megbízásából az ED_ számú támogatott projekt keretében megvalósult külföldi tanulmányutak tapasztalatainak alapján

TANULMÁNY

„Nemzetközi tapasztalatok összefoglalása, elemzése, valamint összevetése a hazai szabályozással a mikro- és kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére a munkavédelmi kockázatértékelés esetében”

2013.

Nemzetközi tapasztalatok összefoglalása, elemzése, valamint összevetése a hazai szabályozással a mikro- és kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére a munkavédelmi kockázatértékelés esetében

Készült:

megbízásából az ED_13-1-2013-0001 számú támogatott projekt keretében megvalósult külföldi tanulmányutak tapasztalatainak alapján

Összeállította:

MUVAPI Szakértői, Tanácsadói és Szolgáltató Kft.

A tanulmány elkészítésében részt vettek: Dr. Bakos József Dr. H. Nagy Judit Dr. Nagy Imre Nesztinger Péter Arató Zoltán Varga István Kukla Endre Pelyhe Zoltán

NMH MMI - Főigazgató-helyettes NMH MMI - Munkavédelmi Főosztály - Főosztályvezető NMH MMI - Munkahigiénés és Foglalkozás-eü Főosztály – Főosztályvezető NMH MMI - Munkavédelmi főreferens NMH MMI - Munkavédelmi szakreferens MUVAPI KFT. - Ügyvezető igazgató MUVAPI KFT. - Cégvezető MUVAPI KFT. - Szakmai vezető

2013. június 30. © Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2


Tartalomjegyzék ELŐSZÓ .................................................................................................................................. 4 BEVEZETÉS.............................................................................................................................. 5 I. MUNKAVÉDELEMI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS MAGYARORSZÁGON ........................................................... 8 II. AZ OIRA BEMUTATÁSA ........................................................................................................ 11 III. A MUNKAVÉDELEM, MINT A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉT NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉSI FELTÉTELEI MEGTEREMTÉSÉNEK ÖSZTÖNZŐJE AZ EU EGYES TAGÁLLAMAIBAN ............ 18 1. Németország – Bajorország - München............................................................................ 18 A német munkavédelmi irányítás felépítése ...........................................................................18 A balesetbiztosítási rendszer .................................................................................................20 A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése ...............................................................20 A munkavédelmi kockázatértékelés .......................................................................................21 Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogatása .................................................22 Az OiRA alkalmazásának lehetősége ......................................................................................23 2. Ausztria - Bécs ............................................................................................................... 24 Az osztrák munkavédelmi irányítás felépítése ........................................................................24 A balesetbiztosítási rendszer .................................................................................................25 A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése ...............................................................25 A munkavédelmi kockázatértékelés .......................................................................................26 Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogatása .................................................27 Az OiRA alkalmazásának lehetősége ......................................................................................27 3. Hollandia - Amszterdam ................................................................................................. 29 A holland munkavédelmi irányítás felépítése .........................................................................29 A munkavédelmi kockázatértékelés, ellenőrzés, állami szerepvállalás ....................................31 A balesetbiztosítási rendszer .................................................................................................34 4. Dánia - Koppenhága........................................................................................................ 35 A dán munkavédelmi irányítás felépítése ...............................................................................35 A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése ...............................................................37 A munkavédelmi kockázatértékelés .......................................................................................39 Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogatása .................................................40 A balesetbiztosítási rendszer .................................................................................................41 Az OiRA alkalmazásának lehetősége ......................................................................................41 5. Svédország - Malmö ........................................................................................................ 42 A svéd munkavédelmi irányítás felépítése ..............................................................................42 A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése ...............................................................43 A munkavédelmi kockázatértékelés .......................................................................................44 Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogató szerepe .........................................44 A balesetbiztosítási rendszer .................................................................................................45 Az OiRA alkalmazásának lehetősége ......................................................................................45 IV. KIÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK ................................................................................................. 46 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................... 54 ANGOL NYELVŰ RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................... 57 MELLÉKLETEK ....................................................................................................................... 59 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ............................................................................................................ 60 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................. 61

3


ELŐSZÓ A

Nemzeti

Munkaügyi

kisvállalkozások

Hivatal

adminisztratív

által

elindított,

terheinek

„Koncepció

csökkentésére

a

a

mikro-

és

munkavédelmi

kockázatértékelés esetében” című projekt keretében megbízta a MUVAPI Szakértői, Tanácsadó

és

Szolgáltató

Kft-t

a

„Nemzetközi

tapasztalatok

összefoglalása,

elemzése, valamint összevetése a hazai szabályozással a mikro- és kisvállalkozások adminisztratív

terheinek

csökkentésére

a

munkavédelmi

kockázatértékelés

esetében” című kutatási, fejlesztési, szolgáltatási feladat megvalósításával. Társaságunk elvállalva a megbízást a szerződésben és mellékleteiben részletezett kutatás, fejlesztési feladatokat – a közreműködő személyek aktív bevonásával – végrehajtotta. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy a feladat végrehajtásaként elkészült tanulmány III. fejezete - a vizsgált országok vonatkozásában külön-külön – nem csak a mikro- és kisvállalkozások kockázatértékelésével foglalkozik, hanem - igen sok más jellegű - olyan hasznosítható információt is tartalmaz, amelyek a munkavédelem országos szintű szervezeteivel (állami, munkaadói, munkavállalói) kapcsolatosak. A hivatkozott fejezet az országos, vagy területi hatáskörű szervezetek irányítási, jogi

és

igazgatási

feladataival, a

szakmai

munka

szervezésével,

működésével, annak módszereivel és eszközeivel is foglalkozik. Ezeknek a tényadatoknak a tanulmányozása bizonyíthatja - az esetleg kételkedők számára is -, hogy a munkahelyi biztonság és az egészség az állami politika és stratégia igen fontos része, olyan gazdasági tényező, amely egységes fellépést igényel a politikusok és a szakemberek részéről, annak érdekében, hogy a biztonság- és egészségtudatos szemlélet a mindennapok során is bekerüljön a köztudatba, hogy minél kevesebb legyen a munkával kapcsolatos baleset és – megbetegedés. A tanulmány adatai – mint módszertani anyagok - hasznosak lehetnek a magyar munkavédelem jövőjével kapcsolatos stratégiai döntések megalapozásakor is. Bízunk abban, hogy tanulmányunk sokrétű felhasználásával – hosszabb távon is – szolgálhattuk a magyar munkavédelem fejlődését. A szerzők

4


BEVEZETÉS ”Az Európai Unióban három és félpercenként meghal valaki munkával kapcsolatos okok miatt, négy és fél másodpercenként pedig egy uniós munkavállalót ér olyan baleset, amely miatt legalább három munkanapig otthonmaradásra kényszerül. Változásra van szükség, ez pedig a munkahelyi kockázatok értékelésével kezdődik. Tudatosítanunk kell a munkáltatókban, biztonsági képviselőkben és szakmapolitikai döntéshozókban, hogy a megfelelő kockázatértékelés a jó munkahelyi biztonság és egészségvédelem kulcsa”. (Dr. Jukka Takala, az EU-OSHA volt igazgatója) A munkáltatóknak a munkakörülmények javítása érdekében kockázatértékeléssel kell rendelkezniük.

„Ám a kockázatértékelés kivitelezése nem könnyű dolog, különösen a kisvállalkozások számára, amelyek nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal, illetve szakismeretekkel a feladat hatékony végrehajtásához. A vállalatok elsősorban a szakértelem hiánya (41%) miatt, illetve azért nem végzik el a felméréseket, mert úgy gondolják, hogy a kockázatértékelési felmérések túl drágák vagy időrablók (38%).” – mondta Dr. Jukka Takala, az EU-OSHA volt igazgatója Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kidolgozott

egy

fejleszthető

Online

interaktív

Kockázatértékelési

programot

(továbbiakban OiRA), mely egy olyan ingyenes webes alkalmazás, ami a csatlakozó országok részére lehetővé teszi egyes tevékenységekre - a mikro- és kisvállalkozások számára testreszabott - kockázatértékelési programok kifejlesztését. A

tanulmány

célja,

hogy

az

OiRA,

vagy

hozzá

hasonló

online

kockázatértékelési eszköz magyarországi bevezethetőségét megvizsgálja. A munkáltatók és rajtuk keresztül az ország munkavédelmi helyzetének egyik lehetséges fejlesztési iránya a kockázatértékelések minőségének javítása. Ebből a célból a munkacsoport megvizsgálta néhány tagállam gyakorlatát és a tapasztaltakat, fejlesztési lehetőségeket ebben a tanulmányban foglalja össze. A tanulmányúton – többek között - az alábbi kérdésekre kerestük a válaszokat:

5




A munkavédelmi jogszabályok kötelezőek-e az önfoglalkoztatók részére? (Pl. kockázatértékelést kell-e végeznie?)



Mi a legfőbb ösztönző a munkakörülmények javítására?



Van-e a vizsgált országokban elkülönült (önálló) balesetbiztosítási rendszer?



Ha

van,

akkor

a

biztosítási

díj

mértékének

meghatározása

a

kockázatértékelés alapján történik-e? 

Alkalmaznak-e a biztosítási díj meghatározásánál eltérő tarifákat, vagy a „bonus-malus” elvet?



Ha igen, akkor hol van eltérés és milyen mértékű?



Milyen végzettségű személyek készíthetik el a kockázatértékelést?



Az

elkészítéshez

kell-e

speciális

műszaki,

munkavédelmi

képesítés,

tanfolyam, munkaegészségügyi végzettség? 

A

mikro

és

a

kisvállalkozásokra

eltérő

szabályozás

vonatkozik-e

a

kockázatértékelés elvégzése esetén? 

A

kockázatértékelést

milyen

esetekben,

illetve

időközönként

kell

felülvizsgálni? 

Milyen szabályok vonatkoznak a kockázatértékelés dokumentálásra?



Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító), vagy más szervezet ad-e segítséget a kockázatértékelés elvégzéséhez?



Ez a segítség (eszköz) ingyenesen mindenki számára hozzáférhető-e? Hozzáférhető-e online, interaktív módon?



A kockázatértékelést ki ellenőrzi (ellenőrizheti)?



Van-e intézkedési lehetősége a hatóságnak/biztosítónak, ha egy munkáltató nem végzi el a kockázatértékelést, hiányosan, vagy rosszul végzi el?

Az OiRA bevezetésével kapcsolatban: 

„OiRA” bevezetésével kapcsolatban, milyen tapasztalataik vannak?



Hogyan népszerűsítették és a társadalmi partnerek hogyan fogadták az OiRA-t?



Az OiRA alkalmazása önkéntes, kötelező vagy a jövőben tervezik-e kötelezővé tételét egyes cégtípusoknál?



Az önfoglalkoztatók használják-e az OiRA-t?

6


Az Európai Munkavédelmi Ügynökségnek feltett további kérdések: 

Az ügynökség a (távolabbi) jövőben javasolja-e az EU-nak az OiRA kötelező bevezetését az ESAW módszerhez hasonlóan?



Ha bevezették, akkor egységes, vagy differenciált, illetve azonos időpontban, vagy fokozatosan vezették be?



Bevezetés

esetén

Magyarországnak

milyen

kötelezettségei

lesznek

az

Ügynökség felé? 

Az Ügynökség mivel támogatja az OiRA-hoz csatlakozott partnert?



Milyen hardver/szoftver igénye van az OiRA-nak, a felhasználóknak milyen technikai igénynek kell megfelelniük?

7


I. MUNKAVÉDELEMI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS MAGYARORSZÁGON

A közösségi jogalkotás a megelőzést teszi a munkahelyi biztonság és egészség védelem legfontosabb feladatává. A Luxembourgban, 1989. június 12-én kelt munkavédelmi keretirányelv, célként tűzi ki, olyan intézkedések bevezetését, amelyek ösztönzik a tagállamokat, hogy a munkavállalók munkahelyi biztonságát, és egészségvédelmét javítsák. A keretirányelv, mint az Európai Unió „munkavédelmi törvénye” általános kötelezettségként írja elő, hogy „a munkáltató minden szükséges intézkedést

tegyen

meg

a

munkavállalók

biztonságának

és

egészségének

védelmében, beleértve a foglalkozási kockázatok megelőzését, a tájékoztatást és oktatást, valamint a szükséges szervezettség és az eszközök biztosítását”

1

Magyarországon a 89/391/EGK számú keretirányelv legfontosabb előírásait az Országgyűlés 1993. október 5-én fogadta el. Ennek megfelelően 1994. január 1-jén hatályba lépett, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) A törvény 1998. január 1-jétől hatályos módosítása, az irányelv fenti rendelkezéseivel összhangban előírja a kockázatértékelés kötelezettségét valamennyi munkahelyre, munkáltatóra amennyiben a szervezett munkavégzés keretében munkavállalókat foglalkoztat. Az Mvt. alapján „a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség szerint mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket

szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe”. A törvénymódosítás megjelenésétől kezdődően a munkavédelmi hatóság kiemelten kezelte a munkáltatók kockázatértékelési feladatait. Már 1997-ben a médiákon keresztül és konferenciák alkalmával is felhívták a figyelmet az új előírásokra.

1

89/391/EGK irányelv

8


1998-tól

a

munkavédelmi

kockázatértékelést

elmulasztó

felügyelőktől

figyelemfelhívást

kaptak

munkáltatók.

Ettől

az

kezdődően

a

összes

munkavédelmi célvizsgálaton kötelező vizsgálati szempont volt a kockázatértékelési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése. A tapasztalat szerint a munkáltatók nagy része nem készítette el a kockázatértékelést, vagy ha igen az csak formális, pár oldalas dokumentum volt, minden gyakorlati haszon nélkül. Ekkor már megjelentek különböző szakkiadványok is, melyek segítették a kockázatértékelés elkészítést. 2002-től már határozati intézkedések váltották fel a figyelemfelhívásokat. A felügyelet tapasztalatai szerint kevés jó, vagy jónak mondható kockázatértékeléssel találkozott.

A

problémák

változatosak

(sematikus,

másolt,

összeollózott,

átláthatatlan, terjedelmes, stb.) voltak. 2004.

május

1-jétől

az

Mvt.

munkabiztonsági

és

munkaegészségügyi

szaktevékenységhez kötötte a kockázatértékelés elkészítését. Sok eredményt ez sem hozott, a mai napig nagy a szórás a minőség vonatkozásában. A hatósági ellenőrzés összhangja és az egységes értelmezés érdekében az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, valamint a Magyar Bányászati Hivatallal egyetértésben 2006-ban

útmutatást

Munkaügyi

tett

Közlönyben

közzé

jelent

kockázatértékelési

meg

"A

tárgykörben,

munkavédelmi

amely

felügyeletek

a

együttes

útmutatása a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához" címmel. 2007-ig a „munkavédelmi” felügyeletet nem egy szervezet látta el. Az OMMF (munkabiztonság)

mellett

az

ÁNTSZ

(munkaegészségügy),

illetve

a

Magyar

Bányászati Hivatal - vett részt a hatósági felügyelet ellátásában. 2008. január 1-ét követően az intézkedést előíró határozatok mellett már komolyabb szankció alkalmazását is előírta az Mvt. Az I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatók esetében munkavédelmi bírságot alkalmazott a munkavédelmi hatóság

a


elmulasztása

miatt.

Ennek

hatására

a

munkáltatók komolyabban vették a kockázatértékelési kötelezettség teljesítését, de sajnos

a

hatóság

bírságától

való

fenyegetettséget

túlhangsúlyozták

egyes

kockázatértékelést végző vállalkozók, mindezt elsősorban üzletszerzésre használták ki, így gyakran minőségi áttörést ezért ez sem hozott. 2012 márciusában a munkavédelmi hatóság tájékoztatót tett közzé a Munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak megváltozásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról.

9


A legutóbbi országos hatósági adatok szerint (felmérés 2012. októberben, 1.528 munkáltatónál, ágazattól, tevékenységtől, gazdasági formától és méretétől függetlenül végzett minta) a munkáltatók 88,5 %-a rendelkezik Magyarországon - változó minőségű - kockázatértékeléssel. A jelenlegi hazai szabályozás szerint a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően – az Mvt.-ben meghatározott – indokolt, illetve soron kívüli esetekben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. A megelőzés színvonala és az egyéni védőeszköz juttatás vállalati belső rendje nagyban függ a kockázatértékeléstől és annak minőségétől A


eredményeként

a

munkáltató

felelőssége

az

Mvt.-ben

meghatározottak szerinti dokumentálás is. Bár a kockázatértékelés kötelezettségét jogszabályok írják elő az Unió valamennyi országában, azonban sem az irányelv, sem a jogszabályok nem határozzák meg annak mikéntjét, a tagországok szakmai útmutatóban csupán ajánlásokat tesznek a kockázatértékelés lépéseire, módszereire. Ez azt jelenti, hogy az értékelést végzőre van bízva, hogy hogyan készíti el a kockázatértékelést. A kockázatértékelési feladatok elvégzése Magyarországon munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Figyelemmel arra, hogy a munkáltatók zöme nem rendelkezik munkabiztonsági és munka-egészségügyi szakemberekkel, a feladat elvégzésével külső vállalkozókat, szakértőket

bíznak

meg,

akiknek,

egy

része,

különböző

számítógépes

programokat, eltérő rendszereket, kérdőíveket, mátrixokat, súlyozásokat, pontozásokat használ. Az így készült kockázatértékelések gyakran csupán általánosságokat

tartalmaznak,

nem

veszik

figyelembe

a

munkahelyi

sajátosságokat. Sok a formális, egy kaptafára készült, a valós kockázatokat fel nem táró értékelés!

Ugyanakkor az eltérő kockázatértékelés készítési

módszerek miatt az egyes munkáltatók veszélyessége nem hasonlítható össze. A munkavédelmi törvény hatálya Magyarországon - a legtöbb tagállamhoz hasonlóan- csak azon munkáltatókra terjed ki, akik a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatnak munkavállalókat.

Ez azt jelenti, hogy a nem

szervezett munkavégzés keretében dolgozó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági termelők, akiknek száma napjainkban közel egymillió, számára nem biztosított a munkavédelmi „védőháló”, így nem kötelesek pl. kockázatértékelést sem készíteni. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

10


II. AZ OIRA BEMUTATÁSA

A kockázatértékelés prevencióban betöltött jelentős szerepét mutatja, hogy 2008ban és 2009-ben a kockázatértékelés az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kétéves kampányának a témája volt, valamint

a

2012.

Együttműködés

évi

a

kampány

az

„Egészséges

kockázat-megelőzés

munkahelyek

érdekében”

kampány:

témakörben

került

megrendezésre. Ez a fejezet az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)

kezdeményezését


mutatja

rendszerrel

be,

(OiRA)

mely

egy

segítené

online, a

mikro

interaktív és

a

kisvállalkozásokat. Az EU-OSHA mérföldkőnek számító projektet indít, hogy segítsen az európai kisvállalkozásoknak a kockázatértékelésben! 2011. szeptember 12-én ezzel a beharangozóval indult útjára az isztambuli XIX. Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Világkonferencián az Online interactive Risk Assessment (OiRA – online interaktív kockázatértékelés) projekt. Az első olyan uniós szintű kezdeményezés, amely célja a munkahelyi kockázatértékelési tevékenység megkönnyítése. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által kifejlesztett innovatív eszköz, Európa húszmillió mikroés

kisvállalkozásának

nyújthat

segítséget

munkavállalóik

biztonságának

és

egészségének javításában a könnyen használható, ingyenes kockázatértékelési webalkalmazáson keresztül. Az EU-OSHA mérföldkövet jelentő projektje azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy lépésről-lépésre haladó kockázatértékelési eljárás bevezetésével segítséget nyújtson a kisvállalkozások számára – kezdve a munkahelyi kockázatok azonosításától és értékelésétől, a megelőző intézkedésekre vonatkozó döntéshozatalon és a megfelelő intézkedések megvalósításán keresztül egészen a folyamatos nyomon követésig és jelentésig. A cél a kockázatértékelés kivitelezése és adminisztrációja kapcsán a

11


kisvállalkozásokra nehezedő terhek csökkentése a folyamat megkönnyítése és felgyorsítása útján, de a maximális pontosság fenntartása mellett. A sikeres, holland fejlesztésű Risk Inventory & Evaluation (kockázatazonosítás és -értékelés) eszköz mintájára az OiRA eszköz – a remények szerint – Európa-szerte megismétli ezt a sikert. Megalkotása óta a holland online eszközt (www.rie.nl) 1,6 millióan tekintették meg a weboldalon. Ez lenyűgöző szám, hiszen Hollandia viszonylag kis ország, összesen mintegy 800 000 vállalattal. Az eszközt átlagosan ötezerszer töltik le havonta.

2

Az Ügynökség teljesen - a folyamatábrán is bemutatott - holland mintára támaszkodik, azonban annak teljes struktúráját, elemeit és kidolgozott értékeléseit nem adta át a holland fél! A kérdés jogosan merülhet fel, hogy a 172 holland testreszabott, digitalizált kockázatértékelést miért nem veszi át (meg) az ügynökség. Most mindenki a másikra vár, hogy kidolgozza a saját értékelést, melyet átvenni és aktualizálni mégis csak könnyebb út?! Egyelőre CSAK 5 ágazat értékelése készült el és 10 van kidolgozás alatt: OiRA tools published

2

Fodrászat

CY

Irodai munkavégzés

CY

Közúti szállítás

FR

Bőripar és bőrmegmunkálás

EU

Irodai munkavégzés

LV

http://www.oiraproject.eu/documentation/materials-about-the-project/review-of-dutch-experience

12


Minden partner ország (jelenleg 11 ország + Románia és Magyarország előkészítési státuszban van) a saját nyelvén dolgozza ki az ágazat/szakma értékelését, melyet utána szabadon használható. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Bulgária Európai Uniós forrásból 30 ágazatra kezdte el a kockázatok kidolgozását. Az EU-OSHA uniós és nemzeti szinten is megpróbál szorosan együttműködni a hatóságokkal és a társadalmi partnerekkel annak érdekében, hogy az OiRA eszközfejlesztőt

a

rendelkezésükre

bocsáthassa.

Cserébe

ezek

a

partnerek

kifejlesztik a nemzeti előírásaikhoz illeszkedő saját ágazatspecifikus és testre szabható OiRA eszközeiket, és azokat ingyen felajánlják a kisvállalkozások számára. Az ágazat-specifikus fentebb látható kockázatértékelések kidolgozásához Ügynökség megfelelő programot (OiRA tool generator) biztosít.

3

A részt vevő partnereknek az alábbiakat kell tenni: •

Alá kell írni a megállapodást az EU-OSHA-val. (Ez egyben az OiRA közösségbe való belépést is jelenti.)

•

•

3

Az OiRA eszközgenerátorának segítségével létre kell hozni egy ágazati eszközt. o

El kell különíteni a szükséges erőforrásokat

o

Fel kell állítani egy projektcsoportot

o

Ki kell dolgozni a tartalmat

Be kell vonni a szociális partnereket.

http://www.oiraproject.eu

13


•

Ellenőrizni kell az eszközt (szakértők által, az eszköz vállalatokon belüli tesztelésével).

•

Népszerűsíteni és terjeszteni kell az eszközt.

•

Karban kell tartaniuk az eszközt (naprakésznek kell lennie).

Mit nyújt az EU-OSHA az OiRA fejlesztéséhez: •

Szabad hozzáférést az OiRA eszközgenerátorához. (A központi szerver ingyenes használata).

•

Az OiRA-eszközök kidolgozásához szükséges minden információt.

•

Képzést az eszköz fejlesztői számára.

•

Támogatást az információs szolgálaton keresztül (technikai kérdésekben).

•

Tagság az OiRA-közösségben (ami lehetővé teszi a partnerek számára, hogy maguk is alakítsák a más tagok által létrehozott eszközöket és fejlesztéseket, és hogy részesüljenek azok előnyeiből)

A fejlesztés több irányból valósulhat meg: 1. Nemzeti szinten kerül az ágazatok kockázatértékelése kifejlesztésre. Az elkészült értékelés felkerül a közösségi honlapra. Angol nyelvű fordítását az ügynökség elvégezteti. A többi partner ország átveheti, fejlesztheti a meglévő értékelést, amit 2 éven belül egyébként is kötelező felülvizsgálni. A nem naprakész anyagok lekerülnek a közösségi honlapról. 2. Európai szinten valósulna meg az ágazati értékelések kidolgozása. Az EUOSHA Ügynökség finanszírozna egy szakértői csapatot, akik kialakítanák az ágazati keretrendszert. Az EU szinten kifejlesztett „alap” értékelések nemzeti szinten kerülnének továbbfejlesztésre, az ágazat nemzeti sajátosságait figyelembe véve. Több mint másfél év elteltével a projekt lassan terjed, kevés ágazati értékelés került kidolgozásra, nehezen váltja be a hozzáfűzött reményeket. Miért? 1. Az ösztönző rendszer nem elég hatékony. 2. Átlagos számítástechnikai hátteret és tudást igényel a kitöltése. 3. Akadozik az online elérhetőség (nem minden böngészővel kompatibilis) 4. A munkavédelmi szakembereknek nem érdeke a projekt támogatása – munkájuk elvesztésétől félnek. 5. A technikai segítséget adó helpdesk angol nyelvű, nehezen elérhető.

14


6. Több tagállamnak van saját online kockázatértékelési módszere, ezeket előnyben

részesítik

az

OiRA-val

szemben.

(Elsősorban

kényelmi,

megszokottsági szempontok, és nem szakmai megfontolások miatt.) 7. Az alkalmazás kontrollt is igényel, ugyanis téves biztonságérzetet jelenthet egy

formálisan,

csupán

adminisztrációs

feladatként

létrehozott

kockázatértékelés online módon történő teljesítése. Előfordulhat, hogy hiányzik a szakértelem, a motiváció, és a munkavállalók bevonása. A munkavédelmi feladatokat a vállalkozók egy része az online kitöltéssel teljesítettnek tekinti. 8. A vállalkozók egy része (alaptalanul) tart attól, hogy a hatóság számára nyomon követhetővé válnak a vállalat munkavédelmi helyzetével kapcsolatos adatok. Jelenlegi OiRA partnerek:

4

4

http://www.oiraproject.eu/partners/

15


Az OiRA rendszerben a kockázatértékelés öt lépésből áll. Az alábbiakban ez látható egy már kidolgozott és az OiRA honlapjára feltöltött ágazat esetében:5

1. Előkészítő

rész

(Preparation)

–

az

ágazat

megismertetése

a

végfelhasználókkal (vállalkozásokkal). Itt kell az adott szakmát jellemezni – 12 oldal. 2. Kockázatok azonosítása (Identification) A végfelhasználó számba veszi a veszélyeket/problémákat, és jelzi azok előfordulását (IGEN vagy NEM). Az angol bőrkikészítés, cserzés kockázatértékelésébe beregisztrálva, az alábbiakban látható, hogy a bal oldalon a fő kockázati témakörök vannak felsorolva és mindegyikhez tartozik néhány eldöntendő kérdés. A kérdésekhez képet is lehet berakni. Néhány kép erről a szakaszról:

5

http://www.oiraproject.eu/

16


3. Értékelés (Evaluation): Az adott válaszok alapján a szoftver automatikusan generálja az értékelést.

4. Intézkedési/cselekvési

terv

(Action

Plan):

A

hiányosságok

megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteni.

5. Jelentés készítése (Report): A cselekvési terv egyben egy jelentés is, amelyet le kell tölteni és ki kell nyomtatni. A fejezetben megjelent információk és tapasztalatok a bilbaói tanulmányút során kerültek összegyűjtésre. A fejezet csak a leglényegesebb adatokat tartalmazza, mely elegendő rálátást ad az OiRA projekt hátterére és jelenére. A rendszer működéséről bővebb információ a tanulmány mellékletét képező magyar nyelvű anyagokban található.

17


III. A MUNKAVÉDELEM, MINT A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉT NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉSI FELTÉTELEI MEGTEREMTÉSÉNEK ÖSZTÖNZŐJE AZ EU EGYES TAGÁLLAMAIBAN

1. Németország – Bajorország - München

Bajorország területe:

69 927 km2

Népesség:

12 627 000 fő

Munkanélküliség:

6,9%

Munkavállalók:

4 800 000 fő

Munkáltatók:

640 000 vállalkozás

A német munkavédelmi irányítás felépítése A német munkahelyi biztonság és egészségvédelem (munkavédelem) terén kettős struktúra működik. A struktúrába egyrészt az állami biztonsági és egészségvédelmi szervezetek

(szövetségi

és

tartományi

szinten),

másrészt

az

autonóm

balesetbiztosítási intézmények tartoznak. Az állam (szövetségi és tartományi szinten) feladata a jogszabályok, rendeletek megalkotása és az állami intézmények működési

szabályainak

működtetés.

megfogalmazása

és

az

ennek

megfelelő

irányítás,

A balesetbiztosító intézmények saját balesetmegelőző szabályzatot

tesznek közzé, miután a szövetségi és tartományi kormányok megvizsgálták és jóváhagyták igényeiket. Németország

tizenhat

szövetségi

tartományra

tagolódik,

melyek

közül

a

tanulmányút a bajorországi (németül Bayern) tartományra korlátozódott. Ezen belül a Bajor Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság - ra(LGL), amely a Bajor Környezetvédelmi és Közegészségügyi Minisztérium (StMUG) és a Munkaügyi,

18


Szociális, Családügyi és Női Esélyegyenlőségi Minisztérium (StMAS) alá rendelt hatóság. Az LGL a Bajor szövetségi állam központi szakértői testülete a következő területeken: 

Élelmiszerbiztonság



környezet-egészségügy



Állategészségügy



Munkahelyi biztonság és egészségvédelem / termékbiztonság SZERVEZETI FELÉPÍTÉS6 Bajor Tartományi Munkaügyi, Szociális, Család- és Nőügyi Minisztérium

Bajor Tartományi Belügyminisztérium Szolgálati felügyelet

Szakmai felügyelet

Bajor Tartományi Környezetvédelmi és Egészségügyi Minisztérium Szolgálati / szakmai felügyelet

Bajor Tartományi Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal

Bajor Tartományi Környezetvédelmi Hivatal

Munkavédelmi és Termékbiztonság i Tartományi Intézet

A közös munkabiztonsági és munkaegészségügyi (munkavédelmi) stratégia A német közös munkabiztonsági és munkaegészségügyi (munkavédelmi) stratégiát (Gemeinsame Deutsche Arbeitsschutzstrategie - röviden: GDA) a szövetségi és tartományi kormányok, valamint a balesetbiztosítók azért dolgozták ki, hogy a munkahelyen dolgozók biztonsága és egészségének a védelme egyezményes, egységes és rendszeresen alkalmazott munkavédelmi szakpolitika keretében fenntartható, javítható és fejleszthető legyen. A GDA minden német tartományra egyöntetűen vonatkozik. A GDA megvalósításának résztvevői a munkahelyi megelőzés terén a jövőben az eddiginél szorosabb együttműködés segítségével koordinálják tevékenységeiket, a közösen egyeztetett munkavédelmi célok alapján. A

kapott

tájékoztatás

szerint

a

németországi

munkahelyi

biztonság

és

egészségvédelem kettős rendszere fennmarad, de az állami balesetbiztosítási intézmények felügyeleti szervei és a tartományi munkavédelmi hatóságok közti együttműködést a jövőben szorosabbra fűzik a tanácsadás és a felügyeleti felelősségi körök gyakorlása tekintetében. 6

Bajor Iparfelügyelet - Biztonságban Bajorországért előadás

19


A balesetbiztosítási rendszer Németországban

önálló

balesetbiztosítási

rendszer

működik.

A

kötelező

balesetbiztosítási rendszer ágazatonként került megszervezésre: 50 különböző ágazatban 50 külön biztosító működik, amelyeket a DGUV (Deutsche Gesetzliche Unfallversicherung, a Német Baleseti Társadalombiztosító) fog össze. Kockázatértékelés a fizetendő biztosítási díj alapja. A biztosítási díj mértéke változik a különböző ágazatok között. Törvényben rögzített kötelezettsége a biztosító társaságoknak a díjfizetési változatok bevezetése. Egyúttal egy bonus-malus rendszert is alkalmaznak, hogy a munkavédelmi megelőzésre tett erőfeszítéseket díjcsökkentéssel honorálják. Külön rendszer vonatkozik a hentes- mészárosokra, a szociális (egészségügyi) gondoskodás szektorára. Negatív ösztönzés van például a bőripari biztosító társaságoknál. Az OiRA rendszert nem használják, viszont saját kockázatértékelési rendszereket használnak.

A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése A Bajor Iparfelügyelet (Bayerische Gewerbeaufsicht) felügyeli, hogy

a

vállalatok

eleget

tesznek-e

munkavédelmi

kötelezettségeiknek, tanácsadást nyújt a vállalatok számára, szükség esetén gondoskodik a jogérvényesítésről, és szankcionálja az előírások megsértését. A bajor iparfelügyeleti hivatalok állami hatóságként betagozódnak a járási közigazgatás legfelsőbb intézményeibe. Önálló szakosodott egységként közvetlenül a kormányelnökségnek vannak alárendelve. A legfelső szolgálati hatóság a Bajor Munkaügyi,

Szociális,

Család-

és

Nőügyi

Minisztérium

(Bayerische

Staatsministerium für Arbeit und Sozialordnung, Familie und Frauen), amelynek feladatai közé tartozik a szakmai felügyelet is. Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Tartományi Hivatal (LGL) Munkavédelmi, és Termékbiztonsági Tartományi Intézete (Institut für Arbeitsschutz und Produktsicherheit, umweltbezogener Gesundheitsschutz") főként szolgáltatásaival támogatja a Bajor Iparfelügyeletet. A jogkövetésben elsődleges „ösztönzőként” a hatósági ellenőrzést nevezték meg.

20

Nemzetközi tapasztalatok összefoglalása, elemzése, valamint összevetése a hazai szabályozással a mikro- és kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére a munkavédelmi kockázatértékelés esetében A munkahelyi biztonság és egészségvédelem törvényi felügyelete7 50 féle ágazatspecifikus kötelező balesetbiztosítás

16 szövetségi tartomány

• • •

A munkahelyi biztonságról és egészségről szóló törvény betartásának felügyelete

Megelőző tevékenység Rehabilitáció Kártérítés

Ipari biztonsági hatóság

Műszaki ellenőrzési szolgáltatások

Munkavédelmi törvény Technikai szabályok

Szociális törvénykönyv Baleset-megelőzési rendeletek

A munkavédelmi kockázatértékelés A


meglétét,

teljes

körűségét

és

megfelelősségét

a

munkavédelmi felügyelet, és a biztosító társaságok felügyelői is ellenőrzik. A felügyelőknek elsődleges ellenőrzési célköre a dokumentáció vizsgálat, így kiemelten ellenőrzik a kockázatértékeléseket. Az adott tartomány állami felügyeleti hatóságai és a balesetbiztosítási intézmények tisztviselőinek egyaránt (és egymástól függetlenül) két fő feladatuk van: a munkáltatók munkavédelmi tevékenységének felügyelete és a munkavédelmi tanácsadás. Németországban – elsősorban az EU-nak való megfelelés okán – a 10 fő alatti foglalkoztatott létszámmal dolgozó munkáltatók (mikrovállalkozások) esetében tervezték a kockázatértékelésekkel kapcsolatos terhek csökkentését. Ez azonban ellentétes lett volna a német alkotmány szellemével, ami a szektorsemlegesség elvét (az egyenlő elbánás elvét) alapjogként kezeli, és így nem engedi meg a pozitív diszkriminációt sem a mikro- és kisvállalkozások tekintetében. A küldöttségünket fogadó szakemberek ezzel a szabállyal egyet értettek, megítélésük szerint a veszélyeztetés nem létszám, hanem tevékenység függő. Kis cégek esetében is előfordulhatnak ugyanazok a kockázatok, amelyek a nagy munkáltatóknál. Ebből következően a munkavédelmi kötelezettségek teljes körű teljesítését, így pl. a kockázatértékelési

szabályokat

sem

szabad

szerintük

mikrovállalkozások esetében.

7

Német közös munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégia előadás - Dipl.-Ing. Andreas Zapf

21

enyhíteni

a


Németországban a kockázatértékelést olyan szakember végezheti el, aki részt vett a balesetbiztosító által szervezett 2 éves tanfolyamon. (Ez a rendszer hasonlít a magyar helyzethez, a nagyobb cégek rendelkeznek ilyen végzettségű saját alkalmazottal, a kisebbek szolgáltatásként rendelik meg általában munkavédelemre szakosodott vállalkozóktól.) A balesetbiztosítón kívül más szervezet is tarthat ilyen képzéseket, nem kötelező a biztosító képzését igénybe venni, így ezt a képesítést fél év alatt is meg lehet szerezni. Ez a rendszer továbbképzéseken való részvételt is igényel a szakemberektől, krediteket kell teljesíteni pl.: konferenciákon való részvétellel.

Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogatása Minden

termelői

szférára

vannak

kidolgozott

tájékoztató

anyagaik,

melyek

ingyenesen hozzáférhetőek. Promótálják a munkavédelmet (munkabiztonság és munkaegészségügy) a munkahelyeken. Kidolgozásra került a Bajor Munkaügyi, Szociális, Család- és Nőügyi Minisztérium által is támogatott és folyamatosan fejlesztett rendszer, az ún. OHRIS - Munkahelyi Egészségvédelmi és Kockázatkezelési Rendszer (Occupational Health and Risk Management System). Az OHRIS egy teljes irányítási rendszer, mely könnyen integrálható a meglévő minőség- és környezetvédelmi irányítási rendszerekbe. Alapja

a

nemzetközileg

elismert

munkaegészségügyi

és

biztonsági irányítási rendszer (MEBIR).8 Az

előnye

ennek

a

rendszernek,

hogy

minden

tanúsító

dokumentum ingyenesen beszerezhető, és hogy a tanácsadást és a tanúsítást ingyenesen a Munkavédelmi Felügyelőség végzi (Bajorországban és Szászországban.) 2010-ben a minisztérium egyetlen 370 oldalas kiadványban összegezte az összes információt a rendszer kiépítéséről és tanúsításáról. Az OHRIS szerint tanúsított munkavédelmi irányítási rendszer a dolgozót állítja a középpontba. A cél a biztonságos munkaeszközök használata és az ergonómiailag korrekt munkahelyek kialakítása, a hangsúly egyértelműen a megelőzésen van. Már a tervezési fázisban rögzítik az elvárásokat és az illetékes hatóságokkal tisztázzák a részleteket.

8

„Das OHRIS-Gesamtkonzept“ kézikönyv

22


Több mint 140.000 munkavállalót érintő 270 bajor cég tanúsított az OHRIS rendszer szerint. Az OHRIS bevezetésének és alkalmazásának ösztönzői: 

innovatív rendszerkoncepció



útmutató a kis- és középvállalkozások számára



útmutatóminta az integrált irányítási rendszerhez



ellenőrzőlista a belső audithoz



5000 euró támogatás a kis- és középvállalkozásoknak



hivatalos jóváhagyás tanúsítvánnyal

 tanúsítványátadó ünnepség a miniszter vagy az államtitkár részvételével

Az OiRA alkalmazásának lehetősége Az OiRA bevezetését nem tervezik. A már bemutatott saját rendszert működtetik és fejlesztik.

23


2. Ausztria - Bécs

Terület:

83 858 km2

Népesség:

8 240 000 fő

Munkanélküliség:

5,4 %

Munkavállalók:

4 282 000 fő

Munkáltatók:

297 500 vállalkozás

Az osztrák munkavédelmi irányítás felépítése9 Munkahelyi biztonság és egészség nagy hagyományokra tekint vissza Ausztriában. Már a 19. század közepén jogszabályi rendelkezéseket hoztak létre, mely a munkavédelem alapját képezte.

Az ország már egy jól fejlett munkavédelmi

rendszerrel rendelkezett, amikor 1995-ben tagja lett az Európai Uniónak. 2007-ben

indították útjára

a

nemzeti

munkabiztonsági

és

egészségvédelmi

stratégiát, ahol minden nemzeti szereplő képviselteti magát. A témák elsősorban a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére, a kockázatértékelésre, a figyelem felhívásra, képzésekre és továbbképzésekre fektetik a hangsúlyt. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem témaköre Ausztriában több intézmény hatáskörébe

tartozik.

A

jogszabályi

hátteret

a

munkavédelmi

törvény

[ArbeitnehmerInnenschutzgesetz] és a kapcsolódó rendeletek alkotják. Ausztriában 20 felügyelőség működik és 320 munkavédelmi felügyelő, valamint a szakmai irányító szervezetnél 70 fő segíti a szabályok betartatását. A felügyelőség szakhatóságként részt vesz az engedélyezési eljárásokban. A felügyelők tanácsadási és ellenőrzési feladatokat elválaszthatatlan egységben kezelik. Így a

kockázatok

felmérésében

már

a

kezdetektől

munkáltatókat.

9

http://www.arbeitsinspektion.gv.at

24

kezdve

segíteni

tudják

a


Az

osztrák

tapasztalatok

szerint

a

jogkövetés

elsődlegesen

a

hatósági

ellenőrzéseknek és a szankciók visszatartó erejének, valamint a munkaidő kiesés elkerülésének köszönhető.

A balesetbiztosítási rendszer

Ausztriában nincs önálló balesetbiztosítási ágazat, a balesetbiztosítás a kötelező egészségbiztosítási rendszer része. AUVA (Austrian Workers`Compensation Board) a kötelező balesetbiztosítást kezelő szervezet, több mint 5 millió biztosítottal. Az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltató részére az AUVA ingyen biztosítja a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szolgáltatást (beleértve a foglalkozás-egészségügyi ellátást is) ún. megelőző központokon (prevention centres - VAEB centre- www.vaeb.at) keresztül. A 11-50 fő munkavállalóval rendelkező cégeknél évente, 1-10 fő esetén kétévente előírt a központok szakemberei által történő helyszíni ellenőrzés. Kockázatértékelésnek, a kockázatok mértékének a fizetendő biztosítási díjra nincs hatása. Minden munkavállaló után egységesen a bruttó munkabérének 1.4%-át kell „társadalombiztosítási” díjként befizetni. (Ennek felét a munkáltató, másik felét a munkavállaló fizeti.) Ez a rendszer a magyarországihoz hasonlóan a munkavédelem fejlesztésére nem ösztönzi a munkáltatót. A biztosítási díj rögzített, nem függ semmilyen körülménytől. Nincs bonusz – malusz rendszer, nincs kockázatalapú díjmegállapítás.

A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése10 A

területileg

illetékes

munkavédelmi

felügyelőségeken

minden

munkáltatót

besorolnak a kockázatok alapján. Vörös-Sárga-Zöld színnel jelölik a kockázati szinteket.

A

színbeosztási

szempontok:

ágazat,

balesetek-,

foglalkozási

megbetegedések száma, létszám, mikor volt legutóbb ellenőrzés, a cég fejlődése, a felügyelő tapasztalata, beérkezett panasz alapján történik. A kockázatosabb vörös színnel jelölt munkáltatóknál gyakoribb és mélyebb célellenőrzéseket tart a hatóság. A felügyelőknek évente egyszer el kell menni minden vörössel jelölt céghez ellenőrzést tartani.

10

„who_is_who_ANSchutz_Folder_2013” kiadvány

25


A felügyelőség csak a termelési egységek (cégek) alapításakor jár el tanácsadóként, de ekkor már a tervezési folyamatba is belefolynak. A felügyelők külső szakértőt is igénybe vehetnek. Ha ellenőriznek egy céget, megnézik, hogy az előző ellenőrzés óta mennyit fejlődtek. A felügyelőségnek van egy bevetési - műszeres méréseket végző – országos illetékességű csoportja, amit a minisztérium költségvetéséből üzemeltetnek és rendkívüli események, nagy átfogó ellenőrzések alkalmával vetnek be. A biztosítóknak nincs munkavédelmi ellenőrzési tevékenységük. A

munkabiztonsági

szakember

és

foglalkozás-egészségügyi

orvos

alkalmazására az alábbi előírások vonatkoznak: Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók száma legfeljebb 50 fő a kötelező munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi támogatását a már említett megelőző központok biztosítják. Mindemellett saját vagy külső szakembert is alkalmazhatnak. Az 50 fő munkavállalót meghaladó cégeknél az ún. „segítő órák” (preventive hours) számában kerül meghatározásra a szakemberek alkalmazásának mértéke, ami függ a munkavállalói létszámtól, a kockázatok mértékétől. Általánosságban 1,2 -1,5 órával kell kalkulálni munkavállalónként, éves szinten (éjszakai műszak esetén +0,5 óra). Munkavédelmi szakember az lehet, aki elvégezi a társszervezetek (AUVA, WIFI, BFI, TÜV) által ajánlott és elfogadott tréninget. Az előírások betartását segítik a munkavédelmi képviselők, akik hasonló jogokkal rendelkeznek, mint a magyarországi

társaik. 10 főnél

több munkavállalót

foglalkoztató cégek esetében kötelező a képviselő választása (50 munkavállalóig 1 fő, 100 munkavállalóig 2 fő, 100 munkavállaló felett 3 fő képviselőnek kell lennie). A képviselők éves képzésen vesznek részt, mely szintén a társszervezetek által kidolgozottak szerint történik.

A munkavédelmi kockázatértékelés A felügyelők ellenőrzik a kockázatfelmérést. A 2008-2009 évben kockázatértékelés kampány keretében megállapították, hogy az ellenőrzött munkáltatók 75 %-ának volt kockázatértékelése, ezek 61 %-át rendszeresen felülvizsgálják. Az értékelések szerint a kockázatértékelések minősége változó volt, azok voltak a legjobbak, amelyek team munkában készültek.

26


Az önfoglalkoztatóknak nem kötelező kockázatértékelés készítése. A készítés feltétel, hogy legalább egy munkavállaló legyen foglalkoztatva. Speciális végzettség nem kell a kockázatértékelés elkészítéséhez. Az elkészítés a munkáltató feladata, az ő felelőssége, hogy ezt személyesen Ö végzi, vagy ehhez saját munkavállalót, vagy külső szakembert alkalmaz (bíz meg). Az elkészítéshez “ágazati” szakmai tudás kell, munkavédelmi végzettség nem szükséges. Kidolgozásra került egy internetes portál – bárkinek hozzáférhető -, melynek része egy

1997

óta

működő

online

kockázatértékelő

rendszer

(elérhetősége:

http://www.eval.at/EVAL_CMS/Home.aspx) , amit a biztosító finanszíroz. A kockázatértékelés internetes segítő honlapját a munkáltatók 50%-a már felkereste.

Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogatása A munkavédelem népszerűsítése több fronton történik: 

A felügyelőség honlapján



Útmutatók, jogszabályok, információk – szóróanyagok több nyelven. Magyarul is! (A tanulmány mellékletét képező CD-n megtalálhatóak)



Szociális partnerekkel rendszeres találkozók szervezése



Tanácsadó szolgálat működtetése



Felügyelők is konzultálnak a munkáltatókkal

Az OiRA alkalmazásának lehetősége Az

OiRA

rendszert

alkalmaznak.

nem

Ausztria

használják, fontolgatta

saját az


OiRA

bevezetését,

rendszereket azonban

a

társadalombiztosító társaság úgy döntött, hogy a bevált saját rendszerüket, amely már 1997-től rendelkezésükre áll nem adják fel. A biztosító véleménye szerint a rendszerük lehet, hogy nem a legmodernebb, de igényeiknek megfelel, nem vállalják az átállás költségeit, bonyolultságát és a bevezetés bizonytalanságát. Az OiRA fejlődését folyamatos figyelemmel kísérik, vezető tisztségviselőjük az OiRA irányító testületének tagja. A saját rendszerük modernizálására az OiRA egyes elemeit tervezik átvenni, de ez a döntés még megfontolási fázisban van, részletei még nem publikusak.

27


Javaslatuk az OiRA rendszerrel kapcsolatban Olyan tagállamnak, akinek nincs saját rendszere, annak mindenképpen legalább a bevezetés

megfontolását

kisvállalkozásokra

való

javasolják.

Javaslatuk

tekintettel

az

OiRA

szerint

a

adaptálásának

mikroa

és

lehető

legegyszerűbbnek kell lennie, különben a mikro és kisvállalkozások nem fogják alkalmazni. Olyan rendszert kell alkalmazni, hogy a munkáltatók ne hihessék azt, hogy az OiRA letöltésével és az űrlap “kitöltéssel” minden kötelezettségüket teljesítették. Ez önmagában nem mentesíti őket a további munkavédelmi feladataik ellátása alól.

28


3. Hollandia - Amszterdam

Terület:

41 526 km2

Népesség:

16 751 323 fő

Munkanélküliség:

5,6 %

Munkáltatók:

800 000

Munkavállalók:

7 760 000 fő

A holland munkavédelmi irányítás felépítése Hollandiában a vállalaton belül elsősorban a munkáltató és a munkavállalók felelősek a munkahely egészségi és biztonsági politikáért. Az országban minden vállalatnak kell rendelkezni munkavédelmi politikával. munkavállalóknak

vállalati

munkakörülményeket

illetően.

szinten A

A munkáltatóknak és a

megegyezésre

szektorban

működő

kell

jutniuk

a

szakszervezetek

és

kereskedelmi szövetségek támogatásával megfelelő munkahelyi biztonságot és egészséget támogató intézkedéseket határoznak meg. A munkahelyi biztonság és egészség vonatkozásában Hollandiában újdonságnak számít, hogy a munkáltatók és a munkavállalók között, a tárgyban létrejövő megállapodásokat "szándéknyilatkozat" formájában kell lefektetni a szektor egészére nézve. A szándéknyilatkozat olyan intézkedések és megoldások gyűjteménye, amelyekből egy adott szektor vállalatai választhatnak a szabályoknak való megfelelés érdekében. A kormány (Szociális és Foglalkoztatási Minisztérium) szélesebb mozgásteret biztosít a

vállalatoknak

a

jó

munkakörülmények

ösztönzési

módszerének

testre

szabásában. A szabályok a munkakörülményekről szóló törvényből (Arbowet), a munkakörülményekről

szóló

rendeletből

(Arbobesluit),

illetve

a

munkakörülményekről szóló szabályzatból (Arboregeling) származnak. A Biztonsági és Egészségvédelmi Felügyelőség ellenőrzi a jogszabályok betartását. A

29


szándéknyilatkozatoknak fontos szerepe van a végrehajtás szempontjából. A Fókuszpont (Focal Point) az a hely, ahol nagyfokú tudás, információ és tapasztalat összpontosul. Munkáltatói szervezetek és szakszervezetek képviselői dolgoznak együtt itt annak érdekében, hogy az Európából származó, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos információk mindenki számára hozzáférhetők és érthetőek legyenek. A fókuszpontot a TNO - Toegepast Natuurwetenschappelijk Onderzoek (TNO életminőség) Intézet működteti. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

30


A

TNO

egy

független

kutatószervezet

(intézet),

amelynek

szakértelme

és

kutatómunkája jelentősen hozzájárul a holland vállalkozások és szervezetek versenyképességéhez, a gazdasághoz és a társadalom egészének minőségéhez. A TNO a célzott innovációt képviseli — az ismereteket nem öncélúan, hanem gyakorlatban történő alkalmazásra fejlesztik, hogy olyan új termékeket hozzanak létre, amelyek kellemesebbé és értékesebbé teszik az életet, és segítenek a vállalkozásoknak az innovációban. Kreatív válaszokat keresnek a társadalom által felvetett kérdésekre. A TNO összesen több mint 4400 munkavállalót foglalkoztat, és részben (bevétele egyharmadát) a kormány finanszírozza, a működésük többi költségét általában különböző támogatásokból (EU, munkáltatói szervezetek) szerzik. A központi Munka és Foglalkoztatás Osztály létszáma 180 fő.

A munkavédelmi kockázatértékelés, ellenőrzés, állami szerepvállalás11 A hollandiai tanulmányutat elsősorban az indokolta, hogy a hollandok készítették el az OiRA eszköz alapjait. (Ennek megfelelően a Hollandiában tapasztaltaknak bővebb terjedelmet szentelünk.) A holland kutatások eredményét később átvette a bilbaói székhelyű Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (magyar nevén:

Európai

Munkavédelmi

Ügynökség,

továbbiakban:

Ügynökség).

Az

Ügynökség megteremtett egy új - az eszköz üzemeltetéséhez szükséges - hardware konfigurációt, létrehozva ezzel a tagállami hozzáférés és tovább fejlesztés lehetőségét (lásd OiRA bemutatása) fejezet. Ettől kezdődően a holland RI&E eszközt, az Ügynökség fennhatósága alatt OiRA névvel illetik. Mindezek mellett Hollandiában az RI&E elnevezés is használatban maradt. Ezzel jelölik a hollandok a saját, az OiRAnál sokkal bővebb terjedelmű rendszerüket. A rendszert és adatait teljes egészében nem adták át az Ügynökségnek, viszont az OiRA software-t használják. 2007-ben kockázatértékelési támogató pont (service point) elnevezéssel kétoldalú támogató funkciót hoztak létre, amely azóta az RI&E rendszer irányításáért felel. A támogató pontban részt vevő fő partnerek a főbb munkáltatói és munkavállalói szervezetek, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pedig megfigyelőként működik közre. A TNO ugyanakkor továbbra is a támogató funkció napi működtetését látja el. A részt vevő partnerek annak érdekében, hogy a különböző ágazatok számára megkönnyítsék az RI&E eszközök „elfogadását”, úgy döntöttek, hogy végrehajtási stratégiákat dolgoznak ki. Ez a megközelítés megváltozásához vezetett, amely 11

http://www.oiraproject.eu - Review of Dutch Experience; Anita Venema-Introduction to the Dutch Service Point… előadás anyaga

31


szerint a támogató pont az eszközök alkalmazásának fokozása érdekében befektet az ágazatok támogatásába és ösztönzésébe. Az ágazatok bevonása érdekében az egyes érdekelt felek (az MKB-Nederland, a holland szakszervezeti szövetség az FNV, más szakszervezetek, a minisztérium, a TNO) honlapjukon és a vállalkozásokhoz fűződő

kapcsolataikon

eszközöket.

Az

keresztül

ágazatok

számos

bevonását

alkalommal

elősegítő

népszerűsítették

másik

elem,

hogy

az a

kockázatértékelési eszközök csak 3 évig érvényesek. Az ágazatoknak ahhoz, hogy fenntartsák eszközeik RI&E támogató pontjának jóváhagyását, rendszeresen frissíteniük kell azokat. Ennek elmaradása a költségek emelkedését eredményezi, mivel ebben az esetben munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi megelőző szolgálatot

kell

megbízniuk

a

jóváhagyás

elvégzésével,

miközben

érvényes

kockázatértékelési eszköz birtokában erre nincs szükség. A jelenlegi holland digitális kockázatértékelési eszközök általános célja, hogy elsősorban a kis- és középvállalkozások, de különösen a mikrovállalkozások számára

biztosítsák,

hogy

megfeleljenek

a


végrehajtására

vonatkozó jogi kötelezettségeknek, és csökkentsék az ezzel kapcsolatosan rájuk háruló adminisztratív és pénzügyi terheket. Más (nagyobb létszámú és bevételű) vállalkozások is használhatják az eszközt, de ők nem részesülnek a kisvállalkozások számára

biztosított

„bónuszokban”.

További

cél

a

kisvállalkozásoknál

az

egészségvédelmi és biztonsági szint javítása, a kockázatértékelési eszköz általános ismertségének növelése és annak ösztönzése, hogy a szociális partnerek új ágazatspecifikus eszközöket fejlesszenek ki. Az ágazatspecifikus megközelítés 2004-es kidolgozását követően az RI&E rendszert számos további szolgáltatással egészítették ki, amely jelenleg a következő főbb elemekből áll: 

175

különböző

szektor-specifikus

digitális


eszköz,

amelyből 120 jóváhagyott eszköz, és további kockázatértékelési eszközök jóváhagyása van folyamatban. Ezek az ágazatok lefedik a foglalkoztatottak felét. 

a RI&E eszközökhöz való hozzáféréshez külön honlap (www.rie.nl) áll rendelkezésre;



a RI&E támogató pont biztosítja a rendszer számára a tárhelyet, illetve nyújt általános támogatást;



az ágazati fejlesztők és a végfelhasználók rendelkezésére álló információs szolgálat;

32


 A

a kockázatértékelési eszközök elismerésének szociális partneri rendszere. szociális

partnerek

jelenleg

kulcsszerepet

játszanak

az

ágazatspecifikus

kockázatértékelési eszköz kidolgozásában, „elismerésében”, illetve jóváhagyásában. Hollandiában a kockázatértékelési eszköz elismerésének kétféle módja létezik: 

az eszköz belefoglalható a szociális partnerek által kötött ágazati kollektív szerződésbe - ez a jóváhagyás a holland munkakörnyezeti jogszabály (WCA) kockázatértékelésre vonatkozó szabályainak részét képezi; vagy



az

eszköz

a

szociális

partnerektől

ágazati

szinten

kevésbé

formális

jóváhagyást is szerezhet. Vannak olyan tervek is, amelyek szerint ezt a típusú elismerést a WCA részeként rögzítenék. A támogató pont - a RI&E honlapon – mindkét típusú jóváhagyást a vonatkozó eszköz

melletti

jelöléssel

jelzi.

A

25

főnél

kevesebb

munkavállalót

foglalkoztató kisvállalkozások esetében ez az elismerés azt jelenti, hogy kockázatértékelésüket

nem

kell

egy

munkahelyi

biztonsági

és

egészségvédelmi szakértőnek jóváhagynia, ami e kisvállalkozások esetében megkönnyíti, ingyenessé és kényelmessé teszi ennek használatát. Minden kockázatértékelési eszközt háromévente felül kell vizsgálni és frissíteni kell, és amennyiben ez nem történik meg, az elismerést igazoló jelölést törlik, és a munkahelyi

biztonsági

és

egészségvédelmi

szakértő

alkalmazását

előíró

kötelezettség alóli mentességből eredő előny elveszik (ami könnyen 1500 EUR-ba kerülhet). Ez mind az ágazati szervezeteket, mind pedig az egyes vállalatokat arra ösztönzi, hogy rendszeresen, visszatérően, de legalább 3 évente újítsák meg kockázatértékelésüket. A jóváhagyás céljából nyilatkozatot juttatnak el a munkáltatói szervezethez, amelyet mind a munkáltatói képviselőnek, mind pedig a szakszervezetek képviselőjének alá kell írnia. A nyilatkozat kockázatértékelési támogató pontnak történő elküldését követően a logó megjelenik a www.rie.nl honlapon. A kockázatértékelési eszköz jóváhagyása legfeljebb 3 évre szólhat. Idővel mind a kockázatok, mind pedig az azok megszüntetésére szolgáló megoldások változnak, így annak érdekében, hogy a kockázatértékelési eszközök megőrizzék „a technika mindenkori állásának megfelelő” szintet, rendszeresen frissíteni kell azokat. Ennek érdekében a jóváhagyás lejárata előtt három hónappal a partnerek kapnak

egy

tájékoztató

levelet,

amely

kockázatértékelési eszközt frissíteni kell.

33

arról

értesíti

őket,

hogy

a


Amennyiben ezt határidőre nem teszik meg, törlik a jóváhagyást jelző logót. A

Helpdesk

csak

elektronikus

levelezéssel

működik,

a

telefonos

elérhetőséget kezelhetetlensége miatt nem biztosítják az érdeklődőknek.

A balesetbiztosítási rendszer Magán biztosító a „balesetbiztosító” és a versenyszférába tartozik. Az ösztönzés rendszere speciális. A biztosítással összefüggő ösztönzők, úgymint díjfizetési változatok,

vagy

tevékenységek.

bónusz

rendszerek,

speciális

megelőzési

(prevenciós)

Keretszerződésekben állapodik meg munkáltató, a magán

biztosítók és biztonsági és egészségvédelmi szolgáltatók.

34


4. Dánia - Koppenhága

Terület:

43 094 km2

Népesség:

5 511 451 fő

Munkanélküliség:

7,6 %

Munkáltatók:

200 000 (80 % - a 10 fő alatti)

Munkavállalók:

2 300 000 fő

A dán munkavédelmi irányítás felépítése A

dán

Munkakörnyezeti

Hatóság

az

Európai

Munkahelyi

Biztonsági

és

Egészségvédelmi Ügynökséggel való együttműködés koordinátora. A Munkaügyi Minisztérium szervezetében tevékenykedik, és biztosítja a munkahelyi biztonsággal és egészséggel, valamint jólléttel kapcsolatos jogszabályok betartását, amelyek Dániában az összes foglalkozásra nézve alkalmazandóak. Egyes ágazatokban azonban a szabályozás és a végrehajtás más-más hatóságok hatáskörébe tartozik: 

A dán Energia Ügynökség felelős a tengeri létesítmények felügyeletéért.



A dán Tengerészeti Hatóság a hajózás felügyeletéért.



A dán Polgári Repülési Igazgatóság pedig a repülési ágazat felügyeletéért felel.

A Munkakörnyezeti Hatóság (Danish Working Environment Authority- (WEA)) a hatékony felügyelet, a megfelelő szabályozás és tájékoztatás által segítséget nyújt a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető és állandóan fejlődő munkakörnyezet biztosításában. Amennyiben a Hatóság azt észleli, hogy a munkahelyi egészségi és biztonsági jogszabályokat nem tartják tiszteletben, többféle szankció alkalmazására van lehetősége. A dán munkavédelemnek két fontos alappillére, hogy:12 

a munkáltató felelős a munkavédelmi követelmények megvalósításáért



a munkavállaló és a munkáltató köteles együttműködni, ennek egyik legnagyobb segítője (kikényszerítő tényező) a kockázatértékelés

12

Anne Therese Schultz - A munkahelyi biztonság és egészségvédelem dán nemzeti stratégiája és a felügyelet módszerei előadás

35


A Hatóság a munkaerőpiaci partnerekkel együttműködésben előírások és utasítások előkészítésével is foglalkozik. Székhelye, valamint hat központja közül kettő Koppenhágában van. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a döntésekbe a munka világának minden szereplője bevonásra kerüljön. A fentiek alapján segítik a vállalkozásokat: 

Szabályozással



Informálással, hogy megismerjék a szabályozást, hogy tudjanak működni



Ellenőrzéssel, hogy a szabályokat megismerték-e és alkalmazzák-e

750 munkavállalót foglalkoztatnak, melyből 200 fő dolgozik a központban, 550 fő a felügyeleti részleghez tartozik, melyből 450 felügyelő. A központ ellát jogalkotási, információnyújtási, és a minisztériummal történő kapcsolattartási feladatokat. A felügyelők végzik a hatósági ellenőrzést. A munkavédelem területén külön kutató intézet működik. A dánok munkavédelem fontos, megkerülhetetlen tényezőjének tekintik, hogy mindig legyen és aktuális legyen a munkavédelmi törvény, valamint a Nemzeti Munkavédelmi Stratégia. Dánia rendelkezik 2012 - 2020 – ig elfogadott munkavédelmi stratégiával! A parlament fogadta el, széles konszenzussal, így létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg. Prioritások 3 fő területe: 

munkabalesetek



váz- és izomrendszeri megbetegedések (Musculoskeletal disorders)



pszichés megterhelés

Dániában nincs külön munkavédelmi szakképesítés, a munkavédelmi képviselők kötelező képzése magas színvonalú, ennek képviseleti rendszernek 50 éves kultúrája van, egyrészt ennek is köszönhető, hogy a dánok (munkavédelem területén is) szabálykövetők. Dán stratégia: 

hiteles hatóság



fókusz a legfontosabb munkakörnyezeti tényezőkre



fókusz a mikrovállalkozásokra és az új vállalkozásokra

Munkavédelmi szervezetek: 

A vállalkozáson belül működik (üzemi tanács, munkavédelmi bizottság)



A munkavédelmi szolgáltató cégeknek tanúsítottnak kell lenniük. Jelenleg 50-60 ilyen cég van Dániában. 36




11 ágazati munkavédelmi tanács működik



Munkavédelmi hatóság

MV képviselő: 

A legalább 10 főt foglalkoztató cégnél munkavédelmi képviselőt kell választani.



Együttműködési kötelezettsége van az OSH szervezetekkel.



10 főnél kevesebbet foglalkoztatónál nem kötelező választani, de továbbra is együttműködési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkavállalókkal, OSH szervezetekkel.



MV képviselő kötelező képzésen vesz részt. (első év: 3 nap, második év: 2 nap, harmadik évtől évente: 1,5 nap)

Éves munkavédelmi megbeszélés a képviselőkkel: 

az előző év értékelése



éves terv előkészítése, megvitatása, véglegesítése



együttműködés konkrét céljai



oktatások, képzések tartalmának meghatározása

A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése13 A hatóság (WEA) folyamatosan ellenőrzi a cégeket. Amennyiben a szabályok megszegését tapasztalják, az alábbiak szerint mérlegelhetnek: 

Kevésbé súlyos esetekben írásbeli figyelmeztetés kerül kiadásra, melyben a veszélyes körülmény azonnali megszüntetésére hívják fel a figyelmet.



Súlyosabb esetben a munkavégzés felfüggesztése, a munkavégzéstől eltiltás történik, amíg biztonságos munkavégzés feltételei nem valósulnak meg.



A legsúlyosabb esetekben a hatóság a rendőrségnek jelenti az esetet, aki megbírságolja a munkáltatót.

A

hatóság

hivatalos

tanácsadót

(szakértőt)

is

kirendelhet

a

veszélyeztető

munkáltatóhoz, aki segít megteremteni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ezért a szolgáltatásért természetesen fizetnie kell a vállalkozónak. A fentebb leírtakról többnyelvű, egyoldalas rövid, de közérthető tájékoztatót adott ki a hatóság!

13

A Dán munkakörnyezet hatóság vizsgálata – ellenőrzési tájékoztató Anne Therese Schultz - A munkahelyi biztonság és egészségvédelem dán nemzeti stratégiája és a felügyelet módszerei előadás

37


A kockázatalapú hatósági ellenőrzés: Dániában 2,3 millió munkavállaló és 200 000 munkáltató van, a vállalkozások több mint 80%-a 10 fő alatti.

120 000 – 10 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató

munkáltatónak van legalább 2 főállású munkavállalója. 40 000 munkáltatónál 1-2 főállású munkavállaló van. A munkavédelmi hatósági ellenőrzések tervezése egy ún. index alapú modell segítségével random kiválasztással történik. A kockázat alapú indexálás a hatóság belső feladata és titkos. Minden vállalkozó indexálásra kerül. Az indexszám mértékét a felügyelői intézkedések tapasztalata, a végrehajtási fegyelem, a statisztikai adatok és az ágazati jellemzők (kockázat, baleset, stb) adják. 2005-2011 között az összes munkáltatót végigellenőrizték, így megteremtették az alapját az indexálásnak. Az indexálás titkos, a felügyelőség hozzáfér a különböző más állami nyilvántartásokhoz is. 2012 – től a cél, hogy:  

minél több hibafeltárás történjen hangsúly a párbeszéden, a segítségen van, amit a helyszínen, vagy a call center útján kap meg a vállalkozó, a felügyelők terelgetik a munkáltatókat, alternatívákat mutatnak részükre



az 1-4 fő közötti létszámú cégek segítése



iránymutatás az egészségfejlesztés érdekében.

Miben valósul meg a segítés, segítség? 

Kockázatértékelés elkészítéséhez nyújtott segítség,



Terelik a vállalkozót a honlapra - de konkrét megoldást nem adnak



Telefonos segítség (call center: 8 – 10 felügyelő dolgozik…) Fejlesztik a felügyelők kommunikációs készségét. Képzésen foglalkoznak a felügyelőkkel.

Az ágazatokban vannak külön munkavédelmi bizottságok és szakértő tanácsadók. A felügyelők gyakran ide irányítják a kérdezőket. A Smiley rendszer: A vállalkozások az ellenőrzések tapasztalatai alapján ún. smiley rendszerbe kerülnek besorolásra: Azok a vállalkozások, akik a kockázat alapú ellenőrzésen átestek és megoldatlan hiányosságuk nincs. Max 5 évig vagy az újraellenőrzésig lehetnek ebben a kategóriában. Azok a vállalkozások, akik az ellenőrzések során figyelmeztetésben részesültek, hogy határidőre vagy azonnal szüntessék meg a feltárt hiányosságaikat. 6 hónapig a sárga fej marad a cég mellett. 6 hónappal később utóellenőrzés!

38


Azok a vállalkozások, akik felfüggesztő, tiltó figyelmeztetést, illetve tanácsadói kötelezést kaptak a feltárt hiányosságok súlyossága miatt. 6 hónapig a piros fej marad a cég mellett. 6 hónappal később utóellenőrzés! Azok a vállalkozások, akik rendelkeznek OSH tanúsítvánnyal, MEBIR – el. Legfeljebb baleset esetén ellenőrzik őket.

Felügyelői kompetenciák: 

A munkavédelmi felügyelőnek nincsenek külön képesítési feltételei



Belső képzések vannak (6 hónapig csak képzés sok gyakorlattal)



Sokféle szakképzettséggel lehet felügyelő valaki (mérnök, ápolónő stb.)

A felügyelők ellenőrzési beosztása ágazat szerint és feladat szerint történik. A felügyelők gyakorlatilag távmunkások (csak hétfőn és pénteken mennek be az irodájukba),

de

minden

belső

hálózathoz

hozzáférnek.

Technikai

eszközök

biztosítottak (mobil, táblagép, számítógép). Új céget 2 évig nem ellenőriznek.

A munkavédelmi kockázatértékelés14 A kockázatértékelést segítik az úgynevezett „Ágazati Tanácsadók”, akiket a szociális partnerek tartanak fenn. Ezen túl az országban van 11 tanúsított külső vállalkozó, akik munkavédelmi feladatot látnak el speciális helyeken, pl.: nagyobb vállalatoknál, vagy speciális szituációkban. A kockázatértékelés hasonló a magyar elvárásokhoz. A kockázatok azonosítása, értékelése után intézkedési terv és visszaellenőrzés szükséges. Felülvizsgálat minden munkakörülmény változásnál, de legalább 3 évente. A felügyelőség részéről kidolgozásra került 36 ágazatra a specifikus kockázati útmutató, valamint készült 85 ágazat specifikus kockázatértékelési kérdéslista kisvállalkozások számára. A kérdések eldöntendő kérdések, adatlap formátumban. Ezek nem interaktív alkalmazások. Minden anyag elérhető az ágazati tanácsadók hivatalos weblapján. A kockázatértékelés elkészítéséhez „ágazati tanácsadók” adnak szükség esetén segítséget. Sokszor a felügyelők is ide irányítják a vállalkozókat. Az ágazati tanácsadó szolgálatot a szociális partnerek tartják fenn.

14

Charlotte Skjoldager - Vállalati szintű együttműködés – kockázatértékelés előadás anyaga alapján

39


A

munkavédelmi

hatóság

elfogad

bármilyen

útmutató

szerint

készült

kockázatértékelést. Az a lényeg, hogy legyen kockázatértékelés.

Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogatása Dániában 3 ellenőrzési centrum van és mindenütt 3 főbb felügyeleti csoport (balesetek, pszichés, mozgásszervi) van a centrumokban, amely tovább tagozódik ágazatok és feladatok szerint. Stratégiai célok 2020 -ig: 

20 % - kal csökkenteni a súlyos baleseteket



20 % - kal csökkenteni a pszichés terhelésnek, illetve



20 %-kal csökkenteni a mozgásszervi megbetegedések kockázatának kitettek számát

Azokra az ágazatokra fókuszálnak, ahol a legtöbb a baleset, illetve foglalkozási megbetegedés

fordul

elő.

A

táppénzek

egyharmada

a

munkakörnyezettel

kapcsolatos balesetből és/vagy megbetegedésből ered! Az összes foglalkozási megbetegedés 42 % - a mozgásszervi megbetegedés! Fontos állásfoglalást adott ki a Munkaügyi Minisztérium: a pszichés és a fizikai problémákat egyformán, azonos súllyal kell kezelni a munkáltatónak és a hatóságnak is! A dán hatóság nem szakhatóság, de ha egy vállalkozó vállalkozást indít, akkor automatikusan kap egy információs anyagokat tartalmazó csomagot, amelyekből kiderül, hogy mi a teendője és mi a feladata a munkavédelem területén. Munkavédelem népszerűsítése több fronton történik: 

A felügyelőség honlapján



Útmutatók, jogszabályok, információk - szóróanyagok



Szociális partnerekkel rendszeres találkozók szervezése



Tanácsadó szolgálat működtetése



Felügyelők is konzultálnak a munkáltatókkal

40


A balesetbiztosítási rendszer15

Az egészség és balesetbiztosítók magánbiztosítók, de az államot képviselik. (Ezek kis létszámú, de jól szervezett olcsó és gyors vállalkozások.) Az egészségügyi és baleseti ellátás ingyenes. A biztosítási díjat a kockázatok és a piaci viszonyok határozzák meg. Ágazatonkénti ún. biztosítási ráták vannak és ennek megfelelően eltérő %-ot kell befizetni a biztosító felé. A befizetéseket figyelik, aki nem fizet, azt megbírságolják. Ahol foglalkozási megbetegedés fordult elő, ott a cégeknek a Foglalkozási Megbetegedés Alapba kell befizetést eszközölni!

Az OiRA alkalmazásának lehetősége Dániában nem választották az OIRA-t, mert 11 tanúsított ágazati tanácsadói szolgálat van, melyek már előzőleg kidolgoztak kockázatértékelési módszereket, útmutatókat. Az OiRA-t nem is tervezik bevezetni, mert Dániában: 1. magas

szintű

a

jogkövetési

fegyelem

(80

-90%-nak

eleve

kockázatértékelése) 2. Hatékony az ellenőrzés: sok felügyelő van, mindenkit ellenőriznek 3. A munkavédelmi szakértők és az ágazatok jól segítik ezt a feladatot

15

Andreas Lottrup- A munkavállalói kártérítési rendszer Dániában - előadás

41

volt


5. Svédország - Malmö

Terület:

449 964 km2

Népesség:

9 500 000 fő

Munkanélküliség:

7,7 %

Munkavállalók:

7 760 000 fő

A svéd munkavédelmi irányítás felépítése Svédországban ma már nem tekinthető ipari országnak, mivel mindösszesen az 5 millió munkavállaló 18%-a dolgozik az iparban ezért a hagyományosan jellemző tripartit rendszer sem működik olyan jól, mint régen. A multi cégeknél a svéd hagyományokhoz képest alacsonyabb szintű a szociális partnerek bevonása a munkavédelmi problémák megoldásába. A

Svéd

Országgyűlés

és

kormány

azzal

a

feladattal

bízta

meg

a

Svéd

Munkakörnyezetért felelős hatóságot, hogy a munkakörnyezet megfeleljen a munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkozó jogszabályok követelményeinek, és ezáltal mindenki jó és állandóan javuló munkakörnyezetben dolgozhasson. Az ország 3 fő régióra osztott: Észak, közép és déli régió. A régiók körzetekre tagolódnak. Összesen 10 körzet található Svédországban. 3 szinten működik a hatóság:16 

nemzeti/országos

projektek – Pl.: mezőgazdaság, építés-kivitelezés…

 regionális projektek – 3-4 körzet érintő célellenőrzések – Pl.: Hotelek, emelőgépek

 helyi projektek – 1 körzetet érint Országosan 7 főosztály, 3 ellenőrzési osztály (a 10 körzetre) és 260 munkavédelmi felügyelő segíti a hatóság munkáját. 16

Anna Sundén, Mats Ryderheim – Malmöi munkavédelem bemutatása előadás

42


Minden 20 000 munkavállalóra jut egy felügyelő. A tanulmányút keretében a déli régió malmöi körzetből kaptuk az információkat, ahol 32 felügyelő 3 fő jogász 2 fő helyettes dolgozik a hatóságnál. Előfordul, hogy mind a 260 felügyelő ugyanazt a témát ellenőrzi, de előfordul, hogy különböző projektre csoportosítják az embereket. Cél: a hatóság kiszámíthatósága, egységessége. Egyik formája a jogszabályi háttér racionalizálása. Csökkentik a jogszabályok számát. A hatóság felel a munkavédelmi, munkakörnyezeti statisztika naprakészségéért. Az adatok gyűjtése kérdőívek, telefoninterjúk segítségével történik. Baleseti statisztikát is vezetnek, figyelik a tendenciát és a kiugrásokat. Ezek a statisztikák adják annak az alapját, hogy a következő évben mely területekkel való foglalkozás legyen a prioritás. Súlyos hiányosság esetén publikálnak az újságokban, ill. súlyos balesetet a rendőrségnek és az ügyészségnek átadják. A büntető törvénykönyv tartalmaz tényállást a munkavédelmi szabályok megszegésének esetére.

A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése A svéd munkavédelmi törvény korlátozott számban, de tartalmaz előírásokat, az önfoglalkoztató (mást nem foglalkoztató) egyéni vállalkozókra is (pl. műszaki kötelezettségek, kémiai biztonsági előírások…), de ezeknek a vállalkozóknak nem kell kockázatértékelést készíteni. (Egyébként a jogi szabályozásban az általános előírások irányába kívánnak elmozdulni az ágazatspecifikus szabályozás helyett.) A kockázatértékelésre a munkavédelmi törvényükben csak utalás található, az elkészítés részletes szabályaira külön rendeletük van. Évente a munkáltatók 5%-át ellenőrzik, melyről előzetes jelzést kapnak a munkáltatók az ellenőrzés előtt. A hatóság ellenőrzésének módszerei: 1)

3 – 4 héttel az ellenőrzés előtt értesítik a céget, utalva a munkavédelmi munkát segítő honlapra. Azért is értesítik előre a munkáltatót, hogy a munkavédelmi képviselő jelen lehessen az ellenőrzésen.

2)

A felügyelő által felvett jegyzőkönyvnek – első alkalommal - nincs következménye, az egy javaslat a szükséges tennivalókra

3)

Második alkalommal már határozatot, hoz a felügyelő, melyre jogorvoslati lehetőség biztosított, de a munkáltatók többsége már az első ellenőrzésen felvett jegyzőkönyvre is „mozdul”.

43


4)

A konzervatív kormány nem a hatósági ellenőrzésre, hanem a megelőzésre, a széleskörű informálásra helyezi a hangsúlyt.

A munkavédelmi felügyelők a kockázatértékelés meglétét is ellenőrzik, a részletekbe nem mennek bele, de ha az ellenőrzés során találnak valamilyen hiányosságot, akkor megnézik, hogy ezzel a témával foglalkozik-e a kockázatértékelés, ha nem, akkor pótlásra kötelezik a munkáltatót.

A munkavédelmi kockázatértékelés Minden munkáltató köteles (írott) kockázatértékelést készíteni, ha ehhez nem rendelkezik megfelelő tudással, akkor külső vállalkozóval is elkészíttetheti. A súlyos kockázatú tevékenységekre „+” munkautasítást kell készíteni. A kockázatértékelés szerves része az intézkedési terv. A tíz, vagy több munkavállalót foglalkoztató munkáltatókat további kötelezettségek is terhelik: 

„munkakörnyezeti” politikát kell készíteniük



belső munkavédelmi szabályozással kell rendelkezniük, amiben a feladatok felelőseit is meg kell jelölniük.

A munkáltatók részére interaktív kockázatértékelési segítség van Svédországban. A kockázatértékelési segítségek hatékonyságát azzal ellenőrzik, hogy azokat hányan töltötték le a honlapjukról. A munkáltató a honlap segítségével fel tudja mérni saját munkavédelmi helyzetét. Klasszikus üzemorvoslás nincs, de ilyen jellegű szolgáltatások működnek, melyek a megelőzésre helyezik a hangsúlyt.

Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogató szerepe A felügyelőségi munkában, előnyben részesítik a tájékoztatást az ellenőrzéssel szemben. A kockázatértékelés fontosságát már a fiatalok figyelmét is felhívják. Pl.: az összes fiatal a 16. életévének betöltése évében üzenetet kap a felügyelőségtől a következő szöveggel: „Gratulálunk, hogy 16. éves lettél, de ha dolgozni akarsz a nyáron, akkor vidd magaddal ezt a kérdéslistát, és állítasd ki a munkáltatóddal, hogy milyen veszélynek (kockázatnak) leszel kitéve a munkahelyeden.” Svédországban – különösen az építőiparban – sok az idegen ajkú munkavállaló, akik nem ismerik a munkavédelmi szabályozást, illetve jogaikat. Az ő számukra pl. a felügyelőség a városi buszok oldalán hirdetéseket jelentet meg, hogy látogassanak el a honlapjukra. A munkavédelmi segítségek a honlapon a legtöbb külföldi munkavállaló anyanyelvén is olvashatók.

44


A prevencióban jelentős szerepet játszó kommunikációs feladatok végrehajtására 40 fős főosztály működik. Munkáltatókat segítő eszközök kockázatértékeléshez: 

Jogszabályok



Interaktív tréningek (www.av.se)



www.prevent.se a szakszervezetek által támogatott cég által létrehozott weboldal tele segítő információval. Tanfolyamok, információs anyagok, ellenőrző listák stb.



Ingyenes weboldalról letölthető anyagok: interaktív oktatási anyagok is megtalálhatók, szinte minden

Svédországban

dolgozó

vendégmunkás

anyanyelvére lefordítva. 

3-4 napos munkavédelmi oktatásokat szerveznek, de ezek nem ingyenesek. A munkavédelmi képviselőket küldik ide a munkáltatók.



Információs anyagok az ipari ágazatokról



Folyamatosan hirdetnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében:  fényújságokon,  honlapokon,  az írott sajtóban,  autóbuszok oldalán, stb.



Kiadványokat, szórólapokat készítenek és terjesztenek,



Kampányokat szerveznek, amelyek kommunikációjára egy – egy híres embert kérnek fel.

A balesetbiztosítási rendszer 1 db államilag fenntartott biztosító van regisztrációs kötelezettséggel. A befizetendő összeg

nem

függ

sem

a

munkáltató

nagyságától,

sem

ágazattól

stb.

A

balesetbiztosítás egy elkülönült pénztár, de a társadalombiztosítás része. Pénz nagy része kutatásra, kisebb része kártérítésre kerül felhasználásra.

Az OiRA alkalmazásának lehetősége Az OiRA tagságuk ellenére egyelőre főleg a megfigyelő szerepét töltik be. A fodrász szakmára elkezdték kidolgozni az OiRA szerinti értékelést. A saját rendszereiket használják. Amennyiben az OiRA beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor aktívabb részvételt fognak tanúsítani.

45


IV. KIÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK A munkavédelemben (munkabiztonság és munkaegészségügy) a megelőzés alfája és omegája a kockázatértékelés. Nem tud megfelelő intézkedéseket hozni az a munkáltató, aki nem ismeri az általa végzett tevékenységek kockázatait. Tehát aki nem végzett kockázatértékelést, vagy nem megfelelően végezte (végeztette) el a kockázatértékelést, annak a munkáltatónak nem lesz, nem is lehet megfelelő a megelőzési tevékenysége. Mit kell megelőznünk? Miért fontos a megelőzés? A munkabaleseteket, ezen belül a súlyos és halálos munkabaleseteket, a foglalkozási megbetegedéseket és a fokozott expozíciós eseteket szükséges megelőzni. Magyarország

nem

közömbös

azzal

kapcsolatban,

hogy

hány

baleset

és

megbetegedés következik be a munkavégzés során. Ezt példázza az is, hogy a legutóbbi dunai árvíz alkalmával a miniszterelnök minden sajtótájékoztatón kiemelte, hogy: „az árvíz nem követelt emberáldozatot!” Tehát Magyarország számára fontos, hogy állampolgárai, munkavállalói egészsége és biztonsága ne kerüljön

veszélybe,

következésképpen

a

munkabalesetek,

megbetegedések

megelőzése minden körülmények között maradjon prioritás. 2012 – ben, összesen 17 025 fő munkavállaló három napon túl gyógyuló munkabalesetét jelentették be a munkáltatók. Az összes munkabalesetből 78 eset súlyos, 62 pedig halálos következménnyel járt, ami azt jelenti, hogy kéthetenként 3 személyt (heti átlagban 1.5 személy) ért súlyos baleset, illetve hetenként átlagosan több mint egy ember (5 hetenként 6 fő) halt meg baleset miatt a munkahelyeken. Ezek a statisztikai adatok – indokolás nélkül is – megkövetelik a megfelelő színvonalú megelőző intézkedéseket, azok kikényszerítését, szigorítását! A legfőbb prevenciós eszköz a kockázatértékelés, ezért megléte és minőségének javítása kulcsfontosságú tényező a balesetek és a megbetegedések számának csökkentése érdekében. A munkavédelem és ezen belül a megelőzés fontos és jelentős tételű gazdasági kérdés is. A balesetek és a foglalkozási megbetegedések miatt a gazdaságilag is

46


mérhető károkat legjobban a kapcsolódó keresőképtelenséggel

(a szakmai

terminológia: munkaképtelenség,) járó napok számával, illetve az egészségügyi ellátásra fordított költségekkel lehet jellemezni. Előbbi bemutatása a következő táblázatban látható.17

Ha a napi átlagos táppénz Magyarországon hozzávetőleg 5000,- Ft, akkor a 2012 évi munkahelyi baleseti kifizetések csaknem elérik a 4 milliárd forintot. Ehhez még hozzá lehet számolni az egészségügyi ellátási és beavatkozási költségeket, amelyek minden valószínűség szerint jelentősen meghaladják az előző költséget. Ha teljes körűen kívánjuk vizsgálni a költségek alakulását, akkor számolni kell a járulékos költségekkel (termeléskiesés, helyreállítás, helyettesítés, kártérítés, megtérítés, büntetések, bírságok, ügyviteli stb. eljárási kts.), amelyek viszont összegezve az előző költséghalmaz többszörösét is kitehetik. Megjegyezzük, hogy: … a DuPont – mint munkavédelemmel is foglalkozó világcég - statisztikája szerint minden, a megelőzésbe befektetett 1 euró 6 euró hasznot eredményez. A jobb érthetőség miatt fordítva szokták magyarázni: ha az állam és a vállalat nem fordít elegendő pénzt a munkavédelmi megelőzésre, akkor előbb vagy utóbb minden be nem fektetett 1 euró után 6 euró veszteség éri! … A dán soros elnökség ideje alatt 2012. június 28-29-én rendezett „Munkavédelmi közösségi stratégia áttekintése

és a jövő

prioritásai” című

konferencián

a

munkavédelmi „beruházások” megtérülését a Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség – ISSA felmérése alapján 2,2-szeresre tették.

17

http://www.oep.hu/

47


Ha nem pontosak ezek a statisztikai adatok, vagy eltérő adatokon alapulnak, akkor is azt támasztják alá, hogy a biztonságba való befektetés hiánya több szinten is súlyos károkat okoz. A jogkövető magatartás mellett – kimondatlanul is - ezt a közgazdaságilag alátámasztott

megelőzési

szemléletet

tapasztaltuk valamennyi

meglátogatott

államban. A csoportunkat fogadó tagországokban az állam és szervezetei – kivétel nélkül - kiemelt szerepet tulajdonítanak a munkavédelemnek, ezen belül a kockázatértékelésnek, és kiemelten fontosnak tartják az erre irányuló segítségnyújtást, oktatást, a felkészítést és a támogatást. Ez a megelőzésre fókuszált

szemlélet

és

magatartás

különösen

igaz

a

mikro-

és

kisvállalkozások vonatkozásában. Online és más típusú eszközöket – nem feltétlen az OiRA-t - a legtöbb országban alkalmaznak, de azt is hangsúlyozzák, hogy szakértelem és elkötelezettség szükséges a munkáltató, illetve az értékelést készítő részéről, továbbá kontrollálni (belső és külső) is szükséges az elvégzett tevékenységet. Hasonló véleményeket kaptunk arról is, hogy az új rendszerek bevezetését fokozatosan kell megvalósítani széleskörű előkészítés, párbeszéd és kommunikáció mellett. A bevezetést lehet megadott dátumhoz kötni, de az előbb említett előkészítő munkára fordított időtartamot kell helyesen meghatározni, optimalizálni. Általánosítható megállapítás, hogy a tanulmányúttal érintett országokban a mikro- és kisvállalkozások esetében nincsenek engedmények a munkavédelmi kötelezettségek teljesítése tekintetében, de különböző szereplők (pl. hatóság, ágazati érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek, ágazati biztosítók, ingyenes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, stb.) különböző eszközök és módszerek átadásával támogatják ezeket a vállalkozásokat a vonatkozó kötelezettségeik teljesítésében. Ugyancsak egyetemleges európai gyakorlat, hogy mindenütt önálló, - többek között a hatósági tevékenységet is támogató - munkavédelmi elméleti és gyakorlati kutatási, stb. feladatokat megvalósító országos intézet(ek) áll(nak) rendelkezésre. Ingyenes és térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatásaikat a kormányzat, az érdekképviseletek, a biztosítók és a vállatok is igénybe vehetik.

48


Vizsgált lehetőségek: 1.

Magyarország ne vezesse be az OiRA-t, minden maradjon, így ahogy most van.

2.

Magyarország vegye át, vezesse be az OiRA-t, készítsen programot a bevezetésre.

3.

Magyarország alakítson ki és vezessen be saját online rendszert a kockázatértékelés segítésére.

Az

elkövetkezőkben

összefoglalásra

kerülnek

azok

a

körülmények,

érvek,

amelyekre az OiRA bevezetésének megfontolása során feltétlenül figyelemmel kell lenni. Milyen feladatokat kell elvégezni, ha Magyarország be szeretné vezetni az OiRA –t? 

További konkrét tájékozódás szükséges az EU-OSHA – val aláírandó szerződés konkrét feltételeiről, tételesen át kell vizsgálni a szerződést.



A konkrét feltételek ismeretében elő kell készíteni a megállapodás aláírását: o

pénzügyi

feltételek biztosítása

(meg

kell

határozni

a

pénzügyi

forrásokat, (EU-OSHA támogatás + magyarországi források,) o

tárgyi feltételek biztosítása a magyar OiRA szervezet részére (iroda, megfelelő munkaeszközök, közlekedés, stb.)

o

szervezeti, személyi feltételek biztosítása (projektvezető + szakértők + képzések),

o

a szociális partnerek, illetve szakértőik bevonása, kiképzése

o

szervezési feltételek biztosítása: •

A

szükséges

jogszabály

módosításokról

döntés,

majd

a

szövegszerű előkészítés, •

Előzetes kommunikáció (a célcsoportok részletes tájékoztatása, több csatornán keresztül valósuljon meg,)



Alá kell írni a megállapodást az EU-OSHA – val.



Az OiRA eszközgenerátor segítségével létre kell hozni egy vagy több – korábban a szerződésben vállalt - ágazati eszközt.



Ellenőrizni, tesztelni kell az eszközt (szakértők által, az eszköz vállalatokon belüli alkalmazásával) a bevezetés előtt.



Be kell vezetni az eszközöket. 49




Figyelni

kell

az

OiRA

változásait,

fejlesztéseket,

módosításokat

kell

kezdeményezni. 

Népszerűsíteni és terjeszteni kell az eszközöket Magyarországon.



Folyamatosan karban kell tartani az eszközt (naprakésznek kell lennie), illetve újabb és újabb eszközök elkészítésére lehet (kell) vállal(koz)ni.

Az OiRA eszköz bevezetése mellett szóló indokok Az OiRA-t eredetileg olyan mikro és kisvállalkozásoknak szánták, amelyek még nem rendelkeznek

kockázatértékeléssel.

Magyarországon

a

vállalkozások

Ezzel

szemben

jelentősebb

mondhatnánk,

része

elvégeztette

hogy

már

a

kockázatértékelést, de ha megnézzük a kockázatértékelések minőségét, akkor azt tapasztaljuk, hogy azok más-más (általában egyszerű) sablon szerint készültek, és nincsenek az adott munkahelyre adaptálva, nem-, vagy nem teljes mértékben tükrözik a valós munkavédelmi helyzetet, így a szükséges intézkedések is elmaradnak. A munkáltatóknak egy része nem ismeri a saját kockázatértékelése tartalmát,

a

munkavállalók

pedig

csak

ritka

kivételes

esetekben.

A

kockázatértékelésekből sokszor a legveszélyesebb műveletek, expozíciós szituációk értékelései maradnak ki. A megállapítások tartalma sok esetben a rosszul feltett kérdésekre adott nem megfelelő válaszokon alapul. A munkahelyi biztonság és egészség szempontjából fejlesztési lehetőséget jelenthet egy online kockázatértékelés alkalmazhatóságának biztosítása, mert a törvényi előírások

teljesítését

segíti,

a


minőségét

és

ezzel

a

munkakörülmények javítására tett intézkedések hatékonyságát növeli, valamint az alkalmazási kör is kibővülhet, pl. az önfoglalkoztatókkal. Egyúttal egyszerűsítheti, megkönnyítheti a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs feladatok végrehajtását. 

A 89/391/EGK irányelv (munkavédelmi keretirányelv) a kockázatok felmérését a munkáltató kötelezettségévé teszi, elkészítését nem köti munkavédelmi végzettséghez.

A

szakszerűséget

különböző

képzések

segítségével

vagy

munkáltatói ösztönzők működtetésével biztosítják/kényszerítik ki. A jelenlegi magyar

szabályozás

a

szakképesítés

tekintetében

szigorúbb,

amikor a

munkáltatói tevékenység veszélyességére és a cég nagyságára való tekintet nélkül munkavédelmi képzettséghez köti az elkészítést. A

munkavédelmi

szolgáltatást

képzettség

nyújtó

(ide

orvosokat,

nem

értve

szakdolgozókat,

a

foglalkozás-egészségügyi akik

számára

kötelező,

kreditpontos továbbképzési rendszer van érvényben) azonban nem jelent

50


egyben naprakész munkavédelmi tudást is (a munkavédelmi szakembereknek nincs

előírva

időszakos

kredit

követelmény)

tehát

esetenként

gyenge

szaktudású, a területet nem ismerő ember készíthet felmérést. Azt is meg kell jegyezni,

hogy

Magyarországon

a

foglalkozás-egészségügyi

szolgáltatók

tényleges közreműködése a kockázatértékelés elkészítésében nem jellemző. Ezzel szemben az OiRA eszköz kérdéssorát a legfelkészültebb, az érintett szakmát kiválóan ismerő szakemberek állíthatják össze, ami garancia lehet a ténylegesen feltenni szükséges kérdések megfogalmazására. 

Ha a munkáltató OiRA eszközzel dolgozik a kérdéseken keresztül maga szembesül

a

munkavédelmi

problémákkal,

motiváltabb

lesz

a

megszüntetésükre, jobban megismeri a saját cégét és a munkavédelmi követelményeket. 

Magyarország az eszközök kidolgozásában való aktív szerepével elismertséget szerezhet az EU-OSHA – tól.



Az OiRA csak szoftver megkötöttséget ad, a tartalmat a tagországok szabadon választhatják meg, ez előnyt jelent más saját rendszer megalkotásával szemben. Ezért az OiRA bevezetése más rendszerekhez képest kisebb kockázatú, valószínűleg a magyar döntéshozók is szívesebben támogatják.



Az OiRA szoftvere ingyenes és hosszabb idejű tesztelésen is átesett már, egyszerűbben, és rövidebb idő alatt bevezethető, mintha egy új rendszert kellene kidolgozni.



Az

OiRA

bevezetésére

az

EU-tól

támogatás

igényelhető.

(Pl.

egyes

tevékenységekre való kidolgozásra vagy képzésre.) 

Az OiRA bevezetése más rendszerekhez képest kisebb kockázatú, ezért valószínűleg a magyar döntéshozók is szívesebben támogatják.



Az OiRA lehetővé teszi a munkáltatók munkavédelmi helyzetének egységes megítélését,

ezzel

elősegítheti

az

önálló

(elkülönült)

balesetbiztosítás

magyarországi bevezetését. 

Az OiRA közösségbe történő belépésünkkel ingyenesen átvehetjük, és megfelelő adaptáció

után

használhatjuk

is

a

más

államok

által

készített

kockázatértékeléseket. 

Az OiRA-ba típus megoldások is feltölthetők, így a kockázatértékelésen kívül a intézkedési terv is a munkáltató rendelkezésére állhat. Ezeket a beérkező észrevételek, „hozzászólások” alapján állandóan tökéletesíteni lehet.

51




A

rendszert

már

bevezető

tagállamok

tapasztalattal

rendelkeznek

a

bevezetésben, üzemeltetésben, elfogadtatásban. Ezeket a tapasztalatokat mi „ingyen” átvehetjük. 

Az önfoglalkoztatók előtt is megnyílik egy egyszerű alkalmazás, amellyel a kockázatok azonosítását követően, saját munkakörülményeik javítása révén biztonságosabb és egészségüket nem- vagy kevésbé veszélyeztető módon tudnak munkát végezni, ezzel egészségüket, munkavégző képességét jobban meg tudják őrizni.



Az önfoglalkoztatók a tevékenységük hatókörében tartózkodók védelméről eredményesebben tudnak gondoskodni (törvényi kötelezettségük).



Az

alkalmazás

nyitott

a

saját

munkavédelmi

szakembert

foglalkoztató

vállalkozások számára a jelenlegi hazai szabályozás alapján is és ezzel a kockázatértékelések minősége javulhat. Továbbá ez a főállású munkavédelmi feladatok ellátását ösztönzi, a munkakörülményeket javító tevékenység is erősödhet. 

Munkavédelmi szolgáltatást végzők részére szakmai segítség lehet az ingyenes, online módszer annak ellenére is, hogy ezért külön díjat nem számolhat fel.



A

munkáltatónak

külső

munkavédelmi

szakemberrel

elkészíttetni

a

kockázatértékelést jelentős pénzbe kerül, az OiRA-t használva ettől a kiadástól, vagy egy részétől mentesül. Az OiRA, illetve hasonló interaktív rendszer bevezetésének hatásai 

Számos vállalkozás, valamint az önfoglalkoztatók munkakörülményei javulnak, munkából való kiesés csökken, a munkavállalók és önfoglalkoztatók jó egészségi állapota tovább megmarad (társadalmi kiadások csökkenése).



Önfoglalkoztatók hatókörében tartózkodók védelme javul.



Munkavédelmi tudatosság fejlődik, ennek szélesebb egészségmegőrző hatása is várható (társadalmi kiadások csökkenése).



Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakemberek szaktevékenységének színvonala nő.



A munkavédelmi hatóság (mint OiRA partner) szolgáltató szerepe is erősödik, pozitív irányba hat a megítélése.



Vállalkozások anyagi terhei csökkennek.

52


Az OiRA eszköz bevezetésével kapcsolatos hátrányok, megfontolást igénylő tényezők 

Az OiRA rendszer egyéb ösztönzők hiányában (pl. önálló balesetbiztosítási rendszer) nem hatékony, nem működik.



A feladat elvégzése kellő motiváció hiányában formális marad.



A feladat elvégzése kellő szakértelem hiányában az ellenkező hatását válthatja ki, a készítője abban a tévedésben lehet, hogy egy csekklista kitöltésével teljesítette a munkavédelmi előírásokat, ugyanis nyilvánvaló, hogy egy online program „nem látja” a munkahelyet, így feltáratlan kockázatok maradhatnak.



Az alkalmazás szerint elkészített kockázatértékelések munkavédelmi hatósági kontrollját fejleszteni szükséges



Számítástechnikai hátteret és tudást igényel az alkalmazása.



Az online elérhetőséget – nem minden böngésző támogatja.



Egyes

munkavédelmi

szakembereknek

ellenérdekeltek

lehetnek

a

bevezetésében. 

A technikai segítséget adó helpdesk angol nyelvű, nehezen elérhető.



Javasolt az NMH MMI honlapjának bővítése, vagy önálló honlapot kell létrehozni az OiRA népszerűsítésére.



Meg kell teremteni a képzések és továbbképzések feltételeit.



Döntést igényel, hogy a magyarországi fejlesztéseket kik végezzék (a hatóság, vagy vállalkozók, vagy feladatorientáltan vegyesen, vagy külön erre a célra létrehozott projekt keretében történjen).



Szoros

együttműködés

és

nyílt

párbeszéd

szükséges

a

munkaügyi

kapcsolatok vonatkozásában a kormányzat és a szociális partnerek között. Az OiRA bevezethetőségével foglalkozó szakértői csoport végleges javaslata a feltárt érvek és ellenérvek mérlegelése alapján: A SZÁMOS ELŐNYRE VALÓ TEKINTETTEL INDOKOLT LENNE MAGYARORSZÁGON IS EGY ONLINE KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK MEGFONTOLÁSA. MIVEL AZ OIRA MÁR EGY KIDOLGOZOTT ÉS A VÁLLALKOZÁSOK ÁLTAL INGYENESEN IGÉNYBE VEHETŐ ESZKÖZ, KOMOLYAN MEGFONTOLANDÓ A BEVEZETÉSE A MIKRO ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

53


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Munkaügyi Hivatal az általa elindított, „Koncepció a mikro- és kisvállalkozások

adminisztratív

terheinek

csökkentésére

a

munkavédelmi

kockázatértékelés esetében” című projekt keretében megbízta a MUVAPI Szakértői, Tanácsadó

és

Szolgáltató

Kft-t

a

„Nemzetközi

tapasztalatok

összefoglalása,

elemzése, valamint összevetése a hazai szabályozással a mikro- és kisvállalkozások adminisztratív

terheinek

csökkentésére

a

munkavédelmi


esetében” című kutatási, fejlesztési, szolgáltatási feladat megvalósításával. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kidolgozott egy Online interaktív Kockázatértékelési programot (továbbiakban OiRA), mely egy olyan – az ügynökség által finanszírozott - ingyenes webes alkalmazás, ami a csatlakozó országok részére lehetővé teszi egyes tevékenységekre - a mikro- és kisvállalkozások számára testreszabott - kockázatértékelési programok kifejlesztését és használatát. A tanulmány célja volt, hogy az OiRA, vagy hozzá hasonló online kockázatértékelési -eszköz magyarországi bevezethetőségét megvizsgálja. Társaságunk elvállalva a megbízást a szerződésben és mellékleteiben részletezett kutatás-fejlesztési feladatokat – a közreműködő személyek aktív bevonásával – végrehajtotta. A projekt végrehajtásában résztvevő személyek: Dr. Bakos József

NMH MMI

Főigazgató-helyettes

Dr. H. Nagy Judit

NMH MMI

Munkavédelmi Főosztály - Főosztályvezető

Dr. Nagy Imre

NMH MMI

Munkahigiénés és Foglalkozás-eü. Főosztály – Főosztályvezető

Nesztinger Péter

NMH MMI

Munkavédelmi főreferens

Arató Zoltán

NMH MMI

Munkavédelmi szakreferens

Varga István

MUVAPI KFT.

Ügyvezető igazgató

Kukla Endre

MUVAPI KFT.

Cégvezető

Pelyhe Zoltán

MUVAPI KFT.

Szakmai vezető

A

előirányzott

szerződésben

tanulmányutak–

az

előzetes

programnak

megfelelően – a megadott határidőn belül – zavartalanul - teljesítésre kerültek. A delegált vezetők és szakértők ezeken az utakon részt vettek. A tanulmányutakról a szerződésben meghatározott határidőn belül előzetes „úti jelentést” adtunk a megbízónak. A csoportunkat fogadó intézmények a következők voltak:

54


1. MÜNCHEN

Bajor Tartományi Egészségvédelmi, Élelmiszerbiztonsági, Munkavédelmi és Termékbiztonsági Hivatal

2. BÉCS

Központi Munkavédelmi Felügyelet

3. BILBAO

Európai Munkavédelmi Ügynökség

4. AMSTERDAM

TNO (független kutató szervezet, amely az RI & E Steunpunt (kockázatértékelési támogató pont) titkárságát is működteti

5. KOPPENHÁGA

Dán Munkakörnyezeti Hatóság

6. MALMÖ

Munkakörnyezeti Hatóság, Malmö körzet

A tanulmányutakra való felkészülés során meghatároztuk azokat a kérdéseket, azokat a prioritásokat, amelyekkel a megbeszélések során feltétlen foglalkozni kívántunk. A kapott tájékoztatások, a kérdéseinkre adott válaszok jó alapot teremtettek a tanulmány összeállításához. Tanulmányunk négy fontos fejezetre tagozódik: I.

Munkavédelmi kockázatértékelés Magyarországon

II. Az OiRA bemutatása III. A munkavédelem, mint a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési feltételei megteremtésének ösztönzője az EU egyes tagállamaiban IV. Kiértékelés, javaslatok A tanulmány III. fejezete és a melléklet- a vizsgált országok vonatkozásában különkülön – nem csak a mikro- és kisvállalkozások kockázatértékelésével foglalkozik, hanem sok olyan hasznosítható információt is tartalmaz, amelyek az adott ország munkavédelemi irányítási, jogi és igazgatási feladataival, a szakmai munka szervezésével, működésével, annak módszereivel és eszközeivel is foglalkozik. Ezeknek az anyagok bizonyítják, hogy a munkahelyi biztonság és az egészség az állami politika és stratégia igen fontos része, olyan gazdasági tényező, amely egységes fellépést igényel annak érdekében, hogy a biztonság- és egészségtudatos szemlélet a mindennapok során bekerüljön a köztudatba, hogy minél kevesebb legyen a munkával kapcsolatos baleset és – megbetegedés. A tanulmány adatai – mint módszertani információk - hasznosak lehetnek a magyar munkavédelem jövőjével kapcsolatos stratégiai döntések megalapozásakor is. 55


A kiértékelés során rögzített legfontosabb tapasztalatok és következtetések: 1) Minden országban komoly jogkövető magatartás tapasztalható, melynek alapja a közgazdaságilag alátámasztott megelőzési szemlélet. 2) Az államok kiemelt szerepet tulajdonítanak a munkavédelemnek, ezen belül a kockázatértékelésnek, és ugyancsak fontosnak tartják az erre irányuló segítségnyújtást, oktatást, a felkészítést és a támogatást. 3) Online és más típusú eszközöket – nem feltétlen az OiRA-t - a legtöbb országban alkalmaznak. 4) A

mikro-

és

munkavédelmi

kisvállalkozások kötelezettségek

esetében

teljesítése

nincsenek

tekintetében,

engedmények de

a

a

különböző

szereplők (pl. hatóság, ágazati érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek, ágazati biztosítók, kutató és innovációs szervezetek stb.) különböző eszközök és módszerek átadásával támogatják ezeket a vállalkozásokat a vonatkozó kötelezettségeik teljesítésében. Az elemzés során a következő kérdéseket vizsgáltuk: 1) Mit kell tenni, ha Magyarország be szeretné vezetni az OiRA –t? 2) Melyek az OiRA eszköz bevezetése mellett szóló indokok? 3) Milyen hatásai lehetnek az OiRA, vagy más, hasonló interaktív rendszer bevezetésének? 4) Melyek az OiRA eszköz bevezetésével kapcsolatos hátrányok, megfontolást igénylő tényezők? A tanulmány tartalmi tapasztalatai alapján a következőkről kellett dönteni: 1) Magyarország ne vezesse be az OiRA-t, minden maradjon, így ahogy most van. 2) Magyarország vegye át, vezesse be az OiRA-t, készítsen programot a bevezetésre. 3) Magyarország

alakítson

ki

és

vezessen

be

saját

online

rendszert

a

kockázatértékelés segítésére. Az OiRA bevezethetőségével foglalkozó szakértői csoport végleges javaslata a feltárt érvek és ellenérvek mérlegelése alapján: A SZÁMOS ELŐNYRE VALÓ TEKINTETTEL INDOKOLT LENNE MAGYARORSZÁGON IS EGY ONLINE KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK MEGFONTOLÁSA. MIVEL AZ OIRA MÁR EGY KIDOLGOZOTT ÉS A VÁLLALKOZÁSOK ÁLTAL INGYENESEN IGÉNYBE VEHETŐ ESZKÖZ, KOMOLYAN MEGFONTOLANDÓ A BEVEZETÉSE A MIKRO ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

56


ANGOL NYELVŰ RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ Information notice on the study “Summary, analysis and comparison of international experience with Hungarian regulation in order to reduce administrative burden on micro- and small enterprises regarding risk assessments” Sponsor: Contractor:

National Labour Office (NMH) MUVAPI Expert, Consulting and Services Ltd.

Participants: Dr. József Bakos Dr. Judit H. Nagy Dr. Imre Nagy

NMH MMI NMH MMI NMH MMI

Péter Nesztinger Zoltán Arató István Varga Endre Kukla Zoltán Pelyhe

NMH MMI NMH MMI MUVAPI LTD. MUVAPI LTD. MUVAPI LTD.

Deputy Director-General Head of Department – Labour Safety Department Head of Department – Occupational Hygiene and Health Department Main Referent on Labour Safety Technical Referent on Labour Safety General Manager Managing Director Technical Manager

Purpose of study: assessing the possibilities of the Hungarian implementation of OiRA (Online interactive Risk Assessment) or an online risk assessment tool similar to it. Institutions visited by the group: 1) 2) 3) 4)

MUNICH VIENNA BILBAO AMSTERDAM

5) COPENHAGEN 6) MALMÖ

Bavarian Health, Food and Safety Authority Central Labour Inspectorate European Agency for Safety and Health at Work TNO - independent research organization that also hosts the offices of the risk assessment support point (RI&E Steunpunt) Danish Working Environment Authority Swedish Working Environment Authority, District of Malmö

Structure of the study: I. II. III. IV. V.

Risk assessment in Hungary Introduction of OiRA Labour safety as an incentive to provide adequate conditions to ensure occupational safety and health in some of the EU member states Evaluation, recommendations Attachments

Conclusion, proposal: Labour safety and risk assessment itself as an integral part of labour safety are regarded as high priority fields for all the member states and the national institutions providing information to our study. It is also seen as a highly important duty to provide assistance, training and support in these fields. This approach and

57


attitude that focuses on prevention is especially reflected in the cases of micro- and small enterprises. Online and other types of tools – not necessarily OiRA – are used in most countries but it is also generally emphasized that expertise and commitment are required on the part of the employer and the person/expert doing the risk assessment. It is also essential to have an effective system in place to control (from the inside and the outside as well) the result of risk assessment activities. Our sources also agreed on the fact that a new system can only be implemented gradually following a thorough preparation phase, constant coordination with the partners and using effective communication channels. It is concluded in general that in the countries visited during the study no concessions are given to micro- and small enterprises regarding labour safety requirements but the different parties (eg.: authorities, sector representative bodies, sector insurance organisations, free occupational health services, etc.) support these enterprises through different tools and methods in complying with their duties. It is also a general European practice that in all countries independent national institutions exist doing theoretical and practical research activities in the field of labour safety supporting authorities among others. Government offices, representative bodies, insurance organisations and enterprises can all use the services of these research institutions either for free or for certain fees in some cases. The final recommendation of the expert group regarding the possible implementation of OiRA after taking into consideration all the arguments: BASED ON ITS MANY ADVANTAGES IT WOULD BE A REASONABLE DECISION TO CONSIDER THE IMPLEMENTATION OF AN ONLINE RISK ASSESSMENT SYSTEM IN HUNGARY AS WELL. CONSIDERING THE FACT THAT OiRA IS A SYSTEM THAT HAS ALREADY BEEN DEVELOPED AND IT IS A TOOL ACCESSIBLE FOR ENTERPRISES FREE OF CHARGE IT IS HIGHLY RECOMMENDED TO CONSIDER ITS IMPLEMENTATION IN ORDER TO IMPROVE THE COMPETITIVENESS OF MICRO AND SMALL ENTERPRISES.

58


MELLÉKLETEK A TANULMÁNYÚT SORÁN KAPOTT ÍROTT ANYAGOK, PREZENTÁCIÓK, MELYEK A TANULMÁNYHOZ CSATOLT CD-N MEGTALÁLHATÓAK ORSZÁGOK SZERINT, TEMATIKUSAN, MAGYAR FORDÍTÁSBAN.

1.

Bajorországi előadások és anyagok

2.

Ausztriai anyagok

3.

Bilbao – EU OSHA előadások és anyagok

4.

Holland előadások és anyagok

5.

Dán előadások és anyagok

6.

Svéd előadások és anyagok 7.

A tanulmány teljes szövege

59


KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

  

Dr. Crista Sedlatschek Julia Flintrop, Lorenzo Munar,

igazgató project manager project manager

   

Prof. Dr. Hermann Fromme Fredrich Wink Dr. Bianka Edholzer Andreas Zapf

LGL SHMAS SHMAS SHMAS

   

Mrs. Anna Ritzberger-Moser Ms Alexandra MARX Ms Gertrud BREINDL Mr. Walter RAUTER

főigazgató jogi vezető

 

Dr. Birgitte Blatter Dr. Anita Venema

  

Dr. Jan Harmen Kwantes Dr. Tanja de Jong Mr. Ruben Tijmens

Business line manager TNO/TNO üzletág vezető Senior research TNO, project leader Service Point Dutch OIRA Projekt vezető TNO/jogi szakértő Researcher TNO, representing Dutch Focal Point TNO -project asszisztens

     

Jens Jensen Anna Therese Schultz – Petersen Charlotte Skjoldager, Annamarie Knudsen Andreas Lottrup Bitten Hojmark Dojholt

 

Mats Ryderheim Anna Sunden

nemzetközi és EU főosztályvezető munkavédelmi ellenőrzési vezető

főigazgató vizsgálatvezető hatóságvezető osztályvezető biztosítási kapcsolatok vezetője osztályvezető

igazgató jogász

60


IRODALOMJEGYZÉK Jogszabályok:

 A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről

 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről  5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

Internet:  https://osha.europa.eu/hu

 http://www.ommf.gov.hu/  http://www.oiraproject.eu/  http://www.oep.hu/

A tanulmányút során kapott anyagok, prezentációk:

 Lásd a tanulmány mellékletét képező CD-n, országok szerint, tematikusan

61

megbízásából az ED_ számú támogatott projekt keretében megvalósult külföldi tanulmányutak tapasztalatainak alapján

Recommend Documents