MÁTYÁS ESKÜVŐJE. Foglalkozási terv éves tanulók számára Időtartam: 2 x 45 perc

Fejezetek Budapest múltjából és jelenéből Mátyás esküvője

MÁTYÁS ESKÜVŐJE Foglalkozási terv 11-12 éves tanulók számára Időtartam: 2 x 45 perc A FOGLALKOZÁS CÉLJAI Az alapképességek fejlesztése művészetközeli élmények (zenehallgatás, képek megtekintése, szituációs gyakorlat, vizuális ábrázolások készítése) közös átéléséhez kapcsolódóan. A magyar múlt egy eseménysorának közös, élményszerű megidézése korabeli történeti forrásokra támaszkodva. A tanulói képességek fejlesztése az alábbi részterületeken: a számolási készség erősítése, a régi események időbeli távolságának meghatározásával, a hallás utáni szövegértés fejlesztése – hallott információk képi rögzítésével, az olvasott szöveg megértésének és a logikus gondolkodásnak a fejlesztése szövegrekonstrukciós gyakorlatokkal, a kreativitás fejlesztése – vizuális, dramatikus és írásbeli önkifejezést igénylő tevékenységekre építve, az európai térben való tájékozódás képességének fejlesztése térkép használatára épülő gyakorlatokkal.

KAPCSOLÓDÁS A NAT kulcskompetenciáihoz: o Anyanyelvi kommunikáció o Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség A nem szakrendszerű oktatás kerettantervi tudás és képességterületeihez: o Kommunikáció o Szülőföldünk o Tér és idő ELŐKÉSZÍTÉS A segédleteket megfelelő mennyiségben ki kell nyomtatni, s a javasolt formának elő kell készíteni az órai felhasználásra. A termet csoportmunkára kell előkészíteni, de úgy, hogy maradjon valamennyi tér a szabad mozgásra is. A szükséges eszközöket és anyagokat úgy kell elhelyezni, hogy azok használatba vétele ne vegyen el időt a foglalkozásból.

____________ © EduNet Tananyag-fejlesztési Alapítvány, Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány

1


SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Magnetofon vagy CD-lejátszó, számítógép, projektor. Üres A/4-es papírok, stift papírragasztók a csoportok számának megfelelő mennyiségben. Gyurmaragasztó. Egy nagyobb lap, egy csomag színes porkréta. Minden csoport számára egy A/3-as lap, valamint egy doboz színes ceruza, vagy zsírkréta. SEGÉDLETEK 1. Mátyás és Beatrix esküvője Székesfehérváron – a 2008-as rendezvény képeiből összeállított prezentáció. 2. A székesfehérvári ünnepséget idéző, nyolcféle kártya a csoportalkotáshoz. Típusonként azonos arányban, összesen annyi kártyát kell előkészíteni, ahány tanuló van az osztályban. 3. A nápolyi királylány útja a magyar palotáig. A lapot nyolc példányban kell sokszorosítani, majd laponként csíkokra vágni. Az egy laphoz tartozó papírcsíkokat össze kell keverni, érdemes beletenni egy-egy borítékba, vagy legalább egy-egy gemkapoccsal összefogni, és így adni oda a csoportoknak. 4. Indulás Budára. A lapból, amelyen nyolc részlet olvasható, annyi példányt kell kinyomtatni, hogy kis szövegrészek száma összességében megegyezzen az osztály létszámával. 5. Feladatkártyák. A lapocskákból összesen annyi példányra van szükség, amennyi az osztály létszáma. 6. A királyi pár kivetíthető képe a fehérvári sorozatból. 7. Egyszarvúakat ábrázoló csoportkártyák. Összesen annyi kártyára van szükség – egyenlő eloszlásban –, amennyi az osztály létszáma. 8. Ötféle forrásszöveg a lakomához kapcsolódóan. A lapot egy példányban kell kinyomtatni, és részekre kell vágni. 9. A korabeli Buda kivetíthető képe. 10. Esti beszélgetések a városlakók asztalánál. Portfolió-feladatlap, amiből minden tanuló számára másolni kell egyet. Ha a gyerekek még nem tudnak elég rendezett írni az üres felületre, érdemes a lap hátoldalára is vonalakat nyomtatni. Tetszés szerint kiválasztott reneszánsz tánczene CD-n vagy egyéb hangfelvételen. Valamilyen lexikon, amelyikben megtalálhatók az alapvető információk Mátyás királyról. Domborzati falitérkép, amelyben jól látható részletekkel szerepel Itália és Magyarország is.

FELHASZNÁLT IRODALOM Endrei Walter – Zolnay László: Társasjáték és szórakozás a régi Európában, Corvina, 1986. E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában, Corvina, 2008. Krónikáink magyarul III/1. Válogatta és fordította: Kulcsár Péter, Balassa Kiadó, 2006. Az ünnepi rendezvény képeit a www.fehervar.net internetes oldal felelős szerkesztője bocsátotta rendelkezésre.


2


A FOGLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE 1. tanóra I. Ráhangolás 1. 2008 – A reneszánsz éve A teremben reneszánsz tánczene szól, mialatt a gyerekek az órára gyülekeznek. Amint elcsendesedtek, a tanár megkéri őket, próbálják megbecsülni, milyen korszakból, melyik évszázadból származik a zene. Közösen rögzítik, hogy a 15-16. századról, és a reneszánsznak nevezett kultúrtörténeti időszakról van szó. A tanár elmondja, hogy 2008 a reneszánsz éve volt Magyarországon. Ennek részeként több mint 150 nagy rendezvényt tartottak hazánkban. Ezek közé tartozott az is, amikor egy híres reneszánsz esküvőt idéztek meg a szervezők Székesfehérvárott. A tanár képeket vetít az eseményről. A gyerekek közben találgatják, vajon miféle esküvőről van szó, és meg is indokolják ötleteiket. A tanár végül elmondja, hogy Mátyás király és Beatrix esküvőjét játszották el a rendezvény keretében, s az egész reneszánsz év is Mátyás 550 évvel korábbi trónra lépésének állított emléket. A tanulók közösen kiszámolják, hogy mikor kezdődött Mátyás uralkodása. Valaki közülük ellenőrzi egy lexikon segítségével, hogy jól számoltak-e. Közben a többiek gyorsan összegzik, hogy mi az, amit tudnak az uralkodóról. II. Új, fejlesztő gyakorlatok és feladatok 1. Ki volt Beatrix? A tanár elmeséli a diákoknak, hogy Beatrix Aragóniai Ferdinánd, Szicília és Nápoly uralkodójának lánya volt. Mátyás hosszas keresés után választotta ki őt, miután első felesége, a cseh Katalin csaknem tíz évvel korábban – rövid házasság után – meghalt. Beatrix 14 évvel volt fiatalabb az akkor 35 éves magyar uralkodónál. Európa domborzati falitérképén megkeresik, hol található Nápoly és Szicília. A tanár elmeséli a diákoknak hogy, milyen tanácsokkal bocsátotta útra Beatrixet nápolyi nevelője (információk a tanári mellékletben). 2. A nápolyi királylány útja a magyar palotáig Minden tanuló húz egyet a csoportalkotást segítő nyolcféle kártya közül, és megkeresi azokat, akikhez azonos lap jutott. Minden kis csoport kap egy sorozatot azokból az összekevert papírcsíkokból, amelyek Beatrix útjának néhány állomását írják le. A feladatuk az, hogy logikus időbeli sorrendben ragasszák fel a csíkokat egy papírra, egymás alá. A szóvivők váltott megszólalással olvassák össze a történetet. A megoldás helyességét minden csoport maga ellenőrzi. Ha eltérés van közöttük, megvitatják. Ezután a falitérkép segítségével – a kapott információkra építve, de azokat kiegészítve –, a gyerekek megpróbálják kitalálni, milyen útvonalon juthatott el Beatrix és kísérete Nápolytól Székesfehérvárig. 3. Az első találkozás A tanár elmondja, hogy Székesfehérvár volt a magyar királyok koronázási városa, ezért várta Mátyás éppen ott Beatrixet. Majd azt latolgatják, honnan tudhatjuk, miként történtek ezek a régi dolgok. A tanár végül elmondja, hogy sok külföldi vendég is részt ____________ © EduNet Tananyag-fejlesztési Alapítvány, Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány

3


vett az eseményen: utazók és különféle uralkodók követei, akik naplóikban, levelekben, követi jelentésekben számoltak be élményeikről. Ezután felolvassa azt a forrásszöveget, amely arról szól, hogyan várta, illetve fogadta Mátyás a menyasszonyát a koronázó város közelében. (szöveg a tanári mellékletben). Mielőtt azonban elkezdi a felolvasást, arra kéri a gyerekeket, hogy csukják be a szemüket, és képzeljék el, hogy az egész jelenetet valahonnan a magasból, egy fa tetejéről nézik. A felolvasás után a gyerekek elmondják, hogy milyen színeket láttak maguk előtt, ahogy képzeletben fentről letekintettek, és térben hogy tudják elképzelni a jelenetet. A tanár feltesz egy nagyobb papírt a falra, színes krétát készít elő, és önként jelentkezőket kér, akik vállalják, hogy nagy foltokban felrajzolják a jelenetet a lapra – felülnézetből. Ezután lassan, mondatról mondatra haladva, újból felolvassa a szöveget. Az alkotók közben dolgoznak. A többiek pedig véleményt mondanak munkájukról a felolvasást követően. 4. A koronázás A tanár – a mellékletben szereplő leírás alapján – elmondja, hogy mi minden történt Fehérváron a találkozást követő napokban. A gyerekek közben figyelik a náluk lévő képeket. Amikor úgy érzik, hogy az ő képeik jelenítik meg az éppen elhangzó eseményt, jelentkeznek, és visszaadják a tanárnak a kártyáikat. A helyükről felállt tanulók ezt követően a teremnek abban a részében maradnak, ahol van lehetőség némi szabad mozgásra. 5. Indulás Budára Minden gyerek kap egy kis részletet abból a forrásszövegből, amelyik a Fehérvárról Budára vonuló királyi pár közvetlen környezetét írja le. Elolvassák, majd megkeresik azokat, akiknek ugyanaz a részlet jutott. Végül az újonnan alakult kis csoportok megpróbálják megtalálni helyüket a menetben, ezzel egyben rekonstruálva is a szöveget. A tanár az eredeti lap segítségével ellenőrzi a megoldást, a gyerekek pedig elmondják, hogy a szöveg mely részletei voltak segítségükre a feladat megoldásában. III. Lezárás 1. Önálló házi feladat Mielőtt a helyükre mennek, egy kis lapon minden tanuló megkapja emlékeztetőül annak a feladatnak a leírását, amit a következő órára kell elkészíteni.

A két tanóra között: Önálló alkotó munka A következő óra a királyi pár budai esküvőjének a megidézésével folytatódik. A gyerekeknek el kell képzelniük, hogy ők nemes urakként és hölgyekként vannak meghívva az ünnepségre és a lakomára, ahová nem illik üres kézzel érkezni. Ezért mindenkinek készítenie kell (rajzolva, festéssel vagy montázzsal) valamilyen nászajándékot, amit átad majd a párnak.


4


2. tanóra I. Ráhangolás 1. A királyi pár megérkezése Budára A mellékletben szereplő leírás alapján a tanár elmeséli, hogyan fogadták a város lakói a Budára megérkező királyi párt. Utána elmondja, hogy nem sokkal megérkezésük került sor az esküvői szertartásra, amit fényes lakoma követett, sok-sok vendéggel. Erre a lakomára hivatalosak előkelő szerepüknek megfelelően a diákok is. 2. Az ajándékok átadása A tanár kivetíti a székesfehérvári sorozatból azt a képet, amely a királyt és a királynét ábrázolja. A gyerekek a kép felé közeledbe sorban meghajolnak, köszöntik a párt és elmondják jókívánságaikat. Röviden szólnak az ajándékukról, majd egy kis ragasztógyurmával felerősítik munkájukat a kivetített kép melletti falfelületre. Aki végzett, oldalra áll, és nézi az ajándékok növekvő halmazát, vagy csendben visszamegy a helyére, és onnan figyeli a többieket. II. Új fejlesztő gyakorlatok és feladatok 1. Az egyszarvú (csoportalkotás) Mindenki húz egyet az egyszarvúakat ábrázó ötféle kártya közül. Az azonos lapot húzók csoportot alkotnak, és megpróbálják kitalálni, mit ábrázol a képük. A tanulók megosztják ötleteiket egymással, majd – ha ezt senki sem tudta volna –, a tanár elmondja, hogy mindegyik kép egy különleges, mitikus lény, az egyszarvú (unicornis) valamilyenfajta ábrázolása. Annak megfelelően, hogy a tanulók milyen szinten tudják befogadni a gondolatait, a mellékletben szereplő lexikoncikk alapján mesél nekik az állatról. Megemlíti, hogy Mátyás és Beatrix esküvői lakomáján több egyszarvút ábrázoló szobor díszítette az asztalokat. Közösen megpróbálják értelmezi, mi lehetett az oka ennek. 2. A lakoma Mindegyik csoport kap egy A/3-as méretű papírt és egy doboz színes ceruzát, valamint egy-egy rövid forrásszöveget. Ezek az ebédlőtermet, a királyi tálalóasztalt, a többi asztalt és a boros kutat mutatják be, valamint a felszolgált fogásokat ismertetik. A gyerekek feladata az, hogy próbálják meg a szövegben olvasottakat –fantáziájukat is használva –, de minél pontosabban lerajzolni. Miután elkészültek, minden csoportból felolvassa valaki a náluk lévő szöveget. Egy másik gyerek bemutatja az elkészült rajzot, s megint más röviden beszámol arról, hogy mennyire volt nehéz vagy könnyű számukra a feladat. 3. A vigasságok vége A tanár elmeséli a gyerekeknek, hogy fejeződött be a hetedhét országra szóló királyi esküvő. 1576 decemberében a királyi várban két héten keresztül egymást követték a fényes lakomák. Ezek között több lovagi tornára is sor került, egyszer a palota előtti téren, máskor pedig azon, a vár melletti nagy üres területen, amit ma Vérmezőnek hívnak. Az egyik bajvívásban maga a király is részt vett. ____________ © EduNet Tananyag-fejlesztési Alapítvány, Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány

5


Mivel hó borította az utakat, a királyi pár és kísérete, fényes lovas szánokon járta be a várost – ami a havat alig ismerő, déli országból jött királyné számára különleges élmény volt. A királyi ünnepség aztán bele torkollott a még két hónapig tartó városi farsangi mulatságba, amit az esküvőre érkező külföldi vendégek közül többen is végig szórakoztak Budán. III. Lezárás 1. Esti beszélgetések a városlakók asztalánál A tanár kivetíti a korabeli Budát ábrázoló metszet képét. Közösen azonosítják rajta a királyi palotát (amely még nem azonos a maival), és megbeszélik, hogy a vár körül sokféle kézműves – mester, inas és segéd – lakott ekkoriban, akik valószínűleg szintén mulattak, boroztak és beszélgettek a farsang idején. A gyerekek azt a házi feladatot kapják, hogy képzeljék magukat egy korabeli mesterember helyébe, aki a családi vacsoraasztalnál felidézi, amit az esküvőről, az új királynéról és a palotában zajló vigasságról hallott.

Követő tevékenységek Akinek kedve van hozzá, a következő órán felolvashatja a fogalmazását. A tanár azonban be is szedheti az összes lapot, amiket aztán személyes megjegyzések kíséretében ad vissza a tanulóknak. Ha vannak jól rajzoló gyerekek az osztályban, akik kedvet éreznek ahhoz , hogy illusztrációkat készítsenek a foglalkozáson használt forrásrészletekhez, a tanár kioszthatja közöttük a szövegeket. Ha elég sokan jelentkeznek erre a feladatra, azt is megtehetik, hogy az illusztrációkat és a szövegeket később egy közös füzetben összefűzik, amit később mások is használhatnak majd, akik feldolgozzák ezt a témát. Ha az osztály erősen ráhangolódott a témára, és a feltételek megteremthetők hozzá, egy jelmezes, zenés, táncos, főzéssel és étkezéssel kombinált reneszánsz ünnepség keretében maguk is megidézhetik az egykori királyi esküvőt.


6


KIEGÉSZÍTŐ TANÁRI MELLÉKLET Beatrix nevelőjének tanácsai (háttérinformációk) Mielőtt Beatrix Magyarországra indult, nevelője, Diomeda Caraffa, írt neki egy útmutatást „Emlékeztető Magyarország fenséges királynéjának” címmel, amelyben viselkedési tanácsokat fogalmazott meg számára. Felhívta a figyelmét arra, hogy mint királynénak mindenkihez a legnagyobb udvariassággal kell fordulnia. Hangsúlyozta, hogy az udvariasság olyan adomány, amely semmibe sem kerül. Javasolta neki, hogy törekedjen majd rá, hogy jól megismerje Mátyás szokásait és ízlését. Arra bíztatta őt, hogy mindig kérdő mondatokkal forduljon a férjéhez. Így megtudva, mi tetszik neki és mi nem, teljesítheti majd a kívánságait. Erősen javasolta a leendő királynénak, hogy tanuljon meg magyarul, és jó kapcsolatot ápoljon anyósával, aki vita esetén közvetíthet majd közte és a férje között. Mátyás és Beatrix első találkozása (felolvasásra szánt szöveg) „Fehérvártól félmérföldnyire voltak felütve a sátrak, ahol Mátyás nagy tisztelettel és örömmel fogadta menyasszonyát. Jobbról álltak a boszniai király…, a német fejedelmek követei. Előtte a fiatal Ország [Ország László lovászmester] vitte a király kardját. Bal felől voltak az érsekek, a prépostok és a velencei követek. A földön tizenhárom vég kék posztó volt kiterítve, ezen vezették a királykisasszonyt Mátyás királyhoz. Legelöl ment Bánffy [Bánffy Miklós], aki Mátyásnak gyönyörű koszorút nyújtott át a felséges hölgy nevében, a koszorú közepén pompás gyémántgyűrű ragyogott. A király a koszorút illő tisztelettel és örömmel vette át. Ezután jött a menyasszony és a király anyja: mindketten arannyal hímzett, zöld gombokkal díszített bársonyruhában jelentek meg. Ezenkívül még hét aranyozott kocsi jött, mindegyikbe hat-hat ló volt befogva, az egyikbe fehérek, a másikba feketék, a harmadikba barnák stb. mindez olyan szépen volt elosztva, hogy ilyesmi talán sehol sem látható.” (Peter Eschenloer boroszlói jegyző beszámolója, 1476. december 12.) A koronázás Felolvasásra szánt információk a fehérvári események megidézéshez (A bekeretezett számok a kapcsolódó csoportkártyák sorszámait jelölik.) Beatrix belépett a sátorba, amely előtt apródok álltak sorfalat. 01 Odabent a király nevében Gábor püspök üdvözölte őt olasz nyelven, s ünnepélyes szavakkal fogadták őt a különböző fejedelmek és követek is. Az udvarias beszélgetés után valamennyien megtekintették két vitéz lovagi küzdelmét, akik a sátor előtt téren csaptak össze. 02 A lovagi torát követően Beatrix egy szép fehér 03, Mátyás pedig egy barna lóra ült fel, majd fényes kíséretükkel együtt elindultak a városba. Szerzetesek és papok jöttek eléjük, szentképekkel és ereklyékkel, s mindannyian bementek a templomba. Amikor a misének vége lett, a király elvezette a királynét a lakosztályába. A királyt pedig a nemesek és a főurak koszorúja kísérte a szállására.


7


Mátyás és díszes kísérete másnap ismét elment a templomba. Nem sokkal később bevezették a királynét is, a király anyjával és számos szolgálóval együtt. Az uralkodói pár a főoltár mellett foglalt helyet. Ezután díszes öltözetben belépett az érsek és a püspökök, négy süveges prépost kíséretében. A veszprémi püspök, a többiek ministrálásával elvégezte a szertartást. A mise végén a királynét az oltár elé vezették, ahol arany díszköntöst adtak rá, vállára pedig vörös-arany leplet borítottak. Eközben király az aranyalmával és a jogarral a kezében állt menyasszonyától egy kissé távolabb. 04 A király és a királyné ezután letérdelt az oltár előtt. A püspök egyházi énekekkel és ceremóniákkal mindkettőt megáldotta. Miután a királyné felesküdött a keresztény egyházra, szentelt olajjal és balzsammal megkenték a jobb karját. Ezután a nádor, aki az ország legmagasabb rangú tisztségviselője volt, megkérdezte a királyt, akarja-e, hogy a koronát Beatrix fejére helyezzék. Amikor a király beleegyezett, a királynét megkoronázták. 05 A kürtösök 06 pedig nyomban megfújták hangszereiket, s a zene hangja betöltötte a templomot. A koronázást követően Mátyás lovagi méltóságot adományozott a nápolyi király fiának, és sok más előkelő férfiúnak. 07 A mise végeztével mindenki visszatért a szállására, s nem sokkal később fényes lakomát rendeztek a királyné lakosztályában. 08 A királyi pár megérkezése Budára Ismertethető részletek – Különböző források leírásai alapján Budának vagy száz harangja volt ebben az időben, és a királyi pár érkezésekor mindegyik kongott. A főtemplom papja egy baldachin alatt vitte az oltáriszentséget. „A szentség után mintegy harmadfélezer pompás vértbe öltözött, strucctollakkal díszített lovag haladt. A menetben vitték a klastromok és a templomok hatalmas kegytárgyait. Egy-egy darabot négy ember emelt. Ezeket követte a céhek küldöttsége. Utánuk hatvanhét dobos és trombitás lovagolt piros damasztmentében, ezeket követte huszonöt gyönyörűen vértezett és kantározott paripa.” (Hans Seybolt bajor utazó naplójából) „még a zsidók is a királyné elé jöttek. A zsidóknak huszonnégy barna lova fehér és barna strucctollal volt díszítve, ezen kívül zászlókkal és baldachinnal vonultak ki, a baldachin alatt Mózes parancsait vitték, és a királynét sajátságos énekkel fogadták...” A menet a Nagyboldogasszony templomba vonult, ahol a Te Deumot énekelték, innét a királyi palotába vonultak… (Peter Eschenloer boroszlói jegyző beszámolójából) Lexikoncikk egyszarvú, unicornis : hosszú, egyenes szarvú, mitikus állat, a legkorábbi hagyományokban bika-, a későbbiekben ló-, olykor kecsketesttel. Legkorábbi ábrázolásai az Indus-völgyi kultúra idejéből valók (Kr.e. 3. évezred), majd megjelentek a nyugat-ázsiai és a korai európai (görög, latin) mitológiákban is. Általában valósan létező, távoli országbeli (indiai vagy afrikai) állatnak tartották. Az egyszarvú a jóság jelképe, állítólagos megjelenése a felvirágzás, az ideális korszak eljövetelében számított. (Magyar Nagylexikon) ____________ © EduNet Tananyag-fejlesztési Alapítvány, Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány

8

MÁTYÁS ESKÜVŐJE. Foglalkozási terv éves tanulók számára Időtartam: 2 x 45 perc

Recommend Documents