FóREÁL-TANODÁJÁ NAK. kir. Sopron városi. ~k 1 If Ir vallas fblbkezeti jbllb[ nélküli. ötödik évi. S a l a m i n L e o, ~~ Szerkeszté

d) Valamely rendszer egyes pontra való Potantialjának külön sajátságai. J eleijük V-val a r endszer Poteutialját m 1 pontra: Az err e hat6 összetevők tehát :

16 dV

dx1 és ezeknek P

'

dV dy1

dz1

'

'

eredője:

p

==:

·v(dxdV)

2

2

+ ( dV) + ( dy1

1

Az

dV

dV)

2 •

dz 1

iránya és a tengelyek közötti szög-ek CoRinuRai:

eredő

dV dyl p

dV dx1 p

dV

dz, p

lia kívánjuk, hogy határoztassék meg a s irányába eső S összetevő, csak az S és P közötti szög Cosinusát kell isznernünk; ez pedig meghatároztatik az ismeretes Cos e == Cos et. Cos A. + Cos 'Y Cos v egyenlet nyomán Cos {3 Cos fJ..

+

dY dx1 p összeg által.

dx,

-ds +

dV .dyl p

dV dz l dzJ

dr _l+

p

d

ds

Mivel

S

== P Cos [S, P]

ered továbbá :

dV cL~1 S==dx=-d 1

dV d7I

dy

dV

dV 1 1 === -d , + + dz d dy ds 1

1

mi azt jelenti, hogy bármely irányban vesszük a Potential különbzéki hányadosát, mindig létre jön a 1u egfelelő összetevő . Potentia lunk igen hasznos saját ága mutatkozik, ba neki ál]and ó értéket tulajdonítunk és m , pont összrendezőit változó összA alakú egytln let rendezőknek vesszük. Ez által J (x 1 , y 1 , z,) jön létre, mely bizonyos felületet jellemez ; ennek 1nindeu pontja egyenlő Potentia llal birand, és a felület "Niveau felület''-nek mondatik. Hogy jelentőségót megis1nerjük, vegyük trkintetb e, miszerint

dV

-d~ -

Lim

V' - ' '" ~

'

-

azt fejezi ki, hogy valamely s iránylJa eső összetevő leszármaztatása

17 végett csak mozgassuk 1nJ pontot ~s ·tarabbal tovább, vegyük az uj helyzet és a réginek megfelelő Poteutial-értékek különbségét, osszuk ~s- ~,~1 és menjüuk át n. határra. Alkalmazzuk ezt a Niveau-felületek egyikében fekvő pontra olyképen hog)· az érintő síkjának valamely irányába eső ősszetevőt keresvén, amar.t a felületen igen c ·ekély távolságra mozdítjuk. Azonnal kiYiláglik ezen eljárásból, hogy összetevőre nem akadhatunk, mert a két helyzet.u(lk ugyanazon Potential felel meg Miután pedig az érintő síkba összt>tevő nem esil\ , az összes erőnek a mm·őleges irányában kell rn itködnie. Ha Potentialunk értékét igen csekély változásokon visszük keresztül, a Niveau-felületek egész rendszere jön létre, 1nelyek ácalában egymázhoz igen közel lesznek. Hosszabbítsuk most a rend..,zer bizonyos Niveau-felületén fekvő m , pont 1nerőlegesét (Normale) n legközelebbi Niveau-felüleLig és osszuk el a két Poteutial-érték kü· lönbségét a merőleges azon végtelen kis darabjával, mely ama feHi.letek között fekszik, vagyis különbzékeljünk a m erőleges irányában: ugy megkapjuk az m, pontot támadó összes erőt. Megjegyzendő, hogy a képezett hányados osztójának nem szabad absolut semmivé lennie, mert ez végtelen nagy erőt mutatna; e feltét pedig azt fejezi ki, hogy Niveau-felületek átalába.n nem találkozhatnak. Világos végre, hogy a Niveau-felületek folytonos sora ismeretes lévén, a térnek mindeu pontjára nézve tneghatározható az erő nagysága é.., iránya.

e) Az Agens egységével biró pontra való Potential második különbzéki hányadosának tulajdona. Legyen

'

a m' m" m 111 • • • poutok rendszerének Poteutialja 'rn, pontra, melyben ez Agens egységét képzeljük. Ha m , az AgenH által elfoglalt téren kivül fekszik azonn al Osszrendezői szerint különhzékelhetünk, 3

18

+

mert r' 1 2 === (x'-x 1 ) 2 téket mutat feL Tehát:

dV dx1

-

-

+

(y'--y1 ) 2

(z'-z 1 ) 2 mindig vég·es ér-

ed 'r' dr' 1

E

-

dxi =-

rl'2

E

'l -+ - 3 (x'-x 1 ) ~dT [ - · r' l 3 r' l 4 r' l

2 ]

,

3 (y' -y. ) 2 ] - 4 r' l r' l

,

·

hasonlóan: ~dT

d 2V

dy.

2 ===

[ -

ed-r [ -

e

l

--3 + r' l

l 3 (z'-z1 ) - -3 + - 4

r' l

r' l

2

]

r' l

' .

t

ebb
d 2V d 2V d 2V dx. 2 +dyl :!+d z, -., ==-= O. Ezen egyenletet szóval kifejezvén, mondbatjuk, hogy a második különbzéki hányadosok összege egyenlő Zorus-sal) ba n1.1 a ható rendszeren kivül fekszik. Hogy 1negtudjuk miképen álland a dolog, ha m, az Agensen belül van elhelyezve, többé nem különbzékelhetjük a Potential átalános kifejezését, mert r' 1 bizonyos egybevetéRekre nézve elenyészik. Célt érüAk, ha egy teljes gömb kiszámított, belül fekvő pontra vonatkozó Pontialját vizsgáljuk és az eredményt bizonyos 1n6don átalános esetre alkalmazzuk. A gömb Poteutialjának kiszámítása későb ben tárgyaltatván, c helyen csak a számítás eredményét írjuk le : 2 V=== 27inU !íl

-

2

37t'e

[x

2

-1-

l'

yl

2

+z

2 ] l'

mely egyenletben u, a gömb sugárát fejezi ki; e az egységgel

19 egyenlővé

tétetett. -Kikötjük még, hogy a gömb denütt egyforma legyen, és különbzékelünk :

411"e

dV

- x ===· d 3 1

d 7V

x. '

e tömöttsége min4?re

- 3 dx 1 2 -

hasonlóan:

d 2V

411" e dy.2 - . 3 d 2V 4?r~ 2 dzl 3

'

tehát

d 2V --2 dx1

+

d 2V

dy1 2

+

d 2V

dz1

2

+

===-411"~

Vegyünk már most szemügyre egy tetszőleges, egyenetlen tömöttségü testet. A benne fekvő m, pont körül végtelen kis gömböt írunk le, melynek t ömöttségét egyformának tekinthetjük. Az m 1 -re vonatkozó Potantialt kifejezhetjük

=== Vr + · Vu

V

által, ha Vn a kis gömb Poteutialját és Vr a test többi része-ét jelenti. Vr tehát egy külső pontra vonatkozik és Vrr egy belsőre, ~i­ nek folytán :

d2V

dxl

2

d 2V

+ dy 2 + l

d "lV

dzl

2

d 2V I

dx . l

2

d 2 '1rr d 2 Vu dx2+~ + - -.)1 ay, ~ dz, .

d "Vu === ha e

o-

4-r. e

== --

4. 'If~

,

=

l. A Potential második külöubzéki hányad osai o1y pont összrendezői szerint, mfly a rendszPr belsejében fekszik, az Agens tömöttségét ugyanazon pontban _határozzák meg.

3*

20

f)

Potentíalok kiszámítása.

Feladatul tüzzük most ki

r néhány)~

_ed'%' alaku Potential kir

'számítását, melyek - mi clöttünk már ismeretes - egy az Agfl.ns egységével ellátott pontra vonatkoznak, és azon intézkedést tételezik fel, hogy E az egységgel legyen egyenlő és az erő összetevői sulyos anyag hatásának esetére a posith·, - delejes vagy villanyos hatások alkalmával pedig a negativ különbzéki hányadosok által adassanak.

ct.) A gömb Potentialja. Legyen U közöf:i középpontja két gömbfelületnek. Ez utóbbj ak között levő tér be van töltve Agens-sel és mi ennek Poteutial-ját ]J pontra keressük. Hogy a göm bhéj elem ét kaphassuk, válatiszunk a két gömbfelület között levő 1n pontot, melynek u, sugara az OP =- p vonallal e szöget képez. Növekedjék most u du-val és e de-val : létre jön igy u d~" de uégy:::;zög, rnely OP tengely körül forgattatvá1 : dc.J ~zöggel egy kis hasábot ir le, n1elynek magassága u Sin ,. dru és térfogata u·z Sin e dtt, d ~ d~: ez keresett elernünket képviseli, melynek r Lávola P ponttól r 2 ..:.=: p 2 +u 2 - 2pu Cos e egyenlet által van adva. Tegyük fel még, hogy az Ageu ~ e tömöttsége mindenütt egyenlő, é$ jeleljük a belső gömb sugarát uu, a küls~ét u 1 betüvel, akkor Potentialunk leend : 7r 2-n'

-

u 2 Sin e r

u 2 Sin e r -

du de Gc.J ==

d· r. e- -.1

21 ul 211'~

u 2 du

t

~

r

de

o

Uo é~

Sin e

mivel :

dr rde

=== pu Sin

n 'l du

rdr , . ede ===Slll

e ,

pu

l 2-n'f . p

pu

u dn

mely kifejezésber r'f( és r 0 a e határainak m egfelelő távolokat je.. lentik. A számítás folytathatása végett három esetet kell most megkülönböztetnünk P helyzetére nézve: u, ra ..:::: p - n. 1) P a gömbbéjon kivül fekszik, azR·: r'n' :=.p Ha az ide való Potential V, -gyel jelöltetjk, ered :

+

Uo

2) P az üzegben van, tehá t ul

r"'f

,...-- p+ u,

r0

==

u -

p és

Uo

3) P a gömbhéjban fekszik. Ilyenkor P ponton keresztül viszünk egy uj göm bfelületet, melynek középpontja szintén O ; ez I

által két gömbhéj pótolja az tentjalját jeleli, ered :

előbbi

egyet, és ha V1 a belsönekPo-

22

V, = ~~f [p·l _ u0J], mint külsö pontra vató Potential, melyben ·op == p távol a külsö ll

felület sugarával esik össze. Hasonlóképen V2 , mint a, külsö: héj Poteutialja egy belső pontra, melynek p távola u 0 -sal esik össze,

v2 =

[ul 2

2.,..p

egyenlet által határoztatik meg.

V3

2]

P

Ezek folytán már most írhatjuk :

= V. +V = ~~e[p 3 - u ]+2.,..e[u, 3

-

o

4?r~

_

- 3

2

p -

4'7re

3p u"

=== 2"!re u, .2

p]= 2

2

8

•

3

+

2

2?re u. - 2-r.fl P

47%'~

-~ -

3p

u

o

27r'e 3

3 -

- - p2

2

==

·

Ha u 0 === O, teljes gömbünk van, és Potentif'Junk azon alakot nyen , melylyel már alkalmilag megismerkedtünk

{3) .A gömbfelület Potentialja. Képzeljük, hogy az Agens egy gömbfelületen van kiterjesztve, 8s keressük a Poteutialt P pontra, melynek távola a középponttól p-vel egyenlő . a gömlJsugárnak szöge p vonallal jelöltessék e-val és felületi pontja ct-val. Ha e- ból e de lesz, CL egy íven halad, mely egyenlő ade-val; ezen ív... p . yonal körül dru szöggel forogván a gömbfelületen egy ki~ négszöget ir le, melyet kifejezhetünk:

+

a de. a Sin e d"J === a 2 Sin e de dru képlettel.

Ez a gömbfelületnek eleme; segéJy.ével ~red: ~

V

~

a2

- e··

o

~

27f

Sin e -r- de dc;;

---4o;

2 ,. t · a. 2 -?'l

Sin e - r- de ;..

23 rdr

== ap Sin e de

S.in e da

,

rdr . ap

::=-- -

,

v == 2?r~ ct 2 Az Ag-ens ~ tömöttsége isrnét egyenlőnek vétetett az egész görnbön. Hogy rnost a e határainak megfelelő 1'1r és r 0 távolokat rneghatározhassuk, legyen: l) P a. felületen belül, azaz r7r == p a, r 0 = a -p,

+

VJ === 4 ?r~ a; 2) P a felületen kivül, tehát

4

1'7r

= p

+

a,

r0

--=- p -

a,

a2

v" == __!!_e_

p Tekintetbe vevén azon körülményt, hogy 41r'~a 2 az összes mennyiségét fejezi ki, ezt talán 1lf-mel jelölhetjük~ tehát

VJJ

===

Ag~ns

M p '

mi azt mutatja, hogy a gömbfelület kifelé ugy hat, rnintha az összes Agens középpontjában volna elhelyezve. Igen helyes fogalmat szerezhetünk a gömbfelület Potentialjáról, ha P pontot lassankint minden lehetséges p távolba hozzuk, ezen különböző távolokat metszékek gyanánt tekintjük és a rnegfelelő Poteutial-értékeket rendszálaknak szerkesztjük. Miután a Potential p - -= o és p === (J határok között állandó és p . --_: a-tól kezdve visszásan arányos a távollal, oly vonalot nyerünk, mel:y eleinte párhuzamos a metszéki tengelylyel és azután mindig jobban megközelíti ez utohbit mint elérhetlen vonalát.

dVJ dp

=

o

dVJJ dp

--;r47t' a 2

= . .- .

különbzéki hányadosok, melyek könnyen megérthető okoknál fogva az ösRzes P ponton tevékeny erőt adják hasonló mértani felfogást tesznek lehetségessé. Ez által egy vonal áll elő_, melynek rendszá ... lai p = o .. től kezdve p =a ..ig Zerussal egyenlők és innen egy1

24 szen·e - 47f'p ,' ~tékre esnek. A további folyamatban gyorsabban közeledik vonalunk az elérhetlen metszéki tengelyhez. Mellőzük most p r· :n öLtséghez kapcso] t feltétünket és enged jük meg, hogy p 11'trminemü függrényP e é~ Cd :.::·;igeknek. Mi 1Ps7. a göJnbfelület Poteutialja? 1 Az egészelés most csak az által válik lehetségessé, hogy · 1' ·

értékét összetartó :sorrá alakítjuk át. a, . kivül fekszik, tehát p

>

l

Ha P pont a göml)felületen

l

egyNlletböl ered :

-

l

l p

-

r

-

l 2

2a Cos e a2 -+ -p p2

l

l p mely kifejezésben Q0 , Q1 • . • (az ugynevezett gömbfüggvények) a vagy p Inennyiséget nem tartalmaznak. A gö~lbfelület elemP dO-val. a Potential pedig Ve-vel jelöltetvén, lesz :

..,

l p

p Q1 dO

-- -'

+ ... .

t

A zárjelben levő, a és p-tól 1nent egészletek

82 ,

•• •

által képviseltetv én, következik : . 2

l [ 8 + -a 8 + a- 8 V ===2 1 0 e

p

p

p2

+

..J

25 Ha P pontot a gömbfelület belsejében képzeljük, tehát

a> p

l

_!_ === _!_ [ 1 _ 2p Cos_~ + p ] - 2 2 2

r

a

a

a

adandja az összetartó sort. Könnyen felismerh ető , hogy ar; idQ val ó Potentialt, melyet ~ jelölj ön, Ve -ből nyerhetj ük a és p felcserélése által :

Ve

=== -la

[ So

+ .p-a

p2

+

St

- 2 82

a

+ . . .] .

Ha tehát:

80 +~ 81 +~: s2+· · · = F(!), ugy szi nt én :

V. === _!_ F ' a V

e

(L) , a

=== _!__ F (~) . p p

=

Ezen két érték p a esetére egyenlővé lesz, mint várnunk kellett. Nem igy áll azonban a dolog a különbzéki hányadosokra nézve. Vizsgáljuk közeleb b ről :

dVi

dp

~:· = és ha p

::~

a

-

=== _!_Fl 2 a

~2 F ( ; )

-

dV. dp

•

(L) a

1

a2 Fl

~

F' ( ; ) · ; 2

(1) ' 4

,

26

-

dV

l

l

i2 F {l) - i2 F' {l).

dp e== -

==

A V; és Ve felé tett egyenes vonaJok p Irhatjuk továbbá :

-

,._

dVe _ dp- - -

a feltétet jelelik.

dV.

-l -V a j

l

dp

Emlékezzünk most vissza, hogy egyforma tömöttség esetére nyertük :

miből

p =

dV'

dV"

dp =Ü

dp

-== -

4 'T.' p a 2 - p-2 -

a mellett

dV" dp

dV' dp

== -

4?rp

ered. Clausius bizonyította, hogy

-

-

dVe

dV.

dp

dp

1

_

- - -- -

-

4?r'8 t

ezen egyenletben Pt a gömbfelület azon pontján levő tömöttséget fejezi ki, melyben p vonal által találtatik. V égre tehát következik:

1 -

-a V. l

+2

dV.

-dp

1

== 4?rar ·.

•

27

2. A Potential alkalmazása a villanynyugtan néhány feladványaira. a) A villanyosság egyensúlya vezetőkön. Szemügyre vevén valamely a vezető belsejében levő M pontot, mondhatjuk : F ennáll az egyensuly, ha az az M-re ható erők eredője Zerussal egyenlő; más esetben mozgásnak kell létre jönnie. Hogy ez igy van, magában világos, mídőn M pontban e villanymennyiséget képzelünk ; ha pedig természetes állapotban létezik M, megosztás által villa.nyoztatik, mi ismét mozgást mutat. Az egyensúly feltétének megfelelünk, ha szert te8zünk oly P otentialra, mely bármely irányban különbzékelve Zerust eredményez. V ezetönk állandó Poteutialját M pontra V-val jelölvén, lesz tehát:

dV = O. dn Más felől pedig tudjuk, hogy

d 2V

dx 2

+

d 2V dy 2

+

d 2V

dz 2

=== -

~ 1r'p

miből

o'

o

47tp = ~ === ered, mi azt jelenti, hogy a vezető által elfoglalt térben villanyos· ság nem létezhetik, egyensúly nJ kalmával; t ehát csak a felületen nyughatik. Ha vezetőnk gömb, tudjuk, hogy csak akkor lesz a felületen levő Agens Poteutialja egy b első pontra állandó, midőn a tönlöttség egyforma. Ennek folytán a g ö~ b ön levő villanyosság egyensúly esetében egyformán van elosztva a felületen. -

4*

28

b) A rnegosztás által villanyozott gömb.

+

Valamt>ly kis göm b öcskén e mennyiségü villanyosság létezik ; általa egy közelben levő terjedelmes gömb megosztás utján villa.nyoztatik. Feladatul tüzzük ki. meghatározni a keletkezett villanyosság 111ennyiségét és kiterj eszkedését. Válasszunk az a sugárral biró nagy gömb belsejében egy tetszőleges M pontot, melynek távola a köí'.épponttól p, távola e-től r által jelöltetik. A7. M-re való V Potential először is v;- ből álland , n1ely a nagy gömb megtöltésétől származik , és azután

+

V' =-=

e

- -ből, r

mely a pontnak vett

gömböcskétől

való.

V. betü l

azon jelentéssei bir, mely neki a gömbfelület Poteutialjának képzése alkalmával tulajdoníttatott. · Ha egyensúlyt tételezünk fel, szükségképen leend:

e

+ -r •

V ==== V.

=== Const. ==== C ,

tehát

e V.=== C- - . r

l

J eleljük még + e távolát a gömb középpontjától c-vel," továbbá a c é.:l az említett p közötti szöget a-v
r 2 === c2

+

p 2 - 2 ep Cos a . Keressünk most egy képietet a göm b ön levő p tr möttség számára. Célt érünk a következő uton:

V.== Cl

·yc

e 2+

p 2 - 2cp Cos a.

dVi _ e dr _ e p-e Cos " -·dp r dp r r

- - -·2 - - - 2·- - -·- - - -··-

Ismeretes

előttünk,

hogy

l -

-a v. + !

a

kellő

feltétek mellett; tehát;

e (p-e Cos a ) 3 2 2 c + p - 2ep Cos" . .

·v

-

2

dV.

-dp

1

== 47r'p

29

O

-- a

c

== a +

e a fa 2

+

c2

2ac Cos a

-

+

2e (a-c Cos

-va 2+ c 2 -· 2ac Cos a.

2a 2 e - 2a c e Cos a. ---- c2 e - a 2 e + 2a ce Cos --· af a 2+ c2· -.. 2ac Cos~ 3

C

=== a+

r.t

3=

r.t

(a 2 - c2) . e 3 . afa 2 +C 2 - 2acCos ct

(c 2- a 2) . e 3 P=-= 4?ra -- 4?rar'a 2 + c2 - 2acCosa. · C

M pontnak mostani távolát

+

e-től

u-val jelölvén, lesz

fa 2 + c2 - 2ac Cos ct :::_= u és

e==

c 4a,.. •

Hogy a villanyosság keletkezett mennyiségét meghatározhassuk, szükséges O-től megszabadulnunk. E célra gömbünket a földdel vezető összeköttetésbe hozzuk, mi által oly roppant kiterjedésü vezetőre teszünk szert, h6gy a reá adott villanyosság elenyészik ; ennek következtében a nagy vezető, tehát alkatrésze a gömb is, csak oly Potentiallal bírhat, mely Zerussal egyenlő. Eltávolíttatván még azután a megosztó + e villanyos mennyiség, ered :

V.=== O === O l

,

es

e P ==-= -

4a?r~...

c2 - -a 2 u3

'

tehát csak negativ vill~nyosság l,étezik még a gömbön; nevezzük meuuyiségét E-nek, ugy írhatjuk:

E=

. '

30 ismeretes képlete a gömbfelületi elemnek; helyettesítése által ered: 21t'

7(

4a11'

u~ ===

a2

+c

2

-

2ac Coe a

n du

-c- === a Sin a da

,

~

o

E == e(c2 - a 2) 2c

l11t'

= c + a , u0 = c - a ,

[

l

c+

_ 8J

]=== e(c -a

l c- a

2

2c

2 ).2

2a === _ ea . c c -a 2

Miután a gömb természetes állapotát ugy képzeljük, hogy egyenlő m ennyiségü positiv és n egativ villanyosság egyesülve létezik, világos, miszerint épen annyi positív villanyasságnak kellett kifejlődnie! mint a mennyi negativ mutatkozik. Hogy a villanyosság kiterjedésér e vonatkozó részét feladatunknak m egfe.jthessük, vegyük tekintetbe, hogy szükségképen p dO == O , ha a gömb vezető összeköttetésbe nem hozatik a

'a

földdel; ennek alapján :

31

c

dO

-===o u3

'ff

~

du

-

2a

ea

c===! . c '

ezen utóbbi érték helyettesítése által pedig:

4 ?re

-e == ac -

e (c 2

-

a 2)

au 3

'

mely képlet független Cc)-t61, mi azt mutatja, hogy a villanyosság + e és a gömb középpontjának összeköttetési vonala körül részarányosan van elhelyezve Könnyen belátható továbbá, hogy a csak a-t61 függö e legnagyobb negativ értékét nyeri, ha a. == O, tehát u === c - a; ellenben a legnagyobb positív érték a == ?r tehát u === c + a ese.. tére kerül elő. A közönbösség öve Ü_ -

[l

2

e c -a a c u3

2 ]

által h&tároztatik meg. Vizsgáljuk még, miképen hat a 1negosztás által villanyozott gömb kifelé. Mindenek előtt Ve Poteutialja a gömbfelületnek meghatározandó. Ismeretes V és l

V.=__!__ F 3J

l

(_t)a ,

V == __!__ F (~) p

e

p

vonatkozások segélyével leend :

V. ==== Ce ' fc 2 + p 2 - 2cp Co~ l

e&

Ca == -

a l

Ve ===- Ca-p

a.

'

ea

-r=======~=============~ V a2 a c + a 2ac - Cos " 2

2

- . p~

Ca

p

ea

--

p

2

és ha ~ c

=---=-

b vétetik :

ea

V == Ca e

p

fP

2

+

b

2

-

. 2 bp Cos a. '

b, mint harmadik folytonos arányos c és a között, vonalat jelent és igy

yp~ + b 2 távolt fejez ki. helyettesítjük,

2bp r os a.

== f

1

Ha tn ég Ve képletébe O- nek ismeretes értékét

ea V• === ep -

ea cr' ·

33

Ezen egyenletet következőképen magyarázzuk: A megos7.tás által villanyozott gön1b Poteutialja vala,1nely kivüle fekvő pontra két

részből áll.

A '6 első rész

·+

e~ villanyo s mennyiség Poteutialja p c

távolba.n , a második - e a Poteutialja r 1 távolban. c

A hatás tehát

úgy történik, mintha a positív villanyo sság a gömb középpontjában, a negatí v pedig vcÜfunely más B pontba,n léteznék, mely utóbbi a n1egoszt6 + e és a gömb középpontjának összeköt tetési vonalán fekszik, miután p és b cc.--szöget képeznek, mi r 1 képletéből kivilág · lik. B helyzete egyszer ü szerkesztés által feltalálh n,tó és + e villanyos kép3nek neveztetik. Ki5zölt do1go7.atom tan;ir i vizsgám alkalmá val nyert természe ttani felariványom megfejtés ének legnagyob b részét képezi. T örekvésem odH. irán yul t.. hogy röviden és t i.i7.etegen magyaráz zam a nagy jelentőségü Potential foga.l mcit és l eglényege sebb Luli.l.j don a it. Fon·ásul használtam Dr. S tefan elöadásai t, Clansius és D uhamel J)lllveit. Remény](~m, h ogy egyik vit gy másik s~aktá.r51amnak nérni szolg<íJa.tot teszek e közléssel.

Hahnenkamp

5

Rezső.

II.

l. Jelentés az 187213-dik

tanévről.

Az 187 2/ 3 tanév szabály szerint oktober l-én nyilt meg. A tanulók felvétele oktober 1., 2. , 3. és 4-én történt; ugyanazon n apokon tartattak meg a felvéti-, javitási- és pótvizsgálatok. Az oktober végeig bejegyzett tanulók száma 284 volt, nlig az évközben engedélyezett fel vétel által a tanoda összes nevendékeinek száma 286-ra emelkedett. Az igazgat ói állomás ez év kezdetén ideiglenesen Wallner Ignác tudor által töltetett be, mig a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi Miniszter urnak 1872. évi september 30-án, 24184. sz. rendeletével ez államásra e sorok írója nezeztetett ki. - Az intézetből, az 187 1/ 2 tanév végével, kivált Udvardy Ign,ác helyettes tanár helyére Fialov-szky Lajos neveztetett ki t anár-segédnek a természetrajzi tanszakmára. Az ez év kezdetén áz első osztályba j elentkező növendékek közü.l, a felvételi vizsgálat alkalmával, 28-at vissza kellett utasitanunk a hiányos előkészültség következtében, ennek dacára az I-ső osztályba beirottak nagy száma két párhuzamos osztály felállitását tette szükségessé, melyek mindegyikében 52 tanuló volt. A második osztályba beiratott 68; azonban tanerők hiányában párhuzamos oszt ályt csakis a mértani rajzra állithatánk, az ezáltal bekövetkezett hátramaradás a többi t antárgyaknál nagyon is érezhető volt.

II.

~

l. Bericht über das Schuljahr 187213·

Das Schuljahr 187 2/ 3 begann ordnungsmassig am l. Oktober. Die Aufnahme der Schüler geschah am 1., 2., 3. und 4. Oktober, an welchen Tagen auch die Aufnabms- , Erganzungs-, Emendationsprüfungen abgehalten wurden. Die Zahl der bis Ende ~ Oktober eingeschriebenen Schüler betrug 284, wahrend sich die Gesammt·zahl durch gesetzmassige Anfnahmen im Laufe des Jahres auf 286 hob. Das Amt des Direktors wurde am Anfange des Schuljahres durch Dr. Ignaz ~allner provisoriseh versehen, bis der Berichterstatt er dieses durch den Erlass des Herrn l\finisters für Cuitus und Unten·icht vom 30 September 1872, Z. 24184 für dasselbe ernannt wurde. -· Am Ende des Schuljahres 187 1/ 2 schied der Supplant Ignaz Udvardy aus der Anstalt. Zum Ersatz wurde Ludw. Fialovszky als Assistent für N aturgeschichte ernann t. Un t er den Schülern, wel che si ch am Beginne des Schuljahres zur Aufnahme in die erste Klasse meldeten, wurden 28 wegen mangelhafter Vorbildung zurückgewiesen ; trotzdem erforderte die Zahl der in die erste Klasse Aufgenommenen die Errichtung eine r P arallelklassa. J e eine dieser Klassen hatte 52 Schüler. In die zweite Klasse wurden 68 Schülm· aufgenommen; die demnach wünschenswerthe Eröffnung- einer Parallelklasse konnte aber wegen Mangel an Lehrkraften nur fü.r geometrisches Zeichnen zu Stande kommen. Da~ hierdurch verursachte Zurückbleiben in den librigen Fachern machte sich recht fühlbar.

5*

36 Szab. kir. Sopron városának közön ége belátrin a:~.t, miszerint a szabadkézrajz tenne a nagysz1ilnu növendékek befogadáscira ne1n elégséges, e bajon a volt szabadkézrajz teremben levő közfal Itivétele által segített. A tanintézet szertárainak gyarapítására et évben it: 2000 o. é. frtot utalványozott Ó:) 9 szegény tanulónak a tanpénz fizetését elengedtA. A bécsi világtárlatra La.nodáuk is töb u szaba.dkúz- és mértani

rajzut küldvén fel, az ezekhez Nzük ·éges keretek re a legnagyobb készséggel 125 frtot utalványozott. A ifjuság ;erkölcsi viHelete általában véve kielégitő volt, é8 csak egy tanulónál a kir.á.ratást, néhány másnál, különösen lrli.nös hanyagság következtében a csendes eltávolitást alkalmazni kénytelenítettünk. - Az egészségi állapot is, daczára a járványos betegségeknek, az egész éven át kitünő volt; azonban a halál is megkövetelt~ áldozatát Krenn János II-ik osztályu tanuló személyében, kit a tanuló ifjúság a tanári kar vezetése alatt február 20-án végnyughelyére kisért. Az intézet növendékei, mindegyik saját vállásának szabványai szerint, a külömbözö vallási gyakorlatokat hitoktatóik közvetlen vezetése és felügyelete alatt végezék. A rend es tanulók évi zárvizsgálatai julius 14-töl, juliu~ végéig, a magán vizsgálatok julius 20., 21-én tartattak.

2) Afőreáltanoda kormányzása és felüg~yelete. A föreáltanodának ar, 1869. évben fokozatos kiegésútése eu-

gedélyeztetvén, 1871-töl a kormány által évi 4000 ftnyi segélyben részesíttetett. Az intézetnek legfőbb tanhatósága a nagyméltóság'U vallás- és közoktatásügyi ::\ifinis~terium, melyhez az intezet külömbözö jelentései részint sz. kir. Sopron városa tanhatósága utján, részint közvetlenü.l terj esztetnek fel. A föreáltanoda igazgatóját é három tanárt a magas kormány nevezi ki, a többi tanári állomások közvetlenül a képviselö t estület által töltetnek be, mely minden

37 N Rchdem di e Reprasentanz der könig l. Freistadt Oedenlnug zur U eberzengung gelang t war, da s der Saal für Freihandzeichnen die erwahnte grosse Zahl von Schülern nicht zu fassen vermag wunle in der Weise abgeholfen, dass man dur ch Abtl·agen einer Scheidewand dP.n Saal auf seine ursprüngliche Gr össe br achte. Die Stadtvertretung bewilligte au ch in diesem J ahre einen Betrag von 2000 fl. zur Completirung der Appar atesammlungen der Austalt und befreite arm e Schüler von der Entrichtung des Sch ulgeldes. Als zufolge des Umstandes, dass auch unser e Schule geom etrische und Freihandzeichnungen zur W iener W eltau.·t;te1lung schickte, Rahmen benöthigt wurden, wies sie für diese m it grösster Ber eitwilligkeit den Betrag von 125 fl. an. Das sittliebe Betr agen der Jugend war im Allgen1einen befriedigend ; nur bei Einern Schüler war en wir genöthigt dje Str afe der A usschliessnng und bei m eh re r en ander en, zufolge besonder er N acbHtssjgkeit die Strafe der stillen Entfernung zu verhangen. Der Gesundheitszustand war trotz der hen·schenden Epidemieen das ganze J ahr hindurch ein verzüglicher; doch fordm·te auch der Tod sein Opfer in der Person des J ohan u Krenn, Sch ül er der li. Klasse, den die studirende Jugend unter Führung des Lehrkörpers am 20. F ebruar zur letzten Ruhestatte begl eitete. Die Sch ül er d er Austalt betheiligten sich gemass den · Verschriften ibrer R eligiensbekenntnisse unter unmittelbar er Leitung der Religionslehrer an den verschiedenen religiösen U ebungen. Die Schlussprüfungen der orelentlichen Schüler wurden vom 14. Juli bis Ende des lVIonates, die Privatprüfungen am 20 . und 21. Juli abgehalten.

2. Leitung' und Aufsieht der Oberrealschule. Nachelem im J ahre 1869 die successive Erganzung der Oberr ealRchule genehmiget wor den war, erlangte 1etztere voIn J ah r e 1871 eine Regierungs Subvention jahrlichPr 4000 fL Die oberste Behörde der Anstalt ist das ho he 1\!Iinisterium für Uultus und U nterricht, an welch es die verschiedenen Berjchte theils mitt elbar durch die Schulbehörde der kön igi. Freistadt Oedenburg, theils mittelbar abgegeben werden. Den Direktor der .Anstalt, und drei

38 egyes kinevezést, j óváhagyás végett, a közoktatásügyi Miniszteriumnak felterjeszteni tartozik. A többi, az intézet anyagi állapotára vonatkozó intézkedések, 1gy : a tandíjak megállapítása, tandíjmentesség, az intézet felszerelése a városi ta.nügyi bizottmány ajánlatára Sopron városa köztörvényhatóságának hatáskörébe esnek. Az igazgató minden, nem az intézet nevelészetére és tanmódszeri érdekeire vonatkozó j elentéseit, úgy a tanárértekezleti jegyzőkönyveket tudomásvétel végett a reáltanadai bizottmányhoz küldi át. A városi tanügyi szakosztály két albizottmányra oszlik, melyek közül az egyik, a r eál-bizottmány, csupán csak a reáltanoda ügyeivol foglalkozik, mig a másik az elemi tanügyet kezeli. A realtanügyi bizottmány 15 tagból áll, kik közül egyik a reáltanoda igazgatója, a másik ugyanazon tanártestületnek, általa megválasztott egyne tagja. Az oly ügyek, melyek az összes tanügyre vonatkoznak, az egyetemes tanügyi szakosztály által intéztetnek el. Elnökét mind a szakosztály, mind pedig a két albizottmány maga választja meg, úgy a jegyzőket is. A szakosztály és az albizottmányok elnöke Dr. Palló Sándor; a szakosztály jegyzője Dr. Töppler Károly; a reáltanadai bizottmányé pedig Dr. Wallner Ignác. El nem mulaszthatom ez úttal felemliteni azon rendkivüli buzgóságot, melylyel a tanügyj szako1:iztály nevezett elnöke, úgy j egyzője is e tanévben, melyben a reáltanoda tanári testületének ujjászervezése és a tanodára vonatkozó administrativ kezelési mód megállapittaték, fáradoztak ; ők azok, kik minden eddigi, e tekintetben gyűjtött tapasztalataikat a legjobb akarattal felhasználván, oly szabályzatot állitottak fel, 1nely által e tanodánál lévő viszonyok az állami tanodákéival közel hasonlókká lettele

Sz. kir. Sopron városa azonban, mely eddig is 1ninden, a tanügyre vonettkazó körühnényeket oly buzgó és költs éget nem kimélő feláldozással tudott felkarolni, a különböző, mindennap emelkedő szükségletek által késztetve, f. évi február 27 - én tartott közgyülésen abban állapodo!it meg, miszerint egy három tagból álló bizottság küldetnék a közoktatási Miniszter urhoz annak kieszközlése

Professorerr ernennt die Regierung; die übrigen Lehrstühle werden unmittelbar durch die Stadtvertretung besetzt, wobei j edoch die Genehmignng des Unterrichtsministers eingeholt werden muss. Die übrigen roateriellen Angelegenheiten der Schule, als : F eststellung des Schulgeldes, Befreiung von demselben, Einrichtungsgegenstande u. s. w., gehören über Antrag der Schulsection in den Bereich der Stadtvertretung. Der Direktor send et alle Berichte, welche nicht die pactagogisch-didaktischen Interessen der Austalt berübren, an die Realschulkommission. Dasselhe geschieht behufs Kenntnissnahme mit den Protokollen der Lehrerkonferenz. Die stadt. Schulsection zerfallt in 2 Commissionen, der en eine, die Realschulcommission, blos mit Angelegenheiten d1-w Realschule zu thun hat, wahrend der anderen die Volksschule zugewiesen ist. Die Realschulcom1nission besteht aus 15 Mitgliedern ; unter diesen betindet sich der Direktor und ein durcb den Lehrkörper aus seiner J\!I:itte gewahltes Mitglied. Solche Angelegenheiten. welebe das Gesammtschulwesen betreffen, werden vom Ple.. num der Schulsevtion behand elt. Die Schulsection und die beiden Commissionen withlen sich ilu en Prases und N otar selbststandig. P ras es der Section und der Commission ist Dr. Alexander Palló. Das N otariat der Section wird von Dr. Karl Töppler , jenes der Realschulcommission von Dr. Ignaz Wallner versehen. Ich kanu hier nicht umhin, den ganz ausserordentlichen Eifer hervorzuheben, mit welcbem sich der genannte I-Ierr Prases der Schuh:;ection iln Ver eine mit d em Herrn N o tar der seiben das henr ige Schulj ahr bindurch abmühten. E s wurcle nan1lich die neu e Organisation des Lehrkörpers und die Feststellung eines Administrationsregulativs der Realschnie durchgeführt, wobei sie, alle ihre bisherigen einschHigigen Erfahrungen mit bestem Will(3n zur Geltung bringend, ein N orrnal e geschaffen, du.rch welches die Verháltnisse der Schule jenen der Staatsanstalten nahe:;:;u ahnlich wurclen. Die k. Freistadt Oedenburg, welche bisher alle Angelegenbeiten der Schul e mit opferwilljgem Ei.fer erfasRte, wurd e znfolge der allseitig gesteigerten Anford erungen dahin gebr acht, dass sie am 17. Februar laufenden J ahres den Beschluss fasste, es möge eine aus drei Mi.tgliedern bestehenoe Deputation an elen kön. Minister für Cuitus und Unterricht abgesendet werden rrlit der Bitte,

40

céljából, hogy az állam átvenni kegyeskedjék a főreáltano dát a várostól, mely úgyis az összes városi felekezeti tanodák segélyezése, felsőbb leánytanoda felállitása stb. által a tanügyi célokra nagy összeget kényt elen évenként fordítani, és a főreáltanoda fentartására okvetlen szük. éges, és 1ninden évben emelkedő kiadásokat fedezni alig voln a képes. ~ kiküldöttek Flandorffer Ignác, Dr. Schwartz és Dr. Pottyondy urak folyó évi május hó I 5-dik napján Tr efort Ágost ~Iiniszter urnál tisztelegvén, a városnak kérelmét előterj esz" Excellentiáj a az ország szornlt pénzviszoter jesztették ; azonban O nyaira utalván, az intézetnek átvételét a mostani id őre nézve meg nem igérheté ; de oda nyíla.tkozott, hogy a legközelebbi 1874-. óv i kölstégvetésben a főreártanod a segélyezésének felemelését ajánlatba fogja hozni. Meg vagyunk győződve, hogy a. vallás és közoktatásügyi Miniszterium az intézet államitá~ának célszerüségét rrtind a város, mind a tanügy érdekeit tekintve, teljesen belátja és reméljük, hogy Ö Excellentiája. azon magas polcon , melyhez mai nap, különösen szernélyét jlletőleg a.z egész or~;~,ágban an nyi alapos remén.Y van kötve, választói ezen óhaját is, amint csak lehetséges lesz, teljesíteni fogja.

. =t·i-...,_ _..

41 dass die stadt. Oberrealschule in Staatregie übernommen werde, nachdem der Stadt durch Subvention sammtlicher confession ellen Schulen, durch Errichtung einer höheren Töchterschule u. ·. w. ohnehin seho n sehr bedeutende Auslagen für Sch ulzwecke erwachsen und sie die zur Erhaltung der Oberrealschule unumganglich nothwendigen, fortwahrend anwachsenden Auslagen zu decken kaum im Stande sein würde. Die Deputat.ion bestehend aus den Herren Tgnaz v. Flandorffer, Dr. Schwartz, Dr. Pottyondy machte am 15. Mai l. J. beim Herrn Minister August Trefort ihre Aufwa.rtung und unterbreitete demseiben obige Bitte. Se. Ex cellenz konnte jedoch unter Hinweis auf die bedrangte Lage der Staatsfinanzen die Uebernahme für die nachste Zeit nicht in Aussieht stellen, ausserte si ch jedoch dahin, da!3s er im Budget für 18 74 die Erhöhung der Suhvention beantl·agen werde. Wir hegen die Uebezeugung, dass unser Ministerium für Cuitus und Unterricht erkennt, wie sehr die Interessen der Stadt und Jene der Schule gewah:rt werden, wenn die Realschule zur Staatsaustalt wird, und hoffen, dass Se. Excellenz in jener hohen SteJlung, an welche heutzutage -- besonders betre:ffs seiner Person -- ün ganzen Lande so gegründete Hoffnungen geknüpft werden , den Wunsch seiner Wahler, sobald als möglich, erfüllen wird.

6

III.

Tanári kar. l. Salamin Leo, igazgató, a magy. kir. természet tudományi

társulat, a béesi cs. kir. meteologiai intézet és orsz. középtanodai tanár egyl. rendes tagja. Előadta a természettant a ll. és V. osztályban ; öss:6esen heti 8 órában. 2. Bach Nándor, okleveles mérnök, a magy. kir. term. tud. társ. rendes tagja, a IV. oszt. főnöke. Előadta a mértant a I a és b, az épitészettant a III., az ábrázoló mértant a IV., V., a gép- és távlattant a VI., a szépirást a ITI. osztályban; összesen heti 24 órában. A mér-, épitészet- és géptani szertár őre. 3. Divald Jósef, a II. oszt. főnöke. Tanította a magyar nyelvet az I a, és I b; a földrajzot a II ; a német nyelvet az I a, és I b, II., V. és VI. osztályban ; összesen heti 23 órában. 4. Elias Miksa, okleveles rabbi, izraelita főelemi rendes tanító ; tanitá az izr. vallástant heti 3 órában. 5. Fialovszky Lajos, segédtarÍár, az I a osztály főnöke. Tanította a számtant az I a, a földrajzot az I a, I b, és III.; a természetrajzot az I a, I b, IV. és V. osztályban; heti 23 órában. A természetrajzi szertár őre. 6. Hahnenkamp Rezső, a VI. oszt. főnöke. Tanitotta a számtant a II. és III.; a mennyiségtant az V. és VI. ; a szépirást a II., a természettant a VI. osztályban ~ heti 19 órában. 7. Hauser Károly, tanította a szabadkéz rajzot a II., III., IV., V. és VI. osztályban, heti 20 órában. A szabadkéz rajz gyüjtemény őre.

43

8. Kolbenheyer Mór, ág. hitv. evang. lelkész, tanította az ág. hitv. ev. hittant, heti 3 órában. 9. Kövesdy Ignác, az orsz. középtanodai tanár egylet és a magy. kir. természet tud. társulat r endes tagja, az V. oszt. főnöke. Tanította a magyar nyelvet és irodalmat a II., III .. IV., V. és VI. osztályban, heti 20 órában. A tanári értekezlet ez évi j egyzője és az ifjusági könyvtár őre. 10. Kriegler Mihály, győregyházmegyei áldozár, Sopron-káptalani segéd lelkész. Tanította a róm. kath. vallástant az összes osztályokban, heti 8 órában. 11. Rösch Frigyes, az J b, oszt. főnöke. Tanította a mértani rajzot az I. a, és I b, a számtant az I. a, a mennyiségta.nt a IV., a szépirást az I. b, osztályban; összesen hetj 23 órában. Ezeken kiviti tanitotta még a tornászatot heti 6 órá~an. 12. Ulber Mátyás, az orsz. középtan. tanár egylet r. tagja. Tanította a német nyelvet az I b, III., IV. ; a történelmet a IV., V. és VI. osztályban, heti 21 órában. A tanári könyvtár, földrajzi és éremgyüjtemény őre. 13. Wallner Ignác, a vegytan tudora, a m. kir. term. tud. társ. és orsz. középtan. tanár egylet rendes tagja, a III. oszt. fő­ nöke. Tanította a természetrajzot a VI. ; a vegytant a lll., IV., V. és VI. osztá~yban, heti 13; a vegyelemzést pedig 6 órában. A vegytani szertár őre. 14. Thiering Tófor, mint 2. tornatanító müködött.

A rendkivüli tantárgyak tanárai. 1. Altdörfer Keresztély, tanította az éneket heti 2 órában. 2. Fialovszky Lajos, tanította magyar gyorsirászatot Gabelsberg r endszere szerint, heti 2 órában. 3. Salamin Leo, tanította a francia n yelvet két csoportban, heti 4 órában.

Szolgák. Száring József, házmester és tan szolga. Wabl Pál, szolga és laboráns. 6*

44

IV. Tanterv. !.... tanterv ugyanaz, mint a tisztán állami

főreáltanodáknál.

V. Szabad dolgozati feladványok. a) A magyar

nyelvből.

Az V. o s z t á l y b a n. Mik valának az ősmagyarok jellemének alapvonásai (értekezés)? Bír-e a gyalogutazás más utazás fölött előnynyel (értekezés)? Nyujt-e a t él, zordonsága dacára is örö"met (értekezés) ? Miképen utazhatunk haE>zonnal ? A zergevaclász és a kertész (hasonlat). Mily hasznot nyujt a természettan (népszerü értekezés)? A tavasznak kellemérőL A ki másnak vermet ás, maga esik bele (mese). A vas mind eke, kard· és gép (közmüvelődési értekezés). A vásár (életkép). Tanévet befejező vizsgálati dolgozatul : Berzsenyi György érdemei a magyar irodalomban (irodalom történeti ábrázolat elbeszélő prózában). A V I. o s z t á l y b a n. A városi élet, fény- és árnyoldalaii·ól (elmélkedés levél alakban). Az erdő a négy évszakban (leh·ás). A rnagyarok elég okkal bírnak, hogy nevökre büszkék legyenek (értekezés). A lenyugvó nap, képe a haleloldó igaznak (hasonlat). A félénkség káros következményeiről (értekezés)· Mi által becsteleniti meg magát az ember? (erkölcsi tanulmány). Elmélkedés egy kis gyermek felett. Mikor mutat a tanuló valódi kedvet a tanulásban (értekezés)? Mik valának gróf Széchenyi István érdemei a magyar irodalomban? (Irodalom-történet i értekezés prózában). Vörösmarty Mihály e szavai : "Kezdj buzgón, s már sokra menél, halad, a·ki megindult" után egy ifjúhoz szólló buzdító beszéd. Tompa Mihálynak :, A madár fiaihoz'' címü költeménye fölötti aesthetikai levél. Tanévet befejező vizsgálati dolgozatul , e közmondás j elentőségéről : "Mindenki maga ajtaja elött söpörjön (erkölcsi · fejtegetés).

b) A német

nyelvből.

Az V. os z t á l y b a n. Meine Schulferien. Schiller's "Bürgschaft" in Prosa gesetzt. Solon und Krösus (Erzahlung). Der Winter (Schilderung). Vom N utzen . der Walder (Abhandlung). Ulifas und d.e Bedeutung seiner Bibel in der deutschen Literatur.

45

Die Donau ist der bedeu.tendste Fluss Ungarns. Ernpfelung der Fussreisen (Abhandlung). Sonnenaufgang (Schilderung). A V I-ik o s z t á l y. Lob des Ackerbaus. Die Verdienstc~ des ungarischen Königs Stephan des Ersten. Der Mensch und der Baum (Vergleich). Warurn ist die Jugendzeit die geeignetste zurn Lernen? Vorzüge ~iner Stadt an einern Flusse oder Meere. Folgen des punischen Krieges. Die Ursachen des Verfalles der deutschen Litteratur im 14. und 17. J ahrhunderte. Gedanken bei der Ankunft des Frühlings (Rede bei einern Frühlingsfeste). Das Gewitter (Schilderung).

VI. Jótékonysági rovat. a főreáltanodai tanszergyüjternény szaporijására 100 o. é. ftot., úgy Spitzer A. M., a leszárnitoló bank igazgatója egy szegény héber vallásu tanulónak tandíja fizetésére 12 o. é. frtot adományoztak, - fogadják az intézet és a megajándékozott canuló nevében legforóbb köszönetünket. A főreáltanoda tanári testülete egy, ezen intézetben felállítandó "segélyegylet" alapszabályait kidolgozta, -- azonban a helybenhagyás a magy. kir. belügyminiszteriumtól még nem érkezett meg, - az egylet szervezésének ideje ezeknek helybenhagyása után azonnal közöltetui fog. Felkérem azért, mind ezen, mind a szomszéd megyék jótevő lakosságát, ezen olyannyira szükséges egyletnek minél nagyobb mérvbeni pártolására, úgy az elküldendő aláírási íveknek a kitűzött batáridőre való pont os beküldésére.

A Sopron városi takarékpénztár ez évhen

1s

VII. Tanszergyüjtemények szaporitása. l) A tanári könyvtár. a) A j á n d ék u t j á n: Statistischer Bericht der Grazer Handels- und Gewerbekamlner pro 1869 u. 1870. A kolozsvári egyetenltöl a megnyitásánál tartott 4 beszéd. 1873. A földmivelés, ipar és kereskelini miniszterillmtól az 186 7. párisi világkiállítás vegytani osztálya V. füzet. Stieler iskolai atlasza Berghaus Armin után Gönczy Pál.

46 b) Vétel utján: Meyer Bruno, deutsche Warte 2. u. 3. Band. Kurz, Geschichte der deutschen Literatur 4 Bande. Felsmann J os ef, deutsches Lesebuch 3 Bande. Gredy, deutsche Poetik. Brucke Ernst, die physiologischen Grundlagerr der neuhochdeutschen Verskunst. Grimm , deutsches Wörterbuch, Fortsetzung. Gödeke, Grundriss der deutschen Dichtung III. Band, 4. Lieferung. Viehoff, Schillers Gedichte 1.-7. Lieferung. Gyergyai , magyarosan. Gyergyai , a magyar nyelv sajátságai. Vadnay, nyelvünk hangolvadásair61, I. rész. Cannabich, Lehrbuch der Geographie, 18. Auflage. 1., u. 2. Band, 1., 2. u. 3. Beft. Boll, Abriss der physischen Geographie. Völter, Lehrbuch der Geographie, 2 Bande. Dunyov, a föld fokozatos meghódítása. Guyot, Gründzüge der vergleichenden p hys. Erdkunde. Birnbaum, Grundzüge der astronomischen Geographie. Hann, alig. Erdkunde. Tyndall, in den Alpen. Reimann, das Luftmeer Becher, das geographische Kartenzeichnen. Hauk e- Környei, földirati tankönyv. Weygandt, math. Geographie 1. Theil. Hunfalvy, ég és föld. Rogge, Gesterreich von Világos 1. Theil. Schlosser. Weltgeschichte, 7. 8., 9. u. 10. B and. Ribary, magyarország okmányoz6 történelme. Schweizerbart~ Zeittafeln. Cauer, Geschichtstabellen. I.~ ange, Tabellen zur W eltgeschichte. Sta.mpfer, Anieitung zum Nivelliren. Helmert, die Ausgleichsrechnung Burmeister, Handbuch der Entomologie 5 Bande. Burmeister, Abbildungen zur Entomologie. Fucbs, die vulkanischen Erscbeinungen. Vogt, Lebrbuch der Geologie. Dékány Rafael, az állat ország. Redslob, die Moose und Flechten Deutschlands. Zippe, Mineralsystem. Kriesch, ásványtan és földisme. Redtenbacher, die Kafer. Sacbs, Lehrbuch der Botanik. Kriesch, növénytan. Ahles, botanisebe Wandtafeln. Fellöcker, \1ineralogie. Fliedner, Aufgaberr aus der Physik. Wiedemann, die Lehre vom Galvanismus, 1. Band. Balfour-Stewart, Lehrbuch der Physik. Tyndall, die Warme. Graham Qtto, Lebrbuch der Chemie 2 Bande. Roscoe-Lengyel, a vegytan alapvonalai. Lunge, die Destillation des Steinkohlentheers, Stas, Untersuchungen über die Gesetze der chem. Proportionen. Bunsen, gasometrische Methoden. Stammer, Lebrbuch der chem. Technologie. Arendt, Lelu·buch der anorg. Chemie. Kopp, Geschichte der Cbemie, 4 Bande. Liebig, ebernisebe Briefe. Büchner, Lehrbuch der anorg. Cbemie. Geuther, Lehrbuch der Cbemie. Schorlemmer, Lehrbuch der Kohlenstoffverbindungen. Roscoe, Lehrbuch der Chemie. Gra-

47 ham, Lehrbuch der phys. u. tbeor. Chemie. 2 Bande. Jacobsen Repertorium. Quadrat u. Badál, Elemente der Cbemie. Hlasiwetz, .A.nleitung zur qualitativerr chem. Analyse. Fresenius, Zeitschrift für anal. Chernie 10. J ahrgang. Fresenius, A utoren und Sacbregister. Wöhler und Liebig, Annalen der Chemie u. Pharmacie, 4 Bande. Köstlin, die Bauzeitung. Poggendorf, Annalen der Physik und Chemie, 6 Bande. Országos középtanodai tanár-egylet közlönye. Die Natur. Természet. .Magyar tanügy. Die Realschule. Schlömilch, Zeitschrift für Matbematik und Physik. Körner, die Arifgabe der Schnle. Salamon, közoktatásunk reformja. Rothenbücher, die Realschule. Vogt, die österr. Realgymnasien. Schröder, die gewerbliche Fortbildungsschule. Rühlmann , allgemeine Maschinenlehre, 4 Bande. Schlesinger, die Unterrichtsmethode der darstellenden Geometrie, 2 Bande. Heger, Elemente der darstellenden Geometrie. Pohlke, darstellende Geometrie. Schreiber, das lineare und technische Zeichnen. Linien-Perspektive. Schatten- und Farbenlehre, 5 Ban de. Vischer, A esthetik, 8 Bande.

2) Az ifjusági könyvtár. a) A j á n d ék u t j á n: Zschokke, ausgewahlte N ovellen und Dichtungen. Hoffmann, die Büffeljager am Lagerfeuer. Don Quichotte kalandja. Schicksale eines Waisenknabens. Der Doctorhut. Vasárnapi könyvtárJ 5, 6. kötete: Boldogháza. b) Vétel utján: . F. Hoffmann, J ug endschriften 38 füzet. Benedict Widmann, Dich1 ergarterr 3 kötet. Christian Oeser, Weihgeschenk. J. G. Herder, der Cid. Hugo von Meltzl Petőfi . Auswahl aus seiner Lyrik. F. W. HackH1nder, der gebeime Agent. Felsmann József, a Niebelungok. Josef Weilen, Rosamunde. 3) A természetrajzi gyüjtemény. Flandorffer Ignác lovag úr 162 darabból álló indíai madár gyüjteményt adott által, miért is kedves kötelességemnek ismerem e helyen, a tanoda nevében köszönetet mondani. 4) Az éremgyüjtemény. 26 római réz-, 27 ujabb réz-, 21 ezüst pénz darab és l Zsigmond arany~ Schultz-Leitershofen Ohiothar urtól. Kérés a tanoda barátaihoz. Tekintve azon körülményt, hogy terményrajzi gyüjteményünk különösen Sopron-, úgy a szomszéd

48 megyék területén levő mindhárom országbeli tárgyakra nézve alig képes felmutatni valamit, felkérem a tanoda barátait, különöt:en pedig a vadászat-kedv előket, sziveskedjenek a gyüjtemény szaporitá ára növényeket, magvakat, ásványoka.t, vagy bármily emlőst, madarat, hüllőt stb. a. lak- és lelhely megnevezésével együtt a főreál­ tanoda igazgatójához átküldeni, ki azoknak meghatározása s kitöméséről azonnal a legynagyobb köszönettel gondoskodni fog.

' TIII. Ösztöndijasok. l. 2. 3. 4.

5. 6.

Ez évben 6 tanuló élvezett ösztöndíjat és pedig : Bárdossy Jenő IL oszt. tanuló Benők félét . Brzoboháty Vilmos I. oszt. tanuló Drasche félét . . Buxbaum Zsigmond V. oszt. tanuló Rosenfeld J akab félét . . . . . . . . . . . . Csupor István IV. oszt. tanuló a Csupor Mihály féle családit . . . . . . . . . . . Meissl György V. oszt. tanuló a J ettim féle alapitványból . . . . . . . Scheiber J ózsef V. oszt. tanuló Rosenfeld Jakab félét Az ösztöndíjak összege .

IX.

Felnőtteir

120 ft. 150 ft. 125 ft. 400 ft.

5o n. 125 ft. 970 ft.

oktatása.

A nagyméltóságu vallás- és közoktatás-ügyi Miniszterium r endelete követkéztében a főreártanoda tanárai által a felnőttek számára népszerü. felolvasások az 1872. év dec. l -től 1873. mártius végéig, összesen 78 hallgató előtt, tartattak. Tanította p edig D i v a l d J 6 zs ef, a magyar történelm.et és földrajzt; Fi a l o vs z k y L a j os a természetrajzo t, K öv es d v I g n á c, a magyar nyelvet; R ös c h Fr i gy es, a könyvvitelt é számtant ; S a l am i n L e o, a természettant; Dr. W a ll n e r I gn á c, a vegytan t. A'l előadások díjazására a nagyméltóságu vallá. és közoktatás ügyi :Miniszterium 258 frtot ; a mellékki adásokra 92 frt. 87 krt. utalványozni kegyes volt. Sz. kir. Sopron városa pedig az elő-

49 adá~okra

a termeket, a fütést és használatát engedélyezte.

légszesz világit?~t

- --·--

úgy a tanszerek

"

X. A tanuJók felvétele a jövő tanévben. A nagym. vallás és közoktatás ügyi m. kir. Miniszterium által kiadott ~rend tartásának ' 5-ik §-a eld<:én t hangzik : :,A nyilvános tanul6k szabályszerü felvétele september 29-én és 30-án s oktober havának három első napján történik. Ezen túl o.~~ober 15-éig csak ·-b·.t.zolaudo ;~lapvs ohuál fogva vehe