesebb targyait Nem veletlen dolog, hogy az epiteszet remekei, tigy az antik gorog- romai es egyiptomi vilagban, mint a keresztyen korszakban a vallas kultusz-helyei, a templornok, s hogy a legszebb eptilet-stilusok, mint a bizanczi, a roman, a g6t az egyhaz koreben fejlodtek ki. Az sem esetleges, hogy a festeszet legremekebb alkotasai egy. Rafaelnel, Michel Angelonal, Tiziannal, Murillonal, Kaulbachnal, Munkacsynal, tobbnyire vallasos targyuak ; hogy a gorog szobraszat legremekebb alkotasai istenszobrok voltak, mint a Phidiasz. Zeilsze es Atheneje, Praxitelesz milOi Venusza, Poliktet Junoja stb., .s hogy at zenemdveszet legklasszikusabb darabjai vallasos targyti oratoriumok es rekviemek, pl. Palesztrina,, Handel, Haydn, Mozart, - Liszt stb. nagyszerd alkotasai. Vegre kortudomasti terry, hogy a vallasos enek, az oda es a himnusz a lantos teszetnek legfensegesebb eleme ; hogy az epikal kalteszetnek legnagyobb mdfaja az eposz, a melt' a legtObbszor vallasos targyrol enekel, peldauE Horrierosz Iliasza, a hindu Mahabaratha es Ramajana, a perzsa Sahname, az, onemet Nibelungenlied, Dante Divina Comediaja, Milton Elveszett paradicsoma, Klopstock Messiasa stb. ; hogy dramai kOlteszetet a gorogoknel a miszteriumok: utjan _ es a keresztyeneknel a passziok revert a. vallas keltette eletre,

A milveszetekre kalonosen keresztyensegnek volt nagy hatasa, atalakito befolyasa, mert a keresztyen vallas magasabb eszmenyt tazott a muveszek ele. Meggy6z6leg. ecseteli Luthardt azt a nagy haladest, melyet, a rnilveszet a keresztyenseg hatasa kOvetkezteben tett. Van valami osszehasonlithatatlanul szep a gorog miiveszet ben, annak a tisztasagaban és bevegzettsegeben. De nem ez a legmagasabb a rnaveszet teren. A gorog miiveszet csak a vegest nyujtja a maga eszmenyisegeben. De a keresztyenseg a vegtelenseg vilagat tarja föl és a keresztyen nnliveszet _ a vegetlenseg sejtelme, a rnely titokzatosan helyezkedik be a vegessegbe és ennek kiabrazolasaba. Az antik vilag az istenit csak tigy ismeri, mint a hatalom felseget, nein pedig mint az emberi szenvedes melysegeibe leereszkedo kegyelmet, nem mint gyozedelmes felseget a legmelyebb megalazkodasban. A gorog rnaveszet alapeszmeje: a' veges a vegtelennek megjelenese és megvalasulasa. A keresztyen milveszete : a veges a vegtelennek csak abrazolata ; minden mulando csak hasonlat. A miiveszet a gOrogsegben is tett szolgalatot a vallasnak : remek lemplomokkal, szobrokkal és festmenyekkel ajandekorta meg. De a keresztyenseg magasabb jelentoseget kOlcsonzott a maveszetnek. A tobbi vallasok a ktilso kiabrazolas, a szertartasok vallasai voltak, mig a keresztyenseg az igenek, az eszmenek a vallasa. Ez okbol a pogany vallasokban a plasztika, a kepzamiiveszet volt a legelso muveszet, mig a keresztyensegben a kolteszet szava az elso, melyhez - aztan a zene jarul s a kepz6miiveszetek csak

A VALLAS LETE A l'ARSAOALOMi3AN

167

azutan kovetkeznek. (A keresztyenseg erkolcstana 218. 1.) Am a vallas nein csak ad a mfiveszetnek, hanem kap is tole, vagy a mint fentebb .jelezttik, vallas és miiveszet kolcsdnhatasban 'allnak egymassal. Vallastorteneti teny, hogy a fejlettebb vallasok kultuszaban jelentekeny szereptik van a milveszeteknek. A _vallas vala.mennyi muveszetet a maga szolgalataba allitott. Kolteszetet es szonoklatot, eneket es ,tenet, festmenyt es szobrot, valamint a miiveszi eptiletet killontozo -mertekben, de mindig ,folhasznalta a - vallas az 6.hitat fokozasara és a valIasos eszmek kiabrazolasara. Minden vallasban rnegvan a belso sztikseg, hogy az altala hirdetett gondolatokat es igazsagokat valamely szimbolum forrnajaban abrazolja ki, hogy ezzel a szellemi dolgokat emberi termeszettinknek megfeleloleg erzekeltesse. Mert az ember .maga is testben lake) Ielek és minden cselekvenyeben van valami szimbolikus vonas. De a vallas meltOsaga megkoveteli, hogy az az erzeki ruha, melybe a vallasos igazsag oltozkodik, a szepseg formajat hordozza magan. Azok, a kik a vallasban semmifele muveszi abrazolast Meg nem tarnek, ezzel a tulzott puritanizmusukkal felreismerik az ember lenyeget. Nem vagyunk tisztan szellerni lenyek és lelkank maga keresi az' erzekitest, az abrazolast. A miiveszet pedig a szepseg belyeget nyomja ra az erzeki dolgokra. De azert nem volna helyes sem a rhaveszetet egyoldalillag tisztan vallasossa tenni, sem a vallast felszeg modon pusztan milveszetpartolo és maveszetfenntarto hatalomnak tekinteni. Terineszetelle-

168

A VALLAS ELETE

nes eljaras volna mind a ketto; mert mind a Inlay& szetnek, mind a vallasnak onallo felada.ta van és mind a kettonek ktilOn gyokere van az ember lelki term& szeteben. KOzismert teny, hogy a vallasos maveszet mellett a vilagi miiveszet is kifejlodott és vilagSzerte szepen diszlik. Mikent az Isten:a meg* viragaival disziti föl e homalyos foldet, ugy a milveszeteknek, arra kell szolgalniok, hogy e nyomorult eletet ekesitsek (Luther). De a mint a viragok a nap fele fordulnak, mely 6ket eletre kelti és szinpOmpajuk kifejtesere segiti, ugy kell a mtiveszeteknek is a maguk abrazatat az igaz• vallas, a keresztyenseg napja fele forditaniok, a mely 6ket magasabb eletre, a tiszta erkOlcsiseg levegojebe emelte. Mert minden igazi maveszet erkolcsi, mivel Istent61 szarmazik es az erkolcsi igazsag szellemet ttikrorteti a szepseg ruhajaban. Az erkolcstelen muveszet megsztinik igazi may& szet lenni és rninl inkabb a puszta erzekiseg: ben leli oromet s minel inkabb apolja ezt, annal' inkabb megtagadja a sajat eredetet.. (Luthardt, vallas sem engedhet i. m. 220. lap.) Viszont a maga koreben a milveszetnek oly feltetlen és szeleskorii ervenyestilest, hogy, azzal .a - vallasos kultusznak sajat ktilon hivatasa, a vallaserkolcsi epites rOvidseget szenvedjen vagy eppen hatterbe szoruljon. A romai katolikus egyhaz pl. a vallasos rnaveszetben az egyoldaha szeptani ercieket leptette eloterbe, bevitte templomaiba, nemcsak a szolomaveszeteket, eneket, zenet, hanem a kepzomeszetet is, tehat a festmenyeket és a szobrokat is. De ezzel aztan hatterbe szoritotta az Istenigeje hirdeteset es megszakitette a leg-

A VALLAS tLETE A TARSADALOMEIAN

169

sajatosabb vallasi es erkolcsi eroforras, az evangyeliom szabad folyasat. Mar pedig a vallas valocli eraforrasai mindig magaban a vallasban vannak, mig az idegen erare valo tamaszkodas a sajat en5nek hanyatlasara vall és a vegs6 felbomlast sohasem tudja megakaddlyozni, pl. az okori gorOg -vallason a legmfivesziesebb kultusz sem tudott mar segiteni, mikor a belso et-6i elsatnyultak. d) Az emberiessegre vagy humanitasra és az ernberbara.ti intezmenyekre minden idoben oly &Into befolyast gyakorolt a vallas,, hogy a kettonek viszonyara nave alapelvtil allithato . meg : a milyen a vallas, olyan a belole 'szarmazo humanizmus. Abban minden fejlettebb vallas megegyezik, hogy az emberiesseget siirgeti, paran"csolja, hiveinek kotelessegeve teszi. Minden szervezett vallas elsOrendii szocialis hivatasanak tartja, hogy az elesetteket folemelje, az elhagyottakat gyamolitsa, a nyomorultakon konyortiljon, a szenvedokon= és a sziikolkodokon segitsen, az egyesek es a tarsadalom sebeit rneggyogyitsa, szoval hogy a testi és a lelki nydmordsagon lehetaleg enyhitsen. E vegbal a szervezett vallasok mindenike szamos emberbarati és jOtekony intezetet es intezmenyt szervez es tart lenn. Alvahazak, szeretethazak, korhazak, menhazak, szegenyhazak és más szeretet intezmenyek szama legio, nemcsak a _keresztyensegben, hanem a zsidosagban és a mohamedanizmusban is. Ebbal a kozismert tenybal ketsegtelentil megallapithato az a vallastarsadalmi igazsag, hogy az emberszeretet, a filantropia, a humanitas minden fejlettebb vallasnak lenyeges alkatresze.

A VALLAS ELETE

Amde humanites és humanitas kozott nagy a killonbseg. Peldak bizonyitjak. A régi gorog vilag humanitasa vagy filantropikja csak a sajat nemzetenek politikai uralkodO osztalyaig terjedt. Humanitasa egyetemessegenek kifele a nemzeti eszme, befele az osztalyerdek oly attorhetetlen korlatokat szabott, hogy faji onzese a nemglirog vilagot barbarnak tekintette, osztalyonzese pedig az alsobb tarsadalmi osztalybelieket szomord rabszolgasagban tartotta, s a vezeto gOrogsegnek ezt a cponka es reszleges humanizmusat meg a legimiveltebb gorogok, Plato és Arisztotelesz is, helyeseltOk, a rabszolgasagot mesterse ges ervekkel igazolni probaltak. Meg csonkabb és felszegebb volt a régi Babilonia es Egyiptorn humanizmusa, mely az uralkodo osztalynal atomegek feletti zsarnokoskodasat, a „milliok egy miatt" 61venek szigord alkalmazasat egesz termeszetesnek talalta. HasonlO felszegsegben szenvedett a régi Roma -humanizmusa is, mely szinten megturte, hogy az uralkodo tarsadaln-ii osztaly és osztalyok a nyomorult n,ep jogtalan rnillioit a rabszolgasag bilincseibe verjek és tartsak. A hindu tarsadalom a maga merev kaSztrendszere nielleIt, a melyet a brahmanizmus szentesitett, ma is a legborzasztObb helyzetben sanyargatja nepenek a kasztokon alio tomegeit, az ugynevezett pariakat és csandalakat. A régi zsidosagnal a - szigoill vallasfelekezeti partikularizmus annyira bekoba verte a humaniz= must, hogy Izrael fiai szemeben a. nemzsido ember és nep kivetel nelkul goj- vagy pogany szamba merit, a kivel szernben minden -,erkiilesi

A VALLAS tLETE A TARSADALOMIIAN

171

es emberi kotelek megszunt. A mohamedanizmus koreben is nagyon felekezeteskedo a humanizmus, mert noha a sajat hitfelei iranyaban erateljes szeretetmunkassagot fejt ki és sok . jOtekony intezmenyt tart fenn, de a gyaur vagy hitetlen irant keves emberiesseget tanusit a mozErn. A buddhizmus tarsadalmaban pedig az a killonos eltorzulasa tapasztalhato a humanitasnak, hogy a buddhista mig a sajat hitfelei ira. nyaban a legmelegebb emberszeretetet gyakorolja, sot a konyorilletet, a maytreiat a szenvedo allatvilagra is intezmenyesen kiterjeszti, addig a másvandal embertarsatol .az emberszeretetet rendszeresen megvonja. Mindez nem az igazi humanitas, hanem reszint a teves Vallasog gondolkozas Altai eltorzitott, reszint az onzes, a faji, a nemzeti és osztalyonzes altal elkorcsositott humahitas. Humanitasra termeszetes lelki kepessege van az embernek, meg 'pedig az Ligynevezett tarsadalmi osztonben vagy az emberiessegi erzekben, finely epp tigy bele. van teremtve az ember termeszetebe, mint a vallasos erzek, meg a szeperzek vagy az ertelmi tehetseg. Amde az emberiessegi erzeket is, mint barrnelyik emberi tehetseget,, fejleszteni, nevelni, nemesiteni kell ; mert magara hagyatva elcsenevesz, elsatnyul, elkor- csosul. Az onzes gyomja yeti fel, az onzes, ez a rettenetes egy6ni es tarsadalmi hatalom vesz er6f rajta. Bizonysag ra az emberiseg erkolcsi tortenete, mely minden nepfajnal és minden kulturfokon az onzes borzaszto uralmat tarja elenk. Nem tudja azt megtorni se a torveny

172

A VALLAS ELET

parancsszava, se az ertelmi felvilagosodas és a tudOmany hatalma. Az ovilagban az egyiptomi, a garog és a, romai, aranylag eleg magasfoku kulturvilogban, nem az emberiesseg, hanem a faji, az osztaly és: az egyeni onzes volt az uralkodo elv. Valamint a nepek vagy ridegen elzarkOztak egymas elal vagy folytenos adaz harczban fenekedtek egymassal,, ilgy az egyesek erintkezeseben is az onza zarkoZottsag, a masokkal nem torodes elve uralkodott. A legrinliveltebb gorog nep koreben Arisztotelesz a nagy filozofus Altai a nagyszivil emberral felallitott eszmeny, oly bilszke, magaba Zarkozott embernek a kepe, a ki azt tekinti eletczeljanak, hogy senkire ra ne szoruljon es area se tamaszkodjek senki se (Luthardt) A. stoikus bolcsnek- pedig az volt a jelszava : ;,Sem meg nern bocsatani, sem vissza nem fizetni", a mi a rnasok iranti teljes kozonyosseget jelenti: Inie a • legnagyobb "okori kulturanak emberiessegi eszmenye, belefullasztVa az onzes mocsaraba. A nem keresztyen vallasok fentebb ismertetett humanitasi tanitasainal .es gyakorlatainal szinten az onzes, meg Pedig -a felekezeti, - a nemzetisegi es az osztalyonzes fojtotta meg az igazi humanitast. Mindezekbal ketsegtelentil megallapithato igazsag, bogy a magara hagyott, be nem nemesitett humanitas a maga erejebol nem kepes nemes gyumolcsot teremni. A termeszetes humanitast be kelt oltani, be kell nemesiteni. A valodi humanitassal a keresztyenyseg a..jandekota meg az emberiseget, mikor Jezus Krisztusban emberi testet oltott a mindenhato szeretet

`A VALLAS BLETE A TARSADALOMBAN

173

Istene. Ezaltal a termeszetes emberiesseget a krisztusi szeretet isteni erovel oltotta be és nemesitette meg Az erRolcsi nemesitesnek arnaz iirok torvenye nyilvanult, meg ebben a vilagtorteneti tenyben, hogy nemesiteni csak a nemes tud, tokeletesiteni csak a tokeletes, Ajjateremteni csak a Teremto kepes. A keresztyenseg jelentette ki és hirdeti mai napig azt az otok igazsagot, hogy csak az isteni szeretet hatalma kepes legyozni az emberi 4inzes roppant erejet. A keresztyenseg vallja azt a' bebizonyosodott hitet, hogy az isteni szeretet Isten gyermekeve tudja ujjaszulni a gyarlo embert és Isten Orszagava kepes nemesiteni az emberi tarsadalrnat. A keresztyen vallas azert a szeretet vallasa, mert az Isten, a kiben hisz, a Jezus Kriszttisban megtestesult szeretet Istene ; mert a tarsadalmi kozosseg, a melyet az egyhazban letrehozott, a szeretet és a testveriesseg szent kozossege ; mert a humanitas, melylyel az emberiseget megajandekorta, isteni erokkel- teljes megszentelt humanitas. Torteneti igazsagot pitUnk meg, mikor azt allitjuk, hogy az isteni szeretet hatalmaval a keresztyenseg teremtette . meg az emberek ama kOzosseget, a mely meg tudta semmisiteni az emberek egyeni és a nepek nemzeti onzeset s a' felebarati szeretetet az ernberek egyeni és tarsadalmi eletenek alaptor:venyeve tette. Ha a Krisztuson kiviili vilag jelleme az onzes, Krisztus orszaganak torvenye az. Onzetlenseg, az altruizmus, a felebarati szeretet. Felebarati szeretet, a mely feltilemelkedik a nemzetiseg, a felekezet és tarsadalmi osztaly korlatain ; felcb4rAti szere tet, a mely minden

174

A VALLAS ELETE

emberben testvert lat, a mely meg a legelsulyedtebb és a legelvetemedett emberben is tstennek ama teremtett keprnasat, azt az Orokkevalo lelket szemleli, a kit Krisztus eppen iigy megval: tott, mint a mi_ sajat lelkiinket. Lathato eZekbal, hogy a humanitasra a keresztyenseg teszi rd a legszebb koronat az altalanos felebarati szeretetgyakorlasa Altai Mert a Krisztus hiveinek kozossege elvben is, gyakorlatban is tobbe-kevesbbe rrt'indig idekezett megvalositani a Mester parancsolatjat arrol ismerik meg, hogy az en tanitvanyaim vagytok, ha egymast szeretitek. Valoban a keresztyen egyhaz tortenete nagyjaban a szeretet gyakorlasanak. -és a- szeretetintezmenyek letesitesenek tortenete. Dalhoff-Csizmadia szep. A keresztyen szeretet, munkai, fenyeS bizonysaga a keresztyen humanitas aldasos tevekenysegenek. A keresztyen szeretet ereje legfeltiinobben az oskeresztyenseg idejeben - nyilatkozott meg. Maga Julian, a hitehagyott romai csaszar is elcsudalkozott rajta : Oh ezek a keresztyenek mennyire szeretik egymast 1 A poganyok nemcsak azt lattak, hogy a keresztyeneket csudalatos szeretet kapcsolja. egymashoz ; hanern azt is tapasztaltak, hogy a keresztyenek a nem keresztyenek irant- is (Ay konyortiletes emberszeretetet gyakoroltak, a mely valami itj és idegen volt az onzes ama hideg vilagaban. Luthardt irja, hogy mikor a harmadik es negyedik szazadban Karthagot es Alexandriat borza.szto, jarvanyok sujtottak s a betegeket és haldoklokat pogany hozzatartozoik magukra hagytak, a keresz-


175

tyenek gondos apolas ala vettek e szerencsetlen elhagyatottakat. Es ha a szegenyek és ilgyefogyottak a keresztyenseg ideje elott rnegvetes thrgya voltak, Krisztus Bye-0i koreben a szereto gondoskodas targyava lettek. Az egyhaz kesobb sem tagadta meg a konyori_116 szeretet gyakorlasat. Bizonysag ra az az irgalmassagot gyakorlo sok szamos ferfi és not szerzetesrend, melyet az id& folyaman a romai egyhaz humanizmusa letrehozott, , valamint az evangeliumi keresztyen egyhazak nagyszamd szeretetintezmenye, a melyeket Dalhoff-Csizmadla fentebb etnlitett munkajd reszletesen ismertet. Legaltalanosabb és legszervezettebb azonban a keresztyen szeretetmunkassag a XIX. szazadban, a minek hatasa Glatt a nem egyhazias tarsadalom is meghodolt a kereSztyen humanizmus szepsege és aldasos volta elott. Mert barmily nagy és hatalmas meg most is az onzes uralma, elvileg mar a modern vilag is az altrUizmust dicsoiti és a felebarati szeretetet ismeri el az elet leglab erkolcsi torvenyenek. Ma mar az emberszeretet a keresztyen vilagban valosagos jotekony folyam, mely a foldi elet kopar és hideg sivatagait gyiimolcsozeive teszi ; de ez a jotekony folyam a mint kezdetben az Isten szeretetebol vette eredetet, tigy most is abbol az isteni forrasbal kell hogy taplalkozzek, ha kiapadni nem akar. Amde be kell vallanunk azt, hogy a keresztyen emberiesseg altalanos ervenyre, egyetemes uralomra meg a keresztyenseg terilleten sem jutott. Az emberek nagy tObbsege nem a fele-

' 176

A " YAWS ELETE

barati szeretet torvenyenek, hanem az onzes elvenek hodol. Politikajat a hatalmi onzes, gazdasagi eletet a haszonleses, egyeni .eletet a nyers onervenyesites erdeke, a hirhedtt4 lett „sacro egoismo" iranyitja. Innen az egyesek kirneletet nem ismer6 letert vale) kazdelme, innen a nem,zetek és allamok egymas elleni adaz habortija. A jelenlegi oriasi haborunak is a hatalomvagyban, a durva onzesben, a gazdasagi telhetetlensegben van a legbensobb oka, a valodi gyokete. Felszines gondolkozes a mostani habonit szereti tigy felttintetni, hogy az` a keresztyenseg cs6dje. Nem a keresztyenseg eszmeinek bukasa, hanern a keresztyenseget megtagad6 politikai, nemzeti, gazdasagi onzesnek a csodje lesz ez a borzalmas vilaghaboru. A gyozelem pedig az igazsage, a szeretete- és a bekessege lesz, a melyeket az Ur Jezus Krisztus hozott le a foldre, veres a1= dozattal pecsetelt meg és most milli& draga verevel ujbol megpecsetelteti a nepek sorsat intez6 isteni gondviseles. Mert a tortenelem fol fogja jegyezni, hogy az 1914-15-dik evi haboru theodicea volt, Isten igazsagszolgaltatasai

* * * 14 * * * a

IV. RESZ.

A vallas torteneti elete. 20. §. A vallas tortenete altalaban. Vallasuak kettos tortenete van. Belso és kills& A vallas helsti• tortenete az ember lelkeben foly ae, egyeni vallasos elmenyekben és tapasztalatokban nyilvanul. Ez a vallas egyeni elete, a szerrielyes vallasos elet. A vallas ktilso elete a killso, vilagban megy vegbe, az emberiseg AltaMhos eletebe mint teteles vallas szov6dik bele. Ez a valias tulajdonkepeni torteneti vagy kOzelete. De a vallasnak ez a kettos elete egymas, 01 nem elszigetelve, hanem osszekapcsolOdva, egymassal allando kolcsonhatasban el. Az egyeni ,vallas a kozos teteles vallasbol meriti taplalo eroit, a teteles vallast az egyeni vallasos ero teszi az egyen szemelyes 616 hiteve. A vallasflak mind a .ket elete altalanos torteneti teny. Pr. Szots Farkaq; A vallas elete.

12

178

A vallas altalanos torteneti teny. Megczafolliatatlan igazsag, hogy minden nepnelc volt és van vallasa. A tortenelem nem ismer se neptorzset, se nepet, se nemzetet, a melynek vallasa ne lett volna. Nehol kezdetleges, fejletlen, szervezetlen es ereitelen, masutt szervezett, kifejlett, eroteljes, sot hatalma.s, de egeszen seholsem hianyzik, minden nep és nemzet kiii.eben volt _és van valamelyes vallas. Mar Plutarch, az okori tortenetiro megallapitja, hogy a vallas altalanos torteneti teny. „Lathatsz allamokat, mondja Plutarch, falak nelktil, torvenyek nelki_11, penzek iras nelkal, de nepet Isten nelkul, imadsag nelktil, vallasos szertartasok nelktil és Aldo zat nelkul meg senki sem latott." A mai vallastortenelem is ketsegtelentil bizonyitja, hogy nepet vallas nelkul seholse lehet talalni a foldkereksegen. Nemely etnografusoknak vagy neprajztudosoknak és namely utazoknak az az allitasa, hogy a vad és felvad nepeknek nines vallasa, altalaban nem fedi az igazsagot ; hanem csak azt a reszigazsagot tartalmazza, hogy a vad es felvad nepeknek a vallasa nem szervezett intezmenyes vallas, hanern egeszen kezdetleges és fejletlen, de a vallas legprimitivebb elemei, mint imadsag, aldozat es_ mas szertartasok a legal= sObb fejlettsegii neptorzseknel is megvannak. Ezt a tenyt a vadtorzsek kozott milkodo keresztyen hitteritok is igazoljak. Mindezek alapjan ketsegtelenal megallapithatjuk, hogy a vallasaltalanos torteneti teny. Amde ha a vallas altalanos, torteneti teny, akkor az a vallasos tchetseg vagy a vallasra valo

A VALLAS ToRTENET1 ELETE

179

hajlandosag, az tigynevezett vallasos erzek vagy oszton is ketsegtelen teny, mert hiszen ez a vallas emberi gyokere. Más szavakkal : a vallas torteneti altalariossagabol szuksegkepen kovet-' kezik, hogy a vallastszU16 vallasos tehetseg is egyetemes teny, meg pedig lelki teny vagy pszichikai faktum. Ha az ember nem volna vallasra teremtve, akkor a vallas sem lehetne AltaMilos torteneti jelenseg a nepek és nemzetek torteneteben. - Igaza. van Kalvinnak, mikor azt hirdeti, hogy minden emberbe bele van oltva az istenseg utan yak) vagy, sejtelem es erzek. Mar a XLII. zsoltar iroja is igy enekel : Mint a szep hives patakra a szarvas kivankozik, lelkem Ugy Ohajt Uramra és hozza kivankozik. Augusztinus igy formulazza az istenseg utan valO vagyaL ozast : Magadeinak teremtettel benntinket Uram és a mi szivunk mindaddig nyugtalankodik, a mig tebenned meg nem nyugoszik. igy magyarazza a vallasi osztont : Be van tilietve az ember lelkebe a vallasnak a magva. Guizot franczia allambolcsesz igy irja le a validsos osztont: „Minden helyen, minden muveltsegi fokon, a tortenelem minden korszakaban -magaban hordja az ember a termeszetfeletti utan val.() vegyat és sejtelmet". Muller Miksa vilaghir%i vallastortenesz az erzekfelettiek irant valo erzeknek nevezi a vallasos osztont, illetve tehetseget. Egyszoval a tenyek megfigyelese és a vallasos gondolkozok nyilatkozata alapjan ketsegtelenul megallapithatjuk azt az igazsagot, hogy nemcsak a vallas, hanem a vallasos erzek vagy tehetseg is ketsegtelen altalanos teny. Az 14*

180

A VALLAS ELETE

. ember termeszetenel fogva vallasos leny. A valid:sossag az embernek elidegenithetetlen, lenyegehez tartozO, yeleszaletett és beleteremtett tulajdonsaga. Mind a vallasnak,_ mind a vallasos tehetsegnek e ketsegtelentil altalanos volta kivetelt nem ismer6 alapveto szabalya vagy torvenye a vallasos eletnek. Alapveto torveny ez abban az ertelemben, hogy a vallas minden eghajlat alatt, minden emberfajnal, minden maveltsegi fokon, mind a ket nemnel és a tortenelem minden korszakaban megvolt és megvan az ern13ernel. Van vallasa a vad embernek és a kulturalt embernek, a feller fajnak es a fekete meg a sarga fajnak, van a ierfidnak és a nonek, volt vallasa az okori, a kozepkori es van vallasa az Ujkori embernek. A vallasi rendszerek és tank tekinteteben, a iallasi szertartasok és intezrnenyek teren, a vallesi szervezetek és etika mezejen nagy ktilonbseg van az egyes vallasalakok kozott ; Ogyszinten az egyeni vallasossagnak is más-más az ize, szine és ereje. De ezek mellett a nem egyszer lenyeges, meg tobbszor mellekes killonbsegek és elteresek mellett mind a ki.ilonbozo vallasalakok, mind a kiilonfele vallasossa..gok kozott megvan az a nagy alapveta megegyezes, hogy valamelyeS vallasa minden nemzetnek és minden embernek volt és van. A XIX. szazad kozepen ket hirneves nemet bolcselo, Feierbach és Strauss, nagy felkeszaltseggel azt hirdettek ugyan, hogy a vallasnak csak az alsobb kulturalis fokon van letjogosultsaga, de a rnagasabb folui rnilveltseggel a wallas

A VALLAS ToRTENETI ELETE

181

nem fer ossze ; hogy a kulturembernel a tudodomany meg a mtiveszet potolhatja a hitet ; hogy a milveletlen embernek, asszonynak, gyermeknek van sztiksege vallasra, de a tudos, a filozofus stb. meglehet vallas nelkill is, mert a tudosnak hitvallesa az 6 tudomanya, mert a tudomany kioli az emberbol a hitet. A nemet Hackel monizmusa is a vallas alkonyat hirdeti, mert 6 csak a tudomany egyedill ildvozito voltaban tud hinni. Marx és szoczialdemokra tars& is ennek a baloldali hegelianizmusnak a hivei, csakhogy nem altalaban a tudomanyt, hanem a szoczialista tanokat hirdetik vallasthelyettesito szurrogatumnak vagy potleknak. Amde mindezeknek a vallastagado és vallaspotlo tanitasoknak megczafolhatatlanul ellene mond az elet és a tapasztalat. Ezek azt mutatjak, hogy a vallas a legmagasabb fold' ertelmi miiveltseggel is osszefer ; hogy a vallas a legmtiveltebb nepeknel és egyeneknel is elfojthatatlan szilkseg, melyet sem a tudomany, sem a Iniiveszet, sem a szoczialdemokraczia nem potolhat ; hogy az .emberi lelek vallasi sztiksegletet ideig-ordig el lehet ugyan altatni, mert vannak a vallas irant kozonyOs lelkek is ; de a vallast vegkepen kioltani vagy megsemisiteni teljes lehetetlenseg Strauss is Krisztushoz tert a halalos agyan és eletevel megczafolta „a régi és uj hit." czimii konyveben kifejtett tanitasat. Hackel, Marx, Ostwald és a tobbi vallastagadOnal a, tudomany akarja potolni a vallast. De az elet mindnyajukra raczafol. A XIX. szazad nemely nepretegeinek vallasi kozOnyet és hitetlen-

seget a XX. szazad vallasi feleledese valtotta fel. Vivmanyaira meltan baszke Ortelmi kulturankban evral evre tobb tert hOdit a vallasi és etikai ero. A mostani vilaghaborti borzalmassaga sok kozonyos lelekben keltette _eletre a szunnyadozO vallasos erzeket. E. Boutroux franczia filozofusnak nernreg megjelent konyve (Tudomany és Vallas, 1914) is azzal vegzi fejtea seit, hogy a tudomany és- a vallas ket kulcs, 6 a melyek a mindenseg titkait megnyitjak ; hogy a tudomany es a vallas az emberi lelek ket nelktilozhetetlen szaksegletenek, a tudas kove-. telmenyenek és a boldogsag Vagyanak kielegi tesere szolgalO ket nagy hatalom, s hogy az elet kovetelmenyei egybeesnek a vallas kOvetelmenyeivel. Mindezek alapjan a vallastudomany szilardur ragaszkodik a vallasos eletnek amaz alapveto torvenyehez, hogy a vallas oly torteneti és lelekbeli kettos teny, a melyet se letagadni, se ignoralni, se semmi massal potolni nem lehet. A vallas az embernek kielegitest kovetelo eletsztikseglete, a mely nelktil nem ember az ember. Az ember termeszetenel fogva vallasos leny.

21. §. A termeszetvallasok fobb sajatsagai. Termeszetvallas alatt regebben, nevezetesen a XVIII. szazadban es XIX. szazad elejen az ember termeszetes vallasos osztonebal sarjadzO szubjektiv vagy egyeni vallast vertettek, melyet nemelyek a teteles torteneti‘ vallasok helyere

A VALLAS ToRTANET1 LETE

183

akartak tenni. Ma azonban termeszetvallas alatt a vadsag és felvadsag allapotaban 616 termeszeti nepek kezdetleges vallasat ertjiik, tehat azoknak a nepeknek a vallasat, a melyeknek meg nincs tortenetiik, nincs kulturajuk. A termeszeti neptorzsek kozelebbral a vadsag és felvadsag allapotaban kultdra nelki.11 elnek. Vad és felvad allapotban legszamosabban Afrika belsejeben tanyaznak az embertorzsek, de sokan vannak ilyenek Del-Amerikaban, Ausztraliaban, a Nagy-Oczean felreeso szigetein, sot az Azsia belsejeben lako mongol, tatar es mas turani torzsek egy resze is felvad allapotban'el. A teljesen barbar vagy vad allapotban Tylor, angol etnografus vagy neprajztudos szerint az ember meg nem ismeri a foldmivelest, nem tart haziallatokat, nem ert az ipari munkahoz, hanem csak vadaszatbol és halaszatbOl el, nomad eletet folytat, erdokben, barlangokban tanyazik és csak a legkezdetlegesebb fa- és koeszkozOket hasznalja. A felbarbar vagy felvad ember azonban mar allando. Jakohelyet valaszt, kunyhoban, satorban lakik, fokiet muvel, haziallatokat to • nyeszt, van kezdetleges haziipara és ismeri a fa- es yasszerszamok legsziiksegesebbjeit. A kulturahoz az elso, dont(5. lepest az iras megismeresevel teszi az ember, inert akkor kezcloclik a feljegyzett tOrtenete. (Tortenetelotti 4s torteneti A barbar es a.. felbarbap,‘.,yagy -,torOnetelotti nepek vallasa nagyon kezdeticg9s,. ,rendsz.ertplen es szervezetlen vallas., A, terrneszetvallas .fokki nincsenek kialakult hitfogalmak„nincSenek szen-

184

A VALLAS

ALETE

tesitett hitczikkek, hitvallasok es szentkonyvek, valamint egyhazalkotrnany„ papsag, szervezett kultusz és templom sem talalhato. Nines itt meg se dogma, se szentkonyv, se pap, se templom, tehat a vallasnak hianyzanak meg a szoczialis szervei. Ezert 8iervezetlenek a termeszetvallasok. A termeszetvallasok fokan a vallasnak csak a legkezdetlegesebb csirai mutatkoznak s ezek is legtobbszor a felismerhetetlensegig eltorzulva. Az istensegrol a leghatarozatlanabb sejtelmeik és kepzeteik vannak, az istenseg imadasanak legdurvabb modjai és formai fordulnak elo, -meg pedig a legtarkabb osszevisszasagban. A. term& szeti nepeknel voltakepen annyi a vallas, a hanyfele a torzs és a nemzetseg. A franczia Reville A czivilizala.tlan nepek vallasa" czimu miiveben resletes és igen erdekes termeszetrajzat adja -a termeszeti nepek tarka-barka vallasainak. Igaz, hogy ez meg nem valOdi vallastortehet, hanem csak leirasa, allapotrajza a termeszetvallasok-nak ; de azert a termeszetvallasok isrneretehez nelktilozhetetlen munkalat. Az ilyen reszletes vallasrajzokbol eleg megbizhatoan .rnegallapithatok a termeszetvallasok legjellemzobb Alta lanos vonasai. A termeszetvallasok szaz és szazfele hitnezeteben es imadasmodjaban a kovetkezo harom altaIdnos jellemvonas a leginkabb figyeletnremelto d) Pszichologiai vagy lelektani szempontbol minden terrneszetvallastiak animizmus vagy meglelkesites a jellemzo sajatsaga. Animizmusen:a vadernbertiek nem A vailasat, hanem azt a. prigondolkodasModjat kell erteni, mely az

A VALLAS ToRTENgTI ELETE

emberi lelek analogiaja nagy hasonlatossaga szerint minden rajta kival es6 lenyben, targyban és jelensegben 616 lenyt Vel s azzal cagy banik mintha lelke volna. Lelke van a napnak, a holdnak, csillagnak, vilagossagnak és a sotetsegnek, a szelnek és a viharnak, az esot ado felhonek stb. Az animizmus voltakepen primitiv filozofia, kezdetleges vilagnezet, melyet a vadember naivsaga es tudatlansaga teremt. Az animizmusra ket tapasztalat viszi ra a primitiv embert. ElOszor az, hogy az emberi lelek az alvasban, aIomlatasban, a vizi& ban is el és mlikodik. Ebb61 a helyes megfigyelesb61 azt a teves hitet szfiri le a naiv elme, hogy a lelek test nelkill is el és miikodik. Masodszor az a tapasztalat sztili az animizmust, hogy az embert kortilvevo termeszetben csakugyan elet, mozgas és tevekenyseg van. Ebbol a szinten helyes eszlelesb61 azt a teves hitet vonja le, hogy a termeszetnek, a dOlgoknak és a testeknek is olyan lelkijk van, mint az embernek. A primitiv embernek e mindent meglelkesit6 animizmusa eppen olyan, mint a tapasztalatlan gyermek eszjarasa, mikor jatekszereben erzo és akarO lelket hisz s ezzel egeszen tigy banik, mintha A vadember is 616 lelekkel ruhazza fel az allatot, a novenyt, a foldi és az egi testeket és 616 lelkekkel nepesiti be maga kortil a termeszetet. Ezek a lelkek, illetve szellemek kiilonben olyanok, mint az emberi lelkek. csakhogy nines sajat testuk, nem testhez kolve elnek, hanem szabadon jarhatnak kelhetnek, legben-egben szallonghatnak, a testekbe be és belolok kikOltozhetnek és ha tetszik, valamely testben huzamosabb ideig lak-

186

A VALLAS tLETE

hatnak.. Az animizmus meg nem wallas, de ez a lelektani alapja és kulcsa a termeszetvallasok tobbi sajatsagainak es jelensegeinek. b) Theologiai sajatsaga minden termeszetvallasnak az, hogy az istenseget sok szellein alakjaban kepzeli, ,hogy polidernonista. Etnografusok, utazok es misszionariusok ketsegtelenal bebizonyitottak, hogy a mai vad és felvad nepek tekintetben kivetel nelktil mind a polidemo nimusnak hodolnak. A polidemonizmust az elobb ismertetett animista eszjaras sztilhette, meg pedig akkent, hogy a meglelkesitett testekbol elszakitotta a kepzelt lelkeket és testnelkiili szellemekke tette. A polidemonizmus nem azonos a politeizmussal. Az a lenyeges ktilonbseg van kozotttik, hogy a politeizmusban hatarozott egyeni sajat saggal, sajat nevvel es szernelyiseggel, ki.iltin hata.skorrel biro sok-sok istent imad a hivo ; a polidemonizmusban test-, alak- es szemelynelkilli hatarozatlan szellemek az imadas targyai. A politeista sok istenben hisz, a polidemonista sok szellemet imad. Kdzelebbrol veve a termeszetvallasok polidernonista teologiajat meg harom sajatossag jellemzi, melyek a szellernek megjelenesei szerint killonbortethetok meg. Ha a polidemonizmus olya.n szellemekben hisz, a melyek test es alak mint puszta szellemek szabadon jarnak-kelnek, akkor a polidernonizrnus spiritizmus nevet visel. A polidemonizmusnak az az alakja, mely azt tartja, hogy a szellemek ideig-ordig valamely testet, targyat megszallhatnak, abban laknak,' de belole barmikor kikoltozhetnek, fetisizmusnak ne-

A VALLAS Ti312TENM tun

187

veztetik. Vegre az a polidemonizmus, mely az elhunyt osok hazajaro lelkeben hisz s azokat imadja, osok imadasa (eiihemerizmus) neven ismeretes. A termeszetvallasokban a polidemonizmusnak mind a harom alakja elofordul, de leggyakoribb a fetisizmus és az osok imadasa. A fetisizmus neve a spanyol feitico (= vardzs, varazslatos targy) szotol ered, de Brosses franczia iro alkalmazta azt eloszor (1769-ben) az afrikai negerek termeszetvallasara. A fetisizmust Comte, a positivista bolcsesz, a vallas oseredeti alakjanak nyilvanitotta, de Tylor és a modern vanesbolcseszek bebizonyitottak, hogy a fetisizmus teljesseggel nem oseredeti formaja, hanem degeneracziOja a vallasnak. A vad nepek vallasa mindentitt tele van fetis-imadessal s igy teves az a nezet, hogy a fetisizmus csak az afrikai negerek vallasa. A fetisizmusnak az a fa sajatsaga, hogy valamely testet, vagy erzeki targyat vare.zslat utjan valamely szellem lakohelyeve tehetonek hisz es azt imadja. A fetis csak ideiglenes lakhelye es korant sem megtestesillese valamely szellemnek s a szellem teljesseggel nem lelke vagy eletereje a fetistargynak, hanem csak lakOja. Fetis lehet barmely targy vagy test : allat, noveny, emberi keszitmeny. Vannak egyeni és csaladi, helyi es torzsfetisek. A fetisekkel valo banast killonosen a fetis7 ferfiak ertik, a kik vardzslo szertartasaikkal (onkivilletbe jutas) a fetis mukodeset elomozditani vagy rnegsztintetni kepesek s a szellemet régi lako helyebol kiLlzhetik és Lij fetisbe atvarazsolhatjak. Ezen alapszik a termeszetvallasok mindenikeben otthonos szellemidezes

188

A VALLAS tLETE

és szellermizes babonaja, melt' a torteneti valid sokba is befeszkelte magat. A fetisimadas legelterjedtebb most az afrikai negereknel, az 6-korban pedig az egyiptomi allatimadasban erte el tetopontjat. Az osok imadasa is nagyon szokasos a barbar és felbarbar nepek vallasaban. Spencer Herbert angol bolcsesz az osszes termeszetvallasokat 6simado vallasoknak tartja s az osok imadasat tekinti a vallas oseredeti alakjanak. Tylor és tobb vallasbolcsesz azonban bebizonyitotta, hogy az osok imadasa nem 6seredeti alakja a vallasnak, hanem ez is degeneraczio utjan harapodzott el a termeszeti nepek vallasaban. Ktilon6sen nagy mertekben jarja az osok imadasa az 6si kinaiak vallasaban. De a hazajaro j6 es rossz lelkek kultusza s a kisertetekben vale, hit bizonyitja, hogy az osok imadasanak a tOrteneti vallasokban is van nyoma. Mind a fetisimadas, mind az osok irnadasa animisztikus eredeta. Ha a termeszetben vannak szellemek, a hive vadernber vallasos osztonebol kifolyolag megnyerni is akarja azokat és keszseg-gel elhiszi vardzslojanak, hogy _kedves szellemet valamely feltiln6 targyba belevardzsolhatja. Ezzel a vallasos erzelmi mozzanattal lesz az animizmus primitiv vallasos hate. Az animizmus, mint primitiv filozofia, lehetonek tartja, hogy targyaknak lelkok vagy szellemek vans hogy a szellemek egyes targyakat vagy testeket hosszabbrovidebb id6re megszallhatnak ;, 'a fetisizmus az emberi vallasos osztonre tamaszkodva mar azt vallja, hogy a kivant szellemek tenyleg belevara-

A VALLAS TORTENETI ELETE

189

zsolhatok és ott tarthatok a kijelolt targyakban s hogy a rettegett szellemek kifizhetok, elvardzsolhat& az theta targyakbol. Az asok imadasanak eredete lelektanilag szinten az anirnizmussal fugg ossze és az embernek asei irant erzett term& szetes kegyelete vagy toltik vale) rettegese tehette allandO imadat targyava a hazajaro jó vagy gonosz lelkeket a vallasban. A fetisizmusnak egyik legsajatosabb alakja az amerikai indianusoknal szokasos totemizmus. Minden torzsnek vagy nemzetsegnek van egy killon szent allatja (kutya, disznO, majom, macska stb.) melyet vallasos kegyelettel tisztel s melytol aseitol leszarmaztatja. Ez a totemizmus. A totemizmus szerint tehat a toternallat szent es imadando, mint valamely szellemnek a lakohelye, sot bizonyos tekintetben a szellemnek megtestestilese. A foszellemnek neve az amerikai 6slakoknal Manitu. c) Kultuszi fosajatsaga minden termeszetvallasnak a kuruzslas vagy vardzslas, a melyet sanianizmusnak szoktunk nevezni. Akar spiritista, akar fetisimado, akar &I:5k imadoja, akar totemista, a termeszeti ember kivetel nelkiil hisz a boszorkanysag, igezet, kuruzslas, varazslas, babajossag vagy samanizmus babonajaban. A samanizmusnak az a lenyege, hogy emberi akarattal, tigynevezett vardzsigevel és kuruzslo cselekvenyekkel a szellemek akarata befolyasolhato. Nevezetesen a vardzslat segitsegevel a szellernek az embernek tetszo vagy nem tetszo magatartasra rabirhatok, valarninek megtetelere vagy meg nem tetelere ravehetok. A samanizmus neve az ural-

190

altaji finn-ugor neptorzsekt61 ered, kik a szellemek varazslojat saman-nak nevezik. A saman varazsereje abban rejlik, hogy benne valarnely szellem lakik, of ideig-ordig megszallva tartja s e szellem erejevel mindenfele csodadolgot A varazsero nem tanulas altal sajatithato el, hanem orokles irtjan aparol fiura, neha leanyra is. Magus non fit, sed nakitur : a saman nem lesz, hanem sztiletik. A mongolok es tatarok samanjai a varazslashoz sajatos diszruhat es sokfele alakokkal, karikakkaI és csorgokkel diszitett ugynevezett varazsdobot hasznalnak es ktilonos dalt enekelnek. A samanok vegzik az aldozatot, ktilonosen a loaldozatot, mit mindenfele Varazsigek és dalok kisereteben hajtanak vegre. Krohn Gyula : „A finn-ugor nepek pogany istentisztelete" czimu muveben (Budapest, 1908) a samanok tisztet kovetkez6leg irja le, A samannak az a hivatasa,, hogy a szellemekkel kozossegbe lepjen, mert a sziberiai nepek hite szerint kozonseges haland6 egyaltalan nem kozeledhetik az istenekhez, csupan csak a saman, a mikor, onkivaletben fekszik. Vardzslas elott a saman vorosszegelyu irhazubbonyt Olt magara. -Arcza elott posztodarab -16g, mert a killso vilagnak elfodve kell lennie, hogy a lelek szerne annal elesebben meg tudja latni a szellemi vilagot. A fejen semmi fejrevalo sincs, csupan egy keskeny voros posztoszelet veszi korai a nyakat, a rnellen vasvent. A kuruzslashoz szukseges dob killonboz6 nagysagli csak egy vekoriy, attetsz6 renszarvas'bor van rajta, de a mely sargarez karikakkaI, czinlemezekkel es egyeb csorgokkel van e'kesitve.

A VALLAS TORTtNETI ELETE

191'

A saman Igy fOlszerelve idezi elo a szellemeit, a mely munkaban mindig egy fiatalabb saman segedkezik neki. A fosaman eloszor meguti a dobot és nehany szot &idol furcsa, ijeszto dallammal, mit a seged is kiser. Bizonyos ido mulva a fosaman elhallgat és csak halkan dobol ; elikor a szellemek feleletet lesi. A seged egyre thidolva ismetelgeti mestere vegs6 szavait. Mikor a szellemekkel valo beszelgetes bevegzodott, mindket saman iszonytlan elorditja magat, aztan a fosaman a dobot teljes erejebol veri s vegre kinyil vanftja az eredmenyt. A termeszetvallasok kultusza lenyegeben mindentitt a samanizmus. Az afrikai vadak fetis szertartasai 6ppen olyan varazslatosak, mint a mongol samanokei. A fetisferfirol szinten azt hiszi a nepe, bogy valamely szellem ereje lakik benne s ezzel az erovel megidezheti a fetisbe vagy kiiizheti belole a szellemet. A kills6 czerimonia itt is a varazsige, a bilvoloenek, a bodito, tancz es a kuruzslOnak onkivuleti allapota, gorcsos vonaglas, orjonges, elkabultsag. Meg az aldozatok vegrehajtasaban is elven azt a szerepet vegzik a fetis-ferflak, mint a samanok. Az amerikai Indianok (a vorosborii oslakok) kultuszaban szinten a samanizmus az uralkodo vonds. A totemizmus szertartasai mind kuruzslo termeszetfiek. Igy a totemallat borebe oltozes, a totem hOlyagjabol kesztilt gyOgyszerzacsk6 hordozasa, a pipazo aldozat a kabultsag eloidezesere és a forró fardo hasznalata az onkivillet elomozditasara : mindmind kuruzslO termeszetii szertartasok. A polineziai vadak kultuszaban a tetova,15

192

A VALLAS ELETE

és a tabuizmus a legjellegzetesebb vardzsszertartasok. A tetovalds abban all, hogy a vadak kuruzsloik Altai bortikbe beVagatjak és beegettetik a csaladjuk vagy nemzetsegtik vedoszellemenek alakjat vagy jegyeit. A test ldgyabb reszeibe (has, czomb, kar, lagyek stb.) bevagott vagy beegetett alakok rendesen kigyO, ‘gyik, hal, madarak stb. tehat az altaluk ,fetiskent tisztelt allatok kepei. A tetovalds mellett a kortilmeteles is valldsos szertartas az ausztrdliai vadaknat Masik erdekes szertartasuk a polineziai vadaknak a tabuizmus. Tabu szOszerint megjeloltet, tisztat, szentet jelent. Szemelyeket, dolgokat és dllapotokat ket osztdlyba soroznak s a melyek a szellernekhez tartoznak, azokat tabukent vallasos tiszteletben tartjak; a melyek nem a szellernekhez tartoznak, azok mind tabu-ellenes, vagy tisztatalan dolgok. Tabu mind az, a mi a valldshoz es' a kultuszhoz tartozik, tovabba a tOrzsfo és a nemesi csalddok, az areoi, melyek Tahiti szigeterol a tobbi szigetekre is dtkoltOzve, mint Oro szellem ivadekai - a polineziai vadak szent arisztokracziajat alkotjdk, sztiletesaknel fogva tabuk és a tetovalasnal sajat ktilon jegyet viselnek s mint kivd.115 'kuruzslok messze foldon hiresek. A terrneszetvalldsok-kultuszi sajdtsagai kozOtt lenyeges meg a szorosabb ertelemben vett termeszetimadas, azaz a nap és a hold, az 6g es a fold, a viz és tfiz tisztelete, melyet A. Reville a, naturizmus szoval jelol Ez az 'Ogynevezett szoIdris kultusz, a szabeizmus, vagy csillagimadds. A naturizmus nem csupan a vad és felvad nepek valldsdban otthonos, hanem megvan es rnegvolt


193

az alsobbfokti torteneti vallasokban is, legnagyobb mertekben az osbabilOniaiak vallasaban. A termeszeti testek és elemek imadasa egyszersmind anyagul és alkalmul szolgalt a mitologia kikepzesere, a miben mar a politeisztikus vallesok jewal gazdagabbak, mint a legvaltozatosabb polidemonizrnus. A termeszetvallasoknak a fentebbiekben felsorolt harom fosajatsaga u. m. lelektani oldalrol az animizmus, theologiai szempontbOl a polidemonizt-nus és kultuszi tekintetben a samanizmus minden egyes termeszetvallasnak altalanos ismerteto jegye. -Meg kell azonban jegyezni, hogy a vallasnak ezek a polidemonisztikus vonasai, mint fattyllhajtasok a torteneti vallasokban is felta16.1hatok, csakhogy mar tobbe-kevesbbe elhalvanyulva és* atalakftva. •

: 22. §. A torteneti vallasokral altalaban. Tortenetieknek azokat a vallasokat nevezziik, a melyek egy vagy tab profetai lelek inditasabol a vallast killon vallasalakka, teteles vallasrendszerre es szervezett hitkozossegge szerveztelt. A torteneti iTallasok bels6 és kiilso valtozasait feliratok, emlekek, szentkonyvek és egyeb forrasok revers reszben vagy egeszben figyelemmel kiserhetjuk ; hittani, erkolcstani, kultuszi es szoczialis kialakulasukat legtobbnyire adatszerfileg felttintethetjak, szoval a torteneti vallasoknak van es megirhato a tortenetilk. A torteneti vallasok fobb ismerteto jeiei a kovetkezok a) az alapitO neve tobbnyire ismeretes ; b)

n

r. Szots Farkas : A vallas elate.

13

194

A VALLAS ELETE,

szent konyveik vannak, melyekben a valMsalapito profeta tanitasai fel vannak jegyeive ; c) a ' tanok rendszerbe, dogmatikus tetelekbe, nehol hitvallasokba vannak foglalva ; d) a kultusznak formai, gyakran milveszeti elemmel atszove, reszletesen kialakultak ; e) van kifejlett egyhazszervezetilk, a melyben tobbnyire 'magas tarsadalmi rangot elfoglalo papsag a fo tanito és kormanyzo szerv. Egy sz6val a torteneti vallasok mar szervezett és te-teles vallasok. A torteneti vallasok kozott a tani, a kultuszi, a szervezeti_es a szoczialis Idilonbsegek igen, jelen tekenyek. Ezeket a killonbsegeket reszint a belsO vallasi. erok, reszint a Idils6 szoczialis viszonyok hozzak letre. A belso vallasi eltereseket elsosorban a' vallasalapitO profetak és a reformatorok egyenisege és tanitasai idezik el6. Mert vallas torteneti tapasztalat, bogy a milyen a profeta vallasos egyenisege, olyanokka lesznek a kovet6i, mivelhogy a profetaknak az a kivaltsag adatott, hogy embereket formalnak at a maguk kepere és hasonlatossagara. A vallasi nagysagnak is, rnikrit az ertelmi nagysagnak, az a szoczialis termeszete, hogy kovet6ket toborz, hiveket csoportosit maga kore es a vallasos eletnek uj tar Calmat és alakot ad. A kulso eltereseket a fold és a klima Idilonbozosege, jelent6s torteneti esemenyek, de killOnosen a faji és nemzeti sajatsagok hozzak letre. Legfontosabbak a kiilso kiilonbsegek kozott a faji és a .nemzeti jellemvonasok, a melyek mindentitt beleszovodnek a vallasos eletbe, hatasokat kolcsonoznek annak, ranyomjak jellemz6 sajatsaguk belyeget.

A VALLAS ToRTENSTF ELETE

Kezdetben minden torteneti vallas teljesen ossze volt forrva a nemzeti lettel ; ezert a torteneti vallasok csaknern kivetel nemzeti vallasok. A régi zsid6 vallas minden izeben nemzeti vallas volt, az egyiptomi és a babiloniaiassziriai vallas szinten nemzeti intezrneny, a gorog sok tekintetben ilyen, a romai vallas allarnvallas volt, a kinai ma is allamvallas, a brahmanizmus teljesen egy a hindusaggal, stb. CsUpan csak harom vallas torte at a nemzeti és a faji keretet, a keresztyenseg, a buddhizmus és a mohamedan . vallas ; de a faji sajatsag ezeknek a vallasoknak a felekezeteire is ranyomta a maga ismerteto belyeget. A buddhizmust -tekintve, más. a hindu faj deli buddhizmusa Hatsoindiaban, meg Ceylon szigeten és más a turani faj eszaki buddhizmusa Tibetben és Kinaban. Viszont a keresztyensegben is egeszen mas pl. a. roman nepfajok és Inas a german nepfajok keresztyensege. De errol kesobb meg reszletesen szolunk. A nep faji jellegnek a nagy hatasara. vale. tekintetbol a torteneti vallasokat nem helytelen nepfaji (ethnikai) alapon osztalyozni. Ezen az alapon harom csoportra, ugymint turani, arja es semi csaladra szoktak felosztani a vallasokat, mikent nyelvok szerint is turani vagy uralaltaji, aria vagy indogerman és semi csaladba szoktak besorozni az emberiseg nepeit. a) A turani nepfajok vallasai. A turani nepfajok kozill egyedul csak az oskulturajti,kinai nep fejlesztette vallasat onallo vallasrend. szerre és idok folyarnan csak ez orizte meg azt sajat vallasakent mind e mai napig. A tobbi 13*

turaniak, tlgymint a tibetiek, mongolok, tatarok, finnek, torokok, magyarok stb. idok folyaman mind idegen, nevezetesen aria vagy semi valid sokat fogadtak el, a buddhiztnust, a keresztyenseget vagy az izlarnot. A gyer szamu hagyornanyokbol és Trott emlekekbal itelve a turani faj legtobb aganak vallasa nem emelkedett feljebb a polidemonizmusnal (finnek, osztjakok). Vallasuk nem rendszeres, vallasos eszmekortik szak, kepzeteik az istenekrol hornalyosak, mitoszkepzesiik fejletlen, kultuszok kezdetleges, szoczialis szervezetilk nincs kikepz6dve.. Ugy latszik, hogy = az egesz, turani vallascsalad, vallasos kopzelet, sot vallasos erzek es eszmekor tekinteteben is szegenyebb volna a masik ket csaladnal. A turani csalad neptorzseinek osi vallasa Ligy latszik, hogy a sok szellernben ,hiv6 naturizmus vagy termeszetirnadas szinvonalan maradt és idok folyaman tert engedett 'az er8sebb iclegen' vallasoknak. Csupan esak a kinai nepfajok nem csereltek vallast, hanem osi vallasukat tobb izben reformaltak, mely reformokbol a taoizmus és a konfuczianizmus sztilettek. A taoizmus panteisztikus jelIegii naturizwus maradt, a konfuczianiz mus moralizalo sokistenimadassa, politeizmussa alakult at, de theologiai tekintetben- sok polidemonista. vonast, pl. az osok imadasat; kultuszaban pedig szamos sa.manista babonas szertartast tartott meg mind a ket kinai vallas. b) Az arja nepcsalad vallasai. Az arja vagy indogerman nepcsalad az emberiseg legnepesebb csoportja, mert •ez szolgaltatta az ernberisegneka legnagyobb és a kulturaban leginagasabbra

A VALLAS TORTNETI ELETE

197

emelkedett nepeit és nemzeteit. Nevezetesen az aria nepcsaladhoz tartoznak, a hindid, a perzsa, a gorog, a latin, a kelta, a szlav, a german nepfajok, a nemet, az angol, a franczia, az olasz, a spanyol stb. nemzetek. Altalaban veve az aria nepcsaladot ket agra, u. m. az azsiai és az europai agra. szoktak osztani. Az archeologusok vagy regisegtudosok azt tartjak, hogy az arja nepek és a nemzetek 6sei valamikor Kozep-Azsia fensikjain ki5zos hazaban egyilit laktak, egy nyelvet beszeltek, és kozos osvallasban hittek ; de a mint killonb6z6 id6kben a kozos oshazabol kivandoroltak, kozos nyelviik kblon nyelvekke tagozOdott és kozos hitiik k ilon vallasokka alakult at. Az arja nepcsalad osvallasa a kivandorlas el6tt, •Ugylatszik, a jotekony és a kartekony termeszeti tidnernenyek, illetve termeszeti erok imadasabO1 anon. A derfis kek eg, a ti.indok16 nap, a ragyogO hajnal, a szelid alkony, az ejjeli csillagos eg, a halovany holdfeny, az esOthozO szel,_ az Mita zapor s altalaban a termeszet aldasado tanernenyei és er6i vallasos imadatra ragadtak az' arjak hevillekeny lelket. Ezeket a- jotekony termeszeti hatalmakat joakaro szellemek, illetve istenek gyanant imadtak. A hinduk szentkonyvenek, a- Vedanak legregibb reszeben a Rigvedaban szamos dicseret és irnadsag maradt form, a melyekr61 himet lehet varrni, hogy milyen lehetett az osarjak kezdetleges theologiaja. Ellenben az eget és a napot eltakaro 'felhaket, a vilagossagot elnyelo sOtetseget, a tikkasztO haseget és a dermeszta hideget, a rombolo orkant és a pusztito zivatart stb. ellenseges hatalmaknak neztek, a

melyek az istenseg, feleIniere inditottak lelktiket. A jO istenek je101esere a deva szot hasznaltak, mely a div (vilagit) gyokbol szarmazik és vildgossagot jelent. Ebbol a div szobOl alakult ki az istenseg neve, az oshindu Diuszpitar, a gorog Zeusz, a latin Jupiter, a german Tiu vagy Ziu stb., a melyek a tiszta vilagos eget jelentik. Altalaban veve a regi arjaknal a vallasban mindentitt a sokistenhit vagy politeizmus fejlodott ki, mindentitt a sokistenhit jarta, monoteizmusra egyetlen egy arja vallas sem ernelkedett, a mi annyival inkabb feltiino teny, mert maga az aria nepcsalad nagyon tehetseges es filozofalasra hajlamos faj volt, a mint az indiai hindu, az okori Wirt* nep es az europai german faj (nernetek, angolok) tortenete bizonyitja, hisz kortudomasti torteneti teny, hogy kolteszetben, rniiveszetben, filozeifiaban a regi gorog es az ujkori german nepfajok emelkedtek a legmagasabbra. Ennek feltano tenynek az a kielegito magyarazata, hogy az arja vallasok isterialakjai a termeszeti et-6k szemelyesitesei voltak, a kik a termeszet eroivel es ttinemenyeivel annyira osszeforrtak, hogy a termeszetfeletti egyisten lenyeve fejlodni teljesen keptelenek voltak. A szellemi, elet minden más Wien legelso nepcsalad mindenik nemzete vallas tekinteteben a politeista poganysag szinvonalan maradt, ezen a vallas fejlodesi fokon poetikus mitologi4t (pl. a glirog; a romai, a german mitologia) alkotott ; de a maga erejebol a rnonoteiszmusra fOlemelkedni soha es sehol nem tudott, hanem az egyistenhitet, a monoteizmust a semi nepcsaladtol vette at.

A VALLAS ToRTENETI` ELETE

190

c) A semi nepcsalad vallasai. A semi nepcsalad (Sem-r61, Noe &so fiarol elnevezve) nepesseg, kiterjedes és kultilra tekinteteben nem versenyezhet az arja nepcsaladdal, sot talán meg a turanival sem. Nepei Azsia delnyugati es Afrika eszakkeleti videkein laknak es harom csoportra oszthatok-. Keleti vagy kozeps6 semitak : a régi babiloniaiak és assziriaiak ; nyugati semitak : a fenicziaiak es az izraelitak ; deli semitak : a regi egyiptomiak es az arabok. De vallastorteneti jelentoseg tekinteteben a semitak s kozottiik els6sorban a regi izraelitak sokszorosan foltilmuljak nemcsak a turani, hanem az arja nepfajokat is. A semi nepcsalad vallastorteneti jelentosege abban all, hogy az els6 monoteista vallas a semi nepfaj kivalasztott nepenek, az okori zsidosagnak kebeleben keletkezett es gyokerezett meg. Az emberiseg az ovilagbol Hellasznak koszonheti a muveszetet, Romanak a jogot, de a monoteista vallast a megvetett kicsiny Palesttinanak. Az igaz vallas elokeszitese volt az okori zsidosagnak vilagtorteneti missziOjay rnelyet az ()testament= ugy fejez ki, hogy izrael az Isten valasztott nepe volt. Vallastorteneti teny, hogy mind a harom monoteista vallas, u. m, a helper, a keresztyen es a moharnedan vallas, a semi nepcsalad koreben keletkezett. Az is teny, hogy az istennevek a semi vallasokban legtobbnyire nem terrneszeti eroket es ttinemenyeket jelentenek, mint a turani és az, aria istennevek ; hanem tobbnyire termeszetfeletti eroket, szellemi és erkolcsi tulajdonsagokat fejeznek ki, mint pl. 'Bal, Bel, Adon = az ; Eloa; Elahim = a felend6,

200

A VALLAS ELETE

az imadando ; El, Allah = az eras, a hatalmas; Melekh, Molokh az uralkodo, a kiraly ; Jehova,. Jahve = a letezo. E Miatt a "termeszetfeleiti es szellemi jellegok miatt a semi istenek nem tapad- tak annyira a termeszet egyes eroihez és tunemenyeihez, mint a turani és kulonosen az aria istenek, hanem a termeszet fOlott .allottak, a termeszet folott uralkodtak,,mely koridlineny ketsegtelentil megkonnyitette a monoteista istenfpgalom megszilardulasat. Az is , vallastorteneti hogy a semi nepcsalad vallasaiban aranylag keves mitologiai eleni s hogy vallasosaguk mely és az abszolut fiigges' erzetet, az istenfelelmet hangsulyozo, a.` mely vonasok sem a turaniak; sem az arjak vallasossaganak nem jellemz6 sajatsaga. Renan a hires franczia ir6 a semitaknak ezt a melyebb és igazabb vallasossagat Ugy rnagya-, razza, hogy a sernitaknak „monoteista osztonak" volt, a mivel a turani és arja nepek nem birtak. A tenyek minden oldalil egybevetese azonban nem igazolja Renan eme hipotezisenek .sem az els6, sem a masodik tetelet. Ugyanis, ha a semitaknak altalaban monoteista osztontik volt, akker honnan az a teny, hogy a zsidok kivetelevel minden tobbi semita nep a: tortenelem folyaman mindeniitt politeista volt. Azutan, ha . az' arja nepfajok nem voltak monoteizmusra alkalmas riep, honnan ama masik ketsegtelen teny, hogy a keresztyen rhotioteizmus legelabb eppen az europai arjak, a gOrog, a latin és . a german nepek kozott vert legmelyebb gy6keret. A semi nepek és kozelebbrol az otestamentomi zsidosag monoteizmusat kelloleg- .c§ak a Biblia

tanitasa magyarazza meg. Eszerint a gondviseles a zsido nepet a tobbi nepek kortil az egy igaz Isten imadasara kidlonos rnodon kivalasztotta, ihletett patriarkak és prOfetak valamint kiilonleges torteneti svezetes • utjan a monoteista hitben az idok teljessegeig megtartotta.. A zsido nepnek nem volt sajatos monoteista osztone, mert ha lett volna, akkor izrael fiai nem vetemedtek volna oly sokszor pogany balvanyok imadasara, a mint azt az Otestamen tomban olva.ssuk ; de volt a zsido nepnek a Jehovaban huseges gondviselo ura, a ki a sokszor nyakas izraelt reszint atyai szelidseggel, reszint kerneny megpr6baltatasok Altai meg tudta orizni az egy igaz Isten tiszteleteben. A tobbi semita nepeknel a vallas eppen azt a fejlodesi utat Arta meg, a mit a turani es arja nepeknel tapasztalunk, nevezeteseri az oseredeti kezdetleges monoteista termeszetimadas naluk is fokrol- fokra hanyatlott es vagy politeista vagy polidemonista poganysagba sfilyedt. A regi zsido monoteizmus keletkezese es sok viszontagsag kozott vale) fennmaradasa megdonthetetlen bizonysaga annak, hogy az igaz vallas eredete es fejlodese 'nem az emberi vallasos erzek egyoldalu, munkaja, hanem a termeszetfeletti kijelentes adornanya es milve. A torteneti vallasoknak turani, aria és semi alakulatai alkotjak a vallasnak azt a valtozatos es gazdag tortenetet, a melyet reszletesen egy uj es erdekes tudomany, a XIX. szazadban kelet kezett Vallastortenelem ismertet. Mi e konyvecske most ktivetkezo reszeben a vallas torteneti ele-

202

A VALLAS ELETE

tenek csak a fobb sajatsagait kivanjuk nehany pontban vazolni, mivel nem rendszeres Vallastortenelmet irunk. 23. §. A "wallas fejlodesenek torvenye. A vallastortenelem ketsegtelenill tanitja azt az elemi igazsagot, hogy a vallasoknak belso és killso tortenettik van ; hogy a vallasok sztiletnek, novekednek, emelkednek, viragoznak, de sok kozillok elsa.tnyul, elfajul, sot nemelyik veg kep elenyeszik, megsemmistil. A vallastortenelem a jelenleg is elo vallasalakok mellett egesz sorat ismeri a kihalt vallasoknak. Nincs ma mar sem' gOrOg, sem romai,• sem zend, sem german, sem kelta, sem egyiptomi, sem' ba.biloniai vallas; sot meg • a keresztyen vallas koreben is teljesen elenyeszett szamos szekta, pl. az arianusok, manicheusok, huszitak stb. felekezete és elenyeszoben van a k-vakerek, memnonitak, morrnonok stb. felekezete. A vallaSok koreben tapasztalhato eme viragzashol és elviragzasbol, ernelked6 eletb61 es hanyat16 eletb61, eIsatnyulasbol és kihalasb61 a vallasbOlcseszet ketsegtelentil megallapithatja azt a kettOs torvenyt, hogy a vallasnak is van evoluczioja, a mi viragzasba lenditi és van degeneracziOja, a mi elsorvasztja a vallas eletet. A vallasi evoluczio kozelebbi mivolta a vallasok termeszetebol ismerhet6 meg, a mire nezve a vallastortenelem és a tapasztalat a kovetkez6 adatokat nyujtja. Altalanos vallastorteneti tapasztalat, 'hogy minden vallas az alapito pro feta

Szemelyeben a legtisztabb, a legtokeletesebb és a legeroteljesebb ; mert az ily nagy profetak az isteni kijelentesnek kivalasztott edenyei, megszentelt kOzegei. A kesobbi tanitvanyokban és a kesobbi kovetokben mar nerni elgyengtilesei, elvaltozasai, neha kinovesei jelentkeznek az eredeti vallasnak ; mert a tanitvanyokban megkezdodik az isteni kijelentes emberi magyarazata, emberi ertelmezese. Tenyek bizonyitanak: Senki sem vonhatja ketsegbe, hogy Zaratusztraban tisztabb volt a zend vallas, mint barmelyik kovetojeben. Mindenkinek be kell _ismernie, hogy Konfucziusnal jobb konfuczianust, Buddhanal nagyobb buddhistayMoharnednel killomb mohamedanust, Krisztusnal igazabb keresztyent hiaba kerestink kovetoik kozott. E megdonthetetlen tenyek alapjan a vallas fejladeseben alaptorvenytil kell elfogadnunk, hogy a tanitvany nem nagyobb a mesternel es a szolga nem kulomb az uranal. Minden vallas hatarozottan az alapitojaban eri el a tokelyet, a melyet a kovetok, nem hogy tulszarnyalni, de meg megkoieliteni sem, tudriak. Ketsegtelen tehat, hogy a vallasi feji6des alkoto ereje és elteto lelke a \Tallest alapito profetaban, - az altala vett kijelentes isteni erej6:ben van, a mit az a vallastorteneti .tapasztalat is bizonyit, hogy kovetainek minden vallasalapito onmagat allitja kovetendo peklaul ; hogy mindenik azt koveteli a tanitvanyaitol : kovessetek engem, legyetek olyanok. mint en vagyok. tezek alapjan meg kell allapitanunk azt a allastorteneti igazsagot, hogy a vallasok torteneti evolucziojat a vallasala.pitok kivaltsagos

ar

204

egyenisege, a bennok megnyilatkozo profetai geniusz, az oket eltolto vallasi zseni, az eltaluk vett isteni kijelentes szabja meg. Enelkill a teremto vallasos er0 nelktil meg soha és sehOl nem keletkezett De a vallasalapitO profetai ereje nemcsak megalapitoja, hanem tovabbi fenntartoja és apoloja is a vallasnak. A mint a megalapitasnal indito erokent hat, ugy a tovabbi eleteben is a vallasalapito vallasereje a vallasnak fenntarto, eiteto és iranyito hatalma. Buddha lelkenek uralma nelkill nines valodi buddhizmus, Moha: med szellemi hatalma nelkul nincs ,igazi rnoha medanizmus, Krisztus jelki szuverenitasa nelki.11 nincs igazi krisztianizmus. Mert .csak a vallasalapito profeta lelkenek uralkodasa kepes a kovetok lelkehen az eredeti vallast a maga eredeti, tisztasagaban és teljessegeben fenntartani. Egy vallas sem tarthato fenn más erovel, alas lelekkel és Inas eszmei tartaloinmal, csak a melyik r letrehorta és megalapitotta. Más' fundamentomot Senki sem -vethet azon kivul, a melyet a vallasalapito vetett. A hol errol a vallasfejladesi torvenyral megfelejtkeznek, 'Ott utObb okvetlentil bekovetkezik a vallasi elfajulas és elsatnyules. Mert a vallas elet, az eletnek pedig biologiai, elettani fotorvenye bogy a mely era letrehorta., fenntartani is csak' az az era kepes az eletet; vagyis hOgy az eredeti eleterot kieserini vagy missal helyettesiteni nem lehet.,Ezertiyan az, hogy minden vallaS sarkalatos. elvul vallja és. -hirdeti, kovesd a Mestert, Ligy higyj, tigy elj es iigy cselekedjel, mint a Mester. Más sz,avak-

A VALLAS TORTENETI ALETE

205

kal kifejezve ezt a vallasfejlodesi torvenyt igy is formulazhatjuk : a vallasalapito hite és elete termeSzetszerfi és szaksegkepeni eroforrasa, elteto lelke és taplalO ereje kovetai vallasi - hitenek és erkolcsi eletenek. A vallasi reformnak is a vallasalapito lelke a letrehozo es iranyito ereje. Reformokra minden vallasban szukseg van olykor-olykor ; mert sem az egyesek egyeni hite, sem a tomeg kollektiv vagy kozos bite a maga erejebal nem kepes lepest tartani a vallasalapito tiszta és fenseges hitevel. Azutan az a kortilmeny is reformot kovetel a vallasban, bogy az eredeti alaptol vale) elhajlasra, vallasgyengitesre mind az ember benemesitetlen vallasi osztoneben, mind az embert kornyezo ertelmi és erkolcsi kulturaban sok a kiserto hatalorn, s az ujitasra vagyo ember konynyen hajlik az alkalom csabito szavara. Hamis profetak es alreformatorok gyakran talalkortak es barmikor tarnadhatnak a vallasban. De vedelemr61 es biztositasrol is van gondoskodas a kultUrvallasokban. Mert a kulturvallasokban mindentitt megtalalhato az . egeszseges evolucziot biztosito eme vezerelv : a vallasi reform csak akkor igazi reform, ha a vallasalapito szellemeben tortemk. A vallas ref macziojanal is ervenyes a vallasalapitas am orvenye : mas fundamentomot senki sem v het, mint a melyet az alapitO vetett. Mohamed ellenere egeszsegtelen a mohamedanizmus reformja," Krisztus ellenere nincs igazi reformaczio a keresztyen vallasban. Rt is az a vezerelve a vallasi evoluczionak, bogy mikent konzervalni, ugy reformalni is csak a

vallasalapitotO1 vetett fundamentornon rale. Ennelfogva csak az az. igazi és- sikeres reformator, a ki a vallasalapito tiszta lelkebal és • lelke szerint reformal. A vallasi reformnak ezt a vezerelvet igy is kifejezhetjak : a - vallasjavi •tAsnak egyedul helyes norrnaja vagy karrona a vallasalapito profetanak hite es elete. Ennek a vezeto elvnek mellozesevel a vallasi reform nem vallasi evoluczia, nem vallasjavites, hanem valIasi degeneracio, vallasi •elkoresosulas lesz.

24. §. A vallas elfajulasanak torvenye. A vallasi elsatnyulas és elfajulas vagy degenera.czio szinten altalanos jelenseg! a vallasok vallasok torteneteben. Ketsegtelen teny, bogy eleteben az emelkedest hanyatlas, a viragzast hervadas, a hala.dast visszaeses \Taja fel s ez a hullamzas neha eleg gyakori. A vallasnak mondja a holland Kuyper- A., - mint az oczearmak nemcsak dagalya, hanem apalya is van; a vallas vizeinek is van magas és alacsony Ezert a vallasi elfajulas eleg gyakori jelenseg a vallasok eleteben. A vallasi degeneracziei a vallasalapitotol valo elhajlassal kezdadik, a vallasalapitotol valo eltavolodassal folytatOdik es az eredeti vallastol idegen eleniek betolakodasaval és ervenyesillesevel eri el tetopontja.t. A hol nem a vallasalapito profeta szerint hisznek es elnek a tanitvanyok és a kovetok, ott mindenutt ball a vallasi hanyatlas, a vallas elfajulasa. Illusztralasul alljon itt nehany vallastorteneti adat.

A VALLAS ToRTENE'TI .LETE

207

Vallasi elfajulas volt itt a zend vallasban, mikor. Zaratusztra. kovetoi Ormuzdot és Ahrimant ellenistenek gyanant egymassal oly modon allitottak szembe, hogy a Zaratrusztranal meg esak kozmikus vagy termeszeti és etikus vagy erkolcsi dualizmus vagy ketelviiseg metafizikus vagy termeszetfeletti dualizmussa elesedett ki, mely -a jó istenseg mellé het jO szellemet, a rossz istenseg mellé het gonosz szellemet allitott és ezzel Zaratrusztra eredeti henoteizmusat politeizmussa satnyitotta. Vallasi elfajulas volt az egyiptomi vallasban, hogy a korabbi allatfetis-tisztelet kesobb durva allatimadassa fajult, _Inert az allatfetist az istenseg allandO inkarnacziojava vagy megtestestleseve tettek. Vallasi degeneraczio volt RoTaban, mikor a csaszarsag koraban a_ ktilonben is elegge szertelen politeizmust valosagos csaszarimadassa torzitottak. Vallasi degeneracziO Indiaban a brahmanistak babonas szellemimadasa, az egyeni és tarsadalmi haladast lenytigozo kasztrendszemek isteni szoczialis rend gyanant valO merev fenntartasa, a ritualis tisztanak és tisztatalannak mesterkelt kanonizalasa és a fakirok vagy remetek hajmereszto vezeklese, test sanyargatasa vagy szketizmusa és rendszeres onmegsemtnisitese allasi degeneraczio a tibeti buddhiztnusban a uddha istenitese mellett a dalailamanak babonas istenitese ; az imadsegnak killonbozo kesztilekek és gepek Altai valo gepies vegzese ; az allatoknak, sot a legundoritobb fergeknek vallasos kimelete, sot tisztelete stb. Vallasi degeneraczio a romai katolikus keresztyensegben a szentek tisztelete,

a Maria kultusza, a Jezus szent szivenek imadasa, az ereklyeknek babonas tisztelete, az tirvacsoraba.n az atlenyegiles vagy transszubstancziaczio hite, a hierarchianak a papa csalodhatatlansagaig valo tulsagbavitele, a tradiczionak az istenigeje mellé, sot foie emelese,. stb. ValIasi degeneraczio a protestans keresztyensegben az ernberi raczionak vagy esznek az isteni reveldczio vagy tetmeszetfeletti kijelentes foie helyezese, az istenseg abszolut felsegisegenek a termeszet rendje altal valo helytelen korlatozasa, vallastiak a jozan esz neveben az isteni eredet tol, izt61, szintol és erotal valO megfosztasa, Jezus Krisztus istenembersegenek- rnegtagadasa, Krisztus isteni megvalto munkassaganak ernberi megjavitassa, erkolcsi peldaadassa valo lefokozasa stb. A vallasi degeneraczio klitfeje minden vallasban negative a vallasalapito tanitasatO1 valo elhajolas, eltavolodas, tehat az a koralmeny, hogy a hivok nem hivek vallasalapitO profetajukhoz, hogy mesteruk hitszabalyozO tekintelyet nem veszik -eleg szigortian, nem ervenyesitik kovetkezetesen, sot azt egyszerfien mellozik, vagy egyenesen megtagadjak. A vallasi degeneraczio pozitiv kLitforrasa pedig az, hogy a vallasalapitO Mester normativ vagy hitszabalyozo tekintelye helyebe vagy ki nem probalt alprofetat intetnek vagy a sajat sekelyes hitok erejet teszik vallasuk kizarolagos kutfejeve, vagy pedig isteni kijelentes helyett a bolcseszet rendszereit, illetveaz emberi eszt allitjak vallas kutforrasaul es. hitszabalyozo normajaul. .Mert. a Mester nor-'

209

mativ tekintelye aI61 folszabadult vallasos er6 feket Veszit, rajongasba - teved, szertelensegbe csap, tisztatalan,_ ki nem probalt vallasi ktitforrasb61 merit ; az tigynevezett j6zan esz és etinek filozoflaja ,pedig nem ktitfeje, hanem csak feTfog6- szerve és tudomanyos kerete a vallasnak. Arnde nagyon kannyu kimutatni, hogy az atlagos _egyeni vallasos er6- soha sem oly tiszta, sohasern oly igaz, mint a vallasalapito Mesternek isteni ihlet (inspiraczta) altal garantalt - vagy biztositott felsabbrendu vallasos hite. Mert az -egSreni vallasos brat .az emberi gyarlosag és a tevedes lehetasege tobbe-kevesbbe minden emberben elhomalyositja, •eleratleniti, sot nem egy- Szer meg is fertazi. De a profeta lelket az isteni inspiraczio mindezen gyar168agokt61 sokkal inkabb rnentesiti ; a hol pedig, mint a keresztyensegben,_ az Isteni kijelentes az istenseg- megtesttileseig fokozOdik, ott a profetas4g, mint abszoltit profetasag, a tokeletes istenfiusagig és a .teljes bfinteIensegig fokozodik. Régi tapasztalat, hogy vallasban - biztosabb a :profetai tanitas, mint az ernberi akoskodes ; de legbiztosabb a tokeletes isteni kinyllatkortata..s. A ki onrnagat vagy valaMeIyik nem igazi profetat a vallasalapito kiprobalt—profetanak elebe vagy folebe . heIyezi, az tulbecstili az egyeni vallasos ereit és lefokozza -a vallasalapito profeta. meltosegal. Mert a validsok elete megtanitotta az emberiseget arra, hogy az egyeni valle.st mindig a vallasalapito profetai -•oltoagaval kelI benemesiteni, beoltani, nem pedig megforditva.- Ezert az egyeni és a tetefes kozos vallas kolcsonhatasanak- az a torveriye; Dr. Szats Farkas : A villas elite. 14

, 210

hogy az egyeni vallast kell a kiprObalt profetak vallasahoz szabni, inert a Buddha vallasos ereje killomb mint akarmelyik buddhista hivo vallasos ereje ; Mohamed erosebb egyeniseg mint barmely kivalo mohamedanus ; Jezus Krisztus tokeletesebb keresztyen mint akarrnelyik tanit- • vanya- és kovetoje. A ki ezt a vezerelvet nem koveti, a ki folebe helyezi a maga hitet a Mester hitenek, antral elobb-utobb beall az egyeni vallasi elfajulas, a vallasi degeneracziO. Ugyanez az eset a torteneti vallasoknal is. Nevezetesen a mely vallasi kozosseg felreteszi ezt a vezerelvet , es hogy hivei a, vallasalapit6 Mester hitszabalyozo tanitasat felretegyek,„megtagadjak és idegen profetanak hodoljanak, abban a vallasi kozossegben mulhatatlanul bekovetkezik a teteles vallas elfajulasa, a torteneti vagy kollektiv vallasi degeneraczio, a melyet aztan az egesz hitkozonseg egyeni vallasat is elkorcsositja, elfajulasra vezeti. A torteneti vagy kollektiv vallasi degeneracziot nagyban elosegiti az idegen és alsolDbrendil vallasokbol vale. attiltetes is. At lehet iltetni vallasos eszmeket, vallasos kultuszokat, vallasos szokasokat es vallasos intezmenyeket. Konnyii azonban belatni, hogy a. valamely alsobbrendli vallasbol atplantalt tan, kultusz, szokas vagy intezmeny a magasabbrendu vallast nemcsak hogy nem emeli, nein viszi elobbre, hanem egyenesen magahoz elsatnyitja. mint a novenyi eletben a keves1Dbe nemes eletb61 va.16.-beoltas vagy az allatieletben a nem nerries verrel yak') keresztez4s szemmel lathatolag de-


211

generalja a nemes fajt, akkent szallitja le az alsObb rendii vallasbol vale) atilltetes meg a legtokeletesebb vallast is. Az elet elkorcsosulasanak altalanos torvenye ez, a finely alol a vallas elete sem kivetel. Mindezeknek a tenyeknek és tapasztalatoknak alapjan a vallasbolcseszet a vallasi degeneraczio torvenyet kovetkezoleg allapitja meg : a vallasi degeneraczio a vallasalapitotall vale. elhajlassal kezdodik, a vallasalapitotol vale eltavolodassal folytatoclik és az eredeti vallastOl idegen vallasi eroknek es, elemeknek ervenyesule-sevel eri el tetopontjat, a mi a vallas elfajuldsara, eltorzulasara vezet. A vallasi degeneracziO egyreszt hiitlenseg a vallasalapito profetahoz, masreSzt idegen, tobbnyire hamis prOfetahoz yak') szegodes, tehat az egyeni vallasnak. a kiprobalt tOrteneti vallas foie helyezese, a mi megtisztatalanitja a vallasalkotO Mester vallasi szentelyet. A vallasi degeneraczio lehet egyeni, ha az egyeni vallasos erot sorvasztja ; lehet torteneti vagy kollektiv, ha a vallasi kozosseg Wireben okoz elfajulast. A vallasi degeneracziotol a vallasalapitohoz val6 renduletlen huseg és szilard ragaszkodas óv meg.

25. §. Nepfaji és nemzeti tenyezok a vallasban. A nepfaji és nemzeti tenyezok nagy hatast, olykor dente befolyast gyakorolnak a vallasokra. A nepfaji és nemzeti jellemvonasok minden 14*

A VALLAS ELETE

vallasba beleszovodnek, ranyornjak a vallasos intezmenyekre a rnaguk jellernzo sajatsagait, nepfaji és nemzeti izt, szInt és jelleget kolcs6noznek a vallasoknak. A faj- és verrokonsag a vallasban is nagy egyesito és osszetarto -ero. •A nepfaji vagy etnikai jelleg alapvet(5 ero a nyelvkepzodesben, de a vallas ktilso saban is fontos tenyezo. A faji jelleg• nagy be folyasat killonosen abbol lathatjuk, hogy idok folyaman a vallasokban is, rnikent a nyelvekben, harom csalad vagy tipus alakult ki, nevszerint a turani vagy uralaltaji, az arja vagy-indogerman és a semi vallascsalad, a melyeknek minden egyes tagj6n felisrnerheto a kozos csaladi vonas. Hasonloak az istenneveik ; kozosek az istensegral vale) kepzeteik, rokon a mitolOgiajuk, egye zok a vallasi kultuszaik, szokasaik és szertartasaik. Belterji és kulterji tekintetben legszegenyebb a turani vallascsalad ; csaladtagokban, MitologiaiValtozatokban és vallasos intezmenyekben leggazdagabb az aria vallascsalad vailasi tartalomban, eroben és torteneti jelentosegben legertekesebb a. semi vallascsalad. KozelebiDi jellemsajatsagaik kozill a kovetkezo vonasolrat ernelbetjuk ki. A turani vallascsalad koreben nem sok torteneti vallas keletkezett s ezek kortil is csak a kinai vallas van meg eletben ;, a tobbiek, nevezetesen a mongol, tatar, torok, finn, magyar stb., neptorzsek polidemonista terrneszetvallasai mindnyajan kihalltak. A turani vallascsalad belso es kilso fejlodesben, valarnint vallasi ertekben a harom vallastipus kozott a legalacsonyabb fokon Maradt. A turani vallascsaladnak jellernVonasai

A VALLAS TORTgrig41

OtiTt-

21$

a .polidemonisztikus szinvonal, a szegenyes mitologia és theologia,'az eahernerizmus vagy az osok imadasa -és a polidernonizmussal velejarO tomerdek babona. Vallastortenelrnileg ez :a legkevesbbe ertekes Vallascsalad, a rnely kortilmenybol nemely vallasbOlcseszek azt az iteletet vontak le, hogy a • turani nepfajnak kevesebb a vallasi tehetsege, mint a masik ket nepfajnak. Ez azonban elhamarkodott itelet, mert mihelyest valamelyik turani neptorzs idok folyaman atvetel utjan ertekesebb teteles vallashoz jutott, a vallasi tehetsege is melytilt és gazdagodott. Az arja vallascsalacl koreben sok vallas keletkezett, melyek kozul azonban csak ket vallets,_nevszerint a brahma.nista és a buddhista van meg eletben, a tobbiek, nevezetesen a zendek, a gorogok, a romaia.k, a gerrnanok, a keltak és a szlavolt vallasa szinten kihalt. Az aria nepcsala.d torteneti vallasai fokent a politeizmus szinvonalan allanak, gazdag és valtozatos a mitologiajuk, az istenseget- alsobb fokon (az o-hindd, 6-gOrog, german, zend vallasban), a termeszet fobb traiben és jelensegeiben sok istenben szemelyesitik, felsobb fokon (brahmanizmus, gorog-rornai vallas) a szellemi és erkolcsi erokben, de szinten tobb isten antropomorf vagy emberszerii alakjaban imadjak, nagy a hajlandosaguk e bolcselkedesre, nagy filozOfusaik pl. a gOrlig Szokratesz, Plato és Arisztotelesz a bolcseszeti monoteizmus rnagaslatara is fölemelkecltek, de azert az arja vallascsalad motioteista vallast soha és seholsem tudott letrehoZni.

A VALLAS gLETE

Vallasi• tekintetben a semi: nepcsalad vitte a legtobbre. A semi valla4csalad harom monoteista vallast hozott letre, u.. m, a zsido, a keresztyen és a mohamedan monoteizrnust. A semi vallascsalad koreben a babiloniai, az egyiptorni és a fenicziai vallas a tortenet folyaman mindvegig politeista rnaradt ; de ezekben is felismerheta az a kozos csaladi vonds, hogy isteneket nem a termeszeti erokral es jelensegekrol, hanem a szellemi es erkalcsi erakral neveztek el. Bal, Adon, Molokh, Ptah, Rah, Isis stb., termeszetfefetti eroket es laatalmakat jefentenek. Mindezen adatok alapjan. a • vallasbolcseszet ketsegtelenill megallapithatja, bogy 'a faj- és verrokonsag vallasi tekintetben nagy szoczialis era, a mely a kazos vallasi tartalom mellett hatalyosan ervenyesiti a maga jellemsajatsagait. A fajrokonsag mellett az egyes neptorzsek nemzeti sajatossaga, az ugynevezett nemzeti geniusz meg inkabb kidomborodik a torteneti vallasokban, meg pedig mind a kezdetleges torzsvallasokban, mind az U. n. nemzeti valla-r sokban, sot meg az egyetemes vagy nemzetkozi vallasokban is. . A kezdetleges nepfajok aprO torzsszerkezeta allamokban, kesobb d. n. varos-allarnokban tek. Ezen a. kulturfokon renclesen a torzsvalla sok és a varosvallasok rendszere jarja. Leg jellemzobb e tekintetben a régi l3abilonia,Egyiptom és Feniczia peldaja. 'A régi Babiloniaban egeszen a' Hamtnurabi kordig '(kr e. 2300-ig) kizarolag a torzs- és varOsvallasok rendszere volt erveny-

A VALLAS ToRTtNETI tLETE

215.

ben. Minden nagyobb \Taros Milan kiralysag, volt és minden varosban más-maS neva istenseg kultusza volt szokasban. Az u. n. patiszik vagy papkiralyok egy szemelYben kiralyi és fopapi hatalmat gyakoroltak. Ugyancsak a varosallam es a papkiralysag rendszere *la Egyiptomban is a birodalmi egyseg kialakulasa elott, a hol Memfiszben, Tebenben, neliopoliszban s a tobbi varosallamban mas-mas neven imadtak az istenseget. Fenicziaban varosallamok allottak fenn Tiruszban, Szidonban, Bibloszban es Berittiszban -s ennek megfeleloleg mas-mas istenseget imadtak e hatalmas varosokban. A varosallomoknak birodalmakka valo egyesite.se titan es a neptorzseknek , egyseges nemzetekke. tomorillese utan a vallasra meg erosebben ranyomul a nemzeti jelleg. Ez okbol a fejlettebb torteneti vallasok csaknem kivetel nelkiil nemzeti valMsok, a melyek thbbe-kevesbbe osszeforrnak az allam nemzeti eletevel. A hol kormanyzatilag es szervezetileg is osszeolvad a vallas az allamnial; ott a wallas allarrivallas lesi, mint a régi izraelorszagban, az okori rornai birodalomban, a kozepkori r6mai katolikus Allan-1°kban, a regebbi és a mostani kinai birodalomban, az osszes eloindiai maharadsekban, az europai orosz birodalomban és az osszes rnoharnedan allamokban Az allamvallasi rendszer mellett azonban a vallas teljesen az allampolitika szolgajava, az allain politikai eszkozeve lesZ; inagy karara a vallaser.kojcsi eletnek. .; Az egyetemes vagy memzetkozi yallasokban sem- hiarlyzik a faji és nemzetkifozi er5k be-

216

A VALLAS, gLE+p

folyasa a vallasokra. Az egyetemes vallasok elvileg Attorik ugya.n a nemzeti és faji kereteket ; a "keresztyenseg, a- buddhizmus és a Mohamedanizmus egeszben veve univerzalis vagy, rierniet kozi vaIlasoknak tekinthetok. De azert a nem-zeti és faji sajatsag' ezeknek a vallasoknak az intezmenyeire is ranyornja a_ maga isrnerteto belyeget. -Peldak bizOnyitanak. A buddhizmust tekintve, a hinduk deli buddhizmusa Hats&-Indiaban és Ceylonban egeszen . más jellega, mint a turani faj eszaki buddhizmusa Tibetben, Mongolorszagban es Tatarorszagban. A moha.medanizmus koreben más a karaktere vagy jellege a deli arabfajti nepek mohamedanizmusanak,mint, az eszaki tatarOrok nepfajok vagy a kozepafrikai zenuszi es szudanis nep: torzsek izlarnanak ; inert mindentitt ratiti nemzeti belyeget a vallasra és intezmenyre az illet6 ne , pek nemzeti geniusza. Vegtil a keresztyen vallasban is hatarozottan 'mas a karaktere pl. a romanfajok katolicizmusanak, inert a roman nepfajok elenkebb ternperamenturna, eleven kepzelete. felszinessegre valo hajlandosaga elevenebb, derusebb es erzekiesebb katoliczizmust hozott letre, mig a inelyebb. kedelyil és ,tartalmasabb,.ne= met, angol nernzet koreben a xoznai katoliczizmus is komoryabb és inelyebb 16n Ugy a 'tatirendszerben,. mint a kultuszban_ és az egeiz erkolcsi eletben.. Mindezen tenyek és tapasztalatok alapjan ketsegtelenill megAllapithatjuk es a vallastort & heti t6rvenyt, hogy . a nepfaji és a nemzeti -erok navy befoIyast gyakorolnak" a vallasOk .eletere,

A VALLhS TORTENETI ELETt

217

nemzeti sajatsagukat ranyomjak a kozottlik 616 vallasokra, nemzeti izt, szint és jelleget adnak a maguk koreben a vallasoknak,

§. A vallasok - egymasra vala hatasa, A vallasok a kozottilk fennallO elteresek miatt sokat torzsalkodnak, gyakran •heves hitvitakat folytatnak, nem egyszer veres baboriba is keverednek egymassal._ A ti5rtenelem sok vallashabonit és szent harczot ismer. De ez a teny ket fontos ok miatt senkit sem lephet meg. A vallasok kozotti, vernelktili kilzdelem, a hitvitazas az. elet mozgekonysaganak és elevensegenek a jele, mert klizdes az elet es a letert valO ktizdelem a vallasos eletnek is egyik torvenye. A vallasok kbzotti veres kilzdelmek, a vallashabordk azonban nem a vallas termeszetebal folynak. Adatszeruleg bebizonyithato teny, hogy a fegyveres hitterjesztest parancSolo mohamedanizmuson kivill egyetlenegy vallas sem hirdeti a hitaldozest, az eraszakos teritest, a vallashabortit. A vallasoknak mindenike csak a tanitas, felvilagositas, meggyozes erkolcsi fegyvereivel kivan terjeszkedni. A vallashaboranak mindig es mindenutt az volt a szillooka, hogy a vallast politikai czelokra, hoditasra, uralkodasra hasznaltak föl a vilag hatalmasai. Am azert a vallasok az egymassal valo ktiZdelem -mellett kozos czeljukbol kifoly(5lag és szamos egyezo tanitasuknak és torekvesiiknek megfeleloleg epito és termekenyito hata.sokat is gyakorolnak egymasra, sokat ianulnak

218

egymastol, sot eszmeket és int4zmenyeket kolcsonoznek egymastol. Az egymasra vale) hatas az egesz vallastortenelmen vegig kiserheto jelenseg. A kezdetleges tdrteneti vallasoknal inkabb a vallaselegyedes, a fejlettebb torteneti vallasoknal a reszleges vallasatvetel alakjaban tOrtenik vallasok egymasra vale) hatasa. A vallaselegyedesre a babiloniai és az egyiptomi vallas szolgaltat legtobb adatot. A régi Babiloniaban kezdetben a torzsvallasok és a varosvallasok helyi kultusza jarta a patiszik vagy papkiralyok vezetese &att. Mikor azonban Flammurabi az apro varosallamokat - egyseges birodalomma szervezte, az addigi torzs- és helyivallasokat oly mOdon egyesitette, hogy Babilon fovaros istenseget és kultuszat a tobbi varosok helyi kultuszai foie emelte, kvazi tiralkado vallassa tette. Kesobb ,mikOr az asszirok meghoditottak Babiloniat, uralkodo kithlyaik az asszfriai isteneket és kultuszokat tettek uralkOdO vallassa. Hasonlo eljarast kovettek az tij-babiloniai vagy khakleai uralkodOk, mikor az asszirok uralmat megdontottek. Ez a 'pekes vallasegysegesites faj- és vallasrokonsag Altai is tarnogatva, nagy vallaselegyedessel jart ; az istenek egybeolvadtak, a kultuszok osszeelegyedtek, a vallasi hagyomanyok és szokasok kolesOnosen kicserelodtek. Hasonlo vallaselegyedessel talalkozunk Egyiptomban iS, a hol a ktiliinbozo dinasztiakbol valo faraOk a rokontorzsek es varosok helyi isteneit és kultuszait a birodalom fokozatos egyeSitesekor szinten nem bantottak, de a maguk varosanak helyi isteneit felvaltva, a mint varosuk fovaros

A VALLAS TI RTNETI LLETE

219

lett (Memfisz, Teba, Heliopolisz stb.) birodalmi f6istenekke tettek. Ez a gyakori vallascsere és vallaselegyedes a magyarazOja annak a tenynek, hogy mind Babiloniaban, mind Egyiptomban a legfobb isteneknek csak a neviik más, de a mi voltuk és a miikodesiik csaknem ugyanaz. Pl. Babiloniaban: Bal, Asszur, Maruduk és Egyiptomban : Ozirisz, Rah es Ammon istenek lenyegukben és miikodesilkben majdnem, azonosak, csak nevleg killonboznek egymastol. A fejlettebb vallasok egymasra yak) hatasa a rokon vallasi tanok, kultuszok és intezmenyek atveteleben nyilvanul. Vallasi reszleges atvetelre es kolcsonzesre sok pelda van a vallasok torteneteben. A buddhizmus a brahmanizrnustol sok vallasi eszmet vett at, azt lehet mondani, hogy a buddhizmus metafizikajanak legnagyobb reszet a brahmanizmusbol tiltette at. A vilag és a teremtmenyek lenyegei rosszasagarol, az ,embernek Brahmabol valo kifolyasarol (emanaczio), a lelkek vanclorlasarol (szamszara), a pesszimista vilagnezetrol, a nagy emberek, killOnosen a hith6sok avatarajarol, a bodhisszatvak és a dalai lama inkarnacziojarol szolo buddhista tanok egytol egyig 1Drahrnanista eredetilek. Jelentekeny vallasi attiltetes ment vegbe a gorogok vallasaban, mely az Afrodite urania és az Afrodite pandembsz alakjait a fenicziai Asera és Asztarte istennoktal koltsonorte, kesObb pe dig a poetikus Adonisz mitoszt mindenest4:51 a fenicziai vallasbO1 'vette at. Legnagyobb szabasu vallasi atilltetessel

220

A

VtALLAS ELETE

régi romaiak vallesaban talalkozunk. A rornaiak vallasa valtortatott nevvel az egesz. gorog isten-, vilagot, az egesz gorOg mitologiat, a gorog vallasos kultusz nagy reszet atplantalta a vallas rendszerebe, a mely e mellett a gorog bolcseszet és mfiveszet s a gorog kulttira osszes kincseit, kisajatitotta maganak. Erdekes, hogy ezt a vallasi és kulturalis asszimila.cziOt vagy athasonitast a maga nemzeti g.eniuszanak minden serelme nelkill vegezte a romai szeilern ; sot az egesz gorog vallasrendszerre jellegzetesen ranyomta a maga romai karakteret. A vallasatyetel igazi romai szellemet ket kozismert teny bizonyitja. Egyik az, bogy Roma a sajat osi vallasa tekintelyesebb isteneit, mint pl. Janust vagy az alsobb rendii szellemeket; a geniuszokat valtortatas nel kul beillesztette az atvett vallasrendszerbe. Masik az, hogy a gorog autonom vallast romai modon mindenestol allamvallassa tette, a melyben a. papsag allami intezmeny lett és minden vallasi tigyet allam intezett. _ A vallasi. atplantalasok a Monoteista vallasokban sem sziintek meg. _A regi heber _vallas a fogsag utani idoszakban a kelettel vale) erintkezes • folytan valoszinaleg a zendek vallasabol jelentekenyen melyitette es szelesitette a maga angelologiajat es demonologiajat vagy angyal- es ordog-tariat. A kozepkori keresztyenseg killonos9n a nyugoti latin egyhazban, sok tant, szertartgst,' intezmenyt vett at az of 1ciirnyez!f5 vallasokbot. A gorog-romai, paganizmusbol a szentek kultusza es sok kultuszi szertartes keriilL bele -a romai

A VALLAS TORTtNETI tLETE

katoliczizniusba: A kelettel vale) erintkezes reven a remete-intezmenyt valoszinfileg a brahmanizmusbol, a szerzetesi intezmenyt a buddhizrnusb61 tiltette és alakitotta at a romai katoliczizmus. A cselekedetek erdemszerfisege és ildvossegszerzo erteke, valamint a felesleges jocselekedetek tana, mely teljesseggel nem a Jezus evangeliurnan alapszik, valOszineileg "szinten a buddhizrnus elvenek atalakitasa. A hituldozes (inkviZiczio) es ,a fegyverrel vale) hitterjesztes elvet, a mi teljesen' ellenlezik a Jezus Krisztus tanitasaval, minden valosziniiseg szerint a mohamedanizmus tarelmetlen vallaSpolitikajabOl kolcsonortek az imperialisztikussa tett egyhaz kozepkori urai. A mohamedanizmus, a melyben killonben is keves a vallasi eredetiseg, szinten plantalt at vallasi eletebe tanokat és intezmenyeket a vele erintkez6 vallasokbol. Mindjart keletkezesekor at vette a zsidei vallas transczendens vagy vilagfeletti, csaknern deisztikus istenfogalniat, de a Jehovanak Allah nevet adott- és minden kovetkezmenyeivel atultette a judaizmus vagy fogsag utani zsidOsag torvenyvallasi rigorizmusat, szigorat. Kesobb a hindu vallasokkal vale) erintkezes idejeben a brahrnanizmusbol meghonositotta szentek tiszteletet és (Jervis neven a fakir- vagy remeteintezmenyt, a buddhizmusbol tekki neven ataltette a bikstl vagy szerzetesi intezmenyt és az ereklyek kultuszat. Ezekbol es az ezekhez hasonlo vanestorteneti adatokbol a vallastudornany ketsegtelehtil megallapithatja a vallasi - elegyedes és

222

a vallasi atplantalas fontos tenyet, melynek fest* sajatsagait a kovetkezokbe foglalhatjUk ossze. A vallasi elegyecles 'vagy vallasi sztinkretizmus rendesen a meg fejletlenebb, siervezetlenebb, tehat alsObbfokil vallasoknal otthonos és ezek koreben is csak a rokonvall4sdk kozott szokott elofordulni, mert az ide46n, vallasok a dolog termeszetenel fogva nem vbhzodnak, nem simulnak egymashoz, hanem inkalSb idegenkednek, csaknem irtOznak egymast51. :A vallasi, attiltetes, azaz tanoknak, ,intezrnenyeknek' és szokasoknak egyik vallasbol a maSikba vale) atvetele az eszmei rokonsag és a kozvetlen erintkezes termeszete szerint minden, vallasban el0fordulhat. Az atilltetest megkonnyiti az ',a koriilmeny, ha ,az atveva vallasban keszseg és fogekonysag, eszmei rokonsag, van az atplantalasra ; • de megneheziti, sof Iehetetlenne teSzi az ataltetest, ha a ket vallas kozott hianyzilt. az oss2ekoto kapocs, a szeilemi rokonsag. Julfannak, a hitehagyott rOmai csaszarnak torekvesei, ki a negyeclik szazadban a keresztyen szeret6t-‘munkassagot at akarta tiltetni a pogany wallas talaj6ba, eredmenytelenek voltak; i-degen noveny volt a keresztyenseg a rornai pogany talajban, nem is volt kepes ott gyokeret verni. A vallasi attiltetes, ha az atvett, tan, intezmeny vagy szokas magasabb szinvonalon all az atvevo vallas szinvonalanal, emeloleg és nemesitoleg hat az tij kornyezetre és ennelfogva: egeszseges vallasi evolucziot eredmenyez. De ha a, vallasi : atvetel titjan alsObbrenda esztnek kertilnek valatnely magasabb fokit vallasba, az ilyemattiltetes elObb-

utObb elsatnyulasra, sat .vallasi elfajulasra vezet, inert a kevesbbe r,emes eletelernek nem nemesitik, hanern egyenesen leszallitjak az elet szinvonalat. Ezert a vallasi atilltetesnel is 'hangsulyoznunk kell a vallasos elet ama nagy torvenyet, hogy a vallast a visszafejladestal és az elfajulastol csak az isteni kijelentest koz16 profetahoz vale) rendaletlen ragaszkodas és hfiseg kepes megOvni. Ezt az igazsagot szemlelteti Jezusnak a szolotor61 és a szolovesszokral mondott hasonlata (Jan. 15-1-10) : mikepen a szolovesszo nem teremhet gyihnolcsot magatol, hanernha a. szol6token marad, akkepen a tanitvanyok sem teremhetnek jogyumolcsot, hanernha a Mesterben maradnak.

§. A keresztyenseg vallastorteneti helyzete: . A vallasok tortenetenek altalanosan elismert tanitasa, hogy a keresztyenseg joval folotte all minden tobbi vallasna.k, hogy a keresztyen vallas a legtokeletesebb vallas. Mert a legtisztabb eletkozosseget letesiti az Isten és az ember kozott, a legmagasztosabbak• a vallasi és erkolcsi tanitasai, a legtokeletesebb az istensegrol vale, fogalma, a legteljesebb benne az istenseggel vale) • eletkozOsseg, a legnemesebb az ember egyeni és kozeletere vale erkolesi hatasa. Tana, kultusza és szervezete a vallasok kOzott a legtokeletesebb. A keresztyen vallasnak a tobbiek kozOtti ezt

'224

A !Milli ECETE

. az elsoseget meg az tigynev. - vallastorteneti is-kola sem vonja ketsegbe. A Vallastorteneti iskola Troltsch nemet vallasbOlcsesz vezetese alatt arrol neVezetes, hogy -Minden vallast s igy keresztyenseget is pusztan csak' a vallasos erzek vagy tehetseg torteneti fejlemenyenek tart, _bogy ki: jelentesi jellegetal a keresztyen vallast is megfosztja, hogy Jezus -vallasat a zsidosagbol vale) torteneti fejlemenynek , nyilvanitja. Azt tanitja, hogy termeszetfeletti kijelenteS voltakepen nines is; a mit a theologusolt termeszetfeletti kijelentesnek mondanak, az a vallasos tehetsegnek maga-' sabb fokU megnyilatkozasa, rendkivOli vallasos ihlet, a tokeletesebb inspiradzio sztilernenye; Jezus csak tokeleteselDb volt -a tobbi profetanal,de nem a tokeletes, nem az isteni profeta;.nitics tehat abszolut tokeletes vallas, nines abszolut vallasiigazsag, minden vallfiaban csak reszszerint van az igazsag s ezalol a-vallAsfejlodesi'torveny alor a keresztyen vallas sem Ezek sze= rint a keresztyenseg vallastorteneti helyzete az, hogy bar minden tekintetben tOkerete= sebb és igazabb, mint a tobbi vallas, de nem a tokeletes, hem az egyedta igaz valIas. A kereaztyenseg és a tobbi vallasok kozOtt nem faji, nem lenyegi, hanem csak fokozatia killornbseg. A vallastorteneti iskolanak ezt a vallaaerte, keleset a kovetke-zetes keresztyen - gondollKozas teljeseggel nem •teheti magdeVa. Nem, inert a keresztyen ernbernek nem Troltsch, , hanem a Jezus Krisztus a vallasi tanitomestere. TeZus pedig azt tanitja magarOl : en vagyok az tit, az igazsag és az "elet ; feltilrol, az 'Atyatol jot-

A VALLAS TORTENETI ELETE.

225

tem és senki sem ismeri az Atyat, hanem csak a Fill és a kinek 6 megjelenti ; nekem teljes hatalom adatott mennyen és foldon ; az eg és a fold elmulnak, de az en beszedem soha el nem mulnak ; en vagyok a szolot6, ti a sz616vessz6k, nalam nelkul semmit sem cselekedhettek stb. Jezusnak e vilagos és hatarozott nyilatkozatai Krisztusnak és az 6 evangeliumanak nem relativ elsoseger61, hanem abszoldt fels6seger61 tesznek bizonysagot. Jezus apostolai is nem csupan emberi profetat lattak, hanem az isteni profetat, az Isten fiat ereztek ki és tapasztaltak meg Jezus paratlan egyenisegeb61. Ezek igy szOlottak : Uram, kihez mennenk mashoz, Ora elet beszede van tenalad ; nincsen senkiben masban tidvosseg, mert nem adatott más nev, mely altal megtartathatnank ; más fundamentumot senki sem vethet azon kivul, a mely vettetett s mely a Jezus Krisztus ; (5 benne van a bOlcsessegnek és az ismeretnek minden kincse elrejtve ; to vagy a Krisztus, az 616 Istennek fia. E bibliai tanusagtev6khoz jarulnak a kosobbi id6k nagy vallastanitoi : Augusztinusz, Akvinoi Minas, Kempisi Tamas, Luther, Kalvin, a kiknek szinten az a vallastetelok, hogy Jezus Krisztus, mint Istennek szent fia, a tokeletes profeta, a keresztyenseg pedig nemcsak a legtokeletesebb vallas, hanem maga a tokeletes és az igaz vallas. Jens szemelyisegenek és vallasanak ehhez az abszolut ertekelesehez a mai kor embere annyival inkabb ragaszkodik, mert ez az alapvet6 keresztyen hitelv a vallas eletenek sajatos termeszet6b6ltudomanyosan is bebizonyithatO. A Dr. Szots Farkas: A vallas elete.

15

A VALLAS TORTENETI ELETE.

225

tern és senki sem ismeri az Atyat, hanem csak a Fiir és a kinek 6 megjelenti ; nekem teljes hatalom adatott mennyen és f1:51cion ; az eg és a fold elmulnak, de az en beszedem soha el nem mulnak ; en vagyok a sz616t6, ti a sz616vesszak, nalam nelkill semmit sem cselekedhettek stb. Jezusnak e vilagos es hatarozott nyilatkozatai Krisztusnak es az o evangeliumanak nem relativ els6seger61, hanem abszolth fels6seger61 tesznek bizonysagot. Jezus apostolai is nem csupan emberi profetat lattak, hanem az isteni profetat, az 'sten fiat ereztek ki es tapasztaltak meg Jezus paratlan egyenisegeb61. Ezek igy szolottak Uram, kihez mennenk mashoz, Ora elet beszede van tenalad ; nincsen senkiben masban ticlvosseg, mert nem adatott más nev, mely Altai megtartathatnank ; más fundamentumot senki sem vethet azon kiviil, a mely vettetett s mely a JezuS Krisztus ; 6 benne van a bolcsessegnek es az ismeretnek minden kincse elrejtve ; to vagy a Krisztus, az 616 Istennek bibliai_tanusagtevolihoz jarulnak a kesobbi id6k nagy vallastanitoi : Augusztinusz, Akvinoi Tamas, Kempisi Tamas,_ Luther, Kalvin, a kiknek szinten az a vallastetelok, hogy Jezus Krisztus, mint Istennek szent fia, a tokeletes profeta, a keresztyenseg .pedig nemcsak a legtOkeletesebb vallas, hanem maga a tokeletes es az igaz Jezus szemelyisegenek és vallasanak ehhez az abszolut ertekelesehez a mai kor embere annyival inkabb ragaszkodik, mert ez az alapveto keresztyen 'hitelv a vallas eletenek sajatos termeszeteb61tudomanyosan is bebizonyithato. A Dr. Szots Farkas: A vallas elete.

15

226

A VALLAS ELETE

vallasnak fentebb ismertetett ket eleme, az isteni és az emberi eleme, a Jezu.s vallasanak ,abszoltit tokeletesseget es Igazsagat nemcsak -lehetove. teszi, hanem hatarozottan megkoveteli., AilDizo-nyitas menete a kovetkezo. Az ember Vallasos tehetsege, mint az elso reszben lattuk, az isteni erohatasbol, - a ketfele kijelentes indita.sabi)1 . ja makodesbe. A termeszeti vagy kozvetett tes a termeszetvallasoknak atyja, a terrneszetfeletti vagy kozvetlen isteni kijelentesbol a torteneti vagy profetas vallasok keletkeznek.' De a terrneszetvallasok, mivel az istensegnek, csak a terfneszetlDen valO iniikodeset ismerik, a. szellemi és erkolcsi - kijelentesre pedig nem ehielkedtek' nagyon tokeleilen, kezdetleges vallasok maradnak. Hianyzik beloltik a fejleszto és nervesituisteni era. A va.d és felvad allapotban 616 neptorzsek vallasai azert olyan tOkeletlen Validsok. A termeszetfeletti vagy val istenikijelentesben reszesillt torteneti vallasok lasok profetaik dtjan mar nemi bepillantast nyertek az Isten vilagildvozito tervebe, jobban isnierik az ,istenseget, tisztabbak a vallasi, es erkOlcsi tanitasaik, helyesebben 'taplaljak és iranyitjak az . ember vallasos tehetseget, viszOnylag jobb,. igaza.bb és ,tokeletesebb vallasok, mint a termesZetvallasok, mert a viszonylagos termeszetfeletti kijelentesben mar nemi reszok van. A konfuczianizmus, a. brahma.niZrnus, az ogorog és rornai vallas, a zend vallas, a buddhizmus, a mohamedanizmus egytol egyig ebbe a ,kategoriaba tartoznak. De mivel a profetaik csak emberi profetak voltak s ezert a termeszetfeletti kijelentesben csak resz7

227


szerint reszestiltek, ennelfogva csak viszonylagos és nem a tOkeletes vallasi igazsagok birtokaban vannak, tillnyomoan viszonylagos ertekii emberi vallast alapitottak, Istennek kivalasztott emberei, ihletett profetai, .de . csak emberek voltak, a kiknek mind eletehez, mind tanitasahoz sok emberi gyarlosag tapad. Konfucziusz, Zarathusztra, Buddha, M6zes es Mohamed kivalo profetak, de tevedestol nem mentes emberi profetak. Vallasa.lapitO munkajuk kozben emberi korlatoltsaguknal fogva a termeszetfeletti kijelentesbe sok emberi gyarlosagot vegyitettek. Ennelf6gva a vallasukban is csak reszszerint van az igazsag, viszonylagos es ernberi a tokeletesseg. Egeszen mas kategonaba tartozik Jezus es az o evangeliuma. Jezus abszoltit profeta volt, a kire Isten nem csak kitoltott az o szent lel-keb61, a kit nem csak megszallott es megihletett a NIagos§agosnak lelke. 'Jezusban benne lakozott az istenseg teljessege, Jezusban az isteni ihletes vagy inspiraczio inkarnacziova vagyis megtestesillesse tokeletesult, szoval Jezus isteni profeta, mert az 616 Istennek szent fia volt, mert a termeszetfeletti kijelentesnek nemcsak viszony-lag, hanem abszolut reszese volt. Ennelfogva Jezus ossze se hasonlithato a tobbi vallasalapito profetakkal, Jezus Krisztus valOban egyedtil alio leny, kozotte es pl. Buddha vagy Mohamed kozott athidalhatatlan ur tatong ; -mert ezek emberi profetak, .Te'zus pedig isteni profeta, Inert ezek ernbernek fiai valanak, Jezus pedig az 616 Istennek fla. Mindezekbol kifolyolag a Jezus vallasa nemcsak viszonylag legtokeletesebb vallas, 15*

228

A VALLAS ELETE

hanem az egyedul tokeletes, az egyedul igaz, az abszolidt vallas. Mindezek alapjan a keresztyenseg vallastorteneti helyzetet akkent allapitjuk meg, hogy Jezus vallasa egyedi.11 paratlan, a tobbi vallasokkal nem egy kategOriaba tartozo vallas. A tobbi vallasok emberi vallasok, a Jezus- v.allasa. isteni vallas ; a tobbi vallasokban reszszerint van az igazsag es viszonylagosak a vallasi ertekek, a Jezus vallasa a teljes igazsag, melt' soha el nem evi.11; a tobbi vallasokhoz szamos emberi , gyarlosag es tevedes tapad, a -Jezus vallasa az erkolcsi tisztasag es szentseg vallasa ; a tobbi vallasokban tillnyorno az emberi elem, Jezus vallasaban az isteni elem és er6 az uralkodo. Szoval Jezus Krisztus es az o evangeliurna nem mellette, hanem minden tekintetben folotte all ,a tobbi vallasoknak. Keresztyenseg es tobbi valla sok nem az egymas mellé rendeltseg viszonyaban allnak egymashoz, hanem az alarendeltseg viszonyaban, a mennyiben Jezus vallasa minden tobbi vallas folott oriasi magassagban all. Jezus Krisztus valOban az tit, az igazsag es ,az ,elet. Befejezesill ide iktatom Napoleon csaszarnak Bertrand tabornokaval a - Szent Ilona szigeten folytatott beszelgeteset, a melynel gyonyorilibb es igazabb vallastetelt nem sokan tettek Jezus Krisztusrol. - ,En ismerem az embereket es mondom onnek, hogy Jezias Krisztus nem ember. Csak felilletes elmek latnak Krisztus kort es a birodalmak alapitOi es mas vallasok istenei kort hasonlOsagot. Nincs korttik hasonlosag. A keresz-


229

tyenseg és barmely ma's vallas kozott vegtelen tavolsag van. A tobbi vallasok alkotoinak, valamennyinek ezt mondhatjuk : Ti sem istenek nem vagytok, sem az istenseg hirnokei. Ti a tObbi halandoval egy anyagbol vagytok formalva. Ti a toltink elvalaszthatatlan szenvedelyek és bilnok mindegyik6vel fel vagytok ru.hazva. Gorogorszeg bolcsei sohasem fogadtat el igazsagnak a poganysagot. Sem Szokratesz, sem Pythagoras, sem PlatO, sem Arisztotelesz, sem Periklesz. Ellenben, a keresztyenseg megjelenese ota, a legnagyobb szellemeknek volt hittik, elo hitiik, telteleben nyilatkozo hitilk az evangelium tanaiban és rejtelyeiben; nemcsak Bossuetnek és Fenelonnak, a kiklelkeszekvoltak, hanem Descartesnak és Newtonnak, Leibnitznak és Pascalnak, Corneillenek és Racinenak, Nagy Karolynak és XIV. Lajosnak. A poganysag emberi- mil. Itt csak a magunk gyarlosagat olvassuk. Mit tudnak ezek a kevely istenek más halandoknal tobbet ? Ezek a torvenyhozok, akar gorogok, akar romaiak : ez a Numa, ez a Lycurgus ? Ezek az indiai, vagy memphisi papok, ez a Confuczius, ez a Mohamed? Eppen sernmit. Valosagos chaost ideztek do a halandok kozOtt. Egyetlenegy sines kortilk, a ki jovendobeli sorsunkra, a lelekre, az Isten lenyegere, vagy a teremtesre vonatkozolag valami ujat mondott volna. Menj be a pogany templomokba, mit talalsz ott ? Tokeletes chaost, ezer ellentmondast, az istenek korti veszekedest, rnozdulatlan szobrokat, meghasonlast, az egyesseg felbomlasat, az osszerontott, vagy lenyegtikben

tagadott isteni tulajdonsagok reszekre valO felosztasat, a tudatla.nsag és kevelyseg albolcsesseget, szennyes tinnepelyeket, imadott tisztatalansagot és utalatossagot és mindenfele romlottsagot, a sure homalyban bazolgo rothadt fat, balvanyt, papot. Isten tisztelese vagy gyalkasa ez ? Ossze lehet hasonlitani ezeket a vallasokat és isteneket a keresztyenseggel Reszemral azt mondom, nem. Az egesz Olympust iteloszekem ele allitom. Megitelem az isteneket, de tavol vagyok attol, hogy hill kepeik elott leboruljak. India és Khina, Roma és Athen isteneiben és tarvenyhozoiban nines semmi, a mi bennem tiszteletet gerjesszen. Nem mintha igazsagtalan volnek irantuk. Nem. Meltanylorn oket, Inert tudom ertektiket. Tagadhatatlan, hogy azok a fejedelmek, a 'Klimek lete a rend és tehetseg, mint az era és szepseg eszmenykepet vest& az emlekezetbe, az olyan fejedelmek nem voltak kozonseges emberek. Lycurgusban, Numaban és Mohamedben pusztan torvenyhozokat latok, kik a legelso rangot foglaljak el az allamban, kik a tarsacIalmi _ kerdes legjobb megoldasat kerestek. De nem latok semmit, a mi istenseget .arulna el. Ok maguk sohasem allottak elo oly magas kovetelessel. Reszernral ezeket az isteneket és nagy embereket magamhoz hasonlo lenyeknek ismerem fel. Nevezetes dolgokat vittek veghez a maguk koraban, mint en. Semmi sem mutatja oket istenieknek. Ellenkezoleg, szamos ha.sonlosag van koz-, talc és kortem : gyengesegek és tevedesek,"melyek velem és az emberiseggel egyesitik oket.


231

Nem igy van Krisztussal. Nala minden bamulatot kelt bennem. Szelleme elbavol és akarata megdObbent. O kozotte és barki más kozott a vilagon lehetetlen az osszehasonlittis. O valoban egyedillallo tiny. Eszmei és gondolatai, az igaz sag, melyet kinyilatkortat, meggyozesi modja : nem fejthet6k meg sem az emberi szervezetb61, sem a dolgok termeszeteb61. Szilletese és elete tortenete, tananak melysege,'mely a legrendkivtilibb, nehersegeket oleli fel, a 'mely azonban nehersegek legcsodalatrameltobb megoldasa, evangeliurna, megjelenese, Orszaga, az idokon és birodalmakon vale) atvonulasa, mind csoda elottem, megoidhatatlan rejtely, mely barnulatba ejt, mibol nem menektilhetek. Rejtely all itt elottem, rejtely, mit sem nem tagaclhatok, sem meg nem fejthetek. Itt nem latok ernberit. Minel jobban kozeledem, minel figyelme sebben vizsgalodom, annal inkabb latom, hogy minden felettem van; minden nagyszerii marad, tiszteletet kelt6 nagyszerCisegg. Vallasa olyan erteIern kijelentese, mely bizonyosan -nem embere. 1-Iatalnias eredetiseget latunk itt, mely elobb nem ismcri szavak es elvek egesz sorat idezte elo. JeZus, Senunit .sem- kolcsonzott a mi tudomanyunktol. tide masat, vagy peldajat teljesseggel sehol nem lehet taldlni, rajta kivul. O nem Nilcsesz, mert tettekkel all elo és tanitvanyai kezdettol fogva imcidja. 6 nem valami logikai okoskodaS, hanem a szivhez szolas Altai gy6zte meg &et. Nem kotelezte oket valami bevezeto tanulmanyra, nem irastudasra. Egesz vallasa hit.

':232

A VALLAS ELETE

Sot valosaggal a tudomany és a bolcseszet semmit sem er az iidvozillesre nezve .es Jezus az Eg titkait és a lelek torvenyeit kinyilatkoztatni Fitt a foldre. 6 nem gondol egyebbel; cSak, a lelekkel és csak annak hozza evangeliumat. A lelek. eleg neki, mint 6 eleg a leleknek.. Az =o kora elOtt a lelek semmi se volt. Anyag ,es id6 voltak a vilag urai. Az 6 szavara minden a maga helyere ter vissza. Tudomany es bolcse szet meliekesekko lesznek. A lelek visszanyette fensabsiget. Az egesz scholasttikai rbmokkent omlik le egyetlen szo elott, s ez a Mt. Micsoda ember és micsoda szo idezhet el6 ily forradalmat ? Milyen' tekintellyel tanitja az embereket itnadkozni ! Hitet kovetel és meg eddig senki sem volt kepes ellenetnondani. ElOszir, is, mert evangeliuma a legtisztabb erkalcsiseget tattalmazza. Azutan, mivel a tan, a mennyiben honlalyos, az csak annak a kinyilatkortatasa es igazsaga, a mi ott letezik, a hover szein be ,nen 'latitat és be nem hathat. Ki volna oly esztelen; bogy a rettenthetetlerf utazonak ellentmondjon, Midon az a jeghegyek csodairol beszel, melyeket osak neki volt batorsaga megnezni. Krisztus et merest utazO. Az ember ketsegkivtil • maradhat hitetlen, de senki se mereszkedhetik azt mondani: „Nem tigy van Tovabba., kerdezd a bolcseszeket azon titokzatos kerdesekre vonatkozolag, melyek az ember lenyegere és a vallas lenyegere tartoznak: Mit felelnek ? Nincs-e j6zan eszii ember, a ki semmit sem tanult a metafizikai rendszerbol, regibol, vagy Lljbol, a mi nem hiabavalo és stem=


233

kapraztato tan volna, csaladi eletankkel, szenvedelyeinkkel valo minden. asszekottetes nelkul ? Gondolkodasi kepesseggel ketsegkiviil megtalalhatja az ember Szokratesz és Plato bolcseszetenek kulcsat. De hogy az ember ezt tehesse, arra nezve szukseges, hogy metal zikus legyen, a mellett evekig tarto tanulmanyozas altal ktilonos agyesseggel birjon. Ellenben a keresztyenseg megertesere eleg a jozan esz, a sziv, az oszinte lelek. A keresztyenseg nem tan, hanern a gyakorlati eletbe minduntalan belenytilO era, mely az ember cselekedeteit iranyozza, of magat javitja, tanacsolja és magaviseleteben tamogatja, egyszoval : magasabbrenda Rel. A Biblia sok • lenyt es torteneti szemelyt tartalmaz az ido és az orokkeva/osag kifejtesere, a mire más vanesban nines peIda.. Ha az, nem az igaz vallas, az ember nagyon mentheto csalodasaert, mert benne minden nagyszerii és Istenhez mato. Hiaba keresek a tortenelemben Jezus Krisztushoz hasonlo szentelyt, vagy valamit, a mi az evangeliumot megkozelitene. Sem tortenelem, sem emberiseg, sem a vildg, sem a termeszet nem mutat fel semmit, a mivel osszehasonlithatnam, vagy megfejthetnem. Itt minden rendkivilli. Mittel jobban vizsgalom az evangellumot, annal jobban meggyozoddin rola, hogy itt semmi sines, a mi az esemenyek folyaman és az emberi eszen falai ne Altana. Maguk a kitetlenek sem mertek soka tagadni az evangelium fensiget, a mi ellenallhatatlan tiszteletet gerjeszt benntik. Mina csodakat szernlelnek benniik azok, a kik felette eltnel-

kednek !

234

A VALLAS ELETE

Minden szo be van ekelve es egymashoz van foglalva, mint egy epalet kOvei. A lelek az az isteni ragasz, mely ezeket a szokat osszefoglalja, a mely most kinyilatkortatja ertelmaket, majd ismet ,elburkolja Elk& az esz el61. Minden szonak. meghatarozott ertelrne van; a mi az egesznek tokeletes egyseget és. melyseget rnutatja. Egyetlen konyv, melyben a lelek elobb nemismert erkolcsi szepsegekre talal, s a. Legfabb Lenynek olyan eszmejere, mely feltilmulja meg azt is, melyet a teremtettseg sugalmaz' 1 Istenen kiviil ki allitha.tna el6 a tOkeletessignek ezt a tipusat, ezt az esztnejet, finely epp olr kizarolagos, mint eredeti? Krisztus, mikor meg csak nehany gyenge tanitvanya volt, halalra iteltetett. Mint a zsido, papok haragjanak és a nep rriegvetesenek targya, saiat tanitvanyaitol is elhagyatva és meg=. tagadva halt meg.. Nemsokara elfognak és megfeszitenek, monda.. Elhagyatom az egesz vilagt.61:, F6 Ianitvanyaim megtagadnak kinortatasom kezdetekor. A Vinosok kezeben hagyatorn, De a.zutan, az isteni igazsagnak eleg tetetven, az eredendo .1ofinert szenvedeseim aldozatul szolgalvan, az embernek Istennel valo szovetsege megt_ijittatik, s az en halalom tanitvanyaim gide lesz. Azutan erosebbek lesznek nelkitlem, mint velem, mert latni fogjak, bogy feltamadok. Mennybe megyek, s mennybol Lelket ktildok nekik, a ki tanitani fogja 6ket. A Kereszt Lelke kepesiti oket .evangeliu mom megertesere. Vegre hinni fognak Bennem, hirdetni fog* es megteritik a vilagot.


235

Es az a killonos igeret, mit Pal oly talaloan nevez a „kereszt bolondsaga."-nak, a nyomorultan Megfeszitettnek ez a joslata, szoszerint beteljesedett. A beteljesedes modja talán meg csodalatosabb, mint maga az igeret. Nem egy nap, nem egy iitkozet dontotte el sorsat. Egy ember eletideje ? Nem. Harom szazadra terjed6 hosszti harcz, melyet az apostolok kezdettek, ut6daik s a kOvetkez-6 nemzedekek folytattak. Ebben a klizdelemben egy fe161 a fold' minden kiralyai és er5i allottak. A masik reszen nem latok sereget, csak egy titokzatos erot, itt-ott, a fold minden reszen elszort egyeneket, kiknek nincs más egyesito jelvenytik, mint a Kereszt rejtelyeiben Aral() kOzOs Milyen titokzatos jelkep az Isten-Ember btintetesenek eszkoze ! Tanitvanyai ezzel voltak felfegyverkezve. A Krisztus, Isten — mondak meghalt az emberek fidviert! Micsoda kuzdelmet, micsoda vihart tamasztottak ezek az egyszerii szavak az Isten-Ember buntetesenek egyszerii jelvenye korul ! Egyik reszen latunk diihot és a gyfilblet és kegyetlenseg minden eroszakoskodasa.t ; a masik reszen szelidseget, erkolcsi batorsagot, hatartalan lemondast. Flarom szazadig ktizdott a szellem az erzelem vadsaga- ellen, a lelkiismeret a despotizmus ellen, a lelek a test ellen, az ereny a vetkek ellen. A keresztyenek vere patakokkent folyt. Azon kezet csokolva meg, mely 6ket megolte. Egyedul a lelek tiltakozott, mig a test aldadta magat minden kinzasnak. Mindentitt keresztyenek hullottak el és' mindentitt 6k diadalmaskodtak.

On Czezarrol, Nagy SandorrOl, hoditasaikrol, azon lelkesedesrol beszel, melyet katonaik sziveben gyujtottak, de elkepzelheti On, hogy egy holt• ember egy hii, emleke altal lelkesitett sereggel tesz hoditasokat ? Az en seregeim elfeledtele engem meg eletemben, mint a karthagaiak elfeledtek Hannibalt. Ilyen a mi hatalinunk! Egyetlen elvesztett csata tonkre tesz bennanket s a balsors szetszorja baratainkat. El tudja On kepzelni Czezart, mint a romai tanacs orokOs esaszarjat, a ki sirboltja feneker61 kormanyozza a birodalmat s orkodik Roma vegzete felett ? Igy tamadja meg és hoditja meg a keresztyenseg a vilagot. Ilyen a keresztyenek Istenenek a hatalma és ilyen a hit terjedese és az egyhaz kormanyzasanak allanclo csodaja. Nemzetek mulnak el, tronok omlanak osSze, de az egyhaz fenntmarad. Mi tehat az a hatalom, mely az idok dahenek es ellensegeskedesenek eroszakos hullamai Altai ekkent ostromolt egyhazat vedte ? Kinek a karja az, mely az egyhazat annyi elternetessel fenyeget6 vihar ellen 18 szazadon at megvedte ? Sandor, Czezar és En birodalmakat alapitottunk. De mire alapitottuk szellemtink alkotasait? Eroszakra. Jezus Krisztus egyedal a szretetre alapitotta orszagat és ebben az oraban nzillioh halnanalz meg erette,Krisztusen kival minden más eretben mennyi tokeletlenseg van ! Hol az a jellem, mely nem , engedett az akaddlyoknak, vagy ezek le nem gy6ztek ? Hol az az egyen, a kit a koriilmenyek sohasem befolyasoltak ; a ki sohasem engedett

A VALLAS ToRTANET1 tLETE

237

az ido hatalmanak ; a ki sohasem alkalmazkodott a szokasokhoz, vagy a szenvedelyekhez ? 6 az els6 naptol fogva az utolsOig ugyanaz, mindig. ugyanaz; meltosagos és egyszera, vegtelenal ergs és vegtelenul szelid. = Az igazsagnak fel kellene olelni az egesz vilagot. Es a Iceresztyenvallas . az az egyedilli, mely az osztalyeloiteleteket lerontja ; az mely az egesz emberi csalad egyseget és feltetlen testv6riseget- hirdeti ; az egyedali, mely tisztan szellemi ; \regal az egyedilli, mely igazi otthonul kaloribseg nelkul mindenkinek, a Teremt6nek, az Istennek keblet jelali ki. Krisztus bebizonyitotta, hogy az.Qrokkevalo Fia volt, azaltal, hogy idot ,figyeinien kivul hagyta: Minden tana egy es ugyanazt a dolgot jelzi : az oreikkevalosagot. Igaz, hogy Krisztus a rejtelyek egesz sorozatat allitja hittink ele. Tekintelylyel utasit, hogy benniik higyjank, nem adva mas okot, csak ezen rettenetes szavakat : „En Isten vagyok".-Kinyilatkortatja ezt. Oh, milyen firt teremt ezen nyi latkozat altal &maga es minden mas vallasalkotO 1,coott ! Mino vakmeroseg, mino szentsegtores, minO istenkaromlas, ha nem volna, igaz I Tobbet mondok: ily allitas egyetemes diadala, ha ez a diadal, valosaggal nem Isterie volna, j4:5 mentsegal szolgalna es az ateizmus mellett sa5J6 bizonysag volna. Tovabba, ,hogy a titokzatossagrol szoljunk, Krisztus osszhangban van a termeszettel, mely szirite melysegesen titokteljeS. Honnan szarmaZOM ? Hova leszek ? Ki vagyok ? Az emberi elet

238

A VALLAS ELETE

eredetet, szervezetet, czeljat telcintve, csupa titok. Az ernberben és az emberen kival, a terrneszetben minden titokteljes. Es kivanhatja valaki, hogy a vallas ne legyen titokzatos ? A vilag teremtese és rendeltetese megmerhetetlen melyseget kepez, valamint minden egyen tererntse és vegzete is. A keresztyenseg rlegalabb nem kerilli ki ezen nagy kerdeseket, mereszen szembe szall velok és tanai a megoldasokat kepezik mindenki elott, a ki hisz. Az evangelium bizonyos titkos er6vel, rejtelyes hatassal, bizonyos rnelegseggel bir, mely athatja és rnegigezi a szivet. Az ember Ugy etez, mid6n rola elmelkedik, mint az eg szernlelese kozben. Az evangelium nein csupan konyv; harem elo limy, melt' hatalma van, mely legyaz mindent, a mi terjedeset akaddlyozZa. tme itt van az aSztalon ez a konyv, mely felillmul Minden mdsokal (itt a csaszar tiszteIetteljesen teve-a. Bibliara a kezet), sohasein mulasztom el ezt olvasni és mindennap egyforma gyonydrt talalok benne. Sehol sem talalhato a gyonyorT eszmeknek olyan sorozata, barnula.tos erkolcSi elvek, melyek mint -egy mennyei sereg "csatarencljei vonulnak el el6think s melyek letkankben ugyanazokat az . ertelrneket - keltik, miket az Egek vegtelen ternletenek szemlelesekor tapasztalunk, mid6n az a nyari ejen a cSillagok fenyozoneben ragyog. Lelkunk neincsak elmelyed, -hanem kormanyOztatik is : és a lelek sohaSem tivedhet el, ha ez a konyv -a Vezere. Ha egyszer - urava lett szelle miinknek, a ha Evangelium szeret benniinket


Maga Isten Barettnnk, Atyank és valosaggal Istentink ! Az edesanya nem gondol jobban gyermekere, kit dajkal. • Micsoda bizonysaga Krisztus Istensegenek ! Ilyen abszolut uralornmal birvan, csak egy a czelja ; az egyenek lelki jobbulasa, a lelkiismeret tisztasaga, egyestiles azzal, a mi igaz, a lelek szentsege. Krisztus szol és egyszerre nemzedekek lesznek az ovei, vernel szorosabb es erosebb kotelek Altai, a legszentebb és legfelborithatatlanabb szovetseg altal. Oly szeretet langjait gyujtja fel, mely feltilmul minden más szeretetet. Más vallasok alkotoi sohasezn almodtak ezen titokzatos szeretetrol, mely a keresztyenseg lenyege -és gyonyorfien neveztetik szeretetnek (charite). Minden kiserletnel, melyet ezen dolog elokeszitesere tesz .az ember, t: hogy magat megszerettesse, rnelyen erzi a - maga tehetetlenseget. Annyira, hogy Krisztus legnagyobb csodaja ,ketsegkivill a szeretet uralma. En oly lelkesedest fceltettern a sokasagokban, hogy meghaltak volna ertem. Isten orizzen, hogy a katonai és a keresztyini szeretet kozott osszehasonlitast tegyek, melyek oly ktilonbozok, mint okaik. De vegre is je/en/item sztikseges volt : szemem vilIama, hangom, egy szavam és a' szent lang kigyullad a szivekben. Valoban, en rendelkezem ezzel a magikus tulajdonnal, mely felemeli a lelket ; de sohasem kazolhetnem azt senkivel Tabornokaim kozul soha egy sem tanulta el ezt tolem. Sem azt nem tehetem, hogy neve-

met s -az emberek sziveben irantam vale) szeretetet allandova tegyern és ezeket termeszeti eszkozok nelkill idezzem elo. Most, hog3,, Szent Ilona szigeten vagyok, ezen sziklahoz lanczolva, ki harczol es szerez birodalmakat szamomra? Kik tarsaim szerencsetlensegemben ? Ki gondol velem ? Ki tesz erofesziteseket erettem Europe.ban ? Hol vannak barataim ? Igen, ketten, vagy harman, a kiket az onok hilsege halhatatlanit, onok vesznek reszt, onok vigasztalnak szarnkivettetesemben. Itt a .csaszar szava megindulastol reszketett s egy perczig haligatag volt. Azutan igy folytata: Igen, a mi elettink fenylett a korona és a trOn egesz fenyevel. Es az One, Bertrand, visszasugarorta azt a fenyt, mint a Rokkantak Csar noka, melyet megaranyortattunk,- visszaveri .a nap sugarait. De vesz jott : az arany lassankent elhalvanyult. A balsors es a bantalom esOje, mikkel naponkent elarasztanak, letoroltek minden fenyt. Most csak 'olmok vagyunk, Bertrand tabornok, es en nemsokara siromban leszek. Ilyen a nagy emberek - vegzete ! Ilyen volt Czezare es Sandore. Engem is elfelejtenek . . Es a gyozo es a csaszar neve iskolai targy! . . . Tetteinket a novendekeknek adjak fel leczketil tanitoik, kik iteletet tartanak felettunk, gancscsal, vagy dicserettel jutalmazva. Es, mi lesz belolem nemsokara ? Megoletve az angol oli garchia altal, ido elott • meghalok es holttestem visszater a foldbe, hogy: a fergek eledeleve legyen.

line a kozeli vegzete annak, kit a vilag igy nevezett : a Nagy Napoleon I Mind melyseg az en megalaztatasom es Krisztus orok uralma kOzt, melyet hirdetnek, szeretnek, imadnak s mely terjed az egesz fOldon, mindeniitt Halal ez ? Nem elet inkabb ? Krisztus halals, Isten halala volna !"

Dr. Sz6ts Farkas: A vallas

16

TARTALOM. 1. §. Bevezetes . .

.....

01dal 5

I. resz. A vallae elete az Istenben.. 2. §. A vallasos elet isteni eleme . 3. §. Isten teremt5 munkassiga . . 4. §. Az Isten gondvisel6 munkassaga Az Isten kijelent6 miikOdese . 5. 6. §. Isten megvalto munkassaga . . . . 7. §. Az istensegr61 valo vallasi ,.kepzetek . . 8. §. Az istensegr61 val6,131ilcseszeti. fogalmak

11 22 27 42 50 61

II. resz. A rallas .41ete az emberi lelekben. 9. §. A valla.sos erzek; tehetseg es hit . .. . . . 10. §. A vallesos tehetseg egeszseges es beteges mu

75

81 11. §. A vallis kepzeleti eleme : hitregek és hitrnondok 89 12. §. A vales ertelmi eleme : hitczikkek es hitrend99 szerek 13. §. A vallas erzelmi eleme es a rnisztika . . . 112 14. §. A vales akarati eleme es az erkolcsiseg . . 116

III. resz. A vallas elete a tarsadalomban. 15. §. A vallas tarsadalrni termeszete 16. §. A vallas kultuszi szervei 17. §. A vallas tanito szervei 18. §. A vallas kormlnyzati szervei. . 19. §. A vallas befolyasa a tarsadalomra

123 126 138 . 146 . 153

IT. resz. A Tangs torteneti Clete. 20. §. A vallas torteneti elete altalaban , • 21. §. A termeszetvallesok 22. §. A torteneti vallasok 23. §. A vallas fejl6desenek tOrvenye 24. §. A vallas elfajulasamak torvenye . . 25. §. Nepfaji es nemzeti vonisok a vallasban 26. §. A vallasok egymisra vale befolyisa . . 27. §. A keresztyenseg vallastorteneti helyzete

177 182 193 202 206 211 . 217 . 223

16*

A HAZI KINCSTARBOL A KOVETKEZO KOTETEK JELENTEK MEG EDDIG: I. kotet: Csendes Orak, angolb61 atdolgorta Szdsz Kciroly. IL kotet: Martha és Maria, francziabol forditott Vargha Gyuldne. kiitet : Ahitat, Szeretet, irta Szabolcska Mihaly. : IV. kotet : Az 6 nyomdokain. Angolbel forditotta Csizmadia Lajos. jelkmkepek, irta Kenessey Bela. V. kotet : VI. kotet : fizus peldcizatai, irta Raffay Sandor. VII. kotet : Belmisszioi Kalauz, irta Dalhoff-Csizmccdia. VIII. kotet : _Taus hasonlatai, irta Raffay_Scinclor. IX. ktitet : A vallds gyiimolcse, irta Opzoomer-Nagy Zs. X. kotet : Hit és- szabadsag, irta. Pfennigsdorf-Gyalog

Istvan. XI. kotet : Az evangyeliom es a szoczicilizmus. Irta. Frank Thomas, ford. dr. Kovacs Istvan. kOtet : Kiilmisszibi kalauz, irta dr. S'zabo Aladcir. XIII. kotet : A belmisszio h'Osei, irta B. Pap Istvcin. XIV . kotet: Hitiink hosei a XVI. szcizadban, irta Pruzsinszky Pal. XV. kiitet : Akarsz-e diadalmaskodni, irta: C. Skovgaard-Petersen. XVI. ktitet: A vallas Clete, irta dr. Sias Farkas. A tagok tagdy fejeben kapjcik.

Ara csinos vaszonkotetenkint 3 K, finom papiron disz: kiitesben 4 K. Mindeme kiadvinyok Megrendelhet6k a • Tarsasig flibizomi.nyesamil : Hornycinszky Viktor konyvkiadoncil (Budapest, V., Akademia-utcza 4).

\

N\

HAZI KINCSTAR A VALLAS ELETE. DR. SZOTS FARKAS, VALLAS-ERKOLCSI ENT() KONYVEK SOROZATA. XVI. KOTET: A MAGYAR PROT. IRODAI,MI TARSASAG KIADVANYA

Recommend Documents