Soproni Hatósági Iroda Iktatószám: Tárgy: Ügyintéző:
CS/10497-7/2015. előfizetői díjakhoz kapcsolódó egyoldalú előfizetői szerződésmódosítások Csikár Brúnó
HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) az Invitel Távközlési Zrt. (2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. cg.: 13-10-040575; a továbbiakban: Szolgáltató) előfizetői díjakhoz kapcsolódó egyoldalú előfizetői szerződésmódosításainak tárgyában hivatalból indított általános hatósági felügyeleti eljárásában megállapítja, hogy a Szolgáltató jogsértő módon, megfelelő jogalap hiányában módosította 2014. december 29.-i hatállyal egyoldalúan az egyéni előfizetők által kötött előfizetői szerződéseket, ezáltal eltért az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 132. § (2) bekezdésében és a Szolgáltató Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban: ÁSZF) 9.2.1. pontjában foglaltaktól. A Hatóság a Szolgáltatót az előfizetői szerződések jogsértő, megfelelő jogalap hiányában végrehajtott egyoldalú módosítása miatt 80 000 000 Ft, azaz nyolcvanmillió forint bírsággal sújtja. Ezen túlmenően, az ismételt jogsértésre tekintettel a Hatóság a Szolgáltató vezető tisztségviselőjét, Személyes adat (Személyes adat) vezérigazgatót 250 000 Ft, azaz kétszázötvenezer forint bírsággal sújtja. A Hatóság továbbá kötelezi a Szolgáltatót, hogy abban az esetben módosítsa egyoldalúan az előfizetői szerződéseket, amennyiben az Eht. 132. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak. A bírságot a Szolgáltató a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles befizetni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára. A bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A késedelmesen megfizetett bírságot késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A bírság ismételten is kiszabható. Ismételt jogsértés esetén a Hatóság a Szolgáltató vezető tisztségviselőjét bírsággal sújthatja, melynek mértéke 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedhet.
2
Amennyiben a Szolgáltató a kötelezésben foglaltaknak a megadott határidő alatt nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a Hatóság ismételten bírságot szabhat ki, illetve az Eht. 49. §-a szerinti más jogkövetkezményt alkalmazhat a Szolgáltatóval szemben. A bírság mértéke a Szolgáltató hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítéséből származó előző üzleti évi nettó árbevételének 0,25%-áig terjedhet, illetve előző üzleti évi árbevétel, vagy annak közlése hiányában legalább 50 000 forint, legfeljebb 100 000 000 forint. Ismételt jogsértés esetén a Hatóság a Szolgáltató vezető tisztségviselőjét bírsággal sújthatja, melynek mértéke 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedhet. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtandó halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Amennyiben a fellebbezési eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, 5 000 Ft. A díjat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára kell befizetni. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság a fellebbezést 45 napon belül bírálja el.
INDOKOLÁS I. A Hatóság előfizetői díjakhoz kapcsolódó egyoldalú előfizetői szerződésmódosításainak tárgyában 2015. április 17. napján hivatalból általános hatósági felügyeleti eljárást indított a Szolgáltatóval szemben. A fenti tárgyban a Hatóság hatáskörét az Eht. 10. § (2) bekezdés szerinti 10. § (1) bekezdés 13. pontja alapozza meg. A Hatóság az Eht. 53. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kérelemre vagy hivatalból hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyeli az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály érvényesülését, betartását, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak teljesítését. Az Eht. 49. § (3) bekezdése értelmében a Hatóság a jogsértő magatartás tanúsítását megtilthatja, illetve az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, további jogkövetkezményeket alkalmazhat, vagy hatósági szerződést köthet a jogsértővel. A Hatóság a 2015. április 17. napján kelt CS/10497-2/2015. számú végzésben az eljárás megindításáról szóló értesítés mellett adatszolgáltatásra kötelezte a Szolgáltatót. A Szolgáltató 2015. május 19. napján beérkezett, CS/10497-3/2015. számon iktatott kérelmében a CS/10497-2/2015. számú végzésben előírt adatszolgáltatási határidő meghosszabbítását kérte. A Hatóság 2015. május 20. napján kelt CS/10497-4/2015. számú végzésben a Szolgáltató kérésének megfelelően a CS/10497-2/2015. számú végzésben előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határidejét meghosszabbította. A Szolgáltató a kért adatokat a 2015. június 8. napján beérkezett, CS/10497-5/2015. számon iktatott adatszolgáltatásában a Hatóságnak megküldte. II. A Hatóság a következőkben a Szolgáltató adatszolgáltatásaiban szereplő indokokat, adatokat és nyilatkozatokat ismerteti. A Szolgáltató a 2015. június 8. napján beérkezett, CS/10497-5/2015. számon iktatott adatszolgáltatásában előadta, hogy a 2014. december 29. napjával hatályba lépett és 2015. január 1. napjától alkalmazott díjemelést az ÁSZF egyoldalú módosítása útján hajtotta végre. Ezen ÁSZF módosítás az egyedi előfizetői szerződések módosítását is eredményezte.
3
A 2014. december 29. napján hatályba lépett díjemelés érintette a Szolgáltató által nyújtott mindhárom alapszolgáltatást, vagyis az igénybe vett telefonszolgáltatások, a műsorterjesztési szolgáltatások és az internet-hozzáférési szolgáltatások körét. A díjak módosításánál a Szolgáltató a következőképpen járt el. A réz illetve optika alapú hálózaton nyújtott telefonszolgáltatás havidíja 200 Ft, internet-hozzáférési szolgáltatásé 50 Ft, a műsorterjesztési szolgáltatásé (IPTV) 50 Ft összeggel emelkedett. A kábeltelevíziós hálózaton nyújtott szolgáltatások esetén pedig a műsorterjesztési szolgáltatás havidíja 200 Ft, az internet-hozzáférési szolgáltatás díja 50 Ft, a telefonszolgáltatás díja szintén 50 Ft összeggel növekedett. A telefonszolgáltatás belföldi forgalmi díjainak emelése mintegy 7% volt. A nemzetközi zónák átsorolása miatt ezen hívásirányokban a forgalmi díjak szintén emelkedtek, melynek mértéke jelentősen meghaladta a belföldi forgalmi díjemelést. A Hatóság a Szolgáltatótól kapott ország besorolást összehasonlító táblákat elemezve megállapította, hogy az ÁSZF 2. számú melléklet 1.2.2. pontjában szereplő Nemzetközi és Világszám szolgáltatásoknál a Szolgáltató a 474 nemzetközi hívásirányt átlagosan 1-2 zónával magasabb díjzónába sorolta, ami átlagosan 59 Ft/perc, illetve 26%-os díjemelést jelentett. Annak érdekében, hogy egységes legyen a díjzóna besorolás különböző platformok között az ÁSZF 2. számú melléklet 1.2.4. pontjában szereplő kábeltelevíziós hálózaton létesített telefonszolgáltatás esetén az országok díjzónáinak átsorolása a Nemzetközi és Világszám szolgáltatáshoz képest nagyobb mértékű díjemelést eredményezett. A Szolgáltató a 459 nemzetközi hívásirány átlagosan 4 zónával feljebb sorolta, ami átlagosan 170 Ft/perc, illetve 60%-os díjemelést jelentett. A Szolgáltató adatszolgáltatása szerint az egyoldalú szerződésmódosítással végrehajtott díjemelés összesen Üzleti titok egyedi előfizetői szerződést érintett. Ezen egyedi előfizetői szerződésekből Üzleti titok határozatlan időtartamú és Üzleti titok határozott időtartamú volt. Az érintett előfizetői szerződésekből Üzleti titok telefonszolgáltatásra, Üzleti titok internet hozzáférés szolgáltatásra és Üzleti titok műsorterjesztés szolgáltatásra vonatkozott. A Szolgáltató szolgáltatásonkénti bontásban megadott adatainak összege nagyobb az összes érintett egyedi előfizetői szerződések számánál. Ennek oka, hogy az előfizető jellemzően egy előfizetői szerződéssel több hírközlési szolgáltatást vesz igénybe. A Hatóság megnyilatkoztatta a Szolgáltatót, hogy az egyoldalú díjemelés milyen mértékben emelte a havi árbevételét az egyéni előfizetők körében. A megküldött adatszolgáltatás szerint a telefonszolgáltatások, a műsorterjesztési szolgáltatások és az internet-hozzáférési szolgáltatások havi és forgalmi díjaiból adódó bevétele 2015. januárban Üzleti titok forinttal 2015. februárban pedig Üzleti titok forinttal haladta meg a 2014. decemberi adatot. A Szolgáltató ugyanakkor előadta, hogy ezen összegek nem feleltethetőek meg tisztán az áremelés tényleges hatásának, hiszen ezt az értéket növeli a csomagváltások, kedvezmények hatása és a távozó előfizetők bevételének kiesése, illetve csökkentik az új előfizetőktől származó bevételek. A Szolgáltató itt három olyan tényezőt adott meg, melyek még növelik az áremelés hatását. Emellett a 2015. február és márciusban érkezett új előfizetők a díjemelésből származó árbevétel többletre vélhetően nem tudtak oly mértékben hatni, hogy az, túlmenően azon, hogy kompenzálja az előző három tényező hatását, még jelentősen csökkentené a Szolgáltató által megadott mintegy havi Üzleti titok forintos összeget is. Ezt a feltételezést támasztja alá a Szolgáltató nyilatkozata, miszerint veszteségeinek egyik jelentős összetevője a vizsgálat tárgyát is képező helyhez kötött telefon hozzáférési piacon tapasztalható folyamatos bevétel csökkenés, melyet a keresleti helyettesítés és a szolgáltatók közötti verseny hajt. A Hatóság ezért úgy látja, hogy a Szolgáltató által megadott 2015. januári és februári összegek jó megközelítéssel tükrözik az egyoldalú díjemelés havi árbevételre gyakorolt hatását, illetve a korrekciók elvégzése szignifikáns mértékben nem változtatna a szolgáltatott összegeken. 1. Az egyoldalú szerződésmódosítás indoka A Szolgáltató a 2014. december 29. napján egyoldalú szerződésmódosítással végrehajtott díjemelést két jogalapra hivatkozva indokolta. Egyfelől hivatkozott jogszabályváltozásra. másfelől a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változásokra. Az egyoldalú szerződésmódosítás eseteit az ÁSZF törzsszövegének 9.2. pontja tartalmazza. Az ÁSZF 9.2.1. pontjában felsorolt esetek megfeleltethetőek az Eht. 132. § (2) bekezdésében leírtaknak.
4
1.1. Jogszabályváltozás A Szolgáltató az alábbi két jogszabályváltozással indokolja az egyoldalú szerződésmódosítást. 1.1.1. A jelentős befolyásoló erejű (JBE) médiaszolgáltató által alkalmazható műsordíj alakulása A Szolgáltató előadta, hogy az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény többek között módosította a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt (a továbbiakban: Mttv.) akképpen, hogy az Mttv. 207. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: „A JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató a 206. § (3a) bekezdése alapján kiadott jogszabály hatálybalépéséig a legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásáért programdíjat (műsordíjat) nem kérhet.” Az Mttv. 206. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészült ki: „Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásáért járó programdíj fizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg.” A fenti rendelkezések 2014. szeptember 30. napján léptek hatályba. A 2014. szeptember 30-tól hatályos Mttv. alapján a Szolgáltatónak fel kellett készülnie arra a helyzetre, hogy a kormányrendelet megjelenését követően műsordíjat kell fizetnie az RTL Klub illetve a TV2 médiaszolgáltatások médiaszolgáltatóinak. A kormány korábbi gyakorlata alapján a Szolgáltató szerint várható volt, hogy a vonatkozó kormányrendelet a felhatalmazástól számított legkésőbb 90 napon belül megjelenik. A Szolgáltató információi szerint a vonatkozó kormányrendelet megalkotása folyamatban van. 1.1.2. Az Eht. 142. §-ában foglalt - számlázásra vonatkozó - új biztonsági követelmények A Szolgáltató nyilatkozata szerint az Eht. 2014. évi módosítása következtében, a 142. §-ában foglalt új követelmények miatt ahhoz, hogy a Szolgáltató továbbra is érvényes számlát tudjon kiállítani, a Szolgáltató számlázási rendszerének további biztonsági követelményeknek kell megfelelnie. Ezen követelményeknek való megfelelést a Szolgáltatónak és a többi elektronikus hírközlési szolgáltatónak független tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal kellett igazolnia. Az Eht. 142. §-ának módosítása több lépcsőben történt. Ezek az események 2014 második félévében zajlottak és a Szolgáltató akkori ismerete szerint a tanúsítás megszerzésének határideje 2014. év vége volt. Tekintettel arra is, hogy a fenti tanúsítványt a jogszabály által megkövetelt időpontra csak egyetlen egy tanúsító vállalkozás volt jogosult kiadni, a Szolgáltató számára a jogszabályváltozásnak való megfelelés több tízmillió Ft kiadást, és megközelítőleg ugyanennyi saját erőforrás ráfordítást eredményezett. A Szolgáltató előadta, hogy a jogszabálynak való fenti megfelelés közvetlen összefüggésben van a jelen eljárás által vizsgált szolgáltatásokkal, hiszen megfelelő tanúsítvány nélkül a Szolgáltató - akkori ismeretei szerint - 2015. január 1-től kezdődően ezen szolgáltatásokra érvényes számlát nem bocsáthatott volna ki. Emiatt a jogszabályváltozás által okozott költségnövekedés is kifejezetten ezeket a szolgáltatásokat terhelte. 1.2. Körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változás A Szolgáltató nyilatkozatában megjegyezte, hogy az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. NMHH rendelet (a továbbiakban: új Eszr.) 13. §-a tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen esetek minősülnek különösen „a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változásnak” és ezen esetek adhatnak okot a szolgáltató számára az egyoldalú szerződésmódosításra. A Szolgáltató számára 2014 őszén megismert, a Hatóság által a szolgáltatók részére bocsátott jogszabálytervezet az új Eszr-hez képest további konkrét esetet is tartalmazott: „a szolgáltatás minőségének javítása érdekében megtett infrastrukturális - különösen a hálózatot érintő - fejlesztés”. A Szolgáltató ezért
5
jóhiszeműen úgy gondolta, hogy a 2014. december 29-én az ÁSZF-et az egyedi előfizetői szerződésekre kiterjedően is jogosult egyoldalúan módosítani az alábbi okok miatt: -
2013. évi fogyasztói árindex (1.7%); Az NMHH által a szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt pályázat következményei (a továbbiakban: LTE zavartatás); JBE szolgáltatók műsordíja; egyéb, az alábbiakban ismertetett rendkívüli veszteségek.
1.2.1. Fogyasztói árindex hatása A 2013. évi fogyasztói árindex hatását a Szolgáltató a díjemelés mértének meghatározása során vette figyelembe. 1.2.2. LTE zavartatás A Szolgáltató a következőkben arra hivatkozik, hogy a Szolgáltató 2013 és 2014 folyamán mind írásban mind szóban több alkalommal jelezte az NMHH részére, hogy a szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt pályázat következtében a kábeltelevíziós hálózaton az LTE mobil rendszerek elindulása miatt zavartatás várható. A Szolgáltató egyben kérte a Hatóságot, hogy a frekvenciapályázat bevételeiből biztosítson kellő forrást a zavartatás hatásainak feloldására, melyet a Hatóság elutasított. A Szolgáltató adatszolgáltatása szerint a zavartatás be is következett az első LTE rendszerek indulásával. A Szolgáltatót akkor két lényeges eset érintette: kábeltelevízió hálózat esetében Kecskemét (800 MHz) területén és Szeged környékén a DECT rendszeren (1800 MHz). A Szolgáltató előadta, hogy jelentős költséggel kellett megoldást találnia ezekre az előre nem látható problémákra. A Szolgáltató álláspontja szerint a jelenség kezelése nem oldható meg csak az adott terület előfizetői díjainak módosításával, hanem, az egyébként országos jelenség miatt, egységesen figyelembe kell venni a többletköltséget. A Szolgáltató ezt tette és a 2014. december 29-i díjemelés során vette figyelembe ezeket a költségeket. 1.2.3. - JBE szolgáltatók műsordíja A Szolgáltató adatszolgáltatásában a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változás esetei között szerepelteti a JBE szolgáltatók műsordíját, de megjegyzi, hogy mivel erről végül jogszabály rendelkezett, ezért ez a másik (jogszabályváltozás) kategóriában került bemutatásra. 1.2.4. 2014-ben jelentkező újabb, jelentős üzemi veszteség A Szolgáltató az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó indokait azzal zárja, hogy a Szolgáltató a 2014ben is, mint 2013-ban és 2012-ben, továbbra is veszteséges volt üzemi szinten. Ezen veszteségek egyik jelentős összetevője a vizsgálat tárgyát is képező helyhez kötött telefon hozzáférési piacon tapasztalható folyamatos bevétel csökkenés, melyet a keresleti helyettesítés és a szolgáltatók közötti verseny hajt. Az, hogy a vállalkozás üzemi szinten is tartósan veszteséges volt mutatja, hogy fundamentális bevétel/költség arány problémák álltak fenn. Ennek kezelése, széles konszenzus alapján, a költségcsökkentés mellett a díjmódosítás volt. 2. Előfizetőknek biztosított jogok Az adatszolgáltatásban foglaltak szerint a Szolgáltató az Eht. 132. § (5) bekezdésében rögzített jogokat biztosította az előfizetőknek., valamint az ÁSZF módosítás a kapott kedvezmények mértékét nem érintette. A Szolgáltató előadta, hogy a gyakorlatban - a díjak kismértékű növekedése miatt - azon előfizetők, akik a továbbiakban nem kívánták igénybe venni a Szolgáltató szolgáltatásait az előfizetői szerződést (határozott vagy határozatlan idejű) hátrányos jogkövetkezmények nélkül mondhatták fel. Számos esetben előfordult, hogy a Szolgáltató és az előfizető kölcsönösen megállapodott a továbbiakról, így a fizetendő díj mértékéről.
6
III.
A Hatóság az általános hatósági felügyeleti eljárásban a Szolgáltató egyéni előfizetők körében 2014. december 29. napján egyoldalú szerződésmódosítással végrehajtott díjemelése jogszerűségét vizsgálta. A vizsgálat nem arra irányult, hogy egy adott gazdasági helyzetben indokolt-e és milyen mértékben a szolgáltatások díjának emelése, hanem arra, hogy a díjemelésre irányuló egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűen történt-e. A Szolgáltatónak ugyanis bármikor módjában áll díjemelést kezdeményezni kétoldalú szerződésmódosítással. Emellett telefonszolgáltatások és az internet-hozzáférési szolgáltatások tekintetében elmondható, hogy a Szolgáltató számára további lehetőség a díjszabás módosítására a meglévő, változatlan feltételekkel már nem fenntartható díjcsomagok kivezetése, új, korszerűbb, az előfizetői igényekhez jobban illeszkedő díjcsomagok bevezetése, amely a Szolgáltató érdekeinek is megfelel, valamint az előfizetőket díjcsomagváltásra ösztönzi. Ezen túlmenően a Szolgáltatónak azonos szolgáltatáscsomag esetében is lehetősége van a határozott idejű szerződések lejártakor, vagy akár a meglévő szerződések felmondásával bármikor új (akár magasabb árú) díjcsomagra szerződést kötni az előfizetővel. A szerződésmódosítások időpontjában hatályos Eht.-nak az előfizetői szerződésmódosítására vonatkozó szabályai alapján megállapítható, hogy az egyoldalú szerződésmódosítással megvalósított, alapvető díjszabást érintő díjemelést a jogszabály csak rendkívül indokolt esetben tette lehetővé. A szabályozás alapvető indoka az, hogy a szerződő felek, vagyis az előfizető és szolgáltató érdekérvényesítő képességei jelentősen eltérnek egymástól. Az előfizető például egyáltalán nem módosíthatja egyoldalúan az előfizetői szerződést, még akkor sem, ha a körülményekben lényeges változás következett be. Éppen ezért a Hatóság kiemelt feladata az előfizetők érdekeinek védelmét szolgáló garanciális szabályok érvényesítése, vagyis annak biztosítása, hogy a szolgáltatók csak rendkívül indokolt esetben módosíthassák egyoldalúan az előfizetői szerződést. A törvényi előírásoknak megfelelően az ÁSZF lehetővé teheti az egyedi előfizetői szerződés Eht. 132. § (2) bekezdése szerinti módosítását. Az Eht. 132. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Szolgáltató az egyedi előfizetői szerződésben vagy az ÁSZF-ben meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek bekövetkezése esetén jogosult a szerződést egyoldalúan módosítani, azonban ezek nem eredményezhetik a szerződés feltételeinek lényeges módosítását. Az Eht. 132. § (3) bekezdése szerint lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire (így különösen a szolgáltatásra vonatkozó alapvető díjszabásra, a szerződés időtartamára és megszüntetésének jogkövetkezményeire, illetve minőségi célértékeire) vonatkozó változtatás. Alapvető díjszabásba tartozó díjtételek emelkedését eredményező egyoldalú szerződésmódosításra ezért kizárólag az Eht. 132. § (2) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt esetekben, vagyis jogszabályváltozásra, hatósági döntésre, illetve a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változásokra hivatkozással, azok alapján van mód. A Szolgáltató adatszolgáltatásai alapján megállapítható, hogy a Szolgáltató az egyoldalú díjemelést általános jelleggel hajtotta végre, vagyis minden szerződéstípus és minden alapszolgáltatás előfizetői díját érintette. A Szolgáltató a 2014. december 29. napján hatályba lépett és 2015. január 1. napjától alkalmazott egyoldalú szerződésmódosításról szóló értesítéseiben a szerződésmódosítás okaként az Eht. 132.§ (2) b) pontját, azaz jogszabályváltozást, valamint c) pont szerinti körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változást jelölte meg. A Hatóság egyenként értékelte az Eht. 132. § (2) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt jogcímek alkalmazhatósága alátámasztásaként hivatkozott, a határozat indokolásának II. részében ismertetett szolgáltatói indokokat. 1. Jogszabályváltozás A Szolgáltató két olyan jogszabályváltozást jelölt meg indokként, mely szerinte megfelel az Eht. 132. § (2) bekezdés b) pontjában rögzített jogcímnek. A Hatóságnak legelőször az Eht. 132. § (2) bekezdés b) pontjában
7
szereplő egyoldalú szerződésmódosítást megalapozó jogszabályváltozást kellett értelmeznie, vagyis azt, hogy milyen jogszabály módosítások esnek ebbe a jogi kategóriába. Tekintettel arra, hogy az Eht. 132. §-a alapján a jogalkotó csak rendkívül indokolt esetben teszi lehetővé a szerződés lényeges változását eredményező egyoldalú módosítást, kizárólag olyan jogszabályváltozás minősülhet az Eht. 132. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetnek, amely közvetlenül érinti a Szolgáltató és előfizető között fennálló szerződéses jogviszonyt. Ezen kívül a jogszabályváltozás további kritériuma, hogy annak olyan jellegűnek kell lennie, hogy a szolgáltató számára ne maradjon más lehetőség annak követésére, mint a már fennálló szerződéses jogviszonyok megváltoztatása. Az Eht. 132. § (2) bekezdés b) pontja biztosítja a szolgáltató számára, hogy eleget tudjon tenni egy jogszabályváltozásból adódó kötelezettségének, és az előfizetői szerződésekben átvezethesse az adott jogszabályban rögzítetteket az egyoldalú szerződésmódosítás szigorú szabályai mellett is. Így nem fordulhat elő, hogy egy jogszabálymódosítás által megkövetelt szerződésmódosítási kötelezettség az egyoldalú szerződésmódosítás szigorú szabályai miatt nem hajtható végre. Ugyanakkor pusztán csak az a tény, hogy a módosítás nyomán a Szolgáltató költségei növekednek, bevételei csökkennek, még nem alapozza meg az egyoldalú módosítást. A Hatóság ezen, jogszabály által támasztott kritériumok alapján értékelte az alábbi indokokat. 1.1. A jelentős befolyásoló erejű (JBE) médiaszolgáltató által alkalmazható műsordíj alakulása A határozat indokolásának II. rész 1.1.1. pontjában leírtak szerint a Szolgáltatónak fel kellett készülnie arra a helyzetre, hogy a számításai szerint 2014. év végéig kihirdetésre kerülő kormányrendelet után műsordíjat kell fizetnie az RTL Klub, illetve a TV2 médiaszolgáltatások médiaszolgáltatóinak. A Hatóság álláspontja szerint az Mttv. 207. § (6) bekezdésének módosítása, illetve az Mttv. 206. § (3a) bekezdéssel történő kiegészítése nem támasztott követelményeket a Szolgáltatóval szemben, illetve nem érintette az előfizetői szerződéseket. Az Mttv. 207. § (6) bekezdése csupán megtiltotta, hogy a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásuk után műsordíjat számítsanak fel. Az Mttv. 206. § (3a) bekezdése pedig felhatalmazást adott a kormánynak, hogy a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásáért járó programdíj fizetésének szabályait rendeletben megállapítsa. Sőt ez a várt kormányrendelet nem került megalkotásra, ezért ezen műsordíjak fel sem merültek. A Szolgáltató mégis erre alapozva emelte meg az előfizetési díjakat. A Szolgáltató által hivatkozott Mttv.-t érintő jogszabályváltozások nem felelnek meg annak a kritériumnak, hogy csupán olyan jogszabályváltozás alapozhatja meg az Eht. 132. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazását, amelyből fakadó kötelezettségének a Szolgáltató csak az előfizetői szerződés egyoldalú módosításán keresztül tud eleget tenni. A Szolgáltató által várt kormányrendelet szintén nem jogosíthatta fel a Szolgáltatót az egyoldalú szerződésmódosításra, mivel az csupán egy prognosztizált esemény volt a szerződésmódosítás időpontjában. Továbbá a várt jogszabály szövegének ismerete nélkül még az sem eldönthető, hogy az konkrét műsordíjakat fog-e előírni, vagy csak annak médiaszolgáltató által történő megállapítását fogja szabályozni. Hiszen ez utóbbi esetén az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét nem a jogszabályváltozás alapozná meg, hanem a körülményekben bekövetkezett változás lényeges voltát kellene mérlegelni. Az előbbiek miatt a Hatóság megállapította, hogy a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató által alkalmazható műsordíj alakulását szabályozó jogszabályváltozások nem tekinthetőek az Eht. 132. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetnek. 1.2. Az Eht. 142. §-ában foglalt - számlázásra vonatkozó - új biztonsági követelmények A Szolgáltató adatszolgáltatásában – a határozat indokolásának II. rész 1.1.2. pontjában ismertetett tartalommal – előadta, hogy az Eht. 142. §-ában foglalt új követelmények miatt ahhoz, hogy továbbra is érvényes számlát tudjon kiállítani, a Szolgáltató számlázási rendszerének további biztonsági követelményeknek kell megfelelnie. A Szolgáltató nyilatkozata szerint e jogszabályváltozásnak való megfelelés érdekében megtett intézkedések, illetve a tanúsító szervezet tanúsítványának megszerzése több tízmillió forintos költségnövekedést eredményezett a díjemeléssel érintett alapszolgáltatások vonatkozásában.
8
A Hatóság megvizsgálta, hogy a Szolgáltató által előadott indokok alapján az Eht. 142. § megváltozása felhatalmazta-e a Szolgáltatót az egyoldalú szerződésmódosításra. Az nyilvánvaló, hogy ez a jogszabályváltozás a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben (számlázás) többletköltséget eredményezett, ugyanakkor a jogszabály nem határoz meg olyan követelményt, ami miatt a Szolgáltató az előfizetői szerződést egyoldalúan módosítani kényszerül. Az időközben felmerült többletköltségeket a Szolgáltató jogszerű kétoldalú szerződésmódosítással, a határozott időtartamú szerződések lejártakor azok megemelt előfizetési díjat tartalmazó új előfizetői szerződés megkötésével kompenzálhatta volna. A fentiekben leírtak szerint pusztán csak az a tény, hogy a módosítás nyomán a Szolgáltató költségei növekednek, bevételei csökkennek, még nem alapozza meg az egyoldalú módosítást, ezért az Eht. 142. § változása nem minősül olyan jogszabályváltozásnak, ami az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé teszi a Szolgáltató számára. A Hatóság a következőkben értékelte, hogy a határozat indokolásának II. rész 1.2. pontja alatt felsorolt tényezők a szolgáltatás nyújtásának körülményeiben teremtettek-e olyan új, előre nem látható változást, amely az Eht. 132. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetet kimeríti. 2. Körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változás A Szolgáltató a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változás alatt felsorolt indokait megelőzően megjegyezte, hogy a 2014 őszén megismert, a Hatóság által a szolgáltatók részére bocsátott jogszabálytervezet az új Eszr-hez képest további konkrét esetet is tartalmazott: „a szolgáltatás minőségének javítása érdekében megtett infrastrukturális - különösen a hálózatot érintő fejlesztés”. A jogszabálytervezet alapján a Szolgáltató ezért jóhiszeműen úgy gondolta, hogy a 2014. december 29-én az ÁSZF-et az egyedi előfizetői szerződésekre kiterjedően is jogosult egyoldalúan módosítani a határozat indokolásának II. rész 1.2.1-1.2.4. pontjaiban ismertetett okok miatt. A Hatóság nem tudja figyelembe venni a Szolgáltató - az előző bekezdésben előadott - „jóhiszeműségét” a következők miatt. A szolgáltatóknak mindenkor a hatályos jogszabályok alapján kell eljárniuk. Joghatással bíró cselekményt nem alapozhatnak jogszabálytervezetre. A jogszabálytervezetek érintettekkel történő egyeztetések során jelentősen módosulhatnak, amint az történt az új Eszr. esetében is. A majd csak hónapokkal később megjelent jogszabályt nyilvánvalóan nem vehette figyelembe a Szolgáltató, amikor az egyoldalú szerződésmódosításról döntött. Továbbá az új jogszabály megszületése és kihirdetése sem jelenti annak valamely részletszabályával egybeeső intézkedés jogszerű alkalmazhatóságát. Az új Eszr. 2015. március 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben, de annak jelentős része 2015. augusztus 1. napján, a fennmaradó részek pedig 2015. november 1. napján lépnek hatályba. A továbbiakban a Szolgáltató által megjelölt indokokat az alábbiakban a szerződésmódosításról szóló értesítések időpontjában hatályos jogszabályok alapján értékeli a Hatóság. Az Eht. 132. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Szolgáltató által foganatosított egyoldalú szerződésmódosítás akkor felel meg a jogszerűségi kritériumoknak, amennyiben azt olyan változás, vagy változások összessége alapozza meg, mely a szolgáltatásnyújtás körülményeiben következik be, múltbeli, tehát már lezárt események eredménye, továbbá a szerződés megkötésekor előre nem látható és lényegesnek tekinthető. Ezen jogalap alkalmazhatóságát a változások összessége csak akkor alapozhatja meg, ha minden egyes változás külön-külön is megfelel a jelen pontban ismertetett kritériumok mindegyikének. A fentiek értelmében tehát az Eht. 132. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogcím alkalmazásának elsődleges feltétele legalább egy változás bekövetkezése. Azonban a szerződésmódosítás megfelelőségéhez elengedhetetlen, hogy e változás indokolja az előfizetői szerződéses jogviszony egyoldalú módosítását. Kiemelendő e tekintetben, hogy a változásnak nem a szerződés módosítását kell indokolnia elsősorban, hanem annak megvalósítási módját, tehát azt, hogy a változás következtében a szolgáltató egyoldalúan is befolyásolhassa a jogviszony tartalmát. A változásnak a jogszabályi megfogalmazás értelmében bekövetkezettnek kell lennie, tehát jövőbeli, prognosztizált események nem alapozhatják meg a szerződés módosítását, a változásnak minden esetben lezajlott, befejezett esemény tekinthető csak. Fontos továbbá, hogy ezen változásnak olyan jövőbeni hatással
9
kell bírnia, tehát olyan folyamatokat kell indukálnia, amelyekből okszerűen következik a Szolgáltató döntése a szerződések egyoldalú módosítása iránt. Azon túl, hogy a változásnak már lezajlottnak kell lennie, az előfizetői szolgáltatás körülményeiben kell bekövetkeznie, vagyis a szolgáltatás nyújtását közvetlenül befolyásoló valamely tényező vonatkozásában kell módosulásnak történnie. Nem elégséges az, hogy a szolgáltató piaci helyzetére távolról ható valamely változóban módosulás következik be, hanem szükséges, hogy ez érintse az előfizetői szolgáltatások nyújtásának feltételrendszerét is. Amennyiben ugyanis a változás csupán távoli és közvetett hatású magára az előfizetői jogviszonyra, akkor egyoldalú szerződésmódosítás indokául nem szolgálhat. Egyoldalú módosításra ugyanis – áttörve az Eht.-ban foglalt fogyasztóvédelmi garanciák általános rendszerét – csupán kivételes esetben van a szolgáltatóknak lehetősége, amikor a bekövetkező változások jellege nem teszi lehetővé a rendes üzletmenet keretében az előfizetői szerződések kétoldalú módosítását, vagy a megváltozott helyzethez igazodó új díjcsomag-struktúra kialakítását. A fentieken kívül az idézett jogszabályhely a változás lényegességét is megköveteli az egyoldalú módosítás jogszerűségének megállapíthatóságához. Elengedhetetlen tehát, hogy a szolgáltatásnyújtás körülményeit érintően bekövetkezett változás olyan mértékű legyen, mely már indokolja egy tartós szerződéses jogviszonyba való egyoldalú szolgáltatói beavatkozás megtételét. A körülményekben bekövetkezett lényeges változás jogszabályi megfogalmazása nem feleltethető meg egyértelműen a szolgáltató költségei növekedésének, illetve bevételei csökkenésének vagy e változások szignifikáns mértékének. Ahhoz, hogy a költségek emelkedése, bevételek csökkenése megalapozza a szerződés Szolgáltató általi egyoldalú módosítását, szükséges, hogy az Eht. 132. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt fogalmi elemek mindegyikének megfeleljen. A változásoknak tehát lényegesnek és olyan jellegűnek kell lennie, hogy a Szolgáltatónak csak egyoldalú módosítás foganatosítása révén legyen módja a megváltozott körülményekhez igazodó díjazási rendszer kialakítására. Fentiekre tekintettel a Hatóság az alábbiakban egyenként értékelte Szolgáltató által felhozott indokokat. 2.1. Fogyasztói árindex hatása A Szolgáltató a 2015. január 1. napjától alkalmazott díjemelés okaként a körülményváltozások közül elsőként a 2013. évi fogyasztói árindex 1,7% mértékű hatását adta meg. A körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változás fogalmából kiolvasható, hogy olyan esetről van szó, amivel egy szolgáltató az előfizetői szerződés megkötésekor nem számolhat előre. A fogyasztói árindex jellemzően nem ilyen jellegű körülményváltozás, hanem éppen ellenkezőleg, az tervezhető, előre látható tényező, ezért annak következményei elhárítására az egyoldalú szerződésmódosítás nem jogszerű megoldás. 2.2. LTE zavartatás A Hatóság a következőkben értékelte a határozat indokolásának II. rész 1.2.2. pontjában ismertetett LTE zavartatást. A Szolgáltató szerint a LTE rendszerek elindulása zavartatást okozott Kecskeméten a kábeltelevízió hálózat és Szeged környékén a DECT rendszerek működésében, és a Szolgáltató a zavartatásokat megszüntetését csak jelentős anyagi ráfordítással tudta elhárítani. Üzleti titok A Hatóság álláspontja szerint ez esetben nem történt olyan lényeges körülményváltozás, ami miatt a Szolgáltatónak csak az egyoldalú módosítás foganatosítása révén lett volna módja a megváltozott körülményekhez igazodó díjazási rendszer kialakítására. Éppen ellenkezőleg az ilyen jellegű eseményeket a normál üzletmenet keretében kell kezelni. 2.3. JBE szolgáltatók műsordíja A Szolgáltató harmadik körülményváltozásként a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók műsordíjára hivatkozott. Az Eht. 132. § (2) bekezdés c) pontja alapján csak olyan körülményváltozás teheti lehetővé az
10
egyoldalú szerződésmódosítást, ami bekövetkezett, tehát jövőbeli, prognosztizált események nem alapozhatják meg a szerződés módosítását, a változásnak minden esetben lezajlott, befejezett esemény tekinthető csak. Mivel a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltatók a legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásukért nem vezettek be programdíjat, ezért ez a Szolgáltató által felhozott indok különösen nem tekinthető körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változásnak. 2.4. 2014-ben jelentkező újabb, jelentős üzemi veszteség A Szolgáltató negyedik körülményváltozásként a 2014. évi üzemi veszteséget jelölte meg, ahogy az a határozat indokolásának II. rész 1.2.4. pontjában olvasható. A Szolgáltató előadta, hogy immár harmadik egymást követő évben veszteséges. A Szolgáltató szerint ezt a fundamentális bevétel-költség arány problémája okozza. A határozat indokolásának III. rész 2. pontjában kifejtettek szerint a körülményekben bekövetkezett lényeges változás jogszabályi megfogalmazása nem feleltethető meg egyértelműen a szolgáltató költségei növekedésének, illetve bevételei csökkenésének vagy e változások szignifikáns mértékének. Ahhoz, hogy a költségek emelkedése, bevételek csökkenése megalapozza a szerződés Szolgáltató általi egyoldalú módosítását, szükséges, hogy az Eht. 132. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt fogalmi elemek mindegyikének megfeleljen. A változásoknak tehát lényegesnek és olyan jellegűnek kell lennie, hogy a Szolgáltatónak csak egyoldalú módosítás foganatosítása révén legyen módja a megváltozott körülményekhez igazodó díjazási rendszer kialakítására. A fentiek alapján a Hatóság álláspontja szerint a Szolgáltató pénzügyi eredményének megváltozását okozó költségek növekedése, illetve bevételek csökkenése, így különösen a vizsgálat tárgyát képező helyhez kötött telefon hozzáférési piacon tapasztalható folyamatos bevétel csökkenés olyan tényezők, amelyek a Szolgáltató piaci helyzetében eredményezhetnek jelentős változást. Ugyanakkor ezen változások – még ha azok szignifikáns mértékűek is – önmagukban nem jogosítják fel a Szolgáltatót az egyoldalú szerződésmódosításra. Ahhoz, hogy egy változás a körülményekben bekövetkezett lényeges változásnak minősüljön, az Eht. 132. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt minden kritériumnak meg kell felelnie. Így a bekövetkezettség és lényegesség mellett elengedhetetlen, hogy a változás az előfizető által igénybe vett szolgáltatás nyújtásának körülményeiben következzen be. Emellett a körülményváltozás másik követelménye, hogy az a szerződés megkötésekor előre nem láthatónak kell lennie. A Szolgáltató szerint a vállalkozás 2012 óta veszteséges, ezért a Üzleti titok határozott időtartamra kötött szerződés esetén ezt a tényezőt már a szerződés megkötésekor figyelembe vehette volna, vagyis bevételeinek csökkenését egy jogszerűen kétoldalúan megállapodott magasabb díjon kötött szerződéssel kompenzálhatta volna. Az előbbieken túlmenően azt is mérlegelni kell, hogy valójában történt-e körülményváltozás, ha az üzemi veszteség immár harmadik éve fenn áll. A Szolgáltató 2012. évi veszteségeire hivatkozva már 2013. február 1. napján is jogsértő egyoldalú szerződésmódosítást hajtott végre. Az akkor lefolytatott eljárásban a Hatóság világossá tette a Szolgáltató számára, hogy az üzemi veszteségek kompenzálására nem a jogsértő egyoldalú szerződésmódosítás a megfelelő eszköz, hanem bevételeit többek között növelheti a határozott időtartamra kötött szerződéseinek magasabb díjon történő újrakötésével. A Hatóság álláspontja szerint a Szolgáltató esetén az üzemi veszteségek tekintetében még körülményváltozásról sem beszélhetünk a folyamatos veszteséges állapot miatt. A fentiek miatt a 2014-ben jelentkező újabb, jelentős üzemi veszteség nem minősül a szolgáltatásnyújtás körülményeire közvetlenül ható, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változásnak. Mindezek alapján a Hatóság megállapította, hogy a Szolgáltató 2014. december 29. napján hatályba lépett előfizető szerződéseket érintő egyoldalú szerződésmódosításai során megsértette az Eht. 132. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt szabályokat.
11
IV. Az Eht. 48. § (1) bekezdésének, valamint a 49. § (1) bekezdésének együttes értelmezéséből következően a Hatóság mind a bírság kiszabásának megítélésénél, mind a bírság mértékének megállapításánál mérlegelési jogkörrel rendelkezik, továbbá az Eht. 49. § (5) bekezdése értelmében ismételt jogsértés esetén mérlegelheti a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjének bírságolását is. A mérlegelési szempontokat az Eht. 49. § (1) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmében a Hatóság vizsgálja a jogsértés súlyát, ismételtségét, folyamatosságát, időtartamát, a jogsértő által a jogsértéssel elért vagyoni előnyt, a jogsértéssel okozott érdeksérelmet, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számát, illetve a jogsértés piacra gyakorolt hatását, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokat. A mérlegelés során a Hatóság a megállapított jogsértés vonatkozásában először azt vizsgálta, hogy a Szolgáltató jogsértő magatartása milyen érdeksérelmet okozott az előfizetőknek. Az egyoldalú és a kétoldalú szerződésmódosítás közötti alapvető különbség, hogy az utóbbi esetben konszenzussal jön létre az új tartalmú szerződés, míg az előbbi esetben ún. hatalmasságról van szó, mely kivételes intézményként korlátozza az azzal nem rendelkező fél szerződéses akarati autonómiáját. Az előfizetői szerződés jogsértő egyoldalú módosítása a másik fél akarati autonómiájának fokozott sérelmét jelenti, ugyanis sérti az előfizetők jogbiztonsághoz fűződő azon érdekét is, hogy a megkötött szerződés keretében a szolgáltató a szolgáltatását azon az áron és azokkal a feltételekkel nyújtsa, mely feltételekkel a szerződés létrejött. Az Eht. 132. § (2) bekezdésében meghatározott egyoldalú szerződés módosítás közjogi lehetőségei éppen ezért csak szűk körben teszik lehetővé, hogy a szerződéses felek egyike hatalmasságként kötelmi kötelezettségein saját akaratából változtathasson. Az előbbieken túlmenően külön ki kell emelni a határozott időtartamra szerződő előfizetők érdeksérelmét. Ezen előfizetések vonatkozásában fontos megjegyezni, hogy a határozott idejű szerződés kiszámíthatóságot biztosít a Szolgáltatónak és előfizetőnek egyaránt. Az egyik oldalon ez a szerződéses konstrukció a Szolgáltatónak meghatározott időre folyamatos bevételt eredményez, ezzel párhuzamosan a másik oldalon az előfizető –az Eht. 132. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott rendkívüli eseteket leszámítva - a szolgáltatás igénybevétele során egy fix szolgáltatási díjjal számolhat előre. Emellett figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az előfizetők a határozott időtartamú előfizetői szerződéseket jellemzően a kedvezmények figyelembevételével kötik. A Szolgáltató által jogszerűtlenül végrehajtott egyoldalú díjemelést követően azonban az előfizető az Eht. 132. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a határozott időtartamú előfizetői szerződést nem mondhatja fel, ha a módosítás a kapott kedvezményeket nem érinti. Ennek következtében a Szolgáltató a jogalap nélkül egyoldalúan módosított előfizetői szerződés fenntartására kényszeríti az érintett előfizetőket, hiszen az előfizetői szerződés felmondásával együtt járó kötbérfizetési kötelezettség teljesítése melletti felmondás nem jelenthet alternatívát az előfizető számára. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Szolgáltató az előfizetői szerződések egyoldalú módosításával jelentős érdeksérelmet okozott a határozatlan időtartamra szerződő előfizetőknek, és még fokozottabb ez az érdeksérelem a határozott időtartamra szerződő előfizetőknél, ezért az okozott érdeksérelem jelentős mértékét a Hatóság a Szolgáltató terhére értékelte. A Hatóság az érdeksérelem tárgyában mérlegelte a Szolgáltató előfizetőknek biztosított jogokkal kapcsolatos nyilatkozatát is. Ugyanis a Szolgáltató előadta, hogy a gyakorlatban - a díjak kismértékű növekedése miatt azon előfizetők, akik a továbbiakban nem kívánták igénybe venni a Szolgáltató szolgáltatásait az előfizetői szerződést (határozott vagy határozatlan idejű) hátrányos jogkövetkezmények nélkül mondhatták fel. Továbbá számos esetben előfordult, hogy a Szolgáltató és az előfizető kölcsönösen megállapodott a továbbiakról, így a fizetendő díj mértékéről. A Hatóság a helyzetet jogi szempontból értékelve megállapította, hogy az előfizetőknek kiküldött értesítésekben, valamint az értesítés napján hatályos ÁSZF 9.2.1. pontjának (9) bekezdésében foglaltak szerint az Eht. 132. § (5) bekezdésével összhangban a határozott időtartamra szerződött előfizetők nem mondhatták fel az előfizetői szerződést jogkövetkezmények nélkül, mivel a
12
módosítás a nyújtott kedvezményeket nem érintette. A Szolgáltató adatszolgáltatásában szereplő egyedi esetek a Szolgáltató az előfizetői panaszok tárgyában gyakorolt méltányos magatartását tükrözi. Azonban a szerződésmódosítás tárgyában értesített előfizetők széles köre ezen, kiragadott ügyekben tanúsított Szolgáltatói hozzáállásról előzetes információval nem rendelkeztek, így vélhetően a díjemelést sérelmező előfizetők többsége a kilátásba helyezett kötbérfizetés miatt meg sem kísérelte az előfizetői szerződés felmondását, illetve a megállapodást a Szolgáltatóval annak érdekében, hogy az előfizetői szolgáltatást változatlan díjon vehessék igénybe. Az előbbiek miatt a Szolgáltató egyedi esetekben gyakorolt méltányosságát a Hatóság az érdeksérelem vonatkozásában nem tudta enyhítő körülményként értékelni. A Hatóság a következőkben megvizsgálta az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számát. A 2014. december 29. napján hatályba lépett díjemelések Üzleti titok db határozott, illetve Üzleti titok db határozatlan időtartamú előfizetői szerződéssel rendelkező előfizetőt érintettek, vagyis összesen Üzleti titok előfizetői szerződéssel rendelkező személy szenvedett érdeksérelmet. A telefonszolgáltatás forgalmi díjainak változása miatt a veszélyeztetett személyek száma megegyezik az összes telefonszolgáltatásra előfizető számával. Ezért az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek magas számát, a bírság kiszabása során a Hatóság a Szolgáltató terhére értékelte. A Hatóság azt is vizsgálta, hogy a jogsértés milyen piacra gyakorolt hatást fejt ki. Az Eht. 2. § g) pontjában megfogalmazott törvényi alapelv érvényesüléséhez, vagyis az elektronikus hírközlési piac zavartalan és eredményes működéséhez, és a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntarthatóságához szükséges többek között az, hogy a fogyasztók érdemben, valós információk alapján hozhassák meg döntéseiket. Ezen elv amellett, hogy egyértelműen az előfizetők érdekeit védi, jelen esetben piacra gyakorolt hatással is bír. hiszen a jogszerű kétoldalú módosítás során a Szolgáltató által megküldött díjemelési ajánlat az előfizetőben tudatos magatartást vált ki. Az előfizető mérlegelheti a díjemelés mértékét, a szerződés változó feltételeinek lehetséges hatásait, más szolgáltató szolgáltatásait, díjszabását, esetleges ajánlatait. Ezzel szemben a Szolgáltató a jogszerűtlen egyoldalú módosítással éppen ezt a tudatos döntéshozatali helyzetet kerülte meg. A Szolgáltató azzal, hogy az előfizetői jogviszony tartalmát az előfizetők közreműködése nélkül, jogszerűtlenül módosította, a lehetséges fogyasztói döntések lehetőségét szűkítette, ezzel potenciális versenyelőnyre tett szert egyéb piaci szereplőkkel szemben, így az elkövetett jogsértés versenyt torzító jellegűnek minősül. A Hatóság mérlegelés során figyelembe vette azt is, hogy a Szolgáltató az árbevétel és előfizetőszám tekintetében a magyar elektronikus hírközlési piac egyik meghatározó résztvevője, így magatartása, az általa elkövetett jogsértések a közvetlenül érintett előfizetői körön túlmutató jelentőséggel bírnak, illetve a versenytársak gyakorlatát is befolyásolhatják, ugyanis amennyiben a Hatóság e súlyos jogsértés elkövetésére nem reagálna megfelelő súlyú szankcióval, az mind a Szolgáltatót, mind a versenytársakat hasonló súlyos jogsértés elkövetésére biztathatná. A fentiek alapján a Hatóság a jogsértés piacra gyakorolt hatását a Szolgáltató terhére értékelte. A Hatóság megvizsgálta továbbá, hogy a Szolgáltató a jogsértéssel ért-e el vagyoni előnyt. A jogsértést a Szolgáltató nem önmagában azzal követte el, hogy díjat emelt, hanem azzal, hogy azt nem a jogszabályban rögzített módon hajtotta végre. A jogszerűtlen egyoldalú módosítással az alábbiakban kifejtett egyszeri adminisztrációs költséget is megtakarított a Szolgáltató. A jogszerű kétoldalú szerződésmódosítás figyelemmel az Eht. 129. § (1) és 132. § (1) bekezdéseire - írásban, szóban és ráutaló magatartással történhet meg. Az írásbeli és szóbeli módosításhoz mindkét szerződő fél kifejezett, egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges, tehát ez esetben az előfizetőnek – tevőleges magatartással – el kell fogadnia a szolgáltató ajánlatát. A postai úton, írásban történő szerződésmódosítás esetén a megküldött ajánlatok előfizetők által aláírt példányainak feldolgozása jelentős időráfordítást igényel az ügyfélszolgálat részéről. Ezen túlmenően további terhet jelent az ügyfélszolgálatnak az előfizetőktől vissza nem érkező módosítások számontartása és az előfizetők felkeresésével ezek beszerzése. A szóbeli szerződésmódosítás pedig szintén az ügyfélszolgálatot terheli a szerződésmódosítás időigénye miatt. Ezen egyszeri többlet adminisztrációs költségek mértékét a Hatóság a jelen eljárásban nem vizsgálta, mivel ilyenek ténylegesen nem merültek fel. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy a Szolgáltató vagyoni előnyt ért el azzal, hogy ilyen adminisztrációs költségek nem terhelték a szerződésmódosítást.
13
A fentieken túlmenően azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy a kétoldalú szerződésmódosítás esetén feltételezhetően jóval többen lettek volna olyan előfizetők, akik egy tudatos döntési helyzetben nem fogadták volna el a Szolgáltató szerződésmódosítási ajánlatát, és ezáltal az egyoldalú szerződésmódosítással megvalósított díjemeléshez képest kisebb árbevételt tudott volna a Szolgáltató elérni. Ezen feltételezést erősíti az a tény, hogy jelen esetben a Szolgáltató egy olyan módosítást kívánt volna az előfizetővel elfogadtatni, ami a korábbi feltételekhez képest egyértelműen hátrányt jelentett volna számára. Annak ellenére, hogy a jogsértő egyoldalú és jogszerű kétoldalú szerződésmódosítással elérhető árbevétel többletek különbsége egzakt módon nem kiszámítható, mégis nyilvánvaló, hogy jelentős, akár milliós nagyságrendű havi összeget is eredményezhet. A fentiek alapján a jogsértéssel elért vagyoni előnyt a Hatóság a Szolgáltató terhére értékelte a bírság összegének megállapítása során. A szolgáltatók és előfizetőik közötti piaci érdekérvényesítő képesség nagyfokú eltéréséből fakadó aszimmetriát kiegyensúlyozandó, a fogyasztói jogok érvényesülését az Eht.-ban és a végrehajtási rendeleteiben szabályozott számos garanciális jogintézmény hivatott biztosítani. Ezek egyik fontos eleme az előfizetői szerződés egyoldalú módosításának szabályozása, melynek révén csak pontosan körülhatárolt esetekben és eljárási rend megtartásával van lehetősége a szolgáltatóknak az előfizetői szerződés egyoldalú módosítására. A Szolgáltató által végrehajtott 2014. december 29. napján hatályba lépett egyoldalú módosítások sértik az Eht.-ban rögzített egyik legfontosabb fogyasztóvédelmi jellegű szabályt. A jogsértés súlyosságát támasztja alá, hogy a jogalap nélküli egyoldalú szerződésmódosítás az előfizetési díjak emelkedését eredményezte. Az előfizetési díj a szolgáltatás lényeges eleme, így a módosítások az előfizetők érdekeit alapjaiban érintették, ezért a jogsértés súlyát a Hatóság jelentős mértékűnek értékelte. A jogsértés folyamatossága és a jogsértés időtartama a tárgyi ügyben – az egyoldalú szerződésmódosítás esetében - nem értelmezhető, ezért ezen mérlegelési szempontokat a Hatóság nem értékelte. A Hatóság a 2011. évi piacfelügyeleti terv alapján indított eljárásában hozott 2011. augusztus 1. napján kelt SU/17486-4/2011. számú határozatában már felhívta a Szolgáltatót, hogy kizárólag az Eht. 132. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén módosítsa egyoldalúan az előfizetői szerződést, amennyiben ezen feltételek nem állnak fenn, szerződésmódosítás egyoldalúan nem vezethető be. Ezt követően a Hatóság bejelentés alapján elindított eljárás során hozott 2014. június 4. napján kelt CS/3436416/2013. számú határozatában az ismételten elkövetett jogsértő egyoldalú szerződésmódosítás miatt a kötelezés mellett már 8 millió forint bírságot szabott ki a Szolgáltatóra. Mivel a Szolgáltató jelen jogsértése ugyanezen jogalapon és elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály tekintetében, ugyanezen tárgykörben történt, ezért az Eht. 49. § (10) bekezdésében meghatározott ismételtség áll fenn. Így a Hatóság a jogsértés ismételtségét a Szolgáltató terhére értékelte. Ugyanakkor a 2014. november 28. napján kelt CS/779114/2014. iktatószámú, azonos jogalapon és elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály tekintetében hozott 20 millió forint összegű bírságot tartalmazó határozatot a Hatóság nem vette figyelembe az ismételtség mérlegelése során, mivel annak tartalma nem volt ismert a Szolgáltató előtt a 2014. december 29. napján hatályba lépett ÁSZF módosítás közzétételének és Hatósághoz történő benyújtásának időpontjában. Tekintettel arra, hogy a Hatóság figyelembe véve a sértett és veszélyeztetett felhasználók magas számát, illetve azt, hogy a jogsértés az Eht. 2. § b) és g) pontjában megfogalmazott törvényi alapelveket is sérti, úgy ítélte meg, hogy a jogsértés súlyos, ezért a megállapított jogsértés miatt a Szolgáltatóval szemben - a további jogsértő magatartástól való visszatartás elérése érdekében - bírság kiszabásának van helye. A Hatóság a bírság mértékének megállapítása során a jogsértés elektronikus hírközlési piacra gyakorolt hatását, a jogsértéssel okozott nem vagyoni jellegű érdeksérelem mértékét, az érdeksérelmet szenvedett személyek számát, a jogsértéssel elért vagyoni előnyt, a jogsértés súlyát, valamint az ismételtséget vette figyelembe. A korábban elkövetett ugyanilyen típusú jogsértések miatt kiadott felhívás, valamint az azt követő kötelezés sem érte el a Hatóság által kitűzött célt, a Szolgáltató további jogsértéstől való visszatartását, a Szolgáltató rövid időn belül súlyosan megszegte a jogszabályban rögzített egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szabályokat, ezért a Hatóság bírságot szabott ki. A Hatóság a bírság összegét úgy határozta meg, hogy az Eht.
14
48. § (2) bekezdés alapján elegendő visszatartó erővel bírjon a további jogsértések elkövetésétől. A Hatóság a jogsértés ismételtségének mérlegelésekor nem vette figyelembe 2014. november 28. napján kelt CS/779114/2014. iktatószámú, azonos jogalapon és ugyanazon elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt hozott 20 millió forint összegű bírságot tartalmazó határozatot. Azonban a visszatartó erő szempontjából mérlegelte azt a tényt, hogy ezen határozatot a Szolgáltató 2014. december 3. napján már kézhez vette, fellebbezést azzal szemben nem nyújtott be, így a határozat 2014. december 18. napján jogerőre emelkedett. A jelen eljárás tárgyát képező szerződésmódosításról szóló értesítést az előfizetők a Szolgáltató nyilatkozata szerint postai úton 2014. november 25. napjáig kézhez kapták ugyan, azonban a Hatóság korábban indult, de lényegileg azonos ügyben hozott határozatát megismerve a Szolgáltatónak elegendő idő állt rendelkezésére ahhoz, hogy a jelen ügy tárgyát képező ÁSZF módosítás 2014. december 29. napi hatályba lépéséig döntését felülbírálja. A Szolgáltató mégis úgy döntött, hogy a tervezett egyoldalú szerződésmódosítástól nem áll el. A bírság összegének megállapításakor a Hatóság figyelembe vette azt a tényt is, hogy az elmúlt évek díjemeléseihez hasonlóan a jogsértéshez 2015. évben is jelentős árbevétel többlet társult, jelen jogsértés esetében nagyságrendileg havi Üzleti titok forint. Ezért a Hatóság úgy ítélte meg, hogy a bírság összegét a korábbi összegekhez képes nagyobb mértékben szükséges emelni annak érdekében, hogy az alkalmas eszköz legyen a Szolgáltató gyakorlattá váló jogsértő magatartásának megváltoztatására. A Hatóság az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság elvére tekintettel az Eht. 48. § (2) bekezdése, valamint a 49. § (4) bekezdés a) pontja alapján, a további jogsértéstől való visszatartás érdekében az előfizetői szerződések jogsértő egyoldalú módosítása miatt a Szolgáltató tekintetében 80 000 000 Ft (azaz nyolcvanmillió forint) összegű, továbbá a vezető tisztségviselő esetében 250 000 Ft (azaz kétszázötvenezer forint) összegű bírság kiszabását tartotta indokoltnak. A Hatóság a bírság kiszabása és mértékének megállapítása során figyelemmel volt az Eht.-ban külön megfogalmazott arányosság elvére. A Hatóság a bírság összegének kialakításánál tekintettel volt arra, hogy az alkalmazott szankció – az egyes mérlegelési szempontokat figyelembe véve – megfeleljen a jogsértések súlyának akként, hogy érvényesüljön az Eht. 48. § (2) bekezdésében megfogalmazott generális és speciális prevenció követelménye is. A jelen eljárásban megállapított jogsértés esetén alkalmazható bírság mértéke az Eht. 49. § (4) bekezdés a) pontja szerint legfeljebb a jogsértő árbevételének 0,25%-áig terjedhet. Az Eht. 49. § (11) bekezdésében meghatározott előző üzleti évi nettó árbevétel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (3) bekezdés szerinti hivatalosan ismert tény. A Szolgáltató fentiek szerint figyelembe vett 2014. évi nettó árbevétele Üzleti titok Ft, (azaz Üzleti titok forint), így a bírság kiszabható legmagasabb mértéke annak 0,25%-a, amely Üzleti titok Ft (azaz Üzleti titok forint). A jelen eljárásban megállapított 80 000 000 Ft (azaz nyolcvanmillió forint) bírság a Szolgáltató 2014. évi nettó árbevétele alapján kiszabható legmagasabb összeg Üzleti titok %-a, mely összegű bírság az elkövetett jogsértéssel arányos szankció. Az Eht. 49. § (5) bekezdése értelmében ismételt jogsértés esetén a Hatóság 50 000 Ft-tól 3 000 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, és az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten. A vezető tisztségviselő felelőssége az általa vezetett szervezet valamennyi tevékenységére, így a szolgáltatások korlátozásával foglalkozó terület eljárására is kiterjed. A vezető tisztségviselőnek ezért figyelemmel kell kísérnie az ezen területek által kifejtett minden tevékenység jogszabályoknak való megfelelőségét. A vezető tisztségviselő bírságolásának a célja az, hogy a Hatóság döntésében foglaltak betartatása révén a Szolgáltató vezető tisztségviselője tegyen meg mindent a felelősségi körébe tartozó tevékenység jogkövető módon történő gyakorlása érdekében.
15
A vezető tisztségviselőnek az említett határozatokon keresztül is tudomást kellett szereznie a jogszabályoknak nem megfelelő működésről, ezért a Hatóság indokoltnak tartotta, hogy a kiszabott szankció útján a jogkövető magatartás tanúsítását elérje, a jövőbeli jogsértéseket elhárítsa. Ugyanakkor a Hatóság nem vizsgálta a vezető tisztségviselő magatartását abból a szempontból, hogy közreműködött-e a jogsértés elkövetésében és a magatartása szándékos vagy gondatlan volt- e, mert az Eht. 49. § (5) bekezdése a vezető tisztségviselő felelősségét objektív módon szabályozza, vagyis a vele szemben alkalmazott szankció nem a vezető tisztségviselő konkrét esetben tanúsított magatartásának szándékos vagy gondatlan jellegéhez, hanem a Szolgáltató által elkövetett jogsértéshez kapcsolódik. Mindezekre tekintettel a jelen eljárásban a vezető tisztségviselőre kiszabott bírság összegét a Hatóság 250 000 Ft-ban (azaz kétszázötvenezer forint) állapította meg. A Hatóság jelen esetben úgy ítélte meg, hogy a megállapított ismételt jogsértések kapcsán a kiszabott bírságösszeg indokolt a bírságolt vezető tisztségviselő által irányított Szolgáltató további jogsértő magatartástól való visszatartására, illetve az esetlegesen a továbbiakban is ismétlődő jogsértés esetén lehetőség nyílik a bírság összegének fokozatos emelésére a generális és speciális prevenció Eht.-ban megfogalmazott elvei érvényesülésének hatékony elérése végett. V. A határozatban foglaltak nemteljesítése esetén a Hatóság az Eht. 49. § (1) bekezdése alapján, a 49. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott, a jogsértő hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítéséből származó előző üzleti évi nettó árbevételének 0,25%-áig terjedő mértékű bírságot szabhat ki. Ezen túlmenően az Eht. 49. § (5) bekezdése alapján ismételt jogsértés esetén 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét. Továbbá a Hatóság jogosult az Eht. 49. § (7) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazására. A jelen határozatban kiszabott bírság az Eht. 163. § (1) bekezdése értelmében adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A bírság meg nem fizetése esetén a Hatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. §-a szerint intézkedik a bírság behajtásáról az adóhatóság útján. A késedelmesen megfizetett bírságot az Art. 165. § (1) bekezdése alapján az esedékesség napjától késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke a 165. § (2) bekezdése értelmében minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú döntése ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani. A másodfokú eljárás ügyintézési határidejét az Eht. 31. § (1) bekezdése határozza meg. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján és 98. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. § (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. § (1) bekezdésén alapul. A fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. § (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 16. § (1) bekezdése határozza meg. A 18. § (2) bekezdése értelmében a fellebbező díjfizetési kötelezettségét a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással, vagy természetes személy ügyfél esetén ugyanezen számlaszámra készpénzátutalási megbízás útján (sárga csekk) is teljesítheti. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a fellebbező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát, csekken történő befizetés esetén az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. A 18. § (3) bekezdése szerint a díjfizetés megtörténtének igazolását (befizetési bizonylat vagy feladóvevény) a kérelemnek tartalmaznia kell.
16
A Szolgáltató 2014. évi Üzleti titok Ft, (azaz Üzleti titok forint) nettó árbevételének adata, illetve az ebből számított kiszabható maximális bírság összeg kizárólag jelen határozat Szolgáltatónak megküldendő példányában szerepel, tekintettel arra, hogy ezen adat a Szolgáltató üzleti titkát képezi, ezért azt a Hatóság zártan kezeli. Sopron, 2015. július 29.
Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából
Honyák Árpád hatósági irodavezető
