Megismerni a reneszánsz ember életérzéseit, szellemi vonásait. Felfedezni a tájköltészetet. Megismerkedni a refrén és az elégia fogalmaival

Óravázlatok 9. évfolyam A reneszánsz irodalma Janus Pannonius: Búcsú Váradtól Megismerni a reneszánsz ember életérzéseit, szellemi vonásait. Felfedezni a tájköltészetet. Megismerkedni a refrén és az elégia fogalmaival. Cél az élményszerűség, az érzések szabad bemutatása, a kötetlen, elszabadult közlés. Merjünk friss szemmel rácsodálkozni a világra. 5’

Bevezetés, ráhangolódás A reneszánsz életérzés, a reneszánsz fogalomkörének elelevenítése.

Frontális osztálymunka , számonkérés

Janus Pannonius életének főbb eseményei

8’

A műre való ráhangolódás, háttér Néhány kép felvillantása Váradról, a környék bemutatása leírásból, tanári közlés

Várad látképe

Nagyvárad vára Oláh Miklós: Hungária 16. fejezet Azt a vidéket pedig, mely a fent említett Szamos folyón túl és az erdős hegy között fekszik, melyen belül sok oláh község található, Szilágyságnak nevezik, itt találhatóak többek között: Zilah mezőváros, a Szamos keleti partján Szatmár, a nyugatin pedig Németi. Aztán dél felé fordulva a Tisza és Szamos folyók és a keleten elterülő váradi hegyek között egészen Debrecen mezővárosig a Nyírköz vidéke tűnik szemünkbe, ebben a következő mezővárosok vannak: Daróc, Domahida, Károly, Szántó, Bátor, Kálló, Margita, Béltek, Székelyhida, Markosfalva, Böszörmény, Gut, Szalárd, Esztár. Alattuk kelet felé van Várad városa, püspöki székhely székesegyházzal, híres benne Szent László király csodáktól ragyogó hírű sírja és a Zsigmond császáré; nyughelye mellett éjjel-nappal, a császár alapítványa szerint, Dávid zsoltárait éneklik az egymást váltó énekesek. Vára szembetűnő, mind Szent László roppant nagyságú lovas szobra, mind épületeinek nagyszerűsége miatt, ezeket Thurzó Zsigmond* püspök, az én egykori nevelőm építtette. Az azonos nevű várost észak felől a Körös folyó szeli ketté, mely Erdélyben, Hunyad mezőváros és Sebes vára fölött ered csekélyke forrásból, és Gyorsnak, illetve Sebesnek hívják, véleményem szerint rohanó folyása miatt; medre telt, és sok más folyó vize gyarapítja. Délre a váron túl ömlik a Péce folyócskába ugyanennek a Körösnek egy vékony ága. Az idézet rövid bemutatásával, s a két képpel elvezetjük, honnan is indul a költő hosszú útjára.

Bernát Aurél: Tél 1929.

3’

A kép kivetítésénél a téli hangulatot igyekszünk érzékeltetni. A növendékek kérdéseket kapnak, s próbáljuk őket eljuttatni a kihalt, kietlen, elhagyott, félelmes, szorongással teli érzések kimondásáig. Fürtábra készítés fürtábra az utazás szóból kiindulva készítése Igyekezzünk elérni, hogy minél színesebb legyen a kép, s a vers hangulatának megfelelő kifejezések is előkerüljenek.

20’

Műelemzés Janus Pannonius: Búcsú Váradtól C. versének felolvasása

tanári közlés, egyéni A mű előtt idézhetünk Szilágyi Dénes gondolataiból, illetve a vers munka, alatt hallgathatjuk Liszt művét. osztálymunka https://www.youtube.com/watch?v=XfbZapfW9xM&list=PLD339F8 AB9192EB2D&index=11 https://www.youtube.com/watch?v=HnQg_61h8_4 Jeno Jando plays Liszt Trascendental Etudes

Chasse-neige (Hóvihar, Hópelyhek) b-mollban a 12. etüd, 5’ 16” Szilágyi: A magyar nemzet története Miután főiskolai tanúlmányait Paduában befejezte, 1458-ban, épen Mátyás trónralépte idején tért vissza hazájába. A mint a külföldön kiküzdött költői borostyánnal övezve, az olasz humanisták körében elsajátitott magas műveltség és derűlt világnézet varázsával környezve, a királyi udvarnál megjelent, az alig néhány évvel fiatalabb királyt csakhamar meghóditotta. Ez már a következő esztendőben a pécsi püspökségre emelte őt, de egyúttal udvaránál tartotta, hogy társalgásában és műveiben gyönyörködjek. Mikor az 1471-ik évi összeesküvés szervezése, Kázmér lengyel herczegnek a magyar trónra meghivása Vitéz János és Csezmiczei János bukását idézte elő, s amaz 1472-ben meghalt, ez pedig elbujdosni kényszerűlt: Mátyás foglalta el helyöket az ország szellemi életének vezérletében is és azt méltó módon töltötte be. Attól fogva mindig fokozódó buzgóságot és áldozatkészséget fejtett ki a culturai érdekek fölkarolásában.

A reneszánsz ember mit vesz észre a világból: a város környezetét, az évszakokat, emberi tevékenységet, gyógyvizeket, könyvtárat, szobrokat, elődöket, vallást.

7’

Csoportmunka a/ csoport – mit éreznek amikor elhagynak egy vidéket, s közelednek egy új személyhez, eseményhez, tájhoz b/ csoport - miként viselkedünk egy találkozás pillanatában c/ csoport – szóhangulat az örülök neked, boldog vagyok, újra itthon – próbáljuk különböző hangulatban bemutatni Ennek a feladatnak egy része házi munka is lehet

3’

A vers kettős elmozdulását, a távolodás – közeledés irányát rögzítsük táblai vázlat a táblán, s füzetben Az elégia, és refrén fogalmak megbeszélése

1’

Házi munka Oláh Miklós leírását a visegrádi várról, s a találkozást a török és Mátyás király között adjuk fel elolvasásra házi feladatként. Cél, a prózai mű összevetése Janus Pannonius alkotásával, valamint, a költő hangulata találkozás előtt, illetve a török viselkedése. Értelmezzük cselekedeteiket, gondolataikat!

9. évfolyam A barokk Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

A téma feldolgozásának ez a második órája. Az első órán a keletkezés körülményeit, a mű szerkezetét, megjelenését tárgyaltuk. Ez alkalommal a szereplőkre kerül a sor, elsősorban a főhősre, szigetvár kapitányára. Az ő alakján keresztül jutunk el a lényeg, a barokk jellegzetességek megfogalmazásáig. Cél: a barokk embereszmény, a hőstípus bemutatása, felfedezése. A következő kifejezéseket kell megtanulnunk, heroizmus, keresztény lovag, Krisztus követője, Athleta Christi. Az óra gördülékenységét elősegíti, ha az év folyamán már kialakítottunk az osztályban csoportokat. Ugyanis, ez az óra csoportmunkára épül. Játszhatunk az egyes csoportok tudásszintjével, egybekapcsolhatunk csak kiváló , jó, közepes tanulókat, de lehet őket vegyesen is elhelyezni. A feladatokat persze ennek megfelelően kell kiosztanunk.

Ráhangolódás I. 2-3’ Tanári közlés – felolvassuk Pázmány Péter egy rövid beszédét, illetve annak részletét. A SZERETETÉRT Pázmány Péter Úristen, ki annyira szeretél minket, hogy egyetlenegy Fiadat értünk adnád, az ő nyavalyái, fáradsági, kínszenvedési által minket, háládatlan és pártos szolgáidat megváltottál. Ezért a te véghetetlen szerelmedért kérlek, gerjeszd fel szívemben ama tüzet, melyet szent Fiad a világra hozott. Írd és oltsd bé lelkembe új parancsolatodat, melyben azt hagyád, hogy téged mindenekfelett, felebarátinkat, mint magunkat és azon egy élő testnek tagjait, szeressük, nemcsak szóval és nyelvvel, hanem valósággal és cselekedettel. Adjad, Uram Isten, hogy nemcsak jóakaróimat, de teéretted, ellenségimet is szeressem, és a te szent Fiad példáját követvén, imádkozzam tiszta szűvel gonoszakaróimért. Végy ki, Uram, énbelőlem minden gyűlölséget, irigységet és felebarátom ellen való nehézséget, hogy a tekéletességnek kötele, az igaz szeretet lakozzék bennem: és miképpen te megbocsátod vétkeinket, úgy mi is igazán megbocsássunk ellenünk vétetteknek. -

Mit emel ki a szerző? Mihez hasonlítható a részlet, miből derül ez ki? –(ima) Egyik fontos megállapítás, hogy kit kell szeretnünk? – (ellenségszeretet)

Felvezetés

II. 3’ -

Milyen korban járunk? Mit jelent Szigetvár? Kik állnak egymással szemben : török - magyar pogány – keresztény alvilág - angyalok

Szemléltetés lehet Szigetvár képe, ami az egész órán fennt lehet a falon vagy kivetíthetjük

Műelemzés III. Csoportmunka 20’ A feladatmegoldás 5 csoportban történik. a/ Zrínyi szózata V. ének 23. Előbb elfogy éltem, oh erős vitézek, Hogysem kimondhassam kegyelmét Istennek. Most sem hágy el nagy hatalmu keze tiktek: Ti is ő szent nevéjért serénykedjetek. 24. Mindenfelől ránk néz az nagy keresztyénség, Mi vitéz kezünkön van minden reménység; Soha még mireánk nem jutott szégyenség; Azért rakva hirünkkel föld, tenger és ég. 25. Mostan megnevelnünk kell az mi hirünket, Avagy tisztességgel végeznünk éltünket; El nem rontja üdő cselekedetünket, Valamig világ lesz, és lát ember eget.

26. Az is minekünk nagy tisztességünkre van, Hogy maga ellenségünk szultán Szulimán; Kit mi ha meggyőzünk, mint reménységünk van, Világbiró császárt meggyőztük az harczban. 27. Harczolnunk peniglen nem akarmi okért Kell, hanem keresztény szerelmes hazánkért, Urunkért, feleségünkért, gyermekinkért, Magunk tisztességéért és életünkért. 28. Előbb halva lássa pogány eb testünket, Hogysem elveszessük megszámlált kéncsünket, Hogysem ő pórázon hordozzon bennünket, Szabadságunkkal együtt rontván hirünket. 29. Arra fogja vetni minden mesterségét, Hogy mint bolondokat hittel csaljon minket, Bolond az ki török szavának ád hitelt, Mert várával együtt elveszti életét. 30. Ám vitéz Amadi erős Visegrádát Megadá töröknek nagy szomjuság miát, Éltével fizete s későn báná dolgát. Így vitéz Losonczi adá Tömösvárát. 31. Megadá Losonczi nagy kételenséggel Tömösvárnak falait, együgyü szüvel: De gyorsan megfizete kedves éltével, És minden vitézinek elveszésével. 32. Nincs mit hinnünk nékünk az török császárnak, Mert nem lén embere megesküdt szavának; Mert nem adá Budát az király fiának, De nagy hitetlenül megtartá magának. 33. De hogy adna hitet kinek hiti nincsen? Töröknek hogy hinnénk, ki hazud mindenben? Minekük meghalnunk kell ebben az helyben, Avagy meg kell győznünk, bízván Istenünkben. 34. Ez a hely s ez az vár légyen dicsőségünk, Avagy madár gyomra mí koporsóhelyünk. Mindenképen emberek s vitézik legyünk, Úgy marad meg örökkén az mi szép hirünk? 35. Fejem fennálltáig lészek én veletek, Esküszem seregek élő Istenének! Kivánom hogy ti is így cselekedjetek, Éles szablyát kézben tartván esküdjetek.»

b/ Karthauzi Névtelen

Verses dícséret Idvez légy, bódog Szent István királ! Te népednek nemes reménsége! Idvez légy, mi megtérésönknek Bizon doktora és apostola! Idvez légy, minden szentségnek És igazságnak fényes tiköre! Te miattad hittönk Krisztus Jézusban, Te miattad idvözölünk es Krisztusban. Kérünk, imádj ez te népedért, Imádj egyházi szolgálókért es, Hogy egy ellenség se légyen Ragadozó ez te néped között.

1527

Ismeretlen szerző

Szent István erényei Szerencsésnek hirdet téged mindenki, Pannónia, ezért Istenhez dicséret szálljon, ének és ima: méltót, aki mestered lett, nem a köznépből adott, hanem felkent fejedelmed hitvivő apostolod. Míg Attila állt fölötte, a magyar nép egyedül a zsarnok igáját nyögte ész nélkül s hitetlenül. De István uralkodása dicső fordulót hozott, jelzi egy szó megtoldása: gaz igazra változott.

c/ Faludi Ferenc

Szent István királyhoz Dicső István, nagy királyunk, Téged ég s föld magasztal, Téged tisztel kis országunk, Első szent urának vall. Tőled vette fényességét, Méltóságát, érdemét, Koronája ékességét, Hitit, kincsét, mindenét. Elbujdostál, megkerestünk, Áldott légyen a szent ég! Országunkba bévezettünk, Szívünk örömében ég! Drága kincsünk, feltaláltunk: Magyarország, vigadozz! Itt van, kit óhajtva vártunk, Ezer áldásokat hoz. Íme a te reménységed, Ínségedben idenézz: Isten után erősséged Megoltalmaz ez a kéz. Megvigasztal midnyájunkat, Hatalmunkban vastagít, Megtágítja országunkat, Végig megtart, boldogít. Budán nyugszik; Buda vára, E szentséget megböcsüld! Atyja után, nem sokára, Biztat az ég: Imrét küld. István mellett itt lész fia, Megtestesült angyalunk, Megszerzi ezt két Mária, Égi s földi asszonyunk. „Az mi régi szent István királyunknak koronája semmi a pallosa nélkül.” Zrínyi Miklós, 1663.

l. Geyzának egy fia mert lám születteték, Az Első Mártírtól ki jövendölteték, Szent Albert püspöktől megkeresztelteték, És az igaz hitben felneveltetteték. 2. Ez az igaz hitre hozá nemzetségét, Az Isten segíté karja erősségét, Ki Kupan hercegnek rontá vitézségét, Látá a pogány nép bátor merézségét. 3. Legelső királya a magyar nemzetnek, Rómából hozaték koronája ennek, Istentől rendelve volt e nemzetségnek, Hogy helyrehozassék félelme Istennek. 4. Ájtatosságnak követője e volt, Jó szelíd erkölccsel megvirágozott volt, Ki Gyula herceget rabságban vette volt, Hogy keresztyénségre hozza, oka e volt. 5. Horvát, s Bulgárokra fegyverét fordítá, Az egész hadait ellenek indítá, Nagy győzedelemmel fegyver alá hajtá, Isten egyházait kivel gazdagítá. 6. Esztergomot látá papi érsekséggel, Fejérvárt tisztelé papi ékességgel, S Szent Mártont építé szent szerzetességgel, Kiktől tiszteltetnék Isten kegyességgel. Listius László: A magyar királyokról A csoportokban a tanulók olvassák el a verseket, részleteket, majd a barokk hősökre jellemző tulajdonságokat, lelki érzéseket jelöljék, és írják ki egy-egy csomagolópapírra. Beszéljék meg, miért azokat választották. d/ Képeket kapnak Zrínyiről és Szent Istvánról

Hollósy Simon: Zrínyi kirohanása

Zrínyi Miklós

Barabás Miklós: Zrínyi Miklós

Szt. István király

a Szent Jobb Feladat, állapítsák meg, mi a különbség a két hős között. Mi jellemzi őket. Mik a jellegzetességek az ábrázolásban. e/ készítsenek élőképet, ahol eljátsszák, bemutatják a hős, illetve a hős figuráját. Milyennek képzeli el Szent Istvánt, illetve Zrínyi Miklóst hősi pózban. Beszámoló az eredményekről IV. Csoportonként 3’ Minden csoportból egy vagy két tanuló felírja a táblára a kiválasztott fogalmakat, s kiemeli a lényeget, magyarázza a választást. Felmutatják a képeket, úgy beszélnek róluk. Bemutatják az élőképet. Így a táblán lassan két csoportban kirajzolódik a középkori, illetve a barokk hős alakja. Összegzés V. 2’ A keresztény, barokk értékek, jellemvonások kiemelése. Keresztény lovag, Athleta Christi megnevezése Házi munka VI. 1’ Írd le, ma milyen értékeket tartasz fontosnak önmagad és társaid számára?

10. évfolyam Arany János balladái Szondi két apródja – műelemzés Tanári háttéranyag a témához. Szabadon használható Helyszín: A Börzsöny hegység északi részén, a lakott területektől jó másfél órás gyaloglásra emelkedő hegylánc egyik 444 méteres csúcsát koronázzák Drégely várának falai. Történelmi események: Elhatározásához képest Ali pasa július 5.-én 8–10.000 főre menő hadtestével s számos Budáról hozott ágyúival Drégely alá érkezett és a rákövetkező éjjel a vár körül sáncokat ásatván, azokba 4 nehéz faltörő és 6 tábori ágyút helyezett el, s másnap, azaz július 6.-án nyomban megkezdte a vár lövetését. A kaput védő torony nemsokára összeomlott, többed magával maga alá temetvén Zoltay János hadnagyot, majd rések támadtak a gyenge falakon, úgy hogy az erősség csakhamar rohaméretté vált. Azonban mielőtt a rohamra vonatkozó intézkedéseit kiadta volna a pasa, alighanem július 8, vagy 9.-e folyamán, Márton oroszfalvi papot felküldte a várba Szondyhoz, azt üzenvén neki, hogy eleget tevén a fegyverbecsületnek, adja át szabad elvonulás feltétele mellett az erősséget. Azonban a bátor, vagyonát, életét, mindenét hazájáért minden pillanatban feláldozni kész vitéz várparancsnok szilárdan el volt határozva, hogy vagy megvédi a gondjaira bízott várat, hagy annak romjai alá temetkezik. Ehhez képest, miután a papnak meggyónt, általa két ifjú török foglyot és két énekes apródját Libárdyt és Sebestyént, mindnyájukat drága ruhákban és pénzzel gazdagon ellátva, azzal a kérelemmel küldte le Ali pasához, hogy nevelje őket vitézekké, magát pedig, ha elesik, temettesse el tisztességesen s mondasson utóbbiakkal éneket sírja felett. Ezek után minden értékes vagyonát, ruháit, fegyvereit, szerszámait a várudvarra hordatván, ott azokat halomra rakatja és sajátkezűleg meggyújtja, majd istállójába megy és ott lovait rendre leszúrja, nehogy azok a haza rombolására törököt hordjanak hátukon. Mindez július 9.-én történt. Majd megtevén végintézkedéseit, az elszántságban és bátorságban hozzá méltó társaival nyugodtan várta a törökök rohamát. Ez rövid, de heves volt. Az óriási túlerővel a várnak nekirontó ellenséget feltartóztatni nem lehetett s a rá következő harcban nemsokára Szondy maga is jobb térdébe lövést kapván, a másikra bukik, de azért lelkesen tovább küzd és harcol, míg végre fején és mellén találva, kiadja nemes lelkét. Levágott fejét Ali pasához vitték, aki azt a törzzsel együtt, ellenségében is a hősies elszántságot nagyra becsülvén, a várral szemben fekvő dombon tisztességesen eltemettette és sírjára nagyrabecsülés jeléül lobogós kopját tűzetett. Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme

Buda várának 1541-es elfoglalása után Drégely is bekerült a királyi végvárrendszer erődítményei közé. 1552. július 6-án szállt Khádim Ali budai pasa 10-ezer harcosával és erős tüzérségével a Börzsöny északi oldalán magasodó kicsinyke Drégely vára alá. A mezővárosi palánk elpusztítása után nyomban a „fellegvár” vívásába kezdett. A török tüzérség hamar rommá

lőtte a középkori falakat, majd a gyalogság több hullámban is támadta a maroknyi védősereget… Szondinak alig több mint 140 katonája volt. Azonban így is hihetetlen bátorsággal küzdöttek. Szondi jól tudta, hogy a parancsnoksága alá rendelt piciny és elavult, korszerűtlen váracskát nem védheti tovább négy napnál. Az ostromló török pasa megadásra szólította fel a védőket. Szondi György azonban nem adta meg magát. Két apródját a pasához küldte, hogy neveljen belőlük jó vitézeket, s azok énekeljék majd meg hősi nevét, mert mindhalálig védte a rábízott várat. Aztán lovait leöldöste, vagyonát felgyújtotta, hogy az ne kerüljön a törökök kezébe, majd megmaradt vitézei élén az ostromlók közé rohant. Az első helyen verekedett: amikor jobb térdét egy nagy golyóbis összetörte, fél térdre ereszkedve még osztotta a csapásokat, egész addig harcolt, míg a fejét és mellét ért puskalövésektől el nem esett. Vitézeit mind levágták. A budai pasa nagy tisztelettel temettette el. Sírjára zászlós kopját tűzetett. Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat

Irodalmi emlékek: Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata, Két énökös apródgyát előállatá, Azok előtt ily testamentomot szóla: Az Ali basának két apródgyát ajánlá. Ezen igen kéri basát őnagyságát, Vitésségre taníccsa ő két apróggyát, És eltemettesse Szondi Györgynek tagját, Mert majd itt megláttyák az ő szörnyű halálát. Tinódi Lantos Sebestyén Czuczor Gergely Szondi Mely had kel a drégeli völgyön elé, S vet vérszemeket hegyi vára felé? Ádáz Ali tábora durrog alatt, S rombolja tekékkel a sziklafalat. Vaj támad-e hős, Oly bátor, erős, Kit nem bír ijesztni veszélyzaj, S nem hat le szüvére haláljaj? A vár kicsid, ellene nagy sereg áll, Hódulnia kell, vele szembe ha száll.

Jó Szondi parancsol az ormi lakon, S buzdítja vitézit az őrfalakon; Lobbannak az álgyuk, a bástya zuhan, Jelt ád Ali, s népe reája rohan, Van harci zavar, Helyt áll a magyar, Vérben hörög a török és vész, Döbbenve vonul tova más rész, S Drégel valamint ama gránit orom Rongálva ugyan, de megáll szabadon. Új harcra megy edzeni Szondi magát, Vágy hallani harcriadói dalát, S apródinak int, de remegnek ezek, S a két dalos ifjú igyen kesereg: "Jó gyámolapánk, Nagy vészbe jutánk, Nincsen ki elűzze fejünkről, Fussunk el e mostoha helyről, Hajt kínos igába a durva pogány, Vagy lángdühe fegyverek élire hány." Mindkettejök oly deli, s fürge fiú, Jó Szondi kegyencei, s ez neki bú, A vár bekerítve, bocsássa, hova? Vész éri, ki mer szakadozni tova. "Édes fiaim, Kis dalnokaim, Nincsen hova mennetek út már, Ad még menedékhelyet e vár, Míg víni hadam megy a völgybe velem, Égnek könyörögjetek, óvja fejem." Így Szondi. Körötte kis őrhada gyűl S részével az elleni hadba vegyűl. Küzd, harcol: előtte s utána halál Kínjajja liheg, hova kardja talál. "Hol hadfejetek? Hozzá sietek. Keljen velem önmaga bajra." Kész ott Ali a viadalra. Csörgnek viszonozva dühfegyvereik, A bég sebesülten odább futamik. Álgyuk törik újolag a falakat, S már külsejök össze halomra szakadt, Lobbot vet a vár magas ormozata, S a láng harapó dühe szertehata. Toldúl Ali fel, Rá Szondi kikel,

Nem néz, nem ügyel, kire, csak vág, S már látja, hogy a csatahely tág, Nincs egy török, aki megállani mer, Száz van, ki lesújtva mögötte hever. Drégelyre fel ím Ali küldte követ, Zászlósan Oroszfalu papja, siet, Néz Szondira búsan a jámbor öreg, S hozzája, keservkönyüt ejtve, rebeg: "Ó drága felem, Jer, Szondi, velem, Enged szabadon Ali menned, Nincs, látod ugyis, hova lenned, Drégel rom, erős Ali, gyönge hadad, Kíméld meg utóbbi javunkra magad." Jó Szondi a jámbor atyára borúl, S lágyul szive, majd hamar elkomorúl, Kardjára csap, égre felölti kezét, S mond a törökökre szegezve szemét: "Esküt fogadok, Ehelytt maradok, Nincs alkum örökre pogánnyal, Játszik szava s kénye hazámmal. Míg e kar acélt bir emelni, velek, - Élj boldogul! - én viadalra kelek." A bég, mivel állni akarta szavát, A várnagyi válaszon ette magát, "Hát vesszen el, aki szavamra nem ád", Szól, s fölveri mindvalamennyi hadát. Egyszerre ropog Húsz álgyutorok, Vársarkon az őrtorony eldől, S öl részt a maroknyi seregből, Jancsár, spahi s asszap üvöltve tolúl, S a vár bekerítve szükebbre szorúl. Többször viszonoztatik a rohanás, Drégel maga már hamu s sziklarakás. Vív a magyar, és sebes arcra terűl, Sírnak kis apródjai Szondi körűl. Mint bérci fenyő Rendíthetetlen ő, Apródaiért öli csak gond, S mellette vitézeinek mond: "Küldjétek el a fogoly ozmanokat, S hozzátok előmbe a főrabokat."

Kettőnek aranyban ajándokot ád, És drága szegélyzetü nyestkacagányt, Öltözteti dúsan a kis fiukat, S küldvén velök, ejt vala ily szavakat: "Üdvözlöm Alit, Kit bosszú hevít, Elszenvedem, öntse ki bár rám: Csak szánja meg két kicsin árvám, Szoktassa csatákra, s ha tenni fogom Majd lelkemet, eltakarítsa porom." Drégel közepén sürü füst gomolyog, A máglya kigyúl, s föl egekre lobog, Mindent megemésztete Szondi vele, Amely javat ott takarítva lele. Majd kardot emel, Ménólba megy el, Nyerges Daliját üti szügybe, A többit is átdöfi rendbe. S mond: "Földiimet soha, Szondi lován Ülvén, ne kerítse, ne űzze pogány." Dolmányt aranyost veszen és süveget, S állítja nyomába a kis sereget, Istent velek, esve le térdre, imád, S hallatja utószori búcsuszavát: "Rontsunk ki tehát, Szebb látni halált, S honnért tusakodva kimúlni, Mint gyáva sok életet únni. Hű társaim! itt van az óra, jerünk. Isten kegye járjon örökre velünk." S dárdásan előre hajúlva nyomúl, A sok dühös ozman elébe tolúl, Hozzá torolatlanul érni ki mer? Földhöz sokat ő fene fegyvere ver. Lábán seb esik, Térdére esik, Karjában erő lobog, öl, ront, Míglen sok ütött sebe vért ont. Hajh! Még szive nem, hanem élete fogy, S dárdája kezébe szorúlva lerogy. A bég, noha vad, s dühe Szondira fúlt, A hűlt erü bajnokon elszomorúlt, A hegyre temette a hős tetemet, S dárdát maga tűze le sírja felett. Ott szendereg ő, A harckeverő,

Kit nem bira győzni veszély, baj, Nem szálla szivére haláljaj; Most a maradék magyar áldja nyomát S enyhítgeti mennyei béke porát. 1832 Drégely vára:

Drégely várának rekonstrukciós rajza Illusztrációk a műhöz:

Szondi György hősies vitézsége egy XIX. századi ábrázoláson

Zichy Mihály illusztrációi

Szondi György alakja:

Szondi György aláírása

Kő Pál Szondy-szarkofágja

Az apródok A balladában szereplő apródok hűségesek maradnak urukhoz, a törökök sem ígéretekkel, sem fenyegetéssel nem tudnak hatni rájuk. A középkori apródok jellegzetes erényei voltak ezek.

Az apródok rendszerint nemesi származású fiatal fiúk voltak, akik különleges nevelésben részesültek. Ez magában foglalta a fizikai képzést: megtanultak úszni, lovagolni, vadászni, a különböző fegyverekkel bánni. Ugyanakkor nagy gondot fordítottak erkölcsi nevelésükre is. Az apród legfontosabb erényei közé tartozott a becsületesség, az urához való hűség, a nők tisztelete, az illedelmes társasági viselkedés. Az apródok rendszerint a csatákba is elkísérték urukat, ahol segítették, védelmezték őt. Így nem volt ritka, hogy ők is elestek a csatamezőn.

http://www.youtube.com/watch?v=Ymvj2SvM8AE Koncz Zsuzsa - Szörényi-Bródy: Szondi két apródja Az óra menete I. Ráhangolódás 5’ Mik a balladák? Hány balladás korszaka van Aranynak? Mit jelent a történeti ballada? Mik a ballada ismérvei? II. Felvezetés 10’ A történelmi háttér, helyszín bemutatása. Képek felvillantása. Tanári bemutatásban elolvasni Arany: Szondi két apródját Belehallgatni Koncz Zsuzsa lemezébe III. Műelemzés 15’ 1 – 2. versszak – a 3 helyszín – a fent és a lent bemutatása, rom és öröm, keveredik a bánattal Ali és szolgájának párbeszéde 5. versszak – megkezdődik a párbeszéd az apródok és a szolga között páros és páratlan szakaszok jelenben a szolga múltban az apródok apródok – egyre emelkedettebb, himnikusabb hang szolga – egyre indulatosabb 19. versszak – apródok átka többszólamúság, párhuzamos szerkesztés régies kifejezések ritmusképlet hazaszeretet és hősiesség balladája Kérdések – feladatok 5’ Keressetek a műben balladai sajátosságokat! Hol olvastál még a helytállás, hűség balladájáról? A képek alapján rajzoljátok vagy jelenítsétek meg a csatát, a ballada egyes figuráit! IV. Összegzés 8’

Osszuk ki kisebb csoportoknak Czuczor Gergely: Korunk ólcsárlóihoz, ill. Garay János: Hymnus c. művét vagy néhány részletét! A feladat, mondanivalójukat, eszméiket vessük össze Arany balladájának mondanivalójával! Hol érvényesül ez erőteljesebben? Ha csak egy szóban foglalnánk össze a gondolatunkat, mit mondanánk az egyik, másik versről? V. Házi munka 2’ Olvassuk el Czuczor Gergely: Szondi c. művét, s vessük össze Arany balladájával! Mik a legfontosabb észrevételeink? Hallgassuk meg az egész Koncz Zsuzsa előadásában elhangzó balladát! Mondjunk véleményt, értékeljük a hangzás, a zene, a hangszerek alapján!

Dolgozati témák Középkor 1. Hogy nevezzük a korra jellemző két nagy stílusirányt? Rajzold le fő vonásaikat, s nevezd meg a részleteket! 2. Mi a hét szabad művészet? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ……... 3. Milyen szerzetesrendeket ismersz a középkorból? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 4. Hol találkozol az országban Szt. István …………………………………………………………………………….. Szt. László……………………………………………………………………………… Szt. Imre ……………………………………………………………………………….. Gellért ……………………………………………........................................................... Anonymus ……………………………………………………………………………… Szt. Erzsébet ……………………………………………………………………………. I. Béla ……………………………………………………………………………... szobrával? 5. Ki írt művet Attiláról …………………………………………………………………... Szt. Istvánról ……………………………………………………………... Szt. Margitról …………………………………………………………….. Gellértről …………………………………………………………………. 6. Ki festett képet a Honfoglalásról ……………………………………………………….. A honfoglalás koráról ……………………………………………….. Attiláról ……………………………………………………………... Szt. Istvánról ………………………………………………………... Szt. Imréről …………………………………………………………. 7. Kik a szerzői: Chronica Hungarorum …………………………………………………... Képes Krónika ………………………………………………………….. Gesta Hungarorum ……………………………………………………… 8. Ki nem illik a sorba? – Assisi Szt. Ferenc, Kempis Tamás, Szt. Bernát, Villon, Szt. Ágoston, Celanoi Tamás 9. Ki nem illik a sorba? – Szt. Bonaventura, Szt. Hildegard, Bocatius János, Jacopone da Todi, Piso Jakab

10. Ki nem illik a sorba? – Aquila János, Celanoi Tamás, Kempis Tamás, Szt. Ágoston, Szt. Bernát 11. Mi nem illik a sorba? – Éjjeli ima, Vallomások, A Szent Szűz anyaságáról, Gyónás, Karácsonyi szekvencia, Pünkösdi himnusz, Hej, keservek 12. Mit jelentenek: isa ………………………………………………… vogymuk …………………………………………. milosztben ………………………………………… kegyedjetek ……………………………………….. egyenbelé …………………………………………. 13. Mit jelentenek: corpus ……………….. testamentum ………… agnus Dei …………… apoteozis …………….

apszis ……………………………………. trufa ……………………………………... anno Domini …………………………….. vademecum ………………………………

14. Mit jelentenek: alba …………………. cantilena ……………. breviárium ………….. dies irae …………….. homilia ……………...

trubadur …………………………………. planctus …………………………………. lacrimosa ………………………………... dona nobis pacem ………………………. stabat mater dolorosa ……………………

15. Nézd meg figyelmesen az alábbi középkori lapokat! Mi a véleményed róluk? Indokold a válaszod!

Carmina Burana: Ó Fortuna

kódexlap

Festetics kódex 16. Kiről szól az alábbi idézet? Miből gondolod? Indokold! Óh mily csodálatos ha szent biztosságban megy át, aki fiatal, a fiatalságon!

Bazilika szent kövén a szent fiú térden

Isten előtt könyörög könnyekkel szemében. Mit áldozzon föl Neki? tűnődik szívében: hol a kincs? ... És hirtelen hang zendül az égben: „Legdrágább a tisztaság: ezt ajánljad nékem!” 17. Nyelvi szempontból értékeld Bölcs Leó: Taktika c. munkájának két részletét! Hogyha pedig megfutamították ellenfeleiket, minden egyebet félretesznek és kíméletlenül utánuk vetik magukat, másra nem gondolva, mint az üldözésre. Mert nem elégednek meg, miként a rómaiak és a többi nép, ideig-óráig való üldözéssel és zsákmányszerzéssel, hanem mindaddig szorítják, amíg csak teljesen fel nem morzsolják az ellenséget, minden eszközt felhasználva e célból. H a pedig valamely üldözött ellenségük megerősített helyre menekül, azon vannak, hogy pontosan kipuhatolják, hogy mind a lovak, mind az emberek miben szenvednek hiányt, és mindent elkövetnek, hogy az ezekben való megszorítás útján ellenfeleiket kézre kerítsék vagy ezeket tetszésük szerinti egyezségre rábírják oly módon, hogy eleinte enyhébb feltételeket szabnak, majd ha ezekbe az ellenség belement, más, nagyobb dolgokkal hozakodnak elő. " 18. Az alábbi részlet Szt. Gellért Deliberatió című munkájából való. Olvasd el, s válaszolj az alábbi kérdésekre! Mi a műfaja …………………….. Honnan, s milyen bibliai, evangéliumi részleteket fedezel fel ………………………… Milyen az író világképe, mi mutatja ezt ……………………………………………….. Milyen nyelvi sajátosságai vannak az idézetnek ………………………………………. Mit jelentett számodra ez a részlet …………………………………………………….. Ki választ el tehát minket, mondja, a Krisztus szeretetitől? Háborúság-e, szorongatás-e, éhség-e, mezítelenség-e, veszedelem-e, üldözés-e, fegyver-e? (Róm. 8,35). Mert bizonyos vagyok, mondja, hagy se halál, sem élet, sem angyalok, se fejedelemségek, sem erők, se jelenvalók, se következendők, sem erősség, se magasság, se mélység, sem egyéb teremtett állat el nem választ minket az Isten szeretetitől, mely a mi Urunk Jézus Krisztusban vagyon (Róm. 8,38-39). Így gyúl lángra tehát a Krisztus nagy szeretetétől az ég, amelyről beszélünk. Ezt pedig felékesítette Isten ragyogó fényességekkel, és megtöltötte a Nappal és a Holddal, és a fénylő csillagzatok tündöklő jegyeivel ékesítette. Hogyan? Kérdezed, hogyan, halld meg, ami mondatik: És némelyeket helyheztetett ugyan az Isten Anyaszentegyházában, először apostolokat, másodszor prófétákat, harmadszor doktorokat, azután erőket, azután a gyógyításoknak ajándékit, segítségeket, vezérléseket, a nyelveknek különbségit stb. (1Kor. 12,18). Ilyen ékességekkel ékesítette Isten ezt az eget, ilyen csillagokkal világította be. Ennek az égnek szférája pedig az Úr Jézus, s nincs vége, mint ahogy kezdete sincs: középpontja a

mindenfelől egyenlő távolságra körbevett Föld. Hogyan? Mert őtőle és őáltala és őbenne vannak mindenek (Róm. 11,36). És: a Föld az ő lábai zsámolya (Máté 5,35).

19. Kinek milyen művéből való az alábbi részlet? …………………………………………. Mi a műfaj? …………………………………………………………………………….. Mi utal erre? ……………………………………………………………………………. Milyen nyelvi eszközöket használ? …………………………………………………….. Egy másik csodáját sem akartam semmiképpen sem elhallgatni, amit ugyancsak Fülöp apát elbeszéléséből ismertem meg. Nyitra városában egy vádlottat elítéltek és felakasztottak. Ez aztán Isten irgalmából leoldozva Fülöp apáthoz jött, és elárulta, hogyan szabadult meg a boldog férfi, András érdemei által. Azt mondta ugyanis, hogy miután elítélték, mindig az ő nevét hívta segítségül, és mikor a bitófára húzták, a boldog férfi, András, a kezével rögtön fenntartotta őt. Csakhogy amikor azok őt mind halottnak gondolva hazatértek, András a kezével leoldozva távozni engedte. 20. Az alábbiakban három beszédet olvashatsz. Mit jelent a prédikáció? …………………. Mit emelnek ki az írók? ………………………………………………………………... Mennyire világos a mondanivalójuk? …………………………………………………. Milyen nyelvi eszközökkel élnek? …………………………………………………….. Keress a szövegben a korra jellemző szavakat, s add meg a mai jelentését! ………….. ………………………………………………………………………………………….. Minden bizonnyal az örök jutalomra való méltányos várakozás késztet arra, hogy nekilássak ezen üdvösséges munkának. Igazán mindenkinek meg kell majd jelennie Krisztus ítélőszéke előtt, aki igazságos bíró, mégpedig mindnyájunknak bírája. Ő még a pohár hideg vizet sem hagyja méltó jutalom nélkül (vö. Máté 10,42). Nehogy ott üresen jelenjek meg, szívesen ajánlottam föl legalább ezen érméket a lelki hajlék építésére Isten dicsőségére, mintegy ama két fillérként (vö. Lukács 21,2), biztosan reménykedve Isten ígéretében: Aki tisztel, azt én is megtisztelem. Majd ismét: Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek. Ám mivel csak az Isten tévedhetetlen, az ember nem, kész vagyok rá, hogy bárki katolikus és szeretetteljes olvasóm tévedést vessen a szememre. Teszem ezt szeretetből az iránt, aki megittasodva az irántunk való szeretettől nem átallt tövissel koronáztatni és a keresztre feszíttetni. Ezért felmagasztalva él és uralkodik az Atyával és a Szentlélekkel együtt véghetetlen korokon keresztül. Amen. /Laskai Osvát: Az üdvösség kétkerekű szekere/

Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek (János 14,27). E szavakat maga az Úr Jézus mondta ma az utolsó vacsorán, mert halála folytán távozni készült tanítványaitól. Akkor ugyanis – mint Ambrus mondja – mintegy utolsó üdvözletként hagyta és ajánlotta nekik a békét örökségül.

Ezzel arra tanított, hogy a keresztényeknek nagyon kell szeretniök a testvérekkel való békességet. A szükség indoka is buzdít rá bennünket, mert – mint Ágoston mondja az Úr szavairól írt könyvében: „A béke az elme derűje, a vonzalom köteléke, a szeretet sorsközössége. Aki birtokában van, maradjon meg benne; aki híján van, kérje; mert akit nem talál meg benne, azt örökségéből kitagadja az Atya, megtagadja a Fiú, s elidegenedik tőle a Szentlélek.” Erre buzdít az apostoli tekintélyű Írás is: Amennyire tőletek függ, éljetek mindenkivel békességben... Hagyjatok teret Isten haragjának (Róm. 12,18-19). /Temesvári Pelbárt: Nagyböjti beszédek/

Áldott Úr Jézusban Krisztusban, szerelmes atyámfiai, miért vitézködő anyaszentegyház a mi édes Idvezöjtenknek sziletöt napjának kegyes innepét esztendő fordulatja szerént meg adta érnönk, nagyobb lelki, testi ervendetes dicséretnek okáért megbévöjtötte mind az egyházi szent zsolozsmát mind veternyén, mind vecsernyén. Azonképpen az szentmisén es mind próféciát, mind episztolát szokott énekelni nagyobb hálaadásnak és ájojtatusságnak okáért, miért mind Ótörvén, mind Újtörvén és szentöknek mondások, írások, szent kenyvök teljes Urunk Jézus Krisztusnak dicséretivel és méltóságus mívelködetivel, kik minekönk mind tanúságunkra vannak és idvességünkre, Szent Gergel doktornak mondása szerént. Ez mai szent napnak azért próféciáját, kit az szent episztolának előtte éneklenek az nagymisén, írta meg Szent Ésaiás próféta kenyvének hatvankettőd részében, kinek bötő szerént való magyarsága ezenképpen vagyon. /Karthausi Névtelen: Karácsony estére/

21. Rákosi Jenő ír Szt. Ágoston Vallomások című munkájáról. Elfogadod-e észrevételeit? Indokold! ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Értelmezd és elemezd Ágoston gondolatait! ………………………………………..... ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Milyen nyelvi eszközökkel él? ……………………………………………………….. Rákosi Jenő: Szent Ágoston vallomásai (tárcák, cikkek)

De melyik igazságot szomjúhozza Szent Ágoston? Mondhatnám: a Pilátusét. Az egyetemes igazságot. A bölcselők igazságát. A világegyetem szülő, fönntartó és mozgató igazságát. A fizikai világ ismeretében messze előre vagyunk Szent Ágoston korához képest. Az erkölcsi világ föl- fogásában messze elmaradtunk tőle. A természetfeletti világ megértésében ott vagyunk, ahol akkor voltunk. Minden idők gondolkozói a világegyetem titkát és az embernek hozzá való viszonyát kutatták. Ennek a szomjúsága gyötörte Szent Ágostont is. És ahol valaha emberi értelem a világ e titkával érintkezett,

birkózott és végességével vergődött: a tudásnak és a kutatásnak mind e tartományait bejárta Szent Ágoston lelke és elméje az igazság nyomát keresve. Szent Ágoston minden idők egyik legnagyobb emberi alakja volt. Nagy, nem gazdagságtól, fénytől, hatalom- tól, hódítástól, nyert csatáktól, vagy egyéb hasonlóktól, melyek szerint a nagy címet emberek viselik, hanem nagy emberi szenvedelmeinek megfékezésétől, nagy a lemondástól, nagy az alázatosságtól, nagy a hitétől és nagy az Isten föltétlen szeretetétől s Istennek, embernek mindig és mindenben odaadó kész szolgálatától. Szent Ágoston A BOLDOG ÉLETRŐL 34. Ilyen értelemben tehát csak az Istentől származó bölcsességről lehet szó. Isteni tekintély alapján tudjuk, hogy Isten fia Isten bölcsessége, és hogy Isten fia is valóban Isten. Boldog az, aki eljut Istenhez, így láttuk ezt már azelőtt is, ahogy megkezdtük e lakomát. Mit gondoltok, mi más lehetne a bölcsesség, mint az igazság? Az írás szerint: "Én vagyok az igazság." Az igazság pedig a legfőbb mértéknek felel meg. Belőle származik, és végezetül ebbe is tér vissza. A legfőbb mérték fölé pedig semmi más mértéket nem lehet helyezni: mert, ha az a legmagasabb, akkor önmaga által lett azzá. Elengedhetetlen, hogy a legfőbb mérték egyben az igaz mérték is legyen. Amint a mérték teremti meg az igazságot, úgy ismer rá az igazság. Sohasem volt az igazság és a mérték igazság nélkül. Ki az Isten fia? Írva van: az igazság. Ki más az, akinek nincsen atyja, mint a legfőbb mérték? Aki tehát az igazság segítségével jut el a legfőbb mértékhez, az az ember boldog. Ez azt jelenti, hogy lélekben megtalálja Istent, azaz Istennel él. Semmi egyéb, noha Istentől van, nem juthat Istenhez. 35. Az a figyelmeztetés, amelyik arra int, hogy Istenre emlékezzünk, őt keressük, őt, minden dölyfünket elűzve, szomjúhozzuk, magából az igazság forrásából árad felénk. Ez a ragyogás árasztja belső szemeinkbe azt a titkos napfényt. Az övé minden igazság, amiről beszélünk, akkor is, amikor akár gyengén látó, vagy akár hirtelen kinyílt szemünkkel merészen odafordulunk és reszketünk az egészet szemügyre venni, mert csak az tekinthető Istennek, aki mindenféle fogyatékosságtól mentesen tökéletes. Mert ami teljes egész és maga a minden az tökéletes, egyszersmind ő a mindenható Isten.

22. Az alábbiakban két legendát olvashatsz. Mi a legenda? ……………………………… Mi az érdekessége az idézeteknek? Elemezd őket! …………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. Szent István király Nagy legendája Volt akkor egy Géza nevű fejedelem, a negyedik attól számítva, ki a magyaroknak Pannóniába jövetele idején első vezérük volt. Minthogy Jézusban is hitt, hatalmaskodva bánt az övéivel, de irgalmasan s bőkezűen az idegenekkel, kiváltképpen a keresztényekkel; ámbár belesüppedt a pogány életmódba, mégis, a lelki kegyelem fényének közeledtére, figyelmesen

kezdett tárgyalni a körös-körül fekvő valamennyi szomszédos tartománnyal a békéről, melyet korábban sohasem kedvelt; úgyhogy már ebből felismerhető, kinek fiává vágyott válni, Üdvözítőnknek az evangéliumban mondott szavai szerint: „Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket“ (Máté 5,9). Ezenfelül elrendelte, hogy a többi keresztényt, ki királyságába be akar lépni, a vendégbarátság és a biztonság kegyében részeltessék, felhatalmazta a papokat és a szerzeteseket, hagy elébe járuljanak, szíves örömest hallgatta meg őket, kedvet lelvén abban, hogy az igaz hitnek keble kertjébe vetett magja kicsírázik. Minek szaporítsam a szót? Eljött az égben rendelt idő, háza népével együtt hitt és megkeresztelkedett, megfogadván, hogy minden uralma alá vetett alattvalóját a keresztény hit szolgálatába állítja. Szent László király legendája Boldog László király kiragyogva kimagaslott Magyarország királyainak fényes nemzetségéből. Kétségtelen édesatyja a nevezetes első Béla, a hírneves András király öccseura; alkotóereje szorgalmából azon években, midőn uralkodott, az állam, sőt az egész Pannónia annyira rendezetten s meggyarapodva virágzott, hogy boldog István király ideje óta törvények, szabadság és bőség tekintetében soha még ily csodálatosan nem csillogott. Minden korábbi állapotánál gazdagabban Magyarország azidétt kezdte szabadságának fejét a bőség telt szaruival az egekig emelni, s gazdagságában, rangban és dicsőségben szinte valamennyi vidéket legyőzni. Magnus, a dicsőséges király volt az ő vértestvére: ezt Gézának nevezte népe; vallásos és katolikus férfiú teljességre, kit tisztes erkölcsei és jeles cselekedetei olyannyira ékesítették, hogy ha közte és Salamon király között nem keletkezett volna testvérviszály, a szentség érdemével és dicsőségével kitüntetve már régóta nyilvánvalóan fényeskedne.

23. Mi okozza Szt. Ferenc imáinak bensőséges hangulatát? Hogy hatnak rád? Mennyire érzed őket aktuálisnak? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Assisi Szent Ferenc: Ima a kereszt előtt Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, adj nekem igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet;

érzéket és értelmet, Uram, hogy felismerjem és megtegyem a te szent és igaz parancsodat. ASSISI SZENT FERENC IMÁJA Uram, adj türelmet, Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni, Adj bátorságot, hogy megváltoztassam, Amit lehet, és adj bölcsességet, Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni. Uram, tégy engem békéd eszközévé, hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek, hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak, hogy összekössek, ahol széthúzás van, hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz, hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik, hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik. Ó Uram, segíts meg, hogy törekedjem, nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak, nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek, nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek. Mert aki így ad, az kapni fog, aki elveszíti magát, az talál, aki megbocsát, annak megbocsátanak, aki meghal, az fölébred az örök életre. Amen.

24. Az alábbi imák közül válassz egyet! Olvasd el, majd válaszolj a kérdésekre! Milyen jellegű az ima? …………………………………………………………. Milyen költői és nyelvi eszközöket használ a szerző? ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. PIERRE ABÉLARD HIMNUSZA URUNK MENNYBEMENETELÉRE Ki szállva száll a csúcsokig, dombokon át emelkedik, menyasszonyát hívja a hegy felett:

"Kelj fel, nővér, kövess már engemet!" Eléri atyja csarnokát hol örökölt trónjára hág, onnan kiált: "Siess szerelmesem! Atyám jobbján fogsz ülni énvelem." "Téged egész országa már, népe és birodalma vár. Atyám maga, s égi Atyám körül szent udvara: jöttödnek mind örül." "S amik a Király jegyesét illik hogy ékesítenék, aranyba szőtt ruhát, és mennyei gyöngyös bibort fogsz ottan ölteni." Krisztusnak dicsőség legyen, ki jár a csillagos egen s az Atya és a Szentlélek vele: menny és pokol háromegy istene!

SZENT BERNÁT UJJONGÁSA JÉZUS NEVÉRE Jézus, édes emlékezet, te adsz szivünknek örömet. Se méz, se semmi nem lehet jelenlétednél édesebb. Hallani boldogabb soha nincs, se dalolni muzsika, sem elgondolni idea, mint Jézus, az Isten fia. Nyelv sohase mondhatja ki, betű föl nem jegyezheti, csak aki tudja, hiheti, mit tesz Jézusért érzeni.

Jézus szívbéli szent öröm, igazság kútja, fényözön, gyönyör, túl minden gyönyörön, kihez a vágy közel se jön. Ki Téged ízlel, éhezik s szomjasabb lesz, aki iszik, de másra már nem szomjazik, csak Jézusért óhajtozik. Estére zárva reteszem ágyamban Jézust keresem: titkon vagy fényes tereken csak őt szeretem, őt lesem. Máriával bús reggelen sírjához megyek s nem lelem; nyögve és sírva keresem: szivem keresi, nem szemem. A sirt könnyemmel áztatom, a tért betölti sóhajom, Jézus lábaihoz bukom, testét csüggve szorongatom. Jézusnak, vívom nyomdokát, sírva csókolom ajakát, hogy nyerhessem bocsánatát s teljes malasztja hasson át. Maradj velünk, Uram, maradj, fényedből fényességet adj, elménkben ködöket ne hagyj, ki e világnak méze vagy! Ha szívünket látogatod, az igazság fölragyog ott, a hiúság elpárolog s a mélyben szeretet lobog. Jézus szerelme mennyei édességgel telis-teli, ezerszer inkább isteni, mint ki tudhatnám mondani. Ez amit kínod is - amit véred ömlése bizonyít mely útat váltságunkra nyit s Istent szemlélni megtanít.

Kegyesem, Jézus, add nekem szerelmed bővét érzenem, színed előtt lenni jelen s glóriádba tekintenem. Ezer vágyam feléd eped: Mikor jössz, Jézus? kérdelek. Mikor vidítsz föl engemet? s elégíted ki lelkemet? Ég országának népe, szállj, ajtót, kaput elébe tárj, köszöntsd a győztest, harsonálj: "Üdvözlégy, Jézus, nagy király!"

SZENT BONAVENTURA ÉNEKE KRISZTUS IRGALMÁRÓL Jézus, bocsánat kútfeje, Jézus búbánat sugara, Jézus bűnbánat öröme, Jézus bűnbánók óhaja, mikor ott függtél csüggeteg, ártatlanul megfeszitett, a gonosz latrok közepett, megosztva büntetésöket, és egyik akkor Téged ott megvádolt és rádtámadott, ostobán gúnyolt és szidott, és káromolva szólitott: "Ha tényleg Isten fia vagy, ments meg bennünket és magad: magadhoz zordon ne maradj, ki megváltottál másokat"; s mikor a másik rá-csarélt s feddte a balga szavakért s megvallá, hogy ő rosszul élt, de Téged mint szentet dicsért s Általad igaz útra tért és könyörögve így beszélt: "El ne feledj engem, Uram, ha országodba érkezel,

mely édességgel tele van, s király-ruhádba öltözöl"; te, kit a bánat visszanyer s malasztod szíveket emel, nemcsak hogy nem feledted el: égbe méltattad venni fel! Óh isteni kész irgalom! Kész irgalom, jószívüség! Adakozó kész szánlom! Szánakozó bőkezüség! Tehozzád fut az áhitat, hozzád tér az emlékezet, a vágy Feléd nyög lankatag, a bűnbánat Feléd eped; a gyónás székedhez tapad: a szív Neked tárúl, Neked! Azért bizalommal teli imádkozunk hozzád, Uram, mert Te vagy az egyedüli bűntelen és mocsoktalan; gondolj reánk végnélküli türelmedhez képest, Uram! KEMPIS TAMÁS IMÁJA AZ ANGYALOKHOZ ÉS MINDEN SZENTEKHEZ Ég polgárai, halljatok és figyeljetek, angyalok! Én kérlek, ki e bánatok völgyében számüzött vagyok. Ti örök örömök között, én pedig szegény számüzött; ebből kell megbecsülnötök: csoda-e hogyha így nyögök? Sokáig élni idelenn s Krisztust nem látni sohasem: fáj a léleknek végtelen, kit Érte lankaszt szerelem. S mint délben aggódó ara: kérdi mátkája hol marad, kihez misztikus szín alatt e távolból is hű maradt?

Hit, remény, s tiszta szeretet kérdik Jézust, hová siet? "Rabbi, hol a ház, mely tied? Miért tész úgy, mint ki messze megy?" "Hogy tőled így távolodok, ne sírj, óh lélek, ne zokogj! Ama honba küldd sóhajod, hová előtted indulok! Vigaszod támaszom legyen, cseppenkint hulló kegyelem, társaidtól segedelem s hogy kínod égi bért terem. Én az Atyához fölmegyek s Szentlelkem küldöm el neked hogy benne, mint bennem, szived viduljon, míg jársz föld felett."

25. Folytasd az alábbi idézeteket! Az emberélet útjának …………………. Én rajtam jutsz ………………………… Ki itt belépsz, …………………………. Mennyi milosztben terömtevé ………… Világ világa …………………………… Választ világumtuul ……………………

26. Milyen költői eszközöket ismersz fel? Tengernek csillaga ……………………………………………… ejhajahujj! ……………………………………………………….. hogy fű és virág meghajolt ……………………………………… Ó, Fortuna,mint a Luna ………………………………………….

Halálnak halálával halsz ………………………………………… Világ világa,virágnak virága ……………………………………. Lelkét kemény kardnak kellett kínzón általjárnia ………………………………………………... a Vég a kín küszöbjén megtorpan, által nem lép, mert nagyobb tengereknél kínszenvedésem pokla. …………………………………………..

A dolgozat feladatait szabadon lehet használni. Bármilyen formában keverni, csoportosítani. A feladatok különböző nehézségűek. A kiválasztásnál ( 8 – 11. feladat) 1 – 1 pont adható. Szómagyarázatnál minden helyes megoldás 1-1 pont. Rövidebb meghatározásnál 2 – 2 pont. A hosszabb kifejtéseknél 5 – 10 pont adható. Úgy állítsuk össze a feladatsort, hogy minél többféle típusú kérdés szerepeljen benne, s legalább 50 – 100 pontot lehessen elérni. Egy órás dolgozathoz 8 – 10 feladat szükséges az osztály képességéhez mérten. Néhány megoldás: 02. feladat: grammatika, retorika, logika, zene, aritmetika, geometria, asztronómia 03. feladat: Ágoston-rend, bencések, ferencesek, ciszterciták, dominikánusok, karthauziak, premontreiek 04. feladat: Szt. István: Budapest, Esztergom Szt. László: Nagyvárad, Somogyvár, Mosonmagyaróvár Szt. Imre: Budapest Gellért: Budapest, Bakonybél Anonymus: Budapest Szt. Erzsébet: Sárospatak, Pozsony, Eger I. Béla: Szekszárd 05. feladat: Attila: Gárdonyi: A láthatatlan ember Szt. István: Sík Sándor, Szabó Magda: Az a szép, fényes nap Szt. Margit: Kodolányi: Boldog Margit, Gárdonyi: Isten rabjai Gellért: Szentmihályi Szabó Péter 06. feladat: Honfoglalás: Munkácsy Mihály, Feszty Árpád Vérszerződés: Székely Bertalan Attila: Than Mór

Szt. Imre (Vajk): Benczúr Gyula Szt. István: Benczúr Gyula 07. feladat: Chronika: Kézai Simon Képes Krónika: ismeretlen Gesta Hungarorum: P. mester 08. feladat: Villon világi költő, a többi egyházi 09. feladat: Bocatius János, Piso Jakab reneszánsz művészek, mí a többiek középkoriak 10. feladat: Aquila János festő a költők, írók között 11. feladat: Gyónás, Hej, keservek c. versek a Carmina Burana darabjai, míg a többiek egyházi énekek

Romantika 1. Az alábbi fogalmak a romantikához tartoznak. Értelmezd, magyarázd őket! Egy-egy példát is említs hozzájuk, s ha tudod, országot is említs, ahol a legjellemzőbb volt használata! Elbeszélő költemény …………………………………………………………………… Életkép …………………………………………………………………………………. Verses regény …………………………………………………………………………... Felesleges ember ……………………………………………………………………….. Spleen …………………………………………………………………………………... Ballada …………………………………………………………………………………. Elégico-óda ……………………………………………………………………………..

2. Mely fogalmak tartoznak a klasszicizmushoz, melyek a romantikához? Csoportosítsd őket! Arányosság, elmosódó műfajhatár, fantasztikum, eredetiség tisztelete, elvágyódás a jelenből térben és időben, harmónia, szenvedély, racionalizmus, ellentétek, szabadságszeretet, zsenikultusz, hely idő tér egysége, a múlt kutatása 3. Kapcsold a zeneművekhez az alapul szolgáló mű íróját! ZENEMŰ

AZ ÍRÓ

Mendelsohn: Szentivánéji álom Berlioz: Faust elkárhozása Verdi: Ernani Puccini: Tosca Bizet: Carmen Verdi: Othello Csajkovszkij: Anyegin Liszt: Mazeppa Erkel: Bánk bán Csajkovszkij: Diótörő Verdi: Luisa Miller Kacsóh Pongrác: János vitéz Verdi: Álarcosbál Musszorgszkij: Borisz Godunov Strauss: Cigánybáró Kodály Zoltán: Háry János

Victor Hugo Puskin Petőfi Sándor Jókai Mór Shakespeare E. T. A. Hoffmann Mérimée Prosper Garay János Goethe Schiller Byron Sardou Katona József Shakespeare Scribe Goethe

4. Töltsd ki helyesen az alábbi táblázatot! ZENESZERZŐ Mendelssohn Nicolai R. Strauss R. Strauss R. Strauss Debussy

Beethoven

A MŰ CÍME A windsori víg nők

Lenau Don Quijote

Ruszlán és Ludmilla A bűvészinas IX. szimfónia Egmont nyitány

Grieg Weiner Leó Szabó Ferenc Szabó Ferenc Ránki György Rimszkij-Korszakov

ÍRÓ - KÖLTŐ Shakespeare

Mazeppa Csongor és Tünde

Nietzssche Mallarmé Puskin Goethe Goethe Ibsen Victor Hugo Fazekas Mihály

Föltámadott a tenger Pomádé király új ruhája Ezeregyéjszaka

5. Ki készített festményeket Petőfiről, életéről? ………………………………………….. Ki illusztrálta Arany balladáit? …………………………………………………………

6. Találkozhattak-e életükben az alábbi személyiségek?

Kölcsey Ferenc és Czuczor Gergely …………………………….. Vörösmarty Mihály és Bajza József Kölcsey Ferenc és Eötvös Loránd Eötvös Loránd és Jókai Mór

…………………………….. …………………………….. …………………………….

Petőfi Sándor és Eötvös Loránd

…………………………....

Arany János és Kemény Zsigmond

……………………………

7. Nézd meg alaposan a két festményt! Hasonlítsd össze őket! Melyik a kifejezőbb, melyik adja mélyebben vissza Arany balladájának hangulatát? Miért? Vagy mik a hasonlóságok?

Gyárfás Jenő: Tetemre hívás

Zichy Mihály: Tetemre hívás

………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 8. Mennyire sikerült a festőnek visszaadni Vörösmarty művének befejező részleteit? Indokold a válaszod!

Orlai Petrich Soma: Szép Ilonka ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

9. A következő képek a romantika alkotásai. Melyik kép milyen irodalmi művet idéz fel benned? Milyen részletek segítettek? Mia véleményed a hangulatukról, a képek szerkezetéről?

Delacroix: A villámlástól megrettent ló

Delacroix: A szabadság a barikádokon vezeti a népet

Madarász Viktor: Hunyadi László siratása

Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben

Székely Bertalan: V. László és Cillei Ulrik ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

10. Az alábbi művek Kölcsey Ferenc szerzeményei. Rakd őket a keletkezés sorrendjébe! Emléklapra, Zrínyi dala, Parainesis, Rebellis vers, Ideál, Himnusz, Drégel, Huszt ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………...

11. A következő műveket Vörösmarty Mihály írta. Rakd őket a keletkezésük sorrendjébe!

A vén cigány, Csongor és Tünde, Zalán futása, Szózat, Előszó, Gondolatok a könyvtárban ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………….. 12. A következő nevek és fogalmak Vörösmarty Mihályhoz kapcsolódnak. Miért? Etelka, Görbő, Kisfaludy Társaság, Athenaeum, Laura, Arad, Bajza József ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………….

13. A következő nevek és fogalmak Czuczor Gergelyhez tartoznak. Miért? Jedlik Ányos, A magyar nyelv szótára, népdalok ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………….

14. A következő nevek Garay Jánoshoz tartoznak. Miért? Árpád, Álmos, Lehel, Bánk bán, IV. Béla, Szent László …………………………………………………………………………………………..

15. A következő fogalmak Toldy Ferenchez tartoznak. Miért? Magyar irodalom tudományos formája, MTA könyvtára …………………………………………………………………………………………...

16. A következő nevek Kemény Zsigmondhoz tartoznak. Miért? Pesti Napló, Alvinc, Marosvásárhely, Tolnai Lajos …………………………………………………………………………………………

17. A következő nevek Bajza Józsefhez tartoznak. Miért?

Gyöngyös, Kritikai Lapok, Athenaeum, Pesti Magyar Színház …………………………………………………………………………………………..

18. A következő nevek Eötvös Lorándhoz tartoznak. Miért? Vallás – és közoktatási minisztérium, Természettudományi Társulat, Jedlik Ányos …………………………………………………………………………………………... 19. A következő nevek Arany Jánoshoz tartoznak. Miért? Rák Bende, Nagyida, Vojtina, Zách Klára, Etele, Detre, Torda, Bulcsú, Juliska …………………………………………………………………………………………...

20. A következő nevek Arany Jánoshoz tartoznak. Miért? Szalonta, Török Pál, Debrecen, Megyeri Sára, Máramarossziget, Életképek, Szépirodalmi Figyelő, Hamlet, Szent István-rend, Margitsziget ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

21. A következő nevek Jókai Mórhoz tartoznak. Miért? Nagy Bella, Svábhegy, Balatonfüred, Feszty Árpád, A Hon, Komárom, Pesti Hírlap, Vasvári Pál, Pozsony, Balközép Párt ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

22. A következő hölgyeknek ki lehet a párja? Miért? Hölgyek Juliska Laura Júlia Etelka

Szerzők

Róza Etelke Bella

23. Ki mondja a Bánk bánban? Enyim fog ő lenni, kiért sokat Oly nyughatatlan szívvel éjtszakáztam! Hazám! szerette jó hazám, Bojóth! De vége! Már nekik is - jó éjtszakát! Epét okádna itt a békességes Tűrés, kiáltva: ördög és pokol!

………………………….

……………………………

………………………………

Meg is fogok felelni ennek, és Habár tulajdon síromon fog is A békességetek virágzani. Szedd rendbe, lélek, magadat és szakaszd Szét mindazon tündéri láncokat,

………………………………..

Mi a királyt imádjuk - ámde egy Endrében - egy férfiú-királyt imádunk, Meráni asszony nem kell itt soha.

………………………………

Atya-átok egy anyáért! - Kábaság! Ha a szegény hold férjhez adja szép Leányait, mondjátok, hogy királyi Lakadalma van két nyíl-lövésnyire. Nagyúr! királynénak barátja a nevem.

………………………… ………………………...

Ő cifra és márványos házakat Épittet; és mi - csaknem megfagyunk Kunyhónk sövényfalai közt -

…………………………..

Nem a nagyúrtól - nem az egész Országtól; én csak rettentő királyi Nénémtől irtózok;

………………………….

Add vissza egy anyának gyermekét Add vissza testvérnek testvéreit Add vissza férjét e tökéletessen Megrontatott beteg lelkemnek is.

…………………………

Te mint egy éjjeli Tolvaj jövél foglalatosságaidból Az udvarunkba vissza. Illik ez?

…………………………

Már úgy születtünk, mint a szegény Emberbarátink kárán tapsolók; Hiszen ha hét az utcán hétszer elEsett, azon szint'annyiszor kacagjuk Magunkat el -

………………………..

Ki! a tető mindjárt reám szakad.

……………………….

Nincs a teremtésben vesztes, csak én! Nincs árva más több, csak az én gyermekem!

………………………

Magyarok! előbb mintsem magyar hazánk Előbb esett el méltán a királyné! ………………………. 24. Elemezd és értelmezd az alábbi költeményt! Kinek milyen művével tudnád részleteit összehasonlítani? CZUCZOR GERGELY RIADÓ Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj! Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj. Villáma fesse a szabadság hajnalát, S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát. Él még a magyarok nagy istene, Jaj annak, ki feltámad ellene. Az isten is segít, ki bír velünk? Szabad népek valánk, s azok legyünk. Nem kell zsarnok király! csatára magyarok, Fejére vészhalál, ki reánk agyarog. Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk Mi sárgafekete lelkébe tőrt verünk. Él még a magyarok nagy istene, Jaj annak, ki feltámad ellene. Az isten is segít, ki bír velünk? Szabad népek valánk, s azok legyünk. A föld talpunk alatt, s fejünk felett az ég Tanú legyen, hogy áll Árpád ős népe még, S mely e szent földre hull, minden csepp honfi-vér, Kiáltson égbe a bitorra bosszuért! Él még a magyarok nagy istene, Jaj annak, ki feltámad ellene. Az isten is segít, ki bír velünk? Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Tiporva szent jogunk, szent harccal ójuk azt, Pusztítsa fegyverünk a fejedelmi gazt, A zsarnokok torán népek vigadjanak, A nép csak úgy szabad, ha ők lebuktanak. Él még a magyarok nagy istene, Jaj annak, ki feltámad ellene. Az isten is segít, ki bír velünk? Szabad népek valánk, s azok legyünk. Elé, elé, jertek, haramiahadak, Kiket nemzetbakók reánk uszítanak, Temetkezéstekűl, ti bősz szelindekek, Helyet dögész vadak gyomrában leljetek. Él még a magyarok nagy istene, Jaj annak, ki feltámad ellene. Az isten is segít, ki bír velünk? Szabad népek valánk, s azok legyünk. Szivünk elszánt keserv, markunk vasat szorít, S csatára milliók imája bátorít, Ó drága véreink, vagy élet vagy halál, De szolganépre itt a zsarnok nem talál. Él még a magyarok nagy istene, Jaj annak, ki feltámad ellene. Az isten is segít, ki bír velünk? Szabad népek valánk, s azok legyünk. Vitézek, őrhadak, fogjunk bucsúkezet, Iszonytató legyen, s döntő ez ütközet, Ős áldomás gyanánt eresszünk drága vért, Végső piros cseppig hadd folyjon a honért. Él még a magyarok nagy istene, Jaj annak, ki feltámad ellene. Az isten is segít, ki bír velünk? Szabad népek valánk, s azok legyünk. (1848) ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 25. Mi az érdekessége az alábbi kistörténetnek? Czuczor Gergely A LÓ ÉS A SZAMÁR A ló többféle furfangosságot tapasztalván a szamárban, így szóla egykor hozzá:

- Furcsa dolog, hogy téged az emberek butának csúfolnak, holott sok jelét látom eszességednek. - Hja! - válaszolt a füles - az onnét van, mert az emberek jobbára külsőről ítélnek; pedig hosszú fül és rövid ész, rövid fül és hosszú ész, nem mindig járnak együtt. ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………….... 26. Elemezd és értelmezd Garay költeményét a romantika szempontjai alapján! Garay János PETŐFI SÁNDOR EMLÉKKÖNYVÉBE Pesten, mart. 15-kén 1848. S szent, e nagy napon, melyen végtére Megtestesült a kimondott ige: S nép, függetlenség, alkotmány s szabadság Magyar hazánkban többé nem rege; Melyen, kezében széttépett bilincscsel, Győzelmi zászlóval másik kezén, Áll köztünk a kivítt sajtó-szabadság; Melyen egy jobblét dicső reggelén A leigázott óriás, a nép, Üdv néki! a kigyó fejére lép Dobogjon össze szívem hő sziveddel, Mint egybeolvad lantom énekeddel. ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 27. Arany művének ismeretében értékeld Kemény méltatását! Kemény Zsigmond: Arany Toldi-ja (részletek) Aranynak ezen vasvillával egybehányt töredékekből, melyek inkább balladákra látszottak alkalmasoknak, kelle költői beszélyt alkotnia. A kútfő, melyből merített, Ilosvai volt, s csak mellékesen a szájhagyomány, mely egyébiránt Nógrád megyében, hol, mint rebesgetik, fészke van, sem lehet fölötte számos. És költőnk, ki a művészi kompozíció bűbájos titkát bírja, a szétszórt s idom nélküli részeket kerek egésszé tudta átvarázsolni, melynek minden tagja szükséges ok vagy okozatként jelen

meg. Beszélyéből a legcsekélyebbnek látszó történetet sem lehet kihagyni anélkül, hogy a mese fejlődésében hézag ne támadjon, és a motívumok szerkezete szét ne bomoljék. Arany úgynevezett epizódokat nem használ; noha az eposztól kezdve a verses vagy prózai regényig az epizód eléadó költészeteink semmi neméből sincs kitiltva, s néha még a kisebb novellákba is beszövetik. A tizenkét ének, melyek Toldi első kalandjait festik s hogy regényes kifejezéssel éljek: hősünk lovaggá üttetéséig terjed, külön egy-egy bezárt cselekvényt tüntet elénk, de lélektani fonalait átviszi a következőbe, annak többnyire fő motívumává válik, vagy legalább lényegesen hat a mese továbbfejlesztésére, s az egész kompozíció összhangzásába felolvad, legkisebb aránytalanságot sem okozva. Magok a tájképek és természeti jelenetek is, melyeket szerzőnk annyi virtuozitással rajzol, nemcsak azon igézetért teremtvék, mellyel kedélyünkre és képzelődésünkre hatnak, de közvetlen céljok is van: mert vagy szükséges rámái a költő alakjainak, vagy a cselekvény kimaradhatatlan színhelyei, vagy motívumok bekövetkező tényekre, vagy végre a cselekvénybe olvadnak fel, s cselekvényekké válnak. 28.  A romantika jegyeit ismerve, elemezd Kölcsey művét!  A SZABADSÁGHOZ Nyisd fel ó lángzó kebeled dicső Hölgy, Nyisd fel a küzdő szeretőre kebled, Fennröpűltedből kegyesen mosolygván, Égi Szabadság! Nékem is forrtak szemeimben égő Könnyek, éreztem haza szent szerelmét, Ints, zajos habként dagadozva várom Lengeni zászlód. Járom a gyáván! ki remegve futja Fenndicsőséged ragyogó világát, S megszokott rabság' kezein tudatlan Csörgeti láncát. Átok a gyáván! ki nevedre borzad, Mert gyakor szélvész kavarog föletted, Mert halálhörgés diadalmi pályád Mennyei bére. Szállj ki felhőden, s noha szózatod mint Villogó szélvész dörög is körűlem, S zöld borostyánod noha fürteid közt Vérbe füredt is:

Kellemed látom, s dobog érte mellem, Csókodat várom szerelemben égve, Csókodat szomjún epedő ajakkal, Jer, ne tagadd meg! Cseke, 1825. december ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

29. A romantika jegyeit ismerve elemezd és értelmezd Vörösmarty alkotását! Jóslat Ki mondja meg, mit ád az ég? Harag, káromlás volt elég; Gyülöltünk mint kuruc, tatár, Bánkodtunk mint a puszta vár; Ügyünk azért Sikert nem ért. Pedig neked virulnod kell, o hon, Lelkünk kihalna hervadásodon. Hát félre bú és gyűlölet! Vagy bár gyülöljünk szellemet, Azt, mely közöttünk lakozott, És eggyé lenni nem hagyott: E gyülölet A szeretet. Mert még neked virulnod kell, o hon, Túl és innen sok késő századon. A gyülöletnél jobb a tett, Kezdjünk egy újabb életet. Legyen minden magyar utód Különb ember, mint apja volt. Ily áldozat Mindig szabad. Mert még neked virulnod kell, o hon, Vagy szégyen rögzik minden fiadon. Mi tilt jobbakká válnotok? Ha eddig pazaroltatok, S idő, ész, pénz elszóratott Megvenni a gyalázatot: Elég az ok

Javulnotok. Mert még neked virúlnod kell, o hon, Bár bűneink felhőznek arcodon. A verseny nyilt, a nemzet él, Ha egy jobb tagja sem henyél, Jut ember és kéz, munka, vér; Mi volna az, mit el nem ér? S legyen dicsőbb, Ki tettre főbb. Mert még neked virulnod kell, o hon, Ragyogva hírben büszkén, szabadon. Itt még e föld, mély sírjaiból Az elhúnyt ősök lelke szól. Munkát reá s szabad kezet: Dicső kert lesz a sír felett, Zöldelni fog Bérc és homok. Mert még neked virulnod kell, o hon, Miért volnál az éggel oly rokon? Mit a müvészet, tudomány Csodásat, üdvöst hagy nyomán, Adjuk meg e hazának azt A hervadatlan szép tavaszt. Mult és jövő Igy egybe nő. Mert még neked virulnod kell, o hon, Fölül időn és minden sorsokon. Vagy nincs erőnk? Az nem lehet: Ártunk egymásnak eleget. Lesz költő, szónok és vezér, És tudomány, mely eget ér; De tisztelet A gúny helyett! Mert még neked virulnod kell, o hon, A szellemek kincsével gazdagon. Fut, fárad a sok idegen. Miért? hogy tápja meglegyen, S mi tőlük várjuk a csodát Fölékesítni e hazát? E jog nekünk Szent örökünk. És még neked virulnod kell, o hon, Vérünknek lángja ég oltárodon.

Kié e hon, ha nem miénk? Ha érte mindent megtevénk, Ha tiszta kézzel áldozánk, S lettünk, mi eddig nem valánk: Nincs hatalom, Mely visszanyom. És még neked virulnod kell, o hon, Mert isten, ember virraszt pártodon. 1847 eleje 30. Két részletet olvashatsz. Az első Jókai aranyemberéből való. Milyen egy romantikus tájleírás? Milyen eszközökkel él a szerző? Mikor  a  beállott  Balaton  jegére  legelőször  rásüt  a  nap,  először  valami  csodálatos  zengés  támad  a  jégben:  mintha  ezer  meg  ezernyi  érchúrok  pattognának  le  egy  tündéri  hárfáról;  emlékeztet  az  a  Memnon‐szobrok  zengő  sziklájára,  csakhogy  ez  nem  hagyja  abba.  A  titkos  zing‐zöngés  egyre  hangosabb  lesz,  a  tündérek  ott  a  víz  alatt  már  tele  marokkal  ragadnak  hárfáik  húrjaiba,  éles  pattanások  kezdenek  hangzani,  mik  folyvást  emelkedő  erővel  a  lövések  hangjáig  fokozódnak;  és  minden  pattanásnál,  minden  durranásnál  egy‐egy  csillámló  repedés  támad  az  eddig  üveg  módra  átlátszó  jég  tömegében;  minden  irányban  összevissza  pattog  az  egész  óriási  jégtábla,  míg  utóbb  olyanná  válik,  mintha  apró  kockák,  ötszegek  s  minden  alakú  prizmák  milliárdjaiból  volna  egy  óriási  mozaikká összetömörítve, melynek felszíne tükör.  Ez okozza ama hangokat.  Aki azokat először hallja, a szíve bizony hevesen kezd dobogni.  Az egész jéglap szól, beszél, zeng lábai alatt. Mennydörgést és citerapengést hall összekeverve. Egy‐ egy pattanás az ágyúdörejhez hasonlít, s mértföldekre elhangzik.  S  a  halászok  nyugodtan  látnak  hálóik  szétbontásához  a  mennydörgő  jég  hátán;  s  a  távolban  szénásszekereket látni, amint a jégen csendesen végighaladnak négy ökörrel. Itt már ember és állat  megbarátkozott a jég haragos perlekedésével, mely azután folytonosan tart, míg a nap ismét le nem  áldozik.  …….  Most egyszerre egy olyan rettentő dördülés hangzik, mintha száz ágyút sütöttek volna el egyszerre,  vagy mintha föld alatti tűzaknát vetettek volna fel. Az egész jégtábla megrendül és összerázkódik. S a  dördülés munkája iszonyú; a füredi parttól rézsút egész Tihanyig, háromezer lépésnyi hosszúságban  végigrepedt a jégtábla, s a kétfelé nyílt tömeg között egy ölnyi széles tátongó nyílás maradt.  "A rianás! A rianás!", kiáltoznak a halászok, s otthagyva hálóikat, szaladnak arrafelé.  Timár  alig  kétölnyi  távolban  állt  a  rianástól.  Látta  azt,  mikor  támadt.  Térdeit  megreszketteté  a  szörnyű  erőhatalom,  mely  a  jégtömeget  kétfelé  hasítani  bírta.  Megbénultan  állt  ott  a  hatalmas  természettünemény kábító hatása alatt.  Az odaérkező halászok zavarták fel néma elmerengéséből.    …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..   

A másik részlet ugyancsak a Balatonról szól, de a tudós szemével. Mik az észrevételeid? Miben különbözik vagy egyezik a két idézet?  

Eötvös Loránd A Föld alakjának kérdése Több mint tíz évi munka és javítgatás után, ma már egy bizonyos fokig megállapodottnak mondhatom módszeremet. Kiállta az a tűzpróbát a Gellérthegy tövén és a Sághegy tetején, a hol adatainak helyes voltát a felszinén fekvő tömegeknek kiszámítható hatásaival ellenőrizhettem, laboratóriumomban és szt.-lőrinczi kertemben pedig segélyével már a mélységben elterülő tömegeket tudtam fölismerni. Valóban érdekessé azonban az ilyen kutatás csak úgy válik, ha nagyobb területre terjesztjük ki. A mult télen a befagyott Balatonon volt erre először alkalmam. Ott több mint harmincz különböző állomáson végzett mérésekből meg tudtam állapítani, merre görbül erősebben, merre kevésbbé a nyugvó víz szintje, merre és mennyivel nagyobbodik a nehézség s mindezek alapján a jég és víz és a fenék homokja alatt egy Kenesétől majdnem Tihanyig elhúzódó tömeg-fölhalmozódást, mondjuk, egy hegygerinczet fedeztem föl. Azzal a kiváncsisággal, melylyel az utazó, ismeretlen vidékekbe jutván, hegyeit és völgyeit kutatja, jártam én is a Balatonon. Az én ismeretlen vidékem ott feküdt mélyen, a jég sima tükre alatt; nem láttam, s nem is fogom látni soha, csak eszközöm érezte meg és mégis mily nehezen váltam meg tőle, mikor a jég olvadása gyorsan partraszállásra kényszerített. A mikor onnét eljöttem s különösen a mikor, megfigyeléseim adatait rendezve, az ilynemű kutatások helyességéről meggyőződtem: új és nagyobb vállalkozás terve érlelődött meg agyamban. Itt lábaink alatt terjed el, hegyek koszorújával övezve, az Alföld rónasága. A nehézség lesimítván, kedve szerint formálta felületét. Vajjon milyen alakot adott neki? Micsoda hegyeket temetett el és mélységeket töltött ki lazább anyaggal, a míg létrejött ez az aranykalásztermő, a magyar nemzetet éltető róna? A míg rajta járok, a míg kenyerét eszem: erre szeretnék még megfelelni, erre kérek támogatást. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 31. A következő részletek Jókai politikai írásaiból valók. Mi a véleményed róluk? Mennyiben tudod elfogadni vagy elutasítani a leírtakat? Jókai Mór: A megölt ország Már az is eléggé merész gondolat volt Plato kétlábú tollatlan állataitól, hogy ők magukat a teremtés legfőbb urainak vallják; de még merészebb eszme az, melyet ez úri állatrend fehér színű fajai táplálnak magokban, miszerint a valódi szellemi műveltségre egyedül az ő bőrük képes. És ezt minden más színű fajnak el kell hinni. Igen érdekes volna, ha egyszer valami angol (ki érne rá más?) feljegyezné egy későbbi kor számára, milyen szép gonddal és dicséretes kitartással tudott a fehér faj egy más színű fajt annak a maga világrészéből tökéletesen kiölni.

Mert egy fajnak, amit még úgy hívnak, hogy rézszínűek, pár század múlva csak a mesés históriákban fogják nyomát találhatni, ha oly sebesen halad annak elenyészte, mint a megelőzött századok óta. A fekete fajnak még csak akadnak barátai, azokért az országgyűléseken beszédeket tartanak, azokat oktatják, regényeket és drámákat írnak rólok; beszélnek felszabadításukról, s őrizkednek őt őshazájában felkeresni, hogy fehérre fessék; s kezdenek vitatkozni felőle, hogy az talán mégis inkább ember, mint állat. Hanem a rézszínűre senki sem gondol. Az egészen kívül esik minden atyafiságon. Az nem is ember, hanem fenevad, akit lőni, vágni természetes kötelesség; akinek farkasvermeket kell ásni, akit hajtóvadászattal kell kipusztítani, mint a rókát, orozva leöldösni, egymás ellen uszítani mesterséges fortélyokkal; apró kölykeit megfojtogatni, mint a tojásból kikelt vércsefiakat és minden termőföldről leszorítani dögvészes mocsárok közé. …. A rézszínű faj azóta csendesen enyészik. Ahány millió volt az Amerika felfedezésekor a fehérbőrűek által, talán annyi ezer most. Az is silány, meztelen nép; elvadult, elnyomorodott; igazán semmi oka sincs rá, hogy éljen. Hajdani nagyságuk emlékei, az inkák palotái az elvadult őserdőkben, a rejtélyes feliratú sziklaköbök, a naptemplomok romjai, átadva a régiségbúvárok hagyatékainak. A fehér fajnak az a dicsőség jutott, hogy nehány század alatt ki tudott törülni az Isten képére teremtett fajok sorából nemcsak egy egész nemzetet, de egy egész színt! 1856 Jókai Mór: Magyarország van! Hát maga a nép? A múlt század elején a főúr, a gazdag birtokos hazájától elszakadva, a szegény annál inkább hozzáragadva – nemesember foltos, parasztember szurtos, tudós ember poros, komédiás cifra rongyos – most a főúr itthon van, s hazájának és a közügynek szenteli eszét és vagyonát, minden néposztály tagja igyekszik a „honpolgár” nevét megérdemelni munka, műveltség, vagyongyarapítás által; tudománynak, művészetnek palotái vannak, a velük foglalkozónak becsülete, jólléte, vénségére nyugalmas ellátása, s a népnevelés bajnokainak száma egy tábor, mely hódít és foglal. És a nyelv? A magyarság? A múlt század elején a művelt körök társalgása idegen szó; a törvénytudók, hittudósok diskurzusa holt nyelv, a költő sír, kesereg – meg sem hallják; ha meghallják, kinevetik. Nagy küzdelem egy-egy parányi engedélyért, hogy a magyar nyelv legalább fordításban mellékeltessék a hivatalos iratokhoz, de mikor még szótár sincs! A megyék elhatározzák, hogy készíttetnek ilyet. Hírlap van kettő-három, az is csak bujdokol, nyomda van az egész országra tíz; író annyi, hogy mikor tudós társaságról van szó, mindenki azt kérdi, honnan vegyük hozzá az embert? Annál több a censor, képviselője az obscurantismusnak, s a sajtóban vétkezőt fenyegeti az előleges censurán kívül még a pallos is, sőt nemcsak fenyegeti, de le is sújt rá. – Most egy nagy, minden szakmában kifejlett magyar tudományos és költészeti irodalom, mely az egész művelt világ becsülését bírja, s idebenn a

nemzet ismereteinek gazdagítására, lelkületének nemesbítésére szolgál. Hírlapjaink száma légió. A sajtó szabad, és szabadságát tudja becsülettel használni. A magyar nyelv pedig kivívta a maga rangját, a törvényhozás termeitől kezdve fel az udvari körökig, a trón mennyezetéig és le a legvégső falusi iskola padjáig. …… Kitéphetetlen gyökeret vert a lelkekben az a kettős igazság, hogy a magyar nemzetnek, ha államalkotási és kulturális küldetését teljesíteni akarja, azon trón körül kell csoportosulnia őszintén, melynek mennyezete alól Szent István koronája ragyog szét az ország minden népeire viszont e trónnak legszilárdabb talpkövét, oszlopát képezi az az igaz szeretet, melyet egy szabadságot élvező s e szabadságot államalkotási és közművelődési céljaira bölcsen felhasználó nép önként hoz eléje. Ezredéves ittléte ünnepét fényesen megülte ez a nemzet. Hármas hivatással bízta meg az országok ura, midőn őt ismeretlen hazájából e földre kihozta. E hármas küldetés: az államalkotás, a szabadság védelme, s a közművelődés terjesztése. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

32. A szereplők közül ki melyik Jókai regényben jelenik meg? Hátszegi Lénárd, Fatia Negra

………………………………………………

Jenőy Kálmán

………………………………………………

Evila, Berend Iván

………………………………………………

Palvicz Ottó, Liedenvall Edit, Talléossy Zebulon ………………………………... Decsi Sándor, Lacza ferkó, Klárika ……………………………………………… Szt. Borbála, Kacsuka, Krisztyán Tódor, Athalie ………………………………… Abellino, Flóra, Fanni

………………………………………………

33. Kinek melyik művében találhatók az alábbi helyszínek? Tatárország

………………………………

keskeny palló

………………………………

Hortobágyi csárda

………………………………

Üdlak

……………………………….

Adony

……………………………….

Vértes

……………………………….

Puszta

……………………………….

34. A helyszínek Arany balladáiból valók. Melyik melyikben szerepel? négy parti város

……………………..

Drégely

……………………..

Héttorony, Torbágy

……………………..

Prága

………………………

London

……………………….

Cseh föld

………………………

radványi erdő

………………………

35. A helyszínek Jókai regényeiben olvashatók. Melyik melyikben található? Vaskapu

………………………..

Királyerdő, Kammenoi Osztrov sziget

………………………..

Debrecen, nagyerdő

………………………..

Fertő vidéke

………………………..

Lucsia barlang

………………………..

Krasznahorka

………………………..

Bonda-völgy

………………………..

36. Arany balladáinak szereplői következnek. Ki melyik műben olvasható? Tuba Ferkó

……………………….

Márton pap

……………………….

Szulimán

……………………….

Szilágyi Erzsébet

……………………….

lord-major

……………………….

Ali

……………………….

Bárczi Benő

……………………….

37. Kinek melyik művében találod a szereplőket, s kik nem illenek a sorba? Kurrah, Berreh, Tamina, Duzzog, Ilma, Mara, Ledér ……………………………….. Ottó, Petur, Izidóra, Izolda, Melinda, Nagy Lajos …………………………………… Fejenagy, Csepü Palkó, Pató Pál, Harangláb, Bagarja, Mirigy, szemérmetes Erzsók, Bolond Istók, amazontermetű Márta ………………………………………………….

38. Honnan vannak az idézetek? Sötét és semmi voltak: én valék, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj, És a világot szültem gyermekül…

………………….

Mi dolgunk a világon? Küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért

…………………..

Járom rátok, gyáva népek S maradéktól átok.

Minden tagunkból vérezünk,

…………………

Hogy is ne? villog ellenünk A fél világnak kardja.

………………….

E fiúból pap lesz, akárki meglássa! Legalább így szokta mondani az apjok,

…………………..

Szégyeneljük szolgaságunk éjét, Zsarnokok, rátok száll haragunk,

…………………..

Bárminő színben jelentse Jöttét a vándor szerencse, Sem nem rossz az, sem nem jó: Mind csak hiábavaló!

…………………….

Munkálkodó légy, nem panaszkodó -

…………………….

39. Folytasd az idézetet! Ő csorda számra tartja gyülevész Szolgáit! ………………………

Két fátyolt szakasztok el: …………………………………

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék: ………………

Négy szócskát üzenek, …………………………………………

De szánjad, ó sors, szenvedő hazámat! ………………………….

Bércre hág és völgybe száll, ……………………………………….

Mint hulla a hulla …………...................

Ki kopog? Mi kopog? …………………………

Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam, ……………………….

Sehonnai bitang ember, ……………………………

Európa csendes, újra csendes, ……………………….

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, ………………..

Ábrándozás az élet megrontója, ……………………….

Köszönjük élet áldomásidat, …………………………….

És a nyomor gyámoltalan fejét Elhamvadt városokra fekteti. …………………………..

Néhány megoldás 1. feladat Zenemű Mendelssohn: Szentivánéji álom Berlioz: Faust elkárhozása Verdi: Ernani Puccini: Tosca Bizet: Carmen Verdi: Othello Csajkovszkij: Anyegin Liszt: Mazeppa Erkel: Bánk bán Csajkovszkij: Diótörő Verdi: Luisa Miller Kacsóh Pongrác: János vitéz Verdi: Álarcosbál Musszorgszkij: Borisz Godunov Strauss: Cigánybáró 2. feladat Zeneszerző Mendelssohn Nicolai R. Strauss R. Strauss R. Strauss Debussy Dukas Beethoven Beethoven Grieg Liszt Weiner Leó Szabó Ferenc Szabó Ferenc Ránki György Rimszkij-Korszakov 3. feladat Orlai Petrich Soma Zichy Mihály, Gyárfás Jenő 4. feladat

Író Shakespeare Goethe Victor Hugo Sardou Mérimée Prosper Shakespeare Puskin Byron Katona József E. T. A. Hofmann Schiller Petőfi Scribe Puskin Jókai Mór

A mű címe Szentivánéji álom A windsori víg nők Don Juan Don Quijote Imígyen szóla Zarathustra Egy faun délutánja A bűvészinas IX. szimfónia Egmont nyitány Peer Gynt Mazeppa Csongor és Tünde Lúdas Matyi Föltámadott a tenger Pomádé király új ruhája Seherezáde

Író - költő Shakespeare Shakespeare Lenau Cervantes Nietzsche Mallarmé Goethe Schiller Goethe Ibsen Victor Hugo Vörösmarty Mihály Fazekas Mihály Petőfi Sándor Andersen Ezeregyéjszaka

Igen, igen, nem, igen, nem, igen 10. feladat Ideál 1813. , Himnusz 1823. , Drégel 1825. , Zrínyi dala 1830. , Huszt 1831. , Emléklapra 1833. , Parainesis 1837. , Rebellis vers 1838. 11. feladat Zalán futása 1822-24. , Csongor és Tünde 1830. , Szózat 1836. , Gondolatok a könyvtárban 1845. , Előszó 1850. , A vén cigány 1854. 22. feladat Juliska – Arany, Laura – Vörösmarty, Júlia – Petőfi, Etelka – Vörösmarty, Róza – Jókai , Etelke – Petőfi, Bella – Jókai 23. feladat Ottó, Mikhál, Petur, Bánk, Petur, Melinda, Izidóra, Tiborc, Ottó, Melinda, Gertrudis, Gertrudis, Bánk, Bánk, Király 32. feladat Szegény gazdagok, És mégis mozog a föld, Fekete gyémántok, Kőszívű ember fiai, Sárga rózsa, Az aranyember, Egy magyar nábob 33. feladat Tatárország – János vitéz, keskeny palló – Vörös Rébék, Hortobágyi csárda – Sárga rózsa, Üdlak – Csongor és Tünde, Adony – Tengeri hántás, Vértes – Szép Ilonka, Puszta – Petőfi 34. feladat Híd-avatás, Szondi két apródja, Török Bálint, Mátyás anyja, V. László, Tetemre hívás 35. feladat Az aranyember, Kőszívű ember fiai, És mégis mozog a föld, Névtelen vár, Szegény gazdagok, Lőcsi fehér asszony, Fekete gyémántok 36. feladat Tengeri hántás, Szondi két apródja, Török Bálint, Mátyás anyja, A walesi bárdok, Szondi két apródja, Tetemre hívás 37. feladat helytelen: Tamina, Mara – a többiek Csongor és Tünde helytelen: Izolda, Nagy Lajos - a többiek Bánk bán helytelen: Pató Pál, Mirigy, Bolond Istók – a többiek A helység kalapácsa 38. feladat Vörösmarty: Csongor és Tünde, Kölcsey: Rebellis vers Petőfi: Szörnyű idő Arany: Családi kör Petőfi: 1848 Kölcsey: Vanitatum vanitas

Katona: Bánk bán