Meghívó A FÖLD HITE címmel kiállítás nyílik Dunaegyházán, a Művelődési Ház nagytermében
Kustár Dániel filozófiai felfogása szerint közös alkotó folyamat eredményeként Balog József kovácsmester alkotásait összeállította Nagy István lakatosmester Megnyitó: 2017. augusztus 19-én 18:00 órakor Kiállítás időtartama: 2017. augusztus 12. – 2017. szeptember 3. Nyitva tartás munkanapokon: 08:00-15:00-ig, hétvégenként: 10:00-12:00; 16:00-18:00-ig Csoportos látogatás esetén bármikor, előzetes egyeztetés után! Tárlatvezetés: szombat, vasárnap Elérhetőség: 06-20-34-37-304, www.dunaegyhaza.hu A kiállítás kölcsönözhető! A kiállítás nem rejtett szándéka a jövőről való gondolkodás provokálása!
A kiállítás egyben Balog József kovácsmester életmű-kiállítása is.
Köszöntő A kiállítás az öt világvallás hit- és erkölcstani tanításának, legfőbb elemeinek képi, térbeli megjelenítése. A vallási szimbólumok jelentéshordozó, egyes egy-egy vallásra jellemző összegyűjtése és kiemelése. Az öt világvallás vallásfilozófiai csoportosítása aszerint változik, hogy a kínai konfuciánus felfogást és a buddhizmust; vagy a zsidó és a keresztény vallásokat tekintjük egynek. Jelen feldolgozás a kínai konfuciánus tan és a buddhizmus szimbólumait jeleníti meg és vonja össze. A magyar hitvilág önálló külön tablón szerepel. A
világvallások
kortörténeti
világnézeti
kialakulásuknak
sorrendjében
szerepelnek. A társadalmi küldetéstudat két vallás esetében vált történelemformáló tényezővé. A környezeti beágyazottságtól függő hódítások mértéke nem azonos. A keresztény hit világhódító eszmeként ősi vallásokkal és hiedelmekkel állt szembe és hódított meg földrészeket (Amerikát, Afrikát, Szigetvilágot, Ausztráliát, stb.). A mohamedán vallás hindu, buddhista, később keresztény környezetben változó határokkal létezett. A vallási szimbólumok mellett a keresztény és a mohamedán tablóban történik utalás a katonai hódításokra. Külön tablón szerepelnek az úgynevezett kihalt vallások, hiedelmek, melyek alaptétele, hogy a lélek gyökérről sarjad és jelenleg is hat. A magyarság hitvilága azért különös, mert a népvándorlást megelőzően, illetve a honfoglalás időszakában minden világvallással kapcsolatban állt és a világvallások sajátos ötvözete.
Mennyország és Pokol tablói Minden világvallás alapkérdése a jó és a rossz kapcsolatának, választási lehetőségének tisztázása, a földön működő energiarendszerek által kiváltott mozgásirány, többségében az óra járásával megegyező, jobbra forgó, ez a jó irány. A vetőgép-kerékbe behelyezett kocsifellépők által megszabott mozgásirány adja meg az adott tabló jellegét. A jobbra forgó MENNYBELÉPŐ, a balra forgó POKOLJÁRÓ. A mennybe lépő az óra járásával megegyező, a pokoljáró ezzel ellenkező forgásirányt követ. A megjelenített jelképek inkább emberinek, mint vallásinak tekinthetők. A kiállítás tematikája egészében a kezdet és a vég, azaz a Föld ember által meghatározott korszakát kívánja bemutatni. A kezdet, a világmindenség anyagi körforgása, melyből a naprendszer és a Föld, mint kozmikus test keletkezik. A földön megjelenik az élet, és az élet körforgása, a perpétum mobile, a felmenő és lemenő rokonság, mely a kisajtó két szárnyaként jelenik meg. Tetején látható a felmenő ágnál a koporsó, a lemenőnél pedig a bölcső.
Hindu vallás Teljes reinkarnáció, a jó és a rossz küzdelme. Szimbólumok: élére állított tízszög, középen lótuszvirág. A tabló négy sarkában 1: tehén illetve bivalyfej 2: napszimbólum 3: majom, mint félisten 4: elefánt, mint hatalmi jel A tabló tetején főnix, mellette az emberiség eredete egy DNS láncként megformálva, valamint egy kerék, mint a földművesség szimbóluma. Alattuk, mint házi oltár: Síva.
Kínai vallás (Konfucianizmus) A társadalom megszerveződése, szellemi felemelkedés és reinkarnáció. Szimbólumok: talpára állított tízszög, középen Buddha. A tabló négy sarkában: 1. oroszlán 2: jin jang jel 3: sztúpa 4: imamalom A tabló tetején pagoda.
Magyar ősvallás Sámánizmus, szellemi és testi vérszövetség, anyaimádat. Szimbólumok: hétszög, középen szarvasfej. A tabló négy sarkában: 1: életfa 2: Emese álma: sólyom 3: sámándob, pitykés dobverővel 4: nyilas A tabló tetején: korona, törzsi süvegek, alatta szibériai házi szentség (emberpár, medve totemmel)
Kihalt vallások Szimbólumok: talpára állított nyolcszög, középen tollas kígyó. A tabló négy sarkában egy-egy földrészre jellemző archaikus formák, 4. sarkában azték kitekintő harcos. A kapupántokon a földrészekre jellemző elemek láthatóak. A tetején jatagán tollas fejdísz. Körbe elhelyezve 4 db hajító kés, 4 db vadász szerszám.
Zsidó vallás Egyistenhit, a kiválasztott nép küldetése. Szimbólumok: talpára állított hatszög, középen Dávid csillag. A tabló négy sarkában: 1: Menóra. 2: Alfa és Omega 3: Tóratekercs olvasóval és hanukija, mécses 4: tízparancsolat A tabló tetején: frigyláda, a szövetség jelképe, alattuk Fatima keze
Keresztény vallás Megváltástan, egyházi intézményrendszer kiépülése. Szimbólumok: élére állított nyolcszög, középen a világ köldöke, Mária szimbólum. A tabló négy sarkában: 1: evangélikus egyház jelképe 2: unitárius egyház jelképe 3: keresztes lovagok fejvéd, pajzs kard kereszttel 4: református egyház jelképe A pántolások között mór kereszt, latin kereszt, görög kereszt, ír kereszt, talpas kereszt, pogány kereszt. Két oldalt a szentháromság szövetségi jele és úrvacsorai kehely ostyával. A tabló tetején: szentháromság oszlopfő, alatta szenteltvíztartó olvasóval
Mohamedán vallás Allah kizárólagos uralma, törzsi államszövetség. Szimbólumok: élére állított nyolcszög, középen Nap szimbólum. A tabló négy sarkában: 1: Allahra utaló ornamentika 2: lándzsa, kard és pajzs 3: Kába-kő 4: kagyló, férfi és női fejdísz (Tadzsmahal) A tabló tetején: minaret, mecset
A világvallások együttes létezése nem véletlenszerű. Az emberi lét létrejöttével, fennmaradásával a léleklétezés, a hit korszaka jött el a Földön. A természeti vallások az ember természetből való kiemelkedésének titkát, módját írják le, őrzik meg. Az ember családdá, csoporttá, közösséggé szerveződése által megváltoztatta korábbi függőségi helyzetét, az ember uralma alá vonta a földet. A változások főbb jellemzői: - Az
állatvilágban
jelen
levő
érzelmi
kapcsolattartás,
hangközlés
továbbfejlődése folytán az ember esetében kialakult a nyelv, amely az írás kialakulásával az érzelmi kapcsolatokon túl értelmi kapcsolatok teremtésére, működtetésére és átörökítésére is alkalmassá vált. - Az ó-szláv és ó-héberben jellemző igealakok, aspektusok használata megszűnt, és a természetből való kiemelkedés eredményeként a modern nyelvekben a beszélő személyhez viszonyított tér- és időszemléletű nyelv alakult ki. - Az anyaság természetformáló erőből társadalomformáló erővé válik. A család képezi a további társadalmi lét alapelemét. - A matriarchális társadalmi formát követően a törzs-nemzet kialakulásával, a hatalmi rendszer kiépülésével, a férfiak szerepe megnő, patriarchális társadalmi rend jön létre. - Az emberré válás folyamatában megnő a születés utáni társadalmi, közösségi hatások szerepe, a falka létformát felváltja a családdá, néppé,
nemzetté válás folyamata. Közös cselekvés, gondolkodás alakul ki. Hit- és misztériumrendszerek sokasága jön létre. - Az ember képessé válik saját életfeltételeinek megváltoztatására, formálására, alakítására a termelő tevékenységek megtanulásával, földművelés, állattartás gyakorlásával. - A természettől való függetlenülés eredményeként az emberi élet kiszabadul a természeti szabályozás köréből. Népességnövekedés, népességmozgás következik be. - Az együttélés lehetősége és kényszere alakítja a későbbiekben az emberiség sorsát. Misztikus és társadalmi rendszerek jönnek létre és maradnak fent. - Az emberiség története félig végtelen, végtelenné a jelen és a jövő által lesz.
Az öt világvallás létezésének tényszerűségét mindenki elfogadja. Az
öt
világvallás
ökonómiáját,
a
vallási
háborúk
értelmetlenségét
kényszerűségből meg fogjuk érteni. A természeti vallások ökonómiája mindig is megvolt (lásd Dalai Láma és Gandhi párbeszédét). Az egyisten hitű vallások jelenleg az önazonosság ökonómiájáig jutottak el. Ökonómiai egységigényük nem teljeskörű. Minden eddigi vallás tagadásaként és a gyarmatosítás következményeként megjelent a globális szemlélet, a föld ideológiamentes egységének hazug hirdetése.
A magyar hitfelfogás az öt világvallás sajátos ötvözete, az ázsiai eredet, a népvándorlás és a honfoglalás következménye. A magyar természeti vallás emléke, illetve öröksége az ősanya, istenanya, ezért a Mária-tisztelet különösen erős.
1: Anyagi körforgás – Világmindenség 2: A Föld és Naprendszer 3: Az Élet körforgása, felmenő és lemenő rokonság, perpétum mobile 4: Hindu vallás 5: Kínai Konfuciánus tan és a buddhizmus 6: Magyar hitvilág 7: Mennybelépő 8: Kihalt vallások 9: Pokolbajáró 10: Zsidó vallás 11: Keresztény vallások 12: Mohamedán vallás
