MEGHÍVÓ A Magyar Geotechnikai Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya és a Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozata, a mérnöki szakterület hagyományokat ápoló intézményeinek és szervezeteinek támogatásával, tisztelettel meghívja önt a
XXII. Széchy Károly előadóülésre, amely
2016. február 12-én (pénteken)
Program 14:00
Megnyitó Magyar Tudományos Akadémia Magyar Geotechnikai Egyesület
14:15
Richard Ray (Széchenyi István Egyetem, Győr)
Geotechnical Engineering in the Digital Age (angol nyelvű előadás)
15:00
Szünet
15:30
Széchy Károly Emlékérem átadása
15:45
Tóth Szilvia (Mott MacDonald, Budapest)
Bergen light rail – norvégiai tapasztalatok kerül megrendezésre a 16:00
Andráskay Ede (Zürich, Svájc)
Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében
A Gotthard alagút – a világ leghosszabb alagútja
(Budapest V. Roosevelt tér 9. II. emelet) 16:45
Zárszó Szinkrontolmács biztosított az előadásokhoz.
A rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Geotechnical Engineering in the Digital Age
Dr. Richard P. Ray
Dr. Richard Ray Computers and digital data have been part of the geotechnical profession for decades and will continue to be for the foreseeable future. But how have computers changed the way we do geotechnical engineering? This paper focuses on the influence of computers on data gathering, physical testing of soils and geotechnical structures, modeling of engineering systems, and monitoring and verifying construction, and evaluating life-cycle costs of projects. Examples of work performed by the author or from the literature on each topic are given with some historical context as well. While computing and software have advanced greatly, enabling engineers to perform very sophisticated analyses and designs, they have generated other challenges as well. Staying up to date with software requires engineers to constantly maintain their computing skills. Collecting, synthesizing, presenting, and archiving large quantities of data consume a great deal of time and hardware resources. What has also changed are the fundamental approaches to solving geotechnical engineering problems and evaluating design alternatives. Some final words on where the profession may be headed as well as suggestions to young and not so young geotechnical engineers about coping with their jobs in the digital age.
Richard P. Ray 1955-ben született Michigan Államban, az Amerikai Egyesület Államokban. 1978-ban készítette mesterdiplomáját a Michigani Egyetemen, majd ugyanitt szerezte meg PhD fokozatát 1984-ben Talajdinamika témakörben. Mérnöki pályafutását 1978-ban a Texas állambeli Houstonban, a Fugro- McClelland Engineers. Inc-nél kezdte projekt mérnökként, ahol két évet töltött. 1983-2011 között a Dél-Karolina-i Egyetem Építőmérnöki szakán tanított. Számos tárgy oktatásában és kidolgozásában vett részt, és kimagasló oktatói tevékenységét 1990-ben a „Mortar Board Award for Excellence in Teaching”, majd 1994-ben a „The Samuel Litman Distinguished Professor Award in Engineering” rangos díjakkal ismerték el. Meghatározó oktatója volt a „learner-centeredteaching” oktatási módszer bevezetésében a Dél-Karolinai Egyetemen. Számos cégnél volt mérnöki tanácsadó, többek között a „South Carolina Department of Transportation” és a „U.S. Army Corps of Engineers, Waterways Experiment Station”. 2009-ben Fulbright kutatói ösztöndíjjal egy évet a Győri Széchenyi István Egyetemen töltött. 2011-ben pedig a családjával együtt Magyarországra költözött és jelenleg a Széchenyi István Egyetem professzora. Az angol nyelvű mesterképzés meghatározó személyisége. A geotechnika rendkívül széles spektrumán folytat kutatásokat a laboratóriumi és terepi vizsgálatoktól a véges elemes vizsgálatokon át a talajdinamikáig. Ez utóbbi szakterületen hazai szempontból rendkívüli jelentőségű munkája az MMK Geotechnikai Tagozat „Geotechnikai kézikönyv földrengésre való méretezéshez” c. könyve.
A Gotthard bázisalagút – a világ leghosszabb alagútja Andráskay Ede 2016 június elsején húsz év építési idő után felavatják a Gotthárd bázisalagútat. Az 57 km hosszú alagútnak a menetrend szerinti üzemeltetésére 2016. december 11.-én kerül sor. Az alagút építése egy sok szempontból úttörő teljesítményt követelt! Az új alagútnak a célja egy gyors (személyvonatok 200-250 km/óra) észak-déli összekötetést létre hozni Svájcon belül és ezáltal még több teherforgalmat a közútról a vasútra terelni. . Egy gyors vonalvezetés megkövetel egy aránylag egyenes (a legkisebb körsugár 5000 m) vonalat és csak kis emelkedéseket (imax=6‰) enged meg. Ebből adódik – az Alpok alatt - egy nagyon hosszú alagút és nagy kőzettakarás (2300 m). Svájcnak évszázados hagyományokon alapuló, de modern alagútépítési ismeretei és tapasztalatai vannak. Ez az extrém alagúthossz és mélység különleges, eddig még nem ismert mérnöki munkát és kivitelezési technikát követelt. Mivel az egész világon nem voltak ilyen tapasztalatok több problémával kapcsolatban műszaki és politikai vakmerőséget is be kellett vállalni. Az előadó rátér ennek a nagy projektnek problémáira és technikai nehézségeire. Az építési logisztika és a kifejtett kőzet mennyisége szintén speciális megoldásokat igényelt. Az előadás még rátér az alagútépítési tapasztalatokra és a költségekre. Az alagút kapacitása: napi 260 teher- és 65 személyvonat. A forgalom lebonyolítására egy elektronikus jelző- és biztosítórendszert (European Train Control System:ECTS Level 2) építettek ki, amelyből a mozdonyvezető a fülkéjében lévő képernyőre kapja a vezérlésre vonatkozó adatokat automatikus adatátvitel útján.
Andráskay Ede 1936-ban született Szombathelyen. 1956 végén kimenekült Svájcba. A középiskola után az Eidgenösische Technische Hochschule –n Zürich (ETHZ Államszövetségi műszaki egyetemen) folytatta a tanulmányait. 1964-ben szerzett építőmérnöki diplomát. 1963-1966 között a Basler und Hofmann mérnökirodánál, mint tervező statikus dolgozott. Főleg ipariépületek és hidak tervezésével és statikájával foglalkozott. Előgyártott elemek tervezése és szerkesztése volt az iroda specialítása. Ezen keresztül jutott az alagútépítés közelébe. Tübbingek és előregyártott elemekből készült alagúti belső szerkezetek konstruálása és méretezése volt a munkája. 1966-1967-ben az ETHZ-nál tanársegédként és tudományos munkatársként főleg alagútfalazatok számítógépes modellezésével és statikájával és alagúti monitoring feladatokkal foglalkozott. 1967-2001 között újra a Basler und Hofmannál dolgozott. Az alagutak tervezése és a kivitelezés műszaki ellenőrzése volt a feladata,úgy mint projektvezető és osztályvezető Mint a cég ügyvezetősének tagja a mélyépítési szakterületnek (munkagödrök, alapozások stb.) volt a felelős vezetője. Több nagy projektet (alagutak 10km hosszig) valósított meg mind laza, mind szilárd kőzetben. A munkái során minden algútépítési módszert (robbantási, TBM, pajzs, alagúthajtógépek, hydrópajzs és lőttbeton) alkalmazott. 1990-től kezdve óta munkálkodott a NEAT nak (Neuen Eisenbahn –Alpentransversale) a gotthárdi tengelyén. Elöször felelős osztályvezetőként, majd alagútépítési szakcsoport tagjaként mind a két bázisalgútnál. A csoportnak a tervező mérnökök által javasolt megoldási változatait, kényes alagút-technikai problémákat kellett felülvizsgálni és megoldásokat ajánlani.
A szakmai tevénykedése mellett 1976-2003 között a Zürcher Hochschule Winterthurban mint az alagútépítés docense működött. Mint a Svájci Mérnöki Kamarának a tagja több alagútépítési szabvány kidolgozásában tudta, a szakmai tapasztalatait, mint munka csoporttagja vagy elnöke hasznosítani. 2001-ben –a nyugdíjazása után saját alagútépítési tanácsadó irodát nyitott. Több érdekes projekten dolgozott mind Svájcban, mind Magyarországon (M6 alagutjai, Bátaapáti radioaktív hulladéktároló) A svájci fő tevékenykedésének mediátori (békebírói) szerepvállalás került a fókuszába alagutaknál és épületeknél. Ezenkívül mint szakértő biztosító társaságoknak volt szaktanácsosa káresetekben. 2004- 2012 között alagútépítési gyakorlatvezető az Államszövetségi Műszaki Egyetemen Zürichben. A több mint ötvenéves szakmai munkásága alatt több előadást, továbbképzést tartott és számos szakmai cikket publikált.
Bergen light rail – norvégiai tapasztalatok Tóth Szilvia
2011-ben a Mott MacDonald elnyerte Nyugat-Norvégia legnagyobb városában, Bergenben, a városi gyorsvasút (LRT) 3. ütemének tervezési munkáit. Helyszínen szerzett tapasztalatokra támaszkodva a cikk részleteiben tárgyalja a beruházás 3. üteméhez, ezen belül is különösen az alagútépítéshez kapcsolódó legfontosabb kérdéseket és kihívásokat. A cikk az általános jellemzők (projekt bemutatása, kőzetkörnyezet) rövid ismertetésén túl a hangsúlyt a magyartól eltérő technikai elvárások (BIM), a Norvégiában járatos műszaki megoldások illetve a helyi tervezési szabványok ismertetésére helyezi.
Tóth Szilvia A 2008/09-es tanévben cserediákként a stockholmi Royal Institute of Technology-n olyan tanároktól tanulhatott a kőzetmechanikáról és alagútépítésről, mint Håkan Stille. Hazatérve, 2010-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnöki karán Geotechnika szakirányon szerzett diplomát. A diplomamunkája témájául is az alagútépítés, a Bátaapátiban épülő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló tárolókamráinak numerikus modellezése szolgált. A végzést követően a Mott MacDonald Magyarország Kft.-nél helyezkedett el, ahol eddigi rövid, alig több mint 5 éves pályafutása során több különböző nagyléptékű nemzetközi projekten is dolgozott. Részt vett többek között a londoni Crossrail és az indiai Chennai városában épülő metró tervezésében. 2012 elején kezdett dolgozni a Bergen LRT (közúti gyorsvasút) 3. ütemének alagúttervezési feladatain. A kiviteli tervek leszállítása után lehetőséget kapott, hogy mint szaktervező a helyszínen segítse a munkálatokat. A Norvégiában eltöltött 1,5 év alatt az alagutakhoz kapcsolódó kérdések megválaszolásán túl aktív részt vállalt a különböző szakágak, a tervező, megrendelő és kivitelező közötti koordinációban.
Széchy Károly emlékérem díjazottjai 2000
Varga László †
2001
Fazakas György †
2002
Boromissza Tibor
2003
Lazányi István
2004
Greschik Gyula
2005
Mecsi József
2006
Szilvágyi Imre †, Heinz Brandl
2007
Szepesházi Róbert, Jan Jeszenák †
2008
Nagy János, Scharle Péter,
2009
Kovári Kálmán
2010
Balázsy Béla, Márta Doležalová †
2011
Farkas József, Roger Frank
2012 2013
SCHARLE Péter (Budapest, Magyarország) 2000 DULÁCSKA Endre (Budapest, Magyarország), Marta DOLEŽALOVÁ (Prága, Cseh Köztársaság)
Asbóth János Müller Miklós, Turcek Peter
2014
Gabos György
2015
Párdányi Jenő
Széchy Károly Emlékkonferencia előadói 1994 FAZAKAS György (Budapest, Magyarország), MISTÉTH Endre (Budapest, Magyarország), VARGA László (Győr, Magyarország), Heinz BRANDL (Bécs, Ausztria), FARKAS József (Budapest, Magyarország)
2001 Robert MAIR (Cambridge, Anglia), MÜLLER Miklós (Budapest, Magyarország) 2002 Michele JAMIOŁKOWSKI (Torino, Olaszország), NAGY János (Budapest, Magyarország) 2003 Széchy Károly születésének 100. évfordulója James K. MITCHELL (Blacksburg, VA USA) POSGAY György (Budapest, Magyarország), TRÄGER Herbert (Budapest, Magyarország) MECSI József (Budapest, Magyarország), 2004 Suzanne LACASSE (Oslo, Norvégia), SZEPESHÁZI Róbert (Győr, Magyarország) 2005 Lothar MARTAK (Bécs, Ausztria), SZABÓ Imre (Miskolc, Magyarország) 2006 SECO E PINTO (Lisszabon, Portugália), SZILVÁGYI Imre és SZILVÁGYI László (Budapest, Magyarország)
1996 KOVÁRI Kálmán (Zürich, Svájc) 1997 VARGA László (Győr, Magyarország), LAZÁNYI István (Budapest, Magyarország) 1998 Heinz DUDDECK (Braunschweig, Németország), GRESCHIK Gyula (Budapest, Magyarország) 1999 Ulrich SMOLTCZYK (Stuttgart, Németország),
2007 Serge VARAKSIN (Párizs, Franciaország), KLADOS Gusztáv (Budapest és Kuala Lumpur) 2008 Roger FRANK (Párizs, Franciaország), SOÓS Gábor (Budapest, Magyarország) 2009 Rolf KATZENBACH (Darmstadt, Németország), JUHÁSZ József (Miskolc, Magyarország)
Széchy Károly
2010 William VAN IMPE (Gent, Belgium), BICZÓK Ernő (Budapest and Hamburg) 1903
2011 Jean-Louis BRIAUD (USA), ZÁBRÁDI Ernő (Budapest, Magyarország) 2012 Walter WITTKE (Németország), DELI Árpád (Budapest, Magyarország) 2013 John Burland (London, Anglia) KOVÁCS Balázs (Miskolc, Magyarország) 2014 Carlo Viggiani (Nápoly, Olaszország) Nagy László (Budapest, Magyaroroszág) Tóth Ákos (Budapest, Magyarország) 2015 Prof. Dr. K. Rainer Massarsch () Dr. Horváth Tibor (Magyarország)
1922 1926 1926-27 1927-28 1928-32 1930 1932-45 1933 1935-37 1937-39 1938 1939-43 1944 1945-51
1945-46 1945-46 1945-47 1946 1947-49
december 27-én, Budapesten született Széchy Károly okl. mérnök, államvasúti főfelügyelő és Zwerencz Ilona gyermekeként az Árpád Gimnáziumban érettségizett kultúrmérnöki oklevelet szerzett a budapesti József Nádor Műegyetemen tanársegéd volt a Műegyetem Vízépítési Tanszékén ösztöndíjasként tanult Angliában, a London University College-ban magánmérnökként, építésvezetőként dolgozott családot alapított, felesége Kókai Margit, gyermekei Dénes (1930) okl. mérnök és Edit (1932) okl. gyógyszerész a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium Hídosztályán dolgozott különböző beosztásokban jogi doktorátust szerzett a Margit híd szélesítését irányította az Árpád híd általános terveinek kidolgozását irányította a Ferenc József (ma Szabadság) hidat felügyeletével korszerűsítették az Árpád híd építését irányította műszaki doktorátust szerzett Közlekedési Minisztérium Hídosztályának vezetője, felrobbantott hídjaink újjáépítésének szervezője és irányítója volt az 1960-ban lebontott Kossuth-híd tervezését és építését irányította a Ferenc József híd ideiglenes, majd végleges helyreállítását irányította Margit híd helyreállítását vezette a Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntették ki irányításával korszerűsítve helyreállították a Lánc hidat
1948 1948 1948-50 1949 1950 1950-53 1952 1952 1952 1953-54 1953 1956-57 1958 1958 1959-60 1961 1964 1966 1966 1968 1970 1970
1970 1972
a Kossuth-díj arany fokozatát kapta műegyetemi magántanárrá nevezték ki felügyeletével építették meg az Árpád hidat a Műegyetemen meghívott előadóként megkezdte az Alapozás tárgy oktatását Magyar Tudományos Akadémia a műszaki tudományok doktorává minősítette a Földalatti Vasút Beruházási Vállalat vezérigazgatójaként irányította a metró tervezését és kivitelezését a Magyar Tudományos Akadémia Levelező Tagjává választotta megjelentek az Alapozás I. és II. c. könyvei A Közlekedés Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott a Földalatti Vasút Építő Vállalat igazgatójaként dolgozott az alapozás és alagútépítés témakörében a Műegyetem tanárává nevezték ki a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Műszaki Tanácsának vezetője volt megjelent az Alapozási hibák c. könyv első kiadása két hónapig vendégprofesszorként Egyiptomban oktatott közreműködött az Erzsébet híd újjáépítésének tervezésében megjelent az Alagútépítéstan c. könyve két hónapig vendégprofesszorként Egyiptomban oktatott a Felsőoktatás Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott a Helsinki Műszaki Egyetem díszdoktorává avatták vedégprofesszorként Kanadában tevékenykedett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották a fővárostól Pro Urbe kitüntetést kapott a budapesti hidak újjáépítése és a foldalatti vasút építése terén kifejtett munkásságáért a Wroclawi Műszaki Egyetem díszdoktorává avatják május 22-én, Budapesten elhunyt.
