BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJESKÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK NAPPALI TŐZSDE ÉS PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY
MEGÉRI BEFEKTETÉSI ALAPBA HELYEZNI A PÉNZEM, JELEN PIACI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT?
Készítette: Urbán Judit
Budapest, 2009.
2
TARTALOMJEGYZÉK I. Előszó
5
II. Befektetési alap
6
1. Befektetési alap fogalma
6
2. Befektetési alaphoz kapcsolódó intézmények
7
3. Befektetési alap által kiadott legfontosabb adatok, dokumentumok
8
4. Befektetési alapban elhelyezett megtakarítás előnyei
9
5. Befektetési alapok típusai
11
5.1. A kibocsátáskori tőke változása alján
12
5.2. A lehetséges vásárlók köre alapján
13
5.3. Az alap futamideje alapján
13
5.4. Az alap befektetési célpontja alapján
13
5.5. Az alap által célba vett befektetési terület alapján
14
5.6. Klasszikus alapok csoportosítása
16
III. Új befektetési alap születése
18
1. Kezdeti lépések, szükséges engedélyek megszerzése
18
2. Jegyzési eljárás
19
3. Keletkeztetés menete
20
4. Forgalmazás, letétkezelés
21
IV. Befektetési célomhoz illeszkedő alap kiválasztása
22
1. A kiválasztás „elméleti” lépései
22
2. A kiválasztás „gyakorlati” lépései
25
V. MKB és a Raiffeisen Alap teljesítményének összehasonlítása 1. Az alapok árfolyama (nettó eszközérték)
27 27
1.1. Az árfolyam kiszámítása, összehasonlítása
28
1.2. Alapok árazása
30
1.3. Tájékoztatási kötelezettség (nettó eszközértékről)
31
2. Az alapok hozama 2.1. Múltbeli hozamszintek összehasonlítása
32 32
2.2. Különböző fajtájú hozamszintek kiszámítása és összehasonlítása
34 3
2.2.1. Éven belüli hozamok
35
2.2.2. Éven túli hozamok
36
3. Benchmarkok, indexek 3.1. A RAGA és az MKB-GALI indexeinek összehasonlítása 4. Összehasonlítás a versenytársakkal, és a piaci átlaggal 4.1. Peer-group összehasonlítás 5. Kockázat vizsgálata
37 39 41 41 42
5.1. Általános kockázatok
42
5.2. Pénzpiaci alapok kockázatai
43
5.3. Kockázati mutatószámok
46
5.3.1. Szórás kiszámítása és összehasonlítása
48
5.3.2. Sharpe-mutató kiszámítása és összehasonlítása
50
VI. MKB és Raiffeisen Alap „egyéb” adatainak összehasonlítása
51
1. Befektetési alapok legfőbb adatai
51
2. Az alap teljesítményét meghatározó főbb tőkepiaci folyamatok
53
3. Az alapok költségei
55
VII. Megfelelő alap kiválasztása
58
VIII. Egyéb befektetési lehetőségek ismertetése
60
1. Bankbetét vagy Állampapír?
61
2. Bankbetétbe történő befektetés
63
2.1. Bankbetét általános ismertetése
63
2.2. Megfelelő bankbetét kiválasztása
65
IX. Összegzés
69
X. Irodalomjegyzék
71
XI. Melléklet
74
4
I. Előszó A diplomamunkám megírásának célja, hogy bemutassam a befektetési alapokat valamint, hogy választ adjak arra vonatkozóan, hogy megfelelő befektetési forma-e, a jelenlegi piaci helyzetben. Így remélem, hogy egyfajta iránytűként fog szolgálni a dolgozatom a befektetési világában. Dolgozatom első felében bemutatom az alapok típusait, tulajdonságait, ismérveit, különböző csoportjait és rávilágítok előnyeire. A következő részben megfogalmazom saját befektetési célom, és ettől kezdve igyekszem rátalálni arra a befektetési alapra, amely kielégíti befektetési elképzelésem. Ennek érdekében feltérképezem a magyar piac befektetési alapjait, és kiválasztom a hozzám leginkább illeszkedő befektetési politikával rendelkező alapokat. Kiválasztom a két legnagyobb múltbeli hozammal rendelkező alapot, amelyet a további részben összehasonlítok. Feladatomat megnehezítette, hogy az eltérés a két alap között nem szembeötlő, hiszen mindkettő hasonló befektetési politikával, és portfólió összetétellel rendelkezik. Ezért nagyon részletes elemzésbe kellett kezdenem, annak érdekében, hogy a csekély különbségek alapján, a végén ki tudjam választani a számomra megfelelő alapot. Miután kiválasztottam a kettő közül a „jobb” alapot és kiszámítottam az elérhető nyereségem, rájöttem, hogy ez nem egyezik, a hozammal kapcsolatos várakozásommal. Így dolgozatom hátralevő részében próbálom megkeresni azt a befektetési formát, amelyik illeszkedik feltételeimhez, és túlszárnyalja az általam kiválasztott befektetési alap várható hozamát. Az egyéb befektetési lehetőségek közül a bankbetét az, ami megfelelő számomra, hiszen az állampapírba történő befektetés csak hosszabb időtávra érné meg. Ezután próbálom kiválasztani a legmagasabb hozammal rendelkező, célomhoz leginkább igazodó bankbetétet. Dolgozatom végén indoklom, valamint ismertetem végleges befektetési döntésem.
5
II. Befektetési alap Mint tudjuk a párnába, paplanba bevarrt pénznek azon felül, hogy készpénznek számít és bármikor egy olló segítségével kézhez kaphatjuk és azonnal elkölthetjük, nem sok, pontosabban semmilyen hozama nincs, ráadásul a párna huzata melybe bevarrtuk, önmagában még nem védi meg az inflációtól. Ennek elkerülése érdekében elgondolkoztam, hogy hova érdemes befektetni a pénzem. Miután „körülnéztem” a pénzügyi piacon, a befektetési alapok kedvező megtakarítási formának tűntek, de az ismereteim ezeket illetőleg kevésnek bizonyultak. Így döntésem előtt részletes információgyűjtésbe és elemzésbe kezdtem a befektetési alapokat illetőleg, amit a következő részben ismertetek. A befektetési alap a fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező országokban az egyik legnépszerűbb lakossági és intézményi befektetők által egyaránt szívesen alkalmazott befektetési forma. E megtakarítási forma lényege, hogy egy speciális szakértelemmel rendelkező
cég
befektetési
jegyek
kibocsátásával
a
kis
és
nagybefektetők
megtakarításait összegyűjti, így hatékonyan kezelhető tőkévé kovácsolja a kisebb összegeket. Ezt az összegyűjtött vagyon nevezzük befektetési alapnak, amelynek tőkéjéből és elért hozamából a befektetők (akik tulajdonképpen résztulajdonosok) eredeti befektetésük arányában részesülnek. Európában egyre nagyobb teret hódítanak a befektetési alapok, Magyarországon is sorra jönnek létre az alapkezelő társaságok és azok befektetési alapjai. Magyarországon alig több, mint 12 éves múltra tekinthetnek vissza a befektetési alapok, ám elmondható, hogy ezen termékek egyre népszerűbbek a lakosság körében, amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy arányuk a lakossági megtakarításokon belül mára elérte a 15%-ot. II./1. Befektetési alap fogalma1 A befektetési alap nem misztikus termék. Olyan eszköz, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befektetők megtakarításait egyszerű, biztonságos és költség hatékony módon, a kockázatok megosztásával fektessék be. Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, amelyet az alapkezelő hoz létre és kezel. A befektetők részesedését az adott vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg, melyek 1
Peter Stanyer: Befektetés (Biztonságos megoldásoktól a magas kockázatig) Befektetési Alapok c. fejzete
6
aktuális árfolyamát az egy jegyre jutó nettó eszközérték mutatja meg. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték kiszámításához meg kell állapítani az alap vagyonának értékét, pontosabban a befektetési alap nettó eszközértékét. Fontos, hogy a nettó eszközérték már tartalmazza a költségeket, így gyakorlatilag tiszta vagyoni értéket testesít meg, ez tulajdonképpen az az érték, amennyiért az alap vagyona értékesíthető lenne. Itt megjegyzem, hogy természetesen a bruttó eszközértéket is folyamatosan számítják, azonban a befektetők számára ez nem annyira releváns, mivel ez még tartalmazza az alapkezelő költségeit. A befektetési jegyek értéke tehát közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Ezért a befektető reálisan kockázatot vállal akkor, amikor egy befektetési alapba helyezi el pénzét, szemben egy bankbetéttel, ahol nem viseli a mögöttes befektetési kockázatokat, cserébe viszont ezért a kockázatmentességért kap egy csökkentett, alacsony kamatot. Mindennek megvan az ára! Hiszen a hozamok együtt
járnak
a
kockázattal,
mely
tulajdonképpen
a
befektetés
értékének
változékonyságával fogható meg igazán. Magasabb kockázathoz általában magasabb hozamok párosulnak, vagy más szóval a befektetők kockázatvállalásukért cserébe magasabb hozamokat várnak el, így egy-egy befektetési döntés meghozatalánál a két tényezőt mindig együttesen veszik figyelembe. II./2. Befektetési alaphoz kapcsolódó intézmények2 Alapkezelő Kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság (illetve fióktelep) formájában működő alapkezelő társaság kezelheti a rábízott, az alapba fektetett pénzt, dönt a portfólió egyes elemeinek kiválasztásáról. A törvény előírja hogy az alapkezelőnek –fiókteleptől eltekintve- minimum 100 millió forintos jegyzett tőkével kell rendelkeznie, valamint , hogy a befektetési alapkezelésen kívül csak portfolió kezeléssel
önkéntes
biztosítópénztárak
,
illetve
magánnyugdíj-pénztárak
vagyonkezelésével, továbbá befektetési tanácsadással, értékpapír kölcsönzéssel és befektetési jegyek forgalmazásával foglakozhatnak. Fontos, biztonságot növelő szabály, hogy az alapkezelő az alap számára értékpapírszámlát nem vezethet, így közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszközei felett, e feladat a letétkezelő bankra hárul.
2
Forrás: www.bamosz.hu Befektetési alapok/Adatok, információk
7
Letétkezelő A letétkezelő bank legfontosabb feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapírügyletek technikai lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása és közzététele. Feladatainak ellátásával egyúttal ellenőrzi is
az alapkezelő
tevékenységét. Forgalmazók A forgalmazók feladata a befektetési jegyek forgalmazása, a befektetők információkkal, tájékoztatókkal való ellátása. Könyvvizsgáló A
könyvvizsgálók
feladata
az
alap
éves
beszámolójának
auditálása,
nyilvántartásainak ellenőrzése. Felügyelet Engedélyezi az alapok létrehozatalát, folyamatosan ellenőrzi az alapkezelő és a letétkezelő tevékenységét. II./3. Befektetési alap által kiadott legfontosabb adatok, dokumentumok
Tájékoztató, kezelési szabályzat Ezek tartalmazzák az alap létrehozásának és későbbi működésének feltételeit. Ezek közül a legfontosabbak: az alap befektetési politikája, az alapot, befektetőket terhelő költségek, a befektetési jegyek forgalmazásának szabályai. Megtalálható továbbá az alapkezelő és a letétkezelő, illetve az egyéb, az alap működésében közreműködő intézmények bemutatása. A tájékoztató, kezelési szabályzat áttanulmányozása a befektetési döntés meghozatala előtt minden befektető alapvető érdeke. Tekintettel arra, hogy ezek a dokumentumok meglehetősen nagyok és bonyolultak, a törvény előírja az alapkezelők számára, hogy ún. rövidített tájékoztatót is készítsenek, mely a befektetők számára legfontosabb információkat tartalmazza közérthetőbb formában. Ezek az alapkezelők honlapján megtalálhatók. Éves, féléves és portfolió-jelentések Ezek azok a dokumentumok, amelyekből a befektetők folyamatosan tájékozódhatnak az alap működéséről. Az éves és féléves jelentések tételesen
8
tartalmazzák többek között az alap portfolióját, így a befektetők pontosan ellenőrizni tudják, milyen formában valósította meg az alapkezelő az ígért befektetési politikát. Tekintettel arra, hogy e jelentések évente csak kétszer adnak részletes betekintést, a törvény előírja, hogy az alapkezelők havi szinten, az ún. portfolió jelentésekben is tájékoztassák a befektetőket, mely jelentés jellemzően az alap portfoliójának főbb elemeit mutatja meg. Az éves, féléves és portfoliójelentéseket közzé kell tenni a forgalmazási helyeken, de jellemzően ezek megtalálhatók az egyes alapkezelők honlapján is. Nettó eszközértékek közzététele A nyíltvégű alapok esetében naponta, zártvégű alapok esetében legalább kéthetente a letétkezelőnek meg kell határoznia, és közzé kell tennie az alap teljes és egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Ennek segítségével a befektetők folyamatosan nyomon tudják követni befektetésük értékének alakulását. II./4. Befektetési alapban elhelyezett megtakarítás előnyei3 Professzionalitás Az alapokban összegyűjtött tőkét felkészült pénzügyi szakemberek fektetik be. Az alapkezelőket szakmai tapasztalatuk és piaci súlyuk folytán rendelkezésükre álló információk segítik abban, hogy a lehető legjobb értékpapírokat válasszák ki. A befektetési jegyeket vásárlóknak nem kell időt és pénzt áldozniuk arra, hogy befektetéseiket elemezzék, naprakészen kövessék, ezeket a feladatokat elvégzik helyettük az alapkezelő társaság professzionális munkatársai. Diverzifikáció A befektetők gyakran megtakarításaik kis összege miatt nem tudják tőkéjüket különböző lehetőségek között megosztani, és így a kockázatukat csökkenteni. A kis összegű megtakarításokat összegyűjtve viszont hatékonyan kezelhető, illetve sokféle befektetés között megosztható tőke alakul ki. Ez a "több lábon állás" teszi vonzó formává a befektetési alapokat. A befektetések különböző eszközök, értékpapírok közötti megosztásával a kockázat hatékonyan csökkenthető, azaz pl. két ugyanolyan szintű kockázatot megtestesítő eszközből összeállított portfolió együttes kockázata kisebb (feltéve, hogy az eszközök 3
A Befektetési Alapokról Egyszerűen portfolio.hu füzet Érvek az alapok mellett c. Fejezete volt segítségemre az előnyök összegyüjtésében.
9
árfolyama nem mozog tökéletesen együtt – Markowitz: portfolióelmélet), ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem csökken a várható átlagos hozam. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy minél több eszközből állítunk össze egy portfoliót, az ebből fakadó kockázatcsökkenés annál nagyobb lesz. Ilyen szintű kockázatmegosztásra ugyanakkor az egyes befektetők nem képesek, ezt az előnyt a befektetési alapokon keresztül tudják csak elérni! Likviditás A nyíltvégű befektetési alapok egyik behozhatatlan előnye minden más megtakarítási formával szemben az egyedülálló likviditás, azaz a befektetők minimális költséggel, rugalmasan tudják változtatni a befektetésük nagyságát, illetve a különböző alapokban birtokolt befektetési jegyeikből álló portfoliójukat. A magasan kamatozó betétek, értékpapírok hátránya, hogy a pénzt hosszú időre kell lekötni, így szükség esetén lejárat előtt ahhoz nem, vagy csak jelentős kamatveszteséggel lehet hozzájutni. Az ilyen befektetések általában határozott futamidejűek, ami azt jelenti, hogy lejáratkor a megtakarított pénznek újabb befektetési lehetőséget kell keresni. Az eddigi tapasztalatok alapján az emberek két befektetés között sokszor napokig, sőt hetekig "hordozzák" pénzüket, míg megfelelő befektetési formát találnak. Emiatt viszont jelentős hozamkiesést kénytelenek elszenvedni. A nyíltvégű befektetési alapok óriási előnye, hogy a folyószámlához hasonló likviditást biztosítanak, hiszen a lekötési idő előzetes meghatározása nélkül lehet csatlakozni hozzájuk, illetve "kiszállni". Költséghatékonyság és méretgazdaságosság Egy adott mennyiség, méret alatt nem igazán éri meg közvetlen értékpapír befektetéseket eszközölni, mivel az egyszeri befektetések relatív költsége (tranzakciós díjak, kezelési költségek, egyéb díjak) így lényegesen magasabb. A befektetések összpontosítása - azaz több kisbefektető pénzének összevonása és befektetése - a relatív költségek mérséklésével, ezáltal igen jelentős hozamnövelő tényező. (Nem mindegy, hogy pl. részvényvásárlásnál egy 100.000 Ft értékű csomag után fizetek ki 6.000 Ft-os tranzakciós díjat (az összeg 6%-a), vagy mondjuk 1.000.000.000 Ft értékben vásárolok részvényeket és ugyanúgy megfizetem a 6.000 Ft tranzakciós díjat (0,0006%)!) Információk, nyilvános működés Az alapok esetében minden más „közös-csoportos“ megtakarítási formánál részletesebb információszolgáltatás történik a befektetők felé a különböző jelentéseken és
tájékoztatókon
keresztül.
Ezért
az
alapok
a
befektetők
számára
az
10
egyik legátláthatóbb, ha nem a legjobban nyomon követhető kollektív befektetési formának tekinthetők. Biztonság, intézményi garanciák A befektetési alapokra, alapkezelőkre nagyon szigorú törvényi szabályozás vonatkozik, melyet tovább erősít, hogy mind az alapok, mind az alapkezelők működése az egyéb pénzügyi intézményekkel összehasonlítva sokkal áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb. A befektetések biztonságát az alapok esetében egyedülálló, szigorúan szabályozott intézményrendszer garantálja. Ennek lényege, hogy az egyes főbb feladatok különböző intézmények között vannak megosztva, amelyek ezáltal egymást is folyamatosan ellenőrzik, a biztonság egyedülállóan magas szintjét nyújtva ennek révén. II./5. Befektetési alapok típusai4 Mint tudjuk az emberek különbözőek, különböző életmóddal, más jellemvonásokkal, szokásokkal, kultúrával, pszichológiai jellemzőkkel rendelkeznek. Természetesen a befektetők is emberek, tehát nincs két egyforma befektető, mint ahogy ember sem, így minden befektető különböző nagyságú vagyonnal rendelkezik, különböző értékrend szerint él, különböző kockázatviselési küszöbe van. Más-más befektetési termékeket preferál, befektetései után eltérő nagyságú hozamot vár el, hosszú-, vagy rövid távon gondolkozik, kizárólag csak egy vállalat részvényébe fektet, vagy esetleg csak egy iparágba, országba, tehát számtalan sok fajta befektető létezik, más-más igényekkel, elvárásokkal. Ezért a befektetési termékeket kínáló pénzügyi intézeteknek sincs könnyű dolguk, hiszen ezt a számtalan sok, keresleti oldalról megfogalmazott igényt, hatékony lehető legszélesebb körű befektetési termékportfolióval kell kielégíteniük úgy, hogy különböző tényezők mentén differenciált termékeikkel megfeleljenek ügyfeleik elvárásának. Így például, mint ahogy konzervatív befektetők, úgy konzervatív befektetési politikát folytató befektetési alapok is vannak. Azon túlmenően, hogy a pénzügyi intézetek fantáziája nem ismer határokat, azaz millióféle befektetési terméket kínálnak, van a befektetési alapoknak egy törvényi szabályozása is, ami segít elsősorban az alapok befektetési politikájuk alapján azokat besorolni. Tehát az alapkezelő köteles minden egyes befektetési alapot valamelyik kijelölt kategóriába besorolni, amikor kialakítja az 4
A csoportosítás kidolgozása során a Vagyon-, Alap- és Portfóliókezelés c. könyv Befektetési alapok c. fejezete nyújtott segítséget.
11
alap befektetési politikáját. A kategóriák arra szolgálnak, hogy a hasonló eszközökbe hasonló piacokon befektető alapok csoportosíthatók, és így könnyebben összehasonlíthatók legyenek. Az alapok kategóriái természetesen nem teljesen homogének, nagyon sokféle stratégiát, befektetési politikát alapot találhatunk egy-egy kategórián belül. A kategorizálás így sajnos nem spórolja a meg számomra a teljes kutatást. II./5.1. A kibocsátáskori tőke változása alapján Azaz befektetési jegyek visszaválthatósága, likviditása szerint az alapok két nagy csoportra oszthatóak: 1. Nyíltvégű alapok: Az alapok tőkéjének nagysága előre nem meghatározott, hanem a befektetői igényekre reagálva folyamatosan változik, az újonnan kibocsátott befektetési jegyek értékével nő az alap, a visszaváltott jegyek értékével pedig csökken. Ennek hatására a forgalomban levő befektetési jegyek száma minden forgalmazási napon változhat. Ennek az alapfajtának az előnye, hogy nagyon likvid, hiszen a befekteő bármelyik forgalmazási napon eladhatja, illetve visszaválthatja befektetési jegyét az alp egy jegyre jutó nettó eszközértéken. 2. Zártvégű alapok: Ez az alap a kibocsátási eljárás során előre meghatározott számú befektetési jegyet bocsát ki, amelyek száma később sem változik. Ebből következik, hogy nem bocsátanak ki újabb jegyeket, illetve a kibocsátott jegyeket sem váltják vissza a futamidő lejártáig. Ez alatt az idő alatt a befektetési jegyektől úgy lehet megszabadulni, illetve úgy lehet hozzájutni, hogy más befektetőtől megvesszük illetve eladjuk. Annak érdekében, hogy az alap befektetői könnyebben egymásra találjanak, az alap jegyeinek kereskedését megpróbálják a nyilvános piacon koncentrálni, azaz az ilyen típusú alapokat be kell vezetni a tőzsdére. Mivel a befektetési jegy árát az aktuális kereslet és kínálat határozza meg, értéke lehet magasabb vagy alacsonyabb, mint az adott napon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték.
12
II./5.2. A lehetséges vásárlók köre alapján A nyilvánosság szempontjából vannak nyilvános, -ez bárki számára elérhetőés zárt körű alapok. Ez utóbbiakat a befektetők egy előre meghatározott köre számára hozza létre az alapkezelő. Az alapra kibocsátott befektetéi jegyeket csak a tájékoztatóban meghatározott befektetői kör vásárolhatja meg, és ők csak egymás között adhatják-vehetik az értékpapírt, amely így korlátozott forgalomképességgel bír. II./5.3. Az alap futamideje alapján Határozott és határozatlan futamidejű alapokat különböztethetünk meg,. A határozott futamidejű alapokat előre meghatározott futamidőre hozzák létre. A futamidő lejártakor a tőkét visszafizetik a befektetőknek, ilyenek a zártvégű alapok. A határozatlan futamidejű alapok általában nyíltvégű alapok, amelyeknek lejárata nincs, így nincs meghatározott futamideje. II./5.4. Az alapok befektetési célpontja alapján Értékpapírba történő befektetés Az értékpapíralapok tőkéjüket kizárólag tőzsdei és tőzsdén kívüli értékpapírokba fektetik, ezen belül lehetnek különböző kockázatú alapok. Itt elkülönül a klasszikus, illetve a speciális alapok. A klasszikus alapba taroznak a pénzpiaci-, kötvény-, részvényalapok. A speciális alapokon belül, további három főbb csoportot különböztethetünk meg. Az egyik a befektetési alapba fektető alap, ezek az alapok kizárólag más alapok befektetési jegyeit , illetve a befektetési jegyek visszaváltásához szükséges likvid eszközöket tartalmazhatnak. A másik a származtatott ügyletekbe fektető alap, ezek az alapok nagy mértékben tartalmazhatnak értéktőzsdei és árutőzsdei származtatott ügyleteket. Erre az jellemző, hogy sokkal szabadabban köthetnek ún. származtatott ügyleteket, melynek célja vagy a magasabb hozam/kockázati szint elérése, vagy épp ellenkezőleg, az értékpapírpiaci kockázatok csökkentése (ilyen formában jön létre a garantált hozamokat ígérő alapok többsége) ennek az alapnak magas a kockázati szintje. A harmadik csoportot az indexkövető befektetési alap képviseli. Ezek az alapok kiválasztanak egy 13
adott piaci indexet, amelynek a teljesítményét követni szeretnék. Az alapok csak olyan értékpapírokat tartalmazhatnak, amelyek szerepelnek az alap által követett indexben is. Ingatlanba történő befektetés Ezek közvetlenül ingatlanbefektetéseket valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak. Céljuk az ingatlan adásvételből származó árfolyamnyereség elérése vagy az ingatlanok üzemeltetéséből származó folyamatos bevétel. Az ingatlanalapok további két kategóriába sorolhatóak: Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%. Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%. Speciális eszközökbe történő befektetés: Többnyire nemesfémekre specializálódott alapok, amelyek magukba a nemesfémekbe, vagy az ezzel foglalkozó bányák vagy, más feldolgozó cégek részvényeibe fektetnek be. II./5.5. A Befektetési alap által célba vett befektetési terület szerint Az alapok megkülönböztetésének további szempontja az adott alap befektetési politikája. Ekkor határozzák meg, hogy milyen eszköztípusban helyezik el a tőkét. Kötvények A magyar értékpapírpiacon egyaránt a legfontosabb szerepe a kötvényeknek van, ezen belül is meghatározó az államkötvények piaca. A kötvények olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek kibocsátójuk a kötvény tulajdonosa számára a kötvény ellenértékének visszafizetésén túlmenően meghatározott jövedelem (kamat) kifizetését ígérik. A kötvények tehát meghatározott jövőbeli pénzáramlással rendelkeznek. Fontos továbbá tudni, hogy a kötvényeknek nem csak ún. elsődleges-, hanem, ugyanúgy másodlagos piacuk is van, ahol a befektetők ezekkel a kötvényekkel kereskednek. Mint minden piacon, itt is az egyes kötvények iránti kereslet határozza meg a kötvények árát. Az, hogy egy kötvény a másodlagos piacon mennyit ér, alapvetően attól függ, hogy az egyes piaci szereplők hogyan értékelik a kötvény által biztosított jövőbeli pénzáramlás jelenlegi értékét, ami nem más mint a kötvény jelenértéke. Egy jövőbeli kifizetés jelenértékét úgy kapjuk meg, hogy a kifizetés összegét elosztjuk az arra az időszakra elvárt kamattal (diszkontráta). A diszkontráta 14
mértékét a befektetői várakozások határozzák meg, amit többek között befolyásol az adott időszakra várható infláció mértéke, illetve az adott devizával, kibocsátóval kapcsolatos kockázatok. Minél kockázatosabb egy kötvény, annál magasabb az ún. kockázati felár, vagy kockázati prémium, amit kamat formájában a befektetők elvárnak. Eltérő futamidőkre a befektetők a kockázatok és a piaci várakozásaiknak megfelelően eltérő kötvény-hozamokat várnak el. Az eltérő futamidőkre elvárt hozamokat az ún. hozamgörbén szokták ábrázolni. Amennyiben valamilyen oknál fogva a befektetők által elvárt hozamokban változás következik be, természetesen átértékelődik az adott kötvények jövőbeli kifizetéseinek jelenértéke, azaz változik a kötvény másodlagos piaci árfolyama is! Ez alól természetesen az államkötvények sem kivételek, így fordulhat elő, hogy állampapírokon is lehet veszteségeket elszenvedni. Az értékelési sajátosságokból fakadóan minél hosszabb egy kötvény lejárata, árfolyamát annál nagyobb mértékben befolyásolják a jövőbeli elvárt hozamokban bekövetkezett változások, így ezek árfolyama jobban ingadozik rövidebb futamidejű társaiknál. Minél hosszabb tehát a kötvény futamideje, annál nagyobb a kockázata! Mivel a befektetési alapok porfoliójában lévő kötvényeket a másodlagos piaci árfolyamok alapján kell értékelni, e piaci mozgások közvetlenül megjelennek a befektetési jegyek árfolyamának változásában. A magyarországi kötvénypiac sajátossága, hogy a külföldi intézményi befektetők jelentős aránya miatt a forint árfolyamában bekövetkezett változások közvetlenül kihatnak a kötvénypiaci folyamatokra, tekintettel arra, hogy a külföldi befektetők a kötvény-kockázatok mellett a forintbefektetések kockázatát is viselik. Részvények A részvények vállalatokban lévő tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok. Mivel a részvények a kötvényekkel ellentétben nem rendelkeznek előre kiszámítható pénzáramlással, értéküket nem lehet a kötvényekhez hasonlóan megállapítani. Számos módszer létezik a vállalatok értékelésére, de a részvények értékét mindig elsősorban az adott részvénytársaság jövőbeli fejlődésével kapcsolatos általános befektetői megítélés befolyásolja, amihez hozzájön a teljes részvénypiac várható mozgásával kapcsolatos befektetői várakozások bizonytalansága is. A részvénypiaci mozgásokban ennek megfelelően a pszichológiai tényezőnek van talán a legnagyobb szerepe. A részvénybefektetés ezért a nagyobb áringadozások miatt lényegesen kockázatosabb, mint a kötvénybefektetés, de mint erre már az elején utaltam a magasabb kockázat hosszú távon magasabb hozamokkal jár együtt. Részvénybefektetések esetén a magasabb egyedi kockázatok miatt még fontosabb a befektetések és ezáltal a kockázat 15
megosztása, a diverzifikáció segítségével, melynek leghatékonyabb eszközét a részvény befektetési alapok jelentik. Ingatlanok-ingatlanalapok Térségünk ingatlanalapjai, de főként a magyarországi alapok az utóbbi években látványos fejlődésen mentek keresztül. Sikerüket elsősorban annak köszönhetik, hogy meglehetősen stabil, kiszámítható, és kellően magas hozamokat tudtak elérni, köszönhetően az ingatlanpiac eddigi fejlődésének. Az ingatlanalapok közvetlenül valósítanak meg ingatlanbefektetéseket, ingatlanokon kívül pedig egyéb értékpapírt a rövid lejáratú állampapírokon kívül nem is vásárolhatnak. Az ingatlan az általános vélekedés szerint biztonságos befektetésnek tekinthető, ám mint utaltam rá, az ingatlanbefektetés az értékpapírokkal szemben sajátos kockázatokat is magában hordoz. Az egyik legfontosabb kockázat a likviditás, ugyanis egy ingatlan értékesítése nyilvánvalóan nagyságrendileg nehezebb és időigényesebb, mint egy egyszerű értékpapír-adásvétel. További kockázati elemet jelent az ingatlanok értékelésének bizonytalansága, mivel az ingatlanok esetében nincs olyan „másodlagos piac“, amely teljesen megbízható árfolyamokkal tudna szolgálni. II./5.6. Klasszikus alapok csoportosítása Pénzpiaci Alap: avagy „nyugalom mindenkinek”! Ez az alap alacsony kockázatú, rövid lejáratú kötvényekbe és banki betétekbe fekteti a tőkéjét. Ezek az eszközök biztos hozamot nyújtanak, így a pénzpiaci árfolyamában ritkák a megingások, és kiegyensúlyozott hozamot nyújtanak. A pénzpiaci alapok egyik csoportja a likviditási alapoké, ezek portfóliójában a kötvények átlagos futamideje legfeljebb három hónap, így az alapok árfolyama biztos. A másik alkategória a pénzpiaci alapok, ugyanazt a nevet viselik , mint az egész kategória. Ezek az alapok szintén rövid lejáratú kötvényekbe és bankbetétekbe fektetnek, de a kötvény portfóliójuk futamideje 3 és 6 hónap közé esik. Ezek az alapok is kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtanak, de kockázati szintjük valamennyivel magasabb, mint a likviditási alapoknál. Ez a kategória kiváló lehetőséget nyújt, arra, hogy egy-egy „komolyabb” befektetésből kivett pénzünket arra a rövid időre befektessük, amíg újabb hosszú távú befektetési célpontot nem találunk. Kötvényalap: avagy „semmi hirtelen mozdulat”!
16
Ez az alap valamennyivel nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint a pénzpiaci alap. Tőkéjüket vállalati kötvényekbe és hosszú lejáratú államkötvényekbe helyezi. A nagyobb szabadság ugyanakkor nagyobb kockázattal jár. Ennek az alaptípusnak a csoportosítása a portfólióban található kötvények átlagos hátralevő futamideje alapján történik. Így egyik csoportja a rövid kötvényalap, ez maximum három, de legalább egy év, míg a hosszú kötvénynél ez az idő legalább három év. Az ajánlott befektetési időtáv egy év körüli. A kötvénylapok teljesítménye leginkább az állampapír piaci hozamoktól függ: amikor ezek csökkennek (azaz a kötvény árfolyama emelkedik) a kötvénylapok jól teljesítenek , míg a hozamok emelkedése (azaz a kötvényárfolyamok esése) esetén a kötvényalapoktól nem várhatunk jó teljesítményt. A hozamkörnyezet változásaira a kötvényalapok reagálnak erőteljesebben, de a rövid kötvényalapok árfolyamára is komoly hatást gyakorol, így érdemes az állampapírhozamokkal és az ezekre hatással levő jegybanki alapkamat alakulásával kapcsolatos híreket figyelni. Vegyes alap: azaz „ez is, az is”! Ennél az alapnál a kötvények mellett a részvények is szerepet játszanak, de csak korlátozott mértékben. A vegyes alapok ily módon egyszerre nyújtanak hozzáférést a konzervatívabbnak
tartott
kötvénypiacokhoz
és
a
valóban
kockázatos
részvénypiacokhoz is. A vegyes alapok két csoportja a részvények részaránya alapján csoportosítható. A kötvénytúlsúlyos vegyes alapok tőkéjüknek legfeljebb 30 %-át fektetheti részvénybe, míg a kiegyensúlyozott vegyes alapoknál ez az arány 30 és 70% között változhat. Elsősorban a kiegyensúlyozott alapok kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy egyaránt részesedjünk
mind a kötvénypiac, mind pedig a részvénypiac
hozamaiból. Éppen ezért az ajánlott befektetési időtáv egy-két év. Részvényalapok: azaz „ez az igazi izgalom”! Ez a legkockázatosabb alkategória, azonban hosszú távon a legmagasabb hozammal kecsegtet. A részvényalapok tőkéjüknek legnagyobb részét részvényekbe fekteti, ennek mértéke alapján itt is megtalálható két csoport. A részvénytúlsúlyos alapok tőkéjüknek legalább 70, de maximum 90%-át fekteti részvényekbe. A részvényalapok többsége ebbe a kategóriába tarozik. Van azonban a részvényalapoknak egy szűkebb csoportja a tiszta részvényalap, amelyek tőkéjüknek több, mint 90%-át fekteti részvényekbe. Ennek a legnagyobb a kockázata, hiszen az estleges tőkekivonást nem tudja miből fedezni, valamint nagymértékben függ az árfolyamoktól. Ennek következtében 30-40%-os bukást könyvelhettek el ezek az alapok, az elmúlt 3 hónapban. 17
III. Új befektetési alap születése A magyar gyakorlatban az alapkezelő a piaci igényekre alapozva dönt új befektetési alap indításáról. A fejezet megírásakor saját gyakorlati tapasztalataim használtam fel. III./1. Kezdeti lépések, engedélyek megszerzése Az alap megbízásából egy marketing csoport piackutatást végez, amelyben felméri a piaci igényeket. Így a meglévő ötletet alakítják, az igényekhez. A portfólió menedzserek a piaci igény és az ötlet egyeztetése után kiválasztják a befektetési politika körvonalait.
A következő lépés a termék konkrét
kidolgozása,
történik
kifejlesztése.
Ekkor
a
partnerek
kiválasztása
és
szerződtetése (letétkezelő, forgalmazó, könyvvizsgáló, tanácsadók, ingatlan értékelő, befektetési szolgáltató, közzétételi helyek) és még esetleges marketing tevékenység (marketing anyagok gyártása). A következő vagy az ezekkel párhozamosan történt lépés a Tájékoztató, a Kezelési szabályzat és a Rövidített tájékoztató elkészítése. Kötelező tartalom: befektetési politika és kockázatok ismertetése részletesen, az alapot és a befektetőket terhelő költségek, a befektetés kockázatai, valamint forgalmazás módja (ideje és helye). A befektetési politikában mindig meghatározza az alapkezelő, hogy milyen piacon keresi a befektetési lehetőségeket, milyen értékpapírokat fog vásárolni az alap, és milyen szempontok szerint választja ezt ki az alapkezelő, illetve az alap tőkéjének mekkora részét helyezheti el a különböző fajta befektetésekben, és az egyik legfontosabb, hogy meghatározza az elérendő célt hozamok terén. Ezt referenciahozamnak vagy benchmarknak hívják, és egy vagy több részvény -, kötvény-, illetve egyéb piacokat leképező index teljesítményét jelenti. Az indexkövető alapok kifejezetten arra törekszenek, hogy pontosan a benchmarkhozamot nyújtsák befektetőiknek, míg az aktívan kezelt alapok célja ezzel szemben, hogy legalább a referencia-index hozamát elérje, de lehetőség szerint szárnyalja túl. Ha például egy alap magyar részvényekbe fektet, akkor referenciaként a BUX indexet jelöli meg, a hazai kötvényekbe fektető alapok
18
általában a magyar államkötvények alakulását jelző MAX kötvényindexek közül választanak maguknak megfelelő referenciaindexet. Sok alap több benchmark kombinációját adja meg referenciaként, ekkor a referenciahozam is ezen indexek hozamainak keveréke lesz. Ez olyan alapoknál figyelhető meg, amelyek több részterület között osztják meg befektetéseiket, mint például a vegyes alapok, vagy a nemzetközi alapok. Miután megalkották a befektetési politikát az alapkezelők, elkészítik a Tájékoztatót
és elküldik a PSZÁF-nak, valamint felülvizsgáltatják vele. A
PSZÁF miután engedélyezi az új alap létrehozását folyamatosan nyomon követi a befektetési politikában leírtakat, és ha eltérést vél felfedezni, akkor szankcionál. A PSZÁF által történt nyilvántartásba vétel után nyilvános kibocsátású alapoknál az alapkezelő meghirdeti a jegyzési eljárást a befektetők számára. III./2. Jegyzési eljárás Jegyzési eljárás keretében tehetjük meg, hogy kellő tájékozottság után, elkezdünk jegyeztetni befektetési jegyet. Az alap induló vagyonát a befektetők a jegyzés során fizetik be. Maga a jegyzési eljárás arra szolgál, hogy a befektetők megvásárolhassák a befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket. A jegyzési időszak legalább három napig, de sokszor több hétig tart. Mennyi pénz gyűlik össze az alap jegyzésekor? Az előírások szerint a bárki számára elérhető nyilvános alapok induló tőkéje, tehát a jegyzés során összegyűjtött pénz el kell, hogy érje a kétszázmillió forintot (ingatlanalapoknál az egymilliárd forintot) ahhoz, hogy a jegyzés érvényes legyen, és az alap megkezdhesse működését. Ez a minimumelvárás azonban a legtöbb esetben nem jelent akadályt, és nem ritka, hogy egy-egy alapba n akár több milliárd forintot is elhelyeznek a befektetők a jegyzés során. Ha a jegyzés mégis sikertelen, a már befizetett pénzt az alap haladéktalanul visszafizeti. Előfordul, hogy az alapkezelő úgy ítéli meg, hogy bizonyos tőkenagyság felett már nem tudná az új alapot hatékonyan működtetni, így megszabja, hogy maximum mekkora tőkét helyezhetnek el az alap jegyzésekor. Ha az érdeklődő befektetők mégis ennél több pénzt szeretnének az alapba fektetni, akkor az
19
alapkezelő úgynevezett allokációs módszerekkel határozza meg, hogy kitől mennyi tőkét fogad el. Hogyan vásárolhatunk befektetési jegyeket jegyzés után? Ha elmulasztottuk egyegy szimpatikus alap jegyzési időszakát, akkor sem kell aggódnunk, a kiszemelt befektetési alap jegyeihez más utakon is hozzájuthatunk. Az alapokat ebből a szempontból két fő csoportba sorolhatjuk. Az első ilyen csoport a nyíltvégű alapok köre. Ezek az alapok a jegyzés lezárulta után is folyamatosan bocsátanak ki jegyeket, illetve vissza is váltják azokat. A zártvégű alapok a jegyzés lezárása után már nem bocsátanak ki újabb befektetési jegyeket, és nem is lehet belőle kivonni a befektetett pénzt. Azonban a zártvégű alapok jegyeit jegyzés után az alapkezelő köteles bevezetni a tőzsdére. A zártvégű alapok jegyeit tehát nem magától az alaptól, hanem más befektetőktől vásárolhatjuk meg a tőzsdei forgalomban, illetve így is értékesíthetjük a birtokunkban lévő jegyeket. A jegyzést követi maga a keletkeztetés, azaz, a befektetési jegyek létrehozása. III./3. Keletkeztetés menete A jegyzést követi maga a keletkeztetés, amit ebben a fejezetben részletesen ismertetek, hiszen munkám során ezzel is foglalkozom. A jegyzés előtt (kb. 2 héttel) az alapkezelőnek érdemes igényelni ISIN adatlapot a KELER Zrt. Partner és Termékfejlesztési osztályánál. Ennek helyes kitöltésétől és visszajuttatásától számítva, rendelkezik a befektetési jegy egy sajátos azonosítóval, ez az ISIN kód. Az ISIN kód az értékpapír nemzetközi azonosító jele, ez a kód az egy sorozatba tartozó befektetési jegyeket jelöli, így ha a név alapján nem tudnánk beazonosítani egy-egy befektetési alapot, az ISIN kód alapján biztosan meg tudjuk tenni. Az alapkezelő következő feladata felvenni a kapcsolatot a KELER Zrt. Demat osztályával, amelynek során kap az alapkezelő egy ügyintézőt, akinek az alábbi dokumentumokat kell eljuttatni: tájékoztató, rövidített tájékoztató, kezelési szabályzat, jegyzési eredmény, megállapodási szerződés KELER Zrt.-vel, letétkezelő igazolása alapján, PSZÁF nyilvántartásba vételi kérelem. Az összes dokumentum
ellenőrzése
után,
egy
konkrét
időpontban
történik
a
befektetésijegy-sorozat keletkeztetése, ez történhet személyesen a KELER Zrt.ben előre egyeztetett értéknapon. Ez az ún. demat szobában történik, ahol 20
rögzítésre kerül a befektetési jegy törzsadatai, valamint ekkor kerül jóváírásra az adott bank vagy brókercég KELER Zrt.-nél vezetett-a főszámlán az összeg. Ez az érték a befektetési jegy névértékének és darabszámának szorzatával megegyező összeg. A keletkeztetés KID-en is történhet, ami egy informatikai rendszer, azonban ennek fenntartási költségei vannak, egy alapkezelőnek nem feltétlenül éri meg KID-en keletkeztetni, ellentétben pl. ÁKK-val.. A tőzsdei kereskedés miatt ma csak dematerializált befektetési jegyek kerülnek jóváírásra a keletkeztetés során, azonban ezt a kibocsátó határozza meg. III./4. Forgalmazás, letétkezelés A keletkeztetés után indulhat a forgalmazás, a forgalmazáshoz, pedig forgalmazót kell igénybe vennie az alapkezelőnek, amelyek bankok vagy brókercégek lehetnek. A forgalmazó bonyolítja le a befektetési jegyek visszaváltását és eladását, értékpapírszámlát vezet az ügyfeleinek, amely során nyilvántartja számukra az értékpapír-állományukat. Ezen tevékenységéhez ügynökök segítségét veheti igénybe, akik az alap jegyeire vonatkozó adásvételt közvetítik a befektető és forgalmazó között. Az alapkezelőnek egy letétkezelőt is meg kell bíznia az alap portfóliójában lévő értékpapírok nyilvántartásával, illetve az ezekkel kapcsolatos teendőkkel, mint például a kamatok, osztalékok és tőketörlesztés beszedésével, az alap bankszámlájának vezetésével. A letétkezelő feladata az alap értékelése, valamint védi a befektetők érdekeit, azáltal, hogy törvényes felügyeletet gyakorol az alap tájékoztatójában lefektetett befektetési irányelvek betartása felett.
21
IV. Befektetési célomhoz illeszkedő alap kiválasztása A befektetési alapok általános információival most már tisztában vagyok, azonban most jön a nehéz kérdés, miszerint melyik a legjobb alap számomra? Minden befektető ezzel a kérdéssel küzd meg minden egyes befektetési döntés meghozatala előtt, pontosabban a gyakorlott befektetők már általában tudják, hogy hogyan válasszanak maguknak alapot, de hogy konkrétan melyik alapban helyezzék el pénzüket, okozhat némi fejtörést! Minden befektetőnek, más a kockázatviselési hajlandósága, azaz más-más hozamot is várnak el, ezáltal. Van, aki szeret kockáztatni, de olyan is van, aki szereti
biztonságban,
minimális
kockázat
mellett
tudni
a
pénzét.
Általánosságban nem lehet kimondani, hogy egy alap jó, vagy rossz, illetve megfelelő-e, hiszen az mindig a befektető személyétől és elvárásaitól függ. Ezért a
befektetési
alapokat,
mint
ahogy
azt
már
bemutattam,
aszerint
csoportosíthatjuk, hogy azok milyen megoldásokat kínálnak a befektetni szándékozók
hozam,
kockázat
és
likviditás
elvárásaira.
Talán
minden
befektetésre igaz, hogy a három előny valamelyikét (alacsony kockázat, magas hozam, könnyű hozzáférés) fel kell áldozni a másik kettő érdekében IV./1. A kiválasztás „elméleti” lépései 5 Általában a megfelelő alap kiválasztása két lépcsőből áll. Első lépésben meg kell határoznunk az alap típusát, amihez elsősorban a befektetés tervezett idejét kell számításba vennünk, illetve annak az időnek a bizonyosságát,
vagyis
a
befektetésünk
hamarabbi
felszámolásának
valószínűségét. Fontos meghatároznunk az elviselhetőnek tartott kockázat mértékét és a kockázathoz társulva az elvárt hozamokat. A befektetési alapokra is igaz, hogy hosszú távon magas hozamokat, csak magasabb kockázat mellett biztosítanak. Ezért is fontos eldönteni, hogy milyen időtávra keressük az adott befektetési lehetőséget.
5
Hozamplaza.hu /Befektetési alapok, és a Walter, Gy. : Vagyonkezelői gyakorlat és portfólió-
kiválasztás Magyarországon c. könyv volt segítségemre.
22
Minél kockázatosabb egy eszköz, vagy az eszközbe fektető befektetési alap, azaz minél nagyobb a hozam ingadozása, volatilitása, annál hosszabb időszak szükséges ahhoz, hogy a hozamok nagy valószínűséggel meghaladják az alacsonyabb kockázatú eszközökét. Azaz minél később akarjuk visszakapni a befektetésünket, annál magasabb kockázatot vagyunk képesek felvállalni, és annál magasabb hozamra számíthatunk hosszútávon. Ebben segít az alapok befektetési politika szerinti kategorizálása, hiszen a legalacsonyabb kockázatú likviditási alapoktól és pénzpiaci alapoktól, a rövid- és hosszú kötvény alapokon illetve a vegyes alapokon át, a leghosszabb távra ajánlott részvényalapokig terjednek a lehetőségek. Ha a befektetés tervezett idejében nem vagyunk biztosak, vagy fennáll annak a lehetősége, hogy a tervezett idő előtt is szükség lesz a pénzre, akkor nagyon fontossá válik a likviditás kérdése is. A befektetési alapok általában likvidek, nyíltvégűek, vagy lejárat előtt megszüntethető zártvégű alapok, ám vannak olyan befektetési alapok (például a határozott futamidejű zártvégű alapok), melyek ebből a szempontból másképpen viselkednek. Bár van lehetőség a zártvégű alapokból is idő előtt kiszállni, elmondható, hogy a zártvégű alapok esetében elsősorban az alapokra jellemző likviditásról mond le a befektető, például az időszak végére ajánlott hozamgarancia fejében. Ez azonban csak akkor felel meg a befektetőnek, ha előre biztos abban, hogy a futamidő végéig nem lesz szüksége a befektetett pénzre. A befektetés tervezett ideje mellett a választott alap típusát befolyásolhatja a befektető kockázatvállalási hajlandósága is. Mindenkinek el kell eldöntenie, hogy egy esetleges hozamvisszaesés, netán veszteség mennyire elviselhető számára. Azok, akik mindenben biztosra szeretnek menni, jobb ha egy kockázati fokozattal lejjebb mennek, míg azok, akik egyébként is tőzsdéznek mondjuk, vagy szeretik a szerencsejátékokat, illetve tudják magukról, hogy magasabb a kockázattűrő képességük, választhatnak magasabb kockázatú alapot is. A második lépésben a kiválasztott alaptípuson belül kell alapkezelőt és befektetési alapot választani. Itt az alapok múltbeli teljesítménye mellett az alapkezelő stratégiája, módszerei, eljárásai és folyamatai, valamint az eltérő díjak mértékei is fontos szempontok lehetnek. Az alapok múltbéli teljesítményeinek összehasonlításánál fontos, hogy csak azonos befektetési stratégiájú alapok, csak azonos időszakra vonatkozó, azonos 23
módon számolt teljesítményeit hasonlítsuk össze. Az időszaki hozamok mellett érdemes a kockázatot kifejező szórást is figyelembe venni. Nagyon fontos megemlíteni azonban, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek a jövőbeli hozamokra garanciát, tehát például a múltban gyengébben teljesítő alap a jövőben teljesíthet jobban egy korábban jobban teljesítő alapnál! Az alapkezelő stratégiájáról, módszereiről, eljárásairól és folyamatairól képet kaphatunk az alap tájékoztatójának áttanulmányozása során. Kétféle alapkezelési stratégiát különböztetünk meg, aktívat és passzívat. A passzív vagyonkezelés azt jelenti, hogy az alapkezelő próbálja követni a piacot, illetve az azt reprezentáló referenciaindexeket. A passzív alapkezelés akkor sikeres, ha a lehető legkevésbé tér el a követett indexek teljesítményétől. Ez csökkenti ugyan az alapkezelő kockázatát, de egyben azt a plusz hozamot is, amit az alapkezelő adhat hozzá (vagy vehet el) a piac teljesítményéhez. Aktív alapkezelés esetén az alap a követett mögöttes piachoz képest szabadabb kezet kap, az egyes eszközök kiválasztása, alul- vagy felülsúlyozása terén nagyobb a mozgástere, így a referenciahozamokhoz képest nagyobb teljesítmény eltérésre képes. Ez jelenthet magasabb hozamot, de ugyanakkor nagyobb kockázatot is. Az alapok közül az ún. indexkövető alapok tekinthetők passzívan kezelt alapoknak, ezek befektetési politikájukban arra törekednek, hogy egy adott piaci indexet, általában részvényindexet minél hűebben leképezzenek és minél szorosabban kövessenek. A másik végletet a teljes hozamra törekvő (total return) alapok jelentik. Ezek az egyéb kategóriába tartoznak a BAMOSZ besorolásában, mivel olyan mértékben nagy mozgásteret szabnak meg maguknak az alapkezelők, hogy más befektetési politika szerinti kategóriába nem férnek be. Ez a nagyobb mozgástér, az aktív vagyonkezelés azt jelenti, hogy az alapkezelő nagyobb hatással van az alap teljesítményére, azaz az alapkezelő kockázata nagyobb, ami nem feltétlenül jelenti az alap nagyobb kockázatát. Főként kisbefektetőknél, azaz az én esetemben
is
különösen
fontos
szempont
az
alapkezelők
díjainak
az
összehasonlítása, melyek jegyzéke (díjjegyzék) könnyen elérhető az alapkezelők honlapján. A díjak lehetnek az alapra terhelt vagyonarányos díjak (ilyen például maga az alapkezelési díj) és fix díjak (például befektetési jegyek vásárlásakor vagy visszaváltásakor). Ha ezt mind megtettük, nincs más dolgunk, mint az adott befektetési alap befektetési jegyeit megvásárolni és figyelemmel kísérni, azok
24
hozamait, illetve megvárni a befektetésünk gyümölcsének megérését, majd később élvezni magát a gyümölcsöt. IV./2. A kiválasztás gyakorlati lépései Az elméleti tudásomat ideje a gyakorlatban is alkalmazni. Ebben a fejezetben bemutatom, hogy milyen lépéseket tettem, annak érdekében, hogy kiválasszam magamnak a megfelelő befektetési alapot. Mielőtt a részletek kidolgozásába kezdtem volna, megfogalmaztam a célom, amely a következő volt: Rövid időtávra (2-4 hónap) szeretnék befektetni 1.000.000 Ft-ot, sajnos előfordulhat, hogy hozzá kell nyúlnom, ezért fontos számomra a likviditás. A kockázathoz való viszonyulásom alacsony, hiszen a jelenlegi piaci körülmény és az elmúlt két hónap gazdasági eseményei óvatosságra intenek. Éves szintű 1314%-os hozammal lennék elégedett (2008. november 3.). A dátum a célom meghatározásának időpontja, melynek azért van nagy jelentősége , mert befektetési döntésemet, és így célomat is a piaci környezethez kell alakítani, de célom a piaci környezet változásával is módosulhat. Ezt bizonyítja a hozammal kapcsolatos elvárásom, amely két hónappal ezelőtt alacsonyabb volt. Célomat
és
elvárásomat
figyelembe
véve
pénzpiaci
alapokat
kezdtem
feltérképezni a magyar piacon. Olyan kötvény- vagy betétjellegű eszközöket tartó alapfajtát kerestem, mely portfóliójának átlagos futamideje nem haladja meg a 6 hónapot, ez azért fontos, mert rövid távra tervezek. A pénzpiaci alap részvényt egyáltalán nem tarthat, így a legkevésbé kockázatos, hiszen teljesítményét alig érintik a kötvénypiaci hozamváltozások vagy a tőzsdei pánikok. Ez a jelenlegi piaci helyzetben nagyon fontos kritérium volt számomra, mivel kockázatvállalási hajlandóságom alacsony. Ennek persze az az ára, hogy hosszabb távon a többi alaptípusnál várhatóan alacsonyabb hozamot biztosít. A pénzpiaci alap előnyei: a banki látra szóló kamatoknál a kedvezőbb hozam és az alacsony költségek, azonban a jelenlegi 11,5%-os alapkamat mellett a banki betéti kamatok is folyamatosan nőnek. Ezt a hozamelvárásommal kapcsolatban tartom fontosnak megemlíteni, hiszen a banki betéti kamatánál magasabb hozamot szeretnék. Úgy érzem ez a különbség (1-2%), kompenzálná a kockázatom. 25
Mivel az alapok előre nem ígérhetnek hozamot, az egyetlen mankót a múltbeli hozam jelentheti. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a múltbeli hozamok az alapok jövőbeni teljesítményeire nem nyújtanak garanciát. Természetesen
egy
adott
alap
múltbeli
teljesítménye
nem
lényegtelen
információ, különösen más hasonló befektetési politikával rendelkező alapokkal összehasonlítva. Adatokat szolgáltat ugyanis arra vonatkozóan, hogy az alap a számára kedvező piaci eseményeket milyen hatékonysággal tudta kihasználni, illetve válság esetén milyen sikerrel védte a befektetők pénzét. A befektetési alapok piacát tanulmányozva rájöttem, hogy a kínálat annyira széleskörűvé vált mára, hogy annak ellenére, hogy a célom és az alap fajtáját is tudom, nagyon nehéz lesz döntenem. A magyar piacon fellelhető pénzpiaci alapokat kiválogattam, ezek hozamát a 1. Táblázatban 6 foglaltam össze. 1.Táblázat Pénzpiaci alapok hozamai (2008. május-október) 2008
Acces Aegon Budapest
CIB
Erste
Futura
IE
Május
6,4%
5,83%
5,56%
2,71%
6,83%
-
7,33%
Június
6,11% 5,33%
5,48%
2,49%
6,83%
-
7,47%
Július
5,7%
4,51%
5,37%
2,21%
7,02%
2,05%
7,95%
Augusztus
4,99% 2,73%
4,89%
-2,18%
7,11%
-0,8%
8,21%
Szeptember 4,22% 0,43%
4,26%
-6,82%
7,33%
-4,56%
8,5%
2,87% -3,68%
3,2%
-17,89% 6,96% -12,82%
Október
2008
-
KH
MKB
OTP
Pioneer
Raiffeisen Volksbank
Május
7,4%
7,68%
7,40%
5,18%
7,69%
6,93%
Június
7,43%
7,76%
7,90%
4,10%
7,73%
7,01%
Július
7,67%
7,90%
8,10%
3,85%
7,74%
7,05%
Augusztus
7,07%
7,54%
8,61%
2,65%
7,96%
7,2%
Szeptember
7,01%
7,76%
7,11%
0,01%
8,01%
7,02%
Október
6,92%
7,42%
6,95%
-5,82%
7,39%
6,55%
Forrás: portfolio.hu/ kalkulátor 6
A táblázat kitöltéséhez a www.portfolio.hu hozam kalkulátorát használtam.
26
A táblázat hozamszintjeinek viszonyítási alapja az alap indulási árfolyama. A fenti táblázatból kitűnik, hogy az MKB Garantált Likviditási Alap, továbbiakban -MKB-GALI-, valamint a Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap -továbbiakban RAGA- tudott pozitív éves hozamszinten maradni a válság idején is, sőt ezek az alapoknál alig csökkent a
hozamszint, ez számokban kifejezve 7,42% illetve
7,39%-os hozamszintet jelent. Ennek eredményeképpen sikerült leszűkítettem a számomra megfelelő alapok számát kettőre. További célom, hogy ebből a két alapból kiválasszam a számomra megfelelőt. Ehhez részletes számításokat végeztem, amit a következő fejezetben mutatok be.
V. MKB és a Raiffeisen Alap teljesítményének összehasonlítása Az alapok teljesítményének összehasonlítása a következő lépésekből állt: 1. Az árfolyam meghatározása, összehasonlítása 2. Hozamszintek kiszámítása, és ezek összehasonlítása 3. A benchmarkok, indexek összehasonlítása 4. Összehasonlítás a versenytársakkal, a piaci átlaggal 5. A kockázat vizsgálata, kockázati mutatók összehasonlítása Ebben a fejezetben a kiválasztott két befektetési alap részletes összehasonlítását végeztem, az elmúlt három hónapra vonatkozóan. Azért ezt az időtávot választottam, mert ez tükrözi a rövid távú hozam alakulását, valamint fontos számomra, hogy az általam kiválasztott alapok, hogyan reagáltak a válságra. V./1 Az alapok árfolyama (nettó eszközérték) Induláskor határozott darabszámmal indul az alap, későbbiekben a „forgalomban levő” egységek darabszámát a további pénz be- és kiáramlások összegéből és az aktuális egy jegyre jutó értékből számítják ki. A forgalomban levő egységek darabszáma a gyakorlatban az értéklelést megelőző napon forgalmazott mennyiséggel
növelve
vagy
csökkentve
kerül
meghatározásra.
Azonban
felmerülhet a kérdés, hogy hány tizedes
27
jegyig érdemes kiszámítani az –általában 1 Ft névértékű- jegy árát. A gyakorlat 3 és 8 tizedes között mozog. Jelentősége az általam kiválasztott pénzpiaci alapok esetében van, hiszen a volatilis befektetések esetében az árazás pontosságában meghatározó az értékpapírok ármozgása, ami ennél sokkal nagyobb hibahatárt foglalhat magában. A pénzpiaci alapok estében lehet fontos, hogy kevesebb tizedes esetén nem feltétlenül változik a jegy értéke napról napra, viszont sok tizedes esetén könnyebben válik láthatóvá az érték növekedése, illetve csökkenése. V./1.1. Árfolyam kiszámítása, összehasonlítása A fentiek ismeretében kiszámítottam a mai napra (2008. november 3.) vonatkozó árfolyamot, melyet úgy kaptam meg, hogy a nettó eszközértéket a forgalomban levő
egységek
(jegyek)
darabszámával
elosztottam.
Hat
tizedesjegy-
pontossággal számoltam. Raiffeisen Garantált pénzpiaci Alap (2008.11.03.) Nettó eszközérték:
3.223.762.706
Jegyek száma:
2.636.867.251
Egy jegyre jutó nettó eszközérték:
1,222573=3.223.762.706/2.636.867.251
Ez azt jelenti, hogy a 2008. 11. 03-i egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján, az én 1.000.000 Ft-ból 817. 947 db befektetési jegyet tudnék venni. MKB Garantált Likviditási Alap (2008.11.03.) Nettó eszközérték:
37.662.353.093
Jegyek száma:
33.887.490.030
Egy jegyre jutó nettó eszközérték:
1,111394=37.662.353.093/33.887.490.030
Ez azt jelenti, hogy a 2008. 11. 03-i egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján, az én 1.000.000 Ft-ból 899.771 db befektetési jegyet tudnék venni. Nettó eszközérték helyességének vizsgálatával a letétkezelő -a RAGA esetében a Raiffeisen Bank Zrt., míg az MKB-GALI esetében az MKB Bank Zrt- végzi. Ennek oka, hogy ő kevésbé érdekelt a minél magasabb érték kimutatásában. Mivel a kiszámított egy jegyre jutó nettó eszközérték gazdasági hatással járbefektetési jeggyel tranzakciók történnek ezen az áron-, a letétkezelő felelősége anyagi jellegű is. Természetesen ez arra terjed ki, hogy a számítást az előre lefektetett szabályok szerint hajtsa végre. Mivel azonban a folyamatot nem 28
mindig lehet teljes részletességgel előre leírni, a gyakorlatban némi teret engednek annak, hogy a letétkezelő tévedjen. A luxemburgi norma például a következő határok alatt nem fűz kártérítési kötelezettséget a számítási hibához: Pénzpiaci alap ±0,25% Kötvény alap ±0,50% Részvényalap ±1,00% Egy diagrammot készítettem -1.Ábra 7- az elmúlt három hónap árfolyam alakulásáról, amelyből kitűnik, hogy a vizsgált időszak elején hasonló árfolyamszinten volt a két alap, azonban a RAGA-nak sikerült megugrani. Ezt azzal magyaráznám, hogy a kedvezőtlen piaci helyzetet jól tudta kihasználni. Ezt
bizonyítja,
hogy
folyamatosan
növelte
az
egy
jegyre
jutó
nettó
eszközértékét, dinamikusabban, mint az MKB, sőt az egész hazai piacot vizsgálva a legdinamikusabb növekedést ez az alap könyvelheti el. 1.Ábra Árfolyam alakulása (2008.08. 04.-2008.11.03)
1,25 1,23 1,21 1,19 1,17 1,15 1,13 1,11 1,09 1,07 1,05
árfolyam Raiffeisen
08.10.27
08.10.13
08.09.29
08.09.15
08.09.01
08.08.18
árfolyam MKB
08.08.04
árfolyam alakulás
3 havi árfolyamadat
dátum
Forrás: BAMOSZ Megállapítható, hogy az árfolyam mindkét esetben emelkedik. Ennek pontos értéke a RAGA estében: 1,2225-1,2142=0,0083 az MKB estében pedig: 1,11147
A BAMOSZ oldalán található nettó eszközértékeket használtam fel a diagramm elkészítéséhez.
29
1,1034=0,008, ebből látszódik, hogy a RAGA befektetési jegye dinamikusabban fejlődött. V./1.2. Alapok árazása: Mind két alap nyíltvégű, amelyek esetében fontos a megfelelő árazási stratégia kiválasztása 8, hiszen itt naponta történhet elszámolás. Az árazási modelleket két csoportba sorolhatjuk. A Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap valamint az MKB Garantált Likviditási Alap is előre történő árazási (historic pricing) modellt alkalmaz 9. Azaz az alap nettó eszközértékét T napra vonatkozóan T-1 napon határozza meg az alap letétkezelője. A nettó eszközérték meghatározásakor az alap T-1 napon 16:00 órakor ismert legfrissebb adatok alapján, az akkori állapot szerint meglévő eszközeinek piaci értékét T napra vonatkozóan, azok T-1 napi árfolyamának és T-1
napi
hozamadatainak
figyelembevételével.
Az
eszközök
T
napra
megállapított piaci értékéből a nettó eszközérték meghatározásához le kell vonni az alapot T napig terhelő kötelezettségeket. A letétkezelő T értékelési napra vonatkozóan az alap egy befektetési jegyére jutó nettó eszközértéket úgy állapítja meg legalább 6 tizedes jegy pontosságig, hogy az alap T napi nettó eszközértékét elosztja a T-1 napon forgalomban lévő Befektetési jegyek számával. A letétkezelő a nettó eszközértéket a közzétételi helyeken lehetőség szerint legkésőbb a megállapítást követő 2. napon (T+1) teszi közzé. Az előre történő árazás estében a forgalmazási ár az alkalmazás napját megelőzően kiszámításra kerül, tehát a tranzakció a befektető által előre ismert árfolyamon jön létre. Ennek előnye az, hogy egyszerűen megérthető számomra (befektető), hiszen látom az árat így a tranzakció helyben lebonyolódhat. Hátránya pedig az, hogy ilyen esetben az árképzéshez felhasznált adatok viszonylag régiek, jelentős tőzsdei ármozgások estén a befektetési jegy vásárlásakor/visszaváltásakor az egy jegyre jutó nettó eszközérték eltér az aktuális adatokból számított értéktől. Ez arbitrázs 8
lehetőségét
hordozza
magában,
ennek
elkerülése
fontos
az
Az árazási stratégiák pontos ismertetése érdekében Harsányi Gyöngyi: Értékpapírok és ügyletek a
magyar tőkepiacon c. könyvét tanulmányoztam. 9
Forrás: Tájékoztatók
30
alapkezelőnek, hiszen minden ilyen esetben nem arbitráló befektetők kárt szenvedhetnek, ráadásul az alap teljesítménye is romlik. Ebben az esetben azért választották mégis ezt a modellt, mert a portfólióban szereplő befektetések árfolyamának változása rövid időszakon belül csak minimális értékváltozást indukálhat. A teljesség kedvéért az utólag történő árazás (forward pricing) modelljét is ismertetem, Ez első sorban azoknál az alapoknál használatos ahol nagy a tőzsdei árváltozás, és ezt a kockázatot küszöböli ki.
Itt ugyanis a befektetőtől csak
megbízást fogad el a forgalmazó egy, a megbízás időpontjában még nem ismert egy jegyre jutó nettó eszközértéken. Hátránya, hogy nekem (befektető) előre az ár ismeret nélkül kell a pénzem rendelkezésre bocsátanom, illetve a visszaváltás napján még nem juthatok hozzá a visszaváltási összeghez. Itt fontos megemlítenem, hogy a jegyek árazása és az elszámolás napja között nem csak egy nap különbség lehet. Az alap érdekét az szolgálná, hogy az elszámolási periódus megegyezzen az alap befektetéseinél történő elszámolás hosszával, tehát hazai részvények esetén 3, 5 munkanappal. Így nem kerülhetne sor arra, hogy jelentős visszaváltás esetén az alap azonnali fizetőképességének ne tudjon eleget tenni. Ezen
probléma megoldásaként az alapok ún. büntetőjutalékot
számolnak fel, ha a befektetési jegy vétele és visszaváltása között csak néhány nap telik el, ami arbitrázsra irányuló szándékot feltételezhet. Ennek mértéke a Raiffeisen alap befektetési jegyének esetében 2%, az MKB alap befektetési jegyénél ez 1,5%. V./1.3. Tájékoztatási kötelezettség (nettó eszközértékről) Befektetési
alapra
vonatkozó
tájékoztatási
szabályok
a
legszigorúbbak,
nyíltvégű alapok estében naponta kell közzé tenni (országos napilapban) a kiszámított egy jegyre jutó nettó eszközértéket. Valamint napi portfólió jelentést kell küldeni a Felügyeletnek, amelyből a befektetési korlátok esetleges megsértése követhető nyomon. A törvény előírja a havi jelentés készítést is, amelyet a forgalmazó irodáiban és az Interneten tesznek hozzáférhetővé, és természetesen ezt is el kel küldeni a felügyeletnek. Ezen kívül kötelező féléves jelentést és auditált éves jelentést közzétenni a jogszabályban leírt tartalommal.
31
A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél töltött fél éves gyakorlatom során, a jelentéskészítési folyamatban részt vettem. A napi jelentést a PSZÁF honlapjára kellet feltölteni T napon 14-óráig, amely tartalmazta az alap előállításának módját, valamint a T-1 napi portfólió szerkezetét (nettó eszközérték, árfolyam). Különösen ügyelni kellett az ingatlan alapok átértékelésére, ami T-1 napon történt, de a T napi ingatlan portfólió összetételét érintette. Ezeket az adatokat csak a letétkezelő jóváhagyásával lehetett továbbítanom a PSZÁF felé. A havi jelentés ennél részletesebb, alapadatokon kívül a befektetési stratégiát, hozamokat, piaci eseményeket valamint kockázati mutatókat-amelyeket a továbbiakban ismertetek- is tartalmazta. Ennek közzétételi kötelezettsége a következő hónap 15.-e. A féléves jelentés az alap teljesítményét meghatározó főbb tőkepiaci folyamatokat és forgalmazási valamint pénzügyi adatok is tartalmazta. Ezt augusztus 15-ig illetve február 15-ig kell közzétenni, a közzétételi helyeken. V./2. Az alapok hozama Nagyon leegyszerűsítve a hozam megmutatja, hogy mennyivel ér többet a befektetésünk egy meghatározott időszak végén, mint az időszak elején. Hozam estében beszélhetünk bruttó és nettó hozamról is. Előbbi azt mutatja, hogy a befektetési alap mekkora nyereséget ért el a befektetéseivel, míg utóbbi a költségek, díjak levonása utáni, tehát közvetlenül az alap befektetőit illető hozamot jelenti. A bruttó hozam összehasonlítható a referenciaindex (amelyet még
a
későbbiekben
ismertetek)
hozamával.
Befektetőként
számomra
nyilvánvalóan a nettó hozam a lényeges. A hozamok mindig egy-egy múltbeli időszakra vonatkoznak, és semmilyen ígéretet vagy becslést nem jelentenek az alap jövőbeni teljesítményére vonatkozóan. V./2.1. Múltbeli hozamszintek összehasonlítása A múltbeli hozam alakulása még segítségemre lehet döntésem során, ezért a BAMOSZ oldalán található hozamadatokat összegyűjtöttem, és grafikont készítettem a hozamok alakulásáról. A RAGA és az MKB GALI nettó évesített 32
hozamértékeinek változását tartalmazza a 2. Ábra az utolsó félére vonatkozóan (2008.05.05-2008.11.05).
2.Ábra A RAGA és az MKB-GALI nettó évesített hozamadatainak alakulása
Nettó hozam adat 7,60%
hozam adat
7,40% 7,20% Raiffeisen
7,00%
MKB
6,80% 6,60%
Forrás:BAMOSZ
2008.10.22
2008.10.08
2008.09.23
2008.09.08
2008.08.22
2008.08.06
2008.07.22
2008.07.07
2008.06.20
2008.06.05
2008.05.21
2008.05.05
6,40%
dátum
A diagramm jól mutatja, hogy a májusi 6,8%-os hozam, 7,4%-os hozamszintre ugrott szeptemberre mind két alap estében. Október közepéig stagnált illetve csekély mértékben növelte hozamát, a két alap, ez a válságnak volt „köszönhető”. Október végén azonban hirtelen megugrott a hozam mindkét alap esetében, ennek valószínűsíthető oka, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 2008. október 22-i, rendkívüli ülésén 3%-kal, 11,5%-ra emelte az irányadó jegybanki alapkamatot. Ami közvetlen hatást gyakorolt a betétek kamat szintjére, ami közvetett úton növelte a hozamot, hiszen mindkét alap bank betétekbe fekteti tőkéjét. Tehát a fenti adatokból kitűnik, hogy nincs garancia, arra vonatkozóan, hogy minden hónapban ugyanannyival tudja növelni hozamát, hiszen nagy mértékben befolyásolja a piaci környezet. Azonban mégis van a hozamnak némi indikatív
33
szerepe, hiszen együttesen tükrözi az alapkezelő és a mögöttes
piac
teljesítményét. Összegzésként megállapítható, hogy az MKB már a nyár közepétől gyengébben teljesített, ezzel szemben a Raiffeisen hónapról-hónapra magasabb hozamot ért el, és így a két alap közötti különbség folyamatosan nőtt. Október végén azonban változás történt, hiszen az MKB hozamszintje megugrott utolérve a Raiffeisen hozamszintjét, ez magyarázható a MNB kamat emelésével. Hiszen az MKB 10%-a DKJ-ből áll, amire az alapkamat emelés szintén kedvezően hatott, és így közvetve az alapra is. V./2.2. Különböző fajtájú hozamszintek kiszámítása és összehasonlítása A befektetési alap legizgalmasabb részéhez és egyben legfontosabb céljához, a befektetésemből
származó
hozamszámításhoz.
A
nyereségem kiszámításához érkeztem,
hozamszámítás
alapjául
szolgáló
időszak
azaz
a
elvileg
bármilyen hosszú lehet, de az elért hozamadatokat általában a következő időtávokra szokták az alapkezelők megadni: 1, 3 és 6 hónap, illetve 1, 3 és 5 év. Sok alap azonban számol az aktuális naptári év elejétől számított hozamot is, (ezt angolul YTD-nek, azaz year-to-date-nek jelölik), illetve számolnak az alap indulásától számított teljes hozamot. A 2. Táblázat tartalmazza az általam kiszámolt -fent említett- hozamadatokat 2008. november 07.-re vonatkozóan: 2.Táblázat A RAGA és az MKB-GALI különböző hozamadatai Alap Dátum
RAGA Dátum
RAGA RAGA Árfolyam
Hozam
Számítás
mai
2008.11.07
1,223891
1 hó
2008.10.07
1,215234
0,71% (1,223891/1,215234)-1
3 hó
2008.08.07
1,200053
1,99% (1,223891/1,200053)-1
6 hó
2008.05.07
1,177857
3,91% (1,223891/1,177857)-1
YTD
2007.12.29
1,150383
6,39% (1,223891/1,150383)-1
1 év
2007.11.07
1,139876
7,37% (1,223891/1,139876)-1
indulás óta
2005.07.29
1,000295
22,35% (1,223891/1,000295)-1
34
Alap Dátum
MKB-GALI
MKB-GALI
MKB-GALI
Árfolyam
Hozam
Dátum
Számítás
Mai
2008.11.07
1,112665
1 hó
2008.10.07
1,104259
0,76% (1,112665/1,104259)-1
3 hó
2008.08.07
1,090728
2,01% (1,112665/1,090728)-1
6 hó
2008.05.07
1,070784
3,91% (1,112665/1,070784)-1
YTD
2007.12.29
1,046184
6,35% (1,112665/1,046184)-1
1 év
2007.11.07
1,03677
7,32% (1,112665/1,03677)-1
indulás óta
2007.05.02
1,001047
11,15% (1,112665/1,001047)-1
Forrás: árfolyam adat: BAMOSZ, hozamalakulás: saját számítás V./2.2.1. Éven belüli hozamok Az alapkezelők az egy évnél rövidebb időszakra vonatkozó hozamokat változatlan formában hozzák nyilvánosságra, azaz egy alap egy havi hozama azt mutatja, hogy mennyivel magasabb a jegyek árfolyama a hónap végén, mint a hónap elején. Ezt számoltam ki a 3. Táblázatban, csak 3,6 és 12 hónapra vonatkozóan. Azaz a Raiffeisen hozamok táblázat részben látható adatokat 3, 6, 12 havi egységenként számoltam, tehát minden pillanatban a megelőző egység árfolyamát osztottam az adott időszak végi árfolyammal, majd kivontam egyet. Az évesített hozamot, pedig az egy évnél rövidebb időszakra vonatkozó hozamok számítási képletével számoltam: X%=(S 1 /S 0 -1)*365/n*100 Az egy évnél rövidebb időszakra vonatkozó hozamok számítása a 3. Táblázat szemlélteti:
35
3. Táblázat RAGA éven belüli és évesített hozamadatai
10
Évesített hozam 3 RAIFFEISEN HOZAMOK Raiffeisen dátum
RAGA Árfolyam
3 hónapos
hónapos
6
12
hónapos
hónapos
2008.11.07 1,223891 2008.08.07 1,200053 (1,22389/1,20053)-1=1,98%
8,05%
2008.05.07 1,177857 (1,200053/1,177857)-1=1,88%
3,91%
2007.11.07 1,139876 (1,177857/1,139876)-1=3,33%
3,33%
15,80% 7,37%
29,97%
A táblázat alapján megállapítható, hogy 1, 3, 6 hónapos, azaz rövidebb időszakra vonatkozó hozamok évesítése, félrevezethető eredményeket szülhet. Hiszen azt mutatja,
hogy mennyi lenne az alap hozama egy év alatt, ha ugyanabban a
tempóban növekedne a jegyek árfolyama, mint az elmúlt. Azonban korántsem biztos, hogy az év első pár hónapjában tapasztalt növekedés kitart majd az év többi részében is, és így egy hirtelen megugrás vagy visszaesés miatt eltúlzott eredmények születhetnek. Látható, hogy a RAGA évesített hozamaadata sem egyezik meg az éves hozammal (7,37%). A year-to-date , illetve a bevezetés óta számított hozamról még ejtenék pár szót. A year-to-date hozam az adott naptári évben elért hozamot jelöli ( így nem szokták évesíteni). Ez azt jelenti azonban, hogy a két különböző naphoz tartozó YTD
hozamok
eltérő
időtávra
vonatkoznak,
így
nem
érdemes
őket
összehasonlítani. V.2.2.2. Éven túli hozamok A Raiffeisen és az MKB indulás óta számított hozam -azaz a nominális nem évesített hozam 39 illetve 18 hónapra vonatkozik. Ebben az esetben-ellentétben az éven belüli hozammal- a hozamokat érdemes évesíteni. Ahhoz, hogy reális képet kapjak az alap teljesítményéről, és ezt össze tudjam vetni más alapokkal, fontos a hozamokat évesíteni. Ekkor az évesített hozam azt mutatja, hogy a vizsgált többéves időszak alatt évente átlagosan milyen hozamot hozott az alap. 10
A befektetési alapokról egyszerűen c. portfolio.hu füzet: Éven belüli hozamszámítás fejezete volt segítségemre a számítás során
36
Az éven belüli hozamok évesítésénél azt a kifogást hoztam, hogy eltúlozza a hozamok rövid távú ingadozásait. A többéves időszakra vonatkozó hozamok évesítése éppen ellentétes hatású, hiszen az átlagolás révén „kisimítja” hozamokat, kiküszöbölve a kiugró vagy gyenge évek hatását. Tehát érdemes használni, a döntés meghozatalához mindenképpen a lehető leghosszabb időre visszanyúló évesített hozamokat érdemes figyelembe venni Az egy évnél hosszabb időszak évesített hozamának számításakor 11 az exponenciális módszer használatos, tehát nem lineáris szorzással, hanem hatványozással dolgoztam. X%=( (S 1 /S 0 365/n ) -1)*100 Raiffeisen Alap 2005.07. 29-én indult, első lépésként az addig eltelt napok számát határoztam meg: 2005.07.29-2008.11.07 között eltelt napok száma:2*365+366+101=1197 nap 1,2235 (365/1197) -1=1,0634 Ez azt jelenti, hogy 6,34%-os az évesített hozama a Raiffeisen Alapnak. Az MKB Alap 2007.05.02-én indult, ebben az esetben is a napok számát határoztam meg elsőként: 2007.05.02-2008.11.07 között eltelt napok száma: 366+199=565 nap 1,1115 (365/565) -1=1,0707 Ennek eredményeként az MKB évesített hozama 7, 07%. Számításomból megállapítható, hogy az MKB rendelkezik magasabb évesített hozammal, azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a RAGA sokkal régebb óta van a piacon ezért, a kezdeti alacsony hozama befolyásolja a jelenlegi évesített hozamszintet. Összegzésként megállapítható, hogy ezek az értékek közelebb vannak a jelenlegi éves hozamadathoz (7,39% illetve 7,42%), így ez a számítás reálisabb képet ad a hozam alakaulásáról. V/3. Benchmarkok, indexek
12
Önmagában az abszolút hozamról beszélni nincs sok értelme anélkül, hogy tudnám: ehhez képest mit lehetett volna elérni. Célszerű tehát előre tudni, hogy mi az a passzív piaci átlagot követő befektetési eredmény, amihez majd mérem 11
A befektetési alapokról egyszerűen c. portfolio.hu füzet: Éven túli hozamszámítás fejezete volt segítségemre a számítás során 12 Forrás: Szatmári A. : Befektetési alapok teljesítményének mérése, kézirat (2007)
37
az alap teljesítményét. Elérte-e a befektetés kezelő azt az eredményt, mint ha egyszerűen valamilyen piaci index szerint fektettem volna be a pénzem? Ebből a szempontból, ha úgy tetszik gyanús is, ha például egy rossz időszakban az elvártnál magasabb hozam alakul ki. Ekkor ugyanis elképzelhető, hogy nem azt a feladatot hajtotta végre az alapkezelő, amit kitűzött, lehet, hogy túlzott egyedi értékpapír-választási kockázatot választott, ami most bejött, de fordítva is történhetett volna. Az index tehát nagy segítségére van a portfólió kezelőnek az összehasonlítás megállapításánál. A következőkben ismertetem a felhasználási területeit, számítási módját. Az indexek a piac egésze vagy egy része egy adott időszak alatti aggregált hozamának jellemzésére használhatók, és ezt a hozamot, mint benchmarkot hasonlítják egy adott portfólió hozamához. E mögött a koncepció mögött az a feltételezés áll, hogy bármely befektető elérhet egy piaci hozamhoz hasonló hozamot elég nagy számú, véletlenül kiválasztott értékpapír segítségével. Így egy portóliómenedzsernek tehát az általa kezelt alapnak konzisztensen jobban kell teljesítenie, mint a piacnak. A portfólióhoz olyan indexet kell választani benchmarkként, amely megfelelően tükrözi a portfólió befektetési politikáját, illetve a portfólió tulajdonosai által felvállalni kívánt kockázatot. Az indexek segítségével index portfóliók hozhatók létre, amelynek az a célja, hogy a portfólió egy adott piaci index hozamához hasonló hozamot érjen el. Ez nagyban segít annak meghatározásában, hogy mely faktorok határozzák meg az értékpapírok ármozgását, valamint azt, milyen kapcsolat van különböző országok különböző hozamai között. Az indexek további felhasználói a technikai elemzők, akik arra a feltételezésre támaszkodnak, hogy a múltbeli ármozgásokból meg lehet mondani, hogy az árak, hogyan fognak alakulni a jövőben. Az indexek megalkotásánál fontos, hogy mely tényezőket vesszük figyelembe. A legfontosabb tényezők a minta nagysága és az index súlyozási metodikája, illetve, a számítási eljárás. Ha az index összetevőit jól kiválasztjuk, -azaz jól reprezentálja a populációt-, akkor jó indikátora lehet a piacnak. A túl sok
értékpapírból
álló
index
létrehozatalának,
fenntartásának
költsége
meghaladja az ebből származó előnyöket. A mintát ki lehet választani véletlenszerűen, és nem véletlenszerűen, ebben az estben a kiválasztáshoz szükséges kritériumok adottak. A másik fontos tényező, hogy az egyes indexekben szereplő értékpapíroknak milyen súlya van. Három alapvető súlyozási technika van: ársúlyozású, 38
értéksúlyozású vagy egyenlő súlyozású index. A harmadik fontos tényező, a számítási eljárás kiválasztása. Lehet számolni számtani átlagot, vagy geometriai átlagot, vagy létre lehet hozni egy indexet amelyben minden változás szerepel. Ennek ismeretében a következőkben ismertetni fogom az általam kiválasztott két alap referenciaindexét. V./3.1. A RAGA és az MKB-GALI indexeinek összehasonlítása A fentieket átgondolva a RAGA-nak a MAX, MAXC, RMAX, és a ZMAX indexeket választanám referenciaindexnek. Hiszen ezek az indexek tükrözik legjobban az alap befektetési politikáját, mivel befektetési célja, hogy kizárólag likvid eszközökbe történő befektetéssel maximális biztonságot nyújtson a befektetők számára. Az alapkezelő az összegyűjtött tőkét kizárólag hitelintézeti, mégpedig a Raiffeisen Bank Rt. által kínált látra szóló és lekötött betétekbe fekteti. Mind a négy benchmark a hazai kötvénypiac indexe. A MAX a hazai kötvénypiacot leképező index, az RMAX a rövid lejáratú állampapírok teljes hozamindexe, a ZMAX diszkontkincstárjegyek hozamainak alakulása a MAXC pedig az előbbiekben felsorolt három index együttes teljesítménye. Ezeknek az értéke megmutatja, hogy hány százalékos hozamot értem volna el, ha a fent említett államkötvényekbe helyezem el a pénzem. Az indexeket a 4. Táblázatban foglaltam össze, ezeket az indexeket összevetve az éves illetve féléves RAGA hozamszinttel pl:2007 éves hozamszint: 7,74%) megállapítható, hogy az RMAX és a ZMAX teljesítményéhez van legközelebb. 4. Táblázat A MAX, MAXC, RMAX, ZMAX féléves teljesítménye (2007-2008) RAGA Bruttó éves
Benchmark teljesítmény
MAX
MAXC
RMAX
ZMAX
2005. nominális
2,11%
2,24%
2,45%
2,63%
2,63%
2006.
6,34%
6,55%
6,82%
6,92%
6,51%
4,65%
4,60%
4,12%
4,00%
3,98%
nominális
1,46%
1,82%
4,23%
3,89%
3,74%
2007.
6,11%
6,42%
7,67%
7,89%
7,74%
hozam
2007. első félév, nominális 2007. második félév,
39
2008. első félév, nominális
-2,30%
-1,51%
-1,3%
3,82%
3,98%
-4,57%
-3,00%
-2,5%
7,58%
7,39%
2008. első félév, évesített
Forrás: RAGA havi kötelező jelentés Mivel ennél az alapnál elegendő egy index használata (költség hatékonyság), ezért elegendő a ZMAX index alkalmazása, mivel ez reprezentálja legjobban a RAGA portfólióját. Hiszen a MAX, MAXC és RMAX indexek hosszabb távú lekötéseket tartalmaznak,
a bankbetétek (amibe az általam választott alap
100%-ig fektet) rövid távra szólnak (1nap-3hónap), és ezt
legjobban a DKJ
reprezentálja, ennek hozamindexe pedig a ZMAX. Ez az index a 6 hónapnál rövidebb
lejáratú
állampapírok
átlagos
piaci
árfolyamváltozását
jelzi.
Tartalmazza a 14 és 182 nap közötti hátralévő futamidejű, fix kamatozású magyar államkötvényeket, valamint diszkont kincstárjegyeket. Az alap célja, hogy legalább a referenciaindexek hozamát elérje, de lehetőség szerint túl is szárnyalja. Ez a RAGA esetében csak 2008. első félévben valósult meg (nominális számítás esetén), de a hozam minden évben megközelítette a referencia index értékét, ez azt jelenti, hogy jól teljesített az alap. Az MKB Garantált Likviditási alap referencia indexe is a ZMAX. Hiszen az alap tőkéjének minimum 90 %-át lekötött és látra szóló banki betétekbe, maximum 10 %-át, pedig a Magyar Állam által Magyarországon Ft-ban kibocsátott, diszkont kincstárjegyekbe fekteti. Mivel ugyanazt a referenciaindexet használja mindkét alap, így könnyen össze lehet őket hasonlítani. Így az MKB-GALI és a RAGA hozam illetve referencia index értékeit 5. Táblázatba gyűjtöttem: 5. Táblázat Az MKB-GALI és a RAGA bruttó éves hozamának és a referenciaindexének félévenkénti alakulása MKB Bruttó éves
A ref. Index
RAGA
hozama
hozama
Bruttó éves hozama
2008.06.30
3,78%
3,82%
3,98%
2007.12.31
3,72%
3,89%
3,74%
Dátum
Forrás: MKB és Raiffeisen kötelező havi jelentés
40
A táblázat ebben az esetben is jól szemlélteti azt, hogy a bruttó éves hozam követi a referencia index hozamát, igaz ebben az esetben rövidebb időtávról van szó, hiszen ez az alap 2007-ben indult. Összegzésként megállapítható, hogy a RAGA jobban megközelíti, illetve az utolsó félévet szemlélve meg is haladja a referenciaindex mértékét, ez azt jelenti, hogy jobban teljesít ez az alap. V./4. Összehasonlítás a versenytársakkal, a piaci átlaggal A
befektetési
versenytársak
teljesítmény hasonló
összehasonlításának
portfólióival
méri
össze
másik saját
módja,
hogy
a
teljesítményét
a
vagyonkezelő, vagy a piaci átlaggal. Az utóbbi az összes hasonló befektetési politikával rendelkező alap teljesítményének átlagával történő összehasonlítást jelent, ami gyakran félrevezető eredményeket adhat. Így ennek a módszernek az alkalmazása Magyarországon nem elterjedt, valamint az általam választott két alap sem használja ezt a módszert. V./4./1. Peer-group 13 összehasonlítás A
vagyonkezelőnek
nehéz
összehasonlítania
sajt
teljesítményét
a
versenytársakkal, hiszen csak részinformációi lehetnek arról, hogy másoknak milyen kitűzött hozamcéljai vannak, valamint nem ismeri a versenytársak portfólióinak összetételét sem. A peer-group összehasonlítás a hozamszintek összehasonlításán alapul, komoly korlátja azonban, hogy a versenytársak abszolút hozamú portfólióinak teljesítménye gyakran csak egy-egy időszak végén (negyedév vagy félév) ismert, amikorra ez az információ már csekély értékkel bír. Napi hozamok ismeretében még értelme lehet a portfólió teljesítményét néhány népszerű benchmarkra regresszálni, hiszen így sejthető, hogy a versenytárs mit tart portfóliójában. Az alapkezelők ezt a gyakorlatban egy egyszerű excel tábla segítségével végzik, amelyben szerepelnek a konkurens alapok -hasonló befektetési politika szerinti csoportosításban- hozamai, valamint az ezekhez tartozó referenciaindex.
13
Vagyon-, Alap- és Porfóliókezelés c. könyv Teljesítménymérés fejezete
41
Amennyiben a versenytárs teljesítménye megelőzi a saját teljesítményüket, akkor megvizsgálják, hogy az adott versenytárs mekkora szórás mellett érte el az adott teljesítményt. Összességében elmondható, hogy egy alap megítélése során, nagyon fontos a versenytársakhoz való mérése, hiszen így tudja lemérni az alapkezelő, hogy milyen a piaci helyzete. A RAGA és az MKB-GALI a két piacvezető pénzpiaci alap, ez nem meglepő, hiszen a múltbeli magas hozamszintjük alapján esett rájuk a választásom. Ennek ellenére mindkét alapnál komoly figyelmet fordítanak a versenytársak teljesítményének mérésére, havonta összehasonlítják saját teljesítményüket az 1. Táblázatban felsorolt alapok teljesítményével. V./5. Kockázat vizsgálata A múltbeli hozam -mint, már említettem- nem garancia a jövőbenire, ezért mást is figyelembe kellett vennem. Első lépésben fontos meghatározni, hogy milyen tényezők játszanak közre a jövőbeli hozamok bizonytalanságát illetően. Itt két csoportra bonthatjuk a kockázatokat, miszerint van az összes alapra vonatkozó ún. általános kockázat, de számolnunk kell alap típusonkénti kockázattal is. V./5.1. Általános kockázatok 14 Ebben a fejezetben az általános kockázatokat mutatom be, ezek a kockázatok minden befektetési alap típusra vonatkozik. Fontos a mögöttes piacok kockázatának megismerése: mivel mindkét alap bankbetétbe fektet -legnagyobb súllyal- a hazai piacon, így a szisztematikus kockázat nem érinti az alapokat (ellentétben egy részvényalappal amire a változékony piac jellemző). A következő kockázati tényezőt a devizaárfolyamok ingadozásából származó kockázat jelenti, ami szintén nincs jelen az általam választott alapok esetében, hiszen a befektetési jegyek forintban kerültek kibocsátásra. A következőkben kitérnék az intézményi kockázatra, ami azt jelenti, hogy ha egyetlen alapkezelő termékeibe fektetjük a pénzünk, akkor az intézmény működése hatása van a mi pénzünkre is. Ha extrém piaci környezet alakul ki, akkor előfordul, hogy az
14
Forrás: www.hozamplaza.hu /Befektetési Alapok
42
alapkezelőnek nem áll rendelkezésére elegendő piaci információ ahhoz, hogy az alap portfóliójában lévő eszközök értékét meghatározza például azért, mert felfüggesztik a kereskedést, vagy nincs elegendő szereplő a piacon ahhoz, hogy reális árfolyam alakulhasson ki. Ebben az esetben, nem váltja vissza és nem értékesíti az alap jegyeit. Erre jó példa a Raiffeisen Ingatlanalapja, amelynek forgalmazását a napokban függesztették fel (2008. november. 07). De ez a kockázat sem érint nagy mértékben engem, hiszen az általam választott alapok hozama napról-napra nő, így nem feltételezhető egyik alap be fagyasztása sem. Az intézményi másik kockázata a pénzügyi stabilitásra vonatkozik, ami -a pénzügyi adatokat elemezve- szintén nem jelent számomra nagy kockázatot. Ezek mellett megemlíthető a portfóliómenedzser kockázata is, hiszen az ő rossz illetve jó döntéseitől függ a hozamunk, ebben az esetben a Raiffeisennél kicsi a kockázatom, hiszen ismerem az ott dolgozó vagyonkezelőket, és tudom, hogy mindegyikük jól képzett szakember. A pénzügyi kockázat felmérése tehát különbözik egy kicsit a kockázat hétköznapi értelmezésétől hiszen az alapok jövőbeni hozamaival kapcsolatos bizonytalanságot (kockázatot) elsősorban az árfolyamok változékonysága okozza. V./5.2. Pénzpiaci alapok kockázatai 15 A garantált tőke és minimum hozam ellenére a befektetőnek az alábbi kockázatokkal kell számolnia: A befektetés időzítésének kockázata A garantált minimum hozam kizárólag azon befektetésekre vonatkozik, amelyek azon a napon az alapban volt, amikorra a garantált minimum hozam meghirdetésre került és a meghirdetett időszak végéig folyamatosan az alapban maradt. Azokban az esetekben, amikor a befektetés két egymást követő, a minimum hozamra vonatkozó bejelentésben megjelölt induló nap között történik, illetve a bejelentésben megjelölt időszak vége előtt felszámolásra kerül, az adott meghirdetett időszakban a meghirdetett minimum hozam nem kerül alkalmazásra. Megoldása ennek pontos számon tartása.
15
MKB-GALI és RAGA általános Tájékoztatóját használtam a kockázatok pontos ismertetése érdekében.
43
A betétfelvevő pénzintézetekhez kapcsolódó kockázatok Amennyiben az alap betéteit felvevő hitelintézet fizetésképtelenné válik és nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét, a fizetési kötelezettség teljesítését részben vagy egészben megtagadja, vagy a fizetési kötelezettségének nem megfelelő időben tesz eleget, ez különösen hátrányosan befolyásolhatja az alap nettó eszközértékét és a befektetési jegyek árfolyamát. Az általam választott alapnál ez a kockázati tényező igen csekély, miszerint mindkét pénzintézet komoly pénzügyi múlttal és háttérrel rendelkezik. A számlaszerződés felmondásának kockázata Az Alap futamideje alatt a Raiffeisen Bank Rt illetve az MKB Bank Zrt., mint az alapok betéteinek felvevője bármikor úgy dönthet, hogy az alappal kötött, a tőke és minimum hozam garanciát biztosító számlaszerződés kondícióit megváltoztatja, vagy szélsőséges esetben a számlaszerződést felmondja, ami egyben az alap befektetési politikája által nyújtott tőke és hozamgarancia megszűnését jelenti. A Raiffeisen Bank Rt. az alappal kötött számlaszerződésben ugyanakkor vállalja, hogy amennyiben módosítani kívánja a számlaszerződési feltételeket, erről írásban köteles értesíteni a számlatulajdonost. Az értesítésnek tartalmaznia
kell
a
bank
módosított
kondíciókat
tartalmazó
ajánlatát.
Amennyiben az alap nevében eljáró alapkezelő a bank módosított kondíciói mellett nem kívánja tovább fenntartani a számlaszerződést, úgy az alapkezelő jogosult a számlaszerződést azonnali hatállyal felmondani. Ha a módosított kondíciók mellett az alap nevében eljáró alapkezelő fenn kívánja tartani a számlaszerződést, a módosított kondíciók az alap tájékoztatójának és befektetési politikájának megfelelő módosításának hatályba lépésével egyidejűleg lépnek hatályba. Az MKB Bank Zrt. és az alap közötti számlaszerződés ilyet nem biztosít. Árfolyam kockázat Az alap befektetési jegyeit vásárló befektetők az alap portfóliójában lévő egyedi befektetési eszközök és a befektetési jegyeknek az alap egésze értékét reprezentáló árfolyama ingadozásának kockázatával kell szembenézniük. A befektetési jegyek árfolyama az alap portfóliójában lévő befektetési eszközök mindenkori piaci értékétől függően napról napra változik és szélsőséges esetben akár csökkenhet is. Azonban ez egyik alap esetében sem volt tapasztalható, valamint a biztonságos bankbetétek miatt ez szinte kizárható kockázati tényező 44
A gazdasági környezetből adódó kockázat Mindkét alap az összegyűjtött tőkét kizárólag bankbetétekbe helyezi el. A befektetési jegyek árfolyamának alakulása ezért a piaci kamatszint változásától függ. A piaci kamatok alakulását a nemzetközi gazdasági környezet, a hazai általános gazdasági feltételek (a gazdasági növekedés, az infláció, a költségvetés helyzete és a külgazdasági pozíció), valamint a kormányzat és a jegybank politikája befolyásolja leginkább. A mai piaci helyzet a bankbetétnek és az állam papíroknak kedvez, hiszen 11,5%-os jegybanki alapkamat mellett magas kamatok járnak ezekre a befektetésekre. Az adószabályok esetleges megváltozása A befektetési jegyekre vagy az alapokra vonatkozó jelenleg hatályos adózási szabályok a jövőben megváltozhatnak, amelyek a jelenlegihez képest hátrányosan érinthetik a befektetési jegyek tulajdonosait. Ez egy mindenkori kockázat, amivel minden befektetőnek szembe kell nézni. A forgalmazás felfüggesztése A befektetési jegyek folyamatos forgalmazását az alapkezelő a Törvény 249.§-a alapján, elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett kizárólag abban az esetben függesztheti fel, ha: -Az alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik. -A forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak. -Az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. (Legfeljebb tíz napra függesztheti fel a Felügyelet.) Az Alap saját tőkéjének csökkenése Az alapot az alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Ez esetben a befektetési jegy tulajdonosok az általuk kívántnál esetleg előbb kapják vissza a befektetési jegybe fektetett pénzüket. Mindezek alapján az alap befektetési jegyeit vásárló befektetők az alap portfóliójában lévő egyedi befektetési eszközök, és a befektetési jegyeknek az alap egésze értékét reprezentáló 45
árfolyama ingadozásának kockázatával kell szembenézniük. A befektetési jegyek árfolyama az alap portfóliójában lévő befektetési eszközök mindenkori piaci értékétől függően napról napra változik és szélsőséges esetben akár csökkenhet is. V./5.3. A kockázat mutatószámai 16 A kockázat számszerűsítése nehéz feladat. Maga a kockázat a befektetési alapoknál az árfolyamok előre nem látható, nem kiszámítható alakulása. Vannak, akik az ingadozás teljes mértékét kockázatnak tekintik, mások csupán a várakozásaikhoz képesti eltérést tekintik annak. A kockázatnál több mérték is szóba jöhet, definiálhatjuk a hozamok szórásaként, a portfólió duration-jeként, a portfólió VaR értékeként és számos más módon. A duration alapú kockázatmérést a kötvény piaci kockázatát számszerűsíti, így ettől most eltekintek. A befektetési kockázatmérés és kezelés során szokásos a követési hiba mérése, ami nem más, mint a referenciahozamhoz képest elért többlethozam szórása. Ez a mutató jól jellemezi a befektetés kezelő által hozzáadott érték időbeli konzisztenciáját. A követési hiba tehát tulajdonképpen nem mást jelez, mint a részperiódusok hozamainak az elért átlagos hozam helyett az elvárt átlagos hozam (referenciahozam) körülötti szóródását, tehát a bechmarkhozamhoz képest elért többlethozam szórását. Ez az érték -a RAGA esetében 0,23, az MKB estében pedig 0,25- alacsony, azaz csak kis mértékben tér el az egyes elvárt hozam adatok az átlagtól. Az információs hányados a követési hibára vetíti a portfólió referenciaindexhez képest elért többlethozamát. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb ez a hányados, annál jobban meg lehetünk elégedve a teljesítménnyel: a nagy számláló nagy többlet hozamot, a kis nevező, pedig kis követési hibát
jelent. 0,5 feletti
információs hányadossal elégedettek a portfóliómenedzserek. A RAGA esetében ez (-0,12), MKB esetében (-0,15) mindkettő elmarad az ideális értéktől.
16
Ennek a fejezetnek a kidolgozásában segítségemre volt a VAP c. könyv Portfóliómenedzsment fejezete valmint a két alap Tájékoztatója, és Havi Jelentései, valamint a Befektetési Alapokról egyszerűen c. portfolio.hu füzet
46
Végezetül megemlítenék még pár kockázati mutatót a teljesség kedvéért. A Treynor-mutató, ami közel egy időben született Sharpe-mutatóval (amivel a későbbiekben részletesen foglalkozik), amely szintén a CAPM – elméletre 17 támaszkodik. Ez a mutató csak a piaci kockázatot (bétát) veszi figyelembe a nevezőben (számlálója ugyanúgy a kockázatmentesen elérhető hozam feletti többlethozam), és így már egy tökéletesen diverzifikált portfóliót feltételez. A Jensen-mutató pedig azt vizsgálja, hogy a CAPM-elmélet alapján elvárható hozamhoz képest a portfólió ténylegesen elért hozama mekkora (a portfólió hozamának és a hasonló bétával rendelkező piaci portfólióból és kockázatmentes eszközből álló portfólió hozamának különbsége), A Jensen –alfa tehát a portfólió hozama a korábbiakban leírtak szerint a CAPM által elvárható hozam különbsége: α=Rp-(Rf+β*(Rm-Rf)), ahol Rp= a portfólió hozama, Rm= a piaci portfólió hozama Rf=kockázatmentes hozam A magas Jensen-alfa azt jelenti, hogy a vagyonkezelő felvállalt kockázathoz mérve többletteljesítményre képes. A RAGA alfájának értéke -0,03, ami kifejezetten
alacsony
érté,
tehát
nem
képes
a
kockázathoz
mérve
többletteljesítményre. Elterjedőben lévő teljesítménymutató továbbá az M2, amely a Sharpe-ráta és a Jensen-alfa keverékeként származtatható. Az M2 a portfólió hozamának és a hasonló szórással rendelkező piaci portfólióból és kockázatmentes eszközből álló portfólió hozamának különbségeként számítható, vagy
másképpen
M2=Sharpe(portf)-
Sharpe(piaci)*d(piaci).
Az
M2
interpretációja a Jensen-alfához hasonló, ez esetben is a pozitív érték a kedvező. A VAR-t azért említem meg utolsóként, mert a vagyonkezelés során kevésbé nyújt új információt, elsősorban az alapkezelő saját számlás tevékenységére vonatkoztatva használatos. Hiszen ez a szám azt mutatja, hogy rövid időn belül adott konfidencia szint mellett mennyit veszíthet az alap maximálisan. Nagy segítségemre szolgált a kockázati mutatók kiszámítása, amiket a következő két
17
Tőkepiaci árfolyamok modellje, amely arra keresi a választ, hogy mekkora az elvárt hozam egy befektetési eszköz esetében az eszköz kockázatának függvényében, figyelembe véve a kockázatmentes kamatlábat biztosító befektetést. (Forrás: VAP c. könyv)
47
fejezet részben részletesen elemzek. Kiszámításuk megkönnyítették végleges döntésemet. V./5.3.1. Szórás kiszámítása, és összehasonlítása A pénzügy világában leginkább használatos változékonyság mérőszáma a statisztikában használt szórás. A szórásnak nagy előnye, hogy egyetlen szám segítségével fejezi ki az árfolyamok ingadozásának mértékét. Azt vizsgálja, hogy az egyes árfolyam értékek mennyire térnek el az átlagtól. A képlete a következő: s=√∑(a i -ā)²/(n) Ennek segítségével számítottam ki a két alap árfolyamának szórását, melyet a 6. Táblázat szemléltet: 6. Táblázat A RAGA és az MKB-GALI árfolyam, árfolyam-szórás, hozam és hozam- szórás értékei (2008.10.03-2008.11.03) RAGA RAGA
RAGA
MKB
MKB
Árf.
Árfolyam
MKB
Hozam
Szórás
Hozam
Szórás
Árf.
RAGA
Hozam
MKB
Dátum
Árf.
Szórás
Hozam
Szórás
2008.10.03
1,214
0,24%
0,06%
0,03%
1,1034
0,23%
0,06%
0,03%
2008.10.06
1,214
0,23%
0,02%
0,02%
1,104
0,22%
0,02%
0,03%
2008.10.07
1,215
0,22%
0,02%
0,02%
1,1043
0,21%
0,02%
0,03%
2008.10.08
1,215
0,21%
0,02%
0,03%
1,1045
0,21%
0,02%
0,03%
2008.10.09
1,215
0,20%
0,02%
0,03%
1,1047
0,20%
0,02%
0,03%
2008.10.10
1,216
0,19%
0,06%
0,03%
1,1049
0,19%
0,06%
0,03%
2008.10.13
1,216
0,18%
0,02%
0,03%
1,1056
0,19%
0,02%
0,03%
2008.10.14
1,217
0,18%
0,02%
0,03%
1,1058
0,18%
0,02%
0,03%
2008.10.15
1,217
0,17%
0,02%
0,03%
1,106
0,18%
0,02%
0,03%
2008.10.16
1,217
0,17%
0,02%
0,03%
1,1063
0,17%
0,02%
0,03%
2008.10.17
1,217
0,16%
0,02%
0,03%
1,1065
0,17%
0,02%
0,03%
2008.10.18
1,218
0,15%
0,04%
0,03%
1,1067
0,16%
0,04%
0,03%
2008.10.20
1,218
0,15%
0,02%
0,03%
1,1071
0,16%
0,02%
0,03%
2008.10.21
1,218
0,14%
0,02%
0,03%
1,1074
0,16%
0,02%
0,03%
2008.10.22
1,219
0,14%
0,11%
0,03%
1,1076
0,15%
0,10%
0,03%
2008.10.27
1,220
0,14%
0,02%
0,02%
1,1087
0,14%
0,07%
0,03%
2008.10.28
1,220
0,15%
0,02%
0,03%
1,1095
0,15%
0,03%
0,03%
2008.10.29
1,22
0,17%
0,03%
0,03%
1,1098
0,17%
0,03%
0,03%
2008.10.30
1,221
0,19%
0,03%
0,03%
1,1101
0,20%
0,03%
0,03%
2008.10.31
1,221
0,24%
0,08%
1,1104
0,24%
0,09%
2008.11.03
1,222
Átlag
1,217
0,18%
0,04%
1,1114
0,18%
0,03%
0,03%
1,106
0,03%
Forrás: Árfolyam és hozam: BAMOSZ ; Szórások: saját számítás 48
A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy mindkét alap árfolyamának szórása közel azonos (alacsony) értékű, ez azt jelenti, hogy a napi árfolyam az átlagos árfolyam értéke körül mozgott az utóbbi egy hónapban. Ez arra enged következtetni, hogy mindkét alap a válságos időszakban is meg tudta őrizni stabilitását, azaz lassú növekedését. A befektetési alapok világában az árfolyamok változékonysága mellett kitüntetett figyelmet szentelnek a napi hozamok változékonyságának is. A hozamok szórását szakszóval volatilitásnak nevezzük. Ezt is kiszámoltam, és a táblázatban feltüntettem. A hozam szórása szintén alacsony (0,02-0,03%) szinten mozog, ami azt jelenti, hogy az egyes hozamadatok csak csekély mértékben térnek el az átlagtól, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy az átlag -azaz RAGA esetében 0,03%, MKKB-GALI estében 0,04%- körül helyezkednek el az egyes értékek, az utóbbi egy hónapot vizsgálva. Ha ez a szám magasabb értéket képviselne, mint pl. a Raiffeisen Részvényalap( 1,8% ), így ez azt jelenti, hogy az átlagtól nagyobb mértékben térnek el az egyes adatok, tehát ez a befektetési forma kockázatosabb. A szórásról a befektetési időtávnak az ismeretében lehet további érdemi következtetéseket levonni. Például a fent kiszámított napi hozamokat mutató adatsorból számolt szórásérték évesíthető, így összevethető az évesített hozamadatokkal, ennek módszere, hogy meg kell szorozni √252-el, feltételezve, hogy egy évben 252 munkanap van. Ha heti adatokkal dolgozunk akkor √52-vel. Ez esetben a heti és az éves volatilitás (hozamok szórása, amit az egy jegyre jutó nettó eszközérték napi változásaiból számítunk) kapcsolata: (Raiffeisen) σéves=σheti*√52=0,42%
σéves =σnapi*√252=0,42%
(MKB)
σéves=σnapi*√252=0,44%
σéves=σheti*√52= 0,44%
Összességében megállapítható, hogy a szóródás a múltban elért hozamok ingadozásának mértékét mutatja, és ez mind a két alap estében alacsony. Ez azonban önmagában kevés segítséget nyújtana a döntéshozatalom során, hiszen a jövőbeli hozamalakulásra vagyok kíváncsi, ezért további elemzésre van szükségem.
49
V./5.3.2. Sharpe-mutató kiszámítása és összehasonlítása A pénzügynek alapvető törvényszerűsége, hogy az alacsonyabb kockázathoz hosszú távon kisebb hozam, a magas kockázathoz pedig várhatóan magasabb hozam társul. Fontos tehát kiemelni, hogy a hozam és a kockázat összefüggése elsősorban hosszú távon érvényesül, rövid időtávon az ingadozások miatt a stabil, alacsony hozamú befektetés bizonyulhat jónak. Az én esetemre is természetesen az utóbbi érvényes, ezért nem gondolkodom, kockázatos részvény alap jegyeinek vásárlásában. Befektetési döntésem tehát, a várható hozamok és a szóba jöhető (alacsony) kockázatainak együttes mérlegelésével kell meghoznom. A Sharpe- mutató ebben nagy segítségemre van, hiszen megmutatja, hogy az alap egységnyi kockázatáért cserébe milyen extra hozamban részesülhetek. Kiszámítási módja a következő: Sharpe-mutató (Raiffeisen) =(R-R f )/σ =(7,37%-7,95%)/0,42=-1,38%, ahol R=az alap évesített hozama R f =az évesített kockázatmentes hozam, hosszú lejáratú állampír (2020/A) aktuális hozama Sharpe-mutató (MKB) =(R-R f )/σ =(7,32%-7,95%)/0,44=-1,43%, ahol R=az MKB alap évesített hozama R f =az évesített kockázatmentes hozam, hosszú lejáratú állampír (2020/A) aktuális hozama Minél magasabb a mutató annál erőteljesebb az alap teljesítménye, a kapott eredményből az látszik, hogy az általam választott hosszú lejáratú állampapír hozama magasabb, mint az évesített hozam, ezért jön ki mindkét esetben mínusz szám. A Raiffesen mutatója van közelebb a nullához, tehát ez a dinamikusabban fejlődő alap. Azonban azt is hozzá kell tennem, hogy ez a mutató akkor értelmezhető igazán, ha pozitív. A mutatószám tulajdonképpen kiszűri a hozamadatokból az eltérő kockázati szintek hatását, így tehát arra keresi a választ, hogy melyik alap hozama lenne a magasabb, ha a jegyek árfolyama ugyanolyan volatilis lenne, azaz az alapok hasonló kockázatokat képviselnek. Ezért megfelelő különböző kockázat összehasonlítására is.
50
VI. MKB és Raiffeisen Alap „egyéb adatainak” 18 összehasonlítása A végleges döntésem előtt részletes összehasonlítást végeztem a két alapra vonatkozóan. Nehéz két hasonló alapot összehasonlítani, de azért megpróbáltam. VI./1. Befektetési alap legfőbb adatai Az Alap típusa és fajtája Mindkét alap nyilvános, nyílt végű, (nyilvántartásba vételtől számítva) határozatlan idejű likviditási alap. Befektetési politikájuk A RAGA befektetési célja, hogy kizárólag likvid eszközökbe történő befektetéssel maximális biztonságot nyújtson. A befektetések kialakításánál a biztonság mellett a kiszámíthatóság kap kiemelt fontosságot. Az Alapkezelő az összegyűjtött tőkét kizárólag hitelintézeti, mégpedig a Raiffeisen Bank Zrt. által kínált látra szóló és lekötött betétekbe fekteti. Az MKB-GALI célja, hogy a befektetők számára az alap a folyószámla rugalmasságát, likviditását ötvözze a lekötött betétek magasabb hozamával. Cél, hogy a befektetők rövid távon rendelkezésre álló pénzeszközei számára kiszámítható árfolyam alakulású, rugalmas, biztonságos befektetési lehetőséget nyújtson. Az Alap tőkéjének minimum 90 %-át lekötött és látra szóló banki betétekbe, várhatóan az MKB Bank Zrt-nél, maximum 10 %-át pedig Magyar Állam által Magyarországon Ft-ban kibocsátott, diszkont kincstárjegyekbe fekteti, aminek hátralevő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot. Az alap az általa összegyűjtött tőkét jelentős részét (minimum 90 %-ot) bankbetétbe, valamint három hónapot meg nem haladó hátralévő futamidejű állampapírokba fektetheti. Összességében megállapítható, hogy mindkét alap számára fontos a likviditás, és a biztonság. A portfólió összetételében viszont, van különbség, hiszen az MKB alap tőkéjének 10 %-a DKJ-ben kell tartania. Aminek előnye, hogy még akár a banki kamatokat túlszárnyalva 13,20% hozamot is elérhet (ezt bizonyítja a 2008. november 13.-án kibocsátott D091118 DKJ). A bankbetét 18
Alap alapadatainak, költségeinek valamint a piaci környezet elemzése, összehasonlítása a Tájékoztatók alapján történt.
51
kamata,
valamint
az
értékpapírok
hozama
(DKJ)
az
aktuális
magyar
makrogazdasági helyzettől függ, azaz a kormány aktuális fiskális politikájától, valamint a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájától. Miután a magyar kis nyitott gazdaság, a magyar gazdaságpolitikára jelentős befolyással lehet a világgazdasági konjunktúra állása, valamint az egyes világgazdasági központok aktuális gazdasági helyzete. A jelenlegi magas alapkamat emeli mind a DKJ hozamát, mind a betéti kamatokat. Befektetési jegy jellemzői Mind a két alap befektetési jegye -dematerializált úton- Ft-ban került kibocsátásra, 1 Ft-os névértéken. Ezeket a befektetési jegyeket a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. A RAGA estében a nyilvántartásba vétel: 2005. július 13 Jegyzési időszak: 2005. július 18.- 2005. július 20. Induló saját tőkéjének minimális nagysága: 200.000.000,-Ft Az MKB estében a nyilvántartásba vétel: 2005. április 12. Jegyzési időszak: 2007. április 19.- 2007. április 21. Induló saját tőkéjének minimális nagysága: 200.000.000,-Ft Megállapítható, hogy a RAGA régebb óta van a piacon, ez egyfajta biztonságot jelent számomra. Induló saját tőkéje mindkettőnek ugyanannyi volt. Garancia A RAGA tőkegaranciát és minimum hozamra szóló hozamgaranciát is nyújt. Az alap olyan számlaszerződést köt a Raiffeisen Bank Rt.-vel, amely biztosítja, hogy az alap minden hónap elején az alapban meglévő aktuális tőkére vonatkozóan garantált minimum hozamot nyújtson. A számlaszerződésben a Raiffeisen Bank vállalja, hogy az alap által minden hónap elején nála elhelyezett látra szóló betétekre egy naptári hónapra szóló minimum kamatszintet állapít meg az aktuális pénzpiaci folyamatok függvényében. Az alapkezelő ezen számlaszerződés birtokában határozza meg, hogy milyen arányban kívánja kialakítani a látra szóló és lekötött betétek arányát és a kapott garantált kamatláb ismeretében hirdeti meg a garantált minimum hozamot kizárólag azon befektetésekre, amelyek azon a napon az Alapban voltak, amikorra a garantált
52
minimum hozam meghirdetésre került és a meghirdetett időszak végéig folyamatosan az Alapban maradtak. Az MKB-GALI tőkegaranciát vállal, amelyben biztosítja, hogy a befektető a befektetési jegy megvásárlásakor befektetett tőkéjének megfelelő összeget a befektetési jegy visszaváltásakor visszakapja. Viszont hozamot nem fizet, a befektetők a hozamot a befektetési jegyek visszaváltásával realizálhatják, a Befektetési jegyek nettó eszközértékében. Összességében megállapítható, hogy amint a nevük is tartalmazza, mindkettő vállal tőkegaranciát, de a RAGA minimális hozamot is garantál. Alapkezelő adatai Az MKB Alapkezelő 1999 óta működik ebben a formában, míg a Raiffeisen 1997-től, az előbbinek alkalmazottaik száma 11 fő, a másikban 15 fő dolgozik.
Alaptőke
mindkét
estben:
100.000.000
Ft.
A
letétkezelői
tevékenységet mindkét alapkezelőnél saját bankja végzi. Az alapkezelők pénzügyi adatit (1. sz. Melléklet) vizsgálva megállapítható, hogy mind két alapkezelő dinamikusan fejlődik. VI./2. Az alap teljesítményét meghatározó főbb tőkepiaci folyamatok 19 Az alapadatok összehasonlítása mellett nagyon fontos tényező a már részben említett tőkepiaci folyamatok alakulása. Az állampapír illetve a jegybanki kamat alakulását ismertetem az utolsó 6-8 hónapra vonatkozóan ebben a fejezetben. Hiszen ez a két tényező befolyásolja leginkább a pénzpiaci alapok teljesítményének alakulását. Március utolsó napján fél százalékponttal 8%-ra emelte az MNB az irányadó kamatot. A döntésben alighanem a belpolitikai zűrzavarok játszottak szerepet. Az MNB ismételten emelt kamatot május végén 8,5%-ra. Ez a lépés egybecsengett a piaci várakozásokkal, így nem váltott ki komolyabb reakciót a piac részéről. A kötvénypiac ebben az időszakban (május) nem követte a hazai deviza jelentős erősödését, a forint árfolyama 252-ről 240 Ft közelébe ment le, ezzel megközelítve a korábbi árfolyam szélét. A májusi inflációs jelentésből kitűnik, hogy bár a dezinfláció folytatódott az első negyedévben, mégis jóval lassabban, ahogy azt a jegybanki szakértők korábban várták
19
A fejezet elkészítéséhez a HVG, a VG és FN cikkeit használtam fel.
53
volna. Jól látszik mindenesetre, hogy a jegybank elkötelezett az infláció csökkentése terén. Ezen piaci körülmények hatására a Raiffeisen Alapkezelői és az MKB alapkezelő is kivártak, és a májusban lejárt rövid futamidejű lekötések nem kerültek újbóli lekötésre várva a jegybanki alapkamat emelésére. De az MNB Júniusban elhalasztotta a jegybanki emelést, így az alapkezelők nem vártak további a lekötéseket illetőleg. Ez a hónap nem hozott megnyugvást a hazai állampapír piacon sem, a hozamok tovább emelkedtek a nemzetközi és a hazai bizonytalanság közepette. Mivel a 30-40 bázispontos hozamemelkedés egyaránt érintette a hosszú és rövidlejáratokat, így a rövid kötvény és pénzpiaci alapok is némiképpen alulteljesítették a számlapénz hozamát a júniusi hónapban. Júliusban beköszöntött a hozamcsökkenés a magyar állampapír piacon. Ez elsősorban az MKB-GALI-nak kedvezett, hiszen portfóliójának 10%-a DKJben van. Az MNB ezek után ismét az emelés elhalasztásáról döntött. Szeptember híre a nemzetközi tőkepiacon egyértelműen a Lehman Brothers befektetési bankház csődje, valamint a Merrill Lynch nyomott áron való felvásárlása volt. Ezzel hirtelen még tovább romlott a bank szektor megítélése. A magyar piacon emelkedtek a hozamok, ismét 2080 bázisponttal emelkedett az állampapírok hozama, azonban az alapkamat a várakozások ellenére továbbra is 8,5%-os szinten maradt. Október első felében teljesen felborult az állampapír piac, a hónap első felében a normális kereskedés megszűnt, a vevők eltűntek a piacról. A hozam emelkedés 250-300 bázispontú volt, így a hazai állampapírok leértékelődtek. A külföldi befektetők száma minimálisra csökkent, ez köszönhető
volt
a
Magyarországgal
szembeni
bizalmatlanság
nemzetközi
elterjedésének. Ezzel egy időben a forint gyengülésnek indult, 280 Ft fölé is emelkedett az euró ára, melyre az MNB erőteljes lépéssel reagált, így 11,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatot. Az állampapír piac lehűtésének érdekében az ÁKK lefújta az idei évre tervezett kötvény aukciókat. Az IMF-EU-Világbank hitelkeretének bejelentésétől (2008. október vége) valamint a jegybanki alapkamat emelésének bejelentésétől kezdve; mára (2008. november eleje) a piac kezd „lassan” megnyugodni. De összességében megállapítható, hogy az október végi események a garantált pénzpiaci alapnak kedveztek. Hiszen mindkét alap tőkéjének nagy része banki betétekben és DKJ-ben áll, ami most nagy hozamokat ígér.
54
VI./3. Az alapok költségei
20
Amikor a befektetési alapokkal kapcsolatos költségekről beszélünk, alapvetően kétféle költségtípust értünk rajtuk: az alapot terhelő és a befektetőt terhelő költségekről. Ezek a költségek együttesen arra szolgálnak, hogy fedezzék az alap működésével és forgalmazásával kapcsolatos ráfordításokat, és nagyon fontos
figyelemmel
kísérni
ezeket,
hiszen
a
befektetési
alapjainkon
megkereshető nyereséget csökkenthetik. Vagyonkezelési díj Az alapot terhelő költségek azok, amelyeket az alapkezelő, illetve a letétkezelő alap vagyonából közvetlenül von el (az ezután fennmaradó vagyon lesz az alap nettó eszközértéke). Az alapot terhelő költségek közül a legjelentősebb a vagyonkezelési díj. Ezt a díjat tulajdonképpen az alap befektetői fizetik az alapkezelőnek a nyújtott alapkezelési szolgáltatás ellenértékeként. Az MKB estében a vagyonkezelési díj, az alap napi nettó eszközértékei számtani átlagának maximálisan 2%-a évente. Az alapkezelési díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. A Raiffeisen estében maximum 1,5/365%, az utolsó nettó eszközértékre vetítve. Az alapkezelési díj tartalmazza a Letétkezelőnek fizetendő letétkezelési díjat is. Az alapkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el, és minden következő hónap első munkanapján kerül kifizetésre az Alapkezelő javára. A tájékoztatóban a vagyonkezelési díj maximumként szerepelt, ez azt jelenti, hogy az alapkezelő nem biztos, hogy kihasználja ezt a keretet. Ezt azonban nehéz megjósolni, így érdemes a teljes lehetséges díjjal számolni. Sikerdíj Szintén az alapkezelőnek fizetendő díj. A sikerdíj lényege, hogy az alapkezelő nemcsak az előre megállapított vagyonkezelési díjat kapja az alap működtetéséért, hanem egy bizonyos hozamszint felett további jutalmazást kap az alap jó teljesítményéért. A sikerdíjas konstrukcióknál a fix vagyonkezelési díj alacsonyabb más alapokhoz képest, a sikerdíj értéke általában a küszöbhozam feletti eredmény 20%-a körül mozog. Ez tehát az a költség, amit szívesen
20
Forrás: Tájékoztatók/Kondíciós listái
55
fizetünk meg, ha valóban kedvező hozamot nyújt számunkra az alap. Ez a díjfajta a magyarországi alapok körében nem igazán elterjedt. Sem az MKB sem a Raiffeisen Alap nem alkalmazza. Letétkezelési díj Ezt a díjat a befektetési alap fizeti (tehát lényegében a befektetők) a letétkezelőnek a letétkezelési szolgáltatás ellenértékeként (ez tartalmazza az alap vagyonának nyilvántartását, a számlavezetést, a nettó eszközérték számítást, stb.) Ezt szintén százalékos formában adják meg az alapok a tájékoztatóban. MKB Alap estében a Letétkezelőnek fizetendő éves díj az alap napi nettó eszközértékei számtani átlagának 0,2 %-a évente. A letétkezelői díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. Raiffeisen Alap estében a letétkezelő, azaz a Raiffeisen Bank Zrt. nem terhel az alapra letétkezelési díjat, ez a szoros együttműködésnek köszönhető. Egyéb költségek A befektetési alapok működése során még egyéb költségtípusok is felmerülhetnek, amelyek súlya ugyanakkor elmarad a fent említett díjaktól. Ilyen költségelem a könyvelési költségek, a könyvvizsgálónak és a felügyeletnek fizetett díjak vagy a marketing költségek. Ezeknek értékét a kondíciós lista tartalmazza azonban a PSZÁF díj a tájékoztatóban is szerepel, aminek értéke mindkét alap esetében 0,075% az alap nettó eszközértékének negyedéves számtani átlagára vetítve. A teljesköltség-mutató Ez a mutató egyetlen számba sűrítve mutatja, hogy mennyire költségesen működik egy alap. A teljes-költség-hányados kiszámítása egyszerű: az alapot terhelő költségeket kell elosztani az alap éves átlagos nettó eszközértékével ( a költségekbe itt nem számolják bele az értékpapírok kereskedelmével kapcsolatos költségeket). Jutalékok Az alapot terhelő költségek mellett szembe kell nézni a befektetőt terhelő díjakkal is. Ezek jellemzően a befektetési jegyek vásárlásával, visszaváltásával kapcsolatos jutalékok, amelyek legtöbbször a forgalmazót illetik. Forgalmazási díjak közé tartoznak az értékesítési, visszaváltási, és a büntetőjutalék. Raiffeisen esetében a befektetési jegy vásárlása ingyenes, a visszaváltási jutalék mértéke 10.000.000,-Ft-ig részleges visszaváltás estén 500 Ft, teljes 56
visszaváltásnál 750-Ft. A visszaváltási jutalék helyett büntető jutalék kerül felszámításra ha a visszaváltandó jegyek értéke meghaladja a 100.000.000,-Ftot, és az erre vonatkozó igényét nem jelezte a befektető legalább a visszaváltást megelőző 5 banki munkanappal korábban. Valamint ha 5 munkanapon belül történik visszaváltás és vétel (spekulációt feltételez). Ennek mértéke a visszaváltásra kerülő befektetési jegyek száma és az aktuális árfolyam alapján számított érték 2%-a. Az MKB esetében nincs visszaváltási és értékesítési jutalék sem, büntető jutalékának díja a visszaváltásra kerülő befektetési jegyek száma és az aktuális árfolyam alapján számított érték 2%-a. Összegezve: az MKB-nál felszámított letétkezelési díj, valamint magasabb vagyonkezelési díj ellensúlyozza azt, hogy nem számít fel vételi és visszaváltási jutalékot. A Raiffeisen magasabb jutalékokkal számol, azonban nem kér letétkezelési díjat, valamint alacsonyabb a vagyonkezelési díja is. Ebből megállapítható, hogy az MKB annak előnyös, aki gyakran vesz illetve vált vissza befektetési jegyeket, míg a Raiffeisen annak aki ezt ritkán teszi. Tehát a Raiffeisen által felszámolt díjak felszámítási módja számomra előnyösebb. Vásárlási előkészület (értékpapírszámla költségei) Ahhoz,
hogy
befektetési
jegyet
tudjak
vásárolni,
a
kiválasztott
szolgáltatónál értékpapírszámlát kell nyitnom. Az értékpapírszámla csupán annyiban
különbözik
a
megszokott
bankszámlától,
hogy
kifejezetten
értékpapírok nyilvántartására szolgál, így tehát nemcsak befektetési jegyet, hanem elvileg akár részvényeket, kötvényeket vagy bármilyen más értékpapírt is elhelyezhetünk rajta. Pénzt viszont nem lehet erre a számlára fizetni, erre a célra szükség lesz az értékpapírszámlához kapcsolódó úgynevezett ügyfélszámlára is. Az ügyfélszámlán a szolgáltató egyáltalán nem fizet kamatot, így nem érdemes hosszabb ideig itt tartani a pénzt. Az értékpapír számlához tartozhat még egy értékpapír-letéti számla is, ami arra szolgálna ha egyéb értékpapíromat a szolgáltató gondjaira szeretném bízni. A Raiffeisen Bank Zrt.-ben történő számlanyitás ingyenes, azonban az értékpapír számlavezetés, évi 0,1%, de negyedévente min. 600 Ft. Az MKB Bank Zrt.-nél történő számlanyitás szintén ingyenes, a számlavezetési díjért havonta minimum 200 Ft-ot, vagy periódus átlagállományára vetítve: évi 0,1%-ot kell fizetni.
57
VII. Megfelelő alap kiválasztása Dolgozatom során összehasonlítottam két hasonló befektetési politikával rendelkező alapot. A fenti elemzés során összehasonlítottam az alapok múltbeli hozamát, valamint kockázatát és ennek eredményeként a RAGA mellett döntöttem.
Hiszen
magas
hozama
mellett
alacsonyabb
szórás
értékkel
rendelkezik, mint az MKB, ez azt jelenti, hogy kevésbé ingadozik, azaz dinamikusan, és kiegyenlített mértékkel fejlődik. 100%-ban bankbetétekbe fektet, így teljesen biztonságos. A betétek mindkét alap esetében saját bankjuknál történik, így a bankok által meghatározott kamatszinteket is tanulmányoztam, és végül ezek ismeretében hoztam meg a végső döntésem. Hiszen a Raiffeisen betétei magasabb hozamokat ígérnek, mint az MKB betétei. A Raiffeisen portfólió összetétele nem nyilvános, így nem szerepel semmilyen az alap által kiadott jelentésben, vagy tájékoztatóban. Azonban az alap eszközeinek aránya, és lejárati szerkezete ismert. A 3. illetve 4. Ábra mutatja az elmúlt három hónap alatt végbement változásokat. 3.Ábra A RAGA eszköz összetételének változása (2008. augusztus-október) Az alap eszközeinek aránya 100% 90% 80% 70% 60%
Bankbetét
50%
Számlapénz
40% 30% 20% 10% 0% Augusztus
Szeptember
Október
Forrás: Tájékoztató
58
4. Ábra A RAGA lejárati szerkezetének változása Az alap lejárati szerkezete 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
6-12 hónap 0-3 hónap
Augusztus
Szeptember
Október
Forrás: Tájékoztató A diagrammok alapján megállapítható, hogy a portfólió szerkezete megváltozott, reagálva a magas alapkamatra, miszerint nőtt a bankbetét aránya, valamint a lekötött betéteket hosszabb távra kötik le. A portfólió pontos összetételét nem tudom, így nem tudom kiszámolni a teljes portfólió hozamát. (Rp=∑wi *ri) De erre nincs is igazán szükség, hiszen a bankbetétek körülbelül hasonló hozammal rendelkeznek. A két összetevő a bankbetét illetve a számlapénz hozama várhatóan együtt mozognak, tehát tökéletes pozitív kolleráció van a kettő között. Ebben az estben nincs lehetőség a kockázat csökkenésére. Tehát a hosszabb lejáratú bankbetét várható hozama 13%, a számlapénz hozama pedig 8% éves szinten. Várható hozam: 8,4%*0,75+11,2%*0,25=9,1% Tehát ha 1.000.000 forintból vásárolok RAGA befektetési jegyeket, és ha a jövőben 9,1%-os hozamot érek el, akkor
91.000 Ft nyereségem lenne éves
szinten, ezt arányosítva negyed évre lebontva így a nyereségem 30.333 Ft. Azonban ebből le kell vonni a 20%-os (6.067 Ft) kamat adót, azaz 26.966 Ft a nyereségem. Ebből még további levonás kerül, mégpedig a számlavezetési díj, amelynek negyedévi értéke 600 Ft. Így 26.300 Ft-ot könyvelhetek el nyereségként.
59
Összegezve: a jövőbeni várható nyereségem, alacsonyabb, mint ha magam helyezném a pénzem bankba, így elgondolkoztam azon, hogy érdemes-e „másra” azaz egy alapkezelőre bízni a pénzem?
VIII. Egyéb befektetési lehetőségek 21 A befektetési alapokon kívül számos befektetési lehetőséget nyújt a magyar piac. Ezen lehetőségek közé tartoznak a bankbetétek, a biztosítások, a nyugdíjpénztárak, részvény, üzletrész, vagy állami értékpapír vásárlása. A 4. Ábra tartalmazza a magyar pénztartási szokások alakulását. 4. Ábra Magyar háztartások pénzügyi eszközeinek megoszlása (2005-2007) A háztartások pénzügyi eszközeinek összetevői 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
2005 2006
Nyugdíj és egyéb biztosítások
Nem részvény értékpapír
Részvény, üzletrész
Befektetési jegy
Betét
Készpénz
2007
Pénzügyi eszköz
Forrás: MNB A pénzügyi megtakarítási formák között Magyarországon a bankbetétek a legnépszerűbbek. A magasabb szintű befektetési és pénzügyi kultúrával rendelkező nyugati országok és a magyar megtakarítások szerkezete közti egyik fő különbség a befektetés időtartama. A magyarok többsége nem tervez előre, s a legkönnyebben elérhető, likvid bankbetéteket választják, annak ellenére, hogy így jóval kevesebb kamatjövedelmet érhetnek el. A bankbetétre vonatkozó befektetett tőke mennyiségét tekintve azonban ez csak 30-35%. Ebből az a 21
Forrás: HVG, VG, FN cikkek
60
konklúzió vonható le, hogy banki lekötésben a lakosság széles tömegének viszonylag kevés pénze fekszik. Mivel a megtakarítások mértéke és a jövedelem között pozitív összefüggés van, ezért ez visszavezethető a reálbérek növekedési ütemének lelassulására, valamint a „hitelfelvételi láz” beindulására. Az utóbbi három évben csökkent a készpénz arány, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a fizetések nagy része folyószámlára érkezik. Jelenleg körülbelül 1000 milliárd forint van olyan lakossági folyószámlákon, melyek kamata az éves 2, 5%-ot sem éri el, sokan ezeken a számlákon tartják pénzüket, lekötés nélkül. A betétek aránya csökkent, körülbelül annyival, mint amennyivel a befektetési jegyek aránya nőtt. Ez azzal magyarázható, hogy a befektetők magasabb hozam reményében áthelyezték a pénzüket befektetési alapba, de ehhez a befektetési alapok számának növekedése is hozzájárult. A részvényben elhelyezett pénz az utóbbi három évben azonos szinten maradt. A nem részvény értékpapírba történő befektetés csekély mértékben csökkent, a nyugdíj és egyéb biztosítások száma viszont nőtt, ez nagy részben az önkéntes nyugdíjpénztárnak köszönhető. Hogyan alakulnak a pénzügyi eszközök összetétele 2008 végére? Véleményem szerint az utolsó harmadév változásai (11,5% alapkamat) biztosítja a betétben és a nem részvényben elhelyezett pénz mennyiségének növekedését. Hiszen a bankok és az állam is magas kamatot hajlandó fizetni a pénzemért. Kérdés, hogy kinek érdemes kölcsönadnom a pénzem? A döntés, természetesen nem független a válság jövőbeli kimenetelétől. VIII./1. Bankbetétek vagy Állampapír? A bankok, és a magyar állam nehezen, csak rendkívüli eljárások révén tudják igényeiket kielégíteni. Hiszen a
klasszikus források piacai kiszáradtak, nem
működik jól sem a bankközi piac, sem az állampapírpiac, de még a külföldi anyabankok sincsenek könnyű helyzetben. Ilyen környezetben rendkívüli módon felértékelődött a lakossági forrás, vagyis a bankok versenyre keltek a betétesek pénzéért, és az állam is örömmel köszöntené a lakossági állampapírvevőket. A kereskedelmi bankok kivétel nélkül akciós betéti kamatokkal vonzzák a lakossági tőkét. Az ajánlatok változatosak, de a közös jellemző, hogy 3-6-9 hónapra már akár 12-13 százalékos akciós kamatokat is ígérnek. Ha pedig valaki
61
attól tart, hogy a kétségbeesett magyar kamatemelkedésnek még mindig nincsen vége,
olyan
instrumentumok
is
ismertek,
amelyek
vagy
a
jegybanki
alapkamathoz, vagy a bankközi piachoz kötve azt ígérik, hogy a betétek kamatai követik a piaci mozgásokat. Az állam kénytelen-kelletlen hasonlóan magas kamatokat fizet az állampapírok után. Az IMF, a Világbank és az EU 25 milliárd dolláros hitelkerete ugyan lehetővé tette, hogy az államadósság kezeléséért felelős intézménynek, az ÁKK Zrt.-nek az idén már nem kell új állampapírárverésekkel piacra lépni, de a másodpiacon ilyenkor is adhatók-vehetők az állampapírok. Eladók vannak, vevők már kevésbé, ezért ezen a piacon is igen magas kamatok alakultak ki. Egy egyéves állampapír esetében 11,5% míg egy háromévesnél
12,5%-ra
számolhatunk.
Legalábbis
az
állampapír-piaci
referenciahozamok alapján, mert azért ne lepődjünk meg, egy lakossági befektető biztosan gyengébb hozamot tud csak realizálni a bankfiókban, vagy a brókercégnél, ha ilyen értékpapírt vesz, bár a tranzakciós díjak kivédésére is van mód. Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy ezek a befektetések gyakorlatilag mind kockázatmentesek, és nagyon vonzók. A bankbetétekre immár teljes körű állami garancia van, az állampapírokért szintén az állam vállal teljes körű felelősséget. Vagyis azt a megtérülést, amit az ajánlatban ígérnek nekünk, azt meg is fogjuk kapni. Ráadásul akár 11,5, akár 13,5 %-ról is beszélünk, az valóban komoly reálhozam, hiszen csökkenő, alig 4-5 százalékos inflációs környezetben fog ketyegni a 6 hónapos, vagy éppen egyéves lekötésünk. A választást ezek után leginkább két szempont befolyásolja, egyrészt az dönthet, hogy milyen futamidőre szeretném lekötni a pénzem, másrészt az, hogy milyen kimenetelű válságot várok. 1.Futamidő Véleményem szerint jelenleg, rendkívüli kamatkörnyezetben élünk, azaz ennél alacsonyabbak lesznek a nyugodtabb piacon a kamatok. Ebben az esetben olyan instrumentumot kell választani, amely pontosan lefedi a tervezett lekötési időt. Vagyis nekem 4 hónapig van szabad pénzem, akkor a legmagasabb négyhónapos kamatot ígérő bankbetét remek megoldás számomra.
62
Található a piacon 13,5 %-os betéti kamatot is, ilyen hozamot azonban az állampapírpiacon nem kapnék. Ha több éves befektetésben gondolkodnék, akkor érdemesebb egy hároméves állampapírt megvenni. Három éven át évi 12 százalékos kamatot kapni remek befektetés. 2. Válság kimenetele Én a válság lassú lefutására számítok, vagyis azt feltételezem, hogy 4 hónap múlva is magasak lesznek a betéti kamatok és az állampapír-piaci hozamok. Ennek értelmében most azt a befektetési formát érdemes választanom, ami jelenleg a legnagyobb hasznot jelenti számomra. Ez pedig nem más, mint az akciós 3-4 hónapos bankbetét. Természetesen az is elképzelhető, hogy pár hét és stabilizálódik a piac, ha erre számítanék, és több időre tudnám nélkülözni a pénzem, akkor természetesen állampapírba fektetnék. A magas hozamú hosszú állampapír a gyors megnyugvás idején azért különlegesen kedvező hatású, mert a hozamesés során a mi értékpapírunk felértékelődik, vagyis nemcsak azt választhatjuk, hogy három évig felvesszük az évi 12 százalékos kamatot, de azt is, hogy visszaváltjuk állampapírunkat és akkor előre realizáljuk a későbbi évek kamatainak egy részét. Ez azonban az én esetemben nem lehetséges, hiszen 4 hónap múlva szükségem van a pénzemre. A fentiek alapján a bankbetét a megfelelő befektetési forma számomra a jelenlegi piaci környezetben. VIII./2. Bankbetétbe történő befektetés Dolgozatom hátralevő részében bemutatom a bankbetéteket, ismertetem a banki kamatot. Kiválasztom a számomra megfelelő bankbetétet és kiszámolom, hogy mennyi nyereséget könyvelhetek el. VIII./2.1. Bankbetét ismertetése A bankművelet aktív és a passzív műveletre osztható, a passzív művelethez tartozik a betét lekötés és gyűjtés. Betét gyűjtés révén a banknak kötelezettsége (tartozása) keletkezik, amit a mérlegében a forrásoldalon, tehát passzívaként
63
mutat ki; innen ered a passzív bankügyletek elnevezés. A betétek a megtakarításoknak azon része, amit a pénztulajdonosok kamatjövedelem szerzése céljából helyeznek be a bankba. Banki kamatok A kamatok alakulásának magyarázata majdnem olyan összetett, mint az árfolyamoké – vagyis igencsak sok tényezőtől függ, hogy vajon mennyi is az, amit végül, a bankban elhelyezett betétért kapunk. Alapvetően persze a kamat nem más, mint a pénz ára – ennek megfelelően pedig a kamat alakulása főleg a pénz keresletének és kínálatának egymáshoz való viszonyától függ. Vagyis, ha a pénz
kínálata
nagy
–
mert
mondjuk,
sokan
akarják
megtakarításaikat
forintbetétben elhelyezni – akkor a kamat csökken (és fordítva), míg ha a pénz kereslete nő – mert sokan akarnak hitelt felvenni – akkor a kamat nő (és fordítva). Jelenleg pénz keresleti időszak van még, hiszen a bankoknak van szükségük pénzre, de az utóbbi pár hétben bankoknál elhelyezett nagyobb mennyiségű pénz a magas kamatoknak köszönhető elsősorban. Persze a megtakarítók elvárják, hogy ezek a kamatok nagyobbak legyenek, mint az infláció mértéke – ez a jelenlegi helyzetben megvalósul. A jegybanknak, amelynek különböző eszközökkel módjában áll alakítani a kamatszintet, szintén érdeke az, hogy a kamatok szintje az infláció fölött legyen - hiszen ha nem így van, akkor az a megtakarítókat arra ösztönzi, hogy inkább feléljék a megtakarításaikat, amelyekre pedig a gazdaságnak nagy szüksége van a jelenlegi piaci körülmények között. Ráadásul a kamatszint is visszahat az inflációra: ha ugyanis a kamat emelkedik, akkor egyre többen lesznek, akik inkább megtakarítanak ahelyett, hogy elfogyasztanák keresményüket, illetve egyre kevesebben lesznek, akik hitelfelvételből akarnak fejleszteni. Mindkettő csökkenti az áruk iránti keresletet, ami az infláció mérséklődésének irányába hat. Összegzésként megállapítható, hogy a mostani piaci körülmények ideálisak bankbetét behelyezésére, azonban a kérdés innentől kezdve az, hogy melyik bankbetétet válasszam.
64
VIII./3. Megfelelő bankbetét kiválasztása A banki betét elhelyezésnek különböző formái vannak, így döntésemnél a következő szempontok játszottak szerepet: • a megtakarításom összege (1.000.000 Ft) • meddig tudok lemondani a pénz használatáról? (3 hónap) • mekkora hozamra számítok? ( több, mint 9%) A bankbetéteket az alábbiak szerint lehet csoportosítani: 1) Betéttulajdonosok szerint (lakossági, vállalati, közület, bankközi). 2) A visszahívás módja szerint (látra szóló, felmondásos, lekötött). 3) Lejárat szerint (rövid, közép, hosszú lejáratú). 4) Jogi forma szerint (értékpapírformában megjelenő betét, szerződéses betét) 5) Rendelkezési jogosultság szerint (bemutatóra vagy névre szóló) 6) A betét pénzneme szerint( hazai fizetőeszköz, deviza) 7) Kamatozás szerint (fix, változó) A lakosságnak meghirdetett, rövid időre lekötött, szerződéses formájú, névre szóló, forint alapú, fix vagy változó kamatozású banki betét a megfelelő számomra. Az alapokhoz hasonlóan a betéteket is táblázatba foglaltam, (7. Táblázat) amely tartalmazza a 2,3,4 illetve 6 havi kamatszintet és az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) tartalmazza. Ennek a mutatónak a segítségével könnyen össze tudotam hasonlítani a kamatlábakat. A jogszabály valamennyi betéti termékre (legyen az határozott- vagy határozatlan időre lekötött betét, illetve le nem kötött betét) vonatkozóan előírja az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) számítását. Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb annyiban tér el egymástól, hogy míg a kamatlábak 360 napra vetítve kerülnek megállapításra (kivétel a devizák közül az GBP, melyet 365 napra), ugyanakkor egy adott év, azaz 365 nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg visszaszámítása magasabb kamatlábat eredményez. Ez számokkal kifejezve annyit jelent, hogy ha 1.000.000 Ft-ot helyezek el évi 10%os kamatláb mellett 1 éves betétbe, én már 360 nap múlva 100.000 Ft kamatot realizálhatok. A tényleges év, azaz 365 nap elteltével 101.400 Ft összegű kamat illetne meg, vagyis magasabb összeg, mint amit az éves kamatláb alapján 65
feltételeztem. Ezt a többletet fejezi ki az éves szinten 10%-os kamatlábhoz tartozó EBKM, amely jelen esetben 10,14%. 7. Táblázat Betétek és kamataik (2008. 11.07.) Pénz-
Betét
Hozamok
intézet 3 hó
EBKM
4 hó
EBKM
6 hó
EBKM
Eseti*
7,05%
7,15%
7,05%
7,15%
7,40%
7,50%
Fix
5,55%
5,55%
5,55%
5,55%
6,50%
6,50%
AXA
Számla
11,00%
11,57%
11,00%
11,57%
11,00%
11,57%
B.Popolare
Lépcsős
12,00%
12,00%
12,00%
12,00%
12,00%
12,00%
Prémium
6,25%
6,25%
13,00%
13,00%
11,00%
11,00%
13,00%
13,00%
12%
12%
7,00%
7,50%
7,00%
7,50%
10,00%
10,00%
13%****
13%****
[ klikkbank Allianz
Budapest Bank
CIB Bank
Akciós Akció friss
Citibank
pénz
10,00%
10,00%
Erste Bank
Biztos
13,50%
14,41%
FHB Bank
Lekötött
K&H Bank
Üdvözlet
13,13%
13,13%
-
-
KDB Bank
Egyszeri
8,00%
8,00%
9,30%
9,30%
MKB Bank
Standard
12,95%
13,13%
12,95%
13,13%
Oberbank
Top
11,30%
11,30%
11,30%
11,30%
7,50%
7,50%
10,00%
12,95%
10,00%
13,13%
Bizalom OTP Bank
Extra
10,00%
10,00%
7,50%
7,50%
13,50%
13,50%
Porsche Bank
Lekötött
7,50%
7,50%
Raiffeisen Bank
Akciós
-
UniCredit
Akciós
13,50%
13,50%
UniCredit
Lekötött
12,50%
13,00%
12,00%
12,36%
Volksbank
Akciós
13,50%
13,50%
-
-
Forrás: Kereskedelmi bankok honlapjai
66
A táblázatból kiválogattam a 13%-os kamatszint feletti betéteket. Az EBKM kamatszintet hasonlítottam össze, és így megállapítható, hogy 14,1%-kal az Erste Biztos bankbetét a legkedvezőbb, majd 13,50%-kal a második helyen áll az Unicredit Akciós és a Volksbank valamint a Raiffeisen Akciós betét. 13,13%os betéti kamatlábbal harmadik helyre került az MKB Standard valamint a K&H Üdvözlet betét, ezek csak csekély mértékben előzék meg a 13%-os Unicredit Lekötött, CIB Akciós valamint az FHB betét. Az Erste KamatBiztos betét ismertetése Az Erste KamatBiztos Betét 3 havi ismétlődő, tőkésedő, akciós forint lekötött betét, azaz a kamatperiódus lejárta után a betét összege ismételten lekötésre kerül a kamatperiódus végén jóváírt kamattal növelten.
A betét elhelyezésének
feltétele, hogy az elhelyezni kívánt összeg Erste Bankon és Erste Befektetési Zrt-n kívüli új forrásból származzon. A betétlekötés bankszámlán történik, ezért a betétlekötéshez Erste Banknál vezetetett lakossági forint bankszámlával kell a Betétesnek rendelkeznie. A kamat mértéke a futamidő alatt fix, a kamat jóváírása a tőke összegéhez a lejárat (rulírozás) napján történik. A fenti betéti kamat kizárólag az első lekötési kamatperiódusra vonatkozik, a következő kamatperiódusokban a lekötött betét az elhelyezett összegtől függően a 3 havi ismétlődő betétlekötésre megállapított kamatával és EBKM mértéke szerint kamatozik tovább (EBKM értéke a jelenlegi nem akciós kamattal három hónap esetén: 10,53%.) További jellemzői: a lekötött betétből részösszeget felvenni nem lehet, a betét fordulónapján tőkeösszeg növelés (előre meghatározott összeggel) lehetséges. A lekötött betét határidő előtt (adott kamatperiódus lejárta előtt) történő felmondása esetén a Bank kamatot nem térít. Kamatelszámolás módja eseti típusú betétlekötések esetében A Bank a kamatszámításnál a naptári napok szerinti módszert alkalmazza a következő képlet alapján: kamat = ( tőke x % x naptári napok száma)/36.000= (1.000.000*0,1441*90)/36.000=36.025 Ft Tehát 36.025 Ft a nyereségem, amiből 20%-os kamat adó levonásra kerül, így összesen 36.025-7205=28.820 Ft nyereséget könyvelhetek el.
67
A későbbiekben szükséges lehet a 4 hónapra szóló kamat kiszámítása ezért ehhez az összeghez (1.028.820 Ft) hozzáadódik a az 1 hónapos nem akciós EBKM azaz, 1.028.820*10,02*30/36.000=8590 Ft, amelyből levonva 20%-ot 6870 Ft-ot kapok, így összesen 28.820+6870=35.690 Ft a négy hónapra realizált nyereségem. Raiffeisen Szimpla Lekötött Betét ismertetése A 4 hónapos betétlekötési megbízásokra érvényes. A nem akciós EBKM értékek automatikusan ismétlődő, nem tőkésedő lekötési megbízás esetén irányadóak, jelenleg a 4 hónapos betétekre vonatkozó kamatmérték alapján történt, ez 7,6%. Így kiszámítva a nyereségem: (1.000.000*0,1350*120)/36.000= bruttó 45 000 Ft. Amelynek 20%-a 9000 Ft, így a nyereségem 45.000-9.000=34.000 Ft.
Az Erste
kamatszintjéhez hasonlítva, ez az összeg 1690 Ft-tal marad el. Volksbank Szuperkamat bemutatása A három hónapos akciós kamat, ami éves kamata 13,50%, csak az első kamatperiódusra vonatkozik, ezt követően a 3 hónapos folyószámla betét kamatlábán kamatozik tovább (EBKM: befektetni
2,55%). Feltétele, hogy új forrásból származzék a
kívánt
összeg.
Ebből
számított
nyereségem=(1.000.000*13,5*90/360)/36.000=33.750 Ft, ebből az összegből levonva a kamatadó mértékét a nyereségem 27.000 Ft lenne. Ha ezt összehasonlítom az Erste-vel, akkor látszik, hogy ez alacsonyabb 1820 Ft-tal. Unicredit Akciós betét bemutatása Évi 13,50%-os akciós betéti kamatot (EBKM 13,50%) kínál. Előnye annyi, hogy biztosítja a megtakarításomhoz való hozzáférés szabadságát. Ha bármikor szükségem lenne pénzére a lekötött betét futamideje alatt, úgy vehetek fel részösszeget, hogy megkapom rá az általános kamatot. Ráadásul a bent maradó összeg az akciós kamattal tovább kamatozik. A legkisebb kivehető összeg 50.000 Ft, de a bent maradt betét összegnek el kell érnie a 200.000 Ft-ot, mert ha nem akkor megszűnik a betétlekötés. A lekötött betét összege a lekötési periódusok végén automatikusan újra lekötésre kerül, míg az adott periódusra fizetett kamat az Ügyfél bankszámláján kerül jóváírásra. A nem akciós EBKM értéke 10,4%. Ebből a bankbetétből származó nyereségem ugyanannyi, mint a Volksbanknál, tehát: 27.000 Ft.
68
Választás Választásom az Erste banki betétre esik, hiszen ez biztosítja a legnagyobb nyereséget 3 hónap alatt (28.820 Ft), valamint a nem akciós EBKM szint is ennél a legmagasabb hiszen 10,53% újbóli lekötés esetén.
IX. Összegzés Ebben a fejezetben összegzem a dolgozat során szerzett tapasztalataimat. Mint a dolgozatomból is kiderült számos befektetési forma létezik ma a magyar piacon. Azonban dolgozatom célja a befektetési alapok bemutatása volt, valamint, hogy választ kapjak a fő kérdésre -ami egyben a dolgozatom címe-, hogy a jelenlegi helyzetben megéri-e befektetési alapba helyezni a pénzem. Nagyon fontos kiemelnem, hogy dolgozatom során kizárólag saját pénzügyi célom „lebegett a szemem előtt”. Tehát 3-4 hónapra szóló alacsony kockázatú befektetési alapot kerestem kiemelkedő hozamszinttel. Ennek következtében azt az alap fajtát, elemeztem, hasonlítattam össze, ami legjobban illeszkedett elvárásaimhoz. Az általam kiválasztott garantált pénzpiaci befektetési alapoknak számtalan előnye van. Professzionalitás ami a szakképzett vagyonkezelőknek köszönhető, diverzifikáció azaz szakszerűen több elemből összeállított portfólió, nyilvános naprakész adatok, ami szerint a teljesítmény nyomon követhető (ellentétben az életbiztosításokkal), rugalmasság miszerint ki tudtam választani a saját befektetési célomhoz leginkább igazodó alapot (pénzpiaci alap). Azonban számos hátránnyal is találkoztam az elemzés során, ezek közül a legfontosabb a kockázat és a magas költség volt. A magas költség az értékpapírszámla költségeiben mutatkozik meg leginkább, valamint a visszaváltási jutalékban. Kamatadót mindkét estben fizetnem kell, hiszen ennek kivédése csak a hosszú távú
befektetéseknél
lenne
megoldható.
(NYESZ,
lakástakarék
jellegű
megtakarítás, biztosítással kombinált befektetés). De a végleges döntésemet a várható hozam alacsony szintje határozta meg, hiszen az általam választott alap 4,5%-kal ígér alacsonyabb hozamot, mint egy bankbetét. Tehát a jelenlegi magas kamatszintek nem tudták elkerülni a figyelmem, és ekkor kezdtem feltérképezni a hazai betéteket, illetve azok kamatait. A bankbetét nagy előnye, hogy nem kell
69
kockázattal számolnom, valamint költségeim sem túl magasak. Hátránya, hogy nélkülöznöm kell az alapkezelők professzionalitását. Összegzésként dolgozatom fő kérdésére „nem” a válaszom, azaz a jelenlegi piaci körülmények között, nem éri meg befektetési alapba helyezni a pénzem, természetesen az én feltételrendszeremet figyelembe véve. A megfelelő befektetési forma a bankbetét. A nemzetgazdaság egésze szempontjából bárhogy is nézzük, rendkívül nagy szükség van a lakosság megtakarításaira. Magyarországon mindenképp szükség van tehát a megtakarítások ösztönzésére, továbbá arra, hogy a befektetési alapok elfoglalhassák méltó helyüket a befektetési lehetőségek palettáján. Remélem dolgozatommal sikerül rávilágítani a befektetési alapok illetve bankbetétek előnyeire és hátrányaira és az itt felsorolt információk segítik a gazdasági szereplőknek eldönteni melyik befektetési formát válasszák.
70
X. Irodalomjegyzék Könyvek 1. Duronelly Péter: Vagyon- alap, és portfóliókezelés (2003) 2. Befektetési alapokról egyszerűen c. portfolio.hu füzet (2007) 3. Phillipe Jorion: A kockáztatott érték, Panem (1999) 4. Bodie-Kane-Marcus: Befektetések, Budapest, Aula kiadó, (2005) 5. Harsányi Gyöngyi: Értékpapírok és ügyletek a magyar tőkepiacon, Miskolci Unió Kiadó(2002) 6. Aswath Damodaran: Valuation Approaches and Metrics: A Survey of the Theory and Evidence (2002) 7. Walter, Gy. : Vagyonkezelői gyakorlat és portfólió-kiválasztás Magyarországon. Vezetéstudomány (2002) 8. Bodie/Kane/Marcus: Béta Műszaki Könyvkiadó, Budapest (2000) 9. Szatmári, A : Befektetési alapok teljesítményének mérése, kézirat (2007) 10. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok, Rövidített Tájékoztatója (2008) 11. Tájékoztató a Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap elnevezésű nyílt végű értékpapír
befektetési
alap
befektetési
jegyeinek
folyamatos
forgalmazásáról (2005) 12. MKB Garantált Likviditási Alap elnevezésű nyilvános nyílt végű értékpapír befektetési alap Tájékoztatója (2007) 13. MKB Garantált Likviditási Alap elnevezésű nyilvános nyílt végű értékpapír befektetési alap Kezelési Szabályzata (2007) 14. Raiffeisen Befektetési termékek Kondíciós Lista (2008. november 14-től visszavonásig) 15. MKB Befektetési termékek Kondíciós Lista (2005. szeptember 15-től visszavonásig) 16.
Peter
Stanyer:
Befektetés
(Biztonságos
megoldásoktól
a
magas
kockázatig)
71
Internetes forrás http://www.bamosz.hu/adatok/osszehasonlitas/index.ind http://www.bamosz.hu/informaciok/portfoliojelentesek/index.ind http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_vallakozozi_kamatok&Co ntentID=11829 http://www.keler.hu/keler/keler.head.page?nodeid=13 http://www.bet.hu/topmenu/kereskedesi_adatok/indexek http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp http://www.portfolio.hu/melleklet/akk.tdp http://hozamplaza.hu/hozamplaza/alapkereso.php www.elemzeskozpont.hu/blogs/elemzeskoezpont-befektetes www.mkbalapkezelo.hu/befektetesi_alapok/nyiltvegu_alapok/index.html www.mkb.hu/uzleti/vallalatoknak/megtakaritasok_befektetesek/mkb_gara ntalt_likviditasi_alap/index www.finance.uni-corvinus.hu Cikkek Hitelt kaphatnak a befagyott pénzű ingatlanalaposok (Hírek / Ingatlan 2008. november.24. Figyelőnet, MTI) Soros mély recessziót jósol (Hírek / Pénzügy 2008. november 14. Figyelőnet, MTI) Rekordméretű volt a tőkekivonás az alapokból ( Hírek / Pénzügy 2008. november 10. Figyelőnet, MTI) Zsebre megy – Akciós bankbetétek vagy állampapír? (Hírek/pénzügyek 2008. november 14. Figyelőnet, MTI) Jövő év elején kamatot csökkenthet az MNB (Hírek/Pénzügy 2008. november 21 Figyelőnet, MTI) Fekete október az alapoknál (Világgazdaság/Pénzügyek 2008. november 07. ) Biztonságosak az alapok is (Világgazdaság/Pénzügyek 2008. október 10)
72
A biztonságért cserébe az alacsony hozamot is vállalják az Egyesült Államokban: Tarolnak az állampapíralapok (Világgazdaság/Pénzügyek 2008. október 17) Korlátlan lehet a garancia (Világgazdaság/Pénzügyek 2008. október 09) Újabb két számjegyű betéti kamat a piacon (HVG /Pénzügyek – Belföld 2008.október 13) Befektetési tanácsok november közepére (HVG/ Elemzés, prognózis 2008. november 17) Honi válságnarrativák (HVG/ Pénzügyek 2008. október 30.)
73
XI. Melléklet 1. számú Melléklet
74
75
