509
508
Sz Szaba dalom bitorl ás. A ki a szaba dalom tulaj donos ának enged élye nélkü l valam ely szaba dalom tárgyát előáll itja, forga lomba hozza vagy tiltott módo n haszn álja ugy, hogy ez által a szaba dalo m tulajdonos ának törvé nybe n gyök erező jogai t tudva sérti : a szabadalo m bitor lás kihágásá t köve ti el. (1895. XXXVII. t.-c. 49. §.) Kir. járásbiróság. Elj. sértett fél inditványára. Szabad közl eked és akad ályo zása utcán vagy téren; árúk, hordók, ládá k, tűzi vagy épületfa, kévé k vagy más nagy obb halm azt képező anya gok, a fenn álló szabályo kkal ellen kező en való lera kása , vagy a hatóság által m egha táro zott időn belü l e l nem szállitás a álta l: test i éps ég elle ni kihá gás . (Kb t. 119.) Közigazg. hatóság. Szabadonbocsátása az elfo gott vagy elö vez e ten dö � gyé nne k. L. Elfo gás nál vagy előv eze tésn él a sze me lyaz ono ssá gra von atk ozó óva tos ság . Szabadságolás pró bas zol gál at cél jáb ól. L. , . osult pró IgenYJog baszolgá!at céljából való sza bad ságo lása. S��bads�golt a� által a köz gaz dál kod ásn ak . me gtentendo Ille tek. L. Sza bad ság olt ak közgaz dá lko dá si osztaléka. Szabadságoltak illeték ei : Magán- vagy családi ..ug ben való szabadságolásoknál: Nyolc hét tarta y malg engede, lyezett sza bad ság ide jér e a cse ndőr legénység mi nde n ;)Jeték ein ek élv eze téb en ma rad � A� i}le ték ek fel �része a sza bad ság m egk ezd ése k or, ma slk fel e ped Ig a be vo nu lás ko r fiz ete nd �an , a szab � dsá�idő nek ön kén yü tul lép ő ki. Az on ése ese tén az Illetekek ma sodlk felére való igé ny ele ny Ké t �gym�sut�n következő évb en ilye n sza ész ik. IlIetm enyelv,ezet né lkü l en gedélyezh . badság csa k ető jolyta, n vala szabadságo lás ná l: az iile 2. Betegség tő ille ték ei nek
teljes élvezeté ben m arad s ,az neki h avon � int . előre fizeten d ő ki. 3. Próbaszolgalat vagy szolf{al�ft. I{ya kor/at teljesítése céljábó l való �zaba�sqgo.tasnallg�ny jogosultsággal birók vagy akIk az Ig� nYlogo su�ts� gr.a megkivá ntató 12 évi ténylege s szolgala! utolso ev�t töltik s valame ly közszolgálatba n valo alkalm azas elnyerése céljábó l. d ijtala n próbas zolgál�tra bocsát tatnak illetékeik élvezete m ellett hat h o ra szabad ságolh atók s ilyenko r utieszköz?kre, is a kincstá r terhére van iuényük . Ha az llykep szabad?ágol t hivatalos ruhá� attal láttatik el, akkor részere a tömegátal ány felerészb en számitan dó f.e\. �z ill etékek havonkin t előre fizetendő. - Az Illetekek m eg szünnek, h a az illető a p róbaszol gálat vagy gya�orlat végével vagy e közben i deiglenes vagy állando al kalmazást nyer, még pedig az.o n n appal, m ely lyel uj állása után az illeték ! oly�s�tva l e�!. .-:- A� lIY�I! egyénekn ek, h a szabadsa�o lasl h.� lyukon kmcstan vagy a kincstár által bereit épulet. ekb�n e l , nem helyezhetők, a nős altisztek részére llletekes atv? Ilyen szabads �g nulási szálláspén zre van igényük. az illetékek élvezete mellett csak egyszer engede lyezhető és a szabadságról történt bey'o �ulás nap jától számitott egy év tartafI!a , a l�tt �OVl? sza�ad ságolásuk esetén nincsen 1genyuk Illetekek elve zetére. Azok pedig, akik illetéke k él,;ezete m ellett már szabadságol va voltak, a �zabadsag m egke�dé sének napjától számított egy ev tartama alatt pro ba szolgálattétel végett, az illetékek é lvezete mel}ett, . h ogy mmd csak oly időtartamra szabadságolhatok, két szabadság együttvéve hat hónapot m eg n e haladjon . (Illsz. 45 . §.) . Szabad ságoltak közgaz� álko�ási os�tal�k�. . s I lletekeI A közgazdálkodás m inden tagja, akI telje nek élvezete m ellett szabadságot kap, ennek tartama alatt naponta 20 fillért tartozik a közgazdálkodá�ba befizetni. Tizennégy napig tartó szabadságnal a közvagyon nem becsülendő m eg, azontul ugy a szabadság m egkezdése, mint a bevonuláskor a becs-
510 lés foganatosítandó. A követelés az orson marad és a gazdálkodási könyvből nem irandó k i. A bevonu Jáskor netán mutatkozó küJömbözet a csendőrnek kifizetendő, illetve ez által befizetendő. (Á. sz. h. XVI/23.) Szabadságolt katonai személyek ellenőrzése. Rövid időre, vagy tartósan szabadságolt katonai személyek, vagy nem tényleges állománybeli tartalé kosok és szabadságolt állományu h onvédek, ha erre ok forog fenn, a csendőr azoknak katonai igazol ványaikban foglalt személyleirást az igazolvány elő m��atójával összehasonlitani és meggyőződni tartozik, va]]on azok tartózkodási helyükön szabályszerűen jelentkeztek-e. (Szlgut . 16l. §.) Szabadságon levő csendőrök felügyelése. Az .. orsparancsnok köteles az örs körletében szabadságon levő csendőrlegénységet, magatartás és viselkedés tekintetében, felügyelni és az egyesek által netalán elkövetett hátrányos cselekményeket, előzetes kivizs gálás után, a csendőrkerületi parancsnokságnak azonnal bejelenteni . (30888i93. k. m. r . ) Szabadságon levő csendőrök i lletékeinek kifizetése. Az örsről szabadságon levő csendőrök pé�zbeli jár� nd 9sága az örs hivatalos pecsétjével és ?,H �. vatalos fIzetesek portomentes "záradékkal m eg Jel?lt � ostautalva, �ynya ! küldendő meg az illető cí mere es a felad o-veveny a vonatkozó ügydarabra ragasztandó . (Oku. 21. §.) Szabad�ágon meg bete gede tt l egén ység , gyo�y� ezele se. A megb etege dett vagy a legköze le�bI orsp �,r ancs noks ágho z fordul, ki őt kórh ázb a a9Ja , és err?l a:: örsöt értes íti, vagy p edig egyen esen ko � hazb � veteh fel mag át és ezt örsp aran csno kán ak bejel,enh. , Ha a bete � tartózkod ási helyé n óhaj tja maga t gyogykezeltetm - mine k azon ban nőtle nekn él csa� a,zon es�tben van helye, midő n a lakta nyáb an vaJo apo }.as IS meg v?-n enge dve, - errő l örsp a . rancsnok anak , orvOSI bIZo nyitv ány bekű ldés e m ellett,
511 ok szintén jele ntés t tenn i tart ozik ; az örsparan csn pedig az orv osi bizo nyitván yt a szá,rnyp ara?csn o� sághoz terjeszti fel. H a a bete g tarto zkod ásl hely en ápoltatik az orvo s rend elet ére és a hán y n apra az orvos s�ü kségesn ek tart ja, a beteg m ellé ápoló fo gad ható . A bete g illet éke i élvezet�b �n m a�a?, . �e tartozik naponta egy kor ona 16 fll1er ápo lasI dlJat meglérit eni . A gyó gyke zelé si költ sége k elsz ámo lá sára nézv e a Bet egá polá si költ sége kről szóló ki � mutatás" alat ti k mérvad ók. (Ok u. 19. §.) Sza bad ság ra men ő I �gén ysé g r� h áz�ttal �a16 ellátása. Egy rend beli telje sen hasz nalh ato ruh�va l látan dók el. A több i cikk ek, ugy min t vezé nyle sek alkalmával, jegy zék m ellet t az ? rspa ranc: no.�n a� át adandók aki azok at a szab adsa gra men o kolts egér e gondozt�tja. (Ok u. 51/4.) A szer elvé ny és fe&yverzet szint én az örsö n mar ad é s csup án kard ot VISZ magával . (Oku. 66/6.) Szabatos test tart ás a tölt és és tüze lésn el. L. Töltés és tüzel és gyak orlás a. Szab ályo k és utas itás ok - uja� - okta�ás�. Ha valamely uj szab á!y, v�gy. u!, asItá s a�a�lk, kl, abból nlind en rend elke zesr e allo Ido felh aszn alas aval állan dóan okta tás tarta ssék , mind addig, m ig abba n mind enk i tájék ozott ságo t nyert . (Irán yelvek.) Szabál yre nde lete k ism eret e. L Tör vény ek is merete. Szalámi-gy ártá snál vasá rnap is vé�ezhe tő : a félbeszakítás t nem tűrő munka , egesz nap. (148 57/92.) kmr.) . ' . rtasa ánta Ílszt a tany Lak Szalma kiür ités e. L Szal maz sák nagy sága : 195 cm. h ossz u és 86 cm. széles. (llJsz. 3 1/ 3 .) Szalmazsá kok mos atás a éven kint egys zer esz közlend ő. (l1lsz. 31/3 .) Szalmaz sáko k tölt ése. A szal maz sáko kat éven k�nt egyszer kell ujból m egtölteni �s mind �n �á:o m hona pban utánt ölten i . Egy szalm azsak m egtom esehe z •
51 3
5 12 23, utántöltéséhez mindenkor 12 kgr. tiszta, friss szalma szükséges . (111 sz. 31/3.) Szalmazsák-töltési átalány. Ez a minden év szeptember hó elsején eszközlendő teljesen uj töl tésre és m inden év március, .iunius és december l-én való utántöltésre jár. Az e célra szolgáló évi átalány a teljesen uj töltésre 60 és m inden utántöl tésre 30 fillér, mely az örsöknek, a rendszeresitett lét szám után, havi részletekben fizettetik. A lovas örsök nek a lóápolók után ugyanezen átalány jár. (Ill sz. 61. § .) Szalmazsák tömése. L. Agynemü gondozása . S�arvas, dámvad és öz csak ugy szállilható és cláruslt ható, ha azokon a nemző részek láthatólag m eg hagya.�ta� . Ezen rendelkezés azonban az elzárt helye ken lott Ilyen vadakra nem vonatk ozik. (38871/1883. bm. r. ) Szarvasmarha elkülön itése a vásárté ren. Al latvásárokon felhajto tt vidéki szarva smarha a hely belitől elkülönitve állitandó fel. (Árt. ll. § .) Szarvasmarhák - keres kedés re szánt ak hajtása. L. Marh ák hajtá sa. Sz�rvasmarhák vágás ánál az egész ségi ál �apot vlzsgá�at� . Szarva smarh ák vágásánál, tovább á Juho� , ke�ske�. es �ertés ek leszurásánál, amennyib en ez. n; 111 t . Ipar, uzebk, az állat egészs égi állapo ta a . leoles , e! ott es utána, a hatós ági állato rvos, ennek nem leteben a vágatási bizto s által m egáll apitandó. ( Art. 14 . § .) Ezen rende lkezé s a korcs máro sok és vendéglősök által üzlet ük céljá ra leölt állato kra is vonatk�zi�. (7733/89 . fm. r.) Szalhtása lova knak vasu ton. L. Lova k szálI i , tas a vasuton. Szállitása töm egb eli cikk ekn ek áthe lye zés alkah � áva1. L . Töm egbe li cikk ekke l való eljá rás át helyezesek alka lm;} val. Sz�llitó �s� közö kre való igén y. A csen dőr , le,geny�egne� Igen ye van szállító eszközökre a szol �al�t erd ek.e ben történő áthe lyez ése k, vagy más orso kre valo beo sztásuk, fel- és lesz erel és végett a .
pótszárny szék helyé re törté n? bevo nulásuk al�al má· val és céJ.lövés zetre való behivásk or, a mennyib en a távolság az eset leg vasu ton, vagy gőzh ajón �egte hető uton kivü l is, a 15 kilom étert m eghaladJ�. Vasuti, vagy gőzh ajózá si közle keq.és hiány a .esete b�n az előfogat igény be vehe tő: L 03sz ponto sltás ok es egyéb vezén yelte tések eseté n, a miko r sürgő s?ég forog fenn ugyan , d e a távols ág 15, kl�o nem esete ' métert megh alad; 2 . beteg ekne k valam ely gyog ym tézet be való szállítása céljá ból; 3. ha a csen dőrn ek valam ely távola b b eső helye n való fellép ése, vagy valamely örsnek gyors megerősités e elo �áz�atl�nu} szükséges , vagy h a a körü l mények egy tor�e nyse rto gyors üldö zését teszi k szük sége ssé, az utób bi esetb en még akkor is, ha vasuti vagy gőzhajó-közl�ked � s létezik, de előfog attal a cél gyors abban elerhe t�; 4. a letartóztatot t és a legkö zeleb bi illeték es h a�o ságnak átad andó törvé nyt áthág ó igazo lt m enetk ep telensége esetéb en; 5. h a járáső rmeste rek, v�gy a járásparancsn oksá g veze tésével . m �gbizo tt , a��ls� tek örssz emlére utazn ak, vagy h a vIzsg aIato k, celjab ol a szakaszállomás ról, vagy szemle alkalm áboI . val� mely örsről e célra kikü ldetn ek s végre, h a a vlzsgalat�k oly helyeken eszkö zlend ők, mely ek a m egsz eml e lendő örs körletéb en fekü szne k és a viss zaut azás ezen örsre történik mindezen esetekben azonba n csak akkor, h a a tá�olság 7'5 kilomé tert m.eg,halad: 6. polgár i biróságo khoz tanu képe n megldez�tte k által, h a a birós ág szék\1.elye a megid ézette k allo máshelyétől 7'5 kilométern él távolabbr a van; 7. le szerelés végett a pótszár ny sLékhel yére való uta��s kor. Az előfogat két lovas fogatból áll. H a tobb �sendőrnek kell ugyan egy helyre az elő� ogato t Igénybe venn i, akkor m inden öt csend or utan egy kétlovas előfog at jár. (lllsz. 47/2.) . knek . noso Szál litó eszk özök re való igén ye a L. N ős legénység i génye szállitó eszközökre . , valo l vélle Szál l itó l evél . L. Csom agok szállitóle ellátása. v
..
Csendőrségi Lexleon
.
33
515
514
Szál lodai iparnál vasárnap is végezhető: n1Índen munka egész nap, ideértve a házhoz szóló megrendeléseket és a szokásos bárminő étel és ital kiszolgálását . (14837/92. km. r.) Szál lodai személyzet mulasztása a vendég könyv körül : közbiztonság ellen kihágás. (Kbt. 73. §.) Közigazg. hatósdg. Szállodai vendégkönyvbe a történt felhivásra név, állás és lakhely be 'Hem irása, vagy hamis adatok beirása: közbizton ság elleni kihágás. (Kbt. 72. §.) Közigazg. hatósdg. Ezen kihágás csak akkor követhető el, ha a vendégek nyilvántartása törvény hatósági szabályrendelettel lett elrendelve. (L . K iss Emil: "A közigazgatási hatóságok elé utalt ki hágá sok" I . kötet 82. 1 . ) Szállodások mul asztása a vendég-könyvbe bevezetendő adatok kivezetésére való felh ivás vagy a bejegyzés megtagadásának bejelentése teki nteté ben: közbiztonság elleni ki hágás. (Kbt. 73. §.) Köz igazg. hatósdg. Száma az irásbeli dolgozatoknak. L. I rá sbeli dolgozatok száma. Számolókönyvek - beteltek - megőrzése. Ezek az őrsparancsnok által megőrzendők. (Á. sz. h. V/22 . ) Számtani feladatok. A számtani fel adatok az őrsparancsnok áltaJ, az illető csendőr képességéhez mérten, aoandók fel s fokozatosan könnyebbről � ehezebbre emelked ienek; a d olgozatok pedig az Irás�elie kh�z hasonlóan, lehetőleg még a kidolgozás . �apJán atvlzsgálandók és osztályozandók. Az altiszti ISkolában al kalmas csendőrök közönséges és tizedes törtekkel is tanuljanak számolni, a többi csendőrnél elegendő a négy alapmivelet ismerete. - A szá molás te1dntetében a csendőrök osztályokba nem sorolandók. (Á. sz. h. V/21 . ) Szándékos emberölés bűntette. Elköveti: aki em bert szándékosan megöl, ha szándékát nem előre •
fontoIta meg (Btk . 279. §.) ; azo n any a, aki a h áza s ságon kivül született gyer mek ét a sz� lés alatt va�� kÖlvetlen ül a szü lés után szán dek osan megoh (Btk. 284. §.) ; a teher ben l evő nő, aki méh magz atát szándéko sa n elha jfja, meg�1i va,�y ezt más által eszközöl teti, vala mint az, akl a bunt ettet a teh�r�e� levő nőn elkö veti (Btk . 286. §.) ; azon párb a1vlvo, aki a párv iada lnak szok ásos v,agy kölc sönö� egye t értéssel meg állap itott szab álya It m egsz egte es enn � k következtében eJlen felét m egöl te. (Btk . 299. §.) Klr. törvényszék. Szán kázá sra vonatkoz ó szab ályo k megs �� gése : testi épsé g ellen i kihá gás. (Kht . 120. §.) Koz igazg. hatósdg. Szed erfa -lom b szed ésén ek meg aka dály oz�sa� Szederfáról közuta kon, közte reken va � y �tcako n selyemten yésztés célja ira a lomb szed es Jogta lan: megakadályoz ása vagy a l o m b ak megfertő� tet�s által selye mten yésztési célra hasz nálh atatl anna te tele: mező rendő ri kihág ás , Eljdrds hivatalból. (Mgt . 94. §.) Közigazg. hatósdg . Szek erez és más nak föld jén jogo sula tlanul: mezőrendőri kihágás. (Mgt . 94 §.) Szek érbe fogo tt állatok a mar hav ásár térr e nem hajthatók . (Árt. Vr. 34. §.) Szell eme k i dézé séve l való üzle tsze rű fogl a,l kozás : közrend elleni kihágás. (Kbt . 79. §.) Klr. járdsbirósdg. Szel lözteté se az istá llón ak. L. Istál ló sze!őz tetése. Szem baja a lova kna k. L. Lov ak szeIT,1baja. Szem fény ves ztés sel val ó üzle tsze rű fog la� kozás : közrend elleni kihágás . (Kbt. 79 . §.) Klr. járás biróság . Szem ély azo nos ság ra von atko zó óyatosság� L. Elfo gásn ál vagy előv ezeté snél a szem elyaz onos ságra vonatkozó óvatosság.
51 6 •
. Személyes szabadság elleni bűntett. Elkö v �tI azon közhivatalnok, aki hivatali h atalmával vIsszaél ve , törvényellenesen valakit elfogat, elfog vagy letartoztat, továbbá a kinek hivatali kötelesse géhe � tartozik a büntető itéletek végrehajtása vágy a f�lugyelet a szabadságve�ztés-büntetések fogana ' tOSItásara avagy a vizsgálat alatti letartóztatásra -szolgál? hely ! �é� fölött és aki abban val amely f og , Iyot a JogereJü Iteletben, vagy az illetékes köz h iva taln � k , rendeletében meghatározott időn tul, köte lessegen ek m �g�zegésével, fogva tart - ha a sza , badságtol valo Jogtalan megfosztás tizenöt napnál tovább tartott. (Btk. 195. §.) Kir. törvényszék. Sz�m � lyes szaba�sá� el l�ni vétség. Elköveti : azon � ?zhtvatalnok, akt htvatah hatalmával vissza élve, torvényellenesen valak � t elfogat, elfog vagy le tartóztat (Bt �. 193. §.) ; a kinek hivatali kötelessé géhc� tartozIk a büntető ítéletek végrehajtása vagy a fel�gye ! et a szabadságveszlés büntetések foga natoslt� sara a,vagy a vizsgálat alatti letartóztatásra szol gálo h.elytsé�.. .f�lött és aki ebben valamely f
;� � �� l
517
dno ksá gár a , testvé ren, vag y a tettes gyá ms ágá ra, gon ykezelésére tanításá ra, nevelésére, felügyeletére, gyóg ettetett el. vagy gon d vise lésé re bizo tt szem élVe n köv (Btk. 322. �.) Sze mé lye s sza bad ság me gsé rté sén ek bűn gsér tette . Elköveti : aki a személyes sza bad ság me ket el tésén ek vétsége alatt ism ertetett csel ekm énye zab b követi ha a leta rtóz tatá s egy hón apn ál h oss gra vag y ideig tarto tt (Bt k. 323 § .) ; aki fajt ala nsá ze házasságkötésre i rán yzott cél ból val am ely nős kka l, fenyege mélyt ' enn ek aka ra1a elle nér e, erősza y tésset vagy ra vaszságga l hatal máb a kerit, elvisz vag letartóztat. (Bt k. 32 1 . §.) Kir. törvényszék. Sze mé lye s szab ads ág me gsé rté sén ek vét ség e. � Elköveti: aki vala kit törv ény elle nesen elfog, eJfogat letartóztat vag y sze mél yes sza bad ságától bár mi más akit a tör módon me gfo szt, ugy szin tén az, aki val le, vény által megengedett ese tek ben tartóztatott azo nba n e cselek mé nyét azo nnal, mih elyt leh etséges. volt , a hatóság nak nem jele nti be. (Btk . 323. §.) Kir. törvénloszék vagy járásbiróság. Sze me lyi- és hel yi ism ere tei az őrs par anc s nok nak . L. Ö rspa rancsno k hely i- és személyi ismeretei. Sze mé lyi ism ere t. L. Hel yi- és sze mé lyi ismeret . Sze mél yi ism ere t oktatása. L. Oktatása a helyi- és személyi ismeretnek. Sze mé lym otoz ás. L. Ház - és személykutatás. Sze mé rem elle ni bü ntett. Elk öve ti: aki ma gát valamely nő férjéne k szin leli és a nőn ek tévedését felhas ználja, h ogy azzal nemileg közösüljön. (Btk. 245. §.) Kir. törvényszék. Szem ére m elle ni erő sza k bün tett e. Elk öveti: aki valam ely nösz emél yen erősz akka l vagy fenye getés sel, vagy a nősz emé lyne k öntu datlan, vagy akarata nyil ván itás ára vag y védelm ére tehetetle n alla potá ban , háza sság on kivül, fajtalans ágot követ el. (Btk. 233. §.)
519 �
18
Szemérem elleni erőszak bűntetteért a bün vádi eljárás csa k akkor inditandó meg hivata l ból : �. ha , a tettes ellen ezen büntettel az el követés ide Jére es helyére nézve összefüggő s hivatal ból ül dö zendő más büntett is forog fenn; 2. ha a bünteti a megsértettn� k a h�lálát okozta; 3. ha a büntett fel va �y lemeno ágbeh rokonon, vagy testvéren, a tettes gy � mságára, gondnokságára, tanitására , nevelésére, felugyeletére, gyógykezelésére bizott szem élyen kö vettetett el . (Btk . 239. §.) Szemérem e�l� ni vétség. El követi : aki fajta lanságot tarta l.mazo Iratot, nyomtatványt vagy kéres ábráz? la �ot nYI !vános hel yen kiállit, árul, �agy terjeszt, ugyszlnte� az Irat, ny? mtatvány, vagy képes ábrázo lat . szerzőJe, nyomt�toja, ha ennek többszörösitése t�rJes�tése, vagy nYilvános helyen kiállitása tudtáva Í tortémk (Btk. 248 . §.); aki szemérmet sértő csel ek mény nyilvános elk?vetés.e által közbotrány t okoz . . {Btk. 849. �.) �lr. jdrdsblrósdg. Szemet kIhordása. L. Laktanya tisztántartása Sz� mét összegyüjtése. Szemétnek a város ; v �gy kozségbe�, a . h�zban, udvarban. vagy annak ko�elében, hat� sá�p hlalo.� ellenére, nagyobb meny nyiségben val o ,?sszegyujte. se : közegészség e l l eni . kihágás. (Kbt. 1 2:>. §.) KŐlÍaazg . /lOtósdg. ° Szemle-je gyzőkönyv. Ebben a szem lélő elöl .Járó a megtartott szemlére vonatkoz ó leletét irja be mely szemle-l eletek szóról-szóra l emásol andók és � a parancsn oksághO Z fel terjeszte ndök. (Szlgu. . Szemle-lelet másolata. L. Szem le-jegyzőkönyv. Szemlob . A �zemlo? gyakran por, rikító vilá g� s�á� stb. által ldéztetl k elő. A szemek könnyü v� r� .sodésénél elégség�s a hideg vizzel való mosás mlko�b en azonb�n minden dörzsölést kerülni kell : Igen j� .�zer a nyItott szemek mérsék elt hideg vizzel való furosztése. Ha fokozo tta bb vörösödés szemégés s nagyob b m �ryli könnyezés áll be, azo�nal orvo�i segély veendo. Igénybe. (Eá.)
���� §)
Sze nt- István nap i iste ntis zte let ben való rés z vétel. L. Diszben va ló ö ltözés. Sze nt- István nap ján vég ezh ető : a cuk rás z, dő, ke mézes kal ác sos , nyo md a, hir Iap , szó daviz, für , szá llod a, nyér, péksütemény, tej, gyü möl cs, virá gok káv éház, vendég lő, sör mé rő, pál ink a mé rő, bor mé rő, álla kávémérés, bucsu, ájta tos gyü lekezetek, kof ák, l 10 kilo tok, községekben, me lye k az ors zág hat ártó át, bor méternél távola bb nem esn ek, egé sz nap on zip ar bély, kisi par, mé szá ros-, h entes- és kol bás ig; dm ek alatt fels oro lt ipa ri mu nká k dél i 12 óra és valamint a füszer, bor, the a, pék ipa r, cse me ge10 lisztkeresk edé sek nél és szatócs-üzleteknél d. e. óráig. (28 .559/1903. K. M. sz.) Sze nny es ruh a elh ely ezé se. A közgaz dál ko a, dásból beszerzen d ő zár ható ruh alád ába n a kam ráb vagy pad láso n tart and ó. (Á. sz. h. 111/17.) Sze nny es ruh alá da. L. Szennyes ruh a elh elyezése. Szerb hat áro n val ó köz lek edé s. A sze rb határvona lon az o rsz ág terü leté re való lép és, vagy az abból val ó kilé pés , csa k a rra jog ositó Hat árs zéli uti igazolvány me l l ett van me gengedve. Ezen ren delkezés megszegése kihág ást képez. (70.000/904. Bell . r.) Kőzigazg. hatósdg. Szerb töv is irt ása . A sze rb tövist köt ele s vi rágz ása elő tt min den birt oko s egész területén, az utak mentén és az utte sten pedig az utfentartó, al kalmas módon kiirtani. (Mgt. 51. és 52 . § .) Szerelék elh ely ezé se. A csendő r sze relé ke ugy helyezend ő el, h ogy az minden kor h asz nálh ató álla potban és kéznél legyen. (Lsz. 2/31 . ) Szerelé k-v izsga min den szo mb ato n tartandó az örspa rancsn ok által . (Á. sz. h . IV/tO.) Sze relm i vis zon y folytatása ros sz hirben álló nők kel. L. Ro ssz hirii sze mé lye kke l val ó érint kezés. Sze relvény ek tartása az álló ruh afo gas on. L. ÁlIó ruhaf ogas on tartá sa a ruhá zatn ak .
520
Szerelvény ellátása pléhtáblácskákkal. L. Pléhtáblácskák a szerelvén yen. Szerelvény és fegyverzet kicserélése. Az első felszerelés után később átvett kincstári szerelvény éS fegyverzeti cikkek, a ruha- és fegyverzeti könyvecs kébe nem vezetendők be, hanem azok a régiekkel egyszerüen kicserélendők, azonban valahányszor végleges csere történt, az illető lő- vagy szálfegyver száma az emlitett könyvecskébe bevezetendő , a régi szám pedig áthuzandó. (Oku. 64 . §.) Szerelvény- és fegyverzettel való eljárás át helyezéseknél. L. Tömegbeli cikkekkel való eljárás áthelyezés alkalmával. Szerelvény- és fegyverzettel való eljárás betegség esetén. L. Beteg csendőr felruházása. Szerelv ény- és fegyverzettel való eljárás felülviz sgálat esetén. L. Tömeg beli cikkekk el való eljárás felülvizsgálat esetén. Szerelvény- és fegyverzettel való eljárás fürdőbe menés esetén. L. Fürdőbe menő legénység ruházattal való ellátása. Szerelvény- és fegyverzettel való eljárás . L. Szabadságra menő l egénység szabadság eseten. ruházattal való ellátása. Sze �elvén y - és . fegyve�zettel való eljárás . . . vezenylese knel. L. Tome gbeh cIkke kkel való eljárá s vezénylé sek alkalmá val. �z� relvény he�yreigazitása. Ha egyes szere l . veny I cIkke k hasz naI hatóságukat elvesztették helyr e i.gazitásu� en�e délyezése iránt az örs(j árás) pa;ancs nok altal a potszarnyp aran csno kság nak jelentés teend ő. (Oku. 65 §.) Szereivényi cikk Ez alatt az apró lékos . . zere k és kincstári- ek. szere lvén yek érten dők. (Oku. ) " . Szerencsejátékban való részvétel, szer encs e-O jatekval lalat helyiségében : kihágást képez. ( Kbt. tl8. §.) Kír. járásbíróság.
� �J��
52 1
Szerencs ejátékna k teki ntet ik az a játék, m ely nél a nyere ség vagy veszteség kizár ólag a vélet len t ől függ. (Kbt. 91. §.) Szere ncse játé knál elko bzan dó a kitéve talált pénz és a szere ncsejá tékho z haszn ált eszkö zök. (Kbt. 90. §.) Szer encs ejáté k ű zésé re hely iség áten gedé se. Vendéglő, kávé h�z v�gy: korcsf!1a, bárm el� helyiségé nek ily célra valo klad asa : kIhag ást kepe z. (Kbt . 88. §.) Kír. járásbíróság. Szer encs ejáté k-vá llalat tartá sa nyil.váno s yagy a közön ségne k nyitv a álló h elyen , valam mt az Ilyen vállal kozó nak a szere ncsej áték üzésében való se gítése : kihág ást képez . (Kbt. 87. §.) Kir. járás bíróság. Szere ncsétlensé gek eseté ben köve tend ő el járás. Ha valam ely feltal ált külön ben halot tnak látszó egyén ről még n e m egész en kétségt�len, h ogy megha lt a mint ez m egfag yottak nak, vIzbe vagy egyébk ént m egful ladta kna k l átszóknál, földs zakad ás vagy beom lás által betem etette knél vagy gő� kazán szétro bba nása által sérü lteknél szoko tt l egmk ább el őforduln i, a m egmen tés minde nesetre . m eg �sé�. lendő, a miért a csend őr rögtö n orVOSI segel yrol gondo skodjék, anna k m egérk eztéig pedig az előirt és megfel elő életreh ozatali kisérle teket tegy � m eg. Egyáltalába n minde nnem ü, akár rossz szánd ek, ba} eset vagy öngyi lkossá gi kisérl et, akár mula,sztas vagy hanya gság okoz ta sérül ések vagy szere ncs �tlen ség alkalm ával minden tőle telhető segélyt ny"]ts,�' az esetet előidézet okot, illetől eg annak okozo ]at nyomozza ki, az eset felől pedig az illeték es ható ságnak tegyen jelentést. (Szlgu. 55. §.) Sze rencsétlenségek m egak adály ozás a. L. Veszélye s jelensége k észlelésé nél �öv�tendő eljá.���. Sze szes italo k élve zete mers ekelt en, kulo nös en nagy fárada lmak és betegs égek idején , az erő felfrissitése és a b etegségge l szemben az ellent-
52:>,
522
�Ilás fokoz�sára ha� znosa�; ,azonban azok tulzott el,vezete merges hatas�al bIr es az ittassági őrült segre vezet. Ha v�lakI a szes�es italok tulzott élve zetere szokott, atto� nem tanacsos a szeszes italt �gysze:re megvonm, hanem legjobb lassan kávéra es theara szoktatni . (Eá.) . Szesze� it l;'llok t:n�rtéknélküli .élvezetének . kovetkeztt.tenye�. L. Kthagások eredete S�� sz�pa. �nal vasárnap is végezhető : a szesz. fmomltas es osszes munkák egész nap. ( 1 4837/92 km. r. 28559/903. km. r.) Szénaadag sulya. A széna 3400 gramm suI yu adagokI;>an szál}ítandó. �Oku. 3 1/a.) ' Szena�tetes. A szena- adag a zab elfogyasztása u tan te�ndo a l�v�k elé. (Kh. 45. p . ) A széna megfonva és össze . Szen a felkotese. , haJtoga�va ket egyenlő tekercs be rakandó és a t � many . kötéllel keresztbe kötve akként tétetik �o ra ,?yeI gr�.' �ogy a tekercsek a málhatás kákon �by�n a l oen �, ekudJenek; a leesés meggátlása vé ett pe9Ig a ��ena a málhatáska kötdara bjának csokrá�o'7.. , . , erosl tendo a málhasz J ak vegeI szenatekercsen . th z d�� ' " ) es annak felső lapjai összecsatolandók. (Kh� �f. Széna meger ősitése a nyerge n. L. Sze'na felkötése. Széné!- �inőség e. i\ szénának minősé gére ' n �e , eg szseges, száraz, iszap nélküli , jószagu � ohmentesnek kell lennie . (Kh . 4 1 . p . -' p�� Oku . �f/ a ) Szijaz a! g�:mdozás a lovas csend őr által. A lo, va �. csend�:n�1 a s.zuronyhüve ly, a tábor i kulac s a !öbbi . s:ijazat pedig f:rn���:;t�� zl�J�snJ�ba:� I��dÓ, gya�do de Idonként nyeregszappannal akk' nt d g gy mi.�dig szép barn: leg���� (Á. Os�dOtáS I�ái4.ho sZl]azat. .nyeregszappannal tiszt itandó: (Kh . 8" b. p.» A SZlJazat gon dozá.sa a gy�l og csend or által. . tát epen ugy gondozza, A gyalog csendőr sZIJaza .
,
l '
,
'
a
•
,. ely üv yh on ur a sz ég m ez gy ho ak cs , as lov mint a ve lyt hü rd ka a ül kiv n ijo sz ny pe kö és s lac ku ri tábo is lakkozza. m él és e minden csendőr kö tel essége Szijazat ki iga zo lat lan rongálásáért ká rté ris annak minde!) . h. IV/16.) tésse l tartozik . (A . szrb al ne m vis elSzHazat la kkbő ől a cs en dő r ált hető. (A, sz . h. lll /W .) tot sz ük sé gSzijazat ly uk as zt ás a. A sz ijaza sz üksé ge s}, lyukasztás tel enü l lyu kasztani til os .1)oHa k által és cs up án lyu ka sz ez csa kis az őr sp ar an cs sz. h. I V/16 .) tóvassal esz köz ölh ető . (A. sa szijazat ige n Szíjazat zs irt al an itá . Az uj ért on be pis zk olja, mi zsiros lévén, a ru há za tot naeljgyárá s alá vee nd ő, hogy" haszná lat ba vét el elő tt oly üth ess en . Ez követk ező a zsir rajta töb bé ki ne kagram m finom képen es zk öz l en d ő : kö rü lbe lül 10 de áztatandó,. fehér ke mé ny itő ke vé s hid eg viz be n fel me llet t, s kev eré s minek me gtörténte utá n, fol yto no pé pp el fo�ró viz be töl tet ik, ho l pé ppé főz en dő . Ez en me ly meg me leg álla po tba n, a szi jazat azondn ő,résmize,g fényi a ruházatra fek szi k, annyir a bek ene ttatik . Sz ári tás kap, mire a pép a szi jazaton megsz áriés sc he llakból u�án a péppel bevont ré sz ek sz es z fegyverá gy, b� . lk�szült fénym ázzal épen ugy mint a és a zS lrk qő r fényt ka p . ! eny�ázol tatik, mi re a (A. .. sz. h. IV/1 5 ) ke te SZI1IZzadas . .meggátoltatik . fe SZlj-s z er sz ám tis zt og at ás a. A ből kés zült sze\szám terpentin-m ázzal, a bama bőr(Kh . 81. p.) pedIg nyer eg-szapp ann al tiszt ítan dó. kséghez E�enkiv ül a fek ete szij -sze rsz ám , a szü k�pest, de legalább egys zer minden két hónap ban sotalan zsirral jól bekenendő. be l S.zin i-e lő ad ás tar tás a szi niga zga tó álta l, nél " mlll iszte ri jogosítvány és hat ósá gi eng edé ly u�y kul:, k,özrend elleni kihágás. (Kbt. 77. §.) Közigazg. hatosag. fli Szinny om ásn ál va sár na p is vég ezhet ő : aZ? m unká k , melyek a fol yto no s üz em fél be ne m szaklÍ
1�4 'gész
h alfllia J l l í a f l Hzli k s('geHe k ('H 2Hf)[,t)/! lm. ImI . r.)
Szivar
sétálós
hasz n á lata
f )ohfl llyzáH !-It'la a l ka l t n{t v a l .
t W p.
( l -1H37/! )2.
a l k a l m á v a l . L.
M i l l d e n . 1 '/;{énység j Hzoh{t lHJ I I :1 1 )('J.t ra l bel Rl) t�1 ' l l , a Rzo ha l ajHt rO I l J HIgg, l l I e l y �5 , C I I I . h osszt éH 20 C I I I . Hz(!l eH zöld Hzcg61 y U bád og .�
Szoba- l �j8trom.
I
2/ 2-1.) Szoba pad l ó bcfestésc. L. Szo\)n f l a d l 6 fényezéHe. zob apa � l ó fénye � ésc. A clH' l lcl l'l r I cgén yHé g i , l Ój á1 fé/ l y cz / l l v:.Igy I JcfeHIe J l I j i l c)R. (A. . lM I< IMCl Hzo sz. l l . l XI W.) , Szobapad l ózat tlliztón tartóliu. A szoba- pa d
tft h l a . ( LHZ.
�
lozat, a Rzll k sé'gh ' z képeHI fd l J l os a J l d ó d c CH,J I< a l l
�
Szoba-parancHllok. M i l l d e n szo há l m l l , : t . !YI!
I I I C l eg ! j(J{IHe l l b a J t t Hzt, VíJgy a Ieg rég(' b l >e l l Hzo lg;'i J ó cRe l J ( l l� r Hzohá j á ba n Hzoha-para l lcH l l o k, l d l I l l l I t i l yen a ft'gye l �"' I I) , fCJl(1 és t i H z l aság fe l l l a r ásMrt f e l (: l líH. . (Lsz. �/ 2.!.)
/
�
Szobutakaritásl ()Hzk ()ziik :J lW l l y l tfl ha n t a r t a n d ó Jc (LHZ. J 1 Jl:�.) Szobá k tukur/táHil. A HZC JhAk l I a pcJJ l I (j (' H V;J líJ . �lf " l y zo r HZlI k HégCA k i Hep r e l l d lí l< éH ktl l lk J l Hz(!l l lí /,
� , , z � l l d {) k ; por éH p o l< l t /J I (11< t' l I Av l l J i t ;w d c'> l<, :, h l jl k o \( a J t 6 k éH a ffl h u t o rz,lt gyit lml l l I J l L ' g I l I O S 'J 1 H \ (J k M i l l d � :l z l , (j )� 1 Í á rt a l t I l iJs I d p{t ro l gáHI I I lm z: ti sz/;\)ft k h; l l I vél�e Z l l t I l e I I I sza l w d . (' -HZ. �/ 4:l.) f
� z()bák
v i lágltáHa
a
·c s z k o /. I t'IH I I'. ( 1 1 1 HZ. :1 1 /4 . )
kg(' l J yb('g {J J l :t \ Hítj á l j t l !< bc'>J •
Szoc ial ' � ta tn ozga l m a k c lfojtásu. ( ' l lI: a k e l ! ()lt. �H I� V('gt'! l , it Hzo G Í a J j s1{t k g,l
EZ(' I I I I IOZ Id i l l i u l ) H C I I � )(' d l g i l HZO('w l. IS I :J 1 a l l o k a l h ' rj 'Hztö jZI';� I (l k fo l y t / l l l ' It'gó l J (! re b b I t l�Yl' l c l l l l l l e 1 l d é re l / ( Iök I I I IIC Iell
(,�
i
�26
527
Szolgálat é � zszel és. ü � ye � séggel való telje . sItése. A cscndorn ek 1111 11dlg mkább észszel é8
ügyességgel, mint nyers erővel kel l müködn i és m indig arra tÖt ekedni, hogy a törvény szegők öt .észben és ravasz ságban felül ne lTIulják . (1\. sz. Il. VI/50 . ) Szolgálati érdek szem előtt tartása sétálá s alkalmával . A csendő r által sétálás a l kalmá val h;
mindj � a ::5zolgá lat érdeke tartan dó szem előtt é � éber figyel emme l kisére ndö akkor is minde n elő for�u ló esemé ny, vagy gyanu !; jelens ég s m indl'rt ez Ir�ny ban tett l sz!elet, a sétán ak esetle g azon n � l l . l, az örspa rancs .besz ünletéseve nokn ak bejel enten úéJ. {Á. sz. 11. 11 1 0.) Szol.gálati fellépése a csen dőrn ek. L. C�en clör szolg álahl ag való fellép ése. Szol�álati fel 1épé snél követend ő magatartás.
.L . Csen dőr maga tartá sa szolg álati fellé pése alka l
má val.
meg szakitása . L. Szol gála ti pótchJ a szol gála t meg szak itása eset én. . Szolgálati , jelv énye k .visel� se. L. Disz itmé nyek , disz - és emlé kjel ,:,.énye k vIse kse nek sorr<.!tld je. Szolgálati konyv. A szol gála ti kön yv a szol gá �at k�ze l�sé nek és a legé nysé g állo mán yán ak nap ló szer li nYIl ván tart ásar a szo lgál . (Fü gg. E. 1 .) � zolgálati
idő
Szolgálati könyv beteki nté se a bel ügy m i . nIszter kül döt te, a �őisp án és alispán által. l I a
a
n,eve z.ette k vala mel yike az ör8l akta nyát meg láto g�tla, klvá natu kr� ar:o kna k � szo lgál ati kön yv bete km tés vége�t clő tefj esz ten dő s a biz ton sflg i szo lgá la1 �a, vala mm t a ható ság ok utm utatása inak fogana tos ltás ára von atk ozó felv ilág osi tás ok me gad and ó k. {Sz lgu . 164. §.)
Szo lgálati könyvbe való bev eze tés e a tel je 'Sitett szolgálat nak . L. Sl.O lgá lati kön yv vez eté s I!. Szo l�á lati könyvek k/selejtitése öt év lejá rta utá n esz kö zle nd ő. (4 536 1/89. hm . r.)
Szolgálati
könyvek vezetése az örsön.
L.
Ö rsön vezetendő szolgálati könyvek és előjegyzések. Szolgálati könyv lezárása. L. Szolgálati könyv vezetése . Szolgálati könyv másolata. A szolgálati könyv l -5, 6-10, 11- 1 5, 16-20, 2 1 -25 és 26-tól a hó végeig terjedő napjairól, vagyis öt naponként, nyom tatott ürlapon és lehetőleg naponként m egírva, má solat készitendő. Az " átvitel" és "áthozat" nem má solandó le. Ha az öt napról szóló másolat egy darab nyomtatvá nyon ki nem fér, a folytatás egy másik nyomtatványon irható. A másolat a hó 5, 10, 1 5, 20, 25 és utolsó napjairól kelteztetik, aláiratik és a hó utolsó napjáról keltezett másolatban a szolgálati órák száma is összesittet ik. (Függ. E. 1.) A másolat a csendőr járásparancsnoksághoz terjesztendő fel . (Fligg. F. 4.) Szolgálati könyv másolatán ak elintézése. A <:sendőr járásparancs 1\ok a hozzá beterjesztett szol gálati könyv másolatokat és az azokban csatolt ügy iratokat megvizsgálja s ekként m eggyőződést sze rezvén az örsök szolgálati viszonyair ó l, az iratokat láttamozás és esetleges véleményezés után - rendes körü lmények között legkésőbb 48 óra m ulva - a szakaszparancsnoksághoz továbbit ja. H a a járáspa rancsnok állomáshelyéről távol van, vagy szolgálat mentes, akkor örsparan csnoki helyettese 111 indell megjegyzés nélkül továbbit ja a szolgálati könyv má solatokat és csatolm ányaikat a szakaszparancsnok sághoz. A szakaszparancsnok a szolgálati könyvek másolatát és csatolm ányaikat szintén megvizsgalja s ekként a z őrs ök szolgálati viszonyairól meggyőződést szerezv�'n, esetleges észrevételeit - ha szükséges (a szolgálati könyv m ásolatán, il letve a csatolva volt íogalmazványokon) háti ratilag megteszi. A szolgálati könyv másolatához csatolva volt Ugyiratokat l egké sőbb 2 -3 nap alatt, szolgálati uton az illetékes örs parancsnokságnak visszaküldi - a szolgálati könyvek
529
528
másolatait pedig elíntézés után összegyüjti és az év irattárba helyezi. A szakaszparancsnokságtól véaén "' visszaérkezett ügyiratok közül a csendőr járáspa rancsnok csak azokat láttamozza ujólag, melyekre a szakaszparancsnokság észrevételt t �tt, vagy melyeket a felterjesztés alkalmával nem vIzsgálhatott meg. Elvill szolgáljon, hogy az örsparancs.nokság , �,ltal ekként felterjesztett ügyiratok rendszennt legk� sobb 1 0 nap alatt visszaérkezzenek az örsre, ahol lrattározva lesznek. (Függ. F. 8 - 1 2.) , Szolgálati könyv másolatának felszerelese. 1 . A szolgálati könyv másolatához becsatoltatnak mindazon jelentés fogalmazványok, kivonatok, vagy eredeti felszólitások stb., melyeknek iktatószáma a másolat jegyzet-rovatában be van jegyezve. Ekként a szolgálati könyv másolatának adatai és a másolat hoz csatolt ügyiratok egymást kiegészitik s az örs müködését magukban foglalják. - 2. A közbizton sági szolgálatra vonatkozó oly ügyiratok (megkere sések, felhivások, körözvények, stb.), melyek külön járőr kivezénylését nem tették szükségess é s igy ik tatószámaik a szolgálati könyv másolatának jegyzet rovatában bevezetve nincsenek, a másolathoz szintén becsatoland ók, de elkülönitve. - 3. Oly régebbi< jelentések fogalmazványa, melyet a szakaszparancs nokság már láttamozott, csak azon esetben csato landó ismételten a szolgálati könyv másolath oz, ha a kérdéses ügyben a járőr ujabb ténykedése (foly tatólagos nyomozás) alapján ujabb kiegészit ő jelentés tétetett. - 4. Oly felszólítás, mely több járőr által folytatólag teljesittetik, annak a járőrnek bevonul á sakor csatoltatik a szolgálati könyv másolat ához, amely járőr ezen felszólítást utoljára foganatositotta. Ez azonban nem zárja ki, hogy valamel y felszólítás , szükség esetén, még a foganatositás előtt is felsőbb helyre terjesztessék. - 5. Amely jelentés, felszólitá s. stb. a szolgálati könyv másolatához a 3. és 4. p on� értelmében becsato lva nem lesz, annak a szolgálati könyv jegyzet-rovatában feltUntetetf iktatós záma -
figyelm eztetésül - szines irónnal körbe foglalandó. (Függ. F. 2-7 .) . Szolgálati könyv vezetése. A s�o!gála !l meg . hagyást az örsparancsnok (helyettes) ,lrj.a elo, ,?e� jelölvén a szolgálati könyy bal �a�abj�n : a jár� r elindulásának napját, óráJát ; az orjáratJ - lap foiyo . számát ' a járőrszolgálat nemét, időtartamát és fel adatát, végül az esetleg i!letékes n� gy pi.�enő h �,l y�t és időtartamát (lovas örsökön az IS, vallon a ]aror gyalog, vagy lóháton i,ndul szol �álatba) ; .a job!) �,a sábián pedig: a szolg� latba veze�r e,! t altIszt, (l a �or: vezető), illetve cs.e,n � oröket. A, Jaror be �on � la,sa,! al . bejegyeztetik: a) a J aror bevonulasának napJa es oraja; b) a szolgálat neme ; c) az előirt szolgálat teljesité senek eredménye, vagy teljesitésének esetlege� ak � dálya de csak abban az esetben, ha az Iktatas (szá� hozvétel) tárgyát n; m �épezi. ! �) a járő �� ek az örsparancsnok által hol es nukor tortent ellenorzése, vagy annak az indokolása, ha � z ellenőrzés, vagy az őrjárat leportyázása foganatosltható nem volt, vagy ha a járőr nem azon előirt időben vonult be ; e) a bevonuló járőr őrjárati lapjá � �k folyószáma !. f). azo� ügyiratok (jelentések, felszol1tások, stb . ) orslktato száma, melyek ezen szolgálatra vonatkoz�ak !. g) a szolgálat időtartama órákban. A szolgálatI konyvet az iktató könyv megfelelő tételei kiegészitik. Ennél fogva oly események, melyek iktatás (számhoz vétel) targyát képezik, a járőr bevon}llásán�l n�.m tárgy,� landók hanem csak az iktatoszámalk tuntetendok fel a �zolgálati-könyv jegyzet rovatában. A járőr szolgálaton kivül a belszolgálatok és egyéb oly vál tozások is tárgyaltatnak az örs szolgálati könyvében - idő szerinti sorrendben -- melyekről az egyes csendőröknek szolgálati alkalmazása, vagy szolgála! mentessége, fogyatékba, vagy növedékbe vétele kl tUnik. Nevezetesen tárgyalandó : a laktanya készültség, (n:ely után szárnyparancsnokság állomáshel,yén, vala mmt azon városi örsökön, melyeknek legenysége a m. kir. belügym. rendelete folytán az illető város Cs en dö rs ég i Lo xl co u.
34
h c J t I ' r li ltif' n kl jl,!Hifi a k ij l. h j zt()t\ �á�j RZ( j l� á l a f ( J t , K Ma Rzá Ma, RZ:l k a:izp ar�J l J cl\n ()bá g á l l (>IlHJ Oi h e l y(; n nJÍtf a f l k n :l p(J1 J k(;tJ f ), p é tJ ztári v a g y m á t> I.í �y d ef , a l akta n y á b a n k l jl;Hi k t f f lJ WJ l y éjr zé K , kézi Raj 1 6 n fJ I viJ l fi a l k a l i 1 J :.J l.á4" t a n u k j h a l l � atáRra , Kza b(jd�á wa , kr' Hldl l.ba rn en d r.;\ ; ,i Z e llg(;(j {; l yezett c lf á v < J zá f) (J k , a I;Rell d ő r jáHZI;m Íj Kaj1lf á l l fJ t n á H h l; J y(; n'íJ ráRpa nH JCKtJ 1 J K l I a v. lére, v. i vlZ!; gál�J !mj !-if b . v a l lj (!l i ll d u l �Il-la éH b /; v I HJ u Já"la ; gy(�ni, {; l k l';fjh�, v l; zé n y l (' '\ {;1i át h (; l y e zt! s . A I. íjn� á l l () l l I á n yá b a ta rf (J'l/J, vagy i (k i � I (; t Jl; H HZI J l gá l a f ra vezé n Y I; l f j(;géll YK6g fi !<> Z C J I �á la l j k/J n y v j ( j b b ( J I d a l i ha 8 á b ján I <:vl) rr Jva1(J k ba r C tJ d f ok ( m;d éH 1 I 6v H l. e n n t b(;Vl;z(; l 1di k H a l kal m a záHa ('K t(;\ jesi f <.:1f RZ( J l g ft l H f ának b(;!lz{ m l l t b a I /J Iml f1 zá t / l a u g ya n i t t n y i J vá n hJrta l j k . Vala mely ijrfitJ(;k n agY( J b b m {' r v ű t t l egcrií "l J f (;IH; e!lct(; u , a !wJI��áJíJ 1 ra a l k;l ! J n aZ(Jtt I /:�(;tl ytl(;� k fí 7. U I ('!wf rfJI CHctrc cflakil·; a Z( J k vez(;! l.; t J d ii k hl; a H Z C J I gá l a t i I< ijn y v j o b t J I I ílKábján h' véí 1 0 �() r(Jv,l1 bíJ , a, k i k tl l.; k l-I Z C J I � á l aHJí.I v ji l (J I d vI;f.{; J 1 y l (;tle, i l l dv(; rw v n n u l fÍ!.l a a !III J l ga 1 ;l t j k i j n yv u gy i Hl a Z( H I l íl pj á t l a k bal h :J sá b J á n 1 á rgy a l t a t i k . Va�,yjK a k i V l! l.én y d l l (��{;n yfl{;�, a k i ve z (: J 1 yl (:s a l k a l Jn áv a, l , a b(;v(H J u l ó 1 (�gt; l l y8{;� p td j � Íj b l; V ( J tl u l á K a l ka, l lr J á v a l vezc1l'l J di J bé, h a u gy:m a zIJt) l a pfJt) I r I ('g b(!v(;í'dv/; I I I I H..: S /· tJ . l i a p (; d lg ,j HZ( J l g f.d ;J t i k ij n y v j(lbb b a gá b já J l a k ((J v a l a i a ld V (!z(' n yr;1f , i l l l;fv(; bcv (Jtl u l f béj(;gyzét-/; r e sem 1 (; tJ / l i' l J t k lég(; tJ yS{'�' l J (;vHz e ri n 1 1 ckw;n d l'J k , a k k r J r fi l Ij b b l /; I I J (; k bi!v(;z(; lés('rc� (;j{y I t a s( m l (J n l v ;.,!t I J z á :., u 1 H ' 1 é t i - l a p a l k a l m in ,m d fl. A bef {;I I� lap I1 g y a n l Jl y � t J l-Izá l J l J l l a l jélii l (!tl<j í) tTH!g, m i n t H HI.(JI �!á llel ti k1i n y v leIZlj/1 l a pj a , t t ) e; l y!J(;z es:t f( j l f a f í k . A cRend'í r járá!íp a ran csl J(jk szo lgá l a la lO a k l fi rl a U l a cHak (l k (Jr f ü n t e; le n d éJ fel (m:l Hz á l rJ Hze r i n t , ha J á réí n , va�,y a J ár {l s á b a n , (;!I(;t ! r;g ;J I) n a k te r U l e l p n k i v ü l n Y(j 1 J l lJz6 sZCJh�álal(Jt t t l j/;si l (; f 1 , v {; �, lj l a SZ(;tn l é k l l (; 1 {: t r l (;�I/;� p(;I(:;s r; k u é l a M JtI HM, tn e; l y ct 1(; l J y l(!� a l. u tHzáSlJál (!t) a H1t��sze trl l é l f i J rHl fi k f a n yá n k l v U I jijlféjt t . A �mlgálati kijl J y v m i n de n l a p j á n '" átvif(;l " " á f h l jzal " készj� ten d lj, " 1 1 1 (; I y a h ó f(Jl yatn án tl!l jeHi1ett ó raHzá m I)SHZ(;� vének éH az á l l(J t t l án y b a t a r l lJz6 l c g é l l y li (; �, l J o l l él(;t J c k
4
�
J d rn u 1 afáHár;j H m l ;� á l . A f {J g y a t 6 k h �j jéj t t l r: g f.: I J y�éU (I k i jve1 k l!zéí j;j rJríi n l; I T J h o z a f i k át. V a l a m l' l y (jrs t l e k n a f" Y / J b b l J l ( rv l1 i r i (;gl;riíli í f (;. C ('gd /S t ) Íj HZ C J l t� áJ ; d r a íi J Kal m a m 1 f 1 1��{('TJ yH(;� HZ()I�,ftr,J t i IJ rái t w k � H J CJZíi t íi J a ti kI V(;z{;f 1 y l l!h, v a g y bl.!v1Jt) u J á l-\ a l k a l / l J áv::! l íi Z ( j t) J a rm'J l jíí rf 6 n i k , t l J e J y t n az í J J c / fi GHe tJ d lj nJ l;k n e v e; 1 (;�u ' (J1j{tríJ I )(� V ( J l f v(�zdv(;. A HZ( J J ;� á l a j j k i j n y v I l t Í n ::! !iz()l �i d ,j f i l, rá k ijshzl'Hi téHe m e ! l <; f f d en I I ÍJ V {; g6 1 1 k/.á ra t J dtJ é s a z Ij rspara l J cstJ � J k ( l J e l y eff/;8) á l t a J . a l á l ra t llJ/J / :�yJ k t ! (m a p r /J l Í'l m á R / k ra á f f r; rj e d 1j IWi / gáJaf u t án a tW J J f,á l a 1 i ó rá k a kl)vd k ';7.i) h l'J r a gZ� [ti l ta n a k . ( J < (jgg. H � 1 �.) Szolgálati kMé J é88ég Igé rétti5/ v a l ó függővé tétele. L. MI;�V(!HZ/('W;f b l; t J (; J l Hé g . Sm l gá / at l m li k i) d é a n é l k ü W n öHe n szem e J őtt tarta n d ó W r v é n y e k . L. CHe n d lj r f l i r v é n y hm Jl ; rt k.
Sz() l gá J a t i órák j ij vi) h ó ra v a l ó á t v i te l e . L. SzoJgf ll a t I ki)tJ yv v(:zel éHe. z C) l gá l a t i p M d i j . A 1(;�ényH(:1{ aZ(Jlj B Z f J J gá l a j j , ., Id(jhoz k é p est , J I ) (; l y U (j clit; n d l'm.;(:t{ tJ{·J J / l <;gHza k i f á s né/ k U l tij l t iíl f , '1 zl J l g á l a fi p(J l cJ J j l Ja n ré s z c H li J és Dtd i!!, a nmfJf( J k { J za f r:J v a l (J j (; k i I l f r;f n(;l k U I , {;v (; n t e (; '1 , fe J ttJ k(; n 1 : •
�
()/iHzeg
Hct(; / t i)tt H 7. o 1 g ú l ati j d l)
K. 'i év u t á n 4
ti
�
"
"
"
l�
"
/I
J'
"
I f;
( J l l s1 . :MI L)
HJ() �O()
•
:jOCJ , •
.
.
•
•
•
•
•
400 500
L
532 Szolgálati pótdij a szolgálat megszakitása esetén. A szolgálati idő megszakitottnak tekintetík, ha az illető a tényleges állományból, bármely oknál fogva, fogyatékba vétetik. Ha ily m egszakitás után az i llető ujb6l a testület tényleges szolgálatába lép, a pótdij csakis a csendőrségbe történt ujbóli belé pése után, megszakitás nélkül töltött szolgálati ideje után illetékes. Ha azonban a megszakitás testi fo gyatkozás miatti nyugdijazás folytán keletkezett és ha az illető később visszanyert egészsége követ keztében szolgálatát ismét folytatja, részére a z összes csendőrségi tényleges szolgálati idejére e 3ő szolgálati pótdíj folyósitandó, azon ban a nyugállo mányban töltött idő a pótdij kiszabásánál tekintetbe nem vehető . A végkielégitéssel elbocsátott, vagy azon nyugdijazott egyének, kik nyugdijukat végkielégi téssel megváltották, ha ujból a testület tényleges állományába lépnek, korábbi szolgálatuk után pót dijban nem részesi thetők. (lllsz. 34/2 . ) Szolgálati pótdij betegség esetén. A beteg legénység, a betegség tartama alatt, szolgálati pót dija élvezetében marad. (I llsz. 34/6.) A kórházban ápolt betegeknek, ugy nős mint nőtleneknek, a szolgálati pótdij postautalványon megkUldendő. (Oku. 17/2.) Szolgálati pótdij felszámitása a nyugdij-illet ménybe. L . Nyugdij-llIetménybe a szolgálati pótdij felszárnitása . .. Szolgál �ti pótdij kifizetése, a zsolddal együtt, eloleges haVI részletekben történik. (Il lsz. 34/5.) . Szol.�álati pótdij nyugdijasoknak. L. Szolgá latI pótdlj a szolgálat megszakitása esetén. .. Szolgálati pótdij szobafogsággal büntetett ormestereknek. Az őrmesterek, cimzetesek is, a szo bafogság tartama al att, szolgálati pótdijuk 61 ve , zeteben maradnak. (lllsz. 34/6.) Szol�álati . . pótdij végkielégitetteknek. L. SzolgálatI pótdl] a szolgálat m egszakitása esetélI.
533
Szolgálati rend. A szolgálati rend m egköveteli, hogy kiki saját hatáskörének határait lelkiismere tesen betartsa, továbbá hogy m i nden szolgálati Ugy fokozatosan vitessék alulról fölfelé azon egyén i g, kit az illető ügyben az eldöntés vagy a paranc s adás megillet és fel liIről lefelé hasonló módon ahhoz juttattassék, kinek a végrehajtást foganatositania vagy a végzést megkapnia kell . (SzIgsz. ) O/59.) Szolgálati szabályok mel lőzése általában. A ktilön fejezetek alatt fel nem sorolt oly cselekmé nyek vagy mulasztások, melyek a szolgálati szabály zattal vagy egyéb rendeletekkel és parancsokkal ellenkeznek, katonai bűntettek vagy vétségek gyanánt büntettetnek, ilyenek : 1 . titokban tartandó meg hagyásoknak, rendel kezéseknek, leirásoknak, oly egyénekkeJ történt közlése, ki knek erről nem szabad tudomással birn i ; 2 , titkos parancskiadásnál a m eg szab ? tt óvatosság e l m ulasztása, az ilyen parancsból bárkivel többnek közlése, mint a mennyi a nyert meghagyáshoz képest közlendő volna ; 3. titkos szol g� lati iratok gondatlan elvesztése. (Katbt. 272. §. b�n �etés 6 hótól 5 évig terjedhető börtön) ; 4. ha az előljáró. valamely szolgálati parancs teljesitésére nézve a kötelességszerü fel ügyeletet elmulasztja ; 5. ha a parancs teljesitésének akadályáról a parancs adóhoz azonnal jelentés nem tétetik (büntetés 6 hó1ól ? évig terjedhető börtön, a veszély vagy hátrány ) elentékenysége esetében ) - 3 havi egyszerü vagy sZlgoru fogság. Kbt. 285. §.) ; 6. ha a ruházat, fegyverzet, szerelvény megőrzése és jókarban tar tása . az arra hivatottak által elhanyagoltatik vagy részükről, a köteles feHigyelet nem gyakoroltatik . � 7. ha v � laki a kincstártól kapott ruházati vagy fel szereléSI tárgyat (amennyi ben ez a meghatározott használa � i idő leteltével tula idonává nem lett), lőszert, szolgálati lovát eladja, eJjátsza, elzálogositja vagy paj kos �ágból elrontja (büntetés a 6. alatti esetben 1 -3 haVI fogSág, a 7. alatti esetekben, h a az okozott kár 5 frt . értéket tul halad, 6 hótól egy évig terjedő
535
534
börtön, ha a kár 5 frtnál �eveseb b, , l ,héttől 6 hóig terjedő egyszer ü v�gy SZIg O ru �? gsag , e� le fokozás. Katbt. 287. 288. §.) ; 8. ha a ]arandosag,ok ból pótlékokból ajándékokból, habár nem nyeresz ke désből, jogell �nesen levonások �étetnek, azoknak kellő időben való kiszolgáltatása Igazolható ok nél kül megtagadtatik vagy . a legénység szabály.�lIen � s beszerzésekkel tE!rheltetlk. (Katbt. 289. §.) Bun.t ete s egy héttől három hóig �erjedő egy�zerü �agy' s��g
L. L.
Szolgálatteljesités az örsparancsno k által.
Örsparancsnok szolgálat - teljesitése.
Szolgálat teljesitése feltüzött szurony n él kül.
Csendőr öltözködése és felszerelése.
Szolgálatteljesités felhivás folytán. L.
vások foganatositása.
Szolgálatteljesités h atárszélen.
szolgálat .
L.
Felhi
Határszéli
Szolgálatteljesités közben megbetegedett legénység gyógykezelése. Járőrszolgál.�t teljesi.�ése
közben váratlanul megbetegedett csendor a legkoze lebbi kórházba, vagy ha ilyen közel nincsen, ö rsére! ha pedig szállitása veszélylyel járna, a legközelebbi községbe szállitandó, részére ápoló fogadandó és a beteg a község által kijelölt helyiségben gyógykeze lendő mindaddig, mig az orvos azt szükségesnek találja. Az ily megbetegedés az örspar� ncsnok �ltal a szárnvparancsnokságnak azonnal be]elentendo. A beteg összes illetékei élvezetében marad. Köteles azonban ápolási és gyógykezeltetési költségek fejé ben naponta l korona 1 6 fillért megtériteni. , A f�l : merilIt költségek elszámolására a "Betegapolasl költségekről szóló kimutatás" alattiak mérvadók. (Oku. 20. §.) Szolgálatteljesités lovas-csen � ö � által gya , log. L. Lovas-csendőrök szolgálattel]esItese gyalog.
Szolgálatteljesités országos vásárok, bucsuk é� nyilvános mulatságokon. L. Vásárok felUgyelése. Szolgálatteljesités polgári hivatalnokok mel lett. L. Segédlet polgári tisztviselő mellett. Szolgálatteljesités városokban. L. Nyomozás
rendezett tanácsu város ok területén . Szolgálatteljesitö csendőr.
lati jog magyarázata.
L.
Fegyverhaszná
A szolgálat végrehajtásá �a SZÜkséges rendelkezéseket az örsparancsnok tartO Zik megtenni. Ö vezényli azon csendőröket, akik az Szolgálat vezetése.
•
536
-lajstrom őrsön lévő szolg .-könyv, illetv e vezé nylő szerint szolgálatba tarto znak kivonulni, esetl eg meg szolgálat jelö li ·a járőrvezetőt és rendszerint mind en1 66. §.) teljesités tartamát meghatározza. (Szlg u. zhető : a Szód aviz- iparn ál vasá rnap is vége szódavíz gyártása, elárusitása és házho z szállitása e �ész nap. ( 1 4837/92. km. r. és 28.559/908. km. r.) Szöke vénye k vissza hagyott cikke ivel való elbán ás. Ha valam ely csend őr szökev ényne k nyil vánittati�, az örsön visszamaradt ruházati, szereIvényi I ószerelv ényi és fegyver zeti cikkei az őrsparancsnok és 19y csendőr által pontosan számbaveendők és a tömeg könyv, valamint a ruha- és fegyverzeti könyvec skével együtt, jegyzék kiséreté ben, az általános tömegalap rovására, a pótszárnyparancs nokságho z beküldendők. � szökevén ynek az örsön maradt magántá rgyai az órsparancsnok és egy csendőr által szintén számba veendők , és azokról egy külön jegyzék terjesztendő fel a szarnyparancsnoksághoz . Ezen tárgyak további rendeletig . az örsön maradnak. (Oku. 52. §.) Ha fegyverzeh, szerelvény i és lőszerelvényi cikkeket visznek magukkal, erről a szárnyparancsnokságnak jelentés teendő. (Oku. 67. § )
Szökevé!1Y katonai egyének által elkövetett . . buncselekmenyek birói illetékessége. A közös
ha.�s� reg, h �nvédség és csendőrség szökevényei által s�okesben letük alatt elkövetett büntetendő cselek mények elbirálása a katonai biróságok hatáskörébe tartoznak. ( 1 347/97. hm. r .) Szökés. L. Hadicikkek V . cikk.
.. .�zö�és esetében használandó enyhébb esz kozok. L. Fegyverhasználat előtt alkalmazandó eny
hébb eszközök.
S,zökésben gyanus katonai egyénekkel való . eljáras. A hadsereg, a hadtengerészet, a honvédség.
vagy a �sendő �ség legénységi állományába tartozó oly egy�nek, kIk szökésben, önkényü eltávozás ban vagy mmt besorozott ujoncok, tartósan szabadságol-
537
tak, vagy ténylegt!s szolgálatban nem álló tarfaléko s�k, �agy póttartalékosok, tén�leg.es szolgálatra, ki k.� pzesre, f,e g�ver, �, va�y szol �alah gyakorlatra, iIle toleg a nepfolkelo kotelesseg teljesitésére szóló behivási parancsnak való nem engedelmeskedésben gyanusoknak mutatkoznak, a legközelebbi katonai parancsnokságnak és pedig ha lehet közvetlenül k�lön,ben p �dig a közigazgatási hatóság utján adan� dok at. A ,tenyl �ges �.z �lgálatban álló, a legénység hez tartozo egyen szokesben, vagy önhatalmi eltá v?zásban gyanus � ak . te�inten,d� : a) ha csapattestétől tavol, vagy szolgalah allomasanak körletén vagy háboru , idején a csapat- vagy seregtest p�rancs n olm alta I meghatározott körleten kivül vagy az ellenség ellenében kiállitott szélső előör�ökön tul igazol� o�mány nélk�l, vagy hamisitott, vagy érvény: tele !m e " valt, elavult Igazoló okmánynyal találtatik és az , 11I �to helyen . t.art?zkodásra való jogosultságát maskepen " &em bIrja Igazolni ; különösen pedig, ha a cs ��� ttest ?l, , ava�y az állomás, vagy szolgálat he Iyerol valo tavollet már éjjelen át, vagy még tovább t�rtott; , �) ha á!lomásáról, egyéb szabályszerü tar to �kodasl helyeről, vagy csapattestétől utazási ok manynY,al, menetlevéllel, vagy más igazoló okmány nyal . tav�zott ugyan, azonban az ezen okmány sze�mt nYilván nem igazolható utirányt követett ; c) ha Ig �zoló okmány nélkül az osztrák - magyar mo ��rc�,l a .határának átlépését kisérli meg, vagy a kül foldr.ol �gazolvány nélkül visszatér ; d) ha a hadi �gSa.�bol. elbo �sátás, vagy kiszabadulás folytán külioldrol �Issza�� rv�, vagy az ellenség hatalmából a mona �chla teruleten megszabadulva az első esetben a, h �tar átlépésétől, a másodikban ' a megszabadu last?, 1 �zámitan�ó nyolc napon belül, a legközelebbi belf?ldl katonai vagy polgári hatóságnál való jelent k�ze� t elmulasztotta; e) ha csapattestétől, vagy szol g�6ah rendeltetésétől ugyan nem önhibája következ �eotten . szakadt el, vagy onnan önhibáján kivül tartaVissza, azonban az akadályok elháritása után
539
538
azonnal nem vonult be ; f) ha a katonai egyenruhá ból annyira kivetközött, .. hogy egykönn� en, mint katona fel nem ísmerheto ; g) ha szabadsaga letelte után a �onnal nem vonul be és a bevonulás elhári tatlan akadályát kimutatni ne t;! képes. � A be,sorozott ujoncok . a tartósan szabadsagoltak es a tenyleges szolgál �tban nem álló tartalékosok és póttartal�ko sok valamint a felhivott népfőlkelők a katonai be hivási parancs iránt elkövetett engedetlenség bün tettében vagy vétségében akkor tekintendők gya nusokn �k : a) ha a behívási parancs nekik kézbesit tetett, kifüggesztetett vagy más törvényes módon közhirré tétetett, de ők a bevonulásra kitüzött határ idő eltelte után rendeltetésük helyén kivül találtat nak és nem birják igazolni, hogy őket be nem vo. nulásuk tekintetében vétkes mulasztás nem terhelI, vagy hogy a bevonulás alól az illetékes katonai ha tóság által felmentettek ; b) ha ők - dacára, hogy behivásuk bekövetkeztét előre tudhatták - a behi vási parancs kézbesitését, engedély nélküli elutazás, vagy tartózkodási helyükről bejelentés nélküli eltá vozás vagy elrejtőzés által - a bevonulási határidőn tul - meghiusitották ; c) ha azon idő letelte után. a melyben bevonulni tartoznak, nem birják igazolni azt, hogy a behivási parancsnak eleget tettek, vagy hogy a bevonulás alól felmentettek, vagy pedig, hogy a parancsnak való meg nem felelés tekintetében vé tenek ; d) ha ők - mint népfölkelésre kötelezettek a népfölkelés megtörtént felhivása után engedély nélkül külföldre, vagy a monarchia oly részébe tö rekszenek jutni, a hol a népfölkelés nem, vagy nem oly mérvben hivatott fel, hogy ők ott egyenlő ily kötelezettségnek lennének kitéve. (Szlgu. 1 62. § . ) Szökésre való szövetkezés. L. Hadicikkek VII. cikk. Szönyegek használata a csendőr-Iegénységnek meg van engedve. ( Lsz. 2/37.) Sztrájk. L. Ipari sztrájk. Munkás-sztrájk. _
Szurony használata. L.
fegyverhasználat vég
rehajtása. Szurony-h üvely hordmódja lovas-csendőr ál tal. A szuronyhüvely akként erősittetik a kardhü velyhez, hogy a szuronyhüvely saruvasához erősitett szijgyürü a csusztató vason át a kardhüvelyre fel hu �atik. A szur �ny � ü.y e ! y-táska pedig a bőr nyulvá nyara varrott SZljgyurunel fogva a kardhüvelyre felü l ről reá huzatik, azután az előbb emlitett bőrnyulvá nyon levő nyilása a kardhüvely első kardpántjának külső karikájára akasztat ik ; végül a bőrnyulványnak nyelvalaku vége felülről lefelé a kardpánt külső ka rikájába erősen belehuzatik. Szurony mozgása a fegyveren. Ha a szurony a fegyveren kissé mozog, az hiányosságnak nem tekint�.e tő" az ilyen s f urony tehát igazítás alá nem veendo. (A. sz . h. IV/2.) Szuronyvivás. L. Vivógyakorlat. Szuronyvivás. L. fegyvergyakorlat" kard- és szuronyvivás . Szuronyvivás l ovas-csendőrök által. Ezen vezényszó ra : "Szuronyvivás" "Szuronyt fel !" minden lovas-c�endŐJ" a tárkarabélyt hátáról leemeli, szu ronyt tu z, a Jobb kéz a karabély t lábhoz állitja, a bal kéz pedig a kardot a hordkamóra akasztja. A gyakorlat végével adandó vezényszóra : " Szurony t le !" .a .szurony levétetik és a t�rkarabély ismét 10vassagi módra váll r a vétetik. (A. sz. h. VI/ I 3.) Szüle�ések bejelentése. A z őrslaktanyában elő forduló mInden születési eset a születéstől számitott egy hét alatt, illetve halva - szülöttek vagy szülés alat! elhaltakra nézve a legközelebbi hétköznapon, az orspa rancsnok által, az illetékes anyakönyvi hiva talnak � e ! elentendő. (Oku. Függelék.) Szulesz. L. Szülésznő. által elkövetett kihágások. Szü l�szn�o.zülésznő agy szülész, aki sürgős esetekben a híva tasával �Járó és igénybe vett szolgálatát alapos ok
54 1
540 nél k U l 1 1 l e �t a gadja vagy e l h a l aszt ja ; t ová bbrl f il 1;\ 1 1 1 i , t ö rvé n y h a t ó s Á gi vagy l2. !:? ) Kir. járclsblróslÍf{. r
�
T Takarékosság L. J >énztaka ri1fu;. Takaritott pénz elhelyezése. N eg y v e l I koro n á l l {l l I 1 ngyobb c} s sz eg ct il csc n d ö rn e k l l l a gán { tl . szt'k� r é n y é b e n vagy ládftj f ll > a l l t a rt (l l J i n e l l l H z a h a d ; az ezell összege I I ft' l ll l i pénzé1 I 'gc(' \ sz l' r !1 bbetl vala mely posta-I alwrékpél l z t {t r h a l l h e l y eí'. he t i ('l. (Á. sz. h . Bev. rt p . )
Takarmány hamisitása.
L . M ez ögaz d a s {tg i t c r
IlIén yt'k h a n l Ísi tfu-la. Takarodb ideje a ctH' I j ( lö rs(�gl l (' 1 n y á r o J l to 6s télen ('sti 9 cJrára t lizet i l< ld . ( Lsz. 1 1 / J ( )5.) . Takarod (m t ú l i k i maradás. L. K i l l l a ra d á H l e n ged él y . Taka."od ó ra való hazatérés. 1\ t a k a ro d ó i d e jére a csell(\iSrnek i l l a k t r\l l y á l >a k e l l érkez l l i e . 1\ I. I) r s v e z e t ö és Ö rn l C !\ t e r t ét k a r o (\ ó n t u l J l J ég két óra h()S�Wlt I d m :trad l l:l I . (S'/.J gHZ. '27/ 1 74.) Takarók mosatásu é v e n ké u t egyszer ('�zI<11z lend/'>. ( l I Is/.. :u rt) Takonykór. FeI iHlllel'\)e!lí a z á l t a l ,t I lO g y a I r, orrl y u k a i bó l csu nyrl, n yá l kás éfl pi szkoK nedv fol y i k , a torokba n , a z á l l kap csok kiizi\l1, k e l l 1 é l l y , gesz tenye- vagy d i ó n a gYHágu I l l cgl1 l e J lcd e t l gli l l l /í k(' p�
'/./ídlk é!� a z orr l y u k he):.;ö Idt rtyftj;'l l l , k l l H i l l li!\c l I fl vá Jas:t: fa l o l l , Hza lo I I 1 1;'1 H a l n p u (' H Hz é l lí fel<{' l y c l< vallnak. I l y l ov
.
�
.
M3
5 t2 és a tanu á l lomás a kÖí',öt ti u t csak részb en tehet ő l11 eg vasut on vagy gőzha j ó n , a hátra l evő ut, h a a n n a k hossz a a 7'5 l d l ométe rt m e g n e m h a ladja, gya l og k ü l ö n ben e l öfof{at on tec n el ö m eg. Zászló sok é s h a apród ok a l egé nységt öl c l k U l ö n itve u t a z n a k s O l y esdek ben, keüőjü kn ek egy e l őfogat i l l etékes . m időn a tanu és a megker esö b i róság á l l omása között l étező ut csak részben t e t t etö IIlcg vas u t o n , vagy gözhaj ó n , a hátra l e v ő ut, h a a n n a k h ossza a hét és fél k i l ométert m e g n c m h a l a d j a , gyal og, k li l ö n be n pedig el öfogaton tec n d ő m eg. - A t a n u i l l e ték, m e ly a z utazási költségek m egtéri léséböl és a t q n ud ijból á l l , k ü l ö n bség n é l k ü l k iszo l gá l ta n d ó, akár a végtárgyalá s, akár a v i zsgál at f o l y a m a a latt tehát n e m h a l l gattatott k i a t a n u . Saját szemé l yes a szo l gálatból folyó ügybe n , m i n t m agánvád l ó vagy polgári peres tél n e k b í rósághoz i d éztetés esetében az i l l ető cse n d ő r a m egj ' I e nésből f e l m c r ü l ö összcs köl t ségeket sajátjából tartozi k v i sel n i . ( l 1 I 3z. 106/2.) Tanuilletékek elszámolása. Csendörségi ügyek ben k i h a l l gatás, vagy t a n u kép törté n t megid ézések alkal máva l fel me r ü l t köl tségek a l11 e n et l ev é l l e l es az í dézővel, utóbbinak hi á nyában pedig a z u tazásra vo n atkozó parancscsal o k m á n yolt, u t �,1zási számadásban számolandók fel . Ha cse n d ő rség i egyén pOlgári bi rósághoz ta n u k é n t megid ézte t i k , az i l l e tő " l dézö jegy " - gyel, " N y i l t ren d elet " - tc l és m egfe l e l ő úti el őleggel látandó c l . Az i d éző-jegyet az i l lető b i róság rendszerint az i l l etékes cse n d ö r-Bzárny p a r a n cRllok sághoz k ü l d i . A Rzárnyparancsnokság ezen id ézö jegyet, n y i l t ren d e l etet, val a m i n t a n n a k m á s i k o l da lán levö kö l tségszá m l át m egfe l e l ő e n k i W l t i é s ut i elöl eggel azon ö rs Uá rás) para n csnoksá ghoz k ü l d i , m e l y a l á a z i d ézett egyén tartozi k . A z ö rspara n cs nok k öteles az e l i n d u l á s , v a l a m i n t a bevo n u l ás napját és ó ráját a n v i l t rendel eten igazo l n i . O l y ese tekben, a m i d ő n a b i róság az i d ézéJjegyet közve t l e n ü l az őrsre k ü l d i , kéiteles az örspara ncflnok a z i d éző okmányt a szárnypara n csn o ksághoz fel terjeszte n J ,
d
•
azon csetet, hogy I J a a lJi rc',H{l g l l { lI v a l e ) Ill eg jelenésre sza bott h a tárid ö o l y röv i d , hogy az i d éz vény feltCrjesztése éR lI tba i n d itás i r/U l t i i n t ézkedés megtétel é re II l th l d ö n i n cse n , i l y esetek hen tehát ugy a n y i l t r e n d e l etet, m i n t a kül tségszá l l l l M a z álJom { tn y i l l et ékes ürs(já rás)pa ra n cs l l o k á l l i t ja k i , a szUkséges üti e l ő l e g p e d I g az ö rs gazdaság; á t a l á n y (vagy közga zdá l k o d á s i ) p é n ztá rlJól J l yugta e l l e n é ben szolgá l t a t a l l d ó k i . Az i d é z() h i róság szék helyére és o n n a n v i ssza i gé n y b e v e h c 1 i) szá l l í tó eszközökért (va s lI t , gözhajó, va�y c l öfogat) j á ró d i jak tényleg tiirtél l t kif i z e tés e a n y i l t r e n d e l e t e l sö o l d a lán erre sr á n t h e l y c n m', i I l et{) p é J l z t á moic (községi el őljáró) á H a l a h ivatalos c i lJl n y m ó a l ka l nHl zása mel lett - i g a z o l tatél n d 6 . /\ lJ i rósál.{nál val6 megje l enés az e l n ö k l ö b i ró (tlI rvé n y Rzéki e l n iik, j árál{l )l r6) által iga zo I ta ti k , II kijá ró i l l e t m é n y ped ig kiuta Jtatik. I\ z uta l vá n yozás m egtörténte u t á n a n y i l t rendeld harmad i k o.J d a l fl n l evi) n y u g t a a k J h a l l gatoH egyén által az u t a l vá n y o zott össze g n e k JI1egfcJelöen kilöl tendö, a l á í ra n d ó é s ki fizetés v ég e tt a b ű n O g y i költség átalány t kezeli) ,m i a h i vata l os köze g n e k (kir. iigyész, járásb í róság vezctöje) n y u j 1 a n d ó be, a k i hez az utal vány szó l . A z i l l ető h i vata l i közeg a z utalványozott öss zeg e t az u t a l v á n y á tvéte l e , l J e m k !i 1 öllbcll a b e m u tatott n y i l t ren d e l e t h a r m ad i k o l d a l á n levö nyugt a levágása és ;d véte l e u tá n k i fi 7.cli, a k i f i zetés Ill eg törté n l ét ped ig a k(íl tségszá m l a a l a tt igawlvá l l , a nyi l t rend cl etet II k i h a l l gatott egyé n n ek visszaadja. Ennek m eg Hirténte után az í J l etlí cse n d ő r k ésed e l e m nél kOI i l l etékes örHérc ({J l l o l1lás helyére) bevo n u l n i !; u�y a n y i l t re n d e l etet, m i n i a kapott ,Hi e l ö l eget köz vetlen elölj á rój á n a k á tad n i k ötel e s . Az örs(já rás) r arall� sn ok a n y i l t rende letet fttveszi, a bevo n u l ást Igaz olja 8 az e l ö l j á ró szárny paraJlcsl10 kságn ak azotl u a l al� a jele ntés k i séretében terjeHzti e l ö, ho gy a z lHi � Iö leg a m e g i d éze tt egy é n á l t a l vissza[jzc\l de1t. Az o rs á l ta l s zo l gá l tat a n d ó ú t i e l éJ J e g amí! pén ztá rba helyeze n d ő vissza, m c ly blí) a z c l ö l c g ,lU ato t t , a
kivéve
'
545
544 nyugta pedig a pénztári bizottság által m egsem mi· sitendő. Miután pedig mindig nem l esz előrelátható, hogy a birósághoz és onnan való visszautazás mennyi időbe kerülend, a tanúdij ilIetményre vonat kozó rovatba mindenkor csupán a biztosan előre látható időre kijáró tanúdij irandó be. Polgári jog ügyekben történt idézéskor, h a a biróság nyil t rendelet é s úti előleg adását n e m kérte, nyilt ren · delet nem állitandó ki és úti előleg sem adandó, hanem az utóbbinak kiszolgáltatása iránt az ö rs pa rancsnok az illető bi rósághoz fordul. Ha a csendőr személye ellen szolgálat-teljesitése közben, vagy a csendőrségi szolgálatból kifolyólag elkövetett becsü letsértési ügyben, s3ját kerületi parancsnoksági en gedély alapján tett feljelentése következtében kihall gatás végett birósághoz idéztehk, a m egj elenésből felmerült költségek a menetlevéllel és a birósági idézővel okmányolt utazási számadásban a j avadal mazás terhére végleg számolandók el. (Oku. 1 6. §. l -5. p.)
Tanuként való kikérkezése katonai egyének- o
n e k. L. Katonai egyének tanuként való kikérdezése. Tanuk kikérdezése. L. Kikérdezése a tanukn ak. Targoncás-ipar vasárnap egész nap folytatható. (1 4837/92. km. r. és 28559í900. km. r.) Tarló meggyujtása. L. Meggyujtása. Tarlózás jogosulatlanul : mezőrendőri kihágás. (Mgt. 95. § ) Közigazg. hatóság. Tartalek-készlet töltényekből. L. Töltény tar talékkészlet.
Tartalék-patkók beszerzése az egyéni tömeg terhére eszközlendő. (Kh. 73. p.) Tartalék-patkók pótlása a felhasználás után azonnal eszközlendő. (Kh. 73. p.) . Tartalék-patkószegek pótlása a felhasználás utan azonnal eszközlendő. (Kh. 73. p.) Tartózkodás idegenekkel szemben. L. Csendő r közlékenysége.
Taszigálni tilos a csendörnek. L. Kézzel ütni.
Táblácska a n yerges-kamarai fogason. A
•
nyerges-kama rában a fogas hátsó részére, a kantár tói bal ra, egy 6 c m . m agas és 9 cm. széles zöld szegélyü táblácska erősitendő, melyre a lovas neve s a lónak anyakönyvi, avatási és szerelvényi száma írandó. ( K h. 75 . p.) Táblácska az állásoszlopokon. Minden állás oszlopon a kantárszög fölött 2 centim éterre, egy 7 cm. magas és 1 1 cm. széles, zöld papirral szegélyezett táblácska alkalmazandó, m elyre a lovasnak és lónak neve s ez utóbbin a k anyakönyvi é s avatási száma irandók. (Kh. 57. p.) Táblázatok elhelyezése. Az örsirodában és iskolaszobában kifüggeszteni rendel t táblázatok, csi nosan csoportositva, egymás mellé, vagy egymás alá függesztve üveg alatt, ha a gazdasági átalány engedi, annak rovására, középvékony aranyozott keretbe foglalva, tartand ó k a falon. A magyar állam térképe és az ür- és súlymérték-tábla vászonra huzva, felső és alsó szélükö n 2'5 cm. széles, barnára festett lécre erősitendő és a felső l éc közepén alkalmazott kis kari kán függesztendő fel a falra. Az ür- és suly mérték-tábla, h a nincs külön iskolaszoba, akkor az előszobában, vagy a folyosón függesztendő falra. A térképek és táblázatok oly m agasságban és világi tá�ban !üggesztendők fel, h ogy hozzáférhetők és mIndenkI á ltal olvashatók l egyenek. (Á. sz . h. Xl/9.) Táblázatok kerettel való ellátá.sa. L. Táblá zatok elhelyezése.
Táblázatok, melyek az iskolaszobában füg gesztendők ki. L. Iskolaszobában kifüggesztendő
táblázatok.
�áblázatqk, melyek az örsirodában függesz ten dok ki. L. Ö rsirodában kifüggesztendő táblázatok. Tábori palack viselése. A tábori palack csak
hu �amo sabb szolgálatba viendő el, vagy ha annak elvite l e kül ön elrend elte tik. (Kh . 1 1 . p.) Tálca az istálló-lámpáshoz. L. Istál ló-égések el le ni óvin té zk ed é se k. <Jae ndő rségl
Lexlee n.
35
547
546 Támadás esetében használandó enyhébb eszközök. L. Fegyverhasználat előtt alkalmazandó enyhébb eszközök.
Támadással való veszélyes fenyegetés.
Fegyverhasználati jog magyarázata.
L.
Támogatás igénybevételére vonatkozó j oga a csendőrnek. L. Csendőr jogai tám ogatás igénybe
vételére nézve.
Táncvigalom - nyilvános - rendezése, ha
tósági engedély nélkül : közrend elleni kihágás. (Kbt. 76. §.) Közigazg. hatóság. Tányérok beszerzés e. L. Asztal m egteritése. Tápanya, ha hanyagsága, vagy gondatla n sága által, m ég bűnös szándék nélkül is, a rábizott gyer mek halála okoztatn ék, vagy testi épsége sulyos sé rülést szenved ne, felelőss égre vonand ó és ellene emberö lés vétsége, illetve gondatl anság által okozott sulyos testi sértésé rt a bünvád i eljárás folyam atba teendő. (50.000/99. bm . r.) Tápsz er, hamisit ott vagy ártalma s. L. Á rtalmas gyümölcsöknek. Tárgyak elkob zása. L. Elkob zandó tárgya k. Tárgyak őrize t alá vétel e. A csend őrség a biró ságna k vagy a főszo lgabir ónak felhivása, illető leg meg keres ése nélkU l - nem házku tatás alkal máva l is csak olyan bünje l eket vagy a bünc selek mény nyel össze függ ésbe n álló tárgyakat vehe t, azok nak a ható ság által leend ő l efog lalha tása végett őrize t alá, mely eket vagy a bünc selek mény szin helyé n vagy a terhe ltnél illető l eg bünr�sze snél talált ak, vagy m elyek senki � ek sin cs�n-ek. b.lrtok ában vagy birl atáb an, vagy mely eket . mm t bun jelek et vagy nyo mra veze tő tárgyakat, más ok a csen dőrs égne k önk ént átad tak. (Szl gu. 1 25. §.)
Tár�ymutató az okta tóla gos para ncso kho z. L. Oktatol ago s �a!anc sok &yüjt emé nye . , sask Tar ocsl -Ipa r vas arn ap egés z nap folytat , hato . ( 1 4837/92. km. r. 28559i903. km. r.) Táv bes zélő dijt ala n has zná lata a cse ndő rség álta l. Köz ves zély, bale set, vag y elem i csa pás ok
eseté n hiradás vagy segélykérés céljából, a csendőr ség j �gositva van bármely távbeszélő hivatalt és. állomást dijmentesen igénybe venni. (94234/98. b m . r.)
Távbeszélők és villamos jelzők megrorrgá- l ás a ugya � azon el birálás alá esik, mint a tá� ir.dák mearon gálasa. (1 888. XXXI. t.-c. 12. §.) L. Tavlrda
g
me ro ngálás ának vétség e.
Távbeszélő -üzemnél vasárnap is végezhető : az előfordu l ó ipari m u nka egész nap. ( 1 4837/92_ km. r. 28559/903. k m . r.) Táviratok feladása. A távirdának kincstári
költsége n való igénybevétele csak a csendőrségi. 'Szolgálatból kifolyó, halasztást nem türő sürgős ese tekben van m egengedve. I l y táviratok röviden, d e érthetőleg szerkesztendők, mivel a fölösleges sza vak ból eredő kiadás többletet a távirat-szerkes ztő megtériteni köteles. A csendőrség által felad ��t hi vatalos táviratok és a z esetleges küldönc-dlJak (l" feladáskor nem fizetendők meg. H a azonban a táv iratozás m agánfél kérelmére, h ivatalból nem üldö zendő ügyben történik, a k kor a " Hivatalos ügyben," jelzés elhagyandó é s a távirati dij az érdekelt fel által, a távirat feladása alkalmával l efízetendö. (Gku� 28. §.) Táviratok felbontá sa. L. Levelek felbontás a. Táviratok lefoglal ása. L. Nyomtat ványok le foglalása . . Távirdai titok m egsértésének vét.s ég� EI �ö- veti : azon közhivataln ok vagy szolga, kl a tavlrdara bizott sürgönyt m eghamisitja, törvényellenesen fel bontja, visszatartja vagy megsemmisit i, v !lgy an � alc tartaimát jogtalan u l mással közli, vagy masn � k lly nem ü csele kményt megenge d, vagy ahhoz seged kezetnyujt . (Btk. 201. §.) Kir. törvényszé�. .. . e. Elkovet t :- Távirda megro ngálás ának vetseg aki t�virdá t, vagy annak valamely tartozék�t � eg . rongalj a, vagy oly cselekmé nyt vagy mulas �tast kov .et el, mely által a távirda h asználhatósá ga felbe� z !l�tt: . tatt k vagy gátoJtatik. (Btk. 439 -440 . §.) ; a tavIrtlal, •
.
'
35
549
54H vagy távirászattaI m egbizott hivatalnok, felügyelő vagy szolgaszemélyzet azon tagja, aki a távirda h aszná l hatóságának félbeszakitását, szolgálati kötelességének m egszegése által, okozza. (Btk. 44 1 . § .) Kir. birósóR . Távirda-üzemnél vasárnap is végezhető : az üzem nél előforduló ipari munka egész nap. ( 1 4837/92. km. r. és 28559/903. km. r. ) Távirda-vona lakra feíügyelet. Ha az ut m ellett távirda-vona l van , a portyázó járőr erre is kiterj eszti figyeImét és minden olyan eset, mely a távirda-vo nal akadálytalan használatát gátolná, vagy veszély eztetné, pl. valamely pózna kid tilése, sod rony elszakadá sa, a sodrony- huzalnak fagalyak általi érintése stb. elő-· jegyzend ő, bevonulá skor az örsparan csnokna k beje lentendő , ki arról a legközel ebbi távirda- állomást haladéktalanul értes iti. Ha a járőr bevon ulása előtt távirda -állomá st érint, akkor tartozik az észlelt aka dályt annak bejelen teni. (Szlgut. 27.)
Távsürgönytitok magán személ yek általi meg sértése . (Btk . 327.) L. Levéltitok magán személyek általi m egsér tése.
Teher szálli tmány ok. Ruház at, szerel vény,
16-
szere lvény és fegyverzet, ha azok alkalm ilag 1< ölt ségm entes en el nem ktildh etök és ha terjed el m ü kn él fogva mint postai csom agok nem továb bitha tók, vasut on (gőzh ajón) szálli tandó k mint teher- külde mény , sürgős esete kben pedig mint gyorsszállitmá ny. A szállitmá nyok hivat alos (bély egte len ) gyors- vagy tehe ráru szállitólevéllel adan dók fel. A vasu ton vagy gőzh ajón é rkez ő raka szok vagy csom agok a z át vétel előtt m egviz sgála ndók é s h a azok on küls ő sérti lések muta tkoz nána k, azok a vasu ti keze föség részéről kiren delt köze g jelen létéb en m egm éren d ők s tartalmuk a helyszin én azon nal m egvi zsgálan dó ; � neta láni �ián yok a szállitól evel en és csom agolá� i . 8 ezek a közr l egyen feltti ntete ndők em ű ködö tt vasu t i köze g által is aláirandÓ k. A hiányok róJ a 8zál litó levé l és csom ago lási jegy � satolása m elle tt, a szá r nJ paranc sno ksá gna k azo nna l jele nté s tee ndő . (Ok u . 30. S.)
Tehers záll itmányok megfigye lése . Tchcr- és
is figyelmet ford itsc )ll a csendűr járől' mert czckn él esetleg cscmpész árl l k, fc�yver, kato;l ai fels'loer elés, löszer vagy r? bhan6 s z e r � k tiltot t szállitá s a forogh at fenn ; az Ilyenek et pedig mel� kell akadá lyozn i. (A. sz. h. V I l/ 1 9.) Tehervo natok haszná lata. L. Oyorsvo n atok h asznál a ta. Tehén és báránytartás. /\z örsök tehenet, bárányt és kecské t tartha tnak, de a tejjel vagy bárány nyal való üzérk edés tilos. ( 1 H90/X VI- 905. málhas zá l l i táso lml
11m.
r.) Tejter mélcek hamisi tása.
L.
Mczög:\zdaság i
tcrn lény ek h;un isitá sa. Tl'l vasárn ap egész nap á rusit ható és házhoz 2. kl11 . r. é� 2H5!'í9. kl � l : r. J szállit hátó. ( l 1Kn/9
Telefon dijtala n haszn álata.
dijta lall h asználata.
L.
.
l {l v be8zélö ,
a
sza-,
c röszak k�1
V;Jr��
Temetési járulék. /\z özvegyek, Illetve
bályszer(í kOl t 1I1é� cl nelll ért árváknak, temetésI iárulékra is vall igényük. Ez a sí' ()lgnla ( \ ) � n clh aHak után, a 1(,�Ll t ó b b é l ve z e tt heszfll l l i lha�ó javad a h l l �: zása , nyugd ij ba n � lhaltít � utá n ne� I� a Jlyll�d lJ . . három h a v i üsszc��ct teszI kt. NyL 5J. §.)
�
Teme tés megakadál yozas a
fenyeg etéssel : kihágás t képez. (Kbt. járdshirósál{.
54. §.)
K/I .
Temetkezési váJlalatnál vasárnap a z ÖSSZ�S munkák egész nap végezhető k. ( 1 4837/92. km. r. cs 28559/90:t k m . r.) Teng e ri-ter melé s. L. Ke rtek mivel ése. Tere k feJügy eJ ésc. L. Utrend észct. . k. folyi ás eljár ádi b(ínv Ter helt : az, aki ellen a Ter helt kiké rdez ése. L. Kiké rdez ése a ter hcJtnek . Terhes járm űvek egym ásután való akasztása tilos . (K ol. 1 1 1 . §. ) Ter itrs. L. Asztal m cgteritése . •
550 L . Pö\ös s zá m u rom fi és termények értL'k esitése.
Termények értékesitése.
ba
Természet-el leni fajtalansá g büntette.
f<é r fiak között erőszakka l vagy fenyegeté ssel vég h p z v i U fajtalan ság. (Btk. 242. §.) Kir. törvényszék. Termés zet-elle ni fajtalan ság vétsége . Férfiak k0ziJH véghezv itt fajta lanság, u gyszi ntén e m be rn e k ál l attal e l követet t fajta l all saga . (Btk. 24 1 . §.) Kir. törvényszé /r.
Terpe ntinm áz alkatr észein ek
menn yiség e.
Egy 6 l ovas csen dőrrel rend szeres itett őrs fekete szij azatá llak egysz eri befc keti té�ére 48 gram m t e r penti n-ol ajat, 1 6 g ra m m sárga viaszt , 2 g ra m m k i n d ruszt és 0'2 gra m m sp6d i u ll1ot h a sznál n a k. ( K h . 83. p . ) Terp entin máz elhe lyezé se. A z e cél r a kész ü l t s zelel1 cébe n tarta n 6. A máz j ó l l egye n zárv a, k ü . l ö n ben a terp c n t m c l pá r u l og é s a p o r b e l e p i . ( Kh . 83 . p. )
�
Terp entin máz fel ujitása.
A kiszá radt és m eg k ? mén yede tt m � l terp ent i nola jjal fe l e resl tve, i s m (· t h lggá és hasz n a l h at6vá v á l i k . ( K h . 83. p . )
Terp entin máz hasz nálata.
A hasz nálat nál a szija t egy ke mén y kefé vel, m el yet n e m lll á rt u n k n�gy o n � m ázba , j ó l be ke l l k e n n i , a máz t j ó l be . örzs ö l n l , � ztál l � kefé vel fény esre kefé l n í . A l i sz . tltan dó SZl J a m ű ve l et a l a t t fel agg atva vag y kéz bcll tarta tik. ( K h . 83. p.)
�
. Ter pen tinm áz készité se.
A terp en t i n máz ké s�tt ésé hez 3 s u l y rész terp e n t i n o l aj , 1 s u l y rész sárg a 'VIa sz és J /8 s u lyré sz k i n d rus z has z n á l a n d ó . Az apr óra vak art vias zt egy pala ckb a kel l ten n i a ter pen tino laja t ráö n�e ni és a jól bed uga szo l a n d ó a l ack ot gya kra n f e l ráz J . Ha a via sz j 6 fel � 1 o l vad t, mi ren d ese n 48 ora a l att bek öve tke z ik a k ko r az ége tett k i n d rus z kev erte ti k a p a l ack ba, m i á l ta l a má l h asz n ál hat óvá vál J k. Ez en má z azo n b a n eg y lÍra . .ala tt J S e l kés zith elő , ha a v iasz t gye n ge t ű z n é l fcJ . o l y asz t l u k ti a ter pen tin o l aja t, - d e gyu l é ko n ys ága r matt csa k l ass an a m e l eg v i asz ra ö n tj ü k , a k i nd -
l)
rusz t azután közé keverj ü k. H a a viaszold a1ot si ká rolt kövek kö züt! d ü rgö l ve, e l egy itj O k a k i n d ru s';; szaJ össze akko r a máz fén yesebb e s feketébb l es /.. I l y alka l ( mm a l a k i n d r u s z l /a-a h e lyett s pod i u ll 1 ot ig lehet haszn á l n i , m e l y a m áz fcketeségét é s fén yl:t növe l i . ( Kh . 83. p.) Terpenti nmáz-készlet. Egy egész havi szü k séglet kész l t e n d ő é s a b b ó l a z őrsön m j ndig m eg felelő készl c1nek ke l l l e n n i . ( K h . 85. p.)
;
Területenkivüliség és consuH személyes mentesség. H a a f e l j e l en t é s b ő l a z t u n i k ki, vagy
ha a pu hato l ó d zás, i l l e tő l eg nyomozás során a n n a l< jelenségei m er ü l n e k f e l , h ogy a terheltet a terü l � te n . kivül i ség vagy a con s u l J s ze m é l yes m e n tesség ! l l eh , vel e sze m ben a cse n d ő rség m ég tetten kapás ('setén sem járhat e l , h a n e m kütl' l es erről - a n eta l á.n i k J r. él feljelentés ( n y í l at kozal) csato l ása m e l l ett · ügyéslségh ez h al a d é k ta l a n u l j el e n tést ten n i . (Szlgu. 1 46. S.) A lerillelenkivliliség kedvezményéf élvezik : a külfö l d i u ra l ko d ó k (!s á l l a m fö k ; a k ü l fijl d l u ra J lw dóknak és á l l a m fő k n e k d i p l o m áciai képvise l ő j , u gy mint : a n agykövetek , a n u n c i usok, a ki)vetc , ren d kivü l i m i n i szterek , ecid e n s- m i n i szterek, a d J p l o m a , ciai ügyvivők s tb . ; a n agykövctség n e k é s k?vetség: . nek h ivata l n o k i s z e m é l yzete, ugym t n t : követségi tanác 50sok, titkárok, att asék, i rodai II i vata l n okok, köve tHégi f u tárok s tb . ; a magyar á l l a n J ter ü l ptén tartó zkodó k ü l fö l d i u ra l kodókn a k és á l l a nlfökn ek, val a m i n t a n agyküvetek n e k é s követeknek lJá�j . é" szolgaszem él yzete, a m e n nyi ben a z I l letők k ü l fö l d I uralkodó vagy követ á l l a m á n a k a l attva l ó i . A con suláiusi személyzethez tartoznak : f őco n s u lo� a cons u l o k , a l col1 s u l o k , con s u i sági ü g y n ökök, i l l e t ő l eg Ug�vi vŐk, eze k n e k h i vata l n o k i s zem é lyze te és � � o n sul i növe ndékek. A c o n s u l Rág i sze m él yzet tagJ a I , a l e tárg yban ren d e l k e ző törvé n yek, n e m letkűz egyez mények, i l l etől e g a n e m zetközi iO� szabá l yai értel mébe n , amen n y i b e n a z i l l et ő k k ü l f ö l d i á l l a m a l at t való i , csak n agyo b b s u l y u b ű ncse l e k m é n y esetében,
�
-
�
55
553
2
illetőleg csak bizonyos feltételek alatt vannak alá vetve a magyar büntető biróságok, illetőleg rendőri hatóságok hatásköreinek ; továbbá tanuk gyanánt bűnügyekben csak az e tárgyban rendelkező törvé nyek és nemzetközi egyezményekben meghatározott esetekben és módozatok mellett hallgathatók ki. (Szlgu. Függelék III. D.) Terv készitése vár vagy erődről. L. Vázlat. Testhez nem illő ruházattal való eljárás. L. Ruházat testmérték szerinti készitése. Testi sértésekről szóló jelentések. Testi sér téseknél a jelentésekben felemlítendő, hogy a talált sértések miféle eszköz által és mily módon lettek �Iőidézve s lehetőleg az is fel említendő, hogy a sértés eletveszélyes vagy könnyebb - e. (Szlgu. 133. §.) Testi sértés nyomozása . L. Nyomozás az emberek életét, testiépségét vagy vagyonát veszé lyeztető bűncselekmények esetén. Tettenk apás. Tettenkapásnak tekintendő : l . ha a "csendőr v,agy más. val,a�i a tettest vagy részest a bup cselek�enye.n rajta en ; 2. ha a csend őr vagy �as valakI, mmt szemtanu, vagy szemtanu által figyelmeztetve, a tettest vagy részest azonnal a bűncselek mény elkövetése után, elfogta vagy űzőb e vette. (Szlgu. 1 17. §.) Tetten�apás vétség eseté n. Vétség eseté ben a tet�enkapa� cs� k a�kor ok az elfogásra, ha sza ba?s �gvesztes bU!1�etessel büntetendő vétségről van s�o � s a tettes kIlete meg nem állap íthat ó. Ha a vetsegen ért tettesnek kiléte ismeretes ő csak az ;,Elfogás é� elövezet.és" alatti VI. a)-Í) pontokban fogJ,alt feltetelek egyIkének fenforgása eset ébe n fog hato el. (Szl gu. 1 17. §.) . , , Tev éke nys égi kim utatás. A csen dőr őrs- és Jara.sp�rancsnokság a köz biztonsági tevékenységről h�V I kH!1utatás?ka.� v �zet. A járásparancsnokság a kI� utatasokat orsonkent vezeti. A kim utatás rova talban a büntető törvénykönyv fejezeteiben fels orolt
bűntettek 'és vétségek egyenként, más törvényekbe ütköző bűntettek és vétségek, valamint a kihágások E egy-egy rovatban együttesen tüntetendők ki. kimuta tásban az őrsökön előfordult, valamint az ezek közül kideritett esetek. és az elfogott vagy feJ jelentett egyének száma, a hatóságoknak tett jelentés alapján a hó folyamán esetről-esetre irónnal, a hó végén pedig összesitve tentával bejegyeztetik. - Az őrsök a kimutatásokat minden hó végével a csendőr járásparancsn oksághoz felterjesztik, mely azokat inegvizsgálás után az őrsöknek visszaküldi. Az őrs ezeket azután az év végeig az őrsiroda asztal c) rekeszében őrzi, év végén pedig irattárba helyezi. A járásparan csnokság saját kimutatásait minden hó 3-án a szakaszparancsnoksághoz terjeszti fel. (Függ. H.) Tettlege sségi illetmények meghatá rozása. L Nyugdij illetmény. Téglaégető iparnál vasárnap is végezhető : kizárólag az égetési munka egész nap. (14837/92. km. r. és 28559/903. km . r.) Téli takaró. Kétrétű, 5-5'5 kilogr. sulyu, 210 cm. hosszu, 122 cm. széles. (Illsz. 31/3.) Tény e zők, mely ek a közb izton ságra k�ros befolyást gyako rol nak. L. Közbi ztonságra karos befolyást gyako rló tényez ők. Tén yváz lat szer kesz tése . L. E)fogottak kiké r dezés e az örsparancsnok által. Térk ép árá nak m egt �rit ése az örs gazdasági , átalanyából eszközlendő . (A. sz. h. Bev. 9. p.) Térkép bek eretezése az örs gazdasági átalánya terh ére eszközlendő. (Á. sz. h. Bev. 9. p.) , . ese lyez elhe tok Térkép elh el yez ése . L . Táb láza T�rkép - olvasá s okt atá sa. A, . !érk ép- o lvas.�s, valam mt az azon és az azzal valo, tajekozásra az ors legénysége oktatandó. (Á. sZ. h. Bev. �. P·1. , Térváz lata az örs kör letn ek. L. Ors kor let ter vázlata. -
-
554
555-
Tészta-gyártásnál vasárnap is végezhető :
a száritással egybekötött munka déli 1 2 óráig. (14837/92. km. r. és 28559/903. km. r.) Tésztanemüek hamisitása. L. Mezőgazdasági, termények hamisitása.
Tilalmak ragályos betegségben levő állatokra nézve. L. Ragályos betegségben levő állatokra vo
natkozó tilalmak.
Tilalmi tábla, jogosan felállitottnak, szándékos
megrongálása vagy bemocskolása : közrend elleni kihágás. (Kbt. 80. §.) Közigazg. hatóság. Tilos ut használata erdőben. L. Erdőben tilos ut használata. Tisztántartása a ruházatnak. L. Ruházat tisz tántartása.
Tisztek által fizetendő közétkezési dijak.
Ha
csendőrtisztek a laktanyában étkeznek, de csak azon ételekből, melyek a legénység számára készittetnek, reggeli, ebéd és vacsoráért a törzstisztek 2 korona 40 fillért, a főtisztek pedig l korona 60 fillért fizet nek naponta az illető örs közgazdálkodásába. (Á. sz. h . XV/ tO.) A csak részbeni étkezésért a fentebbi összeg a következő a rányokban téritendő m eg : reg geliért 2/tO, ehédért 5/tO, vacsoráért 3/tO rész. (Á. sz. s. XV/ 1 2.) Tisztek által fizete ndő szállá spénz . L. Tiszt ek elszá lláso lása a lakta nyá ban.
. Tisz�ek . .által külö � megrend elt étele kért fIzet endo dIja k. Ha a bszt ek külö n étele ket ren dein ek meg , azok ára külö n szám itan dó fel. (Á. sz. h . XV/ 1 2.)
!isztek elszállá solá sa a l aktanyá ban . A lak
tany aba n meg szál ló tisz tek az őrsi rod ába n szál láso land ók el. A neta lán velü k utaz ó szo lga a lakt any ában c �ak akk or nye rhet elhe lyez ést, ha erre az ő rs le genység�! ő� elkü löni tett h � lyis ég áll ren delk ezé sre . A csen dorÍlsztek a lakt any aba n igén ybe vett min de n
éjjel i szállás után a z átvon ulási dijat (törzstisztek 70 fillért, főtisztek 52 fillért) az ill ető őrs gazdaságt átalányába befizet n i kötelesek. Szolgák után m i ndelll éjjelre 3 fillér fizetendő . szintén a gazdasági áta lányba . (Á. sz. h . 1/ 1 1 . A. sz. h . XV/9.)
Tisztek - hadseregbeliek - elhelyezése a: laktanyában. A közös h adsereg és h onvédség:
tisztjeinek, továbbá közigazgatási és birósági tiszt viselőknek csak azon esetben szabad a laktanyába: szállni, ha hivatalosan utaznak és más szállás a helységben nem kapható. Mi nden ily eset azo nban,. ha a szál lás 24 ó rán tul vétetik igénybe, az őrspa rancsnok által, közvetlenül a kerületi parancsnok iiágnak bejelentendő. (Lsz. 1 / 1 1 .) Tiszteletadások. A fegyveres h 3.talom és a csendőrség egyén ei, h a rendben és sorban nem állanak, talál kozásnál, valamint szóbeli érintkezés.. kezdete előtt és befejezése után, a Gyakorlati Sza� bályzatban előirt tisztel etadással tartoznak : Ö Fel iiégeik - a Legfelsőbb u ralkodóház tagjai -, idegen' uralkodók és ezek családtagjai -, előljárók és. följebbvalók iránt. A fegyveres hatalom zászlói és IlZ őrök iránt a z emlitett egyének szintén a szabály iizerü tiszteletadásra köteleztetnek . Minden tisztelet adás előtt az előirt testtartásba kell helyezkednL Az oltári szentséggel való találkozáskor katholikus vallásu egyes egyén e k szertartásuk szerint, más val : lásuak hasonló alkalmaknál saját vallásuk felekezeh iizok ása szerint viselik magukat. Sétatereken és más. helye ken, ahol egyének rövid időközökben ismételve talá lkoz nak, elég a tisztelgést az első találkozáskor �egad ni. Betegek és sebesültek csak akk? r ne� ��szte legne k, ha ezen kötelességükben valakI gátolja ok et. (Szigsz. 46/384. és 352.) Tisztel et m egszerzé se. L. Közbecsü lés meg szer zé se. .. . !i�.ztelettelj es m aga vise let. Min.� en . alár end e} t elo ljaro]a , minden alattos följebbvaloJ a Iránt, akar Szolgálatban, akár szolgálaton kivül, ugy személyes�,
557 556 mint irásbeli érintkezés közben, tisztel ettel tartozik, és ezen kötelességét, mely egyenlő rendfokozatban álló egyének részéről a rangban idősebbek i ránt is tiszteletteljes és illedel mes magaviseletet követel, semmiféle alkalommal figyelmen kivül hagyni nem .szabad. ElőJjárókról vagy föJjebbvaJókról rosszat beszélni, cselekedetei ket birálat alá vonni, vagy épen azokat kigunyolni, minden körülmények között tiltva van. (Szigsz . 1 2/69-70.)
Tiszti szolgáért megtéritendő közétkezési pénz. L. Tiszti szolgák részvétele a közétkezésben. Tiszti szolgák elszállásolása a laktanyában. L. Tisztek elszállásolása a laktanyában.
Tiszti szolgák részvétele a közétkezésben.
A tiszti szolgák részére az étkezés a csendőr l e génységt ől elkülön itett helyen, vagy a konyhában szolgál tatandó ki. Az étkezés eért a napi betét fize ·tendő meg a közgaz dálkod ásnak. (Á. sz. h . XV/ 1 1 .) Részb eni étkezé sért az étkezé si betét követk ező há nyada tériten dő meg : regge liért 21 1 0 ebédé rt 5/ 10 és vac.sor�é rt 3/ 1 0. (Á. sz. h.
XX/12 .)
TIsztI szolgák után megtérite ndő száll áspé n z.
L. Tis�tek elszá lláso lása a lakta nyáb an. .
TIsztItása a fegyverekn ek szob atak aritás után. L. Fegyverek tiszt itása szob atak aritá s után . Tisztitó-vessző hasz nálata. Az örsá ll omás on
nyel e � sárg� ré�, egyik végén négyélüre farag ott és , az elen rova tkak kal ellát ott tiszt itó-v essz ők h aszn á land ók. - Nád at tiszt itó-v essz őül hasz náln i tilos. iÁ. sz. h. lV/3 I .)
, T.�sztnek ,! egé !1 ységi szo báb a való belé pé sé n � l koveten do eljárás. H a egy tisz t lép oly szo
baba , hol több csen dőr van jelen az őt l ege lőbb megpil lant ó "Vig yázt l-t vezé nye l. ft. legé nys ég ott, aho l épen van ,
L.
Tiszto gatása a lovaknak. L. Lovak tisztogatása . . Tiszto gatása a lovas legénység szijazatának
Sz ija za t tis zti tás a.
•.
Tisztogatása a l ószerelvény vasalkatrésze k
nek. L. Lószerelvény vasalkatrészeine k tisztogatása. Tisztogatása a nyeregnek. L. Nyereg tisztítása. Tisztogatá sa a szijszerszá mnak. L. Szijszer szám tisz tog atá sa.
Tisztogatása az izzadt lovakna k. L. Izzadt
lovak tisz tog atá sa.
Tisztogatási átalány. A l aktanya folyósó k és az
udvar sepertet ése, a l akszobá k és foghelyi ségek padlóina k havonk ént egyszer i felsuro ltatása, a lámpá k meggyujtá sa és . . seprők beszerzé sé.re � avon �é � t minden egyes orsnek 4 korona. mmt aUando es elszámol ás alá nem eső átalány jár, mely minden hó l -én előleges en kifizete ndő. A törzs és szárnya k székhelye in l evő őrsök azonban , ha a z ott kiképzés alatt álló altiszti tanonco k és p róba-cse ndőrök száma 1 5 főt meg nem halad , a 4 koronán fel ü l 2 korona, 1 6-30 főnyi á l lomány- többlet után 4 korona és ezen felül 6 koronával több jár. ( lJ Isz. 56. § . ) Tisztviselők elszállásolása a laktanyában. L. Tisztek - hadseregbel iek - elszállásolása a l ak tanyában. Titkos gyógyszerek. L. Kuruzslás. Titkos szerek et, óvó és gyógyi tó célokra szo!, gálóka t, még h a az egészs égre ártalmatlan szere�b ol állan ak is, gyógyszer ként áruln i és eladni hlos. ( 1 895. 1/ 1 4. 1 1 1 .005. sz. bm. r.) Titkos társulatokban való részvétel. L. Rész vétel titkos társulatokban . Tito kban tartása a besug6 nevének. L. Be sugó nevéne k titokban tartása. Titoktartás. A csend őr már a l etett csend őr eskün él fogv a i s m i n dennem ü szolgála ti ügyben a leg szigorubb hallgatags ágra és titoktartá sra van kötelezve. (S zl gu . 1 9. §. )
Titok
t i l to t t
f('H'edcz6s6nek v6tségc.
Elkl�vci i : azon ! ' / 1 rl' l I l l I l H z i k il vize n . ( Eá . )
Tojás mcgvlzHgálása.
Tol l bok réta. A l o l l \)o\c ró t a s c l u l s{I /{oH n agy, HC H agyo l ) k i cs i n y I I ' I l'gye l 1 . M i nd e n c H c n d l) r k I H l' I l!5 a t o l l bok r"ta- \(ö t éH I e l HtljM i t a n i , l l H' gl' ' I ' I l) 1 0 1 1 1< " HZ Iettel r e n d ' I l
Tol l bokréta fcl i l J cszté sc a k atap ra.
Ibokr éta.
r..
To l 1 -
Tol lbok réta k és z i té s e. L. 'J'o l l \ )ol< ré t n . Toto nc-sz á l l l tmán y k i séré Be. To l o J l C-Hz{1 1 1 j l
mány nak ö rki Réré sét a á l l o n lás1ó l a hCII , ha '!'rC ,hag yá. t k a p .
és p e t i i g csa l< l I al!yo hh csop orl l l a l< , cRel l d ö rH('g CHa l< rt V H H U l i - va�y h r tj <'l I l'�klj zcl e \ ) b i k i)ZHé gig l ' l j 'Hi t i : J Z t':; ,t él Rz a k aRz - p a ra l l cRi W I< 8á1' t ó l Idl l ö n n l c l�� (Sz iglI. H l . �,) '
a k a ra h é l y cHi)f u r{l!;á n a k (! H (;(' 1 , göm bjén ck m cgtJv ásár a szol g;\) ; fJ c é l hác t ogh l k {' c'J s zU I t és felső vége gy v i aszo R v áHzo n I ' l l l cz k ('VI ' 1 .van ('l I á t v a . A fcl te t t torlc o l a t f e d ö a I I} v (' , t n l' I U .aka dá l yoz za.
Tor kola tfcd 6
l li J t' é n y ek u J Q.kj u k u l vl'sz/tef tek I d c Hl'éJé8ll. A l o v : J H ö rH pa l': \ I ICHl Iolcj\ k l 'l k l eH :1 c:;( ' I ) ( l lh ibnjf \ll k iv l l l drt'rt I i k l t tli l l (' l Iy l , a 1 : 1 r l : M I< 1((':;70 11'1 h/íl h:t \ n (\(�lc t a J a l l l l l p c') l o l n i . (A. HZ. I I . I V /'l.I J.) '
�
TlU t é nyük e J huHzn{ L!/IIi{wál k()VCtl' IJ(W cljftrós.
Szo\gf d é l l Idil', I H : 1 I e l l J : lHZ l l f t/ t ( ldll'Jt t ) I l i I l ó l' y ( ' I< , a z lírH.. , pHI'I I I I C H I I O k i l l ( \ o lw l 1 j d ' 1 I 1 ('Ii(- I'(', a HJ'::t l ' J l y p;u :\ I I CH lIokR(lg á l t a l l' l t' J l gl'd l t' l m' k . « l I< t1 . Oll/4.)
bŰIiZ()lg{t l tUt{ HW.. A Id l W töl t {' l I ye k l l ll v c l y e i l Jl'> 1 kl�a l {l hh �)( )II/11 Hzoll�fd l a t :I I H l ú be a pól HZá l' l l y l t o z « i 1w . W)/:I), I l I él� J ledl/� : . 11'. fl l l a Tül tén y h li v e l yek
lál lOH tl\l l l l'g I c r l t (' I't', I l l i nd c l l (Oku. (}:)/5.)
(' v
It
k h n l (l r
:.!( ) ig.
hú
A n J Í l l t k l l (,Hl' ) I C I � I' :w (' I eH I l i l l ('I ! � 1 töl té J l yt áH l< fJ I )1j J l hord 1 I 1 : t l-{fl V a l ' 1 l 1 l! l y l� k j lo l l l oH CH H(' r t l ' l, l e l l I l l l 'I' /) I l.é1ieórl il CHCI H \ Ö I' l'e l c l ö H , H()I I J l I J l y l l �H(l g ('H a Híl t ény! ' k jogt a i a l I ( ' l h : Ili7.1 l f dfI H:t l'H l' 1 (-I I , Idl d l' r i t éHfw l tartoz i k ('H
Töltény Illc ll lly lHóge
W t t ényt ltl4klthun.
�
A J': l'l rHlil< u d l l d l ' l I , alt iszt {'H l'H(! l l d ö r 1 I 1 á o : 1 re l l( \ (�H t I} I I (' l J y l< l� h z l (' t l ' l l k iv U I 1 1 1 ('1: GO d a r a h t a d a l l� ld i H l t" l I l lyl' 1 i H l'I k , f l l l' k J fl lv:l , I l I t ' l y : 1 d i H z r u h a l fu l {l ha J l ()I'>t.C l lt l ö H ('Ha re J l d · k /vll l i Hzoll'{l l : t t k lj(�Hí t (' H a l l « I I I I I {l v : 1 I oHzI;w ( \ o ld a
Tölf'é IlY t u rtll l ék-k6K zll'i.
(Á . HJ':. h . I V/ I H. ) THl t éuytltflka hcfeAtéHe. L.
�
l 1�{é l l yH('I�l I c l< .
I O V :lH CHI' J 1 d ö r á l t a l .
Ti}Jt 6liű a fo ..gópIHzto J y n u k.
t öl 1ésc Óli Id f l ri t Ö}!(! . '1 ültés ll az hn n é t J l> kara I > ' l y I m l 6HC
SI'.ijil zul 1�( I I I c \ o dl lia
L. I R I I I (' t I I'J l( íj r:t h(o l y
knru hélyn ak.
'H I< i t i rit "HC.
L.
I H l l Il/ l l l'>
A l li l t t'! H (:I'l U1ze léH l l él ;1 , za h a t o H I CH t l a d fl H (; il UJ ha l, ! l ely(:!> lartáRfl r:J 1< I v:'t I t) H o w l I'o rd i l a I J d c'J. (Á. H Z. I l . VII !) ,) 'I UOlc glt tu. l ú IlY. A r l l ldl 7.a l éH I ÓHr. 'r(:l v é u y l l á � ,� y;tk fCl I l a l'táH{l rn ('H I I t á I I pól l álift ra, I I I I n d e l J cHl: l ldl>r
TiU téH éH tüzcJé H gya I
töm 'l(á t a l á l J y l
k a p. ( 1 1 1HZ. �W/ 1 . )
•
560
Tömegátalánya az igényjogosultnak próba szolgálat céljából való szabadságolása esetén. L. Szaba ds ág o l t a k i l l ct ék c i
.
Tömegátalány mérve.
Rendfok ozatra való kU
JöJl össég nélkill gyalog- cse ndőrö k l ov a s- c s c nd örök r SZ('re évi 1 1 0 (I l l sz. 29/ 1 . - O k u . 35/5.)
részére
korona 80
Tömegbeli cikkek becslése.
b es7.olgál ta t o tt ruházatnak.
évi
L.
1 00
fillé
B ecs l é se
r: a
Tömegbe li cikkek fölötti rendelke zési I. og.
A
l eg é nység n él használa tban l evő összes ruházati é s lószerclv ényi c i k k e k an n a k fel t é t e l es t u lajd onát képezi k, mivel a töm cgvagyo n a testl.i letböl ö t éven a l u l i szolgál at után történő k i l épés} tová bbá szökés , fegyel m i vagy b U n tetö b i rósági uton törté n c l l d ő e l bocsát ás esetei be n , a k i n cstá r j avára m cgy á t . ( O k u'. 45. §.)
Töme gbeli cikke kkel való eljár ás áthel yezé s alkal máva l. l Ia val a mel y egyé n a keril l e t köte l ékén
belil l v agy azon k i v ll l a szárn y tól vagy pót l ókere ttöl e� y más szá rn y h o z v a g ped i g vala m c l y ő r s rö l a �ot J kere t hez , v égre a s J.: a rn y tcrii lctén l cvő egy i k őrs.r0 l a f!1 á s t lua he lyezt etik át, a k ko r össz es ru há ZAft CJ.. k kcl� és sz c re lvé n ycit , vala m i n t r u h a - és egy f ver7: ch kbny vccs kéjé t u j ö rsér e m agáv al visz i és pc <.hg : ha gyal ogo s cgyé n he lyez teti k á t , a k k o r a . rajta levő hl háza ton kivU I I I1 cgle vő r u h ázat i cikk ei t rU hazsák ba vagy egy ébk ént bec som agO l va, h a csu pán. el �, foga t o n utaZ ik, a sze mél ye szA má ra u ta ván oz o tt l y e l �)fo g:1 t o n szá l l it ja, - l Ia azo nba n vas uto n vagy gőz haJ n , vag y rész ben vas utol 1 (gő zha jón ) és ré sz bc� elo fog ato n u taz ik, ez e�e tbe , l bec som ago l t ruh á zati é ,egy éb f� l s e relé si cik keit 50 k lgr. s u l yig kéz i � pod gya �z kén t VIS ZI ma gáv al a k .lO cst ár te r h é rc ,,� ova s egyé n 1 6 n é l ki i l he lye zte ti k át, a k k o r ar. . t a gya elJá l ás ugy an az, n1ln log os cse ndö rné l . l i a a z áth e yez é13 lóv al egy Li tt tör tén t é s az u ta t l ó há ton tes zI m eg, akk or p O d gy á sza 50 k lgr . s u lyig a kin c s-
?
�
� .'
.
9 �
y
.
terhé re szú l l i ta ml \') , J l a pedig az I I tadls vas u t n l 1 (gőz hajó II) Ice m l ö I l l eg ('s é� l ó n e m <írsrií l : ö rsfe vezette ti\<, ez c,set.b e l l a 10 . r� l a d � s{t ra a z t1rspa l l>ell il lúszere J ran csJl ' O k által loá l l t t a n d ó szá l 1 l to l evc I\. z cl sz{l v611 Y é s egyéb t á rgyal< i s fc l vet'l1 dlík. r, lár
ek 1 az i l l etI) cSl' n d ö Illola s a l á esl) szá l l i tn s i l<ö l tség �, , {� ta 1 as;\ s l gHI.t J O m , a n, vOl m c n pél1z � ha � ;: � vagy , l a � ('1 �( ) l l I t l a!� t ( ) J k l � t: l ánya l'Il'il cgl' z t, ' a �)� ( ' I y ) r 5 ro . Vasuto l l (gö z h a J o l 1 ) l o v a l egy l t t It�l,ad( )tt w l l a , �s " a s /,;\ l h t o 16s z c re lv é n yi c i k k e lm e k si'. t l l l! ;) s l t1 1j<\ . 5Z,\ I I I I azáS u t t t az l el e l 11 s Á l o y tl {l l l l k o való levélle l adasb all sz{ u l l o l a l l d ú e l és i l Z ö r s (t l ta l adott e l ö! eg a szama dás szeri n t i köve tcl éshl, l l e v o l 1 va, azon szárn y allal l é ritcn llö I l l eg , a III ' I y n é l az elszá lllo lás tiirt(' nl. (Oku, 4H. §.) l i a v a l a m e l y cse n d ö r l i l ás sZ{l rn y á l l o. manyá ba helye zte t i k á t , a k lw r össz es szer(' I V (� l I y l , fegyve rzet i é s lösze rcil< l< c it ma gáva l v i s zi . ( O lw . ) GG, §, ' 1 . p. Töm eg b e l i cikk ekke l való eljár ás fel iilviz s gálat eseté ben. Az i l l etö össz es r u l} a- és l ó s z�rc l v6nyé l a törzs szé k h e l y é r e I l l agáv ai VISZi . I r a a � Ilyen c�yén il fcHl l v i zsgá l ó - b i w l t ság Á l ta l c S l' J l d örség l 5zo l galatra a l k a l m a s I l a k t a l á l ta t i k , a k kor IiHSZCS y\ll� eg beli cikkei becslés a l á von a t n a k. ( O k u . 50. S,) S!c: relvcn y i és fcgyv erzct i c i k l rzshllz,
�
_
�
!
'
.
r
�
,
�
...
562
•
vagy a pótlókerethez vezényeltek a fegyvert, kincs· tári szerelvényt és a lőszert a pótszárny raktárá ba beszolgálják, oldalfegyverét pedig a hozzátartozó szerelvényekke l m agával viszi. Valamely örsre vezé· nyelt l egénységnek felszerelési cikkekkel val ó ellá· tását, h a külön rendelkezés nem történt, a körül mé· nyekhez képest, az őrsparancsnok határozza meg. (Oku . 66/3. ) Tömegbeli cikkek kiszolgáltatása. A szük· séglet, rendes körülmények között az őrsök előirány. zati beadványai alapján szereztetik be és félévenként az őrsparancsnok utján adatik ki. E lőre nem látott esetekben a szükséglet esetről-esetre a pótszárny raktárából fedeztetik. (Oku. 37. §.)
Tömegbeli cikkeknek az őrsön való átvétele.
A kikü lönitett őrsökre érkező ruházati és lószerel· vényi küldeménynek az őrsparancsnok és egy csend· őrből álló bizottság' által veendők át. Az átvételnél a csomagok száma, azok külső á l l apota és a csomagok mikénti elzárása á llapitandó meg. Ha valamely cs 0magon külső sérülés észlelteti k, akkor ezen csomag a postahivataln ok jelenlétében m egmérendő és fel bontandó, hogy az esetleges hiány vagy sérülés megállapitható legyen. A leletről, a hiányos cikkek nemének és mennyiségének felemlitése mellett, jegyzőkönyv veend ő fel, mely a postai a l ka lmazott á ltal is aláirandó. Ezen jegyzőkönyv a pótszárnypa rancsnoksághoz hal adéktalanul felterj esztendő. Ha külsérülés a csomagok egyikén sem mutatkozik, azok átveendők és a7 örsre szállitandók a hol bi zottságilag felbontatván, a cikkeknek, � m el lékeJt ruhaátvéteIi könyvecske alapján számszerinti átvé t�l� foganatositandó. Ha a csorr:agok felbontásánál h lany, vagy a cikkeknél sérülések észleltetnének, akkor ezen körülmény haladéktalanul m egállapitandó és a bizottság által aláirt jelentésben a pótszárny' para,ncsnok ?ágnak késedelem nélkill bejelentendő. Az atvett cIk kek felpróbálandók s h a valamely ruha darab a csendőrnek testéhez nem illenék, az a hiány
563 bejelentése m ellett a pótszárnyparancsnoksághoz visszakülde �dő. A fe � me � ült portóköl tséget, a feladó vevény alapJán, a potszarnyparancsnokság megtériti. A kiadott cikkeknek a tulajdo n osok álta l történt át vétele az elői rányzatba n aláirásuk által igazolandó és az előirányzat a pótszárnypara ncsnokságnak ha ladéktalanul visszakülde ndŐk. A zsáko k csak a l kal milag, l ehetőleg költségme ntesen, vagy ha ilyen alkalom egyhamar n e m k i n á lkozna, három- n égy zsák egyszerre, postán küld endő vissza és a feladö vevény, a költség m egtéritése céljából felterjesztendö. (Oku. 44. § . ) Tömegbetét. L . E l ső tömegbetét.
Tömege a gyalog-csendőrnek lovasitása esetén. I lyen csendőrnek a gyal og- és lovas-csendőr első tömegbetétje közötti külöm bözet tömege javára irandó Ruházattal való e l l átása tömegének tet hére, lehetőleg a becsült készletből történik és lovasitása napjától, a l ovas-csendőr számára ren ctszeresitett tömegátalányban részesü !. A 1.9szerelvény a lónál hagyandó m eg. ( Oku. 49. §.) Osszes szereivényi és fegyverzeti ci kkeit, k icserélés végett, a pótszárny szék h elyére magáva l viszi. (Oku. 66/2.)
Tömege a lovas-csendőrnek gyalogositása eseté.n. A tömeg-többlet-különbözet tö m egéből nem
vonahk le. Az i lyen csendőrnek gyalogsági ruházat tal való ellátása tömegének terhére, lehetől eg a be . készletből törté n i k: Azon ruh ázati cikkei, me csUlt ly� ket mint gyalogos tovább nem használ hat, becslés �Ia veendők és azoknak becsértéke tömege j avára � �andÓ. A gyalogositott csendőr a gyalogositás nap l�tól a gyalogos csendőr szá mára rend szeresitett �omegátalá nyban részesü!. (Oku. 49. §.) Szereivényi es feg yve rzet i cikkeit, kicserélés végett, a pótszárny szék h �! yére viszi. (O ku. 66/2.)
. To mege s felszólitások esetében követendő elj árás. Ha valam ely örs különböző hatóságok álta l
ugyana zon időben különböző irányban teljesitendő Szolgálatokra vagy segélynyujtásokra szólittatik fel, 36"
565
564
Töme gvag yo n. Az átvett ruházat tényle ges ér ,
melyeknek egyidejüleges végrehajtására azonban az őrs létszáma elégtelen : akkor mindenek e l őtt a köz biztonság fentartására hivatott hatóság felszólitása teljesítendő. Kivételnek csak azon esetben van helye, ha egy másik hatóság megkeresésének elhal asztása folytán bekövetkező késedelem veszélylyel járna ; vagyis a sürgősebb, illetőleg fontosabb s zolgálat mindenkor előbb foganatosítandó és ha hason mérv ben fontos szolgálat-teljesitések egyidejüleges végre hajtása igényeltetnék és az idő azt engedi, valamely szomszédörs segélye veendő igénybe. (Szlgu. 1 73. §.) Tömeg-felszámitási módozata. A tömeg-áta lány az igényjogosultnak nem fizettetik ki készpénz ben, hane m azon szárnynál, melynek állomjnyába az illető tartozik - a hónapot 30 n appal szá .n. tv a napi adagokban felszámittatik. (Illsz. 29/4.) Tömegil leték. Az első tömegbetét és a tömeg átalány együttesen neveztetik tömegilletéknek. (Ok u
35/5.) Tömegkönyv felterjesztése. L. Ruházati cikkek
.
elkönyvelése.
Tömegkönyv lezárása. L. Ruházati cikkek el
könyvelése.
Tömegkövetelés. A tömegkönyv l ezárásánál mutatkozó követelés. (Oku. 35/5.) Tömegrendszer szerinti felruházásra való igény az altisztek, csendőrök és próba-csendőrökre terjed ki. (Oku. 36/ 1 .) Tömegtartozás. A tömegkönyv lezárásánál mu tatkozó tartozás. (Oku. 35i5.) Tömeg- többletre való igény. H a valam ely e� yénne k oly nagy töme grész e van, hogy az az évi . �omegá talány kétsze resét megha ladja, akkor az ezen összeget megh aladó töme gköve telés az illető nek, bélyegtelen nyugt ájára , m ég akko r i s kifize thető, ha a csen dőrs égné l öt évet m ég nem szolg ált . (Il1sz
30/2.)
.
tékén ek vagy becse rtékének a tömeg követ elésse l illetve a tömeg-tartozással való egybevetése utá � mutatkoz ó követel és összege . (Oku . 35/5.) Tömegvagyon ra való igény. Minden csendőr nélkü i ha a testületben l egalább öt évet m ecrszakitás b szolgált és önhibáján kivül fogyatékb a jött ez eset ben neki tömegkövetelése , továbbá ru h ázatána k becsértéke és esetleges külön járulékai, bélyegtelen nyugtAja ellenében kifizetendő. (Illsz. 30/ 1 .) Tömegvagyonra való igény elvesztése. Ha csendőrségi egyének szökés vagy saját hibájuk folytán leszne � a t.e � tületből e l�áv ? litva, tömegvagyonuk a , csendorségl ]avadal mazas Javára esik. (Ill sz. 30/ 1 .)
Tömegvagyonra val ó igény nyugdijazás eseten. Azon végl egesitett csendőröknek, kik állan
dóan nyugdijaztatnak vagy végkielégitéssel el bo csáttatnak, töm egkövetelésük és ruházatuk becsér téke, szolgálati idejükre való tekintet nélkül, kiszoi gáltatandó. Az idől eges nyugállományba helyezett csendőröknek azonban csak azon többlet fizetendő ki, a� ennyivel esetleg tömegkövetelésük, a ruházat becsertékének betu dásával, az első tömegbetét össze gét fel.� lmulná .' (ll lsz. 30/3.) Torlése a fegyelmi büntetésekne k. L . Büntetése k törlése. Törö k Ferenc- fél e alapitvány. Rendelte tése, ho�y kama taiból o l y tényleges állományu csendőr lege ry ységi egyének részére, kik magukat a közbiz tonsag szolgálatban különösen eredményes mi.iködés ál ta} kitün tetik - a n élkül, h ogy a fennálló csendőr , S��I szab ályok szerint esetleg ő ket m egillető egyéb dl]ak ban csorbit ást szenve dn ének - pénzju talmak ada �sanak, mely pén zjutalmak egyénenként 30 ko ro nan ál kisebb és 1 00 koronánál nagyobb összegre n� m terj edhetn ek. Ugyanazo n egyén ismételten is re sze sü\h et jutalomban. A jutalomdijak minden év augu sztus hó I S-án lesznek kiosztv a. (1 907, évi 12571/ XV l. H m . r.)
566
L. Csendőr törvényismerete. " TörvényeIJenes cselekm � nyekr? l v� l ó gy�.rs értesülés. Az őrskörletben elofordulo minden tor vényellenes cselekményről a csendőrségnek ,,� zonn� l tudomással kell birnia ; mert ennek ellenkezo]e arrol tanuskodna, hogy az őrs parancsnoknak és a , I egény ségnek nincsenek meg a kellő összeköttetései �s bizalmas egyénei az őrskörlet minden helyén. (A. sZ. h. VII/3.) Törvények ismerete.
Törvényellenes cselekmények tetieseinek kideritése. A csendőrségnek szigoru kötelessége
a törvényellenes cselekmény,e k elkövetőinek azonnali nyomozása és kideritése. (A . sZ. h. VII/3.) Törvényelleni izgatás vétség e. L. Alkotm ány elleni izgatás vétsége, Törvényes gyerm ek törvé nytele nnek val ó bevezetése az anyakönybe : család i állás elleni ki hágás . (Kbt . 60. §.) Kir. jdrdsb irósdg. Törvényhatósági joggal felru házo tt váro sok terül etén való nyom ozás. L. Nyom ozás idege n te rületen, Törvényhatósági városokban váló átvonulása a lovas-járörnek. L. Lovas-járőr átvonulása, Törvényismerete a csendőrnek. L. Törvény
ismeret. - Csendőr törvényismerete. "Törvény nevében" szavak használata. L. Csendőr magatartása szolgálati fellépése alkalmával. Törvénysértések megakadályozása. A csend őrség törvénysértések megakadályozásában az által is működik közre, hogy L csavargó kra vagy más g;yanus vagy rendőri felügyelet alatt álló, vagy ki t �!tott eg�énekre, koJdusokra szorosan felügyel, ille toleg az Ilyeneket feItartóztatja és szükség esetében a rendőri hatóságnak elővezeti ; 2. észrevett körül ményekkel, viszonyokkal vagy előkészületekkel szem ben, �elyek a t ? rvények áthágására vezethetnének, vagy onmaga lep fej akadályozólag vagy azokat
567
onn al feljel enti ; 3. általa észrevett bűncselekm é a� e k e lköv etés ét, bevégzését, folytatását - ha lehet közbelépés által megakadályo zza, vagy ne e s ember életét, testi biztons ágát vagy re;a láb b azfenyegető kárt vagy � átrán'y�. �nyhiteni tulajdo n át igyek s z i k. Ily esetekben a csendor, kulonose n ha . egyed ül van, kellő el�vjgyázatot. tanusitson ;, Gyors.an fontolja meg, hogy milyen, a sI.kert leh �t�.leg , blz tositó módon járjon el. AmennYIben a korulmenyek engedik és � eredmény vesz�lyezt.�tése , nél�ül lehetséges, vegye figyele':1be azt I S, vaJJon �� mIly támogatásra számithat közelben levo csendoro.� vagy más egyének részéről ; m indenkor azonban kote! es sége a csendőrnek, különösen � kkor, ha a �ese , delem veszélylyel járna, bátorsaggal, . � lsza � ts �gg al , és kötelesséO'szerű önfeláldozással kozbelepm es személyes bi � tonságára való te � i ry tetek s � ha s� ,t� r . , tóztassák őt vissza kötelessegenek tel]esltesetol. -
..
(Szlgu.
..
46. §.)
TörvénysérWk a csendőrt észben � s ravas� ságban felül ne mulják. L. Szolgálat eszszel es ügyessé gg
el való teljesitése.
Törvénytelen gyermek t� �v� nyesn�k . b,ev,e , , alias ell em kl hagas. zetes e az anya könyvbe : csajadi (Kb!.
60.
§.) Kir. jdrdsbirósdg.
Tőzeg meggyujtása. L. Meggyujtása. Trafi kban vasárnap is árusitható. L.
Egyed aru ság i cikkek elárusitására jogositott üzletekben . Trágy a cserébe adása. Ha a lovaső �·s?n .. a . s tragya p énzért nem értékesithető, akkor, kulono okmá nyolá s nélkül , szalmáért cserébe is adhato, . (Kh. 56. p.) Trágya másn ak földjére vitele jogosulatl�n� l : mező ren dőri kihágás . (Mgt. 95. §.) Közig. hatosag . Trágy a meggyujtása. L. Meggyujtása . rágya nem üek hamisitása. L. Mezcgazdaság t. T ter m eny e k ham isitása. ,
569
568
n�gy obb men nyiségben an, udv arba n vagy városban vaay közs égbe n, a hazbom ére : köz annak közelében , hatósági tilal 1 25, ellen §.) Közigazg. egészség ellen i kihág ás. (Kbt. Trágya össz egy üjté se
hatóság.
Trágyáért befolyó össz eg elkö nyve lése .
A
szabály befolyó pénz az átalá ny-p énztári napl óban szerüen okmá nyilag keze lendő . (Kh. 56. p.) , Trágyáért befol yó össze g felha szná lása. Ki zárólag az álland ó alom jókar ban tartására és az istállóvilágitásnál előforduló kiadás i többlet fedezé sére forditandó. (Kh. 56 . p,) Trágyázó- anyag jogosulatla n szedé se idegen szántóföldről, rétről, legelőr ől, kertbő l, gyümö lcsös ből vagy szőlőbő l : mezőre ndőri kihágás . (Mgt. 95. §.) Közigazg. hatóság. Tréfáló beszéd . L. Csendő r közlék enysége.
Tudakoz ódás a fővárosi államren dőrségnél lakásbej elentésre vonatko zólag. L. Lakás-tuda
kozódások.
épen oly nagy baj, mint az erkölcstelenség vagy a rossz magaviselet! mert tudatlan , csendőr állása kötelmeinek megfelel m nem képes. (A. sz. h. V/2,) Tulajdon elleni kihágás. L. Lopás kihágása. Tudatlanság a csendőrnél
Tulajdonjog átruházása a m arhalevelen.
Marhalevelen tulajdonjog átruházása.
L.
Tulajdonságok, melyek a járőrvezetőtől me� követeltetnek. L. Járőrvezetőtől megkivántató tulaJ
donságok.
Tulajdonságok, melyek a csendörtől általá ban megköveteltetnek. L. Csendőrtől követel t álta
lános tulajdonságok. Tulajdonságok, melyektől a csendőr nek óva kodni kell. L. Csendőr által kerülendő tulajdo nsá gok . Tutaj evezősei. Minden tutajon, mihelyt az 1 0 ölnél hosszabb, legalább három, s ha 20 ölnél hos z-
szab b, legal ább négy erős evező egyén alkalmazandó ( 1 869. évi km. r.) Tutajo k egy máskö zti távols ága. A tutajok mené s közbe n legalá bb 60-70 ölnyi távols áaban járjana k egymás után s a hátulsó lehetőleg az el őtte járó utvonal át tartsa. Két tutaj nak egymá s mellett nem szabad . (1896. évi vagy egymás ho z kötve járni . km, r.) Tutajok nem közleke dhetnek sem éjjel (nap nyu gta után és napfelke lte előtt), sem ködben ' sem hózivata rban, sem mihelyt a viz a part szinét meg haladta. (1869. évi km. r.) Tutajok világitá sa. A tutajok éjjel őrtüzekke l világitandók meg. (1 869. évi km. r.) . Tutaj nagysága . A tutaj 8 ölnél szélesebb és 36" ö! nél hoss �� b ? nem l ehet. Ezen hosszuság ba az , klallo kormanyI apátok is beszámita ndók. . elol es hatul ( 1 869. évi km. r.) 1.'úzok behajtása vagy agyonveré se. L. Vadak elfogasa. .. .Tüd ? -tak��y. Kórtünetei : tompa, száraz kö h.og�s,. ne,ha l< Ihanyassal párosult, a kehhez hasonló leg� e�l .bant�lma,k, l � soványodás . Az ilyen ló azonnal elkulomten do es allatorvos ilag megvizsgá landó. (Ló.üvsz . 2. §. 1 9.) a legénység i szobákba n a legénység ,altal Tükrök felfüggesz the tők . Tüntetésekben való részvétel. L. Nyilvános gyul.. ekezetekben és tüntetése kben való részvétel. becsértéke. A gazdálkodási va �yonTüzelő-anyag m,eg�)]apitá sa alkalmával, a tüzelő-anyag meg , �csl� s,enel, csak a beszerzési és fuvarozási dij, a .t�zelo faná l azonfelül a felvágatási dij is számitandó. (A . sz. h. XVI/7.) T.�ze setnél követendő eljárás. Tüz es et nél a cs � ndo � �ddig, mig az arra hivatott hatósági sze me ly reszeről intézkedés történik a fen álló tüzoltó rendé szeti szabál yok szem előtt ta rtásával a körül.
,
,
571
570 ményeknek megfelelően intézkedik és cselekszik. Az intézkedésre hivatott hatósági személyt és a tüzoltás vezetőjét támogassa és arra ügyeljen, hogy ezeknek rendelkezése mindenben p'mtosan teljesittessenek. Az élet- és vagyonmentés tekintetében a tőle telhető tevékenységet kifejteni a csendőrnek különös köte lessége. A felügyelet és gondoskodás azonban a tüz eloltása után is folytatandó 'és arra, hogy a tlizoltás vezetőjének, a tuz ujabb kiütésének meggátlása vé gett tett intézkedései pontosan foganatosittassanak, különösen kell ügyelni. (Szlgu. 57. §.) Tüzesetek nyomozása. Tüzesetnél mindenek előtt lehetőleg kipuhatolandó, vajjon a tuz elemi csa pás, véletlenség, vétkes gondatlanság, vagy pedig szándékos gyujtás folytán keletkezett-e ? Minden tüz esetnél a tuz keletkezési módján kivül kinyomo. zandó : .. mely napon, napszaka és órában, mely és hol levo tárgyon és annak melyik részén ütött ki a ti�z ; �inek. tulajdon� volt a kigyulladt tárgy ; volt-e biztositva es mennyire; mennyi a kár s vajjon ember vagy állat nem veszett-e el ? (Szlgu. 58. §.) Szándé k?snak látszó . gyujtogatás, illetőleg gyujtogatási ki serlet, vala�mt gondatlanságból okozott tuzvész e �.etén a . ten�leke � felül a csendőrség által még külö n ?sen klder � tendo : a gyujtogatásnak, illetőleg a tüz ve.s�. o �ozásal� ak mó�J:l ; a gyujtásnál használt anyag mmosege ; vegre valJon nem volt-e előre látható, hogy a tüzvész könnyen tovább terjedhet, vagy ember életét .yeszélyeztetheti ? (Szlgu. 132 . §.) Tuzesetekre vonatkozó iratok kezelése. L. Ki nem deritett bünesetek ügyiratainak kezelése.
Tüzesetről a községi előljáróság az őrsöt 24 óra alatt értesiteni köteles. (1 16168/97. bm. r.) .. Tüzijáté� r� ndezése hatósági engedély nélkül :
kozrend ellent kihágás. (Kbt. 76.
§.) Közig. halósdg.
" Tüzn � k � laktanyában való kiütés e esetén kovetendo eljátás. L. Laktanyában tuz kiütése ese
tén követendő eljárás.
Tüzoltás erdőben. L. Erdei tüzek oltása . Tü �oltással a csend?r nem foglalkozhatik.
ElemI csapások alkalmaval követendő eljárás. . Tűzrakás .e rdő�en " Az .erdőkben és azok kö zeleben 100 meternyl tavoIsagon belül - csak az erdő�gések megakadály�) Zására szükséges óvrend szabalyok megtm:tása s , Idegeneknek még ezen felül csak a� erdészet� szemelyzet engedélye mellett sza bad tuzet raknt ; azonban az erdőőrök az általuk őrzött területeken, a favágók a faváCYásokban a kő fejtők a kőbányában és a nyájukat legeltető p ászto rok főzés és felmelege9é� végett, oly veszélytelen h.el y en, m elyen az . erdobl l'tokos .. a tüzgerjesztést vi lagosan . el nem ttltotta, a kello óvó rendszabályok megtartasa mellett, rakhatnak tüzet. Aki tüzet rak minde� esetben ta rtozik azt távozása előtt teljese� elolt,éln} . (Erdt . 9. , S.) Aki ezen határozványok meg sér�esevel az erdőben, vagy annak közelében tuzet gerjeszt, továbbá, aki az általa, vagy hozzájárulá,sá �al, avagy je len létében gerjesztett tuzet kellő fel Í1�yel�t nélk �i1 hagyja, . vagy a tüzveszélynek kike ülé sere .es , a !etezett vIszonyok közt eszközölhetővé vált mtezkedéseket elmulasztja : �rdei kihágást követ el. (Erd t. 109. §.) .Közigazg. hatóság. Elj. hivatalból. A 9. §. határozatai alá nem esnek a rendszeres üz letből folyó szükséges Wzelések. (Erdt. 10. §.) Tűzrendészeti szabályok. Tűzvész esetén a tel �en f�kvő .y iz �t a tűzoltástól senki meg nem von :tJa. KI !l k�zsegben kitört tüzet vagy tűzveszély t �vzre ve �zlJ koteles azt azonnal köztudomásra hozni. 1��eto� mas községekbe n észrevett tüzet tartozik az tartózl�?dási helye birájának (polgármesternek) gy a �endor sé�nek (csendőrségnek) haladéktalanul ���I nt�n t. . -::- . MInden tűzoltó köteles szolgálatba n e� m l 11�segét kitüntető jelvényt viselni, melyet azon an masnak mint tőzoltónak viselni tilo s. E��� ��ndele t ellen étők kihágást követnek el. .. � (5 8/ . b m. r.) Kozlgazg. hatósdg.
L.
.
\
572
573 Tűzvész elleni rendszabályok a laktanyában.
Laktanyában tlízvész elleni rendszabályok. Tűzvl:�sz előidé zése gonda tlansá gból másna k karója, trágyája, tarlója , avarja, nádas a vagy tőze gében : mezőren dőri kihágás. (Mgt. 94. §.) Közigazg. L.
hatóság. Tűzvés z esetén a telken levő vizet a tűz oltástól senki meg nem vonhatj a. (53888/88. bm. r.) Tűzvész jelzése. Ki a községben kitört tüzet
vagy veszélyt észreveszi, köteles azt azonnal köz tudomásra hozni. (53888/88. hm. r.) Tűzvésznél a szabályok mellőzése. Tűzvész kiütésének vagy terjedésének meggátlása céljából vagy tűzvész kiLltése esetén az oltásra, a rendre és biztonságra nézve kiadott szabályok megszegése : tulajdon elleni kihágás. (Kbt. 1 4 1 . §.) Közigazg. hafóság. Tűzvésznél engedetlenség. Tűzvész vagy viz áradás esetén, aki nem engedelmeskedik a hatóság azon meghagyásának, hogy a fenyegető vagy már bekövetkezett közveszély elháritására, illetőleg meg sztintetésére, személyesen vagy háznépének, cse lédeinek munkájával, szekereinek, vizjárműveinek avagy az oltalom szempontjából szükséges egyéb eszközeinek, nemktilönben hámos lovainak, vagy vonómarháinak ideiglenesen a hatóság rendelkezése alá bocsátása által közreműködjék, amennyiben abb�n alapos okok által nem akadályoztatott, vagy p�dlg, ha ezen esetekben a se�itségitéstöl l1l:ások at visszatart vagy lebeszél : tulajdon elleni klhágást követ el. (Kbt. 1 42. §.) Közigazg. hatóság. Tűzvész okozás vétsége. Elköveti : aki a btk. 422. és 423 . §-ában megjelölt valamely tárgyat gondatlanságból gyujt fel. (Btk. 425. §.) Kir. tör vényszé/c. Tyukszem. A bőr egyes helyeire gyakorolt foly tonos nyomás kérgesedést és tyukszemet okoz, melyek néha igen fájdalmasak, ktilönösen ha meg-
kem ényednek. Ezekre langyos lábHirdö k használata leg ink ább � edig citrom-szelet ek rákütése enyhitöen hatna k, a citrom-leve a kérgesedést annyira meg lazitja, hogy ezek egy to.mpa késsel k i emelhetök vagy levak arhatók. Ezek l<1vágásánál azonban igen óvato san kell elbánni, nehogy a kés szerfölött mélyen beh atol jon. (Eá .) u Uborka télire val ó eltevése.
vclése.
Udvar rendben tartása.
ta rtása.
L.
L. Kertek 111 1 Laktanya tisztán Forgó
Ujitása a forgópisztoly csövének.
L.
Ujoncállitásra
elmu lasz
pisztoly
csövének csiszolása. való
jelentkezés
A legközelebbi ujoncállitásra felhivott kor osztályokban álló mindegyik hadköteles tartozik a �egelőző év november havában, beiratása végett, Illetöségi községének vagy állandó tartÓzkodá.J i �l elyének elöljáróságánál személyesen vagy irásban Icle ntkezni. Aki ezen jelentkezést, a nélkül, hogy legy �zhetetl en akadályok hátráltatták volna, elmu lasztJ a, kihágás! követ el. (VÖt. 35. §.) Közigazg. Izatósdg. Uszó nadrág hAsználata a fürdésnél. L. fürdés. U ta k marhák h ajtására. L. Marhák hajtása. Utak tisztitás a termények hul ladékától. Oly utsz aka sz o k , lI1 elyek szalma, széna vagy egyéb ter mén ye k nagyobb mennyiségben való szállítása kö vet keztébe n, a szállitott tennények hulladéka i által nag y.o bb mérvb en ellepetnek, a fuvarosok, illetve a S áll Jto tt ter mények ók. tisztitand által tulajdonosai . K( vt. 1 29. §.)
tása.
575
574
Utalvány-szelvények megőrzése.
levélboritékok megőrzése.
L. Pénzes
Utasitás kérése a nyomozás mikénti telje sitésére nézve. L. Nyomozás mikénti teljesitése
tekintetében utasítás kérése.
Utasitások - újak - oktatása.
L. Szabályok
és utasitások - újak - oktatása. Utasok megfigyelése. Utasok, legyenek azok akár uri, akár parasztruhában, vasuton , gözhajón, szekeren, lóháton vagy pedig gyalog, mi ndig meg figyelendők. Ide s tova járó-kelókre, mezei munká sokra, szőlők vagy erdőkben tartózkodó és fogla latoskodó lakosokra szintén figyelem forditandó ; ezekkel a járőr igyekezzék érintkezni, az esetleg előfordult eseményekre vonatkozólag kérdezze ki őket s igy szerezzen magának mindenről alapos tudomást. (Á. sz. h . VII/18.) Rossz hirben álló csárdákban vagy más gyanus helyiségekben talált idegeneket a csendőr, amennyiben ezek neki jogosan gyanusaknak tetszenek, igazolványaik előmutatására szólitsa· fel és velük a körülményekhez és szabá lyokhoz képest járjon el. - Utközben levő utasokra nézve mindazon rendőri szabályok figyelemmel tar tására köteles a csendőr, melyek az idegenekre nézve fennállanak ; megjegyeztetvén, hogy az utIevél és utazási okmányok iránt fennálló rendőri szabá lyok a szabad és háborithatlan utazást a monarchia határain belül védik, minélfogva bármily rendű és állásu utasokat, csakis az utazási okmányok elő mutatása végett, egyéb alapos gyanu nélkül, meg- . állitania nem szabad. (Szlgu. 5 1 . § .) Utazási előleg . A szolgálati utazások vagy szállitmány-vezetések alkalmával, ha az illetők kérik, a költségek fedezésére, utólagos számadástétel kö telezettsége mellett, megfelelő előleggel látandók el. Költségesebb utazásoknál az előleg, nyugta bekiil gése mellett, a szárnyparancsnokságtól kérendő. Atutazó csendőrségi személyeknek utazási előleg
csak rendkivüli esetekben, a midőn a késedelem a szolgálat hátrányára lenne, adható, ellenkező eset ben az utazási előleg kiszolgáltatás a a szárnyaran csnokságtól kérendő. Az őrspénztárbó l adott nyugták felterjesztése mellett, �lólegekről a vonatkozó haladéktala nul jelent és teendő . (Oku. 1 4. §.) utazá si igazolványok előmutatására vonat kozó felszólitásnál szem el őtt tartandó elvek. L. Portyázó szolgálat mikénti teljesités e. utazási számadás. Minden utazásról az utazás befejezte után, 8 napon belül, az utazási számadás azon őrsön, ahová a bevonulás történt, az örspa rancsnoknak átadandó, ki azt az előljáró szárny parancsnokságnak haladéktalanul bekül deni tartozik. Kivételt képezn ek azon utazási számadások, melyek rendkivüli események előfordultával a helyszinére való gyors odajutás, vagy az üldözés gyors foganatba vétele céljából történt utazások ból származnak, (Á. sz, h. VII/9.) amidőn az utazási számadás ok szolgá lati uton terjesztendők fel. Ha valamely oknál fogva nem volna lehetséges a megszabott határidőben számadást tenni, akkor az a szárnyparancsnokság nak bejelentendő. Az utazási számadás mellékleteit képezi a menetlevél, esetleg az örsparancsnok által hitelesített őrjárati-Iap másolata . Ha vasuton vagy gőzhajón ló is szállittatott, a szállitólevél is mellék lendé az utazás i számadáshoz. Az utazási számadás hoz a parancs eredetben csatolandó : az ily parancsok nem másola ndók le, hanem az iktató könyvben fel emlitendő, hogy az utazási számadáshoz csatoltatott. A, tano sztályba , kórházba és céllövészetek hez, vagy VISsz.a tett utazásoknál a parancs nem csatoland�. Az uta zási számadásban felszámitandók a vas uh, g?zh ajói és előfogati viteldijak , a szálláspé nzek, ve zeny!ési pótdijak és a netáni fogoly-illeté kek: LO.:rak szál htás ánál a szállitólevé l szerint fizetett vlteldl]ak Szá mi ta ndó k fel. Az utazási számadást a szállitmán y ve �ető áll,i tja ki és irja alá, az általa kifizetett vezény lésl pó tdlj, és netáni fogoly- illeték a menetlev elen az
577
576
érdekeltek által nyugtázandó. Ha az utazási szám adás a szárnyparancsnokságtól észrevétellel erkezik vissza és a számadó a helyesbitéssel nem értene egyet, az erre vonatkozó indokokat az örsparancs nok a szárnyparancsnokságnak bejelenteni köteles. (Oku. 14. §.) Utazási számadás felszerelése. L. Utazási számadás. Utazási számadás karhatalmi segédleti költ ségekről. L. Karhatalmi segédleti költségek elszá molása.
Utazási számla közlekedési eszközök hasz nálatánál rendkivüli eseményeknél. L. Közleke
dési eszközök használata rendkivüli eseményeknél. Utazás menetlevél nélkül. L. Vasut-használat törvénysértők üldözésekor. Utárkokba tárgyak bedobása. Az utárokba állati , hu,Badékot vagy. egyéb undort vagy ijedelmet okozo .t�r�y�kat d�bm nem szabad, az ilyeneknek eItávolttasarol pedIg a községi előljáróság tartozik gondoskodni. (Kvt . 122. §.) utbiztosok felügy elése. L. Utmest erek fel ügyelése. U!cára n yitó ablak�k befüg gönyö zés e. A csendorlaktany�ban az ut �ara szolg áló földsz intes abla,k ok , lehetoleg abla ktab lákka l, esetl eg az örs átalanyboi beszerzendő függönyö kkel látan dó k el. (Lsz. 1 /5.) " Utiköl�sége min t �ádló mag ánfé l a biró ság elott �egje,le�t cse ";dor nek . Sajá t sze mél ye s ügy ben "
mm t va�lo maganfe lnek bíró ság hoz idéz tetés esete,be�, ,az Illet ő cse ndő rne k me net lev él nem álli �� n � o kl es . az . össz.es köl tség eket a cse ndő r saj át Jab oi tartozik ftzetm. (O ku. 1 6/5 .) . U:�iköltsé �,e sértettként a bir óság elő tt m eg Jele n ? cse n � o ��e k. Ha a cse ndő r sze mél ye elle n szolgalat tel]esltese köz ben , vagy a cse ndő rségi
szolgálatból kifolyólag elkövetett becsületsértési ügyben saját k erületi parancsnoksági engedély foly tán tett feljelentése következtében kihallgatás végett bírósághoz idéztetik, a megjelenésből felmerült költ ségek a menetlevéllel és a birósági idézővel okmá nyolt utazási számadásban a javadalmazás terhére végleg számolandók el. (Oku. 1 6/4.) Uti költség-maradvány. utazási előleg-marad vány stb., az őrspénztárban helyezendők el és ha a visszatéritendő összeg a szárnyparancsnokság által a zsoldjegyzékben idejében le nem vonatnék, erről a szárnyparancsnokságnak jelentés teendő. Ha a visszatéritendő összeg az őrs által behajtható nem volna, annak beszedése, esetleg elengedésé.nek ki eszközlése végett a szárnyparancsnoksághoz "felter jesztést kell tenni. (Oku. 1 2. § .) Utitársak egy utlevelen. L. Utlevél tartalma. Utkaparók felügyelése. L. Utmesterek fel ügyelése. Utlevél csendőrle gé nységnek. Csendőrleg ény ségnek külföldre szóló szabadság és ezen célból utlevél kiállitása iránti kérelmei a honvédeimi mi niszterhez terjesztendő k fel. Az utleveleket a hon védelmi miniszter felhivására a székesfővárosi állam rendőrs ág főkapitá nya állítja ki és ugyanő eszközli annak az illető külföldi képviseleti hatóság általi láttamozását is. (10098/eln. km. r.) Utlevé l érvén yesség ének ideje. Az utlevél ér vényességének időtartam a rendszerin t egy év, kivé teles esetekben legfeljebb három év. (1903. VI. t.-c. 12. § . ) Utlev él kiáll itási nyelv e. Az utlev elek Magyar országon magya r és francia , Horvát-Szlavo �orszá g ? kban pedi g horv át és franc ia nyelv en álhttatnak k l . ( 1903. VI. t.-c. 9. § . ) Utlev él kiáll itásá ra jogo sult hatós ágok . I. Magya rorsz ágban : l . várm egyében s rend ezett i !anác su váro sban az alisp án ; 2 . törvé nyhatóság Joggal felru házot t város ban a rendő rkapi tány ; 3. a Csendőrségi Lexleon
37
579'
578
budapesti székesfővárosi magy. kir. államrendőrség hatósága alá tart ? zó terül�ten a fő� apit�ny ; 4. Fiutl} é ban es kerületeben a kIr. kormanyzo. II. Horvat Szlavonországokban l . az országos kormánynak közvetlen alárendelt városokban a rendőri hatóság főnöke ; 2. a többi városokban és községekben a z alispán. (1 903. I V . t . -c. 6. §.) Utlevél kihágások. Kihágást követ el, aki h a misitott, vagy más nevére szóló utlevelet használ j utlevelét másnak használatára átengedi; magár a, vagy utitársaira nézve hamis bejelentést tesz. ( 1 903. VI. t.-c. 1 5. §.) Közigazg. hatóság} áll határszéli rendőrkap. Uti pénz. Az önhibáján kivül testi vagy erkölcsi fogyatkozás vagy szeIlemi képesség hiánya mia tt próbaszolgálatból elbocsátott legénységnek az ille tékes pótszárnyállomástól azon községig, a hol a csendőrségi próbaszolgálatra leendő felvételét ké relmezte, kilométerenként két fillérből álló utipénzre van igénye. (IJlsz . 49. §.) Utlevél nem szükséges. A magy. korona or szágainak területén való tartózkodáshoz és utazás hoz, valamint az állam határán való átkeléshez ut levél rendszerint nem szükséges. ( 1 903. V I . t.-c. 1 . §.) Utlev,él sZ�ks éges : 1 . ha magyar állampolgár . , , , megy külföldre ; 2. ha magyar �lvandorlas cél}abol allamP 9 lg�r vagy külföldi az ország határszélének azon reszen akar átlépni, vagy az állam területének a�on részén kiván tartózkodni, vagy átutazni, melyre nezve az utlevél-kötelezettséget a ministerium el rendelte. (70 . 000/904. bm. r. 1 . §.) . . utleyél tartalma. Az utlevélnek legalább is , a kovetkezo adatokat kell tartalmazni : az utazó nevet, anna � meg�elöl,és,ét" �ogy az illető magyar állam polgar, tovab�a a.ll � s�t vagy foglalkozását, lakhelyét, k? �át" szemelylelrasat, annak az államnak vagy vII�gresz � ek ,m egjelölését, hová az utazás tervez tehk, tovabba az esetleges utitársaknak nevét, korát, :
személyleirását s az utlevél tulajdonosához való viszonyát, végül az utlevél érvényességének időtar tamát. Ugyanabban az utlevélben, mint utitársak� csak az egy háztartásban élő családtagok vehetők. fel ; nem tényleges szolgálati viszonyban levő katonák azonban feltétlenül külön utlevéllel látandó k el. (1 903. VI . t.-c. 1 0. §.) A kivándorlók utlevelében külön feltüntetendő, hogy az utazás célja kiván dorlás és tengerentuli kivándorlás esetén megjelö lendő még az utirány (kikötő) is, melyet a kiván dorló követni akar. (700JO/ 1 904. bm. r. 24. 9.) Az. utlevél- nyomtatványban megjelölt helyen a kiállitás helye, keltének hónapja és napja bejegyzendő ; az. utlevél a kiállitó által hivatali állásának feltüntetése mellett sajátkezűleg aláirandó s az útlevelet át fűző zsinór a hivatalos pecséttel lepecsételendő_ (7U000I 1904. bm. r. 27. §.) Utlevele a kivándorlóknak. L. Kivándorlók utlevele. Ut mellett tárgyak felaggatása. Ut mellett fekvő épületeknek ut felőli oldalán, vagy közvetlenül az ut mellett levő helyeken, vagy az uton haladó járművekre oly tárgyakat, melyektől az állatok meg rémülnek, továbbá nyers húst, állatböröket stb. takaró nélkül felaggatni vagy szállitani tilos. (Kvt. 1 22. §) " Utmesterek felügyelése. Köteless ége a csend orsegnek ébren őrködni a fölött, hogy az utmes terek, utbiztosok és utkaparók kötelesség üket az. utren dészet körül pontosan teljesitik-e vagy sem� E tekintetben észlelt szabálytal anságok az illetékes közigazgatási hatóságnak jelentendők fel . (1 7033/94. km. r .) Utmun kások igazo lvány a. L. Munká s iga zolvány . Utmutató szánd ékos megro ngálá sa vagy be mocs kolása : közrend elleni kihágás. (Kbt. 80. §.) Közigazg. hatóság. Utpályán terh ek csus ztatása. Szál fákn ak, fa törz sekn ek, vasalkatrésze knek, ekékne k és boroná k"
3,·
58 t
580
llak vagy más tárgyaknak, akár előtaligával, akár a nélkül, az utpályán végig, vagy az oldalárkokon .átcsusztatása és vonszolása, lejtőkön a kerekeknek .surló vagy alabor nélküli megkötése tilos. (Kvt. 1 29. §.) Utpályára folyadék vezetése. Az udvaron összegyüjtött vagy ereszekről lefolyó viznek nem az útárokba, hanem a pályára vezetése és bárminő folyadéknak az útpályára való kiöntése tilos. (Kvt. 1 29. §.) Utpályára föld és agyag hordása. Az ut pályára és patkára földnek, kőnek, sárnak, hónak, -s zemétnek, trágyának stb. való kihordása vagy át "hányása tilos. (Kvt. 1 29. §.) Utrendezé s elemi csapáso k esetén. Hófuvás, hegyomlás és árviz alkalmáv al kötelesek azon község lakosai, melyen valamel y állami vagy törvény ható sági ut átvonul, továbbá a melyek ezen utak közle kedésének biztositásánál leginká bb érdeke lve vannak, az utvona lon szükséges közlekedés biztositása ér dekébe n dijtalan ul közrem űködni . Az ilyen kirend elt munkaerő kötelezettsége azonb an hófuvásokn ál csak addig terjed , mig az uton való közle kedés egy jármű -elhalad hatására szükséges nyom széles ségbe n a kellő kitérőkkel bizto sittatott . (Kvt. 1 23. §.) Utren désze t. A csend őrnek porty ázása közbe n ,arra is kell felügyelni , hogy utcákon, utak on és tereken semm i olyas ne törté njék, ami rend etlen :géget vagy kárt okoz hatn a, vagy a szem érmet sér tené . Ide tartoznak külö nöse n az utre ndés zeti sza bály? kn � k beta �ás.a feletti felüg yelet, mely ek szer in t ,a Jarm uvek mm dIg az ut azon lán tarto zn ak hala dni �s a �on olda l felé kité rni, olda y ható ság il ag v,? n �egalla plÍv a ; a fuvarosok folymel ton lova ik, ille10leg Igavonó mar háik mel lett köt eles ek maradn i és a kocsiko n alud niok , vala min t az uta kon áko n ete tni � k nem szabad . Az utre ndésze ti szaésbálutc nak ,beta rtasa, nevezetesen a teh erk ocs ik megte rheyok lteté se , .a ker eke k mé rete i, dör zsfé kek, vagy egy éb fék ező
eszközök alkalmazása tekintetében stb. ellenőrzendő� Azon fuvaros, ki az utrendészeti szabályokhoz fi gyelmeztetés után is alkalmazkodni vonakodik, ille tőleg ellenszegülő magaviseletet tanusit, a közigaz gatási hatósághoz feljelentendő, ha pedig ismeretlerr és kiléte meg nem állapitható, a legközelebbi köz igazgatási vagy rendőri hatósághoz elővezetendő. (Szlgu. 60. § .) Utrendészeti közegek az állandóan alkal mazott, rendes fizetéssel ellátott s felesketett állami és törvényhatósági utmesterek (utbiztosok), továbbá az állami és törvényhatósági utkaparók. (Kvt. 1 47. §.) Utrendészeti közegek felügyelése. L. Ut mesterek felügyelése. Utrendészeti közegek támogatása. Utrendé szeti működésnél a csendőrség az utrendészeti kö zegeket támogatni tartozik. (Kvt. 147. §.) Utrendészeti szabályok betartás ának ellen őrzése. L. Utrendészet. Utrend észeti szabály ok áthágás a. Az utren
"
dészeti szabályo kba ütköző cselekmé nyek kih,ágást képeznek. Tetten érésnél a teítesek a cselekme nyek azonnali ab banhagy ására szólitan9 ók f� l, kilétök megálla pitandó és feljelen tendők . Elov �z.e�esnek csak akkor van helye, ha a tettes a felszoht asnak nem engedelm eskedik, ha lakás nélküli csavargó vagy átutazóban levő külföldi. (Kvt.) Utren désze ti teend őle. Minde n csend őr-jár ő� kötelessége ha egy utvona lon portyázik, felügye lm az ut és � zavart alan forgal om biztonságára, az uttestek, tartozék ai k, berende zési tárgyak .épség�.en tartás ára és megak adályo zni m� � dazt, .a ml a koz utak tartoz ékainak és műtrágyam ak, Illetve . beren7 dezéseinek fenta rtásá ra hátrá nyoso k, az , elo�ordulo bajokat pedig közbelépés által m �gg�toI11l , vagy csö kkenteni. Ha a járőr bárho l és barml okbol �e letkezett oly rongá lást észlel , mely az, utaso k , bIZ tonságát - külön ösen éjjel - vesze lyezte tne, pL
582
� egrongált hidat vagy ut-alámosást stb. első sorban l�. a �esz � lyes hely . mindkét oldalán, az utra, még <éjJel IS kO �,n yen felismerhető jeleket alkalmaz : pl. galyakat, ko- vagy földrakást stb., hogy ezzel az nltasok a veszélyre figyelmeztetve legyenek. A járőr <ezek után, ha lehetséges, azon község előljáróságát melyn �� határ:áb � a , n:egr9 � �á] t .ut t �rtozik, esetleg a, legkozelebbl k?zs�gl eloljarosagot ertesiti az eset ről, . hogy annak , Ideiglenes helyreállitása iránt intéz �edJék. Bevont! laskor az . észle �tekről és eljárásáról orsparancsn okanak tesz Jelentest ki erről az ille1ékes hatóságnak jelentést tesz. (Kvt.) l!ttesteken tiltott cselekménye k. Tilos az ut -padkaknak és árkoknak, kő, . ka,vics, !öld vagy más anyagok ny �.rés,e szempontjá boI valo kivágása, az utark ?k � et�.mese" azok vizfolyásána k elgátJása, :szemet, k?, f? ld, tragya, fa, vagy más anyagokna k azokb � hanyasa, más mederbe folyó patakok forrá sok, vI.zvezetékeknek, trágyalé, pöcegöd ör, is� ap- és 'Sz : nyvlz � knek belevezetése, hidaknak , csatorná knak, csoy ezetekek � ek , betömése, azok levezető árkainak elgatlása , beulte.� es �, az árok vizének elfolyás a ellen v�dgátak, vagy , osveny ek emelés e, az utnak, vagy barmel y hozzatartozó részéne k magán haszná latra elfoglal ása, vagy átalaki tása . (Kvt. 1 26. §.) U �testek rongá lása. Az utteste k és összes tal' to�ékallla k, az uttölté se.�, a bevágás és azok olda lalnak.. az � tte.stekbe n osszegyülő vagy mütárgyak -alatt atfp lyo vizek elvezetésére szolgá ló árkok nak ' csatornaknak, �ag� csővezetéke knek, az utpály ának lltpad kána �! vIl�g ltó-es zközö knek, hidak nak, átere � szekn ek! k?tek nőkne k, mind ezek egyes alkat része i nek, ha]ó � ldakn ak, komp okna k, ladikoknak s azok haszn álatara szolgáló- beren dezé sekn ek szivárgók nak az ut , tám- , v�d- és belfa laina k, kő- v�gy más anya� gokbol kéSZitett védm üvek nek és burk olato kna k �orlát ok és .ker� kvetőknek, kilom éteroszlop okna k : ectométert ]elzo , vagy a mütárgya k szám ozás ára alka lmazott karó knak, utmu tató, ut- és közs égm utató
583
n levő felirat oknak , számo knak és tábl áknak, ezeke ri és utka paró i lakó kna k, azok jelek nek, utm este ésein ek, az ut mellé ültetett mel lékép ülete i ésültekerit tvén yek nek , sövénye kne k, szóv al faso rokn ak , véd dés céljá ra szol gáló , vag y azok mind en a köz leke kivá ntat mel y létesitm ény nek , fenn tartására megmint vétkóes bár mula sztásból, vagy gon ugy szán dékos, rmazott meg ron gálá sa kihágást datl ans ágbó.l szá g. hatóság. képez. (Kvt 1 25. §.) Közigaz Utt est m agá ncé lra val ó lefo gla lása. Tilo s az mel y tartozé kna k uttestne k és az ahh oz tartraozómégbáridei es elfo gla és területn ek mag ánc éloks azo n követ,glen tát, tég la vagy lása is ; nev eze tese n tilo term ény eket, gyá rtmányokat, más any ago t, gaz das. ági 1 30. §.) árucik kek et ler akn i (K vt. ósággal ado tt érték utá n Uzs ora -ka ma t. A val ása 80/0 -ot felü l nem hal adó kam at kik öté se, elfo gad vagy érvény esit ése , hUn tető eljárás alá nem esik . (Uzs. 4. §.) Uzs ora vét ség e. Aki má sna k szo rultságát, ságát felh asz kön nye lmU ség ét, vag y tap asztala tlan vag y ád fize nálva, oly an kiköté sek me llett hiteylez, har mad ikna k tési hala sztá st, me lye k a nek i, vag egynyö elő k á l tal az engedett tuls ágo s mé rvU vagyon i rom lását elő idéz ni adósna k, vagy a kez esn ek anyagi mér k, hog y vagy fokozn i alk alm asa k, vagy oly lgálvUe tatás és az az eset kör ülm ény eih ez kép est a szo lans nyta ág mu ellenszo lgá ltat ás köz t sze mbe ötlő aráel. zs. 1 . §.) tatkozik : az uzs ora vets égé t követi a tén(Uyál is Ugyanezen vét ség et köv eti el, aki g és aztlást sra merve, uzs ora-kö vet elé st sze rez me it maga má érvé átruh ázz a, vag y ann ak uzsorás elő nye nyes iti. (Uzs. 3. §.) Kir. törvényszék. Uz sora vé tsé g elé vű lés e. Az uzs ora vét ségt, ositot három év ala tt évü l el. A vád em elésére indjog ezen idő n be llil , bá rm iko r elő terjes zth eti ítv ány át. (Uzs. 9. §.) t Uzso ra vé tsé ge ér t a bü nv ád i elj ár ás a sér tet fél vagy há zas társa, vag y fel- és lem en ő ágbeli ro-
584 konok, illetőleg a gyám, vagy a gondnok inditványa folytán inditható meg. (Uzs. 9. § . ) Uzsora vétség nem büntethető, ha a tettes a vádinditvány megtétele előtt, az általa elkövetett �örvé� ye�lenesség�t jóvá teszi és az adósnak, vagy )ogutodamak a mar megkapott uzsorás vagyoni elő nyöket, a megkapás napjától számitott 6% kama tokkéJ..I együt� visszatériti. (Uzs. 14. §.) Ugyelett szolgálat. L. Laktanya-ügyeleti szol , galat:. Ugyességgel való müködés. L. Szolgálat ész szel .� s ügyességgel való teljesitése. Ugyészség illetékessége. A kir. ügyészség iIle tékességét ama biróság illetékessége határozza meg� amely mellé . rendelve van. Sürgősség esetében azon ban a nem Illetékes ügyészség is köteles a területén felm�rülő �ö!vá.?lói teendőket végezni. (B. P. 36. § .) Ugyvedl buntett. Elköveti : azon ügyvéd, aki az el.lenfélJel egyetértve, saját ügyfeléne k kárára mükö d�� (� tk. 482. �) ; azon ügyvéd, aki büntető ügyben �] ande � , va�y Iger�t által megvesztegetve, védence a �talmara kot� lessegellenesen jár el, ha az ügy vét s.� gr� vagy buntettre vonatkozik. (Btk. 483. §.) Kir. torve.l) yszek. Ugyvéd i képvise let üzletsze rü gyakorl ása nem ��:�) által, kihágást képez. (1874. XXXIV.' t.-c. Ugy��� i vétség. .Elköveti : azon ügyvéd, aki eze� mmosegben reá bIzott ügybe n mindkét félnek tanacscs�l, ��gy tettel kötelessége Ilenes en szolgál , va �y akI az ugy folyam a alatt ügyfe lének képvi se leteveI felhagyva, vagy arról lemon dva annak bele egyezése nélkü l!. el1�nfele �épvi seleté t �lváIla lja (Btk. 482. �.); az�n ugyved, akI büntető-üg yben ajánd ék, v� gy Igeret altal megvesztegetve, véde nce ártal már a koteles.segel lenes en jár el, ha az ügy kihág ás ra vo natkQ.z Ik :. (�tk. 4�3. §.) Kir. törvényszék. UI � ozese knel a l ovas -járő r m egra gadot t forgóplsztolylyal telje siti szol gálatát. (Kh. 1 14 . p.)
585 Ü ldözés horvát-szlavon csendőrök által ma gyar területen . L. Nyomozás horvát- szlavon terü-
lete n. Ü ldözés horvát-szla von területen. L. Nyomo zás borvát-s zlav on terü leten . Ü l dözés osztrák területen . L. Nyomozás osztrák ter ületen . Ü ltetvén y szándé kos megro ngálás a, vagy be mocsk olá sa : közre nd elleni kihágás. (Kbt. 80. § .) Közigazg. hatóscj.g. Ü nnepé lyeim éI vasár nap bárme ly diszité si munk a egés z nap vége zhető . (14837/92. km. r.) Ü r- és suly mért ék-tá bla. L. Tábl ázato k elhe lyezése. Ü rlap o k h aszn álata. L. Nyomtatott ürlap ok használata. Ü tni a cse ndő rne k tilo s. L. Erő szak osko dásr a vona tkozó tilalo m. Ü tőr ugó kim él ése . Az ütőr ugó kim é.lése sze � t portya pon tjábó l a fegy ver ugy a laktany ába n,államm an tar zások alka lmával� min dig leeresztett ez, potb min den tand ó . Kiv éte lt c upá n azo n eset kép n ha y va� a t?rl pilla natb an lőké sze nlét célj ábó l, töltzar� ocs sza tényürbe hel yezve, de . ilye nko r a (Á. sz. apo h. IV:34.) nyán ak jobb ra ford itva kell lenn ie. Ü ve gg yártásn ál va sá rna p is vé ge z�et� : a k�1 uze tI� , a me n nyi be n a reg ene rat iv fütő-k ész� l�kI felb eszakItást fütési, az üv ego lva sztási és üvegfuvas 2. km. r.) nem türő mun kák egés z nap. (14837/9 Ü zé rk ed é s ga zd álk od ás i cik ke kk el. L. Fö lös szá mu bar om fi és ter mé nye k értékesitése.
587
58f;
v Vacsora. L. Közétkezés lI1 eghatározása. Vadak áru sitása tiJalm i időben. A t i l a l m i idiiszakba n , az else') 1 4 lia pot ki v év e , vadat általába n , vagy h a a t i l a l o m csak n é m e l y vad r a von atkoz i k, i l y e t árusitan i, ven n i , vagy n y i l v á n o s h e l yi s ége k b e n é t la pra j eg y ez n i n e m s za b a d . ( V s z t. 1 0. �.) A t i l a l m i I/liJszakhan a vadak szá l l i tása i s t i l os. K i v é t el t ké peznek a z e l zárt h e l yeken lőtt vad ak . (3887 1 1 1 883. bili . L) Vadak elfogása. S z a ha d idöben is t i l ta t i k m i n d e n ;'zi)rmés v a g y szá1'l1yas hasznos vad at t ö rö k ke l , h á ló kk a l , h ur kfJ kkal e l f o g n i vagy m e göl n i , külö n / i s e n l uzokokat ó l m o s ef,ők alka l m ával behajta n i vagy ilgyo n vern i . K i v é tetn e k a fenyves m ;l d a ra k, uw l yel< d h u rokkal és léppel fogni szabad i d ő b e n m egengedtetik. T e ny é sz t é s céljából a be fog:'l s c sa k él v� d ás � a t tll l ajd() n osai bérlöi vagy 'Izok szakbi � . wttJal resí' ére engedteti k Ill eg. (Vszt. 1 5. §.) Vadnak p usz t a kézzel val rí e l fogása, vagy k u ty a á ltali e J fo gatá � íl a btk. 367. §-ábfl ii t kiizö jogtalan elsajátítás v(>tsegét képezi. (3556/ 1 894. b m . r.) Vadak étlapr a jegyzé se tilal m i időben . L . V a d ak á ru s í t ás a t i l a l m i i d éí h e n . Vadak fiaina k elfogása. A t i l a l m i i d öszak a l a t t se � a v a d a k fiait elfogJI i, �em a m a d a ra k fészk e i t s z a n d c" ko� a n ér i n te n i vagy tojása i ka t e l szedI Ii n e m s 1;abad, 1� lvétc tv � l1 e � al()l azon t u l a j d o no s o k v agy h l· r.l ő, k , k i k a t Oj á s t e p a va d t eny é sz té s c é l j á b ó l sze detJk . (V s zt . 9. §.) A z ez e l l en vétö k v a d á s z a t i k i h á gá "t köve tnek el . (Vsz t . 30.) Közigazg. hatóság. . Vada k véte le tilalm i időb en. L. Vad a k á r u s l táR él t i lal m i i d ij b e n . Va � � llat . őrzé se. Vadá llat t u J aj d ollos a v a gy . �elti � ycl()J e, akI tudv a, h o gy a v a d á l l a t a z c m ber e l eter e vag y test i éps égé re v e sz él y e s t u l aj d o n sá gg a l
bir fi m i n d a m e l le tt a v e s z é l y m egel őzésére és m eg aka dály ozá sára s z li ks6ges e l öv i gy áz a t i C:S o l t aJ m i i nt é z k ed é s c k e t n e m a l ka l m a zza : testi é p � é g (' l J e n i k ihágá st követ c l . ( K b t . 1 22. §.) KÖl/gaz[f. !w/ósag. Vad álJat tartása. Veszé lyes va d á l l a t tartása , hatrí �ági ellgedély n é l kii l , v a g y e n ge d é l y csetélI az e r re v o n a t k o z ó hat ó s á gi u trlsitás lJIegszcgése · testi épség e l l e n i k i h á g á s (K bt. 1 2 1 . § . ) Kijzigazg. !za/óság. Vadászat elzárt helyen. Keritéssel e l z á rt o l y helyei cn, m e l ye k e n a vad ki !1PIl1 v á l h at, él t u l aj donos vagy V 'I c!fls7nti b é r l () él v a c! fl sz a t n t m i n d e n időben gyak o ro l h atj a és m ege n ged het í . ( Vszt. l i;. I:? ) Vadászat gyakorl ása csakis v fl d á s z at i j eg ygye l van m egc n w·dve. ( F v a t . 25. §.) Vadászati adó. A feg" verfl d ó n k i v ü l v a dá s z a t i adót fizet a 7 , a ki él v ad á s z a t gy a k o rl á sá ra jogo s i t va van és czen jogg,l l akár s a j á t f ö l d lii rtoka, akár má<; fökl j r n élll i k i vá n . Aki fe g y v e r t ncm ta r t , de l ó h á t o n �S barm i n l' m Li e b t' k k e l va d á s z ik , cS;J k v a d á s z a t i a d 6 t fizet. ( Fv él t . :� . §.) Vadászati adó-jövedék-kihágásról, ha nincs vadás/aU k i hágással k a pc s o l a t b a n , a f ö s zn l ga b i ró i hivatal hoz beterj eszte n d ö j el e ll t é ss e l , eg y i d ej íi l eg a z i l l e t ii k ö z sé g i e l ő l j á ró s ág a i s é rtesiten dii. ( 1 4035/90. hm, r.) Vadászati ad ókihágás okból eredő bírságok e l o sz t ás a. A h efizetett b i rs ág o k cg y l1 a r m a d a él j e Icnté �t tev őt i l l et i . ( Fv
588 erdőtisztek, erdöőrök és a kir. felügyelős ég sze mélyzete (de csak azon erdőhatóságok teriiletén,. melyekné l szolgálatu kat teljesitik, 65154/87. fm. v ). A 3 ., 4 ., 5. és 6. alatt felsorolt személyek azon vadászterülete n, melyen alkalmazva vannak, vadá szatra is használható fegyvert csak a vadászterület tulajdonosának, illetve bérlőjének engedelme mellett használhatnak és csak a vadászati törvény korlátai között vadászhatnak ; más vadászteriileteken azon ban a vadászatot még a vadászáti törvény korlátai között is, csak a vadászati adó lefizetése mellett gyakorol hatják. (Fvat . 6. § .) Hegyvidékeken, a hol a termé szeti viszonyoknál fogva a duvadak (farkas, medve) elszaporodtak, azokat a birtokos, illetőleg bérlő, saját területén elpusztithatja azon esetben is, ha vadászati jegygyel ellátva nincsen. Azok, akik a vadászatról szóló törvény 19-24. §-aiban körülirt hivatalos vadászatra meghivatnak, abban részt vehet nek a nélkül, hogy vadászati jegygyel ellátva vol nának. (Fvat . 7. §.) A mezőőrök, ha hatósági enge délylyel vadőri teendőket is végeznek, vadászfegy verrel is elláthatók. (23806/ 1896. fm r.) Vadászati adó-mentessé g igazolása. A vadá szati adó-mentesség igazolásául szolgál : a külhatal mak köv.et.ei, co� sulai és azok személyzetének : a vadászati mgyenJegy ; a vadászter ületek tulajdono sain �k vagy bérlőinek szolgálat ában álló vadász cseledek nek, a vadak gondozás ára és vadászterületek őrzésére alkalmazott cselédek nek a mező- szől ö és erd ?gaz� ��ágtlál alkalmazott �söszök, p á sztorO k é � � rdokerü loknek : a fegyver adó-íga zolvány ; a ható sagllag felesketett erdőtisztek, erdŐÖ rök és a kir. erdőfelügyelőség személ yzeténe k : az eskü bizon yit vány ereg etije . vagy hitele s máso lata. (Fvat. 6. §.) Vadasz ab adóra ,ev augus ztus hó l -től vonatk ozó adóév. Mindeg.n a következő év julius 3 1 -i Vadá sz �ti � e �;y. r:. yadás zati jegy csak egy szem ély neve re alhtan do kl másra át nem ruház ható és egy adó-é vre, esetieg 30 napra érvén y es.
58!:t Ezen jegy érvén yé nek tartam át, valam int a jegy tu lajdono sa .� \tal fegyver.� dó ,és .vadászati �dó fejében befi zetet t osszegeket tuntetJ kl és a vadaszatnak a vadászat ról szóló törvények által mcghatáro� ott módon és korlátok közt leendő gyakorlására jogosit. (Fvat . 26. §.) A vadásza ti jegyet a királyi adóhivatal szolgáltatja ki. (fv at. 27. §.) Vadászati jegy előmutatása. A csendőrség köteles azoka�, kik akár lőfegyverrel akár lóháton és bárminemü ebek használatával vadásznak, a vadá szati jegy előmutatására felszólitani. (Fvat. 39. §.) Ezen felszólitásra a vadászó vadászati jegyét elö mutatni köteles, aki pedig azt bármi okból elő nem mutatja, tartozik a vadászattal azonnal felhagyni és ha ismeretlen, a fels:z..ó litó kivánatára akár nevét és lakását megmondani a célból, hogy ezeknek bizo nyitására szoritható legyen, akár a felszólítót a leg közelebbi község előljáróságáh oz kisérni, hogy ki léte ott ldderittessék . (Fvat. 40. §.) Az ez ellen vétők, vagy valamint az, aki a felszól itónak hamis nevet lakást mond be : jövedéki kihágást követ el . (Fvat. 42. §.) Vadásza ti jegy elő nem mutatása. L. Vadászati jegy előm uta tása. . Akt lata. haszná hamis zati jegy Vadás megham i sitott vadász ati jegy használata mellett vadászik : jövedéki kihágást követ el. (Fvat. 42. § .) Közi/{azg. hatósdg. Vadá s zati jegy hami sitás a bünte tő eljárá s alá tartozik. (fvat . 44. §.) Vadászat i j egy - idegen - hasz ":álata. Az, . ak! a nélkü l, hogy vadás zati jegygyel � lfna, v��y masnak nevér e szóló vagy érvényessegére l,ejart vadász ati jegy melle tt vadás zik : jöved ék-kih agást követ el . (fvat. 42. §.) Közigazg. hatósqg. . . vad ásza ti jegy m ásna k áten ged ese. AkI salá t , never e szóló vad{ls zati jegyét haszná lat végett más n�� . adja át : jöved éki kihágást követ el. (Fvat. 42. §.; Koz/gazg. hatósdg.
59 1
1590
Saját földbirtokán a tulajdonos, vagy az, a kinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot az ezen törvényben meghatározott kor látok között szabadon gyakorolhatja, ha az : l . egy tagban vagy összefüggő részekben legalább 200 �lOldra terjed, vagy ha a földbirtok 2, kétszáz hold nál kisebb ugyan, de kertileg miveItetik és kerí téssel vagy árkolattaI el van zárva, belső telket, szőlőt vagy állandó szigetet képez ; 3. az egy tag ban legalább 50 holdat tevő földbirtokok tulajdo nosai összefüggésben levő földjeikre nézve a va dászati jog gyakorlására egyesiilhetnek, amenny i ben .az egyesített területek a kétszáz holdat megütik. (Vszt. 2. §.) Vadászati jog.
Vadászati naptár :
V a d n e m e k
Szarvasbi kára
,
Dámvadbi kára
.
.
. •
I .=-�llIl a
.
.
Szarvas, dámvad s öztehénre Özbakra .
.
.
,
.
,
•
.
,
'
I I
Zergére (zerge-gidára minden időben til os)
S i k e t s nyirfaj d-kakasra I (jércékre m i ndig tilos)
Császár madara kra . Fácán és túzoko kra Foglyok ra Nyulakra Fü ekre
.
J e l ma gyaráza t :
•
: II ---'=' telj e s ,
I
félhavi tilalom j
O
vadász i d őszak.
Vadászat i kihá gáso k elévü lése. Ha a sza ti k! hágás . I? i,att � � ihágásí biróságn ál
vadá a tett napJat ol szaml tott három hó alatt panasz elkövetes e vagy feljele ntés nem történ ik, a kihágás büntet hető sége elévü l. Ha azonb an a büntető-törvények alá tartozó eset forog fenn, az elévülési idő is a büntető törvén yek értelmé ben határoztatik meg. (Vszt. 46. §.) Vadászati kihágá sokért kiszabott pénzbü n tetése k elosztása. A pénzbüntet és fele a feljelentőt ille ti. (V szt . 36. §.) Vadászati kihágáson ért egyének előveze tése. A közrend fenntartására hivatott közegek jo gositva vannak mindenkit, kit tilos vadászaton kap nak, ha m agát fel nem ismerhetővé tette, nevét eltagadta, vagy állandó lakhelye ismeretlen, a leg közelebbi községi hatósághoz kisérni, hogy ott ki léte kiderittes sék. (Vszt. 42. § . ) Vadászati tilalom. Az általános vadásza li tila lom tart február hó l -től augusztus 15-ig, mely idő alatt hajtókutyákkal (kopó, tacskó, agár, komondor, stb.) egyáltalában nem szabad vadászni . (Vszt . 9. §. ) Vadászati tilalom az éneklő-madarakra vo natkozólag. Az éneklő-madarakra minden időben tilos a vadászat. (Vszt. 9. §.) Vadászati tilalom alóli kivétel kártékony ál latokra nézve. A kártékony állatok pusztitására a követ kezők rendeltetnek ', A ragadozó, vagy kár tékony állatokat, ugymint: medvét, farkast, rókát, hiuzt, vad macskát, nyestet, vaddisznót, borzot, ! en geri nyulat, hörcsög öt, ürgét, görényt, meny� tet, nyustot, vidrát, saját területén a birtokos bárm � kor elpu sztithatja, azon esetben is, ha a vadászat berbe voln a adva . (Vsz t. 12. §.) Vad ásza ti tilal om alóli kivétel a madarakra nézve. A mada rak közül kivéte lt képez nek a vándo r és vizi madarak . de ott hol az utóbbia k költene k, a párosod ás é s kÖ l té s id őszak a alatt a tilalom reájuk is kite rjed . (Vszt. 14. §.) Tiltott időszak alatt is szabad vadászni a seregek ben vonuló vadluda kra,
593
592 •
vadkacsákra� vad és szelid galambokra, keselyükre és sasok, s lymok, ká�yák, vércsék, héják és öly vek minden nemére, valam mt a nagy suholyra, hollokra, szarkákrak varjakra, verebekre és seregélyekre ; a seregélye re azonban csak szőlők és gyümölcsösök ben. (Vszt. 12. §.) Vadászat madarakra. A madarakra nézve (ki véve az éneklő madarakat) a vadászati tilalom febr. l -től augusztus 1 5-ig tart. (Vszt. 9. §.) Vadászat m ikénti gyakorlása. A vadászat csak lőfegyverrel, vagy lóháton, bárminemü vadász ebek használatával gyakorolható. (Vszt. 16. §. ) Vadászaton - hivatalosan - l őhető vadak. L. Hivatalos vadászaton lőhető vadak. Vadászat tiltott időben vadászati kihágást képez . ELjárás hivataLból. (Vszt. 29. §.) Közigazg. hatóság. A fegyver ilyen esetben elkobzandó. (30683/94. bm. r.) Vadászterületre ebek bocsátása. A vadászatra jogositotton kivül senkinek sem szabad a vadászati területre bármi faju ebeket bocsátani ; kivétetnek a nyájőrök, kik azonban kötelesek ebeik nyakára oly nehezéket függeszteni, mely első lábaik térdein alul 3 cm. távolságra lóg alá. (Vszt. 1 6. §.) Az e z ellen vétők vadászati kihágást követnek el . (Vszt. 32. §.) Közigazg. hatóság. Vadászat közben ebnek tilos vadászati térre való vitele csak akkor képez kihágást, ha az szándékosan történt. (1 t64/1 892. bm. r.) Vaddisznók pusztitása. Oly vidékeken, hol a vaddisznók nagyobbmérvü károkat okoznak, a va dászterületek tulajdonosai, bérlői, kötelesek azokat lehetőleg pusztitani. (Vszt. 12. §.)
Vadházasságot a csendőrnek folytatni nem szabad. L. Rosszhirii személyekkel való érintkezés. Vad - sebzett - idegen területen való üzése tilos. (Vszt . 17. §.) Vallatás. L. Kikérdezési jog.
Val l ás � s � nne � sz � bad gyakorlása elle ni . . n� et!. Elko � e�l : ak t az �l1am álta l elism ert bu vallá s
lelk�sz et, valla sI szertarta s telje sitése alkal mával, testileg bánta l mazz a. (Btk. 192. §.) Kir. törvényszék. Vall á s .� s �nn e � sza bad gyakorl ása elle ni , ve t sé g. Elko vetJ : akI yalam ely gyül ekez eten nyilv á n ? san szó �al, vagy akI ny.? mtatvány, ir.at, képes áb razolat tCrje.sztése , vagy kozsz emlére kIállítása által Isten ellen Intézet t . gyaláz ó kifejezé sek altal, köz � , y botran � okoz,.. akI az állam által elismert vallás szert�rtasát erosza kkal m�gaka dályozza, vagy meg zavarta (Btk. 1 90. §.) ; akt az állam által elismert val.lá� szertar tása,i gya �? rlatára rendel t helyisé gében nytlvanosan botra ny t kovet el, vagy a vallási tiszte letnek tárgyát, vagy oly tárgyakat, melyek a szer tartások végzésér e rendel vék, a szertartásra rendelt helyiségb en, vagy bár ezen kivül, de a vallásos szertartás alkalmáv al, tettel vagy botrányos szavak �al meggyal áz (Btk. 1 9 1 . §.) ; aki az állam által el Ismert vallás lelkészét , amidőn az vallási szertartási teljes! t, sz ? val, tettel, vagy fenyegetéssel nyilvánosan megt a1l1ad]a. (Btk. 192. �.) Kir. törvényszék. Vallásháboritás. L. Hadicikkek XXV. cikk. Val ! ásos tisztelet tárgyának meggyalázása. . AkI az allam által elismert hitfelekezet vallásos tisz t�le�én,ek tárgyát, a vallá�os szertartás helyiségén kiv ül es nem a vallásos szertartás alkalmával, nyil vánosan , meggyalázza és az által közbotrányt okoz, a ..val �ás es ennek szabad gyakorlata elleni kihágást kovetl el. (Kb t. 5 1 . §.) Kir. járásbir6ság. Vallo más kicsikarása. L. Kikérdezése a ter h el tnek. , Való tlan vészhir vagy zavargás bejelentése flt�1 � hatóság szándékos fél revezetése : hatóság el em ki hágás . (Kbt. 40 . §.) Kir. járásb iróság. Varázsl ással való üzletszerü foglalkozás : . . koz re nd ellen i kihágás. (Kbt. 79. §.) Kir. járásbíróság. V a sa lás . L . Ló vas alá s. Vasalás a a l ovaknak. L. Lovak vasalása. OsenM rSé gt
L e x l e on.
38
595
594 en dő rö k l ov ai na k. V as al ás a id eg en őr sb el i cs vá lik sz ük
lati ló vasa lá sa em fede� Ha idegen őr sl)illeleti őszcsolegád? t ge � ,. � ts öl � a r , � az és é ss sége do en ol el ol egez zdasagI atalanybám heti akkor az aegga al ap ján, az la sz ó oz tk na vo a , sz ös t ot ad ki A §. ) m egtéritcndő. (O kuyo. k70kö. zö ill etékes őr s áltaejl e. Rendes vi szon n vasalntti . a(Kloh. Va sa lá s id vat minden hat hé tb en ke ll uj onna 7 1 . p .) eg m n de in m s lá sa va A a. ás it uj eg m s Va sa lá er ni , lv fe ót tk pa uj s ge sé ük sz m ne al áv lm ka al ujitása zv e elk er ülh et et len de a paták épségbhaenaztaokrtásánaragyné is m ét k, ne nő eg m on gy ho s, ge sé sz ük gy patkok szükségeseŐlk-e,és va lefaragtassanak. Ho-egyfeuj ló a ét ég ős in m laj ta l, ők et rh ve ek gi a ré en me g szerint a va sa lás mgeind járásától függ. Rend g di pe és s sé ük sz ó tk pa gi ré 2 és uj 2 l ná sá uj itá , m ig a lső patákra verendők az uj vasak a mháeltsó fel . k ató álh szn ha t án an gy k k tkó pa ő lls me (Kh. 7 1 . p .) sz er elv éVasalkatrészek tisztogatása a l ó zto ga tás a. inek tis ny én . L. Ló sze rel vény va sal ka tré szeház z szá l1it ás ho Va sár na p az elárusitás és a Cu krász, mé zes dé li 1 2 órá ig me g va n en ge dv e : , k, lapok, szódaviz für dö -intéz, ete kalácsos, nyomda, hir pé k-s ütemén y, tej gy ü lakások áta lakitása ,llokedany, ér, dé glő, sör mé rő, pá linka mö lcs, virágok, szá éhá z,ven ém érő , bú csú k, ájt ato s mérő, borm érő, káv váskáv árok, kofák, állatok , pás ztt gyülekezetek, országos ala tt meg nem neveze r. kák, községek - cim ek etekbe n. (1 4837/92. km. ipari és kereskede lmi üzl és 28559/903. km . 1'.) a Va sár na pi mu nk asz ün et. Va sár nap oko n, valzá gy. szt. korona ors l. mi!lt Szt. István nap ján, a manká szünetelnie kel gamak ter ületén az ipari mu nak ek és berendezése k. �ivételt képez az üzleti hely iségsáh ozó munka tlsztántartásához és hely reá llitá ágáozst tart kép ez. (lmvszt . (lmvszt. 6. § .) Ennek áthágása kih a
6.
§ .) Közigazg. hatóság.
I
' Va sa rn ap i ma net tarta . aszü munk . Vasá rnapi mun kasz ünet tart a� a. Az Ipari munkának szi.inetelése legkésőbb a nap re �gel � ?.rakor kezd � dik és megkezdésétő� ��� m ' ,ando 24 o rmg, de legalabb is a szüneti napot 'k" t reggeli ;;�s� 6 óráig tart. (I!flvszt. 2. § . ) Közigazg. g., ' Vasárnapi munkaszünet vege. L. VasarnapI. munkaszünet tartama. Vasedény iparnál vasárnap 1" s vege � h � to" : a zománcoz y iparna'I az 0 1 vasz taSI , ott , ' ,es o, n ege "teSI vasedén ' egeté m unkák, egész nap. (1 4837/92. km . r. es �l 285591903. km . r.) Vaseli nos rongygyal való bedör � "ol ese ' a fegyve reknek. L . Fegyver ek megctörz sölze' :; e vase l · n o s zSlrra!. Vasá rnap i m un kaszü net kez d ete. L.
1-
be ken é se a csiz m ák �ó �� !n �: � á� s zO� s �? � �. v k. na ' .
Vas- és acél gyárak uzem . ' ál vasárnap ágam is végez heto " .. mm . dazon munká k amel k f e' l b e, sZakitá�t nem szenve dhetne k, jelesUI a va e's a,ce l olvasztQ kavar " ó ' f'Inom!· to" es a csoforras ztó testek . . he ere 1" m � vek m unkái s ezekkel kapcsolatba� .. , �� es. ?uzemuk folyton ' levo , os�á ga h..oz szukseges összes , , m üh e l ek a .�á �,� . es gozfejleszto, szénégető faaszaló � pörk é o" o es, on�? uzemek, a helyi szállító pályák é; e ellekm uv�.l e,! ek, valamint berendezések félbe � fr S m ki. á�' , nem turo munkái egész nap . (14837/92 . k es 2 8559/903. km. r.) aspályákr a von atkozó kihágások. A vaspá , , az eletbiztonság, lyákra onatko zo, az egészség 01-
��
{,
. · V
. talm a v��ett kladott rendelet, vagy szabályrendelet m egsze e ( Kbt:. 1 1 1 . §.), továbbá vaspályai vagy , ép letekben a biztonság szempontjából ah hoz t��� �o � kiadot t 111. �� zk �des vagy rendelet, a felügyelő sze mélyzet �agj a altal. . t?rtép t figyelmeztetés után való m egsze se .. testi , eps�g elleni kihágást képez. (Kbt. r�
igazg.
I
. Köz2. 1 1 § . s . 1 ró r dg . K bi jdrds l . § l l h�t�)d . 38*
597
596 Vast isztitó
ves sző
vess ZŐ has znál ata .
has zn álata.
L.
T iszt itó
séretné 1 . A járő rök Vasut használata fogo ly-ld előv ezet ések n é l ,
éret nél és m i n d e n n e m B fogo l y-kis ek mbó l let � rtóztalott egyé n e�{I1 l o uzga ö n b az m i n t vala való kisé résé n é l , � gysz 1I1tén az i l l eÜ !ke s h at óság e l é ott, a h o l l c h e t seges és az i s n k b a utjo rési zaté viss ra való vára k ozás n � gyo� b i n d u l ó vona tra vagy h ajó aJót z - a vasu t at, vagy gozh oko n e m t sége szle dőve i h asz nálhatjak. (I l l s z. 47/4 .)
-
dö zé se in él. Va su t hasz ná lata tö rv én ysér tő k ülő cs e n dö r ö k
ála tb an l ev . Ol y es ete kb en , mi dő n sz olg y v a l a m el y h i va ta l o s e l az on he lyz etb e jut na k, h og gő zb aj6 � k e l l igé ny be jár ás m iat t a va su tat va gx ge m J att. m e n et l ev é� ve nn iök és az uta zá s sü rgő ssé j uk a l a pj á n a ka to n a l kiá l l i t h a t6 n e m vo lt őrj ára ti lap a z eb bő l ere dő k ö l t d ijsz ab ás sze rin t ut� zha tna l{ é s szá m i t h atj á� . . ség et, az őrj ára tí lap �la pjá n, , fel k �l� al a;.: t1rJ ár� �l fize tet t öss zeg a � asu h pén zta rno oq ára h l a p e l o lap on felj egy zen do . ( I l l sz . 47/ 4.) Az von ala ko n é s g ő z m uta tás ára az öss zes h aza i vas ut lol gál tat a n d ó k é s h ajó kon kat o nai m en et jeg yek kis 4/2 .) elő fog at i s igé nyb e veh ető . (O ku . 1 má s-f őnö k fel adá sa. L. Va sul i á llo
- A.
Va sut i állo
m ás-f őnö k fels zól itás a.
A vas uti l l ó vas uti állo más -fö n ö k , v a gy más szo lgál ath an á hiva talo s h ivat a l n ok fel adá sa, vag y fels zól itás ai m á s te n d ő k , szem ély fela dás a ival egy e n é rték üek n ek teki n m i u tá n d e még is n agy ohb s u l Y fekt eten dő ráj u k , , fel ezen h i vata l nok ok álla mi felU gyel et a l att á l l v á n jelen tése ik alap ossá ga, vagy al apta la nság áért fele lősek . Az által uk esetl eg gyan usak nak j e l zettt egyé n e k ellen szigo ruan a f e n n á l l ó szab ályo k sze ri n jára ndó st el, valam int ezen h ivata l n okok a szUk ségh ez képe h ivatal os eljárá saikb an tám ogata ndÓk és s ze m é l y eik véden dők ; azonb an az ö h ivatalo s üg y ködés Ukbe be . avatko zni nem a cse n d ő r h ivatás a. (A sz. h. V I I I / W .)
Vas uti állo má s-fő nök fels zó1 itás a.
Va sut i hiv ata lno ko k fel szó l itá sa ' é s feladása . L. Va s u t i á l l o m ás-f ő l I ö k fcl szól i túsa . Vas ut i hiv ata l nok tám ogatá . sa . L . Vas uÍl. a l l o más-f ő n ö k f c l s zó l i t á s a . Vasut i- m u n ká sok iga zol ván ya L M u n ká s · .
, -
.lgazo J vány .
•
•
Va sut ! � zá llit má nyo k. L. Te h c rszálli tm ány ok Va sut i u � em n él :v asá rna p is végezhető : a;' . �� m �)1 e l o" f o l d u l ó .lpa n m u n ka ege sz nap . ( 1 483 7/9 2. . r
Vas utk özle ked éG biz ton ság ána k veszél ezte tése gy� rme � ek � ltaj : }\ZI) II szü lők, roko no!, g á
�
rOk vagy fel ugy elok , k i k n e k gon djai ra bi zott 1 2 év é l latal ah� gye r l l l ek e k a vasu ti s i n c k re köve t rakn ak a �as.u �1 � ! á l�ók k o rláta }t felny it ják, vagy bete szi k , vasu tJ j e lzo ket m e g f o r d l tva á J l itjak , a von atok at kő vel d ? b� lják s á l t a l iI b an haso nló csele k Illény ekke l a . vas u t l k oz le ked és h i zto n sá g át vesz élyez tetik a k e l l ő . yclet �} I1:t fel�lg u l a sztás {16rt k i h ágás t köve tn�k el és (e5zert a k (J Zlgaz gatás i ha t6ság llak fcljeJ cnten dök. 1 20 1 /88 . b m . r.)
�
�
,
y'�S�tt m �� rongá lásána k büntette és vétsége. L . K o z ves zé l y u l11 egr ong á l á s . V � suto n polgá ri mene tjegye k váltás a. L Me n e ti eve l á y asuton való száll itása a lovaknak. L. Lovak
.
.
sz, l l l tá s a v a s u t O l l .
Vasu �on va l ó utazás nál a fegyve rnek nem . ye sza bad tol len ni. (Sz l g u . 7 1 . $i . ) � V asut-u�y e l eti csendő r bemutatkozása . L . . V aSll t -ügye l etI csen d ő r jelent kezés e. asut- ügyeleti csen dőr feladata. Mindenek éfelet a � ra k e l l iigy c l n i c , hog y m i n dcn rend etlens ég e, s L el yt o k o z h t ó cse l \.!k m é J l Y Ill ega kadályo ztassék . � s ogy lJ1 1 11 d en k l , á I láskUlön hség nél k ü l a fe n n álló
(
/�
.
' lett m •iért az ugye .. . c s end Ó' . nek 11 I l l 1 d c n v O I l éI t i n d u lá s (� S 1 1 l egé rkcz(;S al k a I mav'lI l k " �) Z v et l e lJ él vo n a t n á J k e l l l e li nie. Rendzav arók � . é s torv é n y á t h á g ó k e l l enébcn a szolgálati uta-
re n( \(' I(· te l<11e z ,
. I k a l n: a 7 1
cl
598 sitás értelm ében járandó el. .(Á. s 7; ' h . V I I I /6.) � z o n , utazóktól, kik magu kat barmily rri o d o n gyan u ssa.. te sZik, az utazási, vagy egyéb igaz� l�ány elkéren d o .és ezen okmány érvényessége és ';. a l ? d l ságáról, vf1 I,� m l 11t , a személyazonosságról m eggyozo�és sze�zendo? az után veJtik a fejleményekhez kcp � st j�rall d o e l . Lehetőleg minden egyes i n d u l ó é s erkezo � tas, va lamint a vonatról le nem szá l l ó szem élyek IS sZ e m , ügyre veendők, anélkül azonban, h ogy a � s� ndőr a kocsiosztályukat bejárná, vagy az utazó kozol1ség � t, határozott ok n él k ü l , egyéni sza badságában kori a tozná. (Á. sz. h . V I l l/7.) Oly sz� m élyekr�, kl.,k val � mely gyanus célra m utató ruhat, y ag� J elvenyt VI selnek, különös figyel met �ell ford lt� �1 es az o�, ha . , a jelvény a törvény �ltal tI,\tott, a kozlgazgatasl ha tósághoz el ővezetendök. (A. sz: h . V I I 1/�) A vasut � , ügveleti csendőr első sorban mtnd � n a , kozl�azgatásJ , h atósácr(ól nyert felszólítás végrehajtasara kötelezett. (Á. sz,o h. V I I I/9.) A . vonat �,l egérkezté�ől .. a n n a k el indultáig az ügyeleti csen dor vagy Járor a v o n at hosszában szabályszerüen lassan portyá�va. � be és kiszálló közönséget éber figyelemmel ktsérlll tar tozik . Ha azonban nagyobb számu közö�ség csopor tosu ina össze akkor a portyázásnak n m csen helye, hanem az ügyeletes vagy j á rőr. helyét.. többsz?r vál toztatva, oda áll föl, honnan a J árókeloket legjobban megfigyel heti. (Á. sz, h. V I I I / 1 2.) Vasut-ügyeleti csendőr felszerel és� . A c� end . őrnek a vasutügyeleti szolgálatot �tndl� teljesen felszerelve és felfegyverkezve ket! vegezme és ezen szolgálat tartama alatt fegyverét kézből k i a d n i a nem szabad. Ott, ahol az állomáson külön csendőrőrszoba van, a pihenés csakis ezen hel yiségben tartandó. (Á. sz. h. V I I I! l l .) Vasut-üg yeleti csendőr jelentkez ése. A vasut ügyeleti csendőr m i nden csendőrségi elöljáró és feljebbvalónál, továbbá m i n i sterek és á llamtitkárak nál magát jelenteni, i l l etve bemutatni tartozik. (Á. sz . h . V I II/5.)
599 Va sut- üg� el et � cs en dő r ma ga tartása. A v asu t . gye le tI cs� n d o r, k I n e k ált alá
ba n éb ers é�, óv ato ssá g ü és a leg tap mt� tos a�b fell �pé.s nem ajá n l ható eléggé köte le s ma gat m md c n kJ I rán t m i ndi g kom olya n ' illed elm ese n , n y u go d t sze rén ysé ggel és elöz éke nye � vise l n i , kato n ai és ható sági szem ély ekne k pedig a tarto zó . tiszte l e !,et m egad n i . (Á, sz. h. V I I /4.) A vasut � �gye�.et� c�e n d o r, v a g y ,has on c�l ból a vas utn ál meg Jelen o járo r sz� bat o� es kat ona s mag atar tásr a van kötel ezve ; bárk Jv e l es egy más köt ött is fecser.Yés tréfálá s vag y m u l a tás, a, l egsz igor u bb köv etke z�é � nye k terhe .� l att til?S,. (A sz. h . V I I I/ 1 2.) �a� ut-u �yel etl J árő: r elh elyezése. Nagyobb vasu ti allo mas okon! h o l álla ndó vasu ti felü gyel et szükséges, a vasu h ál l o m á s főnö ke a felüg yele ti csend őr tisztessé ges e l h elye zése vége tt megk erese ndö. (Á. sz, h. V I I I/2.)
Vas� t�üg yele ti szol gála t az őrsá JJom ás hely én. . Mmde n órs-
a l l o más h e l y é n , - törvé nyhat ósági vá . rosok kivét el év e l - a hol va�u ti vagy gőzh jijóál l o � ás . van,.. vasu t i , il l etve hf1jófe.! iigye leti szolgálat letes ttend.o. Ezen szolg álJ t lehet oleg mi nden sze mélyszállJtó vona tnál vagy gŐ7ha jónál, - nagyo bb . forgalo m, m I n t o rszág os vásár, soroz ás, szaba dsá golt katon ák h azajö vetele , tartal �koso k beh ivása bucsu, ellenő rzési sze m l e stb. alkal m ával azonb a� �kvet1e �jj) teljes it e n d ő. (Á. sz. h . Vi l i/ I .) A vasut '� gyel � tt szolgá la t h e l y i j á rő rködé s, esetl eg az őrs allom ason teljes i t e n d ő m á s szolg álatta is össze l köthet ő. (Á . sz. h . V I I I/2 .)
. 'yasut-ü gyeleti szolgálat az őrsáJl omás helyén klV�1 . Az őrsál l o m á s h e l y é n kivlil az őrskörletbe n
levo vasuti V;J g y h ajóál l o m á sokná l és folyam átke lé�ek � él a fel ügyelet c sa k akkor teljesite n dő, h a (aAJ áror azoka t rendes szolgá lat alkal máva l érinti. . s z . h, V i l i/3.)
V�sut- ügyelet i szolgálat községi ren dőrség ge l � J �Ó állom ásokon. O l y ál lomáso kon, hol a vasuh , Ille tve hajófe l ügye letet á l la n d óan a községi
600
60 1
Vágóm a rh ák h aj tá sa . L. M ar há k ha jtá l sse ödé őrk jár yi hel g rsé ndő sa. cse a , el a ' látj g e' ors ren Ct " sz Vá ru la dak be fo ná sa 3 . 2 L. ta n avo Ist h áll ó - vá las lrudak más ter u" l et et összekötve a vas ut- álloik. sz y ál tá i j g m eg sé . " rt �, � és ek bü ntette. A vá � � sz. h. VIl I/3;) . szor beportyáz ni tar toz üg(Á. las�tok os s� etr a�� va l l!1e gb} zott kü ldöttség eln ök e, �k Va sut vo na lakra fel ye l �t. A cse �,d � r ] � ror ,y \ ta�Ja vagjog y jeg yz oje, ak i a valasztók összei rása alkal nte n � e,g&yo�odm , ho� kötelesek a vasutvona lakozmetar cpltme nY,� ken és l ma va\ a os ult n �k. tal ált vá lasztó nevét a választók a vas uti tes ten vagy ahh fo:tozd�lo n�k -e, elo , hogy I Jegyzéké be ne m Ifj a be, ugysz int én az aki eze n tar toz éka in ron gál áso k nem epl tme nyt j�gyz,ékbe . oly a � sze mé ly nevé t írja be, aId a küldött arg ya� , s� a ál atest, vágány ok, árkok, seg alta l jog osI tot tna k nem talá ltatott továbbá a köz lop ok, . ka� alo k, je� ado ro;np� k, intő táb lák, táv irda oszvag ponti vá! asz tm ány tagja v � gy j �gyzőj �, aki ugyanezen a�lar: sag ból készülékek stb. szá ndé kos ana pályy �vlgszyazlga �s�l�k �e n ye� et � vál asztok nevjegyzé kén ek össze � lah y agy meg ne ron gált ass ana k ; alhtasan á I . kov eh el (Bt k. 1 79. § .) ; - azon közhiva o egy � nek a paly � mun kás -sze mélyzethe z nem t �rtoz talnok, aki az ors zággyü lési kép vise lő-választá si tör , a paly aso r� mp �.test re eng edé ly nélk ül �e lépj e.nek vény szerin t az öss zeir ó-k üld ötts ég ren del kez ésére tul ?kon k p. ! esz . kat önk ény üleg sen ki ln ne nyis sa,a azpaly bocsátan dó, val am ely oki ratb a ham is adatot jegyez án átm e � len ne buv jon vagy áthágjon , eset leg be, azon celb ól, hog y ez álta l vala ki választó-joCYától ak, � paly a akkor midő n a soro mpó k zárva vann jogtalan ul megfos ztas sék , vagy jogtalan ul váJ ;sztó takn al alka l tölté s� in mar ha ne lege ltess ék és a vas��Ivato legyen, ugy szin tén azo n küld öttségi tag, aki a válasz ttak ne mazásban levő jelek et az arra nem ol vagy tásr a va� y a töry én � hat ósá gi, iIl tőle g köz ség i bi utánozzák. A legcsel< élyeb b rong �lásr v�gy aka � zotts tar� ág n oss teste zeá h lhtá vasu a sara ök járőr a von atkozo, vele hivatalosan dályr ól, mely et h közö vasu 1 lt ebb özel � vala leg mel y okir atot meg ham isit vagy elsikkaszt tozék ain észle l nek, azon nal, a . . z tarto v�gy ,megsem mis it vagy hasz nálh atat lann á tesz, to� őrt vagy hivatalnokot szem elyes en ertes lten.1 l, va?, ba ,azon közh ivatalno k, aki ugya neze n csel ekm ényt nak. - Ha a járőr a pálya test�n ?IX rong� last" észle h� a .t? r�enyh atós ági vagy közs égi képviselőtestület ala mely a vonat szere ncsét l �l: séget � ? e�het ne elo, s ele k�ta�ara szol gáló legt öbb egy enes adó t fizetők jegy a késed elem veszélylyel j a r , jar?r .� �onatmez zeken ek öss zeá lIitá sán ál követi el (Btk . 1 80. §.) ; siet ' azt alkalm as jelek által a vesze lyrol figyel ve a sz� vazats zedő küld öttsé teti megáll itja és a vonatvezetőt a fennfo rgó k g azon tagja, aki akár cs �rsza ban zo a t von�t� A teszi. essé � gyi. figyelm széi yre � � i lési képv iselő , akár törvényhatósági, községi . eg , ,ha hszt es ttam vlsel ő vagy előlj áró, törv ényh atósági bizottsági végső szükség ben szabad megall !B a " ag va�y közsé gi képvi selő-v álasztások alkalmával : elég idő van, a járőrnek a fennforgó v � s �elyr.ol i . a v �l �sztási helyis égben hivata lánál fogva átvett pályaőrt vagy legközelebb találhat ó vasutI hs�tvlselot �zavazasl jegyet rende ltetésé től elvonj a, vagy az által kell értesiten ie. Ha a járőr a vágányo kon a11atokat talál köteles ezeket Ollnan elhajtani vagy a pász . ogy . arra a szava zó belee gyezé se nélkü l más nevet mmt amel y azon az átvétel alkalmával irva volt, torr�1 elhajtatni, a pásztort pr.d ig feljelenteni . megha misitja j 2. a szavaz ásra haszná lt golyókat, Vádlott : az a terhelt, aki ellen vádhatározat van hozva, vagy e nélkUI főtárbyalás van elr � nd� lv� . vfgy egyéb szava zási eszközöket kicseréli, azokból � ve� z vagy ezekhez hasonl � nemüt jogtalan �l �ozzá Vádló : a kir. ügyészség, a fő- és pótmaganvadlo. e�z , 3. . a szava zatot más Jelöltnek nevére Ifja be, Vágó állvány beszerzése. L . Vivási gyakorlat hoz szükséges eszközök beszerzése. mint aki re a válasz tó szavaz ott, vagy oly választ ó nak a
If,
603
602
vagy nem irja , azott szav nem aki be, ir tot szavaza sztó sza vazatát, aki szav azott; 4. aki a be oly válalajstromát , vagy a szavazatokat tarta lmazó szavaz atok el tetésétől el vo nj a va gy m egse m m ls iti , tárgyat re nd at?k ős sz es zá m itását m ás, m ód on , m � � vagy a szavazak i a szavazatokat ha m is an sz am lt] a hi us itj a; 5. 1 81 . §.) Kir. törvényszék. öss ze. (Btk . jog m egsértés én ek vétsége : A zo k, V ál asztási eg et és ny fe gy va k za ős er t tu sz la vá y el m ak ik va la si jo ga in ak sz ab ad gyak or latá ba n m eg ál ta l választá történ jé k az akár országgy ül és i ké p akadályoznak,törvén yh at ós ág i, kö zs ég i tisztvi se lő va gy vi se lő i, ak ár én yh atósági bizottsági ta g, va gy kö zs ég i el ől járó, tö rv sztására nézve (B tk . 178, §.) ; a sz a képviselő vá la ldöttséghez ne m tartozó az on egyé n, vazatszedő kü tások al ka lm ával : 1 . ne ki átadott sz a ak i ezen válaszel tu la jd on itja vagy az ál ta l m eg ha m i vazati jegyet ra a szavazón ak be le eg ye zé se né lk ül sitja , ho gy arm in t am el y az on az át ad ás al ka lm ával m ás nevet ir, 2. a szavazásra hasz ná lt go ly ók at, vagy irva vo lt, - i eszközöket ki cs er éli , az ok bó l el ve sz , egyéb szavazás sonl ó ne m Ueke t jogtal an ul ho zzátesz, va gy azokhoz ha azatok lajstrom át vagy a sz av az at o 3. ak i a szav yat elv es zi, va gy m eg se m m isi ti, kat tarta lm az ó tárgösszeszámitását m ás m ód on m eg vagy a szavazatok 2, §. ) ; - , ak i m ás na k neve al att hamisit ja (Btk. 18 tk ez ik a sz av az ás ra , to vá bb á az on szavaz, vagy jel e vá las ztó ke rü let be n tö bb sz ör sz av az , választó, ak i egy ely vá lasztó ke rü let be n má r sz a vagy miut án va lam be n is sz av az (B tk . 1 84 . §.) ; ak i vazott, más ke rü let já zó rto áta zz ho al, áv dt tu k na an gy va k, na ztó las vá a az bizonyo s jel ölt re szav nak, azon cé lbó l, hozogyn, ez tól tar vagy hogy a szavazás zon, vagy ne szavaz pé nz t ad értéket, vagy má s elő ny tózkodjék, pé nz t, vagyon vá las , ki a ne ki vagy tudnztát, vagy igér, továbbá az ug ya naztó n cé lbó l ad ott pé n va l hozzátartozójának ja (Btk.zo185 , §.) , - ak i ug ya vagy má s elő ny t elf og adva lam int az is, t tés ete en ez i ak t, ita és t ete l bó en cél ez és itatást elfogad ja (B tk . 1 86 . §) ; - az on kö zh iva_
talnok, aki hivatala hatásk öréb e es o cs ele k,m én ye , v�gy arra , vonat kozó igéret e áltf l �al a m el y ,v al asz tó t bizonyos ,l el öl t m e l l e tti va gy el' en,l s : avaza sra vagy a szavazastól tartózkodásra b Im i tor ek sz lk, . (B tk. 187. § .) Kir, törvényszék. Válas ztás szinh elyén aki a l.en de t za va rja , vagy oda fegyvert vao botot VI, � es, azt ,a ren dre ügyelő közeg felhivás ára rögtö a� e m ad j a, ki há gást köve t él . ( 1 87 4 - X X X III t.-c. tO3 . §-a .) Közig. h "
\
.
atóság. Változ ások tárgya lás a szo lgá lati kön yv ben . L. Szc:lgála t� k önyv ve z e t és Vam- es egyedá ruság . .. g ek re vo�atkozó feljelentések elintézése L ' e Je ente sek e h n t ézés e Vámsorompók Ak' · k o < o ! hi d.a � o,n és ut� é i di szakaszok o n a vá m j f t s e Iztosltasara vám sorompó kat emel ta rt O 'k � s � romp Ók lT� el e,t t éJjel , �ovabba a soés napp al jelen I�vő é �� r t ta I, . � rompókat éjjel vörös l ám p á �� 1 VI� agi�a111. (Kvt . 1 4 1 . §.) Vánk oshé . na gysag a . 84 cm . hosszu , 58 cm . 1 szél es , (Ills z. 3 / 3.) Vanko s - magá n h a��nalata. ' Egy darab saj á t, feh ér v �' szon�uz atu fe]va:1 kos használa ta a én ysegn,ek !,s :n eg van engedve. (Lsz . 2/29 ) Vá n oso � los� orenek pótlása. A vánkos o k lószö rét l e 1T!lI1d � n harmadik évben kell meg
�
� f, r � � �� � �
'
.
l
"
.
l
nötlen le '
-
'
ujitan i és f:la?b 3 kilogramm sulyra kiegésziteni . el edett (Il l sz . 3 1 /3. ) yánkosok m osatása évenként e2'yszer eszk o z I en do . ( H is z. 3 1 3. ) / �
"
-
Várme g yel. k , oze " � ek közlekedése a román határszé l alkalmazottak közlekedése a román ha��·sze�l' enAlIami . Vásár ok fel ü gye I ese. v�, s�rok, bucsuk, ' O rs:agos '
ny ilvános m lats á go � stb. !e! ug� el �� el1el a csendőr � inde nek előtr a h elYl rendol, s�, gl kozegeket köteles . �amogatni é s ,c sak, akkor , ha a helyi rend kozbe, lep orség a net a : n tarnadt z ebona vagy kihágás el�� nyomására e �gtelen s a kozbelépesr , e megkeresi ; a
605
60 4
lomm,a l alka ily n nba az t dőke � teen i rend es szol gálat f!lul atsag a knál, tsago mula .. os lván " Nyi is telje síti. vag y helyi sén:c iben való feltun �ár,kálást szin helyén, in ye s beavatkozást, va gy' �l hl VO m ,a és m in d en kicscs en dő r go nd os an ke r � �m ta rt oz ll<. gaviseletet a l, vagy na gyobb e � be rt om ege,� !fI ás N ép gy ül és ek néva ló összejövetel én el a cs en do �se g; a al ka lo m m al ha tóság kü lö n in t� zk �d és e szer in t J� r kö zi gazgatási et be n, am ik or a Já rő r va&y cs e�,do r el . M in de n es kö zb el ép ni ké ny te le,n, �, fo té ny ez? ke t ily al kalo m m altö bb i em bereket pe di g jo ak aró re � he el távo lítan i, a intés által ny ug al? m r.� és s� �tos zl a �.ra szél és és m eg . H a ez ne m Sl ke ru.l.' �z os sz e,gy ul � bi rn i igyekezzékaz em bertömeget a "t or ve ny . neve b.� n teket, ill et ől eg vj a fe l és al- esetet, va la m m t a foté szétoszl ás ra hile nt i, ut ób bi ak at es et le,g - ha ar ra ny ez ők et feljeva n - az ill et ék es hato �á gn �k va ló " ez et I . M 1I1 dazo n törvényes ok eHogja, es et le g el ov tt ge átadás vé ek al ka l és ül őd cs n ba lá lta yá eg t in m la va n be ek eset rc ?a �u n jjo v , eg m ja ol . nt � to . n sa or gy . r rő j� m ával a so du lé st ec sz os az -e sz le s pe ké -ül lk né ye él sz ve el -: ; i tn zla os ét sz t go sá ka so a ve et ill i, zn yo ál megak ad hely be li a z, ho ág ks no cs an ar sp ör az n be et es ö ez nk le ll ke z ho sá ró já ől el i & ég z kö � gy va , ? , oz gh ka to na sá (S zlg u. támo ga tás, ill etve segedkezes vegett fordul m a. " 54. §.) , . es , oez Ol : n " o ldle Vá sz on fe he nt e ol ásn a1(zigf" ) Kö azg. ha tóság re nd őr i kih ágás. (Mtegtrv. 95ké. sz§ ité se va gy kö zz ét ét ele V ázlat vagy ez ha l, rró bo tá ett sit rő ge me gy va őd er r, vá ely lam va , ugy de lm e né lkü l tö rté nikvá az illetékes hatóságizeent geala t zla gy va v ter ó áll tt őr en ily az én int sz má s sz ám ár a vagy me gsellzeemr-: ak ár sa ját , akár pe dig ás oltatása : áll am zése, lem ás olá sa vagy33lem . ) Kir. járásbiróság. ető : kih ágást ké pe z. (Kbt. ál. §va sá t"n ap is vé ge zh Ve gyészeti ipa rn m letei, me lye. k fél be ne az üzem az on egyes .mü(14ve837 / 9 2. km 28559/903. sza kit hat ók , egész nap km. r.) r.
a vendég lős, k orcs máros, J(av�ház�ula J.donos vagy ezek megbizottjainak, v�gy a hatos�gl . koz,e g felhivására el nem távozik : �ozrend ellem klhágast követ el. (Kbt. 74. §.) KözVe �� ég, aki � áróra után
ha tóság. ':.e � dégfoga dókra vonatkozó állategészség rend ? rl szabál y ok. Vendégfogadók, csárdák istállói
19azg.
é? mindaz on kozhelyek, .hol állatok állandóan tar tozkodnak, � agy etetés, Itatás, pihentetés céljából megállapodm szoktak, havonkint legalább egy�zer fertőtlenitendők, valamint az ott használt jászolok ' ítatóvályuk folytonosan tisztán tartandók a szemét a!om ,és trágya eltakaritandó. Ezeknek elmulasztás� klhág� st képez. (Árt . 1 6. §. Vr. 54. §.) Közigazg. hatósag. Vendéglőb ől való étkezés. L. Étkezés ven déglőből . . Vendég lő-iparn ál vasárna p is végezhető : mm�en ezzel összefü ggő munka, ideértve a házhoz szólo megren delések et és a szokásos bármely étel vagy ital kiszolg álását, egész nap. (1483/792. km. r. és 28559/908. km. r.) eljáró sában hivatá a ha , máros korcs lős, �� Vend , gi kozege t be nem bocsátja, eljárásában aka hatosá d�lyozza , vagy vendé geit előtte elrejti : közrend elleni kl hágást �övet el. (Kbt . 74. §.) Kö.igazg. h atóság. Vend egl ősök által l eölt állatok vizsgálata. L: Szarv asmar hák levág ásáná l az egés . zségi állapo t vizsgálat a. Ven dé glős ök köt elesség e etető és lerakodó helye k tekinte tében. L . Korcsm áros . Ver e ked és a z utcá n, nyilv ános tére n, ko rcsm á b�n, vend églő ben vagy más nyilvános vagy a közö n s�g ha SLl1á latána k nyitva álló hely en : közrend elleni ki hágás . (Kbt. 75. � .) Közigazg. hatóság. Ve rni a cse ndő rnek tilo s. L . Erőszakoskodásra von atk ozó tila lom . XX IV. ek ikk dic Ha L. . r Ve ása t sit nz mi pé ha CI' k k.
607
(jOb
Veszett ál1atok vagy akár em berekre vagy ál latokra veszélyes l)ete��ség jeleit l11utató állatokat, aid azonnal el nem különit, vagy másként ártalmat lann� nem teszi : küzegészség elleni kihágást követ el. (Kbt. 1 02. §.) Közigazg. Iwlósdg. Veszett kutya általi megmarásnál követendő eljárás. Az átharapotí és öss:z eta.jl � � oz ? tt ruh�k gondos óvatossággal, a sebek Ulból1 C'nntcse nélkUl, eltávolitandók. A seb nek jól ki kell véreznie, m it esetleg a tagnak a seb fölött való összcfLiz � se, a seb kerLiletének könnyü nyomása és m deg vll,zel való öblítése által lehet előmozdítani . Mihelyt a vérzés IllegszLint, hasonló módon kell eljárn} , m i n t a mérges kigyó k marása által okozott sebeknel. Orvost, segély mindenesetre igénybe veendő. (Eá.) Veszett kutya felismerése. A veszett kutya leginkább külsejeröl és viseletéről, rekedt ugatásáról, tüskés szőréről, véres szemeiről, lesoványodottságá ról és tévelygő, ide s tova futkosásáról ismerhető fel. Ilyen kutya eleinte dUhös és harapós, később ál kapcája lazán lelóg, szájábÓl tajték folyik, nyelve kékes és ki lc'Jg, farkát behuzza és hátsó lábait maga után vonszolja. Az i lyen állatoktól, k ülönösen addig, mig harapósak, lehetől eg óvakodni és mielőbb ár talmatlan ná tenni kel l. De csak a kétségtelenü l ve szett ál latok ölendők meg, a gyan usak pedig, ha valakit megharaptak, csak az állatorvos részéről történt kellő megfigyelés után, mert különben meg harapott ember talán szLikségtelenUl van azon féle lemnek kitéve, hogy veszett kutya harapta meg. (Eá.) Veszett kutyák lelövése esendőrök által. Minden alkalommal, midőn az állampolgárok élete veszélyeztetve van, vagy egy pil lanatnyi veszély el háritandó, a csendőrség a veszély elejét venni és a veszett kutya ellen fegyvert használni kötelezve van. Mindannyiszor azon ban szem előtt tartandó, hogy a lövés által esetleg emberélet ne veszé lyeztessék. (1 844i88. hm. r.)
Ves zély ben levő k figy elme ztetése . L. Veszé l y es jelens ég e k észJel éséné l követe ndő eljárá s. ,:,es zél yek ese �ébe n köve tend ő eljá rás. L. Elem i csapások eseten követendő eljárás, Veszélyes fenyegeté s : valam ely büntett vagy vétség el kövdésével vale'! olyan fenyegetés mely a fenforgó körűl 1llényckllél fogva alkal mas a r'ra, hogy a fenyegetett személyben a veszély közvetlen bekö vetkezése iránt alapos félelmet gerjesszen . (Btk. 1 67.
§.)
Veszélyes gonosztevő. L. Fegyverhasználati j og magyarázata. Veszélyes j elenségek észlelésénél követendő eljárás. A csendőr kötelessége egyáltalában minden veszélyes jelenségre fel Ligyelni. Ha bármely jelensé get észlel, mely miatt kár vagy veszély bekövetke zésétől tartani lehet, ezek bcköIJetkezésének - tőle telhetőleg - elejét venni tartozik. J la példáu l azt észlel né, hogy valamely háznak, más épületnek vagy egy részének öss7eom lásától, bedölésétől, erő sebb szél vagy vihar esetében, vagy ilyen kLilbefo Iyás nélktil tartani l ehet ; ha valnhol " Hizzel, világitó eszközzel, parázszsal, tüzes ham uval stb. való vigyá zatlan elbánást vesz észre ; ha va laki gyáraknál, m � lmokn � 1 vagy vizmiiveknél olyast visz véghez, 111 1 az épltményekre, azok lakóira vagy szomszédsá gára nézve veszélyessé válhatnék ; ha járványos vagy ragál yos betegség jelei vagy nyomai, ha személyek �él . az elmeháborodás és ál latoknál a viziszony Jelel mutatkoznak stb. : az il lető érdekelt egyének, valam int a szomszédok is il Z őket fenyegető ve sz�l y re figyel m eztetendők és az észleltek a községi elö ! Járóságnak rögtön tudtul adandók, a közigazga táSI hatóságnak pedig bejeJentendők. (Szlgu. 49. §.) Vetemények becsértéke. A gazdálkodási va g yon megállapitásánál, a kerti vagy mezei vetemények megbecslésénél, ha azok még a földben vannak, csak a beszerzett mag é rtéke és a munkáltatási dij veendő
6')9
608 számi tásba . Ha azonb an .ez� n , vete,mény ek már b � hordat tak, azok rendes pIacI ara kepez I a becsér teket. (Á . sz. h. XVI/b ) Vetőm agvak hamisitása. L. Mezőg azdasá gi termé ny ek hamisitása . Vezeté klovak szereiv énye. L . Ruha- és lószerelvén yi cikKek kisele jtitése . , vezetés e . Vezeté se az oktatásnak. L. Oktatas Vezényelt,etés alkal. m�v�l . jár? illetéke k. L . Ideiglene s vezenyel tetésnel Járo Illetekek . Vezénye lt legény ség által a ,�özga� dálk,o� dásnak megtéri tendo hányad. L . Kozgazd alkodasl osztaléka a vezényel teknek. Vezényelt legénység hátralékos közgazdá! kodási hányadának törlesztése. I ? őleg� sen , v�ze nyelt oly csendőrök, a kik a köztul,ajdont.a rssa valás céljából reájuk eső hányadot meg teljesen nem fizették be, törlesztésként vezényeltetésük ideje al, �tt zsoldszakonkint 4 korúnát tartoznak az anyaors közgazdálkodásába fizetni. (Á. sZ . h. XVIí24.)
Vezényelt legénység közgaz � álkodási , osz taléka. L Közgazdálkodási osztaleka a vezenyel
teknek.
Vezénylések alkalmával a tömegbeli tárgyak kal követendő eljárás. L . Tömegbeli tárgyakkal
való eljárás vezénylés alkalmával. Vezénylési pótdij. Mindennemű oly külszolgálat után, mely az állomás helyen kivül 24 órán tul terjedőleg teljesittetik, vezénylési pótdij illetékes, még pedig a valóságos altiszteknek adagonként 1 � oro nával, csendőrök és próba csendőröknek pedIg 80 fillér. Vezénylési pótdij felszámolása. A belügyi tárcát terhelő, nem különben más ministeri tárcáka.t vagy idegen hatóságokat és magánosoka t terhe� ő vezényl ési pótdij "Kimutatás "-sal való okmányola� mellett , a beterjesztés t követő hóra szerkeszten d o zsoldjegyz éknek "Egyéb illetékek" cimű rovatába
veendő feJ. Ha oly ügyköd ések alkalmával, midőn utazási száma dás szerke sztetik , merül fel a vezény · lési pótd ij, akko r az utazási szám adás ban szám i tand ó fel, s ha az többek nek jár, akkor annak átvétel e a menetl evelen igazolan dó . Ilyen vezénylé si pótdij tehát a Kimuta tásban nem veendő feJ. Más minis teriu mok, községek vagy magánoso k érdekében tel jesített s vezénylésÍ pótdij élvezetével egybekötö tt minden egyes szolgálat után külön kimutatás szer kesztendő, mely kimutatás az illető �redeti felhivással felszerelendő ; azon körülmény pedig, hogy az eredeti felhivás a kimutatáshoz csatoltatott az iktatókönyv "Megjegyzés" rO,vatába � bej��yzend,ő, Ezen . . kimuta: tások minden ho utoiso napJan lezarva a kovetkezo hó 5-ig a szakaszparancsnoksághoz felterjesztendők. A szakaszparancsnok a kim utatásokat áb izsgálja és a helyesnek taláJt kimutatásokat megerősítési zára dékkal ellátva a hó lD-ére a szárnyparancsnoksághoz felterjeszti. A hiányosnak talált kimutatásokat az őrsnek pótlás végett visszaküld � é� , ezen k.örül�ényt a szárnyparancsnokságnak egyIdejűleg � eJelen, tJ . Az őrsről helyesbítés után visszaérkezett. l{1m.utata�okat a szakaszparancsnokság azonnal felte,r,l esztI a sza : ny parancsnok!';á�hoz, melv annak alapjan az. ese� ekes vezén ylési pótdijat a legközelebbI zsoldjegyzekkel az őrsnek kiadja . (Gku. 9. §.) , Vezén y lő l ajstrom . A rendez ett tanácsu varosok belter ületén működő, továbbá a fürdőkön szolgálat? t teljes itő őrsök és különítmény ek állomásuk b�l,t�ru: letére kivezényelt rendes és ellenőrző járőrök bf)aratJ lappal nem látandó k el, és az ilyen szolgálatok ,a szolgálat i könyvbe sem Írandók el,ő, � anem CS�kIS a vezénylési lajstromban mutatan dok . kt. Ugyan � z� n eljárás követendő a gödöllő i őrs által, ! s "a�kor, �ld�n a k ivez enye lt rendes vagy elleno" rző, Jarorok a kozse& belte rületén teljesítenek szolgálatot. (1 904. éVI 933 1/ X II. Hm. r.) . , ro' I ago s Véd jegy bito rlá s. A ki másna� , klza , ezt használ ati jogát képező védjegygyel eIJatott arut, C� on dő rs ég l Le X I C O ll,
39
6 1 1.
610 tudva forgalomba hoz, vagy árul, továbbá az, a ki valamely védjegyet ily célból utánoz, kihágást követ el. ( 1 895. XLI. 8. §.) Kir. járásbíróság. Védő alkalmazása. A terhelt a z ellene folya matba tett bűnügyi eljárás bármely szakába, tehát a nyomozás alatt is élhet védő közre m űködésével. Ha a terhelt a jogával nem élt helyette törvényes kép viselője. házastársa, illetőleg fel- vagy l e m e n ő ágb eli rokona önállóan választhatnak védőt. A terhelt a maga, vagy törvényes képvi selője, h ázastársa, fel vagy lemenő ágbeli rokon a által választott védőtől a megbizást bármikor olvashatja. Védőül az ügyvédi lajstromba bejegyzett ügyvéd, egyetemi vagy jog akadémiai jogtanár választható.
Végkielégitési táblázat :
V édő joga a házkutatásnál�
kutatás.
L.
I
>
-
I
'--'
'" :::-0 ""
o �.... O
o �
-
I
c-
-
:::s:::
Q,j
::
"o
I
.. ..
lQ
-
o cn N
-
I
a a M .-.
:ol
.
'" 'Q,/ '" III lQ,j '"
-
-
> O)
C'<:J ..c::
8
��
-.::r N M
I
> ,O)
Q,j i'Ö Q,j
nak kizárólagus jogát képező védjegygyel j ogtalanul ellátott árut, azt tudva, forgalomba h oz, vagy árul, továbbá az, a ki valamely védjegyet i lyen célból utánoz ; a ki belföldi termelő, iparos vagy kereskedő nevével, cimerével vagy üzletének e ln evezésével jog talanult megjelölt árukat, ezt tudva forgalomba hoz vagy árul. ( 1 890. ll. t.-c. 23. és 24. §.) Kir. járásbíróság. Végeladás. Saját vagy mások készitmén yeit végeladás, árverés, vagy m á s, a tömeges és gyors eladásra ingerlő módon eladni, csak az iparhatóság enged élyéve l szaba d. (Iprt. 5 1 . §.)
"o
.. 'Il ..
-
o cn N
�Q
I Q,j ..
'Q,/ III III 'Q,/ .. '"
. . Végkielégitése az özvegyeknek és árvákn ak.
L. Ozvegyek végk ielégi tése.
E
.
�� OC :: Q,j 'IJ
í.I
...
,-
.
"" c::: .... . o 'o (3 cl. �
cll ..c::
......
-
> ,O)
o
O
I
N
C\I
'"
I
..... cc .-
.�
c::: ... "" o 'o ... o o.
O O -
:0
I
N ru _. - -v
cl
�
.....
�
o a ......
.-.
I
:::s:::
o ';:: "0 o -O) c:: ol cl) ..... -o cn u o :0 o C'<:J O -O cn .D 00 c cl) N 'o ..... cn o. u
:0
.....
I
-o ..... c:: ... ::0 Cl) o 'O � cn O C:: N U N cl) N C'<:J cll .D u 'o .....
o.
I
I
a a ol
-
:;:s
O)
....
I
I
a a 00 N o a
a a N N
a a -.::r N
-
-
-
-
C'<:J
c:: O) > ,O)
I I
I
o o 00
:;:s
O)
.....
c:: O) > ,O)
-
-
-
-
;:s
C'<:J
c:: cl) > -Cl)
>I
-
......
I
o o o M a a 00 N
c:: O) > ,O)
.cll
-
I
-.:j< tN
.......
.
I
a o N M
c:: O) > ,O)
::I
o o
g
> ,O)
I
:::s:::
M
-
I
C'<:J
I
I
cc N bJj _ -v o N .... ol .� cll cll ,
-
..
o a
-
-
o O c"!
I
;:s
-
O O M
I
-
o o M
.
I
-
Védő nem lehet jelen a nyomozó cselek mények alatt, valamint a gyanusitott és tanuk kikérdezésénél. L. Ki kérdezés. Védjegyhamisitás vétsége. E l követi : a ki más
szolg álati köte lezet tség tarta ma al att.
'"
'-'
-
.
-
� t::
..
;:s
N
N
o O
'"
cll
bJJ _ Ö '
o o C\I
Q,j
....
"
-
C'<:J ..c
'"
.-
H áz- és személy
.. Vég�ielég ité�� járuléka a csendőrl egénys ég ozvegyemek. L. Ozvegye k végkielé gitési igén ye. V égkielégités illetékesség e. L. Nyugd ijigé ny
-
> ,O)
'Q,/
r: 'Cll
:0 'o
.
I.. 'Q,/ N 'Il
... � N cll » bll Q)
Védő előterjesztése a nyomozás folyamán.
L. Nyomozás részrehajl atlansága. .
=.I
o O M
:;:s
O)
....
c:: cl) > -Cl) .
39*
lán,
ékú
�
>I
>I-
T� * >I-
�I-
�>I
ek
IT
en >I >l-
g
- >I >I>I >I >I-
r)$
,ia
es
et
!n
llt
� � '>I � >I>I-
�,+
* >I• >I >I>+ ;Y;�� ••
610
L.
H áz- és személy
tudva forgalomba hoz, vagy árul, továbbá az, a ki valamely védjegyet ily célból utánoz, kihágást követ el. ( 1 895. XLI. 8. §.) Kir. járásbíróság. Védő alkalmazása. A terhelt a z ellene folya matba tett bűnügyi eljárás bármely szakába, tehát a nyomozás alatt is élhet védő közre m űködésével. Ha a terhelt a jogával nem élt helyette törvényes kép viselője. házastársa, illetőleg fel- vagy l e m e n ő ágb eli rokona önállóan választhatnak védőt. A terhelt a maga, vagy törvényes képvi selője, h ázastársa, fel vagy lemenő ágbeli rokon a által választott védőtől a megbizást bármikor olvashatja. Védőül az ügyvédi lajstromba bejegyzett ügyvéd, egyetemi vagy jog akadémiai jogtanár választható.
Védő előterjesztése a nyomozás folyamán.
L. Nyomozás részrehajl atlansága. .
V édő joga a házkutatásnál�
kutatás.
Védő nem lehet jelen a nyomozó cselek mények alatt, valamint a gyanusitott és tanuk
kikérdezésénél. L. Ki kérdezés. Védjegyhamisitás vétsége. E l követi : a ki más nak kizárólagus jogát képező védjegygyel j ogtalanul ellátott árut, azt tudva, forgalomba h oz, vagy árul, továbbá az, a ki valamely védjegyet i lyen célból utánoz ; a ki belföldi termelő, iparos vagy kereskedő nevével, cimerével vagy üzletének e ln evezésével jog talanult megjelölt árukat, ezt tudva forgalomba hoz vagy árul. ( 1 890. ll. t.-c. 23. és 24. §.) Kir. járásbíróság. Végeladás. Saját vagy mások készitmén yeit végeladás, árverés, vagy m á s, a tömeges és gyors eladásra ingerlő módon eladni, csak az iparhatóság enged élyéve l szaba d. (Iprt. 5 1 . §.) . . Végkielégitése az özvegyeknek és árvákn ak.
L. Ozvegyek végk ielégi tése.
.. Vég�ielég ité�� járuléka a csendőrl egénys ég ozvegyemek. L. Ozvegye k végkielé gitési igén ye. V égkielégités illetékesség e. L. Nyugd ijigé ny szolg álati köte lezet tség tarta ma al att.
.
=.I
I.. 'Q,/ N 'Il
'Q,/ '"
'"
Q,j
..
::
Q,j
.. ..
lQ
I
I -
:ol
'" 'Q,/ '" III lQ,j '" ..
��
Q,j i'Ö Q,j
.. 'Il ..
�Q
Q,j ..
'Q,/
III III 'Q,/ ..
'"
�� OC :: Q,j
'IJ
. -
> ,O)
-
C'<:J ..c
.
> O)
-
C'<:J ..c::
-
.
> ,O) cll ..c::
I
I
o O M
:::s:::
-
-
.
> ,O)
cll
'"
N
.... -
'" :::-0 ""
'--'
" bJJ _ Ö '
c-
�O
o .... '-'
o �
.... cll .� ,-
,... cc N bJj -v _
o N ol cll
"" c::: .... . o 'o cl.
(3
'"
:::s:::
�
c::: ... "" o 'o ... o o.
N .....
.cll N ru _. - -v
o
�
:::s::: o o ....... ......
-
�
> ,O)
.
-
o o C\I
o O -
-
"o
o cn N
O O M o O c"!
-
8 -
"o o cn N
g
M
-
O
cl
C\I
O O .....
:0
o o M
Végkielégitési táblázat : ... � N cll » bll Q) r: 'Cll
;:s
.-
:0 'o
.
E
í.I
o ';:: "0 o -O) c:: ol cl) ..... -o cn u o :0 o C'<:J O -O cn .D 00 c cl) N 'o ..... cn o. u
.....
:0
.....
I
-
I
-
-
I
-.::r N M
I
I
I
-.:j< tN
I
I
I
-o ..... c:: ... ::0 Cl) o 'O � cn O C:: N U N cl) N C'<:J cll .D u 'o o.
-
I
I
a a M
.-.
I
I
I
o a
......
.-.
I
I
I
a a ol
I
I
6 1 1.
a o N M
o o o M a a 00 N
I
o a
:;:s
-
c:: cl) > -Cl) .
....
O)
-
:;:s
a o a N
a o -.:j< N a a N N
c:: O) > ,O)
.....
O)
-
-
a a -.::r N
o a
a 00 N
a
c:: O) > ,O)
....
O)
:;:s
-
-
-
;:s
C'<:J
-
c:: O) > ,O)
I
I
a a N N
::I
-
-
C'<:J
c:: O) > ,O)
I
I
I
o o 00
......
-
;:s
C'<:J
-
c:: cl) > -Cl)
39*
lán,
ékú
>I
�
>I
>I-
T�
* >I-
�
IT
g
�I>I en >I >l-
ek
�
>I>I-
� � '>I �
- >I r)$ >I>I >I >I-
,i-
a
es
et
!n
llt
••
,+ * >I• >I >I>+ ;Y;��
6 1 3.
tH2
Végkielé gités ki�izetés � . Az . �gyszer s
minden korra szóló részletezes, mega llaplta sa után azonnal kifizeten dő . (Nyt. 1 6. §.) L. Végkielégité.;i táblázat. Végkielé gités mérve. Végrehajtása a parancs oknak. L. Parancs ok végreba jtása. Véres fegyverek és egyébb tárgyak találásánál követen dő eljárás . Ha a csendőr véres fegyvert, fegyveralkatrész eket, vagy töredékeket, gyil koló eszközöket, véres öltönyd arabokat, vagy más oly tárgyakat talál, melyek büntetendő cselekmény elkövetésére mutatnak, a legközeleb bi környéken azonnal nyomozást indit az rránt, hogy az illető tár gyak mi módon kerülhettek odá és hogy nem kö vettetett-e el azokkal összefüggésben valamely bün cselekmény ? Az ilyen talált tárgyak - ha a nyomo zás eredménye a felmerült gyanut nem igazolja eredeti állapotukban, azaz ugy amint találtattak, az illetékes rendőri hatóságnak beszolgáltatandók ; el lenkező esetben a bünügyi nyomozásra vonatkozó szabályok értelmében kell eljárni. Talált készpénz, ékszerek és más tárgyak vevény mellett a rendőri hatóságnak adandók át, ugyszintén a közönséges és tolvaj kulcsok és más aféle tárgyak is. (Szlgu. 56. §.) Vérfertőzés büntette. Nemi közösülés fel- és lemenő ágbeli rokono k között, a felmen ő ágbeli ro k?, n ? k. . r�széről (Btk. 243. §.) ; testvérek közöt ti nemi Kozosules. (Btk. 244. § .) Kir. törvényszék. Vérfertőzé s büntetteér t a b ünvádi e l j árá s Testvérek közötti nemi közös ülés eseté n csak a szülö vagy gond nok inditvány ára indit ható meg. (Btk. 244. § . ) Vérköp és. Vérköpéqben szenvedőkné l min den akadályozó r� ha eltávolitandó , magas ra tett fejje l �s mel lkassal ken yelm esen lefe ktetend ő k aztá n ped ig egy . kanál kony hasó és erre egy kev é s viz ad � nd? � eklk. Ily . b.�teg.ekn ek a legc sek élyebb mo zgastol e� beszelest o l ovak odniok és a men nyir e leh�t seges, a köhögési inger elfojtás ára töre ked nw. . k .
kell. Az orvos érkezté ig a beteg mellére hideg bo rogatások at kell rakni . (Eá.) Vészjel ok nélküli adása : közrend elleni ki: hágás. (Kbt. 40. §.) Kir. járásbiróság. V étele kincstár i felszere lési cikkekn ek. L Kincstári ruház at eladá sa. Vétele kincstári ruházatnak. L. Kincstári ru házat eladása. Vétkes bukás vétsége. Elköveti : azon vagyon bukott, a ki : 1 . fizetésképtelenségbe pazarlási, gon datlan üzletvezetése, tőzsdejáték vagy oly merész üzletek által jutott, melyek rendes üzletköréhez nem tartoznak ; 2. ha a csalárd bukás büntette alatt meg jelölt valamelyik cselekményt nem azon célból kö vette el, hogy az által hitelezőit megkárositsa. 3. kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezve, cselekvő és szenvedő vagyoni állapotáról évenkint rendes mérleget nem készit ; 4. miután fizetési képtelensé gét tudta vagy tudnia kel lett, uj adósságokat csinált vagy a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgálta�ott arra, hogy vagyonára egy vagy több hitelezöje zálog- vagy megtartási jogot nyerjen. (Btk. 416. §.) Kir. törvényszék. Vétségek elkövetése katonai személyek által. L. Hadcikkek XXXVII . cikk. Vétség esetén való tettenkapás. L. Tettenkapás vétség esetén. V étséget rendsz erint csak szándék osan el követett cselekmények képeznek. (Btk. 75. �.) Vidéki m arha elkülön itése az állatvásáron. L. Sza rvasm arha elkülönitése az állatvásáron. . � ig�ázatlan h ajtás által mások veszé lye�t�tése : testt epseg elleni kihágás. (Kbt. 1 2 J. § .) Kozlgazg. hatóság. Vilá gitásról való gond oskod ás. Az örsö!1 gon d?skodva legyen arról, hogy éjjel rögtön vt1ágos sagot .lehes sen gyujt ani. (Lsz . 2/46) VIl ágitó gázzal telt helyise gbe csak k�lIo s�ell őztetés után szabad belépni, mert a gáz egyeb kent kö nn ye n fe lro bb a n. (E á .) "
ián,
ékú
T
el en ek
os
)l•
a
es l
et
lit
615
'6 1 4 i � vé g ez h �tő : "a p . r sá va l � n �� ar ip os am ill V llI to te le pe kn el el o
A
am ot el oa vi lla m os erőt ill etunvekaareg . r. és . km 37 38 (1 p. na z és m i ar ip ó fo rdul , " 28559/903. hm . r.)lz ok sz el m eg ro ng ál as a. L. T av be ok .
Vi lla m os je ók a le gé nysé g i Vi rá gá llv án yo k ha sz nán lhvaatgy tgle zö as ob a sz be lké -fü lak ab az an kb .:Szobá be n. (Lsz . 2/77.) te rm és ze te se k - ár ul ás a vasárVi rágok 92. km . r. és 11ap me g van en ge dv e. (14837/ 28559/903. km . r.) járőrvezetői je lvé ny ek nek. L. Vi se lés e a
. .. , . se elé vis k ye . én jel .. i t9 ze � Járőrve om ab b an ya go kb oi ke sz ult olt o fm Vi se les e . yagzeti cik ke kn ek . L Ru há zat i cik ke k fin om ab b an ból va ló ké szi tés e. őrs ég ne k a kö zig az gatás i Viszonya a cse nd ahatósághoz. L . Cs end őrség vis zon ya a kö zig azg tási hatósághoz . Visszatérite nd ő pé nze k be hajtá sa. L. Uti köl tségma rad ván y. m Vit ézs égi ére m elv esz tés e. A vité zsé gi ére i ár me gté nté se mel elvesztése ese tén a beszer zés ibá ján kiv ül el lett más ik lesz kisz olgálva . Az könhpót lása azo nba n veszett I I . oszt. vité zsé g i ére mne .) -a kincstárt terheli. (llls z. 36/5Az ara ny, vala min t az Vitézségi ére m-p ótd ij. a vitéz . első osztályu vitézségi érem tula jdon osán ak n egyé n egy �ég� ére m-pótdij jár . Egy és ugya nazo oszt . ezüst Ide)i.iIeg ugy az aran y, mint az első élve zhet i. A vitézségi érem után járó pótd ijat is érem bi, vitézség i érempótdij, nem tekintv e az hads g tokos rendfokozatának előlé pteté s vagy a oere zása vagy a honvédség nél fegye lmile g törté nt lefok rend': által beköv etkezett változást, mindig azon ' es, fokozatra megáll apított kiszab at szerin t illetéktett te mel�b en Ő. az érem adom ányoz ása által kitünállott . hadi tett, Illetve cselekm ény véghezv itele kor Az érempótdij mérve : ,
az aran y vitéz ségi érem
Rendfokozat
"
"
z e re m-potdi ] ál ,
·
-
Őr me st er (já rá ső rm .) Örsv ez et ő Cse nd ő r . Re nd fo ko za t né lkü li prób acs en dő r
="
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
I ,
,
I
*:A*'
I az €'züs t vité zség i ére m
birt oko sa részére napo nkin t fillé-rben 40 80 30 60 20 40
:Iel,
sán,
ékú
.
10 lll sz. 36/2.
.T
bi ró sá gi vagy Vi té zs ég i ér em pó td ij bü ntet őijr a va ló igé ny viz sg ála ti fo gs ág al att az ér em pó tdtat l�n na k bizo
el en
·
·
·
·
·
·
20
megszü nik . Ha az on ba nellazneill etőf!1 e��árzü n � k, akkor .a nyul, vagy a vizsg ála t tt er� em potd l] utolagosan kl fogság ala tt fe l ne m ve /4.) szolgá lta tan dó . (lJI sz. 36td íj elv esztése. Az e" �em p ? tVi té zs ég i ér em pó te� ejü elv esztése. ?ultent� dijnak és az érem ne k egróyid el sn te tte el ló va lag gi sá bi őet , nt bü . kép be ál l : 1 !t e�etek a kato na i bü ntet őt ör vé ny áltokalosm egérhamtet� rozo . tta lto us ar el rt bi em ér ben és 2. ha az . tet(lllsz. 36/3.) lt ny fe el m ile g; V ít ézségi ér em -p ót dí j fegyeg a �, gy va . r ze ys ' � t ot ab sz ki on í ut m el nek. A fegy r. gán fogság ta rt am a al att az ér em pótdlj ne m ja , (l11sz. 36/ 4.) sr� , lv dv � ka es � y on ur sz A . at rl ko i ya iv g V ás el gn se ny ge Ie sva (lo a sr vá vi ló va l jel esen a ka rd da sz: h. . (A ó : nd ta di r o f. nd go . ló . vá ki t ) al há on gy og és ló , st l lle toleg, kl z� va v.l rd ka a g, , yzatban el o VI/8.) A lova sl egé ny sé al ab sz l t, la or �ólag cs ak a lo va sság i gy ak (A. sz. h. V I/9.) ut kard vivásban gyak orla ndó. "
'ek os
,i a
es
et
lit
•
••
616
617
Viv ási gyakorlathoz szü ksé ges esz köz ö k be sze rzé se. A szuronyvivás gya kor lásá hoz szü kséges
pózn ák és döfő lapd ák az őrsö k g � zdas ági �tal á � � a terh ére szer zend ók be és tarta n d o k foly tato lag JO karban . (Á. sz. h. VIi 14.)
Vizáradás alkalmáv al
köve ten d ő eljárás.
Vizár adásk or a csend őr arra ügye ljen, h ogy a szük séges óvinté zkedé sek alkal mazá sa ideje ko rán vétes sék foaana tba ' magától értetőd vén, h ogy a z alább felsor oit teen dők a csend őrség által, az i l l etéke s ha tóság rendelkezése alapján hajtatn a k végre és a csendőrség ily rendelke zés h iányában csak akkor intézkedj ék saját kezdemé nyezéséb ő l , h a a késede lem veszélylyel járna. A fontosabb intézkedés ek a bban állanak, hogy mihelyt a folyók és patakok m á r áradni kezdenek, a töltések és partszabályozás i müvek, hidak, pallók és más átkelési m üvek j ó karba he Iyeztessenek : hogy hágcsók, ladikok, csolnakok, de reglyék és más mentőeszközök készen tartassanak és ezek kezelésére kellő ügyességgel b i ró egyének kijelöltessenek . Ilyenkor továbbá a vizen való átha . tás, vagy átgázolás megtiltandó, i l l etve jelek feláll � tása vagy kitüzése, vagy felállitott őrök á ltal meg1akadályozandó és a lakosság a szükséghez képest éjj eli virrasztásra is felszólitandó . H a az elöntés veszélye növekszik , a csendőr a l egközele bb érin tett lakosokn ak és azok ingósága i n a k biztos helyre szállitásáról és az elszáll itott lakoso k elszál l ásolá sá ról is . gondos kodjék. Ha az árviz valame ly helységet vagy VIdéke t már ellep, minde nekelő tt arról kell gon d ? sk0 9 ni, hogy a szom széd- helys égekk el való össze kottetes lehe toleg fenta rtass ék. Malm okra és egyéb vizm üvekre i s kellő en fel kell ügye l n i, h ogy i l y ese· . . tekben a zsJ\lp ekne k, a müsz aki h atósá g veze tése mell ett való meg nyitá sa által a viz nek kell ő l efol yása lehetővé tétessék. Téli időb � n arra is kell vigy á zni, hogy befagyott vizek jegén a közle kedé s csakis a , altal , hatosag bizo ttsá gil ag kisz eme lt é s m egh atározott pontokon tör tén jék . (S zlg u. 59 . §.)
Vizáradás okozásának büntette. Elköveti : aki
valamely töltést, gátat vagy zsi lipet szándékosan és jogtalanul átmetsz, megrongál vagy megnyit és más nak vagyonába vizet bocsátván, azt áradás okozása á ltal megkarositja. (Btk. 429. §.) Kir. törvényszék.
Vízáradás okozásának vétsége. Elköveti : aki gon datlanságból okoz vizáradást . (Btk. 432. § .) Kir. törvényszék. Vizbefultakkal való eljárás. A vizből, homok
ból, vagy iszapból l e hetőleg gyorsan kihuzatván, né mileg o l da l ra hajl itott fővel (hogy a viz a testből ldfolyhasson), vizirányosan hanyat fektetendő, szája a homoktól vagy mocsártól megtisztitandó és a mes terséges légzés miham a rább alkalmazandó. (Semmi esetre sem szabad a vizbefultat fejére boritani . ) Ez után ugy kell vele el bánni, mint a tetszhalottal álta lában. Ha magához tér, meleg fürdőbe kel l tennI, melynek m e l egét az által fokozzuk, hogy lassan es 6vatosan fo rró vizet öntü nk hozzá. Fürdő után a beteg tes t e bedörzsö)endő és meleg kendőkkel (pokrócca l, köpenynyel) beta karan dó. Kemény télen vizbefultakkal ugy kell elbánni, mint a megfagyot takkal . (Eá.)
Vizek lecsapolása halfogás céljából. Vizeket,
a ben n ü k levő halak kifogása céljából, szakaszonként (duga) vagy egészben l ecsapolni, vagy �gynel'ezett bányák ba n felfogni tilos. (Ht. 23. §.) E tilalom meg szegése ki hágás. (Ht. 63 . S.) Közigazg. hatóság. Vizes poha rak besze rzése . L. Aszta l megte rités e. Vízh ordá si átal ány. Azon őrsökn � k, a l11ely e� �ek l akt anyáj ában, vagy attól 500 lepés en bel ul . Ivá sra és főzés re alkal mas jó ivóviz et tartal mazo kut ne m létezi k, vizh ordás i átalán yra van igény ük. mely nek mérvét a belü gym inisz ter I} atár? zza meg ' Az er�e " a VIZ vo na tk ozó felte rjesztés ben a tavol sa � . mely rol J10r dan dó, h elyh(j tóságila g' igazolan do . l I IIsz . 69. §.)
el sen
'nek
gos
api és a
etes
ilnet Iyen ztalt
ne.
6W
618
Vizimu nkások igazol ványa. L. M u nkás-iga
zolv ány.
Vizvez eték rondit ása. Vizvez etékbe , m e l y em
berek használ atára szolgál, ron d a vagy undoritó tárgv bedobása , vagy akénti szándéko s m egron gálása, hogy vize használ hatatla n n á vál i k : köz egészség elleni kihágás. (Kbt. 1 05. §.) Közigazg. hatóság.
Vizsgálati fogságba helyezett legénységgel követendő eljárás. L. Fogságba hel yezett l egény séggel követendő e ljárá s.
Vizsgálati fogságba helyezettek illetékei.
Büntetőbirósági vi zsgálat vagy fogságban l evő csend őrök rabilletéke őrm estertől l efelé napl hat fi l l é r zsold, egy kenyér, egy , közétkezési és egy anyagszolgál mányi adag, illetőleg ezek váltságdijából áll. Ha neta lán a többi rabok részére valamely egészségi pótlék volna engedélyezve, ez a csendőrségi rabok számára is felszámitandó . (II! sz. 46. §. 3. p.) Ha a birói vizsgálat be l ett szüntetve vagy a vizsgálatba helyezett nem bünösnek mondatott ki akkor a vizs. galah fogsag alatt megvont zsoldnak, a fogság tartam a alatt felmerül t tartási költsége k, levonás a után fen maradt többlete és a netalán i pótdíj az i l l etőnek kifize tendő . (III sz. 46/7. ) Vonó álJato khoz más állato k kötése . Von ó áll� tok . mellé �ét állatn ál több n e m köthe tő. Ha pedig . . a Jarmu ben harom egym ás mellé fogot t állat van, akko r csak egy. (Kvt . 1 1 3. §,) ,
,
,
z Za �-et�tés. A zabadag minden l ó elé külön , lba, a zabevés alatt pedig m i n den tolten � o, a JaS ..
�? c �e n 9 o.�nek saJat lova mellett, vagy a rá bizott két . 10 kozott kel l állania. (Kh. 45. p.)
Zabla-rud fekvése. A feszitő za bla-rudjának
(szájvasna k) ugy kell a ló szájába feküdni, hogy az ál lgödö rrel egy vonalban l egyen és a ló agyarát n e érje. (Kb. 32. p.) Zab m inösége. A jó zab száraz, tiszta, dohszag nélküli l egyen ; dohos és idege n anyaggal vegyitett zab a szá l l i tótól át n e m veendő. (Kh. 1 0. §.) A zab nak hektoliterenkint legalább 4 1 kgr. sulyunak kel l lenni. ( O ku. 3 1 /a.) Zabos zsák csomagolása. A zabos zsákot. mielőtt a zab b e l eön tetnék, kí kell forditani, foná kát ráncokba s z ed n i és egy tenyérnyire a végétől erősen átkötni, azután visszaford ítani. Erre a zsákba kellő m e n nyiségű zab töltetvén, a zsák nyilt vége (szája) h asonlóan beköttetik és a ráncok mi ndkét végén k i egve n l ittetn ek. A zab mennyiségét két részre kell osztan i s a zsákot középen összekötni, azután ismét k ét- két részre, ugy, h ogy a zab nagyobb men nyisége a zsák végeihez, a kisebb pedig a ká pához jusson . (Kh. 20. §.) Zabos zsák elhelyezése. A négy részre osztott zabos zsák a közepével a hátsó kápára fektetvén. a három hátsó málhaszij álta l erősen a nyereghez csatoltatik, ( K h . 1 0. p. - Lsz. 2/3 1 .) Zabos zsál< hossza. A zabos-zsáknak oly hosz zsuan kel l kötve l en n i, hogy a lovas felső combj a alá jusson. (Kh . 20. p.) Zabla szélessége és hossza. A feszitő-zabla összes részei a l ó szájának szélessége és az áll kapocs magassága szeri n t igazod n ak. A száj szé lessége határozza m eg a zabla bőségét, illetőleg a za blarud (szájvas) szél essée-ét. (Kh. 30. p.) Zajos mulat ás. L. Mulató heJyek látoga tása. Zava rgáso� nál nem enged elmesk edés a h ató ság által a rend fentartására vagy helyre állitás ára tett i.ntéz kedések nek, kihágást képez. (Kb t. 42. §.) Kir. Járásbiróság. . Zálo g ba nem vehe tő tárgyak. L. Zálog üzletb el1i zal og ba ne m ve het ő l<.
elien
uk -
ros
Lpi s a
tes
net
yen ta lt te.
020
(j2 J .
Zálogháztu lajdonosok által el követett ki há gások. Zálogházt u l aj d o n o sok, h a J zálogba véte l re, a zá l o g b a vett tárgyak n y i l v á n t a rtására v agy kezelé sére ne m ldl l ö n ne n a z á l og ü gyl e t fe l tét e l e i re n ézve kiad � tt, vagy ped i g a j o g ta l a n u l e l t L1 l ajd ol1 i t o t t do l og nak és a te U es e kn e k fölfedezésére vonat kozó h atósági re n d e l eteket vagy i n tézkcdéseket m egs z eg i k : t u J fljdol1 e l l e n i ki hágást kö vetnek el . ( K b t . 130. §.) Kir. jdrás biróság. Zálogolás jogosulatlanul : m c z ő re n d ő ri ki há gás. (MgL 94. §.) Közig�z!Z. ha/óság. Zálogolás meghiusJt ása. Jogos z á l o g o l á s m eg. h i u s i tásáril v a l ó t ö r� k vél:i : I11 czőre n d ő r i képc7. Eljárás hivatalból. (Mgt. 94. §.)
k i hágást
Közf!�azg.
halósdg. Zálogtárgy - gyanus - bejelen tése. H a az clzálogositó s z c m é l y vag y a z ál og b a k c r"Ü l l tá rgy e l l e n gya o L1ok forog fe n n , a zálog ü z l e t t u l aj d on osa erről az i l l ető közi g azgatá si ( re n d őr, cse n d ő r) h atö ságoi azonn al értes í t e n i tarto z i k. ( 1 88 1 . X I V . t . - c . 5. §.) Zálo güzl etbe n zálog ba nem veh etők : I . tűz ves z é ly e l> tá rgyak ; 2. kato n a i egye n r u h á k és feg y
vere k ; 3 n y i i vállo s i s1 e n i szolg á l a t ra v a l ó eszkö zök ; 4. i s k o l a i b i zo ny i t ván yok, I c c k e k ö n y v e k ( i I I dex), á l l a m i tö rvén yhat r'l sági vagy k ö zsé g i h i va t a l n o k o k és szol gák fi zeté si i v e i , nyug dijiv ei és n y ugtá i. ( f
§.) Kir. járásbiróság. Zálo giiz let eSél k i parh atós ági e n g e d é ly a l apjá n fo ly ta t h ató , ( K rk. 1 , �,) Kir. jdrdsb irósdg, Zár ak kés z/té se és el á rus itás ára von at kozó kih ágá so k. L. La l<élt os. Zá rór a betartására v o n at koz ó l ag h a tó ság i kö z �g á l t a l tett Il ! egh a gyá l> f i gye l m c n k i v ül hag yá l>a : koz �'e � d elleni ki hág ás. ( K b L 74. §.) KÖZlgnzg. ha/osag. Zárórán tú l ven dég ek tii rés e a v e n d égl ö l< ,
ko rcs nl á k é s ká \' (' l I ú z a kb aJ l : kö z rp n d e l l e n i k i h ágá s. ( K b t . 74 , §, ) Közigazg. Iza
/óság.
E l követi : a k i a zár e s zk ö z lésén é l a b i róság vagy m á s h a tóság k � �C!ge á l a a l k a l l l 1 azott p cc s é t e t i l I et k te l e n {U , eHá v o h t j a , fel tc lII vagy megsé rti, v a gy ped i g a l ezaro l t d o lgok l1� e.g 1I � l y i sé � c1, � ngy t a rt á l y t fe l n Y i t J a örzés (: rc szolg ál
� !
Zártö rés vétsé ge.
?
�
,
( Bt k . �{60. §.) Fúr. jdrdsbrrósag. . .. k : I . il o cl n c t l l l k c t ck n k zc i v t r á , Z . Zárt vizek I 1' m es t e r sé g e s h a lasta va k ; 2. m i n d azon � gyct J e n . . h . . tokos vagy t ö b b b i rtoko s oszt n t l a n � l I l a J d o l 1 a kozot t f ek v ö v i z e k , 111 e l y e k m á s h a l a t t a r t ó VIzek kel 1 I 1 l 1 � sen. n c k o l y össz ekött etésb e n , h o�y � h a l a k az egY i kből a m á s i k ba á t m e h e t n e k . ( l I t . 13 . §.) Zász ló bem ocsk olás a, m cg rong á lása v � gy le sza i d tása, m eggy a l á zó s zfl J� d é k a l : á l la m e l i e ll l In h á . sbtrósdg. jara Kir. " ás ( K bt ' 37. §.) ' - tilto tt - kitüz ése, n y i lváno s ha :-;zb • • Zász ló n á t atél . á r u s i tá s a vagy másk é.J l i t e rj � s z1é s e , h a al � n a k kiW z(!se vagy h as z n á l at a 111 I I1 1 Sz t e n rcn d e J c � tel . t,1 l t� a va n : á l l a m el l en i k i h ágás . ( K bt . 36. §.) Ktr. Jaras-
,
�
�
biróság. . ' é.se. Zász l ó vagy pótje lvén y Id titz v é n y t vagy ú s /, t ö 1.
Zen dülé s kato nai egy ének álta l.
L . pórJe' I L.
. I l adcl k-
kek I I . c i k k .
Zen e mel leti tán c. L. DŐz sÖJé H. a I ,akta nyá han . . Zöld ség -ter mel és. L. Kert ek I1l 1vclc se. Illlrtek e K . L e. vés elte Zöl dsé g téli re való
vel ése.
Zu bbony névvel való ell átása.
n évvel v a l ó el látása.
án
L. R u h ad a ra bok
el-
'lek
ros
lpi
�S a
�te8 i net Iycn
Zs Zsa rolás b ün tette. I l a a
zsa rol ó gy i l kos ság ga l , vag y �n ás g y u j tog atás sal s u l yo s test i sér téss el, zsa su lyo s vag y o n i kár oko zás tlva l .fen yeg et ; ha a y var o l á s k ö z h i v a t a l n o k i m i n ő ség sZ l l1 l elés éve l , vag
dalt
ne.
.i'� �
623
-ti22 lamely hatóság hivatalos rendeletének ü rügye alatt .követtetett el. (Btk. 353. §.) Ktr. törvényszék. Zsarolás vétsége. Elköveti : a ki azon célból, hogy magának vagy másnak jogtalanu l vagyon i hasz not szerezzen , valakit erőszakka l vagy fenyegeté ssel valaminek cselekvésére , eltűrésére vagy elhagyására kénysze rit, amenny i ben csel ekmény e sulyosa bban bünteten dő cselekmé nyt nem képez. (Btk. 35U . . §.) ; aki azon célból, hogy magána k vagy másnak va gyoni hasznot szerezz en, valakit ragal mazó vagy becsüle tsértő állitásán ak nyomtatvány által való köz zététe lével fenyeg et. (Btk. 35 1 . \:;.) Kir. törvényszék. Zsávo ly zubbo ny és nadrá g viselé se. Az ·össze s legén ységn ek m egvan enged ve, h ogy kizáró lag .a laktan yában (irodá kban) , kivév e az ügyel eti és készü ltséges szol gálat ot, zsávo lyzub bony t és nadrá got visel hesse nek. ( 1 1 22 1 7/eln . 908. H m . r.) Zseb óra besz erzé se. Mind en a ltiszt és csen d őrtő l mélt án elvá rható , hogy mag át egy zseb ó rava l e l.lá ssa és azt szoi gála tban min dig m agá va l vigy e. {A. sz. h. Bev . l l . p.) Zsib árus ok. A kik olya n dolog m egvé telér e vagy .zálo gba -vét elér e szó litta tnak fel , mel y i rán t ható � ágil ?g tudó sitatt� k, aká r ped ig m agá n fele k álta l ert esIt ette k, hog y Jogtala nul ker ül birtok osá nak vag y bér lőjé nek kez ei hez , ha a hatósá got a leg röv ide b b idő ala tt nem ért esí tik és a leh ető ség ig n e m m ű.. kö dne k oda , hogy azo n dol og s az azt kin áló sze mé ly , 3 h � tós á � hat al má ba ker üljön : tu lajd on elle ni ki kágast kovetn; k � l. (Kb t. ) 3 1 . §.) Kir. jár ásb iróság. . r vIs ZS Inó el es e. L . Or alá nc vis elé se. Zsi rad éko k ham isit ása . L. Me zőg azd asá gi ter m én ye k ha mi sit ás a. Zs irt ala n itása a szi jaz atn ak . L.
:íal ani tás a.
Sz ija zat zsi r
-
Zsold járan dóság : Gya korlati szolgála � ot tt:lj esitö pótcsendor részére
l napra . .
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
.
·
.
·
1
I
f
K 2
19' 2
"
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
•
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
Ö rsvezető része re K
1 napra . 28 " 29 " 30 " 31 "
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
.
·
·
·
·
·
·
.
·
·
.
·
·
.
Eg y köz. évre .
f
1 3
"
"
II
1 1 00
0 1 '4
l napra . . 28 "
-
"
"
"
Egy év re
.
·
. .
.
•
.
·
·
·
·
· ·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
.
,
. .
.
.
Egy köz. évre
H avidij ·
. .
·
•
. . . .
I . •
f
K
3 1 56' 2 99 73 1 03 29 1 0 6 85 1 10 41
. . 1 1300 ·
f
K
J árás- é s törzsőrm ester részere
Egy hóra .
1 40
1 680
I
-
A l egénységet m � g � l Ietö l?énz illetékek, továbbá az átalányok fedezeser� s �� ksé, " ges pénzösszegek a zsoldjegyzék, az Idokozben Zsoldjegyzék.
,
-
Ö rmester részére
84 42 87 43 29 90 4 1 30 93 42 3 1
·
2 ' 46'6 69 04 7 1 50
�
73 97 76 44 Egy köz. évre . ' 900 1
-
., I
"
f
K
1 napra .
6 1 42 28 65 75 29 30 " 67 94 30 31 " 31 Egy kÖL. évre . . 800
28
,
'
Csen dőr reszere
's
,i-
a
es
let
en
alt
e.
n ö v l\déldw j ö t t l\gyé l l e k t l t' k i l l et t' k e i pedi/.( a " pót Isoldjl'gYI'. l' k " n l :ql.i:\ t 1 igl' l l y l t' l I d i 'l lc ( . Iw. 9 . �. ) Zso l dj e gy z é k b e fc I Vü�l1d() I 1 I c t(�kl' l{ : J . /\ z i)rsöJl zsold ba l l rés/'.t' s t l lö I l\g(' l I ySl� g l l t'\( 1'l' I H l \'olwznt �zl' rj n l 1 :t. soltl] a a " Z so l d " rov n t ha l l n k l l l {l l I yo l :\ s l 1 é 1 k ! l \ veell di) k I . A " Ils (li zVl\gy) nej(' t ( l'Ha l :'l t l j M ) csl'1I l'g I l l eg i l l e t ö ny"gt:\val ig:t i' o l t l' l t' h l l t':;.('Hi .i:\ r:I I ] ( I (')H:'I �� az egy(' b i l l l' t l�kl' k rov a l :'l l H l l l i r: t l l d (\ IH'. ' /\ dl H Z lósok b; hadap rö t l o k H lOlg:'ll a t i p(i t d i j a n y l l g t a CHfl1 0 1 :'18:\ m e l l c t t l�H ('gl'H/'. havi ilHHwglle l l a H/ ol g:\ l n l l pt'l t d i .i rov a t han H/.:'l l l t i t t l l l d (') rd. /\ lt\g(' I l Y Sl'g s'l, o l gnlat i pötd ija I lgya II ill. o n rov a t ha l l o k l l l :'l n y o l :'t s 1Il" l I dl l Vl' C l l d t) rel . :l. 1\ vC'zl' n y l l'Hi pt'l t d i j 11 " I< h l l l l l ; t l :'l s " -sn l v a l ó o lw l fl l lyol:'t H 1 1 I t' l I c t t n z " EgYl' h i l l l' t (' k l' l, " d l l l (\ rnva t bn n vce l l l lö l v I . 4 . /\ 1. (' rl' 1 1 1 pt'l t d i j l'H j ( ' I Vl' I I Y p ö t d i j ,, 1( l l l I l I t : l l :\ H l's NyI Igt a " a l a pj A u . 1 1. 1/ ) ': I�yl" 1 > i l l e t é k e k " rova t ha V l'L' I I ( Iö J< r e l . tl. 1\ j{l rfl : (lírs) pa ra l l C H J l o k i ro d a ft t :l l á nya, il g:t zd a H:\gi ;\ t a l ft l l yo k , a n ő H járás (örs) pa r:l l l c s l I o k i ro d a f(í t (' � i - (�H v i l :'tg i t n H i {l l a l á l l ya , örs kllzgazd ft l l
,IZ
•
az élelmezési állomán y ba tll. rtt))\(� ,nth1dc.t atti"d ca C� I I dö r, lt11I l daddi�, I I I i� U T. állomán y ba tlrto�ikJ folyton osan fclvOO J l d ö, a ká r jelÖlJ van, llk!r pedir illllig l c l l cHen m ás :\1 1 0 1 1 1 á t'l fll lett szolgá l attételre he· usz.ta. Ugya l lcsn k fo l v ' c n d ö k II k6I'h:\1.hall é» fOI: stlghflll levő lc, vaJ:\ l I l i n t azoll cgyén k iH, k i k hM� m o l y más o k ból i l l c t "'let1 1�Il1.ola nd6. A fenti "k l:rl ' b l l é h e l l cl l l\toH zsoldjcf'Y1.ék II ldflzctést kövcW H I l a p a l a t t 1.1 s1:áru y pa ru ncsl lol<ságnll l( vitm1.akUltlcmtö
�
l
.
(O l< u . 9/�.)
án
r.
-
Zsold k l ff.zeté/:i. A zlwlcJ h avon k i nt, l!W J Cf:Ctol� 1 l 6111 p�d i � m l n d c n I HI. J 6 1 1 ewödék "w. (J I l li 1: . :nla. )
.1 n
ek
-
0$
-
pJ l a
: 8
Cll
alt
c.