XXII. Kerületi egyesített Óvoda Csemetekert Tagóvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

 

08 jan

XXII. Kerületi egyesített Óvoda Csemetekert Tagóvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Porkolábné dr. Balogh Katalin Komplex Prevenciós óvodai Programjának (Kudarc Nélkül Az iskolában) adaptálása

2015 “Keresem minden gyermek saját titkát és azt kérdezem: hogyan segíthetném abban, hogy önmaga lehessen.” (Janusz Korczak)

TARTALOM JEGYZÉK Oldal Az óvoda adatai……………………………………………………………………….. 4 Helyzetkép………………………………………………………………………….. 5

1.

Gyermekkép, Óvodakép………………………………………………………….. 6

2.

III. Az óvodai nevelés feladatai…………………………………………………….. 7 1.Az egészséges életmódra nevelés……………………………………………8 2.Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés………………………………….…11 3.Anyanyelvi és értelmi fejlesztés…………………………………..………..14 1.

Az óvodai élet megszervezésének elve……………………………………… .18

2.

Az óvodai élet tevékenységi formái:

3.

Játék…………………………………………………………………………… 23

4.

Munka jellegű tevékenységek……………………………………………… 26

5.

A tevékenységben megvalósuló tanulás………………………………….. 29

6.

Mozgás……………………………………………………………………….. 32

7.

Mesélés, verselés……………………………………………………………. 36

8.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc………………………………….. 38 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka……………………………………. 44

9.

8/a Külső világ tevékeny megismerése……………………………………… 47 8/b Környezetünk mennyiségi, formai, téri összefüggései………………… 50 Környezettudatos nevelés………………………………………………….. 53

9. 10.

Gyermekvédelem……………………………………………………………….. 54

VII. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei………………………………… 56 Függelék………………………………………………………………………………. 59 Záradék……………………………………………………………………………….. 60 Jegyzőkönyv………………………………………………………………………….. 61 Jelenléti ív…………………………………………………………………………..62 Nyilatkozat………………………………………………………………………….63 Felhasznált irodalom………………………………….……………………………..……..65

AZ ÓVODA ADATAI

Az óvoda hivatalos elnevezése:

XXII. Kerületi Egyesített Óvoda

Csemetekert Tagóvoda

Az óvoda székhelye,

1224. Budapest, VII. u. l5.

Telefonszáma:

Tel: 424-5455 06-20/374-8202

Az óvoda felügyeleti szerve:

Budapest, XXII. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Az óvoda fenntartójának címe:

Budafok-Tétény Budapest, XXII. ker.

Telefonszáma:

Óvodai csoportok száma:

229-2611

6

Az óvoda alapító okiratának száma:

132/1996

Az óvoda alapító okiratának kelte:

1996.04.11.

Az óvoda vezetője: Horvátné Fűkő Zsuzsanna Tagóvoda vezető : Horváth Medla Anikó

Önkormányzat

1221. Budapest, Városház tér

HELYZETKÉP

1.

Óvodánk a közoktatási rendszer alsó pillére, az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek figyelembevételével a személyiség teljes kibontakoztatására törekszik. Óvodánk arculatát a hazai óvodapedagógiai hagyományok tartalmi értékeit megőrizve alakítottuk ki, melynek során figyelembe vettük a helyi sajátosságokat és adottságokat is.

1.

Elhelyezkedés: A Csemetekert Tagóvoda a kerület kertvárosi részén épült, l945-ben. A kerület egyik legrégebbi óvodája, mely két foglalkoztatóval és hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségekkel működött. 1970-ben két foglalkoztatóval és szociális blokkal bővült. 2009-ben pedig egy új épületszárnyat építettek az intézményhez, melyben helyet kapott még két foglalkoztató a kiszolgáló helyiségeivel, valamint egy tornaterem, orvosi szoba, fejlesztő szobák és nevelői szoba. Az intézmény ily módon már hat csoportos óvodaként működik. Az épülethez nagy területű füves, ősfás udvar tartozik, a tornaterem előtti részen gumilappal borított térséggel.

2.

Háttér: A Csemetekert Tagóvoda gyermekeinek többsége családi házas övezetből kerül tagóvodánkba, kis számuk érkezik csak lakótelepről. A családok körülményei legtöbb esetben átlagosak, de kis számban megtalálhatók az átlagon felüli vagy hátrányos helyzetű családok is. A családok közül jó néhányan 1-2 korosztállyal ezelőtt vidékről költöztek fel a város szélére. A gyermekek többségének neveltségére jellemző a több nemzedék együttéléséből adódó nagyszülői nevelés. A családok szociális helyzete átlagos, kielégítő, kulturáltságuk nagyon eltérő. A szülők többsége fiatal. A gyermekek száma általában, családonként 2 fő, de gyakori a nagycsalád is.

3.

Összetétele: Az Óvoda befogadó képessége 140 fő. A hat csoportban, melynek összetétele korcsoportonként egynemű, 12 főiskolai végzettségű óvodapedagógus dolgozik. Munkájukat szakképzett dajkák, utazó gyógypedagógusok, logopédus és félállásban gyermekvédelmi felelős segítik. A nevelőmunkára jellemző a pedagógiai érdeklődés, nyitottság, az új módszerek iránti fogékonyság, a tág érdeklődési kör, az új pedagógiai irányzatok napi nevelőmunkába történő integrálása. A sokoldalú személyiség fejlesztés érdekében nagy gondot fordítunk:

 

a környezet esztétikájára – udvarszépítés – az óvoda helyiségeinek színharmóniájára, a dekoráció szemmagasságba helyezésére, az egészséges életmód kialakítására: az udvaron mozgásfejlesztő játékokat helyeztünk el és szobai mozgásfejlesztő tornaszerek eszköztárát is bővítettük, és hangsúlyt fordítunk az egészséges táplálkozási szokások meghonosítására is.



a rászoruló gyermekek felzárkóztatására, az életkori sajátosságoknak megfelelő fejlesztésre és a tehetséggondozásra is. Ünnepeink és hagyományaink megőrzését, bővítését fontos szempontnak tartjuk. Kapcsolataink szerteágazóak. Eredményeink: Rendszeresen részt veszünk kerületi, budapesti rajzpályázatokon, kerületi és budapesti sportnapokon, sorversenyeken, duatlonon is már több díjat elnyertünk. Az általános iskolák visszajelzéséből kitűnik, hogy gyermekeink jól felkészültek, egyre kevesebb kudarc éri őket iskolakezdéskor, valamint kiváló eredményeket érnek el a további tanulmányaik során.

4.

Az óvoda csoportszerkezete: Nagy létszámú csoportjainkba különböző fejlődési ütemű, azonos életkorú gyermekek járnak. Óvodánk prevenciós, korrekciós programjának megvalósítását ebben a csoportszerkezeti formában látjuk a leghatékonyabban érvényesíthetőnek.

1.

1.

GyermekkéP, Óvodakép

Gyermekkép: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, valamint a XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Pedagógiai Programja, melyekkel alapelveink összhangban vannak, az emberi személyiségből indul ki, abból, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség, és szociális lény egyszerre. A gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Ezek együttesének következtében a gyermekeknek életkoronként és egyénenként változó, sajátos testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó, ezért a feltételrendszer és a tevékenységek oly módon történő befolyásolásával kell élni, mely lehetővé teszi a személyiség ideális kibontakoztatását, figyelembe véve az eltérő adottságokat, képességeket, szokásokat, nembeli, érzésbeli, vérmérsékleti különbségeket és a családok értékrendjének sokféleségét. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó.

Az eddig feltárt helyzet, feltételrendszer, szociokulturális környezet és óvodánk arculata, gyermekeink fejlesztésének igényei alapján választottuk Porkolábné dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvodai Programjának adaptálását. Ez a program biztosítja, hogy a gyermekek egyéni képességeit és saját fejlődési ütemét figyelembe véve célzottan segítsük képességeinek kibontakozását, és fejlesztését. Így támasztjuk alá minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Az óvoda dokumentációival, a nevelés tervezésével, ellenőrzéssel, értékeléssel kapcsolatos nyomtatványok és szabályozók a XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Pedagógiai Programján felül, a Mérés-értékelési kézikönyvben és a Bizonylati albumban is megtalálhatóak.

Óvodakép: Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda három alapvető funkciója: óvó – védő, szociális, nevelő – személyiség fejlesztő. Az óvodai nevelésünk célja:

  

A harmonikus és sokoldalú személyiségfejlesztés, a sikeres iskolakezdéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettségnek kialakítása, a 3 – 7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezése. Prevenció, korrekció, kompenzáló tevékenység, hogy a részképesség zavarokkal küzdő gyermekek megsegítésére; a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelésére; a tehetséges gyermekek számára fejlődésük biztosítása érdekében. Ezek az alapfunkción túl vállalt tevékenységek adják az óvoda sajátos arculatát, ami a helyi óvodai nevelési célkitűzések egyik feltétele.



A nevelési célok alapján: Támasznyújtás, amely igazodik a gyermekek érési folyamatához, az életkori sajátosságokhoz, ehhez illeszkedő eszközökkel, mely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális, személyi és tárgyi környezetet. Ebben meghatározóak az óvodáskor alapvető sajátosságai: az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt, cselekvésközpontú megismerés, tapasztalatszerzés, az átélt élmények által kiváltott gondolkodás, tanulás.

   

Nevelési munkánk legfontosabb alapelvei: a gyermekek mindenekfelett álló érdekének érvényesítése, minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben, a gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a hátrányos helyzetű gyermekek problémájának enyhítése. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei számára biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.



Az óvodai nevelés Feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

1.

Az egészséges életmódra nevelés

2.

Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

3.

Anyanyelvi és értelmi fejlesztés

1.

Az egészséges életmódra nevelés: Célunk: A gyermek egészséges életvitel igényének kialakítása, testi-lelki, szociális fejlődésének elősegítése, egészségének megőrzése, védelmének biztosítása. Feladatunk:

  

A rendszeres tevékenységek biztosításával a testi és szellemi fejlődés feltételeinek megteremtése, fejlődésének elősegítése. Modellnyújtás a családoknak. Környezetvédelmi,- megóvási szokások kialakítása, környezettudatos magatartás megalapozása. Az egészséges életmódra nevelés területei:

1.

gondozás,

2.

testi nevelés,

3.

egészségvédelem, edzés,

4.

mozgásfejlesztés,

5.

lelki egészségfejlesztés.

A gondozás: az egész óvodai életet átszövi. A gondozási célunk: a gyermek komfortérzetének biztosítása, melynek révén kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel, örömmel tevékenykedik. Segítőkészségre, együttérzésre, a „másság” elfogadására nevelünk. A gondozási feladatok teljesítésének alapja: bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolat. A felnőtt mintát ad, tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat.

A gyermekek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságnak megfelelő táplálkozás, a gyermekek egyéni ízlésének ismerete, formálása. Mindezzel lehetőséget teremtünk a gyermekeknek, hogy ismerkedjenek meg a számukra eddig ismeretlen ételek ízével és azok elkészítési módjával. Kialakul a gyermek igénye a személyi és környezeti higiénére, mozgásos életmódra, egészséges és kulturált étkezésre, egészséget károsító magatartásformák elkerülésére, egy adott helyzetben az egészségesebb megoldás választására, másokon való segítésre.



A testápolás, öltözködés, táplálkozás szokásrendszere: 3-4 éves korban: Segítséggel, az egyéni eltéréseknek megfelelően végezzék a maguk körül adódó tisztálkodási, öltözködési és önkiszolgálási teendőket. Segítségnyújtás: a folyamatos közös tevékenységet, szóbeli magyarázattal kísérve. A szokás szabályrendszer az önállósági foknak megfelelően új kultúra tartalmakkal bővül.



4-5 éves korban: Egyre kevesebb segítséggel végezzék a maguk körül adódó tisztálkodási, öltözködési teendőket. A tevékenységek bemutatása rövid szóbeli magyarázattal párosul.



5-6-7 éves korban: Önállóan végezzék a tisztálkodási, öltözködési teendőket, szükség szerinti segítségadással. A szokás-szabályrendszer kiteljesedik, az önállóság mértékének megfelelően bővül, a tevékenységek készség szinten automatikussá válnak.

          

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögéskor, tüsszentéskor egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak és vizet töltenek a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Segítség nélkül, önállóan öltöznek. Ruhájukat ki- és begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Ruhájukat ízlésesen, összehajtva a polcukra helyezik. Környezetükben igyekeznek rendet tartani. Figyelnek saját külsőjükre, megjelenik a szépre való törekvés.

Testi nevelés: Célunk: a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás) természetes mozgásigényének kielégítése, a gyermek egészségének, testi épségének védelme, edzése. Napirendünkben a szabadban történő mozgásra nagy hangsúlyt fektetünk. Pihenés, alvás: Feltételei: tiszta, rendezett környezet, kényelmes fekvőhelyek, a pihenéshez szükséges személyes tárgyak, nyugodt elalvást segítő légkör, mese, halk zene. Biztonságos, szeretetteljes légkör megteremtésével a napi szükségletnek megfelelő pihenés biztosítása. Az aludni nem tudó gyermekeket a csendes, másokat nem zavaró tevékenységekre szoktatjuk. Egészségvédelem, edzés: Célunk az egészséges életvitel igényeinek kialakítása.



A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása, elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására: környezet tisztántartása és fertőtlenítése, tevékenységek a szabad levegőn, réteges öltözködés, folyamatos levegő csere, több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia.

  

Prevenciós, korrekciós, fejlesztő tornák (gerinc, lábboltozat erősítő, fejlesztő foglalkozások), a gyermek testi épségének védelme. A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Fontos, hogy az esetleges balesetek megelőzése céljából az eszközöket folyamatosan ellenőrizzük és karbantartsuk.

Mozgásfejlesztés: Mozgásos játék valamint naponta szervezett mozgás keretében valósul meg.

      

Nagymozgások fejlesztése (pl. járás, futás, mászás…), finommotorika fejlesztése (pl. gombolás, evőeszközök, körömkefe használata, vágás, szeletelés…), szem-kéz koordináció fejlesztése (pl. folyadéktöltés, kenyérkenés, fésülködés, gombolás, kötés…), testséma fejlesztés: testséma kialakítása, testrészek ismerete (pl. öltözés, gyermekek elalvás előtti és ébresztő simogatása…), meghatározott testrészekre koncentrálás (pl. mászókázás, csúszdázás…), a test személyi zónájának alakítása (pl. tisztálkodás, öltözés közben a testrészek tudatos megnevezése…), Percepciófejlesztés:

  

a környezeti ingerek teljes körű megtapasztalása, az érzékszervek működésének finomítása (pl. ételek íze, színe, illata, tapintása…), térérzékelés fejlesztése a rendelkezésre álló tér kihasználása a környezet bemozgásával (pl. mozgásos játékok…), Verbális fejlesztés: a fentieket tudatosan kíséri a verbális megerősítés (pl. a testrészek, ruhadarabok megnevezése használati tárgyak ismerete…).

Lelki egészségfejlesztés: A higiénés (szomatikus) nevelés; a pszichohigiénés nevelés (egészséges életvezetés, stresszhárítás, deviancia profilancia, érzelmi nevelés); és a szociohigiénés nevelés (kedvező miliő működtetése, kommunikációs érintkezési zavarok profalixisa, feszültségoldás, társadalmi izoláció megelőzése) hármas egységben fonódik egymáshoz, és segíti a gyermekek egészséges fejlődését. Az óvoda pszichés klímájának megteremtése, melynek feltétele a gyermek biztonságérzetének kialakítása. A pszichés sérülések megelőzéséhez az óvodai dolgozó gyermekekkel szembeni pozitív attitűdje szükséges. A gyermekek érzelmi, akarati életének alakítása érdekében játékos módon segítjük az egészséges viselkedés képességeinek fejlesztését, társkapcsolataik alakulását. Személyiségük szabad kibontakoztatásához biztosítjuk a feltételeket. A gyermekek fizikai lelkiállapotát figyelemmel kísérjük, kedvezőtlen alakulásakor keressük a legmegfelelőbb eljárást annak javítására. Éreztetjük velük elfogadásunkat, szeretetünket, bizalmunkat és hogy mindig mindenben segítjük. Játékos módok alkalmazásával az egészségre káros szokások kialakulásának megelőzésére nevelünk. Sokféle dramatikus játék szervezése által biztosítjuk a konfliktushelyzetek megoldására szolgáló technikák megismerését, bizonyos feszültségek elviselésére való nevelését. Segítőkészségre, együttérzésre, a „másság” elviselésére nevelünk.

2.

Érzelmi erkölcsi és közösségi nevelés Célunk: érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes légkör megteremtése. A családi nevelés kiegészítése. A gyermek szocializációjának segítése. Az alapvető erkölcsi normák és tulajdonságok kialakulása, amelyek az együttéléshez szükségesek. Feladatunk:



Érzelmi biztonságot nyújtó környezetben a gyermek életrendjének és közös tevékenységeinek megszervezése, amelyben a társas kapcsolatok az óvodába lépés első napjától az óvodáskor végéig

   

Szokás- és szabályrendszer kialakítása, amely a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodik. Ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezése, amely nevelésünk hagyományrendszerébe épül, és mélyíti az összetartozás élményét. A gyermekek elé olyan óvónői modell állítása, amely példaképként szolgál, és közvetíti azon erkölcsi tulajdonságokat, amelyek az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, a különbözőség iránti megértés kialakulását segíti a gyermekben. Társas kapcsolatok alakulásának segítése gyermek – gyermek, gyermek – felnőtt viszonylatban. A gyermekcsoportokban kialakulnak az együttélés szabályai, amelyekhez igazodik az egyén. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a valóságos énkép kialakulásához, az én határok megtapasztalásához.



Engedjünk teret önkifejező törekvéseknek. Az óvoda segítse a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötödés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.



A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

1.

A kiemelt figyelmet igénylő és egészséges gyermekek együttnevelésére szolgáló feladataink: Törekszünk az integráció során az inkluzív pedagógia megvalósítására, melyben az óvoda alkalmazkodik a gyermekek körében tapasztalható kulturális, képességbeli és tanulási szükségleteiben megnyilvánuló sokféleséghez. Olyanná formáljuk a befogadó közeget, hogy minden gyermek jól tudjon benne fejlődni, megtalálja a helyét, kielégíthesse igényeit.

         

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek: az életkori sajátosságokból adódó másság, a testi és pszichés jellemzők mássága, a szükségletek, igények mássága, a nemzetiségi hovatartozás következtében fellépő másság, a szociokulturális háttér következtében megmutatkozó másság, a tehetség mássága, a zavar a fejlődésben, a magatartás- és a viselkedés-problémák következtében fellépő másság is, a különleges bánásmódot igénylő gyermek: sajátos nevelési igényű gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd – óvodai nevelését jogszabályok szabályozzák.[1]

  

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, kiemelten tehetséges gyermek, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.

A felzárkóztatás célja: a zavartalan iskolakezdés biztosítása a valamilyen okból hátrányos helyzetű gyermekek számára is.

    

Az óvodánk ezzel kapcsolatos feladatai: A szociális hátrány megállapítása: a családlátogatás, az anamnézis és a beszoktatás napjainak elemzése alapján A szociális hátrány mibenlétének megállapítása: nem megfelelő anyagi, ill. családi háttér nem megfelelő kulturális háttér A csoportokra vonatkozó, minden nevelési év októberében és áprilisában sorra kerülő fejlettségi szint felmérését szolgáló megfigyelések és vizsgálatok gyakoribb elvégzése az érintett gyermekeknél

 

Probléma esetén továbbirányítjuk a gyerekeket az óvodában dolgozó (utazó, helyi) szakemberekhez, mint a logopédus, fejlesztő pedagógusok. A felmérések eredményeinek elemzése alapján egyéni nevelési, fejlesztési, ill. felzárkóztatási terv készítése, mely az érintett gyermekek esetében mindenkor tartalmazza az érintett területeken, (szokás és szabályrendszer, játék, munka, tanulás, általános- és részképesség-fejlesztés, testi, ill. egészségvédelmi fejlesztés és nevelés, szocializáció, tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók, valamint akarati és pszichikus képességek) a fejlesztés rövidebb és hosszabb távú célját, eszközeit és módszereit.

 

A hátrányos helyzetű gyermekek kiemelt kezelése, a gyermekek fejlesztése és foglalkoztatása során differenciált feladatadás. Figyelmet fordítunk az SNI-s, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek kiemelt kezelésén túl, a tanulási zavarok korai megelőzése mellett, a tehetséges gyermekek gondozására is.

1.

Ünnepeink, hagyományaink: Célunk: az egyén fontosságának, csoporton belüli helyének erősítése, közös, különleges élmény átélésének biztosítása, amelyben a hagyományok, ünnepi szokások megismerése, a nemzettudat megalapozása érvényesül.



Feladat: Az ünnepek előkészületeivel, a várakozással, a sokféle tevékenységgel, az ötletek kidolgozásával teret nyújtunk a gyermekek egymás közötti, a gyermek-felnőtt, felnőttfelnőtt és az óvoda-család közti együttműködés gyakorlására.

     

Kialakított hagyományainkkal, ünnepeinkkel óvodánk arculatának megteremtésére törekszünk. Az együttes készülődéssel, az öröm érzésének előidézésével segítjük, hogy közösségi életünk formálódjon. Az ünnephez, jeles naphoz, hagyományhoz illő környezetet teremtünk díszítéssel, amelyet közösen a gyermekekkel együtt végzünk. Az érzelmi ráhangolódást biztosítjuk az aktuális mesékkel, versekkel, dalokkal, játékokkal. Közös ünnepeink: Csoporton belül: születésnapok, Március 15., Anyák Napja, Nagyszülős nap, Évzáró ünnepségek, kirándulások. Óvodai szintű: sajátos óvodai hagyományok követése, különleges fontosságú ünnepek kiemelésével, mint pl. Őszi-Szüreti Táncház, Mikulás várás, Karácsony, Farsang, Húsvét, óvodai Sportnap, Gyermeknap, Ballagás, Zöld ünnepek (Állatok és fák világnapja, Víz világnapja, Föld világnapja).



Kerületi szintű: játékos sportnap, amely a gyermekek, szülők és az óvónők közös programja, duatlon, úszóverseny, futafok. Az ünnepi hangulat erősítését az egész óvodában megfelelő díszítéssel, ünnepi megjelenítéssel, ünnepnek megfelelő szimbólumok kihelyezésével, megfelelő megjelenéssel fokozzuk. Némelyik rendezvényünk nyilvános. Szeretettel fogadjuk a szülőket, külsős vendégeket (pl.: Promontor Tv)

1.

Beszoktatás Az ismerkedés az óvodai élettel a biztonság megalapozása. Szeretetteljes légkörben a gyermekek fogadása oly módon, hogy az elválás a szülőtől egyre zökkenőmentesebbé váljon. A szeparációs szorongás oldása, gyermek – szülő biztonságérzetének folyamatos erősítése, az egyéni eltérések figyelembe vételével. A középső és nagycsoportban a visszaszoktatással kezdődik a tanév, biztonságot nyújtó légkör megalapozásával. A csoportszobák felfrissülnek az új – a korcsoportnak megfelelő – játékhelyek kialakításával és a játéktár bővítésével. Fontos szerepet kap az egymás iránti érdeklődés, a csoporttársak várása, a nyári szünetről visszatérő gyermekek szeretetteljes fogadása.

1.

szokás- és szabályrendszer Az ésszerű kereteket adó szokás- és szabályrendszer biztonságérzetet, a két óvónő közötti összhangot, egyező nevelői hatás megteremtését célozza és a tanév elején kerül meghatározásra. Alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek rendszere, amelyet a csoportban meg kívánunk valósítani. A szokás- és szabályrendszer napirendkövető. Tartalmi elemei mindazok az elvárások, amelyek az egészséges életmód, a társas kapcsolatok, a játék, a tanulás területén szokásként, szabályként jelennek meg az óvodai életben. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

     

Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, mindezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra, a gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés és a szokás szabályrendszer betartása, egymást figyelmeztetik a szabályok betartására, a felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival, a gyermekek, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást, a csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják, igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés,



a tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit.

3.

Anyanyelvi és értelmi fejlesztés Anyanyelvi nevelés: Az anyanyelvi nevelés nem elkülönülő tevékenység az óvodai nevelés rendszerében, hanem az egész óvodai élet folyamán, valamennyi tevékenységben megjelenik. Ebben a fejezetben az anyanyelvi nevelés feladatait és lehetőségeit rendszerezzük. Célunk: A gyermek tanulja, gyakorolja, ismerje és becsülje meg, tudja használni anyanyelvét. Helye a nevelés folyamatában: Állandóan jelen van minden tevékenységben, óvodába lépéstől iskolás korig. Óvónőink feladatai a nevelés folyamatában:



3-4 éves korban: Légzésgyakorlatok, beszédszerveket ügyesítő gyakorlatok, auditív – vizuális emlékezetet fejlesztő gyakorlatok tervezése, játékos gyakoroltatása.



4-5 éves korban: A 3-4 éves korban nevelési feladatain túl – hallás, beszédhallás gyakorlatok tervezése, gyakoroltatása.



5-6-7 éves korban: A fentieken túl – a hangtani kódolást elősegítő gyakorlatok tervezése. Valamint, korcsoporttól függetlenül az egész óvodáskor folyamán rendszeresen a következők. Felmérés gyermekenként: megfigyelés, irányított helyezetek, beszélgetés kezdeményezése, célzott – egy bizonyos anyanyelvi fejlettségi szintre utaló szimulációs játékok alkalmazása stb.

    

beszédértés beszéd produkció beszéd észlelés beszédszervek állapota hangzók képzése A felmérés eredményeiből kiindulva állítja össze az óvónő a fejlesztés tartalmát képező gyakorlatokat, játékokat, és gyermekenként a gyermek fejlődési szintjéhez igazodva alkalmazza a következőket: A fejlesztés tartalma:

    

játékos gyakorlatok a beszéd értés fejlesztésére, a beszédprodukció fejlesztése – beszéd és kommunikáció, szókincs, fogalomértés, mondatalkotás, – beszéd és gondolkodás, a beszédészlelés fejlesztése, a hangképző és egyéb beszédszervek ügyesítése, a hangzási analízis- és szintézis fejlesztése – keresztcsatornák, auditív zártság, auditív ritmus, auditív emlékezet, hangtani kódolás. Modell-szerep: hibátlan, gazdag, árnyalt szép beszéd, jó kérdések feltevése, átélés, szemléletesség, a magyar nyelvnek megfelelő lendület és hangsúly, tiszta artikuláció A különböző tevékenységekből adódó lehetőségek felhasználása: új fogalmak, szókincs-bővítés, mondatalkotás, folyamatos-összefüggő beszéd, helyes légzés, értelemszerű tagolás, mondattípusok, beszédfegyelem, beszédmimika, tiszta ejtés, jó artikuláció, magyaros hangsúlyozás, csoportos beszélgetés, metakommunikatív elemek A beszéd észlelést, értést, produkciót, a beszédszervek ügyesítését, a hangzók tiszta ejtését és elkülönítését célzó anyanyelvi játékok tervezése és alkalmazása. Kommunikációt és önkifejezést fejlesztő játékok szervezése, tervezése és alkalmazása, irányítása. A fejlődés várható jellemzője óvodáskor végére:

         

a gyermek a beszédre figyel, érti, szókincse megfelelő ahhoz, hogy saját gondolatait, érzelmeit kifejezze, képes összefüggően, összetett mondatokban beszélni, légzéstechnikája jó, beszédfegyelme kialakult, képes a feltett kérdésre értelemszerűen válaszolni, a hangzókat tisztán ejti, auditív és verbális emlékezete jó, a magyar nyelvnek megfelelő ritmusban, lendülettel és hangsúllyal beszél, kialakult az auditív zártság, az auditív ritmus, hangzókat képes kiemelni, elkülöníteni.

Értelmi fejlesztés: A kisgyermekkor a „nagy felfedezések korszaka, hiszen szeretnének mindent megismerni, melyhez érzékszerveiket használják (tapintás, látás, hallás, szaglás, ízlelés) Célunk:

 

Legyenek képesek rendet teremtetni a tapasztalatokban, akarjanak és tudjanak ezekről beszélgetni. Szívesen hallgassák meg az óvónőik és társaik gondolatait, boldogan beszéljenek, egészítsenek ki gondolatokat, ezáltal fejlődnek kognitív képességeik. Értelmi nevelés hangsúlyozott feladatai:

   

Az anyanyelvi fejlesztés és a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendszerezése, bővítése. Az értelmi képesség és kreativitás fejlesztése. Óvónőink feladatai az értelmi nevelés területén: Igyekszünk megismerni a gyermekek érdeklődését, az előzetes élményeiket, tapasztalataikat, tudásukat, és ezekre építjük az ismereteket is tartalmazó tevékenységrendszert.

  

Megismerjük a ránk bízott gyermekek egyéni sajátosságait. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, célirányosan bővítjük és biztosítjuk élethelyzetekben való gyakorlásukat. A gyermekeknek változatos tevékenységeket kínálunk, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről, építve érdeklődésükre, kíváncsiságukra.

      

Fenntartjuk a gyermeki aktivitást, alkotókedvet, beszédkedvet. A sajátos nevelési igényű gyermek számára is biztosítjuk az elfogadó, fejlesztő környezetet. Szakemberek segítségét kérjük munkánkhoz (fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus stb.) Lehetőséget teremtünk olyan helyzetekre ahol a gyermekek vizsgálódhatnak, megbeszélhetik a jelenségeket. A világ felfedezése közben ösztönözzük őket magyarázat keresésére. A fejlődés nyomon követésének érdekében a fejlődési naplókban az egyéni fejlesztéseket tervezzük, az eljárásokat rögzítjük. Az értelmi képességek fejlesztését szem előtt tartjuk. Képességfejlesztési lehetőségek: Fejlődik:

          

nagymozgásuk, szem-kéz koordinációjuk, finommozgásuk; érzékszerveik működése tökéletesedik, észlelésük: látási, hallási, tapintási stb.; ezek differenciálódnak, értelmi képességeik: emlékezetük, figyelmük, koncentrálóképességük, gondolkodásuk, megfigyelőképességük, fejlődnek verbális képességeik, gazdagodik szókincsük, nyelvtanilag helyesen beszélnek, nő a beszédkedvük, érzelmi életük, önbizalmuk, önfegyelmük, kudarctűrő képességük, önértékelésük, képzeletük, kreativitásuk, alkotóképességük, ritmusérzékük, hallásuk, igényességük, esztétikai érzékük, tájékozódó képességük térben és időben, beszédfegyelmük. hangszerekkel, használatukkal, a néphagyományokkal, szokásokkal ismerkednek, alakulnak a szülőföld, az emberek iránti pozitív érzelmek, megszeretik a meséket, verseket, mondókákat, igénylik azokat.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

  

folyamatosan fejlődnek a gyermekek tanuláshoz szükséges kognitív képességei, ismereteik vannak környezetükről, képesek megérteni a felnőttek és társaik beszédét, azokra értelmes válasszal reagálni, újabb gondolatokat elindítani, viselkedésük tükrözi az egymás figyelmes meghallgatásának illemszabályát,

      

a kapott feladatokat megértik, önállóan teljesítik, kialakul a szándékos figyelmük, képesek a figyelemmegosztásra, összpontosításra, megbízható válik az emlékezetük, felismerik az elemi ok-okazati összefüggéseket, rész-egész viszonyát, tevékenységeikben gyakorolják, gondolkodásuk fejlettségi szintje eljut az elvont, fogalmi gondolkodásig, kialakul problémamegoldó és kreatív gondolkodásuk, kialakul a szabálytudatuk, felelősségtudatuk, a tevékenységekben eszközhasználatuk kreatív, önálló, megjelenik a siker, mint motiváló erő.

1.

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVE

1.

Napi és hetirend

2.

Személyi feltételek

3.

Az óvoda kapcsolatai

4.

Óvoda és család együttműködése

1.

Napi és hetirend

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A napirend kialakításánál (évszakhoz igazodva) figyelembe kell vennünk az alábbiakat:

  

az óvoda belső elrendezését, a gyermekek mozgásigényét, alvásigényét, biztosítani kell, hogy az étkezésekre és az azzal kapcsolatos gondozási feladatokra elegendő idő jusson. A napirend feladata:

 

a gyermek egészséges fejlődésének biztosítása, megfelelő időkeretek megjelölésével, visszatérő ismétlődések szervezése az érzelmi biztonság megteremtésének érdekében. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van.

Napirend szeptember 1-jétől május 31-ig A tevékenység kezdete és vége

A tevékenység megnevezése

6h-1150-ig

Összevont gyülekezés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység, játékba integrált fejlesztés, testápolási teendők elvégzése, folyamatos tízórai, kötött vagy kötetlen tevékenységek, mindennapi testnevelés, testápolási teendők elvégzése, öltözködés, kerti játék – élményszerzés a szabadban.

1150-13h-ig

Öltözködés, testápolási teendők elvégzése, étkezés előkészítése, ebéd, testápolási teendők elvégzése, pihenés előkészítés.

h

30

13 -17 -ig

Mindennapi mese, pihenés, folyamatos felkelés, testápolási teendők elvégzése, folyamatos uzsonna, játékba integrált fejlesztés, összevont játék.

Nyári napirend június 1-jétől augusztus 31-ig A tevékenység kezdete és vége

A tevékenység megnevezése

6h-1150-ig

Összevont gyülekezés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység, testápolási teendők elvégzése, folyamatos tízórai, testápolási teendők elvégzése, öltözködés, mindennapi testnevelés, kerti játék – jó idő esetén testedzés (fürdés)

1150-13h-ig

Öltözködés, tisztálkodási teendők elvégzése, étkezés előkészítése, ebéd, testápolási teendők elvégzése, pihenés előkészítése.

13h-18-ig

Mindennapi mese, pihenés, folyamatos felkelés, testápolási teendők elvégzése, folyamatos uzsonna, játék, egyéb szabadon választott tevékenység.

A megfelelő, helyes életritmus kialakításánál nagy hangsúlyt kap a szokások kialakítása, megalapozása. Nagyon fontos a jó szokások kialakítása, az igények felkeltése mintaadással, megfelelő tevékenységek és időkeretek biztosításával. A hetirend kialakításának elvei: Nem napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül.

2.

Személyi feltételek A nevelő munka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

3.

Az óvoda kapcsolatai: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Óvodánk kapcsolata a bölcsődékkel: Az együttműködés tartalma: Az óvónő tájékozódjon a bölcsőde életéről és működéséről. Fokozatos ismerkedéssel igyekezzen az átmenetet zökkenőmentessé tenni. Lehetőséget teremtünk a környező bölcsődék számára, hogy betekintést nyerjenek az óvodai életbe, s hogy személyesen is megismerkedhessenek a leendő kiscsoportos óvónők a gondozónőkkel és fordítva. Lehetővé tesszük a bölcsődés gyermekek számára is, hogy társaikkal belátogathassanak az óvodába, találkozhassanak leendő óvónőjükkel, ismerkedhessenek az óvodai környezettel. A kapcsolattartás módja és formái: Az óvónő és a gondozónő közösen tervezze meg a szülőkkel és a gyermekekkel való kapcsolattartás formáit és lehetőségeit. A közösen szervezett továbbképzéseket, munkaközösségi megbeszéléseket használják fel a tapasztalatok elemzésére és értékelésére. Az óvónő a gyermekek óvodába lépése előtt tartson tájékoztató szülői értekezletet. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék Óvodánk és az iskolák: Az együttműködés tartalma: Az együttműködés érdekében az óvónő ismerje meg az általános iskola nevelési alapelveit, az iskola nevelési tervéből az első osztályra vonatkozó követelményeket. Az óvónő lehetőséget ad a tanítóknak az óvodai élet megismerésére. Az óvónő adjon tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről. A gyermekek ismerkedjenek meg leendő tanítóikkal. Az óvónő a továbbiakban is kísérje figyelemmel a gyermekek iskolai beilleszkedését. A kapcsolattartás formái:

    

látogatások, tapasztalatcserék, tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési ütemétől, várható alkalmazkodási nehézségekről, értekezletek, felhívjuk a szülők figyelmét az iskolalátogatási lehetőségekre. Óvodánk és a közművelődési intézmények: Az együttműködés alapelvei: A közművelődési intézmények sajátos lehetőségeit úgy használja fel az óvónő, hogy az elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú megoldását. Az intézmények kínálatából válogasson. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolatában érvényesüljön a kölcsönös nyitottság. Az együttműködés tartalma: Az óvónő a különböző foglalkozásokhoz kapcsolódóan tervezze meg az ismerkedést a közeli közművelődési intézmények – könyvtár, művelődési ház, múzeum, színház – épületeivel és funkcióival. Ez a tapasztalatgyűjtés tegye színesebbé, örömtelibbé és gazdagabbá a gyermekek tevékenységét. A kapcsolattartás formái:

   

látogatás, rendezvényeken való részvétel, az óvónő részéről tájékozódás a programokról, a szülők tájékoztatása a különböző lehetőségekről. Óvodánk egyéb kapcsolatai Az óvoda alakítsa ki tartalmi kapcsolatát a pedagógiai szakmai intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, a különleges képességet vizsgáló szakértői bizottsággal, az egészségügyi szakszolgálatokkal (védőnő, orvos, logopédus, utazó fejlesztő-, és gyógypedagógus), a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel (gyermekvédelmi felelős, családsegítő szolgálat), és a programunkhoz kapcsolódó plusz mozgásfejlesztésünk helyszínéül választott Hajós Alfréd Uszodával. Az óvónőink feladata: folyamatos kapcsolattartás a családokkal és a fent említett intézményekkel. Évenkénti fórum a gyermekek iskolaérettségének megállapításával kapcsolatban: a gyermekorvos, a védőnő, a logopédus, a pszichológus, a családsegítő szolgálat munkatársa, a csoportvezető óvónők és a vezető-óvónő részvételével.

4.

Óvoda és család együttműködése:

Az együttműködés alapelvei: Az óvodai nevelés a családdal együtt szolgálja a gyermek fejlődését. A gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Az együttműködés a kölcsönös bizalmon és segítségnyújtáson alapszik. A gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében a korrekt tájékoztatás mind az óvoda, mind a család részéről elengedhetetlen. A nevelés módja családonként különböző. Az óvónő minden egyes családdal külön találja meg a kapcsolatteremtés, az együttműködés és a segítés legmegfelelőbb módját. A családban végbement működésbeli változások következtében egyre több feladat hárul az óvodára a fejlődésben történő lemaradások és a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlására és helyesbítésére. Az együttműködés tartalma: A családok szociális helyzetének figyelembevétele. A család hatásának döntő szerepe van a gyermek egészséges testi, érzelmi és értelmi fejlődésében. Az óvodás gyermek fejlődését az otthon érzelmi biztonsága alapozza meg. Az óvodában megismerik a társas viselkedés alapvető mintáit, szerepeit. Fontos, hogy az óvónő megismerje a családra jellemző főbb tudnivalókat:

   

a gyermekek testvérsorban elfoglalt helye, csak az egyik szülővel, vagy a szülők egyikének új házastársával (pl.: nevelőapával), esetleg féltestvérekkel is együtt élnek, a szülők nevelési célkitűzései, rideg, elutasító szülői magatartás. Az óvodás gyermek magával hozza a családban kialakult szokásokat, értékeket, viselkedést, érdeklődési kört. Magatartását, érzelmi életét később a családtagokat összekötő kapcsolatrendszer, a család életmódja, annak nevelési stílusa, pedagógiai kulturáltsága alapvetően alakítja. A kapcsolattartás módja, formái: Az óvónő reálisan tájékoztassa a szülőket. Tisztelje érzelmeiket, mindig tapintatosan és segítőkészséget kifejezően nyilvánuljon meg. Az óvónő mindig a szülőkkel megbeszélve tegye meg javaslatait, az ő véleményüket, gondjaikat is hallgassa meg, hogy a megoldást közösen kereshessék – a szülő bízhasson az óvónő diszkréciójában. Fontos, hogy az óvónő elsősorban saját példájával hasson a szülőre, pl.: ahogyan ő szól a gyermekhez:

 

családlátogatás – még az óvodába kerülés előtt anyás beszoktatás – a szülő megismeri az óvodai életet, szokásokat, és mintát kap gyermeke neveléséhez. Figyelembe kell venni, hogy a gyermek családból, bölcsödéből vagy más közösségből érkezik-e. A beszoktatás lényeges, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja. A család legfontosabb információ forrása az óvodáról a gyermek hangulata, benyomásai, tapasztalatai.

  

a naponkénti párbeszéd pillanatnyi lehetőséget ad a kölcsönös érdeklődés kifejezésére, tájékoztatásra. A szülő jelenléte a csoportban a családi és óvodai környezet összekapcsolását fejezi ki – sajátos esete a nyílt napon való részvétel. a fogadóóra alkalmas a felmerülő gondok négyszemközti megbeszélésére szülői értekezletek alkalmával a szülők megismerkednek az óvoda rendjével, elvárásaival, feladataival, elmondhatják gondjaikat, javaslataikat. Egyes programok szervezése a szülők aktív bevonásával történik pl.: egy nagyobb séta. Az óvoda és a szülők együttműködésének erősödését segíti bekapcsolódásuk egy-egy ünnep lebonyolításába. Az ünnepi előkészületekhez hasonló együttműködés a közős munkadélutánok rendezése, amely szintén megfelelő alkalom egymás jobb megismerésére.



a szülői munkaközösség – nemcsak koordináló, hanem kezdeményező is a folyamatos együttműködés elősegítésében. Az óvodapedagógus feladatai a családi nevelés területén:

  

biztosítjuk az óvoda nyitottságát, figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz keressük a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait, folyamatosan (fogadóórákon) objektív, szakmailag megalapozott, dokumentumokkal alátámasztott tájékoztatást adunk a gyermekek fejlődésével (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd, mozgásfejlődésének eredményével) kapcsolatban,



a szülők véleményét, igényeit évenként megismerjük, felmérjük a kapcsolattartás változtatása, fejlesztése érdekében.

1.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

1.

A játék A játék a gyermek legfontosabb és egyben legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermekek szabad képzettársításának formája, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő élményt adó tevékenység. Célunk: A gyermekek fejlettségének megfelelő játéklehetőségek biztosítása, élmények, színes tapasztalatok nyújtása és derűs, biztonságos légkör megteremtése. Az óvoda napirendjében érvényesüljön a szabad játék túlsúlya. Óvónőink feladatai a játék feltételeinek megteremtésében:

  

Tapasztalat- és élményszerzés biztosítása, a játékhoz szükséges feltételek biztosítása, a szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki élmények feldolgozásának biztosítása a szabad játékban, Dr Pálfy Sándor gondolatai alapján óvodánkban tartalmasabbá tesszük a szabad játékot az óvónők által készített témához kapcsolódó játékeszközök kihelyezésével (társas játékok, eszközök szerepjátékokhoz, fejlesztő játékok)

 

a 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. Az óvodapedagógus szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, nem direkt reakcióival eléri az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő legyen, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt.

A hely: a játék színtere legyen a csoportszoba, de használható felnőtt felügyelete mellett a csoporttal egybe nyíló öltöző, folyosó is. A játéktér növelhető galéria építésével. Az óvónő a gyermekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat alakítson ki. Ügyeljen arra, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. Mindezek a gyermekek szabad mozgását szolgálják. A játékidő a napirend sajátosságából fakadóan rugalmas. A gyermekek a délelőtt elkezdődő játéktémát nemcsak délután, hanem akár több napon és héten keresztül is játszhatják. Addig folytatódhasson a kedvelt játéktevékenység, amíg az a gyermekek számára érdekes, élményt és örömet adó. Törekszünk rá, hogy minél több időt fordítsunk a szabad levegőn történő játékra. A játék eszközei: a játékszerek megválogatásában tükröződjön az óvónői igényesség. A játékok legyenek ízlésesek, igazodjanak a gyermekek életkorához, segítsék elő a sokoldalú fejlődést, és fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentsenek. A játékfajták legjellemzőbb megjelenési szintjei, valamint a részképességek mozgásban való fejlesztésének lehetőségei a különböző játékfajtákon belül:



3-4 éves korban: Legjellemzőbb erre az életkorra a gyakorlójáték, mely a különböző játékszerek funkcióinak megismerésére, a gyermek és a játékszer viszonyának és variációs lehetőségeinek kipróbálására szolgál. Dominál benne a sorozatos mozdulat, mozgássor, hangok, hangsorok ismétlődése, ezáltal válik játékká. Ebben az életkorban többnyire egyedül, ill. egymás mellett játszanak. A szerepjáték még csupán kezdetleges, többnyire egyszeri cselekvést jelent, melynek lényege a szerepet jelképező eszköz birtoklása. Az építő – konstruáló játék a gyakorlójáték egy-egy mozzanatának funkcióval ellátott eleme. A szabályjáték még csak mozgásos játékokban jelenik meg. Az értelmi képességeket fejlesztő játékok egyszerűbb fajtáival ismerkednek. Barkácsolás: megfigyelik az óvónő játékokat javító tevékenységét. A bábozás, dramatizálás az eszközök biztosítása mellett, elemi fokon jelenik meg. Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, egyensúlyérzékük, észlelésük, verbális képességeik, szabálytudatuk.



4-5 éves korban: Legjellemzőbb erre az életkorra a szerepjáték, melyben a gyermekek a magukra vállalt szerepeken belül ábrázolják a valóság számukra megismert lényeges mozzanatait. Az eszközökhöz való ragaszkodást felváltja a szerephez való kötödés, kialakul a kisebb – nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. Az építő – konstruáló játék fejlődik, gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. A mozgásos szabályjátékok köre bővül és megjelennek az értelemfejlesztő szabályjátékok. Barkácsolásként eszközök készítésében segédkeznek, önálló ötleteik vannak, egyszerűbb műveleteket elvégeznek. Dramatizálás – bábozás során gyermekkéz méretű bábokkal kedvenc verseiket, meséiket, ill. azok részleteit eljátsszák. A gyakorlójáték a konstrukciós vagy a szerepjáték elemeként jelenik meg. Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, testséma érzetük, interszenzoros koordinációjuk, figyelmük, szabálytudatuk, verbális képességeik, toleranciájuk, önkifejezésük, képzelőerejük.



5-6-7 éves korban: Legjellemzőbb erre az életkorra az értelemfejlesztő szabályjátékok köre. Képesek a bonyolult szabályok megértésére és betartására, valamint új szabályok létrehozására is. Szerepjátékuk hosszan tartó, ötletgazdag, játékukat előre megtervezik, a szerepek választását és az eszközök kiválasztását önállóan végzik. Bábozás – dramatizálás – a szerepjátékhoz hasonlóan, a szerepeket és az eszközöket önállóan elosztják, az ismert meséket végig eljátsszák, saját ötlettel bővítik. Az építő – konstruáló játék és a barkácsolás is többnyire beleolvad a szerepjátékba, vagy a dramatizálásba, annak részévé, kiegészítőjévé válik. Ha önálló tevékenységként jelenik meg, célja, funkciója hosszú távú, előre tervezett. A gyakorlójáték már csak nyomokban van jelen, egy-egy új eszköz birtokbavételekor vagy pihenésképpen. Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, testsémájuk, térbeli tájékozódó képességük, észlelésük, logikus gondolkodásuk, szabálytudatuk, figyelmük, toleranciájuk, empátiájuk, önfegyelmük, önkifejezésük, képzelőerejük. Óvónőink feladatai a játék folyamatában:

   

a gyermekek egyéni és közös élményeinek gazdagítása, csoportonkénti életkornak megfelelő séták, kirándulások alkalmával élmények nyújtása, és a megfelelő hely, idő és eszköz biztosítása. törekedjen a gyermek személyiségének megismerésére. Személyes példamutatásával alakítsa a csoportban a toleranciát, fogadtassa el az eltérő viselkedésű gyermekeket, Tudja azonosítani a gyerekek játékszükségletét: – hipotézeseik kipróbálása, ellenőrzése – szükségük van átváltozásra – szükségük van arra, hogy a játékukban az általuk megalkotott, másokkal kialkudott kereteket megváltoztathassák.



a felnőtt beavatkozása csak mintaadás, megoldási lehetőségek felkínálása legyen, a spontán játékot előtérbe helyezzük a nap folyamán, biztosítjuk hozzá a megfelelő feltételeket.

   

vegye figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait, és játékuk fejlettségének különböző szintjét, az együttes játékban az óvónő lehet egyenrangú játéktárs, alárendelt, irányított, vagy mintaadó modell is. Mintaadása a gyermeket utánzásra késztesse. a játékok elrakását a pozitív példák kiemelésével és példamutatással erősítjük a játék személyiségfejlesztő hatását a családdal együttműködve (pl. nagyszülős délelőtt) tudatosítjuk. Az udvari játék lehetőségek: Domináljanak a nagymozgások fejlesztésére szolgáló játékok, valamint a természeti anyagokkal való manipulációs lehetőségek. Az óvoda udvarát célszerű csoportonként tagolni. Az adott udvarrészen átélt játék, és környezetalakító élmények hatására a területet mindinkább a sajátjuknak érzik. Az udvarrészek átjárhatók. A csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók. A gyermek megválaszthatja a neki szükséges és megfelelő szabad mozgást. Az udvari élet egyenértékű a csoportszobai tevékenységekkel. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:



a gyermekek megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes, közös tervezésében, a szerepek kiosztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában,

       2.

a játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki, bonyolultabb alkotásokat hoznak létre, alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján készítik, a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is képesek, bonyolultabb szabályjátékok megtanulására, gyakorlására is képesek, nagy kedvvel, örömmel játszanak, egymást a szabályok betartására is figyelmeztetik, versenyjátékukat egészséges versenyszellem jellemzi, kudarctűrésük jó, önállóan kezdeményeznek barkácsolást maguk választott módon és eszközökkel, szabadon, kötetlenül dramatizálják, bábozzák az irodalmi élményeiket. Munkajellegű tevékenységek A tevékenységek célja: A munka célra irányuló tevékenység, többnyire külső irányítással folyik, a gyermekektől belső figyelmet, kötelességvállalást, és annak fejlesztését igényli. Munkavégzés közben begyakorlódnak a különböző munkakészségek. A tevékenység feladata: A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása. Munkajellegű tevékenységek:

    

Önkiszolgálás Környezet rendjének megőrzése Alkalomszerű munka Naposi munka Növény – állatgondozás Munkajellegű tevékenységek feltételei = az óvónőink feladatai:

 

Megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása. Elegendő munkalehetőség biztosítása életkor, fejlettség figyelembe vétele. – Elegendő idő biztosítása a munka elvégzésére.

 

Megfelelő hely biztosítása, rendben tartása, a munkaeszközök tárolása, hozzáférhetőség, ahonnan a gyermek el tudja venni, illetve tenni. Nyugodt légkör megteremtése. Önkiszolgálás: Mindazon gyermeki tevékenység, amely a saját személye körüli feladatok ellátását jelenti. Felnőtt segítségével ismerkednek az önkiszolgálás sorrendjével. Az önkiszolgálás területei: Testápolás: a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozottságát, tisztasági igényük kialakulását szolgálja. Étkezés: elsősorban a kulturált étkezési szokások elsajátítását szolgálja. Öltözködés: a rendezett külső megjelenés és a ruházat rendben tartása, óvására való nevelést szolgálja. Környezet rendjének megőrzése: Nem csak önkiszolgálás, hanem közösségért végzett munka is.

     

3-4 éves korban: Ismerjék meg környezetükben a tárgyak helyét, vegyék el önállóan, amire szükségük van, használat után tegyék vissza. Szükség esetén a szoba könnyebb berendezési tárgyait játékukhoz bátran rendezzék át, majd befejeztével rendezzék vissza. Ismerjék meg az otthonról hozott játékok használatának rendjét, helyét. 4-5 éves korban: A csoport játékait a közösen megbeszélt helyről vegyék el, és oda is tegyék vissza. Délután ügyeljenek arra, hogy ne a tovább maradó gyermekekre háruljon a teremrendezés.

    

Terem átrendezésében szükség szerint segítsenek. Apróbb rendetlenséget vegyenek észre. Sepregetésben, ágyazásban, udvari játékok rendben tartásában segítsenek. 5-6-7 éves korban: A csoport játékait tartsák rendben, babaszobában, babakonyhában időnként önállóan takarítsanak ki. Vegyenek részt a babaruhák kimosásában, a babaedények elmosogatásában a polcok letörlésében.

  

Ne csak a csoportszoba, hanem a kiszolgáló helyiségek rendjére is ügyeljenek. Segíthetnek a szertári eszközök ki- és behozatalában, rendben tartásában. Lehetőség esetén ismerkedjenek a könyvtár használatával.

Alkalomszerű munka – egyéni megbízatások:

  

3-4 éves korban: az óvónők kérésének tegyenek eleget, ill. az óvónő munkájában spontán segítenek. 4-5 éves korban: kért eszközöket hozzanak be, vagy vigyenek ki, üzeneteket adjanak át stb. 5-6-7 éves korban: Bonyolultabb feladatot is szívesen teljesítsenek. Adjunk olyan feladatot, melyet már önállóan kell megszervezni (fokozatosság), valamint időnként olyan alkalmi megbízatásokat is, amelyekhez otthoni előkészületekre van szükség. Kisebbek segítése: A csoportok között alakuljon ki az a szokás, hogy a nagyobbak segítsenek a kisebbeknek. Naposi munka:



3-4 éves korban: önkiszolgálási munka pontos megtanítása.

     

4-5 éves korban: A napos rendszer fokozatos bevezetése. Terítik a terítőt. Szétosztják az étkezéshez szükséges eszközöket. Segíthetnek az étel kiosztásában (kenyér, gyümölcs, sütemény). Fokozatosan bevezetjük a reggeli pékáru kenését késsel. 5-6-7 éves korban: Feladatbővülés:

   

Ők tartják számon, ki következik a naposságban Ügyelnek az asztal ízléses rendjére Letörlik az asztalokat, összesöprik a morzsákat Közreműködnek a foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában, összeszedésében. Növény és állatgondozás:



3-7 éves korban: ősszel gyűjthetik a leveleket az udvaron. Télen segédkezzenek a madáretetésben. Tavasszal a rügyeztetés, csíráztatás, palántázás előkészítésében segédkezzenek, majd figyeljék a változásokat.



3-4 éves korban: a növényeket és állatokat az óvónő a gyermekek előtt gondozza, és kisebb segítségre kérik őket. Magyarázza el, mutassa meg, mit, miért, hogyan tesz. A gyermekek kísérjék figyelemmel a munkát.

           

4-5 éves korban: A gyermekek folyamatosan működjenek közre az élősarok és a kisállatok gondozásában. Ősszel gyűjtsenek magvakat, terméseket az élősarokba. Tavasz elején részt vehetnek a magvak ültetésében és a kikelt növények gondozásában. Leszedik és összeszedik a terméseket. 5-6-7 éves korban: Folyamatosan gondozzák az élősarok növényeit, állatait. Terméseket, magvakat, növényeket gyűjtsenek, ezeket meghatározott rend szerint osztályozzák. Minden gyermek önállóan ültethet, gondozhatja saját veteményét. Leszedheti a termést, a gyümölcsöt. Vegyenek részt a tárolók tisztántartásában. Télen részt vehetnek a hó eltakarításában. A tevékenység folyamatában: Minden fajta munka bevezetése hosszú átmenettel valósítható meg sok-sok gyakorlással (3-7 éves kor között zajlik).

       

Munkavégzéshez szükséges készségek, képességek formálása, alakítása. Feladatok elvégzésének megtanítása, munkafogások egyenkénti megmutatása, gyakoroltatása. Tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatás, a gyermekeket körülvevő környezet megváltoztatásához. (növény és állatgondozás). A munkavégzés közbeni szociális magatartás és az egymáshoz való alkalmazkodás szabályainak megtanítása. A játékkal azonos és eltérő vonások megismertetése. A gyermekek eljuttatása odáig, hogy a kezdeti öncélú egyéni indítékok közösségi indítékot kapjanak. A biztonsági feltételek megteremtése: baleset, sérülés megelőzése. A munkára nevelés kapcsán, elsősorban az önállóság és a feladattudat alakulása miatt igen fontos a szülők tájékoztatása és megnyerése is. A fejlesztés tartalma: mozgásfejlesztés, testséma fejlesztés, percepciófejlesztés, vizuális fejlesztés, verbális fejlesztés

     

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Az önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik. Környezetük rendjére, ezen belül saját holmijukra, és azok rendezettségére figyelnek. Alkalomszerű feladatokat szívesen vállalnak, azok elvégzésében önállóak. Segítenek társaiknak. Naposságot szívesen vállalnak, az ezzel járó feladatokat önállóan, igényesen végzik. A környezetükben lévő növényeket óvják, az állatokat gondozásában, az emberi gondoskodás igényét érzékelik. Óvodánkban hagyomány lett a Föld Napja, amikor otthonról hozott virágokat ültetnek a kiskertbe, majd gondozzák azokat.

3.

a tevékenységben megvalósuló Tanulás Célunk: a tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad:

     

A tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélésére. Az érdeklődés kielégítésére. A megismerési képességek fejlesztésére. A képszerű, szemléletes gondolkodás kialakulására. A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztésére. Problémahelyzetek felismerése, megoldására. Feladataink: A gyermekek spontán, önkéntes módon tanulnak, ezért az óvónő a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítsa a tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát. A gyermekeket a tanulásban a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat, a foglalkozási helyzet motiválja. Az

akadályhelyzet szellemi aktivitásra ösztönöz. Az önállóság erős motiváló tényező. A szemléletesség érvényesítéséhez nélkülözhetetlen a tárgyak és jelenségek sokoldalú, érzékletes megjelenítése, a tárgyakkal való cselekvés. Minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. A gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással késztesse sokoldalú tevékenységre. A játékosság, mint alapelv a tanulás egész folyamatában érvényesüljön. Társakkal, óvónőivel való együttműködésben alakulnak közösségi tulajdonságaik. Az óvónő az előre megtervezett feladatok alapján a gyermekek részvételével egyéni fejlettségükhöz igazodva szervez és irányít. A tanulásirányítás a gyermekek folyamatos megfigyelésére épül. Óvodában a tanulás folyamatos, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása.

     

A tanulás lehetséges formái az óvodában: Az utánzásos minta, modellkövetéses magatartás, – viselkedéstanulás (szokások alakítása). A spontán játékos tapasztalatszerzés. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés. A gyakorlati probléma- és feladatmegoldás. Az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. Fontos a spontán tanulás és a szervezett tevékenység megfelelő aránya az óvodai gyakorlatban. Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma. Az óvónő tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenységek feltételrendszerét A tevékenységek megtervezése tudatosságot, nagyobb szervezési, áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást igényel. Kötetlen foglalkozás alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és személyi összetételű kis csoporttal foglalkozik az óvónő. Az óvónő által irányított tevékenység megtervezése tudatosságot, nagyobb szervezési, áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást igényel. Az irányított tevékenység választása estén is törekedni kell az oldott, családias légkör megvalósítására. A kötött és kötetlen foglalkozást egyaránt hassa át a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés. Fontos a két foglalkoztatási forma között az ésszerű arány kialakítása. A kötetlen szervezeti forma valamennyi korcsoportban a foglakozások egyik alapformája, kicsiknél a testnevelésen kívül az egyetlen szervezeti forma. – A kezdeményezés nem zavarhatja a kialakult játékot. Az időpont megválasztása az óvónőtől nagy körültekintést, tapintatot igényel. – Kötetlen az elhelyezkedés is. A 4-6-7 éves korban lévő gyermekek számára valamennyi foglalkozási ágból kötetlen és kötött foglalkozás is szervezhető. A kötött foglalkozás más magatartást igényel a gyermekektől. Részvételük nemcsak a belső szándéktól, hanem a kitűzött feladattól is függ. A szervezett tanulás formái: (Mindhárom korcsoportnak egyaránt alkalmas) Kötött: mozgás, mozgásos játék Kötött vagy kötetlen: ének-zene, énekes játék, rajzolás, kézimunka, környezetünk mennyiségi és formai összefüggései, a környezet megismerése, mese-vers. A tevékenységek maximális időtartama (hetenként) – a tevékenységek aránya korosztályonként. A tanulás különböző tevékenységekben, és szervezett tanulás munkaformái: Egyéni: a gyermekek lehetőleg a saját elképzelésük szerint, saját eszközeikkel önállóan oldják meg a feladatokat. Páros: társukkal együttműködve egymást segítve vegyenek részt a tanulásban. Mikro csoportos: társaikkal együtt működve egymást segítve vegyenek részt a tanulásban. Frontális: óvónőre, társakra figyelve a csoport együtt oldja meg a feladatokat. A szervezett tanulás időkeretei korcsoportonként: Maximális időtartam tevékenységenként:

  

3-4 éves korban: 4 éves korban:

l0-l5 perc 20-25 perc

5-6-7 éves korban: 30-35 perc A tanuláshoz felhasznált eszközök kiválasztásánál törekedjék az óvónő arra, hogy érdeklődésre, aktivitásra, a gondolkodási műveletek alkalmazására, a feladatban rejlő akadály felismerésére és megoldására ösztönözzék a gyermeket. Az eszközök tudatos, célszerű felhasználására törekvés. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért az óvónő törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A gyermekek tényleges, jó cselekedetét, tettét emelje ki. Az óvónő alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést. Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét: simítást, pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést, egyénileg, a csoport és a szülők előtt egyaránt. Az óvónő a tanulási szokásokat alakítsa úgy, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés, egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, kimunkálása, ehhez megfelelően szervezzük a tanulási folyamatot, amelyek értékelésénél alapelv: egyes differenciált értékelés.

4.

MOZGÁS Az óvodáskorú gyermek lételeme a mozgás. Egy-egy mozgásos játék, mozgáslehetőség, próbára teszi érdeklődését, cselekvését, testi ügyességét, gondolkodását, akaratát. Mozgáskedvük belső igényből fakad. Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük, az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magában foglal és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja a szociális képességek alakulását is. A természetes mozgások előnyösen befolyásolják a mozgások összerendezettségét, erősítik az izomrendszert. A mozgásában sikeres gyermek az értelmi képességek területén is sikeresebbé válik. A mozgásos feladatok kivitelezésére fordított erőfeszítés fokozatosan képessé teszi a gyermeket az irányított tanulásra. A spontán, szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének pozitív fejlődésére. A spontán, a játékban, azon belül a szabad játékban megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A tevékenység célja:

 

A nagymozgások, szem,- kéz,- lábkoordináció, az egyensúlyérzék, a finommotorika fejlesztése, természetes módon integrálva az óvodai tevékenységekbe. A természetes mozgásigény kielégítése, annak érdekében, hogy a gyermekek szeressenek mozogni, fejlődjenek a testi képességeik, a fizikai erőnlétük, fejlődjön személyiségük.

       

Olyan gyermekek nevelése, akik szeretnek mozogni, vidámak, felszabadultak. A tevékenység feladatai: Megfelelő szokás-szabályrendszerrel olyan pozitív légkört alakítunk ki, amelyben a gyermekek bártan, biztonsággal mozoghatnak. Az óvodai nevelés minden napján spontán és szervezett formában megteremtjük a mozgásos alkalmakat az épületen belül és kívül. Az eszközöket a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazítjuk, használatukat megtanítjuk, gyakoroltatjuk, figyeljünk a baleset megelőzésre. A mozgásfejlesztést szervesen beillesztjük a mindennapokba. A természetes mozgáskészségek fejlesztése, stabilizálása. Egészséges életmód kialakítására nevelés. Szem előtt tartjuk a szervezet egészséges terhelését – figyelembe vesszük a fokozatosság elvét a testnevelési tevékenységek felépítésében, ügyelünk arra, hogy a betegségből felgyógyult gyermeket ne terheljük.

          

Az udvarom rendszeresen használjuk a mozgásfejlesztő eszközöket. Fejlesztőeszközként használjuk minden csoportban a nagyalakú tükröket, és az oldaliság alakításában a csuklópántokat. Pozitív személyiségtulajdonságok erősítése. Egészséges versenyszellem alakítása. Testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás). A növekedés elősegítése. A légző-, keringési-, csont-, és izomrendszer teljesítő képességének növelése figyelemmel a mozgásfejlődés lépcsőfokaira. Örömmel, példamutatóan, együtt mozgunk a gyermekekkel. A gyermekek aktivitását biztosítjuk nyugodt, derűs légkörrel, egyéni szükségleteiknek, képességeiknek, életkoruknak megfelelő mozgásanyaggal. Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Alkalmazkodó képesség fejlesztése. Fontosnak tartjuk önképzésünket a mozgásos tevékenységek területén (tartásjavító torna, preventív gyógytorna). A mozgásfejlesztés fő területei:

 

Szabad, spontán mozgások. Szervezett, tervezett testnevelés tevékenység, valamint a mindennapos frissítő torna. Az egész nap folyamán valamennyi tevékenységbe ágyazódva jelen vannak, ehhez járul még a csoportszobában bent lévő ill. bevihető fejlesztő játék – sportszerek használata, valamint az udvaron használható, részben beépített, részben mobilizálható mozgásfejlesztő eszközök. Ezek segítik az új mozgásformák kialakulását, gyakorlását, az ismert mozgásformák tökéletesítését. A veszélyhelyzetekkel való ismerkedés és megbirkózás, hozzájárul a kiegyensúlyozott, félelemmentes közérzetéhez. Az irányított mozgás anyagában valamennyi mozgásfunkció fejlesztése jelen van minden korosztályban, csupán a nehézségi fokok eltérőek. Folyamatismertetés a beszoktatástól az iskolába kerülésig:



3-4 éves korban: A testnevelés anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza, kiemelt feladat a testséma és a nagymozgás fejlesztés. Nagymozgások: járás, futás, csúszás, kúszás, mászás, függeszkedés, ugrás, egyensúly gyak.

     

Örülnek a mozgásnak (futó és fogójátékokat játszanak) Néhány másodpercig nyugodtan állnak alapállásban. Jelre képesek az óvónő felé fordulva megállni. Ismerik a futás, járás közötti különbséget. Képesek futás közben irányt változtatni, személyeket és tárgyakat kerülni. Csúsznak, kúsznak, másznak a talajon (irányváltoztatással is).

  

Hat, nyolc lépés nekifutásból megtorpanás nélkül a megjelölt széles sávon átlépnek. A labdát helyben, és járás közben maguk mellett, egy kézzel gurítják. Az aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni és lassan elsajátítják azokat az alapvető szabályokat, amelyek betartása a biztonságos mozgáshoz elengedhetetlen.



4-5 éves korban: Nagyobb szerepet kap a tér-mozgás megismerése, ehhez kapcsolódik az egyensúlyérzék fejlesztés, szem-kéz, szem-lábkoordináció fejlesztés. Labdagyakorlatok, dobások, járás-futás, szökdelések, ugrás, függés, mászás. Kiemelt helyet kap az oldaliság.

            

Eljátszanak futójátékokat kettős körből szabályok magyarázata nélkül. Ismernek átfutó játékokat. Oszlopból és szétszórt elhelyezkedésből felszólításra kézfogással kört alakítanak. Csoportos versenyjátékot el tudnak játszani, négy csapatban. A természetes járás ritmusát l2-l6 lépés alatt átveszik. Összehangolt kar- és lábmunkával egyenesen és körben futnak. Két feladatból álló mászófeladatot 5-6 lépés nekifutással összekapcsolnak. Gurulóátfordulást végeznek hajlított térdű terpeszállásból, zsugorülésen át alapállásba. Biztosan haladnak végig vízszintes padon, a pad végén leugranak hajlított alapállásba. 30-40 cm magasból, páros lábbal, pillanatnyi repülésen át talajt fognak páros lábbal, hajlított állásba. Célba dobnak egykezes felsődobással vízszintes, l50 cm „folyosóba”. Labdát fognak, feldobnak és elfognak, alkar között gurítnak, közben leguggolnak és felállnak 5-6-7 éves korban: Az észlelés fejlesztése a legcélzottabb, ehhez társul a finommotorika és a keresztcsatornák fejlesztése.

         

Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és az ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Fejlődik térbeli és időbeli tájékozódó képességük. Szeretik és igénylik a mozgást. Egyéni – csoportos, sor és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. Megértik az egyszerű vezényszavakat. A természetes járást ütemes járással változtatják Kislabdát hajítanak távolba. Labdát vezetnek helyben. A fejlesztés mozgásanyaga:

  

Játékok: szerep-, utánzó-, futó-, szabály-, küzdőjátékok. Rendgyakorlatok: egyenes testtartás, vonal és köralakítású fordulatok meghatározott irányokba. Gimnasztika – szabadgyakorlatok: kartartások, nyakizom gyakorlat, kar, láb és törzsmozgatás, testhelyzetek, mozgáskoordináció alakítás, koncentrációs mozgás gyakorlatok – kéziszer gyakorlatok (bot, babzsák, szalag, karika, labda)

 

Járások, futások: természetes járás irányváltoztatásokkal, speciális járás (lábboltozat javítás) Futás egyenes vonalban, irányváltásokkal. Lassítás – gyorsítás, akadályok leküzdése, versenyfutás. Az óvónőink feladatai:

    

A gyermek egészségének megóvása a higiénés szabályok betartásával. Szükséges környezeti feltételek megteremtése. (megfelelő idő, hely biztosításával) Mozgásfejlettség felmérése: mozgásszervi eltérések, érzékszervi funkciózavarok felderítése. A gyermek testi épségének védelme, baleset megelőzés szempontjából a megfelelő tárgyi feltételek, eszközök biztosítása. Egészséges életvitel testi edzettség alakítása. (az évszakok lehetőségeinek figyelembevételével, levegő, víz, napfény edző hatása, téli sportolási lehetőségek). Gyermekóvónő-család szabadidő hasznos eltöltése, küzdőszellem alakítása. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

        5.

A gyermek igényévé válik a rendszeres mozgás, testedzés. Egészséges versenyszellem kialakult, kudarctűrés jó. Mozgása harmonikus, összerendezett. Nagymozgása, egyensúlyészlelése, finommozgása kialakult. Tudnak térben tájékozódni, oldaliság kialakult. A szabályokat betartják, azokhoz alkalmazkodnak. A mozgásokban kitartóak. Önfegyelmük, figyelmük megerősödik. verselés, mesélés A mese és a vers a kisgyermek számára az egyik leghatékonyabb tanulási forma, a szociális tanulás páratlan lehetősége, az óvodai élet egészét átfogó folyamat. Célunk: Irodalmi – esztétikai – érzelmi élménynyújtás, az irodalom megszerettetése.



Váljanak képessé a néphagyományokat és művészi értékeket hordozó irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadására,

 

a közösségben beszédhelyzet teremtésére és kialakult kapcsolat fenntartására, szókincsgyarapodás, beszédfegyelem fejlődése, mások meghallgatásának képessége. Feladataink: Anyanyelvünk ápolása, a gyermek beszédkészségének fejlesztése, érzelmi „táplálék” legyen: – az érzelmek átélésének auditív módja, erkölcsi érzék fejlesztése, kudarcélmények feldolgozása, érzelmi biztonság – minden mese vége jó -, a pozitív tulajdonságok erősítése, a negatív tulajdonságok visszaszorítása.

          

a pedagógus alakítsa bennük az irodalmi alkotások megismerése iránti igényt, pozitívan formálja érzelmi világát, belső képét, fantáziáját, alakítsa a megnyilvánulásra való igényüket, alakítsa a helyes beszédmódot, változatos mondatalkotást, segítse elő a helyes, szép kiejtés gyakorlását a magyar nyelv sajátosságainak figyelembevételével, segítse a pozitív életvezetéssel kapcsolatos készségek (hatékony kommunikáció, önértékelés-önbecsülés, társas alkalmazkodás stb.) fejlődését, anyanyelvi kultúra, műveltség, olvasóvá válás megalapozása, erkölcsi és esztétikai értékközvetítés. A tevékenység hangulati megteremtésének lehetőségei óvodánkban: meseszőnyeg, mesepárnák, gyertya, illatmécses, ének, cd, báb. Ismerkedjen meg a kortárs népi és klasszikus irodalmi művekkel. Az irodalmi élményeken keresztül erősödjön nemzeti tudatuk, és a népmesék hagyományai által az anyanyelv mélyebb ismerete, megbecsülése. A folyamat ismertetése óvodába lépéstől az iskolába kerülésig:

 

3-4 éves korban: Egyszerű népi gyermekmondókák hallgatása, mondogatása előkészíti a gyermeket az irodalmi alkotások befogadására (a beszéd nem csak a szükségletek közlésére és kielégítésére használható, a beszéd lehet játék, örömforrás!).



Rövid, kevés szereplős egyszerű állatmesék hallgatása (a gyermek eddigi életében csak azt követte figyelemmel, azt a történést, amit látott. Most a tudatos figyelem kerül előtérbe, és fejlődik, mivel a történésről csak hall. Ezáltal a képi megjelenítő fantáziája is fejlődik.).

        

4-5 éves korban: Az előbbieken túl, egyszerűbb, rövidebb versek, köszöntők, csúfolók. Láncmesék, több szereplős, eseménydús állatmesék, népmesék. Könnyen érthető, rövidebb műmesék. 5-6-7 éves korban: bármilyen, az óvodás korosztálynak szóló vers hosszabb verses mesék népmesék, műmesék folytatásos mesék A részképességek fejlesztésének lehetőségei az irodalmi foglalkozásokon: Verselés: A versek sajátos ritmusai fejlesztik az arány- és formaérzéket, a zenei és a matematikai absztrakciók kialakulását. A versmondás és a mondókázás segíti a helyes légzéstechnika, a magyaros hangsúlyozás és az auditív zártság kialakulását. A lírai versek megtanítják a hangulatokra való ráérzést, az érzelmek, hangulatok kifejezésére nyújtanak lehetőséget és példát, elősegítik az absztrakt gondolkodás kialakulását. Fejlesztik a gyermek képzeletét, ehhez eszközül a szavakat kínálják. A részképességek mozgásban való fejlesztésének lehetőségei: Mondókázás, mozgással követhető versek, bábozás dramatizálás: nagymozgások, páros mozgások, tükörmozgások, egyensúlyérzék, finommotorika, interszenzoros koordináció

   

Óvónőink feladatai a folyamatban: megfelelő hely, idő, eszköz, nyugodt légkör biztosítása, modell – szerep: hibátlan, gazdag, árnyalt szép beszéd, átélés, szemléletesség, a magyar nyelvnek megfelelő lendület és hangsúly, tiszta hangképzés, a gyermeki gondolkodás fejlődési folyamatának ismerete, ehhez alkalmazkodó szókincs használata, az élményszerűség érdekében az óvónői mesélés és verselés közben kísérje figyelemmel a gyermekek reakcióit, tartson velük szemkontaktust, emlékezetből meséljen, verseljen. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

      

6.

a gyermekek örömmel hallgatnak verset, mesét. A cselekményt és a szereplőket meg tudják jegyezni, a tartalmat saját szavaikkal vissza tudják adni, tudatos figyelemmel követik az eseményeket, el tudják képzelni a hallottakat, 4 – 6 versszakos verseket képesek megtanulni, rövidebb meséket eljátszani, ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat szívesen a napi élet részeként használják, forgatják, képesek megkezdett történet, mese folytatására saját képzelőerejükkel kiegészítve azt, a magyar népmesei szófordulatok szókincsükbe beépülnek. kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC A zenei képességek a gyermekek életében legkorábban megnyilvánuló képességek. A gyermekeket megfigyelve az óvónők a „hozott” készségekre építenek, mivel a zenei képesség auditívan, verbálisan, kinesztetikus formában, és mozgásban jelenik meg, nagyon jól összekapcsolható az anyanyelvi neveléssel és a mozgás általi percepcióval. A tevékenység célja:



A zene megszerettetése, befogadására való képesség megalapozása, zenei anyanyelvünk ápolása.

 

A közös ének, játék örömének megéreztetése, a szépre való rácsodálkozás, ami fejleszti a gyermek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az énekes népszokások, népi mondókák, dalos játékok valamint a népzene, népdalok, gyermektáncok, népi játékok, hagyományok megismertetése, megszerettetése. A tevékenység feladata:

         

A zenei készségek fejlesztése, e készségek fejlesztésének összehangolása más készségek és részképességek fejlesztésével. Arra törekszünk, hogy az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységeinek részévé váljék a felnőtt minta utánzása által. Zenei ízlésük és zenei mozgásanyanyelvük megalapozása érdekében a gyermekek minél több zenei élményhez juttatása. Megismertetjük a gyermekeket a zenei tevékenységet segítő mozgáskultúrákkal. Erősítjük a közös énekléssel, mozgás általi élménynyújtással a közösségi érzést. Fejlesztjük a zenei kreativitást és alkotókészséget. Tehetségük kibontakoztatása érdekében sokféle hangszerrel és használatukkal ismertetjük meg a gyermekeket. Felkeltjük érdeklődésüket, megalapozzuk a zene befogadására való képességüket. Megismertetjük a gyermekekkel a magyar népi kultúra kincseit, a népszokások egyes elemeit, az ünnepeinkhez kapcsolódó zenéket, dalokat. Az ének, és az ehhez kapcsolódó mozgásanyag óvodai életünk egészét átszövi, komplexen kapcsolódik a mindennapi tevékenységekhez. Zenei készségek: metrum érzék, ritmusérzék, dinamikai érzék, (halkabb-hangosabb, lassabb-gyorsabb), hangmagasság-dallam, belső hallás, tonalitás, intonáció-hangképzés, zenei emlékezet, rögtönzés, érzelmek, hangulatok. Részképességek: nagymozgások, egyensúly, finommotorika, interszenzoros koordináció, (kéz-láb, szem-kéz, szem,- kéz,- láb, látás-hallás, látás-tapintás, hallás-tapintás.), szem-mozgás, testséma, lateralitás. Egyéb kapcsolható fejl. területek: anyanyelv, vitálkapacitás, mozgáskoordináció, matematika. Metrumérzék fejlesztés



Folyamat: 3-4 éves korban: ölbeli játékok (óvónő-gyermek), páros játékok (óvónő-gyermek), közös mondókázás (az óvónő láttatja, hallatja az egyenletes lüktetést), az óvónő és a gyermekek együtt éreztetik a metrumot (járások, szökdelések), mondókázás, daléneklés közben a metrum megjelenítése játékos, szimmetrikus mozdulatokkal.

 

4-5 éves korban: a 3-4 éves korban elért szint tartása, ritmushangszerek használata, 2-es, majd a 4-es lüktetés érzékelése/érzékeltetése. 5-6-7 éves korban: az eddig elért szint tartása, 3-as lüktetés érzékeltetése, motívum-, ill. sorhangsúly kiemelése, érzékeltetése hangzásban, ill. mozgással kiemelve, térben máshová helyezve. A részképességek mozgásban való fejlesztése:



3-4 éves korban: nagymozgás, egyensúly: kilendülések, egymás húzása, dülöngélések, hajlongások, kar és láblendítések, integetés, egész testre kiható mozdulatok, utánzó, mímelő mozdulatsorok. Keresztcsatornák működése: látás-hallás, hallás-látás-mozgás

 

4-5 éves korban: finommotorika: taps, ujjtaps, egyensúly: fejbillegetés szem-kéz koordinációtöbbérzékszervi érzékelés, észlelés: hallás-tapintás-látás 5-6-7 éves korban: nagymozgás, egyensúly, finommotorika, interszenzoros érzékelés, lateralitás, testséma, keresztcsatornák. Kapcsolódó fejlesztési területek:

  

3-4 éves korban: mozgáskoordináció, anyanyelv: mondókázás, szótagolás, auditív zártság, magyaros hangsúly, tiszta artikuláció. 4-5 éves korban: anyanyelv, mozgáskoordináció, matematikai tagolódás. 5-6-7 éves korban: anyanyelv: artikuláció, auditív zártság, hangtani kódolás, magyaros hangsúly, mozgáskoordináció általában, matematika: számosság, sorozatok. A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport képes az egyenletes lüktetést átvenni, érzékeltetve megjeleníteni. A 2. 3. 4. lüktetést érzékeltetni, felismerni. A motívum- és sorhangsúlyokat érzékelni, kiemelni. Ritmusérzék fejlesztés



Folyamat: 3-4 éves korban: a ritmus elkülönülten még nem jelenik meg, de a mondókázás, mint szövegritmizálás már a ritmus kiemelését készíti elő, közvetett módon, a ritmus szöveges visszhang játékban, beszédben jelenik meg, szélsőséges tempó-különbségek észlelése.



4-5 éves korban: a szövegritmus kiemelése ismert szövegű mondókákból, dalokból, helyettesítése egy szótagos halandzsával, pl. csip, csatt, zümm, kot, stb., a ritmus önálló megjelenítése hangzásban és mozgásban (taps, koppantás, tánc, ritmushangszerek), szünet helyének tudatosítása, kevésbé eltérő tempók megkülönböztetése.



5-6-7 éves korban: ritmus és metrum összekapcsolása hangzásban, mozgásban, osztinátó alkalmazása, „kétszólamú ritmusok”, kis tempókülönbségek észlelése. A részképességek mozgásban való fejlesztése:

 

4-5 éves korban: finommotorika, interszenzoros koordináció, 5-6-7 éves korban: nagymozgások, egyensúly, interszenzoros koordináció, testséma, lateralitás, finommotorika. Kapcsolódó fejlesztési területek:

  

3-4 éves korban: anyanyelv (auditív zártság, artikuláció, magyaros hangsúly), 4-5 éves korban: anyanyelv (beszédszerv ügyesedése, tagolás), matematika, 5-6-7 éves korban: anyanyelv: beszédszerv ügyesedése, auditív zártság, magyaros hangzás.matematika: tagolódás, sorozatos ismétlődés. A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport, képes a ritmust szövegtől, dallamtól elvonatkoztatva megjeleníteni hangzásban, mozgásban. Képes a metrum és a ritmus együttes hangoztatására Képes a ritmus és egy osztinátó együttes hangoztatására. Képes két különböző ritmus együttes megjelenítésére. Dinamikai érzék fejlesztése Folyamat:



3-4 éves korban: az óvónő jól látható, nagy mozdulatokkal jelezze a halkabbat, hangosabbat – a gyermek utánoz; az óvónő és a csoport együttesen hozza létre a lendületi különbséget.

 

4-5 éves korban: a különbségek a szélső dinamikai értékek között finomodnak, 5-6-7 éves korban: további finomítás.

Részképességek mozgásban való fejlesztése:

 

3-4 éves korban: látás-hallás, mozgás koordináció, 5-6-7 éves korban: finommotorika, interszenzoros koordináció Kapcsolódó fejlesztési területek:

 

3-4 éves korban: matematika: növekedés, csökkenés, ellentétek. 5-6-7 éves korban: anyanyelv: fogalmak jelentéstartalma. Matematika: növekedés, csökkenés, ellentétek. A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport felismeri, megnevezi, létrehozza a dinamikai különbségeket hangzásban, mozgásban (az ellentétek mindig egymáshoz viszonyítva értendők!) Hangmagasság – dallam Folyamat:



3-4 éves korban: Megfigyeltetés: az óvónő hangoztatja, térben elhelyezve mutatja a magasabb, mélyebb hangon szóló szövegeket és megnevezi őket (oktáv, kvint különbség). Az óvónő és a csoport együttesen hozza létre a nagy hangmagasság különbségeket: (oktáv, kvint, állathang utánzás, zörejhang utánzás, mondókázás magasabb, mélyebb hangon) mozdulatsorokkal kisérve. Felismertetés, reprodukció: a csoport verbális utasításra, vagy csupán az óvónő mozdulatairól „olvasva” hozza létre a magasabb-mélyebb hangokat („produkció” – hangoztatás). A recitálás elsajátíttatása egy vízszintes síkbeli mozgással kisérve. A recitált szöveg megmozgatása nagyon magasra, nagyon mélyre, „hullámoztatás” (hangigazítás nélkül).



4-5 éves korban: A hangmagasságok közötti különbség csökken, a folyamat azonos. A recitált szöveg megmozgatásakor a hangjuk igazodik az óvónő hangjához. A hangmagasság megfigyelése, felismerése a zörejhangok és a ritmus hangszerek hangjára is kiterjed.



5-6-7 éves korban: A folyamat azonos, a távolság a két szélső érték között tovább csökken (szekund, terc). A recitált szöveg tisztán szól, terc-kvint ugrásokra képesek. Ritmushangszerek, zörejhangok, hangmagasságbeli különbségeit megnevezik, mutatják (kimozogják). Részképességek mozgásban való fejlesztése:

 

3-4 éves korban: látás-hallás, a hallott (auditív) információk mozgásban való megjelenítése, nagymozgások, testséma, finommotorika, irányok érzékelése. 4-5 éves korban: nagymozgások, finommotorika, látás-hallás-mozgás összekapcsolása (auditív információ mozgásban, látványban való megjelenítése, látott mozgás hangzásra fordítása) Kapcsolódó fejlesztési területek:



3-4 éves korban: anyanyelv: fogalmak jelentése, fogalomérték. Matematika: ellentétek, haladási irány, írás irány. Írás-olvasás előkészítése: balról jobbra haladás. A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport képes megkülönböztetni a terc, szekund távolság alsó és felső hangját, ezt megnevezi, kimozogja. Verbális utasításra képes egy ismert, kis hangterjedelmű dallamot kezdőhang megadása nélkül, magasabb ill. mélyebb kezdőhangról elénekelni. Dallamon belül képes jelezni a magasabb, mélyebb hangokat, a dallam vonalát kézzel rajzolja a levegőbe. Tonalitásérzék – belső hallás Folyamat:



3-4 éves korban: Ismert mondóka, dal felhasználásával felelgetős játék a csoport és az óvónő között (pl. soronként váltakozva). Rövid szakaszok lehalkítása, kihagyása, elbújtatása. A felelgetős úgy változik, hogy a csoport énekeli a befejező motívumot, az óvónő a záró motívumot – és fordítva. Hosszabb szakaszok elbújtatása. Az egyenletes lüktetés a fejlesztés alatt látványban, vagy mozgásban, vagy hangzásban érzékelhető legyen!

 

4-5 éves korban: A folyamat azonos, a dalból, mondókából elbújtatott szakaszok hosszabbodnak. 5-6-7 éves korban: A csoport tisztán énekel, kezdőhang megadása után az egész dalt belső hallással követi, záróhangot énekli (metrum v. ritmus érzékelhető). Részképességek mozgásban való fejlesztése: 3-4-5-6-7 éves korban: látás-hallás-mozgás összekapcsolása A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A gyermek a kezdő motívum óvónő vagy csoport általi hangoztatása után az egész dallamot eldugja, a befejezést énekli, közben a ritmus vagy a metrum végig érzékelhető. Intonációs készség, hangképzés



Folyamat: 3-4 éves korban: E képesség fejlesztése a recitáció elsajátítása után kezdődik. A recitálásból kiindulva a hangmagasság kimozdítása mindkét irányba. Állat- és zörejhangok utánzása. Hangképző gyakorlatok beiktatása. Vitálkapacitást növelő gyakorlatok. Javasolt hangkészlet: s-m, m-r-d, l-s-m, d-l-s, + lefutó pentakord.

  

4-5 éves korban: A folyamat azonos, a hangterjedelem 5-6 hangra bővül. Javasolt hangkészlet: s-m + lefutó, pentakord s-m-d, s-m-r-d, m-r-d, l-s-m-d, m-r-d-l. 5-6-7 éves korban: A folyamat azonos, a hangterjedelem 6-8 hangra bővül. Javasolt hangkészlet: s-m-r-d, l-s-m-r-d, m-r-d-l-s, d———d, l———l, Részképességek mozgásban való fejlesztése: 3-4-5-6-7 éves korban: nagymozgások, látás-hallás-mozgás összekapcsolása, Kapcsolódó fejlesztési területek:



3-4-5-6-7 éves korban: anyanyelv: beszédszervek ügyesítése. Matematika: növekedés-csökkenés, ellentétek, tagolódás, szerialitás A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A gyermek képes a fonémák tiszta megszólaltatására, hangja természetesen, erőlködés nélkül szólal meg, légvétele helyes, dallamot 5-6 hangterjedelemben tisztán énekel, a hangnemből egy dalon belül nem lép ki, az alaphangot megtartja. Zenei emlékezet Folyamat:

 

3-4 éves korban: Ritmizált, szöveges visszhangjáték (2 ütemes motívum). Rövid, kis hangkészletű dallamvisszhang (s-m, m-r-d, 2 ütem), egyszerű szöveggel. 4-5 éves korban: A folyamat azonos 4 ütemes motívumokkal, megfelelő ritmustartalommal. Javasolt hangkészlet: l-s-m, s-m-r-d, m-r-d-l.



5-6-7 éves korban: A folyamat azonos. Kapcsolódó fejlesztési területek:



3-7 éves korban: tudatos figyelem, emlékezet, auditív és verbális zenei emlékezet. A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: Gyermekdalokra jellemző dallamfordulatok, azok megjegyzése, motívumok (4 db 2-es ütemű, 2 db 3-as ütemű, 2 db 4-es ütemű), és a hozzájuk tartozó ritmustartalmak. Improvizációs készség, zenei kérdés – válasz Folyamat:

 

3-4 éves korban: kérdés-felelet játék ritmizált szöveggel, kérdés felelet játék rövid dallam motívumokkal (2 db 2-es ütem s-m, s-l-s, s-l-s-m, m-r-d motívumok). Kezdetben a gyermek a kérdés motívumát ismételve válaszol, csak szöveget rögtönöz. 4-5 éves korban: A zenei kérdés motívumát eleinte az óvónő, később a gyermek megfordítja, így jön létre a zenei válasz. ( Pl.: kérdés: d-d-r-r-m m válasz: m-m-r-r- d d ) A motívumok hosszabbodnak, a hangkészlet bővül.



5-6-7 éves korban: A folyamat azonos, a motívumok hosszabbodnak, a hangkészlet bővül. Olyan énekes játékok alkalmazása, melyben lehetőség nyílik, vagy szövegredallam, vagy dallamra-szöveg, vagy mindkettő önálló kitalálására. A fejlődés várható szintje: A gyermek képes 2-4 ütemes motívumokat, ismert ritmusképlettel, ismert dallamfordulatokkal, önálló szöveggel énekelni, ismert motívumokból álló zenei kérdésre azt lezáró zenei választ rögtönözni.



Felhasználható zenei anyag javaslat: 3-4 éves korban: Mondóka:

5-7 db (2-es lüktetés, max. 4 soros)

Dal + énekes játék Hangkészlet: s-m 5-6 db l-s-m 3-5 db m-r-d 3-5 db s-m 3-5 db, lefutó pentakorddal (s-f-m-r-d), dal és dalosjáték



4-5 éves korban: Mondóka:

8-l0 db (2-es, 4-es lüktetéssel max. 4 soros)

Dal + énekes játék Hangkészlet:

s-m 5-6 db (lefutó pentakorddal)

s-m-r-d 6-8 db l-s-m 5-6 db (lefutó pentakorddal) d-l, s, 3-4 db, dal és dalosjáték, valamint műdal.



5-6-7-éves korban: Mondóka:

l0-12 db (2-es, 4-es, és 3-as lüktetéssel, max. 4 soros)

Dal + énekes játék Hangkészlet: s-m-d+l, 5-6db m-r-d-l,-s, 3-4 db l-s-m-r-d-l, 3-4 db l-s- m-r-d-l,-s, 3-4 db d-l-s-m-r-d 3-4 db l-s-f-m-r-d dal és dalosjáték, valamint műdal. A zenei tevékenységeken belül a szép mozgás kialakítása a készség, képesség fejlesztésének szerves része, az egyenletes szép járás a dalos játékok mozgássorai alapozzák a későbbi tánclépéseket, egyedi formában segítik a mozgás összerendezettségének kialakulását. A zenehallgatási anyag tartalmazzon különböző hangulatú, évszakokhoz, eseményekhez kapcsolódó magyar népdalokat, könnyen érthető szövegű – az óvónő által könnyen előadható – műdalokat, más népek gyermekdalait. A zenehallgatás bővíthető az óvónő hangszerjátékával, valamint időnként gépi zenével (magnó, lemez), amikor a meghallgatásra szánt mű az óvónő által nem előadható. Óvónőink feladatai a folyamatban: A gyermek képességeinek felmérése, fejlődésük folyamatának figyelemmel kisérése, fejlesztés tervezése, s erre való építése. Nyugodt, vidám légkör megteremtése.

A gyermek spontán kezdeményezéseire való reagálás. A megfelelő hely és idő kiválasztása a kötött tevékenységhez.

7.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A környezet és esztétikai összefüggései Az esztétikai nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Az, e területen szerzett ismereteik gazdagabbá teszik a gyermek személyiségét és segítik, hogy környezetében jól érezze magát, ahhoz alkalmazkodni tudjon, és alkotó módon igényeinek megfelelően megváltoztassa azt, ezért azokra a nevelési területekre helyezzük a hangsúlyt, melyen koncentráltan tudunk nevelő – fejlesztő hatást kifejteni, igényekre nevelni. Az ábrázoló tevékenység célja: Olyan örömteli cselekvés, amiben a gyermek élmény- és képzelet világának szabad önkifejezése érvényesül. A differenciált vizuális észlelés (az alak-, a forma-, a nagyság, a szín pontos felismerése, differenciált megkülönböztetése, és a térérzékelés, aminek minősége pl. meghatározó szerepet játszik az írás-olvasás tanulásában.) emlékezés, képzelet, vizuális gondolkodás pontosabbá tétele, esztétikai érzékenységük, szép iránti érdeklődésük és igényességük alakítása. Az intellektuális látás megalapozása. Tehetséges gyermekek gondozása, lemaradók felzárkóztatása. Az ábrázoló tevékenység feladatai: Az ábrázoló tevékenység feltételeinek megteremtése. A vizuális tevékenység iránti vágy felkeltése. A vizuális nyelv megtanítása. A 3-7 éves korban tervezhető ábrázoló tevékenységek tartalma és fejlesztési célok meghatározása. Az ábrázoló tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Kezdeményező, kreatív magatartás kifejlődésének segítése, változatos eszközök, megfelelő tér egész napos biztosításával.



A 3-7 éves korban tervezhető ábrázoló tevékenységek tartalma és minőségének fejlesztése: 3-4 éves korban ajánlott tevékenység formák: Az óvónő az óvodába kerülő gyermekeknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. A tevékenységi formák az építés, plasztikai munkák és képalakítás körét alkotják. Ezek ne különüljenek el élesen egymástól. Építés során a gyermekek ismerkedjenek a különböző tárgyakkal, azok formáival, alakzataival. Folytassanak téralkotó tevékenységet a belső terekben könnyen mozgatható bútorokkal, nagyobb méretű dobozokkal, különböző alakú és formájú, kisebb-nagyobb kartonlapokkal, hullámpapírral, építőjátékokkal, takarókkal, egyéb tárgyakkal. Plasztikai munkák: Ismerjék meg a különböző anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, tépegetve, mélyítve, karcolva stb. Szerezzenek tapasztalatokat az anyagok viselkedéséről: oldhatóság, nyomhagyás, karcolhatóság, képlékenység. Képalakítás: A képalakítás jelenjen meg festéssel tetszés szerinti színválasztással, színkeveréssel, zsírkrétával, papírragasztással, nyomattal, ujjfestéssel, tenyérnyomattal. A gyermekeknek legyen lehetősége érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Ezen kívül természetesen adnunk kell témákat is, mert e nélkül életkori sajátosságukból adódóan témaválasztásuk könnyen megtapad. Mozgásfejlesztés: Nagymozgások, egyensúlyérzék ( az építmény használata közben, tapasztalatot szerez a stabilitás-labilitás, a test és a tárgyak egyensúlyának viszonylatairól: kibújás, bebújás, átlépés, ráemelés), finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordinációja, Testséma fejlesztés: Személyi zóna alakítása (adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzet gyakorlása), testérzék ismerete, testfogalom, Percepció fejlesztés: Vizuális fejlesztés (szemmozgás fejlesztés, vizuális ritmus, vizuális helyzet, pozíció felismerése, vizuális zártság, egészlegesség, vizuális emlékezet), alaklátás, formaállandóság fejlesztés (alak, forma, méret motoros alakítása, részekből különféle alakzatok összerakása.) tapintásos-sztereógnosztikus észlelés fejlesztés (különféle formák, méretek alakítása, ritmikus sorminta, ismerkedés az anyagokkal), térpercepció (tér átrendezés, térirányok, a tárgyak egymáshoz való viszonya mellett, előtt, szögek, sarkok észlelése), keresztcsatornák fejlesztés. Verbális fejlesztés: tárgyak, cselekvések, téri viszonyok megnevezése, osztályozás – formák, alapszínek, méret, hasonlóság alapján,



4-5 éves korban ajánlott tevékenységformák: Építés: Nagy térbeli alakzatok (nyitott, és zárt körök „kapuk”, egyenes és kanyargó sor „vonat”, stb.), formálása a gyermekek közös játéka során. Kisebb-nagyobb dobozokból készítsenek maketteket. Építsenek különböző féle anyagokból pl. homok, hó, építőkockák, berendezési tárgyak, hullámpapír, különböző méretű formájú karton lapok, takarók stb. Plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Készítsenek alkalmi ajándéktárgyakat, játékukhoz kellékeket. Gyűjtsék a természeti tárgyakat (termések, levelek, virágok, kavicsok, ágak, gallyak stb.) Szerezzenek tapasztalatokat különböző formák alakíthatóságáról: gömbölyű, szögletes, testes, lapos stb. formák kisebb részformákkal tagolása (emberalak feje, nyaka, törzse, végtagjai, a virág szára, levele, színe stb. Arányviszonyok gyakorlása részekre osztással (félbe, negyedbe hajtogatással). Készítsenek fakanál-, zacskó- vagy síkbábokat. Képalakítás: A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet az óvónő segítse élményekhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően kapcsolódó technikával. Rajzoljanak az udvaron, aszfalton, földön, papíron, egészen nagy méretekben is. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés szerint történő megjelenítése. Fessenek egyénileg választott színekkel, gombfestékkel, temperával, viasz-, és zsírkrétával, sokféle alakú, méretű, színű és anyagú papír felhasználásával. Használjanak különböző vastagságú ceruzákat, ecsetet, filceket, krétákat, fapálcákat. Alakítsanak képeket spárgából, fonalból, textilből, termésekből, papírból tépéssel, vágással, ragasztással, kollázzsal, stb. Mozgásfejlesztés: Nagymozgás, egyensúlyérzék, finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése Testséma fejlesztés: Személyi zónák, oldaliság tudatosítása, testrészek ismerete, elülső-hátsó zóna, függőleges zóna, testfogalom. Percepció fejlesztés: Vizuális fejl., szem működésének erősítése, vizuális zártság – egészlegesség ( Mi hiányzik?), vizuális ritmus (díszítés), emlékezet fejl., alaklátás, forma állandóság fejl., részékből – egész, tapintásos – sztereógnosztikus észlelés fejl., térpercepció, téri irányok, keresztcsatornák fejl., Verbális fejlesztés: Tárgyak, térbeli viszonyok megnevezése, irányok ( körbe, kacskaringósan, ferdén, átlósan, közel, távol, stb.), helyzet (-ba, -be, -ban, -ben, kívül, stb.), időviszonyok, oldaliság, osztályozás (formák, színek, méretek, hasonlóság stb.).



5-6-7 éves korban ajánlott tevékenységi formák:

A tevékenységi formák, eszközök a fejlesztési célok azonosak 4-5 éves korban leírtakkal. A fejlődés a részletgazdagságban közös kompozíciók készítésében, azok tervszerűségében, bonyolultságában fedezhető fel. Legyen igényük az ajándékkészítés. Gyűjtsenek alkotó tevékenységükhöz különféle anyagokat, terméseket, virágokat, leveleket, stb. Használjanak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat. A hagyományos technikák mellett alkalmazzanak újabbakat is pl. fessenek fogkefével, pálcikával, zsinórral, szívószállal, stb. Ne csak rajzlapra fessenek hanem, textilre, üvegre, kartonra, csomagolópapírra, kartondobozra, csempére, tortaalátétre, hullámpapírra, stb. Készítsenek terményképet, fonalképet, textilképet, váljék mindennapossá az origami. A varrás mellett ismerkedjenek a gyöngyfűzéssel, gyöngyszövéssel, fonással, szövéssel, makraméval, gipszöntéssel, kasírozással. Készítsenek zacskó-, fakanál-, zsinórbábokat stb. Az óvónőink feladatai a folyamatban:



Elsődleges feladat, hogy az óvónő minél több – egyéni és közös – élményt biztosítson; további feladat, hogy a gyermekek mindennapi életében, játékában az ábrázoló tevékenységek, anyagok, technikák minél szélesebb körű megismerésére, kipróbálására, gyakorlására nyíljon lehetőség, és engedjük azok állandó /kívánság szerinti/ használatát.

  

Legyen megfelelő hely és idő, megfelelő légkör, méretben, minőségben és mennyiségben megfelelő eszköz, megfelelő tárolóeszköz biztosítása. Az eszközök biztonságos kezelését az óvónő feltétlenül tanítsa meg a gyermekeknek. Teremtse meg a lehetőségét a mindennapi szabad játékban is. Az óvónő vegye tekintetbe a gyermekek közötti ábrázoló képességbeli különbségeket, hagyni kell, hogy a gyermek saját szintjén, saját elképzelését valósítsa meg, vagy saját élményeit alkossa újra.

  

Az alkotó-alakító tevékenységek szervesen beilleszkednek a mindennapi játékba. Az óvónő hetente legalább egyszer szervezzen tudatosan irányított kötött vagy kötetlen formájú tevékenységet. Lényeges a kötelező foglalkozások fokozatos bevezetése, melyek szervezhetők akár mikro csoportos formában is, de akkor oda kell figyelni, hogy mindenki sorra kerüljön.

   

Nyitottá, érdeklődővé tegyük a gyermekeket, de semmi esetre se tanítsuk az ábrázolás módjait felnőtt sémákkal, ne kössük meg képzelőerejüket. Az 5-6-7 éves korúaknál alkalmat kell adni a differenciált feladatmegoldásra és feladatvégzésre, a közös munkára is. Az óvónő teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek megtalálhassa a számára sikerélményt jelentő tevékenységi formát, és megalkothassa a számára legvonzóbb eszközökkel képi-plasztikai elképzelését a teremben és az udvaron is. Rajzaikat, alkotásaikat értékként való kezelésre tanítjuk őket, ezért mágnes táblára, szekrényajtóra kitesszük rajzaikat, alkotásaikat lefotózzuk. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:

        

A gyermekek ábrázolására jellemzővé válik a téma- és formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Téralakításban, építésben ötletesek, együtt működők. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők. Képalkotásaikban egyéni módon jelenítik meg elképzeléseiket, élményeiket. Formaábrázolásuk változatos. Emberábrázolásaikban megjelennek a részletek, a mozgások jelzései. Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat, pl. vágás, ragasztás, létrehozás, varrás, kötözés, papírhajtogatás, stb. A finommotorika fejlesztése során kialakul a helyes ceruzafogás, laza csuklómozgás. A szem-kéz koordináció összehangolttá válik. Kialakul a domináns kezesség, irányfelismerés (térbeli orientáció) Képessé válnak az irányok megkülönböztetésére, előbb a függőleges majd a vízszintes síkba történő átfordításra (a térbeli lent síkban alul van), bal-jobb irányok megkülönböztetésére.

  

Kialakul a gyermekek önazonosítása (testrészek ismerete, testfogalmak, oldaliság) Képessé válnak részekből egészet alkotni. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetnek egymás alkotásairól, újabb terveket szőnek. 8/a. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A tevékenység célja: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. Közvetlen tapasztalatszerzés során érzékeljék a környezet esztétikumát. Új ismeretek nyújtása és a meglévők mélyítése, rendezése: megfigyelés, leírás, kísérlet, összehasonlítás, rendezés, csoportosítás mérés során. A tevékenység feladatai: A gyermek, környezetének felfedezése közben jusson olyan tapasztalatokhoz, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő eligazodáshoz szükségesek. Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét és védelmét. Az óvónőink feladatai a nevelés folyamatában:



az óvodai mindennapok színességét, élménygazdagságát, a gyermekek kíváncsiságából adódó változatosság jellemezze és azt csak oly mértékűen kívánja befolyásolni, amennyire készségeik, képességeik fejlődéséhez életkoruknak megfelelően szükséges,

        

tegye lehetővé, hogy a gyermekek – a helyi adottságokhoz igazodva – természetes környezetben szerezzék meg a tapasztalataikat, támaszkodjon a gyermek kíváncsiságára, családi élményeire, tapasztalataira, meglévő ismeretekre alapozzon, a gyermek társas magatartásának alakítása, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztése a környezettel való ismerkedés során, olyan lehetőségeket teremteni, melyben a gyermekek alkalmi és folyamatos megfigyelések során fedezik fel a természeti jelenségeket, természeti változásokat, hívja fel a figyelmüket a természetvédelem fontosságára: életkoruknak megfelelően védjék az élő környezetet, tudatosítsa a tárgyi környezet védelmét is, mert kölcsönhatásban áll a többi környezeti tényezővel, a gyermekek kommunikációs készségének alakítása, tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: spontán, játékos módon, kezdeményezett foglalkozáson, kérdés-felelet formában, gyakorlati probléma és feladatmegoldás során, közvetlen tapasztalat és élményszerző séták alkalmával.

A témakörök keretét az évszakok adják. Az évszak blokkokhoz rendeljük a növény- és állatvilág, az ember és környezete, a hagyományok témaköreit. Itt kell kiemelnünk a helyi sajátosságok megjelenítését, elsősorban azt, hogy a témák csak azon ismereteket közelítsék, mélyítsék, amelyekről ebben a közegben konkrét tapasztalatokat szereznek a gyermekek. Alkalmanként a gyermekek szerezzenek ismereteket életterüktől távol álló témákról is. Témakörök:

     

Kiscsoport: 3-4 éves

Középsőcsoport: 4-5 éves

évszakok – évszakok óvodások vagyunk – család család – testünk testünk – közlekedés

– család – testünk – közlekedés

közlekedés – állatok



Nagycsoport: 5-6-7 éves

– évszakok, időszakok

– állatok

állatok – óvoda környéke – nagycsoportos vagyok

– tűzvédelem A fejlesztés tartalma mindhárom korosztályban a mozgás-, testséma- és verbális fejlesztésre terjed ki.

Folyamatismertetés, beszoktatástól iskolába kerülésig:

             

3-4 éves korban: A gyermekek fogadják el és szeressék meg az óvodát, majd ismerkedjenek az óvoda környezetével. Figyeljék meg az évszakok közötti különbségeket. Beszélgessenek családjuk tagjairól, ezzel kapcsolatos ismereteiket szimulációs játékban is elevenítsék meg. Ismerjék meg az óvoda környezetét. Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő élővilág és az esztétikus környezet megóvása. 4-5 éves korban: Séták az óvoda környékén, melynek célja az élmény- és tapasztalatszerzés. Váljék hangsúlyossá a megfigyelés, gyűjtögetés. Az évszakokhoz tudják kötni azok jellemzőit (időjárás, növény- és állatvilág). Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Végezzenek rügyeztetést, hajtatást, magvak csíráztatását. Nézegessenek családi képeket, ezek alapján tudják bemutatni családjuk tagjait, otthonukat. Látogassanak el az óvoda környékén lévő intézményekbe, ismerkedjenek meg az orvos munkájával, gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék a személyés teherszállító járműveket.

    

Figyeljék meg, hogy az óvoda környezetében, milyen háziállatok, madarak, bogarak élnek: élőlények óvása, védése. Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő élővilág és az esztétikus környezet megóvása. 5-6-7 éves korban: Az évszakok témakör bővítése: környezetszennyeződés, növények fejlődési feltételei. Kirándulás alkalmával ismerkedjenek a gyógyfüvekkel, mezei virágokkal, vadon termő növényekkel, állatokkal pl. Budakeszi Vadaspark, Állat és Növénykert, Mezőgazdasági Múzeum

    

Végezzenek egyszerű vizsgálódásokat. Az összegyűjtött termények, termések hasznosítása. A közlekedéssel kapcsolatos ismereteik bővüljenek szárazföldi – vízi – légi közlekedési eszközökkel Bővítsék ismereteiket az állatvilág témakörben, ismereteik minden témában lehetőleg alapos tapasztalati háttérrel rendelkezzenek. Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő élővilág és az esztétikus környezet megóvása. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

           

Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét, tudják születési helyüket, idejüket, különbséget tesznek az évszakok között, ismerik jellemzőiket, ismerik a környezetükben lévő intézményeket, ismerik a háziállatokat, madarakat, bogarakat, vadállatokat, ismerik környezetük növényeit, azok gondozását, ismerik az egészség fogalmát, törekednek egészségük megőrzésére, gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedés eszközöket, megkülönböztetik a jobb-bal irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat pl. alá-, fölé-, mellé-, stb., Becsülik, szeretik a természetet, igényükké válik az őket körülvevő élővilág és esztétikus környezet megóvása. Tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: spontán, játékos módon, kezdeményezett foglalkozáson, kérdés-felelet formában, gyakorlati probléma és feladatmegoldás során, közvetlen tapasztalat és élményszerző séták alkalmával. 8/b. KÖRNYEZETÜNK MENNYISÉGI, FORMAI ÉS TÉRI ÖSSZEFÜGGÉSEI

A tevékenység célja: a minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kifejezésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. A tevékenység feladata: a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. A természeti – emberi – tárgyi környezet matematikai tartalmú megismerését szolgáló témakörök:

             

Halmazok képzése. Halmazok összehasonlítása tulajdonságuk szerint. Halmazok szétválogatása, bontása részhalmazokra. Halmazok elemeinek sorba rendezése. Halmazok összemérése becsléssel, párosítással, másolással. Mennyiségek összemérése: magasság, tömeg, mennyiség, űrtartalom, terület, szélesség, vastagság, bőség. Kis számok összkép alapján. (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6 – dobókocka, dominó) Sorba rendezett elemek helye a sorban (sorszámok). Tapasztalatok a darabszám változásairól. Építések, alkotások szabadon és másolással, valamint egy feltétel megadásával. Tevékenység tükörrel. (szimmetria) Tájékozódás térben. (téri viszonyok, irányok) Tájékozódás az egyszerű síkban ábrázolt világban. A problémahelyzetek megoldására egyéni ötleteik vannak.

Mozgásfejlesztés:

    

Nagymozgások (utánzás, hosszúságmérés lépéssel) Egyensúlyérzék (vonal mérése tyúklépéssel, tárgyak hordozása) Finommotorika (építés, rajzolás, applikációs képek összerakása) Szem-kéz koordináció. (építés, folyadéköntés méréskor, terítés vendégség

játéknál)

Szem-láb koordináció. (vonal hosszmérése, tyúklépéssel) Testséma fejlesztés:

  

Testrészek ismerete. (tükörjáték, relációk használata) Meghatározott testrészekre összpontosítás. (lábbal dobbantás) Oldaliság (irányok) Percepciófejlesztés:

      

Vizuális időrendiség felismerése. (képek időrendi sorba rendezése) Különböző alakok, formák megismerése. (halmazképzés) Vizuális emlékezet fejlesztése. (minta kirakása emlékezetből) Térpercepció fejlesztése. (tér bemozgása) Taktilis csatorna fejlesztése. (érzékelő játék tapintással) Hallás észlelés fejlesztése. (érzékelő játék hallással, zörejek,

hangszerek hangja)

Keresztcsatornák fejlesztése. (hallás – tapintás érzékelő játékkal) Verbális fejlesztés:

    

Osztályozás: színek, méretek, hasonlóság, különbség, formák megnevezése. Tárgyak megnevezése. Testrészek megnevezése. Cselekvések kifejezése szóban. Térbeli viszonyok, helyzetek, irányok megnevezése. Folyamat ismertetés az óvodába lépéstől az iskolába kerülésig: Az óvodába kerülő 3 éves gyermekek a mindennapi életben találkoznak matematikai fogalmakkal, összefüggésekkel. Ezek a fogalmak először passzív szókincsükké válnak, majd fokozatosan beépülnek a beszédükbe. A matematikai nevelés játékos tevékenység során a gyermekek minden érzékszervét bevonva tapasztalatok szerzését biztosítja számukra. Megismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli, térbeli viszonyokat (relációkat), alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík-, és mennyiségi szemléletük, logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó készségük. Az óvónőink feladatai a folyamatban:

  

Figyelje a gyermekeket, megismerve érdeklődésüket, képességeiket, előkészítse és megtervezze az egyénre szabott fejlesztési területeket. Biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán, és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, az ismeretek rendszerezésére, szükség estén korrigálására. A kötetlenebb cselekvő tapasztalatgyűjtés mellett szükség van esetenként kötelező foglalkozásokra is új ismeretek feldolgozásánál, illetve ismétlés, rendszerezés alkalmával. Ezeket is hassa át a játékosság!

   

Az egyéni, páros, mikrocsoportos foglalkozásokon alkalom nyílik a differenciált feladatadásra, az egyéni tempó és fejlettségi szint figyelembevételére. A speciális matematikai kifejezéseket pontosan használja az óvónő! A gyermekek pontatlan megfogalmazásait javítsa! Minél több problémahelyzetet kell teremteni, ez ösztönzi a gyermekeket a gondolkodásra. A probléma felvetése egyértelmű legyen a gyermekek számára! Hagyjuk saját logikája szerint gondolkodni, próbáljuk rávezetni a megoldásra, de ne oldjuk meg helyette! A mozdulat ismétlődése örömet okoz, ami elvezet az eredményhez kapcsolódó örömhöz.



Az eszközöket a gyermekek is készíthetik, felhasználhatók a csoportszoba játékai, valamint speciális matematikai segédeszközök. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

              9.

Iskoláskorra megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem. A cselekvő – szemléletes, és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás kialakulóban van. Képesek megadott szempontok szerint halmazok képzésére. Képesek szín, forma, nagyság, időrendiség alapján csoportosítani tárgyakat, tárgyképeket. Képesek megadott szempontok szerint szétválogatni, sorbarendezni tárgyakat, a rossz válogatást, sorbarendezést javítani tudják. Kis számokat összkép alapján felismernek (dobókocka) Elemi mennyiségi ismereteik vannak. Képesek különböző mennyiségek összehasonlítására, összemérésére, párosítására. Képesek építéseket másolni. Egyszerűbb tükörképeket képesek létrehozni. Eligazodnak a térben és a síkban. Az irányokat, relációkat értik, követik, a helyzeteket megnevezik. Képesek elemi ok-okozati összefüggések megértésére. A problémahelyzetek megoldására egyéni ötleteik vannak. kÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS A környezeti nevelés általában a környezeti kultúra megélését és átadást jelenti. Az élő és élettelen környezetünkkel való harmonikus együttélést, életmódot, gondolkodást, viselkedésmódot, szokást és értékrendszert. Mindezek kialakítására legalkalmasabb az óvodáskor, mely fontos szakasza a környezeti nevelésnek, hiszen a szokások már a korai életszakaszban kialakulnak, s az egész életre szóló élmények, benyomások, szokások alapvetően meghatározzák a leendő felnőtt környezeti gondolkodását, környezet és természetvédelmi szemléletét és környezettudatos magatartást. Célunk: a környezettel való harmonikus viszony, a felelősségteljes gondolkodásmód kialakítása. Óvodapedagógusi feladataink:

  

A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, kíváncsiságára, megismerési vágyára, sokoldalú érzékelésén alapuló érdeklődésére építés. A természeti és szűkebb lakókörnyezetükhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása. Több érzékszervre ható, és cselekvés közben felfedezett környezeti tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtése, a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása.

 

Alkalmi folyamatos megfigyelés, gyűjtés. A környezet megismerésének komplex integrált tevékenységsoraiban a spontán és irányított beszélgetéssel, önkifejező törekvések segítése, anyanyelvi-értelmi nevelés megvalósítása.



A szülők környezettudatos magatartásának befolyásolása, bevonásuk a környezet megfigyelésébe, átalakításába, szebbé (esztétikusabbá) élhetőbbé tételébe. Környezettudatos nevelés megvalósításának lehetőségei:

    

Figyelünk közvetlen és tágabb környezetünk tisztaságára. Nem szemetelünk, a hulladékot megfelelően kezeljük. Szelektív hulladékgyűjtés alkalmával megismertetjük a különböző anyagfajtákat, azok újrahasznosíthatóságát. Megfigyeljük, és megtapasztaljuk a természeti jelenségek (a víz, hőmérséklet, napsütés, szél) tulajdonságait és ezek egymásra hatását. Közvetlen óvodai környezetünkben megfigyeljük az állat és növényvilágot, valamint az emberi beavatkozás ezekre gyakorolt hatását. Óvodai gyűjtőakciókkal, megpróbálunk hatást gyakorolni a családok környezettudatos magatartására. Környezetvédelem-környezettudatos nevelés területei:



Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége, a szennyezés hatása az emberre és az élőlényekre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Folyamatos megfigyelések, egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz, a talaj tisztaságáról.

   

A víz megjelenési formái a természetben. Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése. A különböző csapadéktípusok vizsgálata. Az udvar növényzetének vizsgálata. Egyszerű vizsgálódások az életfeltételek bizonyítására. Az egészséget károsító szokások kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasító magatartásra. Helyes viselkedés a természetben. Az ember szerepe a környezetben élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Séta, kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása.

 

1.

különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír, komposztálható hulladék elkülönített gyűjtése. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság.

Gyermekvédelem

A gyermekvédelmi törvény érelmében a közoktatási intézmények, különösen a nevelési-oktatási intézmények, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat látnak el. A gyermekvédelem jogi hátterének teljességét a szociális törvényben található szabályozások jelentik. A gyermekvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Mindez összefügg azzal, hogy az óvodában olyan légkört kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármely gyermek, bármely oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket. Az óvodánk gyermekvédelemi célja: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében és együttműködés a különböző szakemberekkel. Feladatunk: Gyermekvédelem önmagában nem létezik, a megoldás keresése és a beavatkozás nem összpontosíthat kizárólag a gyermekre. A gyermeket a családjával együtt kell védeni, tehát családgondozást kell alkalmazni. Elveink: A gyermekvédelem összetett tevékenység. Szemléleti alapja a személyiségfejlődés egészét segítő pedagógiai szemlélet. Csak az a gyermekvédelem lehet esélyes, amelyik a helyi körülmények, és az ezekből kialakuló helyi problémák ismeretére építi stratégiáját, intézményrendszerét és módszereit. A titoktartási kötelezettség minden családot érintő kérdésben érvényesül Az óvodavezetőnk feladatai:

        

A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek az érvényesítése és az érvényesülés ellenőrzése. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése. A gyermekbalesetek megelőzése. A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. A vezető felelőssége, hogy minden ötödik életévét betöltött gyermek a jegyző tájékoztatása alapján óvodába kerüljön. Szükség esetén a családon belüli szociális körülmények figyelembevételével tegyen javaslatot a család bevonására a szociális segélyezettek körébe. Segítse elő a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, és járását. Az óvodai dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli (a technikai személyzetet is) betartatása vezetői feladat. Segítse elő az óvodai dolgozók személyiségfejlesztő tréningeken való részvételét. Az óvónőink helye a folyamatban: Családlátogatás alkalmával ismerkedés a család szociokultúrájával, nevelési elveivel. Ezeknek ismeretében a család a gyermek tiszteletben tartása mellett a családi nevelés erősítése a gyermek iránti felelősség ébrentartására, irányuló magatartás. A prevenció elsődleges feladat. Az első negatív jeleket kell az óvónőnek észrevennie és a szülőkkel való jó viszony alapján életvezetési, pedagógiai tanácsokkal elejét venni a súlyosabb probléma kialakulásának.

        

Az óvónőink feladatai: A problémákat, hátrányos helyzet okozta tüneteket ismerje fel, ha szükséges szakembert hívjon segítségül. Feltáró munka után készítsen tervet a kompenzálásra. Szervezze meg a felzárkóztatást Segítse elő, illetve valósítsa meg a tehetséggondozást. Vegyen részt az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában, szükség esetén javasolja a soron kívüli szűrést. Kísérje figyelemmel a gyermekek rendszeres óvodalátogatását, szükség esetén a hiányzást jelezze. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően, különböző támogatásokhoz való hozzájutás javaslatával segítse elő. Minden rendelkezésre álló eszközzel segítenie kell a gyermek, családban történő felnevelését. Az óvónőnek jelzési kötelezettsége van, ha azt tapasztalja, hogy a gyermek emberi méltósága sérül, mert bántalmazzák, (fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal), vagy elhanyagolják.



A gyermekvédelmi felelősünk feladatai: Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és azt az óvodavezető illetve kollégái tudomására hozza.

       

Az intézményben, jól látható helyen kifüggeszti a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A gyermekvédelemmel kapcsolatos adminisztrációt, nyilvántartást és statisztikát vezet. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Folyamatos kapcsolatot tart a nevelőtestület tagjaival. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekekkel összefüggő feladatok: A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásba vétele; A veszélyeztetettség típusának, súlyának mérlegelése; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral; A szociális ellátások számbavétele; Tanácsadás szülőknek, óvónőknek. Az intézmény valamennyi gyermekével kapcsolatos feladatok:

    

Általános prevenciós tevékenységek, az óvodást körülvevő szociális-társadalmi környezet függvényében; A szociális ellátások számbavétele; Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete! A nevelőközösségünkben végzendő feladatok: Együttműködés és szemléletformálás; Tanácsadás;

 

A nevelőtestületi értekezleten való aktív részvétel; Szakirodalom ajánlás. A szülők körében végzett feladataink:

        

Együttműködés és szemléletformálás; Tanácsadás; Családlátogatás (esetenként); Szülői értekezleteken, főrumokon való aktív közreműködés; Előadások szervezése. Önálló feladatai: A külső intézményekkel való kapcsolattartás (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, orvos, védőnő); Nyilvántartás; Ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése; Pályázat, továbbképzés. A gyermekvédelmi felelős munkáját minden évben értékelni kell, ügyeinek intézéséről folyamatosan beszámol az óvoda vezetőjének.



Az óvodába és az iskolába lépés feltételei Az óvodába lépés feltételei

8.

A harmadik illetve két és fél éves kortól az óvodai férőhelyek függvényében.

9.

Korának megfelelő önállóság.

10.

Kommunikációs készség kialakulása.

11.

Kizáró tényező: az olyan fokú értelmi, mozgási, érzékszervi károsodás vagy tartós betegség, amely miatt a gyermek speciális gyógypedagógusi, illetve egészségügyi segítséget igényel mindennapjaiban.

12.

A gyermekek felvételét a mindenkori tanügyi – igazgatási feladatoknak megfelelően végezzük, az óvodavezetés és az SZMK-val való egyeztetés alapján.

AZ Iskolába lépés feltételei Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, ami a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Testi érettség:

         

megfelelő testi fejlettség és egészségi állapot, súly, magasság, mozgásszervek, idegrendszer, érzékszervek épsége, a beszéd érthetősége, megfelelő egészségi állapot, teherbíró képesség, az izmok kellő fejlettsége, finommotorikája megfelelő fejlettségű, mozgását, viselkedését, testi szükségleteit szándékosan irányítani tudja. Szociális érettség összetevői: szociális érzékenység: annak igénye, hogy másokkal kapcsolatba lépjen, a kapcsolat megteremtésének képessége. Együttműködési képesség, gyermek – gyermekkel, gyermek – felnőttel.

            

a közösség igénye és az abba való beilleszkedés készsége, szabálytudat kialakulása, a felnőtt irányításának elfogadása, a közösségért végzett munka igényének kialakulása, testséma kialakulása, érzelmi kiegyensúlyozottság teljesítményen keresztül történő önérvényesítés, önállóság, vizuális és akusztikus differenciálásra képesség, feladattudat, feladattartás, önálló helyzet és feladat megoldásra való képesség, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és az átvitele fejlett, fejlett a szándékos, folyamatos figyelem, szándékos megőrzés, szándékos felidézés, érzékelés, észlelés differenciált, téri észlelése és tájékozódása megfelelő. Értelmi fejlettség:

  

elemi, fogalmi gondolkodás kialakulása, anyanyelvi fejlettsége megfelelő, beszédfegyelme kialakult,

 

időrendiség felismerésére képes ok – okozati összefüggések megértése, A gyermekek iskolai felvételéről az óvodai szakvélemény, esetenként a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. Budapest, 2015. február 25.



csemetekert