Ökologizmus – a 21. század hite? Glied Viktor PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Program Politikai Tanulmányok Tanszék 2010. március 10.
A Gaia-elmélet (James Lovelock) 1979, 1988
IGÉNY – SZÜKSÉGLET needs
1. 2. 3.
4. 5. 6.
Tűzhasználat (energia) Nyelvhasználat (társadalom) Mezőgazdaság (felesleg, népességnövekedés) Civilizációk (eltérő fejlődési pályák) Európai hódítások (tőke, kereskedelem) Ipari (technikai) forradalom (200 év)
Környezeti problémák A Föld eltartóképessége véges (ok-okozati problémák) (Nyulak szigete – hol az egyensúly?) Klímaváltozás, szélsőséges időjárási jelenségek, tengervízszint-emelkedés, sivatagosodás, ariditás, talajerózió, biodiverzitás csökkenése, hulladékproblémák, levegőszennyezés, vízszennyezés, víztúlhasználat, halállomány csökkenése, energiaválság, demográfiai robbanás, migráció, környezeti szűkösség, környezeti konfliktusok, negatív externáliák (közvetett károkozás)
Az ökologizmus kezdetei Az ember és természet viszonyának újragondolása Előzmények: z Nyugat-Európa, USA, a posztmateriális társadalom, a ’68-as mozgalmak z Rachel Carson: Néma tavasz (1962) z Helsinki tanácskozások (1973-75), Stockholm (1972) z TINA – hetvenes évek z Globalizáció – kilencvenes évek, fogyasztói társadalom 3-as jelszó: liberalizáció, privatizáció, deregularizáció (hogyan tovább?), rendszerszemlélet z Klímapolitika Fogalmak: globális rezsim, kollektív cselekvés, érdekek, jóléti társadalom, globális kormányzás
Fő dilemmák z z
z
z
z z
Észak-Dél ellentét (globális svéd asztal) Kína, India és a Kelet-Nyugat ellentét, az iszlám térnyerése Versenyképesség, vagy ökológiai fenntarthatóság – hol van/van-e az egyensúlyi helyzet? Rendszerszemlélet – ki dolgozza ki a válaszokat (civilek vagy/ és a politika/gazdaság) A Nagy Vita (Norman Myers- Julian Simon) Zöld piac és zöld marketing
Ökológiai lábnyom z z
Rees – Wackernagel – 70-es évek http://www.myfootprint.org/
Fenntartható fejlődés Fejlődési periódusok, evolúciós folyamat Milyen tényezők befolyásolják? Külső és belső egyaránt z Földrajzi helyzet, környezeti adottságok, demográfiai tendenciák, gazdasági lehetőségek, vallás, információhoz jutás lehetősége,politikai kultúra, közigazgatás z HDI adatok, a GDP nem fejezi ki a társadalmi problémákat – 1998 óta számolják z
Fenntartható fejlődés Római Klub – 1968; A növekedés határai – demográfia és korlátozás nélküli fejlődés nincs (1972) z Nemzetközi tőke jellege, harmadik világ, adósságspirál, Új baloldal megjelenése z 1970. április 22. Föld Napja; 1972. június 5. Környezetvédelmi Világnap Fogalom eredete: z Meadow házaspár, Lester Brown (1981), Brundtland-bizottság (ENSZ) – (1984-1987) z
Konferenciák 1972. Stockholm A környezetvédelem hangsúlyt kap, ki a felelős a károkért és mennyiben? Létrejött a UNEP 1992. Rio de Janeiro (Föld-csúcs) Eredmények: Rio-i Nyilatkozat (27 alapelv) Környezetvédelem, szegénység felszámolása, környezeti hatástanulmányok készítésének kötelezettsége, környezeti információhoz jutás lehetőségei – Aarhusi Konvenció (1998.) Feladatok a 21. századra (Agenda 21) (négy rész: 1. környezet és fejlődés 2. környezet egyes elemei 3. gazdasági-társadalmi vonzatok 4. végrehajtás és megvalósítás eszközei Éghajlatváltozási Keretegyezmény Egyezmény a biológiai sokféleségről Rio + 5 – New York – részletek megtárgyalása
Konferenciák 2. 2002. Johannesburg Nyilatkozat a Fenntartható Fejlődésről Végrehajtási Terv Stratégiák, Akciótervek Göteborg 2001. – EU-csúcs
A Brundtland-bizottság 1984-1987 A fenntartható fejlődés fogalmának kidolgozása: a környezet és fejlődés fogalmának összekapcsolása. „Olyan fejlődés, amely biztosítja a jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítését úgy, hogy közben nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését és a környezetet legalább a jelenlegi szinten megőrzi, az erőforrásokat nem éli fel.”
Fenntartható fejlődés Alappillérei: környezeti, gazdasági, társadalmi Mit vizsgáltak? Demográfia, energia, környezetvédelem, ipar, mezőgazdaság, településhálózat és –fejlesztés, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, környezetgazdálkodás, nemzetközi jog Mire van szükség? Politikai rendszer (hatékony áll. polgári részvétel); gazdasági rendszer (műszaki ismeretek); szociális rendszer; technológiai rendszer; nemzetközi rendszer (ker. és pénzügyi eljárások); adminisztratív rendszer Rendszerszemlélet: oktatási rendszerek, technikai és tudás transzfer, innováció, ok-okozati rendszer Modellek: Forrester és Meadows, Measrovic-Pestel, Bariloche, Moira, Tinbergen, Gábor – Colombo, Leontief, László Ervin
Kérdések, dilemmák 1. 2.
3. 4. 5. 6.
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Mi a növekedés definíciója? Milyen lépésekre van szükség és azokat miként érjük el? (van-e szükség változásra?) Rövidtávú-hosszútávú gondolkodás (politikai konszenzusok) Kell-e és lehet-e globális ökológiai rezsim? Mivel és miként váltsuk ki a fosszilis energiahordozókat? Miként egyenlíthetők ki a regionális különbségek (versenyképesség, vagy szociális háló; élelmiszer, gazdaság, víz stb.)? Miként csökkenthetők a társadalmi-vagyoni különbségek? Miként alakul a nők helyzete? Mi a nő szerepe? Miként tekintsünk a migrációra? Korlátozás, vagy alkalmazkodás? Van esélye a Green New Dealnek? (munkanélküliség) Miként érhető el a globális leszerelés és fegyverzetcsökkentés? Miként váltható ki/érhető el a környezettudatos életmód?
Die Grünen/Bündnis 90 Előzmények: 60-as évek, ideológiai háttér, 1968 (posztmodern, anarchista gyökerek) Schilly, Trampert, Beckmann, Fischer Gyűjtőmozgalmak: ökológiai és környezetvédelmi szervezetek, pacifisták, atomenergiaellenesek, feministák, ökolibertariánus, emberi jogi csoportok, ökoszocialisták, kisebbségi szervezetek, újbaloldal Főbb kérdések: modernizáció jellege, fenntartható fejlődés, újraelosztási rendszer jellege, decentralizáció lehetőségei, pacifizmus, társadalmi egyenlőtlenség, versenyképesség, vagy felzárkóztatás, emberi jogok kérdésköre, részvételi demokrácia jellege, jóléti állam szerepe z 1973. Az első zöld pártok Európában Die Grünen: „lesütött szem” 1960-70-es évek: tartományi csoportok, mozgalmak 1980. Karlsruhe – megalakul a Die Grünen 1970-1985 – rendszerellenes 1990. A nagy bukás: „mindenki Németországról beszél, mi az időjárásról beszélünk” – reformok a párton belül 1984-1998 – megpróbál alternatíva lenni 1984-1991 – hatalmas reformok a párton belül (Fundi-Real ellentét) 1998. vörös-zöld koalíció 2009. 12,4%-ot kapnak
Magyarország Ökológiai szervezetek története z z z z z z z
Előzmények, a Bős-Nagymaros-ügy Kádár-rendszer (második nyilvánosság) 1990. választások 1993, 1997. Demokratikus Charta, SZDSZ Új típusú szervezetek létrejötte (pl. Greenpeace, Indymedia, Global Project) – rekrutációs lehetőségek Védegylet és Élőlánc, ZDSZ és MZP feltűnése – német hasonlóságok LMP (Lehet Más a Politika)
Meghatározó tényezők: Gazdasági fejlettség, törésvonalak, földrajzi tényezők, civil szervezeti háló, politikai rendszer jellegzetességei (pártrendszer, küszöb, finanszírozás, választási rendszer, politikai kultúra), népsűrűség, urbanizáltság foka, gazdasági holdudvarok
Klímatárgyalások „Kiotó halott, a keretegyezmény tovább él”
Mi okozza a globális felmelegedést? z z z z z
z z
Üvegházhatású gázok (szén-dioxid, kén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, kén-hexafluorid, CFC, HFC), vízpára Légkör felépítése Kutatások: Fourier, Arhenius, Milankovics Időjárás és éghajlat, Golf-áramlat, El Nino-jelenség, éghajlati kapuk: 1976, 1998 „tünetei”: szélsőséges időjárási jelenségek, hurrikánok, árvizek, sarkvidékek, tengerszint-emelkedés, járványok, betegségek terjedése, dezertifikáció, ariditás, flóra átalakulása, biodiverzitás csökkenés IPCC jelentések 1988-at követően (2-3 fokos átlaghőmérséklet növekedés) Forgatókönyvek: Golf-áramlat összeomlása, esőerdők összeomlása (transpiráció felgyorsulása), vízkonfliktusok, tömeges migráció, GDP csökkenés
Úton Kiotóig (1985-1997) z
Eltérő érdekek, geopolitikai játszmák (É-D ellentét, EU-USA, USA-G77)
z
Előzmények (ózonegyezmények, Toronto, Villach, Rio de Janeiro)
z
EU-s álláspontok háttere – egységes klímapolitika? Érdekek egyeztetése, karbon-költségvetés
z
A klímatárgyalások négy szakasza (1992-1997) (1997-2001) (2001-2005) (2005-)
Kiotó – sikerek és kudarcok z
A Kiotóig vezető út (USA, EU, Oroszország, G77)
z
Globális Klíma Koalíció – 50 legnagyobb szén-, olaj- és vegyipari cég, 60 millió dolláros alap (1989-2000)
z
Mi a megoldás? Rugalmas mechanizmusok, alternatív megoldások? Mérnöki/technikai megoldások (Lovelock)
Harc a ratifikációért (1997-2004) Érvek és ellenérvek rendszere (Kiotó a nagyhatalmi érdekek fogságában) – világpolitikai események hatása z
Egyesült Államok (A fejlődők nélkül nincs engedmény)
z
Kína, G77 (felelősségvállalás csak korlátozottan)
z
EU (mediátor szerepben – a hitelesség megteremtése)
z
Oroszország (kivárás és félsiker)
z
Japán, Kanada (rugalmassági mechanizmusok – egyre közelebb az egyezményhez)
z
Ausztrália (Kína és India nélkül nincs értelme)
Klímatárgyalások (COP) 1992 Rio – Éghajlatváltozási keretegyezmény 1995 Berlin – állandó titkárság (kibocsátási limitek meghatározása) 1997 Kiotó – 159 ország, 2200 delegált Kvóták: EU: 8%, USA 7%, Kanada, Japán 6%, Németo. 21%, Portugália 26%, 1999 Buenos Aires, Bonn – lépnek a multik, felelősségvállalás 2001 Hága – orosz kérés (700 millió tonna felesleg) 2001 Marrakesh – EU ratifikáció, hogyan mérjék az emissziót? 2002 Új-Delhi – új „Manhattan” tervre lenne szükség 2003 Moszkva – Putyin közelít 2005. február 16. - életbe lép a Kiotói Jegyzőkönyv 2006 Nairobi, 2007 Bali – mi lesz 2012 után?
Rugalmassági mechanizmusok – csak kiskapukkal lehetséges?
z
Emissziókereskedelem (ETS, Chicago) – „játék” a kvóták körül, magyar helyzet, kvótakiosztás
z
Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (CDM)
z
Közös megvalósítás (JI); Buborékmechanizmus
z
Nyelők létesítése
CDM beruházások világszerte
Megvalósulás helye szerint
Beruházó országok
A Stern-jelentés (2006) (az éghajlatváltozás közgazdaságtana)
Új közgazdasági modell Európának? 1. Klímaváltozás hatásai 2. Energiahatékony makrogazdasági modellek 3. Szakpolitikai részletek és a várható költségek
A továbblépés lehetőségei / alterglob javaslatok
Rendszerszemlélet/rendszerelmélet z Új kutatási irányok (szakpolitikák összehangolása) z Jóléti társadalom kritikája z Vállalati felelősségvállalás z Globális kormányzás lehetőségei – globális rezsim, kollektív cselekvés z z
Kifutunk az időből… (Bali 2007 – újabb kudarcok) Heiligendamn 2007, Hokkaido 2008: előrelépés (2050, 50%), Koppenhága (2009)
